TDK DOLGOZAT. Készítette: Szita Balázs Gábor

TDK DOLGOZAT

Készítette: Szita Balázs Gábor

2007

A HAZAI FÜRDŐK GAZDASÁGOSSÁGI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA RUGALMAS TERVKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSSAL THE PROMOTION OF THE ECONOMIC SITUATION OF THE BATH OF HUNGARY WITH ELASTIC COSTPLANNING

Szita Balázs Gábor Belső konzulens: Böcskei Elvira 2007. október 15.

TARTALOM 1. Bevezetés .................................................................................................. 1 2. A téma aktualitása................................................................................... 2 3. A hazai fürdőkultúra áttekintése ........................................................... 4 3.1. Magyarország természeti adottságai ........................................................... 4 3.2. Már az ókoriak is… ..................................................................................... 5 3.3. Fürdők a középkorban, Magyarországon .................................................... 7 3.4. A fűszeres kelet varázsa, a török fürdők ..................................................... 8 3.5. Fürdőkúltúra a Monarchia idején ................................................................ 9 3.6. A XX. század, a modern fürdőélet ............................................................ 11 3.7. A hazai fürdőkultúra jelene és a „látható” fehér foltok ............................. 12 3.8. Mit tehet a controlling a hazai fürdők jövőéért? ....................................... 15

4. Controlling a fürdők szolgálatában ..................................................... 16 4.1. A controlling forgalma, magyarázata ........................................................ 17 4.2. Miből alakult ki a controlling? .................................................................. 19 4.3. Stratégiai és operatív célok és tervezés a controllinggal: a fürdők számára elengedhetetlen ................................................................................................. 20

5. Operatív fürdő controlling ................................................................... 22 5.1. A hazai fürdők költségeinek kategorziálása, és a tipikusan felmerülő költségek ........................................................................................................... 22 5.2. Tervköltség-számítással a fürdők költségeinek tervezéséért .................... 27

6. Költségszámítás a gyakorlatban: a hazai fürdők vizsgálatához ....... 31 6.1. A kutatás módszertana, a felállított hipotézisek ........................................ 31 6.2. A fürdők költségváltozását meghatározó legfontosabb tényező: a költségváltozási együttható .............................................................................. 33 6.3. Költséghelyi költségkalkuláció ................................................................. 34 6.3.1. Gyógy- wellnessfürdő típus: wellness, gyógy-költséghely ................ 35 6.3.2. Gyógy- strandfürdő típus: medencék-költséghely.............................. 41 6.3.3. Strand- élményfürdő típus: általános-költséghely .............................. 45 6.4. Az árbevétel alakítása ................................................................................ 49 6.5. A legfontosabb megállapítások összegzése, a hipotézisek bizonyítása .... 50

7. Összefoglalás .......................................................................................... 53 Felhasznált irodalom ................................................................................. 54

1. BEVEZETÉS TDK dolgozatom célja, hogy controlling szemszögből tekintse át a hazai fürdőkultúrát.

Sajnos vizeink nemzetközi hírneve mára némileg megkopott. A helyzet visszaállítására számos nemzeti támogatás, regionális összefogás született. Mégis, talán elmondható, hogy az egyes fürdők tehetnek a legtöbbet saját helyzetük javítása érdekében. Mai felgyorsult világunkban, az egyre fokozódó versenyhelyzetben nem elég, ha a gazdasági folyamatok „csak úgy zajlanak”, tudatos stratégiai célokra van szükség. A stratégiai célok mellett – azokból kialakítva – a vállalat operatív időtávú tervezéssel, és ehhez kapcsolódó akciókkal

is

kell,

hogy

rendelkezzen.

Mindez

javítaná

a

fürdők

versenyképességét, gazdasági helyzetét. A hazai fürdők operatív tervezési munkáit elősegítendő született meg az ötlet, hogy dolgozatomban – a költségekre koncentrálva – a rugalmas tervköltség-számítási eljárást vizsgáljam.

1

2. A TÉMA AKTUALITÁSA „A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat. Meghatározó gazdasági szerepét mutatja, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 12%-a a turizmusból származott és mintegy 200 millió

ember

foglalkoztatását

biztosította.

A

turizmussal

foglalkozó

világszervezetek előrejelzései szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll, és forgalma az elkövetkező tíz évben várhatóan megkétszereződik. 2010-re a világturizmus bevételei – évi 4-5% növekedéssel számolva – várhatóan 8600 milliárd dollárra emelkednek.” [Széchenyi Terv Turizmusfejesztési Programja (2001) 1. oldal]

Egyes becslések szerint Magyarországon napjainkban a megtermelt, bruttó hazai össztermék már 10%-át a turizmus teszi ki és ez a legjelentősebb deviza „termelő” tevékenység is, ráadásul közel 250.000 fő számára biztosít munkahelyet.

Az iménti két gondolat egyértelműen bizonyítja, a turizmus jelentőségét egy ország gazdaságában. A cél, hogy az említett, igen kecsegtető világturizmus bevételekből minél nagyobb szelet jusson országunknak. Sajnos azonban az is tény, hogy hazánk, kiemelkedő lehetőségeit még nem képes optimálisan kihasznál. Magyarország 2004-ben a föld legkedveltebb célállomásai közül a 17 helyet foglalta el, 12.2 Millió turistaérkezéssel. [World Tourism Organisation: A Világelső

turistacélállomások

{abszolút

számok}

http://www.world-

tourism.org/facts/eng/pdf/indicators/Top25_ita.pdf (2007)] A „helyezés” igen hízelgő, de tekintettel, az ország területén fellelhető gazdag természeti adottságokra, mégsem elégséges. Tehát fejlődni, fejleszteni kell.

A

fejlesztési

törekvések

első

megnyilvánulása,

a

Széchenyi-terv,

Turizmusfejlesztési 10 éves programja, mely célkitűzése, hogy 2010-re

2

Magyarország – egyedülálló termálvíz1 kincsére alapozva – Európa vezető „gyógyvíz2 hatalmává” váljék. Keretei között közel 100 gyógy-turizmussal kapcsolatos projekt részesült állami támogatásban. A gyógy- és wellness3 turizmusra való alapozás azért is igen kedvező, mert szinte az összes piaci szegmens elérhető vele: a szórakozást kereső vagy az egészségcentrikus fiatalokon keresztül, a családos-, az egészségmegőrző középkorúakon át, az egészségtudatos idősekig, vagy éppen a gyógyulni vágyókat említve, szinte a teljes népesség számára kikapcsolódást, rekreációt vagy éppen gyógyulást nyújt az e fajta turizmus.

Hazai fürdőink „állapota” mindezidáig főként a marketing tudomány irányából lettek megközelítve. Ez persze igen kedvező és szükséges, de célszerű lenne a fürdőket gazdasági szempontok szerint is megvizsgálni.

Speciális szolgáltató-szektorként igen nehézkesen tudják csak (ha tudják) alkalmazni a hazai, főként termelő vállalkozásokra alkalmazható közgazdasági, vállalat-gazdaságtani vagy éppen controlling szakirodalmat.

1

A meghatározott hőfoknál melegebb, a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket nevezik termálvíznek. Ez az érték Európában 20 °C. Magyarországon tekintettel a kedvező geológiai adottságokra azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyeknek hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a 30 °C-ot. 2 Azokat a föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket nevezik gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták. A gyógyvizek Magyarországon általában, de nem feltétlenül termálvizek, azaz 30 °C feletti hőmérsékletűek. 3 A wellness mesterséges szó, a well being (jól levés) és a fittness szavakból áll. Egyszerre életstílus és életfilozófia, alapelve, hogy az egészség több mint a betegség hiánya. A wellness a következő dimenziókban értelmezhető: egészséges test; egészséges lélek; egészséges elme - ami a kreativitásban, szellemi frissességben nyilvánul meg - társadalmi kapcsolatok, értékrend és etika. A wellness tulajdonképpen egy tanulási folyamat, amelynek során elsajátítjuk, hogyan hozhatunk olyan döntéseket, amelyek jobb életminőséghez vezetnek. Nem egyszeri kezelésekről van tehát szó, hanem egy hosszan tartó folyamatról.

3

3. A HAZAI FÜRDŐKULTÚRA ÁTTEKINTÉSE Magyarország vízi adottságai – ezen belül is kiemelkedően, gyógyvíz adottságai – igen kedvezőek! Világviszonylatban országunk az 5. legnagyobb termálvízkészlettel rendelkezik Japán, Izland Olaszország és Franciaország után. Európai viszonylatban egyedül Izlandon található több hévízforrás, de nálunk terül el a kontinens

legnagyobb

hévíz

tava,

a

Hévízi-tó!

[A

Széchenyi

Terv

Turizmusfejlesztési programja (2001) 6. oldal]

Nem csoda hát, hogy e kincset, a vizet, melyet leggyakrabban az „élet forrásának” neveznek, már ősapáink és ősanyáink is igen korán felfedezték és használták áldásos hatásait. A fürdőzés története a világon, és Magyarországon évezredes múltra tekint vissza és igen gazdag hagyományokat, értékeket őriz! A vízben rejlő lehetőségek felismerése vezetett odáig, hogy részletesebben is megvizsgáljam a hazai fürdőzés múltba nyúló tradícióit és jellegzetességeit. Tanulmányom során a hazai viszonyokkal foglalkozom, mely értelmezéséhez esetenként elengedhetetlen kitekinteni a minket körülölelő világba.

3.1. Magyarország természeti adottságai Hazánk jelentős vízkészletekkel rendelkezik. Megközelítőleg 1300 hévíz kút található ma Magyarországon, melynek nagy része azonban kihasználatlan.

Hazánkban a természetes gyógyvizek és hévizek teljes skálája megtalálható: szénsavas; alkalikus; földes, meszes; kloridos vagy konyhasós; szulfátosglaubersós, ún. „keserű”; vastartalmú; kénes; jódos-brómos és radioaktív (gyógyhatású) vízzel is rendelkezünk.

Mégis honnan ez a bőség? Miért ennyire gazdag az ország, a fent említett természeti adottságokban?

4

A választ a balneológia4 tudománya adja meg. „Az átlagos hőáram értéke a Pannon-medencében (80-100 mW/m2) lényegesen magasabb, mint a medencét övező hegyeké. A felszín alatti hőmérséklet alakulását a földi hőáram és a kőzetek hővezető képessége együttesen határozza meg. Magyarországon ez az érték átlagosan 50 ºC/km.” [VITUKI: A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazia termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló

hidrogeológiai

kutatás,

http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/

pdf/termek_kutatas/spa/hidrogeologiai_kutatas_mth.pdf (2005)]

Magyarországon

a

geotermikus

gradiens5

átlagosan

másfélszerese

a

világátlagnak, mivel a Pannon-medencében a földkéreg viszonylag vékony, 2426 km, anyaga pedig agyag, és homok, melyek remek hőszigetelők. Így a már említett geotermikus gradiensnek köszönhetően hazánkban a kőzetrétegek között elhelyezkedő vízréteg hőmérséklete 1 km mélységben 60 ºC, míg 2 km mélységben már 110 ºC.

3.2. Már az ókoriak is… Ha a fürdőzés ősi hagyományaira gondolunk, elsőként a római fürdők és a római fürdőkultúra ötlik az eszünkbe. Ez viszonylag jól fedi a valóságot, hiszen ténylegesen a rómaiak nevéhez köthető az ókori fürdőélet elterjedése, népszerűsítése és virágkora. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a rómaiak az ókori görögöktől „vették át” a fürdőzés hagyományait, technikáját.

De térjünk vissza a római időkbe! A Római Birodalomban a fürdőzés minden korosztály, és társadalmi osztály kedvenc időtöltése volt. A fürdőkben hideg-, meleg- és langyos vizes termek (sorrendben: frigidarium, caldarium és tepidarium), nyitott úszómedencék, szaunák, izzasztó- olajozó-, masszírozó- és 4

A balneológia a gyógyforrásoknak, gyógyvizeknek a gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány, magyarul gyógyfürdőtan. 5 A geotermikus grádiens azt a földkéregvastagságot fejezi ki, amelyben a víz hőmérséklete 1 °C-kal növekszik. Ez az érték Európa legnagyobb részén 30-33 méter, Magyarországon azonban 20 méter.

5

szőrtelenítő helyiségek egyaránt megtalálhatóak voltak. A fürdőzés olyan népszerű volt, hogy számos tehetősebb polgár saját medencéket építetett otthonába. Sőt, a császárság idején ingyenes szolgáltatás volt a fürdő. Ebben az időben a legtöbb közfürdő hideg vizes forrásból táplálkozott, melyet csővezetékekkel (aquaductus) jutattak a fürdőkbe, ahol alulról, forró levegővel fűtötték fel őket. A római fürdők felépítését az 1. sz. ábra illusztrálja.

1. számú ábra: A római fürdők működési elve (Forrás: http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_romai)

Mára szinte az összes ókori római fürdő elpusztult, csak romjaik látogathatók, szinte az egyetlen, igen kedvező állapotban fennmaradt, és még ma is működő római kori fürdő, az angliai Bath6 városában található.

A Római Birodalom épített utjain haladva Európa szívébe, Pannónia környékére koncentráljunk most! A rómaiak rögtön a terület elfoglalása után Aquincumot7 választották a tartomány fővárosának, az itt található melegvizű forrásokat pedig nyomban hasznosították. Budapest területén eddig 19 köz- és magánfürdő maradványait tárták fel. A legjelentősebb régészeti lelet ebből a korból a mai Flórián-tér környékén fellelt katonai fürdő maradványai, melyet Mária Terézia

6

Angol szó, jelentése: fürdő. A város nevének eredete feltehetően az itt talált kelta település elnevezésből származik, mely valószínűsíthetően vizet, folyót jelent.

7

6

uralkodása alatt, Schönwisner István régész tárt fel. Emellett számos Dunántúli városban, így Balfon vagy Tatán is találtak római fürdőmaradványokat.

3.3. Fürdők a középkorban, Magyarországon A népvándorlás kora után a honfoglaló magyarok is a melegvizes források környékén telepedtek le, Anonymus feljegyzései szerint ezt felső hévizeknek nevezték (usque ad aquas calidas sueriores). A víz természet adta kedvező hatásait nem használták ki, és pusztán tisztálkodási célokra alkalmazták e forrásokat.

A középkor első közfürdőjét Mester Jakab 1351-ben, Pozsony városában, a városi hatóságok engedélyével építette. Ezt 1355-ben Visegrádon, a királyi kastélyban építetett fürdő és gőzkamra követte, melyet még Nagy Lajos király (1342-1372) álmodott meg. Azonban nemzetközi hírnévre Zsigmond király (1387-1437) uralkodása idején tettek szert a hazai gyógyvizek. Hatalma idején, a királyi udvar Budára települt, és elsősorban a várhegy környéki források vizét használták. Már ebben az időben kiemelt figyelmet fordítottak a fürdőzés szabályozásárára, és a „Budai Törvény-könyv” külön fejezetben említi a fürdőket, megjegyezve, hogy a fürdők a társadalmi érintkezés jelentős helyszínei. A törvénykönyv emellett adómentességet biztosított a fürdők számára.

A középkorban Mátyás idején virágzott a hazai fürdőélet. Idejéből több írás is fennmaradt, mely a fürdőkkel foglalkozik: az írások a hatalmas, fényűző fürdőpalotákról éppúgy beszámolnak, mint az apróbb fürdőkről. Bertandol de la Brocquiere (1433) feljegyzései szerint: Buda város felső és alsó végeinél fakadó gazdag forrásokról nevezik felső hévvizeknek és alsó hévvizeknek városrészeit, és valóban, Felhévíz ma is létező városrésze Budának.

