TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS

TÓFEJ KÖZSÉG

TELEPÜLÉSSZERKEZETI

TERV LEÍRÁS 2013.

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete

MEGBÍZÓ: Tófej Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8946 Tófej, Rákóczi F. u. 15. MEGVALÓSÍTÓ: Zalakerámia Zrt. 8946 Tófej, Rákóczi F. u. 44. TERVEZŐ Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 Zala Urbanistica Kft. 8945 Bak, Rákóczi F. u. 4. Munkaszám: 3/ZU/2013.

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete

2/9

Közreműködő tervezők: Településtervezés: Fercsák Ágnes településtervező településmérnök TT-20-0277 Zala Urbanistica Kft. Területrendezés: Károlyi János területrendezési vezető tervező okl. geográfus, okl. térinformatikai szakmérnök TR-1-13-1017 Tájrendezés, Zöldfelületek, Környezetalakítás: Nádai Brigitta TT/1T, K/1 01-5049 okl. táj-és kertépítész mérnök környezetrendezési szakmérnök településrendezési vezető tervező Közlekedés: Tüske Zsolt építőmérnök K1d-1 20-0067, K-2-1 Vízi és gáz közművesítés: Ferencz Attila okl. építőmérnök VZ-T/20-0184 GOT/20-0184 VZ-Sz/20-0184 Villamos energia közművesítés, Hírközlés: Baranyai Péter településrendezési energiaellátás tervező TE-T 19-0762 TH-T 19-0762

2013. november

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete

3/9

1 A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS 1.1.1

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

1.1.1.1 Településközpont terület (Vt) Az általános iskola telke önállóan tartozik településközpont vegyes területfelhasználásba. A terület oktatási célt szolgál. Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség: 1,5. 1.1.1.2 Különleges terület (K) A tervezési területen meglévő agyag nyersanyag lelőhely területe különleges terület, funkciója bánya. Építés nem várható, a külszíni bányászati tevékenység miatt a terepviszonyok megváltoznak. Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség: 0,1 1.1.2

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

1.1.2.1 Általános mezőgazdasági terület (Mgá) A bányabővítéssel érintett telkek azon része, ahol nem lesz kitermelés, általános mezőgazdasági területfelhasználásúak maradnak. Nincs szükség területfelhasználás módosításra. A mezőgazdasági művelés tovább folytatható. 1.1.2.2 Vízgazdálkodási terület (V) A tervezési terület dél-nyugati szélét érinti a korábbi szerkezeti terven tervezett víztározó, ami vízgazdálkodási terület. 1.1.2.3 Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb) Új különleges beépítésre nem szánt területet jelöl a szerkezeti terv a meglévő bánya bővítési területén. A módosítás általános mezőgazdasági és közlekedési területeket érint.

1.2 TÁJRENDEZÉS, TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLET 1.2.1

TÁJ- ÉS ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉS

A Zalakerámia Zrt. Tófej közigazgatási területén évtizedek óta végez agyagbányászati tevékenységet ill. az ahhoz kapcsolódó feldolgozást. A „Tófej I. (agyagbánya) – agyag” védnevű bányájának 0261/1 és /2 hrsz-okon lévő ásványvagyona 1994-ben kifogyott, ezért azt felhagyták, és rekultivációs terv szerint 1995-ben rekultiválták rét, legelő művelési ágként, kb. 7,5 ha-on. A 0242/5 és 0256/3 hrsz-okon az agyag kitermelése 2012-ig volt lehetséges. Ezért már ezt megelőzően a Zalakerámia Zrt. kérelmezte a bányatelek kb. 18,5 ha-os bővítését, melyre a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a „Környezetvédelmi engedélyt” 2009-ben megadta. Ezen felül „a „Tófej I. (agyabánya – agyag” védnevű bányájának bányatelek bővítésének megállapításáról” szóló 2011-es dokumentációt és „Tájrendezési előtervet” a Pécsi Bányakapitányság 2012. márciusában jóváhagyta. A vonatkozó jogszabályok által előírt dokumentációk, tervek elkészültek, az illetékes szakhatóságok a bővítésre vonatkozó engedélyeket megadták. Jelenleg már „csak” a bányabővítés településrendezési megvalósíthatóságára van szükség, mely úgy lehetséges, ha a bővítési területek jelenleg „mezőgazdasági terület” besorolása „különleges beépítésre nem szánt területre” módosul. A településrendezés tájrendezési szakága már csak a fent leírtak „után tud menni”, további jogszabályi előírások hiányában nem sok lehetősége van a bányabővítéssel kapcsolatban tájrendezési előírásokat tenni. Ugyanakkor megállapítható, hogy a bányanyitással, -bővítéssel, üzemeltetéssel, felhagyással, rekultivációval kapcsolatban annyi vonatkozó jogszabály van, mely reményt keltően biztosítja a bánya felhagyása utáni „tájbaillesztését”. A bányászat tájrendezési szempontból semmiképpen nem mondható támogatott tevékenységnek, mert a táj esztétikáját mindenképpen rombolja. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy évtizedek óta sikeresen üzemelő ipari telephely - az ásványvagyon megkutatása után - reálisan saját területéhez szorosan kapcsolódóan próbál további területeken bővülni. Így tulajdonképpen szerencsés, hogy a bánya és a gyártás üzemépületei a település ÉK-

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete

4/9

DNy-i irányú főutcájának Ny-i oldalára csoportosulnak, maga a bányaterület pedig jelenleg ettől Ny-ra, található, bővítése pedig a mai bányát „körülölelve”, attól É-ra, Ny-ra és D-re lesz. A bányászati tevékenység várható időtartama e bővítési területen 17 év, bár a bővítés ütemezési tervén – a bővítési területre vonatkozóan – a legkésőbbi időintervallum 2033-2037. A „határidő” nyilvánvalóan a kitermelés intenzitásától ill. az ásványvagyon mennyiségétől fog függeni, de a kitermelési kapacitás 65.000 m3/év-re tervezett. A bővítési terület művelési ága jelenleg szántó, közvetlen környezetében is túlnyomó részt szántók, kevesebb erdő és egy rövidebb szakaszon belterületi lakótelekvégek találhatók. A kibányászás kisebb felületeken, évente más-más – egymás melletti - helyen fog történni, majd felhagyás után a területeket a tájrendezési elveket lehetőség szerint a legmesszebbmenőkig figyelembe véve rekultiválni kell. A jelenlegi rekultivációs tervek szerint (melyet jogszabályok írnak elő) a felhagyott bányát rét, legelő művelési ággá, az eredeti és a véglegesített terepszintek közötti különbséget 45°-os rézsűkkel fogják áthidalni. Tájépítészeti szakmai állásfoglalásunk az, hogy lehetőség szerint a rézsűket kisebb lejtéssel (max. 50 %, max. 30°) alakítsák ki, hogy azok mind látványban, mind használatban kevésbé meredekek legyenek (lásd. az átlagos lépcsőt, mely 2 lábas), ill. a rézsűkre talajmegkötő gyökérzetű talajtakarókat, terjedő tövű fedőcserjéket telepítsenek. Emellett legalább a különböző rekultivációs ütemeket egymástól mezővédő jellegű – és KEurópában honos fajokból álló - fasorokkal válasszák el. 1.2.2

TERMÉSZETVÉDELEM

„A bánya bővítésével érintett területek jelenleg szántóföldi művelés alatt állnak, így természeti érték veszélyeztetése nem merül fel.” A település területrendezési terveinek természetvédelmi szakági alátámasztó tervlapja szerint 3 ökológiai (zöld) folyosó található a közigazgatási területen belül: 1. Görbeföldi-patak 2. Berek-aljai dűlők 3. Válicka-patak A fentiek közül az 1. közvetlenül határos a bányabővítés ÉNy-i sarkával, erdő övezetben van. Ez azonban az ökológiai folyosónak pont az a szakasza, ahol az kiszélesedik, és az érintkező szakaszon attól kb. 400 m-re van. Ezért a patak menti ökológiai folyosó a bányaművelés által nem veszélyeztetett. Egyéb védett természeti értékről a közigazgatási területen nincs tudomásunk.

1.3 ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Tófej területén 7 db nyilvántartott régészeti lelőhely található. Ezek közül kettő érinti a tervezési területet. Ezek a következők: 1.

Tófej-Durgóaljai-patak (KÖH 39608) (Újkőkor, késő-neolitikum, telep) (megj.: Védendő érintett területek hrsz.: 0245,0255, 0258/2)

2.

Tófej-Téglagyár (Rézkor, Balaton-Lasinja kultúra, telep) (megj.: Védendő érintett területek hrsz.: 91,0242/3)

A Zalakerámia Zrt. megkeresésére a bányaterület ezen régészeti területeken történő bővítéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 2009-ben, a bányabővítés környezetvédelmi engedélyezésekor hozzájárult.

1.4 KÖZLEKEDÉS

A meglévő közlekedési felületek nem változnak. Az új bánya megközelítéséhez és használatához közcélú közlekedési felületre nincs szükség, az üzem területén belül történik a közlekedés. A bővítési területen belül belső közlekedő felületek alakulnak ki a munkagépek mozgását elősegítve. A kitermelt haszonanyagot teherautók szállítják a gyáregység üzemi depójára.

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete

5/9

1.5 KÖZMŰELLÁTÁS

A jelenleg rendelkezésre álló közművek bővítése vagy áthelyezése a bányaterület bővítése miatt nem szükséges. A nagynyomású gázvezeték az ütemtérkép szerint a bányabővítés meddő területén halad keresztül.

1.6 KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelmi érdekek érvényre jutását is jogszabályok biztosítják, ezért azoknál szigorúbb kikötéseket meghatározni – jelen tervtípus mélységéből fakadóan - szakszerűtlen és szükségtelen. Természetesen figyelembe kell venni azt, ahogy az „építési törvény” így fogalmaz: „A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel.” Itt magánérdek pl. - a Zalakerámia bányabővítési igénye, hogy az üzem nyereségesen tovább működhessen vagy - az üzem közvetlen szomszéd lakosának igénye, hogy annak zaja, pora, közlekedése őt ne zavarja viszont közérdek pl. - a Zalakerámia által a településnek fizetett iparűzési adó, melyből közcélú beruházásokat tud az önkormányzat megvalósítani vagy a település egészének igénye, hogy pl. a bányászat a talajvíz-viszonyokat ne változtassa úgy meg, hogy az a településre nézve visszafordíthatatlan károkat okozzon. A fentiek látszólag ellentmondó érdekek, - és e néhánynál még sokkal több van, - mégis majdnem minden érdek érvényesíthető akkor, ha az érintettek nem egymás ellen lépnek föl, hanem egymásért kompromisszumra készek. Tekintettel tehát arra, - ami a „Tájvédelem” c. fejezet bevezetőjében már említésre került, vagyis, - hogy a Zalakerámia a bányabővítéshez szükséges minden szakhatósági engedélyt megkapott, következik, hogy a környezetvédelem érdekei is – természetesen „csak” a jogszabályok által megfogalmazott kereteken belül – érvényre jutnak. Ennek ellenére fölsoroljuk azokat a legfontosabb környezetvédelmi elvárásokat, melyeket be kell tartani a fent említett építési törvényben megfogalmazott elv érvényesítésére, melyek egyébként nyilvánvalóan szerepelnek a környezetvédelmi engedélyben is. 1.6.1

TALAJ- ÉS FÖLDVÉDELEM

A bányászás megkezdése előtt a területről a termőréteget le kell fejteni, deponálni kell, melyet a kiporzás vagy erodálódás ellen védeni kell és lehetőség szerint az majd a rekultiváció során a területen újra felhasználható. A környezetvédelmi engedély szerint a talajból ideiglenes védőtöltés épül a csapadékvizek kizárására, majd azt a felhagyás utáni tájrendezés során felhasználják. 1.6.2

LEVEGŐVÉDELEM

1.6.3

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZVÉDELEM

A bányászati tevékenység során keletkező légszennyező anyagok az előírt határértékeket nem haladhatják meg. Ilyenek a bányagépek működéséből ill. az anyagok szállításából adódó kipufogógázok és a porszennyezés. A környezetvédelmi engedély szerint mivel mind a bányászat, mind a szállítás az üzem területén belül történik, „a légszennyezés környezetterhelése minimális, a legközelebbi védendő lakóterület légszennyezettségi állapotát nem változtatja meg”. A bánya és a bányabővítés területét felszíni vízfolyás nem érinti. A legközelebbi vízfolyás az É-D-i irányú Görbeföldi-patak, mely a bővítés határához legközelebb 150-200 m-re van. A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint a település közigazgatási területe ún. „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik. Emellett a bányabővítés érinti a tófeji „üzemelő sérülékeny ivóvízbázis előzetesen lehatárolt védőidomát”. Talajvíz a völgyekben kb. 2-4 m között van, a dombokon ennél jóval mélyebben, de „mennyisége csekély, mélysége pedig jelentős ingadozást mutat”. „A földtani felépítésből adódóan a talajvíz és a szűrőzött rétegvíz között kapcsolat nincs. A vertikális irányú áramlás erősen korlátozott vagy teljesen kizárt.” Talajvíz alatti termelés nem történik. A fent leírtak – és a környezetvédelmi engedélyben tovább részletezettek – miatt a bányaművelés sem a felszíni, sem a felszín alatti vizekre nem jelent potenciális veszélyt.

