TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI

INTÉZKEDÉSI

TERV

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

373/2008. (XII. 4.) képviselő-testületi határozattal elfogadva

1. Bevezetés A helyzetelemzés számba veszi

Jászladány oktatási

intézményeinek szakmai

és

infrastrukturális állapotát. Felméri a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés helyzetét, meglétét, elemzi különösen a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az oktatás minőségi színvonalát és szakmai környezetét. Jászladány

Nagyközség

Önkormányzata

kidolgozza

a

Települési

Közoktatási

Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési Tervét, melyekben összehangolja az önkormányzati

intézkedési tervet, az önkormányzati

minőségirányítási

programot,

valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működésével kapcsolatos, pedagógiai munkájukat szabályzó dokumentumokkal. A településen működő Móra Ferenc Általános Iskola, Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda intézményeinek összehasonlító elemzését fogja tartalmazni a helyzetelemzés egyik része. Jászladány Nagyközség Önkormányzata a Móra Ferenc Általános Iskolát szeretné fejleszteni a pályázat keretében. 1.1. A település bemutatása Jászladány Nagyközség az Észak-Alföldi régióban helyezkedik el, Jász-Nagykun-Szolnok Megye észak-nyugati részén, a Jászság nevű kistérség legdélibb területein. Jászladány területe: 9274 ha, népsűrűsége 66,8 fő/km2. A lakosságszám: 6059 fő. A lakosság kormegoszlása szerinti lélekszáma heterogén. Az idősek (60 év felettiek) és a fiatalok (18 év alattiak) száma majdnem megegyező. Jászladány lélekszáma az utóbbi években számottevően nem csökkent, annak ellenére, hogy az éves halálozás rendszeresen meghaladja az éves születések számát. Ebből megállapítható, hogy nagyarányú a beköltözések száma településre, mely főleg az olcsó ingatlanáraknak köszönhető. A 2001 évi népszámláláskor a lakosság közül 10,6 % vallotta magát cigány etnikumúnak (655 fő), amely magas aránynak számít a környező települések között. Kemény István kutatásai óta elfogadott terminológia a szakirodalomban a „külvilág által cigánynak tartott népesség” fogalma, amely Jászladányon a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal egybehangzó becslések alapján – életmód, életvitel, szokások figyelembevételével – 1850 fő, a lakosság közel 1/3-a. Jászladány földrajzi fekvéséből adódóan mezőgazdasági jellegű település, az ipari tevékenység

csak

az

utóbbi

években

indult

fejlődésnek

a

megtelepült

kisebb

vállalkozásoknak köszönhetően. A település szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége 49%-os, a villany-, víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítettség szintje közel 100%-os, ez

2

azonban nem jut el minden háztartásba. Megoldott továbbá a szervezett kommunális szemétszállítás is. Jászladány intézményhálózata jól kiépített. Az oktatási és nevelési intézmények az óvodától az esti gimnáziumig hatékonyan látják el feladatukat. Az egészségügyi alapszolgáltatások biztosítottak, a lakosok egészségügyi ellátását három háziorvos, egy házi-gyermekorvos, két fogszakorvos és három védőnő látja el. A településen működik községi könyvtár és művelődési ház. A 20 férőhelyes bölcsőde is teljes telítettséggel működik. Szociális és gyermekvédelmi szempontból a környező településekhez képest igen jól ellátott a település, valamennyi alapfeladat biztosított. Jászladányban két Idősek Otthona is működik. A 15 fős férőhelyeset Jászladány Nagyközség Önkormányzata tartja fenn, a 140 fős intézményt pedig Jászberény Város. Az Önkormányzat 1990 óta irányítja a település életét. Jogelődje a Nagyközségi Tanács. Az Önkormányzat összesen 216 fő munkavállalót foglalkoztat. A település szervezeti felépítésének középpontjában a Polgármesteri Hivatal áll, amely biztosítja a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, működteti az önkormányzat intézményeit, ellátja a képviselő-testület üléseivel kapcsolatos feladatokat, előkészíti és végrehajtja a testület döntéseit, ezen kívül eleget tesz széles körű államigazgatási feladatainak

is.

A

településüzemeltetéssel

és

a

lakossági

szolgáltatásokkal

(szemétszállítás, ivóvíz-ellátás, stb.) kapcsolatos feladatokat a Jászladány Nagyközség Üzemeltetési- és Vagyonkezelő Intézmény (NÜVI) végzi. A jászladányi Móra Ferenc Általános Iskola - melynek fenntartója Jászladány Nagyközség Önkormányzata - két telephelyen működik (Jókai, illetve Baross úti intézmény). A tantestület célja, hogy a tanulók képességét olyan irányban fejlessze, hogy az lehetővé tegye, hogy az egészséges személyiség-fejlesztés figyelembevételével a tanórákon szerzett

szilárd

ismeretek

eszközkénti

felhasználásával

kialakuljanak

az

önálló

ismeretszerzéshez szükséges ismeretek.

2. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv célja A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv célja: 

A

közoktatás

terén

megvalósuló

esélyegyenlőség

elősegítése

a

települési

közoktatási intézményeiben. 

Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése.



Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének

biztosítása

és

3

előmozdítása

az

oktatási-nevelési

folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet). 

A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 2.1. Törvényi háttér

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság

nemzetközi

kötelezettségeire

és

az

európai

közösségi

jog

vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó

természetes személyekkel,

ezek csoportjaival,

valamint

a jogi

személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

4

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban

megszerezhető tanúsítványok,

bizonyítványok,

oklevelek

kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak,

és

mindezek

következtében

nem

biztosítja

a

tanulmányok

folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam

által

jóváhagyott,

államilag

előírt,

követelményeknek.

5

illetve

államilag

támogatott

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

A

fenti

törvényi

háttér

szellemében

Jászladány

Nagyközség

Önkormányzata

a

következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési

Tervét,

vállalva,

hogy

az

elkészült

és

elfogadott

dokumentumot

összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel az önkormányzati minőségirányítási programmal,

valamint

a

fenntartása

alatt

működő

közoktatási

intézmények

működtetésével kapcsolatos, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. Jászladány önkormányzata a cigány kisebbségi önkormányzattal közösen a hivatkozott törvényt megelőzően és párhuzamosan is dolgozott az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a nagyközségben, mert a 218/2004. (IX.14.) számú határozatával fogadta el a Jászladányi Cigányság Társadalmi Integrációjának Komplex Programját, közel 80 oldalas helyzetelemzést és cselekvési tervet. Ez az anyag is szükségszerű lépésként fogalmazza meg a Baross úton található iskolaépület felújítását.

2.2. Célok A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése – a régi tagállamokhoz hasonlóan – Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az

esélyegyenlőség

érvényesítése

nem

pusztán

követelmény,

hanem

az

önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához.

6

A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a településen működő közoktatási intézmények közreműködésével kerül megtervezésre.

2.3. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: 

esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;



a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;



az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;



az

esélyegyenlőségi

terv

megvalósításában

érintett

intézményvezetők

tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; 

az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása;



befogadó

és

toleráns

légkör

optimális

kialakítása

és

fenntartása

az

intézményekben; 

akcióterv

készítése

a

helyzetelemzés

által

feltárt

problémákra,

hiányosságokra; 

esélyegyenlőségi

kockázatok

kezelése,

intézkedési

tervek

készítése,

értékelése, folyamatos korrekciója; 

fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása;



az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása;



a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit;



folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban; a monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni



az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét;

7



a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit; az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.

3. Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból honlapján közzétett útmutatója és adatlapjai alapján készült.

3.1. Demográfiai adatok A 1. sz. táblázat Jászladány demográfiai helyzetét mutatja be. Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy a nagyközség állandó népesség száma 6059 fő. A településen jelenleg népességcsökkenés nem jellemző. Az általános iskolás korúak száma jelentősen kimagaslik.

Lakónépesség száma Állandó népesség száma

5961 fő 6059 fő

Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma

232 fő 221 fő

Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)

740 fő 354 fő - 133 fő

3.2. Népességvándorlás Az alábbi adatok a település népességének be-, illetve elvándorlásokat mutatják be a településen. 3.2.1. Bevándorlás

8

A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: 1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző 3 3 4 2 3 4 1

Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről

A településre való bevándorlás leginkább a közeli településekről jellemző, majd a fővárosból, illetve távolabbi településekről. A Jászság egyik legjelentősebb települése Jászladány, így ez is hozzájárul népességvonzó képességéhez.

3.2.2. Elvándorlás A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: 1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző A település lakosságának elvándorlása leginkább a közeli településekre, illetve a megyeszékhelyre jellemző. Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

4 3 2 3 4 2 1

Nem jellemző a település lakóinak külföldre vándorlása.

3.3. Szociális helyzet a településen A településen a munkaképes lakosság 16%-a munkanélküli, ez az országos átlag (6,31%) 2,44 szerese. Jász-Nagykun Szolnok megyében a munkanélküliség 11%-os. A megye gazdasági teljesítménye más térségekhez viszonyítva alacsony. A 19 megye és a főváros rangsorában az egy főre eső GDP alapján a 16. helyen áll. Ezen okokból Jászladányt a

9

240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé sorolták, mindkét szempontból.

