Térségi Humánsegítő Szolgálat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Térségi Humánsegítő Szolgálat

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Záradék: A Szervezeti és Működési Szabályzatot Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Intézményi Társulás határozati számon jóváhagyta. Gyomaendrőd, 2011. ……………………….. …………………………… Czikkely Erika intézményvezető

TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ 1. Az intézmény neve, elérhetősége 2. Az intézmény bélyegzői 3. A költségvetési intézmény 4. Az intézmény jogelődje 5. A költségvetési szerv jogállása 6. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata 6.1. Alaptevékenység 6.1.1. Oktatást kiegészítő tevékenységek – Pedagógiai szakszolgáltatás 6.1.2. Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül – Családsegítés 6.1.3. Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül – Gyermekjóléti szolgáltatás 6.1.4. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi bentlakásos ellátás 6.2. Kiegészítő tevékenység 6.2.1. Máshová nem sorolható egyéb oktatás 6.3. Kisegítő és vállalkozási tevékenység 7. Az intézmény tevékenységeinek jellege 8. Az intézmény működési köre 9. Rendelkezésre álló vagyon 10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje 11. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése 12. Az intézmény jegyzete 13. Az intézmény gazdálkodása II. RÉSZ 1. Az intézmény felépítése, szervezeti egységei 2. Az intézmény működését meghatározó elvek 3. Az intézmény tevékenysége 3.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 3.1.1. Nevelési tanácsadás 3.1.2. Logopédiai ellátás 3.2. Családsegítés 3.3. Gyermekjóléti Szolgáltatás 3.4. Helyettes szülői ellátás 3.5. Máshová nem sorolható egyéb oktatás 4. Az intézmény tevékenységének szabályozása 4.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 4.1.1. Nevelési tanácsadás 4.1.1.1. Vizsgálatok 4.1.1.2. Tanácsadás 4.1.1.3. Terápia 4.1.1.4. A tanköteles korba lépő gyermekek fejlettségi vizsgálata 4.1.2. A logopédiai ellátás 4.1.2.1. Diagnosztizálás a logopédiai munkában 4.1.2.2. Logopédiai tanácsadás

4.1.2.3. Terápia 4.1.2.4. Gyermekek/tanulók beszédvizsgálata 4.2. Családsegítés 4.2.1. Probléma feltérképezése 4.2.2. Személyes szociális szolgáltatás, családgondozás 4.2.3. Együttműködési megállapodás kötése 4.2.4. Tanácsadás 4.2.5. Szolgáltatások közvetítése 4.2.6. Egyéb szolgáltatások 4.2.7. Csoportok szervezése 4.2.8. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése 4.2.9. Pszichológiai vizsgálat 4.3. Gyermekjóléti szolgáltatás 4.3.1. Probléma feltérképezése 4.3.2. Családgondozás 4.3.3. Együttműködési megállapodás kötése 4.3.4. Javaslattétel hatósági intézkedésre 4.3.5. Tanácsadás 4.3.6. Szolgáltatás közvetítése 4.3.7. Információ nyújtása 4.3.8. Egyéb szolgáltatások 4.3.9. Prevenciós programok szervezése 4.3.10. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése 4.4. Helyettes szülői ellátás 4.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás 5. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele 5.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 5.1.1. Nevelési tanácsadó 5.1.2. Logopédiai intézet 5.2. Családsegítés 5.3. Gyermekjóléti szolgálat 5.4. Helyettes szülői ellátás 5.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás 6. Az intézmény közalkalmazottai 6.1. Az intézményvezető 6.2. Az intézményvezető-helyettes 6.3. A pszichológus a nevelési tanácsadóban 6.4. A pedagógus 6.5. A gyógypedagógus 6.6. Az ügyviteli alkalmazott 6.7. A logopédus 6.8. A családgondozó 6.9. A tanácsadó pszichológus 7. Az intézmény munkatársainak jogai és kötelességei III. RÉSZ 1. Az intézmény munkarendje 1.1. A Térségi Humánsegítő Szolgálat ügyfélfogadása 1.2. A Térségi Humánsegítő Szolgálatnál a vizsgálatok és a szolgáltatások szervezése

1.3. 1.4.

A terápiák szervezése a nevelési tanácsadóban és a logopédiai intézetnél A Térségi Humánsegítő Szolgálat bejelentkezése a Közoktatási Információs Rendszerbe 1.5. Az intézményt megnevező tábla elhelyezéséről 1.6. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése 2. A belső ellenőrzés rendje 3. A vezetők közötti feladatmegosztás 4. Engedélyezett álláshelyek száma 5. Az intézmény létesítményeinek használati rendje 6. A külső kapcsolatok rendszere és formái 7. Aláírási jogkör 8. Az intézmény alapfeladatába tartozó szellemi tevékenységek dologi kiadások terhére, vállalkozóval, számla ellenében történő igénybevételének szabályozása 9. Nyilatkozat tömegtájékoztatási szerveknek 10. Teendő bombariadó esetén 11. Záró rendelkezések

I. RÉSZ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységek, csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 1. Az intézmény neve, elérhetősége: Hosszú neve: Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Rövid neve: Térségi Humánsegítő Szolgálat Címe: 5502 Gyomaendrőd, Fő u. 2. Telefon/fax: 66/282-560 E-mail címe: [email protected]

2. Az intézmény bélyegzői: a) Körbélyegző: Középen az ország címere, körülötte félkörben az intézmény hivatalos elnevezése és a település neve: Térségi Humánsegítő Szolgálat Gyomaendrőd b) Hosszú bélyegző: Az intézmény neve, címe, telefon-és faxszáma, valamint adószáma: Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya 5502 Gyomaendrőd Fő út 2. Tel/fax: 66/282-560 Adószám: 166560021-04 3. A költségvetési intézmény A költségvetési intézmény alapítói jogokkal felruházott-, irányítói-, felügyeleti szervének neve, székhelye: Gyomaendrőd- Csárdaszállás-Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei Gesztor: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Az alapítás éve: 2006. Alapító Okirat kelte: 2006. 07. 10. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Intézményi Társulás a Térségi Humánsegítő Szolgálat alapító okiratát 3/2006 (VII.10) számú határozatával fogadta el. 4. Az intézmény jogelődje: Városi Családsegítő Központ 5502 Gyomaendrőd Fő út 2., melynek egyben általános jogutódja. 5. A költségvetési szerv jogállása: Önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással összefüggő pénzügyi feladatait Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala látja el. A két szerv közötti gazdálkodásra vonatkozó munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a polgármester által jóváhagyott megállapodás szabályozza. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört gyakorolja.

Önállóan működő költségvetési szerv: -

Törzskönyvi azonosító szám: 634421 Statisztikai azonosító: 16656002-8899-322-04 Adószám: 16656002-1-04 Számlavezető pénzintézet: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Számlaszám: 53200125-11062402 OM azonosító: 200199 Az intézmény ágazati azonosítója: SO202328

Az intézmény területén, szervezeti tagozódásban, szakhatósági engedélyekben feltüntetett helyeken és módon, a központi jogszabályi követelményeknek megfelelően, továbbá Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya település Képviselő-testületének rendeletei, határozatai betartásával látja el szakmai feladatait. 6. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: 6.1 Alaptevékenység: Alapvető szakágazat: 889900 Máshova nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 6.1.1 Oktatást kiegészítő tevékenységek – Pedagógiai szakszolgáltatás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 34.§ – 35.§ alapján Szakágazat száma: 856000 TEÁOR szám : 8560 Szakfeladat száma: 85601 – Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység – Nevelési tanácsadás: Feladata a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. Az óvoda, az iskola, a családvédelmi intézmény valamint a szülő megkeresésére szakvélemény készítése, ha a gyermek adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Az óvoda, a családvédelmi intézmény valamint a szülő megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat elvégzése: szakvélemény keretében javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésére, beiskolázására, fejlesztő foglalkoztatására. Ha a nevelési tanácsadó vizsgálata során úgy ítéli meg, hogy a gyermeknél a sajátos nevelési igény feltételezhető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán. – Logopédiai ellátás: A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és gyógyítása. 6.1.2 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül – Családsegítés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. tv. 55/C. § és 64. § alapján Szakágazat száma: 889900 TEÁOR szám : 8899 Szakfeladat száma: 889924 Családsegítés – Közreműködik a család szociális, mentálhigiénés és életvezetési problémáinak feltárásában. – Gondoskodik a befolyásoló okok megszüntetéséről, megoldási javaslatot készít, és segítséget nyújt. – Részt vesz az egyének és családok kapcsolatkészségének javításában, folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosok szociális helyzetét.

– –

Kezdeményezi új szociális ellátások bevezetését az önkormányzatnál. Támogatja, segíti az önsegítő csoportok, civil szerveződések létrehozását, valamint munkáját. – Az 1993. évi III. tv. 55. §-ában és a 20/2003. (VIII. 12.) KT. rendeletben foglaltak szerinti adósságkezelési tanácsadást működtet – A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel a külön jogszabályban meghatározott kötelező együttműködést végzi. 6.1.3 Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül – Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39-40. § alapján Szakágazat száma: 889900 TEÁOR szám : 8890 Szakfeladat száma: 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyermekjóléti szolgálatnál meghatározott feladatokat látja el: – a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, – a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjába történő visszahelyezése érdekében tett intézkedések, – összehangolva a gyermeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási feladatokat végez. 6.1.4. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi bentlakásos ellátás A gyermekjóléti szolgálat Agyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 40. § (2) bekezdés d) pontja alapján helyettes szülői hálózatot szervez és működtet. Szakágazat száma: 879020 TEÁOR szám: 8790 Szakfeladat szám: 879017 Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása, gyermekek átmeneti gondozása – önálló helyettes szülői feladatellátás Nyilvántartja a felkészítő tanfolyamot elvégző személyt, mint helyettes szülői férőhelyet biztosítót. A gyermekjóléti szolgálat ezzel megbízott családgondozója ellátja a helyettes szülői koordinátor feladatait a szakmai programban foglaltak szerint.

