„Meg nem értett Magyarország” – Magyarország gazdaságának átfogó értékelése az elmúlt 10 év tükrében, magyar értékek és érdekérvényesítés, avagy a gazdaság és a politikai rendszer aszimmetriája “Misunderstood Hungary” – Evaluation of Hungary’s economics performance in the last 10 years, Hungarian values and power to enforce interests, or the asymmetry of the Hungarian economy and political system
TDK dolgozat
Készítette: Ligeti Lilla GT3NV 2012
TARTALOMJEGYZÉK
I.
Bevezetés, témamegjelölés ......................................................................................1
II.
Magyarország gazdasági elemzése és összehasonlítása más uniós országokkal, a gazdasági fejlettség és versenyképesség változása az elmúlt 10 évben ...................2 II.1. Bevezetés ..........................................................................................................2 II.2. Statisztikai elemzés ..........................................................................................3 II.2.1. Nemzetgazdasági mérőszámok .........................................................3 II.2.2. Külgazdasági statisztikák ..................................................................7 II.2.3. Humán tőke vizsgálata .....................................................................12 II.2.4. Versenyképesség mérése .................................................................17 II.3. Összefoglalás ..................................................................................................18
III.
Magyarország politikai döntései 2008-2012 között, különösképpen a Bajnai kormány féle stabilizációs program és a Matolcsy csomag tükrében ....................20 III.1. Bevezetés ......................................................................................................20 III.2. Bajnai Gordon válságkezelő kormánya – A Bajnai féle stabilizációs program III.2.1. A kormány megalakulása ...............................................................21 III.2.2. A stabilizációs program célja és negatív hatásai ............................22 III.2.3. A kormányprogram legfőbb intézkedései ......................................22 III.2.4. A program értékelése......................................................................24 III.3. A második Orbán-kormány...........................................................................27 III.3.1. A 2010-es év legfőbb intézkedései ................................................27 III.3.2. A Matolcsy csomag ........................................................................29 III.4. Összefoglalás .................................................................................................31
IV.
Irodalomjegyzék ....................................................................................................32
TÁBLÁZAT-ÉS ÁBRAJEGYZÉK
Táblázatok 1. táblázat: Az exportintenzitás változása Magyarországon ................................................9 2. táblázat: Az importnyitottság változása Magyarországon ...............................................9 3. táblázat: Nemzetgazdasági beruházási ráta változása ....................................................12 4. táblázat: Hazánk K+F ráfordítása a GDP %-ának tükrében ..........................................15 Ábrajegyzék 1. ÁBRA: GDP FOLYÓ ÁRON (MILLIÓ €) ..................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2. ÁBRA: GDP/FŐ FOLYÓ ÁRON, VÁSÁRLÓERŐ PARITÁSBAN KIFEJEZVE ............................... 4 3. ÁBRA: ÁLLAMI KIADÁSOK A GDP %-ÁBAN....................................................................... 5 4. ÁBRA: ÁLLAMADÓSSÁG A GDP %-ÁBAN KIFEJEZVE ......................................................... 5 5. ÁBRA: MAGYARORSZÁG KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYA A GDP %-ÁBAN KIFEJEZVE ................. 6 6. ÁBRA: MAGYARORSZÁG GDP-GNI ÖSSZEHASONLÍTÁSA PIACI ÁRAKON, VÁSÁRLÓERŐ PARITÁSBAN KIFEJEZVE ................................................................................................. 7
7. ÁBRA: KÜLFÖLDI KÖZVETLEN TŐKEBEFEKTETÉSEK (FDI) ÁLLOMÁNYA A GDP %-ÁBAN .................................................................................................................................... 10 8. ÁBRA: FOGLALKOZTATÁSI RÁTA MAGYARORSZÁGON .................................................... 12 9. ÁBRA: MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA MAGYARORSZÁGON ÉS SZLOVÁKIÁBAN ................... 13 10. ÁBRA: MINIMÁLBÉREK €-BAN ....................................................................................... 14 11. ÁBRA: K+F RÁFORDÍTÁS A GDP %-ÁBAN ..................................................................... 14 12. ÁBRA: MŰSZAKI ÉS REÁLTUDOMÁNYOS DIPLOMÁSOK ARÁNYA 20-29 ÉVESEK KÖZÖTT (%0) ............................................................................................................................. 16 13. ÁBRA: DIÁKOK, AKIK FELSŐOKTATÁSBAN IS TANULNAK ANGOLT................................. 16 14. ÁBRA: MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGE 2008-2012 KÖZÖTT ............................... 17 15. ÁBRA: A REÁL GDP %-OS VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST MAGYARORSZÁGON .................................................................................................................................. 175
I.
RESUME
In the last period the relationship between the EU and Hungary became a really actual topic among Hungarian people. The membership of EU is a serious obligation from ourside, in addition we have to fulfil criteria continuously, while our country struggles with economic, social and political problems. The Hungarian gross debt and the government deficit are growing continuously. During the years the international investments are decreased, in addition our country struggle with constructional problems, because it depends on foreign companies. The unemployment rate is also increasing, because the lack of investments, the number of workplaces is also decreased. Besides this, the opinion about the country changed a lot because of our governments’ answer for the economic crisis. The European Union judge the country sharply. As an international economic student, I would like to take my side in this topic, because the EU has a big effect on my generation as well. How have the country’s situation changed in the last 10 years, what kind of economic problems had the country to face, especially after the economic crisis of 2008? What kind of stabilization programs and correction have the governments decided in order to develop the country’s economic? In my essay I try to find answers for these questions, while I examine how Europe react to our solutions, why did we have conflict with Brussels and IMF.
I.
BEVEZETÉS, TÉMAMEGJELÖLÉS
Az elmúlt időszakban nagyon aktuális témává vált a magyarok körében az Európai Unió és Magyarország kapcsolata. Az Uniós tagság komoly kötelezettségekkel jár a részünkről, illetve folyamatos kritériumoknak kell megfelelnünk, miközben hazánk komoly gazdasági problémákkal küzd, ráadásul társadalmi és politikai ellentétek is tarkítják országunk mindennapjait. A kormány hol ellenszegül az uniós szabályoknak, hol pedig a kérésükre olyan intézkedéseket hoz, amivel nem ért egyet. Magyarország államadóssága és a költségvetési hiánya folyamatosan növekszik, s ezt a 2008-as gazdasági válság csak még jobban megerősítette. Hazánk túlzottdeficit-eljárás alatt áll 2004 óta, ami alól 8 év alatt nem tudtunk kikerülni. Az évek során csökkent a külföldi beruházások mértéke, miközben hazánk szerkezeti problémákkal küzd, hiszen a gazdaság 70-80% külföldi vállalatoktól függ, a regionális különbségek miatt pedig egyes régiók lemaradnak a kívánt fejlettségi szinttől. Az ország munkanélkülisége rátája az uniós
csatlakozást
követően
folyamatosan
növekedett,
hiszen
a
beruházások
csökkenésével a munkahelyek száma is csökkent. Mindeközben hazánk megítélése is sokat változott a nemzetközi porondon, a sorozatos kormányváltások és a gazdasági válságra adott válaszaink miatt. Az Európai Unió tagországai élesen bírálják a kormány döntéseit, legyen szó törvényhozásról, vagy az Európai Uniós szabványok, jogok betartásáról. Nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatóként szeretnék én is állást foglalni ebben a témakörben, hiszen az Európai Unió nagy hatással van az én generációm jövőjére is, valamint Magyarország további sorsát is nagymértékben befolyásolja. Hogyan változott az ország gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben, milyen gazdasági problémákkal nézett szembe Magyarország különösen a 2008-as gazdasági válság után? Milyen kiigazításokról és stabilizációs programokról döntöttek a hatalmon lévő kormányok, hogy Magyarországot újra a gazdasági fejlődés pályájára állítsák? Miért számít „unortodox gazdaságpolitikának”, amelyet a jelenlegi kormány kezdeményezett? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, miközben megvizsgálom hogyan reagált Európa a megoldási kísérleteinkre, miért kerültünk szembe Brüsszellel, az IMF-el, és jelenleg hogyan viszonyulnak hozzánk a legfejlettebb uniós országok.
1
II.
