Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója és Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egyik kulcsfigurája között létrejött találkozókkal összefüggő nemzetbiztonsági kérdések, kockázatok és jogsértő cselekmények vizsgálatára létrehozott ténymegállapító albizottság Ténymegállapító vizsgálati jelentése
I . Ténymegállapító vizsgálat elrendelése
2o12 őszén a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával . A megjelent információk tisztázása érdekében az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, kormánypárti képviselők kezdeményezésére, többször kért információt az illetékes szervektől a szervezett bűnözés és a nemzetbiztonsági szolgálatok esetleges kapcsolatáról, valamint több meghallgatást is tartott a felvetődött kérdések tisztázására . Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy sem a korábbi szolgálati vezetők, sem a találkozón résztvevő személyek nem adtak teljes körű és valós tájékoztatást . A Nemzetbiztonsági bizottság 2013 . április 30 - án egyhangúlag elfogadott határozatában a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995 . évi CXXV. törvény 14. § (4) bekezdésének e) pontja alapján ténymegállapító vizsgálat lefolytatásáról döntött . A ténymegállapító vizsgálat folyamán az alábbi kérdések tisztázását tűzte ki célul : •
Laborc Sándor korábbi NBH főigazgató és Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egyik kulcsfigurája közötti találkozók előzményei, • milyen volt a szervezett bűnözés felderítését elősegítő nemzetbiztonsági munka hatékonysága az olajügyek idején, majd azt követően, különös tekintettel Portik Tamásra és az Energol Rt. tevékenységére, • a tőle elvárható szakmai gondossággal járt-e el a Nemzetbiztonsági Hivatal az elmúlt éveltben a hazai szervezett bűnözést felderítő munka, illetve az erre irányuló nyomozó hatósági munkát segítő tevékenysége során, • az Energol ügy kirobbanását követően szökésben lévő Portik Tamás felltutatását, mozgásának felderítését a hazai és a külföldi bűnüldöző szerveltltel együttműltödésben mennyire segítette elő az NBH, • volt-e bármilyen munkakapcsolat Portik Tamás és bármely nemzetbiztonsági szolgálat vagy annak munkatársa között az 199o-es évek eleje óta, különös tekintettel az olajügyek időszabára, majd Portik azt követő bujkálási időszakára, • milyen céllal és mennyire körültekintő módon realizálták a korábbi főigazgató és munkatársa, valamint a Portik Tamás közötti találkozókat, • milyen információk álltak a főigazgató rendelkezésére a találkozó előtt Portik Tamásról, • mi volt a találkozók utóélete, • vizsgálták-e a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, majd később az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a Portik Tamás által a nemzetbiztonsági szolgálatok
2
• • • • •
főigazgatója és munkatársa részére átadott információk valóságtartalmát, ellenőrizték-e az egyes állítások, illetve vállalások teljesülését, történtek-e feladatszabások, intézkedések a találkozókat követően, milyen információk keletkeztek 2008 júniusa óta Portik Tamás, Laborc Sándor és munkatársa közötti kapcsolatról, a kapcsolattartás formájáról, fellelhetők-e információk a „felek közötti" szóbeli megállapodásban foglaltak megvalósításáról, mit tett és tesz az Alkotmányvédelmi Hivatal a találkozón elhangzottak figyelembevételével meglévő, illetve feltételezhető nemzetbiztonsági kockázatok feltárása és minimalizálása érdekében, a rendelkezésre álló információk alapján a tőle elvárható hatékonysággal segítettee a Laborc Sándor vezette NBH a szervezett bűnözés felderítésére irányuló nyomozóhatósági munkát .
