6.
TERMÉSZETBARÁT f e b r u á r l O - é n 1848.
Kolozsvár,
H a r m a d i k év.
T A R T A L O M : A kutya hasznai különböző földtájakon II. — A mult Január Kolozsvárt. — A libanoni czedrus. Csillagászati újdonságok. — Kolozsvári időjárási adatok.
A kutya hasznai különböző földtajakon.
lyóbist kiméinek m e g , melyek közül
mindenik
utunkat,
bizonyos időben, midőn a kivitel Európából meg
ezen földrész kietlen, puszta vidékein vizsgálan-
van szorítva, a gyarmatosok között nagyon szűk
dók azon hasznos szolgálatokat, melyeket a ku
szokott
tya teszen urának — az embernek. E tekintetben
szerint két három kutya kimegyen magára v a
legelébb is L i c h t e n s t e i n t
dászni , hogy uroknak jó izü sültet szerezzenek,
II. Ezennel Afrika felé veszszük
választjuk vezérül,
lenni. Némely majorokban láthatni, mi
ki e jelen század első éveiben utazott a Joreményfok
és a valamenynyire vad bőségében lévő v i d é
tájain. „Megérkezésünk első éjszakáján — mond
kekben ritkán történik meg, hogy legalább egy
ő — gazdánk kutyái egy nagy, babos hiénát, me
szarvast ne fogjanak. Ezen esetben közülök egy
lyet hihetőleg az éhség űzött
haza megyén és addig nem nyugszik, míg v a
ház közelébe halálra
a juhnyájhoz, a
mardostak
A rabló állat
laki vele nem megyén, hogy a kapott
teste és még két kutyáé, melyek csakugyan ha
mányt haza vigye.
lállal lakoltak, még a csatapiaczon feküdtek. A
mellett maradnak, hogy a ragadozó állatok ellen
több megsértettek a ház árnyas oldalánál feküd
védjék.
tek és sebeiket nyalták. Nem egykönynyen l e
hogy a kutya haza ment, ura körüli minden for
het bátrabb és vitézebb kutyákat találni az afrikai
golódása! által tudatta, hogy valamit fogták. E k
gyarmatosokéinál;
kor körülnéztek
és
e tulajdonságukat
semmi
A többiek
ragad-
ez alatt
a vad
Lichtenstein éppen látta egy majorban,
a kutyák közt s látták, hogy
egyébnek nem köszönik, mint azon veszélyteljes
még kettő hiányzik. Ez eléggé bizonyította, hogy
viaskodásoknak, melyekben gyakran van alkal
a kutyák önkénytesen vadászatra mentek s m i
muk a hiénákkal és párduczokkal mérkőzni. A
dőn Lichtensteinék a kutyát követték, egy há
juhtenyésztést űző gyarmatosok lakhelyein gyak
romnegyed órányi távolságban
ran tíz—tizenöt ily nagy kutyát is láthatni, m e
lálták a két kutyát
lyek oly gonoszak, hogy sem éjjel sem nappal
feküve.
nem közelithetni gyalog a lak felé. Rendesen a
ott kifolyt vért nyaldosták;
megölt juhok hulladékaival közönségesen
táplálják, s
oly soványok és karcsuk,
azt vélné az ember,
maga
az
mégis hogy
éhség költözött
valójában fölta
egy megölt szarvas mellett
A z állat torkát kiszakasztván
csak
az
e foglalkozásban a
gazda sem gátolta meg őket,
sőt inkább jutal
mul ott helyben — mint szokták — a belét is oda adta. — Bármily hasznos
követője legyen
beléjök. A legközönségesebb fajta egy agár-faj;
is a kutya az embernek különböző földöveken,
ezt a leghasználhatóbbnak
tartják s három képes
szolgalatja sehol sem jótékonyabb, mint a ma
a legerősebb párduczot is megölni. Ezen mes
gányos afrikai gyarmatosoknak, és jó tulajdon
terséghez jókor hozzá szoktatják, s kiváltképpen
ságai meg akkor i s , ha némileg el vannak, v a
azért igen hasznosok,
dulva, sehol sincsenek ugy a maga helyén, mint
hogy sok lőport és g o
6
83
84
éppen itt. Mert itt
nem csak
a tolvajokat
és
rablókat kell távol tartaniok, hanem még a ná lánál erősebb rabló állatokkal is küzdeni és ra
iránt vadak felkutatására igen alkalmasok,
kü
lönben tunyák és kevésbé vigyázók. Mily megbecsülhetlen útitárs a
kutya a l a
vaszság, meg álfogások által pótolni a hiányzó
katlan pusztákon utazóknak, élénkül festi B u r -
erőt. Ha még tanítás is segédül járul, s megta
chel
nítja , hogy megrohanások alkalmával
latjok 25 különböző fajú
szeti ösztönt elfojtva ragadja, meg,
az ellenséget n e
hanem fülénél fogva
vetélytársait
a termé
csípje m e g , így
a legkényesebb helyen
annál biztosabban elejti.
torkon
Nem
afrikai útleírásában. A z
ők kutyatársu-
és nagyságú kutyából
állott. A különbözőség egy oly vándorláson igen hasznos;
mert
némelyek hajlandóbbak
a ván
támadván
dorokat
az
mondunk
védeni;
némelyek az ellenséget éles szaglásuk,
emberek,
mások
az
állatok ellen
sokat, ha állítjuk, miszerint kutyák, még pedig
mások j ó hallásuk által fedezték f e l ; némelyek
ilyen kutyák nélkül ezen vidékek merőben lak-
vadászatkori
hatlanok lennének.
