Térinformatika. A térinformatika fogalma. Kartográfia. Földmérés. A térinformatikától az adatig. Az információs rendszerek

Térinformatika

A térinformatika fogalma ■ Térbeli (vagy helyhez kötött) információk kezelésével foglakozó tudományág ■ Nagyrészt az informatika eszközrendszerét használja fel

■ Térinformatika: helyhez köthető adatok informatikája

■ Alkotóelemei:

■ Információ: Értelmezett, feldolgozott adat, amely a befogadó számára értékkel bír

■ A földmérési módszerek segítségével felmért területek térképen történő ábrázolása kapcsán felmerülő kérdések megoldásával foglalkozó tudományág.

(a mérés tudománya)

■ GEODÉZIA: A Földalak meghatározásával, valamint a földfelszínen található természetes és mesterséges tereptárgyak helyzetének meghatározásával foglalkozó tudományág.

Matematika, statisztika

■ Térképi tartalom, domborzatábrázolás módja, elemek sűrűsége, jelkulcsok, magyarázatok, névrajz, színvilág, összbenyomás ■ Tematikus térképek szerkesztési elvei

Közgazdaságtan

■ Felhasználó (User)

■ Területi eloszlás vizsgálata, stb.

■ Adatok (Data)

■ Szerepe az üzleti életben egyre nő (piackutatás, vásárlóerő-analízis)

■ Az egyik legértékesebb vagyontárgy: a FÖLD, az ingatlan. (Mekkora, pontosan hol van, (termő)értéke, piaci értéke, potenciális lehetőségek, mihez van közel?)

■ Programok (Software)

Információs rendszerek ■ Pénzügyi Információs Rendszer ■ Döntéstámogató Információs Rendszer (DSS)

■ Adatkezelés (Management)

■ Cartographia: (Térkép)lap rajzolása

(latin)

■ Számon kell tartani a vagyonelemek értékét

■ Adat: tények és elképzelések értelmezhető formában való közlése, elemi ismeret

■ Adatnyerés (Input)

(görög)

Metria

■ Szerepe a számszerűsíthető, mérhető jellemzők elemzése, többletinformáció kinyerése

■ Eszközök, gépek (Hardware)

■ Funkciói:

Geosz

■ Mérés:

GEOMETRIA - GEODÉZIA

Az információs rendszerek

■ Informatika: Az információ gyűjtésével, kezelésével, tárolásával és továbbadásával foglalkozik, vagyis az Információs Rendszerek gyakorlati kérdéseivel.

Az információs rendszerek

■ Föld:

■ Képi jelleg – térképek (dontő kólönbség') ■ Geographical Information System (GIS)

A térinformatikától az adatig

Kartográfia

■ PI.: Vetületek

■ Térbeliség

Vidovenyecz Zsolt

Földmérés

■ Települési (Közigazgatási-, Hatósági-) Információs Rendszer

■ (A matematika itt a leíró – attribútum - adatok kezelését jelenti)

Informatika ■ Számítógép-architektúrák (processzorok, memóriák, videokártyák, adattárolók ■ Szoftverek (operációs rendszerek, felhasználói programok, segédprogramok) ■ Hálózatok (architektúra, biztonság, terhelés-megosztás, skálázhatóság, bővíthetőség)

■ Ehhez nem árt tudni, mi hol van, és mekkora a kiterjedése

■ Ingóság: nem „klasszikus” térinformatikai kategória, de a térinformatika eszközeivel nyilvántartható: FACILITY MANAGEMENT (FM) ■ Nem árt ha egy térinformatikai rendszer több hasznot hajt, mint amennyibe került ...

Hogy néz ki a gyakorlatban ■ Térinformatikai szoftver működteti ■ Különféle digitális adatok rendezett halmaza Információt tartalmazó (grafikus) állomány(ok) tartalmazó adatállomány(ok) . A rendszert leíró adatok a térinformatikai szoftver számára . Térképi

. A leíró adatokat

■ Adatelemzés (Analysis)

■ Üzemi (Folyamatirányítási) Információs Rendszer

■ Adatmegjelenítés (Presentation, Output)

■ Környezetvédelmi Információs Rendszer

■ Adatbázisok (tervezés, kivitelezés, tükrözés, optimalizálás)

A fenti adatok nem feltétlenül jelennek meg szeparáltan

■ Térinformációs Rendszer (GIS)

■ Programozás: minimálisra szorítani!

A szoftver befolyásolja az adatok felépítését is

A térinformatika elkülönülése ■ Az informatika csak eszköze a térinformatikának

Kapcsolódó tudományágak 1.

Térinformatika a gyakorlatban ■ Ingatlan-nyilvántartás – a legfontosabb vagyonelem (TAKAROS)

Földmérés

. Települési Információs Rendszerek (segélyek, helyi adó) ■ Nem elsősorban informatikai problémákat kell megoldani

2.

Térképészet

3.

Matematika (statisztika)

■ Építéshatósági Rendszerek (gazdaságos felderítés légifényképezéssel)

■ A helyhez rendelt feladatok megoldásához egy informatikus nem ért

4.

Közgazdaságtan

. Létesítmény-gazdálkodás, építészet (FM rendszerek)

■ Klasszikus mérnöki ismeretek nélkülözhetetlenek

5.

Informatika

■ Vállalati Információs Rendszerek

Térinformatika a gyakorlatban ■ A (magyar) települések esetében a tervezési, fenntartási, üzemeltetési információk több mint 50 %-a helyhez köthető ■ Az üzleti életben az az arány elérheti a 90 %-ot is!

■ Közmű nyilvántartás, üzemeltetés (felújítás, kapacitás)

■ Ingatlanforgalmazók

■ Nehezen algoritmizálható Ebben a sorrendben!

(Bocs az informatikusoktól...)