Munkanélküliek száma a településen

Összesen 547 fő

Ebből tartósan munkanélküli

254 fő

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

417

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

417 fő

ebből

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 925 fő kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak 494 fő halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 431 fő Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 925 fő gyermek után igényelnek, melyből 494 fő azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről, 431 fő azon gyermekek száma, akiknek a szülei nem nyilatkoztak. A hátrányos helyzetről való adatgyűjtés úgy történik, hogy a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője kiküldi a rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményt igénylő nyomtatványt a szülőknek, akik ekkor nyilatkoznak iskolai végzettségükről. A nagyközségben sok a nagycsaládos, nem ritka a családonkénti 5-6 gyermek, ahol a szülők nagy százaléka munkanélküli. Ezek a szociálisan veszélyeztetett családok kizárólag a családi pótlékból és az önkormányzattól kapott segélyből tartják fenn magukat. Az óvodás gyerekek közül nincs településre eljáró, településre bejáró sem. Az általános iskola felső tagozatában van egy gyerek aki tömegközlekedéssel jár az iskolába. Külterületen élők nincsenek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben sem él egyetlen tanuló sem.

3.4. A közszolgáltatások elérhetősége A településen az alábbi közoktatási intézményi feladatok ellátottak: óvodai nevelés, általános iskolai oktatás1-4., általános iskolai oktatás 5-8., alapfokú művészetoktatás. A szolgáltatások mindegyikét helyben lehet igénybe venni. A művészetoktatást a szolnoki székhelyű Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola jászladányi

kihelyezett

tagozata

és

a

jászberényi

székhelyű

Viganó

Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény jászladányi telephelye biztosítja. A helyi lehetőségeken túl, a

10

nagyközségtől 6 km-re található Jászalsószentgyörgy településen is igénybe lehet venni művészetoktatást. A közoktatási szakszolgálati feladatok minden esetben ellátottak. Helyben a fejlesztő felkészítést, illetve, a korai fejlesztés és gondozást lehet igénybe venni, ez utóbbi esetén a

Megyei

Pedagógiai

Szakszolgálattól

járnak

ki

utazó

gyógypedagógusok,

heti

rendszerességgel. A Jászsági Többcélú Társulás fenntartása alatt üzemel 2008.01.01-től a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, amelynek egyik szakmai központja Jászladányon szerveződött.

A nevelési tanácsadás 2007. év augusztusától szintén a társulás

fenntartása alatt végzi munkáját. A gyermekjóléti alapellátások tekintetében elmondható, hogy a település igényeket kielégítő szolgáltatásokat nyújt (gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde, iskolai napközi). A családi napközi, illetve a házi gyermekfelügyelet nem ellátott, de ha ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban igény merülne fel, akkor szükséges. A Biztos Kezdet program településen való elindítása 2008. január 1.-vel elindult, amely a hátrányos helyzetű családok intézményi szocializációját hivatott elősegíteni. E programot támogatja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, amelynek gesztorai vagyunk Jász Nagykun Szolnok Megyében. A Jászsági Többcélú Társulás által fenntartott Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézménnyel tárgyal a települési önkormányzat arról, hogy a kistérségi koncepció alapján Jászladányon is létesülne decentruma ennek az intézménynek, melyben a központtal azonos színvonalú szolgáltatások lennének biztosíthatóak 2009-től.

Helyben, más településről kijáró szakember(ek). A Helybe Más településen, Havonta hány szolgáltatás Közszolgáltatások n éspedig... (km) alkalom? ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai 30 km-re tanácsadás Jászladánytól Korai fejlesztés és A Megyei

11

gondozás Fejlesztő felkészítés

Pedagógiai Szakszolgálattól járnak ki utazó gyógypedagóguso k (általában hetente egyszer) X

Nevelési tanácsadás

30 Jászladánytól 30 Jászladánytól

Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási 30 tanácsadás Jászladánytól Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona

km-re km-re km-re X

X

X

X

A Móra Ferenc Általános Iskolában a gyermekek képzését segíti 2 fő oligofrén pedagógus, 1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, 2 fő értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos és 1 fő logopédus és 3 fő gyógypedagógus. 2007. szeptember 01-től pedig beindították az iskolaotthonos oktatást.

3.4. A szolgáltatásnyújtás fenntartói háttere A településen működő intézmények jelentős része az önkormányzat saját fenntartású intézménye: -

óvodai nevelés

-

általános iskolai oktatás

-

fejlesztő felkészítés

-

bölcsőde

-

iskolai napközi

Kiszervezett formában működik: -

általános iskola

Az általános iskola alapítványi formában működik. A településen ellátatlan feladatok :

12

-

gyógypedagógiai tanácsadás

-

gyógytestnevelés

-

családi napközi

-

házi gyermekfelügyelet

-

családok átmeneti otthona

A helyben ellátatlan feladatok egy része a Jászsági Többcélú Társulás által ellátott, illetve a korai fejlesztés és gondozás tekintetében a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által ellátott. A jövőre vonatkozóan igényekhez igazítva gyógytestnevelés igénybevételét lehetővé kell tenni. 3.5. Óvodáztatás Óvodai intézmények száma Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1 2 242 fő 247 fő 186 fő 105 fő 44 fő 12 fő 0 10

A településen jelenleg egy óvoda működik, mely teljes mértékben kihasznált, illetve a kihasználtsága 102%-os. A kihasználtság indokolja további óvodai férőhelyek kialakítását, amelyre az önkormányzat már lépéseket tett. A Rákóczi úti feladatellátási hely közvetlen szomszédságában megvásárlásra került egy lakóház telekkel, ehhez anyagi fedezetet a költségvetés forráshiánya miatt úgy teremtette elő az önkormányzat, hogy a vételárat a képviselők, az alpolgármesterek a jegyző és a polgármester két havi tiszteletdíjuk felajánlásával teljes mértékig biztosították hozzá! Ebből is látható a testület minden tagja szívügyének tekinti a hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő nevelési körülményeinek kialakítását. Ebben az ingatlanban kerül kialakításra egy újabb óvodai csoport, és itt kap helyet a Biztos Kezdet program elindítása is. Az óvodai csoport várhatóan 2008. ősztől indul. A Rákóczi úti feladatellátási helyen jelenleg két csoport van, a bővüléssel még egy csoportot tudunk kialakítani segítve ezzel is a 3 éves HHH gyermekek beóvodáztatását.

13

Az óvodabővítésre egyébként az önkormányzatnak nem ez volt az első kezdeményezése. 2003. szeptember 1.-től két új csoport kerülhetett elindításra, amely egy új óvodaszárny építésével vált lehetővé. Ez közel negyven millió forintértékű beruházás volt. 135 fő gyermek van jelenleg, akik 3-4 évesek, a születési idejüket nézve 2003. 06.01-től 2004. december 31-ig születtek. Ebből a 135 főből 44 fő nem jár óvodába, de ezek közül bölcsődébe is járnak gyermekek. Ezeket a számarányokat nézve, a 3-4 éves korosztály 75%-a jár óvodába. Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 12 fő. Ők egészségügyi problémára hivatkozással nem mehetnek közösségbe (a helyi védőnői szolgálat megállapításai alapján) pl. korai fejlesztésre szorulnak vagy szobatisztaság hiánya mutatkozik. Az óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyerekek 56%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos szempont, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek minél korábban kapjanak óvodai ellátást. Gyógypedagógiai nevelésben nem részesül óvodás gyerek. 3.6. Általános Iskola (minden intézmény vonatkozásában)

Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladat-ellátási helyek (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók (gyógypedagógiai oktatással magántanulókkal együtt)

2 száma 3 száma 41 száma 31 száma és

Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

14

597 fő 0 62 fő

28 fő 404 fő 257 fő

85 fő 62 fő 125 fő

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 8 fő

Az általános iskola tanulói számára biztosított az elhelyezés. A tanulók 10,3%-a sajátos nevelési igényű tanuló. Az általános iskolában tanuló első osztályos tanulók száma meghaladja a végzős évfolyamon tanulók számát, ebből következtethetünk arra, hogy a tanulók száma növekedni fog. A tanulók 20,9%-a veszi igénybe a napközi lehetőségét, ez nagyon kis arányt mutat. 2007. szeptember 01.-től a Móra Ferenc Általános Iskolában bevezetésre került az iskolaotthonos oktatás felmenő rendszerben első osztálytól. A Móra Ferenc Általános Iskolában a sajátos nevelési igényű gyerekek a 8 évfolyam közül nagyobb

arányban

vannak

a

felső

tagozatban.

A

tanulók

6,5%-a

részesül

gyógypedagógiai oktatásban. A Móra Ferenc Általános Iskolában tanulók száma 381 fő, évfolyamonként 40-50 fő tanul, 4., 6.,7. évfolyamokon 50 főt is meghaladja a tanulók száma. 2. évfolyamon tanulnak a legkevesebben, 33 fő, viszont már az első évfolyamosok tekintetében ismét emelkedik a tanulók száma, 46 főre. A 2007/2008-as tanévben 36 fő fejezi be tanulmányait az iskolában.

3.7. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma

Összesen:

ebből

Ebből

A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben más településre eljáró

15

987 fő 247 fő 247 fő 0

HH / HHH

191/105 fő 0

ebből

települések nevei:

ebből

ebből

Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró

ebből

255/131 fő

települések nevei:

Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró ebből

396 fő 305 fő 91 fő

települések nevei:

Szászberek 344 fő 292 fő 52 fő Szászberek, Jászapáti, Szolnok, Jászalsószentgyörgy

224/130 fő

Az óvodai nevelés tekintetében a településről nem járnak el gyerekek, csak a helyi óvodát veszik igénybe. A 247 fő óvodás gyereknek 77,32%- a hátrányos helyzetű, melyből a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 54,9%. Az óvoda 2007. évben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét célzó

óvodai

fejlesztésére

pályázati

támogatást

nyert

el,

melyet

a

gyermekek

fejlesztésére kívánja fordítani az alábbiak szerint 

Egy millió forintot kihelyezett testületi továbbképzésre költenek, amelynek keretén belül 19 nevelő 30 órás DIFER szűrés módszerének megismerését sajátíthatja el.



