AZ AIDS ELLENI VILÁGNAP

Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály (2013. november 29.)

AZ AIDS ELLENI VILÁGNAP Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) 1988-ban december 1-jét az AIDS elleni küzdelem világnapjává nyilvánította. Ezzel az volt a célja, hogy mozgósítsa az embereket a HIV-fertőzés és az AIDS betegség elleni küzdelemben, és tudatosítsa bennünk a biztonságos szexuális élet fontosságát. Idén a világnap alkalmából az ECDC közzétette az EVSZ Európai Régiójára vonatkozó legfrissebb surveillance adatokat, amelyek elérhetők itt: http://ecdc.europa.eu/en/press/news/_layouts/forms/News_DispForm.aspx?List=8db7286c-fe2d-476c-913318ff4cb1b568&ID=916&RootFolder=/en/press/news/Lists/News&Source=http://ecdc.europa.eu/en/Pages/ho me.aspx&Web=86661a14-fb61-43e0-9663-0d514841605d Az EVSZ Európai Régiójában 2012-ben 8 %-kal (9911) több HIV-fertőzés került bejelentésre, mint 2011ben (121 291). A 2013. évi világnap fő üzenete, illetve ajánlása: „More testing and better treatment coverage recommended”, azaz növelni kell a szűrővizsgálatok számát és még szélesebb körben elérhetővé kell tenni a kezelést.

A HIV-FERTŐZÉS ÉS AZ AIDS BETEGSÉG TERMÉSZETE (HIV = Human Immunodeficiency Virus, azaz emberi immunhiányt okozó vírus) Terjedése A fertőzés a fertőzött személy testnedveiben, illetve váladékaiban (vér, ondó, hüvelyváladék, anyatej) lévő vírustartalmú sejteknek és szabad virionoknak (különálló, élő sejtet éppen nem fertőző vírus) a közvetítésével vihető át másik személybe. A terjedés módja: • • •

elsősorban szexuális érintkezés útján létrejöhet azonban a fertőzés: intravénás kábítószer-élvezők közös tű, fecskendő használata; vér, vérkészítmények, vérrel, váladékokkal szennyezett orvosi eszközök, műszerek használata; sérült bőr, nyálkahártya kontaminációja; szerv-, szövetátültetés révén, valamint vertikálisan, a fertőzött anyáról a gyermekre: az embrió/magzat fertőződése a méhlepényen keresztül vagy a szülés körüli időszakban, valamint az anyatejes táplálás során is

NEM terjed a vírus az alábbiak által: • • • •

izzadtság könny nyál vizelet, széklet

A betegség kialakulása és megelőzése −

A vírus orvosi kezelés nélkül fokozatosan legyengíti a szervezet védekezőrendszerét, utat engedve más fertőzéseknek és egyéb kóros állapotoknak, amelyek végül a beteg halálához vezetnek.

−

A vírussal való fertőződést követően hosszú évek is eltelhetnek, míg – vagy szűrővizsgálat során, vagy a jelentkező tünetek kivizsgálásakor – a fertőzöttség ténye kiderül.

−

Amikor a fertőzés már – általában a fertőződéstől számított 5-15 év elteltével – az immunrendszer legyengülésében manifesztálódik, akkor beszélünk AIDS-ről.

−

A HIV-fertőzés elméletileg 100 %-ban megelőzhető. Ennek módszerei: a monogám partnerkapcsolat, gumióvszer használata szexuális érintkezés során, valamint a kábítószer-használat kerülése. A fecskendővel vagy vérátömlesztéssel való terjedés visszaszorítását célozza az egyszer használatos fecskendők használata, valamint a vérkészítmények szűrése.

1/8 oldal


A HIV-FERTŐZÉS ÉS AZ AIDS BETEGSÉG ELTERJEDTSÉGE A VILÁGBAN • • • • •

az 1. AIDS megbetegedés diagnosztizálása: 1981-ben az Egyesült Államokban; azóta emberek milliói fertőződtek, és haltak (több mint 36 millió) meg a HIV-járványban; a HIV világjárvány a 21. század egyik legnagyobb kihívást jelentő fertőző betegsége; az elmúlt évtizedekben csökkent az új HIV-fertőzések száma, de még így is nagyon magas ez a szám (pl. a 2011. évben 2,5 millió új fertőzést diagnosztizáltak); 2011-ben mintegy 34,2 millió HIV-fertőzött ember élt a Földön, 60 %-uk a szubszaharai Afrikában.

