Térképi információ értelmezésének mérése és az eredmények gyakorlati felhasználása személyre szabott térkép szerkesztésénél Szigeti Csaba Térképész MSc hallgató
[email protected]
A kutatás célja • Olyan turistatérképek kialakítása, amiket térképolvasási képességtől függetlenül azonos hatékonysággal lehet használni • Módszertan létrehozása a térképi jelkulcsok értelmezhetőségének vizsgálatához • Térképolvasók kategorizálása • Az egyes kategóriák számára „személyre szabott” jelkulcs kialakítása • A CLT (cognitive load theory, azaz kognitív terhelés elmélet) szempontjai és a korábbi kutatás (Térképek terepi tájékozódásra való alkalmasságának kvantitatív becslése GK: 2015 1–2) eredményei nyújtották az alapot
• Online teszttel a térképek információtartamának mérése, az eredmények feldolgozása
Az online teszt működési mechanizmusa Kezdőoldal, kapcsolódás az adatbázishoz
Térképismereti teszt kérdései
Válaszok kiértékelése, személyre szabott térkép kiválasztása
Az adatbázissal való kapcsolat megszüntetése
Válaszok feltöltése az adatbázisba
Térképet vizsgáló kérdések megjelenítése
Térképolvasók kategorizálása • A teszt első fele megméri a kitöltő térképolvasási képességét • Az eredménye alapján besorolja három térképolvasói kategória egyikébe: • 0–49% → 1. csoport (átlag alatti térképolvasók) 31 fő • 50–74% → 2. csoport (átlagos térképolvasók) 124 fő • 75–100% → 3. csoport (átlag feletti térképolvasók) 147 fő A tesztalanyok térképolvasói csoportok szerinti eloszlása
A tesztalanyok nemek szerinti eloszlása
10% 1-es csoport
41%
49%
2-es csoport 41% 3-as csoport
Nők
Férfiak 59%
Térképek kialakítása • A térképek adatai: • Méretarány: 1 : 40 000 • Turistatérkép tematika • Mintaterület a Zempléni-hegység északi része
Alaptérkép: Zempléni-hegység (északi rész): Berki Z. – Mészáros M. (2000) Cartographia Kft.
Térképek kialakítása • Három eltérő jelkulcs a három térképolvasói csoportnak • Különböző jelölésmódok a hatékony értelmezhetőség érdekében
• Eltérő fokú generalizálás a három térképen • Minél tapasztalatlanabb az olvasó, annál nehezebben érti meg a bonyolult térképi elemeket, könnyebben lép fel kognitív terhelés
A térképi információtartam értelmezésének a mérése • A kitöltő a csoportjának megfelelő térképre vonatkozó feladatokat oldott meg • A naplózott válaszok és kitöltési idők segítségével lehetett vizsgálni a térképek információtartamának értelmezhetőségét • A teszt végén lehetőség volt 1–5-ig tartó skálán osztályozni a térképet, és véleményt írni róla • Vizsgált fogalmi kategóriák: • • • • • • •
Irány Síkrajz Domborzat Névrajz Mértékegység Fedettség Pontok
Az egyes térképolvasói csoportok eredményének átlagtól való eltérése (%) Összes elem
Pontok
Fedettség
Mértékegység
3-as 3-ascsoport csoport (átlag feletti) 2-es 2-escsoport csoport (átlagos)
Névrajz
1-es 1-escsoport csoport (átlag alatti)
Domborzat
Síkrajz
Irány
-35
-30
-25
-20
-15
-10
-5
0
5
10
15
Jó válaszok aránya
További kutatási lehetőségek • Digitális, és hagyományos (papír alapú) térképek értelmezhetőségének összehasonlítása • Turistatérképek jelkulcsának összevetése nagy méretarányú topográfiai térképek jelkulcsával • Egyéb térképek vizsgálata
Konklúzió • A közepes és átlag feletti felhasználók térképe közel azonos mértékben használható • A gyenge térképolvasók rosszabb eredményt nyújtottak, de eredményük statisztikai feldolgozása is bizonytalan • Az átlagos és átlag feletti térképolvasók 4,2 pontra értékelték a térképeiket, míg az átlag alatti térképolvasók 3,6 pontra • Továbbiakban érdemes lehet a jelkulcsokat az eredmények alapján módosítani, valamint a tesztet több tapasztalatlan térképolvasóval elvégezni, a pontosabb eredmény érdekében • Turistatérképek szerkesztéséhez nyert új tapasztalatok
