Kutatási Jelentés
Téma azonosítója: JKL-P8-T1 Téma címe: Nagyvárosok áruellátását támogató city logisztikai szolgáltatások kialakításának magyarországi lehetıségei 1. munkaszakasz (lezárva: 2010.12.25.): Alkalmazott technológiai, illetve szervezési megoldások feltérképezése, rendszerezése és összehasonlítása 1.1.
City-logisztikai koncepciók, elméletek és a városi áruszállítás viselkedésére felállított modellek tanulmányozása tudományos értekezésekben, folyóiratokban, illetve elıadásokban.
1.2.
Megvalósult city-logisztikai projektek vizsgálata: külföldi (fıleg Nyugat-európai, amerikai és ázsiai) városok sikeres és sikertelen megoldásai a városközpontok gazdaságos és fenntartható áruellátására, tekintettel a kereskedelmi és lakossági igényekre.
1.3.
Innovatív megoldások tudományos vizsgálata, összehasonlítása.
Az összefoglalót készítette: Bakos András, PhD hallgató BME Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésüzemi Tanszék Témavezetı:
Dr. Bóna Krisztián PhD, adjunktus BME Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésüzemi Tanszék
Bevezetés A tágabb értelemben vett városi áruszállítás minden olyan tevékenységet magába foglal, ami egy városnak a személy-, áruszállításával és hulladékkezelésével, illetve ezeknek nem csak szállítási, hanem a raktározási és rakodási/anyagmozgatási igényeivel összefügg. Szőkebb értelemben az elıbbi definícióból sok dolgot eltüntet a szakirodalom. A szőken vett városi áruellátás kizárólag az áruszállítási, azaz teherforgalmi igényekkel foglalkozik, és a nagyvárosok központját, történelmi városmagját, illetve belvárosát kiszolgáló folyamatokra koncentrál. További lehatárolási lehetıség a kiskereskedelem kizárólagos figyelembe vétele, mivel nagyrészt az ilyen egységek generálják az elıbb említett terület keresletét – így elhanyagoltuk a levélpostai és csomagküldı szolgáltatásokat, amik részben elkülönült hálózaton szállítanak speciális termékeket. A városmagok ellátásának részhalmazát képezik a city logisztikai megoldások, amelyekrıl késıbb bıvebben említést tesz a jelentés. A munkaszakasz célja egy Budapestre adaptálható városellátási logisztikai (pilot) rendszer elıkészítı munkájának a megalapozása a magyarországi lehetıségek, s a külföldön már mőködı, vagy megvalósítás alatt álló mintarendszerek feltérképezésével, továbbá a lehetséges rendszeralternatívák és szolgáltatás-rendszer vázolásával.
1.1. City-logisztikai koncepciók, elméletek és a városi áruszállítás viselkedésére felállított modellek tanulmányozása A projektek mellett figyelemmel kísértük (és kísérjük) a témával kapcsolatos szakirodalmat is. Nemzetközi és hazai konferenciákon (pl. 3., 4., 5. International Conference on City Logistics, Mobilitas 2010, European Transport Conference 2009, 18. MLBKT Kongresszus) elhangzott elıadások, Európai Unió által készített pályázatok (pl. START, ELCIDIS) és azok eredményei, tudományos értekezések és folyóiratok alkotják az adatbázisunkat, amelynek már száznál is több eleme van. Ezek rendszerezésével egy integrált tudásbázis kialakítása van folyamatban, amelynek segítségével a city logisztikán belüli részegységekkel kapcsolatos eredmények, következtetések, vélemények, hírek szerepelnek.
•
SOFTICE - Survey on Freight Transport Costs in Central Europe, Kérdıív a teherszállítás költségeirıl Közép-Európában.
•
FV-2000 - Quality Of Freight Villages Structure And Operations, Teherfaluk szerkezetének és mőködési folyamatainak a minısége.
•
INFREDAT - Intermodal Freight Transport Data, Intermodális teherszállítás adatai.
•
CITY FREIGHT – Európai kutatási projekt városon belüli és kívüli áruszállítási és disztribúciós hálózatokról (http://www.cityfreight.eu).
•
RECORDIT - Real Cost Reduction of Door-to-Door Intermodal Transport, tényleges költségcsökkentés „ajtótól ajtóig” terjedı intermodális szállításnál (www.recordit.org).
•
CORDIS: COST 321 – Community Research and Development Information Service, Cooperation in Science and Technology, Közösségi kutatási és fejlesztési információs szolgálat, együttmőködés a tudományban és technológiában; városi áruszállítás (http://www.cordis.lu/cost-transport).
