TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KIDOLGOZÁSA

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fo ˝osztály

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KIDOLGOZÁSA Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 10.

Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, 2003. május

Grafikai tervezés és nyomdai elo ˝készítési munkák: LINE & MORE Kft.

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés .......................................................................................... 5 1.

Jogszabályi környezet ................................................................. 7

2.

A hulladékgazdálkodás és a környezetvédelmi program összefüggései.............................................................................. 9

3.

A települési környezetvédelmi programok készítésének célja ...... 11

4.

A települési hulladékgazdálkodási program készítésének alapelvei................................................................................... 13

5.

Fogalom meghatározások ......................................................... 15

6.

A programkészítési folyamat felépülése ..................................... 17

7. A programkészítés forgatókönyve ............................................. 19 7.1 A program elo ˝készítése............................................................. 19 7.2 A program megalapozása.......................................................... 20 8. 8.1 8.2 8.3 8.4

A program kidolgozása............................................................. A célok és prioritások meghatározása........................................ Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása ...................... A program összeállítása ............................................................ A programkészítés során javasolt egyeztetések és az érintettek köre ..................................................................... 8.5 Jóváhagyás, a program hatálya.................................................. 8.6 A települési hulladékgazdálkodási program lakossági egyeztetése, elfogadtatása ......................................................... 9.

25 25 25 28 28 29 29

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatainak összegzése ....................................... 31

3

BEVEZETÉS

A települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása a környezetvédelmi program részeként az önkormányzatok szintjén készülo˝ dokumentum, azonosan azzal a módszerrel, hogy országos szinten a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként került elfogadásra az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. A hulladékgazdálkodási terv készítésénél tehát a környezetvédelmi programban megfogalmazottakból kell kiindulni. A helyi hulladékgazdálkodási tervet hatévenként kell elkészíteni, kétévenként felülvizsgálni és elleno˝rizni a benne foglaltak teljesülését. A tervet a képviselo˝testület döntését követo˝en helyi rendeletben hirdetik ki.

5

1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET

A települési hulladékgazdálkodás jogszabályi környezete az elmúlt ido˝szakban nem volt összefüggo˝nek, minden részletre kiterjedo˝nek mondható, jellemzo˝en egyegy jogszabály megalkotása esetén sem a fogalmak, sem a hatóságok vagy az elleno˝rzés nem mutatott következetességet. A rendszerváltozás ido˝pontjában a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozóan is volt érvényben miniszteri rendelet, de mindketto˝ csak a szolgáltatás megszervezése esetén követendo˝ szabályokat tartalmazta, nem foglalkozott azzal, hogy vajon megszervezik-e és igénybe is veszik-e az érintettek a szolgáltatást. Vagyis éppen a legfontosabb szempontok nem kerültek szabályozásra: ki és mikor szervezi meg a szolgáltatást, és ki köteles és milyen feltételek mellett a szolgáltatás igénybevételére. Ennek a hiányosságnak a következménye az, hogy a legtöbb településen volt ugyan szolgáltatás, és azt legtöbbször igénybe is vette a lakosság, mert gyakran ingyen jutott ahhoz. A települések önkormányzatai (akkor még tanácsok) pedig azért biztosították ingyen azt, mert ennek eredményeként lehetett elérni a közterületek viszonylagos tisztaságát. Alapfogalmak: Területi hulladékgazdálkodási terv A területfejlesztésro˝l és területrendezésro˝l szóló 1996. évi XXI. tv. 5. § ea) pontjában meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan – jogszabályban megállapított tartalommal – a környezetvédelmi felügyelo˝ségek által készített hulladékgazdálkodási terv. Megyei hulladékgazdálkodási terv Egy megye közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott tartalommal a megyei önkormányzat által készített hulladékgazdálkodási terv. Helyi hulladékgazdálkodási terv Egy települési önkormányzat vagy egy körjegyzo˝séghez tartozó, vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. Egyedi hulladékgazdálkodási terv Jogszabály szerint meghatározott gazdálkodó szervezetek hulladékgazdálkodási tevékenységére vonatkozó, – elo˝írt tartalommal készített – hulladékgazdálkodási terve.

7

1

2. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az önkormányzatok sokrétu˝ szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érinto˝ kérdésekben is. A környezet védelméro˝l szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben – a más jogszabályokban elo˝írtaknál – kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elo˝írások határozhatók meg. Az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdése – nem teljes köru˝ – felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: • a csatornázás, • a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Mindketto˝ a hulladékgazdálkodásra van jelento˝s hatással. Az önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelezo˝ feladatokat törvényben elo˝ lehet írni az önkormányzatok számára. Ezt a joghelyet is figyelembe véve született meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.), amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelezo˝ elo˝írásokat tartalmaz, megszüntetve ezzel az eddigi esetlegességeket (nem minden településen szervezték meg a szolgáltatást, nem volt kötelezo˝ elo˝írás annak igénybevétele). A köztisztaság és településtisztaság korábbi szabályozása – amely szintén önkormányzatonként történt –, az egyes helyi közszolgáltatások kötelezo˝ igénybevételéro˝l szóló 1995. évi XLII. törvényre (amely kitér a kéménysepro˝-ipari tevékenységre is) alapult, de a Hgt. hatályba lépésével egyideju˝leg a hulladékokra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezték.

