HH-13
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
Az atomerõmûvi balesetek elleni védelem koncepciója Svájcban Gergelics Natália tûzoltó hadnagy Svájcban jelenleg öt atomerõmû üzemel, amelyek az összes energia 24%-át állítják elõ.1 A biztonságos üzemeltetés minden atomerõmûnél a legfontosabb szempont. Azonban ennek ellenére bekövetkezhet baleset, illetve üzemzavar, melyre a megfelelõ tervvel, szabályozással fel kell készülni. A jelenlegi koncepció egy svájci atomerõmûi baleset minden szakaszával foglalkozik, azonban a hangsúly a kezdeti és a „felhõ-szakaszon” van. Ezenkívül betekintést ad egy külföldi atomerõmû vagy egyéb nukleáris berendezés balesetét követõ riasztási rendszerbe és egyéb fontos kérdéseibe, valamint a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos balesetekbe. Nowdays five nuclear power plants operate in Switzerland. These power plants give 24% of total energy. The most important thing by all power plant is the safe operating. Even so can happen an accident, for what must be prepare with a plan. The conception cares for every phase of a nuclear accident in Switzerland. The accent is on the initial and the „cloud” phase. In adddition it informs about the tasks of an external power plant accident, and of the transport-accidents of hazadous materials.
Svájc Európa leghegyesebb országai közé tartozik, hiszen területének nagy részét az Alpok és a Jura hegyei foglalják el. A hegyláncok között található a Svájci Alföld. A fõ folyórendszerét a Rhine és mellékfolyói alkotják. Svájc lakossága 7 millió fõ, amely fõként a Svájci Alföld kis városaiban koncentrálódik. A fõ nyelvek a német, a francia, az olasz, és a lakosság egy része rétorománul beszél. A külföldiek és családaik a lakosHely
Típus
Kapacitás (MW)
Építésének ideje
Beznau I. Beznau II. Gösgen Leibstadt Mühlenberg
PWR PWR PWR BWR BWR
365 357 970 1145 355
1965.09.01. 1968.01.01. 1973.12.01. 1974.01.01. 1967.03.01.
Üzembe helyezés ideje 1969.09.01. 1971.12.01. 1979.11.01. 1984.12.15. 1972.11.06.
1 Swiss Energy Statistics (Swiss Federal Office of Energy)
135
HH-13
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
ság 15%-t teszik ki. Svájcnak nagyon fejlett az ipara. A mezõgazdaságból mindössze a lakosság 4%-a él. Jelenleg Svájcban öt atomerõmû mûködik, melyekrõl néhány adatot tartalmaz 2 az elõzõ táblázat. Az atomerõmûi balesetek elleni védelem koncepciója Az atomerõmûi balesetek elleni védekezés jelenlegi szabályozását3 az 1991-ben kiadott biztonsági egyezményre építették, amely már tartalmazta az atomerõmûi balesetek ún. „felhõ-szakaszát”. A jelenlegi koncepció az 1977-s verziót is magába foglalja, hiszen akkor teremtették meg az atomerõmûi védelmi tervezés alapjait Svájcban. Az olyan újítások, mint például a polgári védelem törvényeinek változása és az eddigi gyakorlatok tapasztalatai tették szükségessé, hogy a koncepciót átdolgozott formában adják ki újra. A jelenlegi koncepció egy svájci atomerõmûi baleset minden szakaszával foglalkozik, azonban a hangsúly a kezdeti és a „felhõ –szakaszon” van. Ezenkívül betekintést ad egy külföldi atomerõmû vagy egyéb nukleáris berendezés balesetét követõ riasztási rendszerbe és egyéb fontos kérdéseibe, valamint a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos balesetekbe. A koncepció abból indul ki, hogy egy esetleges balesetnél az általános katasztrófavédelemhez szükséges minden szervezet bevethetõ. A koncepció az alábbi célokat tûzte ki célul: – Lehetõleg még a radioaktív anyagok környezetbe való kijutása elõtt (kezdeti szakasz) kell óvintézkedéseket tenni. Ezeket az intézkedéseket az erõmûtõl 20 km távoldáson belül kell foganatosítani. Késõbb – különösen a „földi-szakaszban” – más területekre is át lehet csoportosítani ezeket az erõket. – A „földi-szakaszra” tervezett védelmi erõk a sugárzás mértékétõl függõen lesznek megszervezve. Egy esetleges atomerõmûi baleset forgatókönyve Egy atomerõmûben dolgozó ember számára a legfontosabb cél természetesen a biztonságos üzemeltetés. Üzemzavarok4 ennek ellenére elõfordulhatnak. Ilyen esetben a megfelelõ intézkedések hatására semmi vagy csak nagyon kis mennyiségû radioak5 tív anyag kerül ki a környezetbe. Ennek ellenére bekövetkezhet olyan baleset , amely a környezetre is hatással lesz. Egy baleset bekövetkezése után megkülönböztethetünk „kezdeti”, „felhõ”, és „földi” szakaszt.
