TECHNIKAI KÖZREMŐKÖDİK IS SEGÍTIK A GAZDÁKAT AZ EGYSÉGES KÉRELEM BEADÁSNÁL

2011. március

TECHNIKAI KÖZREMŐKÖDİK IS SEGÍTIK A GAZDÁKAT AZ EGYSÉGES KÉRELEM BEADÁSNÁL A hamarosan induló egységes kérelem elektronikus beadásnál a korábbi évekhez hasonlóan falugazdászok és agrárkamarai tanácsadók térítésmentes segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak, s számukra az úgynevezett technikai közremőködés bevezetésével egyszerősödik a kérelemkitöltı felület használata. A 2011-ben az egységes kérelmet három féle módon lehet benyújtani a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH): amennyiben az ügyfél rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval saját ügyfélkapuján keresztül, amennyiben nem rendelkezik, technikai közremőködı vagy meghatalmazott útján. Technikai közremőködık a falugazdászok és az agrárkamarai tanácsadók lehetnek. İk azoknak a gazdálkodóknak nyújtanak segítséget, akik nem rendelkeznek ügyfélkapus regisztrációval, illetve kérelmüket megbízható szakmai segítséggel szeretnék beadni. A technikai közremőködı nem jogosult az ügyfél képviseletére, feladata az egységes kérelem beadására, az adatváltozás-bejelentése, az ügyfél tájékoztatására, valamint technikai és szakmai segítségnyújtásra korlátozódik. A falugazdászok, agrárkamarai tanácsadók a saját ügyfélkapus belépésük után az elektronikus kérelem kitöltı felületen, elsı lépésben a gazdálkodó egyedi jelszavának segítségével kitöltik a technikai közremőködés bejelentésére vonatkozó nyomtatványt és ügyfélkapun keresztül benyújtják azt. Ezt követıen a technikai közremőködı azonnal be tud lépni az egységes kérelemkitöltı felületre, és el tudja kezdeni az érdemi munkát. Ha valaki nem falugazdászt vagy kamarai tanácsadót bíz meg kérelme kitöltésével, meghatalmazás útján bárkinek megbízást adhat képviseletére a kérelem kitöltésénél. A meghatalmazottnak ügyfélkapus regisztrációval és MVH regisztrációs számmal is rendelkeznie kell, de csak akkor tud a kérelem-kitöltı felületre belépni, ha a meghatalmazás

XVII. évfolyam 3. szám

az ügyfélkapus beadást követıen papír alapon is beérkezik a Hivatalba és ott feldolgozzák azt. Ezért azoknak, akik meghatalmazottat bíznának meg a kitöltéssel, minimum 20 nappal az egységes kérelem tervezett beadása elıtt el kell készíteniük a meghatalmazást, és el kell küldeniük az ügyfél lakhely/székhely szerint illetékes megyei MVH kirendeltségére. A meghatalmazás, illetve a technikai közremőködés kitöltéséhez szükséges a Hivatal által kiadott jelszó. 2011. évben a 2010. évben használt jelszó érvényes; amennyiben valaki elveszítette vagy elfelejtette, új jelszót a lakóhely/székhely szerint illetékes megyei MVH kirendeltségen a G946 nyomtatványon, személyesen vagy postai úton kérhet. A nyomtatvány letölthetı az MVH honlapjáról. További információ a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján olvasható. Forrás: MVH

SZÁMÍTANI KELL A HAMISÍTOTT VETİMAGOK MEGJELENÉSÉRE! A mostani árakkal számolva akár százezer forintot is lehet veszíteni egy hektáron, amennyiben a gazda a hamisított vetımagvak neppereinek áldozataként nem ellenırzött vetımagot használ, s így jócskán elmarad termésének minısége és mennyisége a várhatótól. Nem véletlen, hogy immáron második alkalommal indít kampányt a hamisított kukorica és napraforgó vetımagok ellen a Vetımag Szövetség és Terméktanács. De honnan ismerni meg a hamisított vetımagot? – többek között erre ad választ a Magyar Agrárkamara közleménye. Úgy tőnik, évek óta jó üzlet a kukorica és napraforgó vetımag hamisításával és azok forgalmazásával foglalkozni. A csalók és nepperek azt próbálják kihasználni, hogy a kevés tıkével rendelkezı gazdálkodók próbálnak ott spórolni, ahol tudnak. Ezért kínálják a vetımagot – mármint

2. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

a hamisat – féláron piacokon, teherautókról, csomagtartókból. És ez az elsı komolyan veendı jel, mely arra utal, hogy valószínőleg hamisított vetımaggal akadt dolguk a termelıknek. 2010-ben a Vetımag Szövetség és Terméktanács (VSzT) kampányt indított a hamisított vetımagok ellen. Igyekeztek – az MgSzH-val együttmőködve – minden érintett kisebb és nagyobb gazdálkodóhoz eljuttatni tájékoztatásukat arról, hogy miként lehet felismerni a hamisítványokat. A VSzT az idén is folytatja a figyelemfelkeltı munkát – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében, mellyel a köztestület is igyekszik hozzájárulni a kampány sikeréhez. Annál is inkább, mert a mai árakkal számolva a hamisítványt használók akár 100 ezer forinttól is eleshetnek hektáronként, ugyanis a fémzárolt, ellenırzött szaporítóanyaggal szemben a hamisítványok akár 40-60, sıt 100 százalékos terméskiesést is okozhatnak. Utóbbi eset is elıfordulhat, amennyiben a vetımag egyszerően nem kel ki, vagy nem hoz termést! (Utóbbi a hibridizációval elıállított vetımagoknál gyakran elıfordul. Nem véletlenül nem vetnek a gazdák évek óta „góréból”.) De miként is lehet felismerni a hamisított vetımagot? A hamisított vetımagot akár teherautóról nagy tételben is árusíthatják, vagy kisebb vásárokon, piacokon „csomagtartóból” kínálják. A hamisított vetımagot az ellenırzött vetımag piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg akciós, vagy megmaradt tételként tüntetik fel. A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez, de a hamis címke könnyen eltéphetı és a fémzárszám és/vagy a címkesorszám is hibás, nem a címkén szereplı hibridet és vetımagtételt azonosítja.

2011. március

gazda több kárt okoz magának, mint amennyit megtakarít az „olcsóbb vetımaggal”! Mit tehet a gazdálkodó, ha a hamis vetımag vásárlást el akarja kerülni? Szakmai körökben ismert, megbízható kereskedıtıl kell vetımagot vennie, továbbá kérjen számlát a vetımagról, mely tartalmazza a vásárolt mag fémzárszámát is, hiszen csak annak segítségével tudja a késıbbi vitás esetekben bizonyítani a vetımag származását! Amennyiben valaki gyanús esettel, vetımaggal találkozik, akkor értesítse az illetékes Megyei Kormányhivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának Vetımag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályát, vagy a 06-1/3369000 telefonszámon a központot, illetve Vetımag Szövetséget (06-1/332-5755). A Kormányhivatalnál telefonon, illetve a honlapon online módon – http://vigor.mgszh.gov.hu:8080/VigorServerUly/okmany.htm l – is lekérdezhetı a fémzárszám, és a címkesorszám, amely alapján ellenırizhetı a vetımag eredetisége. Figyelmeztetés! Az MgSzH oldalán elérhetı adatbázis link a fémzárszám, címkesorszám, és a címke dátuma alapján megmutatja a kérdéses tétel faj-fajta adatait. - A program az OMMI és MgSzH által címkézett tételeket tartalmazza 2004. 07. 01-tıl folyamatosan, valamint a kiadott ISTA bizonyítványokat 2010. 08. 20-tól. Nem magyar tételek adatait a rendszer nem tárolja. Amennyiben valaki utólag jön rá, hogy hamisítványt vett, akkor Hatósági Jegyzıkönyvet kell felvenni, mely elengedhetetlen a késıbbi bizonyításhoz! Forrás: MAK

A címke anyaga és tartalma is árulkodik a hamisításról! A Magyar Agrárkamara azt tanácsolja, hogy jól tapogassák, nézzék meg a címkéket! Azok ugyanis téphetetlen anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak, sorszámozottak, – az öntapadó típusok kivételével – vízjellel ellátottak, kitöltésük számítógéppel történik. Minden egyes zsáknak, csomagolási egységnek külön azonosító száma van. A hamisítók jó ha tudják, hogy a címkehamisítás okirat hamisításnak minısül!! Milyen kárt okozhat a hamis vetımag használata? Hibridnövények esetében a termény (F2 generáció) visszavetése jelentıs terméscsökkenést eredményez. Hamis vetımag esetén a zsákban gyakran töredezett, csíraképtelen mag található, ez tovább növeli a veszteségeket. A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon, a kezdeti fejlıdése megfelelı legyen, s a fertızések következtében egészséges termést hozzon. A genetikai, csírázóképesség és növényvédelmi problémák egyaránt termésveszteséget okoznak, ami együttesen akár a 100%-ot is elérheti. Hamis vetımag használatával a

