Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
TDK Dolgozat
Öröklési Jogi Tükör
Készítette:
Konzulens:
Bári Krisztián
Dr. Bíró György egyetemi tanár
J-405
Polgári Jogi Tanszék vezetője
Miskolc, 2010
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés
3
II. Az új és a régi Ptk. egybevetése 1. Általános rendelkezések
4
2. Végintézkedésen alapuló öröklés
7
3. Végrendelet tartalma
11
4. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága
16
5. Az öröklési szerződés
17
6. Halál esetére szóló ajándékozás, rendelkezés várt öröklésről
19
7. Törvényes öröklés
22
8. Az ági öröklés
35
9. Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok
37
10. A kötelesrészi igény
37
11. A kötelesrész kielégítése
39
12. Az örökség megszerzése
40
13. Az örökös jogállása
42
14. A hagyatéki tartozások és kielégítésük
44
III. Záró gondolatok
48
Jogforrások
49
Irodalomjegyzék
49
2
I. Bevezetés Azért választottam ezt a témát TDK dolgozatomnak, mert az öröklési jog valamilyen formában mindenkit érint az élete során. A halál az élet természetes velejárója. A jog szerepe ilyen esetben rendet tenni az örökhagyó vagyonában és megfelelően szétosztani azt a jogosultak között. Gyakran még a jog útmutatásával sem egyszerű zökkenőmentesen egy öröklési jogvitát megoldani. Az én dolgozatom témája a hatályos Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) és az új Polgári Törvénykönyv Tervezet (2009. évi ….. törvény) összehasonlítása, kiegészítve a Polgári Jogi Kodifikációban megjelent publikációkkal, jogesetekkel, Bírósági Jogegységi Határozatokkal, és a saját véleményemmel. A törvényes öröklés szabályait a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv ötödik része tartalmazza, az új Ptk. (2009. évi… törvény) tervezetben pedig a hatodik könyvben tárgyalta volna a témát. Tíz év munka után az Országgyűlés szeptember 21-én fogadta el az új polgári törvénykönyvet. A végszavazáson 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, 168-an szavaztak nemmel, négyen tartózkodtak. Megalkotására azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították - például erősen korlátozták a magántulajdont. 1Az örökölhető vagyontárgyak értéke jelentősen megnőtt, azok összetétele, rendeltetése is megváltozott. Ezentúl a családi viszonyok és a demográfiai viszonyokban is változások történtek. 2A Ptk. öröklési jogi részét - az 1977. évi módosítást is ideértve (haszonélvezet megváltása) - a legkevesebbszer módosították a Ptk. megalkotása óta. 3
1
www.inforadio / MTI belföld Május elsején életbe lép az új Ptk. 2010. február 15., hétfő 18:52
2
http://bajuszgergely.hu/jogi-cikkek/munka-es-csaladjog/62-az-oeroeklesrl.html
az öröklésről 2010. február 08. hétfő, 12:48 3
Polgári Jogi Kodifikáció
II. évf. 1. szám (Dr. Weiss Emília)
3
II. Az új és a régi Ptk. egybevetése 1. Általános rendelkezések 1.1 Az öröklés A Javaslat a hatályos Ptk.-hoz hasonlóan fenntartja az ipso iure öröklés és universalis successio elveit, így megállapítja, hogy a meghalt ember vagyona, mint egész, vagyis, mint valamennyi jog és kötelezettség összessége száll át az örökösre. Az ipso iure öröklés azt jelenti, hogy az öröklés minden jogcselekmény nélkül az örökhagyó halálakor nyílik meg, az örökös a hagyatékot az örökhagyó halálának pillanatában bármiféle elfogadó nyilatkozat nélkül megszerzi.456 598. § Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre (öröklés). 599. § (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. (2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. (3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös. 1.2 Az öröklési jogi igény A Ptk. 115. § (1) bekezdésében foglalt szabállyal azonos módon kifejezetten kimondja, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el, ugyanakkor a kötelesrészre vonatkozó igények is az örökhagyó halálával keletkeznek, de ezek kötelmi jellegűek, ezért nem évülnek el. 115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el. 1.3 Az öröklés jogcímei 1-2 A végintézkedésen alapuló öröklés elsődlegességét hangsúlyozza a törvényes öröklés rendjéhez képest. A hatályos Ptk. is ezt a sorrendet határozza meg. (Később, a törvényes öröklési résznél lesz pontosan részletezve)
4
1959. évi IV. törvény
5
2009. évi ….. törvény
6
Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez
Vékás Lajos professzor 2008 március 31.
4
1.4. Kiesés az öröklésből 600. § Kiesik az öröklésből a) aki az örökhagyó előtt meghal; b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg; c) aki az öröklésre érdemtelen; d) aki lemondott az öröklésről; e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott; f) aki az örökséget visszautasította. Öröklési képessége minden jogképes személynek, illetve szervezetnek van. Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok is lehetnek örökösök. A Javaslat a negatív feltételeket említi meg, a hatályos Ptk.-val egyezően. Csak némely vonatkozásban változtat. Külföldi vélelmek a közlekedési balesetben elhunytakra Kiesési okok változatlanok. A kiesett személy hozzátartozóira nincs hatással. Az öröklési jogi munkacsoport a „közös veszélyben” kategóriát is szerette volna a többi feltétel közé beemelni, ugyanis is így kizárhatták volna az előbb meghalt a később meghalt után való öröklését. Közjegyzői vélemény szerint az érdemtelenségi okokat ki kellett volna egészíteni még „az örökhagyó végintézkedését meghamisítja”-val. 1.5 Kiesés a haszonélvezeti jogból, a használati jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyományból és a meghagyásból Az állagöröklésből történő kiesés szabályait megfelőlen alkalmazni rendeli a haszonélvezeti jogból, továbbá a kötelesrészből, valamint a hagyományból és a meghagyásból történő kiesés eseteire is. A haszonélvezetből való kiesés a házastársra és a bejegyzett élettársra egyaránt vonatkozik és a kiesés szabályai alkalmazandóak az élettárs használati jogára is. Változás viszont, hogy a Javaslat szerint a meghagyás kedvezményezettje alanyi jogot szerez, vagyis követelheti a meghagyás teljesítését, és ő is kieshet. 1.6 Az érdemtelenség 602. § (1) Érdemtelen az öröklésre a) aki az örökhagyó életére tört; b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
5
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört. (2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult is - az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta. (3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. Lényegében változatlan marad, a (4) bekezdésben annyival egészül ki, hogy az érdemtelenség miatt kiesett személy helyébe lépő kiskorú leszármazója öröksége tekintetében nem rendelkezhet vagyonkezelői joggal. 1.7 Lemondás az öröklésről (1) Fenntartja a lemondás intézményét. Lehetséges az egészről vagy a részbeni lemondás is, de csak írásban érvényes. (2) A lemondás lehetőségét kiterjeszti a végrendeleti öröklés eseteire is, az örökrészéről a végrendeleti örökös is lemondhat az örökhagyóval kötött írásbeli megállapodás alapján. (3) Írásbeliséget teszi kötelezővé, illetve megemlíti, hogy a bizonyítás nehézsége abban rejlik, hogy aki írta már nem él, ezért egyértelműnek kell lennie. 1.8 A lemondás személyi hatása 1. A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól. Bármelyik lehetőség megvalósulása esetén a lemondás anélkül hat ki a lemondó leszármazóira, hogy azok nyilatkozatot tettek volna. A Javaslat fenntartja azt az öröklési szabályt, hogy az a gyermek, aki már a szülei életében megkapta a maga részét és ennek fejében mondott le az örökségről, nemcsak maga nem igényelhet semmit a hagyatékból, hanem öröklési igénnyel leszármazói sem léphetnek fel. 2. Ha egy személy nem örököl az örökhagyó után, akkor a lemondás hatálytalan. Ugyanígy a leszármazó lemondását a többi leszármazó javára történtnek kell tekinteni. Mindkét szabály csak „kétség esetén” alkalmazható, de a felek szerződésben ettől eltérhetnek. 1.9 A lemondás terjedelme 1. A lemondás terjedelméről az örökhagyó és az öröklésre jogosult szabadon megállapodhat. A lemondás a kötelesrészre is vonatkozik ellenkező megállapodás hiányában. Külön a 6
törvényes örökrészről és külön a kötelesrészről is le lehet mondani. Ha valaki lemond a törvényes örökrészéről, lemond a kötelesrészéről is, míg a kötelesrészről való lemondás azt jelenti, hogy az örökhagyónak a kitagadási joga érvényesítése nélkül is ki tud zárni valakit. 2. A (2) bekezdés a Ptk. 605. § (5) bekezdésével egyezően állapítja meg, hogy a lemondás kiterjed a növedékjogra és a később szerzett vagyonra is, de rendkívüli vagyon gyarapodása valószínűleg meggondolásra késztette volna a lemondót nyilatkozata megtételében, ezért erre a nagyobb vagyonra nem terjeszti ki ezt a rendelkezést. 3. A föld és a hozzá tartozó jogegységet képez, ezért ebben az esetben az egyikről való lemondás a másikat is magával vonzza, azért hogy a két dolog ne váljon szét. Változás: A Javaslat ebben a részben a régi Ptk.-hoz hasonlóan a kieséssel kapcsolatos rendelkezésekkel folytatja a szabályozást, de szerintem a logikailag szerencsésebb, ha a kiesés és egyéb ilyen okok a végrendelet általános szabályai után vannak rendezve. 2. Végintézkedésen alapuló öröklés 2.1 A végintézkedés 1. A Javaslat minden végintézkedési formára kiterjesztve fogalmazza meg a végintézkedési szabadság elvét. Ez az elv a tulajdonos rendelkezési szabadságából következik és a polgári magántulajdonra épülő jogrendszerek egyetemes elvének tekinthető. A Javaslat a Ptk.-hoz képest fordított sorrendben tartalmazza az öröklés két fő jogcímét: előbb rendelkezik a végintézkedésen alapuló öröklésről, s ezt követően adja meg a törvényes öröklés szabályait. Ez azért van, mert elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg, és csak végintézkedés hiányában érvényesülnek a törvényes öröklés szabályai. Vélemény: Szerintem ez a megoldás logikusabb, mert a végintézkedés léte illetve érvényessége esetén a törvényes öröklés teljesen kimarad, ugyanis a végrendelkezés és a törvényes öröklés egymást kizáró tényező. 2. A Ptk. nem definiálta a végintézkedés fogalmát. A Javaslat a végintézkedés alapvető formáira tekintettel (végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás, öröklési szerződés) vonatkozó szabályokból kiemelve a közös elemeket meghatározza a végintézkedés definícióját a (2) bekezdésben. Ilyen közös elem, hogy a.) az örökhagyó, b.) a vagyonáról vagy annak egy részéről, c.) halála esetére, d.) rendelkezik, e.) feltéve, hogy a juttatásban részesülő túléli őt. Végrendeleti öröklés változásai: szerkezeti változás, végrendelet minimális tartalmi követelményei. Végrendelet megtámadásának hatása. Utóörökös-nevezés konkrét esetben 7
való elismerése (házastársak, végintézkedési képességgel nem rendelkező leszármazó esetén). Közös végrendelet alkotásának elismerése, közösen alkotott öröklési szerződés (házastársak, bejegyzett élettársak esetén).78 2.2 A végrendelkezés személyessége A végrendelkezési nyilatkozat a Javaslat szerint is a legszemélyesebb jognyilatkozatok közé tartozik, ezért csak személyesen tehető, nem tehető képviselő útján, ezt a törvényi tételt a gyakorlat a kétoldalú végintézkedés eseteire is kiterjeszti. 2.3 A végrendelet fajtái 1. A Javaslat nem változtat, csak a PK 85. sz. állásfoglalás alapján meghatározza a minimális tartalmi követelményeket, amelyek mellett egy okirat végrendeleti minőségét meg lehet állapítani: - Külsőleg a végrendelkezőtől kell származnia. - Halálesetre szóló nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. 2. Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye. 3. A Javaslat fenntartja azt az elvet, hogy a végrendelet a legszemélyesebb jognyilatkozatok közé tartozik. 4. Írástudatlanok, egyéb fogyatékosságokból származtatható hátrányok indokolják azt, hogy a vakok, az írástudatlanok vagy azok a személyek, akik olvasásra vagy nevük aláírására képtelen állapotban vannak írásbeli végrendeletben ne rendelkezhessenek. 2.4 A Közvégrendelet 1-2. A Javaslat változtat a hatályos jognak azon a tételén, hogy közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni azáltal, hogy elhagyja a bíróságot a felsorolásból. A jövőben közvégrendeletet csak közjegyző előtt tehető. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések az irányadók. 3. A Javaslat fenntartja a közvégrendelettel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint az a korlátozottan cselekvőképes nagykorú
7
Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 4. szám (Dr. Weiss Emília)
8
Polgári Jogi Kodifikáció III. évf. 6. szám (Dr. Weiss Emília)
8
személy, akinek a bíróság a cselekvőképességét vagyonával való rendelkezésében korlátozta, csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. 4. A Javaslat abból indul ki, hogy a közvégrendeletnél közreműködőnek minősülő személy csak a végrendelkezést felvevő közjegyző lehet. Ezért kihagyja Ptk. 625. § (3) bekezdésében felsoroltak közül a közreműködő gyámját és gondnokát. 2.5 Az írásbeli magánvégrendelet nyelve Változás: Ptk. 627.§ körül kialakult bizonytalanságot megszünteti azzal, hogy az írásbeli magánvégrendelettel szemben támasztott nyelvismereti követelmények együttes vagy vagylagos feltételnek tekinthetők-e. Az örökhagyónak értenie kell a végrendelet nyelvét, viszont allográf és holográf végrendelet esetében első esetben írni, másodikban olvasnia kell tudnia az adott nyelven. 2.6 A Saját kezűleg és más által írt végrendelet 1-3. A Javaslat fenntartja az eddig ismert fajtákat. Nem kell saját kézzel írnia és a géppel való írás minden esetben más által írtnak tekintendő. A gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. 2.7 Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei 1. Változás történik abban a tekintetben, hogy már nem kell kitűnnie a keltnek és a helyszínnek az okiratból. 2-3. Változás: Több lapból álló és allográf végrendelet esetében az örökhagyó és a tanúk minden oldalon el kell, hogy lássák aláírásukkal a dokumentumot, viszont a holográfnál nem követelmény ugyanez. 2.8 Az írásbeli magánvégrendelet tanúja 1-2. A végrendelet készítésénél a tanúk a végrendelkező személyazonosságát, valamint aláírásának hitelességét igazolják. A végrendelet tartalmát nem kell ismerniük. A Javaslat a Második Könyv cselekvőképességre vonatkozó szabályainak megváltoztatásához igazodva írja körül a tanúra vonatkozó negatív személyi feltételeket.
