TDK dolgozat. Magyarország borhelyzete. Soproni borvidék jellemzése. Bejczi László Horváth András 2009

TDK dolgozat

Magyarország borhelyzete Soproni borvidék jellemzése Bejczi László Horváth András

2009.

Borban az igazság… A kőszegi borvidék helyzetelemzése

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ........................................................................................ 4 2. MAGYARORSZÁG SZŐLŐ- ÉS BORTERMELÉSE...................... 6 2.1. 2.2. 2.3.

SZŐLŐ- ÉS BORTERMELÉSÜNK TÖRTÉNETÉRŐL .................................. 6 SZŐLŐ ÉS BORTERMELÉS NAPJAINKBAN:.......................................... 10 FORGALOMBA HOZOTT BOROK MINŐSÉGI KATEGÓRIÁI ..................... 12

3. MAGYAR BORVIDÉKEK ............................................................... 20 3.1. 3.2.

MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEINEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI ........ 23 A BORVIDÉKEK TERÜLETI VÁLTOZÁSA: ........................................... 24

4. MAGYAR BORUTAK ...................................................................... 26 5. A BORTERMELÉS GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 27 6. A SOPRONI BORVIDÉK ................................................................. 30 6.1. 6.2.

TÖRTÉNETÉRŐL .............................................................................. 31 A BORVIDÉK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI: ........................................ 32

7. KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE HEGYKÖZSÉG .................................. 32 7.1.

A KŐSZEGI SZŐLŐ ÉS BORTERMELÉS KULTÚRÁJÁRÓL, ÉS TÖRTÉNETÉRŐL......................................................................................... 32 7.2. KŐSZEGI BORRENDEZVÉNYEK ......................................................... 35 7.3. KŐSZEGI BOR EGYESÜLETEK ........................................................... 37 8. EMPÍRIKUS ELEMZÉS ................................................................... 38 8.1. 8.2. 8.3.

KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE HELYZETÉNEK ELEMZÉSE ............................ 38 GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK ............................................................... 50 KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE BORFOGYASZTÁSI ADATAI ........................... 51

9. BORMARKETING ............................................................................ 52 9.1.

A MARKETING-MIX ELEMEI KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE SZŐLŐTERMŐ VIDÉKEN ................................................................................................... 54 9.2. SWOT-ANALÍZIS ............................................................................ 55 9.3. A JÖVŐ ÚTJA ................................................................................... 56 10.

ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................ 58

11.

FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................... 61

4 „A mértékkel fogyasztott bor a test és a lélek öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital, a mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat és sok romlást okoz" (Idézet az Ószövetségből)

1. Bevezetés Hazánkban a szőlőtermelő helyek hosszú évszázadok alatt a termőhelyi adottságok, továbbá a gazdasági és társadalmi viszonyok hatására alakultak ki. A termőhelyek mai arculata pedig szorosan összefügg azokkal a jogszabályokkal, amelyekkel a történelem folyamán szabályozni kívánták a szőlő és bortermelés kereteit, és amelyek meghatározzák fejlődésének irányát. Dolgozatunk témájaként a szőlő- és bortermelést választottuk. Vizsgálatunk tárgya Magyarország borgazdasága, valamint szűkebben a soproni borvidékhez tartozó kőszegi borgazdaság, a Kőszeg és Környéke Hegyközség művelési területe. Azért erre a témára esett a választásunk, mert kultúrált borfogyasztók lévén, valamint hobbi szőlő-, és bortermelőként, figyelemmel kísérjük Magyarország szőlő és bortermelő gazdaságát, és nyomon követjük szűkebb hazánk borgazdaságának alakulását is. Kőszeg környéki lakosokként, minket is különösen érint, hiszen a fejlődő borgazdaság előnyeiből mi is részesülünk.

A dolgozat első részében röviden foglalkozunk Magyarország bortermelésével. Ebben a fejezetben írunk a magyar szőlő-, és bortermelés kialakulásáról, alakulásáról, Magyarország borfogyasztási szokásairól, valamint a 22 borvidékről. Bemutatjuk a magyar bornak gazdaságunkban betöltött szerepét, illetve értékesítésének alakulását, szőlőfajtánkként, és kiszerelésenként. Megvizsgáljuk marketing szempontból a borutak jelentőségét, kialakulásukat, fejlődésüket.

Dolgozatunk második felében a Soproni Borvidéken belül Kőszeg és Vidéke Hegyközséget szeretnénk bemutatni. Figyelmet szentelünk Kőszeg hagyományainak, azon belül a szőlő jövésének könyvére, szőlő-, és bortermelésének történelmére. Különös

5 hangsúllyal szeretnék bemutatni a kőszegi gazdák szőlőtermelési szokásait, gazdasági helyzetüket, lehetőségeiket.

Dolgozatunk

következtetéseinek

megalapozásához

primer

kutatást

(interjúkészítés, kérdőíves felmérés) végeztünk és felhasználtunk szekunder forrásokat is. Helyszíni kutatás alapját 9 mélyinterjú készítése jelentette, melynek során próbáltunk Kőszeg és környéke neves borszakértői közül többeket megkérdezni. Kíváncsiak voltunk arra, hogy ők hogyan járulnak hozzá a kőszegi hegyközség hírnevének öregbítéséhez, milyen törekvéseket folytatnak, és tartanának megfelelőnek. A hegyközség 11 legjelentősebb borászával készítettünk egy kérdőíves kutatást, mellyel a szőlőgazdák gazdaságába pillanthattunk be, és gazdasági helyzetükbe, marketing lehetőségeikbe nyertünk betekintést. Kíváncsiak voltuk arra is, hogy a ”Soproni borvidékké válás”

mennyire befolyásolta a környék fejlődését, a

gazdálkodóknak milyen új lehetőségeik nyíltak meg ezáltal.

Aktualitás: Kiosztották a 10. alkalommal megrendezett VinAgora Nemzetközi Borverseny díjait Sopronban. Nem meglepő, hogy taroltak a magyar borok: az összesen 174 elismerés többségét (117-et) idén is a magyar nedűk kapták meg.1

1

http://szentkoronaradio.com/kultura/2009_07_04_nem-vitas-meg-mindig-a-magyar-borok-a-legjobbak (Letöltés: 2009.

október 14.)

6

2. Magyarország szőlő- és bortermelése Magyarország földrajzi adottságai tekintve a 45,4–48,5o földrajzi szélességi fokok között

terül el.

Hazánk

nagyobb

hányada,

kb.

kétharmada a 10-11

o

C-os

átlaghőmérsékletű zónában fekszik, szőlőtermesztés szempontjából a Föld északi zónájában van. Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy hazánk elsősorban a minőségi fehérbor termelésének kedvez, azonban az ország természeti adottságaiból eredően a déli borvidékek alkalmasak minőségi vörösborok készítésére is. 2.1. Szőlő- és bortermelésünk történetéről Hazánkban már a honfoglalás előtt is termeltek szőlőt. A régészeti kutatások azt igazolják, hogy a Dunántúlon a római uralom előtt már voltak szőlőültetvények, de Pannónia (a mai Dunántúl) szőlőkultúrája leginkább a római birodalomban fejlődött. Ebből a korból számos emlék maradt fenn, melyek a Dunántúl területén megtalálhatók Soprontól a Balatonon keresztül, egészen Budapestig. A történelem viszontagságai ellenére sem pusztultak el ezek az értékek, sőt az évek folyamán továbbgyarapodtak. Az első jelentős szőlőtelepítések a városok és kolostorok mentén jöttek létre. Magyarországon Nagy Lajos és Mátyás király reformjainak köszönhetően a bortermelés nagy mértékben növekedett. A középkor ezen időszakában élte virágkorát a szőlő- és bortermelés, közben kisebb-nagyobb, visszaesés következett be a tatár, és a török uralom idején. A kiegyezés után az 1860-as években Európa szerte pusztító filoxérajárvány 2 miatt a szőlő- és bortermelés csökkent, amely az egész kontinensen, hazánkat is beleértve kiirtotta a kötött talajon lévő ültetvényeket. 1872-től a földművelésügyi miniszter több levélben is értesítette a gazdasági egyleteket, a járvány veszélyéről. 1874-ben, az Ausztriában történt nagymértékű szőlővessző kihalások után rendeletben tiltották meg az osztrák tartományokból történő szőlő behozatalt. Sok termelő nem vette komolyan a figyelmeztetéseke, ennek köszönhetően hazánkban is megjelent a vész. Az első fertőzést a pancsovai területen vették észre 1875-ben. (Ld. 21. és 22. melléklet.)

2

latin név: Viteus vitifolii/Philloxera vitifolii Amerikából származó kártevő, másnéven a szőlő gyökértetű. A szőlő gyökerén un. gubacsokat képez, ezzel megfolytva a növényt. Védekezés ellene a filloxéra rezisztens alanyok használatával.

7 Az járvány utáni újratelepítések még be sem fejeződtek, amikor az I világháború és azt az követő túltermelési válság következtében újabb súlyos veszteségek érték az országot. Az I. világháborút lezáró békeszerződés következtében jelentős szőlőterületeket, illetve az ott lévő piacokat vesztett el a magyar szőlő és bortermelés. Az ország szőlőültetvényének kétharmadát, mintegy 215 ezer hektárt csatoltak el, valamint a szőlőés borfogyasztó lakosság egyharmada maradt az országhatáron belül. Ez túlkínálathoz vezetett. Az 1. térkép a trianoni békeszerződés előtti állapotot tükrözi. Megváltoztak ültetvényeink területi arányai, túlsúlyba kerültek a homoki szőlők. A belföldi borpiac csökkenése mellett a borexportunk is nagyon alacsony szintre esett vissza.

1. térkép3

Az ország a II. világháború után ismét jelentős veszteséget könyvelhetett el, amely sajnos a szőlő- és bortermelés színvonalában is érződött. Jelentős kár érte újra az ültetvény-, és a hordóállományt. Ezt az időszakot követő átmeneti fellendülést az akkori politikai hatalom a történelem során korábban nem tapasztalt mélypontra jutatta. Ennek egyik legfőbb oka az 1949-ben hozott rendelet volt, amely értelmében megszüntették a szőlészeti, valamint a borászati felügyeleteket, valamint feloszlatták a hegyközségeket.

3

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/02/img/02-t-14.jpg (Letöltés: 2009. november 11.)

8 Az így gazdátlanul, magára hagyott szőlőterületek állapota az évek során romlott, aminek következtében körülbelül 47,8 ezer hektáron pusztult ki a termés. Közel tíz év alatt nem egészen 20 %-kal csökkent a szőlőállomány. Ezen az állapoton az 1949-ben megalapított állami gazdaságok, és a később létrejött termelőszövetkezetek sem tudtak javítani, és ez a szőlőgazdaságokon is látszódott. 1949 és 1956 között az éves bortermelés 8,3–16,16 hl/ha volt. Az akkori gazdaságtalan termelés következtében már-már attól lehetett tartani, hogy idővel el fog tűnni a szőlő- és bortermelés a Magyarország gazdaságából. Ezt a - nyugodtan mondhatjuk - borzalmas helyzetet - bár szerintünk egy kicsit későn - az agrárágazat akkori vezetői is felismerték, és az ’50-es években egy szőlőtelepítési programot hirdettek meg. Ennek hatására jelentős szőlőtelepítések mentek végbe, melyhez a kormányzat nyújtott anyagi támogatást. Ennek eredményeként 1961 és 1965 között 47 ezer hektár szőlőt telepítettek, továbbá ezzel párhuzamosan indult az új borászatok létrehozása is. A második ötéves terv időszakában elvégzett szőlőrekonstrukció kétségkívül hozott javulást, azonban ez nem oldotta meg szőlő- és bortermelésünk modern, korszerű alapokra helyezését. Ennek oka az volt, hogy nagy nehézségeket okozott a szőlőtermesztésre alkalmas területek kijelölése, ami ahhoz vezetett, hogy olyan térségekben is telepítettek szőlőt, ahol ez nem lett volna indokolt, továbbá ezért nem voltak ott a bortermelésnek hagyományai sem. Erre példát az Alföldön találhatunk, ahol még az alacsony fekvésű területekre is ültettek szőlőt, viszont a téli és a tavaszi időszakban gyakori fagyok miatt jelentős termésveszteség következett be. Az 1961–65 között az egész országban telepített szőlőfajták közül egyedül az Olaszrizling a máig legjelentősebb fajtánk. A második és a harmadik ötéves terv időszakban az állam elsődleges célja az volt, hogy a szőlőtermelésnek területhasznosító, népességfoglalkoztató és nem utolsó sorban népességeltartó képessége legyen. Ez a kormányzati szándék 1973-ig figyelhető meg. 1976 és 1990 között jelentős, mintegy 45 ezer hektár korszerű szőlőültetvényt létesítettek. A fajtaszerkezetben minőségi változás következett be, és újabb nemes szőlőket telepítettek, például Szürkebarátot, Traminit, és a Chardonnayt. Ezenkívül a hagyományos fajták térhódítása megalapozta boraink minőségének, exportképességének javulását. A borászati technológiában időközben végbementek minőségi fejlesztések, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a szőlőterületek nagysága folyamatosan csökkent, azaz a kivágás mértéke meghaladta a telepítések mértékét:

9

Átlagos szőlőterület (millió ha) 237

228

250

214 184

200

157

150

142

133

100 50 0 5 96 -1 1 6

19

70 19 6

6 19

5 97 -1 1 7 19

8 19 67 19

0

5 98 -1 1 8 19

9 19 68 19

0

5 99 -1 1 9 19

1. ábra Saját szerkesztés a Borászat c. kötet adatai alapján4

Termés átlag (t/ha) 6 4,63

5 4

3,21

3,48

5,09

5,2

5,1

3,78

3 2 1 0 65 19 1

6 19

70 19 66 19

75 19 71 19

80

19 67 19

85

19 18 19

90 19 86 19

95 19 1

9 19

2. ábra Saját szerkesztés a Borászat c. kötet adatai alapján5

Az 1. és 2. ábra összevetése egy érdekes kérdést vethet fel. Hogy lehetséges az, hogy a termőterület csökken, és ezzel ellentétben a termés mennyisége nő. Nem ez vezetett a minőségromláshoz? Az általunk feltett kérdésre a válasz, az hogy a minőségi bort adó szőlők telepítése egyben mennyiségbeli javulást is eredményezett, a hatékonyságjavulás további okai még a jobb permetezőszerek, a kedvezőbb időjárás, a jobb szakértelem, a begyakorlottabb munka, és a gépesítés fokozása volt.