■ Környezetvédelmi, Kárenyhítési rendszerek

■ Kapcsolat más Információs Rendszerekkel: Speciális térinformatikai adat Rendezett adathalmaz

1 : 10 : 100 szabály ■ A szabály megsértésének következménye: a projekt kudarcba fullad (és még az a jobbik eset, ha ezt időben kimondják) ■ Idő előtt elfogy a pénz ■ A projektnek nincs kézzelfogható (rész)eredménye ■ Eladhatatlan hardver és szoftver (a teljes befektetés veszteség) ■ Az adatok feleslegesek, pontatlanok, rendezetlenek, pedig sok pénzért lettek előállítva - nem tudja a cég hasznosítani

1 : 10 : 100 szabály

A modellalkotás szerepe

Példa a modellalkotásra

■ Gyanús mondatok: „Ez a gép lesz majd a térinformatikai szerverünk” „Az % cég szoftverét vesszük men, a Polgármester úr szerint látványos volt a bemutatójuk, és amúgy is kevesebbe kerül” „A gázszolgáltató úgyis ideadja a nyilvántartását, hiszen mi is adunk neki valamit” „Valahol megvannak a régi munkához használt topográfiai térképek, ” vegyünk egy szkennert „Idén felmérjük a tűzcsapokat, jövőre az útburkolatokat, aztán a fákat és az épületeke[”

■

Elméleti dologról van szó, ezért sokan nem veszik komolyan

■ Az első két lépés nagyon komoly gazdasági kérdéseket feszeget (ezek elmaradása jelenti a legtöbb rossz projekt okát)

▪

Probléma: Az árvizekkel sújtott folyókon a hidak jelentik a szűk keresztmetszetet. A Vízügy a hidak veszélyeztető hatását bemutató rendszert szeretne

▪

1. Lépés (elméleti modell): A fontos jelenségek kiválasztása: folyók geometriai és hidrológiai jellemzői, hidak geometriai jellemzői, kezelő, kárelhárító szerv adatai, csapadék adatok (ENTITÁSOK)

■ A harmadik (és részben a második) fázis már „csak” technikai kérdés

Szükségesek a fenti adatok a rendszerhez? - Igen Más kell még a rendszerhez? – Nem, ennyi éppen elég

„A másik cég nagyobb árengedményt ad, vegyük meg ott!”

A modellalkotás szerepe ■ A térinformatikai rendszerekben (is) a modellalkotás az egyik legfontosabb előkészítési teendő.

A modellalkotás folyamata ■ 4 LÉPCSŐS MODELLALKOTÁS

3. Lépés (fizikai modell): Hogyan jelenítsük meg a FOLYÓ objektumot?

`°. 2. ELMELETI MODELL (ENTITÁSOK)

FOLYÓ: meder, ártér, zátonyok, növényzet az ártérben, közeli műtárgyak, partvédő művek, keresztszelvények a híd környékén, vízjárás

■

CAD/GIS állomány adatkapcsolattal: a folyószakasz digitális térképe, külön rétegen a meder, az ártér, a zátonyok, a növényzet az ártérben, a közeli műtárgyak, a partvédő művek

HÍD: mi keresztez (út száma), kezelője, keresztmetszete magassági adatai, szerkezete, gyenge pontok, tennivalók vész esetén

■

3. LOGIKAI MODELL ( OBJEKTUMOK)

CAD állomány: keresztszelvények a híd környékén (az adatbázisban vagy a GIS térképen hivatkozni kell rá)

■

Táblázatos adatok: vízjárás (az adatbázis konkrét oszlopainak megtervezése, milyen adatbázist használunk)

■

Leíró dokumentáció (szöveges), fényképes illusztrációk (milyen alkönyvtárban tároljuk, hogyan hivatkozzanak rá más adatok)

■ A kivitelezés (elméleti) megtervezésének folyamata ■ A valós világ jelenségeinek megragadása a számítástechnikai, gazdasági lehetőségek figyelembevételével

t7

4. FIZIKAI MODELL

■

ÁRAMLÁSI VISZONYOK: a korábbi időszak tapasztalatai, táblázatok, kiegészítő fényképes dokumentációk, levonulási jellemzők MENNYIBE KERÜL A FENTI ADATOK GYŰJTÉSE?

A modellalkotás folyamata 1. VALÓS VILÁG (az összes elem és jelenség)

A modellalkotás folyamata 1. VALÓS VILÁG (az összes elem és jelenség)

2. ELMÉLETI MODELL (a vizsgálat szempontjából fontos jelenségek - ENTITÁSOK)

MIT írjunk le?

3. LOGIKAI MODELL (az entitások leírásának elméleti módozata OBJEKTUMOK + annak eldöntése, hogy az entitások milyen adatokkal írhatók le a vizsgálatunkhoz)

4. FIZIKAI MODELL (a készre kialakított adatállományok, pl.: az adatbázis táblái és oszlopai, vagy a ra)zállományok)

(5. Megjelenítési modell) (terv arra, hogy a kezelt adatokat milyen formában fogjuk bemutatni)

Példa a modellalkotásra ■

■ Általánosítás ■ Fontos / nem fontos dolgok, jelenségek szétválasztása

Példa a modellalkotásra 2. Lépés (logikai modell): A kiválasztott entitások jellemzésének módozata, OBJEKTUMOK kitalálása

1. VALÓS VILÁG

■ A modellalkotás: ■ Elvonatkoztatás (absztrakció)

Lesz rá pénzünk? - Igen, az előre tervezhető kárelhárítási keretből x%-ot elkülönítünk, ami konkrétan Y Ft-ot jelent jövőre.

Mi az ami fontos a rendszerben és van értelme kezelni?

V

Mire van/lesz pénzünk és kapacitásunk?

Az objektumok kezelése


■ Az objektum a logikai szinten létezik (3. lépcső) ■ A valós világ olyan egyedi része, amely két modellalkotási lépésen már keresztül ment Eggd ■ 1: Tudom, hogy fontos a vizsgált jelenség szempontjából ■ 2: Tudom, hogy mely jellemzőivel írom le

■ A rendszer nagyon-nagyon sok objektumból áll

OBJEKTIJNI-

Lombos fák

2. ELMÉLETI MODELL (a vizsgálat szempontjából fontos jelenségek - ENTITÁSOK)

■ Rendszereznem kell, hogy kezelni tudjam

OBJEKTUM ak

A modellalkotás folyamata 2. ELMÉLETI MODELL (a vizsgálat szempontjából fontos jelenségek - ENTITÁSOK)

A modellalkotás folyamata 3. LOGIKAI MODELL (az entitások leírásának elméleti

Az objektumok kezelése ■ A rendszerezés célja:

módozata – OBJEKTUMOK ■ Áttekinthető, kezelhető rendszert kapjak ■ Logikus rend alakuljon ki (kb. 5-15 altípus) HOGYAN jelenítsük meg az objektumokat?

MIVEL jellemezzük az entitásokat?

V

Milyen költségeket jelent az egyes jellemzők összegyűjtése?

