TELEHÁZ E-LEARNING KÉPZÉS TELEHÁZ MENEDZSEREK TESZTOKTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI
Tim Harrison Alphametrics Ltd
2004. október
Végleges változat
ÖSSZEFOGLALÁS
Az elmúlt években a teleházak elterjedése Európa országaiban felkeltette az igényt, hogy a leend teleház menedzserek számára, minél hatékonyabb m ködésük érdekében az igényeiknek megfelel , magas színvonalú képzést biztosítsanak. Továbbá egyetértés született abban is, hogy a képzési anyagnak nemzetközi viszonylatban is meg kell felelnie, amit a közös tartalomelemek és az ezeket kiegészít nemzet specifikus tartalmak tesznek majd lehet vé – ahol erre szükség van. A Telecottage E-learning Training projekt ezeket a szempontokat figyelembe véve egy új módszertant vezet be, amellyel célja a teleház menedzserek ellátása magas szakmai színvonalú képzési anyagokkal Magyarországon és Spanyolországban. A projekt ezt megel z munkacsomagjainak eredménye három e-learning alapú, leend teleház menedzserek számára készült kurzus. A jelen munkacsomag annak a teleház menedzsereken végzett felmérésnek az eredményeir l számol be, amelyet 2004. októberében végeztünk el egy online képzést követ en, ahol a projekt során el állított képzési anyagokat teszteltük. A felmérés mintacsoportját reprezentatív módon választottuk ki a projektben meghatározott végs célközönségnek megfelel en: olyan feln ttek, akik (els dlegesen) fels fokú végzettség ek, és magyar és spanyol kis településeken (falvakban) élnek. A lekérdezési mintában a felhasználókat jellemz információk mellett a kutatás célul t zte ki információk szerzését a keretrendszer m ködésér l, a felhasználói felület kialakításáról, a kurzus tartalom különböz elemeir l, a kurzusban eltöltött id r l, és végül a felhasználók általános véleményér l az e-learning-el és az e-learning-es folyamatokkal kapcsolatban. Jelenleg 33 felhasználótól érkeztek visszajelzések a 60 leend teleház menedzserb l álló mintából és a jelen elemzés is ezen eredményeken nyugszik. A keretrendszer m ködését két f szempont alapján vizsgáltuk. Az els a rendszernek azokat a tulajdonságait vizsgálja, amelyek a képerny letöltési sebességgel, a navigálással kapcsolatos funkciókkal, valamint a rendszer m ködéséhez szükséges komponensek telepítésével és a rendszer általános teljesítményével kapcsolatosak, még akkor is, ha a felhasználók soha, vagy legalábbis csak ritkán észleltek problémákat. Problémák általában akkor adódtak, amikor nem szélessávú interneten keresztül hallgatták a kurzust. A másik f szempont a felhasználói felület elemeinek vizsgálata volt (kommunikációs felület, súgó, a rendszer kezelhet sége) ; a 7 vizsgált elem közül a felhasználók négyet az átlag felettinek a többit valamivel az átlag alattinak ítéltek. A felhasználói felület kialakításával kapcsolatban egyrészt kérdéseket tettünk fel a rendszerben történ navigálásról és a szöveges tartalom képerny r l történ használatáról (mindkett t könny nek ítélték meg a felhasználók); másrészt a rendszerlehet ségek használatáról és használhatóságáról, úgy mint a tartalomjegyzék, szómagyarázat, multimédia, keresés stb. A teszt által meghatározott 14 lehet ségb l a felhasználók csak 5-öt használtak kiemelked intenzitással (a válaszadók kétharmada vagy még annál is több), míg másik 5-öt a felhasználók kevesebb mint fele használt. Nyomtatás, Keresés, és Felhasznált irodalom
elemeket, rendszerfunkciókat ítélték a leghasznosabbaknak, a Képek, Könyvjelz k és a Személyes beállítások rendszerelemeket tartották a legkevésbé hasznavehet nek. A Kurzus tartalma címszó alatt három f területet vizsgáltunk: szövegelemek, tesztek és a multimédia elemek használata. A három kurzusra vetítve a felhasználók 85% -a adott jó értékelést, 45% vagy nagyon jó vagy kiváló min sítést adott. Hasonló arányban (90%) értékelték a szövegelemeket a kurzus témájával összefüggésben jónak vagy e min sítés felett, valamint értékelték a szövegelemeket megfelel nek a szöveg hosszúsága és a megcélzott tudásszint tekintetében. A felhasználók több mint 80%-a ítélte jónak a teszteket tartalmi relevanciájuk és színvonaluk tekintetében. A multimédia elemekr l a felhasználók válaszaiból az derült ki, hogy a vártnál kevésbé használták ket – vagy sokkal hatékonyabban lehetett volna ket használni – a három kurzus használata során ahhoz képest, hogy mennyire tartják fontosnak a multimédia elemek használatát általában az e-learning-ben. A Hallgatói tevékenység elemzése hasznos visszajelzéseket adott mind a kurzusokban egy alkalommal eltöltött id és a kurzusba belépések számát illet en. Bár az egyes kurzusokban eltöltött összes id szoros összefüggésben áll a kurzusok hosszával, mégis az egy alkalommal a kurzusokban átlagosan eltöltött id hossza viszonylag állandó, kb. egy óra volt. A kurzusokban összesen eltöltött id arányában kb. kétharmad a szöveg feldolgozásával, további 15-20% a linkek és egyéb dokumentumok feldolgozásával telt. Végül fontosnak tartottuk megtudni a felhasználók véleményét általában az e-learning-r l. Függetlenül a kurzusok min ségét l és az azokat támogató felületekr l, vitathatóan létezik egy fontos, még leküzdésre váró ellenérzés az e-learning-el, mint új tanulási formával szemben. Az egyik leggyakoribb fenntartása a hallgatóknak az e-learning magányos jellege, annak ellenére, hogy a felmérés kimutatta, hogy ténylegesen nem volt nagy igény a közvetlen személyes kapcsolattartásra sem a tutorokkal, sem a tanulótársakkal kapcsolatban. Ehelyett a felhasználók nagy jelent séget tulajdonítottak az e-mail-en történ kapcsolattartásra, különösen a tutor irányában. Másrészt a felhasználóknak fenntartásaik vannak az e-learning kurzusok hatékonyságát illet en más tanulási formákhoz visztonyítva. Nem lep dhetünk meg, ha e tanulási forma hatékonysága a hagyományos osztálytermi oktatással szemben továbbra is kérdéses, az önálló tanulási móddal szemben viszont nagyon jó min sítést kapott. Habár ez a kérdés más tanulási módokkal összehasonlításban inkább az e-learning pedagógiai színvonalával kapcsolatos, az e-learning jótékony hatásai gyakran más oldalról jelentkeznek. A válaszadók valamennyien teljes mértékben elismerték az e-leraning által biztosított rugalmasságot – mind az id , mind a hely vonatkozásában - , valamint az általa kínált lehet ségeket a személyre szabott tanulás és a tananyag széles kör hozzáférését illet en. Annak ellenére, hogy a személyes kapcsolat hiányát és az internetre kapcsolódás nehézségeit kellemetlenségként élték meg a felhasználók, az e-learning-el szemben összességében nagyon pozitív a magatartás.
