6 KTS Kábeltartó rendszerek. Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem. 101

Elektrotechnika A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

KTS Kábeltartó rendszerek

Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem

A polimer alapú napelemek

A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásfüggvényének származtatása a terhelési tartamdiagramból

A hálózatfejlesztés tervezésének új eszköze; sztochasztikus load-flow kifejlesztése és használatba vétele a MAVIR RTO-n

Hiánytalanul teljes program a kábeltartó szerkezetek területén is: tartószerkezetek

kábellétrák

elemes szerelőcsatornák

kábeltálcák

nagyfesztávú csatornák

funkciótartó rendszerek

rácsos kábeltálcák

fénycsőtartó csatornák

Váltakozó feszültségű üzemeltetés hatásainak vizsgálata halogén autólámpáknál

Szakképesítési követelményváltozás az új OTSZ-szel kapcsolatban

Megjelent a magyar nyelvű KTS Kábeltartó rendszerek katalógus! A MEE 2008. évi díjazottai

OBO BETTERMANN Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Tel. +36 (29) 349 000 • Fax +36 (29) 349 100 E-mail: [email protected] • www.obo.hu

101. évfolyam

2 0 0 8 /6

www.mee.hu

Listaár:

Az�összecsukható�szerelőláda�tartalma: 5�db T25, 20�db T40, 10�db T60, 8�db T100, 3�db T160, 2�db T250, 1�db T350,�+�az�összecsukható�szerelőláda�ajándékba Az�akció�időtartama: 2008.�június�15-�július�31.

Telephelyeink: Budapest, 1221 Péter Pál u. 1. Tel.: 1/814-6025 Fax: 1/814-6026, 1/226-0538 • Budapest. 1181 Besence u. 5.Tel: 1 / 291-5360 Fax: 1/ 297-0360 • Budapest, 1165 Újszász u. 47/c. Tel.: 1/814-6000 Fax: 1/401-2020, 1/401-2029 • Békéscsaba, 5600 Táncsics u. 8. Tel.: 66/814-600 Fax: 66/814-601 • Debrecen, 4030 Galamb u. 19. Tel.: 52/814-600 Fax: 52/814-601, 52/530-473 • Győr, 9028 Fehérvári u. 137. Tel.: 96/814-600 Fax: 96/814-601 • Kaposvár, 7400 Izzó u. 6. Tel.: 82/814-600 Fax: 82/814-601, 82/312-312 • Kecskemét, 6000 Szent L. krt. 31. Tel.: 76/814-600 Fax: 76/814-601, 76/507-424 • Nagykanizsa, 8800 Petőfi u. 93/A Tel.: 93/814-600 Fax: 93/814-601 • Nyíregyháza, 4400 Vasgyár u. 8. Tel.: 42/814600 Fax: 42/314-164, 42/313-164 • Paks, 7030 Ipari Park 4703 / 40 Tel.: 75/814-600 Fax: 75/814-601• Pécs, 7622 Batthyány u. 11. Tel.: 72/814-600 Fax: 72/814-601, 72/213-420 • Szombathely, 9700 Körmendi u. 90/A Tel.: 94/814-600 Fax: 94/814-601, 94/310-886 • Szeged, 6724 Szeged, Bakay N. u. 22. Tel.: 62/814-600 Fax: 62/814-601 • Veszprém, 8200 Csillag u.�13. Tel.:�88/814-600�Fax:�88/814-601

Elektrotechnika

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Dervarics Attila – Elnöki beköszöntő . ...................... 3

Attila Dervarics – President’s greetings

AKTUÁLIS

TIMELESS

Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Ruthner György Gondolatok a villamos energetikáról . ....................... 5

György Ruthner Thoughts about the electricity...

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László

ENERGIA

ELECTRICAL ENERGY

Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő)

Dr. Nemcsics Ákos – Gröller György – Dr. Turmezei Péter A polimer alapú napelemek........................................... 8

Ákos Nemcsics – György Gröller – Dr. Péter TurmezeiThe polymer-based solar cells

TUDOMÁNY

KNOWLEDGE

Dr. Fazekas András István – Dr. V. Nagy Éva A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásfüggvényének származtatása a terhelési tartamdiagramból........................................ 10

Dr. István András Fazekas – Dr. Éva V. Nagy Deduction of the cumulative distribution function of customers’ demand from the system’s load duration curve

Dr. Bürger László – Sulyok Zoltán – Dr. Sebestyén Géza – A hálózatfejlesztés tervezésének új eszköze; sztochasztikus load-flow kifejlesztése és használatba vétele a MAVIR RTO-n..................................................................... 14

Dr. László Bürger– Zoltán Sulyok– Dr. Géza Sebestyén – New tools to plan electrical networks to develop and use the stochastically load flow at MAVIR*

MÉRÉSTECHNIKA

MEASUREMENT TECHNICS

Reményi Tibor – Négyzetes vagy lineáris?............... 18

Tibor Reményi – Quadratic or linear?

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTINGTECHNICS

Makai László – Váltakozó feszültségű üzemeltetés hatásainak vizsgálata halogén autólámpáknál....... 20

László Makai – Examination of the Alternating Voltage Operation on Halogen Automotive Lamps

Szekeres Sándor – Beszámoló a XXXIX. Közvilágítási Ankétról....................................................... 22

Sándor Szekeres – Reporting on the XXXIX. Public Lighting Workshop

Ligth+building 2008 ........................................................ 23

Ligth+building 2008

VÉDELMEK

PROTECTIONS

Arató Csaba – Szakképesítési követelményváltozás az új OTSZ-szel kapcsolatban....................... 24

Csaba Arató Changing the requirements about the qualification of OTSZ (Hungarian Fire Protection Rules)

PARTNEREK

OUR PARTNERS

ABB.......................................................................................... 25

ABB

HÍREK

NEWS

Horváth Zoltán – ELMÜ / ÉMÁSZ Szakembertalálkozó a MEE-VET koordinálásában........................ 26

Zoltán Horváth – With the cooperation of the MEE-VET*** there was a meeting between the expert of ELMÜ/ÉMÁSZ****

Tóth Éva – Májusban ünnepelt a MTESZ és a magyar műszaki értelmiség................................... 27

Éva Tóth – Anniversary meeting of the 60th years old MTESZ** on the day of the Hungarian Technical Intellectuals

Új vezérigazgató a Ganz Transelektro Villamossági Zrt.-nél.......................................................... 27

New general director at Ganz Transelectro Works LTD.

Tóth Éva – 9000 új fa a fővárosban a MAVIR támogatásával.................................................... 28

Éva Tóth – 9000 new tree in our Capital by the help of MAVIR*

EGYESÜLETI ÉLET

FROM OUR CORRESPONDENTS

A MEE 84. Közgyűléséről dióhéjban ........................... 30

Survey from the MEE 84. General Assembly (MEE; Hungarian Electrotechnical Association)

Sebestény Gyula Üzemlátogatás Bátaapátiban......................................... 37

Gyula Sebestény – Visiting the nuclear waste storage place in Bátaapáti

Arany Lászó Jó hangulatú baráti találkozó Ruzsán......................... 38

Lászó Arany – Friendly meeting in Ruzsa

Jegyzőkönyv a MEE 84. Közgyűléséről

Protocol from the MEE 84. General Assembly

Lapszemle

REWIEV

NEKROLÓG –Dr. Letenyei László .................................. 29 A

OBITUARI – Dr. László Letenyei

Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Rovatfelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

Bettermann Kft. · OBO Sonepar Kft. · DistrelecMagyarország · OVIT Zrt. GmbH · Rapas Kft. · ABB Kft. ·

*(Hungarian Transmission System Operator Company LTD) **(Federation of Technical and Scientific Societies) ***(Electrical Energy Society, member of MEE, Hungarian Electrotechnical Association) ****(Two Electric Energy Supply Companies)

Kedves Olvasó!

Május 24-én az Elnökség beszámolt a Küldöttközgyűlésnek a 2007. évi egyesületi tevékenységről. A beszámolóból a tagság átfogó képet kapott a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben, azon belül a különböző szervezeteiben végzett munkáról, és arról, hogy az előző évi küldöttgyűlés által elfogadott „Megújulási Program” megvalósítása hol tart, a kitűzött célok miként teljesültek. A beszámolót a küldöttgyűlés egyhangú szavazattal elfogadta. Egy nagy tradíciókkal rendelkező, több mint száz éves szakmai civil szervezet középtávú munkatervét „Megújulási Program”- nak nevezni fontoskodásnak tűnhet. De a 2006. év végére a tagság körében általánosan kialakult aggódást érzékelve – miszerint még néhány éves stagnálás után, szép lassan feledésbe merülhet a MEE – az újonnan megválasztott Elnökség úgy ítélte meg, igenis lényegi változásokra, megújulásra van szükség.

A megújítás azt célozza, hogy az egyesület a mai kor követelményeinek megfelelő szervezetté váljon, vonzóvá azon szakemberek számára, akiknek az elektrotechnika szakma honi színvonala és társadalmi presztízse fontos. Akik felismerik ennek jelentőségét, és a MEE keretében szívesen tesznek is érte. Aki még nem olvasta az elnökségi beszámolót, kérem, tegye meg. Megéri a fáradságot, látni az egyesület különböző szervezeteiben végzett sokrétű munkát. A 2007. évi munkatervben ötvöződtek az egyesület hagyományaihoz tartozó, sok éven keresztül sikeresen rendezett események és a megújulási program elemei. A megindult változások jelei már mutatkoznak, az új felfogásban szerkesztett Elektrotechnika, a megújult honlap, a teljesen átdolgozott, a szervezeti működésünket rendező belső szabályozás, a gazdálkodásunkat stabilizáló intézkedéssorozat és a tiszta helyzetet teremtő tagnyilvántartó rendszer. Ezek kézzel fogható, valódi eredmények, de még nagyon figyelnünk kell rájuk, még nem épültek be a mindennapok gyakorlatába, még kifulladhatnak. Három olyan terület is létezik, amire változatlanul nagy figyelmet és energiát kell fordítanunk, mert még nem jutottunk a céljaink közelébe: – Fiatal szakemberek bevonása az egyesületi tevékenységbe, – Intenzívebb részvétel a honi energetika alakításában, – Elektrotechnika szakma népszerűsítése a tizenévesek körében. Ezekben a témákban előre lépni igazi kihívás szervezetünk számára. A feladat nehézsége abban rejlik, hogy sok ember összehangolt, aktív együttműködését igényli. Szépsége pedig abból fakad, hogy valódi értelmet ad az egyesületi munkának. Az egyesület vezetősége bízik abban, hogy a MEE mindinkább egy valódi, a jelenben élő és tagjait szolgáló szervezetté formálódik. Kérjük ehhez minden tagunk és partnerünk támogatását és aktív részvételét.

Dervarics Attila elnök

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6



Aktuális Aktuális AKTUÁLIS AKTUÁLIS

Gondolatok a villamos energetikáról… „Kereszttűzben az MVM” vitanap Vélemény egy másik szemszögből...

NÉHÁNY SZÓ A PIAC MŰKÖDÉSÉRŐL

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület egyik kitüntetett fontosságú eseménye volt az április 10-én megrendezett „Kereszttűzben az MVM” című vitanap. Témája ismert az olvasók előtt, hiszen az Elektrotechnika 2008/5. számában Dr. Bencze János részletesen tudósított bennünket az ott elhangzottakról, és egy magas színvonalú szakmai cikk is megjelent az ETV Erőterv ny. vezérigazgatója, Zarándy Pál tollából. Harmadikként – az előző kettővel összefüggésben – olvashattuk Kerényi A. Ödönnek, az MVM ny. vezérigazgató-helyettesének a tőle megszokott alaposságú, sokunkat orientáló írásainak egyikét. Jelen cikkemben ennél a témakörnél maradok én is. Írásomban két korábbi publikációmat vontam össze, az egyik a villamos energia „természetével” és kereskedelmével, a másik az MVM-csoport tervezett átszervezésével, részbeni eladásával és az ahhoz kapcsolódó indokokkal foglalkozott. A két téma könnyen hozható közös nevezőre: a kereskedelmi liberalizációhoz és az MVM struktúrájának megváltoztatásához egyaránt az a kommunikáció társul, hogy végrehajtása révén mérsékelhető lesz a villamos energia fogyasztói ára.

Azt, hogy a liberalizáció előtt hogyan működött – és működik jelenleg is jó néhány európai országban - a villamosenergia-kereskedelem, talán nem mindenki tudja. Nagy Britannia - ahol elsőként, már a ’80-as évek végén deklarálták a villamosenergia-kereskedelem liberalizációját – kijelentette, felszabadítom a piacot, szabaddá teszem a versenyt. A szigetország saját erőműi beépített teljesítménye kb. 82.000 MW, az éves villamosenergia-felhasználása csaknem 390 TWh, ami mindkét jellemzőt tekintve mintegy 10-szerese a magyarországi adatoknak. Az import-export szaldó 2004-ben a két országban egyaránt 7,5 TWh-ra adódott, 2006-ban a briteknél 10, nálunk 7,2 TWh volt*, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság esetében – a teljesen felszabadított piac ellenére - az import nincs jelentős befolyással a belpiacra, a mi külpiaci energia felhasználásunk pedig közel 20 %-os. Ebből a szempontból az európai országok közül talán senki sem előz meg bennünket. Magyarország a határkeresztező távvezetéki kapacitások kiépítettségének és kihasználtságának, s ezzel a szabad kereskedelem fizikai megvalósításának egyik élenjárója. Ne gondoljuk azonban, hogy piaci verseny, annak szabályozott körülmények közötti működése nem érvényesülne az Egyesült Királyságban. A diverzifikált primer energiaforrású erőművek eltérő áron kínálják a megtermelt villamos energiát, amiről a rendszerirányító nyilvántartást vezet. Ennek alapján – és a mindenkori fogyasztás függvényében – hívja be az erőműveket a termelésbe. Az atomerőműveknek - mint legolcsóbban termelőknek – feltehetőleg azt mondja, ha képes vagy teljesíteni, úgy az év mind a 8760 órájában átveszem a termékedet, néhánynak meg előírja, hogy állj rendelkezésre egész évben, de csak néhány órára foglak igénybe venni. Ezért a néhány száz MWh-ért viszont annyit fizetek, ami fedezi az egész évi rendelkezésre állásod összes költségét az elvárt nyereséggel együtt.

The Hungarian Electrotechnological Association held an important panel discussion on 10/04/2008 about the topic: “MVM in a cross-fire. Readers must be familiar with this topic because the previous issue of ELECTROTECHNIKA (2008/5) contained 3 articles on the subject. I will revolve around the same topic in this paper. The present article is a contraction of two earlier publications. One of them dealt with the „nature” and liberalised trade of elctricity, and the other with  the planned reorganization and partial sale of MVM, as well as the related motivation. Easy to learn: True or false the public and official expectation to reduce the price of electricity?

A VILLAMOS ENERGIA „TERMÉSZETE”

PIAC A FOGYASZTÓK SZEMSZÖGÉBŐL

Az előzmények ismertetése után elsőként lássuk a terméket! A villamos energia valóban olyan-e, mint a többi áru? Van-e belőle primőr, van-e főszezonú ropogós, vagy befőzni való dömping mennyiség, mint a cseresznyéből vagy a gyakran példaként felhozott paradicsomból? Mondhatom-e egy energiakereskedőnek, hogy nekem abból kell, amit elsőként hoztak a piacra, vagy a 230 V helyett megelégszem a 190 V-tal, az 50 Hz-es szinusz hullám helyett elfogadom az ingadozó frekvenciájú, fűrészfogas villanyt is, és végül hozzáteszem, hogy engem csak akkor szolgáljanak ki, ha túltermelés alakul ki a piacon? Sőt tovább menve felajánlom, hogy elmegyek a termelőhöz saját magam, és részt veszek – úgy, mint a gyümölcspiacon – a „szedd magad” mozgalomban. Találok-e olyan kereskedőt, aki minden igényemet komolyan veszi, és azt mondja: kössünk gyorsan szerződést, mert mindig ilyen vevőről álmodtam! A kereskedő azért ítéli viccesnek az igényemet, mert primőr terméke nincs, hiszen a villamosenergia-szolgáltatás – a ritka és igen rövid idejű üzemzavarokat leszámítva – folyamatos, a minőségre, mennyiségre, sőt még a szállíthatóságra sincs befolyása. A kisfogyasztókat kizárólag 230 V, 50 Hz-es szinusz hullámú villannyal tudja kiszolgálni. Ha tudatos fogyasztóként azt kérném, hogy 70-10-10%-os arányban az általam vételezett ener-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

gia a Paksi Atomerőműből, a Kiskörei Vízerőműből és a szlovák importból jusson el hozzám, a maradék 10%-ot pedig csak akkor szolgáltassák, ha fúj a szél, nem találnék olyan kereskedőt, aki erre vállalkozni tudna. Ez az ismeret, nevezetesen az, hogy a pillanatnyi fogyasztás milyen forrásokból fedezhető - az áru természeténél fogva –, csak a rendszerirányítónál áll teljes körűen rendelkezésre. Másrészt az egységes villamosenergia-rendszer – a fizikai törvények által meghatározottak okán – képtelen befogadni olyan terméket, ami akár csak egy jellemzőt tekintve is eltérne a szabványtól, ezért sem érvényesülhet a más termékeknél megszokott szinte korlátlan kereskedelem (pl. kissé ütődött, de pálinkának vagy befőzésre még jó lesz).



Az ún. makrokörnyezet áttekintése után nézzük meg, hogy a fogyasztók hogyan helyezkednek el ezen a piacon. Ha azt várjuk, hogy a Magyarországon bejegyzett több mint két tucat villamosenergia-kereskedő egymás sarkára taposva fogja kínálni a portékáját, mert egy év alatt el akar adni nekünk néhány ezer kWh áramot, akkor csalódni fogunk. Még a legnagyobb vevőknek sem könnyű egy jó feltételeket rögzítő kereskedelmi szerződéshez jutnia. Készülve a következő gazdasági évre a MÁV úgy döntött, hogy nagyfogyasztóként megversenyezteti a kereskedőket. Nyílt közbeszerzési eljárásban 880 GWh villanyra írt ki pályázatot, amit a 120 kV-os vontatási transzformátorállomásokon kívánt átvenni. (Csak érzékeltetésül említem, ha Magyarországon 50 ekkora fogyasztású vállalat működne, akkor felhasználnák a megtermelt + import villamosenergia teljes mennyiségét.). Amikor a MÁV törekvéséről értesültem egy kis túlzással - azt vártam, hogy a jobbnál jobb ajánlatok versenyének hatására a vasút olyan mértékű megtakarítást ér el, ami után a társaság menedzsmentje úgy dönt, hogy már nosztalgiából sem fűti be a jó öreg 424-es gőzmozdonyát, és a vasútvillamosítás olyan lendületet kap, hogy rövidesen villanymozdonyokkal vontatott szerelvények fognak robogni tán még a szárnyvonalakon is.

Ám kis hazánkban nem történnek csodák, a 2007. december 7-i közbeszerzési értesítőben tették közzé: „az eljárás a Kbt. 92 § a) pontja alapján eredménytelen tekintettel arra, hogy nem nyújtottak be ajánlatot”!!! Értjük ezt? Hát, ha a MÁV sem kelti fel a kereskedők érdeklődését, akkor mi – több mint 5 milliónyian - kisfogyasztók, mikor kerülünk sorra? Az energetikai szektorban a beruházások területén egyébként a szabad verseny közel két évtizede Magyarországon is érvényesül. 1000 MW-os nagyságrendű erőműpark, hálózati és ipari nagyfogyasztói alállomások tucatjai, távvezetékek több 100 km-es nyomvonalhosszban jöttek létre, amelyek megvalósításának jelentős részét nemzetközi tendereken vagy közbeszerzési eljárásokon indulva nyerték el az arra alkalmas vállalkozók.

Az MVM szétdarabolásáról A második téma tárgyalásához idézzük fel, hogy az MVM szétdarabolásának indokaként mi hangzott el a 2008. március 11-i kormányszóvivői tájékoztatón: az MVM monopolisztikus helyzetet alakított ki az árampiacon, akadályozza a kereskedelmi liberalizációt, gátolja a határkeresztező távvezetéki kapacitásokhoz való szabad hozzáférést, fenntartja az erőművekkel megkötött hosszú távú megállapodásokat, túl magas profitot ért el, felhajtotta az árakat - s ami a legelképesztőbb – ,a szétdarabolás javítja, elősegíti a tőzsdeképességet. A valóság ezzel szemben az lehet - Katona Kálmán egykori MVM elnök-vezérigazgatót idézve, aki egy interjúban kérdés formájában úgy fogalmazott – , hogy az MVM-et azért kell szétszedni, mert nem fér ki az ajtón?  Meggyőződésem, hogy sokak közömbössége, tájékozatlansága tud csak olyan helyzetet teremteni, ami lehetővé tesz nehezen reparálható intézkedéseket. Kötelességemnek érzem, hogy megosszam mindazt az ismeretet, ami a fentiekben felvetett jövőkép ellen szól, és talán hozzájárul a szétdarabolás, a részbeni eladás elkerüléséhez. Szándékosan mellőzöm a „privatizáció” szó használatát e folyamatnak a leírására, mert ami eddig történt, az nem magánosítás. Ne engedjük tovább erősödni más államok vagy érdekcsoportok befolyását a magyar villamosenergia-piacon! (Ha ez bekövetkezik, nem fogok haragudni a jelenleg érdeklődő, sőt – „helyzetet” érzékelő, és azt kihasználni szándékozó - nyomást gyakorló németekre, oroszokra, franciákra vagy talán a csehekre, de magunkra annál inkább). Jó lenne, ha megértenénk, a villamos energiához tartozó összes részelem (termelés, szállítás, elosztás, kereskedelem) külön-külön és együtt is a világon mindenhol nyereséges üzletág, ezek mindegyikéről még soha senki, sehol sem mondott le. 

A VILLAMOS ENERGIÁRÓL, ÉS EGY GIGAPROJEKTRŐL AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG FOKOZÁSA ÉRDEKÉBEN

  A hálózati villamosenergia-szolgáltatásnak – egy megengedhető egyszerűsítéssel élve – csupán két állapota létezik: vagy van, vagy nincs! További jellemzője, hogy termelői oldalon mindenkor a fogyasztói igényekhez hajszálpontosan illeszkedő forrásról kell gondoskodni, ügyelve arra, hogy erőműi szabályozási tartalékok, visszaterhelési lehetőségek rendelkezésre álljanak. Figyelni kell arra is, hogy a turbinák, generátorok, transzformátorok, kapcsoló berendezések, távvezetékek a névleges teljesítményeik határain belül üzemelhessenek, pillanatról-pillanatra megtalálva azt az optimumot, ami az ellátásbiztonság feltétele. Az Amerikai Egyesült Államok (a Modern Power Systems 2008. januári számában közölt cikk szerint) rövidesen egy példa nélküli hálózati fejlesztést fog végrehajtani. A terv szerint, 60 Mrd USD költséggel 2015-ig megépít egy erősen hurkolt, a keleti parttól a nyugati partig kiterjedő 765 kV-os átviteli hálózatot, aminek együttes távvezetéki hossza 19 ezer mérföld lesz, (kb. 30.600 km) és mintegy 40 db 765 kV-os alállomást foglal majd magába. (Csak érzékeltetésül említem, hogy a magyarországi

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6



750 kV-os távvezeték hossza 268 km, és csupán egy alállomás üzemel ezen a feszültségszinten.) Mindaddig, amíg ez kiépül, vélhetően lesz még gond Amerikában az ellátásbiztonsággal! A cikkből kitűnik, hogy erre a gigaberuházásra egyrészt a totális kereskedelmi liberalizációval összefüggésbe hozható, óriási kiterjedésű, hosszan tartó súlyos üzemzavarok kockázatának csökkentésére, másrészt a 400.000 MW-ra becsült potenciális szélenergia kihasználhatósága miatt, harmadsorban a hálózati veszteségek mérséklése érdekében van szükség.  

AZ MVM TÉNYLEGES HELYZETE

  Foglalkozzunk a továbbiakban azokkal az érvekkel, amik a kormányszóvivői tájékoztatón, majd az ezt követő kommentárokban, szakmai kommunikációkban hangzottak el. Monopolhelyzetben van-e az MVM-csoport a magyarországi villamosenergia-piacon? Erre a korrekt válasz az, hogy a meghatározó szerep igaz, de ennél jóval erősebb dominanciák léteznek az Európai Unió országaiban, és ne legyenek kétségeink, ezt fenn is fogják tartani, ha nemzetgazdasági érdekeik úgy kívánják. Nézzük meg, hogy mindazok, akik az elmúlt bő évtizedben tulajdonrészt szereztek a magyar energetikában, milyen kondíciókkal bírnak saját hazájukban és nálunk? A francia energetikai óriás az EdF jelenleg is többségi állami tulajdonban működik, Magyarországon a DÉMÁSZ-t és a Budapesti Erőművet birtokolja. A német RWE saját hazájában az MVM kapacitásainak 17-szeresét üzemelteti, többségi német közösségi tulajdonban van, és az ELMŰ- ÉMÁSZ, valamint a Mátrai Erőmű tulajdonosaként vesz részt a hazai villamosenergia-ellátásban. A néhai ÉDÁSZ-DÉDÁSZ- TITÁSZ, a Debreceni és a Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű az E.ON tulajdona, németországi energetikai érdekeltségei 12-szer nagyobbak, mint a teljes MVM-csoporté, hazájában döntően német pénzpiaci alapok tulajdonában áll. A Tiszai Erőmű az amerikaiaké, a Dunamenti a belgáké, a Pécsi Erőmű (Pannon Power) a francia DALKIA csoporté, és még hosszan sorolhatnánk fel további amerikai, orosz, ukrán, svájci, spanyol stb. érdekeltségeket a magyarországi villamosenergia-termelésben. Ilyen mértékű nemzetközi kavalkád példa nélküli Európában, de – megkockáztatom - talán az egész világon is. Az OVIT versenytársai között sem található magyar tulajdonban lévő – a kapacitásait megközelítő nagyságrendű – vállalat. Az SAG, a GA Magyarország és az EH-SZER különböző struktúrákban a németeké, multinacionális az ABB, a SIEMENS, az ALSTOM, az AREVA és a SCHNEIDER, s ugyanez vonatkozik a gyártóműi háttérre is az energetikai (villamos és gépészeti) berendezések teljes spektrumában. Ha ezek után egyesek még mindig azt gondolják, hogy azoknak van igazuk, akik az MVM nem létező monopóliumának megtörését sürgetik, azok a további fejezetek olvasásától nyugodt szívvel eltekinthetnek. Pedig tovább is van. Mondjam még?  

A HATÁRKERESZTEZŐ TÁVVEZETÉKEKRŐL

  A cikk első részében már érintettem, hogy Magyarország minden európai uniós országot megelőz a nemzetközi villamosenergia-kereskedelemben. Esetenként az importunk megközelíti a belső felhasználás 20 %-át, miközben a határkeresztező távvezetékeken mért forgalom (import + export) 2007-ben 25,4 TWh volt, ami a hazai fogyasztásnak több mint 60 %-a. Azt megértem, hogy egy ilyen üzleti szegmens felkelti a befektetők érdeklődését, de elfogadhatatlannak tartom, hogy egyes magyarországi „független” energetikai szakértők a tájékozatlan közvéleményt azzal ámítják, hogy ha az átviteli hálózatnak és egyéb vagyonelemeknek nem az MVM lenne a tulajdonosa, úgy jelentősen olcsóbb lenne az áram ára. Ha majd arra hoznak példát, hogy a németek, franciák, britek, spanyolok, lengyelek, csehek, stb. közül bárki ezt a modellt választotta, feladva ezzel minden nemzetgazdasági szempontú beavatkozást, és ezzel jól jártak a fogyasztóik, akkor visszatérhetünk erre az ügyre. Mindaddig azonban engedjék meg nekem, hogy ne tekintsem őket semmiféle szakértőknek. Se mérnöknek, se közgazdász-

nak, hanem idegen befektetői csoportok – esetleg jól fizetett - ügynökeinek. (Vagy kicsit enyhítve ezt a megállapítást, olyan embereknek, akik nem tudják, hogy mit cselekszenek.)  

delői jogok gyakorlásához finanszírozási kötelezettség is társul. Ha ezt elmulasztják, vagy csak részben teljesítik, valóban gondok sorozata merülhet fel.  

  Hosszú távú megállapodások még a legliberalizáltabb államokban is léteznek! Megvalósulna- e ennek hiányában a gázpiacon a „NABUCCÓ”, az „ÉSZAKI és DÉLI ÁRAMLAT”, folytatná-e a NASA az űrkutatást az amerikai kongresszusban hosszú távra megszavazott költségvetési forrás nélkül, létre jött volna-e a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe: az A380-as, robognának-e a szerelvények a „Csalagúton” Franciaország és Anglia között? Kedvtelésből bárki folytathatja a felsorolást, de most csak egyet teszek hozzá a cikk témája szerint. Mi lenne az észak-olasz nagyiparral, ha megtiltanák az érdekelt feleknek, hogy hosszú távú megállapodást kössenek a francia EdF-fel – az olasz energetikai mix kiegészítéséül - az olcsó, atomerőművekben termelt villamos energia beszerzésére!? Ám a fent hivatkozott „szakértőink” mégis, mintha az előbb említett példák nem is léteznének, évek óta azon fáradoznak, hogy ezt a nemzetgazdasági szempontból előnyös eszközt az MVM hatásköréből kivonják. Egyszer talán még bekövetkezhet az az ideális állapot, amikor a többség tudomásul veszi, hogy csak egy ún. energiapoolból (medencéből) vételezhetünk villanyt a fogyasztásunkhoz, amiben meg kell fizetni minden költségelemet, ami a teljes láncban felmerül. Ennek a lehető legalacsonyabb szinten tartásában nem érdekelt egyetlen profit-orientált gazdasági társaság sem, ezért ezt a feladatot ellátni csak a „közjó” érdekében létrehozott – törvényekkel és a szükséges infrastruktúrával körülbástyázott – állami szerv lehet képes. (A mai szisztémában ehhez a MAVIR áll legközelebb.) Mi iparági alkalmazottak – a liberalizációs alapvetésből kiindulva – egyébként jogot formálhatnánk arra, hogy minket kizárólag Paksról, mint legolcsóbb forrásból szolgáljanak ki. Mégis, egy bizonyos fogyasztáson felül teljes árat kell fizetnünk, amiben benne vannak a legdrágábban termelő egységek, a gyorsindítású szekunder tartalék erőművek és a „zöldenergia” kötelező átvételi költségei is! (Itt kell megemlítenem azt a szánalmas „szakértői” közreműködést, aminek hatására az ún. „C” tarifával vételező fogyasztókat kizárták a vezérelt, azaz a MAVIR számára szabályozási tartalékot képező fogyasztói körből. Ez azt jelenti, hogy az iparági alkalmazottak és nyugdíjasok hőtárolós kályhái, bojlerei, számos helyen a mosógépei, stb. tetszőlegesen terhelhetik a néha kritikus állapotokat elszenvedő energiarendszerünket!) Úgy gondolom, hogy tételesen, cáfolhatatlanul sikerült bizonyítani, hogy a villamosenergia-rendszer egyfajta kockázatközösségre épül, és a kezdetekben ez - és nem a kereskedelmi lehetőségek megteremtése - indította el a régiók, majd az országok távvezetéki összeköttetését (Ha valaki ezt a történelmi hátteret nem ismeri, akkor sem törvényszerű, hogy a mai állapotokat hibásan értelmezze.)  

  Eljutottunk az utolsó indok cáfolatához: szétdarabolva erősödik-e az MVM tőzsdeképessége? Tartok tőle, néhányan megrónak majd a következő megállapításomért: most a politika nyúlt bele – szűk látókörűen, pillanatnyi érdekből - egy nyugodt, szisztematikusan építkező, a piaci értéket folyamatosan növelő üzletmenetbe, abba, amit az MVM-csoport az elmúlt években (a politikai akarattal összhangban) képes volt kihozni magából. Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha ezt a szándékot úgy minősítem, hogy tőzsdére vitel előtt részvénytársasággal ilyen „furcsaságot” még nem csináltak! Erre nem találunk elméleti kifejtést a közgazdasági tudományokban, de példát sem a napi gyakorlatban. Marad válaszul az a feltételezés, amit Katona Kálmán kérdésében ismerhettünk fel. Feldarabolva megkönnyíthetővé, felgyorsíthatóvá, kisebb ellenállásúvá tehető a legértékesebb vagyonelemek (átviteli hálózat, gyorsindítású erőművek, stb.) eladása, és hogy mit kapunk érte, abba már biztosan nem lesz beleszólásunk

ELŐNYÖSEK LEHETNEK-E A „HTM”-EK?

NÉHÁNY SZÓ A PROFITRÓL…

  Az MVM szétdarabolási szándékának a következő indoka az volt, hogy a csoport az elmúlt évben túl magas profitot ért el. Rögzítsük gyorsan, hogy ez a mintegy 35,5 Mrd Ft-os összeg – az árbevételre vagy az eszköz értékre vetítve – semmivel sem nagyobb, mint az energiaszektorban működő további szereplőké. E mondvacsinált ok cáfolatául nem árt, ha felidézzük, hogy a korábbiakban az volt az általános kommunikáció, hogy az állam rossz tulajdonos, cégei folyamatosan a költségvetésből pótlandó veszteséget produkálnak, ezért mihamarabb meg kell szabadulnunk tőlük. Az utóbbi időben – tekintve, hogy alig akad már más közösségi tulajdonban lévő gazdasági társaság – a tömegközlekedés feladatát ellátó cégekre hivatkoznak. Csak azt „felejtik el” hozzátenni, hogy a fejlett világ szinte minden országában szubvencionálják a tömegközlekedési ágazatot. A tulajdonosi és egyben megren-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6



ARCCAL A TŐZSDE FELÉ

EGY „MEGNYUGTATÓ” JÖVŐKÉP

  A cikk végéhez közeledve azért szeretnék megnyugtatni mindenkit: profitot is produkáló villany mindig lesz Magyarországon! Akkor is, ha az átviteli hálózatunk a németek, oroszok vagy a csehek tulajdonába kerül, és az EdF kelet-európai befolyása tovább bővül a gyorsindítású erőművek birtoklásával, esetleg a Paksi Atomerőművel is. Megnyugtatónak tarthatjuk azt is, hogy egy új tulajdonosi struktúrában is szükség lesz az MVM-csoport szakembereire és munkájára, de egy szétdarabolt MVM minden bizonnyal hatással lesz az utóbbi években kiépült szervezetekre is. Egy E.ON tulajdonlású átviteli hálózat kiszolgálásához az OVIT távvezeték és alállomási üzletága például beolvadhat az EH-SZER-be, a szállítási üzeme jól illeszthető a rövidesen osztrák színekben működő MÁV-CARGO-hoz, az acélszerkezeti gyár a fióktelepe lehet a svájci- ukrán DUNAFERR-nek, a karbantartási igazgatóság pedig még meg sem melegedett az OVIT-nál. A MOL-DUFI villamos üzemvitelét ellátó OVIT-osokkal kapcsolatban idézzük fel: kormányunk egy különleges törvényt alkotott, és még Brüsszellel is szembeszállt, amikor az osztrák állam résztulajdonában lévő OMV meg akarta „kaparintani” nemzeti zászlóshajónkat, a MOL-t, pedig alóla az utolsó állami résztulajdont – a soha felszínre nem hozható – földgáztárolói párnagázt is eladták! Nos ezek a kollégák visszakerülhetnek oda, ahonnan nagy versenyben két évvel ezelőtt, hosszú távú szerződés keretében 15 évre kiszervezték őket. És ha ezek után még marad valami az OVIT-ból, azt majd eltartja az állam előnyugdíjazással, munkanélküli és szociális segélyezéssel, az a kicsi már úgy sem számít! Ha továbbra is marad a közömbösség, a tájékozódásra, mérlegelésre rest hozzáállás vagy csak az a vakhit, ami azt mondatja, hogy ezt nem merik megtenni, akkor ilyen (is lehet) az élet! Sokan gondoljuk úgy, hogy kár lenne, ha ez bekövetkezne. Ennek elkerülése nemzetgazdasági és nemzetstratégiai érdek egyaránt.