Az EVSZ célkitűzései, irányvonala Az EVSZ által meghatározott, 2015-ig elérendő négy fő globális célkitűzés a következő: • • • •

az új fertőzések számának csökkentése: 50 %-kal csökkenteni kell a 15-24 évesek körében bekövetkező új fertőzéseket (a 2009-es szinthez képest); a gyermekek körében bekövetkező új fertőzések eliminálása: a gyermekek körében bekövetkező új fertőzések 90 %-kal történő csökkentése (a 2009-es szinthez képest); a HIV-vel összefüggő halálozás csökkentése: a HIV-vel összefüggő halálozás 25 %-kal való csökkentése (a 2009-es szinthez képest); a tuberkulózissal összefüggő halálozás csökkentése: a tbc-halálozás 50 %-kal való csökkentése (a 2004-es szinthez képest).

A fenti célok megvalósítását szolgáló négy fő stratégiai irányvonal a következő: • • • •

a HIV-megelőzés, a diagnosztizálás, a kezelés és a gondozás eredményeinek optimalizálása; minél teljesebb körben kihasználni a HIV-járvány megfékezése érdekében megtett intézkedéseknek a tágabb értelemben vett egészségre gyakorolt kedvező hatásait; erős és fenntartható rendszerek kiépítése; a kiszolgáltatottság csökkentése és az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés strukturális akadályainak megszüntetése.

Elért eredmények a világjárvány leküzdésében • 2011-ben 2,5 millió ember fertőződött meg a világon HIV-vel, mintegy 200 000-rel kevesebb, mint az előző évben, és 700 000-rel kevesebb, mint 10 éve; • az új HIV-fertőzöttek között 2011-ben mintegy 330 000 14 éven aluli gyermek volt; az újszülöttek körében észlelt új HIV-fertőzések száma a világon az elmúlt két évben megfeleződött; • az évente bekövetkező új HIV-fertőzések száma több mint 25 %-kal csökkent 1997 és 2011 között; • 2011-ben az AIDS okozta halálozások száma a világon 1,7 millió volt (ami jelentős csökkenést jelent a 2000-es évek közepén tapasztalt évi 2,2 millió halálesethez képest); • az újonnan felderített esetek, valamint az antivirális kezelés hatására összességében növekszik a HIVfertőzéssel élő személyek és az AIDS-betegek száma a világon, ami mára mintegy 34 millió HIVfertőzött embert jelent. A legnagyobb kihívások • a ma élő HIV-fertőzöttek közül átlagosan minden második személy nem tud a fertőzöttségéről (így tudtán kívül fertőzhet másokat is, illetve sérül a megfelelő időben megkezdett orvosi kezelésben való részételének lehetősége is); • ma kb. 6,8 millió HIV-fertőzött nem fér hozzá a kezeléshez.

2/8 oldal


EURÓPÁBAN Az ECDC-nek az EVSZ Európai Régiójára vonatkozó legfrissebb surveillance adatai szerint: • •

