Dr. Szidnai László:
Racionális lénynek tekinti az embert, s pszichológus mivolta miatt is úgy véli: az írás nem egy egyszerően csak kifejezımozgás – bár a grafológiakönyvek annak tekintik. Kifejezımozgás = a fı mozgásokat követı mellékmozgás. (pl. beszéd fımozgás, gesztikuláció a mellékmozgás.) Eszerint a grafológia a gesztusokat tanulmányozza - ámde a gesztus nem személyiségjellemzı. Pl. a színésznek az a mestersége, hogy gesztusokat játszik el, utánoz. Ha a grafológia csupán a gesztusokat tanulmányozná, akkor nem tudna olyan személyiségelemzést adni, amilyet ad. Igaz, hogy az írásban keveredik a tudatos és nem tudatos rész. Az írás maga egy emberi céltevékenység. A firka is céltevékenység, a cél az, hogy elüssük az idıt. Az íráscselekmény célja: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
vasárnapi vagy ünneplıs írás (szerzıdés, meghívó, stb.) szándékolt üzenet más részére (áttekinthetıség, hangsúlyozás, olvashatóság lényeges) szalonképes írás (rendezett, számít arra, hogy valamikor más is olvasni fogja személyes jellegő információrögzítés (önmagának íródott, széljegyzet, napló, stb.) jegyzetelés (rendezetlen, gyorsírási elemekkel) macskakaparás (alibi jegyzetelés, vagy pl. drog hatása alatt készült)
Az írás optimumának megállításához meg kell vizsgálni az írás célját, az írás funkcióját. Th az adott célnak megfelelı-e az írás, s ehhez az információ mennyisége, pontossága, vagy éppen a külalak fontos. Azaz melyik szolgálja a célt. Ehhez el is kell olvasni az írást. Ha nem ismerjük az íráscselekmény hátterét, akkor nem tudjuk megítélni, hogy mennyire hatékony a duktor. A pszichológia, a személyiségelemzés mind az adott személy hatékonyságát, alkalmazkodóképességét vizsgálja. Annak nincs értelme, hogy egy személyiségrajzot írjunk le az adott emberrıl, valamilyen célnak megfelelıen kell inkább vizsgálnunk az adott embert -, pl. leginkább azt vizsgáljuk, hogyan tud alkalmazkodni a körülményekhez. Ez az alkalmazkodás ugyanaz, mint az, hogy hogyan tud alkalmazkodni az íráskörülményekhez (ha gyorsan kell írnia, akkor joga van elhagyni egy csomó mindent, ha szépen kell írnia, akkor joga van csicsázni). Ha nem ismerem ezeket a háttér információkat, akkor nem tudok mihez viszonyítani, nincs egy bázisom. Tehát az írásvizsgálat optimumvizsgálat, azt vizsgálom, mennyire optimálisan tudja kihasználni a körülményeket a duktor. Az iskolában megtanították egy olyan írásra, mely „írhatatlan”, az iskolai írásminták használhatatlanok, gyorsan, praktikusan, sok információt nem tudunk ezzel közölni. A magyar abc körformára épül, s ez a gyakorlati életben nem mőködik, eltorzul a mozgás lendülete miatt, inkább egy cseppforma jön létre. Fontos, hogy aki ír, milyen indíttatásból kezdi írni a szöveget, azért kezdi-e írni, mert gyorsan információt akar rögzíteni, vagy azért, mert a grafológusnak akar egy írásmintát adni. 1
Tehát a spontán írásminta reménytelen, spontán írás nincs, ahogy spontán viselkedés sem igen van. A spontán viselkedés talán az, hogy az ember napozik, de ha bármit tudatosan csinál valaki, az már nem spontán. A szabad szöveg másolása, írása - pl. egy grafológusnak -, sem spontán, az bizony óriási stressz (mit írják, mit árulok el magamról, stb.). A karatés szöveg másolása tisztességesebb, instrukció: írja le a szöveget olyan gyorsan és pontosan, ahogy tudja. Mindenki mást hall meg az intrukcióból, van, aki azt, hogy gyorsan, van, aki azt, hogy pontosan. Van, aki rövidít, van, aki kihagy bekezdéseket, mert fölöslegesnek tartja. S ez már összehasonlításokra ad lehetıséget. Pl. Hongkongban-ból szinte mindig kimarad a g bető, a helyesírási hibáikat is mindig beleviszik az emberek; magukban átalakítják a szöveget. Mivel