TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV HELYZETELEMZÉS
ETYEK
1
Tartalomjegyzék
1. Törvényi háttér .......................................................................................... 3 2. Bevezetés ................................................................................................. 4 3. A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célja ............... 5 4. Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés ................................... 6 4.1. Demográfiai adatok ............................................................................... 6 4.2. Népességvándorlás ............................................................................... 7 4.3. Szociális helyzet a településen ................................................................ 8 4.4. A közszolgáltatások elérhetősége .......................................................... 10 4.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere .................................. 11 4.6. Óvoda ............................................................................................... 13 4.7. Általános iskola .................................................................................. 21 4.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók száma ..................................................................................................... 29 4.9. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben ............................ 30 4.10. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma ........................................................................................... 32 4.11. A település szakember-ellátottsága ...................................................... 33 4.12.
Integrációs
és/vagy
képesség-kibontakoztató
támogatás
az
egyes
intézményekben ........................................................................................ 34 5. A helyzetelemzés összegzése: .................................................................... 35 Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? ...................................... 35 Záradék ...................................................................................................... 37
A dokumentum a Etyek község Polgármesteri Hivatala és az önkormányzat fenntartása alatt működő közoktatási intézmények által nyújtott adatok alapján készült.
2
1. Törvényi háttér A
2003.
évi
CXXV.
tv.
„Az
egyenlő
bánásmódról
és
az
esélyegyenlőség
előmozdításáról” kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva
azt,
hogy
az
esélyegyenlőség
előmozdítása
elsősorban
állami
kötelezettség,…
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
természetes
személyekkel,
ezek
csoportjaival,
valamint
a
jogi
személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
Az
oktatási-nevelési
folyamatokban
az
egyenlő
bánásmód,
esélyegyenlőség
szempontjai: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
3
g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben
meghatározottakat,
szabályoknak,
mindezek
és
illetve
következtében
nem nem
felel biztosítja
meg a
a
szakmai
tanulmányok
folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.
2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Etyek Község Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési Tervét a Települési Esélyegyenlőségi Program alapján, vállalva, hogy az elkészült és
4
elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel1, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási
intézmények
működtetésével,
pedagógiai
munkájukat
szabályozó
dokumentumaikkal.
3. A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célja A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célja:
A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási intézményeiben.
Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése.
Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban
(támogató
lépések,
szolgáltatások
bevezetése,
melyek
csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet).
A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
Az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva a nevelés minőségében levő területi különbségek csökkentése.
Az
egészséges
környezet
és
a
hatékony
neveléséhez
szükséges
infrastrukturális feltételek megteremtése.
A minőségi neveléshez – kirekesztés nélküli – hozzáférés biztosítása.
A tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézmények
kialakítása,
a
méltányos
nevelési
környezet
alapkövetelményeinek figyelembevételével.
1
Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 85.§ alapján
5
4. Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból közzétett adatlapjai alapján készült.
4.1. Demográfiai adatok Lakónépesség száma
4198
Állandó népesség száma
4190
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
135
Állandó népességből a 3-5 évesek száma
184
Állandó népességből a 6-14 évesek száma
453
Állandó népességből a 15-18 évesek száma
187
Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)
+
Lakónépesség 0-18 évesek 500 400 300 200 100 0 0-2 éves 3-5 éves
6-14 éves
15-18 éves
E T Y E K község Fejér megye észak-keleti peremén, az Etyeki-dombság kezdetén, a Zsámbéki-medence szélén Budapesttől 26 km-re, 176 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az évszázados szőlőkultúra eredményeként a falu néhány éve már a történelmi borvidék táborához tartozik. A több mint 800 hektáron termelnek szőlőt.
6
4.2. Népességvándorlás Az alábbi adatok azt mutatják, mennyire jellemzőek és milyen típusúak a bevándorlások a településen. A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik:
1=Egyáltalán nem jellemző, …5=Nagy mértékben jellemző Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről
2 2 1 1 1 4 2
Az adatok azt bizonyítják, hogy a lakónépesség számának emelkedése függ a bevándorlási kedvtől. A településre érkezők elsősorban a közelebbi városból, többnyire Budapestről érkeznek és telepednek le. Ennek oka, hogy a településen a (köz) szolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő, az ingatlanárak jelenleg kis mértékben emelkednek Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre
2 2 2 2 2 3 2
Az elvándorlás a településről kevéssé jellemző. A távolabbi településekre történő elvándorlás többnyire a fővárosba történik.