•

•

• • •

2012-ben az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzöttek száma összesen 29 381 volt az Európai Unió (EU) és az Európai Gazdasági Térség (EGT) 30 tagállamában (5,8 új HIV-fertőzés 100 000 lakosra számítva). Az EU és az EGT tagállamaiban a HIV továbbra is a kockázati csoportokban koncentrálódik: - az új HIV-fertőzöttek 40,4 %-a az MSM populációból került ki; - 33,8 %-a heteroszexuális átvitel útján fertőződött (ebben a csoportban szerepelnek a szubszaharai Afrika országaiból származó esetek is); - a fennmaradó 18,7 % esetében nem ismert a fertőződés módja. Az EU és az EGT tagállamaiban bejelentett HIV-pozitívak közül minden második ember (49 %) a fertőzés késői szakaszában kerül felismerésre, ami azt jelenti, hogy az immunrendszerük már annyira meggyengült, hogy haladéktalanul el kell kezdeni e betegek antiretrovirális terápiáját. Ez a jelenség rámutat a szűrések jelentőségére, s hogy a diagnózis korai felállítása és a hatékonyabb gondozás, kezelés érdekében Európa-szerte szélesebb körben elérhetővé kell tenni a HIV szűrővizsgálatokat. Emellett a felismert HIV-pozitívak harmadánál (32 %) a diagnózis felállításakor nem történt CD4+ sejtszám-meghatározás – ami nélkül pedig nem lehet megítélni, hogy szükség van-e az antiretrovirális terápia megkezdésére. Ez arra utal, hogy számos országban folyamatosan fennálló problémát jelent a HIV-szűréshez és -tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint arra, hogy sok ember, akinek szüksége lenne a kezelésre, nem jut hozzá – vagy azért, mert még nem ismerték fel HIV-fertőzöttségüket, vagy mert nem irányították őket a megfelelő betegellátóhoz, gondozóhoz. Az ECDC HIV-szűrésre vonatkozó ajánlásának követése segít a HIV korai felismerésében. 2012-ben a 29 EU- és EGT-tagállam 4 313 új AIDS megbetegedést jelentett; így tovább csökken az új AIDS esetek száma a világ e részén. A HIV-járvány kezdetétől 2012 végéig összesen 334 299 embernél diagnosztizáltak AIDS betegséget az EU és az EGT tagállamaiban.

új HIV-fertőzések száma 100 000 lakosra számított előfordulás 15-24 évesek részaránya férfi/nő arány

EVSZ Európai Régiója* 55 494

NyugatEurópa 27 315

KözépEurópa 3 715

KeletEurópa 24 464

EU/EGT tagállamok 29 381

7,8

6,6

1,9

22,0

5,8

10,3 %

9,8 %

15,4 %

10,1 %

10,6 %

2,1

3,1

4,5

1,4

3,2

a fertőzés átvitelének módja heteroszexuális férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot intravénás droghasználók ismeretlen

45,6 %

35,3 %

24,6 %

60,2 %

33,8 %**

22,8 %

41,7 %

26,2 %

1,2 %

40,4 %

17,8 %

5,1 %

7,3 %

33,6 %

6,1 %

12,3 %

17,0 %

36,9 %

3,2 %

18,7 %

* Oroszország és Üzbegisztán adatait, valamint azon országok adatait, amelyek a korról és a fertőzés átvitelének módjáról nem szolgáltattak adatot, nem tartalmazza a táblázat. ** Ebben a csoportban szerepelnek a szubszaharai Afrika országaiból származó esetek is (12 %).

1. ábra: Az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzések száma, megoszlása és a fertőzés átvitelének módja az EVSZ Európai Régiójában, és azon belül Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában, valamint az EU és az EGT tagállamaiban 2012-ben

3/8 oldal


MAGYARORSZÁGON • az első HIV-fertőzés azonosítása: 1985-ben történt; • az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzöttek évi átlagos száma 170 fő (2008-2012 között), azaz átlagosan minden másnap ismertté válik egy új HIV-fertőzés (és számuk a 2000-es évektől növekvő tendenciát mutat); • 2535 HIV-fertőzött személy került nyilvántartásba vételre 1985 és 2013. III. negyedéve között, több mint 3/4 részük a 20-39 éves korcsoportba tartozott; • az utóbbi öt évben (2008-2012) azonosító kóddal regisztrált (tehát akiknél a terjedési út ismertté vált) HIV-pozitív személyek között a férfiak részaránya a legnagyobb: 92,3 %; • a nyilvántartott HIV-pozitív – magyar és külföldi – személyek közel 70 %-a budapesti, illetve Pest megyei lakóhelyet nevezett meg a betegsége ismertté válása idején; • 1985 és 2013. szeptember 30. között 739 főnél diagnosztizáltak AIDS betegséget, közülük 340-en meghaltak (30 nő, 310 férfi); • 2008 és 2012 között évente átlagosan 31 HIV-pozitív személynél diagnosztizáltak AIDS megbetegedést, és évente átlagosan kilenc AIDS halálozás fordult elő; • súlyos problémát jelent, hogy az AIDS-betegek több mint fele számára az AIDS kórismézését megelőzően nem volt ismert a HIV-pozitivitása; • 2010-11-ben az újonnan felderített HIV-fertőzöttek évi száma meghaladta a 2000-2006 közötti időszakra jellemző átlagos évi megbetegedési szám kétszeresét, és 2012-ben megközelítette annak háromszorosát; • 2012 végén egymillió lakosra 195 életben lévő, regisztrált HIV-fertőzött jutott.

