Térinformatika
A térinformatika fogalma ■ Térbeli (vagy helyhez kötött) információk kezelésével foglakozó tudományág ■ Nagyrészt az informatika eszközrendszerét használja fel
■ Térinformatika: helyhez köthető adatok informatikája
■ Alkotóelemei:
■ Információ: Értelmezett, feldolgozott adat, amely a befogadó számára értékkel bír
■ A földmérési módszerek segítségével felmért területek térképen történő ábrázolása kapcsán felmerülő kérdések megoldásával foglalkozó tudományág.
(a mérés tudománya)
■ GEODÉZIA: A Földalak meghatározásával, valamint a földfelszínen található természetes és mesterséges tereptárgyak helyzetének meghatározásával foglalkozó tudományág.
Matematika, statisztika
■ Térképi tartalom, domborzatábrázolás módja, elemek sűrűsége, jelkulcsok, magyarázatok, névrajz, színvilág, összbenyomás ■ Tematikus térképek szerkesztési elvei
Közgazdaságtan
■ Felhasználó (User)
■ Területi eloszlás vizsgálata, stb.
■ Adatok (Data)
■ Szerepe az üzleti életben egyre nő (piackutatás, vásárlóerő-analízis)
■ Az egyik legértékesebb vagyontárgy: a FÖLD, az ingatlan. (Mekkora, pontosan hol van, (termő)értéke, piaci értéke, potenciális lehetőségek, mihez van közel?)
■ Programok (Software)
Információs rendszerek ■ Pénzügyi Információs Rendszer ■ Döntéstámogató Információs Rendszer (DSS)
■ Adatkezelés (Management)
■ Cartographia: (Térkép)lap rajzolása
(latin)
■ Számon kell tartani a vagyonelemek értékét
■ Adat: tények és elképzelések értelmezhető formában való közlése, elemi ismeret
■ Adatnyerés (Input)
(görög)
Metria
■ Szerepe a számszerűsíthető, mérhető jellemzők elemzése, többletinformáció kinyerése
■ Eszközök, gépek (Hardware)
■ Funkciói:
Geosz
■ Mérés:
GEOMETRIA - GEODÉZIA
Az információs rendszerek
■ Informatika: Az információ gyűjtésével, kezelésével, tárolásával és továbbadásával foglalkozik, vagyis az Információs Rendszerek gyakorlati kérdéseivel.
Az információs rendszerek
■ Föld:
■ Képi jelleg – térképek (dontő kólönbség') ■ Geographical Information System (GIS)
A térinformatikától az adatig
Kartográfia
■ PI.: Vetületek
■ Térbeliség
Vidovenyecz Zsolt
Földmérés
■ Települési (Közigazgatási-, Hatósági-) Információs Rendszer
■ (A matematika itt a leíró – attribútum - adatok kezelését jelenti)
Informatika ■ Számítógép-architektúrák (processzorok, memóriák, videokártyák, adattárolók ■ Szoftverek (operációs rendszerek, felhasználói programok, segédprogramok) ■ Hálózatok (architektúra, biztonság, terhelés-megosztás, skálázhatóság, bővíthetőség)
■ Ehhez nem árt tudni, mi hol van, és mekkora a kiterjedése
■ Ingóság: nem „klasszikus” térinformatikai kategória, de a térinformatika eszközeivel nyilvántartható: FACILITY MANAGEMENT (FM) ■ Nem árt ha egy térinformatikai rendszer több hasznot hajt, mint amennyibe került ...
Hogy néz ki a gyakorlatban ■ Térinformatikai szoftver működteti ■ Különféle digitális adatok rendezett halmaza Információt tartalmazó (grafikus) állomány(ok) tartalmazó adatállomány(ok) . A rendszert leíró adatok a térinformatikai szoftver számára . Térképi
. A leíró adatokat
■ Adatelemzés (Analysis)
■ Üzemi (Folyamatirányítási) Információs Rendszer
■ Adatmegjelenítés (Presentation, Output)
■ Környezetvédelmi Információs Rendszer
■ Adatbázisok (tervezés, kivitelezés, tükrözés, optimalizálás)
A fenti adatok nem feltétlenül jelennek meg szeparáltan
■ Térinformációs Rendszer (GIS)
■ Programozás: minimálisra szorítani!
A szoftver befolyásolja az adatok felépítését is
A térinformatika elkülönülése ■ Az informatika csak eszköze a térinformatikának
Kapcsolódó tudományágak 1.
Térinformatika a gyakorlatban ■ Ingatlan-nyilvántartás – a legfontosabb vagyonelem (TAKAROS)
Földmérés
. Települési Információs Rendszerek (segélyek, helyi adó) ■ Nem elsősorban informatikai problémákat kell megoldani
2.
Térképészet
3.
Matematika (statisztika)
■ Építéshatósági Rendszerek (gazdaságos felderítés légifényképezéssel)
■ A helyhez rendelt feladatok megoldásához egy informatikus nem ért
4.
Közgazdaságtan
. Létesítmény-gazdálkodás, építészet (FM rendszerek)
■ Klasszikus mérnöki ismeretek nélkülözhetetlenek
5.
Informatika
■ Vállalati Információs Rendszerek
Térinformatika a gyakorlatban ■ A (magyar) települések esetében a tervezési, fenntartási, üzemeltetési információk több mint 50 %-a helyhez köthető ■ Az üzleti életben az az arány elérheti a 90 %-ot is!
■ Közmű nyilvántartás, üzemeltetés (felújítás, kapacitás)
■ Ingatlanforgalmazók
■ Nehezen algoritmizálható Ebben a sorrendben!
(Bocs az informatikusoktól...)