mi optimumot vizsgálunk, ez majdnem mindig megjelenik az írásban. Amelyik íráselem feltőnik és nagy, abba elvileg több energiát kellett belefektetni. Ez egyszerő fizika. Minél nagyobb valami, minél nagyobb erıvel hoztuk létre, annál nagyobb energiát fektettünk bele. A klasszikus grafológia imádta a formai elemeket vizsgálni, ámde a mozgástörvények miatt a formai elemek torzulnak, s nem lehet igazából megállapítani a formánál, hogy mi az optimum. Az, hogy tanítottak egy kört, s a kör cseppformába tér el, ez mennyire optimum vagy nem - nehéz megállapítani. Azt viszont jól meg lehet nézni, hogy az egyes elemek egymáshoz viszonyítva arányosak, vagy nem, valami nagyobb vagy kisebb ahhoz képest, amilyennek kellene lennie. Kézenfekvı dolog megmérni az írás egyes elemeit, inkább, mint saccolgatni a formákat, mert ez utóbbiban rengeteg szubjektív dolog van, ez nem baj, de az írást vizsgáljuk, nem a grafológust. A méréssel lehet arra következtetni, hogy az, aki írt, az az optimumtól, azaz az ı saját belsı átlagától, miben, hogyan próbált eltérni. Ha meg tudjuk mérni azt a konkrét elemet, mely az optimumtól eltér, s ismerjük az elem jelentését,akkor már tudjuk, hogy mi a fontos és kevésbé fontos a duktor agyában. Ha tudjuk, melyik íráselemnek mi a funkciója, szerepe, feladata, akkor már látjuk, hogy az adott feladat hogyan is áll az ı életében. Elvileg minden íráselemnek megvan a maga feladata, nem lehet elhagyni egy ékezetet, mert annak is van szerepe, nem lehet elhagyni egy alsó hurkot, mert annak is van szerepe. Ha mégis elhagyja, akkor az a szerep számára nem fontos, vagy nem tud vele megbirkózni. Szidnai L. szerint a grafológia sokkal egyszerőbb, mint aminek tartják, csak logikusan végig kell gondolni a grafológusoknak azt, amit csinálnak. A grafo könyvek mindig az adott szerzı világlátását tükrözik. Tehát egy írást többféle szempontból lehet elemezni. Az értelmezési eljárásokkal kapcsolatban a 48. oldalt nézd. Akár az optimumot nézzük az írásnál, akár nem, a 49. oldaltól kezdıdı értelmezési síkok, a grafológia tananyagát tartalmazzák. A grafológiai könyvek alapján meg tudjuk mondani, hogy az adott szerzı melyik értelmezési síkot követi. Megnevezés: mit tekint a vizsgálat tárgyának, mi a fı szempont az optimalitás vizsgálatakor Alapja: milyen elméleti rendszer alapján történik az értelmezés Személyiségjellemzık: milyen pszichológiai-fiziológiai törvényszerőség a meghatározó Az értelmezés kérdései: Melyek a legfontosabb informatív tartalmak? Befolyásoló tényezık: Melyek az optimalitásvizsgálatot legjobban befolyásoló tényezık 2
ÉRTELMEZÉSI SÍKOK
Lényegében 6 értelmezési síkot, módszert különböztetünk meg: - lényegében ugyanazt az írást különbözı szemüvegen keresztül nézzük. Intuitív: a régi nagy öreg grafológus ilyen volt. Bodroghy is ilyen látásmóddal dolgozott. Jót mondtak, de megmagyarázni nem tudták. Ennek kissé jobban leírt fajtája a szimbolikus megközelítés:
(Jelek és szimbólumok c. könyvet ajánlja). Az ember agyában minden szimbólumként is mőködik. Nincs olyan egyszerő jel, mely az ember agyában ne implikálna egy szimbólikus képet – két darab fadarab összerakva – egykereszt. Kultúrtörténeti háttere van annak, hogy az ember miben mit lát meg. Két csoportra oszthatjuk a szimbólumokat: - képszerő szimbólumok, - térszimbolikai jellemzık. A tér, amiben vagyunk, nem semleges. Pl. egy gömbben vagyunk, általában fentrıl jön a jó, az áldás, lent meg a pokol, a rossz dolgok. Már maga a fent és lenn, a jobb és a bal – színházban a színpad jobb oldalán történnek a dolgok; a beállítódásunk is ilyen, a király jobbjára ültette a szegénylegényt -, eltérı minıségek. A tudatunkban fontos szerepe van a térnek. A világnak a közepén