T A N U L M Á N Y I V E R S E N Y E K

TANULMÁNYI VERSENYEK HELYESÍRÁS, JÓZSEF ATTILA

Implom József Helyesírási Verseny 2003 – 2007

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2008

1

Szerkesztette: Nagy L. János

Sorozatszerkesztő: Takács Edit

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Raktári szám: 53382/CD/1 Felelős szerkesztő: Takács Edit Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Grafikai szerkesztő: Görög Istvánné Első kiadás, 2008 Nyomdai előkészítés: Alinea Kft.

2

TARTALOM

A DÍJRÓL .........................................................................................................................

7

JÓZSEF ATTILA TISZTELETÉRE .............................................................................

14

N. Horváth Béla: A lírai személyesség változatai József Attila Gyömrői Edithez írott verseiben ...........................................................

14

Benkes Zsuzsa: Egy József Attila-vers több jelösszetevőjének együttes megváltoztatására irányuló komplex kreatív gyakorlat ..............................................

19

Nagy L. János: Megjegyzések három vers hangzásának jelentéséhez ...............................

23

Wacha Imre: Gondolatszilánkok, asszociációk József Attila Rejtelmek című verséhez .......................................................................

28

Wacha Imre: A külső és belső rend József Attila tájleírásaiban ........................................

34

Bencze Lóránt: „… s hogy oldassék az idő bénasága …” ..................................................

48

Péntek János: Nyelv és identitás a Kárpát-medencében ....................................................

55

Balázs Géza: Médiaszöveg az egész világ .........................................................................

62

FELADATOK, EREDMÉNYEK 2002–2007 .................................................................

69

ARCHÍVUM ..................................................................................................................... 173 Az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny versenykiírása ............................................................................................................. 174 Feladatok, eredmények, kötetek 1992–2002 ...................................................................... 176

3

A 2005. évi döntő

Köszönti az Olvasót kezdő képünk: montázs a 2005. évi döntőről. Akik ismerik versenyünket, felismerik a szereplőket is: Benkes Zsuzsát az emlékezetes József Attila-esten, Bencze Lórántot retorikai témájú előadásán, Horváth Béla irodalomtörténészt József Attila-előadásán, Péntek Jánost a tanárok körében, Rozgonyiné Molnár Emmát a kerekasztal moderátoraként, Balázs Gézát és Nagy Jánost a kerekasztal-beszélgetésen, Cs. Nagy Lajost és Császi Ildikót a tollbamondás javítására készülve, Seregy Lajost a javítás közben, Takács Editet titkárként; Kereskényi Miklós igazgató urat, az erkeles magyartanárok közül Kuruncziné Tortóczky Katalint, Elekné Király Ilonát, Győry Etelkát, Bottyánné Bödő Zsuzsannát; ugyancsak az Erkel Gimnáziumból Marczis Györgyöt, Kecskés Ildikót, Busa Lászlónét és Tóth Barnáné Juditot.

4

BEVEZETŐ

A 2003/2004. tanévtől kezdve négy versenyév után jelenik meg az új CD. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó továbbra is jelentősnek tekinti az anyanyelvünk számára fontos középiskolai mozgalmat és vetélkedést. Összeállításunk bővíti a 2004-ben megjelent anyagot. Bővíti egyrészt azzal, hogy beszámol a négy tanév versenyeinek eseményeiről és adatairól (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007); másrészt azzal, hogy képekben és szavakban tudósít az Implom József-díjról. A versenyanyag előtt közöljük Péntek Jánosnak 2007-ben elmondott előadását, s a befejezésben Balázs Géza gondolatmenetét. Ugyanakkor a korábban közölt szakmai anyagok helyett ez a CD a 2004-es és 2005-ös Kárpát-medencei döntő József Attila-tanulmányait hozza. Sajnos, nem mindegyik előadást; de örömmel köszönhetjük meg Wacha Imrének, hogy két gondolatmenetét is rendelkezésünkre bocsátotta. Bencze Lóránt előadása 20. századi szonettet elemzett. 2006-ban szövegtani témák kidolgozásába kezdett a versenyünk döntőjének szakmai előadásrésze. Ennek a témának, jobban mondva témacsoportnak „több felvonása” volt és lesz. Az első két alkalommal a (verbális) szöveg megértésével és a hangzó verbális szöveg értelmezésével foglalkoztunk. Ebben a kiadványban törekedtünk minél több képpel szolgálni az Olvasónak: reméljük, ezek fel tudják idézni a (budapesti és) a gyulai élményeket. Sajnos le kellett mondanunk hangzó anyagunkról. Nem mintha nem akadt volna érdemes hanganyag, de a CD kapacitása most ennyit tett lehetővé. A képekért az Erkel Gimnáziumnak, személy szerint dr. Kereskényi Miklós igazgató úrnak és Kilincsányi Ágnesnek, a Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársának mondunk köszönetet. Abban a reményben indítjuk útjára a CD-t, hogy segíti és megerősíti versenyünk és az anyanyelvi mozgalmak híveit; és abban is bizakodunk, hogy új meg új híveket szerez az Implom József Helyesírási Versenynek.

Szeged–Gyula–Budapest, 2007. június 20.

Prof. dr. Nagy János a verseny zsűrijének elnöke

5

„A magyar helyesírásért” Implom József-díj

Az Implom-díj hátoldalának fotója (Dr. Kereskényi Miklós)

6

A DÍJRÓL

A kitüntetést Gyula város polgármestere és a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola alapította. A kitüntetést támogatja a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Az érmet Kiss László gyulai grafikusművész tervezte. Első oldalán Implom József portréja látható, körben a felirat: „A MAGYAR HELYESÍRÁSÉRT” IMPLOM JÓZSEF-DÍJ. A másik oldalon idézet: „SZÉPEN ÉS JÓL ÍRNI MAGYARUL… JELLEMKÉRDÉS.” (ILLYÉS GYULA)

A kitüntetés célja a magyar helyesírás értékeinek hangsúlyozása és népszerűsítése, tágabb értelemben az anyanyelvvel való foglalkozás minőségének folyamatos figyelemmel kísérése, ennek a nemes tevékenységnek az elismerése és népszerűsítése; illetve Implom József személyiségének tisztelete, emlékének ápolása, munkásságának megbecsülése. Mielőtt az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén, 2006. február 25-én első alkalommal egy nyelvész, egy középiskolás és egy magyartanár vette át a díjat, a kuratórium három nyelvészprofesszornak ítélte ezt a kitüntetést: Deme Lászlónak, Fábián Pálnak és Szathmári Istvánnak. Személyiségük hosszú évtizedekig szolgálta tevékenységükkel ezt a nemes ügyet, s „A magyar helyesírásért” Implom József-díjnak az ő egyéniségük ad rangot. A kitüntetés átadására 2006. február 22-én, szerdán 11 órai kezdettel került sor a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. székházában (Budapest, Szobránc utca 8.).

Implom Józsefről (1899–1979) „A régi tudós tanárok sorába tartozott, akiknek vitalitása, nagy munkabírása és széles körű műveltsége manapság szinte hihetetlennek tűnik. Életeleme volt az állandó, célirányos munkavégzés. A mindennapi munka után általában az estéket is kutatással, írással, sokasodó jegyzetei között töltötte.” Így jellemezte Implom Józsefet életrajzírója az 1991-ben, Gyulán kiadott munkában. Ránk hagyott jegyzeteinek kötegeit az Erkel Ferenc Múzeum őrzi. Ezekben jórészt cédulák, rövidebb-hosszabb jegyzetek, tervvázlatok, kiadott vagy kiadatlan kéziratok találhatók. Tematikailag is színes a hagyaték képe: régészeti, ásatási, helynévgyűjtési, megye- és várostörténeti, szótörténeti, nyelvjárási adatokkal, nyelvhelyességi és helyesírási följegyzésekkel, szójegyzékekkel találkozhat a kutató. A 663 kötegből álló jegyzetcsomagok között olvasható Implom József publikációinak saját maga által összeállított listája, benne a megjelent 53 nyelvészeti (ebből 37 helyesírási), 48 helytörténeti, 22 régészeti cikkének, tanulmányának adataival. A helyesírás területén bekövetkezett változások közül jó néhány nyomon követhető az ő írásaiban mint előzmény és mint javaslat. Az összetett szók mai írásmódja például többnyire Implom József gondolatmenetére vezethető vissza. Helyesírás-tanításában ilyen szellemes példamondatokat alkalmazott: „Nagy kedvvel foglalkozik azzal, akit kedvel. Ilyen érvvel csak az érvel, aki az alapelvvel sincs tisztában. Az őr minden rabot hatalmas bilinccsel bilincsel meg. A favágó az új fűrésszel gyorsabban fűrészel.” Implom József gyulai tanár, nyelvész, helytörténész a magyar helyesírás 20. századi formálódásának egyik kiemelkedő alakja.

7

Implom-díj 2006

A díjazottak Fábián Pálnéval és Petőfi Sándor Jánossal (Kilincsányi Ágnes)

A laudációkat dr. Nagy János, dr. Benkes Zsuzsa és dr. Takács Edit mondta; a kitüntetéseket dr. Perjési Klára polgármester, dr. Kereskényi Miklós igazgató és a család képviseletében Implom Gabriella nyújtotta át. Dr. Deme László A magyar nyelvtudomány 20. századának kiemelkedő kutatója. Munkásságát a nyelvtörténeti, nyelvjárástani elemzések, a Magyar nyelvatlasz munkálatai tették ismertté és elismertté. 1949-ben megszervezte az MTA Nyelvtudományi Intézetét. A nyelvhasználat vizsgálata számos területen a nyelvművelés egyik legismertebb személyiségévé tette. Péchy Blankával, majd más munkatársakkal szervezte és vezette a szép magyar beszéd mozgalmát, a Beszélni nehéz köröket, valamint a Kazinczy-versenyeket. 1970–1981-ig Szegeden a bölcsészkar tanszékvezető professzora. Munkatársai és volt hallgatói sosem felejtik el segítő emberségét, szakmai igényességre nevelését, hihetetlen munkabírását. Hatására szegedi iskoláról kezdett beszélni a szakmai közvélemény. A tanári továbbképzések, az anyanyelvi mozgalmak egyedülálló képességű előadója. A magyar helyesírás vizsgálatainak kiemelkedő egyénisége: 1949-től tagja a helyesírási bizottságnak. Közreműködött az MTA helyesírási szabályzatának az 1954-es és az 1984-es kiadását előkészítő munkálatokban. 1964-ben írta a „Helyesírási rendszerünk logikája” című nagy tanulmányát, ebben értelmezte, hogy a magyar helyesírásban a fonematikus írásmód egyetlen elvének fon-

8

tosságát. Jellemző, hogy Laczkó Krisztina 2004-ben kiadott a Helyesírás című kötet bevezetőjében ezt az elvet hangsúlyozza. Deme László a főmunkatársa az 1968-ban kiadott Helyesírási tanácsadó szótárnak és az 1988-ban megjelent Helyesírási szótárnak. Tanárok és diákok több nemzedéke, a széles közönség évtizedekig haszonnal forgatta ezeket a köteteket. Az Implom József Helyesírási Verseny igen sokat köszönhet Deme Lászlónak: 1992-ben az első Kárpát-medencei döntőn Fábián Pállal együtt megindokolta, miért illeti meg a gyulai tanárt, szakfelügyelőt, nyelvészt, helytörténészt, hogy a verseny felvegye a nevét. Implom József ugyanis az a nyelvész, akinek a rendszerét alkalmazva írjuk ma is a szókapcsolatokat és a szóösszetételeket. Deme László ezen a versenyen több alkalommal tartott előadást időszerű nyelvhasználati, helyesírási témákról.

Implom-díjasok (Kilincsányi Ágnes)

Dr. Fábián Pál A magyar nyelvtudomány huszadik századának kiemelkedő kutatója. Munkásságát az irodalmi nyelvünk történetével, a stílus történetével, a nyelvújítás korában az anyanyelv- és kultúrtörténet elemzésével tette ismertté és elismertté. A nyelvhasználat vizsgálata számos területen a stilisztika, általánosabban a nyelvművelés egyik legismertebb személyiségévé tette. Az ELTE Mai magyar nyelvi tanszékének hosszabb időn át a vezetője; elemzői, emberi és irányítói igényességével kutatók és hallgatók nemzedékeit nevelte. Nem hanyagolta el a Kárpátmedence magyarságának nyelvi, nyelvhasználati gondjait sem: a tanári továbbképzések, az anyanyelvi mozgalmak szívesen hallgatott előadója. Fábián Pál a magyar helyesírás munkálatainak kiemelkedő egyénisége. A helyesírási bizottság tagja, hosszabb ideig titkára, majd elnöke. Közreműködött az MTA helyesírási szabályzatának 1954-es, majd az 1984-es kiadását előkészítő munkálatokban: igen jelentős szerepet játszott a szabályzatok elveinek kidolgozásában és a nyelvi megformálás megszövegezé-

9

sében. Deme László munkatársaként dolgozott az 1968-ban kiadott Helyesírási tanácsadó szótár, majd az 1988-ban megjelent Helyesírási szótár készítésében. Munkatársaival a tanulók számára szerkesztett helyesírási kézikönyvet és szótárt. Tanárok és diákok több nemzedéke, a széles közönség évtizedekig haszonnal forgatta ezeket a munkákat. Az Implom József Helyesírási Verseny igen sokat köszönhet Fábián Pálnak: 1992-ben az első Kárpát-medencei döntőn Deme Lászlóval együtt megindokolta, miért illeti meg a gyulai tanárt, szakfelügyelőt, nyelvészt, helytörténészt, hogy a verseny felvegye a nevét. Ezenkívül versenyünk döntőjén előadást tartott a helyesírás irányításának felelősségteljes munkájáról.

Dr. Szathmári István A magyar nyelvtudomány 20. századának kiemelkedő kutatója. Az ELTE Mai magyar nyelvi tanszékének hosszabb időn át a vezetője; elemzői, emberi és irányítói igényességével kutatók és hallgatók nemzedékeit nevelte. A bölcsészkar dékánhelyetteseként és dékánjaként az intézményfejlesztés szakmai gyakorlatából is kivette a részét. Munkásságát az irodalmi nyelvünk történetével, a stílus történetével és jelenével, az anyanyelv- és kultúrtörténet elemzésével tette ismertté és elismertté. A nyelvhasználat vizsgálata számos területen a stilisztika, pontosabban a funkcionális stilisztika legismertebb személyiségévé tette. Nem hanyagolta el a Kárpát-medence magyarságának nyelvi, nyelvhasználati gondjait sem: a tanári továbbképzések, az anyanyelvi mozgalmak szívesen hallgatott előadója. A közszolgálati médiumok gyakori nyelvművelő és stiliszta szakértője. A Magyar Nyelvtudományi Társaságnak másfél évtizedig főtitkára, 1985-től alelnöke. Szathmári István a magyar helyesírás munkálatainak kiemelkedő egyénisége. Közreműködött az MTA helyesírási szabályzatának 1954-es, majd az 1984-es kiadását előkészítő munkálatokban. Az MTA helyesírási bizottsága tagjaként jelentős szerepet játszott a szabályzatok elveinek kidolgozásában és a nyelvi megformálás megszövegezésében. Fábián Pál munkatársaként dolgozott a 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet szótári anyagának ellenőrzésében. Önálló helyesírási munkát jelentetett meg a középiskolai tanulók számára. Az Implom József Helyesírási Verseny igen sokat köszönhet Szathmári Istvánnak. Számos Kárpát-medencei döntő zsűrijében elnökként irányította magát a versenyt, a javítást és a pontos eredményközlést. (Az utóbbi három évben a zsűri tiszteletbeli elnöke volt.) Ezenkívül versenyünk döntőjén gyakran tartott előadást a helyesírás és a stilisztika egymást kiegészítő, egymást megtermékenyítő gondjairól.

Szathmári István Implom-díjas. (Kilincsányi Ágnes)

10

A Magyar Nyelvtudományi Társaságot Kiss Jenő akadémikus, elnök és Juhász Dezső docens, főtitkár képviselte a kitüntetések átadásán. Kiss Jenő köszöntőjében azt kívánta a díjazottaknak, hogy folytassák tevékenységüket a magyar nyelvtudomány érdekében mindaddig, amíg csak kedvük és energiájuk engedi. Egyben köszönetét fejezte ki az alapítóknak, dr. Perjési Klára gyulai polgármesternek és dr. Kereskényi Miklós igazgatónak; valamint a Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársainak az ünnepség megszervezéséért. A verseny gyulai díjazottjai A 2006. február 25-i eredményhirdetésen az Implom József-díj kitüntetett nyelvésze Cs. Nagy Lajos egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem).

Cs. Nagy Lajos Implom-díjas (Kereskényi Miklós)

Cs. Nagy Lajos A díjazott nyelvész munkássága számos önálló gyakorlókönyvvel és gyakorlófüzettel segítette az iskolai és iskolán kívüli helyesírás-tanítást és gyakorlást: ezek között nyolc kiadást, illetve tizenkét kiadást megért munkák is vannak. Cs. Nagy Lajos tanulmányban dolgozta fel Implom József hagyatékának kartotékanyagát, az Implom-versenyen pedig (1992 óta) tíz alkalommal vett részt a zsűri munkájában. Legjobb versenyzőként Implom-díjas Vasas Ferenc Béla, felkészítő tanáraként pedig Deák István (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen). A kitüntetéseket dr. Perjési Klára polgármester, dr. Kereskényi Miklós igazgató és dr. Nagy János, a zsűri elnöke nyújtotta át.

Implom-díj 2007 2007-ben a Kuratórium döntése alapján – a verseny történetében először – Implom-oklevelet vehettek át a megyei/regionális döntőn legjobb teljesítményt nyújtott diákok. Ezzel a gesztussal szerette volna jelezni a zsűri elismerését azok iránt a versenyzők iránt (és a felkészítő tanárok áldozatos munkája iránt), akik közül legfeljebb egynek-egynek adatott meg a lehetőség az Implom-díj elnyerésére. 2007-ben a nyelvészek közül Péntek János akadémikus részesült Implom-díjban.

11

Péntek János Implom-díjas (Dr. Kereskényi Miklós)

Péntek János Péntek János professzor a kolozsvári tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tudományos munkásságában két fontos terület emelkedik ki: a néprajz és a szociolingvisztika. Pályáját etnográfusként kezdte, tanulmányaiban szűkebb szülőföldjének, Kalotaszegnek a motívumkincsét dolgozta fel. Később szerzőtársával egyedülálló kutatási területet alakított ki, az etnobotanika eredményeit több kötetben jelentették meg. Szociolingvisztikai tanulmányaiban a nyelvjáráskutatás tradícióit a modern szociokutatásokkal ötvözte. Péntek János az erdélyi közművelődésnek, a romániai magyar kulturális életnek kiemelkedő alakja. Tudományszervezőként igen jelentőset alkotott: létrehozta egyetemén a néprajzi tanszéket, egyik alapítója az Erdélyi Tankönyvtanácsnak, tankönyveivel és előadásaival generációk anyanyelvi neveléséért küzdött. Péntek János az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnökeként kezdettől figyelemmel kísérte mozgalmunkat, s 1990-től kezdve munkatársaival irányította a magyar tannyelvű romániai középiskolák felkészülését a verseny regionális döntőjére és a gyulai döntőre. Számos alkalommal vállalt előadást a gyulai Kárpát-medencei döntőben, s a zsűri – határainkon túli ügyeket képviselő – tagja volt. 2007-ben a Kuratórium döntése alapján dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin vehetett át Implom József-díjat.

Dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin Implom-díjas (Dr. Kereskényi Miklós)

12

Dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin 2007-ben rendezte a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium a huszadik középiskolai helyesírási versenyét. Ebből az alkalomból a magyar munkaközösség vezetőjeként vehette át az Implomdíjat dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin. A verseny lebonyolításában a magyar munkaközösség vállalta mindig a legnagyobb részt. Nemcsak az előkészítés szerteágazó tevékenységeinek koordinálása, hanem elsősorban a szakmai feladatok hárultak a munkaközösségre és annak vezetőjére. A verseny természetének megfelelően a legfelelősségteljesebb a javítás megszervezése és elvégzése, sőt az eredményhirdetés után a versenyanyagok megtekintésekor a javítások értelmezése, olykor a megvédése is. A legtöbb gyulai döntőben dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin vezette a szakmai munkát. Az ötletadó Szabó Istvánné Nagy Magdolnán kívül természetesen ugyanilyen vezető részt vállalt egy-egy alkalommal Ökrös Lajosné és Bödőné Bottyán Zsuzsanna is. Amikor tehát a munkaközösség vezetőjeként dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin méltán Implom-díjas, vele együtt jár az Implom-díj a rendező-szervező munkáért a gimnázium egész kollektívájának. 2007-ben a versenyzők közül Kovács Péter (Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok) és a felkészítő tanára, Vargáné Török Krisztina kapott „A magyar helyesírásért” Implom Józsefdíjat.

13

József Attila tiszteletére N. HORVÁTH BÉLA

A LÍRAI SZEMÉLYESSÉG VÁLTOZATAI József Attila Gyömrői Edithez írott verseiben Gyömrői Edit nevét a Nagyon fáj-versek tették halhatatlanná. Amíg az irodalmi emlékezet kiterjed a filológiai adatokra, a magyar olvasónak minden bizonnyal e versek ihlető múzsájáról az ilyen jellegű minősítések jutnak eszébe; „Te rongy, aki szeretni gyáva vagy”, „Elvonta puszta kénye végett/ kívül belől / menekülő élő elől/ a legutolsó menedéket”, „Bogár lépjen nyitott szemedre. Zöldes/ bársony-penész pihézze melledet.” stb. S akkor még nem beszéltünk a Szabad ötletek jegyzékéről vagy a pszichoanalitikus komédiáról, amely az analitikusnőt nemegyszer becsmérlő szavakkal illeti, kedvezőtlen emberi, szakmai képet alkotva róla. S ha tudja is a mindenkori magyar olvasó, hogy egy sajátos kényszer indukálta ezeket a vallomásokat, hogy egy beteg férfi próbálta meg a költészet eszközével, a szóval a szerelem viszonzására vagy legalábbis szexuális aktusra késztetni az analitikusnőt s a nőt; a művészi megnyilatkozások, az elemi erővel feltörő fájdalom és vágyakozás nem hagyhat kétséget a költő, a férfi igazságát illetően. Gyömrői Edit irodalmi emlékezetét József Attila örök életre a negatív múzsák közé illesztette. A viszonzatlan szerelemért az utókor kompenzálja, amint Flóra esetében is. Az, hogy Illyés Gyula költészetében olyan kevés a szerelmes vers, s a Flóra név alig fordul elő, valószínűleg azzal magyarázható, amit Illyés maga mondott, hogy a Flóra név már foglalt, a század legnagyobb költője tette rá a kezét. A Gyömrői-kapcsolatnak József Attila költészetében és – talán – szellemi fejlődésében fontos szerepe volt. Bár e kapcsolat jellegét, értelmét, eredményeit, illetve az általa okozott kárt eltérő vélemények minősítik. A költő állításai, illetve az irodalmi közvélemény számára legfontosabb és autentikusnak tekintett dokumentumok, a művek a viszonzatlan szerelemről és a kegyetlen, a költő-férfi önbecsülését sárba tipró, a felidézett halálos sorsot is semmibe vevő nőről szólnak. Az analitikusnőnek nem is lehetett más megítéltetése, mint a »nő bűnbakok« – ahogy Tverdota György1 írja – közé besoroltatás. Bak Róbert már a Szép Szó emlékszámban jó előre igyekszik felmenteni őt és – megérezve a terápia ugyancsak bűnbakká nyílvánítását – az analízist a vádak alól: „Itt szeretnék válaszolni arra az önként adódó kérdésre, hogy nem ebbe a »szerelembe« betegedett-e meg. Amit ma a skizofréniáról tudunk, az nem támogatja ezt a feltevést.”2 Gyömrői Editnek tehát nem is maradhatott más, mint az elhárítás stratégiája, de legalábbis ártatlanságának magyarázata. Ez tükröződik a Vezér Erzsébetnek adott interjúban. A kezelés már a kezdet kezdetén reménytelen volt: „Nagyon nagy bajban voltam, mert két hét múlva tudtam, hogy Attila gyógyíthatatlan. Viszont azt is tudtam, hogy ha én azt mondom neki, hogy inkább nem folytatjuk, akkor tudja, hogy miről van szó. Ezért azt gondoltam, hogy nem kezelem úgy, mintha egy kezelhető beteg lenne, de nem hagyom el, fogom a kezét.”3 S némiképp az is érthető, hogy a nőként való megszólíttatását áthárítja a mamaképre, azaz a pszichoanalitikusra mint képernyőre kivetített vágyakat, sérelmeket visszaszármaztatja az anyakomplexusra. Hogy e magyarázatnak van létjogosultsága, az számos példával igazolható, álljon azonban itt egyetlen rövid részlet a Szabad ötletekből: „nem én tettem/ jaj istenem mit csináltam/ elolvassa-e/ rájön-e/ én ettem meg a buktákat”. Láthatóan összefonódik az analitikusnő (elolvassa-e) és a mama (rájön-e) alakja. A pszichoanalízis szerepének egykori ideológiai kárhoztatása természetes módon árnyékolta be Gyömrői nevét. Nem volt ritka, hogy képzettségét is megkérdőjelezték, ezzel magyarázva a költő tragédiáját. Ezt a minősítést feltehetőleg szakmai végzettségének félreértése okozta, az ti., hogy laikus analitikus volt, azaz nem orvos. De semmiképp sem nevezhető a

14

szó köznapi értelmében laikusnak, azaz az analízisben járatlannak, hozzá nem értőnek. A laikus analitikus problémája az 1920-as évek kezdete óta jelen volt a pszichoanalitikus mozgalomban. 1926-ban egy bécsi laikus analitikust, Theodor Reiket kuruzslással vádoltak meg, s ekkor írta Freud a Laikus analízis kérdései című tanulmányában a következőket: „…aki a képzést elvégezte, maga is alávetette magát az analízisnek, a tudattalan pszichológiáját megértette, a szexuális élet tudományában tájékozott, a pszichoanalízis érzékeny technikáját megtanulta, jelentéstanát és az indulatvitel kezelését, az nem laikus többé a pszichoanalízis területén”.4 Majd tanulmánya végén leszögezi: „Nem tartjuk egyáltalán kívánatosnak, hogy az orvostudomány a pszichoanalízist lenyelje, és végérvényesen a pszichiátria tankönyvében találjuk meg, a terápia fejezetben…”5 Freud álláspontja lehetővé teszi a laikus analitikusoknak is a neurotikus zavarok kezelését. Ilyen végzettséget szerzett Gyömrői Edit is. Edit a 31 éves bútorasztalos Gelb Márton és a 20 éves Pfeifer Ilona gyermeke6. A család nemsokára felveszi a Gyömrői nevet a magyarosítási törekvések közepette. Később kikeresztelkedik, áttér a zsidó vallásról a katolikusra. Editet szüleihez sajátos viszony fűzi, úgyszólván egy ödipális kapcsolat. Az apját szereti, bensőséges kapcsolatban áll vele, míg az anyja taszítja. Az anya – a fényképek alapján is megítélhető – érdekes, szép nő volt. Lánya, aki inkább az apjára hasonlít vonásaiban, fiatal lányként kevésbé szép, s ezt az anyja érezteti vele. Iparművészeti iskolába jár, s három évig (1911–1914) szorgalmasan látogatja az órákat, majd 18 évesen férjhez megy. Gyömrői Edit gyermekkorától kezdve írt verseket. Mint Vezér Erzsébetnek mondta, azóta, hogy az ábécét megtanulta. Az anyja kinevette, mert állandóan az íróasztalnál ült és verset írt. Raidt Tibor révén kapcsolatba került Kassákkal, és a Ma köréhez tartozott. Rényi Edit néven 1919-ben verseskötetet jelentetett meg. Néhány verscím: „Feleselés a mások istenével”, „Keserű késő imádság”, „Megváltót hívó ének”, „Szemeimhez”, „A forradalom előestéjén”, „Énekek éneke”. A versek közül néhányat Herman Broch németre fordított, és az Aktionban megjelentetett. Sőt annyira magáénak érezte ezeket, hogy a saját kötetébe is felvette. Brochhoz sajátos, hosszú ideig tartó (valószínűleg szerelmi) kapcsolat fűzte. Emigrációja első színterén, Bécsben ismerkedtek meg – amint azt Gyömrői visszaemlékezésében leírta. A zsúfolt vonaton Broch átadta neki a helyét, és ő olvasni kezdett. Mire Broch megjegyezte: „Ez igazán komikus, itt még senki sem szállt fel a vonatra Strindberggel a kezében.” A bécsi, berlini évek után Colombóban is találkoztak, ahol Broch vendégprofesszor volt. Gyömrői Edit berlini tartózkodása idején is irodalmi körökben forgott. Az analitikusnő valószínűleg 1934 elején tért vissza Budapestre Berlin és Prága után. 1934. április 13-án a Magyar Pszichoanalitikai Egyesületben előadást tartott Egy anális karakter analíziséből címmel.7 A nemzetközi pszichoanalitikai mozgalom értesítője, közölve az egyes tagszervezetek híreit, tudósít erről: „Gyömrői Editet (Bp. Retek u. 33/35) a Német Pszichoanalitikai Társaság nem rendes tagját a magyar egyesület nem rendes tagjává választották.”8 A budapesti egyesületben is az ellenzéki szerep várt rá, mint Fenichelnek írja: „ Előnye is, hátránya is van a birodalomi tanítvány elnevezésnek (honnét származik az elnevezés, az ördög tudja)… De az ember nehezen tudja megtenni, hogy minden oldaltól óvatosan és diplomatikusan elhatárolja magát.”9 Tevékenyen részt vesz az analitikus mozgalomban oly módon is, hogy Bécsben, az Anna Freud szervezte vitaesteket látogatja. Tagja a június 8. és 10. között Bécsben ülésező, Ausztriából, Olaszországból, Csehszlovákiából és Magyarországról érkezett csoportok alkotta ülésszaknak. Magyar részről rajta kívül részt vesz még a Bálint házaspár, Hermann Imre, Hollós István. A Fenichel által idézett levelekből árad a panasz, ami az ellenzéki helyzetből, s úgy tűnik, némiképp mellőzöttségből ered. Így panaszkodik: „Ebben a triszemeszben ismét borzalmasak a kurzusok. Hollós: Bevezetés, Lévy K.: Bevezetés a pedagógiába, Hermann: Az ösztönelmélet új eredményei, Pfeifer: Zenepszichológia. Emellett van egy technikai szeminárium (Kovács) egy gyerekanalitikai szeminárium, Hermann tart egy teoretikus Freud-szemináriumot, és én egyet, haladó pedagógusoknak.”10 Szociáldemokrata

15

szervezetekben tart előadásokat nőknek a gyerekkor szexualitásáról és a házasság szexuális problémáiról. József Attila 1934 őszén lett Gyömrői Edit páciense, s kapcsolatuk 1936 késő őszéig tarthatott. A kétévi analitikus kezelés egészen eltérő módon jelentkezik az 1935-ös és az 1936-os művekben. Nyilvánvalóan az analitikus terápia hatása, hogy a költőt egyre inkább az önértelmezés vágya készteti a versírásra. Az analízisre visszavezethető tematikus motívumok, fogalmak sora mutatható ki még azokban a művekben is, amelyek nem manifeszt pszichoanalitikus fogantatásúak. Az Ajtót nyitok, a Temetés után jelzi az anyaidézés folyamatát, az anyához kapcsolódó emlékek közül azt a drámai pillanatot, amikor a gyermek hazatért Szabadszállásról – amint a Kései siratóban el is mondja – s az anyját már eltemették, nélküle. Nyilvánvalóan az analízis hozza felszínre a legendás buktalopás történetét és az érte járó nagy verést, amint a Szonett még erősen megszépítve idézi: „anyámmal, ki lágy tekintettel vert meg/ mert sápadt kézzel loptam én, a gyermek/ jól tudva már, hogy minden odavan”. Egy évvel később, a Gyermekké tettél már ugyancsak általánosítva, de erősen túlzóan beszéli el a verést, a veréseket: „Anyám kivert – a küszöbön feküdtem”. – Hogy a gyermekkorba mélyedő analitikus elemzés és az önelemzés az anya alakját és a vele kapcsolatos, hozzá fűződő gyermekséget, gyermeki sérelmeket találja meg, az nemcsak az analízis szerint logikus, hanem a helyzet logikája is ezt diktálja. Felmerülhet ugyanis a kérdés: a korábbi pszichoanalitikus kezelés során miért nem tűnnek elő ezek a gyermekkori sérelmek. Az analízis mint poétikai teremtőerő már az 1931-es ún. munkásversekben, és az 1932-es művekben is jelen van. Tematikusan igencsak eltérő versekben tűnnek elő analitikus emléktartalmak vagy a freudi és reichi elméletre, illetve a terápiára utaló fogalmak. Hogy ezen időszaknak csak három, markánsan elkülönülő, ám analitikusan értelmezhető művét említsük: Munkások, Ritkás erdő alatt, A hetedik. A kérdésre azonban valószínűleg könnyen megadható a válasz. Egyrészt az analitikus személye és az analízis mélysége jelenti a magyarázatot. A Rapaport Samu által folytatott analitikus terápia nem hozta felszínre – pontosabban szólva a művek szövetébe nem juttatta be – azokat az élményeket, amelyek a Gyömrői-versekben úgyszólván dominánsak. Hogy ezek mily erőteljesen foglalkoztatták a költőt, azt egyértelműen mutatja az analitikusnak írott levélsorozat, a Rapaportlevél néven ismert pszichoanalitikus vallomás. A Gyömrői-versek az irodalmi tudatban a szerelmet és a viszonzatlan szerelmet emblematizálják. „A versek az nem én voltam. Rólam nem tudott semmit. Az érzelem az anyjához kötődő érzésnek az ismétlése volt. Személyes kapcsolatunk egyáltalán nem volt. De volt egy ilyen állandó szemrehányás, egy ambivalens kötöttség az anyjához, akit nagyon szeretett, de akit nagyon gyűlölt…” – hárítja el Gyömrői Edit az 1971-es interjúban ezt a vélekedést, cáfolva mintegy annak a lehetőségét is, hogy ezek a művek szerelmesversként olvashatók. Az ő – önigazolástól nem mentes – értelmezése szerint tehát anyaversekről van szó. A lírai személyesség iránya és formája más. Az vitathatatlan, hogy úgyszólván abban a pillanatban jelenik meg ez a téma és motívum, amikor a költő életébe belép az analitikusnő. Az Anya ez a nehezen értelmezhető töredék nyitja a sort, majd a nyilvánvaló analitikus projekció a Mama és az Iszonyat. Ez utóbbi történetszerűségének átstilizáltsága önmagáért beszél. De emblematikus példája a József Attila-i gondolkodás- és poétikatörténetnek a Mama is. Nem is kell összevetnünk az 1931-es Anyám című verssel, hogy lássuk a poétikai fordulatot és az analízis meghatározó pozícióját. A Mama emlékvers, amit a nyitó sor egyértelművé is tesz. A megidézett történet, az anya cselekedete a sérelmet fogalmazza meg a lírai személyesség erejével, de nagyon is visszafogottan, mintegy az emlékezés távlatából megszépítve a gyermek magára hagyottságát. A lírai helyzet és a vers szerkezete persze ugyanaz, mint a Kései sirató esetében. A Mama azonban az első analitikus anyavers, a Kései sirató pedig az utolsó. Már ennek az 1934-es műnek a verszárlata is előlegezi az analízisből való „felébredést”, a felismerés józanságát: „Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő –”. A Kései sirató –

16

nem elválaszthatóan az analitikus anyaemlékektől – egyértelműen ezt: a megcsalattatást, a cserbenhagyást panaszolja fel drámai erővel, olykor elementáris indulattal, nyersességgel – különösen, ha a szövegváltozatokat is figyelembe vesszük. A felismerés, az analízisből leszűrt tapasztalás értékelése ugyanaz a vershelyzet s még a szövegszerűség is hasonló: „Világosodik lassacskán az elmém/ a legenda oda.” Az 1936-os versek azonban a szerelem hangján szólnak, a lírai én látszólag teljes kitárulkozásával, lemeztelenedésével. Gyömrői Edit a már említett interjúban az indulatátvitellel magyarázza az ilyen érzés eruptív jellegét: „Az analitikus egy neutrális senki, olyan, mint egy ruhafogas, amire az összes meglevő kabátokat ráakasztják. Az összes régi érzéseket az analitikushoz kapcsolják, és végigélik. Ezért tudjuk megtanulni, mi történt a beteggel.” Az analitikusnő védekező alapállása érthető, hisz nem tudja letörölni a Nagyon fáj által rásütött bélyeget, hogy elvonta puszta kénye végett a legutolsó menedéket, azaz szerelmét, testét, önmagát. Ugyanakkor azonban az adott analitikus szituációban érvényesülő indulatátvitel nagyon is logikus magyarázat, sőt a művek által is hitelesített értelmezés. Az 1936-os szerelmi ostrom során született vallomások a lírai személyesség különböző változatait testesítik meg, hogy csak a lírai művekről beszéljünk, kikapcsolva a leveleket és a Szabad ötleteket. S ennek a témakörnek a verseit két nagyobb csoportra oszthatjuk: fohászversek és átokversek. Az időszak minden szempontból kiemelkedő verse a Gyermekké tettél. Nemcsak, mert keletkezését tekintve is közel van a Szabad ötletekhez, s a freudiánus vershez, a Freud 80. születésnapjára íródott Amit szivedbe rejtesz vallomásához; hanem lírai tárgyiassága okán is. A Freudot köszöntő vers sem csak a freudi fogalmak utalásszerű felidézésből áll össze, hanem megjelenik – kicsit szövegidegen módon is – a költőt ekkortájt lefoglaló érzés, gondolat is: „A szerelembe – mondják –/ belehal, aki él./ De úgy kell a boldogság,/ mint egy falat kenyér.” Ennek a kapcsolatnak, érzésnek a kibontása történik meg a Gyermekké tettélben. A cím abszolút pontosan rögzíti a regressziót, az analízis történéseiben végbemenő folyamatot, a gyermeki állapotot. S az előbbi verssel ellentétben ebben a műben nincsenek freudi utalások, műszavak, noha az egész műalkotás az analízisben feltárt személyiségről ad képet: állapotrajzzal és annak értelmezésével, s ez maga a terápia lényege és értelme. Igaza van Szőke Györgynek, az indulatáttételi szituáció pontos megjelenítése ez a vers. A versben megidézett nő–férfi kapcsolat kettős vetületű: egyrészt a gyermek, másrészt a felnőtt férfi aspektusából fogalmazódik meg az eleve ráutaltság: az anyára és az asszonyra. A kérés, a fohász először az anyához szól. Az elemi, testi-érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja a stilizált gyermeki kérés. Ezután azonban egy más lényegű kapcsolat jelenik meg: „Reám néztél s én mindent elejtettem./ Meghallgattál és elakadt szavam./ Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;/ hogy tudjak élni, halni egymagam!” A férfi vallomása ez a szerelmi pillanat heurisztikus élményének felidézésével. (Különösen, ha az „elejtettem” sorvéget a kézzel írott kéziratok és a Nagyon fájbeli első megjelenés szövegváltozatával helyettesítjük: „Reám néztél és mindent felejtettem.”) A sorok lélektani hitelességét bárki elfogadhatja, aki átélte már a szerelem fellobbanásának ezt a megrendítő élményét. De azt is el kell fogadnunk hitelesnek, ahogy a lírai én önértelmezésében a férfi státusáért folytatott harc megjelenik: „hogy tudjak élni, halni egymagam”. A „meglett ember” eszményének lényegi eleme ez: a gyermeki kiszolgáltatottság leküzdése, az önálló élet megteremtése, a férfiként való önérvényesítés. A Gyömrői Editet ostromló versek másik típusa a lírai személyességet másképp szólaltatja meg: a szélsőséges érzelemhullámzást, érzelemkitörést, az átok-, átkozódássorozatot. Ezeknek a műveknek a címzettje már egyértelműen az a nő, aki visszautasítja a szerelmet, s megtagadja a férfi kívánságának teljesítését. Noha olykor extatikus érzelmek uralják ezeket a vallomásokat, mégis azt kell mondanunk: ezek a szövegek sokkal homogénebbek. A Magány, a Ne bántsd, az …aki szeretni gyáva vagy azt az atavisztikus érzést rejti, amely a kimondott szó erejével véli megvalósíthatónak valamely kívánság, parancsolat teljesítését. A névmágia, a

17

névvarázs elmélete nem volt ismeretlen József Attila előtt, s ez a korábbi korszakából, a magyar folklórból és talán Róheim művéből megismert alkotásmód idéződik vissza most már a személyes létének körülményei közepette. Hogy a legutolsó menedék lett volna Gyömrői Edit viszonzott szerelme? Aligha. Ezekben a versekben az analitikus tartalmak uralkodnak, s az analízis felszabadította ösztönök, szenvedélyek. Ezért válik oly erőteljes motívummá a szexus, oly gyakori képpé és fogalommá a női öl. Mindenesetre a versek a szerelem József Attilaféle értelmezését támasztják alá, különösen az ilyen sokértelmű sorok: „Add kezembe e zárt világ kilincsét, könnyű kezedet – vár kinn a szabad gyülekező halottaimat, intsd szét, szólj, s hízelegjen körül jószavad.”

Jegyzetek 1

Tverdota György: A komor föltámadás titka. Pannonica Kiadó, Bp. 1998. 199. Bak Róbert: József Attila betegsége. In: Kortársak József Attiláról. (Szerk.: Bokor Lajos, Tverdota György) Akadémiai Kiadó II. Bp. 1987. 1017. 3 Vezér Erzsébet: Ismeretlen József Attila-kéziratok. Irodalomtörténet, 1971. 3. 621. 4 Idézi Christiane Ludwig-Körner. In: Wiederentdeck Psychoanalytikerinnen in Berlin. 1997. Psyhosozial Verlag Gießen 15. 5 Christiane Ludwig-Körner, i. m. uo. 6 Gyömrői Edit életrajzának ismertetésekor a Psychoanalytikerinnen in Berlin „Edit Ludowyk Gyömrői” című fejezetére támaszkodom. i. m. 119–145. 7 Reichmayer-Mühlleitner, i. m. 347. 8 Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse und Imago 1934. 415. 9 Reichmayer-Mühlleitner, i. m. 195. 10 I. m. 442. 2

18

BENKES ZSUZSA

EGY JÓZSEF ATTILA-VERS TÖBB JELÖSSZETEVŐJÉNEK EGYÜTTES MEGVÁLTOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ KOMPLEX KREATÍV GYAKORLAT ÉN BOLDOG PILLANATAIMBAN GYERMEKNEK ÉRZEM MAGAMAT ÉS AKKOR DERŰS A SZÍVEM, HA MUNKÁMBAN JÁTÉKOT FEDEZEK FÖL. FÉLEK A JÁTSZANI NEM TUDÓ EMBEREKTŐL, ÉS MINDIG AZON LESZEK, HOGY AZ EMBEREK JÁTÉKOS KEDVE EL NE LANKADJON, HOGY AZOK A SZŰKÖS ÉLETFELTÉTELEK, MELYEK A JÁTÉK KEDVÉT ÉS LEHETŐSÉGÉT SZEGIK, MEGSZŰNJENEK. JÓZSEF ATTILA

Vannak kompozíciók, amelyekben szerzőik többé-kevésbé ugyanazt a tartalmat fejezik ki különböző formai és nyelvi-szemantikai változatokban. Ilyen kompozíció Weöres Sándor itt bemutatott műve is, amelyben rokon értelmű (szinonim) vagy szinonimhoz közeli szavak, szókapcsolatok cseréjével – egy adott alapszövegből kiindulva – annak különféle nyelviszemantikai / metrikai-ritmikai változatait hozta létre.

DAL HÁROM ALAKBAN I. Szél jár a kertben, senki más. Az üresség huhog. Magasban felhő-vonulás, a mélyben lég-habok. Palánkon macska ugrik át, aztán nincs ennyi sem, az éjet s minden csillagát talán csak képzelem. II. Szellő jár a kertben, senki más. Szerte üresség huhog. Magasságban felhő-vonulás és a mélyben lég-habok. Kerítésen macska ugrik át, aztán nincsen ennyi sem, éjszakámat s minden csillagát meglehet, csak képzelem.

19

III. Szél kószál a kertben, senki más. A selymes űr suhog. Magasban felhő-tódulás, mélyben lég-habok. Gally-sövényen macska ugrik át, aztán nincs ennyi sem, éjünket s minden csillagát tán csak képzelem. Weöres Sándor

Egy komplex jel (esetünkben egy vers) megformáltságának összetettsége jelösszetevőinek (jelkomponenseinek) és a köztük lévő relációknak az összetettségétől függ: minél összetettebbek az egyes jelkomponensek, annál összetettebb a relációjuk is. A megformáltság összetett voltáról – részletesebben kifejtve – a következőket mondhatjuk: Valamennyi komplex jelként felfogott szöveg – szemiotikai (jeltani) szempontból nézve – 1 a jelösszetevők szerves egységeként létezik . Ez a szerves egység természetesen másképpen jelentkezik a jelölőben, amelynek elemzéséhez elsősorban szintaktikai és formai szövegtani ismeretekre; másképpen a jelöltben, amelynek elemzéséhez elsősorban jelentéstani ismeretekre és világismeretre van szükségünk. Ugyancsak másképpen a jelölő-jelölt kapcsolatban (a szignifikáns-szignifikátum párban), amelynek elemzéséhez egymástól kölcsönös függésben kell tudnunk alkalmazni ezt a két ismerethalmazt. A jelölőben – azaz a komplex jel fizikai (írott, nyomtatott vagy hangzó, más szóval látható és hallható) testében és ennek a fizikai testnek nyelvi-formai felépítésében mint jelösszetevő-együttesben – a két összetevő közötti kapcsolat bizonyos értelemben maga is fizikai. Ugyanis elsődlegesen ehhez a fizikai testhez köthető a jelölt, ha nem tekinthető is a szöveg kizárólagos belső tulajdonságának, mert feltárása és leírása attól függ, hogy a befogadó/ interpretátor erre a célra milyen elméletet alkalmazott. Azaz egy komplex jel fizikai teste közvetett módon ugyan, de fizikailag mutatja a hozzárendelhető nyelvi-formai felépítést is. A jelöltben – azaz a komplex jel nyelvi-jelentéstani összetevőjében és az ehhez rendelhető világdarabban (azoknak a tényállásoknak az összességében, amelyekre a komplex jel fizikai teste feltehetően utal) mint jelösszetevő-együttesben – az összetevők közötti kapcsolat nem fizikai, elsősorban nem a komplex jel fizikai testéhez köthető, hanem tükröző-tükrözött jellegű. Feltárása és leírása a mindenkori befogadó (nyelvi és szövegtani) jelentéstani ismereteitől, világismeretétől és e két ismerethalmazt egymással összekapcsolni tudó képességétől függ. Azaz egy nyelvi-jelentéstani interpretáció létrehozása nem ad egyértelmű támpontot egy hozzárendelhető világdarab megválasztásához. A jelölő-jelölt kapcsolatban – azaz az a jelölő-jelölt jelösszetevőpárban – a jelölő és a jelölt közötti kapcsolat két okból is alapvetően nem fizikai. Egyrészt azért nem, mert egy nyelvijelentéstani jelösszetevő hozzárendelése egy jelölőhöz a mindenkori befogadónak/interpretátornak elsősorban nem szintaktikai/formai, hanem nyelvi-jelentéstani ismereteitől függ; másrészt azért nem, mert egy világdarab hozzárendelése egy nyelvi-jelentéstani összetevőhöz megfelelő világismeretet is feltételez (beleértve a világismeretekbe az azok lehetséges nyelvi kifejezésre juttatására vonatkozó ismereteket is). Azaz egy jelölő interpretációja (ha egyáltalán) csak minimális (és két okból sem fizikai) támpontot ad egy hozzárendelhető jelölt megválasztásához. Bár a jelösszetevők kapcsolatát az előzőkben a befogadás perspektívájából tárgyaltuk, következtetéseink értelemszerűen érvényesek az alkotásra is.

20

Az összetettség megvilágításához alkalmas eszköz olyan gyakorlatok végzése, amelyek annak elemzésére szolgálnak, hogy egy komplex jel több jelösszetevőjének együttes elmozdítása milyen következményekkel jár. A komplex jel fizikai testére és nyelvi-formai felépítésére vonatkozó átalakítások – ennek a két jelösszetevőnek egymástól való nyelvi-tartalmi függetlensége miatt – egymásra való tekintet nélkül végrehajthatók: az egyik kimozdításával csak minimális mértékben mozdul ki a másik. Nem így a nyelvi-jelentéstani felépítésre és a világdarabra vonatkozóak. Ami magukat az átalakításokat illeti, azokat technikailag kétféle módon hajthatjuk végre. Az egyik mód abban áll, hogy – mellőzve a közbenső lépések egymásra épülő eredményeinek bemutatását – az átalakítássornak csupán a végeredményét mutatjuk be; a másik abban, hogy bemutatjuk a közbülső lépések eredményeit is. Minthogy ez utóbbi – a gyakorlatokban résztvevők számára is – világosabban mutatja az átalakítások szerkezetét, itt tárgyalt gyakorlatunkban ezt a megoldást választjuk. Az elemzés tárgyául válasszuk József Attila Rejtelmek című versét. REJTELMEK Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé énnekem ezt a nehéz hűséget.

A gyakorlathoz kiválasztott szöveg hagyományos nyelvi megformáltságú akusztikai és tipográfiai kötött vers. A gyakorlat elvégzőinek – az eredeti vers ismeretében – a következő összetett feladatot adhatjuk: A hagyományos vizuális megjelenési formájú szöveget (1.a) alakítsák át olyan más hagyományos megjelenési formájú szöveggé (1.b), amelyben az eredeti szöveg bizonyos szavait/ szókapcsolatait más szavakkal/szókapcsolatokkal helyettesítik. (2) Elemezzék ezeknek a változtatásoknak a szöveg jelentésében megnyilvánuló következményeit. Ha a gyakorlat vezetője például az alábbi 1.b táblázatot is a feladatmegoldók rendelkezésére bocsátja, feltételezhetően a következő megoldásokra számíthat. rejtelmek

talpig

szól /a szellő

szól /a víz

folyamodnak

én

énnekem

Énekek

nagyon

zúg

zúg

Esedeznek

most

kedvesen

emlékek

örök

súg

súg

könyörögnek

Ma

szívesen

1. b táblázat

21

A

Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé énnekem ezt a nehéz hűséget.

B

C

Énekek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet nagyon nehéz hűségbe.

Emlékek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet örök nehéz hűségbe.

Zúg a szellő, zúg a víz, elpirulsz, ha megérted, Szól a szem és szól szív, esedeznek teérted.

Súg a szellő, súg a víz, elpirulsz, ha megérted, Szól a szem és szól szív, könyörögnek teérted.

Most is zengem énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé kedvesen ezt a nehéz hűséget.

Ma is zengem énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé szívesen ezt a nehéz hűséget.

Ezekhez az átalakított változatokhoz a következő megjegyzések fűzhetők: – Az A változat az eredetihez képest nem hoz érdemleges változást a szöveg jelentésében; a változás csupán annyi, hogy a szöveg akusztikus megjelenítésében lecsökken a két (fél)sor közti szünet időtartama. – A B és C változat ezzel szemben jelentős mértékben ’elszegényíti’ az eredeti szöveghez rendelhető nyelvi jelentést. Elszegényíti a lexikai jelentést, és megszünteti az utolsó versszakban az „énekem”-re felelő „énnekem” által létrejövő poétikai jelentéstöbbletet, valamint megszünteti az eredeti szöveg szerves kapcsolatát a vers címével. Az itt bemutatott gyakorlat úgy is elvégeztethető, hogy akár ebben, akár egy másik szövegben a feladatmegoldók a megadott helyettesítendő szavakhoz/szókapcsolatokhoz maguk választják a helyettesítőket, és úgy is, hogy mind a helyettesítendőket, mind a helyettesítőket maguk választják meg. Minden elvégzett gyakorlatot a (2) megoldások elemzésének kell követnie, hasonlóan a József Attila-vers változataihoz fűzött megjegyzésekhez. Könnyű belátni, hogy ilyen gyakorlatok háttere előtt az elemzésre választott szöveg formai és nyelvi-jelentéstani felépítése eredményesebben megbeszélhető.

Jegyzet Az itt tárgyalt tematikához lásd bővebben: 1 Petőfi S. János–Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítése. Iskolakultúra, Pécs, 2002. 2 Benkes Zsuzsa–Petőfi S János: A vízjel nem tűnik el olyan könnyen. Versek megformáltságának megközelítése kreatív gyakorlatokkal. Tinta Kiadó, Budapest, 2006.

22

NAGY L. JÁNOS

MEGJEGYZÉSEK HÁROM VERS HANGZÁSÁNAK JELENTÉSÉHEZ Az alábbi gondolatmenet József Attila jól ismert szövegeinek értelmezésében a hangzás jelentésével kíván foglalkozni. Annak tudatában teszi ezt, hogy mindegyik versről jelentős szerzők fontos megállapításait kénytelen említés nélkül hagyni úgy, hogy számos gondolatot folytat is; bizonyosakkal egyetértve, másokat kissé módosítva. Csakis annyi ennek a rövid írásnak a célja, hogy felhívja a figyelmet a hangzásra: mert nem szokás erre figyelni. A hangzás és a hangoztatás ritmikai jellemzői lexikai jelentéseket emelnek ki vagy ellenpontoznak. Ez a tartalmas hangzó forma áll majd a figyelem középpontjában. Elsősorban annak keressük kifejező jelentését, ha a ritmus változik. A metrikai-ritmikai struktúrák rövid és hosszú szótagjait jelölik a szokásos jelek. Nem szerepelnek a sortagolás és a hangsúly(ok) jelei; közülük némelyekre utalunk. A megjegyzéseket strófánként közöljük; abban a meggyőződésben, hogy az értelmezésben más jelentések is lehetségesek. A szövegeket a Szépirodalmi Kiadó kötetéből idézem: József Attila minden verse és versfordítása. Budapest, 1980. A könyv Stoll Béla gondozásában jelent meg. A lapszámok ebből a kötetből valók.

1. GYERMEKKÉ TETTÉL

––– ––

Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

––– –– ––– – –  – – – –  – –– –––– – – – – – – – – – 

A címként is szereplő első frázis csupa hosszú szótagja (és csupa magas e-é hangja) vezeti be a verset (és a strófát). A negyedik sor is hosszú szótagokkal indul, ikonikusan festi a Hozzád vonszolnak, löknek tartalmat. A mély magánhangzós környezetben a löknek magas magánhangzói kiemelik ezt a spontán, szándéktalan történést. A hangzásban feltűnhetik még a harminc csikorgó ikonikusan a kínt festő, nehezen kiejthető kapcsolása. A harmadik sorban a két tagadószó hangsúlyos, a rímszót a rímhívóhoz negatív asszociációk köthetik: növesztett – veszteg, kissé felszabadítva a rímhívóból a -vesztett alakot. Fontos a szerepe a t és k alliterálásának az első három sorban, a negyedik sorban az egyes szavak között nehezen teremthető folyamat a záró és kezdő mássalhangzók képzési eltérései miatt: -d + v-, -k + l-, -k + t-. Ilyen módon szétszakadnak egymástól a sor szavai. –– –– –––   – – – –  –   – – – –  –  – –  –  –  – – – 

Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat.

A strófa kezdése mély magánhangzós, a folytatás hasonlata a k alliterációjával is összekapcsolja a mélyen hangzó kutya és a magasan hangzó kölykét elemeket. A második sorban a palatális menekülnék és a veláris fojtsanak ellentétét erősíti a nyomatékos (és magas) meg ne.

23

A harmadik sorban a jambikus első rész után az elválasztó (és mély magánhangzós) sorsom, majd a trochaikus második rész ritmikája áll szemben. A negyedik sorban ikonikusnak, dinamikusan ’zúdítónak’ érezhetjük az első három lábat, hiszen szándékosan írja rövid u-val a zudítja igét a szerző. – – –––– –    – – – –  ––– ––– – – – – –   – 

Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, – távozzon tőlem a félelem.

A gyermek alapvető igényeinek kifejeződésében a kérő-felszólító etess, Takarj jambikus, így festi a kérést. A második sor hangzásában a mély magánhangzós szavak után a velem palatális (és bizonyára jambikus). A harmadik sorban a ritka, ezért feltűnő h alliteráció festi az ürességet. A negyedik sor a vágyott szó mágikus erejétől várja a megoldást beszédaktusként, ezt erősíti a t nyomatékos ismétlődése. – –– – –––– – – – – –   –  – –– ––– – –  –  –  – 

Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam!

Az előző strófa befejező sora látszik hatékonynak lenni: a meg nem nevezett Kedves személyének hatásait szemlélteti a ritmika is. Az első két sorban a hosszú szótagok után a reagálás mozgékonyabb lüktetést hoz. Hasonlóképpen a harmadik sor szótagjai is pergőbbek, s monoton e-ivel, eltéréseivel is kiemelődik a kérlelhetetlen. A lírai én a negyedik sor jambusainak lüktetésében kifejtett vágyat hangoztatja, a sor végén a felkiáltójellel is nyomatékosítva. ––––  –  – – –  –  –– – –––– –  – – – – – – 

Anyám kivert – a küszöbön feküdtem – magamba bujtam volna, nem lehet – alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

A gyermeki lét a múlt kínjait hozza az első három sorban. A tagolást a gondolatjelek is szolgálják, a jambusokban a történések, a trocheusokban a személytelen, rideg valóság. A hiábavaló törekvés jambusai a szándék mély hangzói után (magamba bujtam volna) a sikertelenség palatálisait hozzák (nem lehet). A negyedik sorban a hosszú szótagok festhetik a szenvedést, a zörgetek (a nem lehet rímelésével együtt) szinte a lehetetlenben bízik. –––––– – –  –  – – – – –  ––– –– ––  – – – –  –   (401)

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled. 1936. máj.

Az erősen retorikus befejező strófa jambikus indítása mozgalmas, a sor második fele azonban csak hosszú szótagokkal hangzik, kissé hihetetlen tartalmával. (Ki várná, hogy a költői én érzéketlen?) A második strófa jambusait és k alliterációit a mégis kötőszó jelölte ellentét hoszszú szótagjai követik, ez után áll a sorvégi, ikonikus jambus. A harmadik sor bonyolult, mes-

24

terkélt gondolatot kezd el jambikus vallomással, sz alliterációval, a folytatásban a kissé lapos mint én – szintén rímmel. A záró sor a nagyon jambikus párhuzamával kezdődik, a megértés céljából hosszú szótagokkal folytatódik. Az ered hívószóra rímelő jambikus veled inkább csak lexikálisan fontos, a vers egyik tipikus arkhimédészi pontján, a zárásban. 2. FLÓRA 2. Ez a három strófa az öt részre tagolt Flóra második darabja, előtte a Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már… hexaméterei állnak, az egyikben (ritmikai szabálysértéssel megjelölve) a Kozmutza Flóra helyén az ocsúdva szeretlek, Flóra frázissal. Rejtelmek

––

Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe.

– – –  –  – –– ––  – – – –  ––– ––

Az egész versben is, az első strófában is (a címhez hasonlóan) sok-sok e-é hallatszik. Az első két sor előbb k majd m betűrímmel cseng, a mély hangzók rendre 1-2-3 szótagban fordulnak elő: ha – állok – bujtattál. A lüktetés érvényesül ütemekben is: ez kiemeli az első szótagokat: Rej-, zen-, őrt, me-, be-, en-, tal-, hű-. A mesékbe – hűségbe rímeléssel mindkét lexikai tartalom gazdagabbá válik: a mesék hűsége és a (lírai ént Flórához kapcsoló) hűség mesei, nem evilági voltát jelezheti. ––– –– ––– ––– –––

Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted.

Az első versszakhoz hasonló ritmikához a másodikban hangsúlyozott sz alliteráció járul (nem kevesebb mint nyolcszor hangzik (és még egy z is). Ráadásul a szól ismétlődése nyomatékos: a páratlan sorokban belső rímeket is kialakít a párhuzamokban. A nem e hangzós szavak egymásutánjából (a névelők nélkül) az alábbi sorozat adódik: Szól – szól – víz – elpirulsz – ha – Szól – szól – folyamodnak. Ehhez kapcsolódik a folyamodnak és a teérted veláris/palatális ellentéte. A megérted – teérted rímmel és egymás után következésükkel időbeli rákövetkezést is jelezhet a szöveg. (Bizonyíthatja, hogy József Attila nem ö-ző vagy ë-ző nyelvjárást örökölt, hiszen ö-vel a mögértöd – tëérted, ë-vel pedig a mëgértëd – tëérted volna a hangzásuk, az adott dialektusok normái szerint. Azaz: ferencvárosi anyanyelvében írta ezt a verset.) –  –  –  ––– – – –  – –  –– –– (428)

Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyüvé énnekem ezt a nehéz hűséget. 1937. febr.-márc.