Ruthner György villamos üzemmérnök marketing osztályvezető OVIT ZRt. [email protected]

Energia energia Energia energia

A polimer alapú napelemek A dolgozat a konjugált polimer alapú napelemekkel foglalkozik. Először bemutatjuk a konjugált polimerek elektromos sávszerkezetét. és vezetési mechanizmusát.  Majd bemutatjuk a polimer-alapú napelem felépítését. Megmutatjuk, miért szükséges nanostruktúrák használata a polimer alapú napelemekben. This work is dealing with the polymer-based solar cells. At first, we show the electronic structure and conducting mechanism of the conjugated polymers. After them, we are dealing with the architecture of the polymer-based solar cells. Finally, we show the role of the nanostructures in the polymer-based solar cells. Környezetünk védelme szempontjából elsőrendű feladat a megújuló energiák minél hathatósabb kiaknázása. A napenergia a legfontosabb alternatív energiaforrásunk, melynek felhasználása többféleképpen lehetséges. Az egyik legfontosabb és legintenzívebb kutatás a napelemek terén folyik. Ezek az elektronikus eszközök a Napból érkező fotonokat közvetlenül alakítják át elektromos energiává. Az Elektrotechnika olvasóinak 2003-ban már bemutattuk a legfontosabb napelemtípusokat és fejlesztési tendenciákat. Az azóta eltelt 4 évben sem torpant meg e téren a kutatás-fejlesztés. Jelen dolgozatban a polimer alapú napelemekről adunk bevezetőt.

poliacetilén polifenilén polipirrol politiofén polianilin 1. ábra Különböző konjugált polimerek A műanyagok mint szigetelő anyagok léteztek eddig a köztudatban. Az elektronika és a mikroelektronika jó szigetelő tulajdonsága miatt használja a műanyagokat. Itt elég csak az integrált áramkörök tokozására vagy a nyomtatott huzalozás hordozójára gondolnunk. A polimer anyagok bizonyos módosítással vezetővé tehetők. Ez a szűkszavú indoklás hangzott el az átadó ünnepségen, ami nem reprezentálja azt a hatalmas kutatómunkát, mely 2000-ben a kémiai Nobel-díj odaítéléséhez vezetett. A vezető polimerek minden bizonnyal forradalmasítják az elektronikát. Témánk szempontjából az ún. konjugált polimerek fontosak, melyek vezetőképessége igen tág határok között változhat. E polimerek szigetelőképessége jobb lehet az üvegnél, elérheti a 10-10 [S/m]-t, más esetben a vezetőképességük vetekedhet a fémekével is, elérheti a 107 [S/m]-t. Ezekből az anyagokból különböző érzékelők készíthetők (gázszenzor, pH érzékelő), a vezetőképességet kihasználva pedig antisztatikus bevonatok. A töltéstároló tulajdonságukból kifolyólag szuper nagy kapacitások és akkumulátorok

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6



alapanyaga is lehet. Félvezető tulajdonságai miatt a különböző elektronikus eszközök, FET-ek, LED-ek, lézerek, kijelzők valamint napelemek készíthetők belőlük. A konjugált polimerek olyan molekulaláncok, melyekben az egyszeres és kétszeres szén-szén kötések váltakoznak (1. ábra). Ilyen polimerek a poliacetilén, polifenilén, polipirrol, politiofén stb. Ezen anyagok elterjedését az elektronikában és a műszaki élet egyéb területein segíti, hogy igen egyszerű eljárással, akár vizes oldatból is polimerizálhatók. A legelterjedtebb kontrollálható eljárás az elektrokémiai polimerizáció. A polimerizálni kívánt monomereket oldatba viszik, majd megfelelő feltételek mellett ún. szelektív dehidrogénezést végeznek rajtuk. A leválasztást anódos oxidációval vagy ciklikus voltammetriával végzik. Így az anyag oxidációfoka, ezáltal villamos paraméterei jól szabályozhatók, valamint a leválasztott anyagmennyiség (rétegvastagság) pontosan meghatározható. A konjugált polimerek tulajdonságai „adalékolás” hatására drasztikusan megváltoznak. Az „adalékolás” az oxidációs fok változtatásával könnyen megoldható, pl.: az elektródpotenciál változtatásával, redoxivegyületekkel oxidációs állapotukat és vezetőképességüket változtatni lehet. A részleges oxidálás, azaz elektronleadás p-adalékolást, a részleges redukálás, azaz elektronfelvétel n-adalékolást jelent. Az oxidált forma vezetőképessége a kiindulási anyaghoz képest akár kettőtől 12-es nagyságrendű vezetőképesség-növekedést is jelenthet. Az elektronfelvétel ill. leadás együtt járhat ionok, oldószermolekulák adszorpciójával ill. deszorpciójával. Közismert az a tény, hogy a konjugált polimerek vezetése delokalizált π elektronjaira vezethető vissza. Ez az ún. kötő pálya (π), az ennél magasabb energián lévő ún. lazító pálya (π*) pedig betöltetlen. E két energiaszint közötti távolság többnyire 1.4 - 3 eV között változik. E tulajdonság sok hasonlóságot mutat a félvezetők vegyérték és vezetési sávjával. Elektromos vagy optikai gerjesztés hatására – a félvezetőkhöz hasonlóan - elektron kerülhet a „vegyértéki” jellegű szintről a „vezetési” jellegű szintre. A gerjesztett elektron a delokalizált π elektronfelhő elektronhiányával Coulomb-kölcsönhatásba lép, melynek oka a térbeli behatároltság és az alacsony dielektromos állandó. Fotovoltaikus eszközöknél ennek az együtt mozgó töltéspárnak a kötési energiája lehetőleg kicsi kell legyen. A konjugált polimer filmeket egyes elektronikus berendezésekben egyre gyakrabban használják, mint fényforrást vagy színes kijelzőt, ennek ellenére a sávszerkezet és a fénykibocsátó mechanizmus tekintetében máig nincs tudományos egyetértés. Minden valószínűség szerint a jelenleg még kutatási szinten lévő polimer alapú napelemek alapvetően fogják megváltoztatni a napelemes ipart. A polimer alapú napelemek technológiája olcsó és egyszerű, a struktúra szinte bármilyen hordozóra

2. ábra A kötött töltéspár disszociációjának mechanizmusa

leválasztható. Bár hatásfokuk elmarad az eddig kipróbált szervetlen alapanyagú napelemekétől (5–10%), a nagyságrenddel kisebb előállítási ár, a rugalmas használat igen vonzóvá teheti őket. E napelemek működésében alapvető folyamat a konjugált polimerben mozgó kötött töltéspárok határfelületi disszociációja (2. ábra). A határfelületen a két különböző anyag elektrokémiai potenciáljának gradiense hatására jön létre a disszociáció és az áram. A donor-akceptor jellegű átmenet létrejöhet két polimer között, de polimer és más félvezető ill. félvezető jellegű anyag között is. Az együttmozgó töltések kötési energiája az optikai sávszélesség, mely különbözik az elektromos tilossáv szélességtől. A napelem alapanyagait úgy kell megválasztani, hogy a heteroátmenet sávszélessége kisebb legyen a töltéspár kötési energiájánál, hogy a disszociáció létrejöjjön. A polimer abszorpciós állandója (α) igen nagy, 100 nm-es úton belül a napsugárzás releváns része elnyelődik az anyag belsejében. Az együttmozgó töltéspárok könnyen rekombinálódnak, azaz a diffúziós úthosszuk (LD) igen rövid, 10 nm nagyságrendbe esik. Tehát a mérhető diffúziós úthossz sokkal kisebb, mint a fotonok behatolási mélysége (1/α). Mit tehetünk ebben az esetben? Ha túl nagy az aktívréteg (d) vastagsága, akkor a rekombináció létrejön, mielőtt a töltéspár a határfelületre érne. Ha nagyon vékony az aktív réteg, akkor az abszorpció gyenge. Az abszorpció hatásfoka:

A polimer-alapú napelemek hatásfoka ma még nem sokkal haladja meg az 5%-ot. De olcsó technológiájával más technológiák nem vetekedhetnek. Egy további előny a flexibilitás, mely új perspektívákat nyit a napelem-alkalmazásokban (7. ábra).

4. ábra Tömbi átmenet sémája

5. ábra A kevert átmenet leggyakrabban alkalmazott akceptor komponense a fullerén

ηA=1-e-αd A töltéspár diffúziójának hatásfoka pedig:

ηE= e-d/LD Ha keressük a szorzat szélső értékét, akkor a számolásból d ~ LD méret adódik, melyből csak igen kis hatásfokú struktúra keletkezne (3. ábra). A feladat az optikai úthossz növelése a töltéspár „diffúziós kényszerének” növelése nélkül, azaz anélkül, hogy azoknak hosszan kelljen mozogniuk a határfelület eléréséig. A megoldást – az egész elektronikát forradalmasító – nanostruktúrák alkalmazása jelenti. A megoldás tehát az igen nagy felületű átmenet létrehozása az akceptor- és donor jellegű anyagok között (4. ábra). Ezt az átmenetet tömbi átmenetnek nevezik. A következő nagy ötlet a donorjellegű polimerbe akceptor jellegű nanostruktúrákat kevernek (pl.: C60, vagy CdTe, CdS, CdSe, ZnO, TiO2, CuInSe2) (5. ábra). A fotogerjesztés hatására a nanokompozitban keletkezett töltéspár gyorsan talál átmenetet a disszociációhoz. A nanorészecskék alkalmazása esetén a heteroátmenet effektív sávszélessége nemcsak az anyagválasztással, hanem a nanostruktúra változtatásával is hangolható. Egy komplett polimer alapú napelemstruktúrát mutat a 6. ábra.

6. ábra Egy komplett cella felépítése

7. ábra A sátor anyagához jól illeszkedik a polimer-alalpú napelem

Dr. Nemcsics Ákos Gröller György

Dr. Turmezei Péter

egyetemi tanár BMF Mikroelektronikai és Technológiai Intézet

főiskolai tanár, intézetigazgató BMF Mikroelektronikai és Technológiai Intézet, KKVK dékán

főiskolai docens BMF Mikroelektronikai és Technológiai Intézet

[email protected] [email protected] [email protected]

3. ábra Az abszorpció és a diffúzió együttes hatásfoka

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6



tudomány Tudomány Tudomány Tudomány A rendszerszintű terhelés valószínűségi 1. A 1. A rendszerszintű rendszerszintű terhelési terhelési tartamdiagram tartamdiagram eloszlásfüggvényének A megbízhatóságával, származtatása a terhelési A villamosenergia-rendszerek villamosenergia-rendszerek forrásoldali forrásoldali megbízhatóságával, a a szükséges tartalék teljesítőképesség és szabályozási tartalék szükséges tartalék teljesítőképesség és szabályozási tartalék meghatározásával kapcsolatos meghatározásával kapcsolatos rendszerszintű rendszerszintű számítások, számítások, vizsvizstartamdiagramból gálatok kiindulópontja a rendszerszintű terhelési tartamdiag-

  

NAPI NAPI TERHELÉSI TERHELÉSI GÖRBE GÖRBE NAPI TERHELÉSI 2007. DECEMBER 19.GÖRBE SZERDA 2007. DECEMBER 19. SZERDA

MW MW MW

DECEMBER 19. SZERDA Rendszerszintű terhelési 2007. tartamdiagram az adott vonatkoztatási tárgyidőszakban jelentkező rendszerszintű terhelés nagyság szerint rendezett görbéje (függvénye). A rendszerszintű terhelési görbe (függvény) a vizsgálati tárgyidőszak egyes időpontjaihoz (célszerűen a mérési időpontokhoz) rendelten adja meg a rendszerszintű terhelés (rendszerszintű teljesítményigény) értékét. A mérési adatok általában órás, néhány esetben negyedórás időosztásban állnak rendelkezésre. Számos esetben – különböző megfontolásokból – adott időtartamra vonatkozó terhelési átlagértékekkel számolnak, esetleg az adott időszakra vonatkozó csúcsterhelési vagy éppenséggel minimum terhelési értékekkel. Ezek az értékek szerepelnek az egyes időpontokhoz rendelten. A A napi napi terhelési terhelési görbe görbe (függvény) (függvény) abszcisszáján abszcisszáján a a mérési mérési időidőpontok, pontosabban az idő ( T [h]) aszerepel, a példaterhelés szerinti A hazai villamosenergia-rendszerben rendszerszintű pontok, pontosabban az idő ( T [h]) szerepel, a példa szerinti órás értékeinek alakulását mutatja jellemző téli munkanapon az esetben órás Az az esetben órás időosztásban. időosztásban. Az ordinátaértékek ordinátaértékek az adott adott időidő1. ábra. pontokhoz tartozó, MW-ban mért, rendszerszintű terhelések pontokhoz tartozó, MW-ban mért, rendszerszintű terhelések ( L [MW]). Az 1. ábra szerinti, a hazai villamosenergia-rendszer ( L [MW]). Az 1. ábra szerinti, a hazai villamosenergia-rendszer 1. ábra 2007. december 2007. december 19-i 19-i rendszerszintű rendszerszintű terheléslefutását terheléslefutását megadó megadó görbe jól közelíthető azidőosztású terhelési görbe Rendszerszintű, órás görbe jól közelíthető az 6300 6300 6200 6300 6200 6100 6200 6100 6000 6100 6000 5900 6000 5900 5800 5900 5800 5700 5800 5700 5600 5700 5600 5500 5600 5500 5400 5500 5400 5300 5400 5300 5200 5300 5200 5100 5200 5100 5000 5100 5000 4900 5000 4900 4800 4900 4800 4700 4800 4700 4600 4700 4600 4500 4600 4500 4400 4500 4400 4300 4400 4300 4200 4300 4200 4100 4200 4100 4000 4100 4000 3900 4000 3900 3800 3900 3800 3700 3800 3700 3600 3700 3600 3500 3600 3500 3400 3500 3400 3300 3400 3300 3200 3300 3200 3100 3200 3100 3000 3100 3000 3000

6090 6090 6 5 4 3 2 = 0,0012x 0,0012x6 -- 0,1065x 0,1065x5 + + 3,7185x 3,7185x4 -- 63,211x 63,211x3 + + 531,27x 531,27x2 -- 1820,4x 1820,4x + + 6105,3 6105,3 5939 6090 5935 yy = 6 5 4 3 2 5935 5870 y = 0,0012x - 0,1065x + 3,7185x - 63,211x + 531,27x - 1820,4x + 6105,3 5939 5935 5870 5790 5789 5783 5939 5783 5870 5790 5789 5733 5698 5790 5789 5733 5698 5783 5733 5575 5572 5698 5530 5575 5572 5522 5522 5449 5575 5572 5530 5412 5413 5449 5530 5412 5522 5413 5449 5413 5229 5412 5229 5229

4957 4957 4957

4625 4625 4625

4482 4482 4482

4363 4363 4363

4126 4126 4126 4126 4126 4023 4023 4126 4023

11 1

22 2

33 3

44 4

55 5

66 6

77 7

88 8

99 9

10 10 10

11 11 11

12 13 12 13 12ÓRA13 ÓRA ÓRA

14 14 14

15 15 15

16 16 16

17 17 17

18 18 18

19 19 19

20 20 20

21 21 21

22 22 22

23 23 23

24 24 24

6 5 4 3 6 5 4 3 L L == 0 0,,0012 0012T T 6 −− 00,,1065 1065T T 5 ++ 33,,7185 7185T T 4 −− 63 63,,211 211T T 3 ++ 2 2 ++ 531 531,,27 27T T 2 −− 1820 1820,,44T T ++ 6105 6105,,33 

NAPI TERHELÉSI GÖRBE 2007. DECEMBER 19. SZERDA

6300 6200 6100 6000 5900 5800 5700 5600 5500 5400 5300 5200 5100 5000 4900 4800 4700 4600 4500 4400 4300 4200 4100 4000 3900 3800 3700 3600 3500 3400 3300 3200 3100 3000

6

5

4

3

6090

2

y = 0,0012x - 0,1065x + 3,7185x - 63,211x + 531,27x - 1820,4x + 6105,3 5698

interpolációs interpolációs polinommal. polinommal.

5522 5575 5572 5530

5412

5939

5935

5783

5870

5790 5789

5733

5449

5413

5229

MW

Az Az 1. 1. ábra ábra mutatta mutatta rendszerszintű rendszerszintű napi, napi, órás órás bontású bontású terhelési terhelési görbéhez tartozó terhelési tartamdiagramot a 2. ábra mutatja. görbéhez tartozó terhelési tartamdiagramot a 2. ábra mutatja. 4957

4625

4482

4363

4126

4126 4023

10

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

ÓRA

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

1. ábra Rendszerszintű, órás időosztású terhelési görbe

MW MW MW

MW

2. ábra 2. ábra Rendszerszintű, órás bontású napi terhelési tartamdiagram 2. ábra Rendszerszintű, órás bontású napi terhelési tartamdiagram TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM 2007. DECEMBER 19. SZERDA 2. ábra Rendszerszintű, órás bontású napi terhelési tartamdiagram TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM 2007. DECEMBER 19. SZERDA 2. ábra Rendszerszintű, órás bontású napi terhelési tartamdiagram TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM 2007. DECEMBER 19. SZERDA Rendszerszintű, órás bontású napi terhelési tartamdiagram TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM

MW

gálatok kiindulópontja a rendszerszintű terhelési tartamdiagram ram (tartamgörbe) (tartamgörbe) elemzése. elemzése. A A rendszerszintű rendszerszintű terhelési terhelési tartamtartamAz időváltozó normalizálásával abszcisszatengely bármely pontdiagramot különböző az időhorizonton lehet értelmezni. Általádiagramot különböző időhorizonton lehet értelmezni. Általája valószínűségi értéknek tekinthető, ami annak a valószínűségét adja nos gyakorlat a napi, heti és az éves terhelési tartamdiagramok nos gyakorlat a napi, heti és az éves terhelési tartamdiagramok meg, hogy a használata. rendszerszintű terhelés a megfelelő terhelési értéknél használata. nagyobb, vagy azzal egyenlő. A tengelyek szerepének felcserélésével Rendszerszintű terhelési tartamdiagram az adott fogyasztói vonatkoztatáa rendszerszintű terhelési tartamdiagram a rendszerszintű Rendszerszintű terhelési tartamdiagram az adott vonatkoztatáteljesítményigény komplementer valószínűségi eloszlásfüggvényeként si tárgyidőszakban jelentkező rendszerszintű terhelés si tárgyidőszakban jelentkező rendszerszintű terhelés nagyság nagyság szerint interpretálható. szerint rendezett rendezett görbéje görbéje (függvénye). (függvénye). A A rendszerszintű rendszerszintű terheterhelési lési görbe görbe (függvény) (függvény) a a vizsgálati vizsgálati tárgyidőszak tárgyidőszak egyes egyes időpontjaidőpontjaihoz (célszerűen a rendelten adja By normalizing time variable, the időpontokhoz) value at any point on the abscissa ihoz the (célszerűen a mérési mérési időpontokhoz) rendelten adja meg meg a a rendszerszintű terhelés (rendszerszintű teljesítményigény) értécan be thought of as the probability that the corresponding load will be rendszerszintű terhelés (rendszerszintű teljesítményigény) értékét. adatok általában néhány esetben negyedequaled or exceeded. By reversing role of órás, the axes, the load duration két. A A mérési mérési adatokthe általában órás, néhány esetben negyedórás időosztásban rendelkezésre. Számosdistribution esetben – kücurve can be interpreted as the állnak complementary cumulative órás időosztásban állnak rendelkezésre. Számos esetben – különböző megfontolásokból lönböző demand. megfontolásokból – – adott adott időtartamra időtartamra vonatkozó vonatkozó terterfunction of customers’ helési átlagértékekkel számolnak, esetleg az adott időszakra vohelési átlagértékekkel számolnak, esetleg az adott időszakra vonatkozó natkozó csúcsterhelési csúcsterhelési vagy vagy éppenséggel éppenséggel minimum minimum terhelési terhelési értékekkel. Ezek az értékek szerepelnek az egyes időpontokhoz 1. A rendszerszintű terhelési tartamdiagram értékekkel. Ezek az értékek szerepelnek az egyes időpontokhoz rendelten. rendelten. A villamosenergia-rendszerek forrásoldali megbízhatóságával, a A hazai rendszerszintű szükséges tartalék teljesítőképesség a szabályozási terhelés tartalék A hazai villamosenergia-rendszerben villamosenergia-rendszerben aés rendszerszintű terhelés órás értékeinek alakulását mutatja jellemző munkanapon az meghatározásával kapcsolatos rendszerszintű vizsórás értékeinek alakulását mutatja jellemző téli téli számítások, munkanapon az 1. ábra. gálatok 1. ábra. kiindulópontja a rendszerszintű terhelési tartamdiagram (tartamgörbe) elemzése. A rendszerszintű terhelési tartam1. ábra különböző időhorizonton lehet értelmezni. Általádiagramot 1. ábra Rendszerszintű, órás időosztású terhelési görbe nos gyakorlat a napi, heti és az éves terhelési tartamdiagramok Rendszerszintű, órás időosztású terhelési görbe használata.

6300 6200 6100 6000 6300 5900 6200 5800 6100 6300 5700 6000 6200 5600 5900 6100 5500 5800 6300 6000 5400 5700 6200 5900 5300 5600 6100 5800 5200 5500 6000 5700 5100 6300 5400 5900 5600 5000 6200 5300 5800 5500 4900 6100 5200 5700 5400 4800 6000 5100 5600 5300 4700 5900 5000 5500 5200 5800 4600 4900 5400 5100 5700 4500 4800 5300 5000 5600 4400 4700 5200 4900 5500 4300 4600 5100 4800 5400 4200 4500 5000 4700 5300 4100 4400 4900 4600 5200 4000 4300 4800 4500 5100 3900 4200 4700 4400 5000 3800 4100 4600 4300 4900 3700 4000 4500 4200 4800 3600 3900 4400 4100 4700 3500 3800 4300 4000 3400 4600 3700 4200 3900 3300 4500 3600 4100 3800 3200 4400 3500 4000 3700 3100 4300 3400 3900 3600 3000 4200 3300 3800 3500 4100 3200 3700 3400 4000 3100 3600 3300 3900 3000 3500 3200 3800 3400 3100 3700 3300 3000 3600 3200 3500 3100 3400 3000 3300 3200 3100 3000

6090

5939 5935

5870

y = 0,0407x4 - 2,2279x3 + 35,914x2 - 240,99x + 6335,5 5790 5789 5783 5733 5698 2007. DECEMBER 19. SZERDA 5575 5572 5530 5522 y = 0,0407x4 - 2,2279x3 + 35,914x2 - 240,99x + 6335,5 TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM 5790 5789 5783 5449 5413 5412 5733 5698 5939 5935 2007. DECEMBER 19. SZERDA 5870 5575 5572 5530 y = 0,0407x4 - 2,2279x3 5229 + 35,914x2 - 240,99x + 6335,5 6090 5522 5790 5789 5783 5733 5698 5449 5413 5412 5939 5935 5870 5575 5572 5530 49572 - 240,99x + 6335,5 y = 0,0407x4 - 2,2279x3 5229 + 35,914x 5522 5790 5789 5783 6090 5733 5698 5449 5413 5412 5939 5935 5575 5572 5530 5870 5522 49572 - 4625 y = 5449 0,0407x4 - 2,2279x3 5229 + 35,914x 240,99x + 6335,5 5790 5789 5783 5413 5412 5733 5698 4482 5575 5572 5530 4363 5229 4957 4625 5522 5449 5413 5412 4482 4126 4126 4957 4625 4363 5229 4023 4482 4363 4126 4126 4957 4625 4023 4482 4363 4126 4126 4023 4625 4482 4126 4126 4363 4023 6090

5939 5935

6090

5870

4126 4126 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

4023 24

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

ÓRA 12 13

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

ÓRA 12 13

14 14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

ÓRA 12 13

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

ÓRA 12 13

Az 1. ábra szerinti napi órás időosztású terhelési görbéből az orAz 1. ábra szerinti napi órás időosztású terhelési görbéből dinátaértékek nagyság szerinti sorba rendezésével adódikazaor2. 2.1.ábra órás bontású napi terhelési tartamdiagram Az ábra Rendszerszintű, szerinti napi órás időosztású terhelési görbéből azadeordinátaértékek nagyság szerinti sorba rendezésével adódik 2. ábra szerinti görbe, a hazai villamosenergia-rendszer 2007. Az 1. szerinti ábra szerinti napi órás időosztású terhelési görbéből azadeordinátaértékek nagyság szerinti sorba rendezésével adódik 2. ábra görbe, a hazai villamosenergia-rendszer 2007. cember 19-i rendszerszintű órás terheléseinek tartamdiagramja. Az 1. szerinti ábra szerinti napi órás időosztású terhelési görbéből azadeordinátaértékek nagyság szerinti sorba rendezésével adódik 2. ábra görbe, a hazai villamosenergia-rendszer 2007. cember 19-i rendszerszintű órás terheléseinek tartamdiagramja. dinátaértékek nagyság szerinti sorba rendezésével adódik 2. ábra szerinti görbe, a hazai villamosenergia-rendszer 2007. adecember 19-i rendszerszintű órás terheléseinek tartamdiagramja. A 2007. december 19-i rendszerszintű terhelési görbéjéhez tarábra szerinti görbe, a hazai villamosenergia-rendszer 2007. december 19-i rendszerszintű órás terheléseinek tartamdiagramja. A 2007. december 19-i rendszerszintű terhelési görbéjéhez tartozó terhelési tartamdiagram a cember 19-i rendszerszintű órás tartamdiagramja. A 2007. december 19-i rendszerszintű terhelési görbéjéhez tartozó terhelési tartamdiagram a terheléseinek A 2007. december 19-i rendszerszintű terhelési görbéjéhez tartozó terhelési 6tartamdiagram 5 a 4 = 0terhelési ,0004 T tartamdiagram − 0,19-i 0247 T + a0,5513Tterhelési − 5,9989 T3 + AL 2007. december rendszerszintű görbéjéhez tartozó 6 5 4 3 L = 0,00042T 6tartamdiagram − 0,0247T 5 + a0,5513T 4 − 5,9989T 3 + tozó + 35,terhelési 591T − 156,87T + 6193 ,3 ÓRA

L = 0,00042T 6 − 0,0247T 5 + 0,5513T 4 − 5,9989T 3 + +L 35 T 2T− 156 T +T6193 = 0,591 ,0004 − 0,,87 0247 + 0,3,5513T − 5,9989T + 5 4 +hatodrendű T 2Tinterpolációs − 6156 T +T6193 L 35 = 0,591 ,0004 − 0,,87 0247 + 0,3,5513Tközelíthető. − 5,9989T 3 + polinommal + 35,591T − 156,87T + 6193 ,3 hatodrendű2 interpolációs polinommal közelíthető. + 35,591T interpolációs − 156,87T + 6193 ,3 hatodrendű polinommal közelíthető.

hatodrendű interpolációs polinommal közelíthető. 2. A rendszerszintű terhelés, mint valószínűségi hatodrendű interpolációs polinommal közelíthető.változó el2. A rendszerszintű terhelés, mint valószínűségi változó eloszlásfüggvényének származtatása a rendszerszintű terhe2. Atartamdiagram rendszerszintű terhelés, mint valószínűségi változó eloszlásfüggvényének származtatása arévén rendszerszintű terhelési transzformációja 2. Atartamdiagram rendszerszintű terhelés, mint valószínűségi változó eloszlásfüggvényének származtatása arévén rendszerszintű terhelési transzformációja 2. Atartamdiagram rendszerszintű terhelés, mint valószínűségi változó eloszlásfüggvényének származtatása arévén rendszerszintű terhelési transzformációja Amennyiben a rendszerszintűaterhelés egy tetszőleges L [MW]transzformációja oszlásfüggvényének származtatása rendszerszintű terhelési tartamdiagram révén Amennyiben a rendszerszintű tetszőleges L [MW]transzformációja értékét jelöli („terhelési változó”), és l terhelés [MW] aegy rendszerszintű lési tartamdiagram révén Amennyiben terhelés egy tetszőleges L [MW] a rendszerszintű értékét jelöli („terhelési változó”), és [MW] a rendszerszintű l T (l ) terhelés egy konkrét úgy [h] azon időtartamot Amennyiben a rendszerszintű terhelés egy tetszőleges L [MW] értékét, értékét jelöli („terhelési változó”), és [MW] a rendszerszintű l T (lterhelés ) [h] terhelés egy értékét, úgy fennáll azon időtartamot Amennyiben [MW] a rendszerszintű egy tetszőleges Léven adja meg egykonkrét belül, amikor a reláció, azaz L ≥ l értékét jelöli („terhelési változó”), és [MW] a rendszerszintű l T (l ) [h] azon időtartamot terhelés egy konkrét értékét, úgy fennáll adja meg egy évenamelyekben belül, amikor a L ≥a lrendszerszintű reláció, azaz értékét jelöli („terhelési változó”), azon órák számát, a és rendszerszintű terhelés naT (ll ) [MW] terhelés egy konkrét értékét, úgy [h] azon időtartamot adja meg egy évenamelyekben belül, amikora fennáll a L ≥ l reláció, azaz azon órák számát, rendszerszintű terhelés nagyobb vagy egyenlő egy meghatározott rendszerszintű terT (l ) l terhelés értékét, úgy fennáll[h] időtartamot adja megegy egykonkrét évenamelyekben belül, amikor a Lazon ≥ l reláció, azon a rendszerszintű terhelésazaz nagyobbórák vagyszámát, egyenlő egy meghatározott rendszerszintű terl helési értéknél. adja meg egy évenamelyekben belül, amikora fennáll a rendszerszintű azon órák számát, rendszerszintű terhelésazaz nagyobb vagy egyenlő egy meghatározott terl L ≥ l reláció, helési értéknél. azon órák számát, amelyekben a rendszerszintű terhelés nagyobb vagy egyenlő egy meghatározott rendszerszintű terl helési értéknél. A terhelési tartamdiagram több transzformációs lépésben átgyobb vagy egyenlő egy meghatározott l rendszerszintű terhelési értéknél. A terhelési tartamdiagram több transzformációs lépésben alakítható olyan függvénnyé, amely kiindulópontja lehetáta helési értéknél. A terhelési tartamdiagram többamely transzformációs lépésben átalakítható olyan függvénnyé, kiindulópontja lehet a rendszerszintű terhelés alakulása valószínűségelméleti leírásáA terhelési olyan tartamdiagram többamely transzformációs lépésben átalakítható függvénnyé, kiindulópontja lehet a rendszerszintű terhelés alakulása valószínűségelméleti leírásának. A terhelési olyan tartamdiagram többamely transzformációs lépésben átalakítható függvénnyé, kiindulópontja lehet a rendszerszintű terhelés alakulása valószínűségelméleti leírásának. alakítható olyan függvénnyé, amely kiindulópontja lehet a rendszerszintű terhelés alakulása valószínűségelméleti leírásának. A szükséges transzformációk első lépése az abszcissza tengerendszerszintű terhelés alakulása valószínűségelméleti leírásának. A szükséges első lépése az abszcissza tengelyen szereplőtranszformációk időértékek relatív időértékekké való átalakítása, nak. A szükséges transzformációk lépése abszcissza tengelyen időértékek relatív időértékekké való átalakítása, azaz aszereplő példa szerint esetben a első napon belüliazórák szerepeltetése A szükséges transzformációk lépése azórák abszcissza tengelyen időértékek relatív időértékekké való átalakítása, azaz aszereplő példa esetben a első napon belüli szerepeltetése helyett a napiszerint időarány szerepeltetése az abszcisszatengelyen. A szükséges transzformációk első lépése az abszcissza tengelyen szereplő időértékek relatív időértékekké való átalakítása, azaz a példa szerint esetben a napon belüli órák szerepeltetése helyett a napi időarány abszcisszatengelyen. A napi időarány az alábbiszerepeltetése összefüggésselazszámolt: lyen időértékek relatív időértékekké való átalakítása, azaz aszereplő példa esetben a napon belüli órák szerepeltetése helyett a napiszerint időarány szerepeltetése azszámolt: abszcisszatengelyen. A napi időarány az alábbi összefüggéssel azaz a példa esetben a napon belüli órák szerepeltetése helyett a napiszerint időarány szerepeltetése azszámolt: abszcisszatengelyen. A napi az alábbi összefüggéssel (1) hidőarány helyett a[-], napi időarány abszcisszatengelyen. A az alábbiszerepeltetése összefüggésselazszámolt: κ napi = időarány (1)

h 24

y = 0,0004x6 - 0,0247x5 + 0,5513x4 - 5,9989x3 + 35,591x2 - 156,87x + 6193,3

6 = 0,0004x - 0,0247x5 + 0,5513x4 - 5,9989x3 + 35,591x2 - 156,87x + 6193,3 2007. DECEMBERy 19. SZERDA

y = 0,0004x6 - 0,0247x5 + 0,5513x4 - 5,9989x3 + 35,591x2 - 156,87x + 6193,3 y = 0,0004x6 - 0,0247x5 + 0,5513x4 - 5,9989x3 + 35,591x2 - 156,87x + 6193,3 y = 0,0004x6 - 0,0247x5 + 0,5513x4 - 5,9989x3 + 35,591x2 - 156,87x + 6193,3 y = 0,0004x6 - 0,0247x5 + 0,5513x4 - 5,9989x3 + 35,591x2 - 156,87x + 6193,3

NAPI IDŐARÁNY NAPI IDŐARÁNY NAPI IDŐARÁNY NAPI IDŐARÁNY NAPI IDŐARÁNY

Az Az átalakítás átalakítás eredményeképpen eredményeképpen adódó adódó diagram diagram esetében esetében az az 3.levő ábra Módosított terhelési tartamdiagram abszcisszatengelyen értékek úgy fel, mint Az átalakítás eredményeképpen adódó diagram esetében az abszcisszatengelyen levő értékek úgy foghatók foghatók fel, mint valóvalóAz átalakítás eredményeképpen adódó diagram esetében az Az átalakítás eredményeképpen adódó diagram esetében az színűségi értékek, amelyek megadják annak a valószínűségét, abszcisszatengelyen levő értékek úgy foghatók fel, mint valószínűségi értékek, amelyek megadják annak a valószínűségét, Az átalakítás eredményeképpen adódó diagram esetében az abszcisszatengelyen levő értékek úgy foghatók fel, mint valóabszcisszatengelyen levő értékek úgy foghatók fel, mint valóhogy adott rendszerszintű terhelésnél milyen valószínűséggel színűségi értékek, amelyek terhelésnél megadják annak a valószínűséggel valószínűségét, hogy adott rendszerszintű milyen abszcisszatengelyen levő értékek úgy terhelés foghatók fel, mint valószínűségi értékek, amelyek megadják annak a valószínűségét, színűségi értékek, amelyek megadják annak a valószínűségét, jelentkezik nagyobb (vagy egyenlő) a rendszerben, hogy adott rendszerszintű terhelésnél milyen valószínűséggel jelentkezik nagyobb (vagy megadják egyenlő) terhelés a rendszerben, színűségi amelyek annak valószínűségét, hogy adottértékek, rendszerszintű terhelésnél milyena valószínűséggel valószínűséggel hogy adott rendszerszintű terhelésnél milyen •• jelentkezik nagyobb (vagy egyenlő) a rendszerben, vagyis amelyek megadják a valószínűséget. P (( L ≥≥ ll )) terhelés vagyis amelyek megadják a valószínűséget. P L hogy adott rendszerszintű terhelésnél milyen valószínűséggel jelentkezik nagyobb (vagy egyenlő) terhelés a jelentkezik nagyobb (vagy egyenlő) terhelés a rendszerben, rendszerben, • vagyis amelyek megadják a valószínűséget. P ( L ≥ l ) jelentkezik nagyobb (vagy a rendszerben, •• ( L ≥ l ) terhelés vagyis amelyek amelyek megadják aP valószínűséget. Pegyenlő) vagyis megadják a valószínűséget. ( L ≥ l ) A második transzformációs és A második transzformációs lépés az abszcissza és az az ordinátaordinátavagyis amelyek megadják a lépés P • ( L az ≥ labszcissza ) valószínűséget. tengelyek Ekkor az a A másodikfelcserélése. transzformációs az abszcissza és az ordinátatengelyek felcserélése. Ekkorlépés az ordinátatengelyen ordinátatengelyen a valószínűvalószínűA második transzformációs lépés az abszcissza és az ordinátaA második transzformációs az abszcissza és az ordinátatengelyek felcserélése. Ekkorlépés az míg ordinátatengelyen a valószínűségi mérték (( P •• [-]) szerepel, az abszcisszatengelyen a ségi mérték [-]) szerepel, míg az abszcisszatengelyen a P• A másodikfelcserélése. transzformációs az abszcissza és az ordinátatengelyek felcserélése. Ekkorlépés az ordinátatengelyen ordinátatengelyen a valószínűvalószínűtengelyek Ekkor az a ségi mérték ( [-]) szerepel, míg az abszcisszatengelyen a rendszerszintű terhelés értékei [MW] olvashatók le. L P rendszerszintű terhelés értékei [MW] olvashatók le. • L tengelyek felcserélése. Ekkor az ordinátatengelyen a valószínű• [-]) ségi mérték mérték (( P [-]) szerepel, szerepel, míg míg az az abszcisszatengelyen abszcisszatengelyen a a ségi P A hazai villamosenergia-rendszer 2007. december 19-i normalirendszerszintű terhelés értékei [MW] olvashatók le. L • [-]) szerepel, míg A hazai villamosenergia-rendszer 2007. december 19-i normaliségi mérték (P azolvashatók abszcisszatengelyen a rendszerszintű terhelés értékei [MW] olvashatók le. L rendszerszintű terhelés értékei [MW] le. L zált terhelési tartamdiagramjának megfelelő görbe a 4. ábrán A hazai villamosenergia-rendszer 2007. december 19-i zált terhelési tartamdiagramjának megfelelő görbe a normali4. ábrán rendszerszintű terhelés értékei [MW] olvashatók le. A hazai villamosenergia-rendszer 2007. december 19-i normaliL A hazai villamosenergia-rendszer december 19-i látható. zált terhelési tartamdiagramjának2007. megfelelő görbe a normali4. ábrán látható. A hazai villamosenergia-rendszer december 19-i zált terhelési tartamdiagramjának2007. megfelelő görbe a normali4. ábrán ábrán zált terhelési tartamdiagramjának megfelelő görbe a 4. látható. zált terhelési tartamdiagramjának megfelelő görbe a 4. ábrán látható. látható. 4. ábra 4. ábra látható. 4. ábra Normalizált terhelési Normalizált terhelési tartamdiagram tartamdiagram 4. ábra 4. ábra Normalizált terhelési tartamdiagram 4. ábra Normalizált terhelési tartamdiagram Normalizált terhelési tartamdiagram NORMALIZÁLT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM NORMALIZÁLT TERHELÉSI19. TARTAMDIAGRAM 2007. DECEMBER SZERDA Normalizált terhelési tartamdiagram 2007. DECEMBER 19. SZERDA NORMALIZÁLT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM NAPI IDŐARÁNY

4023 2007. DECEMBER 19. SZERDA 4 3 2 NORMALIZÁLT 40234126 TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM y = 0,0407x4 - 2,2279x3 + 35,914x2 - 240,99x + 6335,5 NORMALIZÁLT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM y = 0,0407x - 2,2279x + 35,914x - 240,99x + 6335,5 2007. 4126 DECEMBER 19. SZERDA 4126 2007. DECEMBER 19. SZERDA 40234126 4363 NORMALIZÁLT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM 4 3 2 y = 0,0407x 2,2279x + 35,914x - 240,99x + 6335,5 4126 4363 4482 2007. DECEMBER 19. SZERDA 4023

0,875000 0,875000

40234126 4126 4126 4126 40234126 4126 4126

0,875000

NAPI IDŐARÁNY NAPI NAPIIDŐARÁNY NAPI IDŐARÁNY NAPI IDŐARÁNY [-]NAPI IDŐARÁNY [-][-] IDŐARÁNY [-] [-][-]

0,875000 0,875000 0,875000

0,041667 0,041667 3000 0,0416673000

3200 3200

3400 3400

3600 3600

3800 3800

4000 4000

4200 4200

0,0416673000 0,041667

3200

3400

3600

3800

4000

4200

3000 3000 0,041667

3200 3200

3400 3400

3600 3600

3800 3800

4000 4000

4200 4200

3000

3200

4482 4625 4 3 2 y = 0,0407x4 - 2,2279x3 + 35,914x2 - 240,99x + 6335,5 - 2,2279x + 35,914x - 240,99x + 6335,5 4625 y = 0,0407x 4957 4482 4957 5229 4 3 2 - 240,99x + 6335,5 4625 y = 0,0407x - 2,2279x 5229+ 35,914x 5412 4482 4957 4482 5412 5413 4625 4363 5229 5413 4625 5449 4957 4482 5412 4957 5449 5522 5229 4625 5229 54135522 5412 5530 5449 4957 5412 5530 5413 5572 5229 54135522 5572 5449 5575 5530 5412 5449 5575 5522 5698 5572 5698 54135522 5733 5530 5575 5733 5449 5530 5783 5572 5522 5572 56985783 5789 5575 5530 5575 5733 5789 56985790 5572 56985783 5790 5733 5870 5789 5575 5733 5870 5783 5935 5790 5935 56985783 5789 5939 5870 5733 5789 5939 5790 5783 5790 5935 5870 4400 4600 4800 5000 5200 5400 5600 5800 6000 5789 5939 5870 4400 4600 4800 5000 5200 5400 5600 5800 6000 5935 5790 5935 TERHELÉS [MW] 5939 TERHELÉS [MW] 5870 5939 4400 4600 4800 5000 5200 5400 5600 5800 6000 5935 [MW] 5000 5939 4400 TERHELÉS 4600 4800 5200 5400 5600 5800 6000 4400 4600 4800 5000 5200 5400 5600 5800 6000 TERHELÉS [MW] TERHELÉS [MW] 4400 4600 4800 5000 5200 5400 5600 5800 6000 4363 4363 4363

