TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E u róp án ak id e g e n n ö v é n y e k k e l való

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) M eg je len ik m inden hón ap io-ik én , lég* a lá b b is 3V2 nag y □y o lc z a d r é t

ívnyi

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

KÖZLÖNY.

ta rta lo m m a l ; időn* k é n t szövegközi á b r á k k a l illusztrálva.

HYI. KÖTET.

HAVI

F O L Y Ó I R A T

K Ö Z ÉR D EK Ű IS M E R E T E K T E R JE S Z T É S É R E .

1894. SZEPTEMBER

£ folyóiratot a társulat tagjai az évdíj fejében kap ják ; nem tagok részére a Pótfüze tekkel együtt elő fizetési ára 6 forint.

301. FÜZET.

E u r ó p á n a k i d e g e n n ö v é n y e k k e l v a ló b eru h ázk od ása. Ha most hirtelen, m in tegy boszorkánycsapásra, mindaz a növény eltűnnék környezetünkből, a m ely nem ősidőktől fogva, nem az ember em lékezete óta nő önm agától vidékünkön, hanem az em beriség m űvelődésével jutott i d e : igazán ijesztő pusztaságban és vadonságban látnók és éreznők magiunkat. N em csak a gazd agok virágos kertje és virágasztal’a lenne üres, hanem a szegén yeb b házak ablakai közt se látnánk szerény virágcserepet ; oda lenne a kert és sétahely fája és cseijéje s a v id é ken órák hossza alatt megjárhatatlan terjedelm es puszta térségek támadnának. Mert majdnem mindaz a növény, a mit az ember önnön g y ö n y ö rűségére, n agyon sok, m elyet saját használatára, hajléka közelében, saját kezével és verejtékével ápol, idegen földrészből, legin káb b Á zsiából m eg Am erikából való. H asonlóképen m ezeink és földjeink, m adártávolságból tekintve, m ég m indig csak zöldellenének, mert a jövevén yek nélkül, m indenütt az eredeti, Európában honos n övén yek hem zsegnének masszájokkal és individuumaik számával. P ed ig ma itt is n a g y a másföldbeli n övé nyek terjeszkedése s ennek folytán a hazainak visszaszorítása. A z ember beleavatkozásának a hatalmát, minő n a g y és g y ő z e delmes volt ezen a téren, csak akkor látni, ha az átültetett növények változatosságát figyelem re méltatjuk és különböző fajait a haza b eliek kel szemben összeszámítjuk. A virágzó n öv én yek közül Európa e g y e s országára eredetileg legfeljebb e g y pár ezer odavaló növényfaj esik. Angolországban körülbelül 1500 a vadontermő virágzó növény.* D e már S w e e t Hortus Britannicus-ának** pontos és névszerint való szám ítása nyo* D e C a n d o l l e , G é o g r a p h ie b o ta n iq u e r a is o n n é e , I I . 1 2 71 . 1. ** H o r t u s b r it a n n ic u s o r a c a ta lo g u e o f p la o ts in d ig e n o u s o r c u ltiv a te d in th e g a r d t n s o f G r e a t B r ita in , . . . c o n la in s a b o v e 3 4 ,0 0 0 p la n ts . M á s o d ik k ia d á s , L o n d o n T e rm é szettu d o m án y i K ö zlö ny . X X V I. k ö te t. 1894.

1830. ^9

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

45°

BORBÁS VINCZE

mán, 1830-ban az átültetett n övén yek száma körülbelül 34 ezer. E g y vadon termő an gol növényfajra tehát már hátvan esztendővel ezelőtt, m in tegy 22 átültetett idegen esett. Hazánkat idézve példának, ilyen tetem es gyarap ítás nem lenne konstatálható, mert bár nagyon sok a történeti időben behurczolt, m eghonosodott v a g y m eghonosított, jövevény- és vendégnövényünk, de hazánk a hajóközlekedéstől csak nem el van zárva s Európán kivül nincs oly hatása, mint A n g o l országnak, h o g y a világnak minden zegezúgából hazájába szállít hatta volna a szép és hasznos növényeket. A ngolországnak virágzó kertészkedésén is a terjedelm es hajóközlekedés lendített tetemeset. N em túlzás tehát, ha földrészünknek idegen n övényekkel való befüvesedéséről v a g y benépesedéséről szólunk, valam int az sem, h ogy a növényországban b izonyos tekintetben az ellenkező történt, mint az em beriség történetében, mert Európát az idegen n övén yek ejtet ték hatalmukba. A tanult em ber ismeri azokat a finomérzésű mondákat, a melyly el a hellenek a K eletről származó term esztett n övén yeikn ek m eg honosítását körülszőtték, de H e h n-nek* vonzóan írt munkájából azt is tudjuk, h o g y term esztett n övényeink őskorbeli bevándorlásának szigorú vizsgálata elé n a g y neh ézségek , sőt m egfejthetetlen k étsé g e k is gördülnek. H o g y K özép-Európa a szőlőért, szilváért m eg a cseresznyefáért köszönettel a rómaiaknak tartozik, h o g y N a g y K ároly idejében mind az a zöldség, a m elyet ma kertben termesztünk, a klastromok kert jébe, mint antik termék, a havasokon keresztül jutott, v a g y az első b urgonyagum ók és tulipánthagym ák sorsa stb. o ly ismeretes, h o g y ezek et már gyerm ekkorunkban iskolakönyvekben olvastuk. D e mi ennek az e g y pár tuczat n övénynek gyak ran féligm eddig h itregés története azokkal a százakkal, sőt ezerekkel szem ben, a m ely m ásföldbeli v a g y exotik u s n öv én yek ma minden jelen ték en y eb b kertben v a g y parkban díszlenek. E zeknek a sorsa, honnan indultak, mikor és hol szálltak le g először európai partra, m icsoda és gyak ran minő viszontagságos utat folytattak és végeztek, különböző urak országain, nagyobbrészt ismeretlen. A növén yek nek európai bevándorlásáról okiratokkal h ite lesített általános történetet m ég senki sem írt. S őt ezt részletekig kideríteni és elmondani óriás munka lenne s e g y em berélet munka erejénél n agyob b feladat. K r a u s G e r g e l y hallei tanár, e sorok eredetijének a megírója, a botanikus kertek történetének tanulm ányozása közben, e * K u ltu r p f la n z e n u n d H a u s t h i e r e , B e r lin 1 8 7 7 .


