KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR
Iktatószám: 8028-10/2015/KOIR
Hiv. szám: Ügyintéző: Dr. Kiss László Telefon: 06-1-7955036 Melléklet: - db
Galló Istvánné részére elnök Pedagógusok Szakszervezete Budapest Városligeti fasor 10. 1068
[email protected] Tárgy: gyógypedagógiai és pedagógiai szakszolgálati tevékenységekkel kapcsolatos megkeresés
Tisztelt Elnök Asszony! A pedagógusok szakszervezete által gyógypedagógiai, pedagógiai szakszolgálati tárgykörben szervezett fórum kapcsán előzetesen eljuttatott kérdések kapcsán – a külön egyeztetést nem igénylő kérdésekben – az alábbiakról tájékoztatom (jelezve a választ és vastag betűvel a feltett kérdést is). Tervezik-e a kis létszámú osztályok visszaállítását, vagy 0 osztály beindítását az iskolaéretlen tanulók számára? Nem tervezzük. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 57.§ (1) bekezdés értelmében, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
2 megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A felfutó rendszerrel egymást váltó 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról fogyatékossági és műveltségi területenként részletesen meghatározza - a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének céljait, módszereit, - egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: -
az intézmény pedagógiai programjában,
-
a helyi tantervben
-
a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,
-
az egyéni fejlesztési tervben.
Ennek megvalósítása valóban több munkát jelent mind az intézménynek, mind az adott pedagógusnak, de jóval hatékonyabb is, mint egy egyszerű évismétlés. Ezen túlmenően a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. § (2) bekezdése értelmében a helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ezen szabály alkalmazása természetesen nem lehet öncélú, nem szolgálhat egyéni intézményi igényeket, kizárólag a tanulók érdeke vehető figyelembe prioritásként.
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
3 Az SNI és a BTM-s tanulók ellátását gyógypedagógus végezheti. Míg a SNI tanulók gyógypedagógusa pótlékban részesül, BTM tanulók gyógypedagógusa miért nem? Hiszen ugyanaz a végzettség? Nem csak gyógypedagógus végezheti (egyiket sem). A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt) 47. § (9) bekezdése kimondja, hogy a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben való alkalmazás feltétele a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus,
konduktor(tanító)
vagy
konduktor(óvodapedagógus)
szakképzettség megléte, ha - a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, - az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, - az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik.
Emellett azonban a fent felsoroltakon túl az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség is elfogadható,
- ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, illetve nem a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, - valamint az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz. Álláspontunk szerint a jelen hatályos jogszabályok alapján a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, terapeuta szakképzettség: -
mozgásszervi fogyatékosság esetén a szomatopedagógia, szomatopedagógus szak, szakirány,
-
látási fogyatékosság esetén a tiflopedagógia szak, illetve a látássérültek pedagógiája szak, szakirány,
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
4 -
hallási fogyatékosság esetén a szurdopedagógia szak, illetve a hallássérültek pedagógiája szak, szakirány,
-
enyhe értelmi fogyatékosság esetén az oligofrénpedagógia szak, illetve a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány,
-
középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén az oligofrénpedagógia szak, illetve az értelmileg akadályozottak pedagógiája szak, szakirány,
-
beszédfogyatékosság esetén a logopédia, logopédus szak, szakirány,
-
az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén – valamennyi zavar tekintetében – a pszichopedagógia, pszichopedagógus szak, szakirány,
-
az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén – kizárólag a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia tekintetében – a pszichopedagógia, pszichopedagógus, a logopédia, logopédus, valamint a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány bármelyike,
-
autizmus spektrum zavar esetén az autizmus spektrum pedagógiája szakirány, valamint az autizmus
spektrum
zavarok
pedagógiája
szakirányú
továbbképzésben
szerzett
szakképzettség, -
több sajátos nevelési igény-típus együttes előfordulása, valamint a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók esetén a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógusi szakképzettséget az adott gyermek, tanuló, osztály, vagy csoport sajátosságainak figyelembevételével, egyedileg kell meghatározni.
A
fentiek
a
konduktor,
konduktor-óvodapedagógus,
konduktor-tanító,
konduktor
(óvodapedagógus), konduktor (tanító) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők alkalmazási feltételeit és kompetenciakörét nem érintik. Arról, hogy a mozgásszervi fogyatékos gyermek, tanuló ellátását szomatopedagógus vagy konduktor szakképzettségű személynek kell-e végeznie, a szakértői bizottság szakértői véleménye ad iránymutatást. Az általános szabályok szerint szükséges végzettségi és szakképzettségi szabályok az Nkt. 3. mellékletében találhatóak meg, amelyhez kiegészítésként jelezzük, hogy az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet értelmében a nem értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája a közismereti tantárgyak oktatása vonatkozásában csak az általános iskola 6. évfolyamáig terjed (értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája a nevelés, oktatás teljes időtartamát felöleli). Felhívom továbbá a figyelmet arra is, hogy tanítók esetében nem Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
5 tévesztendő össze a „szakkollégium” és a „műveltségi terület” által adott jogosítvány, az adott tantárgy oktatása szakkollégium esetén 5., műveltségi terület esetén 6. évfolyamig lehetséges (Nkt. 98.§ (4) bekezdés, illetve Nkt. 3. melléklet). Jelzem továbbá, hogy az Nkt. főszabálya értelmében (a 3. melléklet 25. sora értelmében) az idegennyelvtanár pedagógus-munkakör esetében az alkalmazás feltétele nyelvtanár, nemzetiségi nyelvtanár. Az Nkt. 47.§ (9) bekezdésének c) pontja ez alól kivételt tesz, miszerint: „az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is.” Mint jeleztük, az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség is elfogadható,
- ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, illetve nem a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, - valamint az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz. Az Nkt. definíciója szerint (4.§ 5. pont) egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az Nkt. 98. § (1) bekezdése alapján egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. Az általános szabályok szerint szükséges végzettség és szakképzettség bármely olyan pedagógus végzettség és szakképzettség, amely az Nkt. 3. mellékletében megtalálható. A fejlesztő foglalkoztatás a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését (az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztését) takarja. A fejlesztő foglalkoztatást fejlesztő pedagógusok látják el. Az Nkt. 3. és a Rendelet 6. melléklete alapján a fejlesztő pedagógus munkakör az alábbi végzettség és szakképzettség birtokában tölthető be: a) oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
6 gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon, b) illetve bármely pedagógus és a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség. Mint látható, az a) pontban jelzett gyógypedagógus szakképzettségek esetében további szakképzettségre nincs szükség, minden más esetben - b) pont - a pedagógus szakképzettség mellé még egy (a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett) szakképzettséggel kell rendelkezni. A beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettségek nincsenek taxatíve felsorolva, egy adott szakképzettség megfelelőségét egyedileg, helyi szinten kell vizsgálni (nem elnevezése, hanem a képzés tartalma alapján). A gyógypedagógiai pótlékkal kapcsolatos szabályokat a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 16. § (7) bekezdése tartalmazza. E bekezdés értelmében gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. Természetesen nem irányult jogalkotói szándék arra, hogy az úgynevezett „integráló” intézmények (ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek száma az óvoda, iskola gyermeklétszámának 33%-át nem éri el) saját állományában alkalmazott, sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, illetve az utazó gyógypedagógusok e pótlékból kiszoruljanak. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
7 E pedagógusok esetében az adott iskolában, az általuk ellátott gyermekek számát kell figyelembe venni. Példákon bemutatva:
-
jogosult gyógypedagógiai pótlékra az a gyógypedagógus, konduktor szakember, aki egy
adott óvoda, iskola alkalmazásában áll és kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeknek tart egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat, -
jogosult gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus szakember, aki egy adott óvoda,
iskola alkalmazásában áll és kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik, -
jogosult gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus, gyógypedagógus, konduktor
szakember, aki egy adott óvoda, iskola alkalmazásában áll és az általa ellátott, nevelt, oktatott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű, -
jogosult gyógypedagógiai pótlékra az utazó gyógypedagógus, hiszen kizárólag sajátos
nevelési igényű gyermekeknek tart egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat (bár nem saját iskolájában), -
ha egy gyógypedagógus egy adott óvoda, iskola alkalmazásában áll és részben
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatását végzi, részben sajátos nevelési igényű gyermekeknek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat tart, úgy akkor jogosult gyógypedagógiai pótlékra, ha az általa ellátott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű, -
ha a szakembert úgy foglalkoztatják kettős munkakörben, hogy részben utazó
gyógypedagógusként dolgozik, részben pedig nem sajátos nevelési igényű gyermeket lát el (például fejlesztő pedagógusként is tevékenykedik), akkor jogosult gyógypedagógiai pótlékra, ha az általa ellátott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű, -
ha szakembert úgy foglalkoztatják kettős munkakörben, hogy részben utazó