TELEHÁZ E-LEARNING KÉPZÉS ÖSSZEFOGLALÁS BEVEZETÉS A projekt háttere A beszámoló tartalmi felépítése 1. RÉSZ: FELHASZNÁLÓI NFORMÁCIÓ 1.1: Nem és életkor 1.2: A válaszadók területi megoszlása 1.3: Végzettség és foglalkozás 1.4: Számítógépes tapasztalat 2. RÉSZ: A KERETRENDSZER M KÖDÉSE 3. RÉSZ: A FELHASZNÁLÓI FELÜLET KIALAKÍTÁSA 3.1: Navigáció és szövegkövetés a képerny n 3.2: Vélemény a tanulói alkalmazásokról 3.3: Tanulói alkalmazások hasznossága 3.4: Javaslatok a felhasználói felület javítására 4. RÉSZ: A KURZUS TARTALMA 4.1. Szövegelemek 4.2: Tesztek 4.3: Multimédia elemek használata 5. RÉSZ: TANULÓI TEVÉKENYSÉG 6. RÉSZ: E-LEARNING MÓDSZERTAN 6.1: Igény a tanulói támogatásra 6.2: Igény a tanulótársakkal történ közvetlen kapcsolattartásra 6.3: Az e-learning hatékonysága más tanulási módokkal összehasonlítva 6.4: Vélemények az e-learning legf bb el nyeir l és hátrányairól ÖSSZEFOGLALÁS 1. MELLÉKLET: A FELMÉRÉS SORÁN HASZNÁLT KÉRD ÍV
1 2 5 5 6 7 7 8 8 9 11 14 14 14 15 16 17 17 19 21 24 26 26 27 28 29 30 31
E-LEARNING KURZUS ÉRTÉKELÉSE
31
I.RÉSZ FELHASZNÁLÓI INFORMÁCIÓ II. RÉSZ A KERETRENDSZER M KÖDÉSE III. RÉSZ FELHASZNÁLÓI FELÜLET KIALAKÍTÁSA IV. RÉSZ A KURZUS TARTALMA V. RÉSZ HALLGATÓI TEVÉKENYSÉG VI. RÉSZ E-LEARNING MÓDSZERTAN
31 33 35 36 38 39
BEVEZETÉS A beszámoló az Alphametrics Ltd. 4. sz. munkacsomaghoz kapcsolódó teljesítését képezi a Mimóza Kommunikációs Kft. által vezetett Teleház e-learning képzés keretében, a Leonardo da Vinci Program második szakaszában.
A projekt háttere A projekt általános célja egy képzés anyag biztosítása a teleház menedzsment témakörben. A teleházak száma az Európai Unió országaiban jelent sen növekedett az elmúlt években, és egyre fontosabb szerepet töltenek be a vidéki közösségekben, ahol az információkhoz való széleskör hozzáférés a helyi lakosság számára egyébként korlátozott lenne. Ugyanakkor ez a növekedés mind nemzeti és nemzetközi szinten kitermeli a saját veszélyeit is, nem kisebbet, mint hogy ezeknek az újonnan létrejöv teleházaknak a képzési anyagokkal való ellátása igen eltér egymástól. Továbbá az egyes, a képzési anyagokat el állító szervezetek er feszítései is keresztezik egymást, ami nem hatékony, min ségi színvonalukat tekintve pedig az eredmények nagyon különböz ek. A projekt tehát az el bb felvázolt problémákat kívánja kezelni, els ként azzal, hogy megfogalmazta az igényt egy jó min ség képzési anyag létrehozására a teleház menedzserek számára, másodsorban pedig egy nemzetek feletti oktatás fejlesztési módszertant kívánt alkalmazni. A Teleház e-learning képzés projekt els szakaszaiban egy a magyar és spanyol teleház menedzserek számára fejlesztett, három kurzusból álló képzési anyag létrehozására helyeztük a hangsúlyt. Ez el ször a kurzusok megjelenítését biztosító Coedu e-learning keretrendszendszer felállítását jelentette (online és offline-azaz CD-ROM formában is) majd pedig a spanyol és a magyar felhasználók számára oktatási anyagok fejlesztését, különös tekintettel a nemzetspecifikus és nem-nemzetspecifikus kurzuselemek megkülönböztetésére. Így - a kurzusok max. hatékonysága érdekében - a közös elemek valamennyi nyelvi verzióban jelen vannak, ugyanakkor bizonyos, a nemzeti környezetre jellemz témák is beilleszthet k voltak, ahol erre szükség volt. A projekt középtávú célkit zése a 1,000 teleház menedzser kiképzése a képzési anyag felhasználásával az elkövetkez három év során. A kívánt célcsoport a Magyarország és Spanyolország kis településein él , fels fokú végzettséggel rendelkez feln ttek. El tte azonban 60 teleház menedzsert képeztünk ki a project tesztprogramja keretében. Ez tulajdonképpen a keretrendszer szolgáltatás és a képzési anyag min ségi próbáját jelentette. A teleház menedzserek a tesztperiódusban, 2004. szeptember/október folyamán folyamatos felmérésben vettek részt, amelynek eredményeit a jelen beszámoló foglalja össze. A beszámoló megírásának id pontjában 33 felhasználó lekérdezésének adatai álltak rendelkezésre az elemzéshez: 26 Spanyolországból és 7 Magyarországról. Ideális esetben az elemzésnek az országok közötti összehasonlító elemzési módszereket kellene követnie, de a jelenleg rendelkezésre álló minta mérete miatt ez nem lenne praktikus, így a két ország adatait együtt kezeljük.
A beszámoló tartalmi felépítése A beszámoló azt a 6 f területet vizsgálja, amely szerint a teleház menedzserek kérd íves lekérdezése is történt a tesztperiódus során: •
1. rész: Felhasználói információ
•
2. rész: A keretrendszer m ködése
•
3. rész: A felhasználói felület kialakítása
•
4. rész: A kurzus tartalma
•
5. rész: Hallgatói tevékenység
•
6. rész: Az e-learning módszertan
Az 1. rész a felhasználókról tartalmaz fontos információkat, amelyb l kiderül, milyen mértékben felelnek meg a projekt által meghatározott célcsoportnak. Valamint segít a további kérdésekre adott válaszok feldolgozásában is, hiszen az egyes alapszempontokat (pl. életkor, számítógépes tapasztalat, stb.) sz r ként használtuk. A 2. és 3. rész a keretrendszer egészének hozzáférhet ségét és m köd képességét tárgyalják, attól függetlenül, hogy a felhasználó melyik kurzust hallgatta. A keretrendszer technikai teljesít képessége nyilvánvalóan befolyásolja projekt lényegét képez kurzusok szállíthatóságát. A 4. és az 5. rész a kurzusok tartalmát helyezi a középpontba, ezúttal a válaszadók a szöveges elemek min ségi színvonalára, a tesztkörnyezetre és a multimédia használatra vonatkozóan válaszoltak kérdésekre. Az eredményeket kurzusok szerint bontva mutatjuk be, ezzel is segítve a különböz kurzus típussok megkülönböztetését. Ezenkívül a kurzusok elvégzéséhez szükséges id t a kurzusokon belül a különböz tevékenységek szerint határoztuk meg, és mutatjuk ki. Végül a 6. rész a felhasználóknak az e-learning-r l alkotott általános véleményét vizsgálja, különös tekintettel e képzési forma el nyeire és hátrányaira.
1. RÉSZ: FELHASZNÁLÓI NFORMÁCIÓ
Az 1. rész a felmérés kulcsfontosságú kiindulópontja, mivel olyan adatokat nyújt a felhasználókról, amin a felmérés további részeinek kiértékelése is alapul. Amint azt az el bb már leírtuk, a projekt által meghatározott célcsoport összességében azon magyar és spanyol feln ttkorú személyek, akik fels fokú végzettség ek és kis településen élnek. Ebb l következett, hogy a felmérés során közrem köd 60 leend teleház menedzserrel a kívánt célcsoportot akartuk reprezentálni, különös tekintettel az iskolai végzettség szintjére. További alapinformáció a válaszadó neme és életkora (az utóbbi fordítottan korrelált a számtógépes tapasztalatokkal), a munkaterület szerinti foglalkozás1 (amellyel nagymértékben korrelált a végzettségi szint) és a válaszadó terület szerinti elhelyezkedése az e-learning keretrendszer használatakor.
1.1: Nem és életkor Az összesen 33 válaszadóból 18 férfi és 15 n . A válaszadók több mint a fele (58%) 30 és 40 év közötti és több mint egyharmad (36%) 30 év alatti (1.1. ábra)
1,1
12 10
Respondents by gender and broad age group
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0 <30
1
12
Male Female
30-40
Az ISCO-88 nemzetközi osztályozás szerint.
