Természettudomány. Tanulási program 3.3. Organizmusok, viselkedés és egészség

3. főszakasz / Természettudomány Tanulási program 3.3. Organizmusok, viselkedés és egészség

1

Nemzeti alaptanterv – hivatkozások 3. főszakasz Az e-Bug csomag tartalma

TERMÉSZETTUDOMÁNY

INTERDISZCIPLINÁLIS HIVATKOZÁSOK

1. Mikroorganizmusok 1.1. Bevezetés 1.2. Hasznos mikrobák 1.3. Káros mikrobák 2. A fertőzések terjedése 2.1. A kéz higiéniája 2.2. A légúti higiénia 2.3. Szexuális úton terjedő betegségek 2.4. Szexuális úton terjedő fertőzések 3. A fertőzések megelőzése 3.1. A test természetes védekezőrendszerei 3.2. Vakcinák (védőoltások) 4. A fertőzések kezelése 4.1. Antibiotikum- és gyógyszerhasználat

A tantervi hivatkozások a nyomtatáskor fennálló állapotot tükrözik, a nemzeti alaptanterv későbbi változásairól az e-Bug webhelyén tájékozódhat: www.e-bug.eu 2

Üdvözöljük az e-Bug programban! Az e-Bug azért jött létre, hogy a gyerekek számára iskolai keretek között mutassa be a mikrobák világát. Ezt az anyagot a brit Health Protection Agency (Egészségvédelmi Intézet) és a brit Egészségügyi Minisztérium ingyenesen terjeszti a Nagy-Britanniában dolgozó tanárok között. A program célja, hogy fejlessze a tanulók egészségügyi tudatosságát, és elmélyítse természettudományos érdeklődésüket. Az eszközök oktatási célra szabadon sokszorosíthatók, forgalmazásuk azonban tilos. Az e-Bug az Európai Bizottság által létrehozott kezdeményezés, melynek célja a 2. és 3. Főszakasz elnevezésű, a brit Oktatási Minisztérium és a QCA (a nemzeti tantervet felügyelő bizottság) alap- és középszintű oktatási intézményekre vonatkozó elveinek megfelelő tantervi kiegészítés kidolgozása. Fő célkitűzése, hogy a fiatalokat megismertesse a mikrobákkal, megtanítsa nekik az antibiotikumok helyes használatát, elmagyarázza, hogyan terjednek a fertőzések és hogyan előzhetjük meg őket megfelelő tisztálkodással és védőoltások alkalmazásával. Az oktatási anyagból megérthető, hogy az antibiotikumok fontos készítmények, helyes használatuk nagyon fontos. Az e-Bug fejlesztésébe több mint tizenkilenc európai országot vontunk be, és az eredményeket háromezernél is több angol, cseh és francia gyermek oktatása során teszteltük. Az e-Bug-csomaghoz egy weboldal is tartozik, ahonnan az ahhoz kapcsolódó összes segédanyagot, videobemutatót valamint kiegészítő feladatokat le lehet tölteni. A weboldal interaktív játékokat is tartalmaz, melyek játékosan segítik a legfontosabb tudnivalók elsajátítását. A teljes csomag kilenc témából áll, melyek négy nagyobb fejezetre oszlanak. Ezek akár egymás után, akár a 45 perces órákhoz igazítva egyenként is taníthatók. Az egyes fejezetek tartalmaznak a tanároknak szóló háttér-információkat, részletes óratervet, módosítható feladatlapot és a tanulók számára kiosztható jegyzeteket, valamint:    

Kreatív, kutatásalapú feladatokat kínál az aktív tanulás elősegítésére Tartalmazza a várható tanulási eredményeket, melyek a mikrobákra, az egészség és a gyógyítás fontosságára hívják fel a tanulók figyelmét Arra biztatja a diákokat, hogy saját egészségükkel bánjanak felelősséggel Hangsúlyozza a körültekintő antibiotikum-használat fontosságát

A csomag az e-Bug weboldalán található bemutatókkal, képekkel és videókkal együtt vagy külön is használható. Ezúton mondunk köszönetet mindenkinek, aki az anyag kidolgozásában részt vett, különösen a brit, a francia és a cseh tanároknak és diákoknak, akik a csoportos foglalkozások és a kiértékelési eljárás során hozzájárultak, hogy ez az anyag ne csak szórakoztató, de hasznos is legyen. Bízunk benne, hogy a felnövekvő generáció már bölcsebben fog bánni az antibiotikumokkal. Az oktatói visszajelzések felbecsülhetetlen értékűek számunkra, mivel segítségükkel az e-Bug program anyaga folyamatosan bővül és fejlődik. Kérjük, hogy észrevételeit, kérdéseit és javaslatait az alábbi címre továbbítsák: The Primary Care Unit Public Health England Microbiology Department Gloucester Royal Hospital Great Western Road Gloucestershire GL1 3NN Vagy látogassa meg az e-Bug webhelyét a www.e-bug.eu címen. Reméljük, örömét leli az e-Bug használatában, és az itt összegyűjtött tudásanyagot hasznosnak találja a tanítás során.

Dr. Cliodna A.M. McNulty A Primary Care Unit (egészségügyi alapellátási egység) vezetője Public Health England (Egészségvédelmi Intézet) Anglia

3

4

e-Bug A mikrobákat és a betegségeket bemutató, egész Európára kiterjedő oktatóanyag Programvezető (Egyesült Királyság) Dr. Cliodna A.M. McNulty MB BS, a brit Royal College of Pathologists (Királyi Belgyógyászati Tudományos Társaság – MRes) tagja Oktatásianyag-fejlesztő Dr. Donna M. Lecky BSc MRes Weblap- és játékfejlesztő David Farrell Az alábbi személyekkel együttműködésben: Belgium

Prof. Herman Goossens / Dr. Niels Adriaenssens / Dr. Stijn De Corte

Cseh Köztársaság Prof. Jiri Benes / Dr. Tereza Kopřivová Herotová Dánia

Dr. Jette Holt / Marianne Noer

Anglia

Dr. Cliodna McNulty / Prof. Julius Weinberg / Dr. Patty Kostkova

Franciaország

Prof. Pierre Dellamonica / Dr. Pia Touboul / Dr. Brigitte Dunais

Görögország

Prof. Jenny Kremastinou / Dr. Koula Merakou / Dr. Dimitra Gennimata

Olaszország

Prof. Guiseppe Cornaglia / Dr. Raffaella Koncan

Lengyelország

Prof. Pawel Grzesiowski / Dr. Anna Olczak-Pienkowska

Portugália

Dr. Antonio Brito Avo

Spanyolország

Dr. José Campos

Horvátország

Dr. Arjana Tambic Andrasevic

Finnország

Prof. Pentti Huovinen

Magyarország

Dr. Ternák Gábor

Írország

Dr. Robert Cunney

Lettország

Dr. Sandra Berzina

Litvánia

Dr. Rolanda Valinteliene

Szlovákia

Dr. Helena Hupkova

Szlovénia

Dr. Marko Pokorn

A program az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának köszönhetően valósult meg.

5

6

A csomag tartalma 1. Mikroorganizmusok 1.1. Bevezetés

1.2. Hasznos mikrobák

1.3. Ártalmas mikrobák

2.

Ebben a fejezetben a tanulók megismerkednek a mikrobák világával. Tanulnak baktériumokról, vírusokról és gombákról, megismerik a mikrobák különféle formáit, és megértik, hogy ezek az organizmusok mindenütt jelen vannak. A feladat központi eleme a joghurtkészítési kísérlet, melyből a diákok megértik, hogy vannak hasznos mikrobák is. A különféle betegségek részletes vizsgálata során a diákok megtanulják, hogy az ártalmas mikrobák hogyan és testünk mely részén betegítenek meg bennünket. A diákok próbára teszik tudásukat a különféle ártalmas mikrobák által okozott betegségek vizsgálata közben.

A fertőzések terjedése

2.1. A kéz higiéniája

A diákok osztálytermi kísérletben győződhetnek meg arról, hogy a mikrobák érintés útján terjedhetnek emberről emberre és megtanulják, miért fontos az alapos kézmosás.

2.2. A légúti higiénia

A hatalmas tüsszentést imitáló érdekes kísérlet során a diákok megtanulják, hogy a mikrobák könnyedén terjednek köhögéssel és tüsszögéssel. Az osztály által közösen végrehajtott feladat bemutatja, milyen könnyen elkaphatók a szexuális úton terjedő betegségek. A chlamydiát példaként használva az erős érzelmi töltetű történetek és animációk segítenek megérteni az egyén fertőzésre való fogékonyságát, és hogy milyen súlyos következményekkel járhat a fertőzés.

2.3. Szexuális úton terjedő betegségek 2.4 Szexuális úton terjedő fertőzések

3.

A fertőzések megelőzése

3.1. A test természetes védekezőrendszerei

A részletes bemutatókból és animációkból a diákok megtudhatják, hogyan veszi fel a test a harcot nap mint nap az ártalmas mikrobákkal. Ez a fejezet a teljes anyag utolsó két fejezetének elsajátításához szükséges tudásanyagot tartalmazza.

3.2. Védőoltások

Ebben a feladatban a tanulók egy olyan játékban vesznek részt, melyből kiderül, hogy a védőoltások hogyan szolgálják a fertőzések terjedésének megelőzését, és miért fontos a csordaimmunitás.

4. A fertőzések kezelése 4.1. Antibiotikumok

Ebben a szórakoztató feladatban a diákok egy laboratóriumi asszisztens szerepébe bújhatnak: az a feladatuk, hogy az agarlemezeken végrehajtott antibiotikum-tesztek segítségével megállapítsák, hogy a beteg milyen betegségben szenved. 7

8

Az 1.1. fejezet a mikrobák világát mutatja be a tanulóknak, akik először a mikrobák különféle típusait és alakzatait tanulmányozzák, majd a hasznos és a káros mikrobákat vizsgálják meg alaposabban. A bevezető feladatban a tanulók egy interaktív kártyajáték segítségével a mikrobák különféle típusaival és alakzataival ismerkedhetnek meg. Kiegészítő feladatként a diákok a témához kapcsolódó plakátokat is készíthetnek, így még jobban rögzül mindaz, amit a mikrobák felépítéséről tanultak. Ha a tanulók szívesebben kutatják a tudományág történetét, választható feladatként olyan plakátot is készíthetnek, amely időszalagon mutatja be a mikrobiológia fejlődését.

TANULÁS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI

Campylobacter

NEMZETI ALAPTANTERV

HIVATKOZÁSOK Becsült tanítási idő 50 perc

A tanulók megtanulják, hogy:  három különböző típusú mikroba létezik.  a mikrobák mindenhol megtalálhatók. Az ügyesebb diákok megtanulják, hogy:  az emberi testben élnek hasznos baktériumok is  a mikrobák különböző méretűek lehetnek. 9

1.1. Mikroorganizmusok Bevezetés Háttér-információ: Kulcsszavak Baktériumok Baci Sejt Csillószőrök Citoplazma Kór DNS Flagellum (ostor) Gombák Kórokozó Mikroba Mikroorganizmus Mikroszkóp Kórokozó RNS Vírusok

Szükséges anyagok tanulónként: a KJ 1 egy-egy példánya a KJ 2 egy-egy példánya a KJ 3 egy-egy példánya a KJ 4 egy-egy példánya

Előkészületek Vágjon ki és ragasszon kartonra csoportonként egy csomag kártyát a KJ 2– KJ 4 lapokból.

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok: 

a feladatot bemutató film



mikrobákat ábrázoló fényképek



a KJ 1 lap PowerPoint formátumban



a mikrobák különböző méreteit szemléltető animáció.

A mikroorganizmus szabad szemmel nem látható élő organizmus. Ezek a számunkra jótékony vagy káros szervezetek a földön szinte mindenhol megtalálhatók (erről bővebben majd a későbbi fejezetekben lesz szó). Bár a mikrobák rendkívül kicsik, alakjuk és méretük igen sokféle lehet. A mikrobáknak három fő csoportjuk van: A vírusok a legkisebb mikrobák, és általában károsak az emberre. A vírusok önmagukban nem életképesek. Ahhoz, hogy életben maradjanak és szaporodjanak „gazdasejtre” van szükségük. A gazdasejtbe jutva gyorsan elszaporodnak, minek során elpusztítják a sejtet! A gombák olyan többsejtű szervezetek, amelyek hasznosak és károsak is lehetnek az emberre. A gombák táplálékukat elpusztult szerves anyag lebontásával vagy a gazdaszervezeten parazitaként élősködve szerzik meg. A gombák mérete igen változó, a mikroszkopikustól a hatalmasig terjedhet, gombaféle a humusz, az erdőben található kalapos gomba és a penész is. Az ártalmas gombák fertőzést okozhatnak, vagy elfogyasztva mérgezőek lehetnek. Azért akad sok hasznos faj is, például az antibiotikumban található, penicillint termelő Penicillium gomba és az ehető csiperke. A gombák a levegő közvetítésével, apró magszerű spórákkal szaporodnak. Apró spórák például kenyérre vagy gyümölcsre kerülve azonnal kinyílnak, és ha a körülmények is megfelelőek (a nedves, dohos helyeket kedvelik), szaporodni kezdenek. A Baktériumok egysejtű szervezetek, amelyek 20 percenként egyre gyorsuló ütemben képesek szaporodni. Némelyikük (pl. a Staphylococcus aureus) szaporodás közben az emberre rendkívül káros és az egészségre ártalmas mérgeket (toxinokat) termel. Akadnak viszont teljesen veszélytelen baktériumok is, sőt egyes példányok kifejezetten hasznosak (pl. a Lactobacillus az élelmiszeriparban) és az ember számára nélkülözhetetlenek (pl. a növények növekedésében szerepet játszó Rhizobacterium). Az ártalmatlan baktériumokat nem patogénnek, míg a károsakat patogénnek nevezzük. A baktériumok 70%-a nem patogén, vagyis ártalmatlan mikroorganizmus. A baktériumokat alakjuk szerint egyszerűen három csoportba lehet sorolni – coccusok (gömbszerűek), bacillusok (pálcikaalakúak) és a csavart alakúak. A coccusok elrendeződésük szerint ugyancsak három csoportra oszthatók: staphylococcusok (sejtcsoport), streptococcusok (láncolat) és a diplococcusok (két sejt). A tudósok az alakzatok alapján határozzák meg, hogy a betegnek milyen fertőzése van. Minden más élő szervezethez hasonlóan a mikrobák növekedésének is vannak feltételei. E feltételek természetesen a mikroba élőhelyétől is függnek. Azok a mikrobák például, amelyek az emberi szervezeten belül élnek, a 37 Celsius fokos hőmérsékletet kedvelik, míg a mélytengeri hőforrásokban élők ennél sokkal magasabb, a sarkkörön találhatóak pedig ennél alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek. A mikrobák táplálékszükséglete is változó. Egy esetleges környezeti változás kiirthatja a mikrobákat, de mivel ezek a szervezetek rendkívül alkalmazkodóak, fokozatos változás esetén képesek adaptálódni a környezethez (ez történik például az antibiotikum-rezisztencia esetében is).

10

1.1. Mikroorganizmusok Bevezetés

Bevezetés 1. Az óra elején kérdezze meg a diákoktól, hogy mit tudnak a mikrobákról. A legtöbb tanuló tisztában van azzal, hogy a mikrobák betegségeket okozhatnak, de azt talán nem tudják, hogy vannak köztük jótékony hatásúak is. Kérdezze meg az osztályt, hogy hol keresnék először a mikrobákat. Tudják-e, hogy milyen fontosak számunkra a mikrobák? 2. Magyarázza el, hogy a mikrobák a földön élő legkisebb élőlények és, hogy a mikroorganizmus szó a mikro: kicsi és az organizmus: élet szavak összetételéből áll. A mikrobák olyan aprók, hogy mikroszkóp nélkül nem is láthatók. Az első mikroszkópot Anthony van Leewenhoek készítette 1676ban. Az otthona közvetlen környezetében lévő különféle dolgokat vizsgálta, a fogáról lekapart lepedékben talált élőlényeket (baktériumokat) pedig animaculáknak („állatkáknak”) nevezte el. 3. Mutassa meg a tanulóknak, hogy három különböző típusú mikroba létezik: baktérium, vírus és gomba. Szemléltesse a KJ 1 lappal, hogy ez a három mikrobafajta miként tér el egymástól formára és méretre. A www.e-bug.eu webhelyen található internetes feladat segítségével bemutathatja, hogyan különül el egymástól mérete szerint a baktérium, a vírus és a gomba. 4. Hívja fel a figyelmet arra, hogy noha néhány mikroba betegséget okoz, léteznek hasznos mikrobák is. Kérje meg a diákokat, hogy mondjanak példát hasznos mikrobára. Ha nem tudnak válaszolni, a pozitív hatásokat a joghurtkészítéshez nélkülözhetetlen Lactobacillussal, a beleinkben megtalálható, emésztést segítő probiotikus baktériumokkal és az antibiotikum pencillinjének készítésekor használt Penicillium gombával szemléltesse. 5. Hangsúlyozza ki, hogy a mikrobák MINDENHOL ott vannak – a belélegzett levegőben, az elfogyasztott ételen, a vízben, amit megiszunk, a testünkön és a testünkben. Nyomatékosítsa, hogy bár vannak káros hatású, az emberi szervezetet legyengítő mikrobák, a számunkra hasznosak sokkal gyakoribbak.

Fő feladat Ebben a feladatban a diákok 3–4 fős csoportokat alkotva kártyajátékot játszanak, melynek segítségével megtanulhatják a mikrobákkal kapcsolatos terminusokat, a mikrobák nevét, a méretbeli különbségeket, a káros hatásokat, illetve azt, hogy az egyes mikrobák ellenállnak-e az antibiotikumnak. A mikrobák méretére és a fajok számára vonatkozó számadatok az anyag kidolgozásának idejére érvényesek; mivel nap mint nap újabb mikrobákat fedeznek fel, a már ismerteket pedig újraosztályozzák, ezek a számok változhatnak. A kártya fejlécében látható egyéb számok csak tájékoztató jellegűek, nehéz is lenne konkrétan megadni őket, hiszen például az antibiotikumnak ellenálló, így az emberre káros baktériumok száma napról napra növekszik. Játékszabályok 1. Az osztó összekeveri, majd lefordítva szétosztja a kártyákat a játékosok között. A játékosok egy pakliba fogják a lfelfelé fordított lapokat úgy, hogy csak a legfelső lap legyen látható. 2. Az osztó balján ülő játékos bemondja a kártyáján található valamelyik számadatot (pl. méret: 50), majd az óra járásával megegyező irányba haladva, sorban minden játékos bemondja ugyanezt az adatot. Akinek a kártyáján a legnagyobb szám szerepel, megkapja a többi játékos felső lapját, melyeket aztán a saját paklijának aljára tesz. A kör nyertese ezután kiválaszthatja, melyik adatot mondja be a következő körben. 3. Ha kettő vagy több játékos kártyáján ugyanaz a szám szerepel, akkor minden felső kártyát be kell dobni középre, és újra az előző játékos választ egy adatot. Aki ekkor nyer, az az előbb középre dobott kártyákat is elnyeri. A játékot az nyeri, akinek az összes kártyát sikerül összegyűjtenie.

11

1.1. Mikroorganizmusok Bevezetés Minden tanulónak 1. A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy a tanulók megértették-e a feladatot: a. Mik azok a mikorobák? A mikrobák szabad szemmel nem látható élő organizmusok. b. Hol találhatók a mikrobák? A mikrobák mindenhol megtalálhatók. c. Mi az a három kategória, melybe a baktériumok alakjuk alapján besorolhatók? Vannak a bacillusok (pálcikák), a coccusok (gömbök) és csavart alakúak. d. Mi a baktériumuk és vírusok közötti legfőbb különbség? A baktériumok a vírusoknál sokkal összetettebb organizmusok, és jóformán BÁRHOL megélnek, a vírusok azonban csak egy gazdasejtben képesek életben maradni. e. Vizsgálják meg a feladatban szereplő mikrobákat az alapján is, hogy melyik fajta káros és melyik hasznos az ember számára. Ellenőrizze, hogy a diákok biztosan megértettéke, a mikrobák miért lehetnek hasznosak vagy károsak, esetleg hasznosak és károsak egyszerre. Az emberre veszélyes mikrobák általában valamilyen fertőzést okoznak. Az is előfordulhat azonban, hogy a kutatók számára épp egy ilyen, egyébként kellemetlen tüneteket okozó – például a hasmenést kiváltó E.coli vagy Salmonella – baktérium bizonyul a leghasznosabbnak. A kutatásokból sok mindent megtudhatunk a mikrobákról általában és arról is, miként tudja őket hasznosítani például a géntechnológia vagy az oltóanyagokat kifejlesztő gyógyszeripar. Kiegészítő feladat Ossza az osztályt 3–10 fős csoportokra. Minden csoport készítsen plakátot a következő témák egyikében: 1. Válasszanak ki egy baktériumot, vírust vagy gombát, például a Salmonellát, az Influenzát vagy a Penicilliumot, és tüntessék fel a plakáton ennek a. szerkezetét b. élőhelyeit c. az emberre gyakorolt jótékony vagy káros hatásait d. a növekedéséhez szükséges sajátos feltételeket VAGY 2. A diákok elkészíthetik a mikrobakutatás történetét bemutató plakátot is. Erre a következő adatok kerülhetnek fel: a. 1676: van Leewenhoek házi készítésű mikroszkópjának segítségével felfedezi az úgynevezett „animaculákat” (állatkákat) b. 1796: Jenner felfedezi a himlő elleni védőoltást c. 1850: Semmelweis a betegségek terjedésének megakadályozása céljából felhívja a figyelmet a kézmosás fontosságára d. 1861: Pasteur felfedezi, hogy a baktériumok nem spontán regenerációval keletkeznek e. 1884: Koch publikálja azon feltevését, miszerint a mikroba és a betegség között okokozati kapcsolat van f.

1892: Ivanovszkij felfedezi a vírusokat

g. 1929: Fleming felfedezi az antibiotikumokat. 12

Gombák

Baktériumok Sejthártya

Kapszid

Vírusok

Kromoszóma

Komplex (Bakteriofág – baktériumokat megfertőző vírus)

Spóratok Nukleinsav

Sporangiofóra Glikoproteinek

Sejtfal Rhizoidok

Citoplazma

Spóratok: Spóratermelő test Sporangiofóra: A spóratokot hordozó rostos szár. Rhizoidok: A talaj alatti gombafonalak a tápanyagfelvételért felelősek.

A baktériumok szabadon élnek, és mindenhol megtalálhatók. Kromoszóma:

A vírusok önállóan NEM, csak egy másik élő sejtben vagy gazdaszervezetben képesek megélni. Kapszid

A sejt genetikai örökítőanyaga (DNS-e).

A sejt örökítőanyagát tartalmazó kettős lipidréteg.

Sejtfal:

Glikoproteinek

A peptidoglycan rétegből álló sejtfal adja a baktériumsejt alakját.

Két funkciójuk van:

Sejthártya: A sejtfal belsejét borító réteg, amely körülhatárolja a sejttartalmat, valamint megakadályozza egyéb anyagok ki- és bejutását. Citoplazma: A sejten belüli sejttartalmat körülfogó zselés anyag. 13

 a vírust a befogadósejthez kapcsolják  a vírus örökítőanyagát bejuttatják a befogadósejtbe. Nukleinsav Ez lehet DNS vagy RNS, de a vírusokban a kettő együtt ritkán található meg. A vírusok többsége RNS-t tartalmaz.

Tobamovírus

Max. méret (nm) ................................... Fajok száma ........................... Az emberre veszélyes .............................. Az ember számára hasznos ...................... Antibiotikum-rezisztencia humans .......................

A-típusú influenza

18 125 12 34 n.a.

A Tobamovírus egy növényeket megfertőző vírusnemzetség, leggyakoribb fajtája a dohánymozaikvírus, mely a dohányt és egyéb növényeket megtámadva a levelek mozaikszerű elszíneződését okozza. A vírus a tudományos kutatások során rendkívül hasznosnak bizonyult.

Lymphocryptovirus

Max. méret (nm) ................................. Fajok száma ........................... Az emberre veszélyes .............................. Az ember számára hasznos ...................... Antibiotikum-rezisztencia .......................

110 7 37 2 n.a.

A csóklázat vagy más nevén mononukleózist a Lymphocryptovirus nemzetségbe tartozó Epstein-Barr vírus okozza. A betegek torokgyulladásra, nyirokcsomó-duzzanatra és súlyos fáradékonyságra panaszkodnak. A vírust közvetlen érintkezéssel – csókolózással vagy más poharának használatával – lehet elkapni.

Max. méret (nm) ................................. Fajok száma ........................... Az emberre veszélyes .............................. z ember számára hasznos ...................... Antibiotikum-rezisztencia .......................

90

Max. méret (nm) ................................. Fajok száma ...........................

1 146 12 n.a.

Az emberre veszélyes .............................. Az ember számára hasznos ...................... Antibiotikum-rezisztencia .......................

Az influenza ortomixovírusok okozta fertőzés. A lakosság 5–40 százaléka betegszik meg influenzában évente, de az emberek többsége néhány hét alatt felgyógyul. 1918-ban, mikor még nem ismerték az influenza elleni oltóanyagot, 20 millió ember halt bele a járványba.


180

Max. méret (nm) ..............................1500

10 74 5 n.a.

Fajok száma ........................... Az emberre veszélyes .............................. Az ember számára hasznos ...................... Antibiotikum-rezisztencia .......................

A Lyssavírus a növényeket és az állatokat egyaránt megfertőzheti. A Lyssavírus leggyakoribb fajtája a kutyák által terjesztett veszettség, mely világszerte eddig több mint 55 000 halálesetet okozott, de oltással megelőzhető.

Simplex vírus

Max. méret (nm) ................................... Fajok száma ...........................

Ebola

Lyssavírus

Max. méret (nm) ................................. Fajok száma ...........................

2 64 2 n.a.


A Herpes simplex

az egyik legrégebben ismert szexuális úton terjedő fertőzés. Sok esetben a herpesz fertőzés egyáltalán nem okoz tüneteket, de a fertőzöttek mintegy harmadánál csúnya hegesedés jelentkezhet.

14

A Filovírus okozza az Ebolaként ismert betegséget. Az Ebola ellen egyelőre nincs oltóanyag, a kialakult betegséget kezelni nem tudják, ezért az emberre nézve manapság ez az egyik legveszélyesebb vírus. Az Ebolába az áldozatok 50–90 százaléka belehal.