vagyunk, ha jobbra nézünk, akkor ezeket a szimbolikus tartalmakat jelenti, ha balra, stb. Pulver svájci grafológus önálló grafológiai rendszert épített a térszimbolikára, a toll hegye az itt és most, s attól függıen, hogy ki melyik irányt részesíti elınyben, az megadja, hogy az ı tudatában ezek a jelenségek vannak elınyben vagy hátrányban. Szinte optimumvizsgálatot csinált, mert azt mondta, hogy ha valaki az írásában tendenciózusan átlós vonalakat húz, akkor a dinamika és az értelem dominál az ı agyában. Van jobbra dılı és van balra dılı írás, tehát a jobb illetve bal oldali tartalmak igazak ezekre. Egy-egy betőt, s egy-egy betőrészt is el lehet helyezni ebben a térbeli világban. A funkciókocka úgy kapcsolódik az egészhez, hogy ha tudjuk annak az írásnak a funkcióját, akkor össze tudjuk kapcsolni a térbeli jelentéssel. Ha tudjuk, hogy az íráselemben valami a gondolkodást és a racionalitást jelenti, és pl. állandóan a bal oldalra húzza azt az emelet, akkor tudjuk, hogy nála a racionalitás a bal oldalon lévı dolgokkal kapcsolatos, akár az ı múltjával, akár az ı érzelmeivel, az anyjával. Szinten minden grafológiai irányzatban óriási szerepe van a térnek. A betőket is részekre lehet osztani, minden betőnek van egy középsı része, vannak olyan betők, melyeknek van fölfelé (k, l), van olyan, melynek van lefelé menı része (p, y, g). Az f betőnek lefelé és fölfelé menı része is van. Az iskolában a betőket úgy tanítják, hogy amekkora a közepe, akkora a felfelé és akkora a lefelé menı része is, és álló a bető. S mit csinál az átlagember: össze vissza keveri, megdönti, kicsire/nagyra csinálja a különbözı részeket. Az elemzés errıl szól: azt kell visszafejtenünk, miért érte meg neki energiát és idıt fektetni abba, hogy pl. megnöveljen betőket, betőrészeket. Pl. ha a felsı részt növelte meg, a felülhöz 3
kapcsolódó tartalmak fontosak számára. Olyannak lehet elképzelni, mint egy embert, aki nyújtózkodik, kapaszkodik és megy felfelé. Egy másik ember, aki meg az alsó zónát részesíti elınyben, az meg lefelé megy, a föld felé, inkább az anyagi dolgokat szereti. Minél inkább lefelé megy, annál inkább az ösztönösségbe, a természetességbe merül el; s minél inkább felsı dominál, annál inkább a szellemi és a megfoghatatlanban. Van, aki a bető közepét picinek hagyja, s megnöveli a felsıt és az alsót is, erre mondják, hogy mindenhol szeret lenni, csak ott nem, ahol éppen van. Elmenekül felülre és alulra, a középsı rész meg hiányzik. Ezeket a részeket a grafológiában zónáknak nevezik. A bető középsı része a középsı zóna, a felsı a felsı zóna, az alsó pedig az alsó zóna. Ez nagyon szépen mérhetı, megmérjük, hány mm., s amelyik nagyobb, mint a másik, az számára fontosabb, mert abba idıt, anyagot, energiát ruházott be. Ha egy bető nyitott, vagy hajlik valami felé – pl. ez egy o bető, s ezen a betőn van egy nyílás, akkor ezek az információk jönnek bele az o betőbe. Felül nyitott ovál: általános befogadás; alul nyitott ovál: kellemetlen információt, vagy a szexet engedi be., akinél elöl nyitott az ovál, az a jövı eseményeit, akinek hátul, az a múltbeli konkrét dolgokat. Tehát ha valamelyik bető nyitott, sérült, nyomott adott irányban, a térszimbolikában az adott iránynál lévı dolog sérti, nyomja, az jut be a lyukon keresztül. Ez nem biztos, hogy az ember lényegi részéhez visz közel, hanem ahhoz, hogy milyen lényegi területek vannak az ember életében, melyek számára fontosak vagy kevésbé fontosak. A szimbólumelemzésnél is az a baj, hogy a szimbólum megszólít engem, s azért szólít meg, mert az van az agyamban; az egyik grafológus meglátja, a másik nem, az egyik ezt látja, a másik pedig azt. Expresszív megközelítés: a kifejezı mozgás, a