4 5

Eperjes Imre- Kállay Miklós- Magyar Ildikó: Borászat, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. 31.old. Eperjes Imre- Kállay Miklós- Magyar Ildikó: Borászat, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. 31.old.

10 Szőlő- és borgazdaságunk - mint a történelem során annyiszor - jelenleg is nagy változáson megy át. A rendszerváltás nagy szerkezeti átalakulást eredményezett a gazdaságban, melynek következtében a szocialista nagyüzemeket, termelőszövetkezeteket privatizálták, így a tulajdon- és birtokviszonyok gyökeresen átalakultak, jóllehet nem eredeti formájukban. A szőlőültetvények döntő többsége kistermelők tulajdonába került, míg a borászati nagyüzemek egy része magyar, és külföldi befektetők kezére jutott, másik része kisebb területű szőlőbirtokokra darabolódott, továbbá sok tönkrement. 2.2. Szőlő és bortermelés napjainkban: Napjainkban a gazdálkodók tevékenységét nagyban befolyásolja a Európai Unióhoz való csatlakozás. Az Európai Unió világviszonylatban mind a szőlő-, mind a bortermelés, illetve fogyasztás szempontjából is az első helyet foglalja el. Ez arányait tekintve körülbelül 60 %-ot tesz ki. Az Unió költségvetésének a felét az agrárszféra kapja meg, amiből a szőlészet, és borászat körülbelül 2-3 %-ban részesül. Ezt jelentős mértéknek gondoljuk. Az

EU

támogatja

a

szőlőültetvények

telepítését,

kivágását,

illetve

szerkezetátalakítását. A szerkezet átalakításra felhasználható keretösszeg 17 164 000 euro 6 . A 100/2009. évi (VII.31.) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által közzétett rendelete tartalmazza a kivágásra vonatkozó jogszabályokat. A szőlőterületek összes mennyisége azonban haladhatja meg az Unió által meghatározott kvótát. Jelenleg egy 2010. július 31-ig futó program keretében lehet pályázni ezek megvalósítására.

Aktualitás: „Még nem fogyott el a hordókból a tavalyi bor, nyomottak a felvásárlási árak, és megállíthatatlanul fogy a szőlőterület. A gazdasági válság hatására az idén csökkent a borfogyasztás. A kormány képtelen fellépni a hazai termelőket ellehetetlenítő feketekereskedelem ellen. Néhány éven belül így nettó borimportőr lesz hazánk, s akár tízezer emberrel gyarapodhat a munkanélküliek tábora.”7

6

http://www.mvh.gov.hu/wps/wcm/connect/resources/file/eb50164911de09d/1552009mvh.pdf?MOD=AJPERES (Letöltés: 2009. november 7.) 7 http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/magunknak_sem_lesz_eleg_a_sajat_borunk.html. (Letöltés: 2009. október 13.)

11

12 2.3. Forgalomba hozott borok minőségi kategóriái

Magyarországon mind a fehér, illetve vörös szőlő borvidéktől függően megtalálható. Ezekből a szőlőfajtákból fehér, vörös, rozé, és siller borokat állítanak elő. A Magyarországon értékesített bormennyiség körülbelül 3 millió hektoliter. Ez alapján az egy főre eső fogyasztás 30 liter/év, ami az európai országok közül Dánia és Ausztria borfogyasztásához

hasonló

mértékű.

Ezzel

az

átlaggal

hazánk

az

Európai

középmezőnyben foglal helyet. A forgalomba hozott borokat az alábbi minőségi kategóriába sorolják:8 1. asztali bor: legalább 13 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból készült bor; 2. tájbor: az az asztali bor, amely egy meghatározott szőlőtermő táj terméséből származik, és teljes egészében államilag elismert szőlőfajták legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó mustjából készült; 3. meghatározott termőhelyről származó minőségi bor: a legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó, a termőhelyre meghatározott szőlőfajta termelésének mustjából készült bor, mely a meghatározott borvidék, vagy termőhely legfeljebb 100 hl/ha termésű ültetvényből származik, továbbá a termőhelyre és fajtára, esetleg készítési módra, vagy az évjáratra jellemző, határozottan felismerhető íz- és zamatanyagokat tartalmaz; 4. meghatározott termőhelyről származó, különleges minőségű bor: a meghatározott borvidék, vagy termőhely legfeljebb 75 hl/ha termésű ültetvényéből származó, a termőhelyre meghatározott szőlőfajta érett, vagy tőkén túlérett, esetleg töppedt vagy aszúsodott termésének legalább 19 tömegszázaléknyi természetes eredetű cukrot tartalmazó mustjából készült bor, amely a termőhelyre, fajtára, illetve meghatározott készítési módra jellemző illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes. Ezeket a borokat csak palackozva lehet forgalomba hozni. Mustja nem javítható fel és házasítani is csak az azonos termőhelyről és fajtából származó borral szabad.

A gazdáknak a borok kiszerelésére négy lehetőségük van: 8

Márkus Pál: Borászati és üdítőital-ipari technológia I. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet Budapest, 2006 61.o.

13 □ lédig9, □ kannás 10, □ PET palack11, □ üvegpalack12. A kutatás során megvizsgáltuk a fehér, a vörös, és a rozé boroknál a kiszerelések mennyiségét, asztali és tájbor kategóriában. Kutatás eredményét mutatják be a 3.-6. ábrák.

3. ábra

9

Kimérve értékesített ital. Műanyagból készült minimum 5 l-es tároló eszköz. 11 Műagyagból készült maximum 2 l-es tároló eszköz. 12 Üvegből készült göngyöleg. 10

14

4. ábra

A két ábrát összehasonlítva (4. és 5. ábra) az alábbi következtetésekre jutunk: 1. A lédig kiszerelés fehér bornál sokkal jelentősebb, mint a vörös és rozé boroknál. Aránya körülbelül 2/3:1/3. 2. Kannás kiszerelés esetén szintén a fehér bor dominanciája figyelhető meg, ennek mértéke körülbelül duplája a vörös és rozé boroknál tapasztaltaknak. Véleményünk szerint ez az arány annak tudható be, hogy ezt a minőségi kategóriát az a legalacsonyabb minősítésű továbbá az alacsonyabb színvonalú vendéglátóipari egységekben (pl.: ivókban) fogyasztják. 3. A PET palackos kiszerelési egységekben a fehérbor értékesítési mennyisége háromszor annyi, mint a vörös, és rozé boré. Továbbá azt is megfigyelhetjük, hogy ez az értékesítési forma a legnépszerűbb. Saját vásárlásaink során is megállapítottuk, hogy a kereskedelmi egységekben a PET palackos borok jelentősen olcsóbbak az üvegpalackoknál, függetlenül a minőségtől. Ezáltal sokkal több is fogy belőle. 4. Üvegpalack esetén viszont az előzőekben mutatott tendencia megfordul, és az üvegpalackos kiszerelés esetében a vörös és rozé borok dominálnak. Ez körülbelül 70-30 %-os arány a vörös és a rozé borok javára.

15 Tekintsük át a következőkben a tájborok értékesítésének változását 2007. január és 2009. június között! (5. és 6. ábrák.)

5. ábra

6. ábra

A fenti ábrák alapján a következő kijelentéseket tehetjük:

16 1. A lédig kiszerelésnél a fehér bor értékesített mennyisége háromszorosa a vörös és a rozé bornak. 2. A kannás illetve a PET palackos bor értékesítési volumene elenyésző ebben a minőségi kategóriában. 3. Az üveg palackos értékesítés viszont kimagasló az asztali borhoz képest, ami véleményünk szerint - a borfogyasztásban bekövetkező minőségi változásnak tudható be. A különleges minőségi borok esetében nincs a kiszerelés módja szerinti bontásra adatsor, mivel ezeket a törvényi előírásoknak megfelelően csak palackozva szabad értékesíteni.

Az értékesítési árat tekintve - hisz az „ár” a fogyasztói döntések meghatározó kategóriája a minőség mellett - 2007. január és 2009. június között az alábbi tendencia figyelhető meg:

7. ábra

A 7. ábrából kiolvasható, hogy a fehér asztali borok értékesítési ára a vizsgált időszakon belül 2008. októberében hónapban volt a legmagasabb, 13400 forint/hektoliter.

17 Ezen időszak után egy gyors áresés következett be, aminek hatására az értékesítési ár 11600 forint/hektárra csökkent, majdnem elérte ezen időszakban, a 2007. áprilisában tapasztalt legalacsonyabb szintet, a 11550 forint/hektolitert. Összességében megállapíthatjuk, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között 1850 Ft-os különbség figyelhető meg.

2009. év első negyedévében a tendencia a 2008. hasonló időszakát követte, de májusban szintén egy radikális zuhanás következett be. Az utóbbi három év áprilisában megfigyelhető az értékesítési ár csökkenése, ami annak tudható be, hogy a gazdák jelentős előző évi készletállománnyal rendelkeztek, amelyet kénytelenek ezen az alacsony áron értékesíteni, hogy a betakarítandó termést feldolgozni és tárolni tudják. Szerintünk ez nem orvosság a probléma megoldására. Úgy véljük, hogy érdemes lenne olyan árakat kialakítani év közben is, melyek nem hordozzák magukban az időszakos nagy mértékű árzuhanást, és ezzel lehetne biztosítani a közel azonos mértékű értékesítési mennyiséget.

8. ábra

18 A vörös és rozé asztali borok értékesítési ára 2008. és 2009. első negyedévében szinte azonos mértékben változott (ld.: 8. ábra). A fent említett okok miatt 2009. márciusában is egy töréspont következett be. Ez a meredeken bekövetkező fordulatváltás alacsonyabb intenzitással jelenleg is tart. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor elérheti a vizsgált három időszakban tapasztalható legalacsonyabb árszintet, a 14750 Forintos hektoliterenkénti értéket, ami 2007. márciusában volt. A vizsgált időszak legmagasabb átlagára 17300 Forint/hektoliter volt, ezzel szemben az ugyanezen minőségi kategóriában lévő fehérbornál csupán 13400 Forint/hektoliter. A különbség 3900 Forint/hektoliter, ami 17 %-os eltérésnek felel meg. A borágazatot 2009. márciusában érte el a legjobban a gazdasági világválság hatásai. A legkevesebb jövedelemmel rendelkező szektort sújtotta a leginkább, hiszen főként ez a fogyasztói réteg vásárolja ezt minőségi kategóriájú bort. Ezek az okok vezettek ahhoz, hogy 2009. év áprilisában soha nem látott mértékű visszaesés következett be az árak tekintetében.

9. ábra

A belföldön értékesített fehér tájborok értékesítési ára az asztali fehérborok árához képest a minőségi kategória miatt magasabb (ld.: 9. ábra). Megállapítható, hogy

19 évről évre magasabb árakkal találkozunk. 2009-ben azonban egy lényeges ugrás tapasztalható a fehér tájborok árában. 2008-hoz képest 2009-ben mintegy 3300 Ft-os emelkedés következett be, és ezen időszakban itt is jelentős ingadozás figyelhető meg. Az elért legmagasabb ár - 22000 Forint/hektoliter - felülmúlta a hasonló jellegű vörös, és rozé borok értékét. (Ld. 10. számú ábra.) Oka, hogy ebben az időszakban a kereslet meghaladta a kínálatot. A

vizsgált

időszakban

tapasztalt

legalacsonyabb

ár

körülbelül

14700

Forint/hektoliter volt, míg a legmagasabb ár ettől 7300 Forinttal tért el hektoliterenként az elmúlt két évben. 49 %-os különbséget takar. Kiszámíthatatlan időjárás következtében a 2008. évi termés a fehér szőlőknek nem kedvezett, és jelentős kár érte a termést. Ennek következtében a gazdák rákényszerültek, hogy magasabb termelői áron értékesítsék a boraikat, ezáltal a kereskedelmi árak is megemelkedtek.

10. ábra

A belföldön termelt vörös és rozé tájborok értékesítési árai alapján (ld.: 10. ábra), arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt három évben az árak közel azonos szinten mozogtak, általában 19000 és 21000 Forint/hektoliter között. A legmagasabb ár – 22000 Forint/hektoliter – és a legalacsonyabb ár – 17100 Forint/hektoliter- is a 2007-es

20 időszakban volt, ami azt jelentette, hogy márciusról szeptemberre mintegy 29 %-kal csökkentek az árak. 2008. és 2009. márciusában, illetve májusában az árak szinte azonos mértékűek. Ha figyelemben vesszük az infláció alakulását, akkor mondhatjuk, hogy a gazdák bevételei az inflációval arányos mértékben csökkentek.

Aktualítás: „Elég csak a flakonos, pancsolt borokra gondolni, amiből két liter 160-170 forintba kerül. Vannak, akik Olaszországból hoznak be bort, literenkénti 60-70 forintos áron, majd keverik azt a sajátjukkal és így adják el. A sörrel szeretne mindenki versenyezni, de míg az ipari termék a bor egyáltalán nem az. Közben a szőlőültetvények meg mennek tönkre, az alacsony felvásárlási árak miatt a szőlősgazdáknak nem jut az amortizáció visszapótlására. És akkor arról még nem ejtettünk szót, hogy a növényvédőszerek és a gázolaj sem lett olcsóbb az évek folyamán. Az áringadozás miatt kiszolgáltatottság ellenére is a Tiszazugban a szőlőtermés nagyrészét szőlőként értékesítik a gazdák, kevesen foglalkoznak palackos borértékesítéssel, ami pedig a jövő útja lehetne.” 13 mondta Tálas László Tiszakürt-Tiszainoka Hegyközség hegybírója.