Varicellovirus

Rhinovirus

200

1 200 0 n.a.

25 2 28 14 n.a.

Több mint 250 féle vírus okozhat megfázásszerű tüneteket, de ezek közül a Rhinovirus a legelterjedtebb: a meghűléses megbetegedések 35 százalékát ez a vírus okozza. A Rhinovirus az orrból való kikerülése után még három órán át életképes. Ha a vírust tartalmazó váladék a kezedre és arról az orrodba kerül, már meg is betegedtél!

Max. méret (nm) ................................... Fajok száma ........................... Az emberre veszélyes .............................. Az ember számára hasznos ...................... Antibiotikum-rezisztencia .......................

200 2 21 7 n.a.

A bárányhimlőt a Varicella-Zoster vírus okozza. Ez az enyhe lefolyású, de rendkívül ragályos betegség közvetlen érintkezéssel (vagy cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszögéssel) terjed. A bárányhimlő elleni oltás felfedezése előtt gyermekként szinte mindenki átesett ezen a betegségen.

Saccharomyces

Penicillium

Max. méret (nm) 332, 000 ................................... Fajok száma ........................... 16 Az emberre veszélyes 64 .............................. Az ember számára hasznos 198 ...................... Antibiotikum-rezisztencia n.a. .......................

A Penicillium az a gombafajta, amely szó szerint megváltoztatta a világot. Ennek a bakteriális fertőzések legyőzésére alkalmazott antibiotikumnak az előállítása felfedezése óta nagy mennyiségben történik. Túlzott használata miatt azonban sajnos sok baktériumtörzs ellenállóvá vált az antibiotikumokkal szemben.

Stachybotrys

Tinea

19 1 184 n.a.

Max. méret (nm) 110,000 ................................... Fajok száma ........................... 12 Az emberre veszélyes 43 .............................. Az ember számára hasznos 14 ...................... Antibiotikum-rezisztencia n.a. .......................

A Saccharomyces cerevisiae gombát (azaz az élesztőgombát) már legalább hatezer éve használják sör és kenyér készítéséhez, de a borok erjedéséhez is szükség van rá, sőt az orvostudomány is széles körben alkalmazza. Az élesztő egyetlen sejtjéből mindössze hat óra leforgása alatt egymillió sejt lesz.

Bár számos gombafaj okozhat bőrelváltozásokat a lábon, az általában a negyedik és ötödik lábujj közötti viszketéssel, a bőr berepedésével járó lábgombásodást a Tinea gomba okozza. A lábgombásodás a lakosság majdnem 70 százalékát érinti.


10,000


Aspergillus

Max. méret (nm) .............................. 72,000 Fajok száma ........................... Az emberre veszélyes .............................. Az ember számára hasznos ...................... Antibiotikum-rezisztencia .......................

A

Stratchybotrys (a szalmán élősködő gomba) egy fekete színű, mérgező gombafajta. Bár önmagában nem patogén, számos egészségügyi problémát – kiütéseket, légzési nehézségekkel küzdők számára életveszélyes reakciókat – okozó méreganyagot termel.

Candida

Cryptococcus

2 83 2 n.a.

Verticillium

Max. méret (nm) ................. 101, 000, 000

Max. méret (nm) .............................. 7, 500

Max. méret (nm) .............................. 10,000

8,500,000 Max. méret (nm) ........................





200 47 124 n.a.

Az Aspergillus jótékony és káros hatásáról is ismert. Az ipar és az orvostudomány területén számos fajtáját használják. A világ citromsavgyártásának 99 százalékát adja, és a szélgörcsöt enyhítő gyógyszerek egyik alkotóeleme.

A

37 98 37 n.a.

Cryptococcus egy élesztőgomba-fajta. Leginkább arról ismert, hogy a HIVfertőzöttek és AIDS-betegek körében súlyos agyhártya- és agyvelőgyulladást okoz. A Cryptococcusok nagy többsége a talajban található, és az emberre veszélytelen.

44 74 175 n.a.

A Candida az emberi szájban, valamint gyomor- és béltraktusban található természetes baktériumflóra része. Normál körülmények között ez az emberek 80 százalékában megtalálható gomba nem okoz kóros tüneteket, túlszaporodása azonban kandidázist eredményezhet.

15

A

4 1 18 n.a.

Verticillium rothadó növényzetben és talajban található igen elterjedt gomba. Néhány fajtája rovarokra, növényekre és más gombákra nézve ártalmas lehet, az embereket azonban csak ritkán betegíti meg.

Salmonella

Chlamydia

Staphylococcus

Max. méret (nm) ..............................1000

Max. méret (nm) ..............................1000



3 37 1 5

A Chlamydia a Chlamydia trachomatis baktérium által okozott szexuális úton terjedő betegség. Az olyan enyhe tünetek mellett, mint a hüvely vagy a pénisz váladékozása, ez a bakteriális fertőzés komoly szövődményeket is okozhat: nőknél meddőséget, férfiaknál pedig heretájéki duzzanatot.

A pálcika alakú

Salmonella baktérium közismerten ételmérgezést és tífuszos lázat okoz. A fertőzés tüneteként hányás és hasmenés jelentkezik, de a legrosszabb esetben a beteg akár bele is halhat a szalmonellába.



2000 7 54 184 n.a.

Az emberi és állati belekben megtalálható E. coli baktérium sok fajtája ártalmatlan. Ráadásul az E. coli az egyik legtöbbet vizsgált élőlény a világon. Bizonyos esetekben azonban az E. coli húgyúti gyulladást és ételmérgezésszerű tünetekkel járó, súlyos hasüreggyulladást okoz.


A

1000 19 174 20 90

A nehezen kezelhető kórházi fertőzéseket az MRSA (a Meticillinnek ellenálló Staphylococcus aureus) baktériumok okozzák. Ezek a hagyományos Staphylococcus aureus olyan változatai, melyek már ellenállóvá váltak az antibiotikumokkal szemben.

Pseudomonas

Escherichia


3 89 15 40

126 50 150 80

Pseudomonas az egyik leggyakrabban előforduló mikroba; szinte minden környezetben fellelhető. Néhány fajtája ugyan okozhat betegséget, a Pseudomonas mégis inkább a lebontásban és a bioremediációban tölt be fontos szerepet.

Max. méret (nm) ..............................1500 Fajok száma ........................... Az emberre veszélyes .............................. Az ember számára hasznos ...................... Antibiotikum-rezisztencia .......................

125 0 195 10

A Lactobacillus egy igen elterjedt baktérium, amely az emberre általában veszélytelen. Megtalálható a vaginában, az emésztőrendszerben és kisebb mennyiségben a bélflórában. Az élelmiszeripar széles körben használja – főleg a joghurt- és sajtgyártásban.

16


1000 21 50 75 20

A Streptococcus baktériumok jelentős része a száj és a kéz közönséges baktériumflórájához tartozik, így az emberre nem veszélyes. Streptococcus baktériumok okozzák azonban a torokgyulladással járó megbetegedések 15 százalékát is. A torokgyulladás tünetei a hirtelen fellépő láz, gyomorfájás és a duzzadt torokmandulák.

Treponema

Lactobacillus

5000

Streptococcus


2000 3 115 8 10

A Treponema baktérium okozta szifilisz rendkívül ragályos betegség. A betegség bőrkiütésekkel és influenzaszerű tünetekkel kezdődik, súlyosabb esetben azonban agykárosodást, sőt halált is okozhat. A szifilisz antibiotikummal kezelhető, újabban azonban egyre több, antibiotikumnak ellenálló fajtája is előfordul.

1.2. fejezet: Ebből a fejezetből kiderül, hogy milyen lehetőségek és eszközök állnak rendelkezésünkre egyes mikrobák hasznosítására. Joghurtkészítés közben a tanulók a gyakorlatban is elsajátíthatják, miként használják a mikrobákat az élelmiszeriparban. A kiegészítő feladat további kérdések feltevésére ösztönzi a tanulókat, akik mikroszkóp segítségével megfigyelhetik a joghurtkultúrában található hasznos baktériumokat.

TANULÁS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A tanulók megtanulják, hogy:  egyes mikrobák segítenek egészségünk megőrzésében  a legtöbb mikroba jótékony hatással van ránk  egyes mikrobákat hasznos munkára lehet fogni Az ügyesebb diákok megtanulják, hogy:  a szervezetünk egészségének fenntartásához szükségünk van a megfelelő baktériumkultúrákra  meg kell védenünk a természetes mikrobiológiai 17 flóránkat.

Lactobacillus

NEMZETI ALAPTANTERV

HIVATKOZÁSOK

Becsült tanítási idő 50 perc

1.2. Mikroorganizmusok Hasznos mikrobák

Háttér-információ: Kulcsszavak Kultúra Kolonizáció Fertőzés Erjedés Érlel Természetes flóra Pasztörizálás Probiotikus

Szükséges anyagok tanulónként:  csőröspohár  háztartási fólia  a KJ 1 és az FL 1 egyegy példánya  tejpor  zsíros tej  természetes élőflórás joghurt  steril teáskanál csoportonként:  melegítőlap  20 Celsius fokos fürdő  40 Celsius fokos fürdő Kiegészítő feladat  az F 2 egy-egy példánya  Bunsen-égő  tárgylemez fedőlapja  metilénkék  40-szeres nagyítású mikroszkóp  tárgylemezek a mikroszkóphoz  steril pipetták

Egészség és biztonság  Melegítés közben a diákok viseljenek laborköpenyt vagy sima köpenyt és védőszemüveget.

 A kenetkészítést a mosogató felett

végezzék.

A baktériumok olyan egysejtű organizmusok, amelyek némelyike betegséget okoz, némelyike pedig kifejezetten hasznos és jótékony hatású. A baktériumok leginkább az élelmiszeriparban hasznosak. Számos olyan élelmiszert ismerünk, amely tulajdonképpen a mikrobák normális növekedési folyamatának melléktermékeként keletkezik. Az erjedés az élelmiszerekben végbemenő kémiai folyamat, melynek során a mikrobák az összetett cukrokat egyszerű vegyületekké, például szén-dioxiddá és alkohollá bontják le. Az erjedés során az egyik fajta élelmiszerből másik fajta jön létre. A mikrobák ecetsavas erjedése során jön létre az ecet. Tejsavas erjedéssel keletkezik a joghurt és a sajt. Egyes gombákat pedig a sajt kékre színezésére használnak. Az élesztőgomba, a Saccharomyces cerevisiae segítségével erjesztéssel kenyeret és süteményeket lehet készíteni. Hasonlóképp készül a bor és a sör is, azzal a kivétellel, hogy ezek erjesztésénél a mikrobák légmentesen el vannak zárva. A csokoládéipar is széles körben alkalmaz baktériumokat és gombákat. Erjesztés útján ezek az organizmusok olyan savakat állítanak elő, amelyek szétmarják az egyébként nehezen hozzáférhető kakaóbab héját. Amikor a Streptococcus thermophilous vagy a Lactobacillus bulgaricus nevű baktériumokat tejbe keverjük, erjedés közben elfogyasztják a cukrot, és így joghurtot állítanak elő. Az erjedt tejtermékekben annyi sav termelődik, hogy az esetlegesen káros mikrobáknak kevés esélyük marad a túlélésre. A Lactobacillus baktériumokat általában hasznos vagy „barátságos” baktériumoknak nevezik. Az élelmiszerek megemésztését segítő, jótékony hatású baktériumokat probiotikus baktériumoknak nevezzük, ami szó szerint azt jelenti, az „életért". Ezeket a baktériumokat találhatjuk meg a joghurtokban és probiotikus italokban. Előkészületek 1. Másolja le a KJ 1, az FL 1 és az FL 2 egy-egy példányát minden tanulónak. 2. Vásároljon egy karton friss, natúr joghurtot és tejport. 3. Csírátlanítson forralással legalább egy teáskanál joghurtot minden csoportnak. Internetes segédanyagok:    

a feladatot bemutató film hasznos mikrobákat ábrázoló felnagyított mikrobiológiai fotók a KJ 1 lap MS PowerPoint formátumban 18 felnagyított képe a joghurtkenet


Bevezetés 1. Az óra elején magyarázza el a diákoknak, hogy a földön több millió mikroba létezik, melyek nagy része az emberre veszélytelen, sőt egyes fajok kifejezetten hasznosak. Kérdezze meg a gyerekeket, tudnak-e példát mondani a mikrobák hasznosítására. Lehetséges válasz az antibiotikum gyártáshoz felhasznált Penicillium (gomba), az elpusztult állati és elhalt növényi szervezeteket lebontó és komposztáló mikrobák, az étel megemésztésében szerepet játszó mikrobák, valamint azok, amelyek segítségével a tejből joghurtot, sajtot és vajat állítanak elő. 2. Emlékeztesse az osztályt arra, hogy a növekedéshez és a szaporodáshoz a mikrobáknak – az emberhez hasonlóan – élelemre van szükségük. A mikrobák táplálékigénye igen különböző, de az általánosságban elmondható, hogy amit mi megeszünk, az a mikrobák számára is megfelelő. A mikrobák végterméket is produkálnak. Ez az az anyag, amely nemcsak jótékony, hanem ártalmas is lehet az ember számára. Kérdezze meg a diákokat, hogy láttak-e már megsavanyodott tejet. Bár ez az anyag magában elég kellemetlen, az élelmiszeripar az erjesztési folyamat során joghurtkészítésre használja. 3. Magyararázza el a diákoknak, hogy az erjedés egy olyan kémiai folyamat, melynek során a baktérium a cukrot elfogyasztva” savakat és gázokat termel. Az élelmiszeriparban ezt a folyamatot használják a bor, a sör, a kenyér, a joghurt és sok egyéb élelmiszer előállításához. Joghurtkészítésnél a tejhez adott baktériumok a tejcukrot elfogyasztva erjedés útján azokat tejsavvá változtatják, és a tej joghurttá sűrűsödik. Mondja el az osztálynak, hogy saját joghurtjuk elkészítéskor a folyamatot ők maguk is végigkísérhetik.

Fő feladat 1. Ez a feladat három különböző tesztből áll, elvégezhető osztály- és csoportmunkaként is. 2. Ossza ki az osztálynak vagy a csoportoknak a joghurt receptjét (KJ 1 lap). A gyerekek kis csoportokban beszéljék át, hogy miért van szükség az egyes lépésekre. a. A tejportól a keverék besűrűsödik. b. Forralással a káros mikrobáktól szabadulhatunk meg, később pedig a keveréket melegen tartjuk, és a mikrobák növekedéséhez optimális hőfokot biztosítjuk. A nemkívánatos organizmusok megzavarhatják az erjedési folyamatot, de rosszabb esetben a joghurttal együtt elfogyasztva ételmérgezést is okozhatnak. 1. MEGJEGYZÉS amennyiben a tanteremben nem lehet felforralni a tejet, használjon UHT- vagy tartós tejet. c. Ha nem hűtjük le megfelelően a keveréket azelőtt, hogy a 4. lépésben a joghurthoz adnánk, megöljük a joghurtkészítő mikrobákat. d. A joghurt tartalmazza a joghurtkészítéshez szükséges Lactobacillus vagy Streptococcus mikrobákat. A joghurtot a tejkeverékez adjuk, amelyet ezek a mikrobák erjedés útján joghurttá változtatnak. e. A kevergetéssel elősegítjük a Lactobacillus egyenletesen eloszlását a keverékben. Fontos, hogy ehhez a művelethez steril kanalat használjunk, különben az olyan nemkívánatos mikrobák, mint például a penészgomba, beszennyezhetik a keveréket. f. A fedővel ellátott, kifertőtlenített edény használata is segít abban, hogy elkerüljük a nemkívánatos mikrobák okozta szennyezést, mely megakasztaná az erjesztései folyamatot. g. A Lactobacillusokés a Streptococcusok szaporodásának a 32 és 43 Celsius fok közötti hőmérséklet a legkedvezőbb. A keveréket szobahőmérsékleten is hagyhatjuk, de úgy 5 napig is eltarthat, míg a mikrobák szaporodása és azzal együtt a tejsavtermelés is beindul. 2. MEGJEGYZÉS Ez a feladat kisebb tejadagokkal is elvégezhető. 19

1.2. Mikroorganizmusok Hasznos mikrobák Fő feladat 3. Magyarázza el az osztálynak mindkét tesztet: 1. teszt – végezze el a kísérletet a 4. lépésben megadott joghurttal a (KJ 1) lapon található recept alapján. b. 2. teszt – végezze el a kísérletet a 4. lépésben megadott csíramentes joghurttal a (KJ 1) lapon található recept alapján. c. Végezze el a kísérletet a (KJ 1) lapon található recept alapján úgy, hogy a minták felét a 7-es lépésben megadott hőfokon melegben tartja, a többit pedig 20 Celsius fokon vagy a hűtőszekrényben tárolja. a.

4. Hangsúlyozza, hogy a joghurtban található Lactobacillusok „barátságos” baktériumok, más néven probiotikumok. Ezek a baktériumok segítenek a. megvédeni magunkat a káros, betegséget okozó baktériumoktól b. bizonyos ételfajtákat megemészteni. 5. A tanulók az FL 1 lapon rögzítsék megfigyeléseiket.

Minden tanulónak A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy a tanulók megértették-e az elhangzottakat: a. Hogyan nevezzük azt az eljárást, amely a tejben a változást okozta? Azt a folyamatot, amelynek a során a tejből joghurt lesz, erjedésnek nevezzük. Az erjedés során a mikrobák a cukrot savakká, gázzá és alkohollá változtatják. b. Miért fontos, hogy a tejkeverékhez joghurtot adjunk? Az élőflórás joghurt tartalmazza azokat a baktériumokat, amelyek segítségével beindul az erjedés. c. Mi történik, ha csírátlan joghurtot adunk a tejhez? Miért? A tej állapota nem változik, mert a felforralt joghurtban elpusztulnak a mikrobák. Az erjedési folyamat nem tud beindulni, ha a tejhez csírátlan joghurtot adunk. d. Milyen változások álltak be, miközben a tejből joghurt lett? Mi okozta ezeket a változásokat? A baktérium által termelt tejsav miatt a tej megsavanyodott, ezért állaga és színe is megváltozott. e. Miért lényeges, hogy a keveréket egy éjszakán át melegben tartsuk? A baktériumok szaporodásához a 37 Celsius fok körüli hőmérséklet a megfelelő, az ennél magasabb vagy alacsonyabb hőmérséklet megölheti őket vagy lassíthatja szaporodásunkat. Ahhoz, hogy a tejből joghurt legyen, a baktériumoknak elég tejsavat kell termelniük. Ehhez azonban növekedniük és szaporodniuk kell. f.

Mit történik, ha nem sikerül a kísérlet? Ha a csírátlanított tejből mégis joghurt lesz, az azt jelenti, hogy a tej nem lett megfelelően felforralva vagy a keveréket valamilyen szennyeződés érte.

Kiegészítő feladat Ossza ki minden tanulónak az FL 2 egy-egy példányát. Kövessék az ott leírt eljárást, majd mikroszkóppal vizsgálják meg a mikrobákat. Ha a joghurt túl sűrű, víz hozzáadásával hígítsák fel. A kísérletet hígított és hígítatlan joghurttal is el lehet végezni. Ne feledje, minél hígabb a joghurt, a baktériumok annál jobban eloszlanak benne, így nehezebb őket megtalálni a tárgylemezen. 20


1. teszt – Joghurt Melegítés előtt

Melegítés után

Milyen volt a keverék állaga?

folyékony

sűrű és krémes

Milyen volt a keverék szaga? Milyen volt a keverék színe?

mint a tejnek

mint a rohadó ételnek

fehér

krémszínű / fehér

Melegítés előtt

Melegítés után folyékony (nincs változás) mint a tejnek (nincs változás) fehér (nincs változás)

2. teszt – Csírátlan joghurt

folyékony

Milyen volt a keverék állaga?

mint a tejnek

Milyen volt a keverék szaga? Milyen volt a keverék színe?

fehér

Hogyan változott a keverék az erjedés során? Az 1. teszt során a mikrobák által kiváltott tejsavas erjedésnek köszönhetően a keverék joghurtszerű sűrű állagúra változott. A mikrobák hiánya miatt a 2. teszt során nem történt változás.

3. teszt Mennyi idő alatt készült el a joghurt 20 Celsius fokon

kb. 3–5 nap

40 Celsius fokon

egy éjszaka alatt

Következtetések 1. Hogyan lett a tejből joghurt? A tejhez adott mikrobák a cukrot tejsavvá változtatták, minek következtében a tej joghurttá sűrűsödött. 2. Hogy nevezik ezt a folyamatot? Tejsavas erjedésnek. 3. Mi a különbség az 1. és a 2. teszt eredményei között? A 2. teszt során minden csírátlan volt; a keverékben nem voltak mikrobák, ezért nem indult be a tejsavas erjedés. 4. Hogy nevezzük azokat a mikrobákat, amelyeket a joghurtkészítéshez használunk? Ezek a Lactobacillus és Streptococcus nemzetségbe tartozó baktériumok. 5. Miért készült el lassabban a joghurt 20 Celsius fokon, mint 40 Celsius fokon? A baktériumok szaporodásához a legideálisabb a körülbelül 37 Celsius fokos testhőmérséklet. 20 Celsius fokon lassabban szaporodnak a baktériumok, ezért tovább tart, míg tejsavat termelnek. 6. Melegítés előtt (5. lépés) fertőtlenített kanállal kevertük meg a tejet. Szerinted mi történt volna, ha ezt a műveletet egy szennyezett kanállal végezzük el? Lehet, hogy káros mikrobákkal szennyeztük 21 volna meg a joghurtot.

Így készül a joghurt Keverj össze 2 evőkanál sovány tejport 500 ml zsíros tejjel. Folyamatos keverés mellett közepes lángon forrald a keveréket fél percig, hogy a káros baktériumok elpusztuljanak. Figyelj rá, hogy ne fusson ki! Hűtsd le 46–60 °C fokra. Öntsd a keveréket 2 steril csőröspohárba és ragassz rájuk egy „1. teszt” és egy „2. teszt” feliratú címkét. 1. teszt : adj hozzá 1–2 teáskanál élőflórás joghurtot 2. teszt : adj hozzá 1–2 teáskanál csíramentes joghurtot Keverd össze mindkét pohár tartalmát egy alaposan kifőzött (és ezáltal sterilizált) kanállal. Takard le a poharakat alufóliával. Helyezd a keverékeket 32–43 °C fokos melegvizes fürdőbe 9–15 órán át, amíg kellőképp be nem sűrűsödnek.

22

1. teszt – Joghurt Melegítés előtt

Melegítés után

Melegítés előtt

Melegítés után

Milyen volt a keverék állaga? Milyen volt a keverék szaga? Milyen volt a keverék színe?

2. teszt – Csírátlan joghurt

Milyen volt a keverék állaga? Milyen volt a keverék szaga? Milyen volt a keverék színe? Hogyan változott a keverék az erjedés során? ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________

3. teszt Mennyi idő alatt készült el a joghurt 20 Celsius fokon

__________

40 Celsius fokon

_________

Következtetések 1. Hogyan lett a tejből joghurt? _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ 2. Hogy nevezik ezt a folyamatot? _________________________________________________________________________ 3. Mi a különbség az 1. és a 2. teszt eredményei között? _________________________________________________________________________ 4. Hogy nevezzük azokat a mikrobákat, amelyeket a joghurtkészítéshez használunk? _________________________________________________________________________ 5. Miért készült el lassabban a joghurt 20 Celsius fokon, mint 40 Celsius fokon? _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ 6. Melegítés előtt (5. lépés) fertőtlenített kanállal kevertük meg a tejet. Szerinted mi történt volna, ha ezt a műveletet egy szennyezett kanállal végezzük el? _________________________________________________________________________ 23

Az eljárás 1. teszt 1. Tegyél egy kis adag joghurtot a mikroszkóp tárgylemezének egyik felére. 2. Készíts a joghurtból kenetet úgy, hogy egy másik tiszta üveglapocskával végigsimítasz rajta. 3. Kicsit hagyd száradni, aztán húzd el a Bunsen-égő lángja felett, hogy még jobban megszikkadjon. 4. Csepegtess rá pár csepp metilénkéket, és hagyd rajta 2 percig. 5. Óvatosan mosd le a felesleget folyó víz alatt. 6. Fogasd rá az üveglapra a másik felét, majd vizsgáld meg a mintát a mikroszkóp alatt. 7. Az alábbi lapon rögzítsd a megfigyeléseidet.

2. teszt 1. Csináld végig mind a hét lépést a csíramentes joghurttal is.

Kenetkészítés: Joghurt

2. Hozzátapasztás

1. Közelítés

3. Továbbtolás

Megfigyelések 1. Mit láttál a joghurtkenetben?

______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ 2. Mit láttál a csírátlan joghurt kenetében?

______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ 3. Szerinted mi okozza a különbséget?

______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ 24

1.3. fejezet: A Káros mikrobák című fejezet a káros mikrobák által okozott különböző betegségeket mutatja be a diákoknak. A tanulók feladata az lesz, hogy egy tudós bőrébe bújva csoportosítsanak egy sor betegséget aszerint, hogy milyen problémákat okoznak. A feladat elvégzésével a diákok megtanulhatják, hogy nem mindig könnyű azonosítani és kezelni egy adott betegséget.

Staphylococcus

A kiegészítő feladat fókuszában az osztálytermi vita áll. A diákoknak a „túl tiszták vagyunk, vagy nem vagyunk elég tiszták” állítások mellett kell érvelniük.


NEMZETI ALAPTANTERV

HIVATKOZÁSOK Becsült tanítási idő 50 perc

A tanulók megtanulják, hogy:  a mikrobáktól olykor betegek is lehetünk.

