TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 3530 Miskolc, Mindszent tér 4.

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Miskolc, 2003. június 16.

Dr. Kopácsi Éva mb. igazgató

TARTALOMJEGYZÉK Észak-Magyarországi régió bemutatása.......................................................................1 1. A tervkészítés általános adatai:.............................................................................................................................3 2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete.....................................................................................................................................................5 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége /tonna/..............................................................................5 2.1.1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok...................................................................................5 2.1.2. Veszélyes hulladékok....................................................................................................................................24 2.1.3 Kiemelten kezelendő hulladékáramok............................................................................................................44 2.1.3.1. PCB- és PCT-tartalmú hulladékok..............................................................................................................44 2.1.3.2 Hulladékolajok.............................................................................................................................................45 2.1.3.3 Akkumulátorok, elemek...............................................................................................................................45 2.1.3.4 Elektronikai termékek..................................................................................................................................46 2.1.3.5 Kiselejtezett gépjárművek............................................................................................................................46 2.1.3.6 Egészségügyi hulladékok............................................................................................................................46 2.1.3.7 Állati eredetű hulladékok.............................................................................................................................47 2.1.3.8 Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik...............................................................................................50 2.1.3.9 Gumihulladékok...........................................................................................................................................51 2.1.3.10 Csomagolási hulladékok............................................................................................................................52 2.1.3.11 Biomassza hulladékai................................................................................................................................53 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna)................................................................................53 2.2.1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok.................................................................................53 2.2.2. Veszélyes hulladékok....................................................................................................................................54 2.2.3.Kiemelten kezelendő hulladékáramok............................................................................................................57 2.2.3.1 PCB- és PCT-tartalmú hulladékok...............................................................................................................57 2.2.3.2 Hulladékolajok.............................................................................................................................................57 2.2.3.3 Akkumulátorok, elemek...............................................................................................................................57 2.2.3.4 Elektronikai termékek..................................................................................................................................57 2.2.3.5 Kiselejtezett gépjárművek............................................................................................................................57 2.2.3.6 Egészségügyi hulladékok............................................................................................................................57 2.2.3.7 Állati eredetű hulladékok.............................................................................................................................57 2.2.3.8 Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik...............................................................................................57 2.2.3.9 Gumihulladékok...........................................................................................................................................58 2.2.3.10 Csomagolási hulladékok............................................................................................................................58 2.2.3.11 Biomassza hulladékai................................................................................................................................58 2.3. A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége /tonna/....................58 2.3.1. A területre beszállított és a területről kiszállított ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége ( ezer tonna/év)..........................................................................................58 2.3.2. Veszélyes hulladékok....................................................................................................................................60 2.3.3 Kiemelten kezelendő hulladékáramok............................................................................................................60 2.3.3.1 PCB- és PCT-tartalmú hulladékok...............................................................................................................60 2.3.3.2 Hulladékolajok.............................................................................................................................................60 2.3.3.3 Akkumulátorok, elemek...............................................................................................................................61 2.3.3.4 Elektronikai termékek..................................................................................................................................63 2.3.3.5 Kiselejtezett gépjárművek............................................................................................................................63 2.3.3.6 Egészségügyi hulladékok............................................................................................................................63 2.3.3.7 Állati eredetű hulladékok.............................................................................................................................63 2.3.3.8 Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik...............................................................................................64 2.3.3.9 Gumihulladékok...........................................................................................................................................64 2.3.3.10 Csomagolási hulladékok............................................................................................................................64 2.3.3.11 Biomassza hulladékai................................................................................................................................64 2.4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusaira és mennyiségére, a hasznosítási arányokra, külön kiemelve a veszélyes hulladékra és a csomagolási hulladékokra vonatkozó adatokat ................................................................................................................................................................64 3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények.................................................................67 3.1. A területen folyó, hulladékkezelésre előírt alapvető műszaki követelményeket meghatározó jogszabályok száma, megnevezése.............................................................................................................................67 3.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások rövid leírása ....................................................................................................67 4.1. Az általános kötelezettségektől eltérő, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések leírása. . .67 5. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások. 68

3 5.1. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése hulladék típusok szerint..........68 5.1.1. A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának a térségi jellemzői, hulladékgyűjtő-szállító körzetekbe bevont települések, az engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezet bemutatása, műszaki-technikai felkészültségének ismertetése, a gyűjtött hulladékot átvevő kezelő megnevezése. 68 5.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása.................................................................................79 5.1.3. A területen folytatott hulladékkezelési /hasznosítási, ártalmatlanítási/ tevékenység ismertetése, jellemzése /válogató, előkészítő és kezelő technológiák üzemeltetőjének, telephelyének megnevezése, technikai berendezéseinek, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása/....................................81 5.1.4. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása.....................................................................................................................................123 5.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél az 5.1. pontban előírtakon túl ismertetendő még:......................................................................................................................................................170 5.2.1. A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése. 176 5.2.2. A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya tervezési területen...............................176 5.2.3. A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége /aránya/ és ebből a lerakásra kerülő mennyiség /arány/......................................................................................................176 5.3. A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás helyzetelemzésénél az 5.1. pontban előírtakon túl ismertetendő még.................................................................................................................................176 5.3.1. A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, településenként, lerakóhelyi gyűjtési-körzetenként.........................................................................................................177 5.3.2. A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, engedélye, a lerakóhelyek /leürítő helyek/ ismertetése, a települési szilárd hulladéklerakón elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló szervesanyag tartalma.........................................................................................188 5.3.3. A tervezési terület szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai.........................................188 6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása.................................................................................188 6.1. Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen ágazatok, illetve összetétel szerinti bontásban, valamint a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok összetételi és mennyiségi prognózisa............................................................................................................................................188 6.1.1. Nem veszélyes hulladékok..........................................................................................................................188 6.1.2. Veszélyes hulladékok..................................................................................................................................190 6.1.3. Kiemelten kezelendő hulladékáramok.........................................................................................................190 6.2. Hulladékgazdálkodási célkitűzések a tervezési területen...............................................................................192 6.2.1. Nem veszélyes hulladékok..........................................................................................................................193 6.2.2. Veszélyes hulladékok..................................................................................................................................194 6.3. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései........................194 A depónia kapacitásigénye....................................................................................................................................200 Hulladékválogató Mű.............................................................................................................................................200 Komposztáló rendszer...........................................................................................................................................200 Építési hulladék feldolgozó....................................................................................................................................200 Hulladék-hasznosítás............................................................................................................................................200 Anyagában hasznosítás.......................................................................................................................................200 Komposzt 200 Építőanyagok.........................................................................................................................................................200 települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer sémája.....................................................................................200 6.4. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása. .........................201 7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program...................................................201 7.1. A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján........................................................................................................................201 7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai.......201 7.1.1.1. Nem veszélyes hulladékok.......................................................................................................................201 7.1.1.2 Veszélyes hulladékok................................................................................................................................203 7.1.1.3 Kiemelten kezelendő hulladékáramok.......................................................................................................203 7.1.2 A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása.............................204 7.1.2.1 Nem veszélyes hulladékok........................................................................................................................204 7.1.2.2 Veszélyes hulladékok................................................................................................................................206 7.1.2.3 Kiemelten kezelendő hulladékáramok.......................................................................................................207 7.1.3 A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása...................................................................................................208 7.1.3.1 Nem veszélyes hulladékok........................................................................................................................208 7.1.3.2 Veszélyes hulladékok................................................................................................................................209 7.1.3.3 Kiemelt hulladékáramok............................................................................................................................209 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának feladatai.........209 7.1.4.1. Nem veszélyes hulladékok.......................................................................................................................210

4 7.1.4.2. Veszélyes hulladékok...............................................................................................................................210 7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje...............................................................210 7.2.1. A fejlesztések, beruházások, intézkedések megkezdésnek prioritási sorrendje.........................................210 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje..........................................................210 7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása.................................................................................211 7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve..........................................211 7.3.2. Hasznosító rendszerek (véálogató-, előkezelő-, komosztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítési) terve összehangolása a területfejlesztési tervekkel. . .215 7.3.2.3. Települési szilárd hulladék hasznosító rendszerek..................................................................................216 Hulladékgyűjtő sziget.............................................................................................................................................221 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel...................................................................222 8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szüksége becsült költségek...............................225

Észak-Magyarországi régió bemutatása Az Észak-Magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) az ország területének és népességének egyaránt közel 15%-ra terjed ki, ezzel a régiók rangsorában a negyedik. Észak-Magyarországot a kilencvenes években egyértelműen homogenizálta és összekötötte a térség átfogó visszaesése, a széles településkörre kiterjedő ipari depresszió. Ugyanakkor a régión belül is fellelhetők a térségi különbségek. Az autópálya mentén és a Közép-Magyarországhoz legközelebb fekvő nyugati térségekben már érezhető a gazdasági fejlődés, de a régió kistérségeinek fele stagnáló, vagy elmaradott terület. Az északi határmenti, aprófalvas térség társadalmi-gazdasági szempontból az egész ország legelmaradottabb területe. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 69%-a, amely a régiót a magyar régiók között az utolsó helyre sorolja, és ez messze az európai régiók átlaga alatt van. A régió gazdaságát természeti adottságai és történelmi hagyományai miatt elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg. Az 1990-es évek elején ezért az ipari termelés válsága az ország többi térségénél erőteljesebben jelentkezett Észak-Magyarországon, melynek alapvető okai a termelés szerkezetében, a hagyományos nehézipari ágazatok meghatározó súlyában, illetve a keleti piacok felé történő irányultságban, és később ezen piacok elvesztésében keresendők. A gazdasági szerkezetváltás után ezek az iparágak leépültek, s az ipari termelés visszaesése miatt az érintett területek gazdaságilag hátrányos helyzetbe kerültek, ami nagymértékű munkanélküliséggel párosult. Gazdasági válságterületté vált Ózd, a Sajó-völgyi iparvidék, a Nógrádi szénmedence. Számos bányát és kohászati üzemet bezártak, viszont a régió déli részén, – Bükkábrány és Visonta térségében elhelyezkedő – hatalmas lignittelepek továbbra is alapját képezik a Mátra előterébe telepített – országosan is jelentős – erőműnek. A jelentős barna és zöldmezős telephelykínálat ellenére - a kedvezőtlen gazdasági környezet és a fejletlen vállalkozói infrastruktúra miatt - a vállalkozási aktivitás alacsony, különösen kevés a gazdaság diverzifikációját elősegítő, innovatív középvállalkozás. Ebből fakadóan az üzleti és pénzügyi szolgáltatások rendszere is fejletlen A hátrányos gazdasági helyzet mérséklésében jelentős szerepet játszhat a 6 ipari park és 3 vállalkozási övezet.. A régióban a műszaki felsőoktatás szerepe meghatározó és jelentős K+F-kapacitások állnak rendelkezésre. Ezek azonban nincsenek kihasználva, ebből adódóan gazdasági jelentőségük még nem meghatározó. Annak ellenére, hogy a régió jelentős szerepet tölt be a hazai felsőfokú oktatásban és középfokú képzésben a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása elmarad az országos átlagtól. A régió mezőgazdasági adottságai a természeti viszonyok miatt (hűvösebb klíma, tagolt domborzat) kedvezőtlenek a növénytermesztés számára. A földterület művelési ágak szerinti megoszlása eltér az országostól: a régiók közül itt a legalacsonyabb a szántó, viszont a legmagasabb a gyep- és erdőterületek aránya. A gyümölcs- és különösen a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, jelentős gazdasági potenciált jelentenek a borvidékek: Tokaj, Bükkalja, Eger és a Mátraalja. Az országban termelt szőlő kéttizedét, a bor egy negyedét Észak-Magyarország adja. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje többnyire alacsony, hiányoznak az ehhez szükséges tároló és feldolgozó kapacitások, a modern technológiák. Egy versenyképesebb mezőgazdaság megteremtéséhez mindenekelőtt a termőhelyi adottságoknak megfelelő, egyedi, speciálisan tájjellegű termelési formáknak

2

kellene előtérbe kerülniük. A régió domborzati viszonyai, a gyepterület nagysága és minősége alapján kedvező feltételeket kínál a szarvasmarha és juhtartásra. Ennek ellenére az állatállomány közel két évtizede csökken és fajlagos mutatóit tekintve messze elmarad az országos átlagtól. A folyamatban lévő szerkezetátalakítási programok, valamint a piacgazdaság igényeinek következtében a klasszikus, vas és szén alapú nehézipar egyre csökkenő szerepet játszik a régió gazdaságában. A sok esetben külföldi tőke segítségével korszerűsített néhány nagyvállalat azonban megőrizte a régió ipari (gép- és vegyipari) karakterét. E két iparág széles üzleti lehetőségeket teremthet a nagyvállalatok köré szerveződő kis- és közepes vállalatok számára is. A gazdasági szerkezetet korszerűsítő külföldi tőke beáramlása azonban még nem igazán jelentős, probléma, hogy a munkaerőnek nem a klasszikus ipari kultúráját, hanem inkább annak olcsóbb bérmunka-jellegét használja ki. Észak-Magyarország idegenforgalmi vonzerejét a változatos természeti adottságok, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, a gyógyvizek, a híres szőlő és borkultúra adják. Kiemelkedő az üdülőkörzetek szerep: Észak-Magyarország településeinek több mint fele valamelyik üdülőkörzethez tartozik. A régiónak emellett három olyan látványossága van (AggtelekiCseppkőbarlang, Hollókő, Tokaj-hegyalja), amelyek az UNESCO világörökség részét képezik. A jelentős idegenforgalmi potenciál ellenére, - a komplex turisztikai termékek hiánya, a fogadókapacitás szűkössége és a kulturális örökség nem megfelelő prezentációja miatt - az ágazat a GDP-n belül mindössze 3-4 %-ot képvisel, amely jelentősen elmarad az országos (9%-os) értéktől. A külföldi vendégek aránya az összes vendégből csupán 20%, ami a legkisebb a régiók között. A régiót kedvezőtlen demográfiai viszonyok jellemzik: a születési arány országosan az egyik legkedvezőbb, ugyanakkor magas szinten állandósult a halálozási arány is, ezért a várható élettartam a régiók közül a legalacsonyabb. A régió népessége – az országos tendenciákhoz hasonlóan – több mint másfél évtizede fogy. Jelentős - régiók között legmagasabb - az elvándorlás, elsősorban az északi határmenti aprófalvas térségekből. A roma népesség száma és aránya évről-évre jelentősebb, regionális átlagban is meghaladja a 10 %-ot, egyes településeken eléri a 70-80-90%-ot is. A régió egészségügyi infrastrukturális ellátottsága az országban a legrosszabb. A legsürgetőbb feladat az aprófalvas települések háziorvosi betegellátásának fejlesztése, valamint a járóbeteg szakellátás decentralizálása. A gazdasági aktivitás szintje a kilencvenes években Észak-Magyarországon - a jelentős létszámleépítések és számos üzem felszámolása után - zuhanásszerűen visszaesett. Amíg 1990-ben a régió lakosságának 42%-a volt aktív kereső, 2000 után ez az arány 30% alá csökkent. Ezzel párhuzamosan az aktív keresők ágazati összetétele is jelentősen módosult. Amíg korábban a régió az ország legerősebben iparosodott körzetének számított, napjainkra ezt a jellegét elvesztette, és különösen az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya csökkent, közel 40%-kal. Az ország régiói közül Észak-Magyarország a leginkább munkanélküliséggel sújtott terület. A munkanélküliségi ráta 2001-ben még mindig 10% felett volt, közel kétszerese az országos átlagnak. A tartós munkanélküliek országosan legmagasabb aránya okozza a legkomolyabb társadalmi problémákat a régióban. A nők foglalkoztatottsági rátája, csakúgy mint a többi régióban alacsonyabb mint a férfiaké , ugyanakkor regisztrált munkanélküliségi rátájuk is jóval alacsonyabb, a férfiakéhoz képest itt a legkedvezőbb (8,1 és 11,7%) A kedvezőtlen

3

gazdasági feltételrendszer következményeként a régió népességének életszínvonala – jövedelmi viszonyaik alapján - az észak-alföldi térséget követően a legalacsonyabb. A régió környezeti problémái megegyeznek az országban általában tapasztaltakkal, a szennyvíztisztítás hiányával és a hulladékgazdálkodás nem megfelelő színvonalával, de jelentős a múltbeli ipari tevékenységekkel okozott, elsősorban talajszennyezés formájában jelentkező környezeti kár is. Az ipari-városi területek nagy népsűrűséggel és az erős környezeti szennyeződéssel jellemezhetők, míg a hagyományos kultúrtáj megőrizte biológiai és földrajzi változatosságát. Jórészt ennek köszönhető, hogy az Észak-Magyarországi régió bővelkedik védett természeti értékekben. Az ország kilenc nemzeti parkja közül négy teljes egészében vagy részben a régió területén található, együttes területük meghaladja a 70 ezer hektárt. A gazdasági fejlődést hátráltatja a térség gazdasági centrumoktól való távolsága, amit fokoz az, hogy az úthálózat minősége nemcsak európai viszonylatban, de az országos átlagtól is messze elmarad. A régió déli peremét részben érintő autópálya – megfelelő rákapcsolódási lehetőségek hiányában - nem tudja bekapcsolni a régió középső és keleti térségeit az ország vérkeringésébe, megfosztva ezzel a régió nagy részét az elérhetőséget preferáló külföldi tőkebefektetők megjelenésétől. A mellékutak perifériákon tapasztalható rossz állapota szintén akadályozza a térségi gazdaságfejlesztési szándékok megvalósítását. A határmenti területek és Nógrád megye egyes térségei különösen hátrányos helyzetben vannak a rendkívül hosszú elérési idők miatt, a nyugat- nógrádi területek a földrajzi adottságok és a centrális közlekedési hálózat miatt könnyebben alakítanak ki kapcsolatot a Közép-Magyarországi régióval. Szlovákia felé 12 határállomás létezik, évekkel ezelőtt megkezdődött még néhány határállomás előkészítése, hogy javuljon a térség külső megközelíthetősége. A tiszai hidak és pontonhidak regionális szerepe jelentős, bár ezek a víz és az időjárás állapotától függően működnek, ugyanakkor műszaki állapotuk elavult és javításra szorul. A vasúti közlekedés gerincét a Budapest – Miskolc – Sátoraljaújhely vonal alkotja, magas napi járatszámmal. Ehhez a jól kiépített, fővonalhoz csatlakoznak az észak-dél irányú egyéb fő-, illetve mellékvonalak. A régió északi részén fekvő városoknak viszont csak kevés esetben van közvetlen vasúti kapcsolatuk egymással, így bár földrajzilag nincs távolság közöttük, esetenként csak nagy kerülővel érhetőek el. A civil légi forgalom a miskolci és a mezőkövesdi katonai repülőterek használatával lehetséges. A Miskolci repülőtér képes kis és közepes repülőgépek fogadására, Mezőkövesd repülőtere pedig nagyobb légi szállítmányok és kereskedelmi járatok fogadását teszi lehetővé, utóbbi civil használata jelenleg még nem megoldott. Az egész régióra kiterjedő általános gazdasági visszaesés ellenére Észak-Magyarországon belül is fellelhetők a térségi különbségek. Az M3-as autópálya mentén és Nógrád megye nyugati térségeiben érezhető a gazdasági fejlődés és a társadalmi státusz emelkedése. A Zagyva-völgye, Dél-Borsod, Tokaj-Hegyalja, valamint Eger térsége is többoldalú gazdaságszerkezetű. E térségekben az ipar jelenléte mellett nagy jelentőségű a történelmi hagyományokkal rendelkező bükkaljai, mátraaljai, egri és tokaji borvidék. A régió kistérségeinek fele stagnáló, vagy elmaradott terület. Az észak-borsodi határmenti térség, az aprófalvas Cserehát társadalmi-gazdasági szempontból az egész ország legelmaradottabb területe.

1.

A tervkészítés általános adatai:

Tervezési szint:

4

Észak-Magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén megye-Miskolc, Nógrád megye-Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok megye-Szolnok.) Készítő neve, és címe: Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 3530, Miskolc, Mindszent tér 4. postacím : 3501 Pf.379 E-mail:[email protected] Dr. Kopácsi Éva Bese Barnabás Zeleiné Egyed Edit Bauernfeind Béla Békési Magdolna Hudák Tibor Kemény Lászlóné Koleszár Krisztián Kovács Gyula Nagyné Kohár Terézia Őrfiné Simon Magnolna Soltész István Tóth Sándor Veress Balázs Rolekné Hamvas Karolina Ilona

mb. igazgató hulladékfelügyeleti osztályvezető hulladékfelügyeleti osztályvezető-helyettes hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő adminisztrátor

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 1088 Budapest, Nagydiófa utca 10-12 Postacím : 1447, Pf.:541 E-mail: [email protected] Kónya Károly Pallaghy András Bölkényi Imre dr. Nagy Mária

igazgató hulladékfelügyeleti osztályvezető csoportvezető vezető Főtanácsos

5

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 5000, Szolnok, Ságvári körút 32. Postacím: 5001, Szolnok, Pf.:25 E-mail: kotikvf@ ktm.x400gw.itb.hu Dr. Háfra István Szekersné Majzik Ibolya Urbánné Lazák Emese Berényi László

igazgató hulladékgazdálkodási osztályvezető hulladékgazdálkodási felügyelő hulladékgazdálkodási felügyelő

Tervezés időtartama: 2003-2008.

2.

A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete

2.1.

A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége /tonna/

2.1.1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Általános megfontolások: A hulladék kategória legjellemzőbb sajátsága, hogy regionális vagy megyei szintű adatok nem állnak rendelkezésre. A tervezés során megvizsgált forrásokkal kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük: Gazdasági Minisztérium adatai: Az adatokat elvileg a „Hasznosításra felkínált ipari nem veszélyes hulladékok kiadványa” című összeállítás tartalmazza. Az adatgyűjtés eleve egyfajta reprezentatív irányultságú felmérést próbál megvalósítani, ami kényszerítő erő nélkül nem képes hatékony információs alapot teremteni. A kiadványban megjelenő cégek száma és a hozzájuk tartozó hulladékok fajtája, mennyiségei a tervezés szempontjából használható információ tartalommal nem rendelkeznek. Teljesség még a felsorolt cégek esetében még elviekben sem várható, hiszen az adatszolgáltatás a hasznosításra felkínált hulladékokról szól és nem a keletkezettekről. További problémát jelent, hogy a megadott hulladék mennyiségek – a cég aktuális megítélése szerint - hol a keletkezés, hol pedig a felhalmozott kategóriában szerepelnek. Ugyanakkor az adatszolgáltatásban megjelennek a veszélyes hulladékok is. Környezetvédelmi statisztikai évkönyv A nem települési nem veszélyes hulladékokra vonatkozóan megyei szintű adatokat nem tartalmaz.

6

Megyei, Területi Statisztikai Évkönyvek A hulladék kategóriára vonatkozó adatokat nem tartalmaznak. A tervezés során megkerestük a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét valamint a Hulladékhasznosítók Országos Szövetségét, de a tőlük is azt az információt kaptuk, hogy megyei vagy regionális adatok ismereteik szerint nem léteznek. Álláspontjuk szerint az elvi lehetőség ugyan megvan, hogy az OHT előkészítése során fenti szervezetek által gyűjtött-kalkulált adatokból valamilyen algoritmus szerint esetleg lehetne regionális adatokat kapni, de egyrészt jelenleg ilyen algoritmus nem létezik, másrészt ennek megalkotása meglehetősen bonyolult, harmadrészt használatának pedig csak egységes központi alkalmazás esetén lenne értelme. A tervezés statisztikai alapokra helyezése rendkívül összetett probléma halmazt vet fel, amit a Felügyelőség saját hatáskörében – információ, személyi, tárgyi feltételek hiányában megoldani nem képes. Véleményünk szerint a felmérést vagy az adatszolgáltatás alá vont cégek körét kizárólag ágazati szinten érdemes kezelni, hiszen csak ilyen módon biztosítható a reprezentatív mintavételezés. Javasoljuk megfontolni, hogy egyfajta kontrollként a munkába be kell vonni a Hulladéktermelők Országos Szövetségét, aki a problémát hulladék oldalról megközelítve adhat a mintavételezés pontosításához igen lényeges információkat Adatgyűjtési adatlappal célirányos kiválasztás alapján Felügyelőségünk illetékességi területén megkerestünk közel 150 termelőt, és a tőlük valamint Nógrád megyére vonatkozóan a KözépDuna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott adatokra alapozva próbáltuk körvonalazni a régió nem települési nem veszélyes hulladék helyzetét. A feldolgozásnál ill. az adattartalmak értékelésénél folyamatosan megjelenik a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség hiányából adódó információ hiány. Gyakori, hogy a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adat csak érték – költség vagy bevétel - formájában kerül vezetésre. A mennyiségek hozzárendelése nehézkes és eredendően sok bizonytalansággal terhelt. A hulladékok azonosításánál gyakori hiba a nem konzekvens besorolás. Jelentős – akár nagyságrendi - eltérések is adódnak még egy adott termelő vállalaton belül is, ha a műszaki és a közgazdasági adatokat vetjük össze (pl. a kohászati salak hasznosítása a közel egymillió tonnáról 270 ezer tonnára esik vissza ha a hasznosításba kizárólag a piaci értékesítést vesszük bele és eltekintünk az ún. saját célú hasznosítástól, ami jellegét, eredményét tekintve inkább a lerakáshoz ill. a majdani rekultiváció előkészítésének sorolható). Ugyanilyen mértékű eltérések mutatkoznak, ha adott termelő hulladékát két egymástól eltérő szervezet veszi számba. (pl. egy adott vállalat esetében a felhalmozott pernye mennyiségére 15, 19,6 és 25 millió tonnás mennyiségek szerepelnek a területről készített különböző dokumentációkban ill. adatszolgáltatásokban. Azt már csak mintegy „mellékesen” jegyezzük, meg, hogy egyik számbavétel sem foglalkozik a valóságosan jelenlévő szilárd anyag mennyiségével, hiszen a hulladék meghatározó hányada az ún. „híg zagyos technológia” eredménye, ahol szilárd anyag-víz arány 1:10 volt.)

7

A hulladékgazdálkodás megfelelő, reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, minőségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Szükséges továbbá a hulladék termelőinek és kezelőinek pontos, méréseken alapuló jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány. Tekintettel arra, hogy jelenleg ezen feltételek egyike sem áll rendelkezésre, ebből következően a jelenlegi hulladékkategóriára vonatkozó adatokat, megállapításokat tájékoztató jellegűnek kell tekinteni. A kategória legfontosabb feladatának a megfelelő részletezettségű - a majdani tényleges tervezés alapjául szolgáló - adatállományok megteremtését kell tekinteni. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna/év) Hulladék ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, települési szilárd hulladékok, települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszap, építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, ÖSSZESEN.

B-A-Z m. (t)

Heves m. (t)

Nógrád m. (t)

1.315.730

1.947.791

25.000

Régió összesen (t) 3.263.521

560.000

340.000

225.000

1.125.000

246.375 95.178 100.295 253.859

107.091 34.422 58.500 112.109

72.270 32.400 26.535 62.802

425.735 162.000 185.330 428.500

2.571.437

2.622.597

444.007

5.612.772

A hulladék megyénkénti megoszlását tekintve az a keletkező hulladékok mennyisége Heves megyében a legmagasabb. Ennek oka az egyes hulladéktípusok megoszlásából egyértelműen magyarázható, hiszen a megy e területére eső Mátrai Erőmű Rt önmagában olyan hulladékáramot képvisel, ami meghatározza az össz hulladék megoszlást. Ha a hulladékáramokat a Mátrai Erőmű Rt erőművi pernyéje nélkül tekintjük az általános iparosodással azonos tendenciájú megoszlást kapunk. A keletkező hulladékok megoszlása fentiek okán közel B-A-Z és Heves megye között közel azonos, míg Nógrád jellegéből adódóan lényegesen kisebb hányadot képvisel. A hulladékfajták tekintetében az ipari, szolgáltatói termelési és (elsősorban a hígtrágya okán) mezőgazdasági – élelmiszeripari hányad a két meghatározó elem, míg a többi viszonylag kiegyenlítettebb mennyiségi arányokat mutat. (Az egyes megoszlási arányokat mellékletként csatolt ábrák szemléltetik.) A régióban képződő biológiailag lebomló szerves hulladékok típusa és éves mennyisége A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló frakciójának mennyisége (a papírhulladék kivételével) 2001-ben régiónkban 157 000 t volt.

8

A települési folyékony hulladék szennyvíztisztító telepekről kikerülő mennyiségének szárazanyag-tartalma 2001-ben 12000 t volt. A papírhulladék mennyisége 2001-ben 150 000 t-ra tehető, amelynek kb. 80 %-a, azaz 120 000 t kommunális lerakókra került. A mezőgazdaságból származó növényi részek és a hígtrágyán kívüli egyéb trágyaféleségeket, valamint az erdőgazdálkodásból kikerülő anyagokat, amelyek együttes mennyisége 1,5 - 2,0 millió t-ra tehető 2001-ben, nem vettük figyelembe hulladékként, mivel ezek külön kezelést lényegében nem igényelnek, illetve természetes úton lebomlanak, talajjavítóként, állati takarmányként, valamint tüzelőanyagként közvetlenül felhasználásra kerülnek. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Hulladék mennyisége 2001-ben (tonna) Mezőgazdaság Élelmiszeripar

B.-A.-Z. megye 500 000 60 000

Heves megye 300 000 40 000

Nógrád megye 200 000 25 000

Összesen 1 000 000 125 000

A mezőgazdasági hulladékokba az állattenyésztés során képződő hígtrágyát soroltuk be mivel ezek további kezelést igényelnek és hasznosításának lehetőségei korlátozottak. A hígtrágya kezelése területünkön általában megoldatlan. Többnyire nyárfás öntözésre használják vagy elszikkasztják. A mezőgazdasági tevékenységből és erdőgazdálkodásból származó egyéb anyagáramokat (egyéb trágyaféleségek, növényi részek) hulladékként történő szerepeltetése nem látszik indokoltnak mivel ezek túlnyomórészt takarmányként vagy talajjavító anyagként közvetlenül hasznosulnak, külön kezelést nem igényelnek. A hozzávetőlegesen 125 000 tonnára tehető élelmiszeripari hulladék közel felét a régiónkban működő cukorgyárak (Szerencs, Hatvan) termelik. Jelentős hulladéktermelő a Bőcsi Sörgyár. A hulladékok fennmaradó részét a tejfeldolgozó üzemek, konzervgyárak és egyéb élelmiszeripari üzemek szennyvíztisztítási iszapjai adják.

9

Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékok mennyiségének felmérése „A területi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának irányelvei 2003-2008” c. segédanyag alapján történt a tervkészítés előkészítése során összeállított Helyzetfeltárás és Állapotfelmérési dokumentációhoz beszerzett adatok figyelembe vételével. Keletkező, hasznosítandó, ártalmatlanítandó települési szilárd hulladékok: (számított mennyiségek) Területi bontás B-A-Z megye: Heves megye: Nógrád megye: Régió összesen:

Keletkező szilárd hulladék mennyisége m3/év Tonna/év 821.250 246.375 356.970 107.091 240.900 72.270 1.419.120 425.735

Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladék mennyiség meghatározása a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítók fogadott szennyvízmennyiségi adatai valamint a statisztikai adatok figyelembevételével történt. Területi bontás B-A-Z megye: Heves megye: Nógrád megye: Régió összesen:

Keletkező folyékony hulladék mennyisége Em3/év 95178 34422 32400 162000

Kommunális szennyvíziszap A keletkező szennyvíziszap mennyiség meghatározása a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítókban keletkezett szennyvíziszap mennyisége, valamint a statisztikai adatok figyelembevételével történt. Területi bontás B-A-Z megye: Heves megye: Nógrád megye: Régió összesen:

Keletkező szennyvíziszap mennyisége m3/év 77150 45000 20412 142562

10

Szennvíztisztítók Szennyvíztisztító telep

Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település

1. 2. 3.

Aggtelek községi Barcika Vízmű Kft. Bánkút szennyvíztisztító telep GW Borsodvíz Kft Bánréve MÁV lakótelepi MÁV

4.

Bogács községi

Délborsodi Víz és Csatornamű Kft

1200

Bogács

7.

Boldva községi

Bódva Közmű Kft

1000

Boldva

115

Borsoidbóta

16 Borsodbóta - Uppony községi BLUE TECH Bt. . 19 . 21 . 22 .

250

Rácsatlakozó település

Éves szv. em3

lakos

Aggtelek község Bánkút túristaházak

650

Bogács község Cserépfalu község Bükkzsérc község Boldva község Borsodszirák község Damak község Hangács község Nyomár község Sajósenye község Sajópálfala község Sajóvámos község Ziliz község Borsodbóta község Uppony község Sáta község BC Rt. Berente község

2120 1100 1170 2399 1155 268 668 335 415 749 2195 406 983 438 1395

32

BC Rt.

30000

Berente

Borsodnádasd községi

Nádasd Kft

600

Borsodnádasd Borsodnádasd k.

3753

Bőcs községi

Bővíz Kft.

400

Bőcs

Bőcs község

2726

36

Nagybarca

Dédestapolcsány Nagyvisnyó község Mályinka Nagybarca

1699 1171 676 999

92

ÉRV Rt.

300

m3

t

Elhelyezés módja

55

BORSODCHEM Rt. Kazincbarcika

23 Dédestapolcsány községi .

Éves iszap

500

5130

3000

községi szemét lerakó Berentei h.lerakó

iszapágy 800

Kbarcikai szvt. telep

11

Szennyvíztisztító telep 27 Edelény városi . 28 Emőd városi . 33 Encs városi . 34 Gönc községi .

Üzemeltető GW. Borsodvíz Kft

Kapacitás m3/d 1500

Település


Éves szv. em3

lakos

Edelény

Edelény város

11220 5471 1613 1402 1613

GW. Borsodvíz Kft

400

Emőd

GW. Borsodvíz Kft

1000

Encs

Encs város

7000

145

Forrásvíz Kft.

80

Gönc

Gönc község

2500

12

Halmaj község Kiskinizs község Nagykinizs község Hernádkércs Csobád község Szentistvánbaksa Felsődobsza Kázsmárk község Léh község Rásonysápberencs Forró község Ináncs község Fancsal község Hernászentandrás Pere község Herádbüd község Porcelángyár Hollóháza község Gyári lakótelep

1815 350 370 375 756 290 968 1065 497 572 2300 1185

Vasonca Viziközmű Kft

1000

Halmaj

45 Hernádszentandrás községi .

BJUE TECH Bt.

800

Hszentandrás

51 Hollóházi Porcelángyár Rt. .

Cseh és Tsa Kft

15 150

54 Jávorkút (TVK Üdülő) .

TVK Rt.

Jávorkút

405 387 149

148

m3

t

Elhelyezés módja Sajókazai szemétlerakó

166

Emőd város Harsány község Bükkaranyos község Kisgyőr község Mocsolyástelep

35 Halmaj községi .

Éves iszap

400

szerencsi szemétlerakó

600

+

146

2 24

100 200

községi szemétlerakó

12

Szennyvíztisztító telep

Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település

Éves szv. em3

lakos

Kazincbarcika város Múcsony Izsófalva Ormosbánya Rudabánya Kurityán Felsőnyárád Dövény Jákfalva Felsőkelecsény Zubogy Felsőtelekes Alsótelekes Kánó Szuhogy Szendrő Szalonna Martonyi Meszes

34700 3530 2250 1694 2900 1569 1109 328 478 424 651 910 166 240 1211 4403 1112 556 238

2063

55 Kazincbarcika városi .

Barcika Vízmű Kft.

15000

74 Királd községi .

ÉRV Rt.

555

Királd község

969

50

200

Köröm község Onga Gesztely Hernádkak Ónod Sajópetri Sajólád Hernádnémeti Berzék Sajóhídvég

1274 4775 2886 1539 2348 1513 3051 3689 1047 1090

103

75 Köröm községi .

GW. Bosodvíz Kft.

85 ÉRV Lázbérci vízmű .

ÉRV Rt.

Kazincbarcik a


Köröm

Bánhorváti

vízmű lakótelep

Éves iszap m3

3000

t

Elhelyezés módja

Sajókazai szemétlerakó

13

Szennyvíztisztító telep 86 Mád községi .

Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település


GW. Borsodvíz Kft.

200

Mád

Mád község Bánya lakótelep Ásványbánya

GW. Borsodvíz Kft.

1150

Mezőcsát

Mezőcsát város Hejőpapi Igrici

Délbosodi Víz és Csmű Kft.

35

Mezőkereszte Mezőkeresztes s

Városgazd. Rt.

1600

Mezőkövesd

Éves szv. em3

lakos 2632

6578 1242 1273

33

4280

2

Éves iszap m3

t

Elhelyezés módja

6

89 . 90 Mezőcsát városi . 93 Mezőkeresztes községi . 94 Mezőkövesd városi .

95 Miskolc városi .

10 Ózd városi 4. 10 Pálháza községi 6.

Mivíz Rt.

70000

Miskolc

Ózdi Vízmű Kft

11850

Ózd

Zempléni Vízmű Kft

500

Pálháza

Mezőkövesd város Miskolc város Alsózsolca község Arnót község Bükkszentkereszt k Felsőzsolca város Kistokaj község Mályi község Nyékládháza Szirmabesenyő k. Ózd város Farkaslyuk község Pálháza község Fűzérradvány k. Filkeháza község Fűzér község Pusztafalu község Bózsva község Kishuta község Nagyhuta község Nyíri község Fűzérkajata község

184000 1784 717 488 7083 587 1288 1606 1580 40430 2100 1227 432 121 615 283 233 397 116 496 208

290

700

17 161

50 000

Arnót mezgazd elhelyezés

832

18 250

városi szemétlerakó Saujhely szvt. telep

40

14 Fűzérkomlós köz.

418

15

Szennyvíztisztító telep 11 Putnok városi 7. 11 Répáshuta községi 8. 11 Rudolftelep községi 9. Északmagyarországi 12 Környezetvédelmi Kft. 0. Sajóbábony 12 Sajószentpéter városi 1. 12 Sály községi 2.

Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település


Éves szv. em3

lakos

ÉRV Rt.

1300

Putnok

Putnok város

7463

183

GW Borsodvíz Kft.

20

Répáshuta

Répáshuta

556

6

ÉRV Rt.

400

Rudolftelep

Rudolftelep

790

15

ÉMK Kft.

6320

Sajóbábony

Sajóbábony község

3275

1626

Sajószentpéte Sajószentpéter r

14251

591

Sály

1950

Városi Közüzemi Szolg. Kft. Délborsodi Víz és Csm. Kft

250

12 Sárospatak városi 3.

ZemplénVízmű Kft.

4500

13 Sátoraljaújhely városi 6.

ZemplénVízmű Kft

5000

14 Szentlélek 1.

BLUE TECH Bt.

25

Sály község

Sárospatak város Sújh-Károlyfalva vr. Bodrogolaszi község Sárazsadány község Vámosújfalu község Olaszliszka község Sárospatak Tolcsva község Erdőhorváti község Komlóska község Háromhuta község Hercegkút község Makkoshotyka k. Sp-Bodroghalász vr. Sátoraljaújhely v. Sújh-Rudabányácska Sátoraljaújhel Sújh-Széphalom y Mikóháza község Alsóregmec község Szentlélek

Túristaház

14228 320 998 293 901 1834 2120 730 380 186 732 1012 272 17748 280 680 560 234

Éves iszap m3

1800

t

Elhelyezés módja

Miskolci szvt.

saját lerakó

546

Saújhely szvt.

1040

komposztás mezgazd hasznosítás

2

16


Üzemeltető

14 Szerencs városi 2.

GW Borsodvíz Kft.

14 Szerencsi Cukorgyár Rt . 8. Szerencs

Nestlé-Hungaria Kft.

14 Szikszó városi 9.

Szikszóvíz Kft.

15 Taktaharkány községi 2. 15 Tardona községi 3. 15 Telkibánya községi 4. 15 Tiszadorogma községi 5. 16 Tiszakeszi községi 0. 16 Tokaj városi 1.

Kapacitás m3/d

2700

Település

Szerencs


Éves szv. em3

lakos

Szerencs város Ond község Bekecs község Legyesbénye község Rátka község Mezőzombor község

10213

Szikszó város SZATEV Rt. Aszaló község

6238

2487 1659 1057 2591

266

Éves iszap m3

t

Elhelyezés módja

1000

Szerencs 1200

Szikszó

2011

Taktaharkány Kht.

95

Taktaharkány -

1297

3

Keviterv Kft.

100

Tardona

Tardona község

1200

25

Telkibánya

Tekibánya község

299

3

520 802 360 384 530

47

GW Borsodvíz Kft.

Szatev Rt. szemétlerakó

176

Délborsodi Víz és Csmű Kft.

350

Tiszadorogm a

Tiszadorogma k. Borsodivánka k. Négyes község Tiszavalk község Tiszabábolna község

GW Borsodvíz Kft.

320

Tiszakeszi

Tiszakeszi község

2737

23

GW Borsodvíz Kft.

2500

Tokaj

Tokaj város Tiszaladány község Tiszatardos község Csobaj község Taktabály község Tarcal község Bodrogkeresztúr k. Bodrogkisfalud k. Szegi község

5155 765 267 832 622 3337 1344 973 330

259

40 100

400

Putnoki szeméttelep

Szerencsi szvt telep

17 Szegilong község Erdőbénye község

237 1322

18


Üzemeltető

17 Tiszaújváros városi 2.

Sajó Vízmű Kft.

17 Bátor községi 3.

Heves megyei Vízmű Rt.

17 Bélapátfalva községi 7. 17 Bükkszék községi 8.

3575

Bátor

Bátor község Hevesaranyos Szúcs község Egerbocs k.

ÉRV Rt.

1200

Bélapátfalva

Bélapátfalva k.

216 264 170 277 3348


132

Bükkszék

Bükkszék község

859

30

19700

Eger

Eger város Novaj község Ostoros község Felsőtárkány K.

57891 1352 2343 3213

5332

218

Egercsehi

Egercsehi község

1537

26

1100

Füzesabony

7500

Gyöngyös

Füzesabony város Besenyőtelek közs. Gyöngyös város Gyöngyösoroszi Gyöngyössolymos Nagyréde Gyöngyösoroszi -Királytáró lakótelep

8207 3002 32000 1540 3165 3346

Gyöngyöspata közs.

2716

47

Gyöngyöstarján k.

2424

56

Heves megyei Vízmű Rt. Heves megyei Vízmű Rt.

18 Gyöngyös városi 6.

Városgondozási Rt.

Gyöngyösoroszi -Királytáró lakótelepi

Gyöngyöstarján községi.

Éves szv. em3

lakos 18298

18 Egercsehi községi 3. 18 Füzesabony városi 4.

Gyöngyöspata községi

Rácsatlakozó település Tiszaújváros város


6000

Település Tiszaújváros

17 Eger városi 9.

19 0. 19 1. 19 2. 19 3. 19 4.

Kapacitás m3/d


250

Gyöngyöspat a

HIDROTECH Kft.

Hidrotech Kft

2500

Gyöngyös oroszi

Hort községi


400

Hort

m3

t

Elhelyezés módja

95 23

300

Terra Vita Eger

100

Egri szvt.

256

210

300

300

Granulálás

Dormándi szemétlerakó

2374

160

828 Hort község

Éves iszap

3856

48

mezgazdi hasznosítás Terra Vita 1000 Gyöngyös Bence völgyi 13 000 tározó 500

19


19 Kerecsend községi 5.

Üzemeltető


Kapacitás m3/d

650

Település

kerecsend

20 Kisköre községi 0.

Rácsatlakozó település Kerecsend község Demjén község Egerbakta község Egerszalók község Egerszólát község Poroszló község

20 Maklár községi 1.

Hidrokomm Kft.

700

Maklár

Maklár község Andornaktálya k. Nagytálya község

20 Markaz községi 4.

Markazi csmü Szervezet

200

Markaz

Markaz község

20 Mátrafüred községi 5.

Gyöngyös Városgondozási Rt.

1000

Mátrafüred

Mátrafüred község Sóstó üdülőterület Mátraháza üdülőter. Kékestető Mátraszentimre k. Galyatető üdülőter. Mátraszentistván k. Mátraszentlászló k. Mónosbél község Balaton község Bekölce község Bükkszentmárton k. Mikófalva község

2163 708 1539 1864 1090 3037 2405 2783 898 1892

1800 391 74 84 57 413 1318 802 414 873

20 Mátraszentimre községi 9.

ÉRV Rt.

500

21 Mónosbél községi 3.

ÉRV Rt.

650

Mónosbél


180

Noszvaj

Noszvaj község

1616

ÉRV Rt.

300

Parádsasvár

Parádsasvár k. Parád Kristály Kft.

589

21 Noszvaj községi 8. 21 Parádsasvár községi 9.

Éves szv. em3

lakos

Éves iszap m3

t

Elhelyezés módja

117

152

komposztálás

54

500

Erőmüvi hulladéklerakó

530

1200

Terra Vita Gyöngyös

78

730

19 46


20


Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település


Éves szv. em3

lakos

22 Recsk községi 9.

Mátrakomm 2000 KHT.

23 2. 23 3. 23 4. 23 5. 23 6. 23 8.

Rózsaszentmárton községi


Rózsa szentmárton

Pétervására közs Erdőkövesd község Váraszó község Istenmezeje k Szederkénypuszta Bükkszenterzsébet Tarnalelesz község Szentdomonkos k. Recsk község Parád község Mátraderecske k. Rózaszentmárton község

Sirok községi

ÉRV Rt.

Sirok

Sirok község

Szilvásvárad községi

OMS Hungaria Kft.

800

Szilvásvárad

Szilvásvárad község

2000

24

Verpelét községi

Vikom Kft.

550

Verpelét

Verpelét község

4067

128

Visonta községi


800

Visonta

Visonta község Abasár község

1047 3146

45

Jászárokszállás városi

Viziközmű Kft.

1000

Jászárokszáll ás

Jászárokszállás város.

8607

240

22 Pétervására községi 1.

Pétervására

1300

Recsk

919 305 255 715 488 746 235 3176 2322 2316

299

Éves iszap m3

600

t

Elhelyezés módja


2015 2414

25


21

Település neve Alsózsolca Cserépfalu

A környezet A terület/SzF jellege, leírása ahol a terület/SzF található külterület komm. szv.tisztító iszaptárolója külterület községi szennyvízürítő és tároló

Sima

belterület

Szennyvízgyűjtő akna

Múcsony

belterület

Szennyvízleürítő hely

Kazincbarcika

belterület

szennyvízleürítő hely

Szuhakálló

külterület

Nagyvisnyó

külterület

Szennyvízleürítő hely és építési törmelék lerakó szennyvízleürítőhely

Perkupa

külterület

szennyvíztároló

Sirok

külterület

Szennyvíztisztító

Cserépfalu

külterület

Szennyvíztó

Mezőkövesd

külterület

Szikkasztó gödör

Ricse

külterület

szikkasztó gödör

Zemplénagárd

külterület

szikkasztó gödör

Cigánd

külterület

szikkasztó gödör

Tiszaújváros

külterület

Szikkasztó gödör

Potenciálisan veszélyes anyag megnevezése

Szennyvíziszapok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok Szippantókocsik leürítéséből származó folyékony hulladékok

m3

Szennyezőforrás jellege

15,000 700,000

működő működő

20,000

működő

50,000

működő

150,000

működő

2100,000

működő

120,000

működő

250,000

működő működő

1000,000

felhagyott nem ismert

60,000

működő

60,000

felhagyott

60,000

működő

800,000

felhagyott

22

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Az építési bontási hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozóan konkrét adatok nem állnak rendelkezésre. Az Észak-magyarországi Régióban 2001 évben műszaki becslés alapján 428.500 tonna építési, bontási hulladék keletkezett a kitermelt föld nélkül. A rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 124.000 tonna építési bontási ipari hulladék keletkezett. (Ennek egy részét, az aszfalt hulladék mintegy 95%-át a technológiába visszaforgatják.) Becslések szerint a lakosságnál keletkező építési bontási hulladék mennyisége mintegy 304.500 tonna. A lakosságnál keletkező építési bontási hulladék becsült összetétele 50-60% tégla, beton és cserép, 25% fa, 5% üveg 5% műanyag és 5-10% egyéb hulladék. Az építési bontási ipari hulladék 70%-a aszfalt és építési törmelék, 30% beton tégla cserép, fa üveg és műanyag hulladék. Az Észak-magyarországi Régióban 2001 évben keletkezett építési és bontási hulladékok mennyiségei megyei bontásban. Megnevezés Egyéb inert hulladékok az aszfalt hulladék és a kitermelt föld nélkül Inert hulladék összesen a kitermelt föld nélkül

B.-A.-Z. megye

Heves megye

Nógrád megye

248.300

102.847

62.796

Régió összesen (t/év) 413.943

253.589

112.109

62.802

428.500

Az Észak-magyarországi Régióban 2001 évben keletkezett aszfalt hulladék mennyiségei megyei bontásban. Megnevezés Bitumen, aszfalt, bitumenkoksz Bontásból származó aszfaltmaradékok Összesen: Meglévő létesítmények

B.-A.-Z. megye 0,830

Heves megye 0,210

Nógrád megye 6,188

Régió összesen 7,228

5.287,960

9.261,305

-

14.549,265

5.288,790

9.261,515

6,188

14.556,493

23

Létesítmény megnevezése Magyar Aszfaltgyártó Kft. (Budapest) Strabag Építő Kft. Miskolci Területi Igazgatóság

Tevékenység Létesítmény helyszíne típus*

Kezelt hulladékfajta**

Kezelt hulladékmennyiség (t) régión régión belülről kívülről

Engedélyezett mennyiség (t/év)

Létesítmény kapacitása (t/év)

Nyékládháza, Vágóhíd u. 3.

M1R

17

1000

0

6000

6000

Miskolc, Besenyői út 26.

M1R

17

0

0

15500

15500

Miskolc, M1R 17 18 0 400 400 Fonoda u. 2. sz. B.A.Z. megyei Miskolc, Soltész Nagy M1R 17 0 5000 5000 Közútkezelő Kht. Kálmán út 172. *Tevékenység típus a 102/1996. Kormányrendelet 6. Függelékében szereplő definíció szerint **A hulladékok jegyzékéről szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti főcsoportok alapján Isla 2000 Bt. (Miskolc)

24

Létesítmény megnevezése

Létesítmény Tevékenysé Tervezés helyszíne g típus* szakasza

ÉHG Északmagyarországi Sajókaza Hulladékgazdálkod ási Rt.

M1R

Kezelendő Létesítmény hulladék- kapacitása fajta** (t/év)

eng. alatt

40.000

*Tevékenység típus a 102/1996. Kormányrendelet 6. Függelékében szereplő definíció szerint **A hulladékok jegyzékéről szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti főcsoportok alapján

Az építési törmelékanyagok újrahasznosítására ebben a régióban még nincs kialakított technikai rendszer és nincs gyakorlat. Ennek oka részben az olcsó építési kő,-kavics anyag közelsége, másrészt ebben a térségben nagyobb bontásokra, útfelújításokra ezideig nem került sor. A térség gazdasági átalakulása következtében azonban a közeljövőben jelentős ipari létesítmények lebontására, területrehabilitációkra kerül sor, ezért ebben a régióban célszerü lenne a most létesítendő korszerű szilárd települési hulladéklerakók védelme érdekében is egy építési hulladékelőkészítő rendszer kialakítása és működtetése. 2.1.2. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladék információs rendszer (HAWIS) adatbázisa szerint 2001-ben, az Északmagyarországi Régióban 251.350,976 tonna veszélyes hulladék keletkezett. Ez a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok mennyiségét nem tartalmazza. A HAWIS adatbázis feltöltése a termelők, gazdálkodó szervezetek éves (jogszabály által előírt) bevallása alapján történik. Mivel az adatszolgáltatási kötelezettségének nem mindenki tesz eleget, a kapott adtok a tényleges adatoknak kb. 90 %-át teszik ki. A veszélyes hulladékok mennyisége megyei bontásban 2000. és 2001. évben t/év Megye BAZ megye Heves megye Nógrád Megye Összesen:

2000. 151 224,593 60 059,784 8 261,324 219 545,701

2001. 186 581,284 57 038,643 7 731,049 251 350,976

A következő táblázatok szemléltetik a régióban a vizsgált időszakban a bejelentett veszélyes hulladékok veszélyes osztály szerinti és halmaz állapot szerinti bontását.

25

A veszélyes hulladékok mennyisége veszélyes osztályok szerint megyei bontásban 2000. és 2001-ben t/év

BAZ megye Heves megye Nógrád megye Összesen

I. 24 630,244 737,509 4 834,571 30 202,324

2000. t/év II. 107 196,700 44 726,623 3105,768 155 029,091

III. 19 397,649 14 595,652 320,985 34 313,286

I. 72 965,704 1 717,237 3 473,627 78156,568

2001. t/év II. 57 125,028 45 577,322 3 960,307 106 262,657

III. 56 490,516 9 744,084 297,115 66 531,715

A veszélyes hulladékok mennyisége halmazállapotuk szerint megyei bontásban 2000. és 2001-ben t/év

BAZ megye Heves megye Nógrád megye Összesen

Folyékony 54 910,864 5 249,091 5 540,599 65700,554

2000. t/év Szilárd 46 167,903 41 724,553 1 543,571 89436,027

Iszap 50 145,826 13 085,324 1 176,877 64408,027

Folyékony 16 371,469 8 093,496 4 520,628 28985,593

2001. t/év Szilárd 131 980,817 34 900,310 2 490,821 169371,948

Iszap 38 228,962 14 932,319 719,168 54341,592

A vizsgált években keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége területi lebontásban azt mutatja, hogy a régión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keletkezik az összes veszélyes hulladék közel 80%-a. A legnagyobb mennyiségben keletkezett hulladékfajták a régióban 2001. évben Hulladékfajta 1 Leölt állatok gyomor - és béltartalma 2 Fémek olvasztásából származó salakok 3 Kommunális szennyvizek tisztításából származó iszapok ipari szennyezéssel 4 cink-hidroxid 5 Hulladék savak, savkeverékek, savas pácok (PH>2) 6 Hulladék lúgok, lúgkeverékek, lúgos pácok (PH<12.5) 7 Tartálytisztításból, hordómosásból származó iszapok 8 Bontásból származó aszfaltmaradékok 9 Halogénmentes szerves oldószer-közegű iszapok 10 Ipari szennyvizek tisztításából származó iszapok

I. osztály

II. osztály III. osztály 3 967,985 106 850,365 8 330,000 8 738,052 6 346,014 7 536,787 3 488,650 14 549,265

5 964,063 18 906,716

26

Veszélyes hulladékok a) b) c) d)

vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari gépipari alumíniumipari egyéb ágazati az alábbi táblázatokban:

12.662,994 tonna 182,538 tonna 120,260 tonna

27

Veszélyes hulladék képződése hulladékfajtánként és ágazatonként, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (t/év) 1.1 Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar Húsipar Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Alumíniumipar Egyéb kohászati ipar Egyéb iparágak Villamosipar Gáz Gőzszállítás Vízellátás Építőipar Szolgáltatások Hulladékipar Egészségügy Összesen

1.2

1.3 973,110

1.4

1.7

1.8

1.9

3.1

3.5 0,007

0,390 1,320 65,280 2,433

3 805,185 3 447,985

4,327 0,169 0,189 7,813 5,165 0,410 0,410

16,652 0,216 0,127

61 396,648 46 591,221 57,443 0,103

38,510 0,110 106,333

0,200 2,225 0,780 1 705,078

17,352 84,144 8 328,269

16,652

109 754,922

2 369,053 13,678 100,028 2,105 221,592 1,242 189,764 451,622 1,467 3 369,377

28

Veszélyes hulladék képződése hulladékfajtánként és ágazatonként, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (t/év) 5.1 Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar Húsipar Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Alumíniumipar Egyéb kohászati ipar Egyéb iparágak Villamosipar Gáz Gőzszállítás Vízellátás Építőipar Szolgáltatások Hulladékipar Egészségügy összesen

0,500

5.2 28,149 0,067

5.3 28,149 0,067

0,700 0,120

0,700 0,120

5.4 10,941 0,288 0,166 181,011 15,274 1,490

0,893 3,125 3,512

0,652

16,595

0,470

153,122

73,916 0,862

1,873 0,003

157,410 362,640

0,449 0,203

5.7

5.8

5.9

4,496 74,930 23,271 0,100 14,762 228,480

20,365 1,127 8,000 3,074 63,478

9.1

0,897 0,052

0,043

0,185 10,154 4,580 0,552 33,267

9.4

9.7 0,567

28,000

0,057

3,973

0,004

2 952,000

0,013

35,000

5.5 0,430 0,025

0,050

662,216

2,228

0,046

334,060 410,694 0,033 17,847 69,784 4 397,549 2 394,873 4 822,395 14,661 16 286,827

61,438 0,988 0,049 1,700 5 959,000

0,310

1,093 0,025 6,618 6 082,984

9,384 5,790 9,783

5,790

0,328 6,745 0,282 0,030 0,058 0,555 335,353 3,896 5,159 353,416

összesen 977,444 0,169 0,579 193,390 3 875,630 3 450,828 0,410 16,652 0,216 0,127 37,431 2 968,645

0,048

175,460

0,070 0,290 0,005 0,030 0,058 0,555 2,294 0,030 0,180 3,610

588,925

64 606,182 0,065

804,970 6,000 18 575,386 20 178,741

0,388 419,062 424,055

47 819,006 157,471 0,372 2,208 7 165,592 3,467 207,896 25 852,386 1,577 157 337,678

29

Veszélyes hulladék képződése hulladékfajtánként és ágazatonként, Heves megye (t/év) 1.1 Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar Húsipar Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Alumíniumipar Egyéb kohászati ipar Egyéb iparágak Villamosipar Gáz Gőzszállítás Vízellátás Építőipar Szolgáltatások Hulladékipar Egészségügy Összesen

1.2

1.3 566,584

1.4

1.7

1.8

1.9

3.1

0,084 2,010

1,000 27,516 6 628,700

3.5 889,260 2,395 0,535 0,611

2,800 0,164

9,200

16 818,812 1,009 2,010

8,553 400,848 12,900 460,017 7 195,284

2,800

0,400 4,108 23,935 43,260 16 895,628

0,015 87 181,000 6,093 0,420 0,345 0,614 1,473 60,633 27,857 0,123 88 171,538

30

Veszélyes hulladék képződése hulladékfajtánként és ágazatonként, Heves megye (t/év) 5.1 Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar Húsipar Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Alumíniumipar Egyéb kohászati ipar Egyéb iparágak Villamosipar Gáz Gőzszállítás Vízellátás Építőipar Szolgáltatások Hulladékipar Egészségügy összesen

8 738,052

5.2 0,147

0,390 1 114,988

5.3 14,854 0,834

0,280

5,283

5.4

5.5

5.7

5.8

5.9

9.1

9.4

1,302 0,170 8 186,532 19,379

0,020 0,665 7,455

0,106 0,516

1,066 0,120 17,016

4,417

23,413

9.7 0,075

0,571 2,220

0,030 0,013

2 487,900

0,029

33,306

333,156 6,307

102,825

0,788

1,446 8 843,111

0,460 160,535

0,112

0,002

0,002

933,097 6,995 6,914 0,877 2 229,688

1,503 1,970 0,052 19,607

0,460 2 101,336 498,042 1,768 58,093 18,857 1 378,969 718,198 484,416 9,390 13 821,414

összesen 1 472,22 0,834 0,19 16928,689 1147,897 9144,129 1,783 2,92 17,532

333,156 6,307

1 217,757 0,641 0,645 0,338 0,311 24,843 12,415 0,886 1 307,591

23,858

4,625 0,165 0,159 2,220 2,520

43,305

0,535

67,734

3,214 15,658

0,264 0,061 0,027

23,292

0,006 0,005 0,511 0,049

4 060,000

0,995

6 682,838

0,473

111,646 286,153 286,701

0,935 107643,616 506,484 3,023 62,668 5016,22 1381,158 869,184 1071,496 356,855 146000,604

31

Veszélyes hulladék képződése hulladékfajtánként és ágazatonként, Nógrád megye (t/év) 1.1 Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar Húsipar Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Alumíniumipar Egyéb kohászati ipar Egyéb iparágak Villamosipar Gáz Gőzszállítás Vízellátás Építőipar Szolgáltatások Hulladékipar Egészségügy Összesen

1.2

1.3 30,665 4,700

1.4

1.7

1.8

1.9

3.1

3.5 2,183

0,035 0,499

453,000

5,730 348,960 108,783

16,116 0,012 1,019

3,482

136,268

10,764 0,340

456,482

171,633

0,000

463,813

30,628

32

Veszélyes hulladék képződése hulladékfajtánként és ágazatonként, Nógrád megye (t/év) 5.1 Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Élelmiszeripar Húsipar Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Alumíniumipar Egyéb kohászati ipar Egyéb iparágak Villamosipar Gáz Gőzszállítás Vízellátás Építőipar Szolgáltatások Hulladékipar Egészségügy összesen

5.2

5.3 1,412 1,200

5.4 21,680

5.5 0,484

5.7

5.8

5.9

9.1 0,015

9.4

9.7 56,439 5,9

0,132 3,339

0,310

0,167 457,148 11,16

11,160

1,099

201,068

3 242,562

4,202

201,068

2,250 3 250,423

0,143 0,004 2,759

1,930 0,500 59,517

25,432

184,569 474,993

0,025 74,730

0,002

0,054

51,016

0,001

0,034

0,021

51,084

0,569 22,782 110,505 1 452,160

0,328

0,132

0,009 0,025 1,888

2,057 22,807 270,499 1 698,90 145,483 7 621,15

2 383,692

28,461 6,23 59,517

3,246

0,001 1,400

0,162 115,568

0,000

1,400

153,429

0,004

245,000 0,271 0,440

2,012

398,429

142,796 142,800

533,554 4 271,74

33

Legjelentősebb veszélyes hulladék termelők 2001. évben

Rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Termelő neve

Telephely neve

ÓAM Ózdi Acélművek KFT. Rúd Dróthengermű Ózdi Salakfeldolgozó Művek KFT. Ózdi Salakfeldolgozó Művek KFT. BorsodChem Rt. BorsodChem Rt. Északtej Tejipari Rt. Miskolci Tejüzem Falcotrade Rt. Falco Trade Hidrotech KFT. Hidrotech KFT. Mátrai Erőmű Rt. Visontai Bányaüzem MOL Rt. MOL Rt. Tiszai Finomító Mátrai Erőmű Rt. Mátrai Erőmű Vállalat Rt. Észak-magyarországi ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi KFT. Környezetvédelmi KFT. ÉHG Északmagyarországi Sajókaza Monodepónia Hulladékgazdálkodási Rt. SZATEV Rt. SZATEV Rt. DAM Steel Speciális Acélgyártó DAM STEEL Speciális RT. Acélgyártó Rt. Salgótarjáni Acélárugyár Rt. Salgótarjáni Acélárugyár Rt. Központi Telephely. STRABAG Építő KFT. Strabag KFT. Miskolci Igazgatóság Borsi Húsipari Rt. Borsi Húsipari Rt.