3. Magyar borvidékek Magyarország 22 borvidékéből 7 borrégiót alakítottak ki. A borrégiók hagyománya több mint egy évszázadra visszavezethető. Borrégió mint fogalom a 2004. évi XVIII. törvényben jelent meg először, amely szerint a borvidéki régió egy meghatározott termőhely, hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező vagy egymással földrajzi egységet képező, illetve szomszédos borvidékkel közös társulás, amelynek területéről meghatározott termőhelyről származó minőségi bor hozható forgalomba. Ma ismét adottak lehetőségek új régiók létrehozására, melyek végső szerkezetüket csak hosszú évek során fogják elnyerni.

13

www.agroland.hu/?hir=5842 (Letöltés: 2009. november 8.)

21

2. térkép, www.borportal.hu

Magyarországon jelenleg 22 borvidék található, melyek elhelyezkedése a következő:

3. térkép 14

14

www.borvidek.uw.hu. (letöltés: 2009. november 8.)

22 „A borvidék olyan termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, sajátos jellegű borokat termel, és településenként a borvidéki besorolásra előírt termőhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7 %-kal részesedik a mezőgazdaságilag művelt területből.” 15

Nézzünk egy másik, regionális gazdaságtani megközelítést is: a borvidék homogén régiót jelent, ahol „a lehatárolás a hasonlóság elvén nyugszik, hiszen a térstruktúrát az azonos, vagy közel azonos elemek folyamatosan és tartósan jellemzik.”16 A borrégiók esetén hasonlóságot a termelt szőlőfajták, tevékenységek azonossága jeleníti meg.

15

Márkus Pál: Borászati és üdítőital-ipari technológia I., FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 2006, 34. old. 16 Lengyel Imre- Reichnitzer János: Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus Kiadó, 2004. 34. oldal

23

3.1. Magyarország borvidékeinek legfontosabb jellemzői 1. táblázat Térkép szám (3. térkép)

Borvidék

Szőlőterület 1988-ban (ha)

Szőlőterület 2008-ban (ha)

Jellemző szőlőfajták, borok

1

Csongrádi borvidék

5753

2360

Kövidinka, Rajnai rizling, Zöld veltelini, Olaszrizling, Kékfrankos Zweigelt, Ásotthalmi Rajnai rizling, Ásotthalmi Chardonnay, Csongrádi Cabernet franc, Csongrádi Kadarka, Pusztamérgesi Olaszrizling

2

Hajós-Bajai borvidék

4082

2304

Rajnai rizling, Chardonnay,Kadarka,Kékfrankos, Cserszegi főszeres, Cabernet Zweigelt

3

Kunsági borvidék

37959

27903

Ezerjó, Kövidinka, Aranysárfehér, Kadarka, Kékfrankos

4

Ászár-Neszmélyi borvidék

2203

1494

Rizlingszilváni, Olaszrizling, Leányka, Ezerjó, Rajnai rizling és Chardonnay

2048

1797

Olaszrizling, Szürkebarát, Kéknyelű

2827

2270

Olaszrizling, Rizlingszilváni, Chardonnay

1958

1510

Olaszrizling, Szürkebarát, Chardonnay

1481

1480

Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon blanc

1263

890

Ezerjói, Királyleányka, Chardonnay

1080

750

Olasz rizling, Rizlingszilváni, Irsai Olivér, Királyleányka, Cserszegi fűszeres

527

690

1839

1880

2765

2820

1276

940

Cirfandli, Olasz rizling, Chardonnay

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Badacsonyi borvidék BalatonfüredCsopaki borvidék Balatonfelvidéki borvidék Etyek-Budai borvidék Móri borvidék PannonhalmaSokoróaljai borvidék Somlói borvidék Soproni borvidék Balatonboglári borvidék Mecsekaljai borvidék

Furmint, Olaszrizling, Juhfark, Sárfehér Kékfrankos, Merlot, Zweigelt, Leányka, Chardonnay, Irsai Olivér, Zöld veltelini Királyleányka, Olaszrizling, Chardonnay, Cabernet, Merlot

15

Szekszárdi borvidék

2793

2300

Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Chardonnay, Olaszrizling, Szekszárdi Bikavér

16

Villányi borvidék

2003

1890

Portugieser (Kékoportó),Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot, Olaszrizling, Hárslevelű

17

Bükkaljai borvidék

2779

1590

Leányka, Olasz rizling, Kékfrankos

18

Egri borvidék

4011

5160

Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó, Leányka, Olasz rizling

6642

7815 (7100)

Rizlingszilváni, Olaszrizling, Muskotály, Szürkebarát, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon

6642

5860

Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály

19 20

Mátrai borvidék (korábban: Mátraaljai) Tokajhegyaljai borvidék

21

Balatonmelléki körzet

2186

1170

Olasz rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Chardonnay, Zweigelt.

22

Tolnai borvidék

2133

3150

Chardonnay, Olasz rizling, Zöld veltelini, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon.

77308

29 fajta

Összesen 96250 Forrás: saját szerkesztés, www.borvidek.uw.hu alapján.

24 3.2. A borvidékek területi változása: A borvidékek területe összességében kétharmadára csökkent a 1988 és 2008 közötti húsz évben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden borvidék területe csökkent volna, hiszen néhány régióban területi növekedés figyelhető meg (ld. 11. ábra):

Csongrádi borvidék

Területek változása 1988-ról 2008-ra Hajós-Bajai borvidék Kunsági borvidék

80% 65%

Ászár-Neszmélyi borvidék Badacsonyi borvidék

60%

Balatonfüred-Csopaki borvidék

47%

Balatonfelvidéki borvidék

40% 40%

Etyek-Budai borvidék Móri borvidék

20%

14%

17%

22% 20%

Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

18%

Somlói borvidék

7%

Soproni borvidék

0%

Balatonboglári borvidék

-7% -12%

-20%

Mecsekaljai borvidék Szekszárdi borvidék Villányi borvidék

-26% -27% -32% -34%

-40%

-44% -60%

-26% Bükkaljai borvidék

-37% -41%

-36%

-37%

Egri borvidék Mátrai borvidék (korábban: Mátraaljai) Tokajhegyaljai borvidék

-59%

Balatonmelléki körzet Tolnai borvidék

-80%

11. ábra. Saját szerkesztés, www.borvidek.uw.hu alapján

A 22 borvidék közül a legjelentősebb területvesztés a Csongrádi borvidéken következett be, melynek területe 41 %-ra, tehát 59 %-kal csökkent. Ezzel szemben a Tolnai borvidék területe gyarapodott a leginkább 1988 és 2008 között, területe több mint másfélszeresére növekedett. Ennek oka első sorban a szekszárdi borok a hazai piacon történő térhódítása, illetve a borvidék imponáló fejlődést produkált az utóbbi években. Jelentősen nőtt azoknak a pincészeteknek a száma, amelyek nemzetközi mércével mérve is versenyképes borokat palackoznak. A már régebb óta ismert borászatok többsége komoly beruházásokat eszközölt, megteremtve a még magasabb színvonalú működéshez

25 szükséges technológiai hátteret, érlelő- és tárolókapacitást. Bár a bor minőségét nem befolyásolja, de turisztikai, és nem utolsósorban városképi szempontból sem elhanyagolható, hogy számos helyen építészetileg is igényes borházak, feldolgozók épültek. Természetesen a szőlőterületek alakítása, fejlesztése is folyamatos. Az adatokat felhasználva számoltunk egy számtani átlagot, amely azt mutatja, hogy a szőlőterület a vizsgált időszakban átlagosan 8 %-kal csökkent. Az egyes értékek 33,8 %-ban tértek el egymástól. Ez az érték nagynak mondható, ami annak tudható be, hogy egyaránt volt jelentős területcsökkenés, illetve növekedés.

A borvidékek területi megoszlása Magyarországon 2008-ban Csongrádi borvidék Hajós-Bajai borvidék Kunsági borvidék Ászár-Neszmélyi borvidék Badacsonyi borvidék

2%

4%

3%

Balatonfüred-Csopaki borvidék 3%

Balatonfelvidéki borvidék

8%

Etyek-Budai borvidék Móri borvidék Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

10%

Somlói borvidék 34%

Soproni borvidék Balatonboglári borvidék

7%

Mecsekaljai borvidék Szekszárdi borvidék

2% 3%

Villányi borvidék Bükkaljai borvidék

4% 1%

2% 4%

2% 1%1%1% 2% 2%

3%

2%

Egri borvidék Mátrai borvidék (korábban: Mátraaljai) Tokajhegyaljai borvidék Balatonmelléki körzet Tolnai borvidék

12. ábra. Saját szerkesztés, www.borvidek.uw.hu alapján

26 Magyarország szőlőterületeinek körülbelül egyharmadát teszi ki a Kunsági borvidék. Nagyságukat tekintve a következő borvidékek követik a sorban: a Mátrai, a Somlói, illetve az Egri borvidék. A többi borvidék területe lényegesen kisebb, közel azonos nagyságúak, amelyek területi részarányukat tekintve 5 % alatt mozognak. (Ld. 12. ábra.) A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kiskunsági homok, valamint az 1950-es években az állami támogatások segítségével létrehozott homoki szőlők telepítésének eredményeként vált ekkora méretűvé ez a borvidék. Ez a borvidék nemcsak a minőségi borairól híres, hanem hazánkban történő borhamisítás jelentős része itt történik.

4. Magyar borutak A borút egy speciális turisztikai termék, mely rendkívül sokrétű, térben és időben szerteágazó. Szervezeti egységben működik, piacra jutását közösségi marketing segíti, szolgáltatásai minősítettek és garantáltan megfelelnek a nemzetközi turisztikai elvárásoknak is.17 Gazdasági és turisztikai szempontból jelentős a borvidékeken belül a borutak szerepe. Magyarországon ma 30-ra tehető a bejegyzett borút egyesületek száma. A borutak szőlő- és bortermelő vállalkozások, magánszemélyek, egyes esetekben civil szervezetek összefogása révén jönnek létre. Erre példaként szolgál a Villányi-Siklósi Borút, amely elsőként 1994-ben alakult meg Magyarországon. Az elmúlt évek során egyre nagyobb érdeklődés jelentkezett ezen turisztikai termék iránt, aminek következtében újabb és újabb borutakat alakítanak ki. A borutak üzenete: minőségi termékkel (a helyi bor) minőségi szolgáltatások révén kapcsolatba kerülni a hagyományokkal, a vidéki léttel, egyedi élményeket nyerni, emberi kapcsolatokat építeni, és aktívan kikapcsolódni. A tervek szerint a közeljövőben ilyen borút épülne a kőszegi szőlőhegyeken keresztül, Kőszeg-hegyalját is érintve. Erre megfelelő hely lenne a történelmi hagyományokkal rendelkező Pogányok, amely régen falu volt. Itt csak szőlőtermesztéssel foglalkoztak az emberek. Manapság is van egy olyan része, amely egy kis falura emlékezetet, ahol sok kisebb pince található. Ez lehetőséget 17

Sarkadi Eszter- Szabó Géza- Urbán András: Borturizmus szervezők kézikönyve I. Pécs, 2000., 29. o.

27 adna – véleményünk szerint - a falusi turizmus keretében a kisebb szőlőterületekkel rendelkező gazdálkodók számára is, hogy a borúthoz kapcsolódva, annak részeként értékesíteni tudja megtermelt bormennyiségét. Ahhoz, hogy ezt meg tudják valósítani jelentősebb tőkére lenne szükségük, ami a jelen helyzetben pályázatok útján nehezen szerezhető meg. Ennek legfőbb oka, hogy a mai támogatási rendszer elsősorban a közepes, valamint a nagyobb gazdálkodókat részesíti előnyben. A támogatások döntő többségükben utófinanszírozottak, ami nagyban nehezíti a kisebb vagyonnal rendelkező szőlészeteket, borászotokat. Az általunk későbbiekben vizsgált Kőszeg és környéke szőlőtermő vidéken is található hasonló adottságokkal rendelkező borutak, melyek közül az egyik a kőszegi térségben alakult ki, a másik pedig Felsőcsatárral és Vaskeresztessel közösen alkotott KőszegVashegy borút. (Ld. 1. számú melléklet.)

5. A bortermelés gazdaságban betöltött szerepe Aktualítás: A válság is ráerősít arra, hogy külföldön egyre kevésbé ismerik és keresik a magyar bort – tapasztalja Keresztury Éva, a Hilltop Neszmély Zrt. kereskedelmi igazgatója. E cég évi 7–8 millió palackos termelésének 93 százalékát főleg az angol, az amerikai, a svéd, a japán, a koreai, a kínai és az olasz piacon adja el. A válságban a külföldi kereskedelmi láncok csak azt a 20–30 nemzetközi márkát kínálják az egymást követő akciókban is, amelyeket már ismer a vevő, és ezek nem a kelet-európai borok. A magyar nedű helyzete viszont még a többi régiós konkurensénél is rosszabb. A borexport motorja ugyanis a turizmus. A külföldi vevő személyes élményeit éli át újra a magyar bor kortyolásakor, márpedig ha becsapták az éteremben, „lehúzta” a taxis, vagy épp este 10-kor bezár az összes terézvárosi étterem, akkor inkább más országra emlékezik. „Elfelejtik az európai vevők a magyar bort, ezen a jelenlegi kollektív marketing sem képes változtatni” mondta Keresztury Éva, a Hilltop Neszmély Borászati Zrt. Alapítója.

18

http://www.fn.hu/hetilap/20090922/szoleszpres (Letöltve: 2009. november 3.)

18

-

28

13.ábra19

„Tudja-e Ön, hogy hány százaléknak felel meg ez a Magyarországon termesztett alapvető növényi termékeknél?” Az általunk feltett kérdésre a választ a 14. ábra segítségével tudjuk megválaszolni.