6090 6090 6200 6200 6090

6400 6400

6200 6090 6090 6200 6200 6090

6400

6200

6400

6400 6400

A közelítő hatodfokú interpolációs poli4. ábra Normalizált terhelési tartamdiagram A hozzá hozzá tartozó, tartozó, a a görbét görbét közelítő hatodfokú interpolációs polinom az tartozó, a görbét közelítő hatodfokú interpolációs poliA hozzá nom az A hozzá tartozó, a görbét közelítő hatodfokú interpolációs A hozzá polinom az tartozó, a görbét közelítő hatodfokú interpolációs poliA hozzá a görbét közelítő hatodfokú interpolációs polinom az tartozó, nom •• az −− 19 6 5 −− 11 4 19 6 5 11 4 P P • ==az−− 2 2 ∗∗ 10 10 − 19 T T 6 ++ 5 5 ∗∗ 10 10T T 5 −− 55 ∗∗ 10 10 − 11 T T 4 ++ nom 3400

3600

3800

4000

4200

TERHELÉS [MW]

P •• = − 2−− 77∗ 1033 −− 19 T 66 + 5 ∗ 2210T 55 − 5 ∗ 10 −− 11 + 11 T ,4 ++ T −− 1492 P3 2 ∗∗ T 10 −−190 T,,0011 5T 10 T11,,9846 10 T ,444++ ++P 3• ∗∗== 10 10 T10 0T 0011 T∗∗ 210 9846 T10 1492 −− 2 ++ 5 −− 55 ∗∗T T − 7 3 − 19 6 5 − 11 4 +P 3 ∗= 10 + T1,9846 − 1492 − 2 ∗ T1033 − 0T,0011 + 5T∗ 2210 − 5 ∗T10 T ,4+ 3 ∗∗ 10 10 −− 77 T T szerinti. 0,,0011 0011T T ++ 11,,9846 9846T T −− 1492 1492,,44 ++ 3 −− 0 összefüggés − 7 3 2 összefüggés + 3 ∗ 10 T szerinti. − 0,0011T + 1,9846T − 1492,4

összefüggés szerinti. összefüggés szerinti. összefüggés szerinti. Az előbbiekben említett Az előbbiekben említett két két transzformáció transzformáció eredményeképpen eredményeképpen összefüggés szerinti. kapott görbe úgy tekinthető, mint változó Az előbbiekben említett két transzformáció eredményeképpen kapott görbe úgy tekinthető, mint a a L valószínűségi változó L valószínűségi Az előbbiekben említett két transzformáció eredményeképpen Az előbbiekben említett két transzformáció eredményeképpen valószínűségi (mint valószínűség-eloszlákapott görbe eloszlásgörbéjének úgy tekinthető, mint a LL valószínűségi változó valószínűségi eloszlásgörbéjének (mint valószínűség-eloszláL Az előbbiekben említett két transzformáció eredményeképpen kapott görbe úgy tekinthető, mint a L valószínűségi változó kapott görbe úgy tekinthető, mint a változó LLvalószínűségi sának) a komplementer görbéje, a valószínűségi eloszlásgörbéjének (mint valószínűség-eloszlásának) a komplementer görbéje, a kapott úgy tekinthető, mint a LL változó valószínűségi eloszlásgörbéjének (mint valószínűség-eloszláLvalószínűségi valószínűségi eloszlásgörbéjének valószínűség-eloszlásának) agörbe komplementer görbéje, a(mint valószínűségi eloszlásgörbéjének (mint valószínűség-eloszlásának) a komplementer görbéje, a L sának) a komplementer görbéje, a sának) a komplementer görbéje, a

tt ((ll )) == t (l ) = tt ((ll )) ==

1 1 −− 1− 1 1 −−

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6 F F ((ll )) F (l ) F F ((ll ))

11 (2) (2) (2) (2) (2)

Az előbbiekben említett két transzformáció eredményeképpen kapott görbe úgy tekinthető, mint a L valószínűségi változó valószínűségi eloszlásgörbéjének (mint L valószínűség-eloszlásának) a komplementer görbéje, a görbe. Az összefüggésben görbe. Az összefüggésben görbe. Az összefüggésben görbe. Az összefüggésben tgörbe. (l ) Az az a relatív időtartam [-], amikor L ≥ l ; összefüggésben összefüggésben ttgörbe. (l )) Az a relatív időtartam [-], amikor L ≥ l ; görbe. összefüggésben t(l((l l ))= 1Az − F (l ) aaz azLa valószínűségi relatív időtartam [-], amikor L (2) ≥ l; görbe. Az összefüggésben F változó valószínűségi tgörbe. (l ) az a valószínűségi relatív időtartam [-], amikor L ≥ l ; elF (l összefüggésben a változó valószínűségi L ttgörbe. az a relatív időtartam [-], amikor L ≥≥ ll ;; elF(l (l)) )) Az a valószínűségi változó valószínűségi elL (l Az összefüggésben az a relatív időtartam [-], amikor L oszlásfüggvénye (cumulative distribution a valószínűségi változó valószínűségi La ttF(l (l)) ) az relatív időtartam [-], amikor L ≥≥ ll ;; eloszlásfüggvénye (cumulative distribution (l az a relatív időtartam [-], amikor L F (l ) a valószínűségi változó valószínűségi eloszlásfüggvénye (cumulative distribution L function = CDF). a változó valószínűségi tF (l(l )) oszlásfüggvénye (cumulative distribution azL a valószínűségi relatív időtartam [-], amikor L ≥ l ; elfunction = CDF). (l a változó valószínűségi tF function = CDF). F(lfentiekből (l) )) A következően az valószínűségi változó valószíL azL a valószínűségi relatív időtartam [-], amikor ; ela valószínűségi változó valószínűségi elL ≥ l L oszlásfüggvénye (cumulative distribution oszlásfüggvénye (cumulative distribution AF fentiekből következően az valószínűségi változó valószíL function = CDF). (l ) eloszlásfüggvénye a változó valószínűségi elL valószínűségi oszlásfüggvénye (cumulative distribution AF fentiekből következően az változó valószíL valószínűségi nűségi az function = CDF). oszlásfüggvénye (cumulative distribution (l ) a valószínűségi változó valószínűségi elL A fentiekből következően az valószínűségi változó valószíL function = CDF). nűségi eloszlásfüggvénye az= CDF). function nűségi eloszlásfüggvénye az oszlásfüggvénye (cumulativeváltozó distribution A fentiekből következően az valószínűségi valószíL function = CDF). A fentiekből következően az L valószínűségi változó valószíoszlásfüggvénye (cumulative distribution nűségi eloszlásfüggvénye az A az L functionaz = CDF). (3)valószíF fentiekből (l ) = eloszlásfüggvénye 1 − t (lkövetkezően ) nűségi A fentiekből az valószínűségi változó változó L valószínűségi nűségi functionaz = CDF). (3)valószíF ((ll )) == eloszlásfüggvénye 1 −− tt ((llkövetkezően )) nűségi eloszlásfüggvénye az A fentiekből következően az valószínűségi változó (3)valószíL F 1 nűségi az (3)valószíF fentiekből (l ) = eloszlásfüggvénye 1 − t (lkövetkezően ) A az L valószínűségi változó nűségi eloszlásfüggvénye az (3) F ( l ) = 1 − t ( l ) összefüggéssel definiált, és azt a relatív időtartamot [-] adja nűségi eloszlásfüggvénye az F ( l ) = 1 − t ( l ) összefüggéssel definiált, és azt a relatív időtartamot [-](3) adja (3) F == 1 összefüggéssel adja F ((ll )) amelyben 1 −− tt ((ll )) definiált, meg, L < l . és azt a relatív időtartamot [-](3) összefüggéssel definiált, adja meg, amelyben . és azt a relatív időtartamot [-](3) L < l F ( l ) = 1 − t ( l ) meg, amelyben . L < l összefüggéssel definiált, és azt a relatív időtartamot [-] (3) F ( l ) = 1 − t ( l ) összefüggéssel definiált, és azt a relatív időtartamot [-] adja adja meg, amelyben . L < l összefüggéssel definiált, relatív [-] A relatív időarány valószínűségi is felfogható. összefüggéssel definiált, és azt azt a amértékként relatív időtartamot időtartamot [-] adja adjaEkkor meg, amelyben L << ll .. és meg, amelyben L A relatív időarány valószínűségi mértékként is felfogható. Ekkor összefüggéssel definiált, azt amértékként relatív időtartamot [-] adja meg, amelyben L << ll .. és A relatív időarány valószínűségi is felfogható. Ekkor a időarány annak a valószínűségével egyenlő (annak a meg, amelyben L összefüggéssel definiált, és amértékként relatív időtartamot [-] adja A relatív időarány valószínűségi isegyenlő felfogható. Ekkor a időarány annak a azt valószínűségével (annak a meg, amelyben . L < l a relatív időarány annak a valószínűségével egyenlő (annak a valószínűségét adja meg), amikor , vagyis L < l A relatív időarány valószínűségi mértékként is felfogható. Ekkor meg, amelyben . aamikor A relatív időarány valószínűségi mértékként isegyenlő felfogható. Ekkor L < l a időarány annak valószínűségével (annak a valószínűségét adja meg), , vagyis L < l A relatív időarány valószínűségi mértékként is felfogható. Ekkor valószínűségét adja meg), amikor , vagyis L < l a relatív időarány annak a valószínűségével egyenlő (annak a A relatív időarány valószínűségi mértékként isegyenlő felfogható. Ekkor a időarány annak valószínűségével (annak a valószínűségét adja meg),a amikor , vagyis L < l a relatív időarány annak a valószínűségével egyenlő (annak a A relatív időarány valószínűségi mértékként isegyenlő felfogható. Ekkor • a időarány annak a valószínűségével (annak a valószínűségét adja meg), amikor , vagyis (4) L < l AFrelatív időarány valószínűségi is felfogható. Ekkor valószínűségét adja meg), amikormértékként , vagyis ( l ) = P ( L < l ). L < l • (4) a relatív időarány annak a valószínűségével egyenlő (annak a valószínűségét adja meg), amikor , vagyis L < l F ( l ) = P ( L < l ). • (4) valószínűségét adja meg), amikor , vagyis L < l (l ) = Pidőarány aFrelatív (annak a • ( L < l ). annak a valószínűségével egyenlő (4) valószínűségét F (l ) = P •• ( L < adja l ). meg), amikor L < l , vagyis (4) valószínűségét amikor L < villamosenergia-rendszer l , vagyis F (vizsgált P •• ((konkrét L << adja l ). ). meg), (4) AF esetben a hazai lll ))) === P L (4) AF ((vizsgált esetben a hazai villamosenergia-rendszer • (konkrét P L << lll19-i ). (4) az 5. AF (vizsgált konkrét esetben a hazai villamosenergia-rendszer 2007. december órás terhelésének eloszlásfüggvényét l ) = P ( L ). • A vizsgált konkrét esetben a hazai villamosenergia-rendszer (4) az 5. 2007. december 19-i órás terhelésének eloszlásfüggvényét F ( l ) = P ( L < l ). • konkrét 2007. december 19-i órás terhelésének eloszlásfüggvényét ábra mutatja. (4) az 5. A vizsgált esetben a hazai villamosenergia-rendszer l )mutatja. =december P (konkrét L < l19-i ). esetben AF (vizsgált a hazai villamosenergia-rendszer ábra 2007. órás terhelésének eloszlásfüggvényét az 5. A vizsgált konkrét esetben a hazai villamosenergia-rendszer ábra mutatja. 2007. december 19-i órás terhelésének eloszlásfüggvényét A vizsgált konkrét esetben a hazai villamosenergia-rendszer 2007.mutatja. december 19-i órás terhelésének eloszlásfüggvényét az az 5. 5. ábra 2007. december 19-i órás terhelésének eloszlásfüggvényét az A vizsgált konkrét esetben a hazai villamosenergia-rendszer 5. ábra ábra mutatja. 2007. december 19-i órás terhelésének eloszlásfüggvényét az 5. 5. ábra mutatja. A vizsgált konkrét esetben a hazai villamosenergia-rendszer 5. ábra ábra mutatja. 2007. december 19-i terhelés órás terhelésének eloszlásfüggvényét az (a 5. 5. ábra A rendszerszintű valószínűségi eloszlásgörbéje ábra mutatja. 2007. december 19-i terhelés órás terhelésének eloszlásfüggvényét az (a 5. A rendszerszintű valószínűségi eloszlásgörbéje 5. ábra ábra mutatja. A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásgörbéje (a monoton növekvő görbe) 5. ábra ábra mutatja. 5. ábra monoton növekvő görbe) A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásgörbéje (a 5. monoton növekvőterhelés görbe) valószínűségi eloszlásgörbéje (a A rendszerszintű 5. ábra ábra A rendszerszintű monoton növekvőterhelés görbe) valószínűségi eloszlásgörbéje (a A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásgörbéje 5. ábra monoton növekvő görbe) A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásgörbéje (a (a 5. ábra monoton növekvő görbe) A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE monoton növekvő görbe) A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásgörbéje (a A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE monoton növekvő görbe) A rendszerszintű valószínűségi eloszlásgörbéje (a A RENDSZERSZINTŰ RENDSZERSZINTŰterhelés TERHELÉS VALÓSZÍNŰSÉGI VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE A TERHELÉS ELOSZLÁSGÖRBÉJE monoton növekvő görbe) A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE monoton növekvő görbe) A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE y = 2E-19x - 5E-15x + 5E-11x - 3E-07x + 0,0011x - 1,9846x + 1493,4 1,050000 1,000000 1,050000 1,050000 0,950000 1,000000 1,050000 1,000000 0,900000 0,950000 1,050000 1,000000 0,950000 0,850000 0,900000 1,000000 1,050000

VALÓSZÍNŰSÉG VALÓSZÍNŰSÉG VALÓSZÍNŰSÉG VALÓSZÍNŰSÉG VALÓSZÍNŰSÉG VALÓSZÍNŰSÉG VALÓSZÍNŰSÉG VALÓSZÍNŰSÉG VALÓSZÍNŰSÉG [-] VALÓSZÍNŰSÉG [-] VALÓSZÍNŰSÉG [-][-][-][-] [-] [-][-][-] [-]

6300 6200 6300 6100 6200 6000 6100 6300 5900 6000 6200 5900 5800 6100 5700 5800 6300 6000 6300 5600 5700 6200 5900 6200 5500 5600 6100 6100 5800 5400 5500 6000 6300 6000 5700 5300 5400 5900 6200 5900 5600 5300 5200 5800 6100 5500 5800 5100 5200 5700 6000 5400 5700 5000 5100 5600 5900 5300 5600 5000 4900 5500 5800 5500 5200 4800 4900 5400 5700 5400 5100 4700 4800 5300 5600 5300 5000 4600 4700 5200 5500 5200 4900 4500 4600 5100 5400 5100 4800 4400 4500 5000 5300 5000 4700 4300 4400 4900 5200 4600 4900 4300 4200 4800 5100 4500 4800 4100 4200 4700 5000 4400 4700 4000 4100 4600 4900 4300 4600 3900 4000 4500 4800 4500 4200 3800 3900 4400 4700 4400 4100 3700 3800 4300 4600 4300 4000 3600 3700 4200 4500 3900 4200 3600 3500 4100 4400 3800 4100 3400 3500 4000 4300 3700 4000 3300 3400 3900 4200 3600 3900 3300 3200 3800 4100 3800 3500 3100 3200 3700 4000 3700 3400 3000 3100 3600 3900 3600 3300 3000 3500 3800 3500 3200 3400 3700 3400 3100 3300 3600 3300 3000 3200 3500 3200 3100 3400 3100 3000 3300 3000 3200 3100 3000

0, 0, 0, 0 0, 0, 04 0404 ,04 0 0 16 1616 16 416416 67 66 67 6 6 0, 0, 0, 7 07, 0, 0, 7 7 08 0808 08 0 0 33 3333 33 833833 33 33 33 3 3 0, 0, 0, 3 03, 0, 0, 3 3 12 1212 12 12 12 50 55 5 5 5 00 000000 000 000000 0, 0, 0, 0, 0, 0, 16 11 1 1 1 66 666666 666 666666 67 66 67 6 6 0, 0, 0, 7 07, 0, 0, 7 7 20 2020 20 2 2 83 8383 83 083083 33 33 33 3 3 0, 0, 0, 3 03, 0, 0, 3 3 25 2525 25 25 25 00 00 0 0 0 00 000000 000 000000 0, 0, 0, 0 0, 0, 29 2929 ,29 29 29 16 1616 16 1 1 67 66 67 667667 0, 0, 0, 7 07, 0, 0, 33 33 3 3 3 33 333333 333 333333 33 33 33 3 3 0, 0, 0, 3 03, 0, 0, 3 3 37 3737 37 37 37 50 5050 50 5 5 00 00 00 000000 0, 0, 0, 0 00, 0, 0, 41 4141 41 41 41 66 66 6 6 6 67 666767 667 667667 0, 0, 0, 0, 0, 0, 45 44 4 4 4 83 585383 583 583583 33 33 33 3 3 0, 0, 0, 3 03, 0, 0, 3 3 50 5050 50 5 5 00 0000 00 000000 00 00 00 0 0 0, 0, 0, 0 00, 0, 0, 0 0 54 5454 54 5 5 16 1616 16 416416 67 66 67 6 6 0, 0, 0, 7 07, 0, 0, 7 7 58 5858 58 58 58 33 33 3 3 3 33 333333 333 333333 0, 0, 0, 0 0, 0, 62 6262 ,62 62 62 50 55 5 5 5 00 000000 000 000000 0, 0, 0, 0, 0, 0, 66 66 6 6 6 66 666666 666 666666 67 66 67 6 6 0, 0, 0, 7 07, 0, 0, 7 7 70 7070 70 70 70 83 8383 83 8 8 33 33 33 333333 0, 0, 0, 3 03, 0, 0, 75 7575 75 75 75 00 00 0 0 0 00 000000 000 000000 0, 0, 0, 0, 0, 0, 79 77 7 7 7 16 919616 916 916916 67 66 67 6 6 0, 0, 0, 7 07, 0, 0, 7 7 83 8383 83 8 8 33 3333 33 333333 33 33 33 3 3 0, 0, 0, 3 03, 0, 0, 3 3 87 8787 87 8 8 50 5050 50 750750 00 00 00 0 0 0, 0, 0, 0 00, 0, 0, 0 0 91 9191 91 91 91 66 66 6 6 6 67 666767 667 667667 0, 0, 0, 0 0, 0, 95 9595 ,95 95 95 83 8383 83 8 8 33 33 33 333333 1, 1, 1, 3 13, 1, 1, 00 0000 00 0 0 00 0000 00 000000 00 0000 00 00 00

MW MW MW MW MW MW

A terhelési olyan tartamdiagram többamely transzformációs lépésben átalakítható függvénnyé, kiindulópontja lehet a rendszerszintű terhelés alakulása valószínűségelméleti leírásáalakítható olyan függvénnyé, amely kiindulópontja lehet a rendszerszintű terhelés alakulása valószínűségelméleti leírásának. rendszerszintű terhelés alakulása valószínűségelméleti leírásának. nak. A szükséges transzformációk első lépése az abszcissza tengeA szükséges első lépése az abszcissza tengelyen szereplőtranszformációk időértékek relatív időértékekké való átalakítása, A szükséges transzformációk lépése abszcissza tengelyen időértékek relatív időértékekké való átalakítása, azaz aszereplő példa szerint esetben a első napon belüliazórák szerepeltetése lyen időértékek relatív időértékekké való átalakítása, azaz aszereplő példa esetben a napon belüli órák szerepeltetése helyett a napiszerint időarány szerepeltetése az abszcisszatengelyen. azaz a példa esetben a napon belüli órák szerepeltetése helyett a napiszerint időarány szerepeltetése azszámolt: abszcisszatengelyen. A napi időarány az alábbi összefüggéssel helyett a napi időarány abszcisszatengelyen. A napi időarány az alábbiszerepeltetése összefüggésselazszámolt: A napi időarány az alábbi összefüggéssel számolt: (1) h κ = h [-], (1) κ = 24 (1) h [-], 24 κ = [-], 24 ahol h az a napon belüli órát adja meg. Az átalakítás eredméahol órát adja meg. Az átalakítás eredméh az a anapon nyeképpen 3. ábrabelüli adódik. ahol h az a anapon órát adja meg. Az átalakítás eredményeképpen 3. ábrabelüli adódik. nyeképpen a 3. ábra adódik. 3. ábra MÓDOSÍTOTT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM MÓDOSÍTOTT TERHELÉSI19. TARTAMDIAGRAM 2007. DECEMBER SZERDA 3. ábra 2007. DECEMBER 19. SZERDA Módosított terhelési tartamdiagram MÓDOSÍTOTT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM 3. ábra 2007. DECEMBER 19. SZERDA Módosított terhelési tartamdiagram MÓDOSÍTOTT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM MÓDOSÍTOTT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM 2007. DECEMBER 19. SZERDA 2007. DECEMBER 19. SZERDA Módosított terhelési tartamdiagram MÓDOSÍTOTT TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM

6

5

4

3

2

6

5

4 2

3

2

A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE 0,950000 1,050000 0,900000 0,800000 0,850000 0,950000 1,000000 5 3 2 A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS ELOSZLÁSGÖRBÉJE y = 2E-19x6 - 5E-15x + 5E-11xR42VALÓSZÍNŰSÉGI -=3E-07x + 1493,4 1,050000 0,9928 + 0,0011x - 1,9846x 0,900000 1,000000 0,850000 0,750000 0,800000 0,900000 0,950000 1,050000

y = 2E-19x - 5E-15x + 5E-11xR -=3E-07x + 1493,4 1,000000 0,99283 + 0,0011x2 - 1,9846x 0,850000 0,950000 0,800000 A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS442VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE 0,700000 0,750000 0,850000 0,900000 1,000000 = 2E-19x 2E-19x66 -- 5E-15x 5E-15x55 + + 5E-11x 5E-11xR --=3E-07x 3E-07x + 0,0011x 0,0011x2 -- 1,9846x 1,9846x + + 1493,4 1493,4 0,99283 + yy = 0,950000 0,800000 0,900000 1,050000 0,750000 0,650000 0,700000 A RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSGÖRBÉJE 0,800000 0,850000 0,950000 6 5 42 3 2 0,900000 0,750000 0,850000 1,000000 0,700000 0,600000 1,050000 0,650000 0,750000 0,800000 0,900000 0,850000 0,700000 0,800000 0,650000 0,950000 0,550000 1,000000 0,600000 0,700000 0,750000 0,850000 0,800000 0,650000 0,750000 0,900000 0,600000 0,500000 0,950000 0,550000 0,650000 0,700000 0,800000 0,750000 0,600000 0,700000 0,550000 0,850000 0,450000 0,900000 0,500000 0,600000 0,650000 0,750000 0,700000 0,550000 0,650000 0,800000 0,500000 0,400000 0,850000 0,450000 0,550000 0,600000 0,700000 0,650000 0,500000 0,600000 0,450000 0,750000 0,350000 0,800000 y 0,400000 0,500000 0,550000 0,650000 0,600000 0,450000 0,550000 0,700000 0,400000 0,300000 0,750000 0,350000 0,450000 0,500000 0,600000 y 0,550000 0,400000 0,650000 0,500000 0,350000 0,250000 0,700000 0,300000 y 0,400000 0,450000 0,550000 0,500000 0,350000 0,450000 0,300000 0,600000 y 0,200000 0,650000 0,250000 0,350000 0,400000 0,500000 y 0,450000 0,300000 0,550000 0,400000 0,250000 0,150000 0,600000 0,200000 0,300000 0,350000 0,450000 y 0,400000 0,250000 0,350000 0,200000 0,500000 0,100000 0,550000 y 0,150000 0,250000 0,300000 0,400000 0,350000 0,200000 0,300000 y 0,450000 0,150000 0,050000 0,500000 0,100000 0,200000 0,250000 0,350000 y 0,300000 0,150000 0,250000 0,100000 0,400000 0,000000 0,450000 0,050000 0,150000 0,200000 0,300000 0,250000 0,100000 0,2000003500y 0,350000 0,050000 0,400000 0,000000 0,100000 0,150000 0,250000 0,200000 0,050000 0,150000 0,300000 0,000000 0,3500003500y 0,050000 0,100000 0,200000 0,150000 3500 0,000000 0,100000 0,250000 0,300000 0,000000 0,050000 0,150000 0,100000 0,050000 0,200000 0,2500003500 3500 0,000000 0,100000 0,050000 0,000000 0,150000 0,2000003500 0,050000 0,0000003500 0,100000 0,150000 0,0000003500 0,050000 0,1000003500 0,000000 0,050000 0,0000003500

y = 2E-19x6 - 5E-15x5 + y = 2E-19x - 5E-15x + y = 2E-19x66 - 5E-15x55 + y = 2E-19x - 5E-15x +

R2-= =3E-07x 0,9928 5E-11xR 0,9928 5E-11x42- 3E-07x3 4 = 0,9928 3 2- 3E-07x 5E-11xR 0,99283 5E-11xR42-=3E-07x R2 = 0,9928 R4 = 0,99283

+ 0,0011x2 - 1,9846x + 1493,4 + 0,0011x - 1,9846x + 1493,4 + 0,0011x22 - 1,9846x + 1493,4 + 0,0011x - 1,9846x + 1493,4

y = 2E-19x6 - 5E-15x5 + 5E-11x - 3E-07x + 0,0011x2 - 1,9846x + 1493,4 3 2 y = 2E-19x6 - 5E-15x5 + 5E-11xR42-=3E-07x 0,9928 + 0,0011x - 1,9846x + 1493,4 = -2E-19x6 + 5E-15x5 - 5E-11x4 + 23E-07x3 - 0,0011x2 + 1,9846x - 1492,4 42 R = 0,9928 3 = -2E-19x6 + 5E-15x5 - 5E-11x += 3E-07x - 0,0011x2 + 1,9846x - 1492,4 R 0,9928 4 3 2 = -2E-19x6 + 5E-15x5 - 5E-11x R42 += 3E-07x 0,99283 - 0,0011x2 + 1,9846x - 1492,4 6 5 = R42 + 0,99283 -- 0,0011x = -2E-19x -2E-19x6 + + 5E-15x 5E-15x5 -- 5E-11x 5E-11x += 3E-07x 3E-07x 0,0011x2 + + 1,9846x 1,9846x -- 1492,4 1492,4 R422 += = 3E-07x 0,99283 - 0,0011x2 + 1,9846x - 1492,4 = -2E-19x66 + 5E-15x55 - 5E-11x R 0,9928 4 3 = -2E-19x + 5E-15x - 5E-11x 2 + 3E-07x - 0,0011x2 + 1,9846x - 1492,4 R42 += 3E-07x 0,99283 - 0,0011x2 + 1,9846x - 1492,4 = -2E-19x66 + 5E-15x55 - 5E-11x 4 3 2 R += 3E-07x 0,9928 - 0,0011x + 1,9846x - 1492,4 = -2E-19x + 5E-15x - 5E-11x R22 = 0,9928 6 3 0,9928 3700 3900 41005 - 5E-11x 4300 R44500 4700 4900 2 5100 5300 - 1492,4 5500 5700 = -2E-19x + 5E-15x += 3E-07x - 0,0011x + 1,9846x 6 3 2 5100 3700 3900 41005 -RENDSZERSZINTŰ 4300 R424500 4700 4900TERHELÉS 5300 - [MW] 5500 = -2E-19x + 5E-15x 5E-11x += 3E-07x - 0,0011x + 1,9846x 1492,4 0,9928 3700 3900 4100 4300 4500 4700 4900 5100 5300 5500 RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS [MW] R24500 = 0,9928 3700 3900 4100 4300 4700 4900 5100 5300 5500

3700

3900

4100

4300 4500 4700 4900TERHELÉS 5100 5300 [MW] 5500 RENDSZERSZINTŰ RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS [MW] 4300 4500 4700 4900TERHELÉS 5100 5300 [MW] 5500 RENDSZERSZINTŰ 4300 4500 4700 4900 5100 5300 5500 RENDSZERSZINTŰ 4300 4500 4700 4900TERHELÉS 5100 5300 [MW] 5500 RENDSZERSZINTŰ 4300 4500 4700 4900TERHELÉS 5100 5300 [MW] 5500 RENDSZERSZINTŰ TERHELÉS [MW] RENDSZERSZINTŰ 4300 4500 4700 4900TERHELÉS 5100 5300 [MW] 5500

5900

6100

6300

5700 5700

5900 5900

6100 6100

6300 6300

5700 5700

5900 5900

6100 6100

6300 6300

2. ábra Aközelítő rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásgörbéje A görbét hatodfokú interpolációs polinom: A görbét közelítő hatodfokú polinom: (a monoton növekvő görbe) interpolációs A görbét közelítő hatodfokú interpolációs polinom: 3700 3700 3700 3700

3900 3900 3900 3900

4100 4100 4100 4100

5700 5700 5700 5700

5900 5900 5900 5900

6100 6100 6100 6100

A görbét közelítő hatodfokú interpolációs polinom: TERHELÉS • 19 6 15 [MW] 5 − 11 4 A görbét (l ) = Pközelítő = − 2 ∗RENDSZERSZINTŰ 10 −− interpolációs 10 −− polinom: RENDSZERSZINTŰ • ( L < l )hatodfokú 19 l 6 + 5 ∗TERHELÉS 15 l[MW] 5 − 5 ∗ 10 − 11 l AF görbét közelítő hatodfokú interpolációs polinom: F ( l ) = P = − 2 ∗ 10 • ( L < l )hatodfokú − interpolációs 19 l 6 + 5 ∗ 10 − polinom: 15 l 5 − 5 ∗ 10 − 11 l 44 A görbét közelítő AFgörbét közelítő hatodfokú interpolációs polinom: (l ) = P ( L < l ) = − 2 ∗ 10 l + 5 ∗ 10 l − 5 ∗ 10 • − 19 6 − 15 5 − 7• (3L < l ) = − 22∗ 10 − 19 l 6 + 5 ∗ 10 − 15 l 5 − 5 ∗ 10 −− 11 11 l 44 = P 3(l∗) 10 l 2 + 1,−9846 415. 5 A+Fgörbét hatodfokú interpolációs − 7közelítő • l 3 − 0,0011 19 6 l − 1492−,polinom: − 11 l 4 • − 19 6 − 15 5 − 11 +A+F 3 ∗ 10 l − 0 , 0011 l + 1 , 9846 l − 1492 , 4 . − 7 3 2 ( l ) = P ( L < l ) = − 2 ∗ 10 l + 5 ∗ 10 l − 5 ∗ 10 közelítő)hatodfokú interpolációs Fgörbét = P = − l22∗ +101,−9846 ∗ 10 −,polinom: 19 l 6 l+ −51492 3(l∗) 10 415. l 5 − 5 ∗ 10 − 11 ll 44 − 7• l(3L− < 0l,0011 3700

3900

4100

5700

5900

6100

6300 6300 6300 6300 6300

+ ++ + ++ − 7• l(3L− < 0l,0011 19 l 6 l+ −51492 −,4 15. l 5 − 5 ∗ 10 − 11 l 4 + == P ) = − 22∗ 101,−9846 ∗∗ 10 +F F 3((ll∗)) 10 P l + 5 10 l − 5 ∗ 10 l + − 7• (3L < l ) = − l22∗ +10 19 6 l a− 1492 − 11 meg, ++F 33(l∗∗)F10 ,,−−9846 . 5 4 + )−− 77=• ll(133L−−
3700

l→ c− 0

3900

4100

4300

4500

4700

4900

5100

5300

5500

5700

5900

6100

6300

Mivel bizonyíthatóan az előzőekben definiált függvény kielégíti azL1-5. pontokban változó rögzített követelményeket, ezért e függvény a valószínűségi eloszlásfüggvényének tekinthető. Mivel bizonyíthatóan az előzőekben definiált függvény kielégíti az pontokban változó rögzített követelményeket, ezért e függvény a valószínűségi eloszlásfüggvényének tekinthető. L1-5. Mivel bizonyíthatóan az előzőekben definiált függvény kielégíti az pontokban változó rögzített követelményeket, ezért e függvény a L1-5. valószínűségi eloszlásfüggvényének tekinthető.

A valószínűségszámításból ismert, hogy ha valamely kozóan: [1]). ségi változó folytonos, éstekinthető. véges számú Mivel bizonyíthatóan előzőekben definiált függvény kielégíti azazF∀(lc) ∈eloszlásfüggvénye • Raz az pontokban rögzített követelményeket, ezért evalószínűfüggvény a valószínűségi változó L1-5. 5. minden pontban balról folytonos, F (lF) ∀(l = c)P∈eloszlásfüggvénye (RLesetén < l )eloszlásfüggvényének A valószínűségszámításból ismert, hogy ha valamely valószínűazaz esetén ségi változó folytonos, és véges számú az 1-5. pontokban rögzített követelményeket, ezért e függvény a valószínűségi változó eloszlásfüggvényének tekinthető. L F ' ( l ) lim Flétezik (ll )) ≡= ( FF(l()cismert, ). , akkor pont kivételével a ha deriváltfüggvény a L A valószínűségszámításból hogy valamely valószínű∀ lazaz l−2∀(( <∈változó Az előzőekben bemutatott transzformációk eredményeképpen 1 l& 2 1 < F (l 2 )). esetén → ∀ cF 0 l1c (l )létezik a valószínűségi L változó ségi folytonos, éstekinthető. véges számú A valószínűségszámításból hogy valamely valószínű().l ) , akkor lim F (eloszlásfüggvénye l )R= tekinthető, FF(eloszlásfüggvényének c'ismert, pont kivételével a ha deriváltfüggvény a L sűrűségfüggvényének az az F (l ) ségi változó eloszlásfüggvénye folytonos, és véges számú meghatározható a rendszerszintű terhelés adott időszakra vol →lim c − 0 F (l ) = F (cismert, ). A valószínűségszámításból hogy ha valamely valószínű). eloszlásfüggvénye F ' (l ) , akkor ségi változó folytonos, és véges számú lim F (cF l−) (l pont kivételével a deriváltfüggvény a L sűrűségfüggvényének tekinthető, az az 0= 0létezik natkozó valószínűségi eloszlásfüggvénye és sűrűségfüggvénye, l → − ∞l →lim F(c'ismert, ().l ) , akkor Mivel bizonyíthatóan definiált függvény kielégíti A3.valószínűségszámításból hogy valamely valószínűpont kivételével létezik a ha deriváltfüggvény a L F (eloszlásfüggvénye l ) az = Felőzőekben F (l ) ségi változó folytonos, és véges számú (5) F '1-5. (l )kivételével =pontokban f l(→l ).c − 0 létezik F ' (követelményeket, l ) , akkor sűrűségfüggvényének tekinthető, azaz pont a deriváltfüggvény a L amiből további, a folyamatot jellemző valószínűségi értékek az rögzített ezért e függvény Mivel bizonyíthatóan az előzőekben definiált függvény kielégíti F (l ) ségi változó folytonos, és véges számú sűrűségfüggvényének tekinthető, azaz lim F (l ) = 1létezik . eloszlásfüggvénye Feloszlásfüggvényének ' (követelményeket, l ) , akkor F4.L'1-5. (l valószínűségi )kivételével =pontokban pont a deriváltfüggvény a L Mivel bizonyíthatóan az előzőekben definiált függvény kielégíti származtathatók. Ezek az eredmények a villamosenergia-termel → f+ ∞(l ). a változó tekinthető. az rögzített ezért e(5) függvény sűrűségfüggvényének tekinthető, azaz F ' (követelményeket, l ) , akkor pont a deriváltfüggvény a L (5) Mivel bizonyíthatóan az előzőekben definiált függvény kielégíti az rögzített ezért e függvény FL'1-5. (összefüggésben l valószínűségi )kivételével =pontokban f (l ). • ∀létezik lés rendszerszintű megbízhatósági vizsgálatai, valamint a rendsűrűségfüggvényének tekinthető, az az f (l ) F (l ) a változó eloszlásfüggvényének tekinthető. Az az sűrűségfüggvénye. Ebből & ∀ l pontban ((l1 < balról l2 ) folytonos, ≡ ( F (l1 ) < F (l(5) F5. '1-5. (l valószínűségi ) = Ff(l )(l= ).P ( L < llváltozó 2 )). )1 minden 2eloszlásfüggvényének az rögzített követelményeket, ezért evalószínűfüggvény a tekinthető. szerszintű optimális termeléstervezés, bővítéstervezés számára L' (összefüggésben sűrűségfüggvényének tekinthető, az azsűrűségfüggvénye. AFvalószínűségszámításból ismert, hogy ha valamely f (l ) F (l ) (5) l ) =pontokban f ( l ). Az az Ebből következően azaz ∀ c ∈ R esetén a valószínűségi változó eloszlásfüggvényének tekinthető. L fontos számítási adatok [2]. A valószínűségszámításból ismert, hogy ha valamely valószínű(5) F ' (összefüggésben lváltozó ) = f (l ).F (l ) eloszlásfüggvénye ségi és véges számú f (l ) az F (l ) folytonos, Az sűrűségfüggvénye. Ebből következően (l()l )ismert, ) sűrűségfüggvénye. AFvalószínűségszámításból ha valamely valószínűAz az Ebből = 0F. (lhogy (5) számú FF (l )(l= )lim F (c). fF ' (összefüggésben lváltozó ) = l →lim f c(− l0 ). ségi eloszlásfüggvénye folytonos, és véges következően (l ) ,Fakkor (lhogy ) sűrűségfüggvénye. pont kivételével a ha deriváltfüggvény a L Az összefüggésben az Ebből → − ∞ f (l )F 'ismert, 3. A valószínűségszámításból valamely valószínűF (l l)létezik Felhasznált irodalom Felhasznált irodalom ségi változó eloszlásfüggvénye folytonos, és véges számú következően f (l ) F (l ) Az összefüggésben az sűrűségfüggvénye. Ebből F ' ( l ) pont kivételével létezik , akkor a deriváltfüggvény a L következően Mivel bizonyíthatóan az előzőekben definiált függvény kielégíti sűrűségfüggvényének tekinthető, az az [1] Dr. Fazekas András István.: Villamosenergia-rendszerek rendszerszintű terF (l ) eloszlásfüggvénye ségi változó folytonos, és véges számú (l ) ,Fakkor f (l )F 'az (l ) esűrűségfüggvénye. pont kivételével létezik a deriváltfüggvényEbből a L Az összefüggésben az 1-5. pontokban rögzített követelményeket, ezért vezése, II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, megjelenés alatt, („A villamoskövetkezően sűrűségfüggvényének tekinthető, az azfüggvény lim F (Fl )' (=l )1,.akkor a L valószínűségi változó eloszlásfüggvényének tekinthető. (6) a L pont kivételével létezik a deriváltfüggvény [1]energia-termelés Dr. Fazekas András István.: Villamosenergia-rendszerek 4. p következően rendszerszintű megbízhatósági számításai” fejezet) sűrűségfüggvényének tekinthető, az az l → + ∞ (5) F ' ( l ) = f ( l ). p f ( z )dz . ismert, hogy ha valamely valószínűF ( l ) = (6) p rendszerszintű tervezése, II. kötet. Akadémiai Kiadó, Bu[2] Dr. Fazekas András István.: Villamosenergia-rendszerek rendszerszintű terA valószínűségszámításból ∫ sűrűségfüggvényének tekinthető, azaz (5) F ' ( l ) = f ( l ). Fségi (l ) = − ∫p∞ Ff(l()zeloszlásfüggvénye )dz . folytonos, és véges számú vezése,dapest, I. kötet. Akadémiai Kiadó,alatt, Budapest, 2006. p.41-61. (6) megjelenés („A villamosenergia-termelés (5) F ' (lváltozó ) = pf (l ). (6)balról pont a L pontban (lP ) • aaz folytonos, rendszerszintű megbízhatósági számításai” fejezet) (deriváltfüggvény L
∫

A terhelési tartamdiagram (vagy maga a terhelési görbe) egyösszefüggés definiálja. a sűrűségfüggvény az A terhelési tartamdiagram (vagyEz maga a terhelési görbe)rendelkezik egyfajta – a rendszerszintű terhelés alakulására vonatkozó – becsfajta –alábbi a rendszerszintű terhelés alakulására vonatkozó – becstulajdonságokkal. lésként is felfogható (a terhelési tartamdiagram esetében azonlésként is felfogható (a terhelési tartamdiagram esetében azonban a becslésből nem egyértelműen származtatható a rendban a1.becslésbőlf nem származtatható a rend) ≥ egyértelműen 0. A(Agyakorlatban sűrűségfüggvény lehet negatív). szerszintű terhelési(lgörbe. számosnem esetben úgy szerszintű terhelési görbe. A gyakorlatban számos esetben úgy tekintik a rendszerszintű terhelési görbét (és ennek leszármaztekintik a rendszerszintű terhelési görbét (és ennek leszármaztatottjaként a rendszerszintű terhelési tartamdiagramot), hogy +∞ tatottjaként a rendszerszintű terhelési tartamdiagramot), hogy l [MW]. A véletlen összeannak2.van egy véletlen összetevője: f ( l ) dp = 1 . annak van egy véletlen összetevője: l vv [MW]. A véletlen összetevő reprezentálja − ∞ a becslési hibát, és mindenekelőtt a terheléstevő reprezentálja a becslési hibát, és mindenekelőtt a terhelésalakulás fogyasztótól függő véletlenszerű alakulását. Feltételel2 alakulás fogyasztótól függő véletlenszerű alakulását. Feltétele• véletlen terhelés-összetevőnek ldl zett továbbá, hogy a f ( l ) = P ( l ≤ L ≤ l v [MW] 3. 1 2) . l zett továbbá, hogy a v [MW] véletlen terhelés-összetevőnek l1 sűrűségfüggvénye ( f (lv ) ) (lásd erre vonatvan valószínűségi van valószínűségi sűrűségfüggvénye ( f (lv ) ) (lásd erre vonatkozóan: [1]). kozóan: [1]).

