Településrendezési terv

Településrendezési terv

Máriahalom Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 31/2011.(VI.22.) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról áriahalom Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 6/2011.(VII.1.) önkormányzat rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Máriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2011.(VI.22.) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról áriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011.(VII.1.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

Megbízó Máriahalom község Önkormányzata Murczin Kálmán Polgármester 2527 Máriahalom, Széchenyi u. 31. Tel.: 06-33-481-148

Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár, Bimbó u. 20. Te./Fax: 06-1-439-0490 Mobil: 70-9383-224, 20-9138-575 www.vzm.hu [email protected] Településrendezés:

Tájrendezés, Környezetvédelem: Közlekedés:

Ferik Tünde – okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT/1É 13-1259/06 Kéthelyi Márton – okl. tájépítészmérnök Kéthelyi Márton – okl. tájépítészmérnök

Lelkesné Frenyó Mária – közlekedéstervező építőmérnök KÉ-T, K1-d 01-2319

Vízi közművek, energiaközművek, távközlés:

Hanczár Emőke – okl. építőmérnök MK: 01-2418 (KÉSZ Kft.)

Régészet:

Kustár Rozália - régész- muzeológus 2011. június VZM 1157/09 mhalom_szab_jova_110609.doc

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TARTALOMJEGYZÉK

2

TARTALOMJEGYZÉK MÁRIAHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK----------------------------------- 5 31/2011.(VI.22.) SZÁMÚ HATÁROZATA ------------------------------------------------------------------------ 5 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL ------------------------------------------------------- 5 TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS----------------------------------------------------------------------------------- 6 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET --------------------------------------------------------------------- 7 2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS ------------------------------------------------ 9 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS --------------------------------------------------------------------------------------- 9 3.1 AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI ---------------------------------------------------------10 3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------------11 3.2.1. Lakóterületek ----------------------------------------------------------------------------------------------------3.2.2. Vegyes területek-------------------------------------------------------------------------------------------------3.2.3. Gazdasági területek ---------------------------------------------------------------------------------------------3.2.4. Különleges területek ---------------------------------------------------------------------------------------------

11 11 11 12

3.3.1. Zöldterület – közkert--------------------------------------------------------------------------------------------3.3.2. Erdőterületek ----------------------------------------------------------------------------------------------------3.3.3. Mezőgazdasági területek ---------------------------------------------------------------------------------------3.3.4. Vízgazdálkodási terület-----------------------------------------------------------------------------------------3.3.5. Különleges beépítésre nem szánt terület--------------------------------------------------------------------3.3.6. Közlekedési terület és közműterület --------------------------------------------------------------------------

14 14 15 15 15 16

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK-----------------------------------------------------------------------------14

4. ÉRTÉKVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------ 17 4.1 TÁJI ÉRTÉKEK ---------------------------------------------------------------------------------------------------17 4.1.1. Természetvédelem ----------------------------------------------------------------------------------------------- 17 4.1.2. Tájképvédelemi terület övezete ------------------------------------------------------------------------------- 18

4.2. MŰVI ÉRTÉKEK -------------------------------------------------------------------------------------------------18

4.2.1. Országos védelem ------------------------------------------------------------------------------------------------ 18 4.2.2. Helyi védelem ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 18

4.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------------------18

5. KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM --------------------------------------------------------- 19 5.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM --------------------------------------------------------------19 5.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME -----------------------------------------------------------------------------20 5.3. HULLADÉKKEZELÉS ---------------------------------------------------------------------------------------------20 5.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------------20 6. KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ---------------------------------------------------------- 21 6.1. VÍZELLÁTÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------------21 6.2. CSATORNÁZÁS, VÍZELVEZETÉS ----------------------------------------------------------------------------------21 6.3. GÁZ- ÉS HŐENERGIA ELLÁTÁS ----------------------------------------------------------------------------------22 6.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ------------------------------------------------------------------------------------22 6.5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------------------------22 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT------------------------------------------------------------------------------------- 23 MÁRIAHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK--------------------------------- 24 6/2011.(VII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE -------------------------------------------------------------- 24 A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ----------------------------------------------------------------------------- 24 I. FEJEZET---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ---------------------------------------------------------------------------------- 24 1. A szabályzat hatálya és értelmezése------------------------------------------------------------------------------2. Értelmező rendelkezések -------------------------------------------------------------------------------------------3. A szabályozás elemei ------------------------------------------------------------------------------------------------4. Belterülethatár módosítás ------------------------------------------------------------------------------------------5. Telekalakítás engedélyezési eljárás -------------------------------------------------------------------------------6. Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás --------------------------------------------------------------

Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)

24 24 25 25 25 26


3

7. Építmények elhelyezése---------------------------------------------------------------------------------------------- 26 8. Beépítési mód, építési hely------------------------------------------------------------------------------------------ 27

II. FEJEZET --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 27 KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE ---------------------------------------------------------------------------------------- 27 9. Országos védelem ----------------------------------------------------------------------------------------------------10. Régészeti területek -------------------------------------------------------------------------------------------------11. Helyi védett terület, építmény -----------------------------------------------------------------------------------12 .Általános építészeti előírások-------------------------------------------------------------------------------------13. Reklám, hirdetőtábla-----------------------------------------------------------------------------------------------14. Táj- és természetvédelem-----------------------------------------------------------------------------------------15. Védelem alatt álló természeti területek és értékek ----------------------------------------------------------16. Környezetvédelem --------------------------------------------------------------------------------------------------17. Felszíni és felszín alatti vizek védelme--------------------------------------------------------------------------18. A levegő védelme ---------------------------------------------------------------------------------------------------19. A termőföld védelme -----------------------------------------------------------------------------------------------20. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés --------------------------------------------------------------------------21. A zaj elleni védelem------------------------------------------------------------------------------------------------22. Felszínmozgás-veszélyes területek-------------------------------------------------------------------------------23. Vízeróziónak kitett terület előírásai -----------------------------------------------------------------------------24. Védőterületek, védőtávolságok-----------------------------------------------------------------------------------25. A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények-------------------------

27 27 28 29 29 29 29 30 30 31 31 31 31 31 32 32 32

III. FEJEZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 32 TERÜLETFELHASZNÁLÁS ---------------------------------------------------------------------------------------- 32 26. Beépítésre szánt terület -------------------------------------------------------------------------------------------27. Falusias lakóterület-------------------------------------------------------------------------------------------------28. Településközpont vegyes terület ---------------------------------------------------------------------------------29. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület -------------------------------------------------------------------30. Egyéb ipari gazdasági terület – enrgetikai terület -------------------------------------------------------------31. Különleges területek -----------------------------------------------------------------------------------------------32. Különleges terület - Turisztikai terület--------------------------------------------------------------------------33. Különleges terület - Biofalu ---------------------------------------------------------------------------------------34. Különleges terület - pincesor -------------------------------------------------------------------------------------35. Különleges terület – Mezőgazdasági üzemi terület ------------------------------------------------------------36. Különleges terület - szennyvíztisztító ---------------------------------------------------------------------------37. Különleges terület – biogazdálkodási terület -------------------------------------------------------------------38. Különleges terület - Sportterület---------------------------------------------------------------------------------39. Különleges terület - Lovassport-terület -------------------------------------------------------------------------40. Beépítésre nem szánt területek ----------------------------------------------------------------------------------41. Zöldterület -----------------------------------------------------------------------------------------------------------42. Erdőterület-----------------------------------------------------------------------------------------------------------43. Erdőterület – védelmi erdők területe, mezővédő erdők ------------------------------------------------------44. Erdőterület – gazdasági erdők területe--------------------------------------------------------------------------45. Mezőgazdasági terület ---------------------------------------------------------------------------------------------46. Általános mezőgazdasági terület ---------------------------------------------------------------------------------47. Általános mezőgazdasági terület – szántó-----------------------------------------------------------------------48. Általános mezőgazdasági terület – gyep-------------------------------------------------------------------------49. Kertes mezőgazdasági terület ------------------------------------------------------------------------------------50. Vízgazdálkodási terület --------------------------------------------------------------------------------------------51. Különleges beépítésre nem szánt területek --------------------------------------------------------------------52. Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető, kegyeleti park területe -----------------------------53. Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület-----------------------------------------------54. Különleges beépítésre nem szánt terület - Bányaterület-----------------------------------------------------55. Közlekedési területek általános előírásai ------------------------------------------------------------------------

32 33 34 35 36 36 37 37 38 39 40 41 41 42 42 43 43 43 44 44 44 45 45 46 46 46 47 47 48 48

IV. FEJEZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 49 KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS------------------------------------------------------------- 49 56. Általános előírások--------------------------------------------------------------------------------------------------57. Közművesítés mértékének az előírása ---------------------------------------------------------------------------58. Vízellátás -------------------------------------------------------------------------------------------------------------59. Szennyvízelvezetés -------------------------------------------------------------------------------------------------60. Szennyvízelvezetési mód ------------------------------------------------------------------------------------------61. Szennyvízkezelés, elhelyezés --------------------------------------------------------------------------------------


49 49 49 50 50 51


4

62. Felszíni vízrendezés ------------------------------------------------------------------------------------------------63. Csapadékvíz elvezetés ---------------------------------------------------------------------------------------------64. Villamosenergia ellátás --------------------------------------------------------------------------------------------65. Földgázellátás -------------------------------------------------------------------------------------------------------66. Vezetékes elektronikus hírközlés---------------------------------------------------------------------------------67. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés ---------------------------------------------------------------------------

51 51 52 52 52 53

V. FEJEZET--------------------------------------------------------------------------------------------------------- 53 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK------------------------------------------------------------------------------------------- 53 1. melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez ------------------------------------------------------Belterületbe vonható területek ---------------------------------------------------------------------------------------2. melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez ------------------------------------------------------Művi értékvédelem –helyi védelem -----------------------------------------------------------------------------------3. melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez ------------------------------------------------------Sajátos jogintézmények ------------------------------------------------------------------------------------------------4. melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez ------------------------------------------------------SZT-1 jelű Belterületi Szabályozási Terv-----------------------------------------------------------------------------5. melléklet a 6/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelethez ------------------------------------------------------SZT-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv-----------------------------------------------------------------------------1.sz. függelék ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében ---------------------------------------------------2.sz. függelék ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Művi értékvédelem – országos védelem ------------------------------------------------------------------------------3. sz. függelék -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Régészeti területek -----------------------------------------------------------------------------------------------------4. sz. függelék -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Természeti értékek------------------------------------------------------------------------------------------------------5. sz. függelék -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai -------------------------------------------------------------------6. sz. függelék -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Mintakeresztszelvények-------------------------------------------------------------------------------------------------7. sz. függelék -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Örökségvédelmi adatlapok ---------------------------------------------------------------------------------------------8. sz. függelék -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Értelmező rendelkezések------------------------------------------------------------------------------------------------

RAJZJEGYZÉK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS SZERKEZETI TERV BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV


TSZT SZT-1 SZT-2

M=1:8 000 M=1: 2 000 M=1:8 000

54 54 54 54 55 55 55 55 55 55 56 56 57 57 57 57 57 57 58 58 59 59 59 59 59 59

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

5

MÁRIAHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 31/2011.(VI.22.) SZÁMÚ HATÁROZATA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL 1. Máriahalom Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdésének b) pontja alapján Máriahalom község Településszerkezeti Tervét a határozat mellékletét képező formában és tartalommal megállapítja. 2. A településszerkezeti terv rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv szöveges része a határozat 1. melléklete. A településszerkezeti terv rajzi része a határozat 2. melléklete. 3. Ez a határozat 2011. augusztus 1-jén lép hatályba. Máriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településszerkezeti terv megállapításáról szóló 2/2000.(I.27.) számú határozata hatályát veszti.

Murczin Kálmán polgármester

Héder János jegyző



6

1. SZ. MELLÉKLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


7

1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: -

1122 j. Úny - Bajna összekötő út; Máriahalom-Szomor településközi út; Máriahalom-Dág településközi út; települést átszelő erek, csatornák (Únyi-patak Máriahalomi ága); külterületet felszabdaló földutak, fasorok.

Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

a belterület lakóterületi túlsúlya; laza beépítésű biofalu; pincesorok az únyi és a szomori út mentén; a mezőgazdasági üzemi területek a belterülethez közel, illetve távolabb a külterületen; a településtől északra mezőgazdasági területek (szántók) túlsúlya; nagykiterjedésű gyepterületek a település nyugati és délkeleti részén; vízfolyások menti galérianövényzet és gyepterületek; összefüggő erdőfoltok a település déli-délkeleti részén, illetve a belterülettől délre.

Új vonalas szerkezeti elemek: -

fasorok.

Új szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

erdőterületek bővítése; gyepterületek növelése; vízfelület kialakítása a belterülettől délre; új lakóterületek a Béke utca és az Árpád utca folytatásában szántóterületek belterületbe vonásával; új turisztikai és rekreációs területek; bővülő biofalu terület; új gazdasági, üzemi területek a dági út két oldalán; alternatív gazdaság alapjait megteremtő gazdasági és gazdálkodási területek.

A településrendezési terv célja, hogy az egyes tájhasználati formák, településrészek, közlekedési és egyéb infrastruktúra elemek egymással összhangban fejlődjenek. Máriahalom Komárom Esztergom megyében Gerecse keleti dombsági részén, az Únyi-patak Márihalomi ágánál húzódó falu. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat, azokat formáló patakvölgyek. A vízfolyások és a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket, a művi elemek (utak, távvezetékek) elsősorban a domborzati viszonyoknak megfelelően völgyekben kerültek kialakításra. Mivel a műszaki infrastruktúra elemei követik a természetes környezetet, ezért nem formálják karakteresen a táj képét, kevéssé jelennek meg korridorként, az élővilágot elválasztó folyosóként. A tájszerkezetet alapvetően a domborzati viszonyok határozzák meg, aminek köszönhetően erősen mozaikos tájszerkezet alakulhatott ki. A település a Gerecse szélén található, s így a terület hullámzásának megfelelően a magasabb fekvésű, illetve meredekebb lejtésű területeken erdők, rétek, legelők, míg az alacsonyabb, síkabb részeken a szántók dominálnak. Máriahalom fekvéséből adódóan a falu közvetlen közelében találhatóak a szántók, az erdők és a legelők távolabb esnek, s a távoli legelőkön az újraerdősödés folyamata is elindult. Egybefüggő erdőségek a település délidélkeleti határában találhatók. A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a mozaikosabb tájszerkezet megtartása. A területen közepes minőségű termőföldek találhatók, ezért ezek megőrzése kiemelt feladat. A jobb adottságokkal rendelkező szántók továbbra is szántóterületként hasznosítandók. Az ökológiaiés zöld folyósót érintő területek, továbbá az árkok, patakok mentén gyepterületek, a település egyéb részein erdőterületek létesítésére a vízminőségvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A legelőket fent kell tartani, a beerdősülési, szukcessziós folyamatokat meg kell akadályozni.



8

A véderdők megtartandók. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők. Összefüggő erdő kerül kialakításra a település déli részén. Fontos településszerkezeti elem a település körül kialakítandó erdősáv - az erózió és defláció okozta degradáció enyhítése érdekében a belterülettel északon és nyugaton határos szántóterület lejtőin. A település jövőben a helyi értékekre alapozva kívánja a fejlődését biztosítani. Ennek megfelelően kerültek kijelölésre a gazdasági és egyéb turisztikai területek. A külterület meghatározó elemei a mezőgazdasági üzemi területek. A külterületi meglévő gazdasági területek megtartandók, különleges terület mezőgazdasági üzemi területként fejlesztésük biztosítandó. A munkahelyteremtés és megtartás érdekében új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kerültek kijelölésre a település infrastruktúrával jól ellátott keleti részén a szennyvíztisztítótól északra. A megújuló energiák támogatása érdekében került kijelölésre a dág határ közelében a különleges terület – biogáz üzem területe. Az egykori beépítetlen zártkertek kertes mezőgazdasági művelését fenn kell tartani, melyek fokozhatják egyes családok létbiztonságát a településen. A településképet meghatározzák az únyi és a szomori út melletti pincesorok, melyek karaktere megőrzendő, a terv a település arculatának megőrzése érdekében különleges terület – pincesorként kívánja szabályozni. A külterület meghatározó területhasználata továbbá a település keleti határában található homokbánya, mely jelentős földtani érték. A különleges beépítésre nem szánt bánya területen össze kell egyeztetni a gazdasági és természeti hasznot. Továbbbi vízgazdálkodási terület a Török-kút forrás által táplált kis tó, valamint az Öreg-hegyen található víztározó. Különleges terület - szennyvíztisztító terület kerül kijelölésre a belterülettől keletre, az Únyi-patak Máriahalomi ága mellett. Máriahalom településszerkezete nagymértékben alkalmazkodott a dombvidéki adottságokhoz. A település a XIX. századtól fejlődik az únyi és szomori utak csomópontjában, a fejlődése során nőtt jegyekkel rendelkezik a település. A település belterületének fő szerkezeti eleme a 1122 j. országos mellékút, mely a település főutcája, továbbá a szomori településközi út. A helyi adottságokat figyelembe véve alakult ki az utcaszerkezet, melyek a főbb gyűjtőutakról fűződnek le. A településközpont nem különül el. A belterület jelentős része falusias lakóterület. A településközpont az ott található fejlesztési igények, továbbá az intézmények miatt településközpont vegyes terület. Újabb területek beépítésre való kijelölése, a beépítés intenzitásának növelése az igények figyelembevételével és a jelenlegi településszerkezethez való alkalmazkodással lehetséges. Fejlesztési területként új falusias lakóterület a település északi részén a belterülethatár módosításával, illetve kisebb foltban a Szomori út mellett került kijelölésre. A terv megerősíti a belterülethez délen kapcsolódó „biofalu” különleges területfelhasználását, mely magántulajdonú terület. A terület kis beépítettségének megtartása javasolt, fejlődésének keretei biztosítottak. A temető és a kegyeleti parkok különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. További különleges területként kerültek meghatározásra – a turisztikai potenciálok kihasználására a belterületen, illetve a belterülethez kapcsolódó külterületi településrészen lovassport területek, a belterület nyugati részén kijelölt turisztikai terület, továbbá a belterülethez délkeleten kapcsolódó rekreációs és szabadidőtér. A belterületi zöldfelületek közkertként lettek kijelölve.