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ELEMZÉSE ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA MÁS UNIÓS ORSZÁGOKKAL, A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG ÉS VERSENYKÉPESSÉG VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN
II.1. Bevezetés Ha a történelemben kutatunk, megállapíthatjuk, hogy nemzetközi viszonylatban csak olyan országok tudtak fejletté válni, vagy jelentősen megközelíteni azokat, amelyekben a külső-belső feltételek egyaránt kedvezőek voltak. A belső feltétel egyértelműen az ország céltudatos gazdasági és fejlesztési politikájával kapcsolatos, mellyel nemzeti egységet tudnak elérni, a külső feltételekhez az innováció, a külföldi tőke beáramlása, illetve a külföldi piacokkal való kapcsolat tartozik. Magyarország az OECD statisztikái szerint, az egy főre jutó GDP mutató alapján a közepesen fejlett országok közé tartozik, viszont ez a megjelölés körülbelül 100 év óta áll fenn, ezért mindenképp meg kell vizsgálnunk, mit is jelent ez a XXI. században. Az elmúlt 20 évben a világgazdaság jelentős strukturális és intézményi átrendeződésen ment keresztül, új erőcentrumok alakultak ki, melyek változásokat hoztak és a gazdasági növekedés hajtóerői is új tendenciákat hoztak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A globalizáció tükrében új stratégiát igényel a nemzetközi felzárkózás és a közepes fejlettség fenntartása, nem beszélve arról, ha az ország még fejlettebb akar lenni. Ebben a fejezetben azt fogom vizsgálni, hogy Magyarország gazdasága hol helyezkedik el az Európai Unió viszonylatában, mi jellemzi az egyensúlyi mutatóinkat és milyen problémákkal néztünk szembe az elmúlt 10 évben. Az idősoros statisztikákban kiemelten a 2002-es évet, és a 2008-2011-ig tartó időszakot vizsgálom. Azért ezt az öt évet választottam, mert 2002-es év jelentős abból a szempontból, hogy ekkor még nem voltunk az unió tagjai, valamint ekkor volt kormányváltás az országban, a jobboldaliak után a szocialisták vették át az ország irányítását, 2008-tól tartandó időszak pedig azért fontos, mert akkor kezdődött a gazdasági válság, illetve napjaink legfrissebb adataival lehet legjobban bemutatni, hol tart most Magyarország. A fejezetben megkísérlek következtetést levonni gazdaságunk szerkezetéről és jelenlegi fejlettségéről.
2
II.2. Statisztikai elemzés II.2.1. Nemzetgazdasági mérőszámok a) Bruttó hazai termék összértéke 3000000
2500000 2002
2000000
2008 2009
1500000
2010 2011
1000000
2012
500000
0 Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
Egyesült Királyság
Németország
Franciaország
Írország
Görögország
1. ábra: GDP Folyó áron (millió €) Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
Egy ország gazdasági növekedésének legfőbb mutatója a GDP (Gross Domestic Product) %-os változása. A bruttó hazai termék egy ország által megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértékének felel meg. A GDP nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, tehát nem számít bele, ha az itthon kapott jövedelmet kiviszik külföldre, ami Magyarország szempontjából azért lesz lényeges, mert 70-80%-ban külföldi kézben vannak a vállalatok, és a GDP már nem mutatja ki, hogy az itthon termelt jövedelmet ki kapja meg. Így nem is kaphatunk feltétlen valóságos
képet
a
mutatószámról.
Az
országok
összehasonlításában
azonban
Magyarországnak nagyon sok elmaradása van, főleg ha a legfejlettebb gazdaságokkal vetjük össze. 2012-ben Magyarország GDP-je 98724 millió euró, ami messze elmarad az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország 2 ezer milliárdos GDP-jétől, de még a Visegrádi négyek %-os összehasonlításában is az utolsó. Míg Magyarországon 2002-től 40 %-kal növekedett a GDP, addig ez a növekedés Csehországban és Lengyelországban 80% felett van, Szlovákiban pedig 176%. Még egy szintén érdekes adalék, hogy 2011-hez képest hazánkban 1095 millió euróval csökkent a GDP 2012-re, az összehasonlított országok közül még Csehország és Görögország van hasonló helyzetben, itt is csökkenés
3
figyelhető meg, az előbbiben 932 millió euró, az utóbbiban jóval nagyobb mértékű 11272 millió euró.1 A GDP alakulását nagymértékben befolyásolták az elmúlt évek politikái, ugyanis a kiigazítások és a stabilizációs programok legnagyobb hátránya, hogy nagyon aláássák a GDP növekedést, s ez által a gazdasági növekedést egy országban. A III. fejezetben látni fogjuk ezeket az intézkedéseket.
b) Egy főre eső bruttó haza termék
35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2002
2008
2009
2010
2011
EU 27
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
Egyesült Királyság
Németország
Franciaország
Írország
Görögország
Magyarország
2. ábra: GDP/Fő folyó áron, vásárlóerő paritásban kifejezve Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
A gazdasági teljesítmény növekedését azonban GDP/fő-vel mérik általában, ami az egy főre eső bruttó nemzeti termék, így itt már a népesség száma is beleszámít a mutatószámba. 2002-höz viszonyítva nőtt ugyan hazánk egy főre jutó GDP-je, de mégsem mondhatjuk jelentős növekedésnek a többi országhoz képest. Az EU átlag 2011ben 25200 millió € PPS volt, addig Magyarországon ez az érték mindössze 16400 millió € PPS volt, ami az EU átlag 66%-át teszi ki mindössze. A vizsgált országok közül ezzel a legalacsonyabb értéket képviseli hazánk,2 az EU 27 országa között pedig a 22. helyen végzett %- kos összehasonlításban 2011-ben. (Bár meg kell említeni, hogy ez érték Görögországban 2010-ről 2011-re csökkent 1300-zal, de még így is az EU átlag 82%-át meghaladja.) 1 2
Forrás: Eurostat, saját számítás Lengyelország 2011-es adata hiányzik az Eurostat adatbázisából
4
c) Állami kiadások mértéke 70 60 50 40 30 20 10 0 2002
2008
2009
2010
2011
EU (27 countries)
Czech Republic
Poland
Slovakia
United Kingdom
Germany
France
Ireland
Greece
Hungary
3. ábra: Állami kiadások a GDP %-ában Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
Ha az állami kiadásokat vizsgáljuk, megfigyelhető, hogy Magyarország ebben kiemelkedik a többi ország közül. 2002 óta hiába csökkent 2%-kal a kiadások mértéke 2011-ig, még így is régiós összehasonlításban jóval többet költ országunk Csehországnál, Lengyelországnál és Szlovákiánál. Az uniós átlag is kevesebb, aki tőlünk is jobban kiemelkedik az Írország és Görögország. d) Államadósság Sajnos az állami kiadások nagy mértéke az államadósság mértékét is növelte az elmúlt 10 évben. 180 160 140 120
2002
100
2008 2009
80
2010 60
2011
40 20 0 Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia Egyesült KirályságNémetország Franciaország
Írország
Görögország
4. ábra: Államadósság a GDP %-ában kifejezve Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
5
Egy gazdaság működésében nagyon fontos fogalom az államadósság, hiszen a fenntartható fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez nagyon fontos, hogy normális mértéket mutasson (a maastrichti kritériumok szerint 60% alatt kellene lennie az Európai Unió tagországaiban). Az államadósság nagysága az 2002-től 25,5%-kal nőtt Magyarországon, 2010-re elérte a 80%-ot. Megfigyelhető, hogy a hasonló fejlettségű Visegrádi négyek közül, Magyarország adósságrátája volt a legmagasabb elmúlt 10 évben, 2011-ben körülbelül kétszer olyan magas volt, mint Csehországban és Szlovákiában, és 25%-kal magasabb, min Lengyelországban. Ez a példa mutatja, hogy Magyarország államadóssága akkor lenne egészséges, ha 40% körül alakulna, hiszen az önmagában nem lenne probléma, a 80%-os szint, mint láthatjuk az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország példáján, hiszen ehhez a szinthez folyamatosan növekvő gazdaság társul, és a bruttó hazai termékük is nagyon magas, de Írország és Görögország példáján láthatjuk az eladósodás veszélyeit. Magyarország gazdasági teljesítményére is sajnos a csökkenő tendencia jellemző.