•
CORDIS: COST 339 - Community Research and Development Information Service, Cooperation in Science and Technology, Közösségi kutatási és fejlesztési információs szolgálat, együttmőködés a tudományban és technológiában; segítség kormányoknak, szabványosítással
foglalkozó
szervezeteknek,
közlekedési
társaságoknak
és
konténergyártóknak kiskonténerek használatát illetıen. •
BESTUFS - Best Urban Freight Solutions, legjobb városi áruszállítási megoldások (http://www.bestufs.net).
•
LUTR – Land Use and Transportation Research, Földhasználat és közlekedés kutatása (http://www.lutr.net)
•
CATRIV - Conceptual Analysis for Transportation on Rivers, folyami áruszállítás koncepcionális elemzése (http://www.ulg.ac.be).
•
ELCIDIS - Electric vehicle City Goods Distribution System, Elektromos jármőves városi elosztási rendszer (http://www.elcidis.org/).
•
IDIOMA - Innovative Distribution with Intermodal Freight Operation in Metropolitan Areas, innovatív disztribúció intermodális teherszállítással városi övezetekben (http://www.cordis.lu/transport).
•
LEAN – Lean logisztikai, városi multimodális szállításszervezési megoldások integrálása a területfelhasználás csökkentése és a közlekedési módok optimalizálása érdekében (http://www.transport-research.info/web/projects).
•
EU-PORTAL – Városi áruszállítás és city logisztika tananyagok (http://www.euportal.net).
1.2. Megvalósult city-logisztikai projektek vizsgálata A vizsgálatot jellemzıen külföldi, fıleg Nyugat-európai, amerikai és ázsiai városok sikeres és sikertelen megoldásai tekintetében végeztük el. A vizsgálatok során a városközpontok gazdaságos és fenntartható áruellátására vonatkozó, a kereskedelmi és lakossági igényeket integráltan kezelı rendszermegoldásokat elemeztük. Nyugat-Európában több city logisztikai rendszerkoncepciót fejlesztettek ki, illetve az ezek életképességét bizonyító pilot projektet valósítottak meg. Több városban a pilot rendszert már kiterjesztették és manapság is mőködı rendszert alkot. Legtöbbjük esetében a siker hátterében összetett, többlépcsıs kutatási projektsorozatok vannak. A projektek saját erıre és túlnyomó részt állami és uniós pályázati forrásra alapoznak. A kutatásokat és a késıbbi megvalósítást jól szervezett konzorciumok irányítják, és kulcsszerep hárul a késıbbi rendszerüzemeltetıkre és/vagy városüzemeltetıkre (néhány esetben a felhasználókra is). Olyan innovatív témákat integrálnak magukba, mint a környezetvédelem, az intermodalitás, az e-kereskedelem, a korszerő értékesítési formák és az integrált információs hálózatok kérdésköre. A felkutatott projekteket öt kategóriába soroltuk a technológiai megvalósítás nehézségi foka szerint: 1. Egyszerőbb, jellemzıen UCC-s technológiai megoldások 2. Meglévı közlekedési infrastruktúra integrálásával mőködő megoldások 3. Vízhálózatot kiaknázó megoldások 4. Földalatti alagút rendszereket használó „hagyományos” megoldások 5. Automatizált áruszállítási rendszerek A technológiai nehézségek növekedésével együtt csökken a megvalósult vagy megvalósítás alatt álló projektek száma: míg az 1. kategóriára számos példa adódik Európa több városában is (eddig 40 nagyobb projektet sikerült beazonosítani, amik között találhatók kudarcba fulladtak is), a többi típusra alig találunk példát (összesen 10-et). Az is igaz, hogy már az 1. kategória is költségigényes, és a technológiai megoldásokkal is akadhatnak problémák már ennél a kategóriánál is. Az 1. kategória általában egy, vagy többszintő UCC hálózathoz (Urban Consolidation Centre, városi konszolidációs központ) kötıdik. A városba érkezı árut idáig vasúton vagy nagy kapacitású közúti jármővön szállítják, az UCC-ben ideiglenesen tárolják, illetve