■ Környezetvédelmi, Kárenyhítési rendszerek
■ Kapcsolat más Információs Rendszerekkel: Speciális térinformatikai adat Rendezett adathalmaz
1 : 10 : 100 szabály ■ A szabály megsértésének következménye: a projekt kudarcba fullad (és még az a jobbik eset, ha ezt időben kimondják) ■ Idő előtt elfogy a pénz ■ A projektnek nincs kézzelfogható (rész)eredménye ■ Eladhatatlan hardver és szoftver (a teljes befektetés veszteség) ■ Az adatok feleslegesek, pontatlanok, rendezetlenek, pedig sok pénzért lettek előállítva - nem tudja a cég hasznosítani
1 : 10 : 100 szabály
A modellalkotás szerepe
Példa a modellalkotásra
■ Gyanús mondatok: „Ez a gép lesz majd a térinformatikai szerverünk” „Az % cég szoftverét vesszük men, a Polgármester úr szerint látványos volt a bemutatójuk, és amúgy is kevesebbe kerül” „A gázszolgáltató úgyis ideadja a nyilvántartását, hiszen mi is adunk neki valamit” „Valahol megvannak a régi munkához használt topográfiai térképek, ” vegyünk egy szkennert „Idén felmérjük a tűzcsapokat, jövőre az útburkolatokat, aztán a fákat és az épületeke[”
■
Elméleti dologról van szó, ezért sokan nem veszik komolyan
■ Az első két lépés nagyon komoly gazdasági kérdéseket feszeget (ezek elmaradása jelenti a legtöbb rossz projekt okát)
▪
Probléma: Az árvizekkel sújtott folyókon a hidak jelentik a szűk keresztmetszetet. A Vízügy a hidak veszélyeztető hatását bemutató rendszert szeretne
▪
1. Lépés (elméleti modell): A fontos jelenségek kiválasztása: folyók geometriai és hidrológiai jellemzői, hidak geometriai jellemzői, kezelő, kárelhárító szerv adatai, csapadék adatok (ENTITÁSOK)
■ A harmadik (és részben a második) fázis már „csak” technikai kérdés
Szükségesek a fenti adatok a rendszerhez? - Igen Más kell még a rendszerhez? – Nem, ennyi éppen elég
„A másik cég nagyobb árengedményt ad, vegyük meg ott!”
A modellalkotás szerepe ■ A térinformatikai rendszerekben (is) a modellalkotás az egyik legfontosabb előkészítési teendő.
A modellalkotás folyamata ■ 4 LÉPCSŐS MODELLALKOTÁS
3. Lépés (fizikai modell): Hogyan jelenítsük meg a FOLYÓ objektumot?
`°. 2. ELMELETI MODELL (ENTITÁSOK)
FOLYÓ: meder, ártér, zátonyok, növényzet az ártérben, közeli műtárgyak, partvédő művek, keresztszelvények a híd környékén, vízjárás
■
CAD/GIS állomány adatkapcsolattal: a folyószakasz digitális térképe, külön rétegen a meder, az ártér, a zátonyok, a növényzet az ártérben, a közeli műtárgyak, a partvédő művek
HÍD: mi keresztez (út száma), kezelője, keresztmetszete magassági adatai, szerkezete, gyenge pontok, tennivalók vész esetén
■
3. LOGIKAI MODELL ( OBJEKTUMOK)
CAD állomány: keresztszelvények a híd környékén (az adatbázisban vagy a GIS térképen hivatkozni kell rá)
■
Táblázatos adatok: vízjárás (az adatbázis konkrét oszlopainak megtervezése, milyen adatbázist használunk)
■
Leíró dokumentáció (szöveges), fényképes illusztrációk (milyen alkönyvtárban tároljuk, hogyan hivatkozzanak rá más adatok)
■ A kivitelezés (elméleti) megtervezésének folyamata ■ A valós világ jelenségeinek megragadása a számítástechnikai, gazdasági lehetőségek figyelembevételével
t7
4. FIZIKAI MODELL
■
ÁRAMLÁSI VISZONYOK: a korábbi időszak tapasztalatai, táblázatok, kiegészítő fényképes dokumentációk, levonulási jellemzők MENNYIBE KERÜL A FENTI ADATOK GYŰJTÉSE?
A modellalkotás folyamata 1. VALÓS VILÁG (az összes elem és jelenség)
A modellalkotás folyamata 1. VALÓS VILÁG (az összes elem és jelenség)
2. ELMÉLETI MODELL (a vizsgálat szempontjából fontos jelenségek - ENTITÁSOK)
MIT írjunk le?
3. LOGIKAI MODELL (az entitások leírásának elméleti módozata OBJEKTUMOK + annak eldöntése, hogy az entitások milyen adatokkal írhatók le a vizsgálatunkhoz)
4. FIZIKAI MODELL (a készre kialakított adatállományok, pl.: az adatbázis táblái és oszlopai, vagy a ra)zállományok)
(5. Megjelenítési modell) (terv arra, hogy a kezelt adatokat milyen formában fogjuk bemutatni)
Példa a modellalkotásra ■
■ Általánosítás ■ Fontos / nem fontos dolgok, jelenségek szétválasztása
Példa a modellalkotásra 2. Lépés (logikai modell): A kiválasztott entitások jellemzésének módozata, OBJEKTUMOK kitalálása
1. VALÓS VILÁG
■ A modellalkotás: ■ Elvonatkoztatás (absztrakció)
Lesz rá pénzünk? - Igen, az előre tervezhető kárelhárítási keretből x%-ot elkülönítünk, ami konkrétan Y Ft-ot jelent jövőre.
Mi az ami fontos a rendszerben és van értelme kezelni?
V
Mire van/lesz pénzünk és kapacitásunk?
Az objektumok kezelése
Az objektumok kezelése
■ Az objektum a logikai szinten létezik (3. lépcső) ■ A valós világ olyan egyedi része, amely két modellalkotási lépésen már keresztül ment Eggd ■ 1: Tudom, hogy fontos a vizsgált jelenség szempontjából ■ 2: Tudom, hogy mely jellemzőivel írom le
■ A rendszer nagyon-nagyon sok objektumból áll
OBJEKTIJNI-
Lombos fák
2. ELMÉLETI MODELL (a vizsgálat szempontjából fontos jelenségek - ENTITÁSOK)
■ Rendszereznem kell, hogy kezelni tudjam
OBJEKTUM ak
A modellalkotás folyamata 2. ELMÉLETI MODELL (a vizsgálat szempontjából fontos jelenségek - ENTITÁSOK)
A modellalkotás folyamata 3. LOGIKAI MODELL (az entitások leírásának elméleti
Az objektumok kezelése ■ A rendszerezés célja:
módozata – OBJEKTUMOK ■ Áttekinthető, kezelhető rendszert kapjak ■ Logikus rend alakuljon ki (kb. 5-15 altípus) HOGYAN jelenítsük meg az objektumokat?
MIVEL jellemezzük az entitásokat?
V
Milyen költségeket jelent az egyes jellemzők összegyűjtése?
