Természet, erdő, fák? Természetesen!

Természet, erdő, fák? Természetesen! tájékoztató füzet középiskolások számára

Készítette: Puskás Lajos – Horváth Tamás

Erdıvel, fával a holnapért www.hatarjaro.hu

Készült a Környezet és Energia Operatív Program „A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés)” témájú pályázati konstrukcióban a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézete által elnyert „Szemléletformálással a fa-alapú termékek és az erdei környezet fenntartható használatáért” című KEOP 6.1.0/B/09-2009-0010 azonosítószámú projekt keretében. Cím:

Természet, erdő, fák? Természetesen!

Készítették:

Puskás Lajos Horváth Tamás Közreműködtek: Szabó Márton Jáger László Stark Magdolna Borítóterv: Juhász Márton (JM Design) Kiadja: Felelős kiadó:

Nyomda:

Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes  Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 2010

Felelős vezető:

Lővér-Print Nyomdaipari Kft. Sopron, Ady E. u. 5. Priszinger Imre ISBN 978-963-9883-57-4 Ö ISBN 978-963-9883-61-1

Terjedelem:

44 oldal, 1000 példány A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Sziasztok! Bizonyára sokan jártatok már korábban is erdőben, akár a családdal, barátokkal, vagy erdei iskola keretei között. Mások a hangok, zörejek, illatok, mint bent a városban. Tisztább, hűvösebb a levegő, a szél is másképp fúj. Ha éberek vagyunk, több madárral, állattal is találkozhatunk. Ezt a füzetet azzal a céllal készítettük, hogy a meglevő ismereteitek mellé újabbakat is szerezhessetek az erdőkről, az erdőgazdálkodásról, a fákról, a természet védelméről. Az erdőket járni nagyon egészséges és jó dolog. Számos sport, mint a tájékozódási futás, túra, teljesítménytúra, terepfutás, terepkerékpározás, sífutás mind a természethez köthető. A Nordic Walking ma az egyik legfelkapottabb új sportág. A természetben végzett mozgás, sport azon felül, hogy egészséges, kapcsolatot teremt ember és természet között. Ez a kapcsolat lehet az alapja annak, hogy óvjuk környezetünket, és élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel. Ha legközelebb erdőben jártok, gondoljátok végig, hogy mi mindent köszönhetünk az erdőknek, a fáknak! Mennyi mindenre lehet a fát, mint alapanyagot használni? Hány olyan foglalkozás van, amely során fával kell dolgozni? Mi lenne, ha nem lennének erdők, ha nem lenne fa, és helyette csupa rideg, barátságtalan anyag venne körül minket az olyan tárgyak helyett, amelyeket most fából készítenek? Próbáljátok meg egyszer az osztályban összegyűjteni, hogy hány fából készített terméket ismertek! Meg fogtok lepődni, hogy milyen sok választ lehet ezekre az egyszerű kérdésekre összegyűjteni. Üdvözlettel: A szerzők

A természet és a város kapcsolata A katicabogárral akár a városokban is találkozhatsz. Ha megijed védekezésképpen halottnak tetteti magát, és olykor sárgás nedvet bocsát ki, amelynek kellemetlen szaga van. Az ember fejlődése során egyre nagyobb területeket hódított el a természettől, hogy azokat a saját igényei szerint alakítsa. A beépített, urbánus (városias) környezet a mezőgazdasági területekkel ellentétben, napjainkban is folyamatosan növekszik. A növekedéshez szükséges területet viszont a természetes környezettől vesszük el. A természet alkalmazkodóképességével azonban sokszor megmutatja az erejét. Naponta láthatjuk a jeleit az élővilág folyamatos térhódításának. Az ember által megváltoztatott környezetbe visszatelepülő növényzet a természetes folyamatokból (pl. vulkáni lejtők 1. ábra: Zöldtetős pavilonépület1 benépesedése) már jól ismert forgatókönyv alapján hódít magának vissza életteret. Először a kisméretű, szélsőséges körülményekhez jól alkalmazkodott lágyszárúak jelennek meg az apró repedésekben, majd egyre méretesebb, nagyobb növények is megtalálják a saját szükségletüknek megfelelő élőhelyeket. Ha ilyen példákat szeretnénk találni a városi környezetben, érdemes az elhagyott udvarok, gyártelepek burkolt felületeit (térkő burkolat, repedezett betonfelületek stb.), az idősebb házak ereszcsatornáit és párkányait, vagy a lapos tetős épületek tetőszegélyét, tetőfelületeit kémlelni. Sok olyan növény került az elmúlt időszakban Európába, így hazánkba is, amelyekről az itteni körülmények között kiderült, hogy nagyon 5

Erdıvel, fával a holnapért

agresszíven terjednek, és ezzel veszélyeztethetik az őshonos növényzetet. Ezek a növények vagy véletlenül (pl. hajórakományhoz, vagy repülőgépen szállított csomaghoz tapadt magként), vagy akarattal kerültek hozzánk (dísznövényként, vagy haszonnövényként). Az azonban közös bennük, hogy az őshonos növényekkel szemben sokkal nagyobb az alkalmazkodóképességük, ezért a bolygatott, vagy elhanyagolt területeken nagyon gyorsan terjednek, veszélyeztetve ez által az őshonos növényzetet. Tovább növeli a problémát jelent, ha e növények valamelyike allergiás megbetegedéseket is okoz (pl. parlagfű). A növények mellett meg kell említenünk az állatvilág és a városi környezet kapcsolatát. Az ember a történelem folyamán néhány állatfajt háziasított. A háziállatok mellett sok vadállat is alkalmazkodott a városi életkörülményekhez, és akár a szemünk előtt (galamb, feketerigó…), akár észrevétle2. ábra: Növényekkel betelepíthető zöld fal nül (nyest, róka, patkány…) élik bemutatása egy kiállításon2 le ott a teljes életüket. Ezek a fajok kezdetben leginkább csak a téli átmeneti időszakban húzódnak be a városba a könnyebben megszerezhető táplálék, vagy a kedvezőbb adottságú búvó és éjszakázó helyek miatt. Rövid időn belül azonban teljesen hozzászoknak az új környezethez, városlakóvá válnak. Hazánkban, a városokban gyakran megjelennek rókák, de a vaddisznók jelenléte is egyre több esetben kerül az újságok oldalaira. Napjainkban egyre gyakrabban hallhatunk a városok körül kialakításra kerülő zöld gyűrőkről (green belt) amelyek egyszerre több funkciót is ellátnak. A városba jutó levegőt tisztítják, ezáltal az ipari, mezőgazdasági területek légszennyezése, pora nem kerül be a városba. Ennek a jelentőségét azok tudják igazán értékelni, akik allergiásak valamelyik szántóföldi allergén növény pollenjére. A városperem melletti erdőterületek nagyon könnyen elérhetők, akár tömegközlekedési eszközökkel, ezáltal egyre több ember számára nyílik meg a lehetőség a természetben történő mozgásra. 6

Budapesti kéményekre költözött egy uhu /Origo – 2010. jan. 15./ A világ legnagyobb baglyaként is számon tartott uhu egyik példánya jelent meg Budapesten. Feltűnése ritkaságnak számít a városokban, mivel kifejezetten érzékeny faj, és kerüli a településeket. Egy hónapja regisztrálták az első megfigyelést, feltehetően azóta tartózkodik a fővárosban – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteki közleményéből. Első alkalommal december 2-án kapta az MME az értesítést, hogy egy hatalmas bagoly van a XII. kerületi Városmajor utcában. Az elmondások szerint egész nap egy kéményen üldögélt, miközben varjak és szarkák támadták hevesen. A madárról kiderült, hogy teljesen egészséges. Január 12-én újra értesítették az egyesületet, hogy egy uhut látnak a VIII. kerület egyik bérházának tetején lévő kéményen, és szemmel láthatólag igen jól érzi magát a kéményből kiáramló melegben. Feltehetően a hideg időjárás miatt húzódhatott le a környező hegyekből, ahol a városi környezet adta lehetőségek által könnyebben tud rágcsálókra, patkányokra és galambokra vadászni. A madáron gyűrűt, béklyót nem láttak, ezért valószínűleg vad eredetű, de nem zárható ki, hogy fogságból szökött, esetleg vadászmadár. A városlakó ember természet iránti igénye folyamatosan nőtt az elmúlt években. Ez a fejlődés mára oda vezetett, hogy tudatosan kialakított zöldfelület-rendszerek jellemzőek a modern nagyvárosokra. A tudományos kutatásokkal is alátámasztott zöldfelület tervezés során figyelembe veszik a szakemberek a települések adottságait, hogy a mesterségesen kialakított természeti környezet a lehető legjobban kiszolgálhassa a városlakók igényeit. A klímajavító-, légtisztító-, és zajcsökkentő hatás így érvényesülhet leginkább. A 2009-es erdőtörvény a közjóléti rendeltetésű erdőkben a következő célokat határozta meg: gyógyerdő: gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő (pl. szanatóriumok); parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő (pl.: Soproni parkerdő, Normafa…); tanerdő: oktatási tevékenység célját szolgáló erdő; kísérleti erdő: az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt erdő. Ezekhez az erdőkhöz hasonlóan a városokban is megtalálhatók a különböző gyűjteményes kertek, zöld területek. Ilyen a botanikus kert, 7


