Riportok
Te is menthetsz életet!
Az ördög sosem alszik, tartja a mondás, így nem árt felkészülni olyan szituációkra, amikor elsősegélyt kell nyújtani bajbajutott embertársainkon. Sőt, ennél többről van szó. Mindez állampolgári kötelességünk is!
Általános szabály, hogyha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn, mentőt kell hívni. Az Országos Mentőszolgálat honlapján, valamint az egészségügyi törvényben is megtalálhatóak azok az esetek, amikor a mentőket tárcsázni kell. Nyilvánvalóan másképp ítéli meg egy pánikhelyzetben lévő személy ennek szükségességét, továbbá ez egyéni vérmérséklet és egészségkultúra kérdése is – magyarázza Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Szélsőségek mindig vannak, hiszen elmondása szerint előfordult, hogy féloldali bénulással, vagy beszédzavarral 24 órát is vártak a hozzátartozók, abba bízva, hogy elmúlnak a tünetek. Illetve látni arra is példát, hogy egy hőemelkedésnél már igényelnék a mentőszolgálat jelenlétét. „Azt gondolom, hogy a józanész alapján el lehet dönteni azt, hogy szükséges-e a kiérkező szakellátás, vagy nem”.
Miután beütöttük a 104-et, meg kell mondanunk a nevünket, az elérhetőségünket, a pontos címet, hogy mi történt, hány sérült van, és milyen(ek) a sérülése(ik).
Ma Magyarországon az esetek 80 százalékában a mentőautók 10-15 perc alatt tudnak kiérni a helyszínre. Ez az arány kicsivel magasabb – 90 százalék - a fejlett nyugat-európai országokban – osztja meg tapasztalatait a szóvivő.
Ám hiába a gyors mentőszolgálat, ha ezalatt az idő alatt a sérült túlélési esélyei csökkennek. Ahhoz viszont, hogy a bajbajutott állapotának további romlását megelőzzük, szükséges az elsősegélynyújtás ismereteinek elsajátítása, és gyakorlatban való alkalmazása.
1 / 20
Riportok
Győrfi Pál véleménye szerint egy-két órás kurzus alkalmával, már meg lehet szerezni azt a tudást, ami elegendő lehet ahhoz, hogy a négy fő rizikófaktorú eset bekövetkezésénél meg lehessen akadályozni az egyén súlyos egészségkárosodását, esetleg halálát. Ezek a következők: eszméletlen ember, aki megfulladhat; szívmegállás, amikor azonnal meg kell kezdeni az újraélesztés; erős vérzés, hiszen ha nem szorítjuk el a sebet, el is vérezhet az áldozat; hirtelen légúti elzáródás, ami segítség nélkül fulladáshoz vezet.
De nem csak ez a négy szituáció fordulhat elő, így közös társadalmi felelősségünk, hogy valamilyen elsősegély tanfolyamon részt vegyünk. A jogosítvány megszerzésének előfeltétele ugyan, ám az autósiskolák – pénzügyi megfontolásból – alacsony óraszámban oktatják ezen ismereteket, így nem biztos, hogy éles helyzetben az autóvezetők megfelelően tudják majd alkalmazni.
Aki biztosra akar menni a vizsgán, emellett elmélyültebb tudásra vágyik, az a Magyar Vöröskereszt által szervezett kurzuson vegyen részt, hiszen az előadásokat az Országos Mentőszolgálat dolgozói tartják. Persze ahhoz, hogy valaki jó elsősegélynyújtó legyen – jogosítványtól függetlenül -, gyakorlatot is kell szereznie, aminek kiváló terepe a Vöröskereszt – meséli Horváth Péter Zsolt, a szervezet ifjúsági szakreferense.
A tanulást pedig nem lehet elég korán elkezdeni. Már általános iskolákban is előadásokat tartanak azért, hogy a gyerekek minél hamarabb képesek legyenek felelősséget vállalni társaikért. Sőt. A szervezet országos igazgatósága minden évben meghirdet egy négylépcsős versenyt, elsősorban oktatási intézetek között, ahol a gyermek korosztály (6-14 éves korig), az ifjúsági korosztály (15-18 éves korig), és a felnőtt korosztály (18-30 éves korig) képviselteti magát. Az elméleti számonkérés mellett a versenyzők több gyakorlati feladattal is találkoznak, mint például élethű baleset szimulációval. Utóbbi azt jelenti – magyarázza Horváth Péter Zsolt -, hogy egy előre kialakított kárhelyen kell ellátni „álsérülteket”. A sebimitáció azért is hasznos, mert látják, hogy hogyan is néz ki például egy csonttörés, egy amputált ujj, vagy egy artériás vérzés.