e) Költségvetési hiány 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
-12 -10 -8 -6 -4 -2 0 2 4 6
5. ábra: Magyarország költségvetési hiánya a GDP %-ában kifejezve Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
Az államadósság mértéke nagyban összefügg a költségvetési hiánnyal. 2002-től vizsgálva Magyarország államháztartási hiánya nagyon ingadozó volt és 2010-ig folyamatosan deficittel zárt a költségvetés. maastrichti
kritériumok
Az Európai Unióhoz való csatlakozással vállaltuk,
minél
hamarabbi
teljesítését
vagy
legalábbis
a
referenciaértékekhez való közelítést. Eszerint arra kellene törekednünk, hogy a költségvetési hiányunk ne haladja meg a GDP 3%-át. Magyarország, az uniós csatlakozás 6
óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amely azt jelenti, hogy a költségvetési politikát, melyet a nemzetállami kormány elkészít, az Európai Bizottság ellenőrzi, főként költségvetési fegyelem, illetve államadósság tekintetében. Erről jelentést készít, melyet egy tagállamok által kinevezett Tanács megvizsgál, és ajánlásokat tesz az érintett államnak határidővel megjelölve. Ha az állam nem teljesíti határidőn belül az intézkedéseket, akkor a Tanács szankciókat alkalmazhat, amely akár a GDP fél százalékának megfelelő értékű büntetés is lehet. Ez először egy nem kamatozó számlára, majd többszöri sikertelenség után az EU alapjaiba kerül. (ld. Ma.hu, 2012) Magyarországnak többszöri kísérlet ellenére sem sikerült még kikerülnie eddig az eljárás alól, hiába zárt költségvetési többlettel 2011-ben. Ez a többlet ugyanis a magánnyugdíj pénztárak állami beolvasztásának volt köszönhető, tehát egyszeri összeg. Az Európai Bizottság tavaly novemberben megállapította, hogy a hiány csökkenése nem fenntartható, mert bár 2012-ben még a hiánycél alatt tudunk maradni, 2013-tól újra az elvárt szint fölé emelkedik majd a deficit. (ld. Portfolio.hu, 2012)
II.2.2. Külgazdasági statisztikák
a) Bruttó hazai és bruttó nemzeti termék összehasonlítása
25000 20000 15000 10000 5000 0 2002
2003
2004
2005
2006
GNI
2007
2008
2009
2010
GDP
6. ábra: Magyarország GDP-GNI összehasonlítása piaci árakon, vásárlóerő paritásban kifejezve Forrás: World Bank, saját szerkesztés
7
A GNI (Gross National Income), bruttó nemzeti jövedelem abban különbözik a GDP-től, hogy ebbe már beletartoznak a nemzetközi ügyletek értékei, így a GDP-hez hozzáadódik a külföldről beáramló és külföldre kiáramló jövedelmek különbsége. Ha összehasonlítjuk Magyarország esetében a két mutatószámot, megállapíthatjuk, hogy a GDP mindig magasabb volt 2002től 2010-ig, mint a GNP. A kettő közötti rés azt mutatja meg, hogy milyen magas a külföldi tőke aránya Magyarországon. Ez a rés már a 1989 óta megfigyelhető, ami természetes is, hiszen a rendszerváltás után az állami tulajdonokat felváltották a magántulajdonok, így párhuzamosan a külföldi tőke beáramlása is növekedett, és megnőtt a külföldiek szerepe a GDP-ben. A privatizáció befejeződésével a két mutatónak egyensúlyba kellett volna kerülnie. A GNI és GDP növekedési üteme azonban nem egyenlítődött ki, hanem a 8 év alatt tartósan eltávolodott egymástól, amit azzal lehet csak magyarázni, hogy a versenyképesség romlása elsősorban hazai tulajdonú vállalatoknál jelentkezett, amelyek uniós támogatások segítségével sem tudtak javítani termelékenységükön és helytállni a globális versenyben.
b) Gazdasági nyitottság A külgazdasági nyitottság azt mutatja meg, hogy Magyarország mennyire ráutalt a kereskedelmi kapcsolatokra más országokkal, mennyire függ tőlük. Úgy tudjuk mérni, hogy megvizsgáljuk az exportintenzitási mutatót és importnyitottságot.
Az exportnyitottság kiszámítása
évesexp ort éves GDP
Az importnyitottság kiszámítása:
évesimport éves GDP import exp ort
8
Az exportintenzitás változása Magyarországon 1.táblázat Évek
Export értéke
Folyó GDP
Exportintenzitás
(millió €)
(millió €)
(%)
2002
36747,4
70461,9
52,15
2008
73584,6
105535,8
69,72
2009
59260,6
91415,4
64,83
2010
71554,8
96585,4
74,08
2011
80039,4
99818,9
80,18
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – KSH STADAT, Eurostat, saját szerkesztés és számítás
Az importnyitottság változása Magyarországon 2.táblázat Évek
Import (millió €)
Importnyitottság (%)
2002
39984
54,25
2008
73699,7
69,76
2009
55401,2
63,28
2010
65933,7
72,48
2011
72916,9
78,66
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – KSH STADAT, Eurostat, saját szerkesztés és számítás
A táblázat adataiból látszik, hogy 2002 óta mind az exportintenzitás, mind az importnyitottság jelentősen emelkedett. Egyedüli kivételt a 2009-es év jelentett, ahol 5%kal csökkent az export, és 6%-kal az import a Bajnai válságkezelő programnak köszönhetően, hiszen az visszavettette a termelést jelentősen, viszont utána újra emelkedni kezdett. (lásd: III. fejezet) A 2011-ben mért 80% feletti exportráta, és a 78% feletti importráta azt mutatja, hogy Magyarország nagyon nyitott gazdaságnak számít az Európai Unió országai között. Az is megállapítható, hogy többet exportál az ország, mint importál, ami főként a külföldi tőkebefektetéseinknek köszönhető, hiszen a világpiacon nagy jelentőséggel bírnak a multinacionális vállalatok termékei. Viszont mivel gazdasági nyitottságunk magas, ezért 9
nagymértékben rá vagyunk utalva a kereskedelmi partnereinkre, és a külföldi tőkebefektetésekre is.
c) Külföldi közvetlen tőkebefektetések 140 120 100 80 2002 60
2008 2009
40
2010
20 0
7. ábra: Külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) állománya a GDP %-ában Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
A közvetlen külföldi tőkeberuházás jelentős szerepet töltött be a rendszerváltó országok modernizációjában és gazdasági fejlődésében. Az uniós csatlakozást követően Magyarországon még jobban megnövekedtek a külföldi közvetlen tőkebefektetések, a 2002-es 49%-hoz képest, 2009-re elérték a 74,7%-ot, ami több mint 20 %-os növekedést mutat. Ez az érték nagyon magas az uniós átlaghoz képest, ami mindössze 24,2 %, s a visegrádi négyek közül is kimagaslunk. Rajtunk kívül Írországnál láthatunk nagyon magas értéket, itt 2009-re a GDP több mint 100 %-át külföldi források teszik ki.
Azonban 2009-től 5,7%-os csökkenés következett be
hazánkban, ami a versenyképesség romlásával, illetve a magas adóterhekkel magyarázható. A tőkeimportnak számos pozitív illetve negatív hatása is van a gazdaságra nézve. A külső források segítségével megújul a tőkeállomány, új munkahelyek létesülnek, és a multinacionális cégek nagy volumenű exportja javítja a külkereskedelmi egyensúlyt. Minél innovatívabb egy külföldi vállalat, minél jobb minőségű munkaerőt igényel, annál jobban képes hozzájárulni a nemzetgazdaság fejlődéséhez. Emellett a belföldi kis-és 10
középvállalkozások is tudják a külföldi tőke által növelni a teljesítményüket, hiszen több megrendeléshez jutnak. Viszont ez csak akkor következik be, ha képesek az innovációra és a minőségi termelésre, tudják csökkenteni a termelési költségeiket, tehát versenyképesek tudnak maradni. Ez magyar viszonylatban óriási veszélyt jelent, mert az uniós csatlakozáskor nagyon sok kkv nem volt felkészült a globális versenyre, így sokan csődbe mentek. Ráadásul, ha a külföldi tőke beáramlásának kizárólagos célja a piacszerzés, akkor könnyen kiszoríthatja a gyengébb versenytársait a piacról, amely főként a hazai vállalatokat veszélyezteti. A legnagyobb veszélyt a termelés áthelyezése jelenti. Ha a befektetési környezet nem elég versenyképes, nem tud innovációt generálni, illetve az alkalmazott munkaerő minősége is csökken, akkor nő a valószínűsége, hogy áthelyezik a termelést más gazdaságba,
vagy
csökken
az
újonnan
érkező
beruházások
mértéke.