Az első sor n-m hangzói csengenek, s a sor végén kettőspont áll: azaz a szem és a szív szava után a vers éneke szól. A második sor egészen rendkívüli: az egyetlen olyan sor, amelyben két mély hangzójú szó áll: ha már. Ezt követi a vallomás: szeretlek téged. Mindezt az

25

teszi rendhagyóvá, hogy az osztás 2 / 3 / 2, eltérően a korábbi 4 / 3-as soroktól. Az énekem – énnekem játékos rímelése jól illeszkedik az ikonikus könnyü- / nehéz ellentét soraiba; a záró sorok szavai szerint énnekem – nehéz a hűség. (Az előbbi dialektusérvekhez: az énekem ë-vel énekëm, az énnekem pedig énnëkëm volna szabályosan.) A kettős ritmikai lüktetés olyan hangsúlyozottan érvényesül, hogy a szöveg megzenésítése nem is váratott magára sokáig. 3. FLÓRA 1 Tudnál-e, Flóra, annyira szeretni, erényeidből épül-e szerencse, hogy mind a kínt, mit nem lehet feledni, hű szeretőd munkáján elfelejtse?

– – – –  –  –  ––– –– – –– – ––– –– ––– ––

Az első versszak kérdése a Tudnál-e és épül-e igékre épül. A kissé bonyolult első rész erényeidből épül-e szerencse sora sok e és é hangjával tűnik ki. A rímek hangzásában jelentős hozzájárulás adódik a lexikai tartalmakhoz, hiszen a szeretni – feledni (az utóbbit megelőző nem lehet ellenére!) megelőlegzi a szerencse – elfelejtse (ráadásul ez felszólító módban utal a kínra). A trochaikus ritmikában ikonikus a hosszú veláris szótagok sora a negyedik sorban, a munkáján hangsúlyozásával – a hű szeretőd palatális choriambus lüktetése után. – –  –  –  – –  –––––– –– ––– – –     – –  –

Tudnál-e engem uj világra hozni, iparkodván szerelmes türelemmel, hogy legyen erőm ismét adakozni s eltölteni a gonoszt félelemmel?

Az első versszakhoz hasonlóan az ütemelőző után tiszta trocheusok kérdeznek az első sorban. A második sor az iparkodván mély hangzását is szembeállítja a szerelmes türelemmel. Az önszuggesztióra is törekedhetik a legyen erőm ismét palatális szótagjainak sora. A negyedik sor lexikai tartalmait a vokálisok ellenpontozzák: az eltölteni félelemmel magas, a gonoszt mély hangzású. Lennél-e nyugtom mindenütt a rosszban? Fontold meg jól, szived mily terhet vállal Én, aki vele mind csak hadakoztam, kibékülnék a haragvó halállal.

–––– ––– –– – –– – –– – –     – –   – ––––––

Az eddigiektől eltérően az első sorban lezárul a kérdés. A nyugtom és a mindenütt határán a kiejtés a folyamat megszakítását és újraindítását igényelheti a záró és kezdő m miatt, ez hozzáadódhatik a nyugtom spondeuszának hosszú szótagjaihoz (a többi ugyanúgy trocheusz, mint a korábbi strófákban. A második sorban egyedül a szived jambus (hogy fontos volt ez a láb, az i szándékos rövidsége jelzi), az összes többi szótag hosszú, s így nyomatékosítja a lexikai tartalmat: Fontold meg jól, …mily terhet vállal. A szived mily terhet palatális a környezet mély hangjai közepette, ez újabb súlyt ad a frázisnak. A harmadik sor végén a hadakoztam az első sor rosszban elemére rímel (és mindkettő mély hangzású). Így előkészíti a szöveg a retorikusan befejező szándékú, h alliterációval hangsúlyozott haragvó halállal mély hangzását – a kibékülnék magas vokálisaival. A befejező sor a halállal szót rímelteti a vállal rímhívóval, s talán kibékíti, a sorkezdés szavával szólva.

26

2 Félek, nem tudod megbocsájtani eltékozolt, ostoba, könnyü multam és majd ezerszeresen fáj, ami ezerszer fájt, mig szeretni tanultam.

– – –  – –  –  ––– ––– – –  – – –  –– – –––

Az Ady hangját idéző első sor a Félek indítás után megállítja a folyamatot, s ezt követi annak kifejtése, amitől fél a szerző lírai énje. Az első két sor a multam három negatív jelzőjét hozza okként: a felsorolásnak a négy-három-kettő szótagos rendben mintha fokozó hatása volna. Az eltékozolt az elmulasztott lehetőségeknek még csak könnyelmű voltát jellemezheti; az ostoba ennél mindenképpen súlyosabb; s a könnyü (fontos a trocheusnak a rövid –ü!) ennek a sornak a retorikájában még súlyosabban esik a latba. Ezt követően az ezerszer(esen) fáj ismétlése nyomatékosítja a fájdalmat amiatt, ahogyan a szeretni tanultam (itt a multam rímjeként) abban a bizonyos könnyü multban hozta a keserűségeket. – –  – – – –   – –  – – – – – – – –  –  –  –  –– –––– ––

Félek, nem ér majd annyit életem, törekvésem és vágyam, testem, lelkem, hogy megbecsülj, ha el nem érhetem önnön jóságom útján győzedelmem.

A második strófa is Félek-kel és tagadással indít. S hogy mi nem ér majd annyit, rendre az életem, törekvésem, vágyam, testem, lelkem sort találjuk válaszul. A palatális sorozatban a vágyam mély hangzói kiemelődnek. A fokozó retorika itt is érvényes: az életem a legáltalánosabb, a törekvésem ebből egy szféra; a vágyam magában foglalja a törekvést, de annál intenzívebb; a testem erotikája és szükségletjellege meg a lelkem az érzelmi szükséglet kifejeződése (együtt meg a közgondolkodásmódban meglévő testem-lelkem együttest festi). S hogy mennyit nem ér majd, a válasz a harmadik-negyedik sorban következik: a megbecsülést. A cél persze ennél több: a győzelem, de erről (némi kishitűséggel) a rímelés tanúskodik: életem – el nem érhetem; lelkem – győzedelmem. Tehát így – ha a győzelem nem lehetséges – a megbecsülés minimális cél; és a lelki győzelemben reménykedik a gondolat. Sajátos ellenpontozó technikával a palatális önnön… …győzedelmem áll együtt a veláris jóságom útján-nal. Lehet ebben némi kétely, azaz a jóságom esetleg mások szerint nem feltétlenül jóság?  –   –  – –  – –––– –– – –  – – –  –  –– –––– ––– (431–2)

Nehéz a szivem, hiszen bút fogan: örömöm tán a büntetések hozzák, hogy sírva nézem majd ha boldogan sétálsz azzal, ki méltóbb lesz tehozzád. 1937. márc.

Az első sor indításában a nyomatékos állítmánnyal fejeződik ki tömören a keserűség, oka az előző strófa végén megfogalmazódó ambivalencia. Itteni kifejtésben: bút fogan, örömöm… a büntetések hozzák… A befejezés retorikus hatásosságában a bút fogan válasza a boldogan, a hozzák rímhívására a tehozzád üt rá. Csakhogy a bút fogan a szerző énjéhez, a boldogan pedig a méltóbb másikhoz tartozik; ezért a sírva nézem szemben áll a boldogan sétálsz-szal. A hangzásban a büntetések hozzák sorvégi hosszú szótagjai, a nézem majd lassúsága, a sétálsz azzal spondeuszai és a méltóbb lesz hosszúsága, keserűsége festik és kiemelik a fájdalmat a kedves elvesztésének lehetőségére gondolva.

27

WACHA IMRE

GONDOLATSZILÁNKOK, ASSZOCIÁCIÓK JÓZSEF ATTILA REJTELMEK CÍMŰ VERSÉHEZ Rejtelmek ha zengenek, őrt állok mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyüvé énnekem ezt a nehéz hűséget. A vers az ötrészes Flóra-ciklus második darabja. Szerelmesvers. Szabolcsi Miklósnak József Attila életét és pályáját feldolgozó monográfiájában1 a következőket olvashatjuk róla: A „… Rejtelmek a Vágó Márta-korszakot idézi. A »szól a víz« a Ringató és a Klárisok vize. Jambust és trocheust váltogató ringatóvers, de magyaros nyolcasnak is olvasható – egyszerre utal önmaga múltjára, Ady Csinszka-verseire (és előre, megint csak Radnótira: »Két karodban ringatózom…«) Az első versszak az e hangokon szóló, távlatot nyitó kezdő soraitól, az őrt álló pompeji katona2 képén vezet át a katona páncélzatára asszociáló »talpig nehéz hűség” gyönyörű képéhez. A második versszak egyszerre idézi a Márta-verseket, majd a »Szól a szem és szól a szív« Freud versét. A harmadik versszak szójátékra épülő rímpárja (»énekem–énnekem«) csak erősíti a kimondott kontrasztot: »Tedd könnyüvé énnekem / ezt a nehéz hűséget«.3 Szabolcsi Miklós és Nagy L. János elemzéséhez azonban érdemes hozzáfűznünk még néhány gondolatot. A vers értelmezésének, magyarázatának ugyanis még más síkjai is elképzelhetők. 1. A motivika síkja és a képzettársítások lehetőségei 1.1. A vers szövegében benne rejlik, bár nehezen felismerhetően, József Attila szerelmesverseinek az a motivikája, bizonyos értelemben motívumrendszere, amelyre még 1980–ban Széles Klára hívta fel a figyelmet.4 Ő említett cikkében sok példával – így legszebb példájával, az Ódával is – igazolja, hogy József Attila számos szerelmesversében valamilyen formában csaknem mindig megjelenik többek között az áttetszőség, azután valamiféle hangnak, hangzásnak, hangjelenségnek, „zeneiségnek” a hallhatóságára való szövegszerű utalás, valamint a magasságnak és a mélységnek (a fentnek és a lentnek), a kintnek és a bentnek az ellen1

Kész a leltár. AkK. 1998. Így SZŐKE [356] 1164. 3 SZABOLCSI MIKLÓS: Kész a leltár. AkK. 1998. 773. 4 SZÉLES KLÁRA: „…minden szervem óra”. József Attila költői motívumrendszeréről. Magvető, Bp. 1980. 2

28

téte5 és általában az ellenpontozás. Ez utóbbiak, valamint a közelnek és a távolnak – filmes nyelven szólva a totálnak és a premier plánnak – a makro- és mikrovilágnak a szembeállítása és párhuzama József Attilának nagy verseire (Falu, Holt vidék, Tiszazug, Külvárosi éj, Téli éjszaka stb.) is jellemzőek. Ennek és a költő sűrítő, képalkotó módszerének egyik legszebb példája a Téli éjszaka című versének a következő néhány sora: Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra. A hideg űrön holló repül át s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet? Összekoccannak a molekulák. Az átélt valóságnak, egy látványnak a leírásából (egy „tájleírás”-ból) filozofikus magasságokba emelkedő komplex költői képben ott van a távolnak és a közelnek, a kozmosznak és a mikrokozmosznak, a természet „kint”-jének és a lélek „bent”-jének együttes ellentéte és egysége.6 1.2. Rejtetten és részleteiben a Rejtelmekben is megtalálható – bár nehezebben felfedezhetően – a József Attila-i szerelmesversek – a Széles Klára által bemutatott – motivikájának néhány eleme. 1.2.1. A leginkább szembeszökő, hogy az egész versen végighúzódik az énnek és a tenek, a költő személyének és a szeretett nő személyének szembeállítása és egyúttal párhuzama. Igeragok és névmások jelzik az énnek és a tenek a szembeállítását és párhuzamát, mégpedig úgy, hogy többségében két-két sorban jelenik meg a szembeállítás és a párhuzam. Az első szakasz első két sora a költőről szól, a második két sor a szeretett nőről és a költőről: Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe.

én én és te

A második szakaszban az én nem jelenik meg, csak a második személy, a te: Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted.

rejtett én te rejtett én te

5

Vö. legutóbb: TOLCSVAI NAGY GÁBOR: „Leng a lelkem.” Egy metafora József Attila költészetében. In: József Attila a stílus művésze. Tanulmányok József Attila stílusművészetéről. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kiadványai. Debrecen, 2005. 56–62, DOMONKOSI ÁGNES: „Belül ég, de kívül éget” A kint-bent viszonylat megjelenése József Attila költészetében. I. m. 63–71, PORKOLÁB JUDIT–BODA ISTVÁN KÁROLY: A mikrovilág József Attila költészetében. I. m. 72–84. 6 Vö. részletesebben WACHA IMRE: A külső és belső rend József Attila tájleírásaiban.

29

A harmadik szakaszban két-két soronként jelenik meg az én és a te párhuzama, kétszer is, névmásként, chiazmusszerű szerkezetben és erőteljesen hangsúlyos helyzetben: én, téged – te énnekem. Én is írom énekem: én ha már szeretlek téged, én és te tedd könnyüvé énnekem te és énnekem ezt a nehéz hűséget. 1.2.2. A szembeállításnak és a párhuzamnak ez a két-két soronkénti ismétlődése erős gondolatritmust ad a szövegnek, amit még felerősít, hogy a személyes névmások (engemet – teérted – én – téged –énnekem) mindig hangsúlyosak, ritmikailag is hangsúlyos helyzetben vannak. A gondolatritmust és a gondolati párhuzamot erősíti a második szakasz két-két sorának csaknem párhuzamos mondatszerkezete és páros sorainak rímei is. (Ez utóbbiak szójátékos tiszta rímek.) Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. 1.2.3. A fent és a lent szembeállítását a szellő és a víz sugallhatja; szembeállítást, ellentétet fejez ki az első és az utolsó szakaszban megismételt nehéz hűség és a harmadik szakaszban felbukkanó könnyüvé szó is. A nehéz hűség ismétlése mintegy keretbe foglalja és felerősíti a költői mondandót. 1.2.4. Az áttetszőségre, a tisztaságra utal a víz említése, de erre utalhat a szellő is, amely mindig tiszta, lágy, kellemes fuvallat. A szellő és a víz egyúttal a „mindenséget alkotó négy legfontosabb elemnek: a tűznek, a víznek, a földnek és a levegőnek” a ketteje is, így a világmindenséget is jelentheti. 1.2.5. A hangzásélmény7 is megjelenik a költeményben, hiszen a „Rejtelmek … zengenek”, és „Szól a szellő, szól a víz”, és „Szól a szem és szól a szív”. A szem és a szív egyúttal a kint és a bent ellentétpárja is lehet. A szembeállítás már a Freud nyolcvanadik születésnapjára írott versben is előfordul – ha nem belemagyarázás – a külső és a belső valóságnak, a dologi és a szellemi létnek, a való és az érzelmi világnak a szembeállítására és egyúttal az emberi „egésznek” a jelképeként, szintén chiazmusra emlékeztető mondatszerkezetekkel és a vers mondandóját körülölelően az első és utolsó strófában: Amit szivedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt; amit szemeddel sejtesz, sziveddel várd ki azt. [….] Amit szemeddel sejtesz, kezeddel fogd meg azt. Akit szivedbe rejtesz, öld, vagy csókold meg azt! 7

A fenn, a szellő, az áttetszőség-víz, a közel és a távol, valamint a hangzásélmény együttes megjelenésére a sok lehetséges közül egyetlen részlet az Ódából: „Itt ülök csillámló sziklafalon. / Az ifju nyár / könnyű szellője, mint egy kedves / vacsora melege, száll. / Szoktatom szívemet a csendhez. / […] Nézem a hegyek sörényét – / homlokod fényét / villantja minden levél. / […] / látom, hogy meglebbenti / szoknyád a szél. / És a törékeny lombok alatt / látom […] / – amint elfut a Szinva-patak – / ím újra látom, hogy fakad / a kerek fehér köveken, / fogaidon a tündér nevetés.”

30

1.2.5.1. Az „átvitt értelmű” szembeállítás mellett azonban – rejtett, finoman megfogalmazott, de mégis – sokkal konkrétabb tartalma, mondandója is van ennek a négy sornak. Ha a második versszak „Szól a szem és szól a szív” sora helyébe szinonimaként odatesszük tartalmi megfelelőjükként a beszédes tekintet, és a (hangos) szívdobbanás, a hangosan dobogó szív kifejezést – mindkettő valamilyen érzelemnek a kifejezése is lehet –, és utánuk az „elpirulsz, ha megérted” sort, láthatjuk, hogy a költő leplezve, rejtetten olyan erotikus vágyát fejezi ki, amely kimondva sértheti a női szemérmet. Azt a vágyat jelzi, amelyet egy töredékében már a maga nyersességében, szókimondóan is megfogalmazott: Flóra, csináljunk gyereket, hadd vessen cigánykereket 8 1.2.5.2. A vers első sorának monoton, e hangokat sorakoztató vokalizmusa és megfogalmazása: „Rejtelmek, ha zengenek” más irányba is elvezetheti gondolattársításunkat. Bizonyos népdaloknak, pogány varázsénekeknek, sámánénekeknek (pl. regösének) monoton dallamvilága felé. József Attila egyetemi hallgató korában a finnugrisztika iránt is érdeklődött, maga is írt regöséneket, némely töredékekben (pl. a Szól a szája szólítatlan… kezdetűben) ott van a Kalevala hatása. A Tiszazugban megjelenik a révülés is: Belül is pöttyös állatok, ütődött, kékes öregek guggolnak, mordulnak nagyot, csupán hogy ne merengjenek.

Mert sok a révülni való, ha már az ember nem kapál. Szép puha gond a pipaszó, tört ujjak közt pamutfonál.

1.2.5.3. Kiszombori, öcsödi, szabadszállási tartózkodása során a költő maga is találkozhatott a „monológ interieur”-nek”, a belső beszédnek hangos megnyilvánulásával: amikor is valaki – többnyire paraszt- vagy cigányember, juhász – csak úgy saját magának, kötetlen dallamú és szövegű énekbeszédben rögtönözve mondta, dalolta el fájdalmát. Valahol a néprajzi szakirodalomban olvastam, hogy voltak vidékek, ahol időnként egy-egy paraszt- vagy pásztorember ünneplőbe öltözve – csaknem szertartásszerűen – kiült a falu szélére, többnyire valamilyen magaslatra, énekelni, éneket mondani. Ilyen „hallható belső beszédnek” is tekinthető a (főleg Erdélyben élt-élő) rögtönzött szövegű, kötetlen dallamú (de bizonyos „dallam-szekvenciákat”, „dallam-frázisokat” is tartalmazó) halottsirató ének is. 9, 10 8

9

10

József Attila összes versei. Közreadja Stoll Béla. Balassi Kiadó, Bp. 2005. 2: 425. A töredék folytatásában megjelenik a könnyű és a nehéz szó szembeállítása, valamint a hűség ellentéte, a hűtelen és ennek párja a csalás (és a fent, az űr is): „mert én nehéz vagyok már // s elvisz a könnyü szerelem; / hisz hogy én legyek hűtelen / ahhoz nehéz a szívem. // Fényszóróként kutatja / mint öntudatos űrt, a lelkemet // hogy valóban imádjalak / a telhetetlen űr alatt / és mégse csalj meg engem.” (I. m. 2: 425) Vö. még a Március c. versben bizonyos mértékig „szublimált” megfogalmazásban: „Flóra szeret. S lám, álnokul, / meztelen, szép szerelmünk ellen / tankkal, vasakkal fölvonul / az ember alja.” És „Mert mi teremtünk szép, okos lányt / és bátor, értelmes fiút…” – Egyébként a cigánykerék és a cigánykerék vetése eredeti formájában maga is erotikus látvány és cselekedet volt. Mulatozásaik során főleg félrészeg, durva férfikompániák szoktak cigánykereket vettetni a kocsmában kéregető cigányleányokkal és cigányasszonyokkal. Mert, amikor ezeknek a lába az ég felé kalimpált, visszahullott a nyakukba a szoknyájuk, és láthatóvá vált mezítelen alsótestük, szemérmük. Hasonlóan durva, sőt szövegében és látványában is trágár megnyilvánulás volt a rókatánc is, amelyet kéregető cigánygyerekekkel és cigánylányokkal, nőkkel szoktak eljáratni. Magam is találkoztam ilyennel. Az első alkalommal – még az 1970-es évek vége felé – a Baranya megyei Szentlőrinc pályaudvarán egy magányosan ülő idős (cigány)ember dalolta el így fájdalmát, hallgatóság nélkül, „bele a világba”. Később, más alkalommal Nyíregyháza felé utaztomban találkoztam egy fiatalabb, ugyancsak cigány férfival, aki egyedül ült egy vasúti kocsiban, és panaszos hangon, dallamot, szöveget rögtönözve énekelgetett, csak úgy magának. Ezeknek a rögtönzéseknek a „modern” változata lehet a „rap”.

31

1.3. A versnek – éppen motivikája által – van egy másik „síkja” is: az allúziós sík, az „intertextuális utalás” síkja. Az első versszakban szereplő „őrt állok, mint mesékbe” hasonlata óhatatlanul felidézi nemcsak az őrt álló pompeji katona képét, hanem Andersen meséiből a rendíthetetlen ólomkatonának és párjának, a kis táncosnő figurájának az alakját is. A talpig nehéz hűség szerkezet nemcsak az őrt álló, talpig nehéz vasba öltözött római katona páncélzatára és a hűséges-rendíthetetlen, (tűz)haláláig hűséges ólomkatonára asszociáltathat, hanem a nehéz vasban eltöltött rabságra is. Hiszen talpig nehéz vasat rabokra vernek. És a hűség mindenkor megkötöttség, rabság, a szerelem rabsága is. Egyértelműen kimondja ezt a népdal: Amott kerekedik egy fekete felhő, Abban tollászkodik sárga lábú holló. Állj meg, holló, állj meg, hadd üzenek véled, Apámnak, anyámnak, jegybéli mátkámnak. Ha kérdi, hol vagyok, mondd meg, hogy rab vagyok, Szerelem-börtönben talpig [~térdig] vasban vagyok. A népdal-reminiszcenciát igazolhatja a vers szintén népdalszerűen énekelhető megzenésített változatának dallama, ritmusa is. (Egyébként József Attila sok népdalt tudott.) 1.4. A versforma síkja. A versnek meseélményét, hangulatát felidéző indítása sokkal inkább a hangsúlyütemes ritmizálást sugallja, semmint a klasszikus, jambikus–trochaikus versformát, ritmusképleteket, noha – a sorok trochaikusan is skandálható zárlatai miatt – megvan a trochaikus ritmizálás lehetősége is. (József Attila eléggé sokszor írja verseit magyaros formában. Az A kanász is felező nyolcas és hetes sorokból áll.) A versmondatoknak a tagolása és a versnek hangos megszólaltatásakor (értelmi) hangsúlyozása, a versmondatok szerkezete és a verssorok palatoveláris hangszerelése, valamint a keresztrímes strófaszerkezet azonban inkább azt sugallja, hogy a vers a 4 + 3 osztatú, olykor (2 + 2) + 3 osztatú, hét szótagos sorai ütemhangsúlyosak: a felező nyolcasok változatai: felező hetesek. A 4 + 3 osztatú sorok „szaporázott”, 2 + 2 + 3 szótagos ütemeinek elhelyezése is egyfajta tudatosságra utalhat. Ugyancsak szabályosságot mutat a verssorok palatoveláris elrendezése is. Rejtelmek ha őrt állok mint Bebujtattál talpig ’ nehéz

| | | |

Szól a szellő, | elpirulsz, ha | Szól a szem és | folyamodnak |

zengenek, mesékbe’. engemet hűségbe.

4|3 4|3 4|3 4|3

pvp pvp v p vpv 22|3

a b a b

szól a víz, megérted. szól a szív, teérted.

4|3 4|3 4|3 4|3

vpvp22|21 p vp vpvp22|22 vp

c d c d

4|3 5|2 4|3 4|3

pvp vpp ppp ppp

e f e f

Én is ’ írom | énekem: ha már | szeretlek | téged, tedd | könnyüvé | énnekem ezt a nehéz | hűséget.

32

22|3 2 3 | 2 !!! 1 3 | 3 !!! 22|3

A 4 | 3 osztatú sorok ritmusrendjéből „kilóg” a harmadik szakasz második és harmadik sorának ritmusa: a korábbi szabályosság némileg „megzavarodik”: 2-3 | 2 és 1-3 | 3 szótagúak az ütemek. Ez a „megzavarodás” szerintem funkcionális lehet: a korábbi „elzsongító” szabályosságot felváltó „más” ritmus mintegy felrázza az olvasót-hallgatót: felhívja a figyelmét az utolsó két sor mondandójára, ellentétére, és arra is, hogy a kérés, „folyamodás” már felszólítás:11, 12 tedd könnyüvé | énnekem // ezt a nehéz | hűséget. Többek között ez a szabályos lüktetése, a hangsúlyos, magyaros versformának megfelelő ritmusa tette olyannyira népszerűvé a versnek Sebő Ferenc által megzenésített változatát, hogy az számos fiatal együttesnek kedvelt száma, és ma már minden összejövetelen felhangzik, ha a résztvevők népdalokat is énekelnek.13

11

12

13

Ilyen ritmusváltást találhatunk József Attila Altatójában is. A vers elejének „álomba ringató ritmusát – „Lehunyja kék szemét az ég. / lehunyja sok szemét a ház…” stb. – megbontja a hatodik szakasz két áthajlása: „A távolságot, mint üveg / golyót, megkapod, óriás / leszel, csak hunyd le kis szemed…” A ritmusváltás itt funkcionális: a már elálmosodó gyerek – kipróbáltam – felébred. Nagy L. János szerint az utolsó előtti sor („tedd könnyüvé énnekem”) egyértelműen 4 + 3 osztatú. Meggondolkoztató ez lehetőség is. Eszerint csak a vallomást tartalmazó („ha már szeretlek téged”) sornak van „rendhagyó” ritmusa. Ezt azonban a könnyű – nehéz szembenállás miatt nem érzem meggyőzőnek. Természetesen fontosak a vers hangsúlyviszonyai is! Ezek – a magam szövegmondása –szövegértelmezése – alapján így alakulhatnak: Rejtelmek’hazengenek, | őrtállokmint ’mesékbe’.| Bebujtattál engemet | Talpig nehéz hűségbe. || Szól a szellő,’ szól a víz, elpirulsz, ha megérted. | Szól a szem ’ és szóla szív, | folyamodnakteérted. || Én isírom énekem: | ha már szeretlek téged, | vagy: ha már szeretlek téged, | tedd ’ könnyüvé énnekem ezt a ’ nehéz ’ hűséget.||

33

WACHA IMRE

A KÜLSŐ ÉS BELSŐ REND JÓZSEF ATTILA TÁJLEÍRÁSAIBAN 1. A tájleírásról szólván általában kétfajta szerkezeti megoldást szoktak bemutatni és tanítani. Az egyik, hogy a leíró a saját nézőpontjától, a közvetlen közel látványából (mintegy kistotálból) indul el, és egyre távolodik a látóhatár pereme felé, majd onnan tér vissza az eredeti nézőponthoz. A másik ennek ellentéte távolról – mintegy nagytotálból – kell elindulni, s így közeledni addig a pontig, ahonnan a leíró szemlélődik, addig a látványig, amit a leíró a maga közvetlen közelében megtapasztal. Példa- és mintaképpen a költészetből Petőfi néhány tájleíró versét szokás idézni. Így az első leírásmódra az A Tisza címűt. Szokás idézni a Kutyakaparót is. Igaz ebben csak a táj közvetlen közelének bemutatásával (mintegy „kistotálból”) indít a költő, de előbb szűkíti a képet a kocsma belsejére, sőt a benn lakókra, majd onnan megy át a táj egészének ábrázolásába („nagytotálba”), hogy azután visszatérjen a kiinduló pontig, a kistotálig: A táj egészének látványával indul – ha nem is teljesen egyértelműen – az A puszta télen című Petőfi-vers, hogy azután belépjen a tanyai épületeknek a belsejébe, előbb a jószághoz, majd az emberekhez, hogy újra kinn, a fagyos világba kényszerült ember képével, de magasba felugorva egy forradalmi képpel zárja a verset. A nagy egészből indítja és ugyanott fejezi be Petőfi Az Alföld című versét is. Ebben azonban a táj egésze nem a földről látható, nem a horizontot mutatja. A föld fölöttről, a magasból szemlél a költő, majd egyre közelebb jön, egészen le az árvalányhajig, a szamárkenyér kék virágáig és a gyíkokig, hogy ismét a távol képeivel zárja a leírást. 2. József Attila tájleíró vagy annak is tekinthető, de inkább természetet ábrázoló vagy ilyen elemeket is tartalmazó verseiben szinte mindegyik előbb említett formát megtaláljuk. De némi módosulással. József Attila tájleíró verseinek többsége ugyanis – szerintem – csak formailag tájleíró – vagy annak is tekinthető mű. Sokkal inkább „ember-” vagy „lélekleíró versek” ezek, főleg az olyan nagy költemények, mint a Külvárosi éj, A téli éjszaka vagy A város peremén című, amelyeket nem mindig szokás tájleíró versként emlegetni. – De hát József Attilának „csak” tájleíró versei sem „csak” tájleíró versek! Sőt – talán nem túlzás azt mondani a táj, a természet, a környezet azért jelenik meg a József Attila-versekben, hogy a költő az emberről, az emberi lélekről – a magányos, meggyötört emberről – beszélhessen. 2.1. A teljes táj látványából, távolról indít, és végig a nagy egész és az apró részletek bemutatása között vibrál a Ritkás erdő alatt című vers és a Határ. Az előbbinek csak az utolsó két sorában jelenik meg az ember – a porban. Igaz, a leírás élettelen elemeiben is vannak emberre utaló szavak: megszemélyesítések, antropomorfizáló megelevenítések: Ritkás erdő alatt a langy tó, lukba búvik piros bogárka, fű biccen szürke csöpp varangytól és a szántón borong a nyárfa.

távoli egész és közvetlen közeli apró részletek

Magas muharban hasán horkol odvas dorong, a végén gomba. Nézi teltkeblű öreg hordó, puha moha meg zsíros donga.

antropomorfizálás antropomorfizálás

34

Lebeg a hosszú szél lebontva, – késő, szép délután ez, késő – fodraiból a levelet fésüli zümmögő fésű.

antropomorfizálás

S a köd szoptatós melle buggyan a ráncos szoknyájú hegyek közt, – így volt. Egy ember ült a porban s eltünt a kifeslő jegyek közt.

antropomorfizálás antropomorfizálás ember

apró részlet, megelevenítés

2.2. A Határ című versben – egy szó kivételével – inkább a cselekvések, megszemélyesítések, metaforák és a nominális állítmányok utalnak az emberre. A nagy egész és a pici részletek között vibrál ez a szöveg is: Dongó dönög az erdő szélinél, Harkály kopog, gyík ragyog. Marha bőg. S tovaringatja fodrosan a szél a tűnődve zümmögő időt. Gyűrt, sárga táj, az égi mellig ér, muharmező, kemény kötény, nehéz – mi van benne? Amott fut egy kis ér s itt ház ül. Kisfia, az ól, idenéz.

teljes táj és antropomorfizálás antropomorfizálás

Poros a víz, nincs kedve kékleni. Zörrenő fák közt pikkelylik az út – és gomolygón új korunk vénjei, kik elhagyták az omló falut.

ember

Hátha kenyér nő idegen igán. Lassan ügetnek, barnák csontosak. Csöpp cókmókjuk gunnyaszt a taligán. Fönn felhők lágy batyui bomlanak. S sziszeg a por, rájuk locsog a sár – na, ki ád nektek munkát, kenyeret? ... Tétova szúnyog sír és a határ száraz szemekkel magába mered.

teljes táj és belső világ és antropomorfizálás

2.3. A költő éppen legnagyobb „tájleíró” verseiben – mondhatjuk – távolból, sőt olykor kozmosz vagy makrokozmosz magasságából-világából nézi a tájat. Innen, miközben egyre szűkülő körökben a tájat néha még mikrokozmosz méretű elemeiben is bemutatja, innen közelít az emberhez, az emberig, az emberi lélekig gyakran pedig önmagáig. József Attila legismertebb tájleíró verseinek a Holt vidéknek és a Falunak csak a kezdetét és a végét idézem azzal a megjegyzéssel, hogy a leírást kezdése a „magasra” a „fönt”-re utal. Ebben a két versben a „közelítés” az emberi lélekig hatol. A vers zárlata – szinte hirtelen – visszatér magasba. A Holt vidékben a közelítés iránya: külső táj: mező > erdő > szőlő > tanya > ól állatokkal > szoba > ember > irányfordítás: uraság > újra külső táj: szőlő > erdő > tó. Az ember Jó-

35

zsef Attilának ebben a versében is és a Faluban is később jelenik meg. Éppúgy, mint A puszta, télen című Petőfi-versben. Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba. Dunnába bútt fönn a magas. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. [...] Kis szobában kis parasztok. Egy pipázik, de harasztot. Ezeken nem segít az ima. Gondolkodva ülnek ím a sötétben. Uraságnak fagy a szöllő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba. 2.4. A Faluban a leírásnak távolról kezdése olyan, mintha a költő a magasból tekintene le a tájra. Innen közelít az emberig, olykor-olykor vágásszerű váltásokkal, áttűnésekkel a végtelen nagy és az apró részletek között, hogy a vers végén visszatérve kiindulási helyére ismét fentről, magasból le a falura: a falu egésze felülről > a falu házai > a pajta a szerszámokkal > az ember: a paraszt, a csecsemő > lélek > magasban a költő. Az ember ebben a versben is „késve” jelenik meg. A költő pedig fölülről tekint „vissza” a falura. A haladás iránya: magasból lefelé, be a faluba, beljebb a házakba, majd a lelkekbe és végül vissza a magasba. Csak a költemény kezdő és záró sorait idézem. Az utóbbiakat kissé hosszabban. Azonban már a költemény indító képsorában ott vibrál a Hankiss Elemér által megfogalmazott komplex képnek tudati síkváltása: a teljes falu „kozmosza” és a krumplipaprikás „mikrokozmosza”: Mint egy tányér krumplipaprikás, lassan gőzölög lusta, langy estében a piros palás, rakás falucska.

A távolból az egészre és közvetlen közelre utaló hasonlat, vagy fordítva közelről távolra mutató hasonlat

Itt is, ott is karcsú füst – remény – tünődni, merre szálljon, áll kicsit a kémény küszöbén és int a tájon. Akácocskát babrál a homály. A fa telt, kicsi keble beléreszket, csöpp sóhaja száll – levegő-lepke.

közeli részletek antropomorfizálás

36

...Hallgatom az álmodó falut. Szorongó álmok szállnak; meg-megrebbentik az elaludt árnyú fűszálat.

vibrálás a totál és a premier plán között

Alszanak az egek, a mezők. Ostorok, csizmák, kések. Lombok közt a tiszta, tág közök. S a levélrések.

távolról közelít az apróbb részletekig, a táj legkisebb alkotó elemeiig

Alszanak a nyers, nehéz szavú kiszikkadó parasztok. Dombocskán, mint szívükön a bú ülök. Virrasztok.

ember költő a magasban és a lélek

2.5. Hasonló a szerkezete, menete József Attila viszonylag kevéssé emlegetett tájleíró versének a Tiszazugnak is. Ez is a magasból, a táj egészének látványából, távolképből indul. A külső táj, majd a falu, a házak emberi magatartásra emlékeztető látványának leírása után a költő bevisz bennünket az udvarba, onnan a házakba, a benne lakók lelkébe, hogy az élet értelmetlenségének sejtetése után fenn, a hideg kozmosz és a pici cinke képével, a két véglet együttesével zárja a leírást. A haladás iránya tehát itt is – éppúgy mint a Faluban –: fentről le és be a lélek mélyeiig, majd fordított sorrendben a kegyetlen csillagokig. A versnek érdekessége még, hogy az élettelen a megszemélyesítés által: él. Az élő (ember) pedig mozdulatlan: holt. Érdekes, hogy az állatok itt is előbb jelennek meg a versben, mint az emberek. A báránybunda árnyakat tűlevelű fák fércelik. Szalad a puli pillanat, fagyon koppantja körmeit.

teljes kép, fenti világ antropomorfizálás, megszemélyesítés

Hümmögőn áhítgat a nép s házacskák gondolkodnak, ím zsuppjának zsíros süvegét lehúzza ablakára mind.

tömeg antropomorfizálás, megszemélyesítés

Kárál a tyúk keservesen az eresz alatt, mintha már vénasszony lelke volna, mely rimánkodóan visszajár.

kisvilág, közeli tér

Belül is pöttyös állatok, ütődött kékes öregek guggolnak, mordulnak nagyot, csupán hogy ne merengjenek.

bentebbi világ: az állat állat-e, vagy már ember

antropomorfizálás, megszemélyesítés

lélek

lélek

Mert sok a révülni való, ha már az ember nem kapál. Szép, puha gond a pipaszó, tört ujjak közt pamutfonál.

ember és lélek

37

S mit ér a vén? A kanalat elejti, csöppent, etetik, s ha ő etet, a malacok habos vödröstül fellökik. És lágy a tanya, langy az ól. Csillagra akasztott homály! Kemény a menny. A gally alól bicegő cinke sírdogál.

táguló kép kozmosz magas és távol és a közel részletezése

2.6. Nem szokás tájleíró versként emlegetni, de az is az Eső. Szinte kozmikus képpel – fenn – indul a leírás. (Azonban ott van benne a „kisvilág”: a búzaszem és az esőcsepp). Ez után a „földre” száll le a költő az esőcseppek pattogása által kiváltott asszociációnak, a tüntetés leverésének „tömegjelenetével”. Ebben a részben a totalitásra utalás mellett („ a föld tömege zendül”) megint van „közelkép” is („Setét lé bugyog az erekből”); nem szólva egyéb költői eszközökről, pl. hangfestésről, alliterációról, sűrítő komplex képekről (pl. futók sortüze vet lobot). A vers az emberrel, az ember belső világával, a gondolattal zárul: Kaszák villannak az egen, suhogó rendekben dől a zápor. Nagy nyalábokban, szélesen borul a szál, zizeg, aláhull. És búzaszemekként a cseppek tetőkön pattognak peregnek. Kaszák villognak? Szuronyok. Golyók kopognak, csörögnek boltok, futók sortüze vet lobot, porzik a fűst, összeszorított foggal a föld tömege zendül. Setét lé bugyog az erekből. Vagy csak motor zúg? S gép szövi az aláomló puha kelmét? S a kínzott talajt befödi, mint orsózaj a fáradt elmét?... Ősz anyó, – kerek tükröt vágott. Mit láttok benne, proletárok? 3. A természetnek magasabb vagy a költő tartózkodási helyének magasabb pontjából, olykor a lélek lebegésének magasából való versindítással, a tájra való letekintéssel, a külső és belső táj leírása, bemutatása után a magasba visszatéréssel nemcsak a költő „tájleíró” verseiben találkozunk, hanem azokban a nagy versekben is, melyeket inkább gondolati költeményként szokás emlegetni. Így a Külvárosi éj, a Téli éjszaka, A város peremén, az Elégia című versekben. Ezek közül többet is „a Petőfi- és Arany-féle tájleíró költészet gyakorlatát kiaknázó” versnek tart Tverdota György14, aki, a magasból a lefelé, az itthez haladásra sok példát idéz József Attila költeményeiből15. A költemény végén, a tájleírás befejezéseként a költő 14 15

József Attila. Korona Kiadó, Budapest, 1999. 86. József Attila. Korona Kiadó, Budapest, 1999. 86.

38

visszatér – ha nem is mindig a „magasba” –, de önmagához. Olykor-olykor ez a fentről le > lent, de távolabbról közelebb és beljebb a lélek irányába, majd vissza a magasba haladás többször is megismétlődik. Nemegyszer olyan komplex képben, melyben szinte egyszerre van jelen a fent és a lent, a kozmosz és a mikrokozmosz, a közelebb és a távolabb. 3.1. Gondoljunk csak a Külvárosi éjnek ismétlődő köreire és síkváltásaira, nagyjából azonos vagy hasonló felépítésű, szerkezetű, montázstechnikára emlékeztető „snitt”-jeire (és persze – most nem idézett – megszemélyesítéseire, antropomorfizáló komplex képeire): A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli, mint gödör a víz fenekén, konyhánk már homállyal teli. Csönd, – – lomhán szinte lábrakap s mászik a súroló kefe; fölötte egy kis faldarab azon tűnődik, hulljon-e. [...] S a szövőgyárak ablakán kötegbe száll a holdsugár, a hold lágy fénye a fonál a bordás szövőszékeken s reggelig, míg a munka áll, a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait.

egyszerre távoli és közeli

benn

ember és lélek

A folytatás – filmes nyelven szólva – a kis-, közép- és nagytotáljai (a kamera „svenkelése”, körbe fordulása: a gyárépületeknek és az üzembelsőknek a leírása) után megjelenik az ember: a „babonás éjjeli őr”, a „rendőr”, „motyogó munkás”, „Röpcédulákkal egyegy elvtárs”. Majd ismét totál következik: a kocsma, benne az emberrel, azután ismét a külső természet, a gyár (öntőműhely) benne az emberrel, a vasöntővel, és végül a teljesen kinagyított közelkép: a térképet rajzoló penész. A vers zárásában, a tájleírás végső pontjában maga a költő, a költő benső világa jelenik meg, hogy azután a „közösség” irányába „tágulva” fejeződjék be a költemény: Szegények éje! Légy szenem, füstölögj itt a szívemen, olvaszd ki bennem a vasat [...] Az éj komoly, az éj nehéz. Alszom, hát én is, testvérek. Ne üljön lelkünkre szenvedés. Ne csípje testünket féreg.

39

3.2. Egyszerre fentről és lentről indul a Téli éjszaka is. A haladás irány a vers egészében, de a vers több részében is: a táj egésze > a tanya > az ember > a szív > a magas, utalással a kozmoszra. Csak a vers kezdetét és zárását idézem: LÉGY FEGYELMEZETT! A nyár ellobbant már. A széles szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy – valami szalag – csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán. A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát. Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival. Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival.16 A leírásnak ez a rendje némi módosulással a vers más kisebb egységeiben, így a városról szóló részletekben is megismétlődik. Ezeket nem mutatom be, csak a vers zárását, a részegységeket is magába ölelő, a nagy egésznek, a vers egészének lezárását idézem:

16

A csillagok a költeményben később is megjelennek: „Téli éjszaka. Benne / mint külön kis téli éj, / egy tehervonat a síkságra ér. / Füstjében tengve / egy ölnyi végtelenbe, / keringenek, kihúnynak csillagok.”

40

A város peremén, mint lucskos szalma, hull a lámpafény, kissé odább a sarkon reszket egy zörgő kabát, egy ember üldögél, összehúzódik, mint a föld, hiába, rálép lábára a tél... Hol a homályból előhajol egy rozsdalevelű fa, mérem a téli éjszakát. Mint birtokát a tulajdonosa. 3.4. Hogy a vers kisebb egységeiben is ott van, olykor komplex képbe sűrítve ez a látásés láttatásmód, a távolnak és a közelnek, a kozmosznak és a mikrokozmosznak, a természet „kint”-jének és a lélek „bent”-jének együttes ellentéte és egysége, arra mégis idézek néhány sort. Ez áll a versben: Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra. A hideg űrön holló repül át s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet? Összekoccannak a molekulák. Az utolsó három sor a valóságnak transzformációja: egyszerre nagyon kemény, de konkrét valóságkép és -érzés ábrázolása – a Hankiss Elemér által megfogalmazott – József Attila-i tudati síkváltásokkal17. Annak a valóságnak, hogy minél keményebb, hidegebb a hideg, annál nagyobb a csend, mert minden némává, mozdulatlanná mered-dermed. A hóesés csendje még puha csend. Az igazi fagyos tél hidegét az ember a csontjaiban érzi, és ilyenkor még nagyobbnak, keményebbnek, némábbnak, szinte kiáltónak érzi-hallja a csendet is. (József Attilánál sok a hallható csend.18 A költő köszörűn sikoltó időről beszél a Fagy című versben.19) A költői leírás logikája és ennek áttételei „áttételek” szinte sorozatosak ebben a néhány sorban: éjszaka van, éjszaka csend van, holdfényes éjszakán nagyobb a csend, holdfényes éjszakán hidegebb a hideg, s ha fokozódik a hideg, még erőteljesebb lesz a csend. A hóesésnek „még „langyos”, puha csendjét erősebb, holdvilágos éjszakán keményebb hideg váltja fel, nagyobb lesz a csend: – tehát, egyfajta „átvetéssel” – a csend hűl ki. A kemény, fogvacogtató hideget a testünkben, itt a csontjainkban érezzük, tehát – sűrítéssel, kihagyással: már ’a csont is hallja a 17

Vö. Hankiss Elemér: József Attila komplex képei. In: Hankiss Elemér: A népdaltól az abszurd drámáig. Magvető Kiadó, Bp. 1969. 18 Vö. Wacha Imre: Hallható csend. MNy. 1961. 57: 225–6, 484–5., 457. 19 „A csördülő ég vasban áll. / Ez a fagy átszúr, döf tüdőt, / rongy mögött meztelen kebelt – / köszörűn sikoltó idő.”

41

csendet.’ A fagyos téli – már-már kozmikus – hidegnél is fagyosabb, csendesebb az űri, a kozmikus hideg (abszolút nulla fok). A hidegben a testek összehúzódnak, állatok, emberek lények összebújnak. Akkora a kozmikus hideg, hogy – a molekulák annyira közel kerülnek egymáshoz, hogy szinte vacogva összekoccannak. Merész tovább-asszociálással: a Nap és bolygói a világmindenség (kozmosz) egy molekulája vagy molekulái. A valóság mozzanatainak ilyesféle elrejtésére, sűrítésére utalt már Németh Andor is József Attila Medáliákjáról szólva.20, 21 20

Németh Andor: József Attila. Cserépfalvi Bp. é. n. [1942] 74–91; Németh Andor József Attiláról. Gondolat, Bp. 1989. 53–61. Vö. Wacha Imre: József Attila: Egy átlátszó oroszlán. Az 1924-28 közötti költemények nyelvi vizsgálata. Irodalmi és Nyelvi Közlemények 67/2. 1967. 102–31 21 Van József Attilának egy aprócska töredéke, amelyet talán úgy dobott el, „ahogy az égbolt az únt csillagot ejti le”. Ebben ‘tetten érhetjük’, miként jön létre egy sűrített, komplex költői képe. (L. Wacha Imre: Az ihlet útja. Magyartanítás, 1977. 185-8.) A töredéket, a kritikai kiadás nyomán így közlik a József Attila-kötetek: A csipogó árnyakból fiókáit összegyűjti a szürkület. Már ég a lámpa, de még nem világit – ami fehér volt szürke lett. Az ég színe, mint könnyû nõi ingben kék s rózsaszín selyempapír. ÖV. 2:233. Ez a pár sornyi töredék képeivel, rímeivel, fõleg a szürkület-szürke lett rímmel kísértetiesen emlékeztet Babits Mihály Paysages intimes ciklusának 6. darabjára: Mennyei színjáték Láttad? Piros fellegek fedték imént a fél eget mint egy eltépett mennyei nagy rózsa hulló szirmai. De jött a hamvas szürkület, s mindegyik bús lett, szürke lett, mint óriási lõtt madár tolla, ha hullva szerte száll. És most lejött a csendes éj, s fehér lett újra mind, fehér. Szerettem rajtuk ezt a színt. De jött egy szél s elvitte mind. Láttad? A verstöredék ránk maradt fogalmazványának s az azon olvasható beszúrásoknak a segítségével szinte tökéletesen rekonstruálhatjuk azt a folyamatot, miképpen jutott el a költõ a töredék elsõ két sorának megfogalmazásakor az elsõ gondolatcsírától a „végleges” formáig, a pár szóba sûrített képig. A két sor e1sõ változatát – mint a hasonmáson is látható – így vetette papírra József Attila: Az árnyékból elindul lassan hûs szárnyakkal a szürkület. A gondolat csírája nagyon is konkrét megfigyelésbõl táplálkozik: Alkonyat tájban hûvösebbé válik az idõ és – amint megy lefelé a nap – megnyúlnak, növekedni kezdenek, mintegy elindulnak, mozognak az árnyékok. Az „emelt szintet”, a költõiséget ebben a képben még csak annyi jelenti, hogy nem az árnyékok indulnak el, hanem a szürkület, és a szürkületnek szárnya van. És éppen ez a szó lendíti tovább a költõ fantáziáját. Javít, így: Az árnyékból elindul lassan csapatosan a szürkület. Ismét tovább lép. Mi az, aminek szárnya van és csapatosan jár? Valamilyen anyamadár a fiókáival. Íme az újabb változat: Az árnyakból – csipogva – fiókáit összegyûjti a szürkület.

42

Persze más gondolattársításokat is kiválthat az utolsó három sor. Móser Zoltán hívta fel rá a figyelmemet, hogy a részletben szerepel a holló, egyik értelmezése szerint halál madara, a halál jelképe. – A holló a halálra utal, és így a sírra, a csend a síri csendre is asszociáltathat, a csont pedig a halál egy másik jelképére, a csontvázra. 3.5. A város peremént már nem tekinthetjük tájleíró versnek, de találhatók benne a tájleírásra emlékeztető elemek. Az egész és az apró részletek együttesével indul, és a külső világból szinte azonnal a lélek belső világába lép át: A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guano keményen, vastagon. Lelkünkre így ül ez a kor. És mint nehéz esők vastag rongyai mosogatják a csorba pléhtetőt – hiába törli a bú szivünkről A rákövesedőt.

De nem az anyamadár szokott csipogni! S különben is 1924-ben már egyszer írt hasonló képet a költõ, a Figyel a kancsal címû versében: [...] Gügyögve gyûjti már a hajnal Pihés csibéit. . . Alszom? vagy élek? A kancsal Parazsat dobál a hátamra. Jajdulok: ÖV. 1 : 357. S máris újabb javítást találunk a kéziraton: Az árnyakból csipogó fiókáit összegyûjti a szürkület. Egy utolsó javítással válik igazán tömörré a kép: A csipogó árnyakból fiókáit összegyûjti a szürkület. Ebben az utolsó változatban már nincs szó szárnyakról, nincs szó lassúságról, nincs szó csapatról. A csipogó árnyak többesszáma magában rejti a csapatosan szót, a csipogás felidézi a csapatosságot, és az anyamadarat is, amely összegyûjti, a fiókákat. És az összegyûjtés nem gyors, hanem lassú folyamat, tehát elmaradhat a lassan határozó is.

43

Ismét mellőzőm a vers kisebb egységeiben található leíró jellegű részek bemutatását, felsorolását. Csak a versegésznek a magasba fellépő zárását hozom, amely ebben a versben saját farkába harapó kígyóként a nyelvi megfogalmazásában is visszatér a verskezdéshez. S jelen van a magasság és mélység, a fent és lent ellentéte is: Föl a szívvel, az üzemek fölé! Ily kormos, nagy szivet az látott-hallott, ki napot látott füstjében fulladni meg, ki lüktetését hallotta a föld soktárnás mélyeinek! Föl, föl! ... E fölosztott föld körül sír, szédül és dülöng a léckerítés leheletünktől. Fujjunk rá! Föl a szívvel, füstöljön odafönt! 3.6. Egyáltalán nem tájleíró vagy természetet festő vers az Elégia, József Attila egyik legcsodálatosabb gondolati költeménye. Azonban ez is egyszerre indul a fenn és az itt lenn valamint a kinn és a benn egységével, a magasból való letekintéssel: Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett, úgy leng a lelkem, alacsonyan. Leng, nem suhan. Te kemény lélek, te lágy képzelet! A világ nehéz nyomait követve önmagadra, eredetedre tekints alá itt. Itt, hol a máskor oly híg ég alatt szikárló tűzfalak magányán a nyomor egykedvű csendje fenyegetően és esengve föloldja lassan a tömény bánatot a tűnődők szivén s elkeveri milliókéval. A vers folytatásában – nem idézem – egymást váltja a világ egésze: „Az egész emberi világ itt készül” és az „elhagyott gyárudvar” ’töredezett apró ablakai’, a „megszerkesztett, szép, szilárd jövő” és a „sárba száradt üvegcserepek”, a „gyűszűnyi homok”, a „zöld, vagy fekete légy” és „vaslábasban sárga fű”. A vers az emberre, a szenvedéssel és a lélek világával zárul:

44

Tudod-e, milyen öntudat kopár öröme húz-vonz, hogy e táj nem enged és miféle gazdag szenvedés taszít ide? Anyjához tér így a gyermek kit idegenben löknek, vernek. Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz. Magaddal is csak itt bírhatsz, óh lélek! Ez a hazám. 4. A külső és fenti világból (a magasból), a természetnek az egészéből és egy-egy magasabb pontjáról nem csak a tájleíró jellegű versekben jut el a költő az emberig, behatolva az emberi test és lélek rejtelmeibe, hogy azután ismét feljusson a magasba, a csillagokig. A haladásnak ez a rendje ott van a szerelmesversek jelentős részében is. És ott van a nagyobb tájnak és a benne élő pici elemnek az együttléte is. 4.1. Elég utalni az Óda néhány sorára, mint jut el a csillámló sziklafaltól a hegyek sörényén, a patak áttetsző vizén át – a természet távoli képeitől közeledve – az emberig, az emberi szervezetig, majd a költemény második részében a magányos szívig és a mindenségig: Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifjú nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. [...] Nézem a hegyek sörényét – homlokod fényét villantja minden levél. [...] A törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és – amint elfut a Szinva-patak – ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget.

45

4.2. A Március első darabjának kezdetében és a második rész záró soraiban is ott találjuk egyszerre a fenn és lenn, a kinn és a benn kettős egységét, hogy azután a csillagokba szálljon a költő képzelete: Langy permeteg eső szemerkél, új búza pelyhe ütközik. Kéményre gólya s a levert tél jeges csúcsokra költözik. Zöld robbanásokkal kitört A kikeleti víg erőszak. [...] Mert mi teremtünk szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút, – és ha csak pislog már a Nap, sarjaink bízóan csacsogva jó gépen tovább szállanak a művelhető csillagokba. 4.3. Emberi cselekvésre utaló megszemélyesített természeti képpel kezdődik és az emberrel, az ember érzéseire utaló sorokkal fejeződik be a Judit című vers is: Fosztja az ősz a fákat, hűvösödik már, be kell gyújtani. [...] Hideg csillagok égnek tar fák ága közt. Merengsz még? Aludj! Egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze s rám ne haragudj! Ilyen haladási iránnyal jut el a költő a Mint a mezőn című versben a természeti vihartól a lelkében dúló érzelmi viharig. De idézhetnénk a Levegőt! című verset is a leírás, az ábrázolás rendjének bemutatására. 5. Azt hiszem, a bemutatott példák kellőképpen igazolják, hogy József Attila tájleíró, természetleírást tartalmazó verseinek többségében következetes és szigorú logikai (sor)rendhez ragaszkodik mind a nagyobb egységekben – versegészekben – mind a versek kisebb belső egységeiben is. Követi a leírás hagyományos rendjét, de ezt meg is újítja. Leírásainak nagy egészében általában fentről, a nagyobb tájból indul ki s onnan halad lefelé-befelé az itthez, az emberhez, az ember belső világába, hogy onnan mintegy kiszakadva ismét visszatérjen a nagy egészhez, a csillagok – és az eszmék fenti világához. A kisebb egységekben pedig mindig ott vibrál az egésznek és a benne foglalt apró résznek, a kozmosznak és a mikrokozmosznak egyidejűsége a polaritás, a véges végtelennek állandó összeszikráztatása egyidejű összekapcsolása.

46

Leírásaiban tehát egyaránt megtaláljuk a külső (formai) és a belső (logikai) rendet, hiszen – mint írja az A város pereménben: Papok, katonák, polgárok után igy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. [...] A költő [...] [...] (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát. – mert benne [...] megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent...

47

BENCZE LÓRÁNT

„…S HOGY OLDASSÉK AZ IDŐ BÉNASÁGA…” Tarbay Ede Lélekharang – In memoriam Örsi Ferenc szonettjének szociokulturális stilisztikai elemzése Tarbay Ede (1932–) dramaturgként (első munkája: A Tenkes kapitánya filmsorozat dramaturgja), gyermekvers- és gyermekprózaszerzőként dolgozhatott évtizedeken át, de – úgymond – felnőtteknek szóló verseit csak 1990 után jelentethette meg. Első költői estjét is az 1990-es évek közepén tartották, illetve szervezték meg zsámbéki főiskolai hallgatók, nem pedig a hivatalban lévő irodalomtörténészek vagy intézmények. Örsi Ferenc (1927–1994) drámaíró, sőt az első vérbeli tévédrámaíró a Tenkes kapitánya gyermekregényszerzőjeként lett híressé. Tévédrámáiról ma is hallgatnak, vagy ha netán levetítik egy-egy drámájának tévéfeldolgozását, még a nevét sem írják ki. A Magyar Televízió elnökei, egyéb korifeusai vissza-visszatérően dicsekszenek, hogy az Epeiosz-akció tévéjátékért kapta a Magyar Televízió az első Arany Nimfa-díjat, pedig nem is a tévéfilm kapta, hanem a forgatókönyv, amelynek szerzője Örsi Ferenc volt. Kerestem a magyarázatot Örsi Ferenc drámáinak és Tarbay Ede költészetének hivatalos irodalomtörténeti-társadalmi elhallgatására. Mindkettőjük félresöprése átnyúlik a rendszerváltáson, tehát nem csupán politikai okot kell keresnünk emögött. Az ártatlan áldozat aránylag könnyen megbocsát hóhérainak, a hóhér azonban sohasem bocsát meg ártatlan áldozatának. Hasonlóképpen a tehetség el tudja viselni a tehetségtelenséget valamiféle Arany János-i humorral, de a tehetségtelenség „üres, sebzett lelkiismerete” görcsös gyűlölettel fenekedik a tehetség ellen. A tehetségteleneket, „elvakítja esztelen irigységük” (Augustinus: De catechizandis rudibus, XI. 16). Így járt Mozart Salierivel, így járt Dohnányi Ernő mára nevesincs irigyével és hát Tarbay Ede és Örsi Ferenc is a még mindig itt tébláboló irigyeivel. Örsi Ferenc drámáinak és Tarbay Ede költészetének ugyanis az a sarkpontja, amelyet Cicero az állam alapjának mondott („Az a színtiszta igazság, hogy nem lehet kormányozni az államot a legmagasabb mértékű igazságosság nélkül” (Cicero: Az Állam. Ford: Hamza Gábor, Akadémiai Kiadó, Bp., 1995); és amelyet Berzsenyi is átvesz: „Így minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, mely ha megvész, / Róma ledűl s rabigába görbed” (A magyarokhoz). Sőt a szép, jó és igaz isteni együtt futása jellemzi a tehetséges alkotót, egy Arany Jánost, de teljességgel hiányzik a tehetségtelen akarnokból, egy Lisznyay Kálmánból. Ez utóbbiak ma a médiában habra vert hírességek, a véreskezű zsarnokok minapi talpnyalói, ma pedig a liberalizmus élharcosai és a gátlástalan kapitalizmus kiszolgálói. A tiszta erkölcs zavaró, idegesítő jelenség a csalóknak, rablóknak, gyilkosoknak, besúgóknak, rágalmazóknak, akik ráadásul az „értelmiségi” minősítést is kizárólagosan maguknak tartják fönn. A tehetséget nehéz megítélni a kortárs olvasónak. Egyet azonban biztosan meg tud határozni: a mívességet. Azaz megvan-e a mesterségbeli tudása az írónak, költőnek, festőnek, szobrásznak, vagy nincs meg. A tehetségtelen firkász nem azért ír szabadverset, vagy trágárkodik a színpadon, mert mondandója megköveteli, hanem azért, mert képtelen szonettet vagy pergő párbeszédet alkotni, és mert dadog benne az emberség is. Bűzös szemétdarabok, rothadó roncsok hevernek szívében, összefüggéstelen kultúrafoszlányok bicegnek elő agyának ronda bugyraiból. Velük szemben Tarbay Ede – akárcsak Illyés Gyula vagy Vas István vagy Csorba Győző a közelmúltban – nem átallja szép magyar nyelven, a legfeszesebb, klasszikus európai formában, szonettben napfényre hozni, mi benne van: emberséget és magyarságot. Nem szirénázik, és nem kapkod valamiféle áleurópaiság után, sem nem kongat böhöm vészharangot fröcsögő magyarsággal, hanem finom lélekharangot csendítve hív elhunyt drámaíró barátja emlékezetére: Lélekharang – In memoriam Örsi Ferenc.

