Településszerkezeti Terv

Településszerkezeti Terv Bélapátfalva város Településrendezési Tervéhez 105/2006. (VII.24.) sz. határozat

Tárgy:

Bélapátfalva város Településszerkezeti Tervének és a Településszerkezeti Terv Leírásának megállapítása.

Bélapátfalva város Önkormányzatának Képviselőtestülete az előterjesztést megtárgyalta, és az alábbi határozatot hozza: A Képviselőtestület − Bélapátfalva város Településszerkezeti Tervét a Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. által készített TRT-01 rajzszámú Településszerkezeti Terv szerint, − a Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét, a Településszerkezeti Terv Leírása szerint állapítja meg. A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek előkészítése során az 1. pontban megállapított Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Terv Leírásában foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős: Határidő:

Polgármester, Jegyző folyamatos

1. sz. melléklet

Bélapátfalva város - Településszerkezeti Terve (rajzszám: TRT_01)

Bélapátfalva Város Településrendezési Terve – Településszerkezeti Terv

2. sz. melléklet

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FELADATA A Településszerkezeti Terv feladata, hogy meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait. Ennek megfelelően meghatározandó az egyes területrészek területfelhasználásának módja, a település és térség működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra hálózat elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítása és elrendezése, az országos és a térségi érdekek, a szomszédos, vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak figyelembevételével és a rendezési terveivel összhangban. Mindezt a környezet állapotának javítása, vagy legalább szinten tartása mellett kell elérni. A város Településrendezési Tervének egyik fontos eleme a településszerkezet hosszútávú meghatározása. E koncepcionális elem a történelmileg kialakult szerkezetre, a területi adottságokra, lehetőségekre, valamint arra a településfejlesztési politikára épül, mely dönt a területfejlesztés céljaiban és prioritásaiban. A település életében az elmúlt években több olyan meghatározó döntés (pozitív és negatív) éreztette hatását - pl. a Cementgyár bezárása és ipari parkká alakulása, Bélkő bánya felhagyása - amelyek komoly gazdasági és térbeli változásokat hoztak a település fejlesztésének folyamatában. A település korábbi tervei, valamint a jelenlegi állapotok közötti ellentmondások felvetik, hogy szükség van az egyes szerkezeti elemek újragondolására, új változatok feltárására és elemzésére, míg a végleges szerkezeti megoldás kidolgozásra került. A település rendelkezik a településrendezési terv alapját képező településfejlesztési koncepcióval, mely 2003. februárban készült, és került elfogadásra.

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYA A Településszerkezeti Terv Bélapátfalva város teljes közigazgatási területére kiterjed.

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Az elfogadott Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet, valamint a Településrendezési Terv Leírását is módosítani kell. A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a tervmódosítás a módosítással érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, de lehetőség szerint az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesére is terjedjen ki. Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket, főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.

2


A TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI

Jövőkép, fő célok

A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fő cél - mint a város jövőképe – a következő: „Bélapátfalva város településcsoportja vonzó, komfortos, magas szolgáltatási színvonalat biztosító, a kistérség fejlesztését koordináló központi településsé válik.” A főcél elérése érdekében a legfontosabb részcélok: 1. Új, városi és központi funkcióiból adódó intézményi háttér kialakítása (középfokú oktatás, zeneiskola, körzeti tűzoltósági készenléti központ, komplex egészségügyi ellátási központkialakítása; 2. A városi ranghoz, a létrehozandó új intézmények kialakításához igazodó városközpont létrehozása 3. A városközpontban új piac létrahozása 4. A műemléki Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása 5. A Bélkő bánya környezetében a kalandturizmusra építő turisztikai centrum kiépítése 6. A Gyári tó környékének rendezése, területhasználatának felülvizsgálata 7. Az ipari park tervezett területének rendezése 8. Új területek kijelölése lakóterületek és üdülőterületek céljára 9. A település belterületén rendezett közterületek és zöldfelületek kialakítása

Fejlesztési célok, programok A fejlesztési célok, programok a jövőkép megvalósulása irányába mutató, a kitörési pontok, prioritások mentén sűrűsödő közép- és rövid távú, belátható időn belül megvalósítható feladatokat csoportosítja. Az általános cél az, hogy a településen élők életkörülményei, így: − a megélhetési viszonyok, − a komfortosság, a települési intézményi és egyéb infrastruktúra, − az esztétikai minőség, − az egészséges környezeti feltételek az erőforrások megőrzése mellett jelentősen és tartósan javuljanak. Az intézkedési tervben rögzítendő feladatok: − gazdaságfejlesztési koncepció, vállalkozásélénkítő program, − humán erőforrás program, − idegenforgalmi koncepció, − vagyongazdálkodási koncepció, valamint − környezetvédelmi koncepció készítése és testületi jóváhagyása, − helyi értékvédelmi program kidolgozása az értékvédelmi rendelet alapján.

3


Az elsődlegességek (prioritások) A természeti erőforrások megőrzése A települési együttműködés előnyeinek kihasználása Idegenforgalom növelése

A prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, programok − A természeti - táji értékek megőrzése és értéknövelő fejlesztése, kiegészítése − Kistérségi szerepkör erősítése, a társulási kapcsolatok fenntartása, erősítése

− A falusi és az ökoturizmus feltételeinek kialakítása, meghonosítása, turisztikai információs központ létrehozása − Együttműködés a Bükki Nemzeti Parkkal a turizmus feltételeinek kialakításánál − Apátsághoz vezető út és parkoló megépítése, − Gyári tó környékének rendezése, kiránduló központ létesítése − Eger, Szilvásvárad közelségének kihasználása az idegenforgalom fellendítésében, − Szilvásváraddal közös programrendszer kidolgozása − A Bélkő adta lehetőségek feltárása, kihasználása − A vallási turizmus fejlesztése (Apátság és Gilitka-kápolna népszerűsítése; kultúrált szociális blokkok kiépítése) Gazdaságfejlesztés, − Bélapátfalvi Ipari Park továbbfejlesztése, teljes kiépítése munkahelyteremtés, − A település népességmegtartó erejének növelése - lakásépítés felhumán erőforrás tételeinek biztosítása, intézményi ellátás bővítése fejlesztése − Gazdaságfejlesztési, vállalkozásélénkítő programok kidolgozása, kistérségi tanfolyamoknak helyet adó központ létesítése − Humán erőforrás és szakképzési program kidolgozása, − A mezőgazdaságban az ökológiai gazdálkodás kialakítása, az ökoés biotermékek helyben való feldolgozási lehetőségének biztosítása A települési lakó- és − Hangsúlyos településközpont kialakítása környezeti körülmények − Új lakóterület kialakítása − Új üdülőterület kialakítása, meglevő üdülőterületek szabályozásának javítása felülvizsgálata − A területhasználat korszerűsítése − Az intézményi infrastruktúra fejlesztése − Települési értékvédelem − A zöldterületek növelése, közterületek felújítása, karbantartása