Ez
a
munkanélküliség növekedésével párosul, vagy eladósodáshoz vezethet, ha az ország exportágazatait érinti az áthelyezés. A tőkeimport szerepének megítéléséhez mindenképpen különbséget kell tenni az alacsony képzettségű és bérű munkaerőt igénylő beruházások, és a komoly, kvalifikált munkaerőt igénylő, innovációt teremtő befektetések között. A tőkebefektetések esetében két tényező játszik szerepet: a hozam és a kockázat. Kizárólag a hozamost szem előtt tartva a legfőbb döntési pont az alacsony munkabér és az adókedvezmények mértéke. Viszont a kockázat miatt fontossá válnak a befektetés környezetét befolyásoló tényezők (társadalmi feltételek, szabályozás). Magyarország esetében a fő probléma, hogy a politikai helyzet (korrupció, nagymértékű bürokrácia) és a kevésbé fejlett infrastruktúra nem igazán a minőségi befektetőket vonzották az országba. Ráadásul a képzett munkaerő az országból kiáramlik a jobb megélhetés reményében, így még kevésbé válik vonzóvá az országunk. (Ecostat, 2010)
11
d) Nemzetgazdasági beruházások Nemzetgazdasági beruházási ráta változása 3.táblázat Évek
Beruházás értéke
GDP folyó áron
Beruházási ráta
(folyó ár, millió Ft)
(folyó ár, millió Ft)
(%)
2002
3 525 600
17 119 415
20,59
2008
4 942 400
26 543 305
18,62
2009
4 659 700
25 626 480
18,18
2010
4 485 900
26 607 339
16,86
2011
4 299 500
27 886 401
15,42
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – KSH STADAT, saját szerkesztés és számítás 2002 óta 5%-kal csökkent a beruházások aránya, 2011-ben mindössze 15,42 % volt, ami nagyon alacsonynak számít. A beruházások visszaesését megint a versenyképességgel, az államadóssággal lehet összekötni, hiszen az általános bizalom a befektetők részéről lecsökkent, mert félnek Magyarország eladósodásától. Ez pedig hatással van országunk foglalkoztatási szintjére, valamint a munkanélküliség arányára.
II.2.3. Humán tőke vizsgálata a) Foglalkoztatottság 63 62,5 62 61,5 61 60,5 60 59,5 59 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
7. ábra: Foglalkoztatási ráta Magyarországon Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
12
A versenyképesség romlásának és beruházások csökkenésének következményeképp a foglalkoztatottság szintje 2002-től 1%-al növekedett 2003-ra, azután évekig szinte stagnált, ráadásul, ahogy a diagramon is láthatjuk, 2006-tól pedig csökkenő tendenciát mutat. Bár a 2011-es év némi növekedést hozott a Széll Kálmán tervnek köszönhetően, még így is utolsó előttiek vagyunk az EU országainak összehasonlításában Görögország után. b) Munkanélküliség 20 18 16 14 12
10 8 6 4 2 0 2002
2003
2004
2005
2006
Szlovákia
2007
2008
2009
2010
2011
Magyarország
8. ábra: Munkanélküliségi ráta Magyarországon és Szlovákiában Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
Ha a munkanélküliség helyzetét vizsgáljuk, az pedig az elmúlt 10 évben folyamatosan emelkedett Magyarországon. 2002-hez képest 2010-re pontosan megkétszereződött a munkanélküliek száma. 2011-re csökkent ugyan 0,3 %-kal, de még így is felülmúljuk az EU átlagot (9,7 %). A Visegrádi négyek közül itt a harmadik helyet foglaljuk el, mert Szlovákia 13,6 % az utolsó, de a diagramon láthatjuk, hogy 2002-ben az országukban 18%-on állt a munkanélküliség, az eltelt 10 évben ez jócskán csökkent.
c) Minimálbérek A minimálbérek összehasonlításánál megmutatkozik, hogy Magyarország igencsak el van maradva a legfejlettebb gazdadaságok, az Egyesült Királyság és Franciaország jövedelmétől, ahol jelenleg 1200 illetve 1400 eurót kapnak havonta minimum. Az igazi meglepetést pedig Írország mutatja, hiszen jelenleg ott a legmagasabb a minimálbér a vizsgált országok közül, 1462 euróval, de ha megfigyeljük, négy éve, a gazdasági válság óta nem emelkedett ez az érték, viszont nem is csökkent a válságos helyzet hatására. 2002 óta Magyarországon mindössze 92 eurós növekedés következett be tíz év alatt, 204 13
euróról 296 euróra, s így az utolsó helyre kerültünk a Visegrádi négyek közül, míg a többi ország sokkal nagyobb konvergenciát mutatott, főként Szlovákia, aki 115 euróról 327 euróra növelte a minimálbérét, s ezzel az utolsó helyről az első helyre került a négy ország összehasonlításában. 1600 1400 1200
Magyarország Csehország
1000
Lengyelország 800
Szlovákia Egyesült Királyság
600
Franciaország 400
Írország
200
Görögország
0 2002
2008
2009
2010
2011
2012
9. ábra: Minimálbérek €-ban Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
d) Kutatás és fejlesztés A fejlettséggel egyértelmű korrelációt mutat a K+F ráfordítások aránya is. Minél magasabb az adott országban az innováció, annál fejlettebbnek tekinthetjük az adott gazdaságot (Ecostat, 2010). Bár Magyarország folyamatosan hangsúlyozza az innováció fontosságát, a statisztikai adatokon sajnos nem látszik meg. Az elmúlt 10 évben alig haladta meg a GDP 1%-át az ilyen jellegű kiadás, míg az ábrán jól látszik, hogy az Európai Unió átlaga is körülbelül kétszer olyan magas volt, mint Magyarországé. 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2002
2003
2004
2005
2006
Magyarország
2007
2008
2009
2010
EU 27
11. ábra: K+F ráfordítás a GDP %-ában Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
Az Eurostat 2011-ben publikált kézikönyvében szereplő innovációs felmérés (Community Innovation Statistics) szerint 2008-ban a magyar vállalatok mindössze 20,8%-a tekinthető 14
innovatívnak. Tőlünk rosszabb eredményt csak négy uniós ország ért el: Málta, Románia, Lettország és Bulgária. Az első helyen Németország áll, 65,1 %-kal, amely magasan kiemelkedik az országok összehasonlításában. (Eurostat Statictical Books, 2008)
Hazánk K+F ráfordítása a GDP %-ának tükrében 4. táblázat Évek
K+F ráfordítás (folyó ár, millió Ft)
GDP (folyó ár, millió Ft)
171 470 266 388 299 159 310 211 336 537
17 119 415 26 543 305 25 626 480 26 607 339 27 886 401
2002 2008 2009 2010 2011
K+F ráfordítási ráta (%) 1,00 1,00 1,17 1,17 1,21
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – KSH STADAT, saját szerkesztés és számítás
Ez a táblázat pedig a pontos ráfordítás összegeket mutatja az egyes években. Megfigyelhető, hogy 2011-re 1,21 %-ra növekedett a K+F ráfordítási ráta a GDP %-ában, amely 336 537 millió Ft-os kiadást jelent kutatás-fejlesztésre. Az innováció és technológiai fejlettség fontosság mellett, az utóbbi évtizedekben felértékelődött a humán tőke szerepe is egy gazdaságban. Ez az elmélet az 1960-as években bontakozott ki és élte virágkorát (legfőbb képviselői: Schultz, Mincer és Becker). Manapság, ha megvizsgáljuk az oktatási ráfordításokat egy országban, illetve a szakképzettséget, abból is le lehet következtetéseket vonni egy ország fejlettségéről. Hiszen minél magasabb a szakképzett emberek száma, annál nagyobb innovációra képes az adott ország, illetve serkenti a külföldi beruházások mértékét is (lásd: külföldi közvetlen tőkebefektetések)
15
e) Diákok a felsőoktatásban 25 20 15
2002 2008
10
2009 5
2010
0 Magyarország
EU 27
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
Egyesült Királyság
Németország
Írország
12. ábra: Műszaki és reáltudományos diplomások aránya 20-29 évesek között (%0) Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
Ha vizsgáljuk az országban a műszaki és reáltudományos diplomások arányát, komoly lemaradást vehetünk észre a többi országhoz képest. Magyarországon ez az arány 10 % alatt volt az elmúlt 10 évben, addig például Írországban a 20 %0-ot is meghaladta, de még régiós összehasonlításban is, a visegrádi négyek között is jelentős lemaradást mutat Magyarország. Ráadásul jelentős hiány alakult ki ezekben a szakmákban az utóbbi évek során, ezt mutatja például a Telenor nem reprezentatív felmérése, mely szerint a BME Műszaki egyetem végzős hallgatói közül 38% dolgozna szívesebben külföldön a jobb fizetés, illetve szakmai kihívás reményében. (Index, 2012)
120
100 80 60 40 20 0 2004
2008 EU 27 Szlovákia Franciaország
2009 Csehország Németország Magyarország
2010 Lengyelország Görögország
13. ábra: Diákok, akik felsőoktatásban is tanulnak angolt Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
A mai világban már elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete, (főleg angol), ha szeretnénk külföldön elhelyezkedni, például: az Európai Unióban, vagy akár hazai 16
multinacionális cégeknél dolgozni. Ezzel a statisztikával azt vizsgálom, hogy 2004-től, Magyarország uniós csatlakozásától napjainkig hogyan változott az angol nyelvtanulás középiskolai tanulmányok után az egyes országokban.