gyógypedagógusként dolgozik, részben pedig az „anyaintézményben” sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását látja el, jogosult gyógypedagógiai pótlékra, hiszen kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozik. Mint
látható,
a
gyógypedagógusok
szabályozás (például
a
nem
differenciál
közismeretet
a
tanító
gyógypedagógusok szakos
tanárok)
és közt,
a
nem így
a
gyógypedagógiai pótlékra való jogosultság mindkét esetben fennáll (megjegyzésként jelezzük, hogy a „szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi” szövegrész arra is utal, hogy a szakértői bizottság a szakértői véleményében – többek közt – az integrált ellátási formára is javaslatot tesz). Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
8 A Rendelet 32. § (5) bekezdése értelmében gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelésioktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (így például a gyógypedagógiai asszisztens) közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. Hasonlóképpen a pedagógusokhoz, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők esetében is a jelzett 33%-os arányt önmaguk vonatkozásában kell értékelni, azaz jogosultak a gyógypedagógiai pótlékra, ha a saját maguk által ellátott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű (függetlenül attól, hogy az intézmény által ellátott összes sajátos nevelési igényű gyermek száma eléri-e az intézmény által ellátott összes gyermek számának 33 %-át). Az EGYMI támogatásával talán rendben van az SNI tanulók többségi iskolában való nevelése, oktatása, de a BTM-s tanulók ellátása háttérbe szorult. Várható-e a fejlesztőpedagógusi hálózat megerősítése? (Van olyan iskola, ahol nincs ilyen megsegítés, s van, ahol alkalmaznak főállású fejlesztőpedagógust, de nagyon sok BTM tanulót fejleszt.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) megfelelő garanciákat biztosít a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátását, illetve a fejlesztő pedagógiát illetően. A jelzett jogszabályok meghatározzák azon végzettségeket és szakképzettségeket, amelyek birtokában a fejlesztő pedagógus munkakör betölthető. Az Nkt. 2013. szeptember 1-jével hatályba lépett 8. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az óvodai nevelés Nkt. 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatásának időkeretét, az Nkt. 27. § (5) bekezdése pedig rendelkezik arról, hogy az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
9
Ezen túlmenően azonban az Nkt. egyéb speciális eszközöket is ad az igazgatók kezébe. Az Nkt. 55.§ (1) bekezdése (első mondata) értelmében, az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Mint látható: - az igazgató nem köteles felmentést adni ebben az esetben, de megteheti, - a tanórán való részvétel alól és nem az értékelés és minősítés alól ment fel, - s a többi közt akkor teheti meg ezt, ha a tanuló egyéni adottságai vagy sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Megítélésünk szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megalapozza az egyéni adottságok vagy a sajátos helyzet szerinti indokoltságot. Így tehát az igazgató – a vonatkozó szabályok betartásával – e jogcímen felmentést adhat az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, hiszen az Nkt. ezen szabálya, mint speciális szabály (a lex specialis derogat legi generali elv alapján) lerontja az Nkt. azon általános szabályát, mely szerint: „A tanuló kötelessége, hogy…részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános
iskolában
a
tizenhat
óráig
tartó
egyéb
foglalkozásokon
és
szakmai
gyakorlatokon…” (Nkt. 46.§ (1) bekezdés a) pont). A szabály alkalmazásával kapcsolatban azonban az alábbiakra hívom fel a figyelmet: - E szabály alkalmazása során tekintettel kell lenni arra, hogy a felmentés csupán az érintett tantárgy óraszámának kisebb hányadát érintse, azaz a tanuló alapvetően az osztályban, a többi tanulóval együtt vegyen részt az órán, s csak időközönként (például kéthetente egy-két alkalommal) vegyen részt (a tanórával párhuzamosan) külön foglalkozáson. - A felmentés alkalmazásánál alapvetően a nehézséggel érintett tantárgyak tanóráit kell figyelembe venni, azaz egy olvasási nehézségnél nehezen indokolható például az ének tanóra egy része alóli felmentés. - E szabály alkalmazása nem vezethet joggal való visszaéléshez, azaz nem vezethet olyan elkülönítő gyakorlathoz, mely sérti a tanulók tanuláshoz való jogát, az iskolai tanórákon, foglalkozásokon való részvételhez fűződő jogát. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
10 Fontos kiemelni, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatásának kérdése nem a tanuló és a fejlesztő pedagógus egyéni problémája, hanem egy konstruktívan megoldandó feladat. A nevelési-oktatási intézmény felelőssége nem csak addig terjed, hogy alkalmaz fejlesztő pedagógust, vagy lehetővé teszi, hogy a pedagógiai szakszolgálat fejlesztő pedagógusai a helyszínen teljesítsenek szolgálatot, hanem ténylegesen meg kell teremtenie – például a fenti módon – a hatékony fejlesztő foglalkoztatás feltételeit. A nevelési-oktatási intézménynek, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének és pedagógusainak aktívan együtt kell működniük a fejlesztő pedagógusokkal (függetlenül attól, hogy a fejlesztő pedagógus kinek az alkalmazásában áll). A fenti megoldási módozattal kapcsolatban még az alábbi jegyzendő meg. Az Nkt. 55.§ (3) bekezdése értelmében az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A Vhr. 64.§ (1) bekezdése ezt kiegészítve pedig azt mondja ki, hogy osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. E két jogszabályhely azonban nem a fent vázolt részleges felmentésről, hanem az adott tantárgy tanórái alóli generális felmentésről szól. Így tehát a részleges felmentés esetében az értékelés és minősítés általános szabályai alkalmazandóak. Tekintve, hogy a fentiek a nevelési-oktatási intézmény döntési jogköreit is érintik, ki kell emelni, hogy az Nkt. 37. §-a alapján a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében – az intézmény fenntartójánál - eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A részleges felmentésen túl alkalmazható még például a gyakorlatban több helyen is előforduló, jogszabályban nem definiált úgynevezett kéttanáros modell. Ebben az esetben a differenciált óraszervezés (például képesség szerinti csoportmunka) során a tanórán két Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
11 pedagógus tartózkodik benn, s közösen dolgozzák fel a tananyagot. Ezen módszer alkalmazásakor arra figyelni, hogy - ha a fejlesztő pedagógus szakképzettsége egyebekben az adott tantárgynak is megfelel (Nkt. 3. melléklet), úgy a tananyag-feldogozás során tevékenysége az egész osztályra is kiterjedhet, - ha a fejlesztő pedagógus szakképzettsége a fejlesztő pedagógus munkakörnek felel meg, de az adott tantárgynak nem, úgy a tananyag-feldolgozás során „csak” a kompetenciakörébe tartozó tevékenységet végezheti. A fentieken kívül természetesen egyéb olyan lehetőségek is létezhetnek, amelyet az intézmény a hatályos jogszabályi környezetben meg tud valósítani, a fentieket példálózó jelleggel jeleztük. Azt, hogy mit takar az „óra”, 45 vagy 60 percet, az Nkt. nem definiálja. Az Nkt. az „óra” kifejezést evidenciaként használja részben egyfajta foglalkozásra, részben egyfajta időtartamra. (Hasonlóképpen nem definiál más evidenciákat sem, mint például „gyermek”, „tanuló”.) Az „óra” kifejezés a teljes köznevelési rendszeren átívelő módon megfigyelhető, példának okáért az Nkt. 6. mellékletében (Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete), ahol a „gyermek, tanuló heti óraszáma” kifejezés jelenik meg (s amellyel kapcsolatban fel sem merült soha a 45 kontra 60 perc kérdésköre). Arról, hogy egy foglalkozás ténylegesen hány perc, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vhr.) ad iránymutatást. A Vhr. az alábbi e kérdésből releváns szabályokat jeleníti meg: 16. § (2) Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
12 17. § (1) A szakképző iskolában a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. A művészeti szakképzést folytató iskola eltérhet a hatvanperces foglalkozások időtartamától a művészeti szakképzésre vonatkozó szakmai szabályok alapján. 18. § (1) Alapfokú művészeti iskolában a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében – vagy az Nkt. alapján az alapfokú művészetoktatásban ingyenesen résztvevők esetében ingyenesen – igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. (2) Alapfokú művészeti iskolában a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére kötelezően biztosított négy – előképzőben csoportos főtárgy esetén kettő – foglalkozás együttes időtartama a) alapfokú és továbbképző évfolyamokon zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, ide értve a zeneművészeti ág egyéni foglalkozású előképző évfolyamait is, b) alapfokú és továbbképző évfolyamokon kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden művészeti ágban – legalább száznyolcvan perc, c) előképző évfolyamokban zeneművészeti ág csoportos főtárgy, valamint a többi művészeti ág képzéseiben legalább kilencven perc.
133. § (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. Külön ki szeretném hangsúlyozni, hogy a fenti órák percben meghatározott hossza a gyermek, tanuló szemszögéből értelmezendő (azaz, hogy a gyermek, tanuló számára hány percig tart az óra, a foglalkozás). Szakmai álláspontunk szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek tanulók fejlesztő foglalkoztatásának órái leginkább az elméleti oktatás tanóráival azonosíthatóak, így időtartamuk főszabályként 45 perc. A mentesítések, könnyítések, felmentések részletes szabályai az alábbiak: Az Nkt. 56. §-a, mint főszabály kimondja:
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
13 (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A tanulmányok alatti vizsgák során adható mentesítések és könnyítések a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben (a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) kerületek szabályozásra. E rendelet 68. és 71. §-a értelmében a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó esetében, a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján - az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - a vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, - a szóbeli vizsgát írásban teheti le, - szóbeli vizsga esetén a vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 6. § (7) bekezdése értelmében, ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt – engedélyezni kell Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
14 az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.