9

2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ megtartandó. Belterülethatár módosítható az alábbi helyeken: − −

Az Árpád utca és a temető között (058/11-12 hrsz) zöldterület kialakítása céljából; Az Árpád utca és a Béke utca nyugati folytatásában falusias lakóterület biztosítására (058/19-20 hrsz);

3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe került: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) falusias lakóterület 2) Vegyes terület a) településközpont vegyes terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület b) egyéb ipari gazdasági terület – energetikai terület 4) Különleges terület a) turisztikai terület b) biofalu c) pincesor d) mezőgazdasági üzemi terület e) szennyvíztisztító f)

biogazdálkodási terület

g) sportterület h) lovassport terület B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Zöldterületek 2) Erdőterületek 3) Mezőgazdasági területek a) általános mezőgazdasági terület – szántó b) általános mezőgazdasági terület – gyep c) kertes mezőgazdasági terület 4) Vízgazdálkodási területek



10

5) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető, kegyeleti park b) rekreációs terület c) bánya 6) Közlekedési és közmű elhelyezési területek

3.1 AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Máriahalom szerkezeti tervében a területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre. Az egyes területek konkrét szabályozását a Szabályozási terv fogja tartalmazni, itt csupán keret jelleggel a Szerkezeti terv által biztosított lehetőségek és követelmények összegzése található. Az egyes területfelhasználási egységeknél meghatározásra került a tömbönkénti maximális szintterület-sűrűség, max. beépítettség, amely természetesen a szabályozás során a tömb egyedi sajátosságát figyelembe véve alacsonyabb lehet. Az egyes területfelhasználási egységeknél dőlt betűvel annak definíciója is meghatározásra kerül (az OTÉK-ban foglaltakkal összhangban), ez azonban nem része a határozatnak. Területfelhasználási egység Lf Vt Gksz Gip-e K-tur

Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Egyéb ipari gazdasági terület – energetikai terület Különleges terület – Turisztikai terület

Megengedett max. szintterületsűrűség

Tervezett beépítettség

Min. zöldfelületi arány

Közművesítettség

0,5

Tervezett max. építménymagasság 4,5-6,0 m

30 (35)%

60%

teljes¹

0,2/K

4,5 m/K

10%/K

60%/K

teljes¹

0,7-0,8

4,5-6,0 m

35-40%/K

30-40%/K

teljes¹

0,6

9,0 (12,0) m

30%

40%

legalább részleges

0,4-0,7

4,5-6,0 m

20-30%/K

60%/K

teljes¹ teljes¹/ legalább részleges teljes¹/ legalább részleges teljes¹/ legalább részleges legalább részleges teljes¹/ legalább részleges

K-bio

Különleges terület – biofalu

0,4

4,5 m

20%

70%

K-ps

Különleges terület pincesor

0,5/K

3,5 m

30%/K

50%/K

6,0 (9,0) m

30%

40%

4,5 m

20%

30%

4,5 m

10%

80%

4,5 (10,5) m

20%

60%

teljes¹

6,0 (10,0) m

10%

70%

teljes¹

K-mü K-szt K-bg K-sp K-lsp ¹ K

Különleges terület – 0,6 mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület 0,2 szennyvíztisztító Különleges terület – 0,15 biogazdálkodási terület Különleges terület 0,2 sportterület Különleges terület – 0,2 lovassport terület Csatorna-hálózat kiépítését követően kialakult állapot



11

3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 10 %. Ezek azok a területek, amelyek a település fejlődése szempontjából legnagyobb jelentőséggel bírnak.

3.2.1. LAKÓTERÜLETEK 3.2.1.1. Falusias lakóterületek (Lf) A terület laza beépítésű, kertes, legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező és erdőgazdálkodást szolgáló építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

A kialakult beépítési módnak megfelelően jellemzően 4,5 m a megengedhető építménymagasság, a Petőfi Sándor utca keleti részének kivételével. A területen a nagy mélységű telkeken a hagyományoknak megfelelő gazdálkodási tevékenység is folytatható, továbbá egyéb kiszolgáló építmények is elhelyezhetők. A település központi részén, a Széchenyi István utca középső szakaszán a megengedett legnagyobb beépítettség közfunkciót ellátó épület esetén 35%. (OTÉK 111.§ alapján Állami Főépítész hozzájárulását adta.) Új falusias lakóterület: − −

a belterülethez kapcsolódóan, a Béke utcai és az Árpád utca keleti irányú telekosztások folytatásaként, a Petőfi Sándor utcára történő kicsatlakozással – 3,15 ha és kb. 30 lakótelek; a belterület déli részén, a Szomori útnyugati oldalán – 0,75 ha és kb. 6 lakótelek.

Belterületi tartalékot jelentenek továbbá a település foghíjtelkei is. 3.2.2. Vegyes területek a) Településközpont vegyes területek (Vt) Ez a területfelhasználási egység biztosíthatja a változó igényeknek megfelelően a meglévő funkciók átalakulását. A területen a lakófunkcióval vegyesen olyan helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, egyházi, egészségügyi, stb. intézmények helyezked(het)nek el, melyek a (domináns) lakófunkciót alapvetően nem zavarják. A településen vegyes területként azok a tömbök kerültek kijelölésre, amelyek távlati funkciója túlnyomóan nem csak lakó, hanem intézményi és kereskedelmi vagy szolgáltató funkció is. A Településszerkezeti terv e területen kívánja elősegíteni azon településszintű igazgatási, kereskedelmi, oktatási, vendéglátó, szolgáltató létesítmények kialakítását (illetve a meglévők megtartását és fejlesztését), amelyek hatásukban és kapacitásukban túlmutatnak egy-egy lakótömbön, s településszintű igényeket elégítenek ki. A terület fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy az itt elhelyezhető intézmények (pl. igazgatási, egészségügyi létesítmények, panzió, vendégház, kulturális intézmények, kereskedelem stb.) forgalma a központot a lehető legkisebb mértékben terhelje, s a parkolóigények kielégíthetőek legyenek.

Településközpont vegyes terület a Szomori út északi szakaszán található terület, ahol a közösségi fejlesztések megvalósíthatók. 3.2.3. GAZDASÁGI TERÜLETEK 3.2.3.1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen gazdasági tevékenységi célú épületek mellett a tulajdonos, használó számára lakóépület, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő(!), sportépítmény de kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, és egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető.

A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen lévő gazdasági telephelyeken jelentős zavaró hatással nem rendelkező tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet jelöl ki a településszerkezeti terv belterületen, jelenlegi TÜZÉP. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


12

Új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: A település keleti részén, a dági út két oldalán jelöl a településszerkezeti terv kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet két változatban, melyek véglegesítése testületi döntést igényel. −

a 078/4-9 hrsz-ú területek – 5,89 ha.

A szabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani a telephelyek településképi megjelenésére és telken belüli fásítást kell előírni. Az Únyi-patak Máriahalomi ága mellett beültetési kötelezettséget kell előírni a szabályozás során. 3.2.3.2. Egyéb ipari gazdasági terület – energetikai terület Az egyéb ipari gazdasági terület – energetikai terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, mely a térségben, az állattartás során keletkezett trágyából képes biogázt, s egyéb szerves trágyát termelni.

Új egyéb ipari gazdasági terület – energetikai terület került kijelölésre a település északnyugati határában a dági út mellett. A területen energetikai célú épületek helyezhetők el. Mivel a telephely közel fekszik a szomszédos településekhez, a szabályozás során különös figyelmet kell fordítani a környezeti terhelés csökkentésére, a határértékek betartásának biztosítására. A szabályozás során elő kell írni a telken belüli fásítást (beültetési kötelezettség), illetve a szerkezeti terven jelölt véderdőket a szabályozási terven is ábrázolni kell. 3.2.4. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és az előző területfelhasználási egységekbe nem sorolhatók. -

egyéb egyedi kezelést igénylő különleges területek, melyek az épületek különlegessége, környezetre való hatása miatt kaptak különleges övezeti besorolást.

-

zöldfelületi jellegű intézmények (temető, sporttelep, stb.), melyek annak ellenére hogy beépítésre szánt területek, az övezeti besorolás szempontjából — a területen lévő épület(ek) funkciója mellett — a zöldfelület használata a meghatározó.

A különleges területek kialakításánál az a szándék is vezérelte a Tervezőket, hogy a kijelölt területek adott célhoz kötötten, és csak ennek a célnak megfeleltetve kerüljenek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását, területenként speciális szabályozási előírások alkalmazásával.

3.2.4.1. Különleges terület - turisztikai terület (K-tur) Ebbe a területfelhasználási egységbe azok a területek kerültek, amelyek a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek célterületei. A területen az átmeneti ott tartózkodást szolgáló szállásépületek, valamint szociális funkciók mellett, ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató, oktatási épületek és sportcélú létesítmények helyezhetők el.

Patak soron található intenzív beépítettségű, szálláshelyként üzemelő területét, továbbá az ezzel szomszédos, az alternatív pihenést, oktatást szolgáló területeket turisztikai területként határozza meg a településszerkezeti terv. Új különleges terület – turisztikai terület: A belterület nyugati határán, a 1122 j. mellékúttól északra fekvő területet (5,13 ha) jelölte ki a szerkezeti terv a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, kapcsolódóan a település lovassport területeihez. Ebbe a területfelhasználási egységbe került a belterülethez közvetlenül kapcsolódóan, a település keleti részén, a pincesortól délre található terület (0,43 ha). A turisztikai besorolás alapján a sportolási és turisztikai szolgáltatások széles – de a környezetet nem terhelő és nem zavaró funkciói valósíthatók meg.



13

3.2.4.2. Különleges terület - biofalu (K-bio) Ebbe a területfelhasználási egységbe azok a területek kerültek, amelyek olyan laza beépítésű lakóterületi fejlesztést engednek, ahol nagy hangsúlyt kapnak a közösségi terek, közös területek is.

Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik a belterülettől nyugatra kijelölt 52,01 ha-os, legnagyobb fejlesztési terület. A laza beépítésű területen legfeljebb 70 lakóegység építhető. A szabályozás során ki kell jelölni a közösség tagjainak olyan gazdálkodási területeket, ahol együtt termelhetnek, továbbá figyelemmel kell lenni, hogy ne alakulhasson ki sűrű beépítés. 3.2.4.3. Különleges terület - pincesor (K-ps) Ebbe a területfelhasználási egységbe a szőlőműveléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó pincék és présházak sorakozik. A terület intenzív beépítésű. A területen a feldolgozási és tárolási funkciók mellett ellátási, vendéglátási funkciójú, valamint idegenforgalmi, bemutató épületek helyezhetők el.

A területfelhasználási egységbe tartozó pincesorok a településkép jellemző elemei, így az egységes építészeti karakter megőrzéséről a szabályozás során gondoskodni kell. Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik a településre kelet felöl bevezető 1122 j. mellékút két oldalán sorakozó pincék, a belterület déli határában, a szomori út melletti pincesor, továbbá a Rákóczi Ferenc utcában a löszfalba vájt pincék. 3.2.4.4. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület olyan mezőgazdasági célú építmények, olyan nagyüzemi állattartás céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál, amely más beépítésre szánt területen nem helyezhető el.

Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik a település déli részén a Törökkútvölgyben a Keresztes-puszta területe (0104/2 hrsz) és a külterület keleti részén álló állattartó és turisztikai terület (0104/5/b hrsz), valamint a Gyermely Zrt. telephelye (058/7 hrsz), a belterülettől keletre. Új különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület került kijelölésre a meglévő – Gyermely Zrt. üzemi területekhez kapcsolódóan, ahol intenzív, nagyüzemi állattartás engedélyezett – 058/22 és 058/26 hrsz-ú területek szerkezeti terven ábrázolt részek – 2,2 ha. Mivel a telephely közvetlenül a belterület határán fekszik, a szabályozás során különös figyelmet kell fordítani a környezeti terhelés csökkentésére, a határértékek betartásának biztosítására. A szabályozás során elő kell írni a telken belüli fásítást (beültetési kötelezettség). 3.2.4.5. Különleges terület - szennyvíztisztító (K-szt) A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál.

Külterületen a 1122 j. mellékúttól északra, az Únyi-patak Máriahalomi ága mellett fekvő, 078/10 hrsz-ú terület került kijelölésre e területfelhasználási egységbe. A szabályozás során különös figyelmet kell fordítani a környezeti terhelés csökkentésére, határértékek betartásának biztosítására. 3.2.4.6. Különleges terület – biogazdálkodási terület (K-bg) A területen az árutermelő biogazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

Különleges terület – biogazdálkodási területként kerültek kijelölésre a településszerkezeti tervben azok a belterületi, mezőgazdasági műveléssel hasznosított területek, ahol ellenőrzött keretek között valósítható meg a biogazdálkodás (növénytermesztés, állattenyésztés), s az ehhez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők. 3.2.4.7. Különleges terület - sportterület (K-sp) A terület főként sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál.

Új Különleges terület – sportterület kerül kijelölésre a Szomori úttól délkeletre a patak keleti oldalán (160/1,2, 161, 164, 165/1,3 hrsz).



14

3.2.4.8. Különleges terület - lovassport-terület (K-lsp) A terület főként lovassporttal kapcsolatos sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, e mellett a területet használók számára szálláshely-szolgáltató és vendéglátó épületek és egyéb turisztikai célú épületek, valamint állattartó épület (istálló) helyezhetők el.

A belterület nyugati részén, a Rákóczi Ferenc utcában (65/2, 67/2 hrsz) és a település külterületén, a belterülettel határosan, a Szomori úton (027 hrsz) a meglévő lovastanyák és lovaspálya elsősorban a lovassport, valamint a szolgáltatást igénybe vevők kiszolgálását biztosító építmények elhelyezésére alkalmas, biztosítva a lovasturisztikai szolgáltatás fejlesztésének lehetőségét. Új Különleges terület – lovassport-terület kerül kijelölésre a Rákóczi Ferenc utca északi oldalán 421, 423, 427/3,4 hrsz).

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %.

3.3.1. ZÖLDTERÜLET – KÖZKERT A település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a biológiai aktivitással a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú közkertek területe.

Meglévő közkertek: - a Petőfi Sándor utca középső szakaszán (190-192 hrsz). Tervezett közkertek: - a Szomori út északi szakaszán a patak és belterülethatár közötti terület (167/2, 175, 177178 hrsz, és a 169, 170, 172, 173/2, 174, 179, 181/1, 184 hrsz-ú területek egy része); - kapcsolódóan a település északi határában jelölt lakóterületi fejlesztésekhez. (058/20 hrszú terület egy része); - a Patak-sor és a belterülethatár közötti terület (69/2, 70, 72-78 hrsz); - a temető és a lakóterület között (058/11, 058/12 hrsz-ú területek egy része) 3.3.2. ERDŐTERÜLETEK Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Erdőnek minősül a meghatározott terület akkor is ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik.

Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból a maradék táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Az erdősültség növelése, a térség mezoklímájának kedvező irányú megváltoztatása, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében a monokultúrás szántóterületek csökkentése, illetve a kedvezőbb ökológiai állapotú területek növelése céljából szükséges. Az erdők telepítésénél fontos, hogy honos, a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre, az erdő élővilága gazdagodjon és turisztikai szempontból vonzó erdők alakuljanak ki. Meglévő erdők: − − − − −

a település északi részén, a 1122 j. mellékúttól északra, a szántóterületek közé beékelődő erdőterületek (kb. 26,2 ha); a település délnyugati határában, mozaikosan megjelenő erdőfoltok (kb. 11,6 ha); a település déli részét tájszerkezetileg meghatározó nagy erdőség(kb. 149,2 ha); a település keleti határában lévő erdőterületek (kb. 34,7 ha); A település belterületéhez kapcsolódó erdőterületek délről (kb. 21,5 ha).



15

Tervezett erdők: − − −

A település északkeleti határában a tervezett kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület közvetlen közelében (kb. 7,5 ha); a település belterületétől délre eső területeken (11,15 ha) a település belterülettől északra tervezett véderdők (kb. 7,5 ha).

3.3.3. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló területek.

A mezőgazdasági területek a szerkezeti tervben általános mezőgazdasági terület szántó, általános mezőgazdasági terület gyep, általános mezőgazdasági terület biogazdálkodási terület, illetve kertes mezőgazdasági terület területfelhasználási egységként kerültek felosztásra. 3.3.3.1. Általános mezőgazdasági terület – szántó Az általános mezőgazdasági terület – szántóterülethez tartoznak azok a jelenleg szántóföldi műveléssel hasznosított területek, amelyek – a helyi erősen közepes adottságokat figyelembe véve – viszonylag jobb minőségűek, megközelítésük, vadaktól való védelmük elfogadható. A szerkezeti terv csökkenti a szántó műveléssel hasznosított területeket és a szántók egy részét gyep, illetve erdő művelési ágba jelöli ki. 3.3.3.2. Általános mezőgazdasági terület - gyep A meglévő, jelenleg is gyepként hasznosított területek mellett gyepesítendők a vízfolyások melletti mélyebb fekvésű, vagy az élővilág, a vízminőség szempontjából fontos patak menti területek. A szerkezeti terv az alábbi területeken jelöl ki gyepterületeket: − − −

a kisebb vízfolyások, árkok menti területek; erdők előterében a meredekebb hajlásszögű lejtőkön; a település nyugati határában.

A gyepterületek növelése tájképi szempontból és a környezetkímélő gazdálkodás szempontjából is fontos 3.3.3.3. Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági területbe sorolja a szerkezeti terv a település déli és keleti részén elhelyezkedő, korábban zártkertként hasznosított területet. 3.3.4. Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület a vízmedrek és árvédelmi töltések területe, ahol a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, a vízi sportolással, strandolással, horgászattal, öntözéssel összefüggő építmények alakíthatók ki.