40-50
>50
1.2: A válaszadók területi megoszlása A vizsgált válaszadók kb. fele (42%) nagyobb városban - 100,000 vagy annál több lakosú városban - tesztelte az e-learning rendszert. A válaszadók csupán egynegyede végezte a tesztet 2,000 f nél kisebb lakosú vidéki településen (faluban). (1.2. ábra) Az e-learning keretrendszer tesztelése szempontjából – különösen mivel minden esetben online módban és nem CD-ROM felhasználásával hallgatták a kzrzusokat – az internethez való hozzáférés megfelel sebességen dönt fontosságú faktor. Amint azt a kés bbiekben is tárgyaljuk majd, a COEDU kurzusok számos grafikus és multimédia elemet tartalmaznak, amelyek jelent s hozzáadott értéket képviselnek a kurzusok megjelenése tekintetében. Ugyanakkor a felhasználók képessége, hogy hatékonyan alkalmazzák ezeket az elemeket, természetesen függenek majd a területi elhelyezkedésükt l és az internethozzáférés általános jellemz it l.
1.2
10 9 8
Respondents by gender and location No. of respondents by gender M F
10 9 8
7
7
6
6
5
5
4
4
3
3
2
2
1
1
0
0 City
Provincial Town
Small Town
Village
1.3: Végzettség és foglalkozás Amint azt az imént már tárgyaltuk, a célcsoportot azok a leend teleház menedzserek alkotják, akik viszonylag magas szint iskolai végzettséggel rendelkeznek. A teljes minta 82%-a fels fokú végzettséggel rendelkezik, a minta többi tagja pedig középiskolai érettségivel rendelkezik. Az iskolai végzettség ilyen eloszlása a foglalkozási profilban is tükröz dik, amelynek 88%-a tartozik a magasan képzett, nem-kétkezi munkát végz k
csoportjába – menedzserek, szakmai munkatársak és szakképzett munkások – a nemzetközi összehasonlító 1-digit ISCO-88 foglalkozás szerinti osztályozást alapul véve (1.3. ábra).
1.3
18 16
Respondents by occupation and educational attainment No. of respondents Higher Education
18 Upper Secondary Education
16
14
14
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
Managers
Professionals Technicians
Clerks
Other
0
1.4: Számítógépes tapasztalat A felmérés eredményei és a felhasználóknak a COEDU e-learning keretrendszerrel szembeni magatartásának vizsgálatai azt mutatják, hogy a számítógépes tapasztalatok általános színvonala jelent s befolyásoló tényez a végfelhasználók körében. Az igényb l, miszerint magasan képzett teleház menedzserek m ködjenek a vidéki településeken azt feltételkezzük, hogy ezek az emberek kedvez esetben meglehet sen jó színvonalon, maguk is hatékonyan m ködnek a számítástechnika területén, és ebb l következ en biztonsággal kezelnek nemcsak általános számítógépes problémákat, hanem konkrétan a kurzusokat is. Következésképp a megfelel vagy akár a haladó szint számítógépes ismeretek különösen hasznosak a célcsoport viszonylatában. Ugyanakkor a viszonylag szakmainak tekinthet számítógépes felhasználóknak még magasabb elvárásaik vannak a COEDU e-learning keretrendszerrel szemben, és ílymódon sokkal épít bb jelleg , kritikai megközelítésb l tudják szemlélni azt.
A felhasználók számítógépes tapasztalataisaját megítélésük szerint Gyakorlatilag valamennyi - kett kivételével - felhasználó értékelte számítógépes tapasztalatát az átlag felettinek, ami vagy Alapos számítógépes és internet felhasználói tapasztalattal rendelkeztem (52% összesen) vagy Rendszerszint ismeretekkel rendelkeztem (42%) válaszokat jelentette. Ebb l kiderül, hogy a lekérdezési minta kiválóan megfelelt a felmérés céljainak.
e-learning kurzusokkal kapcsolatos korábbi tapasztalatok Továbbá a megkérdezettek kétharmada végzett el legalább egy e-learning kurzust a felmérést megel z en, háromnegyedük pedig már egy kurzusnál többet. Az e-learning-et már végzettek csoportjában az egy f re jutó elvégzett e-learning kurzusok száma kb. 2.5. A felhasználók leírása alapján az elvégzett kurzusok nagy része az internethasználatot és szoftvereket (pl. Microsoft Office, Macromedia Dreamweaver) oktató kurzusok voltak. Néhány esetben speciális szakterülethez/üzletághoz kapcsolódó kurzusokat végeztek még el a megkérdezettek korábban.
2. RÉSZ: A KERETRENDSZER M KÖDÉSE
Valamennyi felhasználó inkább online módban és nem CD-ROM-ról használta a kurzusokat. Ebb l következik, hogy mivel az oktatási anyag a hálózaton (internet) keresztül jutott el a felhasználókhoz, az alapvet képesség, azaz a kurzusok szállításához kapcsolható jellemz k els rend fontosságúak. A hálózati gazdaságosság nyelvén szólva, megkülönböztetett el nyei vannak egy, az interneten keresztül terjesztett fejlesztésnek: nemcsak a terjesztés bevezet költségeit lehet jelent s mértékben csökkenteni, (mivel a kurzus egy vagy több központi helyr l érhet el; ellentétben a nagyszámban sokszorosított és a végfelhasználókhoz eljuttatott CD-ROM-okkal), de a kurzus frissítésével, vagy kiegészítésével kapcsolatos költségek is jóval alacsonyabbak - mind a felhasznált id , mind a tartalomgyártás szempontjából nézve. Ezzel a technikai háttérrel rendelkezve nagyon fontos ismernünk, milyen eredményesen képes az e-learning keretrendszer biztosítani a terjesztést. Vannak bizonyos vonatkozások, amelyek nem befolyásolhatók a COEDU keretrendszer szolgáltatói által (pl. az internetkapcsolat min sége, stb.), de az ezekb l ered problémákat is meg kell említenünk.
2.1 Technical performance of the system
%
Never
Rarely
Often
Always
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100
Screenpage slow to download Screenpage appeared with errors Screenpage didn't download at all Navigation functioned too slowly Navigation functioned with errors Navigation did not function at all Wrong internal links Wrong external links Component installation problems Programme errors
Összességében a keretrendszer m ködését nagyon jónak ítélték meg a felhasználók. Az esetek többségében a rendszerrel kapcsolatban egyáltalán nem merült fel potenciális probléma (az id 70-80%-ában), vagy csak nagyon ritka esetben. (2.1. ábra).
Valódi problémák csak a képerny oldal lassan tölt dött be vagy a navigáció lassú volt típusú problémák voltak. Ezek vagy gyakran vagy mindig, az esetek 20-30%-ában fordultak el . A rendszer lassú betölt dése, különösen az interneten keresztül, valószín leg a gyenge, vagy megszakadó internetkapcsolatnak tulajdonítható (bár a kurzust tároló szerver problémáit sem kellene figyelmen kívül hagynunk). Sajnos a kérd íven nem szerepelt az internetszolgáltatóra és a sávszélességre vonatkozó kérdés, így elméletünket nem tudjuk közvetlenül vizsgálni. Azonban a válaszadó földrajzi elhelyezkedése megközelít adatot jelenthet, ha erre a kérdésre kés bb még több fényt kívánnánk deríteni. Valójában, ahol a képerny letöltés és navigációs elemek m ködésér l azt jelezték, hogy mindig lassúak, mindkét esetben kisvárosokról van szó, ahol meglehet sen valószín , hogy az internetkapcsolat viszonylag gyenge. Ez nem magyarázza szükségszer en azokat az eseteket, ahol hasonló problémák gyakran fordultak el , mivel ezek többsége városokban történt. Akár a gyenge internetkapcsolatnak, akár más okoknak tulajdoníthatók az említett problémák, a fontos következtetés ebb l az – különösen a kurzusok eljuttatását illet en a falusi településekre – hogy az elkövetkez években a hangsúlyt a kurzusok szállítására kell helyezni, mivel a korlátozott szélessávú internethozzáférés kiemelt fontosságú problémaként jelentkezik.