3 fő óvodapedagógus részére korszerű pedagógiai módszerek megismerésére (kompetencia alapú oktatás megismerése) nyílik lehetőség.



Szakmai napok kerülnek megrendezésre, ahol az óvoda-iskola átmenet kerül előtérbe.



Mindkét feladatellátási hely udvarában mozgásfejlesztő eszközök gyarapítása fog megtörténni.



Továbbá fejlesztő eszközök vásárlására is adódik lehetőség mindkét feladatellátási helyen.



Intézményi partnerkapcsolatok ápolása, fejlesztése is célként jelenik meg.



A szociális helyzetből adódó hátrányok csökkentése délutáni játszócsoportok, anyanyelv és kommunikáció, fejlesztőpedagógia, gyógytestnevelés segítsége által is tervezett.

16

3.8.

A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma,

eljárók száma

ebből ebből ebből

ebből ebből

ebből

ebből

Összese HH / HHH A gyermekek, tanulók létszáma a n: település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár 247 fő 191/105 fő más településről bejáró 0 0 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) 305 fő 255/131 fő más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) 292 fő 224/130 fő más településről bejáró 1 fő tömegközlekedéssel 1 fő iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) A Móra Ferenc Általános Iskolában tanuló 381 fő 46,2%-a alsó tagozatos, 47,2 %-a felső tagozatos

és 6,5%-a EÁI tanuló. Az arány az alsó és felső tagozatosok között

kiegyenlített. Az alsó tagozatos tanulók (193 fő) 98,44%-a (190 fő) hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű gyerekek 65,8 %-a (112 fő) halmozottan hátrányos helyzetű. A felső tagozaton 188 fő tanul, melynek 98,4%-a hátrányos helyzetű, ezen belül 63,7%

a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskolában összesen 216 fő tanuló van. A tanulók 51,8% alsó tagozatban, 48,2% felső tagozatban tanul. Az alsó tagozaton tanuló 112 főnek 58,03%-a hátrányos helyzetű, melynek 29,2%- a halmozottan hátrányos helyzetű. A felső tagozatban

104

fő

tanul,

1

fő

más

településről

bejáró

diák

egyénileg

személygépkocsival) jut el az iskoláig. 37,5% a hátrányos helyzetűek aránya a

(szülő felső

tagozatban, ezen belül 30,7% a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.

Antal Mihály Alapítványi Iskola: Az intézménybe járó tanulók száma: 216 fő Magántanulók száma: 0

17

ebből

Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan

6 fő 6 fő

gyógypedagógiai tagozaton

0

HH / HHH tanulók száma: 104/31 fő Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: HH / HHH ebből

1

0 Móra Ferenc Általános Iskola: Az intézménybe járó tanulók száma: 381 fő Magántanulók száma: 0 fő

ebből

Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan

34 fő + 25 fő EÁI= 59 fő 34 fő

gyógypedagógiai tagozaton

25 fő HH: 25 fő EÁI + 25 fő= 50 fő HHH: 18 fő EÁI + 34 fő= 52 fő

HH / HHH tanulók száma: Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma:

2 fő

A két iskolát összehasonlítva látható, hogy a tagozatok közötti megoszlás kiegyenlített, viszont eltérés mutatkozik a hátrányos helyzetű tanulók arányában, azonban az országos átlagot az alapítványi iskolában is meghaladja a HHH-s tanulók aránya. Az Önkormányzat ismeri a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervek kidolgozását segítő útmutatót, amely alapján a következő vizsgálandó: „Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a település (társulás) általános iskolái, tagintézményei, telephelyei között (nem tér el több mint 25%-ban egymástól)?” Ennek alapján a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányához képest indokolt a hhh tanulók jelenlétének vizsgálata a település egyes intézményeiben. Erre vonatkozóan megállapítható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók települési arányának (kb. 43%)

kevesebb,

mint

egyharmada

van

jelen

az

alapítványi

iskolában.

A

hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetűek aránya jóval magasabb a Móra Ferenc Általános Iskolában tanuló diákok körében. Az, hogy a HHH tanulók száma magas az iskolában tény, viszont a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 13.§ (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy a szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A szülőknek joguk van továbbá, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt

18

válasszanak. A gyermekek iskolai felvételénél pedig, nem felvételi követelmény, hogy ne legyen a gyerek HHH. Mindkét általános iskola maximálisan betartja a beiskolázásról szóló törvényi feltételeket.

19

3.9.Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben

tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint

OM azonosít intézmény neve ó

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Összese n 035930 200294 035771

Móra Ferenc Általános Iskola 381 fő Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola 216 fő Napközi otthonos Óvoda 247 fő

HH HHH

/

SNI

300 fő/ 226 fő 34 fő 104/31 fő 6 fő 191/105 fő 7 fő

Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai és/vagy két tanítási nyelvű tagozat iskolai oktatás

Összese n

Összese n

HH HHH

356 fő

HH / SNI HHH 275 fő/208 fő 34 fő

________ ___

________ ________ 25 fő

216 fő

104/31 fő

---------------------- ---------

20

6 fő

/

SNI

Összese n

HH HHH

/

25 fő/ 18 fő

----------------------

21

A településen két általános iskola található. A Móra Ferenc Általános Iskola 381 fő tanulójának 93,1%-a hátrányos helyzetű, melyen belül a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 64,7%. A tanulók 6,5%-a részesül gyógypedagógiai oktatásban. A gyógypedagógiai oktatásban részesülők valamennyien hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül 68% a halmozottan hátrányos helyzetű. Az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola 216 fő tanulójának 48,1%-a hátrányos helyzetű,

ezen

belül

29,8%

a

halmozottan

hátrányos

helyzetűek

aránya.

Gyógypedagógiai tagozat nem működik az iskolában. A két iskolát összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az Alapítványi Iskolában kevesebb a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, de az országos átlagot ott is meghaladja. Önkormányzatunk minden évben 2003 szeptembere óta, 7fő szociálisan rászoruló, de jó tanulmányi eredményt elérő diáknak átvállalja az egészéves tandíját, ezzel is segítve a hátrányos helyzetű tanulók integrációját. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya a Móra Ferenc Általános Iskolában 15,4%, míg az alapítványi iskolában 2,7%. A Napközi Otthonos Óvoda 247 fő óvodásának 77,32%-a hátrányos helyzetű, melyen belül halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 54,9%. A sajátos nevelési igényű gyerekek aránya 2,8% (7 fő), akik felülvizsgálata megtörtént, két gyermek kerül visszahelyezésre a következő tanévben. Az Óvoda tervezi, hogy az újonnan induló csoportoknál a törvénynek való fokozatos megfelelés céljából felmenő rendszerben csökkenti az aránybeli különbségeket a HHH gyermekek tekintetében (a 25% feletti eltérést felmenő rendszerben tervezik megoldani). Gyógypedagógiai nevelés a Móra Ferenc Általános Iskolában valósul meg. A sajátos nevelési igényű tanulók száma 59 fő, melynek 42,3% -a (25 fő) enyhe fokban értelmi fogyatékos, 25,4%-a (15 fő) diszlexia, egyéb részképességzavarral küzd, 19 fő (32,2%) súlyos magatartási, tanulási zavarral küzd. Az 59 főből 34 fő részképesség zavarral rendelkezik, de szakértői vélemény alapján integrált csoportban oktatható. Az iskolában Ők integrált nevelést kapnak és a normál tanórákon túl fejlesztésben részesülnek. Az 59 főből 25-en EÁI tagozaton tanulnak, szakértői vélemény alapján, ebből két tanuló 2008ban másik településre költözött. Az Alapítványi Iskolában kevesebb arányt mutat a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya, ez mindössze 6 fő, melyből 5 fő (83,3%) szakvélemény alapján a többi gyermekkel közösen is részt vehet az iskolai nevelésben. 3.10. A település szakember-ellátottsága A település szakember ellátottsága megfelelő. A Baross utcai intézményben hiányzik az ének-zene és az informatika szakos pedagógus, bár minden tantárgy fontos, de ezek a

22

tantárgyak egyenlőre nem kulcs tantárgyak. E két szak pedagógus hiányára még ebben az évben megoldást keres az iskola vezetősége, elképzelhető, hogy a jelenlegi tantestületen belül, továbbképzés keretében oldódik meg e probléma. 3.11. Lemorzsolódása aránya az intézményekben Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben

Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében

5,54 13,98

9,08 16,88

2,64 2,11

4,33 3,46

0,26 6,53

0,43 7,36

6

10

2

2

2

3

4

5

1

1

0,26

0,43

2,11%

0,61%

0,37%

A Móra Ferenc Általános Iskolában a 2005/2006-os tanévet figyelembe véve az évfolyamismétlők aránya 5,54% volt. Ugyanez az arány 9,08% a hátrányos helyzetű tanulók körében. A 2006/2007-es tanévre ezek az arányok megközelítőleg duplájára emelkedtek. A jelenleg tervezett arány kevesebb, mint az eddigiek.