„A statisztika azt mutatja, hogy egy ilyen képzésen, és versenyen részt vett általános iskolás, sokkal gyorsabban és hatékonyabban el tudja látni a sérültet, mint a versenyen részt nem vett társa” – állítja az ifjúsági referens.
A szóvivő is fontosnak tartja azt, hogy már gyermekkorban kezdjék el tanítani az elsősegélynyújtást. „Szeretnénk elérni, hogy a nemzeti tantervben hangsúlyos szerepe legyen.
2 / 20
Riportok
Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága is foglalkozott ezzel a kérdéssel, majd pártok feletti konszenzus született ez ügyben. Mindenki támogatta, hogy történjenek ez irányba lépések, jelenleg – tudomásom szerint – tárcaközi egyeztetés zajlik ebben a témában”.
Ezen intézkedések többek közt azt a célt hivatottak elérni, hogy ne csak a lakosság 0,3 százaléka tudjon bármilyen balesetnél rögtön fellépni. Horváth Péter Zsolt nyilatkozatából kiderül, hogy például a skandináv országokban ez a szám elérte a 90 százalékot. A hazai viszonylatokat annak tulajdonítja, hogy a magyar emberek mindig azt gondolják, hogy a helyzet majd valahogy megoldódik. „Ezen kívül rá kellene világítani arra mindenkit, hogy a mentőszolgálatban bízni jó, de ők sem tudnak mindent azonnal megoldani, ezért szükséges komolyan foglalkozni ezzel az üggyel, hiszen a segítő társadalom ideáljához kellene, hogy közelítsünk.”
„Valóban sokan szkeptikusok – fogalmaz Győrfi, - és annak ellenére, hogy a mentők statisztikái azt mutatják, hogy kevés az olyan eset, amikor a mentők kiérkezése előtt már elsősegélyben részesült a sérült, úgy gondolom, hogy az emberek mégsem olyan hideg szívűek, sőt, segíteni akarnak, de mégis valami hiányzik.”
Magyarázatként szolgálhat a már körbejárt tudáshiány, valamint a jogi következménytől való félelem. „Magyarországon még senkit nem vontak felelősségre azért, mert elsősegélyt próbált nyújtani, de nem sikerült jól” – nyugtat meg a szóvivő.
Kovács Ferenc, az Újpesti mentőállomás mentő-szakápolója, mentőgépkocsi-vezetője is azt tapasztalja, hogy az emberek szívesen segítenek, és nem csak azzal, hogy értesítik a mentőt, hanem például akut életveszélykor el tudják hárítani a vérzést egy szorítókötéssel. Persze a praxisában többször előfordult, hogy a környezet több kárt okozott a jó szándékúságával, mint amikor egy elájult beteg szájába gyógyszereket raktak, vagy amikor az égett gyermeket édesapja besózta. Összességében ő is az oktatásban látja a probléma megoldásának lehetőségét, és hangsúlyozza: „Fontos, hogy a társadalomnak legyen erre igénye”.
És mit csináljunk, ha egy baleset során megmentettük valaki életét, de egy traumaként éltük meg az esetet? Először is keressünk fel egy szakembert – javasolja Richter Júlia, a BME pszichológusa -, hiszen a történéseket fel kell dolgozni, különben később poszttraumás stressz-szindróma alakulhat ki.
3 / 20
Riportok
Másodszor: legyünk magunkra nagyon büszkék!
Műhely, 2010.04.12.
„ A cigányokat egy dolog köti össze: a diszkrimináció..."
- Etnikai konfliktusok Magyarországon -
A közelmúltban történt események következtében egyre inkább felerősödni látszik a roma és nem roma származású emberek igen jelentős része között megjelenő konfliktus. A helyzetet pedig csak fokozza a „cigánybűnözés" kifejezés egyre szélesebb körben való alkalmazása. Arra próbáltuk keresni a választ, hogy mivel magyarázható a jelenleg fennálló állapot, hová vezet ez az út, és vajon létezik-e bármilyen megoldás, ami egy viszonylagos egyensúlyt tudna teremteni a többségi társadalom és a kisebbség között.