6.2.1. Máshová nem sorolható egyéb oktatás Szakágazat száma: 855900 TEÁOR szám : 8559 Szakfeladat száma: 855937 M. n. s. egyéb oktatás 6.3 Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 7. Az intézmény tevékenységeinek jellege Tevékenysége nem hatósági jellegű. 8. Az intézmény működési köre: Közintézmény, mely alaptevékenysége szerint közoktatási, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó költségvetési szerv. Ellátási területe: Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás közigazgatási területe. 9. Rendelkezésre álló vagyon: Az intézmény ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A működéshez szükséges alábbi ingatlant Gyomaendrőd Város Önkormányzata használatba adja az intézménynek: Gyomaendrőd, Fő út

2. szám hrsz: 6291. Polgármesteri Hivatal Kirendeltségével közös használatú osztatlan vagyon. A feladatellátáshoz rendelkezésre állnak még az intézménynél a leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak, melyeket szabadon használhat. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyont a helyi vagyonrendeletben foglaltak szerint köteles kezelni. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont biztosítékként nem adhatja. 10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény élén álló intézményvezető vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat (kinevezés, fegyelmi eljárás, felmentés) Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás Képviselő-testülete gyakorolja, a Kjt. 1992. évi XXXIII. tv. 23. § alapján. 11. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony Kjt. 1992. évi XXXIII. tv. alapján. 12. Az intézmény jegyzete: Az intézmény vezetője az intézményt aláírásával és a kör alakú bélyegző lenyomatával jegyzi. Akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes gyakorolja a fenti jogokat. 13. Az intézmény gazdálkodása: a) Gazdálkodási jogkör: Önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással összefüggő pénzügyi feladatait Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala látja el. A két szerv közötti gazdálkodásra vonatkozó munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a polgármester által jóváhagyott megállapodás szabályozza. b) Előirányzatok feletti rendelkezési jogkör: az intézmény az előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal bír. c) Bérgazdálkodói jogkör : Az intézmény önálló bér és létszámgazdálkodó. d) Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. e) Az intézmény általános forgalmi adó jogalanyisággal nem rendelkezik.

II. RÉSZ 1. Az intézmény felépítése, szervezeti egységei Intézményvezető

Intézményvezető-helyettes

Családsegítés

1 fő családgondozó (egyben intézményvezetőhelyettes) 2 fő családgondozó 1 fő tanácsadó pszichológus

Gyermekjól éti Szolgálat

3 fő családgondozó

Nevelési tanácsadó

1 fő pszichológus 1 fő gyógypedagógus (egyben intézményvezető) 1 fő pedagógus 1 fő ügyviteli alkalmazott

Logopédiai Intézet

3 fő logopédus

2. Az intézmény működését meghatározó elvek: Az intézmény működése során köteles az alábbi elvek betartására: - nyitottság elve: az intézmény nyitott, igénybevétele Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletében foglaltakon kívül további feltételhez nem köthető. - az önkéntesség és a kliens mindenekfelett álló érdeke védelmének elve: az intézmény a kliensekkel és családjukkal az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Kivételt képez a Gyvt. 68. §-ában meghatározott családgondozás, valamint az adósságkezelési tanácsadás és a rendszeres szociális segélyezettekkel végzett munka. Az intézmény hatósági feladatok ellátásával nem bízható meg, működése gondozási szolgáltató illetve szervezési jellegű. Az intézmény munkatársai mindenkor a kliens mindenek felett álló érdekeit képviselve kötelesek tevékenykedni a törvényben megjelölt gyermeki, emberi, és szociális jogok megvalósulása érdekében. Biztosítani kell, hogy a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kliensek érdekeinek védelme mellett szüleiknek, gyámjuknak felügyeleti jogköre sérelmet lehetőleg ne szenvedjen. - a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának elve: az intézmény munkatársainak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények kezelésére, továbbítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben, és A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltakat minden körülmények között biztosítani kell. 3. Az intézmény tevékenysége Feladatát az alapító okiratban megfogalmazottak szerint látja el. 3.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 3.1.1. Nevelési tanácsadás A többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 35. § (4) bekezdése szerint: „A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A nevelési tanácsadó a 3-18 éves gyermekek és fiatalok mentálhigiénés ellátásában közreműködő – az oktatásügy keretében tevékenykedő – pszichológiai, pedagógiai szakintézmény. A szülők nevelési nehézségeikkel közvetlenül kereshetik meg, így már a

bajok jelentkezésének kezdeti időszakában segítséget kapnak. Mint szakszolgálati intézmény elsőként kerül kapcsolatba az óvodába, iskolába járó és az intézmény számára oktatásinevelési gondot jelentő gyermekekkel. Ezzel jelentős szerepet tölt be a gyermekkori szomatikus és pszichés zavarok korai felismerésében és szakellátásának megszervezésében. A nevelési tanácsadó szolgáltató intézmény, szolgáltatásai ingyenesek. A szülő és a gyermek közlését bizalmasan kezeli. A titoktartási kötelezettség vonatkozik a tanácsadóban dolgozó minden munkatársra. Hatósági jogosultsága nincs. Tanácsai, szakvéleményei nem kötelező érvényűek sem a szülő, sem a beutaló intézmény számára. Befolyását tevékenységének szakmai jellege biztosítja. A nevelési tanácsadó pszichológusa munkáját a szakmai etikai kódex előírásainak megfelelően látja el. A nevelési tanácsadó szakértői feladatokat is ellát. Jogszabályi előírások határozzák meg, hogy mikor kér a hatóság szakvéleményt a tanácsadótól. A gyermekkel kapcsolatos tevékenység a szülővel együttműködve történik. A szülő beleegyezése nélkül a tanácsadó nem vizsgálhat gyereket. 3.1.2. A logopédiai ellátás A többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 35. § (5) bekezdése szerint: „A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.” A logopédiai ellátásban a logopédus feladata: az ellátási körzetébe tartozó ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése; a beavatkozást igénylő gyermekek logopédiai vizsgálata; szükség esetén a gyermek további vizsgálatainak megszervezése; logopédiai vizsgálati vélemény készítése; a kapott és a saját vizsgálati vélemények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek egyéni fejlesztési tervének elkészítése; a gyermekek rendszeres fejlesztése; a fejlesztő beavatkozás dokumentálása. Komplex képességfejlesztés, fejlesztő szakemberek vizsgálataival egyetértésben. Kapcsolattartás a pedagógusokkal. A logopédiai intézet szolgáltató intézmény. Szolgáltatásai ingyenesek. A szülő és a gyermek közlését bizalmasan kezeli. A logopédiai ellátás nem vesz részt hatósági, igazgatási jellegű tevékenységben. A gyermekkel kapcsolatos tevékenység a szülővel együttműködve történik. Folyamatos a tájékoztatás, ezáltal a szülő érzi, hogy tevékeny részese a terápiának. A szülő beleegyezése nélkül a logopédus nem vizsgálhat gyereket. A gyermekek/tanulók számára a foglalkozásokat heti rendszerességgel biztosítani kell. Amennyiben a gyermek/tanuló vagy a füzete négy alkalommal hiányzik, írásban nyilatkoztatjuk a szülőt, hogy a továbbiakban igénybe kívánják-e venni a logopédiai szolgáltatást. 3.2. Családsegítés A többször módosított A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-a szerint: A családsegítés célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell: - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

-

-

-

a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben, a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha - a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A tanácsadó pszichológus segítő munkája során: Fogadja a különböző pszichés problémával (párkapcsolati, családi konfliktusok, munkanélküliséggel összefüggő feszültségek, krízisek stb,) jelentkező klienseket. Hirdetett pszichológiai tanácsadáson új és régi ügyfeleket fogad. Problématípustól függően a klienseket kompetenciájának megfelelő ellátásban részesíti (segítő beszélgetés, tanácsadás). A folyamatba szükség esetén bevonja a család tagjait is. A gyámhatóság felkérésére pszichológiai vizsgálatot végez, teszteket is felvesz, - amennyiben az eset úgy kívánja –, és erről írásban pszichológiai véleményt készít. Amennyiben a kliens problémája meghaladja a családsegítés kereteit, ill. a pszichológus kompetenciáját, úgy a megfelelő szakellátásba irányítja. A családgondozóknak, kérésükre segítséget nyújt egy-egy esethez. A segítség részét képezheti a közös családlátogatás. Azonnali intézkedést igénylő esetben haladéktalanul megteszi a legszükségesebb intézkedéseket, vagy arra másokat felkér. Esetmegbeszéléseket tart, illetve aktívan részt vesz ezeken. Gyomaendrőd Város Önkormányzata 20/2003 (VIII. 12.) KT rendelete alapján az intézmény munkatársa adósságkezelési tanácsadást végez. Az adósságkezelési tanácsadó feladata: -

döntés előkészítése, javaslattétel, majd a kérelem és mellékletei továbbítása a polgármesteri hivatal illetékes osztálya felé,

-

adósságkezelési megállapodás az adóssal a támogatási határozatban foglaltak szerint, folyamatos kapcsolattartás az adóssal az adósságkezelés időtartama alatt.