EURÓPÁNAK i d e g e n n ö v é n y e k k e l v a l ó BERUHÁZKODÁSA.

45 I

vándorlások főbb vonásait nagyjából áttekintette s ezen az úton nem csak a szakm űvelőnek, hanem n agyob b olvasó k özönségnek is tanul ságos és élvezetes közlem ényt írt és igér későbbre is.* A másföldbeli n övények behozatalának és európai továbbterjeszkedésének okira tai épen az európai növén ykertek katalógusai. A z idegen növényeknek Európa felé való hatalm as áramlása akkor kezdődik, midőn általában a modern nem zetek szellem i élete serkenni kezd : a X V . század v ég é n m eg a X V I . századnak kezdetén. Ekkor az em bernek leküzdhetetlen ösztöne, h o g y a földet uralmába kerítse, bátor férfiakat hajóra űzött, h o g y új világrészt fedezzenek fel, a régi kontinenst p ed ig bővebben ism ertessék. És miután a gondolat régi formája is m egtört, m egkezdődött a törekvés is, h o g y a föld termékeit alaposan ism ertessék s az igazi term észettudom ánynak alap ját m egvessék. A növényvilághoz való közeledésnek határkövét a X V I . század első felében rakták le, midőn a ném et botanikusok, Brunfels (1530) után, a haza vadontermő n övén yeit összeállították, s a velenczei senatus a páduai egyetem m ellé növénykertet szerveztetett. Ezt újabb kertek követték s feladatul tűzték m agok elé, h o g y kis h elyen m en nél több új növényt gyű jtsen ek össze. A botanikus kert n öv én y jeg y zékei, három évszázadon át, az idegen n övén yek nek európai beván dorlását tekintve, a legn evezeteseb b források maradtak. A mi előbb, a X V I. század k ö zep éig N ém etország privát k ertjei ben összegyűlt, G e s n e r K o n r á d - n a k tudom ányos p on tosságg al összeállított Horti Germaniae (1560) czímű munkája (1047 kerti n övén y nyel) ism erteti m eg velünk. E nnek a m egbízhatóságát C a m e r a r i u s J o a c h i m Hortus m edicus et philosophicus-ával (1588) őrzi ellen, a ki a nürnbergi orvosbotanikai privát kertjéből 1106 növényt sorol elő. H o g y 300 esztendővel ezelőtt az ilyen kertekben mit term esztet tek, e g y pillantással könnyen m agunk elé képzelhetjük, ha a várostól távol fekvő pórkertbe** beletekintünk, v a g y ha e g y vidéki orvosság tárosnak jól gondozott, de régi tervezetű kertjét figyelem re m éltat juk. T ávol a városoktól a régibb kertek külseje ép o ly változatlan maradt, mint a nép viselete. E gyen es, p u szp án gszegéllyel körülfoglalt v irágágyak b an voltak a mostani konyhakerti vetem ények, a gyüm ölcsfák, a ma is házi orvosságnak használt füvek és régim ódi virágok, a m elyek et a vidéki nép a régi csökkenhetetlen szeretetből ma is szívesen lát. A z e g é sz * » D e r B o ta n is c h e G a r te n d é r U n i v e r s ita t- H a lle * 2 . fü z e té b e n Íg é ri. ** Y . ö . K e r n e r , D ie F l ó r a d é r B a u e r n g a r t e n , V é r h a n d l. d é r z o o l. b o ta n . G e s e ü s c h a f t. W i e n , V . (1 8 5 5 ) k ö t. 7 8 7 — 8 2 6 .

1.