25

1.3. Mikroorganizmusok Káros mikrobák Háttér-információ: Kulcsszavak Baktériumok Kolonizáció (megtelepedés) Dermatofiták Láz Gombák Kórokozók Higiénia Fertőző Kórokozók (patogének) Kiütés Duzzadás/gyulladás Toxin (méreg) Vírus

Szükséges anyagok csoportonként: A copy of KJ 1a KJ 2 és a KJ 3 egyegy példánya

Internetes segédanyagok: 

káros mikrobákat ábrázoló felnagyított mikrobiológiai fotók



www.who.int



www.cdc.gov



www.hpa.org.uk

Vannak olyan mikrobák, amelyek károsak és betegséget okozhatnak; az Influenza vírusa influenzát, a Campylobacter nevű baktérium ételmérgezést, a Trichophyton nevű dermatofita gombák pedig lábgombásodást és ótvart idézhetnek elő. Ezeket a mikrobákat kórokozóknak nevezzük. Minden mikrobától más-más betegséget kaphatunk. Amikor a testünkben elszaporodnak a káros baktériumok, azok káros anyagokat, azaz toxinokat termelhetnek, amelyektől rosszul érezzük magunkat, vagy a legrosszabb esetben károsítják szöveteinket és szerveinket. A vírusok úgy viselkednek, mint a paraziták. A testünkbe jutva életműködésükhöz gazdasejtre van szükségük. Amint bejutottak egy sejtbe, szaporodni kezdenek, majd teljesen kifejlődve kiszabadulnak a sejtből, miközben elpusztítják a gazdasejtet. A gombák általában nem pusztítják el gazdaszervezetüket. A dermatofita gombák előszeretettel telepednek meg és növekszenek a bőr alatt. A duzzanatot és viszketést a táplálkozásuk közben keletkező melléktermékek okozzák. Akinek a testében káros kórokozó mikrobák vannak, azt mondjuk, fertőzött. A mikrobák számos úton – levegő, érintés, víz, étel, vízpára, állatok stb. – juthatnak át az egyik emberről a másikra. Az ilyen, mikrobák által okozott betegségeket fertőző betegségnek nevezzük. Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy nem minden mikroba káros, némelyik pedig csak a saját környezetéből kikerülve fejt ki káros hatást. A Salmonella és a Campylobacter baktérium például a baromfi beleiben él, és nem okoz semmilyen bajt. Az emberi bélrendszerbe kerülve azonban ugyanezeknek a baktériumoknak a normális fejlődés közben termelődő mérgei megbetegítenek bennünket. Hogy ezektől a fertőzésektől megszabaduljon, testünk kialakította saját védekezési rendszerét. Ennek része a lehet a -

Láz: a mikrobák a normál, 37 Celsius fokos testhőmérsékleten érzik magukat legjobban. A láz testünk immunreakciója; segítségével az észlelt veszélyt – legyen az akár bakteriális, akár vírusos – a szervezet semlegesíti.

-

Duzzadás: amikor megvágjuk a kezünket, a seb körül duzzanat keletkezik. A lázhoz hasonlóan ez is egy testi válasz, csak épp ilyenkor helyi jellegű folyamat zajlik le.

-

Kiütés: testünk méreganyagokra.

reakciója

a

mikrobák

által

termelt

Erről majd későbbi fejezetekben lesz szó.

ÉRDEKESSÉG 1999-ben világszerte fertőző betegségekben haltak meg a legtöbben (halálesetek 25%-a). Az öt év alatti gyermekek 63%-a fertőző betegségbe halt bele.

Előkészületek 1. Vágjon ki és készítsen el egy csomaggal minden csoport számára a KJ 1–KJ 3 lapon található kártyákból. Ragassza fel a kártyalapokat kartonpapírra, hogy később ismét felhasználhassa őket.

2. Készítsen egy-egy másolatot minden csoport számára a FL 1 lapról. 26

1.3. Mikroorganizmusok Káros mikrobák Bevezetés 1. Az óra elején mondja el az osztálynak, hogy a mikrobák néha károsak is lehetnek az emberre. A baktériumok által termelt méreganyagok károsak az emberi szervezetre. A vírusok olyanok, mint az élősködők: elszaporodnak a sejten belül, aztán elpusztítják azt. Egyes gombafajok viszketést és fájdalmat okozva a bőrön élnek. Kérje meg a diákokat, hogy sorolják fel, milyen különféle neveket ismernek a mikrobákra – kórokozók, bacik, stb. 2. Kérje meg a gyerekeket, hogy az általuk ismert betegségeket felsorolva készítsenek listát a fertőzésekről (fertőző betegségekről). Tudják-e, hogy az egyes betegségeket milyen mikrobák okozzák? Kérdezze meg őket, hogy szerintük melyek azok a betegségek, amelyeket akár egy iskolai tanórán is el lehet kapni. Mesélje el nekik, hogy az 1900-as években a kanyaró jelentette a legnagyobb veszélyt a gyerekekre; sokan bele is haltak ebbe a betegségbe. 3. Magyarázza el az osztálynak, hogy fertőzőnek nevezzük a szervezetben gyulladást okozó baktériumokat és egyéb mikrobákat, amelyek könnyen átterjednek emberről emberre. Magyarázza el a különbséget a fertőző és nem fertőző mikrobák között. Beszélje meg a tanulókkal, hogy milyen különféle módon terjednek a betegségek (pl. érintkezéssel, a víz, az étel, a testnedvek és a levegő közvetítésével). 4. Beszéljék meg, hogy a gyerekek milyen fertőző betegségeket gyűjtöttek össze és azok hogyan terjednek.

Fő feladat A feladat elvégzéséhez hozzon létre 3–5 fős csoportokat. Magyarázza el a diákoknak, hogy ebben a feladatban azokkal a fertőző betegségekkel foglalkoznak majd, melyek manapság a legtöbb gondot okozzák. 1. Osszon ki minden csoportnak egy csomaggal a KJ 1–KJ 3 lapon található, betegségeket bemutató kártyákból. 2. Mondja el az osztálynak, hogy a tudósok sokszor a betegségeket a különböző problémák kezelése miatt különféle szempontok szerint csoportosítják. Minden csoport vizsgálja meg az FL 1 lapon található kategóriákat. 3. Kérje meg a gyerekeket, hogy töltsék ki az FL 1 feladatlap „Kórokozó” feliratú, első oszlopát. Pár perc elteltével kérje meg a csoportok szóvivőit, hogy egymás után olvassák fel, mire jutottak. Írja fel a táblára az eredményeket, és beszéljék meg, hogy ki mit talált. 4. Amikor az FL 1 feladatlapon minden sort kitöltöttek a diákok, beszélje át az egész osztállyal az eredményeket. a. Kórokozó Emlékeztesse a tanulókat arra, hogy alapvetően háromféle mikroba létezik. Ahhoz, hogy a betegséget megfelelően lehessen kezelni, először az azt okozó mikrobát kell azonosítani. Például az antibiotikumok nem alkalmazhatók vírusfertőzés esetében (erről bővebben az anyag 4. fejezetében lesz szó). b. Tünetek A diákok vélhetően tudják, hogy bizonyos betegségek hasonló tünetekkel – például lázzal, kiütésekkel – járnak. Ezen a ponton érdemes megbeszélni velük azt, hogy miért ajánlatos mindig orvoshoz fordulni, ha betegek vagyunk: az ő feladata, hogy felállítsa a helyes és pontos diagnózist. c.

Terjedés Sok betegséget nagyon könnyen elkaphatunk érintkezés vagy belélegzés útján, de léteznek másfajta, vérrel vagy egyéb testnedvekkel terjedő betegségek is.

d. Megelőző intézkedések Néhány egyszerű szabály betartásával megakadályozhatjuk a betegségek terjedését, és megvédhetjük magunkat a fertőzésektől. Ha rendszeresen mosunk kezet, és köhögéskor, tüsszögéskor a szánk illetve az orrunk elé tesszük a kezünket, akkor ténylegesen csökkenthetjük a fertőzésveszélyt. Az óvszer helyes használatával csökkenthető a szexuális úton terjedő megbetegedések száma.

27

1.3. Mikroorganizmusok Káros mikrobák

Fő feladat e. Kezelés Itt érdemes megjegyezni, hogy nem minden betegségre kell gyógyszert szedni. Néhány esetben elegendő az ágynyugalom, a bőséges folyadékbevitel és szükség esetén fájdalomcsillapító a tünetek enyhítésére. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy antibiotikumot csak bakteriális fertőzés esetén szabad szedni.

Minden tanulónak A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy a tanulók megértették-e az elhangzottakat: a. Mi a betegség? Körülhatárolható jelekkel és tünetekkel járó kóros állapot. b. Mi a fertőző betegség? Fertőzőnek nevezzük azt a betegséget, amelyet egy mikroba okoz, és amelyet egyik ember elkaphat a másiktól. c. Miért van az, hogy olyan fertőző betegségek, amelyek egykor csak egy adott régióban jelentkeztek, manapság globális méretű problémát jelentenek? Sok olyan fertőző betegség van, amely csak egy adott régióban vagy országban bukkan fel. Régen könnyebben állították meg vagy szigetelték el a fertőzéseket. Manapság azonban az emberek gyorsabban, gyakrabban és messzebbre utaznak. Ausztráliából Budapestre – akár Hongkong érintésével – manapság egy nap alatt el lehet jutni. Ha esetleg épp az influenzavírus egyik új törzsét hordozzuk, akkor ezzel megfertőzhetjük a repülőn velünk utazó többi embert, átszállásnál a hongkongiakat, Budapestre érkezve pedig honfitársainkat. Az általunk megfertőzött egyének aztán viszik tovább magukkal a betegséget, és másoknak is továbbadják szerte a világban. Pár nap alatt az új influenzatörzs az egész világon elterjedhet.

Kiegészítő feladat 1. Kérje meg az osztályt, hogy emlékezzenek vissza mindarra, amit a jótékony hatású és káros mikrobákról tanultak. Mondja el a diákoknak, hogy van egy olyan vitás kérdés, amelyben a tudósok nem tudnak megegyezni. A két szembenálló álláspont: a. Tisztítsuk meg a környezetünket, és szabaduljunk meg a mikrobáktól és a betegségektől. Tartsunk mindent, beleértve magunkat is, a lehető legtisztábban. Így megszabadulhatunk a káros mikrobáktól. b. Túl tiszták vagyunk! Testünk már nem tudja felvenni a harcot a fertőzésekkel szemben. Mivel túl tisztán tartjuk magunkat, szervezetünk nem építi ki természetes védekezőrendszerét, ezért könnyebben megbetegszünk. 2. Osszon szét a tanulók között kutatási anyagokat és kérje meg őket, hogy írjanak fogalmazást, vagy szervezzenek tantermi vitát az egyéni kutatási területükhöz kapcsolódó témákból. Emlékeztesse őket arra, hogy ebben a kérdésben nincs jó vagy rossz válasz, mivel még a kutatók álláspontja sem egységes. 28

1.3. Mikroorganizmusok Káros mikrobák 3. Terjedés

Megjegyzés

Terjedés

* A Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus törzsek antibiotikumnak ellenálló baktériumok. Sem a Meticillinre, sem más antibiotikumra nem reagálnak, mert a baktérium legyőzésére túl sokszor használtak vagy alkalmaztak helytelenül antibiotikumokat. Bár újabb és újabb antibiotikum-készítményekkel próbálkoznak a baktérium legyőzésére, az mindig képes az alkalmazkodásra és a túlélésre. 1. Kórokozó Fertőző mikroba

Vérrel

Kór

Baktériumok

Fertőző agyhártyagyulladás, Chlamydia, MRSA

Vírus

HIV, bárányhimlő, influenza, kanyaró, mononukleózis

Gombák

Szexuális érintkezéssel

Láz Kiütés Torokgyulladás Levertség Sebek Fehéres folyás

Fertőző agyhártyagyulladás, HIV Bárányhimlő, influenza, kanyaró, MRSA

Belélegzéssel

Bárányhimlő, influenza, kanyaró, fertőző agyhártyagyulladás Influenza, mononukleózis

4. A fertőzés megelőzése Megelőzés

Szájpenész/hüvelygomba

Kézmosással Száj eltakarásával köhögéskor és tüsszentéskor Óvszer használatával

Kór

Tünetmentes

Chlamydia, HIV, szájpenész/hüvelygomba

Érintéssel

Szájból szájba

2. Tünetek Tünetek

Kór

A felesleges antibiotikumhasználat Oltással kerülésével

Chlamydia, MRSA Bárányhimlő, influenza, kanyaró, fertőző agyhártyagyulladás Bárányhimlő, kanyaró, fertőző agyhártyagyulladás

5.

Kór Bárányhimlő, influenza, kanyaró, MRSA, fertőző agyhártyagyulladás Bárányhimlő, influenza, kanyaró, fertőző agyhártyagyulladás Chlamydia, HIV, hüvelygomba MRSA*, hüvelygomba Bárányhimlő, kanyaró, influenza

A fertőzés kezelése

Influenza, mononukleózis

Kezelés Antibiotikumokkal

Mononukleózis

HIV

Chlamydia, hüvelygomba

29

Kór Fertőző agyhártyagyulladás, Chlamydia, MRSA*

Ágynyugalom

Bárányhimlő, kanyaró, influenza, mononukleózis

Gombaölő szerekkel

Szájpenész/hüvelygomba

Folyadékbevitellel

Bárányhimlő, kanyaró, influenza, mononukleózis

(Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus, MRSA) Kórokozó

Baktériumok: Staphylococcus aureus

Tünetek

Egészséges felnőtteknél tünetet nem okoz. Legyengült szervezetű betegeknél okozhat bőrgyulladást, megfertőzheti a műtéti hegeket, a véráramot, a tüdőt és a húgyutakat

Diagnózis

Mintavétel és antibiotikum-érzékenységi teszt

Halálozási arány

Megfelelő antibiotikumos kezelés nélkül magas.

Terjedés

Ragályos. Közvetlen bőrkontaktussal terjed

Megelőzés

Rendszeres kézmosással.

Kezelés

Sok antibiotikumnak ellenáll. Bár bizonyos antibiotikumokkal legyőzhető, az MRSA folyamatos alkalmazkodik.

Történet

Első említése 1961-ben történt, azóta globális problémává vált.

Kanyaró Kórokozó

Vírus: Paramyxovirus

Tünetek

Láz, orrfolyás, piros, könnyező szemek, köhögés, pirosas kiütések, fájó, duzzadt torok.

Diagnózis

Vérminta- és antitestvizsgálat.

Halálozási arány

Fejlődő országokban magas, egyébként alacsony.

Terjedés

Ragályos. A köhögéskor és tüsszentéskor távozó cseppekkel, bőrkontaktussal vagy még élő vírusokat hordozó tárgy megérintésével terjed.

Megelőzés

Oltással megelőzhető.

Kezelés

Ágynyugalom és sok folyadék.

Történet

A vírus megjelenését először 1911-ben jelentették, a fejlett országokban az elmúlt években sikeresen visszaszorították, de kisebb járványok azért még mindig előfordulhatnak. A fejlődő országokban még mindig jelentkeznek komoly járványok.

Influenza Kórokozó

Vírus: Influenza

Tünetek

Fejfájás, láz, hidegrázás, izomfájdalom, esetleg torokgyulladás, köhögés, mellkasi fájdalom.

Diagnózis


Halálozási arány

Közepes, de a legfiatalabbaknál és az időseknél magasabb.

Terjedés

Igen fertőző. A levegő részecskéi által hordozott vírusok belélegzésével és közvetlen bőrkontaktussal terjed.

Megelőzés

Az éppen aktuális törzs elleni védőoltással.

Kezelés

Ágynyugalom és sok folyadék, idősebbeknél vírusölő készítmények.

Történet

Évszázadok óta jelen van, szabályos időközönként megjelenő járványokkal.

30

Szájpenész/hüvelygomba Fertőző mikroba

Gombák: Candida albicans

Tünetek

Égő viszketés, fájdalom, fehér lepedék a száj belsejében, vaginairritáció, fehér folyás.

Diagnózis

Mintavétel, mikroszkópos vizsgálat, tenyésztés.

Halálozási arány

Nincs

Terjedés

Emberről emberre terjed, ugyanakkor a bélflóra természetes része.

Megelőzés

A tüneteket azért lépnek fel, mert az antibiotikumok szedése következtében a szervezet normál védekező baktériumainak nagy része elpusztul, és a káros gombák túlszaporodnak. Kerülni kell az indokolatlan antibiotikum-bevételt.

Kezelés

Gombaölő szerekkel.

Történet

A nők közel 75%-ának élete folyamán legalább egyszer volt már ilyen fertőzése.

Chlamydia Fertőző mikroba

Baktériumok: Chlamydia trachomatis

Tünetek

Sok esetben semmilyen tünet nem jelentkezik, de néha előfordulhat a hüvely vagy a pénisz váladékozása. Duzzadt herék és meddőség szintén felléphet.

Diagnózis

Kenet vagy vizeletminta vizsgálatával.

Halálozási arány

Ritka.

Terjedés

Szexuális úton terjedő betegség.

Megelőzés

Szex közbeni óvszerhasználattal.

Kezelés

Antibiotikumokkal.

Történet

1907-ben fedezték fel. Egyre gyakrabban jelentkező globális fertőzés.

Fertőző agyhártyagyulladás Fertőző mikroba

Baktériumok: Neisseria meningitidis

Tünetek

Fejfájás, nyakmerevség, magas láz, ingerlékenység, önkívület, bőrkiütések.

Diagnózis

Gerincfolyadék vizsgálatával.

Halálozási arány

Gyerekeknél és idősebbeknél magas, egyébként közepes.

Terjedés

Ragályos, nyállal és cseppfertőzés útján terjed.

Megelőzés

Sok törzse ellen létezik védőoltás. A fertőzött személlyel kerüljük az érintkezést.

Kezelés

Penicillinnel, oxigénnel és folyadékpótlással.

Történet

A baktériumot 1887-ben azonosították először. A fejlődő országokban rendszeresek a járványok.

31

HIV/AIDS Kórokozó

Vírus: Emberi immunhiányt okozó vírus (HIV).

Tünetek

Legyengült immunrendszer, tüdőgyulladás, sebek.

Diagnózis


Halálozási arány Terjedés Megelőzés Kezelés Történet

Közepes – azokban az országokban, ahol az AIDS-ellenes gyógyszerek nem lelhetők fel, magas. Igen fertőző. Szexuális érintkezéssel, fertőzött vérrel, közös tűhasználat útján, de az anyáról az újszülöttre is átterjed. Szex közbeni óvszerhasználattal. Jelenleg nincs ellene hatásos kezelés, bár a HIV-ellenes gyógyszereknek köszönhetően a fertőzöttek életkilátásai javultak. Először 1983-ban azonosították, manapság globális méretű problémát jelent.

Mononukleózis (csókláz) Kórokozó

Vírus: Epstein Barr

Tünetek

Torokgyulladás, duzzadt nyirokcsomók, rendkívüli fáradságérzet.

Diagnózis


Halálozási arány

Alacsony.

Terjedés

Nem túl fertőző, közvetlen érintkezéssel – csókolózással, közös pohár használatával – terjed.

Megelőzés

Kerülni kell a fertőzött egyénekkel való közvetlen érintkezést.

Kezelés Történet

Ágynyugalom, fokozott folyadékbevitel, fájdalomcsillapításra paracetamol. A betegséget 1889-ben írták le először. A lakosság 95 százaléka átesik a fertőzésen, de csak 35 százalékuk mutat tüneteket. Helyi járványok előfordulnak.

Bárányhimlő Kórokozó

Vírus: Varicella-zoster

Tünetek

Viszkető kiütések a testen és a fejen.

Diagnózis


Halálozási arány

Alacsony.

Terjedés

Igen fertőző. Közvetlen bőrkontaktussal és a köhögéskor, tüsszentéskor távozó cseppek belélegzésével.

Megelőzés

Védőoltással.

Kezelés Történet

Ágynyugalom, fokozott folyadékbevitel, bizonyos esetekben felnőtteknél vírusölő készítmények. 1865-ben írták le először. Előfordulása csökkenő tendenciát mutat azokban az országokban, ahol megelőzésére védőoltást alkalmaznak. Másutt változatlan gyakorisággal fordul elő.

32

3. Terjedés

Megjegyzés

Terjedés

* A Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus törzsek antibiotikumnak ellenálló baktériumok. Sem a Meticillinre, sem más antibiotikumra nem reagálnak, mert a baktérium legyőzésére túl sokszor használtak vagy alkalmaztak helytelenül antibiotikumokat. Bár újabb és újabb antibiotikum-készítményekkel próbálkoznak a baktérium legyőzésére, az mindig képes az alkalmazkodásra és a túlélésre. 1. Kórokozó Fertőző mikroba

Szexuális érintkezéssel Vérrel Érintéssel Belélegzéssel

Kór

Szájból szájba

Baktériumok

4. A fertőzés megelőzése

Vírus

Megelőzés Gombák

Kór

Kézmosással Száj eltakarásával köhögéskor és tüsszentéskor Óvszer használatával

2. Tünetek Tünetek

Kór

Kór

Tünetmentes

A felesleges antibiotikumhasználat Oltással kerülésével

Láz Kiütés

5.

Torokgyulladás

A fertőzés kezelése Kezelés

Levertség

Antibiotikumokkal

Sebek

Ágynyugalom

Fehéres folyás

Gombaölő szerekkel Folyadékbevitellel

33

Kór

34

E fejezet célja, hogy a tanulók megértsék: a nem megfelelő kézhigiénia a mikrobák és betegségek terjedéséhez vezet. A 2.1. fejezetben (A kéz higiéniája) a tanulók egy kísérlet elvégzése közben azt figyelhetik meg, hogy egy egyszerű kézfogással hogyan terjednek a mikrobák egyik emberről a másikra. Dönteniük kell arról is, hogy melyik a legjobb kézmosási módszer.

Escherichia coli


NEMZETI ALAPTANTERV

HIVATKOZÁSOK

Minden diák megtanulja, hogy  a mikrobáktól olykor betegek is lehetünk,  a megelőzés (minden olyan esetben, amikor ez lehetséges) célravezetőbb, mint a gyógyítás  ügyeljen arra, hogy ne adja át másnak a veszélyes kórokozókat,  mikor és miért kell kezet mosni.


35

2.1. A fertőzések terjedése A kéz higiéniája Háttér-információ: Kulcsszavak Antibakteriális szappan Kolónia Ragályos Higiénia Fertőzés Fertőző Átvitel

Szükséges anyagok tanulónként:  az FL 1 egy-egy

példánya  az FL 2 egy-egy példánya  3 Petri-csésze agar táptalajjal csoportonként:  a KJ 1 egy-egy

példánya  a KJ 2 egy-egy példánya  törölköző, papírtörlő vagy papírtörölközők  jelölőfilc  szappan  meleg víz

Egészség és biztonság  Fontos, hogy a Petricsészék zárva legyenek a mikrobák vizsgálata során!  Győződjön meg róla, hogy a diákok kezet mosnak a feladat elvégzése után.


Bemutatófilm



KJ 1 és KJ 2



Az eredményeket ábrázoló képek 

Alternatív feladat

Az iskola a káros mikrobák melegágya, amelyek érintés útján gyorsan terjednek egyik emberről a másikra. A kézmosás a legjobb módszer az ártalmas mikrobák terjedésének és mások megfertőzésének megakadályozására. Kezünkön természetes állapotában zsírréteg képződik, amely megakadályozza, hogy bőrünk kiszáradjon. Ez a zsírréteg azonban a mikrobák növekedéséhez és szaporodásához is tökéletes táptalajt nyújt, hiszen a mikrobák ennek segítségével „tapadnak” meg a bőrünkön. Kezünkön saját hasznos baktériumaink is megtalálhatóak, melyek a Staphylococcus ártalmatlan fajába tartoznak. Rendszeres kézmosással eltávolíthatjuk a környezetünkből (pl. otthonunk, iskola, kert, állatok, házi kedvencek, ételek) összegyűjtött egyéb mikrobákat. E mikrobák közül néhány a szervezetünkbe jutva megbetegíthet bennünket. Ha csak vízzel mosunk kezet, még ha hideggel is, az csak a látható piszkot és szennyet távolítja el, míg a szappan feloldja a kéz felületén lévő, mikrobákat is tartalmazó zsírréteget. Kezet kell mosni: -

főzés előtt, alatt és után – különösen akkor, ha nyers alapanyaggal dolgozunk vécéhasználat után állatokkal, vagy állati ürülékkel való érintkezés után köhögés, tüsszentés vagy orrfújás után ha az ember beteg, vagy betegekkel érintkezett.

Előkészületek 1. Minden tanulónak készítsen egy-egy másolatot az SW 1 és az SW 2 lapról. 2. Kézmosáshoz szükséges eszközök: szappan, meleg víz és valamilyen kéztörlő eszköz. 3. 2/3-ad részben agar táptalajjal feltöltött Petri-csészék minden tanulónak

Alternatív javaslatok A kísérletet az agar táptalajjal feltöltött Petri-csészék helyett fehérkenyér szeletekkel is el lehet végezni. Ebben az esetben a tanulók lássák el tenyérlenyomattal a kenyérszeleteket, melyeket élelmiszerek tárolására alkalmas zacskóban, pár csepp vízzel meghintve kell elhelyezni. A zacskókat ezután függőleges helyzetben, sötétben kell tárolni, hasonlóan a Petricsészékhez. MEGJEGYZÉS:: Ez a módszer nem ad olyan pontos eredményt, mint a Petri-csészével végrehajtott kísérlet, és baktériumkolóniák helyett gombakolóniák fognak kifejlődni. A tanulói feladatlapokat ennek megfelelően kell módosítani. 36

2.1. A fertőzések terjedése A kéz higiéniája

Bevezetés 4. Az óra elején kérdezze meg a tanulóktól: „Ha kórokozók milliói élnek a földön, miért nem vagyunk mindig betegek?” Ossza ki a diákoknak a KJ 1 (A fertőzések terjedése) és a KJ 2 (Akadályozzuk meg a fertőzés terjedését!) lapokat. A www.e-bug.eu webhelyen található MS PowerPoint-bemutató segítségével magyarázza el ezeket az ismereteket. 5. Emelje ki, hogy a mikrobák számos különféle módon fertőzhetik meg az embert. Kérdezze meg a tanulóktól, hogy tudnak-e mondani példákat. A válaszok között szerepelhet az elfogyasztott étel és ital, a fürdővíz, az általunk megérintett tárgyak és a tüsszentéskor kibocsátott testnedvek. 6. Tegye fel a következő kérdéseket: Hányan mostak ma kezet az osztályból? Miért mostak kezet? (Hogy eltávolítsák a kezükről a mikrobákat) és: Mi történne, ha nem mosnánk le a mikrobákat a kezünkről? (Megbetegednénk). 7. Mondja el a tanulóknak, hogy mivel folyamatosan használjuk a kezünket, mikrobák milliói tapadnak rá naponta. Jóllehet ezek közül sok ártalmatlan, lehetnek köztük veszélyesek is. 8. Mesélje el nekik, hogy érintés útján barátainknak és másoknak is átadjuk mikrobáinkat, ezért kell kezet mosni. 9. Mondja el, hogy a most következő feladatból kiderül, hogy a kézmosás során hogyan lehet a legjobban eltávolítani a kezükön lévő káros mikrobákat.