magyar nevén füvészkert, amely olyan szabadtéri vagy részben üvegházi növénygyűjtemény, amelyben a növényeket oktató, tudományos, ismeretterjesztő céllal, különféle szempontok (földrajzi elterjedés, genetikai rokonság, életmód stb.) szerint csoportosítva mutatják be. Az arborétum is egyfajta botanikus kert, itt főként fákban és cserjékben gyönyörködhetünk. A növényállomány jellemzően nem homogén: akár kis területen is számtalan faj él. A modern mérnöki megoldások lehetővé teszik, hogy a természetet minél több alkalommal, minél nagyobb területen behozzuk a városba. A szigetelőanyagok fejlődésével egyre több lehetőség adódik az épületek tetejének „bezöldítésére” úgy, hogy arra növényzetet telepítünk (1. ábra). Sok városban választják a területnyerés azon módját, hogy a fő közlekedési útvonalak (vasutak, főutak) egy szakaszát a földfelszín alá süllyesztik. Az így nyert területet sok esetben zöldfelületek kialakítására használják. A vízszintes felületre telepített növényzet alkalmazása mellett manapság divat lett a függőleges falfelületek befuttatása is (2. ábra). Miként lehet a városok központi területein és a lakótelepeken több állattal találkozni? A téli madáretetés az egyik legkézenfekvőbb megoldás. Még a panelházak ablakaiba tett etetőkön is gyakran megfordulnak az élelem után kutató madarak. A tél elmúltával a megfelelően kihelyezett madárodúk biztonságában egy madárpár több fiókát is fel tud nevelni. A madarak életéről, szokásairól ezért minél több információt érdemes összeszedni. Erre a legalkalmasabb hely a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja. Ha titeket is érdekelnek a madarak, keressétek fel őket! A városlakók számára van egy másik lehetőség, a háziállatok tartása. Ma már nagyon sok különféle állat beszerezhető a tenyésztőktől, vagy a kereskedésekben. Aki hazavisz egy állatot, felelősséggel tartozik érte! Oda kell figyelni, hogy mikor milyen szükségletei vannak, foglalkozni, törődni kell vele. Ezeket a kötelességeket néha nagyon nehezünkre esik megtenni, de nincs más választásunk. Ezért csak akkor szerezzünk be házi kedvencet, ha utána jó gazda módjára tudunk vele bánni.

8

A fa helybeli felhasználása Ormányosbogarak szinte mindenhol megtalálhatók a Földön. A helyi környezeti feltételekhez való alkalmazkodásuk révén számtalan színű, méretű és életmódú fajuk alakult ki. Törekedj Te is arra, hogy lakókörnyezeted helyi adottságaival tudj élni!

Ma a magyar erdőgazdálkodás alapját az a mintegy 2 millió ha erdőterület jelenti, ami az ország teljes területének több, mint 20%-a. Közép-európai viszonylatban a kevéssé beerdősült országok közé tartozunk.

3. ábra: Magyarország erdőterületei3

Ezen erdőterületekkel történő gazdálkodási feladatok egyaránt megoszlanak az állami, illetve a magántulajdonú erdőkben. A gazdálkodás célja, hogy folyamatosan faanyagot biztosítson a piac számára úgy, hogy eközben az erdő megtartsa a társadalom számára fontos funkcióit (gazdasági, védelmi és turisztikai funkciók). 9


Az elmúlt évszázadokban az erdő feladata alapvetően csak a faanyag biztosítása volt mindamellett, hogy az erdő környezetében élő emberek számára a mellékhaszonvételekkel együtt megélhetést biztosított. A gazdálkodás kezdetekor nem volt cél a letermelt erdő felújítása, akkor a faanyag kinyerése volt az elsődleges szempont, ez manapság koránt sincs így. Ma már az erdőgazdálkodásának az erdők felújítása az egyik legfontosabb feladata. Sok emberöltővel ezelőtt a fejszével és kézifűrésszel végzett fakitermelés idejében a faanyag szállítása nehézkes volt, ezért igyekeztek a kitermelt fát helyben hasznosítani. A faanyag már akkor is az egyik legfontosabb alapanyag volt az ipar számára. Tetőszerkezetek, állványok, nyílászárók, szerszámnyelek, hordók, kerítések, evőeszközök, játékok – csak néhány példa arra, amit a korabeli ember a közeli erdőből kitermelt faanyagból készített; a tűzifa felhasználásról már nem is beszélve. Európa legöregebb faháza 1287-ben épült Svájcban, helyben kitermelt faanyagból, amelyet egy ismeretlen nevű család épített. Az egyes faanyagok korának meghatározásával a dendrokronológia tudománya foglalkozik. A kitermelt faanyag helyben történő felhasználása a múltban a szállítási nehézségek – ahol nem állt rendelkezésre vízi szállítási lehetőség, illetve vasút – valamint a faanyag sokoldalú felhasználása miatt volt fontos.

10

A modern építőanyagok megjelenésével, illetve a műanyagok elterjedésével a fa felhasználása háttérbe szorult, azonban még ma is számos olyan felhasználási terület van, ahol a faanyag nélkülözhetetlen. Ilyen például a bútoripar, a műanyaggal versenyképes nyílászárók gyártása stb.

4. ábra: Favágók egy mamutfenyő előtt

Ahhoz, hogy faanyaghoz jussunk, ki kell vágni a fát, de ez a fakivágás nem egyenértékű az erdőirtással. Minden kivágott fa helyett újat ültetünk.

A helyben felhasznált faanyag munkahelyet teremt, méghozzá helyben. Nem jó irány az, ha egy adott vidékről a fa elszállításával kivonjuk annak anyagi hasznát is, és a fafeldolgozással nem biztosítjuk a térség számára a jövedelmet. Ha egy rendszerből mindig csak kivonunk, és sosem adunk hozzá, akkor az a rendszer működésképtelenné válik. Ha a kitermelt faanyag szállítása csak a környező településekig történik, és feldolgozásuk is helyben történik, akkor helyben felhasznált faanyagról beszélünk. Ebben az esetben jelentősen csökken a szállítási költség is, amely így nem fog megjelenni a végtermék árában sem. Ilyen feldolgozás történhet kisebb fatermékeket készítő üzemekben (parkett fríz, bútorléc, deszka stb.), kézműves műhelyekben (konyhai eszközök gyártása) stb. A kisipari faanyag felhasználás jelentős mértékben épül az adott táj hagyományaihoz. A különböző helyi kézműves iparágak szintén a helyben kitermelt faanyag jelentős feldolgozói. Szerszámok, egyedi bútoripari és asztalosipari termékek készülnek fából, általában hagyományos módszerekkel, gépekkel, eszközökkel. Ugyan nem ipari méretekben, de a különböző képzőművészeti ágak, hangszerkészítők – hagyományos hangszerkészítés – szintén ezt a faanyagot használják fel a munka során. 11


A faszenet a szénégetők a kitermelés közelében hagyományos szénégetési módszerekkel – boksaszenítés – állítják elő. A kész faszenet azután zsákokba rakva megvásárolhatjuk, hogy aztán azt grillsütőben meggyújtva segítségünkre legyen a különböző grillételek elkészítésekor. A faszén mellett a tűzifa felhasználás is jelentős. A helyben kitermelt fa tűzifaként történő hasznosítása a vidék számára alternatívát jelent a messziről szállított gáz mellett. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartozik, hogy otthonainkban karácsonyfát állítunk. Sokan vannak, akik azért nem vesznek igazi fenyőfát, mert úgy gondolják, hogy ezzel az erdők kiirtását támogatnák, és inkább műanyagból készült fákat díszítenek föl. Ez azonban nem így van. A piacon kapható fenyőfákat kifejezetten erre a célra létesített ültetvényeken termesztik, amelyek nem erdőterületek. Így ha karácsony előtt megvásárolunk egy lucfenyőt, akkor tudnunk kell, hogy azt nem az erdőből vágták ki, hanem ültetvényen termesztették, így annak kivágásával nem csökken az erdőterület. Karácsony után ezeket a fenyőket összegyűjtve pedig hőerőműben hasznosítják újra faanyagukat. Mindamellett, hogy ezek az „igazi fák” nem műanyagok, így környezetbarátok, munkát is biztosítanak azoknak a vállalkozásoknak, akik ezeket az ültetvényeket fenntartják, létrehozzák, kezelik.

12

Az erdei gombák és gyümölcsök finomak és egészségesek Talán különösen hangzik, de a méh egy háziasított rovar. A mezők és rétek virágai mellett a fák is jó méhlegelőket jelentenek. A méhek különösen kedvelik a bőséges nektárt adó erdei fákat mint a hársak és az ültetvényszerű erdőkben található akác.

Az emberi társadalom kezdete is az erdőhöz kötődik, hiszen a mezőgazdaság kialakulását jóval megelőzően az ősközösségi társadalmak is vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat. Az idős emberek még emlékeznek rá, hogy rossz termés, háború idején ínségeledelekkel éltek; tölgyfa kéregből lisztet őröltek, édes gyökeret, vadhagymát fogyasztottak. Az erdő, tehát mint régen, most is számos ehető dolog forrása. Ezeket összefoglalóan mellékhaszonvételeknek nevezzük, hogy megkülönböztessük a fától, ami az erdő elsődleges terméke.