Szakképzésben részt vevő, sajátos nevelési igényű tanuló esetében a szakmai vizsgán további könnyítések és mentesítések adhatóak. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (a továbbiakban: Szakképzési törvény) 11. §-a alapján a szakmai vizsgán a sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót – a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével – mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását. Ezen szabályokon túl célzottan a középiskolai felvételi vizsgákra az Nkt. ad iránymutatást. A jogszabály szerint középiskolában – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Az Nkt. azt is jelzi (az 51.§ (5) bekezdésében), hogy a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a (középiskolai) felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A mentesítések és könnyítések vonatkozásában az Nkt., a Vhr., valamint a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról) szabályai mind a sajátos nevelési igényű, mint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében értelmezendőek. A Szakképzési törvény valóban csak a sajátos nevelési igényű tanulókról ír, azonban nem zárja ki a fent jelzett többi jogszabály (a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel
küzdő
tanulókra
is
vonatkoztatandó)
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
szabályainak
15 alkalmazhatóságát, így azokat – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a szakképzés során is alkalmazni kell. Mindezek miatt a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónak (azt az esetet kivéve, ha mentesítették az értékelés és minősítés alól) ugyanazon számonkérésben kell részt vennie, mint a többieknek (azaz nincs lehetőség például más, rövidített szövegű felmérő anyag megírására), a számonkérés során azonban a szakértői bizottság által javasolt könnyítéseket, segédeszközöket, hosszabb felkészülési időt stb. alkalmazni kell. Tájékoztatásul még az alábbiakat jelzem az Nkt. 55. § (1) bekezdése és 56. § (1) bekezdése alkalmazásával kapcsolatban. Az Nkt. 55. § (1) bekezdés értelmében: „Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.” E bekezdés azon eseteket sorolja fel, amikor az igazgató a tanulót - a foglalkozásokon való részvétel alól, - felmentheti (de nem köteles), - a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) kérelmére. Ezzel szemben az Nkt. 56. §-a már olyan esetről szól, mely nem kérelemre indul, s amelynél az igazgatónak nincs mérlegelési jogköre: „A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
16 b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.” Mint látható, ez esetben az igazgató a tanulót - a szakértői bizottság véleménye alapján (azaz nem saját szakmai megítélése alapján), - az értékelés és minősítés alól (és nem a részvétel alól), - felmenti (és nem felmentheti), - kérelem nélkül, hivatalból (hisz nincs utalás kérelemre). Ez a kógens szabályozás természetesen azt is jelenti, hogy a szülőnek sincs választási lehetősége, azaz nem nyilatkozhat úgy, hogy az igazgató a szakértői véleményben javasolt felmentést ne adja meg. A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét és az ezzel kapcsolatos egyéb részletszabályokat az Nkt. 62.§ (5)-(14) bekezdései határozzák meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértéke az őt foglalkoztató intézmény típusától, s nem a szakember szakképzettségétől függ. A fejlesztőpedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje: - amennyiben az adott iskola alkalmazásában állnak: heti 22-26 óra, - amennyiben a pedagógiai szakszolgálat alkalmazásában állnak: heti 21 óra. Természetesen abban az esetben is heti 21 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, ha a szakember a pedagógiai szakszolgálat alkalmazásában áll, de ténylegesen az adott iskolában – mint feladat-ellátási helyen – teljesít szolgálatot. Hogyan lehet betartani a törvényi előírásokat az SNI, BTM tanulók osztálylétszám beszámításánál, ha kötelező felvenni a körzetes gyerekeket? A „körzetesség” a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében nem értelmezhető, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség ténye pedig a körzetesség szempontjából indifferens. A Rendelet értelmében a szakértői bizottság a Rendelet 16.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított intézményjegyzék (a továbbiakban: jegyzék) alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
17 tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. A gyermeket ellátó intézményt a szakértői bizottság a szakértői véleményében kötelezően jelzi, azaz kijelöli az intézményt. Ha a szülő a kijelölt intézménnyel nem ért egyet, illetve ha nem ért egyet a szakértői vélemény tartalmával, vagy a szakértői bizottság eljárásával, úgy felülvizsgálati eljárást kezdeményezhet az illetékes járási hivatalnál. Várható-e az első osztályosok osztálylétszámának csökkentése, hiszen 30-31 fős osztályokban, ahol több BTM tanuló, esetleg 1-2 SNI tanuló is tanul, nehéz a szintre hozás. Nem. Az az alacsonyabb osztálylétszámok garantálására az alábbi szabály szolgál: osztálylétszám számításakor az integráltan oktatott gyermek, tanuló pedig (fogyatékossági terület szerint) 2 vagy 3 főnek számít. Várható-e az iskolaérettségi vizsgálatok, tesztek átdolgozása, hiszen elég sok iskola éretlen tanuló érkezik az első osztályokba? Jelenleg is folyik tesztfejlesztés. Az átalakuló szakszolgálati tevékenységek, szakszolgálatok fejlesztését szolgálja a TÁMOP 3.4.2.B kiemelt projekt, melynek megvalósítási ideje: 20122015, a megvalósításra fordítható összeg: 2,3 milliárd forint. A kiemelt projekt főbb tevékenységei: -
A pedagógiai szakszolgálati intézménystruktúra megújításának szakmai támogatása. Ezen belül: o Megvalósul a jelenlegi intézménystruktúra részletes helyzetfeltárása, elemzése, illetve javaslatok megfogalmazása. o A megújuló intézménystruktúrában működő pedagógiai szakszolgálatok menedzsmentjét támogató szakemberek felkészítő programjáénak kialakítása. o Információs napok és műhelymunkák.
-
A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek szakmai megújulásának támogatása. Ennek keretében: o Szakmai protokollok készítése. o Jó gyakorlatok gyűjtése. o Ellenőrzési és értékelési rendszer kidolgozása. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
18 -
A pedagógiai szakszolgálati munka eszköztárának bővítése. Ezen belül: o Diagnosztikai eszközök standardizálása. o Fejlesztő és terápiás eszközök fejlesztése. o Ehhez kapcsolódóan szakmai helyzetelemzés, a hiányterületek azonosítása, illetve a legitimációs feltétel- és keretrendszer kialakítása.
-
Egységes elektronikus nyilvántartási rendszer biztosítása. E nyilvántartási rendszer az alábbi modulokból épül majd fel: o Keretrendszer. o Adatbázis. o Jogosultságkövető rendszer. o Napló. o Kommunikációs csatorna.
A konstrukció tartalma a társadalmi szervezetek indokolatlan fogyatékossá minősítésre vonatkozóan tett észrevételei, illetve az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottsága befogadó oktatásra tett ajánlásainak figyelembe vételével került meghatározásra. Külön kiemeljük a „pedagógiai szakszolgálati munka eszköztárának bővítése” projektrészt, melynek keretében tizenhárom diagnosztikai és fejlesztő eljárás standardizálása és fejlesztése folyik. Az óvodai évek utolsó évében, vagy utolsó félévében visszaállítják-e a kötelező foglalkozásokat, ezzel is megsegítve az óvodából iskolába átmenetet? Nem. Az egyes intézmények az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet tartalmához igazodva készítik el helyi pedagógiai programjukat. A 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. mellékletének VI. fejezete határozza meg az óvodáskor végére elérednő fejlődési jellemzőket, ennél közvetlenebb szabályozás indokolatlan. Terveznek-e törvénymódosítást oly irányba, hogy a szülő ne tudja eltitkolni gyermek SNI voltát, s ezáltal nem megfelelő iskolatípusba viszi gyermekét? Nem. Egy ilyen irányú módosítás igen súlyos adatvédelmi kérdéseket vetne fel, amely sem a jogszabályokkal sem elveinkkel nem összeegyeztethető. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
19 Az integráció, az integratív oktatás, az inkluzív iskola akkor lesz sikeres, ha adottak a feltételek, (eszköz, humánerőforrás), s ha a szakemberek az iskolában vannak, s azonnali segítséget tudnak nyújtani gyermeknek, pedagógusnak, szülőnek. Várható-e, hogy ilyen fejlesztő teameket hoznak létre a többségi iskolákba, akár kísérletképpen is? Utazó
gyógypedagógusi,
utazó
konduktori
hálózat
szabályozásának
előkészítésére
államtitkárságunk munkacsoport hozott létre, melynek tagjai: Autisták Országos Szövetsége Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Országos Egyesülete Emberi Erőforrások Minisztériuma, Fogyatékosságügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma, Köznevelés-irányítási Főosztály Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Educatio Társadalmi Szolgáltató Nkft. Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hallássérült Iskolák Országos Egyesülete Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Országos Köznevelési Tanács Pető András Főiskola 1. A jelen lévők tájékoztatást kaptak a munkacsoport létrehozásának okáról, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat jelenlegi jogszabályi környezetéről, a jogalkotás menetéről és ütemezéséről. 2. Az Educatio Nkft. tájékoztatást nyújtott
azon kutatásáról, mely az utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat, (továbbá a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátórendszerének) jelenlegi feltérképezését szolgálja. A tájékoztatás kapcsán a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bárczi
Gusztáv
Gyógypedagógiai
Kara,
a
Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ és a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat is jelezte, hogy kiegészítő adatokkal és kutatási eredményekkel tud szolgálni.
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
20 3. A jelen lévők a megalkotandó koncepció vonatkozásában az alábbi kiindulási állapotot, illetve javaslatokat fogalmazták meg: a. Tisztázásra szorul az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat rendszertanban elfoglalt helye (nevelési-oktatási vagy tágabb értelemben köznevelési jelleg), továbbá egyes fogalmak. A szakemberek esetében javasolt fogalom (munkakör) többet közt az „együttnevelést támogató pedagógus”. b. Ugyancsak szabályozást igényel, hogy az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat mely intézményhez csatlakozva működhetnek, kizárólag i. egységes
gyógypedagógiai,
konduktív
pedagógiai,
módszertani
intézményben, avagy ii. többségi intézményben is, iii. kizárólag iskola, vagy iv. óvoda, esetleg más nevelési,oktatási intézmény mellet is. c. A
pedagógiai
szakszolgálati
intézményekhez
hasonlóan
területi
szakmai
munkaközösségek létrehozása szükséges az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok esetében is, amelyekben nemcsak a hálózatok, hanem az egyes nevelésioktatási intézmények „saját” gyógypedagógusai, konduktorai is részt vennének. 4. Tisztázandó, az utazó szakemberek neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, továbbá az, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő az ő esetükben kizárólag a gyermekkel, tanulóval való közvetlen foglalkozást jelenheti-e, avagy ebbe beletartozhat a. megfigyelés (gyermek, tanuló), hospitálás, b. konzultáció a pedagógusokkal (nem a saját intézménye, hanem az integráló intézménye pedagógusaival), szülőkkel, c. tanácsadás, d. előadás, tréning (melyet ő tart), attitűdformáló tevékenység, e. részvétel a befogadó tantestület (nem a saját) megbeszélésein, f. tanórának nem minősülő fejlesztések, szakkörök, g. fórum (amit ő tart). 5. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő különbözetébe javasolt az úgynevezett differenciált feladatbank létrehozása elnevezésű tevékenység beiktatása. 6. Az alapelvek között meg kell jeleníteni, hogy ugyanazon minőségű és tartalmú ellátásra jogosult a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, függetlenül attól, hogy integrált, vagy szegregált körülmények között folyik-e a nevelése, oktatása. 7. Tisztázni kell a szükséges infrastrukturális feltételeket, különösen a. terem, szoba, Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
21 b. eszközök, c. segédanyagok, d. IT eszközök, e. az utazás feltételei (tömegközlekedés, autó, saját, intézményi). 8. Megfontolást igényel egyes alternatív tananyag-feldolgozási formák támogatása, legalább ajánlási szinten, például a. kéttanáros modell, b. a többségi pedagógus gyógypedagógus, konduktor segítségével történő tananyag-feldolgozási technikáinak erősítése, c. az együttműködési kötelezettség megjelenítése. 9. Definiálni szükséges az integráció (avagy inklúzió), részleges integráció, fordított integráció, szegregáció fogalmakat. 10. Ugyancsak átgondolandó a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások óraszáma kapcsán a pedagógus mozgástere és a szakértői vélemény közti ellentét feloldása, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kötelezőségének hangsúlyosabbá tétele. 11. Szükséges lenne meghatározni az egyes csoportba, osztályba integrálható maximális létszámot, továbbá a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások célú foglalkozások maximális csoportlétszámát. 12. Lehetővé kell tenni, hogy szükséges a szakemberekhez hasonlóan az tárgyi feltételek is biztosítható legyen az EGYMI-ken keresztül (eszközkölcsönzés szabályainak lefektetése). 13. A speciális helyzetben lévő „szakEGYMI-k” esetében a fenti feladatokon túl indokolt lehet szakmai szolgáltatáshoz hasonló, célzottan az adott fogyatékossági területet célzó tevékenység forma bevezetése, melynek célcsoportja azon szakemberekből áll, akik adott szakukat (szakirányukat) hosszabb ideje nem használták (afféle diplomafrissítő tanácsadás). 14. Felmerült az EGYMI-k szakmai koordinációs, komplex koordinációs, forrásközpont jellegének erősítése. 15. Hasonlóképpen
a
területen
(az
utazó
hálózatokon
kívül)
dolgozó
speciális
szakemberekhez, egyfajta koordinációs megsegítést igényelnek a többségi pedagógusok is. 16. Fontos kérdésként merült fel az adatvédelmi kérdések problémaköre, továbbá a statisztikai adatok rögzítése, az adminisztráció és az alkalmazott nyomtatványok kérdése is.