MEZİGAZDASÁGI SZÁMLARENDSZER, 2010 Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a KSH közösen elkészítette a mezıgazdasági számlarendszer (MSZR) második elızetes adatait. A becslés készítésekor fıleg elızetes információkra támaszkodhattunk, különös tekintettel az ıszi betakarítású növények termésére, a tárgyévhez kötıdı támogatásokra, valamint az utolsó negyedév ármozgásaira. Az elsı tájékoztató óta győjtött új adatok és információk nyomán az MSZR elızetes adatait korrigáltuk. A becslés alapján 2010-ben a növényi termékek kibocsátásának volumene 11%-kal csökkent az átlagosnak mondható 2009-hez viszonyítva.

3. oldal


A gabonafélék és az ipari növények termelési volumene 8, illetve 11%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A megtermelt gabonafélék 88%-át együttesen adó búza és kukorica termelési volumene 15, illetve 6%-kal csökkent, a termelıiár-színvonal – mindkét növénynél megfigyelhetı – 32%-os növekedése mellett. Az ipari növények közül a napraforgó termelési volumene jelentısen, 21%-al esett vissza, ami 50%-os árszínvonalemelkedés mellett ment végbe. A kertészeti termékek kibocsátása 15, a gyümölcsféléké 21%-kal esett vissza. Elıbbi termelıiár-színvonala – az elızetes adatok szerint – 25, utóbbié 61%-os emelkedést mutat 2009-hez képest. Az állattenyésztés kibocsátása 2010-ben az elızı évihez hasonlóan alakult: 1%-kal haladta meg a 2009-es eredményt. Ezen belül élı állatokból 2%-kal növekedett, állati termékekbıl 2%-kal csökkent a termelés. A volumenben és értékben egyaránt jelentıs súllyal rendelkezı sertéságazat termelése összehasonlító áron 6%-kal bıvült, ami a termelıiár-színvonal 7%-os esésével járt együtt. A második elızetes adatok alapján a mezıgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 10%kal volt magasabb, mint 2009-ben. Az érték növekedését – a volumen 6%-os csökkenése ellenére – az tette lehetıvé, hogy a termelıiár-színvonal 17%-kal emelkedett. A folyó termelıfelhasználás az elızı évihez hasonló volumenő volt, az árindex 6%-os növekedése mellett. Az eddig rendelkezésre álló információk alapján az energia- és a takarmányköltség drágult a legjelentısebben (15, illetve 11%-kal). A bruttó hozzáadott érték elızı évi áron 20%-kal csökkent, folyó áron 21%-kal nıtt. A mezıgazdaság munkaerıfelhasználása – az elızetes számítások alapján, éves munkaerıegységben kifejezve – 2%-kal mérséklıdött 2010-ben. Az MSZR második elızetes adatai alapján a termelési tényezık jövedelme 15, a nettó vállalkozói jövedelem 35%kal volt magasabb, mint 2009-ben. A munkaerıegységre jutó reáljövedelem („A” mutató) a reáljövedelem növekedésének és a munkaerı-felhasználás csökkenésének együttes hatásaként 15%-kal emelkedett. Forrás: KSH

