Dr. Sediviné Balassa Ildikó – Gáti Éva – Szép Ágnes:
AZ ELEKTRONIKUS TANANYAGFEJLESZTÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEIRŐL Előadásunkban az elektronikus tananyagfejlesztés gyakorlati kérdéseivel kívánunk foglalkozni az alábbiak szerint:
• • • •
Intézményi adottságok és lehetőségek (előzmény) Az elektronikus tananyagfejlesztés megvalósítása (első lépések) Tapasztalatok összegzése Hogyan tovább ? Célok és a tervezett jövő
I. ELŐZMÉNYEK Az e-Learning az oktatás, képzés új formája, amelynek kialakulását főként a technológiák fejlődése tette lehetővé. Más megközelítésben az e-Learning egyrészt az oktatási anyag, a tudás Interneten, Intraneten történő átvitelét jelenti, tehát a technológiát értjük alatta. A technológia nem csak átviteli, megjelenítési, hanem tananyag elkészítési technikát is jelent, továbbá új típusú környezetet és lehetőségeket a fejlesztésben, képzésben. A távoktatásban nagy múlttal rendelkező SZÁMALK Oktatási Rt. egy évvel ezelőtt kezdte meg az elektronikus tananyagfejlesztést. Megtapasztalhattuk a fejlesztés korlátait és jelenlegi lehetőségeit, miközben megpróbáltuk összehangolni igényeinket és a rendelkezésünkre álló programok kínálta megoldásokat a szereplők (szerzők, fejlesztők, hallgatók, tanárok) és az oktatási intézmény számítógépes hálózati lehetőségeinek figyelembevételével. Fejlesztéseink során szerteágazó tevékenységeket végeztünk, mialatt a hagyományos tananyagfejlesztésben elsajátított tudásanyagunkat és gyakorlatunkat bővítettük az e-Learning által megkövetelt új szemlélettel, ismeretekkel és igényekkel.
II. AZ ELEKTRONIKUS TANANYAGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az elmúlt egy évben fél tucat hazai fejlesztő céggel és félkész programmal ismerkedtünk meg, és azt tapasztaltuk, hogy a fejlesztők ugyan kiváló programozók, az általunk kipróbált (keret)programok azonban azt bizonyítják, hogy a tananyagfejlesztés valamennyi követelményét továbbá az oktatási intézmények felhasználói igényeit nem ismerik. Ez önmagában még nem lenne probléma, ha a tananyagfejlesztő rendszernek megfogalmazott funkciói, inputjai, outputjai (IPO) lennének, amelyeket egy szakértő (pedagógiai, távoktatási módszertani szakemberekből álló) team határozna meg. Ezek hiányában azonban számos kérdés megoldhatatlannak látszik Gyakorlati tapasztalatunkból adódóan határozott elképzelésekkel és módszertani kézikönyvvel rendelkezünk a hagyományos és elektronikus tananyagfejlesztéshez. Ennek birtokában kerestünk programot. Gondot jelentett azonban az, hogy saját elképzeléseink, a szerzői, szerkesztői kompetenciák és a technológiai eszköztár nem volt szinkronban. Úgy véljük a tananyagfejlesztés bizonyos fázisainak (pl. egységes struktúra, forma kialakítása) automatizálása az, amely leginkább megkönnyítené és meggyorsítaná a munkát, ezért szerettünk volna egy olyan tananyagfejlesztő programot találni, mely ennek megoldásában biztosan segít . Be kellett azonban látnunk, hogy ez nem egyszerű feladat. Ez év márciusában (túl két program több hónapos kipróbálásán) kompromisszum eredményeként kiválasztanunk azt a programot, amellyel aránylag rövid idő alatt elfogadható eredményt tudunk előállítani és a pedagógiai, módszertani követelményeink is érvényesülhetnek. Döntésünknél figyelembe vettük, hogy milyen mértékben felel meg a program az e-Learning folyamat különböző szereplőinek (szerző, tananyagfejlesztő, tanuló, tanár). Természetesen ennek teljes elemzésére ezen előadás keretében nem vállalkozhatunk, azonban ígéretünk szerint a tananyagfejlesztés szempontjai szerint vizsgáljuk meg a programokat.