kikristályosodott, megdermedt gesztus – Allport amerikai pszichológus volt, a 20-as, 30-as években, megfogalmazta tökéletesen, hogy a grafológiának mi a haszna a többi embervizsgálati eszközhöz képest, akkor még nem volt video- és filmtechnika, és a ehhez képest fantasztikus volt, hogy a papíron ott van rögzítve egy mozdulatnyom, amit lehet tanulmányozni. Tehát amikor az írásnak még valóban fontos szerepe volt az ember életében, kézzel írtak sok mindent, s nem volt mindegy, hogyan tisztelik meg a papírt, azt a feladatot, melyre idıt meg energiát fordítottak. A 20-as évek írásaiban ez a megdermedt gesztust sokkal jobban lehetett tanulmányozni, mint ma. Ezért kellenek az új elemzési módszerek, ma amikor az írásból csak azt hagyja meg az ember, ami nagyon fontos, leegyszerősít, elhagy, abba fektet energiát, ami számára fontos, már nincsenek meg a „gesztusok”, hogy megköszönök valamit valakinek, stb. Berontok az ajtón, mondok valamit, és továbbrohanok. Ugyanez van az írásnál is. A gesztustanulmányozás odáig megy, hogy a Széchenyi Könyvtárban azért nem lehet megtalálni a grafo könyveket, mert nem a pszichológiához vagy az ezotériához van sorolva, hanem a pantomim és táncjátékokhoz, mert az is kifejezı mozgás. Mindenki azt nézi meg, hol van a szakirodalom, ez érv az ellenzıknek. A 20-as, 30-as évek grafo könyvei általában ezzel a szemlélettel írja le a grafológiát. A régi grafo könyvek a régi korok gesztusait tartalmazzák. Pl. azzal kapcsolatban, hogyan kezeljük a hibákat, kisatírozzuk, áthúzzuk, tovább megyünk – a 20-as években irányadó elmélet szerint, aki kisatírozz, az gazember, el akarja takarni régi tettét, potenciális bőnözı, ma azt mondják, hogy milyen rugalmas, átértékeli a helyzetet, fel meri bírálni saját magát. Tehát fontos, hogy mennyire hat ránk annak a kornak a szelleme az elemzés során, amiben élünk. Ami régen negatív volt, lehet ma már pozitív, változnak az értékek. Nincs állandó értékstruktúra.
4
Munkamódszer: Ha valakinek másolni kell egy szöveget, azt mennyi idı alatt, mennyi hibával, milyen minıségben tudja megcsinálni, hogyan áll a munkához. Érdemes azt is megnézni, hogy mennyire igényes magára és az írásmőre. Ezt nehéz objektivizálni, mert azt, hogy valaki milyen gyorsan ír, azt befolyásolja, milyen szöveget ír. Ha szabad szöveget ír, akkor arról szól a gyorsaság, hogy mennyire gyorsan gondolkodik valaki. Ha gyorsan fogalmaz, akkor gyorsan, többet fog leírni. Másolásnál ugyanez van, ha nehéz szöveget másoltatnak, azt lassabban fogja írni, mint ha egyszerő szöveget. Persze az lehet szubjektív, hogy kinek mi a könnyő és mi nem. Tehát nem léteznek a mai napig arra sztenderd normák, hogy ki a gyors és ki a lassú. Pl. a karatést az emberek nagy része le tudja másolni 15 perc alatt. Függ attól, milyen az iskolai végzettsége, mennyi rutinja van, mi a motivációja. Tehát a munkamódszer szerinti elemzésnél fontos feltárni a motivációt, milyen körülmények között, ki adta oda az írást, és mit várt el.
Az írás mint vezérelt cselekvés: Rájöttek arra, hogy az agy próbálja vezérelni az írásmozdulatokat, de a mai napig nem tudják, hogy ez milyen úton-módon megy. Bővészmutatvány: eldugtak valamit, a bővész távollétében, majd bejött, s az egyik nézıt karon fogva körbejárták a termet, kérdezgetve, hogy hol van a tárgy. Az izomreakció elárulta a keresett tárgy helyét. „izomteszt”. Ez a kézírásban is benne van. Miokinézis. Hasonlatos tehát ahhoz, ahogy mostanában mővégtagokat vezérelnek ugyanezekkel az idegkapcsolatokkal. Ennek elsı megközelítését Pophal német grafológus alkotta meg. Besorolást csinált a mozgásvezérlésre: ha ránézünk az írásra, mi az elsı benyomás, össze-vissza/laza/merev, és ennek volt pár fokozata amit ı