9
2.9 A tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás 1-3. A végrendeleti tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás érvényességére vonatkozó garanciális előírásokat a Javaslat annyiban bővítette, hogy meghatározta a közreműködő fogalmát. Erre azért volt szükség, hogy a bírói gyakorlatban tapasztalható bizonytalanságokat elkerüljék. 4. A Javaslat indokoltan szigorúbb követelményeket támaszt a végrendelet tételében közreműködő személy javára szóló juttatás esetén, tekintve, hogy mivel ők érdekeltek a végrendelet tartalmában a visszaélés lehetősége jóval nagyobb. A rendelkezés a végrendelettételénél eljáró vagy közreműködő személy elfogulatlanságát kívánja biztosítani. 5. Változás: A Javaslat szükségesnek látta kiterjeszteni a végrendelet tételénél tanúként vagy más módon közreműködő személyekre vonatkozó garanciális szabályokat a jogi személy tagjára, vezető tisztségviselőjére vagy alkalmazottjára is. A Ptk. bírói gyakorlata ilyen tekintetben ellentétes álláspontot képvisel. 2.10 A szóbeli végrendelettétel feltételei Változás: (1) Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé. (2) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóban előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. (3) A szóbeli végrendeletre irányadóak az írásbeli magánvégrendelet tanújának és más közreműködõjének személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke. A Javaslat szűkíti a szóbeli végrendelet tételének szabályait, azért mert úgy véli, ezzel lehet a legjobban visszaélni. Kizárólag olyan életet fenyegető rendkívüli helyzetben lehet, amikor kizárt az írásbeli végrendelkezés tételének a lehetősége, vagyis elhagyja a „jelentékeny nehézséggel” szófordulatot. A tétele után 30 napos hatályt határoz meg. Vélemény: Szerintem jogos ez a rendelkezés, így sok esetben ki lehet zárni a csalás lehetőségét. 2.11 A közös végrendelet (1) Közös végrendelet két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végintézkedése. 10
(2) Kölcsönös végrendelet az a közös végrendeletbe foglalt végintézkedés, amelyikben a végrendelkezők egymást kölcsönösen örökösükké nevezik. (3) Viszonos végrendelet az a közös végrendeletbe foglalt végintézkedés, amelyet egyik végrendelkező sem tett volna meg a másik végrendelkező végintézkedése nélkül és ez magából a végrendelet tartalmából kifejezetten megállapítható. (4) A közös végrendelet érvénytelen. 5. Kivételt fogalmaz meg, annyiban hogy a házastársak közös végrendeletben is nyilváníthatják végakaratukat. De itt felmerülhet egymás befolyásolásának lehetősége 6. A közös végrendelet hatályát veszti, ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik, amíg a jogi keret fennáll. 7. Változás: A Javaslat visszatér az Mtj. 1967. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekhez. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy egyoldalúlag visszavonják a végrendeletet, de csak akkor, egyidejűleg viszonos végrendeleti juttatást is visszautasítják. 2.12 A végrendelet értelmezése A bírói gyakorlat az akarati elvet követi, és súlyt helyez a favor testamenti elvének érvényre juttatására is. Fontos, hogy az örökhagyó akarata a legjobban érvényesüljön. A favor testamenti elve nem szolgálhat alapul a végrendeleti rendelkezés alaki okból fennálló érvénytelenségének orvoslására. 3. A végrendelet tartalma 3.1 Az örökösnevezés 1. 1-3 bekezdés a Ptk. 636. §-án nem változtat 636. § (1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. (2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja. (3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. 2. A (2) bekezdés meghatározza az örökös fogalmát. Egyetemes jogutód az örökös, különös jogutód a hagyományos. 3. Arról nyújt felvilágosítást, hogy mi különbözteti meg az örököst a dologi hagyományostól. Az örökösi minőség megállapítására két szempont van: jelentős értékű vagyontárgy juttatása és a hagyatéki terhek viselésében való osztozás. 11
4. Arról szól, hogy idézve a Ptk. 646. §-t, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant személy nem örökös, de aki megfogant az már igen. Természetesen az öröklés feltétele az élveszületés. 5. A Javaslat a 6:4 (2) bekezdésének e) pontjával összhangban rendelkezik a végintézkedéssel létrehozott alapítvány öröklési képességére vonatkozóan. Az ilyen formában létrehozott alapítvány a bejegyzéssel az örökhagyó, mint alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre és megszerzi az örökhagyótól, mint alapító részére juttatott vagyont. 3.2 Az örökrész meghatározása Előfordulhat, hogy az örökhagyó úgy nevez meg több örököst, hogy nem határozza meg az egy-egy örökösnek juttatott rész mértékét. A Javaslat a Ptk-val egyezően egy olyan vélelmet állít fel, hogy a hagyaték egy részére vagy meghatározott vagyontárgyra kinevezett örökösök egyenlően részesednek, de ez a vélelem megdönthető. 3.3 A helyettes-örökös nevezése 640. § (1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös). (2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját - ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában - helyettes örökösnek kell tekinteni. 1-2 Változás: A Javaslat a 640. §-ával azonos tartalommal helyettes örökös nevezését is lehetővé teszi, továbbá kifejezetten kiterjeszti a szabályozást a hagyományrendelésre és a meghagyásra is. 3.4 A kizárás az öröklésből 637. § (2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. (3) A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből a kötelesrészre jogosult is kizárható. 3.5 A végrendelettel ki nem merített hagyaték Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. 12
3.6 A Hagyományrendelés (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. (2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen. (3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli. 3.7 Meghagyás Változás: A Ptk. 642. §-át megváltoztatja abban a tekintetben, hogy nem látja értelmét a jogi kényszer nélkül szabályozzon egy jogintézményt. További feltételek támasztása nélkül kikényszeríthetővé teszi a maghagyást. A meghagyás kedvezményezettjeire a kiesés szabályai is vonatkoznak. 3.8 Az öröklés szabályainak alkalmazása a hagyományra és a meghagyásra A Javaslat a Ptk-hoz hasonlóan a hagyományra és a meghagyásra mögöttes szabályként a végrendeleti öröklés szabályait rendeli alkalmazni. 3.9 Az utóörökös nevezése, az utóhagyomány rendelése 1. Változás: A Ptk. általános jelleggel érvénytelennek mondta ki az utóörökös-nevezést, igaz az utóhagyomány-rendelés lehetőségét változatlanul elismerte. A Javaslat is elvben fenntartja az utóörökös-nevezés érvénytelenségére vonatkozó szabályt. Ugyanakkor meghatározott szűk körben elismeri az utóöröklést, maradék-utóöröklés formájában. 2. 645. § (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak. (2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal - a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig - sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési
13
és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. 3. Kivételképpen érvényesnek ismeri el a Javaslat az utóörökös-nevezést abban az esetben, ha a házastárs vagy bejegyzett élettárs (akár külön, akár közös végrendeletben) házastársát, illetve élettársát nevezi előörökösnek, és az ő halála esetére utóörököst határoz meg. Felmerül a hagyatékban lévő szabadalmi díjak, szerzői jogdíjak problémája. 4. Az utóöröklés tilalma alóli második kivételként a Javaslat elismeri a substitutio pupillaris intézményét. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyóérvényesen nevezhet utóörököst, ha az előörökös érvényes végrendeletet sem az örökössé nevezésekor, sem később nem tud lenni.A kiskorúság miatt cselekvőképtelen előörökös a hagyatéki vagyonnal szabadon rendelkezhet. 9 3.10 A növedékjog 638. § Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. 3.11 A növedékjog hagyományon és meghagyáson Az ugyanarra a vagyontárgyra vagy ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat, valamint a több személy javára szóló azonos meghagyásnak a jogosultjait ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket. 4. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága 4.1 A végrendelet megtámadása 1. A végrendelet érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapításában az érdekelt személy megtámadó nyilatkozatára van szükség, tehát nem hivatalból. A közjegyzőnek és a bíróságnak tájékoztatási kötelezettsége van, ez azért van, hogy a felek tisztában legyenek az őket érintő ügyben. A megtámadásra jogosultak köre a Ptk. 653. §-ában vannak összefoglalva. 653. § A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. 9
Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 4. szám (Dr. Weiss Emília)
14
2. A bírói gyakorlatot követi, mikor kimondja, hogy a megtámadó nyilatkozatban meg kell határozni a megtámadás okát, és hogy és hogy a közjegyző vagy a bíróság csak a megtámadó nyilatkozatban meghatározott ok alapján állapíthatja meg a végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát. Nem kerülhet sor például az érvénytelenség megállapítására valamely alakszerűségi hiba miatt, ha a megtámadás az örökhagyó cselekvőképességére hivatkozik, vagy fordítva. 3. A megtámadás relatív hatású, azaz a végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát csak annak javára lehet megállapítani, aki a megtámadó nyilatkozatot tette. 4. Az öröklési igény tulajdoni igény, amely nem évül el. Ebből következik, hogy a megtámadásra korlát nélkül sor kerülhet. Ezért a Javaslat fenntartja a Ptk. 654. §-ában kimondott szabályt. 654. § A végrendelet érvénytelenségének, illetőleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét a jogosult bármikor érvényesítheti. 4.2 Az írásbeli végrendelet megsemmisítése vagy megsemmisülése 1-3. Lényeges változás a Javaslathoz képest, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet visszavétele mindenképpen a végrendelet hatálytalanságát eredményezi abban az esetben is, ha egyébként az örökhagyó azt nem semmisíti meg és a végrendelet az írásbeli magánvégrendelet alaki feltételének megfelel. Természetesen a közjegyzőnek erről a végrendelkezőt tájékoztatnia kell. Ha az örökhagyó úgy dönt, hogy végrendeletét visszaveszi, azt valószínűsíthetően azért teszi, mert végrendelkezési szándéka megváltozott. Vélemény: Teljesen egyetértek ezzel a rendelkezéssel, azzal a feltétellel, hogy ha a visszavételkor tájékoztatják a végrendelkezőt, hogy mi lesz a következménye a cselekményének, hisz ha valaki nem képzett a jogban úgy nem várható el valakitől, hogy tudja ezt a rendelkezést. Igazságosnak tartom, hogyha visszaveszi a végrendeletét, akkor az már nem hatályos, ugyanis mi másért változtatná meg vagy kérné vissza, ha minden stimmel és nem változtatta meg a véleményét akkor erre nem kellene sort kerítenie. 4.3 A szóbeli végrendelet hatálytalansága Változás: A Javaslat három hónapról harminc napra csökkenti a szóbeli végrendelet hatályát a megtételének feltételéül szolgáló tényállás megszűnését követően. A szóbeli végrendelettel kapcsolatos bizonytalanságok azt indokolják, hogy az ilyen végrendelet csak addig maradjon hatályos, amíg az örökhagyó írásbeli végrendeletbe foglalhatja végakaratát. Ehhez pedig harminc nap elegendő. 15
4.4 A végrendelet részleges érvénytelensége vagy részleges hatálytalansága A Javaslat a favor testamenti elvét követve a végrendelet részleges érvénytelenségére vagy részleges
hatálytalanságára vonatkozó szabályt
azzal,
hogy a
végrendeletnek az