3. LOGIKAI MODELL (az entitások leírásának elméleti módozata – OBJEKTUMOK

Bokrok

aaa

Az objektumok kezelése ■ Azonos objektumosztályba kerülnek azok az objektumok, amelyek hasonló tulajdonságúak és amelyeket ugyanazokkal a jellemzőkkel írunk le. ■ Azonos objektumosztály esetén megegyezik:

■ A szoftver is igényli Grafikus adatnál: raszteres állományok felbontása, vektoros állomány adattartalma, rétegei

Milyen jellemzők fontosak az adott entitással kapcsolatban (mérhető, leírható, számszerűsíthető)? c

Tűles elű í:ík

7

V

Attribútum adatnál: hogy nézzen ki az adatbázis, hol és hogyan jelenjenek meg a további leíró adatok és kapcsolt dokumentációk

4. FIZIKAI MODELL (a készre kialakított adatállományok, pl.: az adatbázis táblái és oszlopai, vagy a rajzállományok)

■ Minden rendszerben egyedi rendszerezést kell kialakítani ■ Minden rendszernek megvan a „léptéke' ■ Közműrendszer: minden vezetékdarab számít (1-1 objektum) ■ Települési rendszer: 1 utca vezetéke 1 objektum

■ A grafikai reprezentáció: pl.: ugyanaz a cella(, réteg, szín, vonalvastagság) ■ A kapcsolt adatok jellege: a leíró jellemzők azonosak (pl.: adatbázisban), a leírás módja azonos

■ Eltérés az osztályon belüli objektumok között: ■ A megjelenítés helyében, kiterjedésében (grafika esetén), a leirt jellemzők értékeiben (kapcsolt adatoknál)

Az objektumok kezelése ■ Azonos kategóriába kerülnek azok az objektumcsoportok, amelyek logikailag (a rendszer szempontjából) összetartoznak.

Az objektumok kezelése ■ Az objektum leírására 2 féle adattípust használunk: ■ GRAFIKUS ADAT . Hol van, mekkora, ml a jelkulcsa, mi a (szín)értéke

■ Azonos kategória esetén nagyjából hasonló az adatok pontossága, beszerzésük módja és forrása ■ A vektoros és raszteres térképek külön kategóriát jelentenek a legtöbb rendszerben

. Ami egy papírtérképen látható

■ ATTRIBÍTUM ADAT (LEÍRÓ ADAT) . Minden olyan adat, ami nem a térképhez köthető: szöveg, táblázat, azonosításra vagy jellemzésre szolgáló adatok, fotók, műszaki rajzok, elemzések, hivatkozások . Ami csak részben, vagy úgy sem jelent meg a régi térképeken




■ Pontok felmérésével (geodézia), a geometria létrehozásával (CAD): sokáig tart és drága

(más jellegű, más funkciókat enged)

■ A raszteres adatok feldolgozása nagyon nehezen gépesíthető, a „kép” csak az emberi agyban áll össze

■ más vektoros rendszerből történő adatimporttal: drága

■ Nem kapcsolható adatbázis-hivatkozás

■ Raszterből kinyerjük - vektorizálás:

■ Csak egy bizonyos méretarányban működik

▪ Relative olcsóbb, de nem olyan pontos . Az adatgyüjtes egy pillanat (snapshot), a feldolgozas tart

Az objektumok grafikus adatai

Az objektumok grafikus adatai ■ Hasonlít a hagyományos térképhez

■ Mivel egy objektumosztályon belül a jellemzők azonosak, ezért ez egy adattáblát (MDB — Bentley) vagy önálló adatfájlt (.dbf - ESRI) jelent

■ Egyes pontszerű elemeknél viszont a tartalmi jelentés fontosabb a geometriai alaknál: jelkulcs

■ Pl.: 10 kategória 150 objektumosztállyal

■ Térképi szabványok:

▪

soká

■ Egy adott térrészben adott számú elem, elemenként csak 1 adat, de minden térrészben van adat

■ Közel alakhűen ábrázoljuk a legtöbb dolgot. (generalizálás: pl. épület, út)

Pl.: 10 kategória 150 objektumosztállyal Bentley: 10-30 térkép, ESRI: 150 térkép Papírtérkép: elméleti felosztás, minden egyszerre jelent meg

HOGYAN JUTUNK VEKTOROS ADATHOZ?

■ A raszteres adat nem keverhető a vektorossal

■ Az adatbázisba kerülő adatoknál csak az objektumosztály számít (a kategória nem)

■ Egyes rendszereknél fizikailag is elkülönülnek a kategóriák: PI.: A Bentley megoldásainál a vektoros térképállományok kiterjesztése a kategóriára utal, egy térkép csak egy kategória elemeit tartalmazhatja (de azon belül tetszőleges számú objektumosztályt)

▪

A RASZTERES ÁBRÁZOLÁS JELLEMZŐI

ÁBRAZOLAS VEKTOROS TÉRKÉPEN

■ Az objektumok rendszerezése leíró adatoknál

▪


A VEKTOROS TÉRKÉP JELLEMZŐI

■ Az objektumok rendszerezése grafikus adatoknál

■ Más rendszereknél (pl.: ESRI) egy térképen csak egy objektumosztály elemei (objektumai) szerepelhetnek


. Bentley, 1 db (Microsoft Access) MDB fájl -20-160 táblával

. M1: Mérnökgeodéziai Szabályzat

. ESRI, 150 .dbf állomány

. DAT: Digitális AlapTérkép tartalmi előírása (földhivatali)

■ DE: elvileg nincs méretarány, elvileg nincs szelvényekre osztva a terület ■ Közel alakhűen ábrázoljuk a legtöbb dolgot. (generalizálás: pl. épület, út) ■ Egyes pontszerű elemeknél viszont a tartalmi jelentés fontosabb a geometriai alaknál: jelkulcs

Papírtérkép: csak annyi leíró adat volt, ami a térképre ráfért


Az objektumok leíró adatai

Az objektumok leíró adatai

■ A grafikus adatoknak két fő típusa van:

A VEKTOROS ÁBRÁZOLÁS JELLEMZŐI

■ Az objektumok leírásához sok olyan adatot használunk, amelyek nem a térképi ábrázolással függnek össze:

■ VEKTOROS

■ A pontok, vonalak, felületek és testek leírásához pontokat és pontokkal jellemezhető vonalakat (egyenes/ív) használunk fel

■ Kvantitatív és kvalitatív jellemzők, kiegészítő dokumentációk (pl.: archivált levelezés)

■ A pontok helyét valamely választott rendszerben egyértelműen megadhatjuk 3 koordinátával

■ Adatbázis és fájl alapú adattárolás egymás mellett

■ 1 objektumosztály: 1 adattábla

■ A vonalakat megadhatjuk jellemző pontjaikkal és az összekötés módjával

■ Hiba: mindenre az adatbázist erőltetik

■ Az adattábla sorokból és oszlopokból épül fel:

■ RASZTERES .