∫

∫

Ez az összefüggés azt jelenti, hogy tetszőleges [l1 ; l 2 ]

Az előzőekben bemutatott transzformációk eredményeképpen Az előzőekben bemutatott transzformációk intervallumbeli integrálja eredményeképpen a sűrűségfüggvénynek az meghatározható a rendszerszintű terhelés adott időszakra vomeghatározhatóLa rendszerszintű terhelés adott időszakra vo[ l valószínűségi változóés sűrűségfüggvénye, natkozó valószínűségi eloszlásfüggvénye 1 ; l 2 ] intervallumba esésénatkozó valószínűségi eloszlásfüggvénye és sűrűségfüggvénye, amiből további,nek a folyamatot jellemző valószínűségi értékek valószínűségével amiből további, a folyamatot jellemzőegyenlő. valószínűségi értékek származtathatók. Ezek az eredmények a villamosenergia-termeszármaztathatók. Ezek az eredmények a villamosenergia-termelés rendszerszintű megbízhatósági vizsgálatai, valamint a rendlés rendszerszintű megbízhatósági vizsgálatai, valamint a rendszerszintű optimális termeléstervezés, bővítéstervezés számára szerszintű optimális termeléstervezés, bővítéstervezés számára fontos számítási adatok [2]. fontos számítási adatok [2].

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

Felhasznált irodalom Felhasznált irodalom

12

partnerek Partnerek Partnerek partnerek ABB Unigear ZS1 típusú kapcsoló berendezés a wimbledoni teniszstadion fejlesztéséhez Az ABBUnigear ZS1 típusú kapcsoló berendezését választották ki a híres wimbledoni teniszstadion villamos hálózatának bővítésére és modernizációjára. A döntést alapjául a Magyarországon is számos alkalmazásban működő kapcsoló berendezés innovatív műszaki megoldásai és fejlesztései szolgáltak. A wimbledoni tenisztorna az egyik legrangosabb és egyben legrégebbi esemény a tenisz világában. A teniszbajnokság időtartama Wimbledonban általában két hét, azonban a kiszámíthatatlan angol időjárásnak és a szervezésnek köszönhetően ez alaposan elhúzódhat. 2008 júliusában a center pályát újabb széksorokkal kibővítve összesen 15.000 látogató befogadására lesz képes. A projekt legfontosabb eleme a visszahúzhatóan nyitható tető, amely gyors működési sebességének köszönhetően a nyitás, zárás 10 percet vesz igénybe, így rugalmasabban lehet tenisztornát rendezni az időjárási körülményeket figyelmen kívül hagyva. A felújítás keretein belül tervezik egy újfejlesztésű ABB Unigear ZS1 típusú kapcsoló berendezés telepítését és üzemeltetését, amely ezt követően kiváltja a régi berendezést és megoldja az elhúzható tető mozgatásának energiaellátását. 

ÁLLÁSHIRDETÉS



ÁLLÁSHIRDETÉS



ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kapcsolattartó: Kelemen Csaba középfeszültségű berendezések csoportvezető. Tel: 06-1-443-2179, fax: 06-1-443-2287, E-mail:[email protected] (X)

ÁLLÁSHIRDETÉS

Az ABB vezető vállalat az energetika és automatizációs technológia területén, amely lehetővé teszi a közüzemi szolgáltató és ipari felhasználóknak, hogy növeljék teljesítményüket, miközben csökkentik a környezeti ártalmakat. Az ABB 111.000 alkalmazottal több, mint 100 országban van jelen.

Közel-keleti munkahelyre, több éves időszakra keresünk gyakorlott szervizmérnököt vagy technikust

SF6-os készülékek karbantartására Feladatok:  elsősorban a nagyfeszültségű SF6 gázszigetelésű kapcsoló berendezések karbantartása, szervizelése és javítása,  továbbá a vevő műszaki személyzetének továbbképzése, szükség szerint műszaki segítségnyújtás a részükre,  illetve a munkakör részét képezi a munka megtervezése, ütemezése, dokumentációja, jelentések készítése, valamint a saját műszaki csapat és az alvállalkozók irányítása is.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

John Harcombe így kommentálta a projektet: „Eredendően egy korábbi beszállító középfeszültségű elosztója volt kiválasztva a modernizáció végrehajtására, azonban amikor a megrendelő megismerte az ABB műszaki fejlesztéseit és innovatív megoldásait a döntés menete gyökeres fordulatot vett”. Carlo Roncoroni elmondása szerint a vevő értékelte a gyár szervezettségét, a gyártási folyamatot és a látogatása során lehetőség nyílt a különböző gyáregységek megtekintésére, továbbá a gyárban első alkalommal összeszerelésre kerülő berendezések, kiegészítőik és a különböző reteszrendszereik megismerésére, amelyek megfelelnek az Angol biztonsági szabványoknak. Az első berendezések legyártása lehetővé tette a projekt teljes műszaki dokumentációjának hitelesítését, így a berendezés az ENA specifikációknak megfelelően hivatalosan is készen áll a sorozatgyártásra. Ezután a vevő úgy döntött a modernizációt teljes egészében az ABB új fix megszakítós Unigear ZS1 berendezésével hajtja végre!

13



ÁLLÁSHIRDETÉS



ÁLLÁSHIRDETÉS



Követelmények:  legalább középfokú (technikusi) végzettség,  kiterjedt gyakorlati tapasztalat a fenti berendezések területén,  magabiztos angol nyelvtudás szóban és írásban egyaránt,  érvényes gépjárművezetői engedély,  számítógép felhasználói szintű ismerete. Amit kínálunk:  dinamikus csapat tagjaként dolgozhat,  vonzó jövedelemmel,  a kiutazó család részére előnyös feltételekkel. Munkavégzés helye: Kuvait Foglalkoztatás típusa: teljes munkaidő Munkakezdés várható időpontja: 2008. szeptember Jelentkezni lehet: angol nyelvű önéletrajzzal Balázs Péternél: [email protected], Telefon: +36 209 845 859 Jelentkezési határidő: 2008. 06. 30.

tudomány Tudomány Tudomány Tudomány A hálózatfejlesztés tervezésének új eszköze; sztochasztikus load-flow kifejlesztése és használatba vétele a MAVIR RTO-n A fogyasztói terhelések nagysága bizonytalan, és nem is lehetséges pontosan előre jelezni. Az erőművi termelés, az export, az import nagysága a deregulált villamosenergia-piacon nagyon változó. Azonban tudnunk kell azt, hogy a villamosenergia-rendszer nemdeterminisztikus viselkedése mellett milyen gyakran terhelődhetnek túl a távvezetékek, figyelembe véve az n‑1 elvet. A szerzők által kifejlesztett sztochasztikus load-flow program már a hosszú távú tervezés időszakában segít meghatározni a várható kockázatokat. Loads always have uncertainties and it is impossible to obtain an exact load forecast. Generations, exports and imports under the deregulation environment depend on the volatile power market. However we have to know the risk level and how often would lines overload in the non-deterministic power system taking into account n-1 criteria. Stochastic load-flow program developed by authors helps to evaluate the risk in the long term planning phase of the power system. Bevezetés A villamosenergia-piac, elsősorban az erőművek termelése, valamint az import, export és tranzit ügyletek volatilitásának figyelembevétele a hagyományos, ún. determinisztikus loadflow számításokkal csak nehezen kezelhető. Ezen nehézségek kezelése, elkerülése érdekében célravezetőnek tűnik egy olyan megközelítés, mely során a determinisztikus load-flow számítási módszer helyett az ún. sztochasztikus load-flow számítási módszert alkalmazzuk. Előzmények 5-20 évre előretekintve a szükséges hálózatfejlesztések meghatározása, tervezése hálózatszámítások sorozatával, ún. hálózatszimulációs vizsgálatokkal folyik.1 Alapvetően load-flow (feszültség- és teljesítményeloszlás) számítással, és ezen eljáráson alapuló kiegészítő vizsgálatokkal (kiesés vizsgálatokkal: n-1, n-2, n-1-1; átviteli kapacitás számítás; OPF stb.). Ezeken kívül további számítások (zárlatszámítás, stabilitás számítás) segítségével történik a szükséges hálózatfejlesztések meghatározása hosszú időtávra kitekintve. Load-flow számításhoz három fő adatcsoport szükséges: – a hálózatot jellemző, azt leíró topológiai és villamos adatok halmaza, – fogyasztói adatok (wattos- és meddő teljesítményértékek) halmaza, – termelési adatok (wattos- és meddő teljesítményértékek) halmaza. Az első adatcsoport jól meghatározott, és mivel sem a topológia, sem pedig a villamos paraméterek nem változnak (egyik napról a másikra), így tervezési szempontból a sarokévekre vonatkozóan állandóknak tekinthetők. (Egy-egy konkrét hálózatfejlesztési változatra végezzük a vizsgálatot, a topológia nem variáns.)

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

14

Az országos villamosenergia-fogyasztás alakulása előre jelezhető, matematikai módszerekkel becsülhető, figyelembe véve például a hőfokfüggést vagy a lefedettség (felhős égbolt) hatását vagy akár a klímaberendezések szaporodásának következményeit. Azt azonban, hogy egy adott erőmű vagy erőművek mikor és mennyit termelnek, mennyi az import és/vagy az export, piaci szempontok határozzák meg. Nehéz, talán lehetetlen is előre megmondani, hogy mely erőművek mennyit termelnek és milyen export-import szaldó mellett, azaz milyen ún. erőműkiosztás kerüljön figyelembevételre a hálózatfejlesztés hosszú távú tervezésekor. Hagyományos load-flow vizsgálatok során fogyasztások és termelések előre jól meghatározott halmazán történnek a számítások. Általában kettő vagy három fogyasztási „szcenárióra” (alacsony, közepes, magas), mely a fogyasztás alakulását hivatott modellezni, valamint egy, kettő jellemző erőművi mintázatra, export/import szaldóra. Az ilyen jellegű vizsgálatokat determinisztikus load-flow vizsgálatoknak nevezzük. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy csak jól meghatározott kiinduló adatok, véges számú (sok) szcenárió esetén kapunk jellemző, a várható állapotokat helyesen leíró modelleket, „jó” eredményt. Belátható, hogy igazán akkor végezzük lelkiismeretesen munkánkat, ha minél több szcenárióra végezzük a vizsgálatot, minél több fogyasztási és erőművi mintázatváltozatot veszünk figyelembe. Legjobban pedig akkor dolgoznánk, ha végtelen számú modellt futtatnánk, azokra határoznánk meg a fejlesztési igényeket, majd egy hosszadalmas és bonyolult kiválasztási eljárással meghatároznánk a ténylegesen megvalósítandó hálózatfejlesztéseket (a végtelen számú fejlesztési változatból). A cél Elterjedt gyakorlat a hagyományos váltakozó áramú (AC) load-flow vizsgálatok mellett egyenáramú (DC) load-flow módszer és érzékenységi faktorok („közelítő módszerek”) használata. Ezeket a közelítő eljárásokat nagy számú vizsgálat esetén célszerű alkalmazni, mert kellően pontosak és gyorsak. Mennyiségi becslések meghatározásához kiválóak, a részletes, minőségi elemzést a kiválasztott változatra váltakozó áramú load-flow vizsgálattal kell pontosítani. Ezt a gyakorlatot alkalmazva indultunk el egy olyan úton, melynek célja egy ezen eljárásokon alapuló hazai fejlesztésű sztochasztikus load-flow elméletének kidolgozása és gyakorlati megvalósítása, majd alkalmazásba vétele a hálózatfejlesztés tervezésének a területén. Kiindulópont, az alapötlet A fogyasztásokat, termeléseket nem előre meghatározott értékekkel vesszük figyelembe és társítjuk egy-egy szcenárióhoz, hanem valószínűségi változóknak tekintjük, és valamilyen valószínűségi eloszlással írjuk le őket, „várható érték”-kel és „szórás”-sal jellemezzük. Fogyasztások modellezésekor nem tudjuk a fogyasztói terhelés tényleges nagyságát (de historikus adatok alapján megbecsülhetjük a jövőbeni várható alakulását), így helyette azt mondjuk, hogy valószínűsíthetően, várhatóan ekkora lesz, de lehet kisebb is, meg nagyobb is. Egyedi 120 kV-os fogyasztókra lebontva évente kétszer (tél, nyár) kötelező teljes körű, 24 órás országos terhelésmérés van, mely által meghatározott tényleges fogyasztási eloszlást mértékadónak tekintjük, és ezt felhasználva, ebből kiindulva definiálunk egy legvalószínűbbnek tartott jövőbeli értéket téli csúcsra, nyári csúcsra, nyári minimumra.

Erre a legvalószínűbbnek tartott értékre illesztünk egyedi normális eloszlásokat a 120 kV-os fogyasztói pontokra. Az erőművek viselkedését 5-10 évre előre végképp nehéz (lehetetlen) meghatározni, hisz ehhez nagyon részletes piacszimuláció kellene konkrét költségek ismeretével, amely azonban nem áll rendelkezésünkre (ez az erőművek „titka”). Múltbéli tényadatok sem igen segítenek ebben. Ezért aztán azt mondjuk (azt feltételezzük), hogy az erőművek a technikai minimum-maximum tartományukban üzemelhetnek azonos valószínűséggel, a piac igényeitől függően, ezért egyenletes eloszlással vesszük őket figyelembe (a nem szabályozható, jó hatásfokú, olcsón termelő erőműveket persze „célszerű” fix értékekkel figyelembe venni). Kiindulva az elmúlt időszak tényadataiból, kiválasztunk egy jellemzőnek tartott fogyasztói és erőművi halmazt, és vizsgáljuk, hogy „mi lenne, ha mégsem az lenne, amit feltételeztünk”, azaz milyen következménye van a csomóponti adatok előrejelzése bizonytalanságának.

A feladat szerint kétféle eloszlása lehet a csomópontba betáplált vagy onnan vételezett teljesítménynek: egyenletes vagy normális (1-2. ábra). Mivel DC load-flow megközelítésben az ágakon az áramlás a csomóponti eloszlások lineáris transzformáltja, így a sztochasztikus load-flow számítás során egyenletes és normális eloszlások konvolúcióit kell kiszámítani. Normális eloszlások esetén ez egyszerű, hiszen normális eloszlású valószínűségi változók konvolúciója is normális eloszlású lesz. Két vagy több egyenletes eloszlás, illetve egyenletes és normális eloszlások konvo3. ábra Két azonos szórású lúciója azonban nem triviáegyenletes eloszlás konvolúciója lis eloszlást eredményez. Mivel ezen nem triviális A „várt” eredmény eloszlások konkrét meghaMindezek hatására a számítási eredménynek egy adott konktározása nagymértékben rét érték helyett „eloszlása” lesz, „várható értéke” lesz és „szóbonyolítaná a problémát rása”. Azaz determinisztikus értékből valószínűségi változóvá és lassítaná a szoftver futáválik. sát, így a program közelítő Ez azonban nem baj, sőt, lehetőséget biztosít új, ún. kockámódszerrel határozza meg zat alapú döntéshozatali megközelítés alkalmazására. az ágakon mért áramlás Mit is jelent ez? Leegyszerűsítve a dolgot: a döntéshozataleloszlását. A módszer az nál vagy vállalok egy ésszerű mértékű kockázatot, hogy egy egyenletes eloszlások kon4. ábra Két eltérő szórású egyenletes eloszadott szituáció bekövetkezik (pl. távvezeték kikapcsolódás), volúciójának sajátosságain lás konvolúciója vállalom annak anyagi következményeit (pl. újratehereloszalapul, így röviden bemutás), vagy pedig jelentős, akár extra mértékű és költségigényű tatnánk ennek elméletét. hálózatfejlesztésre is szükség lehet (akár csak kis valószínűKét azonos szórású egyenletes eloszlás összegének sűrűséggel bekövetkező állapot miatt). ségfüggvénye háromszöget alkot. A sűrűségfüggvény két végpontja az egyenletes eloszlások minimum, illetve maElméleti háttér ximum értékeinek az összegeként számítható. A függvény csúcsa a két várható érték összegénél van. Két eltérő szórású egyenletes eloszlás összegének sűrűségfüggvénye trapéz alakú. A függvény két végpontja az egyenletes eloszlások minimum, illetve maximum értékeinek az összegeként számítható. A trapéz felső szakaszának hossza a két eloszlás terjedelmének különbségével egyezik meg. Három egyenletes eloszlás összegének sűrűségfüggvénye haranggörbe alakú. Ez a függ1. ábra Egyenletes eloszlás sűrűségfüggvénye (pl. fogyasztói terhelés) vény nagyon hasonlít a normális eloszlás sűrűségfüggvényéhez. És valóban, ahogyan az 5. ábrán látható, az egyenletes eloszlások összegeként kapott kék sűrűségfüggvény nagyon jól illeszkedik az azonos várható értékkel és szórással rendelkező normális eloszlás zöld sűrűségfüggvényére. Négy, illetve ennél több egyenletes eloszlás esetén a sűrűségfüggvény még jobban illeszkedik a megfelelő normális eloszlás sűrűségfüggvényére, mint ahogyan ezt a 6. ábra is mutatja 2. ábra Normális eloszlás sűrűségfüggvénye (pl. termelés)

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

15

5. ábra Három egyenletes eloszlás konvolúciója

6. ábra Négy egyenletes eloszlás konvolúciója

Mindezek alapján elmondható, hogy kettőnél több, nagyjából azonos szórású egyenletes eloszlás konvolúciója jó közelítéssel normálisnak tekinthető. Ezt a tényt használja a szoftver az ágakon kiadódó teljesítményáramlás eloszlásának a közelítésekor. A közelítés úgy történik, hogy minden ágra csökkenő sorrendbe rendezzük az egyenletes eloszlású hatásokat a hatás mértéke (szórás) szerint. A normális hatásokat pedig a konvolúció szabályai szerint egyetlen normális eloszlású taggá alakítjuk. Ezután, az egyenletes és normális hatások egymáshoz viszonyított mértéke alapján, közelítéseket alkalmazunk.

A kifejlesztett szoftver működésének rövid leírása A szoftver első lépésként beolvassa a számításokhoz szükséges input adatokat, melyek a következők: – A hálózat csomóponti impedancia-mátrixa – azaz B-1 mátrix (DCFLMAT.TXT), – A hálózat ágadmittancia-mátrixa – azaz L mátrix (ezen mátrixot a szoftver számítja ki a BUSDATA.TXT és a BRNDATA. TXT fájlokban található információk – topológia és ágadmittancia értékek – alapján), – A csomóponti wattos betáplálások és vételezések várható értéke – azaz p vektor (BUSDATA.TXT), – A csomóponti teljesítményértékek ingadozása – a várható értékre vonatkoztatott viszonylagos egységben megadott félértékszélesség (BUSDATA.TXT), – A hálózati ágak admittancia és terhelhetőségi adatai (BRNDATA.TXT), – A csomóponti teljesítményértékekre vonatkozó szabályok – bizonyos csomópontok értékeinek összegére konstans feltételezések, mint például a teljes termelés, illetve fogyasztás értékére vonatkozó előírás, azaz pl. a rendszerterhelés, vagy export/import szaldó megkötése (BUSDATA. TXT). Második lépésként kiszámítja és ellenőrzi a determinisztikus esetben az ágakon várható wattos teljesítményáramlás értékeket. Ezen értékek vektorát, az a vektort az L * B-1 * p mátrixszorzás eredményeképpen kapjuk meg. A program ezen mátrixszorzást az input adatok karakterisztikáját, elsősorban az L mátrix ritka jellegét figyelembe véve optimálisan2 (harmadik lépés), a számításigény minimalizálásával oldja meg. Negyedik lépésként a csomóponti értékekre vonatkozó szabályokat fordítjuk le a valószínűség-számítás nyelvére. Ennek érdekében minden sztochasztikus karakterisztikával rendelkező csomóponthoz rendelünk egy fiktív valószínűségi változót, mely változók egymástól függetlenek, lineáris kombinációjuk azonban kiadja a sztochasztikus karakterisztikával rendelkező csomópontok ingadozását. E fiktív változók garantálják, hogy a konstanssági szabályokban megadott csomópontcsoportok teljesítményértékei úgy változzanak együtt, hogy az értékek összege konstans maradjon. Ötödik lépésként a program kiszámítja az ágakon várható wattos teljesítményáramlás-értékek ingadozását, és a végén a csomóponti teljesítményinjektálások bizonytalansága mi-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

16

atti áramlásbizonytalanságokat számszerűsíti és szemlélteti. Ez megmutatja, hogy mely ágak tekintetében nagyobb a bizonytalanság, és mely ágaknál tekinthető meglehetősen stabilnak a determinisztikus modell által adott áramlásérték. Az ötödik lépés matematikáját az „Elméleti háttér” fejezet tárgyalja részletesen. Hatodik lépésként a program választható konfidenciaszint alapján kiszámítja az egyes ágakon várható teljesítményáramlás-értékek bizonytalansági sávjait. Ezen értékek azt mutatják meg, hogy megadott – például 90%-os – megbízhatóság mellett az egyes ágakon az áramlás értéke milyen sávban ingadozhat. Ha például a 90%-os konfidencia-szinthez tartozó sáv 20 MW egy ágon, és az adott ágon az áramlás várható értéke – az a vektor alapján – 130 MW, akkor e két számérték alapján az adott ágon az áramlás 90%-os eséllyel 130 ± 20 MW értéket vesz fel, tehát 110 MW és 150 MW között ingadozhat. Ezen információ szintén a bizonytalanság vizualizálása tekintetében hasznos. Itt azonban azt a többletinformációt is megkapja a felhasználó, hogy egy általa választott megbízhatósági szint mellett mekkora ingadozás lehet az egyes ágakon fellépő wattos áramlások értékében. Hetedik lépésként a szoftver kiszámítja azt is, hogy az egyes ágak tekintetében mekkora a valószínűsége annak, hogy a bizonytalansági tényezők miatt ingadozó áramlás érték meghaladja az adott ágra érvényes terhelhetőségi határértéket. Ezen valószínűségeket a program százalékos formában adja meg. Ezen információ azt mutatja meg a felhasználónak, hogy az áramlások értékeinek ingadozása mely ágak tekintetében jelent komoly veszélyt a terhelhetőségi határérték esetleges átlépése miatt. Nyolcadik lépésként a szoftver meghatározza, hogy az egyes ágak bizonytalanságát mely csomópontok mekkora mértékben idézik elő. Természetesen minden sztochasztikus karakterisztikával bíró csomópont hatással van minden ágra, azaz minden egyes ág áramlásértékének megnöveli a bizonytalanságát (a hurkolt hálózat csomópontjai értelemszerűen a hálózat jellege miatt, a sugaras csomópontok pedig az alkalmazott konstanssági feltételek mellékhatásaként). De nem azonos mértékben teszik ezt. Várhatóan a villamosan közelebb található ágak bizonytalanságát nagyobb mértékben növeli egy csomópont bizonytalansága, mint a villamosan távolabb található ágakét. Ezen lépés célja annak bemutatása, hogy egyes ágak tekintetében mely csomópontok teljesítményének bizonytalansága járul hozzá a legnagyobb mértékben az ágra kiadódó áramlásérték ingadozásához. Ez az információ azért hasznos, mert segíthet abban, hogy a kritikusan magas ingadozással bíró ágak tekintetében azonosítsa a bizonytalanság fő forrásait. Kilencedik lépésként a program kiszámítja, hogy az egyes csomópontok teljesítményingadozása mekkora bizonytalanságot visz az egész hálózatba, azaz mekkora az összes ágon okozott ingadozás összessége. Ez segít azonosítani azon csomópontokat, melyek bizonytalansága az egész hálózat bizonytalanságát jelentősen befolyásolja. A kilencedik lépés matematikai háttere egyszerű, az előző, nyolcadik lépésben kapott ingadozások MW-ban számolt értékét összegezzük a teljes hálózatra. Összefoglalás Nyilvánvaló, hogy 100%-os ellátásbiztonság nincs, adatbizonytalanságok, üzemzavarok (rendelkezésre nem állások) kockázata mindig fennáll. Azonban azt jó (kell) tudni, hogy ezek az események milyen kockázatot hordoznak: milyen gyakran és milyen hosszan fordulnak elő, milyen súlyos következményeik vannak (valószínűsíthetők). Ezen kérdések meg-

válaszolására a determinisztikus load-flow számításokat kiegészítő ún. sztochasztikus load-flow számítások hazai bevezetésével, alkalmazásával kerülhet sor, mely lehetőséget ad a döntések kockázat alapú elemzésére. A kockázat kezelése, kockázat vállalása, a vállalható kockázat mértékének meghatározása a tervezés, kivitelezés, üzemirányítás, üzemeltetés, karbantartás (készülék, alkatrész tartalékolás) teljes folyamatára vonatkozó stratégiai döntés kell, hogy legyen. Az ez irányba mutató úton az első lépéseket a rendszerszintű hálózattervezés területén sztochasztikus load-flow program alkalmazásba vételével az RTO-n megtettük. A fentieket összefoglalva a kifejlesztett program legfontosabb célja, hogy lehetőséget adjon akár a fogyasztói, akár a termelői viselkedések bizonytalanságának a kezelésére már a távlati hálózattervezés fázisában, és hogy az alábbi kérdésekre konkrét, számszaki és szemléletes választ adjon: A csomóponti teljesítményadatok megadott bizonytalansága esetén – mekkora az egyes ágáramlások bizonytalansága, – mely ágakon a legnagyobb a bizonytalanság, – milyen széles (MW-ban) az ágáramlások konfidencia-intervalluma egy, a felhasználó által megadott valószínűség esetén, mekkora a valószínűsége a határérték-túllépésnek az egyes ágakra vonatkozóan? A 7. ábra magyarázata: 15 % az esélye annak, hogy az adott távvezetéken a teljesítményáramlás meghaladja a távvezeték termikus határértékét (lásd görbe piros szakasza). 1

A tervezés módszertanára vonatkozó részletes leírás az „Irányelv a 120 kV-os és nagyobb feszültségű hálózatok fejlesztésének tervezésére” a www.mavir.hu oldalon megtalálható

7. ábra Teljesítményáramlás eloszlás egy távvezetéken rás és a futási idő csökkentése nagyon fontos feladat. E cél érdekében a nem sztochasztikus karakterisztikával rendelkező csomópontokat – azaz azon csomópontokat, melyeknél a megadott érték a bemeneti adatdefiníció szerint konstans, azaz nem ingadozik – elhagyjuk a valószínűségi modellből. Így a modell mérete – akár jelentősen is – csökken, ezzel pedig értékes futási időt takarítunk meg

dr. Bürger László Sulyok Zoltán

dr. Sebestyén Géza

RTO főmunkatárs MAVIR Zrt. [email protected]

egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem, Proventus Consulting Bt. [email protected]

RTO osztályvezető MAVIR Zrt. [email protected]

Lektor: Varga László, E.ON Hungária Zrt.

2

Mivel a probléma mérete meglehetősen nagy is lehet – a modell akár 7500 csomópontot és 15000 hálózati ágat is tartalmazhat – így a számítási erőfor-

MEE 3.Tervezői Nap

„Környezetbarát napelemes energiaellátás”

A Siel-Inczédy és Társa Kft. kezdeményezésére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében, és a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán VMK közreműködésével nagy sikerrel zárult a„MEE 3. Tervezői Nap”. A „Környezetbarát napelemes energiaellátás” című előadás-sorozatot hat helyszínen (Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Budapest) 2008. május 7. és június 3. között került megrendezésre. A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy a napjainkban aktuális megújuló energiaforrá-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

17

sok területén, a napelemes energiaellátás elméleti és gyakorlati alkalmazási lehetőségeivel megismertesse és informálja a villamos tervezőket. A témakör aktualitását az is igazolja, hogy minden helyszínen a vártnál nagyobb létszámú hallgatóság - a hat helyszínen összesen 427 érdeklődő - jelent meg. Az előadást követően minden alkalommal kisebb vitafórum alakult ki, amelyek során a feltett kérdésekre az előadók közösen, többnyire megnyugtató válaszokat tudtak adtak. Az előadások valóban naprakész ismereteket nyújtottak a hallgatóság számára, amit remélhetőleg jól tudnak majd hasznosítani a gyakorlatban is. Güntner Attila

méréstechnika Méréstechnika méréstechnika

méréstechnika Négyzetes vagy lineáris? Megállapítható, hogy a mérési hibák összegezésére nem lehet egységes szabályt felállítani. Amikor rendelkezésre áll valamilyen egyértelmű utasítás (szabvány vagy direktíva) vagy irányelv az összegzésre, akkor célszerű azt követni már csak azért is, hogy az eredmények és minősítések egységesek, „csereszabatosak” legyenek. Tudatosítani kell, hogy az EA kalibrálási útmutatói és a MID lényegesen eltérő filozófiát követnek, ami nem csak abból adódik, hogy a két dokumentumcsoport más-más eljárási módra irányul. A statisztikai megközelítés nem minden esetben járható. A kombinált hibaösszegzés lehet az egyik legpontosabb módja a különféle hibák figyelembe vételének. The paper discusses differential methods of combining elemental errors. Author points out that calculation of resulting MPE (Maximum Permisssible Error) in Measurement Instrument Directive = MID) differs from statistical methods of GUM and/or EA. Deriving the elemental uncertainties from MPE-s or accuracy class of devices can be very complicated  and not so reliable,  and use of simpler calculation is advisable.  The linear summation together with root-sum-sguare error estimation is most suitable  especially in process instrumentation and control systems. Az alapkérdés Tudjuk, hogy minden mérésnek van hibája. Minden mérési eredményhez rendelhető egy mérési bizonytalanság. A mérési bizonytalanságok meghatározó összetevője az adott mérésben résztvevő mérőeszközök hibája. (Ezeken kívül még számos egyéb bizonytalansági forrás is jelen lehet egy mérési folyamatban, mint pl. a módszer hibája, a nem kívánatos zavaró hatások jelenléte, a visszavezetés bizonytalansága stb.) A mérési bizonytalanság matematikai statisztikai fogalom, számítását vagy becslését a valószínűségi eloszlások illetve sűrűségfüggvények segítségével szoktuk végezni. Az ipari és kereskedelmi gyakorlatban nem követhetőek a valószínűségalgebra számítási módszerei, sokkal egyszerűbb, át- és beláthatóbb módot kell találni a mérőeszközök, a mérőrendszerek és az ezekkel történő mérések várható és megengedett hibáinak számítására. A törvényes metrológia általában szabványosított pontosságellenőrzési eljárásaiban, a hitelesítési és/vagy méréstechnikai vizsgálati előírásokban sem lehet valószínűségi differenciálegyenletekkel dolgozni, hanem sokkal egyszerűbb és gyorsabb megfelelőségellenőrzést kell végrehajtani. Persze ezeknek az egyszerűsített módszereknek végső soron tudományosan is megalapozottaknak „illik” lenni, vagy legalábbis olyannak, amelyet a gyakorlati tapasztalat hosszú távon (is) igazol. A valóságban minden mérés összetett mérés. Összetett abban az értelemben, hogy a mérendő mennyiség nagyságát nagyon sokszor több mérőeszközből összeépített vagy összeállított mérőrendszerrel határozzuk meg; és olyan értelemben is, hogy szinte soha nem tudjuk tisztán csak a célzott mennyiséget mérni (sokszor előállítani sem!), hanem a mérni kívánt mennyiség mellett „belemérjük” a mérési eredménybe a befolyásoló hatásokat is, mint pl. a hőmérsékletfüggést, a külső elektromágneses tér hatását, a barometrikus nyomásváltozást stb. Az összetett mérések minden elemének van saját hibája, és nyilvánvaló, hogy ezek a hibák valamiképp összegeződnek

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

18

a végeredmény hibájában. Az alapkérdésünk az, hogy ezt az összegezést mikor végezzük az egyes hibák egyszerű algebrai összeadásával, mikor a négyzetösszegek módszerével és mikor más egyéb módon? Első hallásra úgy tűnhet, hogy a kérdésfeltevés mesterkélt, hiszen minden műszaki szakember tudja a helyes választ. Nézzük meg, tényleg ilyen egyszerű a dolog!? A négyzetes összegzés Tanulmányainkból emlékezhetünk rá, hogy a hibaterjedés alapszabálya az ún. szórásnégyzetek összegezésére visszavezethető módszer: a hibanégyzetek összeadása, majd az ebből vont négyzetgyök kiszámítása, ami az eredő hibát adja. Alaposabban megvizsgálva a gyakorlati eseteket, azt a megszorítást kell tennünk, hogy a hibaterjedésnek ez a szabálya csak akkor igaz, ha az egyes közvetlen mérések eredményei egymástól függetlenek, ami viszonylag könnyen be is látható. Ha pl. egy felcsévélt ismert anyagú villamos huzal hosszát szeretnénk megállapítani a feltekert huzal összes egyenáramú ellenállásából, a keresztmetszetéből és a fajlagos ellenállásból, akkor a hossz megállapításának bizonytalansága az egyes mérések hibanégyzeteiből vont négyzetgyökkel számítható. Hasonlóan járhatunk el pl. egy transzformátor pontos áttételének és torzításának megmérésekor, mert a primer és szekunder feszültség effektív értékének, valamint a jelalaktorzulás és a fázishibák mérési adatai egymástól függetlennek tekinthetőek. Amennyiben korrelált mennyiségekről van szó, akkor az egyszerű négyzetes összegezés nem elég, figyelembe kell venni a mérések egymásra hatását, és a korrelációs tényezők felhasználásával némiképp bonyolultabb hibaegyenletet kell megoldani. A metrológiai gyakorlatban széleskörűen lehet alkalmazni, és alkalmazzák is a négyzetes hibaösszegzést. A MID névvel illetett Európai Uniós Mérőeszköz Direktíva [1] MI-003 Melléklete tárgyalja a hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérőket. A legnagyobb megengedett hiba, az úgynevezett MPE kiszámítására is az MPE = [a2+b2+c2...]0,5 alakú formulát adja meg a Direktíva. Az „a”, „b” és „c” a különböző mért mennyiségek elkülönített hibáit illetve a befolyásoló mennyiségek hatását jelenti (mint pl. a fogyasztásmérőn átfolyó áram, a névleges referencia-áramerősség, a fogyasztásmérőre kapcsolt feszültség,...a feszültség frekvenciája, stb.). A GUM néven [2] ismert, 1993-ban született ISO irányelv szinte nem is tárgyal mást, mint a négyzetes, sőt az érzékenységi tényezőkkel súlyozott négyzetes összegzés elvét. Következik ez az erősen valószínűség-elméleti megközelítésből és az erősen matematikai statisztikai felfogásból, amely érvényesült a GUM szerkesztésében. Persze a GUM jórészt mérési bizonytalanságokkal foglalkozik és nem mérési hibákkal, amikor a valószínűségi eloszlásokkal operál. A két fogalom kapcsolata olykor nagyon bonyolult lehet, kezelésük kényes és sokszor tartalmaz szubjektív filozófiai elemet. Minden esetre való igaz, hogy minden hiba meghatározásának (=”kimérésének”) van bizonytalansága, amennyiben mind a kalibrált eszköz értékmutatásának vagy kimenő jelének, mint mérési eredménynek, és a használt etalonnak vagy referenciaértéknek is van saját bizonytalansága. A GUM-ban és az EA (=European co-operation for Accreditation) kiadványaiban általában a mérőeszközök kalibrálásáról van szó és nem a nemzetközi szabványokon alapuló hitelesítésekről, illetve vizsgálatokról. Akármint is van, a tématerületek lényegében ugyanarról szólnak: megfelel-e egy mérőeszköz a tőle elvárt pontosságnak vagy sem, továbbá a gyakorlatban mekkora a mérőeszközzel végzett mérések várható hibája.