9

2

3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA

A települési környezetvédelmi programnak ketto˝s szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élo˝k által legfontosabbnak tekintett helyi gondokat, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezo˝ szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét; pénzügyi, szervezeti, mu˝szaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási leheto˝ségeket. A környezeti gondokat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok közülük olyan, amely globális, országos vagy regionális színtu˝nek is tekintheto˝, hiszen – bár volna mód az egyes problémák eseti megoldására – ezek helyi kezelésére valamilyen okból nem kerül vagy kerülhet(ett) sor (pl. pénzhiány, szakértelem hiánya, érdektelenség). Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegébo˝l adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelheto˝k eredményesen (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás, vízbázisok védelme). Ezért a különbözo˝ szintek csak megfelelo˝ együttmu˝ködés esetén lehetnek igazán eredményesek. Ahhoz, hogy a különbözo˝ szintu˝ feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, elso˝ként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni. Az önkormányzati környezetvédelmi program készítésének a céljai: • a környezet állapotának feltárása annak érdekében, hogy az alapállapotot megismerve a környezeti értékek és a meglévo˝ környezeti problémák, konfliktusok meghatározhatók, és a rendezési terv készítéséhez is (jól kezelheto˝ és értelmezheto˝ térképi formában) bemutathatók legyenek; • a helyzetelemzés (környezeti leltár) a párhuzamosan készülo˝ rendezési terv készíto˝it a környezeti értékrend érvényesítésére ösztönözze, illetve, hogy ehhez figyelembe veendo˝ és figyelembe veheto˝ feltétel- és korlátrendszert alakítson ki számukra.

11

3

4. A TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK ALAPELVEI

Fontos, hogy a települések környezetvédelmi tevékenysége ne egyszeri akció legyen, hanem folyamatos tevékenységek sora, amelyek között szoros összefüggés van, az elo˝zo˝ lépés eredményeit felhasználva kerül sor a következo˝ lépés megvalósítására. Elengedhetetlen, hogy a helyi közösség érdekcsoportjai között konszenzus alakuljon ki a program elemeinek, a végrehajtás lépéseinek tekintetében, és ezek az elemek illeszkedjenek a fenntartható fejlo˝dést célzó hosszú távú regionális és országos programhoz is. A Kvt. elo˝írja települési környezetvédelmi program kidolgozását, amely tartalmazza a környezet védelme szempontjából legfontosabb közszolgáltatások végzésének módját is, vagyis kiterjed a hulladékgazdálkodásra is. A környezetvédelmi törvény összefoglalja a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. Ezek közül a legfontosabbak a következo˝k: • a települési környezetvédelmi program kidolgozása a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban, s a fejlesztések során is elo˝írja környezetvédelmi szempontok érvényesítését; • általánosságban rögzíti a környezetvédelmi célú helyi önkormányzati rendeletek alkotását és a hatósági tevékenységet, továbbá hasonló jogszabályalkotó és hatósági/elleno˝rzo˝ funkciót deklarál, az állam és az önkormányzatok számára egyaránt; • együttmu˝ködést ír elo˝ más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel; • a környezet állapotának figyelemmel kísérése. A helyi környezetvédelmi program jelento˝s részben a helyi közszolgáltatások végzését rögzíti, amelyek kötelezo˝ végzését, igénybevételét külön törvényi szabályozások rendezik, köztük – a témánk szerinti (Hgt., Kvt.) nem teljesköru˝ – felsorolást ad a program tartalmára. A kötelezo˝ tartalmi elemek között említi a környezet védelmével kapcsolatba hozható közszolgáltatásokat. A települések együttmu˝ködését is szolgálja, hogy a Kvt. leheto˝vé teszi közös program készítését. A települések környezetvédelme tudatos tervezést és végrehajtást igénylo˝ feladatok sora, amelyhez részben keretet teremt a hulladékgazdálkodási program. A Hgt. elo˝írásaiból következo˝en a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni (és regionális, illetve megyei szintu˝ hulladékgazdálkodási tervek is készülnek).

13

4

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM ALAPELVEI

A hulladékgazdálkodási tervnek az Országos Hulladékgazdálkodási Tervhez és a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kell illeszkednie. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. Az egy körjegyzo˝séghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok tervkészítési kötelezettségüket közös terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. A különbözo˝ szintu˝ hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozói – hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint területés településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani.

4

A tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megvalósítását. A tervet a beszámoló összeállításával egyideju˝leg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiro˝l, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekro˝l tájékoztatni kell a lakosságot. A hulladékgazdálkodási tervek legfontosabb tartalmi elemei: • a keletkezo˝, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete; • a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapveto˝ mu˝szaki követelmények; • az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések; • a hulladékok kezelésére alkalmas kezelo˝telepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások; • az elérendo˝ hulladékgazdálkodási célok; • a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program: – a hulladékok kezelésének (begyu˝jtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elo˝segíto˝ intézkedések meghatározása, – végrehajtásuk sorrendje és határideje, – a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelo˝ elo˝kezelo˝, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása, – becsült költségek. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit külön jogszabály fogja meghatározni.