7
4.3. Szociális helyzet a településen Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány
gyermek
Azon
után
gyermekek
igényelnek száma,
25
rendszeres
akiknek
a
gyermekvédelmi
szülei
147
nyilatkoztak
3
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál
-
ebből
halmozottan hátrányos helyzetükről magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
összesen Külterületen élők száma:
3-5
éves
ebből
halmozottan hátrányos
85
helyzetűek
2
2
0
0
13
13
gyermekek
száma ebbő l
óvodába jár
általános
iskolás
tanulók száma
Etnikailag szegregált
összesen
(telepszerű) száma: 3-5
éves
halmozottan hátrányos
lakókörnyezetben élők 0
helyzetűek
gyermekek
száma ebből
144
0
0
0
0
0
0
ebbő l
óvodába jár
általános tanulók száma
iskolás
Etnikailag szegregált lakókörnyezet nincs a településen. A külterület a Dávid major néven ismert zárt kerti szőlők. Az ott lévő présházakat megvásárolták, lakóházakká alakították, többnyire a fővárosból kiköltözők. Ezen a település részen élők a fővárosba járnak dolgozni. Közigazgatásilag Etyek községhez tartozik a 4 km-es távolságra levő területrész, azonban Herceghalom községhez csak 8
1 km távolságra van. Így alakult ki, hogy az ott élők gyermekeiket a herceghalmi iskolába járatják. Lakó-
Állás-
népes
kereső
>
Járadé
Segél
RÁT+RSZ
ó
ség
k
365
k
y
S
népesség
Ebből
Munkavállal korú
nap Fejér megye
42857
23448
442
2 Bicskei
7943
2819
3400
293403
5
31631
1266
188
505
206
164
21690
4211
116
10
60
24
5
2803
kirendeltség Etyek
Az álláskeresők legnagyobb csoportját a szakmunkások adják, közel kétötödét, ez több az előző év azonos időszakánál. A betanított munkás álláskeresők száma mérséklődött, ugyanígy a segédmunkások száma is. A szellemi foglalkozásúak aránya minimálisan, de nőtt, a növekedés mértéke a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzetteknél a legnagyobb 1% fölötti. Az életkor szerinti megoszlás közel azonos az egy évvel korábbi számadattal. Az álláskeresők háromötöde 25-49 év közötti, negyede 50 éves vagy annál idősebb, míg a 25 év alattiak aránya 14,7%. Az ágazatok közül elsősorban az ipar és a szolgáltatások területén érzékelhető javulás. Az iparból először jelentkezők száma több mint kétötödével kevesebb az előző
év
azonos
kétötödével,
a
időszakánál,
nem
anyagi
az
anyagi
szolgáltatások
szolgáltatások
területéről
területéről belépőké
belépőké
több
mint
egyharmadával kevesebb. A megyében a folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a foglalkoztatásra. A gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett.
9
4.4. A közszolgáltatások elérhetősége A településen a közoktatási szakszolgálat tevékenységei közül Bicskén ellátott a gyógypedagógiai tanácsadás, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, pedig Budapesten. Korai fejlesztés Biatorbágyon elérhető. Logopédiai ellátás van a településen. A táblázatok adataiból kitűnik az, hogy az alapszolgáltatások Etyek községben jól vannak megszervezve és azok elérhetőségének objektív akadályai nincsenek.
Közszolgáltatások
Helyben
Más településen,
A szolgáltatás
éspedig... (km)
ellátatlan
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés
X
Általános iskolai oktatás 1-4.
X
Általános iskolai oktatás 5-8.
X
Alapfokú művészetoktatás
X
KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás
X Bicske 15 km
Korai fejlesztés és gondozás
X Biatorbágy 10 km
Fejlesztő felkészítés
X
Nevelési tanácsadás
X Bicske 15 km
Logopédiai ellátás Továbbtanulási,
X pályaválasztási
X Budapest 25 km
tanácsadás Gyógytestnevelés
X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
Gyermekjóléti szolgáltatás
X
Bölcsőde
X Bicske 15 km
Családi napközi Iskolai napközi
X X
Házi gyermekfelügyelet
X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK
Családok átmeneti otthona
X Bicske 15 km
10
4.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában non
Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés
Önkormányzat
profit, civil,
saját fenntartású
egyházi
intézménye vagy
szervezet, vagy
Intézmény-
gazdasági
gazdasági
fenntartó-
Többcélú
Megyei
társasága
társaság
társulás
Társulás
önkormányzat
X X X X X X X
Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás
Egyéb
X X X X 11
Bölcsőde X
Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona
X X X
12
4.6. Óvoda Az óvodai ellátás alapvetően 3 éves kortól kezdődik Az óvodai nevelés alapelve a gyermekközpontúság, játékba integrált nevelés, biztonságot nyújtó szeretetteljes, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtése. A cél, hogy a gyermekek már 3 éves koruktól bekerüljenek az óvodai nevelésbe. A gyermekek mindenekfelett álló érdeke, hogy minden segítséget megkapjanak képességük,
tehetségük
kibontakoztatásához,
személyiségük
sokoldalú
fejlesztéséhez. A
gyermek
joga,
hogy
képességének,
adottságának
megfelelő
nevelésben
részesüljön, a családi helyzetéből, eltérő fejlődési üteméből adódó mindennemű hátrány megszüntetése, csökkentése, felszámolásának igénye feladatokat ró a családra és az intézményre egyaránt. Legfontosabb feladat, hogy a gyermekek sokrétű óvodai tevékenység során játékba integráltan sajátítsák el mindazokat a szabályokat, normákat, amelyek segítik őket a társaikhoz,
a
felnőttekhez
való
viszony
kialakításában,
személyiségük
kibontakoztatásában, s amelyek életkori sajátosságaikhoz igazodnak.