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete 1.6.4

6/9

ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM

Zajt keltő tevékenység a kotrógépes külfejtés ill. az agyag szállítása, mely csak az év 2 hónapjában (júliusaugusztusban) történik. A bányabővítéshez legközelebb elhelyezkedő védendő intézményépület a D-re lévő általános iskola, és a legközelebbi lakóház az Alkotmány utcán. Előbbi 48 m-re, utóbbi kb. 125 m-re van a hozzá legközelebb eső bányaterület határtól. Amennyiben 1 db kotrógép és 1 db szállítójármű egyszerre üzemel a legközelebbi 30 m széles sávban, abban az esetben is csak „határérték alatti zajterhelés” keletkezik. A „zajvédelmi szempontú hatásterület” „a bányatelkektől É-ra és Ny-ra 182 m, D-re 123 m”. Tekintettel arra, hogy a zaj-hatásterületbe az iskola belelóg, ezért amennyiben a zaj- és rezgésszennyezési határértékekről szóló miniszteri együttes rendeletben meghatározott 50 dB(A) nappali határértéket az üzemelési zajszennyezés az általános iskola homlokzatánál meghaladja, az üzemnek azonnal gondoskodnia kell a zaj határérték alá szorításáról. A termőréteg letermelés és a bányaművelés rezgésszennyezést nem okoz. 1.6.5

ÉLŐVILÁG- ÉS TÁJVÉDELEM

A bánya- és bővítési területén sem védett, sem védendő flóra vagy fauna, ill. egyed nem található. A területen sem országos, sem európai közösségi természetvédelmi védettség nincs. Amennyiben a bánya területén védett madarak megjelennek, a jogszabály szerint kell eljárni és biztosítani kell azt, hogy a bányászati tevékenység a madarakra káros hatással ne lehessen. A táj esztétikai értéke jelentősen csorbul a felszíni bánya művelésével, de ennek részbeni kompenzációja valósul meg a rekultiváció során. Ennek során a bányagödörbe a kerámiahulladékot töltik vissza, melyre terítik a bányaművelés megkezdése előtt letermelt talajréteget. A környezetvédelmi engedélyben leírtak szerint az eredeti terep és a rekultivált terep közötti szintkülönbséget 45°-os rézsűkkel valósítják meg, mely tájépítész szakmai szemmel – mind látványban, mind használatra – túl meredek, ezért javasoljuk a rézsűk 2 lábas=50 %-os (max.25-30°-os) hajlásszögre csökkentését. A rekultivált felület – a tervek szerint - rét, legelő céljára lesz hasznosítható. 1.6.6

HULLADÉKKEZELÉS

A bányaterületen keletkező kommunális hulladékok a települési rendszeres szemétszállítás keretein belül elszállíthatók. A telepen keletkező veszélyes anyagok csak fedett és zárt helyen, egymástól elkülönítetten, saválló és vízzáró burkolaton, ideiglenesen tárolhatók. Azokat bizonylatolt módon, arra jogosítvánnyal rendelkező szakcéggel ártalmatlanítóba vagy lerakóba el kell szállíttatni. A környezetvédelmi engedély szerint „a bányaterületen mindennemű hulladék lerakása és tárolása tilos!” Valószínűsíthetően ez nem vonatkozik az üzemi terület nem bánya művelési területére (bányatelek).

1.7 VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK A tervezési területen keresztülhaladó gázvezetékeknek van védőtávolsága: használaton kívüli, de meglévő nagynyomású térségi gázvezeték: 15-15 m; a Zalakerámia üzemhez vezető nagy-középnyomású gázvezeték: 5-5 m. A védőtávolságokat a szerkezeti terv feltüntetni.

1.8 KORLÁTOZÁSOK

A nyilvántartott régészeti lelőhelyen történő agyag kitermelése során régészeti leletek kerülhetnek elő. A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv.) alapján a nyilvántartott lelőhely általános régészeti védelem alatt áll.

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete

7/9

2 VÁLTOZÁSOK Különleges beépítésre nem szánt terület: a bányabővítéssel érintett ingatlanokon az általános mezőgazdasági és a közlekedési területfelhasználások Különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásra módosulnak. A változások táblázatba foglalása: TerületTervezett módosítás felhasználás változás

Érintett ingatlan (hrsz)

0256/2, 0258/2, 0242/8, 0242/9, 0240/3, 0240/7, 0240/8, 0240/9, 0240/6 Bányatelek bővítése. 0241/1

Módosítás nagysága (ha)

Beépítésre szánt terület növekedésének mértéke (ha)

Mgá -> Kb

28,72

0

Köu -> Kb Összesen

0,40 29,12

0 0

3 A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE Területfelhasználási egység neve

Jele

Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Hétvégi házas üdülőterület Különleges terület Közúti közlekedési- és közműterület Kötöttpályás közlekedési terület Zöldterület Védelmi erdőterület Gazdasági erdőterület Turisztikai erdőterület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület

Lke Lf Vt Gksz Gip Üh K KÖu Kök Z Ev Eg Et Mgá Mgk V Kb

Módosítás előtti területe (ha) 1,33 78,82 2,74 21,25 1,39 6,24 16,2 89,31 8,24 0,28 2,88 260,16 18,08 1001,37 0,88 23,05 0

Tervezett módosítás (ha) (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -0,40 -0,03 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -28,72 -1,87 0 0 0 0 +29,12 +1,90 összesen:

Módosítás utáni területnagyság (ha) 1,33 78,82 2,74 21,25 1,39 6,24 16,2 88,91 8,24 0,28 2,88 260,16 18,08 972,65 0,88 23,05 29,12 1532,22

4 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (rövidítve: OTRT): OTRT övezet neve Az Ország Szerkezeti Terve Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

Településrendezési tervvel előírt összhang megteremtése

Érintettség Mezőgazdasági térség Vegyes területfelhasználású térség nem érintett nem érintett

Városias települési térséget nem jelöltünk ki. -

nem látható

nem értelmezhető

nem érintett

-

nem érintett

-

nem érintett

-

nem érintett

-

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete

OTRT övezet neve

8/9

Érintettség

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Együtt tervezhető térségek övezete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete a közigazgatási terület nem érintett nem érintett

Településrendezési tervvel előírt összhang megteremtése szabályok szerint lehet folytatni. Az új bánya nyitása engedéllyel rendelkezik. A szerkezeti tervben a nyersanyag-kitermelés tényleges helyét ábrázoltuk. -

Zala Megyei Közgyűlés 22/2010. (XI. 25.) ÖR számú rendelete Zala Megye Területrendezési Terve módosításáról (rövidítve: ZMTrT) ZMTrT övezet neve

Érintettség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

Vegyes területfelhasználású térség

Térségi Szerkezeti Terv Hagyományosan vidéki települési térség

Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, puffer terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Történeti települési terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete Együtt tervezhető térségek övezete Nagyvízi meder övezete

A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal nem érintett

Településrendezési tervvel előírt összhang megteremtése Az erdőgazdálkodási térég 85%-os előírását a település nem tudja tartani. Új erdőterületeket kell kijelölni. A térségben új nagyvárosias lakóterületet és új vegyes területet nem jelöl ki a szerkezeti terv. A 85%-os mérték a vegyes területfelhasználású térséggel együtt biztosított, 97%-ban teljesül a megyei térség. A térséget legnagyobb részben általános mezőgazdasági területbe sorolja a szerkezeti terv, csekély mértékben lakóterületbe. Új nagyvárosias lakóterületet nem jelöl a szerkezeti terv. Az előzőekben említettek alapján a 85% megtartását biztosítani tudja a szerkezeti terv. A térségben új nagyvárosias és új vegyes területet nem jelöltünk ki a szerkezeti terven. A megyei terv jóval kisebb települési térséget jelöl, mint a már beépített területek. A vasútvonal nyomvonalát nem érinti a jelen tervezési munka.

nem érintett

-

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

A bányabővítés területét Különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba soroltuk.

nem érintett

-

nem érintett

-

nem érintett

-

Tófej középső részén, a vízmű kutak környékét fedi le ez a térségi övezet. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

Bányászati tevékenység tervezett az övezetben, a szükséges engedélyeket megkapta a bányavállalkozó.

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

A szerkezeti tervben a nyersanyag-kitermelés tényleges helyét ábrázoltuk.

nem érintett

-

nem érintett

-

Nincs előírás.

A 65/2013. (XII. 02.) Kt. határozat 2. sz. melléklete

ZMTrT övezet neve

9/9

Településrendezési tervvel előírt összhang megteremtése

Érintettség

Földtani veszélyforrás terület övezete Vízeróziónak kitett terület övezete

nem érintett

-

Vízeróziónak kitett terület övezete

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

nem érintett

A veszélyeztetett területek lehatárolására nincs adatbázis, ezért azok feltüntetése nem lehetséges. A területfelhasználás kijelölésekor figyelemmel voltunk a lehetséges vízerózióra. -

Területi mérleg 2010. évi ZMTrT szerinti állapot (ha) 74,18

A ZMTrT szerint betartandó területnagyság (ha) -

A szerkezeti terven jelölt terület nagysága (ha) 226,68

Erdőgazdálkodási térség

427,24

85% = 363,15

281,12

Vegyes területfelhasználású térség

211,18

85% = 179,5

0

Mezőgazdasági térség

819,33

85% = 696,43

972,65

-

90% = -

23,05

Hagyományosan vidéki települési térség

Vízgazdálkodási térség Összesen:

1531,93

1532,22

Megfelelőség A ténylegesen beépített vagy már beépítésre szánt terület nagysága jóval nagyobb, mint a megyei terven jelölt települési térség. A térségi övezetben nagyvárosias lakóterületet nem jelöl ki a szerkezeti terv. A tervezés nem érint meglévő erdőket. A területre a megyei terv Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete fed. Az erdőterületek növelése érdekében új erdősítést kell kijelölni a szerkezeti tervben. A vegyes területfelhasználású térség szinte egésze a szerkezeti terven általános mezőgazdasági terület, ugyanis a szerkezeti terven nincs lehetőség ilyen területfelhasználás jelölésére. A %-os számításnál ezért a mezőgazdasági térséggel összeadva számolunk. A két térséget együtt általános mezőgazdasági területfelhasználásba sorolva elérjük a 97%-ot. A megyei terven jelölt mezőgazdasági és vegyes térség területnagyságát össze kell adni ahhoz, hogy a szerkezeti terven jelölt Mgá terület nagyságával össze tudjuk hasonlítani. Az összehasonlítás során megállapítottam, hogy a 85%-os előírást be tudjuk tartani. Nincs a megyei tervben erre vonatkozó terület megállapítás, így a területnagyság nem összehasonlítható. A területnagyság eltérő a megyei és a földhivatali nyilvántartás szerint.