2. ábra: Az életben lévő regisztrált HIV-fertőzöttek kumulatív száma Magyarországon nemek szerint és a verifikálás éve szerint, 1985 és 2013. III. negyedéve között

4/8 oldal


3. ábra: Az újonnan regisztrált HIV-fertőzöttek száma a verifikálás éve szerint, a bejelentett AIDS-betegek száma a diagnózis felállításának éve szerint, az AIDS okozta halálozások a halálozás éve szerint Magyarországon évenként, 1985 és 2013. III. negyedéve között

4. ábra: Újonnan diagnosztizált AIDS esetek 100 000 lakosra számítva az EVSZ Európai Régiójában, az EU tagállamaiban, valamint Magyarországon 1982 és 2010 között

KOCKÁZATI CSOPORTOK A fertőzés leggyakoribb közvetítői (gyakoriság szerinti sorrendben), azaz a fő kockázati csoportok: • férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak (men who have sex with men = MSM), • intravénás kábítószer-használók, • szexmunkások (e három együtt: magas kockázatú csoportok), valamint • a felsoroltak szexuális partnerei. 5/8 oldal


Férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot (MSM) az újonnan regisztrált HIV-fertőzöttek több mint 70 %-a közülük kerül ki; az elkövetkező években nem csökkenthető az új HIV-fertőzések előfordulása Magyarországon, ha az MSM populációban nem sikerül áttörést elérni a HIV-prevenció tekintetében Kiemelt kockázatú kábítószer-használók − intravénás szerhasználók (vérrel való terjedés): kb. 5 699 fő (egy 2010-ben készült felmérés alapján) − az intravénás szerhasználókkal szexuális kapcsolatot létesítők − a szexuális úton történő terjedés miatt a nem-intravénás kábítószer-használat is jelentős kockázati tényező (pl. védekezés nélküli szex) Szexmunkások, továbbá azok a nők, akik a HIV-fertőzés szempontjából magas kockázatú férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot fokozott kockázatot jelentenek a szexmunkások (egyrészt a partnerek esetleges kockázati csoportba tartozása miatt, másrészt a létesített szexuális kapcsolatok magas száma miatt is); egyébként a nők HIV-kockázatát alapvetően a férfi partner(ek) kockázata határozza meg

A NEMZETI HIV/AIDS SZAKPOLITIKAI PROGRAM (2014-2017) A Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program (2014-2017) Magyarország Kormánya által elfogadandó stratégiai tervezési dokumentum, amely meghatározza a HIV-fertőzés és az AIDS betegség hazai terjedésének megakadályozása, illetve a fennálló járványügyi helyzet kezelése, javítása érdekében elérendő rövidtávú célokat, azok megvalósításának lépéseit, és a megtett intézkedések értékelésének eszközeit. A szövegtervezetet az egészségügyért felelős államtitkár jóváhagyta, jelenleg társadalmi véleményezés előtt áll. A kormányzati stratégiai irányítás formai és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) kormányrendelet tartalmazza. Ennek értelmében szakpolitikai program készítése nem kötelező, arra az adott szakterület alapján érintett miniszter döntése alapján kerülhet sor. A szakpolitikai program rövid távú stratégiai tervezési dokumentum, amely egy magasabb szintű stratégiai tervdokumentum típus, a szakpolitikai stratégia gyakorlati megvalósítására fókuszál. Jelenleg előkészítés alatt áll egy, a népegészségügy aktuális kérdéseit és feladatait meghatározó szakpolitikai stratégia, ebbe szervesen illeszkedni fog a HIV/AIDS szakpolitikai program. Kihívások Magyarországon •

A 2000-es évektől kezdődően növekvő tendenciát mutat az adott évben újonnan regisztrált HIVfertőzöttek száma.

•

A HIV-fertőzöttek mintegy fele nem tud fertőzöttségéről az AIDS diagnózis felállítása előtt, ezáltal nagyobb a kockázata annak, hogy másokat is megfertőznek.