Megmutatkozik, hogy
Magyarország nagyon l van maradva a többi országhoz képest a világnyelv esetében, hiszen 2010-ben csak a diákok 76,5 %-a tanul angolt a középiskolai kötelező oktatás után, ez mindössze 6 %-os növekedést jelent 2004-hez képest. Ez az arány a többi vizsgált országban 90% felett van, még az uniós átlag is 92,7%, Csehországban pedig mindenki tanulja a nyelvet felsőoktatásban is. Ha az unió összes országát hasonlítjuk össze, akkor pedig Magyarország az utolsó előtti helyen végez Portugália után.
II.2.4. Versenyképesség mérése A versenyképesség alakulást nagyon jól mutatja az IMD statisztikája. 2008-tól 2011-ig mindhárom vizsgált területen jelentősen romlott a versenyképességünk, gazdasági teljesítményben a 39. helyről a 44. helyre, kormány hatékonyságban a 47. helyről az 52. helyre, az infrastruktúra fejlettségében pedig 25. helyről a 35. helyre esett vissza Magyarország. Bár 2012-es adat szerint a gazdasági teljesítményünk újra javult, jelenleg a 35. helyen állunk, de a többi elem összehasonlításában nem történt jelentős elmozdulás. 0 10
20 30 40
50 60 2008
2009
Gazdasági teljesítmény
2010
Kormány hatákonyság
2011
2012
Infrastuktúra
14. ábra: Magyarország versenyképessége 2008-2012 között Forrás: IMD, saját szerkesztés (https://www.worldcompetitiveness.com/OnLine/App/Index.htm)
17
II.3. Összefoglalás
Az összehasonlított statisztikákból nagyon jól körvonalazódik Magyarország gazdasági helyzete és fejlettsége. A bruttó hazai termék nagysága megmutatja, hogy nem csupán a legfejlettebb EU-s gazdaságoktól vagyunk lemaradva, de régiós összehasonlításban is nagyon sokat kellene fejlődnünk. Az egy főre eső, vásárló erő paritásban mért GDP-ben a 22. helyen végeztünk uniós összehasonlításban 2011-ben, az uniós átlagtól is jelentősen eltértünk. Államadósság és költségvetési hiány tekintetében még komolyabb problémákkal küzd Magyarország, mert az államadósság nagysága elérte a GDP 80%-át, amely komoly eladósodási veszélyekkel jár, ahogy Írország és Görögország példáján is láthatjuk. Magyarország gazdasági fejlődésére csökkenő tendencia jellemző, így komoly intézkedéseket kell tennie, hogy minél hamarabb mérsékelni tudja ezt az arányt. Az exportintenzitási és import nyitottsági mutatóval kimutatható, hogy Magyarország nagyon nyitott gazdaságnak számít, vagyis nagyon függ a kereskedelmi partnereitől. Ez megmutatható a GDP-GNI elkülönüléséből is, hiszen a kettő közötti rés azt mutatja meg, milyen magas a külföldi tőke aránya az adott gazdaságban. Magyarországon ez a két mutató növekedési üteme nem egyenlítődött ki, a mai napig magasabb a GDP értéke, mint a GNI értéke. Ezt a versenyképesség romlásával lehet magyarázni. Az IMD statisztikájából kimutatható, hogy Magyarország versenyképessége folyamatosan romlott az elmúlt 4 évben, ami sok másik mutatóra is hatással van. Például ennek köszönhetően csökkent a foglalkoztatás szintje az elmúlt 10 évben, hiszen nagyon sok hazai vállalat ment tönkre a globális verseny hatására, és ez által megnőtt a munkanélküliség szintje is. A közvetlen külföldi tőkeberuházások állományának mértéke nagymértékben nőtt, 2009re elérte a GDP 74,7%-át, amely egyik oldalról pozitívnak tekinthető, hiszen új munkahelyeket teremtett, illetve innovációt hozott a hazánkba, másrészről viszont nem egészséges és veszélyes is, hiszen ha a versenyképességünk tovább romlik, a beruházások
18
mértéke még jobban csökkeni fog, és a tőke kivonulásával fenyegethet, amely újabb lavinát indíthat el a foglalkoztatás terén. A gazdasági fejlettség egyértelmű korrelációt mutat a kutatás-fejlesztés ráfordítások arányával is, amiben szintén rossz helyen végzünk az uniós átlaghoz képest. Az elmúlt 10 évben alig haladta meg a GDP 1%-át az ilyen jellegű kiadás hazánkban, míg az uniós átlag körülbelül kétszer olyan magas volt. Végül, ha a humán tőkét vizsgáljuk országunkban, sajnos újabb lemaradásba ütközhetünk. A diplomás mérnökök és reáltudományosok aránya 10 %-ot sem haladta meg hazánkban 2002-től vizsgálva, és ennek a példája mutatja, hogy jelentős hiány lépett fel ilyen végzettségű emberekből, mert a végzettek nagy része külföldöt választja tanulmányai befejezése után. Sajnos az idegen nyelvtanulás arányában is hátul állunk. Magyarországon a diákok 76,5 %-a tanul angolul a középiskolai tanulmányai után is, ez az arány minden más vizsgált országban 90 % felett van, illetve az uniós országok összehasonlításában az utolsó előtti helyen állunk. Összefoglalva Magyarország mutatói nem túl kedvezőek, sajnos a magyar gazdaság recesszióval (gazdasági visszaeséssel) küzd, nagyon sok lemaradásunk van az Európai Unió többi országához képest, ami hiába történtek a múltbeli és mostani intézkedések, még mindig komoly politikai és gazdaságpolitikai változtatásokat igényel a kormányunk részéről.
19
III.
MAGYARORSZÁG
POLITIKAI
DÖNTÉSEI
2008-2012
KÖZÖTT,
KÜLÖNÖSKÉPPEN A BAJNAI KORMÁNY FÉLE STABILIZÁCIÓS PROGRAM, ÉS A MATOLCSY CSOMAG TÜKRÉBEN
III.1. Bevezetés Az elmúlt évek gazdasági helyzete nagy fejtörést okozott a hatalmon lévő kormányoknak, és különböző intézkedésekkel, stabilizációs programokkal próbáltak úrrá lenni a hanyatláson és növekedési pályára állítani Magyarország gazdaságát kisebb-nagyobb sikerekkel. Ebben a fejezetben szeretném megvizsgálni, hogy mi vezetetett 2009-ben szakértői kormány felállításához, miként próbálta Bajnai Gordon az intézkedéseivel stabilizálni az országot és hogyan változtak ennek hatására az ország gazdasági mutatói. Ezután milyen politika jellemezte az országot 2010-től, a Fidesz megválasztásával. Milyen intézkedéseket hoztak 2010-ben, amelyek kiváltották a közvélemény gyökeres változását Mit tartalmazott a 2010-es akció terv, miért lett szükség 2012-ben újabb megszorító csomagra? Mik a megszorító csomag lényeges elemei, és valóban szükség volt-e rá? Valamint arra is megkísérlek választ adni, miért kerültünk szembe Brüsszellel és az uniós tagországokkal, miért kerültünk az elmúlt másfél évben reflektorfénybe a nemzetközi közvéleményben.
20
III.2. Bajnai Gordon válságkezelő kormánya – A Bajnai féle stabilizációs program
III.2.1. A kormány megalakulása 2009. április 14-én Bajnai Gordon vette át az ország irányítását és a miniszterelnöki pozíciót Gyurcsány Ferenctől, aki ellen konstruktív bizalmatlansági indítványt 3 nyújtott be 78 parlamenti képviselő. Bajnai a II. Gyurcsány kormány idején először az Önkormányzati
és
Területfejlesztési
Minisztérium
vezetőjeként
tevékenykedett
pártkívüliként, majd 2008-tól nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt hatalomra kerüléséig. A Bajnai féle kormány bár sok MSZP-s képviselőt tartalmazott, olvasatban szakértői kormányként működött az országban, tehát nem a párt színeiben folytatta tovább a munkát. 2009-ben egy gazdaságilag lemaradt, eladósodott ország kormányzását vette át, ahol a külső okok mellett (gazdasági válság) jelentős belső okok is hozzájárultak a kritikus gazdasági helyzethez. Az utóbbi évek állami kiadásai nagymértékben megnőttek, az állam sokkal többet költött, mint amennyi bevétele volt, ezáltal jelentős egyensúlytalanságok jellemezték az országot. A költségvetés szerkezete sem volt ideális, mert az állam kiemelkedően sokat költött az elmúlt években régiós összehasonlításban, főként szociális jellegű kiadásokra és állami működésre. A magas adóterhek miatt romlott a hazai termelékenység és ez által a versenyképesség is, így lelassult a gazdasági növekedés. Emellett a foglalkoztatottság szintje is láthattuk, nagyon alacsony volt a többi országhoz képest ebben az időszakban, ráadásul a magas adóterhek fokozták a feketegazdaság arányát, vagyis még kevesebben fizettek adót a foglalkoztatottak közül. A forint árfolyama jelentősen visszaesett, a törlesztő részletek nagyon megnőttek, így azok a családok, vállalatok, akik devizahiteleket vettek fel, komoly adósságválságba kerültek. Emellett a befektetői bizalmatlanság is erőteljesen megjelent országunkban. Több százezer munkahely került veszélybe így. (Kormányportál, 2009)
3
Magyar Köztársaság Alkotmányának 39/A §-a kimondja: „A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.”