Nagyon gyakran nem a valamely mérőeszköznek az eredő hibája vagy bizonytalansága az érdekes, hanem pl. egy munkadarabnak, kész- vagy félkész terméknek, esetleg egy állapotjellemző mennyiségnek. Természetesen a háttérben ekkor is ott van az a mérőeszköz vagy mérőrendszer, amivel a szóban forgó mennyiségnek megállapítjuk a bizonytalanságát. Ha egy gépészeti konstrukcióban például szerepel több egymáshoz illeszkedő gépelem, akkor ezek eredő mérettűrése a fontos ahhoz, hogy a szerkezet összerakható, sőt működőképes legyen a megadott határfeltételek között. Ebben az esetben az eredő tűrést (=hibahatárt) az egyes tűrések lineáris algebrai összegeként állapítjuk meg, nem pedig a négyzetes hibaösszegzéssel. Statisztikailag persze itt is az a valószínű, hogy a két egymásba kapcsolódó lyuk és csap „kotyogásának” mértéke a nagyszámú munkadarab mérése alapján valahol az egyes darabok méret-szórásnégyzetének összegéből vont négyzetgyök közelében lesz, - de biztonsági okokból helytelen lenne így számolni az eredő mérethibát, hiszen sok selejt, súlyos kár, vagy akár katasztrófa származhatna abból, ha a tűrési követelmény „csak” 68(1σ),90(1,65σ) vagy akár 95(2σ)%-os megbízhatósággal érvényesülne. Ha túl rövid lenne a kérdéses alkatrész, szétesne a szerkezet, ha túl hosszú, akkor például összetörne vagy végzetesen deformálódna a hőtágulás miatt. A lineáris hibaösszegezés A gépelemek mérettűrésének az előző sorokban bemutatott példája már átvezet a hibák egyszerű algebrai összegezésének eseteire. Érdekes megemlíteni, hogy a GUM szerkesztése során a munkában résztvevő metrológusok, mérnökök és matematikusok között messze nem volt mindenben egyetértés, egyebek között komoly szakértők érveltek amellett, hogy „a rendszeres hibákat hozzá kell adni a véletlen hibák határértékeihez”. (J.M.Cameron és W.I.Younden) Lássunk ismét egy példát a MID-ből. Az MI-004 Melléklet a hőfogyasztásmérőket tárgyalja. A Direktíva a mérőrendszert alkotó egyes eszközök -részegységek- hibahatárait lineárisan összegezve adja meg az eredő MPE értéket. E = Ef+Et+Ec ahol Ef = az áramlásmérő legnagyobb megengedett relatív hibaértéke Et = a hőmérséklet-érzékelő pár legnagyobb relatív hibája %-ban Ec = a számítómű megengedett legnagyobb hibája %-ban A MID tulajdonképpen átvette a már korábban meglévő EN 1434 szabvány fogalmait és előírásait. Az idézett példa több kérdést vet fel. A hőmennyiségmérő berendezés áramlásmérő része, a hőérzékelő párok, valamint a számítómű teljességgel egymástól független részrendszereknek foghatók fel, és az egyes egységek által szolgáltatott mérési adatok (=eredmények) alakulása abszolút független egymástól. Semmiféle korreláció nem mutatható ki a mennyiség és a hőmérséklet változásai illetve bármelyik kettő és a digitális számítómű műveleti funkciói között. Összevetve az MI-003ban tárgyalt villamos fogyasztásmérőkkel, a hőmennyiségmérők részei legalább annyira függetlenek egymástól, mint a fogyasztásmérő U- és I-mérő része illetve a feszültség frekvenciája. Mi indokolja hát, hogy a hőmennyiségmérőknél lineárisan összegezünk, a fogyasztásmérőknél négyzetesen? A számítási módot ez esetben a biztonság sem igen indokolja, hiszen semmilyen kár vagy veszély nem származhat abból, ha pl. négyzetes összegzés szerint adódó jóval kisebb hibahatárokkal számolunk. Sőt a gyakorlat éppen azt bizonyítja, hogy a

háromféle hibanem négyzetes összegezéséből adódó hibaszázalék közelebb van a valósághoz, mint a MID szerint számított adat. A MID álláspontját a következők indokolhatják: – A megadott MPE értékek olyan nagyok, hogy abba bizonyosan „belefér” minden gyártó, és azt nem igen lehet túllépni még nem túl precíz telepítés és/vagy üzemeltetés esetén sem. – Olyan oka is lehet a tág hibahatárok megengedésének, hogy a MID a kisebb teljesítményű forgóelemes meleg vízmérőkre „van kitalálva”, amelyek között valóban ritka az 1-2 %-osnál pontosabb eszköz. (Szemben az elektromágneses vagy ultrahangos mérők 0,25...0,5 %-ával!) – Lehetséges, hogy a témát gondozó műszaki-metrológiai bizottságban túlsúlyban volt a lineáris hibaösszegzést favorizáló szakértők véleménye Kombinált számítási mód Bőven találkozunk olyan esetekkel, amikor egy adott mérőrendszeren belül részben a négyzetes, részben a lineáris hibaösszegzést alkalmazzák. Ilyen például a dp-elvű, ún. szűkítőelemes áramlásmérők területe, amelyet az MSZ EN ISO 5167 nemzetközi szabványsorozat részletesen tárgyal. A eredő bizonytalanság szabvány által ajánlott számítási egyenletében a D,d,dp,ε és a sűrűség részbizonytalanságait négyzetesen, a C jelű átfolyási tényező alap- és járulékos bizonytalanságait lineárisan kell összegezni. Megjegyzem, hogy az utóbbiak kizárólag geometriai jellegű bizonytalanságok (egytengelyűségi hiba, körkörösségi eltérés, egyenes csőszakaszok hosszából adódó bizonytalanság). G. K. Mc.Millan 1995-ben megjelent hőmérséklet mérési szakkönyvében [3] az ipari hőmérsékletmérések során keletkező hibákat a következő módon kezeli. A teljes mérési hiba: E = Ep + Ei ahol Ep = a beépítésből eredő rendszeres hibák összessége Em = a mérőeszközökből származó tűrések és véletlen hibák összessége Továbbá Ep = E1+E2+E3+E4 és E1 = a hőelvezetési hiba (K) E2 = a dinamikus hiba (K) E3 = a sugárzási veszteségből származó hiba (K) E4 = a mérendő anyag mozgásával összefüggő ún. „sebességhiba”(K) valamint Em = [ΣEi2]1/2 Az Ei tagok tartalmazzák az érzékelővel kapcsolatos különféle hibákat, a villamos szigetelések romlásából és az átmeneti ellenállás-változásokból, kúszóáramokból adódó hibákat, hőelemeknél a járulékos termofeszültségek zavaró hatásait stb. Irodalom [1] Directive 2004/22/EC of the European Parliament and of the Council of 31 March 2004. - Mérőműszerek irányelv (MID) [2]Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement(GUM) - Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezéséhez, OMH kiadvány, Bp., 1995. [3]Gregory K. Mc.Macmillan: Advanced Temperature Control, ISA kiadvány.1995., NC USA

Reményi Tibor okl.villamosmérnök Flow-Cont Kft. műszaki igazgató [email protected]

Lektor: Dr. Vajk István, BMGE Automatizálási Intézet

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

19

világítástechnika

Világítástechnika világítástechnika világítástechnika Váltakozó feszültségű üzemeltetés hatásainak vizsgálata halogén autólámpáknál A személyautók üzemi feszültségének jövőben tervezett változtatása kihat a jelenleg használatos autólámpák alkalmazhatóságára. A feszültségellátást úgy tervezik biztosítani az egyik megoldás szerint, hogy egy speciális átalakító segítségével változtatható feszültségű és kitöltési tényezőjű négyszögjelet kapcsolnak a lámpára, amit PWM üzemeltetésnek neveznek. Ennek a jelnek a maximuma meghaladja a normál egyenfeszültségű üzem feszültségét. A váltakozó tápfeszültség hatására az izzószál hőmérséklete melegedő és hűlő szakaszokból áll. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a hőmérséklet-ingadozás jelentősen csökkenti a lámpa élettartamát. Ebben a tanulmányban egy számítógépes modellt mutatunk be, aminek segítségével becsülhető a különféle váltakozó jelalakok hatására bekövetkező élettartam-csökkenés. A munka során szinuszos és PWM feszültség hatását vizsgáltam az élettartamra, de a módszer alkalmas egyéb periodikus meghajtás során bekövetkező hőmérsékletingadozás hatásának becslésére. The planned changing in the voltage of the on-board voltage of the automobiles might have effect on the lifetime of the automotive lamps. In order to contain this problem the lamps will be operated with a special type of square signal called PWM signal with adjustable frequency and duty factor. The maximum of the PWM signal is greater than the voltage of the normal DC mode. As the result of this signal the temperature of the filament will consist of warming and cooling sections. This operation could cause a decrease in lamp lifetime due to the increased thermal and mechanical stresses of the incandescent filament, so the transient and steady state thermal behavior of the filament needs to be examined. In this article computer model will be shown to study the lifetime reduction as the effect of the periodic signal. In this work the effect of the PWM and sinusoid voltage will be presented but the method is suitable to analyze the effect of any kind of periodic signals. A munka célja a wolfram spiral hőmérséklet-eloszlásának modellezése az egyenfeszültségtől eltérő üzemeltetés – PWM és szinuszos feszültség – hatására. A PWM feszültség egy periódikus négyszögjel változtatható kitöltési tényezővel és maximális feszültséggel, amelynek segítségével szabályozható a lámpa teljesítménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lámpát bekapcsoljuk az adott ciklus bizonyos hányadáig, majd kikapcsoljuk a ciklus végéig. Ez a fajta váltakozó feszültség hőmérséklet-változást idéz elő az izzószálban, így az melegedő és hűlő szakaszokon megy át az üzemperiódus különböző szakaszaiban. A cikkben 3D véges elemes elektromos, hőtani és mechanikai modelleket mutatunk be, amelyek segítségével becsülhetővé válnak a periodikus jelek lámpaélettartam-csökkentő hatásai. A modellezés elvégzéséhez a problémát leíró csatolt differenciál-egyenlet rendszert kellett alkalmazni a megalkotott 3D spirál-geometrián. A csatolás során a hővezetési egyenletbe az elektromos vezetési egyenletből származó Joule hő került

q Joule

(j )2 = σ



(elektromos vezetési) (2) (csatolás ) (3)

Itt ρ a tömegsűrűség, C a fajhő, k a fajlagos vezetőképesség, qJoule a Joule hő, σ az elektromos vezetési együttható, V az elektromos potenciál, T pedig a hőmérséklet. Az egyenletekben szereplő anyagi paramétereknek igen jelentős hőmérsékletfüggése van, ez a számítások során figylembe vételre került [1]. Figyelembe vettük azt a hatást is, hogy a spirálról elsugárzott hő egy részét a spirál saját maga elnyeli a geometriából adódóan. A lámpa élettartamát csökkentő legfőbb okok a hőmérséklet-ingadozás és a mechanikai rezonancia. A hőmérséklet-ingadozás hatása alacsony frekvenciákon és kis kitöltési tényezőknél jelentős. Ezekben az esetekben az izzószál a működés egyes szakaszaiban jóval az átlaghőmérséklet fölé melegszik, aminek hatására jelentősen megnő a wolfram párolgása a spirál felületéről. A modell futtatása a 3D geometrián az 1/a ábrán látható hőméréséklet-eloszlást eredményezi. Ha változtatjuk a vizsgált – azonos effektív értékű – elektromos feszültségjel kitöltési tényezőjét az 1/b. ábrán látható görbesereget kapjuk a spirál közepén lévő pont hőmérsékletére. Látható, hogy az azonos effektív feszültség azt eredményezi, hogy a hőmérsékletek ugyanazon átlagérték körül ingadoznak, azonban az ingadozás mértéke a jel kitöltési tényezőjétől függően változik.

1/a. ábra a H7 izzószál hőmérsékleteloszlása

1/b. ábra a PWM jel hatására fellépő hő,érsékletingadozások A kapott eredményekből becsülhető a különböző kitöltési tényezőjű, de azonos effektív értékű feszültségjelek lámpaélettartam-csökkentő hatása. Figyelembe véve, hogy a lámpa

∂T ρC − ∇(k∇T ) = q Joule (hővezetési) (1) ∂t Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6



∇(j )= ∇(σ∇V ) = 0

20

élettartama forditottan arányos az izzószál hőmérsékletének 30-40. hatványával, definiálható egy effektív hőmérséklet, ami súlyozva veszi figyelembe a működés egy periódusában elért hőmérsékletértékeket. 1/ f

Teff = Z f ⋅ ∫ T Z (t )d .t 0

Itt Teff az effektív hőmérséklet, f a PWM frekvencia, Z pedig az élettartam hőmérsékletfüggését meghatározó hatványkitevő. Egy ilyen becslés eredményét mutatja a 2/a ábra. Észrevehető, hogy alacsonyabb frekvencián és kis kitöltési tényezőnél – azonos effektív feszültséget feltételezve – a nagyobb hőmérséklet ingadózás miatt a becslés 80-85%-os élettartamot jósol a H7 lámpára.

ki az egész izzószálnak, ezzel azt a feltételezést tettük, hogy az itt bekövetkező csekély mértékű ellenállás-változás nem változtatja meg jelentősen az egész szál ellenállását. A vizsgált lámpára ez a közelítés igaznak mondható. Tehát a szimuláció segítségével meghatároztuk, hogyan változik a hot-spot hőmérséklete és a hőmérséklet ingadozása, amikor csökken az adott szálszakasz sugara. Ezekből az adatokból a huzal sugarától függő párolgási sebesség kapható. Ez behelyettesíthető egy olyan differenciál egyenletbe, amit a párolgási sebesség definíciójából vezetünk le, és amely megadja, hogy hogyan változik időben a huzal sugara a párolgási sebességtől függően. Az eredményeket 50 Hz-es szinuszos és 50 Hz-es 50% kitöltésű PWM jelre számoltam, 21W-os féklámpa spirált figyelembe véve. Az eredményekből az látszik, hogy a PWM jelnek igen jelentős élettartam-csökkentő hatása van a vizsgált vékonyabb huzalú lámpákra, de a szinuszos jel is csökkentheti az élettartamot. A váltakozó feszültségjel hatására mechanikai rezonancia is kialakulhat, ami a spirál idő előtti szakadásához vezethet. A mechanikai rezonanciát az áram mágneses hatása miatt kiváltott spirál kontrakciók válthatnak ki. Ezért két dolgot kell vizsgálnunk: milyen frekvenciájú komponensek lépnek fel a lámpa áramában PWM üzemeltetés hatásra, valamint melyek a spirál sajátmódusai és sajátfrekvenciái.

2/a. ábra Élettartam csökkenés vizsgálata H7 spirál esetében a kitöltési tényező függvényében különböző frekvenciákon

3/a. ábra A H7 izzószál áramának spektruma a kitöltési tényező függvényében

2/b. ábra PWM, egyenfeszültség,, szinuszos jelek hatása az élettartamra P21 lámpa esetében Az élettartam becslésére alkalmazható egy másik módszer is, ami féklámpák periodikus feszültségjellel történő üzemeltetésénél vált hasznossá. A modell felépítse során azt feltételeztük, hogy a lámpa kiégését a működés során a meleg zónában kialakuló megnövekedett wolfram-párolgás okozza. Ilyen melegebb zóna – szakirodalomban elterjedt nevén hot-spot – akkor alakul ki, amikor az izzószál a gyártás vagy a működés során valamilyen okból csekély mértékben elvékonyodik. A modellezés során a szál sugarát több lépésben csökkentettük, és megvizsgáltuk, hogy azonos áramerősség hatására hogyan melegszik fel a szál. A hot-spot ugyanis csak kis hányadát teszi

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

21

3/b. ábra A H7 spirál 1300 Hz körül fellépő sajátmódusa amit az áram mágneses hatása álta kiváltott kontrakció gerjeszthet A sajátmódusok és sajátfrekvenciák meghatározásához a korábban bemutatott spirálgeometriát használtam, felhasználva az ott kapott hőmérséklet-eloszlás értékeket, ugyanis a huzal anyagának rugalmas tulajdonságai is hőmérsékletfüggők, ezáltal a spirál sajátfrekvenciái jelentős eltérést mutatnak

a lámpa kikapcsolt és működés közbeni állapotában. Az említett kontrakciós jelenséggel összefüggő módus kb. 1300 Hz körül jelentkezik. Bár ez a frekvencia elég magas, az áramjel spektrum analíziséből kitűnik, hogy viszonylag alacsony PWM frekvencia esetén is megjelennek magas felharmonikusok. Ha a PWM frekvenciát magasra választjuk, akkor adódhat olyan eset, hogy bizonyos kitöltési tényező esetén az áramjelben fellépő egyik felharmónikus gerjeszteni tudja az arra érzékeny sajátmódust. Összefoglalás A cikkben közölt vizsgálatok kimutatták, hogy az autólámpáknál alkalmazandó váltakozó feszültség számottevő élettartamcsökkentő hatással bír. Ennek kimutatására egy összetett számítógépes szimulációs módszert dolgoztam ki, minek során először a geometriai adatokból létrehozott modellen oldottam meg az elektromos- és hővezetési parciális differenciálegyenleteket. A szimuláció azt mutatja, hogy az élettartam-csökkenés a hőmérséklet ingadozásától függ döntő mértében, de hatása lehet a áram által keltett rezonancia jelenségeknek is. Ezért az alkalmazandó váltakozó feszültség megválasztásánál töre-

Beszámoló a XXXIX. Közvilágítási Ankétról Az idei Ankétot Győrben, a Rába Hotelben rendezte a VTT a MEE Győri Szervezetével közösen. Mint már évek óta megszoktuk, ankétjaink egy-egy tematikát követnek, idén „A közvilágítási rendelet” címet tűztük ki. Ez a téma évek óta foglalkoztatja a világítással foglalkozó szakembereket, társaságunkat. Minden lehetséges eszközzel, beadványokkal, tervezetekkel, személyes megkereséssel próbáltuk a törvényt előkészítőket rábírni a rendelet megalkotására. Sajnos fáradozásunk eddig nem hozott eredményt. Az első blokkban a napról-napra új eredményeket felmutató LED-es világításról hallhattunk előadásokat. Ennek az új világítási eszköznek a fejlődése annyira gyors, hogy szinte nyomon követhetetlen, a mai tudásunkat és eszközeinket holnapra sutba dobhatjuk. Dr. Schanda János professzor elméleti, majd Vass László gyakorlati ismertetői próbáltak rávilágítani – a túlzott marketinget sem nélkülöző – határtalan LED alkalmazás valós korlátira. Hazai cégünk nemzetközi piacon sikeres LED alkalmazását mutatta be Schwarcz Péter. Ezt később a gyártói blokkban bemutatott videofilmen is megtekinthettük. Lenyűgöző a horvát tengerpart gyöngyszemének számító Split tengerparti korzóján kialakított LED-es világítási rendszer műszaki, esztétikai megjelenése, nappal és éjjel csodálatos látvány. (Volt szerencsém élőben is látni.) A tematikus blokkban két előadás is foglalkozott a közvilágítás gyakorlati üzemeltetési kérdéseivel. Ebből kiderült, hogy ez a nyitott piaccá váló terület, úgy a szabályozási, mint a szerződéses feltételek meghatározása vonatkozásában nem kiforrott. A közvilágítást érintő hazai és nemzetközi szabályozásról hallhattunk néhány gondolatot. Sajnos még mindig csak megalkotási fázisban van a hazai közvilágítási rendelet. Az energiafelhasználás hatékonyságának érdekében a normál izzólámpák piacról való kiszorítására irányuló világméretű törekvés jegyében EU direktívát ismertető előadás elmaradt.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

22

kedni kell a minél alacsonyabb hőmérséklet-ingadozásra, ami emelt frekvenciát és nagy kitöltési tényezőt jelent, de ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott jel által keltett áramjel valamelyik felharmonikusa ne okozzon rezonanciát. Irodalomjegyzék 1. JV. A. Sorkin, “Tungsten Technical Data (in Russian),” Technical Report of VNIITS, Moscow, 1988. 2. D. T. Hurd, “Tungsten,” Metals Handbook, Volume 1, Properties and Selection of Metals, American Society for Metals, Metals Park, Novelty, Ohio (1961), p. 1225.

Makai László GE Consumer&Industrial [email protected]

Lektor: Arató András

Ennek oka, hogy az előre kitűzött időpontra nem született meg az ajánlás végleges szövege, így még vita tárgyát jelentő anyagot nem lehetett ismertetni. A második napon érdekes időutazást tehettünk a múltba egy 120 éve lámpatesteket gyártó cég termékfejlesztésének bemutatásával. Az ezt követő elméleti előadás egy kutatást mutatott be, mely az általánosan alkalmazott digitális fényképezőgépek fénymérésre való alkalmazásának lehetőségeit vizsgálta. Ez élénk eszmecserét váltott ki, alkalmat adva, hogy a VTT szemináriumainak sorába ezt a témát fölvegye. Érdekes előadás hangzott el a nagynyomású gázkiülő lámpák működése során lejátszódó kémiai folyamatokról. Bepillantást nyerhettünk olyan bonyolult fizikokémiai folyamatba, amely e lámpák működése közben zajlik le, ez új és új kihívást jelent

Fehér asztalos egyeztetés, világítás versus csillagos ég témakörben /Csuti Péter-Kolláth Zoltán (szemben) és Nagy János/ a fejlesztőknek. Az energiahatékonyság szolgálatában jelentős szerepet kell kapjon az elektronikát nem tartalmazó kompakt fénycsövek használata. Az izzólámpák alkalmazásának visszaszorításában jelentős lépés az Edison foglalatú lámpatestek helyett, a kompakt fénycsőfoglalattal gyártott lámpatestek elterjesztése. Idén is hallhattunk csillagászati vonatkozású előadást. Ennek aktualitását a közelmúltban lezajlott „Egy óra a Földért” nemzetközi megmozdulás adta. Ennek célja a figyelemfelkeltés, hogy a villamosenergia-felhasználás csökkentésére egy órai világítás és egyéb fogyasztók lekapcsolása is milyen nagy megtakarítást jelent. A bemutatott képek jól illusztrálták, hogy a díszvilágítás kikapcsolása milyen mértékben csökkenti a fényszennyezést az energiamegtakarítás mellett.

Végezetül az utolsó blokkban a káprázásszámítások új szabványával kapcsolatban hallhattunk eszmefuttatást, mely nyitott kérdéseket is felvetett. Ez újabb témát ad a VTT szemináriumok sorában. A már megszokott statisztikai adatok ismertetése során Polgár Péter utalt arra, hogy egyre nehezebb az adatok begyűjtése. Sajnálatos lenne, ha ez a fontos, fejlődést minden vonatkozásban – korszerűsödés, átrendeződés, energiahatékonyság-növekedés, - reprezentáló statisztika megszűnne. Az adatsor az egész világon egyedülálló, más országokban csak becsléseken alapul a közvilágítás helyzetének megítélése. Néhány előre nem tervezett érdekességet villantottak fel hivatalos és alkalmi előadóink a gyártói blokkban. A már említett spliti LED-es világítás bemutatása, a „halálán lévő” nátrium lámpa elektronikus előtétes életmentése, a Győrben len-

csevégre kapott „dizájnos” káprázáscsökkentés és lámpatest tükörtervező program. Záróeseményként a vándorlámpát átvette a MEE Pécsi Szervezetének képviselője, mivel a következő – 40-ik Közvilágítási Ankét – 2009. május 14-15. között Harkányban kerül megrendezésre. Fakultatív kirándulásunkon megtekintettük a felújított – világörökség részét jelentő – Pannonhalmi Apátságot. A bencés kolostor szépen felújított épületeinek, könyvtárának, kiállításának bejárását borászati ismeretekkel is bővítettük, a termék érzékszervi vizsgálatával, kellemesen zártuk a 39-ik Közvilágítási Ankétot. Szekeres Sándor

Light+building 2008 Az Építészet és Technika Nemzetközi Szakvásárát 2008. április 6–11. között tartották Frankfurtban. A light+building az évek során a világ vezető szakvásárává vált, amely innovatív kínálatával bebizonyította, hogy az építészet és technika nem különálló pólusai a szakterületnek, hanem mindinkább az erőteljes egymásra-hatás jellemzi azokat. Az idei szakvásár szenzációs sikert hozott. A zárójelentés szerint több mint 165 000 látogató tekintette meg a 2173 kiállító, ill. gyártó kínálatát.A kiállítók a világ minden részéről a következő szakterületeken mutatták be innovatív termékeiket:

– világítástechnika, – elektrotechnika, – épületautomatika, épület-rendszertechnika. A legnagyobb kiállítási területet a világítástechnika foglalta el, több mint 1500 kiállítóval. Összehasonlítva az eredményeket a 2006-os rendezvény számaival, azok kb. 22%-os, kiemelkedő növekedést eredményeztek. Ez a vásár eddigi történetében egyedülálló, ami egy sikertörténet! A látogatók nagy része az iparból jött, de igen sokan képviselték a kereskedelmet. Számos tervező, épí-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

23

tész- vagy világítástervező mérnök kapott saját szakterületeiről hasznos információkat. Emelkedett a nemzetiségi-fok is. A villamos berendezés- és épületrendszertervezők ugyancsak számos újdonsággal ismerkedhettek, hiszen a kiállítók kielégítő információkkal látták el az érdeklődőket. A világítástechnika népes kiállítógárdájával úgy mutatkozott be ismét, hogy annak világszerte nincs konkurenciája. A LED-ek uralták a világítási bemutatókat. Az elektrotechnika területén a kiállítók száma növekedett és szinte teljes volt a szakmai lefedettség. Emelkedett a biztonságtechnikai rendszerek, valamint az épületautomatika rendszerek hangsúlya. Az ezen a területen megjelenő kínálat egyre nagyobb.A vásár időtartama alatt számos szakmai előadást és konferenciát tartottak, amelyek érdekes és jövőbe mutató témákkal várták a szakembereket. E rövid kis összefoglaló mindössze csak egy rövid bepillantást engedett abba a témájában, rendszerében és rendszerezettségében kiváló kiállításnak, annak a sokszínű és szakmailag érdekes látnivalónak, amit leírni nem lehet. Emellé még kitűnő szervezés is társult. A következő light+building kiállítást 2010. április 11-16. között rendezik meg Frankfurt am Main-ban. – ja –

védelmek

Védelmek védelmek

védelmek Szakképesítési követelményváltozás az új OTSZ-szel kapcsolatban A) Előírások 1.) 2008. május 22-én lép hatályba a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). A Szabályzat 3. rész I. fejezetének 1.4. alfejezete meghatározza a villamos berendezések szabványossági felülvizsgálatát végzők szakképesítési követelményeit. E szerint: „1.4.1. A felülvizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezheti, aki a jogszabályban* meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkezik. 1.4.2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek (térségek) villamos berendezéseinek vizsgálatához az előbb meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő szakképesítés is szükséges. 1.4.3. A robbanásveszélyes térségek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy együttesen végezheti, ha a meghatározott szakképesítésekkel külön-külön rendelkeznek.” 2.) *A hivatkozott jogszabály: 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet egyes ipari kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. „2.§: A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek csak az ott megjelölt képesítésekkel végezhetők.” A mellékletben „Bányászat” címszó alatt szerepel a sújtólég- és robbanásbiztos berendezések kezelése és felülvizsgálata, amelyhez a „Sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő” szakképesítés szükséges! Továbbiakban a melléklet „Villamosenergia-ipar” címszó alatt írja elő az egyes felülvizsgálati tevékenységekhez az „Érintésvédelem szabványossági felülvizsgálója”, az „Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója” és a „Villámvédelem felülvizsgálója” szakképesítések meglétét. 3.) Itt emlékeztetünk az MSZ EN 60079 szabvány sorozatra: „Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegben”. A sorozat MSZ EN 60079-17 szabványának címe: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása robbanásveszélyes térségekben. A szabványt először 1999 augusztusában tették közzé, már ebben is szerepel az általános követelmények között az, ami a jelenleg érvényes MSZ EN 60079-17:2003 szabványban így van leírva: „4.2. Személyi feltételek. A villamos berendezések felülvizsgálatát és karbantartását csak olyan gyakorlott személy-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

24

zet végezheti, akiknek a képzése magába foglalta a különböző védelmi módok és gyakorlati megvalósítások, a vonatkozó szabályzatok és előírások, valamint a térségbesorsolás általános alapelveinek oktatását. A személyzetnek szabályos időközönként megfelelő továbbképzésen vagy gyakorlati oktatáson kell részt venni. A vonatkozó előírt gyakorlatról és képzésről igazolással kell rendelkezniük.” A leírtak alapján látható, hogy az új OTSZ idézett rendelkezése egyáltalán nem újdonság, hanem egy évtizede hatályos jogszabály, illetve érvényes szabványelőírás újabb oldalról történő megerősítése!

B) A korábbi oklevelekkel rendelkező felülvizsgálók lehetőségei 1.) Az előbb idézett 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése így szól: „A korábban érvényben volt jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések mindaddig érvényesek, amíg a munkavállaló munkaköre, illetve az egyéni vállalkozó tevékenységi köre nem változik. E rendelet nem érinti a korábban megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét.” Ez azt jelenti, hogy ha az 1997 előtt kiadott oklevéllel rendelkező felülvizsgáló folyamatosan, megszakítás nélkül ezt a munkát végezte, akkor megkötések nélkül végezheti ezt továbbra is (ún. „szerzett jog” alapján; a jogszabályoknak ugyanis nincs visszamenőleges hatálya). Természetesen ezt hatósági felszólításra tudni kell igazolni! (A helyi hatóságok meggyőzése sokszor nem egyszerű...) Ha valamilyen okból pl. 1 – 2 hónapos megszakítás következett be, és más munkát végzett a felülvizsgáló, akkor már nem vonatkoztatható az idézett két mondat! 2.) Az előző esetben a konkrét munkavégzésével kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a felülvizsgálók szíves figyelmét: A fentiek értelmében végezhet felülvizsgálatot az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú térségekben, de semmiképpen sem ajánljuk, hogy az ott üzemelő robbanásveszélyes gyártmányokat megbontsa! Az ellenőrzés az adott robbanásveszélyes készülék, berendezés adattáblájára, épségére, elhelyezésére, a dokumentációval való megegyezésére, továbbá a tűzveszélyességi osztály és ezen belül a zóna besorolás helyességének, illetve az esetleges változások és ezek következményeinek megállapítására terjedjen csak ki! Azt is ellenőrizze, hogy az adott gyártmány kialakítása, fajtája, védettsége megfelel-e abban a zónában, illetve térségben, ahol azt alkalmazzák. (Lásd: OTSZ 3. rész: I. fej. 2.2.4. pont) Természetesen ugyanígy ellenőrizheti a robbanásveszélyes térségen kívül elhelyezett kapcsolódó egységeket, áramköröket, pl. a gyújtószikramentes rendszerek esetében. Ugyanakkor emlékeztetjük arra, hogy a még érvényben lévő MSZ 10900 szabvány és az új OTSZ is tartalmaz szúrópróbaszerű megbontásos ellenőrzéseket is, pl. a lámpatestekben lévő fényforrások esetében vagy a leválasztási lehetőség ellenőrzésekor, de „az ív útjának éghető anyag mentességét” is csak megbontással lehet ellenőrizni – ezeket ne végezze!

3.) Az új OTSZ 3. rész, I. fejezet 1.4.3. pontjával kapcsolatban: A villamos berendezések ellenőrzése, felülvizsgálata az MSZ 1585 szabvány szerinti feszültség alatti, illetve feszültség közeli munkának minősül, és ilyen munkát a szabvány 6.1.101. szakasza értelmében legalább két főből álló munkacsoportnak kell végeznie. Tehát a fülvizsgáló egyedül nem végezhet ilyen munkát, az üzemi kísérő minden esetben szükséges, akinek a munka villamos veszélyeire legalább kioktatottnak kell lennie és megfelelő helyismerettel kell rendelkeznie. A megfelelő felkészültségű üzemi kísérővel a felülvizsgáló teljesíteni tudja a jogszabályi előírásokat! Álláspontunk szerint ez a pont könnyítést jelent az előző ponthoz képest és engedélyezi azt, hogy a felülvizsgáló személyeknek külön-külön legyen meg a képesítésük, azaz legalább az egyiknek legyen „EBF” képesítése, míg a másiknak legalább „sújtólég és Rb. kezelő” képesítése legyen! 4.) Az OKJ-ből sajnos törölték a „sújtólég és Rb. kezelő” szakképesítést, de azért még létezik! – ezért hivatkoznak rá a jogszabályok, így az új OTSZ, vagy az említett 5/1997-es IKIM rendelet. Több szakmai továbbképzéssel foglalkozó intézet, kft. szervez ilyen tanfolyamot és képesítő vizsgát. A 18/2004. (V. 28.) OM rendelet szerint sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő szakképesítés tanfolyam, illetve vizsga szervezésére feljogosított intézmények a következők: – Eurookt-Akadémia Szakképző és Szakmai Szolgáltató Kft., Esztergom – OKTÁV Továbbképző Központ Rt., Esztergom-kertváros – Öveges J. Gyak. Középiskola és Ped. Szakszolgálat, Budapest (A rendelet 2006-os módosítása ezen nem változtatott. Megjegyezzük, hogy az információink szerint várhatóan rövidesen visszakerül ez a szakképesítés az OKJ-be.) 5.) Ha a felülvizsgáló rendszeresen foglalkozik ilyen témakörökkel feltétlen ajánlott, hogy megszerezze ezt a képesítést! Már csak azért is, mert egyes cégek, pl. MOL, vagy a gyógyszergyárak stb. már 10-15 éve alapvetően megkövetelik, hogy az ilyen térségekben felülvizsgálatot végző személyek rendelkezzenek ezzel a szakképesítéssel – tehát ilyen esetben munkát sem kapna! Ezen kívül 1996 óta a sújtólégés robbanásveszélyes térségekre és gyártmányokra vonatkozó szabványok teljes egészében lecserélődtek (közülük több szabvány kétszer is). A gyakorló felülvizsgálók valószínűleg jól ismerik ezeket, de egy tanfolyam, illetve vizsga – ha kellemetlen is – de rákényszeríti az embert arra, hogy átfogóan és alaposan foglalkozzon e nem veszélytelen és meglehetősen bonyolult szakismeret részleteivel is (esetleg olyannal, ami elkerülte a figyelmét). Arató Csaba

Magyarország a Distrelec-minŃséget választja: Tel.: 06 80 015 847

Terjedelmes minŃségi termékprogramunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhetŃ honlapunkon: www.distrelec.com Amit a Distrelec Önnek kínál: Q Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén Q Mindössze 5,- EUR kiszállítási költség Q Rendelés akár 1db-tól Q Ingyenes cserelehetŃség Q Tanácsadás magyar nyelven, ingyenesen hívható telefonon: 06 80 015 847 Technikusok és felhasználók ezrei fordulnak már a gyors direktszállításhoz a Distrelec-nél!

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, a MEE tagja [email protected]

Európa legjelentŃsebb minŃségi elektronikai és számítógép - alkatrész disztribútora

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

25 Elektrotechnika_3-08.indd 1

29.02.2008 17:54:17 Uhr

Hírek hírek hírek Hírek

ELMŰ / ÉMÁSZ Szakember-találkozó a MEE-VET koordinálásában 2008. május 14-15-én, a MEE Villamos Energia Társaság (MEE-VET) koordinálásával az ELMŰ / ÉMÁSZ Nyrt. szervezésében, a MEE ELMŰ Nyrt. Szervezet közreműködésével kétnapos, kiállítással egybekötött szakember-találkozóra került sor az ELMŰ Nyrt. sporttelepén. A rendezvény fő célul tűzte ki, hogy a 2008-ban induló beruházások előtt az ELMŰ/ÉMÁSZ szerződéses tervezői, műszaki ellenőrei, kivitelezői, illetve a cég munkatársai megismerjék az ELMŰ/ ÉMÁSZ Nyrt.-nél elfogadott és kizárólagosan használható technológiákat és a gyártó cégek által bemutatott termékekhez kapcsolódó technológiai ismereteket. A kiállítás területén 33 gyártó cég kisebb-nagyobb standokon – bel- és kültéren egyaránt - mutatta be termékeit, katalógusait, illetve állt személyes rendelkezésre információadás tekintetében. A A tesztírás pillanatai rendezvényt szakmai program is kísérte, az ELMŰ / ÉMÁSZ munkatársai mellett a gyártó cégek képviselői is tartottak bemutatót. A program, mely 17 szakmai előadást foglalt magába, a következő volt: 1. nap – 2008. május 14. – Megnyitó – Kovács László, ELMŰ Nyrt. – Hálózatminőség új megközelítésben Kajtor János, ELMŰ Hálózati Kft. – Oszlopkapcsoló felszerelés utáni beállítása (TMOK) Nagy Róbert, SCHNEIDER Electric Kft. – Szigetelt szabadvezetékek és KÖF kábelek Kecskésné Szakács Katalin, Prysmian MKM Kft. – Kutatás és fejlesztés a Fux Zrt-nél – Csomós József, Fux Zrt. – Elosztóhálózati légszigetelésű kapcsoló-berendezések és kábelhibajelző készülékek – Drexler Péter, Areva Hungária Kft. – Alállomási jelölések – Nagy János, Johnsvill Kft.

Az előadások hallgatósága

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

26

– Újdonságok a FAM technológiában Ugor Balázs, Tomintex Kft. – Potenciálelosztás a mérőóra előtt Szente Gábor, Phoenix Contact Kft. – A szalagrögzítés technológiája - Szabó Sándor, Metz Kft. – Új vezetékterítési és beszabályozási technológia bemutatása – Szügyi Kálmán, ISO-NET Kft. – Telítőszerek összehasonlítása a vezetékoszlop-telítés tárgykörében - Fazekas László, Lignum Kft.