48

Tarbay Ede LÉLEKHARANG In memoriam Örsi Ferenc Amikor állt, rendíthetetlen testtel, magába fojtva lélegzeteket, mintha az öreg Szervátiusz-mester egyetlen fából faragta volna meg. De mégsem fa – bazalt, alatta vulkán, kitörni kész a jelenben a múlt, ha felszakadt a lávaforró hullám, tarolt a véres földön, elcsitult. Lobogó fénye középkori fáklya, mögötte paták, lovak dübörögnek, és elrejtettek lépnek napvilágra, míg orkán-tölcsér kősziklákat pörget, s hogy oldassék az idő bénasága, egy lélekharang töri meg a csöndet. A hagyományos magyar és európai kultúra vissza-visszatérő, rögzült eleme (toposza) a latin in memoriam, amelynek jelentésmezője a latinban magában foglalja a nem felejtő hálát azért, hogy volt, hogy ismerhettük a tehetséget. Benne van a mi tehetségünk is, hogy képesek vagyunk emlékező hálára. A memoria tartalmazza még az intést az utókornak, hogy lám, történelmi gyökerei vannak a jelen fájának, a zöldellő lombnak, tarka virágnak, ízes gyümölcsnek. Amikor állt, rendíthetetlen testtel magába fojtva lélegzeteket, mintha az öreg Szervátiusz-mester egyetlen fából faragta volna meg. Az első versszak látszólag Örsi Ferenc külsejét vetíti elénk: Amikor állt, rendíthetetlen testtel… Talán ismeretes, hogy mintegy két méter magas óriás volt. Valóban olyan, mint az idősebb Szervátiusz szobrászmester egy-egy fatömb szobra. Mégis a verset egyetlen egyszer is végigolvasva napnál világosabb, hogy Örsi Ferenc bensője, lelkülete, jelleme tornyosul elénk, mégpedig a drámaíró és drámai alakjai magasodnak föl előttünk, aki és akik a vihartól inkább kettétörő tölgyek, semmint a csapások elől elhajoló furfangos fűszálak, leleményes Odüsszeuszok vagy találékony Tenkes kapitányok. Ezt a hajlíthatatlan jellemtípust többféle nyelvi eszközzel láttatja a vers:  túlzó jelzőkkel (rendíthetetlen, egyetlen), amelyek a magyar anyanyelvű olvasónak a Szózat rendületlenül határozóját, illetve a kizárólagosságot idézik föl,  ugyancsak túlzó, de már kissé megkopott, megfagyott metaforával (magába fojtva lélegzeteket), amelyben a határozói igenév állapotot kifejező mivolta is alátámasztja a változatlanság képzetét; a váratlan és különös szinekdoché, az egyes szám helyett a többes szám és a birtokos személyjel hiánya (magába fojtva lélegzetét helyett) pedig a kortársak megtestesítőjévé teszi Örsi Ferencet,

49

 Szervátiusz tömbszobraira való utalással (Szervátiusz-mester… faragta volna meg),  a fatömbre utalással (egyetlen fából),  a rendkívül kemény kőtömbre való utalással (bazalt), amelyben jelentésbeli fokozás van, azaz előbb egyetlen fa tömbje, majd valami sokkal keményebb, a bazalt. Az első versszakból formálisan hiányzik a főmondat, hacsak nem tekintjük a rendíthetetlen testtel szerkezetet hiányos mondatnak, vagyis rendíthetetlen testtel [állt]. A főmondat hiánya törést okoz, zökkentő hiányt az olvasóban. Ezzel egyrészt a későbbi kitörő vulkán metaforát készíti elő, másrészt előrevetíti a második versszakkal, illetve De ellentétes kötőszóval kezdődő, az előzőkkel ellentétes mondategészt (De mégsem fa – bazalt, alatta vulkán, kitörni kész…), amely maga is kötőszó nélküli ellentétes mellérendelő mondatot alkot, és amelyben az interpolálható ellentétes [hanem] kötőszót gondolatjel helyettesíti. A vers első, időhatározói mellékmondatát (Amikor állt) tehát különféle típusú appozíciók, azaz hátravetett szerkezetek követik, amelyek magyarázzák, behatárolják, meghatározzák és egy irányba szűkítik az „állás” hogyanját, mégpedig a kimozdíthatatlanság, a mozdulatlanság és a változtathatatlanság irányába:  rendíthetetlen testtel – a hagyományos nyelvtanban minőségjelzős mód-állapothatározó,  magába fojtva lélegzeteket – a hagyományos nyelvtanban határozói igenévi alaptagú határozós és tárgyas bővítményű módhatározó,  mintha … egyetlen fából faragta volna meg – a hagyományos nyelvtanban feltételes hasonlító jelentéstartalmú módhatározói mellékmondat,  De mégsem fa – bazalt, … többszörös ellentét (de kötőszó, fa – bazalt ellentét és fokozás). Ezekhez a sorokhoz nem árt tisztában lenni azzal, hogy Örsi Ferenc, mint az óriások általában, szelíd volt és halk beszédű, de mint Méliusz Juhász Péter egykoron, időnként, néha váratlanul, fekete szeme elkezdett villogni, hangos ordításban jött elő mindaz, mit órákon, heteken és hónapokon át magába fojtott. Nyugodt, logikus fejtegetéseit öblös hangú, szintén Méliusz Juhász Péterre emlékeztető, archaikus kakofemizmusokban való érzelemkitörés váltotta föl (beste kurafi, ország kurvája és hasonlók). Aztán „elcsitult” megint napokra, hetekre, hónapokra. Ezt a magyarázatot alátámasztja a vers első megjelent változata is, amelyben s ha felszakadt a szó, sósízű hullám szerepel a kötet ha felszakadt a lávaforró hullám sora helyett (Új Magyarország. 1994. szeptember 6.). A korábbi változatban tehát egyrészt közvetlenebb az utalás a szóbeli kifakadásra, másrészt a sósízű jelző a hullám metaforához kötődik („tenger hulláma”). A végleges változatban talán tisztul is a költői kép azzal, hogy a vulkánhoz kötődő lávahullám szerepel. A szonettban az elcsitulás és kitörés mennyiségileg fordítva van, mint a valóságban. A végletes kimozdíthatatlanságra, mozdulatlanságra, változtathatatlanságra utaló első versszakkal ellentétben a második versszak vulkán metaforájától mindvégig a végletes változások, kozmikus mozgások képét vonultatja föl. A vulkán és a láva a társadalomban a forradalom, az egyénben a kitörő érzelmek hagyományos európai és magyar toposza (magyar példa: „bár keserűségvulkán dübörögjön, / lávás szitokkal födve a vetést” – József Attila: A kozmosz éneke, Szonettkoszorú, 14. szonett); de hasonlóan a társadalmat változtató történelmi nagyság toposza a fáklya (magyar példa: „Oly buzgón törekedsz s gátokat ostromolsz, / Hogy fáklyáddal egünk fellegeit higítsd” – Berzsenyi: Orczy árnyékához) és a Vörösmartyra (A vén cigányra) emlékeztető kozmikus vihar képének toposza: ha felszakadt a lávaforró hullám tarolt a véres földön, elcsitult kitörni kész a jelenben a múlt lobogó fáklya paták, lovak dübörögnek elrejtettek lépnek napvilágra orkán-tölcsér kősziklákat pörget

50

A törés és kitörés érzékeltetője az enallagés metafora: ha felszakadt a lávaforró hullám – azaz „ha felszakadt a forró láva hulláma”. A tarolt a véres földön kifejezés metonimikus hipallagé. Következmény és okozat a véres föld, nem pedig előzmény. Az ellentéttel (jelen ›‹ múlt) bővített metafora (kitörni kész) elsősorban Örsi Ferenc drámaírói munkásságát sűríti ide, de valójában ez volt az A Tenkes kapitánya regény is. Örsi Ferenc drámái, az Epeiosz-akció, a Zrínyi, a Teréz stb. nem a trójai faló történetéről, illetve nem az ifjú Zrínyi Miklós meggyilkolásáról és nem Táncsics Mihályról szólnak, hanem a szovjet nemzetközi szocialista zsarnokságról. Ezt az akkori politikai cenzúra nem tudta megítélni maga magának sem, amint hogy a tehetségtelenség mai kulturális cenzúrája sem, de nem tudta észre nem venni sem. Ezért jelenhettek meg munkái, elkészülhettek és vetítették néha-néha tévédrámáit, de ezért is szorították és szorítják ezeket a műveket és nevét árnyéklétbe, hiszen egykori dühödt kirohanásai, vulkánkitörései egy-egy párt- vagy írói gyűlésen expressis verbis magyarázatát adták ezeknek a műveknek. A Tenkes kapitánya az ifjúsági regény műfaji álarcában nem más, mint hogyan győzi le a jórészt fegyvertelen, de okos, erényes hazafi az állig felfegyverzett, hőbörgő, kegyetlen, idegen katonaságot. Ezért is fordították le akkoriban többek között grúz nyelvre. A grúzok pontosan értették, és jól jött nekik. A Zrínyi tévédráma előadása után a tévében és az Élet és Irodalom hasábjain tudatosan félrevitték az akkor is párthű és akkor is tehetségtelen irodalomtörténészek és történészek a dráma értelmezését azzal, hogy bizony be van bizonyítva, Zrínyit a vadkan ölte meg, nem a császár felbérelte orvgyilkos. Csak éppen Arisztotelészt, Horatiust és Arany Jánost hallgatták el mellőle, azaz hogy a dráma – és a művészet általában – nem azzal foglalkozik, ami megtörtént, hanem azzal, ahogy történni szokott. A színész nem úgy visít, ahogy az igazi malac, hanem ahogy a malac visítani szokott (Vojtina Ars poeticája). A Zrínyi-dráma esetében nem Zrínyi tragikus haláláról értesülünk, hanem arról, ahogyan dolgoznak általában a nagyhatalmak: méreggel, orvgyilkossal, dezinformálással stb. A szonett harmadik és negyedik versszakának szerkezete hasonlít az első versszakéhoz. Bennük nem főmondat nélküli alárendelt mondatot, hanem nominális főmondatot (Lobogó fénye középkori fáklya) követnek appozíciós jellegű kijelentések: mögötte paták, lovak, (a paták szinekdoché, magyarázata a lovak – Arany és Petőfi technikája szerint) lovak dübörögnek, és elrejtettek lépnek napvilágra, (az elrejtettek ismét metonímia–szinekdoché, Örsi Ferenc műveiben felvonultatott nemzeti hősök, akik a kor kultúrpolitikájának történelmi elhallgatottjai), míg orkán-tölcsér… hogy oldassék… egy lélekharang… Három appozíciós mondat követi a korábbi felsorolásokat, és a korábbiakhoz képest hosszúságukkal mintegy elnehezítik, lelassítják, megnyugváshoz kormányozzák a verset, miközben a feszültség nem igazán oldódik formailag sem, hiszen a szonett utolsó versszakának harmadik mondata tekinthető főmondatnak (s …egy lélekharang töri meg a csöndet), a második ebbe beékelt célhatározói mellékmondat (hogy oldassék az idő bénasága), az első pedig (míg orkán-tölcsér kősziklákat pörget) az előző versszak két főmondatának (…dübörögnek…, és …lépnek…) mellékmondata.

51

Az emelkedett, patetikus benyomást keltik  a már említett, a mai magyarban ritka appozíciós szerkezetek,  az archaikus magyar és európai kultúrájú és kozmikus metaforák (bazalt, vulkán, lávaforró, középkori fáklya, paták, lovak dübörögnek, lépnek napvilágra, orkán-tölcsér, kősziklákat pörget, lélekharang),  a jelentésükben patetikus és esetleg még túlzó jelzők és jelzős szóösszetételek (rendíthetetlen, öreg /ti. mester/, lávaforró, egyetlen, véres, lobogó, középkori – orkán-tölcsér, kőszikla, lélekharang),  régies igealak (szenvedő ige régies felszólító módban: oldassék – mai nyelvhasználatban inkább oldódjon szerepelne),  az igei és főnévi halmozások (tarolt …, elcsitult – paták, lovak),  a szokatlan, zaklatottságot is kifejező mondatrend (főként a második versszakban) és beékelődés (főként az utolsó versszakban – lásd fentebb),  a gyakori és különféle aszindeton, vagyis kötőszó nélküliség (mégsem fa [hanem] bazalt [és] alatta vulkán…[és amely] kitörni kész…, ha felszakadt… [akkor] tarolt…[és] elcsitult, fáklya,…[és]… mögötte paták…[és] míg orkán-tölcsér…[akkor] egy lélekharang…),  régies főnév, kötőszó: napvilág, mester, s A szonettben kizárólag különféle alakú proformák utalnak az alcím jelöletlen birtokos jelzőjére, azaz Örsi Ferencre: álltŘ (elliptikus e. sz. 3. szem. igei személyrag) magába (visszaható névmás) mégsem fa Ř (elliptikus személyes névmás, ti. Ő) alatta, mögötte (személyjel a névutón/határozószón) fénye (birtokos személyjel a főnéven). A lobogó fáklya toposza és az orkán-tölcsér, azaz viharos forgószél, tornádó, nyilván Örsi Ferenc emberi-írói nagyságának metaforái. A nagyságot még túlzóan (hiperbolikusan) tovább emeli, hogy a szokásos kifejezés (kősziklákat görget) helyett kősziklákat pörget szerepel, vagyis olyan erős, hogy neki a kőszikla csak valamiféle kis kődarab, amelyet mintegy megpörget az ujjai között. Kulcsmetafora az utolsó előtti sor, az utolsó sor mint a főmondat és az előző főmondat mellékmondata közé (míg orkán-tölcsér kősziklákat pörget) ékelődött célhatározói mellékmondata: s hogy oldassék az idő bénasága. Ennek a metaforának az előkészítése elsősorban a korábban elhangzó magába fojtott lélegzetek és a jelenben kitörni készülő múlt. Együttesen Örsi Ferenc és Tarbay Ede alkotói munkásságát és az egész magyar társadalmat megbénító zsarnoki létből való kitörés vagy legalábbis feloldás kísérletére történő utalásoknak tekinthetők ezek. A jogtörténészek a 20. század második feléről mint négy évtizedes joghalálról beszélnek. A gazdasági, lelki, társadalmi változások is megbénultak. Az utolsó sor megkopott, megfagyott metaforája (töri meg a csöndet) utalás lehet az elhallgatásra is, szó szerint azonban a temetésre várakozók némaságára vonatkozik, hiszen a verset Tarbay Ede Örsi Ferenc temetésekor írta, és először az Új Magyarországban jelent meg In memoriam Örsi Ferenc címmel. A lélekharang, a templomok legkisebb harangja, amelyet a közösség egy-egy tagjának elhunytakor és temetésekor szólaltatnak meg, szintén ismeretlen, archaikus kifejezés a mai társadalom egy részének. Itt nyilvánvalóan az emlékezésre hívó szonett metaforája. Ez a szonett Örsi Ferencre emlékeztető lélekharang. Nincs többé Örsi Ferenc, nincs többé, aki az elrejtett értékeket napfényre hozná, nincs többé, aki legalább egyszeregyszer felüvöltve, láncait megcsörgetve felrázná a tanult tehetetlenségre, szolgai lusta tespedésre nyomorított társadalmat. Ha azonban a kötet többi versét is vigyázó tekintettel végigpásztázzuk, akkor a lélekharang metafora a költő figyelmeztetése is, hiszen az európai és ma-

52

gyar kultúrában „A Filozófus” (Arisztotelész) analógiás metaforájára emlékezve „az öregség az élet estéje”, az emmauszi tanítványokat idézve pedig kései ima, hogy „maradj velünk, mert már esteledik, és lemenőben a nap” (Lk 24, 13–35). Tarbay Ede, akárcsak a hozzá és Örsi Ferenchez hasonló kultúrájú Illyés Gyula, Vas István, Csorba Győző, – öregedvén kászálódik Kháron komor és rozzant ladikjába (Illyés Gyula), – önmagának is számot ad életéről (lásd Csorba Győző utolsó versesköteteit), – elővételezve a halál pillanatát, lepörgeti életét, mint valami filmdrámát (lásd Tarbay Ede Vadak 2003-as verses regényét), – gondosan könyvel, mérleget készít Krisztus ítélőszéke elé (vö. Tarbay Ede Pannonia Christiana verseskötetével). A Lélekharang szonett a Pannonia Christiana versesköteten belül maga is a Végelszámolás felé című ciklus egyik darabja, és mint ilyen, figyelmeztető, felhívó jel a még élőknek. A vers formája, a szonett, az európai és magyar művelődésnek nemcsak az egyik legnehezebb, hanem talán a legnemesebb és legcsiszoltabb formája.

Tarbay Ede LÉLEKHARANG In memoriam Örsi Ferenc Amikor állt, rendíthetetlen testtel, magába fojtva lélegzeteket, mintha az öreg Szervátiusz-mester egyetlen fából faragta volna meg.







                 –    

De mégsem fa – bazalt, alatta vulkán, kitörni kész a jelenben a múlt, ha felszakadt a lávaforró hullám, tarolt a véres földön, elcsitult.

                     

Lobogó fénye középkori fáklya, mögötte paták, lovak dübörögnek, és elrejtettek lépnek napvilágra,

           –                    

míg orkán-tölcsér kősziklákat pörget, s hogy oldassék az idő bénasága, egy lélekharang töri meg a csöndet

(Nagy L. János ritmizálása) Ha pedig a verseskötet címére tekintünk, amelyben ez a szonett megjelent (Pannonia Christiana) akkor ez a szonett még egy, a globalizált-amerikanizált médiakultúrában kivesző, Illyés Gyula, Vas István, Csorba Győző, Örsi Ferenc, Tarbay Ede által még megélt és képviselt európai és magyar kultúrára összefoglalóan is emlékeztet, annak el nem felejtésére int. Ez a kultúra a Pannonia Christiana kultúra. Nem a „keresztény Magyarországot akartam” hiteltelen politikai buborékja, hanem egy, kizárólag erkölcsös és humanista polgárok által vállalható, a Római Birodalom óta a Kárpát-medencében élő, veretes kultúra, amelyet az egykori Saul

53

rabbi, a későbbi tarszuszi Pál alapított meg a Kr. utáni első század közepén, nem is olyan messze a mai Gyula városától (az ókori Illiricumban, illetve Sirmiumban). Pannonia Christiana kultúra. Ajánlom figyelmükbe!

A 2005-ös József Attila-est (Dr. Kereskényi Miklós)

54

PÉNTEK JÁNOS

NYELV ÉS IDENTITÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN* Január első napjaiban, amikor Németországban élő barátom Románia uniós csatlakozása alkalmából újdonsült európai polgárként üdvözölt, önkéntelenül is József Attila jól ismert versének sokszor idézett sorai jutottak eszembe: „Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen Néz téged, mert örül, hogy lát ma itt Fehérek közt egy európait.” (Thomas Mann üdvözlése) Ezek a sorok ötlöttek föl bennem, és azon tűnődtem: mi Európa ma, mitől európai az európai? Ez az az Európa? Közben Popper Péter frissen olvasott könyvére gondoltam, az Egy illúzió halálára, amely az Európának nevezett illúzió halálát fejtegeti. A klasszikus Európa halálát. Ennek etalonja Thomas Mann vagy Szókratész, akire Popper is hivatkozik. Közös értékek, közös kultúra, hosszú időn át a közös latinitás, az emberi méltóság értékelése – ezek mind európaiak voltak. Most a pénz lesz a közös annak, aki megéri, bankárok álma, az euro? Mitől vagyok magyar? Némelyek szerint román? És hogyan, mitől lettünk egyik napról a másikra európaiak? Minek alapján mondja a szegedi professzor, mint a sajtó írja, hogy nagyon kevés magyar jött be a honfoglaláskor a Kárpát-medencébe? Ő honnan tudja, akkor ki volt a magyar? Identitászavarban vagyunk? Identitásvesztésben? Többszörös identitásban?

Identitás(ok) és kötődések: a nyelv szerepe Kétségtelen, hogy az azonosságtudatnak nincs általános, egységes modellje. Különféle jellegű identitások vannak, és az identitásnak magának is sokféle, ideológiailag eltérő értelmezése. A különbségek, amelyek mögött történelmi és az adott csoport helyzetéből fakadó okok állnak, abban mutatkoznak meg elsősorban, hogy az adott identitásszerkezetben, identitásmodellben melyik lehetséges tényezőnek van meghatározó jelentősége. Az európai identitások jelentős része az állampolgársághoz kapcsolódik, és ez nem csupán a nemzetállamok többségi polgáraira jellemző, hanem a csoportok egyenlő státusára és viszonylagos autonómiájára épülő országok polgáraira is (ilyen nem csupán a francia, a svájci, de a finn identitás is). A diaszpóraidentitásnak, amilyen pl. a zsidó, a tradíció, jelentős mértékben a vallási tradíció a meghatározó eleme. Ezekben az identitásokban kisebb jelentősége van a kommunikatív funkciójú beszélt nyelvnek, mint a hagyományokat őrző és hordozó szakrális nyelvnek. (A hagyomány szakrális nyelv nélkül is meghatározója lehet az identitásnak, pl. a romák identitásában). A Kárpát-medencei magyar identitás az országhatáron kívül nem kapcsolódhat az állampolgársághoz, már csak azért sem, mert az utódállamokban a kisebbségi közösségeknek alá-

* A szöveg előzőleg több változatban előadásként hangzott el, legutóbb, május 8-án, egy akadémiai fórumon

55

rendelt jogi státusuk van („másodrendű állampolgárok”), a többségiek agresszív identitását a kisebbségiek védekező (és részben rejtett) identitással kénytelenek ellensúlyozni. A tradíció fontos eleme ugyan ennek az identitásnak, mivel azonban a magyarok felekezetileg még inkább megosztottak, mint állampolgárság tekintetében, ez a tradíció is – mint egyetlen közös elemhez – az anyanyelvhez kapcsolódik. Ha állampolgári státusát és felekezeti hovatartozását nézzük (és egyebeket most ne említsünk), a magyar Európa talán leginkább megosztott népe. Ebben a megosztottságban a közös nevező a magyar nyelv, amely annál is inkább betöltheti ezt az identifikáló szerepet, mivel areálisan beépült ugyan a közép-európai nagy régióba, alapvető elkülönítő sajátosságait mégis megtartotta. Közeli rokon nyelvek ezt a szerepét nem veszélyeztetik, mint a horvátét a szerb, a szlovákét a cseh vagy a ruszinét az ukrán. Ez az oka tehát annak, hogy a Kárpát-medencei magyarok identitásában alaptényező a nyelv. Lanstyák István ezt így rögzíti: „… a szlovákiai magyarok nemzeti azonosságtudatának a nyelv – a magyar nyelv – nem járulékos, hanem központi eleme. Szemben az olyan etnikumokkal, mint amilyen környezetünkben a roma vagy a zsidó, távolabb pedig többek között a skót, a velszi, az ír vagy a maori, amelyek a nyelvcsere után is megtartották, ill. megtartják etnikai és kulturális önazonosságukat, azok a szlovákai magyarok, akik feladják nyelvüket, egyben megszűnnek magyarok lenni. Ezért érdemes a helyzetünket meghatározó tényezők közül azokat kiemelni, amelyek hatással vannak vagy lehetnek a nyelvmegtartásra vagy éppen a nyelvcserére.”1 Ezt bizonyítja az is, hogy minden nagyobb magyar régióban (Magyarországot is beleértve), nagyobb a magyar anyanyelvűek, mint a magyar nemzetiségűek száma.2 Ha a nyelvcsere után, a nyelv nélkül is megőrződne a magyar identitás, akkor ennek fordítva kellene lennie. A vallásnak mint a hagyomány fontos elemének, mint fontos értékek megjelenítőjének, valamint a személyesen és a gyülekezetekben gyakorolt hitéletnek szintén fontos szerepe van a magyar identitásban. Ennek mintegy „negatív” bizonyítéka, hogy „Az »elnemzetlenedés« mértékének eltérései nagyfokú megegyezést mutatnak az »elvilágiasodáséval«. A vallási (csakúgy mint a nemzeti) kötődés nélküliek aránya különösen magas Magyarországon (25,4%), Szlovákiában (15,9%), a Muravidéken (14,5%) és a Vajdaságban (7,7%). Ez az arány ugyanakkor az etnikai, vallási értékekhez kimagaslóan ragaszkodó erdélyiek és őrvidékiek esetében még az 1%-ot sem éri el.”3 A vallás, a felekezeti hovatartozás markánsabban erősíti az identitást, ha annak éppen a nyelv révén etnikai jellege van (a protestáns egyházak elsősorban). Erdélyben a magyar identitás elkülönítésében általában fontos a keleti vagy a nyugati kereszténységhez tartozás. Bizonyára az egymáshoz kapcsolódó, egymást erősítő nyelvi és felekezeti kötődés az alapja annak, hogy olyan kisrégiókban, mint amilyenek például Erdélyben a Hunyad megyei honfoglaláskori települések (Lozsád, Rákosd, Alpestes, Hosdát) vagy Észak-Erdélyben Borberek, Óradna, az előrehaladott nyelvcserefolyamatok ellenére ezeknek a „reliktum”-közösségeknek erős a magyar identitástudatuk. Moldvában, ahol a római katolikus egyház népegyházi jellege, a II. Vatikáni Zsinat előírásai alárendelődnek az általánosabb egyházpolitikai törekvéseknek, és összefonódnak a román nemzetállam törekvéseivel, a magyar közösségek akarata ellenére az identitásban (és a mindennapi használatban) a nyelv háttérbe szorult, és a vallási hovatartozás vált meghatározóvá.4 A nyelv szerepe tehát valóban eltérő lehet az egyes közösségek identitásában (még inkább az egyes emberekében), ez viszont nem indokolhatja neves társadalomtudósok általánosító, tagadó álláspontját. 2004 szeptemberében Kolozsváron, a 13. Élőnyelvi Konferencián Kontra Miklós mutatta be (Skutnabb-Kangas nyomán) azt a kétféle paradigmát, amely ideologikusan, a többségi és a kisebbségi (hatalmi és alárendelt) csoportok érdekei szerint tagadja vagy elismeri a nyelvnek ezt a szerepét. „Manapság sok társadalomtudós (pl. Blommaert 2001, May 2001, Pennycook 2001) azt a véleményét hangoztatja, hogy nincs lényeges kapcso-

56

lat az anyanyelv és az identitás között. // Vannak, akik szerint az anyanyelv és egy második nyelv között csupán kis különbségek léteznek, melyek mennyiségiek, nem minőségiek, ezért az anyanyelv elvesztése, a nyelvcsere távolról sem akkora probléma, mint egyesek hiszik. Edwards (1984) például azt állítja, hogy a kisebbségek esetében a nyelv kommunikatív és szimbolikus értékei szétválaszthatók, s a szimbolikus értékek megmaradhatnak akkor is, ha a kommunikatívak hiányoznak.” Ez a posztmodern, liberális paradigma a magyarországi szociológiai kutatásokban is jelen van, sőt az erdélyire is kisugárzik.5 Annak sincs semmiféle megalapozottsága, hogy az egyes identitásmodellek között valamilyen „fejlődési” sorrendet és ennek alapján értéksorrendet feltételezzünk, ti. hogy a fejlődés iránya az állampolgári identitás vagy éppen a világpolgári identitás volna, az identitásnélküliség a szekularizáció analógiájára. Ebből következik, hogy nem is lehetséges és nem is szükséges a Kárpát-medencei magyar identitás valamiféle „korszerűsítése”. Szükséges viszont azoknak az okoknak a felszámolása, amelyek miatt ez az identitás védekező jellegű.

„Identitáspluralizmus”? Van azonban az identitásoknak egy, az élővilág rendszertani szerveződéséhez hasonló hierarchiája. Vannak a helyi, lokális, etnikai csoport-identitások, ezekre épülnek a regionális identitások, aztán maga a (kulturális) nemzeti identitás, ezek fölött is lehet pl. közép-európai vagy éppen európai identitás. Ebben a hierarchiában középszinten, a faj élővilágbeli kategóriájához hasonlóan, a nemzet áll, fontos közös jegyével, a nyelvvel.6 Az alapidentitás tehát a nemzethez és a nyelvhez kapcsolódik, ezen belül – akár több szinten – lehet eljutni a lokális identitásokhoz, és minden lokális, regionális identitásnak megvan a maga nyelvváltozatbeli, nyelvjárási kifejeződése is.7 Ebből az is következik, hogy a nyelvjárásoknak is van identitáskifejező, identitáserősítő szerepük: bennük még a nyilvánosságban sem az elkülönülést érezzük, hanem a változatosságban való összetartozást. Ezért a nyelvmegtartásnak mintegy feltétele a nyelvváltozatok használatának bátorítása, megőrzése. Többféle értelemben szokás hivatkozni a kettős identitásra, noha a szintagma belső, szemantikai ellentmondást tartalmaz: az identitás tudvalévőleg azonosságot, önazonosságot, az ehhez fűződő öntudatot jelenti, olyan, mint a kongruencia matematikai fogalma. Az identitás elvileg kizárja a kettősséget. Ez részben mégis lehetséges úgy, hogy a fő identitástényezőket mint kötődéseket különítjük el, a részt emeljük az egész szintjére: beszélni lehet valakinek az állampolgári identitásáról, a nemzeti identitásáról, a felekezeti identitásáról stb. Ebben azonban minden esetben van egy domináns elem, az alapidentitás meghatározója. Az ilyen kettősség az alapja az olyan helyzeti konfliktusoknak, hogy Magyarországon románnak, szlováknak mondják a romániai, szlovákiai magyarokat. A magyarországi „külső” identifikálás az állampolgárságra vonatkozik, és ez sérti a kisebbségieket, akik számára ez nem elsődleges, hanem járulékos körülmény az önazonosságukban.8 Nem ritka az alapvető identitástényezők inkongruens szerveződése sem, és a kettős identitást inkább ehhez szokás kapcsolni. A kétnyelvűséggel foglalkozók jól tudják, hogy vannak olyan kétnyelvű beszélők, akiknek szimultán elsajátított két első nyelvük, „anyanyelvük” van, kettős kulturális kötődésük. Felnőtt korban rendszerint az ilyen beszélők is kialakítják az eredetileg két első nyelvük, két kultúrájuk számukra természetes sorrendjét. Eldöntik, hogy ők kicsodák. Az identitástényezők inkongruenciája úgy is megjelenik, hogy azok nem a megszokott módon kapcsolódnak össze az egyéni identitásban: szlovák tudatú, magyar anyanyelvű (Szlovákiában), román tudatú és anyanyelvű református (Romániában) stb. Ezek átmeneti, instabil identitások, amelyek folyamatosan és természetesen végigkísérik a nyelvcserét, az identitásváltást.

57

Az „identitáspluralizmus” neves szerzőktől hangoztatott, részben idealizált eszméje tehát indokolatlanul egybefogja és egybemossa az identitást és az ember sokféle egyéb kötődését. Az ember, minden ember, „paradigmatikus kötődései” sokfélék: vannak állampolgári jogai és kötelezettségei, hozzátartozik a nők vagy a férfiak csoportjához, helyi közösséghez, munkahelyi közösséghez, valamely egyházhoz, szakmai körhöz, korcsoporthoz, családjához stb. Ezek a kötődések kötelékek is egyben, és egybefonódva vannak benne abban, amit identitástudatnak, önazonosságnak nevezünk. És ebben – az identitás jellegétől függően – egyik vagy másik kötelék válik meghatározóvá. Amikor identitásról beszélünk, rendszerint erre az alapvető kötődésre gondolunk: a Kárpát-medencében a közös nyelvet beszélők, a közös múltat vállalók és értékelők önmagukhoz és egymáshoz való ragaszkodására.

A nyelv megtartása és a nyelvcsere a kétnyelvűségben Az identitásmegőrzés elsősorban a nyelvben való megmaradást feltételezi. A magyar nyelvhez nem az a cél és érdek fűződik, hogy a beszélőik egynyelvűek maradjanak, hanem, hogy használhassák és megtarthassák anyanyelvüket (nem anyanyelvüket is, hanem elsősorban azt!). „A cél az – írta 1993-ban Ankerl Géza –, hogy az utódállamok magyarjai többségének biztosítva legyen, hogy életük java részét anyanyelvükön élhessék meg – munkában, közéletben, szórakozásban – anélkül, hogy életpályájuk megcsonkulna, előmenetelük csorbát szenvedne; s hogy ugyanez leszármazottaiknak is biztosíttassék, magyar nyelvű oktatással az óvodától a doktorátusig.”9 Nyelvi környezetétől függetlenül többnyire mindenki belátja a kétnyelvűséghez fűződő érdekeit. Ennek a kétnyelvűségnek azonban olyannak kell lennie, amelyben az anyanyelv dominál, egyaránt meg kellene lennie benne a magas szintű anyanyelvi kompetenciának (a regionális értékekkel!) és a magas szintű államnyelvi tudásnak. A magas szintű, hozzáadó (additív), anyanyelv-dominanciájú kétnyelvűség jelenthetné a stabil kétnyelvűséget. Ha pedig megvalósul az a kétnyelvűség, amely magas szinten és eredményesen hasznosul a beszélő számára, még mindig alapvető feltétele a nyelvmegtartásnak a nyelv használata és a nyelv áthagyományozásának (azaz oktatásának!) intézményes lehetősége. A felcserélő, szubtraktív kétnyelvűségben fontosabbá válik a 2. nyelv, használata, értékelése egyre inkább háttérbe szorítja az anyanyelvet. Az ebben közrejátszó tényezők közül meghatározó lehet a tannyelvválasztás, a családi kétnyelvűség, a munkahelyi, a lakóhelyi környezet stb. Azt lehet állítani, hogy az alacsony szintű felcserélő kétnyelvűség, amelyben már a 2. nyelv dominál, az esetek többségében nyelvcseréhez vezet (ha másképpen nem, a 2. vagy a 3. generációban bizonyosan). Most Erdélyben és általában a külső régiókban a magyar nyelv szimbolikus fölértékelődése tapasztalható és a pragmatikus, kommunikatív érték csökkenése (nyelvválasztásban, főképpen a tannyelvválasztásban). A nyelvmegtartáshoz nem elég a szimbolikus érték: a nyelv nem önmagában, szimbolikusan nagy érték, hanem mindennapi használatában, eszközvoltában is. A közhiedelemmel ellentétben nem az államnyelv hatása, nem annak kontaktuselemei, a kölcsönszavak jelentik a fő veszélyt. A nyelvhasználatban valóban ezek a kölcsönelemek válnak feltűnővé, ezektől szeretné „megtisztítani” a nyelvet a laikus nyelvféltő, de még a hagyományos nyelvművelés is. Holott ezek csak következményei az anyanyelv alárendelt helyzetének, a korlátozó és diszkriminatív nyelvpolitikának.10 Magának a nyelvcserének van egy, a nyelvi funkciókat érintő, azokat fokozatosan szűkítő, elsődleges dimenziója, és ennek következményeként megy végbe magának a nyelvnek, fontos nyelvi regisztereknek (pl. szaknyelveknek) a leépülése, az első nyelvnek a másodikkal való fölcserélése. Ebben a kettős folyamatban csökken az első nyelvhez fűződő nyelvi kompe-

58

tencia, a beszédben általánossá válik a kényszerű kódváltás. Így vannak ezzel egyre nagyobb számban például azok a gyermekek, akik román nyelven konfirmálnak, mert nem tudnak magyarul. Ebben a fázisban játszik szerepet a szórványoktatás, és szerepe lehetne a hitoktatást megelőző vagy azzal párhuzamos nyelvoktatásnak. Ez a határhelyzetben folyó nyelvoktatás még inkább nyelvi rehabilitációnak tekinthető, mint nyelvi revitalizációnak. A szórványoktatás erdélyi intézményei és központjai jórészt egy-egy elkötelezett személyiség (Böjte Csaba, Kallós Zoltán és mások) missziós tevékenységeként jöttek létre alapítványi és egyéb támogatásokkal. Nagyon fontos munkát végeznek hétvégi oktatás formájában a kisebb központok is, ám státusuk, támogatottságuk bizonytalan, létük rendszerint egy személyhez és az ő elkötelezettségéhez kapcsolódik. Ezek a központok számukban és mostani befogadó képességükben elégtelenek. És a missziós elkötelezettségen túlmenően egyre sürgetőbbé válik az ezekben az intézményekben folyó oktatás szakmai megalapozása, a módszertanok és az oktatási eszközök kidolgozása azon az ismeretlen területen, amely az anyanyelv-pedagógia és az idegen nyelvek oktatása között húzódik.

Túl az anyanyelven A másodnyelvi egynyelvűség a nyelvcsere és gyakorlatilag az identitásváltás végpontja.11 A nyelvcserén átment közösségek korábbi anyanyelvük reliktumaként rendszerint ritualizált szövegeket őriznek meg szakrális funkcióban. A kultikus szférában az anyanyelv az Istennel való beszélgetés eszköze lehet, és ekkor már nem fontos a megértés, a szavak értelmének ismerete, csak a misztérium. A moldvai magyarok körében is vannak, akik anyanyelvükből már egy szót sem tudnak, de magyar nyelvű imádságokat ismernek. A magyar nyelv szakralizációját jelzi több dél-erdélyi szórványtelepülésről Vetési László, Verespatakról Máthé Dénes.12 Az ilyen helyzetben lévő közösségekben a nyelvi tervezésnek nincs más lehetősége, mint a nyelvi revitalizáció, az elfelejtett nyelv élesztése, esetleg éppen azokra a reliktumokra alapozva, amelyek a szakralitásban őrződtek meg. Ilyen revitalizációs programnak tekinthető a moldvai magyar gyermekek magyar nyelvoktatása. A nyelvi revitalizáció gyakorlatára, módszertanára és esélyeire több példa van a világ különböző részeiről. Ezeket a tanulságokat is meg kell ismerni, hasznosítani lehet őket. A nyelvmegtartás és a nyelvcsere között végbemenő nyelvi folyamatok nem sorsszerűek: minden fázisukban lassíthatók, és vissza is fordíthatók. A disszimilációnak, az elhagyott nyelv újratanulásának több példáját látjuk közvetlen környezetünkben is (leglátványosabban a még Romániában élő svábok körében).13 A folyamat időtartama, a történelmi példák szerint, igencsak változó: 5-6 generáció volt az örmények, a svábok esetében. Öt-hat évszázad alatt sem zárult le a moldvai magyarok körében, és ilyen veszély nem is fenyegette az autonómiát élvező székelyeket és szászokat. Egy olyan általánosabb tanulságát is meg lehet fogalmazni a nyelvi folyamatok elemzésének, hogy félrevezető az integráció és az autonómia alternatívaként való beállítása, hogy ti. integráció vagy autonómia. Az autonómia nem alternatívája az integrálódásnak, hanem feltétele. Az autonómia nélküli integrálódás ugyanis egyenlő az identitás feladásával. Az autonóm integrálódás jelentheti a biztosítékát az integritás és az identitás megőrzésének. Az autonómia pedig, amely annyi vitát és tanácstalanságot vált ki a közösségen belül is, személyi változatában nem jelent mást, mint az emberi méltóság megélésének lehetőségét, közösségi vagy akár területi változatában pedig a szülőföldjén élő közösség elemi szuverenitását. A nyelv vonatkozásában a félelem nélküli nyelvhasználatot, a nyelvhasználat szabadságát.

59

Közömbösség és méltóság az identitás vállalásában Visszatérve még záró gondolatként az identitáshoz kapcsolható jelzőkhöz: mint jeleztem, nem érzem indokoltnak annak korszerű vagy konzervatív, maradi minősítését. Kétségtelen azonban, hogy a történelmi előítéletektől és a helyzettől függően az identitás lehet védekező, amikor az embernek félnie kell nyelve használata és vállalt identitása miatt, félnie kell mások agresszív identitása miatt. És lehet az identitás önigazoló, és lehet közömbös. Tudvalévő, hogy valamely társadalom demokratikus szellemének és gyakorlatának két pillére van: a szabadság és a felelősség, egyebek mellett az identitásválasztás szabadsága és az identitásvállalás felelőssége. A Kárpát-medence külső régióiban gyakran az identitásválasztás szabadsága sérül (pl. éppen a moldvai magyarok esetében), Magyarországon pedig nő azoknak a száma, akik semmilyen identitást nem vállalnak. Az előbbiekben már idézett könyvükben Kocsis Károly és szerzőtársai a hivatalos népszámlálások alapján állapítják meg, hogy 1980tól 2001-2002-ig tíz évenként mintegy egy-egy millióval csökkent a Föld magyarjainak száma, nagyobb mértékben a külső régiókban, de meglepően magas arányban Magyarországon is. „A magyarországi magyarok lélekszám-csökkenésének a természetes fogyásnál … is nagyobb mértéke annak volt köszönhető, hogy 570 ezer (feltehetően magyar származású, a népesség 5,6%-a) nem nyilatkozott nemzetiségéről. Ennek alapján kijelenthető, hogy a nemzeti öntudat a Kárpát-medencei magyarok körében a magyarországiak esetében a leggyengébb, Erdélyben és Kárpátalján a legerősebb, ahol a magyarok településterületén 1% alatti az etnikai hovatartozásról nem nyilatkozók aránya.”14 A felelősséget említettem, az identitás ugyanis nem teljesen személyes ügy. Valamely identitás vállalásával vagy elutasításával az ember szolidaritást, sorsközösséget vállal vagy nem vállal a vele azonos identitásúak közösségével. Az elutasítás nem csupán közömbösséget jelez, hanem nagyfokú individualizmust is. És számolni kell azzal, aminek egyébként vannak jelei a magyarországi társadalomban, hogy az „identitásnélküliség” viszonyítási alappá válik, és hozzá képest a nemzettudat, a nemzeti identitás bármely formájának kinyilvánítása már nemzeti radikalizmusnak minősül. Amire a külső régióban mindannyian vágyunk: a méltósággal vállalt, vállalható identitás. Makkai Sándor is elsősorban azért érezte elviselhetetlennek a kisebbségi létet már a harmincas években, mert az ellenkezik az emberi méltósággal. Aki azt mondja mostanában vigasztalásul (és említhetném néhány román és magyar politikus nevét), hogy Európában most mind kisebbségiek leszünk, az nem tudja, mi a kisebbségi lét. Európában senkinek nem szabad kisebbséginek lenni, mert az nem statisztikai kérdés, hanem a méltóság vagy a megalázottság alternatívája. A méltósággal vállalt, méltósággal vállalható identitás számunkra a méltósággal vállalt, értékként őrzött és emberi teljességünk tudatában használt anyanyelvet jelenti.

Jegyzetek 1

A magyar nyelv jelene és jövője Szlovákiában. In: Lanstyák István–Szabómihály Gizella: Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony. 12–18. 2 Erre nézve a részletes adatokat l. Kocsis Károly–Bottlik Zsolt–Tátrai Patrik; Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989–2002). Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006. 31. 3 L. Kocsis és mtsai, i. m. 23. 4 A nyelvhasználati jogok világi és egyházi szabályozásának elkülönülését korábban részletesebben elemeztem A hitélet anyanyelvisége a mai Erdélyben című tanulmányomban (A nyelv ritkuló légköre. Szociolingvisztikai dolgozatok. Kolozsvár, 2001. 184–193); l. még Szilágyi N. Sándor: Nyelvi jogok, egyházi nyelvhasználat. A magyar nyelvű mise kérdése Moldvában (a Benő Attila–Szilágyi N. Sándor szerk. kötetben: Nyelvi közösségek – nyelvi jogok. Kolozsvár, 2006. 323–328.)

60

5

Péntek János: A kisebbségi identitás dinamikája – más megközelítésben. Kisebbségkutatás, 2001. 10: 15–20. Részben ebben gyökerezik az előző század első felében a faj és a nemzet, a faj és a nép fogalmának szándékos vagy szándéktalan keverése, pl. Szabó Dezsőnél. 7 Ez a hierarchikus szerveződés értelmetlenné teszi a különböző szintek szembeállítását, azt pl., hogy palóc vagy magyar, székely vagy magyar, csángó vagy magyar. A vagy helyett ilyen esetekben csak az ésnek lehet értelme. 8 A kettős állampolgárságnak egyebek mellett az is fontos szerepe lehetne, hogy a nyelv mellett az állampolgári státussal mint fontos kötelékkel erősítené a külső régiók magyarságának identitását. 9 Ankerl Géza: A Kárpát-medence nyelvterületeinek fenntartása. Nyugati példák és nemzetközi jogi eszközök. Magyar Szemle 1993, 2, 9: 906–919. 10 Ismét Lanstyák István megállapítását idézve: „Ami a kisebbségi helyzetben élő kétnyelvű beszélőkre, sőt magára az általuk használt anyanyelvre nézve valóban veszélyt jelenthet, az a kisebbségi helyzetből fakadó, sokszor a többségi hatalom nyelvvisszaszorító, lingvicista politikája által is gerjesztett nagyfokú nyelvi hiány, ill. ennek szélsőséges változata, a nyelvcserehelyzetben jelentkező nyelvleépülés. Ezt azonban korántsem a másodnyelv hatása idézi elő, hanem az első nyelv használatának korlátozottsága. (A másodnyelv nagymértékű hatása, amely velejárója a nyelvleépülésnek – itt nem kiváltó ok, hanem következmény.)” I. m. 13-4. 11 Az 1992 és 2002 közötti asszimilációs veszteséget Szilágyi N. Sándor nagyon körültekintő és óvatos becsléssel közel negyvenezerre teszi, ez az évtized általános apadásának mintegy egyötöde (l. tőle: Asszimilációs folyamatok a romániai magyarság körében. In: Péntek János–Benő Attila szerk., Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 2. Kolozsvár, 2005. 24–94.) 12 A ritualizált szöveg fogalmáról, a „maradványnyelv” szakralizációjáról l. Péntek János: A ritualizált szöveg. In: Péntek János szerk., Szöveg és stílus. Editura Presa Universitara Clujeana, Kolozsvár, 1997. 329–334. Esettanulmányok, példák: Máthé Dénes: A verespataki magyarság kétnyelvűségének/nyelvcseréjének előzményei és jellemzői. Kétnyelvűség III, 1995, 2: 9–16; Tánczos Vilmos: Nyelvváltás a moldvai csángók imarepertoárjában. Kétnyelvűség III, 1995, 2: 51–68; Vetési László: Az egyház – nyelvi és lelki otthon. In: Ördög Gyárfás Lajos szerk., Egyház és anyanyelv. AESZ-füzetek 1. Sepsiszentgyörgy, 1994. 15–17. 13 A magyarok létszámát növelő disszimilációra egyelőre alig van példa. Erről l. Kocsis és mtsai, i. m. 84. 14 I. m. 30–31. Az identitásukról nem nyilatkozók zöme a globalizáció által leginkább érintett, urbanizált területeken él, Magyarországon Budapesten és agglomerációjában, a vidéki nagyvárosokban (i. m. 22). – 2004. dec. 6-án készített „Diagnózisában” a Magyarországon élő ifj. Szabó T. Attila a népszavazás friss eredményei alapján írta: „A magyar állampolgári tudat legfeljebb 38%-os. … A magyar nemzettudat Magyarországon legfeljebb 15%-os, minden bizonnyal a legalacsonyabb a térségben.” 6

61

BALÁZS GÉZA

MÉDIASZÖVEG AZ EGÉSZ VILÁG Gondolkodásunkat és szövegvilágunkat, beleértve érzelmi világunkat is, a környezetünkből származó tapasztalatok, információk határozzák meg. Korábban a tapasztalatok, információk kis földrajzi, társadalmi körökből érkeztek, az ember el tudott igazodni közöttük. A tömegkommunikációnak, az informatika forradalmának köszönhetően az információk, különösen a másodlagos, nem tapasztalt információk mennyisége megnőtt. Ezt nevezzük információrobbanásnak. Egy új szólásmondás jól jellemzi ezt a helyzetet: „A nagymama nem látta a tengert, a kis unoka rögtön megnézi az interneten.” Bizony az informatika egyre jobban bevonul a hétköznapi kommunikációnkba. Hogy még egy tréfás szólással is éljek: „Letöltelek, mint internetes kalóz a büntetését!” Az emberiség közös tapasztalata a kultúrában és a nyelvben, a nyelven belül pedig szövegekben raktározódik. A szövegek jelentős része különböző törvényszerűségek szerint hagyományozódik: nemzedékről nemzedékre száll. Megkülönböztethetünk alig változó és gyorsan átalakuló, változó szövegeket. A hagyományozódás korábbi egyedüli formája a szóbeliség volt, majd több ezer éve megjelent az írásbeliség, s mire napjainkra széles körben elterjedt volna, már meg is haladta az elektronikus, tömegkommunikációs és informatikai úton terjedő újfajta, gyakran multimediális írásbeliség. A szövegek hagyományozódásának új módszerei alakulnak ki. A tapasztalat, az információ napjainkban egyre inkább médiaszövegekben él. A média viszont hol teljes, hol nagymértékben alá van vetve a piac uralmának. Ezért a médiában leginkább csak az él meg, ami könnyen eladható. A legkönnyebben, a legnagyobb számban a bulvárműfajok adhatók el. A korábbi kicsit kivételezett helyzetű, a „művelt nagyközönségnek” szóló sajtó, rádió és televízió egyre inkább az „átlagközönségnek” szól, sokszor éppen a demokratizmus jegyében. Nehogy már a néppel fizettessék meg az elitkultúrát! Ez fájdalmasan érinti a választékosabb, igényesebb kulturális termékekre vágyó embereket. Ahogy körülnézek a környezetemben, egyre többen hiányolják a színvonalas, sokféle értéket fölvonultató, széles választékot nyújtó, persze nem föltétlenül unalmas médiát. A szórakoztatóipar tehát beköltözött a médiába. A média legkedveltebb műfaja az ún. szórakoztató információ lett. Az angolban az information és entertainment szavakból összerakták az infotainment (szórakoztató információ) szót. Magyarul leginkább szórakáció-nak nevezhetnénk. „Már megint szórakáznak velem!” A szórakoztatás alapműfajai a „színes” hír (például a kétfejű borjúról), a borzongtató beszámolók emberi (olykor gyomorforgató vagy életveszélyes) különlegességektől, a show. Árulkodó példája volt ennek az, amikor a közszolgálati televízió információs (vagyis híreket, eseményeket közlő) műsorát Info-show-nak nevezte el. Majd gyorsan levették a címet, amikor kiderült, hogy egybeolvasva elég furcsa asszociációt kelt. A pszichológus Csíkszentmihályi Mihály tévéaddikciónak nevezi a televízióhoz fűződő elszakíthatatlan, már-már az alkohol- vagy drogfüggőséghez hasonló kapcsolatot. A modern embert mindennél több információ, időtöltési, benne szórakozási lehetőség veszi körül, de éppen a sok hatás ellenére mindig többre, elérhetetlenre vágyik, ettől élete unalmasnak tűnik. Soha nem volt annyi lehetőség a találkozásra, ismerkedésre, és mégis egyre több a magányos ember. Ráadásul egyre több ember magányos társas környezetben is. Csányi Vilmos „egyszemélyes csoportnak” nevezi a modern embert. Az unalom, a társas magány ellen vigasztalást

62

nyújt a televízió (a videó, a számítógép, az internet). A pszichológus szerint azonban a hoszszas tévézés megfigyelhető következményekkel jár: egyre csökkenő szellemi stimuláció, csökkenő mozgásigény, „lefárasztás” (kifárasztás), tartózkodás a kimozdulástól, a társas tevékenységektől (társasjáték, séta, beszélgetés), kellemetlenségérzés, szorongás. Ha mindez nem is csak a televízió miatt van, a televízió föltétlenül fölerősíti ezeket a jelenségeket. Mindanynyian ismerjük a „televíziós család” képét: a tévé a lakás központi helyén foglal helyet, az egykori „szent sarokban”, minden a tévé felé van tájolva, a család egymás közti kapcsolatai leszűkülnek. A hazatérő családtag első lépése a tévé bekapcsolása, s csak utána mos kezet. Témáink, meséink a tévéből vett információkon alapulnak. Ha elromlik a tévé, sokan úgy érzik, hogy mindent elvettek tőlük. De milyen is a médiából szerzett ismeret? Először is szögezzük le: nem lehetünk médiaellenesek. A média nagyon sokban könnyebbé és szebbé teszi az életünket. Az a lehetőség, hogy az ember számára „kinyílt a világ”, vagy az a politológiai, demokratikus jelentőség, hogy a média „nyílt tér”, amely biztosítja a demokráciát, mindenki számára egyértelműen hasznos. Éppen ezért nem lehetünk médiaellenesek, mert akkor a romantikus antikapitalisták géprombolóira emlékeztetnénk. Persze az is megoldás, amit egyszer magam is láttam, vagyis hogy egy rádió kirepült egy ház ablakán, de azért ezt mégsem tartanám követendő példának. Sokkal hasznosabb megtanulni, a helyére tenni életünkben a médiát. A médiainformáció – másodlagos, nem egyéni tapasztalatból szerzett ismeret. Az egyéni tapasztalat beszűkül, a médiatapasztalat kiterjed. Ez alkalmas arra, hogy egy olyan világot képzeljünk el, amilyen – nincs. A média egy manipulált, átalakított, „festett” világot mutat, amelyet csak fejlett kritikai érzékkel lehet a helyére tenni. Ezért is fontos a tévékritika. György Péter két éve írogatja korunk magyar tévévalóságáról elgondolkodtató kritikáit. A bűz című írásában arra hívja föl a figyelmet, hogy az emberek a média hatása miatt egyre inkább szégyellik a testüket: „Ha jobban belegondolunk, korunkban a kereskedelmi televíziózás folyamatosan a bevallhatatlanul nyomorult test reménytelenségéről és csillogó hazugsággá való átalakításáról hoz híreket. Mintha egy Bosch-képet kívánnánk Photoshoppal retusálni.” A média (sajtó, rádió, televízió) különböző „fogyasztói” szokásokat alakít ki. Nagy különbség van az újságolvasó, a rádióhallgató és a tévénéző ember között. Az olvasás – személyre szabott tevékenység. Tetszés szerinti gyorsaságban, választási lehetőséget kínálva olvashatunk el egy újságot. Van, aki a sporthíreknél kezdi, más a rádiókritikánál. A rádióhallgatás erénye, hogy nem mindig tart igényt a teljes személyiségünkre. Gondoljunk csak arra, hogy autót vezetni igen nehéz újságolvasás, tévézés közben. Rádiót hallgatni azonban lehet. A mai közszolgálati rádió leghűségesebb hallgatói az asszonyok, akik a konyhában, házi munkák közben leginkább rádiót hallgatnak. Mostanában kezdjük őket is elveszíteni, mert a 21. század elején a lakás további helyiségeiben is megjelenik a televízió. De azt azért még mindig csodálom, hogy tud valaki egyszerre tévét nézni és mosogatni, kézimunkázni, teregetni. (Tudom, tud.) Mindebből láthatjuk, hogy egyre inkább mediális úton érzékeljük a világot. Ma már mindenhol van képernyő. „A televízió a domináns médium a gyermek életében…” – írja Anita Werner A tévékor gyermekei című könyvében. Most lép felnőttkorba az első magyarországi „képernyőnemzedék”, vagyis az a nemzedék, amelyik javarészben televízión szocializálódott. Hanthy Kinga, a rádiókritikus így látja a helyzetet: „Felnövekvő nemzedék még sohasem állt ennyire a média hatása alatt. A gyermekekre zúduló adat- és képáradat átalakítja szükségleteiket, vágyaikat, szinte teljes életfelfogá-

63

sukat, és pólyáskortól befolyásolja agyuk fejlődését… E generáció tizennégy éves korára mintegy húszezer órát tölt a képernyő előtt, míg az iskolapadban csak tizennégyezret.” Hanthy Kinga tovább árnyalja a képernyőnemzedék fogalmát. Nem egyszerűen a képernyő, hanem a kereskedelmi képernyő előtt fölnövő gyermekekről beszél: „Lassan kilépnek az életbe a kereskedelmi média első gyermekei. Reméljük, nem okoznak csalódást a szüleiknek.” Miért, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a kereskedelmi média gyermekei? Bizonyára ezt nem kell különösen ecsetelni. A szabad, kereskedelmi média minden eddiginél szűkebb programválasztékot nyújt. A nézők kegyeiért folyó kegyetlen pozícióharc (nézettségi harc) odavezetett, hogy a sokasodó televíziók (az előadás pillanatában 50 magyar nyelvű tévéadás létezik) közül a legnagyobbak ugyanabban az időpontban ugyanolyan jellegű műsort sugároznak. Nézzék meg a szombat vagy vasárnap délelőtti programokat! Szinte kiüresednek a játszóterek, a grundok (tudatosan írok ilyen nevetséges fogalmat), a gyerekek többsége az őrjítő hangzású, felfokozottságot, sokszor érzéketlenséget, sőt kegyetlenséget sugalló rajzfilmsorozatokat nézi. Az egyik médiakonferencián hallottam: „Ha az ember megnézi a Nova Televízió (Csehország) híreit, egy törülközőre van szüksége, hogy a vért fel tudja törülni.” No, nem kell azért Csehországig menni. Az újságban, rádióban és televízióban csökken az információk száma. Ezzel együtt csökken a helyi és a közügyek iránt érdeklődők száma, viszont nő a médiától csak szórakozási lehetőséget várók száma. A tömegtájékoztatás domináns elemévé a szórakoztatás vált. Az álhírek, a kacsák zajjá redukálják az újságírás egykor volt magasztosságát. A jelenségre rávilágít az is, hogy manapság a rádióban, de leginkább a tévében csak tiszavirág-életű „sztárok” vannak, akik közül nem egy éppen „különlegességeivel”, udvariatlanságával, nyegleségével, „nézőutálatával”, hallgatók megalázásával vív ki „népszerűséget”. A jelenség különösen érdekes, hiszen mind a rádiókban, mind a televíziókban felbukkannak teljességgel hallgató- vagy nézőellenes megnyilvánulások, s ezen műsorok hallgatottsága, nézettsége nem csökken. Egyre több a mazochista hallgató, néző? Ki emlékszik arra, hogy korábban „értékes nevek” alapján választottunk újságcikket, rádió- és tévéműsort. A cikk olvasását nem a címnél, hanem az aláírásnál kezdtük. A mai bulvárlapok sokszor már aláírást sem közölnek. A bulvárcím minden, a cikk kevés, az aláírás lényegtelen. Valószínűleg kevesen tudnak a médiainformációktól érintetlenek maradni. Persze van különbség a médiainformáció-habzsoló és a mértékletes médiafogyasztó között. Mégis, hogyan hatnak ránk a médiainformációk? Anita Werner azt írja: „A média hatását… nem könnyű megjósolni. Néha nagy a befolyása, máskor semmi, s megint máskor az ellenkezője annak, amit várnánk.” Ez utóbbit nevezhetnénk diszfunkciónak. Józan megközelítéssel nézve a dolgokat, aligha hihetjük, hogy valakik a média segítségével tudatosan „hülyíteni” akarják a közönséget. De folytassuk Anita Werner gondolatait: „A média csak kismértékben határozza meg az egyén alapvető személyiségjegyeit és értékirányultságát. Kevéssé mélyreható területeken, mint például a divat, a ruhák, külső viselkedési formák, nyelvi kifejezések stb. azonban gyakran igen szembetűnő hatásokat figyelhetünk meg.”

