TBS Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem. Kétirányú feliratozás biztosítja az áttekinthető jelölést mindkét beépítési helyzetben

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA

ALAPÍTVA: 1908

TBS Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem Tézis jellegű vélemények és megállapítások H/4858. számú a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló OGY javaslatról XXI.századi kihívások a villamos energia rendszerek működésével szemben Pro és kontra: Az új villámvédelmi szabvány Növelte nyereségét a Paksi Atomerőmű Zrt.

Új MULTIBASE-rendszerű túlfeszültség-levezetők az OBO-tól Univerzális

Áttekinthetőség

Öt év termékgarancia

Széles alkalmazási terület a V25 és V20 típusú varisztorokkal

Kétirányú feliratozás biztosítja az áttekinthető jelölést mindkét beépítési helyzetben

Minden OBO túlfeszültséglevezető minőségét fémjelzi

Optimális beépítési lehetőség

Helymegtakarítás

A dugórész az aljzatban megfordítható, az optimális beépítési helyzet eléréséhez

A távjelzővel ellátott túlfeszültség-levezetők szélessége egyezik az alapkivitellel

A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye Látogatás a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetnél

OBO BETTERMANN Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Tel. +36 (29) 349 000 • Fax +36 (29) 349 100 E-mail: [email protected] • www.obo.hu

101. ÉVFOLYAM

2 0 0 8 /3

A jövő kulcskérdése

Kik segítik Önt az energiaellátás folyamatosságának fenntartásában?

Magyarország a Distrelec-minŃséget választja: Tel.: 06 80 015 847 Az AREVA T&D szakértői.......... A megbízható, nemzetközileg ismert és elismert gyártmányainak, rendszereinek és szolgáltatásainak köszönhetően az AREVA T&D támogatja Önt energetikai projektjeinek megvalósításában. A villamos energia átvitel és elosztás területén szerzett több mint 100 év tapasztalata és szaktudása nagyban hozzájárul az ipar folyamatos fejlődéséhez és a világ minden táján milliók számára garantálja a biztonságos és megbízható energiaellátást. AREVA Hungaria Kft. – Értékesítési Iroda – Nagyszőlős u. 11-15. – H-1113 Budapest Tel.: (1)-487-7220 – Fax: (1)-487-7224 www.areva.com

Terjedelmes minŃségi termékprogramunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhetŃ honlapunkon: www.distrelec.com Amit a Distrelec Önnek kínál: Q Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén Q Mindössze 5,- EUR kiszállítási költség Q Rendelés akár 1db-tól Q Ingyenes cserelehetŃség Q Tanácsadás magyar nyelven, ingyenesen hívható telefonon: 06 80 015 847 Technikusok és felhasználók ezrei fordulnak már a gyors direktszállításhoz a Distrelec-nél!

Európa legjelentŃsebb minŃségi elektronikai és számítógép - alkatrész disztribútora

Elektrotechnika_3-08.indd 1

29.02.2008 17:54:17 Uhr

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc,Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Reklám menedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Beköszöntő........................................................................................... 4

Editor’s greeting

AKTUÁLIS

TIMELESS

Tézis jellegű vélemények és megállapítások H/4858. számú a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló OGY javaslatról ................................. 5

Opinions and statements about planned decision of Hungarian Parliament: „The hungarian Energy Policy 2007-2020”

TUDOMÁNY

KNOWLEDGE

Dr. Koller László-Novák Balázs-Dr.Tevan György: Áramkiszorítás és melegedés zárlati áramimpulzusok hatására – a Joule-integrál alkalmazásának kritikája ........................................................... 8

Dr.László Koller-Balázs NovákDr.György Tevan: Current displacement and heating caused by short- circuit current impulses – The critique of the Joule integral’s use

ENERGIA

ELECTRICAL ENERGY

Dr. Krómer István: XXI.századi kihívások a villamos energia rendszerek működésével szemben................................... 12

Dr.István Krómer: 21st century’s challanges for the electricity grid operation

VÉDELMEK

PROTECTIONS

Kruppa Attila: Pro és kontra: Az új villámvédelmi szabvány.............. 14

Attila Kruppa: Pro at Contra: The new Standard of lighting protection

Rovatfelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor

Kruppa Attila: Gyakorlati útmutatás a biztonságtechnikai előírások teljesítéséhez............................................................... 16

Attila Kruppa: Practical ways to fulfil the safety regulations

Dr.Horváth Tibor: Villámcsapástól megsérült kábelhíd Görögországban.............................................................................. 17

Dr. Tibor Horváth: Lightning stroke damaged a cable-bridge in Greece

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt

FAM Bizottság: A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye.......................................................................................... 19

Working on High Voltage Wires Statement of the Committee

Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Kádár Aba-Dr. Novothny Ferenc: Éritésvédelmi Munkabizottság ülése............................... 20

Aba Kádár-Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection

Technikatörténet

HISTORY of TECHNICS

Hirünk a világban............................................................................ 21

What the World Know about Hungary

Új technológiák alkalmazása.................................................. 22

Application of New Technologies

Partnerek

Partners

Költségcsökkentés a hajtástechnikában. ...................... 42

Cost reduction in driving technology

Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

Egyesületi élet

FROM OUR CORRESPONDENTS

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Látogatás a MEEI-nél..................................................................... 24

Visit to MEEI

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Szakmai előadás és Beszámoló Taggyűlés Szegeden............................................................................................... 25

Professional presentation and meeting at the Szeged Section of MEE

Jubileumi taggyűlés Debreceni Szervezetnél .......... 26

Anniversary Meeting at the Debrecen Section of MEE

MEE báli esték. ................................................................................... 27

MEE dacing Events

Nekrológ. ............................................................................................... 28

Obituary

Díjak és díjazottak........................................................................... 29

Awards and Salaried

HÍREK

NEWS

A MEE Villamos Energia Társaság hírei............................. 30

News from the Electrical Energy Society of Hungary, member of the MEE

Sikeres előadások ........................................................................... 31

Successful presentations

Növelte nyereségét a Paksi Atomerőmű Zrt............... 32

Atomic Powerplant has a higher profit

Magyarregula ’2008....................................................................... 33

Magyarregula Exhibition 2008

Magyar Termék Nagydíj 2008 pályázat........................... 33

Application for the Hungarian Prize for Excellent Products 2008.

LAPSZEMLE........................................................................................ 34

REWIEV

Mikrovállalkozás – maximális siker.................................... 41

Microenterprises – max. succes

Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

Hungaria Kft.. · AREVA DISTRELEC · Electro-Coord · Magyarország Kht. Kft. · ISO-NET MEGAWATT SICAME · METZ MŰVEK1 Kft. Kft. · OBO Bettermann · RAPAS Kft. Kft. · Schneider Electric · SIEMENS ZRt. · Automatizálás és Hajtástechnika Túróczi és Társa Kft.

·

Az Elektrotechnika 101. évfolyamának második számát tartják kezükben.

Kedves Olvasók!

A lap technikai szempontból megváltozott – következetes rovatrendszer, új színek, új tördelési koncepció, új nyomda – sorolhatnám tovább, mi mindennel próbáljuk olvasóközönségünk érdeklődését felkelteni és nem utolsósorban kedvét keresni.

Fotó: Kiss Árpád

A februári szám meghozta a formai megújulást, de a munkát nem tekinthetjük befejezettnek. Egy lap megújulása sohasem fejeződik be. Ha mégis, akkor azt a lapot már többé nem adják ki. A megújulás, egy lap esetében azt az ismétlődő munkát jelenti, amelynek során egyik lapszámot a másik után feltöltenek érdekes hírekkel, aktuális információkkal és színvonalas írásokkal. Az Elektrotechnika szerkesztésének egyik legnagyobb kihívása tartalmi, formai és szakmai szempontból egyaránt megfelelő közlésre alkalmas írások és szerzőik felkutatása. A főszerkesztő íróasztalán nem állnak tornyokba rendezve a közlésre váró újságcikkek. A kezünkben tartott márciusi szám talán kivétel, amely – remélem - nem a „szabályt erősíti”, hanem egy új fellendülés előhírnöke. A felvonultatott szakmai írások, aktuális szakmai és egyesületi közlemények szépen reprezentálják Egyesületünk színvonalát, sőt, sikerült időben kapcsolódni napi szakmapolitikai eseményekhez is. Erről a helyről is bíztatom MEE tagjainkat, az Elektrotechnika hasábjain tegyék közzé szakmai munkájuk eredményeit, tájékoztassák Egyesületünk közösségét, olvasóinkat az elektrotechnika egyre szélesedő szakterületének érdekességeiről, a jövő technikájáról.





Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3



Kovács András főtitkár felelős kiadó

aktuális Aktuális aktuális aktuális

maszkodik azokra. Egyetértés van abban, hogy az energetikát komplexen kell kezelni és hosszú távra (15-30 év) kell előre tekinteni, kielégítve az ellátásbiztonság, fenntarthatóság, versenyképesség követelményeit. A premisszákat elfogadjuk, azonban a vitaanyagot az előterjesztett tartalommal nem tartjuk vitára alkalmasnak. Javasoljuk, hogy az OGY - viszonylag szoros határidő kitűzése mellett - kötelezze a Kormányt arra, hogy az energiapolitikai koncepciót az OGY által meghatározott tematikát is figyelembe veendő módon dolgozza át.

1055 - Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8 Tel.: 312-0662, 353-0117, Fax.: 353-4069 E-mail: [email protected]

Tézis-jellegű vélemények és megállapítások

Tézis-jellegĦ vélemények és megállapítások

2. Az energetika a belső összetettsége és bonyolultsága miatt komplex megközelítést igényel, ezért szükségesnek tartjuk, hogy az OGY tartsa hatáskörében a feladatok meghatározásának és ellenőrzésének feladatát és ennek megfelelően, az OGY által meghatározandó tematika szeMEE szakértőinek véleménye alapján gyal kapcsolatos véleményeink és megállapításaink megfogalmazásának célja, hogy rint elkészített beszámoló keretében a Kormányt rendszeözben üdvözöljük aahivatkozott elkészültét ésközötti azok országgyĦlési „H/4858.dokumentumok számú, a 2007-2020 ozattal való megerĘsítésének szándékát – felhívjuk a döntéshozók figyelmét az OGY res időközönként számoltassa be az elvégzett munkáról, időszakra vonatkozó energiapolitikai ozat tervezetében és háttéranyagában fellelhetĘ néhány súlyponti szakmai és hozzon határozatot a soron következő feladatokra.

a MEE szakértĘinek véleménye alapján a „H/4858. számú, a 2007-2020 közötti idĘszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyĦlési határozati javaslatról.

osságra és ellentmondásra, szükségesnekszóló tartvaországgyűlési azok kiküszöbölését. Az koncepcióról etikával foglalkozó szakmai szervezetként, nem érezzük magunkat illetékesnek 3. határozati javaslatról nos társdalom- és gazdaságpolitikai kérdésekben, de hivatkozással az energetika én felhalmozott - tudományos-, szakmai-, tervezési-, fejlesztési-, szervezési-, -szerelési- és üzemeltetési - mintegy évszázados ismereteinkre és ztalatainkra, szükségesnek tartjuk, hogy a közjót szolgáló, figyelemmel a társadalom többsége A Magyar Elektrotechnikai Egyesület elfogadott és megvalósulásában támogatott energiapolitika megalapozásához és kíséri a Kormánynak az ország új energiapolitikája ításához szakmai tisztességünk és felelĘsségünk szerint hozzájáruljunk.

A vitaanyagból nem tűnnek ki a prioritások a termelést, szállítást, felhasználást illetően lehetséges különböző megoldások között. A stratégiai tervben a gazdasági változások bizonytalansága miatt több forgatókönyvnek kellene szerepelnie. A MEE felajánlja részvételét a lehetséges forgatókönyvek és a prioritások meghatározásában, a kialakítását célzó törekvéseit és az Országgyűlésben Az új energiapolitikai stratégiára sürgetĘ szükség az van,energiapolitika melynek kidolgozása és villamos energiára koncentrálva. az erről szóló vitákat. Egyesületünk elfogadtatása már nem tĦr további halogatást és/vagy halasztást. A témában nagyon érzettanyag felelősség tudatában szakértői sok vizsgálat,szakszerűségéért tanulmány és szakértĘi készült, amelyek között számos anyag 4. Az állami szerepvállalás a piaci szabályok (energiapiaci véleményt készített, melyet eljuttatott az Országgyűlés gen alaposnak és igényesnek minĘsíthetĘ, azonban a tárgyi vitaanyag nem modell) kialakításában, a szolgáltatási minőség biztosíreagál/támaszkodik azokra. Egyetértés van abban, hogy az energetikát politikai döntéshozóihoz. A szakértői véleményből kide-komplexen tásában és a fogyasztói érdekek védelmében továbbra is kell kezelni és hosszú távra (15-30 év) kell elĘre tekinteni, kielégítve az rül, hogy kiegyensúlyozott, konzisztens, szakmai ellátásbiztonság, fenntarthatóság, versenyképesség követelményeit. részA premisszákat szükséges. Ez folyamatos feladat, amelynek figyelembe leteibena isvitaanyagot jól kidolgozott energiapolitika érdekében elfogadjuk, azonban az elĘterjesztett tartalommal nem tartjuk vitára kell vennie az üzleti tendenciákat. Természetesen szükalkalmasnak.további Javasoljuk, hogyszükséges, az OGY - viszonylag szoros határidĘ kitĦzése mellett séges a nemzetközi feltételek figyelembe vétele/alakímunka amiben Egyesületünk közre- kötelezze a Kormányt arra, hogy az energiapolitikai koncepciót az OGY által tása is, elsősorban az EU direktívák alapján, azokat szem működését is felajánlja. Az Országgyűlés lehetősége, hogy meghatározott tematikát is figyelembe veendĘ módon dolgozza át. előtt tartva, ugyanakkor a nemzeti érdeknek érvényre a politikai irányokat kijelölje. A vélemény és javaslatok az Az energetika a belsĘ összetettsége és szerkezetét bonyolultsága miatt komplex megközelítést jutásáért mindent meg kell tenni. Ennek megfelelően eredeti határozati javaslat követve készültek. gényel, ezért szükségesnek tartjuk, hogy az OGY tartsa hatáskörében a feladatok Az EU tagságunkból következő lehetőségek és korlátok meghatározásának és ellenĘrzésének feladatát és ennek megfelelĘen, az OGY által vonatkozásában javasoljuk annak az alapelvnek az elfomeghatározandó tematika szerint elkészített beszámoló keretében a Kormányt gadását, hogy az EU-t elsősorban érdekeink érvényesítési rendszeres idĘközönként számoltassa be az elvégzett munkáról, és hozzon tárggyal kapcsolatos véleményeink és megállapításaink terepének tekintjük, és csak másodsorban kötelezettséhatározatot aAsoron következĘ feladatokra. megfogalmazásának célja, hogy – miközben üdvözöljük a geket, szabályokat ránk kényszerítő szervezetnek. Ehhez hivatkozott dokumentumok elkészültét és azok országgyűlétermészetesen szükséges, hogy érdekeinket hosszú távú si határozattal való megerősítésének szándékát – felhívjuk a érvénnyel, széleskörű társadalmi támogatottsággal meg döntéshozók figyelmét az OGY határozat tervezetében és háttudjuk fogalmazni. udapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Bankszámla:10200823-22212357-00000000 téranyagában fellelhető néhány súlyponti szakmai hiányosp., Pf.: 451 Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 0662, 353-0117, Iparági:01/1384 KSH: 19815754-9412-529-01 ságra és ellentmondásra, szükségesnek tartva azok kiküszö5. A nagy energetikai ellátórendszerek (gáz, villany, távhő, 4069 Bejegyezve a FĘvárosi Bíróságon 60.421 [email protected], www.mee.hu Társadalmi foglalkozó Szervezet bölését. Az Közhasznú energetikával szakmai szervezetként, stb.) mellet hangsúlyosabban kell foglalkozni a helyi (kisnem érezzük magunkat illetékesnek általános társdalom- és térség, vidék, lakótelep, stb.) energetikai problémákkal és gazdaságpolitikai kérdésekben, de hivatkozással az energelehetőségekkel. Ez a végfelhasználói energiatakarékostika területén felhalmozott - tudományos-, szakmai-, tervezéság, a megújulók közvetlen, az adott térség sajátosságasi-, fejlesztési-, szervezési-, építés-szerelési- és üzemeltetési inak megfelelő hasznosítása (geotermia, napkollektorok, - mintegy évszázados ismereteinkre és tapasztalatainkra, biomassza, stb.) szempontjából lenne fontos. Hosszú tászükségesnek tartjuk, hogy a közjót szolgáló, a társadalom von nem tartjuk optimálisnak, hogy a megújulók támotöbbsége által elfogadott és megvalósulásában támogatott gatása elsősorban a nagy rendszerek révén, keresztfinanenergiapolitika megalapozásához és kialakításához szakmai szírozással valósuljon meg (kötelező átvétel, üzemanyag tisztességünk és felelősségünk szerint hozzájáruljunk. bekeverés, stb.). 1. Az új energiapolitikai stratégiára sürgető szükség van, melynek kidolgozása és elfogadtatása már nem tűr további halogatást és/vagy halasztást. A témában nagyon sok vizsgálat, tanulmány és szakértői anyag készült, amelyek között számos anyag igen alaposnak és igényesnek minősíthető, azonban a tárgyi vitaanyag nem reagál/tá-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3



6. A megújuló, alternatív, energiahatékony, energiatakarékos megoldások mind költségigényesek, beruházás és/ vagy üzemeltetés és/vagy karbantartás vonatkozásában. Ezek széles körű bevezetéséhez, elterjedéséhez nem nélkülözhető az állami szerepvállalás, tisztán piaci viszonyok közé nem helyezhetők, ezek nem felelnek meg a profita-

1055 - Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8 Tel.: 312-0662, 353-0117, Fax.: 353-4069 11. Az OGY hozzon határozatot arról, hogy a villamosenergia bilitásnak. A társadalmi elfogadtatás igénye és E-mail: szüksé[email protected] sége miatt szükségesnek és időszerűnek tartjuk, hogy a döntéshozók a megújuló energiaforrások működtetéséből a fogyasztókra háruló extra költségekről a fogyasztókat mielőbb és őszintén tájékoztassák.

ellátás biztonságának fenntartása érdekében a Kormány dolgozzon ki olyan beruházás-ösztönző rendszert, amely elősegíti a hazai erőművi kapacitások megújításának megvalósítását. 12. Az OGY tekintse kiemelt feladatnak a 12. pont alatt 7. A Kormány dolgozza ki a megújuló energiaforrások felmegfogalmazott elvárást, miszerint gondoskodni kell az használásának stratégiáját, összhangban az általános energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról. Tézis-jellegĦ vélemények és megállapítások gazdaságpolitikai célokkal. Biztosítsa, hogy a megújulók Ehhez annyi megjegyzést kell fűzni, hogy az oktatandó alkalmazása a költségeken keresztül ne eredményezze a ismereteknek korrekteknek, tényszerűnek, a szakmai gazdaság versenyképességének romlását, illetve vegye által a elismert és megkövetelt tartalommal kell a MEE szakértĘinek véleményeszabályok alapján „H/4858. számú, figyelembe a lakosság teherbíró képességét. A stratégia rendelkezniük, mert ellenkező esetben hatalmas károkat a 2007-2020 közötti idĘszakra vonatkozó energiapolitikai részesítse előnyben a fogyasztók energiaigényét közvetlehet okozni, elsősorban a társadalom megértő támogalenül kielégítenikoncepcióról képes, a helyi adottságokat kihasználó tásának megszerzése és megőrzése során. szóló országgyĦlési határozati javaslatról. technológiákat a villamosenergia-rendszeren keresztül 13. Az előterjesztett vitaanyagok minősége jelzi azt, hogy értékesített megújuló energiával szemben. A stratégia A azokat tárggyal kapcsolatos véleményeink és megállapításaink megfogalmazásának célja, hogy a technológiákat támogassa, amelyek bizonyítot- bár a jogszabályok szerint számos szervezetnek, intéz– tan, miközben üdvözöljük hivatkozott dokumentumok és azok országgyĦlési az összes járulékos hatást isafigyelembe véve, nettó ménynek éselkészültét hatóságnak kellene foglalkoznia az enerÜHG megtakarítást és nem veszélyeztekérdéseivel - nincs minden rendben a szervezet határozattal valóeredményeznek megerĘsítésének szándékát –getika felhívjuk a döntéshozók figyelmét az OGY tik az agrár környezetet. működésével. Az vélelmezhető, hogy az Energetikai Intézhatározat tervezetében és háttéranyagábanményrendszer fellelhetĘ néhány súlyponti szakmai tagjainak, azaz a Kormányzat, a Gazdasági hiányosságra éspedigellentmondásra, szükségesnek tartva azokEnergia kiküszöbölését. 8. Sem a vitaanyag, sem a határozati javaslat az atomVersenyhivatal és a Magyar Hivatal, az Energia Az energetikával foglalkozó szakmai szervezetként, nem magunkat illetékesnek erőmű kérdését nem kezeli a súlyának és a jelentőségéKözpont Kht., azérezzük Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar nek megfelelően. Nem lehetés az üzemidő hosszabbításon kérdésekben, Bányászati és Földtani Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Enáltalános társdalomgazdaságpolitikai de hivatkozással az energetika átesett paksi blokkok alternatívájaként emlegetni egy új gedélyezési Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek, területén felhalmozott - tudományos-, szakmai-, tervezési-, fejlesztési-, szervezési-, atomerőmű építését. Természetesen semmi extra, a vera Szakmai Egyesületek és a Civil Szervezetek, valamint építés-szerelésiés üzemeltetési mintegy évszázados ismereteinkre seny-elvet sértő előnyt nem kell biztosítani, de a bővített az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának és álta- és nukleáris opciót sem szabad kihagyni a politikából. Esélyehogy lános helyettesének az energetikával kapcsolatos tevétapasztalatainkra, szükségesnek tartjuk, a közjót szolgáló, a társadalom többsége sincs elfogadott Magyarországnak, az EU-nak sem - ha versenykenységét megfelelőképpen össze kellene hangolni. Ezt és által és- de megvalósulásában támogatott energiapolitika megalapozásához képes akar maradni és csökkenteni akar a CO2 kibocsáa koordinációt egy megfelelő mandátummal rendelkező kialakításához szakmai tisztességünk és felelĘsségünk szerint hozzájáruljunk. táson, hogy kihagyja a nukleáris opciót. Ennek megfele„Koordinációs Testület” végezhetné, mely független szaklően az Országgyűlés határozzon arról, hogy a nukleáris értői tanácsadó, koordináló, problémafelvető, inicializáló a jövőben isstratégiára az energiaellátássürgetĘ feladatokat látna el más törvényekben ál- és 1. villamosenergia-termelést Az új energiapolitikai szükség van, melynek meghatározott kidolgozása nélkülözhetetlen részének tekinti. A Kormány hozza meg lami intézmények és a piaci szereplők számára. elfogadtatása már nem tĦr további halogatást és/vagy halasztást. A témában nagyon a szükséges intézkedéseket, a nukleáris biztonságot elsok vizsgálat, tanulmány és szakértĘi anyag készült, amelyek között számos anyag lenőrző és egyéb engedélyező hatóságok függetlenségéÖsszefoglalásként javasoljuk, hogy az OGY kötelezze a Korigen alaposnak és fenntartása igényesnek minĘsíthetĘ, azonban a tárgyi vitaanyag nem nek és szakmai felkészültségének (fejlesztémányt arra, hogy az energiapolitikai koncepciót az ország se) érdekében. A Kormány az atomerőművi hosszú távú társadalomés gazdaságpolitikai célreagál/támaszkodik azokra. kapacitások Egyetértésközépvan ésabban, hogy az energetikát komplexen fenntartását, fejlesztését, és illetvehosszú bővítését illető megvajaival év) összhangban A koncepció kialakítása során az kell kezelni távra (15-30 kell alakítsa elĘre ki. tekinteni, kielégítve lósíthatósági vizsgálatokról kellő időben tájékoztassa az gondoskodjon olyan környezet kialakításáról, amely biztosítellátásbiztonság, fenntarthatóság, versenyképesség követelményeit. A premisszákat Országgyűlést, illetve kezdeményezze a szükséges hatája, hogy a gazdaság működéséhez és a lakosság civilizált életelfogadjuk, elĘterjesztett tartalommal nem tartjuk rozatok meghozatalát azonban a vitaanyagot azviteléhez mindig álljon rendelkezésre a szükséges energia,vitára az költségei ne veszélyeztessék az EU átlaghoz alkalmasnak. Javasoljuk, hogy az OGYenergiaellátás - viszonylag szoros határidĘ kitĦzése mellett 9. Az OGY határozzon arról, a Kormány a távhő fo- az való energiapolitikai gazdasági és életszínvonalbeli felzárkózást, alkalma-által - kötelezze a hogy Kormányt arra, hogy koncepciót az azOGY gyasztók (elsősorban a lakótelepeken élők) hosszú távú zandó energia-átalakítási, elosztási és hasznosítási technolómeghatározott tematikát is figyelembe veendĘ módon érdekeit figyelembe véve alakítsa ki a távhőszolgáltatás giák környezeti hatásaidolgozza ne lépjék túlát. a mindenkori jó nemzetjövőképét és fenntartásának stratégiáját. Ebből levezetve közi gyakorlatnak megfelelő határértékeket és ne rontsák az fel a energetika kialakult anomáliákat és rendezze a jogi és ár- és éghajlatváltozáshoz valómiatt alkalmazkodási képességet. 2. oldja Az a belsĘ összetettsége bonyolultsága komplex megközelítést szabályozási környezetet. Vizsgálja meg a távhő fogyaszigényel, ezért szükségesnek tartjuk, hogy az OGY tartsa hatáskörében a feladatok tók szolgáltatóhoz kötöttségének jelenlegi kényszerét, és Budapest, 2008. február 20. meghatározásának és ellenĘrzésének feladatát és ennek megfelelĘen, az OGY által - a távhő szolgáltatók kellő ösztönzése érdekében - oldja meghatározandó tematika szerint elkészített beszámoló keretében a szakértői: Kormányt a fogyasztók kötöttségét. Készítették a MEE Dr. Kádár Péter rendszeres idĘközönként számoltassa be az elvégzett munkáról, és hozzon 10. Az OGY határozzon arról, hogy a Kormány kezdeményezKovács András határozatot a soron következĘ feladatokra. ze a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának Kovács Kálmán felülvizsgálatát és a nemzetközi követelményeknek megDr. Vajda István felelő szabályozhatóság tartós fenntartásához szükséges Zarándy Pál döntések előkészítését.

H-1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. H-1372 Bp., Pf.: 451 Tel.: 312-0662, 353-0117, Iparági:01/1384 Fax: 353-4069 e-mail: [email protected], www.mee.hu

Bankszámla:10200823-22212357-00000000 Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 KSH: 19815754-9412-529-01 Bejegyezve a FĘvárosi Bíróságon 60.421 Közhasznú Társadalmi Szervezet

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3



Az energiatakarékos lámpa környezetbarát és gazdaságos.

Ha kiégett, ne dobja el,

újrahasznosítjuk!

Új fényforrás vásárlásakor adja le kiégett fénycsöveit, hogy környezetünk védelme érdekében újrahasznosíthassuk. Gyüjtâedényeinket megtalálja a kereskedâknél és a hulladékgyüjtâ vállalkozásoknál.

Electro-Coord Magyarország Kht., 1027 Budapest, Horvát utca 14-24. Telefon: 06 30 222 222 9 • [email protected]

tudomány Tudomány Tudomány Tudomány Áramkiszorítás és melegedés zárlati áramimpulzusok hatására – a Joule-integrál alkalmazásának kritikája A nagyáramú vezetőkben és érintkezőkben, a rajtuk átfolyó rövid idejű zárlati áramimpulzusok hatására sokkal nagyobb mértékű lehet az áramkiszorítás, tehát sokkal egyenlőtlenebb a hőteljesítmény- és hőmérséklet-eloszlás, mintha azokat egy kvázistacioner váltakozó áram járná át. Különböző zárlati áramimpulzusok okozta áramkiszorítás hatását elemeztük egy- és kétdimenziós áramvezető modelleken elvégzett számítások alapján. Ezekből az eredményekből mutatunk be részleteket, és azt is igazoljuk, hogy rövid idejű zárlati áramimpulzusok esetén a Joule-integrál általában nem alkalmas a nagy áramú vezetők melegedésének összehasonlítására. The degree of current displacement caused by short circuit current impulses in conductors and contacts can be substantially higher than in the harmonic steady-state case. This means increased non-uniformity in the power- and temperature distribution. We analyzed these effects of different impulses in 1D and 2D conductor models. In this paper we present a part of our results, and it will be shown that in many cases the Joule-integral used in the technical practice gives a false representation of the thermal stress.