alkotott meg. A gond, hogy ı is azt mondta, hogy az írások 30%-át nem tudja egyértelmően besorolni. Pophal elsıként írt arról, hogy teljesen mindegy, hogy valaki jobb, bal kézzel vagy lábbal, szájjal bármivel ír, mivel az agy adja ki a mozgásra az utasítást. Pont az elsı világháború idején, amikor sok kezét vesztett katona volt, és ı akkor vizsgálódott - akkor jött rá, hogy ez sokkal több mint forma vezérlés; mert az agy adja ki az utasításokat. Pophal aszerint próbálta megkülönböztetni az embereket, hogy melyik agyrésze domináns, azt írta, hogy bizonyos típusú embereknél bizonyos agyrészek dominánsak. Erre alapozta tipológiáját: Szerinte van 3 olyan agycsoport ami egymást segítve, vagy egymást gátolva mőködik, s ehhez képest 3 fıtípus van. - STRIÁTUM: a striális ember merev, szöges, kemény, gonosz lelkő, bőnözı - PALLIDUM: a pallidum a „ hálóban vergıdı galamb”, összevissza mozgás - CORTEX: az agykéreg olyan mint egy ballettáncos, finom, szervezett mozgást csinál. A típusok keverednek egymással. Tehát ez volt az ısi mozgásvezérlés vizsgálat. A nyugati grafológiában a németek nagyon kedvelik, és úgy kezdik az íráselemzést, hogy megpróbálják besorolni valamelyik ilyen kategóriába. Leírják, hogy melyik, és tudják, hogy mit jelent, pl. pallidumos írás - egy lazább, könnyedebb ember írása. Még arra is képes az írásvizsgálat, fıleg, ha pontosan mérünk, hogy ha az agy terhelve van valamivel - és közben írja a „semleges” karatés szöveget - valamely szó felkelti figyelmét, s az ezredmásodperc, amíg filozofál rajta, már megbillenti az írását. „Hívószavak” lehetnek a szövegben, 5
A mozgásmegbillenésekbıl sok mindenre lehet következtetni, mi a fontos, mi a kevésbé fontos. Ezt lehet hazugságvizsgálatra is használni. Van egy belsı mozgásritmus a rendszerben, melybıl egyszerően nem tud kitérni a duktor. A GrafoMéter mint eszköz, 135 mérést végez másodpercenként, tehát a normál reakció idı válasza alatt már kb. tíz- húsz mérési ponttal rendelkezünk. Tehát mire a duktor ténylegesen a papíron reagálna, addig már többször mérhetı, hogy merre akarta mozdítani a tollát. Azért nem tudja befolyásolni, mert ezt nem tudja trenírozni sehogy. A normál hazugságvizsgálót egy pszichopata át tudja vágni, mert ott az érzelmi reakciókat kell nézni és egy pszichopatának sokszor nincs érzelmi reakciója, tehát az nem okoz neki nagy sokkot, hogy megölt valakit. A tényleges hazugságkor az „igen” vagy „nem”, leírásakor azonban gondolatban kell tisztázni, hogy a hallottakat hogyan válaszoljam meg. Ezalatt a reakció idın belül egyszerően kiadja a kézmozgató parancsot az agy, azt ı mikromozgásban megcsinálja, amit megmutat a gép. A papíron már lehet, hogy nem látszik, de a levegıben igen. Némely grafológus egész jól látja nagyítóval ezeket a remegéseket az írásban.
Kognitív racionális: Az utolsó, a legkorszerőbb és legkevésbé ismert, a kognitív racionális megközelítés (49.o.) Azt vizsgáljuk, hogy ki mennyire hatékonyan használja az agyát írás közben ahhoz, hogy gyorsítson, vagy lassítson, díszítsen, vagy elhanyagoljon valamit. Leírhatunk egy betőt simán és csicsásan is, lehet hosszú bevezetı vonal, flancos végvonallal is: mindez megmutatja, mennyi anyag meg energia van egy betőben. A kognitív racionális azt vizsgálja, hogy olvasható-e még az adott bető, megfelel-e a visszakódolhatóság optimumának, de van-e már olyan trükk benne, ami gyorsít, egyszerősít. Fontos a háttér ismerete, mert a kognitív racionális tevékenységet nem lehet felmérni mással, csak viszonyítással. Ha nem ismerjük a hátteret, akkor nem tudjuk, hogy az adott ember mennyire hatékony. A pszichológia, a grafológia, a személyiségelemzés a személyiség hatékonyságát, talpraesettségét vizsgálja.