64

A felszínen ez utóbbit természetesen gyakran tapasztaljuk. Vagyis a média hasznos vagy káros divatokat terjeszt, a médiában „kötelezően” közreadott reklámok csakúgy. Hogy csak egyetlen új, a média által gerjesztett jelenségre hívjam föl a figyelmet, ilyen a „betegségcsinálás”. Mint tudjuk, az egészség lett a legnagyobb üzletek egyike. Ezért „megéri” az embereket betegségtudatossá tenni, s akkor félelmetes összegeket hajlandók csodaszerekre, panáceára költeni. De nem érthetünk egyet Anita Wernerrel abban, hogy a média „csak kismértékben határozza meg az egyén alapvető személyiségjegyeit és értékirányultságát”. Csíkszentmihályi Mihály előbb már idézett gondolatai éppenséggel ellentmondanak ennek. A sokat tévéző embert fenyegeti a tévéaddikció, annak összes, felismerhető káros, a személyiségjegyeket, értékirányultságot nagymértékben befolyásoló jelenségeivel. De idézzük föl a médiahatással kapcsolatban leggyakrabban idézett jelenséget, az agreszsziót! Nem gondolom, hogy a kérdés egyszerűen megválaszolható, de nagyon sok tanulmányt, véleményt olvasva úgy látom, hogy a média és az agresszió között legalábbis kapcsolat van. Korábban azt gondolták, hogy médiának nagy a hatása az emberi agresszióra (vagyis agresszív példák gyakori nézése egyéni agresszív megoldásokhoz vezetik az embert, később ennek hatását nem látták bizonyítottnak, ma mintha ismét hajlanának a korai feltételezésekre). Az igazság – mint sok mindenben – ebben is középen lehet. A tévébeli agresszió additív (hozzáadó) hatással van. Hanthy Kinga így látja: „A szakemberek szerint a mai ember azért zaklatott és agresszív, mert túl sok dologról szerez tudomást. Zúdulnak rá a katasztrófák, bűntények, terrorcselekmények hírei, ezek által erősödik az a képzete, hogy a világ gonosz és félelmetes. Szorongásait kivetíti gyermekeire, akiket mobiltelefon-pórázon tart.” A „kevésbé mélyreható területeken” a média kulturális és nyelvi mintáit valóban nem nehéz megtapasztalni. A nyelvi hatások között évtizedeken át jósolták a nyelvjárási formák megszűnését, és a köznyelv eluralkodását. Nos, a nyelvjárások valami oknál fogva valóban kiszorultak a médiából (egy-két üdítő példát kivéve), de a kereskedelmi médiában nem is az igényes köznyelv, hanem valamiféle művi felolvasói médianyelv és mellette a szleng lett az uralkodó. A felolvasói médianyelv jellemzője a nem értő-értető „tolmácsolás”, az ügyetlen vagy tudatosan elrontott tagolás, a halmozott hangsúly- és hanglejtéshibák. (Milyen érdekes, hogy az 1976-ban indított Beszélni nehéz című rádióműsor – és hangsúlyjelölő mozgalom – mennyire életképes. Ahogy nézem, most már bármeddig folytatható, hangsúlyhibák néhány perc alatt tucatszám gyűjthetők a médiából.) A szleng oldottsága, közvetlensége és nyelvi leleménye miatt bizonyos médiaműfajoknak jót tesz, máskor bántó, etikailag sértő. Soha nem felejtem el: a Magyar Rádió kezdeti kereskedelmi vállalkozásának műsorvezetője „jópofaságból” maga olvasta a híreket. Nevetgélő, ironizáló stílusban mondta: „Ma harmincan haltak meg Szarajevóban.” Én soha többé nem kapcsoltam be ezt a rádiót. Immár a „nagy” (országos) kereskedelmi rádió sportriportere, Jugoszlávia NATO-bombázásának előestéjén ezt mondta: „Amíg a NATO Jugoszláviát bombázza, én sporthírekkel bombázom Önöket.” Hülyének lenni persze állampolgári jogon lehet. De hogy a tulajdonos, a szerkesztő, a média felügyelete ezt elnézze – azt már nem szabad. (Természetesen vannak jó és rossz példák a panaszkezelésre a médiában elhangzottak kapcsán…) György Péter így látja ezt: „A kereskedelmi tévék nem ismerik sem a társadalom, sem a morális felelősség fogalmát, számukra minden egyes kép annyiban és addig érdekes, amíg a nézők kezét távol tartja a távirányítótól.”

65

A nem etikai, hanem pusztán nyelvi, nyelvhelyességi hibák olykor akár üdítőek, máskor bosszantóak is lehetnek. Példáim az elmúlt évek médiájából származnak (a Tetten ért szavak bakibörzéje rendszeresen szemléz hasonlókat): Soha nem látott bukta volt a zeller. (Nem szemantikai képtelenség, mármint hogy a zeller valójában bukta, csak szlenges hangvétel.) A mai nap az időjárás tekintetében kihívásokkal küszködik. (Ez persze szlengnek, humornak is fölfogható, az illető azt akarta mondani: Ma rossz idő van.) Nem ő követte el a parkolási nemfizetést. (Ez már aligha humor akar lenni.) Diszkriminációt élvezhetnek a most érettségizők. (Hát ha élvezik…) Az ügető utolsó végnapjai. (Nyilván vannak első végnapok is.) Hivatásforgalomban ne használják a gépkocsit. (Hosszú utánajárás után kiderült, azt üzenték ezzel, hogy munkába járáshoz ne használjuk az autót.) A veszélyközösségi díjat lehet porlasztani. (Mondja a biztosító, s azt jelenti, hogy az árat lehet csökkenteni.) Az okokat itt is az oktatásban, a társadalom kulturális szintjének leomlásában láthatjuk. Például az újságírók oktatásában: az újságíróknak elsősorban az üzenet formáját tanítják, a jelentését, jelentéseit, hatásait nem. A fentieket összefoglalva a média nyelvi hatásai között tartom számon az igényes, választékos, távolságtartó, udvarias, senkit nem sértő köznyelv háttérbe szorulását. Ennek társadalmi hatása is van: a társas kommunikációban egyre kevésbé találjuk meg a közös hangot. A média nyelvi hatásai között kell számon tartani a végigfogalmazás hiányát, a jelzésszerűvé, homogénné váló társadalmi kommunikációt. Ez végül is kommunikációs nehézségekhez vezet. Buda Béla azt írja: konfliktusos, zavart a másik ember megszólítása. És tegyük hozzá: egyre kevesebb a megtapasztalható verbális öröm, vagyis a beszélgetés, a beszéltetés, az oldott kommunikáció. Pedig kultúránk tele van nyelvi leleménnyel, az embernek pedig alapvető szükséglete, élménye az oldott beszélgetés. Már az 1990-as évek közepén fölhívtam a figyelmet a média jellemző tendenciáira. Ezek között emlegettem a „műfajsiratót”, vagyis azt, hogy a sok műfajú médiától búcsút vehetünk, a kereskedelmi média az egyműfajúság, a sokszínűség megszűnése felé veszi az utat. Amikor a minap ennek beteljesüléséről az egyik országos napilapnak nyilatkoztam, újságíró kollégám félreértette a műfajsirató kifejezést. Műfajsintért értett és írt helyette. Bár cikkét a megjelenés előtt elküldte hozzám, s annak címében ezt láttam: Műfajsintér a média – hagytam, mert ez is nagyon kifejező. Ezekben az 1990-es évekbeli írásaimban javasoltam a „védett műfajok” megnevezést. Pontosan azt, hogy az emberiség, a média kitalált, kipróbált, fontosnak tartott műfajait (bábjáték, rádiójáték, valódi dokumentumműsor, sokféle zenei műfaj stb.), nemes kifejezéssel a „nemzeti kulturális örökséget”, hagyományt, a hagyományos szövegtípusokat (médiaszövegeket) védeni kell. Arra hivatott, okos emberek gyülekezete mondja ki, hogy védjük a kulturális (nyelvi) sokféleséget. Ez – természetesen – nem történt meg, ezért a helyzet ma rosszabb, mint tíz éve. Örömmel tapasztalom, hogy erre mások is rájöttek. György Péter már emlegetett tévékritikáiban például így foglalja össze a helyzetet: „Ha valaki azon mereng, hogy a kereskedelmi televíziók jó fényt vetnek-e kultúránkra, akkor okkal lesz rosszkedvű, talán melankolikus is. Ha valaki egyetlen percre is komolyan vette Huntington civilizációk összecsapásáról szóló politikai ostobaságát, akkor nézzen tévét. Ha még utána is büszke lesz arra a társadalomra, ahol él, akkor esetleg keresse fel pszichoanalitikusát.”

66

És a következtetése sem marad el: „A neoliberalizmusnak a kultúrpolitika elvét is tagadó dogmája megítélésem szerint nem érvényesül többé. Ha nem akarunk éveken át idiótákat bámulni a tévékben, ha nem akarjuk beérni azzal, hogy ki-ki otthon is kotont húzhat a fejére, s megpróbálhatja, hogy képes-e kalapját két méter harmincra is felemelni, akkor érdemes mindezt nyilvánosan is végiggondolni. A helyzet komoly és reménytelen.” Tegyük persze hozzá azt is, hogy vannak más vélemények is. Bajomi-Lázár Péter másként látja a morális pánikot. A rossz hír, a deviancia azért (is) felülreprezentált a médiában, mert ez alkalmat ad az embereknek arra, hogy elhatárolódjanak tőle. A normasértéseket kibeszélő bulvármédia pedig az erkölcsi normák felülvizsgálatában és újrafogalmazásában játszik szerepet. A szerző szerint az újabb hatásvizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy a média nem szerepmodelleket kínál, amelyeket az emberek passzívan és kritikátlanul tesznek magukévá, hanem a befogadók aktívan és kritikusan dekódolják az üzeneteket. Végezetül hadd idézzek az egyik nemzetközi médiakonferencián hallott gondolatokból: A médiabiznisz, a médiaóriások és az újságírás ellenségek. A kormányoknak a médiaóriásokkal szemben ellensúlyt kellene alkalmazniuk. A közszolgálat éthoszára azonban ma sehol sem figyelnek. A közszolgálat minősége pedig tükrözi a társadalmat. Itt állunk. Ennél mélyebbre is süllyedhetünk. Az értelmiség arra való, hogy figyelmeztesse a társadalmat, többek között a döntéshozókat az elkerülhető veszélyekre. A figyelmeztetés már jóval korábban megtörtént gondolkodó emberek gyülekezetében, publikációkban, és semmi sem történt. Pontosabban: történt valami, aminek van esélye ellensúlyt képezni a média- és társadalmi elhülyülés ellen. Ez pedig a médiának az oktatásba, a tananyagba való beépítése. Hosszú folyamat lesz, sok-sok buktatóval, de esélyt ad arra, hogy növelje a médiatudatosságot. Hartai Lászlóval, a médiaismeretek tantárgy egyik kidolgozójával készített beszélgetést Lőcsei Gabriella. Ebből idézek: „Aki sikerrel kívánja az öt-kilenc éves gyermekek médiaoktatását megoldani, annak legalább három elemet kellene összekapcsolnia: a nemzetközi médiakutatások eredményeit a pedagógiatudomány tapasztalataival és a gyermeklélektani ismeretekkel.” Végül is a tantárgyat bevezették, a tankönyvek, segédkönyvek megszülettek. A médiapedagógia célja a médiaszövegek, a médiainformációk jobb megértése, és lehetőleg relativizálása. A médiapedagógia azt akarja tudatosítani: „Tudd, hogy nem tudsz mindent, ha a médiára hagyatkozol.” Vagyis azt, hogy a médián kívül is van élet. Sok sikert ehhez a kísérlethez, reformhoz. Én teljes szívvel szurkolok neki, mert a műveletlenség, a médiaműveletlenség ma már nemcsak közérzetbeli, társadalmi károkat okoz, hanem alapvetően gazdasági károkat is. Így pedig nincs „tudásalapú”, „modern” társadalom. Más kérdés, hogy a most bevezetett mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgynak pillanatokon belül el kell jutnia az informatika világáig. Az informatika ugyanis folyamatosan bekebelezi a médiát, s jó nagy részt harapott már magának az emberi kapcsolatok, nyelvhasználat világából is. A 21. századi gyermek nem csupán a képernyő-, hanem az internetnemzedék képviselője.

67

Talán ma még nem késő a médiapedagógia nyomán internetpedagógiáról beszélni. Hadd álljanak itt búcsúzóul, intésül Roska Tamás informatikus szavai: „A információk tengere: holt ismeret. Akkor válik tudatossá, ha az információk – fogalmak, adatok, tények, axiómák, törvények és következtetési szabályok egy adott szakterületre vonatkozó, térben és időben rendezett halmaza – egy gondolati keretben helyeződnek el, és ebben helyes igazodást nyújtanak. Ezt a gondolati keretet, a fogalmak és törvények személyes megértését, a fontos adatok ismeretét, ha kell, az absztrakció magasabb szintjére való eljutást nem lehet csak játékosan és mellesleg elsajátítani. Az ezt propagálókról általában kiderül, hogy maguk sem jutottak el erre a szintre. Fontosak az élmények és a motiváció, de a személyes erőfeszítés sem hiányozhat. (…) Az a paradox helyzet tapasztalható, hogy az internet adta előnyöket leginkább a személyes erőfeszítésben öszszeszedett, akaraterővel és önfegyelemmel rendelkező, műveltebb diákok tudják igazán kihasználni. A ’folyton böngészők’ semmire se mennek. (…) Kiderült, hogy a nagyon sokat internetezők jó része depresszióssá válik. Nem kommunikál, és bezárul a személyisége. (…) Ne tévesszen meg az internetbutuskák (internetdummies) hangossága és felületes erőszakossága. Tudomásul kell vennünk, hogy az átlagos tudásra és műveltségre alapozó reproduktív vállalatok és közösségek relatív termelési értéke töredéke az innovatív vállalatokénak. Azoknak a versenyképes közösségeknek, ahol a XXI. század koncepcióvezérelt gazdasága kibontakozik. A koncepcióvezérelt gazdaság motorjai pedig a multidiszciplináris tudással és általános műveltséggel felvértezett, jellemes, szuverén egyéniségek.”

Tájékoztató és további irodalom Bajomi-Lázár Péter: A Terv. Élet és Irodalom, 2005. augusztus 5: 4. Balázs Géza: Médiakommunikáció. A nyelvi közszolgálatiság. Magyar Rádió, Oktatási Osztály, Budapest, 1996. Balázs Géza: A nyelv etikai dimenziói. Életünk, 2006/5: 45–50. Csányi Vilmos: Az emberi természet. Vince Kiadó, Budapest, 1999. Etika és újságírás. Nemzetközi konferencia. (Szervező: Károlyi József Alapítvány), Fehérvárcsurgó, 2005. március 5. Hanthy Kinga: Rádiókritikák. Magyar Nemzet György Péter: Tévékritikák. Élet és Irodalom, 2004–2006. Roska Tamás villamosmérnök, akadémikus (Budapest, Veszprém). Sorsunk és jellemünk. Kortársak otthonról, közérzetről, jövőképről. Új Horizont, Veszprém, 2004: 305–307. Werner, Anita: A tévé-kor gyermekei. Mit tudunk a média hatásairól? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

68

FELADATOK, EREDMÉNYEK 2002–2003

A kétévenként kiadott kötetekhez hasonlóan ez a CD is tartalmazza a legutóbbi döntők feladatait, értékelését és végeredményét. Az Archívum közli a Versenykiírást, ezt követően mindazokat a tollbamondásokat és tesztfeladatokat, amelyek az Implom József Középiskolai Helyesírási Versenyen szerepeltek 1992–2002-ig. Az egyes évek versenyanyagait a legjobbak (és a felkészítő tanárok) névsora követi, s a megjelenés rendjében a publikációk tartalomjegyzéke kíséri.

A versenyt megnyitja Benkes Zsuzsa, a zsűri elnöke

69

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 2002. február 22.

Tollbamondás Kétszáz éve annak, hogy 1802-ben Széchényi Ferenc gróf a magyar nemzet számára fölajánlotta könyv-, régiség- és éremtárát. 1802. november 25-én a magyar nemzetnek adományozott gyűjtemény 11 844 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből, 1152 kéziratból állt, az ehhez kapcsolt nagycenki könyvtár állományának a leltár szerint 6000 rézmetszete, 9206 kötet könyve volt. A nemes lelkű adományozó érdemeit az 1807. évi országgyűlés törvénybe iktatta. József nádor az 1807. évi országgyűlésen azon tervvel lépett föl, hogy a fölajánlott kincsek gyűjteménye általános múzeummá bővíttessék ki. Ezért mondhatjuk, hogy Széchényi Ferenc nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hanem az Országos Széchényi Könyvtárnak is megalapítója. A Magyar Nemzeti Múzeum Európában a harmadik ilyen jellegű gyűjtemény. A nemzet tulajdonába került anyag az évtizedek során bővült, az 1832–36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg egy új, önálló épület felállítására. A klasszicista stílusú épület 1847-ben, tízéves munka eredményeképpen készült el, s jelentős szerepet játszott az 1848-as forradalom és szabadságharc időszakában. Évről évre ma is itt emlékezünk meg nemzeti ünnepünkről, március 15-éről. Az épület körül esztétikus múzeumkertet terveztek és hoztak létre, az ehhez szükséges anyagiakat koncertek rendezésével gyűjtötték össze. A múzeum feladatkörét és jelentőségét kétszáz éves folyamat alakította ki: megalapítása és létezése hozzájárult az újkori nemzeti öntudat kialakulásához és a polgári szabadságeszmék elterjedéséhez. Az Országos Széchényi Könyvtár 1803-ban nyílt meg a látogatók előtt, fenntartásához önkéntes megajánlások, majd kötelező járulékok és a mecénások adományai is jelentős segítséget nyújtottak. A könyvtárt 1808-ban törvénycikk illesztette a Magyar Nemzeti Múzeum keretébe, s csak százötven éves együttes működés után, 1949-ben vált ismét önállóvá. Új helyére, Budára 1985-ben költözhetett. Napjainkban a könyvtár mintegy hétmillió egységgel rendelkezik: a könyvek száma több mint kétmillió, az időszakos kiadványoké háromszázezer, a térképeké körülbelül kétszázezer. A képek és a metszetek száma meghaladja a kétszázkilencvenezret, a hangzó anyagoké a tizenhatezret. Plakátból és apróbb nyomtatványokból körülbelül két és fél milliót, mikrofilmen őrzött dokumentumokból kétszázhúszezret számlálhatunk össze. A könyvállomány különlegességei közé tartozik az első magyarországi nyomtatott mű 1473-ból. Itt őrzik a legrégebbi összefüggő magyar nyelvű szöveget, a Halotti beszédet, Mátyás király könyvtárának 32 darabját, Kölcsey Himnuszának kéziratát. A könyvtár értékes részei híres történeti személyiségek magánkönyvtárai, mint Madách Imre és Kossuth Lajos könyvtára. 1802-ben született Kossuth Lajos, aki a múzeum- és könyvtáralapító gróf fiát, Széchenyi Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítóját a legnagyobb magyarnak nevezte. (100 pont)

70

Feladatlap

1. Az alábbi mondatokban mit jelent az euro, mit az euró? Írd le a választ! A Tisza–Maros–Temes körzet eurorégió, de még nem eurórégió. Az átutalások euróban történnek, az eurokamat érvényesítésével. Az euró árfolyama stabil, hiszen az eurokereskedelem élénk. Az eurohitelezés egyben euróhitelezés is. euro– = ............................... euró = ............................................. 4

2. Húzd alá és írd le helyesen a hibás elválasztásokat! meg-emleget, Belg-rád, Sztáling-rád, Szentivá-néji (álom), és-szerű, sak-kal, balett-től, balett-tánc, hess-ent, bölcs-elő, alany-eset, arany-ember, petrez-selyem, fics-úr, szín-ész, jog-ász, mada-rak, kalap-állás, kalap-álás, Ga-ál, orc-hidea, ker-tig, adósság-ért, Ily-lyés 14

3. Írj egy-egy mondatot az alábbi szavakkal, kifejezésekkel! jobb kezes – jobbkezes – magyar tanár – magyartanár – magyar igazolvány – magyarigazolvány – magyar barát – magyarbarát – magyar lakta – magyarlakta 20

4. Írd le az elnevezéseket a megfelelő kezdőbetűkkel! bartók béla úti gimnázium – bartók béla úti gimnáziumi széchenyi istván-lakótelep – széchenyi istván-lakótelepi békás-tói kemping – békás-tói kempingbeli pál-tanya – pál-tanyai hét törpe cipőbolt – hét törpe cipőbolti józsi bácsi kocsmája – józsi bácsi kocsmájabeli magyar nemzeti múzeum – magyar nemzeti múzeumi 28

5. Válassz ki nemzetünk múltjából tíz jeles személyiséget! Nevezz el róluk egy-egy hidat, szigetet, hegyet, utcát, bolygót, parkot, rakpartot, múzeumot, éttermet, könyvtárt! Írd le az elnevezéseket! ................................................................................................................................................ 20

71

6. Húzd alá és írd le helyesen a hibás toldalékolást! 4-t, 12-őt, 19-szer, 20.-án, 67-tes, IV-be, 80%-kos, 6%-al, Bp-en, MÁV-tól, ELTÉ-t, Ft-ért ................................................................................................................................................. 9 7. Tedd ki az alábbi sorokban az egybeírás, a kötőjeles írás és a különírás jelét! győztes csapat, kupa győztes, fél győzelem, bajnok csapat, labdarúgó bajnokság, bajnok verés, csoport első, olimpiai bajnok, olimpia rendezés, bajnok avatás, úszó bajnokság, tornász csapat, tenisz bajnok, úszó edzés, téli olimpia, első hely 16 8. Írd le az üzenetrögzítőn hallott szöveget szavakra, mondatokra tagolva! Sziagyerekekintézzétekelabevásárlástkérjétekmegapáthogyazótépéutánopellalmenjenelateszkó baénmaafiatpuntótvittemvegyetekpepszikólátrámátomniátarieltvörösbortfehérbortkristálycukr otzöldborsólevesttudjátokafagyasztottatfinomlisztetréteslisztetPistiugyeelküldtedajelentkezésil apotazeltéreazapehoslevéllelegyüttmegazíkávésválasztiskösziAnyu ................................................................................................................................................. 40 9. a) Ritka a nagykötőjel. Írj öt különböző példát a használatára! 5 b) Hosszan ejtjük a mássalhangzót, röviden írjuk. Írj öt példát! 5 c) Hosszú magánhangzót írunk, rövidet ejtünk. Írj öt példát! 5 10. Írd le helyesen, ami hibás, azaz nem tartozik a sorba! a) Mátyás-templom, Ady-szobor, Margit-híd, Kab-hegy, Kaszpi-tenger

..............................

b) lakáj, bója, erekje, sóhaj, papagáj

..............................

c) pléhvel, csehvel, juhval, bolyhval, dühvel

..............................

d) bújik, bújjon, bújtat, bújkál, bújócska

..............................

e) sehol sem, soha sem, sehogy sem, senki sem, sehova sem

..............................

f) háromhavonként, egyszótagos, harmincnapi, sokmilliós, húszfőnyi

..............................

g) papírzsebkendő, bőrkesztyű, alumíniumedény, rézgyűrű, gyapjúpléd

..............................

h) már-már, napról-napra, körös-körül, süt-főz, apraja-nagyja

..............................

i) affajta, afféle, ekképp, affelé, effajta

.............................. 9

72

11. Írd be helyesen a szövegbe a zárójelben adott kifejezéseket! Amikor a gyerek az ......................................... szerint eléri az ..............................................., (iskola egészség ügy)

(iskola érettséget)

a törvény szerint az .................................................... beíratja az iskolába. ............................ (iskola kötelezettségnek)

(tanár emberek)

közé kerül: előbb a ........................................... (őt ............................................. kell (tanító nő)

(tanító néninek)

szólítania) vagy a ............................................ (őt meg ......................................... hívja). A (tanító úr)

(tanító bácsinak)

................................................. és a ..................................................... lehet, hogy egyik órán (felső tagozaton)

(felső iskolákban)

........................................................., a másikon ............................................., a harmadikon (ének zene tanár nő)

(matematika tanár nő)

............................................................ vagy .......................................................... jön be. (testnevelő tanár)

(testnevelő tanár nő)

Sőt: angolra taníthatja az ...................................................... (ő Londonból érkezett), de az (angol tanár)

......................................................... is (ő magyar, Pécsett tanult). Nincs vége: jöhet (angol tanár)

az ............................................ , az ................................................. . Holtig tanulunk. (autós iskola)

(újság író iskola)

18

12. Húzd alá azokat a szavakat, amelyeknek az írásmódja eltér a mai szabályos formáktól. Írd le őket mai szabályaink szerint! Még zöldel a nyárfa az ablak előtt... Még ifju szivemben a lángsugarú nyár... De íme, sötét hajam őszbe vegyűl már... Űlj hitvesem, űlj az ölembe, ide!... Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?... Ki könnyeden elfeledéd hivedet... 7

73

74

Pontszámok:

4 14 20 28 20 9 16 40 15 9 18 7 100

Mindösszesen:

300

Javítókulcs Tollbamondás A számok írásában természetesen helyesen ír, aki betűvel ír (a betűvel leírás szabályai szerint!); és helyesen ír, aki számjegyekkel. Az írásmódokra az itteni változat néhol példát is ad (a kerek ezreseket egybeírjuk). De: nyolcezer-ötszáz, tizenegyezer-nyolcszáznegyvennégy, kilencezer-kétszázhat (-kettőszázhat). Elfogadható a kétezer-kettő és kettőezer-kettő írásmód is (a kétezerkettő nem!). A számjegyírásos példákkal: 290 000-t, 300 000-t, 2,5 milliót (2 500 000-t), 16 000-t, 220 000-t. A diktáláshoz: minthogy közöljük a bekezdések helyét, ebben hibázni csak hibapontokért lehet (2 hibapont). Az elírt számokért 1-1 hibapont jár. A nagykötőjelet várjuk el: 1832–36-os.

Feladatlap 1. Az alábbi mondatokban mit jelent az euro, mit az euró? Írd le a választ! A Tisza–Maros–Temes körzet eurorégió, de még nem eurórégió. Az átutalások euróban történnek, az eurokamat érvényesítésével. Az euró árfolyama stabil, hiszen az eurokereskedelem élénk. Az eurohitelezés egyben euróhitelezés is. euro = európai, illetve európai uniós, az uniós szabványnak megfelelő. euró = az unióban január 1-jétől érvényes pénz. 2-2 pont, összesen 4. 4

4

2. Húzd alá és írd le helyesen a hibás elválasztásokat! meg-emleget, Belg-rád, Sztáling-rád, Szentivá-néji (álom), és-szerű, sak-kal, balett-től, baletttánc, hess-ent, bölcs-elő, alany-eset, arany-ember, petrez-selyem, fics-úr, szín-ész, jog-ász, mada-rak, kalap-állás, kalap-álás, Ga-ál, orc-hidea, ker-tig, adósság-ért, Ily-lyés Sztálin-grád, Szentiván-éji, ész-szerű, balet-től, hes-sent, böl-cselő, petre-zselyem, fi-csúr, szí-nész, jo-gász, kala-pálás, Gaál, or-chidea, adóssá-gért. (kalap-állás = ’a kalap állása’!) 1 pont az aláhúzásért, 1 a leírásért jár. 14

14

3. Írj egy-egy mondatot az alábbi szavakkal, kifejezésekkel! Egy-egy példa: A milliomosnál nincs jobb kezes. – Péter nem balog, hanem jobbkezes. – Nálunk a franciát is magyar tanár tanítja. – A mi magyartanárunk rendezi a városi ünnepséget. – A magyar igazolványt megbámulták Kambodzsában. – Határainkon túl sokan várják a magyarigazolványt. – Isabelle-nek magyar barátja van. – Sajnos, Trianon nem hozott magyarbarát békét. – Valamikor ezt a falut csupa magyar lakta. – A Kárpát-medence magyarlakta régió. Mondatonként 2-2 pont. 20 20

75

4. Írd le az elnevezéseket a megfelelő kezdőbetűkkel! bartók béla úti gimnázium Bartók Béla Úti Gimnázium széchenyi istván-lakótelep Széchenyi István-lakótelep békás-tói kemping Békás-tói kemping pál-tanya Pál-tanya hét törpe cipőbolt Hét Törpe cipőbolt józsi bácsi kocsmája Józsi Bácsi kocsmája magyar nemzeti múzeum Magyar Nemzeti Múzeum

–

bartók béla úti gimnáziumi Bartók Béla úti gimnáziumi széchenyi istván-lakótelepi Széchenyi István-lakótelepi békás-tói kempingbeli Békás-tói kempingbeli pál-tanyai Pál-tanyai hét törpe cipőbolti Hét Törpe cipőbolti józsi bácsi kocsmájabeli Józsi Bácsi kocsmájabeli magyar nemzeti múzeumi magyar nemzeti múzeumi

– – – – – –

28

28

5. Válassz ki nemzetünk múltjából tíz jeles személyiséget! Nevezz el róluk egy-egy hidat, szigetet, hegyet, utcát, bolygót, parkot, rakpartot, múzeumot, éttermet, könyvtárt! Írd le az elnevezéseket! Pl. Szent Margit híd, Petőfi-sziget, Gellért-hegy, Kossuth utca, Szent Erzsébet bolygó, Széchenyi park, Bolyai rakpart, Móra Ferenc Múzeum, Krúdy étterem, Országos Széchényi Könyvtár. 20 20 6. Húzd alá és írd le helyesen a hibás toldalékolást! 4-t, 12-őt, 19-szer, 20.-án, 67-tes, IV-be, 80 %-kos, 6 %-al, Bp-en, MÁV-tól, ELTÉ-t, Ft-ért 4-et, 12-t, 20-án, 67-es, IV.-be, 80 %-os, 6 %-kal, Bp.-en, ELTE-t. 9 9 7. Tedd ki az alábbi sorokban az egybeírás, a kötőjeles írás és a különírás jelét! győztes csapat, kupagyőztes, fél győzelem, bajnokcsapat, labdarúgó-bajnokság, bajnokverés, csoportelső, olimpiai bajnok, olimpiarendezés, bajnokavatás, úszóbajnokság, tornászcsapat, teniszbajnok, úszóedzés, téli olimpia, első hely 16

16

8. Írd le az üzenetrögzítőn hallott szöveget szavakra, mondatokra tagolva! Egy lehetséges megoldás: Szia, Gyerekek! (gyerekek!) Intézzétek el a bevásárlást! Kérjétek meg Apát (apát), hogy az OTP után Opellal menjen el a Tescóba (Tesco-ba)! Én ma a Fiat Punto-t (Puntót) vittem. Vegyetek Pepsi-Colát, Ramát, Omniát, Arielt, vörösbort, fehérbort, kristálycukrot, zöldborsólevest (tudjátok, a fagyasztottat!), finomlisztet, réteslisztet. Pisti! (,) Ugye (ugye) elküldted a jelentkezési lapot az ELTE-re? Az APEH-os levéllel együtt meg az IKV-s választ is! (?) Köszi! (,) Anyu 40 40

76

9. a) Ritka a nagykötőjel. Írj öt különböző példát a használatára! Pl. 1848–49, Budapest–Bécs, Ménesi út 11–13, I–IV-ig, Apolló–11, Osztrák–Magyar Monarchia stb. 5 5 b) Hosszan ejtjük a mássalhangzót, röviden írjuk. Írj öt példát! edző, köpeny, alul, lőjön, szője, csókolódzik, madzag, kisebb, lesz stb. 5 5 c) Hosszú magánhangzót írunk, rövidet ejtünk. Írj öt példát! ígér, kísér, tízes, sűrű, simít, presztízs, húszas stb. 5 5 10. Írd le helyesen, ami hibás, azaz nem tartozik a sorba! a) Mátyás-templom, Ady-szobor, Margit-híd, Kab-hegy, Kaszpi-tenger b) lakáj, bója, erekje, sóhaj, papagáj c) pléhvel, csehvel, juhval, bolyhval, dühvel d) bújik, bújjon, bújtat, bújkál, bújócska e) sehol sem, soha sem, sehogy sem, senki sem, sehova sem f) háromhavonként, egyszótagos, harmincnapi, sokmilliós, húszfőnyi g) papírzsebkendő, bőrkesztyű, alumíniumedény, rézgyűrű, gyapjúpléd h) már-már, napról-napra, körös-körül, süt-főz, apraja-nagyja i) affajta, afféle, ekképp, affelé, effajta

– – – – – – – – –

Margit híd ereklye bolyhhal bujkál sohasem egy szótagos papír zsebkendő napról napra afelé 9

9

11. Írd be helyesen a szövegbe a zárójelben adott kifejezéseket! Amikor a gyerek az iskola-egészségügy szerint eléri az iskolaérettséget, eleget téve az iskolakötelezettségnek, beíratják az iskolába. Tanáremberek közé kerül: előbb a tanítónőt kell tanító néninek szólítania, vagy a tanító urat hívja tanító bácsinak. A felső tagozaton és a felső iskolákban lehet, hogy egyik órán ének-zene tanárnő, a másikon matematika tanárnő, a harmadikon testnevelő tanárnő vagy testnevelő tanár jön be. Sőt: angolra taníthatja a Londonból jött angol tanár, de a magyar, Pécsett tanult angoltanár is. Nincs vége: jöhet az autósiskola, az újságíró-iskola. Holtig tanulunk. 18 18

12. Húzd alá azokat a szavakat, amelyeknek az írásmódja eltér a mai szabályos formáktól. Írd le őket mai szabályaink szerint! Még zöldel a nyárfa az ablak előtt... Még ifju szivemben a lángsugarú nyár... De íme, sötét hajam őszbe vegyűl már... Űlj hitvesem, űlj az ölembe, ide!... Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?... Ki könnyeden elfeledéd hivedet... zöldell, ifjú, szívemben, vegyül, ülj, sírom, hívedet.

77

Aláhúzás + leírás = 1 pont. 7 7

NAGY L. JÁNOS

A verseny értékelése A döntő szokás szerint tollbamondás és feladatlap írásából állt. A tollbamondás szövege elsősorban a koncentrálóképességet tette próbára, hiszen önmagában egyik leírandó adat sem jelenthetett megoldhatatlan problémát a jól felkészült versenyzőknek. Az azonban, hogy számadatok sorjáztak a kettős jubileum, főként az Országos Széchényi Könyvtár történetéből, a számok mennyiségénél fogva volt fárasztó. Magától értetődik, hogy a zsűri elfogadott minden helyes írásmódot, azaz betűvel és számjeggyel egyaránt. Sajátos nehézség a Széchényi Ferenc és Széchenyi István névformák egymás után előfordulása. A tesztlapon az elemszintű feladatok a várakozásnak megfelelően szinte hibátlan megoldásokat eredményeztek a legjobbak munkájában. A némi találékonyságot igénylő feladatok (nagykötőjeles, rövid-hosszú magánhangzós és mássalhangzós saját példák keresése) csak a versenyzők kisebb hányadát gondolkodtatták el. Ehhez hasonló teendő volt, hogy a tanulók önállóan kiválasztottak jeles személyiségeket, s róluk neveztek el intézményeket, adtak egyéb elnevezéseket. A szövegszintű feladatokban az üzenetrögzítő betűsorának tagolása, az egybe vagy külön írandó szerkezetek beírása itt-ott problematikusnak bizonyult. A legjobbak legjobbjai kategóriánként: a nyíregyházi gimnazista Garamvölgyi Ágnes (tanára: Takácsné Fazekas Julianna), a szentesi szakközépiskolás Dosztál Diána (tanára: Fári Istvánné), a debreceni szakiskolás Jámbor Iza (tanára: Varga Sándorné) és az óbecsei Csorba Eszter (tanára Varnyú Ilona).

78

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Gyula, 2002. február 23. Gimnázium Név 1. Garamvölgyi Ágnes 2. Takáts Marcella 3. Vikár Laura 4. Bitai Tamás 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Papp Anikó Erdei Zsuzsa Jambrich Melinda Somogyi Gábor Nagy Zsuzsa Boros Lajos Bakos Lili Bartus Ádám

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Szabó Kinga Szukics Margarita Tóth Anett Boros Ádám Papp Eszter Gulyás Judit Backhausz Ágnes Tóth Vivien Varga Dorottya Baur Eszter Salamon Eszter Kopányi Dávid Barki Bálint Mátis Viktor Balogh Réka Bakcsa Ildikó Lékó Veronika Bengery Zsófia

31. 32. 33. 34. 35.

Nagy Csilla Pajor Andrea Szabó Eszter Szőke Anita Berkes Csilla

Iskola Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár Lónyay Utcai Református Gimnázium, Budapest Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád Eötvös József Gimnázium, Tiszaújváros Hőgyes Endre Gimnázium, Hajdúszoboszló Perczel Mór Gimnázium, Siófok Révai Miklós Gimnázium, Győr Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár Nagy Lajos Gimnázium, Szombathely Eötvös József Gimnázium, Heves Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós Apáczai Csere János Gimnázium, Pécs Eötvös József Gimnázium, Tata Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg III. Béla Gimnázium, Baja Neumann János Gimnázium, Eger Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula Nagy Lajos Gimnázium, Szombathely Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Leőwey Klára Gimnázium, Pécs Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr Bolyai János Gimnázium, Salgótarján Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Gyula Vámbéry Ármin Gimnázium, Dunaszerdahely Móricz Zsigmond Gimnázium, Budapest Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula Vörösmarty Mihály Gimnázium, Ajka

79

Felkészítő tanár Takácsné Fazekas Julianna Murányi Lajos, dr. Vargha Tamásné Kékesi Rajmundné Schwarcz Judit Bali Istvánné, Kissné Tóth Ilona Árváné Márton Erzsébet Dr. Somogyi Erika Ferenczyné Gáncs Mária Dr. Árgyelán Dánielné Hargitai Helga Szabóné Vígh Magdolna Gelencsérné Szakra Mária Minárik Tamás Czina Lászlóné Fabulya Andrea Kovács Katalin Rabi Magdolna Balázs Andrea Petz György Palásti Károly Bottyánné Bödő Zsuzsanna Gellért Ildikó Kajtár Krisztina Kuruncziné Tornóczky Katalin Hargitai Helga Lőkös Katalin Mihalik Zsolt Takács Péterné Kancsulik Attiláné Szabó Istvánné Nagy Magdolna Simon Beáta Szabó Pap Edit Abonyi Ferencné Kiss László Cserháti Csilla

Szakközépiskola

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Név Dosztál Diána Pajtók Adrienn Sebó Andrea Gonda Adrienn Tihon Tibor Gebri Enikő Gáspár Andrea Varga Emese Gyarmati István Meyer István Sipka Judit Horváth Hajnalka Molnár Csilla Rázsó Anett Breszkó Mária Tancsa Tünde Frank Piroska Hegedűs Fanni Linda Balázs Tímea Török Nóra Dukkon Eszter Gertner Tünde Petrinovics Ágnes Kolonics András Herczeg Bernadett Vinkler Judit Futács Alexa Bogáti Éva Bódi Adrienn Pátkai Zita Csőgör Gábor

Iskola Boros Sámuel Közgazd. Szakközépisk., Szentes Neumann János Közgazd. Szakközép., Eger Erdei Ferenc Ker. és Közg. Szakközépisk., Makó Táncsics Mihály Közg. Szakközép., Salgótarján Neumann János Számítástechn. Szakk., Budapest Széchenyi István Közg. Szakközép., Nyíregyháza Széchenyi István Közgazd., Inf. Szakk., Komárom ÁFEOSZ Kereskedelmi, Közgazd. Sz., Kecskemét Széchenyi István Közgazd. Szakközép., Békéscsaba Puskás Tivadar Távközlési Techn., Budapest Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépisk., Miskolc Közgazdasági Szakközépiskola, Szombathely Noszlopy Gáspár Közgazd. Szakközép., Kaposvár Bethlen Gábor Közg. És Postaforg. Szakk., Debrecen Közgazdasági és Informatikai Szakk., Cegléd Bezerédy István Közgazdasági Szakk., Szekszárd Egry József Középiskola, Zánka Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakk., Szolnok Táncsics Mihály Közgazdasági Szakk., Salgótarján Gróf Széchenyi István Műszaki Sz., Székesfehérvár Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola, Győr Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Sz., Budapest Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközép., Pécs Dráva Völgye Középiskola, Barcs Széchenyi István Szakközépiskola, Százhalombatta Bethlen Gábor Közgazd. Postaforg. Sz., Debrecen Lámfalussy Sándor Szakközépiskola, Lenti Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola, Budapest Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Sz., Budapest Magyar Gyula Kertészeti Szakközép., Budapest Jendrassik-Venesz Szakközépiskola, Veszprém

80

Felkészítő tanár Fári Istvánné Balázs Andrea Széllné Király Mária Komódi Andrea Rottkel Judit Egriné Opauszky Eszter Pap Adrienn Berki Judit Tábor Lajos Szabó Miklós Nagy Ottóné Pusztainé Illés Katalin Bertók István Borosné Pataki Magdolna Füle Bernadett Király Józsefné Kőnigné Molnár Magdolna Kiss Nelli Kiss Lászlóné Papp Józsefné, Kozma Katalin Kovácsné Zimborás Ágnes Pál Zsuzsa Thürmer Tünde Boros Szilvia Törökné Major Patrícia Jaross Béláné Vargáné Aranyos Ildikó Kováts Enikő Dr. Molnár Zoltánné Forró Irén Hégely Gábor

Szakiskola

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Név Jámbor Iza Gregus Anita Horkay Gabriella Pálfi Judit Zombori Eszter Lipóczki Balázs Pisch Alexandra Szeiber Lívia Soós Kata Zsolnai Norbert Nyíri Marianna Márton Pál Szakál Dorina Tér Tivadar Kunszenti Mariann Timar Brigitta

Iskola Bethlen Gábor Közg. és Postaforg., Debrecen Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vend., Szeged Deák Ferenc Szakképző Iskola, Kazincbarcika 408. Ipari Szakmunkásképző Iskola, Csorna Műszaki Szakközépisk. és Szakmunkásk., Kalocsa Kereskedelmi és Vendégl. Szakiskola, Szolnok Fellner Jakab Szakközép. És Szakiskola, Tatabánya Zichy Mihály Iparműv., Ruhaipari Szakk., Kaposvár III. Béla Szakképző Iskola, Szentgotthárd Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző, Székesfehérvár Kós Károly Szakképző Iskola, Békéscsaba Inczédy György Szakközép és Szakiskola, Nyíregyháza Építészeti és Díszítőművészeti Szakképző, Budapest Lámfalussy Sándor Ipari Szakiskola, Lenti Károlyi Mihály Kereskedelmi és V. Szakképző, Cegléd 508. Szakképző Iskola, Pécs

81

Felkészítő tanár Varga Sándorné Rimóczi Ildikó Keczerné Nyitrai Zsuzsanna Tüskés Karolina Filvig Gyuláné Hatos Jánosné Kobele Mária Bánné Varga Valéria Kissné Köles Erika Szépné Holczer Piroska Szánduné Ujszigeti Gabriella Lévy Sándorné Deákné Sütő Györgyi Vargáné Aranyos Ildikó Nyíri Margit Papp Csilla

Határon túli kategória Név 1. Csorba Eszter 2. Andics Anikó 3. Smátrala Lívia 4. Szentandrási Virág 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Babós Noémi Nagy Péter Pinke Réka Pathó Gábor Szilvási Andrea Péter Enikő Lovas Emília

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Orosz Georgina Szabó Zsolt Németh Márta Szilágyi Zoltán Dénes Emese Babós Csengele Bene Judit Zsuzsánna Klenanc Miklós

20. Sánta Ágnes 21. Bencsik Orsolya 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Léva Tünde Kinga Molnár Katalin Ördög Mónika Varga Csilla Pakó Endre Nagy Erzsébet

28. Katona Nóra Emília 29. Veréb Brigitta 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Andorkó Júlia Sütő Csilla Jari Árpád Simon Emese Kalmár Zsuzsanna Gál Eszter Szutor Adél

Iskola Óbecsei Gimnázium, Szerbia és Montenegro Magyar Tanny. Gimn., Bratislava, Szlovákia Kodály Zoltán Magyar Tanny. Gimn, Galánta, Szlovákia Kodály Zoltán Magyar Tanny. Gimn, Galánta, Szlovákia Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely, Románia Gimnázium, Érsekújvár, Szlovákia Gimnázium, Érsekújvár, Szlovákia Párkányi Nyolcosztályos Gimnázium, Szlovákia Vámbéry Ármin Gimn., Dunaszerdahely, Szlovákia Református Kollégium, Kolozsvár, Románia Dositelj Obradović Gimnázium, Topolya, Szerbia és Montenegro Gimnázium, Zenta, Szerbia és Montenegro Magyar Tanítási Nyelvű Gimn., Ipolyság, Szlovákia Nagy Mózes Líceum, Kézdivásárhely, Románia Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, Románia Unitárius Kollégium, Kolozsvár, Románia Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely, Románia Mikes Kelemen Líceum, Sepsiszentgyörgy, Románia Svetozar Marković Gimnázium, Újvidék, Szerbia és Montenegro Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka, Szerbia és Montenegro Dositelj Obradović Gimnázium, Topolya, Szerbia és Montenegro Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely, Románia Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna, Románia Gimnázium, Becse, Szerbia és Montenegro Brassai Sámuel Líceum, Kolozsvár, Románia Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna, Románia Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépisk., Dunaszerdahely, Szlovákia Kölcsey Ferenc Nemzeti Koll., Szatmárnémeti, Románia Egészségügyi Középiskola, Szabadka, Szerbia és Montenegro Baróti Szabó Dávid Iskola, Baraolt, Románia Unitárius Kollégium, Kolozsvár, Románia Kolozsvári Református Kollégium, Románia Kőrösi Csoma Sándor Iskola, Kovászna, Románia Zentai Gimnázium, Szerbia és Montenegro Kölcsey Ferenc Főgimn. Szatmárnémeti, Románia Andrei Muresanu Líceum, Dés, Románia

82

Felkészítő tanár Varnyú Ilona Vajda Barnabás Olasz Zsuzsanna Olasz Zsuzsanna Vikol Erzsébet Dózsa Roland Dózsa Roland Csicsay Sarolta Simon Beáta Rácz Melinda Kovács Éva Czabafy Lucia Tóth Anikó Makó Katalin Márkó Szidónia Máthé Ildikó Turóczy Árpád Erdély Judit Mikes Teréz Vikor Gyöngyi Bencsik Erzsébet Vikol Erzsébet Budai Margit Varnyú Ilona Molnos Sára Budai Margit Horváth Etelka Nagy Gyula Tóth Irén Kékesi Lujza Molnos Sarolta Szilágyi Gizella Budai Margit Czabafy Lucia Téglás József M. Kalapáti Jolán

Név 37. Domokos Tímea 38. Szabó Márta 39. Nemes Enikő

Iskola Unitárius Kollégium, Kolozsvár, Románia Mezőgazd. és Élelm. K., Dunaszerdahely, Szlovákia Lazar Nesić Vegyészeti Techn. K., Szabadka, Szerbia és Montenegro

83

Felkészítő tanár Máthé Ildikó Horváth Etelka Bálint Irén

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny: bázisiskolák Megye Főváros Budapest Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye

Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye

Vas megye Veszprém megye Zala megye

Bázisiskola Fővárosi Pedagógiai Intézet 1431 Budapest, Pf.: 199. Klauzál Gábor Szakmunkásképző Iskola 1078 Budapest, Hernád u. 52. Bibó István Gimnázium 6400 Kiskunhalas, Szász Károly u. 21. Leőwey Klára Gimnázium 7621 Pécs, Szent István tér 10. Karácsonyi János Katolikus Gimnázium 5700 Gyula, Kossuth tér 5. Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 76. Boros Sámuel Közgazdasági Szakközépiskola 6600 Szentes, Ady 6–8. Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. Révai Miklós Gimnázium 9021 Győr, Jókai u. 21. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó 4025 Debrecen, Piac u. 71. Neumann János Gimnázium 3300 Eger, Rákóczi 48. Teleki Blanka Gimnázium 5400 Mezőtúr, Dózsa György 17. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2800 Tatabánya, Fő tér 4., Pf.: 132. Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola 3100 Salgótarján, Május 1. u. 58. Széchenyi István Szakközépiskola 2440 Százhalombatta, Iskola u. 3. Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium 7400 Kaposvár, Szondi u. 43. Kölcsey Ferenc Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 6. Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Pedagógiai Kulturális és Sport Intézete 7100 Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 7. Pedagógiai Intézet 9700 Szombathely, Petőfi S. u. 8. , Pf. 33. Vörösmarty Mihály Gimnázium 8400 Ajka, Fürst S. u. 2. Báthory István Szakképző Székhelyiskola 8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.

84

Telefon 1/338-21-56 1/342-15-45 77/422-760 72/332-688 66/463-638 46/508-095 63/313-038 22/500-667 22/500-668 96/526-040 52/526-044 52/412-921

36/320-855 56/350-082 34/514-174 34/317-087 32/411-898 32/417-248 23/354-444 23/354-179 82/318-304 42/312-522 42/312-256 74/501-070

94/512-050 88/212-819 92/596-408

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 2003. február 21.

Tollbamondás A szókincs nagyságának meghatározása régóta izgatja a laikusokat és a nyelvészeket egyaránt. „A problémát elméleti és gyakorlati nehézségek miatt tökéletesen megoldani nem lehet” – állapítja meg Fábián Pál. Az egyik, tisztán elméleti kérdés, hogy mit tekinthetünk szókészlettani egységnek, vagyis mi számít külön szónak, mi nem. A másik kérdéskör, hogy az abszolút magyar szókészletet kívánjuk-e összegyűjteni, tehát minden, a magyar nyelvtörténet folyamán vagy a különböző réteg-, illetőleg szaknyelvekben valaha is létező szót, avagy csak a mai magyar köznyelvben élő közszavakat vegyük figyelembe. A harmadik, lényegében gyakorlati kérdés: a fentiek eldöntése után hogyan gyűjtsük össze, tároljuk és számoljuk meg a számba veendő szavakat. Nyelvészeti szakirodalmunkban meglehetősen eltérő véleményeket olvashatunk a magyar szókincs nagyságáról, illetőleg arról, hogyan, milyen módszerekkel lehet ezt megállapítani. Kelemen József szerint „a valóban használt szavak száma határozószók és igenevek nélkül 800 000-re, azokkal együtt 1 065 000-re tehető”. Lényegében az utolsó ötven évben ez az adat, amely szerint körülbelül egymillióra becsülhető a magyar szavak száma, tankönyveinkben és a műveltebb laikusok tudatában él. A mai magyar nyelv című egyetemi tankönyv is gyakorlatilag Kelemen adatait közli. Az utóbbi évtizedben viszont teret kapott az a vélemény, mely szerint a körülbelül egymilliónál jóval nagyobb a magyar szavak száma. Ha a neveket nem tekintjük a szókészlet önálló elemeinek, akkor mit kezdünk a belőlük szabályosan képzett, viszonylag sűrűn használt melléknevekkel? Ez bizony áthidalhatatlan ellentmondásnak tűnik. Hasonló a helyzet más tulajdonnévcsoportok esetében is. Például a családnevek nagy része köznyelvi eredetű ugyan, de közülük sok tulajdonnévként eltérő írásképű, s csak a magyar eredetű családneveket (Dessewffy), illetőleg a magyarok által viselteket (Zrínyi) figyelembe véve is meglehetősen nagy név-, azaz szóanyaggal számolhatunk.

(80 pont)

85

Feladatlap 1. Egészítsd ki a megadott magánhangzóval! i-í u-ú ü-ű

v_zek, v_zre, v_zünk, v_zi, v_zes, zs_r, zs_rt, zs_ros, zs_radék, zs_rosodik h_sz, h_szadik, h_szas, h_szad, h_szat, b_jkál, b_jtat, b_jdosó, b_jik, b_jjon t_z, t_zi, t_zek, t_zre, t_zes, d_lleszt, d_löngél, d_lve, d_lt, d_lő (30 pont)

2. Pótold a j-t vagy ly-t az alábbi szavakban! kara__, karé__, he__, he__es, Ibo__a, ibo__a, zsö__e, laká__, laká__os, sú__os, sú__tó, sa__át, sa__tol, po__va, mo__hos, mo__os, sü__ed, ragá__, bo__, bó__a (40 pont)

3. Írd be a hiányzó vesszőket! Hiszen értették nekik jó akik itt születtek és a maguk szándékából élnek itt. Ők ha elmennének is visszakívánkoznának. De neki rossz lehet muszájból itt élni furcsa nemszeretett érthetetlen és kegyetlen muszájból magányosan férfikora végén. (10 pont)

4. Válaszd el az alábbi szavakat minden (le-het-sé-ges) módon! Bajorország karének Paraguay

Dessewffy Északi-középhegység feladat Jugoszlávia karing Karinthy kéneső Nagyatád nagyérdemű rendőri Shakespeare vígoperai (30 pont)

5. Tedd ki a hiányzó írásjeleket! Rajna Majna Duna csatorna Hadrovics Gáldi Orosz magyar szótár Cseh Morva dombság Osztrák Magyar Monarchia június július hónapban (10 pont)

6. Írd le a neveket -val, -vel ragos alakban! Bernadett Sophie

Pál Marcell Marianne Bell

Mariann

Papp

Széll

Ivett (20 pont)

86

7. Írd le az alábbi tulajdonneveket -i képzős alakban! Arany-patak Holt-Maros Kárpát-medence Szent Gellért

Balatonalmádi Holt-Tisza-berek Misa-réti-patak

Duna-part János-dűlő-oldalas Sebes-Körös-dűlő

Dunazug-hegység Kab-hegy Kál-Kápolna Sváb-hegy Szent Anna-tó (30 pont)

8. Írd le az alábbi kifejezéseket helyesen! közgazdász szakértő vendég művész

legény ember

gyermek király

rendőr százados (10 pont)

9. Írd le az alábbi tulajdonneveket az adott toldalékkal! Goethe + -i Oslo + -i peare+ -i

Goethe + -nek Goethe + -s Voltaire + -é Voltaire + -izmus

Moliere + -vel Voltaire + -es (20 pont)

Oslo + -ban Shakes-

10. Írd le a következő szerkezeteket helyesen! beleszeretettalányba ideodatekinget összeösszevesznek

beleszeretettvolnaszólni kibejárkál kikinéz

elleszekfáradva megfogomnézni

elleszeknélküle megvanhúszéves (20 pont)

11. Írd le helyesen az alábbi egyenletek eredményét! dísz + század = expressz + -szerű = kulcs + csomó = puff + -féle =

dzsessz + -szerű = fény + nyaláb = mész + -szerű =

ész + -szerű = jegy + gyűrű = nagy + gyűlés = (20 pont)

12. Írd le helyesen a mondatot! Abbatette, amiben eredetileg volt. – Abbahagyta a tanulást, de majd folytatja. – A fiú fönnmaradt a padláson. – A neve örökre fönnmarad. – Nem félreállt, hanem középre. – A lányok tapintatból félreálltak. – Nekimegy a levél, nem neked. – Munka közben nekiment a szekrénynek. – Hozzámadták feleségül. – Mindig rádgondolok. (20 pont)

87

13. Írd le a szavakat -val, -vel ragos alakban! cseh – doh – éh – Allah – juh – pech – méh – moh – pléh – rüh

(20 pont)

14. Írd le helyesen az alábbi kifejezéseket! anyag + csere + vizsgálat hideg + víz + csap réz + arany + ötvözet szövő + fonó + ipar

béke + szerződés + tervezet kerek + asztal + konferencia szabad + vezeték + hálózat

fény + árny + játék légi + fénykép + montázs számtan + házi + feladat (20 pont)

88

Javítókulcs

Tollbamondás Az alapvető kérdés a licenciáké, mert a bekezdéseket mind a három olvasáskor bemondják a diktálók. A Dessewffy írásmód csak az egyik a lehetségesek közül. A központozási jelek licenciáit a zsűri határozza meg. A hibátlan leírás 80 pontot ér, ebből vonjuk le a hibapontok értékeit.

Feladatlap 1. Egészítsd ki a megadott magánhangzóval! A hibátlan megoldás 30 pontot ér: egy-egy adat értéke 1-1 pont. i-í: vizek, vízre, vizünk, vízi, vizes, zsír, zsírt, zsíros, zsiradék, zsírosodik. u-ú: húsz, huszadik, húszas, huszad, húszat, bujkál, bújtat (és: bujtat), bujdosó, bújik, bújjon. ü-ű: tűz, tűzi, tüzek, tűzre, tüzes, dülleszt, dülöngél, dűlve, dűlt, dűlő. 2. Pótold a j-t vagy ly-t az alábbi szavakban! karaj, karéj, hej (és: hely!), helyes, Ibolya, ibolya (!), zsöllye, lakáj, lakályos (és: lakájos), súlyos, sújtó, saját, sajtol, polyva, molyhos, molyos, süllyed, ragály, boly, bója. Hibátlanul 40 pont. 3. Írd be a hiányzó vesszőket! Hiszen értették, nekik jó, akik itt születtek, és a maguk szándékából élnek itt. Ők, ha elmennének is, visszakívánkoznának. De neki rossz lehet muszájból itt élni, furcsa, nemszeretett, érthetetlen és kegyetlen muszájból, magányosan, férfikora végén. 10 pont. 4. Válaszd el az alábbi szavakat minden (le-het-sé-ges) módon! Ba-jor-or-szág, Des-sew-ffy, Észa-ki-kö-zép-hegy-ség, fel-a-dat, Ju-go-szlá-via, kar-é-nek, kar-ing, Ka-rin-thy, ké-ne-ső, Nagy-a-tád, nagy-ér-de-mű, Pa-ra-guay, rend-ő-ri, Shakespeare, víg-o-pe-rai. Minden jó szóalak 2 pont, összesen 30 pont. 5. Tedd ki a hiányzó írásjeleket! Rajna–Majna–Duna-csatorna, Hadrovics–Gáldi: Orosz– magyar szótár, Cseh–Morva-dombság, Osztrák–Magyar Monarchia, június–július hónapban. 10 pont. 6. Írd le a neveket -val, -vel ragos alakban! Bernadettel, Pállal, Marcellel (és: Marcell-lel, ha családnév!), Mariannal, Papp-pal, Széll-lel, Ivettel, Sophie-val, Marianne-nal, Bell-lel 20 pont. 7. Írd le az alábbi tulajdonneveket -i képzős alakban! arany-pataki, balatonalmádi, Duna-parti, Dunazug-hegységi, holt-marosi, holt-Tisza-bereki, János-dűlő-oldalasi, Kab-hegyi, kál-kápolnai, Kárpát-medencei, Misa-réti-pataki, sebesKörös-dűlői, sváb-hegyi, Szent Anna-tói (vagy: -tavi), Szent Gellért-i 30 pont.

89

8. Írd le az alábbi kifejezéseket helyesen! közgazdász szakértő, legényember, gyermek király (és: gyermekkirály! = ’gyermekek királya’), rendőr százados, vendégművész 10 pont. 9. Írd le az alábbi tulajdonneveket az adott toldalékkal! goethei, Goethének, goethés, Moliere-rel, Oslóban, oslói, Voltaire-é, voltaire-izmus, voltaire-es, shakespeare-i 20 pont. 10. Írd le a következő szerkezeteket helyesen! beleszeretett a lányba, bele szeretett volna szólni, el leszek fáradva, elleszek nélküle, ide-oda tekinget, ki-be járkál, ki-kinéz (és: ki-ki néz!), meg fogom nézni, megvan húszéves, összeösszevesznek 20 pont. 11. Írd le helyesen az alábbi egyenletek eredményét! díszszázad, dzsessz-szerű, ésszerű, expressz-szerű, fénynyaláb, jegygyűrű, kulcscsomó, mésszerű, nagygyűlés, puff-féle 20 pont. 12. Írd le helyesen a mondatot! Abba tette, amiben eredetileg volt. – Abbahagyta a tanulást, de majd folytatja. – A fiú fönn maradt a padláson. – A neve örökre fönnmarad. – Nem félre állt, hanem középre. – A lányok tapintatból félreálltak. – Neki megy a levél, nem neked. – Munka közben nekiment a szekrénynek. – Hozzám adták feleségül. – Mindig rád gondolok 20 pont. 13. Írd le a szavakat -val, -vel ragos alakban! csehvel, dohhal, éhhel, Allahhal, juhval, pechhel, méhvel, mohhal, pléhvel, rühvel

20 pont.

14. Írd le helyesen az alábbi kifejezéseket! anyagcsere-vizsgálat, békeszerződés-tervezet, fény-árny játék, hidegvíz-csap, kerekasztal-konferencia, légifénykép-montázs, réz-arany ötvözet, szabadvezeték-hálózat, számtan-házifeladat, szövő-fonó ipar 20 pont. Mindösszesen: 80 + 300 (30 + 40 + 10 + 30 + 10 + 20 + 30 + 10 + 20 + 20 + 20 + 20 + 20 + 20) 380 pont.

90

NAGY L. JÁNOS

A verseny értékelése A 2003. évi döntőben a tollbamondás szövege közepesen nehéz: a résztvevők elsősorban a leírandó mondatok hosszával (olykor bonyolult szerkesztésével), a lediktált verbális szövet mennyiségével küszködtek. Ez is tipikus nehézség lehet: ekkor nem elsősorban egy-egy kifejezés szabályszerű leírásában rejlik a feladat, hanem a koncentrálni tudás tartóssága, a pszichikus készségek fejlettsége szerint alakul az elért pontszám. A javításkor a korábban megszokott mércénél szigorúbbak voltak a hibapontértékek, hiszen a tollbamondás jobb eredménye döntött az összpontszám egyenlősége esetén. Hogy a közepes nehézségű szöveg ellenére biztosíthatók legyenek a (csekélyebb) felkészültségbeli különbségek is, ebben az évben kivételesen az OKSZI pontértékeinél szigorúbb hibapontokat alkalmaztunk. (Ebből nem kívánunk hagyományt teremteni.) A feladatlapon a szokásosnál kevesebb teret adtunk a versenyünkre a korábbi években oly jellemző stilisztikai kreativitásnak, az írásmódok különbségeinek kifejező értékeire koncentráló tanulói találékonyságnak: lényegében a szabályzati pontok ismerete és a példaanyag pontos felidézése döntött abban, ki milyen ponteredményt ér el. (Rövid és hosszú magánhangzók, j-ly írása, elválasztás stb.) Hogy a javításban minél gördülékenyebb lehessen a munka, kissé csökkent a tulajdonképpeni írást követelő teendő, pl. kevesebb volt a szokásosnál a mondatalkotást igénylő feladat. (A hiányzó írásjelek kitevése, a szükséges vesszők beírása stb. nem igényelt hosszas írogatást.) A legjobbak között is a legjobbak kategóriánként: a budapesti gimnazista Vikár Laura (tanára Kékesi Rajmundné), a pápai szakközépiskolás Horváth Ádám (tanára Tóth Judit), a győri szakiskolás Pintér Nóra (tanára Maros Péterné) és a galántai gimnazista Szentandrási Virág (tanára Olasz Zsuzsanna).