5 A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE A tervezés során beépítésre szánt területfelhasználás nem lett kijelölve. Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 7.§ (3) b) pontja értelmében csak az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg nem csökkenhet a település biológiai aktivitás értéke.

0248 20 19

TERVEZETT 400 kV-OS TÁVVEZETÉK

E út

18 17

Z.T.B.

TÓFEJ

16

Sz

b 15

23

ht a

21

R

01 4/4

R

R

Gv

Gv

G

R

014 /1

R R

02/4

125

R

124

123 122 121 120 119 118

áro k

117 116

115

01 4

/3

áro k áro k 13 1

10 6

k 029

10 3

10 4

áro

112 111 10 9

8 10 10 7

/2 20

99

98

97

96 95

út

16

út

18

ht

ht

0134/4 út

árok

út

287

Mgá

082/ 22

082/9

a

081/3

Mgá

Sz

080

Mgá

Sz

b

E

E

FALUSIAS LAKÓTERÜLET: 0,5 KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET: 0,5 TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TER.: 1,5 KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TER.: 2,0 IPARI GAZDASÁGI TERÜLET: 1,5 KÜLÖNLEGES TERÜLET: 1,0 HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET: 0,2

Sz

Sz

a

E c

Sz

079

út

út

0115 /4

0116

Sz

Sz

K

út

095/2

út

b

Mgá

078

Mgá

082/10

0115/5

0115/2

c

Földgázkút

E 0117/4

E

Mgá

b

ht

E

MEGENGEDETT LEGNAGYOBB SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE:

063/16

b

Sz

0101/ 1

c

E

0115/1

057 vízfolyás

Sz

E

Eg

081/4

út 082/23

Gy

Sz

árok

Łt

ht ht 063/1 út

03 6/2

058/2

ht 0 61

út

K

Eg

0101/10 a

b

Mgá

081/2

SÖJTÖR

066

31-2425 Sz 095/3 Földgázkút

Sz 214

E

082/11

1/2

a c

Sz

út

ht L

út

Sz

R

E

Sz

0119

Bezerédi dűlő

076

a

d

út

E

Sz

0104/6

út 070

0104/11 b

R

m 5

K

Földgázkút 0104/4

G

Eg

E

Mgá

12

071

073

220

E

Nemes dűlő

072/1

0134/5

Erdei dűlő

Sz

075

31-2432 1

0104/9 E

E

Eg

Sz

Lépték:

Rajzszám:

1:10000

Dátum:

2/2004.

2006. február

E 0104/8 Sz

RI CS

Sz

072/3

2

Munka megnevezése:

072/2

Sz

0107

8945 BAK, FENYŐSALJA U. 41. TÓFEJ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

út

3

KONFER PLAN MÉRNÖKI BT.

Mgá

Eg

b

0104/10

P.T.S.

Sz

E

Sz a

06 0

út

Eg

PU SZ TA ED E

R

227

30

K

b Sz 059/2

0104/12

E

út

Gázállomás 4 0128/2

E

R

E

út

Mgá

Földgázkút

Sz

0120/2

082/12

/1

Sz

K

0 74

021 /1

0103

0104/5

0120/1

Mgá

077

R

0103 /2

0113

K

0127/2 Földgázkút

R

út

Eg

Mgá 1

01 30

út

0114

a

b

PUS ZTA SZE NTL ÁSZ LÓ

Munkatárs:

3

Vezető tervező:

072/4

4

6

Sz 0104/7

Pe.T.P. 1

vízfo lyás

ht 046

032/14

Mg á

082/2

R

Mgá

E

a

Eg

049

út

02 27/

11

út

KÖ 092

d

0115/3

Sz

051

032/1

árok

031

059/1

063/9

082/21

Sz 259

072 /5

ht

ht ht

ht

ht

ht

ht ht

ht

ht

ht

ht

ht

ht

G

GÁZFOGADÓ ÁLLOMÁS

V

ht

25 0/ 4 251 / 2 út

b R

012

ht

ht

ht

ht

0129

út

K

0134/6 Földgázkút

2

0136/4

ht

árok

25 0 3 / /

25 1 3

25 5/ 1

25 1/ 4

0

2

23 25 10 27

12

Gy b

Sz

0101/8

út

01 22

ht

93

KÖ k út

326 15 13

KÖ 9

utca 7

la Bartó ké B 3 10

8

308

6 2

út 300

082/26

71

70 69

68 67 66

65 64

55

55

53 51

10

49

47

8

19 3

45

43 33

31 29

25 5 2 /

27

25 23

21 1

3 5

KÖ 22

7

a utc 4

Ady 11

6 13

15 17

8

19

21

63

62 61

60 59

58 56

57

R

R

R

R

13

út 17

18 7

9

E

54

R

R

19 0 189

8 18 15

01 24

028/ 32

R

19

Lk e

18 -1 5

20

013 5

5

R R 13 1 1 /35

34

33

ár ok

32

31

já

9

22

20

1/3 13

kt

2

Ev 1 19 6-3

1

ht 10-7

14-11

ht

3

m

7

18 5 16

14

1/4 3

13

Vt

13 1 2 /

1

118/ 1

119/ 1

utc a

30

Rárda 24 26 kó cz i F 28 ere nc

út

Kt

/2

117

118/ 2

119/ 2

5

7

ht 5

7

ht

ht

b

áro k

ht kö zú t

áro k

ht b

ht áro k

94

R

R út 16/2

KÖ /2 116

2

1

3

4

KÖ

utca

g

Ifjusá

m 00

üle te

dő ter

vé tító tisz ny víz

c

Sz

R

ht

Kenderesi dűlő

082/20

út

R

ht

Mgá

064

út

ht

VÍZTÁROZÓ

út

Gy

E

Telephely

R

E

E

9 06

15 m

063/11

Sz

E

258

út

15 m

082/17

Sz

Gip

0134/3

15

út

Sz en

tele ph ely

ht

R

=5

KR R

ht

R

nd re

024 0/7

KÖ

120/ 11

KÖ R

Ök

R

ht

ht

R

110

5 10

/3

20 /1 26

/2 26

R v vvvvvvv

vvvvv vvvvvv vvvvvv vvvvvv

0228 út

023 3 tak i pa

R

R

4

0221

htR R

Görbefölid patak

ht

ht ht

ht

2

R R R

R út

R R

R R 0200/8

R R R

Eg

10

út

024 1 /4

Görb efö ld

ht

R

pa tak

R

R

h

ht

ht

029

0255 út

R R

ht R

0219

R R R

R R 1

út

R

7 4 9

utca

6

11

Bék e 8

13

10 0

Rht R

R R R

Út 0190

020 1

35

3

5

409

ht

Út

ht

Gö rb efö ldi

ht

37 /3

Sz

260

út

Szakaszoló tolózárállomás

Sz

Mgá

063/7

ht

ht

ht

vvvvv v v v v vvv vvvvv vvv v v v v vvvvv vvvvv v

ht

R

0210

vvvv v v v vvvv vvvvv vv

R

KÖ

R

R

30 m

R

R

R

020 8

R

R

R

02

Mgá

Sz

R

R 0170

c

Mgá

Mgá

ud.

k áro

pata R k

út

Lf

34

237

238

Lf

ut a

23

áro k

264 263 út Hunyadi János 261 262

32

Jánocs

6

Lejmer dűlő

Válicka dűlő

063/6

063/15

30

239

21

015

28

árok

19

240/ 1 240/ 2

241 Hunyadi

Beépített terület 1

L

13

út

L

L

058/1

14

Sz

VÍZMŰKÚT

Sz Sz

063/13

0101/11

b

Sz

b

063/14

082/19 E

0101/9

Sz

E

056

R

R út

árok

17

ht

089

árok

út

Út

út

15

30 m

06

04

k

Út

60

59

áro

Út 01 74/3

58

75

0182/4

R

R

TKOZ MAD OMB JA

R

út

R R

40 k áro

52

47 55

57

64

SZEN

ok ár

08

39

44

48

47

51

út

63

67

74

13/a

24/1

29

L

0117/2 Földgázkút

Sz

063/3

Sz

082/8 Földgázkút 265

26 27

Földgázkút

Mgá

Sz

Sz

c

E

K

Sz

K

a

063/4

Eg

Sz

Sz

2 01

R

38

43

46

50

53

56

62

66 69

71 73

13

082/18

268

a

0101/3 b Sz 0101/4 L

12

E

063/5

d

233

0132

0133

ok ár

36 37

42

41

45

49

KÖ 61

65 68

70 72

Sz

Sz

236/

KÖ

11

E

Eg

Mgá

Sz

Sz Sz

082/14

082/15

Eg

Sz

266

0101/5

K

0127/1

0128/1

L

2 42

Eg

E

Eg

Mgá

ht

257

L

0136/3

063/8

270

0118

ht

063/12

082/13

082/6

Sz

271

a

569

30 m

307

K

0136/2

082/28

24

E 0131/1

082/27

31-2429

L

földgázkút

24 3

Lf

Lf

9

közút

10

082/16

269

229

0101/7

055

272

KÖ

245/1

250/ 2

közút

Sz

245/2

244

K

062

082/25

273

22

26

274

utca

01

2 75

11

út

085

276

Sz

Sz

8

Sz

042/1

Mgá

b

út

082/3

272

20

ht

Lf

0117/3

árok

ht

254

Lf

276

246/1

E

042/2 Sz

Sz

278

253

E

Szűkerdei dűlő Eg

0131/2 Földgázkút

082/24

ud a

Gy

280

s di Jáno

K

281

277

247

16

Lf

Sz

Sz

a

18

Eg

Mgá f

Eg

6 08

090/3

KÖ

284/ 1

279

18

ht

Ev

0123

a

a

áro k

Jelmagyarázat az 1/2014. (II. 28.) önk. rendelettel elfogadott módosításhoz: MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Eg

d

c

L

hom. b.