Összefoglalva A külföldi grafológiai iskolák egy- kétféle módon közelítik meg az írást, a magyarok azonban mindig eklektikusak voltak, nem zavarta ıket semmi, még a tényanyag sem. :) Azért is eklektikus a magyar grafológia, mert amilyen könyvhöz jutott valaki vagy amilyen nyelven beszélt - miután tiltva volt Magyarországon, idegen nyelvő könyvek voltak alapvetıen hozzáférhetıek -, azt az irányzatot követte. Az elınye, hogy ha többféle módon nézzük az írást, több mindent látunk benne, többféle módon kapunk információt az egészrıl. Ez a többféleség az értelmezési síkokban ölt testet. A funkciókocka mint egységes módszer azt tartalmazza, hogy ezek az értelmezési síkok egymáshoz és az adott íráshoz viszonyítva egyedileg mennyire fontosak. Lehet egy rangsort csinálni, mert lehet számozni 1-5.ig, hogy melyik sík melyik íráseleme mennyire használható egyszerő gyakorlati úton. Ez a szemlélet, amivel megközelítjük, és van egy technikai háttere, a mérés. Amit mérünk az íráson az az attributum. Az írásváltozókat 5 nagy csoportba oszthatjuk (értelezési síkok: 6 fı csoport).
6
FUNKCIÓKOCKA mint egységes írásanalitikai módszer jellemzıi: 1. Az íráselemekhez szerkezeti feladatokat, funkciókat rendel; 2. A szerkezeti elemek mérését 5 fıcsoportba sorolható jellemzıkkel, az attribútumokkal redukálja kezelhetı számúvá; 3. Az elemek attribútum-tulajdonságait 6-féle technológiával az értelmezési síkok együttes használatával teszi. A funkciókocka attól lesz egységes és rendszerszemlélető módszer, hogy ezen elemek összefüggéseit adja meg, egy olyan értelmezési algoritmust, amellyel a síkok egymáshoz és az adott íráshoz egyedileg viszonyított helyzetét, fontosságát képes jelezni.
AZ ATTRIBÚTUMOK 5 CSOPORTJA Milyen technológiával mérjük az egyes íráselemeket? Valamilyen eszközre van szükségünk ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani az egyes íráselemeket, hogy az egyik kicsi, vagy nagy, ilyen vagy amolyan. Az írásvizsgálatnál az írásra úgy tekinthetünk, - mint egy mozgástermékre, vagy - mint egy statikus képre.
1. MOZGÁS – mozgásszervezés -
KINETIKA 1. produktívsebesség 2. vonalsebesség
sebességgel kapcsolatos (csigabiga) - INTENZITÁS 1. tollerı 2. papírerı 3. oldalerı nyomatékkal kapcsolatos (mérleg) Amennyiben mozgástermékként vizsgáljuk az írást, akkor 2 olyan dolog van, ami felkeltheti figyelmünket: - egyrészt, hogy milyen gyorsan történt az írás, - másrészt, hogy milyen erıvel, milyen nyomatékkal. Ez becsülhetı dolog, de ha ránézek egy írásra, akkor látom, hogy kapkodó vonalakkal készült-e, vagy lassú vonalakkal, cirkalmasan, látom, hogy átszúrta a papírt, vagy alig látszik az írása, olyan halvány. Fizikai háttere: ahogy fogom a tollat, egyféleképpen tudok erıt gyakorolni, de nem egyféleképpen kell erıt gyakorolnom, mert közben rajzolnom is kell, stb., meg a papírra is kell szorítanom a tollat. Tollerı: az az erı, amit a toll tengelyében fejtek ki; papírerı: amivel nyomom lefelé a papírra; oldalerı: amivel rajzolok. Ezeket vagy meg lehet különböztetni egymástól, vagy nem. 7
Ugyanez a helyzet a sebességnél. Erre táblázatok vannak, de ezek vagy mőködnek, vagy nem, hogy melyik írás gyors, melyik nem. Vannak olyan betegségek, melyek hatására annyira lelassul az írás tempója, hogy bár a produktum szép, de a létrehozatal ideje nagyon sokáig tart. 2. KÉP (Kompozició elemzés)
Amikor statikus képként vizsgáljuk az írást: Mi mekkora benne, mi hogyan néz ki benne, pl. méret, forma, távolság szempontjából csoportosíthatom. Vagy: hová tesz valamit (pl. a cím hová kerül), milyen az irányulás, jobbra húz, vagy balra húz, milyen a preferencia (a mozdulatok iránya) – pl. valamely irányba tekeredik az írás (= jobb vagy bal tendencia). Látható, hogy ez az írásváltozó csoport, mely a térrel kapcsolatos, a szimbolikus elemzéssel van kapcsolatban. Aki szimbolikusan elemez, annak ezek az ismeretek nagyon fontosak, aki pedig képszerően elemez annak a formákat kell tudni jól elemezni. A szimbólumoknál a formai elemek vizsgálata a fontos, nem a mérés. A grafológusok egyéni vizsgálati módszerükben valamely változókat jobban preferálnak, mint a többit. Értelmezési technikáik jobban megfelelnek az adott változók elemzéséhez. A REZO-ban a méretek nagyon fontosak, tizedmm-rel érdemes mérni, mert mi aszerint elemzünk -, nem a formára, a szimbólumra helyezzük a hangsúlyt. A képi attribútumfajták és alcsoportjaik : -
térkitöltés (MORFÉNA= morfológia+fenomén) 1. méret 2. forma 3. távolság
-
térkezelés (TÉRISÉG) 1. elhelyezés (pozicionálás) 2. irányulás (honnan-hova) 3. iránypreferencia
3. KOMPLEX JELLEMZİK Ennél nem tudjuk szétválasztani a mozgást és a teret. Lásd: Ritmus: amikor az írás ritmusát határozzák meg, igazán senki nem tudja, mirıl is van szó, az egyik megközelítés szerint, ránézve az írásra, a szemünket megütik az ismétlıdıen felbukkanó elemek – térbeli forma, nyomatékismétlıdés is lehet. 480 féle írásváltozót számolt össze egy német grafológus, más 500-nál is többet. A német grafológusirodalom ezt a komplex jellemzı-csoportot kedveli leginkább. Ezek a komplex változók nagyon sokszor közvetlenül lefordíthatók a pszichológia nyelvére. Pl. „hideg, jeges írás”: hideg, kemény, kíméletlen lelkő embert takar valószínőleg – az viszont elég szubjektív, hogy mitıl is hideg-jeges egy írás.