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
22 17. Fel szükséges venni a kapcsolatot a felsőoktatási területtel, mivel az EGYMI-k kezdeti célcsoportja jelenleg már az egyetemi tanulmányaihoz „ért”, felmerült annak kérdése, hogy az EGYMI-k segítő, szolgáltató tevékenységeikkel nyithatnak-e a hallgatók felé. 18. A külső kapcsolatok felől megközelítve az utazó hálózatok szerepét külön áttekintendő a szülőkkel, szülőszervezetekkel, valamint a szakmaközi csoportokkal való kapcsolattartás. 19. Eldöntendő kérdés, hogy az utazó hálózatok inkább a helyi viszonyok, vagy inkább a regionalitás felé kell, hogy elmozduljanak, (akár az irányítást vagy koordinációt tekintve), továbbá az, hogy egy EGYMI vajon az utazó szakembereivel mekkora földrajzi területet foghat át hatékonyan. 20. Fehér folt jelenleg a sajátos nevelési igény miatt magántanulók fejlesztése, hiszen az ő esetükben nincs habilitációs, rehabilitációs órakeret. Szakmailag erősen indokolt ezen gyermeke, tanulók felé kiterjeszteni az otthoni ellátás keretében nyújtott szakszer megsegítést. 21. Ugyancsak megjelenik az igény a. az integrációt előkészítő foglalkozásokra, b. az előkészítő jellegű évfolyamokra, c. illetve az utánkövetési rendszer működtetésére. 22. Megfontolandó, hogy külön kell-e szabályozni ezen szakemberek esetében a továbbképzési,”diplomamegújítási” kötelezettséget, avagy sem 23. Végezetül a jelen lévők kiemelték a „szaktanácsadói, tanfelügyeleti” rendszer ezen intézménytípusra
„személyre
szabásának”
fontosságát,
továbbá
az
úgynevezett
referenciaintézmény-minősítés (titulus) megjelenítését, odaítélésének szabályozását. Tervezik-e, hogy a szakértői bizottságok az iskolában tanulás közben is megfigyelhetik az SNI tanulókat, hiszen nem minden gyermek integrálható? Jelenleg is megfigyelhetik. A szakértői bizottság az enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján, az e rendelet 4. melléklete szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlődése (3) bekezdés szerinti folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják. Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői bizottság eljárása során készített orvosi szakértői vélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
23 folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul, és ha az adott nevelési év, tanév végéig még legalább hét hónap hátravan, a tanév végéig, ha kevesebb, mint hét hónap van hátra, a vizsgálatot követő nevelési év, tanév feléig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani. A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői bizottság meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői bizottság képviselője legalább három alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és tapasztalatai alapján – a vizsgálatok összegezésének eredményeként – készíti el szakértői véleményét. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus – a szakértői bizottság útmutatása szerint – a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak. Szakértői bizottság tagjai az adminisztrációs órák nagy részét szakvélemény írásával, vizsgálati eredmények kiértékelésével töltik, ez azonban lehetetlen a jelenlegi körülmények között. Nekik nagy segítség lenne, ha otthon, nyugodt körülmények között dolgozhatnának, mivel a szakszolgálat épületében nem teremthető meg helyhiány miatt a munka feltétele. Általában 2, de néhány szobán 4 kolléga osztozik, a terápiás órák után azonnal el kell hagynia a szobát, hogy a következő kolléga el tudja kezdeni a vizsgálatot, vagy terápiát. Miért nem tölthetik el ezek a kollégák az adminisztrációs óráikat otthon. Szakemberként tudjuk, hogy a heti 11 óránál többet tölt egy szakértői vizsgálatokat végző kolléga adminisztrációval, tehát nem órakedvezményről van szó. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
24
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő közti különbség abban az esetben használható fel intézményen kívül, ha maga a tevékenység jellegénél fogva intézményen kívüli, vagy objektív okokból nem valósítható meg az intézményen belül. Országosan nem egységes az egyetemi végzettségek elfogadása. Van, ahol a gyp. MA szakot sem fogadták el és más MA szakokat sem. Hogyan tervezik az egységesítést? A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (4) bekezdése alapján a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján
a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el. E bekezdésből kiemelendő a „legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség” mondatrész. Az Nkt. 3. melléklete (A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei), valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 1.§-ának 6. pontja, valamint 6. melléklete a gyógypedagógus munkakörhöz, logopédus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon végzett gyógypedagógus, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú gyógypedagógus végzettséget és szakképzettséget rendeli hozzá. Ebből kifolyólag a besoroláskor a főiskolai (alapfokozatú) illetve az egyetemi (mesterfokozatú) szintű gyógypedagógus végzettség vonatkozásában értelmezhető a „legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség” mondatrész. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
25
A gyógypedagógus munkakörhöz, logopédus munkakörhöz elfogadott egyetemi szintű vagy mesterfokozatú végzettség és szakképzettség: -
speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus,
-
okleveles gyógypedagógus,
-
gyógypedagógia-tanár (nem ! a gyógypedagógiai tanár, mivel az főiskolai, alapképzési szint).
Utazó ellátást a KLIK új rendelete, miszerint a szolgálati autó kulcsait a tankerületben le kell adni és minden reggel újra érte menni, foglalkozások elmaradását hozta magával. A tankerület 8-16- ig van nyitva, pénteken 14-ig. Az utazó logopédus reggel 7-kor indult idáig, hogy a járásban 40-50 km-re lévő településre is odaérjen 8.00-ra, majd amikor végzett az órákkal, tovább utazzon. Mivel 2 autón 7 logopédus osztozik (26 település 73 intézményét látják el), nem mindig ér vissza a kolléga a tankerület nyitvatartási idejében.