A tanácsadó a döntés előkészítése során: - tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, - környezettanulmányt készít a lakásban élő személyekről, a lakás jellemzőiről, - számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét adósságtípusonként, - megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását, - megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére, - javaslatot tesz a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem teljesítésére, a kezelésbe vonandó adósság körére – figyelemmel a lakhatást leginkább veszélyeztető adósságokra. A tanácsadó az adósság rendezésének feltételeiről írásos adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, melynek tartalmi elemei különösen: - a tanácsadó javaslata és az adós vállalása az adós háztartás fogyasztásának tudatos visszafogására - az adós törlesztési kapacitásának kiszámítása az önrész teljesítéséhez - az adós hozzájárulása a tanácsadó részére az adósságra vonatkozó információk és adatok nyilvántartásához, a változások követéséhez, az adósságkezelési megállapodásban foglaltak folyamatos figyelemmel kíséréséhez - a kapcsolattartás szabályozása - a tanácsadóval és a hitelezővel kötött megállapodások be nem tartásának jogkövetkezményei, az adós nyilatkozata a következmények tudomásul vételéről. A folyamatos kapcsolattartás során a tanácsadó figyelemmel kíséri az adósságrendezés érdekében kötött megállapodások betartását, feltárja az adósságkezelés időtartama alatt felmerülő problémákat és okait, közvetítőként részt vesz a megoldások keresésében, preventív intézkedéseket hoz az újabb eladósodás elkerülése érdekében. 3.3. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi 38. §-a szerint a gyermekjóléti alapellátások célja: Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Gyermekjóléti szolgáltatás -

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a

-

kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: o a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, o a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, o a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, o szabadidős programok szervezése, o hivatalos ügyek intézésének segítése.

-

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében o a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, o a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, o a jelzőrendszerbe tartozó intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.

-

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: o a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, o a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, o az egészségügyi és a szociális ellátás – különösen a családsegítő szolgáltatás –, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, o javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

-

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: o családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, o utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

Gyermekjóléti szolgálat

A gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a fentieken foglaltakon túl: - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - szervezi a – helyettes szülőt foglalkoztató – helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztathat, amennyiben a fenntartó erre vonatkozóan megállapodást köt az intézménnyel, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, - biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, - nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. 3.4. Helyettes szülői ellátás A gyermekjóléti szolgálat ezzel megbízott családgondozója ellátja a helyettes szülői koordinátor feladatait a szakmai programban foglaltak szerint. 3.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás Pályázati lehetőségek függvényében oktatás, képzés biztosítása, szervezése szociális szakemberek és önkéntesek részére. 4. Az intézmény tevékenységének szabályozása 4.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 4.1.1. Nevelési tanácsadás 4.1.1.1. Vizsgálatok a) A problémák eredetének és okainak feltárása érdekében a nevelési tanácsadó végezhet: - anamnézis felvételt - explorációt - pedagógiai vizsgálatot - pszichológiai vizsgálatot - család- és nevelési-oktatási intézmény látogatást - szűrővizsgálatot b) A fentiek közül értelemszerűen csak a probléma feltárásához szükséges tevékenységeket kell elvégezni. c) A pszichológus veheti fel a személyiség teszteket és értelmezheti a teljesítménytesztek eredményeit. d) Team tevékenység eredményeként az összegzés megfogalmazása együttesen történik. e) A vizsgálati eredmények alapján szakvélemény készül, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: 1) Név: Születési idő: Lakcím:

Anyja neve: Apa/gondviselő neve: (Megfelelő rész aláhúzandó!) Intézmény: Óvodai korcsoport/iskolai osztályfok: A vizsgálat ideje: 2) A vizsgálat kérő megnevezése A vizsgálat kérésének indoklása Előzmény Anamnézis Az elvégzett vizsgálatok felsorolása, a vizsgálat rövid leírása, a kapott eredmények értelmezése BTM (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) fennállásával összefüggő megállapítás BTM kizárásával összefüggő megállapítás 3) Szükség esetén javaslat az óvodai neveléssel, iskolai neveléssel-oktatással kapcsolatosan, fejlesztendő területek és szakemberigény meghatározása. 4) Szükség esetén javaslat a pszichológiai gondozásban való részvételre. 5) A nevelési tanácsadás feladata annak megfogalmazása, hogy a gyermek/tanuló fejlesztő foglalkoztatása indokolt a pedagógus és szülő bevonásával. Ennek időkeretét is meg kell határozni. 4/2010. OKM rendelet 21. § (2) e) pontjában meghatározottak szerint. 6) Jegyzőnél eljárást kezdeményezhet a szülő a szakvéleményben felülvizsgálata céljából. 4/2010. OKM rendelet 21. § (2) f) pontjában meghatározottak szerint.

foglaltak

7) Az osztályok, csoportok szervezésekor a BTM-es gyereket/tanulót kettő tanulóként kell számításba venni. 1993. évi LXXIX. törvény 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint. 8) Kontroll vizsgálat ideje: Mindaddig, amíg a fejlesztő foglalkoztatás fennáll - az első vizsgálatot követő második évben és azt követően háromévenként. 4/2010. OKM rendelet 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint. f) A szakvéleményt meg kell küldeni a vizsgálatot kérő és a szülő számára. Magánkezdeményezéskor a szülő dönt az érintett nevelési-oktatási intézmény tájékoztatásáról.

4.1.1.2. Tanácsadás a) A felállított diagnózisra épülve, mindig az esetet vezető munkatárs végzi. b) A tanácsadás irányulhat: - a gyermeket nevelő eljárások megváltoztatására, - a gyermekre és közvetlen környezetére (életmód, gyermekkel kapcsolatos eljárások stb.), - a pedagógus gyermekkel, vagy tanulócsoporttal kapcsolatos módszereinek befolyásolására, - a család befolyásolására, áthangolására, - napirend kialakítására, - szabadidős tevékenységre, - kiegészítő vizsgálatra utalásra. 4.1.1.3. Terápia a) Ha a tanácsadás nem vezetett eredményre, vagy nem tűnik elégségesnek, a gyermeket, vagy a családot terápiás gondozásba kell venni. b) Egyéni terápiára abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek állapota miatt egyéni fejlesztésre szorul, vagy a meglevő csoportok egyikébe sem sorolható be. c) A terápia lehetséges módjai: - egyéni terápia - csoportos terápia (3-5 fős homogén csoportokat kell kialakítani) A pedagógiai gondozás célja: az oktatási intézményekben kudarcot szenvedett gyermekek részére differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozások szervezése, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkóztatás céljából. A terápia a gyermek pozitív személyiségrészeiből indul ki, korrigálja a tanulási módszereit, a lehetőségekhez mérten pótolja teljesítménybeli lemaradásait, biztosítja a gyermek számára elérhető sikerélményt. Módszerei: a hagyományos és alternatív pedagógia fejlesztő eljárásai a gyermek problematikájához, személyiségéhez igazodva. A pedagógus tantárgyi szintfelmérést és értelmi vizsgálatot végez a szülők, az oktatási intézmény, és családvédelmi intézmény írásbeli kérésére. Kapcsolatot tart a foglalkozásokra járó gyermekek szüleivel, tájékoztatja a szülőket a gyermek állapotáról és fejlődéséről, valamint tanácsot ad az otthoni foglalkozásra vonatkozóan. Kapcsolatot tart a gyermeket kezelő pszichológussal. 4.1.1.4. A tanköteles korba lépő gyermekek fejlettségi vizsgálata Fejlettségi vizsgálatot kérhet: - a szülő, - az óvoda, (a szülő beleegyezésével) - a gyermek orvosa, (a szülő beleegyezésével) - elrendelheti: o gyámhatóság o az önkormányzat jegyzője A vizsgálat helye: Térségi Humánsegítő Szolgálat helyisége illetve Csárdaszállás és Hunya települések óvodája.

A vizsgálat ideje: Minden év január 01. és március 15. között. A vizsgálat alapján a Térségi Humánsegítő Szolgálat írásban ad szakvéleményt a gyermek fejlettségéről, és javaslatot tesz tanulmányai megkezdésére, vagy további óvodai nevelésre. Ha a nevelési tanácsadó vizsgálata során úgy ítéli meg, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, javaslatot tesz az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság további vizsgálatára. A szakvéleményt meg kell küldeni: - a szülőnek, - a beutaló intézménynek. A szakvélemény egy példányát el kell helyezni a gyermek nyilvántartó tasakjában, valamint további egy példányt az irattárba kell helyezni és 25 évig kell megőrizni az irattári szabályoknak megfelelően. 4.1.2. A logopédiai ellátás 4.1.2.1. Diagnosztizálás a logopédiai munkában A problémák eredetének és okainak feltárása érdekében a logopédus végezhet: - anamnézis felvételt - logopédiai vizsgálatot - család- és oktatási intézmény látogatást - szűrővizsgálatot A fentiek közül értelemszerűen csak a diagnózis felállításához szükséges tevékenységeket kell elvégezni. Team - tevékenység eredményeként az esetet vezető munkatárs állítja fel a diagnózist. 4.1.2.2. Logopédiai tanácsadás Felvilágosítás az óvodákban az egészséges nyelv és beszédfejlődés menetéről, a beszédrendellenességek kialakulásának megelőzéséről. Tanácsadás a szülőnek a beszédrendellenesség javítása érdekében az otthoni segítségnyújtás lehetőségeiről. A kapcsolattartás módja a szülővel - Tanácsadás: a logopédusok adott helyen és időpontban fogadják a szülőket: • szülői értekezleteken, • fogadóóra keretében, • bemutató foglalkozásokon. - Telefon: minden logopédusnak van telefonos elérhetősége, amit tudat a szülőkkel, így gyors információcserére van lehetőség. - Írásbeli: a logopédusok minden gyermeknél gyakorlófüzetben rögzítik a tanultakat, jelzik az otthoni gyakorlás irányát, tájékoztatják a szülőket a problémákról, eredményekről. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, tartalma Intézményünk feladatainak ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A logopédusok kapcsolattartásának formái, módja: - szakmai rendezvényeken való részvétel, - intézmények rendezvényein való részvétel, - hivatalos ügyintézés (levél, telefon). A logopédusok kapcsolatai:

- A körzetébe tartozó intézmények vezetőivel, pedagógusaival személyes kapcsolat (vizsgálatok végzése, szülői értekezleteken részvétel, előadások, tájékoztatók tartása felkérésre, napi kapcsolat a terápia során). - Társintézményekkel szakmai kapcsolat, tapasztalatcserén, továbbképzéseken való részvétel. Rendszeres külső kapcsolatok Városon belüli kapcsolatok: - fenntartóval (oktatásügyi előadóval) - óvodákkal - általános iskolákkal - nevelési tanácsadóval -

Szükség esetén: A védőnői hálózattal A szakorvosi rendelőkkel (pl.: fül-orr-gégészet) A gyermekjóléti szolgálattal

Városon kívüli kapcsolatok: - A Békés Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal - Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karával - A Demoszthenész Egyesülettel - A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével. A beszédhibás gyermek felvétele, a foglalkozások rendje 1. A felvétel előzményei A gyermek felvétele vizsgálat alapján, a következő lehetőségek szerint történik: A tanév elején a logopédusok a körzetük intézményeiben előzetes egyeztetés után, szülői jóváhagyással megvizsgálják az 5. életévüket betöltött gyermekeket, melyről logopédiai vizsgálati véleményt készítenek. A vizsgálat iránya: artikulációs hibák, nyelvi-kommunikációs zavarok. Beszédvizsgálatot kérhet: a szülő, az óvoda (a szülő beleegyezésével), a gyermek orvosa (a szülő beleegyezésével), elrendelheti a gyámhatóság illetve az önkormányzat jegyzője. 2. A felvétel A logopédiai ellátásra jogosult gyermekek lehetőség szerint felvételt nyernek a megfelelő terápiára, helyhiány esetén előjegyzésbe kerülnek. A gyermek neve a forgalmi naplóba kerül bejegyzésre. A foglalkozások rendje A kezelési formát a logopédus maga határozza meg. Minden kezelés ambuláns jellegű. - Rendszeres kezelés: lehetőség szerint heti két foglalkozás, kis csoportban, 2-4 fővel, hagyományos ellátást jelent.

- Rendszeres egyéni foglalkozás: heti két alkalom a súlyosabb beszédhibásoknál, ill. az egyéni bánásmódot igénylő gyerekeknél. - Tanácsadási keretek között: heti egy alkalommal, amikor lehetőleg a szülő részt vesz a foglalkozásokon, és otthon gyakorolja a látottakat. Az utolsó forma enyhébb beszédhibásoknál, vagy 5 évnél fiatalabb gyermekek esetében alkalmazható. A csoportok létszámát az adott hibatípus, a gyermek személyisége, szakmai indokok, a kezelőhely nagysága, stb. alapján a logopédus maga határozza meg. 4.1.2.3. Terápia Ha a tanácsadás nem vezetett eredményre, vagy nem tűnik elégségesnek, a gyermeket terápiás gondozásba kell venni. Egyéni terápiára abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek állapota miatt egyéni fejlesztésre szorul, vagy a meglevő csoportok egyikébe sem sorolható be. A terápia lehetséges módjai: - egyéni terápia - csoportos terápia (3-4 fős homogén csoportokat kell kialakítani) 4.1.2.4. Gyermekek/tanulók beszédvizsgálata Beszédvizsgálatot kérhet: - a szülő, - az óvoda, (a szülő beleegyezésével) - a gyermek orvosa, (a szülő beleegyezésével) - elrendelheti: o gyámhatóság és o az önkormányzat jegyzője A vizsgálat helye: a Térségi Humánsegítő Szolgálat ill. az az intézmény, amelyben a gyermek/tanuló tartózkodik. A vizsgálat ideje: Igény szerint a szorgalmi időszakhoz igazodóan. A vizsgálat alapján a logopédus diagnózist állít fel és terápiás tervet készít, javaslatot tesz az esetleges további vizsgálatok elvégzéséhez. A gyermekek értékelésének elvei A kezelés befejezésekor, és a tanév végén a gyermek fejlődését minősíteni kell a haladási és a forgalmi naplóban. A minősítéseket a logopédus maga végzi, vitatott esetben a vezető véleményét kérheti. A minősítés kategóriái: 1. Tünetmentes: egyértelmű meghatározás, a probléma megszűnt. 2. Lényegesen javult: a hangok kialakultak, automatizálás, differenciálás a feladat. 3. Részben javult: a problémák egy része rendeződött, de még további kezelés szükséges. 4. Keveset javult: terápia első szakaszában csak a foglalkozásokon tapasztalható a fejlődés. 5. Nem javult: egyértelműen semmi előrelépés nem történt.

6. Nem minősíthető: 7. Kimaradt:

nagyon kevés foglalkozáson vett részt. a szülő nem biztosította a gyermek részvételét.

4.2. Családsegítés 4.2.1. Probléma feltérképezése A szolgáltatást igénybevevő által megfogalmazott problémákon túl az irányított beszélgetés során a klienssel közösen meghatározásra kerülnek azok a tényezők is, melyek a kialakult helyzetért felelősek. 4.2.2. Személyes szociális szolgáltatás, családgondozás A szolgáltatást kérő által, és a közösen megfogalmazott problémákra vonatkozó egyéni esetkezelés. Az egyéni esetkezelésnek a szolgáltatást igénybevevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül, a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. A családgondozó a jelzett, és a közösen megfogalmazott probléma megoldása érdekében a szociális munka eszközeivel komplex családgondozást végez. A családgondozás során a kapcsolattartás történhet az intézményben, illetve a család otthonában. A családgondozói tevékenység elemei: - életvezetési tanácsadás - mentálhigiénés tanácsadás - ügyintézés segítése - adomány közvetítés - szociális munka érintett családtagokkal - segítségnyújtás a konfliktus kezelésében - mediáció - információ nyújtása - segítő beszélgetés - szolgáltatások közvetítése. 4.2.3. Együttműködési megállapodás kötése Az együttműködési megállapodás tartalmazza a klienssel közösen megfogalmazott problémákat, és az azok megoldásához szükséges tevékenységeket. A megállapodást aláírja a kliens és a családgondozó is. 4.2.4. Tanácsadás A probléma közös megfogalmazása után az esetet vezető családgondozó,vagy a tanácsadó pszichológus végzi. A tanácsadás irányulhat: - a családra, és környezetére: életmód, gyermekekkel kapcsolatos nevelési eljárások stb. - a család befolyásolására, áthangolására - napirend kialakítására

-

szabadidős tevékenységek igénybevételére más szakemberhez irányításra.

Adósságkezelési szolgáltatás esetén a fentieken túl a tanácsadás az adós háztartás gazdálkodására és kiadásainak visszaszorítására is irányul. 4.2.5. Szolgáltatások közvetítése Ha a családgondozó megítélése szerint a probléma megoldása érdekében egyéb szolgáltatás igénybevétele szükséges, erre javaslatot tesz, és közvetít a szolgáltatás elérésében. 4.2.6. Egyéb szolgáltatások A családgondozó felkérésre környezettanulmányt készít. 4.2.7. Csoportok szervezése A családsegítő szolgálat a kliensek igényeihez igazodva tematikus csoportokat szervez, illetve segíti önszerveződő csoportok működését. 4.2.8. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenységek körében a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet. A rendszer tagjai: - gyermekjóléti szolgálat - nevelési tanácsadó - gyámhivatal - polgármesteri hivatal - szociális szolgáltatók - nevelési-és oktatási intézmények - egészségügyi szolgáltatók - rendőrség - civil szerveződések - más települések szociális intézményei - munkaügyi hatóság. 4.2.9. Pszichológiai vizsgálat - A tanácsadó pszichológus a gyámhatóság felkérésére pszichológiai vizsgálatot végez, teszteket is felvesz - amennyiben az eset úgy kívánja -, és erről írásban pszichológiai véleményt készít. 4.3. Gyermekjóléti szolgáltatás 4.3.1. Probléma feltérképezése A gondozott család tagjai által megfogalmazott problémákon túl az irányított beszélgetés során a klienssel közösen meghatározásra kerülnek azok a tényezők is, melyek a kialakult helyzetért felelősek.

4.3.2. Családgondozás A családgondozó a jelzett, és a közösen megfogalmazott probléma megoldása érdekében a szociális munka eszközeivel komplex családgondozást végez. A családgondozás során a kapcsolattartás történhet az intézményben, illetve a család otthonában. A családgondozói tevékenység elemei: - életvezetési tanácsadás - mentálhigiénés tanácsadás - ügyintézés segítése - adomány közvetítés - szociális munka érintett családtagokkal - segítségnyújtás a konfliktus kezelésében - információ nyújtása - segítő beszélgetés - szolgáltatások közvetítése. Védelembe vétel esetén a családgondozás szorosabb figyelemmel kísérést jelent. 4.3.3. Együttműködési megállapodás kötése A gondozott család tagjai és a családgondozó között, a gyermekjóléti szolgálatoknál kötelezően használandó nyomtatványon történik, tartalmazza a probléma megfogalmazását, és a megoldáshoz szükséges tevékenységeket. 4.3.4. Javaslattétel hatósági intézkedésre Amennyiben a probléma megoldása alapellátás keretében nem biztosítható, a családgondozó javaslatot tesz a gyermek(ek) védelembe vételére, illetve krízishelyzet esetén sor kerülhet a gyermek(ek) azonnali kiemelésére a családból. 4.3.5. Tanácsadás A klienssel közösen megfogalmazott problémákra fókuszálva, mindig az esetet vezető családgondozó végzi. A tanácsadás irányulhat: - a gyermeket nevelő eljárások megváltoztatására - a gyermekre és közvetlen környezetére (életmód, gyermekkel kapcsolatos eljárások stb.) - a család befolyásolására, áthangolására - napirend kialakítására, - szabadidős tevékenységre, - más szakemberhez irányításra. 4.3.6. Szolgáltatás közvetítése Ha a családgondozó megítélése szerint a probléma megoldása érdekében egyéb szolgáltatás igénybevétele szükséges, erre javaslatot tesz, és közvetít a szolgáltatás elérésében.