Magyarországon termesztett alapvető növények megoszlása 2008

3%

9%

4%

3% 28%

7%

Napraforgó Cukorrépa Zöldség 46%

14. ábra Saját szerkesztés, KSH adatok alapján

19

Búza Kukorica

http://www.fn.hu/hetilap/20090922/szoleszpres (Letöltve: 2009. november 3.)

Gyümölcs Szőlő

29 Az összes szőlőmennyiség csupán 3 %-t tesz ki az alapvető növényi termékek közül. A megállapított arány számszerűsítve 580 ezer tonna. 2005. és 2007. között, a csökkenő szőlőterületek ellenére a betakarított szőlőtermés nőtt, ebből következően az egy hektárra jutó termésátlag is növekedett. Számszerűsítve: a termőterület mintegy 4000 hektárral lett kevesebb, ezzel szemben a felhasználható szőlőmennyiség közel 60 ezer tonnával (476 248 tonnáról 540 072) emelkedett. Ennek következtében a termésátlag is 30 %-kal javult. A betakarított termés alig több mint 2,5 %-a kerül étkezési felhasználásra, a többi mind borkészítésre. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ebben a három évben a magyar bortermelés minőségi javuláson ment keresztül. Ezt bizonyítja javuló termésátlag, a csökkenő termőterületek ellenére. A felvásárlói átlagárak a borszőlőnél közel 70 %-kal, 32,5 Ft/kg-mal emelkedett. Ez a nagyarányú növekedés viszont nem figyelhető meg a félkész szőlőbornál, illetve a szőlőbornál. Ezek árai átlagosan csak 40 %-kal nőttek a vizsgált időszakban. 2007-ben összesen 3 221 702 hektoliter bort termeltek, amiből 2 911 177 hektoliter került értékesítésre. Így a készletváltozás 310 525 hektoliter. Ez is mutatja a magyar gazdák nehéz helyzetét, hisz a megtermelt bor 15 %-ka nem került értékesítésre. A külkereskedelmi mérleg alapján némi reménysugár, hogy azért a magyar borokat keresik külföldön is. Az export érték 17 320 millió, ezzel szemben az import 6 088 millió forint volt. Azt mondhatjuk, hogy e területen a külkereskedelmi mérleg szufficitet mutat, hiszen az export majdnem 3-szorosára az importnak. A csemegeszőlő mennyiségének jelen számításától eltekintettünk. A megtermelt szőlőmennyiség, mintegy 3,5 millió hektoliter bort adott a 2008-ban. Az elemzők a 2009es évre közepes mennyiségű, de kimagasló minőségű termést jósolnak. Számításaik szerint ez 570 ezer tonna szőlőt, mintegy 3,45 millió hektoliter bort jelent. Magyarország külkereskedelmi mérlegét tekintve a borkivitel meghaladja a borbehozatalt. Ezek szerint 2008-ban az export 761 ezer hektoliter, míg az import 464 ezer hektoliter volt. A szakértők 2009-ben 745 ezer hektoliter exporttal és 464 ezer hektoliter importtal számolnak. (Ld. 13. ábra.) A gazdák számára súlyos problémát okoz, hogy a korábbi évek felhalmozott készleteit nem tudták értékesíteni. Pincékben a szokásosnál félmillió hektoliterrel nagyobb, 2,7 millió hektoliter az áthúzódó készlet. Ez majdnem a teljes éves borfogyasztásnak felel meg. Ennek a problémának az orvoslására a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az államtól 100 ezer hektoliter bor lepárlására kér támogatást, ami 15

30 ezer tonna szőlő átvételéhez szabadít fel helyet, ez a segítség azonban önmagában nem képes megszüntetni a belpiaci feszültséget. A magyar gazdákat az is sújtja, hogy nagyon alacsonyak a felvásárlási árak. Ennek mértéke körülbelül 40-60 Forint. Továbbá a magyar áruházak polcain megjelenő alacsony árú, ámbár kifejezetten jó minőségű külföldi borok is kiszorították a piacról a hazai termelőket. A magyar piacra exportált borok nagy része Dél-, illetve KözépAmerikából érkeznek a nagy áruházláncokba. Ezek olcsók, de jó minőségűek. Az általuk kínált dömpingárat, úgy tudják elérni, hogy nagy területeken termelnek és így költségeik nagyobb területen oszlanak el. Ezzel szemben a magyar termelők versenyképtelenek. Így csak a jó termésátlagban és a kiváló minőségű borban bízhatnak, illetve a vásárlási szokásokban. Egyre többen keresik a nagy üzletláncokban is a magyar termékeket. Emellett – véleményünk szerint - jobb marketing stratégiára lenne szükség, ahol a magyar vásárlók közelebb juthatnak a hazai borokhoz. Például több bornapra, erősebb média reklámra lenne szükség.

6. A Soproni borvidék A Soproni borvidék Győr-Moson-Sopron megyében a Sopron hegység előhegyeinek oldalán, a Fertő-tavat szegélyező dombsor és a Sopron-Vasi-síksághoz tartozó Ikva-sík lejtőin, valamint Vas megyében a Vas-hegy és a Kőszeghegyalja lankáin alakult ki. Az Alpok lábánál, alacsony hegylankákon fekvő Soproni Borvidék az ország egyik legrégebbi szőlőtermelő vidéke. Az Alpok lábánál elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek. Az évi hőingadozás kisebb, a nyár hűvösebb és csapadékosabb, a tél viszont enyhébb az országos átlagnál. Tavasszal gyakoriak az erős hideg szelek. A borvidék sajátossága, hogy a szőlőterületeket övező magasabb hegyek, illetve a Fertő-tó nagy vízfelülete a mikro- és mezoklímát kedvezően befolyásolják. A térség talajképző kőzete és talaja igen változatos. A Kékfrankos a filoxéravész után terjedt el a borvidéken s jelentősége a mai napig sem csökkent. A soproni Kékfrankos színanyagban gazdag, mélyvörös színű, rendszerint keményebb és fanyarabb mint az ország más vidékeiről származó Kékfrankos borok. A fehér bort adó fajták közül a Zöld Veltelini a legjellegzetesebb, míg a korai Piros Velteliniből készült soproni bor kuriózumnak számít.

31 6.1. Történetéről I.e. 300 évvel alapíthatták a kelták Scarbant városát, amit a rómaiak Scarabantiának hívtak, mi pedig Sopronként ismerünk. Fontos kereskedőváros volt, áthaladt rajta a rómaiak híres Borostyán-útja. Az első írásos emlék a soproni szőlőről az 1230-ban íródott ajándékozási szerződés, majd később az 1277-ben kiadott városalapító oklevél már tartalmazza a bordézsma szedését. Károly Róbert 1338-ban parancsban értesítette Pozsony, Sopron és Vas megyét, hogy a korábbi királyi parancsok értelmében Sopron Német-, Cseh- és Lengyelországba szállítandó boraira törvénytelen vámot kivetni nem szabad, s aki azt mégis megtenné, a legszigorúbban büntetendő. Folyamatos volt az alsó-ausztriai bevándorlók betelepedése ami a XIV. század második felében volt a legintenzívebb. 1723-ban Bél Mátyás "dicshimnuszt" írt a soproni borról. Fertő-tó vízállása alapján is próbálták megjósolni az adott évjáratot: "Ha a Fertő telik és így megmarad, a bor állítólag jobb és bőségesebb, ha apad, a termelők lemondanak minden reménységről." 20 Sopron a XV. századra magyar, sőt az európai borkereskedelem egyik központjává vált. A XVII. század első felében születtek meg azok a törvények, amelyek a város borkereskedelmét, és a szőlőkultúra védelmet szabályozták. A törvények, rendeletek értelmében megtiltották a szőlő behozatalát más vidékekről, és idegen bort a városon átvinni csak magas díj fejében lehetett. A Sopron jelképévé vált Tűztoronyban egy borharang figyelmeztetett, ha idegen bort akartak a városba vinni. A soproni polgárság vagyonát a XVIII. században a szőlő képezte. A XIX. század elején Napóleon csapatai foglalták el Sopront. Innen ered a Kékfrankos fajta elnevezése is, a franciák kék színű pénze nyomán. A század első harmadáig a fehérbor készítés továbbjavult, majd vörösborszőlőfajták meghonosodásával a vörösborkészítés vált uralkodóvá. Az őshonos, főleg német származású szőlőtermesztőket itt poncichtereknek21 hívják. A XIX. század közepéig a városba behozott szőlőről nyilvántartást készítettek a városkapunál, ezáltal pontos adatokat tudtak szolgálni a gazdák által termelt mennyiségről. 1807-ben a város adójövedelmének 37,5 %-a szőlőtermelésből származott. Sopron város borkereskedelmi kiváltsága a XIX. században szűnt meg, aminek eredményeképpen a bortermelőknek csak az a joga maradt meg, hogy meghatározott előírások mellett saját borkimérőben, egy úgynevezett Buschenschank-ban értékesítse 20

Bél Mátyás Dicshimnusz Német Bohnen (bab) és Züchter (termesztő) szavakból alakult ki, kezdetben gúnynévvel illették a szőlőtermelőket, akik szőlősoruk között köztes növényként babot termesztettek. 21

32 borait. A század végén egy filoxéra járvány pusztított Sopron környékén, és ennek hatására jelentős szőlőterületek pusztultak ki. I. világháborút lezáró békeszerződés alapján jelentős területet vesztett el, mint például a mai Burgenland északi részén található ültetvények. A második világháború után sok német nemzetiségű, szőlő- és bortermeléssel foglalkozó állampolgárt telepítettek ki a környékről és az általuk művelt területek állami tulajdonba kerültek. Ebben a gazdálkodási formában a minél nagyobb mennyiség volt a cél, akár a minőség rovására is. A XX. század második felét tekintik a soproni szőlészet és borászat virágkorának, amikor jelentős beruházásokat hajtottak végre, és az ültetvények 75 %-t korszerű, gépi művelésre tették alkalmassá.

6.2. A borvidék legfontosabb jellemzői: Összes terület: 5294 ha, amiből 1880 ha a szőlőterület. A Soproni borvidékhez jelenleg 17 település tartozik melyből 10 Győr-Moson-Sopron megyében, 7 pedig Vas megyében fekszik. Érdekes, hogy a két megyét átfogó borvidéken is érvényesül a területi elv. A soproni körzethez Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, valamint Sopron, a kőszegi körzethez: Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes tartozik.

7. Kőszeg és Környéke Hegyközség

7.1. A kőszegi szőlő és bortermelés kultúrájáról, és történetéről

Emberléptékű város – mondják Kőszegről, ahol jó élni, ahol jó megpihenni. Kőszeg és környéke Magyarország egyik legrégebbi szőlő és bortermelő vidéke. Kőszeg a nyugati határ mellett, az Alpok lábánál található helység, de annál gazdagabb történelemmel. Itt a szubalpin klíma uralkodik elsősorban a közeli Alpok hatásaként. Évente 7-800 mm csapadék a jellemző, 1400–1600 oC hasznos hőösszeggel, és évi 1500 óra napfény süt. A Kőszegi-hegység félkörívben fogja közre a várost, amelynek talaja

33 középkötött vagy kötött agyagos vályog. A 300-400 m tengerszint feletti magasságban fekvő szőlőhegyek védettek az Alpok felől fújó szelektől, így általában késői, de megbízhatóbb a tavaszi rügyfakadás. A fagyoktól mentes tavasz általában nem túl meleg, a nyár esős, majd tartós, napsugaras egyenletes ősz követi. Kőszeg a történelem során jelentős bortermelő vidéknek számított. Erre utaló emlékek már a római kortól található, például a Bacchus-szobrocska, mely azt jelképezi, hogy az egykori, római hadiutak mentén állomásozók itt sem hagyták kihasználatlanul, amit a szőlőnek és bornak a talaj és a napfény kínált. Az első, ismert hírünk a szőlők és borok kőszegi múltjából egy latin nyelven íródott pergamen, amely 1279-ből származik. Itt található írásos feljegyzés a boradóról, amit csöböradónak hívtak. Ebből az időből származó Pogány falu - ahol szőlők és pincék sorakoztak - ma is megtalálható Pogányok néven. Ez a helyi szőlő- és bortermelés legősibb, fennmaradt dűlőneve. 1327-ben virágzó szőlőkultúra fogadta Kőszegen Károly Róbert. Nagyon fontos megemlíteni, hogy NyugatMagyarországon az akkori időben távolsági borkereskedelemre három város kapott kiváltságot: Pozsony, Sopron, és Kőszeg. 1341-ben ebből kisebb gazdasági háború is kerekedett, mivel a három város egymás között felosztotta a belső piacot, de a kereskedelmet is ellenőrzésük alá akarták vonni. Kőszeg ennek során 1348-ban kiharcolta, hogy ne csak saját termelésű, hanem rohonci (ma: Rechnitz, Ausztria, Burgenland szövetségi tartomány) és csepregi bort is szállíthasson a délnémet piacokra. Károly Róbert Sopron és Pozsony árumegállító jogát a kőszegi borkereskedők esetében feloldotta, ezáltal szabadon juttathatták el a kőszegi bort az ausztriai és a sziléziai piacokra. Kőszegen a szőlő, a bor és a távolsági kereskedelem lett a helyi igényes kézműipar alapja. Sajnos a történelmünk során bekövetkező háborúk az itteni környéket sem kímélték. Ebben az időben más volt a terület- és más volt az űrmérték is. Nehéz számításokkal utána lehet járni, hogy mekkora területet borított szőlőültetvény. A XV. század elejétől azonban már írásos feljegyzések voltak a terméseredményekről hegykönyvek és adójegyzékek formájában. Ez alapján derült ki, hogy Kőszegen 300 ha szőlő virult, majd a század közepére ez a szám 394 ha-ra emelkedett. A XVI. század közepén a hegyvámkönyv szerint 357 ha szőlőt birtokolt körülbelül 460 tulajdonos. 1738-ban 352 ha-on, 1745-ben 372 ha-on folyt a gazdálkodás, jó száz évvel később 824 magyar hold szőlőről számolt be a hivatalos jelentés, ez körülbelül számításaink szerint 350 ha-nak felelt meg.22

22

Bariska István- Bechtold István: A kőszegi bor. Escort 96 Bt, Sopron, 2001., 8. old.