Tehát 1-1 íráselemet a kinetika, az intenzitás, a morféna, a tériség, és a komplex jellemzık segítségével elemezzük. Amikor egy grafológus ránéz egy betőre, anélkül, hogy megfogalmazná, ezt az ötféle dolgot látja benne. Egy tapasztalt régi grafológus, amikor elemez, az agyában ezt az ötféle dolgot 8
„látja”, szinte szét sem tudja az agyában választani, hogy pl. nagy nyomatékkal, nagy kerek, sok egyforma formát hozott létre a duktor.
MIT MÉRÜNK EZEKKEL AZ ÍRÁSELEMEKKEL? Mibıl is épül fel a kézírás? Vissza kell mennünk azokhoz az íráselemekhez, amiket az iskolában tanítanak. Szétválasztottuk rendszerbe rendezve azt, hogyan értékelünk, hogyan mérünk (attribútumok), s meg kell néznünk, milyen íráselemeket vizsgálunk meg. Tehát: • MILYEN ELEMEKET • HOGYAN MÉRNI • HOGYAN ÉRTELMEZNI A MEGMÉRT ELEMEKET - s így kapjuk meg a kocka 3 oldalát. Minden írásnak van egy bevezetı vonala és egy végvonala:
a legtöbb betőnek van egy
kezdıvonal és végvonal törzsvonala (gondolj az m betőre)
s a két függıleges vonalat pedig összeköti a kötıvonal.
b bető: kezdıvonal speciális eleme a hurok s van egy félovál (fél kerek bető) (mindig az iskolai szabványra kell gondolni, egy félkör a fél oválja) t bető: van egy
áthúzás
Minden íráselemnek van valamilyen jelentése, szerepe az írás megvalósításában. Valamelyik elem eltér a normától, pl. megnyújtom a hurkot, nem írok kötıvonalat, stb. Ha megnyújtom a hurkot, ahhoz, hogy ne érjenek össze a sorok, távolabb kell azokat írnom. Ha bármit kicsit elrontok, az végighömpölyög az íráson. Nem úgy elemzünk, mint a klasszikus grafológia, nem a globális jellemzıktıl megyek az egyre kisebb felé - ezért a fordított piramis -, a kicsikbıl építgetve rakom össze az írást, hiszen a produktumot sem egyszerre hozom létre, a részekbıl összeépítem a betőt, a betőkbıl összeépítem a szavakat, a szavakból összeépítem a sorokat, a sorokból összeépítem az írástömböt. A betőelemeknél bekövetkezett „hiba” végiggöngyölıdik az egész íráson, hat a betőre, a szavakra, a sorokra, az írástömbre. A lényeg: a saját belsı átlagtól való eltérésemet figyelembe tudom-e venni, hiszen, ha én egy racionális és jól mőködı lény vagyok, akkor, ha nekem valamiért fontos, hogy hosszúnak írjam az alsó hurkot, akkor a sorok távolságát úgy alkotom meg, hogy ne akadjanak össze a sorok, mert az írás alapvetı funkciója, hogy közölje az információt, tárolja és olvashatóvá tegye.