3. LOGIKAI MODELL (az entitások leírásának elméleti módozata – OBJEKTUMOK
Bokrok
aaa
Az objektumok kezelése ■ Azonos objektumosztályba kerülnek azok az objektumok, amelyek hasonló tulajdonságúak és amelyeket ugyanazokkal a jellemzőkkel írunk le. ■ Azonos objektumosztály esetén megegyezik:
■ A szoftver is igényli Grafikus adatnál: raszteres állományok felbontása, vektoros állomány adattartalma, rétegei
Milyen jellemzők fontosak az adott entitással kapcsolatban (mérhető, leírható, számszerűsíthető)? c
Tűles elű í:ík
7
V
Attribútum adatnál: hogy nézzen ki az adatbázis, hol és hogyan jelenjenek meg a további leíró adatok és kapcsolt dokumentációk
4. FIZIKAI MODELL (a készre kialakított adatállományok, pl.: az adatbázis táblái és oszlopai, vagy a rajzállományok)
■ Minden rendszerben egyedi rendszerezést kell kialakítani ■ Minden rendszernek megvan a „léptéke' ■ Közműrendszer: minden vezetékdarab számít (1-1 objektum) ■ Települési rendszer: 1 utca vezetéke 1 objektum
■ A grafikai reprezentáció: pl.: ugyanaz a cella(, réteg, szín, vonalvastagság) ■ A kapcsolt adatok jellege: a leíró jellemzők azonosak (pl.: adatbázisban), a leírás módja azonos
■ Eltérés az osztályon belüli objektumok között: ■ A megjelenítés helyében, kiterjedésében (grafika esetén), a leirt jellemzők értékeiben (kapcsolt adatoknál)
Az objektumok kezelése ■ Azonos kategóriába kerülnek azok az objektumcsoportok, amelyek logikailag (a rendszer szempontjából) összetartoznak.
Az objektumok kezelése ■ Az objektum leírására 2 féle adattípust használunk: ■ GRAFIKUS ADAT . Hol van, mekkora, ml a jelkulcsa, mi a (szín)értéke
■ Azonos kategória esetén nagyjából hasonló az adatok pontossága, beszerzésük módja és forrása ■ A vektoros és raszteres térképek külön kategóriát jelentenek a legtöbb rendszerben
. Ami egy papírtérképen látható
■ ATTRIBÍTUM ADAT (LEÍRÓ ADAT) . Minden olyan adat, ami nem a térképhez köthető: szöveg, táblázat, azonosításra vagy jellemzésre szolgáló adatok, fotók, műszaki rajzok, elemzések, hivatkozások . Ami csak részben, vagy úgy sem jelent meg a régi térképeken
Az objektumok kezelése
Az objektumok kezelése
Az objektumok kezelése
■ Pontok felmérésével (geodézia), a geometria létrehozásával (CAD): sokáig tart és drága
(más jellegű, más funkciókat enged)
■ A raszteres adatok feldolgozása nagyon nehezen gépesíthető, a „kép” csak az emberi agyban áll össze
■ más vektoros rendszerből történő adatimporttal: drága
■ Nem kapcsolható adatbázis-hivatkozás
■ Raszterből kinyerjük - vektorizálás:
■ Csak egy bizonyos méretarányban működik
▪ Relative olcsóbb, de nem olyan pontos . Az adatgyüjtes egy pillanat (snapshot), a feldolgozas tart
Az objektumok grafikus adatai
Az objektumok grafikus adatai ■ Hasonlít a hagyományos térképhez
■ Mivel egy objektumosztályon belül a jellemzők azonosak, ezért ez egy adattáblát (MDB — Bentley) vagy önálló adatfájlt (.dbf - ESRI) jelent
■ Egyes pontszerű elemeknél viszont a tartalmi jelentés fontosabb a geometriai alaknál: jelkulcs
■ Pl.: 10 kategória 150 objektumosztállyal
■ Térképi szabványok:
▪
soká
■ Egy adott térrészben adott számú elem, elemenként csak 1 adat, de minden térrészben van adat
■ Közel alakhűen ábrázoljuk a legtöbb dolgot. (generalizálás: pl. épület, út)
Pl.: 10 kategória 150 objektumosztállyal Bentley: 10-30 térkép, ESRI: 150 térkép Papírtérkép: elméleti felosztás, minden egyszerre jelent meg
HOGYAN JUTUNK VEKTOROS ADATHOZ?
■ A raszteres adat nem keverhető a vektorossal
■ Az adatbázisba kerülő adatoknál csak az objektumosztály számít (a kategória nem)
■ Egyes rendszereknél fizikailag is elkülönülnek a kategóriák: PI.: A Bentley megoldásainál a vektoros térképállományok kiterjesztése a kategóriára utal, egy térkép csak egy kategória elemeit tartalmazhatja (de azon belül tetszőleges számú objektumosztályt)
▪
A RASZTERES ÁBRÁZOLÁS JELLEMZŐI
ÁBRAZOLAS VEKTOROS TÉRKÉPEN
■ Az objektumok rendszerezése leíró adatoknál
▪
Az objektumok grafikus adatai
A VEKTOROS TÉRKÉP JELLEMZŐI
■ Az objektumok rendszerezése grafikus adatoknál
■ Más rendszereknél (pl.: ESRI) egy térképen csak egy objektumosztály elemei (objektumai) szerepelhetnek
Az objektumok grafikus adatai
. Bentley, 1 db (Microsoft Access) MDB fájl -20-160 táblával
. M1: Mérnökgeodéziai Szabályzat
. ESRI, 150 .dbf állomány
. DAT: Digitális AlapTérkép tartalmi előírása (földhivatali)
■ DE: elvileg nincs méretarány, elvileg nincs szelvényekre osztva a terület ■ Közel alakhűen ábrázoljuk a legtöbb dolgot. (generalizálás: pl. épület, út) ■ Egyes pontszerű elemeknél viszont a tartalmi jelentés fontosabb a geometriai alaknál: jelkulcs
Papírtérkép: csak annyi leíró adat volt, ami a térképre ráfért
Az objektumok grafikus adatai
Az objektumok leíró adatai
Az objektumok leíró adatai
■ A grafikus adatoknak két fő típusa van:
A VEKTOROS ÁBRÁZOLÁS JELLEMZŐI
■ Az objektumok leírásához sok olyan adatot használunk, amelyek nem a térképi ábrázolással függnek össze:
■ VEKTOROS
■ A pontok, vonalak, felületek és testek leírásához pontokat és pontokkal jellemezhető vonalakat (egyenes/ív) használunk fel
■ Kvantitatív és kvalitatív jellemzők, kiegészítő dokumentációk (pl.: archivált levelezés)
■ A pontok helyét valamely választott rendszerben egyértelműen megadhatjuk 3 koordinátával
■ Adatbázis és fájl alapú adattárolás egymás mellett
■ 1 objektumosztály: 1 adattábla
■ A vonalakat megadhatjuk jellemző pontjaikkal és az összekötés módjával
■ Hiba: mindenre az adatbázist erőltetik
■ Az adattábla sorokból és oszlopokból épül fel:
■ RASZTERES .