2011. március

AGRÁRKÁROK: CSAK 11 SZÁZALÉKOS KOMPENZÁCIÓ A NEMZETI ALAPBÓL Márciusban 4,2 milliárd forint támogatást fizet 5300 gazdálkodónak a nemzeti agrár-kárenyhítési alapból a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a tavalyi természeti csapások (fagy-, belvíz- és jégesı) miatti károkra. A gazdasági helyzet nem tette lehetıvé az alap komolyabb feltöltését, ezért a károsultak minden korábbinál kisebb, 11 százalékos kompenzációt kaphatnak. Nem tudta kiegészíteni a VM pluszforrásokkal a nemzeti agrár-kárenyhítési alapot, ezért csak a törvényben megszabott minimális mértékben kompenzálhatja a tavalyi természeti csapások miatti gazdálkodói veszteségeket. Az alaphoz csatlakozott termelık az elmúlt évben kötelezı módon 2,1 milliárd forintnyi hozzájárulást fizettek be, amelyet az államnak a jogszabályi rendelkezések szerint ugyanennyivel kell megtoldania. Így a károsult gazdák most összességében 4,2 milliárdos kártérítést kaphatnak. A hatóságok a jogszabályban rögzített számítási módszer szerint tavaly 37,2 milliárd forintos kártérítési igényt ismertek el, így a 4,2 milliárd forintos pénzügyi keret 11 százalékos kárenyhítéshez elegendı. A korábbi években ugyanakkor a kártérítés nem volt kevesebb 20 százaléknál. A tárca a kisebb kompenzációt azzal indokolja, hogy az ország mai gazdasági helyzetében a költségvetés nem teszi lehetıvé a további alapfeltöltést. A minisztérium a kártérítésekhez tavaly és az idén is kért pluszforrásokat a költségvetési tartalékból, de egyszer sem járt sikerrel. Eredménytelenek maradtak az agrárbüdzsén belüli átcsoportosítási kísérletek is, fıleg azután, hogy a kabinet a közelmúltban 18,7 milliárd forintos zárolást rendelt el a VM költségvetésén belül. Ugyanakkor a tárca a mai pénzügyi helyzettıl függetlenül is úgy ítéli meg, hogy új agrár-kárenyhítési szabályozásra van szükség, mert a jelenlegi rendszer az elmúlt évihez hasonló károk kezelésére nem alkalmas – hangoztatta az államtitkár. A VM profi biztosítási szakértık és a társminisztériumok bevonásával már megkezdte az elıkészítı egyeztetéseket. Az új jogszabály az ısszel kerülhet a parlament elé, 2012 januárjától pedig hatályba is léphet. A változtatások lényege az lenne, hogy egy alap- és egy pluszbiztosítási elembıl álló, kétpilléres biztosítási rendszer jönne létre, amely lehetıség szerint minden termelıre kiterjedne és szélesebb biztosítási termékkörre vonatkozna. Akik többet fizetnének, fokozottabb kockázatkezelésre tarthatnának igényt. Az új szisztéma állami biztosításidíjtámogatással mőködne, amelyhez meg kellene szerezni Brüsszel jóváhagyását is. Forrás: MAK


4. oldal

2011. március

ösztönzése, munkahelyek megtartása és újak létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése.

FIGYELEM Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 23. számában „a nemzeti fejlesztési miniszter 7/2011. (III.8.) NFM rendelete a mezıgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezıgazdasági vontatóval vagy lassú jármővel vontatott pótkocsival történı közúti szállításáról.” Az új rendelet március 23-án lép hatályba. Ezzel egyidejőleg hatályát veszti a 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet. Az új rendelet két lényeges elemét emelném ki, amelyek megtartását a Magyar Agrárkamara képviselte. 1.) Nem változott: a 6.§ (2) bekezdés szerint a tartányok hitelesítésére elıírt hat év. (A tervezetek 3 évet tartalmaztak.) 2.) Nem változott: a 11. § (1) bekezdésben a szállítóegység vezetıjére vonatkozó elıírás. A kezdeti tervezet a szigorúbb változatot az ADR vizsgakötelezettséget tartalmazta. Két fontos változás, amelyek a kamara javaslatára kerültek beépítésre. 1.) A 11.§ (2) bekezdés és a 16.§ (2) bekezdés értelmében lehetıségük nyílt a mezıgazdasági termelıknek, hogy a mezıgazdasági vegyszer és üzemanyag szállítására vonatkozó engedélyt, vizsgabizonyítványt 2011. december 31-ig megszerezzék. Ez idıszakban a szállítóegység vezetıje vizsgabizonyítvány hiánya miatt nem szankcionálható. 2.) A 9.§ (1) bekezdésre vonatkozó szállítási távolság korlátja, kizárólag a szolgáltatás keretében végzett mezıgazdasági vegyszer és üzemanyag szállításra vonatkozik. A termelık saját célra történı szállításának megszőnt a kilométer korlátja. Forrás: MAK

MIKROVÁLLALKOZÁSOK LÉTREHOZÁSA ÉS FEJLESZTÉSE KISTELEPÜLÉSEKEN A támogatás célja a vidéki térségekben új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve mőködı mikrovállalkozások beruházásainak, mőszakitechnológiai fejlesztésének támogatása által a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség

A pályázók köre: 5000 fı alatti lélekszámú településen mőködı, induló mikrovállalkozás, a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelıen mőködı elıtársaság vagy olyan természetes személy, aki vállalja, hogy a támogatás megítélését követıen az elsı kifizetési kérelem benyújtásának idıpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát, és tevékenységét, amennyiben fıállású alkalmazottat nem foglalkoztat, fıállásban ekként végzi. Támogatható tevékenységek, eszközök és az elszámolható költségek: • a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötıdı eszközök, • a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez tartozó, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka, új épület kialakítása, • gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékő infrastruktúra-fejlesztés, • minıségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. Pénzügyi feltételek: A támogatás mértéke: • hátrányos helyzető területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 65%-a; • egyéb területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 60%-a. Benyújtási határidı: A támogatási kérelmet postai úton 2011-tıl évente május 1. és május 31. között lehet benyújtani. Forrás: palyazatihirek.eu

HATÉKONY SEGÍTSÉG A ZÖLDSÉGGYÜMÖLCSTERMESZTİKNEK 20 százalékkel több nemzeti támogatást kapnak 2011- ben a Zöldség-gyümölcs Termelıi Csoportok (TÉSZ-ek)tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája. A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy a TÉSZ-ek beruházásaihoz


5. oldal

2011. március

szükséges öt százalékos nemzeti támogatást 25 %-ra emeli, így a termelıi szervezıdések hatékonyan tudják tárolni, csomagolni és értékesíteni tagjaik termékeit, és a megnövekedett vagyonuk elegendı fedezetet ad a tevékenységük finanszírozásához.

Alapítvány vállal, az éves kezességvállalási díj 50 %-át az állam átvállalja a „de minimis támogatások” figyelembevételével – jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kormányülést követı tájékoztatón.

Az uniós rendelkezések szerint, ha a tagállamok legalább 5%-os támogatást nyújtanak beruházásokhoz, akkor az EU a költségek 50%-át megtéríti. A minisztérium forrásbıvítésének célja, hogy a termelıi csoportok eladósodás nélkül váljanak szilárd, elismert szervezetté. TÉSZ-ek 1999 óta mőködnek hazánkban, azóta nemzeti támogatásban részesülnek. Az EU csatlakozás után a nemzeti támogatást közösségi támogatás váltotta fel, ami kiegészült nemzeti forrásokkal is. Az Unió a zöldséggyümölcs piacszervezés reformját követıen, 2008-tól megerısítette a termelıi csoportok szerepét az új tagállamokban.

Nem árt tudni, hogy Gazdakártya néven már évek óta forgalomban van a takarékszövetkezetek által kínált hitelkonstrukció, mely során évente már 13 milliárd forint hitelt helyeztek ki a takarékok. Számukra vélhetıen most konkurenciát jelent a Széchenyi-kártya, de az is lehet, hogy megszőnik a Gazdakártya. Legalábbis az MTI kérdésre válaszolva Fazekas Sándor közölte: a jelenleg forgalomban lévı Gazdahitel-Gazdakártya-konstrukció további sorsát, létjogosultságát a szakértık most vizsgálják.

Egyszerősödik kötelezettsége.

a

dohánytermelık

nyilatkozattételi

A módosított szabályozásnak köszönhetıen a dohánytermelı együtt beadhatja a támogatási és a nyilatkozattételi kérelmét. Az összevonás oka a bürokrácia csökkentése, a költségtakarékosság, és a kevesebb hibalehetıség. Fontos változás, hogy a gazdálkodónak ezentúl február 15. helyett május 15-ig kell benyújtaniuk a egységes kérelmüket a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba. A rendeletmódosítás február 19-tıl hatályos. Forrás: MAK

25 MILLIÓT LEHET IGÉNYELNI EGYSZERŐEN! Minimum fél, legfeljebb 25 millió forint hitelt lehet majd felvenni a Széchenyi-kártya mezıgazdasági megfelelıjével. A kormány ma döntött errıl, s várhatóan már az elsı félévben megjelenik a kis- és közepes agrárüzemeket segítı hitelkonstrukció. Az agrárium szereplıi közül a kis- és középüzemek, illetve a családi gazdaságok vehetik igénybe már az elsı fél évben a Széchenyi-kártyát. A mezıgazdaságra kiterjesztett hitellehetısége lényege, hogy minimálisan 500 ezer, maximálisan 25 millió forint felvételére jogosít. A szabadon felhasználható hitel futamideje 3 év, a kamatot az állam 2 százalékponttal támogatja, kezességet pedig az Agrárvállalkozási Hitelgarancia