Óvodai
feladat
ellátási
helyek
száma
(gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai
férőhelyek
száma
1
(gyógypedagógiai
neveléssel együtt)
180 178
Óvodába
beíratott
gyermekek
száma
(gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába
beíratott
halmozottan
(182 BTM)
hátrányos
helyzetű gyermekek száma
0
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az
12
óvodába
halmozottan
be
nem
hátrányos
íratott helyzetű
3-5
éves
gyermekek
száma
0
Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az
óvodai
gyermekcsoportok
(gyógypedagógiai neveléssel együtt)
0
száma 6
13
Etyek községben 1898-ban alapították az óvodát. 1978-tól német nyelvi nevelés is van az intézményben. 2002. október 5-én adták át az új 150 férőhelyes 6 csoportos óvodát a hozzá tartozó 300 adagos konyhával és 100 férőhelyes ebédlővel. A Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda jelenleg 6 csoporttal működik. Az intézményben a már évek óta bevált módszert alkalmazzák az új kiscsoportosok fogadásakor. Az „anyás” beszoktatás során a szülők személyes tapasztalatokat gyűjthetnek
az
intézményben
alkalmazott
nevelési
módszerekről,
miközben
jelenlétükkel elősegítik gyermekeik számára az új környezet gyorsabb elfogadását. Nevelési Programban a gyermekek iránti elkötelezettség, a tartalmas programok szervezése, változatos tevékenységek kerültek megfogalmazásra, mindezek a rendszeres egyéni fejlesztés, egyéni bánásmód érvényesítése mellett. A
gyermekcsoportok
szervezett
tevékenysége
a
gyermeket
körülvevő
világ
megismerését szolgálja. Mindezek a következő tevékenységformákban nyilvánul meg: • • • • •
a környezet tevékeny megismerése vers, mese, dramatikus játék vizuális nevelés, rajz, mintázás, kézimunka ének, énekes játékok, zenehallgatás német nemzetiségi nyelv
Gyermeklétszám a Óvodai
csoportban
csoport
Összesen
HHH
kiscsoport
30
0
0
kis-középső
30
0
0
nagy-középső
30
0
0
nagy-középső
30
0
0
nagy csoport
28
0
0
30
0
0
nagy csoport
SNI
14
A településen jelenleg 19 gyermek felvételét kellett elutasítani, helyhiány miatt. Nincs biztosítva minden az óvodáskorú gyermek elhelyezése, nincs szabad kapacitás. A családi szocializációs hatásokat nélkülöző gyermekek számára az óvodában kell megadni
a
személyiség
érését
segítő
feltételeket,
a
szociális
viselkedés
fejlesztésével. Az intézményben 180 gyermek fogadását tudják megoldani. Jelenleg 178 gyermek jár az óvodába, nincs sajátos nevelési igényű gyermek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 0, Hátrányos helyzetű 18 fő, veszélyeztetett 0 fő, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 15, 50 %-os étkezési támogatásban 29 gyermek részesül, 100 %-os étkezési támogatást 16 fő kap. A 2010/2011-es nevelési évre beiratkozott gyermekek száma 75 fő volt. A felvett gyermekek száma 62 fő, az előjegyzésbe vett, azaz egy év várakozási időre felkértek száma 19 fő. Az intézmény jelenlegi kihasználtsága 120-130 %-os. A
lakókörzetbe
költöző
családok,
a
folyamatosan
növekvő
gyermeklétszám
szükségessé teszi a csoport szobák bővítését. Mindenképpen két új csoportszoba kialakítása a megoldás az emelkedő igények (létszám) megoldására. Az
intézményben
egy
fő
gyermekvédelmi
felelős
végzi
a
gyermekvédelmi