A település külterületén lévő csatornák, patakok medrét, valamint a belterülettől délkeletre fekvő, a Keresztes-puszta melletti tó medrét (Török-kút) a szerkezeti terv vízgazdálkodási területfelhasználási egységként jelöli ki. A belterülettől keletre fekvő völgyben az árok (0104/4 hrsz) duzzasztásával tó alakítható ki (0104/5 hrsz-ú területen). A településtől délre található időszakosan vizenyős területet, mocsárt (0168/3 hrsz) a településszerkezeti terv vízgazdálkodási területként jelöli. 3.3.5. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET A terület olyan nagykiterjedésű funkciók elhelyezésére szolgál (temető területek), melyek beépítettsége nem haladja meg a 2%-ot.

3.3.5.1. Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület (Kk-t), kegyeleti park (Kk-kgy) A temető terület a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál. A kegyeleti park lezárt temető.

Belterületen a Béke utca nyugati végén helyezkedik el a temető (373, 374 hrsz). A temető bővítése északi irányban lehetséges. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


16

Kegyeleti parkként lett lehatárolva a temető nyugati részén az ó- és közép temető, illetve a Petőfi S. utcában a volt szovjet temető (285/1 hrsz). 3.3.5.2. Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület (Kk-re) Elsődlegesen szabadidős tevékenységek végzésére, pihenést, testedzést szolgáló épületek elhelyezésére, illetve rendezvények lebonyolítására szolgáló terület. A területen elhelyezhetők a terület használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények mellett kulturális, sportolási és szálláshely célú épületek.

Ebbe a területfelhasználási egységbe került a belterülettel határos 04/1 és 011/5 hrsz-ú területek. A szabályozás során figyelemmel kell lenni, hogy a fejlesztések ne sértsék a Natura 2000 területek értékeit, fejlesztésa hatályos jogszabályok alapján csak hatásbecslést követően lehetséges. 3.3.5.3. Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya (Kk-bá) Azon területek kerültek ezen besorolásba, mely területeken ásványanyag kitermelés végezhető engedéllyel.

A külterület kelti részén, a 1122. j. mellékúttól délre a 095/3 hrsz-ú terület. A bánya jelentős földtani értékek forrása. 3.3.6. KÖZLEKEDÉSI TERÜLET ÉS KÖZMŰTERÜLET A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, közterületi gépjármű várakozóhelyek, járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszereik, környezetvédelmi (fasorok) és forgalomtechnikai létesítményeinek az elhelyezésére szolgál.

Tervezett gyorsforgalmi utak - M10-es gyorsforgalmi út a települést közvetlenül nem érinti. - M11-es gyorsforgalmi út a települést közvetlenül nem érinti. A tervezett gyorsforgalmi utak megvalósítása 10-15 éves időtávra tehető, a nyomvonal 250-250 m széles környezetének kiépítésre szánt területté történő kijejölésére vonatkozó korlátozás és a 100100m védőtávolság a település közigazgatási területét nem érinti. Országos mellékutak Meglévő: - 1122 jelű Bajna – Úny összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) Településközi utak Meglévő: - Máriahalom – Szomor közötti települéközi út - Máriahalom – Dág közötti településközi út Tervezett - A Komárom-Esztergom megyei Területrendezési Tervben tervezett Máriahalom – Sárisáp közötti térségi jelentőségű út; - A Komárom-Esztergom megyei Területrendezési Tervben tervezett Máriahalom – Perbál közötti térségi jelentőségű út; Települési gyűjtőutak Meglévő − A Széchenyi I. és Petőfi S. utca (a 1122 jelű országos mellékút belterületi szakasza); Meglévő és tervezett települési kiszolgáló utak Meglévő: A település úthálózata kialakultnak mondható, a beállt lakóterületen lévő utcák szabályozási szélessége megfelelő, megtartandó. Tervezett: - Az Árpád utca kikötése a Béke utcáig, szabályozási szélessége 12,0m - Az Árpád utca meghosszabbítása keleti irányban és a 284/1 hrsz-ú úttal való összekötése - Béke utca kiépítése a Jókai Mór utcától a Petőfi utcáig - A település dél-nyugati határában tervezett lakóterület fejlesztési területek megközelítését, feltárását biztosító kiszolgáló út,



17

Közúti csomópontok: Meglévő - 1122 jelű Tinnye – Bajna összekötő út, Széchenyi utca és a Szomori út szintbeni csomópontja, Tervezett települések közötti kerékpárutak: - Epöl - Máriahalom – Úny települések közötti kerékpárút; - Máriahalom – Epöl települések közötti kerékpárút. Parkolók: Meglévő - Polgármesteri Hivatal – Posta előtti parkoló - óvoda előtti parkoló - temető melletti parkoló Tervezett - a jelenlegi buszforduló helyén tervezett parkoló. Meglévő és továbbfejlesztésre tervezett gyalogos útvonalak: Az országos mellékutak, települési gyűjtőutak, és kiszolgáló utak mentén, azok beépített oldalán keskeny, helyenként hiányos burkolt gyalogosjárda van kiépítve. Összességében elmondható, hogy Máriahalom járdahálózatának kiépítettsége tovább fejlesztendő.

4. ÉRTÉKVÉDELEM 4.1 TÁJI ÉRTÉKEK 4.1.1. TERMÉSZETVÉDELEM Ex-lege védett érték A Keresztes-puszta mellett álló tó vizét a Török-kút nevezetű forrás táplálja a 0104/1 hrsz-ú területen. További forrás a területen a 0148/1 hrsz-ú területen található Kőszikla forrás. A források a természetvédelmi törvény alapján ex-lege védett kategóriába tartoznak. Natura 2000 területek Máriahalom területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a területen: a Kirvai löszgyepek SCI (HUDI20028) a belterülettől délkeletre található erdő- és gyepterületek egy nagyobb összefüggő foltban a perbáli határig; az Epöli szarmata vonulat SCI (HUDI20016) a település gyermelyi határán. Ugyanezen terület az Országos Ökológiai Hálózat részét is képezi. Máriahalom területén a Natura 2000 hálózattal érintett ingatlanok: Epöli szarmata vonulat: 040/2, 040/3, 040/4, 041/1, 041/3, 041/4, 042, 047/4b, 047/4c, 0196, 0198/1, 0198/2, 0203/1, 0203/2, 0203/3, 0204. Kirvai löszgyepek: 04/1, 04/2, 05, 07, 010, 011/1, 011/2, 011/3, 011/5, 011/6, 012/2, 012/3, 012/10,012/11, 012/12, 012/13, 0104/8, 0104/9, 0109/4, 0119/1, 0125/3, 0125/4, 0128, 0129, 0134, 0144/4, 0144/5, 0144/6, 0145. Országos Ökológiai Hálózat Az OTrT Országos ökológiai hálózat övezetei közül a települést az Ökológiai és zöldfolyosó övezete érinti. Az övezetébe tartoznak a település belterületétől délkeletre található erdő- és gyepterületek egy nagyobb összefüggő foltban a perbáli határig, valamint a település nyugati részén, a gyermelyi hatásban egy keskeny sávban. A terület megegyezik a Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel. Megyei területrendezési terv természetvédelmi övezetei A megyei területrendezési terv természetvédelmi övezetei közül a települést a Természeti terület és az Ökológiai (zöld) folyosó övezete érinti. Természeti terület övezetébe tartoznak a település belterületétől délkeletre található erdő- és gyepterületek egy nagyobb összefüggő foltban a perbáli határig. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


18

Ökológiai (zöld) folyosó övezetébe tartozik a település északkeleti részén, homokbányától délre eső terület. 4.1.2. TÁJKÉPVÉDELEMI TERÜLET ÖVEZETE Máriahalom teljes közigazgatási területét – belterület kivételével - a megyei terv tájképvédelmi övezetbe sorolta, amely övezet előírásait és irányelveit a településszerkezeti terv a területhasználat meghatározásakor figyelembe vette. Új épület építése esetén látványtervet kell készíteni a beépítésre szánt külterületi telephelyeken, illetve a gazdasági erdőterületen és általános mezőgazdasági területeken.

4.2. MŰVI ÉRTÉKEK Máriahalom több évszázados múltra visszatekintő település. A falu történetéből adódóan is több építészeti értékkel találkozhatunk itt, amelynek egy része mára szinte teljesen tönkrement. 4.2.1. ORSZÁGOS VÉDELEM A településen négy országos védelem alatt álló építmény található. Ssz. 1. 2. 3. 4.

Cím Petőfi S. u. 164. Széchenyi u. Széchenyi u. 25. Széchenyi u. 28.

Hrsz 232 318/1 22/1 353/2

Funkció Pince-présház (Tájház) Római katolikus templom Lakóház Lakóház

Törzsszám 10824 2497 2498 2499

4.2.2. HELYI VÉDELEM A településen több épület, illetve épületcsoport őrzi a vidék népi építészetének jellemző vonásait. Ezek megőrzését biztosítani kell. Helyi védelemre javasolható épületek, építmények: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Cím Széchenyi u. 34. Széchenyi u. 38. Széchenyi u. 65. Petőfi S. u. Szomori út Petőfi S. u. Rákóczi u. Rákóczi u. Külterület Külterület Szomori út Széchenyi I. u. Rákóczi F. u. Petőfi S. u. Petőfi S. u. Petőfi S. u. Külterület

Hrsz 360/1 357 44/2 196 231 1007 272 385 386 03 03 1011 318/1 317/3 285/1 191 191 03

Funkció Óvoda Plébánia Lakóház Pince-présház Pince-présház Pince-présház Pince, gazdasági épület Pince Pince Mária kápolna Szent Vendel kápolna Kőkép Kőkereszt Kőkereszt Kőkereszt I. világháborús emlékmű II. világháborús emlékmű Kőkereszt

A kialakult településszerkezet egyedi arculatot kölcsönöz a településnek. A településen a régi településmag védelmét a sajátos építészeti jelleg megőrzését – utcaképvédelem - kijelölésével és védelmi szempontú szabályozással kell megvalósítani.

4.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint a településen több régészeti lelőhely található.



Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Lelőhely neve

12.

Máriahalompuszta - Török-kút Csabai úti dűlő Présházi földek Tsz major (Trettplatz dűlő) Homokbánya Grosse Wiesen Béka-hegy Grosses feld (Nagy föld; Ördög-völgy) Hanfäcker (Kakas-föld) Kolostor-hegy Friedhofs Äcker - A Béke utca keleti meghosszabbításában Trettplatz - Ipartelep

13.

Úny - Őrlő úti dűlő

9. 10. 11.

KÖH azonosító 2372 2373 2374 2375 2376 2377 2378 2379 2380 2381 -

19

Hrsz 0104/1-2 0104/5 206/2, 02/1-4 058/24, 26-27, 058/7 095/3 0109/1; 02/4 0107/3 047/4, illetve kiterjedhet a 407, 408, 411, 414, 415, 416/1, 419, 421. sz. 94-148 095/11-14 058/20 058/28, kapcsolódó régészeti érdekű terület: 078/2-6 zárkert

5. KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti és Szabályozási terv készítésekor elsődleges szempont Máriahalom tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. Máriahalom területén jelentős környezetterhelést jelentő tevékenység nem található. A településen a közlekedésből, ipari tevékenységből származó szennyezés elhanyagolható mértékű. A Gyermelyi Zrt. dági telepének terhelése Úny mellett Máriahalmon jelentkezik. Környezetvédelmi problémák elsősorban a település csatornázatlanságából és abból adódnak, hogy a terület felszíni szennyeződésre érzékeny, a felszínen települő porózus, jó vízelvezető talajképződmények miatt.

5.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Máriahalom felszíni vízfolyása az Únyi-patak Máriahalmi-ága, mely a település belterületét megkerülve torkollik a településhatáron húzódó Únyi-patakba. A településen található továbbá az ex lege védett forrás a Törökkút és a Kőszikla forrás. Az alapkőzet minősége miatt a terület egésze karsztosnak tekinthető, több helyen nyílt karsztfelszínek jellemzők, ezért a település egésze vízföldtani szempontból érzékeny terület, mely különösen érzékeny a talaj- és a talajvízszennyezésre. A 27/2006. kormányrendelet - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről - melléklete tartalmazza a nitrátérzékeny települések listáját. Máriahalom ebben, mint nitrátérzékeny település szerepel. Mindezért kiemelkedő feladat az ésszerű tájhasználat kialakítása, a mezőgazdasági területeken a környezetkímélő eszközök alkalmazása, valamint a műtrágyák, szennyvizek kezelésére. Máriahalom területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a felszín alatti vizek védelméről) alapján, a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint szennyezés-érzékenységi szempontból az „érzékeny” kategóriába tartozik, s kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület – a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. (A 219/2004. kormányrendelet szerint tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.) A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvíz-elvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


20

Az intenzív szántóföldi művelés során a talajba, és a vizekbe (felszíni/felszín alatti) jutó szennyezések csökkentése miatt a felszíni vizek szennyezettségének, valamint a vegyszerhasználatnak a felmérése és racionalizálása szükséges. Az állattartás során keletkezett trágyát kizárólag 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján lehet elhelyezni, s törekedni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására. A szélerózió esetleges káros hatásai fasorok, erdősávok telepítésével mérsékelendők. A vízerózió hatásának mérséklése érdekében komplex módon kell védekezni. A vízelvezető árkok karbantartása mellett a racionális tájhasználat kialakítására, s ezzel együtt a megfelelő művelési módszerekre kell a hangsúlyt helyezni. A löszös alapkőzet és a karszttevékenységek következtében könnyen omló, löszös partfalak alakultak ki, melyben sok esetben tárolót, pincét alakítottak ki a partfal védelme nélkül. A partfal állékonyságának megőrzése illetve megerősítése kiemelt feladat. A homokbánya rekultiválása – a bányászati tevékenység felhagyását követően - az eróziós hatások csökkentése érdekében, illetve tájképi jelentősége miatt fontos feladat.

5.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A légszennyezettség főként a közlekedésből, és a lakosság téli fűtési kibocsátásából származik. Időszakosan megnövő terhelést jelent a motocross pálya működése. Jelentős légszennyezést okozó ipari üzem nincs a településen, a belterülettől északkeletre elhelyezkedő tojótyúk-nevelő telep légszennyező hatása határértéken belüli, nem okoz jelentős terhelést. A településen az átmenő forgalom alacsony, ezért a közúti forgalomból származó levegőszennyezés nem jelentős. Diffúz légszennyezést jelent továbbá a fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátás, amely a fűtési szezonra összpontosul. A levegőtisztaság védelme érdekében ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. Az időnként jelentős – mezőgazdasági termelésből eredő - porterhelés megakadályozására a dűlőutak, csatornák mentén fasorok és erdősávok telepítendők, belterületen meg kell oldani az utak burkolását. A pollenkoncentráció csökkentése érdekében szükséges az utak és árkok szélének, valamint a parlagon hagyott mezőgazdasági területek rendszeres kaszálása kül- és belterületen egyaránt. A belterületi állattartásból adódó esetleges zavaró mértékű szaghatás okozta konfliktusok helyi állattartási rendelet segítségével orvosolandók.

5.3. HULLADÉKKEZELÉS Máriahalom területén kommunális hulladéklerakó nem működik. Bicske területén van a kistérség legálisan működő hulladéklerakója, így a községben keletkező hulladékot is ide szállítja a Saubermacher Rt. heti egy alkalommal. A településen a szelektív hulladékgyűjtés megoldott. A lakosság tájékoztatásával a gyűjtési rendszert ki kell szélesíteni. A település területén működő mezőgazdasági üzemek technológiájából eredő veszélyes hulladék kezeléséről nincsenek információink. A trágyakezelést a jogszabályi feltételeknek megfelelően kell megoldani. Illegális hulladéklerakók nem működnek a területen, azonban időszakosan illegális lerakások történnek a településtől délre eső völgyekben, melyek környezetvédelmi, illetve esztétikai szempontokból felszámolandók.

5.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM A Máriahalmon áthaladó 1122 j. utat viszonylag kis forgalom jellemzi, a közlekedésből származó zaj és rezgés zavaró hatásával nem kell számolni. Időszakos zajforrásnak számít ellenben a községtől keletre található motocross-pálya a rekreációs területen. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


21

A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkentendő. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. A 27/2008 (XII.3.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete alapján a közlekedésből származó zajterhelés felső értéke.

Zajtól védendő terület Falusias lakóterület Különleges terület - temető Gazdasági terület

Közlekedési zajtól származó határértékek az országos közúthálózatba tartozó kiszolgáló úttól, lakóúttól mellékutaktól, a települési származó zaj önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 55 dB

45 dB

60 dB

50 dB

65 dB

55 dB

65 dB

55 dB

A rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Az üzemi létesítményektől származó zajterhelési határértékek: Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Falusias lakóterület 50 dB 40 dB Gazdasági terület 60 dB 50 dB

6. KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 6.1. VÍZELLÁTÁS Máriahalom már beépített belterületén a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. A hálózatot a térség vízellátását biztosító Észak-Dunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV Zrt.) Dorogi Üzeme üzemelteti. Az ÉDV Zrt. Máriahalom térségében is üzemelő regionális hálózata több vízbázisból kitermelt ivóvizet szállít. Az Úny és térségébe tartozó Máriahalom vízellátásában a Sárisápi karsztkút játszik fő szerepet, de a rendszerbe igény esetén a szolgáltató a távolabbi vízbázisaiból is tud vizet átkormányozni. Úny felöl a településre beérkező NÁ 150-es vezeték a főúttól délre a térszíni medencébe nyomja a vizet, ahonnan NÁ 150-es vezeték szállítja a vizet a Petőfi Sándor utcáig. A tározó térfogata megfelelőnek mondható, a tározó magassági elhelyezkedése a magasabban fekvő területek számára is elegendő víznyomást biztosít, így megfelelő ellátási biztonságot nyújt. A településen belüli utcák nyomvonalán kiépített ellátó hálózat vezetékeinek mérete NÁ 100-as átmérőjűek, a vezetékek anyaga egységesen a már a korszerű KMPVC.