komissiózzák; a városon belülre már környezetbarát jármővön (pl. elektromos autón) egy, vagy többlépcsıs szállítási rendszer segítségével szállítják. A 2. kategóriában sorolt megoldások a már meglévı közforgalmú infrastruktúrát használják, pl. a villamos- és elıvárosi vasúthálózatot. Ehhez teher villamosokra van szükség, amelyek speciálisan kialakított áruszállító jármővek. Mivel a hálózat penetrációja kisebb, mint a közút esetében, meg kell oldani a teher villamosok és az üzletek közötti áruszállítást is Erre kisebb, környezetbarát meghajtású elektromos jármőveket alkalmaznak. Ezt a megoldást lehet kombinálni az UCC-k igénybevételével és hálózatos rendszerkialakításával. A 3. kategória csak hajózható vízfelülettel rendelkezı városok számára járható út, ám ilyenbıl több is létezik. Belvárost behálózó csatornarendszerre már kevesebb példa akad (pl. Velence, Amszterdam, Utrecht) – de ezek a városok jellemzıen ki is használják azt, folyami terítı járatokkal látnak el számos belvárosi igénypontot. Több olyan európai város létezik – köztük Budapest – amely profitálhat a városi vízi áruszállítás lehetıségébıl, a városközpontot forgalmi akadályoktól mentesen, hajóval elérve, és (megfelelı átrakó helyek segítségével) az árukat onnan a leadási helyekre továbbítva. Így kisebb anyagmozgatási teljesítmények, költségek és elérési idık adódhatnak, fokozva ezzel a rendszer hatékonyságát. A 4. kategóriára (földalatti áruellátó (rakodó)alagutakat használó megoldások) szinte világszerte egyedülállóan a helsinki KEHU szolgáltat példát. Egy sétálóutca, vagy kisebb városrész kiszolgálását oldhatja meg egy ehhez hasonló rendszer. Régebben (jellemzıen a tengerentúlon) több megoldás is mőködött, de ezek „igazi indokok” nélkül sorra megszőntek. Alkalmazásukhoz sok reményt nem főznek a kutatók. Az 5. kategóriába sorolt megoldások (automatizált áruszállítási rendszerek) jelenleg csak kísérleti stádiumban vannak, kevés valós példával. Nyugat-Európában, Ázsiában és ÉszakAmerikában több földfelszín feletti (magasvasúti), illetve földalatti városi áruszállítási rendszert fejlesztettek ki. Ezek a projektek jellemzıen nem korlátozódnak csupán egy város kiszolgálására, hanem nagytávolságú hálózatokat is alkothatnak a jövıben, azonban az elızetes víziók alapján elınyüket elsısorban a városellátás adhatja. Mind az öt kategóriába esı city logisztikai fejlesztések esetében meghatározható négy résztvevı csoport. Az ilyen projektben szereplık a következı négy kategóriába sorolhatóak: •
Városüzemeltetés: az innen induló változások olyan intézkedések eredményei, melyek a vállalatokat kényszerítik vagy ösztönzik, hogy változtassanak szállítási szokásaikon.
Az ide tartozó stratégiai intézkedések között említhetjük a jelzések és információs eszközök javítását, a jármővek hozzáférésére, valamint a ki- és berakodási elıírásokra vonatkozó
változásokat,
a
forgalomkezelı
rendszereket,
az
infrastrukturális
fejlesztéseket és az útdíj-fizetést. •
Tervezı, kivitelezı cégek: a city logisztikai projektek tervezése komoly munkát igényel, hiszen az itt felsorolt szereplıkre, illetve egyéb érintettekre (pl. lakosság) erıteljes hatással van egy nagyszabású projekt. A kivitelezés hasonló körültekintést igényel. Ráadásul a több millió eurós beruházással járó projektek magas kockázatot hordoznak magukban a megtérülés idejét (és egyáltalán meglétét) illetıen.
•
Felhasználó beszállítók: a teherszállító vállalatok készek olyan kezdeményezésekre, melyekkel csökkenthetik tevékenységük hatásait, mivel ez számukra is elınnyel járhat. Egy vállalatnak gazdasági szempontból hasznos lehet, ha környezetileg és társadalmilag hatékonyabban mőködik: javíthatja így gazdasági hatékonyságát vagy környezeti álláspontja révén növelheti piaci részesedését. Vállalati kezdeményezések lehetnek:
a
jármővek
raktérkihasználásának
növelése
a
városi
rakomány
konszolidációjával; az áruszállításoknak a megszokott áruszállítási idıszakok elıtt vagy után történı elvégzése; útvonal ajánló és szállítási idıt ütemezı szoftver használata; a jármővek üzemanyag-felhasználásában a hatékonyság növelése; a fedélzeti kommunikációs rendszerek alkalmazása, valamint a győjtı és terítı rendszerek javítása. •
Felhasználó vevık: a „célközönség”, a vevıkör fontos részét képezi a rendszernek, hiszen a számuk alapvetıen meghatározza a beruházás gazdaságos üzemeltetési pontját, behatárolja a lehetıségeket, hatással van az alkalmazott technológiára stb. Általában kiskereskedelmi egységek, éttermek, szállodák; egy háztömb vagy sétálóutca üzletei érdekeltek city logisztikai projektekhez való csatlakozásban, de errıl sokszor meg kell ıket gyızni, mivel az ellenkezıjét is gondolhatják. Egy kritikus tömeg mindenképpen szükséges a projekt életben tartásához és sikerességéhez. A siker és a vevıkör nagysága kölcsönhatásban állnak egymással: a sikeres projekthez egyre többen szeretnének csatlakozni, és a vevıkör növekedése hozzájárul(hat) egy projekt sikerességéhez.