Mind Zsigmond, mind Mátyás idején a legkedveltebb fürdő a „Szent Imre” fürdő volt, mely a mai Rác-fürdőnek felel meg. Ez a fürdő olyannyira népszerű volt,

7

hogy

Zsigmond

fürdőházat

emeltetett

felé,

míg

Mátyás

kényelmi

megfontolásokból egy folyosóval köttette össze a fürdőt és a palotát.

3.4. A fűszeres kelet varázsa, a török fürdők A török fürdőkben éledtek újra a római kori fürdők építészeti és technikai hatása, ill. társadalmi szerepe. Mindez persze kiegészült a törökökre jellemző keleties ún. bizánci hatással. A török fürdők eredeti elnevezése a hamam8. Az oszmán időkben a fürdők már főként vallási komplexumok részeként épültek, ahol a fürdők mellett mecsetek, kórházak, iskolák és szálláshelyek kaptak helyet. Csakúgy, mint a római időkben a fürdő a társadalmi élet jelentős helyszínének számított, nők és férfiak egyaránt használhatták, de csak külön termekben, vagy eltérő időpontokban. A nők számára tulajdonképpen a fürdő jelentette az egyetlen helyet, ahol társaságban lehettek. Az oszmán török korszakban épült fürdők jellegzetes török motívumokat tartalmaztak. A fürdőbe lépve kupolával fedett előcsarnok fogadja a látogatót, ahol kötelező térelemként egy ornamentikus9 díszítésű márványkút helyezkedik el. A fürdő központi része a hararet10, mely egy négyszögletű, kupolával fedett csarnok, ahol a sarkokban kisebb pihenésre alkalmas szobák vannak kialakítva. A falak mentén felfrissülést adó csapok találhatók. A csarnok központi eleme egy márvány emelvény, mely hat vagy nyolcszögletű, erre az elemre gyakran fürdő „köldökeként” utalnak, mivel központi szerepe van a török fürdőzési életben. A meleg márványlapon az érkező vendégek egész testét lesúrolják, majd átmasszírozzák. A török fürdők felépítését az alábbi, 2. sz. ábra tartalmazza.

8

A hamam a gőzfürdő keleti (török) változata, jelentése: meleget árasztó. A fürdőzés szerves része a masszázs, az egzotikus illatesszenciák. 9 Ornamentikus díszítések: Vonalak és körök egyszerűbb és összetettebb szerkezetben, néha szimbólumokkal kombinálva, főként feliratok díszítésére használják. 10 A török fürdők központi terme. A szó jelentése: forró terem.

8

2. számú ábra: A török fürdők jellegzetes felépítése (Forrás: http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_torok)

A Művészi kivitelű és díszítésű, színpompás épületeket vallási megfontolásokból a források vízére alapozták, véleményük szerint az állóvíz tisztálkodásra nem alkalmas. Legtöbbször hidegvizű forrást használtak, melyet aztán felmelegítettek, de melegvizes forrásokat is alkalmaztak, az ilyen vízbázisú fürdőket „kaplidzsáknak”, míg a hideg vizes változatot „ilidzsének” nevezték. A fürdők pozitív élettani hatásai miatt a fürdőket „csendes orvosoknak” hívták a népnyelvben.

Magyarország a török hódoltság alatt számos keserűséget élt át, azonban fürdőkultúránk éppen nekik köszönhetően vált színesebbé, egzotikussá. Főként a budai forrásokat használták ki, de Pécsett, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Eger városában is emeltettek fürdőket. Ezek közül mára csak Budapesten, ill. Egerben maradt fenn működő törökfürdő.

3.5. Fürdőkúltúra a Monarchia idején A XVIII. században, Magyarországon a vidéki gyógyfürdő élet is útnak indul: a legjelentősebb gyógyközpontok ekkor alakulnak. 1743-ban Balatonfüreden, nem sokkal ezután Balfon is fürdő épült. 1772-ben Gróf Festetics György tutajokra épített létesítményt hozott létre a Hévízi-tavon. A század utolsó éveiben pedig

9

Parád első fürdői is elkészültek. A fellendülő érdeklődést mi sem szimbolizálja jobban, mint az a tény, hogy 1729-ben Budapest gyógyfürdőiről tájékoztató füzet jelent meg, melyet aztán 1733-ban könyv követett.

A kiegyezést követően, a kibontakozó polgárosodás felgyorsította a fürdők fejlődését is. Számos új fürdő létesült, melyek ma az ország határain kívül helyezkednek el, a legismertebbek közöttük: Pöstyén, Herkulesfürdő, Csíz és Vihnye. Az imént felsoroltakon túl, a kor legjelentősebb, és legjobb minőségű fürdői a következők voltak: Balatonfüred, Bánk, Bártfa, Bázin, Harkály, Lubló, Karsehnbach, Nagyvárad, Parád, Szliács, Szinnye-Lipócz, Szobráncz, Tátrafüred, Tarcsa, Visk és 6 Budai fürdő.

A kiegyezést követő időszakot, Mátyás és a török kora után a magyarországi fürdőélet harmadik virágkorának tekintik. 1867-ben Zsigmondy Vilmos, neves magyar bányamérnök – a mélyfúrás „atyja” – újszerű mélyfúrású technikát alkalmazva megfúrta a Margit-sziget első artézi kútját11, mely 118,5 m mélyből 43,8 ºC-os vizet adott. A mérnök következő kútja, közel 10 év munkát igényelt, és közel 1 km mélyre hatolt, ahonnan 75 ºC-os, ásványi sókban gazdag víz kitermelése vált valósággá. E kút tette lehetővé az akkori Európa egyik legnagyobb és legszebb városi komplexumának, a Széchenyi-fürdőnek a létrehozását. Nem is gondolnánk, hogy a fürdő egy másik hőforrása pedig éppen a Hősök-tere alatt fakad. A Széchenyi-fürdő 1913-ban Czigler Győző tervei alapján épült, és a pesti oldal első gyógyfürdője volt.

A legnevesebb építészek (Ybl Miklós, Hild József) sorra építettek fürdőket: a Lukács (1893), Gellért (1918), Szent Margit (1869) is ebben az időben épült, vagy került felújításra. Az idegenforgalom is virágzásnak indult: a fürdők mellé szállodákat, és gyógyszállókat építettek.

11

Mélyfuratú, többnyire meleg vizet szolgáltató kút (Artois [e: artoa] francia grófság nevéről).

10

Egy-egy fürdőlátogatás ebben az időben, a manapság újraéledő és igen kedvező trend alapját szolgáltatja. Ekkor ugyanis egy kúra átlagosan 20-40, de inkább 60 napot vett igénybe.

3.6. A XX. század, a modern fürdőélet Az I. világháború jelentős károkat okozott a hazai fürdőkultúrában. Számos fürdőhely és gyógyfürdő szenvedett igen súlyos sérüléseket. A két világháború között újraéledező hazai fürdőkultúra központjává Budapest vált. 1922-ben létrejött a Budapest Fürdőváros Egyesület, 1929-ben a kiemelt figyelemnek köszönhetően már törvény szabályozta a „fürdőügyet”, majd hangsúlyosan Budapest fürdőivel külön miniszterelnöki rendelet is foglalkozott (9900/1934 ME). A város kiemelkedő fürdőéletét nemzetközi viszonylatban is elismerték 1934-ben, mint a világ legtöbb gyógyító-termálvíz kútjával rendelkező fővárosa, megkapta a „Fürdőváros” címet. Ennek tiszteletére 1937-ben Budapesten, megalakult a Nemzetközi Gyógyfürdőhelyi Klimatológiai és Tengergyógyászati Egyesület12. Az első Budapesten tartott ülésen Ferenc Józsefet az Egyesület elnökének választották. De ekkortájt, 1938-ban jelent meg Benczúr Gyula átfogó írása „A fürdés története” címmel. A turizmus szervezői „Budapest fürdővárossal” népszerűsítették leginkább hazánkat. Az akkori IBUSZ által kezelt külföldi képviseletek 32 európai és afrikai városban külön irodákkal népszerűsítették a hazai és elsősorban Budapesti fürdőket.

A II. világháború aztán újabb pusztulást hozott.

Végül újabb lendület következett, a háborúk után újabb fürdők épültek, a korábbi megrongálódott létesítmények legtöbbjét pedig, a szűkös anyagi lehetőségek mellett is felújították. A század második felében számos olyan fürdő is létesült,

12

Jelenlegi székhelye Svájcban található, közben a szervezet neve is megváltozott: Fédération Mondiale du Thermalisme et du Climatisme, rövidítve FEMTEC.

11

melynek termálvízét kőolajkutak fúrása során fedezeték fel, így: Bükfürdő, Zalakaros vagy Hajdúszoboszló esetében.

Hazai (gyógy)vizeinket az ÁNTSZ Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága

(OGYFI)

tartja

nyilván.

Nyilvántartásuk

szerint,

ma

Magyarországon 222 db elismert ásványvíz13forrás és 199 gyógyvízforrás található. E természeti lehetőségek kihasználására számos létesítmény alakult, akár évszázados múltra visszamenőlegesen. Jelenleg 13 db gyógyhely, 28 gyógyszálló,

és

65

gyógyfürdő

http://efrira1.antsz.hu/asvanyviz.jsp,

üzemel

országszerte.

[OGYFI:

http://efrira1.antsz.hu/gyogyviz.jsp

http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/ogyfi/Gyogyfurdok_2007_02.htm, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/kozegeszsegugy/kornyezeteu/2005gyogyhelyek.htm,

http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/ogyfi/Gyogyszallok_2006_10.htm]

Végezetül szintén az OGYFI adatbázisára támaszkodva fontosnak tartom megemlíteni, hogy országunk számos, gyógyhatású természeti adottsággal rendelkezik még, többek között 5 db gyógybarlanggal, 5 db gyógyiszap lelőhellyel,

és

1

db

gyógygáz

forrással.

[OGYFI:

http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/kozegeszsegugy/kornyezeteu/2002gyb.htm, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/ogyfi/Gyogygaz.htm, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/ogyfi/gyogyiszapok_2007_02.htm]

3.7. A hazai fürdőkultúra jelene és a „látható” fehér foltok Az elmúlt évtizedekben soha nem látott fejlődésen ment keresztül hazánk fürdővilága. Temérdek új gyógyfürdő, gyógy- és wellness szálló nyitotta meg kapuit. Újabb és újabb gyógymódok jelennek meg, mind a világon, mind hazánkban, legyenek akár a legmodernebb technológiát, vagy a legősibb, leginkább természetes eljárásokat alkalmazók. A hazai fürdőkultúrának azonban 13

Azokat a felszín alatti vízrétegekből származó vizeket nevezik ásványvíznek, amelyek nem tartalmaznak az egészségre ártalmas anyagokat, és ásványi anyag tartalmuk literenként eléri, vagy meghaladja az 1 grammot (1000 mg-ot). Az ásványvizeket külsőleg és belsőleg is használják.

12

van még hová fejlődnie. Ha csak nemzetgazdasági szinten vizsgálódunk, nem hagyhatjuk veszni, a vizekben rejlő jelentős lehetőségeket, a legfőbb célként elmondhatjuk, hogy szerencsés lenne a legnemesebb hungarikumként kezelni vizeinket.

És hogy miért került e fejezetben oly részletességgel ismertetésre a történelmi Magyarország fürdőkultúrája? Legfőképp azért, hogy bemutassa mindazt a hagyományt, melyet érdemes lenne követni. A leírtakból láthatjuk, hogy országunk fürdővizei és gyógyvizei, a történelem során, számos alkalommal, nemzetközi hírnévnek örvendtek. Manapság azonban, az elmúlt korok csillogásához viszonyítva, visszaesés tapasztalható. De mi ennek az oka, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy hazai vizeink ismét reneszánszukat éljék?

Az ok viszonylag egyszerű: a magyar gyógyturizmus, és kiemelten a fürdők, nem kapnak megfelelő figyelmet nemzetközi szinten, melynek legfőbb oka, az ismeret hiánya, ill. az esetenként alacsony minőségi színvonal. Megoldásként 2 jelentős kezdeményezést kell megemlíteni!

Az egyik, a Széchenyi-terv, Turizmusfejlesztési 10 éves programja, mely célkitűzése, hogy 2010-re Magyarország – egyedülálló termálvízkincsére alapozva – Európa vezető „gyógyvízhatalmává” váljék. A fürdők fejlesztése igen fontos, és kívánatos. Egy-egy fürdő európai színvonalra emelése esetenként csak valamilyen támogatással kivitelezhető. Ezt felismerve indult 2001-ben útjára a Széchenyi-terv, Turizmusfejlesztési 10 éves programja. Keretei között közel 100 gyógy-turizmussal kapcsolatos projekt részesült állami támogatásban. Gazdasági hatásvizsgálatuk igen jelentős eredményekkel kecsegtet.

A másik, a 2003-ban a Magyar Turizmus Zrt. Által indított marketing kampány, mely a hazai fürdők belföldi és külhoni népszerűsítésére irányult: igen sikeres és látványos eredményeket hozott. De mégsem állhatunk itt le. Egyrészt célszerű lenne – figyelemmel a pénzügyi korlátokra – a kampányt folytonosan folytatni,

13

Magyarország gyógyvizeit állandóan a köztudatban tartani. Itt kell azonban megemlíteni azt is, hogy hazai gyógyfürdőink „állapota” eddig leginkább marketing szemszögből lett vizsgálva. Ez persze igen kedvező és szükséges, de célszerű lenne a fürdőket gazdasági szempontok szerint is megvizsgálni.

Az eddig elért eredmények figyelemre méltóak, ellenben hamarosan 2010-et írunk, és a tervezett „gyógyvízhatalmi” státus várat magára.

Az ország fürdői igen kedvezőtlen helyzetben vannak, nem kapnak elegendő figyelmet. A magyar turizmus meghatározó elemei, a Központi Statisztikai Hivatal, Turisztikai Statisztikai Évkönyveiben mégsem szerepelnek adatok, a hazai fürdőkre vonatkozóan.

Speciális szolgáltató-szektorként igen nehézkesen tudják csak (ha tudják) alkalmazni a hazai, főként termelő vállalkozásokra alkalmazható közgazdasági, vállalat-gazdaságtani vagy éppen controlling szakirodalmat.

14

3.8. Mit tehet a controlling a hazai fürdők jövőéért? A fehér foltok megszűntetéséhez alapvetően két elemi tényező szükséges:

Az egyik lehetőség, megoldás lehet a fürdők összefogása, melynek ékes példája a Pannon Termál Klaszter. A szövetség célja hogy a Nyugat-dunántúli és a Balatoni régiót országosan meghatározó gyógyászati- és rekreációs központtá fejlesszék.

Az összefogás igen jelentős eredményeket hozhat magával, mégis úgy gondolom, hogy a hazai fürdők, és üzemeltetőik tehetnek legtöbbet saját fennmaradásukért, eredményeikért, sikereikért. Annak érdekében, hogy az egyre erősödő hazai és nemzetközi versenyben a fürdők megállják helyüket, és képesek legyenek a folyamatos fejlődésre, az egyre magasabb minőségű szolgáltatás nyújtás irányába történő elmozdulásra, hatékony vállalatirányítási eszközökre, stratégiára és operatív célokra van szükségük.

Ha a fürdők árbevétele alkotják gazdálkodásuk lehetőségét, akkor költségeik korlátozzák azt. Vagyis a szervezet eredménye jelentős mértékben függ költségeiktől. Éppen ezért meghatározó jelentőségű, hogy mindig tisztában legyenek a fürdők, mint a gazdasági élet szereplői, költségeik alakulásával. A költségekkel történő tervezésre lehet egy jó példa, a dolgozatban bemutatásra kerülő rugalmas tervköltség-számítási eljárás, mely könnyű kezelhetősége révén jelentős mértékben hozzájárulhatna a hazai fürdők gazdaságosabb működéséhez. Mindez kellő képen megalapozza a controlling részletesebb ismertetését.