Eg

0138

GU TO RF ÖL DE HOSSZÚTÁVON “RÖVIDÍTŐ” ÚT GUTORFÖLDE FELÉ

KERESKEDELMII ÉPÜLET

V

Mgá

tölt és

a utc

s

uth ss

33

út

0125

a

Z

9

ht

ak pat

0141/2

K

216/2

217

Telephely

L

b

0139

Ko

jo

3

29

E

c

014 0

L  rok

La

Sz

215 / 2

219

L

0143/5

215 / 1

Mgk

Gy

088

Sz

054

Sz

16

ek Ber

ht

2 áro k

18

2 27

ht

ht

k Berek pata

014

Eg

ht

ht

ht

ht

0157 0160/4

Eg

212 / 2

225

ht

OKTATÁSI ÉPÜLET

0159

R

Eg

R

64km

218

L

k áro

EGYHÁZI ÉPÜLET

0/1 0 16

út Łt

Lf

Olajkút

4 14

K

áro k

211

214 / 2

2070

L

c

0143/4 R

01 45

0155/11

7 013

k KÖ

Łt

Łt

SPORTTERÜLET

út Vas

R

8 015

0/2 016

2/2 016 R

/5 0155 t Vasú

4

5

252

208 209/ 209/ 1 2120

087

Sz

Łt

284/ 2

283/ 1 282

31-2419/1

248

226

Sz

3 0155/

0146/3

3

14

0143/3

k  ro

Berekaljai dűlő

205

032/13 közút

R ud

286

283/ 2

246/2

203

/

207

214 / 1

215 / 3

1

199

Műhely

028/34

090/7

69

285

198

200

Sz

67

106

042/3

Sz

Mgá

090/4 090/6 090/5

/2 73

295

294

65

287

12

19

1 22

5/1 015

559 út

b

R

R

19 6 11 / 19 6 9 /

18

206

213

216 / 1

2

18

202

63

293

R

a

kút 63 a

Sz

Mgá

Sz

Sz

028/35

7

Sz

032/12

317

053

032/15

Sz

032/11

311

Sz

Sz

296

árok

107

310

Sz Sz

297

73/1

a

2

V

Sz c

Sz

032/10

Sz

39 37

35

6

2 04

21 2 / 1

0143/2

11

291/ 4

73

30

út

Sz

Sz

032/9

030/5

Mgá

Lf

313

75

298

288

61/1

31-2419

256 kt

41

0

186

19 6 10 /

9

2

0155/2 telephely

/6 55 01

Mgá

9/1

201

19 6 6

16

3

16 8

1

4

196/ 4

22

R

0160/3

0

L

2

út

223/ 2 223/ 1

0155/4

árok

KEGYELETI PARK

R

R

patak 408

EGÉSZSÉGÜGYI ÉPÜLET

0146/2

Mgá

ht

R

Eg

0165

Sz

+

ok ár

b

árok

0162/4

2/3 016

major

R

Mgá

555

út

0167/2

E

Eg

0163

0175/4

TEMETŐ

R

Út

E

a

E

6 016

E

0164

Mgá

út

Sz

/1 41 01

ht

Eg

HELYI IGAZGATÁSI KÖZPONT

Sz

R ht

ht

E

út

V

17

4

1

61

59

57

228

Út 6 017

k

18

18

út

196/ 1 196/ 196/2 13

291/ 3

298

5

321

6

Sz

032/8

31-2418 304

301

KÖ

71

293

Hunya

Sz 0175/3

R

KÚTVEZETÉKEK NYOMVONALA

0237/14

o ár

18

emlékmű

3

14

R

Mgá

Mgá

0143/1

17 17 5 1 1 76 1 7 77 171 8/ 1 8/ 17 729/ 19 2 /

17

Lf

195 kt

R

19 6/ 7

1

16

16

299

Lf

292/ 1

7

0237/15

Sz

52 01

50

17

9

R

0 14 R 8/1

ht

11

7

5-7

Mgá V

15

2

15 8 15 9

3

0 R R 148/4 01 R 01 01 48/5 R R 01 48/7 48/6 014 48/8 R 8/9 014 8/1 0

014 7

0146/1

0153

14

15

16 4

291/ 2

Sz 027/5

2

12

0167/1

R 0154

15

2

194

R

R

/6 43 01

15

2

3 15

16

10

TÉRSÉGI GÁZVEZETÉK NYOMVONALA ÉS VÉDŐSÁVJA (BELTERÜLETEN 10-10 M,KÜLTERÜLETEN 15-15 M)

út

14

4 1 15 5/ 215 5/ 115 6/ 215 6/

9

170

8

/2 71 01

K

m 30

8/1 3

0

1

14

292/ 2

032/16

Mgá 032/7

312

306

027/11

027/2

2087161

k

0

5

E

ht R

Eg

50 m

0 14

14

14

út

0 14 8/1 1 014 8/1 2

R

ok ár

117/ 1

014 8/3

V R

015 1

117/ 5

VÁ

13 9

Lf

b

d ör

aggö anyb

49 01

áro k

ör öd gg ya 63km an

Ev

a hely telep 549

Mgá

a

Temető

Musk

117/ 6

130/2

130/1

R

R

130/4

Posta

12

a átli utc

4/a

5

/12 0237 /8 0155

+Z si Orvo rendelő

11 7 4 /

Bolt

3

115

Óvoda

120/ 9

120/ 10

6

0155/10

116 117//1 3 Üzem

16

290 Spo rtpál ya

6

út

0237/13

k

114 2

áro

144

Ksp

Sz

042/4

31-2417

307/ 1

305

Sz

Sz

Sz

Sz

315

309

307/ 2

Sz

Sz 5

/8 027

307/ 3

Sz

árok

108

31-2413=31-2407/a

032/17 032/6

Sz

Mgá

Sz Sz

4

V

P

0155/9 áro

113

Ev

307/ 4

028/1

027/10

147

Vasútállomás

Sz

027/9 Sz

146

k V KÖ Mgá

8

307/ 6 307/ 5

145

2

út 0168

R

V

31-2423

m

30

E

R

Mgá

Eg

út

KÖ Eg 7/6 023

Sz

út

0171/1

0173

Eg

ÖNÁLLÓ TELEKKEL RENDELKEZŐ FÖLDGÁZKÚT ÉS 50 M-ES VÉDŐTÁVOLSÁGA

árok

Kisfalu

E

0169/5

út

130/3

111

112

4

Lf

0150

út

k áro

Sz

0174/8 Út

Sz

R út

120 / 1

120/ 2 120/ 3 120/ 4 120/ 5 120/ 6 120/ 7 120/ 8

Rc

R

s isk ola

3

2

ht

t

E

0175/5

0155/7

R

ÖNÁLLÓ TELEKKEL NEM RENDELKEZŐ FÖLDGÁZKÚT ÉS 50 M-ES VÉDŐTÁVOLSÁGA

Mgá

0172

0174/7

0174/6

ht

Út

Eg

0234/2

Mgá

JELENTŐS KÖZHASZNÁLATÚ PARKOLÓ

Lf P

Et

Üh

Sz 0169/4

120/ 14 120/ 13 120 / 12

ok ár

tankállomás

Sz

78

0237/10

GYALOGÚT

P

Z

0237/11

77

E

Lf

0238

Sz

76

E 0169/2

Általá no

13

út

KERÉKPÁRÚT

20 m

Vt

A 120/ lkotmán 27 y ut út ca

108 109 110

7

Sz 028/26

vízmű

V

307/ 7

027/6

6

Út 0169/1

120/ 26 120/ 25 120 / 24 120 / 23 120/ 22 120/ 21 120/ 20 120/ 19 120/ 18 120/ 17 120/ 16 126 120/ 15

Vt

Et

2/ 1

Lf

028/27 Sz

050

042/5

028/33

316

Eg

052

E

320

314

307/ 8

Sz

16

Eg

KÖ

395

Sz

116/ 3

Lf

13

2/ 13 2

7 16

Eg 0174/4

Sz

0174/5 E

ht

Eg

b

GAZDASÁGI ERDŐTERÜLET

105

Lf

P

V

0232/2

a

Eg

102

106/ 1 106/ 2 107

79

0209

40

39

307/ 9

027/13

027/12

618hm 03/2 szennyvíztisztító

307/ 10

028/28

Sz

5061

P

43

42

97

103

023 9/4

81

Sz

R

E

E

048

318

327 307/ 12 307/ 11

Sz

R

d

319

328

Mgá

41

járda

13

KÖ

TURISZTIKAI ERDŐTERÜLET

R

94

37

104

Sz

V

R

t

3

E

0212

E

0174/2

95 96

6 13

Et

KÖ

ú 02/1 köz k áro

R

44

4

Sz

E

út

91

93

13

VÉDELMI ERDŐTERÜLET

árok

329

028/29

4

E

109

Sz

322

330

Sz

3

5

V

324

332

025

2

R

030/4

027/23

323

331

Egységes szerkezetben az 1/2014. (II. 28.) önk. rendelet 1. sz. mellékletével.

1

325

334 333

028/30

B.T.S.

árok

032/4 032/5

Sz

Sz

336

Mgá

út

Szélesi dűlő

Sz

335

Sz

047

Eg

Sz

Et

KÖ

027/15

Sz

b

028/31

Sz

48

38

101

Sz

Mgá

R

út

99

100

Sz 6

b

ok ár

47

46

k áro

KÖ

1

Ev

0240/6

Sz

Sz

80

532 2

98

2024/1

P

Mgá

6

027/21

Sz 027/16

ht

út

a

Mgá

R

1

041

Sz

Sz

014/7 023 telephely 024 árok

2

Sz

R

Sz

árok árok 022

2 4/ 01

02

19 7/ 02

út

KÖ

 rok

3

035

319

0

ok ár

Sz

c

a

030/1

027/17

ok ár

027/14

45

31-2476

R

R

05

616hm

90

13

ZÖLDTERÜLET

üzem

/5

89

024 2/2

R

0240/9

82

Sz

ht

Z

R

út

02

telephely

a

t sú va

644

53 52

49

kt. 642 árok árok

040/2

030/2

02

Mgá

L

030/3

18 7/ 02

Mgá

73

5

Sz

07

2020

75

72

019

áro k

ok ár

74

c

b

4

áro k

R

021

61km

/6 02

kt.

79

kt.

E

027/20

84

77 /2 02

R 018 Łt

Mgá

. . kt kt /3 02 641

7/ 02

91

86

76

6

Sz

90

83

78

21

87

81

7

telephely

árok

89

80

V

032/3

92

85

É 8

014/6

L

88

82

/1 71

03/1

51

. kt

50

88

Kerámia üzem

árok

Sz

/1

0240/8

84

0241

Cséberföldi dűlő Kb

83

major

0256/4

86

Gksz

Sz 0242/5

85

Eg

Sz

0240/3

0234/1

3

Lf 87

02 1

vvvv vvvv

Gksz

v vvvvv vvvv vv

b

0232/1

út 0211/1

b

a E

vv v

E E

0214/3

vv

Sz

major

024 2/3

üzem

0241/2

Sz

K

Sz

Lf

L

vvvvvvvv vvv

R

0207

0211/2

0256/3

vvvv vv v v v vvvv vvvv vv

út

Sz

R

0231 út

ht

út R

Sz

R

R vvvvvvv vvvv

vvvvv vvvvv vvvvv vvvvv vvvv

0242/9

Kb

0230

0214/2

KÖ

Sz

0229

0214/1

E

401

0242/8

Sz

R

Gy b

R

R

Sz

Gy

Gy

402 a

R

0258/2

0256/2

R

Mgá

Sz

Sz

R 0243

Sz

R

b

b

ud

Sz

Eg

Mgá

KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

út

K b

0260

405 404

403

Lf 0261/7

út

E

V

(419 )

06 02

30 m 0174/1

30 m

0227

Lf

b

3

R

a

ZALAKERÁMIA MEGKUTATOTT NYERSANYAGKÉSZLETE

ht R

ud

ud

Sz 0261/6

R

a

a ud

ud

Sz

a

Sz

b

32

R

a

0200/5

a

ud

406 b Gy

E

ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

k

29

33

34

35

1/10

út

22

28

10

Sz

09

20 /1

23

31

út

R

ud

417

R

E

40 7

a

ud

418

a

R

ud

a

a

Mgá

R

414

415

416

Út

Mgk

b

b b

R

út

408

413

Lf

K

K

R

Eg

b

HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET

Mgá

R

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

a

R

0200/6

ud a b

ud

Üh

R

ht

ud

b 41 2

K

R

411

0205/1

0200/4

ud

a

K

L

R

R

b 41 0

Sz

R

R

Út K

Sz 6

026

13

Lf

16

út 27

30

0261/8

árok 0226

E

0182/1

Mgá

Lf KÖ

31-2409/1

Lf

Mgá

9

út

17

18

E

017

15

19

24

telephely

2006

KÖ

31-2409

Mgá

A 4/2006. (03. 28.) sz. önk. rendelet 1. sz. melléklete

11

038

010 út

14

a

Sz

R

Sz

501

temető 0202

0204

31-2412

R

áro

0274/8

0274/10

Sz

Mgá

2005

ud

ud

0261/9

R

K

L

R

Gksz

0261/3

0261/4

ht R

KÖ

0274/12

major

b

R

10 11

Sz

0245

R

0203/2

0203/1

0205/2

R

E

ud

E

E

Mgá

R

Út

R

0193

0192/2

R

Eg

Sz

R

020 0/7

Mgá

8 9

út E

5

6 7

4/7

25

V

Lf

Gksz

0261/5

2001

4

027

R

R

R R

Mgá

FALUSIAS LAKÓTERÜLET

Lke

R

31-2411

E

Sz

Felsőmezői dűlő

R

R 0200/9

Eg

371

5

Sz.T.G.