6. ábra: Farkastinóru5

5. ábra: Vargánya4

A fontosabb ehető erdei termékeket mindenki fel tudja sorolni: gombák, bogyók, magvak, de akár rügyek, levelek is lehetnek ilyenek. 13


Gomba vagyok, nem növény. Sokan hiszik, hogy az élővilágot két nagy csoportra lehet osztani: növényekre és állatokra. A felületes szemlélő számára a gomba is egy növény, hiszen nem tud mozogni és gyökere van. Azonban jó, ha tudjuk, hogy a csoportosítás alapját az képezi, hogy a növény a napfény energiája segítségével szervetlen anyagokból állít elő szerves anyagot, azaz fotoszintetizál. A gomba ezzel szemben nem igényli a fényt, ezért akár pincében is lehet termeszteni, viszont szerves anyagot használ fel növekedéséhez. Ezek szerint tehát a gomba közelebb áll az állatokhoz, mint a növényekhez! Az élőlényeket helyesebb tehát három nagy csoportba, törzsbe sorolni: állatok, növények és a gombák. Az erdei málnát és a földi szedret mindenki ismeri. Naposabb erdőszéleken megterem az erdei szamóca, utak mentén lehet találkozni a csipkebogyóval, áfonyával. Kevésbé ismert, de nagyon finom a som termése is. Nem csak bokrokra gondolhatunk, hiszen ehető termése van a vadalmának, vadkörtének és a vadcseresznyének. Száraz alföldi tájakon lehet találkozni a borókabogyóval. Ókori irodalmi feljegyzések tanúsága szerint, eleink ismerték és nagyra tartották az étkezési gombákat, az ínyencek asztaláról már akkor sem hiányozhatott az illatos, aromás, pompásan tálalt, gombás étel. A gombaszedés alapszabálya, hogy csak olyan gombát szedjünk, amit teljes biztonsággal felismerünk. Ez általában a csiperke, a nagy őzláb gomba, a rókagomba és a vargánya, de már ez utóbbit is könnyű összetéveszteni egyes mérgező tinóru fajokkal. Sokszor az sem árt, ha a saját magunk által szedett gombákat megvizsgáltatjuk egy gombaszakértővel. Szarvasgomba. Kétségtelenül a legdrágább gomba a szarvasgomba, ami a föld alatt nő, ezért nehéz a gyűjtése. A szarvasgombát többnyire kutyával, disznóval kerestetik. A disznókkal való keresésnek Franciaországban van ma is élő hagyománya. A Kárpát-medencében régebben disznóval és kutyával is keresték, de ma már szinte csak a kutyákat hívják segítségül e különleges táplálék felkutatására. Kiváló szaglású engedelmes ebek nélkül a gyűjtés nem túl hatékony, viszont nagyon káros az erdőre nézve. Mostanában egyre többen ismerik fel a gyógynövények hasznosságát és jótékony hatását. Fontosabb azonban, hogy csak pontos ismeretekkel 14

vágjunk bele a gyűjtésbe, mivel a növényeket könnyű összekeverni, és számos növény mérgező, ami súlyos balesetet okozhat. Vannak olyan növények, amelyek védettek, így gyűjtésük nem megengedett. Ilyen például a Nagyezerjófű, melynek eszmei értéke 5000 Ft. Számos könnyen felismerhető növényből lehet ugyanakkor teát, gyógyteát készíteni. Ilyen a hársfavirág, a menta, a kamilla és a már említett csipkebogyó. Ezek gyűjtése egyszerű, és veszélytelen. Magyarországon ugyan hiába keresnénk, de az ehető erdei melléktermékek körében mindenképpen meg kell említeni a juharszirupot. Senki nem tudja pontosan, hogy mikor fedezték fel az indiánok azt az egyedi ízt és különlegességet, amelyet a juharfa nedve ad a tavasz első heteiben. Mindenesetre, amikor a francia telepesek kezdték benépesíteni a Szent Lőrinc folyó völgyét a 17-18. században, hamar rájöttek, hogy az erdők könnyen hozzáférhető, ízletes édesítőszer-forrást rejtenek. Csupán lyukat kellett fúrni egy legalább 40 éves juharfába, egy vödröt helyezni a lyuk alá és várni, hogy a nedű kicsöpögjön, és ez még csak nem is káros a fa egészségére. Hazánkban, a régi időkben a nyírfa nedvét gyűjtötték hasonló módszerrel. A nyírfa nedve jellegzetesen édeskés ízű, vízszerű folyadék. Egyik legfinomabb és legegészségesebb természetes eredetű táplálék a méz. Ízesíthetjük vele teánkat, süteményeinket, hasznos „gyógyszer” a torokproblémákra. Egy része erdei fák virágából származik, másik része lágyszárú növények méze. A természeti környezetben található méhlegelők (megfelelő fafajösszetételű erdő) környezetébe telepített méhcsaládok által gyűjtött nektárt beszerezhetjük a különböző élelmiszerboltokban is, de a legbiztosabb, ha magától a méhésztől vásárolunk tiszta virágmézet. Kerüljük a nem biztos eredetű, hamisított mézeket! Azt hihetnénk, hogy minden erdőben szabad erdei mellékterméket gyűjteni, ez azonban nem így van. Az erdőtörvény szabályai alapján a 15


gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése saját szükségletre állami erdőben engedély nélkül végezhető. Magyarországon ugyanakkor az erdők majdnem fele magántulajdonban van. Ezen erdők nagy része ugyan akác és nemesnyár, ahol nem sok ehető dolog található, de bármilyen magánerdőben a gyűjtéshez meg kell kérnünk a tulajdonos engedélyét. A belépés ugyanakkor a magánerdőkben sem zárható ki, tehát bármilyen erdőbe szabadon beléphetünk, korlátozásokra csak vadászat, fakitermelés, vagy fokozottan védett terület esetén kell számítani. Az ehető vadgyümölcsök gyűjtése sok esetben fáradtságos, lassú, haladatlan tevékenység. Ugyanakkor friss levegőn vagyunk, jobban megismerjük a természetet és ingyen jutunk olyan friss és egészséges táplálékhoz, amit máshol nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnánk beszerezni. Gondoljunk csak arra, hogy az erdei gyümölcsöket nem permetezik, nem kezelik vegyszerrel. Természetesen kellő körültekintéssel kell eljárnunk, mert a fiatal erdőkben egyre gyakoribb a vegyszeres gyomirtás, vagy akár a légi úton történő permetezés. Egyes hajtásokat vadrágás ellen is kezelnek vegyszerrel. De ez össze sem hasonlítható azzal az irdatlan mennyiségű kémiai szerrel, amit a mezőgazdaságban használnak fel. Van még egy mellékhaszonvétel, amit eddig még nem említettünk, ez pedig a vadászat. Ha lehetőségünk van hadhúshoz hozzájutni, nyugodtan fogyasszuk, mivel a magyarországi vadállomány egészséges, a vad húsa kifogástalan és csak hatósági állatorvos, vagy képesített húsvizsgáló vizsgálata után kerülhet kereskedelmi forgalomba. A húsok közül egyedül a vaddisznóénál nem árt az óvatosság, ezt csak jól átsütve szabad fogyasztani az esetleges Trichinella fertőzés miatt.

16

Keresd fel kérdéseiddel a szakembereket! A szarvasbogarak nevüket a hímek fején látható megnagyobbodott rágókról kapták. Ezeket a párzás idején, más hímekkel való „verekedés” során használják. Ha kíváncsi vagy másra is, akkor kérdezd azt, aki ért hozzá!

Az emberiség törekvése, hogy a természeti környezetet olyanra formálja, hogy az neki a legjobb legyen, majdnem egyidős az emberiség kialakulásával. A különböző eszközök (pl. mezőgazdasági eszközök) fejlődésével az emberi hatás egyre jobban érvényesült, és egyre kevesebb olyan terület maradt, amelyet emberi kéz nem formált. Kis termelékenység mellett az egyensúly ember és természet között megvolt, azonban a fejlődés során az emberi hatás egyre nagyobb mértékben érvényesült. Bizonyos területeken korán felismerték, hogy a természettel élő ember számára fontos, hogy tisztában legyen a természetes folyamatokkal. Az ókori egyiptomiak megismerték a Nílus vízjárását, és a mezőgazdasági munkákat ehhez igazították. A későbbi korokban a bányászat fejlődésével a faanyagszükséglet is megnőtt. A korai felismerés, hogy a megnövekedett faanyag igény kielégítése hosszútávon csak képzett szakemberek gondos erdőgazdálkodása mellett lehetséges, kiváló példa a természetben dolgozó szakemberek tevékenységére. A természetbeni folyamatok felismerése és használata a modern ember számára is kiemelkedően fontos. A kitermelhető fosszilis energiahordozók mennyisége az elkövetkezendő időkben erőteljesen csökkeni fog, így más, 17


újratermelhető, környezetbarát energiaforrások felé fordulunk. A fenntarthatóság és tartamosság fogalmak ezen a téren is különös fontosságúak lesznek a jövőben. A képzett szakemberek feladata, hogy ezeket a folyamatokat irányítsák, valamint folyamatos tájékoztatást adjanak a hozzá nem értők számára.

7. ábra: A leszedett gombákat ellenőriztetni kell, hogy ne legyen köztük mérgező! A képen egy mérgező gomba, a légyölő galóca látható.6

A környezetvédelem nem csak a szakemberek számára fontos feladat, hanem háztartásonként, egyénenként is ki-ki hozzáteheti a maga részét. Ehhez viszont célszerű szakember segítségét, útmutatását kérni.