34 1740-től vezetik a város féltve őrzött, Európa hírű, kultúrtörténeti ritkaságát, a művelődéstörténeti felbecsülhetetlen

szempontból értékű

Szőlő

is

Jövésnek

Könyvét (ld. 4. kép), mely egyedülálló gazdaságtörténeti értékű, mert a világon sehol nem létezik szőlőről ilyen hosszú idő óta folyamatos feljegyzés. Minden évben április 24-én, Szent György napján megörökítik a hegyekből frissen levágott szőlő hajtásait. A

4.kép, Szőlő Jövésnek Könyve23

rajzok mellet rendszerint megörökítették az időjárási jelenségeket is, amelyek a termés mennyiségére és minőségére döntő befolyással voltak. Szent György napja az egyik legnagyobb ünnep Kőszeg életében. Az ünnepség keretein belül sor kerül borversenyre, borkóstolókra, illetve szakmai előadásokra is.

Kőszegen a szőlőterületek nagysága közel 400 év alatt egytizedére esett vissza. 2001-ben érte el a legkisebb területet, ami mindössze 45 hektár volt. Az első jelentős mértékű területcsökkenést a filoxéra nevezetű járvány okozta. Ezt kártevőt hazánkban a XIX. században észlelték, s valószínűsíthető, hogy Kőszegen is a század végén jelent meg. Itt kiveszett szőlőterületeket próbálták újratelepíteni, mivel ezek a legjobb területeknek számítottak, s a mai országhatár mellett terültek el. Az első kataszteri sorolást kapták meg, a maximális 400 pontból 370 pontot kapott a terület. Később a Kőszeg mellett létrejövő határsáv miatt azonban ezeken a területeken nem volt szabad gazdálkodni, így a kevésbé jó minőségű földeken ültettek szőlőt. Ezek a területek azonban a harmadik kataszteri besorolásba tartoztak, így nem olyan minőségű szőlőt tudtak termelni, mint a filoxéra előtt. A trianoni békeszerződés jelentősen sújtotta a környéket, Kőszeg határváros lett, és elvesztette korábbi piacainak jelentős részét is. A második világháborúban tovább fogyott a szőlőterület, valamint a háború után az egyesületek feloszlatása miatt a kőszegi hegyközségnek is meg kellett szűnnie. A határsáv felszámolása után igyekeztek a filoxéra járvány által tönkretett területeket hasznosítani, elsősorban gyümölcsösöket ültettek ide. Fontos megemlíteni az 1894 márciusában megalapított Kőszegi Bortermelők Szövetkezetét, az országban egyetlen ilyen típusú szövetkezet. Ez 1913-ben

23

est.hu/cikk/32099/szolo_jovesnek_konyve (Letöltés: 2009. november 3.)

35 hegyközséggé alakult át. 1955-ben az akkori szőlősgazdák legjobbjai egy szőlő és gyümölcstermelő mezőgazdasági társulást kívántak létrehozni, és ebből jött létre a mai napig is működő szakcsoport. 1991-ben az egykori szakcsoport újjáalakult Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezete néven, ami már egy önálló gazdasági társaság lett és a vagyont felosztották a tagok között. Néhány hegytulajdonos ekkor határozta el, hogy újjá éleszti a régi hegyközséget, és körülbelül 120 szőlőgazdálkodó aláírta a belépési nyilatkozatot, aminek eredményeképpen 1991. június 21-én megalakult a Kőszegi Hegyközség, mely nevét 1998-ban Kőszeg és Környéke Hegyközségre változtatta, s aminek 120 hektár a szőlőterülete. A hegyközség célja a területen lévő szőlőművelés előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, a piacképesség javítása, minőség- és érdekvédelem. A hegyközséghez a Kőszeg, Csepreg, Cák, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Felsőcsatár, Vaskeresztes települések tartoznak.

7.2. Kőszegi borrendezvények

Kőszeg életében különösen figyelemre méltó a hagyomány őrző rendezvények, melyek nemcsak a helyi lakosokat, hanem a környező települések polgárait is vonzzák. Ezeken a rendezvényeken rendszeresen résztvevők száma megközelíti a 6000 főt.

Borkorcsolya verseny: Minden

év

márciusában

a

Kőszegi

Borbarát

Hölgyek

Egyesületének

szervezésében kerül megrendezésre. A verseny résztvevői a borhoz illő süteményekkel vesznek részt, amelyekből a helyi borászokból, illetve vendéglátással foglalkozó szakemberekből álló zsűri választja ki a legfinomabbat. A legjobbakat nyereményekkel jutalmazzák.

Vas Megyei Borverseny: Minden év áprilisában, a Szőlő Jövésnek Könyve előtt tartják. A versenyre kizárólag Vas megyei termőhelyről származó borokat lehet nevezni. Ezeket címke és jelzésnélküli palackokban kell leadni. A szakmai zsűri a nevezett borok közül a legjobbakat jutalmazza arany, ezüst, bronz fokozattal.

36 Szőlő Jövésnek Könyve Ünnepsorozat: 1740 óta minden év április 24.-én, Szent György napján bejegyzésre kerül a friss szőlőhajtások a kulturális szempontból is jelentős Szőlő Jövésnek Könyvébe. A polgármester átveszi a hajtásokat és fogadóbeszédével megnyitja a Szent György napi ünnepségsorozatot. Résztvevők a fúvószene ritmusára igazítva lépteiket, a Jurisics vár lovagtermébe mennek, ahol a berajzolják a növényt a Szőlő Jövésnek Könyvébe.

Ivó napi borvásár: Minden év májusában szervezik a történelmi hangulatú Jurisics-téren. Az ország számos pontjáról érkező árusok mellett minden kőszegi borászat felállítja standját, ahol saját boraikat mérik a vásárlóknak. A rendezvény keretében az érdeklődők tánc- és énekegyüttesek, valamint zenekarok műsorát tekinthetik meg.

Kőszegi Szüret: Kőszegen legtöbb embert megmozgató rendezvény a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Kőszegi Szüret. A háromnapos programsorozat már több mint két évtizede jelent a lakosság számára szórakozást, amelynek központjában a minden év szeptember utolsó szombatján megrendezésre kerülő szüreti karnevál. Ezen az eseményen felvonul a város apraja-nagyja különböző mókás jelmezekben. A város számos pontján lehet népzenét, modern táncot és fúvószenét hallgatni. A rendezvénysorozat keretében történik a Borkirálynő választás, aki Kőszeg város hírét és borait hivatott népszerűsíteni. Fontos eseménye a rendezvénysorozatnak ezenkívül a Kőszeg Város Bora választás, amelynek a nyertes bora egy éven át rendelkezik ezen titulussal. (2009-es program ld. 23. számú mellékletben.)

Márton napi újbor ünnep: „Aki Márton napon libát nem eszik és újbort nem iszik, egész évben éhezik és szomjazik” - tartja a mondás. Szent Márton nap, november 11-e, a népi hagyományok mellett a must kiforrásának időpontja, az újbor kierjedésének napja. A Márton nap és vele az újbor és a lúdfogyasztás hagyományai az elmúlt évtizedekben lassan feledésbe merültek, de a kőszegi hagyományőrző civil szervezetek és éttermek minden évben újra felelevenítik ezt a népszokást.

37 7.3. Kőszegi bor egyesületek

Következőkben azokat az egyesületeket mutatjuk be, amelyek legjobban reprezentálják a kőszegi bor népszerűsítésével foglalkozó társulásokat.

Kőszeg Borbarát Hölgyek Egyesülete: 1999. április 24-én alakult meg 22 taggal. Az egyesület célja a kultúrált borfogyasztás népszerűsítése, összekötve a gasztronómiával, a kőszegi és hazai borok megismertetése hazánkban és külföldön.

Kőszegi Borbarátok Egyesülete: 1998. január. 9-én jött létre 24 taggal. Céljaik a kőszegi szőlőtermelők érdekvédelmével kapcsolatos feladatok ellátása, a szőlő és bortermeléshez fűződő hagyományok ápolása.

Európai Borlovagrend: Az Európában létrejött borlovagrend – Ordo Equestris Vini Europae – magyarországi

konzulátusa

2003-ban

alakult

meg

Vas

megyében,

Vasszécsényben. Kezdetben 12 borász és vendéglős alkotta rend tagjait, ami nem egészen egy év múlva már 108 tagra bővült, és hirdette a lovagrend eszméit. A borlovagrend szenátusának központja Eisenstadtban található, Burgenlandban. A kőszegi lovagi széknek jelenleg 35 tagja van. A lovagrend jelmondata: In honorem Dei et in honorem vini!24 Kőszeg is a kezdetekben csatlakozott az Európai Borlovagrendhez és megalapították az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának Kőszegi Legátusát. A lovagrend célja a bor méltatása és ismertetése, a kultúrált borfogyasztás népszerűsítése. A rend tagjai fontosnak tartják a szociális, karitatív tevékenység támogatását is.

A lovagrendbe való felvételnek különböző feltételei és a tagoknak különböző kötelezettségei vannak.

24

Isten és a bor dicsőségére!

38 A feltételek: □ a rend tagjai csak olyan személy lehet, aki betöltötte a 18. életévét; □ a jelöltnek próbaidőn kell részt vennie a kölcsönös megismerés céljából; □ a jelöltnek kérelmet kell benyújtania a Lovagi Elnökséghez, melyet a Lovagi Tanácsnak kell címezni. A Tanács határozattal dönt a tagfelvételről.

A rend tagjainak kötelezettségei: □ teljes erejével segítenie kell a Lovagrend érdekeinek és céljainak megvalósítását; □ tartózkodnia kell az olyan magatartásoktól, amellyel veszélybe sorolná a Lovagrend hírnevét és munkáját; □ köteles az egyesület részére a megállapított tagdíjat megfizetni.

8. Empírikus elemzés

8.1. Kőszeg és Környéke helyzetének elemzése Kőszeg és környéke szőlő- és bortermelésének vizsgálatához kérdőíves kutatást végeztünk. 1125 neves borászt kérdeztünk meg, s ebből 10 készségesen válaszolt. Ez a közel 91 %-os arány kimondottan jónak mondható. További elemzésünk erre a 10 vállalkozásra irányul. A mellékletben található kérdőívben 20 kérdésre kerestük a választ, amit statisztikai módszerekkel feldolgoztunk, elemeztünk. (Ld. 3. számú melléklet.)

A kérdőív szerkesztése során a következő hipotéziseket állítottuk fel: □ H1: a vörösbor a jellemző; □ H2: a foglalkoztatottak száma alacsony; □ H3: modern szőlőbirtokok jellemzik a borvidéket (tőke/ ha) □ H4: a vállalkozás tevékenységét főállásban végzik; □ H5: exportálnak külföldre a határ közelsége miatt. Az első kérdésben a vállalkozás létrejöttére vonatkozott. A tíz válaszadó közül a legkorábban létrejött vállalkozás 1990-ben alakult. Ez a vállalkozás az elmúlt 19 év

25

A tevékenységüket hivatalos formában folytató vállalkozások száma.

39 folyamán a térségben meghatározott szőlő- és bortermelővé vált, ami egyben az értékesítési lehetőségek kiszélesedését is jelenti. (Ld. 2. táblázat.) A legkésőbb alapított vállalkozás 2006-ban alakult meg. Figyelembe véve azt, hogy a szőlőültetvények igazán csak a harmadik évében hálálják meg először a gazda munkáját, ezért feltehetőleg 2009-ben számíthat csak jelentősebb bevételre ezáltal ezt az évet körülbelül nullszaldósra tudja kihozni. A vizsgált vállalkozásokról megállapítható, hogy mind a rendszerváltást követően alakult. Valószínűleg a piacgazdaságra való áttérés adott ihletet, lendületet a vállalkozások beindításához. Vállalkozások alapításának alakulása 1990-2009 2. táblázat év darab 1990-1995 4 1996-2000 4 2001-2005 1 20061 Forrás: saját szerkesztés kérdőívek alapján.

A második kérdésben a vállalkozás elnevezése iránt érdeklődtünk. 10 borász közül egy működik szövetkezetként, a többi pincészetként folytatja tevékenységét. Ennél a kérdésnél számítottunk arra, hogy a válaszokból nem derül ki a vállalkozás formája, ezért erre a harmadik kérdésben kérdeztünk rá. A vállalkozás formájának megoszlása Őstermelő Egyéni vállalkozó 10%

0% 30%

Szövetkezet Bt.

60%

Kft. Rt. Egyéb

15. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

40 A vállalkozások döntő többségben, mintegy 60 %-ban egyéni vállalkozói formában működnek (15. ábra). A következő leggyakoribb forma az őstermelő, (3 gazdaság), illetve egy gazdaság szövetkezeti formában működik. A kérdőív összeállítását megelőzően feltérképeztük a jelentős borászatokat és ebből már számítottunk hasonló arányú eredményre. Mi is egyetértünk ezen „egyszerű” formák választásával, hiszen egyik borászat sem rendelkezik jelentős tőkével, gépi és emberi erőforrás állománnyal. Túlnyomórészt ezek családi vállalkozások.