15

4. CONTROLLING A FÜRDŐK SZOLGÁLATÁBAN Mi is a controlling, és honnan származik? Ahhoz, hogy megértsük a controlling koncepciót, ismernünk kell múltját, eszközeit, a contorllingban és az eljárásaiban rejlő lehetőségeket, melyeket hazai fürdőink szolgálatába állíthatunk.

Bár már igen elcsépelten hangzik, de miközben a controlling tudományával ismerkedünk, mindvégig a fejünkben kell tartanunk, hogy az ismertetett eljárások és módszerek – így e dolgozat alapját képző rugalmas tervköltség-számítás is – mindössze egy flexibilis alapot adnak, elméleti hátteret biztosítanak, hogy az adott szervezetre megfelelően illeszkedő, sajátságos helyzetét és tulajdonságait figyelembe vevő rendszert alakíthassunk ki. És hogy minderre miért van szükség? Gondoljunk csak magunkra, emberekre. Nincs még egy olyan csodálatos lény a planétán, mely olyan változatos, mint az emberiség. Nincs két egyforma személy és személyiség, minden ember önálló individuum. E természet adta sokszínűség egyben bonyolultságot is okoz. Ha csak a pszichoanalízisre gondolunk, eszünkbe jut, hogy bár vannak alapvető módszerek és technikák, mégis minden egyes embernek egyedi terápia szükséges. Hát valahogy így van ez az üzleti élet szervezeteivel, és a controllinggal is. Habár a vállalkozásokat nem az anyatermészet teremtette, mégsem találunk két teljesen azonos feltételek között működő, és ugyan olyan módon vezetett vállalkozást. És hogy miért pont a pszichológiát hoztam példaként? Nos az összefüggés igen könnyen magyarázható: a hatékony controlling koncepció talán legfontosabb eleme, mondhatni létszükséglete, hogy megtanuljon a szervezet – az ott dolgozó munkaerő – „controlling módjára” gondolkozni. Ily módon átgondolni a gazdasági folyamatokat, és egy más szempontból vizsgálni a vállalatot.

Controlling módjára gondolkozni nem egyszerű, és a változás gyakran időigényes. Mégis azt gondolom, érdemes váltani. Fontos lenne, hogy az „önérvényesítés” mellett kötelezzék el magukat a hazai fürdők, és kezdjenek el tenni saját jövőjük érdekében. Működésük során érdemes lenne a (gazdasági)

16

folyamatokra controlling szemmel tekinteni. A gyakorlatban oly sokat vizsgált medencei vízminőségi adatok vizsgálatát is érdekes lehet controlling módjára áttekinteni. Például: mit kell tenni ahhoz, hogy a víz kívánt minősége fennmaradjon? Mekkora költségekkel jár ez? Mikor kell beavatkozni? Tehát érdemes a rendelkezésre álló információkat egy más, „controllingos” nézőpontból vizsgálni, vagy a meglévő adatokat a controllingnak megfelelően átstrukturálni.

A

controlling

alapfogalmak

megismerésével,

a

koncepciók

tömör

meghatározásával kezdem kutatásom, melyet rövid történeti áttekintés követ. Majd célirányosan a költségszámítással – ezen belül is főként a tervköltségszámítás – elméleti alapjainak vizsgálatával folytatom kutatásom.

4.1. A controlling forgalma, magyarázata A controlling fogalmára számos meghatározás született. A legtöbb mai tudományhoz hasonlatosan tömérdek definíció áll rendelkezésünkre. Egyesek a controlling alapfogalmát egy-egy szóból származtatják. Véleményem szerint nem szükségszerű egy-egy fogalomhoz, vagy kifejezéshez ragaszkodnunk, a lényeg hogy megkülönböztessük a controlling elgondolást a többi vállalat-gazdaságtani metodikától. Hasonlít ez a számvitelben használtakhoz, mikor a „Tartozik” és „Követel” elnevezéseknek sincs már jelentőségük, mindössze a számlaváz két oldalának megkülönböztetését szolgálják.

Mégis, a teljesség érdekében, íme egy controlling definíció, mely a controlling szakma nemzetközi egyesülete, az International Group of Controlling meghatározása:

„Controlling alatt a menedzsment és a controller együttműködését értjük. A controlling felöleli a célmeghatározás, tervezés és a kontroll (a szó irányítási és szabályozási értelmében) folyamatait a pénzügyek és az előállítás/termelés 17

területein. A controlling olyan tevékenységeket is magába foglal, mint a döntéshozatal, értelmezés és fókuszálás. Ebből következően a menedzsmentnek foglalkoznia kell controlling tevékenységgel, hiszen nekik kell meghatározniuk, hogy milyen költségkeretek mellett milyen és mekkora célokat is kell elérni. Az elért eredményért a felelősség őket terheli. Éppen ezért ezt a vezetői tevékenységet minden vállalatnál el kell látni, még a kisebb vállalkozásoknál is." [International Group of Controlling (2004) 49. oldal]

A controlling koncepció 4 alapvető feltevése létezik: •

„Célorientáltság,

•

Szűkkeresztmetszet-orientáltság,

•

Jövőorientáltság,

•

Költségorientáltság”. [Dr. Körmendi Lajos, Dr. Tóth Antal (2002) 31. oldal]

A controlling alapvetően a számszerűen mérhető, és objektív képet festő adatokra támaszkodik. A mérés fontos szerepet játszik minden controller életében, alapvető elv, hogy a szükséges adatokat megfelelő módon mérhetővé kell tenni, de mérni csak azt érdemes, mely az adott szervezet, projekt, feladat vagy cél szempontjából releváns, információértékkel bír.

A controlling lényege, hogy terveket készít, a terveket bizonyos időszakonként összeveti a megvalósult tény adatokkal, az eltérések okait, pedig megpróbálja kielemezni, feltárni. A tervek vonatkozhatnak az optimális létszámigényre csakúgy, mint a különféle projektek költségvetésére. Ebből következik, hogy a kimutatásokban, beszámolókban – divatosabb nevén riportokban – nem csak pénzben kifejezett összegek szerepelhetnek, hanem naturáliákban megadott értékek is.

18

4.2. Miből alakult ki a controlling? A controlling több, mint egy évszázados múltra tekint vissza, de már a középkori angol és francia udvarházak kincstárnokai is használtak néhány, igen kezdetleges tervszámítást.

A századelőn főként a német „vállalat-gazdaságtani iskola” alkotta meg, a Németországban, még ma is használatos számvitel elméleti alapjait. A kor legnagyobb „controlling” kutatói Walter Le Coutre és Friedrich Schär voltak.

A 20. század első felében, aztán, Észak-Amerikában, már a költségek tervezésével foglalkoztak, annak érdekében, hogy a nagyüzemi tömegtermelés minél eredményesebb lehessen. Ebben az időben például a vasúti vállalatok élen jártak abban, hogy a könyvelésből koordinációs, kontroll célokra különféle információkat nyerjenek. Az ún. „tudományos vezetési iskola” alkalmazói, így Frederick Taylor és Henry Gantt, már használtak egyes vezetési elemeket, melyek a controlling alapjának tekinthetőek.

Ezt követően, az egyre nagyobb vállalati diverzifikáltság, az erősödő verseny hatására, szintén az USA-ban, kifejlődött az ún. vezetői számvitel. A vezetői számvitelben a hangsúly – szemben a hagyományos, vagy pénzügyi számvitellel – már a megfelelő költség- és teljesítmény elszámolási eljárások, beruházási számítások elvégzésére került. A tervezési munkánál a bázisszemléletű, retrospektív, tényadatokkal történő operálás helyett, a következő időszak várható piaci viszonyait figyelembe vevő, tervkalkulációk történnek. A fókusz itt tehát elsősorban a jövő, ill. a jelen. A jelen, mert az elszámolások itt inkább a vállalat döntéshozóinak készülnek.14 A vezetői számvitel – és a controlling – legfontosabb feladata, a megfelelő információk, a megfelelő személyeknek történő áramoltatása. 14

Erre ad lehetőséget a magyar számvitelben a 6-os és a 7-es számlaosztály, költséghely és költségviselő szerinti elszámolása, ám a vezetői számvitel annál jóval több, mint a 6-os, 7-es számlaosztályok szerinti könyvelés.

19

A controlling a II. világháborút követően kezdett el egyre rohamosabban fejlődni, mind a német, mind pedig az angolszász területeken. Ez a kettősség a controlling koncepciójában is tovább él.

Magyarországon döntően az 1990-es évektől beszélhetünk controllingról. Ebben az időben – a rendszerváltással párhuzamosan – változott a számvitel, kapta meg mai alapjait. A controlling bevezetésekor jellemzően a korábbi számviteli osztályok kaptak újabb feladatokat, mely ráadásul szemléletmódjukkal élesen ütközött. A magyar controlling – a történelmi és gazdasági hagyományok nyomán, a kereskedelmi kapcsolatoknak megfelelően – inkább a német irányzatú controllingot alkalmazza.

4.3. Stratégiai és operatív célok és tervezés a controllinggal: a fürdők számára elengedhetetlen Világviszonylatban az 1980-as éveket követően már a stratégiai controlling is megjelent, hiszen a vállalat vezetői és az elméleti szakemberek rádöbbentek arra, hogy az egyre globalizálódó világban a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen stratégiai célokat is megfogalmazni, amiket aztán át kell gondolni, racionalizálni kell a controlling segítségével.

Manapság stratégia nélkül már nem lehet fennmaradni a piacon. Fontos, hogy a fürdők stratégiai előnyüket (természeti kincsek, elhelyezkedés, minőség, stb.) a velük szembenéző üzleti-, piaci környezettel összevessék. Akkor jó, egy fürdő – vagy egy vállalat – stratégiája, ha a szervezet célkitűzéseit, rendelkezéseit és végrehajtási elemeit (taktikáját) egy szerves egésszé formálja össze. A controlling jellegzetesen a stratégiai tervezést a Balanced Scorecard15 vagy a benchmarking16 segítségével támogatja.

15

A Balanced Scorecard egy gyakorlati menedzsmentmódszer, melynek segítségével a jelenlegi és a tervezett jövőbeli teljesítményeket lehet mérni. Ennek eléréséhez azonban pontos és rugalmas mértékeket kell kialakítani a következő négy kategóriában: pénzügyi teljesítmény, az ügyfelek ismerete, a belső

20

A rövid- és középtávú irányítás „segítője” az operatív controlling. Az operatív controllingnál a tervezés struktúrájának megfelelően, annak mélységében kell adatokat gyűjteni. A tervezés során mindig, a meglévő erőforrásokra alapozva, reális számításokra kell törekedni.

A fürdőhelyi operatív controlling nagyon fontos momentuma a terv megalkotása, mely általában 1 évre vonatkozik. Ezzel egyenértékű súlyú a terv-tény eltérésék rendszeres ellenőrzése is. Az eltérések vizsgálatának kettős szerepe van: egyrészt egy autodidakta tanulási folyamat révén a jövő időszak tervezése tökéletesebbé válhat, másrészt – és itt a hangsúly – a feltárt eredmények alapján, még időben, mód nyílik a különböző folyamokba történő beavatkozásokhoz.

Amennyiben eltérés fedezhető fel a tervek és a tényadatok között, érdemes néhány kérdést feltenni, cselekvés előtt: •

Reálisak-e, megalapozottak-e a tervadatok?

•

Milyen nagyságrendben térnek el a tényadatok a tervektől? Ezáltal

•

szükséges-e egyáltalán beavatkozni?

•

Milyen okokra vezethetőek vissza az eltérések?

•

Ha egy külső, alapvetően nem befolyásolható hatás éri a szervezetet, lehet-e valamit tenni annak enyhítésében, vagy mérséklésében?

A fürdők működését alapvetően befolyásolja a tény, hogy költségeik nagytöbbsége fix, állandó költség. E tény vetette fel azt a gondolatot, hogy az operatív controlling, ezen belül is a vezetői számvitel egyik legjelentősebb, a fürdők szolgálatába állítható eszköze a költségszámítás, költségtervezés lehet.

folyamatok és a tanulási, növekedési képesség. Magyar megfelelője: a Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer. 16 A “Benchmarking” kifejezést a 80-as években Charles Christ alkotta, aki akkor a Xerox Reprographics Manufakturing Group elnöke volt. Egy szakemberekből álló csoportot küldött az egzisztenciálisan veszélyben lévő japán konkurenciát látván ezzel a jelszóval: “Szükségem van egy trigonometrikus pontra amihez mérhetem magam, hogy megértsem, innét hova kell mennünk” (Leibfried-McNair, 1993). Az összehasonlító elemzés a versenytársakkal, de leginkább a legjobbakkal történő összehasonlítás, a magasabb szintű teljesítmény eléréséhez vezető legjobb üzleti gyakorlatok kutatása.

21

5. OPERATÍV FÜRDŐ CONTROLLING „A vezetés támogatásához olyan költség- és teljesítményszámításra van szükség, amely ténylegesen

képes a küszöbönálló döntésekhez nélkülözhetetlen

információkat biztosítani. Ilyeneknek csak azok az adatok minősíthetőek, amelyeket egy döntés valóban megváltoztathat. Ha például az a kérdés vetődik fel,

hogy

kihasználatlan

kapacitások

esetén

elfogadjanak-e

pótlólagos

megrendelést, akkor a döntés szempontjából kizárólag a kérdéses megrendelés okozta költségek meghatározóak.” [Horváth&Partners (2003) 60. oldal]

5.1. A hazai fürdők költségeinek kategorziálása, és a tipikusan felmerülő költségek A vállalat-gazdaságtan és a számvitel (a Számviteli Törvény) élesen szétválasztja a költség, a ráfordítás és a kiadás fogalmát így a következő csoportosítás lehetséges: •

Költség,

•

Ráfordítás és

•

Kiadás.

A költség az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások érdekében felhasznált javak és szolgáltatások, vagy élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke.

A ráfordítás a költségeknél tágabb jelentéssel bír, magában foglalja mindazon eszközfelhasználásokat is, melyek nem jelentek meg szolgáltatási költségként.

A kiadás a vállalat pénzeszközeinek csökkenése, a gazdálkodó által kifizetett pénzösszeg. Például a befektetés az a kiadás, amelyre a termelés érdekében adott időpontban kerül sor, de lassan, fokozatosan térül meg (Értékcsökkenés). Ez elsősorban pénzügyi fogalom, mivel az összeg kifizetése nem egyidejűleg jár a költségek növekedésével. 22

A controlling a számviteltől eltérően értelmezi a költségek fogalmát, a lényeg, hogy az alábbi kérdésekre választ kapjunk: •

„Milyen költségek keletkeznek?

•

Hol keletkeznek a költségek?

•

Miért keletkeznek a költségek?” [Hanyecz Lajos (2006) 50. oldal ]

A hazai fürdők szempontjából háromféle költség-tipológia a legjelentősebb, melyek a következők:

Az erőforrás-felhasználás típusa szerinti: •

Költségfajta, vagy költségnem (megjelenési forma),

•

Költséghely és

•

Költségviselő.

A költségnem a Számviteli Törvény előírásai alapján: anyagjellegű költségek (anyagköltségek, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei), személyi jellegű költségek (bérköltségek, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok), és értékcsökkenési leírás.

A költséghely a felmerülés helye szerinti költségosztályozás, a Számviteli Törvény a 6-os számlaosztályban ad erre lehetőséget. Leggyakrabban alkalmazott fajtái: az igazgatási, értékesítési vagy forgalmazási és az egyéb általános költségek. Költséghelyek esetén megkülönböztethetünk még főköltséghelyeket, mellékköltség-helyeket és segédköltség-helyeket.