érvénytelenség vagy hatálytalanság által nem érintett része csak abban az esetben marad érvényes vagy hatályos, ha az örökhagyó feltehető akaratával sem ellentétes. 5. Az öröklési szerződés Változás: Két változás történt. Az első, hogy a Javaslat öröklési szerződésnek ismeri el az olyan szerződést is, amelyben az örökhagyó kizárólag a gondozása fejében teszi örökössé a szerződő felet. Az ilyen lehetőség elismerésére azért van szükség, mert anyagilag rá nem szoruló idős vagy beteg is gyakran szorul rá gondozásra és ápolásra, ami adott esetben öröklési szerződés segítségével kielégítően biztosítható. Erre a lehetőségre annál inkább szükség van, mert a gondozás és ápolás egyre jelentősebb anyagi értékű szolgáltatás, amelyet a társadalombiztosítás nem tud magára vállalni. A Javaslat ezért látott okot annak kifejezett elismerésére, hogy az örökhagyó gondozása adott esetben önmagában is elismerhető az örökhagyó szerződő partnerének kizárólagos kötelezettségeként, mert a legújabb bírói gyakorlat kitartott amellett, hogy önmagában az örökhagyó gondozása nem teljesíti be az öröklési szerződés célját. (PK. 89. sz. állásfoglalás) A másik változás annak a gyakorlati igénynek kíván eleget tenni, hogy az örökhagyó ne csak a saját eltartása, illetve gondozása fejében köthessen öröklési szerződést, hanem a szerződésben halála utánra biztosíthassa tartásra szoruló gyermekének ellátását is. Sőth Lászlóné tanulmánya szerint lehetne részletesebb a szabályozás és az életjáradéki szerződésről is lejjebb szakadhatna a szabályozás tekintetében. A szerződéses örökös érdekeit védeni kellene azzal, hogy a vagyon nem lehet kevesebb, mint az örökhagyónak a szerződéskötéskor megvolt vagyona. Továbbá, ha van egy házaspár, akiknek van egy közös tulajdonú házuk és öröklési szerződést kötnek, az egyik fél halálakor a lakáshasználati jog a szerződés megkötésekor az ingatlanban már bennelakók lakhatási - lakáshasználati jogát ne érintse. A bírói gyakorlatban kialakult visszterhes és szerencsejelleget úgy próbálja kiküszöbölni, hogy bevezetné, hogy legalább egy évig álljanak fenn a szerződéses feltételek a teljesüléshez. Az érvénytelen öröklési szerződést pedig ha nem ütközne jóerkölcsbe
16
érvényessé nyilvánítaná. Végül lehetővé tenné a helyettes-örökös nevezését, arra az esetre, ha az örökös nem élné túl az örökhagyóját.10 5.1 Az örökség biztosítása Változás: Az öröklési szerződés a tartás vagy gondozás fejében átruházni kívánt ingatlan az örökhagyó szerződő partnerének biztosítéka lehet akkor, ha arra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. Erre ugyanakkor nincs feltétlenül minden esetben szükség, mert az örökhagyó szerződő partnere megbízhat az örökhagyó ígéretében vagy egyéb biztosítékot kaphat tőle. Ezért a Javaslat változtat a Ptk.-nak azon a szabályán, amely szerint az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ezzel az örökhagyó szerződő partnerét olyan joggal ruházza fel, hogy akár a szerződés megkötésekor, akár egy későbbi időpontban élhessen bejegyeztetési jogával. 5.2 A tulajdonostársak közös öröklési szerződése Változás: 1. A Ptké. I. 73. §-a házastársak számára engedte meg, hogy örökhagyóként közösen köthessenek öröklési szerződést. A Javaslat mindennemű tulajdonostársak számára megnyitja azt a lehetőséget, hogy mint örökhagyók ugyanabba az okiratba érvényesen foglalhassák öröklési szerződésüket a tulajdonukban lévő közös vagyonról történő végintézkedésként. Ez azt jelenti, hogy házastársak, bejegyzett és élettársak mellett a Ptk. szerinti tulajdonostársak is köthetnek közösen olyan öröklési szerződést, amelyben a közös tulajdonra nevezik örökösnek az eltartót. Aggály, hogy a közös öröklési szerződés ilyen bővített körben történő elismerése egyben a közös tulajdon megszüntetésének természetes módját is jelenti. 2. Az eltartó (életjáradékot, illetve gondozást nyújtó) öröklése mindig csak az elhunyt tulajdonostárs tulajdoni hányadára következik be, vagyis az öröklési szerződésben lekötött vagyon teljes egészében csak az utolsó tulajdonostárs halálával száll át az eltartóra. A Javaslat módot ad arra, hogy a szerződésben megegyezzenek: milyen jog illeti meg a túlélő tulajdonostársat az elhunyt tulajdonostárs tulajdoni hányadán. Mivel ez egy diszpozitív szabályozás a túlélő tulajdonostárs haszonélvezeti jogot nyer tulajdonostársának az eltartó által megörökölt tulajdoni hányadán.
10
Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 2. szám (Dr. Weiss Emília)
17
6. Halál esetére szóló ajándékozás, rendelkezés várt öröklésről 6.1 A végrendeleti végrehajtó kijelölése Változás: 1. II világháború előtti magánjogunkhoz hasonlóan a Javaslat újra rendelkezik a végrendeleti végrehajtó jogintézményéről. A végrendeleti végrehajtó kinevezése halál esetére szóló
intézkedés,
így
kijelölésére
az
örökhagyó
végintézkedésében,
elsősorban
végrendeletében kerülhet sor, de nem zárja ki a Javaslat azt sem, hogy más végintézkedési formában, így öröklési szerződésben vagy halál esetére szóló ajándékozás során kerüljön kinevezésre a végintézkedések foganatosítására, illetve azok feletti felügyeletre. 2-3. Végrendeleti végrehajtóként természetes, illetve jogi személy egyaránt kinevezhető. A tisztség betöltésének feltétele természetes személyek esetén a teljes cselekvőképesség. Az, hogy kire kívánja az örökhagyó a végrendelet foganatosítását bízni, az kizárólag tőle függ, de a hagyatékban érdekelt túlélőkre tekintettel a Javaslat megköveteli, hogy a mások ügyeiben való eljárást olyan személy lássa el, aki saját ügyeiben teljes mértékben eljárni képes. A (3) bekezdés a kizáró feltételeket határozza meg, így nem lehet végrehajtó például az örökös vagy a hagyományos vagy aki közreműködött a végrendelet elkészítésében. A végrendeleti végrehajtó a tisztség elfogadása és tevékenység ellátása során kell megfeleljen a törvény által előírt feltételeknek. 4. A tisztség elvállalására a Javaslat kötelezettséget nem ír elő, ezért a megbízatás csak akkor jön létre, ha a megbízott azt a hagyatéki eljárás során kifejezetten elfogadja. (A 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet ma már hatálytalan, helyette a 2010. évi XXXVIII. törvényt kell alkalmazni) 5. Ha az elsőként tisztnek jelölt személy nem fogadja el a tisztséget, akkor több személy is kinevezhető végrendeleti végrehajtónak és akkor a helyettesnek nevezett lép a helyébe. 6-7. Ez a két bekezdés a végrendeleti végrehajtó kinevezésének speciális eseteit tartalmazza. Kifejezetten arra az esetre is nevezhető végrendeleti végrehajtó, hogy a 6:30. §-ban lehetővé tett utóöröklés beálltáig gyakorolja az utóörökös jogait vagy ha egy alapítvány az örökös, akkor az alapítvány bejegyzéséhez szükséges intézkedéseket a 2:57. §-ban foglaltakkal összhangban megtegye. 6.2 A végrendeleti végrehajtó feladata Az első bekezdés a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit írja le. A végrendeleti végrehajtó tevékenységi körére elsősorban a végintézkedés az irányadó. Az örökhagyó végrendeletébe akár nagyon szűken is meghatározhatja a végrehajtó hatáskörét, így
18
előfordulhat, hogy csak a végrehajtás feletti felügyeletet kívánja rábízni anélkül, hogy őt a hagyaték kezelésére és képviseletére is felhatalmazná. 6.3 A hagyaték kezelése, rendelkezés a hagyaték fölött 1-4. Ha az örökhagyó a végrendeleti végrehajtó hatáskörét a hagyaték kezelésére is kiterjesztette, akkor a végrendeleti rendelkezéseket maga foganatosítja, a hagyatékot felszámolja, a hagyatéki hitelezőket kielégíti, a hagyatéki követeléseket saját nevében eljárva, a hagyaték javára érvényesíti. A hagyatéki vagyon kezelése körében a végrehajtó a hagyatékot birtokba veheti, a vagyontárgyakat el is idegenítheti azzal a korlátozással, hogy ingyenesen a hagyaték terhére nem rendelkezhet vele, de a hagyatékban érdekelt személyek hozzájárulásával a hagyatéki vagyontárgy tekintetében kötelezettséget vállalhat. 5-6. A végrendeleti végrehajtó kezelése alá tartozó vagyontárgy tekintetében az örökös rendelkezési joga kizárt, arra az örökösök a hagyományokat az örökhagyó meghagyásait teljesítik, a hagyatéki tartozásokat kifizetik vagy mindezek fedezésére szükséges dolgokat a végrendeleti végrehajtónak átadják, a végrehajtó azokat a vagyontárgyakat, amelyre tekintettel az örökösök kezelési jogát továbbra is meg kellene vonni. 6.4 A hagyaték rendes kezelése, rendelkezések betartása Ha úgy látja, hogy a rendelkezések betartása a hagyatékot jelentősen veszélyeztetnék, akkor a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnél kérheti az utasítások alóli mentesítését, de csak a hagyatékban érdekelt személyekkel közösen. 6.5 A végrendeleti végrehajtó felelőssége A végrendeleti végrehajtó a deliktuális felelősség szabályai szerint felel az eljárása során az általa kezelt vagyonban okozott kárért, ha azt a törvény vagy az örökhagyó rendelkezéseinek megszegésével okozta. A végrendeleti végrehajtó felelőssége a hagyatékban részesített személyekkel szemben áll fenn. 6.6 A végrendeleti végrehajtó megbízatásának megszűnése a) a végintézkedésben meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével vagy ezek hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével, b) a végrendeleti végrehajtó halálával, megszűnésével, c) lemondással, d) a megbízatás megvonásával, e) ha törvényben meghatározott feltételeknek utóbb nem felel meg. 19
(2) Ha a végrendeleti végrehajtó a megbízatást elfogadta, akkor megbízatásáról csak az örökhagyó hagyatékában érdekelt személyek hozzájárulásával mondhat le. (3) A végrendeleti végrehajtótól megbízatását az örökhagyó hagyatékában érdekelt személyek egyhangúlag vonhatják meg. A megbízatás a hagyatéki eljárás befejeződéséig tart. Ha a tisztség betöltését nem akarja elvállalni az illető vagy nem kap megfelelő bizalmat, a tiszt leváltható másra, például a hagyatékban érdekeltek hozzájárulásával lemondással. 6.7 Egyéb rendelkezések alkalmazása a végrendeleti végrehajtóra A végrendeleti végrehajtóra egyebekben – törvényben foglalt eltérésekkel – a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõ en alkalmazni. 7. Törvényes öröklés 7.1 A törvényes öröklés általános rendje A leszármazók törvényes öröklése: A korábbi Ptk szerint a következőképpen alakul a törvényes öröklés sorrendje: 607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. (2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. (3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl. 1946. évi XVIII. törvény az oldalági rokonok törvényes öröklését a nagyszülői leszármazókra korlátozta, 1946. évi XXIX. törvény öröklési jogi vonatkozásban is egyenlő jogállást biztosított a házasságból és a házasságon kívül született gyermeknek, és végül a Legfelsőbb Bíróság egy 1953. évi elvi döntése az addig törvényes öröklés rendjén csak a túlélő feleséget megillető özvegyi haszonélvezeti jogot a túlélő férjre is kiterjesztette. Korábban az özvegy házastársat helyezték előtérbe azon megfontolásból, hogy a gyermekek valószínűleg már nem igényelnek olyan segítséget a tanulmányok folytatásához önálló élet elkezdéséhez, amit a hagyatékból kapnának. Ezért a hagyatéki részt inkább a túlélő házastársra háramlik, ez a túlélő házastársat segíti a további élet folytatásához. Az említett szemlélet nehezíti az örökhagyó korábbi házasságából született gyermekének helyzetét, hiszen az utóbb elhaló házastárs hagyatékából ők már nem örökölnek. Azonban egyre több 20
jogrendszer támogatja azt, hogy a túlélő házastárs egy gyermek résznyit örököl. Az új Ptk. bevezeti viszont annak a lehetőségét, hogy hosszabb ideig fennálló házassági vagy befejezett élettársi kapcsolat esetén az özvegy választhat a leszármazók által örökölt hagyatékra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy egy gyermekrész tulajdonának megszerzése között.