Hozzáférés a COEDU rendszerhez A Coedu rendszerbe belépés általában nem okozott komoly problémát. A felhasználók kétharmada állította, hogy egyáltalán nem volt problémája a belépéssel (további 7 nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre). Egyéb probléma a kurzusok jelenlegi nyelvével hozhatók összefüggésbe, amikor pl. az angol verziót igényl felhasználók csak a magyar nyelv COEDU-t tudták elérni.
Felhasználói felület Ismételten, az esetek többségében a felhasználók jó tapasztalatokat szereztek. Csak páran (féltucatnyian) jeleztek nehézségeket, és ezek f leg az általános, a rendszerben történ navigálással kapcsolatos problémákat jelentették, amelyeket a tapasztalt és kevésbé tapasztalt számtógép felhasználók is említettek.
Felhasználói felület értékelése A 2.2. ábra a különböz felhasználói csoportok értékelését mutatja az egyes felhasználói felület elemekr l. A min sítés 1(nagyon gyenge)-5(nagyon jó) skálán mozgott. A jó min sítést kapott szempontok a Keretrendszer kezelhet sége általában (átlagosan 3.7) és a Regisztrációs oldal áttekinthet sége (3.3), bár a 7 elem közül négyet az átlag alattinak ítéltek meg a felhasználók – 3 vagy több ponttal. A rendszer leggyengébb részének a Navigációs eszközök egyértelm jelölésének a hiánya bizonyult (2.5 a max. 5-b l).
2.2
Evaluation of surface elements Average score (1-5) 0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 Obvious notation of navigation tools Communication surface (correspondence tools, Forum) Navigation tools ’Help’ (to the use of the system) Collections (usefulness of them)
Transparency of the registration page Manageability of the system/the course in the system (in general) 0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0
Egyéb vélemények További személyes megjegyzések kifejezetten a keretrendszerrel és a felhasználói felülettel kapcsolatban: •
Kurzusok letöltésének és helyi futtatásának lehet sége
•
A felhasználói felületnek egyértelm bbnek kellene lennie (vagy több magyarázatot kapjon a felhasználó a rendszer egyes funkcióihoz). Javasolták, hogy a felhasználói felület könnyebben megkülönböztethet ikonokkal és gombokkal m ködjön, valamint hogy egyszer bbek legyenek, különösen a tapasztalatlanabb felhasználókra tekintettel.
•
Szövegelemek helyenként lehetnének kisebbek. A szövegkijelöléssel is akadt probléma a 21. leckében a Teleház Menedzsment kurzusban.
•
A megjegyzések törlésének lehet sége.
•
Szövegkiemelések személyessé tétele, és nem leckénkénti beállítási lehet sége.
•
Fenntartások a Flash és/vagy Java komponensek telepítésével kapcsolatban, különösen akkor, amikor a letöltend állomány meglehet sen nagy.
3. RÉSZ: A FELHASZNÁLÓI FELÜLET KIALAKÍTÁSA
A felhasználói felület kialakítása az egyik legkritikusabb szempont az e-learning keretrendszer átfogó sikerét illet en. Felhasználóbarát vagy hatékony felület nélkül az elearning kurzus felhasználók figyelme meglehet sen elterel dhet az els dleges célról, azaz a kurzus elvégzésér l. A kurzus tartalmán túl (amely a kurzus szerz jének a felel sségi körébe tartozik), figyelni kell arra, hogy a rendszer egésze, amennyire lehetséges, lekötelezze a felhasználóját. Ezért els dlegesen a rendszer egyes területeit kellene javítani, ahol a felhasználók potenciális nehézségeket észleltek, vagy amelyek akadályozták ket a rendszer használatában. Továbbá, mivel a felhasználói felület egy sablon valamennyi kurzus esetében, még nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy annak design elemei nagy figyelemmel és körültekintéssel legyenek kialakítva, ugyanakkor a felületkialakításnak elég rugalmasnak is kell lennie, hogy hosszútávon is meg tudjon felelni a felhasználói igényeknek. Ez a rész tehát a felhasználóknak a felületr l szerzett általános és a rendszer által biztosított elemekkel kapcsolatos tapasztalatait részletesen vizsgálja.
3.1: Navigáció és szövegkövetés a képerny n Els célkit zésként visszajelzést szerettünk volna kapni a felhasználók átfogó tapasztalatairól a felülethasználat során, egyrészt a navigáció nehézségi fokát mérve, másrészt a szövegnek közvetlenül a képerny r l történ olvasását vizsgálva. Mindkét esetben vagy Könny vagy Nagyon könny min sítést kapott mindkét szempont (a felhasználók kb. 90%-a, lásd: 3.1. táblázat).
3.1. táblázat: A felhasználói felület kialakítása % Total
Very Difficult
Difficult
Easy
Very Easy
navigáció a kurzusban
0.0%
12.5%
65.6%
21.9%
szövegkövetés a képerny n
3.1%
3.1%
62.5%
31.3%
3.2: Vélemény a tanulói alkalmazásokról A változatos tanulói alkalmazások hasznosságát vizsgálva el ször meg kell határozni, hogy milyen mértékben használták azokat a megkérdezettek. Nem minden lehet séget használtak széles körben, csak a Tatrtalomjegyzék, Képek, Szómagyarázat, Letölthet dokumentumok és az Internetes Linkek elemeket használta 5 felhasználóból legalább 4 (3.1. ábra). Csak kétharmad használta a Multimédiatárat, ami kiábrándítóan kevés ahhoz a hozzáadott értékhez viszonyítva, amit ezek az elemek hordoznak a kurzus egészéhez viszonyítva (habár a szélessávú internet hiánya részben magyarázhatja a multimédia elemek viszonylag alacsony fokú használatát). Egyéb tanulói alkalmazásokkal, mint a Könyvjelz k, Jegyzetek létrehozása, Nyomtatás, Személyes beállítások és a Fórum a felhasználók kevesebb, mint a fele élt. Bizonyos mértékig
érthet , mivel vannak olyan esetek, amikor funkcionalitásokat – például tesztkörnyezetben.
nehéz
kimerít en
megtapasztalni
3.1 Use of system facilities % All respondents 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100
Content page Pictures Glossary of terms Downloadable documents Internet links Multimedia Highlighting text Search (in the course or lesson) Bibliography Bookmarks Notes Printing Personal settings Forum
3.3: Tanulói alkalmazások hasznossága Az említett felhasználói funkciókat alkalmazók értékelték azok hasznosságát. A lekérdezés eredményét a 3.2. ábra foglalja össze. Összességében elmondható, hogy a felhasználók kétharmada valamennyi alkalmazást - a hasznossága tekintetében - legalább alacsony vagy kiemelked kategóriába sorolta. Az értékelésben a legnagyobb eltérések a kérdésre a kiemelked választ adók között tapasztalhatók: a Nyomtatás és a Keresés funkciók, valamint a Irodalomjegyzék és a Tartalomjegyzék a legmagasabb min sítést kapták (a megkérdezettek több mint 50%-a kiemelked hasznosságúnak ítélte ezeket). Valamennyi alkalmazás közül a Fórum, Szövegkiemelés, Képek és a Személyes beállítások voltak a legkevésbé használhatók a megkérdezettek megítélése szerint (a felhasználók egynegyede, vagy több értékelte ezeket úgy, hogy nincs, vagy alacsony a használhatóságuk).
3.2 Usefulness of system facilities None
Little
Some
Very
% having used facility 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100
Printing Search (in the course or lesson) Bibliography Content page Dow nloadable docum ents Glossary of term s Internet links Forum Multim edia Notes Highlighting text Pictures Bookm arks Personal settings
3.4: Javaslatok a felhasználói felület javítására A felhasználók közül néhányan javaslatot tettek a felhasználói felület javítására. Mivel nehéz lenne a véleményeket rendszerezni, ehelyett egyszer en felsoroljuk ket: •
A tartalomjegyzék fa/ablak legyen folyamatosan látható a képerny n
•
Felhasználói interakciók, amelyek során további ajánlások történnek a kurzus egyes részeire (pl. szómagyarázat, linkek).
•
Az egyid ben nyitva lév ablakok számát érdemes lenne csökkenteni.
•
A képállományt csökkenteni kellene, vagy akár valamennyi képet kivenni a kurzusokból, mivel növelik a képerny oldalak betöltési idejét.