14

5. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A települési hulladékokon belül a jogszabályok megkülönböztetik a települési szilárd hulladékot és a települési folyékony hulladékot, ezekre dönto˝en külön elo˝írások vonatkoznak. A települési hulladékok szabályait kell alkalmazni a települési hulladékokkal együtt gyu˝jtheto˝ termelési hulladékokra is. A települési hulladék általában veszélyes komponenseket is tartalmaz, ha ezeket külön gyu˝jtik vagy elkülönítik, akkor ezekre a veszélyes hulladékok szabályai vonatkoznak. Ugyanakkor a közüzemi csatornarendszerbe és szennyvíztisztítóba vezetett szennyvíz és szennyvíziszap a jogszabályok szerint nem tartozik a települési folyékony hulladékok közé, róluk a vízgazdálkodási jogszabályok rendelkeznek (Ugyancsak nem tartozik a települési folyékony hulladékok közé a technológiai eredetu˝ szennyvíz és szennyvíziszap.) Települési szilárd hulladék: • háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkezo˝, • közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkezo˝, • háztartási hulladékhoz hasonló jellegu˝ és összetételu˝ hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkezo˝ – külön jogszabályban meghatározott – veszélyesnek nem mino˝sülo˝ szilárd hulladék. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezeto˝ hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely • emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közmu˝pótló berendezéseinek ürítésébo˝l, • a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekbo˝l, valamint • a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetu˝ tevékenységbo˝l származik.

15

5

6. A PROGRAMKÉSZÍTÉSI FOLYAMAT FELÉPÜLÉSE

A • • •

hulladékgazdálkodási tervezés többlépcso˝s folyamat, amelynek elemei: a helyzetelemzés, a jövo˝kép és a célok, prioritások meghatározása, a tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása), • a megvalósíthatóság vizsgálata, -prognózis, • a megvalósítás (kivitelezés), • monitoring, elleno˝rzés és értékelés. A tervezés akkor hatékony, ha a vázolt folyamatban egymásra épülo˝ lépések szervezeti, szabályozási, finanszírozási rendet képeznek és biztosított a mu˝ködtetés. A célok és prioritások meghatározása után a továbblépés feltétele a konkrét célkitu˝zések meghatározása. Ezt követo˝en a célkitu˝zések olyan megjelenítése szükséges, amely magába foglalja a környezet, ezen belül a hulladékgazdálkodás, a társadalom és a gazdaság horizontális és vertikális szintjeit (pl. információrendszer, tervezés, környezeti nevelés és tájékoztatás, ágazatok). Társadalmi és gazdasági munkamegosztás szükséges, például a szak- és közigazgatási intézmények részéro˝l, az egyes ágazatok, termelo˝ szervezetek részvételével, az egyéb érintettek és szervezeteik széles körének közremu˝ködésével (pl. az egyének, családok, lakóközösségek, kamarák, civil szervezetek). A rendszer bonyolult felépítése és mu˝ködése következtében mindez körültekinto˝ elo˝készítést, megfelelo˝ eszközök/módszerek alkalmazását teszi szükségessé.

6

17

7. A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE

A programkészítés gyakorlatilag három fo˝ részbo˝l áll, amely fo˝ munkarészek számos további tevékenységre bonthatók: • elo˝készítés, • a program megalapozása, • a program kidolgozása.

7.1 A program elo ˝készítése A hulladékgazdálkodási program elo˝készítésekor a tartalmi, formai, szervezeti, finanszírozási, stb. kérdésekben egyaránt állást kell foglalni. Ezt nagy mértékben segíti, ha ezeket döntési pontok köré szervezve tekintjük át. A szükséges lépések és döntések lehetséges, illetve javasolható rendje a következo˝ lehet. 1. A hulladékgazdálkodási program kezdeményezése, a programkészítés külso˝ és belso˝ feltételeinek, céljainak és tartalmának, szervezeti kereteinek körvonalazása. A hulladékgazdálkodási program szempontjából alapveto˝, de nem kizárólagos motiváció, hogy a program készítésére törvény kötelez. (A hulladékgazdálkodási program a környezetvédelmi program része kell legyen, és a Hgt. szerint hulladékgazdálkodási terv készítendo˝, összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal.) A törvényi kötelezés vizsgálatát ugyanakkor célszeru˝ az egyéb környezeti jellegu˝ jogszabályi kötelezettségekkel együttesen áttekinteni. Ebbo˝l ugyanis megállapítható, hogy a különbözo˝ jellegu˝, célú kötelezettségek miként kapcsolódnak vagy kapcsolhatók össze tartalmukban és az érvényesítés módjában. Fontos, – ha az önkormányzat, a lakosság, a társadalmi szervezetek körében is igény fogalmazódik meg arra –, hogy a hulladékgazdálkodási ügyekben elo˝relépés történjen. Célszeru˝, ha ezek a kezdeményezések is beépülnek a program keretei közé. Így már megfogalmazható, milyen jellegu˝, mennyire átfogó stb. programra volna szükség. 2. Azt is számba kell venni, hogy a hulladékgazdálkodási program készítésének melyek az elo˝zményei, milyen korábbi tevékenységekre/dokumentumokra lehet támaszkodni. Így pl. hogy van e a településnek (megyének, régiónak): • elfogadott jövo˝képe (környezeti jövo˝képe), környezetpolitikai koncepciója, hulladékgazdálkodási koncepciója, • érvényes – és környezetvédelmi szempontból is figyelembe veheto˝ – rendezési terve, 19