Ózd, Kovács-Hagyó Gy. u. 7. Ózd, Center

Keletkezett veszélyes hulladék mennyisége (tonna) 60590,731 46310,425

Kazincbarcika, Bólyai u. 1. Miskolc, Erdélyi u. 1. 3200 Gyöngyös, Szurdokpart 1. 3211 Gyöngyösoroszi, Altáró 703. 3272 Visonta Tiszaújváros 3272 Visonta, Erőmű 11. 3792 Sajóbábony, Gyártelep

20450,411 10087,178 8752,850 8738,112 7954,145 6877,091 5119,231 5055,468

9,065 4,472 3,880 3,873 3,526 3,049 2,269 2,241

Sajókaza-Határvölgy

4266,674

1,891

3800 Szikszó, Külterület Pf. 44 3540 Miskolc, Vasgyári u. 43.

3836,135 3350,690

1,701 1,485

3100 Salgótarján, Borbély L. út 2.

2817,150

0,806

Miskolc, Sajószigeti u. 2.

3796,400

1,485

3502 Miskolc, Fonoda u.

2487,210

1,103

Telephely címe

Összes veszélyes hulladék %-a 26,859 20,529

34

Rangsor 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Termelő neve Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Miskolci Likőrgyár Rt. Északtej Tejipari Rt.

Telephely neve

Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Miskolci Likőrgyár Rt. Északtej Sátoraljaújhelyi Üzeme SILCO Minőségi Acéltermékek SILCO Minőségi KFT. Acéltermékek KFT. Egri Útépítő Rt. (EGUT Rt.) Egri Útépítő Rt. Egertej Tejipari KFT. Egertej KFT. D&D KFT. Drótáru és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi KFT. Borsodi Intermedier Gyártó és FRAMOCHEM KFT: Forgalmazó Gyártelep Eastern Asia Industries Hungary Eastern Asia Industries Kft. Hungary Kft. Ecomissio KFT. (Volt TVK ECOMISSIO KFT. (volt TVK Égetőmű KFT.) Égetőmű KFT.) Strabag Építő KFT. Strabag Miskolci Területi Igazgatóság Arborétum Városüzemeltetési KFT. Arborétum Városüzemeltetési KFT. DAM-ESZ Energia Szolgáltató DAM-ESZ Energia Szolgáltató KFT. KFT. ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi ZF Hungária KFT. KFT.

Telephely címe 3581 Tiszaújváros, Ipartelep Pf. 20 3527 Miskolc, Vitéz u. 13. Sátoraljaújhely, Mikszáth K. u. 14.

Keletkezett veszélyes hulladék mennyisége (tonna) 2147,620 1589,765 1229,016

Összes veszélyes hulladék %-a 0,952 0,705 0,545

3100 Salgótarján, Borbély Lajos út 2. 3321 Egerbakta Eger, Sas u. 60. Miskolc, Besenyői u. 18.

1118,836

0,320

1115,274 1115,085 944,132

0,494 0,494 0,419

Kazincbarcika, Bolyai tér 1.

943,828

0,418

3000 Hatvan, Kölcsey F. u. 57.

926,896

0,265

3581 Tiszaújváros, Ipartelep

859,905

0,381

Nyékládháza, Keverőtelep

820,880

0,364

3700 Kazincbarcika, Mátyás király u. 36. 3540 Miskolc, Vasgyári u. 43.

768,185

0,341

612,082

0,271

Eger, Kistályai u. 2.

567,030

0,251

35

Rangsor 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.

Termelő neve Hungaro Langerer KFT. MATÁV Rt.

Telephely neve

Hungaro Langerer KFT. Központi Gépjárműtároló telephely Egercsehi Baromfifeldolgozó KFT. Egercsehi Baromfifeldolgozó KFT. Szerencsi Mezőgazdasági Rt. Szerencsi Mezőgazdasági Rt. OVIT Rt. Alállomás MOL Rt. Egri Főgyűjtő MOL Rt. Töltőállomás MÁV Rt. MÁV Igazgatóság Oktatási Főnökség B.-A.-Z. Megyei Közútkezelő KhT. Edelényi Üzemmérnökség PREC-CAST Öntödei KFT. PREC-CAST AES-Tiszai Erőmű Rt. AES-Tiszai Erőmű Rt. B.-A.-Z. Megyei Közútkezelő KhT. Putnoki Üzemmérnökség Heves Megyei Vízmű Rt. Szennyvíztisztító telep Bélapátfalvi Cement és Mészipari Bélapátfalvi Cement és Rt. Mészipari Rt. Tóth Sándor Pásztor-Hús Tóth Sándor Pásztor-Hús OERG KFT. OERG Ózdi Energetikai KFT.

3400 Mezőkövesd, Lovői u. 35. 3527 Miskolc, Üteg u. 7.


Egercsehi, Jókai u. 2.

396,020

0,176

Abaújszántó, Malomzug 1045 hrsz. 3275 Detk, Külterület Demjén, Külterület 3390 Füzesabony, Szihalmi u. 3528 Miskolc, Kinizsi u. 1/a.

389,200 377,608 348,464 333,156 330,555

0,173 0,167 0,154 0,148 0,147

3780 Edelény, Miklós Gy. u. 56. 3981 Sátoraljaújhely, Ipari u. 2. Tiszaújváros, Verebély u. 3630 Putnok, Molnár u. 1. 3300 Eger, Kistályai út 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 1.

329,524 328,796 300,742 293,195 288,102 286,291

0,146 0,146 0,133 0,130 0,128 0,127

3300 Eger, Kistályai út Ózd, Gyár u. 1.

255,629 252,044

0,113 0,112

Telephely címe

Összes veszélyes hulladék %-a 0,218 0,209

36

Rangsor 47. 48. 49. 50.

Termelő neve Berva Finomszerelvénygyártó Rt. ÉMV Észak-magyarországi Vegyiművek KFT. Zemplén-Hús KFT. Borsodi Sörgyár Rt.

Telephely neve BERVA Rt. ÉMV Észak-magyarországi Vegyiművek KFT. Zemplén-Hús KFT. Borsodi Sörgyár Rt.

Eger, Berva-völgy 3792 Sajóbábony, Gyártelep


3980 Sátoraljaújhely, Berecki u. 18. 3574 Bőcs, Rákóczi u. 2.

237,202 234,202

Telephely címe

Összes veszélyes hulladék %-a 0,110 0,105 0,104 0,104

37

Jelentősebb hulladéktermelő üzemek Röviden az alábbiakban ismertetjük a veszélyes hulladék bejelentés alapján 1500 t/év mennyiségnél nagyobb veszélyes hulladék mennyiséget termelő gazdálkodók hulladékgazdálkodási helyzetét. AES Borsodi Energetikai KFT. Tiszapalkonyai Hőerőmű Az AES Tiszapalkonyai Hőerőmű 8 kazán széntüzelésével állít elő elektromos energiát. A szén elégetése során szilárd tüzelési maradékanyagok (salak-pernye) képződnek. A salak-pernye eltávolítás hidraulikus úton történik hígzagyos technológiával. A zagyszivattyúk által szállított zagy nyomásfokozó állomáson keresztül a Tisza bal partján, az erőműtől kb. 2,5 km-re levő zagytározóba kerül, a salaköblítővíz pedig letisztulva visszafolyik a Tiszába. A zagytér a vízáramban kiszállított szilárdanyag kiülepítésére és depóniaképzésre szolgál. A Környezetvédelmi Minisztérium 2/5/2000. számú 2000. február 6-i határozatában, a Tiszapalkonyai Hőerőmű telephelyén (3580 Tiszaújváros, Jedlik Á. út) keletkező salakpernye hulladékot a Hulladékértékelő Bizottság 1/2000. számú állásfoglalása alapján nem veszélyes hulladéknak minősítette. A minősítés kifejezetten a képződő és megvizsgált hulladékra és nem a zagytéren korábban lerakott hulladékra vonatkozik. A IV. sz. zagytéren elhelyezett égetési maradékanyag (salak-pernye hulladék) minősítési szintén nem veszélyes hulladék. AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű Az erőmű több mint 40 éves technológiával, részben felújított, de alapjában véve elhasználódott berendezésekkel üzemel. Az erőmű üzemelése során hozzávetőlegesen évi 300 ezer tonna égéstermék (salak-pernye) keletkezik, amely sűrűzagyként kerül deponálásra az erőmű melletti zagytéren. A sűrűzagy a mód. 102/1996. (VII.12.) Kormány rendelet hatályba lépését követően veszélyes hulladékként kerül besorolásra. Időközben minősítése megtörtént, a minősítő határozat szerint a sűrűzagy nem veszélyes hulladéknak minősül. Az égéstermék mennyisége jelentősen nem változott, eltekintve attól a volumencsökkenéstől, amelyet a hígzagyos technológiáról a sűrűzagyos technológiára történő áttérés eredményezett a hígzagy kisebb víztartalma révén. Az erőmű leállítását követően a zagytér a környezetvédelmi szempontból indokolt utólagos műszaki védelem kialakításával rekultiválásra kerül, a rekultivációs tervek elkészültek és azok egyeztetése Felügyelőségünkkel megtörtént. BorsodChem Rt. A BC Rt. a térség egyik legnagyobb vegyipari vállalata. Fő tevékenysége műanyag alapanyagok gyártása. A termékösszetétel tudatos fejlesztése igazodik a nemzetközi piacokon való versenyképesség megőrzésének igényéhez. Ennek megfelelően BC Rt hosszú távú stratégiája az immár hagyományos PVC gyártás intenzifikálása mellett a poliuretánok alapanyagát képező izocianátok piacán a minél nagyobb részesedés megszerzése. Ebbe a stratégiai elképzelésbe illik, hogy a növekvő PVC gyártáshoz az alapanyagot minél nagyobb mennyiségben saját maga állítsa elő, ill. az izocianátok gyártási kapacitásának növelése érdekében a meglévő MDI, az épülő TDI üzeme mellé újabb MDI üzemet építsen. A fokozott

38

környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelésre garanciát jelenthet az a tény, hogy az MDI gyártása az egész világon csúcstechnológiát képvisel, és az eljárást kizárólag magas műszaki kultúrát képviselő országokba adják el. A TDI üzemnek az év során megtörtént a próbaüzeme. Tevékenységéből évente ezer tonnás nagyságrendben veszélyes hulladék képződik. A keletkező veszélyes hulladékok 97-98 %-a iszapszerű. Ezeket a vállalat tulajdonában levő Berentei veszélyes hulladék lerakón ártalmatlanítják végleges lerakással. A lerakóra kiadott működési engedély meghosszabbításra került. A többi 2-3 % különböző konzisztenciájú veszélyes hulladék ártalmatlanítása égetéssel történik. Az Rt-nél a beruházások következtében a veszélyes hulladékok összmennyisége nem emelkedett a gyártási volumennel azonos léptékben. A folyamatban lévő fejlesztések következtében a Rt. mindinkább hulladékszegény technológiák honosítására törekszik. TVK Rt. A TVK Rt az ország és a régió másik legnagyobb vegyipari vállalata, egyben egyetlen poliolefin gyártója. A TVK Rt a 90-es évektől foglalkozik folyamatosan műanyaghulladékok újrahasznosításával. A műanyag feldolgozás során keletkező gyártási hulladékokat teljes mennyiségben visszavezetik a technológiába. A Rt-nél képződött gyártási hulladék, valamint a piacon begyűjthető műanyaghulladékok komplex újrahasznosítása terén rendszerbe állított ill. rendszerbe állítani tervezett eljárások olyan új, széles körű „recycling” megvalósítását teszik lehetővé, ami potenciálisan új távlatokat nyithat a feldolgozás terén. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok jelentős hányada éghető, folyékony és szilárd hulladék. Ezeket az 1996-ban üzembe helyezett korszerű, forgódobos ipari hulladékégető-berendezésben ártalmatlanítják. Befejeződött a hulladékégető szilárd égetési maradékainak elhelyezésére szolgáló veszélyes hulladéklerakó telep építése. A rendszerbeállítással lehetőség nyílt a volt átmeneti tároló veszélyes hulladékainak korszerű műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel ellátott lerakóban történő végleges elhelyezésére. Az újonnan épült lerakótelepre került átszállításra és elkülönített lezárással elválasztásra az eddigi üzemelés során keletkezett égetési salak-pernye. Falco-Trade Rt. Falco-Trade Rt a régióban működő legnagyobb vágási és feldolgozási kapacitással rendelkező export vágóhíd. Fentiekből adódóan ezen a vágóhídon keletkezik a legnagyobb mennyiségű állati eredetű veszélyes hulladék. Az állati eredetű veszélyes hulladékok egy részét (gyomor és béltartalom, valamint a szennyvíztisztításból származó flotált iszapot) a Terra-Vita Kft gyöngyösi telephelyén engedélyezett komposztáló telepen ártalmatlanítják. (2001-ben összesen 6.022.181 kg került kezelésre átadásra.) A keletkezett veszélyes hulladékok többi részét a SZATEV Rt részére adták át további kezelésre. (2001-ben 2.495.577 kg–ot), valamint az SRM-nek minősülő veszélyes hulladékokat (224.353 kg-ot) a tököli ATEV-hez továbbították égetéssel történő ártalmatlanításra.

39

Tekintettel a keletkező veszélyes hulladékok mennyiségére, naponta történik a veszélyes hulladék kiszállításra a telephelyről. MOL Rt. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. az egész ország területén, így a régióban is üzemanyag töltőállomásokat üzemeltet. Az Rt. az alapszolgáltatás kiegészítéseként gondoskodik a fáradt olaj átvételéről, az olajos hulladékok gyűjtéséről, valamint kezeli a tevékenysége során keletkező hulladékokat. A MOL Rt Tiszai Finomító Tiszaújváros a saját tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására, hasznosítására alkalmas égető berendezéssel rendelkezik, amelyben a szabad kapacitás kihasználására más szervezeteknél keletkező veszélyes hulladékot is éget. Az égető rekonstrukciója után újabb 3 évre átvételi és kezelési (égetéssel történő ártalmatlanítás) engedélyt kapott. A veszélyes hulladék égető berendezés üzemeltetése során keletkezett égetési salak-pernye veszélyes hulladék a 2000 évben elkészült, engedélyezett hulladék lerakóban kerül ártalmatlanításra. A finomító éves veszélyes hulladék képződése 6017t volt ebből saját égetőben 1656 t-t égettek és 108 t veszélyes hulladékot vettek át égetésre. Az égetésből 439 t égetési salak-pernye keletkezett, melyet a lerakóban helyeztek el. A területünkön működő demjéni bányászati telep csökkenő kapacitással működik. Hidrotech Bányászati és Környezetvédelmi KFT. A KFT a korábbi ércbánya bányavizeit kezeli, amelynek során mintegy évi 10.000 t nehézfémtartalmú iszap képződik. Az iszap a közeli Bence-völyi zagytározóba kerül, ahol 1979-től kb. 167 000 t iszap került elhelyezésre. A KFT 2000. második felében EKHT-t nyújtott be egy a Bence-völgyi zagytározó helyén kialakítandó veszélyes hulladék lerakóra vonatkozóan. A lerakó kialakításával párhuzamosan a bányavíz kezelő technológia is korszerűsítésre kerülne és a lerakóba azt követően megfelelően víztelenített iszap kerülne, továbbá a zagytározóban eddigiek során elhelyezett híg iszapot is az új lerakóba helyeznék el víztelenítés után. Az eddigi adatok alapján van esély arra, hogy a beruházás a környezetvédelmi engedélyt megkapja és amennyiben az ÁPV Rt a pénzügyi fedezetet biztosítja a beruházás kb. 2005-re megvalósulhat.

40

Framochem KFT. A térség vegyipari intermediereket gyártó vállalata. Hulladékfelügyeleti szempontból a legnagyobb problémát a gyakori termékváltások következményeként fellépő hulladékkeletkezések és az egyes technológiákban keletkező szennyvíz veszélyes hulladék státuszba sorolásának kényszere jelenti. A hulladékszegény technológiák egyre nagyobb hányadban történő rendszerbe állításának eredményeként a veszélyes hulladékok volumene drasztikus csökkenést mutat ( 1997 - 4.273 t; 1999 - 2.309 t, 2000 - 1227 t ). A változásban tükröződik a Kft azon törekvése, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hulladék fajlagosok csökkentésére. Sokrétű tevékenységéből keletkező szerves alapanyagú veszélyes hulladékokat, - amelyek döntően iszap és folyadék halmazállapotúak - a telephelyen lévő üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik, majd onnan szállíttatják el (meghatározóan) égetéssel történő ártalmatlanításra. DAM STEEL Speciális Acélgyártó Rt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bíróság 6.Fpk.05.-00-000090/7 számú végzésében elrendelte a kohászati vertikum nagyüzemként megmaradt DAM Rt felszámolását. A DAM STEEL Rt. a diósgyőri kohászat felszámolásából történő kivásárlását követően 2001. április 12. óta folytat tevékenységet a területen, mint a Cogne csoport tagja. Fő tevékenysége a megvásárolt technológiákon alapszik, azaz a hulladékból történő öntött acél gyártása (UHP ASEA - Folyamatos Öntőmű), majd az öntött félkész termékek melegen hengerlése a Durvahengermű és a Nemesacél Hengermű üzemek területén (gerenda és bugasor, illetve finom és középsor). A technológiai folyamatban az acélgyártás során keletkezik a legnagyobb mennyiségű hulladék - (UHP salak, ASEA salak, kemencebontási hulladék, szállópor, stb.) -, illetve jelentős még a meleghengerlési technológiából keletkező olajos, illetve mosott állapotú reve. A jelenlegi hulladékáramból meghatározó jelentőséggel bír az a tény, hogy az UHP salak veszélytelenségét a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség egyszerűsített eljárás keretében megállapította. A Társaság gazdasági helyzete 2002. év végére vált kritikussá. 2003. január hónapban a Társaság vezetői nem indították újra a termelést, így február hónapra a cég helyzete olyan mértékben vált labilissá, hogy a tulajdonosok öncsődöt jelentettek. Mindezen események közvetlen következménye lett, hogy a Társaság közgyűlése 2003. március 11.-én megállapította a cég fizetésképtelenségét, ezért bíróságon kezdeményezte a felszámolást. A B.-A.-Z. Megyei Bíróság 7.Fpk. 05-03-000139/12. sz. határozatában megállapította a DAM Steel Rt. fizetésképtelenségét és elrendelte felszámolását, mely 2003. március 26. jogerőssé vált. A termelés 2003. júniusában újraindult.

41

Ózdi Acélművek KFT. Az ÓAM Ózdi Acélművek KFT-nél 2000. évben beüzemelésre került a minimillnek nevezett 60 tonnás elektro-kemencés miniacélmű, amelynek termelése folyamatosan növekszik. A miniacélműből keletkező veszélyes hulladékok a porleválasztóból kikerülő színesfém tartalmú por, amely kezelése, vaskohászati alapanyagként való hasznosításra alkalmas. A fémek olvasztásából származó salakok veszélyességének, illetve veszélytelenségének megállapítására a minősítést megalapozó vizsgálatok és a szakvélemény készült. A szakvélemény a hulladék veszélytelennek minősítésére tett javaslatot. A minősítés lefolytatására az időközben megjelent 16/2001 (VII.18) Korm. rendelet miatt nem került sor, ugyanis az új rendelet a hulladékot a veszélytelen hulladékok közé sorolja be. A salak kezelése az Ózdi Salakfeldolgozó KFT-nél történik. A 2001-ben képződött salak mennyisége 55.308 t volt. A Kft eddigi üzemelő vaskohászati késztermék gyártás hengerműi tevékenységéből közel 1000t olajos reveiszap veszélyes hulladék képződött. A BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Hulladék Hasznosító Mű Rt. vette át további hasznosításra. Mátrai Erőmű Rt. A szénpor tüzelésű erőmű 1969 óta üzemel és a jelenlegi 836 MW-os beépített teljesítményével (2 db 100 MW-os és 3 db 212 MW-os energiatermelő blokk) az ország villamos energia szükségletének 10 - 13 %-át biztosítja. A felhasznált napi 20 - 25 ezer tonna lignit a Visonta és Bükkábrány térségében található külszíni telepítésű bányákból származik. A blokkokhoz tartozó szénportüzelésű kazánokban keletkező tüzelési maradékokat - tűztérből kihulló salakot és a füstáramból leválasztott pernyéket - 1999-től sűrűzagyos technológiával az Őzse-völgyi tározótéren deponálják. A ME Rt a III-IV-V jelű 3x212 MW-os energiatermelő blokkokhoz egy nedves mészköves technológián alapuló füstgáz-kéntelenítőt létesített, mely 2001-től működik üzemszerűen. A füstgáz-kéntelenítőben keletkezett füstgáz-gipszet (REA gipsz) és annak hulladékvizét (REA víz) a lignit eltüzelésével keletkezett tüzelési maradékokból előállított sűrűzagyba keverik, és a sűrűzaggyal együtt szállítva az Őzse-völgyi tározótéren deponálják. Az Rt a hulladék minősítési eljárásának lefolytatását kezdeményezte. A hulladék „nem veszélyes” hulladék minősítést kapott. SZATEV Rt. Az üzemet közel ötven éve, 1955-ben a térség két nyomasztó gondjának enyhítésére hozták létre. Egyrészt a környezetvédelmi gondok, másrészt a takarmányellátás megoldására. Abban az időben kezdett hazánkban kialakulni a nagyüzemi állattartás és az erre épülő húsfeldolgozó ipar. A korábbiakhoz képest megnövekedett állatállomány természetes veszteségei, az elhullás is jelentőssé vált. A korábbi módszerek, az elásás és a dögkutak használata, fertőzés- és járványveszélye, a környezet nagymértékű szennyezése miatt már nem volt lehetséges.

42

Gondok jelentkeztek a vágóhidak, a húsfeldolgozó ipar hulladékai, emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermékeivel kapcsolatosan is. Ugyanakkor a létszámában többszörösére nőtt intenzív technológiával tartott állatállomány fehérjeigénye is a korábbinak a többszörösére nőtt. A SZATEV a két probléma megoldására vállalkozott. Begyűjti a térségben keletkező elhullott állatokat, a húsfeldolgozó iparban keletkező melléktermékeket és az arra alkalmas nyersanyagból kiválóan hasznosítható takarmányadalékot (húslisztet, táplisztet, ipari zsírt állít elő, ezzel a veszélyes hulladékot hasznosítja. Az üzem a kezdetek óta sokat fejlődött, a korábbinál lényegesen korszerűbb technikával és technológiával rendelkezik. Évente 20.000-25.000 tonna állati eredetű veszélyes hulladékot kezel. Termékeinek fő alkotóeleme az állati eredetű fehérje, kiválóan alkalmas a sertés- és baromfitartás húshozamának elősegítésére. A tevékenység a fentieken túlmenően, a járványok és fertőzések megakadályozásával, humán és állategészségügyi szempontból felmérhetetlen jelentőségű. Az üzem 1994 áprilisától privatizált üzemként működik. A SZATEV Rt tevékenysége alapvetően két részre bontható: A térségben keletkező elhullott állatok, húsfeldolgozó iparban keletkező veszélyes hulladéknak minősülő melléktermékek begyűjtése, kezelése (hasznosítása /húsliszt, tápliszt, ipari zsír előállítása/). A nem hasznosítható, veszélyes hulladéknak minősülő állati eredetű hulladékok – állati hullák, üzemi hulladékok, valamint SZATEV Rt szennyvízkezelő berendezésében keletkező víztelenített szennyvíziszap - ártalmatlanítása. 1999. év őszén az EU országaiban sorra diagnosztizáltak szivacsos agyvelőgyulladásban (BSE, vagyis Bovine Spongloform Encephalopathy), közismert nevén kerge marha kórban megbetegedett szarvasmarhákat. Tekintettel arra, hogy a betegség egyik vélt terjesztője a húsliszt, ezért az EU- ban, megtiltották takarmányként történő felhasználását. Függetlenül attól, hogy a magyar szarvasmarha-állomány jelenleg BSE mentes, valószínű, hogy részben, vagy teljes egészében ki lesz tiltva a húsliszt az állati takarmányokból. A SZATEV Rt a takarmányként nem értékesíthető húsliszt kezelésére a komposztálással történő ártalmatlanítást választotta, kérelmének elbírálása Felügyelőségünkön jelenleg folyamatban van. A tervezett tevékenység szervesen illeszkedik az Rt. tevékenységi körébe. A jelenleg alkalmazott lerakással szemben a komposztálás, mint hasznosítás környezetvédelmi szempontból előnyös, az alábbiak miatt: − − − −

csökken a lerakással ártalmatlanításra kerülő veszélyes hulladék mennyisége; a tervezett műszaki védelemmel kizárható a felszín alatti vizek szennyezése; a komposztált anyag (talajerő visszapótló anyagként) hasznosítható; a környezet terhelése a korábban alkalmazott technológiához (lerakás dögtemetőben) képest lényegesen csökken.

43

A tervezett tevékenység megvalósulása összhangban van a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásaival, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényben előírtakkal, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programban kitűzött célokkal, célállapotokkal. BÉM Borsodi Érc- Ásvány és Hulladékhasznosító Mű Rt (Sajókeresztúr) A Társaság évi 120.000 tonna kohászati alapanyagként felhasználható vastartalmú zsugorítvány gyártására - amelynek során 40.000 tonna nehézfémekkel szennyezett, illetve 22.000 tonna szénhidrogénekkel szennyezett magas vastartalmú veszélyes hulladékot, továbbá 70.000 tonna nem veszélyesnek minősülő egyéb hulladékokat használhat - kapott részletes környezeti hatásvizsgálatot követően környezetvédelmi engedélyt, majd hulladékkezelési engedélyt Felügyelőségünktől. A környezetvédelmi engedélyt a Sajókeresztúri Önkormányzat bíróságon keresettel megtámadta. Fentiek miatt a BÉM Rt. végleges hulladékhasznosítási tevékenysége a bírósági eljárás lezárulásáig függőben van. TERRA VITA Kft. A Kft két telephelyen (Eger, Gyöngyös) végez veszélyes hulladék kezelést. Tevékenysége elsősorban olajtartalmú veszélyes hulladékok, un. Terra-Vita eljárással történő komposztálására irányul. A gyöngyösi telephelyen fenti veszélyes hulladékokon kívül állati eredetű hulladékok (gyomor és béltartalom, valamint vágóhídról származó szennyvíziszap) komposztálása is történik. Az állati eredetű hulladékok kezelését a Heves Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás engedélyezte. A Terra-Vita KFT 2001-ben borászati kékalj tartalmú hulladékok mint veszélyes hulladékok kezelésére is feljogosítást kapott. Ózdi Salakfeldolgozó Kft, új nevén AICHER BETON Építőanyag és Ipari Kőzet Kft. A Kft Ózd–Center címen üzemel, és fő tevékenysége a megszűnt kohászati üzem tevékenységéből keletkezett, és a Hétes völgyben lerakott salak feldolgozása, őrlése, és a még hasznosítható vas kinyerése. A kinyert vas a miniacélműbe kerül alapanyagként. A kft vállalta és engedélyeztette az OAM Kft-nél keletkező salak kezelését és megfelelően kialakított gyűjtőhelyen történő gyűjtését. Az elmúlt évben az előzőek miatt került a Kft a nagy hulladék termelők élére. Az OAM Kft-nél a salak minősítésével kapcsolatban leírtak miatt a hulladék már veszélytelen hulladékként tartható nyílván és kezelendő.

44

STRABAG Építő Kft . A Kft a térség egyik legnagyobb út- és közmű építéssel foglalkozó szervezete, amely megfelelő technológiával rendelkezik aszfalt hulladék hasznosítására. A Kft évi 14.000 tonna aszfalt hulladék hasznosítását végezheti. A felügyelőség területén lévő korábban veszélyes hulladék átmeneti tárolóként funkcionáló létesítmények jellemzése Mezőgazdasági Szövetkezet Mezőgazdasági–Ipari–Kereskedelmi Szövetkezet (3846 Hernádkércs, Kossuth u.4.) kezelésében lévő Felsődobsza 077/2 hrsz-ú veszélyes hulladék tárolása céljából létesített 41.000 m2 alapterületű területen zárt épületekben végezte 1986-tól veszélyes hulladékok átmeneti tárolását. A telephelyen jelenleg is tárolnak veszélyes hulladékot, amely nem a szövetkezet tulajdonát képezi. A veszélyes hulladék termelője ismert, azonban jogerős bírósági végzésekkel sem tudta a szövetkezet a hulladékok elszállíttatását a termelő részéről kikényszeríteni. TERRA-VITA KFT. A Terra-Vita Környezetgazdálkodási KFT (3300 Eger, Grónay u. 10.) kezelésében működő veszélyes hulladéktároló-előkezelő telep, Egerszalók külterületén, a 062/2 hrsz-ú területen található, 8626 m2-en. A tárolóhoz tartozó saját használatú út (938 m2) Eger város külterületéhez tartozik, hrsz. 0752/3. /A létesítmény szilárd térburkolatú tárolóterekből és egy felhagyott külszíni tufabánya gödörből áll./ A Terra-Vita KFT – továbbiakban Kft - Eger, Szalóki úti telephelyén – mely a mód. 102/1996. (VII.12.) Kormány rendelet megjelenése előtt átmeneti tárolóként funkcionált (amely fogalmat a hivatkozott rendelet megszüntette) – az elmúlt években a veszélyes hulladékok kiszállítása, illetve kezelésre való átadása volt a meghatározó tevékenység. Jelenleg a telephelyen a volt Láncgyár Kft tevékenységéből származó olajos edzősó hulladék, valamint a BERVA RT tevékenysége során keletkezett ipari szennyvizek tisztításából származó hulladék tárolása történik. A Kft a telephelyen több éve sem veszélyes hulladék előkezelést, sem veszélyes hulladék kezelést nem végez. 2.1.3 Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2.1.3.1.

PCB- és PCT-tartalmú hulladékok

A poliklórozott bifenilek és poliklórozot terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet szerint a rendelet hatálya alá tartozó berendezések nyilvántartásba vétele megtörtént. A PCB-t tartalmazó berendezések birtokosai a nyilvántartás alapján a berendezések számáról, illetve a bennük lévő PCB mennyiségéről szóló alapbejelentésüket az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek megtették. A Rendelet értelmében a bejelentésre kötelezettek minden év március 31-ig változásjelentést kötelesek benyújtani.

45

A 2001. évi alapbejelentés alapján az Észak-magyarországi Régióban 246 751 dm3 PCB/PCT tartalmú olaj található 3453 db berendezésben. A 2002. évről szóló változásjelentések alapján nyilvántartásunkat aktualizáltuk. Ennek megfelelően jelenleg 238 240 dm3 PCB/PCT tartalmú olaj található 3401 db berendezésben. Az alapbejelentéshez képest a PCB-t tartalmazó berendezések száma 52-vel, a bennük levő PCB mennyisége 8511 dm3-rel csökkent. A csökkenés oka, hogy a berendezéseket leszerelték és veszélyes hulladékként ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező cégnek átadásra kerültek. 2.1.3.2 Hulladékolajok A régióban a HAWIS alapján 2001-ben az alábbi mennyiségű hulladékolajok keletkeztek (tonnában): B.-A.-Z. megye 1232,817

Heves megye 1633,728

Nógrád megye 662,106

Összesen 3528,646

Fentiek alapján, figyelembe véve azt, hogy a hulladékokat a termelők részben engedély nélkül (minőségi kenőanyagot nem igénylő technológiákban) újrafelhasználják és azt hulladékként be nem jelentik, valamint tekintettel a veszélyes hulladékos adatszolgáltatás nem teljes körű voltára a régióban képződő hulladékolajok tényleges mennyisége hozzávetőlegesen 4500 tonnára tehető 2001-ben. A fenti mennyiségek a V 54101, V 54102, V 54103, V 54105, V 54106, V 54107, V 51408, V 54109, V 54401, V 54402, V 54403 kódszámú hulladékokat foglalják magukban. 2.1.3.3 Akkumulátorok, elemek Akkumulátorok Forgalomba kerülő mennyiségek: A forgalomba kerülő mennyiségek összetevődnek a konkrét akkumulátor eladásból, valamint az új gépjárművekkel és a használt autókkal az országba ill. a régiónkban forgalomba kerülő mennyiségekből. Az ezekből összeadódó mennyiség ismeretében még mindig nem lehet egyértelműen következtetni az éves hulladékképződés mennyiségére, mert az akkumulátorok élettartama különböző, és használtsági szintje a régiónkban forgalomba kerülő használt autókban ismeretlen. Hulladék mennyisége: Keletkezési források: − −

elhasználódott, hulladékfázisba kerülő akkumulátorok, kiselejtezett gépjárművek bontásakor keletkező akkumulátorok,

A keletkezett akkumulátor veszélyes hulladék mennyiségének jó megközelítése kapható a termelők önbevallását rögzítő HAWIS rendszer adatbázisának V 35501 kódszámú hulladékra való lekérdezéséből. Ennek alapján a 2001 évben keletkezett hulladékmennyisége az Északmagyarországi Régió területén: 331,478 tonna volt.

46

Elemek A keletkezett szárazelem veszélyes hulladék mennyiség meghatározásának egyetlen módja a termelők önbevallását rögzítő HAWIS rendszer adatbázisának V 35502 kódszámú hulladékra való lekérdezéséből lehetséges. Ennek alapján a 2001 évben keletkezett hulladékmennyiség az Észak-magyarországi Régió területén: 10,747 tonna volt 2.1.3.4 Elektronikai termékek A hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyisége a Bay-Logi Intézet (Miskolc) adatai, illetve becslés alapján az Észak-magyarországi régióban 2002-ben mintegy 11 200 tonnával jellemezhető. 2.1.3.5 Kiselejtezett gépjárművek A Területi Statisztikai Évkönyv adatai alapján 2001-ben az Észak-magyarországi régióban 100 háztartásra jutó személygépkocsik száma 38 db. Fenti adatok alapján, az országos hulladékgazdálkodási terv szerinti prognosztizálást alapul véve, az évente kiselejtezésre kerülő gépjárművek száma megközelíti a 8 000 darabot a területünkön. Személygépjárművek esetén a kiselejtezésre kerülő járművekből származó hulladékmennyiség így mintegy 8 000 tonnára tehető. Az összes kiselejtezett gépjárművek mennyisége 9 500 tonnával becsülhető. 2.1.3.6 Egészségügyi hulladékok Az Észak-magyarországi Régióban a különböző egészségügyi létesítményekben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége (az önbevalláson alapuló veszélyes hulladékos adatbázis szerint) 2001. évre vonatkozóan: Fertőző egészségügyi hulladék: 625,097 t

Egyéb veszélyes hulladék: 108,452 t

Orvosi rendelőkben keletkező hulladékok mennyisége 2001. évben: B.-A.-Z. megye: Heves megye: Nógrád megye: Összesen:

276 kg 276 kg

Ezek a mennyiségek csak töredékei a ténylegesen keletkezőnek, ugyanis az orvosi rendelők nagy része adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget. Jelenlegi helyzet a régióban: − −

A kórházak, egészségügyi intézmények megvalósították a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését. Hatékonyan elvégezték a kommunális és a veszélyes hulladékok elkülönítését.

47

− − − − − −

Rögzítették a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére szolgáló előírásokat. Kezdeményezték a hulladékmennyiség kategorizálását és csökkentését. Javult a hulladékok azonosítása, szétválogatása. Javult a gyűjtés és szállítás szabályozása. Elkészült a hulladékkezelés költségdokumentációja. A nyilvántartási, bejelentési kötelezettség teljesítése rendszeressé vált.

A Régióban az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására legelterjedtebb mód az égető berendezésben történő égetés. 2.1.3.7 Állati eredetű hulladékok A tervezési területen az állati eredetű hulladék mennyiségének becslését az alábbiak szerint végeztük: - A régió állattenyésztési adatai alapján; - Becsült elhullás alapján.

Vágásra tenyésztett szarvasmarhából Vágásra tenyésztett sertésből Vágásra tenyésztett juhból Vágásra tenyésztett baromfiból

Állattenyésztés (t/év) B.-A.-Z. Heves Nógrád megye megye megye 6 474 1 434

Elhullási arány (%) 5

Állati eredetű hulladék mennyisége (t/év) B.-A.-Z. Heves Nógrád megye megye megye 323,7 71,7

18 287

12676

5

914,3

633,8

1 155

202

5

57,1

10,1

2 706

8

1607,1

216,5

438

5

80,0

21,9

5 254

5

750,0

262,7

20 089 1 600

Tojó tyúkokból Tejelő tehenekből

15 000

Egyéb szarvasmarhából (üsző, ökör, stb.)

4 500

997

5

225,0

49,85

2 200

1 525

5

110,0

76,25

12 500

3 179

5

625,0

159

96 805

28 411

4692,8

1501,8

Anyakocákból Egyéb (ló, kacsa, liba, anyajuh, stb.) ÖSSZESEN

48

Vágóhidakról származó mennyiség A keletkező hulladékmennyiséget a különböző vágóhidakon levágott állatok számából kalkuláltuk az alábbi feltételezéssekkel: sertéseknél a beszállított élősúly csak 85%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 15% hulladék; szarvasmarháknál a beszállított élősúly csak 65%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 35% hulladék; baromfinál a beszállított élősúly csak 75%-a értékesíthető húsként, a fennmaradó 25% hulladék.

Megnevezés szarvasmarha sertés baromfi Összesen

Levágott mennyiség (t/év) B.-A.-Z. Heves Nógrád megye megye megye 1218,0 9428 32765,5 22333 1385,6 1584 35 369,1 34345

Becsült hulladék mennyiség (t/év) B.-A.-Z. Heves Nógrád megye megye megye 426,3 3300 4915,0 3350 346,4 396 5687,7 7046

Egyéb forrásból származó mennyiségek Állati eredetű hulladék képződik még egyéb forrásokból többek között húsfeldolgozásból, a háztartásokból, laboratóriumokból, halászatból, halfeldolgozásból, állatkertekből, stb. A tervezési terület jellemzői alapján becsült egyéb forrásból keletkező állati eredetű hulladék mennyisége: B-A-Z megye: 300 tonna/év; Heves megye: 200 tonna/év, Nógrád megye: 150 tonna/év. A kistermelők (háztáji állattartás) a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 46.§ (1) bekezdése alapján évente összesen 50 kg mennyiségig saját telkükön eláshatják a kutya, macska, baromfi, szopósmalac, -bárány stb. hullákat is. Ennek éves becsült mennyisége: B-A-Z megye: 300- 400 tonna/év, Heves megye: 200 tonna/év, Nógrád megye 150 tonna/év. Állati eredetű hulladékok összes mennyisége A keletkező állati eredetű veszélyes hulladékok mennyisége 2001- ben 16.160.162 kg volt, az Észak-magyarországi Régió területén működő termelők által tett bejelentések alapján. Ezek fajtánkénti mennyiségét az 1. táblázat adatai tartalmazzák. Az állati eredetű veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan elsősorban a Felügyelőségünk illetékességi területén működő, szikszói székhelyű SZATEV Rt. ellenőrzésének adatai, a B.A.-Z. Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, a Heves Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás valamint a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás élelmiszerhigiéniai ellenőrzéseinek adatai álltak rendelkezésünkre.

49

Keletkezett állati eredetű veszélyes hulladékok (kilogramm) 2001. év 1-2-3-4. táblázat (B-A-Z megye) V kód V 13102 V 13106 V 13107 V 13108 V 13110 V 13111 V 13403 V 13404

Megnevezés Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte, és szőr Vérrel szennyezett bőr és szőr Paraffinos toll Leölt állatok gyomor-és béltartalma Állati zsírok Állatok feldolgozásából származó emberi fogyasztásra alkalmatlan állati testrészek Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és testrészei Egyéb, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlanállati testrészek

Összes

Mennyiség (kg) 786.548 1.162.891 688 430.604 78.154 1.375.392 594.261 3.903.048 8.331.586

Forrás: KöM HAWIS (Heves megye) V kód V 12304 V 13102 V 13106 V 13108 V 13110 V 13111 V 13403 V 13404 V 13706

Megnevezés Zsírsavak, elhasznált zsiradékok Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte, és szőr Vérrel szennyezett bőr és szőr Leölt állatok gyomor-és béltartalma Állati zsírok Állatok feldolgozásából származó emberi fogyasztásra alkalmatlan állati testrészek Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és testrészei Egyéb, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlanállati testrészek Gyógyszer-, biokémiai és mikrobiológiai kísérletekhez használt állatok trágyája, alomja, váladékai

Összes Forrás: KöM HAWIS

Mennyiség (kg) 5.200 1.091.590 244.259 3.537.381 98.138 1.967.576 112.144 144.239 360 7.200.887

50

(Nógrád megye) V kód V 12304 V 13102 V 13111

Megnevezés Zsírsavak, elhasznált zsiradékok Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte, és szőr Állatok feldolgozásából származó emberi fogyasztásra alkalmatlan állati testrészek Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és testrészei

V 13403 Összes Forrás: KöM HAWIS

Mennyiség (kg) 456.061 97.133 7.545 66.950 627.689

(Régió összes) V kód V 12304 V 13102 V 13106 V 13107 V 13108 V 13110 V 13111 V 13403 V 13404 V 13706

Megnevezés Zsírsavak, elhasznált zsiradékok Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte, és szőr Vérrel szennyezett bőr és szőr Paraffinos toll Leölt állatok gyomor-és béltartalma Állati zsírok Állatok feldolgozásából származó emberi fogyasztásra alkalmatlan állati testrészek Nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és testrészei Egyéb, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlanállati testrészek Gyógyszer-, biokémiai és mikrobiológiai kísérletekhez használt állatok trágyája, alomja, váladékai

Összes Forrás: KöM HAWIS

Mennyiség (kg) 461.261 1.975.271 1.407.150 688 3.967.985 176.292 3.350.513 773.355 4.047.287 360 16.160.162

Megnevezés Állati eredetű hulladék

B.-A.-Z. megye

Heves megye

Nógrád megye

8.331.586

7.200.887

627.689

2.1.3.8 Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik A termelésbe bevont mezőgazdasági termő terület 2001-ben: Heves megye: BAZ megye: Nógrád: Összesen:

215 510 ha 417 049 ha 121 458 ha 754 017 ha

Régió összesen (tonna) 16.160

51

A 2001-ben az adatszolgáltatások alapján az illetékességi területünkön a növényvédőszer gyártás hulladékait valamint a felhasználás során keletkezett növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszközöket és lejárt szavatosságú növényvédőszereket az alábbi táblázat szemlélteti megyei bontásban (HAWIS alapján): VH kód V 53101 és hordozói V 53102 és hordozói V 53103 és hordozói V 53104 és hordozói V 53105 és hordozói összesen:

BAZ MEGYE 2001. t/év 6,520 60,882 22,604 0,826 0,987 91,819

HEVES MEGYE 2001. t/év

Nógrád megye 2001 t/év

6,208 0 9,239 1,830 3 17,280

1,362

1,362

FELÜGYELŐSÉG ÖSSZ. 2001. t/év 12,728 60,882 74,972 2,656 0,990 110,461

Nem rendelkezünk adatokkal a házi és a hobbi kertekben fel nem használt és tárolt növényvédőszerek és göngyölegeik mennyiségével. 2.1.3.9 Gumihulladékok Az elhasznált gumiabroncsok a jelenleg hatályos módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján a 16 01 03 EWC azonosító számmal jelzett, termékként tovább nem használható gumiabroncsok megnevezéssel a nem veszélyes hulladékok közé sorolható. Kivételt képez, ha valamilyen módon veszélyes anyaggal vagy veszélyes hulladékkal szennyeződtek, például olajjal, illetve fáradt olajjal. Ebben az esetben veszélyes hulladékként a mód. 98/ 2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni kezelésükről. A gumiabroncs hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre direkt szabályozás Magyarországon jelenleg nincs. Az 1995-ben elfogadott termékdíj törvény a gumiabroncs hulladékok problémakörének megoldását csak részben segíti. Az évente keletkező gumiabroncs hulladék mennyisége országosan kb. 40-42 et. Ennek területi eloszlása a forgalomba kerülő abroncsok darabszáma, a lecseréltek átlagos tömege, valamint a járműállomány nagysága segítségével becsülhető. Az évente keletkező gumiabroncs hulladék fajtánkénti mennyiségét az 1. táblázat mutatja. /A gumiabroncs hulladék össztömege kiskereskedők becslésén alapul és független a kategórián belüli egyes gumiabroncsok számától és tömegétől./ Gumiabroncs típusa

A lecserélt Átlagos végső gumiabroncsok száma tömege egy évben (ezer db) (kg) 486 50 2.291 6 52 50

Az évente termelődő gumiabroncs hulladék tömege (tonna) Tehergépkocsi 24.300 Személygépkocsi 13.746 Mezőgazdasági jármű 2.600 Egyéb jármű 920 Összesen 41.566 Az évente keletkező gumiabroncs hulladék fajtánkénti mennyiségei Magyarországon Közúti gépjárműállomány (B-A-Z. Heves és Nógrád megyében)

52

Közúti Gépjárművek

B-A-Z. Heves megye megye (db) (db) 126267 71855 19192 11107

Nógrád megye (db) 44751 6602

Személyszállító gépjármű Teherszállító és különleges célú gépjármű Közúti gépjárműállomány B-A-Z. Heves és Nógrád megyében. Forrás: KSH

Összesen 242873 36901

Az abroncsok cseréjéből származó hulladék kiszámítása: A mennyiség meghatározása a belga adatokból extrapolálással történt.

Tehergépkocsi Személygépkocsi összesen

A lecserélt Átlagos végső gumiabroncsok száma tömege egy évben (ezer db) (kg) 156 50 290 6

Az évente termelődő gumiabroncs hulladék tömege (tonna) 7800 1740 9540

Az évente keletkező gumiabroncs hulladék fajtánkénti mennyiségei (B-A-Z. Heves és Nógrád megyében) Hulladék megnevezése Gumihulladék

B.-A.-Z. megye (t/év) 4960 2.1.3.10

Heves megye (t/év) 2831,4

Nógrád megye (t/év) 1748,6

Régió összesen (t/év) 9540

Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok két csoportra oszthatók: háztartási és ipari csomagolási hulladékokra. Térségünkben több gazdálkodó szervezet foglalkozik különböző fajtájú csomagolóanyag begyűjtéssel. Célkitűzéseik között szerepel a csomagolási hulladékok begyűjtött mennyiségének növelése, valamint ezen hulladékok hasznosítási tömegének a fokozása, az erre vonatkozó direktíva elvárásai szerint. A begyűjtő szervezetek elsősorban az ipari csomagolási hulladékok begyűjtését végzik, tekintettel arra, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés régiónkban még nem öltött nagyságrendileg összemérhető méreteket. A begyűjtött, keletkezett csomagolási hulladékokat az alábbi táblázat szemlélteti (2001. évi adatok)

53

Hulladék (t) Papír Üveg Fém Műanyag Összesen

B.A.Z. megye 9108 705 4272 685 14770

Heves megye 3131 68 40 32 3230

Nógrád megye 834 379 5930 16 7159

Régió összesen 13073 1152 10242 733 25200

2.1.3.11 Biomassza hulladékai A mezőgazdaságból származó növényi részek és a hígtrágyán kívüli egyéb trágyaféleségeket, valamint az erdőgazdálkodásból kikerülő anyagokat, amelyek együttes mennyisége 1,5 - 2,0 millió t-ra tehető 2001-ben, nem vettük figyelembe hulladékként, mivel ezek külön kezelést lényegében nem igényelnek, illetve természetes úton lebomlanak, talajjavítóként, állati takarmányként, valamint tüzelőanyagként közvetlenül felhasználásra kerülnek. 2.2.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna)

2.2.1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna) A tervezési területen felhalmozott ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékokat az alábbi táblázatban szemléltetjük (tonna): Hulladék ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok települési szilárd hulladékok települési folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok ÖSSZESEN

B-A-Z m.

Heves m.

56.660.000

72.010.000

Nógrád m. n.a.

Régió összesen 128.670.000

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. 56.660.000

16.000

n.a.

16.000

72.026.000

n.a.

128.686.000

A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség az illetékességi területéhez tartozó Nógrád megyére vonatkozóan adatokat – azok nem ellenőrzött mivolta miatt -nem szolgáltatott, de természetesen a megy területén is találhatók ebbe a kategóriába tartozó hulladékok (pl. lőrinci zagytér, salak halnák … stb) A rendelkezésre álló adatokból az adódik, hogy a ME Rt által képviselt hulladéktömeg hatása következtében a két megye közötti hulladék megoszlás 56:44%-ban alakul. A lerakott hulladékok fajtánkénti összetételét tekintve az erőművi pernye 65%, a meddőhányók 26%, kohászati salakok 9%. (A megoszlások grafikus megjelenítését a mellékletben közölt ábrák szemléltetik.)

54

A területen a felhalmozott hulladékok tárolásának közös jellemzője, hogy a tárolás mindennemű tervezett műszaki védelem nélkül kerül ill. került megvalósításra. A tároló terek kialakításánál – a kialakítás idején – nem volt kötelező jogszabályi kényszer a mai szabályozásnak megfelelő szigetelési rendek kialakítására. Szerencsésebb esetekben van „természetes” szigetelő réteg, ami vagy elégséges vagy csak valamilyen szinten az, esetleg egyáltalán nem megfelelő. A lerakók aktuális helyzetéről az elkészített környezetvédelmi felülvizsgálatok hivatottak majd adatokat szolgáltatni, melyek birtokában lehet a további kezelés (részbeni vagy egészbeni hasznosítás, ártalmatlanítás) ill. a rekultiváció kérdéskörében dönteni. 2.2.2. Veszélyes hulladékok

55

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége /tonna/ Ssz. 1.

Felhalmozás helye Eger, Berva-völgy hrsz.: 036/96

2.

Kisgyőr, Szappanos-tanya (hrsz.: 84513)

3.

Eger, Kistályai út 8. (hrsz.: 10532/1-2) ARTEVASA KFT. F. A. Alsózsolca - Külterület (Ongai Csavargyártó KFT.) Borsodnádasd (hrsz.: 987/2)

4. 5.

Hulladék típusa emulzió 120108 olajos iszap 120114 olajos fűrészpor 150202 galvániszap (vegyes) 110109 foszfátiszap 110108 festékiszap 080114 festékes gumisapka 080116 fémsalak 100202 edzősó 110302 használt akkumulátor 160601 fénycső 160213 fáradt olaj 130204 Dorr-iszap 190811 Cr-tartalmú buttingpor krómcserzett bőrhulladék EWC 040108* festék lakkhulladék 080409* szennyezett csomagolási hulladék 150110* nitrit, nitrát tartalmú edzősó 061002* kénsavas pácolásból származó közömbösített páciszap

Mennyiség

Tárolás módja ülepítőben, illetve fedett színben hordókban, konténerekben

~3960 tonna

50 tonna ~8 tonna ~300 tonna 50000 tonna

talajra lerakva műszaki védelem nélkül veszélyes hulladék tárolóban, fémhordókban zárt épületben hordókban meddőhányón kialakított betontálcákon műszaki védelem nélkül

56

Ssz. 6.

7.

Felhalmozás helye Felsődobsza (hrsz.: 077/2) Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Szövetkezet Hernádkércs

Eger, Szalóki út hrsz.: 062/2.

8.

ÓKÜ Ózd

9.

TVK Ipartelep Tiszaújváros

10. 11.

Detek DAM STEEL Rt. F. A. Miskolc

12.