•
A jelenlegi szövegelemek audio feldolgozása.
•
Id mér és keresés funkciók megfelel m ködésének biztosítása.
4. RÉSZ: A KURZUS TARTALMA Miután értékeltük a COEDU rendszer m ködését, a következ feladat a tartalom, azaz a három kurzus értékelése a felhasználók által. A válaszadók részvételi arányát a három kurzusban az alábbi táblázatban foglaltuk össze (4.1. táblázat) 4.1. táblázat: A tanulók száma az egyes kurzusokban Megkérdezettek száma
Az összes megkérdezett % arányában
Teleház – Vidéki fejlesztés
7
21.2%
Teleház – Az infokommunikációs eszközök felhasználási lehet ségei
9
27.3%
Teleház Menedzsment
10
30.3%
Kurzus megnevezése nélkül
7
21.2%
Összesen
33
100%
A tartalmat a kurzusok három f területe szerint vizsgáltuk: •
szöveges elemek
•
tesztek
•
multimédia elemek
Mindhárom területtel kapcsolatban további kérdéseket tettünk fel.
4.1. Szövegelemek El ször arra kértük a felmérésben résztvev ket, hogy összességében értékeljék az általuk elvégzett kurzust. Ötfokozatú skálán, a gyenge és a kiváló katetgóriák között értékelték a kurzusokat, a megkérdezés eredményét a 4.1. táblázatban foglaltuk össze.
4.1
Overall rating of course texts
%
Poor
Fair
Good
Very Good
Excellent
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Telecottage Rural Development Telecottage ICT Needs for the Future Telecottage Management Course Not Specified Total
A három kurzust együttvéve a felhasználók 45%-a értékelte azokat vagy Nagyon jó vagy Kiválónak. További 40% tartotta azokat Jónak, a többiek a Megfelel kategóriát jelölték be. Egyik kurzus sem kapott Gyenge min sítést. Az eredményeket az egyes kurzusokra lebontva mutatkozik némi különbség. Valamennyi megkérdezett Jó (70%) vagy Nagyon jó (30%). min sítést adott a Teleház Menedzsment kurzusnak. A Teleház – Az infokommunikációs eszközök felhasználása tanulóinak 44%-a értékelte a kurzust Nagyon jónak, hasonlóképpen nyilatkoztak a Teleház – Vidéki fejlesztés hallgatói is a kurzus elvégzését követ en. Ugyanakkor ez utóbbi kurzust hallgatók széles tábora (43%) a kurzust csak Gyengének tartotta. Ami a szöveges elemek megfelelését illeti a kurzus témájához viszonyítva, a megkérdezettek átlag 90%-a min sítette Jónak vagy ennél jobbnak (ezen belül csaknem 50% szerint a szövegek relevanciája Nagyon jó vagy Kiváló) (Lásd: 4.2. ábra). A Teleház Menedzsment és a Teleház – Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzusokat ismét jobbnak értékelték a felhasználók (kb. 90% jelölte be a Jó vagy annál jobb kategóriát), míg a Teleház – Vidéki fejlesztés esetében ez az arány alacsonyabb (csak 85%).
4.2
Relevance for course topic Poor
Fair
Good
Very Good
Excellent
% 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Telecottage Rural Development Telecottage ICT Needs for the Future Telecottage Management Course Not Specified Total
A három kurzust együttvéve 10 felhasználóból 9 úgy vélte, hogy a szöveges elemek Megfelel hosszúak és színvonalúak. Ugyanakkor egyes vélemények szerint a Teleház Menedzsment és a Teleház – Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzusok túl hosszúak, és alapszint tudást közvetítenek (10% és 22% mindkét esetben). Viszont a Teleház – Vidéki fejlesztés kurzus egyik hallgatója éppen azt kifogásolta, hogy túl haladó szint a tananyag. A kurzusok tartalmának eddig leírt vizsgálati eredményein túl a felhasználók véleményüket fejezték ki arról, hogy ugyanezeket a tartalmakat sokkal rövidebb formában is fel lehetett volna dolgozni. Továbbá egy felhasználó le is írta, hogyan lehetne a Teleház – Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzust ‘testreszabni’ a teleház menedzserek igényeihez mérten, a téma jelenlegi túl általános megközelítésével ellentétben.
4.2: Tesztek Tesztek csak a Teleház – Vidéki fejlesztés és a Teleház – Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzusokban szerepeltek, és összességében a Nagyon jó vagy Kiváló min sítést adta a kurzusokat elvégz k 39%-a. (Lásd: 4.3. ábra)
A tesztek színvonalát a Vidéki fejlesztés hallgatóinak több mint 80%-a, Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzus hallgatóinak 75%-a a Jó vagy annál jobb kategóriába helyezte. (4.4. ábra)
4.3
Relevance of tests
%
Poor
Fair
Good
Very Good
Excellent
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Telecottage Rural Development
Telecottage ICT Needs for the Future
Total
4.4
Quality of tests
%
Poor
Fair
Good
Very Good
Excellent
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Telecottage Rural Development
Telecottage ICT Needs for the Future
Total
A Vidéki fejlesztés kurzus hallgatói a teszteket Megfelel szint nek tartották, míg Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzus hallgatóinak egynegyede túl könny nek találta azokat (a maradék 75% a Megfelel min sítést adta).
4.3: Multimédia elemek használata Ebben az esetben két f kérdést intéztünk a felhasználók felé: mi a véleményük a multimédia elemek használatáról a felmérés tárgyát képez Coedu kurzusokban, valamint hogy általában mit gondolnak, mennyire fontos a multrimédia az e-learning-ben. E két megközelítésben adott válaszok új megvilágításba helyezték a tényeket. Az egyik f üzenet, hogy a multimédia Nagyon fontos eszköz a tanulási folyamat során (a válaszadók több, mint 60%-a), de a vizsgált Coedu kurzusokban a multimédia az igényekhez mérten viszonylag kevéssé használt elem volt. (Lásd: 4.5 és a 4.6. táblázatok). A felhasználók tapasztalatai alapján a multimédia a Nagyon jó min sítést kapta, vagy annál jobbat (a felhasználók 42%-a, bár ez az érték 50%+ mind a Vidéki fejlesztés mind a Teleház Menedzsment kurzusok esetében). A különbségek a skála másik végén szembeötl ek: a felhasználók kb. 20%-a értékelte a multimédia használatot általában Gyengének (ez az érték csaknem 30% Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzus esetében).
4.5
Rating the use of multimedia within Coedu
%
Poor
Fair
Good
Very Good
Excellent
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Telecottage Rural Development Telecottage ICT Needs for the Future Telecottage Management
Total
4.6
Rating the importance of multimedia for the learning process %
None
Little
Important
Very Important
Most Urgent
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Telecottage Rural Development Telecottage ICT Needs for the Future Telecottage Management
Total
Természetesen ezek az eredmények bizonyos mértékig tükrözik azoknak a felhasználóknak az elégedetlenségét, akik az alacsony sávszélesség következtében nehézségeket tapasztaltak a multimédia fájlok letöltésekor. Ugyanakkor más felhasználóktól – hasonlóképpen, a letöltési problémákat elkerülend - a video fájlok megfelel méretre vágásához érkeztek javaslatok. Egyértelm , hogy a multimédia elemek használhatósága els dleges kérdés, és egyensúlyt kell találni a fájlok mérete és a kurzusban betöltött tényleges szerepük között.