1. Bevezetés A villamosenergia-igény növekedésével és minél gazdaságosabb felhasználásával egyre nagyobb egységteljesítmény energia-átalakítók megjelenésével kell számolni. Ennek egyik következménye, hogy olyan – egyre nagyobb, akár több száz kA üzemi és zárlati áramterhelhetség – soros hálózati elemeket (fképp vezetket, illetve ezek csatlakoztatására szolgáló érintkez szerkezeteket) kell használni, amelyek ellenállnak ezen nagy áramok termikus és dinamikus erhatásából származó igénybevételeinek. A villamos berendezések vezetinek keresztmetszetében érvényesül az áramkiszorítás, tehát az adott idfüggvénynyel folyó áram egyenltlenül oszlik el, amely ugyancsak egyenltlen hmérséklet-eloszlást, és fokozott termikus igénybevételt eredményez. A szilárd vezetkben az eloszlások az elektromágneses és hmérsékleti tér kölcsönhatásaként jönnek létre. Az áramkiszorítás mértéke adott idfüggvény (frekvenciájú, meredekség) áram valamint adott anyagú és alakú áramvezetk esetén annál nagyobb, minél nagyobbak a vezetk keresztmetszeti méretei és minél kisebbek a vezetk közötti távolságok. Az energiaátalakítók mködését és az átalakítás hatásosságát is lényegesen befolyásolhatja az áramkiszorítás [4]. Az energiaelosztó hálózatban alkalmazott kapcsolókészülékekben és kapcsolóberendezésekben fként a méretek csökkentése céljából hozták létre pl. a különböz kéElektrotechnika 0 0 8 / és 0 3a gázzal töltött  szülékkombinációkat, a szigetelt 2 síneket tokozott kapcsolóberendezéseket. Ennek eredményeként olyan, egymáshoz közel elhelyezked, egyre nagyobb ke-

adott anyagú és alakú áramvezetk esetén annál nagyobb, minél nagyobbak a vezetk keresztmetszeti méretei és minél kisebbek a vezetk közötti távolságok. Az energiaátalakítók mködését és az átalakítás hatásosságát is lényegesen befolyásolhatja az áramkiszorítás [4]. Az energiaelosztó hálózatban alkalmazott kapcsolókészülékekben és kapcsolóberendezésekben fként a méretek csökkentése céljából hozták létre pl. a különböz készülékkombinációkat, a szigetelt síneket és a gázzal töltött tokozott kapcsolóberendezéseket. Ennek eredményeként olyan, egymáshoz közel elhelyezked, egyre nagyobb keresztmetszeti méret áramvezetket és érintkezket használnak, amelyekben nagy az áramkiszorítás mértéke. Ezt támasztják alá azok az áramkiszorítás hatásait bemutató eredmények, amelyeket – a hálózati frekvenciás kvázisatacioner áram feltételezésével – áramvezet sínek és sínkötegek [3], valamint SF6-gázos megszakítók érintkezrendszere [5] esetében elvégzett 2 és 3 dimenziós végeselem-számítások alapján nyertek. Az [5]-ben közölt vizsgálatok azt is igazolták, hogy a párhuzamosan kapcsolt érintkezrészek közötti árameloszlás egyenltlenségét alapveten az áramhozzávezet részek geometriai elrendezésébl (tehát az áramútból) adódó elektromágneses közelhatás határozza meg. Az áramot kis keresztmetszet szkületeken átvezet érintkezk az áramvezetkénél sokkal nagyobb termikus igénybevételnek lehetnek kitéve. Az 1. ábrán példaként egy ujjas záró-nyitó érintkez-elrendezést mutatunk be. Az ilyen párhuzamosan kapcsolt áramszkületek közül egyes részek nemcsak az érintkezanyag lágyulási hmérsékletéig,

1. 1. ábra Ujjas záró-nyitó érintkező-elrendezés ábra: Ujjas záró-nyitó érintkez-elrendezés hanem olvadáspontjáig is felmelegedhetnek és összehegedhetnek, vagy el is gzölöghetnek az áramhozzávezet részekben keletkez egyenltlen árameloszlás következtében. Az elgzölgés veszélyének fként a kis hkapacitású ún. lamellás érintkezk vannak kitéve. Ebben a cikkben induktív jelleg zárlati áramkörök vezetiben folyó szinuszos impulzusalakú zárlati áram esetén számításokkal határozzuk meg – az áramhozzávezet részekben kialakuló áramkiszrítás mértékét (az áramsrség tér- és idbeli eloszlását), – a keletkez veszteségi energiákat és – a veszteségi energiasrség térbeli eloszlását. A levezetések és egyes összefüggések (más idfüggvény zárlati impulzusok és vezet modellek esetében is) a [6 és 7]-ben találhatók meg. Eddig figyelembe nem vett lényeges hatások kimutatására és elemzésére törekedve, eredményeinket tehát csak az elektromágneses tér analitikus és/vagy végeselem számításával nyertük. Ezekbl már következtethetk az áramvezetkben és az érintkezkben keletkez fokozott mérték és egyenltlen termikus igénybevételek. Egy- és kétdimen ziós számítási modelljeinkben ϑ = 90 C (térben és id-

ben) állandó hmérséklet ( ρ = 2,2727 ⋅10 ellenállású) rézvezett tételeztünk fel.

−8

Ωm fajlagos

Vizsgálataink alapján választ kaphatunk arra a fontos kérdésre is, hogy az i(t) idfüggvénnyel leírható és t0 ideig tartó impulzusalakú zárlati áramok melegít hatásának meghatározására és összehasonlításokra a t0

J th (t 0 ) =  i (t ) 2 dt

(1)

zetkben és az érintkezkben keletkez fokozott mérték és egyenltlen termikus igénybevételek. Egy- és kétdimen ziós számítási modelljeinkben ϑ = 90 C (térben és id-

 0,

.

egyébként

I sin(ω0 t ), i(t ) =  C 0,

ha 0 ≤ t ≤ t 0

egyébként

(2)

.

(2)

Ωm fajlagos

Az egydimenziós végtelen féltér áramvezet modellünkben az árammal arányosvégtelen mágneses térersségnek megfelelen Az egydimenziós féltér áramvezet modellünkben az árammal i(t) arányos mágneses a (2) képletben helyett H(t), térersségnek IC helyett HCmegfelelen írandó.

Vizsgálataink alapján választ kaphatunk arra a fontos kérdésre is, hogy az i(t) idfüggvénnyel leírható és t0 ideig tartó impulzusalakú zárlati áramok melegít hatásának meghatározására és összehasonlításokra a

Adott Adott elrendezés esetén az áramkiszorítás mértéke attól elrendezés esetén az áramkiszorítás mértéke attól függ, függ, hogyhogy milyen azazimpulzus frekvenciaspektruma, milyen impulzus frekvenciaspektruma, mert mert az áramkiszorításfrekvenciafügg. frekvenciafügg. A A spektrum abszolút az áramkiszorítás spektrum abszolút az amplitúdósrség ismert [1] az értéke,értéke, az amplitúdósrség ismertmódon módon [1] az

ben) állandó hmérséklet ( ρ = 2,2727 ⋅10 ellenállású) rézvezett tételeztünk fel.

−8

a (2) képletben i(t) helyett H(t), IC helyett HC írandó.

t0

J th (t 0 ) =  i (t ) 2 dt

(1)

0

Joule-integrál alkalmazható-e a mszaki gyakorlatban általánosan elterjedt hagyományos értelemben. Ez azt jelenti, hogy az integrál értékét i(t) alakjától valamint a meleged soros hálózati elemek geometriai paramétereitl és elrendezésétl függetlenül adják meg. Elhanyagolják tehát az áramkiszorítás hatását, amelybl következik, hogy a vezetket az egyenáramú hatásos ellenállásukkal veszik figyelembe a hmérséklet meghatározásakor.

t0

− jωt 0 I (ω ) = FI ( jω ) t=  i(t )e dt

I (ω ) = FI ( jω ) =  i (0 t )e − jωt dt

(3)

(3)

0

2. Az áramimpulzus idfüggvénye és spektruma

Feltételeztük, hogy az f 0 = 50 Hz frekvenciájú szinuszos zárlati áram a t = 0 idpillanatban kezd folyni (2. ábra). Ez a zárlati áramimpulzus két gyakorlati esetre vonatkoztatható: – A megszakítók záró-nyitó érintkezinek melegedése. A t0 egyúttal az érintkezk nyitásának pillanata. Eddig tart ugyanis a nagyáramú áramvezet érintkezk kis keresztmetszet szkületeinek az egyenltlen árameloszlásból adódó fokozott termikus igénybevétele. Ezután az áram már nem terheli a záró-nyitó érintkezt, mivel az az ívhúzó érintkezkön folyik tovább. – Az áramvezetk és minden egyéb érintkez melegedése (különös tekintettel a csúszó érintkezkre). Ebben esetben a váltakozó áramú nagyfeszültség lat az megszakításának pillanataként csak az áramlat megszakításának pillanataként csak az áramzárlat és a kisfeszültség áramkorlátozás nélküli zárt 0t =' t 0 ' idpontok vehenullaátmeneteknek megfelel t = 0 0 idpontok nullaátmeneteknek megfelel lat megszakításának pillanataként csak az veheáramfigyelembe. tktk figyelembe. nullaátmeneteknek megfelel t 0 = t 0 ' idpontok vehetk figyelembe.

3. ábra: Egyenáramú összetevkre normált

0 idk esetén. 3. ábraamplitúdósrség-függvények Egyenáramú összetevőkrekülönböz normált tamplitúdósűrűségösszefüggéssel határozható meg. A 3. ábrán mutatjuk be függvények különböző t0 idők esetén.

az ebbl számított spektrumot, az egyenáramú összetevösszefüggéssel meg. 3.3.ábrán höz viszonyítva,határozható néhány jellemz idpontra. Megfigyelhe0A összefüggéssel határozható meg.tA ábránmutatjuk mutatjukbebe az ebbl számított spektrumot, az egyenáramú összetev3. ábra: Egyenáramú összetevkre normált t, hogy kis megszakítási idk, vagyis kis impulzusszélesaz ebbl számított spektrumot, az egyenáramú összetevhöz viszonyítva, néhány t0t idpontra. Megfigyelheidk esetén. amplitúdósrség-függvények különböz t0összetevk ségek esetén jelents nagyfrekvenciás aráhöz viszonyítva, néhányajellemz jellemz Megfigyelhe0 idpontra. t, hogy kis megszakítási idk, vagyis kis impulzusszélesnya.hogy kis megszakítási idk, vagyis kis impulzusszélest, ségek esetén jelents a nagyfrekvenciás összetevk aráségek esetén jelents a nagyfrekvenciás összetevk aránya. 3. Egydimenziós áramvezet modell: végtelen féltér nya. 3. Egydimenziós áramvezet modell: végtelen féltér 3. A Egydimenziós áramvezet modell:energiáját, végtelen féltér következkben az áramimpulzus az áram-

és energiasrség-eloszlásokat a legáltalánosabb, ugyanA következkben az áramimpulzus energiáját, az áramakkor a legegyszerbben leírható egydimenziós A következkben az áramimpulzus energiáját, modellre, az áramés energiasrség-eloszlásokat a legáltalánosabb, ugyanvagyis a végtelen féltér vezetre számítjuk ki. (4. ábra). és energiasrség-eloszlásokat a legáltalánosabb, ugyanakkor a legegyszerbben leírható egydimenziós modellre, akkor a legegyszerbben leírható egydimenziós modellre, vagyis a végtelen féltér vezetre számítjuk ki. (4. ábra). vagyis a végtelen féltér vezetre számítjuk ki. (4. ábra).

4. ábra: Egydimenziós végtelen féltér modell. 2. 2.ábra: áramimpulzus idfüggvénye. t0-az ábra:A2.Avizsgált vizsgált áramimpulzus idfüggvénye. -az ábra A vizsgált áramimpulzus időfüggvénye. t t0-az ’ ’ az áramimpuzus 0 áramimpulzus idtartama (t = t , ha a a 0 0 áramimpulzus idtartama (t0 = t(t0 ,=ha az áramimpuzus áramimpulzus időtartama t ’ , ha az áramimpuzus 0 0 2.nullaátmenetig ábra: A vizsgált idfüggvénye. t0-az nullaátmenetig tart.) tart.) áramimpulzus a nullaátmenetig tart.) ’ áramimpulzus idtartama (t0 = t0 , ha az áramimpuzus a nullaátmenetig tart.) AzAz áramimpulzus kvázistacioner csúcsértékét IC-vel jelöláramimpulzus kvázistacioner csúcsértékét IC-vel jelölve,ve, azaz idfüggvény a következ módon fejezhet ki: ki: idfüggvény a következ módon fejezhet Az áramimpulzus kvázistacioner csúcsértékét IC-vel jelölve, azIidfüggvény fejezhet ki: sin(ω t ), a következ ha ha 0 ≤0t ≤ ≤ ttmódon 0≤ t i(ti)(t=) = C I C sin(0ω0 t ), . 0. (2) (2) 

egyébként 0, 0, egyébként ha 0 ≤ t ≤ t 0 I sin(ω0 t ), i(t ) =  C . (2) 0 , egyébként Az egydimenziós végtelen féltér áramvezet modellünkben  Az egydimenziós végtelen féltér áramvezet modellünkben az árammal arányos mágneses térersségnek megfelelen az árammal arányos mágneses térersségnek megfelelen aAz (2)egydimenziós képletben i(t) végtelen helyett H(t) , I helyett HC írandó. a (2) képletben i(t) helyett féltér H(t)C, áramvezet IC helyett HCmodellünkben írandó. az árammal arányos mágneses térersségnek megfelelen elrendezés esetén H(t) az áramkiszorítás mértéke attól a Adott (2)Adott képletben i(t) helyett , Iáramkiszorítás C helyett HC írandó. elrendezés esetén az mértéke attól

függ, hogy milyen az impulzus frekvenciaspektruma, mert függ, hogy milyen az impulzus frekvenciaspektruma, mert az Adott áramkiszorítás A spektrum abszolút elrendezésfrekvenciafügg. esetén az áramkiszorítás mértéke attól az áramkiszorítás frekvenciafügg. A spektrum abszolút értéke, az amplitúdósrség ismert módon [1] az függ, hogy milyen az impulzus frekvenciaspektruma, mert értéke, az amplitúdósrség ismert Elektrotechnika 2 0 0módon 8 / 0 3 [1] az  az áramkiszorítás frekvenciafügg. A spektrum abszolút t0 értéke, amplitúdósrség ismert módon [1] az I (ω ) = Faz i (t0t )e − jωt−dt I ( jω ) = (3) jωt



4. ábra ábra: Egydimenziós Egydimenziósvégtelen végtelen féltér modell. 4. féltér modell 4. ábra: Egydimenziós végtelen féltér modell. 3.1 Energia 3.1 Energia 3.1A Energia féltér A féltér A féltér ρ

ρµ ω

0 R(ω ) = = (4) ρµ20ω ρδ R(ω ) = = (4) ρµ δρ 2 0ω R(ω ) = = (4) frekvenciafügg δ 2ellenállásának felhasználásával számítjuk

frekvenciafügg ellenállásának felhasználásával számítjuk ki az áramimpulzus energiáját (W), ahol  az  körfrekvenki az áramimpulzus energiáját (W), ahol az  körfrekvenciához tartozó behatolási mélység. Ezt az energiát viszofrekvenciafügg ellenállásának felhasználásával számítjuk ciához tartozó mélység. az energiát viszonyítjuk ahhoz,behatolási amelyet az (W), 0Ezt hálózati ki az áramimpulzus energiáját ahol  az  frekvenciás körfrekvennyítjuk ahhoz, behatolási amelyet mélység. azhatároztunk 0 Ezt hálózati frekvenciás alapharmonikus ellenállással meg: ciához tartozó az energiát viszoalapharmonikus határoztunk meg: frekvenciás nyítjuk ahhoz, ellenállással amelyet az 0 hálózati

W 1 1 alapharmonikus ellenállással határoztunk meg: ⋅ W = 1 ⋅ 1 W f 0 = 2π ⋅ ω 0 t 0 − sin ω 0 t 0 cos ω 0 t 0⋅ , (5) W∞Wf 0 2π1 ω 0 t 0 − sin ω 01t 0 cos ω 0 t 0 , (5)

= ⋅ ⋅ ∞ (Ω )ωd0Ωt 0 cos ω 0 t 0 , ⋅W Ω U2π2 (Ωω)0+t 0V−2 sin f0 ⋅ 0 Ω U 2 (Ω ) + V 2 (Ω ) dΩ ∞ 0 ahol ⋅ Ω U 2 (Ω ) + V 2 (Ω ) dΩ

[ [  [

]

] ]

(5)

alapharmonikus ellenállással meg:0 hálózati frekvenciás nyítjuk ahhoz, határoztunk amelyet az frekvenciafügg ellenállásának felhasználásával számítjuk A 6. ábra az áramsrség térbeli eloszlását mutatja alapharmonikus meg: A= 26. ábraimpulzusid az áramsrség mutatja ki az áramimpulzus energiájátellenállással (W), ahol  határoztunk az  körfrekvent ,5 ms H C = eloszlását 100 kA/m esetén, 0 id éstérbeli W 1 1 A 6. ábra az áramsrség térbeli eloszlását mutatja tkülönböz = 2 , 5 ms H = 100 kA/m = tartozó ⋅ ciához behatolási mélység.⋅ Ezt az energiát viszo0 C impulzusid idMegfigyelhet, és idpillanatokban. hogy azesetén, impulW f 0 2πahhoz, ω 0 tW0 −amelyet sin 1ω 0 t 0 cos ω 0 t0 1, hálózati (5)frekvenciás tkülönböz = 26. ,5 ms H = 100 kA/m 0 C nyítjuk az impulzusid id és esetén, A ábra az áramsrség térbeli eloszlását 0 idpillanatokban. Megfigyelhet, hogy azmutatja impul= ⋅ ⋅ zus megsznte után a vezetben örvényáram formájában A 6. ábra az áramsrség térbeli eloszlását mutatja A 6. ábra az áramsrség térbeli eloszlását mutatja ∞ W f ellenállással 2π ω 0 t 0 határoztunk − sin ω 0 t 0 cosmeg: ω0 t0 , alapharmonikus idpillanatokban. Megfigyelhet, hogy azesetén, impul02 (5) különböz t 0 = tmegsznte 20 ,=5 2ms = 100 kA/m zus után a vezetben örvényáram formájában továbbra folyik áram. 2 ,5isms H CH =C100 kA/m impulzusid id és impulzusid id és esetén, t = 2 , 5 ms H = 100 kA/m ⋅ Ω U (Ω ) +∞V (Ω ) dΩ 0 C impulzusid id és örvényáram esetén, zus megsznte után a vezetben formájában továbbra is folyik áram. különböz idpillanatokban. Megfigyelhet, hogy az impulkülönböz idpillanatokban. Megfigyelhet, hogy az impul0 különböz Megfigyelhet, hogy az impul⋅ Ω U 21(Ω ) + V 2 (Ω ) dΩ W 1 továbbra is idpillanatokban. folyikután áram. zus megsznte után aa vezetben örvényáram formájában zus megsznte vezetben örvényáram formájában ⋅ ⋅ ahol = zus továbbra megsznte után a vezetben örvényáram formájában is folyik áram. W f 0 ω 2π ω 0 t00 − sin ω 0 t 0 cos ω 0 t 0 , továbbra is folyik áram. (5) A számítási eredményeket az 5. ábrán diagramon is beahol továbbra is folyik áram. Ω∞ = A 6. ábra az áramsrség térbeli eloszlását mutatja A számítási eredményeket az 5. ábrán is beω , ω mutatjuk. ábrából hogy kis t 0 diagramon -értékek esetén, t 0 = 2,5 ms impulzusid id és H C = 100 kA/m esetén, (Ω )Ω ⋅ Ω 0U 2 Az + V= 2 (Ω ), látható, dΩ t A számítási eredményeket az 5. ábrán diagramon is bemutatjuk. Az ábrából kis a0 nagyfrekvenciás -értékek esetén, amikor a spektrumban (3. ábra)hogy nagyobb ω 0 látható, különböz idpillanatokban. Megfigyelhet, hogy az impul0 A számítási eredményeket 5.[(ábrán is be−Az cos [ ( 1 + Ω )ω t 0 ] ábra) 1az −hogy cos 1 kis −veszteségi Ω )tω t0 ] zus megsznte után a vezetben örvényáram formájában amikor a1 spektrumban nagyobb a0diagramon nagyfrekvenciás mutatjuk. ábrából látható, esetén, összetevk aránya, jóval nagyobb értékeket 0(3. 0-értékek ahol UA (Ωszámítási ) = Az ábrából + az eredményeket 5. ábrán is bet 0adiagramon továbbra is folyik áram. mutatjuk. látható, hogy kis -értékek esetén, összetevk aránya, jóval nagyobb veszteségi értékeket amikor amintha spektrumban (3. ábra) nagyobb nagyfrekvenciás kapunk, aΩ hálózati frekvenciás ellenálláson keletke1 + 1 − Ω ω 1 − cos [ ( 1 + Ω ) ω t ] 1 − cos [ ( 1 − Ω ) ω t ] 0 0 0 0 eredményeket az 5. ábrán is beΩA= számítási Uábrából (Ω = jóval +t 0diagramon mutatjuk. Azaránya, látható, hogy kis -értékek esetén, amikor a spektrumban (3. ábra) nagyobb nagyfrekvenciás kapunk, a )hálózati frekvenciás ellenálláson összetevk veszteségi t 0 = 01.5−értékeket ms ésAveszteségi számítási eredményeket 5. ábrán isesebez energiával számolnánk. Pl.at 0diagramon ω 0 a,mintha 1nagyobb +az Ω Ωkeletkemutatjuk. Az ábrából látható, hogy kis -értékek esetén, amikor spektrumban (3. ábra) nagyobb a nagyfrekvenciás összetevk aránya, jóval számolnánk. nagyobb veszteségi t 0 = 0hogy .5értékeket ms kapunk, mintha a hálózati frekvenciás ellenálláson keletket 0 -értékek esez veszteségi energiával Pl. tén az arány értéke 3,87. Az ishogy megfigyelhet, áramés mutatjuk. Az ábrából látható, kis esetén, amikor amintha spektrumban (3. ábra) nagyobb a nagyfrekvenciás összetevk jóval kapunk, a)ω hálózati frekvenciás ellenálláson keletket 0 = mint 0.5értékeket ms (1aránya, )ω[(10 t−0veszteségi sin −értéke [nagyobb +az Ω ]Ωkisebb, tén veszteségi az arány Az megfigyelhet, esez Pl. nullaátmenetek ez érték 1áram(pél0 t)03,87. amikor spektrumban (3. ábra) nagyobb −[cos [energiával (Ω1környékén Ω ω]jóval t 0sin ]számolnánk. 1(1−is cos )ωa 0tnagyfrekvenciás t 0 =] 0hogy V ((Ω )) ==a1mintha összetevk aránya, nagyobb veszteségi értékeket 0− kapunk, a+ hálózati frekvenciás ellenálláson keletke. . 5 ms U Ω + 0 Ω z veszteségi energiával számolnánk. Pl. esenullaátmenetek környékén ez az érték kisebb, mint 1 (péltén az arány értéke 3,87. Az is megfigyelhet, hogy áram1 − Ω 1 + Ω t = 10 ms ( ) ( ) sin [ 1 − Ω ω t ] sin [ 1 + ω t ] összetevk aránya, jóval nagyobb veszteségi értékeket dául az -nál 0 01 − Ωellenálláson kapunk, mintha aΩ frekvenciás keletke+ t 0 =0 hogy 0.05 0ms V1energiával (els Ω )hálózati =3,87.nullaátmenetnél, − Pl. esez veszteségi számolnánk. .1áramtén az arány t 0 mint = 10keletkems nullaátmenetek környékén azmegfigyelhet, kisebb, kapunk, mintha a hálózati frekvenciás ellenálláson dául az értéke els nullaátmenetnél, -nál 1Az −ezΩisaz 1t+0 Ω W AW számítási eredményeket 5.érték ábrán diagramon is(pélbe= 0 . 5 ms és f 0 = 0.8094 ), vagyis kisebb energia terheli az áramvez veszteségi energiával számolnánk. Pl. esetén az arány értéke 3,87. Az hogy áramnullaátmenetek környékén ez is azmegfigyelhet, érték kisebb, 1ms (pélt 0mint =.510ms t = 0 W W = 0 . 8094 -nál dául az els nullaátmenetnél, t 0 z veszteségi energiával számolnánk. Pl. ese), vagyis kisebb energia terheli azesetben. áramve0 -értékek mutatjuk. ábrából látható, hogy kis kisebb, esetén, zetket ésAzérintkezket, mint amegfigyelhet, kvázistacioner tén azfA0 arány értéke 3,87. Az is hogy áramnullaátmenetek környékén ez az érték mint 1 (pélt 0 = 10 ms -nál számítási eredményeket 5. ábrán diagramon is bedául az0.[8094 els nullaátmenetnél, W Wazf 0 arány =sin (1érintkezket, (1azis+az )érték −értéke Ω sin [az Ω ωkvázistacioner tén Az megfigyelhet, hogy ),)ωvagyis kisebb terheli az10 áramvezetket mint aenergia esetben. Hosszabb impulzusoknál ez arány egységhez tart. amikor spektrumban ábra) nagyobb a nagyfrekvenciás 0 t 3,87. 0 ] (3. 0 taz 0 ] kisebb, nullaátmenetek környékén ez 1áram(pélt 0 mint = ms 6. ábra: Áramsrség-eloszlás különböz idpontokban V (W Ωmutatjuk. ) ==aés − nullaátmenetnél, dául az els -nál Az ábrából látható, hogy kis t 0.-értékek esetén, 6. ábra: Áramsrség-eloszlás különböz idpontokban W 0 . 8094 6. ábra Áramsűrűség-eloszlás különböző időpontokban végtelen f0 nullaátmenetek környékén ez az érték kisebb, mint 1 (pél), vagyis kisebb energia terhelit az áramveHosszabb impulzusoknál ez az arány az egységhez tart. zetket és érintkezket, mint a kvázistacioner esetben. összetevk aránya, jóval nagyobb veszteségi értékeket 1 − Ω 1 + Ω = 10 ms 6. ábra: Áramsrség-eloszlás különböz idpontokban 0 impulzusidid ese- esevégtelen féltérvezetben vezetben t0t0=2.5 amikor a spektrumban (3. ábra) nagyobb a nagyfrekvenciás -nál dául az els nullaátmenetnél, =2.5ms ms impulzusidid végtelen féltér W W f 0 = 0.8094 ), vagyis kisebb energia terheli az áramvetértékeket ms -nál féltér vezetőben t =2.5 ms impulzusidőidő esetén zetket és érintkezket, mint a kvázistacioner esetben. Hosszabb impulzusoknál ez az arány az egységhez tart. kapunk, mintha a hálózati frekvenciás ellenálláson keletke0 0 = 10 6. ábra: Áramsrség-eloszlás különböz idpontokban dául az els nullaátmenetnél, összetevk aránya, jóval nagyobb veszteségi tén. végtelen féltér vezetben t0=2.5 ms impulzusidid esetén. W W f 0 =és 0.8094 ),avagyis kisebb terheli áramvezetket érintkezket, mint aenergia kvázistacioner Hosszabb impulzusoknál az arány azPl. egységhez tart.esekapunk, mintha hálózatiez frekvenciás ellenálláson t 0 = keletke0az .5 esetben. ms ms impulzusidid esevégtelen vezetben t0=2.5 különböz W W tén.ábra: féltér z veszteségi energiával számolnánk. f 0 = 0.8094 ), vagyis kisebb energia terheli az áramve6. Áramsrség-eloszlás idpontokban zetket ésimpulzusoknál érintkezket, ezmint a kvázistacioner esetben. Hosszabb az arány az tegységhez tart. 6. ábra: Áramsrség-eloszlás különböz idpontokban 0 = 0.5 ms esez veszteségi energiával számolnánk. Pl. tén. tén az arány értéke 3,87. Az is megfigyelhet, hogy áram6. ábra: Áramsrség-eloszlás különböz idpontokban A 7. féltér ábrán látható a veszteségi srségének (w) esems impulzusidid végtelen vezetben t0=2.5energia zetket ésimpulzusoknál érintkezket, mint a kvázistacioner esetben. Hosszabb arány az egységhez tart. tén az arány értéke 3,87.ez Azaz is megfigyelhet, hogy áram=2.5msms impulzusidid végtelen féltér vezetben 0=2.5 A a7.felületi ábrán látható a veszteségi energia srségének (w) impulzusidid ese- esevégtelen féltér vezetben tt0viszonyított értékhez (w(x=0)) eloszlása a vezet nullaátmenetek környékénez ez érték mint tart. 1 (pélHosszabb impulzusoknál azaz arány azkisebb, egységhez tén. nullaátmenetek környékén ez az érték kisebb, mint 1 (péltén. A 7. ábrán látható a veszteségi energia srségének (w) tén. a felületi értékhez (w(x=0)) viszonyított eloszlása a vezet belsejében, különböz impulzusidk esetén. Ezek az eloszms 0 = dáuldául az az els nullaátmenetnél, t 0 = t10 ms10 A lások 7. ábrán afrekvenciás veszteségi energia srségének (w) els nullaátmenetnél, -nál -nál a felületi értékhez (w(x=0)) viszonyított eloszlása a vezet f 0látható belsejében, különböz impulzusidk esetén. Ezek az eloszhálózati gerjesztés esetén kialakuegy W W Wf 0W=f 00=.8094 0.8094),),vagyis a felületi értékhez (w(x=0)) viszonyított eloszlása a vezet kisebbenergia energia terheli az áramvevagyis kisebb terheli az áramvebelsejében, különböz impulzusidk esetén. Ezek az eloszló – a vezet felületétl x távolságban A 7. ábrán látható a veszteségi energia srségének (w) f 0 hálózati A 7.egy ábrán látható afrekvenciás veszteségigerjesztés energia srségének (w) esetén kialakulások A 7.a ábrán látható (w(x=0)) a impulzusidk veszteségi energia srségének (w) felületi értékhez viszonyított eloszlása a vezet zetket érintkezket, mint esetben. belsejében, esetén. Ezek az eloszzetket és ésérintkezket, mint a akvázistacioner kvázistacioner esetben. f 0 különböz a felületi értékhez (w(x=0)) viszonyított eloszlása akialakuvezet hálózati frekvenciás gerjesztés esetén lások egy ló – a vezet felületétl x távolságban x belsejében, különböz impulzusidk esetén. eloszlása Ezek az eloszHosszabb impulzusoknál ez azaz egységhez tart. tart. a felületi (w(x=0)) viszonyított a vezet − 2 értékhez f Hosszabb impulzusoknál ezaz azarány arány egységhez δ 0 különböz hálózati gerjesztés lások egy (8) esetén belsejében, impulzusidk esetén. Ezek azkialakueloszló – a lások felületétl x távolságban evezet f 0 hálózatifrekvenciás frekvenciás gerjesztés esetén kialakuegy belsejében, különböz impulzusidk esetén. Ezek az eloszló – −a2 ló felületétl xx távolságban xvezet – a fvezet felületétl távolságban 0 hálózati frekvenciás gerjesztés esetén kialakulások egy f 0 hálózati δegy (8) gerjesztés esetén kialakulások x0 szerint frekvenciás kvázistacioner e −függvény ló – a2 δvezet felületétl x csökken távolságban– x (8) 0 x (zöldxgörbe) hasonlíthatók össze. ló – a2 vezet felületétl távolságban −2 e −energiaeloszlással δ (8) (8) e δx0 e függvény szerint csökken összetevk – kvázistacioner − 2 Megfigyelhet, hogy nagyfrekvenciás okozta x (8) 0 2 δfüggvény függvény szerint csökken – kvázistacioner kvázistacioner szerint csökken – energiaeloszlással (zöld görbe) hasonlíthatók össze. e −áramkiszorítás δ0 hatására az eloszlások eltérnek a(8) szinuszos e energiaeloszlással (zöld görbe) hasonlíthatók függvény szerint csökken – össze. kvázistacioner energiaeloszlással (zöld görbe) hasonlíthatók össze. esettl, a veszteségi energia jelents része a felület köze5. ábra: Veszteségek aránya a hálózati frekvenciás ellenenergiaeloszlással (zöldNagyobb görbe) hasonlíthatók össze. lében koncentrálódik. impulzusidknél a görbékokozta Megfigyelhet, hogy nagyfrekvenciás összetevk függvény szerint csökken – kvázistacioner 5. ábra:keletkezett Veszteségek aránya a hálózati frekvenciás álláson veszteségi energiához viszonyítva.ellenMegfigyelhet, hogy nagyfrekvenciás összetevk okozta függvény szerint csökken – összetevk egyre jobban megközelítik aeloszlások kvázistacioner, 50 kvázistacioner Hz-es el-okozta Megfigyelhet, hogy áramkiszorítás hatására az eltérnek a szinuszos energiaeloszlással (zöldnagyfrekvenciás görbe) hasonlíthatók össze. áramkiszorítás hatására az eloszlások eltérnek a szinuszos álláson veszteségi viszonyítva.ellen5. ábra:keletkezett Veszteségek aránya aenergiához hálózati frekvenciás oszlást. energiaeloszlással (zöld görbe) hasonlíthatók össze. Megfigyelhet, hogy nagyfrekvenciás összetevk esettl, a veszteségi energia jelents része a felület közeáramkiszorítás hatására az eloszlások eltérnek a szinuszos esettl, a veszteségi energia jelents része a felületokozta köze5. ábra: keletkezett Veszteségek aránya aenergiához hálózati frekvenciás ellenálláson veszteségi viszonyítva. lében koncentrálódik. Nagyobb impulzusidknél a görbék áramkiszorítás hatására az eloszlások eltérnek a szinuszos esettl, a veszteségi jelents része a felület köze5. ábra: Veszteségek aránya a hálózati frekvenciás ellenlében koncentrálódik. Nagyobb impulzusidknél a görbék Megfigyelhet, hogyenergia nagyfrekvenciás összetevk okozta álláson keletkezett veszteségi energiához viszonyítva. egyre jobban megközelítik a kvázistacioner, 50 Hz-es elMegfigyelhet, hogyenergia nagyfrekvenciás összetevk okozta 3.2 Áramés energiasrség-eloszlás esettl, a veszteségi jelents része a 50 felület közelében koncentrálódik. Nagyobb impulzusidknél a görbék 5. ábra:keletkezett Veszteségek aránya aenergiához hálózati frekvenciás álláson veszteségi viszonyítva.ellenegyre jobban megközelítik a kvázistacioner, Hz-es eláramkiszorítás hatására az eloszlások eltérnek a szinuszos oszlást. áramkiszorítás hatására az eloszlások eltérnek a szinuszos 5. ábra: Veszteségek aránya a hálózati frekvenciás ellen3.2 Áramés energiasrség-eloszlás lében koncentrálódik. Nagyobb impulzusidknél a görbék egyre jobban megközelítik a kvázistacioner, 50 Hz-es elálláson keletkezett veszteségi energiához viszonyítva. A valós f(t) függvény Fourier-spektrumából, illetve szinuoszlást. a veszteségi energia jelents része a felület közeesettl, esettl, a veszteségi energiaa jelents része a 50 felület közeálláson keletkezett veszteségi energiához viszonyítva. 3.2 és energiasrség-eloszlás egyre jobban megközelítik kvázistacioner, Hz-es eloszlást. A Áramvalós f(t) függvény Fourier-spektrumából, illetve szinuszos gerjesztés esetén a lében koncentrálódik. Nagyobb impulzusidknél a görbék 5.ábra ábra:és Veszteségek aránya aahálózati hálózati frekvenciás frekvenciás ellenlében koncentrálódik. Nagyobb impulzusidknél a görbék 5.valós Veszteségek aránya ellenálláson 3.2 energiasrség-eloszlás oszlást. szos gerjesztés esetén a AÁramf(t) függvény Fourier-spektrumából, illetve szinuegyre jobban megközelítik a kvázistacioner, 50 Hz-es elálláson és keletkezett veszteségi energiához viszonyítva. 3.2 Áramenergiasrség-eloszlás egyre jobban megközelítik a kvázistacioner, 50 Hz-es elveszteségi energiához viszonyítva xkeletkezett A valós f(t) függvény Fourier-spektrumából, illetve szinuszos gerjesztés a − esetén (1+ j ) oszlást. H C 3.2 Áramésj )eenergiasrség-eloszlás δx oszlást. (1 +f(t) J5.= Aábra: valós függvény Fourier-spektrumából, (6) illetve szinuszos gerjesztés esetén aaránya − (1+ j ) H a hálózati frekvenciás ellen3.2 Áramés energiasrség-eloszlás C Veszteségek δ δ ( ) J = 1 + j e A valós f(t) függvény Fourier-spektrumából, illetve szinux (6) szos esetén a (1+ j ) veszteségi energiához viszonyítva. 3.2 és −energiasrség-eloszlás Hgerjesztés álláson keletkezett δCÁramvalós xδ (1 f(t) szos gerjesztés aFourier-spektrumából, J A= H + j )függvény e− (esetén (6)illetve szinu1+ j ) A valós f(t) függvény Fourier-spektrumából, illetve szinuC δ x [2] δ áramsrség fazorból kiindulva, a végtelen szos gerjesztés esetén a ( ) J = H 1 + j e − (1+ j ) (6) féltér vezeszos esetén a kiindulva, a végtelen féltér vezeC gerjesztés δ δ áramsrség fazorból [2] tben síkra merleJ = Haz(1áramsrség + j )e − (1+ j ) x eloszlása a határoló(6) C δx tben az eloszlása merleáramsrség végtelen féltér vezeges xHδkoordináta : kiindulva,a ahatároló (1áramsrség J =Áram+ j )fazorból e − (mentén 1+ j ) x [2] (6)síkra 3.2 − (1+ jδ) C H C és energiasrség-eloszlás 7. ábra: Energiasrség eloszlások végtelen féltér vezetδ [2] kiindulva, a végtelen )ej )e mentén J = Jx δ=koordináta +(1 +jfazorból áramsrség féltérmerlevezeges : tben az(1áramsrség eloszlása a határoló (6) (6)síkra δ δ f(t) fazorból ben. A valós függvény Fourier-spektrumából, illetve szinu∞ áramsrség [2] kiindulva, a végtelen féltér vezetben az áramsrség eloszlása a határoló síkra merleges x koordináta mentén : k 0 H C esetén − k 0 aΩ x 7. ábra: Energiasrség eloszlások végtelen féltér vezetszos gerjesztés J ( x , t ) = Ω e { U ( Ω ) + V ( Ω ) } cos ω Ω t − k Ω x + ∞ áramsrség [2] ahatároló végtelen vezetben azkáramsrség eloszlása síkra merle0 féltér ges xáramsrség koordináta mentén : kiindulva,a 7. ábraben. Energiasűrűség eloszlások végtelen féltér vezetőben 0fazorból H Cfazorból a végtelen féltér veze-0veze− k [2] Ω xkiindulva, 0π 0[2] áramsrség fazorból kiindulva, ahatároló végtelen féltér J ( x,xt )koordináta = 2áramsrség Ω e { U ( Ω ) + V ( Ω ) } cos ω Ω t − k Ω x + tben az eloszlása a síkra merle∞ ges mentén : 0merle-0  tben kaz áramsrség eloszlása a határoló síkra H x −k Ωx 02π C 0 tben az áramsrség merle+Ω j ) e 0 eloszlása ∞ − (1mentén J ( xges ,xH t )koordináta (Ω ) +aVhatároló (Ω )}cos ωsíkra ges + )=x−k(koordináta ωδ −0kΩtΩ− C 0 Ωt − k 0 Ω x + mentén ::x k{U Hπ(Ω 0 Ω x dΩ Az áramimpulzusok energiasrség görbéi közelíthetk J({xV =, t(xΩ 1U + j ))e}∞0sin 02 C (6) 0 koordináta mentén : Jges ) = Ω e { U ( Ω ) + V ( Ω ) } cos ω Ω t − k0 Ωx + + {V (Ω )}sin ω−0kΩ0 tΩ−x k 0 Ω x dΩ 0 H(Ω δ ) −k2U 0π C δ 0 he∞ egy-egy (8) alakú exponenciális ahol x, (tΩ ) =) −kUH (ΩΩ)x+ VdΩ(Ω )}cos ω 0 Ωt − k 0 Ω x + 7.is ábra: 0∞ Ωe Energiasrség eloszlások eloszlással, végtelen féltér vezetk(0Ω +J ({V ω Ωt − {kUU0(Ω π 0CHω)C∞}00sin Jt()x= , t ) =02µ Ωee−0−kk0 ΩΩxx {{ ) +) V ( Ω()}Ωcos ( ω 0 Ωωt −Ω k 0t −Ωkx ) + Ω x + 7. ábra: Energiasrség eloszlások J ( x , Ω U ( Ω + V ) } cos végtelen féltér vezet δ ben. 0 lyére az adott esethez tartozó e egyenérték behatolási +áramsrség −kU02H (πµΩ2Cπfazorból )}sin ωe0−Ω −xkiindulva, k{U Ω)x+dVΩ k [2] 0t Ω a(Ωvégtelen 0, Ω 0 (Ω ahol J{(Vx,(Ω tk)0)== )}cos ω 00 Ωféltér t − k vezeábra: Energiasrség eloszlások végtelen féltér vezet0 Ω x + 7. ben. + {V+(kΩ )(=Ω− )U (U2Ω0ρ(ωΩ)}000)sin ω(ω0 Ω teloszlása − kk 0 ΩΩx )xdaΩdΩ mélység helyettesítend. Ez utóbbit meghatározásunk sze2−πµ tben áramsrség határoló síkra merleahol , {V0az } sin Ω t − 0 0 ω ben. 2 ρ + {Vx(kΩkoordináta )=− U (Ω0 )}0sin ω Ωt − k Ω x d Ω 7. eloszlások végtelen féltér vezetrintábra: az azEnergiasrség x hely jelöli, ahol a görbe kezdeti értékérl annak ges mentén ahol , ω 0 Ωt :− k 0 Ω x dΩ 7.−ábra: Energiasrség eloszlások végtelen féltér vezet+ {V (kΩ0 )=az − Uµ (Ω 02ω ρ)}0 sin 0 0 2 ben. továbbá áramimpulzus okozta kumulált energiasrség δ e ahol 0 µ20ρµω0ω0 ,0 ben.-szeresére csökken. Az így megadott e -hez már meg=áramimpulzus k 0 =kaz okozta kumulált energiasrség ∞mért ahol atovábbá határfelülettl függvényében - az árams-ahol , , x távolság 2ρ f k0 0 Hµ2C0ω 0 ρ − k0 Ω x J (határfelülettl x, tk)spektrumának {U (Ωfüggvényében ) kumulált + V (számítható Ω )}cos ω-0 Ω t −áramsk 0 Ω -x + határozható egy jellemz e egyenérték frekvencia, mely a x távolság az továbbá az áramimpulzus okozta energiasrség µ 0ω0mért rség ki: 0== ,Ωefelhasználásával ahol 2 ρ0 , k = 2 π megmutatja, hogy adott jelalak és impulzusid esetén a 0 ahol továbbá az áramimpulzus okozta kumulált energiasrség rség spektrumának számítható a határfelülettl x távolság - azki:áramsρ mért felhasználásával továbbá az2áramimpulzus okozta függvényében kumulált energiasrség vezetben kialakuló energiasrség-eloszlás milyen frek∞ továbbá az áramimpulzus okozta kumulált energiasrség arség határfelülettl mért x távolság függvényében az áramsspektrumának ki: határfelülettl mért távolság - az árams+ {Va(Ω ) − U (Ω)}sin t − k 0 függvényében Ω x dΩszámítható ρ 2ωfelhasználásával 0xΩ venciájú kvázistacioner eloszlásnak felel meg. továbbá az kumulált energiasrség w(határfelülettl x)rség =spektrumának ⋅ ∞ áramimpulzus FJ ( jmért ω ) felhasználásával dxfelhasználásával ω . okoztafüggvényében a távolság az áramsrség számítható ki: spektrumának számítható ki: (7) 2 πρaz továbbá kumulált energiasrség whatárfelülettl ( x) =spektrumának ⋅ 0 áramimpulzus F ( jmért ω ) dxωtávolság . okoztafüggvényében a rség számítható Az f e / f 0 arány t0 függvényében való változását a 8. áb(7)- azki:áramsρ ∞0 µ∞ Jω mért2 felhasználásával π a határfelülettl xωtávolság függvényében - azki:árams∞ 0J az 0jωáramsrség rség spektrumának felhasználásával számítható w(Ax) 6. = ⋅ F ( ) . ρ 2d ábra térbeli eloszlását mutatja rán mutatjuk be. Látható, hogy rövid impulzusoknál ez az (7) wk( x0ρ )π== ∞ ⋅  FJ ( j,ω2) felhasználásával ahol (7) rség számítható ki: w ⋅ π0 F02J (ρjω ) 2ddωω.. t 0( x=) 2=,5spektrumának ms H = 100 kA/m (7) ρ C id és esetén, arány jelents mértéket is elérhet. Így pl. t 0 = 1 ms esetén w( x) = πρ ⋅0∞ Fimpulzusid J ( j ω ) 2 dω . (7) különböz idpillanatokban. Megfigyelhet, hogy az impulértéke 17,13, ami egy 856 Hz-es kvázistacioner eloszlásw( x) = πρ ⋅ ∞0 FJ ( jω ) 2 dω . (7) továbbá energiasrség zus örvényáram w( x)megsznte = πaz ⋅ 0 áramimpulzus FJ ( jután ω ) daω vezetben . okozta kumulált nak felel meg, de még 5 ms-nál, vagyis negyed periódusnál (7) formájában π is0 folyikmért a határfelülettl x távolság függvényében - az áramstovábbra áram. is 200 Hz frekvenciával számolhatunk. rség spektrumának felhasználásával számítható ki:



[



[



[

]

]

]

0

0

( ( ( ( ( ( (

0

[ [ [ [ [ [[ [

)] )] )] )] ] ))]] )]

[

(

( ( ( ( ( ( (

) ) ) ) ) ) )

(

)

)]

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

w( x) =

ρ ∞ 2 ⋅ FJ ( jω ) dω . π 0

(7)

10

megmutatja, hogy adott jelalak és és impulzusid esetén a értéke 17,13, ami egy Hz-es kvázistacioner eloszlásmegmutatja, hogy adott856 jelalak impulzusid esetén a e −2 -szeresére csökken. Az így megadott δ e -hez már megvezetben kialakuló energiasrség-eloszlás frekértéke 17,13, ami egy Hz-es kvázistacioner eloszlást 0 =milyen 1periódusnál ms is 200 Hz frekvenciával számolhatunk. nak felel meg, de még 5856 ms-nál, vagyis arány jelents mértéket is felérhet. Így negyed pl. milyen esetén vezetben kialakuló energiasrség-eloszlás freke egyenérték frekvencia, mely határozható egy jellemz venciájú kvázistacioner eloszlásnak felel meg. nak felel meg, de hogy még 5856 ms-nál, vagyis periódusnál is 200 Hz frekvenciával számolhatunk. megmutatja, jelalak és impulzusid esetén aeloszlásértéke 17,13, ami egyadott Hz-es kvázistacioner venciájú kvázistacioner eloszlásnak felelnegyed meg. t0 függvényében f e /frekvenciával f 0 arány Az való változását 8. ábvezetben kialakuló energiasrség-eloszlás milyen afrekis 200 Hz számolhatunk. nak felel meg, de még 5 ms-nál, vagyis negyed periódusnál t f / f evenciájú 0 arány 0 függvényében Az való a 8. ábkvázistacioner eloszlásnak meg. változását rán mutatjuk be. Látható, hogy rövidfelel impulzusoknál ez az is 200 HzAzfrekvenciával számolhatunk. t0 függvényében f e be. / f 0 arány rán mutatjuk Látható, hogy rövid impulzusoknál ez az valópl. változását a 8. esetén ábt 0 = 1 ms arány jelents mértéket is elérhet. Így rán mutatjuk be. Látható, hogy rövid impulzusoknál t 0 eloszlás=ez1az ms esetén értéke 17,13, ami egy 856 Hz-es kvázistacioner arány jelents mértéket is elérhet. Így pl. arány jelents mértéket is elérhet. Így pl. t 0 = 1 ms esetén nak felel meg,ami de még 5 ms-nál, vagyiskvázistacioner negyed periódusnál értéke 17,13, egyegy 856 Hz-es értéke 17,13, ami 856 Hz-es kvázistacioner eloszlás- eloszlásis 200 nak frekvenciával felel meg, de még 5ms-nál, ms-nál, vagyis negyed periódusnál nak felelHz meg, de még 5számolhatunk. vagyis negyed periódusnál is 200 Hz frekvenciával számolhatunk. is 200 Hz frekvenciával számolhatunk.

8. ábra: fe/fo viszonyszám alakulása (fo = 50 Hz). . ábra: fe/fo viszonyszám alakulása (fo = 50 Hz). 8. 8. . ábra: fe/fo viszonyszám alakulása (fo = 50 Hz). 4. modell (áramimpulzusok energiája . Kétdimenziós 8. ábra: fe/fo viszonyszám alakulása (fo = 50 Hz). 8. ábra: fe/fo viszonyszám alakulása (fo = 50 Hz). energiája lapos áramvezet sínekben) 4. Kétdimenziós modell (áramimpulzusok 8. ábra fealakulása /fo viszonyszám alakulása (fo = 50 Hz) . Kétdimenziós . fe/fo viszonyszám 8. ábra: (fo = 50 Hz). energiája 4. modell (áramimpulzusok lapos áramvezet sínekben) . 4. Kétdimenzióssínekben) modell (áramimpulzusok energiája lapos 4. Kétdimenziós modell (áramimpulzusok energiája A 9. áramvezet ábrán látható sín-elrendezéssel egy kb. 800 A névlapos áramvezet sínekben)

4. 9. Kétdimenziós modell (áramimpulzusok energiája lapos áramvezet sínekben) leges áramú kapcsolóberendezés sínjeit és A ábrán kisfeszültség látható sín-elrendezéssel egy kb. 800 A névlapos áramvezet sínekben) 8.A ábra: feA/f9. alakulása (fegy 50800Hz). o viszonyszám o = 9.áramú ábrán látható sín-elrendezéssel egy kb. 800 A névábrán látható sín-elrendezéssel kb. A néva megszakító áramútjait (beleérve az érintkezket is) moleges kisfeszültség kapcsolóberendezés sínjeit és leges áramú kisfeszültség kapcsolóberendezés sínjeit éssínjeit és . A leges áramú kisfeszültség kapcsolóberendezés delleztük fázisok közötti zárlat esetén a megszakító áramútjait (beleérve az érintkezket is) mo9. ábrán látható sín-elrendezéssel egy kb. 800 A névmegszakító áramútjait (beleérve az érintkezket is) A moA 9.aábrán látható sín-elrendezéssel egy kb. 800 néva megszakító áramútjait (beleérve az érintkezket is) modelleztük fázisok közötti esetén delleztük fázisok közöttizárlat zárlat esetén leges áramú kapcsolóberendezés és leges áramú kisfeszültség kisfeszültség kapcsolóberendezés sínjeitsínjeit és 4. Kétdimenziós modell (áramimpulzusok energiája delleztük fázisok közötti zárlat esetén a megszakító áramútjait (beleérve az érintkezket is) moa megszakító áramútjait (beleérve az érintkezket is) molapos áramvezet sínekben) delleztükfázisok fázisok közötti esetén delleztük közöttizárlat zárlat esetén

A 9. ábrán látható sín-elrendezéssel egy kb. 800 A név9. ábra: A vizsgált gyjtsín elrendezés leges kisfeszültség kapcsolóberendezés sínjeit és 9. ábra:áramú .A vizsgált gyjtsín elrendezés a ábra: megszakító áramútjait (beleérve az érintkezket is) mo.9. AAz vizsgált gyjtsín egyik sín egy méterelrendezés hosszú darabjára vonatkozó, delleztük fázisok közötti zárlat esetén ábra: A vizsgált gyjtsín elrendezés végeselem számítással nyert váltakozó áramú ellenállás .9. 9. A vizsgált gyjtsín elrendezés Azábra: egyik sín egy méter hosszú darabjára vonatkozó, a frekvencia9. függvényében a 10. ábrán mutatjuk ábra A vizsgált gyűjtősín elrendezés .9. .ábra: változását A vizsgált gyjtsín elrendezés be. Ebbl a sínenméter átfolyó áram spektrumából a végeselem számítással nyert váltakozó áramú ellenállás Az egyik sínés egy hosszú darabjára vonatkozó, .változását AzAzegyik sín egy méter méter hosszú darabjára vonatkozó, egyik sín∞ egy hosszú darabjára vonatkozó, a számítással frekvencia függvényében a 10. ábrán mutatjuk végeselem nyert váltakozó áramú ellenállás 1 2 végeselem számítással nyert váltakozó ellenállás Wés (ω ) Fátfolyó jωfüggvényében ) nyert dωáram végeselem váltakozó áramú ellenállás be. Ebbl a ⋅sínen spektrumából i (méter (9) a változását a=számítással frekvencia aáramú 10. ábrán mutatjuk 0 Regy Az egyik sín hosszú darabjára vonatkozó, π változásátaafrekvencia frekvencia függvényében a 10. mutatjuk változását függvényében a ábrán 10. ábrán mutatjuk be. Ebbl és a sínen átfolyó áram spektrumából a ellenállás végeselem váltakozó áramú be. Ebbl∞ésszámítással a sínen átfolyónyert áram spektrumából a be. Ebbl és a sínen átfolyó a mutatjuk meghatározható aáram sínbenspektrumából keletkezett 1Aképlettel 2 változását a frekvencia függvényében a 10.veszteségi ábrán 9. ábra: vizsgált gyjtsín elrendezés W = energia. ⋅ ∞∞R (ω Fi ábrán ( jω )látható dω diagramon ábrázoltuk W/Wfo (9) A )11. a értékeinek sínen átfolyó áram spektrumából a .be. Ebbl π1 1 és 2 2 W/W változását 0 R (=ω ∞ W W= =1és ⋅ ) F ( j ω ) dω az impulzusid függvényé⋅ R ( ω F ( j ω ) d ω i i (9) (9)   ben (W= az egyenáramú2 ellenálláson keletkezett energia). π π W =egyik ⋅ ∞0 0Rsín (ω ) egy Fi ( jωméter ) dω hosszú darabjára vonatkozó, Az (9) π1 2 képlettel keletkezett végeselem számítással váltakozó áramúveszteségi ellenállás W = ⋅ 0meghatározható R (ω ) Fi ( jω ) nyert dωa sínben képlettel meghatározható a sínben keletkezett veszteségi(9) π A0ameghatározható energia. 11. ábrán hogy látható diagramon ábrázoltuk W/Wfo képlettel a sínben keletkezett veszteségi változását frekvencia függvényében a 10. ábrán mutatjuk Az ábrából a W/W kisebb, de hafo arány ábrázoltuk energia. A 11. látható, ábrán látható diagramon W/Wfo meghatározható sínben keletkezett veszteségi és W/W értékeinek változását az impulzusid függvényéAz= A ábrából látható, hogy aa W/W arány kisebb, de a haenergia. 11. ábrán látható diagramon ábrázoltuk W/Wfo fo spektrumából be.képlettel Ebbl és a sínen átfolyó áram sonlóan változik, mint végtelen féltér esetén (5. ábra). és W/W= értékeinek változását az impulzusid függvényésonlóan változik, mint végtelen féltér esetén (5. ábra).függvényéenergia. Aaz 11. ábrán látható diagramon ábrázoltuk W/Wfo ben (W egyenáramú ellenálláson keletkezett energia). = =az és W/W értékeinek változását az impulzusid képlettel meghatározható a sínben keletkezett veszteségi ben (W egyenáramú ellenálláson keletkezett energia). = ∞ egyenáramú és az impulzusid függvényébenW/W (W=1=az keletkezett energia). energia. Aértékeinek 11. ábránváltozását látható diagramon ábrázoltuk W/Wfo 2ellenálláson WW/W = = az ⋅  egyenáramú R (ω ) Fi ( jváltozását ω ) ellenálláson dω ben (W keletkezett függvényéenergia). (9) és az impulzusid π= értékeinek 0 ben (W= az egyenáramú ellenálláson keletkezett energia). képlettel meghatározható a sínben keletkezett veszteségi energia. A 11. ábrán látható diagramon ábrázoltuk W/Wfo és W/W= értékeinek változását az impulzusid függvényében (W= az egyenáramú ellenálláson keletkezett energia).

10. ábra: A vizsgált áramvezet sín ellenállásának frek10. ábra: A vizsgált áramvezet sín ellenállásának frekvenciafüggése. 10. ábra A vizsgált áramvezető sín ellenállásának venciafüggése.

frekvenciafüggése

11. ábra: Veszteségek aránya az egyenáramú ellenálláVeszteségek aránya az egyenáramú ellenálláson son ésábra a Veszteségek hálózati frekvenciás ellenálláson keletkezett 11.11. ábra: aránya az egyenáramú ellenálláveszteségi viszonyítva. és a hálózati frekvenciás ellenálláson keletkezett son és a energiához hálózati frekvenciás ellenálláson keletkezett veszteségi energiához viszonyítva. veszteségi energiához viszonyítva 5. Következtetések 5. Következtetések 1. A nagyáramú áramvezetk keresztmetszeti méretei az egyik koordináta keresztmetszeti irányában) lényegesen 1. (legalább A nagyáramú áramvezetk méretei ese- 1 1 nagyobbak, az fkoordináta o=50 Hz2hálózati (legalább azmint egyik Elektrotechnika 0irányában) 0 8 / frekvencia 0 3 lényegesen tén érvényes mint o=10,73 mm Hz behatolási nagyobbak, az fo=50 hálózati mélység, frekvenciatehát esepl. szélességioméret sínek esetében d/otehát >5. ténd érvényes =10,73 lapos mm behatolási mélység, Ezen áramvezetk és lapos érintkezk melegedésének pl. d szélességi méret sínek esetében d/o>5.

5. Következtetések 1. A nagyáramú áramvezetők keresztmetszeti méretei (legalább az egyik koordináta irányában) lényegesen nagyobbak, mint az fo=50 Hz hálózati frekvencia esetén érvényes δo=10,73 mm behatolási mélység, tehát pl. d szélességi méretű lapos sínek esetében d/δo>5. Ezen áramvezetők és érintkezők melegedésének meghatározásakor nem tekinthetünk el a zárlati áramimpulzusok időbeli változásából eredő egyenlőtlen árameloszlás figyelembevételétől. A vezetőkben egyenletes áramsűrűséget feltételezve, az egyenáramú ellenállással számolva, de még az fo frekvenciájú szinuszos kvázistacioner áram esetén érvényes egyenlőtlen árameloszlásból eredő váltakozóáramú ellenállással számolva is, esetenként igen nagy hibát véthetünk. A Joule-integrálnak (1) – a műszaki gyakorlatban elterjedt – megszokott alkalmazása során is nagyot tévedhetünk, ha az áramvezetők zárlati melegedését azzal arányosnak tekintjük. A Joule-integrál tehát – különböző nagyáramú vezetők és/vagy áramimpulzusok esetén – nem alkalmas a vezetők melegedésének összehasonlítására. 2. Az áramvezetők melegedése szempontjából a hiba nagysága pl. úgy értékelhető, ha az áramimpulzus tényleges energiáját (W) - az Rfo-lal számított energiához (Wfo), viszonyítjuk. Az érintkezők melegedésének egyenlőtlenségét az áramimpulzus áramvezetőn belüli tényleges energiasűrűségének (w) az áramátmenetek térbeli elhelyezkedésére jellemző kontúrvonal vagy koordináta irányában érvényes eloszlása jellemzi. A w valóságos eloszlásai jól közelíthetők egy fe egyenértékű frekvenciájú szinuszos kvázistacioner áram esetén érvényes energiasűrűség-eloszlással. Az áramátmenetek melegedésének egyenlőtlensége tehát az fe/fo viszonyszám nagysága alapján értékelhető. 3. A legnagyobb hibák és eltérések a végtelen féltérrel modellezett áramvezetőben, tehát teljes hullámelnyelés mellett mutathatók ki. Kicsiny impulzusidő (pl. to=0,5 ms) esetén nagyok az eltérések: W/ Wfo=5, és fe/fo=25 értékű. A lapos áramvezetőkben ezek az eltérések kisebbek, de a d/δo>15 esetében már gyakorlatilag azonosnak tekinthetők a végtelen féltérével. 4. A vizsgálataink során feltárt hatásokat és méretezési javaslatainkat elsősorban az Ie>630 A névleges áramú kapcsolóberendezések és kapcsolókészülékek konstruktőreinek ajánljuk figyelmébe. Ezeket alkotó módon használhatják a kapcsolóberendezések áramvezetőinek, a kapcsolókészülékek áramútjainak és érintkezőrendszerének méretezésére, optimalizálására. Eredményeink alapján arról is dönthetnek, hogy mely esetekben lehet egyszerűbb számításokat használni és mely esetekben szükséges a bonyolultabb, tranziens végeselem számításon (esetleg az elektromágneses és hőmérsékleti tér kölcsönhatásán) alapuló méretezés. Irodalom [1] Simonyi, K.: Elméleti villamosságtan. Tankönyvkiadó. Budapest. 1960. p. 659 [2] Tevan, Gy.: Áramkiszorítási modellek az erősáramú elektrotechnikában. BME Mérnöki Továbbképző Intézet. Budapest. 1985. p. 184 [3] Koller, L.: Az áramvezető sínekről. Elektrotechnika. 93 (2000) 3. sz. pp. 91-96 [4] Koller, L.: Tégelyes indukciós kemencék optimalizálása. Elektrotechnika. 98 (2005) 2. sz. pp. 49-52 [5] Dévényi, G.-Gócsa, S.-Koller, L.-Vincze, S.: Háromfázisú tokozású SF -gázos nagy6 feszültségű megszakító érintkezőrendszere árameloszlásának vizsgálata. Elektrotechnika. 98 (2005) 9. sz. pp. 245-248 [6] Koller, L. – Novák, B. - Tevan Gy.: Heating Effects of Short-Circuit Current Impulses on Contacts and Conductors - Part1. IEEE Transactions on Power Delivery, Volume: 23, Issue: January 2008, pp 221-227 [7] Koller, L. – Novák, B. - Tevan Gy.: Heating Effects of Short-Circuit Current Impulses on Contacts and Conductors - Part2. IEEE Transactions on Power Delivery, Volume: 23, Issue: January 2008, pp 228-232

Dr. Koller László

Novák Balázs

Dr. Tevan György

egyetemi docens tanszékvezető helyettes BME Villamos Energetika Tanszék [email protected]

tanársegéd BME Villamos Energetika Tanszék

nyugalmazott tudományos tanácsadó BME Villamos Energetika Tanszék [email protected]

[email protected]