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK

A Településrendezési Terv célja

A településrendezés célja, hogy reális keretek között, a közérdek (országos, térségi és települési) és a jogos magánérdekek összehangolásával: − biztosítsa a település területfelhasználásának és infrastruktúra hálózatának kívánatos fejlesztési lehetőségét − szabályozza az építés helyi rendjét − egyszerre biztosítsa a természeti, táji, környezeti és építészeti értékek védelmét, és azok fejlesztését, − segítse elő az erőforrások kíméletes hasznosítását, biztosítsa a település fejlődésének fenntarthatóságát. A fejlesztésekkel kapcsolatos közös érdekek megfogalmazása során az alábbiakat kell figyelembe venni: − az egészséges lakó- és munkakörülményeket, a népesség biztonságának általános követelményeit, − a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségletét,

4


− a lakosság minden csoportjának fizikai, szellemi és lelki igényeit, az oktatással, a sporttal, a szabadidő eltöltésével és az üdüléssel kapcsolatos igényeket, − a megőrzésre érdemes épített környezeti, település- és tájképi, értékek védelmét, továbbfejlesztésének igényeit, és bizonyos határig a kilátás és rálátás védelmét − a környezetvédelem érdekeit, − a gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzéséhez és új munkahelyek teremtéséhez fűződő érdekeket, − a település működtetésével kapcsolatos érdekeket, − a honvédelmi és polgári védelmi érdekeket, − a területtel, a termőföldekkel való takarékos gazdálkodás érdekeit, − a kedvező természeti adottságok hasznosításának elősegítését, védelmét.

A Településszerkezeti Terv készítésének célja A településfejlesztési koncepció részben betölti a tervezési program funkcióját is, amit a tervezőnek ki kell egészítenie, kontrolálnia kell, hogy a koncepció elemei térben megfelelően elhelyezhetők-e. A szabályozás valódi „tervezési programját” a településszerkezeti terv rögzíti. A településszerkezeti terv a településfejlesztési koncepció alapján hosszú távú, önkormányzati határozattal megerősített keretet rajzol fel a település térbeli fejlesztésére. Meghatározza a település alakításának, a települési értékek védelmének lehetőségeit, a fejlesztés irányait, az egyes területrészek hosszútávon kívánatos terület-felhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra főbb, a település szerkezetét befolyásoló elemeinek hosszú távon szükségessé váló fejlesztését és térbeli elhelyezést. Mindezt az országos és a térségi érdekek, a szomszédos vagy más módon érdekelt települések alapvető jogainak és rendezési tervi döntéseinek figyelembevételével, és úgy kell tennie, hogy a tervi elhatározások javítsák, vagy legalábbis szinten tartsák a település környezeti állapotát. A részletes szabályozás megalapozásához ebben a tervben kell átfogóan biztosítani a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célok terület-felhasználási, településszerkezetet befolyásoló vonzatait, a hosszú távra kitűzött célok realizálásának területi és műszaki vonatkozásait, a településrendezés hosszú távú céljait. A településszerkezeti tervben a település egész igazgatási területére és hosszú távra az alábbiakat kell meghatározni: − a bel és külterületeket, − a beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területeket, − a település szerkezetét meghatározó közterületeket (főútvonalak, a nagyobb kiterjedésű közparkok, stb.), − a meglévő és a tervezett infrastruktúra hálózatokat, − a meglévő funkciójukban megtartani kívánt és megváltoztatni tervezett területeket, − a védett, a védelemre tervezett és a védő területeket. A terven fel kell tüntetni a területek felhasználására kiható, illetőleg azt veszélyeztető tényezőket, különösen az alábányászott területeket, az árvíz, az erózió és csúszásveszélyes területek lehatárolását, a természetes és mesterséges üregeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területeket.

A belterületi határ módosítása A településszerkezeti tervben feltüntetett új belterületi határ nem lép hatályba a terv elfogadásakor. A belterületbe vonás ütemezésére az önkormányzatnak külön határozatot kell hoznia. A belterület módosítását a település fejlődési ütemével párhuzamosan, több ütemben, külön kell az önkormányzatnak kezdeményeznie, de ezt mindig csak a hatályos településszerkezeti

5


terv erre vonatkozó döntésén belül teheti meg, tehát a kezdeményezett új belterületi határ legfeljebb a tervben megállapított határig terjedhet. A belterületbe vonáskor egyértelművé kell tenni, hogy az új belterületi földrészletek milyen célt szolgálnak, hogy mi indokolja a belterületbe vonást. Ezt a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó, az önkormányzat által elfogadott intézkedése alapozhatja meg. A Településszerkezeti Terv azon helyeken irányoz elő belterületbe vonást, ahol nagyobb mértékű területfejlesztési szándék jelentkezik. E területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan hajtható végre. A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területfelhasználások belterületbe vonása nem kötelező, ebben az esetben a belterületbe vonás helyett beépítésre szánt terület alakul ki.

A Településszerkezeti Terv tartalmi elemei A település igazgatási területének felosztása építési szempontból Bélapátfalva város igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített, vagy a terv távlatában beépíthető) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. Beépítésre szánt területek Beépítésre szánt területnek a település egész közigazgatási területén (tehát kül- és belterületen egyaránt) a már beépített, valamint azok a területek minősülnek, melyek beépítését a terv előirányozza. A beépítésre szánt területek övezeteiben az OTÉK az építési telkeknek mindenütt legalább 10 %-os beépítését engedi meg. Külterületen a beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a művelésre alkalmatlan vagy gyengébb minőségű termőföldet lehet erre a célra felhasználni. A beépítésre szánt területek a felhasználási igények sorrendjében – amennyiben még nem belterületek - ütemezetten belterületbe vonhatók. A belterületek bővítése csak műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozási hozzájárulásával valósítható meg. A beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek figyelembevételével, a területi adottságok alapján építési övezetekre kell felosztani a továbbtervezés során. Az egyes építési övezetek előírásait a Szabályozási Tervben kell meghatározni. Beépítésre nem szánt területek A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. A beépítésre nem szánt területnek a település közigazgatási területének (tehát a kül- és belterületnek is) a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg a vízgazdálkodási célra szolgáló részei. A beépítésre nem szánt területek övezeteiben lévő telkeknek az OTÉK által megengedett legmagasabb beépítése nem haladhatja meg a telek területének 5 %-át. A tervlapokon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak, valamint a szomszédos területfelhasználási egységeknek az érintett területfelhasználásra gyakorolt hatásait az építési övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. A település szerkezetét meghatározó közterületek Olyan tartalmi elemek, amelyek közterületi jogállása az adott terület, övezet funkcionális működésének feltétele. Ezek a következők: − Közlekedési és közmű területek, − Zöldterületek.

6


A védett, a védelemre tervezett és a védő területek A Településszerkezeti Tervnek a településszerkezet, a területfelhasználás elhatározandó jövőképének felrajzolásával lehetőséget kell adnia arra, hogy a Szabályozási Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban az épített és természeti értékek védelme megoldható legyen. Így a települési értékek ismerete már a településszerkezeti terv kidolgozása során elengedhetetlenül szükséges. Az épített környezeti értékek védelme érdekében a Településszerkezeti Terv kidolgozása során: − biztosítani kell a védett területek harmonikus környezeti kapcsolatát a szomszédos településrészekkel, − figyelembe kell venni a település történetileg kialakult szerkezetét, tagolódását, − lehetőleg meg kell tartani a történeti úthálózatot és jellemzőit, valamint − a jellemző beépítési módokat és épületmagasságokat, − és arra kell törekedni, hogy a területek kialakult funkciói és beépítése a terv távlatában is megmaradhassanak. A természeti értékek védelme érdekében a településszerkezeti terv kidolgozása során: − A természeti értékek védelméről, megóvásáról gondoskodni kell. − A településen áthaladó ökológiai folyosók, vízfolyások környezetében – ahol erre még lehetőség van – biztosítani kell az ökológiai hálózat folytonosságát. − A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, illetve a természetközeli állapotú (nem védett) területek tervezése, fejlesztése csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal való egyeztetés mellett lehetséges. − A turisztikai fejlesztések tervezése során figyelembe kell venni a terület terhelhetőségét.