Fő feladat 1. MEGJEGYZÉS Ha idő hiányában nem végezhető el a teljes kísérlet, az eredmények megtekinthetők a www.e-bug.eu webhelyen. „A” szakasz 1. Ossza ki a tanulóknak az FL 1 lap egy-egy példányát és az agar táptalajjal feltöltött Petri-csészéket, majd kérje meg őket, hogy húzzanak egy vonalat a Petri-csésze aljára, kettéosztva ezzel a csészét. Az egyik oldalra a „tiszta”, a másikra a „szennyezett” felirat kerüljön. 2. MEGJEGYZÉS A fedelet nem szabad felcímkézni. 3. MEGJEGYZÉS Figyelni kell arra, hogy a két oldal ne keveredjen egymással, mert ez hamis eredményekhez vezetne. Ez a probléma megelőzhető, ha a diákok 2 külön lemezt használnak a tiszta és a szennyezett kézhez. 2. Minden diák lássa el tenyérlenyomatával a „szennyezett” feliratú oldalt. Ezután alaposan mossanak kezet a diákok, majd lássák el tenyérlenyomatukkal a „tiszta” oldalt is. 3. Helyezze el a Petri-csészét 48 órára meleg és sötét helyre, majd a következő órán a diákok vizsgálják meg a változásokat. Az eredményeket az FL 1 lapon rögzíthetik. A lemez szennyezett felén a tanulók a baktérium- és gombakolóniák szaporodását figyelhetik meg. Ezek közül mindegyik más és más baktérium- és gombatörzset képvisel, vannak köztük a test természetes flórájához tartozó és a más felületekkel történő érintkezésből származó mikrobák is. A diákok vizsgálják meg alaposan a mikrobákat, írják le őket alaktanilag, és állapítsák meg, melyik organizmusfajtából mennyit tudnak megkülönböztetni. A lemez tiszta felén a tanulók lényegesen kisebb számban figyelhetik meg a kolóniák különféle típusait. Ez annak köszönhető, hogy a kézmosással sok, érintés útján összeszedett organizmust sikerült eltávolítani a bőrről. A lemezen kitenyészett organizmusok a test természetes flórájához tartoznak. Ezek mennyisége ugyanakkor meghaladhatja a lemez szennyezett felén kitenyészett kolóniákét: a mosás során az ártalmatlan mikrobák nagy számban szabadulnak ki a szőrtüszőkből, ám ezek többnyire mind egy mikrobafajtához tartoznak. A veszélyes és az ártalmatlan mikrobákat onnan is meg lehet különböztetni, hogy a veszélyes mikrobáknak általában több fajuk van. 37

2.1 Spread of Infection Hand Hygiene

Main Activity Cntd Section B 1. Divide the class into 4 even groups of students (a, b, c, d). 2. Ask each group to choose a lead person who is NOT going to wash their hands. Everyone else in the group should wash their hands as thoroughly as possible with soap (if available) and water. Students should dry their hands with either an air hand dryer or a clean section of tissue. The student NOT washing his/her hands should touch as many items in the classroom as possible to pick up lots of microbes including door handles, sink taps, shoes, etc. 3. Ask students to stand in 4 rows one behind the other and designate groups as follows a. b. c. d.

No hand washing Wash hands in warm water very quickly Wash hand in warm water thoroughly Wash hands in warm water & soap thoroughly

Control group Dip hands in water and rub quickly

4. Provide each student in the class 2 nutrient agar plates and a copy of SW 2. 5. Each student should put a hand print on one of their agar plates and label appropriately. 6. The lead student (student 1) should then wash their hands according to the group they are in. Student 1 should then turn around and shake hands with student 2 making sure to have as much hand contact with the person as possible. Student 2 in turn should shake hands with student 3 and so on until they reach the end of the row. 7. Each student should now make a hand print in their second nutrient agar plate and label appropriately. 8. Place the nutrient agar plates in a warm dry place for 48 hrs. Ask students to view and record their results on SW 2.

Plenary 1. Discuss the results with the students. What results did they find the most surprising? Explain that microbes can sick to the natural oil found on our skin. Washing with water alone flows over this oil and does not wash it away. Soap breaks up this oil so that the water can wash away the microbes. 2. Discuss where the microbes on their hand may have come from. Emphasise to students that not all the microbes on their hands are bad; there may also be normal body microbes there too which is why good microbes may increase following hand washing.

Extension Activity 3. Ask students to research the controversy as to the pros and cons of using antibacterial soaps. It may be a good idea to divide the class into groups of 4 people and ask each group to research the topic and have a classroom debate. Alternatively, students can write a short essay where they outline the argument for and against and draw their own conclusion from the evidence.

38


Feladat 1. Ez a feladat 2–4 fős csoportokban vagy a teljes osztályt bevonva is végrehajtható. 2. Kérdezze meg a diákoktól, kinek volt már gyomor-bél hurutja. A KJ 1 és a KJ 2 lapok felhasználásával kérje meg a diákokat: képzeljék el, hogy egyetlen fertőzött tanuló miatt a a gastroenteritis (gyomor-bél hurut) az egész iskolában elterjed. 3. Mondja el nekik, hogy gondoljanak az iskolai élet hétköznapi eseményeire (kézmosás nélküli vécéhasználat, kézmosás szappan nélkül, étkezés az ebédlőben, tollak vagy egyéb tárgyak kölcsönvétele, kézfogás, számítógép-használat stb.). 4. Kérje meg a csoportokat vagy az osztályt, hogy számoljanak be arról, hogy hogyan és milyen ütemben terjedhet a fertőzés az osztályban vagy az egész iskolában. 5. Javasolja a tanulóknak, hogy gondolják végig és vitassák meg a kéz higiéniájával kapcsolatos iskolai problémákat, majd adjanak ötleteket arra, hogyan lehetne hatékonyabban használni a meglévő tisztálkodási lehetőségeket.

A fertőzésnek kitett személyek A fertőzés forrása

Szabad út kifelé

A fertőzés terjedése 39


Eredmények Rajzold le és magyarázd el, ami a Petri-csészében történt A szennyezett részen 1. kolónia nagy, kerek, krémszínű telepek fehér központtal 2. kolónia

apró, sárga telepek

3. kolónia nagyon apró, krémszínű, szabálytalan alakú telepek 4. kolónia

apró, krémszínű, ovális telepek

5. kolónia apró, fehér, kör alakú telepek A tiszta részen 1. kolónia apró, fehér, kör alakú telepek 2. kolónia

apró, krémszínű, ovális telepek

Megfigyelések 1. A Petri-csésze melyik oldala tartalmazta a legtöbb mikrobát? A tiszta 2. A Petri-csésze melyik oldala tartalmazta a legtöbbféle mikrobakolóniát? A szennyezett 3. Hány különböző kolóniatípus volt a a tiszta oldalon 2 szennyezett oldalon 5

Következtetések 1. Néhányan lehet, hogy úgy látják: több mikroba volt a Petri-csésze tiszta felén, mint a szennyezetten. Miért? Előfordulhat, hogy a több mikroba található a tiszta, mint a szennyezett oldalon, de ha a tanulók alaposan kezet mostak, kevesebb különböző típusú mikrobának kell lennie a tiszta oldalon. Ha mégis több mikroba tenyészett ki a tiszta oldalon, akkor ez valószínűleg a kézmosás során használt víznek vagy papírtörölközőnek köszönhető. 2. Mit gondolsz, mely kolóniák tartalmazhatják a „barátságos” mikrobákat, és miért éppen azok? A tiszta oldalon található mikrobák, mivel azok valószínűleg a kezünkön található természetes mikrobák közé tartoznak.

Következtetés 1. Melyik kézmosási mód távolította el a legtöbb mikrobát? A meleg vízzel és szappannal végzett kézmosás. 2. Miért tisztít jobban a szappanos kézmosás, mintha csak vízzel mosnál kezet? A szappan eltávolítja a kezünkön található természetes zsírréteget, amelyen a mikrobák megtapadnak. 3. Melyek az antibakteriális szappan használatának előnyei és hátrányai kézmosás során? Előnyök: az ártalmas mikrobák elpusztulnak Hátrányok: a bőrön tenyésző természetes mikrobák is elpusztulnak. 4. Mi bizonyítja, hogy a mikrobák kézzel is terjeszthetőek? Az első lemezen található mikrobák továbbterjedtek a többi lemezre is, miközben számuk fokozatosan csökken. 5. Szerinted kezünk melyik részén élhet a legtöbb mikroba, és miért? A körmök alatt, a nagyujjakon és az ujjak között, mivel ezeket a részeket vagy elfelejtjük megmosni, vagy nem mossuk meg elég alaposan. 6. Nevezz meg öt olyan helyzetet, amikor a kézmosás elengedhetetlen! a. Főzés előtt b. A háziállatokkal történő érintkezés után c. Vécéhasználat után d. Evés előtt e. Miután a40 tenyerünkbe tüsszentettünk

Eredmények Rajzold le és magyarázd el, ami a Petri-csészében történt Szennyezett rész 1. kolónia _________________________ 2. kolónia _________________________ TISZTA

SZENNYEZETT

3. kolónia _________________________ 4. kolónia _________________________ 5. kolónia _________________________ Tiszta rész 1. kolónia _________________________ 2. kolónia _________________________ 3. kolónia _________________________ 4. kolónia _________________________ 5. kolónia _________________________

Következtetések

Megfigyelések 1. A Petri-csésze melyik oldala tartalmazta a legtöbb mikrobát? ______________________

1. Néhányan lehet, hogy úgy látják: több mikroba volt a Petri-csésze tiszta felén, mint a szennyezetten. Miért?

2. A Petri-csésze melyik oldala tartalmazta a legtöbbféle mikrobakolóniát? ______________________

______________________________________

3. Hány különböző kolóniatípus volt a

______________________________________

______________________________________ ______________________________________

______________________________________ tiszta részen ____________

______________________________________

szennyezett részen

2. Mit gondolsz, mely kolóniák tartalmazhatják a „barátságos” mikrobákat, és miért éppen azok?

_______

______________________________________ ______________________________________ ______________________________________ ______________________________________ 41

Az eljárás 1. Végezd el a kísérletet a tanár útmutatásai alapján. 2. Az alábbi táblázatban tüntesd fel, hány különböző kolóniatípust számoltál meg a Petricsészében, majd az eredményeket ábrázold grafikonon is.

Eredmények Kézmosás után (vagy előtt) és kézfogás után 1. tanuló

2. tanuló

3. tanuló

4. tanuló

5. tanuló

6. tanuló

Kézmosás nélkül (kontroll) Felületes kézmosás Alapos kézmosás Alapos kézmosás szappannal

Következtetés 1. Melyik kézmosási mód távolította el a legtöbb mikrobát? ______________________________________________________________________ 2. Miért tisztít jobban a szappanos kézmosás, mintha csak vízzel mosnál kezet? _________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ 3. Melyek az antibakteriális szappan használatának előnyei és hátrányai kézmosás során? Előnyök:

________________________________________________________ ________________________________________________________

Hátrányok:

________________________________________________________ ________________________________________________________

4. Mi bizonyítja, hogy a mikrobák kézzel is terjeszthetőek? _________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ 5. Szerinted kezünk melyik részén élhet a legtöbb mikroba, és miért? _________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ 6. Nevezz meg öt olyan helyzetet, amikor a kézmosás elengedhetetlen! a. ________________________

b. ________________________

c.

________________________

e.

________________________

d. ________________________ 42


Valaki vagy valami hordozza a fertőzést okozó ártalmas mikrobát. Sok lehetséges fertőzési forrás létezik, például  már fertőzött emberek  állatok és háziállatok  szennyezett felületek (például kilincs, billentyűzet vagy vécé).

A fertőzésnek kitett személyek Mindnyájan ki vagyunk téve a fertőzésveszélynek. A magasabb kockázati csoportba tartozó személyek például  akik gyógyszert szednek  a legfiatalabbak  az idősek

Szabad út kifelé A veszélyes mikrobáknak valahogy szabad utat kell találniuk a fertőzött testből vagy egyéb felületről, mielőtt másokat megfertőznének. Ennek lehetséges módjai:  tüsszentéssel és köhögéssel  testnedvekkel.

Szabad út befelé Ahhoz, hogy fertőzést okozzanak, a veszélyes mikrobáknak valahogy szabad utat kell találniuk a szervezetbe. Ez történhet:  ételek elfogyasztásával  aerosolok permetének belélegzésével  nyílt sebeken vagy gyulladásos felületeken keresztül  minden olyan dologgal, amit a szánkba veszünk.

A fertőzés forrása

A fertőzés terjedése A veszélyes mikrobáknak valahogy át kell jutniuk egyik emberről a másikra. Ez történhet például:  érintéssel  szexuális együttlét során.

43

Akadályozzuk meg a fertőzés terjedését!

A fertőzés forrása 

A fertőzésnek kitett személyek

 

Mindannyian:  oltassuk be magunkat a megfelelő védőoltásokkal A magas kockázati csoportba tartozók:  tartózkodjunk mindenkitől, aki fertőzésben szenved  fokozottan ügyeljünk a tisztaságra  a főzés és az ételkészítés során legyünk fokozottan elővigyázatosak



Szabad út kifelé Óvakodjuk attól, hogy kezünk vagy bármely más felület  köhögéssel és tüsszentéssel terjedő váladékokkal  széklettel  hányadékkal  testnedvekkel szennyeződjön.

Szabad út befelé   

a fertőzötteket el kell különíteni bánjunk óvatosan a nyers élelmiszerekkel fürdessük rendszeresen háziállatainkat a használt pelenkát és a szennyes ruhát kezeljük megfelelően

a nyílt sebeket és gyulladásokat lássuk el vízálló kötéssel az ételeket alaposan főzzük meg ügyeljünk arra, hogy csak tiszta vizet igyunk.

A fertőzés terjedése   

44

rendszeresen és alaposan mossunk kezet a nyílt sebeket és gyulladásokat lássuk el a szexuális együttlét során tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket.

E fejezet célja, hogy a tanulók megértsék: a nem megfelelő légúti higiénia a mikrobák és betegségek terjedéséhez vezet. A 2.2. fejezetben (A légúti higiénia) a tanulók egy nagyszabású kísérlet keretében azt figyelhetik meg, hogy tüsszentéskor milyen messzire jutnak a mikrobák és hány ember fertőződhet meg ezáltal. A tanulók egy sor kísérlet segítségével megtanulhatják, hogy ha köhögéskor vagy tüsszentéskor zsebkendőt tartanak a szájuk elé, megelőzhetik a fertőzés terjedését. A kiegészítő feladat során a tanulóknak azt kell megítélniük, hogy a vírusok szerintük milyen messzire juthatnak el egy hét alatt. Az eredmények meglepőek lehetnek!

TANULÁS VÁRHATÓ VÁRHATÓEREDMÉNYEI EREDMÉNYEI Minden diák megtanulja, hogy  a mikrobáktól olykor betegek is lehetünk,  a megelőzés (minden olyan esetben, amikor ez lehetséges) célravezetőbb, mint a gyógyítás  ügyeljen arra, hogy ne adja át másnak a veszélyes kórokozókat,  megtanulja, hogy a fertőzések tüsszentéssel és köhögéssel is terjedhetnek.  megérti, hogy ha az ember köhögéskor vagy tüsszentéskor zsebkendőt tart a szája elé, megelőzheti a fertőzés terjedését. Az ügyesebb diákok megtanulják, hogy  ha a kezükbe köhögnek vagy tüsszentenek, fertőzéseket terjeszthetnek. 45

Influenzavírus

NEMZETI ALAPTANTERV


2.2. A fertőzések terjedése A légúti higiénia Háttér-információ:

Kulcsszavak Permet Ragályos Megfertőz Kísérlet Fertőzés Előrejelzés Eredmények Tünet Terjedés

Szükséges anyagok tanulónként:  az FL 1 egy-egy példánya csoportonként:  30 db 10 cm átmérőjű papírtányér  mérőszalag  permetezőflakon  víz  ételfesték (nem kötelező)  nagyméretű zsebkendő  kesztyű

Az iskolában általában a leggyakoribb és talán a legragályosabb betegség a megfázás és az influenza. A megfázást és az influenzát vírusok okozzák, ezért ezeket antibiotikummal nem lehet kezelni. Általában ágynyugalom és a sok folyadékbevitel ajánlott, ha azonban a tünetek nem enyhülnek, forduljunk orvoshoz. A megfázás és az influenza tünetei többek között a fej- és torokfájás, valamint a láz. A megfázással küzdő embereknél az orrfolyás is gyakori. A fertőző betegségek leginkább közvetve, cseppfertőzéssel, azaz köhögéssel és tüsszentéssel terjedhetnek. A fertőzések terjedése azonban ennél közvetlenebb testi érintkezéssel (érintéssel, csókolózással stb.) és fertőzött élelmiszer elfogyasztásával is történhet. A tüsszentéssel szervezetünk a belélegzett káros mikrobáktól és portól próbál megszabadulni. A káros mikrobák és a por fennakad az orr csillószőrein és csiklandozza az orrunkat. Az orr üzenetet küld az agynak, amely ezután válaszüzenetet küld az orrnak, a szájnak, a tüdőnek és a mellkasnak, és utasítja őket, hogy fújják ki az ingerlő anyagot. Megfázás vagy influenza esetén sok millió vírusrészecske röppen ki, és fertőzi meg azt a felületet, amelyen „landol” – ez lehet akár az ételünk vagy a kezünk is.

Előkészületek 1. Minden tanulónak készítsen egy-egy másolatot az SW 1 és az SW 2 lapról. 2. Töltsön meg csoportonként egy-egy permetezőflakont vízzel és ételszínezékkel. Ha kísérlet minden fázisához más szín tartozik, az eredményeket könnyebb áttekinteni. 3. Konyhai papírtörlőből készítsen hatalmas zsebkendőt.

Egészség és biztonság  A tanulók viseljenek laborköpenyt vagy sima köpenyt és kesztyűt.  Ügyeljen rá, hogy az ételszínezéket csak NAGYON felhígítva alkalmazza.  Fontos, hogy a permetező flakonokat használat előtt alaposan kiöblítse és kimossa.  A tanulóknak védőszemüvegre lehet szükségük.

Alternatív javaslatok Töltsön meg egy léggömböt csillámporral (ezek jelképezik a mikrobákat), majd durrantsa ki. Álljon fel egy székre, és kérje meg a tanulókat, hogy állják körül önt. Szúrja ki a léggömböt (ez a „tüsszentés”), és kérje meg a diákokat, hogy figyeljék meg, hányukra szálltak csillámok, azaz fertőződtek meg mikrobákkal.

Internetes segédanyagok:  a feladathoz kapcsolódó bemutatófilm  pár fotó arról, hogy mi történne, ha a tanulók igazi mikrobákat permeteznének a levegőbe

 a 2. alternatív feladathoz kapcsolódó fotó

46

2.2. A fertőzések terjedése A légúti higiénia

Bevezetés 1. Mesélje el a tanulóknak, hogy számos betegség terjed a levegőn keresztül apró vízcseppek, permet formájában, amelyeket a levegőbe köhögünk és tüsszentünk. Mondja el, hogy az így terjedő betegségek között előfordulhat a hétköznapi megfázás és influenza, de a ritkább, súlyosabb fertőző betegségek, például a gyakran halállal végződő agyhártyagyulladás és a tuberkulózis (TBC) is. 2. Folytassa azzal, hogy a meghűlést és az influenzát vírusok, és nem baktériumok okozzák, és ezért egyik sem gyógyítható antibiotikumokkal. Magyarázza el, hogy az egészségünk megőrzése szempontjából nagyon fontos, hogy köhögéskor és tüsszentéskor tegyék a szájuk elé a kezüket, mert ezáltal megelőzhető a fertőzések terjedése.

Fő feladat 1. Ossza az osztályt 8–10 fős csoportokra. 2. Osszon ki a diákoknak fejenként egy papírtányért. Kérje meg őket, hogy rajzoljanak egy arcot a tányérra, és írják rá a nevüket (ha azt szórakoztatóbbnak találják, egy barátjuk vagy családtagjuk nevét is odaírhatják). Magyarázza el nekik, hogy a tányérok igazi embereket szimbolizálnak. Ismertesse velük az alábbi kísérletet, és kérje meg őket, hogy a feladat elvégzése előtt töltsék ki az FL 1 lap hipotézisre vonatkozó szakaszát. 3. Magyarázza el a diákoknak, hogy az „emberek” egy zsúfolt helyen, például egy diszkóban vagy más szórakozóhelyen tartózkodnak. Minden tanuló helyezze el a tányérját az alábbi ábrán látható pontok valamelyikére. Fontos, hogy a középső sorban nagyjából betartsuk az ábrán feltüntetett távolságokat. A középen elhelyezett tányérok segítségével azt mutatjuk be, hogy a kitüsszentett mikrobák milyen messzire jutnak el, és hány embert fertőznek meg útközben. A többi tányért a középső sortól különböző távolságra helyezzük el mindkét oldalon. Ezekkel azt demonstráljuk, hogy a kitüsszentett mikrobák milyen messzire terjednek oldalirányban, és hány embert fertőznek meg útközben. Mindegyik tányéron tüntessük fel a távolságot az ábra szerint:

10 cm-rel a tüsszentő diák mögött tüsszentő diák

30 cm

70 cm

100 cm

150 cm

4. Nevezzük ki azt a tanulót, aki „tüsszenteni” fog, és adjuk oda neki a megfestett vizet tartalmazó a permetezőflakont (a víz színezésével még látványosabbá tehetjük a feladatot). Magyarázza el, hogy a kiválasztott tanuló az influenzavírus egy új, nagyon ragályos törzsével fertőzött. Ezután kérje meg a tanulót, hogy a flakont a tányérok irányába tartva egy határozott mozdulattal pumpálja a permetet a levegőbe – ezzel a „tüsszentés” megtörtént. 5. Ezután a diákok vizsgálják meg a tányérokat: hány embert fertőzött meg a tüsszentés? 6. Gyűjtsék össze a tányérokat, rajzolják körül a vízcseppeket, majd számolják össze, hány csepp látható az egyes tányérokon. Magyarázza el a tanulóknak, hogy minden csepp a tüsszentéskor kiszabaduló egy-egy apró cseppnek felel meg, melyek több ezer baktériumot és vírust tartalmazhatnak.

47

2.2. A fertőzések terjedése A légúti higiénia

Fő feladat 1. Ismételjék meg a kísérletet úgy, hogy a flakon szórófejét egy kesztyűt viselő diák letakarja. Harmadszorra konyhai papírtörlővel takarják le a szórófejet (ezzel a zsebkendőbe tüsszentést imitálják). 2. Minden tanuló rögzítse az eredményeket grafikonon. 3. Ezután vetítse le a diákoknak a PowerPoint-bemutatót, amelyből kiderül, mi történne, ha valódi agarlemezekre tüsszentettek volna.

Minden tanulónak 1. Beszéljék meg a diákokkal a kísérletet, a hipotézist és az eredményeket. Meglepődtek a kísérlet kimenetelén? 2. Emlékeztesse a tanulókat a második, kesztyűs kísérletre, és idézze fel, hogy az nedves lett a „mikrobás” permettől. Kérje meg a diákokat, hogy képzeljék el: a kísérletben szereplő kéz egy olyan ember keze, aki éppen tüsszentett, és hogy hány embert és tárgyat érinthetett volna meg mikrobákkal fertőzött kézzel. Emelje ki, hogy bár kezünkbe tüsszenteni helyes dolog, mert ezzel megakadályozzuk a kórokozók terjedését, az is fontos, hogy utána rögtön kezet mossunk, illetve ha zsebkendőbe tüsszentettünk, azt rögtön dobjuk a szemétbe. 3. Beszéljék meg részletesen, amit a tanulók a kísérlet során a mikrobák terjedéséről elsajátítottak. Hány diák fertőződne meg egy tüsszentéstől a buszon? 4. Más eredményt kapnánk, ha kísérletet a szabad levegőn, egy szeles napon ismételnénk meg? Miért? Megjegyzés: A mikrobák ugyanígy terjednek köhögéssel is, ezért köhögéskor is mindig használjunk zsebkendőt.

Kiegészítő feladat 1. A feladatot a tanulók csoportosan és egyénileg is elvégezhetik. 2. Magyarázza el, hogy most azt fogják megbecsülni, hogy egy fertőzött személytől hány ember kaphatja el az influenzát és a vírus milyen messzire juthat el egy hét alatt. Egy repülőutakhoz használt utaslista segítségével ez jól szemléltethető. 3. Az osztály egy hosszú repülőúton vesz részt Budapest és Sydney között. Az út 23,5 órás, de ebben benne van egy 5 órás hongkongi tartózkodás, amikor az utasok átszállnak, és a reptéri terminál területén esznek valamit. A repülőn az alábbi csoportok utaznak: a. egy nyolcfős család, aki Hongkongból utazik haza, b. 12 utas, aki Hongkongban egy Törökországba tartó gépre száll át, c. 4, Hongkongból Dél-Afrikába tartó utas, d. A többiek úti célja Budapest. 4. A repülőn utazó személyek közül valakit megfertőzött egy új, nagyon ragályos influenzatörzs. a. Egy nap, illetve egy hét alatt hány ember kapja el a vírust, és az milyen messzire jut el? b. Hogyan lehetett volna megelőzni, hogy a fertőzés ilyen messzire eljusson? 48

2.2. A fertőzések terjedése A légúti higiénia Hipotézis 1. Szerinted melyik papírtányér lesz a legfertőzöttebb? A közvetlenül a flakon előtt és két oldalt a legközelebb található papírtányérok mutatják a legnagyobb fertőzöttséget. 2. Szerinted kiket fertőzött meg a tüsszentés a legkevésbé? A tüsszentő ember mögött álló és a tőle legtávolabbi személyek. 3. Mi történik, ha a kesztyűvel elálljuk a permet útját? A permet nem jut el olyan sok emberhez, de a mikrobák a kesztyűn vagy a kézen maradnak. 4. Mi történik, ha zsebkendővel elálljuk a permet útját? Az összes mikroba a zsebkendőre kerül.