A magántanulók

aránya elenyésző, hiszen mindösszesen a tanulók 2,64%,viszont ezen arányon belül magas a 4,33% a hátrányos helyzetű magántanulók aránya. 2006/2007-es tanévben csökkent a magántanulók aránya, illetve ezen belül a hátrányos helyzetű magántanulók aránya is. Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%)

összlét HH / összléts HH / összléts HH / összlétsz HH / számo HHHzámon HHHzámon HHHámon HHHn belül tanulók belül tanulók belül tanulók belül tanulók körébe körében körében körében n 2003/2004 2004/2005 2005/2006

6

0

30

14

64

23

86

0

összlétsz HH / ámon HHHbelül tanulók körében

0

0

0

2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

3

3

0

0

85

97

0

0

0

0

5

5

50

50

45

45

0

0

0

0

10

10

60

60

30

30

0

0

0

0

36,6%

43,1%

19,0%

1,3%

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya 2005/2006-os tanévben országos átlag körüli volt (0,37%). 2006/2007-es tanévben az összlétszámon belül 6,53%ra emelkedett ez az arány. Továbbtanulás tekintetében az adatok alapján látható, hogy a tanulók összlétszámának 30%-a tanul tovább szakközépiskolában, 64%-uk szakiskolában, mindössze 6%-uk gimnáziumban. A hátrányos helyzetű tanulók közül 86% szakiskolai képzésben részesül. Az országos átlaghoz viszonyítva nagyon kevés a gimnáziumba továbbtanulók aránya, illetve háromszorosan haladja meg a szakiskolai képzésben résztvevők arányát. Viszont minden tanuló továbbtanul, mely pozitív eltérés az országos átlaghoz képest. 2006/2007es tanév kedvezőtlenebb képet mutat, mint az előző év, hiszen tovább csökkent a gimnáziumban, tovább nőtt a szakiskolában tanulók aránya. Speciális szakközépiskolában nem tanulnak tovább.

A

továbbtanulási

mutatókat

figyelembe

véve

látható,

hogy

a

gimnáziumba

továbbtanulók aránya a 2005/2006 tanévben 6% volt, 2006/2007-es tanévben pedig 3%, ami az országos átlagon alul marad, mert az 36,6%. Szakközépiskolát választott a tanulók 30%-a a 2005/2006 tanévben, és 0%-a a 2006/2007-es tanévben mely az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb, az országos átlag ugyanis 43,1%. Önkormányzatunk sikerrel működteti a Jászladányi Fiatalok Továbbtanulását Segítő Közalapítványát, továbbá a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszert, amelyek célja a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának anyagi segítése. A pénztelenség miatt, a tehetség nem veszhet el Jászladányon! Az önkormányzat felkutatta és ma is támogatja a Sziltop kht.-t abbéli tevékenységében, hogy Jászladányon érettségit adó esti gimnázium működjön, amely a korábbi iskolájukból kiesett gyerekek, korafelnőttek képzését segíti 2000. szeptembere óta a nagyközségben. Sőt, közös törekvésünk egy nappali középiskola indítása, kifejezetten a hátrányos helyzetű diákokra koncentrálva! A Móra Ferenc Általános Iskola tantestülete nagyon komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy a továbbtanulási arányokat javítsa (lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetencia eredmények). Többek között a tavalyi évben 3X30 órás továbbképzésen vett részt az egész tantestület. Új pedagógiai módszerek elsajátítását tanulták. 2007. szeptemberétől beindították az iskolaotthonos oktatást, melynek hatása már most

24

érezhető. Kevesebb lett a hiányzás, javult a tanulói átlag. Az iskola nevelőinek célja a használható

tudás

átadása

és

a

kompetencia

alapú

képzés.

Az

osztálybontás

rendszerének finanszírozása rendkívül komoly költségvetési teherrel jár. A hátrányos helyzetű gyerekek érdekében azonban az Önkormányzat vállalja ennek a kiscsoportos oktatásnak a finanszírozását.

Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

összlét HH / összléts HH / összléts HH / összlétsz HH / számo HHHzámon HHHzámon HHHámon HHHn belül tanulók belül tanulók belül tanulók belül tanulók körébe körében körében körében n 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

11,8% 21,2% 38,5%

5,9% 9,1% 15,4%

36,6%

58,8% 69,7% 53,8%

35,3% 15,2% 30,8%

29,4% 9,1% 7,7%

43,1%

Nem tanult tovább (%) összlétsz HH / ámon HHHbelül tanulók körében

17,6% 6,1% 7,7%

19,0%

1,3%

Az Antal Mihály Alapítványi Iskola továbbtanulási mutatóit a fenti tábla összegzi. Ezek alapján megállapítható, hogy a 2006/2007-es tanévre a továbbtanulási mutatók minden iskolatípusban az országos átlagtól jobbak. 3.12. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben?

25

tervezett létszám

tanulók létszáma OM azonosít intézmény neve ó

035930

2004/2005 integráci ós

Móra Ferenc Általános Iskola --------

2005/2006

2006/2007

tanulói

2007/2008

képességintegráci kibontakozta ós tó

képességintegráci kibontakozta ós tó

képességintegráci kibontakozta ós tó

képességkibontakozta tó

49

60

228

300

---------

26

-----------

------------

A Móra Ferenc Általános Iskola képesség-kibontakoztató támogatást igényelt 49 fő után, a 2005/2006-os tanévben 60 fő után, majd a 2006/2007-es tanévben jelentősen megnőtt, 228 fő után igényeltek képesség-kibontakoztató támogatást. Előreláthatóan a következő tanévben 300 fő után fogják igényelni ezt a támogatást. Elmondható, hogy a képességkibontakoztató támogatást évről évre egyre több gyerek után igénylik meg. Ugrásszerű változás a 2006/2007 –es tanévben volt tapasztalható.

Móra Ferenc Általános Iskola tanulók létszáma 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 összlé képe integ összlé képe integ összlé képe integ Összl képe integ tszám sség ráció tszám sség ráció tszám sség ráció étszá sség ráció s s s m s kibo kibo kibo kibo évfo ntantantantalya kozt kozt kozt kozt m ató ató ató ató 1. 59 fő 5 fő ----- 47 fő 10 fő ---- 38 fő 4 fő ---- 46 fő 23 fő ---2. 35 fő 5 fő ------- 60 fő 10 fő ---- 44 fő 6 fő ---- 33 fő 22 fő ----------------------3. 47 fő 5 fő - 37 fő 10 fő - 59 fő 6 fő - 40 fő 34 fő ---------4. 56 fő 5 fő ------ 43 fő ------ ------ 33 fő 4 fő - 57 fő 34 fő ----5. 49 fő 5 fő ------ 54 fő 10 fő ----- 50 fő 4 fő ------ 40 fő 22 fő -----6. 42 fő 5 fő ------ 42 fő 10 fő ----- 49 fő 6 fő ------ 53 fő 28 fő ---7. 42 fő 5 fő ----- 39 fő 10 fő ------ 48 fő 4 fő ------ 51 fő 33 fő -----8. 38 fő 5 fő ----- 36 fő ----- ------ 34 fő 4 fő ------ 36 fő 37 fő ----EÁI ------1-2 7 fő --------7 fő --------9 fő ---------9 fő 8 fő 3-45 6 fő --------6 fő ---------9 fő ---------9 fő 8 fő -----6-7------8 10 fő -------8 fő ------ -----6 fő ----- -----7 fő 2 fő A Móra Ferenc Általános Iskola képesség-kibontakoztató támogatást igényel a 2007/2008as tanévben évfolyamonként 23-37 fő után. Évente egyre nagyobb arányban nő azon tanulók száma, akik után igényelnének támogatást. Sajnos 2007. évben 3,84 millió forint megítélt

támogatást

vont

vissza

a

minisztérium

az

önkormányzatunk

által

törvénytelennek minősített indokokkal, amely kérdésben az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosához

fordult

a

képviselő-testület,

ennek

eredménytelensége

bírósághoz. 3.13. Tanórán kívüli programokon való részvétel Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban?

27

esetén

pedig,

Létszám 2006/2007

2005/2006 Programok

Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola

Összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében

Összlétszámon belül

2007/2008

HH / HHH tanulók körében

-----------

----------

----------

--------13,72% 41,42%

-----------100/100 100/100

------------14,25% 62,53%

---------- -------------

-------------

------------

-----------

-----------

------------

----------

----------

---------

-----------

Összlétszámon belül

-----------

HH / HHH tanulók körében

Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb

Összlétszámon belül

HH/ HHH tanulók körében

Összlétszámon belül

Összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében

-----------

----------

------------

----------- ------------- ------------100/100 11,55% 100/100 100/100 63,25% 100/100

-----------12% 70%

------------100/100 100/100

-----------

-------

---------

---------

-----------

-------------

9. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Programok

tervezett létszám 2008/2009

HH / HHH tanulók körében

Összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében

tervezett létszám 2008/2009 Összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében

7,65%

100%

6,06%

100%

10%

100%

15%

100%

-----------------------

------------------------

------------------------

-----------------------------

-------------------------

---------------------------

--------------------------

----------------------------

A Móra Ferenc Általános Iskolában a tanulók a 2005/2006-os tanévben 13,72%-a járt napközibe, a tanulók mindegyike halmozottan hátrányos helyzetű tanuló volt. Ez az arány kismértékben, de tovább nőtt a következő tanévre, majd 2007/2008-as tanévre kis mértékű csökkenést mutat. A 2005/2006 tanévben a tanulók 41,42%-a járt szakkörre. A következő tanévben (2006/2007) ez az arány közel 20%-kal növekedett. A 2007/2008-as tanévben még egy százalékkal nagyobb arányt mutat. Az Útravaló Programban 22 fő vesz részt jelenleg. Ők valamennyien halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Az iskola a programba több tanuló jelentkezését is beadta, de az elbírálás során visszautasították őket, forráshiányra hivatkozva. Mindezek ellenében elmondható, hogy a környező települések iskolái között a jászladányi Móra Ferenc Általános Iskola halmozottan hátrányos helyzetű tanulói vesznek részt legtöbben e programban. A Móra Ferenc Általános Iskolában az önkormányzat mint fenntartó, biztosítja a forrásokat ahhoz, hogy a felső tagozaton az eleve kis létszámú osztályok további csoportbontásban

28

tanulják a kulcs tantárgyakat (magyar, matematika, nyelv, technika, testnevelés), így 1012 fős csoportok jönnek létre, amely hatékonyabbá teszi az oktatást, a hátrányos helyzetű tanulóknak az ismeretek elsajátítását! Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összlétszámon belül

Programok

Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola

HH / HHH tanulók körében

Összlétszámon belül

20% 102,4% 19%

HH / HHH tanulók körében

25,2% 101% 4,9%/0,5 %

22,3%

Összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében

tervezett létszám 2008/2009 Összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében

26,9% 104,2% 6,3%/0,5 %

Az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola tanulóinak 20%-a járt napközibe 2005/2006os tanévben, majd a következő két évben ez az arány folyamatosan nőtt. A tanulók 100%-a jár valamilyen szakkörre. Az iskola nyári tábort is biztosít a tanulóknak, melyen a tanulók 19%, majd a 2006/2007-es tanévben 22,3% vett részt. Iskolán kívüli segítő programban, Útravaló Programban mindössze 2 fő vett részt, de a 2007/2008-as tanévre 11 főre szeretnék emelni.