feladatokat, aki napi kapcsolatban áll a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakembereivel. Nyitva tartás
a
napi
nyitvatartási
óramennyisége:
idő 11,5 óra
Ebben az évben is, az év eleji szülői értekezleten felmérték a nyitva tartással kapcsolatban a szülői igényeket. E szerint reggel 6 órától 17.30 óráig történő nyitva tartást igénylik a szülők. Az óvoda speciális szolgáltatásai: -
logopédia speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére fejlesztő pedagógia gyógy-testnevelés rendszeres egészségügyi felügyelet hallásvizsgálat évente orvosi vizsgálat minden csoportban tanköteles korú gyermekek alkalmassági vizsgálata hittan 15
4.6.1.Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben
eszköz/létesítmény
sajátos
darab
gyermekek,
HH gyermekek,
HHH gyermekek,
nevelési igényű
tanulók száma
tanulók száma
tanulók száma
gyermekek, tanulók száma
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
3
178
18
0
0
nyelvi labor
0
0
0
0
0
szükségtanterem
0
0
0
0
0
szaktanterem
0
0
0
0
0
számítógép (min. P4 szintű)
3
0
0
0
0
ebből internet hozzáféréssel:
2
0
0
0
0
tornaterem
1
178
18
0
0
számítástechnikai
4.6.2. Infrastruktúra a feladat ellátási helyen
építés Feladat
vagy
ellátási hely
legutób
(megnevezés
bi
e
felújítás éve
logopédi
számítás
ai foglalkoz nyel -tató,
vi
egyéni
labor
fejlesztő
szüksé
-
g-
technika
tantere
i
m
szaktant
számítógé p (min. P4 szintű)
tornate rem
vízöblít
étkező
éses
vagy
WC
ebédlő
32
1
erem
szoba
Nefelejcs Német Nemzetiségi Napközi Otthonos Óvoda
2002
1
0
0
0
3
1
16
Az intézmény tárgyi feltételei nagyon jók, magas színvonalat biztosítanak az óvodáskorú gyermekek számára. A gyerekek mozgásigényét a szabadban tudják biztosítani, ahol új, szabványos, balesetmentes játékeszközökkel, játékokkal felszerelt játszóudvar nyújt lehetőséget sok mozgásra.
17
Résztvevő főállású
Módszertani terület
Óvodapedagógus
Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni
haladási
ütemet
segítő
0
differenciált
0
tanulásszervezés Kooperativ tanulás
0
Projektpedagógia
0
Drámapedagógia
0
Egyéb „csak tiszta forrásból” program alkalmazói végzettség Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Gyermekfantázia – aerobic oktató Tanulási nehézségek felismerése és mérése az óvodában „Énünk
alapjai”
pszichotréning,
óvodás
14
gyermek
képességeinek vizsgáló módszerei Gordon tréning Német gyermekjáték-, és táncoktató Egyéni képességfejlesztés
Az óvoda összes pedagógusa szakképzett: főiskolai diplomával rendelkezik Szakképzettségek: óvodapedagógus, német nemzetiségi óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus Egyéb szakvégzettségek: óvodai menedzser, általános szociális munkás, általános iskolai tanító és hittantanár, közoktatási vezető, pszichopedagógus. Szakvizsgázott pedagógusok száma: 4 fő Az óvodában dolgozó dajkák száma: 6 fő Az intézményben dolgozó pedagógusok száma 14 fő, ebből 13 fő óvodapedagógus, 1 fő fejlesztőpedagógus. A nevelőtestület munkáját az igényesség jellemzi. Önművelésre, önképzésre, az új befogadására készek, képzéseken való részvételük kimagasló. Valamennyien főiskolai végzettségük mellé, több, a munkájuk során remekül hasznosítható
szakképzéseken
is
részt
vesznek
rendszeresen.
Többüknek
másoddiplomája, pedagógiai szakvizsgája segíti a minden napi munka szakmai hátterét.