Cirkont Rt. Miskolc, Besenyői út

Hulladék típusa halogénezett oldószerkeverék 140602* szerves oldószereket tartalmazó festék hulladék 080111* azbeszt tartalmú szigetelőanyag 170601* szerves oldószereket tartalmazó tömítőanyag hulladék 080409* olajos edzősó 060405* galvániszap 080111* nehézfémtartalmú derítő iszap 190811* gáztisztítói iszap Lurgi por olajos föld szennyezett mésziszap növényvédőszeres göngyöleg Asea salak kemencebontási hulladék szárazelem azbeszthulladék

Mennyiség

Tárolás módja veszélyes hulladék tárolóban fémhordókban

~42 tonna

~18 tonna 6925 tonna 1466 tonna 270 tonna 130000 tonna 1 tonna 5800 tonna 3000 tonna 390 tonna 177 tonna

veszélyes hulladék tárolóban, fémkonténerekben nyílt téren felhalmozva, műszaki védelem nélkül nyílt téren műszaki védelem nélkül fedett, zárt épület talajon műszaki védelem nélkül zárt, fedett helyen hordókban, konténerekben

57

2.2.3.Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2.2.3.1 PCB- és PCT-tartalmú hulladékok A 2001. évi alapbejelentés alapján az Észak-magyarországi Régióban 246 751 dm3 PCB/PCT tartalmú olaj található 3453 db berendezésben. A 2002. évről szóló változásjelentések alapján nyilvántartásunkat aktualizáltuk. Ennek megfelelően jelenleg 238 240 dm3 PCB/PCT tartalmú olaj található 3401 db berendezésben. 2.2.3.2 Hulladékolajok A HAWIS rendszer nem teszi lehetővé a telephelyen gyűjtött össz hulladékmennyiség kigyűjtését, de a bejelentőlapok áttekintése alapján az állapítható meg, hogy az egyes termelők telephelyein gyűjtött hulladékok összmennyisége a képződéssel azonos nagyságrendben vannak, azaz mennyiségük több ezer tonnára tehető. Végsoron azonban ezen hulladékok tekintetében jelentősebb felhalmozásról nincs tudomásunk. 2.2.3.3 Akkumulátorok, elemek A Cirkont Rt. valamikor átmeneti tárolóként engedélyezett gyűjtőhelyén 390 t átvett szárazelem veszélyes hulladék található, melynek lerakóban való elhelyezése még nem történt meg. 2.2.3.4 Elektronikai termékek A tervezési területen jelentősebb mennyiségű felhalmozott hulladék elektromos és elektronikai berendezés nem ismert. 2.2.3.5 Kiselejtezett gépjárművek A tervezési területen jelentősebb mennyiségű kiselejtezett gépjárműmennyiség nem ismert. 2.2.3.6 Egészségügyi hulladékok A régióban nincs fölhalmozott egészségügyi hulladék. 2.2.3.7 Állati eredetű hulladékok A régióban nincs fölhalmozott állati eredetű hulladék. 2.2.3.8 Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik A felhalmozott hulladékokról nem rendelkezünk adatokkal. A HAWIS rendszer áttekintése alapján a régióban felhalmozott hulladékok mennyisége nagyságrendileg 100 tonnára tehető 2001-ben. A Heves megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat adatszolgáltatása szerint 2003. májusában Heves megyében az összegyűjtött növényvédőszer hulladék mennyisége 8,303 t, a növényvédőszer göngyöleg mennyisége pedig 21,125 t volt.

58

2.2.3.9 Gumihulladékok A fölhalmozott gumihulladékok mennyiségéről nem rendelkezünk adatokkal. 2.2.3.10 Csomagolási hulladékok A kommunális hulladéklerakón felhalmozott csomagolási hulladékok számított mennyiségének fajtánkénti alakulását az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Hulladék (t) Papír Üveg Fém Műanyag összesen

B.A.Z. megye 47228 6887 5411 28288 87814

Heves megye 20603 3004 2360 12340 38307

Nógrád megye 13908 2028 1593 8330 25859

Régió összesen 81739 11919 9364 48959 151980

A fajtánkénti szétbontás a lerakott összes hulladékmennyiség és a Régió átlagos hulladék analízise alapján készült. 2.2.3.11 Biomassza hulladékai Nincs fölhalmozott biomasszahulladék-mennyiség. 2.3.

A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége /tonna/

2.3.1. A területre beszállított és a területről kiszállított ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége ( ezer tonna/év) A hulladékforgalom - akár megyei, akár regionális területi megosztást vizsgálunk - rendkívül nehezen becsülhető. Az ipari nem veszélyes hulladék kategórián belül az adatok hiánya ill. a meglévőkben rejlő halmozódási bizonytalanságok (pl. a régión belüli hulladék kereskedelem, amihez kapcsolódhat esetleg hulladék export is) miatt nehéz a hulladékforgalomról akár nagyságrendileg is helyes adatokat szolgáltatni. A hulladékkategóriában a keletkezés nagyságrendjéhez képest általában nem jellemző a nagy volumenű területi hulladékforgalom.

59

Hulladék ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok települési szilárd hulladékok települési folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok ÖSSZESEN

Régióba beszállított 197 n.a. 2 n.a. n.a. n.a. 199

Régióból kiszállított 12 n.a. 11 n.a. n.a. n.a. 13

Előfordulás az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék kategóriában a miskolci és ózdi illetékességű kohászati üzemek hulladék-vas felvevő képességéből illetve elsősorban a tiszaújvárosi műanyag-feldolgozó kapacitáshoz mintegy automatikusan kapcsolódó hulladékigényből származtatható. Ez volumenében vas-, és acél hulladékból mintegy 190 ezer tonna beszállítást, műanyag hulladékból hozzávetőlegesen 2 ezer tonna beszállítást, míg csomagolási hulladékból közel 6 ezer tonna beszállítást és 12 ezer tonna kiszállítást jelent. A települési szilárd hulladékok területén a hulladékforgalom elsősorban a begyűjtő körzetek regionális határokat átfedő gyűjtési körzeteire vezethetőek vissza. A régióba beszállított és onnan kiszállított biológiailag lebomló szerves hulladékok típusa és mennyisége Egyedül a szelektíven gyűjtött papírhulladék esetében jellemző a hulladéknak régión kívülre történő szállítása és különböző hasznosító létesítményekben (elsősorban papírgyárakban) történő hasznosítása. Ennek mennyisége kb. 15000 t volt 2001-ben. Települési szilárd hulladék (a be és kiszállító településekre kiszámított mennyiség) Beszállított hulladék Beszállító település Rakamaz Összesen:

Ártalmatlanítás helye Bodrogkeresztúr regionális lerakó

Beszállított mennyiség t/év 1735 1735

60

Kiszállított hulladék Kiszállító település Heves város Átány Tiszanána Kömlő Tenk Erdőtelek Zaránk Hevesvezekény Pély Boconád Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tarnaméra Összesen:

Ártalmatlanítás helye

Jászsági reg. lerakó

kiszállított mennyiség t/év 3875 685 891 653 410 1197 163 250 554 464 332 465 574 10513

Települési folyékony hulladék A tervezési területről ki és a területre beáramló folyékony hulladékról nincs információ. A be és kiáramló folyékony hulladék mennyiségét 0-nak vettük Kommunális szennyvíziszap A tervezési területről ki és a területre beáramló szennyvíziszapról nincs információ. A be és kiáramló szennyvíziszap mennyiségét 0-nak vettük. Építési, bontási és egyéb inert hulladék A régióba nem került beszállításra, illetőleg kiszállításra. 2.3.2. Veszélyes hulladékok Adatok feldolgozás alatt. 2.3.3 Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2.3.3.1 PCB- és PCT-tartalmú hulladékok Beszállított hulladékmennyiség nincs, tekintettel arra, hogy kezelési kapacitás nincs a régióban. A kiszállított mennyiség a keletkezés arányában oszlik meg. 2.3.3.2 Hulladékolajok A be- és kiszállított mennyiségekről illetve azok típusairól pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de az össz-mennyiségek az alábbiak szerint becsülhetők:

61

A régión belül égetéssel ártalmatlanított hulladékolajok mennyisége 2001-ben mintegy 300 t volt (ECOMISSIO KFT., Tiszaújváros; ÉMK KFT. Sajóbábony; Mátra Haider Dózer KFT. Visonta; MVK Rt. Miskolc), amelyből kb. 100 t származott régión kívüli területről. Maguk a termelők engedély alapján kb. 50 t hulladékolajat hasznosítottak kevésbé kényes berendezéseik kenésére. A Három Kör Delta KFT. (Miskolc) 150 t fáradt olajat hasznosított építőipari formaleválasztó gyártására, amely fáradt olaj régión belüli termelőktől származott. Végsősoron tehát a régióba beszállított hulladékolajok mennyisége mintegy 100 tonna. A régióból kiszállított hulladékolajok mennyisége figyelembevéve azt, hogy a régión belül keletkező hulladék került hasznosításra, ártalmatlanításra illetve 4269,668 t hulladékolajat adtak át a termelők kezelésre, 3800 - 3900 t körül volt. 2.3.3.3 Akkumulátorok, elemek Akkumulátorok Magyarországon jelenleg üzemi méretű hulladék akkumulátor kezelés nem történik. A begyűjtött hulladék akkumulátor exportra kerül. Területünkön a hulladék akkumulátor export rendszergazdája az É-magyarországi MÉH Rt. (Miskolc), mely a veszélyes hulladék átvételére engedéllyel rendelkezik. A MÉH Rt saját átvevő telepein kívül szervezi a valamikori eladott, vagy bérbe kiadott átvevő telepein üzemelő vállalkozások által begyűjtött akkumulátor hulladék exportját is. Engedéllyel rendelkező begyűjtő szervezetek: − − − − − − −

É-magyarországi MÉH Rt MATÓ '98 Kft RÉVISZ Kft Vas-Fém MÉH Bt Szorgos MÉH Bt Kopándi László vállalkozó Nagy Zoltán vállalkozó

Miskolc, Gyöngyös, Ózd telephelyek Eger, Füzesabony, Mezőkövesd telephelyek Sárospatak telephely Tokaj, telephely Szerencs telephely Kazincbarcika, Tiszaújváros, Encs telephely Mezőcsát telephely

Az ERECO Rt. (Budapest) fémhulladék begyűjtő miskolci telephelye szintén végez hulladék akkumulátor veszélyes hulladék átvételt, a tevékenység végzésére feljogosító engedélye alapján. Az általa begyűjtött hulladékot közvetlenül exportálja. Néhány veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó szervezet hulladék akkumulátor átvételére is rendelkezik engedéllyel, az általuk begyűjtött hulladékot közvetve, vagy közvetlenül az exportáló szervezetnek adják át. Ezek az alábbiak: − − − −

Arcus Center Kft TERRA-VITA Kft Öko-Trans Bt Speciál-Trans Kft

Miskolc Eger Nyékládháza Miskolc

62

Területünkön egy nagy akkumulátor forgalmazó, Rittenbacher Kft (Miskolc) végezte az akkumulátor átvételét engedély alapján 2001 évben. A visszagyűjtött hulladékot a gyártó Perion Rt. részére adta át további kezelésre. A Starter Akkumulátor gyártó Kft (Eger) az általa gyártott akkumulátor forgalmazásakor visszaveszi az elhasznált akkumulátort, és a gyártási selejttel együtt kezelve a Metalloglóbus Rt-nek adja át. Tarnaszentmiklóson lúgos akkumulátorok feldolgozását végzik. A kikerülő kadmium veszélyeshulladék-lerakóra, a nikkel exportra kerül. A többi hasznosítható hulladék hulladékkereskedőhöz kerül. Helyszín Metalloglobus Rt. Tarnaszentmiklós, Kömlői u.

Tervezés Tevékenység szakasza -típus * ** R4 (bontás)

Kezelt hulladék mennyisége Kezelt Régión Régión Külföldről hulladékfajta belülről kívülről importált lúgos 4,62 87,81 0 kg akkumulátor (13)

Létesítmény kapacitása 500 t/év

*A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. tv. 4. számú mellékletében foglaltak szerinti műveletek **csak a tervezett létesítményeknél

Elemek A használt szárazelemek kezelése Magyarországon nem megoldott, az összegyűjtött hulladékot az aszódi végleges veszélyes hulladék lerakóban való elhelyezéssel lehet ártalmatlanítani. A hulladék átvételére és szállítására több vállalkozó szervezet kapott engedélyt, és az általuk átvett és elszállított mennyiségek az alábbiak 2001. évben: Szervezet megnevezése ÖKO-TRANS BT. Zöld Pont KFT. Special-Trans KFT.

Település Mályi Eger Miskolc

Mennyiség (kg) 987 778 1260

A szárazelemek gyűjtését, gyakran a közoktatási intézmények vállalják fel, és valamely pályázati pénzek megszerzéséhez kötve tudják a lerakási díjakat megfizetni. Ezt gyakran az önkormányzatok finanszírozzák és szervezik. Ismereteink vannak olyan összegyűjtött mennyiségekről, amelyek valamikori akció során, financiális okok miatt maradtak begyűjtő szervezeteknél. Szervezet megnevezése Gyöngyösi Városgondozási Rt. Eger Városgazdálkodási KHT.

Mennyiség (kg) 238 300

Így közel 200 kg található az Észak-magyarországi MÉH Rt. gyöngyösi telephelyén, itt a környezetveszélyeztetést kizáró módon való tárolás megoldott.

63

A Cirkont Rt. valamikor átmeneti tárolóként engedélyezett gyűjtőhelyén 390 t átvett szárazelem veszélyes hulladék található, melynek lerakóban való elhelyezése még nem történt meg. A termelőknél az egyénenként összegyűjtött kis mennyiségek miatt, általában az éves keletkezési mennyiségnél több található, de ez a 100 kg-ot sem igen haladja meg. Megnevezés Akkumulátor Elem Összesen:

B.-A.-Z. megye 234,011 5,324 239,335

Heves megye 75,827 5,195 81,022

Nógrád megye 21,640 0,228 21,868

Régió összesen 331,478 10,747 342,225

2.3.3.4 Elektronikai termékek A területre beszállított, illetve onnan kiszállított hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyiségére nincs adatunk. Valószínűsíthető azonban, hogy a régió hulladékmérlege negatív, az itt keletkező HEEB jelentős mennyisége más régiókban kerül hasznosításra. 2.3.3.5 Kiselejtezett gépjárművek A területre beszállított, illetve onnan kiszállított kiselejtezett gépjárműmennyiségre nincs adatunk. 2.3.3.6 Egészségügyi hulladékok A régióban keletkező egészségügyi hulladékok a régión belül ártalmatlanításra kerülnek, beszállított hulladékmennyiségről nincs tudomásunk. 2.3.3.7 Állati eredetű hulladékok Helyszín

SZATEV Rt. Fehérje-feldolgozó üzem

Tevékenységtípus (*) M1R

Kezelt hulladékfajta V 13102 V 13106 V 13107 V 13108 V 13110 V 13111 V 13403 V 13404 V 13108

Kezelt hulladék mennyisége A régión A régión Külföldről belülről kívülről importált 13520 4300 hasznosított hasznosított 700 3147 ártalmatlaní ártalmatlaní tott tott

Terra-Vita Kft. D8 01 6092 41 (Gyöngyös) (*) tevékenységtípus a mód. 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet 6. számú függeléke szerint (**) csak tervezett létesítményeknél (***) csak saját hulladékai kezelését végzi

Létesítmény kapacitása (t/év) 25 000 t

6200

64

2.3.3.8 Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves és Nógrád megye területén a növényvédőszerek és csomagolásuk hasznosításával foglalkozó vállalkozás nincs. A lejárt szavatosságú növnyvédőszerek valamint a növényvédőszerek csomagoló eszközeinek ártalmatlanítási módja jellemzően az égetés. 2001-ben a Borsod-Abaúj Zemplén megye területén két hulladékégető rendelkezik engedéllyel. Az elemzett időszakban összesen 272 381 kg növényvédőszeres hulladékot égettek el. 2.3.3.9 Gumihulladékok A régióban képződő gumihulladékok nagy része a régión kívül kerül ártalmatlanításra, hasznosításra, konkrét adatokkal nem rendelkezünk. Feldolgozói kapacitás hiányában a régióba nem kerül gumihulladék beszállításra. 2.3.3.10 Csomagolási hulladékok Egyes hulladék fajták (meghatározóan üveg és műanyag) begyűjtése a régión kívülről is történik, míg más, csomagolási hulladékok hasznosítása csak a régión kívül megoldott (üveg, papír). A begyűjtött hulladékok forgalmát az alábbi táblázat szemlélteti. Műanyag Papír Üveg Összesen

Beszállított hulladékok (t) 1540 1950 3791 7281

Kiszállított hulladékok (t) 7243 4943 12186

2.3.3.11 Biomassza hulladékai Nincs számottevő ki- és beszállított hulladékmennyiség. 2.4.

A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusaira és mennyiségére, a hasznosítási arányokra, külön kiemelve a veszélyes hulladékra és a csomagolási hulladékokra vonatkozó adatokat

A Régióban keletkező hulladékok megoszlása kezelési módok szerint

B.A.Z Heves Nógrád Összes

Hasznosítás (t/év % 73 342,416 39,3 11 774,060 20,6 3 670,713 47,5 88 787,189 35,3

Égetés t/év 6 872,787 186,913 n. a. 7 059,700

% 3,7 0,3 0,0 2,8

Lerakás t/év % 5 568,852 2,9 13 624,727 23,9 26,395 0,3 19 219,974 7,6

Nem kezelt t/év 100 797,229 31 452,943 4 033,940 136 284,113

% 54,0 55,1 52,2 54,2

Hulladék mennyiség t/év 186 581,284 57 038,643 7 731,049 251 350,976

65

A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása (régió összesen t/év) Hulladék ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok települési szilárd hulladékok települési folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok ÖSSZESÍTÉS * Anyagában történő hasznosítás

Hasznosítás* Égetés et/év % et/év % 552 16,9 7 0,2

Lerakás Nem kezelt et/év % et/év % 2.705 82,9 -

1.013

90

-

-

56

5

56

5

64 56 214

15 30 50

-

-

361 55 129 214

85 30 70 50

75 -

40 -

1.899

7

3.520

131

A hulladék hasznosítás terén rendelkezésre álló adatok alapján a mezőgazdasági hulladékok össz mennyiségükhöz képest meglehetősen nagy hányadot képviselnek, ami némi krtikávak fogadható csak el. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kategóriájában a lerakott hulladékok műszaki védelem nélküli lerakókban kerültek elhelyezésre. Az ok, hogy mégis itt szerepeltetjük az az, hogy a lerakók kialakítása idején a vonatkozó szabályozás a maitól eltérő módon ítélte meg a szükséges műszaki védelem kérdését, így azok nem tekinthetők illegálisnak, hiszen a környezetvédelmi hatóság tudtával kerültek a mai helyszíneken elhelyezésre. (A tendenciákat mellékletként csatolt ábra szemlélteti.) A települési folyékony hulladékok esetében közölt adataink azzal a kiegészítéssel érvényesek, hogy a kategória mintegy 30%-a szennyvíztisztítókba kerül további kezelésre. A megjegyzés azért szükséges, mert ilyen kategóriát a táblázat nem tartalmaz. Összességében azonban itt is le kell szögeznünk, hogy a bizonytalanság – az adatok, ill. a konzekvens, ellenőrzött adatszolgáltatás kontrolljának hiánya -elsősorban a hasznosítás megítélése terén rendkívül nagy.

66

Települési hulladékok: (Számított adat a keletkezett, beáramló és kiáramló hulladékok figyelembevételével 15 %-os hasznosítási aránnyal) Keletkező (tonna) Beáramló (tonna) Kiáramló (tonna) Összesen: (tonna)

425.735 1735 10513 416.957 Ebből hasznosított: (tonna) Ebből lerakott: (tonna)

62.543 354.414

A biológiailag lebomló szerves hulladékokra vonatkozó regionális hulladékmérleg Hulladék típusa

Keletkezés

Beszállítás

Kiszállítás

157 000

-

-

150 000

-

15 000

Települési hulladék biológiailag lebomló része Papírhulladék

Régión belül kezelt ártalmatlanítás hasznosítás 140 000 17 000 135 000

-

Települési folyékony hulladék: Keletkező Em3 Beáramló Em3 Kiáramló Em3 Összesen: Em3

162000 0 0 162000 Ebből szennyvíztisztítóra vezetett: Em3 Egyéb ártalmatlanítás Em3

54000 108000

Szennyvíztisztítási iszap: Keletkező Em3 Beáramló Em3 Kiáramló Em3 Összesen: Em3

102062 0 0 142562 Ebből hasznosított: Em3 Egyéb ártalmatlanítás Em3

66250 76312

Csomagolási hulladékok (t) Felhalmozott Beáramló Begyűjtött Kiáramló összesen

151980 7281 25200 -12186 172275

Kezelésre szállított Lerakott

20295 151980

Összesen:

172225

67

3.

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

3.1.

A területen folyó, hulladékkezelésre előírt alapvető műszaki követelményeket meghatározó jogszabályok száma, megnevezése

A hulladékok kezelésével kapcsolatban az alább felsorolt jogszabályok írnak elő alapvető műszaki követelményeket: -

mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályairól. 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről. 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól.

3.2.

A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások rövid leírása

Az Észak-magyarországi Régió területén nincsenek speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások alapján engedélyezett létesítmények, telephelyek. 4.1.

Az általános kötelezettségektől eltérő, vonatkozó speciális intézkedések leírása

egyes

hulladéktípusokra

Általánosan alkalmazandó jogszabályok A hulladékokra alkalmazható jogszabályok a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv., a mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről és a mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről. Speciális jogszabályok 1. PCB és PCT tartalmú hulladékok 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 2. Hulladékolajok 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 3. Akkumulátorok, elemek

68

9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 4. Elektronikai termékek Az elektronikai hulladékokra külön jogszabály jelenleg még nincs. 5. Kiselejtezett gépjárművek A kiselejtezett gépjármű hulladékokra külön jogszabály jelenleg még nincs. 6. Egészségügyi hulladékok 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 7. Állati eredetű hulladékok 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 8. Növényvédő szer és csomagoló eszközeik A növényvédő szer és növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladékokra külön jogszabály jelenleg még nincs.

5.

A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

5.1.

A hulladékokra vonatkozó kezelési ismertetése hulladék típusok szerint.

tevékenységek

és

jellemzők

5.1.1. A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának a térségi jellemzői, hulladékgyűjtő-szállító körzetekbe bevont települések, az engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezet bemutatása, műszaki-technikai felkészültségének ismertetése, a gyűjtött hulladékot átvevő kezelő megnevezése. Az ipari és gazdálkodói nem veszélyes hulladék kategóriában nem jellemző a gyűjtési körzetek kialakulása. A meglévő ún. körzet kategória az inkább a korábbi hulladékgyűjtő szervezet (MÉH Rt) megyénkénti gyűjtő szervezeteire vezethető vissza. Általánosságban egyrészt a gazdasági kapcsolatok a meghatározóak, másrészt a gyűjtéssel foglalkozó szervezetek országos átvételi jogosítvánnyal rendelkeznek. Ennélfogva a székhely vagy telephely kategória nem igazán tekinthető mérvadónak, hiszen egy adott telephely által begyűjtött hulladék nem ritkán be sem kerül fizikailag a telephelyre, hanem úgymond „menetközben” kerül értékesítésre ill. más szervezet részére átadásra. Az engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezetek műszaki-technikai felkészültsége tekintettel az egyre szigorodó előírásokra, és engedélyezési gyakorlatra - általánosságban kielégítőnek mondható. A kezelés ezen csoportja az esetek meghatározó hányadában nem igényel speciális krtitériumokat.

69

Ipari és egyéb nem veszélyes hulladék begyűjtő szervezetek A begyűjtő megnevezése

A begyűjtő telephelye

B.-A.-Z. megye Koalfém Rt Avermann-Holvex Kft

Miskolc Miskolc

Wiks Kft Észak-Vas Kft

Miskolc Miskolc

RWE Umwelt Mc Kft

Miskolc

Ereco Rt

Miskolc

É-Mo-i MÉH Rt

B-A-Z megye

H-Intermetal Kft

Miskolc

É-D Vascentrum KFT Antal-Vas Kft Heves megye Romantik 2000 Bt. Széleskő Bt. Szántófém Kft. MetCom Kft. Block-Metál Kft. Buntmetall Kft. Kovács György Metalloglobus Kft.

Miskolc Miskolc Hatvan Petőfibánya Lőrinci Apc Heves Pély Heves Tarnaszent-miklós

Hulladékfajta*

170405 150101 150102 150107 160117 160117 160118 170904 200140 200101 200139 120101 160106 160117 160118 150101 160119 170405 120101 160117 120104 170402 150101 70213 200136 02,15,12,16,1 719,20 160117 160117 17 15,17,20 12,16,17 12,17 17 12 17 12,17

Begyűjtött hulladékmennyiség (t) régión régión belülről kívülről 25460 1032 75 706 70 25200 102800 1161 683 40 343 500 13857 507 787 295 13618 4503 5930 531 252 3478 98 80

520 196 48 3 791 20 087 1 -

-

-

13000 800

6 000 -

40 144 458 7800 50 15 795 3

1467 63 0 155

70

A begyűjtő megnevezése

Heves megye Fema Fém Kft. Heves-Fém Kft. PEVIK Közüzemi és Szolg. Kft. Plan Kg Kft

A begyűjtő telephelye

Hulladékfajta*

Hevesveze-kény Heves

11,12,17 15,17

246 n.a.

20 n.a.

Pétervására

17, 20

6200

-

Eger

160117 120101 160118 160106 150104 150102 150101 150103 190801 200101 210102 211139 170405 120101 160117 120104 170402 150101 70213 200136

4000 2800 240 2000 31 17 2700 142 726 460 20 12 6082 700 1450 149 73 861 22 40

-

Mohora Rétság

150104 120101 160117 120104 170402 150101 160119 200136 17 12,17

1574 301 6234 106 2 834 16 5 50 80

-

Pásztó

12,16,17

50

-

17

616

-

Terra Vita Kft Városgondozási Rt

Eger Eger

Észak-Mo-i MÉH Rt

Heves megye

Nógrád megye É-Mo-i MÉH Rt

Nógrád megye

Olah és Lakatos Kft. Silver+Metál K.Sz.Kft. Pásztói Lakatos és Szerelőipari Szöv. Keripszol Bt.

Balassagyarmat

Begyűjtött hulladékmennyiség (t) régión régión belülről kívülről

71

Kommunális hulladék begyűjtő és kezelő szervezetek Tevékenységet végző Közszolgáltatási terület szervezet RWE Umwelt Miskolc Miskolc Mezőnagymihály Sajószöged Kft.. Szirmabesenyő Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Aszaló Borsodszirák Bükkszentkerszt Hernádnémeti Kistokaj Oszlár Répáshuta Sajóörös SajópálfalaSajópetriSajósenye Tiszapalkonya Alsózsolca Boldva Bükkábrány Felsőzsolca Gelej Hejőbába Hejőkürt Hejőpapi Igrici ZHK Kft. Bodrogkeresztúr Baskó Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Erdőbénye Csobaj Hercegkút Kenézlő Mád Makkoshotyka Olaszliszka Prügy Rakamaz Sárazsadány Sárospatak Sima Szegi Szegilong Taktabáj Taktakenéz Taktaszada Tállya Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod Baskó ÉHG ÉszakKazincbarcika Berente Kurityán Alacska Magyarországi Vadna Trizs Szuhakálló Szendrőlád Ragály Hulladékgazdálkodási Múcsony Rudolftelep Sajókaza Izsófalva Rt. Ormosbánya Zubogy Meszes Imola Dövény Sajószentpéter Felsőnyárád Jákfalva Felsőkelecsény Zádorfalva Alsószuha Aggtelek Felsőtelekes Szuhafő Farkaslyuk Jósvafő Abod Balajt Ládbesenyő Edelény Teresztenye CIRKONT Rt. AlsódobszaAlsóvadász Arnót Berzék Bőcs Gesztely Hernádkak Kondó Mályi Miskolc* Muhi Nagycsécs Nyékládháza Onga Ónod Sajóbábony Sajóecseg Sajókápolna Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajóvámos Sóstófalva Szikszó Újcsanálos Varbó KOMPLEX Kft Encs Abaújalpár, Abaújkér Abaújszántó Csobád Fancsal Forró Garadna Hernádbüd Ináncs Méra Novajidrány Szalaszend Kéked Vilmány Gönc TelepülésGönc Göncruszka Abaújvár Pányok Zsujta üzemeltetési Kht. CSER Komkra Kft. Viszló Rakaca Rakacaszend Debréte

Ártalmatlanítás helye Miskolc Bogáncs úti hulladéklerakó

Bodrogkeresztúr Führer bánya hulladéklerakó

Sajókaza Határvölgyi hulladéklerakó

Sajókaza Határvölgyi hulladéklerakó

Encsi hulladéklerakó

Gönci hulladéklerakó Tornaszentjakabi hulladéklerakó

72

Tevékenységet végző szervezet Bódvaszilas Önkormányzata Tiszalúci Községüzemeltetési és Szolgáltató KHT Zemplén-Kom kft.

Közszolgáltatási terület Becskeháza Bódvalenke Hídvégardó Tornaszentjakab (időnként) Girincs Kiscsécs sajóhídvég Kesznyéten Tiszalúc

Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Felsődobsza Golop Halmaj Hernádkércs Hernádszentandrás Kiskinizs Megyaszó Monok Nagykinizs Rátka Szentistvánbaksa T CONTRACTOR Tiszaújváros Kft. Nemesbikk állítólag átment az RWE-hez Városgazdálkodási Kft. Bogács Szentistván Mezőkövesd

Ártalmatlanítás helye Hídvégardói hulladéklerakó Tiszalúci hulladéklerakó Tiszalúci hulladéklerakó

Tiszaújvárosi hulladéklerakó Mezőkövesdi hulladéklerakó Városgondozás Eger Eger Bükkszenterzsébet Bükkszék Fedémes Egri hulladéklerakó Kft. Szentdomonkos Tarnalelesz PEVIK Közüzemi és Pétervására Erdőkövesd Váraszó Ivád Pétervásárai, Siroki Szolgáltató Kft. Kisfüzes Sirok Terpes Egercsehi Szúcs hulladéklerakók Mátranovák Mátraterenye Nemti Dorogháza Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyössolymos Gyöngyösi Városgazdálkodási Rt. Gyöngyösoroszi Gyöngyöstarján hulladéklerakó Mátrafüred Mátraszentimre és vonzáskörzete Hort KÖZSZOLG 2002 Kft. Bélapátfalva Monosbél Mikófalva Bekölce Bélapátfalvai Balaton Bükkszentmárton Szilvásvárad hulladéklerakó Nagyvisnyó Városgazdálkodási és Salgótarján Etes Karancsalja Salgótarján Üzemeltetési Kft. Karancsberény Kazár Kisbárkány Kotyházai térségi Kishartyán Lucfalva Mátraháza Mátraszele lerakó NagybárkányNagykeresztúr Sámsonháza Sóshartyán Vizslás Litke Ipolytarnóc Nógrádszakál Cered Istenmezeje Szilaspogony Zabar Városgazdálkodási és Salgótarján Etes Karancsalja Salgótarján Üzemeltetési Kft. Karancsberény Kazár Kisbárkány Gyurtyánosi Kishartyán Lucfalva Mátraháza Mátraszele hulladéklerakó NagybárkányNagykeresztúr Sámsonháza Sóshartyán Vizslás Recmann Recycling Szécsény Endrefalva Ludányhalászi Szécsényi Hungária Kft. Magyargéc Nagylóc Nógrádsipek hulladéklerakó Nógrádszakál Piliny Rimóc Ságújfalu Szécsényfelfalu Varsány Szabó Gyula e.v. Romhány Kétbodony Kisecset Szente Romhány Szátok Tereske hulladéklerakó

73

Tevékenységet végző Közszolgáltatási terület szervezet Tárnics Kft Nógrádmarcal Balassagyarmat Becske Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Érsekvadkert Herencsény Hugyag Iliny Őrhalom Magyarnándor Mohora Patvarc Szanda Szandaváralja Szente Szügy Terény Szuha Kft Jobbágyi Alsótold Csécse Egyházasdengeleg Felsőtold Garáb Mátraszőlős Héhalom Szarvasgede Heréd Hollókő Kutasó Kisbánya Nagykökényes Palota Szurdokpüspöki Tar Hatvan Lőrinci Tárnics Kft Balassagyarmat Őrhalom Iliny Csotár Szanda Városüzemeltetési KHT

Bátonyterenye Mátramindszent Mátraverebély Szuha-Mátraalmás Dorogháza

NA & PA Kft

Drégelypalánk Ipolyvece Hont

Felszámolva

Ártalmatlanítás helye Nógrádmarcali hulladéklerakó

Jobbágyi hulladéklerakó

Balassagyarmat Kővári Hulladéklerakó Bátonyterenye Gyulaaknai hulladéklerakó Ceredi hulladéklerakó Drégelypalánki hulladéklerakó Litkei hulladéklerakó

A régiókat, kisrégiókat ellátó hulladékkezelők, gyűjtők-begyűjtők műszaki felkészültsége általánosságban megfelelő. Rendelkeznek olyan begyűjtő,- szállító járművekkel, amelyek kiporzásmentesek, viszont nem mindegyik szolgáltató rendelkezik tömörítős gépjárművel. A hulladéklerakókat kezelő szervezetek közül viszont a többség nem rendelkezik megfelelő műszaki feltételekkel a depónia kezelésre. PCB- és PCT-tartalmú hulladékok Régiónkban PCB tartalmú hulladékok kezelésére az ECOMISSIO KFT. rendelkezik feljogosítással. Hulladékolajok A termelők, gazdálkodó szervezetek közül néhányan hasznosítják (engedéllyel) a saját tevékenységük során keletkező fáradt olajat. Egri Téglagyár KFT. (Eger) Perlit-92 KFT. (Pálháza) Ózdi Hengermű Ipari és Kereskedelmi KFT. (Ózd, Gyár u.) Rögzítéstechnika Ipari és Kereskedelmi KFT. (Alsózsolca) EGUT Egri Útépítő Rt. (Eger, Deák F. u.) Ózdi Acél-Transz Fuvarozási és Szállítmányozó KFT.(Törzsgyár) AICHER Beton Építőanyag és Ipari Kőzet KFT. (Ózd-Center) Csavar- és Húzottáru Rt. (Alsózsolca) Mályi Tégla Építőanyagipari és Kereskedelmi KFT.

3500 kg/év 5000 kg/év 12000 kg/év 800 kg/év 5000 l/év 1000 kg/év 3000 kg/év 7200 kg/év 10000 kg/év

74

COLAS-Északkő Bányászati KFT. (Tarcal) ENGA KFT. (Méra) Mátrai Erőmű Rt. Bükkábrányi Bánya

15000 kg/év 1500 kg/év 12000 t/év

Egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás: Fáradt olaj átvételére - hasznosítására feljogosított szervezetek: MOL Rt. TKD Logisztika Füzesabony Bázis-telep Tállya Aszfalt Magas-Mély Útépítő KFT. Mátra Haider Dózer KFT. (Visonta) Hungarian Oil Recycling Rt. (Budapest) [tervezett, a létesítmény nem valósult még meg]

1000 t/év 6000 kg/év 150 t/év 14000 t/év

Ártalmatlanítók (veszélyes hulladék égetők) Megnevezés, telephely ÉMK K.F.T. Sajóbábony, Gyártelep SB 450A tip. égetőberendezés ECOMISSIÓ K.F.T. Tiszaújváros, TVK Ipartelep Miskolci Városi Közlekedési RT Miskolc, Szondi Gy. u. 1. ENERGOSPAR 1 és PIROTHERM CV-1 tip: égetőberendezés

Kapacitás (t/év) 5.200

Kihasználtság 90

7.000 380

70 90

Kapacitás (t/év) 800

Kihasználtság 20

Hasznosítók Megnevezés, telephely Három Kör Delta K.F.T. Miskolc, Május 1. telep Fáradtolaj hasznosítása építőipari formaleválasztó gyártására

Megjegyzés: A Három Kör Delta K.F.T. tényleges hasznosítási kapacitását az építőipari formaleválasztó értékesítésének függvényében tudja kihasználni, amely jellemzően 100t/év körül mozog. Égetők esetében a teljes égetési kapacitást szerepeltettük. Figyelembe véve az egyéb hulladékok által lekötött kapacitást és a szabad kapacitást, az égetők hulladékolajok ártalmatlanítására vonatkozóan rendelkezésre álló együttes kapacitása kb. 3000t volt 2001ben.

75

Akkumulátorok, elemek Akkumulátorok Magyarországon jelenleg üzemi méretű hulladék akkumulátor kezelés nem történik. A begyűjtött hulladék akkumulátor exportra kerül. Területünkön a hulladék akkumulátor export rendszergazdája az É-magyarországi MÉH Rt. (Miskolc). A MÉH Rt saját átvevő telepein kívül szervezi a valamikori eladott, vagy bérbe kiadott átvevő telepein üzemelő vállalkozások által begyűjtött akkumulátor hulladék exportját is. Begyűjtést végző szervezetek: É-magyarországi MÉH Rt MATÓ '98 Kft RÉVISZ Kft Vas-Fém MÉH Bt Szorgos MÉH Bt Kopándi László vállalkozó Nagy Zoltán vállalkozó


Az ERECO Rt. (Budapest) fémhulladék begyűjtő miskolci telephelye szintén végez hulladék akkumulátor veszélyes hulladék átvételt, a tevékenység végzésére vonatkozó engedélye alapján. Az általa begyűjtött hulladékot közvetlenül exportálja. Néhány veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó szervezet hulladék akkumulátor átvételére is rendelkezik engedéllyel, az általuk begyűjtött hulladékot az exportra feljogosított szervezetnek adják át. Ezek a szervezetek az alábbiak: − − − −

Arcus Center Kft TERRA-VITA Kft Öko-Trans Bt Speciál-Trans Kft

Miskolc Eger Nyékládháza Miskolc

Területünkön a legnagyobb akkumulátor forgalmazó, Rittenbacher Kft (Miskolc). A visszagyűjtött hulladékot a gyártó Perion Rt. részére adta át további kezelésre. A Starter Akkumulátor gyártó Kft (Eger) az általa gyártott akkumulátor forgalmazásakor visszaveszi az elhasznált akkumulátort, és a gyártási selejttel együtt kezelve a Metalloglóbusnak adja át. Tarnaszentmiklóson lúgos akkumulátorok feldolgozását végzik. A kikerülő kadmium veszélyeshulladék-lerakóra, a nikkel exportálásra kerül.

76

Helyszín MetalloglobusKft. Tarnaszentmiklós, Kömlői u.

Kezelt hulladék mennyisége TevékenységKezelt Régión Régión Külföldről típus * hulladékfajta belülről kívülről importált R4 lúgos 4,62 87,81 0 kg (bontás) akkumulátor (13)



Elemek A használt szárazelemek kezelése Magyarországon nem megoldott, az összegyűjtött hulladékot lerakással ártalmatlanítják. A hulladék átvételére és lerakóba történő szállítására több vállalkozó szervezet kapott engedélyt, és az általuk átvett és elszállított mennyiségek az alábbiak 2001. évben: Szervezet megnevezése ÖKO-TRANS BT. Zöld Pont KFT. Special-Trans KFT.

Település Mályi Eger Miskolc


A szárazelemek gyűjtését, gyakran a közoktatási intézmények vállalják fel, és valamely pályázati pénzek megszerzéséhez kötve tudják a lerakási díjakat megfizetni. Ezt gyakran az önkormányzatok finanszírozzák és szervezik. Elektronikai termékek Szállítást és begyűjtést végző szervezetek: – ARCUS CENTER Kft. (Miskolc) – ENERGY-TRADE Kft. (Miskolc) – Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. (Sajóbábony) – Hamzsa Bt. (Miskolc) – Meditrade Bt. (Miskolc) – Mending Kft. (Miskolc) – Öko-Transz Bt. (Mályi) – Realiting Környezetgazdálkodási Kft. (Miskolc) – RWE Umwelt Miskolc Kft. (Miskolc) – Új Depónia Kft. (Miskolc) – Zöld Pont '90 Kft. (Eger) – Zöld Tengely Kft. (Miskolc)

77

Kiselejtezett gépjárművek Autóbontással foglalkozó vállalkozások B.-A.-Z. megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Vállalkozás neve Farkas Imre Begezi Gyula Kék Autóbontó Autótrade KFT. Nagy Sándor Kis József Harangi Ker. KFT. Tóth Lajos „Nyugati” Autóbontó „Derby Autó” BT. Autóbontó Pogácsás László Autó-Földi Bt Autóbontó Bollók János Leskó Zoltán Molnár Miklós TRIXON-B Ker. KFT. Remenyik és Tsa Rt. Black Bontó KFT.

Cím Sajópetri, Deák F. u. 26. Ózd, Kárpáti u. 5. Bekecs, Béke u. 62. Mályi, Akácos u. 24. Bekecs, Honvéd u. 216. Mezőkövesd, Mátyás kir. 237. Nyékládháza, Széchenyi u. 37. Szirmabesenyő, Széchenyi u. 36. Miskolc, Görömbölyi u. 41. Miskolc, Füzes u. 14. Tolcsva, Bajcsy-Zs. u. 3. Tiszatarján, Arany J. u. 38. Mezőkövesd, Dózsa Gy. u. 23. Kazincbarcika, Hadak u. 6. Kazincbarcika, Balassi B. u. 1.. Edelény, Lévay u. 26. Miskolc, Katowice u. 14. Miskolc, Besenyői u. 24.

Autóbontással foglalkozó vállalkozások Heves megye 1. 2.

Vállalkozás neve Bíró Autóbontó Autó Losonci BT.

Cím Eger, Laktanya u. 1. Gyöngyös, Püspöki u. 39.

Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladék égetésével és ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények Helyszín Sajóbábony (Borsodkomm KFT.) Sajóbábony (ÉMK KFT.) Tiszaújváros (ECOMISSIO KFT.) Gyöngyös (Mester KFT.)

Kezelt hulladék mennyisége (tonna) A régión A régión Külföldről belülről kívülről importált 259,596 -

Teljesítmény, kapacitása 500 t/év

92,28

138,42

-

5200 t/év

7,0

327,577

-

7000 t/év

1,74

-

-

1000 t/év

78

Állati eredetű hulladékok Az Észak-magyarországi Régió területén az állati eredetű veszélyes hulladékok begyűjtésére, kezelésére (hasznosítására /feldolgozására/, ártalmatlanítására) engedéllyel csak a SZATEV Rt. (3800 Szikszó, Külterület Pf.: 44.) rendelkezik. A társaság működését döntően és elsősorban a tevékenységére vonatkozó állategészségügyi és humán-egészségügyi járványügyi és higiéniai, valamint környezetvédelmi előírások határozzák meg. Az állati eredetű takarmányok előállításának evidens termelési korlátot szab a felhasználható nyersanyagok mennyisége. A SZATEV Rt. működési területe Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék teljes közigazgatási területe, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász- NagykunSzolnok és Nógrád megyék meghatározott közigazgatási egységei. Az állati eredetű hulladékot nem körjárat szerűen gyűjtik, hanem bejelentések alapján szállítják el, ami azt jelenti, hogy csak a teljesített szolgáltatások díjai terhelik az önkormányzatokat. A hulladékok romlási folyamatának a lassítását eredményezi, hogy bejelentés alapján szinte azonnal elszállításra kerülnek a hulladékok. Az Észak-magyarországi Régió területén működő nagylétszámú sertéstartó telepeink közül jelenleg a NARIVO Kft. muhi sertéstelepe és a Mezőgazdasági Rt. (Prügy) prügyi telepe alkalmazza az állattartó telepen keletkezett állati hullák ártalmatlanítására a hódmezővásárhelyi Protein Kft. hulladékkezelő (főző) berendezését. Az Észak-magyarországi Régió területén a tiszaújvárosi Ecomissió kft. rendelkezik 4000 tonna/év mennyiségben, 02.02 03 EWC kóddal jelzett állati eredetű hulladék (hasznosításra illetőleg értékesítésre alkalmatlan húsliszt) ártalmatlanítására engedéllyel. Állatok takarmányozására nem hasznosítható húsliszt égetéssel történő ártalmatlanítását tervezi területünkön a miskolci székhelyű Borsodkomm Kft. sajóbábonyi telephelyén, a gyöngyösi székhelyű Mester Kft. gyöngyösi telephelyén, valamint cementgyári klinker –kemencében a Holcim Rt. (hejőcsabai telephelyén) Állati eredetű veszélyes hulladék (V 13108 gyomor és béltartalom) komposztálását végzi az egri székhelyű Terra-Vita Kft. Gyöngyösi üzemegységénél. A SZATEV Rt. tervezi állati eredetű hulladékok komposztálással történő kezelését, rendelkezésünkre álló adatok szerint 2003-ban 1950 tonna mennyiségben kísérletként (kérelem elbírálás alatt), amennyiben a kísérleti komposztálás eredményei megfelelőek, úgy 2005-ig mintegy 15000 tonna/év mennyiségig kívánják a kapacitásukat növelni. Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik 2001-ben a Borsod-Abaúj Zemplén megye területén két hulladékégető rendelkezett engedéllyel. Az elemzett időszakban összesen 272 381 kg növényvédőszeres hulladékot égettek el, ezek az alábbiak: − −

ECOMISSIO KFT. (Tiszaújváros) ÉMK KFT. (Sajóbábony)

Gumihulladékok

79

Elsősorban a gyűjtés és újrahasznosítással kapcsolatos támogatási lehetőségek miatt élénk vállalkozói érdeklődés fordult a hulladék gumiabroncsok felé, ugyanakkor az Északmagyarországi Régióban engedéllyel rendelkező begyűjtésre szakosodott vállalkozás jelenleg nem működik. Csomagolási hulladékok Az ipari csomagolási hulladékok szelektív begyűjtésével régiónkban az Észak-magyarországi MÉH Rt., A REMat Kft., az Avermann-Holvex Kft., az ERECO Rt., valamint a PLAN KG Kft. foglalkozik. A háztartási csomagolási hulladék begyűjtői régiónkban az RWE Umwelt Miskolc Kft, az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Kft., a Városgondozási Rt. Gyöngyös valamint a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. Salgótarján foglalkozik. A begyűjtő szervezetek engedéllyel rendelkeznek. Nem foglalkoznak teljes körűen a csomagolási hulladékok begyűjtésével. Begyűjtőhálózatuk a régiót teljes mértékben lefedik. Közös hiányosságuk, hogy fa és textil csomagolási hulladékok begyűjtésével egyik sem foglalkozik. 5.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása. A régióban felhalmozott ipari nem veszélyes hulladékok volumenét az alábbi táblázatban jelenítjük meg (ezer tonna): Hulladék ÖSSZESEN

B-A-Z megye 56 660

Heves megye 72 026

Nógrád megye n.a.

Régió összesen 128 686

A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Nógrád megyére vonatkozó adatokat nem bocsátott felügyelőségünk rendelkezésére. Felhalmozott ipari nem veszélyes hulladékok tulajdonosainak, helyszíneinek, hulladékfajtáinak ill. a hozzájuk tartozó mennyiségeknek részletes bemutatását az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Lerakó azonosítása

Helyszíne

Gyöngyös Város Polg. Mest. Hiv AES Tiszai hőerőmű AES Borsodi Energetikai Kft

Gyöngyös, Sárhegy Tiszapalkonya Kazincbarcika

Mátrai Erőmű Rt

Visonta

DAM Steel Rt

Miskolc

Lerakott hulladék fajta* 170107 170504 100101 100102 100101 100102 100105 100202

Lerakott hulladék mennyiség (t)

Potenciális szabad kapacitás (t)

8 000 8 000 14 000 000 20 000 000

70 000

70 000 000

19 500 000 2 600 000 40 000

26 000

50 000 50 000

80

Lerakó azonosítása

Helyszíne

Eorofém-Halna Kft Aicher Beton Kft (Hétes völgyi salakhányó)* Volt Lemezgyár meddőhányó* Recski Ércbányák Rt*

Miskolc Ózd

Felhagyott meddők*

Rudabánya

Borsodnádasd Recsk

Lerakott hulladék fajta* 100202 100202 110202

Lerakott hulladék mennyiség (t)

Potenciális szabad kapacitás (t)

3 500 000 10 000 000

800 000 5 000 000

200 000 1 910 000 100 000 38 500 000

-

A fentiekben szereplő adatok az alábbi kiegészítésekkel érvényesek: A táblázat első részében szereplő erőművek által megadott tároló kapacitások összhangban vannak a várható működési időtartammal. A táblázat második felében Felügyelőségünk illetékességi területén található kohászati eredetű halnák, valamint az érces meddőhányók kerültek megjelenítése. Státuszuk esetenként ha még nem is teljes körűen tisztázott, de a felhalmozott mennyiségek indokolják e körben való megjelenítést. A felsorolt lerakók sajnálatos közös jellemzője, hogy semminemű műszaki védelemmel nem rendelkeznek. A lerakóknak a hatályos jogszabályok által meghatározott engedélye nincs. Illetékességi területünkön inert hulladék lerakó létesítésére - jelen tervezési fázis lezárásáig dokumentáció nem került benyújtásra. PCB- és PCT-tartalmú hulladékok A 2001. évi alapbejelentés alapján az Észak-magyarországi Régióban 246 751 dm3 PCB/PCT tartalmú olaj található 3453 db berendezésben. A 2002. évről szóló változásjelentések alapján nyilvántartásunkat aktualizáltuk. Ennek megfelelően jelenleg 238 240 dm3 PCB/PCT tartalmú olaj található 3401 db berendezésben. Hulladékolajok Felhalmozott hulladékmennyiségről nincs tudomásunk. Akkumulátorok, elemek Akkumulátorok Nincs fölhalmozott hulladék. Elemek A miskolci székhelyű Cirkont Rt. Besenyői út 16. sz. alatti telephelyén összesen 390 tonna fölhalmozott szárazelem-hulladék található, amely a cégcsoporthoz tartozó Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban megvalósítani kívánt veszélyes hulladék lerakóban kerül elhelyezésre. Elektronikai termékek

81

Nincs fölhalmozott hulladék. Kiselejtezett gépjárművek Nincs fölhalmozott hulladék. Egészségügyi hulladékok Nincs fölhalmozott hulladék. Állati eredetű hulladékok Nincs fölhalmozott hulladék, a régióban keletkező HRM és SRM anyagok a régión kívül kerülnek ártalmatlanításra. Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik Nincs adat. Gumihulladékok Nincs adat. Csomagolási hulladékok A felhalmozott csomagolási hulladékok elhelyezése kommunális hulladéklerakón történik. A kommunális hulladéklerakók részletes ismertetése a terv külön fejezetében történik. Biomassza hulladékai Nincs fölhalmozott hulladék. 5.1.3. A területen folytatott hulladékkezelési /hasznosítási, ártalmatlanítási/ tevékenység ismertetése, jellemzése /válogató, előkészítő és kezelő technológiák üzemeltetőjének, telephelyének megnevezése, technikai berendezéseinek, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása/. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelésére általában két irány jellemző: −

Egyik a kezelés alapjául szolgáló technológia vagy a termelő rendes gazdasági tevékenysége körében végzett alapvetően nem hulladék hasznosítást célzó tevékenységéhez kötődik. Ezen esetekben a technológia vagy alapvetően igényli a hulladékot, mint nyersanyagot (pl. kohászat) vagy a gazdasági kényszer ill. gazdasági célszerűség teremti meg a hasznosítás műszaki feltételeit (pl. salak, pernye hasznosítása cementgyártásban).Ugyanide sorolhatók még a veszélyes hulladék égetők is , amikor is a nem veszélyes hulladékégető kapacitás hiányában a kategóriába tartozó éghető hulladékok egy része a veszélyes hulladékokkal együtt kerül ártalmatlanításra ill. hőhasznosításra.

82

Ebbe a csoportba sorolhatók például: DAM Steel Rt „F.A.”, OAM Kft (Ózd), Ganz Öntöde Kft (Miskolc), Holcim Rt (Miskolc), Kiss István (Miskolc, Ózd), Ecomissio Kft (Tiszaújváros), ÉMK Kft (Sajóbábony), MVK Rt (Miskolc) stb. −

A másik – és ez a kisebb hányad – kifejezetten hulladékhasznosítást célzó technológia kerül megvalósításra (pl. műanyagok feldolgozása). Ebbe a kategóriába sorolhatók például: TVK Remat Kft (Tiszaújváros), Syntumen Kft (Tiszaújváros), Regum Kft (Kazincbarcika), BÉM Rt (Sajókeersztúr), Eurofém Halna Kft (miskolc), Aicher Beton Kft (Ózd), Terra Vita Kft (Eger), Horváth Lajos (Csány), stb.

A tervezés kapcsán regisztrált hasznosító szervezeteket az alábbi táblázat tartalmazza: Létesítmény neve

B.-A.-Z. megye Holcim Rt. Aba Gumi Kft. RWE Kft. Kiss István

Létesítmény helyszíne

Miskolc Abaújszántó Miskolc Borsodszentgyörgy

Regum kft. Orosz és Társai Bt Papp József TVK Remat Kft Syntumen Kft DAM Steel Rt OAM Kft

Kazincbarcika Múcsony Aszaló Tiszaújváros Tiszaújváros Miskolc Ózd

Ganz Öntöde Kft

Eger

Eurofém-Halna Kft Aicher Beton Kft BÉM RT

Miskolc Ózd Sajókeresztúr

Ecomissio Kft.

Tiszaújváros

ÉMK Kft

Sajóbábony

MVK Rt

Miskolc

Tevékenység EWC kód típus főcsoport

Kezelt hulladék Létesítmény kapacitása mennyisége (t/év) vagy Régión Régión eng. menny. belüli kívüli (t/év)

100102

R5 R5 R5 R5 R3 R12 R3 R3 R4 R4 R4 R4 R4 R4 R5 R5 R3 R4 R4 R1 R1 R1 R1 R1 R1 R1 R1 R1

161104 161106 170106 170107 160103 150102 100202 70213 70213 120102 170405 120101 120102 191001 191001 120201 120201 100202 100210 120102 150101 160119 040222 150101 160119 040222 150101 160119 040222

60000 280 175051 2000

300

370 152 175239 59700 13433 1492 187 160 300000 350000 6000

100 245 3 200 70 130 3750 250 2562

1030 14000 139301 31343 3483 218 120

2000

25 30 -

1000 90 25000 3000 1500 400000 400000

1000 600000 800000 70000

83

Létesítmény neve

B.-A.-Z. megye Colas-Északkő Kft Borsodi Metall Öntöde Kft.


Tállya Miskolc

Tevékenység EWC kód típus főcsoport

Kezelt hulladék Létesítmény kapacitása mennyisége (t/év) vagy Régión Régión eng. menny. belüli kívüli (t/év)

R5 R5 R4 R4 R4

170904 170302 120101 170405 191202

10 2600 2400

0301 02 10 12 15 16 17 19 20 020701

110 8000

Heves megye Forest-H Kft. ALU-BLOCK Kft.

Heves Apc

R1 R4

Terra-Vita Kft

Eger

R3 R3 R3 R3 R4

30105 20106 190805 170402

5000 10000

5000 10000 5010

280 8000 10000

490 107 128 8302 230

Horváth Lajos Csány Nógrád megye Karaván COOP Kft. Endrefalva R5 20 2600 Colas-Északkő Nógrádkö-vesd R3, R5, R12, 17 15000 Bányászati Kft R13 Marianna és Társa Piliny R5 20 500 Kft. Salgótarjáni VGÜ Salgótarján R3 20 1800 Kft. Gazsi és Társa Bt. Szécsény R5 20 250 Bartex-I Bt. Varsány R5 20 100 Megjegyzés: Ahol a kezelt hulladékok mennyisége oszlopban adat nem szerepel, az arra utal, hogy a vonatkoztatási időszakban még nem működik a jelenleg meglévő hasznosítási kapacitás

500 2600 15000 500 1800 250 100

A jelenleg rendelkezésre álló begyűjtésre vonatkozó információk alapján kapacitások és a kezelési igények vonatkozásában az alábbi megfontolások tehetők: −

− −

−

Az ún. vas-fémek hulladékok tekintetében a kapacitás meghaladja a jelenleg rendelkezésre álló hulladék mennyiséget. A kohászati üzemek többnyire behozatalra szorulnak. A hulladék-vas kereskedelmére egyébként jellemző, hogy még a feldolgozó behozatalra szorul, addig a kereskedelemben növekvő kivitel (export ) jelenik meg.(A kohászat helyzetének megítélése azért is rendkívül nehéz, hiszen ez az iparág rendkívül hányatott „életpályát” fut be, hiszen egymást érik a tulajdonosváltások és a felszámolási eljárások.) Nagyobb volumenű szinesfém kohászat a régióban nem alakult ki, ilyen jellegű kapacitás hiány nem érzékelhető. A műanyag ipar területén a Syntumen Kft kapacitása jelenleg sem kihasznált (a bázisként meghatározott időszakban még csak kísérleti gyártás folyt). A szűk keresztmetszet jelenleg a termékstruktúra értékesítése ill. a műanyag hulladék mellett alkalmazott egyéb komponensek hiányára vezethető vissza. A Remat Kft pedig napjainkban hajt végre 25%-os kapacitás bővítést a hulladék feldolgozás válogató-mosó vonalán. A kapacitást meghatározó keresztmetszetet itt is megfelelő minőségű (anyagi minőségű és mechanikai szennyeződésektől mentes ill. mentesített) alapanyag biztosítása jelenti. Ennek bővítését szolgálja a jelenlegi beruházás.

84

−

−

Az üveg és a textil és papír hulladék feldolgozás a régióban nem történik. Az üveg tekintetében sok esetben jelent problémát az átvevő szervezet hiánya. A textilhulladékok tekintetében alkalmazott jelenlegi gyakorlat – égetés vagy lerakás kommunális hulladéklerakón – a hulladék gazdálkodási stratégia szempontjából mindenképpen felülvizsgálatra szorul. A folyamatos átvétel biztosítását ill. az átvételt elősegítő előkezelés jellegű feldolgozás kialakítását – mindkét hulladék típus esetében szükségszerűnek ítéljük. Hulladék gazdálkodási szempontból azonban a legnagyobb hangsúlyt a felhalmozott hulladékok – erűműi pernye, kohászati salakok, bányameddők stb. feldolgozhatóságának feltérképezésére, kutatására valamint a hasznosítás célú felhasználás közgazdasági feltételeinek megteremtésére kell helyezni.

85

Hasznosítási eljárások a hasznosítást szolgáló előkezeléssel együtt Meglévő veszélyes hulladék hasznosító létesítmények Létesítmény megnevezése Magyar Aszfaltgyártó Kft. (Budapest) Strabag Építő Kft. Miskolci Területi Igazgatóság Enga Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (Encs)





Nyékládháza, Vágóhíd u. 3.

M1R

17

1000

0

6000

6000

Miskolc, Besenyői út 26.

M1R

17

0

0

15500

15500

Encs, Bajcsy-Zs. u. 2.