4.3.7. Információ nyújtása A családgondozó részletes tájékoztatást nyújt az alábbiakkal kapcsolatban: Az 1993. évi III. és az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások, valamint az egészségügyi ellátások kapcsán: - helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köre, feltételei, és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdések, - helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetősége és igénybevételük módja. A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások, a családtámogatási ellátások, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátások, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátások kapcsán: - az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetősége, - az ellátások igényléséhez szükséges iratok. Ifjúsági ügyekben. 4.3.8. Egyéb szolgáltatások A családgondozó felkérésre környezettanulmányt készít. Intézményünk a nevelési-oktatási intézmények felkérése alapján, tanrendbe illeszkedve munkatársai útján drogprevenciós foglalkozásokat tart. 4.3.9. Prevenciós programok szervezése A gyermekjóléti szolgálat a veszélyeztetettség megelőzése érdekében a kliensek igényeinek figyelembe vételével szabadidős programokat szervez, amennyiben ezek tárgyi és személyi feltételeit biztosítani tudja: - Napközis tábor - Családi Nap - Éjszakai pingpong verseny - Éjszakai akadályverseny - Játszóház - Mikulás ünnepség szervezése a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégiumi tanulóinak - Önismereti és személyiségfejlesztő foglalkozás a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégiumában - Igény szerint drogprevenciós foglalkozások biztosítása oktatási intézményekben 4.3.10. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése A gyermekjóléti szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenységek körében a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet. A rendszer tagjai: - családsegítő szolgálat - nevelési tanácsadó - gyámhivatal - polgármesteri hivatal - nevelési-és oktatási intézmények - egészségügyi szolgáltatók - rendőrség, bíróság, ügyészség

-

pártfogó felügyelői szolgálat civil szerveződések más települések szociális intézményei munkaügyi hatóság

4.4. Helyettes szülői ellátás A gyermekjóléti szolgálat ezzel megbízott családgondozója ellátja a helyettes szülői koordinátor feladatait a szakmai programban foglaltak szerint. 4.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás Pályázati lehetőségek függvényében oktatás, képzés biztosítása, szervezése szociális szakemberek és önkéntesek részére. 5. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele 5.1. Pedagógiai szakszolgáltatás 5.1.1. Nevelési tanácsadó - A nevelési tanácsadó működési területét az alapító okirat határozza meg. - A szülők közvetlenül is kérhetik a nevelési tanácsadó segítségét. - Kérheti a szolgáltatást a nevelési-oktatási intézmény, orvos, gyámhatóság, egyéb intézmény, mely a szülő jóváhagyásával válik érvényessé kivéve, ha közigazgatási eljárás keretében kötelezik a szülőt a szolgáltatás igénybevételére. - A beutalt gyermek, ill. szülő behívásáról közvetlenül a nevelési tanácsadó gondoskodik. Helyhiány esetén a gyermeket előjegyzésbe veszi, és az előjegyzésről a szülőt értesíti. - A szakvéleményt megküldi a vizsgálatot kérő intézmény és a szülő számára. Magánkezdeményezéskor a szülő dönt az érintett nevelési-oktatási intézmény tájékoztatásáról. - A nevelési tanácsadó a „terápiák” eredményességéről kontroll- vagy egyéb vizsgálattal győződik meg. Kontrollvizsgálatra a gyermeket az ügyviteli alkalmazott munkatárs jegyzi elő, és gondoskodik a szülő és a nevelési-oktatási intézmény kiértesítéséről. A nevelési tanácsadó az eredményesebb munka érdekében együttműködik a nevelés-oktatási és egészségügyi intézményekkel, a gyámhatósággal, a pályaválasztási tanácsadóval, a megyei és országos szakértői bizottságokkal, és más gyermekvédelmi intézményekkel. Nevelési-oktatási intézményekkel történő együttműködés során: – a gyermek érdekében, a szülő hozzájárulása esetén, felveszi a kapcsolatot annak pedagógusával, meglátogatja, ill. fogadja őt. – szükség esetén kapcsolatot létesít az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, illetve a pályaválasztási felelőssel. – tájékoztatást nyújt a panasz alapján a vizsgálati eredményekről, javaslatot tesz a gyermekkel kapcsolatos nevelési-oktatási eljárásokra. A közlés lehet írásos és szóbeli is. – szakvéleményt készít – javaslatot tesz a törvény 3.sz. mellékletének II. része 3. pontja alkalmazásához.

Amennyiben a vizsgálat alapján a gyermek sajátos nevelési igényű, kéri az illetékes szakértői bizottság kiegészítő vizsgálatát. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell a vizsgálatról készült szakvéleményt, valamint a szülő beleegyező nyilatkozatát. A vizsgálati kérelmet általában az az intézmény tölti ki, ahová a gyermek jár. 5.1.2. Logopédiai intézet A logopédiai ellátás működési területét az alapító okirat határozza meg. A szülők közvetlenül is kérhetik a logopédus segítségét. A logopédus az általa végzett vizsgálatokról tájékoztatást nyújt a szülőnek, a pedagógusnak. 5.2. Családsegítés - Működési területét az alapító okirat határozza meg. - A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő-és jelzőrendszer bármely tagja. - Magánszemélyek jelzése megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. A jelzőrendszer tagjai jelzést csak írásban tehetnek. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés alapján is intézkedünk, de utólagosan itt is kötelező az írásbeli jelzés. - A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, kivétel az adósságkezelési tanácsadás, melynek igénybevételére a polgármesteri hivatal kötelezi az adósságkezelési szolgáltatás igénybevevő személyt, ezen kívül a rendszeres szociális segélyben részesülőket is határozat kötelezi az együttműködésre az intézménnyel. - A szolgáltatás során a családgondozó személyes szociális szolgáltatást nyújt, melyet szükség esetén családgondozással egészít ki. 5.3. Gyermekjóléti szolgálat - A gyermekjóléti szolgálat működési területét az alapító okirat határozza meg. - A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő-és jelzőrendszer bármely tagja. - Magánszemélyek jelzése megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. A jelzőrendszer tagjai jelzést csak írásban tehetnek. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés alapján is intézkedünk, de utólagosan itt is kötelező az írásbeli jelzés. - A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, kivétel a gyámhivatal által határozatban a családgondozás igénybevételére kötelezettek. 5.4. Helyettes szülői ellátás A gyermekjóléti szolgálat ezzel megbízott családgondozója ellátja a helyettes szülői koordinátor feladatait a szakmai programban foglaltak szerint. 5.5. Máshova nem sorolható egyéb oktatás Pályázati lehetőségek függvényében oktatás, képzés biztosítása, szervezése szociális szakemberek és önkéntesek részére. 6. Az intézmény közalkalmazottai 6.1. Az intézményvezető Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért:

-

-

Tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az intézményben folyó munkát, Felelős az intézmény célorientált működéséért, Felelős a feladatok szakszerű, határidőre való ellátásáért, Köteles végrehajtani az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi előírásokat, a felügyeleti szervek határozatait, utasításait, Elkészíti és szükség szerint módosítja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, és a törvényes működést biztosító kapcsolódó szabályzatokat, és jóváhagyás végett benyújtja a fenntartóhoz, Határidőre eleget tesz statisztikai jelentési kötelezettségének, Feladatainak ellátása érdekében együttműködik és szoros kapcsolattartásra törekszik az ellátáshoz kapcsolódó intézményekkel (gyámhatóság, nevelési-oktatási intézmények, a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztálya, oktatási előadó stb,), Bekapcsolódik a minőségirányítási rendszerbe.

Munkáltatói jogkörében végzi és végezteti mindazokat a feladatokat, melyek a Kjt. a Mtv., illetve más jogszabályok a hatáskörébe utalnak. - Az SZMSZ-ben meghatározza távolléte idejére a helyettesítés rendjét. - Elkészíti az irányítása alá tartozó dolgozók munkaköri leírását és ellenőrzi az abban foglaltak megvalósítását. - A betöltetlen álláshelyekre pályázatot hirdet, munkaviszonyt létesít, megszüntet. - Gondoskodik a szakalkalmazottak rendszeres továbbképzéséről. - Egyéb munkáltatói jogkört gyakorol (pl. szabadság engedélyezése). Biztosítja a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket: -

felelős a gazdasági, pénzügyi rendelkezések megtartásáért, és megtartatásáért, vizsgálja a leltározás, selejtezés és egyéb zárlati munkák helyességét, a költségvetési beszámolót, az előző évi pénzmaradvány elszámolásának helyességét, megalapozottságát, a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett felügyeletet gyakorol, köteles a pályázati lehetőségek kihasználásával az intézmény pénzügyi kondícióját javítani.

Felelős az intézményben a munkavédelmi-, tűzvédelmi előírások betartásáért, és a munkavédelmi-, tűzvédelmi oktatás megszervezéséért. 6.2. Az intézményvezető-helyettes - Az intézményvezető távolléte esetén ellátja az intézményvezetői feladatokat. -

Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi.

-

A jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezi és irányítja a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, mint önálló szakmai egység munkáját.

-

Összeállítja a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat éves beszámolóját.

-

Nyomon követi a továbbképzési tervben foglaltakat, és évenként felülvizsgálja.

-

A munkáltatói jogokat érintő kérdésekben javaslattételi joggal él.

-

Szakmai ellenőrzési feladatokat végez a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat szakmai egységek tekintetében.

-

Szakmai konzultációt, esetkonferenciát vezet, az igényekhez igazodóan, szervezi, tervezi és vezeti a szakmai megbeszéléseket.

-

Bekapcsolódik a minőségirányítási rendszerbe.