Eredmények 1. Milyen messzire jutott el a kitüsszentett permet? A megtett távolság Akadálytalanul Kesztyűbe Zsebkendőbe

Fertőzött személyek száma

Ez függ a kísérlethez használt permetezőflakontól, de biztosan ezen a módon jut a legmesszebbre a permet, és így fertőzi meg a legtöbb embert. A zsebkendőbe tüsszentés érinti a legkevesebb személyt.

2. A három tüsszentési próba során az oldalt állók is megfertőződtek? A megtett távolság Akadálytalanul Kesztyűbe Zsebkendőbe

Fertőzött személyek száma Lásd fent

3. Hány „mikroba” érte el a tüsszentő mögött álló személyt? Egy sem

Következtetés 1. A kísérlet során mit tanultál a mikrobák terjedéséről? A mikrobák tüsszentéssel és érintéssel nagyon könnyen átkerülhetnek egyik emberről a másikra. 2. Mi történhet, ha tüsszentéskor a tenyerünket a szájunk elé tesszük, és utána nem mosunk kezet? A kitüsszentett permetben jelen lévő mikrobákat így is átadhatjuk másoknak az érintkezés során. 3. Melyik a jobb módszer a fertőzés terjesztésének elkerülésére: ha a tenyeredbe tüsszentesz, vagy ha zsebkendőbe? Miért? A zsebkendőbe tüsszentés a legjobb eljárás, mert ilyenkor a mikrobákat kidobhatjuk a zsebkendővel együtt.

49

2.2.

A fertőzések terjedése A légúti higiénia

2. kiegészítő feladat 1. Ez a feladat egyénileg, kis létszámú csoportokban vagy a teljes osztályt bevonva is végrehajtható. 2. Sára, Réka és Virág, a három barátnő – akik egyben osztálytársak is –, megfázott, és emiatt mindhárman sokat köhögnek. Ahogy a képen látható, mindhárman másképp járnak el köhögés és tüsszentés közben. 3. Beszéljék meg a tanulókkal a három módszer előnyeit és hátrányait abból a szempontból, hogy milyen szerepet játszik: a. a mindennapi életükben b. a fertőzés terjesztésének mérséklésében Megjegyzés: A kép az e-Bug webhelyen is megtalálható PowerPoint formátumban.

Megjegyzés: A 2.3. fejezetben szereplő feladat az alábbiak szerint módosítható, és alkalmazható a légúti higiéniára is. 1.

Kövesse a 2.3. fejezetben ismertetett utasításokat, de az orrváladék imitálására minden kémcsőhöz adjon zöld ételfestéket.

Fő feladat 1. Magyarázza el a tanulóknak, hogy egy tüsszentést fognak utánozni azáltal, hogy a két kémcső között folyadékcsere jön létre, ami a tüsszentéskor elszabaduló permetet jelképezni. Adja körbe a kémcsöveket, és győződjön meg róla, hogy minden tanulónak jutott egy folyadékkal teli cső. A tanulóknak NE mondja meg, hogy az egyik kémcső keményítőt tartalmaz, de önnek tudnia kell, kinek jutott az a kémcső. 2. Kérje meg a tanulókat, hogy mindenki öt másik diákéval vegyítse össze a nála lévő folyadékot (a huszonöt főnél kisebb osztályokban elég ezt három vagy négy másik csővel megtenni). Ez a szám a tüsszentéskor a közelünkben található személyek számát jelenti. Fontos, hogy a tanulók megjegyezzék, kivel és milyen sorrendben vegyítették össze a folyadékot. Kérje meg őket, hogy ne csak a barátaikat vonják be a cserébe, és lányok és a fiúk is cseréljenek kémcsövet. 3. Ekkor mondja el az osztálynak, hogy egyiküknél influenzavírussal fertőzött folyadék van. A tanár járjon körbe, és ellenőrizze a csövek fertőzöttségét úgy, hogy minden kémcsőbe jódot csepegtet. Ha a folyadék fekete lesz, az adott személy fertőzöttnek számít. Ki tudják találni a diákok, kitől indult a fertőzés? Meglepődtek a diákok, hogy az influenzavírus tüsszentéssel ilyen gyorsan elterjedt az osztályban? 50

Hipotézis 1. Szerinted melyik papírtányér lesz a legfertőzöttebb? __________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________ 2. Szerinted kiket fertőzött meg a tüsszentés a legkevésbé? _______________________________________________________________________ 3. Mi történik, ha a kesztyűvel elálljuk a permet útját? __________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________ 4. Mi történik, ha zsebkendővel elálljuk a permet útját? _______________________________________________________________________

Eredmények 1. Milyen messzire jutott el a kitüsszentett permet? A megtett távolság


Akadálytalanul Kesztyűbe Zsebkendőbe

2. A három tüsszentési próba során az oldalt állók is megfertőződtek? A megtett távolság


Akadálytalanul Kesztyűbe Zsebkendőbe

3. Hány „mikroba” érte el a tüsszentő mögött álló személyt? _________________________________________________________________________

Következtetés 1. A kísérlet során mit tanultál a mikrobák terjedéséről? ______________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 2. Mi történhet, ha tüsszentéskor a tenyerünket a szájunk elé tesszük, és utána nem mosunk kezet? ____________________________________________________________________________ 3. Melyik a jobb módszer a fertőzés terjesztésének elkerülésére: ha a tenyeredbe tüsszentesz, vagy ha zsebkendőbe? Miért? ______________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ 51

52

E fejezet célja, hogy a tanulók megértsék: a szexuális érintkezés a mikrobák és a betegségek terjedéséhez vezethet. A 2.3. fejezet (Szexuális úton terjedő betegségek) azt mutatja be, hogy az ártalmas mikrobákat nagyon könnyen átadhatjuk társunknak akár anélkül is, hogy bármelyikünk tudna erről. A tanulók egy kémiai jellegű kísérletet fognak elvégezni, hogy kiderüljön, hány ember fertőződhet meg a tudtán kívül, ha a szexuális együttlét során nem védekezik megfelelően. A fejezet a megelőzés módszereit is ismerteti. A képregény adja a kiegészítő feladat alapját. A képregény minden egyes jelenetében Ági és Tomi, a két főszereplő döntéseket hoz: ezek némelyike helyes, némelyik pedig helytelen. A tanulók ezután megvitathatják, mely döntésekkel értenek egyet, és melyek fontosak számukra

Herpesz vírus

TANULÁS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

NEMZETI ALAPTANTERV

HIVATKOZÁSOK

Minden diák megtanulja, hogy  a betegségek könnyen terjednek szexuális érintkezés útján  hogyan védekezhetnek a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben.

53


2.3. A fertőzések terjedése Szexuális úton terjedő betegségek

Kulcsszavak Háttér-információ: AIDS Anális közösülés Chlamydia Nemiszervtájéki szemölcsök Gonorrhoea Hepatitis B Herpesz HIV Orális közösülés Szex Szexuális úton terjedő betegség Szifilisz Terjedés

Szükséges anyagok tanulónként: □ 3 db steril kémcső □ az FL 1 egy-egy példánya □ a KJ 1 egy-egy példánya □ a KJ 2 egy-egy példánya osztályonként: □ kémcsőtartó állvány □ jód □ keményítő □ víz □ kesztyű □ háztartási fólia vagy vattapamacsok

A szexuális úton terjedő betegségek fertőzött személlyel történő szexuális együttlét során terjednek. Ezek közül néhány antibiotikummal kezelhető és gyógyítható, mások azonban nem. Sok szexuális úton terjedő betegség tüneti kezelése megoldott, így könnyebb együtt élni velük. Huszonötnél is több szexuális úton terjedő betegség létezik. A szexuális úton terjedő, bakteriális jellegű betegségeket a fertőzött személlyel való vaginális, orális és anális közösülés során lehet elkapni. E betegségek közé tartozik a chlamydia, a gonorrhoea és a szifilisz. Ezeket általában antibiotikum-terápiával gyógyítják. A vírusfertőzések a baktériumok okozta fertőzésekhez hasonlóan terjednek, de fertőzött bőrrel és testnedvekkel (például vérrel, spermával és nyállal) is átadhatók, ha ezek a fertőzött személytől származó anyagok a véráramba jutnak. Vírusok okozzák többek között a nemi szerveken található szemölcsöket, a hepatitisz B, a herpesz és a HIV-fertőzést, melyek kezelhetőek, ám nem gyógyíthatóak. Bár a szexuális úton terjedő betegségek nagy részét szexuális érintkezés során kaphatjuk el, egyes betegségek közös tű- és fecskendőhasználattal, a bőrfelületek érintkezésével (ahogy a baktériumok is átjutnak mások kezére) is átadhatók, sőt, az is előfordulhat, hogy a terhesség, illetve a szülés során az anya megfertőzi a magzatot. A HIV a szoptatás alkalmával is fertőzhet. A leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek leírását az e-Bug webehlyen található PowerPoint-bemutató tartalmazza. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a szexuális úton terjedő betegségek nem feltétlenül járnak egyértelmű tünetekkel, így előfordulhat, hogy a fertőzött személy nincs is tisztában a betegségével. A szexuális úton terjedő betegségeket bárki elkaphatja. Ennek semmi köze az érintett személy „tisztaságához”, vagy ahhoz, hogyan viselkedik és öltözködik. A legtöbben, akik elkapnak valamilyen szexuális úton terjedő betegséget, nem tudják, hogy a partnerük fertőzött.

Egészség és biztonság Figyeljen arra, hogy a keményítő és a jód ne kerüljön a diákok szemébe, és győződjön meg róla, hogy a gyerekek kezet mosnak a feladat elvégzése után.

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok:

Előkészületek 1a. 1b. 2a. 2b. 3a. 3b. 4.



a feladathoz kapcsolódó bemutatófilm.



A téma tanítását segítő PowerPoint-bemutató  A MS Power Point formátumú KJ 1 és KJ 2.

Töltsön meg félig vízzel egy-egy kémcsövet tanulónként Az egyik kémcsövet cserélje ki keményítőt tartalmazó csőre Készítsen elő még egy sorozat félig vízzel telt kémcsövet Az egyik kémcsövet cserélje ki keményítőt tartalmazó csőre Töltsön meg vízzel 4 kémcsövet Két kémcső tetejét fedje le háztartási fóliával vagy dugaszolja be vattával Fénymásolja le minden tanulónak az FL 1 egy-egy példányát.

MEGJEGYZÉS: A feladat ebben a formában a fertőzések egyéb fajtáinak terjedését mutatja be, ugyanakkor az influenzavírus terjedésének demonstrálására is alkalmas. Ennek részleteit a 2.2. fejezet tartalmazza. 54

2.3.


Szexuális úton terjedő betegségek Bevezetés 1. Kezdje az órát annak elmagyarázásával, hogy a mikrobák számos különféle módon fertőzhetik meg az embert, például érintéssel, tüsszentéssel, illetve fertőzött étel vagy ital elfogyasztásával. Hangsúlyozza, hogy a kórokozók testnedvekkel való érintkezéssel is terjednek, például ha nem védekezünk megfelelően a szexuális együttlét alkalmával. 2. A tanulókat esetleg feszélyezheti a téma, ezért az óra elején kérdezze meg őket, hogy tudnak-e valamit a szexuális úton terjedő betegségekről és azok okairól. A tanításhoz használja a www.ebug.eu webhelyen található PowerPoint-feladatot. 3. Mondja el a diákoknak, hogy a szexuális úton terjedő betegségek általában akkor fertőznek, ha az együttlét során nem védekezünk megfelelően (azaz óvszerrel), ám bizonyos esetekben szennyezett tű, közvetlen bőrkontaktus is fertőzhet, illetve a magzat a méhen belül és később anyatejjel is elkaphatja ezeket a betegségeket. Ez azért lehetséges, mert ezek a betegségek a véráramban maradnak, és a testnedvek cseréjével képesek fertőzni. 4. Mindenképp HANGSÚLYOZZA, hogy a terhesség elleni védekezés (vagyis a fogamzásgátló tabletta) NEM nyújt védelmet a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben.

Fő feladat 1. Ezt a feladatot az egész osztály bevonásával célszerű elvégezni. „A” szakasz 2. Magyarázza el a diákoknak, hogy most egy szexuális aktust fognak eljátszani a testnedveket szimbolizáló folyadékok kémcsövek közötti kölcsönös cseréjével. Adja körbe a kémcsöveket, és győződjön meg róla, hogy minden tanulónak jutott egy folyadékkal teli cső. A tanulóknak NE mondja meg, hogy az egyik kémcső keményítőt tartalmaz, de önnek tudnia kell, kinek jutott az a kémcső. MEGJEGYZÉS Ügyeljen arra, hogy olyan diák kapja ezt a kémcsövet, akit később nem fognak amiatt „cikizni” a többiek, hogy ő volt a fertőzés hordozója. 3. Kérje meg a tanulókat, hogy mindenki öt másik diákéval vegyítse össze a nála lévő folyadékot (a huszonöt főnél kisebb osztályokban elég ezt három vagy négy másik csővel megtenni). Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tanulók megjegyezzék, kivel és milyen sorrendben vegyítették össze a folyadékot, mivel ezt később fel kell tüntetniük az FL 1 lapon. Kérje meg őket, hogy ne csak a barátaikat vonják be a cserébe, és lányok és a fiúk is cseréljenek kémcsövet. 4. Miután ezzel végeztek, ossza ki a tanulóknak az FL 1 egy-egy példányát. Mondja el az osztálynak, hogy egyiküknél egy szexuális úton terjedő betegséggel fertőzött folyadék van. A tanár járjon körbe, és ellenőrizze a csövek fertőzöttségét úgy, hogy minden kémcsőbe jódot csepegtet. Ha a folyadék fekete lesz, az adott személy fertőzöttnek számít. Ki tudják találni a diákok, kitől indult a fertőzés? „B” szakasz 5. Ismételjék meg a kísérletet, de ezúttal a folyadékcserék (szexuális érintkezések) számát csökkentsék egyre vagy kettőre. Érzékelik a tanulók a fertőzöttek számának csökkenését? „C” szakasz 6. A feladat végrehajtásához válasszon ki az osztályból öt tanulót. Árulja el az osztálynak, kinél volt a fertőzött kémcső. Adjon a másik négy diáknak egy-egy kémcsövet, melyek közül kettő háztartási fóliával fedett. 7. Kérje meg a „fertőzött” tanulót, hogy „létesítsen szexuális kapcsolatot” sorban a maradék öt személlyel. MEGJEGYZÉS: ezúttal ne vegyítsék a folyadékokat, kizárólag a fertőzött kémcsőből csepegtessenek a többi csőbe pipettával, majd jól keverjék el az így kapott mintákat. 8. A jód segítségével ellenőrizze a minták fertőzöttségét. 9. Mutasson rá, hogy a kísérletben a fólia az óvszer szerepét töltötte be, és hogy a fóliával fedett minták nem fertőződtek meg.

55

2.3.


Szexuális úton terjedő betegségek Minden tanulónak A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy a tanulók megértették-e az elhangzottakat: f. Mik azok a szexuális úton terjedő betegségek? Olyan fertőzések, amelyeket elsősorban szexuális érintkezés útján kaphatunk el. Huszonötnél is több szexuális úton terjedő betegség létezik számos különféle tünettel. E betegségek vaginális, anális és orális aktus során is fertőzhetnek. g. Kik kaphatják el a szexuális úton terjedő betegségeket? Bárki megfertőződhet ilyen betegséggel, aki fertőzött személlyel való szexuális együttlét során nem védekezik megfelelően. A szexuális úton terjedő betegségek NEM csak a „könnyűvérű” és könnyelmű embereket (például a prostituáltakat, homoszexuálisokat és a droghasználókat) fenyegetik. Elég egyszer együtt lenni egy fertőzött személlyel ahhoz, hogy megfertőződjünk. h. Hogyan csökkenthetjük annak kockázatát, hogy elkapjunk egy ilyen betegséget? A szexuális úton terjedő betegségekkel szembeni védekezésnek számos módja van. i. Önmegtartóztatás: Az egyetlen tökéletesen biztos mód, hogy megóvjuk magunkat a szexuális úton terjedő betegségektől, ha tartózkodunk az orális, anális és vaginális közösüléstől. ii. Óvszerhasználat: Az óvszerhasználat mindenkinek ajánlható védekezési forma, de az óvszer csak az általa fedett bőrfelületet védi, így a nemiszervtájéki bőrön található, szabadon maradt fekélyek és szemölcsök továbbra is fertőzhetnek. iii. Beszélgetés a partnerrel: Érdemes megbeszélni partnerünkkel a biztonságos szexuális élettel kapcsolatos tudnivalókat, így például az óvszerhasználatot. Mielőtt új partnerrel szexuális viszonyt létesítenénk, érdemes megbeszélni egy szexuális úton terjedő betegségekre kiterjedő orvosi vizsgálat lehetőségét. iv. Rendszeres orvosi vizsgálat és kontroll: A szexuálisan aktív periódusban még akkor is nagyon fontos a rendszeres orvosi vizsgálat és kontroll, ha nincsenek tüneteid, mert csak így lehet kizárni az esetleges fertőzéseket. Sok szexuális úton terjedő betegség eleinte (és gyakran később sem) jár tünetekkel. i. Az óvszerhasználaton kívül más fogamzásgátlási módszerek is védelmet nyújtanak az ilyen fertőzésekkel szemben? NEM. A fogamzásgátlás csak a terhesség megelőzésére szolgál, de nem véd a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben. j. Melyek a szexuális úton terjedő betegségek tünetei? Az ilyen fertőzés tünetei igen változatosak lehetnek, a leggyakoribbak közé a nemi szervek érzékenysége, a szokatlan bőrelváltozások és fekélyek, a viszketés, a vizelés közben fellépő fájdalomérzés és a nemi szervek rendellenes váladékozása tartozik. k. Minden, szexuális úton terjedő betegséggel fertőzött személynek vannak tünetei? NEM, a legnagyobb probléma pont az, hogy sokan nem is tudnak a betegségükről. Bizonyos esetekben a nők addig nem is jönnek rá, hogy valamilyen betegségben szenvednek, ameddig később a gyermekvállalás során valamilyen termékenységi problémával nem szembesülnek. l. Hova fordulhatok, ha további információkra vagy vizsgálatra van szükségem? Az iskolaorvoshoz vagy a háziorvoshoz.

Kiegészítő feladat 5. Készítsenek a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő plakátokat a szexuális úton terjedő betegségekről. VAGY 6.

Ossza ki minden tanulónak az FL 1 és az FL 2 egy-egy példányát, majd kérje meg őket, hogy lássák el megjegyzéseikkel a képregény egyes jeleneteiben elhangzó kijelentéseket. A feladatot csoportosan, egyénileg és az egész osztály részvételével is elvégezhetik a tanulók. 56

2.3


Szexuális úton terjedő betegségek Ha Tominak volt már olyan szexuális partnere, akivel nem védekeztek megfelelően, akkor előfordulhat, hogy elkapott valamilyen szexuális úton terjedő betegséget. E betegségek közül sok nem jár egyértelmű tünetekkel, így Tomi nem lehet biztos benne, hogy nem fertőződött meg. Mivel szereti Ágit, és nem akarja megfertőzni őt, ezért rendszeresen részt vesz a szükséges vizsgálatokon, és az együttlét során gondoskodik a megfelelő védekezésről.

Ági nagyon rosszul döntött. Az óvszerhasználattal nemcsak a terhesség, de a szexuális úton terjedő betegséggel történő fertőződés is megelőzhető. Nagyon sokan úgy estek teherbe vagy kaptak el valamilyen betegséget, hogy előtte azt gondolták: „Ha csak egyszer csináljuk, nem lehet baj.”

Ebben a jelenetben Ági és Tomi nagyon okosan úgy dönt, hogy a terhesség megelőzésére fogamzásgátló tablettát fognak használni. Tudniuk kell azonban, hogy ezzel csak a terhesség védhető ki, a szexuális úton terjedő betegségek nem.

Életkortól függetlenül sokan nem szívesen keresik fel a háziorvost, az iskolaorvost vagy az urológiai szakrendelést. Mindenképp értesse meg a tanulókkal, hogy NINCS OKUK a szégyenkezésre. Ha elkapnak valamilyen betegséget és azt nem kezeltetik, vagy megfertőznek egy számukra fontos személyt, az sokkal inkább szégyellni való, és nagyon fájdalmas következményekkel járhat.

Nagyon sok a tévhit ezzel kapcsolatban a tizenévesek, de még a felnőttek körében is. Ha nem védekezünk megfelelően, bárkitől elkaphatjuk a szexuális úton terjedő betegségeket, aki azzal fertőzött.

Fontos, hogy a tanulók megértsék: a szexuális úton terjedő betegségek egyre nagyobb problémát jelentenek. Sajnálatos módon a Chlamydia az egyik legelterjedtebb betegség a fiatalok között, főleg azért, mert eleinte nagyon enyhe tünetekkel jár, illetve teljesen tünetmentes is lehet, ám később meddőségi problémákat okozhat. 57

Vizsgáld meg mindegyik szituációt. Mi a véleményed az elhangzottakról? Szeretlek. Tőlem nem kaphatsz el semmit!

Ági és Tomi a szexuális életükről beszélnek. Tominak már voltak mások is az életében, ezért Ági kicsit aggódik a szexuális úton terjedő betegségek miatt.

Ne aggódj, csak egy alkalomról van szó, nem lesz semmi baj!

Ági és Tomi aggódik, mert nincs náluk óvszer.

Úgyis szedek fogamzásgátló tablettát.

Szüksége van Áginak és Tominak óvszerre?

58

Vizsgáld meg mindegyik szituációt. Mi a véleményed az elhangzottakról Úgy érzem, eljött az ideje az első alkalomnak, de előtte szeretném, ha kivizsgáltatnád magad.

Tomi rettentően cikinek tartja, hogy Ági elkísérje az urológushoz.

Én úgy tudom, első alkalommal nem kaphatod el.

Ági és Juli arról beszélnek, milyen lehet az első alkalom, és kicsit aggódnak a herpesz miatt.

Chlamydia! A csajok folyton csak erről beszélnek, csak hogy rosszul érezzük magunkat!

Tomi és Sanyi a szexuális felvilágosító foglalkozásról és a Chlamydiáról beszélgetnek.

59

„A” szakasz Írd ide azoknak a nevét, akikkel „szerelmi találkád” volt, és azt is tüntesd fel, hogy volt-e valamilyen szexuális úton terjedő betegségük. Szerelmi találka 1 2 3 4 5

A partner neve

Volt-e fertőzése?

Az osztályból hányan kapták el a fertőzést? __________________________________ Te elkaptad a fertőzést? _________________________________________________ Ki volt a fertőzés hordozója? ______________________________________________

„B” szakasz Írd ide azoknak a nevét, akikkel „szerelmi találkád” volt, és azt is tüntesd fel, hogy volt-e valamilyen szexuális úton terjedő betegségük. Szerelmi találka 1 2

A partner neve

Volt-e fertőzése?

Az osztályból hányan kapták el a fertőzést? _____________________________________ Te elkaptad a fertőzést? _____________________________________________________ Ezúttal miért kapták el kevesebben a fertőzést?___________________________________ Ki volt a fertőzés hordozója? __________________________________________________

„C” szakasz – Eredmények Személy 1 2 3 4

Szín előtte

Szín utána

A színváltozás oka

Mit szimbolizál a háztartási fólia vagy a vattapamacsok? ________________________________________________________________________ Szerintetek hogyan fordulhat elő, hogy néhányan annak ellenére sem fertőződtek, hogy szexuális úton terjedő betegséggel rendelkező személlyel létesítettek kapcsolatot? 2 3 4

________________________________________________________________________ 60

E rész célja az, hogy megtanítsa a diákoknak a szexuális úton terjedő fertőzések valós kockázatának helyes érzékelését. A chlamydiát példaként használva az erős érzelmi töltetű történetek és animációk segítenek megérteni az egyén fertőzésre való fogékonyságát, és hogy milyen súlyos következményekkel járhat a fertőzés. A cél, hogy a diákokban kialakuljon a képesség, hogy megfelelően tudják kommunikálni a biztonságos szexre, az óvszerhasználatra való igényüket. Ennek érdekében az óvszerhasználattal kapcsolatban a fiatalokban nap mint nap felmerülő problémák kerülnek terítékre, s a diákoké a feladat, hogy végiggondolják, miként kezelhetők jól az egyes helyzetek.

Chlamydia baktériumok

E képességek kipróbálása képezi az alapját a kiegészítő tevékenységnek.

A várt eredmény Valamennyi diák:   

megismeri a chlamydia-fertőzés fiatalok közötti előfordulási gyakoriságát; megtanulja, hogy a legtöbb ember semmilyen tünetet nem észlel; megérti az élettani kapcsolatot a fertőzés és annak hosszútávú egészségi következményei között;

Becsült tanításiidő-igény: 50 perc

61

  

megérti, milyen könnyen terjedhetnek a fertőzések; tudja, hogyan védheti meg magát a fertőzésektől; tudja, hogyan és hol végeztethet chlamydia-tesztet és vehet igénybe kezelést.

2.4 A fertőzés terjedése STD-k: a chlamydia

Kulcsszavak chlamydia átvitel kockázat

Háttérinformáció A chlamydia szexuális úton terjedő fertőzés, a Chlamydia trachomatis baktérium okozza. (A szexuális úton terjedő betegség rövidítése az angol elnevezés után: STD = sexually transmitted disease.) Legmagasabb arányban a 16-24 éves korosztályban fordul elő: becslések szerint e fiatalok közül minden 10. fertőzött!

A szükséges anyagok 1-1 példány ezekből: K/1, K/2, K/3, K/4, K/5

Elérhető internetes anyagok: Az “Előzetes felkészülés” cím alatt felsorolt animációk: • a fiatalok közötti fertőzöttségi arányt, • a fertőzés szervezetet károsító hatását, • a fertőzés egyszerű terjedését szemléltetik.