Tesszük ezt azért is, mert az oktatási intézmények jelentős része az elektronikus oktatás megvalósításának abban a fázisában van, melyben feladatai elsősorban az alábbiak: • • • • •
Keretprogram keresése, kiválasztása Tananyagfejlesztés pedagógiai, módszertani követelményeinek megfogalmazása az e-Learning illetve a blendid képzésekhez Tananyag-szerkesztők továbbképzése Első tananyagok elkészítése, kipróbálása Tapasztalatok összegzése
Mi is ezt az utat jártuk végig és erről tájékoztatjuk Önöket.
III. TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE Mint arról írtunk, szakembereinknek már a keretrendszerek, programok kipróbálása előtt is konkrét elképzelése volt arról, mi az, amit elvárunk az elektronikus tananyagfejlesztés során a rendelkezésünkre álló eszközöktől. Évtizedes távoktatási tapasztalatunk okán a tananyagfejlesztőknek „csak” az jelentette az újdonságot, hogy milyen specifikus követelményei vannak az elektronikus tananyagkészítésnek. Ez azonban több olyan kérdést vetett fel, amely az első pillanatban még nem tűnt megoldandó problémának, pl.: • • • • •
a képernyőről való folyamatos tanulás (olvasás) ergonómiai kérdései (szín, betűnagyság, elhelyezés, képek minősége, nagyítás, kicsinyítés, vízszintes és függőleges scrollozás stb.) navigációs megoldások a nem lineáris tananyagban tananyag-tartalom integrációs megoldások (ehhez a kívánatos tanulási folyamat navigálása) a különböző linkek kezelési kérdései adatvédelem, írásvédelem
Nem találtuk meg valamennyi problémára a legmegfelelőbb megoldást, de azt a tananyagfejlesztő (keret)programot sem, mely segítené, gyorsítaná a munkának azon részét, mely egyébként automatizálható. A kiválasztási folyamat aprólékos és nagy munkát igényelt. Sok időt vett igénybe az, hogy gyakran a bemeneti és kimeneti oldalon olyan eltérések mutatkoztak, amelyekre nem vagy csak nehezen találtuk meg a magyarázatot. Ennek oka az volt, hogy a keretprogramok nem voltak dokumentálva, azaz nem derült ki, milyen inputigényekkel rendelkeznek, illetve hogy miért és milyen tranzakció történik a bemenet és kimenet között. Ezért történhetett, hogy nem tudtuk lokalizálni a hibák forrását, így megoldást sem tudtunk találni hozzájuk, és ilyenkor hosszabb-rövidebb időre elakadtunk a fejlesztésben (pl. képek, táblázatok szétesése, eltűnése, problémák bizonyos karakterekkel, oldaltörések által okozott elcsúszások, megmagyarázhatatlanul változó sortávolságok). Mindezek a problémák természetesen magyarázhatók azzal is, hogy egyik program sem volt „még kész”, mindegyik fejlesztés alatt állt és a mi igényünkhöz is igazítva haladt a fejlesztés. Az, hogy mégsem sikerült a „közös
nevezőt” megtalálva egy - a megfogalmazott minimális igényeinkhez közelítőprogramot találni többféle módon is indokolható. Az indokok közül csak egyet szeretnék kiemelni, mi úgy gondoljuk ez a legfontosabb. A fejlesztők komplex (több funkciós) keretprogramokat fejlesztenek, melyeknek csak az egyik funkciója a tananyagok létrehozása. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a komplex keretprogramok elsőként használandó programjának (tananyag előállító, tananyag varázsló, tananyag készítő) készítése során a fejlesztők az oktatási intézmények számára igen fontos szempontokat figyelmen kívül hagynak (pl a vállalati képzésekhez hasonlítva nagyméretű könyvek elektronizálásának igénye, a meglévő jegyzetanyagok átalakításánál a kiinduló alap újraszerkesztés nélküli, vagy kevés munkával történő felhasználása, a meglévő szerzői és szerkesztői kompetenciák, pedagógiai, didaktikai követelmények stb.). Minden oktatási intézmény nagyon sok program, keretrendszer ajánlatot kap. Vajon milyen szempontok alapján kell döntsön ? Az alábbiakban összefoglaljuk három, általunk kipróbált (keret)program jellemzőit az elkészítés, a használat, a grafika, a navigáció, továbbá a tanári és önellenőrzés megvalósítása kérdések vizsgálatán keresztül.