„Olaszliszkán egy tanárt brutálisan agyonvertek"; „Megkéselték, meggyilkolták Marian Cozmát";
4 / 20
Riportok
„Kettősgyilkosság Tatárszentgyörgyön"; „A miskolci romák rettegnek"; „Tüntetés a cigánybűnözés ellen". Egyre gyakrabban találkozhatunk ilyen beszámolókkal, amelyek eredményeképpen az idáig sem felhőtlen kapcsolat még inkább előtérbe került, ami azt vonja magával, hogy ezekről a társadalmi problémákról igenis beszélni kell.
Póczik Szilveszter kriminológus és történész, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa szerint a konfliktus társadalmi és civilizatórikus jellegű:
- A cigányság összességében hat-hétszáz éve van jelen Magyarországon és különböző történelmi okoknál fogva egyfajta alulcivilizáltság, alulkultúráltság, a többségi társadalom viszonyaihoz való illeszkedésképtelenség az, ami a két csoport közötti viszonyt megkeseríti. Ez a cigányság jól alkalmazkodó, beilleszkedett rétegeire is szégyenbélyeget ragaszt.
Egy általunk megkérdezett kulturális antropológus más oldalról közelíti meg az együttélési konfliktus problematikáját. A vezetői elit felelősségét hangsúlyozza, hiszen nekik kellene meghatározniuk, hogy mi az, amit engednek leközölni a médiában, és mit nem:
- Szalonképessé vált olyan fórumokon is cigányellenes szövegeket megjelentetni, ahol ez idáig nem volt az. Az értelmiség egy része úgy gondolja, hogy ilyeneket ki kell, ki lehet mondani. Az pedig a legdurvábban kimeríti az előítélet fogalmát, amikor egy esemény alapján általánosítunk egy egész közösségre.
Saját kutatásai alapján pedig hangsúlyozza, hogy a cigány és nem cigány kultúrák óhatatlanul összeütköznek, mivel mind a két csoport másfajta kulturális sajátosságokkal bír, de minden esetben létezik egy egyensúlyi helyzet! Állítását mi sem bizonyítja jobban, mint a jelenlegi kutatása, amit Pest megyében egy romungrók - magyar cigányok - és nem cigányok lakta településen végez.
5 / 20
Riportok
- Minden közösségnek megvolt a maga tere, a térnek a határa. Ezek a határok átjárhatóak voltak, mind munkakapcsolatban, mind személyes kapcsolatban egyaránt. Ez a fajta átjárhatóság kezdett beszűkülni a média, és az országos hangulat hatására. Mi a cigány, milyen a cigány? Mi a magyar, milyen a magyar? Sose felejtsük el, hogy ezek az előítéletek és sztereotípiák mindig kétoldalúak.
- Ahhoz, hogy jobban megértsük a jelenlegi állapotokat, vissza kell tekintenünk a múltba mondja Póczik Szilveszter. A Kádár korszakban elkezdődő tudatos integráció, a kedvezményes OTP hitelek, a csökkent komfort fokozatú lakások átadása és a kötelező munkavállalás nem élte túl a rendszerváltást és a vele kéz a kézben járó privatizációt. Ebben az időszakban a cigányok voltak a legalacsonyabban képzett, legkevésbé megbízható munkavállalók magyarázza Póczik -, ezért ők váltak elsőként munkanélkülivé. Ennek következtében a cigányok többsége visszasüllyedt a mélyszegénységbe, kényszerűen visszafordult ahhoz a periférikus megélhetési kultúrához, amit még a társadalom legszélén élő, nagyszülők, szülők ismertek és aktívan gyakoroltak. Ez a periférikusan megélhetési kultúra nem jelent mást, mint a társadalmi és a természeti környezet leélését, kifosztását, a környezettel és a társadalommal folyó értékcsere megszűnését." Póczik úgy véli, E periférikus megélhetési mód négy pilléren nyugszik: egyik alkalmi legális munkavállalás; illegális munkavállalás; szociális segélyek, valamint a vagyon elleni bűnözés. Ez a gyakran megélhetési bűnözésnek is nevezett bűnelkövetés igen primitív cselekményeket takar, könnyen, gyorsan, alacsony befektetéssel megszerezhető anyagi javakra irányul. Azonban mégis ezek rombolják leginkább a polgárok biztonságérzetét. Társadalmi veszélyességük azért is kiemelkedő, mert a sértettek nagyrészt védtelenek, idősek, gyermekek, fogyatékosok, egyéb hátrányos helyzetűek. Az ilyen cselekmények halmozott előfordulása az egész társadalom számára félelemkeltő.