A negyedik kérdésben arra kíváncsiak voltunk, hogy miért döntöttek ezen vállalkozási forma mellett. Vállalkozási formák aránya

adózási okok 25%

pályázatok, támogatások miatt

25%

alaptőke nagysága miatt 8% 42%

0%

vállalkozás nagysága miatt egyéb okok: történelmi okok, hagyomány

16. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

A 16. ábrából jól látható, hogy a legtöbb esetben, a korábbi hipotézisünket igazolva a vállalkozás formájának választásában a vállalkozás nagysága játszott jelentős szerepet. A válaszok között az adózás, illetve az egyéb okok aránya egyenlően oszlik meg. Ez utóbbi közé soroltuk azt, hogy már egy működő gazdaságot vett át, vagy örökölte a vállalkozó, így a vállalkozás típusa számára már adott volt. A megkérdezetteknek csak nagyon kicsi hányada, mintegy 8 % választotta a pályázatok, támogatások miatt az adott vállalkozási formát. Ez elhanyagolható mértéket jelent, mi hipotézisünkben nagyobb arányra számítottunk ennél. Úgy véltük, hogy a mezőgazdaságban kiemelkedő szerepe van az állam illetve az Európai Unió által nyújtott támogatásoknak. Ugyanakkor érdekes, hogy a gazdálkodók nem az alaptőke nagysága alapján döntöttek, a társasági forma alakításánál.

41 Az ötödik kérdésben az állandó foglalkoztatottak számáról készítünk információt, és ennél a szezonális munkák során alkalmazott munkaerőt nem vettük figyelembe (noha tudjuk, hogy ez nagyon jelentős arányú a munkacsúcsoknál), mivel ezen alkalmazottak száma nehezen meghatározható. Az idénymunkákban alkalmazottak száma elsősorban a munka jellegétől, határidejétől, a terület nagyságától függ. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy személyes megkereséskor néhány gazda panaszkodott a környék munkaerő kínálatának összetételére. Elsősorban azt emelték ki, hogy a minőség szempontjából jó munkaerőnek tartott személyek az osztrák határ közelsége miatt külföldön vállalnak munkát, akik pedig Magyarországon szeretnének munkához jutni, azok jelentős része nem végez megfelelő minőségű munkát.

foglalkoztatottak száma

Foglalkoztatottak száma

4 fő

2 fő

0 fő 0

1

2

3

4

5

vállalkozások szám a

17. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

A megkérdezettek legnagyobb része nem alkalmaz állandó munkaerőt, hiszen ezek a vállalkozások elsősorban családi vállalkozások, ahol családon belül osztják meg (és el) a munkát. Náluk például a szőlőszüret egy közösségi ünnepnek számít, ahol a rokonság apraja-nagyja kiveszi a részét a munkából. Átlagosan 1 illetve 2 főt alkalmaznak, és nagyon kicsi mértékben foglalkoztatnak ennél több munkavállalót. Egyegy vállalkozásnál alkalmaznak állandóan 4 illetve 5 főt.

A hatodik és hetedik kérdést együtt vizsgáltuk meg. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a vállalkozó a borászati tevékenységet főállásban vagy melléktevékenységben folytatja-e. Amennyiben a tevékenységet mellékállásban űzi, akkor főtevékenységben milyen munkát folytat. (Ld. 18. ábra.)

42

Megoszlás tevékenység jellege alapján

40% Főtevékenység Melléktevékenység 60%

18. ábra, Saját szerkesztés a kérdőív alapján

A 10 gazdálkodó közül 6 melléktevékenységben, 4 pedig főállásban foglalkozik a szőlő- és bortermeléssel. A mellékállásban tevékenykedők közül 3 alkalmazott, 1 vállalkozó, és 2 nyugdíjas. A válaszok azt bizonyítják, hogy Kőszegen és környékén jelenleg döntő többségében kereset-kiegészítés miatt foglalkoznak szőlészettel, valamint borászattal.

A nyolcadik kérdésre kapott válaszok alapján azt a következtetést vontuk le, hogy átlagosan 3,5 - 4 hektár nagyságú szőlőültetvényen gazdálkodnak a vállalkozások, ennél csak egy gazda rendelkezik jelentősen nagyobb, 22 hektáros területtel.

Gazdák száma (fő)

Földterületek nagysága 6 5 4 3 2 1 0 0-2,5

2,6-5

5,1-10

10,1-15

15,1-20

20,1-nál nagyobb

Terület (ha)

19. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

A kilencedik kérdésben a szőlőterületekre ültetett tőkék számát vizsgáltuk 1 hara vetítve. A kapott eredmény szerint a gazdálkodók fele 3000 – 4000 tőkét, a másik fele

43 4000 – 5000 tőkét ültet ha-ként. Korábbi borászati tanulmányainkból tudjuk, hogy körülbelül 10 évvel ezelőtt még csak átlagban 2500 tőke jutott 1 ha-ra, ellenben manapság ennek a dupláját is telepítik, miközben a minőség nem romlik. Ennek kulcsa a sortávolságok, valamint a tőkék egymástól való távolságának csökkentése. Manapság egy új eljárást is alkalmaznak, melyben 1 szőlőkaróhoz 2 tőkét ültetnek jobbról-balról, amelyeken egy szál vesszőt hagynak a minőség javítása miatt. 1 szőlőtőkének 60 cm a tenyészterülete26. Ezzel az új eljárással kisebb területen több minőségi szőlőt termelnek, ezáltal a fajlagos

költség csökken. Az adatokból a hatékonysági szempontok

figyelembevételére, alkalmazására következtetünk, hisz az egységnyi földterületre jutó eredmény e módszerrel növelhető.

A tizedik kérdésben arra kerestük a választ, hogy hektáronként átlagosan hány kg szőlőt termelnek. A válaszadók 60 %-a 6000 és 8000 közötti termésátlagot produkál hektáronként. Az előző kérdéssel összekapcsolva azt állapíthatjuk meg, hogy hektáronként 4000 tőkére 7000 kg szőlő jut, ami azt jelenti, hogy 1 tőke 1,75 kg szőlőt ad. Ezt az értéket borban kifejezve 1,23 l/tőke. A bortermelők az 1l/tőke értéket tartják a minőségi bortermeléshez szükségesnek. Ehhez viszonyítva a kapott átlagérték jónak mondható.

A tizenegyedik kérdésben a termelt szőlőfajtára kérdeztünk rá. (Ld. 20. ábra.) Szőlők megoszlása

0% 30% fehér vörös mindkettő 70%

20. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

26

A tenyészterületen a szakirodalom az egy tőkére jutó talajfelületet érti, amely a sortávolság és a tőtávolság szorzata.

44 Megállapítható, hogy az általunk megkérdezett gazdák közül egyik sem termel kizárólag fehér szőlőt. Ez nem meglepő annak a tudatában, hogy Kőszeget vörösboros vidékként tartják számon. A termelők 30 %-a termel kizárólag vörös bort adó szőlőt, a fennmaradó 70 % viszont mindkettőt különböző arányban. Ennek további vizsgálatára szolgált a következő kérdés.

A tizenkettedik kérdés a tizenegyedik kérdésből adódott, ugyanis amennyiben a termelő minkét fajta szőlőt termeli, akkor az milyen arányban oszlik meg a vörös és a fehér szőlő között. A 7 gazda közül négyen termelnek 90 %-ban, ketten 80 %-ban, illetve egy gazda 70 %-ban vörös bort adó szőlőt. Ez is alátámasztja azt a hipotézist, hogy Kőszeg és környéke vörösboros vidék. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a mélyinterjúk során többen is megemlítették, hogy az új telepítéseknél fehérszőlővel is kísérleteznek, de ennek eredménye csak 3 év múlva jelentkezik, így ez a jelenlegi arányszámot még nem befolyásolta.

A tizenharmadik kérdésben azt akartuk érzékeltetni, hogy egyes szőlőfajtákat mekkora és mennyiségben hány gazda termeli. Szőlőfajták mennyisége vállalkozásokként 3. táblázat Fajta Kékfrankos Zweigelt Pinot Noir Cabernet Sauvignon Cabernet Frank Shiraz (syrah) Merlot Blauburger Olaszlizling Chardonnay Zöld veltelini Cserszegi fűszeres Tramini Rizlingszilváni Sauvignon Blanc Pinot Blanc Sárgamuskotály Összesen

Tőke szám (db) 2001-3000 3001-4000

0-1000

1001-2000

1 2 2

1 1 1

1

1

2

1

1

1 1 1 1

3 1

4001-5000

1

5000-nél több

3 2 1 1

2 1 1 1

2

3

1 1 1 1

9 13 Forrás: saját szerkesztés a kérdőív alapján.

1 1 4

6

4

13

45 Az összesítés alapján látható, hogy Kőszeg Sopronhoz hasonlóan Kékfrankosvidék, hiszen tízből 9 gazda termeli, valamint a tőkék számát figyelembe véve is a legnagyobb értéket éri el. A itteni éghajlat, illetve a területi adottságok ennek a szőlőfajtának felelnek meg a legjobban. Az adatok azt mutatják, hogy a Kékfrankos mellett a Zweigelt, valamint a Cabernet Sauvignon terjedt el leginkább a környéken. A fehérszőlőket tekintetében arra a megállapításra jutottunk, hogy három fajta emelkedik ki a többi közül. Ezek az Olaszrizling, Chardonnay, és a Cserszegi fűszeres, amelyek jelentős tőkearányt képviselnek.

A tizennegyedik kérdésben az értékesített mennyiségre kérdeztünk rá, azaz évenkénti bontásban 5 évre visszamenőleg mennyi palackot adtak el a vizsgált borászatok összesen. A folyóbor értékesített mennyiségére azért nem kérdeztünk rá, mivel az előzetes interjúk során kiderült, hogy a kőszegi gazdák 90%-ban folyóborként értékesítenek. Ezért úgy gondoltuk, hogy elég csak a palackozott mennyiséget tudnunk, hiszen ebből könnyen kiszámítható a fennmaradó rész. Ezeket az alábbi ábrán szemléltetjük:

Értékesített menyiség palackban 2004-2008 32500

35000 30000 palack

25000 20000 15000

13750

20000

21250

2006

2007

16250

10000 5000 0 2004

2005

21. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

2008

46

Értékesített mennyiség folyóborban 2004-2008 250000

219375

liter

200000 150000 100000

92813

135000

143438

2006

2007

109688

50000 0 2004

2005

2008

22. ábra. Saját szerkesztés a kérdőív alapján.

2008-ban kimagasló mennyiségű bort értékesített a kőszegi borvidék. Az 5 éves növekedési ütemet megvizsgáltuk lánc-, illetve bázisviszonyszámok segítségével. Először bázisnak a 2004-es évet választottuk. Ehhez képest 2005-ben 18 %, 2006-ban 45 %, 2007-ben 55 %, 2008-ban 136 %-os növekedést értek el. Láncviszonyszámmal azt szeretnénk bemutatni, hogy a borértékesítés évről évre hogyan változott. 2005-ban az előző évihez képest +18 %-os, 2006-ban +23 %-os, 2007ben +6 %-os, 2008-ban +56 %-os értékesítési volument értek el. Átlagosan 24 %-al nőtt évente az értékesítési forgalom, amihez a `90-es évek óta tartó művelési területnövekedés is hozzájárult.

A tizenötödik kérdésben az értékesítési helyekre voltunk kíváncsiak. Az alábbi ábrán szemléltetjük a kapott eredményt: Értékesítési helyek

23% 36%

hotel, szálloda éttermek italbolt saját borkimérő 14%

27%

23. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

47 A kőszegi gazdák döntő többségben, mintegy 36 %-ban saját borkimérőben, helyben értékesítik a boraikat. A termelt szőlőmennyiség növekedésének függvényében az utóbbi időben megnövekedett a hotelekben és szállodákban való értékesítés: a palackozott mennyiség nagy része ide kerül eladásra. A vállalkozások kisebb hányada szállít csak italboltokba. Az 23. ábrán a négy legnépszerűbb értékesítési módot ábrázoltunk, de a személyes konzultáció során egyéb lehetőseket is feltártak, mint például ajándékboltban, natúrboltban történő értékesítés, de ezek még aránya elenyésző, ezért nem is tüntettük fel külön.

A tizenhatodik kérdésben a gazdálkodás jövedelmezőségét vizsgáltuk. Mivel a vállalkozás megalapításának éve, illetve a hatósági engedélyek beszerzése nem minden esetben esett a vizsgált időszak intervallumába, vagy nem fedte le azt teljesen, így a vállalkozások számának összessége egyes években nem azonos.

Gazdálkodás jövedelmezősége 4. táblázat

Nyereséges Nullszaldó Veszteséges

2004 5 fő 1 fő 2 fő

2005 6 fő 1 fő 2 fő

2006 6 fő 2 fő 1 fő

2007 7 fő 2 fő

2008 6 fő 2 fő 2 fő

Forrás : Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

2008-ban a válaszadók több mint fele nyereséges vállalkozást működtetett. Kisebbik hányada veszteséges, vagy bevételei éppen fedezték a költségeit. A nullszaldós és veszteséges kategória oka, hogy a gazdák folyamatos telepítéseket és korszerű beruházásokat hajtanak végre folyamatosan, így a költségeik meghaladják a korábbi nyereségük mértékét. A nyereséges gazdálkodók a nyereség kisebb részét forgatják vissza, annak érdekében, hogy a megélhetésük biztosítva legyen.

A tizenhetedik kérdésben arra akartunk információt kapni, hogy kőszegi borászok a határ közelsége miatt exportálnak-e külföldre, valamint a tizennyolcadik kérdésben ennek adataira kérdeztünk rá.

48 A megkérdezettek közül senki sem exportál külföldre. Ennek oka, hogy jelenleg még nem rendelkeznek akkora mennyiséggel, amellyel egy külföldi piacra be tudnának törni. Az is probléma szerintünk, hogy Európában számos ország számít jelentős bortermelőnek, így egy külföldi cég nehezen tud érvényesülni. A vásárlásaink során azonban tapasztaljuk, hogy a nagyobb üzletházakban dél-, és közép-amerikai borok sokasága található a polcokon, amik jelentősen olcsóbbak a magyar borokénál. Azt nem állítjuk, hogy nem jó minőségűek, de az ottani előállítás költségei jelentősen alacsonyabb áron, ezért tudtak a magyar borok árainál sokkal alacsonyabb árat megállapítani.