5. RÉSZ: TANULÓI TEVÉKENYSÉG Az e-learning-es környezet jelemz je, hogy a tanuló hozzáférése rugalmas a kurzusokhoz: amikor kedve támad, akkor fog neki a tanulásnak. Maga a tanulási folyamat tehát egyénre szabott, a kurzusokba tetsz leges számú alkalommal, korlátozás nélkül lép be a tanuló,valamint nincs korlátozva az egyes belépések alkalmával a kurzusban eltölthet id sem. A beszámolónak ez a része ebben a témakörben kívánt információt gy jteni a felmérés mintától. Jóllehet a kurzusba lépések számának és az egy-egy alkalommal a kurzusokban eltöltött id nek önmagában nincs nagy jelent sége, mindazonáltal érdekes megvizsgálni, hogyan viselkedtek a felhasználók a kurzusokban. Az egyik lehetséges hatása ennek, hogy az itt szerepl információk segítik a kurzustervez ket sikeresebb e-learninges anyagok fejlesztésében, a kurzus egységeinek méretezésében, amelyek felhasználó-barátabbak, ezáltal a kurzusanyagok hatékonyabbak, mivel az egységek az egyes belépések alkalmával a kurzusban eltöltött id höz méretezettek . Az alábbi 5.1. táblázatban a felmérésnek ezt a részét összegeztük. A táblázat el ször is az egyes kurzusokat látogató tanulók kurzuslátogatásainak átlagos számát mutatja. Valamennyi kurzus figyelembevételével az átlag 9 belépés, vagy elkülöníthet alkalom körül mozog, bár ez az érték jelent s eltérést mutat kurzusonként: a Teleház - Vidéki fejlesztés kurzusba átlag 14.5 alkalommal léptek be a hallgatók, míg a Teleház - Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzusba kevesebb mint 5 különböz alkalommal. Másodszor, a felhasználóktól kapott válaszok alapján ki tudtuk számolni az egyes kurzusokban eltöltött átlagos id tartamot. Ez 12 óra hossza volt mind a Teleház - Vidéki fejlesztés és a Teleház Menedzsment esetében, és csak 3.5 óra a Teleház - Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzus esetén, amely nagyjából összhangban áll a kurzusba lépések számával, amely a hallgatók számára szükséges volt a kurzus elvégzéséhez. Végül mindezek alapján lehet vá vált a kurzusban egy alkalommal eltöltött átlagos id kiszámolására. A kurzusban – valamennyi kurzus és felhasználó adatait figyelembe vévc egy alkalommal eltöltött átlagos id tartam alig több mint egy óra volt (66 perc), de ez az érték 50 perc volt alkalmanként a Teleház - Vidéki fejlesztés és a Teleház - Az infokommunikációs eszközök felhasználása kurzusok esetében, és elérte az 1 óra 20 percet a Teleház Menedzsment kurzus esetében. Az itt szerepl adatok érdekesek lehetnek abban az értelemben, hogy mi az az optimális id tartam, amit egy átlagos felhasználó egy alkalommal a kurzusnak szentel. Bár a kapott eredmény kurzusonként változó, a különbségek nem jelent sek és azt mutatják, hogy legalább ebben az esetben, tekintet nélkül a kurzus típusára, a kurzusban a belépésenként eltöltött optimális id tartam egy óra körül mozog. Ezt befolyásolhatják küls körülmények, de az adat mindemellett mégis hasznos referencia lehet a különálló kurzusegységek, modulok tervezésekor. 5.1. táblázat: A kurzusban eltöltött id és a belépések száma A belépések átlagos száma
A kurzusban eltöltött átlagos id tartam (óra)
Egy alkalomra vetített átlagos id tartam (perc)
Teleház – Vidéki fejlesztés
14.5
12.5
51.7
Teleház – Az infokommunikációs eszközök felhasználási lehet ségei
4.6
3.5
50.7
Teleház Menedzsment
9.0
12.2
81.1
Kurzus megnevezése nélkül
7.3
9.5
77.7
Összesen
8.7
9.5
66.2
Az elemzés további lépéseiben azzal foglalkozunk, hogy az egyes kurzusokban eltöltött id nek milyen a megoszlása a különböz tevékenységek között. Ezt foglaltuk össze a 5.2. táblázatban. Az adatok szerint az összes id kb. kétharmada a szöveges elemek feldolgozásával telik, és ez meglehet sen megbízható szám a három kurzus adatait tekintve. Az összes id kb. 15% -át töltötték a felhasználók vagy linkek, vagy kiegészít anyagok feldolgozásával és átlag idejük 8%-át fordították tesztek kitöltésére, bár ez úgy t nik, a gyakorlatban kicsit több. (jelen felmérésben szerepl adat nem teljesen megbízható, mert a Teleház Menedzsment kurzusban nem szerepeltek tesztek). A fennmaradó átlagosan 5%- nyi id t egyéb tevékenységgel töltötték a tanulók, általában a rendszer m ködésének és a kurzus felépítésének a megismerésére.
5.2. táblázat: Id felhasználás % Total Time
Szöveges elemek
Linkek
Tesztek
Egyéb tevékenység
Teleház – Vidéki fejlesztés
65%
16%
11%
8%
Teleház – Az infokommunikációs eszközök felhasználási lehet ségei
57%
14%
12%
2%
Teleház Menedzsment
76%
15%
4%
5%
Kurzus megnevezése nélkül
68%
26%
4%
2%
Összesen
69%
17%
8%
5%
6. RÉSZ: E-LEARNING MÓDSZERTAN
A felmérés utolsó része a felhasználók e-learning-el kapcsolatos általános magatartását próbálja megragadni, kiemelve e taulási formának mind az el nyeit, mind a hátrányait. Ez a téma a kutatás kiemelked en fontos részét képezi, mivel az e-learning szolgáltatók legjobb szándékai ellenére is – akár a rendszer, a tartalom, vagy mindkett tekintetében – a felhasználó szerepe meghatározó az e-learning módszertani fejlesztések – és az ezt követ siker – szempontjából. Az e-learning-es szoftverek és tartalmak gyártói könnyen figyelmen kívül hagyhatják a felhasználói tapasztalatokat, és a tanulók hajlandóságát, hogy ezen új tanulási környezet iránt elkötelezzék magukat. A kérd ívben itt feltett kérdések két problémát érintenek. Az els kérdéskör az e-learning már megtapasztalt hatékonyságával kapcsolatos, miszerint a felhasználók lényegében önállóan tanulnak, valamint hogy hogyan érzik magukat akár a tanárral, akár a tanulótársakkal való kapcsolattartás tekintetében. A második kérdéskör azt próbálja kideríteni, hogy a felhasználók véleménye szerint melyek az e-learning legf bb el nyei és hátrányai.
6.1: Igény a tanulói támogatásra A válaszok alapján kiderült, hogy a felhasználókban általában felmerült az igény a segít tanár/tutor támogatására a kurzushallgatás során, bár különbségek mutatkoztak a tekintetben, hogy ez milyen formában történjen. A válaszadók több mint 80%-a nagyon kevés, vagy egyáltalán semmilyen fontosságot nem tulajdonított a közvetlen kapcsolattartásnak a segít tanárral (6.1. ábra). Ugyanakkor 90% érezte szükségét valamilyen elektronikus kapcsolattartási formának, az on-line kapcsolat (ahol ez azonnali – vagy majdnem – szimultán támogatást jelent), ezt a megkérdezettek 40%-a tartotta nagyon fontosnak és azonnal megoldásra várónak, vagy e-mail kapcsolat (aszinkron kapcsolat – azaz id különbség van a kérdés feltevés és a válaszadás között). A megkérdezettek kétharmada értékelte az e-mail kapcsolattartást nagyon fontosnak, vagy a legsürg sebben megoldandónak. Továbbá amikor a felhasználók számítógépes ismeretei alapján vizsgáltuk ugyanezt, mindhárom esetben a magasabb szint számítógépes ismeretekkel rendelkez k a tutorálásra vonatkozó igényt fontosabbnak tartották. Bizonyos értelemben ez ellentétes az elképzelhet várakozásokhoz képest, azaz a számítógép használatban járatlanabbak érezhetnének nagyobb igényt több tutori támogatásra. Valójában úgy látszik, hogy a tapasztaltabb felhasználók ismerik fel az igényt a nagyobb fokú tutori segítségre.