Hazánkban a különböző szakterületekre számos felsőoktatási intézmény képez szakembereket. A Nyugat-magyarországi Egyetem több mint 200 éves tapasztalattal képez erdőmérnököket, akik a magyar erdőgazdálkodás szakszerű irányítását végzik. Az Egyetemről kikerülő szakemberek a biztos tudás birtokában dolgoznak itthon és külföldön egyaránt. Az erdőmérnök, a környezetmérnök, a vadgazda mérnök vagy a természetvédelmi mérnök mind olyan szakember, akinek a szaktudására mindenkor számíthatunk. Fontos, 8. ábra: Erdőmérnök hallgatók terepi gyakorlaton7 hogy ne csak egyik, illetve másik szakterületet keressük fel a problémánkkal, hanem hallgassuk meg 18

minden érintett szakterület képviselőjét. Ha a híradóban azt látjuk, hogy a különböző környezetvédelmi csoportok megakadályoznák az erdőkben a fakitermelést, mert ezek az erdőterület csökkenését okozzák, és erdőirtásról beszélnek, akkor keressünk erdész szakembert, és tájékozód junk tőle. Ha tudjuk, hogy egy erdő védett, akkor az ott folyó munkákról nemcsak az erdészeket, hanem a természetvédelem szakembereit is kérdezhetjük. Az erdész így felelős a szakszerű erdőgazdálkodásért, a megfelelően végrehajtott fakitermelésekért és az erdőfelújításért, valamint a faanyag piacra kerüléséért az állami tulajdonú erdőkben és a magánerdőkben egyaránt. Szintén erdész szakemberek végzik az erdőgazdálkodás tervezését, amelyet különböző jogszabályi keretek határoznak meg. Ezen tervek alapján történik a gazdálkodás éppúgy az erdészeti, mint a vadgazdálkodási ágazatban. A vadgazda mérnök a vadállomány szabályozási eszközök alkalmazásával fenntartható módon gazdálkodik a vadon élő állatokkal. A környezetmérnök a különböző ipari technológiák környezetre gyakorolt hatását felügyeli. Például a szennyvíztisztítás, porvédelem, zajvédelem stb. olyan területek, ahol a környezetvédelmi szakemberek dolgoznak. A természetvédelem területén dolgozó szakemberek általában a Nemzeti Parkok alkalmazásában a természetes élővilág megóvásáért dolgoznak. A természetvédelmi őrszolgálat munkatársai hatósági emberek, akik a Nemzeti Parkok területén teljesítenek szolgálatot. Magyarországon nem csak felsőfokú oktatásban képeznek szakembereket, hanem szakközépiskolákban is. Az itt tanuló technikus szakemberek szintén számos, a természethez, környezethez kapcsolódó területen dolgoznak.

19


A fontos szakemberek közé tartozik a gomba szakellenőr. Ez a képzettség ma OKJ-s tanfolyam keretében sajátítható el. Az erdőlátogatók körében népszerű a gombagyűjtés, ami azonban nem veszélytelen. A gyűjtött gombákat a nagyobb piacokon megtalálható gomba ellenőrökkel lehet átnézetni. Az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését. – Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény gyűjtése az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőben, az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, szabadon végezhető. A gyűjtés minden más esetben csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. (Ezért oda kell figyelnünk arra, hogy magán-erdőterületen a tulajdonos írásbeli hozzájárulására is szükségünk van.) – Az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb • 2 kg gomba, • 2 kg vadgyümölcs, • 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül. – Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.

20

Az erdőben elszórt szemét nem csak látványnak csúnya, de mérgezi is a környezetet8 A csiborok vízben, víz környékén élnek. Levegő nélkül ők sem bírják a víz alatt, ezért a hasi oldalukon lévő szőrökben megtapadva légbuborékot visznek magukkal. Te is vidd magaddal a szemetet, ne szórd el azt!

Ne szemetelj sehol, akkor sem, ha erdőben vagy, és nincs a közelben hulladékgyűjtő! Az erdei környezetet sokan sokféle formában használják kikapcsolódásra. A tevékenységek során keletkező hulladékoktól mindenki a legrövidebb úton meg szeretne szabadulni, de nem mindenhol találunk a közelben megfelelő hulladékgyűjtőt. Erdei szemetelés. Az erdőkben egyre növekvő szeméthegyekről bizonyára mindenkinek megvan a maga véleménye, azonban kevesek jutnak el odáig, hogy tegyenek valamit a probléma megoldása érdekében. Lehetséges, hogy még nem tudatosult bennünk a tény, mekkora veszélyforrást jelentenek az erdőben hagyott hulladékok az emberek, vagyis a mi egészségünkre. A gyakran mérgező anyagok megfelelő felügyelet és óvintézkedés nélkül jelentős mértékben károsítják a környezetünket, az egész élővilágot. Szerencsésebb eset az, amikor természetes anyagok kerülnek vissza az anyaföldbe, amelyek idővel szervetlen összetevőkre bomlanak. Ilyen például a papír, a fa, a csont stb. Azonban mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül az alábbi tényeket: az erdőben a hulladéklerakás illegális. Az efféle szemetelés megzavarja a természet normális körforgását, és mindez súlyos következményeket vonz maga után. A természetes eredetű 21


hulladékok bomlási ideje éveket-évtizedeket vesz igénybe, míg egyes műanyagok lebomlása akár évmilliókig is eltarthat. A legfontosabb feladatunk tehát az, hogy tudomásul vegyük: az erdei szemét nem csupán a benne fellelhető élővilágot veszélyezteti, hanem közvetve bennünket, embereket is. A kidobott 9. ábra: A hulladékokat inkább vigyük magunkkal vegyszerek, rovarirtók, festéhaza, különben könnyen erre a sorsra jut9 kek, gyógyszerek stb. a talajból az egyik legfontosabb természeti kincsünkbe, az ivóvízbe kerülhetnek, ilyen módon, mondhatni, önmagunkat mérgezzük! Tegyünk azért, hogy környezetünk ne alakuljon át illegális szemétlerakó hellyé! Ha szétválogatjuk a veszélyes hulladékot az újrahasznosíthatótól; ha bevásárló táskát viszünk a boltba, ahelyett, hogy fölösleges műanyag zacskókba csomagolunk; ha visszaváltható kiszereléseket választunk máris tettünk környezetünk érdekében. Próbáljuk meg ökologikus-szemlélettel élni mindennapjainkat, a természetbe csak olyan anyagokat juttassunk vissza, melyek onnan származnak. Szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékok, amelyek környezetünkben fellelhetők, közvetlen termékei mindennapi életünknek és munkánknak. Az ember feladata tehát, hogy a feleslegessé vált dolgokat minél hatékonyabb és megfelelőbb módon a rendeltetési helyére jutassa. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindegy milyen anyagokkal kerülünk kapcsolatba, ezért nem elhanyagolható, hogy az erdőbe, a folyóba, a talajba rákkeltő vagy természetes úton lebomló hulladék kerül. A természetbe visszajutó anyagokat több kategóriába sorolhatjuk. Elsőként a természetes (állati és növényi eredetű) hulladékokat említem, amelyek a legártalmatlanabb, természetbe visszakerülő anyagok, azonban pozitív és negatív hatásuk egyaránt ismert. Az állati tetemek például nem 22

megfelelő kezelés esetén igen komoly fertőzések forrásai lehetnek, annak ellenére, hogy a csont és a hús meglehetősen gyorsan lebomlik. A növényi hulladékok azonban kedvező hatással bírnak, hiszen a talajba kerülve az őket bontó mikroorganizmusok által beindított bomlási folyamat végtermékeként, humusz formájában növelik a föld termőképességét. A következő érdekesség igen figyelemfelkeltő. A jelenleg legtöbbek által ismert és használt, végül jól becsomózott műanyag szemetes zacskókban kidobott hulladék valójában egy hermetikusan lezárt szemét csomag. A műanyag burok ugyanis meggátolja a benne lévő anyagok bomlási folyamatának beindulását, így megőrizzük szemetünk a következő generációk számára. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, változtatnunk kell szemetelési szokásainkon. Helyezzük előtérbe a szelektív (válogatott) hulladékgyűjtés és újrahasznosítás módszerét, támogassuk ennek hazánkban történő megvalósulását. Szemeteljünk „ésszerűen”, és őrizzük meg tisztán Földünket, hogy unokáink észrevehessék apró szépségeit. A következő kategóriába a mérgező-veszélyes anyagokat soroljuk, amelyek közé különböző festékek, vegyszerek, gyógyszerek tartoznak, valamint olyan egyéb vegyületek, melyek ártalmasak az élő szervezetek számára. Meg kell említeni az elemeket, mint a leggyakoribb veszélyes hulladékot. A gyártásukhoz felhasznált anyagok veszélyessége miatt nagyon fontos, hogy mindenki az elemgyűjtő konténerbe tegye a lemerült energiaforrást. A jelen felsorolás utolsó csoportját az újrahasznosítható hulladékok alkotják, amelyek elnevezése igen hangzatos manapság, azonban sajnálatos tény mégis, hogy a hulladék-újrahasznosítás hatásfoka egyelőre igen alacsony a mindennapokban. Ebbe a kategóriába tartoznak a legkülönfélébb műanyagok (flakonok, zacskók stb.), a papír, az üveg, valamint az alumínium tárgyak. Korábban már említettük, hogy ezek bomlási ideje több száz, több ezer, sőt több millió év is lehet, ezért sokkal tanácsosabb és célszerűbb újrahasznosítani őket, mintsem halmozni az újrafelhasználható hulladékot, legszomorúbb esetben az erdő közepén. Az elektronikai hulladékok legnagyobb része újrahasznosítható, sőt az érintkezők és az elektromos vezető rétegeknél használt arany kinyerése végett sok esetben nagyon keresettek.