(A
mi
szakszolgálatunk
7.00
-19.00-ig
tart
nyitva,
folyamatos
portaszolgálattal). Az autót kizárólag járási települések ellátására, szigorú szabályokkal használtuk eddig is, városon belül pl. senki nem használhatta (oda gyalogol a kis bőröndjével, felszerelésével a kolléga). Az új rendszer ellehetetleníti a falvakban élő gyerekek ellátását. A munkavégzéssel kapcsolatos költségtérítést több jogszabály együttesen szabályozza. Releváns jogszabályok: - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJAtörvény) - a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet - a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet és a - a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet El kell határolni egymástól a munkába járást és a munkavégzést. Munkába járás (azaz a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti – a közigazgatási határon Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
26 kívülről történő – utazás) esetén a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben szereplő esetekben és az ott szereplő mértékben az utazási költségeket a munkáltató megtéríti, illetve az SZJAtörvény alapján, gépjárművel történő munkába járás esetén kilométerenként 9 Ft összeg adható e célból adómentesen. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés csak közigazgatási határ átlépése esetén jár, így helyi bérlettámogatást kötelezően nem kell adni. Ez alól egyetlen kivétel, ha átutazás céljából van erre szükség, pl. a szentendrei lakos Budapesten átutazva jut el érdi munkahelyére [39/2010. Korm. r. 2. § aa) pont]. A munkáltató nyújthat helyi bérlettámogatást is, de nem a rendelet alapján, hanem munkabéren túli szociális jellegű juttatásként. A KLIK kollektív szerződésének jóléti juttatásokról szóló része azonban ilyen támogatást nem biztosít. Ettől elhatárolandó, ha a munkavállaló számára nem a munkába járás, hanem a munkavégzés jogcímén jár költségtérítés. Az Mt. 51.§ (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. E §-t hivatkozza meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Pedagógusok Szakszervezete közt köttetett kollektív szerződés 3.2.1.c pontja, mely szerint indokolt és igazolt költségek a munkaköri feladatok körében teljesített, intézmények közötti helyi, illetve helyközi utazások miatt keletkezett költségek. A munkavégzés kapcsán járó utazási költségtérítés jellemzően két formában jelenhet meg. Az egyik az a megjelenési forma, amelyet az előző munka törvénykönyve (belföldi) kiküldetésként jelzett. Megjegyzendő, hogy bár a végrehajtási rendeletekben a „kiküldetés” szó még szerepel, az Mt. már nem használja, ezt a „munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” gyűjtőfogalmába olvasztotta be. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetében a munkavállaló olyan munkavégzéséről van szó (többek közt), amelyet a szokásos munkavégzési helytől eltérő helyen végez. Az Mt. 53.§ (2) bekezdése értelmében a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási formák (beleértve a kiküldetést is) együttes tartama naptári
évenként
összesen
a
negyvennégy
beosztás
szerinti
munkanapot
vagy
háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Ezen foglalkoztatási forma esetén kiküldetési rendelvény alapján történik az utazással kapcsolatos költségek bizonylatolása, akkor az Szja-tv. 7.§ (1) bek. r) pontja alapján nem minősül bevételnek a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás
költségtérítése
címén
a
teljesített
kilométer-távolság
(futásteljesítmény)
figyelembevételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
27 a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Igazolás nélkül elszámolt – mértéknek saját tulajdonúnak minősülő személygépkocsi esetén – a norma szerinti üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által az adott hónapra közzétett üzemanyagár figyelembevételével megállapított üzemanyagköltség és minden más kiadás tekintetében kilométerenként 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség minősül. A másik megjelenési forma (amely nem minősül munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak – például régi szóhasználattal: kiküldetésnek), ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen (köznevelési intézményekre vetítve, székhelyen, telephelyen) kívül végzi. A munka természetéből fakadóan szokásosan telephelyen kívül végzett munkavégzésnek a kiküldetéstől eltérően nincs éves időbeni korlátja. Fontos megemlíteni, hogy ebben az esetben is a kiküldetési rendelvény alkalmazható, illetve ekkor is a fent jelzett elszámolási módot kell alkalmazni, azaz az adott hónapra közzétett üzemanyagár figyelembevételével megállapított üzemanyagköltséget és minden más kiadás tekintetében kilométerenként 9 forint általános személygépkocsinormaköltséget. A különbség azonban, hogy ilyen esetben azonban nem jár napidíj a dolgozónak (megjegyezzük, hogy a köznevelési intézmények napi munkavégzése során szóba jöhető esetekben túlnyomórészt egyébként sem jár napidíj). A fent jelzett mindkét esetben, azaz a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (régi szóhasználattal például a kiküldetés), illetve a munka természetéből fakadóan szokásosan a telephelyen kívüli munkavégzés esetében is (közigazgatási határoktól függetlenül) a ténylegesen megtett út alapján kell a költségeket elszámolni. Példán jelezve: az utazó gyógypedagógusi tevékenységet, vagy a szakszolgálati tevékenységet, végző szakember esetében nem munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról, hanem a munka természetéből fakadóan szokásosan a telephelyen kívüli munkavégzésről beszélünk. A jogi besorolás azonban csak az éves időkorlát, illetve annak hiánya miatt releváns, a fenti elszámolási, költségtérítési szabályok alkalmazását – azok azonossága miatt – nem érinti. A bérlettámogatásával kapcsolatban visszautalok az Mt. 51.§ (2) bekezdésére, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Pedagógusok Szakszervezete közt köttetett kollektív szerződés 3.2.1.c pontjára, melyek értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, indokolt és igazolt költségek (többek közt) a munkaköri feladatok körében teljesített, intézmények közötti helyi, illetve helyközi utazások miatt keletkezett költségek. Ha tehát a munkaköri feladatok ellátása miatt a helyi bérlet igénybevétele állandó jelleggel Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
28 szükséges, akkor annak költségét indokolt megtéríteni. Ha azonban csak időnként, havonta egy-két alkalommal szükséges a tömegközlekedést a munkavégzés miatt igénybe venni, akkor ez nem indokolt, ez esetben a busz- illetve villamosjegyekkel való egyedi elszámolás alapján kell megtéríteni a munkáltató érdekében felmerült szükséges utazási költséget.
Azt, hogy az adott munkavállaló munkavégzése során saját gépjárművét vagy a szolgálati gépjárművet használja-e (illetve kell-e használnia) avagy a tömegközlekedés szolgáltatásait veszi igénybe – a későbbi viták elkerülése végett – célszerű írásban rögzíteni. A jogszabályok nem zárják ki azt, hogy a munkáltató előírja a munkavállaló számára a gépjármű használatát (akár saját, akár hivatali gépjárműét), de ezt ugyancsak írásba kell foglalni. A gépjárművek használata szempontjából indifferens az a tény, hogy a gépjármű rendelkezik-e CASCO biztosítással, avagy sem. A tömegközlekedési eszközök használatánál figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, különösen azt, hogy a szakember nem kerülhet aránytalanul kedvezőtlenebb helyzetbe más szakemberekhez képest a megnövekedett utazási idő miatt. Nem munkajogi kérdés a felelősség kérdése (például baleset esetében), e kérdést más ágazati (polgári és büntető) jogszabályok szabályozzák. Fontosnak tartjuk a készségfejlesztő speciális szakiskolai rendszer további biztosítását a jelenlegi szervezeti keretek megtartása mellett. (Összetett funkciójú intézmény intézményegységeként.) Az intézménytípus esetében szükséges szakmai módosításokat megelőzően kérjük a széleskörű szakmai egyeztetés lehetőségének biztosítását. E tárgykörben ágazatközi munkacsoport működik, melynek tagjai: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Köznevelés-irányítási Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma, Köznevelés-stratégiai Főosztály Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
29
Speciális szakiskola: ha a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. (Azaz nem csupán az enyhe értelmi fogyatékosságra lett létrehozva, hanem bármely sajátos nevelési igény típus esetében is létrehozható, de jellemzően az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolatípusát takarja.) Speciális szakiskolában a közismereti (magyar, matematika stb.) tantárgyakat tartalmazó 9-10. évfolyam után változó időtartamú, 2-3-4 éves szakképzés (attól függően, hogy az adott intézmény az „alap” kétéves szakképzést hány tanévre adaptálta) következett. A speciális szakiskolákban tehát a szakképzés a közismereti 9-10. évfolyammal együtt – az intézménytől függően – 4-6 év alatt valósult meg. Ez a képzési struktúra 2013 szeptemberétől megváltozott. A nyolcadik évfolyam után a tanulók egy egységes, 4 éves szakképzésbe kerülnek (ezen belül integráltan található meg a négy évre elosztva a régi közismereti 9-10. évfolyamos tartalom és a szakképzési tartalom. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében a 4 év egy előkészítő évfolyammal egészül ki, így az ő esetükben 5 éves a képzés. Új elem, hogy nem csupán „teljes” szakképesítést lehet szerezni az új képzési szerkezetben, hanem már részszakképesítést is, ez esetben a képzés összesen két éves (mely tartalmaz szakmai és közismereti tartalmakat is), enyhe értelmi fogyatékosok esetében ez ugyancsak kiegészül egy egyéves előkészítő évfolyammal). Ez a megváltozott képzési szerkezet nem csökkentette a tanulók esélyeit, sőt jelentősen bővítette a képzési lehetőségeket. Emellett igen jelentős – fogyatékossági területekre bontott – szakmai tananyagfejlesztés és tantervi adaptáció is zajlott. Az átalakítás előtt: 9. évfolyam (közismeret)
10. évfolyam (közismeret)
11-12 (14). évfolyam (gyakorlat) (a tantervek adaptációjától függő, iskolánként változó időtartam)
Az átalakítás után: Részszakképesítés esetén: 9/E. előkészítő évfolyam (orientáció, közismeret)
9. évfolyam (közismeret gyakorlat egyaránt)
10. évfolyam és (közismeret és gyakorlat egyaránt)
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
30 Szakképesítés esetén: 9/E. előkészítő évfolyam (orientáció, közismeret)
9. évfolyam (közismeret gyakorlat egyaránt)
10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam és (közismeret és (közismeret és (közismeret és gyakorlat gyakorlat gyakorlat egyaránt) egyaránt) egyaránt)
Megjegyzés: a 9/E előkészítő évfolyam csak az enyhe értelmi fogyatékos tanulók speciális szakiskolai képzésénél van. Készségfejlesztő speciális szakiskola: kizárólag a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Készségfejlesztő speciális szakiskolában (középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók) az előző szabályozási környezetben a közismereti (magyar, matematika stb.) tantárgyakat tartalmazó 910. évfolyam után két éves gyakorlati jellegű tevékenységet tartalmazó időszak következett. Ez a képzési struktúra nem változott meg, azaz: Az átalakítás előtt és után is: 9. évfolyam (közismeret)
10. évfolyam (közismeret)
11. évfolyam (gyakorlat)
12. évfolyam (gyakorlat)
Azt azonban el kell mondanunk, annak ellenére, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskola képzési struktúrája nem változott meg, a tartalmi átalakítást célozva ágazatközi munkacsoport működik 2013 óta, mely munkacsoport keretében több mint egy tucat új gyakorlati modul (kerettanterv) kidolgozása is zajlik. Előkészítő szakiskola: olyan szakiskola, amely kizárólag értelmi fogyatékos tanulók számára lett létrehozva (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosságra egyaránt lehetett) és a nevelésoktatás kizárólag a kilencedik–tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik–tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra. Azaz nem folyik benne sem szakképzés, sem munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges felkészítés.
