Térségi feladatellátási modell a kóbor ebek befogásával kapcsolatban „Kiskunhalas Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése” ÁROP-1.A.5-2013-2013-0097
Megbízó
Kiskunhalas Város Önkormányzata
Cím Alcím
Térségi feladatellátási modell a kóbor ebek befogásával kapcsolatban „Kiskunhalas Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése” ÁROP-1.A.5-20132013-0097
Dátum Változat
2014.06.30. v1.0
MultiContact Consulting Kft. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. T: +36 1 666 3750 F: +36 1 666 3749
Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzékszám: 01-09-712312 E:
[email protected] W: www.multicontact.eu
JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a MultiContact Consulting Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentumot és annak egyes részeit a – megrendelővel kötött egyedi szerződésben foglalt jogosultságok kivételével – nem lehet sem részben, sem egészben másolni, fénymásolni, újra előállítani, módosítani, átdolgozni, lefordítani vagy lerövidíteni bármilyen felhasználás céljából a MultiContact Consulting Kft. előzetes írásos hozzájárulása nélkül. A MultiContact Consulting Kft. a szerzői jogokhoz fűződő minden vagyoni jogot harmadik személyek vonatkozásában fenntart. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén a MultiContact Consulting Kft. jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma egyben üzleti titkot is képez. Amennyiben a hatályos jogszabály vagy a megrendelővel kötött szerződés másképp nem rendelkezik, vagy jelen dokumentum közbeszerzési eljárásban ajánlatként kerül benyújtásra, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik fél tudomására nem hozhatja. ©2013 MultiContact Consulting Kft. Minden jog fenntartva.
Tartalomjegyzék 1
Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 1
2
Módszertan ..................................................................................................................................... 2
3
Helyzetelemzés................................................................................................................................ 3
4
3.1
A feladatellátás jogszabályi környezete .................................................................................. 4
3.2
A jelenlegi feladatellátás helyzete ........................................................................................... 6
3.2.1
Szervezeti felépítés .......................................................................................................... 6
3.2.2
Feladatellátás .................................................................................................................. 7
3.3
A jelenlegi feladatellátás finanszírozása ................................................................................ 12
3.4
Megállapítások ...................................................................................................................... 15
Javasolt feladatellátási rendszer ................................................................................................... 15 4.1
A térségi feladatellátás lehetőségei ...................................................................................... 16
4.1.1
Feladatátvétel ................................................................................................................ 16
4.1.2
Társulási feladatellátás .................................................................................................. 17
4.1.3
Szerződéskötés .............................................................................................................. 18
4.1.4
Szervezetalapítás ........................................................................................................... 18
4.2
A feladatellátási modell felépítése ........................................................................................ 19
4.2.1
A feladatellátási modell finanszírozása ......................................................................... 21
4.2.2
A feladatellátási modell szabályozása ........................................................................... 23
5
Bevezetési akcióterv ...................................................................................................................... 24
6
Mellékletek .................................................................................................................................... 25 6.1
Dokumentum jegyzék ............................................................................................................ 25
6.2
Interjúk jegyzéke ................................................................................................................... 25
6.3
Ábrajegyzék ........................................................................................................................... 26
6.4
Táblázatok jegyzéke............................................................................................................... 26
6.5
Felhasznált irodalom ............................................................................................................. 26
1 Vezetői összefoglaló Kiskunhalas Város Önkormányzata 2013. év végén beszerzési eljárást indított „Szervezetfejlesztési célú tanácsadás nyújtása Kiskunhalas Város Önkormányzata részére a „Kiskunhalas Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése” című, ÁROP-1.A.5-2013-2013-0097 azonosító számú pályázatban vállaltak megvalósítása érdekében” tárgyban, mely eljárás eredményeképpen a MultiContact Consulting Kft-t kérte fel szervezetfejlesztési tanácsadás ellátására. A szervezetfejlesztési feladatok megvalósításának támogatása mellett, jelen tanácsadói feladat elvégzése is a beszerzés tárgyát képezte, egész pontosan az ebek befogásával – pontosabban a gyepmesteri feladatokkal – kapcsolatban a térségi (Pirtó és Harkakötöny településekkel közös) feladatellátási modell kidolgozására és bevezetésére kaptunk megbízást. A tanácsadói munka három jól elkülöníthető részből áll: 1. Helyzetelemzés keretében megvizsgáltuk a jelenlegi szabályozási környezetet és feladatellátást. Mivel Pirtó és Harkakötöny települések esetében nincs megfelelő gyepmesteri szolgáltatás, a vizsgálat Kiskunhalas Város feladatellátására korlátozódott. A dokumentumelemzést és interjú készítést követően a jelenlegi helyzetkép alapján rögzített megállapításaink képezték a térségi feladatellátási javaslat alapját. 2. A helyzetelemzés megállapításait követően a hivatal és a rendészet vezetésével közösen kialakítottuk a gyepmesteri feladat három településre kiterjesztett modelljéről szóló javaslatunkat. 3. A munka befejező szakasza az új feladatellátási modell bevezetésének tanácsadói támogatása lesz. A helyzetelemzés során elemeztük a gyepmesteri feladattal kapcsolatos jogszabályi környezetet, és a helyi beszámolók alapján megtörtént a megfelelőség, és a hiányosságok feltárása. A munka befejeztével megállapítottuk, hogy a Kiskunhalas Város Önkormányzata megfelelően látja el kötelező gyepmesteri feladatát, ugyanakkor a rendelkezésre álló szűkös forrás miatt, néhány szükségszerű fejlesztés évek óta elmarad. (a helyzetelemzés részletesen a 3. fejezetben kerül bemutatásra) A feladatellátási modell kialakításakor első sorban a város érdekei vettük figyelembe, másod sorban a csatlakozó települések jogszabály szerinti feladatellátásának teljesülését. A modell alapján a térségi feladatellátás Pirtó és Harkakötöny települések részére jelent elsősorban pozitív elmozdulást, mivel megszűnhet az évek óta tartó nem megfelelő feladatellátás. Ugyanakkor Kiskunhalas is profitálni tud az együttműködésből, részben infrastrukturális fejlesztés, részben működési költség kiegészítés keretében. A javaslat alapján a két érintett település szerződést köt Kiskunhalas Város Önkormányzatával, amely alapján férőhelyhez jut a gyepmesteri telepen, illetve az állati hulladék legális kezeléséről is gondoskodhat. A bevont önkormányzatok hozzájárulása által lehetőség nyílik a telep fejlesztésére Kiskunhalas jelentős anyagi ráfordítása nélkül. (a javaslat részletesen a 4. fejezetben kerül bemutatásra)
1
2 Módszertan Jelen dokumentumban az önkormányzat által a Magyary Program egyes beavatkozási területein vállalt feladatok közül (sötétszürke) a 6. feladatat megvalósítását – a térségi feladatellátási modell kialakítását – mutatjuk be. 3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés stratégia kidolgozása 4. Feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása 5. A települési közszolgáltatások összehangolása
Feladat
Szervezet
1.ÁROP Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése 2.Támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata
6. Térségi feladat-ellátási modell kialakítása
7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés
Eljárás
Személyzet
9. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás felülvizsgálata
8. Szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata
10. Intézkedések tanácsadói támogatása, nyomon követése
1. ábra A Magyary program beavatkozási területei
A feladat végrehajtásához alkalmazott módszert az alábbi ábra foglalja össze röviden.