18
Az óvodában dajkaként dolgozók mindannyian szakképzettek. Szervezetek, intézmények
Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)
Cigány
Alkalmi találkozók
Nincs kapcsolat
(jelölje X-szel)
(jelölje X-szel)
kisebbségi
x
önkormányzat Német
kisebbségi
x
önkormányzat x Családsegítő x Gyermekjóléti szolgálat x Védőnők
Civil szervezetek (felsorolás) Etyeki Németek Egyesülete; Etyeki Hosszúlépés Táncegyesület; Signum Egyesület (kórusok); Rosmarin hagyományos német népdalkör; Kis Rosmarin Táncegyüttes; etyeki Versmondók köre, Etyek Sportjáért Alapítvány; Etyeki Sportkör; Nagycsaládosok Etyeki Társasága; Kulturált Egészséges Etyekért Közalapítvány; Református Egyház; Római Katolikus Egyház; Erdei Varázsló Családi Napközi Az intézmény kapcsolatrendszere: • • • • • •
Iskola – sokrétű, rendszeres szakmai megbeszélések, nyílt napok szervezése, leendő elsősök felmérése Egészségügyi szolgálat – védőnő, gyermekorvos az egészségügyi okok, problémák feltárása, megoldása Gyermekjóléti Szolgálat – a gyermekvédelmi felelős részt vesz az esetmegbeszéléseken, a gyermekek életkörülményeinek felderítésében, javításában Pedagógiai Szakszolgálat – kapcsolatfelvétel az iskolába induló nagycsoportosok felkészültségének vizsgálata, továbbképzések, tanfolyamok Művészeti iskola – szakmai tevékenység gyerekekkel történő megismertetése Civil szervezetek – jó partneri kapcsolat az Etyeki Németek Egyesületével, támogatást kapnak a Német Kisebbségi Önkormányzattól
A település közétkeztetése, a munkahelyi vendéglátás az óvoda épületében található. A konyha látja el a gyermekek étkeztetését, valamint a település 19
intézményeiben dolgozók étkeztetését. Az igényesen kialakított, kulturált környezet, a tágas ebédlő a községi rendezvényeknek is megfelelő teret biztosít.
20
4.7. Általános iskola Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános
iskolai
osztálytermek
3 száma
(gyógypedagógiai oktatással együtt) Az
általános
iskolai
osztályok
19 száma
(gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános
iskolai
(gyógypedagógiai
tanulók
16 száma
oktatással
és
magántanulókkal együtt)
318
Általános iskolai magántanulók száma
0
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma
7
Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan
hátrányos
0 helyzetű
általános
iskolai tanulók száma
2
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)
40
8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A
napközis
tanulók
száma
az
32 általános
iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)
132+ 21
Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
0
21
4.7.1. Az iskola tanulói összetétele
Tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Évfolyam foka
A
tanulólétszám
Emelt szintű oktatás és/vagy
az
Normál (általános) tanterv
évfolyamon
két tanítási nyelvű iskolai
Gyógypedagógiai tagozat
oktatás Összesen
HHH
SNI
Összesen
HHH
SNI
Összesen
HHH
1.
40
40
0
0
-
-
-
-
-
2.
52
52
0
0
-
-
-
-
-
3.
45
45
0
1
-
-
-
-
-
4.
47
47
1
0
-
-
-
-
-
5.
32
32
0
4
-
-
-
-
-
6.
34
34
0
1
-
-
-
-
-
7.
36
36
1
0
-
-
-
-
-
8.
32
32
0
0
-
-
-
-
-
településen
jelenleg
biztosítva
van
az
általános
iskolai
korú
gyermekek
elhelyezése. Az óvodai gyermeklétszám emelkedése az iskolai oktatásban is hamarosan érzékelhetővé válik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tényleges számának megállapítása mind az itt lakók, és természetesen így az önkormányzat érdeke is. Jelenleg regisztrált 2 fő, ennél azonban jóval több gyermeket kellene regisztrálni. Azonban, tény, hogy az érintett szülők jelentős részével még nem sikerült megértetnie
a
település
dolgozóinak,
hogy
gyermekük
érdekében
tegyenek
nyilatkozatot. Ez igen fontos, minden további – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett – intézkedés alapfeltétele. A sajátos nevelési igényű tanulók száma: 7 fő, a nevelési tanácsadó 34 fő foglalkoztatását végzi. Az elsősök száma meghaladja a ballagó nyolcadikosok számát, ami a gyereklétszám folyamatos növekedését mutatja.
22
4.7.2. Kompetencia mérések eredményei
2006 Országos
Iskola
kompetenci átlaga
Ország
2007 Iskola
os átlag átlaga
Ország
2008 Iskola
HHH
os átlag átlaga
a-mérés
2009 Ország
Iskola
HHH
tanulók os átlag átlaga
tanulók
átlaga
átlaga
eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam
502
491
539
498
505
499
455
10. -
évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam
489
482
512
469
483
477
444
10. évfolyam
-
Az országos kompetencia-méréseken a település adatai az országos átlag feletti, illetve közeli. A felmérések során nem készült nyilvántartás a HHH tanulók számáról. Feladat: meg kell tenni a regisztrálást.