R

0195

Mgá

0244

0220

R

537

Oroklányi dűlő 478

Eg

2 3

0274/4

0266

E

0200/3

R

R

97

Durgói földek

Sz

Út

E

E

Lf

0200/1

Sz

ht R

01

Eg

E 0199

6

R

c

4

KÜLÖNLEGES TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET (SPORTPÁLYA)

524

Sz

HOSSZÚTÁVON ÚTKAPCSOLAT SZENTKOZMADOMBJA FELÉ

EGYÉB IPARI GAZDASÁGI TERÜLET

0196

R

0194

7

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET

E

Eg

E

0225

R

Sz

Eg

0198

K

KÖ

31-2407

0258/1

E

0274/1

út

árok

árok 016014/5 601hm

011

R

1

0274/11

Eg

R

E

út

ud

M=1:10.000

12

Sz árok

R

R

E

0259

htR

6

4

TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET

Ksp

7

3

0182/1

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

K

E

0283 Temető

5

E

Vt

8

R

KÖk

KÖTTÖTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI (VASÚT) TER.

ZALATÁRNOK

2

t Ú

KÖ

V

R

R

BÁNYÁSZATTAL ÉRINTETT TERÜLET HATÁRA

E

V

Sz

0254

485

Sz

Sz

Sz

10

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLET

Gip

R

Eg

0224

Z.T.Sz.

Gksz

R

E

E

RÉGÉSZETI TERÜLET HATÁRA

R

R

0275

R

vvvvvvvvvv

0276/4

0276/3

024 6

R

R

E

Oroklányi dűlő Mgá Mgá 60km

0276/5

0276/2

út

R

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

Sz

Mgá 0253

út

HELYI GYŰJTŐÚT

013

015

út 0223

ht

0276/8

Sz

Eg

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET HATÁRA

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET HATÁRA

0276/9

Sz

0222

K

Sz

út 0276/1

anyagbánya

Gv

E

Mgá

18

0276/7

KÖk

13

Gv

Mgá

ht

E

/6

E

17

14

G

19

0250

MEGLÉVŐ BELTERÜLETI HATÁR

0276

R

20

0247

12 11

15

16

R

Mgá

ÚJ BELTERÜLETI HATÁR

KÖ

0249

13

ORSZÁGOS KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT NYOMVONALA A RÁKÓCZI F. UTCA MENTÉN HALAD BELTERÜLETEN VEGYES GYALOG ÉS KERÉKPÁRÚT

R

14

KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK

S ÜTTÖ BAKT

22

ör

JELMAGYARÁZAT:

an ya gg öd

31-2403=31-2407/b

7 10

G.T.Pe.

Sz 5

6

11 7

8

9

8

10

HOSSZÚTÁVON LEHETSÉGES ÚTKAPCSOLAT PUSZTASZENTLÁSZLÓRA

9

Fercsák Ágnes településmérnök

Kátai U. István felelős tervező TT1-20-0190/01

TÓFEJ község TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A ZALAKERÁMIA BÁNYATERÜLETÉRE

SZABÁLYOZÁSI TERV Mgá1 m=1:4000

Sz 8

0258/2

KbB Sz 6

Mgá1

R

Sz 8 0256/2

0243 út

a 0256/3

Sz 8 Sz 6 Sz 7

b Sz 6

agyagbánya

0242/8

91

KbB

0242/9

KbB

a

0256/4 Sz 8

Sz 5 Sz 5 Sz 5

Kb

0242/5

b

Kerámia üzem

agyagbánya

a

E

024 0/7

0241 /1

0240/3

út

Sz 6

KbB

44

43

0240/8

Sz 6

5m

k k árok ároáro

0240/9

0240/6

Sz 6

Sz 6

101

023 9/4

JELMAGYARÁZAT:

Vtk2

Meglévı

HELYI JELENTİSÉGŐ TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOMRA JAVASOLT TERÜLET HATÁRA

KÖu

KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET

NAGYNYOMÁSÚ GÁZVEZETÉK

Mgá1

ÁLTALÁNOS MEZİGAZDASÁGI ÖVEZET

Eg

20

kt

18

113

utca

Megbízó:

KÜLÖNLEGES ÖVEZET (bánya)

KbB

tmá ny

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET HATÁRA TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRA

V

112

3 Általános Iskola

Új

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÖVEZET

Kb

11 út 6/1Alk o

116 /2 út

27

111

114

BELTERÜLET HATÁRA

Vtk2

108 109 110

116/3

KÖu

22 13 1/3 24 26 Rá 28 30 kó 31 cz iF er en cu tca

107

út

33 34

15m

15m

104

105 106 /1 106 /2

120/

39

35

103

Sz 6

41

kt 1/1 13

102

KbB

96

32

V

40

Cséberföldi dőlı

5m

Eg

b

15m

A 1/2014 (II. 28.) sz. önk. rendelet 1. sz. melléklete. Készült az állami alapadatok felhasználásával

Megvalósító:

Tófej Község Önkormányzata 8946 Tófej, Rákóczi F. u. 15.

Zalakerámia Zrt. 8946 Tófej, Rákóczi F. u. 44.

VÉDİTERÜLET HATÁRA

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET

BÁNYATELEK HATÁRA

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZET (bánya)

NAGY-KÖZÉPNYOMÁSÚ GÁZVEZETÉK

GAZDASÁGI ERDİ ÖVEZET

RÉGÉSZETI LELİHELY HATÁRA

Munkaszám:

Tervezı: 3/ZU/2013.

Készült: 2013. november

Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 Zala Urbanistica Kft.

42

TÓFEJ község TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A ZALAKERÁMIA BÁNYATERÜLETÉRE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Mgá m=1:4000

Sz 8

0258/2

Kb Sz 6

Mgá

R

Sz 8 0256/2

0243 út

a 0256/3

Sz 8 Sz 6 Sz 7

b Sz 6

Kb

agyagbánya

0242/8

91 0242/9 a

Kb

0256/4 Sz 8

K

Sz 5

Kb Sz 5

Sz 5

0242/5

b

Kerámia üzem

agyagbánya

a

E

024

0/7

b

Eg

0241

Kb

0240/3

/1

út

Cséberföldi dûlõ

44

43

0240/8

Sz 6

Sz 6

5m

k k árok ároáro

0240/9

0240/6

Kb

Sz 6

101

13

102

15m 15m

104

22 1/3 24 26 Rá 28 3 kó 0 cz 31 iF er en cu tca

10 7

út 10 8 109 110

116/3

Vt /2 út

111

116

11 4

Jelmagyarázat: Meglévõ

Meglévõ

Tervezett TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

BELTERÜLET HATÁRA

K

KÜLÖNLEGES TERÜLET

TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRA

KÖu

KÖZLEKEDÉSI TERÜLET

HELYI JELENTÕSÉGÛ TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOMRA JAVASOLT TERÜLET HATÁRA

Mgá

ÁLTALÁNOS MEZÕGAZDASÁGI TERÜLET

NAGYNYOMÁSÚ GÁZVEZETÉK

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

Kb

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Kb Eg

15m

13

A 65/2013. (XII. 20.) sz. Kt. határozat 1. sz. melléklete.

Megbízó:

Tófej Község Önkormányzata 8946 Tófej, Rákóczi F. u. 15.

Készült az állami alapadatok felhasználásával. Megvalósító:

Zalakerámia Zrt. 8946 Tófej, Rákóczi F. u. 44.

VÉDÕTERÜLET HATÁRA BÁNYATELEK HATÁRA NAGY-KÖZÉPNYOMÁSÚ GÁZVEZETÉK

GAZDASÁGI ERDÕ TERÜLET

kt

Tervezett

Vt

V

112 11 3

20

3 Általános Iskola 11 út 6/1Alk otm ány utca

18

120 /27

kt

32

10 5 106 /1 106 /2

02 3 9/4

39

33 34

Kb

96

41

35

10 3

Sz 6

1/1

42 40

Sz 6

5m

V

RÉGÉSZETI LELÕHELY HATÁRA

Munkaszám:

Tervezõ: 3/ZU/2013.

Készült: 2013. november

Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 Zala Urbanistica Kft.

TÓFEJ község TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A ZALAKERÁMIA BÁNYATERÜLETÉRE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Mgá m=1:4000

Sz 8

0258/2

Kb Sz 6

Mgá

R

Sz 8 0256/2

0243 út

a 0256/3

Sz 8 Sz 6 Sz 7

b Sz 6

Kb

agyagbánya

0242/8

91 0242/9 a

Kb

0256/4 Sz 8

K

Sz 5

Kb Sz 5

Sz 5

0242/5

b

Kerámia üzem

agyagbánya

a

E

024

0/7

b

Eg

0241

Kb

0240/3

/1

út

Cséberföldi dûlõ

44

43

0240/8

Sz 6

Sz 6

5m

k k árok ároáro

0240/9

0240/6

Kb

Sz 6

101

13

102

15m 15m

104

22 1/3 24 26 Rá 28 3 kó 0 cz 31 iF er en cu tca

10 7

út 10 8 109 110

116/3

Vt /2 út

111

116

11 4

Jelmagyarázat: Meglévõ

Meglévõ

Tervezett TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

BELTERÜLET HATÁRA

K

KÜLÖNLEGES TERÜLET

TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRA

KÖu

KÖZLEKEDÉSI TERÜLET

HELYI JELENTÕSÉGÛ TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOMRA JAVASOLT TERÜLET HATÁRA

Mgá

ÁLTALÁNOS MEZÕGAZDASÁGI TERÜLET

NAGYNYOMÁSÚ GÁZVEZETÉK

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

Kb

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Kb Eg

15m

13

A 65/2013. (XII. 20.) sz. Kt. határozat 1. sz. melléklete.

Megbízó:

Tófej Község Önkormányzata 8946 Tófej, Rákóczi F. u. 15.

Készült az állami alapadatok felhasználásával. Megvalósító:

Zalakerámia Zrt. 8946 Tófej, Rákóczi F. u. 44.

VÉDÕTERÜLET HATÁRA BÁNYATELEK HATÁRA NAGY-KÖZÉPNYOMÁSÚ GÁZVEZETÉK

GAZDASÁGI ERDÕ TERÜLET

kt

Tervezett

Vt

V

112 11 3

20

3 Általános Iskola 11 út 6/1Alk otm ány utca

18

120 /27

kt

32

10 5 106 /1 106 /2

02 3 9/4

39

33 34

Kb

96

41

35

10 3

Sz 6

1/1

42 40

Sz 6

5m

V

RÉGÉSZETI LELÕHELY HATÁRA

Munkaszám:

Tervezõ: 3/ZU/2013.

Készült: 2013. november

Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 Zala Urbanistica Kft.

„Tófej Helyi Építési Szabályzatáról” 4. / 2006.(03.28.) számú Önkormányzati Rendelete „Tófej Helyi Építési Szabályzatáról” Tófej község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az „Országos Településrendezési és Építési Követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet (továbbiakban OTÉK), és a 2003. évi XXVI. törvényt az „Országos Területrendezési Tervről” figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános előírások 1. § (1) A rendelet hatálya Tófej község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező, a Konfer Plan Bt. által 2/2004. munkaszám alatt készített szabályozási terveknek megfelelően szabad. (3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb rendű jogszabályok rendelkezései az irányadóak. (4) Jelen rendelet 1. sz. függeléke: Művi értékvédelem – helyi védelem 2 (5) Jelen rendelet 1. sz. melléklete a Zala Urbanistica Kft. által 3/ZU/2013. számú „Tófej község

Településrendezési terv módosítás a Zalakerámia bányaterületére” elnevezésű szabályozási terve A telekalakítás és az építés szabályai 2. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a Szabályozási Tervnek megfeleljen. (2) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-érték védelmi követelményeknek. (3) Amennyiben telekalakításra kizárólag valamely közterület rendezése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a közterülettel érintkező telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű (szélességű, vagy nagyságú). Az így keletkező telek beépítése az övezet többi előírásainak betartásával engedélyezhető. (4) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet, övezet a Szabályozási Terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. A telekalakítás megkezdéséig a jelenlegi művelési ág fenntartható és a művelés tovább folytatható. (5) Nyeles telek kialakítása abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az meglévő telket érint, és sem közútról, sem magánútról nem lehet egyébként megközelíteni. Nyúlványos telek esetében az előkert mindig a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül. (6) Az új beépítésre szánt területeken építési engedély csak az építési telkek kialakítását és az övezetben előírt közművesítés elkészültét követően adható. (7) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.