A tizenkilencedik kérdésben arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek közül hol jelentkezik a kőszegi borvidék számára soproni borvidékhez tartozás előnye. . A Soproni borvidékhez csatolás előnye

31%

38%

gazdaság területén turizmus területén egyéb 31%

24. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

Előzetes feltételezésünkkel szemben mégsem az általunk megadott két fő választási lehetőség volt a meghatározó, hiszen a válaszadók több mint egyharmada az egyéb kategóriát jelölte meg. (Ld. 24. ábra.) Itt a következőket tartották a legfontosabbnak: információcsere, országos vérkeringésbe való bekerülés, a hegyközség nagyobb pályázati lehetősége, hírnév, és látogatottság.

Végül pedig huszadik kérdésben arra kérdezünk rá, hogy a gazdák a saját vállalkozásukat tekintve hol érzik a Soproni borvidékhez csatolás előnyeit.

49

A Soproni borvidékhez csatolás előnye a vállalkozáson belül vállalkozás bővítése új piacok elérése 10%

15% több támogatások igénylése 15% értékesítés növelése

30% 15%

15%

marketing tágabb használata egyéb

25. ábra. Saját szerkesztés a kérdőívek alapján.

A kapott válaszokból azt a következtetést vontuk le (25. ábra), hogy elsősorban a marketing területén érzik az előnyöket, amelynek segítségével tágabb lehetőségek nyíltak meg a gazdák számára boraik népszerűsítésére. A többi válaszlehetőségnél a válaszok nagyjából egyformán oszlanak meg. Mi is fontosnak tartjuk a bormarketinget, így egy külön fejezetet szentelünk a későbbiekben a soproni, illetve a kőszeg környéki borvidék marketingjének. Az általunk felállított hipotézisek közül kettőt elvetünk: □ H4 hipotézist azért vetjük el, mivel 6. kérdésben vizsgáltak alapján a megkérdezettek 60 %-a mellékállásban folytatja borásztevékenységét. □ H5 hipotézis egyértelműen elvetésre került, mivel a válaszadók közül senki sem exportál külföldre. A H1, H2, H3 hipotézisünk beigazolódott. H1 hipotézis vizsgálata során azt az eredményt kaptuk, hogy Kőszeg vörösboros vidék, hiszen fehérrel ellentétben minden termelő termel vörösbort. H2 feltevésünket mi sem igazolná jobban, mint hogy a megkérdezettek 80 %-a kettő, vagy annál kevesebb főt foglalkoztat. H3 hipotézisünket alátámasztja az a tény, hogy a modern technikának megfelelő 40005000 tőke/ha ültetvény gyakori, amit a gazdálkodók fele alkalmaz is.

50 8.2. Gazdasági számítások

Primér kutatásaink során próbáltuk felmérni a Kőszeg környéki folyóborok és a palackozott borok termelői árát. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a folyóborok ára 250 és 400 Ft között mozog, míg a palackozott borokat 700 és 1200 Ft-os termelői árak között lehet megvásárolni. Ez az érték a soproni borvidékhez képest kedvezőbb pozíciót tükröz, hiszen az ott a folyóborokat még ennél alacsonyabban is kínálják. Ennek fő oka, hogy ott jelentős bormennyiség halmozódott fel a pincékben az értékesítés csökkenése miatt. Az interjúk során azt az információt kaptuk, hogy Kőszegen a borok árai az utóbbi öt évben stagnáltak, illetve csökkentek. Az áremelkedést a helyi piac nem viselné el, aminek egyik oka a környék alacsony reálkeresete, illetve a magas munkanélküliség. Az árakkal szemben azonban a költségek folyamatosan növekedtek. Ezt szeretnénk szemléltetni a palackos borok esetében az üvegek, dugók, kapszulák, címkék áralakulásának bemutatásával. Az elmúlt négy év során az üvegárak 52 Ft-ról 72 Ft-ra emelkedtek, ami 38 %-os áremelkedést jelent. A dugó 10 Ft-ról 12 Ft-ra emelkedett, ez 20 %-os növekedésnek felel meg. A kapszula (kupak) ára 4 Ft-ról 5 Ft-ra növekedett, ebben az esetben ez 25 %-os növekedés. A címke 50-ről 80 Ft-ra változott, ami pedig jelentős 60 %-os áremelkedést tükröz. Egy gyors számítást végeztünk, amelyben az előbbi árakból kiindulva megnéztük, hogy négy évvel ezelőtt, valamint most mennyibe kerül egy palack anyagköltsége. 2005-ben 116 Ft-ba, míg 2009-ben 169 Ft-ba került egy palack beszerzése. Ez önmagában (vagyis a palack bel tartalma előállítási költségének változását mellőzve) több mint 45 %-os növekedést jelent. Ebbe a számításba még nem vettük bele az egyéb költségeket. Ilyen például a környezetvédelmi termékdíj, amelyet palackra, dugóra, címkére, kupakra, illetve kannára is kivetnek. Jelenleg a palack környezetvédelmi termékdíja 6 Ft, azaz a korábbi számításainkat figyelembe véve jelenleg 78 Ft körül alakul csak a palack díja. Fontos még megemlíteni a szőlőtermelésnél jelentkező mezőjárulékot, ami 50 Ft/m2, azaz egy hektárra vetítve 5000 Ft. A gazdákat terheli még a bormarketing díj, ami jelenleg 8 Ft/l. Ezt minden egyes eladott liter után meg kell fizetni az Országos Borminősítő Intézetnek (OBI).

A fentieken kívül szintén nem elhanyagolhatóak a következő termelési költségek: a permetezőszerek ára az elmúlt négy évben a duplájára, a műtrágyáé a háromszorosára emelkedett.

51 Néhány borász külön kérésére megemlítjük az állami adminisztráció okozta további terheket is. Sok gazda panaszkodik, hogy rengeteg papírmunkát kell végezniük, rengetek szabálynak kell megfelelniük. Itt említjük meg a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által előírt követelményeket és ellenőrzéseket. 2 l-es kiszerelés felett a bor zárjegyköteles. Ezt két helyen kell nyilvántartani, ez talán segítheti, hogy valóban jó minőségű borok kerüljenek a forgalomba. Ahhoz, hogy a bort forgalomba lehessen hozni be kell vizsgáltatni az Országos Borminősítő Intézetben (OBI), amiről egy engedélyt állít ki. Ennek költsége fajtától és forgalomba hozataltól függően 13800 Ft-tól 53600 Ft-ig terjed. 27 Emellett kötelező a pincekönyv vezetése, és elengedhetetlen a borkísérő okmány használata. Az egyik borász a mélyinterjú során arról tájékoztatott minket, hogy az 52/2001. (VIII.2.) FVM-PM együttes rendelet alapján a borkísérő okmányon a dátum mellett az időt is fel kell tüntetni óra és perc pontossággal. A borkísérő okmányt előállító nyomda azonban az okmányban szereplő kitöltési útmutatóban ezt nem jelezte. Mivel a törvény nem tudása nem mentesít, ez alapján a gazdát 50 000 Ft-os bírság megfizetésére kötelezték. Ez az összeg körülbelül egy havi jövedelemnek felel meg. Az engedélyek beszerzése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által támasztott követelmények is jelentős adminisztrációs terheket jelentenek.

8.3. Kőszeg és környéke borfogyasztási adatai

Kőszeg a borászat terén az utóbbi öt évben éli második reneszánszát, ettől kezdve jellemzőek a nagyobb telepítések, a korszerűsítések, a folyamatos innováció. Kőszeg erénye abban áll, hogy a helyi bortermelők borait 90 % -ban a helyi lakosság vásárolja meg. Kőszeg az országban szinte egyedüli bortermőhelyként nem szenved a borfeleslegtől, sőt több esetben borhiány tapasztalható. Ennek alapján elmondható, hogy 120 hektárt figyelembe véve, ami körülbelül 5000 hl bort jelent, 12000 lakosra vetítve, az egy főre jutó borfogyasztás 50 l/év. Az országos értékhez viszonyítva, ami átlagosan 33 l/fő/év28 , ez kimagaslónak mondható.

27

http://www.bormin.hu/index.php?akt_menu=120 (Letöltés: 2009. november 9.) http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2008/01/20080131212922916000000830.html (Letöltés: 2009. november 9.) 28

52 Azért ekkora az átlagos borfogyasztás, mivel a környék lakosai az alkoholtartalmú italok közül döntő többségben a bort fogyasztják, ügyelve arra, hogy betartsák a bor tízparancsolatát. (Ld. 4. számú melléklet.) A helyi borfogyasztási szokással kapcsolatban nem végeztünk további felmérést.

9. Bormarketing A marketing Szűkebb értelemben: Olyan vállalati tevékenység, amely a vevők/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. Tágabb értelemben: A marketing a vállalat egészére kiterjedő – a vevőkkel azonosuló - filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok domináljanak.

A marketingtevékenységnek a borágazatban is kiemelkedő szerepe van. Gazdaságosság szempontjából fontos, hogy a borászatok kiterjesztett marketing filozófiát alkalmazzanak, annak érdekében, hogy az értékesítései növekedjen és ezáltal nyereséget tudjon elérni. A Soproni borvidéken ezt a marketing tevékenységet a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. végzi, mely a soproni borvidék életében jelentős szerepet tölt be a. Céllal tűzték ki a soproni borvidék ismertségének növelését, az itt élő emberek kulturált borfogyasztásra „nevelését”, és a Sopron környéki borok értékesítési volumenének emelését. Soproni borvidéken 1997-ben indult

el a

„Soproni Bor

Útja” című

gazdaságfejlesztési program. A Bormarketing Műhely Nonprofit Kft, (korábban Kht.) ezen program dinamikus fejlődésének köszönhetően 2001. június 11-én a Soproni borvidék Hegyközségi Tanács, valamint szőlészeti-borászati-, agrár- és közgazdász marketingszakemberek által jött létre. A szervezet azzal a céllal alakult, hogy kiemelten a Nyugat-dunántúli régióban segítse a szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó őstermelők és vállalkozások szakmai felkészültségét a szőlő és a bor minőségének

53 fejlesztéséhez, a régió borászatának piaci elismeréséhez kapcsolódó kutatásokkal, kiemelten a magyar borok Európai Uniós piaci helyzetének erősítésének érdekében. A

műhely

elsődleges

feladatának

tekinti

a

tanácsadást,

a

kis-

és

középvállalkozások marketingstratégiájának szakszerű tervezését és végrehajtását, agrárinformációs rendszer működtetését, a vállalkozások számára az összes elérhető anyagi és erkölcsi támogatás felkutatását és megszerzését. A szervezet az információk szakszerű és gyors áramoltatásában meghatározó szerepet tölt be a Soproni kistérségben.

5. kép29. a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. logója.

Főbb tevékenységi köre, szolgáltatásai, amelyeket célcsoportoknak nyújt: 1. marketing és vállalatszervezési- vezetési szaktanácsadás; 2. stratégiák és marketing stratégiák készítése, marketing tervezés (környezetelemzés, értékesítési politika, termékpolitika, árpolitika, marketing kommunikációs politika kidolgozása); 3. pályázatfigyelés és pályázatírás; 4. piackutatások, fogyasztói magatartás vizsgálatok; 5. oktatási programok és egyéni szaktanácsadás (konferencia szervezés: Faipari marketing, Bormarketing - Marketing ismeretek elmélyítése kis- és közép vállalkozások szintjén is); 6. minőségbiztosítás rendszerek kiépítése; 7. rendezvényszervezés.

29

www.fertopart.hu. (Letöltés: 2009. november 9.)

54 9.1. A marketing-mix30 elemei Kőszeg és környéke szőlőtermő vidéken

Produkt (termék): A bor mint termék szőlőből, gyümölcsből, vagy mézből készülő alkoholtartalmú ital. Kőszeg jellemzően vörösbort termőhely. A fehérborok mostanáig háttérbe szorultak, de egyes gazdák próbálkoznak újra fehér szőlők honosításával. Ez a kérdőív elemzéséből is kiderült.

Price (ár): Ár, a termék vagy szolgáltatás ellenértéke. A kőszegi gazdák az árak meghatározásánál a piaci helyzetet veszik figyelembe. Az átlagos fogyasztói ár 350 Forint/folyóliter, palackozott borok esetén 1000 Forint/palack.

Place (értékesítési hely): Azoknak az eszközöknek, módszereknek összessége, amely biztosítja, hogy a termék, jelen esetben a bor megfelelő úton és csatornán kerüljön értékesítésre. Kétfajta értékesítési mód van: követett és közvetlen. Kőszegen nagyrészt, mintegy 90 % -ban közvetlen módon kerül értékesítésre a bor, kannás illetve PET palackos kiszerelésben. A közvetett értékesítési mód a 2006-ban létrehozott Kőszegi Borok Háza, amely a kőszegi borkultúrát hivatott megőrizni, valamint a kőszegi szőlő- és bortörténet kerül bemutatásra különféle hagyományos eszközökkel. A Kőszegi Borok Háza Vinotékája keretében az általunk megkérdezett borászok borai megvásárolható kereskedelmi áron.

Promotion

(marketingkommunikáció):

Eladásösztönzés,

melynek

célja

a

potenciális vásárlók meggyőzése arról, hogy az adott terméket vásárolják. A kőszegi gazdák a borok népszerűsítésére a következő reklám eszközöket használják: □ prospektusok, szórólapok, melyben a pincészeteket, borokat mutatják be; □ Kőszeg város főterén található egy bortérkép, amely pontos információkat tartalmaz az itt lévő borászatokról, és az általuk kínált borokról; □ az internet adta lehetőséget is már egyre jobban próbálják kihasználni a borászok, és már néhány gazda rendelkezik saját honlappal is; □ különféle szaklapban találhatóak kőszegi hirdetések; □ számos helyi, országos, és nemzetközi borversenyeken vesznek részt, ahol az elért jó eredmények továbbviszik a kőszegi borok hírét. 30

A marketing-mix a vállalati marketingeszközök különböző piaci helyzetekben alkalmazott kombinációja. 4 eleme (4P): produkt, price, place, promotion.