HIBRID RENDSZER: vektoros és raszteres adatok együtt

■ A leíró adatoknak két fő típusa van: ■ ADATBÁZISBAN KEZELT ■ MÁS FORMÁBAN ADOTT (kiegészítő dokumentáció)

■ Megoldás: fájlhivatkozások az adatbázisból


A VEKTOROS ÁBRÁZOLÁS JELLEMZŐI

A RASZTERES ÁBRÁZOLÁS JELLEMZŐI

■ A számítástechnikában a vektoros elemekhez nem geometriai adatok is csatolhatók:

■ Valamely területrészt hézag- és átfedésmentesen lefedő szabályos geometriai alakzatok egységes halmaza

.

Szín, vonalvastagság (CAD), adatbázis kapcsolat (GIS)

■ Nincs méretaránya, csak élessége (pl.: cm éles, m éles adatok - nem azonos a pontossággal!) ■ Egy adott térrészben tetszőleges számú vektoros adat lehet (0 ... 10 millió) ■ Kezelés CAD/GIS programok (drága)

■ Jellemzően 2D-s (síkban van) - PIXEL (képpont) ■ A raszteres kép homogén halmaz, elég megadni a pixel (szín)értékét, a kép valamely sarokpontját, a sorok és oszlopok számát és egy pixel geometriai méretét. ■ A pixelnek meghatározott kiterjedése van (ellentétben a ponttal) -b diszkrét geometria

. Kötött adatforma (egységes, de zárt) . Szabványos adatbázis-kapcsolat (Windows — ODBC) + tetszőleges adatbáziskezelő (Acces, MySQL, SQL Server, Oracle)

. Oszlopok: az objektumosztály jellemzői . Sorok: az objektumosztály egyedei

■ Számolás a geometriai szabályok alapján


■ Kétféle megoldás az adatbázisra:

Az objektumok leíró adatai ■ Az adatbázisnál fontos megtervezni, hogy az adatmezők milyen értékek lehetnek (egész, hosszú egész, egyszeres, kétszeres, x karakter hosszú szöveg, stb.) ■ Ez dönti el a lefoglalt memória méretét - vagyis a rendszersebességét ■ Hosszabb szöveges adatokat célszerű külön tárolni esetleg önálló kisebb dokumentációkat összerendezni (HTML - weblap)

A rendszer leíró adatai ■ A térinformatikai rendszerek egyes típusai a saját adataikat is adatbázisban - az objektumokat leíró (attribútum) adatok mellett tárolják: pl.: Bentley MicroStation GeoGraphics ■ Ezek a rendszertáblák - elnevezéseik, szerkezetük kötött ■ Pl.: kategóriák, objektumosztályok (feature), térképek (maps) adattáblái

Adatnyerés a térinformatikában


■ A térinformatikai rendszerben az adatnyerés a legköltségesebb és a legidőigényesebb művelet.

■ Elsődleges adatgyűjtés: ■ Az adatgyűjtés közvetlenül a tárgyról, vagy annak képéről történik (adat-előállítás)

■ Két lehetséges felosztása: • Elsődleges adatgyűjtés

. Előnye, hogy az adatgyűjtés igazodik a rendszer igényeihez

• Másodlagos adatgyűjtés

. Hátránya, hogy drágább és általában lassúbb

• Elsősorban geometriai adatok nyerése


■ Másodlagos adatgyűjtés

■ Másodlagos adatgyűjtés

■ Forrása: a már meglévő, rendelkezésre 6116 adat (közvetett adatgyűjtés, adatfeldolgozás)

■ Az adatgyűjtés legköltségesebb részét más végzi, a valós költséqek a mi rendszerünkben nem ielennek meq.

. Előnye, hogy általában olcsóbb . Hátránya, hogy a rendszernek kell igazodni az adathoz . A másodlagos adatgyűjtés egyre jobban terjed, kedvező ára és relatív gyorsasága miatt.

■ Példa: az állami alapadatok felhasználása A topográfiai térképeket, vagy a demográfiával kapcsolatos statisztikákat az államnak vezetnie kell (ez a törvényi kötelessége) ■ Ha a kész adatokat megvesszük, olcsóbban jutunk hozzá, az állami szerv pedig bevételt termel.



ELSŐDLEGES GEOMETRIAI ADATGYŰJTÉS

MÁSODLAGOS GEOMETRIAI ADATGYŰJTÉS

■ Földi geodéziai eljárások

■ Meglévő analóg (papír)térképek szkennelése, és/vagy vektorizálása

■ Műholdas helymeghatározás (GPS) ■ Inerciális rendszerek ■ Fotogrammetriai módszerek és távérzékelés

Viszonyítási rendszerek A térképen szereplő elemeknél az elem jellemző pontjait egy koordinátarendszerben határozzuk meg – HELYMEGHATAROZAS ■ Lehetséges módszerek: ■ Vagy térbeli geocentrikus rendszerben (3D)

■ Vagy egy vízszintes (2D) és egy magassági (1D) rendszerben együtt adhatók meg az adatok. ■ Az első módszer nehézkes és nem életszerű

■ A 2D + 1D módszerre példa a polgári topográfiai térképeken is látható, a magyar gyakorlatban általánosan elterjedt EOV (Egységes Országos Vetület) koordináta.

■ Digitális térképek átvétele, beillesztése, átdolgozása ■ Ortofotók felhasználása ■

Másodlagos adatok pontossága [mm]: 0,2 x m

■

Példa: M=1:10 000 topo térképnél: 2 m-es pontosság érhető el

Viszonyítási rendszerek ■ A 2D + 1D módszerre példa a választott alapfelületen (pl. forgási ellipszoidon) értelmezett földrajzi koordináták (hosszúság – szélesség; 2D), valamint az alapszinttől értelmezett („tengerszint feletti") magasság (1D) megadása ■ Az alapfelület kiválasztása a Föld szabálytalan (matematikailag nem leképezhető) alakja miatt nagyon bonyolult. Ez a felsőgeodézia tárgyköre. ■ Ilyen koordinátákat használnak a katonai topográfiai térképeken

Viszonyítási rendszerek ■ AZ

EOV KOORDINÁTARENDSZER

■ Alapfelülete egy henger ■ Ferde és metsző helyzetű

■ Ezt (és csak ezt) fogadják el a földhivatalok vízszintes koordináták esetén.