6.2. CSATORNÁZÁS, VÍZELVEZETÉS A település az Únyi patak Máriahalomi-ágának völgyében fekszik, a település kül- és belterületeire eső csapadékvizeket ez a patak szállítja el az Únyi patakig, amely továbbszállítja a végbefogadójáig, a Dunáig, amelybe Tátnál csatlakozik. A település topográfiai szempontból változatos, a domboldalakról lezúduló csapadékvizek a domb alján levő kisebb lejtésű patakszakaszba érkeznek, amelyen a vízsebesség csökken, itt a vízfolyások vízszintje megnő. Az utcák víztelenítése jelenleg nyílt árkos módon történik, amely egy ill. kétoldali kiépítésű. Néhány út mentén még szikkasztó árkok is található, de ezek száma csekély. Az árkok, illetve a külterületi szakaszokon a vízfolyások medre feliszapolódott, növényzettel erősen benőtt, a mértékadó vízmennyiségek szállítására így nem mindenhol alkalmas. A vízelvezető árkok fenntartásáról gondoskodni kell a bel- és külterületi csapadékvíz hatásos elvezetése érdekében. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


22

A település elvben elválasztott rendszerben csatornázandó, azonban kiépített közüzemű szennyvízhálózat, tisztítómű a községben jelenleg nincs. A keletkező szennyvizet túlnyomórészt szakszerűtlenül épített közműpótló berendezésekbe vezetik, elszikkasztják, kilocsolják, ezért azok ellenőrzése a szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig kiemelt feladat a talaj és a felszín alatti vizek – nyílt karsztvíz bázis - védelme érdekében.

6.3. GÁZ- ÉS HŐENERGIA ELLÁTÁS A település földgázellátásának üzemeltetője az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. A gázelosztás jellemzően középnyomáson épült ki, amelyről az egyedi, illetve házi nyomásszabályozókat táplálják. A nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A szolgáltatásba való bekapcsolódás lehetősége minden belterületi ingatlan számára biztosított, a településeken a ténylegesen bekapcsolt ingatlanok száma 54%-ra tehető. A település közigazgatási területén áthalad a Zsámbék-Úny nagynyomású szállítóvezeték nyomvonala. Ennek nyomvonalát és a szállítóvezeték biztonsági övezetének helyigényét figyelembe kell venni.

6.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Máriahalom térségében a villamos energia szolgáltatója az e-on Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. A terület villamosenergia-ellátása 100%-osnak minősíthető. A település közvilágítása éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálja, fejlesztése szükséges.

6.5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A településen a vezetékes hírközlési létesítmények megfelelően működnek, szolgáltatója a Magyar Telekom Zrt. A település a 33-as számú Esztergom primerközponton csatlakozik az országos, illetve a nemzeközi távhívó hálózathoz. A jobb műsorszórás biztosítása érdekében Kábel TV hálózat kiépítése megtörtént. A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából megfelelő minőségben lefedett. A településeken három átjátszó torony található. Valamennyi vezeték nélküli táv- és műsorszórói szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.


MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

23

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


24

MÁRIAHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2011.(VII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Máriahalom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2), (3) és (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze, Közép-dunántúli Területi Tervtanács, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Dorogi, Esztergomi Kistérségi Népegészségügyi Intézete, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Légügyi Hivatala, Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatal, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Honvéd Vezérkar főnöke, Veszprémi Bányakapitányság és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Epöl Község Önkormányzata, Sárisáp Község Önkormányzata, Dág Község Önkormányzata, Úny Község Önkormányzata, Gyermely Község Önkormányzata, Szomor Község Önkormányzata, Perbál Község Önkormányzata, Tök Község Önkormányzata véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE 1.§. (1) A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2 000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az M=1:8 0000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható. (2) Jelen építési szabályzat mellékletei: a) 1. melléklet: Belterületbe vonható területek b) 2. melléklet: Művi értékvédelem – helyi védelem c) 3. melléklet: Sajátos jogintézmények d) 4. melléklet: SZT-1 jelű Belterületi Szabályozási Terv e) 5. melléklet: SZT-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2.§ E rendelet alkalmazásában: a) Alternatív szennyvíz-tisztítási technológia: olyan szennyvízkezelési technológia, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel-és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyvizek tisztítása biológiai módszerekkel történik. b) Erdei termékek: Fa erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally. „Nem fa” erdei termékek: gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús. c) Kegyeleti park: Olyan korábban temetőként használt önálló terület, mely ma már nem szolgál temetkezési helyként, illetve a temető azon része, ahol a sírok fenntartása, gondozása megtörténik, de temetést már nem végeznek, azonban síremlékei fennmaradtak és távlatban is fenntartandók. d) Kialakult beépítési mód: A település már beépült részén történelmileg kialakult beépítési mód, mely nem határozható meg egyértelműen, oldalhatáron álló, vagy szabadon állóként. A kialakult beépítési módhoz való alkalmazkodás új épület építése esetén is megengedett.



25

e) Kialakult építménymagasság: a település már beépült részén az adott övezet által érintett egyes telkeken kialakult maximális építménymagasság, melyet – az övezet előírásaival összhangban az építmények átalakítása, újjáépítése során túllépni nem lehet. f) Nem jelentős zavaró hatás: minden olyan tevékenységből fakadó hatás, mely a környezetét kevésbé zavarja zajjal, bűzzel, környezetszennyező kibocsátással. g) Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát. h) Rekultivációs terv: hulladéklerakók, tájsebek környezetvédelmi előírásoknak megfelelő felszámolására, tájba illesztésére és további hasznosítására vonatkozó dokumentáció, amelyet a területileg illetékes hatóságok számára kell benyújtani. i) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik. j) Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem. k) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el. 3. A SZABÁLYOZÁS ELEMEI 3.§ (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: 1.szabályozási vonal; 2.belterület határa; 3.építési övezet, övezet határa és paraméterei; 4.építési hely; 5.telek be nem építhető része; 6.közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó része; 7.helyi védelem alatt álló területek és értékek; 8.elővásárlási jog; 9.beültetési kötelezettség; 10. tájképi szempontból jelentős, tervezett fasor; 11. csúszásveszélyes terület; 12. felszínmozgás-veszélyes terület; 13. a kötelező erejű megszüntető jel; 14. tömbönként kialakítható maximális telekszám. 15. védőtávolságok; 16. telken belüli kötelező telekhasználat - árok. (2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe. 4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS 4.§. (1) A belterületbe vonható területeket az 1. melléklet és a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet belterületbe vonni úgy, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek. (3) A belterület határ módosítása telekcsoportonként kerülhet megvalósításra, miután a telekcsoport területén rendezett építési telkek kerültek kialakításra, s az előzőleg belterületbe vont telekcsoport telkei legalább 70%-ban beépültek. 5. TELEKALAKÍTÁS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 5.§. (1) Telekalakításra engedély kiadható, ha: a) a telekosztás a Szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám Szabályozási terven jelölteknek megfelel, b) a Szabályozási terven nem került kijelölésre, de az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható.



26

(2) Építési telek alakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre: a) nyúlványos (nyeles) telek, b) olyan telek, amely közterületnek gépjármű közlekedésre alkalmas részéről, vagy önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról gépjárművel nem közelíthető meg, s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. (3) A település területén közműterület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. (4) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél. 6. ÉPÍTÉSI ÉS HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 6.§. (1) A település beépítésre szánt részén, a) oldalhatáron álló beépítés esetén 12 m , b) szabadon álló beépítés esetén 16 m szélességű telek is beépíthető. (2) Belterületen, amennyiben egy meglévő építési telek nagysága nem elégíti ki az építési övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de különleges terület esetén nagyobb mint 150 m2, egyéb esetben nagyobb mint 550 m2, és a (1) bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető. (3) Ha egy építési telek területe vagy szélességi mérete a (1) és (2) bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy: a) a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete az építési helyen belül bővíthető; b) új épület nem építhető. (4) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen belül bővíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető. 7.§. (1) A beépítésre szánt területen a belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó különleges területek kivételével – a csatornahálózat kiépítést követően - új épület építése csak teljesen közművesített építési telken lehetséges. (2) A teljes közművesítettség feltételeként előírt csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy alternatív szennyvíztisztítási technológia alkalmazása esetén is építhető épület. (3) A teljes közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége azokat a telkeket nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, az ÁNTSZ által elfogadott módon megoldott. (4) A közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás kötelezettsége azokat a telkeket nem érinti, ahol olyan alternatív szennyvíztisztítási technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel. (5) A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a telek be nem építhető része, a kerti medence, vízfelület, gyephézagos térburkolat, valamint a terepszint alatti létesítmény feletti beültetett kertrész 50 %-a. (6) A beültetési kötelezettséggel érintett telkeknél az építési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell kertépítészeti tervet. 7. ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE 8. § (1) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop, egyéb torony jellegű építmény a) belterületen, illetve a belterület 200 méteres környezetében, valamint védett természeti területen, Natura2000 területen kivételes esetben sem helyezhető el, b) egyéb területeken csak látványterv alapján helyezhető el, 10 méternél magasabb torony, antenna nem építhető. (2) 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben: a) kerti építmény; b) a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz; Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


27

c) közműbecsatlakozás építménye; d) terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló; e) zárt szennyvíztároló; f) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. (3) Az 5 m-nél kisebb előkertben csak: a) közműbecsatlakozás építménye; b) kerítéssel egybeépített, c) kerítéssel összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. 8. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 9. § (1) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi: a) O oldalhatáron álló, b) SZ szabadon álló, c) K kialakult beépítési mód, (2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala: a) az északi telekhatár; b) észak-nyugati telekhatár, vagy az észak-keleti telekhatár; c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár. (3) Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon. (4) Az előkert, mely egyben építési vonal is: a) legalább 70 %-ban beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell legyen, b) új beépítés esetén: ba) lakóterület esetében: 5 m; bb) egyéb ipari gazdasági területen: 10m; bc) egyéb esetben: legalább 5 m. (5) Amennyiben egy foghíjtelket utcavonalas beépítésű épületek vesznek körül, az új épület előkertje 0 és 2,0 m között szabadon megválasztható. 10.§ (1) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon. (2) Fekvő telek esetében az építési hely meghatározásánál a hátsókert 0 méterrel vehető figyelembe.

II. Fejezet KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE 9. ORSZÁGOS VÉDELEM 11.§.(1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók. 10. RÉGÉSZETI TERÜLETEK 12.§ (1) A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A régészeti érintettségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.



28

11. HELYI VÉDETT TERÜLET, ÉPÍTMÉNY 13.§.(1) A településen a Szabályozási terven is jelölt, a 2. melléklet 1. pontja szerinti épületek, építmények és a 2. pontja szerinti területek részesülnek helyi védelemben. (2) A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni. (3) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz; b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei , valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. (4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. (5) Helyi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. 14.§ (1) Az utcakép védettség alatt álló területen az utcavonalas beépítés, az épületek ritmusa, tetőidom, tetőforma védendő, meglévő épület felújítása, új épület építése során a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni. (2) Az utcakép védettség alatt álló területen az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását meg kell valósítani, új épület esetén ehhez kel alkalmazkodni. (3) Az utcakép védettség alatt álló területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel építhető. (4) Az utcakép védettség alatt álló területen kizárólag utcára merőleges tetőidomú, oromfalas magastetős épület építhető 37-45° közötti tetőhajlásszöggel. A főépület hátsókert irányába történő bővítése esetén zöldtetők létesíthetők. Az előtetőkön illetve a melléképületeken a 37-45 fokos hajlásszögtől eltérő tetőidom is alkalmazható. Az utcai oromfalon erkély, francia erkály nem helyezhető el. (5) Az utcakép védettség alatt álló területen parabolaantenna közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el. (6) Az utcakép védettség alatt álló területen a) az építési vonal a szomszédos telkek meglévő építési vonalához igazodó kell legyen. b) az építménymagasság az övezet előírásától függetlenül nem lehet nagyobb, mint a két szomszédos építmény átlaga 15.§ (1) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, kőképek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni. (2) A település területén az építési helyen kívül álló melléképület, nyárikonyha felújítható, rendeltetési módja megváltoztatható. (3) A Kk-kgy jellel jelölt kegyeleti park helyi védelem alatt áll. A védelem kiterjed a kegyeleti park területén minden emlékre, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó védelmi előírások alkalmazandók. (4) A Kk-t jellel jelölt temetőkben minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék helyi védelem alatt áll, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó védelmi előírások alkalmazandók. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


29

12 .ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 16.§ (1) A település belterületén, védelem alatt álló területen, zártkerti területeken, továbbá különleges terület – biofalu területen nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok: a) műanyag hullámlemez; b) fém trapézlemez (gazdasági területeken kívül); c) mesterséges pala; d) bitumenes zsindely. (2) A település közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető. (3) Az épületek egyik homlokzati felületre számított építmény magassága sem haladhatja meg az övezetben előírt építménymagasság + 1,50 m-t. (4) A település területén támfalgarázs nem építhető. (5) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. 17.§ (1) A település beépítésre szánt területén az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,00 m lehet. Legfeljebb 1,20 m magasságig tömör kerítés építhető. (2) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,00 m-t. 13. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA 18.§ (1) A település területén védett területen óriásplakát nem helyezhető el. (2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el. (3) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. 14. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 19.§.(1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat övezeteire, az országosan védett természeti területekre – megóvását, az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartásával, illetve a tájképi értékeket bemutató látványtengelyek megőrzésével biztosítani kell. (2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fasorokat, erdősávokat, azaz fás növényzetet kell telepíteni, illetve a vízfolyások mentén lévő galérianövényzetet meg kell őrizni; c) a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők; d) külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő; e) belterületen új közutak, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani; f) a gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település közterületén és utak mentén tilos; g) a település külterületén növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor csak fás növényzettel takartan helyezhető el. 15. VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK 20.§ (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, az országos jelentőségű védett természeti területek, a tájképvédelmi területek és a Natura 2000 területek (továbbiakban természetvédelmi szempontból védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.



30

(2) Természetvédelmi szempontból védett területeken a) csak extenzív jellegű, integrált vagy bio, természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; b) csak tájba illő épület helyezhető el; c) lévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról oly módon kell gondoskodni, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; d) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport és szabadidő tevékenység nem folytatható. 16. KÖRNYEZETVÉDELEM 21.§ (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy engedélyezhető, illetve úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) a környezetszennyezés megelőzését eredményezi, c) kizárja a környezetkárosodást, d) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. (2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telek határán teljesülniük kell. (3) A roncsolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően tájrendezési terv alapján kell helyreállítani. (4) A település nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat. 22.§ (1) Állattartó épületek elhelyezéséhez az építési övezetek előírásait kell figyelembe venni. (2) Nagy és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakófunkciójú épülettől 15 mnél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni. (3) Állattartó építmény élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető. (4) Állattartást szolgáló épületek, építményekés melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. 17. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 23.§ (1) A hatályos, felszín alatti vízminőség-védelmi előírásokat tartalmazó jogszabály szerint a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából a település kiemelten érzékeny besorolású terület. A felszíni vízminőség-védelem szempontjából a település teljes területe érzékeny besorolású. A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyeket a vonatkozó rendelet lehetővé tesz és a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók. (2) A településen nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik, vagy szennyezik azokat. (3) A kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodni kell. (4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell. 24.§ (1) Állattartó telep működtetése esetén a telepet és a trágyatárolót a vonatkozó rendeletben előírtak szerint kell kialakítani. (2) Külterületen új állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető. (3) A felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű , zárt tárolóedényben, fedett helyen, építményben lehet elhelyezni.



31

18. A LEVEGŐ VÉDELME 25.§ (1) A település levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő, ezért tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (2) A település területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet szerint telken kívüli védelmi övezetet igénylő tevékenység csak a szabályozási terven jelölt területek esetén engedélyezhető. 19. A TERMŐFÖLD VÉDELME 26.§ (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. (4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be. (5) Tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni. (6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. 20. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS 27.§ (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható. (2) A település területén hulladéklerakó, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely létesítése tilos. (3) Veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon történő elszállításáról, ártalmatlanításáról. (4) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település az igazgatási területén nem létesíthető. 28.§ (1) Az illegális hulladéklerakók, illetve vadlerakók felszámolandók. (2) A felhagyott hulladéklerakó területének rekultivációjáig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell. (3) Szelektív hulladékgyűjtő szigetek a település közterületén helyezhetők el, a műemléki környezet és az utcaképi védettséggel érintett területek kivételével. 21. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 29.§ (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan épületben szabad elhelyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. 22. FELSZÍNMOZGÁS-VESZÉLYES TERÜLETEK 30.§ (1) A felszínmozgás-veszélyes területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. (2) Új terepszint alatti építményeket, pincét a felszínmozgásos veszélyes területekkel szomszédos építési telkeken elhelyezni tilos. (3) A felszínmozgás-veszélyes területekkel érintett és azzal szomszédos építési telkeken az építési engedélyezési dokumentációnak geotechnikai dokumentációt kell tartalmaznia. (4) A tilos bármiféle szakszerűtlen földmunkát, szikkasztást végezni, amely közvetlenül mozgás kialakulását eredményezheti.