2 IAEA Power Reactor Information System 2001. 12. 31. 3 Konzept für den Notfallschutz in der Umgebung der Kernkraftwerke, 1998. március, Készítette: Eidgenössische Kommision für AC-Schutz, www.hsk.psi.ch/deutsch/infos/start2.htm 4 Üzemzavar (a koncepció szerzõi szerint): minden normálistól eltérõ mûködés, www.hsk.psi.ch/deutsch/infos/start2.htm 5 Baleset (a koncepció szerzõi szerint): olyan üzemzavar, melynek során radioaktív anyagok kerülnek ki az erõmûbõl, www.hsk.psi.ch/deutsch/infos/start2.htm
136
HH-13
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
GERGELICS NATÁLIA: Az atomerõmûvi balesetek elleni védelem koncepciója Svájcban
„Kezdeti” szakasz6 (percek – napok) A kezdeti szakasz ideje a baleset kezdetétõl tart addig, amíg a radioaktív anyagok a környezetbe kerülnek. Ez a szakasz nagyban függ a baleset lefolyásától. Ebben a szakaszban még nem jelentkezik veszély a lakosság számára. Ezt az idõt kell felhasználni arra, hogy a védelmi erõk felkészüljenek, és felvonuljanak. „Felhõ”-szakasz7(órák – napok) A „felhõ”-szakasz a radioaktív anyagok környezetbe kerülésétõl a mozgásuk végéig tart. Ez rövid idejû szakasz (óráktól maximum napokig), de ez idõ alatt a nem védekezõ emberek nagy veszélynek vannak kitéve. A veszély nagysága a baleset lefolyásától és az idõjárási körülményektõl függ. A szél által vonuló radioaktív felhõk a lakosságot fõként a következõképpen fenyegetik: a radioaktív felhõkbõl jövõ sugárzás, az inhaláció és a bõrkontamináció. „Földi”-szakasz8 (hónapok – évek) A radioaktív felhõk a nemesgázokon kívül egyéb radioaktív anyagokat is tartalmazhatnak, mint például radioaktív jód és cézium, így ezeknek az anyagoknak egy része a talajba kerül. A lakosság így veszélyeztetve lehet fõként: a talaj sugárzása (külsõ sugárzás) és a radioaktív töltésû élelmiszerek fogyasztása (belsõ sugárzás) által. A „földi”-szakaszban – még a baleset lefolyása után is – hónapokkal vagy akár évekkel késõbb is lehet veszélye. Az olyan területeken, ahol a külsõ sugárzás miatt védelmet nem rendeltek el, ott is szükséges néhány óvintézkedés betartása, mint például az élelmiszerek terén. A veszély nagysága természetesen a baleset lefolyásától függ. Három fõbb baleseti folyamatot különböztethetünk meg,9 melyeket a következõképpen lehet jellemezni: Nem történik magkárosodás: – nincs, vagy nagyon rövid a kezdeti szakasz, – minimális radioaktív anyag kerül ki a környezetbe, – a „felhõ”-szakasz rövid és az atomerõmûtõl kb. 5 km távolságon belül történik károsodás, – a „földi”-szakaszban nincs semmilyen hatás. Van magkárosodás, de a biztonsági berendezések helyesen mûködtek: – viszonylag hosszú kezdeti szakasz, – radioaktivitás kiszabadulása, de a biztonsági berendezések megakadályozzák a környezetbe való kikerülését, – a „felhõ”-szakaszban az atomerõmûtõl kb. 20 km-es távolságon belül óvintézkedések foganatosítása szükséges a lakosság számára,