3.14.

Az

önkormányzat/társulás

hozzájárulásának

mértéke

a

település

intézményeiben OM azonosít ó 035771 035930 200294

intézmény neve Napközi Otthonos Óvoda Móra Ferenc Általános Iskola Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola

Önkormányzati /társulási 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 29.794.0 35.728.0 40.457.0 123.627, 150.118, 174.384, 00,00,00,34.025.0 43.681.0 46.769.0 113.458, 124.056, 00,00,00,85.490,- 0

2.212.00 58.000,- 0,-

10.790,-

A táblázat adataiból jól kivehető, hogy az önkormányzat minden évben egyre több összeget biztosít óvoda, iskola fenntartásra az állami normatíván felül. Az Alapítványi Iskola Önkormányzati hozzájárulása abból adódik, hogy települési szintre lebontva

29

minden gyerekre kap az Önkormányzat étkeztetési hozzájárulást állami normatívaként, melyet az Önkormányzat továbbított az Alapítványi Iskola felé is. 4.

A helyzetelemzés összegzése

1. A településen nem teljes mértékben biztosítottak a szolgáltatások elérhetőségei. Ellátatlan szolgáltatás mindössze három esetben, a gyógytestnevelés, a családi napközi, illetve a családok átmeneti otthona ellátásokban mutatkozik. Ezeket a területeket szükséges lenne megoldani, amennyiben igény van rá. A közoktatási szakszolgálati feladatok tekintetében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége, hátrányainak kompenzálása szempontjából jelentősséggel bíró nevelési tanácsadás és gyógypedagógiai tanácsadás szolgáltatásokhoz való hozzáférés a szolgáltatás helyének (Jászberény) a településtől való távolsága (30 km) miatt korlátozott, főként a szociális szempontból hátrányos helyzetű családok esetében. A kérdés megoldását 2009-től tervezi az Önkormányzat. A korai fejlesztés és gondozás szolgáltatás fejlesztése, bővítése és a gyógytestnevelés lehetőségének biztosítása - amelyre már szakember van - , különösen indokolt az országos átlagot meghaladó sajátos nevelési igényűvé minősítési arány miatt a jászladányi gyerekek körében. 2. A kitöltött adatok alapján megállapítható, hogy Jászladányon az óvodáskorú népesség 84 %-a veszi igénybe az óvodai szolgáltatást. A 3-4 éves korosztályon belül a beóvodázási arány 75%-os, az óvodai férőhelyeknek több, mint 100%-os kihasználtsága valósul meg, a 242 óvodai férőhelyre jelenleg 247 gyermek van beiratva. A Petőfi úti feladat-ellátási helyen a tornaszoba is átalakításra került csoportszobának, így a Petőfi úti óvodába járó 195 gyermek részére nincs használható tornaszoba. A Jászladányon élő 3. életévüket betöltött gyerekek közül 44 nem jár jelenleg óvodába, melyek közül 12 halmozottan hátrányos helyzetű, megállapítható, hogy a teljeskörű óvodai elhelyezés biztosítása érdekében további óvodai férőhelyek kialakítására lenne szükség. Az óvodai férőhelyek növelése érdekében a jászladányi önkormányzat már lépéseket tett, ingatlant vásárolt. Ennek eredményeképpen 2008. szeptemberétől egy csoporttal bővülhet a Rákóczi úti óvoda. A településen élő óvodáskorúak 40 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyerekeknek az adatok szerint 89%-a iratkozott be 2007ben az óvodába, ami döntően az intézményvezető és az óvodapedagógusok beóvodázást ösztönző aktív szerepvállalásának köszönhető, amely a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének, oktatási sikerességének előmozdítása szempontjából jelentős eredménynek tekintendő. Ennek alapján vált jogosulttá Jászladány a 12/2007. (III.14)

OKM

rendelet

alapján

a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyerekek

esélyegyenlőségét célzó óvodai fejlesztési támogatásra. A jászladányi óvoda két feladat-ellátási helyen működik. Esélyegyenlőségi szempontból problémaként vethető fel, hogy az adatok alapján a tagóvodában a halmozottan

30

hátrányos helyzetű gyerekek aránya a központi óvodához képest jelentősen eltér (kb. 24%-kal). A Rákóczi úti óvodában két osztatlan (vegyes) csoportban vannak a gyerekek, míg a másik óvodában korcsoportos bontásban szervezték meg az óvodai nevelést két épületrészben. A Petőfi úti óvoda csoportjai között a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányaiban mutatkozó különbség az adattáblák alapján két korcsoportban is meghaladja a 25%-ot (kiscsoport: 28%, középső: 22%, nagycsoport: 59%).

Az Óvoda

tervezi, hogy az újonnan induló csoportoknál a törvénynek való fokozatos megfelelés céljából felmenő rendszerben csökkenti az aránybeli különbségeket a HHH gyermekek tekintetében. 3. A Jászladányon élő óvodás és iskoláskorú népességben a sajátos nevelési igényűvé minősítettek aránya 8,1% (a településen élő 844 gyerekből 69), ami jelentősen meghaladja, az európai viszonylatban eleve nagyon magas országos átlagot. A 172/2007. (IX.13.) képviselő testületi határozat (A Jászladányi Cigányság Társadalmi Integrációja Komplex Programja megvalósulása eredményeiről szóló jelentés)

alapján a sajátos

nevelési igényű, illetve a szocio-kulturális hátránnyal küzdő gyerekek felzárkóztatása érdekében a Biztos Kezdet program bevezetése érdekében lépések történtek (program kidolgozás és akkreditáció), és a program 2008 év elején elindul Jászladányon. 4. A településen két általános iskola működik: az önkormányzati fenntartású Móra Ferenc Általános Iskola és az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola. Mindkét iskolában 99%ban a településen élő gyerekek tanulnak, a Móra Ferenc Általános Iskolának két bejáró tanulója van, az Antal Mihály Általános Iskolának pedig 1. Az intézmények által szolgáltatott adatok alapján a két intézmény között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának különbsége meghaladja a 45%-ot. 6. A Móra Ferenc Általános Iskolában a tanulók lemorzsolódási mutatói jelentősen meghaladják, míg továbbtanulási mutatói és kompetencia eredményei jelentősen alulmúlják az országos átlagot.

Az évfolyamismétlők aránya sokszorosan (az összes

tanuló körében hatszorosan, a hhh tanulók esetében nyolcszorosan) meghaladta az országos átlagot az utóbbi években. Az országos tendenciákkal ellentétben az iskolából továbbtanuló diákok 85%-a, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok 97 %-a érettségit nem biztosító szakiskolai képzésben tanult tovább az elmúlt tanévben. A gimnáziumi továbbtanulók aránya elenyésző (3%), szakközépiskolában ebben a tanévben senki nem tanult tovább. Az intézményben két képesítési területen nincs megfelelően képzett pedagógus. Ennek megoldását a tantestület tagjainak továbbképzésével tervezik.

31

7. Az önkormányzati iskola infrastrukturális feltételeinek vizsgálata során megállapítható, hogy az iskola alsó tagozata egy jó színvonalú (1990-es években épült), modern iskolaépület egyik szárnyában működik (Jókai úti iskola), míg a felső tagozat a település központjától távolabb a 60-as években épült Baross úti feladat-ellátási helyen működik.

32

Napközi Otthonos Óvoda Intézkedési Terve

Az intézkedés A helyzetelemzés megállapításai

Cél meghatározása beírása

Intézményi infrastruktúra fejlesztése – korszerűsítés, bővítés, elérhetőség szükségessége

A régi épületrészek korszerűsítése, férőhelybővítés, tornaés fejlesztőszoba kialakítása

felelőse

megvalósítás indikátorok rövid határideje távra (1 év)

Pályázati forrásokkal a fenntartó, meglévő épületek intézményvezető korszerűbbé tétele, a feltételek javítása, helyiségek kialakítása

Pályázati lehetőségek felmérése

indikátorok közép távra (3 év) Nyertes pályázatokkal a nevelés feltételeinek javítása

indikátorok hosszú távra (6 év) Pályázatok megvalósítása, minőségi nevelés

2012.