Három, általunk kipróbált keretprogram összehasonlítása
Előkészítés Kiindulás
Szerkesztettség Használat Kezelőfelület Help Konvertálási folyamat Jegyzetelési lehetőség Használat egy átlagos hardverigényű gépen Grafika Céges design megvalósítása Képek Táblázatok
Hang, videó
1. keretprogram
2. keretprogram
3. keretprogram
1. fázis: Word-file 2. fázis: html Word-címsorokra épül, a fastruktúrát a címszintekből hozza létre
Word-file
Word-, Excel-, PowerPoint-file
Word-címsorokra épül, a fastruktúrát a címszintekből hozza létre
Word-címsorokra épül, a fastruktúrát a címszintekből hozza létre
Egyszerű, kevés funkció Van Érzékeny, lassú, akadozó Van
Esztétikus, egyszerű, megfelelő Van Közepes sebességű Van
Megfelelő
Lassú
Egyszerű, megfelelő Van Megfelelő sebességű A olvasóprogramban nincs, Az íróban van Megfelelő
Logóként
A keretrész céges
A lap céges
Bármilyen A konvertálás során szétesnek, eltűnnek Nem próbáltuk, elvi lehetőség volt rá
Csak jpg A keretrendszer nehézkesen kezeli, rossz helyre teszi A program akkori állapota nem tudta megoldani ezek alkalmazását
Bmp, gif, jpg, pcx, pict Jól kezeli
A Worddel létrehozott belső linkeket nem viszi át, html-ben kell elkészíteni azokat A Worddel létrehozott webcímeket nem aktivizálja, html-ben kell beszúrni ezeket Elvileg képes rá, de körülményes
A Worddel létrehozott belső linkeket átviszi, de csak fejezet elejére, oldal tetejére ugrik A Worddel létrehozott webcímek működnek
A Worddel létrehozott webcímek működnek
Elvileg képes rá, de körülményes
Elvileg képes rá, de körülményes
Elvileg van, nem próbáltuk Nincs Nincs
Van, de körülményes Nincs Nincs
Nincs Nincs Nincs
Elvileg képes .wav, .aif hangok, .avi és .mov videók lejátszására; nem próbáltuk
Navigáció Belső linkek
Külső linkek Tananyagok között Tanári és önellenőrzés Feladatgenerálás Feladat-kiértékelés Vizsgáztatási lehetőség
Jól működnek
Az 1. keretprogram kezelőfelülete
A 2. keretprogram kezelőfelülete
A 3. keretprogram kezelőfelülete
Mindhárom (keret)program jól felépített, aránylag egyszerűen használható, pozitívumokkal és negatívumokkal egyaránt rendelkező rendszerként jellemezhető. E három programot részletesen kipróbáltuk, és végül a harmadik mellett döntöttünk, jelenleg ezt használjuk fejlesztéseinkhez. Az első program legfőbb hátrányaként azt említhetjük, hogy több fontos lépést csak HTMLforráskód szerkesztéssel tudtunk megvalósítani (kiemelések, ikonok elhelyezése, elrendezés stb.). A második kipróbált szoftver fő negatívumát a navigáció részleges hiánya és több kisebb probléma (nem megfelelő keresési rendszer, táblázatok kezelhetetlensége, Excel- és PP-fájlok bemeneti alkalmazhatatlansága stb.) jelentette. Végül azért döntöttünk a 3. keretrendszer, illetve szoftver mellett, mert az elektronikus tananyagok elkészítése ezzel gördülékenyebbé vált, kevesebb aprólékos munkát igényelve. A tananyagfejlesztés folyamatának összetettsége (módszertani lektorálás, kapcsolattartás a szerzőkkel, korrektúrázás, elektronikus szerkesztés) ugyanis a minél egyszerűbb módszerek, eszközök használatát követeli meg, hiszen még ezekkel együtt is időigényes, szerteágazó tevékenységet jelent. A szoftver jelentős pozitívuma, hogy az általunk megszerkesztett dokumentumot abban a formában hozza létre, amelyben mi azt szeretnénk: a dokumentumok elemeinek elhelyezkedése, a funkciók megfelelő működése (pl. linkek, utalások), a szerkezet és a forma az általunk meghatározott módon alakul ki. Nagyon fontos a „megfelelő” strukturáltság, a szoftver ugyanis a címszinteket veszi alapul a tananyag vázának létrehozásakor. Azért döntöttünk tehát e program mellett, mert: • • • • • • •
Szerzőink Word-dokumentumként adják le munkáikat, tehát olyan programra volt szükségünk, amely elfogadja e formátumot kiindulási alapként, és annak szerkesztettségét képes maximálisan visszaadni. A precízen elvégzett szerkesztési tevékenység után kevés utómunkálatot igényel (ez elsősorban az un. külső linkek aktivizálása). Az általunk készített utalásokat (belső linkeket) működőképes állapotban hozza létre. Megbízható - előre definiált - konvertálási folyamat jellemzi. Gyors. segítségével egy olyan elektronikus tananyag hozható létre, amely képes az általunk „minimálisként” megtervezett funkciókra. Nyomtatható Adatvédelem, írásvédelem biztosított.