6 7 8 9
Vorphase Wolkenphase Bodenphase www.kernfachleute.ch/antwo.htm
137
HH-13
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
– a „földi”-szakaszban a káros hatás nem jelentõs. A jód és az aerosole nagy részét a szûrõberendezés visszatartotta. Van magkárosodás, és a biztonsági berendezések nem mûködtek helyesen: – közepes és hosszú kezdeti szakasz, – a radioaktivitás teljes összetételben a környezetbe került a szûrõ hibás mûködése miatt, – a „felhõ”-szakaszban sürgõs intézkedések szükségesek az atomerõmûtõl 20 km-es távolságon belüli lakosság számára, – a „földi”-szakaszban a káros hatás jelentõs és hosszantartó. Ezek a forgatókönyvek a védekezés szempontjából fontos baleseti minták. A felkészülésnél ezeket veszik alapul, és ezekhez igazítják a szükséges óvintézkedéseket. A védelem megszervezése Svájcban10 Az olyan eseményeknél, ahol a lakosság vagy a környezet nukleáris veszélynek van kitéve, a védelmi szervezeteknek kell akcióba lépni. Ez alatt a nukleáris veszélynél bevetendõ szövetségi védelmi szervezetet éppúgy kell érteni, mint a következõkben felsorolt további egységeket és eszközöket. Központi erõk és feladatuk: 1. A Svájci Meteorológiai Állomáson lévõ radioaktivitás-mérõ állomás11 (ARMA) állandó készenlétben van, jelentéseket ad a NAZ felé. 12 2. Az Országos Riasztási Központ (NAZ) Zürichben található. Feladata a nukleáris veszély meghatározása és a lakosság védelme. Ez a szerv felelõs továbbá a riasztásért, a lakosság tájékoztatásáért a kezdeti és a „felhõ”-szakaszban, valamint kiadja az azonnali intézkedéseket. Õk mérik egész Svájc területén a sugárzásokat, azonosítják a veszélyt, majd továbbadják a berni állomásnak. 3. A Központi Nukleáris Bizottság13 (LAR) Bernben található. Feladata a helyzet megítélése, és a parlament tájékoztatása a szükséges intézkedésekrõl. A parlament ezek után eldönti, mely intézkedéseket továbbítja a kantonok információs központja felé, és melyeket ismertet közvetlenül a lakossággal a rádión keresztül. 4. A kantonok területükön felelõsök a NAZ felõl érkezõ figyelmeztetések továbbításáért a települések felé, õk koordinálják a védelmi- és mentési intézkedéseket, valamint irányítják ezeket. Ezen kívül szerepük van a lakosság informálásában. 5. A települések felelõsek a kiadott intézkedések végrehajtásáért. Kapcsolatot tartanak fenn a kantonokkal, és közvetlenül kapcsolatban vannak a NAZ-zal a rádión keresztül.