Helyzetelemezés Megállapítások Javaslat Bevezetés támogatása
•Szabályozási környezet felmérése •Dokumentum elemzés •Interjú készítés •Megfelelőség •Hiányosságok
•Feladatellátás felépítése •Feladatellátás finanszírozása •Feladatellátás szabályozása •Bevezetési akcióterv •Monitoring
2. ábra Alkalmazott módszertanunk
2
A szakértői munka első lépésenként a meg kellett vizsgálni a bevont települések jelenlegi gyepmesteri feladatellátását, kitérve a jogszabályi (és egyéb szabályozási) megfelelőség vizsgálatán át, az ellátandó feladat volumenének vizsgálatáig. Az elemzés eredménye az ellátandó gyepmesteri feladatok aktuális képének bemutatása, az esetleges hiányosságok, vagy megfelelőség megállapítása mindhárom település vonatkozásában. Az aktuális helyzet, és az ellátó szervezeti egység személyes interjúk keretében tett megállapításai alapján került kidolgozásra az a térségi feladatellátásra vonatkozó javaslat. Jelen feladat záró lépése az új modell bevezetésének előkészítése, és a bevezetés támogatása.
3 Helyzetelemzés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseinek megfelelően Kiskunhalas Város Önkormányzata Pirtó és Harkakötöny községekkel együtt Közös Önkormányzati Hivatalt működtet. A hivatal ellátja a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Kiskunhalas Város vonatkozásában. A Közös Önkormányzati Hivatal feladatai: 1) A képviselő-testület, bizottságok és tisztségviselők munkájával kapcsolatban a döntések előkészítése, azok végrehajtásának szervezése; 2) Részt vesz az önkormányzat intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásban; 3) Az önkormányzat pénzügyi, igazgatási feladatainak koordinálása, elvégzése, operatív gazdasági feladatok ellátása; 4) A központi és a helyi szabályozásban megállapított adók beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása; 5) Közreműködik az önkormányzati vagyon működtetésében, hasznosításában; 6) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatainak előkészítése, végrehajtásuk szervezése; 7) Ellátja a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat; 8) Ellátja az önkormányzati intézmények működtetési feladatait. A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző. Az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja:
3
3. ábra: Kiskunhalas Város Önkormányzata szervezeti felépítése (forrás: Költségcsökkentési stratégia)
A jelen tanulmányban részletezett gyepmesteri feladat kötelező önkormányzati feladat, melyet a Közös Önkormányzati Hivatal lát el, az Önkormányzati Rendészet keretein belül (részletesen a 3.2.1 fejezetben kerül bemutatásra).
3.1 A feladatellátás jogszabályi környezete A gyepmesteri feladatról szóló és telepre vonatkozó hatályos jogszabályok az alábbiak.
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról 45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről
Egyéb állatok tartására vonatkozó jogszabályok:
147/2004. (X. 1.) FVM rendelet a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állat-egészségügyi szabályairól 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 2008. évi XLVI. törvény, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet, a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
A jogszabályok esetében a különösen a kötelező feladatot érintő szabályozókat vizsgáltuk, melyek rövid kivonatolását követően a lényegi rendelkezéseket a következőkben mutatjuk be. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről E törvény határozza meg az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett tevékenységeket, többek között a gyepmesteri, illetve ebrendészeti tevékenység végzését, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények ide értve a gyepmesteri telep, ebrendészeti telep, működtetését.
4
Kiskunhalas város gyepmesteri telepe rendelkezik az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott működési engedéllyel, míg – információnk alapján – Harkakötöny, és Pirtó településeken nincs ilyen létesítmény. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről A törvény célja az állatvilág védelme, és az állatok védelmének alapvető szabályainak meghatározása. E törvény határozza meg önkormányzati feladatként a kóbor ebek befogását, és teszi lehetővé a szükség szerinti leoltásukat is: „ 48/A. § (3) A települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén- a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani. (4) (…) Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén- a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.” Kiskunhalas Város Önkormányzata a törvény által előírt kötelező feladatot elvégzi, a befogott állatok elhelyezéséről gondoskodik, a leoltást csak végszükség esetén alkalmazza (részletesen lásd 3.2.2 fejezet). Információnk szerint Harkakötöny és Pirtó nem rendelkezik a megfelelő teleppel, így a kötelező önkormányzati feladatellátás esetükben akadályba ütközik. 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól A rendelet megállapítja, hogy a veszettségre gyanús húsevő állatot a gyepmesteri telepen kell elkülönítetten megfigyelni, amennyiben az állat klinikai tüneteket mutat kezeléséről gondoskodni kell. A városi telepen jelenleg 9 db két férőhelyes kennel üzemel, melyben az állatok elkülönítve megfigyelhetők. 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról A szabályzat tartalmaz minden olyan rendelkezést, ami az állattartásra vonatkozik, a helyszíntől az etetésig. Részletezi továbbá az állattartó telep, épület benépesítésének állat-egészségügyi szabályait, így a gyepmesteri feladatra és telepre vonatkozó feltételeket is. Az Önkormányzat a rendeletben foglaltaknak megfelelően működteti telepet, ugyanakkor néhány előírást csak kompromisszumokkal tud teljesíteni. A szabályozás és a jelenlegi helyzet ismertetésére részletesen a 3.2.2 fejezetben térünk ki.
5
15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről A rendelet az állati eredetű hulladékról szóló szabályozásában megállapítja, hogy a kis létszámú állattartó telepeken képződő ún. lakossági eredetű állati hulladékok részben gyepmesteri telepre és innen ATEV által elszállításra, részben dögkutakba, dögtéri elföldelésre vagy illegális elásásra kerülnek. Az Kiskunhalas Város Önkormányzata a rendeletben leírtak szerint jár el (részletesen lásd 3.2.2 fejezet), míg a másik két településen az állati eredetű hulladék kezeléséről nincs információnk.
3.2 A jelenlegi feladatellátás helyzete A beszámolók alapján valós gyepmesteri tevékenységet csak Kiskunhalas Város Önkormányzata végez, gyepmesteri teleppel is csak a város rendelkezik. A helyzetfelmérés ezért Kiskunhalas gyepmesteri feladatellátására korlátozódik. 3.2.1
Szervezeti felépítés
Kiskunhalas Város Önkormányzata kötelező gyepmesteri feladatait jelenleg az Önkormányzati Rendészet (továbbiakban: rendészet) látja el, mely szervezeti egység korábban önálló osztályként, ma Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Titkársága alatt működik.