Itt érkeztünk el a kérdéskör legérzékenyebb pontjához, hiszen az emberek többsége úgy gondol a romákra, mint bűnözőkre, és kulturális sajátosságként definiálja például a lopást. Ez összegződik a már említett „cigánybűnözés" kifejezésben.
6 / 20
Riportok
Az antropológus egyértelműen állítja:
- Nem beszélhetünk cigány bűnözésről, ahogy nem beszélhetünk magyar bűnözésről sem. „Rengeteg féle cigány közösség létezik, ezek kultúrájukban igen eltérőek, más elemekkel rendelkeznek. Ahogy egyik munkatársam fogalmazott - mondja - a cigányokat egy dolog köti össze, a diszkrimináció.
A kriminológus szerint sem célszerű a fogalom használata, inkább a cigány bűnelkövetők szókapcsolatot javasolja:
- Cigány bűnelkövetők igen nagy számban vannak a büntetés-végrehajtási intézményekben, mi több, a népességi arányokhoz képet erős felülreprezentációt mutatnak. Kutatásaim alapján a jogerős börtönbüntetésre ítélt férfiak körében átlagosan ötven százalék a romák aránya - osztja meg velünk tapasztalatait Póczik. Az elhanyagolt gyerekek száma hihetetlenül magas, az állami nevelőintézetek cigány származású gyerekekkel van tele. A mélyszegénység, depriváltásg viszonyai között kézenfekvő a bűnöző életmód kialakulása, az első bűncselekmények elkövetésére gyakran már gyermek- vagy igen fiatal korban sor kerül.
A hátrányok persze egymást erősítik. A gyerekeknek általános iskolás koruktól kezdve meg kell küzdeniük saját cigányságukkal. Melyik gyereknek van kedve olyan helyen tanulni, ahol megvetik, lenézik és hat-hét évesen harcolnia kell az előítéletekkel? - teszi fel a kérdést az antropológus. Majd hozzáteszi, hogy nagyon nehéz olyan családban a gyereket taníttatni, ahol a szülőnek is hat-nyolc általános iskolája van. Hatalmas hátránnyal indulnak, és ezt végigviszik egész életükön keresztül. Vajon az az életcéljuk, hogy lopjanak, majd börtönbe kerüljenek? Nem! Megélnének, ha megélhetnének a kétkezi munkával. A Magyarországon uralkodó gazdasági állapotok még inkább súlyosbítják a helyzetüket, hiszen legelőször ők esnek ki a szociális hálóból, és sok esetben a képzett munkaerőre sincs szükség, nemhogy a képzetlenre. Nem beszélve arról, hogy eme feszült viszonyok között megindult egyfajta bűnbakképzés - véli
7 / 20
Riportok
az antopológus, - hiszen ezen a már egyébként is stigmatizált közösségen mindenki leverheti a saját nyomorát.
S hová vezet ez az út?
- Polgárháborús helyzet nem fog kialakulni, hiszen - ahogy a kriminológus fogalmaz - a magyar többségi társadalom nagyon türelmes, és törvénytisztelő. Másrészt felelős gondolkodással bír. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Cozma gyilkosság utáni csendes gyász.
Emellett megindult egy roma és nem roma közös értelmiségi szerveződés, a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom, ami azt a célt hivatott elérni, hogy a romákat egyre inkább sújtó rasszizmus és fizikai erőszaknak véget vessen. Önkéntesek és civilek dolgoznak azon, hogy megmutassák, a roma és nem roma származású emberek képesek együtt élni békességben. Az antropológus szerint a kutatók feladata az, hogy a kulturális sajátosságok megismertetése mind a két oldal résztvevőivel, csökkentve ezáltal az előítéletek és a sztereotípiák mértékét.
Műhely, 2009.05.04.
8 / 20
Riportok
Hét Témája
Irány a mesterképzés!
9 / 20
Riportok
A vészesen közeledő május, nem csak a vizsgaidőszak kezdetét, és a diplomamunka leadási határidejét jelenti, hanem sok hallgató számára a mesterképzésre való felvételit is. A Bolognai rendszer gyakorlatban való megvalósulása számos kérdést vet fel, amelyekről Dr. Jobbágy Ákost, oktatási igazgatót, egyetemi tanárt, és Dr. Ormos Mihályt, a Gazdasági - és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék egyetemi docensét kérdeztük.
Szabad az átjárás!?