■ Ugyanakkor síkba kiteríthető (nagyon egyszerűsíti a számítást)

■ A magasságot általában a Balti-tengerhez adják meg.

■ Egy rendszerrel – nemzetközi összehasonlításban is nagyon kis hibával fedi le a teljes országot.

■ A magassági és a vízszintes rendszer független egymástól!

• Elsősorban attribútum adatok nyerése


Viszonyítási rendszerek

Viszonyítási rendszerek ■ AZ

EOV KOORDINÁTARENDSZER

Raszteres adatok szerkezete A RASZTERES ADAT A GYAKORLATBAN: DIGITÁLIS KÉP

■ Hagyományosan az Y van elől, utána az X, majd a Z

■ Fotó, levegőből készített fotó

■ Az Y értéke csak 400.000 – 999.999 között lehet

■ Légifotó (mérnöki pontosságú), űrfotó

■ Az X értéke csak 0 – 400.000 között lehet

■ Szkennelt térkép, más szkennelt adat, tervrajz, adatlap

■ Nincs negatív tartománya, nem összekeverhető

■ Digitalizált: digitális formában letárolt

■ Sajnos a régi rendszereket még meg lehet találni (HÉR, HKR, HDR, Budapesti sztereografikus (SZG), Városi sztereografikus (BOV)

■ Vektorizált: szkennelt térképek alapján vektoros rajz készül

Raszteres adatok szerkezete A DIGITÁLIS KÉP TÁROLÁSÁRA KÉPFORMÁTUMOKAT HASZNÁLUNK ■ A képformátumok egymástól a tárolt adat minőségében, méretében (a tárolás tömörségében) és használhatóságuk módjában térnek el. ■ Minőség: egy pixel hányféle (szín)értéket vehet fel – ez egyben befolyásolja a a fájlméretet is. Nevezik színmélységnek is.

Raszteres adatok szerkezete KÉPMINŐSÉG – lehetséges színértékek száma ■ 2 – (1 bites) bináris kép: fekete-fehér kép (nem illik összekeverni a szürkeárnyalatossal) ■ Előnye: rettenetesen tömör (Fax formátum, CIT) ■ Hátránya: oda kell figyelni a készítésekor a beállításokra – milyen színértéktől vegyen a program feketének egy képpontot? ■ Csak egyenletesen jó minőségű – egyszínű - térkép esetén használható

Raszteres adatok szerkezete


KÉPMINŐSÉG – lehetséges színértékek száma

KÉPMINŐSÉG – lehetséges színértékek száma

■ 256 – (8 bites) lehet színes (pl.: GIF), vagy szürkeárnyalatos (JPG)

■ 16.777.216 – (24 bites) az alapszínek önmagukban 8 bitesek (JPG, iTiff)

■ Előnye: jobban kezelhető a 24 bitesnél, szürkeárnyalatosnál és szkennelt térképnél pedig az optimális megoldás

■ Előnye: nagyon élethű

■ Hátránya: sokféle formátum ■ Általánosan elterjedt, még 24 bites fényképeket is szoktak „visszabutítani”

■ Hátránya: nagyon nagy méret, nehézkes kezelni, sokszor felesleges (csak fotókhoz javallt) ■ Figyelem: a fenti szempontok mást jelentenek egy mérnöknek és egy átlag felhasználónak



A KÉPFORMÁTUMOK TÖMÖRÍTÉSE

VESZTESÉGMENTES TÖMÖRÍTÉSNÉL

■ Bitmap (BMP) — tömörítetlen, nyers kép — nagyon nagy, ezért tömöríteni szokás a képeket

■ A kiinduló kép összes pixelének színértéke pontosan visszanyerhető a betömörítés, majd a kitömörítés után.

■ A számoláskor a számítógép mindenképpen kitömöríti a képet a saját memóriájába

VESZTESÉGES TÖMÖRÍTÉSNÉL

■ Veszteséges és veszteségmentes tömörítések léteznek. ■ Előbbire példa a JPEG, utóbbira a TIFF


■ Veszteséges tömörítésnél a kép szomszédos képpontjainak színértékét egy függvénnyel közelítjük — kitömörítés után igazából a közelítő függvény értékeit kapjuk vissza — az eredeti adatok elvesznek.


VESZTESÉGMENTES TÖMÖRÍTÉST

A VESZTESÉGMENTES TÖMÖRÍTÉS

■ Éles kontúrokkal rendelkező (fekete-fehér) szkennelt térképeknél alkalmazunk, illetve ha a színértékek alapján szoftverrel minősítünk egy területet

■ Általában nagyobb (6-10x) fájlméretet ad, mint a veszteséges tömörítés

VESZTESÉGES TÖMÖRÍTÉST ■ Fénykép jellegű képeknél alkalmazunk, ahol a függvényből kapott olykor durván eltérő színértékek nem feltűnőek (az emberi agyban összeálló kép szempontjából).

Raszteres adatok a térinfóban ■ Raszteres formában adott térképeknél ennél többre van szükség: biztosítani kell metrikus adatok levételét a képek alapján (mérés) ■ Ezért: a képet beillesztjük a rendszer többi térképének (a vektoros térképeknek) koordináta rendszerébe ■ Ezt nevezzük GEOREFERENCIÁNAK ■ Megtartjuk a pixelt, mint alapegységet, de mérhető mennyiséget rendelünk hozzá — ezt csak a mérnöki programok kezelik, az irodaiak általában nem

A georeferencia

A georeferencia ■ A hagyományos kép esetén: kép szabályos, egységnyi négyzetekből áll (pixel), a kép 6116 vagy fekvő téglalap alakú, és saját koordinátarendszere van, amely a 0;0 ponttal indul (balra fent) ■ Georeferenciával rendelkező kép esetén: a szabályos pixelstruktúra nem változik, ám a pixelek oldalhossza méterben adott (és nem feltétlen egyenlő), a kép egészének alakja lehet dőlt, tartalmazhat elforgatást, és ill eszkedik a vektoros elemek koordinátarendszerébe, vagyis a kezdőpont koordinátája nem 0;0

A georeferencia

■ A georeferencia csak akkor működik, ha azt a kezelő szoftver értelmezni tudja

■ A speciális raszterfájl magában tartalmazza a georef. Adatokat pl.: GeoTiff (.tif), iTiff

■ 3 féle megadási mód létezik:

■ A szoftvergyártók olyan fájlformátumokat fejlesztettek ki saját programjaikhoz, amelyekben „elférnek” ezen adatok is.