A költségviselői könyvelés esetében a költségeket aszerint könyvelik, hogy mely tevékenység vagy termék érdekében merültek fel. Erre a Számviteli Törvény a 7es számlaosztállyal ad lehetőséget.

23

Végül

vizsgálódásom

szempontjából

a

legnagyobb

jelentőségű,

az

elszámolhatóság, a kapacitás változásához való viszony szerinti tipizálás, mikor megkülönbözhető: •

Fix és

•

Változó költségek.

Fix költségek (állandó vagy konstans) a költségek azon része, melyek szolgáltatásnyújtás volumenétől függetlenül adott időszak alatt felmerülnek. A fix költségek azért merülnek fel, hogy a vállalkozás képes legyen működését fenntartani. A fix költségek sem megváltoztathatatlanul fixek, mindössze arról van szó, hogy értékük egy adott időszak alatt konstans.

Változó költségnek hívjuk azok a költségeket, amelyeknek az értékére hatással van a szolgáltatásnyújtás, vagyis a kereslet volumenének elmozdulásával változnak.

A fix és a változó költségek együttese adja a vállalkozás teljes költségeit.

A fürdők esetében, annak ismerete, hogy az egyes költségek fixek, vagy változók-e kiemelt jelentőséggel bír. Vagyis ha egy költség változó, tervezésénél érdemes rá különös figyelmet fordítani, hiszen a kereslet ingadozása befolyásolhatja azt.

Kutatásaim alapján megállapítható, hogy a különféle szolgáltatást nyújtó (gyógy, wellness, élmény, strand, stb.) fürdők költségszerkezete alapvetően eltér. Míg egyes fürdőknél jelentős összeget tesznek ki a wellness és gyógy szolgáltatások nyújtása miatt felmerült költségek, addig más fürdők esetében a hatalmas park gondozása emészt fel jelentős forrásokat. Mindezek alapján a hazai fürdőknél a következő felsorolásban szereplő költségek merülhetnek fel. A költségek költségnemenként lettek csoportosítva:

24

Személyi jellegű ráfordítások: •

Medencei dolgozók bérköltségei: medencei dolgozóknak számítanak az úszómesterek, medencei felügyelők. E kategóriába tartozik bérük, ill. a bérükhöz kapcsolódó, a vállalkozást terhelő kötelezettségek is: így pl. a munkaadói járulék, a társadalombiztosítási járulék vagy a szakképzési hozzájárulás, stb.).

•

Wellness,

gyógyhelyi

dolgozóknak

dolgozók

számítanak

a

bérköltségei:

szaunamesterek,

wellness,

gyógyhelyi

masszőzök,

fodrászok,

kozmetikusok, gyógytornászok, orvosok, ápolók és a különféle gyógy és wellness berendezések kezelői. Szintén e kategóriába tartozik bérük, ill. a bérükhöz kapcsolódó, a vállalkozást terhelő kötelezettségek is. Ez a kategória természetesen csak akkor jelentkezik, ha a fürdő rendelkezik wellness szolgáltatásokat nyújtó részleggel. •

Catering17 dolgozók bérköltségei: catering dolgozóknak számítanak a büfések, a szakácsok, szakácsnők, kukták, felszolgálók és pincérek. Szintén e kategóriába tartozik bérük, és az azt terhelő kötelezettségek is. Számos fürdő kiszervezi catering tevékenységét, de gyakran tapasztalhatjuk ennek ellenkezőjét is. Természetesen e költségfajta is csak akkor jelentkezik, ha a fürdő maga látja e tevékenységet.

•

Szellemi dolgozók bérköltségei: szellemi dolgozóknak számítanak a fürdő vezetését ellátó személyek, a vezetőség, a főkönyvelő, a főpénztáros, a bérszámfejtő és a titkárság dolgozói. Bérük, és az azt terhelő járandóságok teszik a szellemi dolgozók bérköltségeit. E költségről már most feltételezhető, hogy fix, hiszen az irányítási, vezetési és adminisztratív feladatokat a fürdőzők számától függetlenül el kell látni.

•

Egyéb, általános dolgozók bérköltségei: egyéb dolgozóknak számítanak a jegypénztárosok, a kertészek, karbantartók és a takarító személyzet. Ide tartozik bérük, és az azt terhelő kötelezettségek.

17

Angol szó, jelentése: élelmezés, vendéglátás, utas-ellátás.

25

Anyagjellegű ráfordítások: •

A víz forgatásával, szűrésével kapcsolatos költségek: ide sorolva annak a víznek a költségét is, melyet nem saját vízforrásból nyernek, hanem közüzemi vízhálózatból használnak, valamint a vizek tisztításával kapcsolatos vegyszerek költségeit is.

•

Higiéniás költségek: ide tartoznak a medencék, közös használatú zuhanyzók, és mosdók teljes fertőtlenítésének költségei.

•

Karbantartási-, javítási- és szerszámköltségek: egyes esetekben jelentős mértékben függnek e költségek a látogatók számától, hiszen ha valamit gyakrabban, rendszeresebben használnak, azt gondosabban karban is kell tartani, gyakrabban kell javítani.

•

Parkrendezés költségei: e csoportot jelenti a parkosítás, parkrendezés felmerülő költségei.

•

Igazgatási költségek: e költségkategóriába tartoznak a vezetőség és adminisztráció munkáját segítő költségek, az irodai felszerelések – írószerek, nyomtatópapírok és tonerek – költségei a fürdő honlapjának fenntartási költségei, valamint ide kerültek a különféle hirdetési költségek.

•

Egyéb

rezsiköltségek:

a

fűtés,

energiaellátás,

kommunális

hulladék

elszállításának költségei, melyek értéke – adott időszak alatt – állandónak tekinthető. •

Wellness, gyógy anyagköltség: e kategória a kezelések során felhasznált alapanyagok – olajok, krémek, egyéb anyagok – beszerzési árára vonatkozik.

•

Wellness, gyógy ELÁBÉ: ide a kereskedelmi céllal vásárolt, a wellness, vagy gyógykezelésekhez kapcsolódó termékeket – például, természetes alapanyagú gyógy és wellness olajokat, készítményeket – csoportosíthatjuk.

•

Catering anyagköltség: az étkeztetés során felhasznált anyagok – az ételek elkészítéséhez, az edények tiszításához használt anyagok– beszerzési árát tartalmazó kategória.

•

Catering ELÁBÉ: a kereskedelmi céllal vásárolt, továbbértékesítendő ételek, italok tartoznak ide.

26

•

Egyéb ELÁBÉ: ide szintén a kereskedelmi céllal vásárolt, továbbértékesítendő turisztikai termékek – térképek, információs füzetek, a fürdőzés kellékeinek – pl. fürdőruhák – sorolhatók.

Értékcsökkenési leírás: •

Az értékcsökkenési leírás: a tartós használat, a folyamatos fizikai elhasználódás és erkölcsi avulás során az eszközök értéküket fokozatosan elvesztik, így azt költségként el kell számolni.

Az imént felsorolt költségeken és elnevezéseken túl számos egyéb kategória megalkotása lehetséges. Elképzelhető az egyes kategóriák továbbontása, vagy összevonása. A fürdők költségeiket, költségkategóriájukat saját viszonyaik szerint kell, létrehozzák. Ez abból következik, hogy a controllingot mindig az adott szervezet lehetőségeihez, korlátaihoz és jellemzőihez kell idomítani. Igen fontos momentum annak meghatározása, hogy a fürdő egyes költségei fixek avagy változóak-e. Habár kutatásom gyakorlati fejezetében, az általam vizsgált fürdők költségeire e meghatározást megteszem. Mégis, újra hangsúlyoznom kell, hogy az egyes költségek, a kapacitástól való függésének meghatározása fürdőspecifikus!

5.2. Tervköltség-számítással a fürdők költségeinek tervezéséért Az előző alfejezetben ismertetett számtalan költségnem és kategória láttán, egyértelművé válik, hogy a fürdők költségeinek szabályozása, kontrollja elengedhetetlen. A kontroll leghatékonyabb módja lehet a tervezés (és az eltérések okainak feltárását célzó ellenőrzés).

A tervköltség-számítás alapvetően abban tér el társaitól, hogy ennek fókusza már egyértelműen a következő időszak, és nem a múlt. A tervköltség-számítás legfontosabb célja az, hogy a várhatóan felmerülő költségeket előre jelezze. A jövőbeli költségek kalkulációja persze körültekintő kutatómunkát igényel.

27

Ahhoz, hogy a realitásnak megfelelő tervek szülessenek alapvetően a múlt adataiból kell, kiindulnunk. Fontos azonban, hogy ez csak egyfajta visszatekintés a múltba, és nem elemzés. A tervköltség számítás alapvetően két előnnyel jár: egyrészt az egyre fokozódó piaci verseny szükségessé teszi, hogy a vállalatok valamilyen hatékony eszközt vezessenek be, mely segítségével működésüket befolyásolhatják, folyamataikat jobban megismerhetővé tehessék. Másrészt a költségterv egy etalont, egy mintát biztosít a szervezet számára, mely objektív vezérfonalat biztosít a következő időszakra nézve. Továbbá, a létrehozott tervek – ha megfelelnek a valóságnak – az egyes tevékenységek, osztályok, vagy költséghelyek vezetőinek munkáját is könnyen mérhetővé teszik.

Az imént említettek alapján a teljesköltség-számításban az adott időszak alatt felmerülő valamennyi költséget figyelembe kell venni, kalkulálni kell velük. A költségek számítása, tervezése úgy történik, hogy a költségek és befolyásoló tényezőik között összefüggéseket tételeznek fel, melyek közül legfontosabb hatással a kapacitás kihasználtság jelentkezik. A teljesköltség-számításban alapvetően költségnemek és költséghelyek szerint csoportosítják és elemzik a felmerülő költségeket.

A teljesköltség-számítás során felmerülő eltérések 3 fő okra vezethetőek vissza: •

„Áreltérés,

•

Mennyiségi különbözetek:

•

o

Felhasználási eltérés,

o

Kihasználtsági eltérés és

Egyéb eltérések.” [Horváth&Partners (2003) 66. oldal]

Az áreltérés abból adódik, hogy a tervezett árainktól eltérnek a valóban realizálható árak.

A mennyiségi eltérések két okra vezethetőek vissza. Az egyik az ún. felhasználási eltérés, mikor a tervtől eltérő anyagot, gépórát, munkaerőt használt

28

fel a vállalat. A másik ok lehet a kihasználtsági eltérés, mikor a kapacitás változás hatására térnek el terv és tényköltségeink.

Az egyéb eltérések általában a vállalat falain kívülről „érkeznek” és számottevő hányaduk nem befolyásolható.

A rugalmas tervköltség-számítás a merev tervköltség-számításból alakult ki. Legfontosabb előnye, hogy a kihasználtság fokát változó tényezőnek tekinti, vagyis rugalmasan igazodik annak változásához, és a tényleges kihasználtsághoz képes igazítani kalkulációit. A módszer továbbá megbontja a költségeket fix és változó részre, mely a további elemzés, a terv-tény eltérések okainak feltárásában igen nagy jelentőséggel bír. Célja, hogy a tervtől való eltérés elemzésekor meg lehessen határozni, hogy mekkora hányadban okozta a kapacitáskihasználtság ill. a felhasználási eltérés a költségek változását. Mindezek hatására az eltérések kellő

mélységben,

pontosan

„letapogathatók”

vagyis

egyértelműen

kimutatathatóak az eltérések okozói, a költségváltozások valódi előidézői.

Az eljárás során alapvetően 1 évre terveznek előre, a korábbi időszak adataiból kiindulva. Igen fontos, hogy a tervezés során minden lehetséges befolyásoló tényezővel számolni kell, így a különféle környezeti hatásokkal is. Ezen túlmenően, igen jelentős hatással bír az is, hogy meghatározásra kerüljön a jövő időszak várható kapacitáskihasználtsága, hiszen egyrészt a változó költségeik ennek hatására ingadoznak, másrészt reálisan kell látni azt is, hogy a versenytársakhoz képest hol áll a szervezet, mekkora árbevételre tehet szert, milyen piaci részesedésben szabad gondolkozni.

E számításokban mindig az egyes költséghelyeken felmerült költségeket vizsgáljuk, melyeket költségnemenként adunk meg. Annak eldöntése, hogy az adott költség fix vagy változó mindig az adott költséghely függvényében történik!

Fontos

tudnunk,

hogy

gyakran

nem

költséghelyenkénti

csoportosításban, könyvelésben állnak rendelkezésünkre az adatok. Így ahhoz,

29

hogy érdemleges számításokat lehessen végezni, először az ily módon történő számítás feltételeit kell megteremteni.

A tervköltség számítás legfontosabb előnye azonban az, hogy a tervekkel való összevetés egyértelműen felhívja a figyelmet a problémás területekre, így a szervezet managementjének lehetősége nyílik a beavatkozásra. Annál jobb, minél gyakoribb ez az ellenőrzés, hisz így még csírájukban van mód „kigyomlálni” a gondokat. Sőt, „a rugalmas tervköltségszámítás emellett – a terv-tény összehasonlítások keretében – lehetőséget ad annak figyelembevételére is, hogy az

eltérések

visszavezethetőek-e

(legalább

részben)

a

tervtől

eltérő

kapacitáskihasználtságra, vagy egyszerű felhasználási eltérésnek minősülnek.” [Dr. Bíró Tibor (szaklektor) (2003) 1. oldal]

30

6. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS A GYAKORLATBAN: A HAZAI FÜRDŐK VIZSGÁLATÁHOZ Kutatásom gyakorlati fejezetében 6 fürdő tervezett és tényleges költségeinek vizsgálata történik. A kutatás módszertanának és hipotéziseinek bemutatása után az egyes fürdők költséghelyi kalkulációnak áttekintése következik. A fejezetet összefoglalás zárja.

6.1. A kutatás módszertana, a felállított hipotézisek Vizsgálatom

során

egyaránt

támaszkodtam

primer

és

szekunder

információforrásokra. A controllinggal, a fürdők üzemeltetésével foglalkozó számos hazai és külföldi szakirodalom mellett számos, a témába vágó folyóiratokban megjelent cikkeket és írásokat is áttanulmányoztam. Valamint az információs társadalom legjelentősebb vívmányát, az internetet alkalmazva is jelentős információforrásokhoz férhettem hozzá. Kutatásom gazdasági- és fürdő üzemeltetési igazgatókkal történt mélyinterjúk segítették.

Mégis a leginkább meghatározó adatokat 6 kiválasztott hazai fürdő forgalmi adatai és főkönyvi kivonatai biztosították. A főkönyvi kivonatok az egyes fürdők költségeinek alakulását adták 2005-re vonatkozóan. Az adatok szigorúan titkosak, így a fürdők nevei nem kerülnek feltűntetésre. Az adatok Böcskei Elvira: Controlling a hazai fürdők gyakrolatában, 2006-os ÁVF kutatásából származnak.

Kutatásom során a 6 vizsgált fürdő költségeinek páronkénti átlagolásával 3 fürdőkategóriát alkottam: •

Gyógy- és wellnessfürdő,

•

Gyógy- és strandfürdő és

•

Strand- és élményfürdő.

31

Az iménti kategorizálás célja, hogy a hazai fürdők controlling tevékenységét megalapozó számítások torzításmentes képet mutassanak. 3 fürdőtípus – a Magyarországon leggyakrabban megfigyelhető kategóriák – létrehozására pedig azért volt szükség, mert ha a 6 fürdő adatait átlagoltam volna, az értékek túl általánosak lettek volna. Ezzel szemben, ha a 6 fürdőt külön-külön vizsgálom, az eredmények túlzottan vállalatra szabottak, vagyis túl specifikusak lettek volna.