HIBRID RENDSZER: vektoros és raszteres adatok együtt
■ A leíró adatoknak két fő típusa van: ■ ADATBÁZISBAN KEZELT ■ MÁS FORMÁBAN ADOTT (kiegészítő dokumentáció)
■ Megoldás: fájlhivatkozások az adatbázisból
Az objektumok grafikus adatai
A VEKTOROS ÁBRÁZOLÁS JELLEMZŐI
A RASZTERES ÁBRÁZOLÁS JELLEMZŐI
■ A számítástechnikában a vektoros elemekhez nem geometriai adatok is csatolhatók:
■ Valamely területrészt hézag- és átfedésmentesen lefedő szabályos geometriai alakzatok egységes halmaza
.
Szín, vonalvastagság (CAD), adatbázis kapcsolat (GIS)
■ Nincs méretaránya, csak élessége (pl.: cm éles, m éles adatok - nem azonos a pontossággal!) ■ Egy adott térrészben tetszőleges számú vektoros adat lehet (0 ... 10 millió) ■ Kezelés CAD/GIS programok (drága)
■ Jellemzően 2D-s (síkban van) - PIXEL (képpont) ■ A raszteres kép homogén halmaz, elég megadni a pixel (szín)értékét, a kép valamely sarokpontját, a sorok és oszlopok számát és egy pixel geometriai méretét. ■ A pixelnek meghatározott kiterjedése van (ellentétben a ponttal) -b diszkrét geometria
. Kötött adatforma (egységes, de zárt) . Szabványos adatbázis-kapcsolat (Windows — ODBC) + tetszőleges adatbáziskezelő (Acces, MySQL, SQL Server, Oracle)
. Oszlopok: az objektumosztály jellemzői . Sorok: az objektumosztály egyedei
■ Számolás a geometriai szabályok alapján
Az objektumok grafikus adatai
■ Kétféle megoldás az adatbázisra:
Az objektumok leíró adatai ■ Az adatbázisnál fontos megtervezni, hogy az adatmezők milyen értékek lehetnek (egész, hosszú egész, egyszeres, kétszeres, x karakter hosszú szöveg, stb.) ■ Ez dönti el a lefoglalt memória méretét - vagyis a rendszersebességét ■ Hosszabb szöveges adatokat célszerű külön tárolni esetleg önálló kisebb dokumentációkat összerendezni (HTML - weblap)
A rendszer leíró adatai ■ A térinformatikai rendszerek egyes típusai a saját adataikat is adatbázisban - az objektumokat leíró (attribútum) adatok mellett tárolják: pl.: Bentley MicroStation GeoGraphics ■ Ezek a rendszertáblák - elnevezéseik, szerkezetük kötött ■ Pl.: kategóriák, objektumosztályok (feature), térképek (maps) adattáblái
Adatnyerés a térinformatikában
Adatnyerés a térinformatikában
■ A térinformatikai rendszerben az adatnyerés a legköltségesebb és a legidőigényesebb művelet.
■ Elsődleges adatgyűjtés: ■ Az adatgyűjtés közvetlenül a tárgyról, vagy annak képéről történik (adat-előállítás)
■ Két lehetséges felosztása: • Elsődleges adatgyűjtés
. Előnye, hogy az adatgyűjtés igazodik a rendszer igényeihez
• Másodlagos adatgyűjtés
. Hátránya, hogy drágább és általában lassúbb
• Elsősorban geometriai adatok nyerése
Adatnyerés a térinformatikában
■ Másodlagos adatgyűjtés
■ Másodlagos adatgyűjtés
■ Forrása: a már meglévő, rendelkezésre 6116 adat (közvetett adatgyűjtés, adatfeldolgozás)
■ Az adatgyűjtés legköltségesebb részét más végzi, a valós költséqek a mi rendszerünkben nem ielennek meq.
. Előnye, hogy általában olcsóbb . Hátránya, hogy a rendszernek kell igazodni az adathoz . A másodlagos adatgyűjtés egyre jobban terjed, kedvező ára és relatív gyorsasága miatt.
■ Példa: az állami alapadatok felhasználása A topográfiai térképeket, vagy a demográfiával kapcsolatos statisztikákat az államnak vezetnie kell (ez a törvényi kötelessége) ■ Ha a kész adatokat megvesszük, olcsóbban jutunk hozzá, az állami szerv pedig bevételt termel.
Adatnyerés a térinformatikában
Adatnyerés a térinformatikában
ELSŐDLEGES GEOMETRIAI ADATGYŰJTÉS
MÁSODLAGOS GEOMETRIAI ADATGYŰJTÉS
■ Földi geodéziai eljárások
■ Meglévő analóg (papír)térképek szkennelése, és/vagy vektorizálása
■ Műholdas helymeghatározás (GPS) ■ Inerciális rendszerek ■ Fotogrammetriai módszerek és távérzékelés
Viszonyítási rendszerek A térképen szereplő elemeknél az elem jellemző pontjait egy koordinátarendszerben határozzuk meg – HELYMEGHATAROZAS ■ Lehetséges módszerek: ■ Vagy térbeli geocentrikus rendszerben (3D)
■ Vagy egy vízszintes (2D) és egy magassági (1D) rendszerben együtt adhatók meg az adatok. ■ Az első módszer nehézkes és nem életszerű
■ A 2D + 1D módszerre példa a polgári topográfiai térképeken is látható, a magyar gyakorlatban általánosan elterjedt EOV (Egységes Országos Vetület) koordináta.
■ Digitális térképek átvétele, beillesztése, átdolgozása ■ Ortofotók felhasználása ■
Másodlagos adatok pontossága [mm]: 0,2 x m
■
Példa: M=1:10 000 topo térképnél: 2 m-es pontosság érhető el
Viszonyítási rendszerek ■ A 2D + 1D módszerre példa a választott alapfelületen (pl. forgási ellipszoidon) értelmezett földrajzi koordináták (hosszúság – szélesség; 2D), valamint az alapszinttől értelmezett („tengerszint feletti") magasság (1D) megadása ■ Az alapfelület kiválasztása a Föld szabálytalan (matematikailag nem leképezhető) alakja miatt nagyon bonyolult. Ez a felsőgeodézia tárgyköre. ■ Ilyen koordinátákat használnak a katonai topográfiai térképeken
Viszonyítási rendszerek ■ AZ
EOV KOORDINÁTARENDSZER
■ Alapfelülete egy henger ■ Ferde és metsző helyzetű
■ Ezt (és csak ezt) fogadják el a földhivatalok vízszintes koordináták esetén.