Energia energia Energia energia

XXI. századi kihívások a villamos energia rendszerek működésével szemben A XXI. század gazdasága nem építhető egy múlt századi energia rendszerre. A villamos energia rendszer is rendelkezik azokkal a lehetőségekkel, amelyek más területeken, mint például a távközlés, ugrásszerű változásokat eredményeztek a szolgáltatások fejlesztése és a költséghatékonyság területén az elmúlt évtizedben. A hálózatok modernizálása valamennyi érintett szereplő együttes erőfeszítéseit igényli egy közös elképzelés megvalósítására. The 21 st century economy can not be built on a past century energy system. The power industry has the potential to make the kinds of leaps in capabilities and cost efficiency seen e.g. in telecommunication during the past decade. Modernizing today’s grid will require a unified effort by all stakeholders rallying around a common vision. Bevezetés A villamos energia rendszerek megbízhatóságával, gazdaságosságával, környezeti hatásaival kapcsolatos elvárások az elmúlt évtizedek fejleményei hatására radikális változáson mentek keresztül. Manapság a villamos energia rendszerek gyakran tervezési határaikon kívül üzemelnek. Biztonságosan nem képesek kiszolgálni a kereskedelmi megállapodások szerinti szállításokat. A hálózatok struktúráját alapvetően a nagy erőművi park elhelyezkedése határozza meg. Miközben a nagy erőművek száma alig változik, a kis és közepes erőművek számában rohamos fejlődés mutatkozik. Rendkívüli igénybevételek hatására hosszú időre nagy területen megszakadhat az ellátás. Egy esetleges terrortámadás veszélye óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az elmúlt évtizedekben elmaradt fejlesztések hatására a hálózatok jóval kisebb mértékben fejlődtek, mint a termelő kapacitások. A kutatási és technológia fejlesztési ráfordítások drámaian visszaestek. Más infrastuktúrális hálózatok a közelmúltban forradalmi fejlődést mutattak. Mindezek a körülmények tovább nem halasztható koncepció váltást követelnek. A XX. századi mérnöki alkotások mintaképeként emlegetett villamos energia rendszerek jellemzői közé történő felvételre olyan új tulajdonságok várnak a kívánság listákon, amelyek a társadalom XXI. századi ambícióit tükrözik. Világszerte számos tanulmány készült a közelmúltban arról, hogy milyen azonnali fejlesztések szükségesek századunk első harmadában ahhoz, hogy a villamos energia rendszerek követni tudják azt a tempót amelyet az intelligens rendszerek fejlődése diktál [1,2,3]. 1. A fejlesztés hajóerőinek meghatározása A vizsgálatok általában rendszerszintű megközelítést alkalmaznak. Eltérően a korábbiakban szokásos módszerektől nem a lehetséges technológiai fejlesztések „katalógusából” indulnak ki, hanem felmérik a társadalom elvárásainak megfelelő működési jellemzőket. A felmérések eredményei a következő főbb irányokba csoportosíthatók: – gyorsan változó fogyasztói igények kielégítése, – fokozott törekvés az energiatakarékosságra és a hatékonyságra,

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

12

– növekvő minőségi színvonalú ellátás, – nagyobb megbízhatóság és biztonság, – a szereplők folyamatos korszerűsítési elkötelezettsége. A felmérések végső célja, hogy kiválasszák azokat a kutatási és technológia fejlesztési feladatokat, amely megoldása szükséges a felmerült elvárások, mint a fejlesztés hajtóerői kielégítéséhez. Nem véletlenül élvezett elsőséget a hajtóerők meghatározása, enélkül ugyanis nem lehet eredményes a fejlesztési szükségletek rendszerbe rendezett felmérése sem. A következőkben nézzük meg, hogy a hajtóerők milyen fejlesztési célokat és feladatokat indukálnak és az elvárt előrehaladást milyen módon fogjuk „saját bőrünkön” érezni. 2. A fejlesztések céljai Olyan fejlesztési célokat kell meghatározni, melyek kézenfekvőek a villamos energia rendszer szereplői számára. Mivel a tervezett „forradalmi” változásokat eredményező fejlesztések óriási erőforrások mozgósítását teszik szükségessé, nagyon fontos, hogy a célok vonzóak legyenek a lehetséges megvalósítók számára. A következő hét célkitűzést találták erre alkalmasnak. • Öngyógyító képesség: A korszerű rendszer olyan folyamatos állapot felméréssel rendelkezzen, amely nemcsak felismeri, analizálja, de meg is szűnteti a hálózati üzemzavarok okait. • A fogyasztók motiválása és aktív részvétele: A tudatos fogyasztói magatartás és az interaktív kapcsolat mind a rendszer, mind a környezet szempontjából hasznot hoz és csökkenti a villamos energia ellátás költségeit. • A támadásokkal szembeni ellenálló képesség növelése: A rendszer fizikai és informatikai biztonságának növelése a közbiztonság érdekében. • A XXI. század követelményének megfelelő minőségű ellátás: A digitális környezet megbízható működését biztosító villamos energia szolgáltatás. • Képesség valamennyi termelő és energia tároló eszköz befogadására: Hatékonyabb és tisztább villamos energiatermelést szolgáló eszközök széles választékának csatlakozására alkalmas feltételek biztosítása. • Hatékony piaci működés megvalósításai: A fogyasztók szabad döntési lehetőségeinek biztosítása, a torlódások csökkentése. • A berendezések optimalizálása és hatékony működtetése: Az elvárt működés a költségek minimumával, hatékony karbantartás kevesebb üzemzavarral. 3. Fejlesztési feladatok áttekintése Terjedelmi okokból itt nem vállalkozhatunk egy részletes fejlesztési feladat lista közlésére, csak a fő fejlesztési területeket jelöljük meg és néhány érdekes témát emelünk ki a műszaki érdeklődésű olvasó figyelmének felkeltésére. A fejlesztési feladatok öt területre oszthatók. A nagysebességű, integrált, két irányú kommunikációs technológiák a modern villamos energia rendszert interaktív megastruktúrává alakítják valós idejű információ és teljesítmény áramlással. A korszerű hálózati elemek aktív szerepet fognak játszani a rendszer villamos jellemzőinek alakításában. Ezek a hálózati berendezések a legújabb kutatási eredményeket alkalmazzák az anyagtudományok, a szupravezetés, az energiatárolás, a teljesítmény elektronika és a mikroelektronika területéről. Az új kutatási eredmények alkalmazása nagyobb teljesítmény sűrűséget, megbízhatóságot, jobb ellátás minőséget, nagyobb villamos hatásfokot fog eredményezni és ezzel hozzájárul a környezet terhelésének csökkentéséhez és a valósidejű diagnosztika bevezetéséhez. A fejlett irányítási módszerek lehetővé teszik a hálózat elemeinek folyamatos megfigyelését és az idejében meghozott meg-

előző intézkedéseket. Támogatják a piaci árképzést, a hatékony működést és az eszközök optimális kihasználását. Az érzékelő- és méréstechnikai fejlesztések bővítik a mérések körét és lehetővé teszik az adatok információvá alakítását. Értékelik a berendezések állapotát, a rendszer integritását és fejlett védelmi funkciókat valósítanak meg. Támogatják a fogyasztók döntéseit és a fogyasztói válaszokat és közreműködnek a torlódások felszámolásában [4]. A döntés támogatási módszerek fejlesztése nagykiterjedésű, valósidejű felhasználásra alkalmas módszereket ad a rendszer üzemeltetők és döntéshozók kezébe, amellyel az emberi tényező pontosabban és idejében tud közreműködni a rendszer valamennyi szintjén beleértve a fogyasztókat is. Ezek az eszközök a személyzet fejlettebb felkészítésére is lehetőséget adnak. A példáként bemutatandó fejlesztési feladatokat a korszerű hálózati elemek köréből választottuk. A fejlesztés alatt álló fázisszög és amplitúdó szabályzó transzformátor olcsó megoldást adhat a teljesítmény elosztás irányítására. A jelenleg üzemelő fokozat kapcsolós transzformátorokon is alkalmazható lesz. A kompozit sodronyok akár 85%-kal is növelhetik a távvezetékek terhelhetőségét, igaz a hagyományos sodronyok árának 5-8 szorosáért. A magas hőmérsékletű szupravezető kábelek mind egyenáramú, mind változó áramú alkalmazásokban folyékony nitrogén hőmérsékleten a városi szűk keresztmetszetek megszűntetésében és a nyitott tengeri szélfarmok bekapcsolásában már középtávon alkalmazhatók lesznek. Más szupravezetős eszközök is hamarosan ipari méretekben megvalósíthatókká válnak. Az áramkorlátozók az eddigieknél lényegesen kisebb váltakozó áramú veszteséggel, kis helyigénnyel belátható időn belül rendelkezésre fognak állni. A feszültség és tranziens stabilitás alátámasztására és a fogyasztói ellátás túlélésére szolgáló 25 kWh-os lendkerekek rövidesen megjelennek a piacon. A „plug-in” hibrid villamos autó talán kakukkfiókának tűnik ebben az összeállításban. A vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy nagy tömegű alkalmazásuk jelentős tényező lehet a villamos energiarendszerek tartalékolási és kihasználási problémáinak megoldásában. A hibrid elosztott energiatermelő egységek (pl. tüzelőanyag cella kombinálva mikroturbinával) 65-80%-os hatásfokot is elérhetnek kedvező fajlagos költséggel. A váltakozó áramú mikro hálózatok mellett, amelyek az elosztott energiatermelő és tároló eszközök, valamint újabb terhelés csökkentési módszerek alkalmazását teszik lehetővé, megjelennek az egyenáramú mikro hálózatok is, amelyek konvertereken keresztül csatlakozhatnak a váltakozó áramú rendszerhez. A hálózatbarát fogyasztói berendezések érzékelik a frekvencia és feszültség változásokat és autonóm módon vagy vezérelve csökkentik a túlterheléseket és megakadályozhatják a rendszer üzemzavarok kifejlődését. A példák rövid sorával is sikerült talán éreztetni, hogy számos régóta dédelgetett fejlesztési ötlet találja meg a helyét a korszerű hálózati koncepcióban. 4. A fejlesztési eredményektől várt hatások Javuló megbízhatóság, amely elsősorban az üzemzavarok gyakoriságának és időtartamának csökkenésében jelentkezik. Ebben szerepet fognak játszani az elosztó hálózatok új védelmi, távközlési és irányítási eszközei valamint az elosztott energia termelés nagyobb léptékű integrációja. Valósidejű adatgyűjtés és a kétirányú energia és információ áramlás teszi lehetővé a hálózatok autonóm alkalmazkodását a kedvezőtlen üzemállapotokhoz. Az elosztott villamos energia termelés integrációja csökkenti az átviteli hálózattól való függőséget. Az ipari és kereskedelmi fogyasztók villamos energia ellátásának minőségében fellépő zavarok számának csökkenése jelentős veszteségtől óvja meg a gazdaságot. A megelőző funkciók még azelőtt működésbe lépnek, mielőtt a minőség romlás komoly szintet érne el. A kaszkád üzemzavarok csaknem teljes kiküszöbölése a rendszerirányítók működési és döntési körülményeinek lényeges javítása által valósulhat meg, amely biztosítja a teljes rendszerállapot

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

13

gyors felmérését, a túlterhelt vagy meghibásodott berendezések tehermentesítését vagy kiváltását még mielőtt az üzemzavar továbbterjedne. Az integrált kommunikációs rendszer új valósidejű elemzési módszerek bevezetését teszi lehetővé, amelyek támogatják a rendszer üzemeltetőket ebben a tevékenységükben. A fejlett hálózati elemek szintén a jelentkező problémákra történő gyors reagálást teszik lehetővé például az áram eloszlás és a feszültség viszonyok gyors korrigálásával. A biztonság növekedése a terrorista támadástól való veszélyeztetettség és a szélsőséges természeti csapásoknak való kitettség csökkenésében nyilvánul meg. A fejlett elemző eszközök és a valósidejű adatgyűjtés lehetővé teszik a biztonsági kockázatok azonnali felismerését és gyors ellenintézkedések foganatosítását. A koncentrált nagyerőművi teljesítmények mellett az elosztott termelési opciók széles választékának alkalmazása szintén csökkenti a rendszer veszélyeztetettségét. A javuló gazdasági mutatók a hatékony piaci működési feltételeinek javulásán keresztül fognak megnyilvánulni. Jobb döntési feltételeket és új piaci lehetőségeket fognak biztosítani a szereplőknek és nagyobb teret adnak új terhelés menedzselési módszerek megvalósítására valamint a közreműködők körének a fogyasztókkal történő kibővítésére. A nagyobb hatékonyság irányban hat, hogy az öngyógyító képességet szolgáló fejlesztések egyben a berendezések jobb kihasználását, optimális terhelését és állapotának folyamatos figyelését is biztosítják. A rendszer fejlesztési szükségletek is pontosabban meghatározhatók azáltal, hogy a mért kihasználtsági mutatók is a tervezésbe integrálhatók. A rendszer környezetbarát fejlesztése valósul meg azáltal, hogy zéró emissziós termelő egységek és helyi, a környezetet nem terhelő villamos energia források rendszerszintű hasznosítására lesz lehetőség. A környezet kímélés az integrált kommunikációs és korszerű döntési módszerek alkalmazásán keresztül is érvényesül. A veszteségek csökkentése szintén a környezet terhelésének csökkenése irányában hat. Összefoglalás A villamos energetikában bekövetkezett paradigmaváltás szükségessé teszi, hogy az elmúlt időben elhanyagolt rendszer fejlesztés a XXI. század reális elvárásainak alapján új lendületet kapjon. A fejlesztések olyan látványos eredményekkel kecsegtetnek, mind a kaszkád üzemzavarok csaknem teljes kiküszöbölése, a nemzetbiztonság megerősítése, a veszteségek radikális csökkentése, a digitális kor követelményeinek megfelelő minőségű ellátás, csökkenő környezeti ártalmak, javuló versenyképesség és nem utolsó sorban a fogyasztók jobb kiszolgálása. Tartalomjegyzék 1. Vision and Strategy for Europe’s Electricity Networks of the Future, EUR 22040, Brussels, 2006. 2. Scenario- Based Technology R&D Strategy for the Electric Power Industry, EPRI Technical Report 1014385, Palo Alto, California, USA, 2006. 3. The Modern Grid Strategy, National Energy Technology Laboratory, USA, 2007. 4. P. Kádár: Making the Power System Intelligent. ICREPQ ’08 Int. Conf. on Renewable Energy and Power Quality, Santander, Spain, March 12-14. 2008.

Prof. Dr. Krómer István

okl. villamosmérnök, a VEIKI Zrt. vezérigazgatója, a BMF egyetemi tanára, az MTA Elektrotechnikai Bizottságának és az IEEE HS elnöke [email protected]

védelmek

Védelmek védelmek

védelmek Pro és kontra: Az új villámvédelmi szabvány A villámvédelmi rendszerek tervezését és kivitelezését meghatározó jogi és műszaki környezet turbulens változásban van Magyarországon: A korábbi szabványt leváltó MSZ EN 62305 sorozat és az OTSZ, amely továbbra is a régi MS 274-re épül, ellentmondásos helyzetet teremtett. A cikk röviden áttekinti az aktuális helyzetet. The legislations and standards that determinate the planning and completion of lightning protection systems recently undergo turbulent changes in Hungary. The coming out of MSZ EN 62305 standard and the National Fire Regulation which based still on the old MSZ 274 standard make inconsistent situation. This article gives brief overview about the situation. Az elmúlt év során parázs viták alakultak ki az új szabvány megítéléséről, alkalmazhatóságáról és összességében a villámvédelem helyzetéről. Az MSZ EN 62305 szabvány 2006 augusztusi megjelenése és a régi szabvány 2009 februári hatállyal történő visszavonása közötti félidőben időszerű egy aktuális helyzetértékelés. Néhány gondolat a viták kapcsán Másfél évvel a bevezetést követően még mindig nem állítható, hogy az új szabvány széles körben ismert lenne. Ennek a tájékozatlanságnak az okait nem annyira a villámvédelemmel foglalkozó szakemberek érdeklődésének hiányában kell keresni, mint inkább abban, hogy a szabvány magyar nyelvű kiadása jelenleg nem létezik. Jó hír ez ügyben, hogy a fordítás megkezdődött, számítani lehet tehát arra, hogy belátható időn belül a hivatalos magyar nyelvű kiadás is megszületik. Ezzel egyúttal elhárulna a szabvány széleskörű megismerésének, illetve alkalmazásának legnagyobb akadálya – nehézségek azonban akadnak még bőven. Az MSZ EN 62305 felfogásában, összetettségében annyira különbözik az MSZ 274-től, hogy értékelése egyszerű módon, összefüggésekből kiragadott adatok alapján lelkiismeretesen nem valósítható meg. Ezért hiba lenne egyszerűen jónak, vagy rossznak minősíteni. Hasonlóan veszélyes azt állítani, hogy az új szabvány alapján megvalósított villámvédelem drágább (vagy olcsóbb), mintha a régi alapján készült volna. Ez a kijelentés általában azon a felületes összehasonlításon nyugszik, hogy az új szabvány által megadott gördülőgömb-sugarak kisebbek, mint a régiek – de mindeközben megfeledkeznek arról, hogy nem állítható, hogy abban a konkrét feladatban, amelyben a régi szabvány alapján 100 méteres sugárral kellett számolni, az új szabvány alapján 60 méterrel kell majd. Mert lehet, hogy nem is kell villámvédelmet létesíteni! Az egyszerű relációk félrevezető sorolása helyett az értékelést a mérnöktársadalomra kell bízni, és mindaddig, amíg nyelvi akadályok miatt ez korlátokba ütközik, törekedni kell az MSZ EN 62305 objektív összefoglaló bemutatására, vagy legalábbis arra, hogy a szabvány ne csak egyoldalúan legyen bemutatva. Egy-egy rövid írás csak arra vállalkozhat, hogy néhány újabb mozaikkal egészítse ki az összképet.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

14

Az első tény, ami szíven üti még az elfogulatlan szemlélőt is, a szabvány terjedelme. A mintegy 450 oldalnyi anyag joggal vált ki elképedést mindenkiből, és ezt csillapítani sem könnyű. Magyarázatként három ok említhető: – A villámvédelem nagyon sok szakterületet érint, az építészettől a tűzvédelmen át az adatátviteli technológiákig. Ezek a területek – elég csupán a számítástechnikai vonatkozásokra utalni – az elmúlt két-három évtizedben rendkívül sokat változtak, és ezek a változások érintik a villámvédelmet is. Következésképp a villámvédelem összetettebb lett, és ez a terjedelem bővülésében óhatatlanul meg kell, hogy mutatkozzon. – Szokás megfeledkezni arról, hogy villámvédelemmel eddig sem csak az MSZ 274 foglalkozott: Az MSZ IEC 1312-1 1996os bevezetése óta több olyan szabvány jelent meg (például az MSZ EN 50164 sorozat), amely érintette a villámvédelmet. Érthető, hogy ezekről a szakma nem sokat tud, hiszen ezek a szabványok alig, vagy egyáltalán nem voltak kapcsolhatóak az MSZ 274-hez. – Az új szabvány szerkezete, stílusa eltér az MSZ 274-étől. Egyrészt a szabvány „normatív” és „informatív” részeket tartalmaz (az utóbbiak főleg mellékletek), amelyek azokra nézve sem egyformán kötelezőek, akik a szabvány alapján terveznek, kiviteleznek. (Itt természetesen nem a szabvány alkalmazásának kötelezettségéről van szó!) Ez a szerkesztési mód számos ismétlést jelent, ráadásul az informatív (tájékoztató) részek gyakran nagyobb terjedelműek, mint a normatív részek. Másrészt a megszokott, feszes mondatok helyett a szabvány egyes pontjai néha oldalnyi szöveget tartalmaznak, sokszor csupán szempontokat, és nem határozott kijelentéseket adva. Mindennek ellenére kétségtelen, hogy a terjedelem nem fogja segíteni a szabvány elfogadását az alkalmazók részéről, hiába a hivatkozás a technika fejlődésére, a nagyobb tervezői szabadságra, vagy bármire, legyen az akár a legmegalapozottabb indok. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a „terjedelmes” az nem feltétlenül a „rossz” szinonímája. Kritika érte a szabvány fizikai-matematikai alapjait. Kétségtelen tény, hogy hiányosságok, sőt hibák vannak az MSZ EN 62305-ben – miként elődjében, más szabványokban, jogszabályokban és egyebekben is. Ez banális kijelentés. A hibák jelentős részét a gyakorlat kisebb-nagyobb döccenésekkel kezeli. Így volt, és így lesz ezután is, függetlenül ennek a ténynek a szubjektív megítélésétől. Ez a cikk – az Elektrotechnika hasábjain talán formabontó módon – szándékosan nem foglal állást ezekben a kérdésekben. Mégpedig nem azért, mert a cikkírónak nincs ezzel kapcsolatos véleménye, hanem mert messze nem ezeket tartja a leglényegesebb kérdéseknek a villámvédelem jövőjét illetően. Van-e egyáltalán valami jó az új szabványban? Keveset lehetett erről eddig hallani, olvasni. A szemlélete mindenképp. Az, hogy a villámvédelmet (más szakterületekkel is szervesen) összefüggő rendszerként kezeli, de legalábbis törekszik erre, minden hibájával egyetemben. Az, hogy a villámvédelem tervezőjét olyan kreatív szakembernek tartja, aki képes felelősségteljes döntéseket hozni, olyannak, aki nem csupán arra vágyik, hogy egy táblázatból kiolvassa, hogy 8-as vagy 10-es vasat kell a tetőre felrakni. (Már ha egyáltalán a kreativitás igényét pozitív tulajdonságként értékeljük…) Naív lenne a szándék, hogy ez a cikk mélységében elemezze az új szabványt. Ennek lehetőségét más fórumokon kell – és lehet – keresni. A szabvány majdani magyar nyelvű kiadása remélhetőleg segíti majd azt a folyamatot, amelyben helyére kerül az MSZ EN 62305 megítélése. Addig is maradnak a személyes vélemények.

Helyzetkép 2008-ban Sokakban vetődik fel a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán az új szabvánnyal nagyobb mélységben foglalkozni, hiszen a nem kötelező szabványokkal szemben ott a BM 2/2002-es rendelet, amelynek betartása kötelező, és amelyet már jól ismer mindenki. Ez a hozzáállás bizonyos szempontból érthető, még ha nem is feltétlenül helyeselhető. Eltekintve a műszaki érveléstől vessünk egy pillantást a jogi vonatkozásokra. A jelen helyzet látszólag egyértelmű: A BM 2/2002 alapján kell dolgozni. Emellett van egy 2009 februári hatállyal visszavonásra kerülő régi szabványunk, és egy 2006 augusztustól hatályos új – ezek azonban „nem annyira lényegesek”, mert ott a rendelet, és ez az idők végezetéig így maradhat. Figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy műszaki értelmiségi szájából egy ilyen kijelentés kissé pikáns, idézzük a tavaly októberben megjelent 290/2007. (X.31.) kormányrendeletet, mely a villamos tervezés és kivitelezés szakterületét is érinti. E szerint a villamos tervezésre kötött szerződésnek a jogszabályi megfelelőségen túl tartalmaznia kell annak kinyilvánítását is, hogy „a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű […]” Ez persze csak jövő év februárjától lesz igazán érdekes, amikor az MSZ 274 hatályát veszíti. Nem mintha ez nem lenne önmagában elég, február 22-én megjelent a 9/2008. ÖTM rendelet, amely május 22-ével hatályon kívül helyezi a BM 2/2002 rendeletet. Az új rendelet a villámvédelmi intézkedéseket – igaz, kis mértékben –, de mégiscsak az MSZ 274-től eltérő formában tartalmazza. (Hogy a kedélyeket tovább borzoljuk, ide kívánkozik a megjegyzés, hogy az új rendelet egy helyen az MSZ EN 62305-re is hivatkozik…) Miért jelenik meg egy „új” rendelet lényegében a régi szabványra hivatkozva? Mert a rendelet átdolgozása 2005-ben (!) lezárult, és akkor az illetékes döntéshozóknak (miként a villámvédelmi szakemberek jelentős részének) nem volt tudomása új villámvédelmi szabvány várható megjelenéséről. Végeredményben tehát akár rendelet, akár szabvány alapján végezzük munkánkat, villámvédelmi ismereteinket 2008-ban frissíteni kell majd. Jövőkép Abban a szakemberek jelentős része egyetért, hogy a villámvédelem körül kialakult „szabvány kontra jogszabály” helyzet nem egészséges és hosszútávú fenntartása előnytelen. Az ellentmondás feloldása jelenleg csak a jogszabályi oldal változtatásával tűnik kivitelezhetőnek. E cikk szerzőjének meggyőződése, hogy az MSZ EN 62305 alapján – megfelelő előkészítést és bevezetést követően – korszerű és biztonságos villámvédelmi megoldások születhetnek majd. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a szakemberek véleményét – pro és kontra – formálni kívánó személyek szem előtt tartsák a mondást: „Uram, adj bátorságot, hogy megváltoztassam azt, ami megváltoztatható, adj türelmet, hogy belenyugodjak abba, ami megváltoztathatatlan; és adj bölcsességet, hogy a kettőt szét tudjam választani!” A szövegben hivatkozott szabványok MSZ EN 50164-1:2000 és MSZ EN 50164-1:1999/A1:2007 Villámvédelmi berendezés elemei. 1. rész. Összekötő elemek követelményei MSZ EN 50164-2:2003 és MSZ EN 50164-2:2002/A1:2007 Villámvédelmi berendezés elemei. 2. rész: A vezetők és a földelők követelményei MSZ EN 50164-3:2007: Villámvédelmi berendezés elemei. 3. rész: A leválasztó szikraközök követelményei MSZ EN 62305-1:2006: Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek MSZ EN 62305-2:2006: Villámvédelem. 2. rész: Kockázatelemzés

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

15

MSZ EN 62305-3:2006: Villámvédelem. 3.rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély MSZ EN 62305-4:2006: Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek létesítményekben MSZ IEC 1312-1:1996: Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem. 1. rész: Általános alapelvek MSZ 274-1:1977: Villámvédelem. Fogalommeghatározások MSZ 274-2:1981 és MSZ 274-2:1981/1M:2001: Villámvédelem. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása MSZ 274-3:1981 és MSZ 274-3:1981/1M:1985 ésMSZ 2743:1981/2M:2001: Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei MSZ 274-4:1977: Villámvédelem. Felülvizsgálat MSZ 2364-443:2002: Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4. rész: Biztonságtechnika. 44. kötet: Túlfeszültség-védelem. 443. főfejezet: Légköri vagy kapcsolási eredetű túlfeszültségek elleni védelem A villámvédelmet érintő minisztériumi rendelet

9/2008. (I.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 2/2002. (I.23) BM rendelet.

Kruppa Attila mérnök-geofizikus, okl. bányamérnök OBO BETTERMANN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. termékfelelős [email protected]

védelmek

Védelmek védelmek

védelmek Gyakorlati útmutatás a biztonságtechnikai előírások teljesítéséhez Ajánlott Műszaki Megoldások Az MMK ELT* és az OKF MPFO** 2007 folyamán közös munkabizottságot hozott létre. A Mb egyik célkitűzése, hogy ajánlásokkal segítse a tervezést és a kivitelezést az elektrotechnika és a tűzvédelem határterületén felvetődő kérdésekben. Ennek a munkának az első megnyílvánulása a tűzálló kábelrendszerek támájában kiadott ajánlás. The Electrotechnical Department of Hungarian Chamber of Engineers and the Departmet of Preventation of National Disaster have made a joint committee in the year 2007. The purpose of the committee is to work out recommendations for problems on the border of electrotechnic and fire protection. The first manifestation of this work is the recommendation for fire protected cabling systems.

Az OKF és az MMK Elektrotechnikai Tagozata 2007 folyamán közös munkabizottságot hozott létre Elektrotechnikai Tűzmegelőzési Munkabizottság (ETMb) néven. Az ETMb célja, hogy segítse a tűzvédelem és az elektrotechnika szakterületét egyszerre érintő, különböző rendeletekben, szabványokban és szabályzatokban meghatározott, valamint a gyakorlatban kialakult követelményrendszerének értelmezését és alkalmazását. A Munkabizottság ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket a szakirányra utaló „(Villamos) Ajánlott Műszaki Megoldások”, azaz V-AMM jelzéssel, számozással, dátummal és címmel lát el. Az ajánlások tematikus felépítése az alábbi: Bevezető: A V-AMM tárgyának rövid ismertetése, kiemelve a problémásnak ítélt területeket. Tartalmazza a tárgyhoz kapcsolódó fontosabb rendeletek és szabványok tételes felsorolását. Itt kapnak helyet azok a részek is, amelyek az alkalmazás elmulasztásából fakadó esetleges jogkövetkezményeket, továbbá az alkalmazott műszaki megoldások tanúsításának szükségességét ismertetik. Törzsdokumentum: A rendeletek és szabványok vonatkozó részeinek összefoglalása, azokkal konform gyakorlati ajánlások és olyan javaslatok, amelyek a problémásnak ítélt feladatok megoldását szolgálják Az ajánlott műszaki megoldásokban foglaltak alkalmazási kötelezettségére nézve mindig a forrás a mértékadó, ezért a kapcsolódó hatályos rendeletek és szabványok ismerete elengedhetetlen. Az ezekben nem szabályozott, de a V-AMM által érintett kérdésekre vonatkozóan lényeges hangsúlyozni, hogy a V-AMM ajánlásainak követése önkéntes. A Munkabizottság nem törekszik valamennyi lehetséges megoldás ismertetésére – az ajánlások csupán útmutatást adnak. Ugyanakkor kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy elfogadható megoldást kínáljanak olyan esetekre is, amelyek a gyakorlatban sűrűn előfordulnak, és amelyekben egzakt, valamennyi rendeletet, szabványt és a létesítésre vonatkozó egyéb követelményeket egyszerre kielégítő megoldás nem lehetséges, vagy legalábbis nem életszerű. Ez nem jelenti a másutt megfogalmazott előírások és követelmények felülbírálatát, csupán olyan szükségmeg*Magyar Mérnök Kamara Elektrotechnikai Tagozat **Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megelőzési és Piacfelügyeleti Főosztály

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

16

oldások kidolgozása az előforduló kényszerhelyzetekre, amelyet a bizottság villamos tervezői, kivitelezői, illetve hatósági részről egyaránt még elfogadhatónak ítél. A V-AMM 1-001 a tűzálló kábelrendszerek kialakításának néhány kérdésével foglalkozik. Mindenekelőtt világos formában felsorolja a különböző célú kábelrendszerek működőképességmegtartásának idejét, továbbá megoldást javasol olyan szükséghelyzetekre, mint például tűzálló kábelrendszer rögzítése szendvicspanel oldalfalon, vagy trapézlemez födémen. A Munkabizottság az Ajánlott Műszaki Megoldások sorozat további elemeinek kidolgozását is tervbe vette, az alábbi témakörökben: - Energiaellátás, fővezetéki elosztóhálózat; tűzvédelmi áramtalanítások; - Tartalékvilágítások; - Hő- és füstmentesítés, tűzjelző rendszerek villamos vonatkozásai; - Villámvédelem, kisfeszültségű túlfeszültség-védelem; - Robbanásveszélyes zónák villamos berendezései. A Munkabizottság készséget nyilvánít a felmerülő gyakorlati problémák kezelésére, várva a témákhoz kapcsolódó kérdéseket és javaslatokat a következő címen: [email protected]. Az előbbiek segítenék a célkitűzések megvalósítását és hozzájárulnak az ajánlássorozat továbbfejlesztéséhez és gyarapodásához. A következőkben ismertetjük a V-AMM sorozat első ajánlásának bevezető részét. Az ajánlás teljes szövege olvasható és szabadon letölthető az egyesület www.mee.hu honlapjáról (dokumentumok link).