A chlamydiás nők 70 %-ánál, a férfiak felénél semmiféle tünet nem utal a fertőzésre, ami azt jelenti, hogy a fertőzöttek nagy része nem tudja magáról, hogy fertőzött. Ha mégis jelentkezik tünet, az nők esetében a normálistól eltérő hüvelyváladék, vizeléskor, illetve szexuális együttlétkor fellépő fájdalom lehet, az utóbbi esetben esetleg vérzés. Férfiaknál a hímvessző zavaros vagy vizes váladékozását, vizelési fájdalmat, herefájdalmat okozhat. A diagnózis felállítható (nőknél és férfiaknál) vizeletvizsgálat és (csak nőknél) hüvelyi kenet vizsgálata alapján. A fertőzés egy adag antibiotikummal kezelhető. Kezelés nélkül a chlamydia-fertőzés a nők esetében a kismedence gyulladásos betegségéhez (a petefészek és petevezeték súlyos gyulladása), méhen kívüli terhességhez (a magzat a petevezetékben növekszik), és akár meddőséghez is vezethet. Férfiak esetében prosztata- és hereproblémákat okozhat, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy köze lehet a férfiak terméketlenségéhez is. Miért pont a chlamydiáról szól ez az óra? A chlamydia komoly – és egyre inkább növekvő – népegészségügyi problémát jelent, a fiatalok mégsem élik meg különösebb fenyegetésként. Amikor arról döntenek, hogy használnak-e óvszert a fiatalok valószínűleg a lehetséges következményeket mérlegelik. E következmények egy része előnyös lesz: pl. védelmet nyújt STD-k ellen, ugyanakkor hátránnyal is jár (pl. elronthatja a helyzet varázsát) – s gyakran a hátrányok felülírják az előnyöket, így a fiatalok óvszerhasználat iránti motiváltsága nem túl erős. Ennek ellensúlyozása, illetve az óvszerhasználati szándék erősítése érdekében rendkívül fontos az, hogy a fiatalok a valóssággal összhangban érzékeljék a szexuális úton terjedő betegségek által jelentett fenyegetést. Ennek a leckének éppen ez a célja: a chlamydia veszélyének pontos és szemléletes érzékeltetése.

Előzetes felkészülés 1. Gyűjtsön információt arról, hogy a környéken milyen egészségügyi szolgáltatóknál lehet STD-szűrővizsgálatokat végeztetni! 2. Töltse le az alábbi animációkat a www.e-bug.eu honlapról: a) “Bugyik és bokszerek” 62 b) “Chlamydia-film” c) “Veszélyben”


Bevezetés 1. Foglalja össze a diákok számára a szexuális nevelés körébe tartozó témák megbeszélése során betartandó alapvető szabályokat (K/1)! 2. Ezután mondja el nekik, hogy ma a szexuális úton terjedő fertőzések (STD-k) egy sajátos fajtájáról, a chlamydiáról fog az osztállyal beszélgetni. Kérdezze meg az osztályt, mit tudnak az STD-kről! Ekkor a biztosított Power Pointos anyag segítségével kivetítheti a tanóra céljait (ld. Az átadandó tudás c. dokumentumot). Magyarázza el, hogy: a) a chlamydia baktérium által okozott STD, b) a 16-24 éves lányok és fiúk körében a legelterjedtebb, c) sokan nem veszik észre, hogy betegek, mert nem tapasztalnak semmilyen tünetet, d) néhány embernél azonban jelentkeznek tünetek, így... (ld.: T/1). 3. Vetítse le a diákoknak a Bugyik és bokszerek animációt! (Kattintson a lejátszás gombra!) a) Mondja el, hogy a képen levő figurák egy csoport 16-24 év közötti fiatalt (50 lányt és 50 fiút) jelképeznek. Kérje meg a diákokat: tippeljék meg, hogy a 100 fiatalból hány fertőzött chlamydiával? (Ekkor kattintson a tovább gombra!) b) 10 fiatal emelkedik ki, alsóneműjük villog. Mondja el a diákoknak, hogy ez azt jelenti: minden 10 közül 1 fiatal chlamydia-fertőzött! c) Kérdezze meg, szerintük a 10 fertőzött közül hány tudja magáról, hogy fertőzött? (Ekkor kattintson a tovább gombra!) d) A képen 1 lány és 1 fiú arca szomorúvá változik, ez 1/3-ada sincs a 10 fős csoportnak – s ez arra utal, hogy a legtöbb fiatal nincs tisztában azzal, ha chlamydiás. Mondja el, hogy ezért hívják a chlamydiát “néma betegségnek” is. 4. Beszéljék meg közösen, hogy sok ember nem tud róla, hogy chlamydiája van, és aki tud is róla, általában az sem mondja el senkinek. Világítson rá, hogy nagy valószínűséggel valamennyien ismerünk olyan embert, akinek van, vagy volt chlamydiája.

Fő tevékenység 1. Magyarázza el, hogy kezelés hiányában a chlamydia-fertőzés komoly problémákhoz vezethet mind nőknél, mind férfiaknál. Mondja el a diákoknak, hogy most arról fognak hallani – méghozzá a baktérium szemszögéből! – , hogy mi történik a testen belül, ha a baktérium bejut oda. 2. Adjon minden diáknak egy másolatot a Ha a chlamydia beszélni tudna… (K/1) c. szövegből! Vázolja, hogy miről szól a szöveg (egy lány, Zita megfertőződött Chlamydia baktériummal, s történetüket a baktérium meséli el), és kérjen meg egy-egy diákot, hogy olvassák fel a szöveget: mindegyikük egy bekezdést. 3. Ezután kérdezze meg a diákoktól: mit tudtak meg a Chlamydia baktériumról? 4. Segíthet a diákoknak, ha ténylegesen látják is, hogyan terjed a testben a Chlamydia baktérium. Vetítse ki, vagy a számítógépen nézesse meg a gyerekekkel a “Chlamydia-filmet”! 5. A film után beszéljék meg közösen, hogyan okozhat a felfedezetlen és kezeletlen chlamydia-fertőzés krónikus, visszafordíthatatlan károkat! Emlékeztesse a diákokat, hogy a legtöbb ember nem fogja észrevenni, ha megfertőződik, így szűrővizsgálatra sem fog elmenni (ezért életbevágóan fontos, hogy elmenjünk vizsgálatra, ha óvszer nélkül fekszünk le valakivel). 6. Hangsúlyozza, hogy mindenkinek, aki akár csak egyszer is óvszer nélkül létesített szexuális kapcsolatot, érdemes kivizsgáltatnia magát (egyéb fertőzésekre, pl. HIV-re is). Mondja el, hogy hol van a legközelebbi szűrési lehetőség (orvos, rendelőintézet), és hogyan lehet a szolgáltatást igénybe venni; s azt, hogy a 18 éven aluli gyermeknek is joga van az orvosi titoktartáshoz, azaz a látogatásról és a kezelésről az orvos nem 63 beszélhet senkinek, így a szülőnek, nevelőnek sem. Mondja el, hogy a kezelés egy adag antibiotikum beszedéséből áll; s végül, hogy hol tudnak óvszert vásárolni!


Fő tevékenység (folyt.) 7. Most már tudják a diákok, hogyan okoz a Chlamydia baktérium betegséget. Kérdezze meg őket: szerintük mennyire könnyen vagy nehezen terjed át a baktérium egyik emberről a másikra? 8. Ossza 5-7 fős csoportokba a tanulókat, és adjon minden csoportnak egyet a K/3, K/4 és K/5 jelű lapokból! TIPP: esetleg előre szétvághatja az említett lapokat és az így elkészített kártyákat adhatja oda a csoportoknak. 9. Vetítse le a tanulóknak a Veszélyben c. animációt! Az animáció egy 8 főből álló hálózatot mutat be: mindegyik szereplőnek megvan a maga története, egymással szexuális érintkezés útján kerültek kapcsolatba. Rózsaszín vonal mutatja, ha a chlamydia átterjedt egyik emberről a másikra, és zöld, ha nem. Az egyes szereplők fölé mozgatva a kurzort megtudjuk, hogyan kerültek kapcsolatba a fertőzéssel, és az hogyan terjedt a csoportban. Ismerjék meg az összes történetet (eldönthetik a gyerekek, hogy milyen sorrendben). 10. Ha van rá idő, minden csoport megvitathatja a lenti kérdéseket – ha erre nincs idő, akkor kérje a csoportokat, hogy beszélgessenek el egy-egy meghatározott szereplőről (egy csoport csak egy szereplőről). Néhány perc múlva a csoportok beszámolnak az osztálynak arról, mire jutottak. Ezt követően kattintson a “Jó, ha tudod” ikonokra, ahol tanácsaink olvashatók. Az osztály közösen beszélje meg az egyes tanácsokat! 11. Végezetül: 1) vetítse ki újra a Bugyik és bokszerek c. rész 100 emberének ábráját, és beszéljék meg, milyen könnyen terjedhet a chlamydia óvszer nélküli szex útján; 2) emelje ki: az, hogy saját partnerünkben megbízunk, nem elég, hiszen a hálózat minden tagjáról tudnunk kellene (ami persze lehetetlen) – és lehet, hogy a partnerünk is megfertőződött tudtán kívül; 3) erősítse meg az üzenetet: BÁRKI elkaphatja a chlamydiát – kivéve, ha nem él nemi életet, vagy óvszert használ; 4) “Nem kell elsietni a dolgot”: a látszat ellenére a 13-16 éves fiatalok nagy része még nem él szexuális életet.

Közös megbeszélés Az alábbi üzeneteket erősítse meg: 

a kezeletlen chlamydia visszafordíthatatlan károsodásokat tud okozni;



nagyon is valós annak lehetősége, hogy a betegnek és párjának nem lehet majd saját gyermeke;



a fiatalabb nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az idősebbek (30 év felettiek), mert a belső szöveteik puhábbak, így a baktérium könnyebben megtámadhatja őket;



mindenféle tünet nélkül is benned lehet;



a legtöbb fertőzött nem tud róla, hogy chlamydiája van (akkor sem, amikor elkapja), semmi nem ösztönzi őket arra, hogy orvoshoz menjenek – ezért okozhat a fertőzés ilyen súlyos károsodásokat.

Kiegészítő tevékenység a. A Veszélyben c. feladathoz kapcsolódóan kérje meg a diákokat, hogy sorolják fel a szereplők problémáinak megoldásához szükséges tulajdonságokat, képességeket, pl. mi kell az óvszervásárlással kapcsolatos zavar leküzdéséhez, ahhoz, hogy ellenálljunk, ha valaki védekezés nélküli szexre akar rábeszélni. Ha ezt a tanulók közötti viszony lehetővé teszi, akár el is játszhatnak egy-egy jelenetet. b. Nézzék meg A fertőzés terjedése c. ppt bemutatót, 64 amelyből ismét világossá válik, hogy egy-egy közösségben milyen könnyen terjedhetnek az STD-k.

Alapvető szabályok

 Senkinek (sem tanárnak, sem diáknak) nem kell személyes kérdésre válaszolnia.  Senkit nem lehet kötelezni arra, hogy részt vegyen a beszélgetésben.  A testrészeket nevezzük helyes, korrekt nevükön!  Az egyes szavak jelentését kellő érzékenységgel, tényszerűen kell elmagyarázni.  Egyebek (amiben az osztály megegyezik)

65

Ha a chlamydia beszélni tudna... Bocsi, Saci, de nem én vagyok a hibás. Nem én szedtelek össze téged – te szedtél össze engem. Tudod, amikor a két héttel ezelőtti házibuliban ágyba bújtál azzal a sráccal. Nem emlékszel? Hát persze, hogy nem, miért is emlékeznél. Évek óta tetszik neked, és nem használtatok óvszert. Ezért igazán hálás vagyok, tényleg. Észre sem vetted, és máris megfertőződtél velem, chlamydiával! Csendes vagyok, de ne gondold, hogy gyenge is – korántsem. És most igen, itt vagyok veled! A Máté spermájában levő baktériumok útján kerültem beléd, s amíg csendben maradok, észrevétlenül befészkelhetem magam a szervezetedbe. Máté spermája az együttlétetek után benned maradt, így elkezdhettem szétterjedni a testedben. Fiatal vagy, ezért még kevesebb erőfeszítésembe kerül, hogy megfertőzzem a testedet. Mint említettem, ügyesen tudok csendben maradni. Milyen szép: veled leszek a nap 24 órájában, és még csak nem is tudsz róla! Na jó, bevallom, nem mindig van ekkora szerencsém: van, aki felfedezi, hogy benne vagyok – de a legtöbben nem; hónapok, akár évekig hagyják, hogy észrevétlenül időzzek bennük; és őszintén szólva jobban is szeretem így. Mire rájössz, már jó nagy károkat tudok okozni. Az első időkben a méhnyakban és a húgycsőben élek és kezdek problémákat okozni. Ha egyszer bekerültem a szervezetedbe, akkor nagy iramban szaporodni kezdek. Olyan büszke vagyok a kicsikéimre: ahogy mennek, és messzebbre terjednek, mint ahová én el tudnék jutni; együtt olyan erősek vagyunk, mint egy hadsereg, menetelünk a petevezetékek felé – ezek a kedvenceink. Igen, úgy van, ezek a szaporodási szervrendszered fontos részei, itt fogan meg a baba. Jó, tudom, most még nem izgat a gyerekkérdés, sokkal inkább az, hogy fiatal vagy és élni, szórakozni akarsz, és ez számomra így tökéletes: rengeteg időm marad, hogy művemen munkálkodjak. Például remekül értek a petevezetékek mindkét végének elzárásához; ezt úgy csinálom, hogy hegeket hozok létre a szöveteken. Az eredmény? Fájdalmas gyulladás a petevezetékben és a petefészekben, és küzdelem, hogy egyszer mégis lehessen gyermeked. Azt hiszem, most már látod, milyen az a valóságban, ha titokban és orvosi kezelés nélkül élek veled. Még egy bónusz, ha nem tudsz rólam: a következő óvszeres védekezés nélküli szex alkalmával továbbadsz a partnerednek. Még több belőlem! Hiszen ez csodás, ugye?! Szegény fickónak nem annyira... A fiúknál ugyanúgy titokban tudok maradni, bár néha időről időre kedvem támad megmutatni magam. Lehet, hogy undok váladék jön a hímvesszője hegyéből – helló, ez én vagyok! Aztán egész fájdalmassá tudom tenni a vizelést... Auuu!... Ja, és – tényleg csak a móka kedvéért – még a heréit is meg tudom duzzasztani! Tudod, milyen rossz így járkálni... és mindezt neked köszönheti. Ha pedig úgy döntök, hogy benne is csendben maradok, akkor lehet, hogy a későbbiekben neki is gondjai lesznek a gyermekvállalással.

66 Na jó, srácok, mennem kell. Még sok munka vár rám, haladni kell vele..............

Hali, Zita vagyok. Járok egy fiúval, Karesznek hívják és 17 éves. Öt hónapja vagyunk együtt. Az utóbbi időben kicsit furán alakultak a dolgok köztünk. Hülyén hangzik, de szinte harcoltunk a szex miatt. Szóval, én még szűz voltam, ő meg már nem, és azt akarta, hogy feküdjek le vele. Eleinte mindkettőnknek elég volt, hogy csókolózunk meg simogatjuk egymást, de múlt hónapban már rendesen rám támadt a telefonban, hogy miért nem fekszek már le vele. Számomra ez nem egyszerű kérdés, de nem mertem semmit mondani neki, nehogy megharagudjon rám, dobjon, vagy ilyesmi. Azt mondta, ha szeretem, megteszem, hogy boldoggá tegyem őt. És velem mi lesz? Hát én nem lettem túl boldog tőle... Azt mondta, úgy viselkedek, mint egy hülye pisis, úgyhogy végül is beadtam a derekam. Aztán néhány hét múlva mégis szakított velem…

Zita engedett Karesz nyomásának, lefeküdt vele – és tudtán kívül megfertőződött chlamydiával. Hogyan érezte magát Zita Karesz követelőzése miatt? Mi mást tehetett volna Zita ebben a helyzetben? Mi mást tehetett volna Karesz? Mit tegyen most Zita?

Olivér vagyok, mi a pálya? A divatfotózás a szenvedélyem: mennyi dögös csaj! Szeptembertől kezdem a főiskolát, ott tuti, hogy megismerkedek az én Kate Moss-ommal; bár most találkoztam egy Zita nevű lánnyal. Olyan kis félénk, aranyos. Azt mondta, a legutóbbi pasija egy idióta volt; majd én gondjaimba veszem a kis csajt. Szóval, mikor nekiálltunk, mondtam, hogy kéne gumi, ő meg erre: "nem fontos". "LASSAN A TESTTEL, szívi!" - gondoltam. "Kedvellek, de azért nem akarok gyereket csinálni neked! Hogyan gondoskodnék rólad és egy babáról, ha a divathéten vagyok! Plusz valami nyavalyát sem szeretnék összeszedni, nem akarom, hogy leessen a szerszámom!" Beszélgettünk, azt mondta, azt hitte, én nem akarok gumit használni, hiszen az exe sem akart. Hát az nem én vagyok, én gumi nélkül nem csinálom! Ezután párszor szóba került még a téma, és végül is vártunk, amíg sikerült óvszert vennem. De akkor aztán király volt! Zitával ugyan chlamydiája van, ám Olivér mégsem kapta el tőle, mert használtak óvszert. Hogyan befolyásolták Zita óvszerhasználathoz való hozzáállását korábbi tapasztalatai? Olivér mit gondol az óvszerhasználatról? Mit gondolsz, hogyan lehet a partnered előtt felhozni az óvszer-témát?

Annának hívnak. Múlt héten Laciéknál házibuli volt, én is ott voltam. Nem igazán ismertem korábbról Lacit, de… most megismerkedtünk, és lefeküdtem vele. Rögtön egymásra kattantunk, ahogy beszélgetni kezdtünk, és órákig dumáltunk. Aztán a hangzavar miatt felmentünk a szobájába. Csókolóztunk, nagyon jó volt. Aztán mielőtt észbe kaptam volna, levette a pólóját, és én is az enyémet. Csókolóztunk, aztán megtörtént az is. Nem ez volt az első alkalom, hogy lefeküdtem valakivel, de eddig mindig csak óvszerrel. Nem is ismerek magamra, hogy most meg gumi nélkül lefeküdtem Lacival! Valahogy olyan gyorsan történt, közben folyton azt gondoltam, hogy mindjárt szólok neki, hogy vegyen fel gumit. De valahogy sosem volt alkalmas a pillanat. Azért mielőtt elment, kihúzta. Egyáltalán ez rendes szexnek számít? Utána alaposan megmosakodtam, hogy tutira tiszta legyek. Elég hülyén érzem most magam, hogy hagyhattam, hogy ez megtörténjen?! Laci megfertőzte Annát chlamydiával, mivel nem használtak óvszert. Vajon miért nem gátolta meg a megfertőződést az, hogy Laci “mielőtt elment, kihúzta” (vagyis a megszakításos közösülés)? És miért nem használt a mosakodás sem? Mikor kellett volna Annának szóba 67 hoznia az óvszer-kérdést? Mit kellett volna mondania?

Laci vagyok. Spanyolországban nyaraltam a szüleimmel, mikor megismerkedtem Annával. Állati jó csaj! Az egész nyaralást együtt töltöttük, és utolsó este lefeküdtünk egymással. Mikor elmeséltem a legjobb barátomnak, Ricsinek, azt mondta, gumit kellett volna használnunk, de mondjuk ő állandóan túlizgulja a dolgokat. Szerinte meg kellene vizsgáltatnom magamat, de… hagyjuk, nincs semmi bajom, teljesen jól vagyok! Azt sem tudom, hol lehet ilyen vizsgálatot végeztetni; meg kellene mutatnom a péniszem? Na azt már nem! Egyébként is minden rendben lesz! Laci elkapta Annától a chlamydiát. Hogyan változtatja meg a nyaralás az emberek szokásos viselkedését? Ha te lennél Laci barátja, mit válaszolnál az “érveire”?

Dani. Fú, hát ez rázósabb ügy, mint gondoltam! Ez a gumivásárlás dolog. Bementem a boltba, anyám, minden szem rám szegeződött! Gyorsan fogtam egy csomag borotvát meg egy rágót és elhúztam. Jövő héten megint randizok Annával, és most ezer százalék, hogy megtörténik! Azt akarom, hogy minden a legjobb legyen, igazán bírom ezt a csajt! Beszéltünk arról, hogy védekezni foguk, és egyetértettünk abban, hogy be kell szereznünk óvszert. Szóval HÁROMSZOR mentem el a patikába, de egyszer sem sikerült! Vagy az a szörnyű öregasszony van ott, aki úgy BÁMUL a pénztár mögül, hogy az izzadság patakzik tőle végig az arcomon, vagy pedig az a fickó, aki ismeri anyámat - mi van, ha elmondja neki?!!? ÁÁÁÁÁÁÁ, komolyan mondom, inkább gumi nélkül fogjuk csinálni! Annának ugyan chlamydiája van, ám Dani mégsem kapta el tőle, mert végül használtak óvszert. Miért nehéz Dani számára az óvszervásárlás? Milyen tanácsot adnál neki, hogy megkönnyítsd a helyzetét? A te lakóhelyed környékén hol lehet óvszert beszerezni?

Sziasztok, Natinak hívnak. Mostanában Lacival randizgatok. Kicsit idősebb nálam, az összes barátnőm halálosan féltékeny! Annyira szexi! Menő ruhái vannak, és suli után elém jön a kocsijával. Azt hiszem, le fogunk feküdni egymással. Ezt-azt már csináltunk, de tudom, hogy Laci nem fogja beérni ennyivel. Az egyetlen, ami miatt izgulok, az az, hogy vajon tetszeni fogok-e neki - tudod, Laci elég válogatós, nem az a típus, aki összeszedne valami betegséget vagy ilyesmi...

Nati orális (szájüregi) chlamydiát szerzett Lacitól. Kiről gondolnád azt, hogy olyan típus, akinek lehet szexuális úton terjedő fertőzése (STD)? Kiről gondolnád azt, hogy olyan típus, akinek biztosan nincs STD-je? Miért használnak az emberek ilyen “skatulyákat” ahhoz, hogy megpróbálják megítélni: van-e valakinek STD-je? Mi a probléma ezzel a hozzáállással?

68

Helló srácok, Máté vagyok. Meleg vagyok, kb. fél éve vállaltam fel. Párszor szexeltem már - anális szexről van szó, ugye. Egyszer egy sráccal, akit a barátaim révén ismertem meg, nemrég meg egy másikkal, egy Laci nevűvel. Lacit évek óta ismerem, sosem gondoltam volna róla, hogy meleg! Bár azt mondja, nem biztos benne... Mondjuk engem ez nem zavar, kedvet kaptunk hozzá és kész. Teherbe nyilván egyikünk sem eshet, de összeszedhetek valami nyavalyát, úgyhogy én mindig használok gumit. Ha a másik nem akar védekezni, én bele sem kezdek. Laci ugyan chlamydiás, Máté mégsem kapta el tőle, hiszen használtak óvszert. Máté nagyon határozott abban a kérdésben, hogy csakis óvszerrel hajlandó csinálni. Mit gondolsz, milyen helyzetekben segíthet, ha van egy szilárd elhatározásod? Próbálj készíteni egy kis óvszerhasználati tervet: pl. mikor használnál óvszert (minden alkalommal? mikor adódhatnak nehézségek?), kivel (mindenkivel vagy csak bizonyos emberekkel?), milyen helyzetben (szóba hoznád a témát, te vennéd elő?).

Helló, Karesz vagyok. Tegnap este házibuli volt nálam... ma kicsit elmosódottnak tűnik... vége a vizsgáknak... végre egy kis ereszd el a hajam... rengeteg ember... hűha... lefeküdtem Annával... Mi? LEFEKÜDTEM ANNÁVAL?! a fenébe, nem is emlékszem, hogyan történt!... állati jó volt!... de mi lesz most?... úgy értem, nekem barátnőm van... Zita... ó, a francba... Ezt nem fogja elnézni nekem… Most mit tegyek...?

Karesz most már chlamydiás. A buli éjjelén védekezés nélkül feküdt le Annával, és elkapta tőle. Mit gondolsz, hogyan fogja ma érezni magát Karesz? Pozitív és negatív érzelmek milyen skáláját fogja átélni? Ha Karesz barátja lennél, mit tanácsolnál neki?

69

70

A 3.1 fejezet azt mutatja be, hogy a betegségek megelőzésére milyen természetes védelmi eszközök állnak az emberi test rendelkezésére. A részletes bemutatókból és animációkból megtudhatjátok, hogyan veszi fel a test a harcot nap mint nap az ártalmas mikrobákkal. Ez a fejezet a teljes anyag utolsó két fejezetének elsajátításához szükséges tudásanyagot tartalmazza.

Fehérvérsejtek


NEMZETI ALAPTANTERV

HIVATKOZÁSOK

3. főszakasz

Minden diák megtanulja, hogy  az emberi test számos természetes védelmi rendszerrel bír a fertőzések legyőzésére  testünk három fő védelmi vonallal rendelkezik  testünknek néha segítségre van szüksége a fertőzések legyőzéséhez

71

Tanulási program 3. Ismeretanyag és tartalom 3.3. Organizmusok, viselkedés és egészség Becsült tanítási idő 50 perc

3.1. A fertőzések megelőzése A test természetes védekezőrendszerei Háttér-információ: Kulcsszavak Antitestek Antigén Immúnis (védett) Gyulladás Kórokozó Fagociták Fagocitózis Vérplazma Fehérvérsejtek

Testünk nagyon hatékonyan képes leküzdeni a betegségeket. Ebben három fő védelmi vonal segíti: 1. A kórokozók testünkbe történő bejutásának megelőzésére Az első védelmi vonal a bőrünk, amely megakadályozza, hogy a sok ártalmas mikroba bejusson a szervezetünkbe. Az orrunkban található nyálka és a csillószőrök (apró szőrök) csapdába ejtik a mikrobákat, és meggátolják, hogy azok a tüdőnkbe jussanak. De még az emberi könny is tartalmaz baktériumellenes enzimeket, bár ez utóbbi a kémiai, és nem a fizikai védelmi rendszer része. 2. Nem-specifikus fehérvérsejtek

Szükséges anyagok □

Töltse le a bemutatót a www.e-bug.eu webhelyről.

tanulónként: □ a KJ 1 egy-egy példánya


Microsoft PowerPointbemutató a KJ 1 laphoz



Az immunrendszer működését szemléltető animáció

A nem-specifikus fehérvérsejtek, más néven fagociták igazán nem válogatósak: szó szerint bekebeleznek és megpróbálnak megsemmisíteni mindent, amit a testünkre veszélyesnek ítélnek. A fagocitózisnak nevezett eljárás során bekebelezik és megemésztik az idegen testeket. Eközben gyulladásos folyamatokat indítanak be azáltal, hogy a vér és a vérplazma a fertőzés helyére áramlik. Az előbbi az adott terület pirosságát és forróságát, az utóbbi pedig a duzzadását eredményezi. Mindez lehetővé teszi, hogy az erre szolgáló sejtek elérjék a fertőzés területét és felvegyék vele a harcot. 3. Specifikus fehérvérsejtek Ezek a fehérvérsejtek azért specifikusak, mert csak a mikrobákat támadják meg. Minden mikroba felszínén található egy egyedi molekula, amelyet antigénnek nevezünk. Amikor ezek a fehérvérsejtek egy olyan antigénnel találkoznak, amelyet nem ismernek fel, elkezdenek antitesteknek nevezett fehérjéket termelni, melyek az antigénekhez kapcsolódva megjelölik azokat, így a többi fehérvérsejt tudni fogja, hogy az adott antigéneket el kell pusztítani. Az antitestek KIZÁRÓLAG azokhoz a meghatározott antigénhez kapcsolódnak, amelyek megjelölésére létrejöttek. A fehérvérsejtek nagy számban és gyors ütemben termelik az antitesteket, így azok a véráram segítségével hamar eljutnak a megfelelő helyre, majd kapcsolódnak a behatoló mikrobákhoz és kórokozókhoz. A kórokozók elpusztítása után az antitestek a vérben maradnak, hogy leküzdjék a fertőzést, ha az újra fellángolna. Ily módon szervezeted „megjegyzi” az adott betegséget, és immúnissá (védetté) válik azokkal a betegségekkel szemben, melyeken már átestél. Ha a kórokozó újra megtámadja a szervezetet, az már készen áll, és azonnal termelni kezdi a fertőzés leküzdésére szolgáló antitesteket.