23


Természeti kincsünk az erdő A hulladékok helytelen tárolása súlyos következményekkel jár nemcsak ránk, emberekre, hanem környezetünkre és a benne létező élővilágra nézve egyaránt. A védett területeken különösen nagy veszélyt jelent a környezet szennyezése, hiszen ezeken az élőhelyeken általában ritka, védett állat- és növényfajok élnek. Tehát az erdők szerepe és fontossága nem csupán a fakitermelésben és a tiszta levegő biztosításában mutatkozik meg, hanem otthont, menedéket és élőhelyet jelent számos állat- és növényfaj számára. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a világon 36 ország 0,1 hektárnál kisebb erdős területtel rendelkezik, láthatjuk, hogy kivételes helyzetben vagyunk ezt a természeti kincset illetően. Éppen ezért fontos, hogy óvjuk, vigyázzuk és megőrizzük a szeméttől és egyéb káros, mérgező anyagok felhalmozódásától. Manapság a környezeti hatásokra legérzékenyebb ökoszisztémának az erdő és mező tekinthető, amely helyzetet az ember öncélú és gondatlan tevékenysége idézte elő. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a felgyülemlő szemét a talajt, elsősorban annak legfelső, humuszban gazdag rétegét igen nagymértékben károsítja, azonban egy 2,5 centiméter vastagságú réteg regenerálódásához 300-1000 évre van szükség. A mérgező anyagok talajba, levegőbe kerülve, hosszú távon, bizonyos fajoknak akár a kihalását is előidézhetik, hiszen nem minden élő szervezet tud megfelelően alkalmazkodni az új feltételekhez. Nagy a felelősségünk akkor is, ha csupán azt vesszük figyelembe, hogy mindössze néhány baktérium, gomba és növény képes elraktározni bizonyos nehézfémeket, és ilyen módon fennmaradni a kedvezőtlen életkörülmények között. A kihalás főként az érzékeny fajokat, az úgynevezett veszélyeztetett, védett élőlényeket érinti, amelyek ma már csak néhány egyeddel képviseltetik magukat az adott élőhelyen. Az a tény, hogy bizonyos állat- vagy növényfajok eltűnnek, sokaknak keveset mond, azonban ha belegondolunk, hogy hazánk flórájának kb. 10-15%-a veszélyeztetett, már rémisztőbb az adat. Törekedjünk arra, hogy tudatosan, ésszerűen tároljuk a felgyülemlett hulladékainkat! Válasszuk az erre kijelölt tárolókat, válogassunk, nézzük meg mit és hova dobhatunk! Ne a védett erdő területe legyen megoldás a szemét látóhatáron kívül helyezésére! Az újrahasznosítás lehetőséget ad a hulladékmennyiség csökkentésére. 24

Sok módja van annak, hogy környezetünket és egészségünket megóvjuk a szeméttel járó káros hatásoktól. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell magunkban, hogy a természet megóvása és károsítása a mi munkánk eredménye. Az, hogy melyik utat választjuk, kizárólag rajtunk múlik. Az első és egyik legfontosabb lépésünk az lenne, hogy otthonainkban elkezdjük szétválogatni a háztartási hulladékot, vagyis külön gyűjteni a szerves és szervetlen anyagokat. A szervetlen anyagok többsége újrahasznosítható, ami azt jelenti, hogy a papír, PET (műanyag flakonok), egyéb műanyag termékek, üveg, kerámia, valamint a fémek többsége újra hasznos anyaggá alakítható. Fontos megemlíteni, hogy minden tonna újrahasznosított papír 17 fát ment meg. Az üvegek a természetbe jutva évmilliókon át hevernek, habár valójában újrahasznosíthatók lennének. Egyre több településen nyílik lehetőség a papír, üveg, műanyag és egyes fémek leadására, szelektív gyűjtésére. Jöjjön most néhány gyakorlati jó tanács, amelyekre hasznos odafigyelnünk ahhoz, hogy hulladékainkból ismét értékes anyagokat kapjunk. Elsődleges az (otthoni) szelektív hulladékgyűjtés, amely során szenteljünk különös figyelmet az újrahasznosítható dolgok szétválogatására. Otthonunkban helyezzünk el két szemetest, egyet a szerves és egyet az újrahasznosítható anyagok számára. Fontos, hogy mindennapjainkból száműzzük a műanyag zacskók tömeges begyűjtését, hiszen manapság egy-egy bevásárlás alkalmával akár 5-6 darabot is hazaviszünk. A megoldás egyszerű: használjunk kosarat beszerző-körutjainkon! Amennyiben a szemetet műanyag zacskókban tároljuk, ne kössük be azokat, hiszen ilyen formában hermetikusan lezárjuk a következő generációk számára. Az ábrán látható jelet az újrahasznosítás jeleként ismerjük. Ezt a termék gyártója „adományozza” saját magának, de a mögöttes tartalmat nem ellenőrzi semmilyen külső szervezet. A jel mellett jó, ha a gyártó feltünteti, miért nevezi termékét környezetbarátnak: mert újrahasznosított anyagból készült, vagy, mert nem tartalmaz bizonyos káros anyagokat.

Mit tehetünk még a környezetünkért? A szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás mellett van még egy-két mód, amivel csökkenthetjük a keletkező hulladék térfogatát. A kiürült műanyag 25


palackokat mindig kupak nélkül és laposra taposva dobjuk ki. Gondoljunk bele, hogy ezek a palackok milyen erősek, és ha nem vesszük le a kupakjukat, azt sokszor géppel se lehet kellőképpen összetömöríteni. (Ezt egyébként a modern kukásautók is megteszik már a szállítás közben.) Otthon próbáljátok ki egyszer, hogy egy bevásárló szatyorba hány darab kupakkal lezárt, levegővel teli palack fér el, és mennyivel több, ha kilapítottátok őket. Kertes házban lakók a lebomló növényi anyagokat komposztálhatják, ezzel elősegítve a többi növény természetes tápanyaghoz juttatását, valamint az elszállítandó hulladék mennyiségének csökkentését. Komposztálható hulladékok: vágott fű, lomb és gallyhulladék, az összes zöldséghulladék, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek, gyomnövények, zöldségtisztítás hulladéka, ételmaradékok (zsírok, olajok, szószok stb.), kávézacc, gyümölcshéjak, fahamu, papírhulladékok A fejlett országokban az egy főre eső átlagos hulladéktermelés 600-800 kg évente. Ez önmagában is magas szám, de az ipar és a mezőgazdaság hulladéktermelése ennek a többszöröse. Magyarországon évente kb. 104 millió tonna hulladék keletkezik, amelyből csak 4-5 millió tonna a lakosság hulladéktermelése, a többit az ipar és a mezőgazdaság termeli. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan emelkedik a hulladék menynyisége, hiszen nem csak a gyártási folyamat során keletkezik hulladék, hanem a csomagolásból és végül a legtöbb áruból is előbb-utóbb hulladék lesz. A hulladékprobléma megoldásához a következő sorrend betartása vezethet: első lépés a megelőzés, a hulladék mennyiségének csökkentése. A második lépcső az újrahasználat (pl. betétdíjas csomagolások), a harmadik helyen az újrahasznosítás áll, amikor a hulladékot anyagában dolgozzák fel, és csak utolsó esetben jöhet szóba az ártalmatlanítás (égetés vagy lerakás).10

26

A fa a legősibb és a legmodernebb alapanyag11 Nem sok rovarról mondható el, hogy emberi fül számára hallhatóan „cincog”, de a cincér ilyen. Ez azonban nem túl kellemes hang. Mennyivel szebb hangja van a szép, nemes fából készült hangszereknek!

A fa ősidők óta használt alapanyag. Az emberré válás folyamatában tüzelőanyagként, építőanyagként és szerszámok alapanyagaként az egyik legfontosabb erőforrás volt. De nem csak régen, hanem ma is helye van az életünkben, mert teljesíti a modern világ környezetvédelmi követelményeit. Nagyon előnyös tulajdonsága, hogy a fa termesztésétől a fatermékek gyártásán és a felhasználásán át az újrahasznosításig környezetbarát folyamatok zajlanak. A környezetbarát jellemző abból adódik, hogy a fa termesztése jellemzően jól tervezett és ellenőrzött keretek között zajlik, és történjen az természetközeli erdőkben vagy ültetvényekben, a természeti környezet nem sérül. Például sokkal kisebb a vegyszerek és műtrágyák felhasználása vagy a talaj bolygatása, mint a mezőgazdaság esetében. A kézi munka végzésén alapuló műhelyek évszázadokon keresztül elviekben változatlan, bár folyamatosan tökéletesedő szerszámkészlettel dolgoztak szinte a közelmúltig. Az első gőzüzemű gépet, egy gyalugépet 1766-ban, Angliában szabadalmaztatták. Mindemellett azonban, úgy tűnik, az alkalmazott technikától, technológiától függetlenül a fa még évezredekig ugyanaz marad számunkra – akár az erdőt járva, akár a munkapadon, akár a használati tárgyaink között – ami volt már ugyancsak hosszú évezredek óta: az ember egyik bensőséges barátja.

27


A fafeldolgozás, a faipar eredete, helyszíne az erdőkhöz, az ott található fanyersanyaghoz kapcsolódott. Különösen szoros volt az összefüggés a mindenkor rendelkezésre álló faállomány, az erdők, az erdőtulajdon és a fa-alapanyagipar, más néven az elsődleges fafeldolgozás között. A fa faragása a népművészetnek az egyik legeredetibb módja, amely olyan régi, mint maga az emberi kultúra. Természetes, hogy a fafaragás elsősorban az erdővel borított területeken élők, és azon belül is inkább a hegyvidéken lakók elfoglaltsága, mellékfoglalkozása volt. Az ősi fafaragóból lett az ács, a bognár, a kerékgyártó, az esztergályos és az asztalos. Okleveleink már a XI. századtól említenek az iparosok között famunkásokat, főleg ácsokat. Az asztalos és az ácsmesterség a késő középkorig nem választható mereven el egymástól, csak akkor vált el, amikor a bútorszükségletet ácsolt technikával – a faanyag hasításával, árkolásos összeépítésével – már nem lehetett kielégíteni. A fa alkalmas a nagyobb energiaigényű és nem megújuló anyagok kiváltására, és használata a környezetre nézve kedvezőbb. A faanyag termesztése során a mezőgazdasági növénytermesztéshez képest igen hosszú termesztési ciklusok vannak. Ez alatt a hosszú termesztési ciklus alatt csak igen ritkán szükséges különféle „beavatkozásokat” (ápolások, tisztítások, gyérítések, növényvédelmi beavatkozások) végezni az erdőben, és ezek során sem éri az erdőt jelentős változás. Az ember számára a gazdasági szerepe mellett jóléti és szociális funkciókat is betölt az erdő, de szolgálhatja kifejezetten az oktatást és kutatást is. Az élő környezet számára megfelelő és változatos életteret, termőhelyet, búvóhelyet, táplálékot szolgáltat, így az erdőben gazdag életközösségek jönnek létre, és az alacsony mértékű zavarás, valamint az erdő állapotának hosszú távú, viszonylagos zavartalansága a biodiverzitás növekedését segíti elő. Az erdő és az erdőtalaj jelentős mértékben hozzájárul a levegő tisztításához, a föld vízháztartásának kiegyensúlyozásához, a víz tisztításához és a termőtalaj védelméhez. A fatermékek gyártására jellemző, hogy más anyagokhoz képest lényegesen kisebb a felhasznált energia mennyisége. Vasbeton gyártásához például kb. négyszer annyi energia szükséges, mint a fa 28