21
III.2.2. A Stabilizációs program célja és negatív hatásai (Világgazdaság online, 2009) Bajnai egy évre vállalta a kormányzást, programjának középpontjában a válságkezelés állt. Így nyilatkozott az Origónak megválasztása után: „Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye". (Bajna G. 2009, Index) A stabilizációs csomagját 2009. április 19-én jelentette be, mely jelentős költségvetés csökkenést tartalmazott, az állami kiadásokat 2009-ben 300-400, 2010-ben pedig 900 milliárddal akarták csökkenteni. A központi cél egyértelműen az államadósság és a költségvetési hiány mérséklése volt, amelynek számos negatív hatása is van, mind az emberekre, mind a gazdaságra nézve. Bajnai a programjában meg is becsülte ennek a negatív hatásoknak a mértékét. Úgy vélte, az export 12-14%-kal csökkenhet. a foglalkoztatás drasztikus csökkenést, illetve a munkanélküliség növekedést mutathat az intézkedések hatására. A lakossági fogyasztás 7-8%-kal, valamint a dekonjunktúra következményeképp a beruházási hajlandóság is 10%-kal eshet vissza. Ezen makrogazdasági mutatók szerint a GDP csökkenését 5,5-6%ban állapította meg. Azonban az intézkedések hatására megindulhat egy komoly gazdasági növekedés hazánkban, 2012-2014 között elérheti a 3,5-4%-ot. Az államadósság is dinamikusan csökkenhet, és a 2008-ban lehívott IMF hitelek teljes összegét vissza tudja fizetni az ország 2012-ig.
III.2.3. A kormányprogram legfőbb intézkedései (Origó (videó és cikk), 2009) Az államháztartási kiadások egyik legkiugróbb összege maga az állam működésére költött pénz volt. Így az egyik legfontosabb intézkedést a közszférában hajtották végre. Befagyasztották két évre a közszféra béreit, tehát az állami intézmények dolgozóinak nem növekedett a bérük nagysága. Megszüntették a 13. havi juttatást ilyen formában, helyette olyan feltételes juttatást fogalmaztak meg, amely függ a GDP növekedési ütemétől, valamint csökkentették a válságkezelő kormány bérezését is.
22
A másik fontos terület a szociális juttatások csökkentése, mely a legnagyobb részt képviselte az állami kiadásban. Rögzítették a családi pótlék összegét szintén két évre, valamint a GYES/GYED időtartamát három évre két évre csökkentették, azért, hogy ösztönözzék a kismamákat is, hogy minél hamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ugyanakkor kiterjedt bölcsődehálózatot is ígértek, ahol megszűnik a túltelítettség. A foglalkoztatottság növelése érdekében, hogy ösztönözzék az embereket a munkára, a táppénz arányát 10%-kal csökkentették, 70%-ról 60%-ra, így már kevésbé érte az embereknek otthon maradni, mint dolgozni. Csökkentették illetve folyamatosan kivezették a gáz- és távhőár-kompenzációt, hisz a kormány úgy gondolta, így hosszútávon csökkenni fognak a gázárak. Illetve a 2009. július 1-jétől igényelhető lakástámogatásokat is felfüggesztették, hogy csökkentsék ennek a költségeit is. A szociális segélyezési rendszert is átalakították munkára ösztönző programmá. Az „Út a munkához” programjukkal biztosítani akarták az alacsony iskolai végzettségű személyek számára a közfoglalkoztatásban való részvételt A nyugdíjrendszer hosszú távú megőrzéséhez is intézkedéseket hoztak. Először is átütemezték a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót 2010-re, illetve 2010-től kezdődően eltörölték a korrekciót, valamint megszüntették a 13. havi nyugdíjat is a maradék 12 havi nyugdíj biztonságos fenntartásához. A nyugdíjkorhatárt is megemelték 62 évről 65 évre 2012-től induló programként. Azért volt erre szükség, mert a magyar társadalom egy öregedő társadalomnak tekinthető, így sajnos minél tovább szükség van a munkaerőre. Emellett csökkentették azoknak a nyugdíjazását, akik korábban szeretnének nyugdíjba menni (még 62 évnél előbb) az ún. malus4 rendszer alkalmazásával. Bajnai hangsúlyozta, hogy a kor nyugdíjasai részéről nagy lemondást követel a program, de hosszú távon az ő biztonságukat szolgálja.
4
Előrehozott öregségi nyugdíjazáshoz kötődő szigorúbb nyugdíjcsökkentés. (Kormányportál, 2009)
23
Az adórendszerben is változásokat eszközöltek. Az ÁFA 20%-ról 25%-ra emelkedett, de bevezettek egy kedvezményes, 18%-os ÁFA kulcsot, kizárólag a tej, tejtermékek, kenyér, pékáru és távhő esetében. Bevezették az ingatlanadót 2010-től, ügyelve arra, hogy arányos legyen az adózás, tehát a nagyobb ingatlanok magasabb adókulcs szerint adózzanak. Ugyanakkor csökkentették a magánszemélyek adó- és járulékos terheit 5%-kal először a minimálbér kétszereséig, majd 2010-től minden jövedelemre kiterjedt. Az alacsonyabb bérterhek miatt biztosabbá váltak a munkahelyeik a munkavállalóknak. Bevezették az öszbruttósítást, ami azt jelenti, hogy a bérhez hozzáadódtak a járulékok, és azok együtt váltak adóalappá. A versenyképesség növelése érdekében ágazatai stratégiát dolgoztak ki a tartós gazdasági növekedést segítő területekre. A kiválasztott ágazatok a járműipar, logisztika, gyógyszeripar, biotechnológia és az infokommunikációs technológiák voltak. Ezek fejlesztésére akcióterveket dolgoztak ki. Emellett
még
egyéb
kiadáscsökkentő
intézkedést
határoztak
meg
például
a
tömegközlekedés illetve a közmédia támogatásánál, valamint felülvizsgálták az agrártámogatásokat is.