91

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Gyula, 2003. február 22. Gimnázium

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Név Vikár Laura Kerekes Melinda Tóth Anett Makai Edit Jambrich Melinda Ludányi Zsófia Nagy Zsuzsa Kopányi Dávid Dsupin Éva Merics Mónika Trencsényi Réka Nagy Ágnes Kuluncsich Eszter Rácz Balázs Kossuth Annamária Márta Bitai Tamás Barta Zsolt Kovács Anita Izsáki Tímea Deme Anna Holló Ágota Kovács Orsolya Szőke Anita Gál Georgina Juhász Ágnes Tóth Szilvia Balogh Réka Bengery Zsófia Antal Viktória Csizmadia Marietta Ábrahám Diána József Nikolett Révész Gábor Berkes Csilla Kasik Nóra Gergely Gabriella

Iskola Budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimn., Budapest Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged Esze Tamás Gimnázium, Mátészalka Perczel Mór Gimnázium, Siófok Berze Nagy János Gimnázium, Gyöngyös Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula Váci Mihály Gimnázium, Encs Vajda János Gimnázium, Keszthely Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas Katona József Gimnázium, Kecskemét Petőfi Sándor Gimnázium, Pápa

Felkészítő tanár Kékesi Rajmundné Csiszár Gábor

Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád Tiszaparti Gimnázium, Szolnok Neumann János Gimnázium, Eger Eötvös József Gimnázium, Tata Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg Nagy Lajos Gimnázium, Szombathely Leőwey Klára Gimnázium, Pécs Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Gyula Péter András Gimnázium, Szeghalom Szent István Gimnázium, Budapest Széchenyi István Gimnázium, Sopron Széchenyi István Gimnázium, Százhalombatta Árpád Fejedelem Gimnázium, Pécs Vörösmarty Mihály Gimnázium, Ajka Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr Zentai Gimnázium

Schwarcz Judit Bálint Istvánné Balázs Andrea Czina Lászlóné Belányi Elemérné Dudásné Varga Éva Besenyői Erika Kiss László Hégely Györgyné Kajtár Krisztina Hargitai Helga Mihalik Zsolt Szabó Istvánné Nagy Magdolna Szabó Ida Pusztai Mária Horváth Violetta Giriczné Szép Ildikó Nagy Andrásné Cserháti Csilla

92

Fabulya Andrea Földvári Andrásné Dr. Somogyi Erika Bárdosné Kovács Erzsébet Dr. Árgyelán Dánielné Kuruncziné Tornóczky Katalin Varga József Karsay Erzsébet Szabolcsiné Kántor Éva Gajda Péter, dr. Árgyelán Dánielné Palásti Károly Bujdosóné Halmai Mária Kissné Papdi Annamária

Szakközépiskola

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Név Horváth Ádám Rázsó Anett Paróczai Éva Tihon Tibor Pajtók Adrienn Gyarmati István Horváth Hajnalka Varga Emese Mayer István Gonda Adrienn Antali Eszter Szakács Szilvia Arany Nikolett Leskó Márta Juhász Éva Kovács Orsolya Bitskey Dóra Szabados Petra Kalicza László Konkoly Gabriella Frenkl András Petrinovics Ágnes Márkus Melinda Pásztor Erika Lázár Kincső Fekete Márton Bódi Adrienn Varga Boglárka Futács Alexa Gebhardt Levente Kanász Renáta Molnár Attila

Iskola Jókai Mór Közgazd. Szakközépisk., Pápa Bethlen Gábor Közgazd., Postaforg. Szakk., Debrecen Boros Sámuel Közg. Szakközépiskola, Szentes Neumann János Számítástechnikai Sz., Budapest Neumann János Közgazd. Szakközépisk., Eger Széchenyi István Közg. Szakköz., Békéscsaba Közgazdasági Szakközépiskola, Szombathely ÁFEOSZ Kereskedelmi, Közgazd. Sz., Kecskemét Puskás Tivadar Távközlési Techn., Budapest Táncsics Mihály Közgazd. Szakközép., Salgótarján Noszlopy Gáspár Közgazd. Szakközép., Kaposvár Krúdy Gyula Idegenforg. Szakközépisk., Győr Arany János Gimn. és Közgazd. Szakk., Berettyóújfalu Tiszaparti Gimnázium és Szakk., Szolnok Energetikai Szakközépiskola, Paks Tömörkény I. Gimn. és Szakközépisk., Szeged Közgazdasági és Informatikai Szakk., Cegléd I. István Keresk. és Közgazd. Szakk., Székesfehérvár Schulek Frigyes Építőipari Műsz. Szakk., Budapest Bosa Milicevi? Közgazd. Középiskola, Szabadka Körösi Cs. S. Gimn. és Szakközépisk., Szécsény Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközép., Pécs Bezerédy I. Keresk. és Közgazd. Szakk., Szekszárd Sipkay Barna Keresk. Szakközépisk., Nyíregyháza Irinyi János Szakközépiskola, Kazincbarcika Bottyán J. Gimn. és Műszaki Középisk., Esztergom Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Sz., Budapest Türr István Szakközépiskola, Pápa Lámfalussy Sándor Szakközépiskola, Lenti Ganz Ábrahám Szakközépiskola, Budapest Fényes Elek Közgazdasági Szakközép., Budapest Déri Miksa Szakközépiskola, Budapest

93

Felkészítő tanár Tóth Judit Borosné Pataki Magdolna

Rottkel Judit Balázs Andrea Tábor Lajos Pusztainé Illés Katalin Berki Judit Szabó Miklós Komódi Andrea Bertók István Horváth Eszter Nagy Anna Gyöngyösi Olga Bolla Éva Füle Bernadett Bozsoginé Turcsik Judit Tóth Judit Pintér Molnár Edit Végh Gáborné Thürmer Tünde Király Józsefné Nagy Zsuzsanna Kissné Harangi Anna Simon Tibor Dr. Molnár Zoltánné Vörösházi Péterné Vargáné Aranyos Ildikó Spekker Vera Bereczki Magdolna Szűcsné Kovács Judit

Szakiskola

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15.

Név Pintér Nóra Kritzer Mónika Sipos Szilvia Dorogi Cecília Kovács Erzsébet

Iskola Kovács Margit ÁMK, Győr Mikes K. Felnőtt és Ifj. Szakk., Tatabánya Kereskedelmi Szakközép és Szakiskola, Mezőtúr Kós Károly Szakképző Iskola, Érd Élelmiszeripari és Földm. Szakiskola, Szombathely Borbély Péter Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző, Székesfehérvár Balassa Ildikó Egry József Szk. és Szakiskola, Zánka Hrestyák Hajnalka Sipkay B. Keresk., Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola, Nyíregyháza Lipták Barbara Szentpáli I. Keresk. és Vendégl. Szakközépiskola és Szakiskola, Miskolc Papp Zsanett 508. Szakképző Iskola, Pécs Szőke Veronika Borbély Lajos Szakközépiskola és Szakiskola, Salgótarján Maksó Péter Damjanich J. Ipari Szakképzési Intézet, Hatvan Gyurovszki Erika Kós Károly Szakképző Iskola, Békéscsaba Sepa Éva Könnyűipari Szakmunkásképző Intézet, Debrecen Tünde Bernadett Lámfalussy Sándor Szakmunkásképző Iskola, Lenti Eszter Hajnalka Hunyadi János Szakmunkásképző Iskola, Bácsalmás Hartmann Roland Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző, Kaposvár

94

Felkészítő tanár Maros Péterné Szalai Péter Rózsa Endréné Bencze Zsuzsanna Király Beatrix Ihászné Zsuppán Julianna Keresztúri Ágnes Kővári Lászlóné Ágfalviné Pető Marianna Kissné Köles Erika Képesné Kövessy Margit Lévainé Máté Judit Szánduné Ujszigeti Gabriella Németh Erzsébet Lovrity Ernőné Mátrainé Bíró Márta

Határon túli kategória

1.

Név Szentandrási Virág

2.

Babós Noémi

3.

Szilvási Andrea

4.

Lovas Emília

5.

Majlát Ágota

6. 7. 8. 9. 10. 11.

Bálint Enikő Bartha Helén Pelle Veronika Rácz Tímea Ilona Jári Zsolt Lévai Tünde Kinga Janík Andrea Gombos Erika

12.

Klenanc Miklós

13.

Smátrala Lívia

14. 15.

Baráth Andrea Bencsik Nóra

16.

Németh Márta

17. 18. 19. 20.

Szutor Adél Bányai Tímea Adina Szűcs Mihály Gálffy Éva

21. 22. 23. 24.

Tari Ibolya Holczmann Gergő Buza Annamária Martonosi Mirella Csorján Barnabás Bor Renáta Varga Katalin

25.

26.

Németh Róbert Kalmár Ákos

Iskola Kodály Zoltán Magyar Tanny. Gimn, Galánta, Szlovákia Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely, Románia Vámbéry Ármin Gimnázium, Dunaszerdahely, Szlovákia Dositelj Obradovi? Gimnázium, Topolya, Szerbia és Montenegro Dositelj Obradovi? Gimnázium, Topolya, Szerbia és Montenegro Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely Kolozsvári Református Kollégium, Románia Tompa M. Ref. Gimn., Rimaszombat, Szlovákia Báthory I. Elméleti Líceum, Kolozsvár, Románia Kolozsvári Református Kollégium, Románia Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely, Románia Ipari Középiskola, Komárom, Szlovákia Benedek E. Tanítóképző, Székelyudvarhely, Románia Svetozar Markovi? Gimnázium, Újvidék, Szerbia és Montenegro Kodály Z. Magyar Tanny. Gimn., Galánta, Szlovákia Magyar Tannyelvű Gimn., Nagymegyer, Szlovákia Svetozar Markovi? Gimnázium, Újvidék, Szerbia és Montenegro Nagy Mózes Elm. Líceum, Kézdivásárhely, Románia Andrei Muresanu Líceum, Dés, Románia Németh László Elm. Líceum, Máramaros, Románia Zeneiskola, Szabadka, Szerbia és Montenegro Vámbéry Ármin Gimnázium, Dunaszerdahely, Szlovákia Gimnázium, Zenta, Szerbia és Montenegro Petőfi S. Elméleti Líceum, Székelyhíd, Románia Gimnázium, Zenta, Szerbia és Montenegro Zrenjanini Gimnázium, Szerbia és Montenegro Petőfi S. Elméleti Líceum, Székelyhíd, Románia Gimnázium, Zenta, Szerbia és Montenegro Egészségügyi Középiskola, Dunaszerdahely, Szlovákia Becsei Gimnázium, Becse, Szerbia és Montenegro Műszaki Iskola, Ada, Szerbia és Montenegro

95

Felkészítő tanár Olasz Zsuzsanna Vikol Erzsébet Simon Beáta Kovács Éva Bencsik Erzsébet Lőrincz József Rácz Melinda Madarász Enikő Sárkány Jenő Vikol Erzsébet Kómár Beáta Jándok Judit Mikes Teréz Olasz Zsuzsanna Soóky Gabriella Vikor Györgyi Makó Katalin

Vlaicu Zsuzsa Pásztor Valéria Simon Beáta

Holczmann Ilona-Margit Buza Bózsó Angéla Kapusi Papp Kornélia Holczmann Ilona-Margit Gabaly Lúcia Mráz Vilma Varnyú Ilona

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny: bázisiskolák Megye Főváros Budapest Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye

Vas megye Veszprém megye Zala megye

Bázisiskola Fővárosi Pedagógiai Intézet 1431 Budapest, Pf.: 199. Klauzál Gábor Szakmunkásképző Iskola 1078 Budapest, Hernád u. 52. Bibó István Gimnázium 6400 Kiskunhalas, Szász Károly u. 21. Leőwey Klára Gimnázium 7621 Pécs, Szent István tér 10. Karácsonyi János Katolikus Gimnázium 5700 Gyula, Kossuth tér 5. Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 76. Boros Sámuel Közgazdasági Szakközépiskola 6600 Szentes, Ady 6–8. Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. Révai Miklós Gimnázium 9021 Győr, Jókai u. 21. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó – 4025 Debrecen, Piac u. 71. Heves Megyei Önkormányzat, Pedagógiai Intézet 3300 Eger, Széchenyi 47. Pf. 196. Teleki Blanka Gimnázium 5400 Mezőtúr, Dózsa György 17. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Pf.: 132. Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola 3100 Salgótarján, Május 1. u. 58. Széchenyi István Szakközépiskola 2440 Százhalombatta, Iskola u. 3. Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium 7400 Kaposvár, Szondi u. 43. Kölcsey Ferenc Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi 6. Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Pedagógiai Kulturális és Sport Intézete 7100 Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 7. Pedagógiai Intézet 9700 Szombathely, Petőfi S. u. 8. Pf. 33. Vörösmarty Mihály Gimnázium 8400 Ajka, Fürst S. u. 2. Báthory István Szakképző Székhelyiskola 8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.

96

Telefon 1/338-21-56 1/342-15-45 77/422-760 72/332-688 66/463-638 46/508-095 63/313-038 22/500-667 22/500-668 96/526-040 52/526-044 52/412-921 36/313-044 36/310-126 56/350-082 34/514-174 34/317-087 32/411-898 32/417-248 23/354-444 23/354-179 82/318-304 42/312-522 42/312-256 74/501-070

94/512-050 88/212-819 92/596-408

IMPLOM JÓZSEF Helyesírási Verseny

Megyei (regionális) döntő 2003/2004

Tollbamondás 1703 a magyar függetlenségi harcok nevezetes esztendeje: kitört a Rákóczi-szabadságharc. Abban az évben kereste fel két küldött a lengyelországi száműzetésben élő Rákóczi Ferencet, hogy segítséget kérjen tőle a szenvedéseket elviselni tovább már nem akaró jobbágyok nevében. A herceg a nemesi körökből is elkeseredettségről és kétségbeesett elszántságról kapott híreket, s bízott az európai hatalmak hathatós támogatásában is. Zrínyi Ilona fiaként ígéretet tett a küldötteknek, hogy velük tart a haza és a szabadság szent ügyéért indítandó harcban. Bár a hadiszerencse és az összefogás ideiglenesen sikereket eredményezett, a kedvezőtlenre fordult európai politikai helyzet és a nemzeti egység felbomlása néhány év múlva lehetetlenné tette a Habsburg Birodalomból való kiszakadást. 1803. október 17-én, Zala megyei faluban született Deák Ferenc, XIX. századi magyar közéletünk igen jelentős politikusa. Pályájának fiatalkori időszakában elsősorban a vármegyében s a reformországgyűléseken bizonyította jogászi felkészültségét. 1848 márciusa után a Batthyány-kormányban igazságügy-miniszterként rá bízhatták nemcsak az áprilisi törvények előkészítését és megszövegezését, hanem a jogbiztonság felügyeletét is. Haynau rémuralma idején, majd a Bach-korszakban Deák Ferenc a passzív ellenállás vezéralakjának számított. Mária Terézia korabeli törvényre alapozott érvelésével meg tudta győzni az udvart a kiegyezés jogszerű alapjairól, a szembenállásba belefáradt magyar nemességet pedig az előnyös lehetőségről. Deák puritán egyénisége a magyar politikai közgondolkodás felejthetetlen alakja. 1903-ban Nagyváradon Még egyszer címmel verseskötet jelent meg. Szerzőjének, Ady Endrének a nevét ekkorra ismertté tették cikkei és versei. Révai nagy lexikona 1911-ben így írt róla: „Főleg 1903 óta vonta magára jobban a figyelmet, s elveivel és költői gyakorlatával élénk mozgalmat támasztott: lelkes követőkre és heves ellenzőkre tett szert.” Ady neve megkerülhetetlen költői nyelvünk megújításában és a modern költészet hazai meggyökereztetésében. 2003 vége felé közeledve harcok jubileumára is, közéleti nagyságra is, százéves kötetre is emlékezhetünk. (70 pont)

97

Feladatlap

1. Amiben nincs élet, az élettelen. Fejezd be az alábbi mondatokat! Akinek nincs gondja, az ............................................. – Bátyám sosem elégedett, vagyis mindig ......................................................... – Pali nemcsak érett gyümölcsöt szeret, hanem megeszi az ............................................... is. – Ha a vitának nincs partja, az ................................................ – Ha nincs út, a vidék ............................................ – Iván tegnap nem fegyelmezett volt, hanem ........................................................... – A kaput idén nem festjük be, .......................................... marad. – Ha nem fűtünk, a terem ..................................................... (8 pont)

2. Írd be a felszólító igéket az adott személyben! Pl. Megnézem a képet. – Hadd nézzem meg! A fiú játszik. Hadd ....................................! – A szülőknek ez tetszik. Hadd ...............................! – A csapból folyik a víz. Hadd ..................................! – Éva elhiszi a mesét. Hadd .................... ............! – Elhalasztjuk a dolgozatot. Hadd ..........................................! – Kinyitjuk az ablakot. Hadd ..............................................! – Zoli metszi a bokrot. Hadd .......................................! (14 pont)

3. Jelöld  jellel az egybeírást! fél kéz kéz alakú

férfi kéz

női kéz

bal kezes

bal kéz

kéz mozdulat

szabad kézből kéz rátétel

kézben tart

kezes bárány

vissza kézből

kézre kerít

kézi szedés

kézi szótár

kézi táska

kézhez vétel

benzinkút kezelő

szabad kézi

kézbe vesz

kézi poggyász kézi labda kézi kapa

kéz ügyesség fél kezű (15 pont)

98

4. Pótold a hiányzó i vagy y betűt! Kölcse... Bolya...

Csokona... Jóka...

Kazincz...

Vörösmart...

Petőf...

Karinth...

Kárpáth... (Zoltán)

Rákócz...

Bessenye...

Kosztolány...

Ad...

Hunyad... (János) (14 pont)

5. Írd le a szavakat az aláhúzásnál elválasztva! Pl. Péter újpesti. – Pé–ter újpes–ti. A menedzserek legelső kérése ugyanis: eggyel többször eddzenek. A veszprémiek az esernyőt a taxiban felejtették. András öccse, Richárd megette a főzeléket. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (24 pont)

6. Húzd alá a helyes szóalakokat! hússzor – húszszor

észszerű – ésszerű

Bernadettől – Bernadett-től

balettáncos – balett-táncos

gallyal – gally-jal

follyon – folyjon

Bükkel – Bükk-kel haggya – hagyja (8 pont)

7. Írj egy-egy mondatot a következő változatokkal! Szent István-i – Szentistváni – szentistváni ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (6 pont)

99

8. Írd le helyesen a kiejtés szerint közölt formákat! „vísztől” ................................. „szémpor” .............................. „mézben” .............................. „bükfa” ................................... „fensík” ................................. „foggyon” ............................. „halgat” ..................... „atta” .................. „annya” ...................... „kémben” ....................... (10 pont)

9. Írd le folyóírással az alábbi tulajdonnevek –i/ –s képzős alakját! FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR – FÓRUM HOTEL – KEREPESI TEMETŐ – KOSSUTH RÁDIÓ – FERTŐ TÓ – CSEPEL SZIGET – BÜKK FENNSÍK – DÉL AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG – SZENT BENEDEK REND – DEÁK PÁRT – BELVÁROSI HÍD

................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. (22 pont)

10. Húzd alá a helytelenül írt kifejezéseket! nagy erejű – nagyerejű

nagy arányú – nagyarányú

nagy képernyős – nagyképernyős nagy forgalmú – nagyforgalmú

nagy mértékben – nagymértékben

nagy néha – nagynéha nagy szemű – nagyszemű

nagy stílű – nagystílű nagy korú – nagykorú (9 pont)

100

Javítókulcs

Tollbamondás A 2003/2004. tanév diktálandó szövege három jubileumra épül: ez adja a három fő bekezdést. Kérem, hogy a tollbamondás háromszor hangozzék el: először összefüggően, ezt követően frázisonként (hangosan – halkabban megismételve, az új frázishoz kapcsolva), majd újra öszszefüggően. Szokásaink szerint mondják be azt is: „Bekezdés.” A tizenhat szövegmondat egyike idézettel áll. Kérem, hogy mindháromszor mondják be: „Idézet – idézet vége.” (Remélem, nem lesz diák, aki leírja az itt idézett szavakat...) A ki nem tett idézőjelekért hibapont jár. Minthogy a 2003. évi érettségi vizsgára megjelent egy útmutató, ennek a pontértékeit szíveskedjenek érvényesíteni a javításban. (A határon túli regionális döntőkre ezt kiküldjük.) A huszonnégy soros tollbamondás nem okozhat igazi nehézséget a felkészült versenyzőknek, talán csak a hadiszerencse, Habsburg Birodalomból, Zala megyei, fiatalkori, reform országgyűléseken, igazságügy-miniszterként, Mária Terézia korabeli, verseskötet, Révai nagy lexikona leírásakor gondolkodnak el egy kicsit. Kérem, hogy a rá bízhatták kifejezés diktálásakor nyomatékolják a rá névmási elemet; nem szükséges szünetet tartani e között és az ige között. A szokásos licenciák ügyében a zsűri az illetékes. Az éve és a támasztott után elfogadható a vessző is, hasonlóképpen bizonyára lesz olyan diák, aki az alapjairól után tesz pontosvesszőt vagy vesszőt és gondolatjelet. (Önmagában a gondolatjel nem elég.) A hibátlan leírás 70 pontot ér. Feladatlap 1. A megoldások: gondtalan, elégedetlen, éretlent, parttalan, úttalan, fegyelmezetlen, festetlen (festetlenül), fűtetlen. Hibátlanul 1-1, tehát 8 pont. Aki figyelmetlen, azaz az éretlent t-jét elhagyja, azért a szóért nem kap pontot. 2. A felszólítások: játsszon (játsszék), tetsszék (tetsszen, tessék), folyjon (folyjék), higgye (higgye el), halasszuk (halasszuk el), nyissuk (nyissuk ki), metssze (messe). 2-2 pont, összesen 14 pont. 3. Az egybeírandók: férfikéz, szabadkézi, balkezes, kézmozdulat, kézrátétel, 4. visszakézből, kézipoggyász, kézi szótár, kézilabda, kézügyesség, kézitáska, kézhezvétel, benzinkútkezelő, kézikapa, félkezű.

15 pont.

4. A nevek: Kölcsey, Csokonai, Kazinczy, Petőfi, Karinthy, Rákóczi, Bessenyei, Ady, Bolyai, Jókai, Vörösmarty, Kárpáthy (Zoltán), Kosztolányi, Hunyadi (János). 14 pont. 5. Az elválasztások: mene-dzserek, leg-első, ugyan-is, egy-gyel, edz-dzenek, veszp-rémiek, es-ernyőt, ta-xiban, And-rás, öcs-cse, Ri-chárd, meg-ette. Szavanként 2-2 pont: 24 pont.

101

6. Az aláhúzandó (helyes) szóalakok: hússzor, ésszerű, balett-táncos, Bükk-kel, Bernadettől, gallyal, folyjon, hagyja. 1-1 pont, összesen 8 pont. 7. Egy-egy mondat: A Szent István-i Magyarország létrehozta a vármegyerendszert. – A bátyám szentistváni, ott lakik Mátraszentistvánban. – Ott jelenik meg a Szentistváni Hírek. (Vagy: Az újságban ezzel a címmel írtak róluk: Szentistváni események.) Mondatonként 2-2 pont, összesen 6 pont. 8. Helyes formák: víztől, szénpor, mézben (és mészben!), bükkfa, fennsík, fogyjon, hallgat, adta, anyja, kénben (és: kémben!). 1-1 pont, összesen 10 pont. 9. Az –i / –s képzős alakok: fővárosi Szabó Ervin könyvtári, Fórum hoteli, Kerepesi temetői, Kossuth rádiós, Fertő tavi (tói), Csepel-szigeti, Bükk-fennsíki, dél-afrikai köztársasági, Szent Benedek-rendi, Deák-párti, Belvárosi hídi. 2-2 pont, összesen 22 pont. 10. A hibás (aláhúzandó) kifejezések: nagyerejű, nagy arányú, nagy mértékben, nagyképernyős, nagynéha, nagy stílű, nagyforgalmú, nagyszemű, nagy korú. 1-1, azaz 9 pont. A feladatlapon: 8 + 14 + 15 + 14 + 24 + 8 + 6 + 10 + 22 + 9 = 130 pont. Mindösszesen: 70 pont + 130 pont = 200 pont. Dr. Nagy János a zsűri titkára

102

IMPLOM JÓZSEF Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 2004. február 27.

Tollbamondás A divatos külsőségek talán soha nem voltak annyira fontos kísérői életünknek, mint manapság, amikor a gyors híráramlás következtében a divathullámok igen rövid idő alatt szinte az egész világon elterjednek. Sokat írtak már arról, hogy ma divat maga a divat: az öltözködésben, a hajviseletben, a lakberendezésben, a kikapcsolódás módjaiban és ki tudja, mi mindenben illik mielőbb alkalmazkodni a gyorsan változó szokásokhoz, akár a józan ész, akár az újabbnál újabb árucikkeket előállítók érdekei alakítják ki ezeket. Miért éppen a mindennapi nyelvből hiányoznának a divatjelenségek? Hiszen a felkapott tárgyak és szokások neve és a hozzájuk kapcsolódó szavak maguk is divatossá válnak, és más területeken is befolyásolják a nyelvhasználatot. Elég csak arra gondolni, hogy a nálunk több mint két évtizede ismert diszkóról milyen sok különböző dolgot neveztek el (bort, édességeket, ruhaanyagot stb.). A divatos kifejezések elterjedését nagyon megkönnyíti, hogy egyre kisebb a különbség a vidéken és a városokban élők, a fiatalok és az idősebbek nyelvhasználata között. A fiatalság azonban mindig is kereste az újabb és újabb fordulatokat, melyekkel tüntetően megkülönböztethette beszédét az idősebbekétől. Ma divat fiatalnak, fiatalosnak lenni, így aztán a tizen- és huszonévesek nyelvi leleményeit, hóbortjait villámgyorsan átveszik a harmincasok, valamint a negyvenesek is: a divathullámok egyre szélesebb mederben haladhatnak. Az egyes divatszavakat eddig is számon tartották a nyelvészek: például az agyonkoptatott nyelvi kliséket (biztosít, alapvető fontosságú stb.), a diáknyelvi vagy argó eredetű szavak terjedését (csaj, kaja stb.), a magyar kifejezéseket kiszorító divatos idegen szókat. A divatos elemek használata, a „nyelvi divatozás” szorosan összefügg más társadalmi szokásainkkal. Ezek elemzése és megítélése nem vagy nem csak a nyelvész feladata. (80 pont)

103

Feladatlap

1. Egészítsd ki az alábbi szavakat az -i vagy -í magánhangzóval! szerv...z

k...sér

h...vatkozás

sz...nész

be...ratkozás

na...v

fas...rozott

h...rhedt

s...mogat

...télet vesz...t

preszt...zs

...gérgetés

zs...radék (14 pont)

2. Írd be a hiányzó -u vagy -ú betűket! h...szas

b...jócska

tan...ságtétel

kult...rális

meg...nta

az...rkék karikat...rista

hábor...ság

ny...lkál

od...ja

b...suló

...titárs

h...sika

ny...jtózkodik (14 pont)

3. Pótold a j-t vagy ly-t az alábbi szavakban! tolva....

zöre....

törkö....

ráspo....

kara....

ke....hek

karabé....

kvárté....

cseve....

mo....hos hé....a homá....

csorosz....a

szeszé....es

karé....oz

téve....eg

va....on

zsinde....

szeder....es

kedé....es

erek....e

cserme....

sompo....og röhe....

zsámo....

rosté....os

hü....éskedik

zsiva....

biva....

kéte.... (30 pont)

4. Válaszd el az alábbi szavakat az aláhúzott helyen! Haynau ...........................................

könyvig...................................................................

Karinthy..........................................

Perczel....................................................................

Bartha.............................................

Bologna..................................................................

pedzette...........................................

délután....................................................................

rendőri............................................

egyelőre..................................................................

megesik ...........................................

bornemissza............................................................

holott...............................................

felépít......................................................................

csalétek ...........................................

karöltve...................................................................

pénzért ............................................

Washington.............................................................

Fischer............................................

Visegrád................................................................. (40 pont)

104

5. Kivel? Írd le a választ! Entz

.........................

Mikszáth ........................

Dante ..................................

Figaro ..........................

Kováts ............................

Kodály ..................................

Babits .........................

Mann ..............................

Smith .....................................

Bach ..........................

Scott ...............................

Poe ....................................... (24 pont)

6. Írd le a vonalakra a dőlt betűs kifejezéseket helyesen! Az Árpád név a magyar tulajdonnevek körében gyakori, mindenekelőtt az Árpád ház uralkodói révén. Az Árpád kori eseményekből, sajnos, keveset jegyzett fel a történetírás, ezért az Árpádok kora beli történeti forrásaink igen becsesek. Az első fejedelem emlékét őrzi minden Árpádvezér-utca, Árpád-szövetkezet, Árpád major vagy Árpád-falva elnevezés. A fejedelmi család nevét megőrzik az Árpádházi szentek is. Nem tudjuk, hol építették fel, s állt-e egyáltalán Árpád-háza. A Göncz Árpádi magatartás a köztársasági elnökre volt jellemző. A Göncz Árpádkorabeli tapasztalatokra ma is szükség van. ..................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... (22 pont)

7. Írd be a mondatokba a megfelelő szóalakokat! A modern távközlés segítségével mind ........................, mind .................................... (moszkvában)

(newyorkban)

sokat tudnak egymásról. Ha pedig kedvük és pénzük van rá, a ................................. a ........... (moszkvaiak)

.................................................. vagy a .............................. a ................................................ (newyorki légijárattal)

(newyorkiak)

(moszkvai légiúton)

el is juthatnak az egyik városból a másikba. Hiszen a ............................................................. (newyork moszkva)

távolság megegyezik a .................................................................................... (moszkva newyorkkal) (16 pont)

105

8. Mivel? Válaszolj a megadott szavakkal! cseh

.......................................

moh

...................................................

doh

.......................................

pech

...................................................

éh

.......................................

pléh

...................................................

juh

.......................................

rüh

..................................................

méh

........................................

céh

.................................................. (10 pont)

9. Oldd fel az alábbi rövidítéseket! t

..............................

°C

.............................

f. é. .........................................

db

.............................

ker. .............................

fszla..........................................

krt.

.............................

hl

min .........................................

em.

.............................

mm ..............................

h-kor ............................

..............................

Ft

.........................................

Kr. e. ................................................................ (28 pont)

10. Javítsd a hibákat a sorok felett! Éva és Péter ebédelt. Éva kérdezte, hogy jól esett-e az ebéd? Ő, mint házi asszony, nyugtalan volt, hogy férje elégedett e a főztjével? Péter azonban, mint bárki gondolhatja, nem igen törődött azzal, mit eszik? Neki az járt az eszében, hogy mi lesz a dél utáni meccsen? Ma-holnap vége a bajnokságnak, s neki mint edzőnek méginkább a jövőévi szerződésre kell gondolnia? (22 pont)

106

Javítókulcs

Tollbamondás A tollbamondásban a licenciák csupán a központozási jeleket érinthetik, ezekben a zsűri fog megállapodni. A 80 pontos maximumból a jelenleg érvényes, az utóbbi években szigorított érettségi írásbeli útmutató pontértékeit vonjuk le.

Feladatlap 1. A helyes szóalakok: szerviz, kísér, színész, naiv, fasírozott, ítélet, presztízs, ígérgetés, hivatkozás, beiratkozás, hírhedt, simogat, veszít, zsiradék. 14 pont. 2. Az -u vagy -ú szavai: húszas, bújócska, kulturális, megunta, háborúság, búsuló, útitárs, husika, tanúságtétel, azúrkék, karikaturista, nyúlkál, odúja, nyújtózkodik. 14 pont. 3. A j-s vagy ly-os szavak: tolvaj, zörej, törköly, csoroszlya, szeszélyes, karéjoz, tévelyeg, vajon, ráspoly, karaj, molyhos, zsindely, szederjes, kedélyes, ereklye, csermely, kelyhek, karabély, héja, sompolyog, zsámoly, hülyéskedik, zsivaj, bivaly, kvártély, csevej, homály, röhej, rostélyos, kétely. 30 pont 4. Az elválasztások: Hay-nau, köny-vig, Karin-thy, Per-czel, Bar-tha, Bolo-gna, pe-dzette, rend-őri, egy-előre, meg-esik, bornem-issza, hol-ott, fel-épít, csal-étek, kar-öltve, pén-zért, dél-után, Wa-shington, Fi-scher, Viseg-rád. 40 pont. 5. Kivel? Entzcel, Mikszáthtal, Dantéval (Dantével), Figaróval, Kovátscsal, Kodállyal, Babitscsal, Mann-nal, Smith-szel, Bachhal, Scott-tal, Poe-val. 24 pont. 6. Az Árpádok: Árpád-ház, Árpád-kori, Árpádok korabeli, Árpád vezér utca, Árpád Szövetkezet, Árpádmajor, Árpádfalva, Árpád-házi, Árpád háza, Göncz Árpád-i, Göncz Árpád korabeli. 22 pont. 7. A megfelelő szóalakok: Moszkvában, New Yorkban, moszkvaiak, New York-i légi járattal, New York-iak, moszkvai légi úton, New York–Moszkva, Moszkva–New Yorkkal. 16 pont. 8. A válaszok: csehvel, mohhal, dohhal, pechhel, éhhel, pléhvel, juhval, rühvel, méhvel, céhvel. 10 pont. 9. A feloldások: tonna, Celsius-fok, folyó évi, darab, kerület, folyószámla, körút, hektoliter, perc (minutum), emelet, milliméter, forint, órakor, Krisztus (születése) előtt. 28 pont. 10. A javítások: jólesett-e; ebéd.; Ő mint; háziasszony nyugtalan; elégedett-e; főztjével.; nemigen; eszik.; délutáni; meccsen.; Maholnap; még inkább; jövő évi; gondolnia.

107

A mondatok végén a kérdőjelek helyett 5 × 1 pont. A vesszők a mint-es szerkezetben nem kellenek: 1 pont. A jólesett, háziasszony, elégedett-e, nemigen, délutáni, Maholnap, még inkább, jövő évi 2-2 pont. Mindösszesen 22 pont. Dr. Nagy János a zsűri titkára

108

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntő 2004. február 23. Gimnázium

18. 19.

Fábián Ágnes Sasvári Tünde Dsupin Éva Kiss Virág Szijj Marietta Erdélyi Viktor Rendes Renáta Schindler Péter Kovács Péter Sárvári Kinga Fanni Reményfi Anna Ujvári Flóra

Iskola Eötvös József Gimnázium, Tata Leőwey Klára Gimnázium, Pécs Perczel Mór Gimnázium, Siófok Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza Kossuth Lajos Gimnázium, Mosonmagyaróvár Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas Garay János Gimnázium, Szekszárd ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár Váci Mihály Gimnázium, Encs Vajda János Gimnázium, Keszthely Jurisich Miklós Gimnázium, Kőszeg Radnóti Miklós Gimnázium, Dunakeszi Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza Lovassy László Gimnázium, Veszprém Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium, Budapest Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged Bolyai János Gimnázium, Salgótarján

20. 21.

Antal Viktória Bengery Zsófia

Péter András Gimnázium, Szeghalom Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Gyula

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Kotroczó Ágnes Szabó Eszter Dargai Bernadett Krizsán Andrea Horváth András Simon Zsuzsanna Tassy Gergely Orosz Éva

Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr Pásztorvölgyi Gimnázium, Eger Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba Révai Miklós Gimnázium, Győr Árpád Fejedelem Gimnázium, Pécs Veres Péter Gimnázium, Budapest Katona József Gimnázium, Kecskemét

30. 31.

Berkes Csilla Hoffmann Alexandra

Vörösmarty Mihály Gimnázium, Ajka Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula

1. 2. 3. 4. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Név Jakab Zsuzsanna László Eszter Jambrich Melinda Koncz Teréz Bella Júlia Kuluncsich Eszter Reisinger Tímea Csakurda Ágnes

109

Felkészítő tanár Maknics Gyuláné Szabó János Dr. Somogyi Erika Antal Attiláné Pósfay Pálma Palásti Károly Báló Marianna, Kesjár Erika Klobusovszki István Lukács Eszter Nagyné Katona Mária Varga József Karsay Erzsébet Szeléné Varga Márta Bereczné Csillag Mária Makóné Holéczi Judit Imre Frigyesné Patyi Ilona Turcsányi Márta Fabulya Andrea Székelyné dr. Sztrémi Melinda Szabó Ida Szabó Istvánné Nagy Magdolna Dr. Kuruncziné T. Katalin Abonyi Ferencné Fekete Györgyné Farkasné Csató Katalin Kovács Zsuzsa Andokné Juhász Zsuzsa Gelniczky György Földváriné Csuti Orsolya, Tóthné Pintér Kinga Cserháti Csilla Dr. Kuruncziné Tornóczky Katalin

Szakközépiskola

1. 2.

Név Pajtók Adrienn Rácz Dávid

3.

Kovács Orsolya

4.

Szűcs Tímea

5.

Dankó Stefánia

6. 7.

Szabó Katalin Kalicza László

8. 9. 10. 11.

Farkas Krisztina Bakucz Adrienn Paróczai Éva Gordos Tamás

12.

Tulok Hajnalka

13.

Bene László

14.

Szűcs Szilvia

14.

Agárdi Mária

15.

Gyura Orsolya

16.

Barak Norbert

17.

Máté Mátyás

18.

Hanák Franciska

19. 20. 21. 21. 22.

Juhász Éva Ujj Piroska Gyuris Zsuzsa Berkes Márton Zólyomi Katalin

22.

Terenyi Zsolt

23.

Szabó Andrea

24. 25.

Mazur Tímea Tímár Andrea

26.

Hacskó Emőke

Iskola Neumann János Középiskola, Eger Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Középiskola, Debrecen Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola, Szeged Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola, Kecskemét Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Békéscsaba Művészeti Szakközépiskola, Nyíregyháza Schulek Frigyes Élelmiszer-ipari Szakközépiskola, Budapest Krúdy Gyula Gimnázium, Győr Szombathelyi Közgazdasági Szakközépiskola Boros Sámuel Szakközépiskola, Szentes Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola, Salgótarján I. István Kereskedelmi és Közg. Szakközépiskola, Székesfehérvár Széchenyi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Komárom Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Pápa Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola, Debrecen Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Cegléd Modell Divatiskola, Ruhaipari Szakiskola, Budapest Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola, Székesfehérvár Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola, Miskolc Energetikai Szakközépiskola, Paks Kultsár István Ügyviteli Szakiskola, Komárom Bocskai István Gimnázium, Szerencs Mechatronikai Szakközépiskola, Budapest Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola, Kaposvár Neumann János Számítástechn. Szakközépiskola, Budapest Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola, Mohács Csányi László Szakközépiskola, Zalaegerszeg Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, Mezőtúr Báthory István és Kinizsi Pál Szakközépiskola, Zalaegerszeg

110

Felkészítő tanár Balázs Andrea Deli Beáta Bolla Éva Gurka Dezső Szatmári Edit Kiss Gyöngyi Tóth Judit Váradi Mónika Lipovits Gyuláné dr. Fári Istvánné Pintér Valéria Bozsoginé Turcsik Judit Czibulka Istvánné Somogyi Katalin Jaross Béláné Füle Bernadett Galoviczné Hornok Anikó Papp Józsefné Magos Judit Gyöngyösi Olga Dr. Egri Zoltánné dr. Gazdóf Miklósné Dr. Dávid Andrea Császárné Erdei Julianna Rottkel Judit Kovácsné Török Erika Jozwiak Ilona Kugyela Anna Szegváriné Balogh Valéria

Szakiskola

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Név Kritzer Mónika

Iskola Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Középiskola, Tatabánya Bihari Evelin Kossuth Lajos Szakiskola, Csorna Sipos Szilvia Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet, Mezőtúr Havrilla Katalin Diószegi Sámuel Középiskola, Debrecen Hrestyák Hajnalka Sipkay Barna Kereskedelmi, Vend. Id. Szakközépiskola, Nyíregyháza Kálóczi Zsolt Tápai Antal Szakképző Iskola, Szeged Horváth Ildikó Csepeli Vendéglátó-ipari Középiskola, Budapest Szabó Annamária Szigeti Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola, Kaposvár Kovács Erzsébet Élelmiszer-ipari Szakképző Iskola, Szombathely Soóki Eszter Kós Károly Szakképző Iskola, Érd Virág Gergely Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Iskola, Budapest Karsai Anita Kereskedelmi és Vendégl. Szakközépiskola, Dunaújváros Vámos Melinda József Attila Szakközépiskola. Gyöngyös Vendég Anna Hunyadi Mátyás Középiskola, Szekszárd Kurucsai Noémi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Középiskola, Kiskunfélegyháza Baksa Nikoletta Lámfalussy S. Szakmunkásképző Iskola, Lenti Borsos Tamás 508. Kertvárosi Szakképző Iskola, Pécs Sas Andrea Diósgyőri-Vasgyári Szakképző Iskola, Miskolc Kerti Renáta Táncsics Mihály Szakközépiskola, Veszprém

111

Felkészítő tanár Popoluskáné Bihacker Zsuzsanna Tüskés Karolina Rózsa Endréné Császárné Nagy Csilla Kővári Lászlóné Szabó Gábor Nagy László Konrád Lászlóné Király Beatrix Szalkai Sándorné Rétiné Németh Anna Szabó Tiborné Morvai Lászlóné Lengyel Sándorné Horváth Gáborné Német Erzsébet Keresztény Jolán Vízkeleti Józsefné Sebők Istvánné

Határon túli

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Név Szentandrási Virág Németh Katalin Andics Anikó Kórka Tibor Pelle Veronika Salma Erzsébet Csorba Rebeka Lovas Emília Babós Csengele Marsalek Csilla Rácz Tímea Klenanc Miklós Mészáros Ágnes Gombos Erika Páll Katalin Janik Andrea Balog Endre Tóth Emese Orsolya Nagy Titanilla Kovács Klára Farkas Renáta Kéri Mária Gruik Zsuzsanna Konkoly Gabriella Ciucu Anna Kucman Erika Kádár Brigitta Tóth Enikő Tarr Tímea Loboda Tímea Szügyi Edit Mihalek Ágnes Németh Róbert Ágó Eszter

Iskola Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta

Felkészítő tanár Kovács Krisztina

Selye János Gimnázium, Révkomárom Magyar Tanítási Ny. Gimnázium, Pozsony Nagykaposi Gimnázium Tompa Mihály Ref. Gimnázium, Rimaszombat Vámbéry Ármin Gimnázium, Dunaszerdahely Gimnázium, Óbecse Gimnázium, Topolya Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely Magyar Gimnázium, Beregszász Báthory Líceum, Kolozsvár Gimnázium, Újvidék Gimnázium, Szabadka Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely Ipari Szakiskola, Révkomárom Andrei Muresanu Líceum, Dés Mikes Kelemen Líceum, Sepsiszentgyörgy

Fónad Ilona Dr. Vajda Barnabás Bodnár Mária Mgr. Pósa Csilla Simon Beáta Varnyú Ilona Kovács Éva Nagy Babos Edit Kocsis Marianna Sárkány Jenő Mikes Teréz Hajdu Ágnes Sándor Judit Ambrus Ágnes Kómár Beáta Márton Kalapáti Jolán Nagy Enikő

Mikes Kelemen Líceum, Sepsiszentgyörgy Református Líceum, Nagybereg Ady Endre Líceum, Nagyvárad Ipari Szakiskola, Révkomárom Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta Közgazdasági Középiskola, Szabadka Mikes Kelemen Líceum, Sepsiszentgyörgy Ipari Szakiskola, Révkomárom Közgazdasági Középiskola, Szabadka Tamási Áron Kollégium, Székelyudvarhely Református Líceum, Nagybereg Közgazdasági Középiskola, Zenta Kosztolányi Dezső Gimnázium, Szabadka Gimnázium, Zenta Gimnázium, Óbecse Gimnázium, Zenta

Salamon András Riskó Márta Kiss István György Mgr. Kómár Beáta Katona Edit Pisaric Ibolya Salamon András Kómár Beáta Szabó Ibolya Teréz Dáné Szilárd Paládi Ilona Selmeci Melinda Pásztor Valéria Juhász Aranka Varnyú Ilona Juhász Aranka

112

A 2003/2004. évi döntő értékelése

A döntőn 111 versenyző szerepelt. A tollbamondásban a divat általános sajátosságaiba ágyazva a nyelvi divatok adták a témát. A hibátlan leírás mindösszesen 80 pontot ért. Sajnos, nem akadt hibátlan teljesítmény, a legtöbb gondot a divathullámok, tizen- és huszonévesek, agyonkoptatott, újabbnál újabb, több mint kifejezések és a nehezebb központozási és mondatvégi írásjelek okozták a versenyzőknek. A feladatlapon elemszintű és szövegszintű nehézségeket oldottak meg a diákok. Az elemszintűek között a rövid-hosszú magánhangzós, j-ly-os, elválasztásos és -val/-vel toldalékos írásmódok készségeit ellenőrizte. (Az utóbbi két feladatban is, a második az ún. „néma hra végződő szavak ismeretét igényelte.) Mindösszesen 112 pontot érhettek el ilyen típusú, azaz szavanként megtanulható helyes írásmóddal a versenyzők. (Összesen a tollbamondással együtt 300 pont volt elérhető.) Nehéznek bizonyult a szerviz, kísér, színész; a húszas, kulturális, útitárs; a csevej, ereklye, zsivaj; a hol-ott, Bolo-gna, pén-zért, egy-előre; a Mikszáthtal, Bachhal, Scott-tal; a csehvel, pléhvel, méhvel példa. (Lám, a számítógép ellenőrző programja is hibázik néhány esetben…) A szövegszintű feladatok tipikusan mondatban vagy szövegrészletben kérik a helyes írásmódot, olykor javítási kötelezettséggel is. A nehezebbek közül: Árpád Szövetkezet, Göncz Árpád-i; New York-i légi járat, New York-iak; Celsius-fok, folyószámla, milliméter, órakor; Ő mint, háziasszony, jólesett-e, nemigen, maholnap, még inkább. A gimnazisták legjobbja Jakab Zsuzsanna (Eötvös József Gimnázium, Tata), tanára Maknics Gyuláné. A szakközépiskolások legjobbja Pajtók Adrienn (Neumann János Középiskola, Eger), tanára Balázs Andrea. A szakiskolások között Kritzer Mónika (tatabányai Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Középiskola), tanára Popoluskáné Bihacker Zsuzsanna. A határon túli kategóriában a legjobb Szentandrási Virág, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium tanulója; tanára Kovács Krisztina. Dr. Nagy János a zsűri titkára

113

IMPLOM JÓZSEF Helyesírási Verseny

Megyei (regionális) döntő 2004/2005

Tollbamondás 2004-ben a magyar irodalom két felejthetetlen személyiségére emlékezhetünk. Jókai 1904 áprilisában, száz éve halt meg; Móricz 1879. június végén, 125 éve született. Jókai Komáromban született, s a komáromi menlevél segített neki, hogy elkerülhesse a megtorlást a szabadságharc bukása után. A reformkor liberális elvei hatására családnevét i-vel kezdte írni, a századvégen azonban visszatért az y-hoz. Tehetséges festőnek indult, az írás azonban elragadta az állvány mellől. Mesélni tudása a magyar nyelvű prózában mindmáig egyedülálló, neki köszönhetjük a legnépszerűbb regényeket. A másfél százados török hódoltság korában is, Erdély nagyjainak élettörténetében is megtalálta vonzó vagy visszataszító regényalakjait; a Kárpát-medencei régióban a huszadik század közepére is Habsburg-házi uralkodót jövendölt. A Jókai Mór-i próza elsősorban a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek színes világával ragadja meg a mai olvasót. Az író szenvedéllyel, kedvvel kertészkedett, saját készítésű borával büszkélkedett. Móricnak szerette hívatni magát. Lőrinc nevű barátjának, mert őt „Kedves Barátom, Mór!” formában szólította meg, így válaszolt: „Kedves Barátom, Lőr!” Móricz Zsigmond a tiszaháti vidéken töltötte gyermekéveit. Hét krajcár című novelláját 1908-ban közölte a Nyugat című folyóirat, ez hozta meg számára Ady Endre barátságát. Erdély-trilógiája Bethlen Gábor fejedelemségében a virágkort is, az utódok alatt a hanyatlást is elbeszélte. A móriczi regények és novellák kíméletlen őszinteséggel és nyerseséggel szólnak a dzsentrivilág visszásságairól és a megnyomorított lelkeknek csupán többé-kevésbé leírható, inkább csak sejtethető megalázottságáról. Talán a legismertebb regénye a Légy jó mindhalálig, amelyben a tehetséges debreceni kisdiák, Nyilas Misi alakjával teremtett példát a kiszolgáltatott gyermeklélek szenvedéseire. Móricz az Osztrák-Magyar Bank igazgatójától vett kertet Leányfalun. Az ötholdas birtokon a jó beszédű, de nem mindig jó szándékú napszámosokat alkalmazta. Ebből a kertből nem is vihették a piacra a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt. Jókai halála évében Móricz huszonöt éves volt. A magyar próza e két óriását összeköti a név is Jókai Mórictól Móricz Zsigmondig. (80 pont)

114

Feladatlap

1. Sorold betűrendbe az alábbi szavakat! Írd le a helyes sorrendben! Fekete-tenger, Fekete Sándor, Goethe, Gogol, gobelin, Góbi sivatag, Weöres, Mariann, Vörösmarty, Eötvös, Ördögh, Paál, Papp, Elekes, Énekes, Szent-Györgyi, Kálvária, Mária, Szentgyörgyvölgyi, Corvin János, Churchill, Benedek, Bélteki, Búzáné, Buzayné, Kálvin ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... (10 pont)

2. Húzd alá a helyes írásmódot! internet hozzáférés – internethozzáférés – internet-hozzáférés hernyóselyem sál – hernyóselyemsál – hernyóselyem-sál háztól házig – háztólházig – háztól-házig nyereség részesedés – nyereségrészesedés – nyereség-részesedés örökkön örökké – örökkönörökké – örökkön-örökké sétáló utca – sétálóutca – sétáló-utca többes szám – többesszám – többes-szám többé kevésbé – többékevésbé – többé-kevésbé dzsessz szóló – dzsesszszóló – dzsessz-szóló Ady vers – Adyvers – Ady-vers ki-be járkál – ki-bejárkál – ki-be-járkál

115

állomány leszerelés – állományleszerelés – állomány-leszerelés barna hajú – barnahajú – barna-hajú halvány rózsaszín – halványrózsaszín – halvány-rózsaszín (14 pont)

3. Húzd alá az igéket, amelyek ebben a formában nem csak felszólító módúak lehetnek! játsszunk, bántsa, vonzzanak, metsszük, tessék, vonzzák, játsszátok, osszuk, halasszuk, metsszen, eddzük, edzzen, fessük, fessen, fussunk, fűtsünk, lássunk, osszunk, hozzuk, nézzük (12 pont) 4. Írd le helyesen az alábbi földrajzi neveket! BÉCSIERDŐ, BERNIALPOK, DOVERISZOROS, ÉSZAKÍRORSZÁG, ÉSZAKKELETIKÁRPÁTOK, FEHÉROROSZORSZÁG, KIRÁLYHÁGÓ, SKÓTFELFÖLD, SZENTANNATÓ, VELENCEIÖBÖL ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... (20 pont)

5. Húzd át a helytelenül írt szavakat! igér – ígér, sima – síma, hirdetés – hírdetés, biztat – bíztat, irigy – írígy, elhunyt – elhúnyt, vályu – vályú, turkál – túrkál, unja – únja, laguna – lagúna, tüzér – tűzér, szürcsöl – szűrcsöl, tüzdel – tűzdel, homokdüne – homokdűne (14 pont) overal – overall, plusz – plussz, eképp – ekképp, fulánk – fullánk, cikcakk – cikkcakk, karamel – karamell, álhatatos – állhatatos, konektor – konnektor, köpeny – köppeny, eféle – efféle (10 pont)

116

6. Folytasd a sort az adott igék ugyanilyen nyelvtani alakjaival! kérd, nézd, ..........................................................................................

(hisz, nyit, oszt, mond)

esszük, látjuk ......................................................................................

(halaszt, edz, süt, vonz)

bántson, adjon, ..................................................................................

(hisz, hagy, lő, folyik)

tegyük, dagasszuk, .............................................................................

(dönt, foszt, metsz, sző)

kéritek, őrzitek, ..................................................................................

(áraszt, lő, hagy, játszik) (20 pont)

7. Tedd ki a hiányzó pontokat a rövidítésekben! stb őszén

Ft

kft

pl

dec 10 –e

db

Üllői út 28/A

1989 évi

1–4 osztály

5/a osztály

2004

szept 11 óta

IV Béla

kg

Bp (10 pont)

8. Javítva írd le az elválasztásokat! e-ser-nyő, Mó-ric-zot, fel-a-da-tok, pe-ches, mad-za-got, tol-lal, Ba-chot, vonz-za, ha-landzsá-zik, hó-nal-jam-ig, fo-ci-ed-zés-re, le-ge-löl, le-gé-nyek, mind-en-ütt, ba-rá-to-mért .................................................................................................................................................... (10 pont)

117

Javítókulcs

Tollbamondás A szöveg két jubileumra épül. Kérem, hogy a tollbamondás a szokásaink szerint háromszor hangozzék el: először összefüggően, ezt követően frázisonként, majd újra összefüggően. Szokásaink szerint mondják be azt is: „Bekezdés.” A húsz szövegmondat egyikében két levél megszólítását kell leírni. Gondolom, hogy az idézőjelet ne diktálják a felolvasók, hiszen ezzel esetleg elterelhetik a figyelmet a megszólítás után kiteendő írásjelről. Ugyanebben a részletben a Barátom és a barátom egyaránt szabályos, de a Kedves és a Mór, illetve Lőr nagy kezdőbetűs; és szükség van a Barátom/barátom utáni vesszőre is. A számnevek helyes írásmódja értelemszerűen minden szabályos megoldást megenged. Hasonlóképpen érvényes az ipszilonhoz, 1848–49-es leírás is. (Az utóbbiban nagykötőjel!) Gondolom, hogy a 7 krajcár megoldás viszont nem fogadható el. Minthogy a 2003. évi érettségi vizsgára megjelent egy útmutató, ennek a pontértékeit szíveskedjenek érvényesíteni a javításban. A hibátlan leírás 80 pontot ér. A huszonnyolc soros (benne két félsoros) tollbamondás nem okozhat igazi nehézséget a jól felkészült versenyzőknek. Kérem, hogy a felolvasók a mondatvégeket félreérthetetlenül jelezzék, így nem fordulhat elő, hogy a tagmondat befejezése és a mondat vége felcserélődjék.

Feladatlap 1. A besorolás: Bélteki, Benedek, Búzáné, Buzayné, Churchill, Corvin János, Elekes, Énekes, Eötvös, Fekete Sándor, Fekete-tenger, gobelin, Góbi sivatag, Goethe, Gogol, Kálvária, Kálvin, Mária, Mariann, Ördögh, Paál, Papp, Szent-Györgyi, Szentgyörgyvölgyi, Vörösmarty, Weöres. Hibátlanul 10 pont; amennyi a sorrendi hiba, annyi a pontlevonás. 2. Az aláhúzott, helyes formák: internet-hozzáférés, hernyóselyem sál, háztól házig, nyereségrészesedés, örökkön-örökké, sétálóutca, többes szám, többé-kevésbé, dzsesszszóló, Ady-vers, ki-be járkál, állományleszerelés, barna hajú, halvány rózsaszín. . 14 pont. 3. A kijelentő és felszólító módban azonos alakúak: metsszük, vonzzák, játsszátok, eddzük, hozzuk, nézzük. 2-2, összesen 12 pont. 4. Helyesen: Bécsi-erdő, Berni-Alpok, Doveri-szoros, Észak-Írország, Északkeleti-Kárpátok, Fehéroroszország, Király-hágó, Skót-felföld, Szent Anna-tó, Velencei-öböl. 20 pont. 5. Ami maradt, a helyesek: ígér, sima, hirdetés, biztat, irigy, elhunyt, vályú, turkál, unja, lagúna, tüzér, szürcsöl, tűzdel, homokdűne, overall, plusz, ekképp, fullánk, cikcakk, karamell, állhatatos, konnektor, köpeny, efféle. Hibátlanul összesen 24 pont. 6. Az igealakok: hidd, nyisd, oszd, mondd, halasztjuk, eddzük, sütjük, vonzzuk, higgyen, hagyjon, lőjön, folyjon, döntsük, fosszuk, metsszük, szőjük, árasztjátok, lövitek, hagyjátok, játsszátok. Hibátlanul 20 pont.

118

7. A kitett pontokkal: stb. – kft. – pl. – dec. 10 –e – 1989. évi – 1–4. osztály – szept. 11. óta – IV. Béla – Bp. 10 pont. 8. Az elválasztások: es-ernyő, Móri-czot, ma-dzagot, halan-dzsázik, hón-alja-mig, fociedzésre, leg-elöl, min-de-nütt. (A többi helyes volt.) 10 javítás, 10 pont. A feladatlapon: 10 + 14 + 12 + 20 + 24 + 20 + 10 + 10 = 120 pont. Mindösszesen elérhető: 80 pont + 120 pont = 200 pont. Dr. Nagy János a zsűri elnöke

119

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 2005. február 25.

Tollbamondás „A verselés és költészet terén igazán szép haladást tettem” – írta József Attila 1922 augusztusában fiatalabb nővérének, és talán a Juhász Gyulától nemrég kapott biztató, dicsérő levéltől felbátorodva hozzátette a következő mondatot: „Meglehet, hogy egy hónapon belül ott leszek a beérkezettek között.” Nem sokkal utóbb pedig gyámjának jelentette ki, hogy a Parnasszusra is elindult. A tervezett egy hónapból, amely alatt meg akart érkezni, tizenöt esztendő lett, s míg a csúcsra jutott, kezdeti, sugárzó önbizalma végzetesen összetört. A költő megbánta, hogy a múzsák berke helyett nem a havi kétszáz pengő fixet, a tisztes polgári foglalkozást választotta. Másfél évtized csalódásai, kudarcai nyomán úgy látta: élete során, remekműveit megírva olyasmivel foglalkozott, ami nincs. Kótyagos poétának tekintik, senki sem veszi komolyan. Tévedés lenne azonban életprogramját a pályakezdés önfeledt elragadtatottsága vagy a pályavég halálos rezignációja felől megítélni. Az évtized derekán vált világossá számára, hogy nem elégíti ki őt a szép szavak alkímiája: „Én nem azért jöttem, hogy bőgjek, hogy buzdítsak, hanem hogy tegyek” – írta Nem én kiáltok című kötetének utószavában. Ettől kezdve soha nem mondott le arról, hogy cselekvő ember legyen, tevékenyen avatkozzon bele a világ alakulásába, és nem csak a költészet művelése révén. A bölcseleti tevékenység, amelyet a költői hivatás és a közéleti munka mellett maga számára kialakított, még ennél is később tudatosodott benne. A húszas évek utolsó harmadában ismerte föl, hogy az alkotótevékenység nem elégíti ki őt teljesen, s gondolkodóként is jelentős eredményeket akart fölmutatni. Életének utolsó évtizede, amely alatt halhatatlan életműve kibontakozott, az alkotás, az elméletírás és a közéleti tevékenység hármasságában telt el. (60 pont)

120

Feladatlap

1. Írd be a hiányzó magánhangzókat! v…zi, t…zes, szerv…z, kib…rta, szol…d, h…vatal, h…vatta, sz…vesen, sz…nész, m…tikus (i – í); rev…, kih…lt, t…zijáték, zongoraet…d, b…nhődik, zs…ri (ü – ű) (16 pont)

2. Tedd ki a hiányzó írásjeleket! Sok megszokott holmiját becsomagolta hogy minél kényelmesebben érezze magát Ez mindig fontos volt neki csak a magnója hiányzott amit javíttatni vitt Egy gondolat bántotta és nem tudott szabadulni tőle hogy ő is felelős a hiányért Felvették a jelentkezők nagyobb részét 45 fiút

és lányt s csak néhány

alkalmatlant kellett elutasítani Műszaki egyetemen szerzett diplomát vegyészmérnökit de író lett. (6 pont) 3. Éljenek az elsők! De jól írtuk-e őket? A hibásakat javítva írd le! Barátom első éves egyetemista. – A kisöccse első osztályos, tegnap első ízben ment le edzésre. – A nővérük az első szülött gyermek a családban, idén első bálozó lett. – Az ebéd első rangú volt, különösen az első fogás. – Az első fokú egyenletet könnyen megoldottuk. – A vonaton az első osztály drágább. – Péter első osztályú sakkozó, első sorban a támadó variációkat kedveli. – Az iskolában az első számú vezető az igazgató. – Éva lett a tanfolyam első. – Péter mindenben osztály első. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (16 pont)

121

4. Pótold a hiányzó ly vagy j mássalhangzót! sú…tólég, cserme…, cseve…, fo…tatódik, eré…, kese…ű, se…mes, re…té…es, zsiva…, bo…tor…án (12 pont)

5. Javítsd ki a hibákat! Mindkét oldalt megszorozzuk x-el. – Ezt a szorzást még 3-ban tanultuk. – Péter nem a földszinten, hanem a IV-en lakik. – A gyorsvonat megáll Bp-en. – A busz 15-10-kor indul. – 1848 március 15 történelmünkben drága nap. – Péternek tartozom kétszáz Ft-al. – Január 1 óta csaknem két hónap telt el. – A zeneszerző október 1-én született. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (10 pont)

6. Javítsd a hibás elválasztásokat! Ric-hárd, lánd-zsás, pénz-ért, ker-tig, kilog-ramm, infrast-ruktúra, dzsessz-szel, tet-től, Szabolcs-csal, rosz-szal, reflex-szel, mikrok-líma, MÁV-ért, lopód-zik, Bernadet-tel, viszonteladó, csak-ugyan, mono-gram, jobb-ágy ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (22 pont)

122

7. Nem és nem! Javítsd a helytelen formákat! Egyes nyelvekben van semleges nem. – Az egyik valuta nem a dollár. – Sikeres fegyvernemünk a kardvívás. – A férfi nem a nők nélkül, a női nem a férfiak nélkül nem teljes értékű. – Ez nemannyira tetszik, mint amaz. – Megérkezett a nemhivatalos végeredmény. – A ruhád nemkevésbé csinos, mint Máriáé. – Vannak elnemkötelezett államok, elvük a benem avatkozás és a meg nem támadás. – Megjött a nemvárt levél. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................