megmunkálásához. Ugyanakkor a fa nagyon kedvező tulajdonsága, hogy a saját súlyához képest nagyon nagy terhet képes megtartani, ezért használják szerkezeti építőanyagként. Rengeteg olyan termék létezik, amelyeket ha nem fából, hanem műanyagból vagy fémből kellene előállítani, akkor az nagyságrendekkel nagyobb környezeti károsítást jelentene a Föld számára, mint az erdőgazdálkodásban alkalmazott, szakmailag is elfogadható fahasználat, illetve a faanyagnak a feldolgozása annak érdekében, hogy a hétköznapjainkba ezek a termékek számunkra elérhetőek legyenek. A jelenleg Magyarországon felhasznált fa mennyisége kisebb, mint amennyi az erdőkben megterem, és a kitermelhető fából jelenleg készletek halmozódnak fel. Emellett az erdőterület Magyarországon az 1920-as évektől fogva folyamatosan növekszik. Tehát az erdők nem fogynak, és nincsenek túlhasználva. A fatermékek esztétikusak és sok előnyös tulajdonságuk is van A fa használata sok előnnyel jár. Egyrészt nagyon esztétikus a megjelenése, másrészt például rendkívül jó a hőszigetelő képessége, és a lakóterekben jól képes kiegyenlíteni a légnedvesség ingadozásait. A fa tetőszerkezetek tűz esetén sokkal tovább kitartanak, mint például a vasszerkezetek, amelyek hő hatására igen gyorsan veszítenek a szilárdságukból. Az élettartam lejártával a fatermékek nagyon jól újrahasznosíthatók. Az újrahasznosítás történhet akár papírként, farost alapú termékként (pl. bútorlapok), vagy tüzelőanyagként. Ezt a lehetőséget nagyban befolyásolja, hogy a fatermékeket milyen anyagokkal kezelték a gyártás során. A tanúsított fatermékek ellenőrzött forrásokból származnak! A fatermesztés és a fatermékek gyártása környezeti szempontból előnyösebb, mint a más alapanyagok termelése és felhasználása, de fontos, hogy csak az ellenőrzött forrásokból származó faanyagra és termékekre igaz. Abban, hogy meggyőződhessünk a vásárláskor, hogy a termék megfelelő kezekből származik, segítenek az erdő és eredettanúsítási rendszerek, mint a PEFC és az FSC. Ezek a jelzések azt tanúsítják, hogy a faanyag olyan erdőgazdálkodásból származik, amely teljesíti a fenntarthatóság széles 29


körben elfogadott kritériumait. Például a fakitermelések nem károsítják a környezetet, és a kitermelés mértéke nem nagyobb, mint ami hosszútávon fenntartható. A magyar gazdaság nem kiugróan magas energiafogyasztó, sokkal inkább probléma a felhasználás hatékonysága. Mivel az erőforrás-felhasználás 87%-át ősmaradványi (fosszilis) energiahordozók képviselik, ezek fogyása rejti a legnagyobb kockázatot. Ennek következtében elsődleges cél a megújuló energiaforrások arányának növelése, vagy a nem megújuló energiahordozókból a fogyasztás olyan mértékű csökkentése, visszafogása, hogy azok felhasználhatósága kitolódjon. Energetika – a fa, mint alternatív energiaforrás A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és kevésbé káros a természetre. A legfontosabb megújuló energiaforrások között szerepel a bioenergia. El kell tehát érni, hogy növekedjen az energiafelhasználásában a megújuló energiahordozók részaránya.

10. ábra: Erdő és eredettanúsítási rendszerek jelei. Ezekkel egyre több helyen találkozhatsz.12,13

A növekvő igényt az energetikai célra hasznosítható faanyag után a hagyományos erdőgazdálkodás mellett a gyorsan növő energetikai ültetvények bizonyos mértékben együttesen fedezni tudják. Az ültetvényes fatermesztés célja az optimális termőhelyen, előre meghatározott célra termelt fa előállítása nagy mennyiségben. Ezekre a faállományokra intenzív kezelési, termesztési mód a jellemző. A hazai gyakorlatban a mennyiségi fatermesztési céllal telepített nyár és fűz faültetvények, a rövid vágásfordulójú energetikai céllal telepített (fűz, nyár, akác) ültetvények, és bizonyos értelemben az intenzíven kezelt akácosaink felelnek meg.

30

Erdei kirándulások A szitakötők hímjei territoriális viselkedésűek, azaz olyan területet tartanak magukénak, amit ismernek és őriznek. Szeresd te is a lakóhelyedet a környékben levő erdőkkel együtt, és vigyázz értékeire! Az erdők kiváló színterei a kisebb-nagyobb túráknak, kirándulásoknak. A természetes környezetben végzett mozgás egészségmegőrző és rekreációs hatása mellett folyamatosan lehetőséget biztosít a természet megfigyelésére, a tanulásra és az ismeretszerzésre. Az erdővel borított területekre jellemző a környező területeknél mérésékeltebb, és legfőképp kiegyenlítettebb hőmérséklet, páratartalom, amelyek az ember légzőszervének és keringési rendszerének kíméléséhez is hozzájárulnak (gondoljunk bele, hogy a szívszanatóriumok is elsősorban hegyvidéki erdős környezetben tudnak a leghatékonyabban működni). Az állami erdőkben végzett kirándulási tevékenység közben saját használatra (tehát nem kereskedelmi mennyiségben) gyűjthetünk terméseket, gombát, vagy pl. bodzavirágot is. A települések közelében levő erdőterületek könnyen elérhetők, akár pár órányi szabadidő esetén is érdemes kimenni, sétálni egyet. Az erdei kirándulásokon az egész család részt vehet a leg11. ábra: Három generáció túra közben14 kisebbektől az idősebbekig. A turisztikai, üdülési és sportcélokra kialakított erdőkben megtalálható berendezési tárgyak az erdőlátogatók érdekeit és kényelmét szolgálják. Az idősebbek számára nagyon fontos, egymástól megfelelő távolságra ki31


helyezett padok mellett információs táblák, esőbeállók, pihenőhelyek (paddal, asztallal), kilátók és kijelölt szalonnasütő helyek is rendelkezésre állnak. (A kijelölt szalonnasütő helyek csak akkor használhatók, ha a területen nincs tűzgyújtási tilalom kihirdetve! A nyári aszályos időszakban nagyon nagy az erdőtüzek kialakulásának a veszélye.) Több erdőgazdaság keskeny nyomtávú vasútvonalat is fenntart, amelyek mára szinte kizárólag a turizmus érdekeit szolgálják. Ezek nyom vonalához, és a megállóhelyeikhez is kapcsolódik többféle programkínálat (pl. szabadtéri múzeum, játszótér, túraútvonalak, tanösvények, erdészet12. ábra: Erdei kalandpark egyik pályaszakasza15 történeti kiállítás). Az erdőterületeken végzett turisztikai tevékenységekben érintett szervezetek feladatai lassan összemosódnak, sok esetben nem lehet őket egyértelműen lehatárolni. A résztvevő felek lehetnek: önkormányzatok, erdőgazdálkodók, nemzeti parkok, egyesületek, magánvállalkozók. Ezeknek a szervezeteknek akkor van lehetőségük a területek és azok turisztikai szolgáltatásainak fejlesztésére, ha nem kell a forrásaikat más feladatokra felhasználni. A leggyakoribb ilyen problémaforrás az erdőterületekre kihordott és illegálisan elhelyezett szemét. A környezettudatos kiránduló, turista semmilyen hulladékot nem hagy az erdőkben, még akkor sem, ha ott kihelyezett szeméttárolók vannak. (A szeméttárolókból a szél kifújhatja a szemetet, az éjszaka folyamán az állatok élelemszerzés reményében kiforgathatják őket, és máris szemetes, rendezetlen a környék.) Különféle kirándulási formák léteznek, közülük ki kell emelni az ökoturizmust, amelyet szelíd turizmusnak is szoktak nevezni. A szelíd turizmusra jellemző, hogy felismeri az eddig még tönkre nem tett környezet megóvásának és a hatékony erőforrás felhasználásnak az igényét, valamint az érintett, helyi lakosság érdekeit, és mindezek figyelembevételével műkö32

dik. Jellemzője, hogy a hosszú távú érdekeket és értékeket tartja szem előtt, és ezek érdekében inkább a minőségi, lassú fejlődést választja, amelyet ellenőrzött, szabályozott körülmények között valósít meg. Az ökoturizmus egyik hivatalos megfogalmazása /IUCN16/: "Az ökológiai turizmus vagy "ökoturizmus" a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.” A hazai erdőket járva időnként találkozni lehet egy-egy táblával, amelyen a következő vers áll: Az erdő fohásza Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, Én vagyok tornácod fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, És gyümölcsöm oltja szomjadat. Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, Én vagyok asztalod lapja, Én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed, Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem: Ne bánts! (H. Tuch, Fordította: Fekete István) A vers az erdő védelmére kéri az arra járó vándort, ugyanakkor felsorolja a legfontosabb fafelhasználási lehetőségeket, fából készült tárgyakat is. Ez az alapja a modern fenntartható fejlődési elméletnek is, amely szerint az értékekkel óvatosan, jó gazda módjára kell bánni, hogy azok a folyamatos használat mellett is gyarapodjanak szép lassan, vagy el ne fogyjanak.