23
4.7.3. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám
Létszám / tervezett létszám
2006/2007 Programok Összes tanuló Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola
2007/2008
2008/2009
2009/2010
HHH
Összes
HHH
Összes
HHH
Összes
HHH
tanulók
tanuló
tanulók
tanuló
tanulók
tanuló
tanulók
140
159
180
141
1
285
292
311
2
112 211
128 357
130 350
317 132 +21 tanulószoba 350
2 2
20
20
20
20
2
-
-
-
-
-
4.7.4. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Létszám
Létszám / tervezett létszám
2006/2007 Programok
Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb
2007/2008
2008/2009
2009/2010
Összes
HHH
Összes
HHH
Összes
HHH
Összes
HHH
tanuló
tanulók
tanuló
tanulók
tanuló
tanulók
tanuló
tanulók
-
-
-
-
-
-
-
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Magas az érdeklődés a művészeti oktatás iránt. 141 tanuló vesz részt az alapfokú művészeti oktatásban. Kimagasló a szakkörökön, a Kisebbségi programokon a tanulók részvételi aránya. Minden évben sokan vesznek részt az iskolai nyári táborban.
24
Meg kell vizsgálni, hogy a nem regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket elérik–e ezek a szolgáltatások. Meg kell oldani – ennél nagyobb mértékben - a gyermekek tanulásának támogatását, támogató programokban, ösztöndíjakban való részvételét. További vizsgálatokat igényel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetének vizsgálata ebből a szempontból is. A sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek aránya mintegy 2 % körüli, mely igen kedvező. 4.7.5. Lemorzsolódás aránya az intézményben
Évfolyamismétlők
Magántanulók aránya
aránya (%)
(%)
összlétszá HHH-
mon belül
mon belül
mon belül
tanulók -
2004/2005
1,11
2005/2006
2,17
2008/2009
tanulók aránya (%)
összlétszá HHH-
2003/2004
2007/2008
óránál többet hiányzó
összlétszá HHH-
tanulók
körében
2006/2007
Az előző tanévben 250
tanulók
körében
körében -
-
-
-
0,7
-
-
0,34
0,7
-
-
-
0,36
2009/2010 (tervezett)
-
-
-
országos átlag
2,11%
0,61%
0,37%
2005/2006
25
Az adatokból jól látszik, hogy több évre visszamenően nincs évfolyamismétlés az iskolában, ez igen kedvező, hiszen a HH-s gyermekek száma: 56 fő, az összlétszám 17 %-a. 4.7.6. Továbbtanulási mutatók az intézményben Szakközépiskola Gimnázium (%)
(érettségit adó képzés) (%)
összlét HHH-
összléts HHH-
Szakiskolai
Speciális
Nem tanult tovább
képzés (%)
szakiskola (%)
(%)
összléts HHH-
összlétsz HHH-
összlétsz HHH-
zámon
ámon
tanulók
ámon
tanulók
körében
belül
körében
számo
tanulók zámon
tanulók
n belül
körébe belül
körében belül
tanulók
körében belül
n 2003/2004
-
-
-
-
-
2004/2005
-
-
-
-
-
2005/2006
38,6
-
36,4
25
-
42
30,5
27,5
-
-
-
-
-
-
-
-
2006/2007 (tervezett) 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) 2009/2010 (tervezett)
43
-
43
-
13
-
-
1
országos átlag
36,6%
43,1%
19,0%
1,3%
2005/2006
A tanulók nagyobb százaléka (44%) a gimnáziumi képzést választja. Látható, hogy a korábbi években ez az arány közel ilyen magas volt. A HHH-tanulók előrehaladása a középfokú oktatásban jónak mondható, valamennyi intézménybe (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) felvett tanuló jelenleg is abba az intézménybe jár, ahová felvették. Nincs kimaradt, évfolyam vesztes gyerek. A nyolcadik évfolyamot végzettek valamennyien továbbtanulnak.
26
-
4.7.7. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben
az eszközt / létesítményt használó sajátos eszköz/létesítmény
darab
Tanulók száma
HHH
nevelési
tanulók
igényű
száma
tanulók száma
logopédiai
foglalkoztató,
egyéni
fejlesztő szoba
1
69
-
7
nyelvi labor
1
318
2
7
szükségtanterem
4
92
1
1
számítástechnikai szaktanterem
1
134
1
6
számítógép (min. P4 szintű)
52
318
2
7
ebből internet hozzáféréssel
52
318
2
7
tornaszoba
1
318
2
7
A Kossuth u. 5. szám alatt található épületben négy szükségterem van kialakítva a tanulók számára. Az iskola épülete sok helyen rossz állapotban van (az alagsor vizesedik, a padlózata nem mindenhol megfelelő, a nyílászárók rosszul záródnak). A tornaterem méreteit illetően inkább tornaszoba. Hiányosak a tároláshoz szükséges szekrények. Csak ez az egy helység van a 318 tanuló számára az alapvető mozgássorok elsajátítására. A tanulók nagyfokú mozgásigényét csak részben tudja biztosítani. A pedagógusok kreativitásának köszönhetően a tanulók sportoláshoz, mozgáshoz való kedve továbbra is töretlenül jó. Ezt a tornaszobát veszik igénybe a településen élők is. Elsőbbséget élveznek az Etyek Sportegyesület szakosztályai, az intézmény dolgozói, valamint az itt tanulók szülei, akik szabadidejük egy részét itt töltik. Az iskola területén található egy füves terület, amit lehetne sportpályaként használni, de elhanyagolt, kiépítetlen, így ebben a funkcióban jelenleg nem használható. .