(18 pont)

8. Írd le alulra a földrajzi neveket szabályosan! A kárpát medence északi részét az elmúlt századokban nevezték felföldnek, felső magyarországnak és felvidéknek. A trianoni béke óta felvidéki területnek tartunk néhány alföldi jellegű vidéket is. Ilyen a kisalföld északi fele, mely magában foglalja a csallóközt és a mátyusföldet, valamint az alföld északkeleti pereme nagymihályig. A második világháború után a területek értelmezése tovább módosult: a kárpátalja felőli részt leválasztották róla, és a mai ukrajnához csatolták. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (22 pont)

123

9. Írd le az alábbi intézménynevek i-képzős alakját! magyar tudományos akadémia, madách színház, országos széchényi könyvtár, erzsébet szálló, törökbálint nagyközségi önkormányzat, ganz danubius hajó- és darugyár ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (12 pont)

10. Keresd a nőt! És írd is helyesen a vele alkotott kifejezéseket, összetételeket! A magyar világbajnoknő olimpiai bajnok lett. – A műsorvezető nő tetszik nekem: alig várom, hogy feltűnjön a képernyőn. – A betegápolónő hozta a gyógyszert is. – Vera híve a modern nőemancipációnak. – A színésznő nagyon megszokta az öltöztető nőjét. – A szobában takarító nő halkan dudorászik magában. – A pszichológus nő válaszolt a hallgatók kérdéseire. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (6 pont)

124

Javítókulcs

Tollbamondás A diktáláskor szokásaink szerint bemondjuk: „Bekezdés”. Háromszor olvassuk a szöveget: összefüggően, ezután tagoltan, s végül újra összefüggően. A leírás nehézségeiből: az idézetek egyértelműek, de fontos, hogy a diktáláskor ne vezessük félre a versenyzőket. (A tegyek után nem írható felkiáltójel, ha helyesen olvasunk.) A tagmondathatárok, mondathatárok félreérthetetlenül jelezhetők hangsúllyal és dallammal. Ugyanezt kérem a Nem én kiáltok kötetcím esetén. Hasonlóképpen tagolást kérek a kezdeti, sugárzó helyen; egybefoglalást pedig az alkotótevékenység esetében. A szokatlan szóalak miatt az „alkímia” tiszta ejtése fontos. A „múzsák berke” és a „havi kétszáz pengő fixet” egyaránt elfogadható. A hibátlan leírás 60 pontot ér.

Feladatlap 1. A hiányzó magánhangzókkal: vízi, tízes, szerviz, kibírta, szolid, hivatal, hívatta, szívesen, színész, mitikus; revü, kihűlt, tűzijáték, zongoraetűd, bűnhődik, zsűri. 16 pont. 2. Az írásjelekkel: Sok megszokott holmiját becsomagolta, hogy minél kényelmesebben érezze magát. Ez mindig fontos volt neki, csak a magnója hiányzott, amit javíttatni vitt. (Vagy: volt, neki csak vagy: neki; csak stb.) Egy gondolat bántotta, és nem tudott szabadulni tőle, hogy ő is felelős a hiányért. (Vagy: (és nem tudott szabadulni tőle),– esetleg: bántotta – és nem tudott szabadulni tőle –, hogy stb.) Felvették a jelentkezők nagyobb részét, 45 fiút és lányt, s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Vagy: részét (45 fiút és lányt), s csak… – esetleg így: részét: 45 fiút stb. Műszaki egyetemen szerzett diplomát, vegyészmérnökit, – de író lett. Vagy: diplomát (vegyészmérnökit), de stb. Öt mondatzárás 2 pont, hét tagmondathatár 2 pont, értelmezős szerkezetek: 2 pont. Összesen 6 pont. 3. Éljenek az elsők! Rendre: elsőéves, elsőszülött, elsőbálozó, elsőrangú, elsőfokú, elsősorban, tanfolyamelső, osztályelső. Nyolc javítás, 2-2 ponttal, 16 pont. 4. Az ly vagy j mássalhangzóval: sújtólég, csermely, csevej, folytatódik, erély, keselyű, selymes, rejtélyes, zsivaly, bojtorján. 12 pótlás, 12 pont. 5. A javítások: x-szel, 3.-ban, IV.-en, Bp.-en, 15.10-kor, 1848. március 15.; Ft-tal, 1. (vagy. 1-je) óta, október 1-jén. 10 javítás, 10 pont.

125

6. Javítva: Ri-chárd, lán-dzsás, pén-zért, kilo-gramm, infra-struktúra, dzsesz-szel, mikroklíma, lopó-dzik, viszont-eladó, monog-ram, job-bágy. Szerintem nem könnyűek, ezért 2-2 pont. (És sokat kell gondolkozni a diákoknak a nem javítandókon is!) 22 pont. 7. Nemek. Helyesen: semlegesnem, valutanem, férfinem, nem annyira, nem hivatalos, nem kevésbé, el nem kötelezett, be nem avatkozás, nem várt. Kilenc javítás, 2-2 pont, 18 pont. 8. Szabályosan: Kárpát-medence, Felföldnek, Felső-Magyarországnak, Felvidéknek, Kisalföld, Csallóközt, Mátyusföldet, Alföld, Nagymihályig, Kárpátalja, Ukrajnához. 11 helyes megoldás, 22 pont. 9. Helyesen: magyar tudományos akadémiai, Madách színházi, országos Széchényi könyvtári, Erzsébet szállói (szállóbeli), Törökbálint nagyközségi önkormányzati, Ganz Danubius hajó- és darugyári. Hat jó megoldás, 12 pont. 10. Helyesen: műsorvezetőnő, öltöztetőnőjét, pszichológusnő. Háromszor 2 = 6 pont. A feladatlapon: 16 pont + 6 pont, + 16 pont + 12 pont + 10 pont + 22 pont + 18 pont + 22 pont + 12 pont + 6 pont = 140 pont. 60 pont + 140 pont = 200 pont a hibátlan megoldás. Dr. Nagy János a zsűri elnöke

126

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntő 2005. február 26. Gimnázium Név Losonczy Anna Kornélia Schindler Péter Koncz Teréz Tamaskó Eszter Sasvári Tünde Kotroczó Ágnes

Iskola Dobó István Gimnázium, Eger

Felkészítő tanár Kálmán Ágnes

Lovassy László Gimnázium, Veszprém Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza Kecskeméti Református Gimnázium Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

László Eszter Gazdóf Laura Katona Ágota Vasas Ferenc Béla Trencsényi Réka Kovács Péter Kálnay Vanda Bitai Tamás

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Bakcsa Erika Csizmadia Marietta Pósch Dániel Székelyi Balázs Jambrich Nóra Szabó Dániel Restum Julianna Kiss Virág Csáfordi Zsolt Szalipszki Judit

25.

Farkas Anikó

Leőwey Klára Gimnázium, Pécs Bocskai István Gimnázium, Szerencs Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok Balassi Bálint Gimnázium, Budapest Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr Szent István Gimnázium, Budapest Kempelen Farkas Gimnázium, Budapest Eötvös József Gimnázium, Tata Perczel Mór Gimnázium, Siófok Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, Pécs Révai Miklós Gimnázium, Győr Vajda János Gimnázium, Keszthely Bolyai János Gimnázium, Szombathely Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Gimnázium, Budapest Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas

Imre Frigyesné Antal Attiláné Kovács Zoltán Nagyné Katona Mária Dr. Kuruncziné Tornóczky Katalin Szabó János Kovács Tünde Pásztor Sándorné Deák István Szabolcsiné Kántor Éva Patyi Ilona Ficzekné Molnár Mária Antóni Judit

26. 27.

Kalocsai Bernadett Kovács Nóra

28. 29. 30. 31.

Szabó Diána Krizsán Andrea Vajai Csaba Bengery Zsófia

32. 33.

Tari István Bátori Dorottya

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Radnóti Miklós Gimnázium, Dunakeszi SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba Vörösmarty Mihály Gimnázium, Ajka Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Gyula Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr

127

Takács Péterné Pusztai Mária Székely Dóra Szabó Andrea Dr. Somogyi Erika Zsombori Barbara Varga Lászlóné Kassay Erzsébet Bokányi Péter Márs Eszter Veszelszkiné Huszárik Ildikó Jeneiné Nagy Tünde Sisák Gábor Dr. Ferdinandy Csabáné Farkasné Csató Katalin Cserháti Csilla Szabó Istvánné Nagy Magdolna Elekné Király Ilona Tóth Anikó

Szakközépiskola

1.

Név Nagy Zoltán

2.

Tulok Hajnalka

3.

Vass Dóra Takács Zsolt

5.

Porpáczy Adrienn

6. 7. 8.

Novák Gábor Dankó Stefánia Hrenek Éva

9. 10. 11.

Bártfai Rita Horváth Nikolett Szabó Krisztina Márta Anett

12. 13.

Hanák Franciska Beáta Gordos Tamás

14. 15.

Gyuris Zsuzsanna Kalicza László

16. 17.

Balla Orsolya Nagy Dóra

18.

Szunyog Tamás

19.

Hilcz Lídia

20. 21.

Szabó Andrea Izsó Nikolett

22.

Adamek Péter

23. 24. 25.

Duka Beatrix Szakács Dániel Péntek Márton

26. 27. 28.

Hegedűs Tímea Molnár Eszter Gráczer Beáta

Iskola Mechwart András Gépipari és Inf. Szakközép., Debrecen I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakk., Székesfehérvár Neumann János Középiskola, Eger Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Győr Horváth Boldizsár Közgazdasági és Inf. Szakközépiskola, Szombathely Türr István Gazdasági Szakközépiskola, Baja Széchenyi István Közgazdasági Sz., Békéscsaba Békésy György Posta- és Távközlési Szakk., Budapest Boros Sámuel Szakközépiskola, Szentes Noszlopy Gáspár Közgazdasági Sz., Kaposvár Vásárhelyi Pál Építőipari és K. Vízügyi Szakk., Nyíregyháza Kőrösy József Közgazdasági és Külkeresk. Szakközépiskola, Szeged Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola, Miskolc Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépisk., Salgótarján Bocskai István Közgazdasági Szakk., Szerencs Schulek Frigyes Építőipari, Műszaki Szakk., Budapest Tiszaparti Gimnázium és Humán Sz., Szolnok Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközép., Salgótarján Neumann János Számítástechnikai Szakközép., Budapest Bezerédj István Kereskedelmi és Közg. Sz., Szekszárd Dr. Marek József Mg. Szakközépisk., Mohács Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Esztergom Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépisk., Székesfehérvár Madách Imre Szakközépiskola, Gödöllő Közgazdasági Szakközépiskola, Veszprém Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola, Zalaegerszeg Modell Divatiskola, Budapest Mikes Kelemen Szakközépiskola, Battonya Modell Divatiskola, Budapest

128

Felkészítő tanár Dr. Máté József Bozsoginé Turcsik Judit Hekeliné Balázs Andrea Kovácsné Zimborás Ágnes Samuné Kulics Ilona Grófné Sándorfi Anikó Szatmári Edit Gyurin Györgyné Fári Istvánné Bertók István Fekete Éva Dr. Nagy Lászlóné Szabó Katalin Pintér Valéria Gazdóf Miklósné Tóth Judit Dávidné Gombár Judit Komódi Andrea Fenyvessy Gábor Banó Edina Kovácsné Török Erika Csépleő Cecília Papp Józsefné Fogarasi Verona Kanyár Erika Jazurák Ilona Juhász Ildikó Mudrityné Baji Klára Juhász Ildikó

Szakiskola

1. 2.

Név Bihari Evelin

Iskola Kossuth Lajos Szakiskola, Csorna

Felkészítő tanár Tüskés Karolina Kővári Lászlóné

3.

Hrestyák Hajnalka Sipkay Barna Ker., Vend., Id. forg., Szakk., Nyíregyháza Kálóczi Zsolt Tápai Antal Szakiskola, Szeged

4.

Havrilla Katalin

Császárné Nagy Csilla

5.

Seres Anikó

6.

Szabó Annamária

7.

Vinkelbauer Renáta Tantalics Zsuzsanna Horváth Ildikó

Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző, Debrecen Bethlen Gábor Közgazdasági Szakiskola, Debrecen Szigeti Gyula János Egészségügyi Szakképző, Kaposvár Élelmiszeripari és Földmérési Szakiskola, Szombathely Mikes Kelemen Szakiskola, Tatabánya Csepeli Vendéglátó-ipari Szakmunkásképző, Budapest Tatay Sándor Alapítványi Szakiskola, Székesfehérvár Deák Ferenc Művészeti Szakiskola, Kazincbarcika Kós Károly Szakképző Iskola, Érd

Nagy László

Mikszáth Kálmán Kereskedelmi Szakiskola, Balassagyarmat József Attila Szakiskola, Gyöngyös

Horváth Anita

Garbai Sándor Kereskedelmi Szakiskola, Kiskunhalas Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakiskola, Szolnok Egry József Szakiskola, Zánka

Gazdag Éva

Hunyadi Mátyás Vendéglátó Szakiskola, Szekszárd Simonyi Károly Szakiskola, Pécs

Lengyel Sándorné

8. 9. 10.

Karácson Tamás

11. 12.

Kerékgyártó Dávid Soóki Eszter

13.

Gajdár Nikoletta

14.

Vámos Melinda

15.

Kiss Tamás

16.

Jegesi Jácint

17.

Sótonyi Anett

18.

Bátori Gábor

19.

Horváth Zsanett

129

Szabó Gábor

Molnár Erika Konrád Lászlóné Király Beatrix Erdős Ágnes

Tanaszi Anett Szabóné Kovács Edit Szalkay Sándorné

Morvai Lászlóné

Csajbókné Dorogi Ilona Szűcs Lajosné

Wortmann Andrásné

Határon túli

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Név Pelle Veronika

Iskola Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombat Kórka Tibor Nagykaposi Gimnázium Kádek Adrienn Selye János Gimnázium, Révkomárom Paszmár Lívia Selye János Gimnázium, Révkomárom Csorba Rebeka Óbecsei Gimnázium Nagy Katalin Nagyberegi Református Líceum Lórentz Éva Noémi Áprily Lajos Főgimnázium, Brassó Nagy Boglárka Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, Szabadka Dukai Dávid Szvetozár Markovity Gimnázium, Szabadka Rácz Tímea Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár Rencsik Anita Ady Endre Líceum, Nagyvárad Szijjártó Beáta Ady Endre Líceum, Nagyvárad Grajczki Márta Selye János Gimnázium, Révkomárom Salánki Ágnes Beregszászi Magyar Gimnázium Babós Csengele Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely Homa Katalin Beregszászi Magyar Gimnázium Tóth Gabriella Nagyberegi Református Líceum Starmüller Péter Sigismund Toduta Zenelíceum, Kolozsvár Balogh Endre Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium, Dés Szenkovits Annamá- Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár ria Balajthy Lúcia Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombat Horváth Ildikó Selye János Gimnázium, Révkomárom Jári Zsolt Kolozsvári Református Kollégium Gruik Zsuzsanna Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta Kovács Klára Beregszászi Magyar Gimnázium Szalma Erzsébet Vámbéry Ármin M. T. Gimnázium, Dunaszerdahely Gálfi Dezső II. Rákóczi Ferenc Középiskola, Vári Czoguly Ildikó Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely Bodnár Katalin Nagykapusi Gimnázium Grujin Tamara Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta Palusek Edina Egészségügyi Középiskola, Zenta Tóth Emese Orsolya Mikes Kelemen, Sepsiszentgyörgy Milivojevity Szonja Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, Szabadka Ágó Eszter Zentai Gimnázium Horák Renáta Zeneiskola, Szabadka Mikes Géza Szvetozár Markovity Gimnázium, Újvidék Molnár Tamás Zeneiskola, Szabadka Járki Zoltán Nagyberegi Református Líceum Lakatos Zoltán Műszaki Középiskola, Ada

130

Felkészítő tanár Pósa Csilla Bodnár Mária Dr. Farkas Adrianna Fónda Ilona Varnyú Ilona Barta Viktória Bokor Katalin Tóth Ágota Vikor Györgyi Sárkány Jenő Kiss István György Kiss István György Mézes Zsuzsanna Horkay Zsuzsanna Fejér Piroska Riskó Márta Paládi Ilona Fülöp Éva Kalapáti Márton Jolán Tulogdi Mónika Mgr. Pósa Csilla Keserű József Szilágyi Gizella Katona Edit Riskó Márta Simon Beáta Barta Éva Lőrincz József Bodnár Mária Katona Edit Kormányos Katona Gyöngyi Lokodi Irén Tóth Ágota Juhász Aranka Pásztor Valéria Mikes Teréz Pásztor Valéria Barta Viktória Kuzma Verona

A 2004/2005. évi döntő értékelése

A döntőn 120 versenyző szerepelt; a tollbamondásban 60, a feladatlapon 140 pontot érhettek el. A tollbamondás József Attila századik születésnapját idézte. A jubileumot idézte a versenyt megelőző estén Jordán Tamás és Sebő Ferenc estje is. A tollbamondás a jubilánsról szólt. Csupán néhány szerkezet okozott gondot a leírásban, pl. az idézetek helyes írásmódja, a Nem én kiáltok kötetcím, a kezdeti, sugárzó; az alkotótevékenység, a szokatlan szóalak miatt az alkímia. A „múzsák berke” és a „havi kétszáz pengő fixet” egyaránt helyes. Hibátlanul végzett Bitai Tamás (Bonyhád, Petőfi Sándor Gimnázium; tanára Antóni Judit). A feladatlap elemszintű ismereteket igényelt a hiányzó magánhangzó beírásában, a j-ly példákban, a rövidítésekben, az elválasztásokban. (Némely esetben hibás és helyes alakok közül kellett kiválasztani és kijavítani a helyteleneket helyesekre.) Talán a legnehezebb ezek között a komplikáltabb tulajdonnevek –i képzős alakjainak és néhány földrajzi névnek az írásmódja volt. A szövegszintű feladatok mondatba foglalt adatok helyes írásmódját kérték, megengedve a lehetséges (szabályszerű) változatokat is. A komplex teendők az írásjelek használatát ellenőrizték, három feladat az első szóösszetételeit, a nem (főnév és tagadószó) kifejezéseit, a –nő utótagos összetételeket hozta. Az utóbbiról külön is: természetesen külön is lehet írni ezeket, egybe is. Az adott mondatokban: öltöztetőnő, műsorvezetőnő, pszichológusnő. A legjobb gimnazista Losonczy Anna Kornélia, Dobó István Gimnázium, Eger; tanára Kálmán Ágnes. A szakközépiskolások között első Nagy Zoltán, Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola, Debrecen, tanára dr. Máté József. A szakiskolások legjobbja Bihari Evelin, Kossuth Lajos Szakiskola, Csorna; tanára Tüskés Karolina. A határainkon túliak között nyert Pelle Veronika, Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombat; tanára Pósa Csilla. Prof. dr. Nagy János a zsűri elnöke

131

IMPLOM JÓZSEF Helyesírási Verseny

Megyei (regionális) döntő 2005/2006

Tollbamondás „A régi tudós tanárok sorába tartozott, akiknek vitalitása, nagy munkabírása és széles körű műveltsége manapság szinte hihetetlennek tűnik. Életeleme volt az állandó, célirányos munkavégzés. A mindennapi munka után általában az estéket is kutatással, írással, sokasodó jegyzetei között töltötte.” Így jellemezte Implom Józsefet életrajzírója az 1991-ben, Gyulán kiadott munkában. Ránk hagyott jegyzeteinek kötegeit az Erkel Ferenc Múzeum őrzi. Ezekben jórészt cédulák, rövidebb-hosszabb jegyzetek, tervvázlatok, kiadott vagy kiadatlan kéziratok találhatók. Tematikailag is színes a hagyaték képe: régészeti, ásatási, helynévgyűjtési, megye- és várostörténeti, szótörténeti, nyelvjárási adatokkal, nyelvhelyességi és helyesírási följegyzésekkel, szójegyzékekkel találkozhat a kutató. A 663 kötegből álló jegyzetcsomagok között olvasható Implom József publikációinak saját maga által összeállított listája, benne a megjelent 53 nyelvészeti (ebből 37 helyesírási), 48 helytörténeti, 22 régészeti cikkének, tanulmányának adataival. A helyesírás területén bekövetkezett változások közül jó néhány nyomon követhető az ő írásaiban mint előzmény és mint javaslat. Az összetett szók mai írásmódja például többnyire Implom József gondolatmenetére vezethető vissza. Helyesírás-tanításában ilyen szellemes példamondatokat alkalmazott: „Nagy kedvvel foglalkozik azzal, akit kedvel. Ilyen érvvel csak az érvel, aki az alapelvvel sincs tisztában. Az őr minden rabot hatalmas bilinccsel bilincsel meg. A favágó az új fűrésszel gyorsabban fűrészel.” Implom József gyulai tanár, nyelvész, helytörténész a magyar helyesírás huszadik századi formálódásának egyik kiemelkedő alakja. (Cs. Nagy Lajos tanulmánya alapján)

(70 pont)

132

Feladatlap

1. Tedd ki a hiányzó írásjeleket az alábbi szövegben! Domokos Pál Péter a csángókutató egyszer csak hallja hogy a csíksomlyai ferences klastromban van egy csángó barát Elmegyen oda s megtudja ennek a barátnak a cellája az első emeleten van Ezek a cellák kicsik voltak egy ágy íróasztal szekrény mosdó vasból s két szék Ennyi volt az egész Domokos Pál Péter bekopog Ki az így a barát Domokos Pál Péter válaszolja a vendég Kettő jöjjön be szól ki a barát egy maradjon kint (25 pont) 2. Húzd alá a helytelenül írt igéket! Írd le őket hibátlanul! Pl. látsd – lásd. Mond hangosabban, hogy a terem végében is halják! ....................................................................................................................................................... Festi magát, hogy ne látszanak a szeplői. ....................................................................................................................................................... Egy-két mondattal told meg az írásodat! ....................................................................................................................................................... Higyjétek el, hogy nem haggyuk cserben a többieket! ....................................................................................................................................................... Az edző figyelmezttette őket, hogy ne játszanak olyan óvatosan. ....................................................................................................................................................... (16 pont)

3. Javítsd ki a hibásan írt magánhangzót vagy mássalhangzót! Pl. tiz – tíz. felbujtó, lehuny, tipus, szűrcsöl, tüzér, huszas, naív, szolíd, szervíz, kulturális

edzzenek, ballon, millenium, kézség, köpeny, aggastyán (9 pont)

133

4. Húzd át a hibásan írt szavakat! Írd le őket helyesen! aképpen, amiatt, effajta,

abbeli,

semilyen, semelyik, semmiféle, akkoron, esszerint,

emmellett, afölött, eként, semminő, semmikor ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (5 pont)

5. Húzd alá a hibás szóalakot! Javítsd a számozás szerint! 1. A tortából minden gyerek kapott egyrészt. 2. A rendőr neve régen fogd meg volt. 3. Éva egy részt okos, másrészt csinos. 4. Mi után vége a versenynek, eredményt hirdetnek. 5. Ki miután vágyódik, azért küzd. 6. Jobb, ha elmondjuk, mintha leírjuk. 7. Péter szólt Maros kutyának: „Fogdmeg!” 8. Úgy emlékszem, mint ha álmodtam volna erről. 1. ………………………..

2. ………………………...

3. ………………………………..

4. ………………………..

5. ………………………… 6. ………………………………..

7. ……………………….. 8. ………………………… (16 pont) 6. Írd le helyesen, szavakra tagolva! (Egybe vagy külön?) Nyitvatartáskékszeműháztólházigtöbbesszámmúltidőkezetfoglimlomcikcakkfeladatmegoldásal umíniumkohászat ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. (20 pont) 7. Tedd ki – ahol szükséges – a hiányzó kötőjelet! Mátyás templom, Botond étterem, Kodály módszer, Celsius fok, Kovács család, Kerepesi temető, Árpád ház, Szent Benedek rend (5 pont)

134

8. Írd le elválasztva! tollal ................................. Veszprém..................................... peches ........................................ megáll ............................... jobbágy ...................................... madzag ....................................... (12 pont)

9. Kapcsold Szent Anna nevéhez a következő elemeket: kórház, tó, kilátó, liget, híd, tér. Írd le az így alkotott tulajdonneveket! …………………………………………….

………………………………………………..

…………………………………………….

………………………………………………..

…………………………………………….

.………………………………………………. (12 pont)

10. Írd be a hiányzó kezdőbetűket! A …udapesti …rszágos …zéchényi …önyvtári gyűjtemény a magyarságtudomány …árpát…edencei kincse. – A …sepel-…zigeti gátak stabilabbak, mint a …első-…iszai gátak. (10 pont)

135

Javítókulcs Tollbamondás A szöveg nem hosszú: a 12 pontos betűkkel valamivel több mint 20 soros. Kérem, hogy a tollbamondás a szokásaink szerint háromszor hangozzék el: először összefüggően, ezt követően frázisonként, majd újra összefüggően. Szokásaink szerint mondják be azt is: „Bekezdés.” Cs. Nagy Lajos tanulmányának adatai: Mit rejtenek a helyesírási kötegek? (Lapozgatás Implom József hagyatékában). In: Anyanyelvi nevelés és helyesírás. Gyula, 1996: 9–17. A licenciákat a zsűri határozza meg, pl. a közbevetés: „(ebből 37 helyesírási),” vagy „– ebből 37 helyesírási –,” A számok írása itt szabályos mind számokkal, mind betűkkel. A diktáláskor csupán annyit javasolok: a felolvasók tagolják el szünettel az első idézettől az idéző mondatot; s a második idézetet foglalják bele idéző mondatába. Feladatlap 1. Domokos Pál Péter, a csángókutató egyszer csak hallja, hogy a csíksomlyai ferences klastromban van egy csángó barát. Elmegyen oda, s megtudja: ennek a barátnak a cellája az első emeleten van. Ezek a cellák kicsik voltak: egy ágy, íróasztal, szekrény, mosdó vasból s két szék. Ennyi volt az egész. Domokos Pál Péter bekopog. – Ki az? – így a barát. – Domokos Pál Péter – válaszolja a vendég. – Kettő jöjjön be – szól ki a barát – , egy maradjon kint! (25 pont) Változatok: (a csángókutató); – a csángókutató – ; , a csángókutató, ; megtudja, ; voltak (egy ágy, íróasztal, szekrény, mosdó vasból s két szék). ; az, így; Péter, válaszolja; be, szól; barát, egy; kint. 2. Aláhúzások és javítások: Mond hangosabban, hogy a terem végében is halják! Mondd, hallják Festi magát, hogy ne látszanak a szeplői. látsszanak Egy-két mondattal told meg az írásodat! toldd Higyjétek el, hogy nem haggyuk cserben a többieket! Higgyétek, hagyjuk Az edző figyelmezttette őket, hogy ne játszanak olyan óvatosan. figyelmeztette, játsszanak Nyolc aláhúzás, nyolc helyes szóalak 16 pontot ér. 3. A helyes szóalakok: felbujtó, lehuny, típus, szürcsöl, tüzér, húszas, naiv, szolid, szerviz, kulturális – eddzenek, ballon, millennium, készség, köpeny, aggastyán. Kilenc javítás, 9 pont. 4. A javított szavak: akképpen, semmilyen, eszerint, emellett, ekként.

136

Öt szóalak, 5 pont.

5. A javítások: 1. egyrészt – egy részt; 2. fogd meg – fogdmeg; 3. egy részt – egyrészt; 4. Mi után – Miután; 5. miután – mi után; 6. mintha – mint ha; 7. „Fogdmeg!” – „Fogd meg!”; 8. mint ha – mintha. Nyolc javítás, 16 pont. Megjegyzés: a nagybetűk helyett kisbetűk is elfogadhatók, az írásjelek sem kötelezőek a javításban: Miután – miután, „Fogdmeg!” – Fogd meg – fogd meg. (Az egybeírás-különírás a lényeg.) 6. A betűsor tagolva: nyitva tartás, kék szemű, háztól házig, többes szám, múlt idő, kezet fog, limlom, cikcakk, feladatmegoldás, alumíniumkohászat. Hibátlanul 20 pont. 7. A kötőjeles formák: Mátyás-templom, Kodály-módszer, Celsius-fok, Árpád-ház, Szent Benedek-rend.

5 pont.

8. Az elválasztások: tol-lal, Veszp-rém, pe-ches, meg-áll, job-bágy, ma-dzag. Hibátlanul 12 pont. 9. A tulajdonnevek: Szent Anna Kórház, Szent Anna-tó, Szent Anna-kilátó, Szent Anna liget, Szent Anna híd, Szent Anna tér. Minden helyes forma 2-2 pont, azaz 12 pont. 10. A helyes mondatok: A budapesti országos Széchényi könyvtári gyűjtemény a magyarságtudomány Kárpát-medencei kincse. – A Csepel-szigeti gátak stabilabbak, mint a felső-tiszai gátak. A feladatlapon: 25 + 16 + 9 + 5 + 16 + 20 + 5 + 12 + 12 + 10 = 130 pont. Mindösszesen elérhető: 70 pont + 130 pont = 200 pont. Prof. dr. Nagy János a zsűri elnöke

137

IMPLOM JÓZSEF Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 2006. február 24.

Tollbamondás Ma 2006. február 24-e van: január 27. és március 25. között körülbelül egy-egy hónapra két nagyszerű zeneszerző jubileumától. Mozart 250 éve, Bartók Béla 125 éve született. A világ zeneszerető népei, Mozart salzburgi szülőházának és a Csalán úti Bartók-emlékháznak az ismerői és látogatói ma egyaránt ünnepelnek. Mozart 1756. január végén született, zenészcsaládban. Már hatéves korától kezdve koncertezett több európai uralkodó udvarában. A salzburgi érsek szolgálatában állt, majd Bécsbe költözött. Sorra írta zenekari és színpadi műveit, dalait, kórusműveit, egyházi szerzeményeit. Operáit, vonósnégyeseit, szonátáit, az Esz-dúr, a g-moll és a C-dúr szimfóniáját gyakran játszszák a koncertpódiumokon. Legismertebb operája, a Varázsfuvola szabadkőműves gondolatokat is tartalmaz. Zenéjének szépsége, könnyedsége és dallamainak vonzása több mint két évszázada elvarázsolja hallgatóit. A zenetörténészek az úgynevezett bécsi klasszicizmus kiemelkedő zeneszerzőjének tartják. Januárban szülővárosának, Salzburgnak, a Mozart Múzeumnak és a Nemzetközi Mozart Alapítványnak a szervezésében az egész világon megemlékeztek az évfordulóról. Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. A huszadik századi zene egyik megújítójaként az egész világban ismertté tette a magyar népzene értékeit. Elméleti öszszefoglalója A magyar népdal címmel jelent meg 1924-ben. Kodállyal együtt szerte a Kárpátmedencében lejegyezte a népi dallamokat, sőt az 1930-as években török, afrikai, arab népzenét is gyűjtött. Éppen száz éve annak, hogy 1906-ban a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémián a zongora tanszak professzorává nevezték ki. Zongoravirtuózként bejárta Európát és ÉszakAmerikát. Zenekari és versenyművei meghódították a hangversenytermeket az északi sarkkörtől Dél-Afrikáig, a kelet-ázsiai vidékektől Nyugat-Amerikáig. Zenéjének agresszív disszonanciái és kiküzdött harmóniái együttesen jellemzik a huszadik századot. 1919-ben mutatták be A csodálatos mandarin című pantomimját. A világ operaházai állandóan a műsorukon tartják A kékszakállú herceg vára című operáját, A fából faragott királyfi című táncjátékát. A zene talán kigyógyíthatta volna halálos betegségéből, erről tanúskodik 1943-ban, New Yorkban bemutatott nagy műve. Csak posztumusz Kossuth-díjat kaphatott, a halála után. (90 pont)

138

Feladatlap

1. Javítsd az alábbi párbeszéd helyesírási hibáit! Írd le a javításokat! – Szia Peti! – Szia! Látom hazaértél… – Igen. Megvan már a matek házi feladat? – Még nincs de végülis nem tűnik nehéznek… – Ha neked nem nehéz, akkor áruld el az elipszises megoldását! – Dehát az benne van a geometria füzetben! – Nahát, tényleg! Köszönöm!!! Ha egyszer matekszakkört alapítok, te leszel az első akit tagnak fogok javasolni! – Ó ez kedves! Az egyenlő szárú háromszöges feladat remélem menni fog! – Persze, az tényleg könnyű. Mégegyszer köszönöm a segítséget! (21 pont)

2. Írd le helyesen az újság- és folyóiratcímeket, illetve a toldalékos alakjaikat! szegediegyetem(szerű)_____________________ unesco(féle)_____________________________ életéstudomány(beli) _____________________ népszabadság(szerű)______________________

és és és és

_____________________________ _____________________________ _____________________________ _____________________________ (8 pont)

3. Karikázd be mindegyik sorból a helyesen írt szót! Eképp Efelé Efféle Effajta

Ekképp Effelé Eféle Efajta (4 pont)

4. Írd be az oda illő -l- vagy -ll- mássalhangzókat! á__hatatos,

á__tat,

baci__us,

bagate__,

bi__iárd,

bri__iáns,

bu__dog,

flane__, hőlégba__on, klorofi__, suga__, suga__maz (12 pont)

139

5. Javítsd ki a következő mondatok egybeírási vagy különírási hibáit! Az erőskezű uralkodó újjá teremtette a királyságot. – A mérnökszakértő határozott nemtetszését fejezte ki, amikor a sokmilliós beruházásról kérdezték. – Az óvodában a legfiatalabbak a kis csoportba járnak. – A teljesítményem fizikából kismértékben javult. – A vezetők vitáiba a kisemberek nemigen szólhatnak bele. – Éva korcsolyázáskor megütötte a kislábujját. – A Dunántúl egyik tájegysége a Kisalföld. – A Kis Duna párhuzamos a folyó főágával. – A kistermetű gyerekek a sor végére álljanak! (12 pont)

6. Sorold betűrendbe az alábbi szavakat, illetve szókapcsolatokat! a) nemhiába, b) nem hiábavaló, c) némiképp, d) Nemzeti dal, e) nemzeti, f) nemcsak, g) Nemcsák, h) Németh, i) német, j) némber (5 pont)

7. Írd le helyesen az adott földrajzi neveket és -i képzős alakjukat! dunadelta, dunamente, dunatiszaköze, egerpatak, szabadsághegy, marostorkolat (12 pont)

8. Rövidítsd szabályosan a következő szavakat! Budapest, dekagramm, forint, földszint, kelet, maximum, pályaudvar budapesti, dekagrammal, forinttal, földszinten, keleten, maximummal, pályaudvaron (14 pont)

9. Válaszd el az aláhúzott helyen az alábbi szavakat! Megnéztük az Ofotértet. – Külföldön forintért nemigen vásárolhatunk. – A feladat pontértéke alacsony. – A sportolók kedvelik a vidám erőpróbát. (8 pont)

10. Írd le folyóírással, javítva az SMS szövegét! A VENDEGUNK MEGJOTT, KULONBEJARATU LAKRESZT KIVANT, A FOLDSZINTRE HELYEZTUK, KULDJ UJABB NYARALOKAT A KIADO APPARTMANOKBA, LIVIA (14 pont)

140

Javítókulcs Tollbamondás A két nagy zeneszerző évfordulóját köszönti a szöveg. A diktálás egységes: háromszor hangzik el, először egyvégtében, azután szerkezetekre tagolva, végül újra összefüggően. Nehézséget a dátumok írása jelenthet, pl. január 27. és március 25. között; 1756. január; a zenei élet kifejezései közül talán bécsi klasszicizmus, vonósnégyeseit, Esz-dúr, g-moll és C-dúr szimfóniáját; a tulajdonnevek és az egybeírás-különírás köréből: zongora tanszak, Mozart Múzeum, Nemzetközi Mozart Alapítvány, Kossuth-díjat, New Yorkban. A művek címét a diktálás kiemeli (pl. a névelőket is), leírásuk szabályos az idézőjel párjával is, nélküle is. A földrajzi nevek közül nehezebb lehet az északi sarkkörtől Dél-Afrikáig, kelet-ázsiai, NyugatAmerikáig. Talán ritkábban használjuk, ezért nehezebb a posztumusz, Zongoravirtuózként, hangversenytermekben, agresszív, disszonanciái, fából faragott írása. A hibapontok értékei az érettségi vizsga írásbelijének pontszámait követik, csak a típushiba helyett minden egyes egy hibapontos hibát egyenként számítanak fel. A hibátlan leírás 90 pontot ér. Feladatlap A javítás fő elve az, hogy minden egyes feladat pontszáma külön-külön érvényes. Azaz: maximum annyi pontot érhet el a versenyző, amennyit a javítókulcs zárójelben megad. S ha több hibát is vét, mint amennyi pontot elérhetett volna, akkor arra a feladatra 0 pontot kap. Nem vihető át a másik feladat pontértékeinek lerontására valamiféle mínusz pontérték. 1. A javítások: Szia, – Látom, – matek-házifeladat? – nincs, – végül is – ellipszises – De hát – geometriafüzetben – matek szakkört – első, – Ó, – feladat, – remélem, – Még egyszer. Összesen 21 pont érhető el: 7 vessző, 7 pont; 6 egybeírás-különírás: 12 pont; -ll- 2 pont. 2. Szegedi Egyetem – Szegedi Egyetem-szerű – Unesco – Unesco-féle – Élet és Tudomány – Élet és Tudomány-beli – Népszabadság – Népszabadság-szerű. Soronként 2, összesen 8 pont. 3. Soronként helyes: ekképp, efelé, efféle, effajta.

1-1 pont, összesen 4 pont.

4. állhatatos, áltat, bacilus, bagatell, biliárd, briliáns, buldog, flanel, hőlégballon, klorofill, sugall, sugalmaz. Szavanként 1 pont, összesen 12 pont. 5. Javítások: újjáteremtette, mérnök szakértő, kiscsoport, kis lábujját, Kis-Duna, kis termetű. Javításonként 2 pont, összesen 12 pont. 6. A sorrend: j, f, g, i, h, a, b, c, e, d. A hibátlan megoldásért 5 pont jár. 1 hibával 3, két hibával 1 pont. 7. Duna-delta, Duna mente, Duna–Tisza köze, Eger-patak, Szabadság-hegy, Maros-torkolat – Duna-deltai, Duna menti, Duna–Tisza közi, Eger-pataki, szabadság-hegyi, Maros-torkolati. 12 pont.

141

8. A rövidítések: Bp. – dkg (dag) – Ft – fszt. – K – max. – pu. – bp.-i, dkg-mal (dag-mal), Ft-tal, fszt.-en, K-en, max.-mal, pu.-on. Szavanként 1 pont, összesen 14 pont. 9. Ofotér-tet – forin-tért – pont-értéke – erő-próbát.

4 x 2 = 8 pont.

10. A vendégünk megjött, külön bejáratú lakrészt kívánt, a földszintre helyeztük, küldj újabb nyaralókat a kiadó apartmanokba, Lívia A pontozás: az ékezetek fél-fél pontot érnek = 10 pont; külön bejáratú = 2 pont; apartmanokba = 2 pont. Mindösszesen 14 pont. Elérhető pontszámok: Tollbamondás: 90 pont. Feladatlap: 1. 21 pont; 2. 8 pont; 3. 4 pont; 4. 12 pont; 5. 12 pont; 6. 5 pont; 7. 12 pont; 8. 14 pont; 9. 8 pont; 10. 14 pont. A feladatlapra összesen: 110 pont. Mindösszesen: 90 + 110 = 200 pont. . Prof. dr. Nagy János a zsűri elnöke

142

Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntő 2006. február 24. Gimnázium

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Név Vasas Ferenc Béla Schindler Péter Szakály Ágnes Tomasovszky Edit Kálnay Vanda

Iskola Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Lovassy László Gimnázium, Veszprém Imre Frigyesné

Nagy Lajos Gimnázium, Szombathely Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza Balassi Bálint Nyolc Évfolyamos Gimnázium, Budapest Tóth Katalin Varga Katalin Gimnázium, Szolnok Szabó Diána Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár Boa Krisztina Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád Pósch Dániel Kempelen Farkas Gimnázium, Budapest Péntek Marianna Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg Pratz Anita Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom Farkas Anikó Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas

14. 15. 16.

Csizmadia Marietta Csabai Dalma Krizsán Andrea Szabó Piroska

17.

Ferenczy Eszter

18.

Szabó Dániel

19.

Tóth Orsolya

20.

23.

Molnár Eleonóra Svetozar Markovity Gimnázium, Szabadka Kenéz Flóra Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg Kruppa Erzsébet Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza Volosin Márta Horváth Mihály Gimnázium, Szentes

24. 25. 26. 27.

Simonics Anna Czanik Csenge Ujváry Flóra Diósi Beáta

21. 22.

Felkészítő tanár Deák István

Szent István Gimnázium, Budapest Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Eger Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Székesfehérvár Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Győr Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, Pécs Illyés Gyula Gimnázium, Budaörs

Révai Miklós Gimnázium, Győr Leőwey Klára Gimnázium, Pécs Bolyai János Gimnázium, Salgótarján Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas

143

Dr. Horváth Zoltánné Dr. Jeney Istvánné Ficzekné Molnár Mária, Szabó Zoltán Kovácsné Boross Zsuzsanna Dr. Ferdinandy Csabáné Kutnyánszkyné B. Eszter Székely Dóra Kovács Katalin Rédei Edina Veszelszkiné Huszárik Ildikó, Palásti Károly Pusztai Mária Antal Andrea Farkasné Csató Katalin Máhrné Horváth Éva Ottné Kazsóki Judit Berényi Szabolcs Timár András és Tóthné Hoffmann Ilona Hajdú Ágnes Hajduné Szabó Ágnes Szabolcsiné Kántor Éva Hajós Jánosné és dr. Lucza Istvánné Kovács Zsuzsa Szabó Szabolcs Székelyné dr. Sztrémi Melinda Palásti Károly

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Név Barva Mónika Hornyák Dóra Vajai Csaba Molnár Veronika Aradi Diána Pál Hajnalka Kornseé Kitti

Iskola Herman Ottó Gimnázium, Miskolc Dobó István Gimnázium, Eger Vörösmarty Mihály Gimnázium, Ajka Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Gyula Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr Széchenyi István Gimnázium, Százhalombatta

144

Felkészítő tanár Orliczki Ágnes Batári Antal Cserháti Csilla Lukács Edina Martinovszkyné Kondrák Margit Tóth Anikó Breznay Gáborné

Szakközépiskola

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

17. 18. 19. 20.

21.

22. 23. 24.

Név Dankó Stefánia

Iskola Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Békéscsaba Borbély Bogáta Kőrösy József Közgazdasági és Külker. Szakközépiskola, Szeged Hrenek Éva Békésy György Posta- és Távközl. Szakközépiskola, Budapest Bogos Terézia Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola, Kecskemét Marjai Mária Veress Ferenc Szakképző Iskola, Hajdúböszörmény Pintér Petronella Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola, Salgótarján Balla Orsolya Tiszaparti Gimnázium és Szakközépiskola, Szolnok Porpáczy Adri- Horváth Boldizsár Közgazdasági enn Szakközépiskola, Szombathely Impert Dóra Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola, Győr Bártfai Rita Boros Sámuel Szakközépiskola, Szentes Fekete Zsolt Energetikai Szakközépiskola, Paks Hanák Franciska Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola, Miskolc Szabó József Kós Károly Szakképző Iskola, Érd Pál Rita Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola, Székesfehérvár Csapó Bettina Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola, Kaposvár Balázsi Barbara Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátói, Idegenforgalmi Szakközépiskola, Nyíregyháza Dudás Orsolya Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola, Salgótarján Antal Evelin Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Veszprém Lajka Petra Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Ózd Kotik Hajnalka Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola, Gyöngyös Deczky Xénia Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola, Budapest Kozma Krisztina Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola, Debrecen Bán Réka Művészeti Szakközépiskola, Pécs Zopcsák Ferenc Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Zsolt Szakközépisk., Budapest

145

Felkészítő tanár Szatmári Edit Farkasné Székely Angéla Gyurin Györgyné Alföldyné Hoksza Ildikó Varga Antalné Kiss Lászlóné Dávidné Gombár Judit Samuné Kulics Ilona Dr. Szakál Pálné Fári Istvánné Gyöngyösi Olga Szabó Katalin Dózsáné Aradi Gabriella Gálné Fehér Margit Császárné Erdei Julianna Papik Péterné

Kiss Lászlóné Tóthné Pál Gabriella Németh Dénesné K. Nagy Ildikó

Tóth Judit

Molnár Erika Kövi Anita Widder László

25. 26. 27.

Név Orbán Viktória Márta Farkas Dóra Janovicz Nikoletta

Iskola Kultsár István Szakközépiskola, Komárom Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola, Zalaegerszeg Mikes Kelemen Szakközépiskola, Tatabánya

146

Felkészítő tanár Egri Zoltánné dr. Józwiák Ilona Tóber Brigitta

Szakiskola

1. 2. 3.

Név Szabó Annamária Seres Anikó

4. 5.

Vinkelbauer Renáta Antal Judit Horváth Ildikó

6.

Kologyi Anikó

7.

Gazda Marina

8.

Molnár Zoltán

9.

Tóth Andrea

10.

Bálint Ágnes

11.

Soltész Gerda

12.

Szuh Bernadett

13.

Molnár Eszter

14.

Mihály Anikó

15.

Kiss Orsolya

16.

Tóth Mónika

17.

Veres Attila

18.

Szabó Péter

19.

Baldauf Anita

Iskola Szigeti Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola, Kaposvár Bethlen Gábor Közgazdasági Szakiskola, Debrecen Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola, Szombathely Ady Endre Középiskola, Szekszárd Csepeli Vendéglátó Szakiskola, Budapest Trefort Ágoston Szakképző Iskola, Sátoraljaújhely Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátó-ipari Szakiskola, Eger Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola, Cegléd Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakiskola, Dunaújváros Tápai Antal Szakképző Iskola, Szeged Garbai Sándor Szakközépiskola, Kiskunhalas Fellner Jakab Szakközépés Szakiskola, Tatabánya Mikes Kelemen Gimnázium és Szakiskola, Battonya Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Bóly Nagy László Szakképző Iskola, Kunhegyes Lónyay Menyhért Szakközépés Szakképző Iskola, Vásárosnamény Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Szakiskola, Budapest Borbély Lajos Szakközépés Szakiskola, Salgótarján Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola, Zalaegerszeg

147

Felkészítő tanár Konrád Lászlóné Molnár Erika Király Beatrix Halmainé Szegedi Anikó Nagy László Erdélyiné Király Margit Mihály Eszter Nyíri Margit

Fülöp Viktória Székelyné Veres Ilona Gazdag Éva Ódor Csilla Mudrityné Baji Klára Bene Adrián Dobosné Uhrin Beatrix Dérné Cseresnyés Anikó Majkó Krisztina Képesné Kövessy Margit Szekér Károlyné

Határon túli

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 13. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Név Bacskor Katalin

Iskola Selye János Gimnázium, Révkomárom, Csorba Rebeka Óbecsei Gimnázium Kádek Adrienn Selye János Gimnázium, Révkomárom Salánki Ágnes Beregszászi Magyar Gimnázium Szijjártó Beáta Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad Dukai Dávid Szvetozár Markovity Gimnázium, Szabadka Szalai Szabolcs Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Érsekújvár Grajczki Márta Selye János Gimnázium, Révkomárom Kiss Julianna Magyar Gimnázium, Beregszász Evetovity Klára Bosa Milicevic Közgazdasági Középiskola, Szabadka Mázk Orsolya Selye János Gimnázium, Révkomárom Mojzes Barbara Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta Szenkovits Báthory István Elméleti Líceum, Annamária Kolozsvár Rencsik Anita Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad Szinghoffer Magyar Tannyelvű Gimnázium, Katalin Nagymegyer Rácz Tímea Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár Elekes Szende Mikes Kelemen Líceum, Kovászna Balla Kitti Kaszonyi Középiskola, Kaszony Balassa Brigitta Bosa Milicevic Közgazdasági Középiskola, Szabadka Szász Júlia-Anna Áprily Lajos Főgimnázium, Brassó Görög Nikolett Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, Beregszász Kéri Anikó Ipari Középiskola, Révkomárom Deák Anna János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár Ágó Eszter Gimnázium, Zenta Krizsán Lívia Gimnázium, Zenta Mikuska Judit Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola, Zenta Fodor Ágnes János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár Dodony Anikó Szvetozár Markovity Gimnázium, Újvidék Maxim Orsolya Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed

Felkészítő tanár Spátay Adrienn

Volosin Krisztina

Barta Viktória

Református Líceum, Nagybereg

148

Cseri Angéla Farkas Adrianna Horkay Zsuzsanna Kiss István-György Vikor Györgyi Dózsa Roland Mézes Zsuzsanna Horkay Zsuzsanna Piszanity Ibolya Spátay Adrienn Restár Judit Tulogdi Mónika Kiss István György Mgr. Szűcs Andrea Sárkány Jenő Erdély Judit Varga Éva Piszanity Ibolya Bokor Katalin Riskó Márta Kómár Beáta Máthé Ildikó Juhász Aranka Juhász Aranka Mihók Hilda Máthé Ildikó Mikes Teréz Turzai Melánia

31. 32. 33. 34.

Garai Mónika Molnár Bernadett Balla Edina Halasi Zoltán

Táncsics Mihály Gimnázium Kereskedelmi Magánakadémia, Párkány Kaszonyi Középiskola Ipari Középiskola, Révkomárom

149

Sebők Istvánné Mgr. Ambrus Zsuzsanna Balogh Andrea Kómár Beáta

A 2005/2006. évi döntő értékelése

A gyulai hagyományok szerint az ideérkezők számára 23-án, csütörtökön este műsorral készültek a szervezők: Sebő Ferenc és együttese adta elő nagy sikerrel József Attila-műsorát. A verseny másnap, 24-én kezdődött, 115 résztvevővel. Szokás szerint két részből állt: a tollbamondás leírásából és a feladatlap megoldásából. A két nagy zeneszerző, Mozart és Bartók évfordulóját köszöntötte a szöveg. A diktálás egységes volt, hiszen CD-felvételről, ugyanazon felolvasó tolmácsolásában hangzott el a szöveg. Háromszor hallhatták a versenyzők: először összefüggően, azután szerkezetekre tagolva, végül újra összefüggően. A hibapontok értékei az érettségi vizsga írásbelijének pontszámait követik, csak a típushiba helyett minden egyes hibát egyenként felszámítottak a javítók. A hibátlan leírás 90 pontot ért. A CD alkalmazása most először történt a verseny 1992 óta tartó történetében. Hogy semmiképpen ne fordulhasson elő technikai ok miatt fennakadás, a zsűri egy-egy tagja követte figyelemmel a teremben az írást. Sőt: a szöveg első összefüggő elhangzása után megállították a lejátszót, s a tanulók újra megkérdezhettek egy-egy szót, kifejezést, mielőtt magához a lejegyzéshez kezdtek. Több kérdés hangzott el a szokatlanabb, ritkábban hallható szavakra, pl. posztumusz, tanszak, koncertpódiumokon stb. A feladatlapon volt olyan elemszintű feladat, amelyben önmagában álló szóalak vagy kifejezés helyes leírása volt a teendő, pl. -l- vagy -ll- kívánt beírása az adott szóalakokba, toldalékos és toldalék nélküli szóalakok szabályszerű rövidítése, újság- és folyóiratcímekhez képzőszerű utótagok kapcsolása, megadott földrajzi nevek alapalakjának és -i képzős formájának leírása. Ebbe a típusba tartozott a helyesen és a hibásan írt formákból álló szópárok megítélése és tízelemű címszósornak ábécébe sorolása. Az elemszintű megoldásokkal szerezhető pontok száma összesen 63 (hatvanhárom). A mondatszintű és szövegszintű részben az elválasztás és a komplex javítás megoldásaival szerezhettek újabb 47 (negyvenhét) pontot a diákok. Mindöszszesen tehát a megszerezhető 200 pont kétharmad része, a tollbamondással 137 pont mondatszintű és szövegszintű megoldásokból adódhatott. A versenyzők teljesítményében a tollbamondás leírása volt a nehezebb, a legjobb pontszám a lehetséges 90-ből 81. Szabó Diána érte el (Kaposvár, Táncsics Mihály Gimnázium), tanára dr. Ferdinandy Csabáné. A feladatlapon a kategóriák győztesei érték el a legmagasabb pontszámokat. A gimnazisták közül Vasas Ferenc Béla érte el a legtöbb pontot (Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium), tanára Deák István. A szakközépiskolások legjobbja Dankó Stefánia lett (Békéscsaba, Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola), tanára Szatmári Edit. A szakiskolások között első helyezést szerzett Szabó Annamária (Kaposvár, Szigeti Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola), tanára Konrád Lászlóné. A határon túli versenyzők kategóriájának győztese Bacskor Katalin lett (Szlovákia, Révkomárom, Selye János Gimnázium), tanára Spátay Adrienn. A 2005. évi döntő záróünnepségen hangzott el az a szándéknyilvánítás, hogy jöjjön létre olyan kitüntetés, amely a magyar helyesírásért végzett tevékenységet jutalmazza, s Implom József személyiségének emlékét ápolja. 2006. február végén a kuratórium a legtöbb pontot elért versenyzőnek, felkészítő tanárának és egy nyelvésznek ítélte oda „A magyar helyesírásért” Implom József-díjat. Mielőtt azonban sor került volna erre az ünnepélyes aktusra, az alapítók úgy látták jónak, hogy előzetesen Budapesten az a három személyiség kapja meg ezt a kitüntetést, akinek a neve elszakíthatatlan a magyar helyesírás 20. századi történetétől, s akik

150

az Implom-versenyt is segítették. A kitüntetés szakmai segítője a Magyar Nyelvtudományi Társaság, ennek választmánya 2005. november 30-án nyilvánította ki támogatását. A Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. és személyesen Jókai István vezérigazgató is támogatta a kitüntetés ügyét. Így 2006. február 22-én kerülhetett sor arra, hogy Deme Lászlónak, Fábián Pálnak és Szathmári Istvánnak ünnepélyes keretek között adták át „A magyar helyesírásért” Implom József-díjat a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Szobránc utcai székházában. (A kitüntetés érmét Kiss László gyulai szobrászművész alkotta. A képes beszámoló látható a www. ntk.hu weblapon.) A kitüntetett professzorokat köszöntötte Kiss Jenő akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke. A 2006. február 25-i eredményhirdetésen az Implom József-díj kitüntetett nyelvésze Cs. Nagy Lajos egyetemi docens lett (Pázmány Péter Katolikus Egyetem). Cs. Nagy Lajos munkássága számos önálló gyakorlókönyvvel és gyakorlófüzettel segítette az iskolai és iskolán kívüli helyesírás-tanítást és gyakorlást: ezek között nyolc kiadást, illetve tizenkét kiadást megért munkák is vannak. Cs. Nagy Lajos tanulmányban dolgozta fel Implom József hagyatékának kartotékanyagát is, az Implom-versenyen pedig tíz alkalommal vett részt a zsűri munkájában. Legjobb versenyzőként Implom-díjas Vasas Ferenc Béla, felkészítő tanárként Deák István (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen). Prof. dr. Nagy János a zsűri elnöke

151

IMPLOM JÓZSEF Helyesírási Verseny

Megyei (regionális) döntő 2006/2007

Tollbamondás 1456-ban a szultán hatalmas sereggel ostromolta szerbhorvát nevén Belgrádot, magyar elnevezéssel Nándorfehérvárt. A város a Duna és a Száva összefolyásánál helyezkedik el, a jobb parton. Stratégiai fontossága a Római Birodalom korától nyilvánvaló. Az 1456. július 21–22-i csata világraszóló magyar sikert hozott: Hunyadi János országos főkapitány és egy Ferencrendi szerzetes vezetésével a magyar sereg győzött. Sajnos, nem sokkal utána, járványban elhunyt a törökverő magyar hadvezér, s ma hatodfélszáz éve, október 23-án Kapisztrán János is. 1456 novemberében Nándorfehérvárban a Hunyadi-pártiak megölték V. László király egyik bajkeverő udvaroncát. Ezt az eseményt köszönti a kórus Erkel Ferenc operájában: „Meghalt a cselszövő, eltűnt a rút viszály!” 2006. október 23-án ötvenéves az a nap, amelyet a magyarság nem mindennapos egyetértése jellemzett. Az évfordulón sokan emlegették: ha Pekingben egy pillangó összecsapja a szárnyát, egy hónap múlva New Yorkban vihar támad. Ötven éve budapesti egyetemista írt szegedi barátjának, hogy követelik az orosznyelv-tanulás választhatóvá tételét. Szegeden október 16-ára a hallgatók gyűlést hívtak össze a bölcsészkarra, és demokratikus követeléseik érvényesítésére megalapították független szervezetüket, hivatalos nevén a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét. Ennek a forró hangulatú gyűlésnek a hatására 1956. október 22-én a budapesti hallgatók is pontokba foglalták az ifjúság legfontosabb törekvéseit. Másnapra, 23-ára a fiatalok tüntetést szerveztek, a belügyminiszter azonban betiltotta a megmozdulást. A tilalom ellenére megszervezett felvonulás és az egész napos tüntetés hihetetlen felszabadító ereje máig drága a benne részt vevők számára. (70 pont)

152

Feladatlap

1. Számozd a helyes sorrendet a vízszintes sorokban haladva 1–18-ig! Cházár

Dessewffy

éger

egér

eggyé

együtt

Egressy

Eötvös

Galambos

Gaál

Gárdonyi

Gergely

nagyít

naggyal

nagyol

nagyoll

Széll

Szeles (5 pont)

2. Írd le helyesen a főnevet, mellé az -i, alább a -beli képzős melléknevét! –i bodrogköz

…..…………..………….……….……………….……………....…………

bombay

.…………..….…….…….…………………………………….…..……….

szörényibánság

.…………….….….….…………….………………………..........……….

dunamente

……………………………………..…………………….…………..……

bertalanhíd

………………….……………………..………………….………….……

szaharasivatag

………………………………………………………………...…….……

-beli bánkbán

………………….….….…………………………………..…………...…

mákvirágbt

……………………….………………………….……….………….……

erstebankrt

……………………….………….……….…….……….………….…..…

nemzetisport

……………………………….….…………………….…………….…… (20 pont)

153

3. Válaszd ki az összetett szavakat, és írd le őket hibátlanul! bérbe ad, éhen halás, észre veszi, fogva tartás, nagyra becsül, nagyra vágyás, nyitva tartás, pofon vág, pórul jár, számon kérés, tetten érés, töltött káposzta, uszoda bérlet, véget ér ………………….………………………….…………………….…………….…….…… ………………………….………………….…………………….…………………..…… ………………….………………………….…………………….…………….…….…… (12 pont)

4. Pótold a szószerkezetből hiányzó vesszőket! szépek és finomak

nemcsak a kicsik hanem mi is

szorgalmas ezért sikeres finom sőt egészséges

este vagy reggel

csendesen de hallhatóan

kicsik bár szépek

ügyesek meg okosak

ma is meg holnap is

bátor s gyors (5 pont)

5. Pótold, ahol szükséges, a szabályosan írt vesszőket! (Egyet beírtunk.) Furcsa város ez az Oslo

nincsen liszt kovászos massza

nincsen ottan kalács foszló

assincs aki megdagassza

van sok autó nincsen rossz ló

eszi vendég ámbár ümget

vagyon fjord is ködbe oszló

ostyával a sós heringet.

jaj, de nincsen kalács foszló

(Szilágyi Domokos: Kozmopolita csujogatók) (8 pont)

6. Tedd ki a mondatok végére a hiányzó írásjeleket! Hadd nézzem, hogy jól van-e – Örülj, ha ezt akartad

– Szeretnétek-e, hogy holnap

tortát süssek – Aki jól tájékozódik, menjen előre – Ne akard tudni, hogy mi vár rád

–

Látom, szomorú vagy, bárcsak megvigasztalhatnálak (6 pont)

154

7. Írd le a helyes elnevezéseket! barátság sétány, béke úti lakótelep, egészség forrás, hét vezér köz, kuruc vitézek tere, március tizenötödike tér, október hatodika utca, piac rakpart, új élet park, új forrás (folyóirat) ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………….…………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. (20 pont)

8. Húzd alá és írd le helyesen az egybe- vagy különírandó szavakat! 1. Csakhamar végeznénk, mielőtt esne az eső! – 2. Későn értünk be, egy szóval elkéstünk. – 3. Mondhatjuk így, mondhatjuk úgy, minden esetre hiba volt. – 4. Ez a kenőcs csak hamar alkalmas lesz a gyulladás csökkentésére. – 5. Ne két mondattal, hanem egyszóval mondd, hogy mit csináljunk! – 6. A játék folyamatos, a bíráskodás úgy szintén. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. (12 pont)

9. Húzd alá a jót, húzd át a rosszat! festet / festtet, fűtet / fűttet, gyűjtet / gyűjttet, járat / jártat, keltet / kelttet, látatja / láttatja, mentet / menttet, megvetet / megvettet, oltat / olttat, öntet / önttet, tetet / tettet, ültet / ülttet (12 pont)

155

Javítókulcs

Tollbamondás A diktálókhoz Kérem, hogy háromszor hangozzék el a szöveg, a versenyünk szokásai szerint: először egészében, másodszor három-négy szavanként, végül újra egészében. Ugyancsak a korábbiaknak megfelelően, kérem, mondják be mindhárom alkalommal: „Bekezdés”. A szöveg mondatainak diktálásakor két helyen javasolok kiemelt hangsúlyt: az idézet olvasásakor és a MEFSZ nevének kimondásakor. (Tehát nyomatékolva: „a Magyar Egyetemisták…”) A szövegben néhány helyen fontos a hangsúly, a szünet és a dallam jelzése: …helyezkedik el, a jobb parton – …Sajnos, nem sokkal… – …hadvezér, s ma… – …éve, október… A jól tagolt hangzás segít a tagoló vesszők írásában. A fentiekkel szemben nem javasolom az egybeírás és a különírás problematikus(abb) eseteinek „rávezető” hangoztatását: az iskolák legjobbjai ezen a versenyen nem szorulnak ilyen segítségre. A javítókhoz Ha a diktálás követi a felolvasáshoz adott javaslatokat (az Előzetes anyagában), akkor egyértelmű, hogy a szövegben hol kell vesszőt tenni. A javítás alapszabálya: az érettségi vizsgaszabályzat pontértékei szerint meghatározott hibapontokat levonjuk a 70 pontból. A típushibákra csak egyszer adunk hibapontot (pl. tagoló vessző ki nem tételéért). Ami pedig a licenciákat illeti, szokás szerint megilleti a versenyzőket az a jog, hogy a többféleképpen helyesen írható számnevek, dátumok írásváltozatait alkalmazzák. Elvileg betűvel írhatók a dátumokban az évszámok és a napok; változatok még: 22-ei vagy 22-i; 16-ára vagy 16-ra; 23-ára vagy 23-ra. A helyi zsűri dönti el, hogy a szigorúbb megoldást választja-e (csak a diktált –ei, –ára alakokat fogadja el), vagy megengedi a kétféle írásmódot (tehát elfogadja mind a 22-ei, mind a 22-i , ugyanígy a 16-ára és 16-ra stb. változatokat).