A legfontosabb rendezési feladatok Beépítésre szánt területek − A cementgyár helyén kialakítandó ipari park meglévő és bővítési területeinek rendezése, szabályozása a környezeti adottságok és elvárások ismeretében; − A település új szerepköréhez igazodó településközpont létrehozása, az ehhez szükséges terület biztosítása; − Új lakóterületek kialakításának helyei és típusai; − Új üdülőterületek kialakításának helyei és típusai; − Rendezett kereskedelmi területek (pl. piac) kialakítása; − Integrált Egészségügyi Központ létrehozása a térségi feladatok ellátására; − A térségi szerepkör erősítése, az elérni kívánt városi ranghoz új közintézmények - pl. rendőrőrs, középiskola, kistérségi szervező központ – helyének kijelölése, biztosítása, feltételeinek megteremtése; − A település közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, a településen áthaladó forgalmi út környezeti hatásának csökkentése, tehermentesítése; − Meglevő üdülőterületek új szabályozásának megállapítása, a beépíthető területek növényzettel (zöldterülettel, erdővel) történő elválasztása. Beépítésre nem szánt területek − A települést elkerülő új forgalmi út megtervezése − A Gyári-tó körüli területek beépítésének felülvizsgálata, kiránduló centrum létrehozása − Az Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása, utak, nagy méretű parkoló területek megtervezése − Bélkő bányánál szálláslehetőség ill. a kalandturizmus és sport lehetőségek kiaknázása (sziklamászás stb.) − Az integrált mezőgazdasági termeléshez szükséges mozaikos tájszerkezet megőrzése, fejlesztése − Az erdőterületek összefüggő rendszerré szervezése.

7


Beépítésre szánt területek rendezése A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETHASZNÁLATI RENDSZERE A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső terület beépítésre szánt területei az építési használat általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódnak: Lakóterületek – L − Kisvárosias lakóterület – Lk - többszintes, többlakásos lakóházak területfelhasználási egysége. − Kertvárosias lakóterület – Lke – telkes, családi házas lakóházak területfelhasználási egysége, ahol az épületeket szabadon álló, oldalhatáron álló vagy ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Kerülni kell a zárt beépítési formákat. − Falusias lakóterület – Lf – a kertes jellegű családi házas lakóházak területfelhasználási egysége, ahol a nagyobb kertekben jelentősebb kertművelés folyik. Az épületeket szabadon álló vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. − Tó környéki lakóterületek – Lt Vegyes területek – V − Településközpont vegyes terület – Vt – a történeti központ ill. a hozzá kapcsolódó, a tervlapon ábrázolt területek övezete. Cél ezeknek a területeknek a kisvárosiasabb megfogalmazása, a beépítési paraméterek intenzívebbé tétele. Gazdasági területek – G − Kereskedelmi, szolgáltató terület – Gksz − Ipari terület – Gip - Ipari Park területének övezetei - Egyéb ipari területek övezetei − Mezőgazdasági üzemi terület – Gm Üdülőterületek – Ü − Üdülőházas üdülőterületek – Üü - Üdülőházas terület - Camping terület − 1Hétvégi házas üdülőterületek – Üh Különleges területek –K − Az apátság védett műemléki, régészeti területe – K/mű − Sportterület – K/sp − Temetőterület – K/te − Garázssor területe – K/ga − Idősek Otthona területe – K/eü − Különleges közmű területek – K/k − Szennyvíztisztító területe – K/szt

1

Lásd. 147/2012. (IX.30.) önkormányzati határozat

8


A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK EGYSÉGEINEK SZINTTERÜLETI SŰRŰSÉGE Jel Lk Lke Lf Lt Vt Gksz Gip Üü K

Területfelhasználási egység funkciója Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Tó környéki lakóterület Településközponti vegyes terület (lakótelep) Egyéb településközponti vegyes terület Kereskedelmi szolgáltató terület Iparterület Üdülőházas üdülőterület Különleges terület

Max. szintterület sűrűség 1,2 0,6 0,5 0,6 1,0 1,0 1,0 1,5 0,6 2,0

Max. beépíthetőség 50% 30% 30% 20% 40% 50% 50% 50% 30%

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RENDEZÉSE LAKÓTERÜLETEK A település lakóterületi fejlesztéseinek tervezett célterületei a terv távlatában: − Nagyobb területű fejlesztés tervezett a meglevő újabb beépítésű területekhez kapcsolódva, a település délnyugati részén, a Jókai és Arany J. u. közti tömb folytatásában − Kisebb lakóterületi fejlesztés tervezett a volt Mészüzem területének keleti oldalán − A Táncsics u.-tól északra, azzal párhuzamosan futó út északi oldalán − A település déli részén, a Jókai u. folytatásában tervezett út mentén − A település keleti oldalán, a Vörösmarty u.-val párhuzamosan futó utcák mentén Bélapátfalván a családi házas beépítés mellett a hajdani Cementgyár dolgozóinak készült 34 szintes épületeket tartalmazó lakótelep is található. A település központjában a beépítés intenzitásának növelésével kisvárosias lakóterület kialakítása tervezett. A település többi lakóterületi részén a már kialakult kertvárosias ill. az indokolt helyeken a falusias területfelhasználás fenntartása indokolt a meglevő beépítési formák fenntartásával. Az újonnan beépülő részek kertvárosias vagy csoportházas, az új beépítésű területeken falusias területfelhasználással valósulhatnak meg. Az előirányzott lakóterületi területfelhasználási egységeken belül a lakosság alapfokú ellátásához szükséges intézmények (oktatási, egészségügyi, szociális, stb.) és zöldterületek (kondicionáló, játszó- és sportolási célú közkertek) számára a készítendő szabályozási tervekben területet kell biztosítani. VEGYES TERÜLETEK Településközponti vegyes terület A település intézményei közül legtöbb a IV. Béla út mellett helyezkedik el. A várossá válással járó intézményi bővítések ill. új intézmények létrehozása az új város fontos feladatai közé tartozik. Ezek helyének kijelölése a meglevő, történeti központban ill. kiterjesztésében (a IV. Béla út Marx K. u. és Apátság u. közötti szakasza) és a délnyugati lakóterületi bővítéshez kapcsolódóan a IV. Béla utca déli szakaszán történik majd. GAZDASÁGI TERÜLETEK A település gazdasági helyzetének stabilizálása érdekében döntő jelentőségű az Ipari Park létrehozása, ill. teljes kiépítése. A község lakóterületei közé ékelődő meglévő gazdasági területek nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység kategóriába sorolandók azzal, hogy az ott folytatott munkavégzés csak olyan lehet, mely tevékenységből, és az általa keltett forgalomból eredő környezeti terhelés a lakóterületre vonatkozó határértékeket nem éri el, ill. nem haladja meg. Ennek érde-