A Ptk. Tervezet próbálja felvenni a versenyt a jelenkori viszonyokkal, például szeretné bevezetni a bejegyzett élettárs fogalmát a törvény soraiba, hiszen a mai napokban a házasság szerepe csökken. Korábban a házasság volt az általánosan legelfogadottabb együttélési forma, de ma már nem ez a jellemző, ugyanis gyakori, hogy a párok egész életükben együtt élnek, de házasságot nem kötnek.
Törvényes öröklés változásai: Bejegyzett élettárs törvényes öröklési jogának elismerése, a be nem jegyzett élettárs lakáshasználati joga, házastárs öröklése leszármazók hiányában, özvegyi jog megváltása.
Jogeset: BH1988.274 Az örökhagyó meghal, halála után megjelenik két örökös, akik azt állítják ők az örökösök, csak élettársi kapcsolatból születtek és még hagyatéki hitelezői igényt is támasztottak. A közjegyző hagyatékátadó végzéssel a hagyatékot más örökös hiányában az államra hagyta, viszont tájékoztatta az örökösöket, hogy hitelezői igényüket polgári per útján érvényesíthetik. A hagyatékátadó végzéssel szemben az örökösök fellebbeztek. Előadták, hogy az anyjukkal az örökhagyó 30 évig élt együtt és ők ebből a kapcsolatból születtek, ezért kérték az törvényes örökösi minőségük megállapításuk és ennek alapján hagyaték részükre való kiadását és emellett fenntartották a hagyatéki hitelezői igényüket is. A fellebbezést alaposnak találták. Nyilatkozataikat a jogkövetkezmények teljes tudatában tették. Több gyermek esetében egyenlő arányban örökölnek a gyermekek. A törvény nem tesz különbséget aközött, hogy házasságon kívül vagy belül született a gyermek, csak a vérséget kutatja, az pedig meg volt. Az apaság vizsgálata bármikor kivitelezhető, márcsak azért is mert 9, 10 évesen nem kérhettek volna(, ugyanis akkor készült a Csjt 1947. június 1-től hatályos). Emiatt a megyei bíróság a közjegyző hagyatékátadó végzését hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalra utasította.
21
Jogeset: BH1983.492 Az örökhagyó végintézkedés nélkül meghalt. Két törvényes örököse volt az örökhagyónak, a két gyermeke. Halála előtt azonban az örökhagyó a következőket mondta: „Meghatalmazom az öcsémet, hogy engem…teljes joggal képviseljen.” A hagyatéki eljáráson megjelent az örökhagyó öccse és előadta a bíróságnak a történteket, valamint, hogy ő visszautasítja az örökséget, hogy a lány elmegyógyintézetben van, a fiú meg Egerben lakik és biztos nem akar örökölni. Ezt követően a közjegyző hirdetményt bocsátott ki, 15 napos határidőben lehetett örökösi igényt támasztani. Az idő eredmény nélküli eltelte után a közjegyző az államnak adta át az örökséghez tartozó ingatlanokat törvényes örökösi jogcímen. A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. A visszautasítástól függetlenül a két másik örökös még jogosult, mivel az öccs csak a saját nevében beszélhetett. A közjegyzőnek a hirdetmény kibocsátása előtt meg kellett volna nyilatkoztatnia a jogosultakat, hogy elfogadják-e az örökséget vagy visszautasítják azt. A Legfelsőbb Bíróság a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Jogeset: BH1982.374 Az örökhagyó végintézkedés nélkül meghalt. Volt életbiztosítása, a közjegyző a biztosítási összeg kifizetése érdekében öröklési bizonyítványt állított ki, amiben megállapította, hogy az örökhagyó élettársa egyben törvényes örökös is. Egy hatósági bizonyítványt is mellékelt bizonyításképpen. Az öröklési bizonyítvány fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Az ez ellen benyújtott törvényességi óvás alapos volt. Az ilyen bizonyítvány azt hivatott bizonyítani, hogy milyen jogcímen örököl az örökös, ebből következik, hogy a közjegyző jogszabályellenesen jelölte ki az örököst és az örökösi jogcímet. A közjegyző tévedett, ugyanis hirdetményt kellett volna kibocsátania és ez alapján döntenie. Ugyanis a meglévő adatok alapján nem élt más örökös, de ettől függetlenül ezt kellett volna tennie, más örökös hiányában pedig az államot kellett volna megjelölnie. A Legfelsőbb Bíróság a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. 608. § (1) Leszármazók házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. (2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
22
(3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.
Jogeset: BH1988.145 Az örökhagyó végintézkedés nélkül meghalt. Az örökhagyónak volt egy külföldi házassága, amelyet külföldön fel is bontatott. Az örökhagyó férj magyar állampolgár, de végig Svájcban élt. A külföldi bíróság bontóperben hozott határozatát el kellett volna fogadni és erre tekintettel idézés nélkül el kellett volna utasítani a keresetet. A hagyatéki leltár szerint az örökhagyó hagyatékához tartozott egy szövetkezeti lakásingatlan, amelyet az örökhagyó vétel jogcímén szerezte. Az állami közjegyző előtt indult hagyatéki eljáráson örökösnek jelentkezett a külföldön élő férj. Előadták, hogy az apa még az örökhagyó előtt meghalt, az anya meg nem kívánt örökölni, ezért a hagyatékot az unokájának adták, de a férj fellebbezhetett 30 napon belül. Az örökhagyó korábban a házasság felbontása iránt a városi bíróság előtt beadta a keresetet, ez a per az örökhagyó halála miatt szűnt meg. Az eset összes körülményéből arra lehet következtetni, hogy az életközösség visszaállítására nem volt lehetőség, ezért az örökhagyó házastársa öröklésre nem jogosult. A megyei bíróság a közjegyző végzését helybenhagyta. A jogerős hagyatékátadó végzés ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. Kizárólag magyar hatóság járhat el magyar állampolgár ügyében. Mindegy, hogy melyikük lakik külföldön. Az, hogy nem bontották fel a házasságot, nem változtat azon, hogy egyébként a külföldi hatóság felbontotta a házasságot. 609. § (1) Leszármazóknak, házastársnak, bejegyzett élettársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. (2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. (3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. (4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli. 610. § Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.
23
A Javaslat (6:55. §) gyakorlatilag helyben hagyja a leszármazók törvényes öröklési jogi helyzetét. Nem csak a gyermek (leszármazó), hanem a házastárs és a bejegyzett élettárs is törvényes örökösnek számít az özvegyi jog haszonélvezeti formájában. Végig biztosítja a vérvonalon (parentalis) a leszármazók képviseleti jogát, ha valahol kiesne egy örökös, egy újabb lép majd a helyébe. Az örökösök egymás közt egyenlően örökölnek annyit, amennyit a kieső örökös örökölt volna. 7.2 Az osztályrabocsátási kötelezettség Lényegében nem változtat az „egyenlő részesítés elvén” alapuló osztályrabocsátási kötelezettség feltételein, azzal hogy a házastárs, bejegyzett élettársnak is osztályrabocsátási kötelezettsége
van,
ha
leszármazók
öröklése
esetén
állagöröklést
választ.
Az
osztályrabocsátási kötelezettség lényege, hogy az örökösnek hozzá kell számítani a hagyatékhoz mindazt a vagyont is, amit az örökhagyó életében azzal a szándékkal adott a megjelölt hozzátartozóinak, hogy majd annak idején örökrészükbe beszámítsák. E szabály szerint tehát az adományok értékét hozzá kell adni a hagyatékban meglevő vagyon értékéhez és az így nyert összes értéket kell az örökösök között megfelelően szétosztani. 6:56. § (1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. (2) A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást, akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. 7.3 Az osztályrabocsátás foganatosítása 620. § (1) A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket. (2) Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. 621. § Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy
által
kapott
adományt
osztályra
bocsátani.
Több
leszármazónak
az 24
osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni. 622. § Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani. 7.4 A házastárs, bejegyzett élettárs öröklése: Változás: A Javaslat a Parlament által elfogadott bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel összhangban a bejegyzett élettársnak törvényes öröklési jogi státuszt ad, úgy ahogy az a házastársat is megilleti. Ennek értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatra és a házasságra azonos szabályok vonatkoznak, beleértve a bejegyzett élettárs állagöröklési, haszonélvezeti öröklési státusára és az öröklésből történő kiesésére egyaránt. Valójában ez azt jelenti, hogy a - bejegyzett élettárs az állagörökös leszármazók hiányában a hagyaték egészére (Kivéve: 615. § (1) Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog) (2) Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik.) haszonélvezeti jogot nyer s leszármazók és az állagörökösök által örökölt vagyonra. Kiesik az öröklésből (esetleges egyéb általános kiesési okok mellett) akkor, ha az öröklés megnyílásakor az élettársak között életközösség nem állott fenn és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Szükséges feltételek még: -
házastárs, élettárs öröklésének jogi alapját az örökhagyóval halálakor fennálló házassági, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat alapozza meg
-
házastárs, bejegyzett élettárs a partnerével együtt éljen.
