TEMATIKA Pedagógusok felkészítése a gyakorló tanításra

TÁMOP-3.3.3-08/1-20090019„Segítünk, hogy magad tudd csinálni.”Együtt a hátrányos helyzetű gyermekekért című projekt

TEMATIKA Pedagógusok felkészítése a gyakorló tanításra

Meggyesné Hosszu Tímea Kaposvári Egyetem Gyógypedagógia Tanszék egyetemi tanársegéd, szakvizsgázott, okleveles gyógypedagógus (szakértői, vezetőtanári, gyakorlatvezetői specializációval)

„Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá, amit készen kap anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése, a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér azzal, amit a leveleire öntenek, az lepereg róla, csak azt képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül szív fel.” Rényi Aurél

Bevezetés Ebből az idézetből kiolvashatjuk a pedagógusok /gyógypedagógusok gyakorlati képzésének lényegét. A tanárrá válás folyamatának fontos állomásai a tanítási gyakorlatok. A tanítási gyakorlat rengeteg lehetőséget ad hallgatónak és vezetőtanárnak egyaránt a kísérletezésre, új ötletek, módszerek kigondolására vagy kipróbálására. Ahogy az idézet mondja, szükség van a mintára, de az csak akkor válik hasznosíthatóvá, ha a hallgató szívvel-lélekkel megdolgozik érte, értő módon próbálja befogadni, a magáévá tenni a látottakat. A gyakorlatot vezető tanár tevékenysége tehát felelősségteljes, elmélyült felkészülést igényel. Ahogy a tanárok képzéséhez sem elég a szaktárgyi tudás, éppúgy a mentorok esetében az, hogy valaki jó tanár, nem egyenlő azzal, hogy egyben jó mentor is. A „mentorság” további tudás és készségek elsajátítását jelenti. „A mentorok képzésének két legfontosabb része a tudás bővítése (a tanításról, a diákokról, a személyiségfejlődésről stb.) és a reflektív folyamatok újraértelmezése és alkalmazása az új szerepre, amely eltér a megszokott tanári szereptől” (Malderez és Bodóczky, 1999, 18. o.).

A pedagógusok gyakorló tanításra való felkészítésének célja Az integrációs gyakorlatot folytató dégi intézményben a pedagógusok felkészítése a hallgatók fogadására vezetőtanári, szakvezető-mentor tanári kompetenciák kialakításával. Olyan ismeretanyag, képesség- és készségrendszer elsajátítása a fő cél, amely a közoktatási funkció magasabb szintű ellátását is segíti, de elsősorban a vezetőtanári, mentori tevékenység specifikumait tartalmazza. A felkészítés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik alkalmasak a leendő pedagógusokat felkészíteni elméleti ismereteik átgondolt alkalmazására. A gyakorlatvezető egész magatartása és munkássága mintát kell, hogy jelentsen a pedagógusjelöltek számára.

2

A felkészítés tanulmányi területei 1. A mentor szerepe, tevékenysége ( 2x4 óra) 2. A mentorálás elmélete és módszerei (2x4 óra) 3. Az inkluzív nevelés (2x4 óra) 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek a közoktatásban (2x4 óra) 5. A hallgatói korosztály oktatási-nevelési kérdései (2x4 óra)

TEMATIKA

Időpont

Oktatás helyszíne

Elméleti oktatás 1. A

mentor

szerepe,

tevékenysége

2010.06.03.

A gyakorlat helye és szerepe a bologna képzés rendszerében A

gyakorlat

Előadó

helye

Dr. Kovács Pál Általános Iskola

Meggyesné Hosszu Tímea



a

tanárképzésben A mentorálás törvényi háttere. Ki lehet mentor?

2010.06.17.

A

mentorok

szakmai

felkészültségének

jellemzői,

attitűdjei A mentorszerep A főiskolai hallgató szerep A

mentori

területei:

munka

tágabb

szaktanácsadás,

szakértői szerep

3

2. A mentorálás elmélete és módszerei. Pedagógiai problémák mentortanári keresése.

2010.07.01.


Rövid és hosszú távú tervezés Óratervezés Tanmenetek tervezése A bemutatás (bemutató tanítás) módszerei


A megfigyelés (hospitálás) irányításának, a megfigyelés során szerzett információk hasznosításának módszerei, technikái. Megfigyelési szempontok

2010.07.15.

összeállítása A hallgatók jelenléte hallgató


társuk tanításán Az elemző óra irányításának elvi-elméleti kérdései és módszerei A zárótanítás előkészítése


A védés módszertani és technikai kérdései 3. Az inkluzív nevelés

2010.08.05.

Az integrációhoz vezető út lépései Típusai, szintjei



Nemzetközi és hazai SNIfogalom (törvényi változások) Együttműködő szervezetek Az együttnevelés helyzete az európai országokban Az integráció és az inklúzió összehasonlítása EADSNE munkája

4

Érvek az integráció ellen és mellette

2010.08.19.

Az integrált oktatás-nevelés feltételei Magyarországon





Az EGYMI létrejötte, feladatai, szolgáltatásai Integrációs modellek A különféle szakemberek együttműködése az integráció során Egy magyarországi vizsgálat az integráció hatékonyságáról (Balázs-Perlusz) 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek a közoktatásban

2010.09.02.

Az SNI törvényi szabályozása, változásai SNI fogalma A sajátos nevelési igényű gyermek (népességcsoportok, gyermeki, szülői jogok) Integrált, szegregált oktatási formák Hatékony tanuló megismerési

2010.09.16.

technikák A hatékony tanulásszervezési módok



A differenciálás mint az integráció elengedhetetlen feltétele- a differenciálás módjai, szintjei Ajánlások a különböző SNI-ű gyermekek integrált oktatásához

5

5. A hallgatói korosztály oktatási-nevelésilélektani kérdései

2010.10.07.

Az alkotó kreativitás mozgósítása az önismeret



szolgálatában Az alkotó kreativitás motiválása a gyakorlatban Az önismeret fejlesztésének

2010.10.21.

lehetőségei Önismereti tréning


Dr. József István

6

TEMATIKA Pedagógusok felkészítése a gyakorló tanításra

Recommend Documents