Előkészületek 1. Minden tanulónak készítsen egy-egy másolatot a KJ 1 lapról. 2. Töltse le az immunrendszer működését szemléltető animációt a www.e-bug.eu webhelyről. 72

A test védekezőrendszere A fertőzések leküzdéséhez nem kell feltétlenül gyógyszert szednünk. Tudtad például, hogy tested – észrevétlenül – minden nap keményen dolgozik azért, hogy legyőzze a veszélyes mikrobákat? Az emberi szervezet három, az ártalmas kórokozók legyőzésére szolgáló védelmi vonallal rendelkezik.

Az első védelmi vonal – megakadályozza, hogy a mikrobák a szervezetünkbe jussanak 1. A bőr A bőr (ha nem sebes vagy sérült) megakadályozza, hogy a mikrobák a szervezetünkbe jussanak. Ha a bőr mégis megsérül, a vér gyorsan megalvad sérülés helyén, és az így képződő var megakadályozza a mikrobák behatolását. 2. A légzőszervek Az orrunkban található nyálka és a csillószőrök meggátolják, hogy a mikrobák a tüdőnkbe jussanak. 3. A szemek Az emberi könny olyan, enzimnek nevezett kémiai anyagokat tartalmaz, melyek elpusztítják a szem felületén található baktériumokat.

A második védelmi vonal – Nem-specifikus fehérvérsejtek 1. A fagocitáknak nevezett fehérvérsejtek a. Ezek általában kiszűrik azokat a testünk számára idegen” dolgokat, amelyek áthatoltak az első védelmi vonalon. b. Bekebelezik a mikrobákat és megemésztik őket. c. Azért nevezzük őket nem-specifikusnak, mert MINDEN, a testünk számára idegen behatolót megtámadnak. d. Duzzanatot és vörösséget okoznak azáltal, hogy i. fokozzák a terület vérellátását, ii. és a sérült területre folyadék szivároghat be.

A harmadik védelmi vonal – Specifikus fehérvérsejtek 1. Bizonyos fehérvérsejtek antitesteket termelnek. a. Minden behatoló sejt felszínén egyedi jelző (marker), úgynevezett antigén található b. Amikor a specifikus fehérvérsejtek idegen antigénnel (markerrel) találkoznak, antitesteket termelnek: ezek a behatoló sejtekhez kapcsolódva kijelölik a sejteket megsemmisítésre. Az antitestek KIZÁRÓLAG azokhoz a meghatározott antigénekhez (markerekhez) kapcsolódnak, amelyek megjelölésére létrejöttek. c. Amint a fehérvérsejtek azonosították, milyen antitestekre van szükség, gyors ütemben termelni kezdik őket. Ezek az antitestek aztán i. azonnal megkezdik a behatoló mikrobák megsemmisítésre történő megjelölését. ii. a kórokozók elpusztítása után a véráramban maradnak, hogy leküzdjék a fertőzést, ha az újra fellángolna. A szervezet ezáltal „emlékszik”, hogyan termeljen gyorsan antitesteket, így immúnissá (védetté) válsz a legtöbb olyan betegséggel 73 szemben, melyeken már átestél.

74

A 3.2. fejezet azt mutatja be, hogy a betegségek hogyan előzhetők meg védőoltásokkal. Ebben a feladatban a tanulók egy olyan játékban vesznek részt, amelyből kiderül, hogy a védőoltások hogyan szolgálják a fertőzések terjedésének megelőzését, és miért fontos a csordaimmunitás. A kiegészítő feladat során a tanulóknak azt kell eldönteniük, hogy milyen védőoltásokra van szükség és miért, mielőtt bizonyos országokba utaznának.

Vírusok

TANULÁS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

NEMZETI ALAPTANTERV

HIVATKOZÁSOK

Minden diák megtanulja, hogy  a védőoltásokkal jó néhány bakteriális és vírusos fertőzés megelőzhető  nem létezik védőoltás minden fertőzésre


Az ügyesebb diákok megtanulják, hogy  a védőoltásoknak köszönhetően a régebben elterjedt fertőzések mára ritkává váltak  a leghétköznapibb fertőzések, például a megfázás és a torokfájás nem előzhetők meg védőoltással.

75

3.2. A fertőzések megelőzése Védőoltások Háttér-információ: Kulcsszavak Antitestek Antigén Járvány Csordaimmunitás Immúnis Immunizálás Oltóanyag (vakcina) Fehérvérsejtek

Szükséges anyagok tanulónként: □ egy-egy színes kártya a KJ 1–KJ 5 lapról. □ az FL 1 egy-egy

példánya □

az FL 2 egy-egy példánya

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok: www.who.int www.traveldoctor.co.uk

ÉRDEKESSÉG Az 1918-as influenzajárvány (közismert nevén a spanyolnátha) az influenzaoltás felfedezése előtt 20 millió ember életét követelte.

Immunrendszerünk általában leküzdi a testünkbe behatoló patogén mikrobákat. A sok pihenés és alvás, illetve a megfelelő táplálkozás segíti immunrendszerünket a betegségek megelőzésében. Az immunrendszer ezenkívül védőoltásokkal is támogatható. A védőoltások megelőzésre, és NEM a betegségek kezelésére szolgálnak. A vakcina (oltóanyag) általában ugyannak a mikrobának a legyengített vagy ártalmatlanított változatából készül, amelyik a betegséget okozza, néhány esetben pedig a betegséget okozó kórokozókhoz hasonló, de azoktól különböző organizmusokból állítják elő. Amikor az oltóanyagot a testbe fecskendezik, az immunrendszer ugyanúgy felveszi vele a harcot, mintha ártalmas mikrobák támadták volna meg szervezetünket. A fehérvérsejtek számos antitestet termelnek, melyek az oltóanyag felületén található antigénekhez kapcsolódnak. Mivel a vakcina nagyon legyengített mikrobákat tartalmaz, a fehérvérsejtek könnyedén legyőzik a vakcinában található mikrobákat, és a szervezet nem betegszik meg az oltóanyagtól. Azáltal, hogy az immunrendszer sikeresen felszámolja a vakcinában található valamennyi antigént, testünk megjegyzi, hogyan lehet legyőzni ezeket a mikrobákat. Amikor szervezetünk később olyan behatoló mikrobákkal találkozik, melyek ugyanezeket az antigéneket hordozzák, az immunrendszerünk még azelőtt fel tudja venni velük a harcot, hogy megbetegíthetnének bennünket. Bizonyos esetekben az immunrendszer memóriáját „fel kell frissíteni”, ezért szükség van emlékeztető oltásokra is. Léteznek agyafúrt mikrobák is, például az influenza vírus, amely folyton váltogatja antigénjeit, ezért az immunrendszer nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a legyőzésükre. Ezért van szükségünk szezonális influenzaoltásokra. A védőoltásoknak köszönhetően egyes egykor mindennaposnak számító betegségek (például a himlő) mára teljesen eltűntek. Más betegségek (például a kanyaró) manapság tapasztalható elterjedése valószínűleg azzal magyarázható, hogy a népességet nem oltották be a kellő számban. Ha a népesség megfelelő hányada kap védőoltást, a járványok megelőzhetőek, mert ekkor csordaimmunitás alakul ki.

Előkészületek 1. Laminálja be vagy ragassza a KJ 1, KJ 2, KJ 3 és a KJ 4 lapot egy vastag kartonlapra, és vágjon ki egy-egy színes négyzetes ábrát minden tanulónak. Ezeket az óra végén a tanár összegyűjtheti, és később ismét felhasználhatja. 2. Minden tanulónak készítsen egy-egy másolatot az SW 1 és az SW 2 lapról.

76

3.2. A fertőzések megelőzése Védőoltások Bevezetés 1. Az óra elején kérdezze meg az osztályt, milyen védőoltásokat kaptak – például gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rubeóla és tuberkulózis ellen –, illetve kaptak-e oltásokat utazás előtt, és ha igen, tudják-e, mi ellen. 2. Magyarázza el, hogy a védettség azt jelenti, hogy a fertőzés súlyos hatásaitól védve vagyunk, és hogy az immunizálással fokozható a szervezet bakteriális és a vírusos fertőzésekkel szembeni védekezőképessége. 3. Magyarázza el, hogy az oltóanyagok kis mennyiségben legyengített kórokozókat tartalmaznak, és ezek megtanítják testünknek, hogyan veheti fel a harcot, ha a rossz mikrobák megtámadnak bennünket. 4. A 3.1. fejezet segítségével magyarázza el a védőoltások hatásmechanizmusát. Ismertesse, hogy az antitesteket az anya a méhlepény segítségével, később pedig a szoptatás során átadja a magzatnak illetve az újszülöttnek, aki ezáltal védettséget kap a betegségektől. 5. Emlékeztesse a diákokat arra, hogy minden mikrobafajtának rá jellemző külső burka van, de mivel némelyik kórokozó gyorsan változtatja ezt, nagyon nehéz védőoltást kifejleszteni ellenük, illetve – mint az influenza esetében – évről évre új vakcina létrehozására van szükség.

Fő feladat 1. Ezt a feladatot az egész osztály bevonásával célszerű elvégezni. Magyarázza el az osztálynak, hogy a kísérlet célja annak bemutatása, hogy a védőoltások hogyan védenek meg bennünket. 2. Adjon minden tanulónak egyet-egyet a piros (fertőzött), a fehér (immúnis), a kék (lábadozik, de még fertőz) és a sárga (beoltva) kártyából (KJ 1–KJ 5). 1. forgatóköny (A védettségnek és a fertőzés terjedésének demonstrálása) 1. Válasszon ki egy tanulót az osztály közepéről, és kérje meg, hogy mutassa fel a piros kártyáját. Mondja el, hogy ő most fertőzöttnek számít. Kérje meg, hogy érintse meg valamelyik szomszédját. Ezzel ő is fertőzötté válik, és fel kell emelnie a vörös kártyát. Ezzel vége az első napnak. Azért ez az első nap vége, mert a fertőzésnek ennyi időre van szüksége a kifejlődéshez és az első tünetek megjelenéséhez. 2. Néhány másodperc elteltével közölje az osztállyal, hogy elkezdődött a második nap. Az 1. tanuló ekkor a kék kártyát tartsa fel, ezzel jelezve, hogy ő már lábadozik, de még mindig fertőz. A 2. tanuló tartsa fel a piros kártyát. Most kérje meg ezeket a tanulókat, hogy érintsenek meg valakit a közelükben. Ezzel ez a két diák is fertőzötté válik, és fel kell emelnie a vörös kártyát. Ezzel vége a második napnak. 3. Néhány másodperc múlva közölje az osztállyal, hogy elkezdődött a harmadik nap is. a. Az 1. tanuló emelje fel a fehér kártyát, ezzel jelezve, hogy ő már immúnis. Ő egy egészséges, jól működő immunrendszerrel rendelkező ember, aki képes volt legyőzni a betegséget, és kialakítani a védettséget. b. A 2. tanuló emelje fel a kék kártyát, ezzel jelezve, hogy ő már lábadozik, de még mindig fertőz. c. A 3. és 4. tanuló emelje fel a vörös kártyát, ők most fertőzöttek. 4. Folytassák a kísérletet az 1–3. lépéssel egészen a 7. napig, és kérje meg a tanulókat, hogy feladatlapjaikon töltsék ki az 1. forgatókönyvhöz tartozó részt.

77

3.2. A fertőzések megelőzése Védőoltások Fő feladat 2. forgatóköny (A védőoltással elnyert védettség illetve a fertőzés terjedésének demonstrálása) 1. Ugyanúgy ossza ki a kártyákat, mint az 1. forgatókönyv esetében. Magyarázza el az osztálynak, hogy ebben a feladatban azt figyelhetik meg, mi történik oltási program alkalmazása esetén. Az eljárás most is ugyanaz, de ezúttal néhányan védőoltást (azaz immunitást) kapnak. 2. Magyarázza el az osztálynak, hogy mindenki kap egy-egy „beoltva” vagy „fertőzésnek kitett” feliratú kártyát. Kérje meg a tanulókat, hogy kártyájukat ne mutassák meg társaiknak, és addig ne emeljék fel a beoltottságot jelző kártyát, amíg egy „fertőzött” társuk meg nem érinti őket. a. 25% beoltva: 75% fertőzésnek kitett Minden 4. tanulónak adon „beoltva” feliratú kártyát, míg a többiek a „fertőzésnek kitett” feliratú kártyát kapják. Ismételjék meg az 1. forgatókönyv 1–4 lépéseit, amikor azonban egy „beoltott” találkozik a „fertőzéssel”, emelje fel a sárga (beoltva) kártyát, így nem adhatja tovább a fertőzést másoknak. b. 50% beoltva: 50% fertőzésnek kitett Ezúttal minden 2. tanulónak adjon „beoltva” feliratú kártyát, míg a többiek a „fertőzésnek kitett” feliratú kártyát kapják. c. 75% beoltva: 25% fertőzésnek kitett Ezúttal minden 4. tanulónak adjon „fertőzésnek kitett” feliratú kártyát, míg a többiek a „beoltva” feliratú kártyát kapják. A beoltottak számának növekedésével a fertőzöttek számának egyértelmű csökkenése tapasztalható. Ezen a ponton lehet érdemes elmagyarázni a „csordaimmunitás” fogalmát. A csordaimmunitás akkor alakul ki, amikor a népesség (vagyis a „csorda”) oltottsági foka eléri azt az arányt, amely a be nem oltott egyedeknek is védettséget biztosít.

78

3.2. A fertőzések megelőzése Védőoltások

Minden tanulónak Az alábbi kérdések segítségével ellenőrizze, hogy a diákok megértették-e a tanultakat. a. A védőoltással megszerezhető védettség miért nem pusztán „magánügy”, hanem népegészségügyi kérdés? Sok fertőző betegség annyira ragályos, hogy hiába oltatjuk be magunkat ellene, ha azok, akik nem kaptak védőoltást, bármikor megfertőződhetnek és továbbadhatják a betegséget. Ha többen beoltatják magukat, akkor meg lehet gátolni a fertőzés terjedését. Ezért a járványok a csordaimmunitás kialakításával megelőzhetőek. Manapság, amikor az utazás olcsónak és gyorsnak mondható, bármely fertőzés 24 óra alatt bejárhatja az egész világot. b. Milyen óvintézkedésekre van szükség ahhoz, hogy egy fertőző betegség végleg eltűnjön? Átfogó és folyamatos oltási programokra, amelyek minden veszélyeztetett réteghez elérnek. Ezzel a módszerrel azonban nem lehet azonban minden fertőző betegséget kiirtani, mert a madárinfluenzához hasonló betegségek nemcsak az emberekben, hanem más hordozókban is fennmaradnak és szaporodnak. c. Miért nem tűnik el az influenzavírus végleg a védőoltás hatására? Az oltóanyag hatására szervezetünk specifikus antitesteket kezd termelni az adott fertőző betegség ellen, majd ezek az antitestek hozzákapcsolódnak a vírus külső burkán található antigénekhez. Az influenzavírus gyakran mutálódik, és folyton változtatja a külső burkát, ezért minden évben új vakcina kifejlesztésére van szükség. .

Kiegészítő feladat 1. Ossza ki a tanulóknak az FL 2 egy-egy példányát. 2. A tanulók a térkép áttekintése után tüntessék fel, utazás előtt melyik ország esetében milyen védőoltásra van szükség. Azt is írják oda, hogy melyik oltás milyen betegség ellen véd, és azt melyik mikroba okozza. További tudnivalókért látogassa meg a www.who.int vagy a www.traveldoctor.co.uk webhelyet, illetve keressen fel egy helyi egészségügyi központot.

79

3.2. A fertőzések megelőzése Védőoltások 1. forgatókönyv – eredmények Kitalálod, hányan fognak megfertőződni két hét Tanulók száma alatt? Lábadozik, de még fertőz

Immúnis

Nap

Fertőzöt t

1

1

0

0

2

1

1

0

3

2

1

1

4

3

2

2

5

5

3

4

6

8

5

7

7

13

8

12

Nap

377 fertőzött immúnis

Szerinted mennyiben módosultak volna az eredmények, ha a második személynek gyengébb lett volna az immunrendszere? A legyengített immunrendszer miatt a második személy szervezete lassabban állította volna elő a fertőzés legyőzéséhez és a védettség kialakításához szükséges antitesteket. Emiatt a második személy két napnál hosszabb ideig maradt volna fertőző, ami minden nappal növelte volna a fertőzöttek számát.

Ábrázold grafikonon a fertőzöttek számát az idő függvényében.

25% Immúnis

50% Fertőzött

Immúnis

75% Fertőzött

Immúnis

1 3 4 5 6

342

2. forgatókönyv – eredmények Beoltott tanulók száma Hogyan alakul a fertőzés Fertőzött

2

233 lábadozik

A táblázatban látható eredmények annak függvényében változhatnak, hogy milyen létszámú az osztály, és hogy a beoltott személyek hol helyezkednek el a fertőzésnek kitett diákokhoz képest. Minél többen kapnak védőoltást, annál jobban csökken a fertőzöttek száma.

terjedése, ahogy egyre többen kapnak védőoltást? Az oltási programok nagyon megnehezítik a betegségek terjedését egy adott közösségen belül. Minél többen kapnak védőoltást és válnak védetté a betegséggel szemben, az annál kevésbé képes terjedni.

7

Következtetések 1. Mi az a csordaimmunitás? A csordaimmunitás (vagy közösségi immunitás) fogalma azt a fajta védettséget írja le, mikor a népesség (vagyis a „csorda”) oltottsági foka eléri azt az arányt, amely a be nem oltott egyedeknek is védettséget biztosít. 2. Mi történik, ha egy közösség oltottsági foka alacsony szintre csökken?

Ha egy közösség oltottsági foka alacsony szintre csökken, az emberek ismét terjeszteni kezdik a fertőzést, amitől a betegség újra felütheti a fejét. 3. A védőoltások miért megelőzési intézkedésnek számítanak és nem kezelésnek? A védőoltások a szervezet védekezőképességének erősítésével elérik, hogy immunrendszerünk azonnal felvegye a harcot a behatoló mikrobákkal, megakadályozva ezzel a súlyos fertőzés kialakulását. 80

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

Fertőzött

81

Lábadozik, de még fertőz
























82

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

Immúnis

83

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

Beoltva

84

Fertőzésnek kitett



kitett


kitett





















85

1. forgatókönyv – eredmények Kitalálod, hányan fognak megfertőződni két hét Tanulók száma alatt? _____________________________________________


Immúnis

Nap

Fertőzöt t

1

1

0

0

2

1

1

0

_____________________________________________

3

2

1

1

_____________________________________________

4

3

2

2

_____________________________________________

5

5

3

4

_____________________________________________

6

8

5

7

7

13

8

12

Nap

Szerinted mennyiben módosultak volna az eredmények, ha a második személynek gyengébb lett volna az immunrendszere?

Ábrázold grafikonon a fertőzöttek számát az idő függvényében.

2. forgatókönyv – eredmények Beoltott tanulók száma Hogyan alakul a fertőzés 25% Fertőzött

Immúnis

50% Fertőzött

Immúnis

75% Fertőzött

Immúnis

1

terjedése, ahogy egyre többen kapnak védőoltást? _______________________ _______________________

2

_______________________

3

_______________________

4

_______________________

5

_______________________

6

_______________________

7

Következtetések 1. Mi az a csordaimmunitás? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 2. Mi történik, ha egy közösség oltottsági foka alacsony szintre csökken?

____________________________________________________________________________ 3. A védőoltások miért megelőzési intézkedésnek számítanak és nem kezelésnek? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 86

Az alábbi mezőkben írd össze, hogy milyen védőoltásra (ha egyáltalán) van szükséged, ha az adott térségbe utazol. Nyugat-Európa:

Kanada:

Oroszország :

TávolKelet:

Ázsia: DélAmerika:

Afrika:

Ausztrália: 87

88

A 4. fejezet (A fertőzések kezelése) bemutatja, hogy az antibiotikumokat és a gyógyszereket hogyan használhatjuk a különféle (fertőző) betegségek kezelésére. Ebben a gyakorlati feladatban az agarral teli csészékben található savak és bázisok töltik be a baktériumok és antibiotikumok szerepét. Csoportokba rendeződve a tanulók különféle antibiotikumokat (savas oldatokat) fognak tesztelni betegmintákból kitenyésztett baktériumokon (indikátor agar alapban), miközben a mellékelt lista alapján meg kell állapítaniuk, hogy a páciensek milyen betegségben szenvednek. A kiegészítő f eladatban a diákoknak a napjainkban jellemző antibiotikumhasználattal kapcsolatos kiemelt témákban kell kutatásokat végezniük.

Antibiotikum-kapszulák


NEMZETI ALAPTANTERV

HIVATKOZÁSOK

Minden diák megtanulja, hogy   

a leggyakoribb betegségek egy idő után maguktól is meggyógyulnak a pihenésnek, a bőséges folyadékbevitelnek és az egészséges életmódnak köszönhetően, az antibiotikum-kúrát mindig végig kell csinálni, soha ne vegyünk be másnak felírt antibiotikumot.

Az ügyesebb diákok megtanulják, hogy  

a túlzott antibiotikum-használat károsítja a testünkben élő hasznos baktériumokat, a túlzott antibiotikum-használat következtében nő a baktériumok ellenálló-képessége.

89


4.1. A fertőzések kezelése Antibiotikumok és gyógyszerek Háttér-információ: Kulcsszavak Antibiotikum Széles spektrum Kór Betegség Immunrendszer Fertőzés Gyógyszer Szűk spektrum Természetes kiválasztódás Tünet

Szükséges anyagok tanulónként:  az FL 1 egy-egy példánya  az FL 2 egy-egy példánya  Kesztyű a laborasszisztensnek:  Petri-csészék  Agar alap  Melegítőlap  Fenolftalein*  Zsírkréta/jelölőfilc  Eldobható pipetták  Sósav  Lyukasztó  Kémcsövek  Kémcsőtartó állvány * további indikátorokért keresse fel a www.e-bug.eu webhelyet.

Testünk számos természetes védelmi rendszerrel rendelkezik a fertőzést okozó, ártalmas mikrobák leküzdésére. A bőr például meggátolja, hogy a mikrobák a szervezetünkbe jussanak, az orrunkban található ragadós hártyaréteg csapdába ejti a belélegzett mikrobákat, az emberi könny baktériumölő anyagokat tartalmaz, gyomrunk pedig olyan savas folyadékot termel, mely elpusztítja a lenyelt kórokozókat. Általában az egészséges életmód (a megfelelő táplálkozás, a bőséges folyadékfogyasztás és a sok pihenés) elegendő ahhoz, hogy ezek a természetes akadályok napi mint nap óvják egészségünket. Néha mégis előfordul, hogy a mikrobák áthatolnak ezeken az akadályokon, és a szervezetünkbe jutnak. Az esetek túlnyomó részében az immunrendszer legyőzi ezeket az ártalmas mikrobákat, ám néha ő is segítségre szorul. Az Antibiotikumok az orvosok által használt speciális gyógyszerek, amelyek a veszélyes baktériumok elpusztítására szolgálnak. Bizonyos antibiotikumok meggátolják a baktériumok szaporodását, mások pedig elpusztítják őket. Az antibiotikumok a baktériumok által okozott fertőző betegségek (például az agyhártyagyulladás, a tuberkulózis és a tüdőgyulladás) kezelésére szolgálnak. Nem hatnak azonban a vírusokra, ezért a vírusok által okozott meghűléses és az influenzaszerű megbetegedések kezelésére nem alkalmasak. A gyakran alkalmazott antibiotikumok közé tartozik a penicillin, az erythromycin és a tetracyclin. Az antibiotikumok felfedezése előtt az ártalmas baktériumok komoly veszélyt jelentettek az emberi életre. Manapság már szerencsére számtalan bakteriális fertőzés kezelhető hatékonyan antibiotikumokkal – a baktériumok azonban visszavágnak! Minél gyakrabban alkalmazzuk az antibiotikumokat, a baktériumok annál ellenállóbbá válnak velük szemben. Ez azt jelenti, hogy a bakteriális fertőzések újból életveszélyessé válhatnak. Ezt az alábbi szabályok betartásával kerülhetjük el:

Internetes segédanyagok: 

a feladatot bemutató film



az antibiotikumhasználatról és a rezisztenciáról szóló bemutató



az alternatívaként felhasználható leggyakoribb savak, lúgok és indikátorok listája

 KJ 1, a helyes eredményeket ábrázoló képek és a KJ 1 (MS PowerPoint formátumban) kivetítéshez

-

csak az orvos által neked felírt antibiotikumot szedd be, mert a kezelésnek igazodnia kell a beteghez és a fertőzéshez

-

mindig csináld végig a kúrát, különben előfordulhat, hogy nem pusztul el az összes baktérium, és a fertőzés újra fellángol

-

ne szedj antibiotikumot egyszerű megfázásra és köhögésre, mivel az antibiotikum nem pusztítja el a vírusokat, viszont ellenállóvá teheti a baktériumokat

Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok által okozott fertőzések komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Az immunhiányos betegek még inkább veszélyeztetettek, és a fertőzéseket esetükben még nehezebb antibiotikumokkal megfékezni. Az ellenálló (rezisztens) baktériumok e tulajdonságukat átadhatják más baktériumoknak.