és ugatásuk által haszáltak.
Ezek tartoztatják távol nem
gyorsaság,
mások
vigyázóságuk
Ezen állatok hasz-^
csak az erdők fiait, hanem a párduczot és sa
nát, melyek vigyázósága minden fenyegető ve^-
kált, sőt magát az oroszlánt is viszszaijeszti ezen
szélyt elárul, senki sem képes anynyira felfogni,
hü állatok s e r e g e ,
melyekhez vigyázóságra és
mint az oly puszta vidékek utazói, hol mindenféle
szolgálatkészségre nézve semmi más szolgát nem
vad állatok nagy menynyiségben fordulnak elő.
hasonlíthatni.
Ennélfogva éppen nem lehet cso
Éjszakánként gyakran vizsgálta B u r c h e l a tűz
dálni, hogy a gyarmatosok, kik nagyon ragasz
körül alvó emberek mellett heverő hü állatokat,
kodnak a régi szokásokhoz, más kutyafajról még
s mint mondja ezen útban tanulta meg őket em
tudni sem akarnak; egyébiránt
ezen kutyák is
ber iránti hűségökét becsülni. Midőn a kietlen
kezdenek, a juhász kutyákkali elegyülés által,
pusztákoni vándorlás közben á kísérő emberek
elfajulni.
gyarmatban
magaviselete rendkívül felboszantotta, a kutyák
nem találhatni; a pudli és vizsla csak az euró
hoz mint egyedüli barátaihoz fordult és mélyen
pai uraknál Kapvárosban
érezte,
lok
Szép kutyákat
az egész található.
A z ango
az új fundlandi d o g - o t s más erős
fajtájú
kutyákot is vittek ezen vidékbe, de ugy látszik az égalyat nem szenvedhetik, minthogy még mi előtt két évesek lennének, tulnak el. Ellenben igen az egész gyarmatban
aszkorságban pusz nevezetes
az,
hogy
egyetlen egy példát sem
tudnak arra, hogy vagy egy kutya megdühödött volna, mi egy új példa arra, hogy ezen beteg ség nem a levegő nagy melegétől származik.'„ I g e n feltűnő, hogy a vadok kutyái rendkí vül hasonlítanak
a délámérikai fekete hátú r ó
kához , ugy hogy igen valószínű, vademberek
miszerint a
lassankint ezen rókát szelídítették
meg és ez fajult kutyává. Egyetlen egy európai kutyafaj sem hasonlít anynyira a rókához, mint ez. Ezen kutyák jobb tápszer hiányában a sáskát is örömest megeszik. Még az is nevezetes, hogy ezen kutyák
soha sem u g a t n a k .
Egyéb
miszerint a haszonleső
ember
azoknál
jóval alantabb áll. Állatunk dolga legroszszabbul foly
a Maho-
med követői között. A z az o v i t e n g e r
mel
letti
sincs,
tatároknál
még anynyi becse
mint a hüségtelen, háládatlan macskának, m e l y nek joga v a n , a házba lakni,
mindenbe belé-
nyalni, még e g y tálból is enni a gyermekekkel és a felnőttekkel i s ,
sőt
azon egy ágyban is
hálni. I g e n , mert ezt a tiszta állatok közé k o rolják és a tatár mint a nagy propheta kedvencz állatjának minden kedvét betölti. Ellenben a ku tyát — mint minden állatot, mely dögöt és ganét eszik — a tisztátalanokhoz számítják s a szobába még bé sem pillanthat.
A tatárok kutyái
csak
közép nagyságúak, soványok, bozontos, hoszszu szőrüek. Nagyon mérgesek, csak a faluban ül nek s a nyáj őrzésére nem használják. S mivel egy kölyket sem pusztítanak e l ,
hanem
mind
86
85 felnövelik, igen nagy számmal vannak a faluk
de azt kapták válaszul, hogy „ezen állatok i n
ban. A tatárok lelkiismeretességet csinálnak ab
kább hasznosok mint ártalmasok, minthogy azon
ból, hogy a tisztátalan, de nem mérges állatokat
sok állati maradványt feleszik, melyek az utczá-
meg ne öljék. Minden ház előtt, még a legsze
kat szakadalan
gényebbek előtt is van egy néhány.
levegő meg fogna romlani."