■ Ugyanakkor síkba kiteríthető (nagyon egyszerűsíti a számítást)
■ A magasságot általában a Balti-tengerhez adják meg.
■ Egy rendszerrel – nemzetközi összehasonlításban is nagyon kis hibával fedi le a teljes országot.
■ A magassági és a vízszintes rendszer független egymástól!
• Elsősorban attribútum adatok nyerése
Adatnyerés a térinformatikában
Viszonyítási rendszerek
Viszonyítási rendszerek ■ AZ
EOV KOORDINÁTARENDSZER
Raszteres adatok szerkezete A RASZTERES ADAT A GYAKORLATBAN: DIGITÁLIS KÉP
■ Hagyományosan az Y van elől, utána az X, majd a Z
■ Fotó, levegőből készített fotó
■ Az Y értéke csak 400.000 – 999.999 között lehet
■ Légifotó (mérnöki pontosságú), űrfotó
■ Az X értéke csak 0 – 400.000 között lehet
■ Szkennelt térkép, más szkennelt adat, tervrajz, adatlap
■ Nincs negatív tartománya, nem összekeverhető
■ Digitalizált: digitális formában letárolt
■ Sajnos a régi rendszereket még meg lehet találni (HÉR, HKR, HDR, Budapesti sztereografikus (SZG), Városi sztereografikus (BOV)
■ Vektorizált: szkennelt térképek alapján vektoros rajz készül
Raszteres adatok szerkezete A DIGITÁLIS KÉP TÁROLÁSÁRA KÉPFORMÁTUMOKAT HASZNÁLUNK ■ A képformátumok egymástól a tárolt adat minőségében, méretében (a tárolás tömörségében) és használhatóságuk módjában térnek el. ■ Minőség: egy pixel hányféle (szín)értéket vehet fel – ez egyben befolyásolja a a fájlméretet is. Nevezik színmélységnek is.
Raszteres adatok szerkezete KÉPMINŐSÉG – lehetséges színértékek száma ■ 2 – (1 bites) bináris kép: fekete-fehér kép (nem illik összekeverni a szürkeárnyalatossal) ■ Előnye: rettenetesen tömör (Fax formátum, CIT) ■ Hátránya: oda kell figyelni a készítésekor a beállításokra – milyen színértéktől vegyen a program feketének egy képpontot? ■ Csak egyenletesen jó minőségű – egyszínű - térkép esetén használható
Raszteres adatok szerkezete
Raszteres adatok szerkezete
KÉPMINŐSÉG – lehetséges színértékek száma
KÉPMINŐSÉG – lehetséges színértékek száma
■ 256 – (8 bites) lehet színes (pl.: GIF), vagy szürkeárnyalatos (JPG)
■ 16.777.216 – (24 bites) az alapszínek önmagukban 8 bitesek (JPG, iTiff)
■ Előnye: jobban kezelhető a 24 bitesnél, szürkeárnyalatosnál és szkennelt térképnél pedig az optimális megoldás
■ Előnye: nagyon élethű
■ Hátránya: sokféle formátum ■ Általánosan elterjedt, még 24 bites fényképeket is szoktak „visszabutítani”
■ Hátránya: nagyon nagy méret, nehézkes kezelni, sokszor felesleges (csak fotókhoz javallt) ■ Figyelem: a fenti szempontok mást jelentenek egy mérnöknek és egy átlag felhasználónak
Raszteres adatok szerkezete
Raszteres adatok szerkezete
A KÉPFORMÁTUMOK TÖMÖRÍTÉSE
VESZTESÉGMENTES TÖMÖRÍTÉSNÉL
■ Bitmap (BMP) — tömörítetlen, nyers kép — nagyon nagy, ezért tömöríteni szokás a képeket
■ A kiinduló kép összes pixelének színértéke pontosan visszanyerhető a betömörítés, majd a kitömörítés után.
■ A számoláskor a számítógép mindenképpen kitömöríti a képet a saját memóriájába
VESZTESÉGES TÖMÖRÍTÉSNÉL
■ Veszteséges és veszteségmentes tömörítések léteznek. ■ Előbbire példa a JPEG, utóbbira a TIFF
Raszteres adatok szerkezete
■ Veszteséges tömörítésnél a kép szomszédos képpontjainak színértékét egy függvénnyel közelítjük — kitömörítés után igazából a közelítő függvény értékeit kapjuk vissza — az eredeti adatok elvesznek.
Raszteres adatok szerkezete
VESZTESÉGMENTES TÖMÖRÍTÉST
A VESZTESÉGMENTES TÖMÖRÍTÉS
■ Éles kontúrokkal rendelkező (fekete-fehér) szkennelt térképeknél alkalmazunk, illetve ha a színértékek alapján szoftverrel minősítünk egy területet
■ Általában nagyobb (6-10x) fájlméretet ad, mint a veszteséges tömörítés
VESZTESÉGES TÖMÖRÍTÉST ■ Fénykép jellegű képeknél alkalmazunk, ahol a függvényből kapott olykor durván eltérő színértékek nem feltűnőek (az emberi agyban összeálló kép szempontjából).
Raszteres adatok a térinfóban ■ Raszteres formában adott térképeknél ennél többre van szükség: biztosítani kell metrikus adatok levételét a képek alapján (mérés) ■ Ezért: a képet beillesztjük a rendszer többi térképének (a vektoros térképeknek) koordináta rendszerébe ■ Ezt nevezzük GEOREFERENCIÁNAK ■ Megtartjuk a pixelt, mint alapegységet, de mérhető mennyiséget rendelünk hozzá — ezt csak a mérnöki programok kezelik, az irodaiak általában nem
A georeferencia
A georeferencia ■ A hagyományos kép esetén: kép szabályos, egységnyi négyzetekből áll (pixel), a kép 6116 vagy fekvő téglalap alakú, és saját koordinátarendszere van, amely a 0;0 ponttal indul (balra fent) ■ Georeferenciával rendelkező kép esetén: a szabályos pixelstruktúra nem változik, ám a pixelek oldalhossza méterben adott (és nem feltétlen egyenlő), a kép egészének alakja lehet dőlt, tartalmazhat elforgatást, és ill eszkedik a vektoros elemek koordinátarendszerébe, vagyis a kezdőpont koordinátája nem 0;0
A georeferencia
■ A georeferencia csak akkor működik, ha azt a kezelő szoftver értelmezni tudja
■ A speciális raszterfájl magában tartalmazza a georef. Adatokat pl.: GeoTiff (.tif), iTiff
■ 3 féle megadási mód létezik:
■ A szoftvergyártók olyan fájlformátumokat fejlesztettek ki saját programjaikhoz, amelyekben „elférnek” ezen adatok is.