9


kében a meglévő technológia korszerűsítésére kell törekedni, vagy védőterület kialakításával kell a zavaró hatást közömbösíteni. A meglévő, de területileg felosztásra kerülő gazdasági területeken az üzemeltetési feltételek meghatározására, településrendezési követelményekre (településkép, gépkocsi-kiszolgálás stb.) terv készítendő. A környezetét zavaró gazdasági tevékenység csak a lakóterületektől megfelelő védőtávolság biztosításával, az erre a célra kijelölt ipari területeken folytatható. Az ipari park területén főként alacsony környezetterhelést okozó könnyűipari feldolgozó üzemek létesítése a kedvező, melyekben a helyi, illetve környékbeli öko-, illetve biotermékek feldolgozása a cél. ÜDÜLŐ TERÜLETEK A meglevő üdülőterületek a településtől keletre helyezkednek el. A nagy tájképi és természetvédelmi értékű környezet megóvása érdekében ezeken a meglevő területeken is új szabályozási előírásokat kell foganatosítani, amelyek a meglevő beépítések tájképbe illesztésére is koncentrálnak. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Gyári tó környezetére, ami a település kiemelt rekreációs területe. A Bükki Nemzeti Park Területrendezési Terve kiránduló centrum létesítésére jelöli ki Bélapátfalva területének ezt a részét. A terület szilárd burkolatú úton megközelíthető, villamos energia ellátással, ivóvízellátással rendelkezik, szennyvízkezelése részben megoldott. Ez a terület kiinduló bázisa lehet a vadászattól kezdve a túrázáson át a hegyi kerékpározásig több, a természethez kapcsolódó sportágnak. Az új üdülőterületek kialakítására nagy igény mutatkozik. Az újabb üdülőterületeket a meglévőkhöz kapcsolódva, a településtestet keletről lezárva javasoljuk kialakítani. Az üdülőterületeket nagyobb erdőfoltok választják el egymástól ill. a lakóterületektől. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A település területének különleges területei az alábbiak: − temető terület – Apátság u.; − sportterület – Sport u.; − az Apátság kiemelt műemléki és régészeti jelentőségű területe; − a település felett emelkedő Bélkő bánya területe – a terület turisztikai és idegenforgalmi fejlesztésre kijelölt területként szerepel; − szennyvíztisztító területe; − különleges közmű területek pl. gázfogadó; − garázssor területe; − Újonnan kialakítandó városközponti terület, melyre részletes szabályozási terv készítendő. A meglévő területekhez kapcsolódó fejlesztések az alábbiak: Felső tábor − Az Apátság mellett rangjához méltó fogadóterület kialakítása, hozzá vezető út kiépítése, parkolók megépítése − A volt Bélkő bányánál a helyszínhez kapcsolódó programszervezési lehetőségek létrehozása, pl. a kalandturizmus és a sport lehetőségek kiaknázása (sziklamászás, síelés, magaslati edzőtábor stb.). Távlatban a bányához felvezető libegő megépítése is tervezett.

10


Beépítésre nem szánt területek rendezése A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RENDSZERE

A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső terület beépítésre nem szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódnak: Közlekedési és közműterületek – KÖ − Közlekedési terület - közút terület - Köu A település teljes igazgatási területén lévő főutak, mellékutak, kerékpárutak és gyalogutak területe − Közlekedési terület - vasút terület - Kök Egy- és kétvágányú vasút és a pályaudvar területe Zöldterületek - Z Erdőterületek - E − Védelmi célú erdő terület – Ev − Egészségügyi –szociális, turisztikai erdő terület – Ee − Gazdasági célú erdő - Eg Mezőgazdasági területek – M − Általános mezőgazdasági terület – Má - Gyep művelési ágú terület – Má/gy - Szántó művelési ágú terület – Má/sz − Kertes mezőgazdasági terület – Mk − Mezőgazdasági major, állattartó telep – Má/ma − 2Mezőgazdasági major, állattartó telep (Má/ma) mezőgazdasági jellegű üzemi terület övezetbe (Gm) került kijelölésre a terület előnyösebb hasznosíthatósága érdekében Vízgazdálkodási területek – V − Állandó vízfelület – V/áv − Időszakos vízfelület – V/iv − Vízbeszerzési és vízműterület – VT − Mocsár, vízállásos terület – V/mo 3Különleges területek – Kk − Libegő – Kk/li − Turisztikai terület – Kk/tu − Kegyeleti park – Kk/kegy − Rekultivációs terület – Kk/rek

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RENDEZÉSE A fejlesztési célok megvalósításának alapvető feltétele, hogy oldódjanak a feszültségek a település és természetvédelmi hatóságok között, ami a Bükk térségében a társadalmi együttműködést erősítheti. Ehhez azonban kölcsönös kompromisszumokra van szükség. Az önkormányzatnak be kell látnia, hogy fejlődésüknek meghatározó tényezője a turizmus, amely csak a Bükk-hegység értékeinek védelme mellett biztosíthat tartós megélhetést. A természetvédelmi hatóságoknak pedig el kell fogadniuk, hogy a térségi turizmus, idegenforgalom természeti-táji hátterét a Bükk-hegység adja, tehát az értékeket nem veszélyeztető fejlesztések mellé kell állniuk pl. Bélkő környezetének újszerű hasznosítása.

2 3

Lásd. 147/2012. (IX.30.) önkormányzati határozat Lásd. 147/2012. (IX.30.) önkormányzati határozat