Ajánlott Műszaki Megoldások V-AMM 1-001:2008.01.10. Bevezetés Tűzálló kábelrendszerek alkalmazása - azaz olyan kábelezés kialakítása, amely tűz közvetlen hatásának kitéve is képes működőképességét megtartani – az épületek tűzbiztonságának esetenként lényeges eleme, amint azt a módosított 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) tartalmazza. Részint a tűzálló kábelrendszerek újszerűsége, részint pedig a hazai gyakorlat ezzel összefüggő tapasztalatai rámutattak arra, hogy célszerű olyan alkalmazási segédlet összeállítása, amely kiegészíti a kapcsolódó rendeletet és szabványokat, illetve elősegíti a problémás esetek megoldását: - Pontosítja a működőképesség-megtartás idejét és azoknak a berendezéseknek a körét, amelyeket érint a tűzálló kábelezés. - Vázolja a rendeletben foglalt előírás teljesítésének fontosabb műszaki lehetőségeit. - Segítséget nyújt a tűzálló kábelezés kialakításához olyan esetekben, ahol a tűzálló kábelezés egzakt megvalósításának feltételei hiányoznak. Fontosabb kapcsolódó rendeletek és szabványok 1996. évi XXXI. törvény OTSZ 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet MSZ EN 54 (Ehhez kapcsolódva: CEN/TS 54/14: Fire detection and fire alarm systems – Part14: Guidelines for planning, design, installation, comissioning, use and maintenance) MSZ EN 81-72:2004 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és teherfelvonók különleges alkalmazásai. 72. rész. Tűzoltófelvonók MSZ EN 1838:2000 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás. MSZ 2364-520:1997 Kábel-és vezetékrendszerek MSZ 2364-560:1995 Biztonsági berendezések táplálása MSZ 9113:2003 Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos követelményei MSZ EN 60849:2000 Hangrendszerek vészhelyzetekhez Kruppa Attila



Villámcsapástól megsérült kábelhíd Görögországban

Egy villámcsapás után elszakadt a rioni függőhíd egyik tartókábele. A hibát valószínűleg váratlan hatások összeadódása okozta. After a lightning stroke, a supporting cable is broken at the cable-bridge Rion. Unexpected coincidence of events caused probably the damage. A szeptemberben tartott 28. Nemzetközi Villámvédelmi Konferencián, Japánban két cikk is foglalkozott a Görögországban villámcsapás következtében megsérült kábelhíd sérülésével. A 2004 augusztusában átadott, a Korinthoszi-öböl adriai torkolatát Rion és Antirion között négy nyílással áthidaló, 2252 m hosszú híd jelenleg a világ leghosszabb kábelhídja. Amint az 1. ábrán látható, a hídpályát tartó ferde kábelek közvetlenül kapcsolódnak a pilonokhoz, ellentétben a budapesti Erzsébet híddal, ahol a pilonok között csak egy vastag kábel van és erre kapcsolódnak a pályát tartó függőleges kötelek. A világon több ezer ilyen ferdekábeles függőhíd épült, közöttük sok olyan trópusi területen, ahol lényegesen nagyobb a villámcsapás veszélye. Ennek ellenére eddig nem tapasztaltak komolyabb sérülést, ezért általános volt az a nézet, hogy a vastag tartókábelek kiállják a legerősebb villámcsapások hatását is. Erre számítva a fémből épült hidakat, közöttük a kábelhidakat sem látják el semmilyen villámvédelemmel. Mindezek ellenére 2005. január 27-én egy szemtanú 10 óra körül látott egy csaknem vízszintesen becsapó villámot, majd 10.15kor a híd monitoring rendszere jelezte, hogy a 2. ábrán látható helyen valami baj van. Ezután 7 perc múlva a Rion felé eső legfelső tartókábel leszakadt és a hídpályára zuhant. A szakadás helye kb 70 m távolságra volt az 1 számú pilontól. Az eset első tanulsága az, hogy a pilonok tetején elhelyezett, 3,5 m magas ESE (early streamer emission) villámhárítók, az építők elképzelésével ellentétben nem védik meg a hidat a közvetlen villámcsapástól. Ez az ESE rendszerű villámhárító csődjét jelenti, mert egyszerű felfogórúd (amelyet a propaganda többnyire Franklin rúdnak nevez) esetén senki sem tételezett volna fel ilyen védőhatást. Ezt a tényt, az esetet értékelő, többségükben francia szerzők elhallgatják. A második tanulság lényegesen bonyolultabb, mert a tapasztalatok szerint ilyen eset eddig nem fordult elő, tehát joggal lehetett

közben valamilyen lassan ható folyamat zajlott le. Erre a tartókábel szerkezete ad magyarázatot. A kábelt alkotó acélköteleket horganyozás és közöttük valamilyen viasz védte a korróziótól, kívül pedig az egész kábelt borító, nagy sűrűségű polietilénből készült, extrudált burkolat vette körül. A hiba helyén még egy fémgallér is volt a szigetelő burkolat felett, amelyet későbbi vizsgálatok céljára helyeztek el, de a becsapás idején semmilyen feladata nem volt. A Dehn und Söhne cég laboratóriumában végzett nagyáramú (50 kA) impulzus, és az azt követő tartós áramhullám (680 coulomb) hatására a külső polietilén burkolat átégett és a tűz nem aludt ki, hanem hőhatásával kilágyította az acélhuzalokat. Ez a vizsgálati

2.ábra A villámcsapás helye a négynyílású függőhídon eredmény elegendő indokot ad arra, hogy a nagy húzófeszültség hatására a huzalok, majd kötelek egymás után elszakadtak, és végül az egész kábel leszakadt. A folyamat előidézésében szerepe lehetett a fémgallérnak is, mert a közötte és a fémkábel között égő rövid ív hőhatását az egymáshoz közel levő ívtalppontok is fokozták. A tartókábel szakadása ellenére a híd mechanikai stabilitása megmaradt és a kábel cseréje után, február 1-jén ismét megindulhatott a forgalom. Későbbi hasonló eset elkerülése céljából a legfelső kábelek fölé egy tömör acélhuzalt feszítettek ki, amely éghető anyagot nem tartalmaz és elviseli a közvetlen villámcsapás hatását is.

2.ábra Tokióban (a Szivárványhídon) a villámhárító felfogója a kábeleken levő korlát Nálunk a budapesti Erzsébet híd tartókábelei lényegesen vastagabbak, de egy villámcsapás megsértheti a korrózió elleni védőburkolatot, ami javítási problémákat okozhat. Ferdekábeles függőhíd lesz az M0 körgyűrű északi Duna-hídja, ahol egy villámcsapás a görögországi hídhoz hasonló kárt okozhat. Ott már az építéskor célszerű lenne a villámvédelmi célú acélhuzal elhelyezése a felső tartókábelek felett. A villámhárító feladatát (pl. az Erzsébet hídon) jól elláthatja a tartókábel tetején kialakított fémkorlát. Erre a Tokiói öböl felett átívelő Szivárvány híd mutat jellemző példát, amelynek képe a 3. ábrán látható.

1.ábra A rioni kábelhíd képe azt hinni, hogy ezek a hidak kiállják a közvetlen villámcsapást is. A részletes vizsgálat azt mutatta, hogy több szerencsétlen véletlen, kis valószínűséggel bekövetkező összeesése idézte elő a tartókábel szakadását. Már az is elgondolkoztató, hogy a kábel nem azonnal, hanem kb. 20 perccel a villámcsapás után szakadt le, tehát

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

17

[1] Charalambakos, V.P. - Agoris, D.P. – Stamatelatos, C.P. - Pyrgioti, E.C.: A simulation for the efficiency of the lightning protection system of the Rion – Antirion tall bridge. 28th International Conference on Lightning Protection, Kanazawa, 2006. Proceedings Pp.539-542. Rousseau, A. – Butillon, L. – Huynh, A.: Lightning protection of a cable-stayed bridge. 28th International Conference on Lightning Protection, Kanazawa, 2006. Proceedings Pp.1410-1413.

Dr. Horváth Tibor Prof. Emeritus

védelmek

Védelmek védelmek

védelmek A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló, a 60/2005.(VII.18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet 2. § (2) b) pontja értelmében a Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság (FAM Bizottság), az általa kiadott laboratóriumi ajánlások valamint a pályázati kiírás és az erre benyújtott pályázatuk alapján, a feszültség alatti munkavégzési eszközök (FAM eszközök) átvételi vizsgálatának és periodikus felülvizsgálatának végzésére a következő gazdálkodó szervezeteket minősítette (1):

VEIKI VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. 1158 Budapest, Vasgolyó u. 2-4. A minősítés kiterjed a következőkben felsorolt középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség):

I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Védőburkolatok 3. Szigetelőkarú emelőkosaras gép, szigetelő létra 4. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítő, feszítőbéka, fázisegyeztető, sönt kábel, stb. 5. Szigetelő rudakhoz csatlakozó szerkezetek és adapterek 6. Állomás takarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 7. Szigetelő kesztyű 8. Szigetelő karvédő 9. Védőszemüveg és

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

18

Mádi és Társa Műszaki, Biztonságtechnikai Szolgáltató Kft. 1155 Budapest, Dembinszky u. 1. A minősítés kiterjed a kisfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközök és egyéni védőeszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 2. Szigetelt kéziszerszámok 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védőeszközök 4. Szigetelő kesztyű 5. Védő szemüveg, védő álarc valamint a következőkben felsorolt középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Állomás takarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 2. Szigetelő kesztyűk 3. Szigetelő karvédők 4. Védőszemüveg E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. 7636 Pécs, Malomvölgyi út 2. A minősítés kiterjed a középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező, a következőkben felsorolt FAM eszköz csoportok és egyéni védőeszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség és villamos minőség):

Megjegyzés: A 72/2003. (X.29.) GKM rendelettel kiadott FAMBSz 4.2.3. pontja értelmében a 2004. április 30.-a után gyártott egyéni védőeszközök periódikus (időszakos) felülvizsgálatát a külön jogszabályban (2/2002. (II.7.) SzCsM rendelet) meghatározottak szerint a FAM tevékenységet végző kérelmére a gyártó vagy bejelentett (notifikált) szerv végezheti. A FAM Laboratorium minősítés tehát önmagában nem elegendő.

(1)

I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Vonó rudak 3. Védőburkolatok 4. Szerelő elhelyezkedése: Szigetelő létra illeszthető elemekből 5. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítő, feszítőbéka, fázisegyeztető, sönt kábel, stb. 6. Állomás takarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 7. Szigetelő kesztyű 8. Szigetelő karvédő és VILLBEK Kft. 6728 Szeged, Külterület 4. A minősítés kiterjed a kisfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközök és egyéni védőeszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): Budapesti Műszaki Egyetem Nagyfeszültségű Laboratórium 1111 Budapest, Egry József u.18. A minősítés a kutatás, fejlesztés, oktatás, valamint a FAM alkalmazása során felmerülő - laborvizsgálatokkal kapcsolatos - elméleti és gyakorlati problémák megoldására irányuló feladatokra terjed ki. Fentiek keretében a minősítés kiterjed a kisfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközök átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 2. Szigetelt kéziszerszámok 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védőeszközök 6. Szigetelő kesztyű 7. Védő szemüveg, védő álarc

I. FAM eszközök 1. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 2. Szigetelt kéziszerszámok 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védőeszközök 4. Szigetelő kesztyű 5. Védő szemüveg, védő álarc valamint a következőkben felsorolt középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Vonó rudak 3. Nyergek és tartozékok 4. Védőburkolatok 5. Anyagmozgatási eszközök és tartozékok 6. Szerelő elhelyezkedése, szigetelő létra 7. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítő, feszítőbéka, fázisegyeztető, sönt kábel, stb. 8. Szigetelő rudakhoz csatlakozó szerkezetek és adapterek 9. Állomás takarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 1. Szigetelő kesztyű 2 Szigetelő karvédő 3. Védőszemüveg és

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

19

valamint a következőkben felsorolt középfeszültségű, műszaki lappal rendelkező FAM eszközcsoportok átvételi vizsgálataira és periodikus felülvizsgálataira (szemmel látható, méret szerinti, működési minőség, mechanikai és villamos minőség): I. FAM eszközök 1. Szigetelő rudak 2. Vonó rudak 3. Nyergek és tartozékok 4. Védőburkolatok 5. Anyagmozgatási eszközök és tartozékok 6. Szerelő elhelyezkedése, szigetelő létra 7. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítő, feszítőbéka, fázisegyeztető, sönt kábel, stb. 8. Szigetelő rudakhoz csatlakozó szerkezetek és adapterek 9. Állomás takarító eszközök II. Egyéni védőeszközök 7. Szigetelő kesztyű 8. Szigetelő karvédő 9. Védőszemüveg Budapest, 2008. február 13. FAM Bizottság

védelmek

Védelmek védelmek

védelmek Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2008. febr. 6

a kivitelezés minden részletmegoldását (pl. a kötések megfelelő kialakítását), itt feltétlenül szükséges azt is megemlíteni, hogy a tervek, tervezői és kivitelezői (esetleg műszaki ellenőri) nyilatkozatok is a minősítés alapját képezték. Arató Csaba azt is javasolta, hogy (a gyártmányok típus-minősítéséhez hasonlóan) pontrólpontra lehetne felsorolni az MSZ HD 60364-6 minden szakaszát, s mellé odaírni, hogy az teljesült, vagy az adott berendezésre nem alkalmazható (új berendezés minősítésénél nem lehetséges az a változat, hogy valamelyik nem teljesült). Az ezt követő vita először azt kívánta tisztázni, hogy egyáltalán szükséges-e erről ilyen jelentést készíteni, ha igen, azt OKJ-s képzettségű felülvizsgálónak kell-e készítenie, s ennek csupán az EBF eredményt kell-e tartalmaznia, vagy ebben szerepelnie kell-e az érintésvédelmi (esetleg villámvédelmi) felülvizsgálat eredményeinek.

Az ülésen először Magyar Gábor ismertette az új berendezések első felülvizsgálatáról szóló jelentésnek az új EBF jegyzet számára készített tervezetét. A vizsgálat dokumentációját – az MSZT jelenlegi álláspontját elfogadva – „jelentés”-nek nevezi, és ezt egy „fejlap”-pal kezdené. Ide gyűjt minden azonosító adatot, amely nem villamos, hanem adminisztratív jellegű. Ezek közé sorolná a vizsgált berendezés pontos határainak megadását is. Következő oldal lenne a „Minősítő irat”, amelynek legfőbb kijelentése: „A vizsgált erősáramú berendezés teljes körűen megfelelő!” Egy új berendezés minősítő irata csak ilyen megállapítással adható ki! Ugyancsak ez az oldal tartalmazza azt, hogy a minősítés milyen körülmények közt, és mennyi ideig marad érvényben, valamint azt, hogy a felülvizsgáló mire alapozta ezt a megállapítását. (A vizsgálati részletek tartalomjegyzékének felsorolása) Ezt követné (külön oldalon kezdve) a vizsgálat villamos ill. szakmai vonatkozású körülményeit (feszültségszint, üzemi földelés, hálózati érintésvédelmi mód, betáplálás, tartalék energia) tartalmazó „Minősítési alapadatok” fejezet. Az alkalmazott jogszabályok, szabványok felsorolásánál ügyeljünk arra, hogy minden Minősítő Irat kiadásakor ellenőrizzük, aktualizáljuk ezt a listát! Az átadási dokumentációk felsorolásban legalább a megnézett dokumentációk címét, munkaszámát, dátumát, készítőjének nevét (vagy cégnevét) rögzítsük! A következő „Áramkörök, helyiségek” fejezetben rögzítené a villamos berendezés felülvizsgálatának részleteit. Minden helyiséghez külön szükséges megadni a tűzveszélyességi osztályát (az OTSZ szerint besorolva), és a környezet jellegét. Az MSZ 2364 sorozat ilyen irányú kiforratlansága miatt javasolható az MSZ 1600 sorozat környezetet leíró fogalmainak használata (poros, időszakosan nedves, nedves, marópárás, meleg). A környezet funkcionális megadása az MSZ 1600 sorozat még érvényes szabványaira hivatkozással (MSZ 1600-3, 11, 13, 14, 16), vagy az MSZ 2364 sorozat már elkészült, 700-as fejezetbeli szabványaira hivatkozással. Végül külön fejezetbe kerülnének a „Védelmek” (balesetvédelem, érintésvédelem, villámvédelem, túlfeszültség-védelem, feszültségcsökkenési védelem) külön-külön alfejezetekbe csoportosítva. (A jogszabályok által is kötelezővé tett érintésvédelmi és villámvédelmi Minősítő Iratot nem célszerű ebbe a fejezetbe belesűríteni, itt elegendő ezekre csak hivatkozni.) Annak érdekében, hogy a jelentés áttekinthetőségét ne zavarják, a tényleges mérések részletes jegyzőkönyvei mellékletekbe kerülnének. További melléklet lehet például a vizsgált helyiségek felsorolása. Az ezt követő megbeszélés során felmerült, hogy szükséges lehet teljesen el nem készült, vagy még hibákat is tartalmazó berendezések vizsgálatáról is jelentés kiadása (e nélkül a megrendelő nem fizet), de ez természetesen nem tartalmazhat „Minősítő iratot”. Mivel a vizsgáló természetesen nem ellenőrizheti

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

20

A tűzoltók az üzembevételi engedély kiadásához általában az MSZ 2364-6 szerinti vizsgálat minősítését kívánják meg, amely magában foglalja az érintésvédelmi minősítő iratot is. Elvben erre nincs joguk, mert a hazai rendeletek a tűzoltói (és más hatósági) üzembevételi engedély kiadásához csupán beruházói nyilatkozatok becsatolását írják elő. Az üzembe helyezési engedély kiadásánál a tűzoltóság a beruházóval áll kapcsolatban, így a beruházón múlik, hogy érvényt szerez-e ennek, vagy az egyszerűség kedvéért megrendeli tőlünk az MSZ 2364 (illetve most már az új megjelöléssel az MSZ HD 60364) 6 részének megfelelő vizsgálatot. E szabvány szerinti ellenőrzés egyértelműen magába foglalja az érintésvédelmi felülvizsgálatot, s mindkettőnek dokumentálását is. Ha tehát a felülvizsgálótól ilyet rendelnek meg, akkor ez a megrendelés mindkettő elvégzését tartalmazza. A hazai jogszabályokban ezek a vizsgálatok nem egyenszilárdságú módon, és több helyen vannak szabályozva. Jelenleg, a villamos berendezések tűzvédelmi szempontból való felülvizsgálatánál a 2/2002 (I. 23.) BM rendelet-, és az ennek kiváltására szolgáló 9/2008 (II. 22.) ÖTM rendelet melléklete csupán az időszakos vizsgálatról intézkedik. A rendelet a villámvédelmi felülvizsgálatokra vonatkozóan mind az új berendezéseknél elvégzendő-, mind az időszakosan elvégzendő vizsgálatokat elrendeli, ezek végzésére való jogosultságot szabályozza, s ezekre vonatkozó (külön) minősítő irat kiadását követeli meg. Az érintésvédelmi vizsgálatoknál mind az új berendezésekre, mind az időszakos felülvizsgálatokra vonatkozó kötelezettségeket a KLÉSZ és a 22/2005 (XII. 21.) FMM rendelet szabályozza. Ennek megfelelően, ha az MSZ HD 60364-6 szerinti minden vizsgálatot együtt is végzünk, (esetleg még közös írásbeli jelentést is készítünk,) az egyes külön jogszabályban előírt minősítő iratok egymással még ekkor sem egyesíthetők. Bár az új berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatát jogszabály nem köti OKJ számmal jelzett vizsgához (tehát erősáramú szakember, különösen műszaki ellenőr is végezheti) a napi gyakorlatban erre mindig az EBF felülvizsgálót (szakértőt) kérik fel. Nyilatkozat kiadására tehát a kivitelező vagy műszaki ellenőr is jogosult, de Minősítő Iratot kizárólag OKJ vizsgát tett EBF felülvizsgáló állíthat ki. Problémaként vetődött fel az is, hogy új berendezés vizsgálatánál a minősítő irat kiállítása nem jelenti-e azt is, hogy a felülvizsgáló átvállalja a felelősséget a kivitelező nem észlelt hibáiért is. Ezt a Minősítő Irat záró szövegének megfelelő megfogalmazásával lehet kiküszöbölni. Ebbe ugyanis célszerű (nem kötelező!) belefoglalni a tervezői és kivitelezői nyilatkozatokat is, például a következőképpen: „a vizsgált berendezést a tervezői és kivitelezői nyilatkozatok, valamint az MSZ HD 60364-6-61: 2008 követelményeit kielégítő vizsgálataim alapján tűzvédelmi szempontból megfelelőnek találtam.”



Kádár Aba, az ÉV MuBi tb. Elnöke

Dr. Novothny Ferenc, az ÉV. MuBi vezetője

Technikatörténet

Technikatörténet Technikatörténet

Technikatörténet Hírünk a világban Az Elektrotechnikai Múzeum küldetésének tekinti, hogy megismertesse a világgal az elektrotechnika történetének kiemelkedő jelentőségű magyar személyiségeit. Ezt alkotásaik legrégebbi darabjainak bemutatásával kapcsolja össze. Ennek szellemében segítette a Tokiói Elektromos Művek Yokohamai Múzeumában rendezett időszaki kiállítást egy hiteles őstranszformátor másolat és eredeti

KÖF/KIF hálózatok távfelügyelete ILEVO SmartGrid megoldások Zipernowsky, Déri és Bláthy fényképei, a 10.sz. transzformátor adatai Zipernowsky vázlatkönyvében és a transzformátor elvi rajza – japán magyarázó szöveggel dokumentumok kölcsönzésével. Ott volt még egy Bláthyféle amperóra-számláló is, ez azonban nem Budapestről, hanem Münchenből érkezett, a Deutsches Museum-mal fennálló szoros szakmai együttműködés keretében. A japán sajtó a kiállítás nagy sikeréről számolt be. Képeink ízelítőt adnak a kiállításról – bár a feliratokat csak kevés honfitársunk tudja elolvasni. Dr. Jeszenszky Sándor

A villamos hálózat rendelkezésre állásának javítására, a hibaelhárítási idő csökkentésére dolgozott ki a Schneider Electric egy forradalmian új megoldást. A telekommunikáció területén már bizonyított BPL technológia (szélessávú adatkommunikáció a villamos kábelhálózaton át) egy előre nem látott képességét fejlesztették tovább az egyik spanyol áramszolgáltató K+F és a Schneider Electric ILEVO munkatársai. Az állomási távfelügyelet (SCADA) alapját képező nagyfrekvenciás jelátviteli rendszer nagyon érzékeny az átviteli közeg (KÖF, KIF kábelek) változására. A kábeleken történő (impedancia, reflexió) jel/zajviszony megváltozása nagyban befolyásolja a jelátvitel sebességét. Ez a tulajdonság használható fel a kábelszakadások előrejelzésére. Természetesen a jel-zaj viszony számtalan okból változhat, ezért a téves riasztások kiszűrése folyamatos tapasztalati és elméleti kutatómunkát igényel, de az eredmények már most kecsegtetők. A BPL technológiával ellátott területeken a kábelszakadás bekövetkeztétől számított 4 órán belül képesek helyreállítani a kábelszakaszt. A rendszer hasznát tovább fokozva az érintett hálózatszakaszokon a lakossági fogyasztók villamos és szerződött (víz, gáz) elszámolási mérőinek távleolvasása (AMR) is megkezdődött már. További információkért keresse Vevőszolgálatunkat és jöjjön el az „Intelligens villamos hálózat: szélessávú adatátvitel a villamos hálózaton”. c. képzésünkre (ILV01) Oktatóközpontunkba! telefon: 382-2800, fax: 382-2606 e-mail: [email protected] http://www.schneider-electric.hu

Őstranszformátor, fogyasztásmérő és Ganz gyártmányismertető a kiállításon

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

21

partnerek

Partnerek partnerek partnerek

Új technológiák alkalmazása a villamos energia szabadvezetéki elosztásban Az elmúlt 5 évben forradalmi változások következtek be a villamos energia elosztásban. A privatizáció előtti sok karbantartást igénylő hálózati elemeket, új szemléleten alapuló szerelvények váltották le. A privatizáció után közvetlen az élőmunka igényes tevékenységek szüntek meg, így tovább romlott a hálózat. Beruházások pedig csak akkor indulhattak el, amikor volt kidolgozott az új követelményeknek megfelelő technológia. Ehhez szükség volt a MEH kilátásba helyezett büntető szankcióira is. Monitoring rendszerben nem volt preventív elem. Kellően sok üzemzavar kellett, ahhoz, hogy a büntető szankciók elindítsák a beruházásokat. Egyes szolgáltatók technológusai hamar rájöttek arra, hogy a rendszerben való gondolkodás, egy interdiszciplináris szemlélet, fenntartja a józan fejlődést, növelheti a szolgáltatás minőségét, a költségek csökkentésével pedig fokozhatja annak piaci helyzetét. Megszülettek az élettartam egyenszilárdság, a minimál karbantartás, a gerincvezetékek kiemelése, elosztószekrény nélküli elosztás, egybiztosítós fogalmak. Ebbe a szemléletbe célként beletartozik a fenntartható fejlődés is. Ez pillanatnyilag költségnövelő, de megkíméli unokáink számára a környezetünket. Ma egyes elosztóknál a tipizálásokban nagy arányban van jelen az új technológia. Műanyag kereszttartó(Iso-Net Kft.) Középfeszültségű vezetékeken, változtatást az oszlop fejszerkezetek szigetelésén és elrendezésén kell alkalmazni, amelyet a madárvédelem és az NSZE (Nem Szolgáltatott Energia) indokol. A madárvédelem sok burkolatot (papucs) fejlesztett ki de a feszítő oszlopok madárvédetté tétele és FAM technológiával való kezelése új szigetelők kifejlesztését igényelte. A képen látható üvegszál erősítésű műanyag keresztkarnak a tökéletes madárvédelmen túl számtalan mechanikai és villamos előnye is van. (9kN, 400kVcs, 100kVeff, földelés nem kell.) Az NSZE csökkentése rákényszeríti a szolgáltatót a FAM technológia alkalmazására. A rendszerszemlélet itt is egy tipizálást igényel. Fejszerkezet átalakítása, áramkötő elemek és szigetelők (FAM fejes) kifejlesztése. A száltörések csökkentése oldalmegfogással. A műgyanta szigetelők felváltják a porcelánt. Lényegesen jobb hibastatisztikával. A BSZV vezeték túlfeszültségvédelme speciális szigetelővel és korlátozókkal megnyugtatóvá vált. Kisfeszültségen a szigetelt rendszerek terjednek. Kis helyigényük következtében kedvezőbb a közterületi elhelyezés. Sok gondjuk lesz még az elosztóknak a meglévő terített hálózatok fennmaradási jogának megszerzésével. A gallyazási

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

22

ciklus is 4-5 évre kitolódik. Azért még hiányzik a rendszerszemlélet, mert megbocsájthatatlan bűn egy THP szigetelést csupaszítani, amikor vízzáró átszúrós szerelvények állnak rendelkezésre. A 2-4 leágazásos csatlakozó elemek biztosítják a fővezeték MBL, minimál roncsolás, szabvány által előírt értékét. Ez a rendszer és a FAM technológia bizonyos esetekben

4 leágazásos átszúrós csatlakozó elem (SICAME) feleslegessé teszi a közcélú hálózat, és csak ezen hálózat nem a fogyasztó, nullázásos érintésvédelmét. Feleslegessé váltak a TR.állomás elosztószekrényei és a szakaszbiztosítók. Az áram útban csak két biztosító van: a trafónál és a fogyasztónál. Az oszlopok acélszerkezeteinek a csökkentése gazdasági kérdés. A vas ára rohamosan emelkedik, nincs megoldva a korrózió, néhol az ÉV-be is be kell kötni. Sok apró, párnavas, pántvas, rúdcsavar acélszerelvénytől szabadítja meg a hálózatot, a szalagrögzítéses technológia. A közlekedési lámpákon, jelzőtáblákon, opto és TV kábeleken túl, erősáramú vezeték lengőtartó, csatlakozó és vonalfeszítő elemeket, biztosítós kapcsolókat, kábelvédőcsövet is rögzítenek ezzel a módszerrel. Mindez vaspántokkal kezelhetetlenné tenné az oszlopot. Kitűnően alkalmazható rekonstrukció esetén, ahol a beton tartószerkezetek élettartamának még csak a felénél vannak, de furatok nincsenek, vagy nem a VÁTH típustervnek felelnek meg. Az erőhatás és a palástnyomás kialakítása teljesen átformálta de nagyon leegyszerűsítette az acélszerelvények alkalmazását. Például egy belsővédelmes 160kVA-es oszloptranszformátor állomáson a vas szerkezetek súlya 25-30%-a a Lengőtartó rögzítése(Metz-Művek Kft.) régi VÁT-Tr. típusoknak.