A fürdők kiválasztása a következő szempontok szerint történt: •

A regionalitásból fakadó eredménytorzulásokat úgy küszöböltem ki, hogy a fürdők az ország különböző pontjairól származnak. Így például NyugatDunántúli és Dél-Alföldi fürdő adatai is kiválasztásra kerültek,

•

A vizsgálatba átlagos, magas és alacsony medenceszámmal rendelkező fürdők is ki lettek választva,

•

A dolgozói létszám „szabályozása” hasonló elven zajlott,

•

Emellett különös figyelmet fordítottam arra is, hogy önkormányzati tulajdonú és/vagy üzemeltetésű, és egyértelműen profitorientált szervezetek azonos arányban szerepeljenek kutatásomban.

További tényezők voltak: •

Minden szervezet független, önálló fürdő, és nem egy hotel vagy más komplexum része,

•

Minden vállalkozás egész évben nyitva tart,

•

Minden fürdő legalább részben termálvizet használ (ennek lehetőségét Magyarország gazdag természeti kincsei adják),

•

Az összes létesítmény víz-forgatásos technikát alkalmaz. 18

18

Töltő-ürítős víztisztító berendezés alkalmazása 2006. december 31-óta már csak külön engedéllyel (OGYFI és OVF), főként műemlékfürdők esetében alkalmazható, az ezt szabályozó kormányrendelet száma: 77/2005. A fent említett dátumig, az összes, engedéllyel nem rendelkező, fürdőnek át kellett állnia, az Európai Unió által is megkövetelt, víz-visszaforgatásos technikájú víztisztítási rendszerre.

32

A vizsgált fürdők sajátos jellemzőinek „letisztítására” azért van szükség, mert jelen kutatásom célja, hogy egy olyan kalkulációs eljárást mutasson be, mely vélhető segítséget nyújt a hazai fürdők gazdálkodásában. Vagyis, ha a fürdők jellegzetességeit figyelembe venném (földrajzi fekvés, medencék száma, működtető szervezet) már nem egy alkalmazási mód bemutatása történne, hanem az egyes fürdők elemzése.

Mindezen tényezőket figyelembe véve az alábbi hipotéziseket fogalmazom meg: 1. A fürdő típusa befolyásolja a létesítmény költségeinek alakulását, 2. A költségek csak igen kis arányban csökkenthetőek, hiszen nagyrészük fix, 3. Mivel a költségek egy jelentős része fix ezért pontos tervezésre van szükség, 4. A költségek alakulását jelentős mértékben befolyásolja a kapacitás kihasználása.

6.2. A fürdők költségváltozását meghatározó legfontosabb tényező: a költségváltozási együttható A kalkulációk egyik legfontosabb eleme annak eldöntése, hogy az egyes felmerült költségek mekkora hányadban fixek vagy változók. Dolgozatomban e tényezőt (vagyis, hogy az adott költség fix vagy változó) a kereslettől, vagyis a kapacitás kihasználásától teszem elsődlegesen függővé. A még pontosabb eredmények érdekében nem csupán az kerül meghatározásra, hogy az egyes költségek fixek vagy változók-e, de az is, hogy ez mekkora hányadban változik az adott költséghelytől. Erre szolgál az ún. költségváltozási együttható.

A költségek között „vannak olyan költségfajták, melyeket egyértelműen besorolhatunk a fix vagy a változó költségek csoportjába. Ha azonban megnézzük a hagyományosan ’változónak’ tekintett költségnemeket, akkor észre kell vennünk, hogy a kapacitáskihasználás ingadozásakor egyikük-másikuk mégsem olyan proporcionálisan mozog ezzel együtt, mint ahogy ezt egy ’vérbeli’ változó költségtől elvárnánk. Ezt úgy fogalmazhatjuk meg más szavakkal, hogy a

33

változónak tekintett költségek egy része mégiscsak fix költségként viselkedik.” [Dr. Bíró Tibor (szaklektor) (2003) 2. oldal]

„Annak érdekében, hogy pontosabban elkülöníthessük egymástól a változó és fix költségeket, felhasználhatjuk a költségváltozási együtthatót. Ez a mutatószám azt adja meg, hogy az összköltségen belül mennyit tesz ki a változó költségek aránya. Az elemzések mindig lineáris költségfüggvényt tételeznek fel, vagyis abból indulnak

ki,

hogy a

költséggörbe

adott kapacitáskihasználtsági

tartományon belül (például 1% és 20% között) proporcionálisan viselkedik.” [Dr. Bíró Tibor (szaklektor) (2003) 2. oldal]

Az imént bevezetett költségváltozási együttható értéke amennyiben 0,00 értéket ad, akkor teljesen fix költségről beszélünk, vagyis az adott költséghely szempontjából az adott költség, a kapacitáskihasználás szerint nem változik. Ezzel szemben az együttható 1,00 értéke azt mutatja meg, hogy az adott költség az adott költséghelyen teljes egészében a kapacitás függvénye.

Fontos különbséget kell tenni a kapacitáskihasználás és a kapacitáskihasználtság fogalmak között. Kapacitáskihasználás alatt mindig az igénybe vett kapacitás mennyiségben

kifejezett,

vagyis

abszolút

nagyságát

értem.

Míg

a

kapacitáskihasználtság relatív mutatószám: a ténylegesen igénybe vett, és a lehetségesen igénybe vehető kapacitás arányát mutatja meg.

6.3. Költséghelyi költségkalkuláció Vizsgálatom során a 3 felsorolt fürdőtípus 1-1 legjellemzőbb költséghelyét vizsgálom. Minden esetben specifikálva az adott fürdőtípus és a költséghely legjelentősebb tulajdonságait, melyet a költséghelyek költségalakulásának vizsgálata követ.

34

6.3.1. Gyógy- wellnessfürdő típus: wellness, gyógy-költséghely A fürdőtípus legfontosabb jellemzői: •

A fürdőtípus a feltörő gyógy- és termálvizet hasznosítva különféle gyógykezeléseket, valamint wellness szolgáltatásokat nyújt vendégeiknek,

•

Főként zárt épületben üzemel, de szabadtéri medencével, medencékkel is rendelkezik,

•

Tevékenysége során a gyógyulni vágyók mellett az egészségtudatos fogyasztókat is megcélozza,

•

Magas minőségi szint jellemzi működésüket, mely magasabb árszínvonalat eredményez,

•

A minta átlagosan 13 medencével rendelkezik, melynek azonban kisebb hányada speciális terápiás (például súly) medence,

•

Minden tevékenységet maguk végeznek, így a büfék, éttermek üzemeltetését is,

•

Az iménti ponttal szorosan összefüggően, csak saját munkatársakat foglalkoztatnak. A begyűjtött mintában a tervezett átlagolt létszám 50 fő, melyből 8 fő idénymunkás. A tényleges létszám ezzel szemben 51 fő volt 9 idénymunkással,

•

Bár a kereslet idényjellegű, nyári csúccsal, mégis egész évben nyitva tartó intézmény.

A minta tervezett és tényleges keresletének alakulását az 1. sz. táblázat tartalmazza.

35

Gyógy- wellnessfürdő típus 200x. évi tervezett és tényleges forgalma, főben kifejezve (eltérések %-ban is) 1. számú táblázat Terv 20 000 Január 20 000 Február 30 000 Március 30 000 Április 30 000 Május 75 000 Június 75 000 Július 75 000 Augusztus Szeptember 25 000 25 000 Október 25 000 November 20 000 December Összesen: 450 000

Tény Eltérés (fő) Eltérés (%) 26 436 6 436 32,18% 22 997 2 997 14,99% 32 431 2 431 8,10% 20 495 -9 505 -31,68% 40 733 10 733 35,78% 49 544 -25 456 -33,94% 91 522 16 522 22,03% 71 316 -3 684 -4,91% 30 569 5 569 22,28% 24 655 -345 -1,38% 23 853 -1 147 -4,59% 24 680 4 680 23,40% 459 231 9 231 2,05%

(Forrás: Böcskei Elvira: Controlling a hazai fürdők gyakorlatában, ÁVF kutatás)

A táblázatból könnyen kiolvasható, hogy ténylegesen több vendég érkezett. Mindez kedvezőnek hat, hiszen a magasabb vendégszám feltételezhetően növeli az árbevételt! Azonban controller szemmel már korántsem oly örvendetes e szám, hiszen a tervektől való eltérést tapasztaltunk! Bár összességében véve a különbség nem jelentős, mégis érdemes havi lebontásban megvizsgálni a forgalom alakulását. Látható, hogy az éves szinten nem annyira jelentős 2,05%os eltérés havi viszonylatban igen erős ingadozást mutat. Tehát a tervezés nem volt elég megalapozott, érdemes tehát a vendégforgalom tervezett alakulását ismételten áttekinteni. Jelen számításaimnak azonban más célja van, a kapacitás eltéréseit más szempontok szerint elemzem.

A költséghely részletes költségeit, és a velük történt kalkulációkat a 2. sz. táblázat tartalmazza!

36

A költségtervezéssel foglalkozó táblázatok legfelső, számadatokat tartalmazó sora a kapacitás, az imént taglalt, értékeit tartalmazza, valamint azt mutatja, hogy ténylegesesen a kapacitáskihasználtság 102,05%, vagyis valójában a tervezett költség-értékek magasabb kapacitás értékekkel „szembesülnek”! Minden hogyan hat a költségekre?

Wellness, gyógy-költséghely költségkalkulációi 200x. évre, adatok Ft-ban 2. számú táblázat Fürdő operatív controlling - rugalmas tervköltség-számítás (terv-tény eltérés elemzés) Elszámolási időszak: Kapacitáskihasználás: (főben)

Terv 450 000

Egy főre jutó tervezett költség Egy főre jutó tényleges költség

Wellness, gyógy

Költséghely neve:

200x.01.01-200x.12.31 Tény 459 231

Eltérés 2,05%

HUF/fő HUF/fő

Kapacitáskihasználtság 102,05%

440,2044444444 441,2589067376

Tény. kap. kih. tervktg-e 202 155 527 HUF

Sorsz.

Megnevezés

Költségvált. együttható

Terv ktg. (változó)

Terv ktg. (fix)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Medencei dolgozók bérktg.-e Well., gyógy dolgozók bérktg.-e Catering dolgozók bérktg.-e Egyéb, ált. dolgozók bérktg.-e Szellemi dolgozók bérktg.-e Vízforgatás, -tiszítás költségei Higiéniás költségek Karbantartási, javítási költségek Szerszámköltségek Parkrendezés költségei Igazgatási költségek Egyéb rezsi költségek Well., gyógy felhaszn. anyagktg. Catering felhaszn. anyagktg-ek Wellness, gyógy ELÁBÉ Catering ELÁBÉ Egyéb ELÁBÉ Értékcsökkenési leírás

0,00 0,40 0,00 0,00 0,00 0,00 0,35 0,20 0,25 0,00 0,00 0,00 1,00 0,00 0,70 0,00 0,00 0,80

0 9 011 744 0 0 0 0 2 177 343 1 244 196 518 415 0 0 0 3 110 490 0 3 628 905 0 0 11 157 600

16 092 400 13 517 616 13 678 540 17 701 640 10 460 060 12 441 960 4 043 637 4 976 784 1 555 245 3 110 490 11 405 130 15 552 450 0 19 699 770 1 555 245 13 478 790 5 184 150 2 789 400

16 092 400 22 529 360 13 678 540 17 701 640 10 460 060 12 441 960 6 220 980 6 220 980 2 073 660 3 110 490 11 405 130 15 552 450 3 110 490 19 699 770 5 184 150 13 478 790 5 184 150 13 947 000

16 092 400 22 714 221 13 678 540 17 701 640 10 460 060 12 441 960 6 265 645 6 246 503 2 084 294 3 110 490 11 405 130 15 552 450 3 174 297 19 699 770 5 258 591 13 478 790 5 184 150 14 175 880

17 653 555 21 123 456 14 000 100 17 876 543 10 345 677 13 567 821 6 234 567 6 123 432 2 877 234 3 534 216 12 345 612 16 754 320 3 210 123 19 123 986 5 185 372 13 987 482 5 297 823 13 398 450

1 561 155 -1 590 765 321 560 174 903 -114 383 1 125 861 -31 078 -123 071 792 940 423 726 940 482 1 201 870 35 826 -575 784 -73 219 508 692 113 673 -777 430

* *

30 848 693 *

167 243 307 *

198 092 000 *

198 724 810 202 155 527

202 639 769 202 155 527

3 914 959 *

Összesen Tényl. kapacitáskihasználtság tervktg.-e

Terv ktg. (összesen)

Előirányzott költségek

Tényleges költségek

Kihasználtsági eltérés

-3 430 718

HUF

Felhasználási eltérés

3 914 959

HUF

Egyéb eltérés

-484 242

HUF

Felhasználási eltérés

(Forrás: Böcskei Elvira: Controlling a hazai fürdők gyakorlatában, ÁVF kutatás)

A fürdőtípus legjelentősebb tevékenysége – termál- és gyógyvizű medencéi mellett – a wellness és gyógy-szolgáltatásokat nyújtó részleg. Az e tevékenység

37

során felmerült legjellemzőbb költségeket vizsgálom, a „wellness, gyógyköltséghelyet.

„Wellness, gyógy-költséghely” alatt a fürdőkben működő összes wellness és/vagy gyógy-szolgáltatásokat nyújtó részlegben felmerült költségeket értem. Ilyen szolgáltatások lehetnek a szauna, a szolárium, a masszáz, szépségszalon és/vagy gyógykezelések és kúrák. A hozzájuk kapcsolódó költségek a következők: •

Wellness dolgozók bérköltségei: a táblázat szerint a „wellness, gyógy dolgozók bérköltségei” kategória 40%-ban változó költség! Mi ennek az oka? Nos, a gyógy és/vagy wellness szolgáltatások igénybevétele jelentősebb mértékben függ az érkező pihenni vágyó vendégtömegtől. Viszonylag egyszerűen is megfogalmazható: több vendég közül valószínűleg többen fogják igénybe venni a különféle szolgáltatásokat.

•

Higiéniás költségek: itt azt fedezhető fel, hogy e költség 35%-a függ a kapacitástól és a költséghelytől, vagyis minél többen veszik igénybe a szaunákat, szoláriumokat, masszázsasztalokat, gyógycélú helyiségeket, annál gyakrabban kell őket teljes egészében kitakarítani, fertőtleníteni.

•

Karbantartási-, javítási- és szerszámköltségek: szintén jelentős mértékben függnek a látogatók számától, a rongálódás szoros kölcsönhatásban áll a fürdőzők volumenével.

•

Wellness, gyógy anyagköltség: e változó azért függ teljes egészében az érkező vendégek számától, és a költséghelytől, mert ha a vendégek nem vennék igényben a wellness-gyógy szolgáltatásokat, nem lenne szükség az effajta anyagokra. Azt a minimális alapkészletet, melyet folyamatosan a hirtelen felmerülő igények kielégítése miatt raktáron tartanak, a következő költségkategória tartalmazza.

•

Wellness, gyógy ELÁBÉ: ide a kereskedelmi céllal vásárolt, a wellness, vagy gyógykezelésekhez kapcsolódó termékeket – például, természetes alapanyagú gyógy és wellness olajokat, készítményeket – csoportosíthatjuk. Ez azért

38

„csak” 70%-ban függ a költséghelytől, és a forgalomtól, mert ide tartozik az előző kategória raktáron tartott mennyisége is. •

Az értékcsökkenési leírás: a gépek használhatósága a felhasználás arányában csökken.