4. ábra A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése
A rendészet létszáma jelenleg 14 fő, melyből 7 fő köztisztviselő (közterület-felügyelők és a rendészeti vezető) és 7 fő közalkalmazott (6 mezőőr és 1 gyepmester). A rendészeti feladatellátást kiegészíti
6
továbbá a havi munkaidőhöz igazodó létszámú (általában 5-7 fő) közmunka program keretében foglalkoztatott Közösségi Segélyhívó Rendszer (továbbiakban: KSR) diszpécser is. Jelenleg egy fő közterület-felügyelői állás betöltetlen, illetve korábban megszűnt a mezőgazdasági ügyintézőadminisztrátor státusz. 3.2.2
Feladatellátás
Az Önkormányzati Rendészet az alábbi feladatokat látja el:
közterület-felügyelettel kapcsolatos feladatok; mezőőrséggel kapcsolatos feladatok; mezőgazdasági ügyintézéssel összefüggő feladatok; egyes hatósági feladatok; a gyepmesteri teleppel és tevékenységgel összefüggő feladatok; katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok; KSR működtetésével összefüggő feladatok.
A jogszabályokban rögzített alaptevékenységhez tartozó kötelező feladatellátáson túl, a rendészet részt vesz rendőrségi intézkedések, közigazgatási és egyéb eljárások lefolytatásának elősegítésében, a szociális feladatellátás hatékonyságának növelésében, a városi rendezvények- és segélykifizetések biztosításában, a honvédelmi-katasztrófavédelmi adminisztrációs- és ellenőrzési tevékenységében, a bűnmegelőzési feladatokban, és a közrend közbiztonság fenntartásában. Közreműködik továbbá a vásár- piac rendjének ellenőrzésében, a parlagfűvel és gyomnövényekkel fertőzött területek felderítésében, az iskolák előtti gyalogátkelőnél az áthaladás biztosításában, a közterületek rendeltetésétől eltérő használatával összefüggő önkormányzati hatósági ügyintézésben. Ellenőrzi az állattartási szabályok betartását, segít a külterületen egyedül élő idősek látogatásában. A gyepmesteri feladat keretében az önkormányzattal szerződésben álló gazdálkodóktól az állati eredetű hulladék átvételét is végrehajtja. A gyepmesteri teleppel és tevékenységgel összefüggő feladatok A gyepmesteri feladat alapvetően két részből áll; eb rendészeti feladatokból és az állati eredetű hulladék begyűjtéséből. Az 1998. évi XXVIII. törvény kötelező önkormányzati feladatként írja elő a belterületi kóbor ebek befogását és elhelyezését ez a tevékenység a leghangsúlyosabb. A gyepmester feladatát egész pontosan a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet határozza meg:
a polgármesteri hivatal felhívására minden, pl. a közúton talált állathullának késedelem nélkül történő kiszállítása a gyepmesteri telepre, a hulladéktemetőbe, a hulladékemésztő veremhez, és ott – a hatósági állatorvos intézkedéséig – annak megőrzése, majd ártalmatlanná tétele, az állathullák lebőrözése – ha azt nem tiltják az egyes bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek leküzdésének szabályai –, továbbá a boncolásban való segédkezés, az elrendelt állatleölések végrehajtása, a hullaszállító járművek, tartályok és ártalmatlanná tételre használt eszközök, felszerelési tárgyak tisztántartása és fertőtlenítése, mindazoknak az állategészségüggyel kapcsolatos köztisztasági tennivalóknak az elvégzése, amelyeket a települési önkormányzat előír,
7
a város utcáinak, tereinek, külső határának havonkénti bejárása, kóbor állatok és ebek befogása, amelyet kíméletesen kell végrehajtani, ebzárlat idején – a körzeti állatorvos által megállapított időközökben – a zárlat alatt álló terület bejárása, és a tilalom ellenére szabadon talált ebek befogása, a befogott állatoknak a gyepmesteri telepre szállítása, gondozása és a hatósági állatorvos utasítása szerinti megőrzése, – a polgármesteri hivatal határozatában megállapított tartási és ápolási költségek megtérítése után – a tulajdonosnak való kiadása, vagy a leölés utáni ártalmatlanná tétele, a gyepmesteri telepen megfigyelésre elhelyezett állatok gondozása és azokról nyilvántartás vezetése, a gyepmesteri telepre szállított állathullákról, a hatósági rendelkezésre leölt állatokról átvételi elismervény kiállítása és nyilvántartás vezetése.
Mivel a városban napi 8 órában egyetlen fő látja el a gyepmesteri feladatokat (közigazgatási eljárások lebonyolításában, és külső területek bejárásában a rendészet más dolgozói besegítenek), a fenti feladatok sokszor nem végezhetők el teljes körűen, még úgy sem, hogy valójában 24 órás készenlét is megvalósul. A hivatal anyagi lehetőségeihez képest a gyepmester és alkalmi helyettese így is megfelelően teljesíti a jogszabályban előírt kötelességeit. A gyepmester a legutóbbi beszámoló szerint 282 esetben intézkedett 2013-ban, ami nagyjából megfelel az utóbbi 10 év átlagának.
Intézkedések
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
98
195
197
229
210
318
268
290
301
282
1. táblázat. Gyepmesteri intézkedések 2004-2013
A feladat ellátásához nélkülözhetetlen egy gyepmesteri telep (továbbiakban: telep) fenntartása, hogy a befogott állatokat a jogszabályok által előírt környezetben 14 napos megfigyelés idejére elhelyezhessék, illetve szintén a telepen biztosítandó az állati eredetű hulladék ideiglenes elhelyezése is. A városban régóta működik ilyen telep (6400 Kiskunhalas, Rekettye-puszta), ami a magyar viszonylatban szerencsésnek mondató, ugyanakkor a szigorú jogszabályi előírások a működést igen megnehezítették. A telep engedéllyel ugyan rendelkezik, de ezt a megyei állategészségügy csak kisebb módosítások és engedmények árán adta ki. A vonatkozó FM rendelet részletesen felsorolja azokat az építményeket és eszközöket melyekről egy újonnan létrehozott telepen gondoskodni kell: 1. az állathullák megőrzésére, lebőrözésére és boncolására szolgáló, szilárd anyagból épített, jól fertőtleníthető helyiséggel (hullakamrával), 2. a bőr és a szaruképletek szárítására és tárolására alkalmas helyiséggel, 3. megfigyelésre alkalmas kisállat-férőhellyekkel, 4. az állathullák begyűjtésére alkalmas járművel, s ezek működtetéséhez szükséges helyiséggel, 5. a városban rendelkezésre álló közművekkel, 6. a telepen dolgozók részére fekete-fehér rendszerű öltözővel (zuhanyzóval, WC-vel), 7. nagynyomású fertőtlenítő géppel. Továbbá a rendelet szerint gondoskodni kell az alábbiakról is:
8
8. 9. 10. 11. 12.
a hullák és a befogott állatok szállítására megfelelő, külön szállítóeszközök, mérleg, az állatok leöléséhez, a hullák lebőrözéséhez és boncolásához szükséges eszközök, fertőtlenítőszerek, továbbá sérülés esetén szükséges elsősegélynyújtáshoz gyógyszerek és kötözőanyagok mindenkor rendelkezésre álljanak.