A VESZTESÉGES TÖMÖRÍTÉSNÉL

. A speciális raszterfájl magában tartalmazza a georef. adatokat

■ Valamit valamiért elv: szinte nem marad változatlan színértékű képpont

. A normál raszterfájl mellett egy kis segédfájl külön tartalmazza a georef. adatokat

■ Előnye: A kép önmagában is hordozza az információt

. A georef. adatokat az a vektoros állomány tartalmazza, amelyikben hivatkozunk a raszterre

■ Hátránya: csak néhány mérnöki szoftver kezeli — más szoftver hibát jelez (kívülről nem látszik a georef.)

■ Továbbfeldolgozás esetén a fájlméret megnő, a kép pedig csúnya, zavart lesz (kétszeres adatvesztés)

.



NAGYMÉRETŰ RASZTEREK

NAGYMÉRETŰ RASZTEREK

■ Térképek szkennelésénél nagy papírokkal dolgozunk (kb. Al), nem szabad spórolni a felbontással (300-600 dpi) és nem szerencsés veszteségesen tömöríteni (a fájlméret (6-10-szeres).

■ Térképek szkennelésénél

■ Nehezen megoldható feladatot jelent a térinformatikában a szoftvergyártóknak, hogy a nagyon nagy méretű raszteres állományokat hogyan kezeljék. ■ Speciális raszteres formátumok (pl.: iTiff)

Raszteres adatok szerkezete NAGYMÉRETŰ RASZTEREKNÉL ■ A hagyományos, sor alapú haladás helyett a kép kisebb területi egységekre bomlik (tile — csempe) ■ Ha csak egy képrészlet kell: kizárólag az ott lévő „csempéket” olvassa be a program a memóriába ■ A teljes kép kell (de úgysem látszana minden a méretarány miatt): a kép készítésekor elkészül a csempék jellemző színértéke az állomány fejlécében, és csak ezek jelennek meg

. nagy papírokkal dolgozunk (kb. Al) . nem szabad spórolni a felbontással (300-600 dpi) . nem szerencsés veszteségesen tömöríteni (a fájlméret 6-10szeres).

■ Nehezen megoldható feladatot jelent a térinformatikában a szoftvergyártóknak, hogy a nagyon nagy méretű ('— GB) raszteres állományokat hogyan kezeljék. - Speciális raszteres formátumok (pl.: iTiff)

Raszteres adatok a térinfóban

A georeferencia ■ A normál raszterfájl mellett egy kis segédfájl külön tartalmazza a georef. adatokat. Ezt nevezik World filenak, vagy sister file-nak is. Kiterjesztése utal az eredeti fájlra, de a végén „w” karakter van. (.tif + .tfw) ■ Előnye: az eredeti kép irodai programmal is kezelhető . sokféle képformátumra jó megoldás (jpg + jpw)

A legtöbb fájlformátum nem alkalmas a georef.-ra (JPEG, GIF)

A georeferencia ■ A georef. adatokat az a vektoros állomány tartalmazza, amelyikben hivatkozunk a raszterre. Ez a klasszikus CAD-es megoldás ■ Előnye: a kép változatlan marad ■ Hátránya: a vektoros állomány nélkül semmire sem megyünk, ha mérni akarunk.

. A World fájl könnyen editálható

■ Hátránya: a fájloknak együtt kell mozognia

Dimenziók a térinformatikában

■ Van szoftver, ami mind a három megoldást kezeli, van, ami csak egyfélét

Dimenziók a térinformatikában

■ A képek rendkívül sok információt hordoznak, ezért alkalmazásuk megkerülhetetlen

A GRAFIKUS ELEMEK DIMENZIÓJA

■ pl.: egy épület állagát sokkal jobban leírja 3-4 fotó, mint egy 3-4 oldalas leírás

■ Pont (OD),

■ A harmadik geometriai dimenzió megjelenítése nem kötelező, sőt nem is általános

■ Vonal (ID),

■ Előnye: látványos tud lenni

■ A hagyományos képeket, képszerűen tárolt dokumentációkat (pl.: beszkennelt ügyiratokat) szerepeltetjük a leíró adatok adatbázisának megfelelő helyén

■ Felület (2D),

■ Hátránya:

■ Ezek bármely képkezelésre alkalmas programmal megtekinthetők (mérésre nem alkalmas)

■ Test (3D)

.

Legtöbbször nem ad plusz információt

■ A dimenzió megadja, hogy az elem egy pontjának helyzeti azonosításához hány további adat kell

.

Nagyobb kihívás a programok és a felhasználók számára is

.

Költségesebb

■ 4D: az időtényező (változásvezetés)

Dimenziók a térinformatikában ■ 2D: csak síkrajz, felülnézetből

Az adatok minősége

■ 2D+1D: síkrajz + szintvonalrajz

■ A valós világ entitásai objektumokként jelennek meg. Az objektumok leírásához különböző minőségű adatokat használunk. - Nem kikerülhető gond.

■ 2,5D: magasság néhol feliratként jelenik meg

■ A rendszer adatainak pontosságát dokumentálni kell

■ 3D szintvonalmodell

■ Különféle minőségű adatokat külön érdemes kezelni

■ 3D felületmodell: TIN (háromszögháló), LAT

■ Van, amikor szándékosan rontunk a pontosságon (generalizálás, egymás mellett haladó vonalas létesítmények)

■ 3D testmodell: építészeti rendszereknél ■ 4D: az időtényező a 3. dimenzió nélkül is kezelhető

Az adatok minősége ■ Az adatminőség összetevői:

Topográfiai térkép ■ A topográfiai térképek ábrázolják a településeket - a közigazgatási jelentőségük és lakosságuk számának megfelelő kategóriánként -,

■ Az adat eredete (ki és hogyan állította elő) ■ az ipari, mezőgazdasági, távközlési és egyéb létesítményeket, ■ Elsődleges vagy származtatott adat ■ a vasutakat, a közúthálózatot, ■ Geometriai pontosság ■ Tartalmi pontosság ■ Logikai konzisztencia (ellentmondás-mentesség) ■ Teljesség ■ Aktualitás

Topográfiai térkép

■ a vízrajz elemeit, ■ a növényzetet és egyes talajtípusokat, ■ a közigazgatási és egyéb határokat, ■ a domborzatot szintvonalakkal és magassági megírásokkal.