A ténymegállapító vizsgálat lefolytatására a Nemzetbiztonsági bizottság az eljárást kezdeményező Mile Lajos képviselő elnökletével albizottságot állított fel „a Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója és Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egyik kulcsfigurája között létrejött találkozókkal összefüggő nemzetbiztonsági kérdések, kockázatok és jogsértő cselekmények vizsgálatára létrehozott ténymegállapító albizottság" (továbbiakban : Ténymegállapító
albizottság) néven . A Nemzetbiztonsági bizottság határozata szerint a Ténymegállapító albizottságnak az alakuló ülését követő 12o napon belül kell elkészítenie jelentését . Ezt a határidőt a Nemzetbiztonsági bizottság két alkalommal is meghosszabbította . Legutóbbi döntésével a jelentés elkészítésének határidejét 2014 . február 28-ában határozta meg . A Ténymegállapító albizottság 2013 . május 14-i ülésén fogadta el munkatervét. Eszerint a releváns dokumentumok vizsgálatát követően a meghallgatásokra „alulról felfelé építkező rendszerben" (vagyis az alacsonyabb beosztású munkatársakkal kezdődően és a felelős kormánytagokkal bezáróan) került sor . II . Albizottság tevékenysége A 2013 májusától júliusig terjedő időszakban a Ténymegállapító albizottság tagjai és szakértői az Alkotmányvédelmi Hivatal kijelölt helyiségében áttanulmányozták a rendelkezésre bocsátott iratokat . A megismert információk alapján a ténymegállapító vizsgálatba bevont iratok köre többször bővült . A Ténymegállapító albizottság a rendelkezésre bocsátott iratok megismerését követően, 2013 . július 15-i ülésén döntött az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenleg szolgálati jogviszonyban álló, illetve jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt munkatársai közül meghallgatandó személyekről . A meghallgatások ezen első körére 2013 . szeptember-október hónapban az Alkotmányvédelmi Hivatalban került sor . 2013 novemberében kezdődött meg a meghallgatások második köre, amelynek keretében a Ténymegállapító albizottság a korábbi főigazgatók, kormányzati tisztségviselők és Portik Tamás meghallgatását tervezte . Ennek megfelelően a második körös meghallgatások során megjelent és nyilatkozott Balajti László korábbi főigazgató és Szilvásy György volt tárca nélküli miniszter . Laborc Sándor többszörös
3 meghívás ellenére sem jelent meg a Ténymegállapító albizottság előtt . Miután az Nbtv-t együttműködési kötelezettséget előíró rendelkezése hatályba lépett, Laborc Sándor idézésre megjelent a Ténymegállapító albizottság előtt . Portik Tamás meghallgatására szintén sor került a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben . A vizsgálatot, az üggyel kapcsolatos körülmények tisztázását jelentősen nehezítette, hogy a találkozókon résztvevő meghallgatottak többször egymással is ellentmondásba keveredtek, valamint az azt követően megtett intézkedéseikről sem tudtak számot adni.
III . Ténymegállapító vizsgálat megállapításai A teljes körű adatok hiányában a ténymegállapító vizsgálat folyamán megfogalmazódó kérdésekről nem lehet kimerítő megállapításokat tenni . A Ténymegállapító albizottság azzal a fenntartással rögzíti megállapításait, hogy azok a rendelkezésre bocsátott információkon alapulnak . júniusában az Nbtv . 5. §-a az alábbiak szerint határozta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal feladat- és hatáskörét : a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet ; 2008
b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket ; c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit ;
személyek
d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet ; e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét ; f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait ; g) végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat ; h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk . X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk . XI . fejezet), illetve működési területén
4 a külföldre szökés (Btk . 343 §)' a zendülés (Btk . 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk . 363. §) bűncselekményének felderítését ; i) felderíti a terrorcselekményt (Btk . 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást) ; j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk . 174/B . §), az államtitoksértés (Btk. 221 . §), a közveszélyokozás (Btk . 259 . §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk . 261/A . §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262 . §), a közösség elleni izgatás (Btk . 269 . §) és a rémhírterjesztés (Btk . 