32

(5) A felszínmozgás-veszélyes területekkel érintett és azzal szomszédos építési telkeken szennyvíz-szikkasztás tilos, a vizes közműveket szigorúan vízzáró minőségben állandóan ellenőrizhető, könnyen karbantartható módon kell megépíteni. (6) A felszínmozgás-veszélyes területekkel érintett és azzal szomszédos építési telkeken a felszíni és csapadékvíz elvezetés szakszerű megoldásáról gondoskodni kell. 23. VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET ELŐÍRÁSAI 31.§ (1) A vízeróziónak kitett területeken a talajfelszín növényzet általi fedettségét – növényborítottság- minél tejesebben és minél hosszabb ideig biztosítani kell. (2) A talajművelés során a megfelelő agrotechnika –művelési módok, talajjavítás stb. – révén törekedni kell a talaj vízbefogadó képességének, a vízvisszatartás mértékének növelésére. (3) A 12 %-nál meredekebb területeken minden műveletet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni. (4) Szükség esetén tereprendezéssel kell megakadályozni a kritikus sebesség kialakulását. Sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a lehullott csapadékot a földterületen tartani. (5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell. 24. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 32.§ (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl: a) közlekedési területek, b) közművek, közműlétesítmények, c) különleges terület - szennyvíztisztító, d) különleges terület - mezőgazdasági üzemi területek, (2) A káros hatású tevékenység hatása nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban. (3) A szennyvíztisztító körül, a szabályozási terven jelölt védőtávolságon belül lakóépület csak az illetékes hatóságok hozzájárulásával helyezhető el. (4) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület és a különleges terület szennyvíztisztító védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül lakóépület nem helyezhető el. 25. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 33.§ (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazhatók: a) elővásárlási jog; b) beültetési kötelezettség. (2) Az Önkormányzatot a település területén elővásárlási jog illeti meg a Szabályozási terven jelölt és a 4. melléklet 1. pontja szerinti területeken. (3) A település területén beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási terven jelölt és a 4. melléklet 2. pontja szerinti ingatlanokat.

III. Fejezet TERÜLETFELHASZNÁLÁS 26. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET 34.§ A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók: a) Lakóterület - falusias lakóterület (Lf) b) Vegyes terület – településközpont vegyes terület (Vt) c) Gazdasági terület ca) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz) cb) egyéb ipari gazdasági terület (Gip-e) Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


33

d) Különleges terület da) turisztikai terület db) biofalu dc) pincesor dd) mezőgazdasági üzemi terület de) szennyvíztisztító df) biogazdálkodási terület dg) sportterület dh) lovassport terület

(K-tur) (K-bio) (K-ps) (K-mü) (K-szt) (K-bg) (K-sp) (K-lsp)

27. FALUSIAS LAKÓTERÜLET 35.§ (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők. (2) Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület; b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; c) szálláshely szolgáltató épület; d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; e) kézműipari építmény. (3) Falusias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; (4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el a) sportépítmény. b) üzemanyagtöltő állomás. (5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK A

2

B

C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága jele (m²) (m) (%) (m)

G Minimális zöldfelületi aránya (%)

H Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

3

Lf1

O

720

18

30

6,0**

60

0,5

4

Lf2

O

1500

18

30

4,5**

60

0,5

5

Lf3, Lf3*

O

1000

18

30

4,5**

60

0,5

6

Lf4, Lf4*

O

720

16

30

4,5**

60

0,5

7

Lf5

O

1200

18

30***

4,5**

60

0,5

O ** ***

oldalhatáron álló beépítés lásd 37.§ (3) lásd 38.§

(6) Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 7. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. 36.§ (1) Az építési övezetek építési telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. (2) Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: a) járműtároló; b) háztartással kapcsolatos tárolóépület; c) barkács műhely; d) műterem;



34

e) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye; f) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei; g) kereskedelmi-, szolgáltató épület helyezhető el. (3) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén c) terepszint alatt történhet. (4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el a) trágyatároló; b) siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló. (5) Állattartást szolgáló épületek a meglévő 400m2 –nél kisebb telkeken nem létesíthetők. (6) Falusias lakóterületen állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. 37.§ (1) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más építmény nem helyezhető el. (2) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni. Kizárólag a telkek – a szabályozási terven jelölt - utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az építési övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasságot túllépő, meglévő földszintes gazdasági épületek felújítása, újjáépítése esetén az építménymagasság a kialakult állapothoz igazodó kell legyen. (4) Az Lf5 jelű övezet kivételével az építési övezetekben elhelyezhető kereskedelmi célú épület, bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 500 m2-t. (5) Az építési övezetek területén jelenleg is meglévő többlakásos lakóépületek saját telken felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők. (6) A falusias lakóterület építési övezet területén - az Lf3* és Lf4* építési övezetek kivételével - kizárólag magastetős épület építhető 37-42°közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel. 38.§ Az Lf5 jelű övezetben közfunkciót ellátó épült esetén a megengedett legnagyobb beépítettség 35%. A fenti bekezdésben foglalt legnagyobb megengedhető beépítettség az OTÉK-tól eltér, az előírás érvényesítéséhez az OTÉK 111.§ alapján az Állami Főépítész hozzájárulását adta. 28. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET 39.§ (1) Településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) Településközpont vegyes területen önálló épületként elhelyezhető: a) igazgatási épület; b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. (3) Településközpont vegyes területen egyéb épület önálló főépületként kivételesen sem helyezhető el.



35

(4) Településközpont vegyes terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2

B

Építési Beépítés övezeti módja jele

C

D

E

F

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága (m²) (m) (%) (m)

G

H

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

4

Vt1

O

4000

18

10

4,5

60

0,2

5

Vt2

K

K

K

K

K

K

K

K O

kialakult állapot oldalhatáron álló beépítés

(5) Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 7. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. 40.§ (1) Az építési övezetek területén több fő funkciójú épület is építhető, amennyiben legalább az egyik közfunkciót lát el. (2) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén történhet. (3) Településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) állatkifutó; b) trágyatároló, komposztáló; c) siló, ömlesztett anyag, folyadék, és gáztároló. (4) Az építési övezetekben elhelyezhető kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 500 m2-t. 29. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 41.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; b) b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb két lakóegység; c) igazgatási, egyéb irodaépület. (3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető: a) egyéb közösségi, szórakoztató épület; b) sportépítmény. (4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el parkolóház. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2

B

C

D

E

F

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési legkisebb megengedhető legnagyobb Beépítés legkisebb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága jele (m²) (m) (%) (m)

G

H



3

Gksz1

SZ

5 000

60

35

6,0

40

0,7

4

Gksz2

K

K

K

40/K

4,5

30/K

0,8

K SZ

kialakult állapot szabadonálló beépítés



36

(6) Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 7. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. 42.§ (1) Az építési övezetek területén több fő funkciójú épület is építhető. (2) A Gksz1 jelű övezetben épület a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. (3) Gksz1 jelű övezetben az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet kell tartalmaznia. (4) Gksz1 jelű övezetben kivételesen elhelyezhető üzemanyagtöltő állomás. (5) A Gksz1 jelű övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a hátsó telekhatár mentén legalább 25 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező. 30. EGYÉB IPARI GAZDASÁGI TERÜLET – ENRGETIKAI TERÜLET 43.§ (1) Az egyéb ipari gazdasági terület energetikai terület a Szabályozási terven Gip-e jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban energiaszolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) Egyéb ipari gazdasági terület - energetikai területen önálló épületként elhelyezhető: a) biogáz üzem épületei; b) a tevékenységhez kapcsolódó igazgatási és szociális épület. (3) Egyéb ipari gazdasági terület - energetikai területen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a hsználó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egylakásos lakóépület. (4) Az egyéb ipari gazdasági terület energetikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2 3 SZ *

B

C D Kialakítható Kialakítható Építési Beépítés legkisebb legkisebb övezeti módja területe telekszélessége jele (m²) (m) Gip-e

SZ

20 000

100

E Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

F Építmények legnagyobb építménymagassága (m)

30

9,0*

G Minimális zöldfelületi aránya (%) 40

H Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója 0,6

szabadon álló lásd 44.§ (3) bekezdés

(5) Az építési övezet építési telkei külterületen legalább részleges közművesítettséggel építhetők be a 7. § (3)-(4) bekezdések figyelembevételével. 44.§ (1) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető. (2) Az övezetben az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet kell tartalmaznia. (3) Az építési övezetben fermentor létesítése esetén a megengedett építménymagasság 12 m. (4) Az építési övezetben épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. (5) Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. (6) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és csejeszint) telepítése kötelező. 31. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 45.§ (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) turisztikai terület (K-tur) b) biofalu (K-bio) c) pincesor (K-ps) d) mezőgazdasági üzemi terület (K-mú) e) szennyvíztisztító (K-szt) f) biogazdálkodási terület (K-bg) g) sportterület (K-sp) h) lovassport terület (K-lsp) Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


37

(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett. 32. KÜLÖNLEGES TERÜLET - TURISZTIKAI TERÜLET 46.§ (1) Különleges terület - turisztikai terület a Szabályozási terven K-tur jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a turisztikai, kulturális, kereskedelmi vendéglátó és szálláshely szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) A különleges terület - turisztikai területen kizárólag: a) turizmust szolgáló épületek; b) szálláshely szolgáltató épületek; c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kulturális és oktatási létesítmények; d) szabadtéri sportépítmények; e) valamint a terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított lakóépületek legfeljebb 2 egységig helyezhetők el. (3) A K-tur2 jeéű övezetben kivételesen elhelyezhetők idegenforgalmi, bemutató, oktatási épületek. (4) A különleges terület - turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2

B

C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési legkisebb megengedhető legnagyobb Beépítés legkisebb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága jele (m²) (m) (%) (m)



3

K-tur1

SZ

4000

40

20

6,0

60

0,4

4

K-tur2

SZ

1000

20

30

6,0

60

0,5

5

K-tur3

K

K

K

K

4,5

K

0,7

K SZ


(5) Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 7. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. 47.§ (1) Az építési övezetek építési telkein több fő funkciójú épület építhető. (2) Különleges terület - turisztikai területen legfeljebb 2 építményszintű épület építhető. (3) Az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet és kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. 33. KÜLÖNLEGES TERÜLET - BIOFALU 48.§ (1) Különleges terület - biofalu terület a Szabályozási terven K-bio jellel szabályozott építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó építmények lehelyezésére szolgál, melyek között közösségi árutermelő erdők és mezőgazdasági területek biztosítják az ellátást. (2) A különleges terület - biofalu területen: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület; b) egyházi, egészségügyi, szociális, közösségi épület; c) turizmushoz kapcsolódó funkciójú, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épületek; d) szálláshely szolgáltató épület; e) oktatási, bemutató épületek; f) kézműipari építmény helyezhetők el. (3) A különleges terület - biofalu területen kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.



38

(4) A különleges terület - biofalu terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


B

C

Építési Beépítés övezeti módja jele

2

3

K-bio

E

F

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága (m) (%) (m) (m²)

SZ

K SZ

D

1000

20

20

4,5

G

H



70

0,4


(5) Az építési övezetek építési telkei belterülethez kapcsolódó K-bio területen teljes közművesítettség esetén, külterületen legalább részleges közművesítettséggel építhetők be a 7. § (1-(4) bekezdések figyelembevételével. 49.§ (1) Az építési övezetek területén több fő funkciójú épület is építhető. (2) Különleges terület – biofalu területén legfeljebb 70 építési telek alakítható ki. (3) A K-bio jelű övezetben a telekalakítás során legalább 3 ha területet rendezni kell (4) A K-bio jelű övezetben 3 ha területen legfeljebb 12 építési telek alakítható ki. A terület kialakításához beépítési terv szükséges. (5) Különleges terület – biofalu területén az építési telken a beépíthető alapterület legfeljebb 400 m2, melyből a lakóépület legfeljebb 250 m2 nagyságú lehet. (6) Az építési övezetek építési telkei csak tájba illő épület helyezhető el. Az övezet területén az alábbi felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: a) Szerkezet: hagyományos falazó anyagokból (kő, tégla, vályog, egyéb természetes anyag); b) Tető szerkezete: az épület 37-43o-os tetőhajlásszögű; c) Tetőhéjalás: égetett cserép, sötétszürke, vagy fekete színű természetes pala; d) Nyílászárók: fa, natúr, szürke, fehér, barna színben; e) Kerítés: tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető. 34. KÜLÖNLEGES TERÜLET - PINCESOR 50.§ (1) Különleges terület - pincesor terület a Szabályozási terven K-ps jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági, valamint szociális funkciók mellett ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató, oktatási épületek helyezhetők el. (2) A különleges terület - pincesor területen: a) szőlőfeldolgozás, és palackozás épületei; b) borturizmushoz kapcsolódó funkciójú, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épületek; c) oktatási, bemutató épületek helyezhetők el. (3) A különleges terület - pncesor terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága jele (m²) (m) (%) (m) K-ps, K K K K/30 3,5 K-ps*

2

3 K

B

G Minimális zöldfelületi aránya (%) 50/K

H Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója 0,5/K

kialakult állapot

(4) Az építési övezet építési telkein a terepszint alatti beépíthetőség alapterülete legfeljebb 30%. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


39

(5) Az építési övezet építési telkei belterületen teljes közművesítettség esetén, külterületen legalább részleges közművesítettséggel építhetők be a 7. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. 51.§ (1) Az építési övezetek területén jelenleg is meglévő lakóépületek, saját telken felújíthatók, korszerűsíthetők, a beépítési paraméterek betartása mellett bővíthetők. Az építési övezetben új lakóépület nem építhető. (2) Az építési övezet területén engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia. (3) A K-ps jelű építési övezet területen épülő új épület tömegében, megjelenésében, méretében a környező épületekhez kell, hogy alkalmazkodjon. (4) A K-ps jelű építési övezet területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. 52.§ (1) A K-ps* jelű építési övezet területen épület építése illetve felújítása az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: a) Szerkezet: hagyományos falazó anyagokból (kő, tégla, vályog); b) Tetőhéjalás: égetett cserép, sötétszürke, vagy fekete színű természetes pala; c) Nyílászárók: fa, natúr, szürke, fehér, barna színben; d) Homlokzat: jellemzően simított vakolat, vagy tapasztott felület; e) Homlokzat színe: fehér, szürke, sárga, vagy feltárással igazolt eredeti szín; f) Lábazat: terméskő vagy vakolt; g) Kerítés: tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető (2) A K-ps* jelű építési övezetben az épületek szélessége nem haladhatja meg a 6,60 m +/- 60 cm. (3) Az építési övezetben kizárólag magastetős, utcára merőleges gerincű, oromfalas, vagy kontyolt épület helyezhető el, mely épület fő tömege 37-43o–os tetőhajlásszögű, jellemzően szintvonalra illetve az útra merőleges tetőidomú. A főtömegű épület bővítése, földi pincék létesítése esetén zöldtetők létesíthetők. (4) Az építési övezetnem maximum F+ T (földszint + tetőtér) beépítésű épület helyezhető el, az épületek alápincézhetők. Tetőtéri beépítés esetén ablak síkban fekvő; erkély, francia erkély tetőtéri terasz nem engedélyezhető. (5) Az építési övezetben a nyílászáró csak álló ablak lehet, mérete nem haladhatja meg a 90/90 cm névleges méretet (6) Az építési övezetben kerítés nem létesíthető az udvarral rendelkező építési telek kivételével, ahol a kerítés az utcai fronton legfeljebb 1,2 m magasságban lehet. 35. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET 53.§ (1) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A K-mü1 jelű építési övezetben önálló épületként elhelyezhető: a) állattartó épület és kiszolgáló épületei; b) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények; c) egyéb ipari épület; d) üzemanyagtöltő állomás. (3) A K-mü2* jelű övezetben önálló épületként kivételesen elhelyezhető szállás épületek a környezetvédelmi és népegészségügyi előírások betartásával, amennyiben az övezet előírásai lehetővé teszik.



40

(4) A különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2

3 4

B

Építési Beépítés övezeti módja jele K-mü1 K-mü2, K-mü2*

C

D

Kialakítható Kialakítható legkisebb legkisebb területe telekszélessége (m) (m²)

E

F

G

H

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építmények legnagyobb építménymagassága (m)



SZ

10.000

80

30

6,0**

40

0,6

SZ

5.000

35

30

6,0**

40

0,6

SZ szabadon álló ** lásd 54.§ (2) bekezdés

(5) Az építési övezetek építési telkei belterülethez kapcsolódó K-mü területen teljes közművesítettség esetén, külterületen legalább részleges közművesítettséggel építhetők be a 7. § (1-(4) bekezdések figyelembevételével. (6) K-mü2 jelű övezetben csak olyan tevékenység folytatható, amely a vonatkozó levegővédelmi jogszabályok alapján védelmi övezet kijelölését nem igénylik. 54.§ (1) Az építési övezetek területén több fő funkciójú épület is építhető. (2) Az építési övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasság, ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb építménymagasság szükséges, az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság + 3 méter (3) Az övezetben az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet kell tartalmaznia. (4) Különleges terület - mezőgazdasági üzemi területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. (5) Az építési övezetek területén jelenleg is meglévő lakóépületek, saját telken felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, s új lakóépület nem építhető. (6) Különleges terület - mezőgazdasági üzemi területen a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban – ahol nincs épület - többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítendő. 36. KÜLÖNLEGES TERÜLET - SZENNYVÍZTISZTÍTÓ 55.§ (1) Különleges terület - szennyvíztisztító terület a Szabályozási terven K-szt jellel szabályozott övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - szennyvíztisztító területen lakóépület kivételesen sem helyezhető el. (3) A különleges terület – szennyvíztisztító terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2 3 SZ

B

C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb övezeti területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága módja jele (m²) (m) (%) (m) K-szt

SZ

2 000

25

20

4,5



szabadonálló beépítés

(4) Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettséggel építhetők be a 7. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. (5) Az építési övezet területén minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.