A kalkulációk a következőképpen zajlanak: a 2. sz. táblázat legfontosabb elemei a feltűntetett terv- és tényköltség oszlopok. A tervköltségek tovább lettek bontva változó és fix részre, a költségváltozási együttható segítségével. Ha csak a terv és a tény értékek összesen sorát hasonlítanánk össze, azt kapnánk, hogy a tervezett értékektől 4.547.769 Ft értékben térnek el a tényadatok. Ez az összeg azonban hibás, mivel nem veszi figyelembe azt, hogy időközben a kapacitás értéke is megváltozott. Ha csak ezt a számítást végeznénk el, akkor merev tervköltségszámítási eljárást alkalmaznánk. Jelen esetben azonban rugalmas tervköltségszámítást használok, így megvizsgálom a költségek változásainak okait is.

Első lépésként meg kellett alkotni az ún. „előirányzott költségek” oszlopot is! Ez úgy számítottam ki, hogy az egyes tervezett változó költségeket soronként elosztottam a tervezett kapacitás értékével, majd megszoroztam a tényleges kapacitás volumenével. Ehhez hozzáadtam a tervköltségek fix részét. Tettem ezt mindazért, mert a változó költség-részek a kapacitás függvényei, tehát annak változása, a változó költségek változását vonja maga után. A fix költségek változatlanok a kapacitástól, így azok változtatása – a kapacitás változásával párhuzamosan – téves eredményekre, következtetésekre vezetnének. Ha most soronként összevetem az előirányzott költségeket, és a tény értékeket, és ezeket összesítem, megkapom a felhasználási eltérést. Ez megmutatja a valódi költségváltozás mértékét, vagyis már tartalmazza a kapacitásváltozást, így a két összevetett érték azonos kapacitásszint mellett kerül összehasonlításra. A számítások hatására az előző érték valamivel finomodott 3.914.959 Ft eltérést tapasztalható a tény és terv értékek között. Tehát valójában ennyivel növekedtek a költségek.

39

Ha tovább vizsgálódom, és kiszámolom azt is, hogy a tényleges kapacitás a tervköltségek figyelembe vételével mekkora összeget ad, újabb megállapítást tehető. Az összeg a következő módon került meghatározásra: kiszámítom, hogy egy főre mekkora hányad jut tervköltségből, és ezt megszorzom a tényleges kapacitáskihasználás

volumenével. Ha ezt az összeget összevetem az

„előirányzott költségek” oszlop összesen értékével, megkapom a kihasználtsági eltérést,

mely

megmutatja

azt

a

költségeltérést,

melynek

oka

a

kapacitáskihasználás megváltozása. Ez az érték -3.430.718 Ft. Vagyis annak köszönhetően, hogy a kapacitás megváltozott (növekedett) a költségek csökkentek!

Ha összehasonlítjuk a tényleges költségeket, és a tényleges kapacitásra átszámolt tervköltségeket,

azt

kapjuk,

hogy

így

összességében

+484.242

Ft

költségmegtakarítás következett be.

Összevetve a kalkulált felhasználási eltérést az egyéb eltérésekkel, valamint a kihasználtsági eltéréssel az alábbi összefüggés áll fenn:

Kihasználtsági eltérés „Egyéb eltérés” Felhasználási eltérés

-3.430.718 Ft +484.242 Ft ≈ +3.914.959 Ft

Tehát megállapítható az, hogy a költségek összességében véve, megfelelő kalkulációk után, mikor azonos kapacitásszinten vizsgálódtam, közel 4.000.000 Ft-tal növekedtek. Az összeg a teljes költségvetés közel 2%-át teszi ki, mely első hallásra nem tűnik túl jelentősnek, de ennek akár többszörös értéke is felmerülhetett volna eltérésként. Szembetűnő továbbá azt is, hogy ha csak a kihasználtság változott volna, költségeket takarított volna meg a minta fürdőtípus. A cél, hogy az „egyéb eltérésnek” titulált okokat e létesítmények fetárják! A kérdés jelen dolgozatban történő megválaszolása igen nehézkes, és a

40

költségek pontos ismerete nélkül nem is lehetséges, így e kérdéskört e fejezet összefoglaló részében vitatom tovább. 6.3.2. Gyógy- strandfürdő típus: medencék-költséghely E fürdőtípusra az alábbiak jellemzőek: •

A létesítmények elsősorban a feltörő termál- gyógyvizet alkalmazzák szolgáltatásuk nyújtásához,

•

Gyógyszolgáltatásokat nem biztosítanak, ill. ha igen, akkor ezek igen kezdetlegesek, és – a költségszámítások szempontjából – nem túl jelentősek,

•

Wellness szolgáltatásokat e létesítmények nem végeznek,

•

„Gyógy” jellegük a termálvizes medencékben „merül ki”,

•

A fürdők strand jelleggel üzemelnek, részben nyitott, részben fedett medencékkel,

•

Ebből következik, hogy a fürdők, bár egész évben nyitva tartanak, és fogadnak vendégeket, mégis a nyári hónapok a legjelentősebbek,

•

A minta fürdők a catering tevékenységet kiszervezték. Így az ide tartozó költségek vizsgálatától eltekintek,

•

A fürdők saját dolgozókat foglalkoztatnak: tervezett létszámigényük 42 fő, melyből 8 fő idény jelleggel alkalmazott. A valóságban a létszámadatok megegyeznek a tervezett értékekkel,

•

A létesítményeket közepes minőségi- és árszínvonal jellemzi,

•

Átlagosan 8 db medencével üzemelnek.

A költségek áttekintése előtt érdemes áttekinteni a fürdőtípus forgalmára vonatkozó adatokat, melyet a 3. sz. táblázat tartalmaz.

41

Gyógy- strandfürdő típus 200x. évi tervezett és tényleges forgalma, főben kifejezve (eltérések %-ban is) 3. számú táblázat Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen:

Terv 21 500 21 500 27 500 27 500 27 000 40 000 70 000 58 500 40 000 25 000 25 000 21 500 405 000

Tény Eltérés (fő) Eltérés (%) 22 773 1 273 5,92% 20 739 -761 -3,54% 28 597 1 097 3,99% 20 897 -6 603 -24,01% 36 763 9 763 36,16% 42 507 2 507 6,27% 74 854 4 854 6,93% 61 853 3 353 5,73% 33 535 -6 465 -16,16% 25 659 659 2,64% 25 123 123 0,49% 20 883 -617 -2,87% 414 183 9 183 2,27%

(Forrás: Böcskei Elvira: Controlling a hazai fürdők gyakorlatában, ÁVF kutatás)

E fürdőknél szintén az tapasztalható, hogy a tényleges látogatottság meghaladta a tervezett értéket. Látható továbbá, hogy a szintén viszonylag alacsony, 2,27%-os eltérés, havi lebontásban jelentősen kileng. A fürdőtípus költségeinek alakulását, a következő, 4. sz. táblázat tartalmazza. Mivel e fürdőtípus nem végez wellnessés gyógy-szolgáltatásokat, ezért az effajta költségek nem kerültek feltűntetésre.

42

Medencék-költséghely költségkalkulációi 200x. évre, adatok Ft-ban 4. számú táblázat Fürdő controlling - rugalmas tervköltség-számítás (terv-tény eltérés elemzés) Elszámolási időszak: Kapacitáskihasználás: (főben)

Terv 405 000

Egy főre jutó tervezett költség Egy főre jutó tényleges költség

Medencék

Költséghely neve:

200x.01.01-200x.12.31 Tény 414 183

Eltérés 2,27%

HUF/fő HUF/fő

Kapacitáskihasználtság 102,27%

439,0000000000 438,3556616278

Tény. kap. kih. tervktg-e 181 826 337 HUF

Sorsz.

Megnevezés

Költségvált. együttható

Terv ktg. (változó)

Terv ktg. (fix)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Medencei dolgozók bérktg.-e Catering dolgozók bérktg.-e Egyéb, ált. dolgozók bérktg.-e Szellemi dolgozók bérktg.-e Vízforgatás, -tiszítás költségei Higiéniás költségek Karbantartási, javítási költségek Szerszámköltségek Parkrendezés költségei Igazgatási költségek Egyéb rezsi költségek Catering felhaszn. anyagktg-ek Catering ELÁBÉ Egyéb ELÁBÉ Értékcsökkenési leírás

0,15 0,00 0,00 0,00 0,05 0,20 0,35 0,35 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,05

3 229 751 0 0 0 725 943 1 537 290 2 989 175 597 835 0 0 0 0 0 0 1 146 650

18 301 920 14 585 970 23 615 380 9 723 980 13 792 908 6 149 160 5 551 325 1 110 265 9 394 550 8 540 500 10 248 600 16 226 950 7 686 450 854 050 21 786 350

21 531 670 14 585 970 23 615 380 9 723 980 14 518 850 7 686 450 8 540 500 1 708 100 9 394 550 8 540 500 10 248 600 16 226 950 7 686 450 854 050 22 933 000

21 604 902 14 585 970 23 615 380 9 723 980 14 535 310 7 721 307 8 608 277 1 721 655 9 394 550 8 540 500 10 248 600 16 226 950 7 686 450 854 050 22 958 999

21 298 475 14 982 745 23 984 541 9 674 384 14 954 654 7 231 948 8 987 624 1 897 435 10 985 375 8 432 435 10 437 543 17 432 515 7 938 555 821 234 22 500 000

-306 427 396 775 369 161 -49 596 419 344 -489 359 379 347 175 780 1 590 825 -108 065 188 943 1 205 565 252 105 -32 816 -458 999

* *

10 226 643 *

167 568 357 *

177 795 000 *

178 026 880 181 826 337

181 559 463 181 826 337

3 532 583 *

Összesen Tényl. kapacitáskihasználtság tervktg.-e

Terv ktg. (összesen)

Előirányzott költségek

Tényleges költségek

Kihasználtsági eltérés

-3 799 457

HUF

Felhasználási eltérés

3 532 583

HUF

266 874

HUF

Egyéb eltérés

Felhasználási eltérés

(Forrás: Böcskei Elvira: Controlling a hazai fürdők gyakorlatában, ÁVF kutatás)

A fürdőtípus legjellemzőbb „tevékenysége” a medencék, hiszen ez jelenti fő vonzerejüket. A medencék üzemeltetése, működtetése során felmerülő költségek a következők: •

Medencei dolgozók bérköltségei: a kategória csak 15%-ban változó költség! Mi ennek az oka, hiszen ebbe a kategóriába csak a medencék környékén foglalatoskodó alkalmazott került be?

Az ok igen

tanulságos. A

controllinghoz controlling szemléletmód szükséges. Jelen esetben nem csak az a kérdés, hogy mely költségek tartoznak az egyes költséghelyekhez, hanem az is, hogy a kapacitás változásától mennyiben függnek azok. Egy fürdő

43

esetén, ha 1 vagy ha 50 fő úszik egyszerre egy medencében, akkor is szükség van állandó úszómesteri felügyeletre. Mégis, bizonyos esetekben, ha a tömeg már valóban óriási, szükséges egy medencére több úszómestert beosztani. Innen ered tehát ez az érték. •

A víz forgatásával, szűrésével kapcsolatos költségek, ismét kissé meglepő módon, az előzőnél még alacsonyabb érték szerepel a költségváltozási együttható oszlopában, mely 5%. Ennek oka a következő: a Kormány 121/1996.-os, ill. a Népjóléti Miniszter 37/1996. rendeletei, ill. az ME-10204: 1993. műszaki előírás alapján a fürdő folyamatosan, napi 24 órán keresztül köteles tisztítani a medence vizét, annak érdekében, hogy a szintén a fenti rendeletekben és a Kormány 201/2001. sz. rendeletében rögzítettek alapján, a víz egészségügyi határértékei a megengedett szint alatt maradjanak. Tehát e tényező ismételten független a használók számától, mégis egyes értelmezések szerint nagyobb tömeg esetén érdemes a vizet gyakrabban szűrni, tisztítani. Nyilvánvaló, hogy a leírtak kivitelezése nehézkes, hiszen nem egyszerű pontosan meghatározni azt, éppen hányan tartózkodnak a medencében. Mégis mondhatjuk, hogy nagyobb tömeg esetében valamivel sűrűbben történik a víz forgatása, tisztítása.

•

Higiéniás költségek: jelen esetben e költség 20%-a függ a kapacitástól, vagyis ha többen veszik igénybe a medencéket valamivel gyakrabban kell őket teljes egészében kitakarítani, fertőtleníteni.

•

Karbantartási-, javítási- és szerszámköltségek: szintén jelentős mértékben függnek a látogatók számától, a rongálódás szoros kölcsönhatásban áll a fürdőzők volumenével.

•

Az értékcsökkenési leírás: igen kis mértékben függ a látogatók számától.

A költséghelyi vizsgálat, az előző példához hasonlatosan, azt hozta, hogy a költségek, a kapacitás változását is figyelembe véve, mindösszesen 3.532.583 Ft összegben változtak. E változás a fürdő számára kedvezőtlen, hiszen a költségek növekedtek. Nem marad más hátra, mint a változás okainak feltárása.

44

Első lépésként látható, hogy a kihasználásból, vagyis a megváltozott kapacitásból eredően 3.799.457 Ft költségmegtakarítás realizálódott. Tehát a 2,27%-kal több fürdőző közel 4 millió Forint megtakarítást hozott a fürdőnek.

Látható továbbá, hogy az „egyéb eltérések” értéke 266.874 Ft, vagyis a költségek ekkora mértékben növekedtek. Összességében ismét felírható a következő összefüggés:

Kihasználtsági eltérés „Egyéb eltérés” Felhasználási eltérés

-3.799.457 Ft +266.874 Ft ≈ +3.532.583 Ft

Ismételten megállapítható, hogy a tényleges költségek több, mint, 3,5 millió Forint értékben tértek el a tervezettektől. Az érték a teljes költségvetés 2%-a körül mozog, mégis érdemes „jelzésként” tekinteni rá, és jövőbeli kalkulációkat alaposabban elvégezni.

6.3.3. Strand- élményfürdő típus: általános-költséghely A strand- élményfürdő típus az alábbi jellemzőkkel bír: •

A létesítmények már nem csak termálvizet hasznosítanak, az egyes élménymedencék a közhálózatból nyert vezetékes vizet is alkalmazzák,

•

A létesítmények nem nyújtanak sem gyógy- sem wellness szolgáltatásokat,

•

A catering tevékenységüket is kiszervezték,

•

Részben nyitott, részben zárt épületben üzemelnek,

•

A fürdők nem idény jellegűek, a téli hónapokban a zárt úszómedencék biztosítják a vendégforgalmat,

•

Átlagosan 8 medencével működnek,

•

A fürdők átlagos minőségi és magasabb árszínvonallal rendelkeznek,

•

Csak saját alkalmazottaik vannak, tervezett létszámigényük 35 fő, mely a tényleges értékekkel megegyeznek. 45

A fürdőtípus jellemzőinek áttekintését követően következzék tervezett és tényleges forgalmuk átlagolt adatai, melyet a következő, 5. sz. táblázat tartalmaz.

Strand élményfürdő típus 200x. évi tervezett és tényleges forgalma, főben kifejezve (eltérések %-ban is) 5. számú táblázat Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen:

Terv Tény Eltérés (fő) Eltérés (%) 10 000 7 896 -2 104 -21,04% 10 000 8 754 -1 246 -12,46% 10 000 8 643 -1 357 -13,57% 10 000 9 001 -999 -9,99% 10 000 13 456 3 456 34,56% 90 000 87 312 -2 688 -2,99% 110 000 112 471 2 471 2,25% 90 000 89 965 -35 -0,04% 10 000 11 064 1 064 10,64% 10 000 9 274 -726 -7,26% 10 000 9 532 -468 -4,68% 10 000 7 321 -2 679 -26,79% 380 000 374 689 -5 311 -1,40%

(Forrás: Böcskei Elvira: Controlling a hazai fürdők gyakorlatában, ÁVF kutatás)

A táblázat legfontosabb „mondanivalója” az, hogy a forgalom a tervezett értékhez képest alulmaradt, vagyis a valóságban kevesebb fürdőző érkezett a tervezettnél. Vajon hogyan fog ez hatni a költségekre?