6.1
Need for tutoring
%
None
Little
Important
Very Important
Most urgent
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Personal contact
On-line contact
E-mail contact
6.2: Igény a tanulótársakkal történ közvetlen kapcsolattartásra Eltekintve a tutorral történ kapcsolattartástól, az e-learning a tanulótársakkal való kapcsolattartás hiányában magányos tevékenységnek lehetne tekinthet . Az egyént l függ en a felhasználók elidegenít nek érezhetik a tanulási környezetet és hiányolhatják a tanulótársakkal a kapcsolattartás lehet ségét, ami az osztálytermi környezetben adott. A hagyományos tanulási környezet f elemei a közösségi érzés és hogy létezik egy olyan fórum, ahol beszélgethetnek és vitatkozhatnak egymással a tanulók, és bár mindez megvalósítható virtuális környezetben is, de valószín leg eltér hatásokkal. A tanulótársakkal való kapcsolattartásra nem volt olyan er s igény, mint a tutori kapcsolatra. Ismételten kevéssé tartották fontosnak a közvetlen személyes kapcsolatot a tanulótársakkal (86%) (lásd: 6.2. ábra). Nagyobb jelent séget tulajdonítottak az online és az e-mail kapcsolatnak (a válaszadók kb. 70%-a legalább Fontosnak ítéli meg). Körülbelül egyharmad állította, hogy az e-mail kapcsolat vagy Nagyon fontos vagy Nagyon sürg s, összehasonlítva a felhasználók kb. egynegyedével, akik az online kapcsolatra szavaztak.
6.2
Need for contact with fellow students
%
None
Little
Important
Very Important
Most urgent
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Personal contact
On-line contact
E-mail contact
6.3: Az e-learning hatékonysága más tanulási módokkal összehasonlítva Számtalan érv támasztja alá, amiért az e-learning-et életképes és fontos tanulási módszernek tarthatjuk (rugalmasság, költségtakarékosság a legyakrabban idézettek közül) de általános értékét úgy tudjuk felmérni, ha végezetül megvizsgáljuk, mennyire hatékony ez a képzési forma más tanulási formákkal összehasonlítva. Az e-learning módszertan relatív sikerességének vizsgálatakor változatos eszközöket használnak; vizsgálhatják a befektetések megtérülését (a tréningnek tulajdonítható megnövekedett termelékenységet mérik, bár a gyakorlatban ezt hihetetlenül nehéz mérni, hacsak nem lehetetlen) vagy a kurzust elvégz tanulók teszteredményeit elemzik. Míg ezek a mérések igen objektívek, és gyakran nehéz végrehajtani ket, jóval szubjektívebb megközelítés a kívánatos. Ennek a legegyszer bb módja közvetlenül a felhasználók megkérdezése, hogyan értékelik k maguk az e-learning módszereket, összehasonlítva azt más tanulási technikákkal. Ebben a témában a felmérésben résztvev ket arra kértük, hogy az e-learning-et el ször a hagyományos osztálytermi oktatáshoz képest értékeljék, majd az önálló tanulással összehasonlítva. A hagyományos osztálytermi oktatással összevetve az eredmények nem mutattak egyértelm állásfoglalást, mivel a válaszadók kb. fele gondolta azt, hogy az elearning legalább olyan hatékony tanulási forma. Közel egyharmad nem tekinti az e-learninget olyan hatékonynak, mint az osztálytermi oktatás. Azonban az önálló tanulással szemben az e-learning-et egyértelm en jóval hatékonyabbnak tartották (a megkérdezettek 80%-a; a többiek pedig ugyanolyan hatékony tanulási formának tartják). Mindkét esetben ezek az
adatok sokkal részletesebb vizsgálatnak voltak alávetve, hogy lássuk, miként változnak a felhasználó ezt megel z e-learning-es tapasztalataitól függ en. Érdekes, hogy az el z , az elearning-el kapcsolatos felvetés nem bizonyult meghatározó faktornak: ugyanazok az eredmények születtek a tapasztaltabb és a kevésbé tapasztalt e-learning felhasználók között. Össszességében pozitív a hozzáállás az e-learning módszerhez, különösen az önálló tanuláshoz képest. Érthet módon az e-learning egy bizonyos útja lehet a pedagógiai hatékonyság és a hagyományos osztálytermi képzés kombinációjának. Hiszen az itt bemutatott eredmények nagyon pozitív képet nyújtanak az e-learning használatáról.
6.4: Vélemények az e-learning legf bb el nyeir l és hátrányairól Az e-learning során tapasztalt el nyök közül a felhasználók a legáltalánosabbakat, a hellyel és id vel összefügg eket említették. Fontosnak és értékesnek tartották a szabadságot, amivel a tanuló rendelkezik és hogy rugalmasan, bármikor (19 válaszadó) és bárhonnan (16) képes bekapcsolódni a tanulás folyamatába. 11 válaszadó emelte ki az információk elérhet ségét, nemcsak a kurzuson belül, hanem az internetes linkeken keresztül kívülr l is. Ez különösen lényegesnek t nt a vidéki településeken, ahol egyébként oktatásban igen korlátozottak a lehet ségek. Ehhez kapcsolódik még, hogy az információ online sokkal gyorsabban frissíthet . Az e-learning egyéb vonzereje, hogy lehet ség nyílik a személyre szabott tanulásra (7 válasz), e-mail útján a tanárral való kapcsolattartásra (5) és hogy alacsonyabb költségekkel jár ez a tanulási forma (4). A válaszadók szerint az e-learning hátránya a személyes interakció hiánya (15 válasz), ami különösen azoknak az e-learning felhasználóknak volt probléma, akik igényelnék a tutorral való kapcsolattartást, bármilyen eszköz segítségével, még akkor is, ha a kapcsolat aszinkron, – azaz id eltolódás van a kérdés feltevése és a válasz megérkezése között. A válaszadók kifejezték fenntartásaikat is az e-learning magányos jellegével kapcsolatosan. Egy másik jellemz en említett hátránya az e-learning-nek az internetkapcsolat szükségessége – és a vele járó költségek (11 válasz). Az internetkapcsolat probémán kívül a legnagyobb ellenérv volt még a szükséges számítógépes ismeretek hiánya, nemcsak az e-learning alkalmazáshoz szükséges megfelel felszerelés kiválasztásában és beállításában, hanem a kurzushallgatás során fellép technikai problémák megoldásában is (11 válasz). Végül 8 válaszadó hívta fel a figyelmet az önfegyelem szükségességére az e-learning kurzus hallgatása során, mivel motiváció hiányában nagymérték a lemorzsolódási arány. Az e-learning-el kapcsolatban itt felvetett problémák többé-kevésbé ismertek voltak eddig is. Ami lényeges lehet ez esetben, hogy mérlegeljük, hogy a jelen minta milyen mértékben igazolja ezek viszonylagos fontosságát és melyek azok a területek, amelyekre a keretrendszer tervez inek és a kurzusok szerz inek figyelniük kell.
ÖSSZEFOGLALÁS
A tesztképzési program és az azt követ , a résztvev k tevékenységét vizsgáló felmérés azt mutatja, hogy hatalmas fejl dés történt egy hatékony e-learning keretrendszer m ködtetése és magas színvonalú oktatási anyagok bevezetésében a leend teleház menedzserek számára. Továbbá bemutattuk, milyen sikeres volt a program mind a felület, mind a tartalomszolgáltatás területén nemzetközi viszonylatban is, íly módon építve a hatékony és költségtakarékos terjesztés útját mások el tt, ugyanakkor fenntartva az egységet és a színvonalat a létrejött oktatási termék egészében. A keretrendszert és a kurzusokat nagyon kedvez en fogadták a felhasználók. S t, biztató az eleraning-el kapcsolatos általános pozitív megközelítés is, amely az elkövetkez id ben a megcélzott 1,000 teleház menedzser képzésének beindítását nagymértékben megkönnyíti. A természetes fenntartások az e-learning-el szemben nem változtak. Mindazonáltal az elearning maga, mint oktatási módszer még gyerekcip ben jár és a felhasználóknak id be telik, hogy teljesen alkalmazkodjanak az új környezethez. Ezen túl a kurzusok és egyéb komponensek/szoftverek/alkalmazások terjesztése – különösen interneten keresztül – kiemelt óvatosságot igényel, mivel igen valószín , hogy a szélessávú internetkapcsolat a vidéki településeken még megoldandó feladat marad az elkövetkez években. Következésképp ebben az átmeneti id szakban alternatív terjesztési formákban (mint pl. a CD-ROM) kell gondolkodni, ami a második lehetséges legjobb megoldás lehet, noha a keretrendszer és a kurzusok jellemz pedagógiai hatásai így nem érvényesülnek. Nem marad más hátra, mint felhasználni a felmérés eredményeit mind a keretrendszer, mind a kurzusok javításához. Ahogy e tanulmányban leírtak is bizonyítják, valószín leg elenyész javítás szükséges, hiszen a projekt eddig sikeresen elérte kit zött céljait.