Beóvodázás - Az óvodáztatás Férőhelyek, személyi fenntartó, 3 éves feltételeinek feltételek biztosítása a intézményvezető, gyermekeknek megteremtése, különös gyermekek védőnő ÁNTSZ biztosítani kell az figyelemmel a hátrányos- fogadásához az óvodai nevelést és halmozottan óvodáskorú népesség 2010. hátrányos gyermekekre listájának figyelemmel kisérése

33

Nő a Pontos gyermeklétszám az nyilvántartás a óvodában, 3 évesek beíratkozásról, nagyobb létszámban megoldottá válik a jelennek meg az gyermekek intézményben fogadása (személyi-tárgyi feltételek)

A kiépített folyamat gyakorlattá válik, ellátottak a hátránnyal érkezők, kielégítettek az igények

Az intézkedés A helyzetelemzés megállapításai

Cél meghatározása beírása

felelőse intézményvezető, pedagógusok

Pedagógus továbbképzés – továbbképzések ütemezettek (szakmai, módszertani továbbképzések, szakvizsga)

Az eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés érdekében, az új igényekhez igazodó pedagógus – kompetenciák, módszertani kultúra fejlesztése, mentálhigiéné

A hiány- és problématerületek megjelölése, beiskolázás

Humán erőforrás fejlesztés – a gyermekekkel az óvodába lépéstől a hazabocsájtásig óvodapedagógus foglalkozzon

A szakember ellátottság növelése – kettős váltás megvalósítása az óvodai csoportokban

a személyi feltételek és fenntartó, az ellátandó feladatok intézményvezető, összevetése, felülvizsgálata

Intézmények közötti szakmai együttműködés

Rendszeres, érdemi kapcsolattartás, szakmai együttműködés az oktatás-nevelés és a szociális ellátás szakembereivel

A hatékonyabb, problémamentesebb feladat ellátás érdekében szakemberek együttműködésének megvalósítása

megvalósítás indikátorok rövid határideje távra (1 év)

2009. Januártól folyamatos

2009. Szept.

34

indikátorok hosszú távra év)

A továbbképzési tervben ütemezettek a módszertani, szakember képzési elképzelések

Képzett, szakvizsgával rendelkező nevelők segítik az intézményi innovatív folyamatok fejlesztését

Személyi feltételek felülvizsgálatra kerülnek

A létszámfejlesztés Képzett megvalósul szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel

az együttműködések, találkozások tervezettek

pozitívabb jó partneri hozzáállás, együttműködés probléma feltárás, látható eredmények

2010. Szept.

intézményvezető

indikátorok közép távra (3 év)

(6

Ismeretek gyakorlatban való alkalmazása, speciális feladatok ellátottak, eredményesebb munkavégzés

Az intézkedés A helyzetelemzés megállapításai

Cél meghatározása beírása

felelőse

megvalósítás indikátorok rövid határideje távra (1 év)

indikátorok közép távra (3 év)

indikátorok hosszú távra év)

(6

A sajátos nevelési igényű, a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek pontos nyilvántartása, integrált nevelése, egyéni fejlesztése

Esélyegyenlőség – hátránykompenzáció megvalósítása, pontos dokumentálás, a sérülés típusának, a hátrány jellegének megfelelő, szakszerű ellátás biztosítása

A fejlesztendő területek intézményvezető megjelölésével, szakértői bizottság, szakemberek, jegyző eszközök biztosításával eredményesebb, az igényekhez igazodó fejlesztés 2009. Szept. megvalósítása

szakember igény felmérése, beiskolázás

pontos dokumentálás, szakszerű fejlesztés

igények kielégítése, az intézmények rendelkeznek speciális végzettségű szakemberekkel

Az intézményben magas a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya

Támogató lépések, szolgáltatások tervezése, megvalósítása az érintettek hátrányainak csökkentésére

integrációs és intézményvezető esélyteremtő programok kiterjesztése, megvalósítása (óvodai IPR)

a támogatás ésszerű felhasználása

a nevelés feltételeinek javítása, fejlesztőprogram megvalósítása

intézményi önértékeléssel az elért eredmények kimutatása

Szakmai – informatikai eszközök korszerűtlenek, az eszköznorma teljesítettsége nem megfelelő szintű

Az informatikai eszközök korszerűsítése, az intézmény eszközellátottságának növelése

pályázatok elkészítése, fenntartó, eszközök vásárlása, intézményvezető fejlesztés, korszerűsítés

35

2009. Júniustól évente

2008. Nov.

a szükséges az intézmény az eszköznorma eszközök felmérése, korszerű teljesítettsége nő vásárlás ütemezése számítógépekkel, a neveléshez szükséges eszközökkel rendelkezik

Az intézkedés A helyzetelemzés megállapításai

Cél meghatározása beírása

felelőse

Nem minden intézmény akadálymentes

A közoktatás intézményeiben az akadálymentesítés megvalósítása

Pályázati források fenntartó kihasználása, az akadálymentesítés feltételeinek biztosítása

Szakmai szolgáltatások hiánya (Pedagógiai Szakszolgálat)

A szolgáltatás igénybevételi lehetőségének biztosítása

Szakszolgálati decentrum lehetőségének mérlegelése Jászladányon

megvalósítás indikátorok rövid határideje távra (1 év)

2012.

fenntartó 2012.

36

indikátorok közép távra (3 év)

indikátorok hosszú távra év)

(6

Pályázati lehetőségek feltérképezése, beadása

Sikeres pályázat megvalósítása

Akadálymentes intézmények minden tipusú fogyatékkal élő ember számára

A szolgáltatást igénylők száma – felmérésre kerül

A szolgáltatás feltételeinek kialakítása, szakemberigény felmérése

Pályázati források igénybevétele, szakemberekkel ellátott feladatok megvalósulnak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az Esélyegyenlőségi Terv hatálya kiterjed az Intézményben minden közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező valamennyi dolgozóra. Általános célok, etikai elvek Az intézményben az esélyegyenlőséget az alábbi módon kívánjuk megvalósítani: 5.

Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód

Az intézmény a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza egyes munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed  a munkaerő felvételére,  az alkalmazásnál  a feltételek, a jövedelmek, juttatások, képzés, továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására,  valamennyi, a foglalkoztatással összefüggő kérdésre,  a munkavállalók bármi nemű, különösen koruk, nemük, családi és egészségi állapotuk, nemzetiségük, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, szexuális irányultságuk diszkriminációjára. Kivételt képez ez alól a foglalkoztatás jellegéből, természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esete.  A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas minden létező különbség megszüntetésére, amely előfordulhat a munkavállalókkal alkalmazása során. Ennek enyhítésére az iskola olyan pozitív és rugalmas intézkedéseket igyekszik kidolgozni, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának megőrzését, értékesebbé tételét. b) Az emberi méltóság tiszteletben tartása A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Az intézmény a saját és a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételek, munkakörülmények, munkahelyi légkör kialakítására törekszik, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez, és megerősödéséhez hozzájárulnak. c) Partneri kapcsolat, együttműködés Az intézmény vezetője a foglalkoztatási viszony keretében is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható, kölcsönös előnyökön alapuló szerződéses viszonyokat alakít ki.

37

d) Társadalmi szolidaritás Foglalkoztatás vagy más, társadalmilag hasznos tevékenység során minden munkavállaló, kortól, nemtől, nemzetiségtől, vallástól, családi és egészségi állapottól függetlenül egyformán értékes a társadalom számára. Mindannyiunk érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Felelősségi viszonyok Az Esélyegyenlőségi Terv elkészítésért, megvalósításáért a kijelölt felelős javaslata alapján az intézmény igazgatója felel.

CÉLOK Az előző időszak esélyegyenlőségi Terve végrehajtásának elemzése szerint az ott kitűzött és megvalósult célok egy része egyszeri feladat, más része állandó folyamat. Az egyszeri feladatok (pl. Esélyegyenlőségi felelős kinevezése) megvalósult. A folyamatos konkrét és elvi célok továbbra is megmaradtak, ill. az időközben felmerült feladatokkal bővültek. Ezek a következők: 6.

Az egyenlő bánásmód betartása

b) A munkakörülmények javítása, különös tekintettel a pályakezdők, a nagycsaládosok, a 40 év feletti és a fogyatékkal élő munkavállalók helyzetére c) A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása d) A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése e) Családos munkavállalók számára a jogszabály által megengedett, maximális kedvezmények biztosítása Az egyenlő bánásmód betartása Álláshirdetések, pályázatok megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásánál az intézmény vezetője nem tesz különbséget kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából. Az igazgató a munkavállaló kiválasztásánál az adott munkakörhöz szükséges készségeket, képességeket és jártasságot veszi kizárólag figyelembe. Ennek érdekében a legjobb jelölt kiválasztásához kikéri az esélyegyenlőségi felelős véleményét is.

38

Az intézmény lehetőséget biztosít a panasztételre a következő módokon:  Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás vélelme esetén a munkavállaló az igazgatóhelyetteshez fordulhat.  Az igazgatóhelyettes a panaszt az esélyegyenlőségi felelős véleményezésével együtt 8 napon belül a munkáltató elé tárja.  A panasz a munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 8 napig a kifogásolt intézkedés végrehajtása nem lehetséges.  Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba (Az esetleges költségekről egyedi megállapodást kell kötni.)  Az eljárás eredményéről a munkavállalót az igazgatóhelyettes tájékoztatja.

A munkakörülmények javítása, különös tekintettel a pályakezdők, a nagycsaládosok, a 40 év feletti és a fogyatékkal élő munkavállalók helyzetére A munkáltató vállalja, hogy a munkakörülményeket lehetőségei szerint úgy alakítja, hogy az folyamatosan elősegítse az idősebb korúak, a fogyatékkal élők, a pályakezdők és a nagycsaládosok problémamentes munkavégzését, fizikai, szellemi képességeik és lehetőségeik kiteljesedését. Minden munkavállalót segít az egészséges életmód kialakításában és fenntartásában. A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása A szakképzett és alkalmazkodó képes munkaerő számának növelése érdekében a munkáltató biztosítja a tanulás lehetőségét minden munkavállaló számára. A munkáltató a munkavállaló továbbképzési, fejlődési igényeit folyamatosan átvizsgálja, a lehetőségekkel összehangolja. Ennek érdekében az intézmény minden évben továbbképzési tervet készít, amelyben külön hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű munkavállalók képzésére. A tervet egyezteti az esélyegyenlőségi felelőssel. A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése A munkáltató egyénre szabottan tájékoztatást ad a nyugdíjba készülő/menő munkavállalónak a lehetőségeiről, és amennyiben módja van, a nyugdíjazás után csökkenő óraszámban, részmunkaidőben tovább is foglalkoztatja.