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
31 Az átalakítás előtt: 9. évfolyam (közismeret)
10. évfolyam (közismeret)
-
-
Az átalakítás után: megszűnt (kifutó rendszerrel megszűnik). Hasonlat: az előkészítő szakiskola olyan volt, mintha egy gimnáziumnak csak 9-10. osztálya lenne, aztán a tanulókat máshová küldené. Az előkészítő speciális szakiskolák – ahogyan fentebb jeleztük – mind enyhe, mind középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókkal foglalkozhattak. A változások azonban kiüresítették az előkészítő szakiskola jogintézményét, így az kifutó rendszerrel kivezetésre kerül. Ezen intézmények előtt két választási lehetőség áll: vagy kifutó rendszerrel befejezik előkészítő szakiskolai tevékenységüket, vagy „valódi” speciális szakiskolát, vagy készségfejlesztő speciális szakiskolát indítanak. A középsúlyos értelmi fogyatékosokat ellátó előkészítő szakiskolák létét eleve kérdésessé tette a jól kiépült készségfejlesztő speciális szakiskolai rendszer. Szemléletesen összevetve: Készségfejlesztő speciális szakiskola: 9. évfolyam (közismeret)
10. évfolyam (közismeret)
11. évfolyam (gyakorlat)
12. évfolyam (gyakorlat)
-
-
Előkészítő szakiskola: 9. évfolyam (közismeret)
10. évfolyam (közismeret)
A jól kiépült speciális szakiskolai rendszer szintén kérdésessé tette az enyhe értelmi fogyatékos tanulókkal foglalkozó előkészítő szakiskolák létét. Szemléletesen összevetve: Az átalakítás előtt: Speciális szakiskola: 9. évfolyam (közismeret)
10. évfolyam (közismeret)
11-12 (14). évfolyam (gyakorlat) (a tantervek adaptációjától függő, iskolánként változó időtartam)
Előkészítő szakiskola: 9. évfolyam (közismeret)
10. évfolyam (közismeret)
-
-
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
32
Az átalakítás után: Speciális szakiskola: Részszakképesítés esetén: 9/E. előkészítő évfolyam (orientáció, közismeret)
9. évfolyam (közismeret gyakorlat egyaránt)
10. évfolyam és (közismeret és gyakorlat egyaránt)
Szakképesítés esetén: 9/E. előkészítő évfolyam (orientáció, közismeret)
9. évfolyam (közismeret gyakorlat egyaránt)
10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam és (közismeret és (közismeret és (közismeret és gyakorlat gyakorlat gyakorlat egyaránt) egyaránt) egyaránt)
Előkészítő szakiskola: 9. évfolyam (közismeret)
10. évfolyam (közismeret)
-
-
A fejlesztő nevelést-oktatást biztosító csoportok ellátása számára jelenleg is a 20 óra biztosított. A családok, szülők szempontjából jogos igényként merül fel, hogy gyermekeik számára is biztosított legyen a délutáni, illetve a kollégiumi ellátás. Kérjük e lehetőség biztosítását. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szabályai szerint a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő felkészítése a pedagógiai szakszolgálati feladatok egyike volt. A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) a hajdani fejlesztő felkészítés fejlesztő nevelésre, és fejlesztő nevelésoktatásra szétválva jelenik meg. A fejlesztő nevelés szakszolgálati feladat, a fejlesztő nevelésoktatás pedig nem. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működését a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátása vonatkozásában a két jogszabály közti különbséget az alábbi táblázatos formában érzékeltetjük. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
33
Fejlesztő felkészítés
Kt.
Nkt.
szakszolgálati feladat,
-
5-18 (23) éves kor, ezen belül: a 6-18 (23) éves kor: vagy fejlesztő
felkészítés
keretében végzett fejlesztő iskolai oktatás, vagy egyéni fejlesztő felkészítés Fejlesztő nevelés
-
szakszolgálati feladat, 5-6 éves kor
Fejlesztő nevelés-oktatás
-
nem szakszolgálati feladat, 6-16 (23) éves kor,
A Kt. szerint a fejlesztő felkészítés megvalósítható - a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, - a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő iskolában nyújtott fejlesztés keretében, - illetőleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. Ezen túl, ha a hatodik életévét betöltötte, fejlesztő felkészítés keretei között fejlesztő iskolai oktatásban vett részt (mely a fent felsorolt intézményekben valósulhatott meg), illetve ha a fejlesztő iskolai oktatásba bekapcsolódni nem tud, úgy egyéni fejlesztő felkészítésben vett részt, mely megszervezhető: - otthoni ellátás keretében, - illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, - a gyógypedagógiai tanácsadó korai fejlesztő gondozó központban, - illetve a konduktív pedagógiai intézményben. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
34
A Rendelet szerint a fejlesztő nevelés a pedagógiai szakszolgálati intézmény szakemberei által valósítható meg, - a pedagógiai szakszolgálati intézményben, vagy - ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a fejlesztő nevelést – amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak – az adott intézményben mint a pedagógiai szakszolgálati intézmény feladatellátási helyén, vagy - otthoni ellátás keretében. Az Nkt. szerint a fejlesztő nevelés-oktatást (a Kt. szerinti fejlesztő felkészítés keretében végzett fejlesztő iskolai oktatás) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelésioktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában - saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban, - otthoni ellátás keretében, - abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelése-oktatása 2014. szeptember 1. napjától csak köznevelési intézményben, nevezetesen gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
intézményben
vagy
egységes
gyógypedagógiai,
konduktív
pedagógiai,
módszertani intézményben, azaz EGYMI-ben, esetleg közös igazgatású köznevelési intézményben. Az EGYMI és a közös igazgatású köznevelési intézmény elhatárolása (Nkt. 20.§): 20. § (1) A többcélú intézmény lehet a) egységes óvoda-bölcsőde, b) egységes iskola vagy összetett iskola, c) közös igazgatású köznevelési intézmény, d) általános művelődési központ, e) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban: EGYMI), f) óvoda-bölcsőde. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
35 20.§ (4) A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények, továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait láthatja el. (6) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban a nevelő
és
oktató
munkához
kapcsolódó,
nem
köznevelési
tevékenységet
ellátó
intézményegység is működhet. (7) Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység: a) a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport, b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható. 20.§ (9) EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az intézmény keretén belül működnie kell kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek. Az EGYMI elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra – a családsegítő szolgálat, az iskolaegészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése
kivételével
–
külön-külön
szervezeti
és
szakmai
tekintetben
önálló
intézményegységeket kell létrehozni. Jelen szabályozás szerint tehát az EGYMI-n belül kötelezően kell működnie egy nevelésioktatási intézményegységnek, jelesül: - óvodai, - vagy általános iskolai, - vagy fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai, - vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek.
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
36 Ezen kívül az EGYMI-n belül működnie kell még legalább egy másik intézményegységnek, mely lehet:
-
utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat,
-
vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegység.
Ha az intézmény a fenti feltételeknek megfelel, azaz EGYMI-vé vált, elláthatja – a családsegítő szolgálat, – az iskola-egészségügyi ellátás – és
a
gyógypedagógiai,
konduktív
pedagógiai
eszközök
és
segédanyagok
kölcsönzésének feladatait is. Ezen túlmenően EGYMI-ségétől függetlenül kollégiumot működtethet. Az EGYMI nem azonos a közös igazgatású köznevelési intézménnyel. Mindkettő önálló többcélú intézmény – típus. 1. A közös igazgatású köznevelési intézmény csak nevelési-oktatási intézmények (a pedagógiai szakszolgálati tevékenység nem nevelési-oktatási feladat), továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait, valamint a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési (például szociális) tevékenységet láthatja el. 2. Az EGYMI (mely már önmagában is többcélú), nem lehet része a közös igazgatású köznevelési intézménynek. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók tankötelezettségének teljesítését, azaz a fejlesztő nevelés-oktatást tehát az Nkt. és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vhr) szabályozza. A fejlesztő nevelés, oktatás legfontosabb szabályai az Nkt 15. §-ában, illetve a Vhr 140. §-ában találhatóak. Ahogyan fentebb már jeleztük, a fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában:
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
37 - saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban, - otthoni ellátás keretében, illetve - abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. Egyebekben fejlesztő nevelés-oktatás megszervezésekor az Nkt-nak -
a tankötelezettségre,
-
a pedagógiai munka szakaszaira,
-
a Nat-ra és a kerettantervekre,
-
az intézménytípusokra,
-
a tanítási év rendjére,
-
a tanítási, képzési idő rendjére,
-
a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek,
-
tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit
nem lehet alkalmazni. Mint látható, a pótlékokra vonatkozó szabályokat azonban a fenti rendelkezés nem zárta ki. Tekintve, hogy a fejlesztő nevelés, oktatásra szervezett csoport vezetője e tekintetben az osztályfőnök megfelelője, természetesen az ő esetében is alkalmazhatóak az osztályfőnöki pótlékra vonatkozó rendelkezések. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók
fejlesztő
nevelésének,
oktatásának
irányelve
alapján
készített
intézményi
rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
38 és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. Az Nkt. értelmében a fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások
heti
óraszámára
vonatkozó
javaslatának
figyelembevételével
kell
megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Azonban ebben az esetben is a szakértői véleményben foglaltak az iránymutatóak (a szülő kérése a szakértői bizottság előtt vehető figyelembe), azaz a fejlesztő nevelés-oktatást ellátó intézmény önhatalmúan az előírt óraszámokon nem változtathat. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény az Nkt. 15.§ (3) bekezdésében meghatározott óraszámban köteles és jogosult a gyermeket ellátni. E feladaton túlmenően azonban a gyermeket nem láthatja el, hiszen akkor a törvény szövegén túlterjeszkedne, és törvényes jogalap nélkül a szociális igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó, szociális alapszolgáltatást végző intézmények tevékenységét végezné. A pedagógiai szakszolgálatok működéséről szóló 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. melléklete a fejlesztő nevelés szakszolgálati feladatokhoz a gyógypedagógus (szak/szakirány nevesítése nélkül) és a konduktor, konduktor (tanító), konduktor (óvodapedagógus) végzettségeket és szakképzettségeket rendeli. A fejlesztő nevelés, oktatás már nem szakszolgálati feladat, így arról a Rendelet nem rendelkezhet. Bár további szabályokat sem a 2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.), sem a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet nem tartalmaz, tekintve, hogy a fejlesztő nevelés és a fejlesztő nevelés, oktatás célcsoportja csupán életkorát tekintve tér el, a fejlesztő nevelés, oktatás esetében is a gyógypedagógus (szak/szakirány nevesítése nélkül) és a
konduktor,
konduktor
(tanító),
konduktor
szakképzettségeket tartjuk elfogadhatónak.
(óvodapedagógus)
végzettségeket
és
Ezen véleményt erősíti az NKt. 47. § (9)
bekezdése, mely kimondja, hogy a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben való alkalmazás feltétele a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
39 kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja – többi közt – a - a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése. Annak megítélése, hogy a fent jelzett végzettségek és szakképzettségek közül melyik szükséges, az adott gyermekek sajátos szükségleteinek ismeretében dönthető el. Az autizmussal élő tanulók csoportjai esetében kérjük a tanulói létszám, személyi feltételek pontosítását a szabályozó dokumentumokban. (Amennyiben nem önálló csoportban, hanem integráltan vesznek részt az oktatásban a tanulók, sérülés-specifikus ellátásuk érdekében fontos lenne a segítői létszám növelése ezen csoportokban.) Az autista tanulók ellátása az általános gyógypedagógiai szabályok szerint történik. Szakmai kitüntetés megszüntetése. Nincs ÉLTES Mátyás díj, Brunszvik Teréz díj, ami az óvónőket érintené. Ezek szakmai díjak voltak, most meg általánosságban pedagógusra
vonatkozóan
határozták
meg
a
kitüntetéseket.