A költséghely részletes költségeit, az elvégzett kalkulációkat a 6. sz. táblázat tartalmazza! Mivel e fürdőtípus nem nyújt wellness- és gyógyszolgáltatásokat, ezért az ilyen költségek nem kerültek feltűntetésre, sőt, mivel catering tevékenységét is kiszervezi, így az ahhoz tartozó költségek is kimaradtak a táblázatból.

46

Egyéb, általános-költséghely költségkalkulációi 200x. évre, adatok Ft-ban 6. számú táblázat Fürdő controlling - rugalmas tervköltség-számítás (terv-tény eltérés elemzés) Elszámolási időszak: Kapacitáskihasználás: (főben)

Terv 380 000

Egy főre jutó tervezett költség Egy főre jutó tényleges költség

Egyéb, általános

Költséghely neve:

200x.01.01-200x.12.31 Tény 374 689

Eltérés -1,40%

HUF/fő HUF/fő

Kapacitáskihasználtság 98,60%

956,8002631579 972,6730728684

Tény. kap. kih. tervktg-e 358 502 534 HUF

Sorsz.

Megnevezés

Költségvált. együttható

Terv ktg. (változó)

Terv ktg. (fix)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Medencei dolgozók bérktg.-e Egyéb, ált. dolgozók bérktg.-e Szellemi dolgozók bérktg.-e Vízforgatás, -tiszítás költségei Higiéniás költségek Karbantartási, javítási költségek Szerszámköltségek Parkrendezés költségei Igazgatási költségek Egyéb rezsi költségek Egyéb ELÁBÉ Értékcsökkenési leírás

0,00 0,25 0,00 0,00 0,20 0,15 0,15 0,10 0,05 0,00 0,80 0,05

0 5 757 745 0 0 8 834 843 7 099 427 1 419 885 3 155 301 1 104 355 0 7 572 722 52 600

16 450 700 17 273 235 7 520 320 94 659 030 35 339 371 40 230 088 8 046 018 28 397 709 20 982 752 56 795 418 1 893 181 999 400

16 450 700 23 030 980 7 520 320 94 659 030 44 174 214 47 329 515 9 465 903 31 553 010 22 087 107 56 795 418 9 465 903 1 052 000

16 450 700 22 950 508 7 520 320 94 659 030 44 050 735 47 230 291 9 446 058 31 508 911 22 071 672 56 795 418 9 360 064 1 051 265

17 000 826 22 947 216 7 495 864 95 012 382 45 000 011 47 043 221 9 184 528 31 549 887 22 973 214 56 012 940 9 129 812 1 100 000

550 126 -3 292 -24 456 353 352 949 276 -187 070 -261 530 40 976 901 542 -782 478 -230 252 48 735

* *

34 996 879 *

328 587 221 *

363 584 100 *

363 094 973 358 502 534

364 449 901 358 502 534

1 354 928 *

Összesen Tényl. kapacitáskihasználtság tervktg.-e

Terv ktg. (összesen)

Előirányzott költségek

Tényleges költségek

Kihasználtsági eltérés

4 592 439

HUF

Felhasználási eltérés

1 354 928

HUF

Egyéb eltérés

-5 947 367

HUF

Felhasználási eltérés

(Forrás: Böcskei Elvira: Controlling a hazai fürdők gyakorlatában, ÁVF kutatás)

E fürdők esetében az általános működtetését biztosító „háttérintézmény” felmerült költségeit vizsgálom, azért, hogy egy inkább fix költségekkel bíró költséghely bemutatására is sor kerüljön dolgozatomban.

Az „egyéb, általános-költséghely” tartalmazza a fürdő területének nagy részét képző parkkal, a belépőjegyeket értékesítő pénztárakkal, a zuhanyzókkal, mosdókkal, öltözőkkel valamint az adminisztrációs részleg működésével, működtetésével felmerülő költségeket. De ide tartoznak az épületek karbantartása miatt keletkezett költségek is. Mindezek az alábbiak szerint alakulnak: •

Egyéb, általános dolgozók bérköltségei: az tapasztalható, hogy a költséghely és a vendégforgalom alakulása csak kis mértékben befolyásolja a szükséges 47

munkaerő nagyságát! Az ok az, hogy a gépek karbantartása, a takarítás viszonylag független az érkező látogatók számától, takarítani például naponta szükséges. Mégis, ha nagyobb számban érkeznek a turisták esetenként több jegypénztáros szükségeltetik, de az igényesebb környezetért is célszerű időnként gyakrabban takarítani. •

Szellemi dolgozók bérköltségei: e költségek egyáltalán nem függnek a vendégforgalom alakulásától. Munkájukat akkor is el kell látniuk, ha a fürdő látogatottsága alacsony.

•

Igazgatási költségek: főként fix költség, de azért változhatnak részben a forgalomtól, mert ha a fürdő forgalma a vártnál magasabb mértékben nő leállíthatnak egy-egy hirdetést, míg ha a várt értéktől elmarad a forgalom, újabb fórumokon hirdethetnek a fürdők.

•

Egyéb

rezsiköltségek:

a

fűtés,

energiaellátás,

kommunális

hulladék

elszállításának költségei tartoznak e kategóriába. •

Higiéniás költségek: főként a közös használatú zuhanyok, mosdók tisztításánál jelentkezik. Itt jelenik meg a gyakoribb takarítás többletköltsége.

•

Karbantartási- és szerszámköltségek: szintén jelentős mértékben függnek a látogatók számától, a rongálódás szoros kölcsönhatásban áll a fürdőzők volumenétől.

•

Parkrendezés költségei: mely szintén egy viszonylag fix költség, hiszen például a fű növekedése nem a vendégek számától függ.

•

Egyéb ELÁBÉ: az effajta termékekből szintén érdemes egy alapkészlettel rendelkezni a raktáron, tehát a költség részben fix.

•

Az értékcsökkenési leírás: nem jelentős mértékben függ a látogatók számától.

A leginkább szembetűnő érték, a kihasználtsági eltérés pozitív előjelű változása. Tehát a költségeink, annak következtében, hogy a kapacitáskihasználás csökkent, nőttek. Az érték leginkább arra utal, hogy a kapacitás kihasználása nem volt optimális, gazdaságos. Az eredmény mégsem oly meglepő, hiszen ha a korábbi eredményekből kiindulva, látható volt, hogy a tervezettnél magasabb

48

kapacitáskihasználás költségmegtakarítást eredményezett, így érthető módon a tervnél kisebb volumenű kapacitás a költségek növekedését eredményezi.

Az „egyéb eltéréseknek” elnevezett változás jelen esetben negatív előjelű, vagyis elméletileg költségmegtakarítást okozott. Az értékre azonban érdemes némi fenntartással tekinteni. Véleményem szerint az eredmény jelen esetben inkább a nem pontosan meghatározott költségváltozási együtthatókból fakadó téves kalkulációkból ered. Ezt már csak az a tény is alátámasztja, hogy összességében a költségeink növekedtek, vagyis nem tételezhetjük fel azt, hogy a különféle, egyéb

hatások

több,

mint

5.000.000

Ft-nyi

költségmegtakarítást

eredményezhetnének.

Az eltérések összefüggéseként ismételten felírható az alábbi egyenlet:

Kihasználtsági eltérés „Egyéb eltérés” Felhasználási eltérés

+4.592.439 Ft (-)5.947.367 Ft ≈ +1.354.928 Ft

Habár jelen esetben, a 3 fürdőtípus közül, a legkisebb mértékű költségnövekedés volt tapasztalható, éppen az egyéb eltérések „szokatlan” változása miatt érdemes áttekinteni, pontosítani a költségterveket.

6.4. Az árbevétel alakítása Habár az árbevétel tervezése – a vendégszám és a realizálható jegyárak függvényében – nem tartozik a rugalmas tervköltség-számítás feladatkörébe, egy, a vizsgálódás során kiszámított érték mégis segíthet az effajta tervezésben. Az elemzés során kiszámítottam, hogy a tervezett költségeket, ha elosztjuk a várható – és a tervezett – fürdővendégek számával, 1 főre mekkora költség jut. Az értékek a költséghelyi számítások esetében rendre, 440, 440, 960 Ft körül

49

mozognak. Tehát annak érdekében, hogy a fürdő legalább a fedezeti pontot19 elérje, minimum ekkora összeget kell érvényesítenie egy belépőjegy esetén20. Mindez hozzásegíti a fürdőt ahhoz, hogy az árazás pontosabb legyen, és, hogy az ár-érték arány21 is megfeleljen mind a fürdő, mind pedig a vendégek elvárásainak.

6.5. A legfontosabb bizonyítása

megállapítások

összegzése,

a

hipotézisek

Ezen összefoglaló fejezetben a legfontosabb tényezők: a kihasználtsági eltérés, a felhasználási eltérés és az egyéb eltérés legfontosabb megállapításai, a költséghelyi elszámolásnál tapasztalt legfontosabb eredmények, valamint a hipotézisek bizonyítása szerepel.

A kihasználtsági eltérés szembetűnő módon bizonyítja azt, hogy abban az esetben, ha a tervezett és tényleges kereslet eltér a költségek is változnak. Ha a kihasználtság magasabb általában költségek takaríthatók meg, ha az érték csökken, a költségek növekednek. Ezt az elgondolást a fürdőhelyi vizsgálat is megerősítette.

A felhasználási eltérés ezzel szemben azt mutatja meg, hogy azonos kihasználási volumen esetén mennyiben térnek el a költségek valójában a tervezett értékektől. Csak ezt az értéket nem elégséges kiszámolni, hiszen így nem tudnánk meghatározni azt, hogy költségek változása mekkora mértékben köszönhető a kapacitás változásának és mekkora mértékben tudható be egyéb tényezőknek.

19

A fedezeti pont az a termelési volumen, amelynél sem veszteség, sem nyereség nem képződik, mert az árbevétel és a termelési (összes) költség egyenlők. Értelmezhető a nulla nyereséghez tartozó egységárra és költségösszetevőkre is. 20 Persze figyelembe kell venni azt is, hogy az érkező vendégek hány százaléka jogosult valamilyen kedvezményre (nyugdíjas, diák vagy gyermek), és ezzel korrigálni kell a belépőjegyek árkalkulációját. 21 Azt mutatja meg, hogy adott összegért mennyit kapunk a pénzünkért. A „jó” az ár-érték arány azt fejezi ki, hogy a termék/szolgáltatás ára megfelel a fizetendő ellenértékkel.

50

A táblázatokban, elemzésekben „egyéb eltérésnek” nevezettek megfejtése kemény feladat, és úgy valósítható meg legkönnyebben, ha az időszak alatt felmerült költségeket tételesen áttekintjük. Vizsgálatomban sajnos nem álltak rendelkezésemre részletes adatok, így mindössze néhány megoldást, kiváltó okot áll módomban felvázolni. A változások előidézői tehát a következőkre vezethető vissza: •

Az árszínvonal emelkedése (anyagköltségek, beszerzett anyagok, igénybe vett szolgáltatások esetén),

•

Az infláció nem tervezett változása, esetleg

•

Beszállító-váltás esetén, az új beszállító magasabb árakat alkalmaz,

•

Lehetséges, hogy időközben béremelést szavazott meg a vállalkozás a költséghely dolgozóinak, vagy

•

A tervnél több túlórát kellett kifizetni,

•

A tervezettől eltérő

leírási kulcsot alkalmaztak

az értékcsökkenés

számításánál, •

A tervezett szerszámok mégsem feletek volna meg az elvárásoknak,

•

Az elképzeléseknél gyakrabban kellett higiéniás tisztításokat végezni,

•

Az időjárás változása miatt sűrűbben volt szükséges a park rendbetétele vagy

•

Nem tervezett hirdetésekre volt szükség.

A költséghelyi vizsgálódásnál azt tapasztaltam, hogy egyes költséghelyek (változó) költségei rugalmasan illeszkednek a kereslethez, míg mások szinte egyáltalán nem befolyásoltak általa. A költségváltozási együttható precíz meghatározása igen fontos szerepet játszik egy fürdő pontos költségtervezésében.

Az első számú hipotézis, miszerint a fürdő típusa alapvetően befolyásolja a létesítmény költségeinek

alakulását bebizonyosodott: a

vizsgálat során

felmerültek olyan szolgáltatások (pl. gyógy, wellness, catering szolgáltatások) melyek egyes fürdőben igen jelentős összeget jelentettek, míg másokban egyáltalán fel sem merültek. A hipotézist bizonyítja az a tény is, hogy míg

51

például a wellness- és gyógyszolgáltatásokat nyújtó fürdőben, például e szolgáltatások érdekében felmerült költségek voltak leginkább meghatározók, addig az élmény és strandfürdő típus esetében például a park gondozásával kapcsolatos költségek voltak leginkább jelentősek.

A második számú hipotézis is bizonyítást nyert, hiszen a kalkulációk során valóban látható volt, hogy a költségek egy jelentős hányada fix. A fix költségek nem függnek a kapacitástól, vagyis a kapacitás változása nem eredményez ingadozást azok értékében. A fix költségek egy időszak alatt változatlanok, így értékük konstansnak tekinthetőek, ráadásul ezek változását nem a fürdők befolyásolják (gondoljunk csak a közüzemi díjakra). A vizsgált költségeknek tehát csak kisebb része – a változó költségek – befolyásolhatóak. A költségcsökkenés egyik előidézője lehet a tervezett értékeknél magasabb kapacitással történő működés.

A harmadik számú hipotézis ismételten bizonyosságot nyert. Egyrészt ha adott időszak alatt nem változtatható költségek dominálják a hazai fürdők költségszerkezetét, a pontos tervezés elengedhetetlen. Másrészt a precíz tervezés szükségessége – a számítások során tapasztaltak alapján – a változó költségek esetében is felmerül, hiszen a kereslet pontatlan meghatározása, a változó költségek jelentős ingadozását okozta. A megalapozatlan adatok veszélyeztetik az egész költségtervet.

A negyedik számú hipotézis már részben meg lett indokolva az előző feltevés bizonyításában. A költségkalkulációs eljárások során, az e célt szolgáló kihasználási eltérés mutatószám, egyértelműen rávilágított arra, hogy a kapacitás változása befolyásolja a változó költségeket és ezáltal a teljes költségek alakulását.