Szügyi Kálmán

okl. villamosmérnök, energetikai szakértő VILL-ENERGO Műszaki Tanácsadó Kft. ügyvezető Szakterületei: a közép- és kisfeszültségű villamos energia elosztás és kapcsolódó madárvédelem [email protected]

„Új technológiák alkalmazása a villamos energia szállításban”

A MEE 2. Tervezői Napja A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Megawatt-1 Kft. SICAME üzletága, az Iso-Net Kft. és a Metz Művek Kft. 2008. április 10-én (csütörtökön) az ELMÜ Sporttelepen (Bp. XIII. Népfürdő u. 18-20.)

kiállítással egybekötött egynapos előadást szervez. Szakmai támogató:

a MEE Villamos Hálózattervező és Szerelő Szakosztálya További információ és programa MEE honlapján:

www.mee.hu

valamint Végh Lászlónál: Tel.: 06-30-664-8020

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Látogatás a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetnél Nyolc év elteltével ismét a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetet (MEEI Kft. a TÜV Rheinland csoport tagja) látogatta meg február 19-én a MEE Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezete, valamint a Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály küldöttsége. Delegációnkat munkatársai élén Thurnay Bence ügyvezető igazgató úr fogadta, aki bevezető előadásában részletesen ismertette a MEEI és a TÜV Rheinland világméretű vizsgáló intézethálózat kapcsolódásának történetét és helyzetét. A céget 1872-ben alapították, jelenleg 12000 alkalmazottja, 980 milliárd euró forgalma van, 60 országban 340 kirendeltsége dolgozik. A kelet-európai régió központját Budapesten rendezték be. A szakmánkban jól ismert MEEI az 1883-ban alapított Királyi Anyagvizsgáló és Technológiai Múzeumból fejlődött ki, 1932-ben Elektrotechnikai Vizsgáló Állomássá alakult, 1957től a mai nevén látja el igen sokrétű vizsgáló, termékminősítő és tanúsító feladatait. Munkájában különös jelentőséggel bír

a villamosipari termékekkel kapcsolatba kerülő emberek és munkahelyek biztonsága. Foglalkoznak rendszertanúsítással és képzéssel, konzultációval is. Szerteágazó tevékenységük tárgya a villamos termékek sokféleségének méréstechnikája mellett például az EMC-megfelelőség, a telekommunikáció és többféle piaci szolgáltatás is. Zsákai Zoltán úr, a vizsgáló osztály vezetője „Komplex megoldások, cégre szabott szolgáltatások a magyar villamosipari gyártóknál” címmel tartott érdekes előadást. Bevezetőjében elemezte a magyar villamosipari piac jellemzőit, az utóbbi években lezajlott nagy átalakulásokat. Bemutatta a MEEI marketingstratégiáját, amelynek keretében bemutatkozó és ajánlólevelet, valamint kérdőívet küldtek ki a villamosipari cégeknek, felajánlva a cégcsoport egyéb szolgáltatásait is. Molnár Géza úr a villamos alkatrészek vizsgálata során tapasztalt sok rejtett hibából mutatott be egy csokorra valót. színes ábrák kivetítésével elemezte a gondatlanságból, a körültekintés hiányából vagy

„Több mint 75 vállalat, mintegy 340 helyszínen a világ közel 60 oszágában” szakmai hozzá nem értésből eredő, nem egyszer jelentős veszélyt rejtő gyártmányhibákat. Nagy Péter úr, vizsgálómérnök a „villamos készülékek, alkatrészek minőségellenőrzése” témakörében hangsúlyozta, hogy a cégek minőségbiztosításához elengedhetetlen a termékek, az irányítási és a technológiai folyamatok ellenőrzése, tanúsítása. Előadásában áttekintette a minőségmenedzsment rendszereket. Szólt a mérési és vizsgálati tevékenységek jelentőségéről a minőségbiztosítás folyamatában, foglakozott a termékelőállítás és a minőségbiztosítás kapcsolódási pontjaival. A felsorolt témák – és egyebek – gyakorlatát módunk volt megszemlélni is a laborlátogatás folyamán, ahol az előadó kollégák és a MEEI munkatársai készségesen, nagy szakmai hozzáértéssel avattak be munkájuk rejtelmeibe. Minden helyen a saját fejlesztésű mérő- és vezérlőeszközök alkalmazásával és a számítástechnikai eszközök kiterjedt használatával találkoztunk. Kedves Vendéglátóinknak ezúton is köszönjük a készséges kalauzolást, tapasztalatuk és tudásuk átaadását és nem utolsósorban a szakmai programon túli találkozást is. Lieli György Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

24

Szakmai előadás és Beszámoló Taggyűlés Szegeden A MEE Szegedi Szervezetének 2008. január 31-ére szóló meghívójában két napirendi pont szerepelt: 1./Tamás Miklós a Preneal Hungary Kft. ügyvezetője tart előadást: „A projektfejlesztés útvesztői, avagy miért épül kevés szélerőmű Magyarországon?”- címmel. 2./ Beszámoló Taggyűlés amely értékelte a 2007. évi munkát, majd meghatározásra kerültek a 2008-as év legfontosabb feladatai, munkaterv ismertetése, megvitatása és elfogadása. Immár hagyományosan színesítjük a beszámoló taggyűléseinket egy-egy előzetesen kiválasztott, napjaink időszerű kérdéseivel foglalkozó szakmai előadással. Így került sor a mostani, már a címében is titokzatos téma kiválasztására. Az előadás iránti érdeklődést csak fokozta, hogy az előadó jelenleg is tagja szervezetünknek, ezt megelőzően pedig évekig többségünk közvetlen munkatársa, illetve szakmai vezetője is volt. Ennek megfelelően az előadó és a hallgatóság közötti összhang szinte azonnal megvalósult, így minden feltétele megteremtődött a közvetlen, őszinte és kölcsönös véle-

A taggyűlés résztvevőinek egy csoportja Többek között felvetődött az önköltségi ár nagyságrendjének kérdése, de megfogalmazódtak további felvetések a folyamatban lévő projektekről és az ausztriai szélerőművekkel kapcsolatosan is. Az előadó széleskörű ismereteit és felkészültségét mutatja, hogy a felvetett kérdésekre tagtársaink megfelelő választ kaptak. Az előadást követően került sor a 2007. évi munka értékelésére és a 2008. évi munkaterv ismertetésére, megvitatására és elfogadására. Dobi László elnök ismertette a vezetőség beszámolóját a 2007. évi munkáról, majd előterjesztette a 2008. évi tervezett programot. A taggyűlés a beszámolót egyhangúlag elfogadta, majd a 2008. évi feladatok jóváhagyásával meghatározta a következő időszak legfontosabb teendőit. Megható és felemelő pillanatok következtek, amikor elnökünk ünnepélyes keretek között emléklapok átadásával köszöntötte a „kerek” évfordulós MEE tagsággal rendelkező társainkat. A taggyűlés résztvevői elismerő tapssal köszöntötték Györki Antalt és Kónya Károlyt, akik 55 éve, id. Bodrogi Sándort, aki 45 éve és Simon Györgyöt, aki 40 éve tagja az egyesületnek. Ezúton is gratulálunk! Több évtizedes munkájukat megköszönve, jó egészséget és további eredményes közösségi munkát kívánunk mindannyiuknak. Arany László

Egyhangú „igen” a folytatásra - középen az előadónk ménynyilvánításnak. Az előadó vázolta a beruházók, projektfejlesztők reális lehetőségét a szélerőművek létrehozásában. Beszélt arról, hogyan segíti mindezt a 2008-ban megjelent új villamosenergia-törvény, de szólt arról is, hogy milyen akadályozó tényezők hátráltatják a beruházók fejlesztési szándékait. Megismerhettük a projektfejlesztés fázisait, elemeit, de képet kaptunk a szélerőmű – szélerőmű-park – hatásfokáról és a megtérülési mutatókról is. Az előadó konkrét példákon keresztül érzékeltette az egyes engedélyeztetési, jóváhagyási eljárások nehézségeit. Szólt arról is, hogy ezek egy része ma még inkább akadályozza, illetve hátráltatja egy-egy jó ötlet, vagy éppen szükségszerű beruházás mielőbbi megvalósítását. A hallgatóságnak a téma iránti érdeklődését jól mutatta, hogy a hozzászólásokban további részletkérdések is felmerültek.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

25

Györki Antal 55 éve tagja a MEE-nek

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Jubileumi taggyűlés Félévszázados a MEE Debreceni Szervezete

Az ünnepi taggyűlésen részt vett Bakács István, az E.ON Hungária Energetikai Zrt Igazgatósági tagja, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke, aki „Az új VET és a 2008. évi piacnyitás”, ezen belül „Két hónappal a villamosenergia-piac teljes megnyitása előtt” címmel tartott előadásában ismertette - elsősorban áramkereskedői kereskedelmi szempontból - a piacnyitás főbb jellemzőit. Elmondta, hogy

2007. november 21-én jubileumi taggyűlést tartott a MEE Debreceni Szervezete abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt, a budapesti központ támogatásával, Molnár János elnökletével 1957. szeptember 7-én a vidékiek közül negyedikként alakult meg a debreceni egyesületi csoport.

2007. november 21-én jubileumi taggyűlést tartott a MEE Debreceni Szervezete abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt, a budapesti központ támogatásával, Molnár János elnökletével 1957. szeptember 7-én a vidékiek közül negyedikként alakult meg a debreceni egyesületi csoport. Az ünnepi taggyűlésen Rubint Dezső tartott előadást a Debreceni Szervezet 50 éves tevékenységéről. Előadásában rámutatott, hogy a szervezet tevékenysége három fő szakaszra bontható. Az első az 1957-1970 közötti évekre esett, ez az időszak a megalakulás, majd a fejlődés jegyében telt. A A jubileum alkalmából kiadott könyv második szakaszra 1970-1990 között a stabil, erős munkálkodás volt a jellemző. A harmadik korszakban, mely 1990-2007 közé tehető, a megváltozott működési körülmények domináltak. A szervezeten belül Hálózati, Fogyasztói Szakosztály és Nyugdíjas Fórum tevékenykedett. Az elmúlt 50 év alatt a szakemberek képezhették magukat: az egyesület szervezte tanfolyamokon és előadásokon megismerkedhettek a technika legújabb eredményeivel, a szakmai termékbemutatókon, bel- és külföldi tanulmányutakon pedig hasznos információkat szerezhettek. Az debreceni csoport aktív részvételt vállalt a nagyrendezvények – vándorgyűlések, kiállítások – szervezésében. Szorosan együttműködött a MTESZ Hajdú-Bihar megyei szervezetével, kapcsolatot tartott a társegyesületekkel (Energiagazdálkodási, Magyar Iparjogvédelmi, Híradástechnikai, Méréstechnikai és Automatizálási, Gépipari Tudományos Egyesülettel). A jövő feladata a hagyományok ápolása, folytatása mellet az egyesület stratégiai programjának adaptálása, a taglétszám és a támogatói kör bővítése, a fiatal szakemberek bevonása a szervezet munkájába, és a működés gazdasági feltételeinek biztosítása.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

26

Gyülekezés az ünnepi ülésre jelenleg az egyes paragrafusok értelmezése folyik, s kitért többek között a következő kérdésekre: hogyan kell szavatolni az ellátás biztonságát, mit jelent az egyetemes szolgáltatás, ki a közüzem, hogyan kell az árat szabályozni, mit jelent a nagykereskedelmi piaci ár.

A jubileumi ülés részvevői Id. Nagy Géza szerkesztő és kollégái segítségével a MEE Debreceni Szervezetének félévszázados jubileumára könyv készült, melyet Rubint Dezső mutatott be a közönségnek. Köszönetet mondott a közreműködőknek az adatok, anyagok összegyűjtéséért, a cégeknek, akik a kötet kiadását támogatták. Az évfordulóra készült könyvet, melyet lapozgatva felidézhetjük emlékeinket, minden egyesületi tagunk kézhez kapja. Dr. Diósné Samu Anna E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. nyilvántartási szakterület vezető

MEE-báli esték „Az igazi ünnep az, ami bennünk van, amikor magunkat ünnepeljük azzal, hogy a napot mássá tesszük, megkülönböztetésül a dolgos hétköznapoktól. Másként cselekszünk, másként étkezünk és átöltözünk lélekben is. Örülünk a másiknak, a hozzánk hasonlónak és a hozzánk közelállónak, a kedves és régen látott kollégának, az új ismerősnek, minden ünneplőnek. Örüljünk a lehetőségnek és használjuk ki, amíg képesek vagyunk rá, mert mint minden, a lehetőség is múlandó.” Pogány Ferenc professzor fogalmazott így életünk ünnepi eseményeiről, s akik részt vettek a 15. budapesti MEE-bálon és a 20. pécsi Elektro-bálon, azoknak valóban ebben az élményben volt részük. De mielőtt beszámolnánk a két sikeres rendezvényről, tekintsünk egy kicsit a múltba! A farsang vízkereszt napjától hamvazó szerdáig – január 6-tól február közepéig – tart, s ebben az időszakban különösen a 40 napos húsvéti böjtöt megelőző néhány nap mozgalmas. A bál és a farsang fogalma eredetileg nem kötődött egymáshoz, bár azonos korból eredeztethetők. A XIV. században nevezték először a királyi udvarok táncos ünnepségeit báloknak, melyek népszerűsége a XVII. századtól folyamatosan növekedett. Egyre több céh, szervezet és különböző szakmák valamint egyesületek is rendeztek ünnepi tánceseményeket. Az 1900-as évektől kezdett teret nyerni az olyan bálok sora, amelyek a költségek fedezését belépődíjhoz kötötték. Ma már ezek az események nem csak a tánc öröméről szólnak, hiszen a közös szórakozás mellett alkalom nyílik találkozásokra, kötetlen beszélgetésekre is. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület is már hosszú évek óta rendez bált a farsangi szezonban. Az idei 15. Budapesti MEE-bálra február 1-jén mintegy 180 fő részvételével, a BW Grand Hotel Hungária báltermében került sor. A bált Kovács András, a MEE főtitkára nyitotta meg. A megszokott baráti társaságokon kívül külön öröm volt látni új arcokat is. A kitű-

A pécsi Elektro-bál A fiatal táncegyüttes nyitótánca után hamarosan megkezdődött a vacsora, mely közben a vendégek kivetített képeket láthattak a korábbi évek báljairól. Érdekes játékok, közös éneklés és jubileumi ajándéktárgyak tették még színesebbé az estét. Éjféltájban értékes tombolanyeremények találtak gazdára, köszönhetően a szponzorok nagylelkű támogatásának. A 160 fős bálon nem csak a térség elektrotechnikával foglalkozó szolgáltatói és beszállító jelentek meg, hanem nagy gyártók magyarországi képviseletének vezetői is. A kitartóbb táncosok hajnali fél ötig rophatták a parketten. Idén is elmondhatjuk, hogy a bálok a korábbi évek remek hangulatát tükrözték, a meghívott vendégek kivétel nélkül jól szórakoztak. Találkozunk jövőre! Tóth Éva

A budapesti MEE-bál

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

nő vacsora menüt a korszerű étkezés jegyében állította össze a szálloda étterme. A tánchoz a fergeteges hangulatot idén is Kemény Kázmér és a Canada Dry zenekar biztosította. A báli műsorban nagy sikert arattak Beregi Péter és Heller Tamás, a Mikroszkóp Színpad művészei. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Szervezete pedig február 15-én rendezte meg a jó hangulatú 20. Elektrobált Pécs egyik legpatinásabb szállodájában a Hotel Palatinus Bartók-termében. A rendezvényt Gelencsér Lajos elnök nyitotta meg, majd a hagyományoknak megfelelően az Elektro-Sopianae díj átadása következett. A 2008. évi díjat a díjbizottság a tagok javaslatai alapján Rumszauerné Adamcsák Évának ítélte, aki a pécsi szervezet vezetőségi tagjaként több mint 10 éve intézi a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, szervezi a rendezvényeket.

27

nekrológ Nekrológ nekrológ

nekrológ BÚCSÚ ILCSIK FERENCTŐL Feri bácsira, a MEE Esztergomi Szervezetének tagjára emlékezünk 2008. február 8-án szervezetünk legidősebb és mindvégig aktív tagja örökre távozott sorainkból. Éppen egy éve, az Elektrotechnika 2007/2 számára készítettünk egy beszélgetést Feri bácsival, és megegyeztünk abban, hogy legközelebb a századik születésnapján ismét leülünk egy interjú erejéig. Sajnos erre már soha többé nem kerül sor! Feri bácsi 1909. december 16-án született Komáromban, ahol 5 éves koráig élt. Édesapja az első világháborúban elesett, majd édesanyja is rövidesen elhunyt, így kisgyermekként került Esztergomba keresztszüleihez. 1923-1926-ig villanyszerelő tanonc (ipari tanuló) volt, a városi villamosművet üzemeltető Esztergomi Közüzemi Részvénytársaságnál (EKRT). Kiváló minősítéssel szerzett villanyszerelő szakképesítést 1931-ben a város átadta villamosművét üzemeltetésre a Hungária Villamossági Rt-nek a teljes szakszemélyzettel együtt. A Hungária Rt időszakában, Feri bácsi az üzemviteli részleghez került, így a Dunabogdánytól Budajenőig terjedő területen folytatta üzemviteli, üzemzavar-elhárítási tevékenységét, melynek során

IPSITS IMRE (1933-2007) Családtagjai, kollégái, barátai, ismerősei, tanítványai, tisztelői 2008. január 14-én, hetvenötödik születésnapján kísérték el utolsó földi útján a 2007. december 24-én elhunyt Ipsits Imrét. 1933. január 14-én született a Veszprém megyei Tüskeváron. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte, majd felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1958-ban szerzett villamosmérnöki diplomát. Végzése után az egyetemen maradt, és itt is dolgozott 2004-ig, teljes nyugállományba vonulásáig. 1958-tól tanársegédként oktatott a Különleges Villamosgépek Tanszéken. 1961ben átkerült az akkor megalakult Automatizálási Tanszékre, ahol ezzel egy időben adjunktusi kinevezést kapott. 1967-ben docenssé lépett elő, és egyben megbízták a tanszékvezető- helyettesi teendők ellátásával. Erre az időszakra esett a tanszék ipari elektronikával, vagy későbbi nevén teljesítményelektronikával foglalkozó csoportjának megalakulása, amelyet alapítóként teljes egyetemi pályája alatt nagy gondossággal és odafigyeléssel vezetett. Ez az évtized a tirisztortechnika gyors elterjedésének köszönhetően az ipari elektronika nemzetközi méretű forradalma, amelynek kiteljesítésében hazai zászlóshajóként tevékenykedő csoportja élén meghatározó szerepet vállalt. 1975-től 1981-ig két cikluson át mint gazdasági dékánhelyettes a Villamosmérnöki Kar vezetésében is kivette részét. Közben 1977-ben - Dr. Csáki Frigyes halálát követően – átmenetileg a tanszék vezetésével is megbízták, majd 1978-tól egészen egyetemi pályája végéig ismét a tanszék második embere volt. Nyugdíjazásától (1996) tudományos fő-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

28

rendkívül nagy hálózati helyismeretre tett szert. 1951-től az ÉDÁSZ V. Esztergomi Üzletigazgatóságának munkatársa volt. 1953-ban nagy tapasztalata, helyismerete és vezetőkészsége alapján, az ÉDÁSZ V. akkor alakított dorogi üzemvezetőségének lett a művezetője, majd 1959-ben az esztergomi kirendeltségre került főművezetői beosztásba, mely munkakört 1971-ig, nyugdíjba vonulásáig betöltötte. A cégtől azonban nem vált meg, mert néhány hónap elteltével nyugdíjasként, 4 órás munkarendben elvállalta az esztergomi kirendeltség anyag és mérőraktárának kezelését, melyet a rá jellemző nagy gondossággal és szakértelemmel végzett 1991-ig. Esztergom város hálózatát úgy ismerte, hogy hálózati rajz, leltár nélkül pontosan tudta, hogy a földkábeleken hol van összekötő karmantyú, hol halad a nyomvonal, a szabadvezetéken hol milyen keresztmetszetű vezető van, a szakaszbiztosítók milyen értékűek Sokéves munkája során több száz ipari tanulóval, fiatal szerelővel ismertette meg a villanyszerelő szakma rejtelmeit, és tanította meg őket az áramszolgáltatói munka szeretetére. Aktívan részt vett a MEE Esztergomi Szervezetének rendezvényein, tanulmányútjain. Az ÉDÁSZ esztergomi nyugdíjas klubjának állandó résztvevője, minden egyes kiránduláson és rendezvényen mostanáig jelen volt. Feri bácsi! Sosem szeretted a feltűnést, a munkahelyeden is, amíg dolgoztál, valamint nyugdíjasként is megmaradtál szerénynek, őszintének, segítőkésznek. Sajnos már nem látjuk többé, hogy a városban minden nap megteszed szokásos sétádat, és elbeszélgetsz ismerőseiddel. Köszönjük az együtt töltött időt, köszönjük, hogy ismerhettünk és tanulhattunk Tőled! Isten Veled! Búcsúzunk, de soha nem felejtünk! MEE ESZTERGOMI SZERVEZETE

munkatársként vett részt a tanszék életében mindaddig, míg ezt egészségi állapota megengedte. Nagy odaadással, töretlen lelkesedéssel, kiemelkedő pedagógiai érzékkel és nem utolsósorban kimagasló szakmai hozzáértéssel vett részt mérnökök generációinak sikeres képzésében. Oktatói, kutatói pályafutását a folyamatos megújulási készség, az alaposság, a jó emberismeret és a mind szakmai, mind emberi szempontból megnyilvánuló segítőkészség jellemezte. Oktatómunkája mellett 14 egyetemi jegyzet és hét szakkönyv társszerzőjeként sokat tett szakterületén a tudományos ismeretek közkinccsé tételéért. Ezen szakkönyvekből kettő angol egy pedig orosz nyelven is megjelent, és egy kiadói nívódíjban részesült. 1987-ben, az alapítása évében megkapta a Csáki-díjat. Pályája során kétszer lett az „Oktatásügy Kiváló dolgozója”. Kutatómunkája eredményességét a különböző folyóiratokban és konferencia kiadványokban publikált számos szakcikk, 18 hazai és két külföldön is bejegyzett szabadalom, valamint a kutatócsoportjában fejlesztett középfrekvenciás röntgengenerátor ipari felhasználására, a 2000. évben odaítélt innovációs nagydíj is fémjelzi. A kiváló feltalálói cím arany fokozatának négyszeres tulajdonosa. A tudományos és a szakmai egyesületi életnek is tevékeny részvevője volt, így tagja volt a Magyar Elektronikai Egyesületnek. Részt vett számos akadémiai és egyesületi bizottság munkájában. Életművével emléket hagyott az utókornak. Mi pedig, akik még ismerhettük, őrizzük emlékét. BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi Díjak és díjazottak Nekem nagyon elrontja a kedvem, hogy olykor nem értékeljük embertársaink tudását, tehetségét és tevékenységét kellőképpen, hogy nincsenek példaképek ebben az országban, hogy sokszor a jót szégyellni kell. Ma az emberek mindent lerombolnak az egymás elleni acsarkodással. Ezáltal végképp széthullnak közösségek. Ez nagyon nagy baj. Innen el fognak menni a fiatalok, mert nincs és nem is lehet kialakult jövőképük, eszményképük, példaképük. Ha van is, az nem az igazi, nem kellően ösztönző! Önző magatartásunkból fakadóan, nem is igyekszünk megfelelő személyiségeket példaképként említeni. Vannak viszont sztárok! Igaz sok a tiszavirág életű olyan, aki rövid idő alatt eltűnik a süllyesztőben, de bármennyire is hihetetlen valamilyen módon eljutnak a csillogó porondig. Bizony, sok mai fiatal célként tűzi ki, hogy egyszer címlapra, színpadra a reflektorok fényözönébe kerüljön bármi áron is. Nem véletlen, mert minden média azt sugallja, hogy a sztárság, a hírnév sok pénzzel, csillogással, ragyogással jár, mindenki térdre ereszkedik előttük… Egyszóval, az a képzet alakult ki a jövő generációjában, hogy sztárnak lenni jó, mert akkor ölébe hullik a világ, jöhet a gondtalan élet… De miképpen lehet ösztönözni azokat, akik maradandót alkotnak egy szakterületen, eredményes kutatómunkát végeznek, vagy hosszú éveken keresztül nagyon sokat tesznek egy közösségért? E célra szolgál(ná)nak a díjak (igaz, ezekkel már kevésbé foglalkozik a média!) „Díj: kimagasló teljesítmény jutalmazása. Díjazás: az a cselekvés, hogy valakit, vagy valamit díjaznak.” Ezt a meghatározást tartalmazza a „Magyar értelmező kéziszótár” (Akadémiai Kiadó, Bp) Elgondolkodtak azon, hogy hogyan lesz egy díjból igazi jó díj? Mi is teszi azzá? Mert szerintem a díjnak az esetleges anyagi velejáróján túl van egy titokzatos része is. Nem elég a díjazottakat kiválasztani, így vagy úgy, sok más is befolyásolja egy díj minőségét vagy fontosságát. Ilyenek, például az átadás ceremóniája, közzététele, a példaképállítás (utóélete), a díj eszmei értéke, és nem utolsó sorban a presztízse. Egy díjat az adója, meg az, aki kapta, és akik gratuláltak hozzá: az minősít. Áttanulmányozva a különféle díjazási szokásokat, érdekes megoldásokra leltem: Vannak olyan francia irodalmi díjak például, amelyekkel nem jár pénz, vagy csak legfeljebb szimbolikus összeg, mégis a legnagyobb elismerést e díj elnyerése jelenti. Ilyen a Goncourt-díj, amelynek birtoklása elég ahhoz, hogy az illető könyveit azonnal elkezdjék venni, mint a cukrot. A nemrégiben alapított nagy német irodalmi díj miatt például létrehoztak egy külön akadémiát arra a célra, hogy az jelölje ki a zsűrit, amely zsűri azután meghozza a döntést az adott év díjazottjáról. Volt olyan díj, ahol egyetlen nagy presztízsű embert bíztak meg, és ő döntött. Például a Baumgarten-díjnál Babits. Az ő tekintélye, ízlése, tudása és

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

29

minden rémes elfogultsága tevődött össze abban a döntésben, hogy ki kapta a díjat. De ennek a díjnak akkora volt a súlya, hogy voltak olyanok, akik az életük végéig sebként hordozták azt a megaláztatást, hogy csak egy évvel később kapták meg a „nagy Baumgartent”, mint ahogy várták. Tehát nem elég egy díjszabályzatot kitalálni, valamilyen formában összeállítani, majd azt ötletszerűen az utolsó pillanatban felborítani koncepciójában és úgy megszavaztatni! Amennyiben egy díjszabályzat nem kellően átgondolt, és nincs jól kidolgozva az odaítélés feltételrendszere, akkor a díj már nem képes betölteni eredeti funkcióját, vagyis az egyén által a társadalomban, az adott szakterületen, vagy éppen az egyesületben végzett munkájának a közösség részéről való elismerését. Ebben az esetben a díj odaítélésekor egyre inkább személyes szempontok dominálnak a végzett munka minősége és mennyisége helyett. Azaz a végzett munka helyett a „ki a jófej” a kiosztás fő alapja, ez semmiképp sem jó. Hogy mekkora a mi egyesületünk díjainak presztízse? Változó: attól függ milyen összetételű az adott díjbizottság, amely odaítéli, és miképpen lobbyznak egyik másik jelölt mellett a jelölő szervezetek részéről. Sajnos nem mindig a szakmaiság, az adott szakterületen elért eredmények az odaítélés döntő szempontjai. Olykor az se derül ki egész pontosan, hogy mire is kapta tagtársunk az adott díjat. Mellesleg érdemes lenne jobban népszerűsíteni díjazottainkat és elért eredményeiket, ezáltal példaképet állítva fiatal kollegáinknak. Bátorítani kellene fiatal kollegáinkat szakmájuk magas szintű művelésére, a társadalmi munkában végezhető egyesületi tevékenységre, pozitív példák bemutatásával. Az a díj a jó, amelynek következtében felfigyelnek a díjazottra, mert ez mutat túl a személyen, és az egyesületi munkájára, a tudására, az írásaira, tanulmányaira hívja fel a figyelmet. Ugyanis, ha egy általunk jelentősnek szánt díjból bárki kaphat, függetlenül attól, hogy megérdemli vagy sem, akkor az szép lassan sorbaállásos díjjá változik, elértéktelenedik. Ebben az esetben csak az tudja, az tartja számon, aki még nem kapta meg! Nyilvánvaló, hogy az elismeréseknek, a díjaknak jelentőségük van. Hozhatnak jót meg rosszat is a díjazott életében. A sikernek is meg a sikertelenségnek is lehetnek előnyei meg hátrányai a jelölt számára. A sikertelenségbe bele lehet savanyodni a sikertől, pedig el lehet szállni. Van úgy, hogy a sikertelenség megkeményíti az embert, így erőssé teszi, a siker meg nyugodttá és ez által erőssé varázsolja az egyént. Ezen megállapításokból kiindulva, úgy az egyesületünk tagszervezeteinek, mint a díjbizottságoknak érdemes elgondolkodniuk azon, hogy mennyire megalapozottan és felelősségtudattal jelölnek díjakra tagtársaink közül, majd pedig melyik jelölteknek ítélik oda a díjakat. Célszerű alapos és lelkiismeretes munkát végezni a díjbizottságokban tagtársaink munkájának elismerése céljából, és ugyankkor mindannyiunk számára méltó példakép állítása végett is! Díjaink és díjazottaink valahol mégiscsak egyesületünket minősítik! Z. Nagy János

Hírek hírek hírek Hírek

MEE – VET Programajánló Összeállította: Horváth Zoltán

A MEE – Villamos Energia Társasága (MEE – VET) és a REECO Hungary Kft. együttműködési megállapodást kötött, miszerint az alábbi rendezvényre a MEE - VET tagok számára a belépés ingyenes.

RENEXPO® 2008’

a megújuló energiák és energiahatékonyság rendezvénye 2008. április 24-26. Az idén második alkalommal megrendezésre kerülő RENEXPO® Nemzetközi Kiállítás és Kongresszus a megújuló energiákról és az energiahatékony építésről, felújításról szól. A kiállítás felvonultatja a megújuló energiákkal foglalkozó hazai cégek jelentős részét, illetve az épületgépész szakma legnevesebb képviselőit, tervező-gyártó-forgalmazó-szerelő és szolgáltató cégeket, szervezeteket. A rendezvényt kísérő háromnapos Kongresszus keretében az Építéstudományi Egyesület - Dr. Magyar Zoltán és Ádám

Béla irányításával - 2008. április 24-én egész napos konferenciát szerveznek „A megújuló energiák és energiahatékonyság az építésben és felújításban” címmel. A több magyar szakmai szervezet és neves szakértők bevonásával szervezett konferencia a megújuló energiaforrások (pl. hőszivattyúk, napkollektorok, stb.) általános épületgépészeti használatára, valamint a geotermikus energia alkalmazására összpontosít. Kiemelt jelentőségű az egyik legnagyobb hazai áramszolgáltató, az ELMŰ-ÉMÁSZ Nyrt. tevékeny részvétele mind a kiállításon, mind a konferencián. Energiahatékonyság egy „minta-országban”: Az idei RENEXPO® partnerországa - Ausztria - közismerten vezető szerepet tölt be az energiahatékony építés- és felújítás témájában, folyamatosan bővülő ismereteiket egy közös kiállítói standon, valamint 2008. április 25-én egy „Ausztria Energiahatékonysági Nap” című konferencián ismertetik, melyet az Osztrák Gazdasági Kamara/WKO, az Osztrák Energiaügynökség és az illetékes osztrák Minisztérium közösen szervez. Délután egy workshop keretében lehetőség lesz osztrák cégek képviselőivel személyes megbeszéléseket folytatni. A konferenciák célközönsége a szigorúan vett szakmán kívül kiterjed közületi és magán-felhasználók, önkormányzatok, beruházók, energiaügynökségek, hatóságok, energiatanácsadók, építészek, tervezők, energetikusok, fejlesztők, média és kereskedelmi társulások vezető képviselőire. Fentieken kívül konferenciák lesznek a bioenergetika-biogáz, biomassza- és a geotermális energia témaköreiben is. Részletes programok, információk a későbbiekben a www. renexpo-budapest.com honlapon megtalálhatók, illetve telefonon is rendelkezésre állnak.

REECO Hungary Kft. 1123 Budapest, Győri út 20. Tel: 01/225-2143 Legyen Ön is MEE-VET tag, s élvezze a tagság előnyeit!