BORBÁS VINCZE

45.2

azonban nem a vidék szelídített és nem esített polgára, hanem nagyon különböző eredetű s különböző úton-módon összesereglett n övén yz a gyv alék volt. N ém elyik virág’ m égis, mint a szarkaláb, sisakvirág", a máj kökörcsin, ibolya és gy ö n g y v irá g -, búzavirág- és gyűszűvirág, néhány orvosi fű, mint a m ályva, k étség telen ü l a szom szédos mezőről, erdő ből v a g y h egy ek ről került a pórkertbe. A z általában ism eretes kerti n övén yek jóval n agyobb sz á m a : a főzeléknek és levesb e való füveink, a fűszeres ernyősek, az uborka m eg a tök, sőt a levendula, rozmaring és ruta, nehány más zamatos fű, a liliom, kerti viola (Matthiola), különösen p ed ig a kerti szegfű korán, de pontosan m eg nem jelölhető időben, Olaszországból, a havasokon keresztül, mint közönségesen állítják, N a g y K ároly ren deletére jutottak az ő jószágára, de bizonyosabban a szerzetesek kertészkedése révén terjedtek szét. A hazai cseijék közül a labdarózsa, azután a K eletről és hazánk ból származó orgonafa és jázmin virágzott a kertben. E zek közé az antik és középkorbeli európai n övények közé azonban már akkor m egleh etős k özön séges amerikai virágok is keveredtek. T öbb mint e g y félszázad óta az új v ilá g már ismeretes volt. D e a trópusok csodáit, bármennyire tüzelték is a fantáziát, nem tudták Európába átplántálni. Csak k evés és aránylag szegén yes m agva t és so k áig eltengődő gum ót tudott a hajó m eg az ü gyetlen term esztés akkorában Európának nyújtani. Eleinte az új növényt indiai- nak* nevezték, v a g y p ed ig az európai terjesztés kiinduló h e lyéről spanyol-nak. Ilyen a spanyol tormasaláta** ( Tropaeolum maius L. = N asturtium Indicum DC.), a spanyol borsó Lippainál (az am e rikai eredetű, mindennapi paszuly), a spanyol bors (paprika), a napra forgó v a g y tányérvirág, a dohány, a paradicsomalma, a rózsanád (Canna Indica), a százesztendős áloé. És a későbbi hasznát nem is sejtve, akkor a burgonya papas peruanorum n évvel mint dísznövény virágzott a karó m ellett. A z amerikai thuja is, m ely a déli cziprus h ely ett a sírkertnek szintoly komor hangulatot kölcsönöz, már akkorában m eghonosodott Európában. I. korszak. E kerti virágokhoz mint újabb elem, a keleti virá gok hagym ái , olyan jellem ző módon járultak, h o g y a virágok b e hozatalának első periódusát erről nevezhetjük. K is-Á zsiából és távol K eletről már régebben, rá se figyelve, m indenféle virág jutott Európába, mint a büdöske, a vörös paréj, * N á l u n k tengeri- n e k is. **

V.

kö n y v e 1892.

ö.

N e m z e tis é g e k

a

növények

e ln e v e z é s é b e n .

T e rm .

tu d .

T á rs u la t

E m lé k


EURÓPÁNAK IDEGEN NÖVÉNYEKKEL VALÓ BERUHÁZKODA s a .

453

pulykam érge (Polygonum orientale), az égő szerelem, m elynek régi neve flos Constantinopolitanus és flos Chalcedonicus, sőt a khínai nenyuljhozzám is már egész közön séges lett. D e m indezeket a virá gokat elhom ályosították azok fa virágpom pák, a m elyek a tulipánt tal, 1559 április havában A u gsbu rgb a jutottak, mint a jáczintus, nárczis, a császárkorona v a g y koronaliliom, a kerti anem onék (szellő rózsa) és boglárkák. Ezék a virágok többnyire hazánkon át, B écsb ől terjedtek szét. s az elterjesztés érdeme C 1 u s i u s - r a és B u s b e c k i u s - r a háromlik. A n a g y és nemesformájú virág színetüze és mámorosító illata, n em különben k ényelm es tenyésztése és kitelelése mindjárt első viritásakor igazi elragadtató lelk esed ettségb e és ih lettségb e ejtette Európa virágkedvelőit. Ném etországban az eichstádti püspök, G e m m i n g e n K o n r á d kertjében volt a legtöb b ilyen és m ás ritka virág. E zt tudom á nyos szempontból rendkívül értékes és az első rézm etszetes munka, B e s l e r - n e k Hortus E ystettensis-e (1613) több mint 1000 virág k ép é vel örökítette m eg. Már m in tegy 50 fajta tulipán, szám talan jáczintus, nőszirom, nárczis stb. van benne feltüntetve. Párizsban R o b i n J á n o s kertjében volt n agyon sokféle tuli pánt, liliom és nárczisvirág. E lé g jellem ző a szajnamelléki fővárosra nézve m egem líteni, h o g y V a l i é t e virágok nyom án m esterkönyvet szerkesztett, m elynek alapján az udvar ruházatát hím ezhessék. D e e g y népet sem ragadott m eg oly h evesen a k eleti virágok pompája és birtokvágya, mint a hollandusokat. A tulipánt után való rajongásuk 1634— 37-ben akkora volt, h o g y e g y virágh agym áért, a m ely m ég nem is virágzott, házat és udvart zálogosítottak el.* V oltaképen a virágok elfajzása volt a főkivánság, a m ely tüstént a virágfestés kifejlődésével m ég szebben nyilatkozott, s a m ely ezt az országot ma is a virágh agym ák klasszikus földjének avatta. II. korszak. D e már a virágok Európába hozatalának mindjárt az új X V II. századdal m ásodik érája, a kanadai növények-b kezd hajnalodni. Ennek középpontja Francziaország, különösen p ed ig R ob in János. A bretagne-ok és normánok szám osabb hajózása v égre a X V I I. század elején K anadában állandó gyarm atot terem tett. Innen a n öv é nyek és m agvak Párizsban R o b i n kezébe jutottak. A mi ezekből a kertben kivirágzott, a botanika történetében elfelejthetetlen Co r n u t i H istória plantarum Canadensium (1635) czímű munka ism er *