M1R

13

0,938

0

1

2

M1R

8

0,2

0

0,5

0,5

M1R

13

2,795

0

5

5

M1R

13

3,59

0

5

5

R9

13

0,7

0

800

800

M1R

13

1,7

0

3

3

M1R

13

0,5

0

6

6

Miskolc, Szeles u. 25. sz. EGUT Egri Útépítő Rt. Eger, (Eger) Deák Ferenc u. 49. sz. PERLIT-92 Bányászati és Pálháza, Feldolgozó Kft. (Pálháza) Ipartelep u. 22-24. Három Kör Delta Kft. Miskolc, (Miskolc) Május 1. Telep AICHER BETON Ózd-Center, Építőanyag és Ipari Kőzet Centeri u.3. Kft. (Ózd) Tállya Aszfalt MagasTállya, Mély Útépítő Kft. Aszfalt u. 1. Wondex Kft. (Miskolc)


86

Létesítmény megnevezése Csavar és Húzottáru Rt. (Alsózsolca) MÁLYI TÉGLA Építőanyagipari és Kereskedelmi Kft. (Mályi) Egri Téglagyár Kft. (Eger) ÉHG Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. (Kazincbarcika) Isla 2000 Bt. (Miskolc) H-INTERMETÁL (Budapest)






Alsózsolca, Gyár u. 3.

M1R

13

3

0

7

7

Mályi, Fő u.

M'R

13

6,7

0

10

10

Eger, Homok út 2.

M1R

13

0,2

0

4

4

R3

01, 03, 05, 12,13, 15, 16, 17, 19, 20

4266

0

10000

10000

M1R

17

18

0

400

400

R4

15, 16, 17

0

0

10000

10000

2235

70

1950

2500

Sajókaza, Határvölgy Miskolc, Fonoda u. 2. sz. Miskolc, Kerpely A. u.

Terra-Vita Kft. (Eger)

Eger, Kistállyai út

M1R

01, 03, 05, 12, 13, 15, 16, 17, 19, 20


Eger, Kistállyai út

M1R

02

5,3

0

1000

1000


Gyöngyös, Karácsondi út

M1R

01, 03, 05, 12, 13, 15, 16, 17, 19, 20

448

119

1000

1200

87

Létesítmény megnevezése Terra-Vita Kft. (Eger) BorsodchemRt. (Kazincbarcika) Special-Transz Kft. (Miskolc) Kristály 99 Kft. (Debrecen) Intakt-Coop Narivó Kft. (Muhi) Mezőgazdasági Rt. (Prügy) Miskolci Városgazda Kft. (Miskolc) SZATEV Rt. (Szikszó) Finomhengermű Munkás Kft. (Ózd)






Gyöngyös, Karácsondi út

M1R

02

6092

41

6200

6200

Kazincbarcika

M1R

06

170

0

200

250

Miskolc, Hernád u. 22.

M1R

10

25

0

30

30

Sajókeresztúr

R4

10

40

0

300

1000

Felsőnyárád, bányatelep

M1R

16

78,3

0

1800

3000

Muhi

M1R

02

114

0

200

200

Prügy

M1R

02

10

0

150

150

Miskolc, Vadaspark

M1R

02

12

0

20

30

M1R

02

13520

4300

25000

25000

Szikszó

Ózd, R9 13 1 0 1 2 Gyár u. 2. Tarnaszentmiklós, Metalloglobus KFT. R4 160602* 4,62 87,81 300 500 Kömlői u. 52-60. *Tevékenység típus a 102/1996. Kormányrendelet 6. Függelékében szereplő definíció szerint **A hulladékok jegyzékéről szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti főcsoportok alapján

88

Tervezett veszélyes hulladék hasznosító létesítmények Létesítmény megnevezése MEUH Kft. BÉM Rt. REGUM Kft. SZATEV RT. B.A.Z. megyei Közútkezelő Kht. Special-Transz Kft.


Tevékenység típus*

Ózd-Farkaslyuk SajókeresztúrIpartelep Kazincbarcika Szikszó

R4, R5 R4 M1R D801

Kezelendő Létesítmény hulladékkapacitása (t/év) fajta** 20 1800 06, 10, 12, 13, 40000 19, 16 8000 02 1950

Miskolc

M1R

17

5000

Miskolc

R4

15, 16

1000


Meglévő energiahasznosító égetők

Létesítmény megnevezése

Tiszaújváros

Kezelt Létesítmény kapacitása Kezelt hulladékmennyiség (t/év) Tevékenység (t) hulladéktípus* fajta** régión régión [t/év] [t/h] belülről kívülről D1002 01–20 1751,48 2627,23 5200 0,65 D1002 01–20 3299,4 2199,6 8250 0,95 03–05, D1002 08, 260 0 380 0,80 12–17 D1002 1764 0 3100 0,95

Sajóbábony

D1002


ÉMK Kft. Ecomissio Kft.

Sajóbábony Tiszaújváros

Miskolc Város Közlekedési Rt.

Miskolc

MOL Rt. Sajóbábonyi Ipari Park Kft.

18

259,59

0

500

0,25

02, 06–08, MESTER Kft. Gyöngyös D1002 13,80 0 1000 0,09–0,12 13, 15, 16, 18–20 *Tevékenység típus a 102/1996. Kormányrendelet 6. Függelékében szereplő definíció szerint **A hulladékok jegyzékéről szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti főcsoportok alapján

Tervezett energiahasznosító égető Létesítmény megnevezése


Vesz. hull. égető

Rudabánya

Kezelen Tevékenysé Tervezés dő g típus* szakasza hulladék -fajta** eng. D1002 01–20 kiadva

Létesítmény kapacitása (t/év) [t/év]

[t/h]

40000


89

Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása lerakással Meglévő lerakók Lerakó megnevezése ÉHG Rt. (Kazincbarcika)

Helyszíne

Lerakott hulladék fajta*

Sajókaza, Határ-völgy Szuhogy, külterület 06/13 hrsz.

01, 04, 05, 06, 07, 08, 10, 11, 12, 15, 16, 17, 19, 20 01, 02, 03, 04, 05, 06, 07, 09, 10, 11, 12, 13, 15, 16, 17, 18, 19, 20

Borsodchem Rt. (Kazincbarcika)

Berente

05, 06, 07, 14, 19,

ÉMK Kft. (Sajóbábony)

Sajóbábony Gyártelep, 024/12 hrsz.

égetési salak lerakó 19

Hungaropec Rt. (Budapest)

Lerakott hulladék (t) Szabad EngedélyeA régión A régión kapacitás zett kapa(m3) citás (m3) belülről kívülről 4000

4000

67000

100000

1000

0

38000

40000

17340

0

44000

220000

692

0

6808

7500

ÉMK Kft. Sajóbábony iszaplerakó 4685 0 7200 (Sajóbábony) Parádkristály Baláta-völgy Manufaktúra Kft. Bodony, 11 10000 0 0 10000 (Parádsasvár) külterület MOL Rt.Tiszai Tiszaújváros, 9 439 0 9600m3 10822m3 Finomító hrsz.:0150/1 Ecomissio Kft. Tiszaújváros 19 0 18000m3 (Tiszaújváros) MB Kőolajkutató Demjén Rt. *A hulladékok jegyzékéről szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti főcsoportok alapján

Tervezett veszélyes hulladék lerakók Lerakó megnevezése

Helyszíne

Tervezés szakasza

Lerakott hulladékfajta *

ÉHG Rt. Részletes 02, 03, 04, 05, 06, Sajókaza, (Kazincbarcika KHT 07, 08, 10, 11, 16, Határvölgy ) elbírálás alatt 17, 19, 20

Tervezett kapacitás Hulladék forrása (t) 100000

országos

*A hulladékok jegyzékéről szóló 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti főcsoportok alapján

A veszélyes hulladék égetőkre és lerakókra vonatkozó részletes információk: Engedélyezett veszélyes hulladék égető berendezések ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi KFT. A sajóbábonyi veszélyes hulladék égető berendezés 1973 óta üzemel. Jelenlegi tulajdonos és üzemeltető 2000. március 16-tól az ÉMK Észak Magyarországi Környezetvédelmi KFT. A veszélyes hulladék égető létesítmény címe, adatai: ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi KFT.

90

3792 Sajóbábony, Gyártelep Pf. 4, hrsz.: 024/10. KSH száma: 11953500-9000-113-05 Berendezés névleges kapacitása: Éves kapacitás: 5200 t/év

650 kg/h

Égetési menü összeállításánál az átlagos halogéntartalom 3 %. Égetési hőmérséklet alacsony halogéntartalomnál: 850-1100 °C, 3 % halogéntartalom felett 1200-1250 °C A szilárd hulladék tartózkodási ideje az égéstérben:4 óra A füstgáz tartózkodási ideje az utóégetőben: 3 sec Az égetési mód a szilárd hulladékra nézve szakaszos, lépcsős tálcás. A HOVAL pirolízis kamra egy lépcsős, az SB 450 kamra három lépcsős. Égetési salak: 300 t/év; Szerves anyag tartalma: 2,5 - 5 % Salak elhelyezési módja: végleges lerakás a KFT. saját lerakójában. A berendezés megfelel a 11/1991. (V. 16.) KTM sz. rendelet előírásainak. Évenkénti mérési kötelezettségének eleget tesz. Az égető kibocsátása 1997 óta határérték alatti. Hőhasznosítás: épület fűtése, melegvíz előállítás. Az égető berendezés kapacitáskihasználtsága: 1999. évben: 2000. évben: 2001. évben: 2002. évben:

96,30 % 87,55 % 84,19 % 88,27 %

A 2008-ig terjedő időtartamra vonatkozó veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos környezetvédelmi fejlesztések, bővítések illetve ezek tervezett időtartama és várható költsége: 1. Hulladék gyűjtő csarnok létesítése Megvalósítás ideje: 2001 - 2002 Várható költség: 50 mFt 2. Veszélyes hulladék égetőhöz kapcsolódó salaklerakó létesítése Megvalósítás ideje: 2001 - 2002 Várható költség: 50 mFt 3. Régi salaklerakó felszámolása Megvalósíts ideje: 2004 - 2006 Várható költség: 40 mFt 4. Gáz bevezetése és gázégő beépítése az égetőhöz Megvalósítás ideje: 2002 - 2003 Varható költség: 15 mFt

91

5. Veszélyes hulladék égető kapacitás bővítése 900 kg/órára Megvalósítás ideje: 2002 - 2004 Várható költség: 15 mFt 6. Szennyvíz iszap lerakó rekultiváció Megvalósítás ideje: 2002 - 2008 Várható költség: 25 mFt/év 7. Szennyvíz iszap elhelyezés megoldása (iszapsűrítés, szárítás) Megvalósítás ideje: 2003 - 2004 Várható költség: 35 mFt 8. Veszélyes hulladék égető hulladék hő hasznosítás Megvalósítás ideje: 2003 - 2004 Várható költség: 15 mFt 9. Veszélyes hulladék égető folyamatos karbantartása, műszaki színvonalának emelése Megvalósítás ideje: 2002 - 2008 Varható költség: 25 mFt/év A felsorolt fejlesztési elképzelések tervezett megvalósítási időpontjai az ÉMK Kft középtávú programja, mely megvalósítása nagymértékben függ a piaci helyzettől és a cég anyagi lehetőségeitől. A várható költség a jelenlegi árszinten lett kalkulálva. ECOMISSIO Kereskedelmi és Szolgáltató KFT. A veszélyes hulladék égető létesítmény címe, adatai: ECOMISSIO Kereskedelmi és Szolgáltató KFT. 3581 TVK Ipartelep, hrsz.: Tiszaújváros 2096/1. KSH száma: 11388885-9022-113-05 Berendezés névleges kapacitása: 950 kg/h Éves kapacitása: kb. 8230 t/év A Hulladékmenü összeállításánál a hulladék összhalogén-tartalma max. 3 %. Égetési hőmérséklet- a hulladékmenü függvényében -: Hulladék tartózkodási ideje az égéstérben: 1-4 óra A füstgáz tartózkodási ideje az utóégető kamrában: 4 s Tűztér és utóégető üzem hőmérséklete: Forgódobos csőkemence reteszelési hőfok alsó 800 °C felső 960 °C Utóégető reteszelési hőfok

minimum 1150 °C

Égetési mód forgódobos kemence utóégető kamrával. Hőhasznosítás történik

850-1350 °C,

92

a kitermelt gőz 16 bar-os, 250 °C-os, hőtartalma 3 GJ/t, a gőztermelés névleges kapacitása: 6,8 t/h, a kazánrendszer tervezett teljesítménye: 5500 kW Az égetési maradékok mennyiségei: salak: 385 t/év, (szervesanyag tartalma 3 m/m % alatt van) egyéb maradékanyagok: 65 t/év Salak és gáztisztítási maradék anyagok szabályos elhelyezése az üzemeltetésében lévő salak és pernye lerakóban történik, mely a TVK területén van. A berendezés megfelel a 11/1991. (V. 16.) KTM sz. rendelet előírásainak. Évenkénti mérési kötelezettségének eleget tesz. Az égető berendezés kapacitáskihasználtsága: 1999. évben: 51,50 % 2000. évben: 70,05 % 2001. évben: 77,00 % 2002. évben: 93,00 % Az Ecomissio Kft. működési területén 2008-ig az alábbi, részben a várhatóan szigorodó környezetvédelmi jogszabályok által is megkövetelt fejlesztések várhatók. 1. A várhalóan szigorodó emissziós kibocsátási és mérési normáknak való megfelelés érdekében elsősorban környezetvédelmi célú fejlesztések válnak szükségessé, így a füstgáztisztító rendszer módosítása, illetve folyamatos emisszió mérő berendezések módosítása. Várható forrásigény: 200 - 500 millió Ft. A társaság saját forrásai ehhez vélhetően nem elegendőek. A beruházások - fejlesztések révén a berendezés kapacitása 1000 kg/h mértékűre növekszik. 2. Hulladéktárolási, előkezelési létesítmények bővítése. Várhaló forrásigény 90-100 millió forint. Ez a fejlesztés elsősorban a szűk kapacitások kiküszöbölésére szolgál, de részben környezetvédelmi szempontokat is (fedett tároló bővítése) magában foglal.

93

Miskolc Város Közlekedési Rt A veszélyes hulladék égető létesítmény címe, adatai: Miskolc Városi Közlekedési Rt. 3527 Miskolc, Szondi Gy. u. 1. KSH száma: 11072315602412405 Éves kapacitás:

max. 380 t/év

Az ártalmatlanítható hulladék halogéntartalma max. 2 %, és a hulladék max. 5 % gumihulladékot tartalmazhat. Pirolitikus hulladékártalmatlanítás történik, - az utóégetőben az égetési hőmérséklet 950 1200 °C A beadagolt hulladékfajták függvényében a hulladék tartózkodási ideje a pirolíziskamrában 10 - 40 óra. (10 órát akkor haladja meg, ha folyamatos fáradtolaj beadagolás is történik) A füstgáz tartózkodási ideje az utóégetőben:2 sec Az égetési mód szakaszos, a keletkező hőmennyiség hasznosításra kerül (melegvíz előállítás). Összteljesítmény: 600 kW. Az égetési maradék mennyisége 1,5 t/év. Salak szervesanyag tartalma nem haladja meg a 2,5 %-ot. Elhelyezése: engedéllyel rendelkező belföldi átvevőnek adja át. A berendezések megfelelnek a 11/1991. (V. 16.) KTM sz. rendelet előírásainak. Évenkénti mérési kötelezettségének eleget tesz. Az égető berendezés kapacitáskihasználtsága: 1999. évben: 86 % 2000. évben: 88 % 2001. évben: 95 % 2002. évben: 98 % MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Tiszai Finomító A MOL Rt. Tiszai Finomító Tiszaújváros a saját tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására, hasznosítására alkalmas égető berendezéssel rendelkezik, amelyben a szabad kapacitás kihasználására más szervezeteknél keletkező veszélyes hulladékot is tud égetni. Az égető rekonstrukciója után a levegős kibocsátási határérték betartására a beadagolható anyagmennyiség kimérésre került, és újabb 3 évre a TIFO az átvételi és kezelési (égetéssel történő ártalmatlanítás) engedélyét megkapta.

94

A veszélyes hulladék égető létesítmény címe, adatai: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Tiszai Finomító 3581 Tiszaújváros PF. 27 KSH száma: 106257902320-114-05 Berendezés névleges kapacitása: 950 kg/h Éves kapacitása: kb. 3100 t/év Az égetési hőmérséklet 850 °C feletti. A füstgáz tartózkodási ideje az utóégetőben:2 sec Az égetési mód forgódobos égetőtér hulladék és támasztó égőkkel, háromhuzamú utóégető póttüzeléssel. Hőhasznosító kazán: 4 t/h (12 GJ/h) gőztermelő kapacitású Égetési maradékanyagok salak: max. 800 t/év füstgázmosói iszap: max. 80 t/év A maradékanyagok elhelyezése, engedélyezett helyi lerakóban történik. A maradék anyagok elégetlen szerves anyag tartalma nem éri el a 3 %-ot. A füstgázmosóból és a keretes szűrőprésről lebocsátott szennyvizet a vízjogi engedéllyel rendelkező háromlépcsős finomítói szennyvíztisztítón és az utótisztító tavakon kezelik. A hulladékégető berendezésről kibocsátott szennyvíz a befogadóra előírt kibocsátási határértékek túllépését nem okozza. Évenkénti mérési kötelezettségének eleget tesz. A berendezés megfelel a 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet előírásainak. Az égető berendezés kapacitáskihasználtsága: 1999. évben: 2000. évben: 2001. évben: 2002. évben:

74,42 % 86,54 % 99 % 88 %

BORSODKOMM KFT. Kistérségi egészségügyi hulladék égető berendezés A veszélyes hulladék égető létesítmény címe, adatai: BORSODKOMM B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Kommunális KFT. 3527 Miskolc, Vologda u. 3. Telephely: Sajóbábony Ipari park 024/96 hrsz. KSH száma: 11071008-2-05

95

A PYROMED HNT-250 típusú berendezés névleges kapacitása: 250 kg/h Éves kapacitás: 500 t/év Az égethető veszélyes hulladékok halogéntartalma max. 3 %. Az égetőbe szállított hulladékot az adagolómű tárolóterébe ürítik. A zsiliprendszerű adagolóművön keresztül jut a hulladékadag a pirolíziskamrába. A pirolíziskamra előfűtését gázégő végzi, hőmérsékletét elektronikusan vezérlik, a befúvatott levegő mennyiségének szabályozásával, illetve vízbeporlasztásos tűztérhűtéssel 500-850°C tartományban. A kazánból távozó pirolízisgázokat a termoreaktoron, max. 1200°C hőmérsékleten kiégetik. A kazánból távozó füstgázok tisztítását szennyvíz visszakeringtetéssel dolgozó nedves rendszerű füstgáztisztító-rendszerrel valósítják meg, mely a következő főbb részegységekből áll: befecskendező hűtő - zsákos porleválasztó ellenáramú töltetes abszorber előkapcsolt kvencsellő egységgel - cseppleválasztó radiálventillátor vezérlőszekrény szorbalit siló és NaOH adagolótartály. Az égető berendezés kapacitáskihasználtsága: 2001. évben: 70 - 80 % 2002. évben: 70 - 80 % A HUNGAROPEC Ipari Hulladékkezelő Rt. A HUNGAROPEC Ipari Hulladékkezelő Rt. (1036 Budapest, Hegedűs Gy. u. 12. II/12.a) környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik külterületén regionális veszélyes hulladékégető létesítéséhez. A hulladékégető építését még nem kezdték meg. A tervezett létesítmény jellemzői: Az égetőmű 40.000 t/év kapacitással, két ütemben történő megvalósítással szilárd, folyadék és pasztaszerű hulladékok ártalmatlanítására tervezett. Az égető berendezés folyamatos üzemvitelű, évi óraszám: 7500 óra, mely az évi kihasználtságra vetítve: 85,6 %-os. A hulladék beszállítás közúti járműveken történik. A tárolt hulladék mennyiség (tárolókapacitás) konzisztenciánként névlegesen kb. 10 napra biztosítja az égetőmű folyamatos üzemvitelét. Az égetési hőmérséklet a tűztérben 850 °C (max. 1.000 °C). A forgókemencét egy tűzálló béléssel ellátott utóégető kamra követi, ahonnan a füstgázok oldalirányú csatornán távoznak. A kamra alsó részében található a hidraulikus védelemmel ellátott salakfogadó garat. Az utóégető kamrában a füstgázok tartózkodási ideje 2 sec. 1150 °C-on (max. 1200 °C-on). A szükséges hőmérsékletet esetlegesen támasztóégővel biztosítják, tüzelőolaj és/vagy tüzelőolaj-fáradtolaj tüzeléssel. A keletkező füstgáz tisztítása több tisztítóegységen (víz és mésztejes bepermetezés, aktív szén adagolás, klór és kénmentesítés, pormentesítés, szódás mosással stb.) keresztül történik.

96

A hulladékégetés során keletkező salakok és egyéb maradékanyagok ártalmatlanítása végleges lerakással történik majd Szuhogy helységben, az égető létesítését megelőzően kialakításra került, az Rt. saját tulajdonú lerakótelepén. MESTER Épületgépészeti KFT. A MESTER Épületgépészeti KFT. Gyöngyös, Mátrai u. 20. Éves kapacitás: 1000 t/év Létesítmény jellemző adatai: A berendezés VH-150/s típusú, saját fejlesztésű füstgáztisztító berendezéssel ellátott 90-120 kg/h teljesítményű hulladékégető. A berendezés a város DK-i részén, ipari övezetben, a MESTER Kft. Gyöngyös, Karácsondi úti 2966 hrsz-ú telephelyén kerül elhelyezésre. A hulladékégető a pirolízis elvén működik. Az égető kamra többréteg tűzálló betonból készült és hőszigetelő anyaggal bélelt. A megfelel tűztéri hőmérsékletet (500 - 600 °C) földgázüzemű felfűtő és támasztóégőkkel biztosítják. A szilárd anyag közbenső leválasztása kerámia anyagú forrógáz-szűrő révén valósul meg. A füstgázok ezt követően az 1100 - 1200 °C hőmérsékletű utóégető kamrán és porleválasztó ciklonon haladnak keresztül, ahol min. 2 sec. időtartamig tartózkodnak. A hulladék térfogata az égetés során kb. 5 - 30 %-ára csökken, az eközben felszabaduló hő hasznosításra kerül. Az égés végtermékeként keletkező salak, pernye, valamint a telítődött zeolit, koksz vagy aktív szén veszélyes hulladéknak minősül, ezért kezelése annak megfelelően történik. Veszélyes hulladék lerakók Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. (sajókazai veszélyes hulladék monodepónia) A lerakótelep 1999. novemberére készült el és gyakorlatilag 2000 év elejétől üzemel. 3 db, összesen mintegy 100 000 m3 kapacitású kazetta került kialakításra a módosított mód. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet által. Néhány jellemző, a lerakóban fellelhető hulladéktípus: − − − − − − −

vaskohászati eredetű salakok, porok, iszapok ipari és kommunális szennyvíziszapok darabos azbeszttartalmú hulladékok aszfalt- és bitumentartalmú hulladékok műgyantatartalmú hulladékok gipsziszapok szennyezett föld, kő, kavics, kerámia, stb.

A lerakó a Sajókaza település közigazgatási területéhez tartozó Határ-völgyben található és a 26. sz. közlekedési útról jól megközelíthető. A telep alapvetően a térség hulladék-elhelyezési problémáinak megoldására létesült, de az egész ország területéről fogad hulladékokat. Az évente lerakható hulladék jelenleg engedélyezett mennyisége: 25.000 t.

97

A lerakó létesítésével párhuzamosan kialakításra került egy olaj tartalmú hulladékokat TerraVita eljárással kezelő technológia is a lerakó mellett attól elkülönítetten. A kazettatelep 10000 t/év mennyiségű olajos hulladék kezelésére (komposztálás, hasznosítás) alkalmas. BorsodChem Rt. berentei veszélyes hulladék lerakója A hulladéklerakó Kazincbarcika Berente nevű városrészétől délkeletre helyezkedik el egy gáttal berekesztett völgyben. Aljzatát 1 méter vastag agyagpaplannal szigetelték. A gátja amely 14 méter átlagmagasságú - a lerakó mellől kibányászott agyagból épült. Nagysága 9 ha 579 m2. A lerakóban az Rt. tevkékenysége során keletkezett hulladékokat rakják le. A lerakó kiviteli tervei a völgy geometriai adataiból 140.500 m3 elhelyezhető iszapmennyiséget becsültek meg. A tárolótér jól karbantartott, betonlap burkolatú övárokkal van szegélyezve, amit a BorsodChem Rt. 1996-ban felújítatott. A hulladékot az ADR előírás szerinti 4 m3-es elfolyásmentes konténerekben konténerszállító gépkocsikkal szállítják ki. A betározáshoz szilárd burkolatú, benyúló, gépkocsival megközelíthető ledöntő állásokat alakítanak ki az éppen aktuális helyen. Ahol a bedöntött hulladék szintje elérte a betöltöttségnek megfelelő állapotot, ott a lerakott hulladékot földdel, vagy más pl.: bontásokból kikerülő szilárd anyaggal fedik. A lerakó monitoring rendszere 7 db talajvíz-megfigyelő kútból álló hálózat. A kutakból vett vízmintákat szabályos időközönként vizsgálják a környezetvédelmi hatóság által előírt paraméterekre. Intézkedési terv javaslat: A lerakó műszaki állapotának folyamatos figyelése, a szükséges karbantartási munkák elvégzése. Az utólagos műszaki védelem hatékonyságának folyamatos ellenőrzése a lerakó talajvíz monitoring kútjainak Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt vizsgálatai alapján. A gátállékonyság rendszeres vizsgálata a gátba épített vízszintmérő kutak vizsgálati eredményei alapján. A középső harántoló gát teljes kialakítása. A lerakó megtelése után a rekultiváció elkészítése az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által elfogadott tervek alapján. A lerakó névleges kapacitása: Telítettségi állapota 2002. év végén:

220.000 m3 ~85 %

A társaság a saját veszélyes hulladékait helyezi el a lerakóban, más termelőtől nem vesz át veszélyes hulladékot. MOL Rt. Tiszai Finomító veszélyes hulladék égetőberendezés égetési maradékának lerakója Az engedélyezett létesítmény főbb jellemzői:

98

A MOL Rt. az átmeneti veszélyes hulladék salaktárolójában felhalmozódott és a hulladékégető berendezéséből kikerülő salak elhelyezésére új lerakót létesített a Tiszai Finomító DK-i oldalán, kb. 80 m-re az üzemi égetőberendezéstől. Az új veszélyes hulladéklerakó-telep területigénye: 12.000 m2. A lerakóhely töltésekkel határolt, a környező térszinthez képest kiemelt medence, melynek belső mérete 100 m x 30 m, hasznos térfogata 10.822 m3, mélysége 3 m, a rézsűk kialakítása 5/4. A lerakó névleges kapacitása 10.000 m3. Tervezett üzemelési idő 20 év. A hulladék éves mennyisége átlag 300 - 400, max. 500 m3. A lerakó szigetelési rendszere aljzatszigetelésből és felső lezáró szigetelésből áll. Az aljzatszigetelés rendszer szerkezete alulról felfelé haladva a következő: − − − − − − − − −

A tárolótér alatt 3 m vastag altalaj, melynek szivárgási tényezője k < 10-8 m/s. 3 x 0,2 m vastag k = 10-9 m/s szivárgási tényezőjű, természetes anyagú szigetelőréteg. CARBOFOL típusú HDPE alapanyagú 2,5 mm vastag műanyag szigetelő lemez. Geotextília. Min. 0,3 m vastag szivárgó (k>10-4 m/s) passzív réteg NA-100 dréncsövekkel, mely az ellenőrzést szolgálja figyelőaknákon keresztül. CARBOFOL típusú műanyag lemez. Geotextília. Min. 0,3 m vastag szivárgó (k>10-4 m/s) aktív réteg NA-150-es dréncsövekkel, mely a medencébe kerülő csapadék és csapadékvizet gyűjtőaknákon keresztül az üzemi szennyvíztisztítójába juttatja. 10 cm vastag homokos kavicságyazat. 18 cm vastag vb. lapburkolat.

A medencén kívüli csapadékvíz elvezetésére övárok létesült, a vízelvezetés a meglévő övárokhoz csatlakozik. A hulladékégetőben folyamatosan keletkező veszélyes hulladékok lerakására új technológia került kidolgozásra, amely nem jár folyamatos kihordással, hanem évente csak 3-4 alkalommal történő elhelyezést tesz szükségessé. A lerakóban a salakot és szűrt iszapot a medencében rétegenként elterítve, sávonként töltik fel. A kiporzás megakadályozására ideiglenes fóliatakarást alkalmaznak. A végleges lefedést a sáv megtelítésével sávonként hajtják végre. A lezáró szigetelés rétegei a lerakott hulladékból felfelé haladva: − − − −

kiegyenlítő talajréteg 10-25 cm vastagságban; 2 x 25 cm vastag természetes anyagú épített szigetelő réteg, k<10-4 cm/s) 15 cm vastagságban, kivezetéssel a rézsű külső oldalára; geotextília; A végleges lerakótelep körül 30 m szélességű fásított védősáv lett kialakítva. A folyamatos ellenőrzést talajvízészlelő kutakból álló monitoring rendszer kiépítésével biztosítják.

A lerakó hasznos térfogata: 10.822 m3 (kb. 16.200 tonna lerakó kapacitás)

99

A lerakóba kizárólag a finomító veszélyes hulladék égető berendezéséből származó veszélyes hulladék kerül. (salak, pernye, falazati anyag) ECOMISSIO KFT (Tiszaújváros) égetési maradékanyag lerakó Az ECOMISSIO KFT. (3581 Tiszaújváros TVK Ipartelep) 2000. szeptemberében engedélyt kapott az üzemeltetésében levő lerakótelepen (TVK Ipartelep 2121/16. hrsz.) meghatározott veszélyes hulladékok végleges lerakással történő ártalmatlanítására. A veszélyes hulladéklerakóban a TVK Rt. területén működő hulladékégetőben keletkező és a TVK Rt. régi égetőjében keletkezett veszélyes hulladékok (salak, hamu, pernye) kerülnek végleges lerakásra. A lerakó telepítési helye a TVK Rt. (Tiszaújváros) telephelyének a Sajó-csatorna jobb partján lévő déli részén helyezkedik el, az átmeneti salaktárolóval azonos blokkban, annak déli oldalán, a Tiszaújváros 2121/15 hrsz. területen. A lerakótelep létesítményei: A kb. 2,5 ha összfelületű lerakótelep kerítéssel elkerített és minden oldalról 30-30 m védőerdősávval védett terület, mely a következő létesítményből áll: − − − − − − − − −

hármasszigetelésű depóniatér csurgalékvíz gyűjtő drénnel, csurgalékvíz átemelővel, ellenőrző drénnel és aknával, valamint a depónia területen lévő mosóállással; csurgalékvízgyűjtő medence csurgalékvíz visszaöntöző átemelővel; külső csapadékvízgyűjtő árok és csapadékvíz tározó; talajvízmonitoring rendszer; homoktároló; iroda és raktár épület; belső út és térburkolat, ideiglenes út; védőerdősáv; kerítés és kapu.

A depóniatér: A depónia egy hármas szigetelésű töltéssel körbevett földmű. A depónia belső mérete: 80*150 m, azaz 12.000 m2 felületű. A belső rézsű 1:2 méretű. A töltés szélessége 2,0 m, a külső rézsű 1:1,5 méretű. A depónián belül a töltés magassága 1,50 – 1,38 m között változik. A lerakótelep tervezett befogadó képessége: 18.000 m3. A szigetelési rend alulról felfelé a következő: 3,1-4,2 m vastag altalaj (10-8
100

30 cm vastag osztályozott homokos kavics (k < 10-4 m/s) 1. szivárgó Sensor DDS Long (a műanyaglemez sérülését érzékelő berendezés) 2,5 mm vastag HDPE műanyaglemez geotextília 600 g/m2 D 125 PE P6 dréncső 30 cm vastag osztályozott homokos kavics (k < 10-4 m/s) 20 cm salak (szűrőréteg) A 1. és 2. szivárgó műanyaglemezét a teljes fenék felületen, a rézsűn a töltés korona magasságáig, és töltésen 0,75 m vízszintes hosszon, majd 2*0,5=1,0 m lehorgonyzási hosszon kell lefektetni. Ugyanekkora felületre kell a geotextíliát is lefektetni. A lerakási technológia: Az égetőberendezésben keletkező szilárd darabos salak zárható konténerben gépkocsival közvetlenül kiszállítható a lerakótelepre és porzásmentesen elhelyezhető a tárolókazettában. A pernye és filterpor gyűjtőhelyen a PP szövetből készült, négypontos felfüggesztésű lágyfalú, ún. big-bag konténerekbe kerül. A konténereket a leürítő csövekhez légzáróan lehet csatlakoztatni a 25 cm átmérőjű töltő csonkkal. Egy konténer térfogata 1 m3 és maximális töltősúlya 1.250 kg. A konténereket a szállítójárművön elhelyezett acélkármentőben szállítják a lerakótelepre, ahol irányítottan sorban lerakják. A lerakás három sorban történik. Egy-egy sorba 50-50 db konténer kerül lerakásra. A konténerek közötti térrészt homokkal töltik ki, majd 15 cm vastag homok réteggel takarják. Mivel a keletkező pernye és filterpor leválasztása során hidraulikus segédanyag hozzáadására került sor, a big-bag-ekben lévő pernye a levegő nedvesség tartalma, valamint a beszivárgó eső hatására cementálódik és megszilárdul, így lehetővé válik a következő sor lerakására is. A lerakó kb. 30 év múlva kerül felhagyásra, rekultiválásra. Intézkedési terv javaslat: Lerakó névleges kapacitása 18000 m3 2002. évet bezáróan a lerakó kb. 41 %-ig megtelt, amelyből kb. 6000 tonna a TVK Rt. korábbi lerakójának rekultivációjából származó salak, illetve szennyezett föld. A lerakóba az ECOMISSIO KFT. égetőjében keletkező égetési maradékanyag kerül. ÉMK Északmagyarországi Környezetvédelmi Kft Iszaplerakó Az iszaplerakón végzett tevékenység: az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. (korábban a Sajó Hulladék és Szennyvízkezelő Kft.) tulajdonában lévő szennyvíztisztító iszapjának lerakással történő végleges ártalmatlanítása. Az iszapot 6 db különálló, de a művelés szempontjából összekapcsolt szabálytalan alakú tároló kazettában (medencében) rakták le. A kazettákat keskeny földgátak választják el egymástól. A 6 kazettába tölthető iszap számított térfogata összesen 7200 m3. A kazetták beépített műszaki védelem nélkül létesültek, a szennyezőanyagok kikerülését a kazetták alatti vastag, természetes vízzáró agyagréteg hivatott megakadályozni.

101

A szennyvíztisztító telepre érkező ipari szennyvíz összetétele heterogén, viszonylag széles határok között változik, a szakaszos gyártástechnológiák miatt akár naponta. A szennyvizek semlegesítése a helyszínen mésztejjel, a pH szükség szerinti finom beállítása mészhidrát porral történik. A semlegesítésnél keletkező iszap fő tömegében gipszből (kalcium-szulfát) áll. Lerakás előtt többször ülepítik, dekantálják. A lefölözött szennyvíz a kommunális szennyvízzel együtt kétlépcsős eleveniszapos biológiai rendszeren kerül tisztításra. A kazettákra kiszállított iszap az ülepítő-átlagosító medencék mésztejes kezeléssel kicsapott iszapjából és a biológiai tisztítás fölös iszapjából tevődik össze. A lerakásra előkészített iszap szárazanyag-tartalma általában 8-15 %, szerves hányada 15-40 %, szervetlen hányada 60-85 %. A megfelelő sűrűségű iszapot iszapszivattyúval szippantó kocsikba emelik, majd a lerakó kialakított ürítő helyein leengedik. A kazetták töltését az átkötő csövek berekesztésével szabályozzák. A tapasztalatok szerint a magas gipsz tartalom miatt a lerakott iszap rövid időn belül mineralizálódik, cementálódik. A kazetták egy része megtelt. A kazetták időközi, ill. végleges rekultivációját felső izolációval tervezik megvalósítani. A lerakó névleges kapacitása kb. 7200 m3. A lerakó területe 3,4 ha. A 6 db kazettából az 1. jelű már betelt. A lerakó jelenlegi telítettsége 65 %. A lerakóra csak az ÉMK KFT. szennyvíztisztítójából kikerülő veszélyes hulladéknak minősülő szennyvíz iszap kerül lerakásra. ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi kft Salaklerakó Az égetési salaklerakó műszaki leírása: A meglévő vasbeton fal belső felületén - alapozását követően - 20 cm vastagságú köpenyfal került megépítésre. A meglévő rövid oldalfalak meghosszabbításával 4500 m3 térfogatú, oldalfalai mentén zárt műtárgy keletkezett.

102

A salaklerakó fenékszigetelési rendje felülről lefelé: − -

védő-szűrő takaróréteg: a szigetelőfólia mechanikai behatások elleni védelmére, ill. ebbe kerül beágyazásra a csurgalékvíz-gyűjtő és elvezető szűrőréteg. 2 mm vastag szigetelő HDPE fólia 20 cm vastag C.12-16/K vízzáró adalékolású vasbeton alaplemez 5 cm vastag C.6-16/FN szerelőbeton 15 cm vastag szűrőréteg a műtárgy alatti eseteges rétegvizek összegyűjtésére és a beágyazott drénrendszeren keresztül annak elvezetésére 2 cm vastag ásványi szigetelőréteg a korábban bolygatott réteg eltávolítását követő agyag altalaj

Oldalfal szigetelési rendje -

2 cm vastag mechanikai védőréteg a szigetelő fólia mechanikai hatások elleni védelmére 2 mm vastag szigetelő HDPE fólia 20 cm vastag C.12-16/K vízzáró adalékolású vasbeton oldalfal

A felső lezáró szigetelés rétegrendje felülről lefelé -

50 cm vastag humuszos védő földtakaró réteg 15 cm vastag homokos kavics (k > 10-4 m/s) szivárgó réteg a műtárgyra hulló csapadékvizek összegyűjtésére és elvezetésére TYPAR típusú geotextília 2 mm vastag HDPE szigetelő fólia 2x25 cm vastag természetes anyagú szigetelő réteg (k < 5x10-8 m/s) hulladéktest takaró, kiegyenlítő talajréteg

Az égetési salak lerakása folyamatos feltöltéssel történik, töltőhíd igénybevételével. A lerakott salak földnedves állapotú, közvetlenül a szállító edényből kerül a lerakóba. A salakot zárt konténerben vagy fémhordókban gyűjtve szállítják ki. A műtárgy környezetére hulló csapadékvizekből a szivárgó vizet a legalsó szűrőréteg drén rendszerén keresztül egy gyűjtőaknába vezetik. A salaklerakóba bejutó csapadékvizeket (csurgalékvizeket) a HDPE fólia feletti védő-szűrő takaróréteg drén rendszerén keresztül önálló műtárgyba vezetik. A salakból származó csurgalék, illetve csapadékvizeket szippantó kocsival az ipari szennyvíztisztítóra szállítják. A lerakó várható üzemelési időtartama kb. 20 év. HUNGAROPEC Rt Szuhogyi lerakó Az első fázisban a lerakótelepen egy 40.000 m3-es mozgatható tetővel részben fedett - a művelendő hulladék felett - medence került kialakításra. A hulladéklerakón veszélyes hulladékok végleges lerakással történő ártalmatlanítása folyik, 2002. szeptemberétől. Az eltelt idő alatt kb. 4000 t hulladék érkezett a telepre, melynek kb. 80 %-a származik a régióból. A rendelkezésre álló medence térfogat kb. 9 %-a van jelenleg kihasználva.

103

SZATEV Rt. A lerakó névleges kapacitása: 2002. év végéig telítettsége:

20 000 tonna. 5 000 tonna.

Jellemző veszélyes hulladék: nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei és testrészei, mennyisége kb. 1000 - 2000 tonna/év. Egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás A termelők, gazdálkodó szervezetek közül néhányan hasznosítják (engedéllyel) a saját tevékenységük során keletkező fáradt olajat. Megnevezés: Egri Téglagyár KFT. (Eger) Perlit-92 KFT. (Pálháza) Ózdi Hengermű Ipari és Kereskedelmi KFT. (Ózd, Gyár u.) Rögzítéstechnika Ipari és Kereskedelmi KFT. (Alsózsolca) EGUT Egri Útépítő Rt. (Eger, Deák F. u.) Ózdi Acél-Transz Fuvarozási és Szállítmányozó KFT. (Törzsgyár) AICHER Beton Építőanyag és Ipari Kőzet KFT. (Ózd-Center) Csavar- és Húzottáru Rt. (Alsózsolca) Mályi Tégla Építőanyagipari és Kereskedelmi KFT. COLAS-Északkő Bányászati KFT. (Tarcal) ENGA KFT. (Méra) Mátrai Erőmű Rt. Bükkábrányi Bánya

Mennyiség: 3500 kg/év 5000 kg/év 12000 kg/év 800 kg/év 4000 kg/év 1000 kg/év 3000 kg/év 7200 kg/év 10000 kg/év 15000 kg/év 1500 kg/év 12000 kg/év

Fáradt olaj átvételére - hasznosítására feljogosított szervezetek: Megnevezés: MOL Rt. TKD Logisztika Füzesabony Bázis-telep Tállya Aszfalt Magas-Mély Útépítő KFT. Mátra Haider Dózer KFT. (Visonta) Hungarian Oil Recycling Rt. (Budapest) [tervezett, a létesítmény nem valósult még meg]

Mennyiség: 1000 t/év 6000 kg/év 150 t/év 14000 t/év

Egyéb veszélyes hulladékok hasznosítása: Megnevezés: INTAKT COOP BT. (Bőcs) fémvázas olajszűrő hasznosítása A hulladékból fémkinyeréssel, a fémház bontását követően a szennyezett belső szűrőanyag eltávolításával a fémhulladékok további kohászati felhasználását segítik elő. Kiss István magánvállalkozó (Borsodszentgyörgy) Kohászati anyagok, szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása Speciál Transz KFT. (Miskolc) Szénhidrogén tartalmú veszélyes hulladékkal szennyezett fém - műanyag göngyölegek hasznosítása

Mennyiség: 1800 t/év

3000 t/év 200 t/év

104

Megnevezés: „Kristály 99” KFT. Olajtüzelés pernyéje, kazánpora újrahasznosítása Műanyag és Elektromos Hulladék Újrahasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató KFT. (Farkaslyuk) Veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos - elektronikai berendezések hasznosítása Terra-Vita KFT. Egri Telephely Olajos hulladék hasznosítása Terra-Vita KFT. GyöngyösiTelephely Olajos hulladék hasznosítása ÉHG (Kazincbarcika) Olajos hulladék hasznosítása Terra-Vita KFT. (Eger) kékalj Új Depónia Környezetvédelmi KFT. (Miskolc) emulziók, iszapok Nagy István egyéni vállalkozó (Egerszólát) vegyi hulladékok

Mennyiség: 300 t/év 1800 t/év

1000 t/év 1000 t/év 10000 t/év 1000 t/év 1000 t/év 3250 t/év

A régióban keletkező veszélyes hulladékok égetésére 67410 t/év engedélyezett kapacitás áll rendelkezésre. Ebből 27410 t/év ténylegesen működő égetőberendezések kapacitása, 40000 t/év pedig tervezett. Az égetőberendezések kapacitáskihasználtsága átlagosan 80 - 90 %-os. A régió égetőinek összkapacitása (meglevő, illetve tervezett) elegendő a régióban keletkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására. A régióban keletkező veszélyes hulladékok végleges lerakással történő ártalmatlanítására 413522 m3 kapacitás engedélyezett. Javaslat: A környezetvédelmi követelményeket nem kielégítő, nem megfelelően kialakított lerakók felülvizsgálatát gyorsítani szükséges, előírások szerinti működésüket a lehető legrövidebb időpontig biztosítani kell, vagy bezárásukról dönteni kell. Ellenkező esetben a környezetvédelmi előírásokat maradéktalanul teljesíteni képes ártalmatlanító létesítmények működése válik bizonytalanná és az ellentmondásos szabályozási környezet a hulladékkezelésbe és ártalmatlanításba invesztálni szándékozó befektetői kört is elbizonytalanítja. Megfelelő számú és a képződött hulladékhoz illeszkedő kezelő létesítmény szükséges a tervszerű hulladékgazdálkodáshoz. Kiemelten kezelendő hulladékáramok PCB- és PCT-tartalmú hulladékok Régiónk területén PCB tartalmú hulladék ártalmatlanítására a Tiszaújváros székhelyű ECOMISSIO KFT. rendelkezik engedéllyel.

105

Hulladékolajok A termelők, gazdálkodó szervezetek közül néhányan hasznosítják (engedéllyel) a saját tevékenységük során keletkező fáradt olajat. Megnevezés:

Mennyiség: 3500 kg/év 5000 kg/év 12000 kg/év 800 kg/év 4000 kg/év 1000 kg/év 3000 kg/év 7200 kg/év 10000 kg/év 15000 kg/év 1500 kg/év 12000 kg/év

Egri Téglagyár KFT. (Eger) Perlit-92 KFT. (Pálháza) Ózdi Hengermű Ipari és Kereskedelmi KFT. (Ózd, Gyár u.) Rögzítéstechnika Ipari és Kereskedelmi KFT. (Alsózsolca) EGUT Egri Útépítő Rt. (Eger, Deák F. u.) Ózdi Acél-Transz Fuvarozási és Szállítmányozó KFT. (Törzsgyár) AICHER Beton Építőanyag és Ipari Kőzet KFT. (Ózd-Center) Csavar- és Húzottáru Rt. (Alsózsolca) Mályi Tégla Építőanyagipari és Kereskedelmi KFT. COLAS-Északkő Bányászati KFT. (Tarcal) ENGA KFT. (Méra) Mátrai Erőmű Rt. Bükkábrányi Bánya Fáradt olaj átvételére - hasznosítására feljogosított szervezetek: Megnevezés: MOL Rt. TKD Logisztika Füzesabony Bázis-telep Tállya Aszfalt Magas-Mély Útépítő KFT. Mátra Haider Dózer KFT. (Visonta) Hungarian Oil Recycling Rt. (Budapest) [tervezett, a létesítmény nem valósult még meg] Három Kör Delta K.F.T. Miskolc, Május 1. telep Fáradtolaj hasznosítása építőipari formaleválasztó gyártására*

Mennyiség: 1000 t/év 6 t/év 150 t/év 14000 t/év 800

*: A Három Kör Delta K.F.T. tényleges hasznosítási kapacitását az építőipari formaleválasztó értékesítésének függvényében tudja kihasználni, amely jellemzően 100t/év körül mozog.

Ártalmatlanítók (veszélyes hulladék égetők) Megnevezés, telephely ÉMK K.F.T. Sajóbábony, Gyártelep SB 450A tip. égetőberendezés ECOMISSIÓ K.F.T. Tiszaújváros, TVK Ipartelep Miskolci Városi Közlekedési RT Miskolc, Szondi Gy. u. 1. ENERGOSPAR 1 és PIROTHERM CV-1 tip: égetőberendezés

Kapacitás (t/év) 5.200 7.000 380

Kihasználtság % 90 70 90

Égetők esetében a teljes égetési kapacitást szerepeltettük. Figyelembe véve az egyéb hulladékok által lekötött kapacitást és a szabad kapacitást, az égetők hulladékolajok ártalmatlanítására vonatkozóan rendelkezésre álló együttes kapacitása kb. 3000t volt 2001ben.

106

Akkumulátorok, elemek Akkumulátorok Magyarországon jelenleg hulladék akkumulátor feldolgozás, újrahasznosítás nem történik. A begyűjtött hulladék akkumulátor exportra kerül. Területünkön a hulladék akkumulátor export rendszergazdája az É-magyarországi MÉH Rt. (Miskolc). A MÉH Rt saját átvevő telepein kívül szervezi a valamikori eladott, vagy bérbe kiadott átvevő telepein üzemelő vállalkozások által begyűjtött akkumulátor hulladék exportját is. Begyűjtést végző szervezetek: -

É-magyarországi MÉH Rt MATÓ '98 Kft RÉVISZ Kft Vas-Fém MÉH Bt Szorgos MÉH Bt Kopándi László vállalkozó Nagy Zoltán vállalkozó


Az ERECO Rt. (Budapest) fémhulladék begyűjtő miskolci telephelye szintén végez hulladék akkumulátor veszélyes hulladék átvételt, a tevékenység végzésére vonatkozó engedélye alapján. Az általa begyűjtött hulladékot közvetlenül exportálja. Tarnaszentmiklóson lúgos akkumulátorok feldolgozását végzik. A kikerülő kadmium veszélyeshulladék-lerakóra, a nikkel exportra kerül. Helyszín MetalloglobusKft. Tarnaszentmiklós, Kömlői u.

Kezelt hulladék mennyisége TevékenységKezelt Régión Régión Külföldről típus * hulladékfajta belülről kívülről importált R4 lúgos 4,62 87,81 0 kg (bontás) akkumulátor (13)



Elemek A használt szárazelemek kezelése Magyarországon nem megoldott, az összegyűjtött hulladékot lerakással ártalmatlanítják. A hulladék átvételére és lerakóba történő szállítására több vállalkozó szervezet kapott engedélyt, és az általuk átvett és elszállított mennyiségek az alábbiak 2001. évben:

107

Szervezet megnevezése ÖKO-TRANS BT. Zöld Pont KFT. Special-Trans KFT.

Település


Mályi Eger Miskolc

A szárazelemek gyűjtését, gyakran a közoktatási intézmények vállalják fel, és valamely pályázati pénzek megszerzéséhez kötve tudják a lerakási díjakat megfizetni. Ezt gyakran az önkormányzatok finanszírozzák és szervezik. Elektronikai termékek A HEEB-el foglalkozó vállalkozások: Helyszín Szinva-NET Kft. (Miskolc) Ditmar-Ker Kft. (Sajóbábony)

Tevékenységtípus

Tervezés szakasza

szétszedés, darabolás

kísérleti


működő

Wiker Kft. (Miskolc)


működő

MÉH Rt. Salgótarján


működő

MÉH Rt. Ózd, Miskolc


működő

MÉH Rt. Gyöngyös


működő

MEUH Kft. szétszedés, (Farkasdarabolás lyuk)

engedélyezés alatt

Kezelt hulladékfajta számítógép, monitor telefonközpont, számítógép telefonközpont, számítógép elektromos berendezések elektromos berendezések elektromos berendezések fehér és barna áruk, kis háztartási készülékek

Kezelt hulladék mennyisége A régión A régión Külföldről belülről kívülről importált kb. 1 tonna

0

Létesítmény kapacitása (tonna/év) 100

kb. 100–500 tonna

500

kb. 10–20 tonna

20

5

0

5

80

0

80

40

0

40

Forrás: területi adatok Egyéb, HEEB-el foglalkozó vállalkozások (Forrás: XIR) Égetés veszélyeshulladék-égetőberendezésben: – Ecomissio Kft. (Tiszaújváros) – Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. (Sajóbábony)

1800

1800

108

Kiselejtezett gépjárművek Jelenleg a területünkön – a Közlekedési Felügyelet nyilvántartása alapján – Borsod-AbaújZemplén megyében 29 szervezet és 12 egyéni vállalkozó, Heves megyében 4 szervezet és 2 egyéni vállalkozó foglalkozik gépjármű bontási tevékenységgel. Nógrád megyére nincs adatunk. Ezek az egyéni vállalkozók vállalkozási engedély alapján működnek, telephely engedéllyel csak néhány rendelkezik. Feldolgozó kapacitásuk a megszerzett vállalkozói engedélyükben nem rögzített. A közlekedési felügyeletektől kapott információk alapján, illetve az autóbontókat végigellenőrizve az alábbi táblázatban összefoglalt autóbontással foglalkozó vállalkozások dolgoznak területünkön:

109

Autóbontással foglalkozó vállalkozások B.-A.-Z. megye 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Vállalkozás neve Farkas Imre Begezi Gyula Kék Autóbontó Autótrade KFT. Nagy Sándor Kis József Harangi Ker. KFT. Tóth Lajos „Nyugati” Autóbontó „Derby Autó” BT. Autóbontó Pogácsás László Autó-Földi Bt Autóbontó Bollók János Leskó Zoltán Molnár Miklós TRIXON-B Ker. KFT. Remenyik és Tsa Rt. Black Bontó KFT.

Cím Sajópetri, Deák F. u. 26. Ózd, Kárpáti u. 5. Bekecs, Béke u. 62. Mályi, Akácos u. 24. Bekecs, Honvéd u. 216. Mezőkövesd, Mátyás kir. 237. Nyékládháza, Széchenyi u. 37. Szirmabesenyő, Széchenyi u. 36. Miskolc, Görömbölyi u. 41. Miskolc, Füzes u. 14. Tolcsva, Bajcsy-Zs. u. 3. Tiszatarján, Arany J. u. 38. Mezőkövesd, Dózsa Gy. u. 23. Kazincbarcika, Hadak u. 6. Kazincbarcika, Balassi B. u. 1.. Edelény, Lévay u. 26. Miskolc, Katowice u. 14. Miskolc, Besenyői u. 24.

Telephely cím u. a. u. a. u. a. Nyékládháza, Mályi tanya Szerencs, Keleti ipartelep 6. u. a. Nyékládháza, Táncsics u. Szirmabesenyő, TSZ major. Miskolc, Repülőtéri u. 1. u. a. u. a. u. a. u. a. Kazincbarcika, Hadak u. 6. Kazincbarcika, Balassi B. u. 1. u. a. Sajókeresztúr BÉM Vaskert u. a.

Kapacitás db/év 20 15 150 30 60 4 60 35 10 10 2 4 40 20 30 20 50 100

Autóbontással foglalkozó vállalkozások Heves megye 1. 2.

Vállalkozás neve Bíró Autóbontó Autó Losonci BT.

Cím Eger, Laktanya u. 1. Gyöngyös, Püspöki u. 39.

Telephely cím Maklár, Dózsa Gy. u. 34. u. a.

Kapacitás db/év 60 10

110

Vállalkozások száma 20 db, összes kapacitásuk 730 db/év. A bontás általában a még hasznosítható alkatrészre vonatkozik, a maradék évekig a telepen halmozódik, a bontó nyilatkozata szerint hulladéknak még nem tekinthető.

111

Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladék égetésével és ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények Helyszín Sajóbábony (Borsodkomm KFT.) Sajóbábony (ÉMK KFT.) Tiszaújváros (ECOMISSIO KFT.) Gyöngyös (Mester KFT.)

Tevékenység típus

Kezelt hulladékfajta

Kezelt hulladék mennyisége (tonna) A régión belülről A régión Külföldről kívülről importált 259,596 -

Teljesítmény, kapacitása

D1002

EWC 18

500 t/év

D1002

EWC 18

92,28

138,42

-

5200 t/év

D1002

EWC 18

7,0

327,577

-

7000 t/év

D1002

EWC 18

1,74

-

-

1000 t/év

112

Állati eredetű hulladékok Helyszín

Tevékenységtípus (*)

Tervezés szakasza (**)

Kezelt hulladékfajta

SZATEV Rt. Fehérjefeldolgozó üzem

M1R

-

Terra-Vita Kft. (Gyöngyös) Mezőgazdasági Rt. (Prügy) Narivo Kft. (Muhi)

D8 01

V 13102 V 13106 V 13107 V 13108 V 13110 V 13111 V 13403 V 13404 V 13108

Miskolci Városgazda Kft. (Miskolc) Vadaspark Ecomissió Kft. (Tiszaújváros) SZATEV Rt (Szikszó) Komposztáló telep Mester Kft. (Gyöngyös)

M1R

Bio erőmű (Sajóbábony)

M1R

V 13403 V 13404 V 13403 V 13404 V 13111 V 13403 V 13404 V 13111

M1R

D 10 02 D8 01

engedélyez és alatt

D 10 02

engedélyez és alaltt

M1R

EKHT

EWC 020203 V 13110 V 13404 V 13108

Kezelt hulladék mennyisége A régión A régión Külföl belülről kívülről dről import ált 13520 4300 hasznosított hasznosított 700 3147 ártalmatlaníto ártalmatlaníto tt tt 6092

41


25 000

6200

10

150

114

200

12

20

0

4000 -

EWC 020203 V 13102 V 13110 V 13404 V 13108

Holcim Rt. D 10 04 RKHT EWC (Miskolc) 020203 Borsodkomm D 10 02 engedélyez EWC Kft. és alatt 020203 (Sajóbábony) (*) tevékenységtípus a mód. 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet 6. számú függeléke szerint (**) csak tervezett létesítményeknél (***) csak saját hulladékai kezelését végzi

-

1950

300 125000

500

Az Észak-magyarországi Régió illetékességi területén az állati eredetű veszélyes hulladékok begyűjtésére, kezelésére (hasznosítására /feldolgozására/, ártalmatlanítására) engedéllyel csak a SZATEV Rt. (3800 Szikszó, Külterület Pf.: 44.) rendelkezik.

113

A társaság működését döntően és elsősorban a tevékenységére vonatkozó állategészségügyi és humán-egészségügyi járványügyi és higiéniai, valamint környezetvédelmi előírások határozzák meg. Az állati eredetű takarmányok előállításának evidens termelési korlátot szab a felhasználható nyersanyagok mennyisége. Az Rt. termelési adatait (2001 - 2002. év) a mellékelt grafikonok mutatják be. (A grafikonok, illetőleg a táblázatos kimutatások a SZATEV Rt. által a működési területéről (Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék teljes közigazgatási területe, valamint SzabolcsSzatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Nógrád megyék meghatározott közigazgatási egységeiből) összesen begyűjtött állati eredetű veszélyes hulladék mennyiségét jelölik.