Ha vagy
egy marha megdöglik, akkor karácsonjok van,
tisztátalanitják,
nálok
nélkül
a
Mivel az európai kutyák hasznai ismeretesek,
egyébkor sokat éheznek. Sokszor látja az ember,
azok elésorolásával nem akarván tért
hogy emberganét esznek s tán csakis arra hasz
csak a sz. Bernhardi híres kutyákét akarom ezen
nálják,
kitakarítják.
nel megemlíteni. „ A magas sz. Bernhardon —
az idegenekre, hanem
igy szól az „Alpenrosen" czimü zsebkönyv —
hogy ily módon az udvart
Ezen kutyák
nem csak
foglalni,
magukra a tatárokra nézve is nagyon alkalmat
egy nagyon járt
lanok, minthogy különbség nélkül mindenkit dü
(a Schweiczból) Olaszországba. A magas, kopasz
hösen megtámadnak.
A z idegen útas magára el
sziklavölgyben, örökös hóval boritott kőszirtek
nem indulhat, ha pedig kiköt v e l ő k , nem cse
től bezárva áll a legmagasabb emberi lak a régi
kély veszedelembe kerül,
mivel az egész falu
világban — a sz. Bernhard kolostora. Itt rende
kutyája megtámadja. Kün a mezőn még a bar
sen 10—12 jámbor barát lakik, kiknek egyedüli
mokat is megtámadják,
foglalatosságuk abban áll, hogy az utazókat in
a borjukat
és juhokat
gyen megvendéglik és nekik minden lehető s e
még meg is ölik. K o n s t a n t i n á p o l y b a n , hol temérdek ku tya v a n , egészen természetesen élnek és a l e g nagyobb meleg és szárazság alkalmával sem e s nek dühbe. Ezen állatok, melyek Konstantinápoly utszáinak tisztaságára nézve a legnagyobb fon tosságúak, monogamiában — páronként — élnek és családukkal egyetemben leghívebb őrzői azon háznak, melyhez tartoznak
s melytől eledelöket
kapják. E g y ház kutyái világért sem szenvednek meg
maguk közt idegen kutyát,
egy utszabeli kutyacsaládok sem
mint szintén más
utszabe-
lieket. Különböző utszák kutyái gyakran folytat nak háborút egymással, és csodára méltólag sok oly sajátságos szokás van köztök, mint az em berek között. Ha égés v a n , iszonyúan ugatnak. A z idegeneket forma szerint megrohanjak s öszszetépik: hush-t
ilykor kiált
hegyszoros viszen Wallisból
a segédül menő török
csak
s az egész csapat szétoszlik. A
házi gazdák megható fiüséggel ápolják ezen á l latokat , nyárban vízről,
szaparodás
alkalmával
pedig hajlékról gondoskodnak szamukra. A z ide gen hajókkal megérkező kutyákat irtózatos düh vel megrohanják és szétszaggatják. 1838-ban a Konstantinápolyban lakó külföldiek folyamodást adtak bé az iszonyú sok kutya korlátozása végett,
gedelmet nyújtanak. A z esztendő 8 vagy 9 h ó napjában, midőn a hó, köd, zivatar vagy a h ó lávinák igen veszélyesekké teszik az itteni utazást, ezen papok
vagy
szolgáik naponta bejárják
a
környéket, az eltévedteket fölkeresendők, a v e szélybeesetteket megszabaditandók. Már sok évek óta használnak
a szerencsétlenek megszabadítá
sára jól megtanított nagy kutyákat.
Ezek vagy
magukra mennek ki a keresésre, vagy a bará tok viszik magukkal. Mihelyt a kutya vagy egy szerencsétlent megszagol, nyílsebesen viszszatér urához s ugatás, nyivogás vagy nyugtalan szökdéncselés által tudatja felfödözését. Ekkor m e g fordul s nézve viszsza, ha vájjon mennek-é utá na ,
urát azon helyre vezeti,
rencsétlenedett gyakran
fekszik. Ezen
egy kosárba
a hol az elszekutyák
nyakába
egy üveg pálinkát
vagy
más erősítő italt és kenyeret tesznek, hogy v a lamely kifáradt vándornak oda vigye. I l y kutya volt Barry is. Ez tizenkét éven át volt
fárad-
hatlan, munkás és hü az emberiség szolgálatában, s ö csupán egyedül több mint negyven ember életét mentette meg. A z általa kitüntetett buzga lom valami rendkívüli dolog volt.