B e c k m a n n

J .,

B e itr á g e

zűr

G e s c h ic h te

dér

2 2 3 — 4 1 . 1. a tu l i p á n t tö r t é n e té h e z h a s z n a v e h e tő j e g y z e te k e t k ö z ö l.

E r f in d u n g e n

I.

k o t.

(1 7 8 5 )


BORBÁS VINCZE

454

tette meg-. M in tegy 40 északam erikai új növén yt ir és fest le, s ezek ma is legtöbbnyire a legk özön ségeseb b kerti virágaink. A párizsi Jardin d es plantes-ban m ég m egvan, és aggastyán t illető gondozásban részesül az a régi ákáczfa, csipkefa, koronafa, v a g y Pseudoacacta T oum ., a botanikus hálájából Robinia L., m elyet Európá ban, 1636-ban R o b i n V e s p a s i a n legelőször ültetett. Ez időtáj ban pirosodott m eg Párizsban legelőször az amerikai eredetű boros tyánszőlőnek őszi lombja. Itt virágzottak legelőször az amerikai szömörczefajok, m agas Aster-kórók (őszcsillaga), m eg az illatos sze der ( Rubus adoratus L.). Itt tekergődztek a fára legelőször az ame rikai szőlőfajok, innen terjedt szét a szabadban, friss talajo n : vasút mentén, árokparton, vizek m ellett, n ed ves homoktalajon stb. a kana dai ligetszép e v a g y is az Oenothera biennis L.* A z északi klím ához szokott, R o b i n kertjebeli, kanadai növé n yek elterjedésének Európában sem mi sem állott útjába. N ém et országba Bázelon keresztül jutottak, a hol B a u h i n - n a k 1622-ben már m indenféle m agva volt belőlök. A thüringiai erdőn innen a koronafát m eg a borostyánszőlőt legelőször L ipcse körül látni, A in ni a n P á l az egyetem i növénykertben 1683-ban jegyzi fel. Észak felé az elteijed és la ssú b b ; a borostyánszőlőt v a g y bolondszőlőt (Am pelopsis hederacea) W ittenb ergában csak 1711-ben említik. A Ném et A lfö ld ö n felébredt virágk ed velés ott többé le nem csillapodott. Szerencsés körülm ények kedveztek, h o g y ennek mihama rább m éltó tárg y a is leg y e n . A hollandusok t. i. ekkor az angolok kal A frika déli részén hadakoztak. E föld elfoglalása a botanikának hamar érdem es gyü m ölcsöt termett. A főváros, Amsterdam n övén y kertje, a leyd en i egyetem kertje, a m ely épen világhír felé töreke dett, volt az ösztönző erő, m ely a kormányzókat, polgárm estereket és az országnak más hatalmait m ásföldbeli n övények m egszerzésére sarkalta. III. korszak. í g y már a X V I I. század közepén a fo k fö ld i növé nyeknek európai átültetésével a harmadik periódus nyílik m eg. Ily e nek a Pelargonium - ok égő piros v a g y királyszín** virágjokkal, a sok féle áloé, a sárkánypálm a (Dracaena), L obelia és Calla, valamint a csinos erikák. A botanikus ekkor szem lélte először gyönyörrel a Stapeliá-t, a Mesembryanthemum-ot, a húsos és oszlopforma kutyatejfajokat, a kövér fészk esek et, szóval a kövér n övén yek et (Succulentae), a gu m ós O xalis-t és Protea-féléket. L e u n i s, S y n o p s is d é r P f la n z e n k u n d e I I . k o t. 2 1 7 . 1. s z e r in t 1 6 1 4 -b e n m in t d ís z

*

n ö v é n y P a d u á b ó l te r je d t sz é t. **

A

p a ló c z n y e lv b e n a z é g ő p ir o s p á n t l i k á t (p á n ty ik á t) k irá ly szín -n e k (v. ö . ró z s a

szín ) m o n d já k .