Egészség és biztonság 

Győződjön meg róla, hogy a tanulók nem érintkeznek a folyadékkal, és a feladat elvégzése után kezet mostak.



Bizonyos iskolákban laboratóriumi védőfelszerelés, kesztyű és védőszemüveg viselésére is szükség lehet.

90

4.1. A fertőzések kezelése Antibiotikumok és gyógyszerek Előkészületek 1. Gyűjtsön össze orvosságként használható anyagokat, például fájdalomcsillapítókat, aszpirint, köptetőket és köhögéscsillapítókat, fertőtlenítőkrémet, mézet, antibiotikumokat, borsmenta teát, vitaminokat, narancslevet, gyömbért, probiotikus italokat stb. 2. Töltse le az E-Bug-antibiotikumok: felfedezés és rezisztencia című bemutatót a www.e-bug.eu webhelyről.

Bevezetés 1.

Készítse ki az élelmiszereket és gyógyszereket. Kérdezze meg a diákoktól, szerintük ezek közül melyek a gyógyszerek. Magyarázza el, hogy az „orvosság” kifejezést az egészség megőrzésére szolgáló olyan anyagokra vagy készítményekre alkalmazzuk, amelyek használatával a betegségek megelőzhetők gyógyíthatók.

2.

Kérje meg a tanulókat, hogy osszák két csoportra az anyagokat: az egyikbe azok kerüljenek, amelyek szerintük gyógyszernek számítanak, a másikba pedig azok, amelyek nem. A két csoportot várhatóan a kereskedelemben kapható gyógyszerek illetve az élelmiszerek alkotják. Magyarázza el, hogy számos gyógyhatású élelmiszert ismerünk: a méz például baktériumölő anyag, ezért sokak szerint gyógyítja a torokgyulladást. Amellett, hogy a borsmenta tea serkenti az emésztést, a gyömbér és a fokhagyma ugyancsak a baktériumok ellen jó, a narancslé nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, sok gyógyszer alapját is ezek az élelmiszerek képezik.

3.

Hívja fel a osztály figyelmét az egészséges táplálkozás fontosságára: a megfelelő élelmiszerek fogyasztásával megelőzhetjük a betegségeket, a nagy C-vitamin tartalmú gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztásával pedig elkerülhetjük a meghűlést.

4.

Hangsúlyozza, hogy a gyógyszereket csak konkrét betegségek ellen, célzottan szabad alkalmazni. Kérdezze meg a diákoktól, szerintük mire valók az antibiotikumok. Mondja el, hogy KIZÁRÓLAG baktériumfertőzések esetében hatásosak, a vírusokra és a gombákra nincsenek hatással.

5.

Az antibiotikumok felfedezéséről és a rezisztenciáról szóló bemutató megtalálható a www.e-bug.eu webhelyen.

Fő feladat 1. A feladat elvégzéséhez hozzon létre 3–5 fős csoportokat. 2. Minden csoportnak szüksége lesz egy munkafelületre, az alábbi kellékekkel: a. 4 db agarlemez indikátorral, az egyes betegek nevével felcímkézve b. 4 db kémcsőtartó állvány, melyek egyenként 5 antibiotikus oldatot tartalmaznak (ÓM 4), ezeket helyezzük az agarlemezek mellé. 3. Ossza ki a tanulóknak az FL 1 és az FL 2 lap egy-egy példányát. 4. Mondja el a tanulóknak, hogy Ági egy kórházi laboratóriumban dolgozik, és az a feladata, hogy a betegektől vett mintákból mikrobakultúrákat tenyésszen ki. A tesztek során azt próbálja ki, hogy az egyes antibiotikum-fajták elpusztítják-e a mikrobákat. Az eredmények ismeretében az orvos eldönti, melyik mikroba okozta a betegséget, és adott esetben milyen antibiotikumot írjon fel a betegnek. 5. Magyarázza el, hogy a vörös szín az agarban kitenyészett mikrobákat szimbolizálja. Ezen a ponton a tanár megmutathatja az indikátor nélküli lemezt (sárga színű), amelyben nem tenyészett kultúra. 6. A lemezeket helyezze fehér papírlapokra. A diákok egyenként címkézzék meg a lyukakat, majd apró cseppenként töltsék tele azokat antibiotikum-oldattal. 7. Helyezzék vissza a Petri-csészék tetejét, majd hagyják 5 percet állni. 8. Öt perc elteltével a diákok mérjék meg az elszíneződött terület (a gátlási zóna) nagyságát, ha az elkezdett kifejlődni. 9. A diákok csoportmunkában töltsék ki a feladatlapokat, és közben beszéljék meg a tapasztalataikat a tanárral.

91

4.1 Treatment of Infection Antibiotics and Medicine

Plenary 6. Discuss the questions on the students worksheet with the class: a. Antibiotics don’t cure the cold or flu, what should the doctor recommend or prescribe to patient A to get better? Antibiotics can only treat bacterial infections and the flu is caused by a virus. Coughs and colds are caused by viruses and in many cases the body’s own natural defences will fight these infections. Other medicines from the chemist/pharmacist help with the symptoms of coughs and colds. Doctors can prescribe pain killers to help reduce the pain and fever associated with the infection. b. Meticillin is normally the drug of choice for treating a Staphylococcal infection, what would happen to Patient C’s infection if they had been prescribed Meticillin? Nothing! MRSA (Meticillin Resistant Staphylococcus aureus) has developed a resistance to Meticillin and as such this antibiotic has no effect on MRSA. MRSA infections are becoming increasingly difficult to treat and Vancomycin is one of the last effective antibiotics. c. If you had some Penicillin left over in your cupboard from a previous sore throat, would you take them later to treat a cut on your leg that got infected? Explain your answer. No, you should never use other people’s antibiotics or antibiotics which have been prescribed for a previous infection. There are many different types of antibiotics which treat different bacterial infections. Doctors prescribe specific antibiotics for specific illnesses and at a dose suitable for that patient. Taking someone else’s antibiotics may mean your infection does not get better. d. Patient D doesn’t want to take the prescribed Meticillin for their wound infection.

‘I took more than half of those pills the doc gave me before and the infection went away for a while but came back worse!’ Can you explain why this happened? It is very important to finish a course of prescribed antibiotics, not just stop half way through. Failure to finish the course may result in not all the bacteria being killed and possibly becoming resistant to that antibiotic in future. Extension Activity 4. Divide the class into groups. Ask each group to create a poster on 1 of the following topics a. Due to media attention, MRSA is one of the most commonly known antibiotic resistant bacteria. What is being done in hospitals to tackle this problem? b. Clostridium difficile has been described as the new ‘superbug’. What is C. difficile and how is it being treated? c. How have antibiotics been used in areas outside human health?

92

4.1. A fertőzések kezelése Antibiotikumok és gyógyszerek

Előkészületek az ötfős csoportoknak A munkafelület képe megtalálható a www.e-bug.eu webhelyen Szükséges anyagok    

Petri-csészék Agar alap Melegítőlap Fenolftalein

Sósav  20 db kémcső  5 db kémcsőtartó állvány

 Zsírkréta/jelölőfilc  Eldobható pipetták  Lyukasztó

Az agarlemez előkészítése 1. A gyártó utasításait követve készítsen el 100 ml agar alapot. 2. Amikor egy kicsit kihűlt, de még nem szilárdult meg, öntsön ki egy agarlemezt (hogy bemutassa, nem jött létre tenyészet). Ezután adjon hozzá megfelelő mennyiségű (körülbelül 10 cseppnyi) 2–4%-os fenolftaleint, amitől az agar sötétpirossá vagy narancssárgává válik, majd alaposan elegyítse az anyagokat. 3. Tegyen körülbelül 20 ml-t mindegyik Petri-csészébe, és hagyja őket kihűlni. 4. Amikor az agar megszilárdult, a lyukasztóval képezzen öt darab egyenletesen elosztott lyukat mindegyik lemezen. 5. Írja rá mindegyik Petri-csészére az alábbi nevek egyikét: a. Lakos János c. Jónás Anna

b. Hanák Tamás d. Nádor Eszter

Az antibiotikumos kémcsövek előkészítése 1. Az egyes betegekhez tartozó kémcsőtartó állványokba helyezzen öt kémcsövet. A kémcsöveket sorban címkézze fel az alábbiakkal: a. Penicillin b. Meticillin

c. Oxacillin

d. Vancomycin

e. Amoxicillin

2. A táblázat alapján öntsön 5 ml-nyi oldatot a felcímkézett kémcsövekbe. Penicillin Meticillin Erythromycin Vancomycin Amoxicillin Víz Víz Víz Víz Víz Lakos János 10% HCl 5% HCl 1% HCl 0,05% HCl 5% HCl Hanák Tamás 0,05% HCl Víz Víz 1% HCl Víz Jónás Anna 0,05% HCl Víz 0,05% HCl 0,05% HCl Víz Nádor Eszter Megjegyzés: Nagyon fontos, hogy a sósav (vagyis az antibiotikum) koncentrációja minden beteg esetében megfelelő legyen. 3. A munkafelületet az alábbi módon készítse elő a csoportok számára: a. A munkafelület négy pontján helyezze el az egyes betegekhez tartozó lemezeket a hozzájuk tartozó kémcsőtartó állványokkal együtt. b. Minden kémcsőhöz készítsen oda egy-egy pipettát. c. Egy milliméter beosztású vonalzó. d. Ha a diákok ezt egyszerűbbnek találják, helyezzék a lemezeket papírlapokra, és az egyes lyukak mellett a papírra írják rá az antibiotikumok nevét. 93

4.1. A fertőzések kezelése Antibiotikumok és gyógyszerek Teszteredmények Az organizmusok antibiotikum-érzékenysége Penicillin Meticillin Erythromycin Vancomycin Amoxocillin               

Beteg Lakos János Hanák Tamás Jónás Anna



Nádor Eszter









Diagnózis Influenza Torokgyulladás MRSA Staphylococcusfertőzés

Részletes teszteredmények Met

Ery

Pen

Van

Lakos János: Az influenzát vírus okozza, ezért egyik antibiotikum sem hatásos ellene, mivel az antibiotikumokat csak baktériumfertőzések esetében alkalmazzuk.

Amo

Hanák Tamás: A torokgyulladás mindennapos betegség, és általában magától meggyógyul. Súlyos esetekben azonban a legtöbb antibiotikum sikerrel alkalmazható ennél a betegségnél. Ebben az esetben a megfelelő antibiotikum a Penicillin, mivel a fertőzést okozó baktériumtörzs (Streptococcus) esetében még nem alakult ki rezisztencia. A torokgyulladás enyhébb eseteiben nem szabad indokolatlanul antibiotikumot szedni, mivel az ilyen esetek 80%-át vírusok okozzák, és a felesleges kúra során a baktériumok ellenállóvá válhatnak.

Met Ery

Pen Van

Amo

Met Ery Pen Van

Jónás Anna: A Meticillinnek ellenálló Staphylococcus aureus (MRSA) fertőzések kezelése egyre nehezebb. Ezek az S. aureus baktériumok rezisztenssé váltak a korábban ellenük alkalmazott Meticillinnel szemben. A Vancomycin az egyik utolsó szer, amely hatásos lehet a sokszor végzetes fertőzéssel szemben, bár már találtak néhány organizmust, amelyik ennek az antibiotikumnak is ellenáll.

Amo

Nádor Eszter: Az antibiotikumok közül a Penicillint fedezték fel és kezdték el gyártani legelőször, de sajnos sokáig csodaszernek tekintették, és a leghétköznapibb fertőzésekkel szemben is alkalmazták. Emiatt a Staphylococcus baktériumtörzs nagy része hamar rezisztenssé vált a szerrel szemben. Mivel az Ampicillin is Staphylococcusszármazék, ez az antibiotikum is rezisztenssé vált. A Staphylococcus-fertőzéssel szemben a Meticillin a hatásos szer.

94

Met

Ery

Pen Van

Amo

Az antibiotikum-érzékenységi teszt eredményei

95

Ági gondja Ági a helyi kórház laboratóriumában tölti nyári gyakorlatát. Az ő feladata a teszteredmények feldolgozása és az, hogy az orvos számára előkészítse a szükséges papírokat. Ági azonban sajnos összekevert néhány eredményt. Az eredményeket összesítő lap így fest: A beteg neve

Az organizmusok antibiotikum-érzékenysége Penicillin Meticillin Erythromycin Vancomycin Amoxicillin

Diagnózis

Jónás Anna Hanák Tamás Lakos János Nádor Eszter

( érzékeny – látható zóna,  nem érzékeny – nincs látható zóna,) Ági az agarlemezeken kitenyésztette az egyes betegek mintáiból származó fertőző organizmusokat. Meg kellene ismételned az antibiotikum-érzékenységi tesztet, hogy megállapíthasd, melyik diagnózis melyik beteghez tartozik. Az eredményeket tartalmazó alábbi szakaszban tüntesd fel a betegek nevét a hozzájuk tartozó diagnózissal együtt, és írd oda azt is, hogy melyik antibiotikumot javaslod az orvosnak.

Eredmények

„A” beteg: ________________ Influenza (Influenzavírus)

„B” beteg: ________________

Gátlási zóna mérete (mm)

Torokgyulladás (Streptococcus)

Penicillin Meticillin Erythromycin Vancomycin Amoxicillin



Javasolt antibiotikum: _____________________________

Javasolt antibiotikum: ______________________________

„C” beteg: ________________

„D” beteg: ________________

MRSA (Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus)


Sebfertőzés (Staphylococcus aureus)


Ajánlott antibiotikum: ______________________________


Penicillin Meticillin Erythromycin Vancomycin Amoxicillin 96

Javasolt antibiotikum: ______________________________

Következtetések 1. Az antibiotikumok meghűlés és influenza ellen nem hatásosak. Mit írjon fel akkor az orvos az „A” betegnek? ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 2. A Meticillint általában a Staphylococcus okozta fertőzések kezelésére alkalmazzák. Mi történne a „C” beteg fertőzésével, ha Meticillint írna fel neki az orvos? ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________

3. Ha a fiókodban találnál néhány Penicillin-tablettát, melyet egy régebbi torokgyulladásod alkalmával írt fel az orvos, bevennéd-e ezeket később, ha a sebes térded elfertőződne? Fejtsd ki a válaszod. ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 4. A „D” beteg nem akarja beszedni az elfertőződött sebére felírt Meticillin-tablettákat. Bevettem a tabletták több mint felét, kicsit javulni kezdett az llapotom, de aztán hirtelen rosszabbra fordult! El tudnád magyarázni, mit történhetett? ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________

97

98

Szójegyzék Aeroszol

Folyadékcseppek az áramló levegőben.

AIDS

A szerzett immunhiányos szindróma (AIDS) az immunrendszernek a HIV emberi immunhiányt okozó vírusa által kiváltott károsodása miatt fellépő tünetek és fertőzések együttese.

Anális közösülés Antibakteriális szappan Antibiotikum

Az anális behatolást magában foglaló szexuális aktus: ilyenkor a merev péniszt a végbélbe vezetik. Bizonyos baktériumokat elpusztító szappan. Az antibakteriális szappanok egyre elterjedtebbek, bár az iskolai környezetben semmivel sem hatékonyabbak a hagyományos szappanoknál. A baktériumok elpusztítására vagy szaporodásuk megakadályozására szolgáló gyógyszer.

Antigén

A mikroba része, amely a testbe jutva a fehérvérsejteket antitestek termelésére serkenti.

Antitest

A fehérvérsejtek által termelt fehérje, amely az ellenségesként felismert mikrobákhoz kötődve a fehérvérsejtek számára megkönnyíti a mikroba elpusztítását.

Átvitel

Átkerülés egyik helyről a másikra. A mikrobák terjedése.

Baci

A mikrobák másik neve.

Bakteriofágok

Baktériumokon élősködő vírusok.

Baktériumok

Mikroszkopikus nagyságú, egysejtű organizmusok, amelyek hasznosak és veszélyesek is lehetnek az emberre nézve.

Beoltás

Egy bizonyos betegség ellen védő oltóanyag befecskendezése.

Betegség

Egészségi állapotunk valamilyen kór következtében fellépő romlása.

Chlamydia

A Chlamydia trachomatis baktérium által okozott szexuális úton terjedő betegség.

Citoplazma

A sejtben található vizes vagy zselészerű közeg.

Coccusok

Gömbölyű formájú baktériumok.

Csavart

Csavart formájú baktériumok.

Csillószőrök Csordaimmunitás

Bizonyos sejteken található apró szőrök, amelyek csapkodó mozgásukkal a sejtet is mozgatják. Az immunitás egy bizonyos fajtája, amely akkor alakul ki, amikor a népesség (vagyis a „csorda”) oltottsági foka eléri azt az arányt, ami a be nem oltott egyedeknek is védettséget biztosít.

Dermatofiták

Olyan gombafajok, amelyek a bőrön (bőrben) vagy a fejbőrön szaporodnak.

DNS

Dezoxiribonukleinsav Kettős spirál alakú molekula, amely a sejtmagon belül genetikai információkat hordoz.

Duzzadás

Bizonyos szerveknek, a bőrnek vagy testünk egyéb részeinek a megnagyobbodása.

Előrejelzés

A jövőre vonatkozó, megalapozott feltételezés.

Eredmények

Konkrét kimenetel vagy hatás.

Erjedés Érlel

Az a folyamat, amikor az élesztő hatására levegőtől elzárt (anaerób) környezetben a cukor szén-dioxiddá és alkohollá alakul át. A növekedés és a fejlődés szempontjából ideális hőmérséklet és egyéb körülmények fenntartása.

Fagociták

A véráramba bekerülő idegen betolakodókat megtámadó fehérvérsejtek.

Fagocitózis

Az a folyamat, amelynek során a99fagociták bekebelezik és megemésztik az ártalmas mikrobákat.

Szójegyzék Fehérvérsejt

A vérben található, testünket a fertőzésekkel és betegségekkel szemben védő sejtek.

Fertőzés

Egy felület vagy dolog mikrobákkal való telítettsége, szennyezettsége.

Fertőzés

Mikroba által okozott kór.

Fertőző Flagellum (ostor) Gombák Gonorrhoea

Olyan organizmus, amely fertőzést okozhat. Mikrobák továbbadására képes személy, állat vagy tárgy. Bizonyos baktériumsejteken található ostorszerű képződmény, amely az úszásban segíti a sejtet. A legnagyobb mikrobák. A baktériumokkal és a vírusokkal ellentétben a gombák többsejtűek. Az egyik legelterjedtebb, szexuális érintkezéssel elkapható betegség, amelyet a Neisseria gonorrheae nevű baktérium okoz.

Gyógyszer

Betegségek vagy sérülések kezelésére szolgáló készítmény.

Gyulladás

Az az általános reakció, amellyel testünk a fertőzésekre, sérülésekre vagy egyéb irritációra reagál. Az állapotot általában vörösség, melegség, duzzadás és fájdalom kíséri.

Hepatitis B

Az emberi májat megtámadó vírus, amely hepatitis nevű gyulladásos állapotot okoz.

Herpesz Higiénia HIV Immunizálás

Immunrendszer

Egy kettős fonalú DNS vírus (a herpes simplex virus ), amely orálisan vagy szexuális úton terjed. Körülmények és gyakorlatok, amelyek az egészség megőrzését és a fertőzések terjedésének megakadályozását szolgálják. Retrovírus, amely a szerzett immunhiányos szindróma (AIDS) kialakulásához vezethet. Védőoltás beadásával vagy olyan anyag befecskendezésével végzett védetté tétel, amely hasonlít ahhoz a mikrobához, amellyel szemben a védettséget ki kívánjuk alakítani. A szervek, a szövetek, a sejtek és a sejtek által termelt anyagok (például antitestek) összessége, amelyek szerepet játszanak a szervezet saját anyagának és a behatoló mikrobáknak a megkülönböztetésében és az utóbbi anyagok testünkből való eltávolításában.

Járvány

Egy fertőző betegség sok személyt érintő gyors terjedése egy adott területen.

Kísérlet

Egy elgondolás vagy elmélet igazolása vagy megcáfolása érdekében elvégzett teszt.

Kiütés

A kiütés a bőr színét, kinézetét és textúráját érintő elváltozás.

Kolónia

A szülősejtből kifejlődő mikrobák csoportja.

Kolonizáció (megtelepedés)

A mikrobáknak az a képessége, hogy az emberen megtelepedve élnek anélkül, hogy feltétlenül bajt okoznának.

Kór

Jelek és tünetek körülhatárolható együttesével leírható kóros állapot.

Kórokozó

Betegséget okozó mikroba.

Kórokozók

Másik kifejezés az ártalmas, patogén mikrobákra.

Kultúra

A mikrobák kifejlődése kifejezetten erre a célra előkészített közegben.

Láz

A szervezet gyors hőmérséklet-emelkedéssel járó válasza valamilyen fertőzésre.

Mikroba

A „mikroorganizmus” kifejezés rövidített formája. 100

Szójegyzék Mikroorganizmusok

Szabad szemmel nem látható élő organizmus.

Mikroszkóp

Apró, szabad szemmel nem látható tárgyak nagyítására szolgáló optikai eszköz, amely egy vagy több lencsével képes nagyított kép létrehozására. Szexuális érintkezés során terjedő fertőzés, melyet a humán papilloma vírus (HPV) okoz. Legyengített vagy elölt mikroba (vírus vagy baktérium), illetve a mikroba egy darabja, amely a szervezetbe fecskendezve antitesteket kezd termelni a mikroba ellen. A vakcina önmagában nem okoz fertőzést. A nemi szervek ingerlésére irányuló olyan szexuális tevékenység, amely magában foglalhatja a száj, a nyelv, a fogak és a torok használatát.

Nemiszervtájéki szemölcsök Oltóanyag (vakcina) Orális közösülés Pálcika

Kapszula alakú baktérium.

Pasztörizálás

Az élelmiszerek melegítése az ártalmas organizmusok, például a baktériumok, a vírusok, a protozoonok, a penész és az élesztőgombák elpusztítása céljából.

Permet

Levegőben terjedő folyadékcseppecskék.

Probiotikus

Szó szerinti jelentése: „az életért”. A probiotikumok az emberi emésztést segítő baktériumok.

Ragályos

A közvetlen vagy közvetett kontaktussal való terjedés képessége.

RNS

A ribonukleinsav olyan nukleinsav, amely (általában egyszálú polimert alkotó) számos nukleotidából áll.

Sejt

Az élő szervezetek legkisebb, önállóan is működni képes egységei.

Sejtfal

A növényi és baktériumsejteket határoló merev anyag.

Sejthártya

Az élő sejteket körülvevő puha, rugalmas és vékony réteg, mely zsírból és fehérjéből áll.

Széles spektrumú antibiotikum

Sokféle baktérium elpusztítására képes antibiotikum.

Szex

A férfi és a nő biológiai és szaporodási tevékenysége.

Szexuális úton terjedő betegség

Olyan fertőzés, amely szexuális tevékenység során terjed.

Szifilisz

A Treponema pallidum spirál alakú baktériuma által okozott, szexuális úton terjedő, gyógyítható betegség.

Szűk spektrumú antibiotikum

Olyan antibiotikum-fajta, amely egy vagy csak néhány baktériumféle ellen hatásos.

Terjedés

Átvitel egyik helyről a másikra.

Természetes flóra

A testünkben természetes módon megtalálható mikrobák.

Természetes kiválasztódás

Az a folyamat, amelynek során a reprodukcióra képes organizmusok egymást követő generációin keresztül öröklődő előnyös tulajdonságok egyre elterjedtebbé, a hátrányosak pedig egyre ritkábbá válnak.

Toxin (méreg)

Egyes ártalmas mikrobák által termelt veszélyes anyag.

Tünet

Valamely betegség jele, például fejfájás, hasmenés vagy láz.

Vérplazma

A vér sárgás folyadéka, amely a vérsejteket oldott állapotban tartalmazza.

Vírus

A legkisebb mikrobák, a vírusok önállóan képtelenek életben maradni, ezért más élő organizmusok sejtjeiben élnek.

Vírusos boríték

Egyes vírusokat körülvevő zsír- és fehérjeréteg.

101

102

Az anyag az alábbi testületek közreműködésével készült: City University, London International Scientific Forum on Home Hygiene The Society for General Microbiology The Department of Health

Az e-Bug csapata köszönetet mond mindazon személyeknek és szervezeteknek, amelyek hozzájárultak, hogy anyagaikat felhasználjuk a projekt elkészítése során. A teljes lista a következő webhelyen olvasható: http://www.e-bug.eu/ebug_sch.nsf/licenses

103

Ha a gyerekek megfelelő oktatásban részesülnek a mikrobiológiával, a higiéniával és a körültekintő antibiotikumhasználattal kapcsolatban, akkor csökken az esélye annak, hogy az antibiotikumok a jövőben „kimerülnek”. Felnőttként tudni fogják, mikor kell és mikor nem szabad antibiotikumot használni. Ez a csomag a tanítás során a tanulók fejlesztésére és motiválására felhasználható ismeretanyagot, a javasolt óraterveket és a lehetséges feladatokat tartalmazza. A mikrobákról szóló oktatóanyag illeszkedik a brit nemzeti alaptanterv „3.3 Organisms, behaviour and health” (Organizmusok, viselkedés és egészség) című természettudományos programjába. Az anyag megosztható az egészségtantanárokkal, és együtt használható a Developing a healthy, safer lifestyle – bacteria and viruses can affect health and that following simple, safe routines can reduce their spread’ (Egészséges, biztonságosabb élet – a baktériumok és a vírusok rombolhatják egészségünket, de egyszerű óvintézkedésekkel terjedésük megelőzhető) című 3. egységgel. Az anyag felhasználása az egészségtan jellegű tantárgyakban megfelel a „Learning how to make more confident and informal choices about their pupils” egészségügyi és környezettudatossági elvárásoknak.

104

Természettudomány. Tanulási program 3.3. Organizmusok, viselkedés és egészség

Recommend Documents