33


A leggyakoribb erdőben végzett tevékenység a séta, vagy a futás valamilyen formája. Jellemző ezekre a tevékenységekre, hogy az erdőterületet nagyon kis mértékben veszik csak igénybe. Ezek különböző formái lehet például: a séta, a teljesítménytúra, a tájékozódási futás, a terepfutás. A lovaglást az erdőlátogatók kb. 4%-a űzi. A megfelelő körülmények biztosításához több feladatot kell elvégezni a terület kialakítása és előkészítése során. A biztonságos közlekedés érdekében a ló és lovasa számára biztosítani kell azt a belógó ágaktól mentes folyosót, ahol közlekedni tudnak. Nagyon fontos a lovagló útvonalak megfelelő kijelölése úgy, hogy azok egyértelműen követhetők legyenek. Fontos, hogy a többi speciális igények kiszolgálására kijelölt útvonaltól el legyenek teljesen különítve, így minimálisra csökkentve a balesetveszélyt. A lovak taposása az erdőtalajt is jobban igénybe veszi, a talajfelszínt jobban bolygathatja, ezért adott esetben be kell avatkozni a talajlemosódás megakadályozása érdekében. Az erdei kerékpározásnak hasonló követelményei vannak, és hasonló problémákat vet fel, mint a lovaglás. (Elkülönített kijelölt útvonal, fokozottan ellenőrizni kell a talajfelszín állapotát.) Az erdőket látogatók között lehetnek: természetfotósok, madarászok, botanikusok, vagy egyéb speciális szakterületek művelői, általában az élővilág egyes részterületeit kísérik figyelemmel, amely sok esetben tudományos szintű dokumentálást is jelent. A madarászok például a megfigyelt állatokról jelentéseket írhatnak, és a megfigyeléseik alapján más országok kutatói is adatokat kaphatnak a hazai madárvilág képviselőiről. Napjainkban egyre több és újabb erdei mozgásforma terjed el, lesz egyre divatosabb. Ezek egyike a 3-4 éve hódító Nordic-Walking, amely az úszás után az egyik legegészségesebb sport, az egész testet átmozgatja. Az elmúlt néhány évben kezdtek terjedni hazánkban is az erdei kalandparkok (22. ábra), amelyek a vállalkozó kedvű vendégek számára kínálnak sportolással egybekötött kikapcsolódást, szórakozást. 34

Az erdőtelepítés hozzájárul a Föld klimatikus egyensúlyához Gondoltál már arra, hogy egy pillangó számára egy egyszerű út is áthidalhatatlan akadályt jelent? Pedig ez így van: sok olyan rovarfaj van, mely képtelen keresztüljutni az utakon és településeken. Ezért is lenne jó, ha az erdőterületek minél összefüggőbbek lennének.

Ha körülnézünk környezetünkben, fából készült tárgyak, eszközök, bútorok sokaságát láthatjuk. Ez nagyon helyes, mivel a fából készült tárgyak előállítása sokkal kevesebb energiába kerül, és sokkal kevésbé környezetszennyező, mint a műanyag, vagy fém tárgyak készítése. Törekednünk kell tehát arra, hogy minél több faanyagot használjunk fel, hogy így tudjuk kiváltani más, környezetszennyező, nem lebomló anyagot. A fára tehát szükség van, mint alapanyagra. Ehhez viszont csak úgy juthatunk, ha az erdőket kivágjuk. Az idős fák ledőlése lehet, hogy szomorú látvány, de tudnunk kell, hogy még mindig így okozunk legkevesebb kárt a környezetünkben. Az erdészek pedig minden kivágott fa és erdő helyett újat ültetnek, ezt a tevékenységet nevezik erdőfelújításnak. Az erdő tehát folyamatosan megújul. Emellett Magyarországon folyamatosan zajlik az erdőtelepítés, amikor olyan területre ültetünk erdőt, ahol korábban például szántó vagy rét volt. Ezért aztán az ország erdősültsége folyamatosan növekszik, nem is akárhogyan. 50 év alatt sikerült megkétszerezni az erdők területét, azaz 10 százalékról 20 százalékra növelni az erdősültséget. Ez világviszonylatban is kiemelkedő eredmény. Jó kezekben vannak hát a magyar erdők, nem kell azért aggódnunk, hogy elfogy, vagy megsemmisül az erdőállomány.

35


Erdőt napjainkban azokra a területekre telepítenek, amelyek mezőgazdasági célra kevéssé felelnek meg. Ezek lehetnek olyan felhagyott szántók, melyek túl szárazak, vagy éppen ellentétben, túlságosan nedvesek, például időszakosan elöntésre kerülnek, vagy túlságosan meredek területen van13. ábra: Erdős táj vízparttal17 nak. A legeltetés visszaszorulásával számos korábbi legelő is erdősítésre kerül, vagy kaszálás hiányában akár önmagától is beerdősül. Mivel az erdőtelepítés főként kedvezőtlen területeken zajlik, ezek a fiatal erdők nem nyújtanak túl szép látványt. A fákat sorokban ültetik (ez idős korban már nem annyira feltűnő), és gyakran csak egyetlen fafajt, a területnek legjobban megfelelőt telepítik ezekre a területekre. Ennek ellenére ezek az erdők is nagyon fontosak és számos kedvező hatást fejtenek ki környezetünkre. Napjaink erdőtelepítései az alábbi területeken fejtenek ki kedvező hatást: • Ha belépünk egy erdőbe, rögtön érezzük, hogy hűvösebb van. A fák árnyékolással tarják hűvösen a talajfelszínt, így a nedvesség lassabban párolog el, a lehulló csapadéknak pedig nagyobb része szivárog be a talajba. • Az alföldi tájakon fasorok, mezővédő erdősávok segítenek lelassítani a szelet. A viharos szél felkapja a homokos talajt, és a szálló por szélverést és komoly egészségügyi problémákat okoz. A szélsebesség lassításával a talaj nem szárad ki olyan hamar, és a növények jobban ellenállnak az aszálynak. • Az ártereken az erdő megvédi a gátat a hullámveréstől és a kimosódástól, és így csökkenti az árvíz veszélyét. 36

• Az erdők segítenek a vadon élő állatoknak búvóhelyet, életteret biztosítani. Ma már a szakemberek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy ezek az élőhelyek összefüggő hálózatot alkossanak, így bárhol vándorolnak az állatok, mindig találnak a közelben menedéket. • Ipari létesítmények, gyárak, vasutak mellé zajvédelmi erdőket létesítenek, amelyek csökkentik a káros hatásokat és elősegítik az életminőség javítását. Az eddig felsorolt hatások elsősorban az erdők közvetlen vagy tágabb környezetében érvényesülnek. Van azonban az erdőknek olyan hatásai is, amely az egész bolygóra kiterjed. Ez a széndioxid (CO2) megkötése. A széndioxid egy színtelen, szagtalan gáz. Az emberi és minden állati szervezet is úgy működik, hogy oxigént lélegzünk be, és széndioxidot lélegzünk ki. A fák és növények ezzel ellentétben megkötik a légkör széndioxid tartalmát, és beépítik szervezetükbe. Egy nagy fa akár több tonna széndioxidot is megköt élete során. A széndioxid főként a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetésekor kerül a légkörbe. Napjainkban évente annyi kőolajat használunk fel, amennyi egymillió év alatt képződött. Az így a levegőbe kerülő széndioxid olyan, mint egy meleg paplan, visszaveri a földfelszínről kisugárzó hőt, így bolygónk egyre melegebb lesz. Ezt nevezik üvegházhatásnak. Az üvegházhatás azért is veszélyes, mert hatásai előre kiszámíthatatlanok. Az egyre melegedő klíma miatt egyes területek, mint például az Alföld, elsivatagosodhatnak, máshol hatalmas árvizek pusztíthatnak. Az elolvadó jégtakaró következtében megemelkedő tenger több millió ember életét fenyegeti. Ezek a hatások ráadásul egymást erősítik: a tajgán elolvadó jégtakaró miatt előbukkan a földfelszín, ami sötétebb, és jobban felmelegszik – így a felmelegedés tovább folytatódik, további olvadásokat okozva. A szú egy kicsi bogár, ami a fenyőfák kérge alatt él. Ha nagyon elszaporodik, akkor a fa elpusztul. Eddig a szú és a fenyő évszázadokig élt egyensúlyban, mivel a téli hidegekben a szúbogarak jelentős része lepusztult. Mostanában 37


Kanadában az enyhe telek miatt a szú millió hektárszámra pusztítja ki az erdőt, ami aztán nem tudja megkötni a széndioxidot, és a folyamat tovább erősödik. Az erdők nem tudják ezt a folyamatot megállítani, csak lassítani. Ma Magyarországon annyi széndioxid kerül a levegőbe, hogy az egész országot be kellene erdősíteni, hogy ezt ellensúlyozzuk. Ennek ellenére az erdők szerepe igen fontos, és törekednünk kell arra, hogy ahol csak lehetőség van rá, minél több erdő segítse a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Emellett törekedni kell arra, hogy kevesebb energiát (olajat, szenet) használjunk, és minél inkább elősegítsük a megújuló energiák alkalmazását (például szélerőmű, napkollektor), mivel ezek nem bocsátanak ki széndioxidot. A bevezetőben azt írtuk, hogy az erdők nincsenek veszélyben, akkor a magyarországi és európai erdőkre gondoltunk. A trópusi őserdők kivágása azonban egyre nagyobb mértéket ölt. Évente akkora területről tűnik el az erdő, mint egész Magyarország. Ez az emberiség közös felelőssége, és mindannyiunknak lehetőségeinkhez mérten tennünk kell ennek a folyamatnak a megállítására, például nem veszünk trópusi fából készült termékeket. De a trópusi erdők védelmének érdekére hivatkozva védeni a magyarországi erdőket nem csak felesleges, de értelmetlen is.