A kétciklusú rendszer lényege, hogy a hallgatói mobilitás megvalósuljon. Sokkal liberálisabb, és nagyobb mozgásteret biztosít ellentétben a régi struktúrával, ahol a hallgató szinte kizárólag az eredeti főiskolai diplomájával megegyező szakon tudta folytatni tanulmányait. De hangsúlyozni kell, hogy itt sem teljesen szabad az átjárás! Minden mesterképzésnek létezik egy úgynevezett Képzési és Kimeneti Követelménye (KKK), amely meghatározza azt, hogy mit kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki elkezdhesse a mesterképzést. Ennek értelmében két kategóriát különíthetünk el. Az első esetben - magyarázza Jobbágy Ákos - az előírás megmondja, hogy melyek azok az alapképzési szakok, aminek a diplomájával, ha rendelkezik a hallgató, minden további feltétel nélkül jelentkezhet a kívánt mesterképzésre. A másik esetben egy adott kredithalmazt ír le, amivel rendelkeznie kell a hallgatónak. Például: természettudományos ismeretek: húsz kredit, gazdasági és humán ismeretek: tíz kredit stb. Ilyenkor nem számít, hogy milyen alapdiplomája van a tanulónak. Ha igazolni tudja, hogy abból a halmazból kevesebb, mint harminc kreditje hiányzik, akkor jelentkezhet a mesterképzésre. Ezt a maradék harminc kreditet a mesterképzés első évében kell megszereznie.
Teljesen mindegy, hogy az előírt kreditek szabadon válaszható, kötelezően választható, vagy kötelező tantárgyakból származnak-e, mint ahogy az is, hogy melyik felsőoktatási intézményben szerezte az egyetemista azokat. Ugyanis ezt a fajta diszkriminációt tiltja az országos szabályozás. Csak a témakört szabad meghatározni, ami viszont már nem ennyire egyértelmű!
Ormos Mihály elmondása szerint a felvételi bizottság dönt arról, hogy egyes tantárgyak, és kreditek beleillenek-e vagy nem az adott képzési területbe. Ez különösen a külsős intézményből
10 / 20
Riportok
érkezők esetében lehetséges, ahol nem mindig világos, hogy az adott tantárgy elnevezése mit is takar pontosan. Ilyenkor a hallgatónak egy tematikát kell bemutatnia, ami alapján besorolható, vagy egyből kiejthető.
Jöhet a felvételi...
Miután elvágtuk a gordiuszi csomót, és kiderült, hogy jelentkezhetünk a kívánt mesterszakra, nem maradt más, mint maga a felvételi. A különböző szakok teljesen másképp járhatnak el a felvételi során, de a Műegyetem mesterképzésére vonatkozó felvételi szabályt figyelembe kell venniük. Összesen száz pont szerezhető, ami a hozott -, a szerzett -, és a többletpontokból tevődik össze. A hozott pont a leendő egyetemista megelőző tanulmányai alapján adható, maximum negyvenöt lehet. Ez a félévről félévre elért görgetett átlag kilencszerese. Felmerül az a kérdés, hogy mit kell tenniük azoknak, a már végzett hallgatóknak, akik a kreditrendszer előtt szerezték meg a diplomájukat. Jobbágy Ákos válaszából kiderül, hogy a különbség annyi lesz, hogy a féléves eredmények átlagát fogják elszámolni. Emellett hozzáteszi: „Azok, akik a régi rendszerben vettek részt, és Műegyetemi kötődésűek, már legalább tíz éve végeztek. Ha mégis vissza akarnak jönni, valószínűleg nem a gyenge hallgatók közül kerültek ki, így a kredites súlyozás elmaradása nem okoz majd gondot."
A szerzett pontokat (maximum negyvenöt pontot) értelemszerűen a felvételi alkalmával tudja begyűjteni a hallgató. Az adott szakra van bízva, hogy írásbeli, szóbeli vagy mind a két vizsgatípust alkalmazza-e.
„Volt egy komoly félelem a BME-n belül - osztja meg velünk korábbi tapasztalatait Ormos Mihály -, miszerint lehetséges, hogy sokkal rosszabb tanulmányi átlaggal érkeznének az egyetemen végzett BSc-s hallgatók, mint más főiskolák tanulói. Ezért, ha valaki a felvételi vizsgán magasabb pontszámot ér el, mint a hozott pontszám, akkor automatikusan megduplázhatja az így kapott eredményeit."
11 / 20
Riportok
A maradék 10 plusz pontot - habár nincs konkrét minisztériumi előírás - általában demonstrátori tevékenységért, TDK helyezésért, szükségesen kívüli további nyelvvizsgáért kaphatnak a felvételizők. Az egyetem együttműködési szerződést kötött a Magyar Olimpiai Bizottsággal, hogy a következő évtől kezdve az olimpiai érmesek a maximális 100 pontot kapják, és más kiváló sportteljesítményt nyújtók is plusz pontot szerezhessenek.