Öt soha sem
kellett kötelességére figyelmeztetni. Mihelyt az é g
87
88
borulni kezdett, köd mutatkozott, vagy veszélyes hófuvatag látszott,
(24-dikén) fölvergödni a nullával jelelt
fagy
nem lehetett többé a kolos
pontig, hanem rendesen azon alól mélyen állott;
torba tartani. Ilyenkor nyugtalanul és ugatva járt
reggelenként 12—15 fok hideggel nem egyszer
szét, újra meg újra elment a veszélyes helyek
találkoztunk,
re, hogy megnézze, ha vájjon nem tudna-é vagy
bait szembetünőleg meggyorsította; a belélegzelt
egy
hideg, tömött s igy több oxygent tartalmazó l e
sülyedőt
viszszatartoztatni
vagy
valamely
hóval eltemetettet kiásni s ha maga nem tudott
vegő
segiteni, rendkívül nagy lépésekkel
melyet
a kolostor
hatása
mi az utczákon járó emberek lá
nagy mértékben
hasonlított
ahoz,
akkor szokott az ember érzeni, midőn
felé sietett és segedelmet vitt. Midőn megvénült
kísérleteknél
és elerőtlenült, a kolostor priorja Bernbe kül
gyobb ereje 29-kére esett, midőn a hóvmérö a
dötte, hol megdöglött s a múzeumba tették."
nullán alól 18 fokra csökkent (a kórháznál, hol
oxygent szív bé. A hideg legna-*
sok
a szél szabadabban találta a hévmérőt, állítólag
nemzeteknél szokásban van, hogy a kutyát meg-'
1 9 % hidegfokra csőként. Ezen kicsapongás szín-?
eszik. í g y például a tungusoknál, chinaiaknál,
te elérte a szélyső határt — a 21 hidegfokot —
grönlandiaknál és eszkimóknál. Afrika aranypart
minél fenébb hágni
j á n , mint B o s m a n mondja,
biztos
Különböző
sárra
hajtják
akármely
utazók
elbeszélése
meghizlalják, v á
és jobb szivvel
más húst;
éppen
hol egy kutyáért gyakran
szerint
megeszik, mint
igy Angolában is,
egy néhány rabszol-r
gát odaadnak. Ú j s e e l a n d b a n
s a déli tenger
kísérlet
a kolozsvári hideget
még
nem tapasztalta. Atalában
véve
mégis a mult Januárt inkább tartós, mint tulcsa-? pongó hidege tünteté ki.
A l i g volt
oly napja,
mely azt ne akarta volna velünk erőnek erejé vel elhitetni,
hogy valamely látatlan kéz vagy
kis szigetein a kutyát kedvesebb eledelnek tart
bennünket varázsolt a földsark közelébe, vagy
ják, mint a disznóhúst, de elébb növénytápszer-
ez utolsót a mí körünkbe. Ha viszsza emlékez-r
, rel hizlalják meg. Elmondandónk
többi részét a
tünk Július meleg napjaira, midőn csaknem észak-r afrikai meleg zárt szobáinkba, alig beszélhettük
jövő alkalomra kell halasztanunk.
rá magunkat arra, hogy a földnek azonegy ponW ján lakunk most; aztán lehet-é csodálkozni, ha gyakran eszméink sőt nemzeti életünk is oly ellen A múlt Január Kolozsvárt.
kező irányban kicsapong; hisz az csak égalyunk
Január az esztendő éjjelében az éjfélt képezi, a télnek
— az időjárásbuvárok
viszonyait tükrözi viszsza. Nyugoton, hol a víz és szárazföld egymásnak
ellenörködnek, sem a
értelme
sze
A hideg nálunk
ezen
tél sem a nyár nem fejthetik ki oly tisztán j e l
hónapban szokta erejét megfesziteni, ekkor hág
lemeiket, mint nálunk, ott a mí mult Januárunk
legmagasb
nak hasonló erélyű párja ismeretlen. Ezért van
rint — középső hónapja. fokra;
Kolozsvárt tíz évi kísérle
aztán, hogy az angol kabát nálunk nem téli, ha
8
tekből vont középszám szerinti hőmérséke 4 / hideg fokot teszen, évek Januárjai
melyet azonban az
vagy
tulcsapongnak, vagy
1 0
egyes raj
ta alól maradnak. A közelebb multat éppen nem
orosz jellemet hordoznak magukon. Gondolhatni, miképp a tartós hideg,
ha a
jel
mezőket meztelen találja, nem kevés kárt o k o
leméből kivetkezve elpuhult, vagy magát ha
zott volna azon mezei terményekben, melyekhe*
vádolhatni nyagul
azzal,
mintha valódi szigorú
nem őszi és tavaszi öltözet; a mí téli köntöseink
viselte volna;
nem tette,
mert
nem,
a hévmérő
ezt teljességgel kényesője
3-di-
a reménység kötele oly sokakot csatol; ez eset ben az élelmi szereknek
kától fogva egészen 3 i - d i k e i g még a nap l e g
gas ára
melegebb óráiban is alig tudott egyetlen egyszer
kevés okunk lett volna
különben is elég ma
még jóval növekedendett,
s igy nem
a jövendővel aggódva
90
89 nézni szembe. Ezt igazolja jelenleg Háromszék,
sok búza" jót reményleni elég okunk v a n ; nem
hol a decemberi száraz hideg szelek a vetések
következik pedig szükségképp
nagy részét semmivé tevén, a gabona a brassói
emberi fürkésző
piaczon aránylag nagyon magasan áll. De a ter
semmi oly kapcsot,
mely kemény telet
mészet gyöngédebb lévén az emberekhez, mint
ségképpen
áldásos nyárral
ezek ő hozzá, melegen tartó takarót vont csak
Ugyanis mi okoz nálunk kemény teleket?