7

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE

• környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási tárgyú helyi rendelete, • a lakosság egészségi állapotára és a környezeti állapotra, valamint a környezethasználatokra, környezetterhelésre vonatkozó adatok, a témakörhöz illeszkedo˝ lakossági közvélemény-kutatási adatok stb., • a hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk. 3. Elo˝zo˝ek alapján célszeru˝ felmérni, hogy a programkészítéshez szükséges (de legalábbis a legalapveto˝bb) megalapozó munkák elvégzése milyen áldozatvállalást igényel (szellemi ráfordítások, költségek). 4. Azt is reálisan meg kell becsülni, hogy a programkészítésnél milyen intézményi feltételekre, saját és külso˝ ero˝forrásra, mely partnerek közremu˝ködésére lehet számítani. Már a kezdeményezo˝ javaslatot is ezen információk, realitások ismeretében célszeru˝ kidolgozni. Ezt a munkát végezheti az önkormányzat (annak környezetvédelmi ügyekért felelo˝s munkatársa, környezetvédelmi bizottsága), de sor kerülhet külso˝ önkéntes szakérto˝k (ilyen feladatok végzésére felkészült helyi társadalmi szervezetek) vagy konzultáns cégek bevonására is. 5. A program készítéséro˝l történo˝ döntést befolyásoló tényezo˝ lehet a település nagysága is. Javasolható ugyanis a kisebb lakosszámú települések esetében vagy az agglomerációs övezet (domináns) nagyobb településével társulva, vagy kistérségi viszonylatban több kisebb település összefogásával a hulladékgazdálkodási program közös elkészítése. Ennek a megoldásnak alapfeltétele az önkéntes társulás e feladat ellátására, illetve az azonos vagy közel azonos gondok, célkitu˝zések megfogalmazása.

7

A hulladékgazdálkodási program készítéséro˝l szóló döntés meghozatala is különbözo˝ módon történhet aszerint, hogy az önkormányzaton belül, illetve kívül milyen nyilvánosságot kap a döntéshozatal. A kezdeményezés pl. történhet a polgármester/jegyzo˝ indítványára vagy az önkormányzaton belül mu˝ködo˝ környezetvédelmi bizottság (avagy az ilyen ügyekkel foglalkozó bizottság) ülésén kidolgozott elo˝zetes javaslat alapján egy nyilvános képviselo˝testületi ülés keretében. Célszeru˝, ha a döntésro˝l a helyi média is tájékoztatást ad.

7.2 A program megalapozása A hulladékgazdálkodási program megalapozása több szakaszra bontható. Ezen szakaszok munka- és ido˝igényessége attól függ, hogy milyen elo˝feltételekkel lehet/ kell számolni. 20

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE

7.2.1 A meglévo˝ információbázis és tervek kiértékelése A program készítése szempontjából fontos tudni, hogy: 1. A település és a tágabb környezet lakossága milyen életkörülményeket, környezeti feltételeket szeretne biztosítani lakóhelyén a jövo˝ben, milyen arányban, módon kíván részt venni a hulladékkezelésben, ez ugyanis alapveto˝ szempont annak eldöntéséhez, hogy a település a természeti és társadalmi ero˝forrásaira támaszkodva milyen egyéb (pl. gazdaságfejlesztési, munkahelyteremto˝, infrastruktúra-fejlesztési) politikát kövessen. Ezt általában a jövo˝kép és az ezzel összhangban lévo˝ helyi környezeti politika fogalmazza meg. 2. Milyen elfogadott programok, tervek készültek már a településen a hulladékgazdálkodásra és azoknak melyek a várható környezeti hatásai, következményei? Magyarországon már kialakultak tematikus (ágazati, területi) tervezési rendszerek (pl. területfejlesztés, területrendezés, erdo˝tervezés, természetvédelmi tervezés, regionális vízgyu˝jto˝tervezés, illetve kialakulóban van a vidékfejlesztés új rendszere), amelyekhez a hulladékgazdálkodási programoknak is igazodniuk kell. Célszeru˝, hogy a programkészítést megelo˝zo˝en az önkormányzat minden ilyen típusú tervnek a saját közigazgatási területére vonatkozó részét ismerje, és értékelje saját elképzelései szempontjából. Ki kell emelni, hogy a települési hulladékgazdálkodási program nem korlátozódhat csupán a „belterületre” vagy csupán a lerakóra. Az egész közigazgatási területet célszeru˝ a vizsgálat tárgyává tenni. Nagyon fontos, hogy az ezen tervekben foglaltak és a települési hulladékgazdálkodási program között összhang legyen. 3. Milyen már meglévo˝ információkra, adatokra lehet támaszkodni, hogy a hulladékgazdálkodási gondok felismerheto˝k, a kezelés színvonala értékelheto˝ legyen. Számos olyan probléma van, amely különösebb vizsgálatok nélkül is nyilvánvaló a helyi lakosság számára, pl. a közterületek szemetessége, az illegális hulladékhalmok gyarapodása. Vannak azonban olyanok is, amelyek nem annyira érzékelheto˝ek, mint amennyire veszélyesek (pl. veszélyes hulladék illegális lerakásának következménye), ezért végso˝ soron nagyon fontos, hogy a kezelési adatokról megfelelo˝ információval rendelkezzünk. A gondok szakszeru˝ vizsgálatára azért is szükség van, mert bár a problémák e

21

7

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE

nélkül is nyilvánvalóak lehetnek, a megfelelo˝ megoldási javaslat kidolgozásához pontos adatokra van szükség. A fentiek után már pontosan felmérheto˝, hogy milyen további állapotfelmérési munkákra van szükség. 7.2.2 A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése Ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási programok (szakmai és információs szempontból is) megalapozottak legyenek, elengedhetetlen az aktuális hulladékkezelési állapot felmérése és leírása. Részben azért fontos, hogy tudjuk, hogy a jövo˝képben meghatározott célokat milyen tényleges állapotból kiindulva kell elérni, részben azért, hogy a program készítése során a hulladékgazdálkodás mino˝ségét javító intézkedéseket és beavatkozásokat fontossági és sürgo˝sségi sorrendbe lehessen állítani (prioritások). A tényleges állapotleíró adatok elso˝sorban a megoldandó problémák létének igazolását, mértékének, jelento˝ségének meghatározását szolgálják. Felmerül a kérdés, hogy a hulladékgazdálkodás állapotát milyen formában, tematikus bontásban, csoportosításban lehet bemutatni. Az állapotleíró rész felépítése a következo˝ lehet: 1. általános adottságok feltárása (természeti, gazdasági, társadalmi, infrastrukturális); 2. a környezetet éro˝ hatások, terhelések, emisszió; 3. környezetállapot jellemzo˝k; 4. környezeti, tájökológiai folyamatok, trendek (dinamikus megközelítés, értékelés); 5. a hulladékgazdálkodás eddigi gyakorlata, a javítására tett intézkedések vagy arra irányuló tevékenységek.