10 11 12 13
www.iaea.org – Country Nuclear Power Profiles/Switzerland Alarmstelle Radioaktivitat bei der Schweizerichen Meteorologischen Anstalt (ARMA) Nationale Alarmzentrale (NAZ) Leitende Ausschuss Radioaktivitat (LAR)
138
HH-13
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
GERGELICS NATÁLIA: Az atomerõmûvi balesetek elleni védelem koncepciója Svájcban
További erõk: 1. Az atomerõmû dolgozói felelõsek az esetleges üzemzavar ismeretéért, és helyes kezeléséért, megoldásáért, Egy baleset esetén jelentési kötelezettségük van a NAZ felé, figyelmeztetniük és riasztaniuk kell az 1. zónában lévõ lakosságot. 14 2. A Nukleáris Berendezések Biztonságáért felelõs Fõosztály (HSK) felelõs a személyi és a környezeti védelem érdekében teendõ intézkedések megítéléséért. 3. A Rádió és Televízióadások egyesített szervezõje. Az õ feladatuk a veszélyrõl való figyelmeztetés, illetve a káreseményrõl való tudósítás. 15 4. A svájci vasúthálózat (SBB) feladata a közlekedés biztosítása a veszélyeztetett területen. Ameddig a LAR nem mûködött, addig a NAZ-ban lévõ SBB képviselõk voltak felelõsek az intézkedések meghatározásáért. 5. A hírközlõ szolgálatok, mint például a SWISSCOM, a rendkívüli helyzetnek megfelelõ módon juttatják el az emberek felé a híreket. Zónák Nukleáris veszélyhelyzet esetén a lakosság gyors riasztása elengedhetetlen. Különleges felkészültség szükséges az olyan területeken, ahol egy esetleges baleset hatása és következményei a legsúlyosabbak.16 Ezeken a területeken különbözõ zónákat jelöltek ki. A települések zónákra való felosztását a kantonokkal is egyeztették. 17 Minden erõmû körül az alábbi három zónát jelölték ki: Az 1. zóna az atomerõmû körül azt a területet foglalja magába, amely egy baleset esetén az ott élõ lakosság számára a legnagyobb veszélyt jelentené, ezért gyors óvintézkedések szükségesek. Ez a terület az atomerõmû körül 3–5 km-es sávot foglalja magába. A 2. zóna kapcsolódik az 1. zónához, és az atomerõmû körül kb.20 km-es sávot foglal magába. A 2. zónában kialakítottak 6 egymást átfedõ, különösen veszélyes szektort. Amint a szélirány egyértelmûvé válik, gyors riasztást lehet leadni annak megfelelõen. A zóna és a szektorhatárok követik a településhatárokat. A 3. zónát 20 km-es zónán kívüli területen alakították ki. Ebben a zónában mindent figyelembe véve nem szükséges óvintézkedéseket tenni a lakosság védelme érdekében a „felhõ”-szakaszban. Ennek következtében a hosszútávú óvintézkedéseket nem tervezték meg részletesen. A Leibstadt és Beznau-i atomerõmûvek 1. és 2. zónája közös az atomerõmûvek egymáshoz közeli elhelyezkedése miatt.18
14 Hauptabteilung für die Sicherheit der Kernanlagen (HSK) 15 Sweizerischen Bundesbahnen (SBB) 16 Zellei Gábor: A nukleáris veszélyhelyzeti kommunikáció elmélete és gyakorlata az Európai Unióban. Katasztrófavédelem, 2002/8. 17 www. atomenergie.ch/wisswn/dt/kap7.htm 18 www.hsk.psi.ch/deutsch/infos/start2.htm
139
HH-13
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
Az esetleges külföldi atomerõmû balesetek miatt Svájcban nem jelöltek ki zónákat, hiszen nincsenek a határhoz közel atomerõmûvek (minimum 30 km). Emiatt a „felhõ”-szakaszra való felkészülés nem szükséges. Egy külföldi baleset hatásaival a „földi”-szakaszban találkozhatnak. Ilyenkor a szükséges óvintézkedéseket nagyban befolyásolja a baleset lefolyása és az idõjárási viszonyok. Óvintézkedések19 Az óvintézkedések a sugárzás káros hatásait csökkentik. Ehhez azonban szükséges az általános katasztrófavédelemben résztvevõ minden szervezet és infrastruktúra felkészültsége és