Digitális domborzat modell

Ingatlan-nyilvántartás


Tulajdoni lap

Tulajdoni lap I.

■ Számítógépen kezelt tulajdoni lapon tartja nyilván a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket.

■ A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:

■ Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván.

■ a település neve, az ingatlan címe

■ A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el.

■ az ingatlan területe (m z-ben)

■ A tulajdoni lap három részből áll, melyet római számokkal felölünk (I-II-III. rész).


■ helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület)


Tulajdoni lap I.

Tulajdoni lap II.

■ művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (p1.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.)

■ A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint:

■ mező- és erdőgazdasági művelés alatt 6116 földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték)

■ tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye)

■ az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.)

■ állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve

■ telki szolgalmi és földhasználati jog

■ vagyonkezelői jog



■ Lehetséges méretarányok:

■ DIGITÁLIS DOMBORZAT MODELLEK

Tulajdoni lap III.

Tulajdoni lap III.

■ Topográfiai térképek közül a legjobb felbontású az M=1:10 000-es méretarányú (1 cm = 100 m)

■ (DDM-10 ÉS DDM-50)

■ A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait:

■ kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása

■ A Digitális Domborzat Modell Magyarország területére vonatkozóan tartalmazza a felszín tengerszint feletti magasságát egy 50 x 50, illetve 10 x 10 méteres rács pontjaiban. Az adatforrás az 1 : 50 000 méretarányú 1985-91-évi kiadású katonai topográfiai térképek szintvonalas domborzati eredetije.

■ földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga

■ Beszerezhető: FÖMI (www.fomi.hu) ■ Kapható még 1:25 000 (nem teljes sorozat) ■ 1:50 000-es (katonai) ■ 1:100 000-es áttekintő


■ Formátum: CAD programokkal kezelhető


■ Az ingatlan-nyilvántartás tartalma az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. sz. törvény szerint:

Az ingatlan-nyilvántartás részei:

■ "Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító adatait."

■ Okirattár

■ Tulajdoni lap ■ Ingatlan-nyilvántartási térkép

■ földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog ■ vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog ■ elő-, visszavásárlási, vételi jog ■ jelzálogjog, végrehajtási jog

■ bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye ■ elidegenítési és terhelési tilalom ■ ranghely fenntartás ■ ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye ■ tartós környezetkárosodás ■ épület létesítésének vagy lebontásának ténye

■ építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás



Az okirattár

Az ingatlan-nyilvántartási térkép

■ Az okirattár a bejegyzés alapjául szolgáló - az ügyfél vagy képviselője által benyújtott - iratokat, azok hitelesített másolatát, illetve az ügyben keletkezett valamennyi iratot tartalmazza.

■ Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép másolati példánya. Feladata, hogy a nyilvántartással összhangban ábrázolja az ingatlanok földrajzi elhelyezkedését. ■ A térkép belterület esetében 1:1000 vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányban készül. ■ Az ingatlanokkal kapcsolatos térképi változások (pl. megosztás) vezetése az ingatlan-nyilvántartási térképen történik.

Összefüggések .

Összefüggések

A térinformatikai alkotóelemek legfontosabb jellemzői:

■

ár

Élettartam

Hardver

Szoftver

Adat

2-4 év

3-6 év

0-100 év

Ár

1

10

T

Összefüggések . A térinformatikai adatok mennyisége és ára

■ Formai élettartam

■ Formai élettartam: Ha egy ma kapható szoftverrel mentek le adatot, meddig tudom a régi rendszer alatt kezelni (pl: Office XP Office 6.0 alá)

■ DWG (AutoCAD): gyakori váltás, gyenge alap elemkészlet (proxy objektumok), platformok közti átjárás nehézkes

Minőség

Minél pontosabb (részletesebb) adat kell, annál többe kerül

A hardver élettartama

Az adat élettartama

■ Tartalmi és formai élettartamról beszélhetünk

■ Tipikusan a kiegészítő dokumentációnál okoz gondot (pl.: tervet csak 15 év múlva vesznek elő)

100

1 : 10 : 100 szabály


A térinformatikai adatok minősége és ára

■ A speciálisabb, zárt formátumok veszélyesek (dot, xis) ■ Minél egyszerűbb, annál jobb (TXT, HTML)


■ DXF (AutoCAD): Egyszerű, jól dokumentált, de butácska ■ DGN (MicroStation): igen erős, a kezdetektől letisztult, stabil elemkészlet, melyet minden vertikális és horizontális verzió támogat ■ SHP (ArcInfo): Igen jól dokumentált, logikus, nyílt de csak térinformatikai elemzésre használható


.

Amíg a gép fizikailag működik (nem füstöl el)

■ Tartalmi élettartam: az idő múlásával megmaradt-e az adat valóságtartalma, vagy ad-e későbbiekben információt. (Aktuális / elavult)

.

Lecserélésével nem jutunk jelentős (min. 40-50%-os) teljesítményjavuláshoz

■ Állandó(nak tekintett) dolgok (pl.: domborzat)

.

Valódi érv kell (kivéve: reprezentáció)

■ Lassan változó dolgok (követhető a változás, pl.: épületek)

. Lassan változó dolgok: faátmérő, lombkorona magassága (1020 év)

■ Folyamatosan változó dolgok (pillanatfelvétel — „snapshot”, pl.: forgalmi helyzet)

. Gyorsan változó adat: a lombkorona egészségi állapota (hetek alatt is drasztikus változás léphet fel)

■ Egy eszközt (berendezést) addig használunk:

á, •

▪

Átállás: kockázati tényező + kiesés + ráfordítás

Mennyég

Minél több ugvanolvan adat kell, az eavségára csökken

■ Ugyanazon tereptárgyat különböző élettartamú adatokkal jellemzünk. ■ Példa: egy fa . Állandónak tekintett adat: létezik az adott helyen (50-100 év)

(az adatgyűjtés gazdaságosabb lesz)

A szoftver élettartama ■ Egy szoftvert (eljárást) addig használunk:

A szoftver élettartama ■ Átállás más szoftververzióra

. Amíg az adott verzióval el tudom végezni a feladataimat

. kockázati tényező

. Amíg a gyártó létezik

. kiesés (betanulás, „a régi rutin', hibák)

. Amíg a szoftver kis módosításokkal létezik

. ráfordítás

. Amíg a piacon még megvehető olyan verzió, ami az én adataimat konvertálás nélkül kezelni tudja

. sokszor az adatszerkezetet módosítani kell

. Amíg a gyártó váltásra nem kényszerít .