11


KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK Új utak, útszakaszok:  Forgalmi utak: - a települést kettészelő forgalmi út tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése; - a tervezett elkerülő út és a meglevő, Mikófalva felé vezető út közötti átkötő szakasz;  Gyűjtőutak – a település gyűjtőút hálózatának kiépítése, paramétereik kiépítése - A Május 1. utca (nyugati szakasz déli vége)-Móricz Zsigmond utca-Jókai utca-Kossuth utca déli összekötése egyben feltárja az új lakóterületet is. - A vasútterület déli oldalán futó új gyűjtőút nyugati oldalon beköt a tervezett elkerülő forgalmi útba, keleti oldalon a József A. u.–ba köt be, tovább haladva feltárja az új üdülőterületeket és biztosítja a volt Bélkő bánya megközelítését is; - Apátság u. és keleti meghosszabbítása, amely a temetőtől északra halad és aztán beköt a Bélkő bánya felé haladó útba; - Petőfi u. és meghosszabbítása beköt a tervezett települést elkerülő forgalmi útba; - A Petőfi utcának csak a meghosszabbítása lehet gyűjtőút, a meglévő szakasz lakóút, a kialakult és nem növelhető keresztmetszeti paraméterek miatt. Az áthaladó járművek méretét forgalomtechnikai eszközökkel is korlátozni kell. Meg kell oldani, hogy a Petőfi utcát átmenő forgalom ne terhelje. (pl. a nyugati végének bontható lezárásával, és az átmenő forgalomnak a Sport utca-sportpálya mögötti útvonalra terelésével, már az elkerülő út megépítése előtt). - A keleti oldalon a település jelenlegi belterületi határvonalával párhuzamosan az Apátsági úttól a Tókörnyékig futó két új út feltárja az új keleti lakóterületet; - A Vörösmarty és Táncsics utcákkal gyalogutak kötik össze. A fejlesztésre kijelölt területek ill. a turisztikailag kiemelten kezelendő területek megközelítésére javasolt utak nyomvonala irányadó, a végleges nyomvonal kialakítása csak a lejtés – és geológiai viszonyok pontos felmérése után lehetséges. ZÖLDTERÜLETEK A zöldterületek rendezése során cél: − a település rendezett közterületeinek és zöldterületeinek növelése, − közpark kialakítása az új városközpontban, az apátság, illetve a Gyári-tó környékén, − a vízfolyások (patakok) mentén összefüggő zöldfolyosók létrehozása, − a lehetőségektől függően a forgalmas utak mellett összefüggő fasorok ill. zöldterületek létesítése, − telken belüli zöldfelület növelése (elsősorban fásítással). A település központi területén nagyobb összefüggő közpark kialakítására nincs lehetőség. Kisebb közkertek, illetve közterületi (lakóterületi) zöldfelületek kialakítására, rendezésére nyílik csupán lehetőség. A vízfolyások mentén az ökológiai szempontok érvényesülése miatt (ökológiai folyosó) fontos és elengedhetetlen a vízfolyások partélétől számított min 10-10 m széles zöldsáv szabadon hagyása (további beépítésének korlátozása), melyben hosszútávon lehetőség rejlik rendezett sétányok kialakítására. ERDŐTERÜLETEK A település erdőterületeinek nagy része a Bükki Nemzeti Park területén fekszik. Az itt található erdők elsődlegesen védelmi célú erdőterületbe sorolandók, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által készített kezelési tervek figyelembe vételével történik a kezelésük. A település, illetve az üdülőterületek, valamint a jelentősebb turisztikai célpontok (pl. Bélkő, Apátság) környezetében egészségügyi, szociális-turisztikai célú erdőterületeket kell kijelölni, melyekben turisztikai fejlesztések lehetségesek az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség együttműködésével.

12


A jelentősebb gazdasági területek környezetében, illetve a település külső határai mentén védelmi célú erdőterületek telepítését kell kijelölni. A védelem alatt nem álló erdőterületek, illetve a rossz termőképességű területeken telepítésre javasolt erdők elsődlegesen gazdasági céllal kezelendők. A jelenleg természetvédelmi oltalom alatt nem álló, de védelemre tervezett erdőterületek másodlagosan egészségügyi-szociális és turisztikai erdőterületbe sorolhatók, ahol az illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve elhelyezhetők az övezetbe illeszkedő funkciók. A véghasználat befejezését követően - továbbá, ha az erdő faállománya összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőben a fák koronavetülete által fedett terület hatvan százalék alá csökken az erdőgazdálkodónak az erdőfelújítást két éven belül meg kell kezdenie. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Az intenzív mezőgazdasági termelés szempontjából Bélapátfalva és térsége csaknem egészében kedvezőtlen adottságú. (A meglévő szántóterület 85%-a erősen kedvezőtlen adottságú). A kalászos gabona a szántóterület 45 %-átfoglalja el. A szántóterület mindegy 20%-án egyéb takarmánynövényeket termesztenek. A mezőgazdasági területeken az öko- és biogazdálkodás fejlesztése a cél főként extenzív gyümölcsösök létesítésével, integrált szántóföldi műveléssel, illetve külterjes (legeltető) állattartás fejlesztésével (gyepterületek megőrzésével, növelésével). Ehhez lehetőséget kell biztosítani a külterületen családi gazdaságok, majorok megtelepedésének. A mezőgazdasági termelés során a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program pályázatainak, kompenzációs támogatásának kihasználásával át kell térni a természetbarát gazdálkodási módok alkalmazására. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A település területén fekvő források, vízkivételi művek kiemelt védelme szükséges. A vízfolyások természetközeli állapotának megőrzése és az ökológia hálózati szerepük erősítése a cél.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

Az építészeti és régészeti örökség védelme Az országos védelem elemei:

Műemlékek − Kőolajdűlő – 0185/1 hrsz. - Nagyboldogasszony ciszterci apátsági templom és monostor – M I. – 2131. tsz. − A Nagyboldogasszony ciszterci apátsági templom és monostor műemléki környezete – MK – 6662. tsz. − Gilitka-patak völgye – 0214/4. hrsz. - Gilitka (Szent Anna) kápolna – M III. – 9485. tsz.

Helyi értékvédelem:

Az építészeti örökség helyi védelmét - a hatályos jogszabály szakmai szabályai szerint - önkormányzati rendeletben kell biztosítani. Egyedi védelem: Az egyedi védelem a kiemelt helytörténeti, építészettörténeti értékek megőrzésére irányul. Ezek kiválasztásánál tehát a városképi értékeken túl az egyedi értékek – pl. ritkaság, történeti jelentőség, esztétikai szempontok stb. - is a védelem tárgyát képezik. Az értékek megőrzésé-

13


vel kapcsolatban a legalapvetőbb szabályokat – tömegkép, homlokzat, alaprajz, belső alakítás, jellegzetes szerkezetek védelme, ipar- és képzőművészeti emlékek védelme – a rendelet szövegébe bele kell fogalmazni, hogy kellő hatással működhessenek. • Helyi védelemre javasolt épületek és objektumok − Rk. templom − Harangtorony − Plébániaház • A település legrégebbi lakóházai: − Bajcsy Zs. u. 5. (1911) − Bajcsy Zs. u. 11. (1900) − IV. Béla király u. 26. (1912) − IV. Béla király u. 43. (1911) − Rákóczi krt. 8. (1873) − Rákóczi krt. 17. (1885) − Rózsa F. u. 8. (1909)

A régészeti örökség védelme A kulturális örökség részét képező régészeti emlékek védelmét a hatályos jogszabály szerint kell biztosítani. A Településszerkezeti Tervben rögzített nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyek védelmét a szabályozási tervekben és az építési hatósági munkában érvényesíteni kell. A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését. A 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. (APÁTSÁGI MAJOR, ŐZLÖVŐ)

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény röviden így fogalmazza meg a tájvédelem alapkövetelményeit: 16.§ (1) A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. (2) A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. (3) Erdő telepítése - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. (4) Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. (5) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

Védett természeti területek A település közigazgatási területének keleti és északi területeit érinti a Bükki Nemzeti Park (BNP) országos jelentőségű természetvédelmi terület.

14


A fentieknek megfelelően a település közigazgatási határának keleti része és a várostól délre eső teljes erdős terület a BNP területének nyugati szegélyének része. A Nemzeti Park területén főként vegyes erdők találhatók, de az utóbbi évek eredményeként bezárt bányaterületek (Bélkő-bánya) is a BNP Igazgatóság kezelésébe kerültek. A nemzeti park rendeltetését a létesítéséről szóló 18/1976. OTVH határozat a következők szerint határozta meg: − Védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait és őrizze meg jelentős természeti értékeit:  a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat;  a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat. − Őrizze meg a táj kulturális értékeit. − Biztosítsa a tudományos kutatásokhoz szükséges természeti feltételeket. − A természetes környezet megőrzésével segítse elő a szabadidő kulturált felhasználását, a szabadban történő felüdülést és élményszerzést. − Szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat. − Környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét. A BNP területén belül kijelölt fokozottan védett területek az alábbiak: − Kövek vonulata − Bélkő délnyugati orma. A BNP bővítésére szánt területek a természetvédelmi hatóság által kijelölésre kerültek, azonban a védetté nyilvánításuk még nem történt meg. A területi védelem hatályba lépése (jogszabályi kihirdetése) után ezeken a területeken is érvényesek lesznek a védett területekre vonatkozó előírások. A nemzeti park természetvédelmi kezelési terve tervei alapján kell a továbbiakban is folytatni a területek kezelését, fejlesztését, melyhez a helyi önkormányzatnak és a gazdálkodóknak is alkalmazkodni kell. Bármilyen jellegű beruházás, fejlesztés csak a BNPI engedélyével történhet a BNP területén. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.

Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint a védett természeti területek és védőövezetük ökológia folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti. Ezek a területek védett fajok élőhelyei, fontos ökológiai funkcióval rendelkeznek. A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53.§ (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti nemzeti ökológiai hálózat részét képező területek helyrajzszámos, pontosított nyilvántartása még nem készült el. A nyilvántartás elkészítése a BNPI feladata. A település külterületét érintik az európai szintű ökológiai hálózat, a Natura 2000 területei. A külterületen Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI) és Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) egyaránt találhatók. Az ökológiai hálózat területének bővítésekor a patak-völgyeket a hálózat gerincének kell tekinteni. A BNP hatalmas erdőségeinek az összeköttetését biztosítani kell az alacsonyabban fekvő területek még természetes, illetve természetközeli állapotú élőhelyeivel. Ennek érdeké-

15


ben a tervben jelölt területeken ajánlott a külön álló erdőfoltok összeköttetését megteremteni, illetve a patak menti galériaerdők megtartásával és bővítésével a hálózatot erősíteni. Natura 2000 A Natura 2000 hálózat terület-kijelölésének célja az azokon található, kijelölésük alapjául szolgáló fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Tvt. 41/A. § (1) bekezdés értelmében védetté nyilvánításra kijelölt közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000) nyilvántartásba vétele megtörtént. (1. sz. melléklet) A település területén a Natura 2000 hálózat mindkét típusának területei megtalálhatók: − Különleges Madárvédelmi Területek (SPA): olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található. − Különleges Természetmegőrzési Területek (SCI): különleges természet-megőrzési terület: olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amely a 2. A) és 3. A) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye, valamint rajta a 4. A) számú mellékletben meghatározott közösségi szempontból jelentős élőhelytípus található; A település területén a Natura 2000 hálózat területei nagyrészt egybeesnek a védett területekkel, és csak kisebb részben jelentenek önálló védettségi kategóriát. A kormányrendeletben megfogalmazott előírások biztosítják a Natura 2000 területeken – különleges madárvédelmi területen, különleges természet-megőrzési területen – található fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását. A kormányrendelet tiltja a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 területeken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításokhoz a BNPI hozzájárulása szükséges. Az Európai jelentőségű ökológiai hálózat, a Natura 2000 területek SPA területei magukba foglalják Bélapátfalvi üdülőterületet. A Gyári-tó környezete a BNP és térsége tájrendezési (VÁTI Rt., 1993.) és a területrendezési tervében (VÁTI Rt., 1999.) egyaránt, mint „turisztikai központ” van megjelölve. Érthető ezért, hogy jelentős igény jelentkezik a település e részének fejlesztésére, illetve bővítésére. Ellentmondás jelentkezik ugyanakkor a Natura 2000 hálózatra vonatkozó várható szabályozási elemek és az idegenforgalmi, turisztikai országos szintű közérdek között. Javasolt ezért, hogy a BNPI vizsgálja felül az SPA terület jelenlegi kijelölt határát, annak érdekében, hogy a szabályozott turisztikai, idegenforgalmi fejlesztéseket teljes mértékben ne akadályozzák a jövőben jóváhagyásra kerülő Natura 2000 területekre vonatkozó törvényi szabályozások. Megjegyzendő továbbá, hogy a turisztikai fejlesztéseket gátló SPA területek nem csak üdülőterületeket, de természetvédelmi szempontból kevésbé értékes szántóterületeket is magukba foglalnak. A Natura 2000 területeket érintő bármely beavatkozáshoz a BNPI hozzájárulása szükséges.

16


Természeti Területek A kataszterezett, illetve később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, a termőföld művelési ágának megváltoztatása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhetők. Természeti területen a termőföld művelési ágának megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s azt a művelési ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentéséhez csatolni kell.

Egyedi Tájértékek A település igazgatási területére az Egyedi Tájértékek Katasztere (ETK) még nem készült el. Az ETK felmérése után a kijelölt objektumok, illetve területek listáját a BNPI eljuttatja a település önkormányzatához. Az ETK célja, hogy felhívja a település önkormányzatának figyelmét a védelem alatt nem álló, de a település, a táj szempontjából értékes egyedi értékekre, melyek esetleges helyi védelem alá vonása is megfontolandó.

Tájképvédelmi övezet A település területe része a megyei rendezési tervben kijelölt tájképvédelmi övezetnek, így alkalmazni kell az övezetre vonatkozó megyei szintű tervi előírásokat. Tájképvédelmi övezet a nemzeti parkot övező változatos természeti adottságú, és ezáltal hagyományosan gazdag és sokrétű tájhasználatú övezet, amely egyben a nemzeti park védőövezeteként is funkcionál. Bélapátfalva teljes külterülete része a Heves megyei Területrendezési Tervben kijelölt tájképvédelmi övezetnek. Az 1996. évi LIII. tv. előírásainak megfelelően − gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről; − a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket; − biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. Tájképvédelmi övezetben: − új külszíni bányatelek csak nemzetgazdasági érdekből létesíthető, − új közutak létesítésénél, és meglévő utak mentén az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani, − felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét, − a meglévő fasorok, mezsgyék védelmét biztosítani kell, − a reklámépítmények, reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó szabályokat a helyi építési szabályzatban meg kell határozni.

Érzékeny Természeti Területek Az övezetbe – a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek

17


biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.

Általános táj- és természetvédelem előírásai A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza. Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, tavak, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell, a hiányos fasorok, erdősávok növényzetét pótolni kell. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján, a táj alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeit, így különösen a domborzatot és a jellegzetes felszíni alakzatokat, a természetes vízfelületeket, a nádasokat és vizes élőhelyeket (vízfolyások), a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát, a kulturális vagy történeti szempontból jelentőséggel bíró tájértékeket (kunhalmok, földvárak, rommezők stb.) a termőföld hasznosítása, a meliorációs tervek készítése és végrehajtása, valamint egyéb tevékenységek végzése során meg kell őrizni. A BNP Igazgatóság által a jövőben felméri az egyedi tájértékeket. A kataszterezett tájértékeket védelméről az önkormányzat gondoskodhat, illetve mérlegelheti a tájértékek helyi jelentőségű védelem alá vonását. Nem csak környezetvédelmi, hanem természetvédelmi szempontból is fontos feladat az iparterület és a hulladéklerakó körüli fásítás elvégzése min. 15 méter széles, cserjesávval szegélyezett erdősáv telepítésével. A Lak-völgyi-tó körüli hétvégiházas üdülőterületeken szigorúan szabályozni kell a beépítést. Ki kell építeni a beépítésre szánt területeken a szennyvízcsatorna-hálózatot, a rákötéselket kötelezővé kell tenni. Új épület létesítéséhez a szennyvízcsatorna-hálózatra kötést feltételül kell meghatározni. Az 1996. évi LIII. tv. előírásainak megfelelően − gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről; − a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket − biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