Nem
is
lehet
összehasonlítani egy középiskolai matematika versenyre felkészítő középiskolai tanár munkáját egy discalculia fejlesztéssel, foglalkozó gyógypedagógus munkájával. Két terület, két kitüntetés indokolt lenne. Jelen pillanatban az alábbi kitüntetések adományozhatóak a köznevelési területen. Eötvös József-díj A díj azoknak a kiemelkedő munkát végző pedagógusoknak és főiskolai, egyetemi oktatóknak adományozható,
akik
oktató-nevelő
munkájuk
során,
életpályájukkal
kifejezték
elkötelezettségüket a pedagógus élethivatás mellett. Szent-Györgyi Albert-díj A díj a felsőoktatás területén kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelési munkáért, illetve iskolateremtő, nemzetközi elismertségű tevékenységért adományozható. Apáczai Csere János-díj A díj kiemelkedő hatású oktatási-nevelési-gyógypedagógiai munkáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenységért pedagógusok, főiskolai, egyetemi oktatók részére adományozható. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
40 Brunszvik Teréz-díj A díj kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért, valamint az óvodapedagógus képzésben kiemelkedő munkát végző oktatók elismerésére adományozható. Németh László-díj A díj
azoknak az oktató-nevelő-gyógypedagógiai munkát végző
pedagógusoknak
adományozható, akik a gyermekek harmonikus személyiségformálásában huzamosan kiemelkedő munkát végeznek. Trefort Ágoston-díj A Trefort Ágoston-díj azoknak a minisztériumi, önkormányzati és intézményi dolgozóknak adományozható, akik az oktatás érdekében hosszabb időn át kiemelkedő munkát végeznek. Kármán Tódor-díj A díj a gazdasági élet szereplőinek a magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás, tudományos kutatás érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére adományozható. A díjat természetes és jogi személyek kaphatják. Pedagógus Szolgálati Emlékérem A díj azoknak a nyugállományba vonuló óvodai, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai pedagógusoknak és főiskolai, egyetemi oktatóknak adományozható, akik legalább 25 éven keresztül a gyermekek oktatása-nevelése érdekében tevékenykedtek, és kiemelkedő munkát végeztek. A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett A díj a felsőoktatási intézményben dolgozó oktatók és más alkalmazottak kiemelkedő munkájának elismerésére adományozható. Miniszteri Elismerő Oklevél (adományozható annak a természetes személyeknek, munkacsoportnak, közösségnek, aki (amely) a minisztériumban, vagy a miniszter ágazati irányítása, felügyelete alá tartozó intézményben, szervnél, illetve a miniszter felügyelete alá tartozó ágazatok területén tevékenykedő szervezetnél a szakmai munkáját huzamos ideig színvonalasan végzi, vagy a szerv eredményes működése szempontjából fontos szakmai feladat végrehajtásában szerez érdemeket) Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
41
Az értelmi fogyatékos gyerekek logopédiai ellátása teljes mértékben megoldatlan. Nem az. El kell határolni egymástól azon munkaköröket, amelyek logopédus/logopédia végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban logopédus) tölthetőek be. Célzottan logopédus munkakörök: •
logopédiai ellátást végző logopédus
•
sajátos nevelési igényű gyermekeket saját intézményben ellátó logopédus
•
utazó gyógypedagógusi tevékenységet végző logopédus
Ezen túlmenően nevesítve a logopédus végzettséggel és szakképzettséggel betölthető a fejlesztő pedagógus munkakör, illetve a logopédus, immáron nem a célzottan logopédus, hanem általában a gyógypedagógus mivolta „jogán” az alábbi szakszolgálati területeknél jelenhet még meg: •
korai fejlesztés,
•
szakértői bizottsági tevékenység,
•
nevelési tanácsadás,
•
fejlesztő nevelés,
•
kiemelten tehetséges gyermekek gondozása,
•
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
illetve ugyancsak gyógypedagógus mivolta „jogán” alkalmazható a fejlesztő nevelés, oktatás köznevelési feladatának ellátására. A logopédiai ellátást tehát el kell elhatárolni a logopédusok által végezhető többi tevékenységtől. A pedagógiai szakszolgálatok működéséről szóló 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 25. § (1) bekezdése értelmében az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. E bekezdés a logopédiai ellátás (hétköznapi szóhasználattal: alapellátás) szakmai tartalmát határozza meg. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
42 A logopédiai ellátás (alapellátás) célcsoportja szakmai véleményünk szerint azon nem sajátos nevelési igényű gyermekek csoportja, akiknek fennálló problémája a fent jelzett tevékenységekkel korrigálható. Amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű – függetlenül a sajátos nevelési igény típusától –, úgy logopédiai jellegű problémáit nem a szakszolgálati logopédiai ellátás (alapellátás) tevékenységének keretében, hanem az Nkt. 47.§-ának (4) bekezdése, (9) bekezdésének b) pontja, illetve (10) bekezdése alapján alkalmazott logopédus/logopédia végzettségű és szakképzettségű szakember révén kell korrigálni. A Rendelet meghatározza azon eseteket, amikor az ellátásban való részvétel nem önkéntes (ezek az öt éves kori szűrés és az öt éves kori szűrés eredményei következtében történő ellátás). Ezen esetben nemcsak a szakszolgálatnak van ellátási kötelezettsége, hanem a szülőnek is biztosítania kell, hogy gyermeke a szakszolgálat logopédusa által tartott foglalkozásokon részt vegyen, mindaddig, amíg annak szükségessége fennáll. Ha a gyermek „magánúton” más logopédushoz jár, még nem mentesül a szakszolgálati logopédiai ellátásban való részvétel alól, ahogyan például a matematika órák látogatása alól sem abban az esetben, ha egyebekben magántanár által matematikai foglalkozásokban részesül. E szabályt csak a logopédiai ellátás azon szegmensére kell alkalmazni, ahol az ellátásban való részvétel önkéntessége a Rendelet alapján megszűnt. Más esetekben a szülő szabadon választhat, hogy az ellátást igénybe veszi-e, illetve ha nem, mely úton biztosíttatja a szükséges fejlesztést. A fentiek jól tükrözik, hogy mikor, kinek a kötelezettsége a gyermeket ellátni. Amennyiben a gyermek státusza tanév közben változik, úgy az ellátási kötelezettség is tanév közben változik meg. A fentiek alapján látható, hogy – általánosságban – a logopédus szakember vagy a szakszolgálathoz tartozik, vagy az adott nevelési-oktatási intézményben dolgozik. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egy adott szakembert kettős munkakörben foglalkoztassanak. A Rendelet 33. § (1) bekezdése szerint szakszolgálati intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást – ha a rendelet másképp nem rendelkezik – szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. Ez egy általános szabály, mely valamennyi szakmai alkalmazottra vonatkozik, egyetlen szakmai munkakör esetében sem enged a teljes csoportra vonatkozó kivételt. Ugyanakkor a Rendelet 33. § (7) bekezdése értelmében az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, – a 44. § (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
43 megszerzésének kötelezettségét. A szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettsége módosul a pályakezdő gyógytestnevelők és logopédusok vonatkozásában, az ő esetükben a szakvizsgát a szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat megszerzését követő hat éven kell megszerezni. Más köznevelési intézményben (leszámítva a vezetői pozíciókat) a szakvizsga megszerzése nem kötelező. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó logopédusok esetében ez kötelezővé válna, úgy a többi pedagógussal szemben aránytalan teher hárulna rájuk. Hasonlóképpen, ha a szakszolgálatnál foglalkoztatott logopédus mentesülne a szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, úgy a többi szakszolgálatnál foglalkoztatottal szemben indokolatlan előnyre tennének szert. Megjegyzem emellett, hogy számos típusú (nemcsak szakirányú) szakvizsga létezik, így az az állítás, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó logopédusok esetében is indokolt lehet a szakvizsga megléte, hisz ő tevékenységük komplexebb tudást igényel, csak akkor állhatná meg a helyét, ha a szakvizsgakötelezettség a szakirányú szakvizsga megszerzésére irányulna. Ennek szabályozására jelenleg nincs döntéshozói szándék. Értelmezési zavarok: eseti helyettesítés, túlóra, tartós helyettesítés. A munkaidőnyilvántartásban nem engedik a 32 órán felüli időket beírni, nem fizetnek túlórát. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 17. § (1) bekezdésének 8. pontja értelmében a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében – többek között – eseti helyettesítés rendelhető el. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. §-a alapján az eseti helyettesítés elrendelésének több feltétele és mennyiségi határa van. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha -
a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
-
a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
44 -
a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
E szabályok alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma - egy tanítási napon a kettő, - egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg, - ezen túlmenően a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra rendelhető el. A fenti szabály első két fordulata, azaz hogy a pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma - egy tanítási napon a kettő, - egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg, nem csupán az eseti helyettesítésekre, hanem valamennyi helyettesítésre együtt vonatkozik. Így tehát ez objektív korlát. A jogalkotó ezzel kívánta megakadályozni azt, hogy az egyes pedagógusok napi, illetve heti szinten túlterhelődjenek. A tanítási évenkénti harminc tanítási napos korlát azonban már csak az eseti helyettesítésre vonatkozik. Felhívom a figyelmet arra, hogy az egy tanítási nap egy tanítási napnak minősül akkor is, ha csak egy órányi eseti helyettesítés történt (így tehát lehet, hogy a harminc tanítási nap alatt 60, de lehet, hogy csak harminc tanítási óra eseti helyettesítés történik). A gyakorlati megvalósulás során tehát valóban csak a harminc tanítási nap letelte után elrendelt – immáron nem eseti – helyettesítések számfejtésére és kifizetésére kerülhet sor. (Természetesen a napi két, heti hat órás korlát ebben az esetben is érvényesül.) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felett az eseti helyettesítést meghaladó mértékben elrendelt munkavégzést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Pedagógusok Szakszervezete közt köttetett kollektív szerződés (a továbbiakban: Kollektív Szerződés) szabályozza, az alábbiak szerint: Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
45 „11. Kötött munkaidő feletti munkavégzés A 13. pont szerint számított óradíj illeti meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a munkáltató intézkedése alapján a kötött munkaidőt meghaladóan kell a nevelési-oktatási
intézményben,
illetve
a
pedagógiai
szakszolgálat
intézményében
munkavégzés céljából benntartózkodnia. Annak megállapítása, hogy a kötött munkaidőt a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott túllépte-e, a havi munkaidőre vetítve történik. 12. Helyettesítés és a megállapodás alapján történő munkavégzés 12.1. Ha a pedagógus elrendelés alapján a munkakörére jogszabályban megállapított neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felett, - az eseti helyettesítést meghaladó mértékben további tanórai vagy egyéb foglalkozást tart, a 13. pont szerint számított óradíjra jogosult. 12.2. Ha a feladat ellátása más munkaszervezési intézkedések alkalmazásával nem oldható meg, megállapodáson alapuló díjazás illeti meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat, amennyiben a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határánál több tanórai foglalkozást, illetve egyéb foglalkozást tart. A díj irányadó összege – minden megtartott ilyen foglalkozás után – a 13.1. pont szerint megállapítható összeg. E díjazáson felül más jogcímen további díjazásra a pedagógus nem tarthat igényt. 12.3. Ha a munkaszervezés más módon nem oldható meg és a pedagógus átmenetileg más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belül - a sajátjával együtt tanítja, összevonással megvalósított helyettesítést lát el. Az összevonással megvalósított helyettesítésért megállapodás szerint díjazás illeti meg a pedagógust, feltéve, ha az meghaladja az eseti helyettesítés mértékét. 13. A helyettesítés díjazása 13.1. A helyettesítés díjazásának számítási alapja pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén a pedagógus - pótlék nélküli - illetményének 138,5 osztószámmal megállapított hányada (a továbbiakban: óradíj). 13.2. A 12. 3. pont szerinti összevont helyettesítés díjazásának megállapításakor a 13. 1. pont szerinti óradíj legalább 33 %-a az irányadó összeg.”