A városi teleppel kapcsolatban – bár nem új létesítésű – a rendelet előírásai közül a legnagyobb probléma a 3. és az 5-6. pontokkal van. A telepen 9 db két férőhelyes szabványos kennel, azaz 18 férőhely áll rendelkezésre, ami a kóbor ebek számához képest elenyésző (lásd statisztika). Szintén probléma, és nehezíti a gyepmester munkavégzését, hogy a telepen nincs áram és megfelelő infrastruktúra (az eszközöket a gyepmester az otthonában tárolja). Mivel a telep a város határában van, és 24 órás őrzése nem megoldható a felszerelés elszállítása indokolt (a befogott állatok esetében is előfordul lopás). A feladatellátáshoz biztosított a megfelelő gépjármű (mikrobusz), amely egyaránt alkalmas kóbor ebek, és állati hulladék szállítására is. Az ebek befogásához szükséges eszközök (hurkok, csapdák) szintén rendelkezésre állnak. A kóbor ebek befogása nehéz feladat akár technikai eszközzel (pl. hurok), akár anélkül végzik, mivel a kóbor állatok jellemzően tartanak az embertől, kerülik közelségét. Az ismeretlen állatok (nem az elkóborolt1, de tulajdonossal rendelkező állatok) esetében a lakossági bejelentések sokszor nem is vezetnek célra, mert mire kiér a gyepmester az állatot már vagy nem találja ott, vagy ha igen, akkor sem engedi magát megfogni (elszalad). A feladat ellátása egyetlen gyepmesterrel is hatékonyan működött az ebek magas száma ellenére, de az utóbbi évek megnövekedett szaporulata ma már nagyobb terhet ró a rendészet munkatársára. Az utóbbi években növekvő szaporulat okai szerteágazóak lehetnek, két lényegi elem azonban mindenképpen hatással van a jelenségre: a) 2004-ig a mezőőrök kilőhették a kóbor állatot. Az eljárás Kiskunhalason jól működött, évente kb. 60 kutyát iktattak ki, és nem volt hibás kilövés sem. A tiltás óta, csak akkor lehet kóbor ebet kilőni, ha a mezőőr (vadász) úgy ítéli meg, hogy az eb vadra támad. b) Az előbbinél nagyobb ugrást jelentett a transzponder (mikrochip) kötelező bevezetése 2013. január 1-től (tulajdonjog változáskor már korábban is kötelező volt). A transzponder beültetést a jogszabály alapján csak megbízott állatorvos végezhet2, így költsége van3, amit
1
Az elkóborolt ebet nem minősítik kóbor ebnek, a kóbor eb az az állat aminek nincs gazdája/tulajdonosa. A kiszökött állatokat a gyepmester visszaszolgáltatja a tulajdonosának (ha ismert), a kiszökést pedig közigazgatási eljárás keretében figyelmeztetéssel, majd második esetben bírsággal (ami jelenleg 90.000 Ft) szankcionálják. 2013-ban 13 eljárást folytattak le, és egyetlen bírságot szabtak ki. 2 részletes szabályozás: A Magyar Állatorvosi Kamara szabályzata a kutyák, macskák, és egyéb kedvtelésből tartott kisállatok mikrochipes megjelöléséről és mikrochippel történőegyedi elektronikus azonosításáról („Mikrochip Szabályzat”) 3 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. § (2) Az adatbázisba való regisztrációért e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, mely díj az adatbázis működtetőjének a bevétele. Az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját.
9
vélhetően sok állattartó nem tud, vagy nem akar finanszírozni. A be nem regisztrált állatot, sok esetben inkább letagadja a tulajdonos, így növelve a kóbor ebek4 számát. A 3 évente kötelező ebösszeírás éppen 2014-re esik, az adatlapok beküldési határideje ez év május 31-e volt, az adatbázis összeállítása tehát folyamatban van. A korábbi évek tapasztalati alapján a nem, vagy hibásan kitöltött adatlapok miatt a városi rendészetnek helyszíni szemlét is kell tartania a településen. Az összeírást követően derül ki, hogy az ebtartók között milyen gyakorisággal szerepelnek transzpondert már beültetett tulajdonosok, és számszerűen mennyi új kóbor ebre lehet számítani. Az eddig feldolgozott adatok alapján sokan nem vallották be az állatot, mivel a számok elmaradnak a korábbi évek számaitól (2005-2007 körül kb. 6000 kutyát tartottak számon). A kóbor állatok jellemzően egymás között szaporodnak, ennek megakadályozás lehetetlen, de a szaporulat ritkítása sem megoldató a jelenlegi szabályozás mellett. A kóbor ebek száma Kiskunhalason meghaladja az 500 példányt, és mint fentebb jeleztük ez a szám évről-évre nő. A befogott ebek száma ennek valamivel több, mint a fele, ami hazai viszonylatban kifejezetten jónak számít, és amit telep befogadó képessége határoz meg leginkább. 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Befogott ebek
47
197
186
216
192
296
262
282
297
278
Befogott macskák
0
0
11
13
18
22
6
8
4
4
2. táblázatBefogott ebek és macskák száma 2004-2013
A befogott állatokat a kötelező két hetes megfigyelés után ki kellene adni a menhelynek, vagy új tulajdonosnak (végső esetben van lehetőség leoltásra is), ha ez nem sikerül az állat tovább foglalja a kennelt, ami tovább szűkíti a befogás lehetőségét. A városi gyakorlatban, első sorban a helyi állatmenhely (Kiskunhalasi Állatvédő Egyesület, továbbiakban: KÁTE) részére történik az állatok kiadása, másod sorban egyből új gazdának. Előfordul továbbá, hogy a befogott állat elhull, vagy le kell oltani (el kell altatni), de lopásról is beszámoltak az illetékesek. 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
KÁTE által átvett ebek
24
168
162
160
138
203
201
201
252
207
Új gazdának kiadott ebek
12
13
6
8
4
16
25
19
10
27
Leoltott ebek
5
3
11
35
30
54
26
48
29
17
Elhullott ebek
3
10
7
6
3
5
10
11
6
15
7
17
18
0
3
0
12
Ellopott ebek
4
Kóbor eb: gazdátlan eb, azaz nincs aki felelősségre vonható.
10
2004
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
KÁTE által átvett macskák
6
10
2
0
0
0
0
0
Új gazdának kiadott macskák
3
3
7
0
0
2
0
0
Leoltott macskák
0
0
8
18
6
2
4
4
2
0
1
4
0
0
0
0
Elhullott macskák
2005
3. táblázatKiadási statisztika 2004-2013
Sikerként könyvelhető el, hogy a kiadott ebek aránya az elmúlt 4 évben átlagosan 84% volt. A KÁTEvel kialakított jó viszonyt támasztja alá továbbá, hogy az utóbbi négy év statisztikái alapján a befogott kutyák 77%-a került az egyesület tulajdonába. A második legjelentősebb gyepmesteri feladat az állati eredetű hulladék begyűjtése. Jelenleg a telepen a város rendelkezik az állati hulladék tárolására és elszállítására alkalmas négy, egyenként 500 literes konténerrel (ATEV „szabvány”), melyek elszállításáról/ürítéséről, azaz az állati eredetű hulladék megsemmisítéséről az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (Solti telepe) gondoskodik. A rendészet 2013-as beszámolója szerint a tavaly begyűjtött állati eredetű hulladék – melynek 57 %-a közterületről, a többi szerződött beszállítóktól származott – elérte az 5.560 kg-ot. Begyűjtött hulladék
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Ismeretlen tulajdonos (kg)
6840
6235
6771
5262
4164
3640
3182
Beszállító (kg)
1542
1402
340
138
1236
2160
2378
8382
7637
7111
5400
5400
5800
5560
Összesen
4. táblázatBegyűjtött állati hulladék 2007-2013
A közterületről származó hulladék mennyisége érezhetően csökken, 2007-ez képest több mint a felére esett vissza.