55 9.2. SWOT-analízis

A kőszegi borvidék értékelésére a SWOT-analízis a legjobb módszer, mellyel szemléltetni lehet a termőhely erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, illetve veszélyeit. Ezek megállapítására végeztünk kutatást, melynek tartalmát, az általunk készített mélyinterjúk és a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. elnökével, Rigler Zsolttal készített telefoninterjú adta. SWOT-elemzés 5. táblázat

Külső tényezők

Belső tényezők

SWOTELEMZÉS

Erősségek          

              

kedvező ökológiai környezet domináns fajták jelentős hagyományok jó megközelíthetőség kiváló minőségű borok hagyományőrző programok egyesületek tevékenysége szálláshelyek nagy száma ár/érték arány város történelme

Lehetőségek egységes szabályozás eredetvédelem területi klasszifikáció szigorú ellenőrzés növekvő kereslet közösségi promóció és marketing javuló borkultúra helyi értékesítés növelése, illetve fenntartása technológiai fejlesztés szőlőrekonstrukció fajtaszerkezet átalakítása borturizmus borutak határ közelsége a borklaszter

Gyengeségek        

  

termelési szerkezet heterogenitása termékszerkezet heterogenitása technológiai problémák (pl. palackozás) nagyon eltérő évjáratok egysíkú fajtaszerkezet kis piaci mennyiség termékenként közös marketingtevékenységek hiánya A borvidékek közötti együttműködés

Veszélyek kereskedelmi láncok beszerzési politikája külföldi borok nagymértékű behozatala nagy konkurencia

Forrás: saját szerkesztés

A gyengeségek és veszélyek kiküszöbölésére különböző lehetőségeket kell kidolgozni, melyeket a következő stratégiák tartalmazzák:

56 Termelés területén □ piaci szempontból hatékony borvidéki termelési és gazdálkodási méret meghatározása; □ a termékpolitika és -szerkezet átalakításának lehetőségei (termőhely-, márka-, vagy fajtaprioritás, közös borvidéki márka kidolgozása, stb.); □ a versenyképesség szűk keresztmetszetének rövid és hosszú távú javítása; □ új termékek (pl. primőr bor), kiszerelési típusok lehetséges szerepe;

Piac területén □ a piacok külső és belső fejlesztési lehetőségei (pl. közös promóció, támogatási rendszer javítása, stb.); □ az elosztási csatornák hatékonyabb kihasználása és alkalmazása.

Marketing területén □ a fogyasztás növelésének lehetőségei; □ új promóciós eszközök alkalmazása (pl. borturizmus, borok háza, stb.), a borvidéki kommunikáció fejlesztése; □ az imázs és az ismertség növelésének lehetőségei.

9.3. A jövő útja A klaszter egy iparágban, egy értéklánc-rendszer mentén szerveződő, egymással egyszerre versengő és szoros együttműködési kapcsolatokat ápoló független gazdasági szereplők és nonprofit

intézmények,

szervezetek olyan területileg koncentrált

együttműködési hálózata, amely jelentősen hozzájárul mind az abban résztvevők, mind az egész régió, vagy térség versenyképességének növekedéséhez.

Az EU értelmezésében a klaszter-fogalomnál Porter definíciójához nyúltak vissza, és azt egészítették ki (European Commission, 2003) Ennek megfelelően a klaszterek vállalatok és kapcsolódó intézmények olyan csoportjai, amelyek:

57 □ együttműködnek és versenyeznek; □ földrajzilag koncentráltan helyezkednek el egy vagy néhány régióban, habár globális kiterjedésű klaszter is lehetséges; □ egy bizonyos területre specializálódtak, amelyet közös technológiák és szakismeret köt össze;

26. ábra31

A 26. ábra a kaliforniai borklaszter szerkezeti felépítését mutatja. Ez a szervezet több mint 850 borászatból, több ezer szőlészetből, beszállítóból és intézetből áll. A klaszter elsődleges célja, hogy az adott iparágban lévőket összefogja. Ezen szinergia lévén a bent lévők között olyan kapcsolatrendszer alakul ki, amely során az információáramlás hatékonyabb, új dolgok gyorsabban terjednek el. Az értékláncban való gondolkodás mind a input-, mind az output oldarlról előnyt jelent. A jövőben a klaszterek működése – véleményünk szerint – csodafegyver lesz.

Sopronban 2007. óta működik a borklaszter. Az így közösen működtetett bormarketing tevékenység eredményeként nőtt a soproni borvidék ismertsége és ezáltal javult az értékesítés. A szervezet keretében több pályázati lehetőségekhez jutottak és ezáltal több beruházást tudtak végrehajtani.

31

Árvay Angelika: Borágazati hálózatok és borklaszterek. Prezentáció. Miskolci Egyetem, Vezetéstudományi Intézet

58 A Bormarketing Műhely kht. fejleszteni szeretné a közeljövőben a környék borászat és szállodákat összefogó klaszter tevékenységet, amelyhez 16,5 millió forint támogatást nyert.

Aktualitás: „Közel 21 millió forintot fordítanak egyebek között a belső információs rendszer fejlesztésére és a klaszter működtetésére. Emellett egy-egy napos képzéseket, továbbképzéseket tartanak a szőlősgazdáknak és a borászoknak. A klasztermenedzsment tevékenységet a 2007-es alapítás óta a bormarketing műhely végzi. A klaszter tizenhét taggal alakult, a borász tagok 1500 hektár szőlő termését dolgozzák fel. A kapcsolatot már felvették a pannonhalmi borvidékkel és a Zala megyei borászokkal is, így számolnak azzal, hogy idén akár meg is kétszereződhet a klaszter érdekeltségébe tartozó szőlőtermő terület. A borászoktól elvárják, hogy minősített boraik legyenek, a szállodáktól, éttermektől pedig azt kérik, hogy borlapjaikon legyen széles választék a térség termékeiből. Az egyelőre ingyenes klasztertagság előnye, hogy a szerveződéshez tartozók különféle szolgáltatásokat vehetnek igénybe, kérhetnek egyebek között növényvédelmi tanácsadást, piackutatást és oktatási program szervezést.” 32 –mondta Rigler Zsolt a Bormarketing Műhely kht. igazgatója.

10. Összefoglalás Kőszeg környéki lakosokként figyelemmel kísérjük a térség fejlődését. Ennek szerves része a borgazdaság, amely jelenleg folyamatos fejlődésen megy keresztül. Témaválasztásunk oka ennek az ágazatnak a jelentősége. Egyre több család termel szőlőt, akik közül néhányan már főállásban folytatja ezen tevékenységét. Magyarországon és ezen belül Kőszegen a turizmus jelentős bevételi forrást jelent. Kőszeg rendelkezik minden olyan lehetőséggel, amely lehetővé teszi, hogy a borturizmus húzóágazattá váljon ebben a térségben. Fontos tartjuk, hogy a közeljövőben egy közös honlap jöjjön létre, amely bemutatja a vidék pincészeteit, borászait, azok tevékenységeit, kínálatait, város programjait. Szakmai szempontból is előnyös lenne a gazdák számára, hogy ha ez tartalmazná a hatályban lévő jogszabályokat, azok frissítéseit, és szerepelnének különféle beszerzési lehetőségek. 32

http://www.mno.hu/portal/626858. (Letöltés: 2009. november 9.)

59 A többször is említett külföldről származó dömping áron kínált borok ellen, valamint az ország többi borvidékei ellen úgy védekezhet Kőszeg, ha az idáig kialakított egyediséget továbbra is megőrzi és próbálja fejleszteni. Ezért is fontosak a korábban megemlített borhagyományok. Továbbá a figyelem felkeltő címkék használata is előnyős lenne a termelőknek, amiről a vásárlók a kőszegei borra asszociálnak. A sajátos egyéni arculat mellett fontos az egységes fellépés a kőszegi bor arculatának (image-nek) kialakítása érdekében. Kutatásaink során azzal a problémával kerültünk szembe, hogy a legfrissebb prospektusok, már három évesek, és az ezekben szereplő információk egy része nem fedi a valóságot. Törekedni kellene arra, hogy minden évben megújítsák, illetve kibővítsék ezeket. Fontosnak tartjuk, hogy a kőszegi gazdák minél több hazai, továbbá nemzetközi borversenyen vegyenek részt. Ez nemcsak a bor minősítése miatt fontos, hanem ennek hozadékaként egy jó eredmény elérése lehetővé teszi, hogy a gazdák borai neves borszaklapokban jelenjenek meg. Ez a marketing eszköz hasznos, hiszen túlzott költségeket nem igényel. Az értékesítés szerkezetében problémát véltünk felfedezni abban, hogy kimagaslóan nagy a folyóborban történő értékesítés a palackozott borokkal szemben, hiszen ez az arány 90 %:10 % jelenleg. Számításaink szerint a vállalkozások nagyobb nyereséget tudnak elérni, ha a palackozott értékesítés aránya növekedne. Kőszeg környéke termálvizekben gazdag, és ennek következtében jelentős idegenforgalmi beruházásokat folytattak illetve folytatnak. Az itt épülő wellness szállodák, hotelek, éttermek lehetőséget adnak a palackozott borok értékesítésének fokozására, melyet a kőszegi borászoknak jobban ki kellene használniuk. Ezt az értékesítési formát megkönnyítené egy saját borklaszter létrehozása, vagy egy meglévőhöz - például a sopronihoz - való csatlakozás. A borklaszterek által szervezett szakmai programok, továbbképzések lehetővé tenné a többi bortermelővel való együttműködést, továbbá az információáramlás hatékonyabb formáját jelenthetnék. Közeljövőben szeretnének a Pogány szőlőhegyen borútat létrehozni, valamint a szomszédos ausztriai Burgenlanddal közös rendezvénysorozatot szervezni. Folyamatosan javítják a Hegyközség az infrastrukturális hátterét (víz, villany, csatorna, aszfaltos utak), és a jövőben is szeretnék ezt a célt teljesíteni. Vizsgálataink során arra a következtetésre jutottunk, hogy egy újonnan alakuló gazdaságnak, már muszáj egy szélesebb fogyasztói réteget megcéloznia, mivel az általunk megkérdezett 11 borász a helyi fogyasztást majdnem teljesen lefedi. Erre lehetőség lenne

60 a szomszédos ausztriai piacra betörni, ahol az alacsonyabb árszint jelentene előnyt az ottani borokkal szemben. A borgazdaság alapját a most dolgozó korosztály lerakta, későbbiekben a fiatalság feladata lesz a szőlőművelés, és borkészítés modern termelési módszerekkel történő folytatása.

„Bor - élmény. A bor - barátság. A bor - életminőség és stílus. Méltó szövetségese, társa tájnak, tálnak, hitnek és létnek.” (ismeretlen szerző)

61

11. Felhasznált irodalom

Balogh János [1995]: Szőlőtermesztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest Bariska István- Bechtold István [2001]: A kőszegi bor, Escort 96 Bt., Sopron Bényei Ferenc - Lőrincz András [2005]: Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyok, Mezőgazda Kiadó, Budapest Csávossy György [2006]: Magyarán a borról, Mezőgazda Kiadó, Budapest Csepregi Pál- Zilai János [1988]: Szőlőfajta-ismeret és –használat, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Dr. Kaiser Géza [1986]: Szőlőtermesztésünk fényben és árnyékban, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Dr. Török Sándor [2007]: Borászok zsebkönyve, Mezőgazda Kiadó, Budapest Eperjes Imre- Kállay Miklós- Magyar Ildikó [2000]: Borászat, Mezőgazda Kiadó, Budapest Hajdu Istvánné [2004]: Bormarketing, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Hajdu Istvánné [2005]: Borpiac, Mezőgazda Kiadó, Budapest Horváth Ferenc [2005]: A különc borvidék, Bormarketing Műhely Kht., Sopron Karl Bauer [2006]: Szőlősgazdák könyve, Mezőgazda Kiadó, Budapest Keleti Károly [1875]: Magyarország szőlészeti statisztikája 1860-1873., Athenaeum, Budapest Lelkes Lajos [2004]: Magyar borhagyományok, borivási szokások, Mezőgazda Kiadó, Budapest Lengyel Imre- Reichnitzer János [2004]: Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus, Budapest-Pécs Márkus Pál [2006]: Borászati és üdítőital-ipari technológia I. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest Mercz Árpád- Kádár Gyula [1998]: Borászati kislexikon, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Sarkadi Eszter- Szabó Géza- Urbán András [2000]: Borturizmus szervezők kézikönyve I., Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség, Pécs Tattay Levente [2001]: A bor és az agrártermékek eredetvédelme, Mezőgazda Kiadó, Budapest

62 http://est.hu/cikk/32099/szolo_jovesnek_konyve (letöltve: 2009. november 3.) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl4_01_12i.html#, (letöltve: 2009. október 14.) http://szentkoronaradio.com/kultura/2009_07_04_nem-vitas-meg-mindig-a-magyarborok-a-legjobbak (letöltve: 2009. október 14.) http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/02/img/02-t-14.jpg (letöltve: 2009. november 11.) http://www.agroland.hu/?hir=5842 (letöltve: 2009. november 8.) http://www.akii.hu/gazdel/piaci/bor/bor_01_kiszereles.htm (letöltve: 2009.október 28.) http://www.borportal.hu/modules.php?name=Wineportal&map=1, (letöltve: 2009. október 14.) http://www.borvidek.uw.hu. (letöltve: 2009. november 8.) http://www.fn.hu/hetilap/20090922/szoleszpres (letöltve: 2009. november 3.) http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/magunknak_sem_lesz_eleg_a_sajat_borunk.html. (letöltve: 2009. október 13.) http://www.mek.sk/07400/07404/07404.pdf, (letöltve: 2009. október 14.) http://www.mno.hu/portal/626858. (letöltve: 2009. november 9.) http://www.mvh.gov.hu/wps/wcm/connect/resources/file/eb50164911de09d/1552009mvh .pdf?MOD=AJPERES (letöltve: 2009. november 7.)