9
Az a feladatom az írásban, hogy a visszakódolást megkönnyítsem. A visszakódolás akkor könnyő, ha bizonyos méretelemek passzolnak egymáshoz. Ha valamelyik méretelem nem passzol, akkor a többinek is el kellene térnie ugyanabba az irányba, hogy arányos maradjon. Nincs azzal semmi baj, ha valaki nagy betőkkel ír, de akkor az ékezeteknek is hozzá illıknek kell lenniük. Fontos felfedeznem, hogy a duktor mennyire látja magát. Az emberek ebben abszolút nem tudatosak. Ha megkérdezel valakit, hogyan ír, pl. egyenes bal margót ír-e, fogalma nincs róla. Ezek spontán jönnek az idı nyomása miatt. Vannak persze elıírások: a margónak pl. 2,5 cm-nek kell lennie. Mivel a szem felbontása a 35 mm-es betőhöz tud alkalmazkodni, ezért a betőméretnek ennyinek kell lennie. A lényeg számunkra, hogy a papírra mindig - a lehetı legtöbb információ legyen felírva, - a legegyszerőbb módon, - a legkevesebb energiával, - a lehetı legolvashatóbb módon: ez az optimum. Fontos, hogy a visszafejtınek, az olvasónak se kerüljön ez nagy munkájába. Rezonancia = visszakódolás, mennyire tud valaki rezonálni az írásra, mennyire hamar tudja az információt kibogozni.
6. oldal ábrája (Kispiros kockafüzet): Bal oldalt van a duktor, ı anyagot, energiát, információt pumpál bele az írásmőbe. Amikor én ezt elolvasom, akkor az információt, az anyagot, és az energiát fejtem vissza. Az a cél, hogy amilyen könnyen ír, olyan könnyen legyen visszakódolható. Az íráskörülmény, a befolyásoló tényezık, az, hogy milyen abc-t tanult, az írástechnikája – hiszen egész más energiaháztartással tud írni, ha görcsösen tarja tollat -, mindez befolyásolja az írást. A legegyszerőbb digitális írótábla pl. azt méri, milyen dılésszöggel tartja a duktor a tollat. Óriási tartalékok vannak bennünk, azért hogy ha valami sérül, akkor átvegye a funkciót. Energiát közvetlenül nem tudunk mérni, csak spekulálunk, hogy mekkora nyomatékkal írt, se a sebességet, se az anyagot – tintafelhasználás -, nem tudjuk közvetlenül mérni - , az információt sem tudjuk olyan egyszerően megmérni. DE: aki közli az információt, az önmagáról is sok dolgot közöl az írásban. Az, hogy mit hangsúlyoz, és mit nyom meg, azzal a duktorról magáról tudunk meg információkat. Az információt Szidnai szétválasztja tényközlésre és énközlésre. A tényközlés a bető, amit leír, az énközlés pedig az, ahogy leírja. Célunk az információ rögzítése, a megvalósítás az írásfolyamatban történik, ebbe energiát fektetünk, az eredmény mindig a papírba kövült anyagban látszik meg. CÉL: mit és hogyan akarunk rögzíteni, meg kell terveznünk a folyamatot, akár tudatos, akár nem; s az eredmény ott látható a papíron. INFORMÁCIÓFIZIKA: 10
Energia, információ, anyag is benne van a kézírásban. Einstein: energiára és anyagra alkotta meg az összefüggést. A 80-as évektıl új elmélet, mely az információt önálló egységként kezeli, mely mindig is létezett, s nem attól információ az információ, hogy valaki el tudja olvasni. Pl. egy sejt fotoszintetizáló képessége információ, függetlenül attól, van-e ember a Földön, avagy nincs. Azzal az információtartalommal, mellyel ez a sejt rendelkezik, anyagot és energiát tud megspórolni. A világ felépítéséhez az információ azért tartozik hozzá, mert ezzel tudunk anyagot és energiát megspórolni. Minden tárgyban van anyag, információ, és befektetett energia. A kézírásban ez a három tényezı visszafejthetı, így teljesen beleillik a világ jelenségeibe. Nem csak tiszta pszichológiai módszerekkel lehet nézni a kézírást, hanem természettudományos módon. A cél és az optimum függvényében, az anyag, energia, információ „szentháromságában” forog. Az anyagot, információt, energiát vizsgáljuk szemléleti megközelítések segítségével (intuitív, stb) az írásszerkezeti elemeket (makro-, mezo-, mikroelemek) adott technológiával vizsgáljuk (kinetikus, stb). Azért „kocka”, mert ezeket az elemeket nem lehet egymástól szétválasztani. Pl. bizonyos elemet jobban lehet eszpresszívvel vizsgálin, mikroelemek: pl. ovál, ékezet makro: sorok, szavak mezo: ami közte van
11