41

37. KÜLÖNLEGES TERÜLET – BIOGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 56.§ (1) Különleges terület - biogazdálkodási terület a Szabályozási terven K-bg jellel szabályozott övezet, mely kizárólag a biogazdálkodáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – biogazdálkodási területen a) állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek b) állatkifutó; c) gazdasági épületek d) trágyatároló, komposztáló; e) siló, ömlesztett anyag, folyadék, és gáztároló. helyezhetők el. (3) Különleges terület - biogazdálkodási területen lakóépület kivételesen sem helyezhető el. (4) A különleges terület – biogazdálkodási terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2 3

B

C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága jele (m²) (m) (%) (m) K-bg

SZ

SZ

5 000

25

10

4,5



szabadonálló beépítés

(5) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 7. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. (6) Az építési övezet területén legfeljebb 300 m2 alapterületű épület építhető. 38. KÜLÖNLEGES TERÜLET - SPORTTERÜLET 57.§ (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület sportterületen kizárólag: a) sportépítmények; b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei; c) szálláshely szolgáltató épületek a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án; d) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án helyezhetők el. (3) Különleges terület - sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el. (4) A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2 3 SZ *

B

C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága jele (m²) (m) (%) (m) K-sp

SZ

6 000

80

20

4,5*



szabadonálló beépítés lásd 58.§ (3) bekezdés

(5) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 7.§ (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. 58.§ (1) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető. (2) Az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet és kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


42

(3) Sportcsarnok építése esetén a az építési övezetben megengedett építménymagasság 10,5 m. (4) Különleges terület - sportterületen legfeljebb 2 építményszintű épület építhető. 39. KÜLÖNLEGES TERÜLET - LOVASSPORT-TERÜLET 59.§ (1) Különleges terület - lovassport-terület a Szabályozási terven K-lsp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban lovassport-létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - lovassport-területen kizárólag: a) lovassport építményei; b) állattartó épületek, istállók, lovassport építmények kiszolgáló létesítményei; c) egyéb sport célú épületek; d) szálláshely szolgáltató épületek a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án; e) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án; f) valamint a lovassport-terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított lakóépületek legfeljebb 2 egységig helyezhetők el. (3) A különleges terület - lovassport-terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1


2 3 SZ *

B

C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága jele (m²) (m) (%) (m) K-lsp

SZ

5000

40

10

6,0*



szabadonálló beépítés lásd 60.§ (4) bekezdés

(4) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 7.§ (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. 60.§ (1) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető. (2) Különleges terület lovassportterületen legfeljebb 2 építményszintű épület építhető. (3) Új különleges terület lovassportterület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. (4) Lovassportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett építménymagasság 10 m. (5) Az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet és kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. (6) Az építési övezet telkein keletkező trágyát zárt rendszerű trágyatárolóban kell tárolni, biztonságos elhelyezésükről a tulajdonos, használó köteles gondoskodni. 40. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 61.§. A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: a) Zöldterület (közpark, közkert) (Zkp, Zkk) b) Erdőterületek: ba) Védelmi (védett és védőerdő) (Ev) bb) Gazdasági (Eg) c) Mezőgazdasági területek: ca) Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1, Má2) cb) Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má3, Má4) ce) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) d) Vízgazdálkodási terület: da) Vízfelszín (Vf) db) Vízkivételi (Vb) Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


43

e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) Temető, kegyeleti park (Kk-t, Kk-kgy) eb) Rekreációs terület (KK-re) ec) Bánya (Kk-bá) f) Közlekedési terület - közúti (KÖu) g) Közműterület - Gázközművek (Kmü-g) 41. ZÖLDTERÜLET 62.§ (1) Zöldterület: közpark (Zkp), közkert (Zkk) a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel szabályozott övezetek, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterület. (2) Zöldterületen közparkban elhelyezhető a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény; b) vendéglátó épület; c) a területfenntartásához szükséges épület, építmény és közművek. (3) A Zkp jelű övezet legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia. (4) Közparkban az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettséggel a 7.§ (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. 63.§ (1) Zkk jelű övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak. (2) Zkk jelű zöldterületen épület nem helyezhető el. (3) Zöldterületen található művi értékvédelem alatt álló épületek, műtárgyak védendők, felújíthatók. (4) Az övezetek területén közlekedési, föld feletti közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények, berendezések – a gyalogos és kerékpárutak, parkolók, közvilágítás kivételével –, valamint reklámtáblák – a környezet értékeit, turistaútjait bemutató, ismeretterjesztő célú építmények kivételével – nem helyezhetők el. 64.§ (1) A település területén található zöldterületek területe nem csökkenthető, fel nem osztható. (2) A zöldterület övezetekbe tartozó közpark létesítése, rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet. (3) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, s legalább 70 %-ban zöldterületként fenntartandó. 42. ERDŐTERÜLET 65.§ (1) Erdőterület a Szabályozási tervén az E jellel szabályozott erdő művelési ágú, valamint a Szabályozási terv szerint erdősítésre kijelölt területe. (2) Az erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint a) védelmi (Ev); b) gazdasági (Eg); erdők lehetnek. (3) Az erdősítésre javasolt területeken az erdő művelési ág létrejöttéig, illetve a terület legalább 75%-ban történő erdősítéséig a területeken kizárólag az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható és épület nem építhető. (4) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető. (5) Lakókocsi, lakókonténer, mobil jellegű építmény az erdőterületen még átmenetileg sem helyezhető el. (6) Az erdőövezetekbe tartozó földrészletek legfeljebb 5-ha-os részekre oszthatók. 43. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐK TERÜLETE, MEZŐVÉDŐ ERDŐK 66.§ (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezetek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, a természetközeli ökoszisztémák, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


44

(2) A védelmi erdők területén a) az erdőgazdasági műveléshez szükséges műtárgyak, b) közérdekből szükséges infrastruktúra elemei, c) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, d) a köztárgyak, e) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, f) a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, g) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, h) a megújuló energiaforrások műtárgyai a külön jogszabályok keretei között. akkor helyezhetők el, ha azok az erdő természeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák. (3) Az övezetbe tartozó erdőterületeken legkevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők telepítendők. A fennmaradó rész gyepes, cserjés felületként alakítható ki. Az övezetben, amennyiben a talajadottságok lehetővé teszik, az új telepítésnél kizárólag honos fajok használhatók. 44. ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐK TERÜLETE 67.§ (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Eg jellel jelölt övezetek, amelyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása, hasznosítása. (2) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épület, építmény, valamint gazdasági épület megléte esetén legfeljebb 2 egységes lakóépület helyezhető el az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján. Az építés feltételei: a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha); b) a beépítés módja: szabadonálló; c) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%; d) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m. (3) Erdőterületen csak tájba illeszkedő épületek építhetők. 45. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 68.§ (1) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv – a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében az alábbi övezetekre osztja: a) általános mezőgazdasági terület (Má); b) kertes mezőgazdasági terület (Mk). (2) A mezőgazdasági területen: a) a 4,5 m építménymagasságot meghaladó építmények építési engedélyéhez látványtervet kell csatolni; b) csak a tájba illeszkedő épületek építhetők; c) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető; d) lakókocsi, lakókonténer, faház, egyéb mobil szerkezet jellegű építmény az övezetben még átmenetileg sem helyezhetők el. 46. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 69.§ (1) Az általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel szabályozott terület. Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szántó, gyep területek tartoznak. (2) Az általános mezőgazdasági területek az építmény-elhelyezés szempontjából a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1, Má2); b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má3, Má4); rendeltetésűek. (3) Általános mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető, csak a terület rendeltetéséhez kapcsolódó gazdasági épületekkel együtt. (4) A lakófunkciót is tartalmazó épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert. (5) Gazdasági épület legfeljebb 6,0 m építménymagassággal építhető. 70.§ (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetben erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


45

(2) Az erózióvédelem és a helyi klíma javításának érdekében az utak, árkok, birtokhatárok mentén mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők. (3) Az övezet területén új épület a telekhatártól legkevesebb 10 méter távolságra létesíthető. (4) Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, drótfonatos kerítés vagy élősövény használatával. Egyéb földrészlet körül kerítés nem építhető. (5) Az övezetben a 200 m2-nél nagyobb alapterületű épületek köré honos növényzet telepítendő. 47. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET – SZÁNTÓ 71.§ (1) A Szabályozási terven Má1 és Má2 jellel jelölt övezet az elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra kijelölt övezet. (2) Az övezetben a növénytermesztés, a környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. (3) Az Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telek területe 5 000 m2 (0,5 ha); b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m; c) a beépíthető telek legkisebb területe 50 000 m2 (5 ha); d) a beépítés módja szabadonálló; e) legnagyobb beépíthetőség 2%, melyből lakóépület a beépíthető szintterület legfeljebb 50%án lehet; f) legnagyobb építménymagasság 4,5 m; g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 0,5%; h) beépíthető alapterület maximum 1 000 m2; i) Közművesítettség mértéke részleges. (4) Az Má1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 200 000 m2 (20 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságú, a beépítettsége legfeljebb 20% lehet. (5) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki. (6) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos fajokkal. 72.§ Az Má2 jelű övezetben épület nem helyezhető el, de a meglévő épületek felújíthatók. 48. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET – GYEP 73.§ (1) A Szabályozási terven Má3 és Má4 jellel jelölt övezet a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás, valamint a hagyományos legeltetéses állattartás és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzésére és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgál. (2)Az Má3 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 30 000 m2 (3 ha); b) a beépíthető legkisebb telekméret 50 000 m2 (5 ha); c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m; d) a beépítés módja szabadonálló; e) a beépítettség mértéke legfeljebb 1%, melyből lakóépület a beépíthető szintterület legfeljebb 50%-án lehet; f) legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m; g) beépíthető alapterület maximum 1 000 m2; h) közművesítettség mértéke részleges. (3) Az Má3 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 200 000 m2 (20 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20 000 m2 (2 ha) nagyságú, a beépítettsége legfeljebb 10% lehet. (4) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki. (5) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos fajokkal. (6) Olyan Má3 övezet területén, mely Natura 2000 területbe tartozik építmények helyének kijelöléséhez a jogszabályokban megállapított hatásbecslést kell készíteni. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


46

74.§ Az Má4 jelű övezetben épület nem helyezhető el, de a meglévő épületek felújíthatók. 49. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 75.§ (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt a kisüzemi jellegű termelés, illetve saját ellátást biztosító, valamint az aktív szabadidő eltöltését szolgáló terület. (2) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló építmények helyezhetők el. Lakóépület nem építhető. (3) Az Mk jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 1500 m2; b) a beépíthető legkisebb telekméret 1200 m2; c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m; d) a beépítés módja szabadonálló; e) a beépítettség mértéke legfeljebb 3%; f) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 1% g) legnagyobb megengedett építménymagasság 4,0 m; h) beépíthető alapterület maximum 100 m2; i) közművesítettség mértéke részleges. (4) Az övezet területen építeni legalább 60%-ban kert szőlő vagy gyümölcs műveléssel hasznosított telekre lehet. (5) Szántó, gyep, parlag terület nem építhető be. (6) Az övezet területén medence, vagy nyílt tüzivíztározó nem helyezhető el. 76.§ (1) Az övezetek területén telekalakításra, építésre csak akkor adható ki engedély ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. (2) A terület földrészletein az épületeket legalább 5,0 m-es előkerttel és 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni. (3) A terület földrészletein különálló űrgödrös árnyékszék, vagy WC csak akkor építhető, ha más épület nem épül. WC építése esetén a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést házi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani. (4) A terület földrészletein tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető. 50. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 77.§ (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven Vb, illetve Vf jellel jelölt övezetek. (2) A Vf jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja. (3) A Vb jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók és egyéb vízművek területe tartozik. (4) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el. 78.§ (1) A vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti sáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet, de a galérianövényzet megőrzendő. (2) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül épület nem helyezhető el. (3) A védőművek (töltések) oldalában tilos minden olyan tevékenység, amely a védőmű állékonyságát veszélyezteti, a meglévő élővilágot megzavarja. (4) Vízgazdálkodási területen horgászállások nem létesíthetők. 51. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 79.§ Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) temető, kegyeleti park (Kk-t, Kk-kgy) b) rekreációs terület (Kk-re) c) bánya (Kk-bá)



47

52. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - TEMETŐ, KEGYELETI PARK TERÜLETE 80.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető, illetve kegyeleti park terület a Szabályozási terven Kk-t, illetve Kk-kgy jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetekben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: 1

AZ ÖVEZETI TELEK A

B

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

3

Kk-t

4

Kk-kgy K SZ *

C Kialakítható legkisebb területe (m²)

D Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

E

SZ

K/1500

K/30

2

4,5*

70

0,02

SZ

K

K

2

4,5*

70

0,02

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

F Építmények legnagyobb építménymagassága (m)



kialakult állapot szabadonálló beépítés lásd 81.§ (6) bekezdés

(3) Az övezetek építési telkei belterületen, illetve belterülethez kapcsolódó Kk-t területen teljes közművesítettség esetén építhetők be a 7. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével. (4) Az övezetek építési telkein több fő funkciójú épület építhető. (5) az övezetek területen legfeljebb F+T építményszintű épület helyezhető el. (6) Az övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasság harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság + 3 m. 81.§ (1) Új különleges beépítésre nem szánt terület - temető létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. (2) A temető telekhatára mentén, telkén belül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó, amely védőterületén csak urnafalas, illetve urnasíros temetkezés végezhető. (3) Új különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület létesítése esetén az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. (4) Új különleges beépítésre nem szánt terület - temető területen belüli 30 méteres védőtávolságon belül kizárólag urnasíros temetkezés végezhető. (5) A meglévő temetők telke tovább nem osztható. (6) A kegyeleti park területe nem szolgál temetkezési helyként, azonban az ott lévő síremlékek a távlatban is megőrzendők. 53. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – REKREÁCIÓS TERÜLET 82.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület a Szabályozási terven Kk-re jellel szabályozott övezet, mely elsődlegesen a pihenést, testedzést szolgáló épületek elhelyezésére, szabadidős tevékenységek végzésére, illetve rendezvények lebonyolítására szolgáló terület. A területen elhelyezhetők a terület használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények mellett kulturális, sportolási és szálláshely célú épületek. (2) A Kk-re jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m2 (1 ha); b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult állapot; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke: 2%; e) legnagyobb megengedett építménymagasság: 4,5 m; f) minimális zöldfelület aránya: 80%; g) Megengedett szintterületi mutató 0,05. (3) Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. (4) Az építési övezetben épületelhelyezés előtt hatásbecslést kell készíteni a Natura 2000 területekre figyelemmel.



48

54. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - BÁNYATERÜLET 83.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bányaterület a Szabályozási terven Kk-bá jellel szabályozott övezet, mely kizárólag az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló gazdasági, igazgatási és szociális építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – beépítésre nem szánt területen kivételesen elhelyezhető oktatási, bemutató épület. (3) A Kk-bá jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult állapot; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult állapot; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke: 2%; e) legnagyobb megengedett építménymagasság: 4,5 m; f) minimális zöldfelület aránya: 20%; g) Megengedett szintterületi mutató 0,05. (4) Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. (5) A területen bányászati tevékenységet úgy kell folytatni, hogy meg kell óvni a termelés során előkerülő jelentős földtani értékeket, azok szakszerű deponálásáról, bemutatásáról gondoskodni kell. 55. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 84.§ (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a Köu jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak. (2) A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A település területén 8,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki. (3) Az építési (szabályozási) szélességen belül a – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. (4) Máriahalom közlekedési területeinek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza. 85.§ (1) A 1122 sz. összekötő út, hálózati szerepe szerint közúti tervezői osztályba sorolása B.V., K.V. (2) A Szomori út hálózati szerepe szerint jelenleg B.VI., K.VI., az országos közúthálózatfejlesztési program alapján megvalósuló útkorszerűsítés után belterületen B.V., külterületen K.V. (3) A település belterületi közúthálózatának tervezői osztályba sorolása B.VI. (4) A belterületi gyalogutak tervezői osztályba sorolása B.VIII. (5) A 1122 sz. összekötő út és a Szomori út úttengelyétől mért 50-50 m védőtávolságát érintő valamennyi beruházáshoz, továbbá a közutakkal határos valamennyi intézményi-, ipari-, szolgáltató, vendéglátó-, kereskedelmi létesítmény építéséhez, A∅-nál nagyobb méretű hirdetőeszközök elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges. (6) A 1122 sz. összekötő út és a Szomori út esetében közművek külterületi szakaszon az út területén kívül vezethetők. 86.§ (1) A járművek elhelyezését új beépítés, funkció váltás vagy jelentős átépítés esetén a hatályos jogszabályok alapján telken belül kell biztosítani. Közterületi parkolás megengedhető a Széchenyi és Petőfi Sándor utcákban templom és a már meglévő kereskedelmi-szolgáltató létesítmények kiszolgálására, továbbá a Béke utca végén a temető és a közkert számára, a 187/2 hrsz.-ú földrészleten a kegyeleti parkhoz kapcsolódva. (2) Különleges terület – biofalura vonatkozó előírások: a) a magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk az önálló telekrészek megközelítését biztosítva; b) gépjármű közlekedésre szánt felületek feleljenek meg a közutakra vonatkozó előírásoknak; c) közlekedésre szánt területek a kialakításukkal biztosítsák a balesetmentes közlekedés lehetőségét; d) a kialakításra kerülő telekrészeken belül kell biztosítani az adott funkcióhoz szükséges parkolást. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


49

IV. Fejezet KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 56. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 87.§ (1) A meglévő és a tervezett közcélú: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés e) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi, vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, továbbá a) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, b) út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell. (4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor: a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani. (5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében: a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. (6) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni. 57. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK AZ ELŐÍRÁSA 88.§ A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) a belterület, és a külterület beépítésre szánt területen rendelkezésre áll, illetve biztosított: aa) a villamosenergia ellátás, ab) a vezetékes ivóvíz ellátás, ac) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, ad) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett; b) beépítésre nem szánt területen biztosított: ba) az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás, bb) a villamosenergia ellátás, bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett 58. VÍZELLÁTÁS 89.§ (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad építeni, c) a közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni, d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


50

(2) Beépítésre szánt területen a település közcsatorna hálózatának kiépítését követően új vízhálózat: a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően nem helyezhető üzembe (3) Házi-kút csak engedéllyel létesíthető. (4) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható: a) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges, b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani. 59. SZENNYVÍZELVEZETÉS 90.§ (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen (ne szakszerű) talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető. (3) Szennyvíz bevezetés: a) nyílt árokba, b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba, c) felhagyott kutakba szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni. (4)A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően: a) az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára. b) kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet: ba) amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, víz-zárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett műtárgyba történik, továbbá bb) a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható. 60. SZENNYVÍZELVEZETÉSI MÓD 91.§ (1) A beépítésre szánt területen a közcsatorna hálózat kiépítését követően új épületet már csak a közcsatorna hálózatra való csatlakozással lehet építeni. (2) A beépítésre szánt még nem csatornázott területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők: ha a telken belül víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáró műtárgyba gyűjti a szennyvizeket és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatja. (3) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t: aa) a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni. ac) a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanoknak egy éven belül rá kell csatlakozni a közcsatorna hálózatra. b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül nem lehet: ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóságok hozzájárulnak, bc) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható. bd) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. be) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóságok meghatároz.