EURÓPÁNAK IDEGEN NÖVÉNYEKKEL VALÓ BERUHÁZKODÁSA.

455

Ilyen n övén yek et legelőször S c h u y l leyd en i k atalógusa 1668ban jelez. N a g y o n g azd ag volt a leyd en i kert Hermann P ál alatt. Sok más szép ségen kivül már tízféle Pelargonium a volt a K apföldről. L eyden fénykorát azonban csak B o e r h a a v e alatt érte el, a ki, mint világhírű orvos, hallatlan számú, egész hat ezer n övén yt szerzett a kertnek. C o m m e l i n e testvérek az amsterdami kertből különböző pom pás képes munkát ekkor adtak ki. A botanikus ker tekből ezután soha sem adtak ki annyi n övén yképet, a m ennyit e férfiak ívrétű munkájában szem lélhetünk. A számtalan kapföldi virág összesereglésével, m ely a mi telünk k em énységét védelem nélkül el nem tűri, a m egőrzés és továbbfentartás kérdése mind sürgősebb volt. L eydennek már 1599-ben volt, m ég p ed ig h ih etőleg az első ü vegh áza a növénykertben. B o e r h a a v e érdeme p ed ig az, h o g y az üvegház szerkezetének sza b ályait javította. S ok fokföldi virág könnyű szaporíthatósága és rendkívül n a g y ig én ytelen sége Európában g y o rs elterjedést biztosított neki. A vezér szerep e tekintetben N ém etország déli részén Altdorfnak, a hol a kövérnövények számára külön ü vegh ázat is építettek, továbbá Nürnbergben V o l k a m e r kertjének jutott, a hol az első S t a p e 1 i a virágzott. N ém etország közép-részén akkorában R o s e kertje L ip csében pom pázott az elsőrangú ritkaságokkal s 1686-ban A m m a n n ismertette. H elm stádtben S t i s s e r, Berlinben K r a u s e kertje volt hires. M íg a délafrikai virágok a keletkező üvegházakat egészen m eg töltik, sőt részint hamar kedvelt szalonnövények is lettek, más ese m ény a kertek fiziognomiáját tök életesen átalakította, sőt más n ö v é nyek behozatalát parancsolóan követelte. Ez a franczia kerti stílu s nak a bukása s az angolénak győzed elm es előhaladása Európa közép tájain. A renaissance-kornak olasz n a g y építőm esterei az épület kör nyékét, mint annak a szabadban való terjesztését fogták fel, s az architektúra törvényei szerint e g y e n e s vonalúnak tervezték. A z utat m eg a virágágyat geom etriai alakúra formálták, a cserjét m eg a fát p ed ig falformára nyírták. Ehhez aránylag kevés, csak különösen alkal matos n övén yan yag kellett. Lenótre után, X I V . Lajos idejében, ezt a kötött kerti ízlést francziának nevezték. Európa északi részein általánosan divatozott, ámbár a vidék term észetének nem volt m egfelelő. A z elkerülhetetlen reákczió A ngolországból indult ki, hol a m ezőgazd aság karaktere parkalakú. Most már az architektonikai elvek feledésbe mentek, a


456

BORBÁS VINCZE

festői lett az uralkodó a term észet átalakításakor. A vidéket nem esí teni lett a jelszó. A festői tájképek m egterem tésére nem a virágoknak kicsinyben való színhatása, hanem a bokor és fa csoportjainak, az elágazás és lombozat változatosságának és fokozatainak hatása szükséges. V issza nyúltak Észak-Am erikába, abba az országba, a honnan már előbb idegen fát és cserjét a szabadban n eveltek, és a m elyn ek a korona fát, szömörcze-fajokat m eg a Thuja occidentalist köszönték.

IV . korszak. D e ebben az időben más, hasonló klimás terület, Á zsiá nak m érsékelt vidéke, különösen Szibéria n övén yérd ek ességei is fel tárultak a kertek részére. A n golország részére C a t e s b y, Francziaországére M i e h a u x, N ém etországnak v. W a n g e n h e i m gy ű j tött ott a helyszínén. E lévülhetetlen tündöklik ennek a IV. kor szaknak történetében, a melyet az északam erikai és szibériai parkfák idejének nevezünk, W eissen stein (W ilhelm shöhe, K a ssel mellett) és V eltheim kertje Harbkén. A selyem fen yő (Pinus strobus L.), a kanadai fenyő, Taxodium , virginiai boróka, elegán s amerikai tölgyfák , juharfák és nyárfák, a napnyugoti platanus v a g y is boglárfa, a piros lógeszten y e v a g y bokrétafa, amerikai diófák, g a la g o n y á k és Calycanthus-cserjék díszeskednek a kertben, sétatéren, és utak m ellékén. N em hiába nevezik ők et finom parkfák-nak. Á gazatjok finom ságának és változatosságá nak, lom bozatuk szabásának és árnyékának, a term észetes m eg őszi színárnyéklatainak nincs párja a mi hazabeli fánk között. Szibéria nyújtotta a galam bborsót (Caragana), a g y ö n g y v essző k et (Spiraea), a Lonicerá -kát m eg az aprógyüm ölcsös almafa fajait, m ely ek virágaikkal mind tavaszkor gyönyörködtetnek. E szibériai díszek virágpom páját csak a kelet-ázsiai Forsythiá -k és W eigelia -k múlják felül, de ezek századunknak ötvenes esztendeiben érkeztek mihozzánk.