-2-

(8) Meglévő épület elbontása utáni új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása – a telekre vonatkozók kivételével - kötelező. (9) A pusztaedericsi MOL FÖLDGÁZTÁROLÓ Rt. bányatelkén belül a bányavállalkozót szakhatóságként be kell vonni az építési engedélyezési eljárásokba. (10) A község közigazgatási területén található biztonsági övezettel rendelkező nyomvonalas és területigényes létesítmények esetében a biztonsági övezet mértékét – amennyiben a Szabályozási terv nem tartalmazza – külön jogszabály határozza meg. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység végzése esetében a létesítmény üzemeltetőjének engedélyét be kell szerezni! II. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 3. § (1) 3A település igazgatási területének a) beépítésre szánt területei: - Falusias lakóterület – Lf - Kertvárosias lakóterület Lke - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz - Egyéb ipari gazdasági terület Gip - Különleges terület – Kt (temető) Ke (egyházi) Ksp (sportpálya) Kb (bányák, nyersanyaglelőhelyek) Kszt (szennyvíztisztító) b) beépítésre nem szánt területei: - Általános mezőgazdasági terület – Mgá - Kertes mezőgazdasági terület – Mgk - Közlekedési és közmű terület – KÖu (közúti közlekedési terület) KÖk (kötöttpályás közlekedési terület) - Vízgazdálkodási terület – V - Erdő terület – Eg (gazdasági) Ev (védelmi) Et (turisztikai)

Különleges beépítésre nem szánt terület – Kb (bánya) (2) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az építési övezetek általános előírásai 4. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket környezetvédelmi rendelkezései tartalmazzák. (2) Az közművesítettség mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott. Lf jelű Falusias lakóövezetek 5. § (1) Az övezetben elhelyezhető: a) 1-2 lakásos lakóépület, b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) kézműipari építmény, e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sportépítmény. (2) Csak a következő melléképítmények helyezhetők el: a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy (szennyvízgyűjtő akna csak Hencsepuszta területén!),

jelen

rendelet

-3-

c) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel), d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, e) kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, g) állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (3) Falusias lakóövezetben állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek elhelyezése csak a helyi Önkormányzat érvényes állattartási rendeletében foglaltak betartásával lehetséges. (4) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb mód beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Lf1 O 30 K-4,5 K 40 Lf2 O 30 K-5,0 K 40 Lf3 O 30 0-4,5 K 40 Lf4 O 30 0-4,5 1000 40 Lf5 O 30 0-4,5 1500 40 Lf6 O 30 0-4,5 800 40 Lf7 O 30 K-4,5(6,0) K 40 Lf8 O 30 K-4,5 K (1500) 40

O – oldalhatáron álló K – kialakult

(5) Az övezetekben: a) az előkert mérete 5,0 - 8,0 m között lehet; b) az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság (4,5 – 6,0 m) mértékével; c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál. (6) Az építési hely egyik határvonala a telek azon oldalhatára, ami az építés helye szerinti utcaszakaszon belül (amennyiben lehetséges 5-5 beépített telek jobbra és balra) a meglévő épületek elhelyezéséből adódóan a legjellemzőbb. Az új beépítésre szánt területeken az északi, illetve a Szabályozási Terven külön építési hellyel jelölt oldalhatár. (7) A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy meglévő telek nagysága abban az esetben változtatható (=csökkenthető vagy növelhető) új telek kialakítása érdekében, amennyiben az alábbi előírások teljesülnek: a) üres telek esetében: o a telekalakítással érintett tel(k)ek továbbra is beépíthető(k) marad(nak), és o a jelen § (8) bekezdésében előírt minimális telekszélességek betarthatók. b) beépített telek esetében: o a meglévő épület(ek)től legalább az övezetben előírt oldal- és hátsókert minimális mérete megtartható. (Lf8 jelű övezetben legalább a zárójelben szereplő méretben kell az új telket kialakítani) (8) Meglévő telek beépíthető, ha legkisebb szélességi mérete 14,0 m-nél, új telek kialakítása esetén 18,0 mnél nem kevesebb. (9) Az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a szomszédos telkek beépítését és rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. Továbbá: a) a fő funkciójú épületek tetőfedése hullámpala, bitumenes hullámlemez és fém trapézlemez nem lehet, b) a tető hajlásszöge:  Lf1, Lf7 és Lf8 övezetekben 35-45° közötti,  Lf2, Lf3, Lf4, Lf5 és Lf6 övezetekben 30-45° közötti lehet;

-4-

(10) 1Falusias lakóövezetben a mély fekvésű, vizenyős (elsősorban a 180 méter Bf. rétegvonal alatti ár- ill. belvíz veszélyesnek ismert) területeken: a) az építmények elhelyezésekor javasolt talajmechanikai vagy hidrogeológiai vizsgálat végzése a beépítés alkalmasságának igazolása érdekében; b) a fő funkciójú épületek földszinti padlószintjének az út mindenkori koronaszintje felett legalább 30 cm-rel kell lennie.  (11) Terepszint alatti építmény alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. (12) A lakóövezet telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni. Hencsepuszta területén legalább részleges közművesítés megengedett, de a szennyvíztárolás kizárólag az illetékes Vízügyi Hatóság által engedélyezett zárt szennyvízgyűjtőben történhet. Amíg a zárt szennyvízgyűjtő el nem készül, használatba vételi engedély nem adható ki. (13) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. Lke jelű Kertvárosias lakóövezet 6. § (1) Az övezetben elhelyezhető: a) legfeljebb négylakásos lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, e) kivételesen elhelyezhető a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény. (2) Csak a következő melléképítmények helyezhetők el: a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel), c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, d) kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, e) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, g) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (3) Kertvárosias lakóövezetben állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek elhelyezése kizárólag a helyi állattartási rendeletben előírtak betartásával lehetséges. (4) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb mód beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Lke Z/Ikr 30 0-6,0 K 40

Z - zártsorú Ikr – ikres K – kialakult

(5) Az övezetben: a) az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő; b) az oldalkert mérete (pl. saroktelek vagy hátsókert irányú épületszárny esetén) nem lehet kisebb sem 3,0 m-nél, sem az építmény oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél; c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál. (6) Az épületeket az övezetben kialakult oldalhatárra kell helyezni. (7) A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy meglévő telek további osztása abban az esetben engedélyezhető, ha a meglévő épület(ek)től az oldal- és hátsókert legkisebb mérete megtartható.

-5-

(8) Az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy a szomszédos telkek beépítését és rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. Továbbá: a) az épületek tetőfedése hullámpala, bitumenes hullámlemez és fém trapézlemez nem lehet, b) a tető hajlásszöge 30-35° közötti lehet, c) tetőtér beépítés csak térdfal emelés nélkül valósítható meg. (9) Terepszint alatti építmény alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. (10) A lakóövezet telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni. (11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. Vtk jelű Településközpont vegyes övezet 7. § (1) A településközpont vegyes övezetben elhelyezhető: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény. (2) A településközpont vegyes övezetben kivételesen sem helyezhető el: a) parkolóház, üzemanyagtöltő, b) nem zavaró vagy zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb mód beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Vtk1 SZ 30 K K 20 Vtk2 SZ 50 0-6,0 3000 20

SZ – szabadon álló K – kialakult

(4) Az övezetekben: a) az előkert legkisebb mérete 10,0 m; b) az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság (6,0 m) mértékével; c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál. (5) A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy új telek kialakítása akkor engedélyezhető, amennyiben a megmaradó és az újonnan kialakítandó telek szélességi mérete a jelen § (8) bekezdésben meghatározott minimális telekszélességre vonatkozó előírásoknak megfeleltethető lesz oly módon, hogy az övezetben előírt oldalkert a meglévő épülettől megtartható. (6) Az építménymagasságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy az építéssel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos telkeken meglévő fő funkciójú épületek építménymagasságánál magasabb épület nem építhető. (7) Az övezetekben a beépíthető telek legkisebb szélességi mérete 20,0 m-nél kevesebb nem lehet. (8) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. (9) Településközpont vegyes övezetben:  a közterületre néző épületrészek földszintjén lakás nem helyezhető el;  Vtk1 jelű övezetben a közterületi telekhatáron kerítés nem létesíthető, az előkertet is közhasználatú területként kell kezelni;  az épületek tetőfedése hullámpala, bitumenes hullámlemez és fém trapézlemez nem lehet,  a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet,

-6-

(10) Terepszint alatti építmény alapterületének nagysága a fő funkciójú épület alapterületének mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. (11) A településközpont vegyes övezet telkét teljes közművesítéssel kell ellátni. (12) A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet 8. § (1) Az övezetben elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási (iroda) épület, d) üzemanyagtöltő. (2) A gazdasági övezetben kivételesen sem helyezhető el: a) sportépítmény, b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, c) egyéb közösségi szórakoztató épület. (3) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb mód beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Gksz1 SZ 60 K* K 20** Gksz2 SZ 40 K* K 20

SZ – szabadon álló K – kialakult * A legnagyobb építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az építmény funkciója indokolttá teszi. ** A legkisebb zöldfelület mértékébe a szabályozási terven jelölt kötelező fásítás nem tartozik bele.

(4) Az övezetekben: a) az előkert legkisebb mérete 10,0 m; b) az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság mértékével, de nem lehet kisebb az oldalkert felé néző tényleges építménymagasságnál; c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál. d) a teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy a meglévő telek mérete akkor változtatható új telek kialakítása érdekében, amennyiben a megmaradó és az újonnan kialakítandó telek szélességi mérete a jelen § (5) bekezdésben meghatározott minimális telekszélességre vonatkozó előírásoknak megfeleltethető lesz, és az övezetben előírt oldal- és hátsókert a meglévő épülettől megtartható. (5) A kialakítható és beépíthető telek legkisebb szélességi mérete 20,0 méternél kevesebb nem lehet. (6) Terepszint alatti építmény alapterületének nagysága a fő funkciójú épület alapterületének mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. (7) A gazdasági övezet telkét teljes közművesítéssel kell ellátni. (8) A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. (9) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. (10) Az övezetekben az utcakép esztétikus formálása érdekében a következő rendelkezéseket is be kell tartani: a) a közterületről látszó épületek homlokzata kizárólag vakolt felületű lehet, a tetőfedés anyaga bitumenes hullámlemez, hullámpala és fém trapézlemez nem lehet; b) kerítés építése nem kötelező, de amennyiben létesíteni kívánnak, úgy a közterülettel szomszédos telkek homlokvonalán kerítés csak élősövényből vagy élősövénnyel takart módon készülhet; c) az előkert közlekedési célra nem használt felületét kötelező parkosítani, vagy legalább többszintű növényzettel ellátni;