•

Az eddig diagnosztizált AIDS-betegek közel 90 %-a férfi volt, és ezeknek a férfiaknak a háromnegyede azok közül került ki, akik férfiakkal létesítettek szexuális kapcsolatot.

•

Nő az előrehaladt AIDS stádiumban diagnosztizált HIV-fertőzöttek száma, akik az időben megkezdett HIV-kezelés egészségi állapotra és várható élettartamra gyakorolt kedvező hatásait nem tudják maximálisan kihasználni.

•

Az időben elkezdett, megfelelő kezelésben részesülő HIV-pozitív személyek várható életkilátása 35-40 évvel is megnövekedhet, amelynek során nő a munkaképes, jobb életminőségű életévek száma is. A kombinált antiretrovirális kezelésben részesülők száma évről évre növekszik Magyarországon. A kezelés a fertőzés korai stádiumában kezdődik, és az életkilátások növekedésével egyre hosszabb ideig tart. Az új HIV-fertőzések esetleges robbanásszerű emelkedésének következtében ezért belátható időn belül jelentősen megnövekedhet az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher.

•

A megnövekedett élettartam következtében számolni kell a HIV-vel élő népesség idősödésével. Az egészségügyi ellátórendszernek készen kell állni az előrehaladott kor miatti akut és krónikus egészségügyi problémák kezelésére és gondozására, valamint a hosszan tartó antiretrovirális terápia mellékhatásainak gondozására.

6/8 oldal


Az elsődleges cél Magyarország számára a HIV-fertőzés terjedésének, a fertőzés átvitelének a csökkentése, továbbá az AIDS tünetegyüttes kialakulásának megelőzése, illetve késleltetése. A másodlagos cél a HIVfertőzött emberek munkaképességének megőrzése és életminőségük javítása. Cselekvési terv A Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program (2014-2017) céljai elérését az alábbi intézkedéscsomag szolgálja: 1. Az új HIV-fertőzések számának csökkentése − A HIV-prevenciós tevékenységek intenzitásának növelése azokban a közösségekben, amelyekben a HIV-fertőzések koncentráltan jelennek meg. −

A célzott prevenciós tevékenységek eredményességének javítása hatékony, bizonyítékokon alapuló módszerek kombinált alkalmazásával.

−

A surveillance fejlesztése annak érdekében, hogy széles körű, megbízható adatok álljanak rendelkezésre a HIV-járvány epidemiológiai értékeléséhez.

−

Intenzívebb és hatékonyabb ismeretterjesztő és felvilágosító munka a HIV-fertőzés terjedéséről és a megelőzés módozatairól a teljes népesség körében.

2. Javuló hozzáférés a szűréshez, a HIV-fertőzöttek további egészségügyi ellátásához, valamint a HIVfertőzöttek egészségi állapotának, egészség-kimenetelének javítása − A szűrővizsgálatok számának növelése, különös tekintettel a kockázatos magatartásformákat folytató csoportok szűrésére, és a szolgáltatás minőségének fejlesztése. −

A HIV-fertőzötteknek a kiszűrésüket követő azonnali összekapcsolása folyamatos, jó minőségű egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatóval.

−

Javítani kell a HIV-fertőzöttek hozzáférését a szükségleteiknek megfelelő, jó minőségű egészségügyi szolgáltatások széles köréhez.

−

Oktatni, képezni kell az egészségügyi dolgozókat a HIV-vel élők egészségügyi ellátására, az általános infekciókontroll ismeretekre és a HIV/AIDS-megelőzésre.

3. A HIV-fertőzöttséggel kapcsolatos egyenlőtlenségek csökkentése − A HIV-vel összefüggő mortalitás csökkentése a magas kockázatú népességben. −

Az új HIV-fertőzések magas kockázatú csoportok körében való előfordulásának csökkentése a helyi közösségek és a társas támogatási formák erősítésével, színtereken megvalósuló programok segítségével.

−

A HIV-vel élőkkel szembeni stigmatizáció és diszkrimináció csökkentése.

4. A nemzeti koordináció javítása a HIV/AIDS megelőzésére, kezelésére irányuló tevékenységek, intézkedések tekintetében − Javítani kell a koordinációt a Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program (2014-2017) végrehajtása során.