V. korszak. A ki 25 év óta, túl az A lp esek en utazik és a n övén y zet ruházta tájképre figyel, annak O laszország felső, de m ég jobban közép és déli tájain, a nyilvános helyeken, villákban stb. a hazájokbeli v a g y m ég az ókorban m eghonosodott örökzöld növényeken, az A m erika fölfedezése óta polgárosodott kaktuszon és áloén kivül, más idegenszerű vegetá czió is a szem ébe ötlik, a m ely nem annyira Szép mint sajátságos. Ilyen ek a mimosa-, v a g y is érzőke-levelű albizziá- k, az igazi ákácziák cserjecsoportjai, a G revillea -k és mirtuszfélék, a maláriás vidéken főképen az Eucalyptus globulus. E zek most ú j hollandi fa jo k (V. periódus ), p ed ig már egykor, a geológiai harmadkor ban, term észetes lakosai voltak Európának. M ost m esterségesen ülte


EURÓPÁNAK. IDEGEN NÖVÉNYEKKEL VALÓ BERUHÁZKODÁSA.

457

tik, s ú g y látszik, Európa déli részén hasonló szerepet fognak végezni, mint északon a szibériaiak és amerikaiak. Ezek nem épen most jutottak Európába. Mindjárt a déli óczeán m eg az újhollandi szárazföld fölfedezésekor hozták haza az angolok. Már a múlt század 70-es esztendői vég én London kewgardenjéban volt néhány közülök, a múlt század n yolczvanas esztendőiben p ed ig L o d d i g e s-nek híres kertészete töm éntelent eladott. Ném etországban csak e század elején ism eretesebbek. K ü lön ö sen szépen díszlettek K arlsruhe udvari kertjében m eg a weim ari belveder-ében. Többnyire inkább tudom ányos szem pontból érdekesek. A m agánosak kertjében m ég m áig se n agyon gyakoriak.* Szalonnövényül az Acacia lophanthá-n m eg a piros, kefevirágú Callistemon-on kivül a lig lehet közülök mást választani. A botanikus-kertekben azonban jogosan n agyobb csoportokat alkotnak, s télre az újhollandiak saját házaikban h elyezik el.

VI. korszak. í g y a múlt évszázad v é g é v e l Európában v ala mennyi világrész n evezeteseb b növén ypolgára találkozott. D e m ég a legszebb, a m elyet a föld a növényalakokból teremt, a trópusok v ilá gán ak n övénycsodái hiányoztak. A pálm atermek díszei, az orchideáknak illattal telt hajlékai m eg a trópusi díszlombok v a g y harasztnövények, m elyek látása mindenkit egészen elbájol, ekkor m ég Európában nem voltak. A z az idő, a m ely ezekkel beköszönt, s a m elyet a trópusi növé nyek korszaká-nak nevezünk (VI. korszák), m ég a lig tartozik a tör ténelem be. E nnek egészen más is a karaktere, és más eszközökkel dolgozik. A múlt század közepe előtt csak a törpe- m eg a datolyapálm át lehetett látni a kertekben. A z első m ásföldbeli orchidea a Cypripedium spectabile. Linnének e g y trópusi kosborféléje sem volt. A trópusok közé már gyak ran u ta z ta k ; az utazás már nem a kormányoknak n a g y és életveszélyes vállalata, hanem az állam v a g y a tudomány é r d e k e ; sőt kereskedelm i jellem ü privát utazások is fej lődni kezdettek. Midőn századunk 30-as éveiben a régi vitorlás hajózást a g ő z hajók szabályszerű útvonalai váltották fel, az áthozatal ideje jelen ték e n yen m egrövidült. Azonban a trópusi delikát növén yek nek élő álla potban való behozatalára nézve legn ev ezeteseb b W a r d - n a k a n övé n y e k tengeri útjára készített különös tartók konstrukcziója. Ü v e g * E g e r b e n , a z é rs e k k e r tjé b e n

1 8 6 0 -b a n m á r v o lt s k i n t a s z a b a d b a n n y a r a lt.