51

bf) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét. (4) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. 61. SZENNYVÍZKEZELÉS, ELHELYEZÉS 92.§ (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. (2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (3) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges. (4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye: a) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m, b) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m. (5) Védőtávolságon belül: a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület nem létesíthető. b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. (6) Tervezett szennyvíztisztító telep használatba vételi engedélyében rögzített védőtávolság igényén belül ugyan azok a korlátozások vonatkoznak, mint ami a szennyvízátemelő műtárgyra. 62. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS 93.§ (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (2) Karbantartási célra: a) állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6 m-es, b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák, tavak, tározók part éleitől min 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. c) Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. (3) Belvizes területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet. (4) Jellemzően magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával. (5) Talajerózió csökkentésére övárok létesítése szükséges. 63. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 94.§ (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt, akár nyílt) vízelvezetést kell kiépíteni a) csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell: ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén, cb) telekosztás esetén, a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (2) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat a) kiemelt szegéllyel, b) vízzáró burkolattal kell kivitelezni.



52

c) a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer). d) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos. (3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. (4) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében. (5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, b) a vízszállítás akadálymentes legyen. c) egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető, ca) az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb cb) a kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről cc) a kocsibehajtó szegélye nem lehet 6 cm-nél szélesebb. d) a nyílt árok fenekét és legfeljebb 50 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell, e) meredek nyomvonalon kialakított nyílt árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell. 64. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS 95.§ (1) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken a) új középfeszültségű, b) kisfeszültségű, c) közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek a) új villamosenergia elosztási, b) közvilágítási vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. c) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést viszont már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. (5) Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. 65. FÖLDGÁZELLÁTÁS 96.§ (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető. (2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a) a berendezés csak a telkek előkertjében, b) udvarán, c) az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, d) zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel is elhelyezhető. (3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. 66. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 97.§ (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.



53

(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni. 67. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 98.§ (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a: a) fokozottan védett természetvédelmi területen, b) ökológiai hálózat részét képező magterületen, c) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón, d) ökológiai hálózat részét képező puffer területen, e) tájképvédelmi területen, f) Natura 2000 területen, g) fokozottan védett természeti területen, h) az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben területi védelemmel megjelölt területeken. (2) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők. (3) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, -ha az, nem lakóterületi övezetben fekszik,- azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni. (4) Beépített, illetve beépítésre szánt területen antennát önálló tartó szerkezetre telepíteni nem lehet (az, csak meglevő építményre telepíthető). (5) Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a gazdasági és település központ és központi vegyes övezetekben, a lakóépületek elkerülésével kell az antennák számára helyet keresni.

V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 99.§ (1) Ez a rendelet 2011. augusztus 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a Máriahalom Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2000.(I.27.) önkormányzati rendelet.

Máriahalom, 2011.…………… Murczin Kálmán Polgármester

Héder János Jegyző


MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MELLÉKLET

54

1. MELLÉKLET A 6/2011. (VII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Belterületbe vonható területek 1.1 Az Árpád utca és a temető között zöldterület kialakítása céljából: 058/11-12 hrsz 1.2 Az Árpád utca és a Béke utca nyugati folytatásában falusias lakóterület biztosítására: 058/19-20 hrsz 2. MELLÉKLET A 6/2011. (VII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Művi értékvédelem –helyi védelem 2.1 Helyi védett épületek, építmények Ssz. Cím 1. Széchenyi u. 34. 2. Széchenyi u. 38. 3. Széchenyi u. 65. 4. 5. Petőfi S. u. 6. Szomori út 7. Petőfi S. u. 8. Rákóczi u. 9. Rákóczi u. 10. Külterület 11. Külterület 12. Szomori út 13. Széchenyi I. u. 14. Rákóczi F. u. 15. Petőfi S. u. 16. Petőfi S. u. 17. Petőfi S. u. 18. Külterület

Hrsz 360/1 357 44/2 196 231 1007 272 385 386 03 03 1011 318/1 317/3 285/1 191 191 03

Funkció Óvoda Plébánia Lakóház Pince-présház Pince-présház Pince-présház Pince, gazdasági épület Pince Pince Mária kápolna Szent Vendel kápolna Kőkép Kőkereszt Kőkereszt Kőkereszt I. világháborús emlékmű II. világháborús emlékmű Kőkereszt

2.2 Helyi utcakép-védelem: 2.2.1. Széchenyi István utca keleti szakaszának északi oldala: 335/2, 336/1, 337/1, 338, 341/1, 342/2, 343/2, 344/1, 345/1,2, 346, 348/2,3, 349, 352/2, 353/2, 354, 356/2, 357, 359, 360/1 hrsz 2.2.1. Szomori út középső szakaszának déli oldala: 95-105 hrsz


MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MELLÉKLET

55

3. MELLÉKLET A 6/2011. (VII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények 3.1 Elővásárlási jog 3.1.1. Településközpont központi intézményeinek fejlesztése érdekében: 9/1, 23 hrsz 3.1.2. Komplex közösségi tér létesítése a Szomori út mellett: - sportpálya céljából: 160/1,2, 161, 164, 165/1,3 hrsz - közpark céljából: 167/2, 173/2 egy része, 174 egy része, 175, 177, 178, 179 egy része, 181/1 egy része, 184 egy része, 185/2 hrsz 3.1.3. Biogazdálkodási forma meghonosítása érdekében: 109, 111-136, 138-148, 150, 152-156, 158 hrsz 3.1.4. Önkormányzat által indukált gazdasági fejlesztés érdekében: 078/4-9 hrsz vagy 058/28 hrsz Szabályozási terven jelölt része 3.1.5. Szennyvíztisztító létesítése érdekében: 078/10 hrsz 3.1.6. Véderdő létesítése érdekében: - 058/18 és 058/10-12,16 hrsz-ú területek szabályozási terven jelölt részén - 047/4 hrsz-ú terület szabályozási terven jelölt részén 3.1.7. Pincegazdálkodás hagyományainak folytatása érdekében: 1015 hrsz 3.2 Beültetési kötelezettség 3.2.1. Gksz1 jelű övezetben a078/4-9 hrsz-ú területeken, az Úúnyi patak mentén 25 m széles sávban 3.2.2. Gip-e jelű övezetben a telekhatár mentén 10 m széles sávban 3.2.3. K-bg jelű övezetben a lakóterület mentén 15 m széles sávban (109, 111-136, 138-148, 150156 hrsz) 3.2.4. K-mü1 jelű övezetben a belterülettől keletre az út mellett 15 m széles sávban (058/7 hrsz) 4. MELLÉKLET A 6/2011. (VII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ SZT-1 jelű Belterületi Szabályozási Terv 5. MELLÉKLET A 6/2011. (VII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ SZT-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv


MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FÜGGELÉK 1.SZ. FÜGGELÉK Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében


56

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FÜGGELÉK

57

2.SZ. FÜGGELÉK Művi értékvédelem – országos védelem A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint Máriahalom országos művi értékvédelem alá eső épületei és területei, valamit az egyes műemlékekhez tartozó műemléki környezetek területe: Ssz . 1.

Cím

Hrsz

Funkció

Petőfi S. u. 164.

232

Pince-présház (Tájház)

2. 3. 4.

Széchenyi u. Széchenyi u. 25. Széchenyi u. 28.

318/1 22/1 353/2

R.k. templom Lakóház Lakóház

Műemlék törzsszáma 10824 2497 2498 2499

Műemléki környezet hrsz 201, 230-233, 235, 270/1,2, 20-24, 27, 317/2,3,15, 318/2, 352-357,

3. SZ. FÜGGELÉK Régészeti területek Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Lelőhely neve

12.

Máriahalompuszta - Török-kút Csabai úti dűlő Présházi földek Tsz major (Trettplatz dűlő) Homokbánya Grosse Wiesen Béka-hegy Grosses feld (Nagy föld; Ördög-völgy) Hanfäcker (Kakas-föld) Kolostor-hegy Friedhofs Äcker - A Béke utca keleti meghosszabbításában Trettplatz - Ipartelep

13.

Úny - Őrlő úti dűlő

9. 10. 11.

KÖH azonosító 2372 2373 2374 2375 2376 2377 2378 2379 2380 2381 -

Hrsz 0104/1-2 0104/5 206/2, 02/1-4 058/24, 26-27, 058/7 095/3 0109/1; 02/4 0107/3 047/4, illetve kiterjedhet a 407, 408, 411, 414, 415, 416/1, 419, 421. sz. 94-148 095/11-14 058/20 058/28, kapcsolódó régészeti érdekű terület: 078/2-6 zárkert

4. SZ. FÜGGELÉK Természeti értékek 4.1 Ex lege védett értékek, források 4.1.1. Török-kút 0104/1 hrsz 4.1.2. Kőszikla forrás 0148/1 hrsz 4.2 Natura 2000 területek 4.2.1. Epöli szarmata vonulat: 040/2, 040/3, 040/4, 041/1, 041/3, 041/4, 042, 047/4b, 047/4c, 0196, 0198/1, 0198/2, 0203/1, 0203/2, 0203/3, 0204. 4.2.2. Kirvai löszgyepek: 04/1, 04/2, 05, 07, 010, 011/1, 011/2, 011/3, 011/5, 011/6, 012/2, 012/3, 012/10,012/11, 012/12, 012/13, 0104/8, 0104/9, 0109/4, 0119/1, 0125/3, 0125/4, 0128, 0129, 0134, 0144/4, 0144/5, 0144/6, 0145. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


58

5. SZ. FÜGGELÉK KÖZMŰVEK, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK VÉDŐTÁVOLSÁGAI A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben Távközlő vezeték (védőszerkezetben)

Gázelosztó vezeték

Vezeték megnevezése

Vízvezeték

Csatorna

Középfeszültségű kábel

Vízvezeték Csatorna Középfesz. kábel Távközlő vezeték (védőszerkezetben) Gázelosztó vezeték

1,5 1,0 0,7

1,5 1,0 1,0

0,7 1,0 0,5

0,7 1,0 0,5 -

0,7 1,0 0,5 0,5

0,7

1,0

0,5

0,5

-

1) Vízellátás – tűzvédelem Védőtávolság a MSz 7487/2 szerint: Ivóvízvezeték (épület alapjától) – D 300 mm-ig 3,0 m - D 301-700 mm-ig 5,0 m. 2) Szennyvízelvezetés Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m, Szennyvíz nyomócső D 300 mm-ig 3,0 m 3) Csapadékvíz elvezetés Felszíni vízfolyás mindkét part mentén a partélétől számított 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv. 4) Gázvezeték hálózatok A biztonsági övezet: Nagyközépnyomású hálózatoknál:

5,0 – 5,0 m

Középnyomású hálózatoknál:

4,0 – 4,0 m

Gáznyomás-szabályozó berendezésnél:

10,0x10,0 m-es terület.

A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendeletben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező! Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487/2-80. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot és az egyéb közművezetékektől mért 0,5-1,0 méteres védőtávolságot biztosítani kell. 5) Villamosenergia - hálózatok Föld feletti 20 kV-os villamos hálózat védőtávolsága mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve külterületen 2,5– 2,5 m belterületen, illetve fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával épített szakaszokon 1,25 – 1,25 m távolságig terjed. Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózatnál mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m távolságig terjed. Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a nyugalomban lévő áramvezetőtől mérve 0,5 – 0,5 m távolságig terjed. Földben elhelyezett, 35kV-nál kisebb névleges feszültségű vezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mért 1,0-1,0 m távolságig terjed. A szükségessé váló 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor állomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot és biztosítani kell a teherautóval történő megközelítést. A biztonsági övezet. az elhelyezésre szolgáló terület szélétől vízszintesen mérve 5,0 m. 6) Távközlési - hálózatok Föld feletti távközlési légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságig terjed. Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán 1,0 méteres távolságig terjed. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

M1

ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAP

CÍM: UTCA: PETŐFI ÚT HÁZSZÁM: 164 HRSZ: 232

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE:

PINCE-PRÉSHÁZ JELENLEGI VÉDELEM:

MŰEMLÉKI TÖRZSSZÁM:

MŰEMLÉK

10824

AZ ÉPÜLET EREDETI RENDELTETÉSE:

PINCE-PRÉSHÁZ AZ ÉPÜLET JELENLEGI RENDELTETÉSE:

PINCE-PRÉSHÁZ AZ ÉPÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK LEÍRÁSA: A Petőfi Sándor utcai pincesoron, oldalhatáron áll ez a szürke palával fedett, nyeregtetős, nagyméretű pince-présház. Az oromzaton vakolatkeretelt, négyzetes padlásszellőző alatt olvasható felirat az építőről/ építtetőről, valamint az építés évről emlékezik meg („Jakob/ Blitzner/ 1910”). Az utcai homlokzat lakószintjén két kis méretű, egyenes záródású ablak látható. A pinceszint födémmagasságában hangsúlyos vakolatpárkány húzódik. A pince szegmentíves záródású bejárai nyílása visszalép a homlokzati síkba. A nyílást kétszárnyú, fa szerkezetű kapu zárja mely mellett kétoldalt egy-egy kis, vakolatkeretelt ablaknyílás látható. Az épület vakolt, fehérre festett. A TELKEN LÉVŐ EGYÉB MELLÉKÉPÜLETEK/ÉPÍTMÉNYEK:

Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel: 20/9 138 575



M2 CÍM:

UTCA: SZÉCHENYI U. HÁZSZÁM: HRSZ: 318/1


R. K. TEMPLOM (SZENT JÁNOS EVANGÉLISTA) JELENLEGI VÉDELEM:


MŰEMLÉK

2497

AZ ÉPÜLET EREDETI RENDELTETÉSE: TEMPLOM

AZ ÉPÜLET JELENLEGI RENDELTETÉSE: TEMPLOM

AZ ÉPÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK LEÍRÁSA: A község főutcájának kiteresedésében található szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keleti homlokzati tornyos templom 1821– 1824 között épült. A szentély felett kontyolt nyeregtető látható, a szentély északi oldalához sekrestye kapcsolódik. Keleti homlokzatán egyenes záródású, vakolatkeretelt bejárati nyílás nyílik, a homlokzat erőteljes vakolatpárkánnyal osztott. Az épület vakolt, a lábazat barnára, a díszítő sávok fehérre, a homlokzatok halványsárga színre festettek. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hajó bejárat felőli oldalán karzat található. Falképei 1945 után készültek, főoltára és szószéke 1770 körüli, mellékoltárai a 19. század második felében, orgonája 1883-ban készült. A TELKEN LÉVŐ EGYÉB MELLÉKÉPÜLETEK/ÉPÍTMÉNYEK: FESZÜLET




M3 CÍM:

UTCA: SZÉCHENYI U. HÁZSZÁM: 25 HRSZ: 22/1


LAKÓHÁZ JELENLEGI VÉDELEM:


MŰEMLÉK

2498


LAKÓHÁZ AZ ÉPÜLET JELENLEGI RENDELTETÉSE:

LAKÓHÁZ AZ ÉPÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK LEÍRÁSA: A fésűs beépítésben álló, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, cseréppel fedett lakóház 1896-ban épült. Utcai oromzatán két kis méretű padlásszellőző nyílás között vakolatkeretelt, félköríves fülke található, benne Jézus Szíve szoborral. Utcai homlokzatán két egyenes záródású, fa szerkezetű, zsalugáteres ablak látható, valamint egy szegmentíves bejárati nyílás, mely az udvari homlokzat mellett húzódó oszlopos, mellvédes tornácra vezet. A kör keresztmetszetű oszlopok fejezete gazdagon díszített, felettük faragott lécezés húzódik. Az épület vakolt, a homlokzatok fehérre festettek. Az épületbelső szoba – konyha – szoba elrendezésű, gerendás famennyezettel. A konyhából kétoldalt nyíló szobákba vezető ajtók béllete figurális domborművekkel díszített, évszámmal ellátott. Építtette Schäffer József, a faragványok készítője. Az eredeti lakórészhez déli irányban új építésű garázs csatlakozik a XX. századból a. A TELKEN LÉVŐ EGYÉB MELLÉKÉPÜLETEK/ÉPÍTMÉNYEK:




M4 CÍM:

UTCA: SZÉCHENYI U. HÁZSZÁM: 28 HRSZ: 353/2


LAKÓHÁZ JELENLEGI VÉDELEM:


MŰEMLÉK

2499


LAKÓHÁZ AZ ÉPÜLET JELENLEGI RENDELTETÉSE:

LAKÓHÁZ AZ ÉPÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK LEÍRÁSA: A fésűs beépítésben álló, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, cseréppel fedett lakóház 1910-ben épült. A lakórészhez istálló csatlakozik, az udvarban különálló kocsiszín áll. A lakóház egyszerű vakolatkeretelésű utcai oromzatán két kis méretű padlásszellőző látható, a gerendapárkány két oldalán egy-egy zömök, szoborszerű díszítőelem kapott helyet. Az utcai homlokzaton két fa szerkezetű, barnára festett ablak, valamint szegmentíves tornácbejárat található. Utóbbi az udvari homlokzat mellett húzódó faragott faoszlopos, famellvédes tornácra vezet. A kör keresztmetszetű oszlopok fejezete gazdagon faragott, sötét színre festett. Az épület vakolt, fehérre festett. Az épületbelső szoba – konyha – szoba elrendezésű, gerendás famennyezete részben átalakított. A tornácról az egykori konyhába vezető ajtó béllete figurális domborművekkel díszített, évszámmal ellátott. Építtette Schäffer József, a faragványok készítője 1910-ben. A TELKEN LÉVŐ EGYÉB MELLÉKÉPÜLETEK/ÉPÍTMÉNYEK:



H1. CÍM

ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAP UTCA: SZÉCHENYI HÁZSZÁM: 34 HRSZ: 360/1

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: ÓVODA JELENLEGI VÉDELEM: NINCS JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: A telek nyugati oldalhatárán áll ez a nyeregtetős, cseréppel fedett épület. Az utcai homlokzat felületképzése és nyílásrendje átalakított. Az oromzaton két kis méretű, egyenes záródású padlásszellőző található. Utcai homlokzatán egy egyenes záródású, fa szerkezetű, három osztatú ablak látható, valamint egy szegmentíves bejárati nyílás, mely az udvari homlokzat mellett húzódó oszlopos tornácra vezet. A kör keresztmetszetű oszlopok fejezete gazdagon díszített. Az épület vakolt, az utcai homlokzat sárgára, az udvari homlokzat fehérre, a lábazat szürke színre festett.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk a homlokzatok egységes fehér színre festését, a lábazat (különösen a terasz lábazatának) csapadékvíz elleni védelmét.