114

2001.évi feldolgozott nyersanyag minősége

Lágyanyag 74%

Cs ont 7% Toll 19%

115

2002. é vi nye rs anyag be gyűjté s i adatok 1 000,000 900,000 800,000 700,000

tonna

600,000 500,000 400,000 300,000 200,000 100,000 B a rom fi vh. hul l a dé k

j a nuá r

fe bruá r

821, 136

643, 867

m á rc i us 506, 630

á pri l i s

m á j us

j úni us

j úl i us

663, 524

744, 568

697, 758

885, 424

a ugusz t us 622, 823

sz e pt e m be r 666, 063

okt óbe r 982, 428

nove m be r

de c e m be r

964, 854

829, 895

Se rt é s vh. hul l a dé k

205, 647

267, 704

327, 791

332, 811

329, 280

288, 733

327, 865

296, 900

332, 146

425, 276

445, 081

397, 264

É ge t é sre e l őké sz . SR M+HR M

158, 298

109, 164

133, 344

110, 273

121, 570

114, 969

164, 431

126, 216

115, 443

156, 149

154, 600

130, 150

Me gse m m i sí t é sre

177, 130

192, 500

242, 552

268, 336

345, 591

251, 312

298, 190

249, 395

304, 570

319, 195

456, 518

308, 068

116

Fe ldolgozás ra ke rült nye rsanyag öss ze té te le 2002- be n december november október szeptember augusztus július június május április március február január 0

200

400

600

800

1000

1200

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

december

Sertés vh.hulladék

205,647

267,704

327,791

332,811

329,28

288,733

327,865

296,9

332,146

425,276

445,081

397,264

Baromfi vh.hulladék

821,136

643,867

506,63

663,524

744,568

697,758

885,424

622,823

666,063

982,428

964,854

829,895

117

Feldolgozásra került nyersanyag összetétele 2001-ben

november szeptember július május március január 0

200 000

400 000

600 000

800 000 1 000 000 1 200 000 1 400 000 1 600 000 1 800 000 2 000 000 kg

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

december

Toll

227 990

204 970

245 535

436 790

251 545

255 216

291 015

284 380

254 769

292 566

358 070

292 180

Csont

111 131

177 999

183 129

191 566

144 310

65 072

50 767

91 454

62 557

110 118

66 758

18 284

Lágyanyag

601 138

869 196

904 339

1 186 823

1 281 995

1 125 089

1 053 385

1 084 735

1 195 624

1 282 181

1 453 445

1 114 701

118

2002. évi SRM + HRM anyagok begyűjtése

180 160 140

tonna

120 100 80 60 40 20 0 Ég etésre elő kész. SR M +HR M

ja nuá r

februá r

má rcius

á prilis

má jus

június

július

a ug usztus

szeptember

o któ ber

no v ember

december

1 5 8 ,2 9 8

1 0 9 ,1 6 4

1 3 3 ,3 4 4

1 1 0 ,2 7 3

1 2 1 ,5 7

1 1 4 ,9 6 9

1 6 4 ,4 3 1

1 2 6 ,2 1 6

1 1 5 ,4 4 3

1 5 6 ,1 4 9

1 5 4 ,6

1 3 0 ,1 5

Feldolgozott nyersanyag összetétele 2002- ben

Sertés vágóhídi melléktermék 31%

Baromfi vágóhídi melléktermék 69%

119

Az Észak-magyarországi Régió területén működő nagylétszámú sertéstartó telepeink közül jelenleg a NARIVO Kft. muhi sertéstelepe és a Mezőgazdasági Rt. (Prügy) prügyi telepe alkalmazza az állattartó telepen keletkezett állati hullák ártalmatlanítására a hódmezővásárhelyi Protein Kft. hulladékkezelő (főző) berendezését. Jelenleg illetékességi területünkön a tiszaújvárosi Ecomissió kft. rendelkezik 4000 tonna/év mennyiségben, 02.02 03 EWC kóddal jelzett állati eredetű hulladék (hasznosításra illetőleg értékesítésre alkalmatlan húsliszt) ártalmatlanítására engedéllyel. Állatok takarmányozására nem hasznosítható húsliszt égetéssel történő ártalmatlanítását tervezi területünkön a miskolci székhelyű Borsodkomm Kft. sajóbábonyi telephelyén, a gyöngyösi székhelyű Mester Kft. gyöngyösi telephelyén, valamint cementgyári klinker kemencében a Holcim Rt. (hejőcsabai telephelyén) Minden nem kérődző állati hulla (baromfi, sertés, egypatájúak, húsevők, stb.) illetve az idegrendszeri tünetek miatt prion-betegség felderítése céljából megvizsgált, de negatív eredményű nem kérődző állatok teteme, testrésze, 133 Celsius fokon és 3 bar nyomáson, legalább 20 percig történő hőkezelést követően komposztálható. A komposztálás minimum 12 hónap időtartamú. A komposztálás technológiáját a megyei állategészségügyi állomás engedélyezi a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Állati eredetű veszélyes hulladék (V 13108 gyomor és béltartalom) komposztálása jelenleg az egri székhelyű Terra-Vita Kft. Gyöngyösi üzemegységénél történik. 2003-tól a komposztálásra kerülő állati eredetű veszélyes hulladék mennyisége lényegesen csökkenni fog a legnagyobb átadónál (Falco Trade Rt. Gyöngyös) történő technológiai fejlesztés (víztelenítés) következtében. A SZATEV Rt. tervezi állati eredetű hulladékok komposztálással történő kezelését, rendelkezésünkre álló adatok szerint 2003-ban 1950 tonna mennyiségben kísérletként (kérelem elbírálás alatt), amennyiben a kísérleti komposztálás eredményei megfelelőek, úgy 2005-ig mintegy 15000 tonna/év mennyiségig kívánják a kapacitásukat növelni. Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik Az Észak-magyarországi Régióban az ÉMK KFT. (Sajóbábony, 5200 tonna/év kapacitás) és az ECOMISSIO KFT. (Tiszaújváros, 7000 tonna/év kapacitás) rendelkezik fenti hulladékok kezelésére engedéllyel.

120

Gumihulladékok Az Észak-magyarországi Régióban jelenleg egy gumiabroncs hulladék feldolgozó működik. Helyszín REGUM Kft. Kazincbarcika REGUM Kft. Kazincbarcika

Tevékenységtípus (*) M1R

Tervezés szakasza (**)

M1R

Kezelt Kezelt hulladék mennyisége hulladékfajta Régión Régión Külföldről belülről kívülről importált Gumi300 abroncs hulladék Gumiabroncs hulladék

Létesítmény kapacitása (t/év) 1000

Támogatás hiányában kb 2006-ban kerül megvalósításr a HOLCIM Rt. D10 04 Részletes GumiMiskolc környezeti abroncs és hatásvizsgá- más gumilat hulladék (*) tevékenységtípus a 102/ 1996. rendelet 6. függelékében szereplő definíció szerint. (**) csak a tervezett létesítményeknél

8000

Az Észak-magyarországi Régióban 2001. januárjában Kazincbarcikán indult be az első gumiabroncs hulladék feldolgozó üzem REGUM Kft. néven, amelynek kapacitása az indulást követően 1000 tonna /év. Az üzem feldolgozó kapacitása akár további 8000 tonna/évvel is bővíthető, támogatás hiányában azonban a beruházás csak mintegy négy évvel később valósulhat meg. A hejőcsabai cementgyár (HOLCIM Rt.) esetében a lakossági tiltakozás akadályozza az égetéssel történő kezelést. A HOLCIM RT. tervezi egyéb hulladékok mellett gumiabroncs hulladék cementgyári klinkerégető kemencében égetéssel történő ártalmatlanítását. Az előzetes környezeti hatásvizsgálat elkészült, amelyet Felügyelőségünk elfogadott és amely alapján részletes környezeti hatásvizsgálat került kiírásra. Miskolc térségében a K4 Bt. tervez japán szabadalom alapján egy olyan gumihulladék feldolgozó üzemet, amely a speciális kezelések nyomán a hulladék minden alkotórészét képes lesz hasznosítani, sőt az üzem alkalmas lesz késztermékek gyártására is . A beruházók országos begyűjtőhálózat kiépítését is tervezik. A fenti beruházások megvalósulása esetén az Észak-magyarországi Régióban várhatóan keletkező gumiabroncsok hasznosítása hosszútávon is megoldható. Csomagolási hulladékok A területünkön folytatott hulladékkezelési tevékenységet hulladék fajtánként az alábbi táblázat szemlélteti: Hulladék (t) Papír Üveg Fém

Hasznosított 10242

Égetett 4050 -

Lerakott 81739 11919 9364

Nem kezelt 3730 -

121

Műanyag Összesen

1642 11884

565 4615

48958 151980

66 3796

A fenti táblázat adatait a keletkezett összes csomagolási hulladékokkal összevetve megállapítható, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke 7,8%, az égetéssel történő energiahasznosítás 3%, mindkettő alacsony. A lerakott hulladékok mértéke viszont nagyon magas általában 88%. Vonatkoztatási alapnak a keletkezett kommunális hulladékmennyiségből a hulladék analízis adataival számított mennyiséget tekintettük. A lerakás ebben az aspektusban meghatározóan a szelektív gyűjtés hiánya miatt a kommunális hulladék részeként megjelenő mennyiséget is magába foglalja.

122

Csomagolási hulladékot válogató és hasznosító létesítmények Vállalat Re Mat Kft

Helyszín

Tervezés szakasza

Tiszaújváros Alsózsolca

Avermann Holvex Kft. Holcim Rt.

Miskolc

RKHT készítés

Tevékenység típusa M1R

Kezelt hulladék fajta műanyag

D9-08 D9-06 D9-07 D9-07 D10-04

Üveg Papír műanyag műanyag

Régión belülről kezelt hulladék 259 t PE 111 t PP 705,73

Régión kívülről kezelt hulladék 721 t PE 309 t PP 3791,078

1031,574 74,754

196 47,59

Kapacitás (t/év) 3000 12000 1500 1500

123

Régiónkban több gazdálkodó szervezet foglalkozik különböző fajtájú csomagolóanyag begyűjtésével. A begyűjtött csomagolóanyagok döntő többsége ipari csomagolási hulladék. A begyűjtő szervezetek közül hulladék válogatását a Re Mat Kft.(Tiszaújváros) és az Avermann-Holvex Kft. (Alsózsolca) végzi. Csomagolási hulladék hasznosító létesítményt pedig a Re Mat Kft. (Tiszaújváros működtet. Ismereteinkt szerint térségünkben tervezési szinten több vállalkozás kezdett el foglalkozni csomagolási hulladék hasznosítással. A tevékenységükkel kapcsolatban adatok nem állnak még rendelkezésünkre. 5.1.4. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok terén a kezelő telepek esetében a fejlesztés vagy felszámolás kérdését a tervezés jelen fázisában korainak ítéljük felvetni. Egyrészt nem ismert a ténylegesen keletkező hulladékok mennyisége, másrészt a hulladékgazdálkodás jelenlegi szakaszában, amikor a jogszabályi kötelmek akár egy éven belül is olyan mértékben gyorsíthatják fel a hulladékbegyűjtés ütemét ill. a begyűjtött mennyiségek tekintetében akár nagyságrendi növekedések sem kizártak. Ez a tendencia kezdeti szakaszában valószínű ”robbanás szerű” kapacitásigény növekedést indukál, aminek levezethetőségét majd a gyakorlat dönti el, hiszen a meglévő hasznosítók rendelkeznek 3050%-os kapacitási tartalékokkal. Az alapvető kérdés most is és a jövőben is az, hogy a hulladékból előállított termék, alapanyag, másodnyersanyag mennyire képvisel gazdaságosan kielégíthető piacképes igényeket. A lerakók esetében a fejlesztés vagy felszámolás, illetve rekultiválás alapvetően attól függ, hogy megteremthetőek-e a hasznosítás feltételei ill. milyen eredményre jutnak a környezetvédelmi felülvizsgálatok. A legfontosabb és legsürgetőbb feladatnak ítéljük a kohászati salakok, erőművi pernyék hasznosításának kutatását, valamint a már megindult, igaz a keletkező mennyiséghez képest még elenyésző mértékű hasznosítási folyamatok kiterjesztését. Mindkét hulladék esetében óriási „felvevő” lehet – akár útalapba, akár töltésbe … stb. – a megindult autópálya építés. Rendkívül fontos környezetvédelmi eredménynek tartanánk, ha megoldható lenne ezen program keretében, hogy a Miskolc város „közepén” deponált salak halna pl. az M30-as építéséhez felhasználásra kerüljön. Megítélésünk szerint ugyancsak országos program keretében kell kezelni az érces meddőhányók feldolgozhatóságának kérdését is, ugyanis a probléma súlya ill. a hozzá kapcsolódó elsősorban anyagi erőforrások hiánya következtében regionális szinten rendkívül nehéz működő műszaki megoldások hatékony menedzselését megvalósítani. Fejlesztést igénylő települési szilárd hulladéklerakók A hulladékgazdálkodási terv által lefedett 2003-tól 2008-ig tartó időtartama alatt megyei bontásban a következőkben megadott települési szilárd hulladéklerakók igényelnek fejlesztést. A lerakók estében megadtuk a település nevét amelyhez a lerakó tartozik, a lerakó nevét és a fejlesztés indoklását. A fejleszthető lerakók esetében figyelembe vettük a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet előírásainak való megfelelőségét, a lerakó ellenőrzéseink során tapasztalt üzemeltetési rendjének betartását.

124

A fejlesztést igénylő telepek meghatározásánál csak a már működő létesítmények szerepelnek. Nem szerepelnek a tervezett és már engedélyekkel rendelkező ISPA támogatott rendszerekhez tartozó regionális fejlesztések, azok 6. sz. fejezetben találhatók. B.A.Z. Megye Település

Encs

Tiszalúc

Hulladéklerakó megnevezése

Fejlesztés indoklása

A lerakó fogadja Encs Abaújalpár, Abaújkér Abaújszántó Csobád Fancsal Forró Garadna Hernádbüd Ináncs Méra Novajidrány Szalaszend Kéked Vilmány településeken keletkező hulladékot. Üzemeltetése megfelelő, kombinált szigeteléssel és figyelő hálózattal Encs körzeti szilárd ellátott. Jelenlegi kapacitása csak rövid (2-3 év) hulladéklerakó telep időtartamra biztosít depónia kapacitást. A fejlesztéssel további legalább 10 éves lerakási időtartam biztosítható. A fejlesztés területe biztosított, a már üzemelő depóniatérrel együtt körülkerített, a figyelőhálózat már a kialakítás során a fejlesztés figyelembevételével készült. A lerakó fogadja Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Felsődobsza Golop Halmaj Hernádkércs Hernádszentandrás Kiskinizs Megyaszó Monok Nagykinizs Rátka Szentistvánbaksa településeken Tiszalúc kistérségi keletkező hulladékot. Üzemeltetése megfelelő, szilárd hulladéklerakó szigeteléssel és figyelő hálózattal ellátott. telep A lerakóra két beszállító szervezettel 18 település hulladéka kerül ártalmatlanításra. A fejlesztéshez szükséges terület biztosított, az üzemelő depónia ütem elkészítésével a fejlesztéshez előkészítették.

Heves Megye A megyében nincs olyan hulladéklerakó, amely megfelelő műszaki védelemmel rendelkezne és fejlesztést igényelhetne a vizsgált időszak alatt. A lerakók bezárását ütemezetten el kell végezni. Nógrád Megye A megyében a megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakók fejlesztést nem igényelnek, kapacitásuk a terv érvényességi ideje alatt kielégíti az igényeket. A műszaki védelem nélküli lerakók fejlesztése nem indokolt.

125

Felszámolást, vagy rekultiválást igénylő települési szilárd hulladéklerakók A sorrendet a már meglévő, szabályozottan üzemelő hulladéklerakókhoz kapcsolódó vonzáskörzetek, a HIR (Hulladéklerakó Információs Rendszer) kockázati megállapítási és helyszíni szemléink tapasztalatai alapján állítottuk össze megyei bontásban és három - 2004. 12. 31.- 2006. 12. 31.- 2008. 12. 31.- időütemezésben. I. ütem: 2004. december 31-ig bezárandó lerakók Elsősorban a regionális rendszerekkel ellátott települések már nem használt hulladéklerakói, ezen kívül a helyszíni szemléinken jelentős üzemeltetési hiányosságokat és műszaki kialakítási hiányokat mutató lerakók, valamint a HIR rendszerben nagy kockázati tényezőjű lerakók.

126

B.-A.-Z. Megye Helységnév

Lerakó neve

Abaújkér Abaújszántó

Hulladéklerakó Csekeházi úti hulladéklerakó

Abaújszántó

Kőporos hulladéklerakó

Abaújszolnok Abod Abod

Szemétlerakó Északi bányagödrök /ABOD-III/. Régi hulladéklerakó

Abod Aggtelek Alsószuha Alsóvadász

Régi Galvácsi út menti /Dolinai hulladéklerakó/ Szilárd kommunális hulladéklerakó Vályogvető hulladéklerakó Völgyárok szemétlerakó

Alsózsolca

Dankó telepi hulladéklerakó

Arló

Megszűnt illegális hulladéklerakó

Aszaló

Kommunális szilárd hulladéklerakó

Baktakék

Kéki legelői hulladéklerakóhely

Balajt

Homokbányai gödör

kockázat magyarázat A hulladék közvetlenül a Szerencs- patakba mosódik. Ivóvíz-ellátásra is használt felszíni vízfolyás vízgyűjtő területen lévő lerakó , lakott területhez és borospincékhez közel. Nagy mennyiségű hulladék , ivóvíz-ellátásra (is) használt felszíni víz partján . Lakóterület és a patak közelsége. Időszakos vízfolyás oldalában van, ameddig leér a hulladék. Nem túl nagy Lerakó, eléggé letakart közvetlen vízbebemosódás veszélye nem áll fenn. Már nem üzemel. Döglött állatok is kerültek bele a kommunális hulladékon kívül. Felszíni vizektől távol, közepes mennyiségű hulladék. Kis mennyiség , agyaggödörben. Viszonylag nagymennyiségű hulladék. Völgyárok és a lakóterület szomszédsága. A Sajó közvetlen árterében található, közvetlenül élővizet veszélyeztet. 10-20 cm-es földréteggel takart, fűvel és különböző aljnövényzettel benőtt terület. A Lerakó homok és agyagbánya volt. A hulladék érintkezhet a talajvízzel. A Lerakóba csatlakozó vízmosásnak nagy a vízgyűjtő területe. Sovány agyagtalajon van a lerakó, állandó vízfolyástól viszonylag távol van. A lerakó kicsi, a legközelebbi folyó (Bódva) 2 km-re van, a falu fennebb húzódik.

kockázat megítélése kicsi kicsi kicsi nagy nagy közepes nagy közepes közepes nagy kicsi közepes nagy nagy közepes

127

Helységnév

Lerakó neve

Balajt Balajt

Ládbesenyő úti homokbánya III. Kőhídon túli hulladéklerakó

Bánréve

Kijelölt hulladéklerakó

Baskó

Községi szeméttelep

Bodroghalom

Hulladéklerakó

Bodrogkeresztúr Téglagyári hulladéklerakó Bodrogkisfalud Göböj- árok menti hulladéklerakó Bódvalenke

Cipros /volt homokbánya/

Bódvaszilas

Üzemelő szeméttelep

Bódvaszilas

Vasút menti É-i hulladéklerakó

Bódvaszilas Boldogkőújfalu Boldva Borsodivánka

Vasút menti D-i hulladéklerakó Újfalusi hulladéklerakó Vízrejáró Kommunális szilárdhulladék lerakó

kockázat magyarázat Gémeskútra telepítették, lakott területtől távoli. Kis lerakó, bár patak melletti, de alig van vize, és nem is használják már. Felszíni víztől távol van , viszont a talajvízzel közvetlenül érintkezik, mocsaras terület. Kicsi mennyiségű hulladék (lélekszám:250 fő) , felszíni víztől , talajvíztől viszonylag messze. A temetővel szemben van, amíg nem volt kerítés, a szemetet a szél a temetőbe hordta. Településtől, felszíni, illetve talajvíztől lévő Hulladéklerakó, mely jó vízzáró agyag-agyagkőzetben lett kialakítva. Kismennyiségű hulladék, mely azonban hóolvadáskor és nagyobb esőzések után érintkezhet az árok vizével, így a szennyezés a Bodrogba juthat. Bár időnként átfolyó vizeket kap, a Bódvától elég távol van. Nem túl nagy. Rendszeresen lefedik talajjal. Az eredeti vízállás viszont old ! A Bódva egykori árterén, de viszonylag magasabb felszínen van, ám vízállásos /két/ mélyedésben. Bódva egykori árterén /alacsonyan/ van, időszakos vízfolyás elöntheti. Agyag-alap, övárok, drénezés segít megelőzni a szennyezést. Kis mennyiség , részben takart, a vízfolyás időszakos. Kavics teraszon van, a Bódva egykori medrében. Mocsaras, nádas terület talajvízbe kerülhet szennyeződés, élővízfolyásokhoz közel található a Lerakó.

kockázat megítélése közepes közepes nagy közepes nagy közepes nagy nagy nagy nagy közepes közepes nagy nagy

128

Helységnév

Lerakó neve

Borsodnádasd Bükkábrány

Engels telepi kommunális hulladéklerakó kommunális szilárd hulladéklerakó

Bükkaranyos Bükkaranyos Bükkszentkeresz t Bükkzsérc

Lezárt lerakó Somosdűlői lerakó Hulladéklerakó

Büttös

Papp-völgyi hulladéklerakó

Csobád Csobaj

Szilárd kommunális hulladék lerakó Szőlők-alja községi szeméttelep

Domaháza Dubicsány Edelény Edelény Edelény

Kékásztó dűlői szilárd kommunális hulladéklerakó Határ úti illegális lerakó Múcsányi úttal szembeni sóderbánya Szendrői út menti hulladéklerakó Szeszfőzdei lerakó

Edelény

Vásártéri parkoló alatti hulladéklerakó

Edelény

Cigánytelepi hulladéklerakó

Edelény

Bányász u-i régi /D-i vége után/ hulladéklerakó


kockázat magyarázat A lakótelep a lerakó közelében van, sok a panasz. Felszíni vízfolyás közelsége egy számjegyű főút közelsége, felső szigetelés hiánya. Kis hulladékmennyiség , karsztot veszélyeztet. Kis hulladékmennyiség, de karsztvizet veszélyeztet. A szemét közvetlenül a karsztba szennyez egy víznyelőn keresztül. A csapadék bemoshat szennyeződést élő vízfolyásba. Területe mély, szűk völgy, nagy hulladékvastagság. Kevés a hulladék szervesanyag- tartalma, de közel a vízfolyás és a Rakacza- patak. Lerakás agyaggödörbe történt. Részlegesen takart. Az alsó részén valószínűleg vízben álló hulladéklerakó, amely ráadásul egy korábbi dögkútra települt. A talaj homokkő, tehát jó vízáteresztő réteg és a Lerakó alsó szigetelése nem megoldott. Közel a lakóterület és a Sajó. Friss veszélyes hulladék. Sóderbánya-gödör. Közeli Bódva. Ártér oldalában, vízmű felett van, elég nagy is. Eredeti Bódva ártere, Holt-Bódva medrében is van. Tőle D-re vízkivételi hely (Borsodsziráki kutak). Meleg vagy langyos forrástérséget töltöttek fel. Állandó oldás és a környezet elárasztása a kioldottakkal. Lakóterület , járványveszély . A döglött kutyákat , macskákat is ide teszik .Az árok levezeti a vizet a patak felé . A völgy vízmű felett van, a Holt-Bódvára visz le, a Bódvafolyó árterére.

kockázat megítélése nagy közepes nagy nagy kicsi nagy nagy közepes kicsi nagy nagy kicsi nagy kicsi kicsi nagy kicsi

129

Helységnév

Lerakó neve

Edelény Edelény

Császtai homokbányai lerakó Finke- I. hulladéklerakó

Egerlövő

Kommunális szilárdhulladék lerakó

Encs

Encs és térsége regionális kommunális hulladéklerakó Encs- Fügöd Sportpálya széli lerakó Régi városi hulladéklerakó

Encs Encs Erdőbénye Fáj Fancsal

Spitzer- bánya /Mulató-hegyi felhagyott kőbánya/ Községi hulladéklerakó Kommunális hulladéklerakó

Farkaslyuk

Illegális hulladéklerakó

Farkaslyuk


Farkaslyuk Illegális hulladéklerakó Felsőkelecsény Illegális hulladéklerakó Felsőnyárád Juhász réti hulladéklerakó Felsőtelekes

Dögkút

kockázat magyarázat Lakott területtől távol , elég kicsi lerakó . Forrástérség , elég sok a hulladék a befogadó Bódva-f. vízkivételt szolgál . Mocsár terület van Lerakó, közel lakóterülethez, talajvízbe kerülhet a szennyeződés. A szigetelt lerakó tér alatt 2,7-3,1 m kövér agyag van. Kis mennyiségű lerakás, de talajvizes területen. Agyagos az altalaj, a patak felől nincs közvetlen lefolyása a területnek, takart javarészt. Nagy mennyiségű , helyenként vastag hulladékréteg , felszíni víztől és lakott területtől viszonylag távol. Kevés szerves anyag, nyirok talaj, alig van felszíni lefolyás. A talaj agyagos, de a lefolyás közvetlenül élő vízbe történik, a szennyvízürítés rontja a helyzetet. Közel van a lakóterület és mivel a hulladékot többször begyújtják és erősen szennyezi a levegőt, valamint a közlekedési út mellett balesetveszélyt jelent. A Lerakó közepén játszótér, egyik oldalán lakóházak, a másik oldalán pedig patak folyik. Sok a panasz a begyújtások miatt. Kis mennyiség, a patak időszakos. Kevés hulladék, részben takart, a lerakás teljesen megszűnt, felszíni víztől távol. Kevés hulladék , de veszélyes is feltételezhető , a hulladék közvetlenül a Telekes-patakhoz mosódik .

kockázat megítélése közepes kicsi nagy közepes nagy nagy nagy nagy nagy nagy kicsi nagy kicsi kicsi nagy

130

Helységnév

Lerakó neve

Felsőtelekes

Újtelepi lerakó

Felsővadász Felsőzsolca Forró Fulókércs

Hulladéklerakó Kavicsbánya feltöltés Községi hulladéklerakó Községi szilárdhulladék lerakó

Gagybátor Gagyvendégi Garadna Gelej Gesztely Gesztely Girincs Golop

Hulladéklerakó Hulladéklerakó Vitéztelki hulladéklerakó Szilárd kommunális hulladéklerakó Törmeléklerakó Sportpálya melletti hulladéklerakó Hulladéklerakó Hulladék lerakó

Györgytarló

Cigánykúti dűlői lerakó

Halmaj Hangács

Baksai kukoricás szilárd kommunális hulladéklerakó Szeszfőzdei II. lerakó

Hejőbába

Felhagyott kommunális lerakó I.

Hejőbába Hejőkürt

Gyepszél úti törmeléklerakó Illegális hulladéklerakó

kockázat magyarázat A hulladék közvetlenül a Telekes-patakba mosódik . Kis mennyiség A patak árterében van a lerakó . A hulladéktest a talajvízben áll. Agyagos talaj, részben takart, élővízre nincs közvetlen ráfolyás. A talaj homokos, a lerakott anyag nem túl, sok felszíni vizet nem veszélyeztet. A hulladék a talajvízzel érintkezhet. A lerakó a patak árterében van. Kis mennyiség, jól betakart állapot. A Csincse patak közel: 80 m-re van. Relatívan kis hulladékmennyiség agyaggödörben. Kis hulladékmennyiség agyaggödörben. Kis hulladékmennyiség agyaggödörben. Bár lakott területtől viszonylag messze van, a Lerakó egy forrás és egy abból táplálódó patak vízgyűjtőjére esik. A szennyvízszikkasztás miatt, ami jelentős és a rendkívül rendezetlen lerakás miatt. Élővíz és lakóterület közelsége. Relatíve kis lerakó , bár vízszivárgásos , ám a község a vizét nem használja . Vastag földtakarás /60 cm/ borítja a területet, amelyen takarmányt termesztenek. A felszíni víz közel van. A felszíni víz nincs a közelben és viszonylag kevés a hulladék mennyisége /begyújtják/.

kockázat megítélése nagy nagy kicsi nagy nagy nagy nagy közepes nagy közepes közepes közepes nagy nagy nagy nagy kicsi kicsi közepes

131

Helységnév Hejőpapi Hernádkak

Lerakó neve Hulladéklerakó Petőfi úti agyaggödör

kockázat magyarázat

A lakóházak közvetlenül mellette vannak. Kis hulladékmennyiség döntően inert összetétel szigetelő agyaggödörben. Hernádkak Agyaggödör szeméttelep Kis hulladékmennyiség agyaggödörben. Hernádkércs Pásti dűlői kommunális szilárdhulladék lerakó Bezárás után részlegesen takarták , övárokkal körbevették. Hernádnémeti Ady Endre úti lerakó A hulladéktest folyamatosan talajvízben áll. A Hernád kavicsteraszát /vízbázis/ szennyezi. Hernádnémeti Szeszfőzdei lezárt hulladéklerakó Hernád kavicsteraszán volt vályoggödörben helyezkedik el. Hernádnémeti Szeszfőzde működő hulladéklerakó Ivóvízbázishoz közeli, de vályoggödörbe létesült, ami vízzáró agyag. Hernádnémeti Jókai úti hulladéklerakó Magas Hernád vízállás esetén a hulladéktest vízben áll. Hernádszentandr Lucernásdűlői hulladéklerakó A folyó ugyan messze van, de árvízkor a lerakót átöblíti a víz. ás Hét Bezárt hulladéklerakó A lakóházak és a felszíni víz miatt. Hollóháza Kommunális hulladéklerakó telep A névtelen patak a lerakó aljában folyik. Igrici Zsuzsóktalanitói szemétlerakó telep A csatorna a közelben van. Irota Hulladéklerakó Forrás térség húzódik alatta, régebben a hulladék azon is rajta volt (maradványok). Ma már az elszállítás miatt kevés hulladék van. Jósvafő Bokrosrét, Szögligeti hulladéklerakó Bár karszton van, alsó lapos völgyszakaszon, ahol valószínűsíthető a vastagabb agyagfelhalmozódás. Jósvafő Fenyvesoldali hulladéklerakó Vízmosásban van, közel a Jósva patak, "lótemető' volt. Karos Megszűnt hulladéklerakó A lerakó bezárt, 800- 900 m-re van tőle a Felsőbereckifőcsatorna és a Karos- Szerdahelyi csatorna. Kazincbarcika kommunális hulladéklerakó telep Igen nagy mennyiség, az alja benne van a Sajó kavicsteraszban a talajvízszint alatt.

kockázat megítélése közepes közepes közepes közepes kicsi nagy nagy kicsi kicsi nagy nagy nagy nagy közepes nagy nagy kicsi

132

Helységnév

Lerakó neve

Kázsmárk Kázsmárk Kéked Kelemér Kenézlő Kesznyéten Királd

szilárd kommunális hulladéklerakó Szilárd kommunális hulladéklerakó Szilárd kommunális hulladéklerakó Megtűrt hulladéklerakó Kenélló Bordástó Kommunális hulladéklerakó Megszűnt hulladéklerakó

Királd


Királd

Felhagyott lerakó

Kiscsécs

Felhagyott lerakó

Kisgyőr Kiskinizs

Kistokaj

Lezárt lerakó Sóskás dűlői szilárd kommunális hulladéklerakó Sóskás dűlői "bezárt" kommunális hulladéklerakó Hulladéklerakó

Komjáti

Vadkeri régi lerakó

Kovácsvágás Kurityán

Illegális lerakó Hulladéklerakó

Kiskinizs

kockázat magyarázat Lakóterületen van. Vasonca patak közelsége. Homokbánya volt a Lerakó. Nagymennyiségű szennyvízürítés. Településtől távol van, vizekre kis hatással van, kis mennyiség. Kevés a hulladék, de a Kelemér patak közel van. Magas talavízszinten, nagy mennyiségű lerakott hulladék. Bezárt, távol van a lakóterülettől, viszont a Sajó a közelben van. Nagyon közel van a felszíni víz, de már takart Lerakóról van szó. Nagymennyiségű hulladék az erdő közepén, de nincs a közelben felszíni út, lakóterület. Közvetlenül, a patakparton helyezkedik el a Lerakó, de a patak felé törmelék lerakás történt és vastag földtakarás. 1996-tól nem üzemel, 20-30 cm földtakaró, füvesített, fa telepítés történt. Kis hulladékmennyiség, de karsztot veszélyeztet. A Lerakó ártéren van. Agyaggödörben van a Lerakó. Teljes földtakarás. Mezőgazdasági művelés alatt van. Kis hulladékmennyiség, de a csapadékvíz szabadon átmossa a kavicsteraszba a szennyeződést. Bár folyóközelben van, gáton kinti, részlegesen takart, kis lerakó. Alsó védelme nincs. Illegális lerakó, a patak közvetlen közelében van. Több felszíni vizet szennyez, viszonylag nagy Lerakó.

kockázat megítélése nagy nagy közepes nagy nagy nagy nagy nagy nagy közepes nagy nagy közepes nagy nagy nagy közepes

133

Helységnév

Lerakó neve

Ládbesenyő

Faluréti hulladéklerakó

Mád

Ideiglenes szilárd kommunális hulladék lerakó

Mályinka

Kisháborúdűlői hulladéklerakó

Martonyi Martonyi Megyaszó

Volt /kő/ bánya területi lerakó Üzemelő hulladéklerakó Hulladéklerakó

Méra Méra Mezőkeresztes

Bercsényi u-i hulladéklerakó Cigánytelepi hulladéklerakó szemétlerakó telep

Mezőnagymihál Kommunális szilárdhulladék lerakó y Mikóháza Üzemelő hulladéklerakó Monaj Zsidódombi szilárd kommunális hulladéklerakó Monaj Kertekaljai hulladéklerakó Monaj Pocsaj alsó szilárd kommunális hulladéklerakó Monok községi szeméttelep Nagycsécs

Bezárt hulladéklerakó

kockázat magyarázat Bár patakparton van, valóban nem használt, égetett. Veszélyes hulladék nem látszik. Nagymennyiségű hulladék, melyből a csurgalékvíz a szőlőültetvények felé szivárog. Laott területtől viszonylag távol van. Az ismeretlen mennyiségű hulladék a talajvízben ázik, az altalaj homokos. Bár takart, karsztos területen van. Időszakos vízfolyás oldalán és alján. A lerakó nem nagy kiterjedésű és nem is használták hosszú ideig, viszont közvetlenül a felszíni víz partján van. Agyagos a talaj, viszont nem tudni mi van eltemetve. Agyagos a talaj, de a gödör elérte a talajvizet. Két patak között létesült, mocsaras területen, belterületen van, lakóházak között. Mocsarad, nádas terület, közút mellett. Rendezetlen, tömörítés nélkül. A fenyves a lerakó közvetlen közelében van. Bár a hulladék kis mennyiségű, de a lerakót nem a tervben előírtak alapján üzemeltetik. Lakóterület és patak közelsége. Vadász-patak közelsége. Szennyvízürítés. Dombtetőn települt, szélnek kitett lerakó, közel a lakott területhez, felszíni, ill., felszín alatti víztől viszont távol. közepes mennyiségű hulladék, teljes földtakarással, felszíni vizek relatív távol.

kockázat megítélése közepes nagy nagy nagy nagy közepes nagy nagy nagy nagy nagy nagy nagy nagy nagy közepes

134

Helységnév

Lerakó neve

Nagycsécs

Illegális lerakó II.

Nagycsécs

Illegális lerakó I.

Nemesbikk Novajidrány Nyomár Olaszliszka Olaszliszka Olaszliszka

Kommunális hulladéklerakó I. Régi községi hulladéklerakó Hangács temető alatti hulladéklerakó /Sasgödör/ Fillerbánya Dongóbányai lerakó Rányi- bányai lerakó

Onga Onga

Ongaújfalui lerakó Hulladéklerakó

Ónod

Lezárt lerakó

Ónod

Válykos lerakó

Oszlár

Bezárt lerakó

Oszlár

Illegális lerakó

Pere

Hulladéklerakó

Putnok

Felhagyott illegális lerakó

kockázat magyarázat Kevés a lerakott hulladék, viszont közel van a lakóterület és a Kavicsbánya-tó. Nagy a kockázat, mert nagyon közel van a felszíni víz és nincs semmi féle szigetelés, v.mint nem szabályozható a lerakás. Közel van a lakóterülethez. Agyagos talaj, nagyrészt takart, élő víztől messze van. Jól szigetelő aljzaton van (sárga földet szedtek innen), de átfolyó vizet kap rendszeresen az út feletti árokból. Kőbányában a talajvíz mélyen van. A tóba érő lerakás miatt. Az anyaga és kis mennyisége, valamint az alacsony talajvízszínt miatt. A csurgalékvíz közvetlenül a Bársonyos patakba fut. Relatív kis hulladékmennyiség, de a szennyezés szabadon juthat a talajvízbe (volt homokbánya). Homokbánya, jó vízvezető altalajjal a szennyezés talajvízzel közvetlenül érintkezik. Relatíve kis hulladékmennyiség agyaggödörben, de a Sajó kavicsteraszán, vízbázisvédelmi területen. Kevés a hulladék lerakott mennyisége, vastag földtakarással /30 cm/ lefedve, fásított terület. A hulladék viszonylag kevés, e a felszíni víz és a lakóterület közel van. Kevés hulladék, nem veszélyes, a Hernád folyó közel, a csapadékvíz a folyóba moshatja. A Sajócsatorna ilyen közel van, de nem folyóvíz, mert le van zárva a folyásirányban.

kockázat megítélése nagy kicsi nagy közepes nagy közepes nagy közepes kicsi nagy kicsi nagy közepes nagy nagy nagy

135

Helységnév

Lerakó neve

Rakacaszend

Kőszáli hulladéklerakó

Rátka


Ricse Rudolftelep Sajókápolna

Peréc és Nagykonkoly szilárd kommunális hulladéklerakó Tanyai lerakó Meddőhányói hulladéklerakó

Sajókeresztúr

Lezárt hulladéklerakó

Sajólád Sajóörös Sajópálfala

Hulladéklerakó Bezárt hulladéklerakó Szeméttelep

Sajópetri

Zöldfa úti lerakó

Sajópetri Sajópüspöki Sajószentpéter

Téglás úti lerakó Kijelölt lerakó Szemétlerakó

Sajószöged

Megtűrt lerakó 1.

Sajóvámos

Volt agyaggödör

kockázat magyarázat Közvetlen patakba mosás nincs, viszont karsztos kőzeten fekszik a hulladék, védelem nélküli felszínen. Törmelékkel és meddővel kevert, jól betömörített hulladék, talajvíztől viszonylag távol, viszont belterületen és felszíni vízhez közel. A felszíni víz a közelben van. Nagyobb mennyiségű hulladék, közvetlenül a patak parton. Nem túl nagy mennyiség, többségben törmelék, vízbázist nem veszélyeztet. Relatíve nagy hulladékmennyiség élővízhez közel, az agyaggödrök vízzárósága esetleges. Közvetlenül a Sajó árterében van, élővizet szennyez. A lakóházak a Lerakó közelében találhatók. Nagy terület vízgyűjtője a völgy, ami élővízbe köt be, közvetlen szennyezővé válik a csapadék. Kis hulladék mennyiség, vízbázist nem veszélyeztet, jó vízzáró agyaggödör lett feltöltve. Vályoggödörben kis hulladékmennyiség, többségben inert. Belvizes terület, a Sajó 540 m-re van. Kötött agyagtalajon döntően inert hulladék található bányameddőre rétegezve. A Lerakó /árterület/ Tiszaújváros Vízadó kavicsteraszán fekszik. A csurgalékvíz közvetlenül talajvízszennyezővé válik a Sajó kavicsteraszán.

kockázat megítélése nagy nagy nagy közepes közepes nagy kicsi nagy kicsi közepes közepes nagy közepes nagy kicsi

136

Helységnév

Lerakó neve

Sajóvelezd Sárazsadány

Illegális lerakó Vályogvető- gödri lerakó

Sárospatak

Szeméttelep

Selyeb Sima

Patakparti hulladéklerakó Községi szeméttelep

Sóstófalva

Szeméttelep

Szakáld

Kommunális hulladéklerakó

Szalaszend

Szilárdhulladék lerakó

Szalaszend Szendrőlád

Abaújdevecser Rózsás lerakó Szivárvány

Szendrőlád

Hulladéklerakó

Szentistván Szerencs

Kommunális szilárdhulladék lerakó szilárd kommunális hulladéklerakó

Szikszó Szikszó

Hulladéklerakó Nagyállomás melletti bezárt szemétlerakó

kockázat magyarázat Közel van a Sajó folyó és a lakóterület is. Régi, nem használt lerakó földre való feltöltése folyamatban, kis mennyiség. Jelentős lerakás és az alacsony, talajvízszint, már a szennyvízelhelyezés miatt. Lakóterülethez és a patakhoz közel. Kismennyiségű, fedett hulladék, mely mindössze 5 % kommunális összetevőt tartalmaz. Kismennyiségű hulladék /zömében építési törmelék/, felszíni víz messze van. A Hejőpatak 1000 m-re van. Nagy a lerakott hulladék mennyisége. Kavicsbánya, de felszíni lefolyás nincs, vízbázist nem veszélyeztet. Vízmosásban elhelyezett lerakás miatt. Száraz dombtetőn van, viszonylag kis lerakó, vízfolyás távolabb. Vízellátásba bekapcsolt Bódva- folyó árterén és partján, rendszeresen újra. Bezárt lerakó, rendezetlen, élővízhez közel, most is használják. Nagymennyiségű hulladék, amely azonban messze van a felszíni-, illetve talajvíztől és a településtől. Nagy mennyiségű hulladék érintkezik a talajvízzel. Lakóterület. Vízmű közelsége.

kockázat megítélése nagy közepes nagy nagy közepes kicsi nagy nagy nagy közepes kicsi nagy nagy nagy nagy

137

Helységnév

Lerakó neve

Szirmabesenyő kommunális hulladéklerakó FK-1 Szirmabesenyő Régi kavicsbányai lerakó Szögliget

Kőporbányai hulladéklerakó

Szuhakálló Taktaharkány

Vasút menti lerakó Szeméttelep

Taktakenéz

Homokos gödri hulladéklerakó

Taktakenéz

Szeméttelep

Tállya

Kőbánya régi községi szeméttelep

Tarcal Tard Teresztenye Tibolddaróc Tiszabábolna

Szilárd települési hulladék lerakó Kommunális szilárdhulladék lerakó Juhakol alatti lerakó Kommunális szilárd hulladéklerakó Kommunális szilárdhulladék lerakó

Tiszadorogma


kockázat magyarázat Szakszerű védelemmel ellátott Lerakó. Nagy hulladékmennyiség, a hulladéktest egy része talajvízben áll. A régi út ma id. vízfolyás, karszton van bár, de a dolomitpor szőri valamelyest a szennyezést, illetve késlelteti a bejutást. Kis és veszélytelen mennyiség, vizeket nem éri el. Valódi aljzatszigetelés nincs, magas talajvízállású, gyakran belés árvizes terület, felszíni víz közel van. Kis mennyiségű hulladék , melyből azonban a könnyebb háztartási hulladékot áradáskor elsodorja a Tisza . Rövid ideje , kis intenzitással használt lerakó , környezetéhez képest magas helyzete révén talajvíztől messze van . Bár lakott területtől messze van, a csurgalékvíz és a felszíni víz a szőlőskertek és a település irányába folyik. Agyagos altalaj, településtől viszonylag távol. Élővizekhez, lakóterülethez közel . Vízfolyást nem érint, sokszor égetett, nem nyílt karsztos. A lerakó területe egy vízmosáson fekszik Mocsaras, nádas terület, a lerakón dögkút található. Szennyeződés talajvízbe belekerülhet, ivóvíz közelben van (Tisza-tó). Mocsaras, nádas terület, talajvízbe belekerülhet, élővízfolyásokhoz közel van.

kockázat megítélése közepes kicsi nagy közepes nagy kicsi közepes nagy nagy nagy közepes nagy nagy nagy

138

Helységnév Tiszakarád

Lerakó neve

Tiszakeszi

Őrszemdűlői szilárd kommunális hulladéklerakó Kommunális hulladéklerakó

Tiszaladány

Vecskes községi szeméttelep

Tiszalúc

Sárgaföldes, Vályogvető gödör, régi szeméttelep

Tiszatardos Tiszatarján Tiszavalk

Homok-gödri hulladéklerakó Hulladéklerakó Kommunális szilárdhulladék lerakó

Tokaj

Szeméttelep

Tolcsva

Kopaszkadűlői hulladéklerakó

Tornaszentandrá Régi szeméttelep s Vámosújfalu Hulladéktároló Vilmány

Kommunális szeméttelep

Viss

Székesdűlői hulladéklerakó

kockázat magyarázat Több csatorna van a lerakó közelében. Az altalaj homok (Felhagyott homokbányát töltötték fel) a talajvíz mélysége 5-6m. Hosszú ideig használt szeméttelep a hulladéktest alsó része legalább időszakosan vízben áll , ill. nagyon közel van a Vecskési - csatornához . Nagy kiterjedésű , hosszú ideje ( rendszertelenül jelenleg is ) használt szeméttelep . A hulladék talajvízben áll , benne állati tetemek találhatók . Lakott területtől , felszíni víztől viszonylag távol eső lerakó . Felszíni víz és lakóterület közelségében helyezkedik el. Mocsaras, nádas terület élővízhez közel Tiszától, lakóterület közelében, szennyeződés a talajvízzel kerülhet. Lakott területtől, felszíni víztől viszonylag távol lévő lerakó, viszont közel fekszik a szőlőskertekhez. A lerakott, jelentős mennyiségű hulladék miatt. A talajvízszint kedvezően alacsony. Vizes területre került a hulladék, folyamatosan áztatja az alsóbb részeket. Alacsony talajvízszint. Nagyrészt takaratlan, kis- közepes mennyiség miatt. Felszíni vizeket közvetlenül szennyez, kis mennyiség veszélyes nem feltételezhető. Kis lerakott mennyiség miatt. /A talajvízszint alacsony volt a felmérés idején/.

kockázat megítélése nagy nagy kicsi kicsi közepes nagy nagy nagy nagy nagy közepes nagy közepes

139

Helységnév

Lerakó neve

Zalkod Zemplénagárd Zemplénagárd

Szegfarkai lerakó Szilárd kommunális hulladéklerakó I. Szilárd kommunális hulladéklerakó II.

Ziliz

Petőfi u. végi hulladéklerakó

kockázat magyarázat Kis mennyiség, de víz alatt. Nincs szigetelés, a lakóházak a közelben vannak. A lakóterület a közelben van, nincs szigetelés a LeányárAgárd, csatorna a közelben van. Bár patakparti, a vályogos anyag elég jól védi és a patak vize jelenleg nincs hasznosítva.

kockázat megítélése nagy nagy nagy nagy

140

Heves Megye Helységnév Aldebrő Andornaktálya

Lerakó neve Szilárdhulladék lerakó Szilárd kommunális hulladéklerakó


Lerakó a Tarna holtágában van az élő víztől 20-m.-re . Elég nagymennyiségű települési szilárd hulladék van elhelyezve, altalaj adottsága nem ismert szigetelés nincs. Boconád Kommunális szilárdhulladék lerakó Laott területhez közel, rendezetlen, felső szigetelés nincs. Bezárt lerakó, de használják. Boldog HULLADÉKLERAKÓ, BOLDOG Rendezetlen, lakott területtől távol. Bükkszék Sirok ászó lerakó Az Ország 14 legveszélyesebb hulladéklerakója között a KÖM 1éven belüli kármentesítést tervez ( Pb, Cd , olajos rongy ) Bükkszenterzséb Volt hulladéklerakó Talajvízszint mélyen, a Hulladéklerakó alatt, viszonylag kis et mennyiség. Bükkszentmárto Bükkszentmárton- Mikófalva ill. kavicsbánya Az élővízfolyások közeliek, de a hull.lerakó magasabb szinten, n és szemétlerakó a talajvízszint felett helyezkedik el.Tájr.1996,97-ben elkészült. Eger Felhagyott lerakó Nem túl nagy mennyiségű települési szilárd hulladék , talajvíz viszonylag mélyen van , teljesen takart . Eger Felhagyott lerakó Tufagödörben lerakott közepes mennyiségű települési hulladék . Környéken hétvégi kertek vannak . Talajvízre gyakorolt hatás nem ismert . Egercsehi Szeméttelep Magasan talajvízszint fölött , viszont a lemosódás veszélye és patak közelsége indokolja . Egercsehi Meddőhányó Kis mennyiség talajvíz fölötti elhelyezés , meddőbe ágyazott komm. hull. Egerfarmos Szilárd hulladék lerakóhely Lakóterület közelsége. A hulladék nagyrésze belelóg a talajvízbe. Az egész szabad terület gödör, az alján talajvízzel.

kockázat megítélése nagy nagy nagy nagy kicsi közepes közepes közepes nagy nagy közepes nagy

141

Helységnév

Lerakó neve

Egerszólát

Szeméttelep

Erk


Feldebrő Gyöngyös

kommunális hulladéklerakó Bezárt hulladéklerakó

Gyöngyössolym Dögkút os Gyöngyöstarján hulladéklerakó Halmajugra

Szemétlerakó

Hort

Községi kommunális hulladék lerakó

Istenmezeje

Tamás-telepi hulladéklerakó

Kisfüzes Kompolt

Kisfüzesi- törés hulladéklerakó szilárd hulladéklerakó

Mátraballa Mátraballa Mátraballa Mátraballa Mátraballa

Nagykupik lerakó Hulladéklerakó Kis Kupik hulladéklerakó Kiserdei gödör hulladéklerakó Tardonya lerakó

kockázat magyarázat Nem túl nagymennyiségű, főleg háztartási szemét van lerakva agyagos területen. Csapadékvíz átfolyik rajta. Lakóterülethez közeli lerakó. A hulladék a talajvízzel érintkezhet. Torna holtágban van a Lerakó. Az élő Torna 120 m-re folyik. Nem túl nagy mennyiségű házi szemét van lerakva felszíni víztől messze. Nem talajvizes terület. A hulladék nagy része inert, építési hulladék, illetve kerti hulladék. Agyaggödörbe többnyire inert hulladék van lerakva. Felszíni víz nincs a közelben. Agyagos talajon, nagy mennyiségű házi szemét, sitt van elhelyezve. Nem túl nagymennyiségű hulladék, lakott területtől viszonylag távol, azonban a talajvíz feltehetően magas nyugalmi szintű. Talaj vízszint fölötti Hulladéklerakó, de a völgyen hóolvadási időszakban feltételezhető hozam növekedés miatt a Csermely kimosó hatású. Vízmosás szélén van, jól betakarva, kismennyiségű. A hulladék valószínűleg talajvízzel érintkezik ( sírkút ) , szennyvíz ürítés . Mocsaras terület, de kis mennyiség. Talajvízszint fölötti a Hulladéklerakó és kismennyiségű. Talajvízszint fölötti lerakás, kis mennyiség, jól letakart. Talaj vízszint fölötti lerakás, kis mennyiség. Talajvízszint 1,5-2 m mélyen.

kockázat megítélése nagy nagy nagy közepes közepes közepes közepes nagy nagy közepes nagy közepes közepes közepes közepes nagy

142

Helységnév

Lerakó neve

Mezőtárkány

szilárd hulladéklerakóhely

Mikófalva Mikófalva

Hulladéklerakó Hulladéklerakó

Mikófalva

Hulladéklerakó

Mónosbél

Szeméttelep

Mónosbél Nagyréde

Mikófalvai szemétlerakó Bezárt Szőlőskert Inert lerakó

Nagyréde

Hulladéklerakó

Nagyút Noszvaj

Szilárdhulladék lerakó Szeméttelep

Ostoros

szeméttelep

Pély

Hulladéklerakó

kockázat magyarázat Lakóterület közelsége, a felmérés idején is 1-2 m3 nyersbőr és állati tetem volt látható. Alacsony talajvízszint, kis lerakott mennyiség. Közepes mennyiségű lerakásból mindössze harmad arányban komm. eredetű a lerakott szemét. Viszonylag alacsony kommunális hulladék % és kis mennyiség miatt. Patak miatt magas talajvízszint, kicsi és rég lerakott mennyiség, iszappal takart. A patak áradáskor nem bontja meg a lerakót. A lerakott hulladék kis mennyiségű, alacsony talajvízszint Nagy inert tartalmú , csapadék által rendszeresen átmosott hulladék . Elég nagy mennyiségű háztartási és inert hulladék van lerakva , homokos talajon. A vizsgálatok szerint nincs talajszennyezés . Időszakos vízfolyás van közvetlenül mellette. A hulladék érintkezik a talajvízzel . Szennyvízürítés . Közepes méretű lerakó , szigetelés nélküli az altalaj adottságai nem ismertek : Fő útvonal mellett van közvetlenül . Felhagyott sóderbánya , melynek altalaj összetétele nem ismert . Nem messze folyik az Ostoros-patak melyből öntöznek is . A terület szomszédságában lévő természetvédelmi terület miatt, pedig a talajvíz viszonylag mélyen van, továbbá az altalaj vízzáró agyag talaj.

kockázat megítélése nagy közepes közepes közepes közepes közepes nagy nagy nagy nagy nagy nagy

143

Helységnév

Lerakó neve

Sarud

Sarud, települési szilárd hulladéklerakó /Rátka/

Szihalom

Szihalom szilárd hulladéklerakóhely

Szúcs

Hulladéklerakó

Szűcsi

Régi községi szeméttelep

Tarnabod Tarnaméra

Kommunális szilárdhulladék lerakó Szilárd hulladék lerakó (szeméttelep)

Tarnazsadány


Tenk Váraszó Váraszó Verpelét

Tenk, kommunális szilárd hulladéklerakó Békás tói lerakó Csatánéi lerakó szeméttelep

kockázat magyarázat Magas talajvíz miatt a hulladék feltételezhetően összlet érintkezik a vízzel és a csatornák közelsége miatt. A viszonylag kis mennyiség miatt csak közepes. Lakóterület és Rima patak közelsége miatt, valamint magas talajvízszint állásnál a hulladék belelóghat a talajvízbe. A lerakott hulladék kis mennyisége miatt nem veszélyes , kis kockázat . A szeméttelep lakott területtől messze van, azonban valószínűsíthető, hogy magas talajvízállású időszakokban a hulladék a felszín alatti vízzel érintkezik. Lakott területhez közel, mélység miatt talajvízzel érintkezhet. A lakóterülethez, élővizekhez közeli lerakó. A hulladék a talajvízbe kerülhet. Lakott területhez, élővízhez közeli lerakó, rendezetlen, most is használják. Homokos altalaj, közeli víznyerőhelyek miatt. Kis mennyiség, de zsombékos talajvíz szintű terület miatt. Kis mennyiség, alacsony talajvízszint. Lerakó mély homokgödör .Nagy mennyiségű hulladék .Minimális műszaki védelem .

kockázat megítélése nagy nagy közepes nagy nagy nagy nagy nagy nagy közepes nagy

144

Nógrád Megye Helységnév

Lerakó neve

Alsótold Sástói illegális lerakó Balassagyarmat KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, BALASSAGYARMAT Bánk KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, BÁNK Bercel Berceli hulladéklerakó Borsosberény SZEMÉTTELEP, BORSOSBERÉNY Buják Cserháthaláp Dejtár Drégelypalánk Erdőkürt Érsekvadkert Etes Felsőtold Felsőtold Hollókő

SZEMÉTTELEP, BUJÁK Cserháthaláp és térsége kommunális lerakó KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, DEJTÁR HULLADÉKLERAKÓ, DRÉGELYPALÁNK KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, ERDŐKÜRT SZILÁRD HULLADÉKLERAKÓ, ÉRSEKVADKERT KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, ETES Homokos lerakó Kecskéspusztai kanyar Illegális lerakó

kockázat magyarázat Növényzet már benőtte, lakóterülettől távol. Nagy mennyiségű hulladék. Vízáramlási irányban védett láp. Lakott területtől viszonylag messze. A tó szabad terület rendezetlen lerakás. Közvetlen út mellett, nincs szigetelve. Lakott területtől messze, részlegesen takarva, kerítéssel és földsánccal körbevéve. Nincs semmi féle védelem. Szél hordja a szemetet. Nagyon kis mennyiségű hulladék, nagyrészt inert és növényi maradékok, magas talajvízszint, közel az ivóvízbázis. Lakott területtől távol, völgyben.

kockázat megítélése közepes kicsi nagy nagy nagy nagy nagy közepes nagy

Lakóterülettől távol sík, felszíni víz nincs a közelben.

nagy

Félig fedve, nagy mennyiségű hulladék, jelenleg rendezetlen.

nagy

Lakott területtől viszonylag távol, rendezetlen, fedetlen.

nagy

Nincs megfelelő védelem. Élővízfolyás szennyezése. Élővízfolyás közelében, nincs semmiféle védelme és a turizmust is visszavetheti.

nagy nagy kicsi

145

Helységnév

Lerakó neve

Hugyag

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, HUGYAG

Karancslapujtő

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, KARANCSLAPÚJTŐ

Litke

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, LITKE KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, MOHORA HULLADÉKLERAKÓ, NÓGRÁD

Mohora Nógrád Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádszakál Patak Piliny Pusztaberki Rimóc Rimóc Salgótarján

Szeméttelep KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, NÓGRÁDMEGYER Illegális lerakó KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, NÓGRÁDSZAKÁL Lezárt hulladéklerakó KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, PILINY KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, PUSZTABERKI Volt homokbányai illegális hulladéklerakó Rimóc szeméttelep KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, SALGÓTARJÁN

kockázat magyarázat Kis mennyiségű hulladék, a talajvíz várhatóan mélyen van, valószínűleg jó vízvezető képességű aljzatképződmények /homokbánya/. Viszonylag nagy mennyiségű hulladék , semmiféle műszaki védelem lehordási és vízáramlási irány a település felé mutat , mély talajvíz helyzet . Magas talajvíz -állás , a lerakó közvetlenül egy védett mocsár szélén van . Műszaki védelemmel ellátott, lakott területtől távol.

kockázat megítélése nagy nagy kicsi közepes

Viszonylag nagymennyiségű hulladék, mély talajvízszint áramlási irányban viszonylag közel élővíz. Lakott területtől távol, rendezetlen. Nincs megfelelő védelem.

nagy

Letakarás nélkül, közelben patak. Kis mennyiségű hulladék , magas talajvízszint közvetlen lehordás , terület az Ipoly felé . Mély talajvízszint, nincs takarva a hulladék, áramlási irányban messze település és élővíz. Kis hulladékmennyiség , mély talajvízszint , vízkivét nincs áramlási irányon . Rendezetlen lerakás, közel a lakóterület és a felszíni víz.

nagy nagy

Szántóföld szennyeződik. Esőzés alkalmával a szemét visszakerül a településre. Kis mennyiségű hulladék takarva, növényzettel benőve.

nagy nagy

nagy közepes nagy nagy kicsi közepes

146

Helységnév

Lerakó neve

Salgótarján

Zagyvarónai hulladéklerakó

Salgótarján

Somlyóbányai lerakó

Szarvasgede Szécsény

Szemétlerakó KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, SZÉCSÉNY

Szécsény

Szeméttelep Nagylóc felé

Szente

Szeméttelep

Szirák

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, SZIRÁK Szeméttelep KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, TAR, PÁSZTÓ Terényi kommunális hulladéklerakó

Szügy Tar Terény

kockázat magyarázat Viszonylag nagy mennyiségű hulladék vízáramlási irányban, élővízhez közel. Kis mennyiségű hulladék közvetlenül egy patak forrása fölött, eleve terhelt háttér. Kis mennyiségű hulladék, a természet már visszafoglalta. Nagymennyiségű hulladék rendezetlen körülmények között. Magas talajvíz áramlási irányban messze van lakott terület, rétegvízre szűrőzött vízműkutak kb. 14000 m-re áramlási irányban. Lakott területtől messze, gazzal benőve, veszélyes hulladékot is tartalmaz /öntödei salak/. Lakott területtől távol, 12 éve felhagyva, füves, gazzal benőve, inert anyagokkal keverve, kis mennyiségű. Töltéssel van körülvéve, de nincs semmilyen szigetelés. Lakott területtől 300 m-re, takarása folyamatban. Lakott területtől messze rendezett, a hulladékot viszi a szél, rátáplál a talaj és a felszíni vizekre az átszivárgó csurgalék. Részben rekultivált, talajvízhez közeli terület.

kockázat megítélése nagy nagy közepes nagy

nagy közepes nagy közepes nagy nagy

147

II. ütem: 2006. december 31-ig bezárandó lerakók A tervezett határidőig felszámolandó lerakók között azok szerepelnek, melyek kockázata a HIR szerint közepes, környezeti elemeket közvetlenül nem veszélyeztetnek. A lerakók szabad kapacitása a tervezett ütem végéig elfogy, illetve a települések csatlakoznak a tervezett nagyrendszerekhez. B.A.Z. Megye Helységnév

Lerakó neve

Abaújlak Abaújvár Alsódobsza

Szemétlerakó Régi hulladéklerakó Sárgaföldes gödör

Alsóregmec

Hulladéklerakó II.