A VESZTESÉGES TÖMÖRÍTÉSNÉL
. A speciális raszterfájl magában tartalmazza a georef. adatokat
■ Valamit valamiért elv: szinte nem marad változatlan színértékű képpont
. A normál raszterfájl mellett egy kis segédfájl külön tartalmazza a georef. adatokat
■ Előnye: A kép önmagában is hordozza az információt
. A georef. adatokat az a vektoros állomány tartalmazza, amelyikben hivatkozunk a raszterre
■ Hátránya: csak néhány mérnöki szoftver kezeli — más szoftver hibát jelez (kívülről nem látszik a georef.)
■ Továbbfeldolgozás esetén a fájlméret megnő, a kép pedig csúnya, zavart lesz (kétszeres adatvesztés)
.
Raszteres adatok szerkezete
Raszteres adatok szerkezete
NAGYMÉRETŰ RASZTEREK
NAGYMÉRETŰ RASZTEREK
■ Térképek szkennelésénél nagy papírokkal dolgozunk (kb. Al), nem szabad spórolni a felbontással (300-600 dpi) és nem szerencsés veszteségesen tömöríteni (a fájlméret (6-10-szeres).
■ Térképek szkennelésénél
■ Nehezen megoldható feladatot jelent a térinformatikában a szoftvergyártóknak, hogy a nagyon nagy méretű raszteres állományokat hogyan kezeljék. ■ Speciális raszteres formátumok (pl.: iTiff)
Raszteres adatok szerkezete NAGYMÉRETŰ RASZTEREKNÉL ■ A hagyományos, sor alapú haladás helyett a kép kisebb területi egységekre bomlik (tile — csempe) ■ Ha csak egy képrészlet kell: kizárólag az ott lévő „csempéket” olvassa be a program a memóriába ■ A teljes kép kell (de úgysem látszana minden a méretarány miatt): a kép készítésekor elkészül a csempék jellemző színértéke az állomány fejlécében, és csak ezek jelennek meg
. nagy papírokkal dolgozunk (kb. Al) . nem szabad spórolni a felbontással (300-600 dpi) . nem szerencsés veszteségesen tömöríteni (a fájlméret 6-10szeres).
■ Nehezen megoldható feladatot jelent a térinformatikában a szoftvergyártóknak, hogy a nagyon nagy méretű ('— GB) raszteres állományokat hogyan kezeljék. - Speciális raszteres formátumok (pl.: iTiff)
Raszteres adatok a térinfóban
A georeferencia ■ A normál raszterfájl mellett egy kis segédfájl külön tartalmazza a georef. adatokat. Ezt nevezik World filenak, vagy sister file-nak is. Kiterjesztése utal az eredeti fájlra, de a végén „w” karakter van. (.tif + .tfw) ■ Előnye: az eredeti kép irodai programmal is kezelhető . sokféle képformátumra jó megoldás (jpg + jpw)
A legtöbb fájlformátum nem alkalmas a georef.-ra (JPEG, GIF)
A georeferencia ■ A georef. adatokat az a vektoros állomány tartalmazza, amelyikben hivatkozunk a raszterre. Ez a klasszikus CAD-es megoldás ■ Előnye: a kép változatlan marad ■ Hátránya: a vektoros állomány nélkül semmire sem megyünk, ha mérni akarunk.
. A World fájl könnyen editálható
■ Hátránya: a fájloknak együtt kell mozognia
Dimenziók a térinformatikában
■ Van szoftver, ami mind a három megoldást kezeli, van, ami csak egyfélét
Dimenziók a térinformatikában
■ A képek rendkívül sok információt hordoznak, ezért alkalmazásuk megkerülhetetlen
A GRAFIKUS ELEMEK DIMENZIÓJA
■ pl.: egy épület állagát sokkal jobban leírja 3-4 fotó, mint egy 3-4 oldalas leírás
■ Pont (OD),
■ A harmadik geometriai dimenzió megjelenítése nem kötelező, sőt nem is általános
■ Vonal (ID),
■ Előnye: látványos tud lenni
■ A hagyományos képeket, képszerűen tárolt dokumentációkat (pl.: beszkennelt ügyiratokat) szerepeltetjük a leíró adatok adatbázisának megfelelő helyén
■ Felület (2D),
■ Hátránya:
■ Ezek bármely képkezelésre alkalmas programmal megtekinthetők (mérésre nem alkalmas)
■ Test (3D)
.
Legtöbbször nem ad plusz információt
■ A dimenzió megadja, hogy az elem egy pontjának helyzeti azonosításához hány további adat kell
.
Nagyobb kihívás a programok és a felhasználók számára is
.
Költségesebb
■ 4D: az időtényező (változásvezetés)
Dimenziók a térinformatikában ■ 2D: csak síkrajz, felülnézetből
Az adatok minősége
■ 2D+1D: síkrajz + szintvonalrajz
■ A valós világ entitásai objektumokként jelennek meg. Az objektumok leírásához különböző minőségű adatokat használunk. - Nem kikerülhető gond.
■ 2,5D: magasság néhol feliratként jelenik meg
■ A rendszer adatainak pontosságát dokumentálni kell
■ 3D szintvonalmodell
■ Különféle minőségű adatokat külön érdemes kezelni
■ 3D felületmodell: TIN (háromszögháló), LAT
■ Van, amikor szándékosan rontunk a pontosságon (generalizálás, egymás mellett haladó vonalas létesítmények)
■ 3D testmodell: építészeti rendszereknél ■ 4D: az időtényező a 3. dimenzió nélkül is kezelhető
Az adatok minősége ■ Az adatminőség összetevői:
Topográfiai térkép ■ A topográfiai térképek ábrázolják a településeket - a közigazgatási jelentőségük és lakosságuk számának megfelelő kategóriánként -,
■ Az adat eredete (ki és hogyan állította elő) ■ az ipari, mezőgazdasági, távközlési és egyéb létesítményeket, ■ Elsődleges vagy származtatott adat ■ a vasutakat, a közúthálózatot, ■ Geometriai pontosság ■ Tartalmi pontosság ■ Logikai konzisztencia (ellentmondás-mentesség) ■ Teljesség ■ Aktualitás
Topográfiai térkép
■ a vízrajz elemeit, ■ a növényzetet és egyes talajtípusokat, ■ a közigazgatási és egyéb határokat, ■ a domborzatot szintvonalakkal és magassági megírásokkal.
Digitális domborzat modell
Ingatlan-nyilvántartás
Ingatlan-nyilvántartás
Tulajdoni lap
Tulajdoni lap I.