-7-

d) új felszíni várakozóhely (parkoló) létesítése esetében minden megkezdett 3 db várakozóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő fa telepítése kötelező; e) meglévő személygépkocsi parkolót fa szerkezetű árnyékolóval kell ellátni; f) a növényzet telepítése az érintett telken elhelyezendő épületre vonatkozó használatba vételi engedély kiadásának a feltétele; g) a közterületről látszó tűzivíz medence csak esztétikus kivitelben építhető, összhatásában mesterséges tó hatását keltse. (11) A gazdasági övezetek telkén a lakótelkek felőli telekhatártól legalább 10 m-es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező. (Lásd még: Beültetési kötelezettség előírásait) Gip jelű Egyéb ipari gazdasági övezet 9. § (1) Az egyéb ipari övezet energiaszolgáltatási építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az egyéb ipari gazdasági övezetben az állandó emberi felügyelet miatt kivételesen elhelyezhető: a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. (3) Az egyéb ipari gazdasági terület védőtávolságát a külterületi szabályozási terv tartalmazza. Az övezetben és a védőterületen belül bármilyen új épület létesítéséhez a MOL FÖLDGÁZTÁROLÓ Rt. engedélye szükséges. (4) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb mód beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Gip SZ 50 K* K 20

SZ – szabadon álló K – kialakult * A legnagyobb építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

(5) Az övezetben állattartó épület, építmény nem helyezhető el! (6) Az övezetben az elő-, oldal- és hátsókert méretét a kialakult állapothoz igazodóan kell figyelembe venni. (7) A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy a meglévő telek további osztása nem engedélyezhető. (8) Terepszint alatti építmény alapterületének nagysága a technológiához szükséges nagyságú lehet. (9) A gazdasági övezet telkét teljes közművesítéssel kell ellátni. (10) A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. Üh jelű Hétvégi házas üdülőövezet 10. § (1) A hétvégi házas üdülőövezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. (2) Az övezetben az üdülőegységeket csoportos formában kell elhelyezni. (3) A területen elhelyezhető: a) a terület rendeltetésével összefüggő egészségügyi, szociális épület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) sportépítmény. (4) Üdülőövezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el: a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel), d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, e) kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

-8-

h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (5) Az övezetben állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el. (6) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb mód beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Üh SZ 20 0-4,5 K(720) 60

SZ – szabadon álló

(7) A teleknagyságnál meghatározott K kialakult állapot meghatározás azt jelenti, hogy a meglévő telek felosztása nem feltétele a beépítésnek. Amennyiben mégis önálló telkek kialakításának az igénye merül fel, úgy egy telek nagysága nem lehet kisebb a zárójelben meghatározott (720,0 m 2) méretnél. A kialakítandó telek legkisebb szélességi mérete nem lehet kisebb 22,0 m-nél. (8) Telekalakítás csak elvi építési engedély beszerzését követően végezhető. Az elvi engedélyben a beépítés lehetőségét az egész övezetre vonatkozóan kell tisztázni. (9) Amennyiben a meglévő telek felosztása nem történik meg, úgy az épületeket a Szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni. (10) Amennyiben a telkek kialakításra kerülnek, az övezetben: a) az előkert legkisebb mérete 2,0 m lehet; b) az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság (4,5 m) mértékével; c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál. (11) Az övezet egészére vonatkozó konkrét beruházási szándék esetén a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. (12) Az épületeket, építményeket az alábbiak szerint kell kialakítani: a) az épületek tetőfedése hullámpala, bitumenes hullámlemez és fém trapézlemez nem lehet, b) a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet, (13) Terepszint alatti építmény a Szabályozási terven jelölt építési helyen belül létesíthető és alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét nem haladhatja meg. (14) Az övezet teljes közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítés megengedett, de a szennyvíztárolás kizárólag az illetékes Vízügyi Hatóság által engedélyezett zárt szennyvízgyűjtőben történhet. Amíg a zárt szennyvízgyűjtő el nem készül, az épületekre használatba vételi engedély nem adható ki. (15) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. Kt jelű Különleges övezet (temető) 11. § (1)

Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési mód Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Kt SZ 10 K-4,5* K 40

SZ – szabadon álló K – kialakult * - az építménymagassági korlátozás nem vonatkozik harangtoronyra ill. haranglábra. (2)

Az övezetben a funkciónak megfelelő közművesítés szükséges.

-9-

(3) (4) (5)

Az övezetben csak sírhelyek és a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el. A temető szabad felületeit fásítani kell. A temető rendeltetésszerű működéséhez szükséges számú parkolóhelyek a temető előtti közterületen biztosítottak. Ke jelű különleges övezet (egyházi) 12. §

(1)

Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési mód Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Ke SZ 30 K K 40

SZ – szabadon álló K – kialakult (2) (3) (4) (5)

Az övezetben a funkciónak megfelelő közművesítés szükséges. A meglévő templom mellett a hozzá kapcsolódó, vallással összefüggő rendeltetésű épületek helyezhetők el. A funkcióhoz szükséges számú parkolót saját telken belül és a szomszédos közterületen kell biztosítani. A felszíni várakozóhelyet fásítani kell. Minden megkezdett 4 várakozóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő fa ültetése kötelező. Kszt jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) 13. §

(1)

Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési mód Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Kszt SZ 10 -* K 40

SZ – szabadon álló K – kialakult * Az építménymagasság nem meghatározható, a technológiából adódó szükséges magasság. (2) (3) (4) (5)

Az övezetben a funkciónak megfelelő közművesítés szükséges. Az övezetben az alkalmazott technológiának megfelelő épületek, építmények (terepszint alatti építmények is) helyezhetők el. A szennyvíztisztító területén konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. A szükséges számú parkoló helyeket saját telken belül kell megoldani. Ksp jelű Különleges övezet (sportpálya) 14. §

(1)

Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési mód Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Ksp SZ 10 0-4,5 5000 60

SZ – szabadon álló

- 10 -

(2) (3) (4)

Az övezetben a funkciónak megfelelő közművesítés szükséges. A sportpálya területén sportlétesítmények, azokat kiszolgáló szociális épületek és a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el. A sporttevékenységből adódó parkolási lehetőséget saját telken belül kell biztosítani. Kb jelű Különleges terület (nyersanyag lelőhely) 15. §

(1)

Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza: Övezeti jel: Beépítési mód Legnagyobb Legkisebb – Legkisebb Legkisebb beépítés legnagyobb telekterület zöldfelület (%) építménymagasság (m2) (%) (m) Kb SZ K -* K 40**

SZ – szabadon álló K – kialakult * Az építménymagasság nem meghatározható, a technológiából adódó szükséges magasság. ** Amennyiben a nyersanyag kitermelésének technológiája – igazoltan - nem teszi lehetővé, a zöldfelület kialakításától el lehet tekinteni. (2) (3) (4)

Az övezetben a funkciónak megfelelő közművesítés szükséges. A gázkutak 50,0 m sugarú védőterületén belül más építmény nem helyezhető el. Az anyagbánya (0276/8 hrsz) területén épületet elhelyezni, építési tevékenységet folytatni nem lehet. A többi, nyersanyag-kitermeléssel érintett területen a kitermeléshez szükséges építmények, ill. szerkezetek helyezhetők el. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület 16. §

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A településen a következő övezeteket különböztettük meg: KÖu = közúti-, KÖk = kötöttpályás közlekedési terület. (3) Közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló: a) közlekedési építmények, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, valamint Kök övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás (ha ezek az

épületek ténylegesen a közlekedési - =építési – területen belül kerülnek elhelyezésre, nem kell külön építési telket kialakítani).

(4) A közúti közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell. (5) Az utak mentén fasorok ültetendők – külterületen legalább 8 m tőtávolsággal -, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, ha azt a fás növény állapota, vagy a közlekedés biztonsága (pl.: kilátás, rálátás csökkenése) indokolttá teszi. (6) Országos közút külterületen lévő szakasza mentén az út tengelyétől számított 50,0 – 50,0 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. A védőtávolság mértéke a közútkezelő felmentésének beszerzése után csökkenthető. (7) A meglévő és újonnan kialakítandó közúti közlekedési terület szélességi mérete a Szabályozási Terven jelölt, aminél kisebb nem lehet. A meglévő önkormányzati kiszolgáló utakat szabvány szerinti keresztmetszeti paraméterekkel kell korszerűsíteni. (8) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutakat legalább 4,0 méter szélességgel kell kialakítani. (9) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabályokat és előírásokat, a meglévő beépítések figyelembe vételével.

- 11 -

(10) A nem közterületen lefektetett közművezetékek védőtávolságán belül épület, építmény nem építhető, a talaj 30 cm-nél mélyebb művelése tilos. (11) Új beépítésre szánt területeken a közművek csak rejtetten, terepszint alatti kivitelben (pl. elektromos és távközlési földkábel) készülhetnek. Meglévő közművek korszerűsítése ill. cseréje esetén törekedni kell a terepszint alá helyezésre, illetve a nyílt árkok zárt csapadékcsatornával történő kiváltására (első ütemben a kerékpárút kiépítésekor az érintett helyeken). Zöldterület 17. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) Tófejen háromféle zöldterületi övezetet különböztetünk meg: Zkp – közpark, Zk – kegyeleti park, Zj – játszótér. (3) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie, kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) Közparkban és játszótéren elhelyezhető: a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) a terület fenntartását szolgáló épület. (5) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. (6) A kegyeleti parkban csak a temető fennmaradt emlékei kaphatnak helyet. (7) Zöldterületen a növényzettel fedett felület nagysága legalább 70% legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani. Erdőterület 18. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (2) Az szabályozási terven feltüntetett erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódik: a) védelmi, azon belül is védő – Ev, b) gazdasági – Eg, c) turisztikai – Et. (3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. (4) A szabályozási terven jelölt védőerdő a veszélyes homokbánya beomlásának megakadályozását szolgálja. Az erdő telepítését a telek tulajdonosának a lehető leghamarabb el kell végeznie. (5) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken a) a gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel, b) turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (6) Az erdő övezetbe sorolt, de nem erdő művelési ágú földrészletek esetében építési tevékenységet folytatni csak a jelen §-ban megállapított paraméterek megtartása mellett lehet. Mezőgazdasági terület 19. § (1) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el. (2) Mezőgazdasági terület – a szabályozási terven jelöltek szerint – lehet: a) kertes (Mgk), vagy b) általános (Mgá) mezőgazdasági terület. (3) Az Mgá1 jelű övezetbe a szántók, az Mgá2 övezetbe a rétek, legelők területe tartozik. (4) Az Mgk jelű övezetbe a gyümölcsös területek tartoznak. (5) Szántó művelési ágú területen a műveléshez szükséges gazdasági épület 10000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a 1,5%-os beépítettséget nem haladhatja meg, és azzal a feltétellel, ha legalább a telek 80%-án a művelési ágnak megfelelő gazdálkodás folyik. Lakóépület nem helyezhető el. A gazdasági épület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. (6) Gyep és rét művelési ágban nyilvántartott területeken építési tevékenységet folytatni, épületet elhelyezni tilos.

- 12 -

(7) Legelő művelési ágú területeken kizárólag a műveléshez szükséges gazdasági épület (pl. istálló) helyezhető el, ha a telek területe a 6000 m2-t meghaladja és a telek legílább 80%-án a művelési ágnak megfelelő művelés folyik. A beépítés mértéke az 1,5 %-ot nem haladhatja meg. (8) Erdő művelési ágú földrészletre, alrészletre irányuló építési szándék esetén jelen rendelet gazdasági erdőre (Eg) vonatkozó előírásait kell alkalmazni. (9) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetén a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10000 m 2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg. (10) Az Mgá2 övezetbe tartozó gyep, rét, legelő területeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az illetékes természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni. (11) Mgk kertes mezőgazdasági övezetben épületet elhelyezni csak a 720 m2 területnagyságot meghaladó, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott telken 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, amennyiben a telek legalább 80%-án a művelési ágnak megfelelő gazdálkodás folyik. (12) A mezőgazdasági terület övezeteiben az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és az alábbiaknak megfelelően kialakítani. a) az övezetekben az előkert mérete legalább 10,0 m legyen, b) az oldal- és hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 7,5 méternél, sem az oldal- ill. hátsókertre néző homlokzat tényleges építménymagasságánál. c) a gazdasági épületek (tároló, állattartó épületek, stb.) könnyűszerkezetes csarnokok is lehetnek, de megjelenítésében a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően:  a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen,  a homlokzatok vakolt felületképzéssel vagy fa (deszka-) burkolattal készüljenek, Vízgazdálkodási terület 20. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a vízfolyások, árkok és víztározó területei, valamint a település ivóvízellátásához tartozó műtárgyak telkei. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. (2) Új tározó létesítésének tervezését megelőzően a beruházónak a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, valamint a Zalaerdő Rt.-vel egyeztetést kell tartania. (3) Természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m–en, tavak partjától számított 100 m-en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor. (4) A vízfolyások és tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tavak körül 3,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet. (5) A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni. A csapadékvíz élő vízfolyásba vezetése előtt biztosítani kell a 3/1984/II.7./OVH rendelet előírásait. (6) 20 vagy több gépjármű elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak előtisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követően a lehet elő vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Mura vízgyűjtőre vonatkozóan kell biztosítani.