Standok 2. nap – 2008. május 15. – Tervezőkkel és műszaki ellenőrökkel szembeni elvárások Kalla Ferenc – ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. – Felszín alatti technológiák új generációja Marosán István, JET-VILL Kft. – KVGy transzformátorállomások választéka és telepítési jellemzői – Bognár Gyula, KVGY Kft. – Közvilágítási lámpatestek tervezése és szerelése Esztergomi Ferenc, HOFEKA Kft. – Kisfeszültségű szigetelésátszúró kötéstechnológia Végh László, MEGAWATT 1 Kft. – Madárvédelem – Szügyi Kálmán, ISO-NET Kft. – Zárszó – Kovács László, ELMŰ Nyrt. Az első nap három kategóriában („Nagy”, „Közepes”, „Kis”) különböző szakterületek értékelése alapján - kerültek átadásra a 2007. év „Beszállítói díjai”. A nyertesek, akiknek ezúton is gratulálunk a következők: – „NAGY beszállító” kategória – Delta Informatika Zrt. – „KÖZEPES beszállító” kategória – Huncont Kft. – „KIS beszállító” kategória – Budvill Kft. A MEE-VET és a Magyar Mérnöki Kamara együttműködése alapján a kamara a szakmai programot értékelte, és a rendezvényen való részvételért 3, sikeres vizsga esetén +1, előadás tartásáért pedig +2 kreditpontot határozott meg. A kreditpontok vonzerejét mutatja, hogy a tesztet több, mint 100 fő töltötte ki. A rendezvény hagyományt kíván teremteni, lehetőséget biztosítva arra, hogy az ELMŰ/ÉMÁSZ gyártói, kivitelezői, tervezői, valamint műszaki szakemberei közötti tapasztalatcsere, kapcsolatépítés folyamatos legyen. A visszajelzések mind látogatói, mind kiállítói oldalról kedvezőek voltak, az első nap 391, a második nap 311 fő regisztrálta magát a programon. A rendezőkhöz visszaérkezett pozitív vélemények tovább erősítik azt az elgondolást, hogy a villamos ipar szereplőinek hosszabb távon is szükségük van erre a célközönségnek szervezett rendezvényre. Horváth Zoltán MEE-VET társelnök

Viharkár

Telepítésre váró erdőrészlet

Fotó: Tóth Éva

Fotó: Tóth Éva

Talán még sokan emlékeznek arra, hogy a márciusban lezajlott szélviharok milyen nagy károkat okoztak az országban, melynek során súlyos veszteségek érték Budapesten a hárshegyi erdőt is. A MAVIR Zrt. 9000 db facsemete optimális újratelepítésére elegendő támogatást nyújt a Pilisi Parkerdő Zrt. részére. Így megvalósulhat a Szépjuhászné közelé-

ben található – a viharok pusztítása nyomán szinte teljesen megsemmisült – 1,5 hektáros erdőrészlet helyreállítása. Az őszi faültetési munkálatokból a MAVIR dolgozói is kiveszik részüket – önkéntes munka, illetve csapatépítő rendezvény keretében az erdészeti munkatársak iráA MAVIR vezérigazgatója átnyújtja nyítása mellett. a Pilisi Parkerdő vezérigazgatójának A faültetéssel egyetema támogatást igazoló oklevelet ben a társaság „örökbe fogadja” a Szépjuhászné turistapihenőt és az ott található gyermekjátszóteret, ami több évre szóló elkötelezettséget jelent. A MAVIR számára alapvető érték a társadalom és a természet kincseinek tisztelete, ezért fontosnak tartja a főváros egyik legjelentősebb természeti öröksége megőrzésének és szükség szerint megújulásának segítését. A támogatás ünnepélyes átadására és a hozzá kapcsolódó szimbolikus faültetésre 2008. május 7-én került sor, amelyről a mellékelt felvételek is beszámolnak. Tóth Éva

Fotó: Tóth Éva

9000 új fa a fővárosban a MAVIR támogatásával

Laskóy Ágnes kommunikációs osztályvezető is részt vett a faültetésben

Új vezérigazgató a Ganz Transelektro Villamossági Zrt.-nél A Ganz Transelektro Zrt. Igazgatósága Luspay Zoltánt a Ganz Transelektro Villamossági Zrt. vezérigazgatójává nevezte ki. Luspay Zoltán (54) erősáramú villamosmérnök, a Ganz Villamossági Művek tervezőmérnökeként, majd tervezési osztályvezetőként dolgozott. 1991-től a Ganz Ansaldo Transzformátor Tervezési főosztályát vezette. 2001 óta a vállalat legnagyobb üzletágának, a Transzformátor üzletágnak a vezetője. A Transelektro csoport szétesését követően a Ganz villamossági gyár új tulajdonosa 2006 októbere óta, az intenzív globális expanziót folytató indiai, Avanta csoporthoz tartozó Crompton Greaves lett. A cég hagyományos termékeinek (transzformátorok, nagyteljesítményű forgógépek, tokozott kapcsolóké-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

27

Jelképes faültetés -Vintkovits András (MAVIR Zrt. ) vezérigazgató és Zámbó Péter (Pilisi Parkerdő Zrt.) vezérigazgató szülékek) jelenlegi célpiacai a hazain túl, Európa és az Öbölországok, ahol a Ganz márkanév egyet jelent a magas műszaki színvonallal. Az egyedi tervezésű, speciális igényeket kielégítő berendezések iránti kereslet növekedésének megfelelően a cég jelentős forgalomnövekedést (az áprilissal indult üzleti évben 90 millió euró, árbevételt) tervez. A tervezői rendszerek fejlesztése mellett, gyártásfejlesztési beruházások indultak és bővül a tápiószelei, szolnoki, valamint a budapesti telephelyek, gyáregységek létszáma is. Tóth Balázs HR és Kommunikációs igazgató

Hírek hírek hírek Hírek

Májusban ünnepelt a mtesz és a magyar műszaki értelmiség Áprilisi számunkban már hírt adtunk arról, hogyan készül a MTESZ a jubileumi ünnepségekre. Összeállításunkban felidézzük a nagyszerű eseményeket képet adva arról, hogy miként ünnepelt a műszaki értelmiség . 2008. május 8-án 60. Gyémántjubileumi ünnepi ülésre invitálta tagjainak képviselőit a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a MTESZ, amely 40 egyesületet és közel nyolcvanezer reálértelmiségi tagot tömörítő civil szakmai szervezet. Az ülés előtt Gordos Géza elnök a MTESZ Kossuth téri Székházának előcsarnokában nyitotta meg az Alkotó magyarok című kiállítást. A tablók a magyar műszaki és természettudományos értelmiség 38 világhírű személyisége és több találmány eredeti dokumentumainak másolatát mutatták be. Az első emeleti konferencia teremben Dr.Császi Ferenc alelnök nyitotta meg az ünnepi ülést, aki egyben az ülés levezető elnöke is volt. Ünnepi beszédében dr. Gordos Géza, a MTESZ elnöke elmondta, hogy a szövetség tulajdon képen június végén ünnepli alakulásának 60. évfordulóját, az ünnepségsorozatot mégis a magyar műszaki értelmiség napja köré szervezték, amelyet tavaly óta Benkó Sándor kezdeményezésére május első szombatján tartanak. Az ünnepi ülésen távollétében olvasta fel dr. Gordos Géza elnök a szövetség ma már egyedüli élő alapító tagjának a NéDr. Gordos Géza megnyitja metországban élő, 93 éves Mosonyi Emil a kiállítást akadémikusnak a jubileumi űléshez írt köszöntőjét. Kiemelkedő munkája és életútja elismeréseként Mosonyi Emilnek és Tóth Jánosnak a MTESZ elnöksége jubileumi aranyérmet adományozott. A szövetség idei díját Juhász István matematikus, Molnár Pál vegyészmér-

nök, S. Nagy László erdőmérnök és Pályi András geofizikus kapta. Oklevelet kapott többek között dr. Bencze János villamosmérnök, aki a Magyar Elektronikai Egyesület szakmai lapját négyéves munkával újította meg, és emelte az egyesület elismert szakmai lapjává és Lernyei Péter a MEE volt ügyvezető igazgatója. Gratulálunk a kitűntetetteknek! A Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából - 2008. május 10-én a Parlament Kongresszusi termében - tartott ülésen a Szervező Bizottság és az idei szervező MTESZ nevében Dr. Gagyi Pállfy András főigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta az elnökség tagjait

Lernyei Péter átveszi a kitűntetést

A kitüntetett Dr. Bencze János Dr. Gordos Gézával

– Dr. Patkó Gyula gépészmérnököt, egyetemi tanárt a Miskolci Egyetem rektorát, a felsőoktatási intézmények képviselőjét, – Pálinkás József fizikus, akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia újonnan kinevezett elnökét, – Dr. Gordos Géza villamosmérnököt, egyetemi tanárt, a MTESZ elnökét, – Dr. Kováts Gábor építőmérnököt, Magyar Mérnöki Kamara elnökét,

Az ünnepi ülés elnöksége

„Alkotó magyarok” kiállítás a székház előcsarnokában

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

28

Meghívottak a Parlament Kongresszusi Termében

Kimpián Aladár, Garay-Tóth János, Dr. Berta István a fogadáson – Szabó Gábor fizikus, akadémikust, a Magyar Innovációs Szövetség elnökét és – Ginsztler János gépészmérnököt, akadémikust, egyetemi tanárt, a Magyar Mérnökakadémia elnökét. Külön köszöntötte Molnár Károly gépészmérnököt, aki Szervező Bizottság elnöki tisztét töltötte be és egyúttal gratulált a tárca nélküli miniszterré történt kinevezéséhez. Szili Katalin a Magyar Országgyűlés Elnöke nemcsak a fő-

Búcsú Dr. Letenyei Lászlótól a MEE legidősebb tagjától 2008 május 10-én hunyt el a MEE legidősebb tagja, aki jogász, mérnök, villanyszerelő, fényképész volt egy személyben. Az Elektrotechnika 2006. 12. számának hasábjain köszöntöttük Őt 100 éves születésnapja alkalmából, aki akkor idős kora ellenére szellemileg teljesen friss volt és szinte dátumszerűen emlékezett hoszszú életének minden állomására. A boldog KuK-békeidőben született 1906-ban Szabadkán, azaz Magyarországon. Elemi iskoláit is itt végezte. További életének színhelye felváltva két ország volt: a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (melyet 1929-től Jugoszláviának neveztek) és a Trianon utáni Magyarország. A kettes szám a későbbiekben is fontos szerepet játszott, hiszen két ízben lett magyar állampolgár: először születésekor, majd 1935-ben, amikor áttelepült Magyarországra és állampolgárságért kellett folyamodnia. Szolgálni is két hadseregben szolgált: először – áttelepülése előtt – a jugoszlávban, majd a magyarban. Az évek során mellesleg két mesterséget is kitanult: a villanyszerelést és a fényképészetet. Két területen: a jogi és a gépészmérnöki tudományokban szerzett felsőfokú végzettséget. Két egyetemen folytatott jogi tanulmányokat, a belgrádin (annak szabadkai jogi fakultásán) és Pécsett. Kétszer járt a budapesti Műegyetem gépészkarára: először két évet 1924-26 között,

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

29

védnöki tisztet vállalta, hanem az ünnepséghez a méltó környezetet is biztosította. Dr. Világosi Gábor az Országgyűlés alelnöke köszöntötte az ünnepi ülést, Szili Katalin megbízásából aki, akkor külföldön tartózkodott. Az elnökség tagjai külön-külön köszöntötték az ünnepi ülést, majd három igen érdekes előadás hangzott el. Először Dr. Molnár Károly a mérnökszerepekről és lehetőségekről, majd Dr. Bogsch Erik a richteri innováció tradíciójáról, végül pedig Dr. Straub Elek a jövő infokommunikációjáról tartottak érdekes előadásokat. Az ülés végén egy Felhívást fogalmaztak meg, amelyhez a jelenlévők egyhangúlag csatlakoztak: „….Az ország jövőjéért felelősséget érző politikai erőknek, döntéshozóknak meg kell érteniük, ahhoz, hogy Magyarország napjaink kiélezett gazdasági versenyében talpon maradjon, elengedhetetlen, hogy minél több, nagy hozzáadott értéket termelő, innovatív munkahely jöjjön létre. A versenyképes oktatási rendszer és a belőle kilépő képzett és kreatív fiatal szakemberek ezért a hazai vállalatok számára éppúgy létfontosságúak, mint ahogy a multinacionális nagyvállalatok K+F központjaiért folyó igen erős nemzetközi versenyben is ez a legjobb országmarketing…..” A rendezvényhez a gyönyörű társalgóban elhelyezett Alkotó Magyarok kiállítás méltó hátteret biztosított. Fotó, szöveg: Tóth Éva

majd 1940-43-ban, amikor megszerezte a gépészmérnöki oklevelet. Ami a műszaki felsőfokú végzettséget illeti, itt ismét bejön a 2-es szám, hiszen a Műegyetemen kívül a Kandó Főiskolán is diplomát szerzett. Dr. Letenyei László 1939-1944 között volt Siemens-munkatárs. A KSH-nál betöltött, ún. stabil állami állását hagyta ott a magánszféra kedvéért. Dr. Letenyei László először az ún. O-szekrények (kapcsoló szekrények) gyártásában tevékenykedett, később a kábelgyárban az FF (Feld-Feld) híradástechnikai kábelek gyártásában – ennek köszönhette, hogy a frontszolgálat alól mentesült, hiszen ez hadi célokat is szolgáló üzem volt. Nem volt könnyű élete ezekben az években, hiszen nappal dolgozott, éjjel pedig tanult – ekkoriban szerezte meg mind mérnöki diplomáját, mind magyar jogi doktorátusát. A háború után nemcsak az egész ország, hanem dr. Letenyei László számára is az újrakezdés évei jöttek el. Ebben a kavargásban számos munkahelyen megfordult, nem mindig éppen jószántából. Főleg tervező intézetek voltak ezek, mint a KTI ill. az abból alakult KGMTI, később az ÉVITERV, KÖZTI, ahol tervező mérnökként dolgozott. Közben, az 50-es évek elején három év Kistarcsán, ahol koholt szabotázs-vádak alapján vették át szavai szerint “szocialista megőrzésre” – sokakkal megesett ez abban az időben. 1953-ban némileg enyhültek a viszonyok, rehabilitálták és visszatérhetett a mérnöki munkához, amelyet 1964-es nyugdíjazása után is még hosszú évekig folytatott. 1953-ban kapcsolódott be a MEE „Mezőgazdaság Villamosítása” Munkabizottság munkájába, amelyben a 70-es évekig tevékenyen részt vett. A Gödöllői Agráregyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán konzulensként közreműködött. A Krisztina kőrúti lakásában egyedül élt és 40 nyugdíjas év után, távozott el az élők sorából. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Gergely Csaba (SIEMENS), Tóth Éva

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet A MEE 84. Közgy lésér l dióhéjban

Kovács András főtitkár és Dervarics Attila elnök

A résztvevők szavaznak

2008. május 24-én tartotta a MEE 84. Közgyűlését a MTESZ I. emeleti konferenciatermében, ahol 131 fő regisztráltatta magát. Mind a közgyűlés napirendjét, a főtitkári beszámolót, mind pedig a különböző előterjesztéseket a résztvevők egyhangúlag elfogadták. A program utolsó felvonása a 2008. évi díjak átadása volt. A Díjbizottság a beérkezett javaslatok alapján döntött az odaítélendő elismerésekről, amelyekről Önök a következő bemutatásokban is olvashatnak. Minden jutalmazottnak köszönjük az odaadó, lelkiismeretes munkát! Tóth Éva

Szepessy Sándor a MEE volt fötitkára

Díjazottak

Díjazottak DÍJAZOTTAK DÍJAZOTTAK Elektrotechnika Nagydíj Dr. Tombor Antal 1940. április 5-én született Újpesten. A középiskolát a budapesti Villamosenergia-ipari Technikumban (Üteg utca) végezte, ahol 1958-ban érettségizett. 1963-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar, Erősáramú szakon, és az akkor alakuló Magyar Villamos Művek Tröszthöz (MVMT), az Országos Villamos Relévédelmi Automatika és Mérés Szolgálathoz (OVRAM) került. Alaphálózati és erőművi területeken tevékenykedett. Részt vett az ekkor elkészült alállomások és erőművek üzembe helyezésében, az üzemviteli problémák megoldásában. 1969-ben szerezte meg második diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, a Híradástechnikai szakon. 1981-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen „summa cum laude” minősítéssel egyetemi doktori címet szerzett. 1985-ben nevezték ki az OVRAM szolgálatvezető főmérnökévé. 1991-ben (az Országos Villamos Teherelosztó igazgatói állására kiírt pályázat nyerteseként) bízzák meg az OVT vezetésével. 1994-ben nevezték ki az MVM Rt. műszaki vezérigazgató-helyettesévé, 1997-ben vezérigazgatóvá. 1991 és 1994 között az Országos Villamos Távvezeték Rt. Igazgatóságának elnöke. 1999-ben a Magyar Köztársaság Gazdasági Minisztérium miniszteri biztosaként szervezi az akkor alakuló független rendszerirányítót (MAVIR). 2001-ben a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. vezérigazgatója, 2002-ben a Gazdasági Minisztérium tanácsadója, 2002. júniustól a MAVIR Rt. elnök-vezérigazgatója lett. 2001-2002 években a CENTREL – tanács elnöke. 2006. október 31-én, nyugdíjba vonulása után a MAVIR ZRt. Közgyűlése az Igazgatóság tagságából visszahívta, vezérigazgatói feladatköre alól felmentette. 2006. november 1-jétől a MAVIR ZRt., 2008 január 1-jétől az MVM ZRT. Vezérigazgatói Főtanácsadója

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

30

A ’70-es években a Kandó Kálmán Villamos Ipari Műszaki Főiskolán tanított, majd 1986 óta a BME Villamos Művek Tanszék adjunktusa, 2003-ban a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kari Tanács tiszteleti docense lett. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek egyetemi tanulmányainak ideje óta tagja. Az 1980-as években a MEE számos Munkabizottságában folytatott eredményes szakmai tevékenységet. Rendszeresen publikált az Elektrotechnika folyóiratban. Kiemelt előadója volt a MEE több Vándorgyűlésének és szakmai napjának. A MEE MAVIR-MVM üzemi szervezetének 2000 óta elnöke. Az elmúlt 30 évben számos publikációja jelent meg. 1989ben publikációs tevékenységéért a MEE Zipernowsky Károly Díját kapta meg. Ugyanebben az évben az MVMT vezetése az addigi alkotó tevékenységét Jedlik Ányos Díjjal ismerte el. 1997-ben az Eötvös Díjat kapott. 2003-ban a Köztársasági Elnök által adományozott Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta meg. 2006 decemberében nyugdíjba vonulása alkalmával az APV Zrt. a magyar villamos energia ipar érdekében kifejtett 43 éves eredményes és hűséges szolgálatáért „Életmű díj” kitüntetésben részesítette. Egyéb közéleti tevékenységei: MVM Rt. Igazgatósági tag 1995-1998 ETE Műszaki Tudományos Tanács tag 1995 BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Kari Tanács tag 1995 Energetikus–képzést Támogató Alapítvány Kuratóriumi tag 1995 Pro Progressio Alapítvány Kuratóriumi tag 1998 Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Társadalmi Szenátus Gazdálkodási Tudományos Társaság tag 1998 Gazdasági Vezetők Kerekasztala Vezetőség tagja 1998 Országos Villamos Távvezeték Rt. Igazgatóság elnöke 1992-1994 Országos Villamos Távvezeték Rt. Igazgatóság elnöke 1999-2001 Regionális Energiatőzsdéért Egyesület tag 2000 MEE MVM-MAVIR Üzemi Szervezet elnöke 2000 CENTREL Tanács elnöke 2001-2002

Bláthy-díj mértékben hozzájárulhattak ahhoz, az Egyesület ma is tagjai megelégedésére működjön. Meg kellett újítani a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság tevékenységét. A világ változásával a szakmai utak támogatása helyett egyre inkább az Egyesület munkáját és elismertségét elősegítő tevékenységek váltak fontossá. Vezetésével többször került sor alapszabály és működési szabályzat módosításra, ennek kidolgozására és elfogadtatására. A Megújulási Program kidolgozásában annak indításától részt vett. Igyekezett támogatni az Elektrotechnika folyóirat megjelenését, többek között részt véve a szerkesztőbizottság munkájában.

Dr. Benkó Balázs Erősáramú villamosmérnök. 1975 óta kisebb megszakítással a villamosenergia-iparban dolgozik. Minőségügyi képesítését megpróbálta az Egyesület minőségrendszerének alakításában is alkalmazni. A MEE-ben az 1980-as évek elejétől az Ifjúsági Bizottságban, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságában és a Szervezési Bizottságban látott el különböző feladatokat. Négy cikluson keresztül volt az utóbbi bizottságok elnöke, így módja volt részt venni az Egyesületi Elnökség munkájában. Reméli, hogy a változó külső körülményekhez alkalmazkodást elősegítő javaslatai és munkái legalábbis szerény

Sebestény Gyula 1942. december 15-én született Kaposváron. Okleveles villamosmérnöki diplomát 1967-ben szerzett. 1966-tól a DÉDÁSZ Vállalatnál helyezkedett el és itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 2001-től a cég neve DÉDÁSZ Rt. Beosztásai: műszaki fejlesztő, VVM állomásvezető, üzemviteli csoportvezető, megbízott kirendeltségvezető, üzemigazgató, igazgató, kirendeltségvezető. Fő tevékenységi területei a villamos hálózatok és alállomások üzemeltetése. Jelenleg: nyugdíjas, villamosipari szakértő. 1967. szeptember 8-án lépett be a MEE kaposvári szervezetébe. 1967-1982 között a Kaposvári Szervezet szakmai tanfolyamaiban (villamosmű-kezelő I. II., önálló villanyszerelő) előadó, vizsgabizottsági tag. 1982. márciusban a Kaposvári Szervezet elnökének választották és

ezt a tisztséget 2006 októberéig töltötte be. Azóta a Kaposvári Szervezetben elnökségi tag. Munkájának elismeréseként 1997-ben Kandó-díjat kapott. MEE Jelölő Bizottsági munkája: 1992. A rendkívüli tisztújító közgyűlést előkészítő Jelölő Bizottság tagja. 1992-1995. Jelölő Bizottság tagja (két ciklusban). 1996-2002. Jelölő Bizottság elnöke (három ciklusban). 2003. Jelölő Bizottság tagja (két ciklusban, három választás előkészítése). Egyéb MEE tisztségei 1992-1994. Etikai Bizottság tagja. 2006. Díjbizottság II. elnöke, Szervezési Bizottság tagja.

Kandó-díj Egyházi Viktor 1970 óta tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. Alapító tagja az akkor alakult Pápai Helyi Csoportnak, melynek ma is az elnöke. 1975-től 1990-ig a helyi csoport titkári, majd 1990-től annak elnöki tisztségét tölti be. Ebbéli funkcióiban szervezte, irányította a pápai helyi szervezet munkáját, számos tanfolyam, előadás szervezője, előadója. Szoros kapcsolatot, gyümölcsöző együttműködést alakított ki a város más műszaki, természettudományi egyesületeivel, a különböző kamarákkal. 1980-tól 1993-ig tagja volt a MTESZ Veszprém megyei elnökségének, 1980-tól 1986-ig titkára, majd 1986-tól 1993-ig elnöke a MTESZ pápai Intéző Bizottságának. Szakmai életútja teljesen összeforrt az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.-vel, annak jogelődeivel. 1970-ben lépett be a társaságcsoporthoz, az ÉDÁSZ Vállalat Pápai Üzemigazgatóságához, s az azóta eltelt 38 évből 33 év Pápához, illetve vonzáskörzetéhez kötötte. Volt

Dr. Kiss László Iván Székesfehérvárott született 1935-ben. A BME Villamosmérnöki Karán 1959-ben erősáramú, 1964-ben folyamatszabályozási szakmérnöki, 1967-ben műszaki doktori diplomát kapott. Német, orosz és angol nyelvből középfokú vizsgája van. Első munkahelye az Erőmű Tröszt relévédelmi és automatika szolgálata, az OVRAM volt. 1961-től az Oroszlányi Hőerőmű villamos laboratóriumának vezetőjeként dolgozott. 1964–ben a számítógépesítés miatt az MVMT-OVT-be (Országos Villamos Teherelosztó) hívták. Ismereteit bővítette az NSZK-ban eltöltött féléves ösztöndíj, a külföldi konferenciák és a KGST VÁB munkabizottságai keretében végzett tevékenység. Irányításával 1979 elején üzembe került az első folyamatirányítás keretében működő

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

31

fejlesztési előadó (szakszolgálat), kirendeltségvezető, üzemviteli osztályvezető-főmérnök, üzemvezető, műszaki centrumvezető, műszaki szolgáltató központ vezető. Munkáját mindig a szakma szeretete, az elhivatottság jellemezte. Résztvevője, részbeni irányítója a Bakony térség 20 kV-ra történő áttérítésének, az ehhez kötődő zirci, veszprém-varsányi 35/10 kV-os alállomások 35/20 kV-ra történő átalakításának, a pápai 120/35/20/10 kVos alállomás bővítésének, rekonstrukciójának. Meghatározó szerepe volt a térség közép-feszültségű hálózatképének kialakításában, a kis 10 kV-os „szigetek” integrálásának a 20 kV-os rendszerekbe, az íves hálózatok kialakításában. Munkáját több szakmai (Kiváló ifjú mérnök), vállalati, miniszteri elismeréssel jutalmazták. 1994-1997 között választott munkavállalói tagja volt az ÉDÁSZ Rt Felügyelő Bizottságának. Ez év július 29-étől lesz nyugdíjas, s jelen időben az erre való felkészülés foglalkoztatja. számítógéprendszer (Hitachi-HIDIC 80). A szoftver kialakításán dolgozott Japánban is. 1991-ig vezette a HIDIC rendszer fenntartását. 1992-től az MVM Rt. Üzemirányítás Irányítástechnikai Korszerűsítése programja keretében dolgozott, 1998 és 2004 között nyugdíjasként részben már a MAVIR Rt.-nél, piacnyitási feladatokon is. A CIGRE szakterületi bizottságaiban 12 évig, az IFAC-ból származó „teherelosztó automatizálási” bizottságban 16 évig működött. Oktatott a BME és a KKMF szakmérnökképzésén, a BME továbbképző tanfolyamain előadásokat tartott. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum részére 2001 óta rendszeresen dolgozik. Jelenleg az Országos Műszaki Múzeumhoz tartozó intézmény félállású tárlatvezetője. A MEE-nek 1959 óta tagja, több bizottságban is tevékenykedett. A Számítástechnikai Bizottságnak 10 éven át volt elnöke. Jelenleg

az Automatizálási és Informatikai Szakosztály egyik alelnöki és a Technikatörténeti Bizottság titkári feladatait látja el. Külföldi konferenciákon is előadóként, ill. szekció elnökként képviselte az egyesületet. Emellett számos hazai MEE-rendezvényen adott elő. Több MEE-rendezvény szervezőbizottságában aktívan vesz részt. Kiterjedt szakirodalmi tevékenységet folytat. Eddigi nyolcvan

köles zoltán 1945. augusztus 6-án született az akkor Csehszlovákiához tartozó Nagymegyeren. Az általános iskola elvégzése után a nagy múltú Kassai Magyar Tannyelvű Energetikai Ipariskolában kezdte tanulmányait, amelyet a Budapesti Üteg utcai Villamosenergia-ipari Technikumban fejezett be 1963-ban. A technikum elvégzése után a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalathoz került Nagykőrösre gyakornoki, majd villamos hálózattervezői munkakörbe. 1967-ben a leszerelés után ugyancsak a DÉMÁSZ-nál, Békéscsabán folytatta munkáját tervezőként. Ebben az időszakban kezdődött az áramszolgáltatók átszervezése, mely éveken át meghatározta az áramszolgáltatás rendszerét. Ebben az új szervezetben kirendeltségi művezetőként, kirendeltségvezetőként Sarkadon, Békéscsabán és később az ismételt átalakulás után hálózatvezetőként végezte munkáját. Időközben elvégezte a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola erősáramú villamos üzemmérnöki szakát. Diplomámat 1981-ben szerzett. Több mint 43 éves munkaviszony után 2006. december 31-én ment nyugdíjba.

veress sándorné 1948. február 28-án született Budapesten, 1966-ban a Bláthy Ottó Erősáramú Technikumban érettségizett. Első és egyetlen munkahelye a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat amely belépésekor, DÁV, jelenleg DÉMÁSZ néven ismert. Több munkaterületen dolgozott, mint középvezető. Először a műszaki nyilvántartást végezte, majd 26 évig a beruházási csoportot vezette. Ez volt az a terület, ahol azt érezte: „hogy „alkotunk” valamit. Felemelő érzés volt a tanyavillamosítások műszaki átadásán a csillogó, sokszor könnyes szemű tulajdonosokkal együtt ünnepelni, vagy egy új vállalkozás telephelyén elindítani a gépsorokat.” A DÁV-hoz való belépése után munkatársai megkeresték, hogy van egy szakmai egyesület, amely 1900 óta összefogja az ország villamosipari szakembereit, így 1968-ban lett a MEE tagja. Az első években az újság volt a kapocs, amelyet nagy odaadással olvasta, mivel nagyon sok szakmai cikk jelent meg - akkor még a rádió és a televízió nagyon kevés ilyen jellegű információt adott. 1976-ban lett a területi szervezet vezetőségi tagja, amelyben a külkapcsolati területet vezette. A környező országok szakmai szervezeteivel szoros kapcsolatot alakítottak ki és tartottak. Lehetőség volt

publikációjának több mint harmada a MEE szaklapokban és kiadványokban jelent meg. Az ELEKTROTECHNIKA 2002. májusában kiadott különszámának felelős szakszerkesztője és két cikkének társszerzője volt. Külföldi szaklapokban és konferenciakiadványokban is publikált. A MEE eddig két Nívódíjjal és a Csáki-díjjal ismerte el tevékenységét. Az egyesületi munkába 1967-ben kapcsolódott be, amikor tagja lett a MEE Békéscsabai Szervezetének. A munkát leginkább a különböző tanfolyamokon való oktatás jelentette. Sok éven át volt az egyesület békéscsabai szervezetének vezetőségi tagja, majd titkára, jelenleg az elnöke vagyok. Gyakorlatilag az Egyesületi és az Áramszolgáltatói munkája élete során egybefolyt. Az egyik erősítette a másikat. A már említett oktatási tevékenységen túl a legjelentősebb feladata a tagság számára szakmai előadások és tanulmányutak megszervezése. A jelenlegi helyzetben a működéshez szükséges anyagiak előteremtése adja a legtöbb feladatot, azonban továbbra is legfontosabb a megváltozott körülmények között is a tagság szakmai tájékoztatása, tanfolyamok szervezése. A taglétszámot sikerült megtartani és közös munkák eredményeként még növelni is. Tagja a Békés Megyei Mérnöki Kamarának. Vezető tervezői engedéllyel rendelkezik több villamos szakmai területre, melyben aktívan dolgozik. A munkához szükséges szakmai továbbképzések rendszeres résztvevője. szakmai utakon való részvételre. A tagok Lengyelországba, Bulgáriába, Jugoszláviába jártak, és ezekből az országokból fogadtak vendégeket is. Így ismerték meg egymás szakmai, kulturális életét. 1992-től 2006 szeptemberéig - nyugdíjba vonulásáig - a DÉMÁSZ területi MEE szervezet titkári teendőit látta el. Elsődleges tevékenységük és céljuk, az akkori elnökükkel Hiezl Józseffel a tagok szakmai tudásának gazdagítása. A szerelők részére önálló hálózatszerelési tanfolyamot szerveztek, amelyhez a fiatal műszaki kollégák írták meg a tankönyvet és azokat több területen sokáig használtak. Az országban elsőként többnapos HKV konferenciát szerveztek, amelyen nemcsak az akkori legmagasabb szintű vezetők, hanem a szerelő munkatársak is részt vettek. Lehetőség nyílt arra, hogy a tagok szakmai tanfolyamokon és konferenciákon tovább bővítsék ismereteiket. Ebben az időben lehetőség nyílt már általuk szervezett csoportos külföldi és hazai tanulmányutak szervezésére is, amelyen 40-45 fő vett részt rendszeresen. Tanulmányútjaik során meglátogattak Ausztriában egy vízerőművet, Belgiumban a Siemens laboratóriumát, Münchenben a BMW gyártósorát. Budapesten pedig a Rendőrpalota és a Parlament biztonságos energiarendszerét tanulmányozhatták. Jelenleg a Gazdasági Bizottság tagjaként a Megújulási program kidolgozásában segédkezik.

Csáki-Díj Póka Gyula 1929. július 8-án született Kispesten. 1951-ben a Műegyetemen szerezett villamosmérnöki diplomát. A VEIKI elődjénél, a Villamosítási Kutatási Bizottságnál kezdett dolgozni, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Villamosgépek Tanszékén lett tanársegéd. 1955-től 1984-ig az Erőmű Trösztnél, majd jogutódjánál, a Magyar Villamos Művek Trösztnél, az Országos Villamos Relévédelmi Automatika és Mérésszolgálatnál (OVRAM) volt alkalmazásban, először mint laboratóriumi mérnök, később mint alaphálózati csoportvezető, majd szakosztályvezető. Munkája során a magyar és nemzetközi villamosenergia-rendszerek védelmi és automatika problémáival foglalkozott, a tervezéstől az üzembe helyezésen át az üzemzavaranalízisekig. Ennek során többek között új védelmek és automatikák tanulmányozására primer zárlati próbákat szervezett és vezetett. A felmerült védelmi és automatika kérdések elméleti és tudományos problémáinak megoldásával is foglalkozott.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

32

Az OVRAM-ban végzett munkája mellett 1960-tól napjainkig a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosművek Tanszékén áll alkalmazásban, először tanársegédként, majd mint adjunktus. Önálló előadó a „Védelmek és automatikák” tárgyban. Szakmai munkája mellett jelentős a tudományos munkája is. Számos javaslat, cikk, jegyzet, könyv és szabadalom szerzője (lásd MEE „Az elektrotechnika nagyjai” Póka Gyula, publikációs lista). A Mérnöki Továbbképző Intézet keretében több évtizedig tartott előadásokat, amelyekről kétkötetes MTI jegyzet készült. Négy éven át Irakban dolgozott a State Organisation of Electricity vállalat Directorate General of Major Electrical Projects-nél mint szakértő. Fő feladata a 400/132 kV-os alállomásokra műszaki specifikációk kiírása, a tervek ellenőrzése, az építés és szerelés helyszíni ellenőrzése, üzembe helyezések, valamint üzemzavari analízisek és hibavizsgálatok. 1984-től az Országos Villamostávvezeték Vállalatnál a Villamos Relévédelmi Automatika és Távközlési Osztály osztályvezetője lett. 1990. május 25-én vonult nyugdíjba.

A villamosenergia-rendszer számára védelmeket és automatikákat gyártó PROTECTA Elektronikai Kft.-nél 1990-től a mai napig is, mint szakértő dolgozik. A MEE-nek 1949-ben - mint egyetemista - lett a tagja. Ekkor egyesületi összekötőként működött. Rendszeresen látogatta az egyesület által rendezett előadásokat. Később előadásokat is tartott. Gyakran szerepelt előadóként vidéki vállalatoknál megrendezett szakmai napokon. Több szakcikke jelent meg az Elektrotechnikában és a BME angol nyelvű lapjaiban. Egyik cikkéért a Magyar Elektrotechnikai

Egyesülettől 1964-ben Zipernowsky-díjat kapott. Később tevékenyen részt vett az egyesület hat munkabizottságában, háromban bizottsági tag, háromban a munkabizottság vezetője volt. Jelenleg az Automatizálási és Informatikai szakosztály tagja a MAVIR MEEcsoportjában, ezen rendezvények, valamint az egyesület nyugdíjas bizottsága rendezvényeinek rendszeres látogatója. Fontosabb kitüntetései: 1957. Villamosenergia-ipar kiváló dolgozója, 1964 Zipernowsky-díj, 1971. Kiváló dolgozó, 1973. Nehézipar kiváló dolgozója, 1989. Kiváló dolgozó.

Liska-díj Huszár Ottó Budapesten született. Gépészmérnöki oklevelét 1947ben szerezte. Az oklevél megszerzése után a Ganz Rt. Villamossági Gyár alkalmazottja lett. Egyenáramú gépek, tervezésével ill. szerkesztésével foglalkozott. 1952-ben lett csoportvezető és a 60-as évek elején már osztályvezetői kinevezést kapott. Fő feladata a villamos járművek vontatómotorjainak szerkesztése volt. Villamos járművet készítettek nemcsak a BKV és a MÁV mozdonyok részére, hanem külföldre is. Ezek között legjelentősebbek voltak az Egyiptom számára gyártott mozdonyok és városi villamosok, valamint a Jugoszlávia részére készített mozdonyok és motorvonatok. A 70-es évek második felében a Ganz Villamossági Művek kapcsolatba került egy kelet-német vasúti járműgyárral. Az általa szerkesztett vontatómotorok kerültek a Kelet-Berlin részére gyártott földalatti villamosokba és a németek által gyártott Athén-

Pireusz között közlekedő elővárosi motorvonatokba. A 70-es évek végén nevezték ki főmérnöknek. Több villamosgép szerkesztési osztály munkáját irányította, és felügyelte. 1985-ben ment nyugdíjba a Ganz Villamossági Gyárban eltöltött 38 év után. Nyugdíjba vonulása után 1999-ig a Ganz műszaki tanácsadójaként, ill. műszaki szakértőjeként foglalkoztatták. Összesen tehát 52 évet töltött a Ganznál. Az 50-évek közepén lépett be a MEE-be. Rendszeresen részt vett az egyesület üzemi szervezetének rendezvényein. Jelenleg a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály, a Kovács Károly Nyugdíjas Szakosztály és a MEE Technikatörténeti Bizottság ülésein ill. rendezvényeit látogatja. Több cikke jelent meg az Elektrotechnikában vontatómotorokkal kapcsolatos témában. Egész műszaki pályafutása alatt a Dr. Liska József professzortól tanultakat próbálta hasznosítani a legjobb tudása szerint. Az Elektrotechnika 2007. év novemberi számában „Portré” készült róla.