■ Számítógépen kezelt tulajdoni lapon tartja nyilván a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket.
■ A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:
■ Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván.
■ a település neve, az ingatlan címe
■ A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el.
■ az ingatlan területe (m z-ben)
■ A tulajdoni lap három részből áll, melyet római számokkal felölünk (I-II-III. rész).
Ingatlan-nyilvántartás
■ helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület)
Ingatlan-nyilvántartás
Tulajdoni lap I.
Tulajdoni lap II.
■ művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (p1.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.)
■ A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint:
■ mező- és erdőgazdasági művelés alatt 6116 földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték)
■ tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye)
■ az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.)
■ állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve
■ telki szolgalmi és földhasználati jog
■ vagyonkezelői jog
Ingatlan-nyilvántartás
Ingatlan-nyilvántartás
■ Lehetséges méretarányok:
■ DIGITÁLIS DOMBORZAT MODELLEK
Tulajdoni lap III.
Tulajdoni lap III.
■ Topográfiai térképek közül a legjobb felbontású az M=1:10 000-es méretarányú (1 cm = 100 m)
■ (DDM-10 ÉS DDM-50)
■ A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait:
■ kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása
■ A Digitális Domborzat Modell Magyarország területére vonatkozóan tartalmazza a felszín tengerszint feletti magasságát egy 50 x 50, illetve 10 x 10 méteres rács pontjaiban. Az adatforrás az 1 : 50 000 méretarányú 1985-91-évi kiadású katonai topográfiai térképek szintvonalas domborzati eredetije.
■ földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
■ Beszerezhető: FÖMI (www.fomi.hu) ■ Kapható még 1:25 000 (nem teljes sorozat) ■ 1:50 000-es (katonai) ■ 1:100 000-es áttekintő
Ingatlan-nyilvántartás
■ Formátum: CAD programokkal kezelhető
Ingatlan-nyilvántartás
■ Az ingatlan-nyilvántartás tartalma az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. sz. törvény szerint:
Az ingatlan-nyilvántartás részei:
■ "Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító adatait."
■ Okirattár
■ Tulajdoni lap ■ Ingatlan-nyilvántartási térkép
■ földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog ■ vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog ■ elő-, visszavásárlási, vételi jog ■ jelzálogjog, végrehajtási jog
■ bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye ■ elidegenítési és terhelési tilalom ■ ranghely fenntartás ■ ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye ■ tartós környezetkárosodás ■ épület létesítésének vagy lebontásának ténye
■ építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás
Ingatlan-nyilvántartás
Ingatlan-nyilvántartás
Az okirattár
Az ingatlan-nyilvántartási térkép
■ Az okirattár a bejegyzés alapjául szolgáló - az ügyfél vagy képviselője által benyújtott - iratokat, azok hitelesített másolatát, illetve az ügyben keletkezett valamennyi iratot tartalmazza.
■ Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép másolati példánya. Feladata, hogy a nyilvántartással összhangban ábrázolja az ingatlanok földrajzi elhelyezkedését. ■ A térkép belterület esetében 1:1000 vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányban készül. ■ Az ingatlanokkal kapcsolatos térképi változások (pl. megosztás) vezetése az ingatlan-nyilvántartási térképen történik.
Összefüggések .
Összefüggések
A térinformatikai alkotóelemek legfontosabb jellemzői:
■
ár
Élettartam
Hardver
Szoftver
Adat
2-4 év
3-6 év
0-100 év
Ár
1
10
T
Összefüggések . A térinformatikai adatok mennyisége és ára
■ Formai élettartam
■ Formai élettartam: Ha egy ma kapható szoftverrel mentek le adatot, meddig tudom a régi rendszer alatt kezelni (pl: Office XP Office 6.0 alá)
■ DWG (AutoCAD): gyakori váltás, gyenge alap elemkészlet (proxy objektumok), platformok közti átjárás nehézkes
Minőség
Minél pontosabb (részletesebb) adat kell, annál többe kerül
A hardver élettartama
Az adat élettartama
■ Tartalmi és formai élettartamról beszélhetünk
■ Tipikusan a kiegészítő dokumentációnál okoz gondot (pl.: tervet csak 15 év múlva vesznek elő)
100
1 : 10 : 100 szabály
Az adat élettartama
A térinformatikai adatok minősége és ára
■ A speciálisabb, zárt formátumok veszélyesek (dot, xis) ■ Minél egyszerűbb, annál jobb (TXT, HTML)
Az adat élettartama
■ DXF (AutoCAD): Egyszerű, jól dokumentált, de butácska ■ DGN (MicroStation): igen erős, a kezdetektől letisztult, stabil elemkészlet, melyet minden vertikális és horizontális verzió támogat ■ SHP (ArcInfo): Igen jól dokumentált, logikus, nyílt de csak térinformatikai elemzésre használható
Az adat élettartama
.
Amíg a gép fizikailag működik (nem füstöl el)
■ Tartalmi élettartam: az idő múlásával megmaradt-e az adat valóságtartalma, vagy ad-e későbbiekben információt. (Aktuális / elavult)
.
Lecserélésével nem jutunk jelentős (min. 40-50%-os) teljesítményjavuláshoz
■ Állandó(nak tekintett) dolgok (pl.: domborzat)
.
Valódi érv kell (kivéve: reprezentáció)
■ Lassan változó dolgok (követhető a változás, pl.: épületek)
. Lassan változó dolgok: faátmérő, lombkorona magassága (1020 év)
■ Folyamatosan változó dolgok (pillanatfelvétel — „snapshot”, pl.: forgalmi helyzet)
. Gyorsan változó adat: a lombkorona egészségi állapota (hetek alatt is drasztikus változás léphet fel)
■ Egy eszközt (berendezést) addig használunk:
á, •
▪
Átállás: kockázati tényező + kiesés + ráfordítás
Mennyég
Minél több ugvanolvan adat kell, az eavségára csökken
■ Ugyanazon tereptárgyat különböző élettartamú adatokkal jellemzünk. ■ Példa: egy fa . Állandónak tekintett adat: létezik az adott helyen (50-100 év)
(az adatgyűjtés gazdaságosabb lesz)
A szoftver élettartama ■ Egy szoftvert (eljárást) addig használunk:
A szoftver élettartama ■ Átállás más szoftververzióra
. Amíg az adott verzióval el tudom végezni a feladataimat
. kockázati tényező
. Amíg a gyártó létezik
. kiesés (betanulás, „a régi rutin', hibák)
. Amíg a szoftver kis módosításokkal létezik
. ráfordítás
. Amíg a piacon még megvehető olyan verzió, ami az én adataimat konvertálás nélkül kezelni tudja
. sokszor az adatszerkezetet módosítani kell
. Amíg a gyártó váltásra nem kényszerít .