Az intézményvezető távollétében a szervezési-, ügyintézési-, és egyéb működéssel kapcsolatos feladatokat – és az ezzel összefüggő aláírási kötelezettségeket – látja el. 6.3. Pszichológus a nevelési tanácsadóban - Felveszi a gyermekről az anamnézist, explorációt. - Elvégzi a szükséges pszichológiai vizsgálatokat. - A vizsgálatban részt vevő munkatársak véleményét figyelembe véve felállítja a diagnózist, és megfogalmazza a szakvéleményt. - Kijelöli a szükséges terápiás módszereket: o nevelési tanácsot ad, o pszichológiai gondozásba veszi a gyermeket, vagy a családot, o felveszi a kapcsolatot a gyermek pedagógusával, orvosával, stb., o a vezetőn keresztül kiegészítő intézkedéseket kezdeményez. -

-

Részt vesz a szakmai megbeszéléseken, és szaktudásával segíti munkatársait. Kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézményekkel, szükség esetén egészségügyi intézményekkel. Adminisztrációs feladatai: o Vezeti a munkanaplót o Vezeti az „Egyéni nyilvántartási lap”-ot o Vezeti az elektronikus nyilvántartáshoz kapcsolódó adminisztrációt o Vezeti a kéthavi munkaidőkerethez kötődő nyilvántartást o Terápiás tervet készít o Szakvéleményt készít o Gondoskodik a fejlesztési tevékenységhez szükséges eszközökről Szerepet vállal az intézmény tevékenységeihez tartozó szakmai rendezvényeken, felkérésre ismeretterjesztő előadást tart. A heti rendszerességgel tartott team-megbeszéléseken aktív szerepet vállal. Folyamatosan figyelemmel kíséri a munkájával kapcsolatos pályázati lehetőségeket. Részt vesz pályázatok megírásában, és az azokban megfogalmazott feladatok végrehajtásában. Kapcsolatot épít és tart fenn a szakmai szervezetekkel.

-

Bekapcsolódik a minőségirányítási rendszerbe. Munkaköréhez kapcsolódóan végez egyéb más feladatokat, melyekkel az intézményvezető megbízza. Heti munkaideje: 40 óra. Heti kötelező óraszáma: 21 óra.

6.4. A pedagógus - Adminisztrációs feladatai: o Vezeti a munkanaplót o Vezeti az „Egyéni nyilvántartási lap”-ot o Vezeti az elektronikus nyilvántartáshoz kapcsolódó adminisztrációt o Vezeti a kéthavi munkaidőkerethez kötődő nyilvántartást o Fejlesztési tervet készít o Szakvéleményt készít o Gondoskodik a fejlesztési tevékenységhez szükséges eszközökről Pedagógiai módszerekkel tájékozódik a gyermek tudásáról és neveltségi szintjéről és egybeveti azt a tantervi követelményekkel, illetve az óvodai nevelési programmal. Megfigyeléseiről feljegyzést készít. Konzultál a gyermeket vizsgáló pszichológussal, gyógypedagógussal. A konzultáció és saját megfigyelései, valamint a vizsgálat alapján készült szakvélemény segítségével fejlesztési terveket készít, javaslatot tesz a legalkalmasabb nevelési és oktatási eszközök alkalmazására. Bekapcsolódik az óvodai és iskolai szűrővizsgálatokba, kidolgozza azok tematikáját, és összegezi az eredményeket, majd ennek alapján javaslatot tesz korrekciós és képességfejlesztő foglalkozásokra. Elkészíti a fejlesztési terveket. Részt vesz a szakmai megbeszéléseken, és szaktudásával segíti munkatársait. Vezeti az intézményi minőségfejlesztési tevékenységet. Szerepet vállal az intézmény tevékenységeihez tartozó szakmai rendezvényeken, felkérésre ismeretterjesztő előadást tart. Folyamatosan figyelemmel kíséri a munkájával kapcsolatos pályázati lehetőségeket. Részt vesz pályázatok megírásában, és az azokban megfogalmazott feladatok végrehajtásában. Kapcsolatot épít és tart fenn a szakmai szervezetekkel Munkaköréhez kapcsolódóan végez egyéb más feladatokat, melyekkel az intézményvezető megbízza. Heti munkaideje: 40 óra Heti kötelező óraszáma: 21 óra 6.5. A gyógypedagógus - Adminisztrációs feladatai: o Vezeti a munkanaplót o Vezeti az „Egyéni nyilvántartási lap”-ot o Vezeti az elektronikus nyilvántartáshoz kapcsolódó adminisztrációt o Vezeti a kéthavi munkaidőkerethez kötődő nyilvántartást o Fejlesztési tervet készít

o Szakvéleményt készít o Gondoskodik a fejlesztési tevékenységhez szükséges eszközökről - Felveszi a gyermekről a részletes anamnézist és explorációt. - Elvégzi a pedagógiai és gyógypedagógiai vizsgálatokat. - A vizsgálatban résztvevő munkatársak véleményét figyelembe véve felállítja a diagnózist, és megfogalmazza a szakvéleményt. - Kijelöli a szükséges terápiás módszereket. - Gondozásba veszi a gyermeket, vagy tanulót. - Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a gyermek pedagógusával, orvosával, stb. - Kiegészítő intézkedéseket kezdeményez (gyermekjóléti szolgálat, szakorvos, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, stb.). - Részt vesz szakmai megbeszéléseken, és szaktudásával segíti munkatársait. - Bekapcsolódik az óvodai, iskolai szűrővizsgálatokba, kidolgozza azok tematikáját és összegzi az eredményeket, majd ennek alapján javaslatot tesz korrekciós és képességfejlesztő foglalkozásokra. - Kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézményekkel, egészségügyi intézményekkel, látogatja azokat a gyermek érdekében. - Elkészíti a fejlesztési tervet. - Bekapcsolódik a minőségirányítási rendszerbe. - Szerepet vállal az intézmény tevékenységeihez tartozó szakmai rendezvényeken, felkérésre ismeretterjesztő előadást tart. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a munkájával kapcsolatos pályázati lehetőségeket. Részt vesz pályázatok megírásában, és az azokban megfogalmazott feladatok végrehajtásában. - Munkaköréhez kapcsolódóan végez egyéb más feladatokat, melyekkel az intézményvezető megbízza. - Kapcsolatot épít és tart fenn a szakmai szervezetekkel - Heti munkaideje: 40 óra. - Heti kötelező óraszáma: 21 óra. 6.6. Az ügyviteli alkalmazott - Vezeti a nevelési tanácsadó és a logopédiai intézet nyilvántartását: adminisztrációs dokumentációit, iktató könyvet, és figyelemmel kíséri a vizsgálatra kontrollra előjegyzettek anyagát. - Vezeti a forgalmi naplót - Aláírásra előkészíti a szakvéleményeket és az intézmény működésével kapcsolatos leveleket, anyagokat: statisztikai kimutatásokat, táblázatokat, grafikonokat. - Kezeli a posta- és kézbesítőkönyvet. Gondoskodik a nevelési tanácsadót, a logopédiai intézetet és az intézményt érintő levelezésről. - Kezeli a számítógépes nyilvántartást, szöveg- és táblázatszerkesztést végez. - Rendezi és az irattárba helyezi a dokumentációt. - Munkaköréhez kapcsolódóan végez egyéb más feladatokat, melyekkel az intézményvezető megbízza. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a munkájával kapcsolatos pályázati lehetőségeket. Részt vesz pályázatok megírásában, és az azokban megfogalmazott feladatok végrehajtásában. - Elkészíti egyes pályázatok beszámolóját, pénzügyi elszámolását. - Felelős a leltár decemberi fordulóval történő elvégzéséért.

-

Részt vesz a szakmai megbeszéléseken. Heti munkaideje 40 óra.

6.7. A logopédus - Adminisztrációs feladatai: o Vezeti a munkanaplót és a forgalmi naplót o Vezeti az elektronikus nyilvántartáshoz kapcsolódó adminisztrációt o Vezeti a kéthavi munkaidőkerethez kötődő nyilvántartást o Fejlesztési tervet készít o Szakvéleményt készít o Gondoskodik a fejlesztési tevékenységhez szükséges eszközökről o Havi ellátotti létszámjelentés leadása - A logopédus elvégzi a beszédvizsgálatokat, megfigyeléseiről feljegyzést készít, konzultál a gyermeket vizsgáló más szakemberrel, a gyermek/tanuló pedagógusaival és a szülővel. - Kijelöli a szükséges terápiás módszereket. - Részt vesz szakmai megbeszéléseken és szaktudásával segíti munkatársait. - Kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézményekkel, egészségügyi intézményekkel, szükség szerint látogatja azokat. - Elkészíti az éves statisztikát. - Bekapcsolódik a minőségirányítási rendszerbe. - Szerepet vállal az intézmény tevékenységeihez tartozó szakmai rendezvényeken, felkérésre ismeretterjesztő előadást tart. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a munkájával kapcsolatos pályázati lehetőségeket. Részt vesz pályázatok megírásában, és az azokban megfogalmazott feladatok végrehajtásában. - Kapcsolatot épít és tart fenn a szakmai szervezetekkel - Munkaköréhez kapcsolódóan végez egyéb más feladatokat, melyekkel az intézményvezető megbízza. - Heti munkaideje: 40 óra. - Heti kötelező óraszáma: 21 óra. 6.8. A családgondozó - A hozzáfordulók panaszait meghallgatja, tanácsot ad a problémák megoldására. - A klienseket nyilvántartásba veszi. - Vezeti a szükséges adminisztrációt. - A klienseket felvilágosítja a nekik járó juttatásokról. - Szükség esetén segítséget nyújt a nyomtatványok kitöltésében, és kérvények, beadványok írásában. - Együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel, egészségügyi, rendészeti, szociális és társadalmi szervekkel, gyámhivatallal, civil szerveződésekkel, munkaügyi hatósággal. - Felkutatja a segítségre szorulókat. - Javaslatot tesz a szakhálózatok, szakintézmények igénybevételére, illetve közvetít(het) azok között. - Széleskörűen megismeri a helyi szociálpolitikai ellátás rendszerét. - Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű rétegek életét.