... de mikor?
A felvételi időpontokat ugyanúgy a karok illetve a szakok határozzák meg, nincsen erre vonatkozó központi rendelet. Persze itt is létezik egy józan időpont, ami júniusra tehető. Egyrészt azért, mert július huszadika körül húzzák meg a ponthatárokat a mesterképzésekben, ugyanakkor, amikor az alapképzésekben.
Másrészt egy hallgató több BSc és MSc képzésre is beadhatja a jelentkezését, ezért ennek egy időben kell lezajlania, azért, ha nem veszik fel valahova, akkor át tudjon kerülni a sorrendben általa megjelölt következő szakra. Túl korán nem lehet megtartani a felvételiket, mert nem tudni, kiket lehet behívni. De ha nagyon későn rendezik meg, akkor az adatok bevitele jelentheti a problémát. „A felvételi rendszert egy olyan programon keresztül látja az egyetem, amivel nem vagyunk maradéktalanul elégedettek" - meséli Jobbágy Ákos. „Február közepén volt a jelentkezési határidő, és április közepén még nem látunk minden adatot a hozzánk jelentkezőkről. Ahhoz, hogy a felvételi eljárás minél hamarabb lebonyolítható legyen, minél több információt kell szerezni a hallgatókról, de ez csúszik".
12 / 20
Riportok
Pénzért vagy ingyen?
A mesterképzésben résztvevő hallgatókra ugyanaz a jogszabály vonatkozik, mint az alapképzésben résztvevőkre, tehát a legjobb tizenöt százalék helyet cserél a legrosszabb tizenöt százalékkal az állami és a költséges tanulók között. „Az előző évben csak államilag támogatott hallgatók jelentkeztek" - jelzi, Ormos Mihály miért nem lehet még gyakorlati megoldásokról beszélni.
A helyzet mégsem ilyen egyszerű! Minisztériumi szabály, hogy egy hallgató összesen tizenkettő államilag támogatott félévnél többen nem vehet igénybe. „De ezt nem veheti igénybe akárhogyan" - hívja fel figyelmünket Jobbágy. Azonos képzési szinten csak egy képzést végezhet el államilag támogatott módon. „Nálunk hét félév kell a BSc képzéshez, de van, ahol csak hat. Tizenkettőből kijönne kettő, viszont a másodikért a hetedik félév fogyasztásakor is fizetni kell." Ugyanez igaz arra is, akinek mester besorolású diplomája van. Tehát nem jogosult egy második mesterképzés elvégzésére államilag támogatott formában. „Elég nagyok az államilag támogatott keretek, és kicsit optimistán azt mondhatom, hogy egy jó közepes eredménnyel a további tanulmányokért nem kell majd pénzt kiadni" - nyugtat meg minket az oktatási igazgató.
De hol vannak a hallgatók?
Idén is - a várthoz képest - kevesen jelentkeztek második ciklusú képzésre, így nem sikerül
13 / 20
Riportok
majd betölteni az államilag támogatott mesterképzési helyek mindegyikét. Jobbágy Ákos két indokkal magyarázza az érthetetlennek tűnő jelenséget. Egyik okot abban látja, hogy kevesebben is jelentkezhetnek. Az alapképzést megkezdett tanulók lassabban haladnak, mint ahogyan kellene. Emellett néhány BSc szaknak még nem is lehetnek diplomásai. „Ez a lassú haladás minket is meglepett, de ez el fog múlni, mivel egymás után jönnek majd a végzős évfolyamok." A másik magyarázat szerint a korábban főiskolát végzettek nem jönnek mesterképzésre. Az ok talán abban rejlik, hogy jó állásuk van, és nincsenek rákényszerítve arra, hogy mester diplomát szerezzenek. „A velünk kapcsolatban álló cégek elmondása szerint a végzősök huszonöt százaléka az, akiknek a vállalatok olyan feladatokat terveznek, amihez mesterdiploma kell, míg a „maradék" hetvenöt százaléknak elég az alapdiploma is."
Ezek alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy megéri-e még két évig tanulni, vagy megelégszünk egy alapdiplomával. Annyi biztos, hogy a legtöbb munkáltató számára is egy új dolog, így mind nekik, mind a hallgatóknak fel kell nőni a feladathoz, és talán egy-két év múlva már menni fog minden a maga útján...