A település területét érintő természetvédelmi célú övezetek − − − −

Bükki Nemzeti Park övezete Natura 2000 területek övezete Tájképvédelmi övezet Érzékeny Természeti Területek övezete

18


KÖRNYEZETVÉDELEM Levegőtisztaság A környezeti levegő minősége szempontjából korábban meghatározó volt a Cementgyár és a mészmű által okozott emisszió, ezen belül is a porszennyezés, ami az üzemek működésével, a bányászati tevékenységgel és a szállítási folyamatokkal egyaránt együtt járt. Jelenleg jelentős ipari tevékenység nincs a településen, így a levegőterhelés is nagymértékben lecsökkent. A település vezetékes gázzal való ellátása óta a téli fűtési szezon csak kisebb mértékű érezhető szennyezést jelent, annak ellenére, hogy továbbra is előfordul a fatüzelő-berendezések alkalmazása is. A helyi – elsősorban mezőgazdasági – eredetű égetések, valamint egyes tevékenységek esetenként kismértékű bűzként jelentkező légszennyezéssel járhatnak. (pl. állattartás, berothadt szennyvízgyűjtők stb.) Közlekedési eredetű légszennyezés sem kritikus mértékű, de Bélapátfalva területén - korábban különösen a cementszállító járművek miatt - esetenként észlelhető mértékű volt. A levegő tisztaságának védelme a BNP területén és környezetében egyaránt nagyon fontos, egyrészt a táj- és természetvédelem szempontjából, másrészt a Mátra-Bükk üdülőkörzet részeként a hegység egyéb igen lényeges üdülési rekreációs értékének – a tiszta levegőnek megőrzése érdekében. A település területe része a Bükki Nemzeti Park és térsége Területrendezési Tervében lehatárolt „levegővédelmi szempontból kiemelten védett területek övezetének”. Az ipari park területén jelentős légszennyezéssel járó üzem telepítése nem engedélyezhető, de bármely ipari létesítmény telepítéséhez az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség és az illetékes természetvédelmi hatóság együttes engedélye szükséges, amennyiben szükséges – előzetes és részletes – környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötötten. Mivel a településen a levegőtisztaság-védelem fokozottan kiemelt fontosságú, ezért hangsúlyozni kell, hogy a 21/2001 (II.14) Korm. rend. 8., 9., 10. § előírásainak betartatására fokozott figyelmet kell fordítani.

Vízminőség, folyékony hulladékok A város területén a csatornázás és a szennyvíztisztítás megoldott. A térségben itt működik a legrégebbi szennyvíztisztító telep, melyet a közelmúltban újítottak fel. A csatornarendszerre rákötött lakások aránya a teljes lakásállomány százalékában: ~40%. A telep folyékony települési hulladékot is fogad. A rendszer tulajdonosa Bélapátfalva Önkormányzata, üzemeltetője az Észak-magyarországi Vízmű Rt. (Kazincbarcika) Itt is, mint szerte az országban nem igazolható a meglévő egyéni szennyvízgyűjtők (szikkasztók) zártsága. Nincs egyensúlyban a szennyvízcsatorna hálózaton és „szippantóval” elszállított szennyvizek és a mért felhasznált víz mennyisége. Néhány helyen feltételezhető hogy árokba, kertbe, sőt patakba vezetik el a már megtelt szennyvíztárolók tartalmát. Gyári tó vízminőségét veszélyeztetik a tó mellett kialakult üdülő terület csatornázatlan nyaralói. A tóban jelenleg a fürdés tilos.

19


A település teljes területén a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével, a rácsatlakozások 100%ossá tételével az egyedi szennyvíztárolók, szikkasztók felszámolásával ki kell zárni a vízrendszer bakteriális szennyeződésének lehetőségét, a vizek nitrifikációját. Amennyiben egy ingatlanon nincs lehetőség a közműves szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozásra, illetve az gazdaságosan nem valósítható meg, abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést (egyedi szennyvíztisztító kisberendezést, biotisztító létesítményt) kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására. Bélapátfalva közigazgatási területének egy része különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek védelme érdekében kijelölt védőterületek (sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezete, hidrogeológiai védőterület) érintik a település külterületét, melyeken a megyei rendezési tervben meghatározott előírások betartása az irányadó. A BNP területén és a felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai védőterületén a 14/2002 (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet szerinti ökológiai határértékek betartása szükséges. Mivel a településen a kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny vizek nitrát- és foszforterhelését csökkenteni kell, ezért igen kedvező, hogy a települési szennyvíztisztító üzem a harmadik fokozatú (nitrogén és foszfor eltávolító) szennyvíztisztításra alkalmas. A felszín alatti és közvetve a felszíni vizek védelme érdekében a hidrogeológiai védőterület és a karsztvíz bázis területén különös figyelmet kell szentelni a víz minőségét rontó tényezők kizárására, felszámolására: − A vízvédelmi védőterületen belül elhelyezkedő felhagyott bányaterületeken hulladék elhelyezése semmilyen formában nem történhet, az esetleg meglévő illegális hulladéklerakatokat fel kell számolni. Az övezeten kívül csak megfelelő technikával kialakított, szigetelt hulladéklerakóban lehet a kommunális hulladékot elhelyezni. − A mezőgazdasági területeken nitrogén alapú műtrágyák használatát korlátozni kell, vízbázis védőterületén belül a használatukat kerülni kell. − A település teljes területén a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével, az egyedi szennyvíztárolók, szikkasztók felszámolásával ki kell zárni a vízrendszer bakteriális szennyeződésének lehetőségét, a vizek nitrifikációját. − A fenti szennyező forrásokat fel kell mérni és felszámolásukra intézkedési tervet kell kidolgozni. − Üdülő és lakóterület fejlesztése kizárólag a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez kötötten történhet. A 123/1997 (VII.18) Korm. Rend. a vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről rendelkezik. A felszín alatti vizek minőségét védendő, a 33/2000 (III.17.) Korm. rend. szabályozza a felszín alatti vizek minőségét érintő feladatokat. A rendelet célja a felszín alatti vizek terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti vizek, és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség károsodás-mértékének csökkentése. A rendelet szerinti besorolásnak megfelelően Bélapátfalva különösen érzékeny területen helyezkedik el.

Talajállapot, földvédelem A térségben az erózió által veszélyeztetett terület jelentős, a kistérség teljes területének több mint a 60%-ra terjed ki. Ennek elsődleges oka a magas a lejtős területek aránya, melyeken a lemosódott talajvesztés jelentős. Ehhez járul hozzá a lejtős területeken (>15%-os lejtőn) folytatott szántóföldi művelés. Bélapátfalva külterületén jelenleg már igen kis területekre szorult viszsza a domboldali szántóművelés, helyette főként a parlag és a gyepterületek túlsúlya figyelhető meg.

20


Erdőterületeken a véghasználat befejezését követően - továbbá, ha az erdő faállománya összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőben a fák koronavetülete által fedett terület hatvan százalék alá csökken - az erdőgazdálkodónak az erdőfelújítást két éven belül meg kell kezdenie, és azt a miniszter által rendeletben meghatározott határidőre be kell fejeznie. A roncsolt területek közül tájesztétikai és földvédelmi, vízvédelmi szempontból a külszíni bányák, meddőhányók, tarvágások jelentenek problémát. Bélapátfalva területén a Cementgyár bányáinak – agyag, homok, mészkő – felhagyása a közelmúltban történt meg, ezért ezeken a természetes szukcesszió még csak kezdeti formában van jelen (kivéve a mészkőbánya „csupasz” felületein, ahol a növényzet megtelepedésének jelenleg reális alapja nincs, de a mészkő alapkőzet miatt itt az erózióval sem kell számolni). A felhagyott agyagbányák, meddőhányók területét úgy kell rekultiválni, hogy a megmaradó rézsűk lejtése min. 1/1 (45º) legyen, ezáltal csökkenjen a felszín lemosódásának és csúszásának veszély, illetve megnő a növények megtelepedésének esélye. A mezőgazdasági termelés során kerülni kell a 15%-nál meredekebb lejtésű területeken a szántóföldi művelést. A szántóterületeken a felszín alatti vizek, így a talajvíz védelme érdekében is kiemelt jelentőségű feladat a nitrogén alapú műtrágyák használatának mellőzése.

Zaj- és rezgésvédelem A város területén a bányászati tevékenység és a cementgyár üzemelésének megszűnése óta a legjelentősebb zajszennyezést a közlekedés okozza. A település területén egyéb környezetvédelmi szempontok miatt is javasolt a belterületen keresztülhaladó 2506 sz. út nyomvonalvezetésének módosítása annak érdekében, hogy csökkenjen a településen áthaladó forgalom intenzitása.

Hulladékgazdálkodás A Bükki Nemzeti Park teljes területén és a Bélapátfalvi források hidrogeológiai védőterületén szilárd és folyékony hulladék tárolására lerakóhelyet üzemeltetni, illetve kijelölni nem lehet. Kommunális hulladék A településen szervezett hulladékgyűjtés és szállítás van. A meglévő lerakó Bélapátfalván található a Mogyorósdi-völgyben, lakott területtől 1 km-en kívül helyezkedik el. Csapadékos időben fennáll a felszíni vízfolyás és felszín alatti vizek talajszennyezése. Az üzemeltető tömörítést és takarást is végez. Jelentős a korábbról visszamaradt és újratermelődő illegális hulladéklerakók száma. Bélapátfalván a Bartók B. u. végén a Mártírok u., a Meszes híd, Márga bánya környékén és a Nagykötélnek nevezett területen található illegális kommunális hulladék. A településen meg kell kezdeni a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, a házi komposztálás népszerűsítését, amelyhez különböző környezetvédelmi civil szervezetek és környezetvédelmi pályázatok segítségét is igénybe lehet venni. A belterület körüli kisebb-nagyobb illegális hulladéklerakatokat fel kell számolni, a hulladékot el kell szállítani, melyhez, pl. az ún. „Zöld Forrás” pályázatot lehet igénybe venni. A további problémák elkerülésének érdekében az érintett helyeken esetleg konténerek kihelyezésével lehet megoldani az illegális lerakás problémáját. A nemzeti park területén elhelyezkedő üdülő létesítmények, táborok hulladékgyűjtését zárt konténerben, illetve gyűjtőedényben kell megoldani.

21


Ipari hulladékok Mivel a nagyipari tevékenység teljesen megszűnt, így jelentős ipari hulladék sem jelentkezik. A kisvállalkozásoknál keletkező ipari hulladékokat, fémforgácsot, fémmaradékot, faipari hulladékot gyűjtik és hasznosítják, míg egyéb nem veszélyes hulladékok a kommunális hulladékba kerülnek. A jövőben fejlesztésre kerülő ipari park területén megtelepedő üzemekben keletkező ipari hulladékok kezelésére vonatkozóan a hulladékgazdálkodási törvénnyel összhangban szigorú szabályozást kell alkotni. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok kezelését azt a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott módon lehet végezni. A nagyobb mennyiségű állattartásra berendezkedett állattartók esetében az állati hullák konténeres gyűjtése és az ATEV telepre való szállítás megoldott.

KÖZMŰELLÁTÁS A közműellátás fő szabályai: − A közművek és hálózati elemei számára szükséges területen építményt, illetve a terület helyreállítását csak az illetékes szakhatóságok előírásai szerint lehet megvalósítani. − A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. − A települési szintű szennyvízelvezetés közcsatornával történő teljeskörű megoldását, és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a fejlesztési területeken keletkező szennyvizek esetén is meg kell oldani. − A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és távközlési hálózat kiépítése és a meglevő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. − Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. − A telefonhálózat bővítését földkábellel kell megoldani csatlakozva a meg lévő léges és alépítményes hálózathoz. − A kábeltelevíziós hálózat kiépítését lehetőség szerint a telefonhálózattal egy ütemben kell megoldani szintén földkábellel, mindkét hálózat esetén tartalék védőcsövet kell elhelyezni. A hálózat folyamatos fejlesztése szükséges. − A használaton kívüli kábelhálózatot el kell távolítani. − A magánterületeken áthaladó közműveket át kell helyezni közterületre. − Útrekonstrukció során a közművek átépítéséről, korszerűsítéséről gondoskodni kell.

A VÉGREHAJTÁST ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

Tervkészítési feladatok

A Településszerkezeti Terv jóváhagyása után gondoskodni kell az alábbi tervek elkészítéséről: − a város teljes közigazgatási területére elkészítendő a szabályozási terv és helyi építési szabályzat; − a város közlekedésfejlesztési ill. forgalomcsillapítási feladatainak előkészítéséhez tanulmánytervek és út kiviteli tervek készítendők; − el kell készíteni a város környezetvédelmi koncepcióját és programját; − a település zöldfelületi rendszerének kertépítészeti terve; − külterületi tájfásítási terv; − felhagyott bányaterületek rekultivációs terve.

22


Tervegyeztetési feladatok A jóváhagyott országos, regionális, kistérségi tervek elhatározásait a község településrendezési eszközeiben tovább kell vezetni, az ezt követően készülő magasabb szintű tervekben a község érdekeit érvényesíteni kell.

Jogalkotási feladatok A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében a Képviselő-testületnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a terv megvalósítását, illetve a szükséges változtat átvezetését biztosítani kell. A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében a belterületbe-vonásokat ütemezetten kell biztosítani, az ahhoz kapcsolódóan szükséges művelés alóli kivonásokat is beleértve. A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében az érintett területekre elővásárlási jogot kell alapítani, változtatási, telekalakításai, illetőleg építési tilalmat kell elrendelni. A tervezett művi és természeti értékvédelem megvalósulására a védelmi eljárás lefolytatását kezdeményeznie kell a képviselőtestületnek.

Bélapátfalva, 2006. augusztus 24.

dr. Fehér Lászlóné jegyző

Ferencz Péter polgármester

23

Településszerkezeti Terv

Recommend Documents