39

Családos munkavállalók számára a jogszabály által megengedett, maximális kedvezmények biztosítása Biztosítja a munkavállalók gyermekei számára a szakmai gyakorlat, diplomamunkaírás, szakmai konzultáció, Internet-hozzáférés lehetőségét. A gyermeket/gyermekeket nevelő és egyedül nevelő munkavállalók munkaidő óra – beosztásánál figyelembe veszi más nevelési-oktatási intézmények nyitva tartását. Túlmunkaidő elrendelésénél a munkavállalót min. 24 órával előbb tájékoztatja. Intézmény neve: Móra Ferenc Általános Iskola Intézmény címe: 5055 Jászladány, Baross u.2. OM azonosító: 035930 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 7.

Alapelvek

A tanító, tanár pedagógiai munkáján belül elsőssorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni:  Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva.  Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.  Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal.  Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését.  Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.  A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.  A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.  A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, illetve napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön.

40

 A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy bármely más fogyatékossággal rendelkezzen is, tankötelezettségét a törvényben előírt módon teljesíthesse.  Az iskola pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni: a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot.  Az iskolának biztosítani kell a tanulók napközbeni ellátását az iskolaotthonos oktatási formával, a napközi otthon és a gyermekétkeztetés megszervezésével.

2. Együttműködés A tanulók fejlődése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  Pedagógiai szakszolgálatokkal  Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal,  Polgármesteri hivatallal, képviselő testülettel  Gyermekorvossal, védőnői hálózattal  A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal 3. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  iskolaotthonos, napközis és a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek), 41



a tanulók szociális helyzetének javítása (intézményünk lehetőségeinek függvényében),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  kooperatív tanulási módszerek alkalmazása,  iskolaotthonos oktatási forma  a napközi otthon,  a tanulószoba, (igény és lehetőség függvényében)  az egyéni foglalkozások,  a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, (SNI, BTMN)  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata,  a továbbtanulás irányítása, segítése.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  kooperatív tanulási módszerek,  kulcskompetenciák fejlesztése  a felzárkóztató órák,  iskolaotthon  nem szakrendszerű oktatás,  a napközi otthon,  a tanulószoba, (igény és lehetőség)  a diákétkeztetés,  a felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő foglalkoztatások  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata,  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,  a családlátogatások,  a továbbtanulás irányítása, segítése,  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,  szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal

42

annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 8.

A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése

Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szakembereinek.

szolgálat

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy  megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy meggátolják;  másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következő területekre kell kiterjedni:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek. A problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek nem sorolhatók azonos kategóriába. A tanuló hátrányos helyzetét valamely környezeti tényező (többnyire a tanuló egészségügyi állapota, vagy a család iskolázottsági, jövedelmi helyzete) okozza, melynek következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége. A veszélyeztetettség következményeként a tanuló személyiségének károsodása várható. A hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, elbírálása jegyzői kompetencia. Veszélyeztetettség: A veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi 43

vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Azokat a gyerekeket tekintjük veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. A gyermeki személyiség fejlődésének károsodást többféle ok – akár egyszerre is – előidézheti. Egyértelmű veszélyeztetettséget jelent:  a gyermek folyamatos fizikai bántalmazása,  a gyermek agresszív, brutális magatartása,  csavargás, éjszakai kimaradás, szökés otthonról,  deviáns tevékenységet folytató csoporthoz való tartozás,  a kábítószert, alkoholt fogyasztó gyermek,  a bűnöző gyermek,  a gyermekkorú szexuális kapcsolatai, szexuális bántalmazása, a prostitúció,  az öngyilkossággal fenyegetőző, önagressziót, öngyilkossági kísérletet elkövető gyermek,  a szülők megakadályozzák, hogy a beteg gyermek orvosi kezelésben részesüljön,  a gyermek rendszeres iskolába járásáról a szülő nem akar, vagy nem tud gondoskodni,  a hajléktalan gyermek,  a folyamatosan éhező gyermek,  a hozzátartozó nélküli gyermek,  a deviáns életmódot folytató családok gyermekei,  a lelki terror alatt élő gyermek. Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket vagy fiatalt, aki családjában, vagy környezetében (iskolában, kortárs csoportban, lakókörnyezetében)  ismétlődő vagy tartós fizikai bántalmazásnak van kitéve,  ismétlődő vagy tartós lelki bántalmazásnak van kitéve,  szexuális zaklatásnak, erőszaknak van kitéve,  elhanyagolásnak van kitéve,  fejlődésében családja, illetve közvetlen környezete károsan befolyásolja,  és mindezeket nem ellensúlyozza semmi. Ismétlődő és tartós fizikai bántalmazás: Az a gyermek vagy fiatal, akit a családtagjai vagy a környezetében élők folyamatosan vernek. Jelei:  külsérelmi nyomok,  védekező reakció, ha közelednek hozzá (pl. ha meg akarják simogatni), akkor összerezzen,  agresszív viselkedés (verekedés, rongálás, állatkínzás, önagresszió). Ismétlődő és tartós lelki bántalmazás: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai, környezete folyamatosan csúfol, megaláz, megszégyenít; a szeretettől megfosztja; szóval durván bántalmazza; akinek önbizalmát rombolja; és akinek sem öröméről, sem bánatáról nem vesz tudomást. 44

Jelei:  dac,  önbizalomhiány,  magába fordulás,  bandakapcsolat,  a közösség ügyei nem érdeklik,  túlzott ragaszkodás,  bizalmatlanság,  csúfolja, megalázza, megszégyeníti nála gyengébb társait,  alacsony frusztrációtűrés,  mindig felhívja magára a figyelmet rosszasággal, rongálással, a tanítási óra zavarásával. Szexuális zaklatás, erőszak: Az a gyermek vagy fiatal, akinek családtagjai vagy a környezetében élők szexuális témájú képeket, könyveket mutatnak, filmet vetítenek; akit illetlen helyen fogdosnak, simogatnak; arra kényszerítenek, hogy illetlen helyeken hozzájuk érjen; megerőszakolnak; prostitúcióra kényszerítenek. Jelei:  visszahúzódás,  összerezzen, ha hozzá akarnak nyúlni,  alhasi fájdalmak, vérzés,  külsérelmi nyomok,  koravén attitűd (öltözködés, smink),  kihívó viselkedés. Elhanyagolás: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai nem megfelelően gondoznak (ritkán fürdetnek, hiányosan öltöztetnek, nem megfelelően táplálnak); akit nem ösztönöznek az iskolába járásra, tanulásra; akinél betegség esetén nem biztosítják az orvosi ellátást, a gyógyulás feltételeit; akire egyáltalán nem figyelnek, nem foglalkoznak azzal, hol, mikor, és kikkel barátkozik, tölti szabadidejét. Jelei:  sápadtság, köhögés,  ápolatlanság, rüh, ótvar,  aluszékonyság,  iskolai igazolatlan hiányzás,  túlzott ragaszkodás (pl. pedagógushoz),  kéreget a mások tízóraijából,  bandakapcsolat,  mindig fázik (fűtött helységben sem veszi le a kabátját),  a szülők egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával,  a házi feladat állandó hiánya, gyakori bukás,  alkohol, drog fogyasztása, bűnözés, lopás, rongálás, dohányzás.

45

Fejlődésében családja, vagy környezete károsan befolyásolja: A család és a környezet értékei, normái jelentősen eltérnek a társadalmi értékektől, normáktól (drog, alkohol, bűnözés, öngyilkosság a családban, közvetlen környezetben), és ezzel negatív mintául szolgálnak a gyermeknek, ezért a gyermek szocializációja problémás. Jelei:  alkoholfogyasztás,  dohányzás,  lopás,  drogfogyasztás,  öngyilkossági kísérlet,  bandakapcsolat,  szexuális deviancia. A veszélyeztetettséget okozó problémákat nem ellensúlyozza semmi: A gyermeknek sem a családjában, sem a környezetében nincs olyan személy, aki a gyermek számára biztonságot teremtene, érzelmi támaszt nyújtana; nincs olyan intézmény, ami a családra és a környezetre hatást gyakorolna annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett bántalmak megszűnjenek. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében a nevelésioktatási intézménynek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata szabályozza a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét. Amennyiben az intézmény veszélyeztetettségre utaló jelet észlel, értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az oktatási intézmény az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak:  A tanuló adatai (név, születési helye, ideje, anyja neve, apja neve, testvérei, lakcím, telefon, iskola neve, osztálya, osztályfőnöke neve, az iskolai gyermekvédelmi felelős neve).  A megoldásra váró probléma.  Az iskola eddigi intézkedései.  A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések. 9.