III.2.4. A program értékelése Ha a 2009-es, 2010-es makró mutatókat nézzük, megállapíthatjuk, hogy Bajnai előrejelzései viszonylag helyesek voltak. Az export 20%-kal csökkent, az előre jelzett 15%-kal szemben,5 viszont a foglalkoztatási ráta mindössze 1,4 %-kal 2008-ról 2009-re, majd 0,1%-kal 2009-ről 2010-re, ami nem mondható drasztikus változásnak.6 A munkanélküliségi ráta 2,2%-kal, majd 1,2%-kal nőtt, ami szintén nagyon magasnak mondható, viszont a későbbiek során látni fogjuk, hogy 2011-ben csökkenésnek indult.7
5
Lásd: 1. táblázat, saját számítás Lásd: 8. ábra, saját számítás 7 Lásd: 9. ábra, saját számítás 6
24
A lakossági fogyasztás 2008-ról 2009-re 5,7%-kal, utána pedig 2009-hez képest még további 2,7%-kal csökkent, és ez összesen 8,25%-os visszaesést eredményezett 2008-hoz képest, amelyet Bajnai szintén jól becsült.8 A beruházások mértéke is csökkent, először 5,7%-kal, majd további 3,73%-kal, így összesen 9,24%-kal.9 Ha a reál GDP növekedési ütemét nézzük, láthatjuk, hogy 2009-ben tetőzött a csökkenés mértéke -6,8%-nál, utána a stabilizációs program ellenére 1,3%-kal nőtt a GDP értéke, ami jónak mondható. Sajnos a 2012-2014 között elérhető 3,5-4%-os gazdasági növekedés nem következett be, amelyről részletesebben az Orbán kormány bemutatásakor fogok kitérni. 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Magyarország
15. ábra: A reál GDP %-os változása az előző évhez képest Magyarországon Forrás: Eurostat, saját szerkesztés
Az államadósság is csökkenésnek indult 2011-ben, a 2010-ben elérte a legmagasabb értéket az elmúlt 10 évben, majd 2011-re a 81,8%-hoz képest (a GDP %-ában) lecsökkent 81,4%-ra. Összességében megállapítható, hogy bár csak egy évre vállalkozott Bajnai a kormányzásra, és ez alatt a legtöbb mutató jelentősen romlott a megszorításoknak köszönhetően, de mégis sikerült viszonylag stabilizálni és növekedési pályára állítani az országot. A Bajnai kormány költségvetését még az Orbán kormány is elismerte egy
8 9
Forrás: MNB- Magyar Nemzeti Bank, saját számítás Forrás: KSH- Központi Statisztikai Hivatal, saját számítás
25
2010-es szeptemberi beszédben, miszerint egyetértettek abban, hogy a kormány azt tette, amit kellett. (Index,2010) Bajnai egyébként így nyilatkozott politikai szerepvállalásáról a megszorító év után: „Nem gondolom magam politikusnak. Politikus az, aki hivatásszerűen azzal foglalkozik, hogy a közhatalmat megszerezze és megtartsa. Én soha nem akartam sem megszerezni, sem megtartani a hatalmat. Nem vagyok párttag. A válságkezelésből fakadó sajátos attitűddel viseltem átmenetileg az ország egyik legfőbb politikai tisztségét. A feladatom lejárt, igyekszem a legnagyobb tisztességgel átadni az utódomnak.” (Bajnai G. 2010, Népszabadság online)
III.3. A második Orbán kormány
III.3.1. A 2010-es év legfőbb intézkedései 2010 májusában került hatalomra a második Orbán kormány nyolc év eltelte után. A kormány nagy bizakodást váltott ki az emberek többségéből, tekintve, hogy sokan már 2009-ben is előre hozott választásokat akartak. A kormánypárt alelnöke Kósa Lajos, Debrecen polgármestere júniusban, a beiktatása után tett bejelentésével komoly veszélybe sodorta Magyarországot és forint árfolyamát. Kósa így nyilatkozott a Napi Gazdaság kkv-fejlesztési konferenciáján: „Úgy tűnik az átadásátvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük.”(Kósa L. 2010, Index.hu) Az euró árfolyama a forinttal szemben 274-ről 282-re romlott, a tőzsdeindex pedig 3,7 százalékot zuhant ennek a kijelentésnek a hatására. Rá egy nappal Szijjártó Péter, miniszterelnöki szóvivő is megerősítette az államcsődöt, míg további 3,34%-ot eset a tőzsde, az euró árfolyam pedig 289 Ft-ra romlott, ami az éves mélypontnak tekinthető. (Blikk.hu, 2010) Ez a kijelentés főként a devizahitelesekre volt hatással, hiszen óriási mértékben megnövekedett, ráadásul a befektetői bizalom, ami az ország legnagyobb problémája volt 2008-tól tovább csökkent. 26
Görögország példáját említve mindenki megijedt, hiszen ott tényleg valós az államcsőd fennállása, nem úgy, mint Magyarország esetében, ahol az elmúlt évben szigorú költségvetési hiánycsökkentés ment végbe a Bajnai válságkezelő kormány által. Sokan elgondolkoztak rajta, mi állt a kijelentések hátterében. Valószínűsíthető, hogy a kormány az újabb megszorítási intézkedéseket akarta felvezetni ezzel, hiszen az Európai Unió nem engedélyezte, hogy a költségvetési hiánycélt módosítsák, és jóval nagyobb hiánycélt határozzanak meg az adócsökkentés ígérete miatt, amelyet a Fidesz választási programja tartalmazott. Varga Mihály Kósa kijelentés után három nappal nyilatkozott, hogy a kormány új akció tervet dolgoz ki, hogy tartsák az előző kormány által meghatározott hiánycélt. A beszéd részeként azt is megemlítette, hogy Bajnai kormány a költségvetésben számos tételt elszámolt, és pár 100 milliárdos költségvetési lyukat lát a testület. (Index, 2010) Hogy ez mennyiben volt igaz, és mennyiben az adócsökkentés ígérete alól akart kitérni Brüsszel miatt nem célom megítélni, de érdekes adalék, az a cikk, amelyet az előző fejezetemben hivatkoztam a Bajnai kormány értékelésekor. 2010 júliusában Orbán Viktor bejelentett egy 29 pontos akciótervet, amely a gazdaság talpra állítására jött létre és végre megnyugtatta a piacokat. Azonban ez a 29 pont tartalmazta a bankadók óriási mértékű emelését is, amely a hitelezést, s ez által a gazdasági fejlődést tette kockázatossá, hiszen a megnövekedett terhek miatt a bankok hitelaktivitása csökkenhet. (HVG, 2010) 2010 októberében újabb válságadók születtek, ezúttal távközlési, telekommunikáció, az energia szektort, valamint a kereskedelmi láncokat érintették, három év időtartamra. Ez ellen 13 jelentős európai vállalat tiltakozott az Európai Bizottság előtt, mert úgy gondolták, ez sérti az unió jogszabályát azzal, hogy diszkriminálja a külföldi vállalatokat. A főként német óriás vállalatokhoz csatlakozott osztrák, francia és holland cég is. Az Európai Bizottság azonban nem reagált a kezdeményezésükre. (Die Welt, 2010) Másik igen fontos intézkedés még 2010-ben a magánnyugdíj pénztárak államosítása volt. Eszerint 2011. január végéig el kellett dönteni az embereknek, hogy visszalépnek-e az állami
nyugdíjrendszerbe,
vagy
megmaradnak
magánnyugdíj
pénztári
tagnak.
Amennyiben az utóbbit választják, úgy lemondanak az állami nyugdíjazásról, tehát elveszítik a jogosultságukat. A kormány azzal indokolta ezt a lépését, hogy nem érzik 27
biztonságban az emberek nyugdíját, különösen a válság miatt. A bejövő összegeket az állam a költségvetési hiány csökkentésére, illetve az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésére használta fel. Az előző fejezetben láthattuk, hogy a költségvetés pozitív egyenleggel zárt, ami ennek az intézkedésnek köszönhető. ( Népszabadság online, 2010) A legtöbb és legélesebb vitát kiváltott törvények közé tartozik a 2011.január 1-jén életbelépő médiaszabályozási törvény, melyet az ellenzék csak „szájkosártörvény” néven emlegetett. A törvény lényege, hogy minden sajtó megjelenési formájára korlátozásokat vethet ki, amely Európában egyedülálló jelenleg. Ennek betartására pedig egy média hatóságot hoz létre, amely széleskörű döntéshozói hatalommal rendelkezik. Erről nem csak hazai politikusok, médiumok fogalmaztak meg éles kritikát, hanem komoly visszhangja volt az Európai Unió országaiban is. Számos nemzetközi lap fejezte ki nem tetszését a törvénnyel kapcsolatban.
Forrás: HVG.hu
Az Amnesty International programigazgató helyettese John Dalhuisen azt nyilatkozta, hogy az új média törvény a sajtószabadságot fenyegeti Magyarországon. "Ahogy a dolgok most festenek, ez a törvény túl sok lehetőséget ad a visszaélésékre, az önkényes alkalmazhatóságra, és arra, hogy a politika belefolyjon a szerkesztőségi döntésekbe. Komoly aggodalomra ad az is okot, hogy az új törvény a cenzúra, illetve az ön-cenzúra erősödését is előidézheti” –jegyezte meg John Dalhuisen. (HVG, 2010)
28
A The Times befolyásos brit lap egyik vezércikke is a magyarországi médiatörvényről szólt.
Az
alcím
szerint:
„Az
új
magyarországi
médiakorlátozások
sértik
a
szabadságjogokat és az európai értékeket” (HVG, 2010). Úgy véli az újság, hogy az EUnak közös erővel kell tiltakoznia a sajtszabadságot korlátozó törvényt. Orbán Viktort Jörg Haiderhez, egy osztrák szélsőjobboldali vezetőjéhez hasonlították a törvény miatt. A lap idézi Jürgen Trittint, a német Zöldek frakcióvezetőjét is, aki szerint: „az európai értéket nem szabad feláldozni az ostoba nacionalizmus oltárán…” (The Times 2010).