616. § (1) A házastárs vagy a bejegyzett élettárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. (2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett 25
élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. (3) Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind az örökösök kérhetik a házastársa, bejegyzett élettársa haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs vagy a bejegyzett élettárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. (4) A házastársat, és a bejegyzett élettársat a megváltásra kerülő vagyonból természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat, és a bejegyzett élettársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. (5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. Haszonélvezet: - Túlélő házastárs leszármazók melletti öröklése -felmenő és oldalági örökösök melleti öröklés A haszonélvezet megtartása mellett szól, hogy nemcsak a magyar szabályozásban, de a lakosság széleskörű köztudatában is erősen él, és igazságosnak van elfogadva. A hagyaték tárgyaiban bekövetkezett lényeges változások miatt a haszonélvezet megváltása az állagörökösök gazdasági életben való érvényesülését javítaná. A munkacsoport a haszonélvezet megtartását tartották helyesnek, mert felmerült ennek elvetése is. Oka például ennek, hogy a készpénznek, takarékbetétkönyvnek, értékpapíroknak, hasznosítható jogoknak, ideértve a szerzői jogokat is, nagyobb súlyt kellene kapnia a haszonélvezeti jog megváltásának. A túlélő házastárs örökrésze a megváltható hagyatéki vagyon 1/3-át ne haladja meg (egy gyerekrész). A megváltás határidőhöz nem köthető szerintük, ennek oka az előre nem látható körülmények alakulásai. Szerintem jó. Haszonélvezet ellen szól, hogy az örökhagyó első házasságából született, nem egyszer a második házastársnál alig fiatal gyermek öröklésének a konkurenciája. Például, ha az örökhagyó vagyona egy nagy családi ház haszonélvezetének megváltását a gyermekeknek nem teszik lehetővé, ezzel jelentősen hátrányos helyzetbe hozzák a gyermekeket. A hozzászólók emiatt a házastársi haszonélvezetet megtartását nem
26
tartották helyesnek. A „visszterhes” és a szerencsejelleg”-et illetően a Koncepció álláspontját követték.11 Javaslat arra, hogy a testvér fogalma mellett a féltestvér is szerepeljen. Felvetődő kérdés az élettársak törvényes öröklésének rendezése, a házastárs halálakor a gyermeket, vagy az özvegy házastársat helyezzék előtérbe. Emellett figyelembe veendő a bírói gyakorlat tartós eredményeinek figyelembevétele és a közjegyzői hagyatéki eljárások tapasztalatai. 7.5 Házastárs öröklése leszármazó esetén 6:58. § (1) Ha az örökhagyónak leszármazói vannak, az örökhagyó házastársa a hagyatékból – kivéve a (2) bekezdésben meghatározott vagyontárgyat – olyan részt örököl, mint az örökhagyó gyermeke (2) Az örökhagyó házastársát az általa lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakat az örökhagyó gyermekei öröklik fejenként egyenlő részben. Változás: A Javaslat a rendelkezést ért bírálatok miatt nem tartja fenn a Ptk. 615. § (2) bekezdésében foglalt szabályt, miszerint az özvegy új házasságkötése megszünteti a haszonélvezeti jogot. Ennek oka az volt, hogy a túlélő házastársat nem kényszeríthette abba a döntésbe, hogy az új házasságot vagy az özvegyi haszonélvezeti jogot válassza és az is, hogy az új házasság megkötését követően sem feltétlenül biztos az anyagi megélhetése. A PK. 83. sz. állásfoglalás szerint pedig az új házasságkötése megszünteti a haszonélvezeti jogot, de egy új bejegyzett élettársi kapcsolat nem. A leszármazók kérhetik az özvegyi jog korlátozását. Vélemény: Véleményem szerint az új házasságnak meg kellene szüntetnie a haszonélvezeti jogot, mert az új házasságkötés vagy élettársi kapcsolat következtében a jogosultat már semmi sem köti össze a volt házas- vagy élettársával, ugyanis egy teljesen már emberrel él már együtt.
11
Polgári Jogi Kodifikáció IV. évf. 3. szám (Szerk.)
27
7.6 Házastárs, bejegyzett élettárs választási lehetősége Változás: Manapság egyre több olyan ingóság kerül hagyatékba, amelyek hamar elhasználódnak (készpénz, bankbetét, üzletrész, értékpapír) a haszonélvezet során, ezen esetekben az állagöröklés és a haszonélvezeti jog elismerése nem célszerű. Az özvegyi jog ellen szól néhány családi jogban bekövetkezett változás. Gyakori ugyanis, hogy az örökhagyó korábbi házasságából született gyermekei és új házastárs érdekei ütköznek. A közöttük folyó vita pedig elhúzódhat, aminek oka lehet a felek közötti kis korkülönbség vagy, ha az állagörökös nem éli túl az özvegyet vagy elhúzódó vita következtében az özvegyi jog miatti amortizációból kifolyólag nem jut hozzá a részéhez. Növekszik azon jogrendszerek száma, amelyek a házastársnak a leszármazókkal egy sorban törvényes örökösnek tekintik. A Javaslat ilyen mértékű változtatást nem hajt végre, de figyelembe veszi a közjegyzők és bíróságok ilyen témában nyert tapasztalatait. Nem szünteti meg az özvegyi jogot, helyette lehetőséget biztosít az özvegynek hosszabb ideig fennálló házassági vagy bejegyzett élettársi kapcsolat esetére, hogy választhasson az örökölt hagyatékra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy egy gyermekrész tulajdonrésze között. Ennek feltétele 10 év házassági vagy bejegyzett élettársi közösség fennállása. A túlélő házastárs, a bejegyzett élettárs a hagyatéki eljárás befejeződéséig vagy egy évig dönthet, melyiket választja, ha nem választ az adott időn belül, a haszonélvezeti jogot kapja. Ha viszont a haszonélvezetet választotta, ezzel elesik attól a jogától, hogy később ő kezdeményezze a haszonélvezete megváltását. Vélemény: Szerintem helyes az az álláspont, hogy a házastársat a leszármazókkal egy sorban törvényes örökösnek tekintik. Ugyanis véleményem szerint a családban mindenki egyenlő. Ha a felek között nem tökéletes a kapcsolat akkor pedig és a házasság nem tartott sokáig, a családtól sem vándorol el akkora mértékű örökség, mint az eredeti esetben. A házastársnak választási joga van. Haszonélvezet vagy gyerekrésznyi örökség, de csak a 10 év házasság eltöltése után. A választás lehetősége pedig a későbbi jogvitát kívánja elkerülni, ugyanis a fél dönthet és egyszer megváltoztathatja, de csak ha a haszonélvezetet választotta azt már nem változtathatja meg. 7.7 Házastárs, szülő öröklése leszármazók hiányában 6:59. § (1) Leszármazó hiányában az örökhagyó házastársa örökli az általa lakott lakást és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat, örökli továbbá az ági vagyon holtig tartó haszonélvezetét is. Az egyéb hagyaték felét ugyancsak a házastárs örökli, másik felét pedig az örökhagyó szülei öröklik, fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő örököl. 28
(2) A szülő halála után a házastárs örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek elhunyt házastársáról hárultak annak szüleire. A szülő halálakor már felélt, elpusztult, elhasználódott vagy ingyenesen átruházott vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye és a vagyontárgy helyébe lépett dolog sem követelhető. (3) Leszármazó és szülő hiányában a házastárs örököl. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem érintik az ági öröklésre vonatkozó rendelkezéseket. Lényegében nem történik változás, a régi Ptk.-ban is hasonló rendelkezéseket találunk. 7.8 A házastárs, bejegyzett élettárs kiesése a törvényes öröklésből 601. § (1) Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak, bejegyzett élettársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. (2) Az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa vagy bejegyzett élettársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak vagy a bejegyzett élettársak között életközösség nem állott fenn, kivéve ha a körülményekből az következik, hogy az örökhagyó végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastársát vagy bejegyzett élettársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni. (3) Ha a házastársak vagy a bejegyzett élettársak között az öröklés megnyílásakor életközösség nem állott fenn, az örökhagyó házastársának, bejegyzett élettársának az öröklésből való kiesésére csak az hivatkozhat, aki a házastárs, bejegyzett élettárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől, illetőleg más tehertől mentesülne. A Javaslat (6:60. §) tematikai összefüggés miatt a Ptk 601 § (1) és (3) bekezdésében szabályozott sajátos kiesési okot kiemeli a kiesési okok általános szabályai közül és a házastárs öröklésére vonatkozó rendelkezések közé helyezi és ezt a szabályt kiterjeszti a bejegyzett élettárs és élettárs öröklésére is. A házastársi, bejegyzett élettársi öröklés alapja a felek családon belüli tényleges kapcsolata. Tényleges kapcsolat híján nem indokolt az öröklés. A valóságos kapcsolat fennállását a felek együttélését mutatja. Életközösség hiányában ugyanis nincs közöttük törvényes öröklésre lehetőség.
29
Jogeset: BH1986.64 Az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, törvényes örökösei a négy élő gyermeke, valamint még az örökhagyó előtt meghalt gyermek jogán annak két leszármazója, míg az örökhagyó házastársát haszonélvezeti jog illeti meg. A közjegyző a törvényes öröklésnek megfelelően adta át a hagyatékot, valamint 1/5 részt a valamint az örökhagyó fia jogán, aki korábban meghalt özvegyi haszonélvezeti jogot biztosított a túlélő házastársnak. A törvényességi óvás alapos. Feltétele az öröklésnek, hogy túléljék az örökhagyót, valamint csak afölött áll a haszonélvezeti jog, ami a férjének a hagyatékához tartozott, de ebben az esetben a haszonélvezeti jog nem neki járt, mert az unokáknak által megörökölt dolgon haszonélvezeti joga nem volt. A közjegyző biztosította a haszonélvezeti jogot, de nem megfelelően adta át elsőnek a hagyatékot. A Legfelsőbb Bíróság a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Jogeset: BH1987.18 Az örökhagyó öngyilkosság következtében meghalt. Az alperes és az örökhagyó együtt éltek, amíg egyszer minden jelzés nélkül elköltözött a rokonaihoz. Házassági életközösségüket megszakították, az örökös békülési kísérletei sem vezettek eredményre, több mint 10 éve csak formális volt a kapcsolatuk. Mindenüket megosztották, de a helyzettel nem tudott megbirkózni az örökhagyó, megmérgezte magát. Halála előtt írt egy levelet, melyben mindent a lányaira hagyott, de nem írta alá a végrendeletet. A Bíróság megállapította, hogy az életközösség visszaállítására nem volt lehetőség, ezért nem örököl. Azt állították, hogy együtt is töltöttek két éjszakát, abból az okból, hogy visszaállítsák az életközösséget, de ezt is a Bíróság elégtelen indoknak tartotta. A felperesek azt állították, hogy reális esély volt a házasság visszaállítására, ezzel szemben az alperes ennek ellenkezőjét állította és kérte a felpereseket a perköltségek viselésére. A felperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helybenhagyta.
Jogeset: BH1977.546 Az örökhagyó meghalt, de négy nappal a halála előtt házasságot kötött a kórházban. A felperes, mint örökhagyó oldalági rokona azt kérte, hogy az alperest a Bíróság állapítsa meg, hogy kiesett az öröklésből a Ptk. 601. § alapján. Egészségi állapota miatt érvényes nyilatkozatot nem tehetett. De az örökhagyó nem tett házasságot érvénytelenítő
30
nyilatkozatot. Életközösség pedig nemhogy nem vissza nem állítható nem volt, hanem meg sem kezdődhetett, csak a kinyilvánítás pillanatában. A Bíróság az ítéletet helybenhagyta.