VerebélŸ-díj lő Konferenciák szervezésében. Előadást tartott a MEE Vándorgyűlésén 2002-ben és 2004-ben. Az Elektrotechnika „Villamos energia” rovatának rovatvezetője, a 2005. július-augusztusi és 2006. novemberi MEE - VET tematikus szám felelőse, a MEE – VET állandó tudósítója. Az Elektrotechnika felelős szerkesztője 2006 novemberétől 2008 januárjáig. 2004-től az Elektrotechnika hirdetésszervezésével is foglalkozik. A MEE által szervezett oktatások aktív résztvevője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) tagja 2006-tól.

horváth zoltán Született 1977. január 31-én, Tatabányán. Okleveles villamosmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2001-ben szerzett diplomát. 2001 óta az ELMŰ Rt. munkatársa, jelenleg beszerzési főmunkatárs. MEE-tag 2000 óta, 2003 áprilisa óta a MEE Villamos Energia Társaság titkára, majd 2006-tól társelnöke. Részt vesz a MEE – VET által koordinált regisztrált villanyszerelő-képzésben, illetve a MEE – VET Villanyszere-

Urbanek-díj Máté Jenő A BME Villamosmérnöki Kara Erősáramú Szakán 1963-ban végzett, a DÉDÁSZ szekszárdi és pécsi üzletigazgatóságán hálózattervezőként kezdett dolgozni. Az 1960-as évek végén közvilágítás és díszvilágítás tervezése révén alakult ki a kapcsolata a világítástechnikával. Az ALGOL nyelvi programozás gyakorlása késztetett 1971-ben egy pontmódszeren alapuló program kidolgozására. Ez tetszőleges irányítású fényvetők esetén tetszőleges térbeli helyzetű felületek megvilágításeloszlásának számítására adott lehetőséget, amit számos díszvilágítás (pl. pécsi TV-torony) tervezésekor felhasználtak. Az 1970-es évek közepén a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán óraadóként a Világítástechnika oktatásába kapcsolódott be, 1976-ban a főiskola főállású oktatója lett. Ekkor került kapcsolatba dr. Lantos Tiborral, társzerzőjeként két jegyzet és a VIV Szerelőipari Kézikönyv Világítástechnika fejezetének kidolgozásában vett részt. A főiskolán a méréstechnika oktatásába vett részt. A tervezési tevékenysége a belsőtéri világításra is kiterjedt (Csontvári Múzeum, pécsi sírkamrák), emellett néhány díszvilágítás terveit is elkészítette (szigetvári,

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

33

bonyhádi templomok). A számítógéppel segített világítástervezésre minden elérhető eszközt - programozható számológép, Commodore, IBM PC - igénybe vett. Ezt a szenvedélyt az 1980-as évek közepén - egy útvilágítás-tervező program elkészítése erejéig - két hallgatóba is sikerült átplántálni. 1990-ben nem csak szűkebb körnek szánt program kidolgozásába fogott bele, ez végül gyári terjesztésű programként került használatba, EMICALC néven, az utolsó változata 1995-ben. Ugyanekkor vált korkedvezményes nyugdíjassá és óraadóként végzi szinte változatlanul az oktatási munkát a számos szervezeti és névváltozáson átesett Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara Informatikai és Villamos Intézetében. 1963-ban lett a MEE tagja. A MEE rendezvényeinek inkább résztvevője, mint közreműködője volt, de néhány világítástechnikai cikkel szerepelt a Villamosság, az Elektrotechnika és a Világítástechnikai Évkönyv oldalain. A Világítástechnikai Szakosztály és a Világítástechnikai Társaság rendezvényein szerzett friss információkat a hallgatóknak átadva igyekezett a világítástechnika iránti érdeklődést kialakítani. Sok segítséget kapott a világítástechnikai közösségtől a szakdolgozattémák kiírása, konzultálása és bírálata terén.

Straub-Díj Lieli György 1939. március 28-án született Mohácson. Elektroműszerész ipari tanulóként került a GANZ Kapcsolók és Készülékek Gyárába, majd villamosmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Műszer Szakán, az esti tagozaton. Teljes szakmai pályafutását a GANZ KK Kft.-nél (illetve annak jogelődeinél) töltötte el. Kezdetben különböző műszaki beosztásokban dolgozott, majd az 1967-ben létesült Villamos Laboratóriumban mint labormérnök, később mint a laboratórium vezetője vett részt a gyár termékfejlesztési tevékenységének folyamataiban. Irányító beosztásban foglalkozott műszaki fejlesztési koordinációval és szabványosítással is. Ilyen minőségben aktív résztvevője volt több hazai szabvány kidolgozásának és nemzetközi szabványok honosításának. Orosz nyelvtudását szakcikkek fordításával hasznosította és részt vett a KGST közös fejlesztési munkáiban. Másfél évtizeden át titkára volt az INTERELEKTRO nemzetközi szervezet kisfeszültségű készülékekkel foglalkozó munkacsoportja hazai tagozatának. Nyugdíjba vonulása után tovább dolgozott, jelenleg a GANZ KK Kft. több gyártmánycsaládjának termékfelelőse és a műszaki információ ügyekért felelős marketingvezetője. Rövid ideig a BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszé-

kén, majd a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Erősáramú Intézetében kisegítő tanársegédként laboratóriumi méréseket vezetett a hallgatók számára. A fiatal mérnökök indulását konzultációkkal, diplomaterv-bírálatokkal éveken át segítette. Előadásokat tartott iskolákban, vevőtalálkozókon, vándorgyűléseken, a VILLGÉP Szövetségben, a plovdivi SIELA és a kolozsvári ENELKO konferencián, stb. Az Elektrotechnikában gyártmányfejlesztési és szabványharmonizációs kérdésekről publikált és rendszeresen jelennek meg termékismertető cikkei egyéb villamosipari folyóiratokban is. Társszerzője az „Épületvillamosság” című könyv (ÉTI) mindkét kiadásának. Fejezeteket írt a „Villamos Gépek” és a „Villamos művek” középfokú tankönyvekbe. Szerzője a Verlag Dashöfer Kft. Szakkiadó gondozásában folyamatosan megjelenő „Villamos hálózatok gyakorlati kézikönyve” című CD egyes fejezeteinek. A MEE-nek – a GANZ KK Üzemi Szervezetében – 1967 óta tagja. A Kisfeszültségű Készülékek Munkabizottságában dolgozott, annak megszűnéséig titkárként. 1992-ben választották meg a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály titkárává. A MEE felsorolt és egyéb szervezeteiben módja van társadalmi aktivitását, szervezőkészségét hasznosítani a munkaprogramok, beszámolók összeállításában, a kapcsolatok ápolásában és a szakmai látogatások megszervezésében. 2000-ben Liska-díjat kapott.

Déri-Díj és gyakorlati kérdései, számítógépes perifériák színingermetrikai kalibrációja, fakult fotográfiák színi restaurációja. Szakmai eredményei: 2003. Paul-Jainski-díj, Technische Universität Darmstadt. 2004-ben az év kiemelkedő fiatal műszaki alkotója, Iparfejlesztési Közalapítvány. (Négy kollégával együtt), 2005-ben Lukács Gyula Emlékdíj, Magyar Kémikusok Egyesülete. Oktatói, szakirodalmi tevékenység: Publikációk a Világítástechnikai Évkönyvben és az Elektrotechnikában

Kránicz Balázs 1974. március 22-én született. 1997-ben szerzett mérnök-informatikus oklevelet. 2002-ben PhD hallgató. Munkahelye a Pannon Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék, ahol egyetemi adjunktus, az oktatásban és kutatási munkákban vesz részt. 2006 óta tagja a MEE-nek. Jelentősebb szakmai tevékenysége: Spektrális mérések interpolációs módszerei, dekonvolúciós eljárások, a nappali sugárzáseloszlások szimulátorainak elméleti

MEE Életpálya-elismerés Díj Dr. Mocsáry József A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki Kar Erősáramú Tagozatán szerzett villamosmérnöki oklevelet 1950. szeptember 15-én. Katonai szolgálatának letöltése után, 1951. június óta, egészen 1987 nyarán történt nyugdíjazásáig – 36 éven keresztül – egyfolytában a Villamosipari Kutató Intézetben (VKI) dolgozott, végigjárva az intézeti hierarchia minden lépcsőfokát: tudományos segédmunkatárs, munkatárs, tudományos osztályvezető és főosztályvezető, 1972-től nyugdíjazásáig tudományos igazgatóhelyettes. A műszaki tudományok doktora. A Villamosipari Kutató Intézetben villamos kapcsolókészülék kutatással foglalkozott. Kutatásai elsősorban a különféle célokra szolgáló kis- és nagyfeszültségű, nagy megszakítóképességű áramkorlátozó olvadóbiztosítók kidolgozására irányultak. Ezen a területen érte el legjelentősebb műszaki- tudományos eredményeit. Kutatási eredményei a magyar erősáramú villamos gépgyártó iparban realizálódtak. Kezdeményezésére és irányításával létrehozták a VKI kisfeszültségű egyen- és váltakozó áramú zárlati laboratóriumát. Tudományos igazgatóhelyettesként kezdeményezője volt számos nagy jelentőségű kutatási témának, amelynek hatása több fontos gazdasági területet is érint (pl. plazmatechnika különféle célú: gépipari, kohászati, építőipari, környezetvédelmi alkalmazása). Az áramkorlátozó olvadóbiztosítókkal kapcsolatos kutatási eredményein alapuló kandidátusi és doktori értekezéseinek a Magyar Tudományos

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

34

Akadémián 1962- ben, ill. 1975- ben történt megvédése után elnyerte a műszaki tudományok kandidátusa, ill. a műszaki tudományok doktora tudományos fokozatot. 1963-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen műszaki doktorrá avatták. 2000-ben arany diplomát kapott. Kutatási tevékenységével kapcsolatban jelentős szakirodalmi és szabadalmi tevékenységet fejtett ki. Magyar és idegen nyelvű (német és angol) publikációinak és szabadalmainak száma meghaladja a 100-at. Számos hazai és külföldi előadásban ismertette részben saját kutatási eredményeit, részben a VKI tevékenységét. Több éven keresztül előadássorozatot tartott a BME Továbbképző Intézete által rendezett tanfolyamokon a kis- és nagyfeszültségű készülékek kutatása és vizsgálata tárgykörben. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) több szakbizottságának, a Nemzetközi Villamos Bizottság (IEC) és a Nagy Villamos Energia Rendszerek Nemzetközi Konferenciája (CIGRE) magyar nemzeti bizottságának, a BME Villamosmérnöki Kar Erősáramú Tagozata Állami Vizsgáztató Bizottságának és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek (MEE); utóbbinak jelenleg is tagja. Kutatási eredményeiért számos szakmai kitüntetésben részesült. Ezek közül a jelentősebbek: Déri- díj, Elektrotechnikai Nagydíj, Eötvös Loránddíj, VKI Nívódíj, Kiváló Feltaláló arany fokozata. 36 éves kutatóintézeti tevékenysége során sokat utazott: külföldi konferenciákon, szakterületével kapcsolatos nagyteljesítményű (zárlati) vizsgálatokon, a Nemzetközi Villamos Bizottság (IEC) ülésein továbbá egyéb

szakmai összejöveteleken vett részt Európa majdnem minden országában és sok Európán kívüli országban. Szerkesztette az intézeti közleményeket és az intézet éves tevékenységét rögzítő Beszámoló jelentést. Szerkesztésében az intézet tudományosműszaki közleményeinek (VKI Közleményei) 10 kötete jelent meg, amelyek a hazai és nemzetközi elektrotechnikai világban kedvező visszhangot váltottak ki. A VKI Közleményei Szerkesztő Bizottsága elnökeként gondoskodott arról,

Ungi János 1930. július 18-án született Szegeden. Általános iskolai tanulmányai után előbb kereskedelmi érettségit szerezett, majd a villamosipari technikum levelező tagozatán technikusi oklevelet. Katonai szolgálat után 1953-ban a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat alkalmazottja lett, s ott korkedvezményes nyugdíjba vonulásáig, 1988. szeptember 30ig dolgozott. Különböző beosztásokat követően 7 évig „KÖVILLEF” technikusként, majd január 1-től nyugdíjba vonulásáig 21 éven át Személyzeti és Oktatási Főosztályt vezette. A MEE Szegedi csoportjának 1972. január 1-jén lett tagja, s jelenleg is ott tevékenykedik. Kezdetben az Oktatási Bizottság tagjaként elsősorban a szakmai utánpótlás biztosítása érdekében fejtette ki tevékenységét. Különösen jó kapcsolatot sikerült kialakítani a Budapesti Műszaki Egye-

Schnur Gábor 1936. január 16-án született Budapesten. 1954-ben a Kandóban (akkori nevén 7. sz. Gépipari Technikum), híradástechnikusi, 1972-ben a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán gépgyártás-technológus üzemmérnök képesítést szerzett. 1954 júniusában az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában helyezkedett el, ahol először segédművezető majd programozó technikusi feladatot látott el. 1961ben megbízták a gyár teljes vertikumát kitöltő kapacitásterhelés-mérések feltételeinek kidolgozásával és végrehajtásával. Az ipari átszervezések során 1964-től az EKA az akkor alakult VBKM része lett, egyben Kalocsán egy másik üzem belsőtéri lámpatest részlegét is megkapta. Részben a nagy kereslet, részben az ott akkor még rendelkezésre álló szabad munkaerő miatt a VBKM –EKA új telephe-

Takács Zoltán 1928-ban született Budapesten. Szakmai pályafutását 1952-ben a Magyar Felvonógyár Tervezési Főosztályán gimnáziumi érettségivel, műszaki rajzolóként kezdte. Később gépésztechnikusi képesítéssel felelős tervezői, irányító tervezői beosztásban ipari-, köz- és lakóépületek felvonó tervezését végezte. Részt vett a gyár különböző export munkáiban is. Tervei alapján készültek a keleti mikrolánc épületeinek különleges felvonói, valamint az első hazai, nagy emelőmagasságú TV-antennatornyok felvonói. Tevékenységét 1963-ban az Épületgépészeti és Villamossági Tervező Vállalatnál (ÉVITERV) folytatta és továbbképezve magát, villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1988-ig nyugdíjazásáig a felvonó osztályt vezette.1979-ben felvonószakértői vizsgát tett. Vállalatánál a telepítéstervezői gyakorlatot kivitelezési tervezői szintre fejlesztette, a vállalkozási kört pedig különleges felvonókkal, mozgólépcsőkkel, emelőgépekkel és színpadtechnikai berendezésekkel bővítette. Számos vállalati és országos segédlet, típusterv, előírás, rendelet, szakmai könyvrészlet kidolgozásában mint szerző, közreműködő, szakértő vett részt. Kiemelt feladatának tekintette a hazai és a nemzetközi szabványosítást. Évtizedekig a Magyar Szabványügyi Hivatal szakbizottságaiban, szakértőként, szakbizottsági elnökként, külföldi tárgyalásokon pedig a magyar delegáció szakértőjeként, esetenként elnökeként tevékenykedett. Pályafutása során többször tartott előadást különböző fórumokon pl. Pécsi PMMF, BME, ÉTE, ÉMI felvonószakértői tanfolyam, szakmai rendezvények, konferen-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

35

hogy az intézet legfontosabb eredményei a MEE szakfolyóirataiban is megjelenjenek és / ill. azok előadások keretében is elhangozzanak a MEE-ben. 1951 óta tagja a MEE-nek. A MEE-ben szakmai előadások keretében, továbbá a Villamosság és az Elektrotechnika folyóiratok hasábjain rendszeresen beszámolt kutatási eredményeiről és a VKI tevékenységéről. Tagja volt a nagy- és kisfeszültségű kapcsolókészülékekkel foglalkozó szakbizottságoknak. Hosszú időn keresztül részt vett az Egyesületi Tanács munkájában. temmel, villamosmérnökök vállalathoz való irányítása, valamint a mérnök-továbbképzéseken a mérnökök részvételének biztosítása érdekében. A technikusok alkalmazása, majd képzése és továbbképzése során szintén szoros együttműködést ért el a szegedi „Déri Miksa” és a szentesi „Pollák Antal” villamosipari szakközépiskolákkal. Nyugdíjba vonulása után alapító, majd vezetőségi tagja lett a MEE Szegedi Szervezet Nyugdíjas csoportjának, s jelenleg is itt tevékenykedik. Minden hónapban szerveznek nyugdíjas tagjaik részére vállalati élettel kapcsolatos műszaki előadásokat. Iparági valamint MEE egyesületi vezetők felkérésével. Évente 1-2 alkalommal más iparági vállaltoknál, erőműveknél szerveznek tanulmányi utakat, melyek igen népszerűek a tagság körében. Valamennyi Szegeden rendezett MEE Vándorgyűlésen aktívan részt vett a rendezési feladatokban. Egyesületi vezetőségválasztás alkalmával, már hosszú ideje tölti be a „Jelölő Bizottság” elnöki teendőit. lyet vásárolt és több éven át tartó, nagyarányú fejlesztést hajtott végre. Ezek eredményeként az éves 40 ezer darabot kibocsátó üzemből több mint 1 millió darab lámpatestet előállító gyáregység jött létre. E gyáregység termelési-műszaki vezetését látta el 1964. januártól 1986-ig, majd abban az évben EMIKA néven önálló vált gyár műszaki igazgatójaként folytatta munkáját 1996 végéig. 1997-től nyugdíjas. Egész pályafutása a lámpatest gyártásához kötődik, amelyből 32 év vezetői tevékenység, és amely magába foglalta a tervutasításos rendszertől a piacgazdaságig tartó folyamatokhoz való alkalmazkodást, a negatív hatások kivédését és a sikeres működtetést. Az MEE-nek 1986-tól tagja, ahol a Világítástechnikai Társaságban, illetve annak elődjeiben, előbb a cég képviseletében, 1997-től egyéni tagként tevékenykedik. Egy ciklusban a társaság elnökségének, 1997-óta az Elektrotechnikai Alapítvány kuratóriumának tagja. ciák stb. A pécsi Műszaki Főiskola megalakulása után, a felvonómérnök-képzéshez tankönyvi jegyzet írásával, valamint szakdolgozati témák évenkénti kiírásával járult hozzá és üzemi konzulensi teendőket is ellátta. Diplomamunkákat bírált. Valamennyi OMFB által megadott szakmai tanulmány elkészítésében részt vett. Esetenként szakmai vetélkedők, pályázatok zsűritagjaként is tevékenykedett. Felvonó és emelőgép szakterületen aranyjelvényes igazságügyi mérnökszakértő. 1968-ban Géczi Istvánnal közösen létrehozták a MEE Felvonó Munkabizottságot, melynek az első 25 évében titkára volt. Ebben a minőségben tevékeny részt vállalt az egyesületi tagok toborzásában, szervezési feladatok ellátásában. Feladatai közé tartozott még az üléseken, rendezvényeken, konferenciákon előadások, korreferátumok tartása, jegyzőkönyvi vezetése, szaklapokban cikkek írása. Az éves munkaterv kidolgozása, összeállítása szintén munkájának részét képezte. Az első „Szakmai szintemelő tanfolyam” egyik előadója, a megjelent könyv társszerzője volt. Ma is tevékeny részt vállal a MUBI munkatervének végrehajtásában, célkitűzéseinek megvalósításában. Több szakmai elismerést, miniszteri kitüntetést kapott, a Magyar Szabványügyi Hivatal Elnöke pedig a műszaki gazdasági fejlődés érdekében a szabványosítás terén kifejtett munkássága elismeréseként az MSZH emlékplakettjét adományozta számára. 2002-ben a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium – pályázat alapján – a felvonók akkreditált szerveinek esetenkénti ellenőrzésére létesített ellenőri névjegyzékébe szakértőként bejegyezte. Az újból életre hívott Mérnöki Kamara alapító tagja, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara alapító tagja és ugyancsak alapító tagja a Magyar Felvonó Szövetségnek.

Nívó-Díj Dr. Güntner Ottó – Dr. Varga László megosztva Dr. Güntner Ottó

1972-ben szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Villamos Művek ágazatán. Az egyetem befejezését követően a VEIKI Villamos Berendezések Főosztályán kezdett dolgozni, jelenleg a VEIKI-VBF jogutódjának a VEIKI Villamos Nagylaboratóriumok Kft-nek laboratórium vezetője. Fő tevékenységi területe a vezető sodronyok fejlesztése és a hálózatok diagnosztikai módszereinek kidolgozása. Számos találmány és ipari minta szerzője, illetve szerzőtársa, amelyek közül legjelentősebb az ENTAL energiatakarékos vezető sodrony. Az újszerkezetű vezetők sikeres hazai alkalmazásáért 1985-ben Kiváló Feltaláló kitüntetést kapott. 1987-1988ban a Bécsi Műszaki Egyetemen ösztöndíjasként folytatta kutatásait. A sodronyok fejlesztéséhez kapcsolódó új tudományos eredményeket disszertációban foglalta össze, amelyet 1989-ben védett meg Bécsben,

Dr. Varga László

1974-ben fejezte be tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Erősáramú szak Villamos Művek ágazatán. 1974. augusztus 1-jétől a Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI) Villamos Berendezések Főosztályán kezdett dolgozni. 1995-től az Intézet Villamos Hálózatok és Berendezések Divíziójának igazgatója volt, majd 1996-tól a divízióból létrejött VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft ügyvezető igazgatója. Tématerülete a szabadvezeték sodronyok áramterhelhetőségi és melegedési kérdéseinek vizsgálata volt. E területen számos publikációja jelent meg az Elektrotechnikában, a Villamosságban és a Magyar Alumínium című folyóiratban. Vizsgálati eredményei több szabvány, így a vezetékek terhelhetőségével foglalkozó MSZ-09-316 számú szabvány kidolgozásában realizálódtak. A Magyar Tudományos Akadémián 1992ben védte meg „Szabadvezetékek megengedhető áramterhelésének meghatározási módszere” tárgyú kandidátusi értekezését.

Majoros András 1963-ban szerezett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának erősáramú szakán, jeles minősítéssel. Szakmai gyakorlatát az Energiagazdálkodási Intézetnél kezdte, 1966 óta a BME Építészmérnöki Kar II Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén dolgozik, jelenleg egyetemi tanárként. Egyetemi oktató munkája az építészmérnök képzéshez kapcsolódik. Feladata a természetes és mesterséges világítás, valamint az épület villamos berendezések tárgyak oktatása, előadások tartása, tervezési gyakorlatokban és diplomatervezésben történő közreműködés a magyar és angol nyelvű oktatásban. Emellett folyamatosan közreműködik az Építészmérnöki Kar illetve a Mérnöktovábbképző Intézet keretén belül postgraduális képzésben előadóként. Az oktatott szakterületeken folyamatosan résztvesz a kar tervezési és szakértői munkájában. Több évtizede foglalkozik a természetes világítás kérdéseivel, a természetes és mesterséges világítás illesztésének, gazdaságosságának ergonómiai hatásainak kérdéseivel. Kutatásai erre a területre irányultak. Közreműködésével megteremtették ennek laboratóriumi hátterét az egyetemen (mesterséges égbolt, világításmeteorológiai állomás, világí-

1999-ben a BME Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékén menedzsergazdasági mérnöki oklevelet szerzett. 1994-től a CIGRE 22. Tanulmányi Bizottsága 12. munkacsoportjának tagja, ahol a vezetéksodronyok és szerelvények villamos problémáival foglalkozik. A CIGRE munka kapcsán több munkabizottsági anyag társszerzője volt, amelyek az Electrában illetve CIGRE brossuraként jelentek meg. E munkái elismeréseként 2002-ben „Distinguished member” oklevelet kapott. A MEE VEIKI szervezetének elnökeként vesz rész az egyesületi munkában. A VEIKI-ben témavezetésével folytatott OMFB, OTKA, GVOP pályázati finanszírozással végzett munkák eredményeiről az Elektrotechnikában jelentek meg cikkek és tartott előadásokat a MEE Vándorgyűlésein és az áramszolgáltatók által szervezett szakmai fórumokon. Tagja a Magyar Mérnökkamarának, a CIGRE Magyar Nemzeti Bizottságának és az MTA Elektrotechnikai Bizottságának. tás ergonómiai hatásainak vizsgálatára alkalmas zárt tér). Fontosabb eredmények: a hazai világításmeteorológiai adottságok tisztázására, a természetes fény hasznosítását befolyásoló építészeti és üzemviteli adottságok hatásainak feltárására, méretezési eljárások, a természetes világítás energetikai értékelésére, a kétféle világítás összehangolásának energetikai értékelésére, a dinamikus mesterséges világítás hatásainak feltárása. A kutatás eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon publikálta, ezek beépültek az oktatás anyagába. Társszerzője 14 szakkönyvnek, és a világítástechnika szakterületeken 15 saját jegyzete és szakkönyve jelent meg, magyar illetve angol nyelven. 1987-ben az MTA Építési, Építészeti és Közlekedéstudományi Szakbizottsága „A természetes fény építészeti hasznosítás” című munkája alapján a műszaki tudomány kandidátusává nyilvánította. 1987-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen egyetemi doktorrá avatták Épületfizika szaktudományból. 1995-ben Ph.D. fokozatot kapott a kandidátusi fokozatom alapján. 1996-ban habilitáltam. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan részt vett a MEE Világítástechnikai Szakosztályának, illetve a VTT-nek munkájában. tézmény igazgatója, s ezen beosztása mellett az Országos Műszaki Múzeum főosztályvezetőjeként irányítja az OMM szakmai-tudományos munkáját. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1994 óta tagja. Részt vett a múzeum, valamint a MEE közös rendezvényei keretében az Egyesület technikatörténeti tárgyú szakmai anyagainak az összeállításában. 2006-tól az „Elektrotechnika” folyóirat „Technikatörténet” rovatfelelőse. 2007-ben a lap centenáriuma alkalmából, tízévenkénti bontásban foglalta össze az „Elektrotechnika” történetét.

Dr. Antal Ildikó 1970. szeptember 19-én született Kassán. Egyetemi tanulmányait 1997-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán fejezte be. Tudományos fokozatát a multidiszciplináris bölcsészettudományok területén, „A magyarországi villamosipar 1918-ig” témaköréből szerezte 2005-ben. Már egyetemi tanulmányai mellett kezdett el dolgozni a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban, ahol 1997-től muzeológusi munkakört töltött be. Jelenleg az in-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

ahol Műszaki Doktori fokozatot nyert el. Az új eredmények ismertetésére számos hazai, osztrák és német áramszolgáltatótól, illetve főiskolától kapott meghívást. Tudományos tevékenységéért 1991-ben Európa Mérnöki diplomát nyert el. A vezető sodronyok fejlesztésével, valamint a hálózatok üzembiztonságával kapcsolatos öt OTKA és további hat OMFB és GVOP finanszírozású K+F téma vezetője, illetve együttműködő kutatója. Az MSZT 801-es szabványbizottságának elnöke és a CIGRE Magyar Nemzeti Bizottságának tagja. Titkárként részt vett a MEE Villamosenergia Szakosztály munkájában. A Területi Szervezetek meghívására, valamint a MEE éves Vándorgyűlésein több mint egy évtizede rendszeresen tart előadást a VEIKI-VNL Kft. áramszolgáltatók részére végzett fejlesztéseiről, a hálózati veszteségek csökkentési lehetőségeiről, valamint az energiaátviteli berendezések üzembiztonságának növeléséről és diagnosztikai módszereiről. Az új fejlesztési eredmények publikálásra kerültek az Elektrotechnika és az Electra szaklapokban. Jelenleg a VEIKI-MEE Szervezet titkára.

36

Egyesületiélet élet Egyesületi Egyesületi élet

Egyesületi élet Üzemlátogatás Bátaapátiban A MEE Kaposvári Szervezete 2008. április 17-én meglátogatta az atomerőművi eredetű - kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése érdekében folyó felszín alatti kutatás munkálatait - a Tolna megyei Bátaapáti melletti Nagymórágy-völgyben. Föld alatti kiállítás 2. A felszín alatti tároló kutatásáról a 90-es évek elején született döntést követően az ország különböző területein vizsgálták a felszíni, illetve a felszín alatti elhelyezés lehetőségeit. Ezek eredményeként jelölték ki az előnyben részesített kutatási területet 1996. novemberében, majd további vizsgálatokkal igazolták a kiválasztott telephely alkalmasságát. A felszíni kutatásokat lezáró jelentést a hatóság 2003. decemberében elfogadta. A földtani kutatást engedélyező hatóság a program végrehajtásával egyetértett és a hatályos rendeleteknek megfelelően kiegészítő, felszín alatti vizsgálatokat kért. A vizsgálatokra kijelölt terület a mórágyi rögnek nevezett területre terjedt ki. Bátaapátiban 2005. július 10-én népszavazást tartottak, amelyen a lakosság 91 %-a támogatta a hulladéktároló létesítését.

80 m-ét alagúthajtó baggerral, a további vágatszakaszokat fúrásos-robbantásos technológiával mélyítették, ill. mélyítik. A vágatokat kőzethorgonyokkal és lőtt betonnal biztosítják. Azon szakaszokon, ahol a kőzet vízáteresztő képessége az elvárt értéknél nagyobb, előinjektálást végeznek. A vágathajtással párhuzamosan egyéb kutatómunka is folyik. Felszíni geofizikai vizsgálatokat, kutatókamrákból végzett vizsgálatokat, fakadó vizek vizsgálatát, geofizikai méréseket és vízelemzéseket végeznek.

Lejtősakna a kiállítás tablóival Indulás a föld alá A tényleges vágathajtási munka 2005. február 8-án a lejtősaknák megszentelésével és megkeresztelésével vette kezdetét. Ezen nap óta a bányászok védőszentje – Szent Borbála  – vigyáz a föld alatt dolgozókra. Szobrát mindkét lejtősakna bejáratánál elhelyezték. A terveknek megfelelően két, egyenként 1700 m hosszú, egymással párhuzamosan futó lejtősaknát hajtanak ki 21 m2-es szabad szelvénnyel. Az aknák lejtése 10%. A lejtősaknákat 250 m-enként összekötik, valamint a kőzet és a hidrogeológiai paraméterek vizsgálata céljából több kutatókamrát alakítanak ki. A vágatok teljes hosszukon gráFöld alatti kiállítás 1. nitban haladnak, a lejtősaknák első

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

37

A felszíni tájékoztatót követően a szükséges védőfelszerelés felvétele után a készülő „Eszter” névre keresztelt nyugati lejtősaknában tekintettük meg a föld alatti kiállítást szakértő

Tájékoztató hallgatása

Az üzemlátogatás résztvevői gig a helyszínt, a geológiai viszonyokat, az eddigi munkálatokat, a tároló jellemzőit és elhelyezkedését, a kutatásban résztvevő vállalatok tevékenységét. Egy keresztvágatban filmen megnézhettük, hogyan készül a gránitban a vágat, amelyből robbantásokkal távolítják el a gránitot és szállítják a felszínre a speciális szállító járművek. A felszínen a kőzetet összezúzzák, és útépítési célra használják. A lejtős vágatok végén alakítják majd ki a végleges tárolót. Elsőként négy 10-100 m hosszú kamrát alakítanak ki, majd ha azok megteltek, továbbiak kialakítására kerül sor. Egyelőre azonban csak a kutatás folyik, a tárolásra az engedélyt még nem kapták meg.

Jó hangulatú baráti találkozó Ruzsán Hagyományaink szerint ez évben is Ruzsán a DÉMÁSZ Zrt. vendégházában került sor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Szervezet Nyugdíjas Csoportjának Baráti Találkozójára. Minden adott volt a rendezvény sikeréhez, a csodálatos erdei környezet, a kellemes nyár eleji időjárás és a sok résztvevő (70 fő). A szervezők már a kora reggeli órákban nekiláttak a találkozó vendégeinek méltó fogadására. A hölgyek berendezték a termet, krumplit pucoltak, terítettek, a férfiak pedig igyekeztek ízletes pörköltet készíteni, amely a nagy létszámra való tekintettel Főszakácsunk Ungi János most első ízben már a 2008 évi MEE Életpálya díjasunkkét bográcsban főtt. A és segítője Varga Tibor busz kiérkezésekor sós süteménnyel, üdítőkkel és italokkal fogadtuk a nyugdíjas tagtársainkat. Jóleső érzés volt látni a sok-sok meghitt találkozást a régi kedves munkatársakkal, ismerősökkel. Gyorsan előkerültek „finom” nedűket tartalmazó üvegek is, melyek néhány órára feledtették a hétköznapok problémáit. Hamar előbukkantak a tárcákból a

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

38

A filmből megtudtuk, hogyan történik a tárolás. Első lépésként a Paksi Atomerőműben acélhordókban gyűjtik és tömörítik a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot. A megtelt hordókat lezárják, azonosító jellel jelölik, és úgy fogják szállítani Bátaapátiba. Ott ismét nyilvántartásba veszik és 9-9 darabot acélkonténerbe helyeznek, majd betonnal töltik ki a hordók és a konténer közötti hézagot. A betonkockákat a tároló vágatba szállítják, ahol egymásra helyezik őket. A kondicionált hulladék lerakása szakaszos üzemmódban történhet oly módon, hogy az ellenőrzött zónában egy időben csak hulladékszállítás, lerakás, részleges tömedékelés, monitoringozás, vízmentesítés folyik. A kamrák tömedékelése visszafelé tartó sorrendben, szakaszosan, egy-egy vágatszakaszban befejezett lerakást, szerelvények visszaszerelését követően történik. Egy-egy kamra lezárására a beépített zárógátak szolgálnak. A tervezett tároló 2050-ig alkalmas a hulladék befogadására. A föld alatti program végeztével a „Mária” (keleti) lejtősaknán keresztül jutottunk ismét a szabadba, ahol a védőfelszereléssel ellátott csapatról a fénykép készült. Az üzemlátogatás után a hazafelé tartó úton megnéztük a szerb templomot Grábócon majd egy kellemes vacsorával egybekötött baráti beszélgetéssel, jó hangulatban zártuk a napot Hőgyészen egy pincénél. Az érdeklődők részére részletes információk a www.rhk.hu és a www.mecsekerc.hu honlapon találhatók. Sebestény Gyula Kaposvári Szervezet gyerekekről, unokákról készült fényképek is, s a családról, a régi munkahelyről szóló történeteknek még csak töredéke hangzott el az ebédre szóló hívásig. A szépen megterített asztalokra a sok önkéntes alkalmi „felszolgáló” tagtársnőnk segítségével A jó hangulat és a jó étvágy bizonyítéka gyorsan felkerült az igen ízletesre sikerült pörkölt, köszönet érte mindenek előtt „főszakácsunknak”, Ungi Jánosnak és minden az előkészítésben résztvevőnek. Egy rövid időre ismét hallhatóvá vált a háborítatlan természet hangja, a madarak éneke, majd ismét a szavak, az egymásra figyelés kapta a főszerepet. A meghitt beszélgetések közben a többség talán még a zápor formájában érkező rövid égi áldást - vagy éppen nyugdíjasaink égi köszöntését - sem vette észre ugyanúgy, mint az idő múlását. Többen meglepetéssel és némi szomorúsággal vették tudomásul, hogy eljött a visszaindulás időpontja. Érzékelhetően mindenki igyekezett meghosszabbítani a napot a búcsúzkodással, a vendéglátás megköszönésével, ami a pillanatot még meghatóbbá tette. De búslakodásra nincs okunk, hiszen igazán felejthetetlen órákat tölthettünk el, s valamennyien ígéretet tettünk arra, hogy jövőre ugyanígy együtt leszünk a baráti találkozón! Rendben, találkozunk 2009-ben is. Arany László Szeged

Egyesületiélet élet Egyesületi Egyesületi élet

Egyesületi élet a mee az Electrosalon’2008 nemzetközi szakkiállításon A Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén is képviseltette magát a 2008. május 27-30. között szervezett Ipar Napjai – ElectroSalon Nemzetközi Szakkiállításon. Mind kiállítóként, mind pedig a hagyományos MEE Szakmai Nap szervezőjeként vettünk részt a rendezvényen. Évek óta nagy érdeklődés kíséri a MEE Szakmai Napját. Idén május 28-án 150 érdeklődő hallgatta az „Erőművekkel a klíma katasztrófa megelőzése érdekében” összefoglaló cím alatt tartott előadásokat. Ez alkalommal a MEE, a témában közvetlenül is érintett EdF csoporttal közösen rendezte meg ezt a napot, így nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten adtunk a hallgatóság számára értékes információkat.

Az előadók: Hatvani György, Bohoczky Ferenc , Dervarics Attila, Jacques Pithois, Csapó Róbert, Christopher Donizeau A „klímaváltozás”, a „CO2” kibocsátás, a „megújuló energiaforrások” mind-mind olyan témák, amelyeket szinte nap, mint nap hallhatunk, olvashatunk a különböző médiákból. A CO2 kibocsátás és a klímaváltozás összefüggése világszinten foglalkoztat kutatókat, mérnököket, politikusokat és a közélet személyiségeit. Azt pontosan meghatározni, hogy a klímaváltozáshoz milyen mértékben járul hozzá az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyiség nagyon nehéz. Némelyekben az a kérdés is felmerül, hogy vajon „nélkülünk” nem következne-e be hasonló mértékű felmelegedés, azaz nem csupán a földtörténet által már többször produkált klímaváltozási ciklusról van szó?? Az azonban biztos, hogy számunkra is fontos követelményeket határoz meg az Európai Unió a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében és ebben a mi szakmánk közvetlenül érintett. A MEE most is arra törekedet, hogy erről a sokakat érintő és érdeklő területről a legmagasabb szakmai szinten adjon tájékoztatást. A Szakmai Napot Derverics Attila a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöke nyitotta meg az egyesület témához kapcsolódó bemutatásával. Ezt követően Hatvani György, a Mavir igazgatóságának elnöke tartott előadást, melyben elmondta, hogy a Magyarországon 2025-ig szükséges mintegy 9.000 MW erőművi kapacitás kiépítésére, a megújuló energiatermelés mellett az atomenergiának is van realitása. Továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-kvóta miatt a szén és a lignit tüzelési erőmű beruházások nem térülnek meg, a földgáz használata pedig a forrástól való függőség miatt jelenthet problémát. Az előadásokat Bohoczky Ferenc a volt gazdasági és közlekedési minisztérium nyugalmazott vezető főtanácsosa, a Magyar Tudományos Akadémia ezzel a témával foglalkozó albizottságának tagja folytatta. A megújuló energiaforrások közül Magyarországon a biomassza alapú és a geotermikus energiatermelésben lát lehetőségeket. A faalapú biomassza véleménye szerint - a köz-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

39

vélekedéssel ellentétben - nem öli meg a magyar erdőket. Jelenleg Magyarország területének több mint 21 százaléka az erdő. Az élő fakészlet eléri a 340 millió köbmétert és az éves növekmény négy százalék. Ugyanakkor az éves fakitermelés a készletnek mindössze a két százalékát teszi ki. Jacques Pithois, az EdF magyarországi képviselője, a Démász Zrt. elnök-vezérigazgatója az EdF céljának nevezte, hogy a világ nukleáA hallgatóság ris energia termelője legyen. Külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az integrált cégek tudnak a leghatékonyabban tenni a klima változása ellen.   Christopher Donizeau, az EdF International Fenntarthatósági Fejlődésért Felelős senior menedzsere előadásában elmondta, hogy „az EdF nem törvényhozó, hanem a törvényeket betartó és azokhoz alkalmazkodó energiatársaság. Ám az egyértelműen látni kell, hogy egy integrált villamos energia ipari társaság sokkal hatékonyabban tud tevékenykedni, mint egy részeire (termelő, kereskedő, szolgáltató, rendszerirányító, hálózati cég) szétszedett vállalat. Csapó Róbert, a BERT kereskedelmi igazgatója a hő- és villamosenergia kapcsolt termelés nagy “kihívásának” nevezte, hogy a korszerű, nagy hatékonyságú erőműA MEE standja vi berendezések esetében is ugyanannyi a szén-dioxid-kvóta, mint az alacsony hatékonyságú, elavult berendezéseknél. Figyelmeztetett arra, hogy 2013-tól gyakorlatilag minden áramtermelőnek meg kell vásárolnia a szén-dioxid-kvótát, amelynek ára természetesen beépül az áram árába.  Az előadások megtekinthetők a MEE honlapján http://www.mee. hu/tagoknak/dokumentumok/eloadasok Az A pavilonban a MEE standnak sok látogatója volt, ahol sikerrel mutattuk be az egyesületi tevékenységeket tabló formájában. Erre az alkalomra elkészült a MEE új bemutató kiadványa is, és nem utolsó sorban új tagok is kérték beléptetésüket. A pártoló jogi tagjainknak felajánlott lehetőséget Vártok Gábor, György Miklós - azt, hogy szakmai anyagaikat és Túróczy József a Nagydíjjal elhelyezhetik a MEE standon, valamint szakemberük információs szolgálatot tarthat - hat cég vette igénybe. Örömünkre szolgált továbbá, hogy pártoló jogi tagjaink közül a Túróczi és Társa Kft. a Nagydíj Pályázaton az„AREVA T and D LTD kisfeszültségű erősáramú fázisjavító kondenzátor L2 széria elektronikus kisütő egységgel” című pályázatukra Nagydíjat kaptak. Gratulálunk! Güntner Attila, MTI Sajtó Fotók: Kiss Árpád, Tóth Éva

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

Svájci atomerőmű-szimulátor

Az energianyerés új módszerét az ismert ozmózis jelenség alapozza meg. Két különböző sótartalmú folyadékot, ozmotikus erőműnél tengervizet és édesvizet választanak el egy membránnal egymástól. Ebben az esetben a tengervíz áthúzza az édesvizet a membránon keresztül, és a tengervíz oldalon a nyomás fokozódik. Ezt a nyomásnövekedést használják fel áramtermelésre. A legbonyolultabb feladat a célnak megfelelő membrán kifejlesztéséhez alkalmas anyag megtalálása után 100 millió norvég koronás beruházással építik meg az első kísérleti berendezést. A kutatómunkát a norvég „Research Council” támogatja. A számítások szerint az ozmózisból nyert energia csak Európát figyelembe véve 200 TWh energiát tesz ki. Ebből 12 TWh Norvégiában termelhető ki, ami a teljes norvég áramtermelés 10%-ának felel meg. A norvégok a sokat ígérő ozmózis technológiájában alapos ismeretekkel rendelkeznek. Szerintünk ez a tiszta és emissziómentes energia pár év múlva versenyképes lesz. A prospektust HurumBuskerud norvég tengerparti településen építik meg, ahol a tengervízen kívül elég édesvíz is található. A prototípus konstrukciója 2008-ra elkészül, teljesítményét 2-4 kW-ra tervezik. Egy földalatti ozmózis erőmű vázlata ábránkon látható.