27
4.7.8. Infrastruktúra az egyes feladat ellátási helyeken (darabszám)
Építés Feladat
vagy
ellátási hely
legutób
(megnevezés
bi
e)
felújítás éve
logopédi
számítás
ai foglalkoz nyel -tató,
vi
egyéni
labor
fejlesztő
szüksé
-
g-
technika
tantere
i
m
szaktant
számítógé p (min. P4 szintű)
tornate rem
vízöblít
étkező
éses
vagy
WC
ebédlő
erem
szoba
Magyar u. 2.
2005
1
1
-
1
52
1
20
-
Kossuth L. 5.
2007
-
-
4
-
-
-
2
-
Kossuth L. 1.
2009
-
-
-
-
5
-
3
-
A korábbi Magyar u. 1. szám alatti telephely megszűnt. Az iskola épülete három részből áll: a régi iskolából, a toldalékból és az úgynevezett „volt pártházból”. A régi épületben hét tanterem van, a toldalékban hat, a „volt pártházban” négy helyiség tanteremként szolgál. A tantermek az osztálylétszámoknak megfelelnek, tágasak, de nem biztosítanak megfelelő körülményeket az oktatás-neveléshez. A „volt pártházbeli” termek az épület salétromossága miatt rendkívül egészségtelenek. Az iskolában fizika, kémia, biológia tantárgyakból kabinetrendszerű oktatás folyik. A szaktantermek felszereltsége nem felel meg az igényeknek. A kémia szaktanteremből a kötelező eszközjegyzék alapján hiányzik a vegyifülke. Ezt a 2010. évi munkatervébe betervezte a fenntartó. Speciális teremként használatosak az informatika, nyelvi labor és a technika tantárgyak oktatására berendezett tantermek, valamint a tornaterem.
28
4.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók száma A
gyermekek,
település
tanulók
óvodájában
létszáma és
a
általános
iskolájában Óvodába jár
Összesen :
Halmozottan hátrányos helyzetű:
494
2
178
0
183
1
133
1
más településről bejáró
ebből
ebből
tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.)
ebből
ebből
tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró
2
ebből
tömegközlekedéssel ebből
ebből
más településről bejáró
iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)
2
29
4.9. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint
Gyermek-, tanulólétszám OM azonosító
Intézmény neve
az intézményben
Emelt szintű oktatás Normál (általános) tanterv
és/vagy két tanítási nyelvű
Gyógypedagógiai tagozat
iskolai oktatás
Nefelejcs
Összesen
HHH
SNI
178
0
2
318
2
7
141
0
1
Összesen
HHH
SNI
318
2
7
Összesen
HHH
SNI
Összese
HHH
n
Német
Nemzetiségi Napközi 029980
Otthonos Óvoda „Magyar Német
200438
kút”
ÁMK
Nemzetiségi
Általános Iskola „Magyar
kút”
ÁMK
Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási 200438
Intézmény
30
A településen 494 gyermek részesül oktatási alapellátásban, melyből 2 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű és 9 sajátos nevelési igényű. Ezekből az adatokból is jól látható, hogy a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma igen alacsony. Az általános iskolában, a pedagógiai programban megfogalmazott elvek: •
gyermekközpontúság
-
figyelembe
törvényszerűségeket,
különösen
a
veszik
a
fejlődés
hátránykompenzációt
lélektani az
egyéni
differenciált képességfejlesztő foglalkozások szervezésében. •
személyiségfejlesztés - a gyermekek változatos lehetőségekben találjanak módot
arra,
hogy
szabadon
választott
tevékenységek
által
egyéni
képességeikben, önismeretükben fejlődhessenek. •
teljesítmény – mindennemű teljesítményt reálisan értékelnek, ismernek el, figyelembe veszik, hogy a tanulók a tanulási tempójuk és a tényleges teljesítményük szerint nagy különbségeket mutatnak
•
individualizáció, igazságos egyenlőtlenség – az ember individualitásának, teljesítményének, érdemeinek a méltányolása nem igazságtalan. Növelik az önként választható, gyakorlatközpontú tevékenységek arányát.