A kutatásokat és a késıbbi megvalósítást jól szervezett, életképes kollaboráción alapuló konzorciumok irányítják, melyben kulcsszerep hárul a késıbbi rendszer üzemeltetıkre és/vagy városüzemeltetıkre (néhány esetben a felhasználókra is). Ezek a konzorciumok tehát
általában magukba foglalnak beszállítókat, tervezı és tanácsadó
cégeket, kutató
intézményeket, sokszor az érintett önkormányzatokat és a potenciális felhasználókat (vevıket) is. A megvalósítandó projektek logisztikai infrastruktúrájának fı részei a következık:
1. táblázat: A megvalósítandó projektek logisztikai infrastruktúrájának fı részei
Rendszerelem Távolsági áruszállító jármővek
Feladat Beszállítók áruinak eljuttatása a városi áruelosztó központba
Távolsági közlekedési
Kapcsolat biztosítása a beszállítók központi raktárai és a városi
pálya
áruelosztó központ között
Városi elosztó központ
Városi áruszállító jármővek
Árufogadás, komissiózás, speciális egységrakomány képzési feladatok, rakodás, göngyölegkezelés Az áruk eljuttatása a belsı városi célterület határaira Az áruk eljuttatása a belsı városi célterületen elhelyezkedı kereskedelmi és szolgáltató vállalatokhoz Kapcsolat a városi áruelosztó központ és a városi rakodóhelyi
Városi közlekedési pálya
infrastruktúra között Kapcsolat biztosítása a városi rakodóhelyi infrastruktúra és a célterületen elhelyezkedı kereskedelmi és szolgáltató vállalatok között A belsı városrészekben lehetıvé teszi két, környezetbarát jármő
Városi rakodóhelyi
között az áru le- és felrakodását
infrastruktúra A belsı városrészekben lehetıvé teszik a kereskedelmi és szolgáltató vállalatoknál az áruk gyors kirakását és a göngyölegkezelést
1.3. Innovatív megoldások tudományos vizsgálata, összehasonlítása Külön figyelmet kaptak az innovatív megoldásokat alkalmazó, azokat integráló projektek. Innovatív megoldások alkalmazása az elızetes megállapítások szerint sokat javíthat egy-egy projekt sikerességén, ezért a kitüntetı figyelem. Innovatív megoldás lehet: •
újfajta, speciálisan városi áruszállításra tervezett egységrakomány-képzı eszköz és tárolási, szállítási és rakodási feladatainak ellátására kiépített infrastruktúra,
•
korszerő módszerekkel elvégzett és optimalizált járatkialakítás és –szervezés,
•
e-kereskedelemmel összefüggésbe hozható igények kielégítése erre a célra kialakított felülettel,
•
környezetbarát jármővek használata (alternatív üzemanyaggal mőködı vagy elektromos hajtású közúti, illetve vasúti és vízi jármő) stb.
A következő szakasz előkészítése Az összegyőjtött projektek és tanulmányok 2. munkaszakaszbeli elemzését elıkészítendı, azokat egymással egybevethetı formába kell hozni, erre egységes szempontrendszert dolgoztunk ki a vizsgálat részeit képezı projektek sikerességét befolyásoló tényezık technológiai, szervezési, gazdasági és egyéb részekre bontásával. Elkezdıdött a rendszermegoldások Budapestre történı testre szabásának és a hazai implementáció lehetıségének vizsgálata is. A sikert befolyásoló tényezık és a földrajzi, gazdasági, infrastrukturális és egyéb körülmények összehasonlítása után, zömmel külföldön megvalósult projektek alapján lesz lehetséges magyar városi körülményekre módosítva alkalmazni a különbözı megoldásokat. Ez a 2. munkaszakaszban lesz kifejtve és elemezve, egyelıre a befolyásoló tényezık összegyőjtése zajlik. A vizsgált projektek és az elemzett tanulmányok körében található potenciális tényezıket összességében és projektenként is értékeljük.
Irodalomjegyzék [1] Bóna: Korszerő technológiai megoldások a városközpontok áruellátásának szervezésében - 1. rész, Tranzit magazin, 2010.06.22. [2] Bóna: Korszerő technológiai megoldások a városközpontok áruellátásának szervezésében - 2. rész, Tranzit magazin, 2010.09.17. [3] Bóna, Bakos: A realitástól a science-fiction-ig nemzetközi példák alapján, elıadás, 18. MLBKT Kongresszus, 2010.11.10.-2010.11.12. [4] Mondovics: A Duna mint nyolcsávos sztráda szerepe a CL feladatokban elıadás, 18. MLBKT Kongresszus, 2010.11.10.-2010.11.12. [5] Bóna: Külföldi városellátási gyakorlatok tapasztalatai a magyarországi nagyvárosokban történı alkalmazhatóság szempontjából, MLE Logisztikai Évkönyv 2010,, pp.86-93