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
46 A gyógypedagógiai intézményekben dolgozó gyógypedagógiai asszisztensek esetében – örvendetes módon – megtörtént a szabadságra való jogosultság módosítása, s előreláthatólag 2015 szeptemberében béremelésük is megvalósul. Mindez örömteli tény, azonban sajnálatos dolog, hogy az intézményben dolgozó gyermekfelügyelőkre nem terjed ki a fenti lehetőség. Mindez feszültséget jelent a dolgozók körében, továbbá – az alacsony bérszint, s a nehezedő munkakörülmények miatt – növeli a munkaerőelvándorlást a segítő munkatársak esetében. A Kormány nem a köznevelés egészében dolgozók esetében hajtotta végre a béremelést, és nem is pedagógus béremelést tervezett és vezetett be, hanem pedagógus előmeneteli rendszert, melynek része egy új bértábla is. Nem volt tervbe véve, hogy az előmeneteli rendszer kiterjed a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra. Az előmeneteli rendszer nem csupán a bértáblát jelenti, hanem olyan fokozatokat és olyan minősítési eljárást is, amely csak a pedagógus munkakörökre értelmezhető. A pedagógus munkakörben dolgozó és ezáltal az előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó pedagógusok körét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása kiterjesztette a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is. A nem pedagógus munkakörben dolgozókra valóban nem vonatkozik az új bértábla, azonban nem vonatkoznak rájuk az előmeneteli rendszer kötelezettségei sem. Ezekben a munkakörökben nem előírás a pedagógus szakképzettség, ezért sem a szükséges szakképzettség, sem pedig az elvégzendő feladat szempontjából nem tekinthetők a pedagógus munkakörökkel azonosnak. A béremelésből való kimaradásról tehát nem beszélhetünk, az előmeneteli rendszer bevezetése az eredeti elképzeléseknek és a jelen lehetőségeknek megfelelően történik. Természetesen a jövő generációk nevelése szempontjából nem kétséges, hogy bármely köznevelési intézményben dolgozó alkalmazott munkája nagyon fontos, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők esetében ez hangsúlyosan igaz. A pedagógus béremelés a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre – így a gyógypedagógiai asszisztensekre vonatkozóan is – a megfelelő forrás biztosításával, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (9) bekezdés b) pontjában rögzítésre került: 2015. szeptember 1-től az előmeneteli rendszer hatálya a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott tekintetében is alkalmazandó.
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
47 A nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (így például a gyógypedagógiai asszisztens) közalkalmazott továbbra is jogosult is gyógypedagógiai pótlékra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 32. § (5) bekezdése értelmében. A gyógypedagógiai pótlék nem feltételes módban adható, hanem a munkáltató köteles megadni, ha a szakember az előírt feltételeknek megfelel, azaz kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a 33%-ot. Hasonlóképpen a pedagógusokhoz, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők esetében is a jelzett 33%-os arányt önmaguk vonatkozásában kell értékelni, azaz jogosultak a gyógypedagógiai pótlékra, ha a saját maguk által ellátott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű (függetlenül attól, hogy az intézmény által ellátott összes sajátos nevelési igényű gyermek száma eléri-e az intézmény által ellátott összes gyermek számának 33 %-át). A változások a pedagógusok előmeneteli rendszerének 2013. szeptember 1-jével történt bevezetésével következtek be, amikor való igaz, egyes korábbi pótlékok megszűntek, mind a pedagógusok, mind a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők vonatkozásában. Ezek között voltak a cikkben is említett, egyébként nem kötelezően járó, hanem adható pótlékok. E pótlékok bevezetését (egyes kivételekkel) a nevelési-oktatási intézmény fenntartója engedélyezte, ha többletköltségvetési támogatás nélkül a szükséges költségvetési fedezetet biztosította. Ugyanakkor a Kormány folyamatosan dolgozza ki az egyes munkavállalói csoportok számára a szakmai életpályájuk minőségi javítását célzó intézkedéseket, amelyek közé tartozik a nevelő–oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak csoportja is. Komoly problémát jelent, hogy vannak olyan gyógypedagógiai intézmények, melyek évek óta biztosítják súlyosan-halmozottan sérült tanulók ellátást, azonban az ellátást biztosító intézmények akadálymentesítése nem megoldott. E problémára vonatkozóan szeretnénk mihamarabbi megoldást kérni. Az akadálymentesítés Magyarországon az 1997. évi LXXVIII. törvény által vált kötelezővé: minden új építésű vagy felújítandó, átalakítandó épület tervezésekor és a kivitelezés során kötelezően figyelembe kell venni az akadálymentesítés szempontjait is. Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
48 Az 1998. évi XXVI. törvény kimondta, hogy a közintézményeknek akadálymentesnek kell lenniük, ennek megvalósítása folyamatos. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76.§ (2) bekezdése értelmében a köznevelési intézmény alapító okiratának az intézmény működtetését érintő módosítása vagy az ezzel összefüggő infrastruktúra-fejlesztés az állam és a működtető közötti egyedi megállapodásban foglaltak szerint történik. Az elmúlt években az EU Strukturális Alapjaiból (2007-2013 között) megvalósuló fejlesztések esetében minden beruházásnál kötelező elem volt a projekt keretében megvalósuló
építmények
fizikai
akadálymentesítése
és
az
info-kommunikációs
akadálymentesítéshez kapcsolódó tevékenységek ellátása. Számos pályázat volt meghirdetve emellett célzottan akadálymentesítési feladatokra is. A folyószámla költségeinek visszatérítésekor újból vontak adót, amit már egyszer kifizettünk. Állítólag eddig nem volt adóköteles, most átírták a jogszabályt és adókötelessé tették. Visszatérítésről van szó, 2011-től 2014-ig, a jogszabály pedig csak mostantól él. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/A. §-a rendelkezik arról, hogy az illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik, valamint meghatározza azt, hogy az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat. A 2014. január elseje óta hatályos Kjt. 79/A. § (3) bekezdése kimondja egyértelműen, hogy a munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét. A Kúria 17/2013. számú munkaügyi elvi határozatában kimondta, hogyha a közalkalmazott illetménye számlára utalásához és egyszeri felvételéhez bankszámla és bankkártya szerződés szükséges és ehhez kapcsolódóan banki költségek merülnek fel, ezek megfizetésére köteles a munkáltató. Mint látható, a fenti elvek a közalkalmazottak esetében relevánsak. Ugyanakkor a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) is tartalmaz az e törvény hatálya alá eső munkavállalók esetében ennek megfelelő szabályokat. Az Mt. 158. § (1) bekezdése szerint a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]
49 utalással kell kifizetni. Ugyanezen § (3) bekezdés értelmében a munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat. A törvény nem írja ugyan elő, hogy a munkabér átutalásával és felvételével járó költségeket a munkáltató köteles megfizetni, tekintettel azonban arra, hogy a munkabér fizetése a munkáltató kötelezettsége – megítélésünk szerint – a munkabér átutalásával és felvételével járó költségek is a munkáltatót terhelik. Egyéb állásfoglalás hiányában ezen esetekre is a Kúria 17/2013. számú munkaügyi elvi határozatát tekinthetjük iránymutatónak, azaz ha a munkavállaló munkabérét számlára utalással fizetik, úgy a számlára utalásához és egyszeri felvételéhez értelemszerűen bankszámla és bankkártya szerződés szükséges és ha ehhez kapcsolódóan banki költségek merülnek fel, ezek megfizetésére pedig a munkáltató köteles. Felhívom szíves figyelmét, hogy jelen tájékoztatás, illetve felvilágosítás a minisztérium szakmai álláspontját tükrözi, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró bíróságot nem köti. Ezek alapján levelemet szakmai álláspontom részeként és nem kötelező jellegű iránymutatásként szíveskedjen kezelni és a jövőben használni. Budapest, 2015. május 20. Üdvözlettel: Sipos Imre
Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tel: 795-1200, Fax: 795-0278 e-mail:
[email protected]