Átadták a fodor-díjakat a MEE ELMŰ NyRt. Szervezeténél A MEE ELMŰ Nyrt. Szervezete 2008. február 6-án - szokásához híven az ELMŰ Sporttelepén - tartotta meg 2007-es évzáróját. Az MEE ELMŰ Szervezet által 2003-ban alapított Fodor-díjak ezen rendezvény keretében kerültek átadásra. A Fodor díj a szervezet tagjai között kerül kiosztásra, az egyesületben végzett kiemelkedő tevékenységért. Az egyes kategóriákban a Fodor István portréját ábrázoló, névre szóló 2007. évi díjakat az alábbi személyek vehették át: – Kiemelkedő szakmai munkájáért: Schachinger Tamás – Szakmai publikációk, előadások, oktatások területén: Bánhegyesi Attila – Szervezési munkájáért: Kovács László

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

30

Továbbképző tanfolyam A Magyar Mérnökkamara Elektrotechnikai Szakmai Tagozata és a MEE Világítástechnikai Társaság szervezésében ismételten tanfolyam indult szakmagyakorló mérnökök számára a 103/2006. Korm. Rendelet alapján. Az előadásokat – és az azokat követővizsgát - a szervezők három egymást követő szombaton tartották (febr. 23., márc. 1. és 8.) a Világítás Házában (Budapest 1042. Árpád út 67.). A tanfolyam a korszerű világítás néhány aktuális kérdésével foglalkozik, így világítás-szabályozással, újabb fejlesztésű fényforrásokkal, LED-ekkel, a káprázás újabbfajta értékelésével. A résztvevők sikeres vizsga esetén 10 kreditpontot kapnak. Ilyen típusú és célú tanfolyamot Budapesten előreláthatóan az ősz folyamán fognak legközelebb tartani.

Világítástechnikai szakmérnök képzés indult a BMF-en A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán 2008. februárjában újból indult a világítástechnikai szakmérnök képzés. Az előző évfolyam még a szakdolgozatát készíti, és készül a júniusban esedékes záróvizsgára, de a képzést gondozó intézet helyesnek látta, hogy keresztfélévesen már indítsa a következő csoport oktatását. A képzés három féléves, és az első félévben a világítástechnika alapjai, fényforrások, látásfiziológia, valamint a szabályozáshoz szükséges elektronikai ismeretek szerepelnek a tananyagban. Az elméleti előadások laboratóriumi gyakorlatokkal párosulnak, amelyek keretében a hallgatók minden lényeges fénytechnikai mérést el tudnak végezni. Mivel a BSC-képzésben a távlati tervek szerint a mérnökhallgatók specializálódása erősen háttérbe szorul, a szakismeretek elsajátítása (így a világítástechnikáé is) a jövőben várhatóan a posztgraduális oktatás keretében történik. A jövendő világítástechnikusai számára tehát elsősorban a szakmérnöki képzés jelentheti a szükséges ismeretek megszerzését. Az oktatással kapcsolatos kérdésekben az érdeklődők számára Molnár Károly főisk. adjunktus ad felvilágosítást. (tel.: 666-5054)

Sikeres előadások az energetikai szakkollégiumban A BME Energetikai Szakkollégium őszi féléves előadásai és üzemlátogatásai – mondhatni hagyományosan – nagy érdeklődés mellett zajlottak, az egyetemi hallgatóságon kívül a szakmában dolgozó mérnökök is rendre megtisztelték rendezvényeinket. A félév kiemelt eseményére 2007. december 4-én került sor, ekkor az Energetikai Szakkollégium és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Villamosenergia Szakosztályának közös szervezésében, az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. által építtetendő 6x400 MW-os teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű fejlesztéséről hallgathattak meg egy előadást a Bliber rendezvényház konferenciatermébe ellátogató érdeklődők. Az est folyamán három előadót hallhattunk: Brázai Miklóst, a KPMG Tanácsadó Kft. energetikai tanácsadóját, az ERBE Energetika Mérnökiroda Zrt. képviseletében pedig Király József főmérnököt és Kiss Gábor osztályvezetőt. Előrejelzések

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

31

szerint Magyarországon az elkövetkezendő 10 évben mintegy 6500 MW új erőművi kapacitás létesítése lesz szükséges, ilyen lesz a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében épülő 6 darab 400 MW-os kombinált ciklusú blokkból álló erőmű. A tervek szerint az első 2 blokk 2011-ben lép üzembe, majd évenként újabb 2-2 blokk következik. Kettős feladatot szánnak neki: az import kiváltása mellett termeljen a külföldi piacra is. A megyét átszelő átviteli hálózati elemek (750 kV, 400 kV, 120 kV) kapacitásai elegendőek az erőmű által termelt energia elszállítására. Az erőmű gázellátását egy, az ukrán határ felől érkező célvezeték fogja biztosítani, a hűtővíz forrását a Tisza folyó jelentheti. A telephelykutatás eredményeképpen 6 helyszínt vizsgált meg részletesen a beruházó, melyek közül Nyírkarász, Ramocsaháza és Nyírtas települések bizonyultak a beruházás számára a legkedvezőbbnek. Megépülése után Magyarország legnagyobb beépített kapacitását mondhatja majd magáénak az erőmű, ugyanakkor gázellátása hiába független a magyar rendszertől, növelni fogja az ország egyébként is magas importfüggőségét. A gázturbinák tervezett teljesítménye 265 MW, a gőzturbináké 151 MW. Az erőmű fogyasztása évi 4 milliárd Nm3 földgáz, a termelt villamos energia egységköltségének 70%-át pedig a gázár teszi ki. A menetrendtartó jellegű erőmű kihasználási óraszámát 4-5000 óra/év nagyságban határozták meg az előadók. Az új erőmű előnyei közt van a magas hatásfok (>55%), az alacsony NOX kibocsátás (30 mg/Nm3), a kedvező fajlagos CO2 kibocsátás (55 t CO2/TJ) és a viszonylag rövid építési idő. Az Energetikai Szakkollégium a 2008. évi tavaszi félévét a száz éve született (1907) Heller László tiszteletére és a Forgó Lászlóval közösen konstruált Heller-Forgó hűtőtorony megalkotásának ötvenedik évfordulója (1958) alkalmából HellerForgó emlékfélévnek nyilvánította. Kettejük munkásságáról a félév folyamán Balogh András, az EGI Energiagazdálkodási Zrt. elnök-vezérigazgatója fog röviden megemlékezni. Előadást fog tartani Dr. Kovács Antal Ferenc (A hidrogéngazdálkodás energetikai vonatkozásai), Dr. Kapolyi László (Szerepem a magyar energetikában), a MOL Nyrt., két magyar európai parlamenti képviselő (az EU és Magyarország energiapolitikája), Lesták Frigyes (Fehérszén technológiák) és a MAVIR Zrt. képviseletében Oroszki Lajos és Tari Gábor (A VER várható változásai MAVIR szempontból). Üzemlátogatásaink során megtekintjük a Rákospalotai hulladékégetőt, a BKV egy betápállomását, a Százhalombattai olajfinomítót, a Paksi atomerőművet, a Bősi vízerőművet, illetve a BME Tanreaktorát. A félév kiemelt programjaként április második felére vitafórumot kívánunk szervezni, melynek fókuszába az energiatakarékosságot és a környezetvédelmet kívánjuk állítani. A nézőpontok sokszínűségét ismét biztosítani szeretnénk, ennek megfelelően fogjuk az est programját összeállítani. Az Energetikai Szakkollégium rendezvényeiről bővebben a www.eszk.org oldalon lehet tájékozódni, ingyenes rendezvényeinkre sok szeretettel várunk minden érdeklődőt! Hartmann Bálint BME ESZK titkára

Hírek hírek hírek Hírek

Növelte nyereségét a Paksi Atomerőmű Zrt.

Sikeres évet zárt a Paksi Atomerőmű Zrt., az előzetes adatok szerint a tervezett 7,5 milliárdhoz képest ugyanis 8,1 milliárd forint nyereséggel zárta az évet, 130,4 milliárd forint árbevétel mellett. Az erőmű a múlt évben 14 676 gigawattóra villamos energiát termelt, ez 2,4%-al haladta meg a tervezettet - jelentette be Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes. Az erőmű részesedése a magyarországi áramtermelésből 36,8 százalék.. Az egy kilowattórára (kWh) jutó árbevétel 9,43 forint volt, azaz továbbra is az atomerőmű termel a legolcsóbban Magyarországon. Ma a versenyképes szabadpiaci áram ára kilowattóránként 12,3-15,6 forint között mozog, ennél a Pakson termelt áram jóval olcsóbb. Ráadásul az atomerőműben előállított áram ára 1992 óta minden évben a fogyasztói inflációnál kisebb mértékben emelkedett. Az erőmű versenyképessége hosszú távon is fenntartható, többek között a blokkok teljesítménynövelésének folytatásával, valamint az üzemidő-hosszabbítással. A már korábban elkezdődött teljesítménynövelési program eredményeként a négyes blokkon 2006-ban, az egyes blokkon pedig tavaly érték el a 108 százalékos, vagyis 500 megawattos teljesítményt. Ez a kettes és hármas blokknál jövőre fejeződik be, melynek eredményeként az erőmű 150 megawattal több energia előállítására lesz képes - mégpedig

negyedakkora költséggel, mint amibe egy hasonló teljesítményű új, fosszilis tüzelésű erőmű kerülne. A teljesítmény növelés mellett a másik nagy program az üzemidő hosszabbítás feltételeinek megteremtése. Magyarországon közel 6 ezer megawatt villamosenergiatermelői kapacitást kell kiépíteni, nem elsősorban azért, mert növekszik az igény, hanem mert a meglévő most működő erőművek kiöregednek, tehát azokat le kell állítani. Ez a 6 ezer megawatt óriási kapacitás, megépítése hatalmas költséggel jár, és időigényes. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása nélkül az erőmű park pótlása jóval nagyobb terhet jelentene az országnak. Szó van továbbá Hamvas István műszaki az atomerőmű bővezérigazgató-helyettes vítéséről is, amely részét képezi az energiapolitikai koncepciónak, melyet most tárgyal több a parlamenti bizottság. „Támogatjuk és fontosnak tartjuk azt, hogy az uniós elvárással összhangban 20 százalékkal növeljük a villamos energia termelésben, a megújuló energiaforrások részarányát. Egyet azonban nem szabad elfelejteni, hogy a további 80 százalékra is gondolni kell, amely nem oldható meg másként – szakmai vélemények szerint – mint a nukleáris opció megtartásával.” – fejezte be nyilatkozatát Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes. Napi Gazdaság, 2008. február 28. Inforádió, 2008. február 27.

Dr. Bencze János

Intelligens épület konferencia és épületautomatika 2008 A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, valamint az EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület közösen tartja rendezvényét . Az évenként meghirdetett „Intelligens Épület Konferencia” valamint az Épületautomatika Szaknapok 2008 együttesen kerül megtartásra. Az összevont, de egyben szélesebb körű előadások, hazai és külföldi előadókkal kitekintést adnak az épülettechnika legújabb eredményeinek ismertetésére, a különféle rendszerek gyakorlati alkalmazására. Ugyancsak érintik az energiahatékonyság, megújuló energiák és környezetvédelem témaköreit. A rendezvényt az előadásokon kívül a támogatók kiállítása kíséri. A rendezvény helyszíne: BMF1034 Bp. Bécsi út 96/B.

Időpontja: 2008. május 13. kedd.

A rendezvény részvételi díjas és kreditpontos!

Érdeklődni lehet: Intelligens épület: Jáni Józsefné (tel:06-30-9330401, email: [email protected]), BMF-Kandó: Farkas András (tel:06-30-2410332, email: [email protected]).

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

32

Magyarregula ’2008 25. alkalommal várta az idén a látogatókat a Magyarregula nemzetközi ipari és automatizálási szakkiállítás. A SYMA Rendezvényközpont impozáns, új kiállítási csarnokába várták az érdeklődőket 2008.február 19-22 között. A jubileum miatt a megszokottnál is nagyobb figyelem irányult e rangos eseményre. Az idei kiállítás igen jelentős mérföldkő e témában rendezett kiállítások történetében. Több mint két évtized alatt a gazdasági nehézségek, az ipar jelentős szerkezetváltása és számos, időközben bekövetkezett nem várt esemény ellenére is folyamatosan eleget tudott tenni e komoly kihívásnak, évről évre meg tudta erősíteni a Magyarregula szakkiállítás szakmai sikerét a régióban. A Congress Kft. Ügyvezető

Szakmai elismerés díjai igazgatója, Stefkóné Vermes Judit méltán büszke lehet arra, hogy a kiállítók száma évről évre növekszik és ma már mint teltházas rendezvényt lehet elkönyvelni. A Magyarregula két és fél évtizedes fennállása során kiállta az idők viharát, fejlődése az elmúlt évtizedek igazi sikertörténete. Tóth Éva

CASON Mérnöki Zrt. Standja a kiállításon

Nagy Levente, Stefkóné Vermes Judit, Visegrádi Mihály, Pálos Gábor

Magyar Termék Nagydíj 2008. Pályázat

ti termékekkel pályáztak. Az összes beadott pályázat közel negyven százalékát képviselték ezek a szakterületek.

Mottó: „Sikerrel a fogyasztók védelméért, a minőség elismeréséért” 2008. február 28 –án a MUOSZ Székházban sajtótájékoztató keretében meghirdették a 2008. évi Magyar Termék Nagydíj pályázat kiírását. A Magyar Termék Nagydíj Pályázat immár tizenegyedik éve tanúsítja a folyamatosan ellenőrzött, kiemelkedően jó minőséget és a megbízhatóságot a termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások körében. A Magyar Termék Nagydíj pályázaton az elmúlt tíz év alatt 437 pályázat kapott különböző díjat, amelyekből 142-en viselik ezt a kitüntető címet. A díjalapítás óta legtöbben fogyasztói kiszerelésben kínált élelmiszeripari cikkekkel, illetve építőipari, épületgépésze-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

33

Kiss Károlyné, az Industorg Magyar Termék Nagydíj Pályázati Rendszer ügyvivőjének bevezető előadása után a kiírók képviselői is külön-külön is tájékoztattak a pályázatban való szerepvállalásaikról. Így: Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója Hidas Gergely, a TÜV SÜD KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója Szakács Tibor, a MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. Vezérigazgatója Bodnár Zoltán, az EXIMBANK Magyar Export-Import Bank Zrt. Vezérigazgatója Molnár Miklós, a Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója Váczi András, az ITD-H Marketing és Kommunikációs Igazgatóság igazgatója. A TÜV-SÜD-KERMI az általa vizsgált és kiválasztott termékre különdíjként felajánlja a minőségjel egy évre történő ingyenes használatát. A díjjal azt a fogyasztási terméket díjazza a vállalat, amelyik a legjobban képviseli a termékbiztonság, termékminőség és innovációs célkitűzések megvalósulását. Tóth Éva

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

Megjelent az MVM Közleményeinek legújabb száma Már a közlemény címlapja is sokatmondó. Látható rajta annak a Szentendrei úton épülő új székháznak a látványterve, amelybe várhatóan még ez év végén beköltöznek az MVM csoport adott tagvállalatai. Csak megjegyzem, hogy aki arrafelé közlekedik, láthatja, hogy a valós épület is közel hasonló módon néz ki, mint az a látványterven látható. De nézzük, mit takar a címlap? Dr. Kocsis István az MVM vezérigazgatója tollából - „Fenntartható-e a fejlődés?” címmel – igen figyelemreméltó, az elmúlt 150 év villamosenergetikai fejlődését, és annak környezeti és társadalmi hatásait átfogóan bemutató cikk vezeti be a közleményt. Kevés ilyen átfogó anyag jelent meg az elmúlt időben hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A számos ábra, diagram egyértelműen bemutatja az okot és okozatot, amelyből a szerző a kiutat is megmutatja. Külön említést érdemel Dr. Gerse Károly cikke: „Miért kell tározós vízerőmű?” A tározós erőmű hiánya számos gondot okoz a hazai villamos energiarendszerben. Nem véletlenül beszélünk már hosszú évek óta róla, de történni mind ez ideig kevés történt. Tudni kell, hogy a megújuló energiaforrások hasznosíthatóságának növelése, a rendszer – a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelő minőségű – szabályozhatóságának biztosítására tározós erőmű mindenképpen szükségeltetik. De mindezek mellett a hagyományos erőművi portfólió működésének optimalizálása szempontjából is előnyös és szükségszerű a tározós vízerőmű. Ezeket a kérdéseket boncolgatja a szerző, rávilágítva arra, hogy gazdaságossági szempontból is milyen előnyöket rejt magában ez a megoldás. Találunk még érdekes cikkeket a Paksi Atomerőmű teljesítményének növelésével és élettartamának meghosszabbításával kapcsolatban, és visszaköszön Dr. Mosonyi Emil professzor „A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai” című cikke, amely az elmúlt évben – ha nem is szó szerint ebben a változatban - lapunkban is megjelent. A már megszokottan kifogástalan kivitelű, sok szép és orientáló – az áttekinthetőséget segítő - színes ábrát és diagramot tartalmazó közleményt számos közérdeklődésre számot tartó kis hír is „színezi”. Érdemes kézbe venni, jó olvasást kívánok! Dr. Bencze János

Tamási határában szélerőmű-park épül Az ország egyik legnagyobb kapacitású szélerőmű-parkját kívánja felépíteni a Tolna megyei Tamási határában a cuxhaveni székhelyű Plambeck Neue Energien AG és a drezdai bejegyzésű GM Umwelt- und Energiewirtschaft GmbH tavaly létrehozott magyar cége - tudta meg a Napi. A Plambeck GM New Energy Hungary Szélenergia Fejlesztő és Üzemeltető Kft. ötvenmillió euró (mintegy 12,5 milliárd forint) beruházással a város északi határában tizennégy, 105 méter magas, egyenként két megawatt teljesítményű Vestas típusú széltornyot akar felállítani. A programot egy csaknem 700 hektáros terü-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

34

leten valósítják meg. A megtermelt áramot a helyi szolgáltatónak értékesítik. Hans E. Gollan-Möller, a társaság ügyvezető igazgatója a Tolnai Népújságnak a közelmúltban úgy nyilatkozott: az ország egyik legnagyobb szélerőmű-parkja 2011re készülhet el. A két anyavállalat, amely Németországban és Kelet-Közép-Európában jelenleg is több nagy szélerőmű-park megvalósításában vesz részt, a múlt év nyarán bejelentette, hogy 2011-ig mintegy 365 millió eurós beruházással összesen kilenc szélerőmű-parkot akar építeni Magyarországon. Ezek névleges kapacitása 260 megawatt lenne. A GM Györkönyben egy kisebb parkra már megkapta az építési engedélyt. Napi Gazdaság, 2008. február 5., kedd, 4. oldal

Dr. Bencze János

Az Amerikai Egyesült Államok Idaho állama ellenáll az energialiberalizációnak

„Electriy Idill Idaho’s major utility has resisted deregulation and is doing just fine” ezzel a pontos címmel olvashatunk cikket az IEEE Spectrum 2006. októberi számában (pp.: 34-39). A szerző beszél arról a globális trendről, amely a liberalizáció felé tolta a villamos- és általában az energiapiacot az elmúlt húsz esztendőben. Említi továbbá azokat az anomáliákat, amelyek az európai liberalizáció „hátulütői”, illetve az amerikai energiaszektor azon problémáit, melyet a kaliforniai áramkimaradás, és az ENRON energetikai cég korrupt kereskedői okoztak, és amelyeket még ma sem hevert ki az amerikai energiaipar. A fentiek motiválták az Idaho Powert - az energiaszolgáltató céget, - hogy ellenálljon a liberalizációnak, az unbubdlingnak, ellentétben más amerikai energiaszolgáltatókkal. Az Idaho Power maga tartja karban átviteli hálózatát és a hozzá tartozó egyéb rendszereket. Teljes kapacitása 3000 MW, amellyel 460 000 fogyasztót lát el. Úgy van számon tartva, hogy az Államok egyik legmegbízhatóbb energiaellátója,

amellett, hogy árai az alacsonyabbak között van nyilvántartva. Fogyasztóinak száma évente kb. tízezerrel nő, teljesítményét ennek megfelelően évente 2%-kal kell növelnie. Energiamixe vízenergiából, gáz- és széntüzelésű erőművekből áll. Az új környezetvédelmi törvénynek megfelelően 2008-tól 12 USA $ centet kell fizetnie minden tonna széndioxid kibocsátás után. Az alsó képen egy idahoi vízerőmű látható, amelyet 1890-es években építettek a Snake folyóra, az ún. Swan Falls Dam (Hattyú vízesés gát – ha egyáltalán szabad ezt fordítani) mellé. IEEE Spectrum, 2006. október

Dr. Bencze János

Belga testvérszervezetünk lapjának egy száma szinte teljes terjedelmében az EMC-vel foglalkozik

A Nanosolaré volt az év innovációja  A vékonyfilm-napelemek gyártásával foglalkozó kaliforniai Nanosolarnak ítélte „Az év innovációja” díjat a Popular Science internetes magazin. A társaság kétféle terméket gyárt, egy olyan napelemet, amelyet energiaszolgáltatóknak kínálnak, illetve egy olyat, amellyel akár házfalakat lehet bevonni energiatermelés céljából. Az elismerést a Nanosolar azzal érdemelte ki, hogy miközben napelemei elérik azt a 10-15 százalék körüli energiahasznosítási hatékonyságot, amelyet a hagyományos napelemek, ugyanakkor előállításuk és üzemeltetésük költsége messze kisebb azokénál, így az általuk termelt energia előállítási költsége nem magasabb a szénerőművek 1 dollár/wattos értékénél. A cég amerikai üzeme hamarosan megkezdi működését, ebben évi 430 megawattnyi energia előállítására alkalmas termék készül majd, amivel a Nanosolar lesz az USA legnagyobb napelemgyártója. A vállalat a múlt év végén állapodott meg a Beck Energy német energiaszolgáltatóval egy 1 megawattos naperőmű építéséről, amely 400 háztartást képes ellátni elektromos energiával. A díjat odaítélő bizottság elsősorban azt értékelte, hogy a Nanosolar nem a jövő lehetőségeként kezeli a napenergia felhasználását, hanem az ehhez szükséges eszköz gyártása már a tömegtermelés útjára lépett.

Azt hiszem kevesen vannak Olvasóink között, akik a belga nyelvet művelik (ez lehet flamand is és vallon is). A címlapon azonban még hollandul is és franciául is olvashatunk feliratokat. Nem egyszerű olvasmány! Szerencsére a szerzők is tudják, hogy a holland és belga nyelvet tudók köre viszonylag szűk Európában, így a francia nyelv mellett időnként a német és az angol nyelű rezümék és cikkek is olvashatók. Ennek több olvasata lehet. Egy olyan nemzet, akinek nyelvét kevesen beszélik a világban szakfolyóiratában nem ragaszkodik anyanyelvéhez, hanem minden európai nyelven jelentet meg cikkeket, ahogy azt a szerzők írják, vagy kívánják (tudjuk a fordítások néha értelem zavarólag hatnak). Még csak annyit a lapról, hogy a Belga Elektrotechnikai Egyesület 1884-ben alakult, lapjuk is – a képen látható – 2007-ben már a 123. évfolyamában volt. (Az EMC fontosságára hívja fel a figyelmet 2008. februári Elektrotechnikában Dr. Rejtő Ferenc tollából megjelent cikk, de kedves Olvasóinknak emlékezniük kell arra is, hogy az elmúlt esztendőben hány alkalommal szóltunk az EMC problémákról lapunk hasábjain.) Belga Testvér szervezetünk 2007. évi 4. száma is beszámol arról, hogy 2007. márciusában az Európai Bizottság EMC-vel kapcsolatos direktívát jelentett be. A különböző nyelveken megjelent cikkek alapvetően ennek a direktívának követelmény rendszerét tárgyalják, és áttekintést adnak a lehetséges védekezési módokkal kapcsolatban. Foglalkoznak a cikkek az EMC zavarokkal, azok csatolásaival és csillapítási módjaival; nagy villamos gépek okozta EMC zavarokkal; gépkocsin belüli mobiltelefonok okozta „zajok” elméleti vizsgálataival; ipari folyamatokban alkalmazott elektronikus irányító rendszerek okozta EMC zavarokkal, stb. A felsorolt- és fel nem sorolt cikkek számos ábrával, viszonylag egyszerű matematikai eszközökkel igazolják feltevéseik eredményeit, és adnak útmutatást a „hogyan tovább”-ra

Korábban tájékoztattuk kedves olvasóinkat, hogy Japánban egyre jobban terjednek az ún. családi házak tetejére építhető kisegítő szélturbinák. Hasonló kezdeményezéseket találhatunk már az USA-ban is. Korábban is olvashattunk a szakirodalomban hasonló kezdeményezésekről az Egyesült Államokban, de ezek árai olyan magasak voltak, hogy inkább csak „úri huncutság” céljából alkalmazták ezeket. Most az egyik Arizona állambeli cég olyan áron képes előállítani a kimondottan házi használatra alkalmas, a családi ház kertjében felállítható szélturbinákat, hogy annak alkalmazása már bőven amortizálódik. Egy 1,8 kW-os „SkyStream™” nevű turbina ára 5100 USA $, teljes installációval együtt – függően az adott helyzettől – sem haladja meg a bekerülési költség a 8500 – 11 000 USA $-t. (Ez mai árfolyamon számolva: 1,5 – 1,9 M Ft.) Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a villanyszámlát 20 – 90%-kal csökkentse, attól függően, hogy milyenek az időjárási viszonyok, a hálózati villamos energia ára, és mennyi a zöld energia állami támogatása. A SkyStream™ 20 éves élettartamra van méretezve. Ezalatt az idő alatt 100 000 kWh energiát állít elő. Ebből már könnyen kiszámítható, hogy egy kWh energiát 9 $ centért állít elő (16,2 Ft/kWh). Ez az ár már figyelemreméltó! Az Amerikai Szélenergia Társaság becslése szerint 17 millió amerikai családi ház alkalmas ilyen berendezés fogadására. Megindult a lobbi tevékenység a kongresszus tagjainál annak érdekében, hogy a házi kis szélturbinák is hasonló támogatást kapjanak, mint a gigantikus szélturbinaerdők.

Revue E tijdschrift 2007/4

IEEE Spectrum, 2006. október, p.: 12

Dr. Bencze János

Dr. Bencze János

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

35

Napi Gazdaság 2008. január 28.

Dr. Bencze János

Házi erőművek az Amerikai Egyesült Államokban

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

40 MVA névleges Teljesítményű epoxigyantás óriástranszformátor A Siemens kirehkeirni gyárában elkészült az eddig legnagyobb teljesítményű 40 MVA névleges teljesítményű epoxigyantás óriástranszformátor. Az epoxigyantás transzformátorok általában kis teljesítményűek. A 4,80 m hosszúságú és 2,80 m szélességű az epoxigyantás kategóriában igen nagy méretűnek számító transzformátorokat egy kísérleti nagyfeszültségű egyenáramú átfeszítési rendszerbe helyezték üzembe. A gyártás folyamán kiderült, hogy nagyfeszültségű tekercselését nem lehet az eddig gyártott kisebb teljesítményű transzformátorokhoz hasonlóan egyetlen műanyag öntvénybe elhelyezni. Az 50 tonnás transzformátoroknál a nagyfeszültségű tekercseket 6 résztekercsre kellett bontani, ezeket végül egyetlen tekercsbe kapcsolták össze. Erre azért volt szükség, mert így külön-külön hűtőcsatornákat lehetett a tekercsek közé elhelyezni, hogy a keletkező veszteséghőt el lehessen vezetni. A szigetelés anyaga azonos a kisebb teljesítményű transzformátoroknál használt, és jól bevált epoxigyantás-kvarchomok keverékkel. Ennek előnye, hogy villamos ív keletkezése esetén sem képződnek toxikus gázok. Ábránkon a szokatlanul nagyméretű 40 MVA epoxigyantás transzformátor látható. BULLETIN 21/2007



Szepessy Sándor

Solár mobil autóverseny Ausztráliában Kétévente rendeznek napelemes autóversenyt a napsütésben bővelkedő Ausztráliában. A verseny négynapos, az Észak-Ausztráliában a tengerparton lévő Darwinból indul, és merőlegesen szeli át az egész kontinenst. 3000 km megtétele után a megérkezés a Dél-Ausztráliában szintén a tengerparton épült Adelaidenben van. A két végpontot autópálya köti össze. A németországi Bochum Egyetem tanárai és diákjai már részt vettek a 2 évvel ezelőtti versenyen is és azon az ötödik helyezést érték el. Most egy teljesen új modell tervezésével ennél is jobb helyezést kívánnak elérni. Ehhez minden alkatrésznél a legújabb technológiát használják fel. A szénszálas karosszéria biztosítja az autó extrém könnyűségét, és az aerodinamikai számítások optimalizálása a maximális sebességet. A laminált felületű 2000 db különleges kivitelű napelemet egyenként ragasztják fel a megfelelő helyre. A napelemek pozicionálásánál az ausztráliai napjárás sajátságait is figyelembe veszik. Ezáltal mintegy 120 km/h csúcssebességet lehet elérni. Egy integrált akkumulátor-menedzsment rendszer felügyeli menet közben a hőmérsékletet, a feszültséget és jelzést ad a lekapcsolásra, mert az akkumulátornak maximális feszültsége nem haladhatja meg a 117 voltot. A különlegesen jó hatásfokú szinkronmotor maximális teljesítménye 3,5 kW, ezt azonban nem

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

36

használják ki, az optimális teljesítmény 1,7 kW-nál van. Az Akkumulátorok teljes feltöltéskor 117 Volt feszültséget adnak a kisfeszültségű átalakítónak. A DC-DC átalakító 24 V-ra, illetve 8 V-ra alakítja át a feszültséget biztosítva ezzel többek közt a világítás halogén fényszóróinak, az irányjelzőnek és a féklámpának az energiát. Ezek mind regeneratív, tehát napenergiával működnek. A fedélzeti elektronika kijelzői a kormányon találhatók. A vezető a műszereken, a sebességen kívül folyamatos információt kap az akkumulátorokban meglévő tartalékokról, az áramfogyasztásról, sőt a kerékgumiabroncs állapotáról is, beleértve, hogy mikor kell gumiabroncscserét végezni. A verseny megnyeréséhez optimális átlagsebesség-tartás kell. Nem célszerű mindig a maximálisan kihozható sebességgel menni, ez lemerítheti az akkumulátorokat. Figyelembe véve az ausztrál mottót „Take it nice and slow” legcélszerűbb egy kb. 85 km/h átlagsebességgel a 3000 km-es utat megtenni. Ábráinkon a 120 km/h csúcssebességű SOLAR-MOBIL látható. etz 10/2007.

Szepessy Sándor

Automatizált vitorlázás az Ír-tengeren Minden emberi beavatkozás nélkül irányítható vitorláshajók regattájának európai bajnokságát tartották meg Walesban az Írtengeren. Az autonóm hajózásra kialakított robothajók alkalmasak arra, hogy bármilyen célhelyen kikössenek, ha előzetesen betáplálták számítógépükbe a célkoordinátákat. Az optimális utat az időjárási paraméterek figyelembe vételével határozza meg a robothajó. A követendő úttól pl. tengeráramlatok miatti eltérést is folyamatosan kompenzálja a vitorláshajó. Mesterséges intelligenciával analizálja az iránytű, GPS anemometer, valamint más műszerek jelzéseit és ennek alapján állítja be a kormánylapátot és a vitorlákat. Szükség esetén a hajós bármikor átveheti az irányítást. A hajó 4 m hosszú, de a rendszer és az algoritmusok mélytengeri nagy hajók irányítására is alkalmasak. Képünkön egy robot-vitorlás látható. e&i heft 6. 2007.