Jogeset: BH1975.467
Leszármazó
és
felmenő
nélkül
meghalt
az
örökhagyó,
örököséül
végrendeletében a testvérét hagyta, aki a perben az alperes volt. A felperes a felét követelte az örökségnek, ami a törvényes része, valamint a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezeti jogot az alperes sem kifogásolta. A közjegyző a hagyaték teljes állagát az alperesnek átadta, a haszonélvezeti jogot pedig a felperes kapta. Ezután a felperes követelte, hogy őt még a kötelesrészét illetően is illesse haszonélvezeti jog. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy mindenben fele-fele arányban kell osztozniuk, kivéve a takarékbetétben szereplő összegre nem állapította meg a haszonélvezeti jogot. Az ítélet ellen az alperes és a felperes is fellebbezett. A másodfokú bíróság viszont kiterjesztette a takarékbetétkönyvre is a haszonélvezeti jogot, így már abban is fele-fele arányban osztozniuk kellett. Bírói gyakorlat és miniszteri indoklás alapján döntött így, mert ha az örökhagyó a hagyatékát másra hagyta, a házastárs akkor is igényt tarthat a kötelesrészére, azaz a felére. A jogerős ítélet ellen a törvényességi óvás alapos, ugyanis nincs ilyen bírói gyakorlat és a miniszteri indoklást is tévesen értelmezték. A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a kötelesrész megítélése jogos, de azon felül haszonélvezet már nem illeti meg a túlélő házastársat. A másodfokú ítéletet megsemmisítette és az elsőfokút részben megváltoztatta. 7.9 A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti jogának megváltása Változás: 6:61. § (1) Mind a törvényes állagörökösök, mind a házastárs bármikor igényelhetik a házastárs 6:58. § (2) bekezdés és 6:59. § (1) bekezdés szerinti haszonélvezeti jogának megváltását. (2) A haszonélvezeti jog megváltásának – természetben, illetve pénzben – a haszonélvező és az állagörökösök méltányos érdekeinek figyelembe vételével kell történnie. Ági örökös esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A Javaslat helybenhagyja a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát, azonban kiegészíti a megváltás szabályait. Biztosítani akarja azt, hogy akár a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs akár az állagörökösök bármikor szabadulhassanak a haszonélvezeti jog okozta negatív következményektől. A Javaslat orvosol korábbi Ptk-beli hibákat és bírói gyakorlatokat az özvegyi jog megváltásával kapcsolatban. Kihangsúlyozza például, hogy a megváltásra az
31
érintetteknek alanyi joguk van, és eltörli a megváltási időre vonatkozó korlátot, amely a hatályos Ptk 616. § (5) bekezdésében van írásba foglalva. A Javaslat szerint a házastársat a bejegyzett élettársat és az állagörökösöket is egyaránt időbeli korlát nélkül megilleti a megváltás joga. Az öröklési igények nem évülnek el. Az időbeli korlát eltörlésének fő oka a méltánytalanság volt, ugyanis könnyen előfordulhatott, hogy az állagörökös a hagyaték megnyílásakor még kiskorú. Ilyenkor a gyámhatóság kirendelt egy ügygondnokot, aki nem kérte a haszonélvezeti jog megváltását, mert ebből kifolyólag a gondokoltja vagyona csökkenne. A megváltás időbeli korlátjának biztosítása különösen indokolt, ha a hagyaték tárgyai között készpénz vagy értékpapír szerepel. Utolsó érv a megváltás időbeli korlátjának megszüntetésére, hogy a Ptk. Az özvegyi jog korlátozását időbeli korlát nélkül biztosította. A Javaslat pontosította a megváltásra vonatkozó szabályokat azzal is, hogy kimondja: csak a házastárssal, bejegyzett élettárssal szemben lehet kérni az özvegyi jog megváltását az általa lakott lakáson, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon kívül, de a házastárs, bejegyzett élettárs e tárgyak vonatkozásában is élhet megváltási jogával. Természetesen ez a jog a házastársakat, bejegyzett élettársakat csak akkor illette meg, ha nem választottak az állagöröklés és a haszonélvezet között. 3. A Javaslat egyaránt mindegyik fél méltányos érdekét védi. Vélemény: Ezzel a rendelkezéssel egyetértek, szerintem így méltányos és igazságos. A haszonélvezet kényelmes megoldás, de a felek közötti viszony meg is tud romlani, ezért gondolom, hogy egyszerű és sok probléma megoldására jó, ha a haszonélvezet megválthatóvá válik. Nagyon fontos pontja a rendelkezésnek az idő korlát eltörlése, így ugyanis nincs határidő. Ha valaki meg szerette volna váltani, de a kora miatt képtelen rá, így ők is kapnak egy esélyt a jogaik érvényesítésére. 7.10 A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti jogának gyakorlása Változás: A Javaslat megváltoztatja az özvegyi jog korlátozására vonatkozó Ptk 616 §-ának (4) bekezdésében foglalt szabályát, így a jövőben nem kell figyelembe venni az özvegy saját vagyonát és munkájának eredményét. Hasonló a helyzet az özvegyi jogra alapított kötelesrész mértékének megállapítására javasolt rendelkezésnél is. A bejegyzett élettársakra is ugyanezek a szabályok vonatkoznak. A korábbi Ptk.-ban ellentmondásos volt, hogy a házastárs által lakott lakáson az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezet megváltását nem lehetett kérni, korlátozást viszont igen. Ezután korlátozni sem lehet majd.
32
A Ptk nyitott kérdésként hagyta a megváltási és a korlátozási igények sorrendjének kérdését azok ütközése esetén. Kollízióra kerülhet sor, ha a leszármazók vagy azok egyike az özvegyi jog korlátozását kéri, s ezzel egyidejűleg az özvegy megváltási kérelméről is dönteni kell. A Javaslat szerint a házastárs, bejegyzett élettárs megváltási igénye kerül előtérbe a leszármazó korlátozási igénye helyett. Ez azért van, mert a házastársat, bejegyzett élettársat az egész hagyatékra vonatkoztatott egy gyermekrészben mindenképpen részesíteni kívánja. A leszármazók örökségén a korlátozás és a megváltás megváltási kérelem teljesítésének sorrendje nem változtat. Vélemény: Szerintem ez igazságtalan. Bár egyenrangúak, de a munkájuk és vagyonukat nem lehet összemosni. Itt bevezetném azt, hogy 10 év házasság után a túlélő házastárs munkáját és vagyonát nem kell figyelembe venni, mert az már hosszabb ideig tartó együttélés. Míg például egy 4 hónapig tartó házasság esetén méltánytalannak tartom azt, hogy a munkájuk és vagyonuk mértéke ne számítson. Ezzel a rendelkezéssel az érdekházasságok számát kívánnám csökkenteni, illetve értelmetlenné tenni, ugyanis a nagyobb összegre számító fél az új szabályok bevezetésével már nem lesz jogosult nagyobb örökségre. 7.11 Az élettárs öröklése Változás: Az örökhagyó élettársát az örökhagyóval közösen lakott lakáson és az ahhoz tartozó szokásos berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó használati jog illeti meg, ha az életközösség közötte és az örökhagyó között legalább tíz évig folyamatosan fennállott, és az öröklés megnyíltakor is fennáll. (6:62. §) A Javaslat biztosít az élettársnak is öröklési jogi igényt: dologi jogilag védett személyes szolgalom formájában használati jogot ad az örökhagyóval közösen lakott lakásra és a közösen használt szokásos berendezési és felszerelési tárgyakra. A lakáshasználati jogot az élettárs a Családjogi Könyvben az életközösség megszűnése esetén élvezi, azzal az eltéréssel, hogy nem számít született-e közös gyermekük az élettársi kapcsolatból, 10 év együttélés alapozza csak meg a túlélő házastárs törvényes öröklésre vonatkozó jogosultságát. A használati jog halálig tart, sem házasságkötés, sem új élettársi kapcsolat létesítése nem szünteti meg. Vélemény: Szerintem az élettársak esetében a 10 évi együttélés után sem méltányos, hogy a tárgyakat elvegyük tőlük, hisz 10 év alatt az emberhez nagyon hozzánőnek és számára nagyobb értéket képvisel, mint a sima forgalmi érték, továbbá ezek a tárgyak többnyire kisebb értékűnek számítanak. Azzal, hogy a közös gyermek születésének követelményét kivették a törvény soraiból egy szélesebb jogosulti kört kaptak, de ezzel szerintem szintén nincs baj. 33
Az öröklési jogi munkacsoport tagjai között heves vita tört ki ezen rendelkezések elemzése során. 10-15 éves élettársi kapcsolat esetén legyen helye az öröklésnek és csak akkor, ha az élettársi kapcsolat az örökhagyó halálakor fennállt. Hasonló jogok, mint a házasságnál, az ági vagyon kivételével. Ezekkel nem értettek egyet. Felmerült az a gondolat is, hogy Magyarországon is létezzen az élettársi kapcsolat regisztrált formája. Egyetértés volt viszont abban, hogy a közösen lakott lakás és a közösen használt berendezési és felszerelési tárgyakon elismerésre kerül az élettárs öröklési joga.12 7.12 A szülő és a szülői leszármazó öröklése 6:63. § 1-3 Annyi változás történik csak, hogy a leszármazók és házastárs kiesésén túl csak a bejegyzett élettárs híján illeti meg az egész hagyatékra kiterjedő törvényes öröklési jog. 7.13 A nagyszülő és nagyszülői leszármazó öröklése A második parentéla törvényes öröklésénél változik annyi, hogy a leszármazók és a és házastárs kiesésén túl csak a bejegyzett élettárs híján illeti meg az egész hagyatékra kiterjedő törvényes öröklési jog. (6:64. §) 7.14 A dédszülő és dédszülői leszármazó öröklése 6:65. § (1) Leszármazó, házastárs, szülő, nagyszülő, a szülő, illetve nagyszülő leszármazója hiányában törvényes örökösök fejenként egyenlő részben az örökhagyó dédszülői. (2) Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói. (3) Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs, helyette dédszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. (4) Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a többi dédszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli a (2) és a (3) bekezdés szabályai szerint. A (4) bekezdésben annál a résznél, hogy ha dédszülőpár kiesik, helyükön leszármazójuk nem örökölhet arra gondoltak, hogy nincs leszármazó ebben az esetben és annál a résznél, hogy a többi dédszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli, ott a másik dédszülőpárra gondolt és azok leszármazójára.
12
Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 3. szám (Dr. Weiss Emília)
34
1-4 Az 1946. évi XVIII. törvény kívánta korlátozni a az oldalági rokonok törvényes öröklését a nagyszülői leszármazókra. Ezt a Ptk. is fenntartotta. Ezzel szemben a Javaslat a harmadik parentélát is ki akarja elégíteni. Ez a dédszülők és dédszülői leszármazókra vonatkozik. Tehát ez a parentéla is teljes, mint a szülői és a nagyszülői. 7.15 A távolabbi felmenők öröklése Leszármazó, házastárs, szülő, nagyszülő, dédszülő, a szülő, nagyszülő illetve, dédszülő leszármazója hiányában törvényes örökösök fejenként egyenlő részben az örökhagyó távolabbi felmenői. (6:66. §) Ez a negyedik parentéla, itt az örökhagyó távolabbi felmenői vannak. A Javaslat ezen parentéla törvényes öröklési jogát is elismeri. Ez a parentéla már csonka, mivel a távolabbi felmenőinek leszármazói nem törvényes örökösök, és rendhagyó is, mivel ez ebbe a parentélába tartozók már egyidejűleg minősülnek törvényes örökösnek. 8. Az ági öröklés 6:68. § (1) Leszármazó hiányában az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy más ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. (2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy egyébként ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy egyébként ingyenesen kapta. (3) Ha a vagyontárgy ági jellege vitás, a vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki a vagyontárgyat ági örökösként örökölné. 613. § (3) Tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat után a túlélő házastárssal vagy bejegyzett élettárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani. Gyakorlatilag változatlan, de a (3) bekezdésből hiányzik a 15 év házasság kritériuma Az öröklési jogi munkacsoport tagjainak egyhangú véleménye szerint az ági öröklés intézményének megtartása indokolt. Ez a magyar közgondolkodásban elfogadott és igazságos.13
13
Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 4. szám (Dr. Weiss Emília)
35
Jogeset: BH1991.235 Az örökhagyó végrendelet nélkül meghalt. Volt egy házastársa, akivel együtt éltek a lakásban. A halála után csak ½-e volt a házastársé, merta másik fele az ingatlannak az apáé volt, mivel onnan áramlott a fiára. A perben a felperes a házastársi haszonélvezet pénzbeli megváltását kérték. A pertárgyértéket 25000 később 35000 forintban határozták meg. Az alperes előadta, hogy közösen az örökhagyóval komoly beruházásokat tettek a házukba, továbbá előadta, hogy az a ház korábban szolgálati lakás volt és be akartak költözni, de ebben a házastárs halála akadályozta meg őket. A másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta. Az értéknövelő beruházásokat teljes egészében a túlélő házastárs javára kell írni.
Jogeset: BH1985.148 Felperes és alperes testvére házastársak voltak. Az alperes nevén volt az ingatlan, amit még építettek, a szülők anyagilag segítették az örökhagyót és a házastársát. A felperes testvére végrendelet hátrahagyása nélkül elhalálozott. Senki sem vitatta, hogy az ingatlan az alperes testvérének nevén volt. A városi bíróság részben helyt adott annak az igénynek, hogy a felperesnek is volt tulajdonjoguk ebben. Alperesek ez ellen fellebbezést nyújtottak be, amit szintén helytállónak találtak. A perben eldöntendő kérdés, hogy a felperes szüleitől származó különvagyona megalapozza-e az ági öröklési igényét. Csak a föld volt az alpereseké a házat ketten építették, igaz, hogy ¼ részben kaptak segítséget, de ezt akkor lehetne megállapítani, ha a házat nem ők építették volna. Ezek alapján a megyei bíróság úgy döntött, hogy nincs ági öröklésre lehetőség ebben az esetben és a teljes részt az alperesek kapták.
8.1. Az ágiból kivont vagyon Változás: 6:70. § 1-2 A Javaslat nem tartja fenn az ági vagyon redintegrációjának és szurrogációjának tilalmát. A Javaslat ugyanakkor számol azzal, hogy az ági vagyon körének ily módon történő bővülése a mainál szélesebb körben veti fel az ági és a szerzeményi vagyon összevegyülésének problémáját. A Javaslat változtatott az osztályrabocsátandó és a köteles rész alapjához tartozó vagy a kötelesrészbe betudandó értékek számításán a hatályos jogon, és megnyitotta a bírói mérlegelés lehetőségét.