Feladatlap 1. A számozás: 1. Cházár, 2. Dessewffy, 4. éger, 3. egér, 6. eggyé, 7. együtt, 5. Egressy, 8. Eötvös, 10. Galambos, 9. Gaál, 11. Gárdonyi, 12. Gergely, 14. nagyít, 13. naggyal, 15. nagyol, 16. nagyoll, 18. Széll, 17. Szeles. (Az öt szó „rossz helyen”: éger, Egressy, Galambos, nagyít, Szeles.) Hibátlan számozással 5 pont, minden hiba 1 pont levonást eredményez. 2. A tulajdonnevek és a melléknevek rendre: Bodrogköz – bodrogközi, Bombay – bombayi, Szörényi bánság – szörényi bánsági, Duna mente – Duna menti, Bertalan híd – Bertalan hídi, Szahara sivatag – Szahara sivatagi; Bánk bán – Bánk bán-beli, Mákvirág Bt. – Mákvirág bt.beli, Erste Bank Rt. – Erste bank rt.-beli, Nemzeti Sport – Nemzeti Sport-beli. Tíz helyes tulajdonnév + tíz helyes melléknév, egyenként 1 pont, összesen 20 pont.

156

3. Az összetett szavak: éhenhalás, észreveszi, nagyravágyás, számonkérés, tettenérés, uszodabérlet; 2–2 pont, összesen 12 pont. 4. A beírt vesszőkkel: nemcsak a kicsik, hanem mi is – csendesen, de hallhatóan – szorgalmas, ezért sikeres – kicsik, bár szépek – finom, sőt egészséges. 1-1 pont, 5 pont. 5. A szerző által beírt vesszőkkel (az általunk beírt egy vesszővel a jaj, de frázisban): Furcsa város ez az Oslo, nincsen ottan kalács, foszló, van sok autó, nincsen rossz ló, vagyon fjord is, ködbe oszló, jaj, de nincsen kalács, foszló,

nincsen liszt, kovászos massza, assincs, aki megdagassza, eszi vendég, ámbár ümget, ostyával a sós heringet. 16 vessző, fél-fél pont, összesen 8 pont.

6. Az írásjelekkel (egy betűhellyel kijjebb írtuk az írásjeleket): Hadd nézzem, hogy jól van-e ! – Örülj, ha ezt akartad ! – Szeretnétek-e, hogy holnap tortát süssek ? – Aki jól tájékozódik, menjen előre ! – Ne akard tudni, hogy mi vár rád ! – Látom, szomorú vagy; bárcsak megvigasztalhatnálak ! 1-1 pont, 6 pont. 7. A helyes feliratok: Barátság sétány, Béke úti lakótelep, Egészség-forrás, Hét vezér köz, Kuruc vitézek tere, Március 15. tér (vagy: Március tizenötödike tér), Október hatodika utca (vagy Október 6. utca – tehát nem …6 utca!), Piac rakpart, Új élet park, Új Forrás (folyóirat). Hibátlanul 20 pont. 8. A javítások: 1. Csak hamar… – 2. …egyszóval… – 3. … mindenesetre…– 4. …csakhamar… – 5. …egy szóval…– 6. …úgyszintén. Hat aláhúzás és hat jó javítás összesen 12 pontot ér. 9. Húzd alá a jót, húzd át a rosszat! festet / festtet, fűtet / fűttet, gyűjtet / gyűjttet, járat / jártat, keltet / kelttet, látatja / láttatja, mentet / menttet, megvetet / megvettet, oltat / olttat, öntet / önttet, tetet / tettet, ültet / ülttet. Az aláhúzás és az áthúzás együtt egy pontot ér, összesen szerezhető 12 pont. (Itt a jókat húztuk alá.)

157

A hibátlan tollbamondással A feladatlapon

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

70 pont szerezhető. 5 pont 20 pont 12 pont 5 pont 8 pont 6 pont 20 pont 12 pont 12 pont 100 pont

A megszerezhető pontok száma:

170 pont. Prof. dr. Nagy János a zsűri elnöke

158

IMPLOM JÓZSEF Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 2007. február 23.

Tollbamondás Alig hangzottak el a boldog új esztendőt kívánó mondatok a Bartók-év után, 2007-et Kodály Zoltán tiszteletének szenteljük. Százhuszonöt éve lesz annak, hogy 1882. december 16-án született, és körülbelül negyven éve, 1967. március hatodikán kórházban, a Kútvölgyi úton halt meg. Kodályék vasutascsaládja gyakran költözött. Zoltán a millennium évében ismerte meg a fővárost: már nem Pest-Budát, hanem a több mint hétszázezer lakosú Budapestet. Tizenöt éves korában Nagyszombatban bemutatták a-mollban írt nyitányát. A zeneakadémiai felvételi vizsgára már kész zenekari és kamaraművekkel érkezett, ezért professzora rögtön másodévesnek javasolta. Kodály egy időben járt a bölcsészkarra és a Zeneakadémiára. Magyar-német szakos tanári oklevelét és zeneszerzői diplomáját ugyanabban az évben vehette át, s 1906-ban védte meg A magyar népdal strófaszerkezete című doktori disszertációját. Munkáját a Nyelvtudományi Közlemények című folyóirat teljes terjedelmében közölte. Éppen száz éve, 1907-ben nevezték ki zeneakadémiai tanárrá: előbb zeneelmélet-tanár volt, majd zeneszerzést oktatott. A század húszas éveiben Kodály ismertette meg Bartók Bélát a népzenegyűjtéssel. Nyolcéves munkájuk eredményeként mintegy háromezer dallamot jegyeztek le. A népzenegyűjtemény felvételeinek kiadását is együtt kezdték el. Kodály a népdalokat a hangversenypódiumokra is eljuttatta: nemcsak a feldolgozások révén, hanem a népi zenekincs motívumaira épülő hangszeres és énekelt zeneművek révén is. Külön figyelmet érdemelnek gyermekkaroknak írt művei, amelyek előbb hazánkban, majd az egész világon fellendítették a kórusmozgalmat. A lelkes és tehetséges gyermekek együtteseit képzett és elkötelezett karnagyok tették világhírűvé az ő műveinek előadásával, dallamainak friss hangulatával. Kodály Zoltán az ének-zene pedagógiájában a róla elnevezett elméletnek és gyakorlatnak világszerte ismert megalapítója. A Kodály-módszert ismeri az amerikai egyesült államokbeli és elismerte a szovjetunióbeli oktatás is. Kecskeméten a róla elnevezett zenepedagógiai intézet ma is az egész világról fogadja a tanulni vágyó szakembereket. A tudós zeneszerző 1946–1949-ig az MTA elnöke volt; 1947-ben először, 1957-ben, hetvenöt évesen harmadszor Kossuth-díjas. (80 pont)

159

Feladatlap

1. Írd le kijavítva az alábbi szövegrészletek hibásnak tartott elemeit! „Álarcban járok.” – ezt a Descartes idézetet szánta egy művész a regényének az elejére. Az idézet összecseng közkincsé lett mondásaival pl.: „Semmi kétség, színpadias vagyok a végsőkig, csak a pózoknak élek...” Ezen a kézilabda világbajnokságon aztán történt egysmás... De minek is ragozzam hisz ha megnézed a videókazettákat, amelyekre a meccseket fölvettem, úgy is megtudod! Miután Egyiptom hatalma meggyöngült (Kr. e. 12. sz.), helyre állt a föniciaiak uralma a Földközi-tengeri vizek fölött. Nagymennyiségben szálították sokféle árújukat. ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ (15 pont) 2. Az első helyes (1), vagy a második (2), vagy mindkettő (X)? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.

folyjon csevej kevésbé mutassd gugol 3-mas Ft-al tv-zik EKG ÁFA két tannyelvű három rétegű papír zsebkendő Ady Endré-s

follyon csevely kevésbbé mutasd guggol 3-as Ft-tal tévézik Ekg Áfa kéttannyelvű háromrétegű papírzsebkendő Ady Endrés

tipp ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– ––––– (14 pont)

160

3. Írd be a szövegbe a helyes írásmóddal a földrajzi neveket! A gyűjtők bejárták az egész ………………………………: Kodály a …………………..……, (kárpát medencét) (felvidéket) Bartók pedig a ……………, a ………………. falvait. Egyikük a ……………….………….. (csík szék) (maros szék) (zobor hegy) lankáin, másikuk a ……………………………….. oldalán pihent meg. Kodályt várták a (madarasi hargita) ………………………….. és ……………………………… dalok, Bartókot a ……………, a (duna menti) (gömör megyei) (csíki) ………………………… és ……………………………………………. balladák. (menasági) (torontál vármegyei) (22 pont) 4. Jelöld az egybeírást és a különírást a szokásos jelekkel! (  vagy – vagy  ) bariton ária; férfi kar; férfi szólamok; fúvós zenekar; gyermek dal; gyermek kar; hangverseny mester; hegedű szóló; hegedű zongora szonáta; kórus hangverseny; második hegedű; népdal gyűjtés; népdal motívum; népi zenekar;

női kar;

női szólamok; szóló hegedű; vegyes kar; zongora verseny. (10 pont)

5. Írd át a megjelölt helyeket rövidítésekkel, illetve mozaikszókkal! a) Ha a Nyugati pályaudvaron leszálltál, délnyugatra indulj, a Karinthy Frigyes út felé. Ugyanaz az épület, mint tavaly. b) Délelőtt megkaptam a választ az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól: a köztársasági ösztöndíjra júliusig lehet pályázni. a) ……………………………………………………………………………………………….. b) ……………………………………………………………………………………………….. (8 pont)

161

6. Jelöld a megfelelő írásmódot! Pl. Kodály-mű, Kodály - barátja. Kodály arckép, Kodály bútor, Kodály család, Kodály daljáték, Kodály előadás, Kodály előszó, Kodály gyűjtés, Kodály gyűjtőút, Kodály ház, Kodály kávézó, Kodály kézirat, Kodály kiadás, Kodály kórusmű, Kodály körönd, Kodály megálló, Kodály módszer, Kodály népdal feldolgozás, Kodály szimfónia, Kodály színmű, Kodály szobor, Kodály tanszék, Kodály tér, Kodály utca. (12 pont)

7. Ahol szükséges, írd le javítva a vastag betűvel szedett alakulatokat! A könyv jó részt a nem-euklideszi geometria filozófiai vonatkozásaival foglalkozik: neméppen könnyű olvasmány. – Jónéhány, sőt jó egynéhány hiba van ebben a mondatban. – A nemjóját, a nem hivatalos honlap szerint már nemsokáig lehet jegyet kapni! …………………………………………………………………………………….…………….. …………………………………………………………………………………………………... (16 pont)

8. Az alábbi mondatok megjelölt szavait írd le helyesen! 1. A magyar ABC-ben nyolc kétjegyű betű van. – 2. A küzdelemben egyé forrt a csapat. – 3. Kezd már el a munkát! – 4. A sok atléta közül csak eggyé lehet a diadal. – 5. A szomszéd minden reggel panasszal kezddte a napot. – 6. Péter az ábécében vásárol. – 7. A hegedűs játsza a dallamot, a többiek kisérik. …………………………………………………………………………………….…………….. …………………………………………………………………………………………………... (8 pont)

162

9. Az alábbi mondatok javítandó szavait írd le helyesen! A szelid természetű kutató szolíd eredményeket ért el a laboratoriumában. – A népi kulturák világa naív mitoszokban gazdag. – A bújdosók tüzet gyujtottak az erdőben. …………………………………………………………………………………….…………….. …………………………………………………………………………………………………... (8 pont)

10. Az alábbi mondatok javítandó szavait írd le helyesen! A szomszéd kitekintget az útra: hivogatja a kutyáját. – Péter ilyen: az értekezleteken csak halgat, bóbiskol. – Éva színes vonalakat huzogat: szinezgeti a terveket. – András bíztatja a barátját: ha már gyüjtögeti a pénzt a külföldi útra, menjenek együtt! …………………………………………………………………………………….…………….. …………………………………………………………………………………………………... (7 pont)

163

Javítókulcs

Tollbamondás Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóját köszönti a szöveg. A hibátlan leírás 80 pontot ér. A javításban az érettségi vizsgaszabályzat pontértékeit érvényesítjük. A kivétel az, hogy a típushibákat nem egyesítjük: minden egyes hiba külön hibapontot kap. Azaz: minden egyes (akár ugyanolyan típusú) vesszőhibáért felszámítjuk a pontot. A CD biztosítja az egyenértékűséget; a zsűri egy-egy tagja pedig azt, hogy az első összefüggő olvasás után kérdezhessenek a diákok. (Pl. egyes szóalakokra, nem pontosan értett kifejezésekre.)

Feladatlap 1. „Álarcban járok [nincs pont!]” – ezt a Descartes-idézetet szánta egy művész a regényének az elejére. Az idézet összecseng közkinccsé lett mondásaival, pl.: „Semmi kétség, színpadias vagyok a végsőkig, csak a pózoknak élek...” Ezen a kézilabda-világbajnokságon aztán történt egy s más... De minek is ragozzam, hisz ha megnézed a videokazettákat, amelyekre a meccseket fölvettem, úgyis megtudod! Miután Egyiptom hatalma meggyöngült (Kr. e. 12. sz.), helyreállt a föníciaiak uralma a földközi-tengeri vizek fölött. Nagy mennyiségben szállították sokféle árujukat. Helyes javításonként 1 pont, összesen 15 pont. 2. A helyes tippek: 1, 1, 2, 2, 1, 2, 2, X, 1, 2, 1, 2, 1, 1.

Hibátlanul 14 pont.

3. A földrajzi nevek: Kárpát-medencét, Felvidéket, Csíkszék, Marosszék, Zobor hegy, Madarasi-Hargita, Duna menti, Gömör megyei, csíki, menasági, Torontál vármegyei. Egyenként 2 pont, hibátlanul 22 pont. 4. Rendre: baritonária – férfikar – férfi szólamok – fúvószenekar – gyermekdal – gyermekkar – hangversenymester – hegedűszóló – hegedű–zongora szonáta – kórushangverseny – második hegedű – népdalgyűjtés – népdalmotívum – népi zenekar – női kar – női szólamok – szóló hegedű – vegyes kar – zongoraverseny. Hibátlanul 10 pont, fél-fél pont. Ha a versenyző nem teszi ki a jelet, nem kap pontot. 5. a) Ha a Nyugati pu.-on leszálltál, DNy-ra indulj, a Karinthy F. út felé. Uaz az épület, mint tavaly. b) De. megkaptam a választ az OKM-től: a közt. ösztöndíjra júl.-ig lehet pályázni. 1-1, összesen 8 pont.

164

6. A példák: Kodály–arckép, Kodály–bútor, Kodály család, Kodály–daljáték, Kodály– előadás, Kodály–előszó, Kodály–gyűjtés, Kodály–gyűjtőút, Kodály–ház, Kodály kávézó, Kodály–kézirat, Kodály–kiadás, Kodály–kórusmű, Kodály körönd, Kodály megálló, Kodály– módszer, Kodály–népdalfeldolgozás, Kodály–szimfónia, Kodály–színmű, Kodály–szobor, Kodály–tanszék, Kodály tér, Kodály utca. Minden jel fél pontot ér, összesen 12 pont. Ha a versenyző nem teszi ki a jelet, nem kap pontot. 7. A vastag betűsek: jórészt, nemeuklideszi, nem éppen, Jó néhány, jó egynéhány, nemjóját, nem hivatalos, nem sokáig. A jól javított szerkezetek 2-2 pontot érnek, 16 pont. 8. A megjelölt szavak helyesen: 1. ábécében, 2. eggyé forrt, 3. Kezdd, 4. egyé, 5. kezdte, 6. ABC-ben, 7. játssza, kísérik. Hibátlanul 8 pont. 9. A javítások: szelíd, szolid, laboratóriumában, kultúrák, naiv, mítoszokban, bujdosók, gyújtottak. Hibátlanul 8 pont. 10. A helyes szóalakok: kitekinget, hívogatja, hallgat, húzogat, színezgeti, biztatja, gyűjtögeti. Hibátlanul 7 pont. Összesen: 15 + 14 + 22 + 10 + 12 + 8 + 16 + 8 + 8 + 7 pont.

Mindösszesen 120 pont.

Prof. dr. Nagy János a zsűri elnöke

165

Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntő 2007. február 23. Gimnázium Iskola Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged Péter András Gimnázium, Szeghalom Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola, Salgótarján 5. Klujber Balázs K-EMÖ Eötvös József Gimnáziuma, Tata 6. Rózsa Levente Veres Péter Gimnázium, Budapest 7. Tamás Bianka Révai Miklós Gimnázium, Győr 8. Török Márton Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen 9. Szilvásy-Szabó Anett Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr 10. Ács Evelin Kitti Petőfi Sándor Gimnázium, Pápa 10. Unferdorben Zsuzsanna Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs 11. Déri Mónika Jurisich Miklós Gimnázium, Kőszeg 12. Katona Ágota Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat 13. Tóth Orsolya Illyés Gyula Gimn. és Közg.-i Szakközépiskola, Budaörs 14. Vass Klaudia Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg 15. Farkas Anikó Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas 1. 2. 3. 4.

Név Kovács Péter Kovács Nóra Pándi Tünde Ujváry Flóra

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Tomasovszky Edit Hornyák Dóra Bőthe Barbara Kiss Ágnes Asztalos Noémi Molontay Roland Lakatos Laura Horváth Dóra Diána Knódel Anita Horváth Kata Sinka Zsuzsa

27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34

Kelecsényi Nándor Molnár Veronika Horváth Kata Vincze Ágnes Illich Daniella Lipták András Helstáb Laura Vetési Renáta

Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza Dobó István Gimnázium, Eger Szent István Gimnázium, Budapest Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár Garay János Gimnázium, Szekszárd Városmajori Gimnázium, Budapest Perczel Mór Gimnázium, Siófok Herman Ottó Gimnázium, Miskolc Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas Révai Miklós Gimnázium, Győr Ny. F. Eötvös J. Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Nyíregyháza Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Gyula Vörösmarty Mihály Gimnázium és Szakközép., Ajka Erkel Gimnázium, Gyula Erkel Gimnázium, Gyula Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Gyula Leőwey Klára Gimnázium, Pécs Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr

166

Felkészítő tanár Vargáné Török Krisztina Sisák Gábor Czellárné Zsúró Anikó Kancsulik Attiláné Dr. Auer Józsefné Gelniczky György Dr. Juhász Attila Dr. Feuermann László Takács Péterné Szelestey Éva Antal Emília Szeléné Varga Márta Pásztor Sándorné Timár András Hajduné Szabó Ágnes Veszelszkiné Huszárik Ildikó Dr. Jeney Istvánné Batári Antal Pusztai Mária Póti Csilla Fazekas József Beöthy Zsófia Dr. Somogyi Erika Orliczki Ágnes Hegedűs Katalin Dr. Juhász Attila Ágoston Edina Szabóné Ökrös Erzsébet Kónya István Cserháti Csilla Szabóné Ökrös Erzsébet Szabóné Ökrös Erzsébet Nagy Magdolna Dr. Szabó Szabolcs Kugyela Anna

Szakközépiskola Név 1. Bencsik Mónika 2. Borza Lilla 3. 4. 5. 6.

Balla Orsolya Ódor Eszter Kaufmann Orsolya Pintér Petronella

6. 7. 8. 9.

Lassán Petra Fekete Zsolt Bártfai Csaba Kenesei Mária

10. Balogh Nóra 11. Hrenek Éva 12. Ecsedi Viktória 13. Veres Veronika Anna 14. Dudás Orsolya 15. Horváth Adrienn 16. Orosz Lívia 17. Szűcs Katalin 18. Tempfli Edina 19. Kiss Attila Mihály 20. Nagy Andrea 21. Papp Gabriella 22. Adamek Péter 23. 24. 25. 26.

Filó Eszter Páll Erzsébet Vértesy Júlia Csom Szilvia

Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola, Kecskemét Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola, Eger Tiszaparti Gimnázium és Szakközépiskola, Szolnok Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola, Győr Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Pápa Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola, Salgótarján Noszlopy Gáspár Közg. Szakközépiskola, Kaposvár Energetikai Szakközépiskola, Paks Boros Sámuel Szakközépiskola, Szentes Batthyány Kázmér Gimn. és Közg. Szakközépiskola, Szigetszentmiklós Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Nyíregyháza Békésy György Posta és Távközlésforgalmi Szakközépiskola, Budapest Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Debrecen Szent-Györgyi Albert Gimn. és Szakközépiskola, Balassagyarmat Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola, Salgótarján Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző, Szombathely Izsó Miklós Gimnázium, Szakképző Iskola, Edelény Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, Szeged Könnyűipari Szakközép- és Szakiskola, Debrecen Péch Antal Műszaki Szakképző és Gimnázium, Tatabánya Szent István Szakközépiskola, Budapest Ady Endre–Bay Zoltán Gimnázium, Sarkad Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola, Székesfehérvár Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola Művészeti Szakközépiskola, Szombathely Művészeti Szakközépiskola, Pécs Közgazdasági Szakközépiskola, Keszthely

167

Felkészítő tanár Pappné Sziklahegyi Éva Kovács Jánosné Karácsony Zita Sebestyénné Nagy Csilla Stankovics Marianna Kiss Lászlóné Bertók István Gyöngyösi Olga Fári Istvánné Száger Erika Dr. Sharif Mohamedné Gyurin Györgyné Topa Éva Ágnes Balázs Bea Kiss Lászlóné Smidéliusz Kálmán Lengyel Gyuláné Mayerné Faragó Gabriella Kelentey Melinda Hlogyik Gabriella Dudás Judit Kiss Annamária Papp Józsefné Lengyel Sándorné Tóthné Vanger Lívia Almási Éva Fekete Kálmánné

Szakiskola

Név 1. Antal Judit 2. Molnár Eszter 3. Gyöngyösi Boglárka 4. Rapp Csilla 5. Szalay Márton 6. Kálózi Gábor 7. Mátyus Margit 8. Molnár Zoltán 9. Malatinszki Sándor 10. Janovicz Nikoletta 11. Balogh Alexandra 12. Tomik Alíz 13. Lénárt Tibor 14. Lázár Gábor 15. Bálint Ágnes 16. Meszes Zoltán 17. Mosburger Natália 18. Nagy Ádám Norbert 19. Orsós Nikolett 20. Palombi Anita 21. Kovács Krisztina

Iskola Ady Endre Középiskola, Szekszárd Mikes Kelemen Gimnázium és Szakiskola, Battonya Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola Móricz Zsigmond Tagintézménye, Debrecen Szigety-Gy. J. Egészségügyi Szakközép., Kaposvár Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola, Szombathely Sipos Orbán Szakképző Iskola, Szolnok Thúry György Ker. Vend. Idegenforgalmi Szakképző, Nagykanizsa Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközép., Cegléd Arany János Szakiskola, Budapest Mikes Kelemen Középiskola, Tatabánya Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet, Hatvan Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola, Kiskunfélegyháza Déri Miksa Szakközép. és Szakiskola, Budapest Tápai Antal Szakközép- és Szakiskola, Szeged Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola, Balassagyarmat Krúdy Gyula Gimn., Id., Vendégl. Szakiskola, Győr Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközép. Székesfehérvár Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola, Pécs Trefort Ágoston Szakképző Iskola, Sátoraljaújhely II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola, Kisvárda

168

Felkészítő tanár Mudrityné Baji Klára Jaross Béláné Konrád Lászlóné Király Beatrix

Bárczi Lászlóné Paskó Istvánné Sebestyén Erzsébet Tóber Brigitta Bödöcs lászlóné Lévainé Máté Judit Kissné Szabó Nóra Gaál Károlyné Székelyné Veres Ilona Horváth Anita Lőrinczi Mónika Májer Melinda Szűcs Zoltán Kveck Gabriella Vizer Zoltán

Határon túli

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Név Csorba Rebeka Kiss Julianna András Orsolya Dukai Dávid Orovec Borbély Dianna Dimény Hajnalka Mihály András Balassa Brigitta Elekes Szende Illés Eszter Grujin Tamara Görög Nikolett Evetovity Klára Vicsai Nóra-Csilla Oroszi Hajnalka Ágó Krisztina Mikuska Judit Kovács Tünde Sörös Viola Vorcsák Viktória Bartos Gyöngyvér Kalapos Renáta Bodnár Dóra Bogyor Beáta Konrád Imre Bakos Erika Boldizsár Eszter

Versenyen kívül Balog Anikó

Iskola Óbecsei Gimnázium, Óbecse Beregszászi Magyar Gimnázium Báthory István Líceum, Kolozsvár Szvetozár Markovity Gimnázium, Szabadka Szvetozár Markovity Gimnázium, Szabadka Mikes Kelemen Gimnázium, Sepsiszentgyörgy Segítő Mária Gimnázium, Csíkszereda Közgazdasági Középiskola, Szabadka Mikes Kelemen Gimnázium, Sepsiszentgyörgy Zentai Gimnázium Bolyai Tehetséggondozó Gimn. Zenta Beregszászi Magyar Gimnázium Közgazdasági Középiskola, Szabadka Németh László Gimnázium, Nagybánya Nagyberegi Református Líceum Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta Közgazdasági Középiskola, Zenta Németh László Gimnázium, Nagybánya Szvetozár Markovity Gimnázium, Újvidék Beregszászi Kossuth L. Középiskola Segítő Mária Gimnázium, Csíkszereda Egészségügyi Középiskola, Zenta Beregszászi Kossuth Lajos Középiskola Mikes Kelemen Főgimnázium, Kovászna Segítő Mária Gimnázium, Csíkszereda Gimnázium, Nagybecskerek Segítő Mária Gimnázium, Csíkszereda

Szabadka

169

Felkészítő tanár Cseri Angéla Horkay Zsuzsanna Sárkány Jenő Vikor Györgyi Hajdú Ágnes Nagy Enikő Mirk László Piszanity Ibolya Erdély Judit Máriás Endre Katona Edit Riskó Márta Piszanity Ibolya Váradi Izabella Kovács András Katona Edit Mihók Hilda Vlaicu Zsuzsa Mikes Teréz Huszti-Kacsur Andrea Mirk László Mihók Hilda Huszti Andrea Erdély Judit Mirk László Kapusi Papp Kornélia Mirk László

A 2006/2007. évi döntő értékelése

A versenyen 111 versenyző indult, egy diák versenyen kívül. A tollbamondásban 80, a feladatlapon 120 pontot érhettek el a diákok. A tollbamondásban is, a feladatlapon is a Kodály-jubileumot köszöntjük. A feladatlapon a népzenei gyűjtőutak természetesen földrajzi nevek írásmódját is megkövetelik; a Kodály névhez kapcsolódó utótagokkal más tulajdonneveket is, a zene világából vett kifejezések írásában az egybeírás és a különírás példáit is helyesen kell jelölniük a versenyzőknek. Ha csupán egy-egy jelet tesznek ki a diákok a megoldásban, akkor az egyszerűbb esetekben fél-fél pontot ér a jó jel. Elemszintű feladatokban a helyesírási totó, a rövid és a hosszú magánhangzók és mássalhangzók szabályszerű írása a követelmény. A mondat- és szövegszintű feladatokban olykor a hétköznapi gyakoriságú, de összetéveszthető írásmódú szavak, kifejezések szerepelnek. Egy feladat a mondatba foglalt rövidítések ismeretét igényli, egy pedig komplex javítást kér, például a központozási jelek és a mondatvégi írásjelek helyes írásmódját. A gimnazisták között Kovács Péter, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója volt a legjobb; tanára Vargáné Török Krisztina. Minthogy az egész mezőny legmagasabb pontszámát érte el, Ő és Tanára a 2007. év Implom-díjasa lett. A szakközépiskolások legjobbja Bencsik Mónika (Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola, Kecskemét), tanára Pappné Sziklahegyi Éva; a szakiskolásoké Antal Judit (Ady Endre Középiskola, Szekszárd); a határon túliak közül a legjobb Csorba Rebeka (Óbecsei Gimnázium), tanára Cseri Angéla. 2007-ben először minden egyes megyei/regionális döntő legjobb versenyzője Implomoklevelet vehetett át. Az oklevél tartalmazta az Implom-díj érmének lenyomatát is. 2007-ben a versenyzők közül Kovács Péter (Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok), a felkészítő tanárok közül Vargáné Török Krisztina kapott „A magyar helyesírásért” Implom József-díjat. 2007-ben Péntek János akadémikus, a kolozsvári tudományegyetem professzora, illetve a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium magyar szakos munkaközössége képviseletében dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin kapta az Implom József-díjat. (Erről részletesebben az Implom-díj fejezetében.) Prof. dr. Nagy János a zsűri elnöke

170

A 2006/2007. tanév megyei/regionális döntőinek Implom-okleveles versenyzői és a felkészítő tanárok: Erdély: Mihály András, tanára: Mirk László; Délvidék: Dukai Dávid, tanára: Vikor Györgyi; Kárpátalja: Kiss Julianna, tanára: Horkay Zsuzsanna;

Jász-Nagykun-Szolnok megye: Kovács Péter, tanára: Vargáné Török Krisztina; Komárom-Esztergom megye: Klujber Balázs, tanára: dr. Auer Józsefné; Nógrád megye: Ujváry Flóra tanára: Kancsulik Attiláné;

Budapest: Bőthe Barbara, tanára: Pusztai Mária; Bács-Kiskun megye: Farkas Anikó, tanára: Veszelszkiné Huszárik Ildikó; Baranya megye: Helstab Laura, tanára: dr. Szabó Szabolcs; Békés megye: Pándi Tünde, tanára: Czellárné Zsúró Anikó; Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Horváth Dóra Diána, tanára: Orliczki Ágnes; Csongrád megye: Kovács Nóra, tanára: Sisák Gábor; Fejér megye: Kiss Ágnes, tanára: Póti Csilla; Győr-Moson-Sopron megye: Tamás Bianka, tanára: dr. Juhász Attila; Hajdú-Bihar megye: Török Márton, tanára: dr. Feuermann László; Heves megye: Hornyák Dóra, tanára: Batári Antal;

Pest megye: Tóth Orsolya, tanára: Tímár András; Somogy megye: Lakatos Laura, tanára: dr. Somogyi Erika; Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Sinka Zsuzsa, tanára: Ágoston Edina; Tolna megye: Asztalos Noémi, tanára: Fazekas József; Vas megye: Déri Mónika, tanára: Szeléné Varga Márta; Veszprém megye: Ács Evelin Kitti, tanára: Szelestey Éva; Zala megye: Vass Klaudia, tanára: Hajduné Szabó Ágnes.

171

Archívum

Elismerő tekintetek kísérik a díjátadást. Balról: Bencze Lóránt, Rozgonyiné Molnár Emma, V. Raisz Rózsa, Veszelszkiné Huszár Ildikó

172

AZ IMPLOM JÓZSEF KÖZÉPISKOLAI HELYESÍRÁSI VERSENY VERSENYKIÍRÁSA

Az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny (a továbbiakban a Verseny) célja az anyanyelvre vonatkozó ismeretek terjesztése, az anyanyelv iránti tisztelet kifejezése és az anyanyelvi kifejezőkészség fejlesztése a magyartanárok és a magyar nyelvű oktatásban részt vevő középiskolások körében. A Verseny fórum az anyanyelvi oktatás és nevelés aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseinek megvitatására, a magyartanárok továbbképzésére. A Verseny egyik fő bázisa a középiskolások anyanyelvi képzésének, szervesen illeszkedik a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd versenyhez és a Sátoraljaújhelyen rendezett Édes anyanyelvünk versenyhez. Ez a kiírás a Verseny meghirdetésével, felépítésével, lebonyolításával és értékelésével foglalkozik.

1. A Verseny meghirdetése A Versenyt minden tanév előtt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (később: Oktatási Minisztérium) megbízásából az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda hirdeti meg. Ennek írott anyaga a Művelődési Közlönyben (Oktatási Közlönyben) jelenik meg. A közlemény tartalmazza a Verseny fordulóit, a jelentkezések rendjét, az egyes fordulók lebonyolításának határidőit és a Kárpát-medencei döntő időpontját.

2. A Verseny felépítése és lebonyolítása A Verseny egységes módon teszi lehetővé a részvételt minden egyes magyar középiskolás számára, tekintet nélkül arra, hogy melyik régióban él. Aki azonban a Verseny döntőjében első helyezést ért el, a kategóriájában újra csak versenyen kívül indulhat. a) A Verseny legfontosabb színtere az az intézmény, amelyben a versenyzők tanulmányaikat végzik. Itt rendezik meg az iskolai fordulót: ezen részt vehet minden diák. Ennek a fordulónak a győztese képviseli az intézményt a megyei (határainkon túl a regionális) döntőben. b) A megyei (regionális) döntő újabb megméretés színhelye a tanulók versengésében. Számukra itt dől el, kik jutnak tovább a Kárpát-medencei döntőbe. A győzteseket Magyarországon három kategóriában hirdetik ki: a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkástanuló (szakmunkásképző intézeti, szakiskolai) ágban. A határainkon túli tanulók regionális versenyében régiónként meghatározott számú diák juthat tovább, s a gyulai döntőben az eredményeiket a határon túli kategóriában értékelik. A megyei (regionális) döntőt a területileg illetékes pedagógiai intézetek, illetve bázisiskolák rendezik. Ezek gyűjtik össze a jelentkezőket, gondoskodnak a Verseny helyi feltételeiről, a javításról és a zsűriről. Ez az alkalom lehetővé teszi, hogy a javítás idején a versenyzők és a kísérők aktuális nyelvi-nyelvhasználati kérdéseket vitassanak meg. A megyei (regionális) verseny feladatait a rendezők biztosítják. A rendező intézmény a gyulai döntő zsűrijétől kapja a feladatokat és a javítókulcsot egy-egy példányban. A feladatokat helyben sokszorosítják. Pénzügyi nehézségek esetén a feladatlapokat megírathatják több helyszínen is, ilyenkor a javításra a rendező intézményben kerül sor.

173

Ha a megyei döntőt bázisiskola rendezi, ennek jutalmául küldheti el az iskola egy versenyzőjét a gyulai döntőbe. c) A Verseny központi rendezvénye a Kárpát-medencei döntő. Ennek időpontját a meghirdetés tartalmazza, rendszerint február hónap utolsó hétvége adja. A döntő résztvevői között szerepel minden egyes megyei döntő győztese kategóriánként, ez megyénként három fő, összesen 57 fő. A bázisiskolát képviselheti egy-egy fő, maximum 21 fő. Budapest főváros képviseletében öt gimnazista, öt szakközépiskolás, öt szakmunkástanuló érkezhet Gyulára. Magyarországról tehát legfeljebb 93 tanuló versenyez; az Erkel Ferenc Gimnáziumból – versenyen kívül – három tanuló indulhat. A döntő határon túli résztvevői régiónként meghatározott számban képviselik társaikat, Romániából maximum 20, Szlovákiából és Jugoszláviából (Szerbia-Montenegróból) maximum 10, Ukrajnából három, Szlovéniából, Horvátországból kettő-kettő, Ausztriából egy, Németországból egy tanuló érkezhet. (A fenti adatok alapján a döntő versenyzőinek száma nem haladhatja meg a 150 főt.) A döntőt a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium rendezi. A Gimnázium igazgatója kéri fel a zsűrit, s gondoskodik a javítócsoport kellő létszámáról, a lebonyolítás technikai feltételeiről. A feladatokért és a javítókulcsért a zsűri titkára felel. A versennyel párhuzamosan magyartanári továbbképzés zajlik, ennek előadóit az Erkel Ferenc Gimnázium igazgatója kéri fel.

3. A Verseny értékelése A feladatok egységes értelmezéséért, a javítás anonimitásáért és ellenőrzéséért, az értékelés közzétételéért a zsűri felel. A zsűri titkára vezetésével a kísérőtanárok egyeztetik véleményüket a feladatokkal, a hibaértékekkel kapcsolatosan. A zsűri ellenőrzi a javítást menet közben és a javítás befejezése után, szükség esetén javaslatokat tesz az újabb ellenőrzésre, a holtverseny miatt a helyezések eldöntésére. Az eredményhirdetéskor a zsűri értékelést mond. A zsűri titkára megszervezi az eredmények közzétételét. A hatékony felkészülés és a tanári továbbképzés eredményességének érdekében kétévenként a feladatokat, az eredményeket és a továbbképzéseken elhangzottakat a rendezők publikálják.

Gyula–Szeged, 2003. december

Dr. Kereskényi Miklós s. k., az Erkel Ferenc Gimnázium igazgatója

174

Dr. Nagy János s. k., egyetemi tanár, a zsűri titkára

Feladatok, eredmények, kötetek 1992–2002

175

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 1992. február 28–29.

Tollbamondás 1823 januárjában írja Kölcsey Ferenc a Himnuszt, s ezért a Magyar Köztársaság parlamentje 1991-ben január 22-ét, nemzeti imádságunk keletkezésének dátumát a magyar kultúra napjává nyilvánította. Ahhoz, hogy himnuszunk emelkedettségéhez méltóan meg lehessen ünnepelni ezt az évfordulót, legalább is azt kell tisztázni, mi a magyar kultúra, melyek a legfontosabb értékei. De hogyan viszonyuljunk a haza értékrendjéhez? Arany János kortársait így figyelmeztette: „Nem elég csak emlegetni, / Tudni is kell jól szeretni, / Tudni bölcsen, a hazát.” Rendkívül figyelemreméltó Kodály Zoltán gondolata: „A nyugat nem arra kíváncsi, hogyan utánozzuk, hanem hogy magunktól és magunkból mit adunk.” Úgy és attól lesz tehát magyar a magyar kultúra, hogyha saját értékeit minden egyes örököse féltőn őrzi, s büszkén mutatja fel a külföldinek, a világnak. Mindez kettős haszonnal jár. Aki meg akar ismerni bennünket, magyarokat, az a várakozásnak megfelelően részesülhet vállalt örökségünk kincseiben. Másrészt így nyitottá válhatunk más nemzetek értékei irányában. A magyar kultúra napja tehát arra való alkalom, hogy Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös Loránd, Bartók Béla és Szent-Györgyi Albert Magyarországa számba vegye és megossza kulturális értékeit mindazokkal, akik érdeklődve követik figyelmükkel a Magyar Köztársaság küzdelmét a soha nem látott történelmi jelentőségű kísérlet végrehajtására, az új Magyarország létrehozására. Ez a kísérlet pedig csak akkor sikerülhet, ha megteszünk minden szükségeset a magyar kultúra őrzéséért és fejlesztéséért.

176

Feladatlap 1. Hányféle írásmódja lehet a következő szavaknak? 1-1 mondattal igazold! egyessel

másodikától

háromnegyedévben

2. Más-más összefüggésben jelenhet meg az alábbi kifejezések sora, s ekkor írásmódjuk is más és más. 1-1 példamondattal igazold! török virág macska

megyei hírek magyar hajnalörök barát pintér művek fehér rózsa fekete péter fehér arany

szabad sajtó fekete

3. Javítsd ki a következő szöveg helyesírási hibáit! Mint ha az óta tellt volna már eggy év század is.. Hijában hivatkozunk a nap tárra lényegessebet azsem tuthat róllunk mint mi magunk. Márhogy magunkról. Megtörténnt és késsz. Nemlessz már másmilyenn. Alapossan megijettem, ez az igasság. Ahogy meg indúlttam a lép csön fel felé, egyszercsak kialutt a villany. Kébzellhetti bár ki ammijen félelem e fogott! Telljessen be gyulladttam. Gonddolhadtam arra hogy nemis játhatt itt semifélle rab ló, még sem tuttam oj könyen túl teni magam rajtta. A lép csőház sötéttje, a roszvilág ittás.. Mikor foggjákmár meg csinálltattni? Fesstettni is, takarittani is sürübenn kelenne. Mitis kezddjek? Esszembejuttot, hogyis próbállta Füllig Jimmi: hangossan asztmontam, hogy nemféllek. Ugyis letmert télleg nemféltem tovább.

4. A szövegszerkesztő – ha a programozó erre nem ügyel – „csodálatos” elválasztásokat hoz létre. Javítsd ki! Czuc-zor We-öres Kossut-hot Paál-ék Széchen-yi Dess-ewffy Wessel-ényi Mikszát-hé techn-ika lajs-trom Casa-blanca Sza-thmári Fon-yód Ad-yak

5. Forduljunk Európa felé! Írj minél többféle tulajdonnevet ezzel a főnévvel! (Maximum nyolcat.)

6. Foglald mondatba a szópárokat, s így igazold, hogy mindegyik helyes lehet! IV./B – 4. b Parlament – parlament almás – Almás bóbita – Bóbita

ön – Ön 3-ig – 3-áig

pénz – Pénz őrség–- Őrség ördög – Ördög tűz – Tűz

7. Írj minél többféle tulajdonnevet a magyar szóval! (Maximum tízet.)

177

8. Miért írjuk így is, úgy is? Válassz ki három párat, s foglald mondatba! Délmagyarország – Dél-Magyarország Petőfi népe – Petőfi Népe Gellért-hegy – Gellérthegy Élet és Tudomány – Élet és tudomány Margit-sziget – Margitsziget Csalogányok és pacsirták – Csalogányok és Pacsirták

9. Rím-játék: írj többféle rímet, más-más szóalakokból! Pl. féljen – fél yen, azonban – karomban, kezdtél – fékezd, tél stb. (Maximum tizenkettőt.)

10. Szerkessz meghívót a jövő évi versenyre! (Az adatok: 1993. február 25–26., Gyula, Erkel Ferenc Gimnázium, magyarországi és határon túli középiskolások, továbbképzés, tapasztalatcsere, baráti találkozó, nyitás, zárás.)

Az 1992. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Magyari Kornélia Gyula, Erkel Ferenc Gimnázium; tanára: Szabó Istvánné Nagy Magdolna Szakközépiskolák: Borsos Gabriella Szarvas, Vajda Péter G. és Szakközépiskola; tanára: Krajcsovics Mihály Szakiskolák: Sárközi Melinda Jászberény, Lehel Vezér G. és Szakiskola; tanára: Nagy Jánosné Határon túli kategória: Biacsi Dávid Szabadka, Svetozar Markovic Gimnázium; tanára: Hózsa Éva A verseny kötetének tanulmányai: Rendszer és stilisztika a helyesírásban. Gyula, 1992. Pocsay Gábor: Üdvözlés Kereskényi Miklós: Névadóra Deme László: Köszöntő az Implom József Helyesírási Verseny döntőjén Fábián Pál: Helyesírásunk életéből Deme László: Hangzásforma és írásforma R. Molnár Emma: Stílusos helyesírás a szépirodalomban Cs. Nagy Lajos: A magyar helyesírás helyzete a Felvidéken az első helyesírási verseny tükrében Nagy L. János: Hogyan tanítsuk a helyesírást? Szabó Istvánné Nagy Magdolna: Hogyan készítem fel tanítványaimat a versenyre? Versenyek és feladatok ’92 – Az Implom József Helyesírási Verseny döntőjének helyezettjei – Nagy L. János: A verseny értékelése Fábián Pál: Zárszó Ajánlott szakirodalom

178

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 1993. február 26.

Tollbamondás A barcelonai olimpián Darnyi Tamással és Egerszegi Krisztinával együtt énekeltük: „Isten, áldd meg a magyart...” Kölcsey Ferenc veretes sorai Erkel Ferenc dallamával eggyé váltak, elszakíthatatlanul. Amikor meghalljuk, vigyázzba állunk az új esztendő első percében, büszkék vagyunk rá, merthogy gyermekkorunktól ismerjük. Csendes, meghatott örömet érzünk a hallatán, a melodikus zene szerzőjét mindannyian nagyra értékeljük. Ha számba vesszük Erkel Ferenc életének és munkásságának adatait, egyetérthetünk benne: a magyar zenekultúra története elképzelhetetlen az ő neve nélkül. Pozsonyban tanult, Kolozsvárott kezdte karmesteri pályáját, majdnem ötven évet töltött a pesti Nemzeti Színház dirigenseként. A zenetörténészek egybehangzóan vallják, hogy Erkel a magyar opera megteremtője. Stílusára hatottak Verdi és Donizetti alkotásai. Sarolta, István király, Brankovics György, Báthori Mária: mind-mind tanúsítja a szerző történeti érdeklődését. A Hunyadi László szövegkönyvéből legalább annyit szokott tudni minden magyar: „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály!” Erkel vezetésével jöttek létre a hangversenyélet és a kóruskultúra alapjai, ő népszerűsítette Liszt Ferenc és Richard Wagner műveit. Éppen száz éve, 1893-ban hunyta le szemét a magyarországi opera megalapítója. Emléke buzdítson bennünket összefogásra, önzetlen, önfeláldozó hazaszeretetre. Úgy, ahogyan Kölcsey gondolata: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derűl!”

179

Feladatlap

1. Szerkesztők nyomában: javítsd ki a hibákat! Egyértelműen jelöld! A Magyar kultúra soknehésséggel kűzd. Az eggyik ilyen fajta gond csoport a pénzel való elátás. Korában hozá szokttak a szinházak, tánc csoportok müvellődéssi házak, könyv tárak, hogy megfelellő patrónusal minden féle ügyel meg lehet birkózzni... Attolse lesz meg oldva manapság semmi, ha a válalkozzásal törödik töbett. Meglehet teni. Deakkór milegyen a müvésszi szinvonalal. Nemlehet öröké csak is kasza darabokatt játsszani meg tízteségel nemszabad egyett érteni a színt csökentésel. Hogyan nézen a tűkőrbe, aki aztse tarttja fontossnak, hogy elháríccsa a sellejt vonzzássát? A kúltúrállis élletbenn nemlehet más képenértékett terenteni: a konpozziciós kézségel eggyüt a célsszerüenn felhassznállt összegekprakktikus szemléllete fejlessztendő. Mostmár asztánn öszekel szednűnk minndeneggyes tartallékot: csak is eggyüt, csak is közössen tehettjük eggyre jobba hejzettünkett.

2. Kivel? Mivel? Válaszolj értelemszerűen! Ismerkedjünk meg .........................................(Bük), ezzel a zalai faluval! – A tölgy után most foglalkozzatok a ..............................! (bükk) – A Mátrán kívül törődjünk a ............................ (Bükk) is! – A kancellár találkozott Alois ........................... (Mock). – A zeneszerzők közül szívesen barátkozom ............................ (Bach) és .............................. (Rameau - ejtsd: Ramó). Inas, foglalkozzon ezzel a ........................ (frakk), no és a kutyával, .............................. (Frakk) is! – Most pedig mi játszunk a ................................. (bridzs), ti pedig a ................................. (tarokk).

3. Válaszd el minden lehetséges helyen a következő szavakat! fiola, virtuóz, mechanika, fogóddzanak!, könyvért, konfliktus, indexet, Veszprém, autogram, Szeőke, Péchy, Moličre, Szinnyei, Shakespeare, megért, expressz, demokrácia, Vargha, Pálffy, dekagramm

4. Magyarosan! A magyar helyesírás szerint írd! chance, boutique, player, trainer, powder, Dresden, party, baby, Wien, club, Paris, tourist

180

5. Lásd el -i képzővel a következő tulajdonneveket! Móricz – Széchenyi István – Bükk hegység – Rimini – Velencei-tó – – Sebes-Körös-völgy – Voltaire – Csepel-sziget – Budapest–Bécs

Zempléni-hegység – Buenos Aires – Holt-Tisza

6. Egybe vagy külön? A helyes formákkal írj egy-egy mondatot! holnap után – holnapután palota pincsi – palotapincsi paprikás csirke – paprikáscsirke játék baba – játékbaba kert szomszéd – kertszomszéd

egymás mellett – egymásmellett dob gitár – dobgitár enni való – ennivaló matematika füzet – matematikafüzet nyelvtan óra – nyelvtanóra

7. Kedves női nevünk a Margit. Írj minél többféle tulajdonnevet vele!

8. Rövidítsd! Pecsét helye – 25 százalékkal – 10 kilométerre – ugyanis – tudniillik – 1000 gramm – saját kezével – és a többi – elsején – 3 literrel – vesd össze – lásd – méter – példány

9. Vége-hossza nincs. Tagold szavakra, tagmondatokra, mondatokra írásjelekkel! alegutóbbiértekezletenelhatároztukhogyamintlehetmegoldjukaszertárelhelyezésproblémájátme gsemtudommondanimiótaküszködünkmárezzelhahiszitekhaneméppentízéveannakhogyelőszörf oglalkoztunkveledehiábaéppenannyiidőamennyieléglennekétnemzetiszínházfelépítéséretemitsz ólszehhezhátnemistudomnemismeremarészleteketanélkülmegfelelőtlenségvolnanyilatkozninem akarszbeleavatkoznivalldbeabbanvannémiigazságdevalóbannemlenneméltányosnamegvagyelé gevehát

10. Mi helyes, mi helytelen? Húzd alá a helyeset! Tedd mondatba! játsza – játssza áld – álld – áldd told – tolld – toldd, metsze – metssze – mettsze galyjal – gallyal – gallyjal dzseszel – dzsesszel – dzsessz-szel parkettal – parkett-tal ész-szerű – ésszerű – észszerű golyós-toll – golyóstoll futbal labda – futball labda – futball-labda

181

Innen csak a gimnazisták folytatják! 11. Írd át mai helyesírással ezt a régies szöveget! Még is meg mondhattyuk, felettéb kedvelt Hívem és Bátyám, nem igen tekinthettyük szerentsésnek oly képen hozott döntését, hogy az mi után vágyakoztunk volna. Kegyelmed nem engedte vala meg. Jól tuggyuk, az miképen sáfárkodik Kegyelmed az mi Fejedelem Urunk pénzeivel, azon képen veszi jutalmát a vagy büntetését, ám de bár millyen alapossan és frissen meg aggyuk az költsön kért arany forintokat, Kintstárnok Uram még is nem aggya mi nékünk amaz ezer Körmöci Aranyakat.

12. Mi okoz gondot az alábbiak helyesírásában? felül

Weöres Sándor

Marseille

Goethét

ELTE

Az 1993. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Szép János Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium; tanára: Kelemen Sándorné Szakközépiskolák: Nagy Szilvia Budapest, Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola; tanára: Szőke Gáborné Szakiskolák: Karikó Emese Orosháza, Gép- és Gyorsíró Szakiskola; tanára: Lantosné Ádász Erzsébet Határon túli kategória: Öllős Edit Dunaszerdahely, Magyar Tannyelvű Gimnázium; tanára: Simon Attila Abszolút kategória: Biacsi Dávid Szabadka, Svetozar Markovic Gimnázium; tanára: Hózsa Éva (Megjegyzés: a szabadkai Biacsi Dávid minden indulónál jobbnak bizonyult.)

A verseny kötetének tanulmányai:

Helyesírás és nyelvtudomány. Gyula, 1993. (Rozgonyiné Molnár Emmának ajánlva) Békési Imre: Rozgonyiné Molnár Emma köszöntése Rozgonyiné dr. Molnár Emma tudományos publikációi Pocsay Gábor: Köszöntő – Rozgonyiné Molnár Emma: Elnöki megnyitó Szathmári István: Quo vadis, stilisztika? Deme László: Egy régi tőváltó szabály – meg egy új (Egy el nem mondott előadás gondolatmenete)

182

Békési Imre: Egy gondolatmenet kihagyott lépése (Szerkezeti elemzés) Rozgonyiné Molnár Emma: A gondolatjel lehetőségei Benkes Zsuzsa: A (rövid)prózaszövegek kreatív-produktív megközelítése Cs. Nagy Lajos: Gondolatok a helyesírási gyakorlókönyvekről Nagy L. János: A helyesírás fejlesztésének tizenkét éve A döntő feladatai – végeredmény – a döntő résztvevői Nagy L. János: A verseny értékelése Szathmári István: Zárszó

183

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 1994. március 4.

Tollbamondás A lágymányosi Duna-part átalakulóban van, ide építik a Budapesti Világkiállítás sokemeletes épülettömbjeit, vendégcsalogató központjait. Manapság akárhová nézünk a székesfővárosban, tele van a tűzfal és a hirdetőoszlop reklámgrafikával és kedvezőbbnél kedvezőbb ajánlatokkal. Ha arra gondolunk, hogy mi végre mindez, a jelmondat így igazít el: „Kommunikációval egy jobb világért!” Vannak, akik attól félnek, Magyarország Kft. lesz belőlünk. Más állíthatja, hogy semmi esetre sem szabad feladnunk a közép-európai kultúrában betöltött pozíciónkat. Kell-e féltenünk Bartók Béla, Kodály Zoltán örökségét a Coca-cola, a kábítószer és az erőszakszervezetek hatalomátvételétől? Egyvalamiben bíznunk is kell, a magyar nép józan ítélőképességében, ösztönös bölcsességében. Akik itt évszázadok viharaiban állták meg helyüket, máról holnapra – reméljük – nem fognak gyökérvesztett nációt utánozni. Az ugyanis kétségtelen, hogy angolnál angolabb, franciánál franciább a józan többség sosem kíván lenni. Várjunk tehát, mikor jön meg az expo? Nem mintha elegendő volna csak ölbe tett kézzel lesni, mikor repül a sült galamb a szánkba. Sokkal inkább abban látjuk a legfontosabb célunkat: a munkaalkalmak sokasága, a megrendelések pezsdítő hatása felébreszti Csipkerózsikaálmából a magyar gazdaságot; s akkor többet törődhetünk a kultúrával is. És addig? Vörösmarty kortársával, Petőfi Sándorral gondoljuk: „Addig folyvást küszködni kell.” De megéri, mert sikerre vagyunk ítélve.

184

Feladatlap 1. Javítsd a szöveg hibáit! A hon foglaló magyarság müvészete (mint álltalában a nomádnépeké) túlnyomó részt elenyészett, elpusztullt. A költészet a zene, a tánc, és az alakoskodás termékeit nemjegyezték le s ezért csak köz e tett módon szerezhetünk rólla tudomást. Az előbbemlítettek közül a dallam világrol tudunk viszonylag a leg többet, ugyan is ennek öröksége máig él a magyar nép zene leg ősibb rétegjeiben. Az arhaikus magyar nép dalok öt fokú hang rendszere, dallam szerkezete, ritmusa föltünő eggyezéseket mutat eggyes finn ugor, és töröknépek zenéjével. Ezeket „a magyarság nyelvével együtt, ősi őrökségkénnt hozta magával régi hazájából”-írta Kodálly Zoltán. A tárgyi müvészet alkotássai közűl is alligmaradt fenn valami hiszen ezek a nomádélet mód következtében nemmaradandó, időt áló anyagokból, hanem bőr, textil és fa anyagokra iletőleg anyagokból készűltek. A kora beli művészek nem a jövőre haggyományozzanddó mű alkotások létre hozására tőrekedtek, hanem a minden napi használati tárgyak müvésszi ki kébzésére. Ezek magas szín vonaláról csak az idő, és a természett pusztitássainak ellen álló csont, és nemes fém készítmények tanuskodnak.

2. Tedd ki a hiányzó ékezeteket! huszadik – dicser – bujik – tizes – nyulik – biztat – tilos – iger – hizlal – nyulkal – kiser – elhunyt – megunt – bujdoso – kinálkozik – siman – kivan – tüzifa

3. Egybeírva vagy különírva: társítsd a szép szóhoz a következők közül valamelyiket! Tedd valamennyit mondatba! család, apa, fiú, leány, anya

4. Kötőjellel, kötőjel nélkül? A helyes formákkal írj egy-egy mondatot! eszem, iszom – eszem-iszom – eszemiszom ici, pici – ici-pici – icipici tessék, lássék – tessék-lássék – tesséklássék

mende, monda – mende-monda – mendemonda oda, vissza – oda-vissza – odavissza bú, bánat – bú-bánat – búbánat

5. Mit tesz egy pont? Értelmezd! a – áll – c – de – a. – áll. – c. – de. – f – f. – h – h. – l – l. – m – m. – t. – min – min.

6. Számoljunk! Írd le betűvel is, számjeggyel is! ezer kilenc száz ötven hat tíz ezer kilenc száz ötven hat száz tíz ezer kilenc száz ötven hat öt millió száz tíz ezer kilenc száz ötven hat negyven öt millió száz tíz ezer kilenc száz ötven hat

185

7. Hogyan írod forradalmunk dátumait helyesen? Ezernyolcszáznegyvennyolc március tizenöt – Ezernyolcszáznegyvennyolc március idusa – Ezernyolcszáznegyvennyolc márciusa – Ezernyolcszáznegyvennyolc április elsején – Ezernyolcszáznegyvennyolc április elsejei – Ezernyolcszáznegyvennyolc április tizennegyedike – Ezernyolcszáznegyvennyolc márciusától ezernyolcszáznegyvenkilenc szeptemberig – Ezernyolcszáznegyvennyolc március tizenötödikétől április nyolcadikáig

8. Segíts az újságírónak! Válaszd el az aláhúzott helyen! tollal – Marshall – Vágegyháza – kérészéletű helyesírás rendőrörs kisiskolás

bútorüzlet

sorsüldözte

Innen csak a gimnazisták folytatják! 9. A következő kifejezések közül tedd mondatba a helyeseket! szép emlékű – szépemlékű jó akarat – jóakarat igaz hitű – igazhitű

jó ember – jóember szép írás – szépírás igaz mondás – igazmondás

szép érzék – szépérzék jó szándék – jószándék

Az 1994. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Minier Márta Debrecen, Szvetits Katolikus Gimnázium; tanára: Viski Erika Szakközépiskolák: Borsos Gabriella Szarvas, Vajda Péter G. és Szakközépiskola; tanára: Krajcsovics Mihály Szakiskolák: Kovál Klaudia Szolnok, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola Határon túli kategória: Erőss Gabriella Kassa, Svetozar Markovic Gimnázium; tanára: Molnár Andrea

A verseny kötetének tartalma: Anyanyelvi nevelés és helyesírás. Gyula, 1996. (L. az 1995-ös verseny anyagával együtt.)