458

BORBÁS VINCZE

szekrényben, m ely a fedélen pihen, ma a leg g y e n g é b b n övény is eg észségesen kiállja az a m ú gy se hosszú tengeri utat. A zonban az utazás m egkönnyítése, illető leg m egrövidítése, mit sem seg ített volna, ha a n övén yek ápolása és fenntartása is m eg felelő módon nem tökéletesbedik. Csak a múlt század közepén kezdet ték az üvegházakat m egfelezni és m ellé hőhajlékot is építeni. M ég századunk beköszöntése előtt a francziák arra tanítottak, h o g y a n övén yek házait a közönséges kályh ák h elyett gőzzel fűtsük. Ma általában ismeretes, h o g y az üvegházak és fűtésök szerkezete egész önálló és igen tök életesed ett iparág. Századunknak első felében ezekkel az új eszközökkel juthattak csak a trópusi n övén yek legszebb családjai Európába. M a r t i u s a legnem esebb pálm áknak tuczatjait küldte D él-A m erikáb ól M ünchenbe, az A ráceákat, G esneráceákat és M elastom aceákat, a legcsinosabb fákat t. i. a páfrányfákat e század közepén K a r s t e n szolgáltatta Európának. Ezután az idegen n övén yek nek az elterjesztése s a lakások környékének növénydísszel való ruházása folyik. K örülbelül e g y emberkor óta oda jutottunk, h o g y minden n a gy o b b város, fürdő v a g y üdülőhely, sőt a tehetősebb uraságok is kertet és nyilván os sétatereket ápoltatnak. Itt azután nemcsak a csinos fák, hanem az újabb virágok is gyön yörk ödtetik a szórakozót v a g y üdülőt. M egtanultuk, h o g y a trópusi növén yek et nyáron a kert díszének leh et felhasználni, S e 11 o útmutatására p ed ig a levél és virág dekoratív hatását is kihasználjuk. Csak arra a nem es hatásra hivatkozom, a m elyet ma a M usák v a g y is pizangok csoportja m eg a begón ia-ágy ránk gyakorol. M értékadó faktor persze az is, h o g y a módosabb birtokos kert jében jól fölszerelt ü vegház is van, s h o g y a -művelt középosztály az asztalt és ablakot egyéb k or is, nem csupán ünnepies alkalommal, virágcseréppel v a g y virágbokrétával ékesíti. A virágok után való vágyakozás, a szabadban és körül, az északi m űvelt országokban nagyszerű kertészeti kat terem tett. V eitsch Londonban, Linden Brüsszelben, Erfurt, Quedlinburg és Zöschen N ém etországban világhírű

a hajlék vállalato valamint nevek.

N em szívesen érintem a legm odernebb divatvirágokat, az orchi deákat v a g y is kosborféléket. E zeket a legritkább virágképleteket ezerszeres változatosságukkal szem lélhetni, mint v á g y , b eteges keres kedelm i m űködést okozott. A z élő orchideáknak n ag y hajórakodá sait szállítják ma a trópusok erdeiből A ngolországba, innen azután a piaczról v a g y más kereskedői úton egész Európában szétáradnak.



459

N ém ely génuszának külön ü vegh ázat építettek , az újdonságokat p e dig, mondhatni, v étk es áron fizettették. Ez már a viráglu xusn ak k étség telen elfajulása. N yilvánvaló, h o g y a m ásföldbeli növén yek nek Európába való ültetése általában nem elkerülhetetlen életszükségből ered, ily érte lemben tehát luxusnak nevezhetjük. A virágok kedvelése, mint a művészet, csak az élet szépítésének a kelléke, de épen, mint a mű vészet, nemesfajú fényűzés, m elyet k özön séges érzékkel élvezni nem lehet. A zok az érzések, m elyek et a nem esített term észet a kertben v a g y a szép mezőn, a k ebelben fakaszt, a legtisztább isteni adomá nyok s a szívbeli érzések kifejezésére, örömben és fájdalomban, sem mi, m ég a legd rágáb b kő sem pótolhatja a különben m ulékony virá gokat. D e az idegen n övén yek nek Európában m eghonosítása m ég m ás kom olyabb fajú g yü m ö lcsö t is érlelt. A z idegen n övén yek m eg a botanikus kertek tudom ányos érde meit értjük. H o g y a n övénykertekből szám os munka indult ki, m ely a honosított n övén yek et legelőször ismerteti, akár ne is em líteném , de a term észetes rendszer alapjainak m egvetését, valam int a n öv én y szövettant tekintve, pótolhatatlan értékűek. E g y férfiú, a kinek a szava ezen a téren tökéletesen m e g győző, M a r t i u s , ú g y nyilatkozik, h o g y a n övén yek term észetes rendszerét nem N ém etországban, hanem csak Francziaországban le l hetjük fel, mert a múlt században csak a párizsi kertben volt a n ö vén yek formáinak elegen dő teljessége. Azonban ha nem egészen íg y lenne is, a botanikus kertnek hazai és m ásföldbeli an yaga nyom án állapíthatjuk m eg legbizonyosabban a n övén yek rokonságát, a virá g fejlődés tanulm ányozására p ed ig a szárított tudom ányos a n yag nem elég séges, hanem a növénykertből a fejlődést, a trópusi n övén yek ét is, nyomról nyom ra követhetjük. A ki azonban arról akar m eggyőződni, h o g y mit nyújtott a növénykert a növényszövettannak, tekintsen be akárm elyik n ö v én y anatómiába. Látni fogja, h o g y a belső szerkezet legn evezeteseb b moz zanatainak n agyobb szám át épen a m ásföldbeli növén yek en derí tették fel. Az avatott azt is tudja, h o g y ez nem történetes. Az idegen növények- tehát az európai nép életéb en k ettős feladatot te ljesítettek : művészeti és tudományos missziót. A m űépítőknek és festők nek tanulságos és értékesített an yag ot szolgáltattak, a m űvelt ember életét p ed ig szebbé varázsolták s az élet örömeit gyarapították. T ud o m ányos szempontból a m ásföldbeli n övén yek tanulm ányozása n agyon nevezetes igazságok földerítésének forrása. V égre, adjuk hozzá, az