52

7. ÖSSZEFOGLALÁS Hazánk jelentős termál-, gyógy- és wellness lehetőségekkel büszkélkedhet, melyek sajnos jelenleg nagyrészt kihasználatlanok. Az „elmaradás” oka lehet, hogy modern társadalmunkban már nem elegendőek a kedvező természeti adottságok, a megfelelő minőségi színvonal is igen jelentős mértékben befolyásolja egy térség nemzetközi megítélést. Dacára nemzeti és regionális összefogásoknak, az egyes fürdők saját maguk tehetnek a legtöbbet helyzetük javításáért. E felismerés alapozta meg kutatási munkámat: hogy a controlling koncepciót a fürdők vonatkozásában kezdjem el vizsgálni. Kutatásom során hazai fürdők – melyek 3 fürdőtípusba sorolhatóak – költségeit tekintettem át. Vizsgálatom során – a költségekre koncentrálva – a rugalmas tervköltség-számítási eljárást alkalmaztam. A kalkulációk legfőbb momentuma a felmerült költségek fix és változó költségként történő megkülönböztetése. Fő hipotézisem szerint a kereslet és a költségek tervezése egymástól elválaszthatatlanok: a kereslet tervtől való eltérése jelentős mértékben változtatja a költségek tényleges alakulását. A számítások során alkalmazott kihasználtsági eltérés néven bevezetett mutató egyértelműen alátámasztotta hipotézisem. A dolgozatomban bemutatott költségszámítás a magyarországi fürdők operatív tervezési munkáját segítheti elő, mely jelentős mértékben javíthatja e szervezetek gazdaságossági helyzetét. A bemutatott számítási eljáráson túl, hazai fürdőinknek érdemes lenne az iparágban tevékenykedő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó fürdő(k) legjobb gyakorlatait a benchmarking eljárással megvizsgálni, majd adaptálni. A „benchmarkingolással” többek között a folyamatok optimalizálása révén, például gazdaságosabb működés realizálható. A benchmarking módszer, és alkalmazása sajnos meghaladja e dolgozat kereteit, azonban vizsgálata, alkalmazásának korlátai és lehetőségei további kutatási lehetőségként merül fel.

53

FELHASZNÁLT IRODALOM Szakkönyvek:

1. Dr. Ákoshegyi György, Dr. Németh István [2006]: Fürdők kézikönyve – tervezés – építés – üzemeltetés, Magyar Fürdőszövetség, Budapest, 656 pp. 2. Barótfi István [2001]: Szolgáltatástechnika, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 786 p. 3. Dr. Bíró Tibor (szaklektor) [2003]: Controlling az Excellel, Raabe, Budapest, folyamatosan bővülő kapcsos könyv 4. Boda György [2005]: Kontrolling rendszerek, KJK-Kerszöv, Budapest, 499 p. 5. Böcskei Elvira, Dr. Dimény Erzsébet [2007]: Számvitel alapjai – önálló tanulást támogató segédlet, ÁVF, Budapest, 275 p. 6. Böcskei Elvira, dr. Dimény Erzsébet, Hevesi Krisztina, dr. Papp Ottó [2007]: Controlling alkalmazása vállalati környezetben, ÁVF, Budapest, 251 p. 7. Bromwich, Michael [1992]: Management accounting : evolution not revolution, CIMA, London, 1992, 112 p. 8. Chadwick, Lelslie [1993]: Management accounting, Routledge, London, 23 p. 9. Cooper, Robin [1991]: The design of cost management systems : text, cases, and readings, Prentice-Hall, New York, 580 p. 10. Csikós Istvánné, Juhász Tibor, Kertész Tamás [1993]: Operatív controlling I. – költség- és teljesítmény-controlling, Novorg, többkötetes könyv része 11. Dobák Miklós [1996]: Szervezeti formák és vezetés KJK-Kerszöv, Budapest, 262 p. 12. Drury, Colin [1995]: Management and cost accounting, Chapman and Hall, London, 3. kiadás, 874 p. 13. Francsovics Anna [2005]: Controlling, BMF KKGFK, Budapest, 200 p.

54

14. Garrison, Ray H. [1991]: Managerial accounting : concepts for planning, control, decision making, Irwin, Illinois, 810 p. 15. Hanyecz Lajos [2006]: A controlling rendszere, Saldo, Budapest, 291 p. 16. Hágen István Zsombor [2003]: Controlling: kezdőknek és haladóknak, Controll 2003 Kft., Debrecen, 182 p. 17. Horváth & Partners [2003]: Controlling: út egy hatékony controllingrendszerhez, KJK-Kerszöv, Budapest, 215 p. 18. International Group of Controlling [2004]: Controlling értelmező szótár, fontos kifejezések a controlling területéről magyar, német és angol nyelven, IFUA Horváth & Partners Kiadó, Budapest, 2. bővített kiadás, 231 p. 19. Kaplan, Robert S. [2003]: Vezetői üzleti gazdaságtan: haladó vezetői számvitel, Panem, Budapest, 709 p. 20. Kaplan, Robert S., Cooper Robin [2001]: Költség és hatás, Panem, Budapest, 474 p. 21. Kiss Veronika, Nagy Zoltán (szerkesztők) [2004]: Magyar Fürdőalmanach, Magyar Fürdőszövetség – Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 198 p. 22. Kissné Madák Andrea [2006]: Ellenőrzés és controlling, Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros, 104 p. 23. Dr. Körmendi Lajos, Dr. Tóth Antal [2002]: A controlling tudományos megközelítése és alkalmazása, Perfekt Kiadó, Budapest, 216 p. 24. Morse, Wayne [1996]: Management accounting : a strategic approach, Cincinnati, Ohio, 780 p. 25. Pool Water Treatment Advisory Group [1999]: Swimming pool water treatment and quality standards, Greenhouse Publishing, Norfolk, 143 p. 26. Scapens, Robert William [1991]: Management accounting: a review of contemporary developments, MacMillan, London, 2. kiadás, 237 pp. 27. Tanaka, Masayasu [1995]: Contemporary cost management, Chapman & Hall, London, 185 p. 28. The Water Management Society [2002]: Guide to risk assesment of water services, The Water Management Society, Stattordshire, 2. kiadás, 167 p.

55

29. Véry Zoltán [2007]: Saskarika – Elemezni márpedig szükséges, BMS, Budapest, CD formátum. 30. Véry Zoltán, Machács Attila (szerkesztők) [2006]: Controllingtrendek, Raabe, Budapest, folyamatosan bővülő kapcsos könyv 31. Dr. Vida Mária [1992]: Spas in Hungary in ancient times and today, Semmelweis Kiadó, Budapest, 68 p. 32. Zimmerman, Jerold [1997]: Accounting for decision making and control, Irwin McGraw-Hill, Boston, 2. kiadás, 720 p.

Kutatási anyag:

1. Böcskei Elvira [2006]: Controlling a hazai fürdők gyakorlatában, ÁVF kutatás, Budapest.

Folyóiratok:

1. Böcskei

Elvira

[2007]:

Számvitel

és

controlling

–

feladatok

az

önköltségszámítás kialakításához (2), A controller, Ecovit, Budapest, III. évfolyam, 2007. július-augusztus, 1-5 p. 2. Dr. Budai Zoltán [2002]: Marketing a fürdőfejlesztésben, Turizmus Bulletin, VI. évfolyam, 1. szám, 2002. 3. Dr. Budai Zoltán, Székács Orsolya [2001]: Széchenyi Terv: A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok igényei szerint, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 4. szám, 2001. 4. Fónyai-Árva Péter, Dr. Zéman Zoltán [2005]: A mutatószámok szerepe a controllingrendszer tervezési és értékmérési, értékelési gyakorlatában, A Controller, Ecovit, Budapest, I. évfolyam, 2005. november, 5-6 p. 5. Dr. Körmendi Lajos [2006]: Kalkulációs eljárások

a controlling

eszközrendszerében, A Controller, Ecovit, Budapest, II. évfolyam, 2006. november, 7-10 p.

56

6. Dr. Sinkovics Alfréd [2006]: Költségcontrolling és pénzügyi kontrolling, II. évfolyam, A Controller, Ecovit, Budapest, II. évfolyam, 2006. február, 1-3 p. 7. Széchenyi terv [2001]: A turizmusfejlesztési programja, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 1. szám, 2001. 8. Dr. Tóth Antal [2005/a]: Vezetésszemléletű contorllingrendszer versus pénzügyi controlling, A Controller, Ecovit, Budapest, I. évfolyam, 2005. november, 1-3 p. 9. Dr. Tóth Antal [2005/b]: A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel rendszerek fogalmi összevetése és eltéréseik, A Controller, Ecovit, Budapest, I. évfolyam 2005. november, 3-4 p. 10. Dr. Tóth Antal [2005/c]: A controlling rendszer szabályozó szerepe a stratégiai vezetés gyakorlatában, A Controller, Ecovit, Budapest, I. évfolyam, 2005. november, 7-9 p. 11. Dr. Tóth Antal [2006/a]: A Controlling célköltség-tervezés értékelemzéssel történő támogatásának gyakorlata, A Controller, Ecovit, Budapest, II. évfolyam 2006. május, 11-13 p. 12. Dr. Tóth Antal [2006/b]: A folyamatcontrolling (process controlling) mint az operatív folyamatköltség tervezését felvállaló controllingrendszer, A Controller, Ecovit, Budapest, II. évfolyam 2006. október, 11-13 p.

Törvények, rendeletek és műszaki előírások:

1. Egészségügyi Minisztérium: EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 74/1999. (XII. 25.) 2. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: KTM rendelet a vizeket szennyező anyagok határértékeiről és az egységnyi bírságtételekről, 33/1993. (XII. 31.) 3. Magyar állam Kormánya: Rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről, 121/1996. (VII. 24.) 4. Magyar állam Kormánya: Rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzési rendjéről 201/2001. (X. 25.)

57

5. Magyar állam Kormánya: Rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről, 121/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet módosításáról, 77/2005. (IV. 28.) 6. Magyar állam Országgyűlése: 2000. évi C. törvény módosításokkal (2006. évi IV. törvény, 2006. évi CIX. törvény, 2006. évi CXXXI. törvény) egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelről 7. Magyar

Szabványügyi

Testület:

Műszaki

előírás,

fürdőmedencék

vízkezelése, vízvisszaforgatással, ME-10-204: 1993 8. Magyar Szabványügyi Testület: Szabványsorozat a mesterséges fürdők medencéire, MSZ: 13690-1:1978 9. Magyar Szabványügyi Testület: Vízi létesítmények rendszeres műszaki ellenőrzése, és vizsgálata, MSZ 21855-1,2:2002 10. Népjóléti Miniszter: Rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről 37/1996. (X.18.)

Internetes források:

1. Arany Oldalak: Gyógy- és termálfürdők Budapesten, http://www.aranyoldalak.hu/aoteszt/hirek_view.php?id=45&fokatid=4&alkati d=30 letöltés dátuma, 2007. augusztus 15. 2. Dr. Gáll Ildikó (osztályvezető főorvos, ÁNTSZ): A medencés fürdők higiénéje, http://tisztatertechnologia.hu/?p=hir&id=606 letöltés dátuma, 2007. augusztus 6. 3. IFUA Horváth & Partners: Controlling Portál – alapfogalmak, http://www.controllingportal.hu/?doc=alap letöltés dátuma, 2007. július 11. 4. IFUA Horváth & Partners: Controlling Portál – történet, 1. oldal, http://www.controllingportal.hu/?doc=tortenet letöltés dátuma, 2007. július 11. 5. IFUA Horváth & Partners: Controlling Portál – történet 2. oldal, http://www.controllingportal.hu/?doc=tortenet&p=2 letöltés dátuma, 2007. július 11.

58

6. IFUA Horváth & Partners: Controlling Portál – történet 3. oldal, http://www.controllingportal.hu/?doc=tortenet&p=3 letöltés dátuma, 2007. július 11. 7. IFUA Horváth & Partners: Controlling Portál – történet 4. oldal, http://www.controllingportal.hu/?doc=tortenet&p=4 letöltés dátuma, 2007. július 11. 8. IFUA Horváth & Partners: Controlling Portál – történet 5. oldal, http://www.controllingportal.hu/?doc=tortenet&p=5 letöltés dátuma, 2007. július 11. 9. IFUA Horváth & Partners: Controlling Portál – a controlling alapelvei, http://www.controllingportal.hu/?doc=alapelv letöltés dátuma, 2007. július 11. 10. IFUA Horváth & Partners: Controlling Portál – szótár, http://www.controllingportal.hu/?doc=fogalomtar letöltés dátuma, 2007. július 11. 11. Magyar Turizmus Zrt.: Sajtóanyag, a Magyar Turizmus Rt. 2003 őszén indított nemzetközi- és belföldi egészségturisztikai kampányáról, http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/pdf/termek_kutatas/spa/kampany_ 2003_osszefoglalo.pdf letöltés dátuma, 2007. augusztus 21. 12. Magyar Turizmus Zrt.: Egészségturizmus – szakmai háttéranyag, http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/pdf/termek_kutatas/spa/osszefogla lo_mtrt_2005.pdf, letöltés dátuma, 2007. augusztus 15. 13. Mérnökújság: Nem tör egekig a magyar termálvíz http://www.mernokujsag.hu/index.php?kod=18&n=100 letöltés dátuma, 2007. augusztus 5. 14. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság: Elismert ásványvizek jegyzéke, http://efrira1.antsz.hu/asvanyviz.jsp letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 15. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság: Elismert gyógyvizek jegyzéke, http://efrira1.antsz.hu/gyogyviz.jsp letöltés dátuma, 2007. augusztus 20.

59

16. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság: Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/ogyfi/Gyogyfurdok_2007_02.htm letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 17. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság: Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyhelyekről, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/kozegeszsegugy/kornyezeteu/2005gyogyhelyek.h tm letöltés dátuma, 2007. augusztus 20.

18. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság: Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógybarlangokról, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/kozegeszsegugy/kornyezeteu/2002gyb.htm letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 19. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság: Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyszállókról, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/ogyfi/Gyogyszallok_2006_10.htm letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 20. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság: Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógygázokról, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/ogyfi/Gyogygaz.htm letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 21. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság: Gyógyiszapok listája, http://efrira1.antsz.hu/down/kulso/ogyfi/gyogyiszapok_2007_02.htm letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 22. Pannon Termál Klaszter: Bemutatkozás, http://www.nyugatdunantuliregio.hu/gyogyf/panac.htm letöltés dátuma, 2007. augusztus 25. 23. Dr. Soós Péter: Fürdőtörténet: Jelenben élő múlt, http://epiteszforum.hu/hu/node/284/print letöltés dátuma, 2007. augusztus 11. 24. Termálfürdő.NET: Termálfürdő fogalomtár, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=fogalomtar_abc letöltés dátuma, 2007. augusztus 20.

60

25. Termálfürdő.NET: A római fürdőélet, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_romai letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 26. Termálfürdő.NET: A Törökfürdők, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_torok letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 27. Termálfürdő.NET: A hidegvízkúrák elterjedése a XVIII. századtól, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_hidevizkurak letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 28. Termálfürdő.NET: Természeti adottságok, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=magyartort_termeszeti letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 29. Termálfürdő.NET: A római kori fürdők, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=magyartort_romai letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 30. Termálfürdő.NET: A középkori Magyarország fürdői, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=magyartort_kozepkor letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 31. Termálfürdő.NET: A török hódoltság, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=magyartort_torok letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 32. Termálfürdő.NET: A kora újkor és a fürdőélet virágkora a Monarchia idején, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=magyartort_monarchia letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 33. Termálfürdő.NET: A XX. század és napjaink, http://www.termalfurdo.net/index.php?p=magyartort_20szazad letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 34. Vetró Rita: Kényeztet, gyógyít, frissít – gyógyvizek körképe, http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=484 letöltés dátuma, 2007. augusztus 15.

61

35. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.: A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatás, tételszám: 721/1/6418-1, 2005, http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/pdf/termek_kutatas/spa/hidrogeolo giai_kutatas_mth.pdf letöltés dátuma, 2007. augusztus 2. 36. World Federation of Hydrotherapy and Climatotherapy: History, http://www.femteconline.com/history.htm letöltés dátuma, 2007. augusztus 12. 37. Wikipédia: Balneológia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Balneol%C3%B3gia letöltés dátuma, 2007. augusztus 20. 38. World Tourism Organisation: World's Top Tourism Destinations (absolute numbers) http://www.worldtourism.org/facts/eng/pdf/indicators/Top25_ita.pdf letöltés dátuma, 2007. augusztus 1.

62