hamar a vetésekre, nagy menynyiségü hóval
egyéb mint az északi szelek tartós uralkodása,
borítván bé a földel; és i g y e tekintetben nincs
melyek száraz természetüknél fogva az eget föl
heves,
deritvén , útat készítenek arra,
okuk gazdáinknak ezennel panaszkodni. A délnyugoti szél
azért,
nem egyszer kisér
mivel az
ész még nem fedezhetett fel szük
párosítson. nem
hogy földünk
teste meleget könynyen kisugározhassa
a magas
tette meg kinyomni az é s z a k i t az uralkodás
ég felé, vagy más szókkal meghűlhessen. Ámde
ból, de győzelme igazán csak ideig-óráig tartott
másfelől a heves nyarakat is ugyanazon északi
8 a rövid időre enyhült levegőt
viszont csipős
szelek föltételezik, melyek az eget földeritvén,
hideg váltotta fel, emlékeztetvén bennünket, hogy
azt eszközlik, hogy a nap meleg sugarai köny-
a tél délszakát éljük.
nyebben elterjedhetnek és nagyobb sikerrel mun
A z ily szélküzdések al
kalmával az ég ködbe borult,
mintha fájdalmát
kálhatnak földünkén.
És ugyan kérdem, fel l e -
akarta volna kijelenteni a küzdelem felett. Ily
het-é azt tenni,
köddel borult nap volt 25-dike i s , midőn k ö z
északi szél egész éven át uralkodjék?
tudomás szerint Pál napja van. Azok, kik hisz
vetelni akarni egy oly folyamtól, melynek ár
nek ama példabeszédnek „ P « i fordul köddel, em
kait
ber meghal döggel^ és tudták azt is, miszerint a
túlságos akarat.
pusztító cholera csakugyan
mind inkább fenye
hogy a kemény telet eszközlő
emberi hatalom
ezt k ö
nem szabályozhatja,
igen
Azon fölvétel, mely kemény tél után jó ta
get, a két dolog combinálása által nem éppen
vaszt j ó s o l ,
kellemes következést vontak jövendőre nézt.
mert a jótékony nap öszszesen v é v e egyik é v
Városunkban és környékén a himlő folyvást
biztosabb alapon
nyugszik.
Igen,
ben éppen anynyi meleget bocsát földünkre, mint
erősen uralkodik s minden rendű és rangú csa
a másikban; minélfogva, hogy ha a földszin kü
ládoknál érezteti súlytó hatalmát. Azok , kik a
lönböző részei igazságos osztozó testvérek v o l
ragályokat (contagia) oly természetű anyagok
nának s a kapott meleget mindig egyformán osz
nak tartják, minő a kovász, élesztő stb. és azt
tanák meg, ugy
hiszik, hogy mindenik munkássága ugyan az, tán
hónapnak, sőt az esztendőnek sem lehetne sem
bámulni fogják, miképp a mult hónapi tartós nagy hideg miért nem szegé éppen ugy erejét a ra gályoknak, mint megtöri a kovász, élesztő slb.
télnek,
Ha a mult Január időjárását s átalában egész más évi Januárok időjárásával
lekkel öszszehasonlitjuk, ugy találjuk,
és t e
miszerint
az oly évekéhez áll legközelebb, melyek mind jó gabonatermő évek voltak; ilyenek 1835, 1836, 1838 és 1844. Azonban ebből még korántsem következik szükségképpen, hogy ez év is g a z dag aratással jutalmazza a mezei gazda fárado zásait, noha, ha igaz ama közmondás „sok ho
nyárnak vagy
hűsebbnek sem melegebbnek lenni más-évi test véreinél. Hanem a meleg megosztása különböző évek folyamában nagyon ingadékony lévén, ren desen ugy szokott történni,
hatalmát. telünket
egyik
hogy egyik vidék
vagy földrész vagy sanyarog vagy szép kedvezésben részesül, de mindig valamely más társa rovására, ugy hogy például lágy télben mindig biztosan kérdhetjük, vájjon hol fáznak, kemény hidegben pedig, vájjon hol melegszenek helyet tünk? Ennek aztán jövendőre nézve az a k ö vetkezése , hogy tavaszszal, napsugárok
eljönek
midőn a jótékony
a föld hótakaróját felszag
gatni s helyébe zöld palástot fölvenni: munka-
92
91 jok jóval könynyebben sikerül ken,
a hol lágy tél v o l t ,
az oly vidéke
mint a kemény tél
katlan hoszszason tartott, hogy a hajón az i v ó vízben nagy szükséget
kezdenek
szenvedni
s
a fagy és hó megol
kénytelenek voltak az italrészt mindenkinek k i
vadása sok meleget elsajátítván (mivel egy font
mérni. A kapitány naponként k é t , a hajóslegé
hó megolvasztására
nyek
sanyargatta tájakon,
hol
anynyi meleg k e l l , meny
e g y pohár vizet kaptak, de a szegény
nyivel egy font vizet legalább 60 R. fokra l e
utazóknak
bé kellé érniök
egy fél pohárkával.