7

A hulladékkezelési állapotot jellemzo˝ információk birtokában és a várható folyamatok alapján a megoldandó vagy kezelendo˝ problémák meghatározására javaslatot kell adni. A hulladékkezelési állapotot, a problémák leírását abból a szempontból kell bemutatni, hogy minimum a jogszabályoknak megfelelo˝ gyakorlat megvalósuljon, és késo˝bb célállapotként egy élheto˝bb, jobb környezeti állapotjellemzo˝kkel rendelkezo˝ települési környezet legyen kialakítható.

22

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE

Az állapotleírást célszeru˝ kataszter vagy atlasz jelleggel, tételesen, térképi formában is elkészíteni, támaszkodva a rendelkezésre álló hatósági és szakmai adatbázisokra. Amennyiben térképi formában számítógépes feldolgozás készül, a késo˝bbi, illetve további elemzések és értékelések már sokkal könnyebben elvégezheto˝k. Nem egyszeru˝ feladat adott település vonatkozásában a meglévo˝ adatok egymással összefüggésbe hozható állapotba rendezése, értékelése. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási programok készítésénél már az adatok beszerzése is nehézségeket okoz(hat), azok elemzése – a helyes következtetések levonása a mért, gyu˝jtött adatokból – szakértelmet követel, különben a civil lakosság „félre”-tájékoztatása fog bekövetkezni. Ezen okok miatt, a feladat teljesítheto˝sége érdekében célszeru˝ olyan szervezethez fordulni, amely a témában járatos, korrekt adatok felhasználásával, magas színvonalon, közértheto˝ nyelven és formában készíti el a településro˝l a hulladékgazdálkodási elemzést. E munkához a következo˝kre van szükség: • az adatok beszerzése (a már gyu˝jtött adatok forrásának feltárása, kello˝ részletességben történo˝ biztosítása), • az adatok feldolgozása (az összefüggések feltárása), • az adatok szemléletessé tétele (ábrákban, diagramokban, térképekben való megjelenítés). Az állapotfelmérési rész tartalmi bontása igen sokféle lehet. Annak tényleges belso˝ arányai, a feldolgozás mértéke függ a település adottságaitól, nagyságától, céljaitól, de természetesen még az anyagi helyzetéto˝l is. Ebbo˝l adódóan a kidolgozásnál folyamatosan figyelni kell a logikus feldolgozásra, a választott logikai rend következetes érvényesítésére. 7.2.3 Állapotértékelés (érték- és problém kataszter kialakítása) Az adatok beszerzése, rendezése nyomán készített állapotleírás leheto˝séget ad az állapot értékelésére. Ezen folyamat nyomán tárulnak fel a valós hulladékkezelési problémák (probléma kataszter), amelyek alapján meghatározható, hogy melyek ezek közül azok, amelyek a program keretében oldhatók meg.

23

7

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE

Az adatok feldolgozásának célja – a munka legfontosabb része – a következtetések levonása, a szükséges intézkedések lépéseinek meghatározása. Ez a része a feladatnak környezetvédelmi szakmai ismertekre épít, azok nélkül nem hajtható végre. Leheto˝ség szerint minden gondot fel kell tárni, de csak annyi probléma megoldását kell célul kitu˝zni, amennyit ténylegesen kezelni lehet a rendelkezésre álló ido˝, ero˝források és szervezeti, szervezési, jogszabály-alkotási leheto˝ségek alapján. Amennyiben a hulladékgazdálkodási problémák helyhez kötöttek, meghatározható az a terület, ahol a konfliktus érzékelheto˝. Ezt szintén szükséges felmérni, mert e nélkül sem annak a súlyát, sem a lehetséges beavatkozásokat nem lehet meghatározni. Az állapotot befolyásoló tényezo˝k egymással is összefüggésben vannak. Sokszor összefüggések láncolatai jelennek meg (eredo˝ként). Ahhoz, hogy a javulás irányába ható intézkedések legyenek hozhatók, úgy kell döntéseket hozni – a rendszerbe beavatkozni –, hogy figyelemmel legyünk a belso˝ összefüggésekre. Csak a tényezo˝k együttes megváltoztatásával lehetséges a kényes egyensúly befolyásolása. Az állapotértékelés fontos része az értékek feltárása: ezek lehetnek hasznosítható ero˝források, tartalékterületek, természeti értékek (értékkataszter). Ezek esetében a késo˝bbiekben a legfo˝bb szempont az értékvédelem biztosítása. Az állapotértékelés támpontot adhat a potenciális veszélyezteto˝ tényezo˝kro˝l is. Az állapotértékelés nyomán azt is célszeru˝ feltárni, hogy kik (mely ágazat, termelo˝üzem stb.) a leginkább felelo˝sek a kedvezo˝tlen hatásokért, valamint, hogy az eddig történt intézkedések, beavatkozások mennyire voltak eredményesek (állapot – hatás – válasz modell elemzése). Ez ugyanis segítséget adhat ahhoz, hogy a probléma megoldásának hatékony(abb) eszközét megtaláljuk. 7.2.4 A jelenlegi helyzet és a jövo˝ összevetése (ajánlások megfogalmazása a program készítéséhez)