11
A térségi feladatellátással érintett önkormányzatok jelenlegi közszolgáltatása az alábbi modellek alapján épül fel: •Kóbor ebek begyűjtése közterületről •Állati eredetű hulladék begyűjtése közterületről
•Kiskunhalas Város Önkormányzata
Feladat
Felelős
Végrehaj tó
Ellátó
•Önkrományzati Rendészet •Gyepmester
•Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatala •Jegyző
5. ábra Kiskunhalas jelenlegi feladatellátása •Kóbor ebek begyűjtése közterületről •Állati eredetű hulladék begyűjtése közterületről
•Harkakötöny Község Önkormányzata/ Pirtó Község Önkormányzata
Feladat
Felelős
Végrehaj tó
Ellátó
6. ábra Pirtó és Harkakötöny jelenlegi feladatellátása
3.3 A jelenlegi feladatellátás finanszírozása Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvény5 2. melléklete6 szerint: „a központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes - az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített - feladatok ellátására” is. Ez az állami támogatás a „Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása” soron jelenik meg Kiskunhalas Város Önkormányzatának költségvetési rendeletében, összesen 79.123.500 forint előirányzat értékben. Ezzel az állami támogatással a későbbiekben nem kell elszámolnia az önkormányzatnak, és
5 6
2013. évi CCXXX. törvény, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
12
a gyakorlatban e költséget általános felhasználású forrásként kezelik és 100%-ban felhasználják. Ez azt is jelenti, hogy a költségsor cél irányú tovább bontását sem végzik el, azaz nem rendelik külön feladatokhoz. Kiskunhalas Város Önkormányzata úgy döntött, hogy a gyepmesteri feladatra külön soron saját forrást tervez, és csak a személyi jellegű kiadásait fedezi állami támogatásból. Ez éves szinten mintegy 5 millió forintot jelent, amit az 1 fő gyepmester személyi jellegű költségei (járulékokkal és juttatásokkal) telefon és kötelező szerviz költségei egészítenek ki. A feladat 2014. évi előirányzat tervezete 5.476 eFt, ami az alábbi tételekből áll: Gyepmesteri telep
5476
Személyi juttatások
118
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
32
Dologi kiadások
5326 5. táblázatGyepmesteri telep 2014-es előirányzat (ezer Ft)
A személyi juttatások és járulékok a gyepmester rendes szabadsága idejére biztosítandó helyettesítést (cca. 5 hét) foglalja magába, a dologi kiadások az alábbi fenntartási/működtetési költségekből állnak: Sor.sz
Költségtételek
ezer Ft
1
Téli fűtés
50
2
Aggregátor üzemanyagköltsége
120
3
Munka-és védőruházat
140
4
Telep karbantartása, állagmegóvás, kézi eszköz csere
180
5
Fertőtlenítő, mosószer
200
6
Gépjármű előre nem tervezhető javítási költsége
300
7
Kutya-macska eledel
554
8
Hulladékszállítás, kezelés
740
9
Gépjármű üzemanyag költs.
812
10
Ebek oltási, leoltási költsége
2230
Összesen
5326 6. táblázat 2014-es tervezett fenntartási költségek
13
A gyepmesteri telep működtetéséhez és feladat ellátásához szükséges fenti költségek, az évek óta alkalmazott gyakorlat és változatlan körülmények alapján lettek betervezve: 1. Téli fűtés: A telepen kötelezően létrehozott állatorvosi iroda és gyepmesteri melegedő gázpalackról történő fűtése, gázpalack díja. 2. Aggregátor üzemanyag költsége (benzin): A telepen nincs áram, ezért aggregátor biztosítja az energia ellátást a rendszeres fertőtlenítéshez, valamint a helyben végzendő javítási és fenntartási munkákhoz. 3. Munka és védőruházat: Jogszabály által előírt ruházati költség. 4. Telep karbantartás, állagmegóvás, eszközcsere: Építmények javítása, kézi eszköz csere, kennel javítás költségei. 5. Fertőtlenítő mosószer: Jogszabály által előírt fertőtlenítés költsége. 6. Gépjármű előre nem tervezhető javítási költsége: A gépkocsi fokozott igénybevételéből eredő – előre nem látható – javítások költsége. 7. Kutya-macska eledel: Jelenlegi jogszabályok által megengedett7 az ételhulladékkal történő etetés költsége (ebek), illetve a macskák és a kiegészítő száraztáp költsége. 8. Állati hulladék szállítás, kezelés: A hulladék szállítása a solti ATEV-vel kötött szerződés alapján (km alapú). 9. Üzemanyag-kenőanyag költség: Gyepmesteri gépjármű üzemanyagköltsége (10,5 literes átlagfogyasztás). 10. Ebek oltási és leoltási költsége: A kiadásra kerülő ebeket kötelező veszettség elleni védőoltásának, illetve transzponderrel történő ellátásának költsége. A dologi költségek tervezésekor nem csak a mindenkori szabályozást, hanem a lehetséges szabályozás változásokat is figyelembe kell venni, ami azt jelenti, hogy egy esetleges jogszabály, vagy hatósági módosítást követően is működtethető a telep. A fenntartási költségek előirányzata ennek megfelelően meghaladja a tényleges felhasználást, ami 2013-ban 56% volt. A telep fejlesztése már-már megkerülhetetlen (lásd fentebb), ezért 2014-es költségvetési évre beruházási költségeket is tervezett az rendészet. Sorsz.
Költségtételek
ezer Ft
1
Villamos áram bevetése
1650
2
2 db kutyakennel vásárlása
1100
3
Kutyakennel építés megkezdése
1500
4
Illemhely és raktár építése megkezdése
1500
Összesen
5750 7. táblázat 2014-es tervezett beruházási költségek
A végleges költségvetésbe azonban a fenti fejlesztések nem kerületek be, mivel az önkormányzat a jelenlegi gazdasági helyzetben ezek finanszírozását nem tudja vállalni. 7
45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról
14
3.4 Megállapítások A helyzetelemzés alapján a megállapítások két nagyobb és egy horizontális csoportra bonthatók: 1. A feladattal kapcsolatos megállapítások; 2. A teleppel kapcsolatos megállapítások; + 1 Költségvetéssel kapcsolatos megállapítások. A feladattal kapcsolatban megállapítható, hogy a jogszabályok által támasztott keretek között Kiskunhalas Város Önkormányzata 1 gyepmesterrel (és az Önkormányzati Rendészet más dolgozói eseti kisegítésével) is megfelelően el tudja látni mind az ebrendészeti, mind a hulladék begyűjtési feladatokat. Néhány jogszabályi előírásnak nem lehet ugyan 100%-ban megfelelni, ilyen pl. a rendszeres település bejárás, aminek viszont anyagi és nem személyi jellegű oka van (üzemanyag költség). Mivel a telep rendelkezik a szükséges működési engedéllyel, ezért a vonatkozó rendelet 3.2.2 pontban említett súlyosabb hiányosságai ellenére sincs jogi akadálya működtetésének. A megfelelő munkakörülmények hiánya (nincs szociális helyiség, bekötött villany és fűtés!), egyelőre nem lehetetleníti el – de nagyban megnehezíti (eszközök folyamatos cipelése, aggregátor működtetése, palackos fűtés) – a mindennapi munkavégzést, viszont egy esetleges szabályozási, engedélyezési szigorítás akár a telep bezárásához is vezethet. A beszámolók alapján a telep és a feladatellátás legnagyobb problémája a férőhelyek korlátozott alacsony száma (18 db), mivel a jelenlegi befogható állatoknak kb. csak a 2/3-át képes a telep ellátni, és ez az arány évről-évre csökken. Évek óta szerepel a rendészet tervei között új kennelek vásárlása, és/vagy az épített kennelek kivitelezése, ami a költségvetés korlátozott lehetőségei miatt eddig nem történt meg, és az előirányzat alapján 2014-ben sem fog. A korábbi években a működési költségek felhasználása során keletkezett maradványt tudta a rendészet a szükséges beruházásokra fordítani, ám ez a lehetőség az utóbbi években megszűnt, a maradványt az önkormányzat másra használja fel. A feladat volumenének növekedésével, és beruházások sorozatos elmaradásának köszönhetően, mára szinte csak a beruházási költségek visszatartása nehezíti meg a feladatellátást. Összességében tehát kijelenthető, hogy Kiskunhalas Város Önkormányzata megfelelően látja el kötelező gyepmesteri feladatát, ugyanakkor a rendelkezésre álló szűkös forrás miatt, néhány szükségszerű fejlesztés évek óta elmarad.