Kb-B jelű Különleges beépítésre nem szánt övezet (bánya) 20/A.§4 (1) Az övezetben a bányászati tevékenységhez szükséges, annak rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el. (2) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%.

- 13 -

(3) Megengedett legnagyobb épületmagasság: 20 m.” III. FEJEZET Közhasználatra szolgáló területek 21. § (1) (2) (3)

Tófej közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek. A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges. Parkoló igény nem erre a célra kijelölt helyen történő kielégítése az Önkormányzat parkolási rendeletében foglalt előírások betartásával lehet. IV. FEJEZET Közműellátás 22. §

(1) A beépítésre szánt területfelhasználási egységeken belül az övezetben előírt közművesítettség feltételeinek biztosíthatósága esetén adható építési-, tényleges elkészülte után adható használatbavételi engedély. (2) A beépítésre nem szánt területen építési és használatbavételi engedély közművesítetlen területen is kiadható, amennyiben a szennyvíz gyűjtése zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvíztisztító kisberendezésbe történik. (3) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába, Hencsepusztán annak kiépítéséig zárt tárolóba vagy szennyvíztisztító kisberendezésbe vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható. A szennyvízelhelyezést hitelt érdemlően igazolni kell. (4) Az újonnan létesítendő, illetve meglévő, zárt szennyvíztárolók vízzáróságát az üzembe helyezést megelőzően igazolni kell. (5) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki. (6) A meglévő, kiépített szennyvízcsatorna hálózatra az érintett telektulajdonosoknak 3 éven belül rá kell kötni, a meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás után ellenőrzött módon fel kell számolni. (7) Ipari, illetve ipari jellegű (konyhák, étterem) szennyvizek, csak a hatóságok és üzemeltető által előírt előkezelést követően vezethetők a közcsatornába. Amennyiben előkezelés útján a technológiai eredetű szennyvíz tisztítása nem biztosítható olyan mértékig, hogy közvetlenül ártalmatlanításra vagy szennyvíztisztító kisberendezésre kerüljön, illetve olyan komponenseket tartalmaz, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, akkor a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról és elszállításáról szóló, a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály előírásaiban foglaltak a mérvadók. (8) Közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani. Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani. (9) A közművek és létesítményeinek részére az ágazati szabványok és előírások szerinti védőtávolságokat kell biztosítani. A védőtávolságon belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (10) A keletkező csapadékvizet a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni. V. FEJEZET Környezetvédelem 23. §

- 14 -

(1) Az új kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület alapvetően azon tevékenységek céljára lett kialakítva, melyek nem tartoznak sem az egységes környezethasználati engedély, sem a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek listájába. A területen elsősorban olyan tevékenységek végezhetők, melyekhez védelmi övezet kialakítása nem szükséges. (2) A gazdasági területen, illetve – szükség esetén – a lakóterületen a helyhez kötött új pontforrások, illetve diffúz források esetében a levegővédelmi követelményeket, a kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság – a lehető legjobb technika figyelembe vételével – határozattal írja elő. Levegőtisztaság védelem 24. § (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. (3) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (4) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad. (5) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók. Zaj elleni védelem 25. § (1) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet állapítja meg. A rendelet 1. §-a szerint a határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra. (2) A gazdasági területeken (kereskedelmi, szolgáltató) a rendelet mellékleteinek 4. sorában található „Gazdasági terület és különleges terület” kategóriához tartozó határértékeket kell teljesíteni: Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre dB nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra Üzemi létesítményekből származó zaj: 60 50 (3) A belterület lakóterületein az együttes rendelet mellékleteinek 2. sorában meghatározott „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” kategóriának megfelelő zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.

Üzemi létesítményekből származó zaj:

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre dB nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 50 40

(4) Az üdülő területeken az együttes rendelet mellékleteinek 1. sorában meghatározott „Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része” kategóriának megfelelő zajterhelési határértékeknek kell teljesülni. Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra Üzemi létesítményekből származó zaj: 45 35 (5) Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III. 22.) KöMEüM rendelet 2. számú melléklete szerint kell teljesíteni. Felszíni és felszín alatti vizek

- 15 -

26. § (1) Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú hulladékot, vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni. (2) A község közigazgatási területe a Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területének övezetébe, a vasút és a Petőfi utca közötti terület (Berekaljai dűlő) a Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezetébe tartozik. Az övezeten belül az „Országos Területrendezési Tervről” szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Szennyvíz 27. § (1) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása. (2) Új létesítmények tervezésénél és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni. (3) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet „A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről” 2. §-a szerint Tófej az érzékeny felszíni vízként kijelölt vizek vízgyűjtő területén helyezkedik el. (4) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötéssel a közcsatorna hálózaton keresztül ártalmatlanítja. (5) Azokon a területeken, ahol a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését a rendezési terv közmű fejezete nem tartalmazza, a szennyvizeket zárt gyűjtőben kell összegyűjteni, és elszállítani a hatóságilag engedélyezett elhelyező területre, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezések létesítésével ártalmatlanítani. (6) A nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről, és ellenőrzéséről az önkormányzat (a közszolgáltatások körében) – amíg ilyen szennyvíz van a településen , továbbra is gondoskodik. Települési szilárd hulladék 28. § (1) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. (2) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli. (3) A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata. (4) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. (98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet.) (5) A településen mielőbb ki kell alakítani a kommunális szilárd hulladék szelektív gyűjtési rendszert, valamint biztosítani kell a helyi komposztálás lehetőségét. Mezőgazdasági termelés 29. § A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” 2. számú melléklete szerint a község teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny területen helyezkedik el. (1) (2)

A rendelet 8. §-a szerint a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell betartania mezőgazdasági tevékenysége során. Egyéb követelmények a) Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban. Ennek érdekében őszi növények vetését olyan korán kell végezni, hogy tél elejére legalább 25%os növényborítottság alakuljon ki, illetve betakarítás után a növényi maradványokat a táblán kell hagyni.

- 16 -

Az erózió elleni agrotechnikai védelem fontos módja a talaj szerkezetességének megóvása, helyes talajműveléssel, szükség esetén mélylazítással. A mélylazítás növeli a talaj vízbefogadóképességét, ezzel csökken az elfolyás veszélye. b) Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető. Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és minőségét – amennyiben 7 méteren belül elérhető – 5 évente ellenőriztetni kell. A talaj védelme 30. § (1) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell. Természet- és tájvédelem 31. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel. (2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a fasorok nyomvonalában. (3) Új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) kizárólag fa takaró szerkezettel egybeépítve létesíthető, melynek tájba illeszkedésének igazolása érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni. (4) Ökológiai folyosó fenntartása érdekében a Szabályozási Terv helyi jelentőségű természetvédelmi területet jelöl. A területen: a) a jogszabályokban meghatározott előírások teljesítése érdekében a jegyző az érintetteket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására; b) a jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet; c) A jogszabályokban meghatározott eljárások, korlátozások megszegőivel szemben a jegyző természetvédelmi bírságot szab ki a vonatkozó jogszabályok alapján; d) egyéb rendelkezéseket külön önkormányzati rendeletben kell megfogalmazni. Művi értékek védelme 32. § (1) Az e rendelettel helyi védelemre javasolt művi értékeket a Szabályozási Terv tartalmazza, tételes felsorolásuk az 1. sz. függelékben található. (2) A helyi védettségre vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni. (3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni! Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. (4) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előzetes engedélye szükséges. Az egyes beruházásokhoz való hozzájárulását a KÖH megelőző régészeti feltáráshoz kötheti. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő. (5) A régészeti lelőhelyek területeit a Szabályozási Terv és a község Örökségvédelmi Hatástanulmánya, a régészeti érdekű területek lehatárolását csak az Örökségvédelmi Hatástanulmány tartalmazza.

- 17 -

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények 33. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. VI. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Telekalakítás 34. § (1) Új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében jelen rendelet hatályba lépését követően induló beépítési szándék keletkezésekor az Étv. vonatkozó rendelkezései szerinti telekalakítási terv készítése kötelező. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 35. § (1) Helyi közút céljára a külterületen szabályozott kiszolgáló utak létesítése szükséges. Az illetékes építésügyi hatóság a 092, 028/31, 028/30, 027/16, 027/18, 027/19, 021, 07 és 0237/11 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét – kisajátítási eljárás nélkül – a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. (2) A lejegyzés során az Étv. szerint kell eljárni. Beültetési kötelezettség 36. § (1) Környezetvédelmi és közérdekű környezetalakítás céljából a belterületi 91, 100 és a külterületi 0274/4, /8, /11, 0242/3 hrsz-ú ingatlanokon a lakótelkekkel határos telekhatár mentén legalább 10,0 m széles sávban, legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül a telkek tulajdonosá(ai)nak többszintű növényzetet kell telepítenie. (2) A beültetési kötelezettségre az Étv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Útépítési és közművesítési hozzájárulás 37. § (1) Új beépítésre szánt területen létesítendő kiszolgáló utakat és közműveket a területen legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, illetve a létesítés költségeinek viselése a telekalakítási terv kezdeményezőjét terheli. (2) Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési Önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. (3) Meglévő közút és közmű rendeltetésnek nem megfelelő használatából adódó rongálás miatti károsodás helyrehozatalának költségét az Önkormányzat részben vagy egészben a károkozóra terhelheti. Záró rendelkezések 38. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezhető és használandó. (2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni. (3) E rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Tófej Község 5/1988. (II. 2.) sz. „Tófej község Összevont Rendezési Tervéről” szóló Tanácsrendeletének rendelkezései.

- 18 -

Pappné Varga Angéla Körjegyző Kihirdetés napja: Tófej, 2006.03.28. Pappné Varga Angéla jegyző

Horváth Zoltán polgármester

- 19 -

1. sz. függelék Művi értékek védelme Helyi védelemre javasolt művi értékek: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

1

Cím Rákóczi F. u. 105. Kossuth L. – Hunyadi I. utcák kereszteződésénél Kossuth L. – Petőfi S. utcák kereszteződésénél Kossuth L. – Hunyadi I. utcák kereszteződésénél Muskátli – Rákóczi F. utcák kereszteződése Rákóczi F. u. 47. Rákóczi F. u. 19. Bartók B. u. 2. Hunyadi J. u. 27.

Hrsz 25 256 195 256 131/2 88 134 309 239

Megnevezés Katolikus Templom Kápolna Világháborús emlékmű Feszület Feszület Feszület Feszület Feszület Lakóház

Beiktatta a 4/2008.((V.16.) Tófej Község Önkormányzat rendeletének 1. §. Hatályos: 2008.V.16-tól. Beiktatta az 1/2014.(II.15.)Tófej Község Önkormányzat rendeletének 1. §. Hatályos: 2014.I.1-től. 3 Módosította az 1/2014.(II.15.)Tófej Község Önkormányzat rendeletének 2. §. Hatályos: 2014.I.1-től. 4 Beiktatta az 1/2014.(II.15.)Tófej Község Önkormányzat rendeletének 1. §. Hatályos: 2014.I.1-től. 2.