7

A hulladékgazdálkodási problémák jogszabályi szempontok alapján, illetve aszerint határozhatók meg, hogy a jelenlegi helyzet mennyire tér el a kívánatostól, a jog szabályban meghatározottól vagy a „jövo˝kép”-ben vázolt elképzelésekto˝l. A tervezésnek ebben a fázisában azt is elleno˝rizni lehet, vajon reális jövo˝képet vázoltunk-e fel, s becsülni lehet, mennyi ido˝re és ero˝forrásra van szükség a jövo˝kép eléréséhez szükséges feltételek biztosítására. Ennek tükrében lehet döntést hozni a tervezés folytatásáról, vagyis a konkrét program kidolgozásáról.

24

8. A PROGRAM KIDOLGOZÁSA

8.1 A célok és prioritások meghatározása A hulladékgazdálkodási programkészítés nagyon fontos lépése: a program célkitu˝zéseinek meghatározása. Megadható több cél is, lényeges azonban, hogy konkrétan kerüljenek megfogalmazásra, és így teljesítésük is könnyen értékelheto˝ lesz. A hulladékgazdálkodási állapotjellemzo˝k (pl. fajlagos mutatók) sikeres meghatározása jó indikátornak bizonyulhat az adott cél elérésénél. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy település szintjén is sokkal több célt lehet megfogalmazni, mint amelynek megoldására reális leheto˝ség nyílik a program ido˝szakában. Ebben az esetben elkerülhetetlen a célok között fontossági, sürgo˝sségi sorrend meghatározása. Prioritásként kell kezelni pl. azokat a célokat, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésének csökkentését, alapveto˝ természeti érték védelmét szolgálják, illetve a jogszabályok elo˝írásának teljesítését. Gyakran még ezek is nagyobb feladatot jelentenek, mint amit az önkormányzat fel tud vállalni. Ilyenkor – külso˝ források, támogatások keresése mellett – a célok olyan módon is rangsorolhatók, hogy az azonos fontosságúak közül melyikre található a legeredményesebb, leghatékonyabb megoldás. Tekintve, hogy a magyar önkormányzatokat jellemzo˝ szu˝kös költségvetési források mellett nagyon meg kell gondolni, mire költ az önkormányzat, a prioritások elfogadását célszeru˝ döntési pontként kezelni.

8.2 Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása A prioritások meghatározását követo˝ lépés a hulladékgazdálkodási program készítésében azon feladatok, eszközök és megoldások kijelölése, amelyek a kiválasztott célok megvalósítását legjobban szolgálják. Az anyagi ero˝források biztosítása és általában a szabályozási intézkedések vagy az információs rendszer kiépítése nem cél, hanem eszköz. Fontos tudni, hogy ezek az eszközök milyen célokat szolgálnak. Általánosságban az az ideális eset, ha a következo˝ folyamat elo˝re becsülheto˝:

25

8

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA

A program készítésének egymást követo˝ legfontosabb lépései a következo˝k:

➙ ➙

➙

PROBLÉMA ÉS OKAI CÉLOK MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK ˝ RIZHETO ˝ EREDMÉNY ESZKÖZÖK ELLENO

➙

Ezt a folyamatot gyakran nem lehet pontosan megadni. A probléma meghatározása és a célok definiálás sem egyszeru˝ feladat, de ez megfelelo˝ elo˝készítés, megalapozás, együttmu˝ködés révén meghatározható. Az eszközök kiválasztását azonban már számtalan kényszeríto˝ körülmény is befolyásolja, így például jellemzo˝ eset, hogy a legjobb megoldásra nem jut elég pénz vagy a leghatékonyabb közbelépés nem az önkormányzat intézkedési körébe tartozik. A bizonytalanságok fokozódnak az eredményt illeto˝en, hiszen gyakran nincsenek meg a megfelelo˝ információk az elo˝rejelzésekhez. Például annak meghatározására, hogy egy hulladékbegyu˝jtési járatszervezési változás hány %-kal csökkenti a begyu˝jtés gyorsaságát, számtalan összetevo˝t kellene pontosan ismerni, kezdve a kiürítendo˝ kukák számától a lakóterület beépítettségéig, de a forgalom nagyságáig is. Az eszközök kiválasztását több tényezo˝ befolyásolja. Egyrészt a megoldandó problémák szempontjából kell az eszközöket meghatározni, másrészt le kell határolni azokat, amelyek az önkormányzat intézkedésének leheto˝ségi körébe beletartoznak. Az eszközöket csoportosítva a következo˝ leheto˝ségekkel lehet számolni. A hulladékgazdálkodási program megvalósításának eszköze lehet az olyan közvetlen beavatkozás, amely általában beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók formájában jelenik meg: • új, hulladékgazdálkodási célt szolgáló létesítmények megvalósítása, a meglévo˝k kapacitásának bo˝vítése, • mu˝szaki korszeru˝sítések elvégzése környezetre káros hatással lévo˝ tevékenységek esetében (pl. szigetelés nélküli lerakó), • hulladékgazdálkodási célú kiegészíto˝ berendezések, létesítmények megvalósítása, • rekonstrukciós felújítási és/vagy rehabilitációs munkák elvégzése, • környezetszennyezo˝ tevékenységek, létesítmények kitelepítése a települési belterületekro˝l, • adott területen szennyezésmentes állapot kialakítása, • környezetbarát hulladékártalmatlanítási, -hasznosítási technológiák, rendszerek alkalmazása, • közlekedési forgalomszabályozási lépések bevezetése, • allergén növények terjedésének visszaszorítása.