A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanítási órák

46

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, alkalmazzák a kooperatív tanulási módszertant.  Nagy hangsúlyt fektetnek a kulcskompetenciák fejlesztésére.  Az 5-8. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika tanítása csoportbontással történik Alapvető feladata, hogy kisebb létszámmal, egyéni megsegítéssel a tanultakat alaposabban elmélyítse.  Az iskolaotthonos oktatási forma bevezetése:  Az iskolaotthonos oktatás órarendjéből fakadó, változatosabb időbeosztás, mely csökkenti a tanulók terhelését.  Biztosított a felkészülés a következő tanítási napra (önállóságra nevelés)  A következő napi felkészülést a tantárgyat tanító nevelővel végzik, itt lehetőség nyílik a személyre szabott korrepetálásra, megsegítésre.  Több idő jut a készségek, képességek fejlesztésére.  Rendszeres ellenőrzés, értékelés történik.  A szabadidő hasznos, irányított eltöltésére több idő jut.  Változatos tanulási technikák elsajátítása  Kommunikációs képességek fejlesztése  Játékos tanulás

Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. Hagyományőrző tevékenységek Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. 47

osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az alsó évfolyamokon napközi otthon működik. A napközi otthon az általános iskolai nevelés és oktatás szerves részeként hozzájárul a tanulói személyiség fejlesztéséhez, az egészséges életmódra neveléshez, a gyermekek érzelmi életének gazdagításához. Családias légkörével helyes közösségi szellemre szoktat. Alapvető feladata, hogy segítse a tanulók mindennapos felkészülését a tanítási órákra. Tanulási technikákat, módszereket nyújt és gyakoroltat. Segíti a lemaradókat, utat mutat a tehetségeseknek. Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – a törvényi előírásoknak megfelelően ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a továbbtanulásra való felkészítést, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedő, bemutatók. Különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.

48

túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  iskolaotthonos oktatás  nem szakrendszerű oktatás  a fejlesztő órák,  a napközi otthon,  a tanulószoba, (igény és lehetőség függvénye)  a felzárkóztató, továbbtanulásra felkészítő foglalkozások,  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,  a családlátogatások,  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

A képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a kulcskompetenciák fejlesztése,  a kooperatív tanulási mód,  az iskolaotthon,  a nem szakrendszerű oktatás,  a csoportbontás,  az iskolai sportkör,  a szakkörök,  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.),  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,  a továbbtanulás segítése.

49

10. Személyi feltételek Az intézmény esélyegyenlőségi ……………………………………….. (név, beosztás)

ügyeinek

felelőse:

Munkáját közalkalmazotti viszonyban, vagy megbízási viszonyban végzi. Az esélyegyenlőségi felelős munkáját az intézmény igazgatója felügyeli, illetve ellenőrzi. Munkája a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel is elismerhető. Feladatai:  részt vesz családlátogatásokon a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti és segíti a gyermekjóléti szolgálatot,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,  segíti és összehangolja az intézmény pedagógusainak esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységét,  rendszeresen figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét,  az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat,  minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel,  tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát,  a tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez.

A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden szervezeti egységére, dolgozójára, különös tekintettel kiemelt célcsoportokra, ill. a munkáltatói jogkört gyakorló közalkalmazottakra, mint a tervben foglaltak végrehajtásának felelőseire. Az esélyegyenlőségi terv kihirdetéséről az elfogadást követő 15 napon belül az intézmény igazgatója köteles gondoskodni.

50

51

Intézkedési terv Móra Ferenc Általános Iskola

Az intézkedés A helyzetelemzés megállapításai

Cél meghatározása leírása

Intézményi infrastruktúra fejlesztése – korszerűsítés, bővítés, elérhetőség szükségessége

A Baross úti épület tatarozása, korszerűsítése, orvosi szoba kialakítása. A Jókai úti épület bővítése informatikai tanteremmel.

Tankötelezettség Csökkenjen az igazolatlan El kell érni, hogy hiányzás, lemorzsolódás, a törvényt a bukások száma. tanulók és szüleik egyaránt betartsák.

eredményesmegvaló- ségét mérő sítás indikátor határideje rövidtávon (1 év)

felelőse

Pályázati forrásokkal Fenntartó, a meglévő épületek intézményvezető korszerűbbé tétele, a feltételek javítása, helyiségek kialakítása.

Hatékonyabb, gyorsabb ügyintézés, rendszeres kapcsolattartás a társintézményekkel. Naprakész nyilvántartás.

eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Pályázati lehetőségek felmérése

Nyertes pályázatokkal a nevelés feltételeinek javítása

Pályázatok megvalósítása, minőségi nevelés

Csökken az igazolatlan hiányzás, ezzel együtt a bukások száma

Pontos A kiépített nyilvántartás, rendszer rendszeres gyakorlattá válik. információs hálózat a társintézmények között.

2012.

Intézményvezető, jegyző, gyámügyi előadó, gyermekvédelmi 2010. szolgálat

52

eredményességé t mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés A helyzetelemzés megállapításai

eredményesmegvaló- ségét mérő sítás indikátor határideje rövidtávon (1 év)

Cél meghatározása leírása

felelőse

Pedagógus továbbképzés – továbbképzések ütemezettek (szakmai, módszertani továbbképzések, szakvizsga)

Az eredményesebb, Továbbképzési és Fenntartó, hatékonyabbmunkavégzés beiskolázási tervek intézményvezető, érdekében, az új összehangolása, pedagógusok igényekhez igazodó belső 2009. pedagógus – továbbképzések januártól kompetenciák, szervezése. folyamamódszertani kultúra Kistérségi tos fejlesztése, mentálhigiéne munkaközösségben való részvétel.

A kompetencia mérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, intézkedési terv készítése szükséges.

Tanulóink minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken, az átlag javuljon.

Külön intézkedési tervek készítése

Intézmények közötti szakmai együttműködés

Rendszeres, érdemi kapcsolattartás, szakmai együttműködés az oktatás-nevelés és a szociális ellátás szakembereivel

A hatékonyabb, intézményvezető problémamentesebb feladat ellátás érdekében 2009. szakemberek Szept. együttműködésének megvalósaítása

Igény és kapacitás felmérése, a prioritások meghatározása a helyzetelemzés alapján.

intézményvezető, Az intézkedési IMIP team, mk tervek megléte vezetők, 2007/2008pedagógusok as tanévtől folyamatos

53

ütemterv készítése a rendszeres kapcsolattartás érdekében

eredményességé t mérő indikátor középtávon (3 év)

eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

A humánerőforrás Az kiegyenlítődik, erdményességet megfelelő segítő szakmai bázissal módszertani rendelkezik a továbbképzések tantestület. hatására javulnak az eredmények.

Az intézkedési tervek végrehajtásával az eredmények javulnak

Az eredmények folyamatosan javulnak, a hozzáadott pedagógiai érték növekszik.

pozitívabb hozzáállás, probléma feltárás, látható eredmények

jó partneri együttműködés

Az intézkedés A helyzetelemzés megállapításai

eredményesmegvaló- ségét mérő sítás indikátor határideje rövidtávon (1 év)

Cél meghatározása leírása

felelőse

eredményességé t mérő indikátor középtávon (3 év)

eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

A sajátos nevelési Esélyegyenlőségigényű, a hátránykompen-záció hátrányos- és megvalósítása, szakszerű halmozottan ellátás biztosítása, korai hátrányos szűrés, fejlesztés helyzetű gyermekek pontos nyilvántartása, integrált nevelése, egyéni fejlesztése

A fejlesztendő intézményvezető területek szakértői megjelölésével, bizottság, jegyző szakemberek, eszközök biztosításával 2009. eredményesebb, az Szept. igényekhez igazodó fejlesztés megvalósítása

szakemberigény pontos felmérése, dokumentálás, kontroll szakszerű vizsgálatok fejlesztés, elvégzése lemaradások csökkentése

igények kielégítése, az intézmények rendelkeznek speciális végzettségű szakemberekkel

Az intézményben magas a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya

pályázatok készítése intézményvezető esélyteremtő programok, képességkibontakoz2009. tató programok Júniustól megvalósításához évente

az elnyert támogatások megfelelő felhasználása

intézményi önértékeléssel az elért eredméyek kimutatása

Az iskolaotthonos oktatási forma szélesítése, a napközis csoportok megtartása, tanulószoba szervezése a hátrányok leküzdésére

54

a nevelés feltételeinek javítása, fejlesztőprogram megvalósítása

A tárgyi feltételek meglétében mutatkozó hiányosságok felszámolása, az infrastruktúra fejlesztése

Tárgyi eszközök korszerűsítése, fejlesztése, a feltételek folyamatos javítása.

Pályázatok fenntartó, elkészítése, intézményvezető eszközök vásárlása, folyamafejlesztés, tos korszerűsítés

a szükséges eszközök felmérése, vásárlás ütemezése

az intézmény az eszköznorma korszerű teljesítettsége nő számítógépekkel, a neveléshez szükséges eszközökkel rendelkezik

Az intézkedés A helyzetelemzés megállapításai

eredményesmegvaló- ségét mérő sítás indikátor határideje rövidtávon (1 év)

Cél meghatározása

Az épületek nem Akadálymentes akadálymentesek közoktatási intézmények

A szakmai A szolgáltatások szolgáltatások igénybevételi nem elégségesek, lehetőségeinek területi biztosítása, szélesítése, lefedettségük megkönnyítése. hiányos

leírása

felelőse

Pályázati források kihasználása, az akadálymentesítés feltételeinek biztosítása

fenntartó

Szakszolgálati decentrum lehetőségének mérlegelése Jászladányon

fenntartó

2012.

2012.

eredményességé t mérő indikátor középtávon (3 év)

eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Pályázati lehetőségek feltérképezése, beadása

Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés

Akadálymentes intézmények minden tipusú fogyatékkal élő ember számára

A szolgáltatást igénylők száma – felmérésre kerül

A szolgáltatás feltételeinek kialakítása, szakemberigény felmérése

Pályázati források igénybevétele, szakemberekkel ellátott feladatok megvalósulnak

Jászladány, 2008. december 12.

/: Dankó István :/ polgármester 55