. a kiegészítő alkalmazásokat és felületet újra meg kell csinálni
Az adat élettartama ■ Összefüggés az adat élettartama és költsége között: ■ Gyorsan változó adatot csak költséghatékony, gyors módszerrel érdemes gyűjteni (nincs alternatívája) ■ Állandónak tekintett, vagy lassan változó adatoknál általában van alacsonyabb és magasabb egységárú módszer is (vannak alternatívák) ■ Pl.: terepi felmérés vagy légifotó
. Viszont: ha lépni kell, ne halogassuk
■ Átkényszerítés más szoftververzióra
A szoftver élettartama ■ Átállás más szoftverre
1 : 10 : 100 szabály ■ A szabály megszegésének okai (1): .
Teljes listaár: Upgrade: Szoftver követés:
100 30 15-20
egység egység egység/év
. PI.: AutoCAD ... R12, R13, R14, 2000, 2002, 2004, 2005 . Más az adatformátum az R14-ben és a 2002-ben... -b konvertálni kell .
10 éves adatfeltöltési projekt esetén: 3 verzió (1-4, 5-8, 9-.. év) - Kétszeri adatkonverzió
.
■ Tapasztalati alapon levezetett elméleti képlet, mely szerint a térinformatikai rendszerben a hardverre két nagyságrenddel, a szoftverre pedig egy nagyságrenddel kevesebbet kell költeni, mint az adatokra. ■ Érvényessége: Hibásan tervezett rendszereknél utólag mindiq kiderül, hogy ez a szabály létezik, de nem vették figyelembe. ■ Van 100 forintunk a projektre: HW: 1 Ft, SW: 9 Ft, Adat 90 Ft!
Folyamatos szoftverkövetés: mindig a legfrissebbet használhatom
A szoftver élettartama
1 : 10 : 100 szabály
Nem ismerik a szabályt (tapasztalatlanság)
Szakadás keletkezik, bizonyosan nem egyszerű folyamat
.
Nagy kiesés (betanulás, hibák, kezdő felhasználó)
.
Nagy ráfordítás
.
Az adatszerkezet érvényét veszti
. A célok és lehetőségek alapos, REÁLIS, közgazdasági igényű feltárása (üzleti terv), alternatívák, menekülési útvonalak kidolgozása, a projekt életciklusa: összességében a teljes tervezési fázis elmarad, vagy csak szimbolikus, esetleg mellébeszélő terv készül
.
A kiegészítő alkalmazások és a felületet odavész
. Általánosítás, elvonatkoztatás, problémafeltárás hiánya
.
Nagyon alapos érvekre van szükség
.
.
Átállás alatt nem kerülnek friss adatok a rendszerbe
.
Nagy szervezetnél sokáig eltart az átállás
Konkrét, mérhető célok kitűzése és számonkérése elmarad, határidők, felelősök nincsenek
1 : 10 : 100 szabály ■ A szabály megszegésének okai (2): . Az 1 nem egy, a 10 nem tíz, a 100 nem száz. . [HW] Az 1 nem egy (hanem több): . Ami rendszerünk nagyon nagy lesz, sokat kell gépekre költeni . A feleslegesen nagy hardverektől megszédül[ munkatársak . [SW] A 10 nem tíz (hanem jóval több): . A szoftverforgalmazók lyukat beszélnek az ügyfél hasába . Az egyedi programok túlhangsúlyozása (a programozás viszi a pénzt, ráadásul kiszolgáltatottá tesz) [Adat] A 100 nem száz (csak ami marad): ▪ . Nincsenek tisztában az adat VALÓDI árával . Mire az adatgyűjtéshez érnek, elfogy a pénz
Adatbázis alapú rendszerek
Adatbázis alapú rendszerek
■ Az adatbázis alapú rendszerek evolúciója (1):
■ Az adatbázis alapú rendszerek evolúciója (2):
■ A hagyományos CAD rendszerekben a leíró adatok csak rajzelemként jelentek meg a rajzállományban (feliratként, tag-ként)
■ A GIS rendszerekben a grafika és a leíró adat külön rendszerekben létezik, és összefügg
■ Egyszerűen kezelhető, de nem elemezhető Leíró ada F Grafika (tárkapck)
■ Egyszerűen (akár külön is) kezelhető, elemzésre van mód, és a szabványos eszközök miatt olcsó
Grafika I:3rdipek)
Adatbázis alapú rendszerek
ODBC
2
Leíró adatok
Adatbázis alapú rendszerek
■ Az adatbázis alapú rendszerek evolúciója (3):
■ Az adatbázis alapú rendszerek kifejlődésének okai:
■ A hagyományos vektoros adatok aránya egyes nagy rendszereknél olyan alacsony volt, hogy megérte azt is az adatbázisban tárolni (a geometria nem volt túl komplex)
■ Az adatbázis-szerkezet közel áll más információs rendszerekhez (pénzügyi, vállalat-irányítási)
Grafíka (térképek
■ Rengeteg leíró adat, viszonylag kevés grafikával (az is főleg vektoros) ■ Az adatbázis kezelés divat (valamint jó üzlet)
Leíró adatok
Adatbázis alapú rendszerek ■ Előnyök: ▪
Adatelemzés, tárolás nagyon gyors
■ Hátrányok: ▪
Nagyon sokba kerül a vásárlás és az üzemeltetés is (csak akkor érdemes választani, ha a régi rendszert kinőttük)
▪
Grafikájuk (túl) egyszerű, zárt rendszer (más forrásból nehéz adatot beilleszteni)
▪
A raszteres adatok kezelése külön van, és nem gyorsabb
▪
Nagy kapacitású hálózatot igényel, túl nagy adatforgalmat generál
Adatbázis alapú rendszerek VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE: 4.
Lekérjük az adatokat
s.
Módosítjuk az adatok egy részét (az adatbázis-szerveren még marad az eredeti adat)
6. Postázzuk a változásokat a szerver felé (Post, Commit) 7. A szerver dönt, hogy átvezeti-e a változást (lehet hogy más is kikérte, vagy ütközés van)
s. A szerver visszaigazolja az elkönyvelt változtatásokat
Adatbázis alapú rendszerek HASZNÁLATA: 1. CAD/GIS program indítása 2. Belépés az adatbázisba (azonosítás) 3. Belépési térkép generálása 4. Térinformatikai műveletek: elemzés, lekérdezés, tematikus térkép generálása, eredmények exportálása, adat módosítás s. Kijelentkezés, program bezárása