31
4.10. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma Halmozottan Összesen: Településen
élő
hátrányos helyzetű:
óvodás 494
2
Óvodába jár
178
0
helyben
178
gyermekek, tanulók száma
ebből
ebből
más településre eljáró
települések nevei:
Alsó tagozatos (1-4.)
183
1
133
1
133
1
ebből
más településre eljáró ebből
ebből
helyben
települések nevei:
Felső tagozatos (5-8.) helyben
ebből
ebből
más településre eljáró
-
települések nevei:
A településről nincs elvándorlás óvodában.
32
4.11. A település szakember-ellátottsága Az előírt képesítés feltételeket a Feladatok
személyzet hiánytalanul Teljesí ti
Óvodai nevelés
x
Általános iskolai oktatás
x
Hiányok megnevezése
Nem teljesít i
Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás
x
Szociális alapellátás
x
Szociális
intézményi
ellátás Gyermekjóléti alapellátás
x x
Gyermekjóléti szakellátás
Szakember ellátottság a településen megfelelő.
33
4.12. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben Tanulók létszáma OM azonosít
2006/2007 Intézmény neve integráci
ó
ós Nefelejcs
Tervezett tanulói létszám
2007/2008
képességkibontakozta tó
integráci ós
2008/2009
képességkibontakozta tó
integráci ós
2009/2010
képességkibontakozta tó
integráci ós
képességkibontakozta tó
Német
Nemzetiségi Napközi 029980 Otthonos Óvoda „Magyar Német
kút”
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
ÁMK
Nemzetiségi
200438 Általános Iskola „Magyar
-
kút”
ÁMK
Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási 200438 Intézmény
A településen nem igényeltek integrációs, képesség-kibontakoztató normatívát.
34
5. A helyzetelemzés összegzése: Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? 1. A településen regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számaránya jóval kevesebb, mint azt a hátrányos helyzetű gyerekek száma előrevetítené. A HHH-gyermekek - lehetőség szerinti minél pontosabb számának meghatározása igen fontos. Minden további – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett – intézkedés alapfeltétele. 2.
A
településen
biztosítottak
és
elérhetőek
helyben
az
esélyegyenlőség
szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. 3. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátás feltételei biztosítottak. Mindkét intézményben a feladatellátáshoz (a növekvő gyermeklétszám miatt) szükséges helyiségek hiányoznak. 4. Jelenleg, az életkorukat tekintve nem minden gyermek jár óvodába. 42 gyermeket hely hiány miatt nem tudnak felvenni. 5. A településen alacsony a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az iskolában. Továbbra is fontosak a rendszeres felülvizsgálatok, az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek –a szakértői bizottság véleményének figyelembevétele mellett- az SNI csoport
felülvizsgálatát
az
esélyegyenlőségi
program
rövid-
és
hosszú
távú
cselekvési ütemezésében prioritásként kell kezelni. 6. Az intézményeken belül, a rendelkezésre álló adatok alapján, nem folytatnak szegregáló gyakorlatot. 7. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest minimális százalékban fordul elő évfolyamismétlés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. 8. A tanórán kívüli tevékenység igénybe vétele- szakkör és napközis foglalkozásoknagyon népszerűek a tanulók körében. A hatékony tanulásszervezés, az időbeosztás
35
megtervezése és a szabadidő megszervezésének képessége már az általános iskolás korban kialakítható. 9. A pedagógusok módszertani továbbképzése kimagasló. Többféle, a mindennapi szakmai munkát segítő képzéseken vettek, vesznek részt. A lehetőségekhez mérten ezt követően is vállalni kell a képzéseket. 10. Az intézmény továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. Az országos
átlagtól
kismértékben
eltérnek,
a
gimnáziumban
(42%),
a
szakközépiskolában (30,5%) és a szakiskolában (27,5%) a továbbtanulók aránya. Összehasonlítva az országos átlaggal: magasabb a gimnáziumban tanulók aránya, közel 10 %-kal alacsonyabb a szakközépiskolában, míg több mint 10 %-kal nagyobb a szakiskolába jelentkezők aránya. Az okokat elemezni kell. 11. Az oktatás feltételei az intézményekben adottak. 12. Az országos kompetencia-méréseken a település adatai az országos átlagnak megfelelőek. Mivel nincsenek kellően regisztrálva a HHH-s tanulók száma, így a rájuk vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. 13. A település önkormányzata anyagi lehetőségei függvényében tesz azért, hogy a településen az intézmények jó színvonalon működhessenek.
36
Záradék
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Helyzetelemzését Etyek Község Önkormányzata ..………………………………………. megvitatta és elfogadta.2
2
A Képviselő-testületi döntés határozata a dokumentum melléklete
37