hetne melegíteni) a tavasz bajosabban gyözendi
Ily nagy hiányában a víznek a kis czedrus szá
meg és tolja ki helyéből a telet. Ennek követ
mára természetesen e g y csepp sem jutott. De a
keztében ezen vidék hideg levegője mérgesen
mí utasunk gyermekiesen szerette növénykéjét
csap bé a lágy telü vidék hamar enyhült l e v e
s égető szomja mellett is naponta megosztá vele
s az unalmas vendéget — a telet, mely
fél pohárka vizét, — ennek következtében a hosz-
ben már magukat a lakók egészen tulesetteknek
szas szomjazás miatt partra szálltakor már már
vélték, kicsinybe újra
közel- vala végperczeihez, a fiatal czedrus pedig
gőjébe
viszszaidézi. Itt tehát a meg zavaros,
hat hüvelyknyi magasságban életteljesen virított
fagygyal teljes híves napok, a mi — ellenkező
A vámvonalhoz érkezve, a kíméletlen csempé-
okból — a hideg téllel birt vidéken nem törté-
szet-fürkészők mindenképp fel akarták boritni a
nendik, hol a tavasz későbben áll elé ugyan, de
kalapot, gondolván, hogy valami becses kincs,
zavartalan meleg napjaira annál biztosabban szá
drága csipke vagy gyémánt rejlik a föld alatt —
kora
tavaszt
gyakran
zavarják
ezen gyanúból csak túrni kezdenek benne. K é p
mithatni. Derült napunk átalában több volt rult, jelesen derült volt 22-dike i s ,
mint b o midőn tu
domás szerint Vincze napja van s így az isme retes közmondás „hogy ha derült Vincze, megtelik apincse" jó reményre jogosítja a bortermesztőket.
zelhetni a szegény útas rémületéi, ki rimánkod va menynyre földre kéré a vámosokat kíméljék meg kedves csemetéjét, felhozott mindent a szent könyvi Libánonhegyéről s czedrusairól, beszélt a Dávid házáról és Salamon templomáról, míg végre a vizsgálók megszánták
és a czedrus
ez-úttal
háboritlanul maradt sajátságos lakában. í g y s z e rencsésen eljutott Parisba, A libanoni
Nem sokkal
vénykertbe ültették.
czedrus.
ezelőtt egy czedrusfa —*• talán
az első a Libanonról valaha Európába hozottak közül — diszlett a
párizsi
növénykertben,
és
anynyira kedvencz fája vala a népnek,
hogy
örömest
s az
el-elregélt ültetése
történetéről
eseményekről, melyeken idők folytával átment. E fa élete megérdemli, hogy egy pillanatig mí is mulassunk vele. E g y franczia vándor Palestinán útaztában a Libanon sudár czedrusai között egy kis csemetére talált, melyet el akara uta zása emlékéül hozni. Gondosan kiásta a kis sar jat
a gyökszálakat környező földdel együtt, s
nem levén jobb virágedénye, kalapjába
ültette
és a legnagyobb gonddal ápolgatta. A z út haza felé folyvást zordon és viharos volt s oly s z o -
hol gondosan a n ö
E g y szélyes cserepet állí
tottak melléje védfalul, s felírták reá latin nevét, hogy
az egész világ lássa,
mily csodanövény
rejlik ott. Jó földjében a fa nőtt, nőtt, raíg túl haladt a cserépfalon, melyre már többé szüksége nem volt, mint szintén az érdeket adó latin névre sem; túlnőtte ápoló barátját a utazót is, és nőtt míg dús lombjai elég árnyat adhattak a dajkák nak s kisdedeiknél•-, kik a gyönyörű kertben fel s le futkosva, nyugodni a sürü sötét galyak hű vöse alá vonultak. A czedrus még mind nagyobb ra nagyobbra nőtt, ágait minden irányban kiterjeszté, ugy hogy csakhamar a legkitűnőbb fája lőn a környéknek. A kert minden madarai hin tázhattak volna lombjain, s a szomszéd állatse reglet minden oroszlánai, tigrisei, majmai, medvéi,
94
93 párduczai és éléfántai nyughelyet találhattak v o l
s mégis ezen
na alatta. Mint legdélibb fa a terjedelmes kert
adták
ben a népnek is kedvencze lön. Csütörtökönként,
nekiök a fáradságos magasat oly becsessé ? Azon
mikor
körülmény, hogy a kémények ezrei fölött
a kert
a nézők számára nyitva szokott
szerencsétlenek
csakhogy fen
mindenöket
lakhassanak. S
mi
oda tette s a
lenni, az intézeteikből oda menő vakoknak első
cserépfödelek kopár rónáján keresztül a libanoni
kérésök vala: hogy a fa alá vezessék; ott áll
czedrust láthatták.