-

Feltárja a szociális feszültségek okát, megelőzésükre az egyént illetve a közösséget érintő intervenciókat dolgoz ki. - Közreműködik a családok külső támogatórendszerének fejlesztésében, a családokkal kapcsolatban lévő intézmények, társadalmi szervezetek, egyesületek és egyházi szervezetek tevékenységének összehangolásában. - Speciális, problémaorientált csoportokat szervez, működtet. - Szabadidős programokat szervez. - A prevenció elősegítése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő- és jelző rendszert működtet. - Segíti a konfliktushelyzetek megoldását. - Szükség esetén hatósági beavatkozást kezdeményez. - Szükség esetén kiemelési javaslatot készít. - Elvégzi az utógondozást. - Bekapcsolódik a minőségirányítási rendszerbe. - 4 havonta felkészül a belső szakmai monitorozásra. Szerepet vállal az intézmény tevékenységeihez tartozó szakmai rendezvényeken, felkérésre ismeretterjesztő előadást tart. Folyamatosan figyelemmel kíséri a munkájával kapcsolatos pályázati lehetőségeket. Részt vesz pályázatok megírásában, és az azokban megfogalmazott feladatok végrehajtásában. Kapcsolatot épít és tart fenn a szakmai szervezetekkel. Munkaköréhez kapcsolódóan végez egyéb más feladatokat, melyekkel az intézményvezető megbízza. A feladattal megbízott családgondozó ellátja a pályázatfigyelői feladatokat, melyet az adott munkavállaló munkaköri leírásában rögzítünk. A családgondozó heti munkaideje: 40 óra. Az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően a kiképzett adósságkezelési tanácsadó családgondozói feladatai mellett ellátja az adósságkezelési tanácsadói feladatokat. Ennek keretén belül: -

-

Adósságkezelési szolgáltatásra irányuló döntés előkészítése, javaslattétel, majd a kérelem és mellékletei továbbítása a polgármesteri hivatal illetékes osztálya felé. A döntés előkészítése során o tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről o környezettanulmányt készít a lakásban élő személyekről, a lakás jellemzőiről o számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét adósságtípusonként o megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását o megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére o javaslatot tesz a polgármesteri hivatal illetékes osztályának az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem teljesítésére, a kezelésbe vonandó adósság körére – figyelemmel a lakhatást leginkább veszélyeztető adósságokra A tanácsadó az adósság rendezésének feltételeiről írásos adósságkezelési megállapodást köt az adóssal. A folyamatos kapcsolattartás során a tanácsadó figyelemmel kíséri az adósságrendezés érdekében kötött megállapodások betartását, feltárja az adósságkezelés időtartama alatt felmerülő problémákat és okait, közvetítőként részt vesz a megoldások keresésében, preventív intézkedéseket hoz az újabb eladósodás elkerülése érdekében.

6.9. A tanácsadó pszichológus - A klienseket nyilvántartásba veszi. - Vezeti a szükséges adminisztrációt. - Minden kliens esetén személyes adatokat vesz fel, melyet a titoktartási kötelezettség értelmében titkosan kezel. - Amennyiben egy alkalomnál többször jelenik meg a kliens, minden esetben megkezdi az esetnaplót vezetését. Amíg a kliens igénybe veszi a szolgáltatást, folyamatosan vezeti az esetnaplót. - 4 havonta felkészül a belső szakmai monitorozásra. - Vezeti a forgalmi naplót a jogszabályi kötelezettségnek megfelelően. - Együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel, egészségügyi intézményekkel, szociális és társadalmi szervekkel, gyámhivatallal, civil szerveződésekkel. - Szabadidős programokat szervez, azokban tevékenyen rész vesz. - Részt vesz a munkaértekezleteken, egyéni konzultációt vezet a családgondozók számára, esetmegbeszélést vezet. - Pszichológus végzettségének megfelelő tevékenysége keretében: o Fogadja a különböző pszichés problémával (párkapcsolati, családi konfliktusok, munkanélküliséggel összefüggő feszültségek, krízisek) jelentkező klienseket. o Hirdetett pszichológiai tanácsadáson új és régi ügyfeleket fogad. o Problématípustól függően a klienseket kompetenciájának megfelelő ellátásban részesíti (segítő beszélgetés, tanácsadás). A folyamatba szükség esetén bevonja a család tagjait is. - A gyámhatóság felkérésére pszichológiai vizsgálatot végez, teszteket is felvesz, - amennyiben az eset úgy kívánja –, és erről írásban pszichológiai véleményt készít. - Amennyiben a kliens problémája meghaladja a családsegítés kereteit, ill. a pszichológus kompetenciáját – úgy a megfelelő szakellátásba irányítja. - A családgondozóknak, kérésükre segítséget nyújt egy-egy esethez. - A segítség részét képezheti a közös családlátogatás. - Azonnali intézkedést igénylő esetben haladéktalanul megteszi a legszükségesebb intézkedéseket, vagy arra másokat felkér. - A tevékenységét érintő jogszabályok ismeretében, az Etikai kódex szellemében jár el. - Szerepet vállal az intézmény tevékenységeihez tartozó szakmai rendezvényeken, felkérésre ismeretterjesztő előadást tart. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a munkájával kapcsolatos pályázati lehetőségeket. Részt vesz pályázatok megírásában, és az azokban megfogalmazott feladatok végrehajtásában. - Kapcsolatot épít és tart fenn a szakmai szervezetekkel. - Munkaköréhez kapcsolódóan végez egyéb más feladatokat, melyekkel az intézményvezető megbízza. - Munkaideje heti: 40 óra - A heti munkaidőből az intézményben köteles tartózkodni: 30 órában. 7. Az intézmény munkatársainak jogai és kötelességei A munkatársi közösség tagja az intézmény valamennyi szakalkalmazottja.

A Térségi Humánsegítő Szolgálat közössége döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. A közösség bármely tagját megbízhatja képviseletével. A munkatársi közösség külön jogszabályban meghatározottak szerint közalkalmazotti képviselőt választ. A közalkalmazotti szabályzat (KÖSZ) határozza meg a közalkalmazotti képviselő jogkörét. A munkatársi közösség az év folyamán értekezleteket tart. – Az értekezletet szükség esetén az intézményvezető hívja össze. – Értekezlet összehívását kezdeményezheti a munkatársi közösség egyharmadának aláírásával, a cél és az ok megjelölésével. A nevelési tanácsadó és a logopédiai ellátás munkatársai tanévnyitó és tanévzáró értekezletet tartanak. A nevelési tanácsadó és a logopédiai ellátás munkatársát megilleti az a jog, hogy: - a hazánkban standardizált és elfogadott eljárások közül szabadon válassza meg a vizsgálati és terápiás módszereket. - az intézményvezető véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott terápiás eszközöket, tankönyveket, segédleteket. - irányítsa és értékelje, minősítse a tanulók munkáját. A családsegítő és gyermekjóléti munkatársakat megilleti az a jog, hogy: - Az esettől függően szabadon válassza meg a problémához adekvát kezelési eljárást a kliens számára. A közalkalmazottakat a munkatársi közösség tagjaként megilleti a jog, hogy: - részt vegyenek az intézmény munkatervének, szakmai programjának elkészítésében, - szakmai egyesületek tagja legyenek, - javaslatot tegyenek a minőségirányítási szervezet tagjára, részt vegyenek a minőségirányítási szervezet munkájában, - személyüket, mint a közösség tagjait megbecsüljék, személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, szakmai tevékenységüket értékeljék és elismerjék. A munkatárs kötelessége: - munkáját legjobb tudása szerint végezni, - szakmai ismereteit karban tartani, tanulmányozni a szakirodalmat, részt venni szakmai továbbképzéseken, - a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. - a gyermekeket és a szülőket az őket érintő kérdésekről részletesen és a valóságnak megfelelően tájékoztatni, - a munka-alkalmassági vizsgálaton részt venni. Az intézmény zavartalan működése érdekében a munkatárs köteles: - a vezetőnek bejelenteni lakcímét, lakcímének megváltozását, - a munkából való távolmaradásról a vezetőt időben értesíteni, a nála lévő dokumentációt leadni, - a hiányzó munkatársat helyettesíteni. A munkatársat titoktartási kötelezettség terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a gyermek helyzetével, állapotával, családi jogállásával kapcsolatban tudomására jutottak.