Műhely, 2009.05.04
A demokrácia nevében!
14 / 20
Riportok
Napjaink egyik legfontosabb belpolitikai eseménye a közelgő népszavazás. Míg eldöntöd, hogy élsz-e a választópolgári jogoddal és lehetőségeddel, röviden összefoglaljuk a népszavazás intézményéről a legfontosabb tudnivalókat.
„A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, mely szuverén jogait választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja" - áll az Alkotmány 2. §-ának (2) bekezdésében. Minden állampolgárt eredendően megilleti az a jog, hogy közvetlenül gyakorolja a hatalmat, mely a népszuverenitás elvéből következik. Intézményesült eszközei a népszavazás és a népi kezdeményezés. Ennek értelmében minden nagykorú állampolgár - a természetes kizáró okokat kivéve - általános választójoggal rendelkezik. Ám ez nem volt mindig így!
Az 1848-as forradalom idején merült fel először az általános választójogra épülő népszavazások megrendezésének lehetősége, de az igen nagy politikai erővel bíró polgárság és köznemesség ehhez nem járult hozzá, helyette a képviseleti rendszert támogatta. A következő eredménytelen próbálkozás a dualizmus későbbi szakaszára tehető, melynek kezdeményezője Jászi Oszkár volt. 1921-ben került megrendezésre az első népszavazás igaz, nem a magyar állam szervezte - mikor Sopron városának kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz, netán Ausztriához szeretnének-e tartozni. A „leghűségesebb város" címet azóta is viseli. Egészen a rendszerváltásig nem éltek, pontosabban nem élhettek a népszavazás adta lehetőséggel, hiszen a kor jobboldali, majd a baloldali diktatórikus rendszerei
15 / 20
Riportok
nem engedélyezték a hatalomgyakorlás ezen formáját.
1989 óta az országos népszavazások alkalmával a polgárok kinyilváníthatják véleményüket a szavazólapon feltett kérdéssel, illetve kérdésekkel kapcsolatban, melye(ke)t a jogszabály alkotása során az Országgyűlés figyelembe vesz. Első hallásra bonyolultnak tűnhet a gépezet, ám aggodalomra semmi ok, jóval érthetőbb, mintsem gondolnátok.
Népszavazás típusai
Amennyiben a népszavazás törvényt erősít meg, akkor referendumról beszélünk, ám ha a cél egy új törvény megalkotása, azt plebiszcitumnak nevezzük.
Elrendelés alapján két típusát különböztetjük meg: kötelező, valamint fakultatív (mérlegelés alapján). Kötelező szavazáskor 200 000 választópolgár aláírása szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés 15 napon belül elrendelje az ügydöntő népszavazást. Ezt követően a köztársasági elnöknek ugyan ennyi ideje van arra, hogy kitűzze annak dátumát. Három évig nem születhetnek olyan törvények és határozatok, melyek ellentétesek az ügydöntő népszavazás eredményével.
Fakultatív esetben az Országgyűlés határozza meg, hogy ügydöntő vagy véleménynyilvánító
16 / 20
Riportok
népszavazást rendel el. Ha az első mellett voksol, a szavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező, nem hagyhatja figyelmen kívül. Ám ha az utóbbit választja, csupán mérlegelnie kell, hogy kiírja-e a népszavazást (itt is 30 nap áll a rendelkezésére), illetve annak esetleges eredményét elfogadja-e. Ahhoz, hogy a szavazást elrendelje, a következőkben felsoroltak valamelyikének kezdeményezésére szükség van: 100 000-nél több, de 200 000-nél kevesebb választópolgár; a köztársasági elnök; a Kormány; a képviselők egyharmada.
Az ügydöntő népszavazás esetében a szavazás akkor eredményes, „ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott." Az Alkotmány 28/C. §-ának (6) bekezdése.
Abban az esetben, ha a részvétel csak 25%-os, de a választópolgárok egyformán szavaztak tehát az igen vagy a nem válaszok száma eléri a 100%-ot - akkor is eredményes a népszavazás.
A népszavazás egy másik fajtája a helyi népszavazás, melyben községi, városi, fővárosi kerületi, a fővárosi és a megyei lakosság részt vesz olyan helyi ügyek intézésében, amelyek az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Helyi népszavazást önkormányzati képviselő, helyi társadalmi szervezet és meghatározott számú választópolgár kezdeményezhet. A szavazás eredményét a képviselő-testületnek kötelező figyelembe vennie. Amennyiben a helyi népszavazás eredménytelen lesz, a képviselő-testületnek kell döntenie a szavazásról. Egy éven belül nem lehet ugyan abban a kérdésben helyi népszavazást kitűzni.