tak együtt méregetve a fa törzsét,
s vastagsá
vasrácshoz támasztva órákat tölthetett a czedru-
gából kíváncsian találgatták, mily távolba nyúl
son merengve. E fa egész kertje volt a szeren
hatnak ágai. Öröm volt látni a szerencsétleneket
csétlennek, ki a borult esős napok unalmai alatt
mint merültek el a madarak bájzenéjén
s mily
azon gondolattal vigasztalta magát, hogy a c z e
Mel
drus holnap még derültebb színben fog mosoly-
élvezettel szívták bó kelet fájának illatát.
A szegény fogoly
arczát a
lette a távol keletre gondoltak, honnan nekiök
gani. Minden barátjuknak,
az örök világot, egyetlen világosságukat, hirdet-
meg szokták
ték.
lelt a gyönyörű fát ily nyomor közepette szem
Ok nem remélhették saját szemeikkel lát
hatni a szent földet,
de itt azon édes csalódás
álma v e v é körül, mintha benne volnának, mintha éreznék és tapinthatnák. Ugy látszott,
hogy a
vakok a siketnémákat is ide varázsolták,
meri
lélhetni
mutatni,
minden
látogatónak
s mindenki
vigasztalást
. A szegény foglyok oly büszkék v a -
lának e fára, mintha ők ültették volna. Ki ne indulna szánalomra a libanoni czedrus sorsán ? Száz éven át virított (a czedrusnak k i
ezeknek is kedvencz fájok volt a czedrus. L e
fejlődésére nem kellenek századok mint a tölgy
velei zúgásán el-elmerengve a vakok, látni v é
nek) és éppen századik évében a legszebb, l e g
lek a fát, és a siketek
délibb fát irgalom nélkül kivágták — csak azért,
az ágakon szökdécselő
madarak hangjait hallani hitték. Nemcsak a v a
mert e g y vaspályának útjába esett.
kok és siketek, hanem a szegény lelenczek —
Ez éppen tíz évvel történt ezelőtt, s most
a nép ezen árva gyermekei, kiket szüléik s z i v -
sivitó gőzöny repül át elkorhadt gyökerei fölött.
telenül kitaszítottak — ezek is legörömestebb a
Ily esetek
barátságos fa alatt találkoztak, hogy körülte ját
rültünk, s nekünk a változásokat megszokottság
szódjanak , vagy komolyabb kédélyökben árnya
gal kellene néznünk
alá ülve, szemeikkel kísérgessék az elöttök ap
mind e mellett is
jok, anyjok és testvéreik mellett sétáló boldog
komoran hat kedélyünkre.
az igaz nem egyszer történnek k ö e
változó világban
a libanoni czedrus
története *r.
gyermekeket. Ezen szegény árváknak a czedrus mintegy apjok volt. Évről évre hozzá mérték magukat,
legelőször
(menynyire viszsza tudtak
C S I L L A G Á S Z A T I ÚJDONSÁGOK.
emlékezni) nem voltak nagyobbak az érdes k é s későbbre már szinte szinte
A csillagászat körében feltűnő s a nagyobb
elérték a lecsüngő alsó ágakot ha a szél lefelé
közönség előtt is érdekkel bírható újdonságokkal
hajtotta.
koronkint eddig is kedveskedtünk a „Természet-
reg kihajtásánál,
E kert végénél egykor e g y börtön (St P e -
barát
u
t. olvasóinak; ezentúl
pedig á
kitűztük
lagie) állott, mogorva iszonyteljes épület, szeren
átalános rovat alatt folytonosan kívánjuk
csétlenek és vétkesek közös lakhelye. Ezen ma
gyobb jelentőségű csillagászati újdonságokról
gas börtön több emeletes volt
lapokban értesíteni. Erre minket — noha e téren
s
a
legfelsőig
a na e
fárasztó lépcsőzet vitt. A felső sor czellái é p
csak dilettánsok vagyunk — a tárgy érdekességén
pen oly komorak
s elhagyottak voltak mint az
kivül megvalljuk azon némileg jelényző körül
alsóbbak, melyekhez könynyü volt a bejárás —
mény is birt, hogy a magyar journal-irodalom
96
95 a csillagos eget illetőleg eddigi n é m a szerepé vel ugy látszik még mind nem akar felhagyni. 1. A l e g ú j a b b b o l y g ó n e m H ó r a . A l e g
sérletei után sikerült Neptunus körül még egy (második) holdat is fölfedezni, mely fényű
gyöngébb
és távolabb van bolygójától mint az első
közelebbről (Octob. 18-kán 1847) felfödözett s
hold. Észlelésére 400 és 1000-szeri
általunk e lapok 72-ik számában bemutatott kis
használt. Ugyanezen óriás refractor által Bond úr
bolygó (planetoid) nem H o r a , mint akkor kül
szerencsés lőn m. év septembere 22-kén r e g
földi lapok után előlegesen irtuk v o l t ,
hanem
geli 3 órakor az orioni ismeretes nagy ködfoltot
FLÓRA.