4 Javasolt feladatellátási rendszer A térségi feladatellátásról szóló javaslat(ok) az alábbi szempontok figyelembe vételével készítettük: a. Kiskunhalas Város Önkormányzatának a feladatellátással kapcsolatos költségei ne növekedjenek; b. Közös Önkormányzati Hivatal jelenlegi humánerőforrása, azaz jelen feladat esetében az Önkormányzati Rendészet humánerőforrása kielégítő legyen;
15
c. Pirtó és Harkakötöny önkormányzata a jogszabályokban rögzített gyepmesteri feladatot el tudja látni. A javaslat kidolgozásába bevonásra került a Hivatal és a Rendészet vezetője is. Mivel az érintett települések közül csak a Kiskunhalas Város rendelkezik gyepmesteri teleppel (eszközökkel, stb.), és a szükséges munkaerővel, a modell erre a meglévő adottságra épít. A térségi feladatellátás jelen esetben Pirtó és Harkakötöny települések részére jelent elsősorban pozitív elmozdulást a jelenlegi állapothoz képest, de Kiskunhalas is profitál az együttműködésből. A két kisebb település az alábbi javaslatok szerint férőhelyhez juthat a gyepmesteri telepen, illetve az állati hulladék legális kezeléséről is gondoskodhat, míg Kiskunhalason a telep fejlesztésére nyílik lehetőség jelentős anyagi ráfordítás nélkül.
4.1 A térségi feladatellátás lehetőségei A kötelező önkormányzati feladat térségi feladatellátás keretében történő megvalósítására a jelenlegi jogszabályok alapján több megoldás létezik. Jelen tanácsadói munka keretében az alábbi lehetőségeket vizsgáltuk: 1. Kiskunhalas Város Önkormányzata veszi át a másik két település gyepmesteri feladatának ellátását; 2. Társulás veszi át a gyepmesteri feladat ellátását: a. Új társulást hoznak létre a gyepmesteri feladat ellátására az érintett önkormányzatok, VAGY b. Egy meglévő társulás veszi át gyepmesteri feladatokat; 3. Pirtó és Harkakötöny szerződést köt Kiskunhalas Város Önkormányzatával a feladat ellátására. 4. Az önkormányzat vagy társulás költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet vagy egyéb szervezetet alapít feladat ellátására; 4.1.1
Feladatátvétel
A Mötv. 12. § (1) szerint „nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a. a lakossági igények indokolják; b. gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; c. többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni.” A jogszabály arról az eshetőségről külön nem értekezik, ha „kisebb gazdasági teljesítőképességű” települési önkormányzat adja át kötelező feladatát egy „nagyobb” önkormányzatnak, de a Mötv. egyéb rendelkezései arra utalnak, hogy ennek lehetősége fennáll.
16
A feladat átvállalásáról a városi önkormányzat képviselő-testülete – Pirtó és Harkakötöny Önkormányzatának előzetes egyetértése esetén – rendeletet kell, hozzon, legalább 3 hónappal a tervezett kezdési időpont előtt. A feladatátvétel finanszírozási oldala jelenleg nem egyértelmű, a törvény ugyanis kifejti, hogy ugyan lehet állami támogatást igényelni a feladat ellátására, de ahogy a 3.3 fejezetben a jelenlegi finanszírozási rendszert bemutattuk az állami támogatás a gyepmesteri feladat ellátására gyakorlatilag be nem azonosítható. Nagy valószínűséggel ezért előre nem garantálja semmi, hogy megítélt normatíva fedezi a megnövekedett feladattal járó kiadásokat (telep fejlesztése, működési költségek növekedése). 4.1.2
Társulási feladatellátás
A Mötv. 41. § (2) szerint „az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.” A képviselő-testület szervei közé tartozik a közös önkormányzati hivatal mellett a társulás is. A Mötv. 87. §-a kimondja, hogy egy vagy több önkormányzati feladat ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást is létre hozhatnak a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, illetve ahogy az előző pontban bemutattuk, a kötelező feladatot önkormányzati társulás is átvállalhat a bemutatott feltételek mellett. A feladat társulási ellátására tehát két megoldás létezik; 1) a már működő társulások részére a gyepmesteri feladat átadásra kerül, 2) vagy a három testület a gyepmesteri feladat ellátására új társulást hoz létre. Kiskunhalas Város Önkormányzat közszolgáltatásainak ellátásra jelenleg két társulás került bevonásra. A Halasi Többcélú Kistérségi Társulás 9 résztvevő önkormányzatának képviselő-testülete a közös céloknak megfelelően közösen szervezik és valósítják meg az feladatokat: • • • • • • • • • • • • • • • • •
pedagógiai szakszolgálat működtetése; közoktatási intézmény társulási formában történő működtetése; nyilvános könyvtári feladatok; hétközi és hétvégi egészségügyi ügyeleti ellátás; szociális és gyermekjóléti intézményi ellátás; családsegítés, házi segítségnyújtás; belső ellenőrzés ellátása; főépítészi feladatok; közbeszerzési eljárás közös szervezése; kommunikációs rendszer működtetése; környezetvédelem; írott és elektronikus média működtetése; állategészségügyi feladatok közös ellátása; közigazgatási minőségügyi, önértékelési rendszer működtetése; integrált kistérségi ügyintézés; területfejlesztési feladatok – a kistérségi fejlesztési tanács feladatkörében; határmenti kapcsolatok szervezése.
17
A Halasi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása tervezett megállapodásként szerepelteti a gyepmesteri feladatokat, ahhoz, hogy valós feladatellátás legyen, a három település területén a ténylegesen vállalt feladatok közé kell felvenni az állategészségügyi feladatokat. Ehhez módosítani kell a társulási megállapodást. A meglévő társulás mellé a fentiek türkében új társulást létrehozni csak a gyepmesteri feladat ellátására nem érdemes. A társulási megállapodás szerint a feladat finanszírozását a mindenkor hatályos, Magyarország költségvetéséről szóló törvényben az állami normatív támogatás megállapításánál figyelembe vett lakosságuk számának arányában járulnak hozzá az önkormányzatok (ez megfelel a Mötv. 90 § (2) bekezdésnek is). Ez Kiskunhalas esetében a 3.3 fejezetben bemutatott finanszírozási helyzetkép szerint a gyakorlatban nem beazonosítható összeg. A társult önkormányzatok esetében az így átadott normatíva nem fedezné a Közös Önkormányzati Hivatal jelentősen megnövekedő feladatellátásának költségeit (lásd előző pont). 4.1.3
Szerződéskötés
A jelenlegi helyzetben leginkább alkalmazható térségi feladatellátási mód, ha Pirtó és Harkakötöny községek szerződést kötnek Kiskunhalas Város Önkormányzatával, hogy a gyepmesteri feladatokat a továbbiakban a Közös Önkormányzati Hivatal lássa el a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján: „A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.” A szerződéses közszolgáltatás esetén a jelenleg jól működő városi gyepmesteri tevékenység nem változik, az ellátandó területnövekedést leszámítva. Mivel azonban a feladatellátás szűk keresztmetszetét nem a terület nagysága, hanem a telep befogadóképessége határozza meg, ennek minimális fejlesztésével (lásd 3.4 fejezet) a szolgáltatás továbbra is zavartalanul működhet. Ez a megoldás finanszírozási oldalról is átlátható, az állami támogatásoktól függetlenül, viszonylag kis anyagi ráfordítással működtethető. 4.1.4
Szervezetalapítás
Az önkormányzati törvény szerint lehetőség van (a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, illetve akár a társulás részéről) egy vagy több közszolgáltatás ellátására szervezetet alapítani. A Mötv. 41. § (6) szerint az alábbi szervezetek jöhetnek szóba:
költségvetési szerv; gazdálkodó szervezet; nonprofit szervezetet; egyéb szervezet.
18
Amennyiben az Kiskunhalas valamilyen szervezetet alapítana a gyepmesteri feladat ellátására, a modell megegyezne az előző pontban leírt változattal, azzal a különbséggel, hogy a külön szervezet jelentős adminisztratív terhet ró az önkormányzatra (külön könyvelés stb.). Ha társulás alapít szervezetet, akkor a 4.1.2 pontban leírt finanszírozási probléma, és az imént jelzett adminisztrációs probléma együttesen jelentkezik. A hatályos jogszabályi környezet, és helyzetelemzésben feltárt feladatellátási és finanszírozási problémák alapján a javasolt térségi modell a 4.1.3 fejezetbe leírt szerződéses megoldásra épít. A szerződés alapú térségi feladatellátás Kiskunhalas Város Önkormányzatának jelenlegi feladat finanszírozásán és bevett gyakorlatán nem változtat, ugyanakkor az eddig hiányzó kisebb fejlesztések megvalósulásával nem csak a térségi, hanem a városi gyepmesteri feladatot is hatékonyabban tudja a jövőben ellátni.
4.2 A feladatellátási modell felépítése A
javasolt
térségi
feladatellátási
modellt
az
alábbi
ábra
foglalja
össze
röviden:
19
•Kóbor ebek begyűjtése közterületről •Állati eredetű hulladék begyűjtése közterületről
•Kiskunhalas Város Önkormányzata
Felelős
Végrehajtó
Ellátó
Pirtó
Feladat
•Önkrományzati Rendészet •Gyepmester
•Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatala •Jegyző
Harkakötöny
Kiskunhalas
szerződés
20
A javasolt térségi feladatellátás estében az önkormányzatok következő alfejezetben részletezett feladatokra és finanszírozással kötnek szerződést Kiskunhalas Város Önkormányzatával a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerint. Az új Ptk. a vállalkozási szerződés8 keretében belül külön tárgyalja a közszolgáltatási szerződés fogalmát9, mely szerződési forma korábban nem szerepelt a törvényben. Lényegében a közszolgáltatási szerződés három feltételt határoz meg: (1) Közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles. (2) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. (3) A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni. Amennyiben az alábbi finanszírozási és feladatellátási javaslatok közül nem csak szolgáltatást venne igénybe a másik két önkormányzat, úgy természetesen más típusú megállapodás is köthető. 4.2.1
A feladatellátási modell finanszírozása
I. javaslat A felek részére ideális szerződés szerint Kiskunhalas egyszeri beruházás keretében beszerez egy két férőhelyes kennelt, melyet a város gyepmesteri telepén helyeznek el. Így e két település jogosulttá válik a telep használatára, azaz a területükön begyűjtött kóbor ebet a jogszabálynak megfelelő körülmények között tudja elhelyezni. A férőhely bővítéssel a város is jól járhat, mivel az egyik férőhelyet ideiglenes jelleggel használatba venné. (Természetesen a két új férőhely dedikáltan a másik két település részére kerül kialakításra, és csak tartós üresedés esetén venné használatba a város) Amennyiben e két önkormányzat továbbra sem tud gyepmestert biztosítani a feladat ellátásához, a megállapodás értelmében a kiskunhalasi gyepmester látná el területüket. Ez alapján a községi önkormányzatok egyszeri beruházásként vásárolnak egy kutya kennelt (2 férőhelyes) egyenként cca. 500.000 Ft értékben. Ezt egészíti ki a Pirtó és Harkakötöny részéről – amennyiben igénybe kívánják venni a gyepmesteri szolgáltatást – egy éves rendelkezésre állási díj, ami tartalmazza a tevékenységhez szükséges dologi költségek fedezetét (állatok etetése, állatorvos, oltási költség stb.). A rendelkezésre állási költség mellett alkalmi kiszállási díj fizetendő a szolgáltatásért.
8
6:238. § [Vállalkozási szerződés]
9
6:256. § [Közszolgáltatási szerződés]
21
Az I. javaslat szerinti finanszírozási terv költségviselőnként az alábbi: #
Költség nemek
ezer forint
1
Beruházási költségek (egyszeri kennel vásárlás)
500
2
Rendelkezésreállási díj
300
3
Kiszállási díj (alkalmanként 5 ezer forint – kb. 50 alkalom)
200
Összesen:
1000
Összesen második évtől:
500 7. Finanszírozási terv v1.
A fix költség ebben az esetben az első évben 500, illetve gyepmester igénybevétele esetén 800 ezer forint (a második évtől 300 eFt). II. javaslat A legkisebb ráfordítást igénylő feladatmegosztást az állati hulladékok begyűjtése jelentheti az önkormányzatok számára, mivel a telep megfelelő befogadóképességgel rendelkezik (ATEV konténerek), és maga a feladat sem igényel különös eljárást. Ez a változat azt jelentené, hogy a megállapodás értelmében a gyepmester az állati eredetű hulladékot mindhárom település területéről gyűjti be, és az eddigi gyakorlat szerint gondoskodik elszállításáról. A II. javaslat szerint csak az elhullott állatok begyűjtése alkotná a közös feladatellátás részét. #
Költség nemek
ezer forint
1
Rendelkezésreállási díj
100
2
Kiszállási díj (alkalmanként 2 ezer forint – kb. 50 alkalom)
100
Összesen:
200 8. Finanszírozási terv v2.