Népi kezdeményezés, aláírásgyűjtés szabályai
17 / 20
Riportok
Az országos népi kezdeményezésnek (iniciativa) a célja az, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a kezdeményezésben definiált kérdést, illetve kérdéseket. Ehhez legalább 50 000 választópolgár aláírása szükséges, melyet két hónapig lehet gyűjteni. Minden egyes állampolgárnak joga van, akár közterületen is, aláírásokat gyűjteni, valamint ezzel kapcsolatos munkát végezni. Az íveknek tartalmazniuk kell a kezdeményező olvasható nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, valamint az aláírását.
Az aláírt íveket az Országgyűlés elnökéhez kell beterjeszteni, akinek 8 napon belül az Országos Választási Bizottságnak (OVB) kell továbbítania. A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal végzi el a hitelesítést, melynek keretében az aláírások számát, illetve az aláíró állampolgárok választójogosultságát és a lakóhelyét ellenőrzik. Amennyiben az aláírás eredetisége megkérdőjeleződik, a személyazonosságot véletlenszerűen leellenőrzik. Ebben az esetben az adott állampolgártól egy nyilatkozatot kérnek, melyben igazolnia kell az aláírt ív hitelességét.
A hitelesítésnek 30 nap alatt kell lezajlania, majd az arról szóló határozatot 8 napon belül közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. A hitelesített íveket mindössze egyszer lehet benyújtani az OVB elnökének. Az utólag bemutatott aláírások érvénytelenek. Az Országgyűlésnek tárgyalnia kell a kezdeményezésről, és legkésőbb három hónappal később döntést kell hoznia arról, hogy elrendeli-e a népszavazást.
Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az országos népszavazás elrendelése, vagyis határozatot kell arról hoznia, hogy a népszavazást elrendeli, vagy elutasítja. Amennyiben elfogadja, a népszavazást elrendelő határozatban rögzítenie kell a kezdeményezők által feltett kérdést (kérdéseket), és a szavazás dátumát, melyet a köztársasági elnök határoz meg. Az időpontot a népszavazás elrendelésétől kezdve három hónapon belül ki kell tűzni.
Szavazás
18 / 20
Riportok
A választópolgárok adott szavazókörzetekben szavazhatnak, melyeket a lakóhelyük szerint jelölnek ki, vagy ott, ahol utólagos igazolással vagy a személyi igazolványuk szerint a névjegyzékbe rögzítették. A választópolgároknak személyi igazolványt vagy egyéb fényképes közokiratot kell bemutatni a szavazatszámláló bizottság előtt. Majd a bizottság egy tagja átadja a polgármesteri hivatal vagy a szavazatszámláló bizottság által lepecsételt szavazólapot (szavazólapokat), mely kitöltése abban az esetben érvényes, hogyha a polgár kérdésenként csak egy választ jelöl be „X" vagy „+" jellel, valamint akkor, ha egyértelműen megállapítható a kérdésre adott válasz. A népszavazási kérdésnek (kérdéseinek) egyértelműnek, közérthetőnek, és eldöntendőnek kell lennie, méghozzá azért, hogy minden választópolgár tudjon rá válaszolni. Ezt követően a kitöltött lapot az urnába kell dobni.
A szavazatszámláló bizottság (SZSZB) miután lezárta a szavazást két lépcsőben összesíti azokat. Első lépcsőben az urnában lévő szavazólapokat megszámolja, majd a következők szerint csoportosítja: Érvénytelen szavazat, Érvényes szavazat - ezen belül Igen és Nem, valamint a Vitatott szavazat. Utóbbiról a bizottság csak akkor határoz, miután a választási szerveket és a közvéleményt tájékoztatta az előzetes eredményekről. A második lépcsőben a végleges szavazatokat összesítik. A szavazatszámlálásnál csak a bizottság tagjai lehetnek jelen, illetve a sajtó munkatársai, ám azzal a kikötéssel, hogy nem zavarhatják a bizottság munkáját.
Amennyiben bármi kérdésetek lenne a népszavazással kapcsolatban, forduljatok a Választási Információs Szolgálathoz, ahol további adatokhoz és jogi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz juthattok. Érdeklődni telefonon, faxon, e-mailben, levélben, illetve személyesen lehet.
Műhely, 2008.02.25
19 / 20
Riportok
20 / 20