számlálhatlan apró csillagokra feloldani, s e g y
mint
Herschel
előre is
ajálja
vala
Azóta a megjelölésére ugyancsak Herschel által
szersmind
javasolt virágszál alakú csinos és jelényző csil
Struve hatodik csillagát kettős csillagnak meg-
lagászati jegyet
ösmerni. G. ( K o l o z s v á r i i d ő j á r á s i adatok) B r a s s a i S a m u tanár kísérletei szerint, melyekre nézve megjegyzendő, hogy a maximum és minimum (a napi legnagyobb és l e g kisebb meleg) mindig az az előtti nap 10 órájától van számítva, s az úgynevezett thermometrograph által tol mácsolva. hévmérő harmatpont. barometr. Jan. min: 8h 28,227 - 1 7 / 4 29 « _ 18/0 2 28,227 - 1 1 / 8 •» _; ) max: 1 0 28,224 - 1 5 / 2 - - ~ | { - 1 0 , ° 3 Derült. 8* 28,231 - 1 6 / 5 - 1 £ i min: 30 -17,°2 2h 28,258 - 1 0 / 5 max: 10h 28,170 - 1 4 / 3 - 1 0 , °0 Derült. 99 oni min: 8»» 28,094 - 1 5 / 2 - -66, \S\ A a. Ofc 31 2h 27,989 - 9 / 2 - 11 f 7' ) max: ' 10!> 27,780 - 1 2 , "2 - - 1 3 / 9 ' - 8 , ° 5 Derült. Február, 1 4 / 1 í mm: 13, °4 8'' 27,611 i - 2 / 6 / -14,°5 - 0/2 2 27,533 nyugoti fél égbolt borult és felleges./ max: . • 10* 27,563 1/8 3/7 + '^ Borult. 9 OQ 8 27,567 — 1 / 6 */ ° , min: Borult -4,"i 0 / 7 max: 2!' 27,639 — 2 / 7 1/3 (+3,-5 10h 27,704 — 0 / 4
az illetők egyértelemmel elfo
gadták. A z új bolygócska pályaelemeit legelő ször maga a fölfedező H i n d Londonban , aztán d' A r r e s t
Berlinben
és
Oudemans
tanász
(diák) Leydenben számiták k i ; ezen némelyek ben egymástól elütő számításokból a közép-adato kat
a többi kis bolygók pályaelemeivel öszsze-
hasonlitva Dr. Jahn „Wöchentl. Astronom. Un-
az
azon
tájékon
nagyítást
levő úgynevezett
h
terhaltungen" lapja után mí is nem sokára k ö zölni fogjuk. Különben Flóra fölfedezési idejétől 1
fogva mult év decembere 1-jéig 5 / fokkal volt 4
hátráló egyenes emelkedésben, és az egyenlítő től 15 minutával ment tovább északra, tehát A l debaran első rangú csillaghoz közeledve a bikában. 2. V i c o ü s t ö k ö s e .
Everett
cambridgei
elnök Északámérikában azt irja közelebbről Schumacher altonai csillagdafőnek, hogy a mult évi october 3-kán V i c o által Ron:ában s ugyanazon hó 11-kén (mint irtuk volt 71 szám. 1130 h.) R ü m k e r , hamburgi tanárnétól fölfedezett üstö
h
l
e
1
1
h
l
kös csillagot egy északámérikai n ő , M i t c h e l s M a r i kisaszszony Nantucketben, már az említett hónap l - j é n fölfedezte volt. 3. M á s o d i l i . h o l d N e p t u n u s k ö r ü l , o r i o n i k ö d f o l t , ú j k e t t ő s c s i l l a g . Olvasóink em
1
h
Derült min: 8^ 27,947 — 2 / 5 - V ,6. j< - / ° ° L a s e l l liverpooli csillagász Neptunus kíséreté - 6/41 ; 2h 28,019 — 0 / 9 -10,°3j-0,«9 10b 28,132 — 8 / 8 ben egy holdat fedezett föl, azóta a fölebb em Derült. iitett amerikai elnök tudósítása szerint B o n d min: - 1 5 / 1 1 ; -13,«0 8t 28,353 — 1 2 / 6 cambridgei csillagdaigazgatónak mult év octobere - 1 0 / 7 } max: 2 28,353 — 8 / 8 25, 27 és 28-kán egy 23 láb hoszszu és 15 10^ 28,421 — 1 2 / 8 — 1 5 / 4 ) - 8 , ° b hüvelyk nyilásu óriási refractorral tett pontos k í Derült. ' Szerkeszti B e r d e Á r o n . Nyomják a kir. lyceum betűivel lékezni fognak mult évi 60-ik számunkból, hogy
3
m a
h
:
