TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MŰLEÍRÁS

HAJMÁSKÉR Község Településrendezési terv felülvizsgálata TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MŰLEÍRÁS

2010. SZEPTEMBER 23.

1

Hajmáskér Településszerkezeti terv Készítette Hajmáskér község önkormányzata megbízásából a Planteus Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft. 2010-ben

Generál tervező:

Planteus Kft. 8273 Monoszló, Fő u. 23.

Felelős tervező:

Németh Ferenc okl. építészmérnök vezető településtervező TT-1 19-0221/2001 Planteus Kft.

Településtervezés:

Németh Ferenc okl. építészmérnök vezető településtervező TT-1 19-0221/2001 Varga Orsolya településmérnök Planteus Kft. Auer Jolán vezető terület- és településtervező K1, TT-1, TR1-5001/01 Jaczenkó Judit okl. tájépítész mérnök K2-01-5156/03 TÁJOLÓ-TERV KFT.

Építészet:

Németh Ferenc okl. építészmérnök

Tájrendezés, Zöldfelület-rendezés, környezetalakítás:

Auer Jolán Jaczenkó Judit TÁJOLÓ-TERV Kft

Gáz közmű tervezés:

Petrika László okl. gépészmérnök, BSZFG/19-0002

Villamos közmű tervezés: Szurmai Zoltán okl. villamosmérnök V-1/19-0065, HSz-2/19-0065, HTr-2/19-0065, HK-2/19-0065, HV-2/19-0065 Vízi közmű tervezés:

Arnold György okl. üzemmérnök V3-a/19-0118

Közlekedéstervezés:

Sturcz Mihály okl. építőmérnök TR-k-T/19-0117/2008

2

I. HATÁROZAT TERVEZET ……./2010. sz. önkormányzati határozat

Hajmáskér község Képviselő Testülete 2010............-i hatállyal megállapítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§. (3) bekezdésének b) pontja alapján Hajmáskér község településszerkezeti tervét és leírását. A településszerkezeti terv és leírás a határozat mellékletei: 1. sz. melléklet: Hajmáskér község településszerkezeti terve részleges módosításának szöveges leírása 2. sz. melléklet: Hajmáskér község felülvizsgált településszerkezeti tervlapja egységes szerkezetbe foglalva M 1: 10 000 tervlap,

........................................ körjegyző

....................................... polgármester

3

II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Hajmáskér község településszerkezeti terve szöveges leírása Hajmáskér Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Törvény 16.§-a, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7.§-ának (3) bekezdés b) pontja és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú Kormányrendelet 3.§-ának (2) bekezdése alapján meghozza Hajmáskér község településszerkezeti tervének módosításáról szóló határozatát.

1.

A határozat hatálya 1) A határozat hatálya a teljes közigazgatási területre érvényes, melyen belül módosítja az alábbi pontokban felsorolt területeket. (1-43-ig) 2) A határozat részét képezi a településszerkezeti tervlap: SZE (M = 1 : 10000). 3) A határozatban, illetve a tervlapokban foglaltaktól való eltérésre csak a határozat és a tervlap egyidejű módosításával van lehetőség.

2.

Tervi előzmények, egyeztetési szempontok A hatályos településrendezési terv az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletnek megfelelően készült.

3. A településszerkezeti terv elemei A településszerkezeti terv a település területén építési szempontból: a. beépítésre szánt területeket, illetve b. beépítésre nem szánt területeket határoz meg. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Lakóterület: kisvárosias Lk falusias Lf Vegyes terület: Településközpont vegyes terület Vt Gazdasági terület: Ipari Gip Kereskedelmi, szolgáltató Gksz Különleges terület: honvédelmi terület Khv temető területe Kt mezőgazdasági üzemi terület Kmü értékvédelmi terület Kév b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Közlekedési és közmű terület:

4

Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt: közúti kötöttpályás Zöldterület:

KÖu KÖk Z

Erdőterület: honvédelmi védelmi gazdasági egészségügyi, szociális, turisztikai Mezőgazdasági terület: kertes mezőgazdasági terület általános korlátozott használatú Vízgazdálkodási terület: vízgazdálkodási területek Különleges terület: Sport Bányaterület Honvédelmi terület

4.

Ev-1 Ev-2 Eg Ee Mk Má Má-ko V Kk-sp Kk-b Kk-hv

A településszerkezeti tervlap elemeinek értelmezése 1) A településszerkezeti tervlap - e határozat előírásainak megfelelően – értelmezését részben a tervlap (jelkulcs), részben jelen szövegrész tartalmazza. 2) A tervlapok köztelező és irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak. A kötelező elemektől – a jóváhagyásukat követően – azok módosítása nélkül eltérni nem lehet. Az irányadó elemek betartása nem kötelező, azok csak a továbbtervezés irányainak meghatározására szolgálnak. 3) Kötelező elemek: - közigazgatási határ, - belterületi határ, - területfelhasználási egységek - közutak (főforgalmi út, forgalmi út, gyűjtőút), - vasút - területfelhasználást jelentősen befolyásoló védőtávolságok, védősávok, - régészeti terület határa - hely művi (történeti) értékvédelmi terület határa 4) Irányadó elemek: - kiszolgáló utak, - kerékpárút, - közlekedéshez kapcsoló egyéb jelek, - a 3) pont alatt nem szereplő egyéb elemek, illetve jelek.

5

5.

A településszerkezeti terven történt változások leírása Ennek megfelelően Hajmáskér község képviselő testülete az alábbi területeken területfelhasználási egység változást ill. HÉSZ módosítást kért.

Módosítások belterületen: Hajmáskér község a 2009-ben kezdeményezett Rendezési terv módosításakor egyrészt a kijelölt, ugyanakkor még be nem épült lakóterületeinek ütemezését, terjeszkedésének visszafogását kezdeményezte, másrészt a település északi, észak-keleti részének jelentősebb gazdasági területi fejlesztését. A belterület jelentős részét kitevő egykori Lövőiskola területének és épületeinek rendezése, védelme érdekében arra új szemléletű területfelhasználási lehatárolás és részletes szabályozás készült. A település teljes közigazgatási területének (38,15 km2) közel 5%-a, ~ 183,8 ha belterület. A módosítás során a belterület bővül a tervezett lakóterületek eddig külterületi részén, ugyanakkor az észak-keleti, tervezett gazdasági terület szomszédságában lévő véderdő külterületbe sorolódik. Összességében ~ 3,5 hektárral csökken. Lakóterületei: Beállt lakóterülete összesen ~ 80 ha. A településen a hatályos terv szerint számos helyen kijelölt lakóterületek közül ~8,6 hektárnyit a módosítás megszűntet (kisebb részét átsorolja különleges értékvédelmi területbe), így is közel 16 ha tartalék lakóterület marad (főleg a település keleti felén), ennek teljes beépítése majdnem 20%-os területi növekedést jelentene. További majdnem 3 hektárnyi lakóterület került kijelölésre a meglévők ésszerű kihasználhatósága érdekében, valamint jelentős fejlesztés történhet meglévő (főleg a nyugati) lakóövezetekben a hosszú telkek osztásával. Gazdasági területei: Hajmáskér területén ~ 29 ha részben működő, többnyire kihasználatlan gazdasági terület található, leginkább a lakóterületek közvetlen szomszédságában. A módosítás során kb. 20 ha lett kijelölve, ugyanakkor az egykori lövőiskola területén majdnem 16 ha területen megszűntetésre került. A tervben szereplő beépítetlen gazdasági területek felhasználása kb. 40 %-os területi intenzifikálódást jelentene. Különleges értékvédelmi terület: Legfőképp településközponti vegyes, lakó és gazdasági terület került ilyenformán átsorolásra, össz. területe így ~ 32 hektáros. A hatályos, módosuló rendezési terv ilyen övezetet ezidáig nem tartalmaz. Az övezet a Helyi építési szabályzatban és a Szabályozási terven Kév jellel szerepel. „Az övezet elsősorban az épített örökségvédelemi területen és védett épületeiben ill. új épületekben a védett funkcióhoz alkalmazkodó lakó, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, sport célokra vehető igénybe. Az övezetben elhelyezhető továbbá nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület is.” A területi adatok körülbelüli értékek, „durva mérés” eredményei, szerepük az egyes területek nagyságrendjének összehasonlíthatósága.

A módosuló területek számozottan és helyrajzi szám helyesen: /A mellékelt Módosuló területek nevű tervlappal együtt érvényes/

6

1. Hrsz: 298 A hatályos terv gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató övezetbe sorolja, a változtatás során falusias lakó övezetbe kerül. A módosítás megszűnteti a terület szigetszerű övezeti lehatárolását, kereskedelmiszolgáltató funkciójú építmény falusias lakó övezetben is elhelyezhető. 2. Hrsz: 314-322; 324/1; 326-328; 336; 339-340; 343-349 A hatályos terv falusias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során kertes mezőgazdasági övezetbe kerül. A vasút szomszédságában lévő, mély fekvésű, jelenleg is kertes terület beépítésére nincs igény. 3. Hrsz: 351-356; 359-363; 375-376 A hatályos terv falusias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során kertes mezőgazdasági övezetbe kerül. A vasút szomszédságában lévő, mély fekvésű, jelenleg is kertes terület beépítésére nincs igény. 4. Hrsz: 562, 563 A hatályos terv mezőgazdasági övezetbe sorolja, a változtatás során falusias lakó övezetbe kerül. A telkek beépültek, meglévő lakóterülethez kapcsolódnak. 5. Hrsz: 026/11 telekrészlete, 026/12 telekrészlete, 026/13 telekrészlete A hatályos terv mezőgazdasági terület övezetbe sorolja, a változtatás során a falusias lakó övezetbe kerül. A település déli lakóterületi bővítésének részeként, a meglévő lakóterülettel szemben, az utca másik oldalának beépíthetőségét eredményezi. 6. Hrsz 491/36 telekrészlete A hatályos terv településközponti vegyes övezetbe sorolja, a változtatás során kisvárosias lakó övezetbe kerül. A terület környezetére jellemző kisvárosias beépíthetőség indokolt a telken, mivel ez a tüzérségi parancsnoki épület közvetlen szomszédságában lévő lakóépületek kiváltására szolgáló tartalékterület. 7. Hrsz: 495 telekrészlete, 496 telekrészlete, 506 telekrészlete, 507 telekrészlete, 508 telekrészlete, 510 telekrészlete, 513 telekrészlete A hatályos terv falusias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során kertes mezőgazdasági övezetbe kerül. A település lakóterületi bővítésének szabályozása, ütemezése, a beépítések a beállt lakóterületektől távoli, szigetszerű beépítésének megfékezése érdekében a dél-keleti tervezett lakóterület megszűntetésre került. Ez az elv vonatkozik a 7-10. pontban szereplő módosításokra. 8. Hrsz: 495 telekrészlete, 496 telekrészlete, 506 telekrészlete, 507 telekrészlete, 508 telekrészlete, 510 telekrészlete, 513 telekrészlete A hatályos terv zöldterületbe sorolja, a változtatás során kertes mezőgazdasági kerül. 9. Hrsz: 514 telekrészlete, 516/3 telekrészlete, 519 telekrészlete, 520 telekrészlete, 522/2 telekrészlete, 524 telekrészlete, 525 telekrészlete, 528 telekrészlete A hatályos terv falusias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során kertes mezőgazdasági övezetbe kerül. 10. Hrsz: 026/6 telekrészlete, 026/7 telekrészlete, 026/16 telekrészlete, 026/20 telekrészlete A hatályos terv falusias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során kertes mezőgazdasági övezetbe kerül.

7

11. Hrsz: 609 telekrészlete A hatályos terv falusias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során gazdaságikereskedelmi, szolgáltató övezetbe kerül. A terület szomszédságában lévő kihasználatlan gazdasági terület részeként reálisabban hasznosul a terület, mint lakóterületként. A település számos nagyobb egybefüggő területet jelölt ki lakóterület céljára, a 11. sz. terület beépítése nem célszerű. 12. Hrsz: 607/16 A hatályos terv falusias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során véderdőbe kerül. A település keleti felén a lakóterület további terjeszkedése nem kívánatos, viszont a szomszédos gazdasági területtől való szeparálódást erősíti a kijelölt erdősítés. 13. Hrsz: 616/116 telekrészlete A hatályos terv falusias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során zöldterületbe kerül. A kijelölt lakóövezet része az árkok folytatásában lévő vizes terület, mely beépítésre kevésbé alkalmas. 14. Hrsz: 616/116 telekrészlete A hatályos terv mezőgazdasági övezetbe sorolja, a változtatás során véderdő övezetbe kerül. A tervezett lakóterületek gazdasági területektől való szeparálásra, valamint a lakóterületek uralkodó szélirány elleni védelmére szolgál a kijelölt véderdő. 15. Hrsz: 616/116 telekrészlete A hatályos terv mezőgazdasági övezetbe sorolja, a változtatás során gazdasági ipari övezetbe kerül. Hajmáskér a gazdasági területeit döntően a település észak-keleti részén jelölte ki. (Ez vonatkozik a 16, 18, 19. sz. területre.) a 15. sz. bővítés eddig beépítetlen területet érint. 16. Hrsz: 015/1 telekrészlete, 015/10, 022 A hatályos terv tartalék gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató övezetbe sorolja, a változtatás során gazdasági ipari övezetbe kerül. A terület meglévő gazdasági terület szomszédságában van, eddig beépítetlen. 17. Hrsz: 616/144, 616/145, 616/155-/158 A hatályos terv gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató övezetbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi övezetbe kerül. 18. Hrsz: 616/6 telekrészlete A hatályos terv különleges sport övezetbe sorolja, a változtatás során gazdaságikereskedelmi, szolgáltató övezetbe kerül. A sport terület jelenleg kialakítatlan, valamint a közelében található egy másik, szintén kihasználatlan sportterület, amely közelebb van és könnyebben elérhető a lakó ill. intézmény területektől. 19. Hrsz: 616/6 telekrészlete A hatályos terv erdő övezetbe sorolja, a változtatás során gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató övezetbe kerül. Az erdőterület település felőli sávja változik, ez biztosítja a gazdasági területek kapcsolódását. 20. Hrsz: 616/11, 616/12, 616/16, 616/110, 616/111, 616/115, 616/122, 616/123, 616/142, 616/143 A hatályos terv gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató övezetbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi terület övezetbe kerül. Az egykori tüzérségi laktanya területét egységesen értékvédelmi területbe helyezi a terv, evvel, és az ehhez kapcsolódó szigorú szabályozási előírásokkal biztosítja az egyes területegységek védelmét. Érvényes még a 21- 30. sz. területekre.

8

21. Hrsz: 616/151 telekrészlete A hatályos terv erdő övezetbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi terület övezetbe kerül. 22. Hrsz: 616/151 telekrészlete A hatályos terv zöldterületbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi terület övezetbe kerül. 23. Hrsz: 616/20, 616/40, 616/42 A hatályos terv kisvárosias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi terület övezetbe kerül. A meglévő lakó 24. Hrsz: 616/27, 616/121 A hatályos terv kertvárosias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi terület övezetbe kerül. 25. Hrsz: 616/170, 616/171 A hatályos terv zöldterület és településközponti vegyes övezetbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi terület övezetbe kerül. 26. Hrsz: 616/134, /136-/138, /151-/152, /167-/169 A hatályos terv településközponti vegyes terület övezetbe sorolja, a módosítás során különleges értékvédelmi terület övezetbe kerül. 27. Hrsz: 616/37-38; 616/85, /94, /132 része, /133-/134, A hatályos terv kisvárosias és kertvárosias lakó övezetbe, valamint részben közpark övezetbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi terület övezetbe kerül. 28. Hrsz: 616/85, 616/135 A hatályos terv kertvárosias lakó övezetbe sorolja, a változtatás során zöldterületbe kerül. 29. Hrsz: 616/124-/125 A hatályos terv kisvárosias lakóterület övezetbe sorolja, a változtatás során különleges értékvédelmi övezetbe kerül. 30. Hrsz: 616/9 A hatályos terven gazdasági, kereskdelmi-szolgáltató terület, a változtatás során különleges értékvédelmi terület övezetébe kerül. 31. Hrsz: 89, 90, 018/2; 019 A hatályos terv erdő terület övezetbe sorolja, a változtatás során falusias lakóterület övezetbe kerül. A lakóterület bővítés a település nyugati oldalán a zömmel beépült területek szomszédságában, ill. meglévő utcaszakasz szemközti oldalán történik.

Módosítások külterületen: A külterület szerkezetének leírása A településrendezési tervek felülvizsgálatát a korábbi településrendezési tervek jóváhagyása óta felmerült fejlesztési igények, valamint a magasabb rendű terveknek és idő közben megváltozott jogszabályoknak való megfelelés követelménye indokolta. A külterületet érintő módosításokat az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend „az országos településrendezési és építési követelményekről”), az Ország Területrendezési Terve (továbbiakban OTrT) módosulása, valamint az EU jogharmoniáció keretében kiadott egyes új jogszabályok, ill. egyes védendő, sérülékeny elemek pontos lehatárolása tette szükségessé.

1. jogszabályi változás miatt módosuló területfelhasználások

9

A területek számozása a „Külterületi területhasználatok változása”, valamint a „Biológiai aktivitási érték számításba bevont területek” c. tervlapokon látható. 1.1. Az OTÉK módosulása, Natura2000 területek lehatárolása 34. sz. területek - Honvédségi területek –

Az OTÉK 2008. évi módosítása, azáltal, hogy bevezette a beépítésre nem szánt különleges területek fogalmát, a honvédségi területekre differenciáltabb területfelhasználási besorolást tesz lehetővé. Ennek értelmében Hajmáskér területén található honvédségi területek a tényleges területhasználatuknak megfelelően, az érintett természeti értékek (sziklagyepek, karszterdők) hatékonyabb védelme érdekében, az erdészeti adatszolgáltatást, valamint az OTRT előírásait figyelembe véve az alábbi területfelhasználási egységekbe kerülnek besorolásra:
Beépítésre szánt különleges honvédségi terület – a jellemzően beépített honvédségi területek (03/1 hrsz)
Beépítésre nem szánt különleges honvédségi terület – a jellemzően nem beépített honvédségi területek, többnyire gyepes területek, gyakorlóterületek, lőterek
Védelmi rendeltetésű, honvédelmi erdőterület – az erdészetileg üzemtervezett, illetve „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” országos övezetébe tartozó elsődlegesen honvédelmi célokat szolgáló erdőterületek.

36. sz. területek - Mezőgazdasági majorok területei –

A hatályos településszerkezeti terv elfogadása, valamint a módosuló településrendezési tervek közbenső véleményezési eljárása óta az OTÉK módosult, a korábbi mezőgazdasági majorok területét beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi terület területfelhasználási egységbe sorolja. A belterülettől délre található 081/1 és 060/11 hrsz-n lévő területek ebbe a területfelhasználási egységbe kerülnek átsorolásra, a korábban tervezett kereskedelmi-szolgáltató mezőgazdasági-üzemi terület helyett, amely besorolás a területek jelenlegi és tervezett használatának megfelel.

–

Az érintett területek tényleges használata nem módosul, az OTÉK módosulása következtében csak a területfelhasználási egység nevezéktana változott.

38-42. sz., ill. egyes 34. sz. területek - Natura 2000 területek településszerkezeti besorolása –

A hatályos településszerkezeti terv elfogadása óta kerültek kihirdetésre a Natura2000 területek. Hajmáskér településen jellemzően gyepes élőhelyek kaptak Natura 2000 védettséget, melyek a hatályos településszerkezeti terv szerint erdő-, mezőgazdasági és honvédségi területfelhasználási egységbe tartoznak. A településrendezési tervek célja az értékes, sérülékeny elemek védelmének biztosítása a megfelelő területfelhasználási egységbe való besorolás és a védelmet szolgáló övezeti szabályok megalkotása által. A területek jelenlegi besorolása ezt nem megfelelően biztosítja, az érintett külterületi részek emiatt a következőképpen változnak:


Honvédségi területek (34.) – Az érintett honvédségi területek beépítésre nem szánt különleges honvédségi terület, illetve az erdészetileg üzemtervezett területek védelmi rendeltetésű, honvédelmi erdőterület besorolást kaptak.




Mezőgazdasági területek (39.) - ún. korlátozott használatú mezőgazdasági területbe kerületek besorolásra. Hasznosításuk alapvetően továbbra is mezőgazdasági (rét,

10

legelő), településszerkezeti elkülönítésük azonban a védelem sajátos igényei miatt szükséges.


Erdőterületek (38.) - hatályos településszerkezeti terv az értékes gyepes élőhelyként védett területek egy részét erdőterületbe sorolta. Az erdő besorolás a védett értékeket veszélyezteti, európai jelentőségű gyeptársulások megszűnésével fenyeget, ezért terület ún. korlátozott használatú mezőgazdasági területbe került átsorolásra, mely a gazdálkodás és élőhely védelem érdekeit egyszerre biztosítja.




Mezőgazdasági üzemi terület (40.) – A 028 hrsz terület egy része a hatályos településszerkezeti terven tervezett kereskedelmi-szolgáltató mezőgazdasági-üzemi terület besorolású. A terület tényleges használata parlag, felhagyott majorság romos épületei találhatók rajta. Tekintettel a jelenlegi használatra és a Natura2000 védettségre – melyen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki – a terület a jogszabály előírásainak megfelelően a védett értékek fennmaradását jobban biztosító, ún. korlátozott használatú mezőgazdasági területbe került átsorolásra.




Gazdasági és közlekedési terület (41-42.) – A 065/3 és 065/14 hrsz. területek hatályos településszerkezeti terv szerinti besorolása gazdasági, illetve közlekedési terület, mely használatot a Natura2000 és országos ökológiai hálózat magterületi érintettség nem teszi lehetővé. A telkek területe jelenleg roncsolt felszín, emiatt, illetve a 8. sz. főút és véderdők közvetlen szomszédsága miatt véderdő besorolást kaptak.

1.2. A területi terveknek való megfelelés 33, 37. sz. terület - Veszprém Megye Területrendezési Terve és az Országos Területrendezési Tervvel való összhang megteremtése érdekében módosuló területhasználat –

A 08/10 a hrsz terület (33.) a magasabb rendű területrendezési terveken mezőgazdasági térség besorolású, mely meghatározza, hogy lehetőség szerint települési szinten is mezőgazdasági besorolást kell adni neki. Tekintettel arra, hogy a terület jelenlegi használata és ökológiai adottságai, valamint tájszerkezeti elhelyezkedése is a mezőgazdasági hasznosításnak kedveznek jobban, a terület általános mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra.

–

A Séd-patak völgyének jelentős része a módosult OTrT szerint kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (ld. „Tájrendezési és környezetalakítási javaslatok” c tervlap). Az érintett terület egy része jelenlegi turisztikai erdőterület besorolású (37.), mely a termőföldként való hasznosítás lehetőségét megakadályozza, a területek emiatt mezőgazdasági területbe kerültek átsorolásra.

2. Egyéb okból módosuló területfelhasználások 32. sz. terület - tervezett erdőterület –

Az erdészeti adatszolgáltatás szerint a 017 hrsz telek üzemtervezett erdő, emiatt a településszerkezeti terven erdő területfelhasználási egységbe került besorolásra. A besorolást a tényleges használat is indokolja, továbbá szerkezetileg is jól illeszkedik a település rendszerébe.

43. sz. terület - bányaterület módosulása –

A településen található „Hajmáskér Berekhegy I.” bányaterület telke módosult, a telek a bányakapitányság országos adatbázisa 2007. évi EOV koordinátás adatai alapján kerültek feltüntetésre a térképen. Területe beépítésre nem szánt különleges bányaterület besorolást kapott.

11

32. Hrsz: 017 A hatályos terv mezőgazdasági területként jelöli, a módosítás során véderdő övezet besorolású lesz. 33. Hrsz: 08/10 A hatályos terv véderdőbe sorolja, a változtatás során általános mezőgazdasági terület övezetébe kerül. 34. Hrsz: 03/3, 016, 029, 083 A hatályos terv honvédelmi területként kezeli, a változtatás során különleges beépítésre nem szánt honvédelmi valamint honvédelmi erdő övezetbe kerül. 35. Hrsz: 075 A hatályos terv gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató övezetbe sorolja, a változtatás során gazdasági ipari övezetbe kerül. 36. Hrsz: 081/1, 082, 060/11 A hatályos terv beépítésre szánt mezőgazdasági övezetbe sorolja, a változtatás során különleges mezőgazdasági üzemi területbe kerül. (Ez csupán a megfelelő területfelhasználási kategóriába való átsorolás.) 37. Hrsz: 060/3-10, /18, /20, /21, 062 A hatályos tervben E-p, a módosítás során általános mezőgazdasági ill. korlátozott használatú mezőgazdasági övezeti besorolású lesz. 38. Hrsz: 060/24, /26, /28, /31 része; 060/22-23; 065/12-13, /16-/17; A hatályos terven általános mezőgazdasági terület, a módosítás során korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetbe kerül. 39. Hrsz: 028 része; 029; 030/1, 3-5, 7-9; 031; 033; 060/24, 26, 28, 31 része; 060/29; 065/12-13, 16-17; 086; A hatályos terv mezőgazdasági terület övezetbe sorolja, a módosítás során korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe kerül. 40. Hrsz: 028 telekrészlete A hatályos terv beépítésre szánt mezőgazdasági terület övezetbe sorolja, a változtatás során korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetébe kerül. 41. Hrsz: 065/14 A hatályos terv gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató övezetbe sorolja, a változtatás során véderdő övezetbe kerül. 42. Hrsz: 053/3 A hatályos terv közlekedési területként kezeli, a módosítás során véderdő területfelhasználású lesz. 43. Hrsz: 060/1, 15, 26; része Bánya területének pontosítása. A 060/26 hrsz telek részlete a hatályos terven véderdő, a módosítás különleges beépítésre nem szánt bánya területbe sorolja. A hatályos terven bánya övezetként jelölt terület egyes részei (060/1, 060/15 hrsz részlete) véderdő övezetbe kerülnek. A felsőbbrendű jogszabályok érvényesítése megtörtént számos területen.

12

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I.

Bevezető, előzmények

Hajmáskér a teljes közigazgatási területére vonatkozó szerkezeti tervvel (72/2002 (V.28.) Ökt. hat.), illetve részleges szabályozási tervvel (10/2003 (XI.19.) Ökt. rend) és helyi építési szabályzattal rendelkezik. Hajmáskér Községi Önkormányzata 2005-ben Településfejlesztési Koncepciót fogalmazott meg, melyet a 2005 (07.27.) Ökt sz. határozatával fogadott el. Ebben kimondta a településrendezési tervek módosításának szükségességét is. A község a településrendezési terveinek módosításával a Pannonterv Kft-t bízta meg 2005ben. A Pannonterv Kft. a tervmódosítást közbenső véleményezési eljárásig készítette el, illetve a véleményezési eljárást lefuttatta. A tervhez Környezeti Értékelés is készült, mely a közbenső véleményezési eljárásra szintén kiküldésre került. Az Önkormányzat 2009-ben bízta meg a Planteus Kft-t a Településrendezési Tervek befejezésével. A Tájoló-Terv Kft-t a Planteus Kft. bízta meg a terv Tájrendezési és Környezetalakítási munkarészek elkészítésével, valamint a Környezeti Értékelés kiegészítésével. II.

A településrendezési tervek felülvizsgálatának indokai

A felülvizsgálat célja elsősorban a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok hatékonyabb elérésének biztosítása, egy olyan területfelhasználás és helyi építési szabályok meghatározása, melyek a település adottságain és lehetőségein alapulnak, hatékonyan biztosítják a település megőrzésre érdemes értékes tájszerkezetének, tájkarakterének, természeti arculatának védelmét. A tervezett módosítások a felmerült új fejlesztési igényeket, valamint a hatályos településrendezési tervek elfogadása óta eltelt időszakban bekövetkezett jogszabályi változások miatt átvezetendő változásokat tartalmazzák. 1.

A településrendezési tervek és HÉSZ jóváhagyása óta eltelt időszakban elfogadott országos szintű jogszabályokból, jogszabály-változásokból, valamint az EU csatlakozással összefüggő jogharmonizációs tevékenységből adódó változások

A településrendezési tervek 2002 (TSZT), ill. 2003-as (SZT) hatályba lépése óta eltelt időszakban a településrendezés területén jelentősebb változások történtek, a településrendezéssel kapcsolatos főbb jogszabályok (Étv., OTÉK) módosultak, továbbá módosult az Ország Területrendezési Terve (OTrT). Pontosításra került egyes, a közigazgatási területet érintő korlátozások területi határa. A tájszerkezetre, külterületi területhasználatra elsősorban az alábbiak vannak módosító hatással: 1.1. EU jogszabályok Hajmáskér településrendezési eszközeit befolyásoló előírásai –

Európai jelentőségű védendő természeti elemek lehatárolása
a Natura2000 területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos listájának megjelenése (45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet) 1.2. A magasabb szintű területi tervek (OTrT, VMRT) Hajmáskér településrendezési eszközeit befolyásoló előírásai

–

az OTrT módosítás következtében
az országos övezetek módosulása – elsősorban az ökológiai hálózat differenciálásának és e területekre vonatkozó szabályoknak a megváltozása

13


–

kiváló termőhelyi adottságú erdő és szántóterületek lehatárolása

Veszprém Megye Területrendezési Terve elfogadásának következtében
megyei területfelhasználási egységek lehatárolása
megyei értékvédelmi övezetek lehatárolása 1.3. A településrendezési tervek és HÉSZ jóváhagyása óta eltelt időszakban bekövetkező jogszabály-változások Hajmáskér településrendezési eszközeit befolyásoló előírásai

–

az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rend „az országos településrendezési és építési követelményekről”) módosítás következtében
új területfelhasználási egységek (beépítésre nem szánt különleges terület, mezőgazdasági üzemi terület) megjelenése, honvédségi területek differenciálása
a főutak, gyorsforgalmi utak mentén mentén megjelenő területfelhasználási, építési korlátozások (OTÉK 36. §. (6), (8) bekezdés)

–

védendő, sérülékeny, egyéb korlátozó elemek lehatárolásának pontosítása
a sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőidomának kijelölése, a korlátozásokkal érintett területek pontosítása, nyílt karsztterületek hrsz-os jegyzékének megjelenése (8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató)
a bányászattal érintett területek változása, bányatelkek módosulása

2.

A táji-, természeti adottságok védelme érdekében történő változások

A külterületi területfelhasználás rendszerének módosítását szükségessé teszi továbbá a vizsgálatainkban feltárt számos tájhasználati konfliktus feloldása. Ezeket többnyire az okozza, hogy a településrendezési eszközökben a külterület meghatározó tájalkotó elemei nem kellőképpen differenciáltan, az egyes területek sajátosságait sokszor figyelmen kívül hagyva kerültek besorolásra. Nincs megfelelően biztosítva a tájkarakter megőrzése, a táji, természeti értékek védelme, holott a Településfejlesztési Koncepció egyik alapelvében „az adottságokon alapuló, a tájjal, természettel harmonizáló” településszerkezet kialakítását célozza meg. 3.

Lakossági, beruházói igényekre történő változások

A lakossági, beruházói igények elsősorban a belterületen és a kapcsolódó területrészeken jelentkeznek, ezek részletes bemutatását a belterületi szerkezet leírásánál történik. Fentiek következtében a külterületi területfelhasználási rendszer jelentősebb átalakításra került. III.

TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT

A településrendezési tervek 1-43. sz. módosításai többségében a belterületet érintő módosítások (ld. A biológiai aktivitás érték számításba bevont területek tervlapját). Jelentős részük az egykori katonai területek átalakuló területhasználati igényéből fakad, emellett lakossági, önkormányzati fejlesztési igények merültek fel. A település egyes területein a jelenlegi használat és a terület szabályozásának összhangba hozását célozza a tervi változás. Módosulnak további tervi elemek (32-43., ld. „Külterületi területhasználatok változása” c. tervlapot) az idő közben megalkotott, illetve megváltozott magasabb rendű tervekkel, jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében. (Nemrégiben módosult Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT), OTÉK, illetve természetvédelmi vonatkozású országos rendeletek.)

14

1. A tájkarakter értékelése, a táji, természeti értékek, valamint a táj használatát korlátozó elemek feltárása Hajmáskér tájhasználatát alapvetően három fő tényező határozza meg: Legfontosabb antropogén tájalakító tényező a település több mint 75 %-t a meghatározó honvédségi területhasználat, mely a külterületen részben lő-, és gyakorlótér, részben honvédségi erdők, belterületen pedig gazdasági területté átalakuló korábbi laktanyák épületegyüttesei. Természeti tájalkotó elemek közül a kopár karsztos felszín és a rajta kialakult jellegzetes, magas természetvédelmi értéket képviselő karszt flóratársulások meghatározók, melyek a külterület nagy részén jellemzőek, belterület közeli részeik legelőként és szántóként hasznosítottak. Jelentős elem továbbá a Séd patak és völgye, mely kedvezőbb termőhelyi viszonyú terület, mezőgazdasági hasznosításra alkalmasabb. A tájkarakter védelme, az értékes, sérülékeny elemek megőrzése érdekében lehatárolásra, pontosításra kerültek a táji, természeti értékek, melyek elhelyezkedését a „Tájrendezési és környezetalakítási javaslatok” c. tervlap szemlélteti. Hajmáskér közigazgatási területén egyedi jogszabállyal, vagy a természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) erejénél fogva védett országos jelentőségű természetvédelmi terület, vagy érték nem található. A település déli részén kiterjedt felületeket borító természetközeli állapotokat tükröző, védett növény- és állatfajoknak helyet adó európai jelentőségű területek Natura2000 területként nyilvántartottak. A közösségi jelentőségű (európai szintű) természetvédelmi rendeltetésű területek, a Natura2000 területek kijelölésének célja hogy biztosítsák bizonyos természetes élőhely típusok, valamint bizonyos fajok élőhelyei kedvező állapotának fenntartását, vagy adott esetben helyreállítását természetes kiterjedésükön, illetve elterjedési területükön belül. A korábbi településrendezési tervek elfogadása óta eltelt időszakban jelent meg az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet, mely a Natura 2000 területekkel érintett földrészletek hrsz-os listáját tartalmazza. A Hajmáskért érintő Hajmáskéri Törökcsapás és Kádártai Dolomitmezők elnevezésű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület határvonala ennek alapján került feltüntetésre. A Natura 2000 területeken területhasználati korlátozások érvényesek, mely korlátozásokat a 275/2004. (X.8.) Korm.. rendelet – az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről – és a 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet – a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól – tartalmazza. Az értékes természetközeli élőhelyeket a nemzeti ökológiai hálózat kapcsolja összefüggő rendszerré. Az ökológiai hálózat az Országos Területrendezési Tervben (2003. évi XXVI. tv.) került meghatározásra, melynek pontosítására a megyei területrendezési terv hivatott. Tekintettel arra, hogy az OTrT 2008. évi módosítása az ökológiai hálózattal érintett területek lehatárolását, illetve azok tagolását is megváltoztatta, jelen településrendezési tervben az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján ez utóbbi került figyelembe vételre. E szerint Hajmáskér közigazgatási területén magterületként1 és pufferterületként2 nyilvántartott területek is találhatóak. A területfelhasználásbeli besorolásnál ez jelentős korlátozást jelent, hiszen a magterületeként nyilvántartott területeken az OTrT értelmében beépítésre szánt 1

magterület: „…olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életközösségeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont.” (OTrT 2. § 16. pont) 2 pufferterület: „…olyan rendeltetésű területek, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatásait, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek.” (OTrT 2. § 23. pont)

15

terület nem jelölhető ki, pufferterületen is csak abban az esetben, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Az OTrT a településen a Séd patak völgye mentén kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet jelöl. Az övezetbe agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. A területen emiatt területhasználati korlátozások érvényesek, beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Bár a hatályos megyei terv nem jelöl hasonló övezetet a térségben, mivel az OTRT a megyei terv elfogadása óta módosult, értékvédelmi övezetek tekintetében felülírja azt. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket az agrotopográfiai térképek és a földhivatal termőföld minőségre vonatkozó adatai alapján pontosítottuk, a településrendezési terven telekhatárhoz igazítva ábrázoltuk azt. A település északi részén kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek találhatók az OTrT szerint. Az övezetbe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak. Az övezetben beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Veszprém Megye Területrendezési Terve lehatárolt ún. megyei Tájképvédelmi terület övezetét, melyet a településrendezési tervekben kell pontosítani. Jelen rendezési terv módosítás során az övezet települést érintő része telekhatárhoz igazítva feltüntetésre került. Az övezet által érintett területen a tájkép védelme érdekében a nagyobb építmények elhelyezhetősége látványtervhez kötött. Hajmáskér közigazgatási területén védendő elemként jelennek meg továbbá a nyílt karsztterületek. Az érintett érzékeny, sérülékeny területek a nyílt karsztterületek jegyzékét tartalmazó 8002/2005. KvVM tájékoztató alapján kerültek lehatárolásra. A lehatárolásnak elsősorban környezetvédelmi vonatkozásai vannak, melyekből fakadóan területhasználati korlátozások is adódhatnak. A város természeti kincse a helyi ivóvizet szolgáltató felszín alatti vízbázis. A korábbi településrendezési tervek elfogadása óta eltelt időszakban pontosításra került a vízbázisok hidrogeológiai védőidomainak lehatárolása, a határvonalak telekhatárhoz igazítása azonban csak a külső védőterületekre készült el. A településrendezési terv e pontosított határvonalakat tartalmazza. Természeti értékek megőrzése érdekében határoz meg a 1996. évi LIII. törvény a vízfolyások mentén a partvonaltól számított 50-50 m szélességben védelmi sávot, melyen belül épületeket építményeket csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet létesíteni. A tájhasználatra a védendő elemek mellett egyes, a területükön túlnyúló környezeti hatásaik miatt környezetük használatát korlátozó létesítmények is befolyással vannak. Ide sorolhatók a védőtávolsággal rendelkező létesítmények, melyek közé Hajmáskér területén az utak, a vasút, valamint a honvédségi területek tartoznak. A területhasználat meghatározásakor korlátozást jelent az OTÉK módosítás által bevezetett az országos közutak ill. vasút mentén érvényes területhasználati korlátozás. Az OTÉK 36. §. (6) bekezdése értelmében országos főút tengelyétől, ill. vasút szélső vágányaitól számított 50-50 m széles területen a gazdasági területek és egyes különleges területek kivételével nem

16

jelölhető ki beépítésre szánt terület, továbbá e területsáv nem sorolható egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületbe sem. A közigazgatási területen lévő honvédségi tulajdonban és kezelésben lévő gyakorlótérnek és lőtérnek 1000, ill. 1500 m-es védőtávolsága van, mely területsávon belül egyes építmények elhelyezése a HM által korlátozva van. Fenti védendő, sérülékeny elemeket és korlátozó tényezőket figyelembe véve Hajmáskér tájszerkezete az alábbiak szerint alakul: 2. A külterületi területfelhasználás és övezeti rendszer módosuló elemei A külterületi területfelhasználás tekintetében a védendő, sérülékeny elemek hatékonyabb védelmének biztosítása a módosítások meghatározója. Ez a táji, természeti értéket jelentő területek jelenleginél szigorúbb szabályozását, az egyéb területektől eltérő kezelését követeli meg, ami a külterületet meghatározó tájalkotó elemek, a honvédségi és mezőgazdasági területek rendszerének átalakítását vonja magával. A mezőgazdasági területeken belül a kertes és általános mezőgazdasági területek mellett ún. korlátozott használatú mezőgazdasági terület került elkülönítésre, melybe a Natura 2000 területként nyilvántartott mezőgazdasági területek, továbbá a vízbázis külső hidrogeológiai védőövezetén található mezőgazdasági területek tartoznak. Az újonnan kialakításra kerülő övezetre vonatkozó szabályozás arra irányul, hogy a természet érdekeit képviselő tájhasználatkorlátozással elősegítsük e területek, ill. értékek védelmét. Az övezetben ennek megfelelően:





javasoljuk a művelési ágak – különösen a gyepek – megtartását; javasoljuk az extenzív jellegű, természet, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatását, a mezőgazdaságban használt kemikáliák – műtrágyák és növényvédőszerek használatának mellőzését; gazdasági épület (pl. szénatároló szín, karám) elhelyezése az 5 ha-nál nagyobb földrészleten, legfeljebb 1%-os beépítettséggel javasolt, amennyiben a meglévő művelési ág fenntartása indokolja; a tájképet jelentősen módosító hatása miatt, valamint az ökológiai kapcsolatok biztosítása miatt nem javasolt kerítések elhelyezése.

Az Országos Területrendezési Terv kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket jelöl a Séd patak mentén a település délnyugati részén. Tájhasználati konfliktust okoz az érintett terület hatályos településszerkezeti terv szerinti turisztikai erdőterületi besorolása, mely nem biztosítja a termőterület védelmét. Emiatt az övezet által érintett telkek jelenlegi hasznosításukkal összhangban mezőgazdasági területbe kerültek átsorolásra. A külterületen a különleges használatú, hasznosítású területek meghatározóak. Hajmáskér teljes közigazgatási területének több mint 75%-a honvédségi terület, a közigazgatási terület északi része katonai lő- és gyakorlótér. Egyéb, nagyobb kiterjedésű katonai gyakorlóterületek találhatók a külterület délkeleti és délnyugati szélén is. Az OTÉK 2008. évi módosítása bevezette a beépítésre nem szánt különleges terület fogalmát, ezzel a honvédségi területekre differenciáltabb területfelhasználási besorolást tesz lehetővé. Ennek megfelelően a külterületi honvédségi területek funkciójuknak és használatuknak megfelelően kerültek besorolásra: A honvédségi gyakorló- és lőtér többsége beépítésre nem szánt különleges honvédségi területbe, a 03/1 hrsz telek a rajta lévő épületállomány alapján beépítésre szánt különleges honvédségi területbe került. A honvédségi területen található erdőterületek a módosult erdőtörvénnyel összhangban (2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, 24. § (1) d)) a védelmi erdőterületeken belül külön övezetként, ún. honvédelmi érdekeket szolgáló védő erdőterületként kerültek lehatárolásra.

17

Hajmáskér I. Berekhegy bányaterület szintén különleges beépítésre nem szánt terület besorolást kapott, a bányatelek pontos területét a 2007. évi adatbázis EOV koordinátás lehatárolása alapján módosítottuk. Egyes korábbi bányászati tevékenység következtében visszamaradt, roncsolt felületek védő erdő besorolást kaptak. A település településrendezési terveken szereplő erdőterületei mind besorolásuk, mind területük tekintetében módosultak: A Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal rendelkezésünkre bocsátotta a település erdészeti üzemi térképét, mely alapján az erdőterületek elhelyezkedése és kiterjedése a teljes közigazgatási területen pontosításra került. Pontosításra kerültek továbbá Hajmáskér erdői az OTrT-nek és Veszprém Megye Területrendezési Tervének való megfelelés érdekében. Új erdőövezetként jelennek meg a településen a fentebb említett honvédségi erdők, melyek sajátos használatű védelmi erdőként kerültek szabályozásra. Új erdőterületként jelenik meg a településszerkezeti terven a 32. és 41. sz. módosítások területe. A 32. sz. terület erdészetileg üzemtervezett terület, míg a 41. sz. korábbi bányászati tevékenységből visszamaradt roncsolt felszín. További új erdőterületként jelenik meg a belterület északkeleti részén található 14. jelölésű védelmi rendeltetésű erdőterület, mely a lakó és gazdasági területek funkcionális elválasztására hivatott Erdőterületből kivonásra kerültek a 33. és 38. sz. külterületi módosítások területei, a 38. sz. terület értékes Natura2000 gyepterületi érintettség miatt, a 33. terület a magasabb rendű területrendezési terveknek való megfelelés érdekében. Változott a külterület egyes beépítésre szánt területeinek besorolása. A külterület délnyugati részén megjelenő mezőgazdasági üzemi létesítmények a korábbi településrendezési tervekben beépítésre szánt mezőgazdasági területként szerepeltek, melyeket az egyeztetésre kiküldött tervanyag gazdasági (kereskedelmi szolgáltató) övezetbe sorolt. Ezek a területek a nemrégiben módosított OTÉK 24. §. (3) 13. értelmében különleges beépítésre szánt „mezőgazdasági üzemi terület” besorolást kaptak, mely mind jelenlegi, mind tervezett használatuknak megfelel, korábbi használatukhoz képest korlátozást nem jelent. A belterülettől délkeletre található 028 hrsz-ú telken lévő major(rom) Településszerkezeti terven beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területbe való besorolása a jelenleg hatályos jogszabályokkal, az időközben kijelölésre került Natura 2000 területek miatt ellentétes. Tekintettel arra, hogy a besorolás megtartását a jelenlegi használat nem indokolja (legelő, akol romjaival), a korábbi területfelhasználásbéli besorolásukhoz képest ezen övezet beépítésre nem szánt jellege miatt a területen jobban biztosítható a természetközeli társulások védelme, továbbá a területre Szabályozási terv nem készült, a terület korlátozott használatú mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra, a legeltetett állattartás lehetőségeinek megtartása mellett. Az övezetre vonatkozó részletes szabályokat ld. fentebb.

18

Biológiai aktivitás érték változás Az Étv. 8. §. 2) b) pontja előírása szerint „az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” A törvényi szabályozás biztosítja, hogy új beruházások ne járjanak a település ökológiai viszonyainak radikális romlásával. A biológiai aktivitás érték számítását a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg. Hajmáskér tervezett új beépítésre szánt területeinek megvalósulása következtében bekövetkező biológiai aktivitás érték csökkenést egyrészt kihasználatlan beépítésre szánt területek visszasorolásával beépítésre nem szánt területbe, másrészt tervezett új zöldfelületi elemekkel kerültek pótolásra. A biológiai aktivitásérték így bekövetkező alakulását az alábbi táblázatban mutatjuk be: Sorszám

2 3 4 5 7 9 10 12 13 15 18 19 21 22 25 27 28 31 40 41 SS:

területfelhasználás módja/tervezett beépített terület megnevezése Mk Mk Lf Lf Mk Mk Mk Ev Zkk Gip Gksz Gksz Kév Kév Kév Kév Zkk Lf Mko Ev

terület mérete (ha) 0,90 0,34 0,20 1,02 0,67 0,85 2,07 0,84 0,25 6,18 2,51 1,34 0,44 0,21 0,11 0,14 0,43 0,52 9,34 1,20

értékmutató (tervez ett) 6 6 2,5 2,5 6 6 6 9 6 0,3 0,3 0,3 3 3 3 3 6 2,5 6 9

Biológiai aktivitási érték változása:

biológiai jelenlegi értékaktivitás használa mutató értéke t (jelenle gi) 2,5 5,4 Fl 2,5 2,04 Fl 3 0,5 M 3 2,55 M 2,5 4,02 Fl 2,5 5,1 Fl 2,5 12,42 Fl 2,5 7,56 Fl 2,5 1,5 Fl 3 1,85 M 3,5 0,75 Kü-sp 9 0,40 E 6 1,32 E 6 0,63 Kp 6 0,33 Kp 6 0,42 Kp 3 2,58 Kel 9 1,3 E 2 56,04 MG 0,3 10,8 KG 117,51 +29,25

jelenlegi biológiai aktivitási értéke 2,25 0,85 0,6 3,06 1,67 2,13 5,18 2,1 0,63 18,54 8,78 12,06 2,64 1,26 0,66 0,84 1,29 4,68 18,68 0,36 88,26

A táblázatból látható, hogy a tervezett módosítást megelőző biológiai aktivitásérték egyes területek visszasorolása, valamint a tervezett új zöldfelületi elemek révén a tervezett módosítást követően is biztosítható.

19

3. ZÖLDFELÜLETRENDEZÉSI JAVASLAT A településen tervezett módosítások többsége belterületen helyezkednek el (1-31). Esetükben a zöldfelület-rendezési munkarész a település klimatikus adottságainak javítását, a településképi értékek megőrzését, értékes lakó-, és munkakörnyezet kialakulását célozzák. A külterületi fejlesztési területek esetén (32-43) tekintettel arra, hogy a tervezési területek környezete természeti értékekben gazdag, a tájrendezési javaslat egyrészt a táji, természeti értékek védelmének biztosítására, továbbá a fejlesztésekkel kapcsolatos zöldfelületi fejlesztési feladatok megfogalmazására irányul. Külterületen – –

növénytelepítés az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fa- és cserjefajokkal történhet, az új épületek, építmények kialakítása során a helyben hagyományos építészeti formavilágot, és anyaghasználatot, illetve a természetes anyagok használatát kell előnyben részesíteni.

A kialakításra kerülő művi létesítmények tájba illesztése – a táji adottságokhoz illeszkedő zöldfelület-kialakítás, valamint – az épületek, építmények anyagainak, arányainak, színeinek, valamint az épületek helyének helyes megválasztása – épületek, egyéb művi elemek melletti növénytelepítés révén érhető el. A tájba illesztés elősegítése miatt a meglévő növényzet minél nagyobb arányú megtartására kell törekedni. A növények az épületek helyenkénti eltakarásával elősegítik az épületek beilleszkedését a tájba, illetve megakadályozzák, hogy az épületek a tájat uraló elemmé váljanak. Ennek érdekében az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő fák – különös tekintettel a honos növényegyedek – védelmére. A tervezési területeken a tervezett létesítmények kialakításával egyidejűleg a zöldfelület rendezésre is gondot kell fordítani. A zöldfelület-fejlesztést az ökológiai szempontok, az esztétikai szempontok és a tájba illesztési szempontok alapján javasolt megvalósítani. Valamennyi építési övezetre vonatkozóan meghatározásra került a minimális zöldfelületi borítottság. Természetközelibb, a környezetébe jobban illeszkedő növényzet szabálytalan szegélyű, többszintes növényzetből, fa- és cserjecsoportokból alakítható ki. A táj karakterének megőrzése a táj jellegének megfelelő, a természetes növényzethez jobban illeszkedő honos fajok, illetve ezek fajtáinak alkalmazásával segíthető elő. Honos fajok alkalmazását az is indokolja, hogy a számukra kedvező életfeltételek között hamarabb elérik az emberi szemet gyönyörködtető kifejlett állapotukat, s gondozásuk során kevesebb idő- és költségráfordítást igényelnek, mint a hazánkban a természetközeli élőhelyeken nem élő, külföldről behozott, exóta fajok. Ezek alkalmazása a külterületi fejlesztések esetén különösen fontos. Belterületi növénytelepítés során a művi környezethet alkalmazkodva magasabb díszítőértékű, esetlegesen idegenhonos fajok, fajták alkalmazásai is megengedhető. Az egyes módosításra kerülő területekre vonatkozó részletes zöldfelület-rendezési; -fejlesztési javaslatok: Az egyes módosításra kerülő területek beépített területek közrefogásában találhatók, esetükben a meglévő értékes, fás növényzet lehetőség szerinti megtartására és az épületek

20

környezetének elsősorban esztétikai és funkcionális szempontú rendezésére, a település meglévő zöldfelületi rendszerébe történő beillesztésére kell kiemelt hangsúlyt fektetni. A 15-18, 26, 31, 36. sz. tervezett módosítások tájképvédelmi szempontból érzékeny területen, tájképvédelmi területen, illetve azzal határosan helyezkedik el. Emiatt az érintett területeken kialakításra kerülő épületek, építmények, tájba illő építészeti kialakítással (tájba illő anyagés formahasználat) és magastetővel, vagy lapostető esetén zöldtetővel létesíthetők. A nagyobb volumenű, a tájképre jelentősebb hatást gyakorló épületek tájba illesztését az engedélyezési tervhez csatolt látványtervvel kell igazolni.

Tájékoztató a környezeti vizsgálatról Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet 1.§.(3) bekezdése értelmében a településrendezési tervek és HÉSZ kisebb módosítása esetén a rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességét a tervmódosítás várható környezeti hatása jelentőségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni. A beérkező vélemények alapján a környezeti vizsgálat lefolytatását a környezet védelméért felelős szervek szükségesnek tartották. A 2006. évben kiküldött egyeztetési anyaghoz a Globál-VL Környezetvédelmi Bt. elkészítette a Környezeti Értékelést (Környezeti Értékelés Hajmáskér Településszerkezeti, Szabályozási terve Felülvizsgálatához, 2006. febr.) melyet a beérkezett vélemények alapján az érintett államigazgatási szervek a vízvédelmi munkarészek kivételével nem fogadtak el. Jelen terv során elkészült Hajmáskér Településrendezési Tervei és HÉSZ felülvizsgálatának környezeti értékelése, mely a korábbi környezeti értékelés kiegészítése az államigazgatási szervek véleményének és az időközben a terven végbement változásoknak megfelelően.

Környezetalakítási javaslat A Környezetalakítási javaslat c. alátámasztó munkarész két fő fejezetből áll: –

–

az első rész „A településrendezési terveket és a helyi építési szabályokat alátámasztó környezetalakítási javaslat”, ez tartalmazza a főbb javaslatokat (intézkedési javaslatokat, a környezetminőség megőrzését, a környezetszennyezés megelőzését szolgáló környezeti feltételeket), melyek betartásával a környezeti elemek védelme biztosítható; a második rész „A településrendezési tervek és a HÉSZ környezeti értékelése3”, mely a terv megvalósulása során várható környezeti hatásokat tárja fel és értékeli környezeti szempontból, továbbá – szükség esetén – további javaslatokat fogalmaz meg a környezet károsodásának elkerülése, a negatív környezeti hatások megelőzése érdekében.

I. A településrendezési tervek és a HÉSZ módosítását alátámasztó környezetalakítási javaslatok A felülvizsgálat tárgyát képező hatályos településrendezési tervekhez készült környezetalakítási alátámasztó munkarésze a környezeti elemek és rendszereik védelmére, a települési környezetvédelemre vonatkozóan széleskörű javaslatokat tartalmaz. Továbbra is az ebben foglaltak az irányadók, illetve a felülvizsgálathoz készített környezetalakítási 3

2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint

21

alátámasztó munkarészben azokra a környezeti feltételekre hívjuk fel a figyelmet, melyeket megalapozó jogszabályok időközben változtak. Meghatározzuk továbbá a tervezett változtatásokkal kapcsolatban felmerülő esetlegesen szükséges környezetvédelmi intézkedéseket, javaslatokat. Hajmáskér település környezeti elemek, rendszerek érzékenysége és a környezetterhelés szempontjából érzékeny, illetve kevésbé terhelt területként jellemezhető. Környezeti szennyezésről a településen és a módosítással érintett területeken nincs tudomásunk. A térségben környezeti érzékenység szempontjából kiemelendő a Séd völgye, és a tőle délre húzódó karsztos felszínen kialakult Natura 2000 védettségű gyepterületek. A település környezeti állapota alapvetően kedvezőnek minősíthető. Környezetalakítási javaslatainkat a továbbiakban környezeti elemenként, ill. hatótényezőnként tárgyaljuk. A talaj védelme A település teljes területe Veszprém Megye Területrendezési Terve szerint vízeróziónak kitett terület övezetébe tartozik. A többségében karsztos felszínű területet sekély termőrétegű, szélsőséges vízgazdálkodású, csekély szervesanyag tartalmú, gyenge termőképességű talajok jellemzik, melyek emiatt különösen sérülékenyek is. Fontos tehát, hogy a mezőgazdaságilag művelt területeken talajvédő gazdálkodás folyjék, mely a könnyen erodálódó felszín védelmét hatékonyan biztosítja. Ennek érdekében a mezőgazdasági területeken – a Séd termékeny árterének kivételével – a gyepgazdálkodást és legeltetett állattartást kell előnyben részesíteni, a meredekebb (5%< lejtésű) domboldalak szántó művelése nem javasolt. Hajmáskér nitrát-érzékeny település, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet mellékletének „A” része szerint a község területének legalább 10%-a érintett. Emiatt a településen mezőgazdasági tevékenységet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai” szerint lehet folytatni. Talajvédelmi szempontból kiemelendő a humusz védelme, melyet a termőföldön történő beruházások megvalósítása során kell biztosítani. A terület igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén a terület előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. A humuszt a lehetséges mértékig helyben kell felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni csak a növény- és talajvédelmi szolgálat nyilatkozata alapján lehet. A humuszvagyon védelmével az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni, amennyiben a beépítendő terület nagysága meghaladja a 400 m2-t, az építési dokumentációnak tartalmaznia kell a terület talajviszonyait feltáró humuszmentesítési tervet is. A tervezett fejlesztéseket ütemezetten javasolt végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasználatot kell folytatni. A felszíni és felszín alatti vizek védelme Hajmáskéren a környezeti elemek közül a felszíni és felszín alatti vizek védelmére fokozott hangsúlyt kell fektetni: A település felszín alatti vizek és a földtani közeg szempontjából fokozottan, ill. kiemelten érzékeny felszín-alatti vízminőség-védelmi területen4 helyezkedik el. A közigazgatási területen vízfolyások, időszakos vízfolyások és vízbeszerzési területek 4

27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

22

találhatók, a felszíni vizek a „3. Időszakos vízfolyás befogadók” valamint a „4. Általánosan védett befogadók” területi kategóriába tartoznak. A közigazgatási terület cca. 90 százaléka nyílt karsztterület. Az EU jogharmonizáció követelményeként a vízvédelem területén számos jogszabály jelent meg a hatályos településrendezési terv elfogadása óta. Ennek megfelelően a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelme érdekében meg kell követelni, ill. ellenőrizni kell a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak, a felszíni vizek tekintetében a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, valamint a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet előírásainak betartását. A felszín alatti vizek és a földtani közeg vonatkozásában Hajmáskér közigazgatási területén védendő elemként jelennek meg a nyílt karsztterületek, melyek jegyzékét a 8002/2005. KvVM tájékoztató tartalmazza, az érintett területek a településrendezési tervben lehatárolásra kerültek. A vízminőség-védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi elvárás a szennyvizek megfelelő kezelése, mely kiemelt fontosságú amiatt is, hogy a Hajmáskér területén átfolyó Séd vízminősége kedvezőtlen, az egyes szennyezőanyagok tekintetében III-V. osztályokba sorolt. A település csatornázott, ezért az újonnan kijelölésre kerülő beépítésre szánt területeken is meg kell követelni a csatornahálózat kiépítését, illetve új épületek létesítése esetén feltételként kell meghatározni a szennyvizek csatornahálózatba vezetését. A belterülettől távolabb eső részeken, ahol a közcsatorna-hálózat kiépítése gazdaságtalan, bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén létesíthető, a létesítményekben keletkező szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A használt és szennyvizek élővízfolyásba, befogadóba történő bevezetése esetén a 28/2004. (XIII.25.) KvVM rendelet előírásai az irányadóak. Vízfolyások védelmének tekintetében ki kell emelni a belterülettől északra található honvédelmi területekkel érintett részen átfolyó nagyobb vízfolyás érzékenységét, erre vonatkozóan a fentebb felsorolt szabályok szintúgy érvényesek. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyes katonai tevékenységek során a vízminőség védelmére, illetve a patakmeder elszennyeződésének megelőzésére. A mezőgazdálkodással érintett területeken a műtrágyák használatát korlátozni kell, mivel azok túlzott mennyiségben történő kijuttatása esetén kimosódva a nyílt karsztos felszínen keresztül közvetlenül a vízbázist szennyezhetik el. A település meglévő állattartó telepeinek működése a felszíni-, felszín alatti vizek, vízbázisok és a földtani közeg védelme miatt és különös figyelmet érdemelnek. Az istállókat vízzáró burkolattal kell kivitelezni, amelyről a trágyalé összegyűjthető. Az összegyűjtött folyadékok élővízfolyásba nem vezethetők, külön kezelést igényelnek a vonatkozó jogszabályi előírásainak megfelelően. A trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített – más hulladéktól elkülönítetten – (zárt rendszerű) szivárgásmentes trágyakezelési módszerrel történhet. Trágyatároló nem létesíthető vízfolyástól (Séd) számított 100 m-n belül, illetve külön jogszabály szerinti parti és védősáv területen5. Fel kell hívni a figyelmet továbbá az állattartó telepek esetében a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet vonatkozó előírásaira. (Mindemellett a meglévő állattartás további működése a területen természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú!)

5

27/2006. (II. 7.) Korm. rend. 8. §.

23

Potenciális szennyezőforrást jelent a Séd patakon átívelő, tehergépjárművek átjárását szolgáló pontonhíd. A híd jelentős teherforgalmat bonyolít le, a bánya és a gazdasági területek szállítójárművei használják. Kialakításából adódóan a gépjárművekből lecsöpögő üzemanyag és olaj maradékok a patakba folyhatnak, környezetvédelmi szempontból sürgető lenne a híd megszüntetése, és egy olyan átjáró létesítése, mely a vízvédelmi szempontoknak is megfelel. (Egy új átjáró kialakításánál tekintettel kell lenni a meglévő, egyedi táji értéket képviselő kőhídra, az új építmény ezzel harmonizáló legyen. Levegőtisztaság-védelem Az EU jogharmonizáció követelményeként megjelenő új jogszabályok a levegőtisztaságvédelmi szabályozás rendszerét is új alapokra helyezték. A légszennyezettségi állapot figyelembe vételével - az országos immisszióbázis alapján - az ország területe légszennyezettségi agglomerációkra és zónákra került felosztásra, felváltva a korábbi területi védettségi kategóriákat. Hajmáskér légszennyezettség szempontjából a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a 10. (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, mely az ország területének a rendeletben kiemelt térségein és kijelölt városain kívüli részeit foglalja magában. A 10. zónába sorolás a település kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a zóna jellemzője, hogy a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van. Meg kell azonban jegyezni, hogy a település közeli szomszédjai Veszprém és Várpalota, melyek már rosszabb légszennyezettségi mutatókkal jellemezhetők, a „4. Székesfehérvár-Veszprém” légszennyezettségi zónába tartoznak. Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek tekintendők a jogszabály értelmében Hajmáskér közigazgatási területét érintően a település erdőterületei kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok. A vonatkozó ökológiai határértékeket a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Jelentősebb légszennyezést okozó pontforrás a településen jelenleg nem található. Vonalas légszennyező- és zajforrás a 8. sz. főút, mely azonban belterülettől távol helyezkedik el, csak gazdasági területeket érint, valamint a belterületen áthaladó, de csekély forgalmú 8214 és 8215. sz. utak. További potenciális légszennyező forrás a 27. sz. Lepsény-Veszprém vasútvonal teherforgalma. A személyforgalom a vonalon 2007. márciusa óta szünetel. A nagyobb forgalmú 20. sz. Székesfehérvár – Szombathely vasútvonal villamosított, légszennyezést emiatt nem okoz. A településen, elsősorban a gazdasági területeken megjelenhetnek új levegőterhelést okozó tevékenységek, létesítmények. A kedvező levegőállapot megőrzése érdekében az ilyen létesítmények elhelyezhetőségének feltételeként meg kell követelni az elérhető legjobb technológia alkalmazását, illetve hogy az új létesítmény a vonatkozó kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja. Amennyiben a tervezett új létesítmény levegőtisztaságvédelmi szempontból védelmi övezetet igényel, elhelyezése abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (ökológiai hálózat területe, Natura 2000 terület) nem érint. A védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek nem helyezhetők el. A diffúz légszennyezést okozó tevékenységeket kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén javasolt engedélyezni.

24

Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek elhelyezésének engedélyezése kizárólag gazdasági területeken javasolt, ha megfelelő technológiai alkalmazásával a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény elhelyezését kerülni kell. Környezeti zaj elleni védelem A beépített területek környezeti zaj szempontjából többnyire kevésbé terheltek. Potenciális forrásként az egyes ipari tevékenységeket, szórakoztató létesítményeket és a közlekedést kell megemlíteni. Hajmáskér közigazgatási területén határértéket meghaladó üzemi létesítménytől származó zajterhelésről nincs tudomásunk. Kedvező módon jelentősebb forgalmú út a település belterületén nem halad keresztül, a kisebb forgalmú, 8214. és 8215. sz. utak érintik. A település déli közigazgatási határán, a belterülettől távol halad a 8. sz. főút, tervezett M8 gyorsforgalmi út. Ennek forgalmából adódó kedvezőtlen környezeti hatásai két, közvetlenül az út mellett található tervezett, illetve meglévő gazdasági területet érintenek. A 8. sz. főút forgalma érinti továbbá az út menti értékes természetközeli gyepterületeket és élővilágát is. Megvizsgáltuk, hogy az érintett fejlesztési területeken a vonatkozó közlekedéstől származó zajterhelési határértékek teljesülnek-e. A közúti közlekedéstől származó környezeti zajszinteket a 2007. évi országos forgalomszámlálási adatok felhasználásával, az ÚT 21.302:2000 Útügyi műszaki előírás alapján számítással határoztuk meg. Forgalmi adatok az országos utakra álltak rendelkezésünkre, illetve a 8.sz. út forgalmáról a Hantos Gyula által, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából készített, Útépítési engedélyezési eljáráshoz készült környezetvédelmi munkarész (szintén 2007. évi) forgalmi adatait használtuk fel. Számításaink eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza. Közúti közlekedéstől származó környezeti zajszintek (dB) útszakaszok

8214. sz. út

nappal (600-2200) LAeq(7,5) BELTERÜLET 57,5

8215. sz. út

éjjel (2200-600) LAeq(7,5) 50,4

59,8

52,8

8214. sz. út

59,2

52,2

8215. sz. út

61,6

54,5

8. sz. főút

73,7

66,6

KÜLTERÜLET

LAeq(7,5) : egyenértékű A-hangnyomásszint az úttengelytől 7,5m-re

További közlekedési eredetű zajterhelést okoz a településen (a belterületen is) áthaladó 20. sz. Székesfehérvár – Szombathely vasútvonal, valamint a 27. sz. Lepsény-Veszprém vasútvonal. Ez utóbbin a személyforgalom 2007. márciusa óta szünetel, teherforgalmat azonban továbbra is bonyolít. A 27/2008. határértékei egységeken zajterhelési tartalmazza:

KvVM-EüM rend. 3. sz. melléklete „A közlekedéstől származó zaj terhelési a zajtól védendő területeken” meghatározza az egyes területfelhasználási megengedhető legmagasabb zajterhelést. A rendelet szerint betartandó határértékeket és a határértékek teljesülésének helyét az alábbi táblázat

25

Tervezett fejlesztések

8. sz. főút mentén tervezett, ill. meglévő kereskedelmi szolgáltató területek** 8. sz. főút 2025. évi várható forgalma esetén a tervezett, ill. meglévő kereskedelmi szolgáltató területek várható zajterhelése** 8214. sz. út − tervezett falusias lakóterületbe átsorolás − tervezett ipari-gazdasági területbe átsorolás − tervezett központi vegyes területbe átsorolás 8215. sz. út − tervezett ipari-gazdasági területbe átsorolás

határérték (dB)

határérték teljesülésének helye az úttengelytől (m) nappal éjjel (600-2200) (2200-600)

nappal (600-2200)

éjjel (2200-600)

65

55

40,7/30,7*

70/48,4*

65

55

56,6/40,37*

97,5/63,6*

60 65 65

50 55 55

5,15 2 2

8,9 3,4 3,4

65

55

3,16

5,46

* hangelnyelő tulajdonságú felszín (pl. zöld sáv) esetén ** a 8. út 39+600 és 43+621 km szelvények közötti szakasza Útépítési engedélyezési tervének Környezetvédelmi munkarésze alapján

A táblázatból látható, hogy a közlekedési eredetű környezeti zajszint a 8. sz. főút mentén jelenthet problémát, a többi út esetén a határértékek teljesülnek. A 8. sz. út esetén a jelenlegi forgalmi adatokkal számolva a zajterhelési határértékek az úttengelytől nappal 30-41 m-re, éjjel 48-70 m-re teljesülnek abban az esetben is, ha az út és a beépítések között hangelnyelő tulajdonságú zöldfelületi sáv kerül kialakításra. Távlatban a zajterhelés további növekedésével kell számolni a 8. út mentén a megnövekvő forgalom eredményeképp. Számításaink eredményei az érintett területek funkciói, valamint az építési hely meghatározásánál figyelembe vételre kerültek. Hulladékkezelés A településen szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés működik, a hulladékot a Veszprémi Közüzemi Rt. gyűjti és a hulladékot a Veszprémi Kommunális Hulladéklerakó Telep-re szállítja, ahol lerakással ártalmatlanítják. A tervben szereplő fejlesztések következtében a vonatkozó országos jogszabályok előírásai és az alább javasolt intézkedések betartása mellett jelentős környezetszennyező hatás nem várható. Hulladékkezelés tekintetében az alábbiakra kell felhívni a figyelmet: A belterületi módosításra kerülő területekről a keletkező kommunális szilárd hulladékot a település szervezett hulladékszállítási rendszerén keresztül rendezetten kell gyűjteni és környezetvédelmi engedéllyel rendelkező kijelölt hulladéklerakó helyre kell elszállítani. A külterületi létesítményekben a terület tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének a feladata a hulladékok környezetet nem veszélyeztető módon történő gyűjtése és kijelölt hulladéklerakó helyre történő megfelelő időközönkénti elszállítása. A fejlesztési területek mindegyike bekapcsolható a szervezett hulladékgyűjtésbe. Javasolt továbbá a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása elsősorban a volt katonai tábor, tervezett településközponti vegyes területén. Lakó- és vegyes területen kizárólag a lakosság alapvető ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhető veszélyes hulladékot eredményező tevékenység, sport funkciójú különleges területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenység nem folytatható. A tervezett gazdasági területeken hulladékszegény technológiák befogadása javasolt, tekintettel a terület érzékenységére a jelentősebb mennyiségű veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek megtelepedése kerülendő.

26

A veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet, kezelésük szabályait a 2000. évi XLIII. tv., illetve a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák. Az építéssel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletre. Amennyiben a bontási vagy építési tevékenység során az egyes építési vagy bontási hulladékfajták valamelyikének mennyisége eléri a Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott küszöbértéket, a Rendelet értelmében ún. építési, ill. bontási hulladék tervlapot kell készíteni (a keletkező hulladékok mennyiségének, a kezelés, ill. ártalmatlanítás módjának feltüntetésével), melyet az engedély iránti kérelemmel együtt az engedélyező hatóságnak kell benyújtani. Az építési, illetve bontási hulladékok gyűjtését a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell megoldani, kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezeteknek adhatók át.

27

II. A településrendezési tervek és a HÉSZ módosítás környezeti értékelése: A környezeti értékelés a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket hivatott feltárni és a tervet ennek alapján értékelni a környezeti szempontoknak a döntéshozási folyamat minél korábbi fázisában történő integrálása és a környezetvédelmi szempontból előreláthatóan káros hatásokkal járó folyamatok kiszűrése érdekében. Az értékelés célja, hogy a tervbe szükség esetén olyan további intézkedések, feltételek kerüljenek beépítésre, melyek a környezeti elemek védelmét, a környezet károsodásának elkerülését biztosítják. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése Előzmények Az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §. (2) bekezdése értelmében a „Hajmáskér Község Településrendezési tervei és HÉSZ felülvizsgálata” c. terv esetén a környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges, mivel a terv a település egészére készül. A településrendezési terv felülvizsgálatának korábbi fázisában (Hajmáskér Településszerkezeti, Szabályozási Terve, Helyi Építési Szabályzat Javaslata, Egyeztetési Anyaga; PANNONTERV Kft., 8200 Veszprém, Jutasi út 21.; MSZ: 688-2-4, 2006.) a környezeti értékelés elkészült. A GLOBÁL-VL Környezetvédelmi Bt. (8200 Veszprém, Gátfő u. 19.; Munkaszám: 593/2006.) által az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. § (3) bekezdésének, valamint az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 10 §-ának megfelelően elkészített környezeti értékelést, az érintett szakhatóságok véleményeztek és különböző hiányosságok miatt mind a terv, mind a környezeti értékelés kiegészítését, javítását tartották szükségesnek. Ezt követően a tervezést a Planteus Kft. folytatta. A 2006. évi egyeztetési anyagra (Pannonterv Kft. MSZ: 688-2-4) beérkezett államigazgatási szervek véleménye alapján a Planteus Kft. módosította a kifogásolt tervi elemeket, valamint az eltelt időszakban módosult jogszabályi változásokat figyelembe véve készítette el 2009-2010-ben Hajmáskér Településszerkezeti terve, Szabályozási terve, Helyi Építési Szabályzata felülvizsgálatának új Egyeztetési anyagát. Jelen munka az új, 2009-2010. évi egyeztetési anyag környezeti értékelését, illetve a korábbi környezeti értékelés kiegészítését tartalmazza, a KöTeViFe 2006. júliusi, 8007/2006. ügyszámú levelének megfelelően. A KöTeViFe 2006. júliusi, 8007/2006. ügyszámú levele szerint a vízvédelmi munkarészeket elfogadta, a táj- és természetvédelmi munkarészek részletes kidolgozását hiányolja. A környezeti értékelés a „Környezetalakítási javaslat” c. kötelező alátámasztó munkarész részeként került kidolgozásra, az OTÉK 3.§. (3) bekezdés 2. pontjában foglaltaknak megfelelően. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására Jelen tervmódosítás során változatok létrehozására nem került sor, a terv fokozatosan alakult a beérkező vélemények, észrevételek figyelembe vételével.

28

A településrendezési terv felülvizsgálatának 2006. évi egyeztetési anyagára, illetve annak környezeti értékelésére számos észrevétel, vélemény érkezett. Ezek a 2009-2010.-évi tervbe beépítésre kerültek. Kedvezőbbé vált ennek hatására a terv természetvédelmi szempontból: - A települést érintő természetvédelmi és környezetvédelmi lehatárolások a terven ábrázolásra kerültek. - Egyes természeti értékeket potenciálisan károsító fejlesztési elképzeléseket elvetett a település. - Az értékes Natura2000 gyepek védelmüknek megfelelő övezeti besorolást kaptak (korlátozott használatú mezőgazdasági terület) - A biológiai aktivitási egyenérték a terv változtatásai hatására pozitív lett - A tájvédelmi szempontok nagyobb hangsúlyt kaptak. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele A tervezés megkezdésekor az államigazgatási szervek - köztük a környezet védelméért felelős szervek - a tervezés megkezdéséről és a tervről tájékoztatást kaptak. A tervmódosítás javaslatának Egyeztetési Anyaga és környezeti értékelése szintén kiküldésre került az érintett államigazgatási szerveknek. Mind a környezeti értékelésre vonatkozó észrevételek, mind az 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9.§. (2) bekezdésének b) pontja szerinti tájékoztatásra, illetve a 2006. évi egyeztetési anyagra érkező, környezeti szempontból releváns információkat tartalmazó észrevételek a környezeti értékelés készítésénél figyelembe vételre kerültek. Az érintett nyilvánosság a helyben szokásos módon értesülhetett a tervezés megkezdéséről, illetve a környezeti vizsgálat lefolytatásáról. Tárgyi településrendezési tervet az egyeztetési anyag összeállítását megelőzően az érintett bizottság, valamint a testület tárgyalta. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékelés az államigazgatási szervek, az önkormányzat adatszolgáltatása, valamint a területre vonatkozó tervek és programok felhasználásával készült. A tervezési munkát és a környezeti értékelést a környezeti elemekre, hatótényezőkre, a táji, természeti értékekre és korlátozó tényezőkre kiterjedő vizsgálat előzte meg. A környezeti elemek jelen állapotára vonatkozó környezetvédelmi adatbázis nem állt rendelkezésre, ill. nehezen hozzáférhető, ezáltal a hatályos terv elfogadása óta bekövetkező változás, illetve a későbbi összehasonlítások, a monitoring – viszonyítási alap híján nehezebben elvégezhetők. A terv rövid ismertetése A terv célja, tartalma környezeti vonatkozásainak ismertetése A Településrendezési tervek az alábbi célok elérése érdekében készültek: – a hatályos településrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban felmerülő lakossági igények, a fejlesztési lehetőségek kihasználása feltételeinek megteremtése, – települési változtatási igények beépítése: o adottságokon alapuló, a tájjal, természettel harmonizáló, nyílt és fejleszthető településszerkezet kialakítása o az alulhasznosított területek felértékelése o felértékelődő területeken vállalkozásokat vonzó településszerkezet kialakítása, rugalmas funkcionális lehetőségekkel, kínálattal

29

–

–

o a táji, természeti adottságokon alapuló gazdálkodó funkciók biztosítása bel- és külterületen. o új településközpont kialakítása a volt katonai tábor területén o a lakóterületi kínálat igényeknek megfelelő kiterjedésben és jellegben történő biztosítása a hatályos településrendezési tervek elfogadása óta eltelt időszakban módosított jogszabályoknak (Étv., OTÉK) és magasabb rendű területi terveknek (OTrT, VMTrT) megfelelő településrendezési eszközök készítése, az időközben pontosításra került védendő, sérülékeny, illetve korlátozó elemek (pl. természetvédelmi) átvezetése, a védelem biztosításának hatékonyabb elérése.

Hajmáskér településrendezési tervei módosítása során különös hangsúlyt kapott a táj természetes, illetve természetközeli állapotának megőrzése, a táj esztétikai adottságait és jellegét, karakterét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek fennmaradásának biztosítása, a tájszerkezet és a kül-, illetve belterületi övezeti rendszer felülvizsgálata során. A környezeti értékelés tárgyának ismertetése A környezeti értékelés tárgyát a környezetre jelentősebb hatást gyakorló, a hatályos településrendezési tervekhez képest módosult tervi elemek képezik, melyek közül az újonnan beépítésre szánt területek, illetve az intenzívebb használatot biztosító területhasználat változások a meghatározók. A területhasználat-változással érintett területek elhelyezkedését a „A biológiai aktivitás érték számításba bevont területek” c. tervlap, illetve az alábbi táblázat szemlélteti.

1. 2-3. 4-5. 6. 7, 9-10. 8. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18-19.

A településszerkezeti tervet és szabályozási tervet érintő módosítások Lakóterületi fejlesztés a 298 hrsz-ú volt gazdasági területen Kihasználatlan lakóterületek visszaminősítése kertes mezőgazdasági területté, a belterület délnyugati részén Lakóterületi fejlesztés mezőgazdasági területen, a belterület déli részén Lakóterületi fejlesztés településközponti vegyes területen Kihasználatlan lakóterületek visszaminősítése kertes mezőgazdasági területté, a belterület délkeleti részén Kihasználatlan közpark terület átminősítése kertes mezőgazdasági területté a belterület délkeleti részén Kihasználatlan, településszerkezetileg kedvezőtlen elhelyezkedésű lakóterület átminősítése gazdasági területté Kihasználatlan, településszerkezetileg kedvezőtlen elhelyezkedésű lakóterület átminősítése véderdő területté Lakóterületi közkert kijelölése a belterület északkeleti részén Településvédelmi erdő kijelölése a belterület északkeleti szélén, korábbi mezőgazdasági területen Ipari-gazdasági terület kijelölése a belterülettől északkeletre, gazdasági környezetben, korábbi mezőgazdasági területen Ipari-gazdasági terület átsorolása a belterülettől északkeletre, korábbi kereskedelmi-szolgáltató területből A műemléki védettségű laktanyaterület a védelem és a használat igényeit legjobban kielégítő, különleges értékvédelmi területbe sorolása Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kijelölése a belterület északi

30

20-27, 29-30. 28. 31. 32. 33.

34.

35. 36. 37.

38.

39.

40. 41. 42. 43.

részén, gazdasági környezetben, korábbi meg nem valósult különleges sport és erdő besorolású területen A műemléki védettségű laktanyaterület műemléki környezetébe tartozó területek a védelem és a használat igényeit legjobban kielégítő, különleges értékvédelmi területbe sorolása Új közpark kijelölése Lakóterület kijelölése egyoldalas beépítésű utca szemközti oldalán, az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében. Erdészetileg üzemtervezett, részben beerdősült terület erdőterület területfelhasználási egységbe sorolása Mezőgazdasági hasznosítású, magasabb rendű terveken is mezőgazdasági besorolású terület általános mezőgazdasági területbe sorolása Honvédségi területek OTÉK szerinti, differenciáltabb területhasználati besorolása: különleges beépítésre nem szánt honvédségi, ill. honvédségi erdőterület területfelhasználási egységbe sorolása használatuknak megfelelően Korábbi kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület ipari-gazdasági területbe sorolása Mezőgazdasági majorok területének OTÉK szerinti különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területbe sorolása Mezőgazdasági hasznosítású, OTRT szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület mezőgazdasági övezetbe sorolása a korábbi turisztikai erdő besorolás helyett Hatályos településrendezési terveken véderdő besorolású, Natura2000 védett gyepterületek korlátozott használatú mezőgazdasági területbe sorolása Általános mezőgazdasági terület besorolású Natura2000 védett gyepek területének korlátozott használatú mezőgazdasági területbe sorolása a hatékonyabb védelem érdekében Felhagyott, gazdasági besorolású, Natura2000 gyepterületen lévő major területének korlátozott használatú mezőgazdasági területbe sorolása Be nem települt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület besorolású, Natura2000 védettségű, roncsolt felszínű terület véderdőbe sorolása. Be nem települt közlekedési terület besorolású, Natura2000 védettségű, roncsolt felszínű terület véderdőbe sorolása. Bányaterület pontosítása eov koordináták szerint.

Tárgyi tervmódosítás az új fejlesztési igények megjelenítésén, térbeli-fizikai kereteinek meghatározásán túl kiterjed továbbá a hatályos településrendezési tervek felülvizsgálatára is. A változó tervi elemek egy része a 2.1. fejezetben ismertetett célok elérése érdekében a településszerkezetben és az övezeti rendszerben bekövetkező változásokból kerül ki. A tervmódosítás jellegéből adódóan a koncepcionális - településszerkezetet, tájszerkezetet érintő változások – környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata elsősorban az átfogó értékelésben, a fejlesztési igényeket tükröző új tervi elemek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata elsősorban a részletes értékelésben kapnak helyet.

31

A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása Átfogó értékelés (a terv egészére vonatkozó, általános érvényű értékelés) A térségi regionális szerkezetbe való illeszkedés, a releváns terveknek - különösen azok környezetvédelmi céljainak - való megfelelés értékelése A településrendezési tervet érintő, figyelembe veendő tervek: – Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv.) – Veszprém Megye Területrendezési Terve (A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2005. (V.27.) rendelete Veszprém Megye Területrendezési Tervéről) A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, melyet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) hagyott jóvá és a közelmúltban, a 2008. évi L. törvénnyel módosított. Az OTrT határozza meg az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. A térségi területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Hajmáskér Veszprém megyéhez tartozó település, mely jóváhagyott Területrendezési tervvel rendelkezik. Környezeti vonatkozásai miatt Hajmáskér közigazgatási területét érintően az alábbi országos övezetek emelendők ki: -

országos ökológiai hálózat övezete kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete tájképvédelmi terület övezete kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

megyei övezetek közül kiemelendő továbbá: -

kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete tájrehabilitációt igénylő terület övezete tájképvédelmi terület övezete vízeróziónak kitett terület övezete

Fenti korlátozó tényezők a településrendezési tervek készítésénél figyelembe vételre kerültek, a táji, természeti értékek és a tájkép védelme kiemelt hangsúlyt kapott. –

Az országos ökológiai hálózat területe a településrendezési terveken a magasabb rendű tervek vonatkozó tervlapját figyelembe véve, illetve a Természetvédelmi Információs Rendszerben foglaltak alapján került pontosításra. A tervezett beépítésre szánt területek az ökológiai hálózat magterületét és ökológiai folyosó terültét nem érintik. Több helyen, ökológiai hálózatot érintő, korábban beépítésre szánt terület került visszaminősítésre beépítésre nem szánt területté. Az érintett területek táji, természeti értékeinek megőrzése szigorúbb előírásokat tartalmazó övezetbe (korlátozott használatú mezőgazdasági terület) sorolással, illetve a HÉSZ-ben megfogalmazott szabályokkal biztosított. – A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek a településrendezési terveken a jelenlegi használatuknak is megfelelő, általános, illetve korlátozott használatú mezőgazdasági területbe kerültek besorolásra, a korábbi turisztikai erdőből, megőrzésük így biztosított. – A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek a településrendezési terveken honvédelmi erdőterületbe kerültek besorolásra, megőrzésük így biztosított.

32

–

–

–

–

Az országos, illetve a megyei területrendezési terveken meghatározott tájképvédelmi terület lehatárolása a táji, tájképi értékeket, illetve a területek tájképi érzékenységét figyelembe véve a településrendezési tervben pontosításra került. A lehatárolás és az érintett területre a HÉSZ-ben meghatározott szabályok biztosítják, hogy a kijelölés alapjául szolgáló tájképi, természeti, kulturális értékek fennmaradását oda nem illő építmény, nem megfelelő tájhasználat ne veszélyeztesse. Hajmáskér - földtani adottságai következtében – jelentős hasznosítható nyersanyagkészlettel rendelkezik. A területen mészkő bányászatra volt és van kereslet, mely azonban tájképi szempontból konfliktusokat okozhat. A bányászat jelenléte miatt a tájrehabilitációra a területen kiemelt figyelmet kell fordítani. A tervben a bányaterületek aktualizálásra kerültek, a település területét azonban számos kisebb, korábbi bányászat eredményeképp keletkezett tájseb is tarkítja. Ezek felmérésére, rehabilitációjára a tájrendezési munkarész tesz javaslatot. A HÉSZ-ben a bányaterületek rekultivációjára vonatkozó előírások is, valamint új bányatelekhatár fektetésre vonatkozó szabályok is helyet kaptak. A vízvédelmi érdekek érvényesítésre kerültek a tervben. Lehatárolásra kerültek a szennyezésre különösen érzékeny nyílt karsztterületek. A felszín alatti vizek védelme az érzékeny területek szigorúbb előírásokat tartalmazó övezetbe (korlátozott használatú mezőgazdasági terület) sorolásával, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásaival biztosított. Az egyes építési övezetek, övezetek környezeti feltételei a vízvédelmi érdekeket figyelembe véve kerültek meghatározásra. A földtani közeg szerkezetéből, a domborzati és vízrajzi viszonyokból adódóan Hajmáskér területén erózióérzékeny területek találhatóak, melyek hatékonyabb védelmük érdekében a védelemnek megfelelő övezeti besorolást (korlátozott használatú mezőgazdasági terület) kaptak.

Összességében elmondható, hogy az OTrT és a megyei területrendezési terv térségi övezetekre vonatkozó, környezetvédelmi, természetvédelmi vonatkozású előírásai a településrendezési tervek készítése során figyelembe vételre, a HÉSZ-be beépítésre kerültek.

A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenésének vizsgálata A környezetvédelmi, környezetpolitikai célokat, szempontokat magasabb szinten az ország területére, valamint 1-1 megyére, térségre készülő környezetvédelmi programok, helyi szinten a települési környezetvédelmi programok határozzák meg. Hajmáskér területére vonatkozóan települési környezetvédelmi program nem készült. A Veszprém megyei környezetvédelmi programban, valamint a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP) meghatározott környezetpolitikai célkitűzések, valamint ez utóbbi alapján a tematikus akcióprogramokban6 megfogalmazott feladatok a meghatározók. (A II. NKP ugyan a 2003-2008. közötti időtartamra szól, a III. NKP azonban még egyeztetés alatt áll, ezért a korábbi programot vettük figyelembe.) A helyi és magasabb szinten meghatározott környezetvédelmi célkitűzések közül Hajmáskér vonatkozásában különösen - a természeti és környezeti értékek megóvása, a Natura 2000 hálózat megfelelő ökológiai állapotának biztosítása - Az épített környezet értékei és a természetközeli táj megőrzése - felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 6

2345/2004. (XII. 26.) Korm. határozat

33

- racionális területhasználat, természeti erőforrások fenntartható használatán, táji értékek megóvásán, biológiai sokféleség megőrzésén alapuló mezőgazdálkodás fejlesztése, gyepgazdálkodás támogatása - termőtalajok védelme, termőképességének fenntartása emelendők ki. Hajmáskér természeti és művi értékekben gazdag település. A belterület közel fele jelentős gazdasági potenciállal rendelkező, de műemléki védettségű terület, a község külterületének jelentős részét természetközeli állapotú, Natura 2000 védettségű gyepterületek borítják, melyek tájképi szempontból is kiemelt jelentőségűek. A településrendezési terv a fejlesztéseit elsősorban a műemléki védettségű terület védelem céljaival összhangban lévő hasznosításának lehetőségeire az értékes természeti környezet adta lehetőségek megőrzésére, fenntartható használatára építi. A hatályos terv elfogadása óta eltelt időszakban új természetvédelmi lehatárolások születtek: Kihirdetésre került az európai közösségi jelentőségű természeti értéket képviselő Natura 2000 területek helyrajzi számos listája, mely alapján az érintett területek a településrendezési terven feltüntetésre kerületek. Települési szinten is lehatárolásra kerültek az országos ökológiai hálózat területei a vonatkozó országos jogszabályok, valamint a természetvédelmi információs rendszer adatai alapján. Ezek alapján újragondolásra került a táji értékekre épülő tájszerkezet, külterületi területhasználat. A természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes, sérülékeny, különleges védelmet igénylő területek – Natura 2000 területek – szigorúbb szabályokkal rendelkező övezetbe (korlátozott használatú mezőgazdasági területek) kerültek besorolásra, mely a kialakult értékes tájhasználat megőrzését, a tájkarakter védelmét biztosítja. A természetes rendszerek vonatkozásában konfliktust jelenthet a bányászati tevékenység. A településen több felhagyott és egy működő bánya található, továbbá meddőhányók. Problémát a működő kőbánya okoz, területe nyílt karszton fekszik, ökológiai hálózat magterülete, valamint Natura 2000 terület érinti, tájképi szempontból érzékeny, a település egyik fő megközelítési útja mellett található. A konfliktusok elkerülése érdekében a HÉSZ – élve az OTrT-ben adott lehetőséggel - új bányanyitásra, bányatelek fektetésre szabályokat fogalmaz meg, kizárva a természetvédelmi, tájképvédelmi szempontból sérülékeny területeket. A termőtalajok védelmét, termőképességük megőrzését szolgálja szintén a nyílt karsztos, erózióérzékeny felszínen kialakult gyepek megőrzésének, a gyepgazdálkodásnak ösztönzése, az érintett területek korlátozott használatú mezőgazdasági területi besorolása és a HÉSZ-ben megfogalmazott védelmi előírások. A terv a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, a racionális területhasználat alapelvét szolgálja azáltal, hogy a természeti, környezeti értékeket veszélyeztető területhasználati besorolású területek funkcióváltását tartalmazza, területhasználati konfliktusok kialakulását, elősegítve. A táji adottságokon, tájhasználati hagyományokon alapuló külterületi övezeti rendszer a tájkarakter erősítését, a biológiai sokféleség megőrzésén alapuló mezőgazdálkodás fejlesztését szolgálja. Az ökoszisztémák védelmét, mint fontos környezetvédelmi célkitűzést szolgálja az ún. biológiai aktivitás érték fogalmának bevezetése, mely „egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték” (Étv. 2. §. 30. pont), s mely alkalmas lehet a kondicionáló felületek változásának nyomonkövetésére. Az Étv. 8. §. 2) b) pontja előírása szerint „az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” A törvényi szabályozás biztosítja, hogy új beruházások ne járjanak a település ökológiai

34

viszonyainak radikális romlásával. A biológiai aktivitás érték számítását a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg. Hajmáskér tervezett új beépítésre szánt területeinek megvalósulása következtében bekövetkező biológiai aktivitás érték változás a Rendelet mellékletének I. táblázatában megadott értékmutatók alkalmazásával került kiszámításra. A számítások eredményét a terv tájrendezési alátámasztó szakági része tartalmazza, mely szerint a településen a fejlesztések hatására a biológiai aktivitási érték +29,27-el nő, vagyis a tervezett beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt területbe történő visszaminősítések a tervezett fejlesztések által okozott biológiai aktivitás érték vesztést pótolni tudják. A környezeti konfliktusok értékelése A település tervezett területfelhasználásának rendszere a környezeti konfliktusok kialakulásának megelőzését alapvetően biztosítja. Potenciális problémás területek azonban a tervezett és meglévő gazdasági területek. A tervezett gazdasági területek a belterület északi részén elkülönülten, azonban intézményi és lakó funkciót is magában foglaló különleges értékvédelmi területtel határosan helyezkednek el. A területek funkcionális elválasztására, esetleges környezeti ártalmainak megszűrésére védő növénysávok telepítését javasolja a terv, melyet a HÉSZ ír elő. További javaslatokat, előírásokat fogalmaz meg a védendő területhasználatok kedvező környezeti állapotának megőrzése érdekében zaj- és levegőtisztaság-védelmi szempontból. A település déli részén, a 8. út mentén található egy jelentős méretű, a hatályos településszerkezeti terven kijelölt, azonban kis részben betelepült gazdasági terület, melyet ökológiai hálózat magterülete, nyílt karsztterület, valamint egy régészeti lelőhely is érinti. Az ökológiai hálózat kijelölése a gazdasági terület betelepülésének megkezdését követően történt. Jelen felülvizsgálat során megfogalmazásra került néhány előírás, mely az ökológiai hálózat lehetőség szerinti megőrzését szolgálja, eszerint a területet ideiglenesen hasznosítani csak zöldfelületi jelleggel lehet. A földtani közeg és a felszín alatti vízkészlet védelmét biztosítja a terv azáltal, hogy beépítést, létesítmények elhelyezését csak abban az esetben engedélyezi, ha a területen a csatornahálózat kiépült. A régészeti emlékek, lelőhelyek védelmét az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze tartalmazza. További meglévő gazdasági területek a Séd völgyében találhatók a belterülettől délnyugatra, ipari gazdasági és mezőgazdasági üzemi területek. Itt legfontosabb problémaként a felszíni, felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme jelentkezik, mivel az övezetek érzékeny területen helyezkednek el. A szennyeződések természetbe való kijutásának megelőzése érdekében a HÉSZ a beépítés feltételeként a zárt szennyvíztárolás és elhelyezés biztosítását, valamint a trágya szivárgásmentes kezelését írja elő. Tájhasználati konfliktusként jelenik meg a település kapujában található bányaterület, tájseb. A bánya védett területekkel határolt, emiatt is jelent kiemelt feladatot a környező élőhelyek védelme. A bánya terjeszkedését a hatályos bányatelek határai meghatározzák. A HÉSZ tartalmaz a tájrendezésre, rekultivációra vonatkozó előírásokat.

Részletes értékelés (a tervmódosítás megvalósítása esetén várható, környezetet érő közvetlen és közvetett hatások, környezeti következmények feltárása) A környezeti elemekre gyakorolt hatások értékelése A levegőre gyakorolt hatások

35

A módosításra kerülő területek tervezett funkciójából adódóan jelentősebb levegőterhelést okozó létesítmény megjelenésével nem kell számolni. Ugyanakkor a fejlesztési területek (elsősorban lakó-, és gazdasági területek) térségében - a megnövekvő közlekedési eredetű légszennyezésnek, valamint a megjelenő fűtésnek, esetleg üzemi eredetű légszennyezésnek tulajdoníthatóan – lokálisan a légszennyező anyagok mennyisége emelkedhet. A terv a kedvező levegőállapot megőrzése érdekében előírásokat, feltételeket fogalmaz meg a levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új létesítmények elhelyezhetőségére vonatkozóan. Emellett a meglévő zöldfelületi elemek (zöldterületek, településszerkezeti jelentőségű zöldfelületi elemek) védelme, új zöldfelületi elemek (zöldterületek, erdők) megjelenése, valamint a HÉSZ-ben meghatározott zöldfelületi feltételek (minimális zöldfelületi arány, többszintű növényzet arányának meghatározása) segítségével is biztosítható, hogy levegőminőség-romlás ne következzen be. A levegőminőség romlásának, környezetártalmi konfliktus kialakulásának megakadályozását szolgálja továbbá a tervben a tervezett gazdasági területek telekhatára mentén telepítendő védőnövényzet, véderdő. Levegőminőségre kedvezően hat új erdőfoltok kijelölése, mely által az oxigéntermelő felület jelentősen növekszik, valamint a gyep művelési ág ösztönzése, mely a porszennyezés lehetőségét csökkenti a sekély talajú mezőgazdasági területeken. A talajra, földre gyakorolt hatások Az újonnan kijelölésre került beépítésre szánt területek, új fejlesztési területek többsége kis kiterjedésű, jelentősebb méretű a 15. és 16. sz. gazdasági terület. A tervmódosítás egy részét már beépítésre kijelölt területek átsorolása teszi ki, mely kedvezőbb településszerkezet kialakítását, illetve a területek funkciójuknak megfelelő besorolását célozza. A fejlesztések többsége belterületi, a külterületen a tervezett módosítások – a 27. sz. lakóterület kialakítás kivételével - nem járnak új beépítéssel, kiváló termőhelyi adottságú területeket nem érintenek, így a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodással, mint fontos környezetvédelmi célkitűzéssel a terv nem ellentétes. A kiváló termőhelyi adottságú területek a korábbi erdő besorolás helyett használatuknak megfelelően mezőgazdasági területbe kerültek, ezáltal is szolgálva a termőföld védelmét. Pozitív változásként, a termőföldvédelem érdekeinek megvalósításaként számos kihasználatlan korábban beépítésre szánt terület került átminősítésre mezőgazdasági használatának megfelelő beépítésre nem szánt területi besorolásba. A termőföld mennyiségi védelmét szolgálja a gyep művelési ág ösztönzése, mely a sekély talajú vidéken a termőföld erodálódásának megelőzését leghatékonyabban segíti elő. A terv termőföld- és tájképvédelmi okokból előírja a mezőgazdasági területeken megvalósuló fejlesztési területek esetében – beleértve a korábban kijelölt, de még be nem települt beépítésre szánt területeket - a beruházás ütemezett megvalósítását. Hogy ezeken a területeken a termelés lehetősége a lehető legtovább fennmaradjon, a beruházást ütemezetten javasolt megvalósítani, a műveléssel csak a tényleges építési igény jelentkezésekor szabad felhagyni. A tervezett beruházások a környező termőterületeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem rontják, mezőgazdasági zárványterületek nem alakulnak ki. A fejlesztési területek beépülése következtében a föld élő közege az érintett területen megszűnik. A talajvédelem érdekében a beruházót kötelezettségek terhelik, a beépítéssel érintett területen humuszmentést kell végezni. A humuszvagyon védelmével az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni, amennyiben a beépítendő terület

36

nagysága meghaladja a 400 m2-t, az építési dokumentációnak tartalmaznia kell talajvédelmi (humuszmentesítési) tervet is. Kedvező, hogy a letermelt humusz felhasználását a terv a lehetőségekhez mérten helyben javasolja. Ezt ösztönzi a beruházással érintett területen fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után a jogszabályban meghatározott talajvédelmi járulék fizetési kötelezettség is. A HÉSZ-ben szereplő, a földtani közeg védelmét szolgáló előírások (parkolófelületek kialakítására, feltöltéshez használt anyagokra, szennyvíz- és hulladékkezelésre, csapadékvíz elvezetésre vonatkozó előírások stb.) biztosítják, hogy a létesítmények elhelyezése során a földtani közeg védelme kellő odafigyelést kapjon, a földtani közeg ne károsodjon. A vizekre gyakorolt hatások A vizek minőségének védelme a terület érzékenysége miatt kiemelt figyelmet érdemel. Különösen veszélyeztetettek a nyílt karsztterületek, valamint a vízfolyások környezete. A felszín alatti vizek, élővíz-folyások védelme a területhasználat meghatározásánál figyelembe vételre került. A nyílt karszttal érintett területek lehatárolásra kerültek és a HÉSZ tartalmazza a szükséges védelmi előírásokat. A vízfolyások védelmét a terv kiemelten fontosnak tartja, a Séd menti 50-50m-es védelmi sáv a szabályozási terven is feltüntetésre került. A vízfolyások mentén intenzívebb területhasználatra csak a már korábban is beépített vagy beépítésre szánt területeken, elsősorban nyújt lehetőséget a terv. A meglévő mezőgazdasági-üzemi terület vízminőséget veszélyeztető tényezővé válhat, ennek megelőzésére sajátos környezetvédelmi előírásokat tartalmaz a terv. A HÉSZ-ben meghatározásra kerületek a vízvédelmi szabályok. A nagy felületű beépített területeken, elsősorban a gazdasági területeken a csapadékvíz elvezetésére és minőségére kiemelt figyelmet kell fordítani a vizek minőségének megőrzése érdekében. A vonatkozó vízvédelmi jogszabályok és a HÉSZ-ben a beépítésre szánt területekre meghatározott környezeti feltételek (szennyvízkezelésre és csapadékvízelvezetésre, parkolók kialakítására vonatkozó szabályok) betartásával, illetve hatósági ellenőrzéssel a vizek szennyeződése megakadályozható. Élővilágra gyakorolt hatások A tervmódosítás az élővilágot alapvetően nem veszélyezteti. Természetvédelmi szempontból értékes vagy védett területen fejlesztés nem tervezett. Jelentős területeken változott meg a területfelhasználási besorolás élővilág-védelmi okokból. Az új beépítések célterületei jellemzően mezőgazdasági, vagy parlagterületek ahol állandóan növényzettel borított felület csak részben található, illetve természetvédelmi szempontból értékes növényzet nem jellemző. Értékesebb területeket érint a 27. lakóterületi átsorolás, mely jelenleg erdő besorolású, azonban többnyire gyepes terület. A gyepterület beépítése az ökológiai felületek csökkenését eredményezi. Az élővilág szempontjából pozitív változásként emelhető ki a Natura2000 területek megőrzését szolgáló korlátozott használatú mezőgazdasági övezet bevezetése, valamint egyes beépítésre szánt és erdő területfelhasználási besorolású gyepek átsorolása mezőgazdasági területté. Az erdők védelmét szolgálja a honvédségi területen lévő erdőfoltok lehatárolása, külön övezetben történő szabályozása, mely által védelmüket jobban szolgáló kezelésükre nyílik lehetőség. Különösen fontos ez amiatt is, hogy honvédségi területeken találhatók a községet érintő kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek is.

37

Épített környezetre gyakorolt hatások A települési karaktert és hagyományokat, illetve az adott terület funkcióját figyelembe véve kerültek meghatározásra az egyes építési övezetek beépítési feltételei. A tervezett fejlesztések védett, illetve védendő, értékes elemet nem veszélyeztetnek. Kiemelt szempont volt a tervezés során a műemléki védettség alatt álló területek értékvédelemmel összhangban lévő szabályozása. Egyes beépítésre szánt, de még be nem épült területek egy része régészeti területet is érint, melyek bemutatását és e területekre gyakorolt hatások elemzését az Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete tartalmazza. A környezeti elemek rendszereire gyakorolt hatások értékelése Tájra gyakorolt hatások A tájvédelmet, a tájpotenciál erősítését szolgálja a külterületi övezeti rendszer átalakítása, a táji adottságokhoz, tájhasználati hagyományokhoz igazodó övezetek és építési szabályok meghatározása. Ez elősegíti a táji-, természeti értékek fennmaradását. A honvédelmi területek differenciált kezelése, a korlátozott használatú mezőgazdasági övezet bevezetése, egyes erdőnek kijelölt területek használatának megfelelő mezőgazdasági területbe sorolása a legeltetett állattartás ösztönzése a terület sajátos értékét képviselő karsztos felszín és azon kialakult növényzet által meghatározott tájkép megőrzését szolgálják. Potenciális veszélyforrást jelenthetnek a tájképi értékekre nézve a gazdasági és mezőgazdasági-üzemi területeken esetlegesen megjelenő nagyobb épületek, építmények kedvezőtlen, tájba, környezetbe nem illeszkedő építészeti kialakítása. Ennek megakadályozására a HÉSZ fogalmaz meg látványvédelmet szolgáló előírásokat. A településrendezési tervben lehatárolásra került a tájképvédelmi terület határa. Az érintett területekre a HÉSZ-ben meghatározott szabályok (pl. a tájképben kedvezőtlen látványt nyújtó létesítmények elhelyezésének megakadályozása, bizonyos esetekben látványvédelmi terv előírása, a növénytelepítés során honos növényfajok alkalmazása stb.) biztosítják a természeti adottságok és tájképi értékek fennmaradását, a látványvédelmi szempontból érzékeny területeken kedvezőtlen látvány nyújtó létesítmények kialakulásának megakadályozását. Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek többnyire belterületen, de minden esetben meglévő beépítésre szánt területek közvetlen szomszédságában kaptak helyet, így a már beépített területek szerves folytatását képezik a tájban. A beépítésre szánt területek racionalizálásra kerültek, összességében csökkennek a településen a felülvizsgálat eredményeképpen. A belterület határa kis mértékben változik, területe azonban közel azonos marad a korábbihoz. Emiatt a beépítések hatására jelentősebb tájképi átalakulással nem kell számolni. A tájkép, településkép szempontjából fontos szerepe van a bevezető útszakaszoknak, melyek mentén elhelyezésre kerülő létesítmények építészeti kialakítására, környezetrendezésére így kiemelt figyelmet kell fordítani. Sóly és Gyulafirátót irányából gazdasági területek is találhatók a bevezető útszakaszok mentén. A HÉSZ meghatározza az itt elhelyezhető épületek jellegét, anyaghasználatát, melyben figyelmet fordít a kedvező táj- és településkép megőrzésére. A tájban megjelenő kedvezőtlen látványú területek (elsősorban bányaterületek) eltakarását, illetve tájba illesztésének elősegítését szolgálják a településrendezési tervekben lehatárolásra

38

kerülő védő erdő sávok, illetve a HÉSZ által előírt a művelés felhagyásával párhuzamosan folytatott rekultiváció, mely a roncsolt felületek mielőbbi rendezését támogatja. A fejlesztések a tájképre jelentős negatív hatást, a HÉSZ-ben meghatározott építési feltételek, zöldfelületi feltételek betartása, illetve megfelelő színvonalú épületek kialakítása esetén nem gyakorolnak. Településre gyakorolt hatások A terv elsősorban a kihasználatlan, műemléki védelem alatt álló volt katonai tábor épületállományának és környezetének rendezését, a benne rejlő még kihasználatlan lehetőségek feltárását, jelentkező gazdasági igények védelemmel összehangolt kielégítését célozza, mindemellett egyes helyigényes települési központi funkciók is átkerülnének erre a területre. Kedvező változást okoz majd a község képi megjelenésében a felhagyott katonai területek rendezése, új élettel való megtöltése. Pozitív, hogy a jelentkező számos gazdasági igény ellenére a község a terület zöldfelületi jellegét kívánja erősíteni, ennek megfelelő funkciók betelepítésének nyújt lehetőséget. Az egyéb gazdasági tevékenységeknek a belterület széle felé kínál megtelepedési lehetőséget. Kedvező,hogy a terv az egyes egymást esetlegesen zavaró funkciókat zöldfelületi sávval (véderdő, beültetési kötelezettségű terület) választja el. Kiemelendő pozitív változás, hogy felülvizsgálat során átgondolásra kerültek a területhasználati besorolások, melynek során jelentős méretű kihasználatlan beépítésre szánt területek kerültek használatuknak megfelelően beépítésre nem szánt terület besorolásba. Ökológiai rendszerekre, védett, Natura 2000 területekre gyakorolt hatások A településrendezési tervekben a közösségi jelentőségű és a nemzeti ökológiai hálózat elemei: a Natura 2000 területek és az országos ökológiai hálózat területei a módosított OTrT-vel, illetve vonatkozó jogszabályokkal összhangban, az érdekelt államigazgatási szervvel egyeztetve kerültek lehatárolásra. (Védett természeti terület nem található a településen.) A Natura 2000 területeken és az országos ökológiai hálózat magterületén beépítésre szánt terület újonnan nem került lehatárolásra. Sőt a hatályos tervben kijelölt, a természeti értékek fennmaradását veszélyeztető területhasználatok (pl. gazdasági terület) is kikerültek a településrendezési tervből. Összességében megállapítható, hogy a településrendezési tervekben meghatározott területfelhasználás és övezeti rendszer jellemzően az ökológiai rendszerek fennmaradását segíti elő.

Az embert, mint végső hatásviselőt érő hatások értékelése Az emberek egészségére, életminőségére gyakorolt hatások A településrendezési tervben meghatározott településszerkezet az élhetőbb község, kellemesebb lakókörnyezet kialakítását, a közösségi élet elősegítését célozza azáltal hogy a falu két, egymástól merőben különböző részét egyes központi funkciók áthelyezésével összekapcsolja.

39

Ennek fő eleme az elhagyott katonai tábor területének fejlesztése: közösségi és környezetkímélő kereskedelmi-szolgáltató funkciók elhelyezése magas zöldfelületi borítottság megtartásával, kialakításával. A terület rehabilitációja a környezetminőség javításának tekintetében kiemelendő pozitív elem. A belterületen több helyen kis mértékű zöldterület fejlesztés is történt. A közösségi terek kialakítására alkalmas helyek kijelölése az emberek életminőségének javítását, az egészséges lakókörnyezet biztosítását szolgálja. Ez egyben jelenleg alulhasznosított részeket von be a napi használatba és értékeli fel azokat. Tervezett új zöldfelületi elemek a belterülethatáron - elsősorban a védő növénysávok hozzájárulnak a belterület környezetterheltségének csökkentéséhez is. A tervezett lakóterületek kedvező módon a forgalmasabb utaktól, gazdasági területektől távol kaptak helyet, így zavaró környezeti hatás e területeket nem éri. Környezeti konfliktust, területhasználati konfliktust okozhatnak azonban a belterület északi részén tervezett gazdasági területek. Az esetleges környezeti konfliktus feloldása érdekében a terv szabályozza az egyes elhelyezhető létesítmények körét és a létesítmények elhelyezhetőségének feltételeit, valamint a gazdasági terület telekhatára mentén védőnövényzet telepítését javasolja. Az emberek társadalmi, gazdasági helyzetére gyakorolt hatások A terv egyik célja volt, a településen jelentkező gazdasági fejlesztési igények kereteinek meghatározása. A rendezett feltételek elősegítik, hogy ténylegesen betelepüljenek egyes iparágak, ezáltal munkahelyet teremtve a helyieknek. A katonai tábor településközponti, oktatási, gazdasági központként való fejlesztése a közösségi terek továbbfejlesztése, az egyes településrészek közötti kapcsolatok erősítése révén a társadalmi kapcsolatok erősödését is eredményezheti. A természeti értékek megőrzését szolgáló külterületi övezeti rendszer és szabályozás kialakítása ösztönzi a helyi termelőket az értékmegőrző gazdálkodás folytatására, a település potenciális turisztikai vonzerejét jelentő természeti környezet megőrzésére, ezáltal a lakosoknak a természethez is szorosabb kötődése alakul ki, mely a mentális egészség megőrzésének fontos eszköze. A részletes értékelésből levont következtetések: A környezeti következmények összefoglalása Az alábbi tervi elemek emelhetők ki, melyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, ill. valamilyen intézkedést igényel a negatív hatás csökkentése: - A Séd patakhoz közel eső gazdasági és mezőgazdasági üzemi területek a folyó vízminőségére káros hatással lehetnek, nem megfelelő hulladékkezelés esetén. - A településre bevezető főút mentén kialakításra kerülő gazdasági területek építészeti kialakítása településképi szempontból kedvezőtlen lehet. Környezeti jellemzők, melyekre jelentősebb hatással vannak a fejlesztések Fent nevezett tervi elemek - A felszíni és felszín alatti vizekre - táj és településképre lehetnek negatív hatással.

40

A hatások elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a negatív környezeti hatások minimalizálását segítik elő, segítenek abban, hogy jelentős közvetlen, vagy közvetett negatív környezeti hatás, környezetkárosodás ne következzen be. A környezeti elemek és rendszereik védelme, a környezeti konfliktusok elkerülése érdekében a HÉSZ-be a környezeti és természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szabályok, szigorú környezeti feltételek kerültek beépítésre. A vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ előírásainak betartása, a terv alátámasztó munkarészeiben megfogalmazásra kerülő, a környezetminőség javítását célzó javaslatok, feltételek figyelembe vétele esetén a terv megvalósulása a környezetminőség jelentős romlásához, a környezeti elemek jelentős károsodásához nem vezet. A településrendezési terv módosítás olyan tervi elemet nem tartalmaz, mely a környezet károsodását, jelentős környezetminőség romlást idézne elő. Nem a terv keretében megoldandó feladat, mégis itt kell felhívni környezeti vonatkozása miatt néhány szükséges további intézkedésre a figyelmet: – a gazdasági létesítmények engedélyezése során az elérhető legjobb technológia, mint követelmény érvényesítése, – védő erdő telepítések, fásítások, kötelező beültetések megvalósítása a tervezett létesítmények (pl. gazdasági létesítmények fejlesztése) megvalósításával egyidejűleg, – a létesítmények tervezése – különösen a tájképi szempontból érzékeny fejlesztési területeken (pl. gazdasági területek) – során a tájképvédelmi szempontok érvényesítése, – a környezeti konfliktusok elkerülése érdekében új bányatelkek fektetése, meglévő bányatelkek bővítése esetén a környezeti hatások részletes vizsgálatának szükségessége, továbbá – az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése. Közérthető összefoglaló A „Hajmáskér Településrendezési tervei és HÉSZ felülvizsgálata” c. terv az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) hatálya alá tartozik. A környezeti vizsgálat lefolytatását a teljes közigazgatási területet érintő tervmódosítás indokolja. A környezeti vizsgálat célja, hogy a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket feltárja, hogy a környezeti szempontból kedvezőtlen változtatások a döntéshozás korai fázisában felismerhetők legyenek, s a környezeti elemek és rendszereik, az emberek egészségi állapota és életminősége védelme érdekében szükség esetén további intézkedések, feltételek a tervbe beépítésre kerülhessenek. Az anyag összeállítását megelőzően vizsgálatok készültek, melyek a hatályos tervben foglalt elhatározások értékelését is tartalmazták a táji, természeti és épített értékek, a terület használatát korlátozó tényezők ismeretében. Ennek alapján, valamint a településrendezési tervek felülvizsgálatával egyidejűleg zajló környezeti értékelés hatására átgondolásra kerültek a hatályos településrendezési tervben foglalt tervi elemek. A településrendezési terv módosítás kiemelt célja volt a település működőképességének biztosítása, az „alulhasznosított” (elsősorbana a volt katonai tábor) területek felértékelődésének elősegítése, valamint a táji, természeti és épített környezet értékei hatékonyabb védelmének biztosítása. Fent nevezett módosítások következtében a terv környezeti szempontból kedvezőbb irányba mozdult el. A belterületi fejlesztések, gazdasági területek újragondolása, illetve a jelenleg

41

alulhasznosított területek funkciójának megváltoztatása kedvezőbb településszerkezet kialakulását biztosítja. A külterületi övezeti rendszer átalakítása a környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítését, a tájkarakter védelmét, a hagyományos, illetve ökológiai gazdálkodási formák elősegítését szolgálja. A településrendzési terv módosítás olyan tervi elemet nem tartalmaz, mely a környezet károsodását, jelentős környezetminőség romlást idézne elő. Összegzésként megállapítható, hogy a tervben foglalt elemek, előírások és javaslatok a környezeti elemeket (levegő, föld, víz, élővilág, épített környezet) és rendszereiket (táj, település, ökológiai rendszer) érő negatív környezeti hatások lehetőség szerinti csökkentését, a táji, természeti értékek védelmét kívánják biztosítani. A tervben foglalt környezeti feltételek, szabályok kellő biztosítékai annak, hogy a környezetminőség jelentős romlása, a környezeti elemek károsodása, valamint az emberek egészségi állapotában, életminőségében negatív változás ne következzen be.

42