III.3.2. A Matolcsy csomag Az ország 2012-ben újabb megszorítási intézkedéseket kellett hozzon a jelen évben, tekintve, hogy az államadósság és a költségvetési hiány még mindig nem csökkent a hiánycél alá, s a kormány a legfőbb célnak a túlzott deficiteljárás alóli kikerülést fogalmazta meg erre az évre. Ennek köszönhetően, bár megemelték a hiánycélt a tervezett 2,2%-ról 2,7%-ra, még így is 397 milliárdos megszorító csomagról döntöttek első körben. A legfőbb intézkedések közülük a tranzakciós adó, mely jövőre minden készpénzfelvétel után 1 ezrelék illetéket kell majd fizetni. A kabinet bevezette a szociális segélyplafont, vagyis korlátozták a segélyek mértékét a 47 ezres közfoglalkoztatási bér alá. Emellett eltörölték a társadalombiztosítási járulék plafonját. Folytatták a közszféra költségeinek csökkentését, vagyis januártól az állami alkalmazottak körében a nyugdíjba vonulókat nem váltja fel új munkaerő három évig. Elhalasztották a Pedagógus-életpályamodell bevezetését, mely a tanárok béremeléséről szól, így előreláthatólag 2013 szeptembere helyett 2014 januárjától fognak csak megemelt bért kapni. Emellett Bulgária példájának köszönhetően 400 pénztárgépet összekapcsoltak online rendszerben az adóhatósággal. A megszorításokat a kormánynak október 5-én kellett Brüsszelnek prezentálni, ami azért is fontos, mert a megszorító csomagnak nagy szerepe van a túlzott deficiteljárás megszüntetésében. (Origo, 2012) 29
Hiába növelték meg a hiánycélt, hiába állítottak össze egy 400 milliárdos megszorító csomagot, Brüsszel kevésnek találta az intézkedéseket és úgy vélte, hogy a kormány jelentősen felbecsülte a bevételeket például a Pedagógus-életpályamodell elhalasztásával bejövő megtakarítást, valamint a pénztárgépek összekapcsolásával bejövő extrabevételt. Brüsszel prognózisa szerint ezzel az intézkedéssel, nem hogy tartani nem tudják a hiánycélt, de 2013-ra 2,9% lesz, 2014-re pedig 3,5%-ot jeleztek számításaik. A kormány nem ért egyet ezzel a hiányprognózissal, de mégis intézkedéseket hozott a II. Matolcsy csomag összeállítására. Úgy nyilatkoztak, hogy ebben az évben még muszáj meghozniuk ezeket az intézkedéseket, hogy jövőre rájöjjön Brüsszel, Magyarországnak volt igaza és végre, 8 év után kikerüljön a túlzott deficiteljárás alól. (Napi Gazdaság, 2012) Az Európai Parlamentet hibáztatva hirdették ki az újabb, mintegy 400 milliárdos megszorító csomagot, mellyel jövő évben 746 milliárd Ft-ra emelkedett a kiigazítás értéke. Ebben újabb, eddig megígért intézkedéseket halasztanak el, többek között mégsem felezik meg a bankokat sújtó adókat, a tranzakciós adó 1 ezrelék helyett 2 ezrelékre nő. Bevezették a közmű adót, melyekkel újabb terheket tettek a multinacionális cégekre, valamint a cafeteria rendszerén is vágtak. (Origo, 2012) Kérdéses, hogy ezek az intézkedések mennyire vágják földhöz a gazdasági fejlődést, hiszen mint láthattuk Bajnai programján is, a fiskális kiigazítások nagy veszéllyel fenyegetik a makró mutatók alakulását. Az is vitatott, valóban szükség van-e, mind a 700 milliárd Ft-os kiigazításra, és miért tervezték felül még a Brüsszeli igényeket is. Erre is több elmélet született a politikusok körében, de az igazi választ a következő év alakulása adja meg.
30
III.4 Összefoglalás
Összességében a kormányt nagyon ellentmondásos, paradox politika jellemzi. Egyfelől bennük van a nemzeti öntudat, a nacionalizmus, a hazai értékek, érdekek védelme. Látszólag hátat fordítanak Brüsszelnek, lázadoznak az Európai Unió kérései ellen és igen sajátos nézeteket vallanak különböző törvényekről. (Lásd: média törvény, az IMF hitelek szükségességének megkérdőjelezése.)
Ez a politika Európában unortodox politika néven híresült el, amely csökkenő növekedési stádiumban lévő gazdaságban még veszélyesebb, hiszen rá vagyunk utalva az Unió támogatásaira, az IMF hiteleire, illetve az EU a legnagyobb külkereskedelmi partnerünk. Az elmúlt időszakban a nemzetközi közvélemény úgy vélte, hogy az intézkedések a demokrácia alapköveit rengették meg, nem csupán a sajtószabadság korlátozásáva, de a jegybank törvénnyel, valamint a Magyar Alaptörvény módosításával, melyben lecsökkentették az Alkotmánybíróság jogköreit, ami szabad utat engedhet az alkotmányellenes jogszabályok megalkotására, valamint reformot hoztak az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségére is. (Külügyminisztérium 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya)
Másrészről, ha megfigyeljük, bár az Uniót hibáztatják sok esetben, mégis kényszeredetten bár, de végső felszólításra mindig végrehajtják az intézkedéseket. Kiváló példa erre a II. Matolcsy csomag létrehozása, ami mint láthattuk, túl is szárnyalta Brüsszel kívánságát. Egy biztos: az elmúlt másfél évben reflektorfénybe került Magyarország, nem csupán az EU soros elnökség betöltése miatt,10 hanem a sorozatos EU értékeket sértő intézkedések hatására, melynek szükségességét és létjogosultságát a mai napig vitatják a politikai közéletben.
10
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Az elnökséget viselő állam vezeti a Tanács üléseit, dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről. Magyarország 2011.január 1-jétől június 30-áig volt soros elnöke az Uniónak. (Külügyminisztérium 2010)
31
IV.
IRODALOMJEGYZÉK
Blikk [2010]: http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/eves-melyponton-a-forint-2020152 Die Welt [2010]: http://www.welt.de/ Ecostat [2010]: Két válság között - A magyar gazdaság wargabetűje – 1990-2010, 27-32. oldal, 91. oldal Eurostat [2002-2011]: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ Eurostat Statictical Books [2008]: Science, technology and innovation in Europe, 83154.oldal http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-EM-08-001/EN/KSEM-08-001-EN.PDF HVG [2010, 2011, 2012] http://hvg.hu/gazdasag/20100608_Bankszovetseg_gigantikus_terheles_a_banka http://hvg.hu/itthon/20101220_elfogadtak_mediatorvenyt http://hvg.hu/vilag/20101223_the_times_magyar_mediatorveny_ http://hvg.hu/itthon/20101224_amnesty_mediatorveny http://hvg.hu/gazdasag/20110102_magyarorszag_szankciok_multik http://hvg.hu/itthon/20121029_bajnai_interju_index IMD [2008-2012]: (https://www.worldcompetitiveness.com/OnLine/App/Index.htm) Index [2009, 2010,2012] http://index.hu/belfold/2009/03/30/bajnai_fajni_fog/ http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/03/kosa_allamcsodkozeli_helyzetet_vizional_es_kriziskezelesrol_beszel/ http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/05/letette_jelenteset_a_csontvazbizottsa g/ http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/09/14/zarszamadas/ http://index.hu/belfold/2012/10/29/bajnai_interju/1/ http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/08/02/tizbol_negy_mernok_kulfoldre_men ne/ Kormányportál [2009, 2012] Bajnai Gordon: Válságkezelés és bizalomerősítésA válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/stabil-esbiztonsagos-koltsegvetese-van-magyarorszagnak Külügyminisztérium [2010] 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/66014AAA-414B-4757-8E71CA6866EB9FA0/0/XX_1949tvalkotmany.pdf http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/az_eu_soros_elnok sege.htm MA [2012] http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/125084/1/belfold/Mi_is_az_a_tulzottdeficiteljaras Magyar Hírlap Online [2010] http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/nem_engedik_a_lazitast_.html?hsz=862 Napi Gazdaság [2012] http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_van_brusszel_prognozisa_magyarorszag rol.536117.html Népszabadság online [2010, 2012] http://www.nol.hu/belfold/20100529-az_utolso_interju 32
http://nol.hu/gazdasag/20101015-matolcsy__senkit_nem_er_kar http://nol.hu/gazdasag/ujabb_400_milliardos_megszoritast_jelentett_be_matolcsy ORIGO [2009, 2012] http://videa.hu/videok/hirek-politika/bajnai-ismerteti-csomagjat-gordon-gyedgyes-7gmlYz90TTMsDfgv http://www.origo.hu/gazdasag/20121004-apro-szurasok-es-nagy-vagasok-akormany-megszoritasi-listajan.html http://www.origo.hu/gazdasag/20121005-bejelentettek-a-megszoritasokat.html http://www.origo.hu/gazdasag/20121017-duplajara-emelik-a-csekkadot-marad-abankado-jon-a-kozmudij.html http://www.origo.hu/gazdasag/20121016-brusszel-kevesli-a-kormanymegszoritasait-ujabb-csomagot-var-ertesult.html http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20121018-a-370-milliardosorbancsomag-hatasai-es-indokai.html Portfólió [2012] http://www.portfolio.hu/gazdasag/elbuktuk_a_tulzott_hiany_eljarast_milliardokat _fagyaszthat_be_az_eu.161194.html Tolnai Ágnes [2010]: Nemzetközi gazdaságtan oktatási segédanyag, Grotius e-könyvtár The Times [2010]: http://www.thetimes.co.uk/tto/opinion/leaders/article2853104.ece Világgazdaság [2009] http://www.vg.hu/gazdasag/vg_online/gazdasag_-_belfold/090421_bajnai_269936
33