38

A természeti erőforrásokat egyszerre kell védeni és hasznosítani Sok olyan nünüke van, amelyek lárvái méhek fészkeiben fejlődnek, ahol a méhek petéit és a méhcsalád felhalmozott táplálékait fogyasztják. Ez nem hangzik túl barátságosan, viszont ez a természet rendje. Az ember is használja a természeti erőforrásokat, de egyensúlyban kell tartani a hasznosításukat az újratermelődéssel!

A természeti erőforrások gyűjtőnév alatt a természet biztosította olyan anyagok, energiahordozók, rendszerek stb. összességét értjük, amelyek valamely formában az ember által hasznosíthatók. Számos definíció létezik ezek összefoglalására: • Természeti erőforrások: A természet olyan, emberi beavatkozás nélkül keletkezett adományainak tekinthetők, amelyeket a gazdasági vállalkozások az output-jószágok előállítása során hasznosítanak.18 • Természeti erőforrások: Adott időpontban, illetve időszakban meghatározott közösség rendelkezésére álló azon erőforrások, amelyek teljesen függetlenek az emberi akaratlagos tevékenységtől. 19 • Természeti erőforrások: Az ember életviteléhez és termelő tevékenységéhez szükséges élő és élettelen anyagok.20 Sokféleképpen lehet csoportosítani a különböző természeti erőforrásokat, azonban az egyik legalapvetőbb felosztásuk a következő: • Folytonos, • megújítható (megújuló), • meg nem újítható (meg nem újuló).

39


Miért kell a természeti erőforrásokat hasznosítani? A kérdésre egyszerű a válasz: az emberiség fejlődése szükségessé tette a természet mind nagyobb mérvű használatát. Amíg ez a használat egy bizonyos határon belül volt, addig nem volt fontos kifejleszteni és használni olyan környezetbarát technológiákat, amelyek a legkisebb kárt okozták a természeti rendszerekben. Addig, amíg a természet képes volt megbirkózni a folytonos és erős emberi hatással, addig ezt a bizonyos határt nem léptük át. Ma az emberiség környezetre gyakorolt hatása elérte ezt a bizonyos határvonalat. Számos területen – mint például a kőolaj felhasználás – át is léptük ezt a környezeti tűrőképességi küszöböt. Az új technológiák azonban lehetővé teszik a környezeti erőforrások olyan használatát, amely használat mellett az adott rendszer nem károsodik, képes a folytonos megújulásra. A folytonos természeti erőforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, az áramló vizek energiája vagy az apály-dagály energiája. Ezek jellegzetessége, hogy emberi beavatkozás nélkül is újratermelődnek, illetve jelen vannak. Ezek kiaknázására az ember alkotta létesítmények, 14. ábra: Ár-apály erőmű telepítése a tengerbe21 mint a vízierőművek vagy a szélkerekek alkalmasak. Minden ilyen létesítmény egy-egy beavatkozás az amúgy működő természeti rendszerbe. Gondos mérnöki tervezés és a pontos hatástanulmányok segítségével azonban a környezeti hatások minimálisra csökkenthetők, azaz a természeti rendszer működésében nem jelentkezik zavar. A természeti erőforrások védelme elsősorban a megújuló erőforrások csoportja esetében kiemelkedően fontos. Megújuló, vagy megújítható természeti erőforrás az erdő, a vadállomány, a talaj stb. Ha ezeket az 40

erőforrásokat túlhasznosítjuk, akkor ezek fokozatosan elvesztik megújuló képességüket, degradálódnak. Az ókori Görögországban az erdők faanyagát hajóépítés céljából folyamatosan használták, azonban az erdők felújítására nem fordítottak elég figyelmet. Ennek következtében a kopasz hegyoldalak növénytakaró hiányában képtelenek voltak ellenállni a csapadéknak, és az értékes termőtalajt a víz lemosta. Ezeken a területeken még ma sincs erdőtakaró, mivel talaj hiányában az erdő nem képes visszahódítani a hegyoldalakat. A jelenleg élő legöregebb fa a Földön az Amerikai Egyesült Államokban, Californiában él és 4800 éves. A Methuselah névre hallgató fa (Pinus longaeva) simatűjű szálkásfenyő, amely sivatagi körülmények között, sziklákba kapaszkodva él. Az erdő a szárazföld legösszetettebb biológiai rendszere. Környezeti elemként, természeti erőforrásként pótolhatatlan az emberiség számára. Az erdő nem pusztán a faanyag termelés szempontjából fontos. Az erdei ökoszisztéma számos a környezetre gyakorolt jótékony hatással rendelkezik. Ilyen a légköri por ülepítése, a légköri szén megkötése, a vízkészletre gyakorolt jótékony hatás, az emberi pihenés színtere stb. ahhoz, hogy környezetbarát ipari alapanyaghoz (fa) jussunk mindamellett, hogy védeni is tudjuk az erdőt, gazdálkodnunk kell vele, de elővigyázatosan. Hogy egy számítógép is tartalmazhat szerves anyagot? A notebookok piacán 2008-ban megjelent egyik számítógép háza részben bambusznádból készült. A bambusznád a Föld egyik leggyorsabban fejlődő növénye: naponta képes akár 60 cm-t is növekedni.22 A meg nem újítható erőforrások közé tartoznak azok, amelyek a földkéreg valamely részében, adott mennyiségben állnak rendelkezésre, és a különböző természeti folyamatok nem töltik fel újra a kitermelt mennyiséget, vagy az újratermelődés igen lassú folyamat. Ezek közé tartoznak a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, szén), a fémes 41


ásványok (alumínium, vas, réz, urán), valamint a nem fémes anyagok (homok, agyag, foszfát). A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása az elmúlt évszázadban jelentősen megnőtt. Ennek következménye, hogy a még kitermelhető mennyiség csökkent, valamint a légköri szén mennyisége jelentősen megemelkedett és ez befolyásolja a Föld hőháztartását is. A felhasználható fosszilis tüzelőanyag tartalékok csökkennek. A benzinnel illetve gázolajjal működő autók mellett megjelentek a hibrid (elektromosbenzines) autók, illetve fejlesztés alatt állnak a sűrített levegővel működő és elektromos gépjárművek. Ezért védeni kell és elősegíteni mindazon biológiai rendszerek működését, amelyek képesek a légköri szén tartós megkötésére. A föld többet ér a belőle kitermelhető anyagok értékénél. Ezt az értéket azok a lehetőségek biztosítják, amelyek nem kitermelhetőek – in situ természeti javak. Ilyen például a táj által nyújtott szépség élvezete. A természeti erőforrások megfelelő használata és azok védelme ezért többszörös fontosságú. A környezettudatos élet velejárója, hogy használjuk a rendelkezésünkre álló környezetbarát anyagokat, energiaforrásokat, olyan módon, hogy biztosítsuk az újratermelést, az újratermelődés lehetőségét. Az erőforrások használata és védelme nem ellentétes fogalmak. A tartamosság és fenntarthatóság a védelem mellett a természeti erőforrások jövőbeni használatának záloga.

42

43

TARTALOMJEGYZÉK

A természet és a város kapcsolata.............................................................. 5 A fa helybeli felhasználása.......................................................................... 9 Az erdei gombák és gyümölcsök finomak és egészségesek ...................... 13 Keresd fel kérdéseiddel a szakembereket! ............................................... 17 Az erdőben elszórt szemét nem csak látványnak csúnya, de mérgezi is a környezetet ........................................................................................... 21 A fa a legősibb és a legmodernebb alapanyag11 ....................................... 27 Erdei kirándulások.................................................................................... 31 Az erdőtelepítés hozzájárul a Föld klimatikus egyensúlyához .................. 35 A természeti erőforrásokat egyszerre kell védeni és hasznosítani ........... 39

HIVATKOZÁSOK

1. 2. 3. 4. 5.

Fotó: Puskás Lajos Fotó: Puskás Lajos Forrás: www.aesz.hu Forrás: http://azeszter.freeblog.hu/files/varganya.jpg Forrás: http://lh4.ggpht.com/_8YskXdIiV-c/Sn8z25lJb8I/AAAAAAAALOg/WIqH37X2Gk/Boletus+calopus+02a.JPG 6. Fotó: Puskás Lajos 7. Fotó: Horváth Tamás 8. Felhasznált irodalom: www.forestdump.5mp.eu; Fejős Edina 9. Fotó: Puskás Lajos 10. Forrás: http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/25het/foldrajz/foci25.html 11. Felhasznált irodalom: Dr. Tóth Sándor (1999): A fafeldolgozás 1945 előtt; Agroform Kiadó és Nyomda Kft.; Budapest. 12. http://www.mercatorpress.be/public/inlineuploads/pages/pefc.jpg 13. http://www.duplionline.com/img/fsc_logo.jpg 14. Fotó: Puskás Lajos 15. Fotó: Puskás Lajos 16. International Union for Conservation of Nature 17. Fotó: Puskás Lajos 18. Forrás: http://www.moktav.hu/book/tan017/p002.html 19. Forrás: Környezet és természetvédelmi Lexikon; Akadémiai Kiadó 20. Forrás: Környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezettudomány kislexikon és szótár; Elpídia kiadó 21. Forrás: http://conservationreport.files.wordpress.com/2009/06/tidal-power.jpg 22. Forrás: nonstopmobil.hu

Természet, erdő, fák? Természetesen!

Recommend Documents