. a kiegészítő alkalmazásokat és felületet újra meg kell csinálni

Az adat élettartama ■ Összefüggés az adat élettartama és költsége között: ■ Gyorsan változó adatot csak költséghatékony, gyors módszerrel érdemes gyűjteni (nincs alternatívája) ■ Állandónak tekintett, vagy lassan változó adatoknál általában van alacsonyabb és magasabb egységárú módszer is (vannak alternatívák) ■ Pl.: terepi felmérés vagy légifotó

. Viszont: ha lépni kell, ne halogassuk

■ Átkényszerítés más szoftververzióra

A szoftver élettartama ■ Átállás más szoftverre

1 : 10 : 100 szabály ■ A szabály megszegésének okai (1): .

Teljes listaár: Upgrade: Szoftver követés:

100 30 15-20

egység egység egység/év

. PI.: AutoCAD ... R12, R13, R14, 2000, 2002, 2004, 2005 . Más az adatformátum az R14-ben és a 2002-ben... -b konvertálni kell .

10 éves adatfeltöltési projekt esetén: 3 verzió (1-4, 5-8, 9-.. év) - Kétszeri adatkonverzió

.

■ Tapasztalati alapon levezetett elméleti képlet, mely szerint a térinformatikai rendszerben a hardverre két nagyságrenddel, a szoftverre pedig egy nagyságrenddel kevesebbet kell költeni, mint az adatokra. ■ Érvényessége: Hibásan tervezett rendszereknél utólag mindiq kiderül, hogy ez a szabály létezik, de nem vették figyelembe. ■ Van 100 forintunk a projektre: HW: 1 Ft, SW: 9 Ft, Adat 90 Ft!

Folyamatos szoftverkövetés: mindig a legfrissebbet használhatom

A szoftver élettartama

1 : 10 : 100 szabály

Nem ismerik a szabályt (tapasztalatlanság)

Szakadás keletkezik, bizonyosan nem egyszerű folyamat

.

Nagy kiesés (betanulás, hibák, kezdő felhasználó)

.

Nagy ráfordítás

.

Az adatszerkezet érvényét veszti

. A célok és lehetőségek alapos, REÁLIS, közgazdasági igényű feltárása (üzleti terv), alternatívák, menekülési útvonalak kidolgozása, a projekt életciklusa: összességében a teljes tervezési fázis elmarad, vagy csak szimbolikus, esetleg mellébeszélő terv készül

.

A kiegészítő alkalmazások és a felületet odavész

. Általánosítás, elvonatkoztatás, problémafeltárás hiánya

.

Nagyon alapos érvekre van szükség

.

.

Átállás alatt nem kerülnek friss adatok a rendszerbe

.

Nagy szervezetnél sokáig eltart az átállás

Konkrét, mérhető célok kitűzése és számonkérése elmarad, határidők, felelősök nincsenek

1 : 10 : 100 szabály ■ A szabály megszegésének okai (2): . Az 1 nem egy, a 10 nem tíz, a 100 nem száz. . [HW] Az 1 nem egy (hanem több): . Ami rendszerünk nagyon nagy lesz, sokat kell gépekre költeni . A feleslegesen nagy hardverektől megszédül[ munkatársak . [SW] A 10 nem tíz (hanem jóval több): . A szoftverforgalmazók lyukat beszélnek az ügyfél hasába . Az egyedi programok túlhangsúlyozása (a programozás viszi a pénzt, ráadásul kiszolgáltatottá tesz) [Adat] A 100 nem száz (csak ami marad): ▪ . Nincsenek tisztában az adat VALÓDI árával . Mire az adatgyűjtéshez érnek, elfogy a pénz

Adatbázis alapú rendszerek


■ Az adatbázis alapú rendszerek evolúciója (1):


■ A hagyományos CAD rendszerekben a leíró adatok csak rajzelemként jelentek meg a rajzállományban (feliratként, tag-ként)

■ A GIS rendszerekben a grafika és a leíró adat külön rendszerekben létezik, és összefügg

■ Egyszerűen kezelhető, de nem elemezhető Leíró ada F Grafika (tárkapck)

■ Egyszerűen (akár külön is) kezelhető, elemzésre van mód, és a szabványos eszközök miatt olcsó

Grafika I:3rdipek)


ODBC

2

Leíró adatok



■ Az adatbázis alapú rendszerek kifejlődésének okai:

■ A hagyományos vektoros adatok aránya egyes nagy rendszereknél olyan alacsony volt, hogy megérte azt is az adatbázisban tárolni (a geometria nem volt túl komplex)

■ Az adatbázis-szerkezet közel áll más információs rendszerekhez (pénzügyi, vállalat-irányítási)

Grafíka (térképek

■ Rengeteg leíró adat, viszonylag kevés grafikával (az is főleg vektoros) ■ Az adatbázis kezelés divat (valamint jó üzlet)

Leíró adatok

Adatbázis alapú rendszerek ■ Előnyök: ▪

Adatelemzés, tárolás nagyon gyors

■ Hátrányok: ▪

Nagyon sokba kerül a vásárlás és az üzemeltetés is (csak akkor érdemes választani, ha a régi rendszert kinőttük)

▪

Grafikájuk (túl) egyszerű, zárt rendszer (más forrásból nehéz adatot beilleszteni)

▪

A raszteres adatok kezelése külön van, és nem gyorsabb

▪

Nagy kapacitású hálózatot igényel, túl nagy adatforgalmat generál

Adatbázis alapú rendszerek VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE: 4.

Lekérjük az adatokat

s.

Módosítjuk az adatok egy részét (az adatbázis-szerveren még marad az eredeti adat)

6. Postázzuk a változásokat a szerver felé (Post, Commit) 7. A szerver dönt, hogy átvezeti-e a változást (lehet hogy más is kikérte, vagy ütközés van)

s. A szerver visszaigazolja az elkönyvelt változtatásokat

Adatbázis alapú rendszerek HASZNÁLATA: 1. CAD/GIS program indítása 2. Belépés az adatbázisba (azonosítás) 3. Belépési térkép generálása 4. Térinformatikai műveletek: elemzés, lekérdezés, tematikus térkép generálása, eredmények exportálása, adat módosítás s. Kijelentkezés, program bezárása

Térinformatika. A térinformatika fogalma. Kartográfia. Földmérés. A térinformatikától az adatig. Az információs rendszerek

Recommend Documents