270. §) bűncselekményekre vonatkozóan ; k) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legálisforgalmának ellenőrzésében ; 1) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében ; m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket . A feladat- és hatásköréből adódóan (különösen a d) és az e) pont alapján) a szervezett bűnözéssel összefüggésben a Nemzetbiztonsági Hivatalnak többek között az volt a feladata, hogy felderítse és megakadályozza a rendészeti szervekbe, igazságszolgáltatásba, illetve politikába való beépülését, a szervezett bűnözői körök e területeken történő befolyásgyakorlását . A szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak . Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított . Nevét már akkoriban több leszámolásos bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozták, de meggyanúsítására egyetlen esetben sem került sor. Büntetőeljárás az Energol Rt . tevékenységével összefüggésben indult vele és a cég többi vezetőjével szemben . Azonban Portik elvkor eltűnt a hatóságok szeme elől, és éveken keresztül, a gyanúsításban megjelölt bűncselekmények elévüléséig bujkált . 2oo8-ra már minden bűncselekmény elévült, és az Energol-ügyben indított büntetőeljárás is befejeződött . Portik Tamás tehát 20o8-ban már egy büntetőeljárás hatálya alatt nem álló, azonban a szervezett alvilágról kiváló ismertekkel rendelkező személy volt, akitől együttműködése esetén értékes információk nyerhetők . Az NBH a találkozókat előkészítette . A találkozókon elhangzottakat rögzítették, dokumentálták . Glemba Zoltán alezredes főosztályvezető 2008. július 4-én írásbeli javaslatot terjesztett elő „a T. P.-vel konspirált speciális érdekviszonyon alapuló kapcsolat létesítéséről". A javaslatot iktatták és az informatikai rendszerben rögzítették. A javaslatot Laborc Sándor dandártábornok, főigazgató engedélyezte . "A Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe, valamint illetékességébe tartozó védett objektumok - BRFK, ORFK - nemzetbiztonsági védelme kapcsán kettő darab objektumdosszié keretében folyó felderítő-kutató munka, valamint a hazai és a hazánk területén működő szervezett bűnözőkkel szemben vezetett vonaldossziéban
5 r
végzett felderítő munka hatékonyságának javítása, az informáltsági szintünk további emelése érdekében kutató-felderítő munka keretében, műveleti feldolgozásban titkos információgyűjtés, a fontos objektumok és az államtitok preventív védelme ellátása végrehajtása céljából javaslom konspirált kapcsolat kialakítását T. P.-vel. T. P. a Nemzetbiztonsági Hivatal rendvédelmi szervekhez kapcsolódó védelmi feladatai ellátását, valamint a szervezett bűnözés tevékenységének, beépülési törekvésének felderítésére irányuló műveleti tevékenységét jelen információink szerint számtalan értékes háttér- és töredékinformációval segítheti, támogathatja . Az általa szolgáltatott mélységi, másoktól meg nem ismerhető információkat minden esetben más forrás útján ellenőriznünk kell, majd a későbbiek során, mivel előadásában tetten érhető, hogy saját aspektusának megfelelően szolgáltatja azokat, amennyiben azonban helytállónak bizonyulnak, akkor nagyban elősegíthetik a tercszerű, célirányos és folyamatos információgyűjtő tevékenységünk irányainak meghatározását, a műveleti területeink aktuális állapotának megismerését, az új folyamatok, tendenciák előrejelzését . E kivételesnek és speciálisnak mondható sajátos érdekviszony alapján kialakítandó együttműködés előkészítése során nem merült fel arra vonatkozó információ, amely alapján a műveleti munkánkat támogató szándékát vissza kellene utasítanunk . Az együttműködés határozatlan ideje alatt azonban folyamatosan gondoskodnunk kell az általa szolgáltatott információk ellenőrzéséről. A kapcsolattartás során a Nemzetbiztonsági Hivatal konkrét műveleti tevékenységével kapcsolatban nem kap felvilágosítást, így műveleti érdeksérelem kiváltására alkalmas szituáció a foglalkoztatása során nem alakulhat ki. T. P. foglalkoztatási területe sajátosságainak figyelembevétele, illetve az általa szolgáltatott adatok esetenként érzékeny tartalma indokolttá és egyben szükségessé teszi a konspirációs szabályok fokozott érvényesítését . Ennek megfelelően a vele való kapcsolattartás során felmerülő feladatokat kizárólag Glemba Zoltán alezredes látja el, T. P. Nemzetbiztonsági Hivatallal való együttműködésének tényéről rajta kívül csak Labort Sándor dandártábornok bír tudomással . A T. P.-vel való kapcsolattartás nyilvános helyen, személyes találkozók útján bonyolódik, az ezt megelőző egyeztetés, illetne az előre nem tervezett rendkívüli találkozók kezdeményezése, a kapcsolat nyilvános telefonkészülékről kezdeményezett műveleti mobiltelefon-készülékre történő ráhívással realizálódik . A konspirációs szabályok fokozott érvényesítése miatt javaslom a kapcsolattartás támogatására külön e célra beszerzett, sem a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, sem az együttműködésben részt vevő felekhez nem köthető telefonkészülék, illetve SIMkártya beszerzését és alkalmazását . A kapcsolattartásra használt telefonkészülék egyedi azonosítója, így a benne lévő SIM-kártya hívószáma a mellékelt zárt borítékban került elhelyezésre . A kapcsolattartásra használt telefonkészülékről más személy nem hívható, a benne lévő SIM-kártya hívószámát T . P.-n kívül más nem ismeri. A fentiek alapján kérem a javaslatban foglaltak engedélyezését . "