A fix költség ebben az esetben az első évben 100 ezer forint. III. javaslat A komplex megoldás természetesen a fenti két javaslat együttes alkalmazása lenne, így a gyepmesteri feladat mindhárom település esetében teljes körűen ellátásra kerülhet.
22
A komplex III. javaslat szerint a feladatellátás finanszírozása Pirtó és Harkakötöny részéről az alábbi: #
Költség nemek
ezer forint
1
Beruházási költségek (egyszeri kennel vásárlás)
500
2
Rendelkezésreállási díj
300
3
Kiszállási díj (alkalmanként 2 illetve 5 ezer forint – kb. 50 500 alkalom)
Összesen:
1300
Összesen második évtől:
800 9. Finanszírozási terv v3.
A fix költség ebben az esetben az első évben 800 ezer forint (a második évtől 300 eFt).
4.2.2
A feladatellátási modell szabályozása
A Ptk. a szerződési szabadság elvét - a piacgazdaság követelményeinek megfelelően - a szerződési jog alapelvei közül elsőként emeli ki. A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a magánjog alanyai önként döntenek arról, hogy szerződést kívánnak-e kötni, és maguk határozzák meg azt is, hogy kivel kötnek szerződést. Jogszabály csak kivételesen írhat elő szerződéskötési kötelezettséget. A szerződési szabadság harmadik eleme a felek tartalomalakító szabadsága. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár. A vállalkozási szerződés - más szerződésekhez hasonlóan - akkor jön létre, ha a felek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodnak [Ptk. 6:63. § (2) bekezdés]. A Ptk. a vállalkozási szerződés lényeges tartalmát kifejezetten nem határozza meg. A vállalkozási szerződés tipikusan eredménykötelem, ennek megfelelően a vállalkozó a szerződést csak akkor teljesíti, ha az eredmény előállt, díjfizetésre csak ekkor tarthat igényt. Ezzel szemben a megbízási szerződés főszabályként ún. gondossági kötelem és a megbízott a megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre. A vállalkozási szerződés - más szerződésekhez hasonlóan - akkor jön létre, ha a felek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodnak [Ptk. 6:63. § (2) bekezdés]. A Ptk. a vállalkozási szerződés lényeges tartalmát kifejezetten nem határozza meg.
23
Jogszabályi előírás hiányában is megállapíthatók azonban a Ptk. egyes rendelkezéseiből és a bírósági gyakorlatból a vállalkozási szerződés létrejötte szempontjából lényeges feltételek. Ezek: a) a szolgáltatás tárgya a mennyiség és a minőség meghatározásával, b) a vállalkozói díj összege, c) a teljesítési határidő. 10 A fentiek alapján a vállalkozási szerződéses formát javasoljuk.
5 Bevezetési akcióterv A fentiek alapján a Kiskunhalas Város Önkormányzata, Pirtó és Harkakötöny községek önkormányzatával kialakítandó új térségi feladatellátási modelljének bevezetéséhez szükséges döntéseket és azok ütemezését az alábbi táblázatban foglalja össze: Azonosító
Akció
Időtáv
01
Előkészítő megbeszélések Pirtó és Harkakötöny polgármesterével
2014. augusztus
02
Szerződések előkészítése
2014. augusztus
03
Képviselő-testületi határozat a szerződések megkötésére (mindhárom önkormányzat)
2014. szeptember
04
Szerződéskötés
2014. szeptember
05
Feladatellátás indítása
2014. szeptember
06
Szükséges beruházások beszerzése
2014. október
07
Szükséges beruházások kivitelezése
2014. november
8. táblázat Akció terv
10
Polgári Jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára, 2013 (HVG-ORAC, 1360 A/4 oldal)
24
6 Mellékletek 6.1 Dokumentum jegyzék #
Felhasznált dokumentumok
1
Beszámoló az Önkormányzati Rendészet 2013-ban végzett tevékenységéről (174/2014. Kth), Önkormányzati Rendészet 2014. május 29.
2
Tájékoztató a Polgármesteri Hivatal Városi Rendészetének 2013. 01.01 és 2013.12.31 közötti időszak költségvetési tételeinek felhasználásáról, Önkormányzati Rendészet 2014. április 8.
3
Önkormányzati Rendészet 2014. évi költségvetés tervezete, Önkormányzati Rendészet 2014. január 13.
4
A Magyar Állatorvosi Kamara szabályzata a kutyák, macskák, és egyéb kedvtelésből tartott kisállatok mikrochipes megjelöléséről és mikrochippel történőegyedi elektronikus azonosításáról („mikrochip szabályzat”), Magyar Állatorvosi Kamara 2013. szeptember 25.
5
Gyepmesteri teleppel és feladattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb szabályozók jegyzéke, Önkormányzati Rendészet
6
Felhívás ebösszeírásra, Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2014
7
Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.14.) önkormányzati rendelete Kiskunhalas Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetéséről (2/214. Kth)
8
http://onkormanyzat.kiskunhalas.hu/onkormanyzati-rendeszet-hivatal-kiskunhalas
9
http://kiskunhalas.hu/ebrendeszet-kiskunhalas
6.2 Interjúk jegyzéke A térségi feladatellátási modell kialakításával kapcsolatban 2014. május 28-án készült interjú Törőcsik Dáviddal az Önkormányzati Rendészeti csoport vezetőjével.
Interjú_emlékeztető Kiskunhalas_eb.pdf
25
6.3 Ábrajegyzék 1. ábra A Magyary program beavatkozási területei ................................................................................ 2 2. ábra Alkalmazott módszertanunk ...................................................................................................... 2 3. ábra: Kiskunhalas Város Önkormányzata szervezeti felépítése (forrás: Költségcsökkentési stratégia) ................................................................................................................................................................. 4 4. ábra A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése ................................................................ 6 5. ábraKiskunhalas jelenlegi feladatellátása ......................................................................................... 12 6. ábra Pirtó és Harkakötöny jelenlegi feladatellátása .......................................................................... 12
6.4 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. Gyepmesteri intézkedések 2004-2013 ................................................................................. 8 2. táblázatBefogott ebek és macskák száma 2004-2013....................................................................... 10 3. táblázatKiadási statisztika 2004-2013 ............................................................................................... 11 4. táblázatBegyűjtött állati hulladék 2007-2013 ................................................................................... 11 5. táblázatGyepmesteri telep 2014-es előirányzat (ezer Ft) ................................................................. 13 6. táblázat 2014-es tervezett fenntartási költségek .............................................................................. 13 7. táblázat 2014-es tervezett beruházási költségek .............................................................................. 14 8. táblázat Akció terv ............................................................................................................................. 24
6.5 Felhasznált irodalom Polgári Jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára, 2013 (HVG-ORAC, 1360 A/4 oldal)
26
MultiContact Consulting Kft. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. T: +36 1 666 3750 F: +36 1 666 3749
Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cégjegyzékszám: 01-09-712312 E:
[email protected] W: www.multicontact.eu