8 26

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA

A hulladékgazdálkodási program megvalósításának eszközei lehetnek az olyan szabályozási lépések, amelyek elso˝sorban a jogi, mu˝szaki, gazdasági szabályok környezetvédelmi célú alkalmazását jelentik: • speciális hulladékgazdálkodási szabályok, határértékek alkalmazása, • tevékenységi korlátok alkalmazása, • létesítési, területhasználati korlátozások alkalmazása, • hulladékgazdálkodási célok finanszírozásának megoldása, • a közszolgáltatók, tevékenységek környezetérzékeny mu˝ködésének biztosítása, hatékonyságának ilyen irányú javítása, • támogatások, preferenciák érvényesítése, • viselkedési normák kialakítása, • hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó intézményi feltételek javítása, az elleno˝rzési rendszer ero˝sítése, • tervezési és jogszabály-alkotási rendszer javítása. A hulladékgazdálkodási program megvalósításának eszközei lehetnek az információrendszer fejlesztésével kapcsolatos eszközök, a következo˝k szerint: • környezeti állapotfelvétel elkészítése, pontosítása (egy-egy adott területre nézve a problémák jobb azonosítása, illetve a megoldások hatékonyságának növelése érdekében), • monitoringrendszer fejlesztése (meglévo˝ hulladékgazdálkodási monitoringrendszer korszeru˝sítése, a hiányzó elemek létrehozása, vagy adott esetben a rendszer kiépítésének megkezdése), • a szennyezo˝források, jellemzo˝ hatótényezo˝k feltérképezése a beavatkozások hatékonyságának növelésére, • a védendo˝ értékek felmérése (például értéktérkép készítése). A hulladékgazdálkodási program megvalósításának eszközei lehetnek a problémák megoldását szolgáló kutatási, tervezési, fejlesztési lépések: • terhelheto˝ségi normák meghatározása (a szabályozás korszeru˝sítésének elkészítéséhez), • kutatások elvégzése (abban az esetben, ha a problémakezelés az ismeretek hiányában megoldhatatlan), • igényfelmérés a célok pontosításához, • a terhelheto˝ségi normák meghatározásához tervek elkészítése. A program megvalósításához szükséges tudatformálási, oktatási feladatok ellátása, illetve a kapcsolódó tájékoztatás biztosítása. A program megvalósításához szükséges együttmu˝ködések, koordináció biztosítása. (Például településközi együttmu˝ködés a megfelelo˝ hulladéklerakás biztosításához.)

27

8

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA

Elméletileg tehát igen tág eszköztár áll rendelkezésre a program megvalósításához, de ezek közül ki kell választani a ténylegesen alkalmazható megoldásokat, mert számos korlátozó tényezo˝ is van (pl. jelento˝s ero˝forrásigény). A konkrét megoldások kiválasztásához célszeru˝ a lehetséges megoldások elo˝nyeinek és hátrányainak áttekintése.

8.3 A program összeállítása A települési hulladékgazdálkodási programnak a szakmai feladatok mellett tartalmaznia kell az ütemtervet, vagyis, hogy a kitu˝zött célokat milyen ido˝tartam alatt hajtják végre. Ugyancsak fontos, hogy megnevezze a végrehajtás felelo˝seit, szervezetét, valamint a megvalósítás költségét, illetve annak tervezett forrásait. Végül tartalmaznia kell az egyes célok teljesítésének eredményjelzo˝it.

8.4. A programkészítés során javasolt egyeztetések és az érintettek köre A települési hulladékgazdálkodási program készítését általában a települési önkormányzat környezetvédelmért felelo˝s egysége, ügyintézo˝je (illetve ilyen részleg nem léte esetén a mu˝szaki osztály vagy a fo˝építész) koordinálja, szervezi. A programot megalapozó állapotfelmérés, valamint a program célkitu˝zéseinek és feladatainak meghatározásánál a folyamatos egyeztetési feladatok köre két jól elkülönítheto˝ egyeztetési feladat-csoportra osztható: • a polgármesteri hivatal különbözo˝ osztályaival, hivatalaival való szakmai egyeztetések (tehát a hivatalon belüli kommunikáció), • a polgármesteri hivatalon kívüli önkormányzati szolgáltató szervezetekkel, nem önkormányzati szakhatóságokkal, más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetések.

8

A hulladékgazdálkodás állapotának nyilvánosságra hozása, bemutatása az önkormányzat feladata. Ugyancsak önkormányzati jog és felelo˝sség a helyes irányba történo˝ változás érdekében a szükséges intézkedések meghozatala, ilyen intézkedések megtételére azok felszólítása, akik befolyással tudnak lenni az állapotra (vagy hivatali mino˝ségükben, vagy mint egyes cselekvések végrehajtói, pl. a vállalkozási vagy lakossági körben).