Bekecs

Bányagödör /régi községi szeméttelep/

Beret


Borsodbóta

Hulladéklerakóhely (kommunális)

Borsodgeszt Borsodszirák

szemétlerakó Hulladéklerakó

Bózsva

Hulladéklerakó

kockázat magyarázat Kevés hulladék. Gondos takarás. Vizekre kis hatással lehet, friss lerakás nincs. A lerakó messze van a településtől, a hosszú haszn. ellenére sem került rá nagy mennyiségű hull. Felszíni víz messze van. A Lerakó nem jelent nagy környezeti veszélyt annak ellenére, hogy nagy a hulladék mennyisége. Agyag altalaj, kis területű, felszíni és talajvíztől elzárt, teljesen takart, füvesített terület. A befelé lejtő bányaudvarban a víz elszikkad a homokos talajon. Részlegesen fedett, közepes mennyiségű hulladék, felszíni vizektől viszonylag távol. Jól körülhatárolt, kis alapterületű Lerakó. A Bódra egykori medrébe a kavicsteraszon át bejut akadálytalanul a szennyeződés . Nincs aljzatszigetelés, a Bózsva patak a közelben van.

kockázat megítélése közepes közepes kicsi közepes kicsi kicsi közepes közepes kicsi kicsi

148

Helységnév

Lerakó neve

Csernely

Szilárd kommunális hulladéklerakó

Csincse Csokvaomány Dámóc

Kommunális szilárdhulladék lerakó Kommunális hulladéklerakó Szilárd kommunális hulladéklerakó

Dédestapolcsány Éger dűlői kommunális hulladéklerakó Emőd


Erdőhorváti Felsőberecki Felsőregmec

Tetőcske dombi lerakó Hulladéklerakó Hulladéklerakó

Felsőtelekes

Falu végi lerakó

Fony

Hulladéklerakó

Füzér

Oldalföld dűlői szilárd kommunális hulladéklerakó Hulladéklerakó Szálas-völgyi hulladéklerakó Legelői lerakók Bezárt lerakó Kolló tanyai lerakó

Füzérkomlós Gagybátor Galvács Gömörszőlős Györgytarló

kockázat magyarázat Alá van drénezve , a csapadék és csurgalékvíz gyűjtése megoldott , rendezett lerakás. Bezárt Lerakó, lakóterülettől távol kötött talaj. A lakóházaktól messze egy völgyben helyezkedik el a Lerakó. Kis mennyiségű hulladék van lerakva, minimális veszélyt jelent. Az agyagpaplan csak a lerakó alján van, a homokos kavicsban az oldalsó elszivárgást semmi sem gátolja, alatta mészkő van. Vízbázis védelmi területtől messze van, nem túl nagy mennyiség, de az altalaj jó vízvezető. Kiépített gát, árok és csapadékvíz elvezető rendszere miatt. Kevés a hulladék, lakóterülettől távol van. Felszíni víz 1000 m-től távolabb, lakóterület 100- 120 m-re helyezkedik el. Kis mennyiségű és stabilizálódott hulladék , közvetve mosódhat a patakba . Kevés hulladék, rossz vízvezető talaj, felszíni víztől távolabb, nem a vízgyűjtőbe. A hulladékot a szél kihordhatja. A lerakó nem jelent jelentős környezeti terhelést. Kis mennyiségű hulladék. Vízfolyás nem érinti, becsalánosodott nagy részük. Kevés a hulladék, a talajvízszint 10 m mélyen van. Nagy területen elszórt szemét, talajvízszint felett.

kockázat megítélése közepes közepes közepes közepes nagy nagy közepes közepes közepes közepes közepes nagy közepes közepes közepes közepes közepes

149

Helységnév

Lerakó neve

Hangács Hangács Hangács

Lakossági kommunális szemétlerakó telep Homokbánya előtti lerakó Halastói lerakó III.

Hangony Hangony

Petre dülői szeméttelep Bezárt hulladéklerakó

Harsány Hegymeg

kommunális hulladéklerakó telep Akácos erdei bánya

Hejce

Szeméttelep

Hejőkeresztúr

Hulladéklerakó

Hejőszalonta

Hulladéklerakó

Hernádszurdok Szilárd kommunális hulladéklerakó Hernádvécse

Községi hulladéklerakó

Hidasnémeti Járdánháza

Szilárd kommunális hulladéklerakó kommunális hulladéklerakó

Kács Kány

Kommunális szilárdhulladék lerakó Községi hulladéklerakó

kockázat magyarázat Száraz domboldalon , Ziliz-patak mellékvölgyére lejt . Viszonylag száraz domboldalban van, és nem túl nagy lerakó. A Halas-tó tkp . egy forrás és előtte : innen ered a Hargács -patak . Az egész völgyet elszennyezi a lerakó . Drénezett, övárok kiépítve. Földtakarással tárt, befüvesedett terület, felszíni víz nincs a közelben. Rekultivációs terv szerint a teljes mennyiséget elszállítják. Száraz domboldalban fekszik, teljes földtkarással, patakba nem mosódik be. Kis mennyiség, veszélyes anyag nélkül, felszíni vizet közvetlenül nem szennyez. Agyag gödröt töltöttek fel, ezért az altalaj szigetelés kielégítő, viszont a felszíni vizek a közelben vannak. A Lerakó kicsi, a Hejőpatak és a lakóházak 200 m-re vannak a Lerakótól. Kevés szerves anyag, felszíni víz messze van, a lefolyó vizek helyben, illetve az árokban elszikkadnak. A szemét belóg a patakmederbe, takarás nincs, időnként folyékony hulladékot is ürítenek. Épített lerakó, agyag szigeteléssel, övárok van. Jól körbezárt terület, a lakóterület és a közlekedés nem érzékeli a jelenetet, viszont a felszíni víz elég közel van. Kis alapterületű, bezárt lerakó. Kicsi lerakó, élővíztől messze van.

kockázat megítélése közepes közepes kicsi közepes közepes közepes közepes közepes közepes közepes nagy kicsi közepes nagy közepes közepes

150

Helységnév

Lerakó neve

Karos

Üzemelő hulladéklerakó

Kisrozvágy Kissikátor

Szilárd kommunális hulladéklerakó szilárd kommunális hulladéklerakó

Komjáti

Holt-Bódvai hulladéklerakó

Komlóska Komlóska

Torcsjanka lerakó Hulladéklerakó

Korlát Köröm Kupa Lácacséke Litka Mályinka

Szilárd kommunális hulladéklerakó Hulladéklerakó Hulladéklerakó Agyaggödör Községi hulladéklerakó Tarcsavölgye gödre kommunális hulladéklerakó Bányász utcai hulladéklerakó Kisgátnál lévő hulladéklerakó Szilárd kommunális szemétlerakó Illegális bezárt lerakó hulladéklerakó telep Kommunális szilárdhulladék lerakó

Mályinka Meszes Mezőnyárád Mikóháza Nagyrozvágy Négyes

kockázat magyarázat Távol van a lakóterülettől, a lerakó szomszédságában hasznosítatlan területek vannak. Távol van a falutól, nincs jelentős környezeti veszély. A lerakás rendezett, távol van a falutól. A hulladékot betakarják egy vékony földréteggel és csak utána hordják rá a következő réteg hulladékot. Letakart, nyílt vízbe nem kerül, de nem zárható ki a folyamatos kommunikáció alakul ki a régi és az új meder között. Közel a Bódva. Csekély, jól takart mennyiség. Kis lerakott mennyiség miatt. A patak áradáskor megbontja, de csak esztétikai problémát okoz. Az üzemeltetési hiányosságok miatt közepesnek ítélem. Kis hulladékmennyiség, agyaggödörben a Sajó árterén kívül. Élővíztől és lakóterülettől távol .Talajvízzel nem érintkezik. Kis mennyiségű hulladék. Kevés, takart komm. hulladék. Nyirok talaj, el?víztől messze. Kevés kommunális hulladék van felszínen, régi lerakó. Közel az élővíz, de kicsi a kommunális hulladék aránya. Nincs alsó szigetelése, a Rakca-tóba kerülhet kioldódó anyaga. Lakóterület közelsége, felső szigetelés hiánya. Lakott területtől távol van, takart. Nincs jelentős környezeti veszély. Már nem üzemelő.

kockázat megítélése közepes közepes közepes kicsi közepes közepes nagy közepes közepes közepes közepes közepes közepes kicsi közepes közepes közepes közepes

151

Helységnév Nemesbikk Nyékládháza

Lerakó neve Kommunális hulladéklerakó II. 35-os út melletti lerakó


A felszíni víz 1000 m távolságra van. Időszakosan, magas talajvízszint esetén a hulladék talajvízzel érintkezhet, jó vízvezető altalaj. Nyésta Hulladéklerakó Homokbánya volt a csurgalékvíz a talajvízbe juthat. Üzemelő vízműút közelsége. Nyomár Vesszősi lerakó Domboldalban, fő völgytől vízválasztó gerinccel elválasztott oldalvölgyre néz. Ózd Ózd városi kommunális hulladéklerakó telep Nagy hulladékmennyiség került lerakásra, de a talajvíz mélyen van és nincs felszíni víz a közelben. Pácin Közös hulladéklerakó Kis mennyiségű, többnyire kommunális hulladék, felszíni vizektől távol. Parasznya Baross aknai lerakóhely A hulladékréteg alatt jó szorbciós képességű bányameddő, közepes menyiség, víz nincs. Parasznya Pálinkás akna lerakó Kis hulladék térfogat meddőbe ágyazva. Rásonysápberen Szilárd hulladéklerakó Kismennyiségű hulladék. Részlegesen takart. cs Rudabánya Kommunális hulladéklerakó Rendezett, műszaki védelemmel ellátott, ellenőrzött üzemeltetés. Rudolftelep Légaknai lerakó Kis mennyiség, a patak időszakos. Sajónémeti Mogyorósallyai lerakó A HANGONY patak nagyon közel van, de a hulladékréteg vastagsága kicsi és többszöri vékony földtakarást alkalmaztak. Sály kommunális hulladéklerakó felhagyott kőbánya jól lehatárolható Sáta Libakút völgyi kommunális hulladéklerakó A völgyben jók a földtani adottságok, információnk szerint a talajvíz 15 m-nél mélyebben van. Sátoraljaújhely Torzsás-dűlői hulladéklerakó Bezárt, takart lerakó, nem jelent a környezetre veszélyt. Selyeb Kommunális hulladéklerakó Agyaggödör, talajvízzel nem ér. a hulladék.

kockázat megítélése közepes kicsi nagy kicsi nagy közepes közepes közepes közepes kicsi kicsi közepes kicsi közepes közepes közepes

152

Helységnév

Lerakó neve

Semjén

Külterületi szántó szeméttároló

Serényfalva Szemere

Bezárt lerakó Községi hulladéklerakó

Szikszó

Szikszó város kommunális hulladéklerakó

Szin

Páruzsa- völgyi régi lerakó

Szomolya Szőlősardó

Kommunális szilárdhulladék lerakó Régi lerakó

Taktaszada

Cigánygödör, régi /betemetett/ községi szeméttelep

Telkibánya Tomor

Hulladéklerakó kistérségi kommunális hulladéklerakó

Tomor Tornakápolna

Hulladéklerakó Üzemelő hulladéklerakó

Tornaszentjakab Régi hulladéklerakó Tornyosnémeti Szilárd kommunális hulladéklerakó Vatta Vilyvitány

Szemétlerakó hely Hulladéklerakó

kockázat magyarázat Kis mennyiségű hulladék részlegesen takarva, kevés éves beszállított mennyiség. Patak relatív közel. Kevés a lerakott mennyiség. A tetőn lévő kavicsbányában elszikkadó vizek a hegylábi forrásokban léphet ki // Nagymennyiségű hulladék. Illegális szennyvízürítés. Nagy vízgyűjtő területről a felszíni víz átfolyik a hulladékon. Víz fakadásos rét szélére telepítették, Jósva-pataktól nem messze. Bezárt Lerakó, területén agyagbánya volt. Agyaggödörben van a hulladék, földtakarása benövényesedett. Vízfolyás nem halad át rajta. Vastag (3m) földréteggel takart , vékony hull. réteg . A gödörbe üzemelése idején csak olyan hulladék került ki , amit nem tudtak elégetni . (elmondás után ) Településtől és vizektől messze van. Nagy a területe, patak feletti domboldalon van , közeli a Vadász-patak . Megformált , gyepesített tájba illesztett. Száraz domboldalon van, relatíve kicsi, aktív vízfolyás távoli. Vékonyan bár, de fedett a karszt. Kis lerakó, teljes földtakarással, vízátfolyás nincs. A hulladékról a lefolyás a kavicsbánya végében lévő tó felé van, illetve helyben minden beszivárog. Lakóterület közelsége felső szigetelés hiánya Kevés a lerakott hulladékmennyiség, a közelben időszakos vízfolyás van, a lakóterület távol esik.

kockázat megítélése közepes közepes kicsi nagy kicsi közepes közepes közepes közepes nagy közepes közepes közepes kicsi közepes közepes

153

Helységnév

Lerakó neve

Vizsoly

Hulladéklerakó

Zádorfalva Zádorfalva

Szuhaföldi hulladéklerakó Vízmű lerakó

kockázat magyarázat Talaj és felszíni vizet nem éri el, kis mennyiség, vízzáró homokkő rétegek . Elsősorban sitt lerakó Kevés mennyiségű hulladék, részleges takarással.

kockázat megítélése közepes közepes közepes

Heves Megye Helységnév

Lerakó neve

Abasár

Szilárd kommunális hulladéklerakó

Apc Átány

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, APC Hulladéklerakó

Atkár

Szennyvíz leeresztő hely

Atkár Bátor Bélapátfalva

Szemétlerakó hely Szeméttelep Régi szeméttelep

Besenyőtelek


Csány

kommunális hulladéklerakó

kockázat magyarázat Nem túl nagy területen és mennyiségben házi szemét van lerakva felszíni víztől távol. Kiépített aljszigetelés, földtakarás folyamatos őrzés. Nagy területen kis mennyiség került lerakásra, jó vízzáró sárga agyagtalaj van, kockázata kicsi az egész terület tájrekonstruációra szorul.(mintegy 10ha) Agyagos talaj, teljesen lefedve földdel, füvesített, nincs felszínvíz, talajvíz a közelben Agyagos talaj, felszín alatti víz szennyeződése kizárható A talajvízszint feletti a lerakó , ezért kicsi a kockázat . Nem túl nagy mennyiségű háztartási szemét van lerakva, földdel takarva. A hulladék nagyobb mennyisége takart. A lerakó egy kis homokdombon van így nem valószínű hogy a hulladék belelóg a talajvízbe Közepes mennyiségű hulladék jól elszigetelt területen, településtől távol, nagy adszorbciós kapacitású kőzeten (homok) ; a talajvíz feltételezhető mélysége 6-7 m.

kockázat megítélése közepes közepes közepes közepes kicsi közepes közepes közepes közepes

154

Helységnév

Lerakó neve

Dormánd


Ecséd

szilárd kommunális hulladéklerakó

Egerbocs Egerbocs

Rákos oldali hulladéklerakó Kódusgödör lerakó

Erdőtelek

Erdőtelek, települési szilárd hulladéklerakó

Hatvan Heréd

HATVAN VÁROS KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ SZEMÉTTELEP, HERÉD

Heves

Heves, települési szilárd hulladéklerakó

Hevesvezekény Hevesvezekény, települési szilárd hulladéklerakó Kál


Kápolna

Postatói szilárdhulladék lerakó

Karácsond

Erdőalji hulladéklerakó

Kerecsend

Hulladéklerakó

kockázat magyarázat Viszonylag kis mennyiség, vékony vastagság, részlegesen takart. Nagymennyiségű hulladék közel a településhez és egy a falun is átfolyó patak közvetlen vízgyűjtő területén. Kis mennyiségű lerakás, alacsony talajvízszint. Alacsony kommunális hulladék % és alacsony talajvízszint miatt. Agyagos altalaj, viszont vizenyős terület és viszonylag kis mennyiség. Összességében a vízzáró altalaj miatt kicsi. Lakott területtől viszonylag távol, bekerítve, takarva, rendezve. Nagy része növényzettel benőve viszonylag kismennyiségű hulladék. Nagy mennyiségű hulladékösszlet, viszonylag mély bányagödörben, ellenőrzés, figyelőkút nélkül. Kötött agyagos, jó vízzáró altalaj, kis mennyiség. A csapadékvíz távoltartása árokrendszerben megoldott, de még így is belvízveszélyes terület. Homokbánya volt, a hulladék valószínűleg érintkezik a talajvízzel. A hulladék a talajvízzel nem érintkezik közvetlen. A részleges takarás gondos és folyamatos. Közelében van az Ugrai patak, viszont nem túl nagy a lerakott házi szemét. Földtakarás nincs. Jó vízzáró agyagrétegre telepített, felszín alatti víz szennyezése kizárható, felszíni víz távol van,term.v-i területtel határos

kockázat megítélése közepes kicsi közepes közepes közepes közepes közepes kicsi közepes közepes közepes nagy közepes

155

Helységnév

Lerakó neve

Kisköre

Hulladéklerakó

Kisnána Kömlő

Szeméttelep Kömlő, szilárd hulladéklerakó telep

Lőrinci Lőrinci Maklár Mátraderecske Mezőszemere

Lőrinci szeméttelep Homokbánya Bezárt hulladéklerakó Kommunális hulladéklerakó Szilárd hulladéklerakó telep

Nagyfüged

Önkormányzati hulladéklerakó

Nagykökényes Nagytálya

SZEMÉTTELEP, NAGYKÖKÉNYES Törmeléklerakó

Parád

Kommunális hulladék tárolóhely

Poroszló Recsk

Tompa Mihály u-i bezárt lerakó szilárd kommunális hulladéklerakó

Sarud

Makkos hulladéklerakó

kockázat magyarázat A lerakó engedéllyel épült, a lerakó alatt megfelelő vastag agyag altalaj van. A felszíni víz a területről kizárt. A talajvíz lerakó 1,5 m-re van. A lerakott hulladék inert tartalma nagy. Az altalaj jó vízzáró, a talajvíz átlagos mélysége a lerakó átlagmélysége alatt van. Csak extrém belvizes időszakban nedvesedhet át a hulladék, a terület nem belvizes. Rekultivált. Kis mennyiségű hulladék, településtől viszonylag távol. Kevés házi szemét van lerakva, földtakarással ellátva. A lerakó magasan talajvízszint feletti . Vízzáró talajra van építve. A hulladék talajvízzel nem érintkezik. Belvíz és árvíz veszélyes területen van, szigetelés nélkül. Már többször elöntötte az ár, legutóbb 1997-ben. Lakott területtől viszonylag messze takarva. Felszíni vizek távol vannak , agyagos a talaj , nem túl nagy mennyiségű települési szilárd hulladék van lerakva , talajvíz mélyen van . Természetvédelmi terület van közvetlen mellette. Az agyag altalaj vastagsága nem ismert. A csapadékvíz átfolyik a hulladékon, mossa azt. Agyaggödör volt, részben takart. Közvetlen mellette időszakos patak van. A hulladékot a csapadék átmossa, nincs szigetelve a Lerakó. Agyagnyerő hely volt, belvizes terület, de kicsi a mennyiség és a felszíne takart.

kockázat megítélése közepes közepes közepes közepes közepes közepes közepes közepes kicsi közepes közepes kicsi kicsi kicsi közepes

156

Helységnév Sirok

Lerakó neve

Szajla

Rozsnak Völgyi szilárd kommunális szemétlerakó Homokbányai szemétlerakó

Tarnaörs Tarnaszentmikló s Tiszanána

szeméttelep Tarnaszentmiklós, települési szilárd hulladéklerakó Tiszanána, települési szilárd hulladéklerakó

Tófalu


Újlőrincfalva Váraszó Vécs

Szilárdhulladék lerakó Pintyóhegyi homokbánya lerakó Üzemen kívüli szemétlerakó

Verpelét

Homokbánya szilárdhulladék lerakó

Visonta

Özsevölgyi kommunális hulladéklerakó

Visznek

Téglás gödri bezárt hulladéklerakó

Zaránk

szilárd kommunális hulladéklerakó

kockázat magyarázat Jól szigetelő agyagos talajon van a Lerakó úgy kialakítva, hogy a felszín alatti víz nem szennyeződik. Talajvízszint mélyen van , a lerakott hulladék mennyisége és anyaga miatt kicsi a kockázat . Lakóterülethez, élővízhez közeli lerakó, most is használják. Vízzáró agyag altalaja van, viszonylag kis mennyiség van, kis területen. Kötött altalaj, talajvíz viszonylag alacsony, a szabad agyaggödörben sincs víz, csak nagyon belvízveszélyes időszakban nedvesedhet a lerakott összlet. A Lerakó homokgödör volt. Lakóterület közelsége /150 m/. Nagy felület takaratlan, szennyvíz ürítés. A lerakás agyaggödörbe történt. Részlegesen takart. Kis mennyiség, alacsony talajvízszint.17. A völgy lankás, nagy területű domboldalról gyűjti össze a csapadékot és vezeti a Tarnóca patakba, 1999-ben szinte az összes szemetet elvitte . Szigetelés, csurgalékvíz gyűjtés nincs. A lerakó homokbánya volt . Verpelét ivóvíz bázisának közelsége . Takarítása megtörtént, felszín-, felszínalatti vizet nem veszélyeztet. Közvetlen mellette van a Gyöngyöspatak. A Lerakót az 199-es árvíz "elvitte". Magas, talajvizes terület. Lakott területhez távoli lerakó. Bezárt, jól körülhatárolható /gödör/.

kockázat megítélése közepes közepes nagy közepes közepes közepes kicsi közepes kicsi kicsi közepes kicsi közepes

157

Nógrád Megye Helységnév Bátonyterenye Cered Diósjenő Ecseg Etes Horpács Kálló Karancskeszi Karancsság Mátraterenye Mátraterenye Nézsa Nógrádkövesd

Lerakó neve BÁVÜ KHT., KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, BÁTONYTERENYE SZEMÉTTELEP, CERED HULLADÉKLERAKÓ, DIÓSJENŐ KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, ECSEG KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, ETES KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ ,HORPÁCS KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, KÁLLÓ KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, KARANCSKESZI Kerekdombi szeméttelep ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, MÁTRATERENYE SZEMÉTTELEP, MÁTRATERENYE SZEMÉTTELEP, NÉZSA KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, NÓGRÁDKÖVESD

kockázat magyarázat Kiépített, gondozott lerakó.

kockázat megítélése közepes

Lakott területtől messze félig takarva. Viszonylag kis mennyiségű hulladék, mély talajvízszint, lakóterület messze. Természetvédelmi terület, tavaszi kérics élőhelye.

közepes közepes

Lakott területtől viszonylag távol, rendezetlen, fedetlen.

nagy

Kis mennyiségű hulladék, részben takarva. Nincs lefedve és a vízmű közelében van.

kicsi

közepes kicsi

Jó földtani adottságok , mély talajvíz , megfelelő kiépítés .

közepes

Kis mennyiségű hulladék, növényzettel benőve, csak időszakos vízfolyás a közelben. Lakott területtől viszonylag távol, részleges földtakarással, növényzettel benőve. Lakott területtől távol, földtakarással, növényzettel benőve. Kismennyiségű hulladék, rendezett körülmények, mély talajvíz, bár a felszínközeli rétegek jó vízvezető tulajdonsággal rendelkeznek. Galga- patak 150 m-re folyik.

közepes közepes közepes közepes kicsi

158

Helységnév

Lerakó neve

Ősagárd

HULLADÉKLERAKÓ, ŐSAGÁRD

Rétság Romhány

Régi szeméttelep Kommunális hulladéklerakó

Salgótarján

Gyurtyánosi hulladéklerakó

Szécsény

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, SZÉCSÉNY

Vanyarc

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, VANYARC

kockázat magyarázat Műszakilag elfogadható kialakítás (term., bevizsgált agyagszigetelés), mély talajvíz. Növényzettel benőtt, takart, magas térszín, alacsony talajvíz. Viszonylag nagy mennyiségű, rendezett, takart hulladék, vízáramlási irányban közvetlen határos mezőgazdasági területtel. Nagy mennyiségű hulladék takarva, vízáramlási irányban, távol lakott területtől, valószínűleg jelentős veszélyes hulladék tartalommal. Rendezett Lerakó, mély talajvízszint, csurgalaékvízgyűjtés van, lakott terület messze, 2000 m-re rétegvízre szűrőzött vízműkutak vannak. Felszíni víz közel van, nincs megfelelő védelem.

kockázat megítélése közepes közepes nagy nagy nagy kicsi

III. ütem: 2008. december 31-ig bezárandó lerakók A tervezett határidőig felszámolandó lerakók között szerepelnek a kis kockázatot jelentő hulladéklerakók, valamint a kapacitásban megfelelő depóniák szerepelnek.

159

B.A.Z. Megye Helységnév Cigánd Damak Kisgyőr Mezőcsát Mezőzombor Miskolc Pálháza Perkupa Pusztaradvány Sajókaza Sátoraljaújhely Szendrő

Lerakó neve


Bélatanya szilárd kommunális hulladéklerakó A Lerakóba viszik a folyékony, kommunális hulladékot is. Szeméttelep Elég nagy lerakó , és vízben áll a hulladék . Forrás , patak közel lefelé a falu felé . községi kommunális hulladéklerakó Karsztvizet veszélyeztet Kommunális hulladéklerakó A lerakott hulladék mennyisége viszonylag nagy, de a talajvíz elég mélyen, 8m-re van. Kommunális szilárd hulladéklerakó Viszonylag hosszú ideig működő, nyitott, lakóterülethez, illetve felszíni és talajvízhez közel eső hulladéklerakó. Miskolc, Bogáncs úti hulladéklerakó Nagy hulladék tömeg veszélyes hulladék tartalommal, a hulladéktest talajvízben áll. kommunális hulladéklerakó Nagy a lerakott hulladék mennyisége, és a felszíni víz csak 150 m-re található. Régi hulladéklerakó Mentett oldali volt ártérben van , de a Bódvától csak egy gát választja el. Községi hulladéklerakó Kicsi a felület, de ami kimosódik a hamuból, az be is szivárog a kavicsba. ÉHG Rt. Sajókaza hulladékkezelő centrum Természetes agyag "szigetelésű" élővíz távol van. Némahegyi szeméttelep A lerakott hulladék mennyisége nagy, viszont a lakóterület és a felszíni víz kevésbé veszélyeztetett a föltani adottság révén. Kommunális szilárd hulladéklerakó A telepítés vízveszélyes, lásd csúszásokat, ugyanakkor nagyra tervezték.

kockázat megítélése kicsi kicsi kicsi nagy kicsi kicsi kicsi kicsi kicsi közepes nagy nagy

160

Heves Megye Helységnév

Lerakó neve

Bodony

Kopasz- hegyi hulladéklerakó

Kál Pétervására Vámosgyörk

Szilárd települési hulladék Bosodfari lerakó Kommunális hulladék lerakó

kockázat magyarázat Nem túl nagy mennyiségű háztartási szemét van völgybe lerakva, műszaki védelem nélkül. Csapadék átfolyik rajta. Lerakó 17 éve bezárt. Részlegesen takart. Kismennyiség miatt. Agyaggödörben elhelyezett jellegzetes házi szemét. Felszíni víz nincs a közelben.

kockázat megítélése kicsi kicsi közepes kicsi

Nógrád Megye Helységnév Karancskeszi Karancsság Mátraterenye Mátraterenye Nézsa

Lerakó neve KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, KARANCSKESZI Kerekdombi szeméttelep ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, MÁTRATERENYE SZEMÉTTELEP, MÁTRATERENYE SZEMÉTTELEP, NÉZSA

kockázat magyarázat Jó földtani adottságok , mély talajvíz , megfelelő kiépítés . Kis mennyiségű hulladék, növényzettel benőve, csak időszakos vízfolyás a közelben. Lakott területtől viszonylag távol, részleges földtakarással, növényzettel benőve. Lakott területtől távol, földtakarással, növényzettel benőve. Kismennyiségű hulladék, rendezett körülmények, mély talajvíz, bár a felszínközeli rétegek jó vízvezető tulajdonsággal rendelkeznek.

kockázat megítélése közepes közepes közepes közepes közepes

161

Helységnév

Lerakó neve

Ősagárd

HULLADÉKLERAKÓ, ŐSAGÁRD

Rétság Romhány

Régi szeméttelep Kommunális hulladéklerakó

Salgótarján

Gyurtyánosi hulladéklerakó

Szécsény

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, SZÉCSÉNY

Vanyarc

KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ, VANYARC

kockázat magyarázat Műszakilag elfogadható kialakítás (term., bevizsgált agyagszigetelés), mély talajvíz. Növényzettel benőtt, takart, magas térszín, alacsony talajvíz. Viszonylag nagy mennyiségű, rendezett, takart hulladék, vízáramlási irányban közvetlen határos mezőgazdasági területtel. Nagy mennyiségű hulladék takarva, vízáramlási irányban, távol lakott területtől, valószínűleg jelentős veszélyes hulladék tartalommal. Rendezett Lerakó, mély talajvízszint, csurgalaékvízgyűjtés van, lakott terület messze, 2000 m-re rétegvízre szűrőzött vízműkutak vannak. Felszíni víz közel van, nincs megfelelő védelem.

kockázat megítélése közepes közepes nagy nagy nagy kicsi

Az ütemezésben szereplő szerepelő lerakók felszámolási ütemezése az adott hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatának megállapítása alapján változhat. A változás az esti elbírálás alapján időben korábbra, vagy későbbre is kerülhet. További változást eredményezhet a 6. pont alatt szereplő regionális fejlesztésekhez társított vonzáskörzet rekultivációs program végrehajtása, mely az ütemezést előbbre hozhatja.

162

Kiemelten kezelendő hulladékáramok PCB- és PCT-tartalmú hulladékok Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely. Hulladékolajok Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely. Akkumulátorok, elemek Akkumulátorok Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely. Elemek A Cirkont Rt. valamikor átmeneti tárolóként engedélyezett gyűjtőhelyén 390 t átvett szárazelem veszélyes hulladék található, melynek lerakóban való elhelyezése még nem történt meg. Elektronikai termékek Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely. Kiselejtezett gépjárművek Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely. Egészségügyi hulladékok Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely.

163

Állati eredetű hulladékok Dögkutak (B.-A.-Z. és Heves megye) Település és helyi elnevezés Abasár dögtemető Abaújkér dögkút Abaújszántó dögkút Adács Andornaktálya Apc Arnót dögkút Atkár dögkút Balaton dögkút Bánréve dögkút Baskó dögkút Bekölce dögkút Bélapátfalva dögkút Boconád Bodrogkeresztúr dögkút Bodrogkeresztúr, Kövesdűlő külterület Boldog Boldogkőújfalu dögkút Borsodnádasd dögkút Bükkszenterzsébet dögkút Bükkzsérc dögkút Csány Domoszló

Hrsz 022/1 0167/1

050 0114 015 088 016/4 0146 0160 124 028 0150/2 016 043/1 214

Kialakítás ideje 1991. 1990. 1990.

1950. 1968. 1950. 1966. 1953. 1930. 1930 1948. 1968. 1959. 1960

Üzemeltető

Kapacitás

Kialakítás

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

160 m3 50 m3 6 m3

dögtemető dögkút dögkút

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

60 m3 60 m3 55 m3 10 m3 10 m3 15 m3 15 m3 25 m3

dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Hórvölgye Mg. Szöv Önkormányzat

20 m3 50 m3 15 m3 28 m3 35 m3 10 m3


164

Település és helyi elnevezés

Hrsz

Kialakítás ideje 1951 1983

Üzemeltető Önkormányzat Önkormányzat

dögkút átmeneti tároló

165

1985

Önkormányzat Önkormányzat

dögkút dögkút

Ecséd Eger dögkút Egerbocs Egercsehi külterület Egerszalók Erdőkövesd Eresztvény-dögkút Felsőnyárád Ritkás oldal dögkút Golop Somos alja dögkút Gönc dögkút külterület Göncruszka külterület

665 0992 / 19

0170 0132 73 1413/2 052/1

1950. 1971. 1990. 1950. 1972.

Gyöngyös,Kis szurdok dögkút, volt anyagbány Gyöngyöshalász dögkút Csárdalap/volt Tanitóföld/ Gyöngyösoroszi Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Fencel úr erdő, dögkút Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján II.dülő Kútgödri-Téglaházi dögkút Halmajugra Ugrai homokos dögkút Hangony külterület dögkút Hatvan Hejce Hejőkersztúr Kertalja-dűlő dögkút

0203/23

1968.

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Kossuth MG-i és Szolg. Szöv. Önkormányzat

1960. 1960 1961. 1985. 1985 1989.

Mezőgazdasági Szövetkezet Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

022/1 86 0274 0236/2 0236 / 2 106 0112/2 187 07

1970. 1950. 1973 1960.

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

Kapacitás

3

20 m

100 m3 2,5-4 m3/év 50db/év 30 m3 10db/év 1,5-2q/év 0,5 m3/év

Kialakítás

dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút

20 m3 3

max.15 m

dögkút dögkút

165

Település és helyi elnevezés

Hrsz

Hejőkürt Csikora dűlő dögkút Herédi föld-dögkút Hernádkércs dögkút Zrínyi u. végén Hernádpetri Páskom dögkút Hevesaranyos Megyászó dűlő dögkút Hollóháza Hrabó erdőrész dögkút Istenmezeje Ivád Jászárokszállás Kerecsend Kondó Kurityán dögtemető Lőrinci Mályinka Maklár Markaz dögkút Mátraballa dögkút Mátraderecske Mátraszentimre dögkút Mezőcsát dögkút Mikófalva dögkút Monok dögkút Nagyfüged Nagyvizsnyó Nekézseny Noszvaj Parád

0120 0142

Kialakítás ideje 1973. 1950. 1950.

Üzemeltető

Kapacitás 0,5 m3

Kialakítás

0193 / 1

1975. 1970

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

163

1970

Önkormányzat

dögkút

36

1920 1970

dögkút dögtemető

030/3 013

30 m3térf. 0,5 m3/év


03/12

1990

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

025 0148

1957. 1984.

Önkormányzat Új barázda Tsz.

20 m3 10 m3

dögkút dögkút

081/3 0394/20 061 041

1948. 1953. 1985. 1950.

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

15 m3 78 m3 20 m3 12 m3

dögkút dögkút dögkút dögkút

039/8

1971 1950.

Önkormányzat Önkormányzat

0 m3 dögkút

dögkút dögkút

166

Település és helyi elnevezés Pálháza Pétervására Poroszló Radostyán Bocsonya , dögkút Ragály, Dobrosó dűlő, dögkút Recsk Recsk, Somálya oldal dögkút Ricse, Gorondi dögkút Rózsaszentmárton, Rét dűlő dögkút Sajóbábony, Nagy méhes dögkút Sajókápolna Sajólászlófalva Sajószentpéter, zártkert, dögkút Sajóvelezd Sáta, Jöcsős völgyi dögkút Sátoraljaújhely, Torzsás dűlő, dögkút Semjén, Ördöngős dűlő, dögkút Sirok,Csörgő dűlő dögkút Szihalom Szilvásvárad Szücsi dögkút Tarnabod Tarnaméra Tibolddaróc Tófalu Vámosgyörk Váraszó

Hrsz 64

Kialakítás ideje 1971

Üzemeltető

Kapacitás

Kialakítás

Önkormányzat

dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút dögkút

022/ 02 044 0274/15 0278 012 094 05

1985. 1960. 1950. 1973

3292 29 113 10001 025 0301/3

1950. 1990 1980 1934. 1950. 1978.

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

1980

Önkormányzat

dögkút

3

1920

Önkormányzat

dögkút

90

1972

Önkormányzat

dögkút

1920.

167

Település és helyi elnevezés Verpelét Vécs Visonta Zagyvaszántó Szikszó, Szatev Rt. dögtremető

Hrsz

Kialakítás ideje

Üzemeltető

168

1976

Szatev Rt., Szikszó

Kapacitás

6 hektár

Kialakítás

dögtemető

Nógrád megye Település Alsópetény Alsótold Balassagyarmat Bárna Bátonytenyere Bátonytenyere Bokor Borsosberény Buják Cered Csécse Dorogháza Drégelypalánk Ecseg Egyházasdengeleg Egyházasgerge Endrefalva Erdőkürt Érsekvadkert

Üzemeltető Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

Engedély

Védelem Alsó szig. nincs.

KÖJÁL 1981

Szigetelt. Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs.


Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs.

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Mg. Tsz.

Beton szig. Alsó szig. nincs.

1988 Tanács VB

Szigetelt Alsó szig. nincs.

Kapacitás 15 0 0 90 100 50 0 70 80 50 0 10 40 0 0 30 30 0 550

Megjegyzés

Betelt

168

Település Felsőpetény Felsőtold Galguta Garáb Hont Hugyag Jobbágyi Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Kazár Keszeg Kétbodony Kisbárkány Kozárd Kutasó Legénd Márkháza Mátraszele Mátratenyere Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádszakál Nőtincs Ősagárd Palotás

Üzemeltető Önkormányzat

Engedély

Védelem

Mg. Tsz.

Alsó szig. nincs.

Önkormányzat

Alsó szig. nincs.

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

Szigetelt Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs.


Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs.

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs. Járási Hiv. Szigetelt. Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs.

Kapacitás 30 0 45 0 120 0 0 180 50 0 130 30 0 50 9 0 0 20 9 24 18 50 80 15 40 25 25 20

Megjegyzés

Üresen áll.

169

Település Pásztó Piliny Pusztaberki Rétság Rimóc Ságújfalu Salgótarján Szalmatercs Szátok Szécsény Szécsényfelfalu Szendehely Szente Szurdokpüspöki Tar Tereske Vanyarc Varsány Vizslás

Üzemeltető Önkormányzat Varga József, Szécsény Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

Engedély

ÁNTSZ 1965 Tanács VB

Védelem Szigetelt.

Alsó szig. nincs. Szigetelt Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs. Szigetelt. Szigetelt. Alsó szig. nincs. Szigetelt. Alsó szig. nincs.

ÁNTSZ

Szigetelt. Szigetelt Alsó szig. nincs. Alsó szig. nincs.

Kapacitás 175 35 50 60 4 45 240 20 15 95 50 40 60 0 0 0 20 36 30

Megjegyzés Betelt

Betelt Betelt

170

Mint az alábbi táblázatokból is kitűnik, valamint a mellékletben szereplő térképen is ábrázolva lett az Észak-magyarországi Régió területén az állati eredetű hulladékok egy része dögkútban való lerakással került ártalmatlanításra. A régió Nógrád megyére eső területén a települések mintegy 95%-a rendelkezik dögkúttal. Mint a térképen is látható a régió B.-A.-Z. megyére és Heves megyére vonatkozó területen lényegesen kevesebb dögkút található, a területen a begyűjtés szervezetten történik. A SZATEV RT. gyűjtési területén - a dögkutak vonatkozásában - az országos átlagnál jobb helyzet alakult ki az Rt. által bevezetett un. "rendelkezésre állási" szolgáltatási szerződéseknek köszönhetően, ami lehetővé teszi a telefonon, faxon, vagy személyesen történő bejelentést. Az állati eredetű hulladékot nem körjárat szerűen gyűjtik, hanem bejelentések alapján szállítják el, ami azt jelenti, hogy csak a teljesített szolgáltatások díjai terhelik az önkormányzatokat. A hulladékok romlási folyamatának a lassítását eredményezi, hogy bejelentés alapján szinte azonnal elszállításra kerülnek a hulladékok.

Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely. Gumihulladékok Nincs adat. Csomagolási hulladékok Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely. Biomassza hulladékai Nincs a régióban felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep, illetve lerakóhely. 5.2.

A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél az 5.1. pontban előírtakon túl ismertetendő még:

A régió települési szilárd hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetének bemutatása A hulladékgazdálkodás általános helyzetképe A régió környezeti állapota messze elmarad azoktól a követelményektől, amit az Európai Unió tagjai számára megfogalmazott, amelynek elérését és betartását a szervezet jelenlegi és jövőbeni tagországaitól is adott határidőn belül elvár. A problémák többrétűek.

171

Az ipari technológiák környezetkárosító hatásainak csökkentése, részben a közművesítés elmaradottságának felszámolása és nem utolsó sorban a termelés és fogyasztás során keletkezett hulladékok kezelése területén kell jelentős előrelépéseket tenni. A települési szilárd hulladék részben a hagyományos háztartási hulladék, másrészt a háztartási hulladékhoz hasonló összetételű ipari, kereskedelmi hulladék (csomagolóanyag) mennyisége. A szilárd települési hulladékgazdálkodás helyzete A régióban keletkezett szilárd települési hulladék kezelésének meghatározó módja a hulladék deponálása. Az önkormányzatok és a vállakozások által üzemeltetett lerakókon kívül több száz illegális lerakó is található a régióban, ahol elsősorban települési hulladékot raktak és raknak még ma is le. Az üzemelő hulladék lerakók közül csak töredéke ellátott a beszállított hulladék mennységének pontos mérésére szolgáló ellenőrző rendszerrel. A deponálásra kerülő hulladék pontos összetételéről sincs adat, tekintettel arra, hogy erre vonatkozó elemzés a régióban nem készült. A hivatalosan üzemeltetett települési hulladéklerakókon kívül a régió egész területére jellemző a rendezetlen illegális hulladéklerakók jelenléte és használata. Ezek száma nem pontosan ismert, de több százra tehető. A hulladékgazdálkodás a régióban szinte kizárólag a hulladék begyűjtésére és lerakására korlátozódik. Hiányzik a hulladékképződés megelőzésének és a szelektív hulladékgazdálkodásnak megyei szintű stratégiája, ösztönző rendszere. Sem a lakosság, sem az önkormányzatok, sem pedig a hulladék kezelésével foglalkozó gazdálkodó szervezetek nem érdekeltek közvetlenül a hulladékképződés csökkentésében. A keletkezett és begyűjtött hulladék mennyiségéről a köztisztasági tevékenységet ellátó intézmények és vállalkozások a megyei statisztikai hivatalok felé kötelesek éves köztisztasági jelentést küldeni. Mivel a régióban - néhány kivételtől eltekintve- nincs a beszállított hulladék tömegének mérésére alkalmas eszköz, a kezelt hulladék mennyiségét csak becsülni lehet. Hulladék, mint alapanyag A települési szilárd hulladék egyik fő komponense, 20-40% a csomagolási hulladék (un. könnyű csomagolóanyag), valamint a 10-25%-ot kitevő építési-bontási törmelék. Ez a két hulladékkomponens jelenti a legnagyobb környezetterhelést, azzal, hogy az idők folyamán nem bomlik le, és deponálása jelentős területeket vesz igénybe.

172

Összetétel Papír Műanyag Textil Üveg Fém Bomló szerves Egyéb szervetlen

1980 16,5 4,5 5,5 4,0 4,5 28,5 36,5

1990 19,6 4,6 6,8 5,3 6,0 32,0 25,7

1994 18,2 5,7 5,3 4,6 4,0 33,5 28,7

1995 17,0 3,5 4,3 3,1 4,2 35,1 32,8

1996 19,0 4,5 3,4 3,0 3,8 32,3 33,9

A hulladékmenedzsment javasolt sorrendje: − − −

a hulladék keletkezésének megelőzése a hulladék hasznosítása a hulladékmaradvány lerakása

A hulladék hasznosítása nem csak környezetvédelmi kérdés, gazdasági kérdés is. A hulladékban előforduló hasznosítható anyagok szekunder nyersanyagforrás, a hasznosítással a prímér nyersanyag előfordulások kímélése is elérhető A szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőnek a kinyerése és újrahasznosítása a kor követelménye. visszanyerési arány újrahasznosítási arány

50 - 65 % 25 - 45 %

A hulladékgazdálkodás fejlesztés a térségben összhangban kell, hogy legyen az EU direktívákkal. Tehát a ma még elsősorban deponálást preferáló megoldás helyett fejlesztéseknek a hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladék, mint alapanyag hasznosítására és a maradványanyagok égetésére, vagy korszerű regionális depóniákon történő elhelyezésére kell irányulnia. Az ellenőrzött és támogatott rendszer regionális, területei egységekre kell, hogy épüljön. A területi (regionális) hulladékgazdálkodási rendszerek, hulladékkezelő és hulladékhasznosító központok többfunkciósak, ellátnak begyűjtési, válogatási, hasznosítási, ártalmatlanítási és természetesen értékesítési feladatokat is. Ilyen többfunkciós regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására, létesítésére és üzemeltetésére jó lehetőség kínálkoznak Észak-Magyarország térségében több kistérségi régiójának összefogásával A hulladékhasznosítás helyzete a régióban A régióban a hulladékgazdálkodásnak két eleme, a hulladékgyűjtés és lerakás, dominál. Nem megoldott a hulladékban lévő könnyű csomagolóanyag külön gyűjtése elszállítása és hasznosítása. A vegyes összetételű hulladék feldolgozása, a hasznosítható komponensek utólagos szétválasztása, a hulladék osztályozása nem működik szervezett, intézményes módon. A hulladék összetétele a régióban

173

A települési hulladék az urbanizálódott, jelentős népességet koncentráló városokban és városias szerkezetű településeken keletkezik legnagyobb mennyiségben. A falvakban lényegesen kevesebb hulladék termelődik, ami a mérsékeltebb fogyasztási szokásoknak és a hulladék anyagok hasznosításának tudható be. A keletkezett hulladék összetevők jellemző településformák szerint. (irodalmi adatok alapján) egyéb egyéb szervetlen szerves

100% 80%

üveg, kerámia textil

60% 40%

fém

20% 0%

műanyag Lak óte le p Ke rtváros

Falu

Kis te le pülé s

Város

M agyaro.

papír

A városias és falusi életmóddal jellemezhető területeken keletkező hulladék összetételében jelentős különbség van, amit az eltérő fogyasztási szokások, a fűtési mód és a belső hulladékkezelési adottságok okoznak. A hulladék összetételét a települési szerkezet, a gyüjtési terület nagymértékben meghatározza. A föbb települési területek és a hulladék összetételét meghatározó tényezők: A távfűtéses panellakásokkal vagy gázfűtéses bérházakkal beépített területeken, a fűtési módból és életmódból adódóan hasznosításra, tárolásra nincsen lehetőség, ezért szinte minden a kukákba kerül. Jellemzője ezeknek a területeknek a szerves hulladék kiugróan magas aránya és az éghető csomagolóanyagok tömeges jelenléte. A kertes házakban lakó, de városias életmódú lakosság hulladékának szervesanyag tartalma szintén magas. A tüzelési technikák között itt előfordul a vegyes tüzelés (fa, szén) a domináns gáz mellett, ezért kevesebb az elégethető hulladékok aránya. A lakótelepi lakásokhoz képest új összetevőként jelenik meg az egyéb szervetlen hulladék, ami főleg törmeléket, salakot jelent. A kertes, falusias jellegű területeken, ahol a vegyes tüzelésű fűtési mód az uralkodó, domináns a szervetlen, nem éghető frakció (salak, törmelék). A szerves hulladékok aránya itt a legkisebb, hiszen komposztként, állati eledelként kerülnek felhasználásra. A csomagolóanyagok égethető részét eltüzelik, de a nem éghető frakció egy része is, új funkciót kapva, használatban marad. A kommunális hulladék összetétele sokszínű, és a fő frakciók mellett veszélyes hulladékok is részét képezik. A leggyakoribb veszélyes hulladéknak minősülő komponensek: elemek, festék-, olaj- és vegyszermaradványok, göngyölegek, akkumulátorok, gyógyszerek stb. A veszélyeshulladék-komponensek aránya 0,5-1 %.

174

A térségben a szilárd települési hulladék mennyiségével és összetételével kapcsolatosan megfigyelhető főbb tendenciák: Folyamatosan növekedik a keletkező hulladék mennyisége. A fogyasztói társadalom kialakulása, mely az eldobható és gyorsan hulladékká váló termékek elterjedésével jár. A gázfűtés terjedésével egyre kevesebb égethető hulladékot használnak fel helyi fűtésre, ezek is lerakóhelyekre kerülnek. A falusi életforma és fogyasztási szokások változásával, az eddig alacsony fajlagos hulladéktermelő képességű községek hulladék kibocsátása folyamatosan emelkedik. A vásárlás során a lakosság számára nincs alternatíva, alacsony a környezeti tudatosság, tájékozottság és igényszint. Csökken a keletkező hulladék térfogatsúlya, nő a papír- és a műanyag komponensek aránya. A csomagolóanyagok tömegessé válása következtében emelkedik részarányuk a hulladékban. A gázfűtés terjedésével egyre kevesebb égethető (könnyű) hulladékot használnak fel helyi fűtésre, ezek is elszállításra kerülnek Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb salak (nehéz frakció) kerül a hulladékba. Nő a hulladéktermelő egységek (közületek, intézmények, szolgáltatói szféra stb.) száma, ezek egyre több „könnyű” szemetet termelnek Terjed a települések környékén az illegális hulladéklerakás. A lakosság környezeti tudatosságának alacsony szintje. A fogyasztási szokások változását az önkormányzat nem tudja megfelelően kezelni. Szervezett hulladékgazdálkodási rendszer hiányosságai, ill. hiánya. Lehetőségek és alternatívák hiánya (ellátatlan települések, hiányos szolgáltatások stb.). Konzekvens szankciók hiánya. A szilárd települési hulladékban lévő hasznos alkotók hasznosítási lehetőségei. Üveghulladék Az üveg, mint un. több-utas csomagolóanyag tehát részben lehetőség van a kereskedelembe került palackok egy részének újratöltésre. Az üveg anyagában való újrahasznosítása. Papírhulladék A papírhulladék fontos másodlagos nyersanyagot jelent a papírgyártásban.

175

Papírhulladékkal jelentős mennyiségű primer nyersanyag - (1 t papírhulladék kb. 16 db élő fát helyettesít), illetve energia-megtakarítást jelent. 1 t papírhulladék feldolgozása 1.400 kWh-val kevesebb villamos-energiát igényel, mint a fanyersanyag feldolgozása), végül pedig papírhulladék felhasználása esetén a levegőszennyezés 15 %-kal, a vízszennyezés pedig 60 %-kal csökkenthető. Jó éghetősége miatt szemétégetés során a papír fontos hulladékösszetevő. A papírgyártás során nő az igény a papírhulladék iránt. Fémhulladékok A fémek újrahasznosításánál legcélravezetőbb megoldás a hulladékoknak a kohászatba történő visszajuttatása. Ennek előnye, hogy a folyamat végén az elsődleges fémforrások kímélése mellett ismét az újnak megfelelő minőségű termék keletkezik. A hulladékfémek újrahasznosítása nemcsak kíméli a természeti erőforrásokat, mivel primer nyersanyagokat helyettesít, hanem jelentős energiát is megtakarít. A kohászati újrahasznosítás azonban igényli a fajtatiszta (bizonyos határok között) fémhulladék előállítását, a hulladék eljárástechnikai kezelését. Magyarországon a begyűjtött fémhulladék, különösen a szinesfém hulladék minden mennyiségben értékesíthető, sőt sok esetben az exportra is lehetőség adódik. Műanyaghulladékok Napjainkban a legelterjedtebb a műanyagipari feldolgozása a hőre lágyuló műanyagoknak van. Ezekből előkészítés-tisztítás és granulálás után új teljes értékű termékek készíthetők: pl. műanyagzsákok, csövek, fóliák, fröccsöntött tárgyak. Azonban a hulladékból készített termékek már élelmiszercsomagolásra nem használhatók fel. Megfelelő szemnagyságúra aprított műanyaghulladék alkalmas aszfaltba keverve útépítési célokra. Előnye, hogy nyáron nehezen olvad, télen pedig nem válik olyan törékennyé, mint a hagyományos aszfalt. A műanyag a kommunális hulladékban a fához és papírhoz hasonlóan szintén fontos energiahordozó komponenst képvisel. Mivel újrahasznosítása a szennyezések miatt elég nehéz, ezért ma, ahol lehetőség van rá, hulladékégető művekben elégetik. A textilhulladékok A textíliák újrahasznosításával már csak az eredetihez képest csökkent értékű terméket lehet előállítani (pl. törlőrongy, lábtörlő, stb.). Kivétel: a begyűjtött használt ruhákat újra lehet hasznosítani. Égetés során a textíliák is fontos energiahordozó alkotót jelentenek. Komposztálásnál azonban ügyelni kell, hogy műszálas textília ne kerüljön a komposztba, mert szennyezi és csökkenti annak értékét. A fahulladékok A települési fahulladék újrahasznosításáról nem, sokkal inkább kezeléséről, vagy felhasználásáról beszélhetünk. A fa jó fűtőértékéből adódóan a szemétnek energetikai szempontból egyik legfontosabb összetevője. Ezért a kezelésére a szeméttel együtt történő elégetése, vagy szerves anyagokkal történő komposztálása, kiválogatása és aprítás után pedig brikettezése jöhet elsősorban szóba. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósításának fő érvei:

176

− − − − − − − − −

az ellátot térség környezeti problémái csökkenthetők új technológiák, termelési és munkakultúra kerül a régióba a felszámolt és nem hasznosított területek reaktiválása oldható meg a térség gazdaságfejlesztési hátrányai csökkenthetők a térségben lévő munkanélküliség mértéke csökkenthető a térségbe növelhetők a hazai és külföldi befektetések a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítmények tervezésébe, kivitelezésébe, a technológiák, gépek és berendezések gyártásába és szerelésébe bekapcsolódhatnak a régió vállalkozói a hulladékválogatás, mint eljárástechnikai művelet épülhet a térségben korábban működtetett munkakultúrára és munkaerőre (szénelőkészítési tapasztalatok) a térségbe lévő feszültségek megszüntetésére irányuló állami pénzeszközök aktív foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési forrásként jelentkezhetnek

5.2.1. A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése. Zöldhulladék komposztálók a régióban Létesítmény helyszíne

Tevékenység típus

Terra-Vita Kft. Eger, Kistályai úti komposzttelep

aerob prizmás

Lián Kertészeti Kht., Gyöngyös Zemplén Vízmű Kft., Sátoraljaújhely

aerob prizmás aerob prizmás

Kezelt hulladékfajta Kezelt hulladék mennyiség (t)

Hulladék forrása

zöldhulladék törköly kommunális szennyvíziszap zöldhulladék

9.700

régión belülről

150

kommunális szennyvíziszap

5.000

régión belülről régión belülről

Létesítmény kapacitása t/év 10.000

1.000 6.000

5.2.2. A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya tervezési területen Jelenleg kidolgozás alatt. 5.2.3. A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége /aránya/ és ebből a lerakásra kerülő mennyiség /arány/. A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége /aránya/ és ebből a lerakásra kerülő mennyisége 157.000 tonna, ebből lerakásra kerülő mennyiség 140.000 tonna, azaz 89,18 %. 5.3.

A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás helyzetelemzésénél az 5.1. pontban előírtakon túl ismertetendő még

177

5.3.1. A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, településenként, lerakóhelyi gyűjtésikörzetenként Szennyvíztisztító telep

Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település

1. 2. 3.