A folyamatot azonban nem tekintjük lezártnak, továbbra is keressük az igényeinknek leginkább megfelelő rendszert.
IV. HOGYAN TOVÁBB? CÉLOK ÉS A TERVEZETT JÖVŐ Az általunk használt szoftver jelenleg megfelelőnek és elégségesnek mondható, célunk azonban egy olyan (keret)rendszer megtalálása, amelynél nem kell kompromisszumokat kötnünk igényeink, elvárásaink vonatkozásában. A tananyagfejlesztő szemszögéből a tapasztalatok alapján az alábbi követelmények fogalmazhatók meg egy megfelelő elektronikus tananyag-készítő (keret)programmal szemben: • • • • • • • • • • •
rugalmasság a kiinduló állapotot illetően (különféle fájltípusok használata) áttekinthető, előre definiált a kiindulási állapot, a tranzakciók sorrendje és köre, továbbá az output (formailag és tartalmilag egyaránt. médiák kezelése, beépíthetősége (hang, videó) feladatgeneráló funkció (a tanári ellenőrzés, önellenőrzés és vizsgáztatás módjaival, többféle feladattípus létrehozásának lehetőségeivel), gyors és definiált konvertálási folyamat nemzetközi szabvány szerinti output létrehozása a megfelelő (céges) design alkalmazhatósága interaktivitás beépíthetősége a tananyagba, vizsgaanyagba Tetszőleges navigációs utak kialakíthatóságának lehetősége (differenciált tanulási térkép szerint használható tananyagok létrehozása) védelem (copyright) nyomtathatóság
Mindezek miatt újabb keretrendszerek megismerésére vállalkoztunk. A tapasztalataink azt mutatják, merőben új szemléletű megközelítésre van szükség. Jelenleg is tesztelünk egy olyan rendszert, amely az eddigiekhez képest új filozófiát képvisel. Ennek alkalmazása során formátumváltoztatásra, új struktúra-kialakításra, hivatkozási rendszer elkészítésére lesz szükség. Ez új bemeneti belső szabvány kialakítását teszi szükségessé, amelyet minden oktató, szerző számára követendővé tesszük, ezzel segítve a fejlesztési folyamatot. További előnyei és hátrányai is világosan látszanak egy esetleges váltásnak, melyből a legjelentősebb előny •
a tananyag-fejlesztési folyamat végeredménye nemzetközi szabvány szerinti output lesz.
A legnagyobb hátrány:
•
Jelentősen megnő és más kompetenciákat igényel a „laponkénti” szerkesztési folyamat, mert a szerzők által leadott anyagok „átalakítása” több munkafolyamatból áll.
Előadásunkban az tananyag fejlesztési tapasztalatainkról szóltunk. Ma is úgy látjuk, hogy nincs olyan recept, mely mindenkire egyaránt jól alkalmazható. Reméljük azonban, hogy tapasztalataink közzétételével sikerült hasznos információkat adni azoknak, akik a közeljövőben kívánnak fejleszteni, és azoknak is, akik hasonló úttörő munkát végezve már szereztek tapasztalatokat az e-tananyagok készítésében