III. RÉSZ 1. Az intézmény munkarendje Az intézmény törvényes működését az alábbi, a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - Alapító okirat - Szervezeti és működési szabályzat - Házirend - A nevelési tanácsadó és a logopédiai intézet éves munkaterve - A családsegítés, és a gyermekjóléti szolgálat valamint a helyettes szülői ellátás szakmai programja - A minőségirányítási program Intézményi belső szabályok, utasítások: Gyomaendrőd város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Osztályával kötött megállapodás a Térségi Humánsegítő Szolgálat gazdálkodási feladatainak ellátására vonatkozóan - Iratkezelési szabályzat - Leltározási és selejtezési szabályzat - Munkavédelmi szabályzat - Tűzvédelmi szabályzat - Szabályzat a munkaruha-juttatásról - Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szabályzata - Pályázat kezelési szabályzat - Gyakornoki szabályzat - Közalkalmazotti szabályzat - Ellátmány-kezelési utasítás - Belső szabályzat a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan - Szabályzat a képernyő előtti munkavégzésre és ezzel kapcsolatos munkavédelmi kérdésekre vonatkozóan 1.1. A Térségi Humánsegítő Szolgálat ügyfélfogadása A Térségi Humánsegítő Szolgálat munkanapokon naponta 8 órától 16 óráig – az ebédszünet kivételével – folyamatosan működik. Ügyfélfogadási idő a szociális és gyermekvédelmi szakmai egységnél: Hétfő 08.00-12.00 12.30-16.00 óráig Kedd 08.00-12.00 12.30-16.00 óráig Szerda 08.00-12.00 12.30-16.00 óráig Csütörtök 08.00-12.00 12.30-16.00 óráig Péntek ----- 08.00-12.00 12.30-16.00 óráig Adósságkezelési tanácsadás ügyfélfogadása: Hétfő 08.00-12.00 Szerda 08.00-12.00 Csütörtök 14.00-16.00 Ügyfélfogadás rendszeres szociális segélyezettek számára: Hétfő 13.00-16.00 Kedd 08.00-12.00 Csütörtök 08.00-12.00

Ügyfélfogadás Hunyán és Csárdaszálláson: Előzetes időpont egyeztetés alapján. Tanácsadó pszichológus ügyfélfogadása: Előzetes időpont egyeztetés alapján. Ügyfélfogadás a nevelési tanácsadóban és a logopédiai intézetben: Egyéni órabeosztás szerint. A szolgáltatásainkat minden olyan gyomaendrődi, hunyai, csárdaszállási lakos igénybe veheti, aki ezen településeken állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakhellyel rendelkezik, tekintet nélkül a vallási, világnézeti, etnikai hovatartozásra. -

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás 12 hónapon át működő szolgáltatás. A nevelési tanácsadó és a logopédiai intézet intézményegység folyamatosan tevékenykedik a tanév rendjéhez igazodva.

1.2. A Térségi Humánsegítő Szolgálatnál vizsgálatok és szolgáltatások szervezése a) Szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó szakmai egység: - A jelzéslapon írásban érkező eseteket az intézményvezető-helyettes osztja el a családgondozók között, mérlegelve az eset jellegét és körülményeit. b) Pedagógiai szakszolgáltatást ellátó szakmai egység: - Vizsgálati kérelem esetén a team-megbeszélésen történik az esetek elosztása. Az írásbeli kérésre minden esetben írásban köteles válaszolni az intézmény képviselője. 1.3. Terápiák szervezése a nevelési tanácsadóban és a logopédiai intézetben - A terápiás foglalkozások október 1. és május 30. között heti rendszerességgel, 1 vagy 2 alkalommal szervezhetők. - A foglalkozásokról kimaradtak helyére lehetőség szerint vehető fel új gyermek/tanuló. Terápia bármely időpontban kezdhető. - Az adott intézmény írásbeli kiértesítése ellenére is rendszertelenül járó gyermekek a foglalkozásokról kizárhatók. - A munkatárs vizsgálati és terápiás tevékenységéről naplót vezet és fejlesztési tervet készít. 1.4. A Térségi Humánsegítő Szolgálat bejelentkezése a Közoktatási Információs Rendszerbe Az intézmény a Kt. 20-22. § alapján köteles a Közoktatási Információs Rendszerbe bejelentkezni, és a Közoktatási Információs Iroda részére információt szolgáltatni. 1.5. Az intézményt megnevező tábla elhelyezéséről A Magyar Köztársaság címere elhelyezendő a többcélú intézmény alapfeladatának ellátást szolgáló épületének homlokzatán, az intézmény pontos megnevezésével. 1.6. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése A közoktatási feladatokat ellátó többcélú intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert

épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert az intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 2. A belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi szakmai munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézményvezető felelős. A belső ellenőrzéskor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: - segítse elő az intézmény feladatkörében a szakmai munka minél hatékonyabb megvalósulását - segítse elő a szakma etikájának érvényesülését, és az intézményen belül a szakmai standardok kialakulását - járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzés területei: - az érvényben lévő rendeletek, szabályzatok, utasítások végrehajtásának vizsgálata - munkaszervezés és hatékonyság - szakmai munka ellenőrzése (adatvédelem, etikai kódex betartása, esetkezelés, esetbeszámolók, adminisztráció, munkaidő kihasználtsága ) - gazdálkodással kapcsolatos tevékenység ellenőrzése. Az ellenőrzést az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes végzi. Az ellenőrzés rendszerének részletes leírását az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmazza. Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az ellenőrzés módszerei a nevelési tanácsadóban és a logopédiai intézetben: – vizsgálatok, foglalkozások látogatása, – írásos dokumentumok vizsgálata, – tanulói tevékenység vizsgálata, – kéthavi tanítási munkaidő keret nyomon követése, – az ellenőrzés tanévenként 1 alkalommal történik, melyről az érdekelt munkatársat az ellenőrző köteles legkésőbb 2 héttel az ellenőrzés előtt értesíteni. Az ellenőrzés módszerei a családsegítésben és a gyermekjóléti szolgálatnál: – írásos dokumentumok vizsgálata, – beszámoltatás szóban, írásban, – 4 havonta minden esetnapló ellenőrzésre kerül. Az ellenőrzés tapasztalatait a munkatársakkal egyénileg, szükség esetén a munkatársi közösség tagjaival - a feladatok egyidejű meghatározásával - meg kell beszélni. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője.

Az egyes alapfeladatok vezetői feladatait az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes megosztva látja el. Az intézmény vezetője és helyettese magasabb vezetőnek minősül. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: Az intézményvezető szabadságolása idejére az intézményvezető-helyettes látja el a vezetői feladatokat. Az intézményvezető köteles minden évben február 1-ig szabadságolási ütemtervet készíteni, és annak egy példányát a munkáltatói jog gyakorlójának megküldeni. 4. Engedélyezett álláshelyek száma A mindenkori éves költségvetési rendeletben elfogadottak szerint. 5. Az intézmény létesítményeinek használati rendje A Térségi Humánsegítő Szolgálat helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. A vizsgáló beosztási rendjét az éves munkaterv, valamint az azt használó pedagógus órarendje határozza meg. A vizsgáló, egyben foglalkoztató termek dekorálásáról az azt használó munkatárs köteles gondoskodni. Az intézmény folyosója egyben várószoba is. gondoskodnak.

A dekorálásról a munkatársak közösen

Az intézményben dohányozni csak a táblával megjelölt helyen lehet, a kerékpártárolónál. Az intézmény reggeli nyitásáért és az esti zárásáért a takarítónő a felelős. A takarítónő a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségének az alkalmazottja. Az intézmény minden dolgozója felelős: - a tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - az intézmény és környezete rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Nyitvatartási időn túl kliensek csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az intézmény épületében. Az egyes helyiségek berendezési, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. A szakmai könyvek kölcsönzése külön írásbeli nyilvántartás szerint történik. 6. A külső kapcsolatok rendszere és formái Az intézmény fölé- és mellérendelt kapcsolatokkal rendelkezik. Az intézményt fölérendelt kapcsolataiban a vezető képviseli (szakminisztériumok, fenntartó, stb). Az intézmény tevékenysége ellátása érdekében partnerként együttműködik az alábbi intézményekkel: - gyámhivatal - polgármesteri hivatal - szociális szolgáltatók - helyi nevelési-és oktatási intézmények

-

tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság egészségügyi szolgáltatók rendőrség, bíróság, ügyészség, pártfogói felügyelői szolgálat megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálat civil szerveződések más települések szociális és oktatási intézményei munkaügyi központ munkaügyi hatóság

7. Aláírási jogkör Az intézmény nevében aláírási jogköre az intézményvezetőnek és az intézményvezetőhelyettesnek van. A szülőkkel való kapcsolattartásban a vizsgálatra, illetve foglalkozásokra való behívásokat, a szülő értesítését az intézményvezető írja alá. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat iratainál az intézményvezető-helyettes az aláíró a munkaköri leírásban foglaltak szerint. 8. Az intézmény alapfeladatába tartozó szellemi tevékenységek dologi kiadások terhére, vállalkozóval, számla ellenében történő igénybevételének szabályozása A szakmai alapfeladat ellátása céljából, a folyamatos hirdetés mellett betöltetlen álláshelyek közül az alább felsorolt pedagógus munkakörök esetén köthető állományon kívüli munkavállalóval szolgáltatási szerződés: − logopédus Szolgáltatási szerződés a felsorolt munkakörökre a fenntartóval egyeztetett előzetes engedély alapján, minden évben szeptember 01-től június 15-ig lép életbe és az álláshely betöltésének napjáig, illetve a kikötött, határozott időpontig érvényes, az alábbiak szerint: - A szerződéskötés feltétele, hogy a./ a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő végzettséggel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy b./ eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő végzettséggel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre. - A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni. - Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgálati szerződés nem köthető. - A szerződésnek tartalmaznia kell különösen: o az ellátandó feladatot, o heti óraszámot, o az ellátott intézmény nevét, o a díjazás mértékét, o a szerződés időtartamát, o a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését. 9. Nyilatkozat tömegtájékoztatási szerveknek A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozói az alábbiak betartásával segítik elő. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás vagy nyilatkozattétel esetének előírásai:

-

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, a nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Saját szakterülettel kapcsolatos tájékoztatást bármelyik munkatárs tarthat, a vezetővel való vázlatos egyeztetés után. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó udvariasan, konkrétan, szabatosan fogalmazzon. A közölt adatok szakszerűségéért, a tények objektív, pontos ismeretéért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az intézmény által kezelt gyermekek személyes adatainak védelmére, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan ügyről, vagy információról, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala bármilyen kárt (anyagi, erkölcsi) okozhat. A dolgozó nem nyilatkozhat olyan kérdésekről, amelyekről a döntés nem az ő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport, újságcikk anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, a közlés előtt vele egyeztessék.

10. Teendő bombariadó esetén A teendőket az intézmény tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. 11. Záró rendelkezések 1.) Jelen szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyását követően lép hatályba. 2.) A mellékletben található szabályzatok, egyéb dokumentumok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Gyomaendrőd, 2011. március 4. …………………………… Czikkely Erika intézményvezető