H2.


CÍM

UTCA: SZÉCHENYI HÁZSZÁM: 38 HRSZ: 357 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: PLÉBÁNIA

JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM

JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: Oldalhatáron áll ez a nyeregtetős, cseréppel fedett épület. A tető gerincvonala az utcával párhuzamos, tetőtere beépített. Az utcai homlokzata négytengelyes, rajta négy kéttáblás, négy üvegszemes, hagyományos fa szerkezetű, vakolatkeretelt ablak látható. Az épület keleti homlokzatán helyezkedik el a bejárat. A plébánia alatt nagyméretű pince található. Az épület vakolt, a homlokzat mályvaszínre, a lábazat szürkére festett.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk az épület folyamatos állagvédelmét. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


H3. CÍM

ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAP UTCA: SZÉCHENYI HÁZSZÁM: 65 HRSZ: 44/2

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: LAKÓHÁZ JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM* JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: Oldalhatáron áll ez a nyeregtetős, szürke palával fedett épület. Az utcai oromzat kisméretű, íves záródású padlásszellőzője alatt mészkő tábla található, a rajta olvasható felirat az építőről/építtetőről s az építés évéről emlékezik meg („No. 29/ Lorens Lockner/1878”). Az utcai homlokzat vakolatpilaszterekkel tagolt, rajta két szegmentíves záródású, vakolatkeretelt, könyöklőpárkánnyal ellátott, fa szerkezetű, zsalugáteres ablak látható. Az épület vakolt, fehér színre meszelt.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Az épület homlokzata újravakolásra és festésre szorul. Esetleges felújításkor javasoljuk a tető cseréppel való fedését, a nyílászárók rácsainak eltávolítását, s a kerítés eredeti formájában való helyreállítását, vagy az épülethez jobban illeszkedő kerítés építését.

H4.


CÍM

UTCA: HÁZSZÁM: HRSZ: 196 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: PINCE-PRÉSHÁZ

JELENLEGI VÉDELEM: NINCS

JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: Szabadon álló beépítésben található ez a XIX. század végén épült, téglalap alaprajzú, kétszintes, nyeregtetős présház. A tető palával fedett, gerincvonala az utcával párhuzamos. Az utcai homlokzat háromtengelyes. A homlokzat ablakai és pincelejárata vízszintes záródásúak, fa szerkezetűek, faragottak, barnára festettek. Az épület vakolt, a lábazat szürkére, a homlokzatok fehérre festettek. Belső tereit az új funkciónak megfelelően átalakították.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk az épület folyamatos állagvédelmét, s a lábazat csapadékvíz elleni szigetelését. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


H5. CÍM

ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAP UTCA: PETŐFI HÁZSZÁM: HRSZ: 231

S.

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: PINCE-PRÉSHÁZ JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM* JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: A falu elején, az únyi pincesoron oldalhatáron áll ez a vegyes falazatú, szürke palával fedett, nyeregtetős, nagyméretű pinceprésház. Az utcai oromzaton három kis méretű, egyenes záródású padlásszellőző látható. Alattuk a lakószinten két egyenes záródású, fa szerkezetű ablak kapott helyet. A pince szegmentíves záródású bejárati nyílását kétszárnyú, fa szerkezetű kapu zárja, mely mellett kétoldalt egy-egy íves záródású ablaknyílás látható. Az épület jelenleg vakolatlan, festetlen.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Az épület azonnali felújításra szorul. Javasoljuk a nyílászárók cseréjét, az épület vakolását és festését. Minden felújító munkát az eredeti állapotot messzemenőkig figyelembe véve kell megvalósítani.

H6.


CÍM

UTCA: SZOMORI HÁZSZÁM: HRSZ: 1007 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: PINCE-PRÉSHÁZ

JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM*

JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: A Szomori úti pincesoron található ez az oldalhatáron álló, nagyméretű, nyeregtetővel fedett pince-présház. A palaborítású nyeregtető gerincvonala a szintvonalakkal párhuzamos. A négytengelyes, emeletes utcai homlokzatot vakolatpilaszterek tagolják. Az ablaknyílások kisméretűek, egyenes záródásúak. A pincelejáró nyílását nagyméretű, kétszárnyú, fa szerkezetű kapu zárja. Az épület lakószintjének bejárata a déli homlokzaton nyílik, melyhez lépcső vezet föl. Az épület vakolt, a vakolatpilaszterek fehérre, a homlokzatok sárgára, a lábazat szürke színre festettek.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: A homlokzaton látható repedések okainak feltárására javasoljuk az épület statikai vizsgálatát, szükség esetén az alapozás megerősítését. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


H7. CÍM

ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAP UTCA: PETŐFI HÁZSZÁM: HRSZ: 272

S.

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: PINCE, GAZDASÁGI ÉPÜLET JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: Oldalhatáron áll ez a kis méretű, cseréptetős lakóház. A padlásra a keleti oromzaton elhelyezett bejárati nyíláson keresztül juthatunk. Az utcai homlokzaton nyílásrendje feltehetően az eredeti kialakításnak megfelelő, ám a fehérre festett, fa szerkezetű nyílászárók átalakítottak. Az épület vakolt, fehérre festett.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk az épület újravakolását és festését, a lábazat és a falazat csapadékvíz elleni védelmét.

H8.


CÍM

UTCA: RÁKÓCZI HÁZSZÁM: HRSZ: 385 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: PINCE


JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: A Rákóczi utcában található egykori pince maradványa jelenleg igen rossz állapotban van. A vályogtéglából rakott, boltíves pince helytörténeti értéke miatt védett.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Az építmény megmentéséhez azonnali építészeti beavatkozás szükséges. Javasoljuk a pince eredeti állapotban való helyreállítását. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


H9. CÍM

ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAP UTCA: RÁKÓCZI HÁZSZÁM: HRSZ: 386

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: PINCE JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: A Rákóczi utcában található egykori pince maradványa jelenleg igen rossz állapotban van. A vályogtéglából rakott, boltíves pince helytörténeti értéke miatt védett.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Az építmény megmentéséhez azonnali építészeti beavatkozás szükséges. Javasoljuk a pince eredeti állapotban való helyreállítását.

H10.


CÍM

UTCA: KÜLTERÜLET HÁZSZÁM: HRSZ: 03 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: MÁRIA KÁPOLNA

JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM*

JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÜLETLEÍRÁS: A település keleti kapujában, az únyi út mellett áll ez a kisméretű, északkeleti homlokzati csonkatornyos kápolna, melyet 1931-ben építettek az 1831-es kolerajárvány emlékére. Vakolatkeretelt, egyenes záródású bejárati nyílása az északkelti homlokzaton található. A bejárati nyílás mellett kétoldalt egy-egy vakolatkeretelt vakablak, felette az építés körülményeit megörökítő, német nyelvű felirat látható. A homlokzatot vakolatpárkány osztja, az oromzat íves záródású. A párkány fölött, az oromzat közepén német nyelvű felirat mellett kereszt, valamint Jézus szíve vakolatdíszítés kapott helyet, a csonkatornyon növényi motívumos díszítőelem látható. A kápolna magas, terméskő alapozásra épült, a bejárathoz lépcső vezet, mely mellett feszület látható. Az épület vakolt, a vakolatdíszek barnára, a homlokzatok fehér színre festettek. VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk az épület folyamatos állagvédelmét

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


H11. CÍM


UTCA: KÜLTERÜLET HÁZSZÁM: HRSZ: 03

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: SZENT VENDEL KÁPOLNA JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM* JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYLEÍRÁS: Szabadon áll ez a kisméretű, négyzetes alaprajzú, csonkolt sátortetejű, palával fedett kápolna. A tetőidomon kis fém kereszt látható. Az épület magas lábazata és az egyenes záródású bejárati nyílás kerete terméskővel burkolt. A bejárati nyílás fölött vakolatkeretben a „CREDO” felirat olvasható. Az épület vakolt, fehérre festett.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk az épület folyamatos állagvédelmét.

H12.


CÍM

UTCA: SZOMORI HÁZSZÁM: HRSZ: 1011 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE:


JAVASOLT VÉDELEM: KŐKÉP ÉPÍTMÉNYLEÍRÁS: Közvetlenül a Szomori út mellett áll ez a műkőből készült kőkép. A kisméretű, nyeregtetejű, széles alapzaton álló négyzetes oszlop nyeregtetején fémből készült puritán kereszt található. Az oszlopba négyzetes fülke mélyed, melyben fémből készült lemezen a Szentháromságot ábrázoló dombornyomat látható. A kép alatt egyenlő szárú kereszt mélyed az oszlopba, alatta az 1866-os évszám olvasható.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk a műtárgy folyamatos állagvédelmét. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


H13. CÍM


UTCA: SZÉCHENYI HÁZSZÁM: HRSZ: 318/1

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: KŐKERESZT JELENLEGI VÉDELEM: HELYI VÉDELEM JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYLEÍRÁS: A római katolikus templom előtti teresedésen, a templom bejáratának tengelyében áll ez a két részre tagolódó, homokkőből készült kereszt. Felső része maga a puritán kereszt, rajta a megfeszített Krisztus faragott szobrával. Felette szintén faragott táblán az I. N. R. I felirat található. A keresztet hordozó négyzetes talapzaton a következő felirat olvasható:„DIESES/DENKMALSTIEFT/ IOSEPF/RORPASSER/MDCCCXXV”, mely magyarul annyit tesz: Állíttatta Josepf Rorpasser, 1825.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk a feszület kőanyagának megtisztítását, s az emlékmű helyreállítása, impregnálása után folyamatos állagvédelmét.

H14.


CÍM

UTCA: RÁKÓCZI HÁZSZÁM: HRSZ: 317/3 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: KŐKERESZT


JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYLEÍRÁS: A Petőfi Sándor utcában, a szovjet hősi emlékmű előtt áll ez a két részre tagolódó műkő kereszt. Felső része a karéjos szárakban végződő kereszt, melyen a megfeszített Krisztus arany színre festett, fémből készült szobra található. Fölötte szintén arany színű, fém dombornyomaton az I.N.R.I felirat olvasható. A kereszt négyzetes talapzaton áll, melyen csúcsíves fülkében egykor felirat volt látható: A felirat mára olvashatatlan. Az emlékmű fehérre meszelt.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk a talapzat körül a csapadékvíz megfelelő elvezetését, a talapzat megerősítését, feliratának helyreállítását, s az emlékmű folyamatos állagvédelmét. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


H15. CÍM


UTCA: PETŐFI S. HÁZSZÁM: HRSZ: 285/1

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: KŐKERESZT JELENLEGI VÉDELEM: NINCS JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYLEÍRÁS: Az új-temetőben áll ez a szakrális emlékmű. A négyzetes, műkő oszlop kőből készült talapzaton áll, betonlappal fedett. Az oszlopra erősítve egyszerű, fából készült kereszt látható. A kereszten a megfeszített Krisztus fémből készült szobra függ, felette szintén fémből készült dombornyomaton az I.N.R.I felirat olvasható. A keresztet hordozó oszlop vakolt, fehérre festett.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk a négyzetes oszlop újravakolását és festését, és a műtárgy folyamatos állagvédelmét, kiemelt tekintettel a fa felületekre.

H16.


CÍM

UTCA: PETŐFI S. HÁZSZÁM: HRSZ: 191 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ

JELENLEGI VÉDELEM: NINCS

JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYLEÍRÁS: A Petőfi Sándor utcai parkban áll ez műkőből készült műtárgy, mely az első világháború áldozatainak állít emléket. A széles talapzaton álló négyzetes oszlop alsó részén egy babérkoszorúban sisakot és kardot ábrázoló féldombormű látható. A dombormű felett az oszlop felülete rovátkolt, a féldombormű fölött műkő táblán a következő felirat olvasható: ”1914-1918/A/HAZÁÉRT”. A műtárgy felső harmadában műkőből készült kereszt látható, az oszlopot urnaszerű szobordísz zárja.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk az emlékmű kőfelületének megtisztítását és ezt követően folyamatos állagvédelmét. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


H17. CÍM

UTCA: PETŐFI HÁZSZÁM: HRSZ: 191

ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAP S.

AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ JELENLEGI VÉDELEM: NINCS JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYLEÍRÁS: A Petőfi Sándor utcai parkban, az I. világháborús emlékmű szomszédságában áll ez a műkőből készült emlékmű. A műtárgyat négyzetes alapzatra helyezett piramidális oszlopból alkotja, melyen fekete márványtáblát helyeztek el. A táblán a következő szöveg olvasható: „A II. VILÁGHÁBORÚ/ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE/ ÁLLÍTOTTÁK/ MÁRIAHALOM LAKÓI/1993-BAN.” A felirat alatt annak német megfelelője olvasható. A márványtábla fölött fémből készült országcímerünket helyezték el. Az oszlop szomszédos oldalán elhelyezett fekete márványtáblába vésve az áldozatok nevei olvashatóak.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk az emlékmű felújítását, felületkezelését, a csapadékvíz káros hatásainak megelőzését, ezek utána a műtárgy folyamatos állagvédelmét.

H18.


CÍM

UTCA: KÜLTERÜLET HÁZSZÁM: HRSZ: 03 AZ ÉPÜLET/ÉPÜLETCSOPORT MEGNEVEZÉSE: KŐKERESZT


JAVASOLT VÉDELEM: HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYLEÍRÁS: A település nyugati határában áll ez a műkőből készült, két részre tagolódó feszület. Felső része a karéjos szárakban végződő kereszt, melyen a megfeszített Krisztus fémből készült szobra, felette pedig egy szintén fémből készült tábla látható, melyen az I.N. R. I. felirat erősen megkopott. A négyzetes talapzatba mélyedő fülkében a szöveg mára nem olvasható. A feszületet műkő pillérekből és fa lécezésből készült kerítés veszi körül.

VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT: Javasoljuk a feszület folyamatos állagvédelmét, kiemelt tekintettel a fa felületekre, s a talapzat körül a csapadékvíz megfelelő elvezetését. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2083 Solymár Bimbó u. 20 Tel.: 20/913-8575


59

6. SZ. FÜGGELÉK Mintakeresztszelvények 7. SZ. FÜGGELÉK ÖRÖKSÉGVÉDELMI ADATLAPOK 8. SZ. FÜGGELÉK ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Beépítettség: a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa 2. Birtokközpont: A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 68. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtok-központ), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtok-központ telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. 3. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak. 4. Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előirások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). 5. Építési vonal: az a hely, ahová az épület homlokvonala kerül, az előkertre vonatkozó előírások betartásával. 6. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek. 7. Helyes mezőgazdálkodási gyakorlat: célja a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon, hogy biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását, ugyanakkor be kell tartani a trágyázásra, trágyakezelésre, erózióvédelemre, öntözésre vonatkozó előírásokat. 8. Kereskedelmi szálláshely: olyan létesítmény, amelyben a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tizet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, valamint üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Kerti építmény: hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, díszkút, emlékmű, szobor, pergola 9. pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz. 10. Kialakult telek: Azon tömbbe tartozó építési telkek vagy telkek összessége, amelyek felosztása már megtörtént, tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen kívül nem végezhető. Telekhatárkorrekció esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat. 11. Közkert: 1ha- nál kisebb területű közcélú zöldterület 12. Közpark: 1 ha- nál nagyobb területű közcélú zöldterület 13. Látványterv: A látványterv tartalmazza a létesítmény környezetének – a tájak esztétikai minősítése című MSZ 20372:2004 szerinti - tájesztétikai vizsgálatát, a jelenlegi és a tervezett településképi és tájállapotot több nézőpontból rögzítő fotódokumentációt (fotómontázst, makettfotót) a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép, utcakép kiterjedéséből következő, azt kellően szemléltető méretarányban, égtájjelöléssel. 14. Melléképület: fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület. 15. Mezőgazdasági birtoktest: Egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól – a közigazgatási egységtől függetlenül – legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége. 16. Nyúlványos (nyeles) telek: olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik. Völgyzugoly Műhely Kft. (Tel: 20/9138-575)


60

17. Tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese. 18. Tanyatelek: A település területén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás) céljára létesített lakó és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi számú földterület együttese. 19. Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határolt. A tömb határait jelentheti tehát a közterületi határ (meglévő szabályozási vonal), a belterülethatár, az igazgatási határ, valamint beépítésre nem szánt terület határa is. 20. Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.


Településrendezési terv

Recommend Documents