28

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA

Tekintettel arra, hogy az ilyen intézkedéssorozat felelo˝se az önkormányzat, számára csak javaslatot lehet tenni, hogyan érheto˝ el a célállapot. Viszont mivel ilyen javaslat kidolgozása alapos környezetvédelmi ismereteket jelent, célszeru˝ az elemzés készíto˝k számára, ha iránymutatást adnak. E javaslatok alapján – esetleg részletes elemzés elvégzése után – hozhat döntést az önkormányzat (illetve képviselo˝testülete). A program készítését elo˝író jogszabályok is nevesítik, és a célszeru˝ség is indokolja, hogy a települések egy köre ne kizárólag az önálló program készítését tu˝zze ki célul, hanem önkormányzati társulás formájában közös programot dolgozzanak ki. Amennyiben a társulásról döntés született, a társult önkormányzatoknak az egyeztetések sorában számolni kell az ebbo˝l következo˝ további egyeztetésekkel is.

8.5 Jóváhagyás, a program hatálya A települési hulladékgazdálkodási programot a települési önkormányzat közgyu˝lése fogadja el, illetve hagyja jóvá. . A települési hulladékgazdálkodási program hatéves ido˝tartamra határozza meg az önkormányzat hulladékgazdálkodási cselekvési prioritását, feladatait. A hat év lejártával újabb programot kell készíteni. A hat éves ido˝tartamú programot kétévente felül kell vizsgálni és az esetleges módosításokat a települési önkormányzattal újra jóvá kell hagyatni. A program gyakorlati megvalósítását elo˝készíto˝ intézkedési és végrehajtási terv kialakítását és tartalmát évenként kell felülvizsgálni és ennek eredményéro˝l a települési önkormányzat képviselo˝testületének jelentést tenni.

8.6 A települési hulladékgazdálkodási program lakossági egyeztetése, elfogadtatása A települési hulladékgazdálkodási programok nyilvánosak. A programkészítés folyamatáról, a program elfogadásáról, tartalmáról a helyi tömegtájékoztatási eszközökben –, illetve a helyben szokásos módokon – tájékoztatni kell a lakosságot, a civil, a társadalmi és gazdálkodó szervezeteket.

29

8

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA

A programkészítés folyamatában célszeru˝ biztosítani a lakosság oly módon való részvételét, hogy az érdeklo˝do˝k még a program elfogadása elo˝tt véleményezhessék azt, és kiegészíto˝ javaslatokat is tehessenek. Ezt lakossági fórum keretében lehet megvalósítani. A nyilvánosság bevonása a környezetvédelmi döntésekbe több okból indokolt. A közösség tagjainak joga van beleszólni az életüket közvetve vagy közvetlenül érinto˝ környezeti gondokkal kapcsolatos döntésekbe, és a közösség tagjai megbízható információforrást jelentenek. A lakosság az elkészült program gyakorlati megvalósításában is fontos szerepet kap. A nyilvánosság bevonásával tehát jól tájékozott, aktívabb, a környezetvédelmet fontosnak tartó közösséget nyerhetünk. A közvetlenül környezetvédelmi célú társadalmi szervezetek, lakossági szervezo˝dések hidat is jelenthetnek a lakosság és az önkormányzat között, közvetíthetik a program céljait és visszajelezhetik az önkormányzat számára a lakossági reagálásokat.

8 30

9. AZ ÖNKORMÁNYZATOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FINANSZÍROZÁSI FELADATAINAK ÖSSZEGZÉSE

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatait az alábbiakban lehet összegezni: 1. A települési hulladékgazdálkodási programok elo˝készíto˝ üteme az aktuális környezeti állapot felmérése (jelezve a változásokat, tendenciákat). Sok településen már rendelkezésre állhatnak információk a hulladékgazdálkodás állapotára vonatkozóan, azonban ez nem jellemzo˝. Az állapot felmérésére jelenleg az önkormányzatok külso˝ pénzügyi segítségre nem számíthatnak, annak finanszírozását a költségvetésükbo˝l kell biztosítani. Megfelelo˝ önkormányzati szakértelem hiányában mindenképpen külso˝ szakérto˝ket kénytelenek igénybe venni. Ennek költségvonzata elso˝sorban a feladat nagyságától függ. 2. Az állapotfelmérésbo˝l kiindulva meg kell határozni a megoldandó problémákat, fel kell tárni azok okait. A problémák teljes köru˝ feltárása után meg kell határozni a program ideje alatt megoldani kívánt feladatokat. Az okok feltárása sok esetben igen egyszeru˝, esetleg már jól ismert az önkormányzatok számára, ebben az esetben nem kell költségtöbblettel számolni. Sok esetben azonban jelento˝s kutatómunkát igényelhet az újonnan elo˝térbe kerülo˝ probléma okainak feltárása. Hogy melyik feladat milyen finanszírozási vonzattal jár, és ennek milyen forrásai biztosíthatók, csak nagyvonalú becsléseket lehet adni az elo˝készítési szakaszban. A lehetséges források, támogatási leheto˝ségek – beruházások esetében alapveto˝en a központi költségvetés elo˝irányzataiból pályázható támogatások, az elkülönített állami pénzalap (Központi Környezetvédelmi Alap Célelo˝irányzat) – a pályázati kiírásokban szerepelnek. Az önkormányzatok ezek ismeretében eldönthetik, mely feladatok megoldását milyen mélységben vállalják, ehhez milyen külso˝ forrásokra számíthatnak. A települési hulladékgazdálkodási programban kiválasztott fejlesztések elo˝készítése bizonyos esetekben tetemes költséggel is járhat. Sok pályázatnál és a hitelkérelmeknél már megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni és beadni. Ezekre általában nem szerezheto˝ külso˝ forrás, azt a pályázóknak saját ero˝bo˝l kellene biztosítani. A támogatás elnyerése esetén általában a tervezési költségek is a támogatás alapjául szolgálnak. 31

9