460


idegen ü ltetvén yek Európa égh ajlatát kedvezően módosították, az em beriség m egélhetésére és lakhatóságára nagyobb részét kellem e seb b é változtatták, v a g y a m egélh etést és lakást leh etővé tették.* D r . B orbás

*

M id ő n K r a u s

G ergely-nek

» U e b e r d ie

B e v ö lk e ru n g

V in c z e .

E u ro p as

m it

fr e m d e n

P f la n z e n c c z ím ű é r d e k e s é s ta n u ls á g o s fe jte g e té s e it, m e ly a » V e r h a n d lu n g e n d é r G e s e lls c h a f t d e u tsc h e r N a tu rfo rsc h e r

und

A e r z te * (6 4 . V e r s a m m l u n g

zu

H a lle

a.

S .)

c z im ű

3 9 — 4 9 . l a p j a i n j e l e n t m e g (1 8 9 1 ), k ö z ö ljü k , e g y s z e rs m in d m e g je g y e z z ü k , h o g y a e d d ig a z é r t k é s t ü n k , m e r t K r a u s

m á r e c zik k e

m e g je le n é s e k o r

a

tü z e te s e b b

m unka

k ö z lé s s e l k id o lg o z á s

h a m a r o s m e g je le n é s é t Íg é rte ; e h h e z a z o n b a n m á ig s e m j u t h a t t u n k h o z z á . Hogy K r a u s

f e jte g e té s e it n y o m b a n m a g y a r v o n a tk o z á s o k k a l é s r é s z le te k k e l k i n e m

e g é s z íte ttü k , a z a z o k a , h o g y K r a u s fe jte g e té s e á lta lá n o s a b b , te k a lk a lm a s a n b e i l l e s z t h e t ő k l e t t e k v o ln a . K r a u s f ö lf e d e z é s é tő l f e jte g e ti ; e lle n b e n a g ö r ö g é s r ó m a i ré s z é n e k

az

ó k o rb a n

ö r ö k z ö ld

növényekkel

v a ló

h o g y s e m a b b a a p r ó ré s z le

a v ir á g o k v ir á g o k

e lte ije d é s é t

e lte r je d é s é t

b e ru h á z k o d isá t

fő le g

a lig ,

A m e r ik a

E u ró p a

d é li

n e m is e m líti. H a z á n k

in k á b b a k e l e t i v ir á g o k e lte r je s z té s é b e n ( tu l ip á n t , o rg o n a fa ) e le g e n d ő ré s z t v e tt, s ő t b ó l k e r t i d ís z t a k ü l f ö l d i k e r t e k n e k is j u t t a t o t t . H a z á n k n e m h a jó z ó o rs z á g ,

fló rájá

m á s f ö ld i

b ir

t o k a n in c s, a z é r t a z E u r ó p á n k iv ü l h o n o s v ir á g o k n a k o ly é r te le m b e n v a ló b e h o z a ta lá v a l és e lte r je s z té s é v e l

k ö z re

nem

m ű k ö d h e te tt,

a

m in ő

m ódon ezt K r a u s

h a z a i v ir á g o k t ö r t é n e t é t t e h á t m á s k é s ő b b i c z i k k fo g ja

is m e r te tn i.

c z i k k e fe jte g e ti. A

A d d ig

is

a

s z a k tá r s a k

f ig y e lm é b e a z e g y e s n ö v é n y , p é l d á u l d in n y e , b o rs , n e v e z e te s e b b k e r t i v ir á g v a g y g y ü m ö lc s fa h a z a i t ö r t é n e t é n e k a ta n u lm á n y o z á s á t, a s zív e s o lv a s ó n a k p e d ig h e r b a r ia e s tb . c z ím ű m u n k á já t,

s

a

H a b e r

1 e, S u c c in c ta r e i 1.

M a g y a r F ö ld r a j z i K ö z l e m é n y e k 1 8 9 0 . év f. 3 3 — 6 0 .

»K elet virá g a itó l pórkertjein kig «, m e g a T e r m é s z e tr a j z i F ü z e te k , X I I . k ö t. 2 1 1— 2 4 . és m in t kerti virágok « c z ím ű c z ik k e m e t, v a la m in t

5 4 3 — 4 7 . 1. m e g je le n t vH a za i szeg fü vein k F l a t t

K á r o

1 y - n a k , A tu l i p á n tö r t é n e t e c z ím ű c z i k k é t ( K e r té s z e ti L a p o k 1 8 9 2 ) a já n lo m .

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E u róp án ak id e g e n n ö v é n y e k k e l való

Recommend Documents