186

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 1995. március

Tollbamondás Gyula város a Tiszántúlon, a Fehér-Körös egyik holtágának partján, mintegy a Tisza–Maros szögének a nyitott kapujában fekszik, nem túl nagy távolságra attól a várostól, Szegedtől, ahol a Maros a szőke Tiszába torkollik. Története a rég múlt időkbe nyúlik vissza. Már az újkőkorban lakott hely volt, s őseink is már a honfoglalással egy időben letelepedtek a környéken. Elsősorban az állattenyésztésre kiválóan alkalmas körülmények, a megfelelő vízellátás és növényvilág, a közel eső vízi utak csábították ide a lakosokat. A helység a nevét feltehetőleg Gyula vezérről kapta, akit mindmostanáig Töhötöm unokájának tartanak. A település első, máig is fennmaradt okleveles említése 1313-ból származik. A tatár pusztítás nem kímélte. 1440 körül építették fel a vidéket uraló téglavárát. A törökök 1566. szeptember 1-jén foglalták el a várat, amely nem csak a végvári harcokban játszott fontos szerepet. Gyula ugyanis nemcsak a török szandzsák székhelye lett, hanem jelentős katonai közigazgatási és gazdasági központtá is vált. Az erősséget 1694 decemberében sikerült visszaszerezni a muzulmán megszállóktól, s ettől kezdve a helységre a jellegzetes alföldi mezővárosi fejlődés a jellemző. Az idevágó történelmi forrásokból kitűnik, hogy a város jogi állására vonatkozó oklevelek, közöttük a szabad királyi városi jogállást igazoló Mátyás király-féle dokumentum, elpusztultak a harcok során, s az újjáélesztett település mégiscsak földesúri tulajdonba került. A város fejlődését az is bizonyítja, hogy gazdag híres-neves műemlékekben. Az idelátogató turisták szíves-örömest gyönyörködnek a múlt ép vagy romba dőlt műemlék épületeiben, melyek közül kiemelkedik a gótikus templom- és kolostorromot magában foglaló ferences romkert, az eredetileg barokk, de később eklektikus stílusúvá átépített Almásy-kastély, a miklósvári görögkeleti késő barokk templom meg a 19. századi építészet több emléke: templomok, múzeumok, lakóházak. Gyulát a határokon túl is ismerik, főleg gyógyfürdője miatt. Az idelátogató turisták Európa-szerte híresztelik gyógyvizének jótevő hatását. De nem csak ez teszi a várost sokak által kedveltté. A települést szépsége, kulturális intézményei: iskolái és múzeumai, szórakozásai lehetőségei miatt sokan az Alföld legvonzóbb városának tartják.

187

Feladatlap 1. Írjátok le a diktált földrajzi neveket! Mindegyiket kezdjétek új sorban, és írjátok melléjük az -i képzős származékukat! Dél-afrikai Köztársaság, Dél-kínai-tenger, Dunakeszi, Dunazug-hegység, József Attilalakótelep, Kelet-európai-síkság, Júliai-Alpok, Kalahári sivatag, Kelet-Közép-Európa, Kis Szent Bernát-hágó, La Manche csatorna, Nagy-Szunda-szigetek, Német-római Birodalom, Palermo, Nyugat-Dunántúl, Sebes-Körös-dűlő, Sierra Leone, Szardínia szigete, Zemplénihegység, Zöld-foki-szigetek

2. Írj legalább tíz olyan, ly-ra végződő, egy szótagú magyar szót, amely nem tulajdonnév!

3. Írd le még egyszer, minden lehetséges helyen kötőjellel elválasztva az alábbi szavakat a példa szerint! Egybeírva – el-vá-laszt-va arisztokrácia, csalétkeket, expresszáru, féligazság, határőrvidéki, keresztülengedő, marxizmus, milligramm, németalföldi, vasutasokat; Alexandria, Benczúr, Dessewffy, Gascogne, Kilimandzsáró, Roosevelt, Thököly, Versailles, Washington

4. Pótold a szövegben a hiányzó vesszőket! Hiszen értették nekik jó akik itt születtek és a maguk jószántából élnek itt. Ők ha elmennének is visszakívánkoznának. De neki rossz lehet muszájból itt élni furcsa nemszeretett érthetetlen és kegyetlen muszájból magányosan férfikora végén.

5. Írd a szavak mellé a -val, -vel ragos alakjukat! almanach bolyh céh doh düh keh méh moh potroh rüh

6. Írd a nevek mellé a -val, -vel ragos alakjukat! Balzac Biberach Dumas Gounod Koch Kodály Maupassant Móricz Papp Szily

7. Írj mindegyik szóval és kifejezéssel egy-egy olyan mondatot, amely kifejezi a kérdéses szó vagy kifejezés jelentését! körbeáll – körbe áll két balkezes – kétbalkezes félhold – fél hold

köszönőember – köszönő ember hozzátartozik – hozzá tartozik félpálya – fél pálya jobbrafordulás – jobbra fordulás

188

hivatás – hívatás délfelé – dél felé karonfogva – karon fogva

8. Írd be a hiányzó helyes magánhangzókat! i-í b...rálgat, b...ztat, cs...r...z, d...sz...ttet, fam...l...a, h...vatlan, h...zelked...k, h...z...k, h...zlal, ...nd...ték, ...tél, ...zület, külcs...n, cs...pked, m...r...gy, szerv...z, v...z... erőmű, v...z...ó, v...z...onál, v...zuál...s o-ó amf...ra, anekd...ta, árb....c, diszk...énekes, diszn...lk...dik ö-ő b...jti, b...r...nd, el...ljáró, el...lr...l, hipnotiz...r, Kisk...r...s, l...t...k, ...rd...ng...s, sz...l...t..., t...rk...ly u-ú b...cs...zkodik, b...jkál, b...song, fics...r, h...gocskám, h...nyó, h...sos, h...szas, j...dáspénz, z...gár...s ü-ű d...ledékeny, d...lőfélben, et...d, f...rjtojás, g...z..., gy...jtemény, gy..sz..., m...ves, ny...ves, zs...ri

9. Melyiket írod egybe, melyiket külön? Írd mindegyik mellé a helyes megoldást! jó+akaratú jó+hírű jó+kedélyű jó+nevű

jó+alakú jó+hangzású jó+kedvű jó+szándékú

jó+eszű jó+indulatú jó+képű jó+szemű

jó+fejű jó+ízlésű jó+kiállású jó+vágású

jó+fülű jó+ízű jó+módú jó+vérű

10. Döntsd el: egybe-, külön- vagy kötőjellel írjuk? Írd mindegyik mellé a helyesen írt szót vagy szókapcsolatot! farkas+hályog zöld+hályog+vizsgálat igen+nagy+feszültségű széles+körű teljes+körű szűk+látó+körűség igen+kis+méretű

szürke+hályog nagy+fejű+gyermek nagy+beteg széles+körűen zárt+körű szűk+nyakú+üveg házi+feladat+készítés

zöld+hályog nagy+feszültségű széles+körben szűk+körű szűk+látó+körű kis+méretű

Az 1995. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Lozsi Réka Székesfehérvár, Teleki Blanka Gimnázium; tanára: dr. Osztotics Ferencné Szakközépiskolák: Fábián György Debrecen, Erdey-Grúz Tibor Szakközépiskola; tanára: Hajas Zsuzsanna Szakiskolák: Kovács Annamária Pécs, Gyors- és Gépíró Szakiskola; tanára: Marosi Gyöngyi

189

Határon túli kategória: Kiss Emese Pozsony, Magyar Tannyelvű Gimnázium; tanára: Sipos Zoltán

A verseny kötetének tartalma: Anyanyelvi nevelés és helyesírás. Gyula, 1996. Szathmári István: Az Implom József Helyesírási Verseny emblémájáról Cs. Nagy Lajos: Mit rejtenek a helyesírási kötegek? (Lapozgatás Implom József hagyatékában) Deme László: Tatalom – megformálás – punktuáció N. Császi Ildikó: Alak- és jelentéstani szempontok a többelemű földrajzi neveknél Péntek János: Egy tavaszi virág ürügyén Seregy Lajos: Nyelvi modell és hibaelemzés Petőfi S. János: Megjegyzések a magyar nyelvű szövegek szövegtanának diszciplináris környezetéhez Békési Imre: A beljebb kezdett sor mint központozási jel Benkes Zsuzsa: Példa egy szöveg kreatív-produktív megközelítésére A. Jászó Anna: A pragmatika Nagy L. János: Weöres Sándor játékaiból: a végtelen jele (?) a Kézírásos könyvben Péntek János: A szociolingvisztika és az iskola Seregy Lajos: A nyelvtani modell Implom József Helyesírási Verseny, 1994. (feladatok – végeredmény – értékelés) Implom József Helyesírási Verseny, 1995. (feladatok – végeredmény – értékelés)

190

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 1996. március 1.

Tollbamondás A magyarok 750 táján érkeztek a Don és az Azovi-tenger között elterülő Levédiába. Egyik eredetmondánk – a Hunorról és Magorról szóló – e tájat idézi. Őseink néhány évtized múlva vándoroltak tovább nyugati irányban, s a 9. században a Dnyeper és a Dnyeszter folyó között, Etelközben telepedtek meg. A törzsszövetség fő fejedelme a kende volt. A szó maga tiszteletet és kultuszt jelentett. A félnomád-katonai társadalom második emberét – a gyulát – a honfoglaló magyarság fő bírájának és hadvezérének tekintették. Álmos olykor messzi vidékekre vezetett portyát: 839-ben az Al-Dunához, 862-ben a Kárpát-medencébe. A törzsek kényszerű továbbvándorlásának az volt az oka, hogy a besenyők rátámadtak az otthon maradottakra. Árpád, Álmos fia 895-ben föltehetőleg a honfoglalás szándékával vezette hadjáratát az erdélyi hágókon keresztül a Kárpátmedencébe. Kezdetben a kalandozó magyaroktól félve így imádkoztak a nyugat-európaiak: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” Első királyunk, István a művelt Európa részévé tette ezt a régiót azzal, hogy a kereszténységet felvette, és a mártír Gellért püspök meg sok névtelen társa segítségével meggyökereztette. A keresztény világot, az európai vívmányokat Szent István utódainak népe védte a keleti hódításoktól: tatár fejedelmektől és hordáktól, az újra meg újra támadó Török Birodalomtól. Az ország ezeréves fennállását elődeink 1896-ban nagy pompával ünnepelték meg. Ekkor avatták fel a mai Hősök terén a millenniumi emlékművet: benne a hét vezér és a mögöttük félkörívben elhelyezkedő magyar királyok szobrait. A Belvárost és a kiállítás helyszínét, a Városligetet földalatti villamossal kötötték össze, a londoni után másodikként Európában. A Városligetben megépült a Műcsarnok, s vele szemben 1906-ban költözhetett új épületébe a Szépművészeti Múzeum. Itt helyezték el az Országos Képtár, a Nemzeti Múzeum és Történeti Képcsarnok anyagából egységessé alakított gyűjteményt. Ekkorra fejezték be a nagykörúti építkezéseket is. A honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójára emlékezteti a látogatókat Pusztaszeren a nagyszerű, az idén felújított körkép, „A magyarok bejövetele”. Árpádot is, az elmúlt évszázadok küzdelmeit is idézik a millecentenárium ünnepségei.

191

Feladatlap 1. Pótold a következő szavak hiányzó mássalhangzóit! a___limatizál a___legória epigra___a a___ogáns autogra___

flane___ ha___uncináció hu___ikán inte___igencia paszte___kép

ko___unikáció szi___etrikus va___iáció venti___átor ví___end

2. Írd le helyesen az alábbi szavak, kifejezések szabályos rövidítéseit! általános lásd doktor törvény

kerület Celsius-fok szent folyó év

Boldog új évet kíván körülbelül Budapest méter deciliter pályaudvar emelet szerkesztette északnyugat tudniillik időszámítás előtt ugyanaz

3. Alkoss szöveget az alábbi betűsorból! Alkalmazz mondatkezdő nagybetűket, és tedd ki a megfelelőnek tartott írásjeleket! Egyikestekimentdeákferencaklubbóléskeresteakalapjátaszögönnemtaláltaamintkeresiránézegy melletteállóképviselőtársáraakinekafejénmeglátjaakalapjátaztmondjanekijánosezazénkalap omjánoslevesziakalapotafejérőlésígyszóligazbátyámkörülbelülegyformaamifejünkdeákerreígy válaszloltkörüllehetdebelülnem 4. A következő nevek régi családnevek kiejtett változatai. Írd melléjük a hagyomány elve szerint írandó, helyes változatukat! (áprili)

(battyányi)

(tököli)

(knézics)

(veselényi)

5. Írd le a következő szavakból alkotható szóösszetételeket vagy szószerkezeteket! autó, busz, megálló, hely idegen, nyelv, oktatás kémény, seprő, inas

barom, fi, kereskedő intéző, bizottság menet, rend, szerinti, járat vízi, jártassági, igazolvány

csokoládé, mikulás iskolába, járás rend, őr, fő, kapitány

6. Válaszd ki és írd le helyesen a hibásan írt vagy hibásan toldalékolt, számokat tartalmazó kifejezéseket! 1996 február 29.-én 2. Rákóczi Ferenc december 25. után öt-millió Török utca 12-14 II 2

a 4.-be jár ezer-hétszázkilencven-öt 1956. októberében 23. kerület 7-éig

192

375215 március 1.-ére 1995/96 telén negyedkilenckor másfél milliárd

7. Társítsd a kis szóhoz az alábbi szavakat! (A létrehozható szóösszetételek, szókapcsolatok egybe- és különírva is helyesek lehetnek.) Igazold ezt az állítást a szóösszetételelek, szókapcsolatok mondatba foglalásával! adag

kapu

betű

cipő

kutya

8. Alkoss intézményneveket a megadott szavakból, majd írd melléjük -i/-beli/ képzős származékukat! Jókai, Mór, művelődési, ház három, testőr, étterem Szent, Imre, téri, szakközépiskola

magyar, kereskedelmi, és, hitel, bank országos, Széchenyi, könyvtár

Intézménynév

-/-beli/ képzős származéka

..................................................

.......................................................

9. Illeszd össze a következő szavakat ikerpárjukkal, és írd le őket helyesen! bogarat komor réges zeg

kapál picike vető icike

per tücsköt főre patvar

szántó cók nyakra rúg

bús mók régi zugát

10. Mikor j, mikor ly? Választásodat igazold a szavak mondatba foglalásával! bogja – boglya

estéje – estélye fogjuk – foglyuk sújt – súlyt

sajtjukon – sajtlyukon

11. Húzd alá a következő elválasztások közül a helyeseket! baux-it demokrácia fé-lig lux-us pro-gram

bau-xit Demo-krácia fél-ig lu-xus prog-ram

bor-ért egy-előre

bo-rért egye-lőre

egyszers-mind egyszer-smind Varg-ha Var-gha

fogódz-zanak nyu-gágy szí-nültig

fogódz-dzanak nyug-ágy szín-ültig

je-lige pec-hes Viseg-rád

193

jel-ige pe-ches Vise-grád

12. Diáklapok hirdetéseiből olvashatsz néhányat. Sajnos, mindegyikben maradt egy vagy több helyesírási hiba. Javítsd a hibákat, s írj rövid indoklást! Rokkant lábamat mozgó lépcsőre cserélem. „Magas iskola” jeligére. Nyelvtanból korrepetálást vállalok, vagy olcsón kölcsön adom nyelvtan könyvemet. „Helyesírás” Éretségizett fiatalokat keresünk tétel gyártó bedolgozóknak. „Sürgős” jeligére. Elcserélném alig használt, kiváló minőségű történelem tudással rendelkező padtársamat kémiában jártas diákra. „Jó szívű” jeligére.

13. Írj 10-13 mondatból álló olyan tollbamondást, amellyel a földrajzi nevek helyesírását szeretnéd ellenőrizni! Helyezz el a szövegben 13 különböző földrajzi nevet (legyenek -i képzős változatok is)!

Az 1996. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Vajger Éva Székesfehérvár, Teleki Blanka Gimnázium; tanára: dr. Árgyelánné Tóth Hajnalka Szakközépiskolák: Címer Marietta Salgótarján, Táncsics Mihály Szakközépiskola; tanára: Pintér Valéria Szakiskolák: Puskár Andrea Debrecen, Beregszászi Pál Szakmunkásképző; tanára: dr. Dósáné Gargya Tünde Határon túli kategória: Kalász Réka Kassa, Magyar Tannyelvű Gimnázium; tanára: Molnárné Bodon Andrea

A verseny kötetének tartalma: Helyesírás és nyelvpolitika. Gyula, 1998. (L. az 1997. évi verseny anyagával együtt.)

194

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 1997. február 28.

Tollbamondás A nyugdíjas tanítónő meglepődött, amikor díszes külsejű borítékot nyújtott át neki a postás. Volt iskolájának igazgatója bensőséges hangú levélben hívta meg arra az ünnepélyre, melyet a Szabó Pál Általános Iskola fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából kívánnak rendezni. Jólesett neki a meghívás. Mostanában többféle egészségi problémával is küszködik, mégis úgy döntött, hogy el fog menni az ünnepélyre. Visszagondolt a pályájára. Amikor nyugdíjba vonult, ez a fiatalember, a mostani igazgató még beosztott nevelő volt. Őrá jó szívvel emlékszik vissza. De jó néhány tüske is maradt a tanító néniben a miatt a korábbi főnöke miatt, aki előtt – ha valamit észrevett és szóvá tett – minduntalan neki kellett magyarázkodnia, hogy nem rossz szándék vezérli. Igaz, öröme is volt éppen elég. Elsősorban a tanítványaiban, akik meghálálták a sok vesződséget és szeretetteljes szigort. Újításainak sajtóvisszhangja is volt: módszereiről többször írtak a lapok. Végül felfigyelt rá a felsőbbség is: kitüntetést is kapott, Apáczai Csere Jánosdíjat. S amikor a díjátadás után tanártársai között megjelent, felállva, tapssal köszöntötték. Eltűnődött. Alsó tagozatos tanítványai közül ma már senki sem jár oda. Közülük a legfiatalabb is már a szakmunkásvizsga vagy az érettségi előtt áll. Gyereknemzedékek sorát oktatta a betűvetésre és az elemi ismeretekre. Idősebb korában többször kiderült, hogy tanítványainak már a szüleit, sőt nemegyszer a nagyszüleit is ő tanította írás-olvasásra. Attól volt a legeslegboldogabb, hogy diákjai közül többen is a pedagóguspályát választották. Egyikük a kartársa is lett: épp a Szabó Pálba került tanítani. A tanítónő sohasem lett féltékeny, ha volt növendékei többre jutottak nála, vagy eredményeikben túlszárnyalták őt. Aztán eszébe jutott, hogy a tantestület nagymértékben kicserélődött: az újabbakat már nem is ismeri. Mégis jó lesz ott ülni a meghívottak között és találkozni a rég nem látott kollégákkal. Rá néz majd sok gyermekszempár: felidézi emlékezete sok szülővé, tán nagyszülővé vált nebulóját csínytevéseikkel és iránta megnyilvánult tiszteletükkel együtt. Kollégáinak tekintetéből pedig ki fogja olvasni: „De jó lenne nekem is ily módon, ilyen szellemi frissességben nyugdíjasnak lenni!”

195

Feladatlap 1. Javítsd ki az alábbi szöveg hibáit! Sokáig a francia volt a nemzetközi érintkezés nyelve. Mamár a tárgyalások nagyrésze angolúl folyik. Az angol világ méretü térnyerése azomban minden egyébb nyelv (nem csak a francia, hanem a német, olasz, stb) hátrányára is történik. E-tény megálapitásán tulmenően, célszerü megkeresni az okot is. Ez pedig mindenek előtt, gazdasági természetü. Bár a jelenség gyökerei, az Angol gyarmat birodalom kialakúlásában keresendők, századunkban első sorban az amerikai gazdasági terjezkedést követő politikai- és kultúrális expanzió a magyarázat. Franciaországban, pl az angolnyelv térhóditása 1945.-ben, az amerikai katonákat kiszolgálló, válalkozások közre működésével kezdődött, majd a rock diadal utjával, és a számitás technika népszerüsödésével folytatódott. Ha elfogadjuk, hogy össze fügés van, gazdasági és nyelvi terjezkedés között; azt is beláthatjuk, hogy az angol, mostani elsőbsége sem örök érvényü. Már most megkockásztatható az a kijelentés, hogy a jelenlegi folyamatok fenmaradása esetén, negyed század mulva a jappán, a jövő század közepére pedig a kínai lesz az uralkodónyelv.

2. Válaszd el minden lehetséges helyen az alábbi szavakat! kossuthi peches

megeddzék konkrét

Ráczot Bachék

Zoltáné kertért

ugyanis kilogramm

3. Írd a bal oldalon szereplő kifejezéseket helyesen a jobb oldalra! bank jegy forgalom alkat rész után pótlás kutya macska barátság József Attila díj kerek asztal konferencia gép jár mű ki állítás és vásár hajlított bútor gyár kapu al Duna személy és teher szállítás

4. Kiejtés szerint írtuk a következő részletet. Írd a helyesírás szabályai szerint! A nagyok minnyájan jelenkesztek krumplit ásni. Gyurika is ajálkozott. – Hagy mennyek én is! – Mingyár megmondom hová mégy! Hadd ott aszt a kosárt! – ripakodott rá a nővére. De apu meksajnálta. – Hozd amejiket akarod és gyere! De jól csugd be az ajtót!

196

5. Írd helyesen a felszólító módban álló igéket! Erősen hu__átok a szemeteket! – Ha nem akarod elhinni, hát ne hi__ el! – Eredj, és jól nyi__ meg a csapot, hogy erősen fo__on a víz! – Hi__étek el, nem szívesen teszem! – Ha duzzog, ha__átok magára! – El ne fele__ megírni a leckédet! – Egyél, nő__ nagyra! – Már__ be az ecsetet a festékbe, és hú__ egy csíkot!

6. Kivel? Válaszolj! Minta: Egyetértett Ghiczyvel (Ghiczy Györggyel). Beszélt Anta_______ (Antall Józseffel). Kapcsolatba lépett Rá____ (Rácz Sándorral). Tárgyalt Dornba___ (Dornbach Alajossal). Találkozott Pomogá____ (Pomogáts Bélával). Interjú készült Mar__ (Marx Györggyel). Beszélgetett Vere_______ (Veress Miklóssal). Ismerkedett Horatiu_ (Horatius költővel). Barátkozott Weöre______ (Weöres Sándorral). Azonos Shakespear__ (Shakespeare íróval). Foglalkozott Madá______ (Madách Imrével).

7. Írd mellé a rövidítést! Budapest forint New York s a többi északkelet délután négyzetcentiméter Krisztus születése előtt Boldog új évet kíván! korlátolt felelősségű társaság 8. Húzd alá a hibás magánhangzóval írt szavakat! Írd le őket helyesen! hegedül, Dunántul, megkeserüli, felépül, kihül, terül, megbosszulták, kigyult, csőstül, megigazul, Vazul, meglapul, lappul, kisnyul, felgyült tanúsít, kinyítják, áhítat, melegít, kijavítja, bauxít, hít, szít, Sanyít, állitólag, barátaít, lebonyolítják, kerítés, szállítmány bujik, bujjanak, bujócskázik, bujtogat, bebujtat, dül, düledék, dülőút, dülőre (visz), dülve, ful, fuldoklik, megfullad, fulva, fulladás zsír, zsíradék, zsírról, zsírtalan, zsírok, húsz, húszon (alul), húszonegy, húszas, húszadika, fűzfa, fűzből, fűzes, fűzér, fűzzel

9. Írj egy-egy mondatot az alábbi szavakkal! Ne változtasd a szóalakokat! megvan megérdemli

meg van bele talál

kibírja beletalál

ki bírja meg indul

197

meg érdemli megindul

10. Javítsd ki! a) A hibásan írt kezdőbetűket húzd át, és írd föléjük a helyeset! b) Írd le helyesen a kötőjeles kifejezéseket! Aki északkelet felől érkezik hazánkba, először szabolcs szatmár bereg megye területére lép. A megye fontosabb tájai a nyírség, a rétköz, a tiszahát és a szatmári síkság. Több mint félmilló ember él itt a számos községben és a tizenhat városban. A legnagyobb szabolcs szatmár beregi város a megyeszékhely, nyíregyháza. Négy felsőfokú tanintézete közül a legismertebb a bessenyei györgy tanárképző főiskola, a középiskolák közül pedig talán a zrínyi ilona gimnázium. A zrínyisekből alakult ZIG-Singers nevű együttes eredményesen szerepelt a ki mit tud? vetélkedőn. A megye napilapjai közül a legrégibb a kelet magyarország. A három folyóirat közül a szabolcs szatmár beregi szemle a legjelentősebb. A múzeum érdekességei közé tartoznak a felső tisza vidék honfoglalás kori leletei. Az 1997. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Lozsi Réka Székesfehérvár, Teleki Blanka Gimnázium; tanára: dr. Osztotics Ferencné Szakközépiskolák: Cservenák Ildikó Békéscsaba, Széchenyi István Szakközépiskola; tanára: Csepelényi Attila Szakiskolák: Budai Szilvia Ráckeve, Ady Endre Gép- és Gyorsíró Szakiskola; tanára: Matoricz Jubica Határon túli kategória: Tóth Emőke Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen Líceum; tanára: Szász Ida A verseny kötetének tartalma: Helyesírás és nyelvpolitika. Gyula, 1998. Szathmári István: A magyar helyesírás legfőbb jellemzőiről Grétsy László: A helyesírás mint az anyanyelvi műveltség tükre Petőfi Sándor János: A helyesírási szabályok funkcionális megsértése Wacha Imre: Szöveg, szövegszerkezet, szöveggrammatika, „punktuáció”, szövegtolmácsolás A. Jászó Anna: Hagyomány és modernizmus a tankönyvírásban: a mondatszerkezet felfogása és ábrázolása Benkes Zsuzsa: Szövegelemzést előkészítő kreatív megközelítések Kiss Jenő: A magyar nyelv mai helyzetéről nyelvpolitikai megközelítésben Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyar nyelvpolitikáról Péntek János: Nyelvpolitika: értünk vagy ellenünk? Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny ’96. (Feladatok – végeredmény – értékelés) Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny ’97. (Feladatok – végeredmény – értékelés) A bázisiskolák névsora

198

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 1998. február 27.

Tollbamondás 1998. március 15-e világraszóló ünnepe a magyarságnak: az 1848. március 15-i forradalom százötvenedik évfordulóját köszöntjük. Aki magyar anyától született, szívét a földgolyó bármely pontján ez a nap vonzza magához: a sohasem felejthető, a mindig megható, a szívetlelket melengető. Ünnepeljük Kossuthot, Petőfit? Lelkesedünk mindazért, amit az oly dicsőséges és oly keserves másfél év hozott. Emlékezünk március közepén az áprilisi törvényekre is, az Eötvöst, Deákot, Széchenyit, Vörösmartyt, Kölcseyt a reformkorban felmutató nemzedékre is, a Bemet, Görgeyt, Damjanichot, Klapkát mint parancsnokukat követő vitézekre is, mindazokra, akik tettekben bizonyították hazaszeretetüket. Petőfi Sándornak, a százhetvenöt éve született költőnek egyik legismertebb verse az Egy gondolat bánt engemet... Arról szól, hogy a fokról fokra gyengülő életerő lassú elfogyása helyett milyen nagyszerű halált jelent a szabadságért vívott csatában elesni. Legalább ugyanenynyire vagy még inkább nagyszerű azonban összefogni, egyet akarni és együttesen cselekedni az életért, a nemzet felemelkedéséért. Amikor nem vezérkedni, hanem közkatonaként helytállni a legfontosabb. Amikor a nemzet, a haza üdve elérhetetlen a mindennapok fáradságos kitartása nélkül; amikor kinek-kinek a maga helyén kell a legtöbbet tennie, mert csak a legnagyobb erőkifejtés lehet elég. Nem a trombita hangja, nem a hadparancs, nem az ünnepi szónoklatok hatásos fordulatai, az erkölcs tehet sokat. Rendet, tisztánlátást és világos célokat teremthet. Akkor vár bennünket mindaz, ami európai. Várja tőlünk felmutatható értékeinket: nemzetünket, magyarságunkat, márciusunkat.

199

Feladatlap 1. Pótold a szükséges j-t vagy ly-t az alábbi szavakban! szerá..., szamurá..., törkö..., rigo...a, tartá..., bo...hos, borbé..., csobo...ó, su...tás, bó...a, méte..., guzsa..., hatá...os, ta...iga, su...kol, tekinté..., cseve..., nyava...a, viszo..gó, sú...talanság, esé..., déva..., sele...tes, hodá..., karé..., go...hó, forté...os, feké...es, sa...gó, zsiva...gó

2. Írd be a hiányzó magánhangzókat! hipot...zise (e-é), szimb...likus (o-ó), abszol...tista (u-ú), alleg...rikus (o-ó), eszt...tikus (e-é), illuz...rikus (o-ó), miniat...rizál (ü-ű), kult...rális (u-ú), ir...nikus (o-ó), akad...mikus (e-é)

3. Egybe vagy külön? A helyes formákkal írj egy-egy mondatot! jó időben – jóidőben már most – mármost Duna kanyar – Dunakanyar mert hogy – merthogy

svéd acél – svédacél oda van – odavan előre szól – előreszól közben jár – közbenjár

szemre való – szemrevaló jött ment – jöttment rég múlt – régmúlt

4. Toldalékold az alábbi szavakat! allegro + -ban

Félix + -vel

József Attila + -i

Malmö + -ből

forte + -val

Goethe + -t

Goethe + -i

guillotine + -t

Steinbeck + -vel Voltaire + -izmus

5. Írd le a helyes alak betűjelét! Kormos István úti lakótelep (A) – Kormos István-úti lakótelep (B) Pázmány Péter római katolikus Hittudományi Akadémia (A) – Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia (B) Mozart „Kis éji zene”-jét (A) – Mozart Kis éji zenéjét (B) Apáczai Csere János emlékplakett (A) – Apáczai Csere János-emlékplakett (B) Fiat Tipo-t (A) – Fiat Tipót (B) Odera–Neisse határ (A) – Odera–Neisse-határ (B) Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt (A) – Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (B) Árpád-házi Szent Erzsébet (A) – Árpádházi Szent Erzsébet (B) San Marino-i (A) – San Marinó-i (B) OTP Rt-vel (A) – OTP Rt.-vel (B)

200

6. Pótold a hiányzó betűket! a...isztens (sz-ssz) á...vány (l-ll) e...éle (f-ff) fe...sík (n-nn) frisse...ég (s-ss) fro...ír (t-tt) gu...olás (g-gg) inte...igens (l-ll) kaku...szó (k-kk) kevese... (l-ll) ki...ebb (j-jj) ki...ebb (s-ss) konku...encia (r-rr) lő... (j-jj) reste...kedik (l-ll) szaká... (l-ll) sza...ag (l-ll) szí...az (j-jj) szi...etrikus (m-mm) te...asz (r-rr)

7. Illeszd a tárgy ragját és a többes szám jelét a következő szavakhoz! híd ír íz rúd súly szív szűcs szűz út víz

8. Melyik a helyes? Írd mellé a megfelelő betűjelet (A-t vagy B-t)! Ha mindkét elválasztás helyes, írj X-et! Ant-arktisz (A) – An-tarktisz (B) Babit-sé (A) – Babi-tsé (B) Bat-thyány (A) – Batt-hyány (B) csa-kugyan (A) – csak-ugyan (B) De-ssewffy (A) – Des-sewffy (B) ide-ális (A) – ideális (B) meny-asszony (A) – me-nyasszony (B) mono-szkóp (A) – monosz-kóp (B) pravoszláv (A) – pravosz-láv (B)

9. Írd be helyesen! Komoly betegséget is okozhat a ..........................csípés. (kullancs) – Éva most múlt ............... éves. (hét) Péter jól .....volt a gyerekekkel. (meg) – Az ..... tartózkodás jól sikerült. (itt) – A ......... hegy csúcsa messziről látszik. (Ság) – Lezárták a ...................... hidat. (Vasvári Pál) – Mátyás ........... serege körszerű haderőnek számított. (fekete) – A görög istenek az ............ hegyén éltek. (Olimposz) – Remek a fiú ............ tanára. (balett) – Nem egyszerű a ............................................. ház megítélése. (Habsburg–Lotaringiai)

10. Játék a játékkal: a helyes formákkal írj egy-egy mondatot! betlehemes játék – betlehemesjáték játék automata – játékautomata játék baba – játékbaba játék délután – játékdélután játék pénz – játékpénz kérdés-felelet játék – kérdésfelelet-játék – szimultán játék – szimultánjáték

201

Az 1998. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Nagy Ilona Szolnok, Verseghy Ferenc Gimnázium; tanára: Kelemen Sándorné Szakközépiskolák: Tajti Zsuzsanna Budapest, Neumann János Szakközépiskola; tanára: Fenyvessy Gábor Szakiskolák: Gajdos Roland Jászberény, Klapka György Szakmunkásképző; tanára: Dudás Ferencné Határon túli kategória: Gyenge Ágnes Kolozsvár, Sigismund Toduta Zenelíceum; tanára: Szőke Ibolya

A verseny kötetének tartalma: Petőfi, névtan, helyesírás. Gyula, 2000. (Az 1999. évi verseny anyagával együtt.)

202

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 1999. február 26.

Tollbamondás „Hét hónap óta, a februári francia forradalom óta szakadatlan hullámzásban, rengésben volt lelkem. Minden nap egy új remény, új feszült várakozás, új lelkesedés, új aggodalom, új harag és minden a világon. Ki hinné, hogy egyfolytában ennyit képes megbírni az emberi szív, kivált ilyen szív, mint az enyém, mely nagyítóüveg módjára jót és rosszat óriási alakban tüntet vissza, mely a rengeteg visszhangjaként egy kiáltásra száz kiáltással felel! Az utolsó napok eseményei nyomot nem hagyva pattantak vissza rólam, mint a golyó a márványszoborról, mint a mennykő a gránitszikláról. Még sok mást láttam és hallottam, s mindezeknek láttára és hallatára oly érzéketlen, oly nyugodt maradtam, mint a kétezer esztendős múmia.” Március 15. előtt Petőfi Sándor naplójának részletével idéztük az 1998–99. jubileumi évben a vékony arcú, barna szemű, sötét hajú költő alakját. Azt a költőt, akinek versszövegei ellenállhatatlannak tűnnek a mai magyar olvasók számára a dél-erdélyi Olthévíztől az argentínai magyar családokig. Olykor plebejus forradalmi hevületű, olykor kristálytiszta líraiságú, a szív legrejtettebb zugait szóra bíró gondolatait a világ sok kisebb-nagyobb nyelvén kiadták az alaszkai jégvilágtól az új-zélandi szigetekig. Ha dél-afrikai könyvesboltban, ha malmői könyvesházban járunk, nagy valószínűséggel ott találjuk a polcokon az örökké fiatal Petőfi örökszép verseinek gyűjteményét. 1848–49 halhatatlan emlékeire gondolva másfélszáz év Petőfi-megközelítéseit is végiggondolhatjuk. Az árvalányhajas kalappal járó, a népszínművekben tipikus betyár férfialakját egy időben a költői én megvalósulásában kizárólagos érvényűnek tekintették: verseiből is a népi kultúra mindenhatóságának hirdetését olvasták ki. Legalább ennyire egyoldalú az a Petőfi, akit csakis a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hősi pózban tudtak elképzelni. Ugyanígy – némi képzavarral is – gyakori propagandafogással híresztelték: „Petőfi tollal és karddal mindhalálig küzdött a nép szabadságáért.” Ki hát az igazi Petőfi? Természetesen nem egyetlen lírai én, hanem sokoldalú egyéniség: nekünk magyaroknak talán a legnemzetibb költőnk. Társunk, barátunk, kincsünk.

203

Feladatlap 1. Pótold a hiányzó magánhangzókat! i–í d...sz ...tettük áh...tatos k...ván d...cséret s...maság sz...nes t...zes v...gasság ...rkál u–ú ...jonc f...rkál h...gom h...szas m...landó tan...ság sz...rkál szomj...hozik b...jdosik ö–ő k...rözött süt...de ...döng bölcs...de j...ttök pünk...sd

Fekete–K...rös ördöng...s ...rs

ü–ű megh...lés b...bájos h...tlen színm...vész szörny...lködnek végsz...kség t...zér t...ntek 2. Írd le helyesen a következő földrajzi neveket és -i melléknévképzős változatukat! DUNA TISZA KÖZE KIS KÜKÜLLŐ PART MOSONI DUNA AL DUNA MENTE

SZENT ANNA TÓ FEKETE TENGER KÁRPÁT ALJA DÉLI KÁRPÁTOK

ZOBOR HEGY FELSŐ TISZA VIDÉKE KÁRPÁT MEDENCE

3. Írd az alábbi betűszókat és mozaikszókat helyesen (I.)! Toldalékold őket -val/-vel raggal! Ezt a változatukat is írd le (II.)! I. (helyesen) ELTE – MTA – MALÉV – DNS – ABC – NATO – MÁV

II. (-val/-vel raggal) (21 pont)

4. A helytelen elválasztásokat aláhúzta a számítógép. Válaszd el őket helyesen! kavic-csal jobb-at

ren-dőr sakk-kal

va-gyis ját-sszon

tyú-kól kilog-ramm

ha-lőr Bac-hot

lán-gész pénz-ért

5. Jelöld a példákon az egybeírást (), a különírást () és a kötőjellel írást! (–) Pl: meg-megáll, el  sem  adom. végre valahára nap nap után mende monda dirmeg dörmög csiga biga bú baj bű báj bú bánat percről percre ember ember hátán napról napra boldog boldogtalan szünös szüntelen ákom bákom ici pici apátlan anyátlan ki be jár össze vissza ír

204

6. Húzd alá a felsorolt szópárok közül a helyesen írt szóalakot (szóalakokat)! kiálhatatlan – kiállhatatlan bensőséges – bennsőséges álságos – állságos kiált – kiállt fenkölt – fennkölt akumuláció – akkumuláció felebbezés – fellebbezés sokal – sokall haladunk – halladunk festetünk – festettünk agályos – aggályos elvartuk – elvarrtuk jobra – jobbra tolnak – tollnak fáradsággal – fáradtsággal kölltöttünk – költöttünk

7. Javítsd ki a helyesírási hibákat! Írd le a kijavított szót (szavakat)! Tegnap estére meg voltunk a munkával. Akkor szólj, hogy ha kérdeznek. Péter nem válalta az esküvőn a tanuságot. Feri röktön beakarta vallani a tettét.

Alig birtunk lépni a fáradtságtól. Tudod, hogyha akarsz, tudsz is? Éva egyelőre otthonmaradt. Ilyenmódon egyhangúlag jóvá hagyták a tervet.

8. j vagy ly? bo...ong – semmi...en – ha...dan – mora... – tá...og – há...og – bé...eg – veszé...es – bó...a fo...togató – elfo...tott – kifo...atott – pe...hes – zöre... – re...té...es – ha...long – bűbá...os 9. Minek a rövidítését találod a feladatban? Írd a rövidítés mellé! Kr. e. – ui. – t. – h – h. – m – m. – dl – kg – t – s

10. Írd helyesen a hibásan írt cégneveket! Dél Pesti Vendéglátó Ipari Vállalat Duna Völgyi Utazási Részvény Társaság Pest Vidéki Fagylalt Forgalmazó Vállalat

Tisza Menti Építő Ipari Kis Szövetkezet Észak Dunántúli Ingatlan Értékesítő Iroda Kelet Magyarországi Faipari Vállala

11. Foglald mondatba a következő szavakat! sarkal – sarkall – sólyom – Sólyom – együttható – együtt ható – részt vevő – résztvevő – fele más – felemás 12. Kell-e vesszőt tenni a megjelölt helyen? Írj igent/nemet!

Barátom István tegnap megérkezett. Ez Péter az igazgató. Ez vagy az a tiéd?

igen/nem ............... ............... ...............

205

igen/nem Ez annyi mint százhúsz. ................. Ez öcsém nagyszerű. ................. Gyere, de ha akarsz, maradj. .................

Az 1999. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Balogh Emese Szerencs, Bocskai István Gimnázium; tanára: Hutka Józsefné Szakközépiskolák: Jónás Veronika Salgótarján, Táncsics Mihály Szakközépiskola; tanára: Kiss Lászlóné Szakiskolák: Bódi Zsanett Miskolc, Diósgyőr-Vasgyári Szakiskola; tanára: Vízkeleti Józsefné Határon túli kategória: Nagy Anna-Mária Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó Kollégium; tanára: Tókos Ibolya

A verseny kötetének tartalma: Petőfi, névtan, helyesírás. Gyula, 2000. (E. Benkes Zsuzsának ajánlva) Nagy L. János: Englonerné Benkes Zsuzsa köszöntése Englonerné Benkes Zsuzsa főbb munkáiból (1990–) E. Benkes Zsuzsa: Feladatok a verbális és zenei összetevővel rendelkező multimediális szövegek elemzésének előkészítéséhez Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor írásaiból Szathmári István: Petőfi nyelvi hatása Kerényi Ferenc: Stilisztikai megközelítések Petőfi Sándor „Felhők” ciklusához V. Raisz Rózsa: Mikszáth írásainak ízeiről Hajdú Mihály: Az önálló névtan születése Ördög Ferenc: Földrajzi neveink és kultúránk Mező András: Helységneveink és ami mögöttük van Fercsik Erzsébet: A névtan és az iskolai oktatás kapcsolatáról Péntek János: Sólymok, kányák, zergék Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, 1998. (feladatok – végeredmény – értékelés) Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, 1999. (feladatok – végeredmény – értékelés)

206

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 2000. február 25.

Tollbamondás Első királyunk valószínűleg 975 táján született, és Székesfehérvárott halt meg 1038. augusztus 15-én. A Vajk nevet kapta, s csak serdültebb korában nyerte el a keresztségben Szent István vértanúra utaló későbbi nevét. Apja, Géza fejedelem azzal is egyengette egyetlen fia útját, hogy a veszedelmes nyugati szomszéd, a bajor herceg lányát, a hitbuzgó Gizella hercegnőt kérte feleségül fia számára. Géza elhunytát követően Somogy ura, a szintén Árpád-leszármazott Koppány is bejelentette igényét a főhatalomra. Őmellé álltak jó néhányan, akik a pogány hit megőrzése mellett törtek lándzsát. Koppány legyőzése után, 1000 karácsonyán vagy az ezredfordulón, 1001. január elsején István királlyá koronáztatta magát. István király fegyveres erővel terjesztette ki hatalmát a Kárpát-medence nagy részére. Megtörte rokona, az ifjabb Gyula erdélyi törzsi különállását; később a Maros-vidék urával, Ajtonnyal is győzelmesen mérkőzött meg. Az országra támadó ellenséggel is sikeresen szállt szembe: fegyverrel kényszerítette visszafordulásra az 1030-ban Magyarországra támadó német-római császárt, visszafoglalta a lengyel fejedelemtől a Vág vidékén megszállt területeket, sikerrel harcolt az országát keletről fenyegető besenyők ellen. István hadvezéri teljesítménye százszázalékos: vesztes csatájáról, hadi kudarcáról nem tudunk. Koronázási jelvényeink közül a legfontosabb a Szent Korona; mellette szerepelt még a palást, a jogar, az országalma és a kard. A koronázási palástot eredetileg miseruhának szánták a székesfehérvári koronázási templom számára. A jogart többen keleti munkának, kristálygömbjét egyiptomi eredetűnek tartják, nyele későbbi kidolgozású és magyar. Az országalma Anjou-kori a címere alapján. Első királyunkat valószínűleg más koronával avatták királlyá, s a Szent Koronát később illesztették össze az alsó, a görög koronaabroncsból és a felső, a latin részből. Az egyes tárgyaknak nem volt külön-külön szorosan vett szimbolikájuk, de funkciójuk révén bizonyos jelentéstartalom kapcsolódott hozzájuk. Az érdeklődők 2000. január elsejétől a Parlamentben, Budapesten tekinthetik meg nemzeti ereklyéinket.

207

Feladatlap 1. A következő számokat írd le betűvel! 2001 – 17 322 – 841 569 – 2 345 678 – 91 076 012

2. Írd le a következő szavak helyes rövidítését! Tedd hozzájuk a -ra/-re ragot! délkelet forint

hektoliter általános versszak körút

kilogramm oldal

emelet perc

október másodperc

3. Felelj a kivel? mivel? kérdésre a következő szavakkal! gyöngy Tallinn

keksz Végh

Uruguay index

passz Kiss

pötty juh

4. Jelöld a szokásos módon! Egybe vagy külön kell írni az alábbi szerkezeteket? zsíros kenyér vitorlás csónak vegyes kar tüzes vérű vízi labda vegyi üzem utolsó előtti energia veszteség vendéglátó ipar szerszámgép ipar hegyi túra menetjegy iroda jegyzőkönyv vezető földrengés jelző színes fém jó hiszemű öntöző kanna töltött káposzta tejes kávé képesítő vizsga szabad kereskedelem

5. Keresd a szó párját! Írd le helyesen a párokat! mende cseng

szerte csiri

talpig leng

giz kicsoda

vége össze

száján várva

6. Írd be a megfelelő magánhangzókat! u–ú t . . .rista kult . . .rális h . . .szadik h . . .szas b . . .jdosó tan . . .ság b . . .rája k . . ra

ü–ű gy . . .jtemény szér . . . t . . .nik szegf . . . ned . . . h . . . söl esk . . . fés . . .

208

i–í . . .gér zs . . .ros t . . .zes h . . .radó h . . .rdetmény s . . .mul d . . .csér k . . .sértet

szóra többé

7. Írd be a megfelelő mássalhangzó(ka)t! má . . . ik (l-ll) a . . . ancs (g-gg) vá . . .adt (ny-nny) nő . . ök (t-tt)

venti . . . átor (l-ll) kö . . .eny (p-pp) bi . . .iárd (l-ll) nyí . . .ott (l-ll)

ba . . . ancs (k-kk) szaká . . .as (l-ll) főké . . .en (p-pp) pu . . .al (f-ff)

bara . . . (k-kk) lá . . .adozik (b-bb) mi . . .ió (l-ll) sa . . .ban (k-kk)

8. Húzd alá a helyesen írt formát! x-edik – x-szedik iksz-lábú – ikszlábú y-al – y-nal

x-kromoszóma – X-kromoszóma Y-alakú idom – Y alakú idom y végű – y-végű

x-el – x-szel X. Y.-né – X. Y.-é y-os – y-nos

9. Írd be a helyes kezdőbetűket a zárójelben adott mássalhangzókkal! . . .ossuth . . .ozibeli (k, m) . . .lóra . . .otelban (f, h) . . .adách . . .zínházi (m, s) . . .iume . . .ttermet (f, é) . . .erihegyi . . .epülőtéren (f, r) . . .ukács . . .ürdőből (l, f) . . .nna . . zállodai (a, s) . . .ikelet . . .otel mellett (k, m) . . .irenze . . .izzériai (f, p)

10. Húzd alá a helytelen elválasztásokat, s a javítást írd le! galy-lyak köny-nyel dep-resszió csa-kis ép-púgy ma-dzag mene-dzser Ric-hárd A javítások:

kilog-ramm egysze-regy pro-gram edd-ze Pálf-fy még-is min-degy

11. Írd le helyes kezdőbetűkkel és központozási jelekkel! (A mondathatárokat jelöltük.) Aszékesfehérváriistvánkirálymúzeumbanőrzöttleletekbizonyítjákhogyavárosterületénmárlegal ábbnégyezeréveélnekemberek|szentistvánmárkőfallalvetettekörülatelepüléstfelépíttette azelsőszékesegyházat|körülbelülötszázévigebbenatemplombankoronáztákakirályokatatöbbi közöttmátyástis|avárosközpontjaaszabadságtér|azaranyjánosutcaésakossuthutcaközöttdombon találjukabarokkstílusbanépítettpüspökitemplomotsmelletteszékesfehérváregyiklegérdekesebb műemlékétaszentannakápolnát|atérközepénháromoroszlánhátánazországalmaszépköralakú szoborkompozíció|atértőlkeletresétálvaérünkelakirályipalotaésaszékesegyházhelyénkialakított romkerthez|akőtárbanláthatjukistvánkirálykőkoporsóját|afeltártbazilikábantizenhétkirályt temettekeléssírjukhelyétmegjelölték|aszabadságtérrőlamárciustizenötödikeutcánjutunk elavirágórához|előrejobboldaltvanazistvánkirálymúzeumállandókiállításának címeszékesfehérvárezeréve|abartókbélatérentaláljukacsókistvánképtárat|amárciustizen ötödikeutcábanvanapatikamúzeumisrokokóberendezéseezerhétszázötvennyolcbankészült|

209

A 2000. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Bezerédi Zsófia Kecskemét, Református Kollégium; tanára: Krettné Bagi Márta Szakközépiskolák: Fejes Edit Szentes, Boros Sámuel Szakközépiskola; tanára: Fári Mónika Szakiskolák: Vörös Lívia Zsuzsanna Kaposvár, Széchenyi István Szakiskola; tanára: Tarné Marosvári Mária Határon túli kategória: Szabó Zsuzsanna Ipolyság, Magyar Tannyelvű Gimnázium; tanára: N. Tóth Anikó

A verseny kötetének tartalma: A helyesírás és a millennium. Gyula, 2002. (A 2001. évi verseny anyagával együtt.)

210

IMPLOM JÓZSEF Középiskolai Helyesírási Verseny

Kárpát-medencei döntő Gyula, 2001. február 23.

Tollbamondás A Magyar Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy 2000. január 1-jétől 2001. augusztus 20áig tart a millenniumi év. Ez alatt az idő alatt számos megmozdulást szerveznek és szerveztek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Széphalomtól, Kazinczy Ferenc falujától a zalai magyar– osztrák–szlovén hármas határig. Egymást rég nem látott ismerősök beszélgethetnek a villányi szőlőültetvényektől a balassagyarmati magyar nőknek állított emlékműig. Vezető kormánytisztviselők jubileumi zászlót nyújtanak át a kistelepülések és a nagyvárosok önkormányzati vezetőinek, sőt a millenniumi országzászlóból nemcsak a trianoni határok közötti falvakba, városokba jut, hanem a határon túli magyar ajkú közösségekhez is. A rendezvények koordinálására a Magyar Millenniumi Emlékbizottságot kérték fel. Az ünnepi alkalmaknak mintegy másfél éves színes forgatagában aligha igazodik el könnyen az érdeklődő: kulturális és sporttalálkozók zajlanak, a hazalátogatók és vendégségbe menők vetélkedéseivel gyarapodnak a hazánkra vonatkozó ismeretek, s ráadásul a közönség is jól érezheti magát. Az Országgyűlés döntése a költségvetési összegek tervezésében figyelembe vette a megvalósítandó célokat: az emlékbizottság kereteinek meghatározásában az ünnepségek, versenyek, kiállítások pályázati támogatását. Nem panaszkodhatott az érdeklődés hiányára a budapesti Parlament személyzete sem: a koronaékszereket és az osztrák–magyar monarchiabeli épületet megtekintő turistacsoportok a millenniumi időszak folyamán egymás után érkeztek, nem is szólva a tavasztól őszig tartó főszezon tömegeiről. Látogatták és látogatják sokszoknyás népviseletbe öltözött asszonyok és négy-öt éves óvodások, családok, rokonok, továbbképzésben részt vevők egyaránt. Se szeri, se száma azoknak a megnyilvánulásoknak, amelyek nem a múltbeli eseményekre, hanem az előttünk álló lehetőségekre irányítják a figyelmünket. Mint ilyenkor szokásos, nagymértékben kibővül azoknak a köre is, akik a hagyományos magyar szalmaláng-lelkesedés jegyében szivárványszínű álmokat kergetnek; de azoké is, akik a legcsekélyebb nehézség láttán is kétségbe vonják a sikert, és kétségbeesnek. Hogyan tovább, mi lesz ez év augusztus 20-a után? Bizonyára nem tévedünk, ha azt valljuk: ezt a maroknyi országot – ezekkel az itt élő emberekkel, reménykedőkkel és ború- látókkal, terveket szövőkkel és máról holnapra élőkkel – várja az Európai Unió. S hogy ne várjon bennünket hiába, abban segíthet majd, hogy volt egyszer a Kárpát-medencei magyarságnak egyetlen húsz hónapos éve: a millennium emlékéve.

211

Feladatlap 1. Írd be a j-t vagy ly-t! se....pít, aszá...., bó....a, eré...., sú....tja, esté...., re....té....es, erek....e, roba...., papagá....

2. Írd be a zárójelben adott szópárból a megfelelőt! Félek, hogy a testvérem ................................................... a zsebpénzét az automatával. (eljátsza-eljátssza) István ................................... és nénje minden sorozatot ismer a tévéből. (bátyja – báttya) Ne haragudj, ez csak ............................... diákcsíny. (aféle – afféle) Ha érettségi után ................................................................, igénybe vehetem a diákhitelt. (tovább tanulok – továbbtanulok) A ................................................ hallgatók szeptembertől költségtérítést fizetnek az egyetemen. (határon túli – határontúli) Nagyanyám ............................................................................ kínálta meg a gyerekeket. (bundás kenyérrel – bundáskenyérrel) A várost ......................................... légijárat kötötte össze. (Bonnal – Bonn-nal) Az .......................... bevezetése hamarosan várható. (euro – euró) A ballagás után a ..................................................................................... lesz az ünnepi ebéd. (Mátyás étteremben – Mátyás Étteremben) Apunak ...................................................................... vettem a névnapjára. (sörös poharakat – söröspoharakat)

3. Válaszd el a megjelölt magánhangzók között a következő szavakat! Visegrád, félig, bodza, vasérc, Bologna, kertért, Pesten, Babitsék, peches, Perczelt, Boncza, meccsen

212

4. Írd be a zárójelben adott igék felszólító alakját! Ne ...................................... őt, mert megsértődik! (kinevet)

Én nem haragszom rá, te is ....................................... neki, amit tett! (megbocsát)

Azt javaslom, hogy ....................................... a hajad. (befest)

Tusolj hideg vízzel, így ....................... magad! (edz)

Egyetek sok gyümölcsöt és zöldséget, hogy nagyra ...................................! (nő)

A cipőfűződet gondosan ..........................................., mert elesel! (beköt)

Úgy menj be, hogy ne ....................................... a lépteid, ne ............................... a többieket! (hallatszik)

(felébreszt)

Itt az ideje, hogy .............................................. a korhadt ágakat! (lemetsz)

Úgy ...................................... mindent, hogy Anyunak is ..............................................! (hagy)

(tetszik)

Ha csalódtál benne, ne ................................... neki többé! (hisz)

5. Írd le -i melléknévképzővel! Palicsi-tó, Nyugat-Dunántúl, Szent Anna-tó, Balatonalmádi, Észak-Erdély, Tátra hegység, Ipoly-part, Sidney, Gyilkos-tó 6. Írd le az alábbi betűsort szavakra, mondatokra központozási jelekkel tagolva! Aföldönkétmilliárdésnéhányszázmillióemberélígymondjáktudjadtehátkétmilliárdésnéhányszáz millióesélyevanannakhogyszavadatcselekedetedetfélreértikahányemberélaföldönannyiafélreér tésesélyeéslehetőségeezanagyszerűésfélelmesazemberiéletbenezavégzetesmindenemberimegny ilatkozásbanésvállalkozásbanaztmondod„fehér”vagy„fekete”deavilágonfehérekésfeketékiséln ekigazsegyfehérszemébenmásafeketemintegyfeketeszemébensvégtelenülmáskénttükröződikmin denemberilélekbenavilágmindenkiejtettleírtszónakmásésmásazengéseazemberiéletvégtelenfélr eértéseköröksorozatánakkörforgásaefélreértésekösszegeazaszínesbonyolultfélelmesésnagyszer űcsodamelynekgyűjtőneveazember (Márai Sándor)

213

7. Húzd alá a hibásan írt formákat! Írd le őket helyesen! kilencszáz ezer, ezerszeres, öt-hat ezer, néhányezer, Ezeregy-éjszaka, ezerjófű, ezermesterbolt, ezerszámra, ezerféle, három havonként, öt hónaponként, vízi labda, út menti, aludt tej, papír zsebkendő, egyes számban, nap nap után, matematika tanítás, giz-gazos, végestelen végig, nyelvtan könyv, történelem óra, várva-várunk, légiposta, útitárs, papír doboz, kétezer-száztíz 8. Írj egy-egy mondatot az alábbi kifejezésekkel! háromemeletes, három emeletes, öt hetes, öthetes, több gyermekes, többgyermekes, sok milliós, sokmilliós

9. Tagold írásjelekkel, hogy igaz legyen! Hárman voltak: az én uram a gazda a vőm ga. Négyen voltak: az én uram a gazda a vőm ga. Öten voltak: az én uram a gazda a vőm a Hatan voltak: az én uram a gazda a vőm a

a lányom ura János Jancsi a szola lányom ura János Jancsi a szollányom ura János Jancsi a szolga. lányom ura János Jancsi a szolga.

10. Mutasd be lakóhelyed környékét! (Szerepeljen benne intézmény, város/falu, utca, bolt, víz, domborzat neve, vendégcsalogató nevezetesség; legalább hat mondat, tíz név!)

11. Javíts! A helyes formákat írd le! Elkapták a vírus „alkotóját” Hollandiában tegnap letartóztatták a számítógépeket fenyegető „Kurnyikova-vírus” felttételezett alkotóját, miután feladta magát a rendőrségen. A húszéves fiatalembert Sneek városában vették őrizetbe, miután azt állította: ő küldte szét a világban e-mailben a teniszcsillag digitális fotójának álcázott vírust. A vírus a levelezőrendszereknek okozott vészes lassúságot, sőt számos szolgáltatórendszert leis fagyasztott.

................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................ ................................................................

Megszűnhet a pincekönyv A jövőben a szőlőpincekönyvet a származási bizonyítvány egy másolata helyettesítené, ami a termelőnél maradna. Ez az egyszerűsítés töb b mint százezer termelőt érint majd – mondta Z sikla Győző FKGP-s honatya tegnap, a Földm-

214

................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................

űvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott tárgyalást követően. Az úgynevezett borpincekönyv kérdésében nem született mindenben egyezség, ezért a nézetkülönbségek áthidalására március 30-ig új borpincekönyv-tervezetet k észít a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. .................................................................

A 2001. évi verseny kategóriagyőztesei: Gimnáziumok: Kozma Judit Érd, Vörösmarty Mihály Gimnázium; tanára: Kaposi József Szakközépiskolák: Horváth Zoltán Salgótarján, Táncsics Mihály Szakközépiskola; tanára: Vinczéné Járinka Magdolna Szakiskolák: Szokoli Krisztina Érd, Kós Károly Szakképző Iskola; tanára: Bencze Zsuzsanna Határon túli kategória: Babós Noémi Kézdivásárhely, Bod Péter Líceum; tanára: Vikol Erzsébet

A verseny kötetének tartalma: A helyesírás és a millennium. Gyula, 2002. (Péntek Jánosnak ajánlva) Péntek János szakmai életrajza Péntek János főbb publikációiból Szathmári István: Nyelvünk megtartó ereje Bencze Lóránt: A keresztény magyar művelődés kezdeteiről Péntek János: Ezredfordulós esélyek és veszélyek anyanyelvünk használatában Balázs Géza: A vizuális nyelv és az írás Szathmári István: Miről tájékoztat a Magyar helyesírási szótár? A. Jászó Anna: A magyar nyelv tanítása az ezredfordulón Péntek János: Milyen magyar nyelvet tanítsunk? Benkes Zsuzsa: A kerettantervhez készülő új tankönyvsorozat első kötete elé A. Jászó Anna: Irodalmi nyelvünk tanítása az ezredfordulón Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, 2000. (feladatok – végeredmény – értékelés) Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, 2001. (feladatok – végeredmény – értékelés) Az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny bázisiskolái

215

A házigazda, Kereskényi Miklós, az Erkel Ferenc Gimnázium igazgatója elköszön

216