Szepessy Sándor

Vegyianyag állásszintjének meghatározása Gyakran fordul elő, hogy agresszív vegyianyag állásszintjét kell pontosan meghatározni. Célszerű eszköz a folyadékot tartalmazó üvegcső két oldalán egymással szemben elhelyezett fényvezető. A fényvezetőt agresszív anyagokkal szemben rezisztens teflonburkolattal és a végén tapintóheggyel látják el. Ezzel a módszerrel a folyadékszint előírt alsó és felső határának kijelzése biztonságosan megoldható, miután itt csak a fény az információhordozó. Elektronikus alkatrész nem használható, mert az ilyen közegben könnyen meghibásodhat, sőt veszélyt is okozhat. A folyadékszint mérést ábránkon mutatjuk be. etz 13/2007

Szepessy Sándor

Bioüzemanyag kontra felmelegedés Ha korlátozni akarjuk bolygónk felmelegedését, abszurd dolog átállítani az őstermészetet bioüzemanyagok termelésére - állítja Joe Fargone, az egyik legfontosabb környezetvédő magánszervezet, a Nature Conservancy kutatója, a témával foglalkozó tanulmány egyik társszerzője. A természetes ökorendszerek felszámolása a bioüzemanyagok előllítása érdekében súlyosbítani fogja a globális felmelegedést, mivel ennek következtében évtizedeken vagy akár évszázadokon át több széndioxid keletkezik, márpedig ez a gáz a fő felelőse az éghajlat felmelegedését okozó üvegházhatásnak - figyelmeztetnek amerikai szakértők. „Ha korlátozni akarjuk bolygónk felmelegedését, abszurd dolog átállítani az őstermészetet bioüzemanyagok termelésére” - állítja Joe Fargone, a Nature Conservancy kutatója, a témával foglalkozó tanulmány egyik társszerzője. leendő ültetvény” A jelenleg használt bioüzemanyagok kivétel nélkül a természet közvetlen vagy közvetett pusztításával járnak - hangoztatja a tudós. - A világ mezőgazdasága már hatmilliárd ember számára termel élelmiszert, a bioüzemanyagok termelése szükségszerűen azzal jár majd, hogy a természeti környezet még nagyobb részét használják majd kultúrnövények termesztésére.” Az őserdők, szavannák, mocsarak vagy sztyeppék elpusztítása következtében a levegőbe kerülő széndioxid mennyisége jóval meghaladja azt a mennyiséget, amely azért nem kerül a légkörbe, mert bioüzemanyagot használunk - olvasható a kutatók által Science tudományos folyóirat február 8-i számában közzétett tanulmányban. A tudósok számításai szerint az, hogy a természeti környezetet kukorica vagy cukornád termesztésére állítják át (hogy aztán ezekből a kultúrnövényekből etanolt, illetve például szójából dízelolajat nyerjenek), sokszorta - 17-szerestől 420-szorta - több széndioxid mennyiség kibocsátásával jár, mint amennyit a szénnek- és más fosszilis üzemanyagoknak bioüzemanyaggal való kiváltása megtakarít. A megsemmisített fák és növények által tartalmazott, valamint az abban a földben lévő szén, amelyen ezek nőttek, széndioxid formájában a légkörbe kerül, és ez a folyamat több évtizedig, vagy akár több évszázadig tarthat - figyelmeztettek a tudósok. A kutatók számításai szerint Indonéziában, ahol a tőzeglápok egykori területét pálmaültetvényekké alakították át biodízel gyártására, ez a bioüzemanyag csak 423 év elteltével - ha addig folyamatosan termelnék ott! - lenne elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a földek átalakítása során keletkezett széndioxid hatását úgy, hogy a mérleg pozitívvá váljon... „A kormányok nem hoztak létre olyan rendszert, amely a földtulajdonosokat a széndioxid kibocsátás korlátozására bírná, éppen ellenkezőleg, pénzügyi ösztönzést nyújtanak a

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

37

bioüzemanyagok termelésére szolgáló kultúrák bevezetéséhez” - mutat rá Stephen Polasky, a Minnesota egyetem közgazdasági professzora, a tanulmány másik szerzője. erdő helyett szója” A probléma felelős megközelítése az olyan lépések az ösztönzése lenne, amelyek azt segítik, hogy a természet nagyobb mennyiségű széndioxidot kössön le, illetve az, hogy büntetnék a széndioxidot kibocsátó tevékenységet, amivel a bioüzemanyag-termesztés bevezetése jár” - fűzi hozzá. A kutatók megjegyzik, hogy a kukoricából eredő etanol iránti növekvő egyesült államokbeli kereslet hozzájárul az amazoni őserdő fokozódó ütemű pusztításához Brazíliában. Az amerikai farmerek ugyanis annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni az etanol iránti növekvő keresletet, az eddigiektől eltérően már nem váltogatják a kukorica és a szója termesztését földjeiken. Ez arra indítja a brazil gazdákat, hogy - az őserdei területek fokozott irtásával - nagyobb területen állítsanak elő szóját, hogy így használják ki a szója iránt megnőtt amerikai igényt. A tanulmány szerzői azonban megjegyzik, hogy nem minden bioüzemanyag járul hozzá az éghajlat felmelegedéséhez, mert van olyan is, amely érintetlenül hagyja a természeti környezetet. Ilyen a mezőgazdasági hulladékokból, fafeldolgozás során keletkező fűrészporból és a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeken termő fűféleségekből nyert bioüzemanyag. www.vilagorokseg.hu 2008. febr. 11. 9:51

Tóth Éva

Tokaj és a világörökség Magyarország benyújtotta az UNESCO világörökségi központjához a tokaji világörökségi helyszín megőrzési állapotáról szóló jelentést, amely hangsúlyozottan foglalkozik a tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőművel, és más, a borvidék világörökségi értékeit potenciálisan veszélyeztető erőműtervek által felvetett problémákkal is. A vizsgálat alkalmával megállapították, hogy a beruházó jogerős építési engedéllyel rendelkezik, az építkezés helyszíni előkészítése megkezdődött; ugyanakkor az eddig elvégzett munkák visszafordíthatatlan beavatkozással még nem jártak. A rendelkezésre álló anyagok, információk elemzése alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy a tervezett erőmű a kibocsátott anyagokkal, a közlekedési terheléssel és a látképpel biztosan nem károsítja-e a helyszín integritását, nem jár-e negatív következményekkel a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése szempontjából - olvasható a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság közleményében. még világörökségEzért döntés született arról, hogy összetett hatástanulmányra van szükség, amelynek feladata a világörökségi helyszín értékeire várható hatás és a környezethez, tájhoz való illeszkedés felmérése; a helyszín megőrzési állapotának és a közlekedési terhelés alakulásának komplex elemzése; valamint a korábban kialakult „tájsebek” helyzetének nyomon követése. A jelentés megállapításai között szerepel, hogy a világörökségi helyszín kezelő testülete, a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj 27 települési önkormányzatát magába foglaló Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület 2003-ban egyhangú döntéssel elfogadta a helyszín kezelési tervét, amelynek követésével elkerülhető lett volna az értékvédelem és a tervezett fejlesztés között kialakult ellentét. A vizsgálat szerint abban az esetben sem következett volna be a fejlesztés és a világörökségi terület védelme közötti

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

ütközés, ha a szerencsi önkormányzat nem módosítja a település helyi szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát célzottan a beruházás befogadásának érdekében. E módosítások meghatározó eleme a zöldterületi besorolás korábbi megváltoztatása, valamint a beépítési magasság megemelése 9 méterről 30 méterre. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a hatóságok az engedélyezési eljárásokon a beruházás lehetséges hatását környezetvédelmi, építési és műszaki-biztonsági szempontból csak külön-külön vizsgálták. Jelenleg egyik eljárás keretében sem előírás, így nem is készült a világörökségi helyszín egyetemes kiemelkedő értékeire vonatkozó hatástanulmány. Ugyanakkor szakmai testületek (ICOMOS, Észak-Magyarországi Területi Tervtanács) fenntartásaiknak és aggályaiknak adtak hangot a borvidék adottságait féltve. Különösen nagy veszélyt látnak abban, hogy a szokatlanul nagy teljesítményűre tervezett erőmű működéséhez szükséges jelentős mennyiségű biomassza termelése és beszállítása még tovább növelné a közúti közlekedés okozta, jelenleg is a kritikus határhoz közeli környezeti terhelést. Magyarország a jelentésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a megállapítások alapján elindítja, illetve felgyorsítja a világörökségre vonatkozó jogszabály alkotási munkát; a további vizsgálatok eredményének függvényében tesz az értékek megóvása érdekében szükségessé váló lépéseket. A tájékoztatás szerint Magyarország vállalta azt is, hogy a tervezett beruházást illetően a jelenlegi jogszabályi környezetben is mindenki számára elfogadható intézkedéseket tesz a világörökségi értékek megőrzésére; minden további fejleményről az UNESCO Világörökség Központ útján tájékoztatást ad az UNESCO Világörökség Bizottság számára. Fejérdy Tamás, a KÖH helyettes vezetője korábban az MTI-nek elmondta, a világörökségi helyszíneket érintő végrehajtási irányelvek egyik pontja kimondja: ha valamely helyszínen nagyobb arányú fejlesztést terveznek, azt jelezni kell. Ezt megtette a civil szféra és megtették ők is. Az UNESCO Világörökség Központtól reagálásként érkezett az a felkérés, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága adjon úgynevezett megőrzési állapotjelentést a tokaji helyszínről. A jelentést a tervek szerint a nyár közepén tárgyalja a nemzetközi bizottság. /inforádió/ Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság tokaji jelentése (208 KB pdf.) A jelentés előzménye, hogy az 1972-es „Világörökség Egyezmény”-ben foglalt kötelezettségének eleget téve, a VÖMNB Titkársága, 2007. júliusában tájékoztatta az UNESCO Világörökség Központot a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj pufferzónájában előkészítés alatt lévő fejlesztési projektről, a tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőműről. Ugyanebben a tárgyban 2007. augusztusában civil szervezetek is az UNESCO Világörökség Központhoz fordultak. Az UNESCO Világörökség Központ 2007. október 23-án kelt levelében arra

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

38

kérte a magyar hatóságokat, hogy – a fentiekre tekintettel – nyújtsanak be „részletes jelentést a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj világörökségi helyszín és védőzónája megőrzési állapotáról, valamint tájékoztatást […] minden, a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj megóvása érdekében hozható nemzeti szintű döntésről”. www.vilagorokseg.hu 2008. febr. 9. 11:39

Tóth Éva

A Magyar villamosenergia-rendszer 2007. évi adatai A napokban jelent meg – szokatlan gyorsasággal – a MAVIR ZRt. gondozásában a Magyar Villamosenergiarendszer (VER) adatai, kétnyelvű – magyar és angol – kiadásban. A kiadvány ismerteti az európai villamosenergiarendszert, a különböző UCTE (Európai Szinkron Üzemelő Rendszerirányítók Szervezete) szabályozási blokkjait, a magyar átviteli hálózatot, a hazai erőművek teljesítő képességeit, a fogyasztás és termelés megoszlását, a teljesítőképességet és az éves csúcsterhelést, a téli és a nyári terhelési görbéket, szól a piacnyitásról, a villamos áram exportjáról és importjáról, valamint a nemzetközi fizikai villamosenergiaforgalomról. A fent felsoroltakat kevés szöveggel, de annál több színes, jól áttekinthető diagramm és ábra segítségével mutatja be. Érdemes beletekinteni. Megtalálható a MAVIR ZRt. honlapján: www.mavir.hu –n Dr. Bencze János

Antropomorf fogórendszer szervizrobotokhoz A svájci Schunk vállalat antropomorf kezet fejlesztett ki háztartási, kórházi és ipari alkalmazásra. A kísérleti berendezés egy négy ujjas koncepción alapszik, amely lehetővé teszi, hogy az előre nem látható bonyolult strukturális viszonyok közt az elérhetőséget, a kiszolgálást és a manipulációs feladatokat rugalmasan és könnyen megoldani. A feladat az emberi kézhez hasonló forgórendszer kialakításához vezetett. A mozgásban és kinézetben az emberi kézhez hasonló robotkézen négy azonos ujj van. A negyedik egy külön tengely segítségével egy opponens hüvelykujj szerepét tölti be. Az ujjak három „izületből” vannak felépítve és a mechanizmus az emberi kézhez hasonló szabadságfokokat biztosít. Nem csak a mozgás hasonlít az emberi kézhez, hanem az emberi kézhez hasonlító esztétikus megjelenési forma is. A robot koncepció-tanulmánya ábránkon látható. etz S1/2007

Szepessy Sándor

Megújuló energiaforrásokról mindenkinek NAPENERGIA Hetvenezer háztartást ellátó naperőművet építenek Arizónában A 2011-re elkészülő naperőmű 7,7 négyzetkilométeren fog elterülni, teljesítménye 280 megawatt lesz. A napsugárzást hengerparabolákkal koncentrálják, és hagyományos gőzturbinákkal fejlesztenek áramot. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080228-Arizona-naperomu?h=1 Olcsóbb lesz a napenergia Nemsokára a világ vezető energiaforrásává válhat a napenergia, ugyanis előállításának költsége 2010-ig 40 százalékkal is csökkenhet. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080129-olcsobb-lesz-anapenergia?h=1 Hogyan működik a napelem? A napelem olyan berendezés, amely képes a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítani. Működése a fényelektromos jelenség elvén alapul, amely felfedezéséért Albert Einstein Nobel-díjat kapott. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080204-hogyan-mukodik-anapelem?h=1 GEOTERMIKUS ENERGIA Második kisteleki deklaráció a geotermiáért A Magyar Termálenergia Társaság, a Geotermikus Innovációs és Koordinációs Alapítvány, az ÉTE Hőszivattyú Szakosztálya 2008. Február 26-án 178 fő résztvételével Kisteleken konferenciát szervezett. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080305-kisteleki-deklaracio?h=1 SZÉLENERGIA Texas: olajbirodalomból szélhatalom? Az USA déli állama három év alatt elérte, hogy az elektromosáram-termelésének 3 százalékát már szélenergiával termeli meg, ami körülbelül 1 millió amerikai otthon ellátására elég. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080229-Texas-szelenergia?h=1 Elkészült a sopronkövesdi szélerőműpark Huszonhárom megawatt teljesítményű szélerőmű-parkot létesített a Hungarowind Kft. Sopronkövesd határában. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080220-Sopronkovesdszelpark?h=1

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

39

BIOMASSZA Küszködés vár az európai bioüzemanyag-gyártásra A Fortis beruházási bank szerint az EU nemzeti kormányai nem képesek koherens politikákat kidolgozni a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan, ezért az európai bioüzemanyag-gyártás küszködni fog a belátható jövőben. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080228-biouzemanyaggyartas?h=1 Az 50-es években működött már biogázüzem Danitzpusztán A Pécsi Állami Gazdaság már az 1950-es évek közepére felépítette az ország első kísérleti biogázüzemét a gazdaság danitzpusztai telepén. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080229-Danitzpusztabiogazuzem-1950-ben?h=1 Indul az Etanol-Line bioüzemanyag-gyára A magyar magánszemélyek által alapított, évi 7300 tonna kapacitású bioetanol-üzem a napokban kezdi meg működését Vácszentlászlón. Már folynak az előkészületek egy biogázüzem felépítésére is, hogy energetikailag önellátó legyen az üzem. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080215-bioetanol-uzemVacszentlaszlo?h=1 Szalmatüzeléses erőmű: új helyszínek Csanádpalota és Pitvaros is befogadná a korábban Medgyesegyházára tervezett, de ott elutasított szalmatüzeléses erőművet. Mindkét településen a munkalehetőség és a lvevő piac a legfőbb érv. A befektető már csak biztosra megy. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080215-szalmaeromu-ujhelyszinek?h=1 ENERGIAPOLITIKA Mennyi idő alatt térül meg a napelemes áramtermelés? Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A tanulmány szerint a saját használatra történő napelemes áramtermelés megtérülési ideje tíz és száz év között változhat a rendszer méretétől, a támogatás intenzitásától és attól függően, hogy lakossági vagy ipari fogyasztóról van-e szó. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080213-napelemes-aramtermelesmegterules-szamitas?h=1 Uniós forrásból 203 millió euró jut megújuló energiára Elemzők kifogásolják, hogy az elfogadásra váró energiastratégiai koncepcióból és a nemzeti éghajlatváltozási stratégiából sem derül ki megnyugtatóan, hogy mi a valódi stratégia a villamosenergia-termelés tekintetében. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080229-203-millio-euro?h=1

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

A MAVIR negyedórás bontásban előre kéri a szélerőművek termelési menetrendjét A szélerőművek üzemeltetőinek ez év elejétől havonta - de ha akarják, akkor naponta - előre, negyedórás bontásban kell megadniuk a termelést, és ha attól eltérnek, büntetést kell fizetniük. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080128-szeleromumenetrendadasi-kotelezettseg?h=1 2000 milliárd forintot terveznek elkölteni atomenergiára Kormánypárti és ellenzéki politikusok nagy összhangban fejtették ki az Országgyűlésben, hogy a Paksi Atomerőmű továbbüzemeltetése mellett újabb atomerőmű építését is jónak látnák. Valószínűleg nem tudják, hogy ez nagyságrendileg 2000 milliárd forintba kerülne. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080215-2000-milliardatomenergiara?h=1

fontosnak tartja, hogy ezek az intézkedések ne csökkentsék a cégek versenyképességét. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080303-EU-tamogatas-azenergiacelok-eleresehez?h=1 EGYÉB Megtalálták a következő megújuló energiaforrást Úszó szigetet terveznek az óceánok felső és alsóbb rétegeinek hőmérsékletkülönbségét energiaforrásként való hasznosítására. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080214-tengerhomersekletkulonbseg?h=1 Víztározós erőmű épülhet a Zemplénben 1013 olvasás, 69 hozzászólás A SZET Kft. ügyvezetője szerint belátható időn belül megépülhet a Zempléni-hegység déli részén tervezett szivattyús tározós erőmű. Részletek: http://zoldtech.hu/cikkek/20080121-Zemplen-szet?h=1

Kákossy Csaba: Támogatásra lesz szükségünk az uniós energiacélok teljesítéséhez A magyar kormány alapvetően támogatja az EU klímavédelmi és megújuló energia célkitűzéseit, de azt is

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Kérjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-val járuljon hozzá a Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelten kezelt alaptevékenységeinek hatékonyabb megvalósításához. ●

Az elektrotechnika népszerűsítése kiemelten

a fiatalok körében.

●

Részvétel az energetika alakításában.

●

Az elektrotechnikával összefüggő ismeretek

közhasznú terjesztése, az Elektrotechnika szaklap és a MEE honlapjának fejlesztésével.

Forrás: www.zoldtech.hu

19815754-2-41

1% A magánszemély az alábbi lehetőségek alapján tud rendelkezni adója 1%-ról:

1. Amennyiben a magánszemély saját maga készíti az adóbevallását, a 0753 bevallás 0753-D oldalán teheti meg nyilatkozatát, ahol kérjük a MEE adószámát a 19815754-2-41 kitölteni.

2. Amennyiben a magánszemély munkáltatójától kér adó megállapítást, az APEH honlapjáról a http://www.apeh.hu/bevallasok/nyomtatvany oldalon a „gyorskeresés” választható menüből a „07egsza” pontját letöltve, vagy az APEH kirendeltségeken beszerezhető formanyomtatvány alkalmazásával lezárt borítékban, a borítékon a magánszemély adóazonosító jelét feltüntetve, a ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírva 2008. május 10-ig adhatja át munkáltatója részére.

3. A magánszemélynek az előzőektől eltérően 2008. május 20-ig lehetősége van az 1+1 % nyilatkozatokat önállóan is eljuttatni az APEH-hoz személyesen vagy postán.

Ebben az évben az adóbevallástól függetlenül is lehet nyilatkozni.

Információ: Tel.: 353-0117, 312-0662

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

40

n

www.mee.hu

Mikrovállalkozás – maximális siker

forgalmazott, kiváló minőségű aktív harmonikus zavarszűrő az INDUSTRIA 2006 Nemzetközi Szakkiállítás Különdíját kapta. Partnereiktől, műszaki szakemberektől – tudásuk elismeréseként – pedig megkapták a

Több, mint 16 évvel ezelőtt Magyarországon megalakult egy családi vállalkozás, melyet a tulajdonosok minimális tőkével, de nagy reménnyel hoztak létre. Hosszú évek alatt, kemény munkával egyre növelték, cégüket saját tudásukra, szakmai ismereteikre alapozva, partnereik egyre növekvő elismerése mellett. Tizenkét év után úgy döntöttek, hogy vállalkozásukat Kft-vé alakítják át, s tevékenységükben továbbra is a szakmai tisztesség, a hatályos jogszabályok szerinti becsületes munka, az ügyfélközpontú munkavégzés vezérelte őket. E történet főszereplője a Túróczi és Társa Erősáramú Mérnöki Iroda KFT Társaságunk alapítói és tagjai büszkén számoltak be Magyarországon képviselt partnereiknek sikereikről, melyet legjobban munkájuk szakmai elismerése, vállalkozásuk töretlen fejlődése igazolt. Kitartásuk, az Európai Közösségben megszokott, rendkívül magas szintre emelt belső szakmai elvárásuk lassan mind külföldön, mind belföldön jelentős elismerést hozott. A fogyasztói zavarvizsgálat és zavaranalízis területén végzett úttörő munkájuk mára meghozta gyümölcsét. Kisebb szakmai díjak után 2006-ban jelentős változás történt, az általuk Magyarországon

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

A villamosság minőségi szakértője kitüntető megnevezést is. A tulajdonosok természetesen bevezették az ISO 9001 szerinti minősítési rendszert, de nem voltak elégedettek annak általános, az ügyfelek által nem ellenőrizhető szemléletével. Ezért a hazai tulajdonú, az erősáramú villamos energia elosztásával, felhasználásával foglalkozó vállalkozások közül harmadikként (!) tevékenységünket sikeresen auditáltattuk a talán legszigorúbb irányítási rendszer, az AQAP 2120 előírásai szerint. Munkánkat Önökkel együtt, Önökért végeztük, ezért miközben Társaságunk tagjai őszintén örülnek sikereinknek – köszönetet mondunk az általunk képviselt kül- és belföldi partnereinknek, ügyfeleinknek elismeréseikért, munkatársainknak, barátainknak pedig azért, hogy szakmai elvárásaikkal, segítségnyújtásukkal támogatták elképzeléseinket. Társaságunk minden tagja nevében szeretettel hívjuk és várjuk minden régi és leendő partnerünket az INDUSTRIA ás ElektroSalon’ 2008 Nemzetközi Szakkiállításon! Jöjjön, ünnepeljen Velünk! Amennyiben szeretné jobban megismerni Társaságunkat, kérjük, látogasson el a www.ttemi.hu címre

villámvédelem

Konferencia Középpontban az OTSZ - új jogszabály a villámvédelemről, az építmények tervezésében, létesítésében és felülvizsgálatában közreműködő szakemberek számára Időpont: 2008. április 18. (péntek) Helyszín: MTESZ pesti Konferencia Központ, Bp. V. Kossuth Lajos tér 6-8. I. em. 135. Megváltozott a villámvédelmi jogszabályi környezet, változik a villámvédelmi szabvány. 2008. februárjában jelent meg az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), amely leváltotta a 2/2002. BM rendeletet. A konferencia célja, hogy az érintett szakemberek részére összefoglalót adjon a változásokról, és választ adjon a megoldandó kérdésekre az új OTSZ és az MSZ EN 62305 új villámvédelmi szabvány kapcsán. Várjuk jelentkezését 2008. április 3-ig az alábbi elérhetőségeken:

Információ: P. Asbóth Zsuzsanna. Tel.: 353-1108, 312-0662 - www.mee.hu/tagoknak/rendezvenyek

Költségcsökkentés a hajtástechnikában Korszerű gyártástechnológia manapság elképzelhetetlen az általános működési költségek jelentős részét adó energiafelhasználás optimalizálása nélkül. Mivel a villamos motorok az ipari technológiák legnagyobb energiafelhasználói közé tartoznak, ezért a takarékos üzemvitel a korábbiaknál is fontosabb kritériummá vált. A gépek teljes életciklusát tekintve, a korszerű energiatakarékos hajtástechnikai készülékek és rendszerek beszerzési költsége elhanyagolható az ugyanez idő alatt megtakarított energiaköltség mellett. Mindezt egységes koncepcióval, magas hatásfokú energiatakarékos motorokkal és korszerű hajtásszabályozó készülékekkel épített megoldással lehet biztosítani.

1LE1 energiatakarékos motor réz forgórésszel A hajtás energiaigénye Az ipari energiaszükséglet 60%-át a hajtástechnikai termékek okozzák, melyek így jelentős potenciált képviselnek az energiaköltségek csökkentésében. Alapvetően egy gép összköltségében, a teljes üzemelési időtartamot tekintve, jelentősen magasabb az energiaköltség, mint a motorok beruházási költsége. A megfelelő hatásfok osztályú motor kiválasztásában egy egyszerű gyakorlati szabály segít, mely szerint évi 2000 üzemóra felett érdemes EFF1 hatásfok osztályú energiatakarékos motort üzemeltetni. Rövidebb üzemóra esetén gazdaságosabb egy EFF2 hatásfok osztályú motor alkalmazása. Ha

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 3

42

eddig egy gépben vagy berendezésben a mechanikus szabályozási elveket - mint pl. fojtószelep, bypass - használták, akkor ezek egy fordulatszám-szabályozott hajtással történő kiváltásával a hatásfok sok esetben jelentősen javítható. A modern frekvenciaváltók jól pótolhatják a kopásra is hajlamos gyakran alkalmazott mechanikus szabályozási eljárásokat. A szállított mennyiségek viszonylatában is jól megfigyelhető, hogy az állandó fordulatszámon működő és a frekvenciaváltóval szabályozott motorok között energiafelhasználás szempontjából milyen jelentős eltérés lehetséges. Mialatt az állandó fordulatszámon forgó motor mindig a teljes teljesítményen és fordulatszámon pörög, addig a frekvenciaváltóval szabályozott motor az üzemileg éppen szükséges teljesítményt adja le. Például szivattyús és ventilátoros alkalmazásoknál az elérhető energiamegtakarítás akár 50% is lehet. Energiatakarékos motorok réz forgórésszel Az energia- és költségmegtakarítási, valamint környezetvédelmi szempontokat célul tűzve, a Siemens kifejlesztette és szabadalmaztatta az új generációs kisfeszültségű aszinkron motor sorozatát, az 1LE1-et. Az alumínium forgórész helyett az EFF1 hatásfok osztályú motorokban már a teljes egészében a Siemensnél kifejlesztett új réz forgórész kerül beépítésre. Ezek a motorok lényegesen helytakarékosabb kialakításúak, mint a standard elődeik, ezáltal az EFF1 motorok már az EFF2 motorokkal azonos házméretben is elférnek. Ennek előnye, hogy a gépgyártóknak magasabb hatásfokú motorok választása esetén sem kell a már kialakított konstrukciókon változtatni. Ezáltal időt és az EFF1 hatásfok osztályú motorokkal tetemes költséget takaríthatnak meg, mivel akár 40%-kal is kevesebb lehet a teljesítményveszteség, mint EFF2-es motoroknál. Az új 1LE1 motorsorozat moduláris felépítésű és a jól ismert 1LA7-es sorozat minden egyéb előnyös tulajdonságával is rendelkezik. A Sinamics G120 frekvenciaváltó A hajtásláncba épített frekvenciaváltó alkalmazásával további megtakarítások érhetők el. A Siemens standard frekvenciaváltóinak legújabb sorozata a SINAMICS G120, amely egy új lépés a kisfeszültségű aszinkron motorok hajtástechnikájában. A készülék nagy előnye a beüzemelés minden fázisában megvalósuló egyszerű kezelhetősége és a robusztus, hosszú élettartalmú hardvere. A Sinamics G120 moduláris felépítése biztosítja, hogy a felhasználó az alkalmazására szabott optimális kiépítettségű hajtást valósíthassa meg, beleértve akár az energia-visszatáplálásos üzemet, a nagyon alacsony rádiófrekvenciás zavarkibocsátást ill. érzékenységet, avagy a gépbiztonsági irányelveknek megfelelő működtetést. A Sinamics G120D a család magas védettségű (IP65) változata lehetővé teszi, hogy a frekvenciaváltót nehéz környezetben is akár közvetlenül a gépre építsük. Összefoglalva a fent leírtakat, az energiamegtakarítási lehetőségek keresése egyre nagyobb szerepet játszik a vállalatok, üzemek életében. Ebben nagy segítséget nyújtanak a Siemens legújabb fejlesztésű motorjai és frekvenciaváltói, melyekkel az energiafelhasználás optimalizálható. Termékeinkkel, megoldásainkkal kapcsolatban további információval az alábbi elérhetőségeken szolgálunk: Siemens ZRt. – Automatizálás és hajtástechnika Tel.: (1) 471 1000, Fax: (1) 471 1803 www.siemens.hu/hajtastechnika

E20001-XXXX-XXXX-X-XXXX

A teljesség igényével: Komplett hajtásmegoldások és szolgáltatások – elérhetı áron

Sinamics G120 frekvenciaváltó 0,37–90 kW-ig – moduláris felépítés: vezérlımodul, teljesítménymodul, I/O modul, opcionális forgásjeladó bemenet – feladatra szabható összeállítás – energiavisszatáplálási lehetıség – integrált biztonsági funkciók (SIL2) – robusztus architektúra – egyszerŊ üzembe helyezés – alkalmazás: egyszerŊ és speciális gépek, konvejorok, kompresszorok, szivattyúk, ventilátorok hajtása

Megoldást szállítunk: Frekvenciaváltók: 0,12 kW – 6 MW DC hajtások: 15 – 2200 A Motorok: 0,12 kW – 65 MW HajtómŊvek: 2,6 MNm-ig Kuplungok: 10 MNm-ig

www.siemens.com

Sinamics G120D frekvenciaváltó (legújabb) 0,75–7.5kW-ig – IP65 védettség – robusztus architektúra – energiavisszatáplálási lehetıség – beépített 'A' oszt. EMC szŊrı – integrált biztonsági funkciók (SIL2) – V/f, FCC, vektorvezérlés forgásjeladóval vagy anélkül – moduláris felépítés, Profibus csatlakozás – feladatra szabható összeállítás – alkalmazás: elosztott technológiák - pl. konvejorok, gyártósorok - standard és speciális gépeinek hajtása

Túróczi és www.ttemi.hu Társa Kft.

A villamosság A villamosság minőségi minĘségi szakértĘjeszakértője 1991- től . . .