Ez már csak azért is érdekes, mert a hagyományos Széchenyi-kártya által biztosított hitelezésben élen járnak a takarékszövetkezetek. S ık már 2007 óta kínálják a Gazdahitel-Gazdakártya-konstrukciót. Elsı évben öt, tavaly már 13 milliárd forintot helyeztek ki. Tavaly szeptembertıl 3 évre nıtt a konstrukció futamideje, illetve a gazdahitel legmagasabb összege már 15 millió forint lett. Forrás: szabadfold.hu

ELADÓ Eladó főszéna nagy körbála 2.500 Ft/db áron. (Az ár a vásárolt mennyiség függvényében megegyezés szerint változhat.) Érdeklıdni: Bata József 30/304-3300 VM ASzK, Szakképzı Iskola, Pétervására

TÁJÉKOZTATÓ az MVH 25/2011. (III. 2.) számú Közleménye alapján a szılıültetvény újratelepítési jogok telepítési jogtartalékból történı értékesítésérıl A szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében árutermı, törzs-, és kísérleti borszılıültetvényt telepíteni Magyarországon a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési


6. oldal

2011. március

Hivatal engedélyével lehet. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmezı a betelepíteni kívánt területtel legalább megegyezı nagyságú újratelepítési joggal rendelkezzen.

SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY

A kérelmezı a szükséges újratelepítési joghoz saját borszılıültetvénye engedélyezett kivágásával, más jogosult tulajdonában lévı újratelepítési jog megvásárlásával, vagy a szılıtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendeletben elıírt feltételek mellett, az MVH által vezetett telepítési jogtartalékból történı vásárlás útján juthat.

A Földmővelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. FVM rendelete értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban Kovácsné Novek Adrienn a 46/562-243 – as telefonszámon ad tájékoztatást.

Az MVH-tól vásárolt újratelepítési jog nem forgalomképes, továbbértékesítésére nincs lehetıség, azt kizárólag annak vásárlója használhatja fel.

TÁBLATÖRZSKÖNYV

A vásárolt újratelepítési jog a mezıgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezıgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrıl szóló 1234/2007/EK rendelet 85k. cikk (3) bekezdése alapján legfeljebb két borpiaci évig érvényes, felhasználás hiányában térítésmentesen visszakerül a telepítési jogtartalékba. Az újratelepítési jogért fizetendı összeg hektáronként 150 000 forint, ami a csökkentı tényezık alkalmazása esetén sem lehet kevesebb, mint 20 000 forint. Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon, postai úton kell benyújtani az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához.

Lehetıség nyílt táblatörzskönyv beszerzésére. Mivel a táblatörzskönyv vezetése kötelezı és az EU csatlakozás után feltehetıleg az ellenırzés is szigorúbb lesz, célszerő annak beszerzése. A Tolna Megyei Agrárkamara megszerkesztette a táblatörzskönyv formáját, és amennyiben igény van rá, le is gyártatják. A nagysága A/3-as oldal, kartonborítású, 50 lapos, ára: 1.500 Ft/db. Kérjük, jelezzék igényüket az Agrárkamara felé (Kovácsné Novek Adrienn – 46/562-243).

JOGSZABÁLYFIGYELİ A MAGYAR KÖZLÖNY

A benyújtási idıszak: 2011. március 16 – 2011. május 31.

Tarr Zoltán Ügyfélszolgálati tanácsadó

2011. MÁRCIUS hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai 16/2011. (III. 2.) VM rendelet

ÁLLÁST KERES

17/2011. (III. 4.) VM rendelet

Gazdasági agrármérnöki és mérnöktanári végzettséggel, valamint mérlegképes könyvelıi, vállalkozásszervezı és vagyonértékelı szakképesítéssel és számítógépes ismerettel rendelkezı fiatal hölgy gyakorlattal állást keres.


Idegen nyelvtudás: angol alapfokú, eszperantó középfokú. Tel: +3670-316-3963.


A szántóföldi növényfajok vetımagvainak elıállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérı állatjóléti támogatás részletes feltételeirıl Az arborétumok jegyzékérıl

TECHNIKAI KÖZREMŐKÖDİK IS SEGÍTIK A GAZDÁKAT AZ EGYSÉGES KÉRELEM BEADÁSNÁL

Recommend Documents