A 2oo8-ban hatályos belső szabályzat előírta, hogy kötelező a társadalmi, bizalmi, valamint az önkéntes kapcsolatok központi nyilvántartásba-vétele . Ennek ellenére a Portikkal kialakított „konspirált speciális érdekviszony" sem titkos, sem bizalmi, sem önkéntes kapcsolatként nem került nyilvántartásba vételre . Az engedélyezett javaslat megvalósulásáról a Ténymegállapító Albizottság dokumentumot nem talált . Megállapításra került, hogy a második Laborc-Portik találkozón átadtak egy telefonszámot, amelyet csak Portik Tamás ismerhetett és a fent említett javaslat
6 mellékleteként egy külön borítékban megtalálható volt a kapcsolattartásra szolgáló telefonkészülék hívószáma is . Ezen a hívószámon folytatott hívásforgalomról a Ténymegállapító Albizottságnak nem áll rendelkezésre adat . A találkozókkal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azokat Laborc Sándor Szilvásy György tudtával és kérésére hajtotta végre . Miután a hangfelvételek és az azokról készült jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát több képviselő is szorgalmazta, ezért a jelenlegi kormány belügyi vezetése, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője, felülvizsgálati eljárást követően, megismerhetővé tette azokat a nyilvánosság számára, valamint a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a korábbi zárt bizottsági ülések jegyzőkönyveinek titokgazdaként nyilvánosságra hozataláról döntött . Ennek során feloldásra került azon jegyzőkönyvek minősítése is, amelyek Laborc Sándor, Glemba Zoltán korábbi NBH-s főtiszt és Vajtó Lajos zárt nemzetbiztonsági bizottsági ülésen történő meghallgatását tartalmazzák . Bebizonyosodott, hogy azok az állítások hamisak voltak, amelyek szerint a hangfelvételek, valamint azok leiratai manipuláltak lennének . A ténymegállapító vizsgálat azonban több hibát, mulasztást tárt fel : • •
• • • • • • •
Hibának tekinthető, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és alvilági múltja miatt hirhedt Portik Tamással . A kapcsolatfelvétel dokumentálásának módja vitatott, szakszerűségének megítélése a meghallgatott szakembereket is megosztotta . A kapcsolatfelvételt nem a bevett módon dokumentálták . Ugyanalylyor szakmailag indokolható, hogy Portik Tamás esetében nagyfokú belső konspirációra törekedtek az NBH érintett vezetői . Laborc Sándor nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett a Nemzetbiztonsági bizottság 2012 . november 27-i ülésén . A vonatkozó jogszabályoly jellege és hiányosságai miatt a Ténymegállapító albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna . A vizsgálat tapasztalataiból megállapítható, hogy a vizsgált időszaluban a rendvédelmi szervek és az NBH közötti együttműködés nagyon sok problémával küszködött (p1 . információáramlás) . Az NBH rendvédelmi szervek fölött gyakorolt ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgálódás folyamán egyértelművé vált : a két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kierjedtebb kutatást igényel . Hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza . Vajtó Lajos többszöri idézésre sem jelent meg a Ténymegállapító Albizottság ülésén, így az Albizottság nem kapott arra választ, hogy pontosan milyen indíttatással kereste meg őt Portik Tamás .
A találkozókról felvett hanganyag, annak egyenetlen minőségű leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében - bizonyos mértékig -
7 politikai motivációk is megjelenhettek. A leirat szerint a találkozó során Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta . Vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott . A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ a vizsgálóbizottság tudomására nem jutott arra vonatkozóan, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel . IV. Következtetések A Ténymegállapító albizottság a vizsgálat tapasztalatai alapján a nemzetbiztonsági szakmai munka fejlesztése és a társszervek együttműködésének, a politikai ellenőrzés javítása érdekében az alábbi javaslatokat teszi : • •
A Nemzetbiztonsági bizottságnak és a bizottság Ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell . Ehhez további jogszabály módosításokra is szükség van. Az ellenőrzés hatékonyságának növelése megköveteli a jogszabályok (Be., Btk., Nbtv.) vonatkozó részeinek összehangolását .
A Ténymegállapító Albizottság az eddig ismertté vált találkozók szakmai indokoltságával kapcsolatban is ellentmondásos válaszokat kapott a meghallgatott személyektől . Nyilatkozatukból megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra . Budapest,
2014 .
február 28 .
Mile Lajos elnök