36
3. A jövőben nem csak 15 évi házasság után lehet ági öröklési igényt támasztani a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra. A házasság fennállása nem változtat ezen vagyontárgyak öröklési igényén. Erre azért van szükség, mert a hagyatéki tárgyaknak mindenképp az özvegynél kell, hogy maradjanak, és hogy a túlélő házastársnak még értékben se kelljen helyt állnia ezekért az ági örökösökkel szemben. Ugyanez a szabály vonatkozik a bejegyzett élettársra is. 8.2. Az ági örökség kiadása 6:71. § (2) Ha a természetben való kiadás célszerűtlen vagy lehetetlen, a bíróság mind az ági örökös mind a nem ági törvényes örökös kérelmére elrendelheti az ági vagyontárgy pénzbeli megváltását. A megváltással az ági vagyontárgyon az azt megváltó örökös a hagyaték megnyíltára visszamenőleges hatállyal, öröklés jogcímén szerez tulajdont, éppúgy, mintha ezt a vagyontárgyat is ő örökölte volna. 9. Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok 9.1. Az örökbefogadott öröklése 6:72. § 1-2 Az titkos örökbefogadás esetében annyi változás van, hogy változtat az örökbefogadott és rokonai közötti öröklési jogi kapcsolaton. Tehát az örökbefogadottnak kettős öröklési kapcsolata van: egyszer fennáll az öröklési kapcsolata az örökbefogadó szüleivel és a vérszerinti szüleivel egyaránt. 10. A kötelesrész 10.1. A kötelesrészi igény A kötelesrészre jogosultak Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Köteles részre vonatkozó rendelkezéseket helyben hagyja és a bejegyzett élettársra is kiterjeszti értelemszerűen. (6:74. §) Az öröklési jogi munkacsoport 1/3-ra akarta leszállítani. 10.2 A kötelesrészi igény elévülése A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül. (6:75. §) A köteles részi igény a magyar jogban kötelmi jogi természetű. Ez azért van, mert a hagyatékból részesedő személyekkel szemben érvényesíthető a követelés. Ezt a részt a 37
jogalkotó a Ptk. és a Javaslat esetében is az öröklési jogi részben helyezi el, a kötelesrészi rendelkezések több ponton szorosan kapcsolódnak az öröklési jogi normákhoz. A kötelesrészi igényeket a kötelmi jogi eredendőség miatt csak általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni. 10.3 A kitagadás (6:76. §) Ahogy az eddigi Ptk.-ban itt is ki lehet tagadni örököst, de csak meghatározott feltételek teljesülésekor. 10.4 A kitagadás okai Változás: A jogalkotó nem kívánja a jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabdságvesztésre ítélés tényét a kitagadási okok közé helyezni, viszont behelyezi a súlyos hálátlanságot és aki ezen szabály alá esik az nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő leszármazója örökségének kezelésére. 6:77. § 1. A Ptk. kitagadási okai a gyakorlatban nem igazán váltak be, ezért változtat a kitagadási okokon a Javaslat. Kiveszi a „jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre” történő elítélést, mint kiesési okot. Valamint megváltoztatja azt, hogy ne büntetőjogi megítélés alapján, hanem rokoni kapcsolatra tekintettel rendeli minősíteni az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény súlyát. 2. A Ptk.-ban foglalt kitagadási okokat kívánja kibővíteni azzal, hogy bevezeti a durva hálátlanság intézményét (rendszerint az örökhagyó gyermekére vonatkozik ez a rész). Ez az ok nem a törvényes tartás elmulasztásáról, és nem is a büntetőjogilag értékelt magatartásról szól. Ennek a fogalomnak a kitöltését a bírói gyakorlatra bízza, de ide sorolható például az örökhagyó gondozásának elmulasztása. Ez a kitagadási ok lehetőséget biztosít ugyanakkor a szülő kitagadására is. A Harmadik Könyv (Családi Jog) körvonalazza, mikor van lehetőség a szülői felügyeleti jog megszüntetésére, erre pedig példának hozza azt, hogy ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette, ami utóbb a szülővel szemben kitagadásra nyújthat alapot. 3. A házastárssal szemben fennálló kitagadási okot kiterjeszti a bejegyzett élettársra és élettársra is értelemszerűen. 4. Az érdemtelenség esete hasonló a kitagadáséhoz, ugyanis itt sem örökölhet törvényes vagy helyettes örökösként a kiesése miatt helyébe lépő személy öröksége tekintetében törvényes képviselőként kiskorú leszármazója örökségére vagyonkezelői joggal rendelkezhessen. 38
(4) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő leszármazója örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésnek a szülő vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Öröklési jogi munkacsoport: gyermek szülőjével szembeni durva hálátlanság, és a kieső örökös kiskorú gyermeke esetén a szülőnek nincs vagyonkezelői joga. Szerzői jogok: Bókai Judit társasági jogban való öröklés szabályai, emellett a személyiségi jogai védelmében felléphet a haszonélvezeti jog tartama alatt is az állagörökös. 14 10.5 A köteles rész alapja 6:79. § Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke. A Ptk.-hoz hasonlóan fogalmazza meg, miszerint a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok tiszta értéke, amit juttatáskori értéken kell számításba venni, kivéve, ha a juttatáskori értéken való számításba vétel valamelyik félre súlyosan méltánytalan lenne. Ilyenkor a bíróságnak az összes körülmény figyelembevételével kell az adomány mértékét meghatároznia. 10.6 A kötelesrész alapjából kivont adományok Változás: 6:80. § 1. A Javaslat megváltoztatja a kötelesrész alapjához számítandó adományának juttatásának időpontját és 10 évben állapítja meg. Ugyanis az idő eltelésével egyenes arányban van annak lehetősége, hogy az adományt már elfogyasztották, elhasználták, elidegenítették. A Családjogi Könyvben az élettársak tartási jogot kapnak. Ez azért történik, mert az élettársnak nyújtott tartás értéke sem tartozik a kötelesrész alapjához. 2. A Javaslat átalakítja a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat fogalmát. Innentől kezdve a házasságból született gyermek esetében nem az első házasságkötés, hanem a minden gyermek vonatkozásában a származást jelentő házasságkötés időpontja a mérvadó. Házastársak által örökbefogadott gyermek esetében pedig az örökbefogadás időpontja keletkezteti a kötelesrészre jogosultságot és nem a házasságkötés időpontja.
14
Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 4. szám (Dr. Weiss Emília)
39
10.7 A köteles rész mértéke 6:81. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót, a házastársat és a szülőt annak fele illeti meg, mint ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – törvényes örökösként jutna. (2) Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilletné, az õ –(1) bekezdésben foglaltakon túlmenő – kötelesrésze továbbá a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az (1) bekezdés szerint őt megillető kötelesrészt és az általa örökölt vagyontárgyakat (korlátozott haszonélvezet). 1-2. Köteles részre az jogosult annyit kap, amennyit a törvényes örökös kapna. A házastárs törvényes öröklésében megváltozik az, hogy nem kell figyelembe venni az özvegy saját munkájának eredményét. Ugyanez a helyzet az özvegyi jog korlátozásánál is. 11. A köteles rész kielégítése 11.1 A betudás (6:82. §) A betudás feltétele, hogy a kötelesrész alapjához kelljen hozzászámítani. A Javaslat megadja azt a lehetőséget az örökhagyónak, hogy a betudást elengedje. 11.2 Felelősség a kötelesrész kielégítéséért Itt korábban 15 év volt most a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. 6:83. § 1. A Javaslat 10 évben állapítja meg a korábbi 15-höz képest a kötelesrészért való helytállást, ha azok a hagyatékból nem elégíthetők ki. 2-3. A megadományozott olyan mértékben felel a kötelesrészért, amilyen mértékben az adomány folytán gazdagodott. Ilyen méltányosságon alapul az is, ha valaki a juttatástól önhibáján kívül esett el, mentesül a felelősség alól, például adomány megsemmisül vagy nem teljesül az adomány feltétele. 11.3 A kötelesrészre jogosult és hozzátartozói kedvezményes felelőssége Az adományozott kötelesrészért az adomány egész értékével felelt, néhány kivétel figyelembe vétele nélkül, viszont megváltozik a kötelesrészért való felelősség. Helytállási kötelezettség itt már csak azért terheli, ami a törvényes örökrészét meghaladja. (6:84. §)
40
11.4 A kötelesrész kiadása Helyben hagyja, hogy a kötelesrészt legfeljebb csak a házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga terhelheti, ezért az örökhagyó a kötelesrésztől nem foszthatja meg az örököst a kitagadást kivéve végintézkedéssel sem. Lehetőség van arra is, hogy az örökhagyó kikösse a kötelesrészre szorítást, ha az örökös a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében sem fogadja el. (6:85. §) 12. Az örökség megszerzése 12.1 Az öröklés megnyílta A hagyaték megszerzéséhez nem kell külön elfogadó nyilatkozat, sem hagyatékátadó végzés vagy egyéb jogcselekmény, de van lehetőség a hagyaték visszautasítására. (6:86. §) 12.2 Az örökség visszautasítása 6:87. § (4) Ha ugyanabban a hagyatékban az örökös végintézkedése alapján és a törvényes öröklés rendje szerint egyaránt örökösnek minősül, az örökségnek az egyik alapon való visszautasítása nem zárja ki az örökségnek a másik alapon való megszerzését. 1. Azokban a jogrendszerekben, ahol az örökség ipso iure bekövetkezik, nem igényel külön elfogadó nyilatkozatot, de ez elkerülhető az örökség visszautasításával. Erre csak a hagyaték megnyílta után van lehetőség. 2. Az örökséget részben nem lehet visszautasítani főszabály szerint. Kivétel a (2) bekezdésben foglaltak. Miszerint lehetőség van a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, és hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány, munkaeszközök, a külön törvényben meghatározott mezőgazdasági vagyoni értékű jog öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Így az örökös elkerülheti a ráháramló földet és nem kell visszautasítania az egész örökséget és megszerezheti a családi házat és más vagyontárgyakat is. Azonban meg van határozva a mezőgazdasági földeknél, bizonyos méretű föld, amelyhez igazodik az adott támogatás. Ugyanígy a földnek és a jognak egységet kell, hogy képezzenek Ebből az következik, hogy a ezen esetben a vagyoni értékű jog a mezőgazdasági termelés, illetve a mezőgazdasági művelésbe vont termőföld által hasznosítható, a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld visszautasítása esetén önálló föld sokkal kevésbé értékes és ki nem használható vagyoni értékű jog, így megtartása sem indokolt. Emiatt ezek együttes visszautasítása lehetséges csak. 3. A (2) bekezdésben foglaltak kivételével minden feltételhez kötött visszautasítás semmis.