Aggtelek községi Barcika Vízmű Kft. Bánkút szennyvíztisztító telep GW Borsodvíz Kft Bánréve MÁV lakótelepi MÁV

4.

Bogács községi

Délborsodi Víz és Csatornamű Kft

1200

Bogács

7.

Boldva községi

Bódva Közmű Kft

1000

Boldva

115

Borsodbóta

16 Borsodbóta - Uppony községi BLUE TECH Bt. . 19 . 21 . 22 .

250


lakos

Aggtelek község Bánkút túristaházak

650

Bogács község Cserépfalu község Bükkzsérc község Boldva község Borsodszirák község Damak község Hangács község Nyomár község Sajósenye község Sajópálfala község Sajóvámos község Ziliz község Borsodbóta község Uppony község Sáta község BC Rt. Berente község

2120 1100 1170 2399 1155 268 668 335 415 749 2195 406 983 438 1395

Éves iszap

Éves szv. em3

m3

55

32

BORSODCHEM Rt. Kazincbarcika

BC Rt.

30000

Berente

Borsodnádasd községi

Nádasd Kft

600

Borsodnádasd Borsodnádasd k.

3753

Bőcs községi

Bővíz Kft.

400

Bőcs

Bőcs község

2726

36

Nagybarca

Dédestapolcsány Nagyvisnyó község Mályinka Nagybarca

1699 1171 676 999

92

23 Dédestapolcsány községi .

ÉRV Rt.

300

t

Elhelyezés módja

500

5130

községi szemét lerakó Berentei 3000 h.lerakó

iszapágy 800

Kbarcikai szvt. telep

178

Szennyvíztisztító telep 27 Edelény városi . 28 Emőd városi . 33 Encs városi . 34 Gönc községi .

Üzemeltető GW. Borsodvíz Kft

Kapacitás m3/d 1500

Település


lakos

Edelény

Edelény város

11220 5471 1613 1402 1613

Éves iszap

Éves szv. em3

m3

GW. Borsodvíz Kft

400

Emőd

GW. Borsodvíz Kft

1000

Encs

Encs város

7000

145

Forrásvíz Kft.

80

Gönc

Gönc község

2500

12

Halmaj község Kiskinizs község Nagykinizs község Hernádkércs Csobád község Szentistvánbaksa Felsődobsza Kázsmárk község Léh község Rásonysápberencs Forró község Ináncs község Fancsal község Hernászentandrás Pere község Herádbüd község Porcelángyár Hollóháza község Gyári lakótelep

1815 350 370 375 756 290 968 1065 497 572 2300 1185

35 Halmaj községi .

Vasonca Viziközmű Kft

1000

Halmaj

45 Hernádszentandrás községi .

BJUE TECH Bt.

800

Hszentandrás

51 Hollóházi Porcelángyár Rt. .

Cseh és Tsa Kft

15 150

54 Jávorkút (TVK Üdülő) .

TVK Rt.

Jávorkút

405 387 149

148


166

Emőd város Harsány község Bükkaranyos község Kisgyőr község Mocsolyástelep

t

Elhelyezés módja

400

600

szerencsi szemétlerakó

+

146

2 24

községi 100 szemétlerakó 200

179


Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település

Kazincbarcika város Múcsony Izsófalva Ormosbánya Rudabánya Kurityán Felsőnyárád Dövény Jákfalva Felsőkelecsény Zubogy Felsőtelekes Alsótelekes Kánó Szuhogy Szendrő Szalonna Martonyi Meszes

lakos 34700 3530 2250 1694 2900 1569 1109 328 478 424 651 910 166 240 1211 4403 1112 556 238

Éves iszap

Éves szv. em3

m3

55 Kazincbarcika városi .

Barcika Vízmű Kft.

15000

74 Királd községi .

ÉRV Rt.

555

Királd község

969

50

200

Köröm község Onga Gesztely Hernádkak Ónod Sajópetri Sajólád Hernádnémeti Berzék Sajóhídvég

1274 4775 2886 1539 2348 1513 3051 3689 1047 1090

103

75 Köröm községi .

GW. Bosodvíz Kft.

85 ÉRV Lázbérci vízmű .

ÉRV Rt.

Kazincbarcik a


Köröm

Bánhorváti

vízmű lakótelep

2063 3000

t

Elhelyezés módja


180

Szennyvíztisztító telep 86 Mád községi .

Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település


GW. Borsodvíz Kft.

200

Mád

Mád község Bánya lakótelep Ásványbánya

GW. Borsodvíz Kft.

1150

Mezőcsát

Mezőcsát város Hejőpapi Igrici

Délbosodi Víz és Csmű Kft.

35

Mezőkereszte Mezőkeresztes s

Városgazd. Rt.

1600

Mezőkövesd

lakos

Éves iszap

Éves szv. em3

m3

2632

6578 1242 1273

33

4280

2

t

Elhelyezés módja

6

89 . 90 Mezőcsát városi . 93 Mezőkeresztes községi . 94 Mezőkövesd városi .

95 Miskolc városi .

10 Ózd városi 4. 10 Pálháza községi 6.

Mivíz Rt.

70000

Miskolc

Ózdi Vízmű Kft

11850

Ózd

Zempléni Vízmű Kft

500

Pálháza

Mezőkövesd város Miskolc város Alsózsolca község Arnót község Bükkszentkereszt k Felsőzsolca város Kistokaj község Mályi község Nyékládháza Szirmabesenyő k. Ózd város Farkaslyuk község Pálháza község Fűzérradvány k. Filkeháza község Fűzér község Pusztafalu község Bózsva község Kishuta község Nagyhuta község Nyíri község Fűzérkajata község

184000 1784 717 488 7083 587 1288 1606 1580 40430 2100 1227 432 121 615 283 233 397 116 496 208

290

700

17 161

50 000

Arnót mezgazd elhelyezés

832

18 250

városi szemétlerakó Saujhely szvt. telep

40

181 Fűzérkomlós köz.

418

182

Szennyvíztisztító telep 11 Putnok városi 7. 11 Répáshuta községi 8. 11 Rudolftelep községi 9. Északmagyarországi 12 Környezetvédelmi Kft. 0. Sajóbábony 12 Sajószentpéter városi 1. 12 Sály községi 2.

Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település


lakos

m3

ÉRV Rt.

1300

Putnok

Putnok város

GW Borsodvíz Kft.

20

Répáshuta

Répáshuta

556

ÉRV Rt.

400

Rudolftelep

Rudolftelep

790

15

ÉMK Kft.

6320

Sajóbábony

Sajóbábony község

3275

1626

14251

591

Városi Közüzemi Szolg. Kft. Délborsodi Víz és Csm. Kft

Sajószentpéte Sajószentpéter r 250

12 Sárospatak városi 3.

ZemplénVízmű Kft.

4500

13 Sátoraljaújhely városi 6.

ZemplénVízmű Kft

5000

14 Szentlélek 1.

BLUE TECH Bt.

25

Sály

Sály község

Sárospatak város Sújh-Károlyfalva vr. Bodrogolaszi község Sárazsadány község Vámosújfalu község Olaszliszka község Sárospatak Tolcsva község Erdőhorváti község Komlóska község Háromhuta község Hercegkút község Makkoshotyka k. Sp-Bodroghalász vr. Sátoraljaújhely v. Sújh-Rudabányácska Sátoraljaújhel Sújh-Széphalom y Mikóháza község Alsóregmec község Szentlélek

Túristaház

7463

Éves iszap

Éves szv. em3

t

Elhelyezés módja

183 6 1800

Miskolci szvt.

saját lerakó

1950 14228 320 998 293 901 1834 2120 730 380 186 732 1012 272 17748 280 680 560 234

546

1040

2

Saújhely szvt.

komposztás mezgazd hasznosítás

183


Üzemeltető

14 Szerencs városi 2.

GW Borsodvíz Kft.

14 Szerencsi Cukorgyár Rt . 8. Szerencs

Nestlé-Hungaria Kft.

14 Szikszó városi 9.

Szikszóvíz Kft.

15 Taktaharkány községi 2. 15 Tardona községi 3. 15 Telkibánya községi 4. 15 Tiszadorogma községi 5. 16 Tiszaújváros városi 0. 16 Tokaj városi 1.

Kapacitás m3/d

2700

Település

Szerencs

Rácsatlakozó település Szerencs város Ond község Bekecs község Legyesbénye község Rátka község Mezőzombor község

lakos

Éves iszap

Éves szv. em3

m3

Elhelyezés módja

t

10213 2487 1659 1057 2591

266 1000

Szerencs 1200

Szikszó

Szikszó város SZATEV Rt. Aszaló község

6238 2011

Taktaharkány Kht.

95

Taktaharkány -

1297

3

Keviterv Kft.

100

Tardona

Tardona község

1200

25

Telkibánya

Tekibánya község

299

3

520 802 360 384 530

47

GW Borsodvíz Kft.

Szatev Rt. szemétlerakó

176

Délborsodi Víz és Csmű Kft.

350

Tiszadorogm a

Tiszadorogma k. Borsodivánka k. Négyes község Tiszavalk község Tiszabábolna község

Sajó Vízmű Kft.

6000

Tiszaújváros

Tiszaújváros város

18298

95

GW Borsodvíz Kft.

2500

Tokaj

Tokaj város Tiszaladány község Tiszatardos község Csobaj község Taktabály község Tarcal község Bodrogkeresztúr k. Bodrogkisfalud k. Szegi község

5155 765 267 832 622 3337 1344 973 330

259

40 100

400

Putnoki szeméttelep

Szerencsi szvt telep

184 Szegilong község Erdőbénye község

237 1322

185


Üzemeltető

17 Tiszakeszi községi 2.

GW Borsodvíz Kft.

17 Bátor községi 3.


17 Bélapátfalva községi 7. 17 Bükkszék községi 8.

3575

Bátor

Bátor község Hevesaranyos Szúcs község Egerbocs k.

ÉRV Rt.

1200

Bélapátfalva

Bélapátfalva k.

216 264 170 277 3348


132

Bükkszék

Bükkszék község

19700


18 Gyöngyös városi 6.

Városgondozási Rt.


Éves iszap

Éves szv. em3

m3

23

Eger

Eger város Novaj község Ostoros község Felsőtárkány K.

57891 1352 2343 3213

5332

218

Egercsehi

Egercsehi község

1537

26

1100

Füzesabony

7500

Gyöngyös

250

Gyöngyöspat a

HIDROTECH Kft.

Hidrotech Kft

2500

Gyöngyös oroszi

Hort községi


400

Hort

8207 3002 32000 1540 3165 3346

Gyöngyöspata közs.

2716

Gyöngyöstarján k.

2424

Hort község

3856

300

Terra Vita Eger

100

Egri szvt.

256 30

Füzesabony város Besenyőtelek közs. Gyöngyös város Gyöngyösoroszi Gyöngyössolymos Nagyréde Gyöngyösoroszi -Királytáró lakótelep

t

Elhelyezés módja

23

859

Gyöngyösoroszi -Királytáró lakótelepi

Gyöngyöstarján községi.

lakos 2737

18 Egercsehi községi 3. 18 Füzesabony városi 4.

Gyöngyöspata községi

Rácsatlakozó település Tiszakeszi község


320

Település Tiszakeszi

17 Eger városi 9.

19 0. 19 1. 19 2. 19 3. 19 4.

Kapacitás m3/d

210

300 Granulálás

300

Dormándi szemétlerakó

2374

160 mezgazdi hasznosítás Terra Vita 56 1000 Gyöngyös Bence völgyi 828 13 000 tározó 47

48

500

186


19 Kerecsend községi 5.

Üzemeltető


Kapacitás m3/d

650

Település

kerecsend

20 Kisköre községi 0.

Rácsatlakozó település Kerecsend község Demjén község Egerbakta község Egerszalók község Egerszólát község Poroszló község

20 Maklár községi 1.

Hidrokomm Kft.

700

Maklár

Maklár község Andornaktálya k. Nagytálya község

20 Markaz községi 4.

Markazi csmü Szervezet

200

Markaz

Markaz község

20 Mátrafüred községi 5.

Gyöngyös Városgondozási Rt.

1000

Mátrafüred

Mátrafüred község Sóstó üdülőterület Mátraháza üdülőter. Kékestető Mátraszentimre k. Galyatető üdülőter. Mátraszentistván k. Mátraszentlászló k. Mónosbél község Balaton község Bekölce község Bükkszentmárton k. Mikófalva község

20 Mátraszentimre községi 9.

ÉRV Rt.

500

21 Mónosbél községi 3.

ÉRV Rt.

650

Mónosbél


180

Noszvaj

Noszvaj község

ÉRV Rt.

300

Parádsasvár

Parádsasvár k. Parád Kristály Kft.

21 Noszvaj községi 8. 21 Parádsasvár községi 9.

lakos 2163 708 1539 1864 1090 3037 2405 2783 898 1892

1800 391 74 84 57 413 1318 802 414 873 1616 589

Éves iszap

Éves szv. em3

m3

t

Elhelyezés módja

117

152 54

komposztálás 500

530 1200

78

730

19 46

Erőmüvi hulladéklerakó Terra Vita Gyöngyös


187


Üzemeltető

Kapacitás m3/d

Település


lakos

m3

22 Recsk községi 9.

Mátrakomm 2000 KHT.

23 2. 23 3. 23 4. 23 5. 23 6.

Rózsaszentmárton községi


Rózsa szentmárton

Pétervására közs Erdőkövesd község Váraszó község Istenmezeje k Szederkénypuszta Bükkszenterzsébet Tarnalelesz község Szentdomonkos k. Recsk község Parád község Mátraderecske k. Rózaszentmárton község

Sirok községi

ÉRV Rt.

Sirok

Sirok község

Szilvásvárad községi

OMS Hungaria Kft.

800

Szilvásvárad

Szilvásvárad község

2000

24

Verpelét községi

Vikom Kft.

550

Verpelét

Verpelét község

4067

128

Visonta községi


800

Visonta

Visonta község Abasár község

1047 3146

45

22 Pétervására községi 1.

Pétervására

1300

Recsk

919 305 255 715 488 746 235 3176 2322 2316

Éves iszap

Éves szv. em3

299

600

t

Elhelyezés módja


2015 2414

25


188

5.3.2. A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, engedélye, a lerakóhelyek /leürítő helyek/ ismertetése, a települési szilárd hulladéklerakón elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló szervesanyag tartalma. Összes mennyiség m3 56475

Hulladéklerakóra kerül 11626

Iszapágyra kerül

Mezőgazd. felhasználás

Komposzt.

136

22370

7755

Saját lerakóra kerül 1626

Granulálás

Leürítő helyre kerül 10382

5332

5.3.3. A tervezési terület szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai.

Mennyiség (m3/év) Összesen:

Kommunális hulladéklerakóra kerül 53645

Szennyvíztisztítói lerakóra kerül

Mezőgazdasági használat

Komposzt.

Granulálás

2855

66350

19412

300

142562 m3

A szilárd lerakón lerakott elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló része 60% vagyis : 32187 m3

6.

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

6.1.

Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen ágazatok, illetve összetétel szerinti bontásban, valamint a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok összetételi és mennyiségi prognózisa

Általános hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzésként rögzíteni szükséges, hogy megelőzési intézkedésekkel biztosítani kell, hogy a képződő hulladék mennyisége az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek elérésére ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, a tartós, újrahasználható termékek piacra kerülését. Ugyancsak szükséges a fogyasztási szokásokat ebbe az irányba terelő tájékoztató felvilágosító munka hatékonyabbá tétele. 6.1.1. Nem veszélyes hulladékok A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései mennyiségileg jelenlegi ismereteink szerint felelősséggel nem megadhatók, tekintettel arra, hogy valós, ellenőrzött alapadatok nem állnak rendelkezésre. A legfontosabb feladat ebben az időszakban azon adatbázis megteremtése – nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség szabályozása rendeletben, az adatok rögzítéséhez, feldolgozásához és ellenőrzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása … stb. -, ami majdan a tervezés alapját képezheti. A hulladékprognózisra vonatkozó kalkulációinkat az alábbi táblázatban mutatjuk be:

189

A képződő nem veszélyes hulladék mennyiség várható alakulása (ezer tonna/év) Hulladék típusa ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, települési szilárd hulladékok, települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszap, építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok ÖSSZESÍTÉS

2001. 3.264

2005.* 2.285

2008.* 2.050

1.125

844

633

425 185 185 428

446 170 194 600

470 160 214 400

5.612

4.539

3.927

Mind az ipari, mind a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektorban a hulladékképződés csökkenésével számolunk. Az iparban megszűnik a nagy hulladéktermelő elektromos áramot termelő hőerőművek tevékenysége, ill. a maradék működési időtartam alatt a jelenlegitől eltérő fűtőanyagok (elsősorban hulladék fa) nagyságrendekkel kevesebb hulladékot eredményeznek. Az iparban általában szerencsés tendencia – tekintettel arra, hogy ezt éppen a különböző jogszabályokban deklarálják-e vagy sem – a hulladékszegény technológiák felé mintegy automatikusan mutató műszaki fejlődés. A mezőgazdaság és a hozzá tartozó feldolgozóipar részben a várható termékszerkezet váltás, részben pedig az általános műszaki fejlődés, valamint a hozzá kapcsolódó a hulladékot a természetes biológiai körforgás szerves részének tekintő rendszerszemlélet az egyre radikálisabb csökkenés irányába hat. Ezzel némileg ellentétes irányban hat ugyanakkor az, hogy a 90-es évekbeli termelési visszaesés - egy átmeneti stagnáló időszak után - ismét növekedésre vált, aminek következtében elsősorban a növényi maradványok mennyisége is nagyobb arányú lesz. A mezőgazdasági hulladékok terén megelőzési célként tűzhető ki a hígtrágya képződésének csökkentése a mélyalmos állattartás ösztönzésével, a hígtrágya kihelyezés feltételeinek szigorításával és szükség esetén a képződő hígtrágya megfelelő színvonalú kezelésének, tisztításának biztosításával. Az élelmiszeripari hulladékok esetében közel 100 %-ossá kell tenni (az értelemszerűen mezőgazdasági, esetleg energetikai) hasznosítást, a lerakásra kerülő hulladékok egyidejű minimalizálásával. A települési hulladék a várható életszínvonal növekedésével párhuzamosan a növekedés irányában fog elmozdulni. Ugyancsak növekedés vérható a települési folyékony hulladék és a szennyvíziszap területén is. Ennek oka alapvetően az, hogy a csatornázottság kiépülésével párhuzamosan egyre szűkül az illegális lerakás élettere, ami a mennyiségi mutatók növekedését eredményezi.

190

Az építési hulladékok területén egy „kiugró” növekedési szakasz utáni csökkenő trendet tételezünk fel. A időszakos növekedés oka az, hogy az avult műszaki megoldások – ill. a hozzájuk tartozó műtárgyak, épületek … stb. - megszüntetése mintegy automatikusam megnöveli az építési, bontási hulladékok mennyiségét. 6.1.2. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok képződése az Észak-magyarországi Régióban várhatóan jelentősen nem változik a tervezési időszakban, azaz mintegy 200 - 250 e tonna/éves keletkezés prognosztizálható. A gazdasági fejlődés okozta növekedést várhatóan kompenzálni fogja a korszerű, hulladékszegény technológiák alkalmazása. Csökkentési célként itt is a hulladékszegény technológiák bevezetése, illetve a veszélyes hulladékok kezeléssel történő veszélytelenné tétele (fixálással, befoglalással, stb.) határozható meg. 6.1.3. Kiemelten kezelendő hulladékáramok PCB és PCT tartalmú hulladékok A poliklórozott bifenilek és poliklórozot terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet előírásai szerint a nyilvántartási kötelezettség alá tartozó PCB-t tartalmazó berendezések 2010. június 30-ig üzemeltethetők. A berendezések megtisztítását, esetleges hasznosítását, a bennük levő PCB ártalmatlanítását 2010. december 31-ig el kell végezni. Az Észak-magyarországi régióban található PCB-t tartalmazó berendezések leszerelését ártalmatlanításra történő leadását a bejelentésre kötelezett birtokosok által megadott ütemtervek alapján az alábbiak szerint tervezzük: 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen:

213 db 365 db 276 db 274 db 308 db 883 db 765 db 317 db 3401 db

Hulladék olajok Csökkentési célkitűzés általánosságban határozható meg: hosszú élettartamú kenőanyagok használata, illetve a gépjárműpark korszerűsítése. Ezen csökkentési célkitűzéssel ellentétesen hat az üzemeltetett gépjárművek számának folyamatos növekedése. Elsődleges célként a meglévő begyűjtési rendszer(ek) továbbfejlesztése, teljessé tétele tűzhető ki. Akkumulátorok, elemek: Az előző ponttal megegyezően itt is elsődleges cél a begyűjtési rendszer teljessé tétele.

191

Mennyiségi csökkenés nem prognosztizálható. Elektronikai termékek: Az egyre gyorsabb technikai elavulás, valamint az életszínvonal emelkedése az elektronikai hulladékok mennyiségének növekedését fogja eredményezni. A kezelendő hulladékok mennyiségét növeli egy visszavételi, gyűjtési rendszer kialakítása is, hiszen a jelenleg a települési hulladékkal együtt „kezelt” elektronikai hulladékok külön kezelendő elektronikai hulladékként jelennek meg. Ezen rendszer kialakítását megelőzően egy megbízható adatbank létrehozása a feladat. Kiselejtezett gépjárművek: A gépjárműpark folyamatos növekedésével a kiselejtezett gépjárművek mennyisége növekedni fog. Általános megelőzési célként az alkatrészek és maradékok hasznosítási arányának és újrahasználatának növekedése, valamint a gyártás során felhasznált anyagok veszélyességének csökkentése határozható meg, ezek azonban a területi tervezés eszközeivel nagyon nehezen befolyásolhatók. Egészségügyi hulladékok: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a keletkező mennyiségekben jelentős változás nem prognosztizálható. A kezelendő mennyiségeket viszont növelni fogja a magánorvosi szektorra is kiterjedő begyűjtési hálózat létrehozása, valamint a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtési lehetőségének megteremtése. Állati eredetű hulladékok: A kezelhető mennyiségek növekedése nem várható, ugyanakkor a dögkutak 2006-ig történő felszámolásával a kezelendő hulladékok mennyiségének növekedésére kell számítani. Növényvédőszerek és csomagolóeszközeik hulladékai: A takarékos felhasználás, a kis kiszerelések bevezetése, illetve a nagyobb hatékonyságú szerek bevezetése miatt mennyiségi csökkenés az elmúlt évtizedben megvalósult. Ennek további csökkenése nem várható. Egy megbízható adatbázis létrehozása mellett megelőzési célként a kiürült göngyölegek megfelelő tisztítási eljárásának kifejlesztése és elterjedt használata jelölhető meg. Csomagolási hulladékok: A keletkező mennyiségre vonatkozóan adathiány miatt megbízható prognózis nem állítható fel. A települési szilárd hulladékok mennyiségi növekedésével párhuzamosan a csomagolási hulladékok mennyiségének növekedése is várható. A kezelendő mennyiségek aránya viszont jelentősen növekedni fog az elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetésével annak érdekében, hogy a 2005-re vállalt 50 %-os hasznosítási arány biztosítható legyen.

192

Megelőzési célként a kevesebb csomagolóanyag felhasználás, a betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése, illetőleg az újrahasználati rendszenek támogatásának megvalósítása tűzhető ki. Gumihulladékok: A gépjárműpark növekedése, illetve a gumiabroncsok minőségi javulása egymással ellentétesen hat a keletkező gumiabroncs hulladék mennyiségére. Jelentős növekedés nem prognosztizálható. Megelőzési célként az újrafutózási kapacitás növelése és fejlesztése jelölhető meg. 6.2.

Hulladékgazdálkodási célkitűzések a tervezési területen

Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban általánosan az alábbi célok határozhatók meg a hasznosítás terén: Az EU előirányzatoknak megfelelően a csomagolási hulladékok hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt; a lerakott települési hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 75 %-ára, 2007-ig 50 %ára, 2014-ig 35 %-ára kell csökkenteni; a gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiőrlemény 2006-tól életbe lépő lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyűjtését és hasznosítását meg kell oldani. Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. Ki kell alakítani a hulladék anyagok hasznosításának EU-konform műszaki követelményrendszerét (szabványok) a jelenlegi szabályozás figyelembevételével.

193

6.2.1. Nem veszélyes hulladékok Ipari nem veszélyes hulladékok Az 50 %-os hasznosítási arány elérése érdekében az ipari nem veszélyes hulladékok területén is növelni kell a hasznosító kapacitásokat. Külön célként kiemelendő a tervezési területen nagy mennyiségben keletkező (és felhalmozott) erőművi és kohászati salakok, pernyék hasznosítási lehetőségeinek megteremtése. A nagy tömegű hasznosítás lehetővé tenné az építőipari, építőanyagipari, útépítésben történő felhasználást. Erre külön programot kell kialakítani, amely magában kell, hogy foglalja a szükséges műszaki szabályok, szabványok kidolgozását is. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok, biomassza: A tervidőszak végére meg kell teremteni a faipari hulladékok hasznosítási kapacitását, aminél figyelembe kell venni a tervezett fatüzelésű erőművek szabad kapacitását is. Komposztáló, biogáz-előállító és hasznosító létesítményeket kell létesíteni a mezőgazdasági eredetű, a tervelésbe vissza nem forgatott hulladékok biomasszák hasznosítására. Települési szilárd hulladékok hasznosítási céljai, külön kiemelve a biológiailag lebomló hulladékokat: A csomagolóanyag hulladékokra, illetve a biológiailag lebomló hulladékokra vonatkozó hasznosítási célok csak regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításán keresztül valósulhatnak meg. A rendszernek része lenne, hogy legyen a szelektív gyűjtés kialakítása, majd működtetése, hulladékfeldolgozó háttéripar megteremtése, illetve az ehhez szükséges eszközpark (hulladéklerakók, gyűjtőszigetek, válogatóművek ,stb.) létrehozása. A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú hulladékok kötelező hasznosítási arányának biztosítása érdekében a fentieken túl komposztáló telepként kell létesíteni. Be kell vezetni a falusias környezetben a házi komposztálást. A komposzt felhasználása érdekében külön értékesítési rendszert kell kialakítani. Települési folyékony hulladékok hasznosítási célkitűzése: Biztosítani kell, hogy a települési folyékony hulladékokat erre kialakított fogadó műtárgyakban a szennyvíztisztítók fogadják. Az eddigi gyakorlatot a hulladéklerakóra történő elhelyezést, illetve egyéb műszaki védelem nélküli szabálytalan elhelyezést meg kell szüntetni, ezeket a „leürítőhelyeket” fel kell számolni. A begyűjtést és kezelést teljessé kell tenni. Ennek lényeges eleme az önkormányzatok kötelezető feladataként a közszolgáltatások megszervezése. Növelni kell a mezőgazdasági hasznosítás arányát. Szennyvíziszapok hasznosítási célkitűzései: A mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányúvá tétele érdekében biztosítani kell a megfelelő minőségi paramétereket.

194

Komposztáló üzemeket, bioüzemeket kell létesíteni a hasznosítás további növelése céljából. Építési és bontási hulladékok: Hasznosítási cél az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, újrahasználata. Csomagolási hulladékok: A hasznosítási cél az általános célok között meghatározott hasznosítási arány elérése. Ehhez szükséges a szelektív gyűjtés rendszerének kialakítása, hulladékfeldolgozók, hasznosítók létesítése, illetve a meglévők fejlesztése. A hasznosítási arány elérése érdekében figyelembe kell venni az energetikai hasznosítás lehetőségét is. Gumiabroncsok: Begyűjtő és kezelő rendszer kiépítésével növelni kell a hasznosítás arányát. A meglévő hasznosítási kapacitást bővíteni szükséges. Figyelembe kell venni az energetikai hasznosítás lehetőségét. 6.2.2. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok hasznosítási arányát fokozni kell. El kell érni, hogy az időszak végére 20 %-kal kevesebb veszélyes hulladék kerüljön lerakásra. Ennek érdekében a kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok területén az alábbi hulladékhasznosítási célok tűzhetők ki: Hulladékanyagok, elemek és akkumulátorok: Elektronikai termékek: Kiselejtezett gépjárművek:

Állati eredetű hulladékok:

6.3.

a meglévő begyűjtő rendszer további fejlesztése illetve kiterjesztése hasznosító, feldolgozó létesítményeket kell kialakítani a hasznosítás fokozására. Ehhez meg kell szervezni egy visszavételi, begyűjtési rendszert. korszerű bontó telepek hálózatát kell kialakítani, illetve ehhez kapcsolódóan meg kell teremteni a bontott alkatrészek hasznosítási lehetőségét. A bontó telepek hálózatához kell igazítani a begyűjtő rendszert. El kell érni a nagy kockázatú (SRM) anyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtését. Ki kell alakítani állati hulladék begyűjtő helyek (hűtendő) rendszerét, valamint korszerű szállítójárműveket kell rendszerbe állítani. Az így elkülönített és begyűjtött hulladékok feldolgozási kapacitását növelni kell, a nem feldolgozható hulladékok kezelésére pedig komposztelepeket kell létesíteni.

Hulladékhasznosító és prioritásai és célkitűzései

ártalmatlanító

Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása

kapacitások

kialakításának

195

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:

A két nyertes ISPA projekt (Dél-borsodi és Sajó-Bódva völgyi) mellett a regionális jelleggel működő Bodrokeresztúr-i lerakó köré szervezendő társulás komplex hulladékgazdálkodási rendszerré fejlesztése válogató művek, átrakó állomások, komposztálók, építési törmelék feldolgozók stb. kialakításával)

Heves megye:

Az egri kistérség köré szerveződő, az egész megyét lefedő hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása (válogató művek, átrakó állomások, komposztálók, építési törmelék feldolgozók, stb. kialakításával)

Nógrád megye:

A regionális jelleggel működő lerakók (Salgótarján Kótyháza, Nógrádmarcali, Bátonyterenye, Szécsény) komplex hulladékkezelő teleppé való átalakítása válogató rendszer, komposztáló, biodegradációs telep, egyéb kezelő technológiák kialakításával.

Megyehatáron átnyúló rendszerek: Komplex hulladékgazdálkodási rendszerek:

az Észak-kelet Pest megyei ISPA projekt várhatóan 34 nógrádi települést érint a Tisza-tavi ISPA projekt ..... számú borsodi és ..... számú hevesi települést érint a jászteleki lerakó rendszere .... számú hevesi települést érint.

-

Szelektív gyűjtés bevezetése, szelektív gyűjtési rendszer kialakítása. Ehhez kapcsolódóan gyűjtőrendszerek, hulladéklerakók létesítése (2005-ig minden 10.000 lakosnál nagyobb településen, 2008-ig a 2000 lakosnál nagyobb településeken kistérségi jelleggel legalább egy hulladékudvar létesítése, kapcsolódóan a gyűjtőszigetek kihelyezésére.)

-

Jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók felszámolása, rekultiválása 3 ütemben 2008-ig, kapcsolódóan az illegális települési hulladéklerakók, - lerakások felszámolására.

196

-

Települési folyékony hulladékkezelési rendszerek kialakítása: a) begyűjtési és kezelési rendszer kiterjesztése, korszerűsítése b) szennyvíztisztító telepek fogadási feltételeinek megteremtése c) szennyvíziszapok előkezelése és hasznosítása

-

Biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú hulladékok kezelő rendszerének kialakítása

-

Nagy mennyiségben keletkező, illetve felhalmozott ipari nem veszélyes hulladékok (elsősorban kohászati salakok, erőműi salakok és pernyék) hasznosítási lehetőségének megteremtése, hasznosítása

-

Egészségügyi hulladékok begyűjtési hálózatának teljessé tétele, korszerűsítése, égetési kapacitás létrehozásának vizsgálata Heves és Nógrád megyében

-

Veszélyes hulladék áramokra (elektronikai hulladékok, akkumulátorok és elemek, olaj hulladékok) begyűjtő, kezelő rendszerek kialakítása

-

Nem veszélyes hulladékáramokra (építési és bontási hulladékok, gumiabroncs, csomagolóanyagok) begyűjtő, kezelő rendszerének kialakítása

-

Állati eredetű hulladékok begyűjtő, kezelő rendszerének teljessé tétele, korszerűsítése. Egyidejűleg a dögkutak felszámolása.

-

Különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra gyűjtő, ártalmatlanító, hasznosító telepek létesítése (oldószerek desztillálása, fáradt olajok kezelése, páclevek hasznosítása, stb.)

-

Autóroncs begyűjtő, kezelő rendszer kialakítása

Célkitűzések, elérendő hulladékgazdálkodási célok: 2003 - 2008-ig Borsodkomm A begyűjtött, illetve ártalmatlanított egészségügyi veszélyes hulladék mennyiségének növelése a kistérségek egészségügyi intézményeinek, háziorvosi szolgálatainak bevonásával 2005. január 1-ig a folyamatos emissziómérés megvalósítása (mérőrendszer kiépítése ~ 15 MFt beruházást jelent) Technológiai gőz hasznosítása egy áramfejlesztő turbina telepítésével (~ 20 MFt becsült költség) Állati fehérje - húsliszt speciális égetőben történő ártalmatlanítására pályázat az Állati Fehérjefeldolgozó Rt-vel közösen (beruházás nagyságrendje kb. 1 milliárd Ft)

197

ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi KFT. Hulladékgazdálkodási célokra több tízmillió forint összegű ráfordítás (gazdasági eredményeitől függően), illetve pályázatok, egyéb források útján Technológiai fejlesztések, korszerűsítések (pl.: égető, szennyvíztisztító) A 3/2002. (II. 22.) KöM rendeletben előírt határidőkig a szükséges korszerűsítések, folyamatos mérőrendszerek kiépítésének elvégzése. Iszaplerakó kazettáinak rekultivációja A jelenlegi 15 -17 %-os hőhasznosítás (fűtés - melegvízellátás) fokozása. Gőzkazánok beépítése → 90 %-os hőhasznosítás. Hungaropec Rt. Rudabányai tervezett veszélyes hulladék égetőmű Az égető beruházás financiális kérdései jelenleg nem megoldottak. Tárgyalások a forrásbiztosításról (uniós pénzeszközök). A beruházás I. üteme 10 milliárd Ft nagyságrendű. Szuhogy veszélyes hulladék lerakó A rekultiváció részeként az üzemelő medence szakaszos lezárásának biztosítása, illetve az új lerakó medence kialakítása melynek költségvonzata kb. 0,5 milliárd Ft Borsodchem Rt. A szennyvíztisztítási iszap energetikai hasznosításának megoldása Az oldószer hulladék égetéssel történő ártalmatlanítása helyett regenerálással történő hasznosítás megvalósítása. A berentei veszélyes hulladék lerakó betelését követően annak rekultiválása. (várható költség 150 - 200 millió forint) Hulladékkezeléssel kapcsolatos beruházások várható költsége 500 - 700 millió Ft. MVK Rt. Hulladékgazdálkodásra fordítandó tervezett költség kb. 70 millió forint Ártalmatlanító berendezések műszaki színvonalának biztosítása Folyamatos emissziómérő rendszer kiépítése A hulladékok másodlagos hasznosíthatósági körének bővítése A telepi - kommunális komposztálás technológiai kialakítása, szelektív hulladékgyűjtés megszervezése Megújuló energiaforrások használatba vétele. ECOMISSIO KFT. Ártalmatlanítási kapacitás növelése, a még hasznosítható anyagok kiválogatása, tisztítása, további hasznosítása

198

Folyamatos emissziómérő berendezés telepítése (tervezett költsége 40 - 50 millió forint), majd a füstgáztisztító fejlesztése. A füstgáztisztító fejlesztésének várható beruházási költsége 50 - 150 millió Ft. MOL Rt. Tiszai Finomító Az elért hulladékgazdálkodási szint megtartása, a hulladékkezelés működési költségének folyamatos biztosítása Folyamatos emissziómérés megvalósítása Kommunális hulladék kezelés A régió lakos-számának növekedésétől, a térség gazdasági fejlődésétől az infrastrukturális fejlesztések elmaradtak. Ez az elmaradás jellemző a szilárd települési hulladékokkal való gazdálkodásra is. A keletkezett szilárd települési hulladék kezelésének jelenleg egyetlen módja a hulladékok deponálása Az önkormányzatok által üzemeltetett lerakókon kívül több száz illegális lerakó is megtalálható, ahol elsősorban települési hulladékot raktak és raknak még ma is le. A térségben keletkező szilárd települési hulladékok kezelése hosszú távon nem megoldott. A lerakó telepek beteltek, vagy a közeljövőben megtelnek, ezért mindenképpen új korszerű regionális hulladéklerakók létesítése szükséges. A korszerű depóniabázisok kialakítása fejlesztés lehetőséget ad a térség hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztésére, korszerűsítésére is. Ennek megvalósítására a helyi önkormányzatok – annak ellenére, hogy a térségi hulladékgazdálkodás érdekében már eddig is sokat tettek – nem rendelkeznek saját forrással. Az EU előírásainak megfelelő hulladékgazdálkodási megoldására csakis hazai, és- vagy nemzetközi pályázati források elnyerésével teremtődhet meg a lehetőség. A hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításának célja a települések szilárd települési hulladékkezelésének EU szabályozásnak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése, a térségben található megtelt, megtűrt és illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, a területek rekultiválása. További cél a nehéz gazdasági helyzetben lévő régióban új technika, technológia, esetleg gyártási és üzemeltetési kultúra kifejlesztése, a térség gazdasági életének segítése, a munkanélküliség csökkentése. Megvalósítandó fejlesztések: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, az ehhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzése, a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelőrendszer kiépítése, a szükséges eszközpark megteremtése. Regionális hulladékátrakó állomások létesítése. Regionális hulladékhasznosító központok kialakítása hulladékválogatóval, komposztálóval, építési hulladék előkészítővel, iparipark jellegű kialakítással. Az EU előírásoknak megfelelő szilárd települési hulladéklerakó létesítése a nem hasznosítható hulladék végleges lerakással történő ártalmatlanítására. A régióban területén lévő betelt, illegális, vagy „megtűrt”, a környezetet, a vízbázisokat veszélyeztető hulladéklerakók felszámolása, rekultiválása.

199

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek által ellátott népességszáma alapján 50-55 %-a városias településen él, 40-45 %-a pedig falusias jelegű településen. A kialakítandó regionális rendszer területén gyűjtendő települési szilárd hulladékmennyiségnek mintegy 60 %-a keletkezik a háztartásokban és kb. 40 %-a az a kereskedelemből és az iparból kikerülő kommunális jellegű. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetésével a minél nagyobb arányú másodnyersanyag-visszanyerést és újrahasznosítási célt kell elérni. A szelektív gyűjtést a lakosságnál részben "többzsákos" gyűjtési móddal, részben pedig „hulladékszigetek” és „hulladékudvarok” létesítésével kell megvalósítani. A kereskedelemben és az iparban keletkező kommunális jellegű hulladék újrahasznosítható anyagait (papír, fém, műanyag, szerves, stb.) a keletkezési helyen elkülönítve kell gyűjteni. A szelektíven gyűjtött hulladékok a hulladékhasznosító központban kerülnek további feldolgozásra. Az ömlesztve gyűjtött hulladékot a hulladékgazdálkodási körzetekben és az átrakóállomásokon helyezik el és tömörítés után a hulladékkezelési központokban történik majd a válogatás. A hasznosíthatatlan hulladék hányad pedig közvetlenül a lerakótelepre kerül. Az új depónia bázisokat legalább 25-30 évre elegendő lerakási kapacitással kell kialakítani.

200

A hulladékgazdálkodási rendszerek áttekintő folyamat ábrája. átrakó állomás Ömlesztett, nem szelektíven gyűjtött hulladék

REGIONÁLIS HULLDÉKKEZELŐ TELEP

A depónia kapacitásigénye átrakó állomás

Válogatásra kerülő, szelektíven gyűjtött szilárd hulladék

lerakásra HULLADÉKHASZNOSÍTÓ KÖZPONT

Hulladék-hasznosítás

Hulladékválogató Mű Komposztáló rendszer Komposztálásra kerülő szerves hulladék

hasznosításra

Építési hulladék feldolgozó

Anyagában hasznosítás Komposzt Építőanyagok

Építési hulladék

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER SÉMÁJA

A Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerek megvalósítása mellett a térség környezeti problémái összességében jelentősen csökkennek. A vízbázisok károsítása, veszélyeztetése megszűnik, ill. csökken. A hulladék elhelyezése terület-felhasználása csökken, megáll a talajszennyezett területek növekedése. A lakosság és az élővilág egészségügyi veszélyeztetettsége csökken. Új technológiák, termelési és munkakultúra kerül a régióba, ami emeli a környezeti kultúra szintjét is. A szelektív gyűjtés bevezetése egy fejlettebb hulladékgazdálkodási rendszert jelent. Az újrahasznosított anyagok csökkentik a természeti erőforrások felhasználását, és a szennyezőanyag kibocsátást. A szelektív gyűjtés növeli a lerakó élettartamát, ezáltal csak később lesz szükség új területek kialakítására. A felszámolt és eddig nem hasznosított ipari objektumok, területek reaktiválása történik. Ez a meglévő telepek rekultivációjával együtt kedvező tájképi változásokkal jár. A térség gazdaságfejlesztési hátrányai csökkenthetők, a térségbe növelhetők a hazai és külföldi befektetések. A komposztálással a biogazdálkodás, mint természetközelibb agrárgazdálkodás lehetőségeinek segítése. Építési hulladék feldolgozása és hasznosítása erőforrás, energia, és elsődleges nyersanyag megtakarítással jár. A térségben lévő munkanélküliség mértéke csökkenthető, aktív foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési forrásként jelentkezhetnek. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítmények tervezésébe, kivitelezésébe, a technológiák, gépek és berendezések gyártásába és szerelésébe bekapcsolódhatnak a régió vállalkozói. A hulladékválogatási művelet a térségben korábban működtetett munkakultúrára és munkaerőre (bányászat)épülhet. 6.4.

Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása.

7.

A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

7.1.

A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján

7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai 7.1.1.1.

Nem veszélyes hulladékok

Ipari nem veszélyes hulladékok Hulladékszegény technológiák bevezetésével, illetve elterjesztésével el kell érni, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Ebben fontos szerep jut a KvVM-nek, egy részt, hogy lehetővé tegye a szükséges anyagi eszközöket, másrészt, hogy megfelelő információk jussanak el a vállalkozókhoz.

202

A nagy mennyiségű hulladékot termelő szénerőművek egy része tervezi az átállását fatüzelésre. Ezzel jelentősen csökken a keletkező égetési maradékok mennyisége, illetve a fahamu komposztálására is folynak kísérletek. Azaz csak minimális mennyiség kerülne lerakásra. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, biomassza A visszaforgatott biomassza arányának növelése illetve a képződő trágyamennyiség csökkentése érdekében meg kell keresni a termelőket, tájékoztatást kell adni nek9ik a lehetőségekről, illetve mintaprogramokat kell indítani. A kezdeményező szerepet a KvVM-nek és az FVM-nek kell betöltenie, bevonandók a mezőgazdasági termelők, állattartók, szakmai szövetségek, önkormányzatok. Települési szilárd hulladékok A regionális hulladékkezelő rendszerek kialakítása érdekében ösztönözni kell a társulások kialakítását. Ehhez a Felügyelőségek rendszeres tájékoztatása, a társulásból adódó előnyök folyamatos hangsúlyozása szükséges az önkormányzatok, kistérségek, már kialakult kisebb társulások felé. A támogatási feltételek megteremtése a komplex rendszerekhez a KvVM feladata, az erről szóló tájékoztatásba a Felügyelőségek is bevonandók. A szelektív gyűjtés bevezetése és elterjesztése érdekében széleskörű lakossági felvilágosító, tudatformáló munka szükséges. Mintaprogramok indításával az iskoláknál, nagyobb önkormányzati rendezvényeken növelni lehet a hatékonyságot. A programba bevonandó szervezetek: önkormányzatok, lakosság, civil szervezetek, iskolák. A szelektív gyűjtés eszközeinek megteremtéséhez (gyűjtőrendszerek, hulladék udvarok) illetve az elkülönítetten gyűjtött hulladékok hasznosító, feldolgozó háttériparának megteremtéséhez a KvVM-nek támogatási forrásokat kell biztosítani. A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú hulladékok előírt csökkentése érdekében elkerülhetetlen a házi komposztálás bevezetése. Ehhez szükséges a felvilágosító munkát erre is kiterjeszteni, a házi komposztálás szükségességét és előnyeit reklámozni, terjeszteni. Feladatként jelentkezik a komposztálási szakemberek képzése, a házi komposztáló berendezések támogatása, illetve a házi komposztálás módjának ismertetése a lakosság körében pl.: komposzt füzetekkel. Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil szervezetek. Feladat a háztartási eredetű veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülésének megelőzése. Ehhez a lakossági felvilágosítási, tudatformálási munkák mellett szükséges a hulladékudvarokba lehetővé tenni ezek átvételét, illetve visszavételi rendszerek kifejlesztését (gyógyszertárak, forgalmazó cégek, benzinkutak, stb.)

203

Települési folyékony hulladékok A megelőzés (OHT szerint 15 %-os csökkentés) a csatornázottság növelésével a Nemzeti Szennyvízkezelési Tervvel összhangban biztosítható. Települési szennyvíziszap Mennyisége növekedni foga csatornázottság előrehaladásával. Építési és bontási hulladék A bontási anyagok újrahasználata, a bontási hulladékok újrahasznosítása érdekében szelektív bontási gyakorlatot kell bevezetni. 7.1.1.2 Veszélyes hulladékok A keletkezés csökkentését hulladékszegény technológiák bevezetésével lehet elérni. Ehhez szükséges ezen technológiák kifejlesztése (K+F munka), illetve elterjesztése. A kezdeményező KvVM, akinél az anyagi eszközöket elérhetővé kell tenni, illetve informálni kell a vállalkozókat, szakmai szervezeteket a lehetőségekről. A kutatás-fejlesztés forrását is biztosítani kell. A veszélyes hulladékok kezeléssel történő veszélytelenné tételével (befoglalási, fixálási stb. eljárások) a keletkező hulladék mennyisége nem, de veszélyessége csökken. Az eljárások elterjesztéséhez tájékoztatásra, támogatásokra, illetve kutató-fejlesztő munkára van szükség, amiben a KvVM és a Felügyelőségek a kezdeményezők. Bevonandók a hulladéktermelők, kezelők, kutatóközpontok, egyetemek, szakmai szervezetek. A veszélytelenséget biztosító eljárások elterjedését támogatja, hogy a veszélyes hulladékok lerakási díja magasabb a nem veszélyes hulladékok lerakási díjánál. 7.1.1.3 Kiemelten kezelendő hulladékáramok PCB- és PCT-tartalmú hulladékok A vonatkozó külön jogszabály szerint a megelőzés biztosított, külön intézkedésként a rendszeres, szigorú hatósági ellenőrzés tervezhető. Hulladékolajok A megelőzési célokat – keletkező mennyiség csökkentése érdekében hosszú élettartamú kenőanyagok használata, illetve korszerű gépjárműpark megteremtése – biztosító cselekvéseket – támogatási források a kutató-fejlesztéshez, a gépjármű-cserékhez – a KvVMnek kell menedzselnie. Természetesen nem a területi terv keretében. Akkumulátorok, elemek A keletkezés csökkentése nem befolyásolható a területei terv keretében. Elektronikai termékek

204

A mennyiség az előző fejezetben leírtak szerint növekedni fog. A növekedés nagysága csökkenthető visszavételi-begyűjtési rendszer kialakításával, illetve az ezen rendszeren belüli újrahasználat biztosításával. Kiselejtezett gépjárművek A képződő hulladék mennyiségének befolyásolása a területei terv eszközeivel nem lehetséges. Egészségügyi hulladékok, állati eredetű hulladékok Megelőzési intézkedés nem menedzselhető a területi tervben. Növényvédőszer és csomagolóeszközei A növényvédőszer-göngyölegek megfelelő tisztítási eljárásának kidolgozásához és elterjesztéshez támogatási források biztosítása, ill. fejlesztési munka szükséges. Kezdeményező a KvVM, bevonandók: növényvédelmi hatóság, forgalmazók, felhasználók. A kevesebb növényvédőszer felhasználás elérésére ösztönözni kell a felhasználókat, ill. a kis kiszerelések további elterjesztésével el kell érni, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, teljes legyen a növényvédőszer-felhasználás. Ennek érdekében kezdeményezni kell a gyártók és forgalmazók felé a kis kiszerelések további forgalmazását, ill. felvilágosító munkával a biológiai védelmi módszerek elterjesztését, alkalmazását, biokertészet meghonosítását. Bevonandók: gyártók, forgalmazók, növényvédelmi szakemberek, felhasználók, kertészeti egyesületek. Csomagolási hulladékok A keletkező mennyiségek csökkentése érdekében feladatként jelentkezik a kevesebb csomagolóanyag-felhasználás ösztönzése, elterjesztése. Betétdíjas és újrahasználati rendszerek szabályozása, támogatása. A kezdeményező KvVM által bevonandó szervek: csomagolóipar, kereskedelem, vásárlók, koordináló szervezetek. Gumiabroncsok A keletkezési mennyiség csökkentési lehetősége a meglévő újrafutózási kapacitás továbbfejlesztése. 7.1.2 A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.1.2.1 Nem veszélyes hulladékok Ipari nem veszélyes hulladékok A nagy mennyiségben keletkező erőművi salakok, pernyék és kohászati salakok hasznosítása érdekében programot kell kidolgozni ezek építőipari, építőanyagipari, útépítésben történő felhasználásra. A felhasználást, ill. felhasználhatóságot biztosítandó műszaki szabályokat, szabványokat kell kidolgozni. Az útépítésben előnyben kell részesíteni a hulladékfelhasználást. Meg kell vizsgálni a lehetőségét tiltó intézkedések bevezetésének: ott ahol elérhető közelségben rendelkezésre áll felhasználható hulladék, azt kell felhasználni és tiltani kell a nyersanyag-bányászatot és -felhasználást.

205

Kezdeményező: KvVM. Bevonandó: útépítő, építőipari vállalkozások, szabványügyi hivatal, hulladékkezelők, -termelők, felügyelőségek. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, biomassza A mezőgazdasági eredetű, vissza nem forgatott hulladékok kezeléséhez komposztáló, biogázelőállító és -hasznosító létesítményeket kell létesíteni. Bevonandó szervezetek: hulladékkezelők, -termelők, állattartó telepek, mezőgazdasági termelők. Másik lehetőség az energetikai hasznosítás. A kapacitások rendelkezésre állnak, a fogadási feltételeket ki kell alakítani, ill. engedélyezni szükséges. Bevonandók: ugyanazok az égetőművekkel kiegészülve. A faipari hulladékok hasznosításához kapacitásokat kell teremteni. Ennek érdekében meg kell keresni a hulladéktermelőket, felméréseket kell végezni, felvilágosító munkát kell folytatni és meg kell határozni a szükséges kapacitás nagyságát. Bevonandók: faipari cégek, hulladéktermelők és -kezelők. Települési szilárd hulladékok Települési szilárd hulladékok A regionális hulladékkezelő rendszerek kialakítása érdekében ösztönözni kell a társulások kialakítását. Ehhez a Felügyelőségek rendszeres tájékoztatása, a társulásból adódó előnyök folyamatos hangsúlyozása szükséges az önkormányzatok, kistérségek, már kialakult kisebb társulások felé. A támogatási feltételek megteremtése a komplex rendszerekhez a KvVM feladata, az erről szóló tájékoztatásba a Felügyelőségek is bevonandók. A szelektív gyűjtés bevezetése és elterjesztése érdekében széleskörű lakossági felvilágosító, tudatformáló munka szükséges. Mintaprogramok indításával az iskoláknál, nagyobb önkormányzati rendezvényeken növelni lehet a hatékonyságot. A programba bevonandó szervezetek: önkormányzatok, lakosság, civil szervezetek, iskolák. A szelektív gyűjtés eszközeinek megteremtéséhez (gyűjtőrendszerek, hulladék udvarok) illetve az elkülönítetten gyűjtött hulladékok hasznosító, feldolgozó háttériparának megteremtéséhez a KvVM-nek támogatási forrásokat kell biztosítani. A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú hulladékok előírt csökkentése érdekében elkerülhetetlen a házi komposztálás bevezetése. Ehhez szükséges a felvilágosító munkát erre is kiterjeszteni, a házi komposztálás szükségességét és előnyeit reklámozni, terjeszteni. Feladatként jelentkezik a komposztálási szakemberek képzése, a házi komposztáló berendezések támogatása, illetve a házi komposztálás módjának ismertetése a lakosság körében pl.: komposzt füzetekkel. Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil szervezetek. Feladat a háztartási eredetű veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülésének megelőzése. Ehhez a lakossági felvilágosítási, tudatformálási munkák mellett szükséges a hulladékudvarokba lehetővé tenni ezek átvételét, illetve visszavételi rendszerek kifejlesztését (gyógyszertárak, forgalmazó cégek, benzinkutak, stb.)

206

A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosítása érdekében komposztálóüzemeket kell létesíteni. Cél: minimálisan a komplex rendszernek hulladéklerakóihoz kapcsolódóan kiépíteni ezeket. Biztosítani kell a gyártott komposzt értékesíthetőségét. Ehhez minősítési rendszert kell kialakítani, ill. meg kell alkotni a komposztálásra vonatkozó külön jogszabályt. A komposzttelepek hálózatának kialakítását, a komposztáló létesítmények megfelelő működését, a komposzt értékesítését biztosítandó, komposztszövetséget kell létrehozni. Meg kell vizsgálni a komposzt felhasználásának lehetőségét a hulladéklerakók rekultiválása során. A kezdeményező ezekben az akciókban a KvVM, ill. a felügyelőségek. Bevonandók: önkormányzatok, önkormányzati társulások, hulladéktermelők és -kezelők, komposztáló szervezetek, hulladéklerakók. Települési folyékony hulladékok A hasznosítás érdekében meg kell szüntetni a régi, műszaki védelem nélküli „leürítőhelyeket”. Alkalmassá kell tenni a szennyvíztisztító-telepeket a folyékony hulladékok fogadására. Ösztönözni kell a mezőgazdasági hasznosítást. Növelni kell a csatornára kötések számát. Bevonandók: önkormányzatok, társhatóságok, üzemeltetők. Települési szennyvíziszap A mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányának elérése érdekében a szennyvíziszap megfelelő minőségi paramétereit biztosítani kell. A lerakóra helyezést ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással, komposztálással, ezek hiányában vagy ezek mellett energetikai hasznosítással. Bevonandó szervezetek: társhatóságok, üzemeltetők, lerakók. Építési és bontási hulladékok A bontási hulladékok újrahasználata, hasznosítása érdekében be kell vezetni a szelektív bontási gyakorlatot. Mobil törőberendezéseket kell üzembe állítani, kezelő-feldolgozó telepeket létesíteni (célszerűen az inert lerakók mellett). A minél nagyobb arányú hasznosításhoz az építőipari, útépítési szabályokat felül kell vizsgálni, a hiányzók megalkotásáról gondoskodni kell. Bevonandó szervezetek: önkormányzatok, építésügyi hatóság, építőipar, hulladékkezelők, szabványügyi hivatal. 7.1.2.2 Veszélyes hulladékok A hasznosítási arány növelése érdekében a begyűjtési rendszereket tovább kell fejleszteni (hulladékolajok, akkumulátorok és elemek, egészségügyi hulladékok, állati eredetű hulladékok), illetve ki kell alakítani (kiselejtezett gépjárművek, elektronikai hulladékok). Bevonandók: gyártók, forgalmazók, hulladéktermelők. A különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra (oldószerek, fáradt olajok, páclevek stb.) hulladékhasznosító kapacitások kiépítése szükséges. A hulladékégetők hőhasznosítási arányát növelni kell, ezáltal a hulladék hasznosítási aránya is növekszik az energetikai hasznosításon keresztül.