20 év óta képeznek ki a svájci atomerőművek az atomerőműveket ellenőrző hatóságokkal közösen atomerőmű operátorokat. A kiképzés szigorú vizsgával fejeződik be. Az közismert, hogy egy atomerőmű a legmodernebb technológiával termel áramot. A kontroll folyamatos, a turbinákat, géptermeket és szabadtéri berendezéseket rendszeresen ellenőrzik. A hőmérsékleteket, nyomásokat, feszültségeket állandóan összehasonlítják a névleges előírt értékkel. Az atomerőművi operátoroktól megkövetelik az abszolút megbízhatóságot, koncentrációképességet és a biztonsági előírások pontos betartását. Az operátori tevékenységhez széles technikai látókör, az üzemi folyamatok komplex megértése és a berendezések részletes ismerete szükséges. A felvételhez elektronikai és vagy gépésztechnikai végzettség kell. A kiképzés során gyakorolt szakemberek ismertetik a kandidátusoknak az elméletet és gyakorlatot. A szimulátor tipikusan a „learning by doing”, tanulni tevékenység által elven működik. A vizsgán az alábbi elméleti területekről kell számot adni: magfizika, reaktortechnika, gép- és elektrotechnika, atomerőmű-felépítéstechnika, kémia, sugárvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, továbbá még az atomerőművel kapcsolatos jogi kérdések. A sikeres vizsga alapján atomerőmű-operátori diplomát kapnak a kandidátusok. Ezt követően alkalmasak önállóan dolgozni, és mind a hétköznapi, mind a kritikus szituációkat megoldani. Ábránkon a Leibstadtban működő szimulátor látható.

BULLETIN 20/2007

BULLETIN 18/2007

Szepessy Sándor

Szepessy Sándor

A világ első ozmotikus erőművét tervezik Norvégiában

Antropomorf fogórendszer szervizrobotokhoz

A Transtec Gotthard építi a bázisalagutat Svájcban

A svájci Schunk vállalat antropomorf kezet fejlesztett ki háztartási, kórházi és ipari alkalmazásra. A kísérleti berendezés egy négyujjas koncepción alapszik, amely lehetővé teszi, hogy az előre nem látható bonyolult strukturális viszonyok közt az elérhetőséget, a kiszolgálást és a manipulációs feladatokat rugalmasan és könnyen megoldani. A feladat az emberi kézhez hasonló forgórendszer kialakításához vezetett. A mozgásban és kinézetben az emberi kézhez hasonló robotkézen négy azonos ujj van. A negyedik egy külön tengely segítségével egy opponens hüvelykujj szerepét tölti be. Az ujjak három „ízületből” vannak felépítve és a mechanizmus az emberi kézhez hasonló szabadságfokokat biztosít. Nem csak a mozgás hasonlít az emberi kézhez, hanem az esztétikus megjelenési forma is. A robot koncepciótanulmánya ábránkon látható.

A vasúti berendezéseket a Gotthard-Basistunnelben a Transtec Gotthard konzorcium építi meg. A konzorciumba bevont vállalatok: Atel, Alcatel-Lucent/TRSS, Alpine Mayreder és a Balfour Beatty Rail megfelelő kompetenciával és tapasztalattal rendelkeznek. Többek között, mert részt vettek az új Lötschberg-Basistunnel, a Franciaország és az Egyesült Királyság között haladó Eurotunnel és a Nürnberg és Ingolstadt között a közelmúltban elkészült 300 km/h gyorsvasút építésében. Ez a jelentős megbízás azért is fontos a konszernnek, mert lehetőséget biztosít arra, hogy a vasúti közlekedésben a legújabb energiahatékony megoldásait bemutassa a világnak. A Basistunnel Gotthard megépítése hosszútávon biztosítja az energiatakarékos vasúti közlekedés megvalósítását. Ábránkon a konzorcium egy régebbi alagútját láthatjuk, ennek tapasztalatait is felhasználják a legújabb alagút megépítésénél.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

etz S1/2007

BULLETIN 10/2007

Szepessy Sándor

Szepessy Sándor

40

Mikrohajtóművek meghódítják a tengereket A mélytenger életterünk legrejtélyesebb része. Az extrém feltételek – hatalmas hőmérsékletkülönbségek és nagy nyomások – megnehezítették ennek e tengerrésznek részletes kutatását. Biológiai elven működő úszóhólyagok segítségével sikerült olyan merülő mélyszondákat kiterjeszteni, amelyek 2000m mélységben mérnek, és az ott nyert adatokat szatelit segítségével felszínre tudják hozni. Egyik legfontosabb berendezése a műszernek egy hightech egyenáramú mikromotor. A rendkívül energiatakarékos motornak az arktikus 4oC és a trópikus 25oC hőmérsékletsávban legalább 3-5 éves élettartalmúnak kell lennie. Ábráinkon a műszer és mikromotorja látható. etz S2/2007 Szepessy Sándor

tív hatásának vizsgálatát, részben anyagi okok miatt, részben azért, mert a vizsgálatok nem voltak egymással összehangolva és mert hiányoztak - az egyre bonyolultabb rendszerekhez értő szakemberek. Ezt a hiányt kívánja most a Serec bepótolni. Ábránkon a különböző sugárzások fantáziaképe látható. BULLETIN 7/2007. Szepessy Sándor

Hosszú életű ólomakkumulátorok Panasonic bővíti ipari ólomakkumulátor programját a Super-Life-Modellel. Sikerült az egyes alkatrészek: az elektródák, a kontaktanyagok és az akkumulátor házának anyagát olyan mértékben tovább javítani, hogy ezekkel az akkumulátor élettartamát 17 évre! Lehetett meghosszabbítani 20oC átlagos hőmérséklet esetén. Tovább javított az akkumulátorok minőségén, hogy házát lángálló anyagból készítik. Ezek a jó tulajdonságok olyan helyekre való beépítését predesztinálják, ahol csekély karbantartási igény a követelmény. Ilyenek például a szélerőművek és a telekommunikációhoz használatos adótornyok. A 12V-os akkumulátorok kapacitása 24-120Ah-ig terjed, még a 6V-os variáns 200Ah kapacitású. Ábránkon az új hosszú életű akkumulátorok láthatók. etz 10/2007. Szepessy Sándor

Veszélyes aknák felszedése

Elektromágneses sugárzások nyomában A zürichi egyetemen, ETH Zürich egy kompetencia-centrumot létesítettek Serec (Swiss Electromagnetics Research and Engineering Centre) néven. A Serec feladata, hogy minden Svájcban fellelhető kutatási tervezetet, vagy megvalósított kutatási eredményt, ami az elektromágneses terek akár technikai akár biológiai hatására vonatkozik, összeállítsa szoros együttműködésben az iparral és az illetékes kormányzati szervekkel. A kompetenciacentrum egy egyre fokozódó igénynek kíván eleget tenni. A társadalom egyre nagyobb aggodalommal veszi tudomásul a fokozódó „elektronizációt”, vagyis a mágneses terek tervezett és nem tervezett gyors elterjedését. Az elterjedés oka számos forrás lehet: mobiltelefónia, optika, személyazonosítás, orvosi technológiák vagy az általános villamos energiaellátás is. Az elektromágneses terek ma már mindenütt jelen vannak, ezzel együtt növekszik a lakosság bizonytalansága az elektromágneses sugárzásoknak az egészségre való hatását illetően. A Serec megállapította, hogy az ipar elhanyagolta a sugárzások pozitív, illetve nega-

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

41

Az UNO becslései szerint a világ különböző tájain 120 millió akna akna van elhelyezve. Ezek évente 15.000 halálos, vagy súlyos sebesülést okoznak. A jelenlegi módszerekkel történő aknamentesítés rendkívül veszélyes és költséges. A bécsi műszaki egyetemen, TV Wien évek óta foglalkoznak a robotok segítségével történő automatizált aknamentesítéssel. Elkészült a HUMI (Humanitarian Demining) intelligens mobil prototípusa. Nagy kihívásokat kell legyőznie, elsősorban hogy eljuthasson azokra az úttalan utakra, ahová az aknákat elhelyezték. A HUMI alkalmas erre a feladatra, rendkívül mozgékony csekély földnyomást okoz és rendkívül érzékeny szenzorokkal van felszerelve. A prototípus mérete 90x60 cm, egy újszerű csuklós szerkezettel van felszerelve, és minden kereke külön vezérelhető. A legfontosabb alkotórésze egy fémdetektor, amely már 2g fémet 30 cm mélységben érzékelni tud. Az egyszerűbb kivitel kézi vezérlésű, de már készítik a GPS által vezérelhető kivitelt is. Ábránkon a HUMI prototípusa látható. e&i heft 1-2. 2008. Szepessy Sándor

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

A villamos energiaellátás biztonsága A villamos hálózatok kiépítése szinte világszerte nem tartott lépést az utóbbi években bekövetkezett gyors villamos energiafogyasztás növekedésével. A zavarok és kiesések rizikója emiatt jelentősen megnőtt. A TV Graz Villamos Berendezések Intézete az osztrák villamos energiaellátókkal közösen egyszerű és olcsó megoldásokat dolgoztak ki a növekvő villamos energiaellátás biztosítására. Külön módszereket vezetnek be a távvezetékeknél és a kábelhálózatoknál. A távvezetékeknél az úgynevezett „kompenzált hálózatokat” fejlesztik ki. Ezek a hálózatok jelentős ellátásbiztonsággal rendelkeznek.

Afrikában és az Egyesült Államokban is vannak már naperőművei. A Mexikóval szomszédos amerikai szövetségi állam törvényben rögzített céljai között szerepel, hogy a közintézményeknek 2025-re energiafogyasztásuk 15 százalékát megújuló forrásokból kell fedezniük. Ennek aránya jelenleg alig 1 százalék körül mozog. A Solana névre keresztelt létesítmény a világ sok naperőművétől eltérően nem a fény-, hanem a hőenergiát fogja hasznosítani. Gila Bend térségében nyaranta nem ritka az 50 Celsiusfokos forróság. Mint Santiago Seage, az Abengola igazgatója elmondta, a Solana több ezer nagy tükörrel fogja munkára bírni a nap energiáját. A tükrök folyadékot melegítenek fel, amely turbinákat forgat meg. A turbinák pedig ugyanúgy termelnek majd áramot, mint a szénerőművek esetében, csak környezetszennyezés nélkül. A hőenergiát hasznosító erőmű állítólag napnyugta után is képes lesz áramot szolgáltatni. www.uzletietika.hu Dr. Bencze János

A világ energiafogyasztása Ezen azt kell érteni, hogy földzárlatok, tehát feszültségátütések a vezeték és a föld között ezeknél a vezetékeknél gyakorlatilag csak rendkívül ritkán fordulhatnak elő. Más a helyzet az egyre növekvő kábelkiépítésű vezetékek esetén, ahol meghibásodáskor nagy kiesések keletkeznek. Az ilyen hibák kiküszöbölésére eddig költséges hibakeresési eljárásokra volt szükség, ezekhez kereső teameket kellett bevetni. A Villamos Berendezések Intézete olyan módszert dolgozott ki, amelynek segítségével a hibahely az eddigieknél sokkal gyorsabban és minden eddiginél pontosabban határozható meg. Ez lehetővé teszi személyi sérülések elkerülését a hibahelyen és a villamos energiaellátás gyors helyreállítását is. A felsorolt módszereket már a gyakorlatban is tesztelik, azok jó felhasználhatósága már bizonyított. A cikkünkben csak vázlatosan körülírt új hálózatbiztonsági eljárások a meglévő hálózatoknál is alkalmazhatók és új költségkímélő biztonságosabb hálózatok kiépítését teszik lehetővé. Az új eljárást már szabadalmaztatták. Ábránkon az új „kompenzált hálózatnak” megfelelő oszlop látható. e&i heft 7-8. 2007. Szepessy Sándor

Arizonában épül a világ legnagyobb naperőműve Arizonában, az Egyesült Államokban építi fel a világ talán legnagyobb naperőművét egy spanyol cég. A tervek szerint a 7,7 négyzetkilométer felületű naperőmű 2011-től annyi energiát fog termelni, ami 70 ezer háztartás teljes energiaszükségletével ér fel. A létesítmény nem a fény-, hanem a hőenergiát hasznosítja majd. Az Abengola spanyol vállalat az arizonai fővárostól, Phoenixtől délkeletre, 80 kilométernyire fekvő kisvárost, Gula Bendet szemelte ki az építkezéshez. Egymilliárd dollárból építi meg a sivatagi létesítményt a cég, amelynek Spanyolországban,

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

42

A cikkben közölt ábra jól mutatja, hogy a föld egyes régiói, illetve országai mennyi energiát használnak fel, fogyasztanak. 2006-ban a világ teljes energiafelhasználása primer energiaforrásokból (szén, nyersolaj, földgáz, nukleáris energia) 10 878,5 millió tonna kőolaj egyenértéknek felel meg. Ez az érték 4,4%-kal haladja meg a 2005. évben felhasznált energia mennyiségét A Német Energia Ügynökség adatai szerint a felhasznált energia 80%-a fosszilis tüzelőanyagból származik. Ugyancsak a Német Energia Ügynökség tájékoztatása szerint az iparilag fejlett országok - amelyek a föld lakosságának egyhatod részét teszik ki - fogyasztják el a globális energiafelhasználás felét. Elgondolkodtató számok! Megjegyzés: Az olajegyenérték nemzetközileg elfogadott egység. 1 megatonna olaj egyenérték (Mtoe) = 41,9 PetaJoula (PJ), illetve 11,6 terrawatt órával (TWh). Evonik Magazine, 2008/1 pp:22-23. Dr. Bencze János

Trójai faló

Bulgária energiapolitikája az EU és Oroszország között Ezzel a címmel közöl cikket az AmCham folyóirata (American Chamber of Commersce in Hungary; az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországon). A cím (Trojan horse, Bulgaria’s energy policyy caught between Russia and the EU) onnan ered, hogy annak a hírnek a hallatán, hogy az oroszok nukleáris erőművet építenek Belene-ben, Petko Kovatsjev a Bulgáriai Zöld Intézet vezetője úgy aposztrofálta a hírt: „Íme egy újabb bizonyítéka az oroszok balkáni energiapolitikájának. Az épülő belene-i atomerőmű egy trójai faló, így akarnak az oroszok belépni az európai nukleáris piacra”

Bulgáriai politikusok siettetik (ahogy a cikk írja) a Kreml támogatásával épülő atomerőművet, - ismerve a Balkánon meglévő energiahiányt – a jövőben is ők szeretnék a balkáni országokat energiával ellátni, és egyben kapocs lenni Európa felé is. Az ellenzők figyelmeztetnek, hogy az atomerőmű egy trójai faló, és ezen túlmenően Belene egy földrengés által veszélyeztetett területen fekszik. (Az ábra aláírása: „Elkezdődtek a belene-i erőmű építkezései”) Az előzményekről tudni kell, hogy a rendszerváltást megelőző időszakban, - a Kozloduji Atomerőműnek köszönhetően – Bulgária volt a Balkán fő villamos energia exportőre. Ők látták el Szerbiát, Albániát és Görögországot villamos energiával. De az 1986-os csernobili katasztrófát követően nyugati szakértők nem ítélték biztonságosnak az erőművet, így azt fokozatosan - adott menetrend szerint -, be kell zárni (Ez EU-csatlakozási feltétel volt!). A hat működő egységből már csak kettő üzemel, ezeket is rövidesen le fogják állítani. Nyilvánvalóan lépni kellett, mert ha nem épül meg ez a nukleáris erőmű, jelentős energiahiány fenyegeti a Balkánt, sőt Európát is. Az ellenzék arra hivatkozik, hogy 1977 márciusában a Richterskála szerinti 7,4-es földrengés volt a Balkánon, romániai epicentrummal, ahol 1500 ember halt meg. Ezen rengések hatására Belene-hez közeli városban is rengések voltak halálos áldozatokkal. Nem megoldott továbbá a nukleáris hulladék elhelyezése sem. A Kormány döntött! A projektet megépítik, melyhez jelentős uniós támogatást kapnak. A projekt várható költsége 5

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

43

milliárd € . Az energiaügyi miniszter nyilatkozta: „A nukleáris energia biztonságos, továbbá „zöld” megoldást jelent Európa számára is különösen ezekben az energiaínséges időkben és kilátásokban. A kijelölt hely Belene biztonságos, továbbá az orosz technológia ma a legkorszerűbbek között van.” A város polgármestere örül a projektnek, mert felpezsdül az élet a városban. Munkalehetőségek ezrei születnek, az utakat rendbe teszik, stb. mondja leplezetlen örömmel. Megjegyzi: „Belene prosperitása egyaránt függ Moszkvától és Brüsszeltől. A történethez azonban még az is hozzátartozik, hogy az orosz szakértők több ezer kínai munkást toboroztak nehéz, fizikai munkára. Business Hungary, Publication of the AmCham 2008. május pp.: 20-21. Dr. Bencze János

Az európai energiapiaci integrációról Belga testvérszervezetünk (Societe Royale Belges des Electriciens; Belga Királyi Elektrotechnikai Egyesület) lapja a Revue E tijdschrift, 2008. évi, áprilisi száma (124. évfolyam) különböző szerzők tollából, angol, francia és német nyelven jelentetett meg cikkeket az európai energiapiaci integrációról. Már önmagában ez is érdekes, hogy szakmai lap három cikke három különböző európai nyelven íródik, hiába Belgium kis ország! A cikkek absztraktjai pedig angol, francia és vallon nyelven íródtak. Elgondolkodtató, érdekes! Az, hogy egy szakmai folyóirat egy egész számot szentel a piaci integrációnak, azt jelenti, hogy nem csak hazánkban jelent problémát és okoz gondot a liberalizáció és a piaci problémák kezelése, az egységes piac, vagy a regionális piac megalakítása, hanem ez bizony összeurópai gond. A cikkek mind az Európai Bizottság által közzétett az ún. „harmadik energiacsomag”-ban rögzítettekből indulnak ki (megjegyzendő, a csomag még végleges jóváhagyással nem rendelkezik!). A cikkek vizsgálják az egységes energiapiac kialakításának lehetőségét, annak feltételeit és szükségességét. Vizsgálataik során elemzik, hogy „honnan jöttünk”, neveze-

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

tesen visszanyúlnak a 2000-ben megtartott lisszaboni csúcs határozataihoz, sőt még ennél lényegesen korábbra is. Végig elemzik az energetikával kapcsolatos direktívákat. Második lépésben a „hol tartunk ma” kérdéseivel foglalkoznak a szerzők, a megalakult regionális tőzsdék (lásd ábra), illetve piacok működését elemezve. Végül a „merre felé akarunk menni” a piaci reformmal - kérdésével foglalkozik a folyóirat. 2004-ben a regionális piacok megalakítása volt a cél. Ez hellyel-közzel sikeresen meg is alakult. Tudni kell azonban azt, hogy az egységes európai piac megvalósítása igen ambiciózus terv, amely megvalósítását még számos megoldatlan probléma gátolja.

működő erőművet, amelynek hatásfoka 15%-kal magasabb, mint a globálisan átlagos hatásfokú széntüzelésű hatásfoka. Ez az erőmű 100,000 tonnával kevesebb CO2-t bocsát ki évente, mint a hasonló középméretű erőművek. Az ábra jól szemlélteti azt, hogy egyre korszerűbb technológiák alkalmazásával

Revue E tijdschrift, 2008. április Dr. Bencze János

Már látható a fény az alagút végén Ezzel a címmel közöl cikket a Siemens „Pictures of the Future” (Kitekintés a jövőbe) című magazinja, amely az energiaínség környezetbarát feloldására szolgáló kutatásokról számol be. A cikk címe arra kíván utalni, hogy számos olyan kutatás indult szerte a világon, amelyek sikeresen megoldhatják a föld energiagondjait, a környezet fokozott védelme mellett. Az asztronauták által 390 km magasságból készített fénykép azt mutatja, hogy mely része civilizált a földünknek. Erre az éjszakai kivilágításokból jól lehet következtetni. Még számos – szó szerinti – fekete folt látható. Hosszú évek tapasztalatai mutatják, hogy a „kivilágítások tengere” úgy nő, ahogy a föld lakossága. A növekvő lakosság küzd a magasabb életszínvonalért, ez több háztartási elektromos berendezést, több autót és egyéb termékeket igényel. Ennek egyenes következménye a növekvő energiaigény. Ennek alapján született meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azon becslése, hogy 2005-höz képest 2030-ra 55%-kal növekszik majd a globális energiafelhasználás. Ez azt jelenti, hogy a 11,4 milliárd tonna olajegyenérték (toe) 18 milliárdra fog nőni. Ennek az energianövekménynek az IEA jelentés szerint 74%-át a fejlődő világ, de elsősorban Kína és India fogja elfogyasztani. Kína 2006-ban 174 széntüzelésű erőművet épített (iszonyatos szám!!), amely lidércnyomásszerű hatással van a klímaváltozásra. Kína érzi a helyzet tarthatatlanságát. A 11. ötéves tervben jelentős szerepet kapnak a környezetvédelmi beruházások és fejlesztések. Ennek keretében helyezték üzembe 2007-ben a már 45% hatásfokú ún. szuperkritikus gőzturbina egységgel

A föld képe az űrből. A föld lakossága 2020-ra 8 milliárd lesz. 2030-ra a mai energiafelhasználás 55%-kal fog nőni

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6 1

44

az erőművek hatásfoka 30%-ról 50%-ra növelhető, miközben a CO2 kibocsátás is 1115 gCO2/kWh-ról 669-re csökken. Egyéb technológiákat is fejlesztenek szerte a világban. Jó példa erre az ún. CO2-free technológia, amikor gázosítják a szenet, valami bonyolult technológia segítségével leválasztják a CO2-t és hidrogén-szénmonoxid gázzal fűtenek.

Olyan technológiák kidolgozásán is fáradoznak német kutatók, hogy a CO2-t stabil rétegekbe pumpálják le a föld alá, ahol a geológusok szerint ez ezer, akár millió évekig is biztonsággal tárolható. Az ábrán a CO2-tárolás technológiája látható. A „túlélést” nem csak a jobb hatásfokú és előnyösebb kibocsátású energiatermelés segítségével kell biztosítani, hanem jelentős szerepe kell legyen ebben az energiahatékonyság növelésének is. Jelentős energiafelhasználó például a számítástechnika, informatika is. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói szerint ma a világon 30 millió szerver működik. Ezek fogyasztása eléri az 1000 MW-ot (14 db átlagerőmű teljesítménye!). Megfelelő szervezéssel ezen energia 30%-a megtakarítható. Ez csak egy példa. Ha gondosan körülnézünk, számos ilyen lehetőséget találunk. Ezeket a lehetőségeket szerte a világon keresik, és erre jelentős összegeket is fordítanak. A környezetvédelmi technológiák fejlesztésére az Egyesült Államokban a teljes fejlesztési és beruházási költségek egyharmadát fordítják.

Látható tehát, hogy eljutott a döntéshozók tudatáig, hogy cselekednünk kell. Az előzőek bepillantást nyújtottak azokba a lehetőségekbe, amelyek sokat ígérőek és amelyekkel a következő generációk „életlehetősége” is biztosítható lesz. Pictures of the Future Siemens, 2008. spring Dr. Bencze János

Kína megkétszerezi szélerőmű kapacitását

1 $cent/kilowattóra jövedelemre tesznek szert. Terveik szerint 2010-re a szélerőmű kapacitásnak el kell érnie a teljes fogyasztás 3%-át, és 2020-ra a 8%-ot (30 GW). (Az alsó ábra aláírása: Szélerőművek Kínában; Az ország kapacitása várhatóan meghaladja a 4 GW-ot ebben a 2007. évben). A szélerőművek 88%-a állami kézben van, és elsősorban hazai gyártóktól szerzik be a „tornyokat”. IEEE Spectrum 2008. május Dr. Bencze János

Kína hihetetlen sebességgel növeli széntüzelésű erőműveinek számát, az üvegház hatású gázok kibocsátása terén rövidesen utoléri az Egyesült Államokat, amely a világon az elsők között van, sőt rövidesen az élre tör! (Amennyiben ez az első hely dicsőség?!?) De Kína szintén gyors ütemben növeli szélerőmű parkját, rövidesen e tekintetben is a világ első állama lesz. 2007-ben szélerőmű kapacitását megduplázta, és ezzel kapacitása megha-

ladta a 3 gigawattot. (Felső kép aláírása: Szélerőmű park télen belső Mongóliában. Ezzel a parkkal Kína belépett abba a „klubba”, ahol az évi növekedés meghaladja a gigawatt értéket). Természetesen ez a kapacitás növekedés kisebb mint Kína széntüzelésű erőműveink egy heti növekedése, de ahhoz elegendő, hogy – az Egyesült Államokat és Spanyolországot követendően - Kína legyen az az ország, ahol a szélerőmű park

„Zöld technológiai” innováció Az ábrához nagyon sok magyarázni való nem szükséges. Minden esetre tanulságos, és orientáló. A felső ábra szemlélteti, hogy a különböző területeken (tüzelőanyag-cella, zöld; hibrid rendszerek, piros; akkumulátorok, kék; szélenergia, fekete; napenergia; sárga) a vonatkozó fejlesztések kapcsán, arányaiban hány szabadalmat jelentettek be 2000-tól 2006-ig. Az ábra alsó fele a „zöld technológiákba történő beruházások arányait mutatja (az óramutató járásával egyező irányban: energia előállítás, szállítás, újrafeldolgozás, energia tárolás, energia infrastruktúra, mezőgazdaság, anyagkutatás, egyebek). A cikk további része elmondja, hogy 2007-ben Kaliforniában 859 milló USA Dollárt fektettek be 25 kiemelt projekt megvalósításába. Ebből 517 millió USA Dollár 15 San Franciscói cég birtokába került, és 94 millió USA Dollár jutott DélKaliforniába. Összehasonlítva ezt - a foto-villamos elemek fejlesztésében a világon a második helyen álló – Németországgal, ahol 70 millió Eurót fordítottak fejlesztésre 2007-ben. Látható az erőfeszítés mértéke, a környezettudatosságra való törekvésre. (Angliában 12 millió Eurót, Franciaországban pedig 2007-ben 9,6 millió Eurót fordítottak foto-villamos elemek fejlesztésére.) Az intenzív fejlesztés visszatükröződik a szabadalmi bejelentések számában is. Az összes bejelentett szabadalom 44%-a foto-villamos területről származik, amíg a szélenergia hasznosítás területéről bejelentett szabadalmak aránya 37%. Pictures of the Future Siemens 2008. spring Dr. Bencze János

leggyorsabban növekszik. A tervek szerint a 2008. évre várható növekedés 4-5 GW lehet. A cikk szerint ez a növekedés meghaladja azt az értéket, amelyet a kínai rendszerirányítás fogadni tud. A szélgenerátorok által termelt villamos-energia költsége 6 $cent/kilowattóra, továbbá a Kyotoi Protokol szerint a nemzetközi széndioxid kibocsátási kereskedelemben további

Elektrotechnika Elektrotechnika22000088/ /0061

45

Helyreigazítás – Elektrotechnika 2008/5. szám Tartalomjegyzékben: Dr. Farkas András István helyesen Dr. Fazekas András István 36. oldal Hírek rovatban: „A PHILIPS új MASTER LED lámpái” aláírás helyesen Sajtóközlemény

www.mee.hu

Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1055 - Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Tel.: 312-0662, 353-0117, Fax.: 353-4069 E-mail: [email protected]

Jegyzőkönyv Készült: Budapesten a MTESZ Székház I. emeleti Konferenciateremben (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.) a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által megtartott nyilvános évi 84. Közgyűléséről. /2008. május 24-én 10.00 - 12.40 óra között/

Szepessy Sándor: „Nem temetni jöttünk, hanem dicsérni” nyitómondatával üdvözölte a Közgyűlést. Elismerését fejezte ki a MEE szakmai és menedzser típusú vezetőségének, amely ez évi tevékenységével a 21. századhoz tudott alkalmazkodni.

Jelen voltak: jelenléti ív szerint.

A Közgyűlés 131 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az Egyesületi Elnökség beszámolóját.

Dervarics Attila (MEE elnöke) köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat és az érdeklődő megjelenteket. A Szavazatszámláló Bizottság megállapította, hogy a Közgyűlés határozatképtelen. 10 órakor a regisztráltak száma 120 fő. Határozathozatalhoz 135 regisztrált fő (245 küldött és 24 szavazati jogú vezető személyiség fele + 1 fő = 135 fő) szükséges. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (továbbiakban MEE) határozatképtelenség fennforgása esetére a Közgyűlés időpontját 2008. május 24. 10:30 órára tűzte ki változatlan napirenddel, a törvényes előírásoknak megfelelve, a közgyűlési meghívóban rögzítve. Ez esetben a megjelentek számától függetlenül a Közgyűlés határozatképes. 10.30 órakor Dr. Szandtner Károly a Szavazatszámláló Bizottság elnöke 131 fő regisztrációját jelentette be, a Közgyűlés határozatképessé vált és megkezdte munkáját a napirendi pontok ismertetésével. Előzmények: Az Egyesületi Elnökség az alapszabályban rögzítetteknek megfelelően időben kitűzte a nyilvános Közgyűlés időpontját és meghatározta a napirendi pontokat. Ezt követően az Elektrotechnika program és tájékoztatójában meghirdetésre került a Közgyűlés, felkerült a MEE honlapjára, majd 2008. május 7-én a Titkárság postázta a meghívót és mellékleteit (Egyesületi Elnökség beszámolója, Ellenőrző Bizottság jelentése, Etikai Bizottság jelentése, Közhasznúsági jelentés, Könyvvizsgálói jelentés + mérlegbeszámoló, közgyűlés javasolt határozatai, díjazottak) a küldötteknek, az Egyesület vezető tisztségviselőinek, valamint a külön meghívottaknak. A nem szavazati jogú meghívottak, csak meghívót kaptak. A Közgyűlés 131 Igen szavazattal egyhangúlag megválasztotta Günthner Attilát jegyzőkönyvvezetőnek, Dr. Friedrich Mártát és Tóth Péternét hitelesítőknek. Az előző Közgyűlés óta elhunyt tagokról a Közgyűlés 1 perces néma felállással emlékezett meg. A Közgyűlés 131 igen szavazattal a Közgyűlés napirendjét egyhangúlag elfogadta. Kovács András (MEE főtitkár) ismertette az Egyesületi Elnökség előző Közgyűléstől eltelt időszaki beszámolóját (a szavazati joggal rendelkezők a beszámolót kézhez kapták). Almási Sándor, az EB elnöke ismertette az Ellenőrző Bizottság jelentését. Dr. Dán András, az EtB elnöke ismertette az Etikai Bizottság beszámolóját. Hozzászóltak: Dr. Szentirmai László: a Szerkesztőbizottság elnökeként néhány fontos gondolatot osztott meg a Közgyűléssel. Hozzászólásában kiemelte az Elektrotechnika lap szerepét az elektrotechnika szakág népszerűsítésében, amelyet szavaival élve „kemény tudománynak” nevezett. Manapság a figyelem inkább a „könnyű tudományok” felé fordul. Fontos feladatunk, hogy ezt az arányt megváltoztassuk. Kiemelte a fiatal mérnökök külföldre vándorlásának problémáját, amelynek csökkentésében szintén fontos szerepét látja Egyesületünknek.

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 6

46

A Közgyűlés 131 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az Ellenőrző Bizottság jelentését. A Közgyűlés 131 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a közhasznúsági jelentést. A Közgyűlés 131 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az Etikai Bizottság beszámolóját. Günthner Attila irodavezető ismertette a MEE 2008. évi pénzügyi-, és munkatervét. A főbb akciók bemutatása mellett kiemelte az elmúlt időszakban és a közeljövőben szervezett szakmai rendezvények megnövekedett számát, amelyeken igen magas a megjelent hallgatóság létszáma. Az Egyesület pénzügyi helyzete továbbra is stabil, gazdálkodása biztonságos. Hollósy Gábor a Villamoshálózat Tervező és Szerelő Szakosztály elnöke tájékoztatta a Közgyűlést az újonnan létrehozott szakosztály megalakulásáról, amely aktivitását az is igazolja, hogy 2008-ban már 5 rendezvény szervezését tűzték ki célul. Kovács András főtitkár ismertette az egyesület külső kapcsolatrendszeréből kiemelkedő, az egyesület céljait támogató, az egyesülettel együttműködő jogi személyiségű társaság (gazdasági társaság, hatóság, civilszervezet, stb.) vagy nem egyesületi tag magánszemély kitüntetésére alapított „A Magyar Elektrotechnikai Egyesületért” díj létrehozását. A tárgyi díj sablonjának elkészítésének anyagi költségeit a GA Magyarország Kft. vállalta. Dervarics Attila elnök a díjbizottsági döntés alapján átadta a MEE 2008. évi díjait. A díjazottak nevében Dr. Tombor Antal mondott köszönetet az elismerésért. Beszédében kihangsúlyozta, hogy egy díj értékét az határozza meg, hogy azt ki adja és eddig kik kapták. Mindkét kritériumot tekintve kimondható, hogy a díjazottak beléptek a halhatatlanok csarnokába. Dervarics Attila zárszóként kiemelte a tagrevízió és a regisztráció fontosságát. Minden érintettnek nagyon komolyan kell venni és a teljes munkát év végéig be kell fejezni. Továbbá megjegyezte, hogy társadalmi szervezetként jórészt a szabadidőnkből kell áldoznunk a célok elérése érdekében. Kérte aktív közreműködését mindazoknak, aki szeretnék, hogy a szakma társadalmi elismerése növekedjen. Elismerését és köszönetét fejezte ki Kovács András MEE főtitkárnak az elmúlt évben végzett kiemelkedő munkásságáért. Végezetül köszönetet mondott a Közgyűlés résztvevőinek, a küldötteknek, a MEE tisztségviselőinek és tagságának az eddigi munkájáért, az elkövetkezendő időszakra jókívánságait fejezte ki, majd az ülést bezárta.



Günthner Attila sk. jegyzőkönyvvezető

Dervarics Attila sk. elnök



Tóth Péterné sk. jegyzőkönyv hitelesítő

Dr. Friedrich Márta sk. jegyzőkönyv hitelesítő

www.mee.hu

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

F E L H Í VÁ S 2008. szeptember 10-12. között kerül megrendezésre Egerben az egyesület legnagyobb éves rendezvénye a

MEE 55. Vándorgyűlés – Konferencia és Kiállítás Főtámogató: ELMŰ Nyrt.- ÉMÁSZ Nyrt.-MEE Miskolci Szervezete

Téma: „Mit tehet a szolgáltató egy versenypiacon?” Mottó: „Fogyasztói elégedettség = hatékonyság+minőség” Helyszín: Hotel Eger&Park Főbb témák

– A konferencia fókuszában az energetika aktuális kérdései, a nyitott villamosenergiapiac kihívásaira adható válaszok – Helyet kaptak az Egyesület hagyományos szakterületei is: a villamos gépek, hálózatszerelés, villamosenergia-rendszer optimalizálás és irányítás – Nem feledkezünk meg ipari emlékeinkről sem – Első alkalommal adjuk át a „Magyar Elektrotechnikai Egyesületért” díjat. TÁJÉKOZÓDHAT AZ AKTUÁLIS SZAKMAI KÉRDÉSEKRŐL, TALÁLKOZHAT A SZAKMÁVAL ÉS A MEE TAGJAIVAL AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉBŐL, ÚJ KAPCSOLATOKAT IS ÉPÍTHET

NE FELEDJE ELKÜLDENI JELENTKEZÉSÉT- MÉG JÚNIUSBAN! További információkat olvashat folyamatosan frissülő honlapunkon: http://www.mee.hu/tagoknak/vandorgyules Ügyintéző: P. Asbóth Zsuzsanna ([email protected] , Telefon: 353-1108, 353-0117, Telefax: 353-4069)

w w w . ovit.hu