7/8 oldal


Felhasznált irodalom és adatforrások • WHO Global health sector strategy on HIV/AIDS 2011-15. http://www.who.int/hiv/pub/hiv_strategy/en/ • WHO Data and Statistics. http://www.who.int/hiv/data/en/ • UNAIDS Report on the Global AIDS epidemic 2012. http://www.unaids.org/en/resources/campaigns/20121120_globalreport2012/globalreport/ • World Health Organization, Regional Office for Europe. HIV/AIDS Facts and figures. http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/communicable-diseases/hivaids/facts-and-figures • Országos Epidemiológiai Központ. AIDS világnap, 2012. december 1., Epinfo 2012; 46:533-539. • Országos Epidemiológiai Központ; nem publikált kézirat • European Centre for Disease Prevention and Control / WHO Regional Office for Europe. HIV/AIDS surveillance in Europe 2010. Stockholm: European Centre for Disease Prevention and Control; 2011, p.1 • Országos Egészségfejlesztési Intézet: Iskola – egészségfejlesztés - szexedukáció. Veszélyeztetett korú diákok prevenciós igényei és szükségletei (tanulmány) 2010. www.oefi.hu/tanulmany_szex.pdf • Fábián Róbert–Dr. Simich Rita: Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése. HIV/AIDS-prevenció. Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2006. www.oefi.hu/modszertan8.pdf • 2010-es ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára: “MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról. Nemzeti Drog Fókuszpont. http://drogfokuszpont.hu/wpcontent/uploads/nr_10_hu.pdf • UNAIDS. UNAIDS promotes combination HIV prevention towards universal access goals. March 2009. http://www.unaids.org/en/KnowledgeCentre/Resources/PressCentre/PressReleases/2009/20090318_Com prehensivePrevention.asp • Epinfo 2003, 10. évfolyam 2. különszám: Az OEK Tájékoztatója a betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről • WHO/Europe, European HFA Database, July 2012 • Nemzeti Drog fókuszpont, Tarján, 2011 • Marks G, Crepaz N, Janssen RS. Estimating sexual transmission of HIV from persons aware and unaware that they are infected with the virus in the USA. AIDS 2006; 26;10:1447-50. • Weller S, Davis, K. Condom effectiveness in reducing heterosexual HIV transmission (Cochrane Review). In: The Cochrane Library, Issue 4, 2003. Chichester, UK: John Wiley & Sons, Ltd. • Vlahov D, Junge B. The role of needle exchange programs in HIV prevention. Public Health Rep. 1998;113 (Suppl 1):75-80. • Donnell D, Baeten JM, Kiarie J, et al. Heterosexual HIV-1 transmission after initiation of antiretroviral therapy: a prospective cohort analysis. Lancet 2010;375(9731):2092-8. • Smith DK, Grohskopf LA, Black RJ, et al. Antiretroviral postesxposure prophylaxis after sexual, injection-drug use, or other nonoccupational exposure to HIV in the United States. MMWR. 2005; 54:120. • Gray RH, Wawer MJ. Reassessing the hypothesis on STI control for Prevention. Lancet. 2008; 371(9630): 2064-2065. • Coates T, Richter L, Caceres C. Behavioural strategies to reduce HIV transmission: how to make them better. Lancet. 2008;372(9639):669-684. • Kitahata MM, Gange SJ, Abraham AG, et al. Effect of early versus deferred antiretroviral therapy for HIV on survival. New Engl J Med. 2009; 360(18):1815-1826. • Sterling TR, Vlahov D, Astemborski J, et al. Initial Plasma HIV-1 RNA levels and progression to AIDS in women and men. New Engl J Med 2001; 344(10):720-725. • Das M, Chu PL, Santos G-M, Scheer S, Vittinghoff E, et al. 2010 Decreases in Community Viral Load Are Accompanied by Reductions in New HIV Infections in San Francisco. PLoS ONE 5(6): e11068. doi:10.1371/journal.pone.0011068. • Wood E, Kerr T, Marshall BDL, et al. Longitudinal community plasma HIV-1 RNA concentrations and incidence of HIV-1 among injecting drug users: prospective cohort study. BMJ. 2009;338:b1649.

8/8 oldal

AZ AIDS ELLENI VILÁGNAP

Recommend Documents