207

7.1.2.3 Kiemelten kezelendő hulladékáramok PCB- és PCT-tartalmú hulladékok Az 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet szerint. Hulladék olajok Begyűjtési rendszer továbbfejlesztésével, a lakosságra való kiterjesztésével növelhető a hasznosításra kerülő hulladékok mennyisége. Ezt biztosítandó a benzinkutaknál, gépjárműjavítóknál a fogadás feltételeit ki kell alakítani, ahogyan a hulladékudvarokban is. Fel kell mérni a hasznosítási-regenerálási kapacitás szükségességét a tervezési régióban. Bevonandók: gyártók, forgalmazók, önkormányzatok, önkormányzati társulások, lakosság. Akkumulátorok és elemek A minél nagyobb arányú begyűjtés céljából a forgalmazó helyeken csere- és visszavételi kötelezettséget kell bevezetni. A meglévő gyűjtési rendszert tovább kell fejleszteni. Mindezek érdekében létre kell hozni a gyártók és forgalmazók szervezeti hálózatát. Bevonandók: gyártók, forgalmazók, hulladéktermelők, -kezelők, lakosság. Elektronikai termékek A megbízható adatbázis létrehozása után ki kell alakítani egy gyűjtő-kezelő hálózatot. Szakmai egyesületeket bevonva meg kell határozni a szükséges kapacitásokat a hulladékbegyűjtés, -feldolgozás, ill. a hulladék újrahasználata terén. Itt is ki kell alakítani a begyűjtéshez társulóan a visszavételi rendszeret. Részfeladatok: adatgyűjtés a nagykereskedők, szervizek bevonásával, szakmai szervezetek létesítésének ösztönzése, visszavételi rendszer ösztönzése. Bevonandók: gyártók, forgalmazók, szervizek, szakmai szervezetek. Kiselejtezett gépjárművek Korszerű bontótelepek hálózatának kialakítása érdekében begyűjtő rendszert kell kialakítani, a bontott részek hasznosítási lehetőségeit meg kell teremteni, ill. be kell vezetni a nyilvántartásból való törlésüket, az ún. bontási igazolást. Meg kell alkotni a vonatkozó külön jogszabályt. Kezdeményező: KvVM. Bevonandók: közlekedési felügyelet, autóbontók, autókereskedők, hulladékkezelők, szakmai szövetségek. Állati eredetű hulladékok A dögkutak 2005-ig történő bezárásával párhuzamosan ki kell alakítani a hűthető hulladékgyűjtő-helyek hálózatát. Emellett a korszerű szállítójárművek rendszerbe állításával kell biztosítani, hogy a képződő hulladékok eljussanak a feldolgozó-hasznosító helyre. A feldolgozás-komposztálás kapacitásának korszerűsítése, ill. fejlesztése szükséges. Bevonandók: állati hulladék feldolgozók, SZATEV Rt., egészségügyi hatóság, állattartó telepek, vágóhidak, önkormányzatok. Csomagolási hulladékok

208

A szelektív gyűjtési rendszer bevezetésével, visszagyűjtési rendszer kialakításával, koordináló szervezetek rendszerbe állításával kell biztosítani a kötelező hasznosítási arány elérését. A keletkező csomagolási hulladékmennyiségek pontos felmérése, a jelenlegi adatok pontosítása után meg kell határozni a szükséges feldolgozó-hasznosító kapacitásokat, fejlesztéseket. Az anyagában való hasznosítás preferálása mellett figyelembe vehető az energetikai hasznosítás is. Bevonandók: csomagolóipar, kereskedelem, koordináló szervezetek. Gumihulladék A begyűjtő-rendszer kialakításán túl a meglévő hasznosító kapacitások fejlesztése a feladat. 7.1.3 A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása

a

7.1.3.1 Nem veszélyes hulladékok Ipari nem veszélyes hulladékok A hasznosítható hulladékok lerakásának tilalmával csökkenteni kell a lerakott mennyiségeket. A felhalmozott, lerakott hulladékok hasznosítási lehetőségének megteremtésével pedig csökkenteni a már lerakott mennyiségeket. A nem megfelelő lerakókat, tárolókat fel kell számolni, rekultiválni kell. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok, biomassza Az ilyen típusú hulladékok lerakását meg kell akadályozni. Települési szilárd hulladékok Regionális, korszerű hulladéklerakók hálózatát kell kialakítani 2009-ig. 2009 után már csak megfelelő műszaki védelemmel rendelkező, regionális elven működő, a hulladékgazdálkodási rendszer egyéb elemeit is alkalmazó (hulladék-válogatómű, komposzttelep, építésitörmelékfeldolgozó) hulladéklerakó üzemelhet. Ennek megfelelően a 6.3 fejezet szerinti hulladéklerakók kialakítása ill. továbbfejlesztése szükséges. A regionális jelleggel működő komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésével egyidejűleg a nem megfelelő települési hulladéklerakókat fel kell számolni, rekultiválni kell az 5.1.4 fejezetben meghatározottak szerint, három ütemben. A települési hulladékégető telepítése a 300–500 ezer főt igénylő gazdaságos üzemeltetési feltétel figyelembe vételével max. három tervezhető a régióban. Ebből egy már engedélyeztetési szakaszban van (Gyöngyös, 80 e t/év tervezett kapacitás). A települési folyékony hulladékok és iszapok Ezen típusú hulladékok ártalmatlanítása nem célja a területi tervezésnek. Építési és bontási hulladékok

209

A feldolgozó kapacitások mellett tárolótelepeket kell létesíteni, ill. inert hulladéklerakókat maradékanyagok lerakására. 7.1.3.2 Veszélyes hulladékok Az ártalmatlanítási kapacitások megteremtése céljából egy 100-120 e m3-es veszélyes hulladéklerakó került betervezésre. Az égetési kapacitások bővítése céljából egy 20- 40 e t/év kapacitású veszélyes hulladékégető létesítését tervezik. Emellett az égetési kapacitás fejlesztése szükséges 2005-ig a 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet előírásainak megfelelően. A termelési területen csak kis számban vannak jelen a fizikai-kémiai és biológiai eljárások a veszélyes hulladékok kezelésében. Ezek számát és kezelési arányát növelni kell. 7.1.3.3 Kiemelt hulladékáramok. A kiemelt kezelendő hulladékáramok esetében hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések nem indokolt (kivéve ahol az előző két részfejezettel átfedés mutatkozik.) A PCB és PCT tartalmú hulladékok ártalmatlanítását a korábban megadottak szerint az 5/2001. (II. 23) KöM rendelet szerint kell elvégezni. A gumiabroncsok tekintetében irányadó a lerakási tilalom (2003-tól egész gumiabroncsok, 2006-tól darabolt gumi hulladék lerakása tilos). Az állati eredetű hulladékok terén a dögkutakat 2005. december 31-ig be kell zárni. Szükséges megvizsgálni egy speciális égetőmű szükségességét. Ehhez be kell vonni az állategészségügyi hatóságot, az állati hulladék feldolgozókat. A növényvédő-szeres és csomagolási hulladékokról a felhalmozott készletek ártalmatlanítását és a korábbi felhalmozódások megakadályozását kell elérni. Ehhez területi felmérést kell készíteni, amihez bevonandók: növényegészségügyi és talajvédelmi hatóság, növényvédő szer felhasználók, forgalmazók Egészségügyi hulladékok A szükséges kapacitások felmérése után meg kell vizsgálni egy egészségügyi hulladék égető telepítésének szükségességét Heves és Nógrád megyében. 7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának feladatai.

210

7.1.4.1. Nem veszélyes hulladékok Ipari nem veszélyes hulladékok A felhalmozott, lerakott hulladékokat elsősorban hasznosítani szükséges. Amennyiben ez nem lehetséges, a lerakók rekultiválásáról gondoskodni kell. Külön kiemelendő az égetőipari, útépítési hasznosítás elmaradása esetén az erőműi zagyterek, kohászati salak halnák rekultiválási feladatai. Települési szilárd hulladékok A régi elavult nem megfelelő hulladéklerakók bezárását, felszámolását, rekultiválását 3 ütemben az 5.1.4 fejezetben meghatározottak szerint kell elvégezni. Kezdeményezők: a Felügyelőségek. Települési folyékony és szennyvíz iszap Az egykori műszaki védelem nélküli „leürítő helyeket” fel kell számolni, rekultiválni kell. Ez összhangban kell, hogy történjen a begyűjtő-kezelő rendszer kialakításával, a szennyvíztelepek fogadásra történő alkalmassá tételével. 7.1.4.2.

Veszélyes hulladékok

Az alábbi, korábban jórészt vízügyi engedély alapján tározóként üzemelő lerakók és veszélyes hulladék lerakók rekultiválása szükséges a tervezési időszakban: − − − − − − − − − − − −

Parád Kristály Kft. (Parádsasvár) veszélyes hulladék lerakója Hidrotech Kft. (Gyöngyösoroszi) Bence völgyi zagytározója Hidrotech Kft. (Gyöngyösoroszi) havária tározója Volt Borsodnádasdi lemezgyár halnája 50 000 t pác iszappal Volt Borsodnádasdi lemezgyár bánberki halnája 50 000 t pác iszappal TVK Rt (Tiszaújváros) mésziszaplerakója TVK Rt (Tiszaújváros) vésztározói BC Rt. (Kazincbarcika) régi zagytéren lévő veszélyes hulladék lerakója BC Rt. (Kazincbarcika) Berentei veszélyes hulladék lerakója Magyar Kőolajkutató Rt. Demjéni fúrási iszap lerakója ÉMK Kft. (Sajóbábony) iszaplerakója Volt OKÜ törzsgyár területén lerakott hulladékai

7.2.

A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje

7.2.1. A fejlesztések, beruházások, intézkedések megkezdésnek prioritási sorrendje 7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje Az előző fejezetekben meghatározott hulladékgazdálkodási célokat, a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, az intézkedések végrehajtásának időbeni ütemezését az anyag végén található táblázatok tartalmazzák.

211

A prioritási sorrendet korábban a 6.3. pontban megadtuk. 7.3.

A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása

7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve 7.3.1.3. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési, szállítási rendszerek kialakítási terve

B.A.Z. Megye ÉHG Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt.

(ISPA támogatással a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Tárusulás keretén belül) Ellátott települések:

Jelenleg ellátott települések: Abod, Aggtelek, Alacska, Alsószuha, Alsótelekes, Balajt, Bánhorváti, Berente, Borsodbóta, Damak, Dövény, Edelény, Égerszög, Farkaslyuk, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Felsőtelekes, Gömörszőlős, Imola, Izsófalva, Jákfalva, Jósvafő, Kazincbarcika, Kánó, Kelemér, Kurityán, Ládbesenyő, Mályinka, Meszes, Múcsony, Nagybarca, Nekézseny, Ormosbánya, Putnok, Ragály, Rudabánya, Rudolftelep, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Sajómercse, Sajószentpéter, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Szendrőlád, Szőlősardó, Szuhafő, Szuhakálló, Szuhogy, Tardona, Teresztenye, Trizs, Uppony, Vadna, Zádorfalva, Zubogy, Bevonásra tervezett települések:

A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás keretén belül: Arló, Bánréve, Becskeháza, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Dédestapolcsány, Dubicsány, Hidvégardó, Hét, Járdánháza, Királd, Kissikátor, Komjáti, Lénárddaróc, Ózd, Perkupa, Sajónémeti, Sajópüspöki, Szalonna, Szögliget, Tornabarakony, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Varbóc Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Pormentes technológiájú gyűjtés és szállítás, az ártalmatlanítás módja ártalmatlanítás módja: szelektálás, komposztálás, rendezett lerakás, hulladékégetés. Ártalmatlanítás helye: Sajókaza Hulladékkezelő Centrum, Sajókaza külterület, Határ-völgy, Orbán völgy

212

CIRKONT Rt.

(ISPA támogatással a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Tárusulás keretén belül) Ellátott települések:

Jelenleg ellátott települések: Alsódobsza, Alsóvadász, Arnót, Berzék, Bőcs, Gesztely, Hernádkak, Kondó, Mályi, Miskolc, Muhi, Nagycsécs, Nyékládháza, Onga, Ónod, Parasznya. Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajóvámos, Selyeb, Sóstófalva, Szikszó, Újcsanálos, Varbó Bevonásra tervezett települések:

A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás keretén belül: Tomor, Homrogd, Lak, Monaj, Szakácsi, Irota, Felsővadász, Gadna, Abaujlak, Abaujszolnok, Nyésta, Hegymeg, Kupa, Sajóhídvég, Köröm, Girincs, Kiscsécs, Kesznyéten, Tiszalúc Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Pormentes technológiájú gyűjtés és szállítás, az ártalmatlanítás módja ártalmatlanítás módja: szelektálás, komposztálás, rendezett lerakás, hulladékégetés. Ártalmatlanítás helye: Sajókaza Hulladékkezelő Centrum, Sajókaza külterület, Határ-völgy, Orbán völgy MENTÓ

Környezetkultúra Kft.

Zempléni Z. H. K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. SZ. H. K. Szerencs Térségi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Kft

(ISPA támogatással) Ellátott települések:

Zempléni Z. H. K.: Jelenleg ellátott települések: Baskó, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Csobaj, Mád, Olaszliszka, Prügy, Rakamaz, Sima, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj, Bodrogolaszi, Hercegkút, Kenézlő, Makkoshotyka, Sárazsadány, Sárospatak, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod, Tolcsva, Erdőhorváti, Háromhuta, Komlóska, Györgytarló. Bevonásra tervezett települések: Encs, Sátoraljaújhely, Gönc, Tiszaújváros illetve ezen városok körzetében lévő kistelepülések SZ. H. K.: Jelenleg ellátott települések: Bekecs, Legyesbénye, Mezőzombor, Szerencs, Ond

Bevonásra tervezett települések: Encs, Sátoraljaújhely, Gönc, Tiszaújváros illetve ezen városok körzetében lévő kistelepülések Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Pormentes technológiájú gyűjtés és szállítás, az ártalmatlanítás módja szelektálás, komposztálás, rendezett lerakás. ártalmatlanítás módja: Ártalmatlanítás helye: Bodrogkeresztúr Führer Bányai hulladéklerakó (MENTÓ Kft.)

RWE Umwelt Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.

213

(ISPA támogatással) Ellátott települések:

Jelenleg ellátott települések: Alsóberecki, Alsózsolca, Ároktő, Aszaló, Bánréve, Bodroghalom, Boldva, Borsodgeszt, Borsodivánka, Borsodszirák, Bükkábrány, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Cigánd, Csincse, Dámóc, Dubicsány, Egerlövő, Felsőberecki, Felsőzsolca, Gelej, Harsány, Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Hernádnémeti, Hét, Igrici, Karcsa, Karos, Királd, Kisgyőr, Kisrozvágy, Kistokaj, Lácacséke, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Miskolc, Nagyrozvágy, Négyes, Nemesbikk, Oszlár, Pácin, Répáshuta, Révleányvár, Ricse, Sajónémeti, Sajóörös, Sajópálfala, Sajópetri, Sajópüspöki, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajószöged, Semjén, Szakáld, Szirmabesenyő, Tibolddaróc, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatarján, Tiszavalk, Vatta, Zemplénagárd, Ziliz. Bevonásra tervezett települések:

Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Pormentes technológiájú gyűjtés és szállítás, az ártalmatlanítás módja ártalmatlanítás módja: szelektálás, komposztálás, rendezett lerakás. Ártalmatlanítás helye: Hejőpapi regionális hulladékkezelési központ KOMPLEX Kft. Ellátott települések:

Jelenleg ellátott települések: Encs Abaújalpár, Abaújkér Abaújszántó Csobád Fancsal Forró Garadna Hernádbüd Ináncs Méra Novajidrány Szalaszend Kéked Vilmány

Bevonásra tervezett települések: Hernádvölgy hulladékkezeléssel el nem látott teléepülései Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Pormentes technológiájú gyűjtés és szállítás, az ártalmatlanítás módja, ártalmatlanítás módja: komposztálás, rendezett lerakás. Ártalmatlanítás helye: Encs regionális hulladékkezelési központ

214

HEVES Gyöngyös Városgondozási Rt. Ellátott települések:

Jelenleg ellátott települések: Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Mátrafüred, Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Fallóskút Galyatető Kékestető, Mátraháza, Hort. Bevonásra tervezett települések:

Szűcsi Rózsaszentmárton, Atkár, Tarnaméra, Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Egy ütemű begyűjtés, zárt félpormentes járművekkel, ártalmatlanítás, végleges ártalmatlanítás módja: lerakással, Gyöngyös Városi Kommunális Hulladék lerakó Telepen, későbbiekben izzítással történő hulladék ártalmatlanítás Ártalmatlanítás helye: Gyöngyös Városi Kommunális Hulladék lerakó telepen.

HEVES MEGYEI TERVEZETT RENDSZER

Ellátott települések:

Jelenleg ellátott települések: Bevonásra tervezett települések: Balaton Detk Bekölce Domoszló Bélepátfalva Gyöngyös Bükkszentmárton Gyöngyöshalász Mikófalva Gyöngyösoroszi Mónosbél Gyöngyöspata Nagyvisnyó Gyöngyössolymos Szilvásvárad Gyöngyöstarján Andornaktálya Halmajugra Demjén Karácsond Eger Kisnána Szarvaskő Ludas Egerbakta Markaz Egerszalók Mátraszentimre Egerszólát Nagyfüged Felsőtárkány Nagyréde Kerecsend Vámosgyörk Maklár Vécs Nagytálya Visonta Noszvaj Bodony Novaj Bükkszék Ostoros Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Bátor Ivád Bükkszenterzsébet Kisfüzes Egerbocs Mátraballa Egercsehi Mátraderecske Hevesaranyos Parád Szentdomonkos Parádsasvár Szúcs Pétervására Tarnalelesz Recsk Apc Sirok Boldog Szajla Csány Terpes Ecséd Váraszó Hatvan Jászfényszaru Heréd Aldebrő Hort Feldebrő Lőrinci Kál Nagykökényes Kápolna Petőfibánya Kompolt Rózseszentmárton Nagyút Szücsi Tarnaszentmária Zagyvaszántó Tófalu Abasár Verpelét Adács Kisköre Atkár

Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Pormentes technológiájú gyűjtés és szállítás, az ártalmatlanítás módja ártalmatlanítás módja: szelektálás, komposztálás, rendezett lerakás, égetés Ártalmatlanítás helye: Arendszer tervezés alatt, a Területi Hulladékgazdálkodási terv készítésének idején nem meghatározható

215

TISZAFÜREDI RENDSZER

Általános adatok: A régióból a Tisza – tó térségi regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozó településekről.(tervezési állapot) Ellátott települések:

Jelenleg ellátott települések: Bevonásra tervezett települések: Sály Besenyőtelek Szentistvá Bogács Szihalom Borsodivánka Szomolya Bükkzsérc Tard Cserépfalu Tiszabábolna Cserépváralja Egerfarmos Egerlövő1. Tiszadorogma Füzesabony Mezőkövesd Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőszemere Mezőtárkány Tiszavalk Nagyiván Négyes Újlőrinfalva Poroszló Sarud Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Pormentes technológiájú gyűjtés és szállítás, az ártalmatlanítás módja ártalmatlanítás módja: szelektálás, komposztálás, rendezett lerakás Ártalmatlanítás helye: Tiszatavi regionális rendszer hulladékgazdálkodási központja Tiszafüred

NÓGRÁD Balassagyarmati Városüzemeltetési Kft. Ellátott települések:

Jelenleg ellátott települések: Balassagyarmat, Őrhalom, Nógrádgárdony, Csitár, Ilíny, Patvarc, Nógrádmarcal Varsány, Nagylóc, Ludányhalászi, Rimóc, Nógrádsipek, Magyargéc

Bevonásra tervezett települések: Szügy, Hugyag, teljes környékbeli régió Gyűjtés, begyűjtés, szállítás és Zárt, tömörítős járművekkel, szabványos edényekből, védelemmel ellátott ártalmatlanítás módja: lerakóra. Ártalmatlanítás helye: Nógrádmarcal

7.3.2. Hasznosító rendszerek (véálogató-, előkezelő-, komosztáló- és egyéb hasznosító technológiák és kapacitások, valamint ezek földrajzi telepítési) terve összehangolása a területfejlesztési tervekkel

216

7.3.2.3.

Települési szilárd hulladék hasznosító rendszerek

B.-A.-Z. Megye ÉHG Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt.

(ISPA támogatással a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Tárusulás keretén belül) Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Komposztáló Építési törmelék feldolgozó Átrakóállomás Válogatómű Hulladékgyűjtő udvar Hulladékgyűjtő sziget Hulladékégető mű

Műszaki meghatározás: Prizmás tető alatti. 1 db. Mobilizálható.

40.000 100.000

5 db 1 db Kétsoros. 8 db 146 db 1 db

60.000 m3 30.000

Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 2006. december 31-ig 1. Komposztáló 2. Építési törmelék feldolgozó 3. Átrakóállomás 4. Válogatómű 5. Hulladékgyűjtő udvar 6. Hulladékgyűjtő sziget 7. Műanyag feldolgozó 8. Mobil kamrás komposztáló 9. Szélerőmű

2008. december 31-ig 1. Égetőmű

Kapacitás: (tonna/év)

100.et/év

Tervezett megvalósítás: (év) 2005 2005 2005 2005 2005 2005 2008 után

217

CIRKONT Hulladékgazdálkodási Rt.

(ISPA támogatással a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Tárusulás keretén belül) Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*:

Műszaki meghatározás:

Átrakóállomás Iratmegsemmisítő Számítógép szétszerelő, hasznosító

1 db. 1 db. 1 db


Tervezett megvalósítás: (év) 2005 2006 2006

10.et/év

Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 2006. december 31-ig 2. Átrakóállomás 4. Iratmegsemmisítő 5. Számítógép szétszerelő 2015. december 31-ig 1. Égetőmű (ÉHGRt.-vel közösen) MENTÓ



MENTO Környezetkultúra Kft. (ISPA támogatással) Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Válogatómű kiépítése. Komposztáló Hulladékudvarok Átrakóállomások


Kapacitás: (m³)

Tervezett megvalósítás: (év)

1 db

2007-2008

1 db 20 db. 5 db.

2006 2004-2008 2006

Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 1. Üzemviteli és szociális épületek építése, gépszín építése a telepet kezelő munkagépek részére, töltő és kompaktor utak építése.

218

2006. december 31-ig 1. Szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása. 2. Komplex hulladékgazdálkodási rendszer egyes elemeinek kialakítása. Válogatómű, komposztáló üzembehelyezése. 3. A térségben lévő, felmért, 143 db szigeteletlen aljzatú hulladéklerakó rekultivációjának megkezdése. 2008. december 31-ig 1. A térségben lévő, felmért, 143 db szigeteletlen aljzatú hulladéklerakó rekultivációjának befejezése. 2. Komplex hulladékgazdálkodási rendszer teljes kialakítása. RWE Umwelt Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. (ISPA támogatással)

Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Szelektív gyűjtés bevezetése Miskolcon Bálázó Komposztáló I. ütem Hulladékudvar Átrakó állomás Meglévő lerakók rekultivációja Térségi hulladékudvarok kialakítása Inert hulladék kezelése a régióban Gyűjtőszigetes rendszer kiterjesztése a régióban Komposztálási kapacitás bővítése Zsákos gyűjtési rendszer bevezetése a régióban

Műszaki meghatározás: 70 db négyfrakciós (papír, műanyag, PETpalack, üveg) gyűjtősziget kialakítása 1 db. zárt boxos technológiával 7 db 1 db. 19 lerakó megszüntetése, bezárása

Kapacitás: 10 m3/sziget 200 t/nap 3500 tonna/év 70 m3/udvar 40000 m3/év

Tervezett megvalósítás: (év) folyamatban 2004-2005 2004-2005 2004-2005 2004-2005 2004-2005

4 db, a lakossági igények kiszolgálására, 8 fajta 70 m3/udvar hulladék gyűjtésére kialakítva a régió nagyobb településein 100-120000 t/év Négyfrakciós (papír, műanyag, PET-palack, 10 m3/sziget üveg) gyűjtőszigetek kialakítása

2005-2006

Komposztáló II. ütem, zárt boxos technológiával A meglévő szelektív gyűjtés bővítése a zsákos rendszerrel

2008

3500 tonna/év

2006 2006-2007

2008

Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 1. Szelektív gyűjtés működtetése Miskolcon 2. 18 db, a régióban található lerakó bezárása, megszüntetése, rekultivációja (ISPA)

219

2006. december 31-ig 1. Hulladékudvarok kialakítása (ISPA) 3. Miskolc, Bogáncs úti hulladéklerakó rekultivációja (ISPA) 4. Térségi hulladékudvarok kialakítása 5. Gyűjtőszigetes rendszer kiterjesztése a régióban 6. Inert hulladék kezelése a régióban 2008. december 31-ig 1. Zsákos rendszer bevezetése a régióban 2. Komposztálási kapacitás bővítése KOMPLEX Kft.

Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Komposztáló ütem

Műszaki meghatározás: 1 db.

Kapacitás: 500 tonna/év

Tervezett megvalósítás: (év) 2004-2005

Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 2006. december 31-ig 1. Komposztáló megvalósítása 2008. december 31-ig Mezőkövesdi Városgazdálkodási Rt.

Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Komposztáló Átrakók Hulladékgyűjtő udvarok Gyűjtszigetek Rekultivációk

Műszaki meghatározás: 1 db. Nyílt téri komposztáló 1 db. Négykocsis zárt átrakóállomás 18 db. edényzettel 3 helyszínen, intézményi telepítéssel, egyszerűsített kialakítással 4 - 4 edénnyel 10 telepítési helyen 5,5 ha

Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 1. Tervezett fejlesztések 50 – 60 % - os építési teljesítés 2009. december 31-ig: Üzemelés 1. Üzemelés

Kapacitás: (tonna/év) 800 10.400 136 125 -

Tervezett megvalósítás: (év)

220

2008. december 31-ig: Rekultivációs munkák, utógondozás 1. Rekultivációs munkák, utógondozás

HEVES Megye Városgondozási Rt.Gyöngyös

Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Hulladék konvertáló mű Komposztáló telep

Műszaki meghatározás: Ízzítással történő hulladék ártalmatlanítás és hasznosítás

Kapacitás: (tonna/év) 100.000


Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig: 1. A komposztálható zöldhulladék szelektív gyűjtésének kiterjesztése, a teljes gyűjtési körzetre és lehetőség szerint a teljes lakosságra. Az öblösüveg begyűjtésének fejlesztése. 2006. december 31-ig 1. A hulladék konvertáló mű megépülésétől függően, az égetéssel nem, vagy nehezen ártalmatlanítható hulladék szegmensek szelektív gyűjtésének fejlesztése. 2.

A szelektíven gyűjtött komposztálható hulladékok hasznosítása, saját komposzttelepen. HEVES MEGYEI RENDSZER (Tervezés alatt) EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS, mint Gesztor Önkormányza

Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Válogató Komposztáló Inert hulladékkezelő Átrakók Hulladékgyűjtő udvarok Gyűjtszigetek Rekultivációk

Műszaki meghatározás: Szelektív anyagok válogatására 3 db Takart prizmákkal, levegőztetve 4 db Kezelőtér 5 helyszínen, feldolgozó gépsor (mobil) Zárt rendszerű 3 db Rendelet szerint 20 db

32.500 28.760 39.150 47.200 13.000

Tervezett megvalósítás: (év) 2005 – 2007. 2005 – 2007. 2005 – 2007. 2005 – 2007. 2006 – 2007.

Rendelet szerint 255 db 45 db meglévő lerakó

19.500 80 – 100 ha

2006 – 2007. 2006 – 2007.

Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint:


221

2004. december 31-ig 1. Tervezés, tendereztetés 2006. december 31-ig 1. 60 – 70 % - os teljesítés 2008. december 31-ig 1. Üzemelés. Szöveges kiegészítés: A komplex hulladékgazdálkodási rendszer beruházási koncepciója tervezés alatt áll. 2003. június hóban várhatóan aláírásra kerül a társulási szerződés. ISPA / Strukturális alapos támogatás megpályázása a cél a lehető legrövidebb időn belül.

NÓGRÁD Megye Balassagyarmati Városüzemeltetési Kft.

Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*:

Hulladékgyűjtő sziget Komposztáló Hulladékgyűjtő udvar Válogatómű Oktatás, képzés Rekultiválás Iparcsarnok építése, felszerelése

Műszaki meghatározás: 20 db papírgyűjtésre szolgáló Pályázat alatt: a meglévő 20 db bővítése üveg és aludoboz frakciókra További frakciókkal való bővítése. 1 db. 5 db. 1 db. Intézmény város lévén, a szemléletformálásban való részvétel. Újkóvár-Égerláp természetvédelmi területen lévő bezárt lerakó rekultiválása Begyűjtött anyagok ipari végfelhasználása, kisüzem létrehozása. Célirány: PET palackok újrahasznosítása, fröccsöntő üzem kialakítása.

Tervezett fejlesztések prioritási sorrendje időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 1. Hulladékgyűjtő sziget 2.

Oktatás, képzés

2006. december 31-ig 1. Komposztáló Hulladékgyűjtő udvar Válogatómű Rekultiválás Iparcsarnok építése, felszerelése


Tervezett megvalósítás: (év) 2003. 2004. 2005. 2005. 2006. 2004. 2006. 2006.

222

2008. december 31-ig 7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai-, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel 7.3.3.3.

Ártalmatlanító telepek

B.-A.-Z. Megye ÉHG Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. (CIRKONT Hulladékgazdálkodási Rt.-vel közösen)

(ISPA támogatással a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Tárusulás keretén belül) Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*:


Regionális Hulladéklerakó Égetőmű (CIRKONT Rt)


EU előírásoknak megfelelő szigetelt lerakó. 2.000.000 m3 Sajókaza Orbán-völgy. 22/2001 Köm.rend. szerint. 1 db. 100.et/év

Tervezett megvalósítás: (év) 2004 2008 után

Tervezett ártalmatlanító megvalósítása időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 1. Regionális Hulladéklerakó 2006. december 31-ig 1. Üzemeltetés 2008. december 31-után 1. Égetőmű CIRKONT Hulladékgazdálkodási Rt. (ÉHG Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt.-vel közösen) (ISPA támogatással a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Tárusulás keretén belül) Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Depónia bővítés Égetőmű (ÉHG Rt.)

Műszaki meghatározás: Tiszalúci depónia Depónia bővítés 1 db.

Tervezett ártalmatlanító megvalósítása időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig

Kapacitás: (tonna/év) 100.et/év

Tervezett megvalósítás: (év) 2006 2008 után

223

1.

ISPA projekt depóniatér építés

2006. december 31-ig 1. ISPA projekt befejezése 3. Tiszalúci depónia bővítés 2018. december 31után 1. Égetőmű MENTO Környezetkultúra Kft.

(ISPA támogatással) Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*:


Kapacitás: (m³)

Depóniatér I. ütem bővítése /2-5 Kombinált szigetelésű depónia tér. szakasz/ Depóniatér I. ütem rekultiváció Depóniatér teljes kivitelezése Kombinált szigetelésű depónia tér

120.000


1.100.000

2009

Tervezett ártalmatlanító megvalósítása időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 1. Depóniatér I. ütem 2-5. szakaszának kiépítése 2006. december 31-ig 2008. december 31-ig 1. Depóniatér II. ütem kivitelezésének megkezdése. RWE Umwelt Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.

(ISPA támogatással) Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Regionális hulladékkezelő centrum (ISPA)

Műszaki meghatározás: 10 ha szigetelt depóniafelület a szükséges kiszolgáló létesítményekkel

Kapacitás: 2 000 000 m3 depóniatérfogat

Tervezett ártalmatlanító megvalósítása időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 1. ISPA projekt depóniatér építés


224

2006. december 31-ig 1. ISPA projekt befejezése KOMPLEX Kft. Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Regionális hulladéklerakó bővítés

Műszaki meghatározás: 1,5 ha szigetelt depóniafelület a már meglévő depónia bővítéssel.

Kapacitás: 300000m3 depóniatérfogat


Tervezett ártalmatlanító megvalósítása időbeosztás szerint: 2004. december 31-ig 1. Depónia bővítés Gyöngyös Városgondozási Rt. Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*:




Hulladék konvertáló Ízzítással történő hulladék ártalmatlanítás és 100.000 mű hasznosítás / A tervezett beruházás nem a Városgondozási Rt. beruházása, az Rt. a létesítményben csak mint a hulladék beszállítója vesz részt, a beruházó az ECOLNET Rt./

2004. december 31-ig. 2006. december 31-ig 1. A hulladék konvertáló mű megépülésétől függően, az égetéssel nem, vagy nehezen ártalmatlanítható hulladék szegmensek szelektív gyűjtésének fejlesztése. HEVES MEGYEI RENDSZER (Tervezés alatt) EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS, mint Gesztor Önkormányza

Műszaki paraméterek: Hulladékkezelési létesítmény*: Depóniatér

Műszaki meghatározás: Dombépítéses 20 éves üzemre (helye nem meghatározott)

Tervezett ártalmatlanító megvalósítása időbeosztás szerint:

Kapacitás: (tonna/év) 47.200

Tervezett megvalósítás: (év) 2005 – 2007.

225

2004. december 31-ig 1. Tervezés, tendereztetés 2006. december 31-ig 1. 60 – 70 % - os teljesítés 2008. december 31-ig 1. Üzemelés.

8.

A hulladékgazdálkodási tervben szüksége becsült költségek

foglaltak

megvalósításához

Települési szilárd hulladék: Új hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása:

B.-A.-Z. Megye ÉHG Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. (ISPA támogatással a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Tárusulás keretén belül) Hulladékkezelési létesítmény Regionális Hulladéklerakó Komposztáló Építési hulladékfeldolgozó Átrakóállomás Válogatómű Hulladékgyűjtő udvar Hulladékgyűjtő sziget

Bekerülési költség: (EFt.)

Saját erő: (EFt.) 10%

Egyéb Forrás: (EFt.) 90% ISPA+Kormányzat

Megvalósulás: (év)

1.125.000

112.500

1.012.500

2004

229.500 258.000

22.950 25.800

206.550 232.200

2005 2005

78.000 287.000 45.430

7.800 28.700 4.543

70.200 258.300 40.887

2005 2005 2005

26.740

2.674

24.066

2005

CIRKONT Hulladékgazdálkodási Rt. (ISPA támogatással a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Tárusulás keretén belül) Hulladékkezelési létesítmény ISPA projekt Átrakóállomás szállító járművel Depónia bővítés


Saját erő: (EFt.)

Egyéb Forrás: (EFt.)


3.400.000. 50.000.

340.000. 25.000.

3.060.000. 25.000.

2005 2005

60.000.

30.000.

30.000.

2006

226 Égető Iratmegsemmisítő Számítógép szétszerelő, hasznosító

20.000.000. 5.000. 10.000.

MENTÓ

12.000.000. 5.000. 5.000.

8.000.000. 5.000.

2015 2006 2006



MENTO Környezetkultúra Kft. (ISPA támogatással) Hulladékkezelési létesítmény Depónia I. ütem bővítése/2-5 szak./ Válogatómű Komposztáló Hulladékudvarok, átrakóállomások kiépítése. Gyűjtőrendszer jármű és eszköz fejlesztése. Depóniatér I. ütem rekultiváció A térség 143 db szigetelés nélküli lerakójának felmérése, rekultivációs tervének elkészítése A térség 143 db szigetelés nélküli lerakójának rekultivációja. Depóniatér teljes kivitelezése


40.000

Saját erő: (EFt.)

40.000

9.000.000

120.000



0 2003-2004 ISPA 2007-2008

120.000

280.000

0 2008 ISPA 2006

3.100.000

ISPA 2008-2010

2. 000.000

ISPA 2009

RWE Umwelt Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. (ISPA támogatással) Hulladékkezelési létesítmény Gyűjtőszigetek kialakítása ISPA-projekt Térségi hulladékudvarok kialakítása (4 db) Inert hulladék kezelése a régióban Gyűjtőszigetes rendszer kiterjesztése a régióban Komposztálási


Saját erő: (EFt.)


35.000

10500

24500

3.354.000 200.000

335400

2347800


folyamatban 2004-2005 2005-2006

200.000

2006

25.000

2006-2007

100.000

2008

227 kapacitás bővítése KOMPLEX Kft. Hulladékkezelési létesítmény Depónia bővítés Komposztáló


Saját erő: (EFt.)

500.000. 100.000


10.000


490.000

2006 2008

Mezőkövesdi Városgazdálkodási Rt. Hulladékkezelési létesítmény Átrakó Hulladékudvar 3 db Gyűjtősziget 10 db Járművek 2 db Rekultiváció 5.5 ha


Saját erő: (EFt.)

55.0004.000 3.000 60.000 154.000

5.500. 400 300 6.000


49.500. 3.600 2.700 54.000 154.000


2004 – 2005

2008

HEVES Megye HEVES MEGYEI RENDSZER (Tervezés alatt) EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS, mint Gesztor Önkormányza Hulladékkezelési létesítmény Teljes rendszer


Saját erő: (EFt.)

15.000.000

1.500.000


13.500.000

Megvalósulás: (év) 2005 – 2007.

Tiszafüredi rendszerhez kapcsolódó települések Hulladékkezelési létesítmény Teljes rendszer Rekultiváció


Saját erő: (EFt.)

2.200.000. 1.400.000.

220.000.



1.980 000.- 2004 – 2005 1.400.000. 2005 - 2007

Meglévő hulladéklerakók rekultivációja A költségbecslés számításnál figyelembe véve a 22/2001 (X.10.)KöM rendelet rekultivációs követelményeit vettük figyelembe fajlagos 45000Ft/ m2 kivitelezői árral számolva. Régió B-A-Z Heves Nógrád Összesen:

Lerakók száma: 321 112 58 491

Lerakott hulldék m3 11668363 7466715 7469249 26604327

Rekultiválandó felület m2 2223115 1196625 506596 3926336

Szükséges költség: 17.668.512.000Ft összesen 491 hulladéklerakó rekultivációjára. A költségbecslés számításnál figyelembe véve a 22/2001 (X.10.)KöM rendelet rekultivációs követelményeit vettük figyelembe fajlagos 45000Ft/ m2 kivitelezői árral számolva.

228

Régió B-A-Z Heves Nógrád Összesen:

Lerakók száma: 321 112 58 491

Lerakott hulldék m3 11668363 7466715 7469249 26604327

Rekultiválandó felület m2 2223115 1196625 506596 3926336

Szükséges költség: 17.668.512.000Ft összesen 491 hulladéklerakó rekultivációjára.

VESZÉLYES HULLADÉKOK

1

Cél MEGELŐZÉS Hulladékszegény techn. bevezetése Veszélyes hulladékok kezeléssel történő veszélytelenné tétele HASZNOSÍTÁS hasznosítási arány növelése, a lerakási arány csökkentése

Cselekvés −

Anyagi eszközök elérhetővé tétele, K+F támogatása, termelők táj. − Fixálási, befoglalási stb. eljárások elterjesztése

KvVm

−

Begyűjtési rendszer továbbfejlesztése

gyártók, forgalmazók

−

Új begyűjtési rendszerek kiépítése


−

Hulladékhasznosító művek létesítése

hulladékkezelők, termelők

Korszerű égetők Égetési kapacitás megteremtése ESZKÖZÖK

KvVm, szakmai szervezetek

Bevonandó

Időzítés

egyetemek, kutatóközpontok, szakmai szövetségek, termelők környezetvédelmi hatóság, hulladék termelők, kezelők

folyamatosan

2004-től

2003-tól

Hulladékégetők hőhasznosításának teljessé tétele − Együttégetés lehetőségének vizsgálata

környezetvédelmi hatóság

felhasználók, önkormányzatok, környezetvédelmi hatóság felhasználók, önkormányzatok, környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatóság, önkormányzatok hulladékégető művek

Környezetvédelmi hatóság

lakosság cementgyárak, erőművek

2007-ig

−

Fizikai - kémiai és biológia ártalmatlanítási létesítmények kiépítése − 100 - 120 e m3 lerakási kapacitás kiépítése − Nem megfelelő égetők bezárása, illetve felújítása − 20 - 40 e t/éves égetési kapacitás kiépítése

hulladékkezelők, termelők

szakmai szövetségek

2004-től

hulladékkezelők


2004.


hulladékégetők

2005.

Hulladékégetők hulladékkezelők

termelők, környezetvédelmi hatóság

2005.

−

KvVM KvVM, KAC, területfejlesztési tanácsok

− ÁRTALMATLANÍTÁS Ártalmatlanítási kapacitás megteremtése

Kezdeményező

Lerakási adó bevezetése − Kezelő, hasznosító létesítmények létesítésének támogatása − Hatósági munka kényszerítő ereje

környezetvédelmi hatóságok

2004-2006. 2004-től 2005-től

folyamatosan társhatóságok

folyamatosan

IPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

2

Cél Megfelelő adatbázis létrehozása MEGELŐZÉS Hulladékszegény techn. bevezetése HASZNOSÍTÁS A hulladék 50 %-a hasznosításra kerüljön

Cselekvés Ipari hulladékok mennyiségének felmérése

Kezdeményező környezetvédelmi hatóság, KvVM

Bevonandó termelők, kezelők, környezetvédelmi hatóság

Időzítés 2005-re

Anyagi eszközök elérhetővé tétele, K+F támogatása, termelők táj.

KvVM

kutató intézetek, termelők

folyamatosan

hasznosító kapacitások létesítése meglévők korszerűsítése a nagy mennyiségben keletkező erőművi és kohászati salakok építőipari, útépítésben történő felhasználása − erőművi pernyék és acélipari salakok építőanyagipari felhasználása

hulladékkezelők hulladékkezelők KvVM

2004-től 2004-től 2005-től

−

KvVM

termelők termelők útépítő cégek, építőipari cégek, szabványügyi hivatal, termelők, környezetvédelmi hatóságok útépítő cégek, építőipari cégek, szabványügyi hivatal, , termelők környezetvédelmi hatóságok szabványügyi hivatal, termelők


kezelők, termelők

2004-től


termelők, kezelők

folyamatosan


termelők, kezelők

2004-től

− − − − −

műszaki szabályok, szabványok kidolgozása

ÁRTALMATLANÍTÁS Az ártalmatlanítási, − felhalmozott, lerakott hulladékok lerakási arány feldolgozása, hasznosítása csökkentése − hasznosítható hulladékok lerakásának tilalma − nem megfelelő tárolók, lerakók bezárása, rekultiválása, felszámolása

KvVM

2005-től 2005.

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK

3

Cél Cselekvés Közszolgáltatás − Ahol még nem működik a (begyűjtési hálózat) közszolgáltatás, ott meg kell szervezni teljessé tétele (szilárd + folyékony) MEGELŐZÉS, HASZNOSÍTÁS, ÁRTALMATLANÍTÁS Regionális − Nem megfelelő lerakók bezárása, hulladékgazdálkodási rekultiválása, felszámolása rendszerek kialakítása − Hulladéklerakók felülvizsgálatának kikényszerítése − Társulások kialakításának ösztönzése: felvilágosítás, támogatás − Regionális hulladék begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása Szelektív gyűjtés − Széleskörű felvilágosítás, kialakítása, majd tudatformálás, mintaprogramok működtetése − Hulladékgyűjtő udvarok, válogató művek kialakítása − Gyűjtőszigetek, szelektív edényzetek kihelyezése, használata − Hulladékfeldolgozó háttéripar megteremtése, ehhez támogatási rendszer kialakítása − Települési hulladékégető mű létesítése Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése a hulladékgazd. törvény szerinti ütemben

− − − •

Szelektív gyűjtés bevezetése Komposztálók létesítése Házi komposztálás bevezetése Komposztálási szakemberek képz. • Kompost berendezések támogatása • Tájékoztatók, komposzt füzetek Csomagolási hulladékok − Szelektív gyűjtés kialakítása hasznosítási arányának − Hulladékfeldolgozók, hasznosítók növelése létesítése

Kezdeményező Környezetvédelmi hatóságok,

Bevonandó önkormányzati társulások, szolgáltató cégek, önkormányzatok


önkormányzatok önkormányzati társulások üzemeltetők önkormányzatok, közigazgatási hivatal önkormányzatok

környezetvédelmi hatóság KvVM, környezetvédelmi hatóság önkormányzatok; önkormányzati társulások önkormányzatok; önkormányzati társulások önkormányzatok önkormányzati társulások

Időzítés 2003-tól

2009-ig 3 ütemben 2003-tól 2003-tól

üzemeltetők

2004-től

Üzemeltetők, iskolák, környezetvédelmi hatóság üzemeltetők

2004-től

önkormányzatok; önkormányzati társulások KvVM

üzemeltetők

2004-től

önkormányzati társulások, hulladékkezelők

2008-ig

Környezetvédelmi hatóság, önkormányzati társulások Lásd fentebb Társulások, komposztálók Társulások, komposztáló szervezetek

önkormányzatok

2004-től

önkormányzatok Önkormányzatok, lakosság, civil szervezetek

2004-től 2004-től

Lásd fentebb társulások, csomagolóipar

2004-től

2004-től

4 −

Energetikai hasznosítás

Kv-i hatóság, égetőművek

hulladék kezelők

2004-től

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK

5

Cél Cselekvés TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK Hasznosítási arány − „leürítőhelyeken” történő lerakás tiltása növelése − „leürítőhelyek” felszámolása − „leürítőhelyek” felülvizsgálata − szennyvíztisztító telepek alkalmassá tétele a fogadásra − mezőgazdasági hasznosítás TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁS Hasznosítási arány − Mezőgazdasági hasznosítási növelése lehetőségek megteremtése, ehhez a minőségi paraméterek biztosítása − Együttégetés lehetőségének vizsgálata − Komposztálók, biogázüzemek létesítése

Kezdeményező

Bevonandó

Időzítés

környezetvédelmi hatóság Környezetvédelmi hatóság Környezetvédelmi hatóság üzemeltetők

társhatóságok, önkormányzatok Hatóságok, önkormányzatok önkormányzatok, üzemeltetők hatóságok, önkormányzatok

2004-től 2004-től 2003-tól 2004-től

üzemeltetők

NTSZ

2004-től

Környezetvédelmi hatóság, üzemeltetők

NTSZ, társulások

2004-től

környezetvédelmi hatóság üzemeltetők

égető művek, üzemeltetők mezőgazdasági termelők, környezetvédelmi hatóság

2005-től 2006-tól


lerakók, üzemeltetők

2003-tól

hulladék égetők, együttégetők

Üzemeltetők, Környezetvédelmi hatóság

2005-től

ÁRTALMATLANÍTÁS −

lerakási tilalom a kezeletlen szennyvíziszapokra − égetéssel történő ártalmatlanítás ESZKÖZÖK

MEZŐGAZD. ÉLELM. BIOMASSZA

6

Cél MEGELŐZÉS Képződő trágya mennyiség csökk. A visszaforgatott biomassza arányának növelése (lehetőleg a 100 %-ig)

Cselekvés −

Kezdeményező

Bevonandó

Időzítés

trágyatárolók műszaki védelemmel történő kialakítása − Termelők tájékoztatása, felvilágosító munka − Termelők bevonása, mintaprogramok (agrár - környezetvédelmi program)


állattartó telepek

2003-tól

KvVM, FVM

állattartó telepek, agrár környezetvédelmi program mezőgazdasági termelők, állattartó telepek

2005-től

−

faipari cégek, környezetvédelmi hatóság

hulladékkezelők

2004-től

hulladékkezelők, állattartók, mezőgazdasági termelők égetőművek

agrár - környezetvédelmi program

2005-től

állattartók, mezőgazdasági üzemek, környezetvédelmi hatóság

2005-től

KvVM, FVM

2005-től

HASZNOSÍTÁS faipari hulladék hasznosítási kapacitásának vizsgálata, megteremtése − komposztáló, biogáz-előállító és hasznosító létesítmények kialakítása − energetikai hasznosítás lehetőségének megteremtése = együttégetés = fatüzelésű erőművek

7

Cél Mennyiségi adatok pontosítása MEGELŐZÉS

−

CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK

−

− − HASZNOSÍTÁS Hgt. szerinti hasznosítási arány biztosítása

− − − −

−

Cselekvés rendszeres adatszolgáltatás bevezetése

Kezdeményező KvVM, környezetvédelmi hatóság

kevesebb csomagolóanyag felhasználás KvVM ösztönzése KvVM. betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése KvVM. újrahasználati rendszerek támogatása koordináló szervezetek rendszerbe állítása szelektív gyűjtés bevezetése a lakosságnál visszagyűjtési rendszer kialakítása feldolgozó, hasznosító kapacitások meghatározása, kiépítése anyagában való hasznosítás mellett energetikai hasznosítási kapacitások megteremtése

ÁRTALMATLANÍTÁS Ártalmatlanítási, lerakási összhangban az előzőekkel arány csökkentése

Bevonandó gyártók, forgalmazók, koordinálószervezetek

Időzítés 2005.

vásárlók, kereskedelem, csomagolóipar csomagolóipar, vásárlók, koordináló szerv.

folyamatosan 2004-től

csomagolóipar, koordináló szerv.

2004-től

csomagolóipar, kvVM

lakosság

2003-tól

önkormányzatok, önkormányzati társulások csomagolóipar, koordináló szervezetek hulladékkezelők

csomagolóipar, lakosság

2004-től

Önkormányzatok, társulások

2004-től

koordináló szervezetek, csomagolóipar lakosság, környezetvédelmi hatóság

2004-től

csomagolóipar, égető művek

2004-től

8

Cél MEGELŐZÉS

Cselekvés

BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ SZERVES HULLADÉK

− HASZNOSÍTÁS Lerakási arány csökkentése 75, 50, illetve 35 %-ra a Hgt. szerint

A kevesebb papírfelhasználás ösztönzése, felvilágosító munka − szelektív begyűjtés bevezetése −házi komposztálás elterjesztése − komposzt szövetség megalakítása − komposztáló létesítmények kialakítása

−regionális lerakókhoz, rendszerekhez

Kezdeményező KvVM

komposztálók hulladékkezelők, önkormányzati társulások önkormányzati társulások, komposztáló szervezetek

kapcsolódó komposztálók létesítése − komposzt értékesítési, ehhez minősítési KvVM, komposztáló szervezetek rendszer kialakítása

Bevonandó csomagolóipar, kiadók, reklámcégek

Önkormányzatok,

Időzítés 2004-től

2004-től 2005-től

önkormányzatok, hulladékkezelők, lerakók

2005-től

potenciális felhasználók (mezőgazdasági üzemek, kistermelők, stb.) Önkormányzatok, társulások, komposztálók

2005-től

− 10.000 főnél nagyobb településen üzemi méretű komposztáló telepek kialakításának vizsgálata − papírhulladék feldolgozási kapacitások kiépítése − komposzt rekultiválók célra történő felhasználásának vizsgálata − fermentálók, bioerőművek létesítése


Környezetvédelmi hatóság hulladékkezelők önkormányzati társulások, hulladékkezelők

hulladék lerakók, bányavállalkozók

2005-től

Hulladék termelők

2005-től

Maximálisan lerakható mennyiség meghatározása


hulladéklerakók

2006-tól

gyártók, hulladékkezelők

2006-tól 2005-től


9

HULLADÉK OLAJOK

Cél MEGELŐZÉS

Cselekvés

Kezdeményező

−

korszerű gépjárműpark, hosszú élettartamú kenőanyagok

KvVM

− −

begyűjtési rendszer továbbfejlesztése benzinkutak, gépjármű gyártók átvételi kötelezettségének bevezetése hulladékudvarok fogadási feltételeinek kialakítása hasznosítási (regionális) kapacitások felmérése, létesítése energetikai hasznosítási kapacitások kialakítása

gyártók, forgalmazók KvVM, környezetvédelmi hatóság önkormányzati társulások

nem megfelelő égetők bezárása, korszerűsítése

Bevonandó Gyártók, felhasználók

Időzítés folyamatosan

HASZNOSÍTÁS

− − −

benzinkutak, gépjármű gyártók

2004-től 2005-től

önkormányzatok, lakosság

2005-től


Gyártók, hulladékkezelők

2006-tól

égetők, együttégetők


2006-tól


égetők


Cél MEGELŐZÉS

Cselekvés

PCB PCT

−

PCB/PCT tartalmú berendezések fokozatos kivonása, helyettük PCB/PCT mentes berendezések használata 5/2001. (II. 23.) KöM. rendelet HASZNOSÍTÁS, ÁRTALMATLANÍTÁS − PCB/PCT tartalmú hulladékok ártalmaltanítása 5/2001. (II. 23.) KöM. rendelet

Kezdeményező

2005.

Bevonandó

Időzítés


gyártók, üzemeltetők

2010-ig


üzemeltetők, hulladék kezelők

2010-ig

ELEMEK ÉS AKKUMULÁTOROK

10

Cél MEGELŐZÉS

Cselekvés

HASZNOSÍTÁS, ÁRTALMATLANÍTÁS − Forgalmazó helyeken csere és visszavételi kötelezettség bevezetése − gyűjtő és hasznosító, ártalmatlanító rendszer kialakítása, működtetése − gyártók, forgalmazók szervezeti hálózatának kialakítása

GUMIABCONCSOK

Cél MEGELŐZÉS

Cselekvés

Kezdeményező

Bevonandó

Időzítés

KvVM

gyártók, forgalmazók, lakosság

2004-től


hulladék kezelők

2004-től


2004-től

Kezdeményező

Bevonandó

Időzítés

−

újrafutózási kapacitás továbbfejlesztése újrafutózó művek

− −

begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása meglévő hasznosítási kapacitás növelése energetikai hasznosítás lehetőségének vizsgálata, megteremtése

hulladék kezelők hulladék kezelők

lakosság, gépjármű üzemeltetők Begyűjtő szervezetek

2004-től 2004-től

környezetvédelmi hatóság égetők, együttégetők

lakosság

2005-től

egészben történő gumihulladék lerakásának tilalma darabolt gumihulladék lerakásának tilalma


lerakót üzemeltetők

2003.


lerakót üzemeltetők

2006.

2005-től

HASZNOSÍTÁS

− ÁRTALMATLANÍTÁS − −

ELEKTR. ÉS ELEKTRONIKAI HULLADÉK

KISELEJTEZETT GÉPJÁRMŰVEK

11

Cél MEGELŐZÉS

Cselekvés −

−

Kezdeményező

Bevonandó

Időzítés

KvVM

alkatrészek és maradékok hasznosítási aránya és újrahasználata (85 %) gyártás során felhasznált veszélyes anyagok mennyiségének csökkentése

KvVM

HASZNOSÍTÁS − −

− −

Cél Adatbázis létrehozása

− − −

−

begyűjtő rendszer megteremtése a bontó hálózathoz kapcsolódóan korszerű bontó telepek hálózatának kialakítása bontott részek hasznosítási lehetőségének megteremtése bontási „igazolás” bevezetése a nyilvántartásból való törléshez, külön jogszabály megalkotása

gyártók, bontók

2006-tól

gyártók, bontók

2006-tól

Cselekvés Adatgyűjtés visszavételi, begyűjtési rendszer kialakítása szakmai szervezetek létrehozása hasznosító, feldolgozó létesítmények kialakítása

gyártók

hulladék kezelők

2006-tól

KvVM.

közlekedési felügyelet, bontók

2006-tól

Kezdeményező környezetvédelmi hatóság gyártók, forgalmazók

Bevonandó forgalmazók

Időzítés 2005. 2006-tól

gyártók, forgalmazók gyártók, hulladék kezelők

hulladék kezelők forgalmazók

2006-tól 2007-től

EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK

12

Cél Cselekvés ÁRTALMATLANÍTÁS (HASZNOSÍTÁS) − begyűjtési hálózat kiterjesztése a magánorvosi szektorra − lakossági gyógyszerhulladék ellenőrzött begyűjtési lehetőségének megteremtése − nem megfelelő kórházi égetők bezárása vagy felújítása − (kis)regionális egészségügyi hulladékégető szükségességének vizsgálata Heves, illetve Nógrád megyében

ÁLLATI EREDETŰ HUILLADÉK

Cél HASZNOSÍTÁS

Cselekvés −

Kezdeményező hulladék kezelők magánorvosok KvVM, EüM, gyártók égetők, környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatóság egészségügyi intézmények

Kezdeményező

hulladékgyűjtő helyek (hűthető), begyűjtő rendszerek hálózatának kialakítása korszerű szállítójárművek rendszerbe állítása feldolgozás, komposztálás kapacitásának korszerűsítése, illetve növelése

állati hulladék feldolgozók

−

dögkutak bezárása

−

korszerű védelemmel ellátott lerakóhelyek, a lerakott mennyiség minimalizálása speciális égető szükségességének vizsgálata

környezetvédelmi hatóság állategészségügyi hatóság lerakót üzemeltetők

− −

Bevonandó

Időzítés 2005-től

forgalmazók, gyógyszertárak, lakosság

2005-től 2005.

megyei önkormányzatok, hulladékkezelők

2005-ig

Bevonandó

Időzítés

környezetvédelmi hatóság, állategészségügyi hatóság, állattartó telepek, vágóhidak, húsfeldolgozók

2006-ig


2004-től


2005-től

ÁRTALMATLANÍTÁS

−

önkormányzatok, állattartó telepek

2005. december 31.

környezetvédelmi hatóság, állategészségügyi hatóság

2006-ig

állategészségügyi hatóság állati környezetvédelmi hatóság hulladék feldolgozók

2006-ig

NÖVÉNYVÉDŐ SZER ÉS CSOM. HULL.

13

Cél Használható adatbázis kialakítása MEGELŐZÉS

Cselekvés

Kezdeményező környezetvédelmi hatóság

Bevonandó növényegészségügyi hatóság, gyártók forgalmazók, növényvédelmi felügyelők növényvédelmi felügyelők

−

adatgyűjtés

−

kevesebb növényvédő szer felhasználás biokertészet, felhasználók

−

kevesebb maradék keletkezés (kis kiszerelések, teljes felhasználások) kiürült göngyölegek tisztítási rendszerének kidolgozása

gyártók, forgalmazók, felhasználók növényegészségügyi hatóság

gyártók, forgalmazók, felhasználók

−

égetési kapacitások korszerűsítése


égetők

− −

visszagyűjtési rendszer kialakítása felhalmozott készletek ártalmatlanítása

−

további felhalmozódások megakadályozása

gyártók, forgalmazók felhasználók felhalmozók, környezetvédelmi hulladék kezelők hatóság felhasználók, környezetvédelmi hatóság, növényegészségügyi hatóság

−

Időzítés 2005-ig 2004-től 2004-től 2004-től

HASZNOSÍTÁS 2005.

ÁRTALMATLANÍTÁS 2006-ig 2006-ig folyamatosan

ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉK

14

Cél Megbízható adatbázis MEGELŐZÉS

Cselekvés

Kezdeményező környezetvédelmi hatóság

Bevonandó építőipari cégek

Időzítés 2005-ig

bontott anyagok újrahasználatának ösztönzése

KvVM

építőipari szövetségek, szabványügyi hivatal építőipar, útépítő ipar

2005-től

szelektív bontási gyakorlat bevezetése szabványok (építőipari, útépítési, stb.) felülvizsgálata, illetve megalkotása mobil törő berendezések alkalmazása Feldolgozó, tároló, hasznosító telepek létesítése

KvVm

Építőipari cégek, építésügyi hivatal

2005-re

KvVM

építőipar, szabványügyi hivatal hulladék kezelők

2007-re

inert hulladéklerakók létesítése lerakási arány csökkentése azbeszttartalmú hulladékok kezelése, illetve az épületek azbesztmentesítése

önkormányzati társulások környezetvédelmi hatóság

építőipar, hulladékkezelők lerakók

2004-től 2004-től

környezetvédelmi hatóság, építőipar

azbeszt szövetség, közegészségügyi hatóság

2005-től

−

adatgyűjtés

−

−

HASZNOSÍTÁS Hasznosítási hányad növelése

− − −

építőipar építőipar, hulladék kezelők

2004-től 2005-től


− −

TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Recommend Documents