1. MELLÉKLET: A FELMÉRÉS SORÁN HASZNÁLT KÉRD ÍV e-learning kurzus értékelése
Kurzuscím: I.rész
Felhasználói információ
Tesztel neve:
No.
Tesztperiódus
1.
Nem:
2.
Életkor:
3.
Lakóhely típusa: Nagyváros (>100,000 lakos) ___ Vidéki város (20-100,000 lakos) ___ Kisváros (2-20,000 lakos) ___ Falu/egyéb vidéki település (<2,000 lakos)
4.
5.
6.
7.
hónap
-tól (nap)
Hónap
-ig (nap)
Férfi___ N ______ <30___
30-40___
Tanulmányok (legmagasabb végzettség): 8 osztály ___ szakiskola/szakmunkásképz érettségi (gimnáziumi/szakközépiskolai) fels fokú ___ Munkaterület/beosztás menedzser, tanácsadó ___ szakmai munkatárs ___ szakképzett munkás ___ adminisztrátor, hivatalnok ___ eladás/szolgáltatás ___ mez gazdaság/halászat ___ szakmunkás ___ gépész, technikus ___ szakképzettség nélküli/betanított munkás egyéb/munkanélküli ___
40-50___
>50___
___
___ ___
___
Jellemezze a kurzus elvégzésének idején meglév számítógépes tudását: Nem volt számítógépes felhasználói tapasztalatom ____ Kevés számítógépes felhasználói tapasztalattal rendelkeztem ____ Jelent s számítógépes felhasználói tapasztalattal rendelkeztem ____ Alapos számítógépes és internet felhasználói tapasztalattal rendelkeztem Rendszerszint ismeretekkel rendelkeztem ____
____
Látogatott-e korábban is e-learning kurzust? igen___ nem___ Ha igen, hányat? ___ Mi volt a kurzus/ok témája? _______________________________________________
8.
Mi motiválta Önt els sorban, hogy a kurzus segítségével tanuljon? Érdekel a kurzus témája___érdekel az e-learning___ egyéb (kérjük fejtse ki)_______
9.
Milyen elvárásai voltak a kurzussal szemben?
........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................
II. rész
A keretrendszer m ködése
13. Milyen módon hallgatta a tananyagot? On-line___ CD-ROM____ 14. Tapasztalt-e olyan technikai jelleg rendellenességet a tesztperiódus során, aminek következtében a kurzus futtatása meghiúsult? 1. Nem 2. Igen. Kérjük írja le az esetet! …………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 15. (Kérjük, hogy válaszát ’x’-el jelölje!) Kurzushasználat közben találkozott-e az alább felsorolt jelenségekkel? A képerny oldal lassan tölt dött be? A képerny oldal hibásan tölt dött be? A képerny oldal egyáltalán nem tölt dött be? A navigáció lassú volt? A navigáció hibásan m ködött? A navigáció egyáltalán nem m ködött? Az ugrópont/link rossz helyre mutatott a kurzuson belül? Az ugrópont/link rossz helyre mutatott a kurzuson kívül? A hiányzó rendszerkomponensek letöltése során problémák merültek fel (pl. Java virtual machine, Mathplayer, Flash Player) ? Flash Player, Mathplayer vagy Java program hibák léptek fel?
soha
ritkán
gyakran
mindig
16. A Coedu keretrendszerbe bejelentkezés során voltak -e problémái? Ha igen, kérjük írja le részletesen az Ön által tapasztalt problémát! ........................................................................................................................................................................... 17. A keretrendszer kurzusfelhasználói felületének használata során voltak-e problémái? Ha igen, kérjük írja le részletesen az Ön által tapasztalt problémát! ........................................................................................................................................................................... 18. Kérjük értékelje a keretrendszert 1-5 skálán az alábbi szempontok alapján (Magyarázat: 1 nagyon rossz…5 nagyon jó): Regisztrációs oldal áttekinthet sége Navigációs eszközök egyértelm jelölése Navigációs eszközök Kommunikációs felületek (levelez rendszer, fórum) ’Segítség a rendszer használatához’ (Súgó) Gy jtemények (hasznosságuk) Kezelhet ség: keretrendszer/kurzus a keretrendszerben (általában)
19. Egyéb (vélemények, javaslatok a keretrendszerrel és a felhasználói felülettel kapcsolatban): ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….
III. rész
Felhasználói felület kialakítása
I 1. 2.
navigáció a kurzusban szövegkövetés a képerny n
nagyon nehéz
nehéz
Min sítse az alább felsorolt tanulói alkalmazásokat: használtam 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
tartalomjegyzék ablak könyvjelz k internetes linkek letölthet dokumentumok képek szómagyarázat életrajztár multimédiatár személyes beállítások Fórum jegyzetek szöveg kiemelés nyomtatás keresés (kurzusban/leckék ben)
nem használtam
nincs
könny
Használhatóság/Hasznosság alacsony jelent s kiemelked
20. Javaslatok a felhasználói felület/tanulói alkalmazások kialakításával kalpcsolatban: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….
nagyon könny
IV. rész
A kurzus tartalma
Szöveges elemek gyenge
megfelel
1. 2.
átfogó értékelés megfelel a kurzus témájának
3.
szöveges elemek hosszúsága
4.
a szöveges elemek tudásszintje
5.
Javaslatok a szöveges elemek módosítására:
jó
nagyon jó
túl rövid
megfelel
túl hosszú
túl alapfokú
megfelel
túl haladó
kiváló
………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Tesztek 6. 7.
tesztek kapcsolódása a témához tesztek min sége
gyenge
túl könny
8.
tesztsor/ok tudásszintje
9.
Javaslatok a tesztek javítására:
megfelel
jó
megfelel
nagyon jó
kiváló
túl nehéz
………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….
Multimédia elemek használata 10. Min sítse a multimédia elemek használhatóságát!
gyenge
nincs
megfelel
Elhanyagolható
11. A multimédia szerepe a tananyag elsajátításában
jó
jelent s
nagyon jó
nagyon fontos
kiváló
nélkülözhetetlen
12. Javaslatok a multimédia elemek javítására: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….
V. rész 1. 2.
Hallgatói tevékenység
Hányszor jelentkezett be a kurzusba? Mennyi id t töltött összesen a kurzusban?
____ ____
Mennyi id t töltött összesen az alábbi tevékenységekkel? 3. szövegolvasás ____ 4. linkek/kiegészít anyagok követése ____ 5. tesztek ____ 6. egyéb (kérjük fejtse ki) ____ ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….
VI. rész
e-learning módszertan
A tanulói tevékenység során Ön igényelné-e a tutori/segít tanár támogatási formák valamelyikét? nincs kevésbé fontos nagyon fontos legfontosabb szükség rá fontos 1. személyes kapcsolat 2. On-line kapcsolat 3. e-mail kapcsolat Van-e igénye a kapcsolattartásra a tanulótársakkal az alábbi formák valamelyikében? nincs kevésbé fontos nagyon fontos szükség rá fontos 4. személyes kapcsolat 5. On-line kapcsolat 6. e-mail kapcsolat Értékelje az e-learning-et más tanulási formákhoz képest! kevésbé hatékony 7. hagyományos osztálytermi képzés 8. önálló tanulás 9.
azonos hatékonyságú
Az Ön véleménye szerint melyek az e-learning f bb el nyei?
1)……………………………………… 2)……………………………………… 3)………………………………………… 4)………………………………………… 10. Az Ön véleménye szerint melyek az e-learning f bb hátrányai? 1)……………………………………… 2)……………………………………… 3)………………………………………… 4)…………………………………………
legfontosabb
hatékonyabb