41
12.3 Lemondás a visszautasítás jogáról 6:88. § 1-3. A Javaslat ugyanúgy kezeli a visszautasítás jogáról való lemondást, mint a Ptk. A hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél kell megtenni a kifejezett lemondó nyilatkozatot. Ide sorolja a Javaslat a hallgatólagos lemondást is a visszautasítás jogának elenyészéseként, vagyis az örökség birtokbevételére irányuló minden cselekményt. 4. Ha a hagyatékban az örökös végintézkedése alapján és a törvényes öröklés szerint egyaránt örökösnek minősül, az egyik oldalon való örökség visszautasítása ellenére a másik oldalon még továbbra is elfogadhatja az örökségét. Az is megtörténhet, hogy ugyanaz az örökös a hagyatékhoz tartozó tárgyak közül egyeseket végrendelet, másokat a törvény alapján kap meg vagy, hogy a vagyontárgyak egy része szerzeménye, a másik része ági vagyonként száll rá. Mivel ez nem minősül részleges visszautasításnak, az örökösnek meg van az a joga, hogy maga válassza meg, melyik címen kíván örökölni. 12.4 A hagyomány és a meghagyás megszerzése A hagyomány és a meghagyás megszerzésére általában az örökség megszerzésére vonatkozó rendelkezések az alkalmazandók. Ennek ellenére a kötelmi hagyományos vagy akinek a javára a közérdekű meghagyás szól nem közvetlenül szerzi meg a neki juttatott részesítést, mint az örökös, hanem csak követelési jogot szerez az örökössel szemben. (6:89. §) A régi Ptk így rendelkezik a hagyományról és a meghagyásról: 641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. (2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen. (3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli. (4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket. 642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas
42
szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli. (2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné. 12.5 Hagyatéki gondnok A törvényes öröklés szabályainak alkalmazása esetén – törvényben meghatározottak szerint – hagyatéki gondnok kirendelésére kerülhet sor. A hagyatéki gondnokot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a végrendeleti végrehajtót megillető jogok illetik meg, kötelezettségek terhelik. (6:90. §) A hagyatéki gondnokra akkor van szükség, ha a hagyaték feletti felügyeletet, illetve a hagyaték kezelését azonnal be kell tölteni, de mivel nincs végrendelet, nem kerülhetett sor a végrendeleti végrehajtó kinevezésére. Ez nem egy ismeretlen szabályozás, erre akkor kerülhet sor, ha a meghalt személynek a vagyon fekvése helyén nincs olyan hozzátartozója, meghatalmazottja, végrendeleti örököse, akire a hagyatéki vagyontárgyat nyugodt szívvel rá lehetne bízni. Ilyenkor kerül sor hagyatéki gondnok kirendelésére. 13. Az örökös jogállása 682 § (1) Több örököst a hagyatéki osztály előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon. (2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhető, az adós pedig csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet. (3) A közösség a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti. (4) A hagyatéki osztály a hagyatéknak az örökösök közötti felosztása, az örökösöknek a hagyatékon fennálló osztatlan jogközössége részben vagy egészben történő megszüntetése vagy módosítása, amelyre a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. 43
(2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő. 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. 6:91. § (4) A hagyatéki osztály a hagyatéknak az örökösök közötti felosztása, az örökösöknek a hagyatékon fennálló osztatlan jogközössége részben vagy egészben történő megszüntetése vagy módosítása, amelyre a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni 1-4. A Javaslat a Ptk.-val megegyezően úgy határoz, hogy a hagyaték tárgyainak az egyes örökösök közötti megosztása (a hagyatéki osztály) előtt közösen megilleti a neki jutó hagyatéki vagyon a törvényi, de a végintézkedés alapján is osztatlanul örökölnek, úgy mint meghatározott tárgy örökösei. Ez mindaddig fennáll, amíg bírósági határozat vagy egyezséggel meg nem szüntetik ezt a közösséget. A tulajdonközösség szabályai alkalmazandók a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az örököstársak közösségére. 13.1 Az örököstársak felelőssége 679. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. (2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el. (3) A házastárs, és a bejegyzett élettárs tűrni köteles, hogy a házastársi, vagy bejegyzett élettársi haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket - a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével - kielégítsék. A kötelesrész a házastárs, és a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti. 6:93 § (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek. (2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékű meghatározott dolgot vagy jogot juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért csak akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be. 44
PK 90. szám: Az örökös mindaddig, amíg a hagyatéki tartozásokat nem rendezték, a hagyatéki hitelezőknek a hagyatéki vagyontárgyak hasznaival felel. 6:92. § 1-2. Az örököstársak egyetemleges felelősségét változatlanul fenntartja a hagyatéki osztály után is a Javaslat. A hagyatékból a juttatás rendeltetése miatt a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb juttatásban részesülő személy a hagyatéki hitelezőkkel szemben csak akkor felelős, ha a hitelező mástól nem kapott kielégítést. 13.2 Az osztályos egyezség Az örökösök között kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan létrejött egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni. A Javaslat törvényi rangra emeli az osztályos egyezséget, ugyanis a hagyatéki eljárásról szóló miniszteri rendelet nyomán rendezi azt. A Javaslat úgy gondolja, hogy az osztályos egyezségek egyre többször fognak előfordulni, ezzel van összefüggésben a hagyatékok értékének növekedése és az összetételük bonyolultabbá válása. (6:93. §) 14. A hagyatéki tartozások 677. § (1) Hagyatéki tartozások: a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei; b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; c) az örökhagyó tartozásai; d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. (2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb - az örökös mint hitelező javára keletkezett. 678. § (1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. (2) Abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes kielégítésére lehetőség már nincs, kielégítésnek a követelések arányában van helye. 6:94. § 1. A hagyatéki tartozások tekintetében nincs változás a Ptk. rendelkezéseihez képest. Itt is különbség van az örökhagyó tartozásai és az örököst ebben a minőségben terhelő tartozások között. A hagyatéki tartozások kielégítésében lévő sorrend a következő: örökhagyó 45
illő eltemetésének költségei, hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei. Ezenkívül külön meg kell említeni az örökhagyó tartozásait, például az örökhagyó gyógyításából felmerült költségek. Valamint azon költségek csoportja, amelyek az örököst ebből a minőségből folyóan terhelik. 2. A (2) bekezdés szerint, ha az örökös az örökhagyó halála előtt hitelezője volt, követelését ugyanúgy kell számításba venni, mint az öröklés megnyílta előtt a javára keletkezett tartozást és a hagyatékból úgy kell kielégíteni, mint a más hitelezőket illető követelést, vagyis az (1) bekezdés c) pontja szerint kell figyelembe venni. 14.1 A hagyatéki tartozások sorrendje 6:95. § 1-2. A hagyatéki tarozások néhány csoportjainak sorrendje a kielégítés sorrendjét is meghatározza a Javaslat szerint. A hagyatéki tartozásoknak meghatározott sorrendje van. A kielégítés során az előbbi csoportba eső tartozások kielégítése után következhet a hátrább állók csoportja. Fontos, hogy ahol az összes tartozások teljes kielégítésére nincs lehetőség, ott a követelések arányában van ennek helye. 14.2 Felelősség a hagyatéki tartozásokért 6:96. § 1-2. Továbbra is megmarad az a szabály, hogy az örökös csak korlátozott felelősséggel tartozik a hagyaték tárgyaiért. Elsősorban a hagyaték tárgyaival (circum viribus) felel, amíg ezek birtokában van. Ha a hagyaték tárgyainak érvényesítésekor a hagyaték tárgyai nincsenek az örökösnél, akkor az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel a hagyaték értéke erejéig (pro viribus). Viszont amely tárgyak nem kerültek az örököshöz, azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem lévő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el. 3. A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga és használati joga tekintetében a (3) bekezdés speciális szabályt tartalmaz. (3) A házastárs tűrni köteles, hogy a házastárs haszonélvezetével terhelt vagyonból, az élettárs pedig, hogy a használati jogával terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket – a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével – kielégítsék. A kötelesrész a házastárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.
46
4. (4) Az örökös az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozott felelősségére nem hivatkozhat a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésével kapcsolatban. Ezekért az örökös a teljes vagyonával helytállni tartozik. A (4) bekezdés egy kivételt fogalmaz meg, mely szerint a hagyatéki tartozások második csoportjába sorolt tartozásokért a hitelező nemcsak a hagyaték erejéig, hanem egész vagyonával felel a hagyatéki költségekért. Ennek eredményeként elmondható, hogy ezek a költségek akkor is követelhetők az örököstől, ha ezt a hagyaték nem fedezi. Ennek az az oka, hogy a hitelezők kielégítése megelőz minden más igényt ebben az esetben. A változtatás oka az volt, hogy a hitelezők visszakapják, amire jogosultak. 5:25. § Pénzkövetelések beszámításának korlátai (3) Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben csak olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered. 14.3 Kielégítés az örökös által 6:97. § 1-3. A Ptk.-hoz hasonlóan itt is az örökösnek joga van, hogy a hagyatéki tartozásokat a tetszése szerinti sorrendben elégítse ki. Ez a szabály nem érvényes akkor, ha a kielégítésre nincs elég vagyona. Ha a hagyatéki passzív, akkor csak a sorrend szerint nyújthat kielégítést. Az egész vagyonával felel a kielégítetlenül maradt hitelezőknek, ha megszegi a kielégítésre vonatkozó rendelkezéseket. 14.4 A hagyományos felelőssége 684. § (1) A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezőnek, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett. (2) A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös. 6:98. § 1-2. A Ptk. 684. §-ában foglaltakat fenntartja a Javaslat. Az összes hitelezőt megelőzi a hagyományost a kielégítési sorrendje. Ez az oka annak, hogy a hagyományos a hitelezőkkel szemben csak másodlagosan a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezőnek, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerzett. Úgy felel egyébként, mint az örökös az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében.
47
14.5 A hagyatéki hitelezők felhívása A Javaslat nem változtat azon sem, hogy az örökös a hitelezők kilétében való bizonytalanságának elkerülése érdekében kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére. Ennek hatálya, hogy a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be a jóhiszemű örökössel szemben, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Valamint, ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt. (6:99. §) 681. § (1) Ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére. (2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.
48
III. Záró gondolatok A törvény több mint egy évig feküdt az Országgyűlés előtt: 2008. júniusban terjesztette be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Zárószavazása többször is késett. A törvény sok változáson ment keresztül, a végső verziót vállalhatatlannak tartotta annak a szakmai kodifikációs bizottságnak a vezetője, amelyik 1998-tól csaknem tíz éven át dolgozott a tervezeten. A Vékás Lajos akadémikus vezette bizottságtól 2007-ben átvette a munkát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM), hogy a végső tervezetet maguk készítsék el. A történteket a Legfelsőbb Bíróság "kedvezőtlen fordulatnak" minősítette nyilvános véleményében, azt írták: az IRM-féle tervezet mögül hiányzik a széles körű szakmai konszenzus, ezért nem tartják alkalmasnak a benyújtásra.15 Sólyom László azt mondta a Házelnöknek címzett levelében, hogy nincs még egy olyan törvény, amelyet olyan gyakran és olyan fontos életviszonyokban alkalmaznánk, mint a Polgári Törvénykönyvet. Az államfő három fő érvet hoz amellett, miért küldte vissza a jogszabályt az Országgyűlésnek. Egyrészt a Ptk.-nak szavai szerint ellentmondásoktól mentesnek, valamint áttekinthetőnek kell lennie, ennek a követelménynek pedig csak akkor felelhet meg egy jogszabály, ha a megalkotása különösen gondos eljárás szerint történik, ennek azonban az új Ptk. nem felel meg. Másrészt a jogszabályban nem fordulhatnak elő ellentmondások, esetlegességek, a Ptk. szerinte ennek az elvárásnak sem felel meg. Harmadrészt Sólyom László azért küldte vissza a terjedelmes normát, mert az nemcsak formailag nem felelnek meg az elvárásoknak, hanem tartalmilag is számos pontja kifogásolható.16 Úgy gondolom kár, hogy az új Ptk. nem lépett életbe, ugyanis sok élethelyzetre a mai kori viszonyoknak megfelelően reagált volna. Az 1959. évi IV. törvény az idő múlásával egyre kevésbé lesz képes a megfelelő útmutatásra. Ennek ellenére úgy gondolom ezt a törvénytervezetet pár év múlva még elő fogják venni, és akkor talán máshogy fog alakulni a tervezet sorsa. Sok esetben a törvény tervezet megfelelő megoldást kínál a fennálló probléma megoldására.
15
www.fn.hu MTI Az új ptk megalkotása belföld Alkotmányellenes az új Ptk. életbe léptetése
2010. április 26. 13:23 16
www.origo.hu Tízéves vajúdás ér véget Sólyom asztalán 2009. 10. 12., 8:52
49
Jogforrások -1959. évi IV. törvény -2009. évi ….. törvény -PK. 90. szám -PK. 89. szám -BH1988.274 -BH1983.492 -BH1982.374 -BH1988.145 -BH1986.64 -BH1987.18 -BH1977.546 -BH1975.467 -BH1991.235 -BH1985.148
Irodalomjegyzék -www.fn.hu MTI Az új ptk megalkotása belföld Alkotmányellenes az új Ptk. életbe léptetése 2010. április 26. 13:23 -www.inforadio / MTI belföld Május elsején életbe lép az új Ptk. 2010. február 15., hétfő 18:52 -http://bajuszgergely.hu/jogi-cikkek/munka-es-csaladjog/62-az-oeroeklesrl.html az öröklésről 2010. február 08. hétfő, 12:48 -www.origo.hu Tízéves vajúdás ér véget Sólyom asztalán 2009. 10. 12., 8:52 -Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez Vékás Lajos professzor 2008 március 31. -Polgári Jogi Kodifikáció
II. évf. 1. szám (Dr. Weiss Emília) II. évf. 2. szám (Dr. Weiss Emília) II. évf. 3. szám (Dr. Weiss Emília) II. évf. 4. szám (Dr. Weiss Emília) III. évf. 6. szám (Dr. Weiss Emília) IV. évf. 3. szám (Szerk.)
50