támogatása. (rendõrség, polgári védelem, riasztási rendszer, óvóhelyek, pincék, stb.) Az óvintézkedések elõkészítése, a végrehajtása és az ellenõrzése a kantonok és a települések felelõssége. A „felhõ”-szakaszban teendõ óvintézkedéseknek addigra kell készek legyenek, amíg a kezdeti szakasz intézkedései lehetõvé teszi elrendelésüket és végrehajtásukat. Ide tartozik elsõsorban a lakásban való tartózkodás, a pincék felkutatása, valamint a jódtabletták bevétele. A „földi”-szakaszban szükséges óvintézkedéseket a nukleáris helyzet ismeretében annak megfelelõen kell elrendelni. A fontosabb intézkedések: az épületben maradás, evakuálás, területek elzárása, a friss élelmiszerek feldolgozása és a fogyasztás korlátozása, a mezõgazdaság érdekében tett intézkedések, orvosi segítség és ellátás. A lakásban való tartózkodás, óvóhelyek és a pincék felkutatása: A masszív épületszerkezetek és a házak pincéi, valamint a nyilvános és a magán óvóhelyek azonnali óvintézkedésként szolgálnak, hiszen viszonylag könnyû elrendelni a házban, a pincében, illetve az óvóhelyeken való tartózkodást. Ez a legfontosabb óvintézkedés a „felhõ”-szakaszban, hiszen a nukleáris felhõkbõl származó sugárzást csak így lehet kivédeni. Annak érdekében, hogy a házakban, a pincékben, az óvóhelyeken a mozgást csökkentsük, a „felhõ”-szakaszban az ablakok és az ajtók zárva tartása mellett lehetõleg klímát kell felszerelni. Jódprofilaxis/jódtabletták: Az idõben bevett kalciumjodid-tabletták megakadályozzák, hogy a belélegzett levegõ szervezetünkbe került radioaktív jód felszívódjon. Ezáltal a radioaktivitás káros hatásait minimálisra csökkentjük. A kalciumjodid-tabletták azonban nem nyújtanak védelmet a külsõ sugárzással szemben. Bevételük azonban legalább olyan fontos a megelõzés szempontjából, mint a lakásban való tartózkodás, az óvóhelyek és a pincék felkutatása. A tabletták kiosztása a baleset óta eltelt idõtõl függ, és zónánként különbözõ. Az 1. zónában baleset után azonnali óvintézkedések szükségesek. Ezért ott a tabletták megtalálhatók a háztartásokban, iskolákban, üzemekben, stb. A 2. zónában a kantonok és a települések a baleset után 2 órán belül szétosztják. Svájc többi részén a jódtablettákat a balesetet követõ 12 órán belül kell eljuttatni a lakossághoz.
19 www.hsk.psi.ch/deutsc/gesetzgrundlagen/start4.htm
140
HH-13
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
GERGELICS NATÁLIA: Az atomerõmûvi balesetek elleni védelem koncepciója Svájcban
Evakuálás: A kezdeti szakaszban a lakosság egy részét evakuálni kell – különösen az 1. zónában élõket – annak figyelembe vételével, hogy az evakuáláshoz használt helyiségek ne legyenek kitéve a radioaktív anyagok káros hatásainak. A pánik miatt a lakosság tömeges menekülésével is számolni kell. Az ellenõrizetlen menekülést tárgyilagos információk átadásával kell kiküszöbölni, különben a lakosság ki lehet téve a radioaktív felhõ káros hatásainak. Intézkedések a mezõgazdaságban: A mezõgazdasági intézkedéseknek a kezdeti szakaszban kell megtörténniük. Ezek közé tartozik a haszonállatok beistállózása, a takarmányok védelme, és a szükséges mennyiségû takarmány készenlétbe helyezése és védelme, valamint a betakarításra érett mezõgazdasági termékek begyûjtése. A személyi védelem azonban elsõbbséget élvez minden más intézkedéssel szemben. A friss élelmiszerek fogyasztásának és feldolgozásának korlátozását intézkedésként is el lehet rendelni. Orvosi segítség és ellátás: Annak ellenére, hogy egy súlyos baleset esetén a megelõzõ óvintézkedések hatására akut sugárzási betegségekkel alig kell számolni, a stesszhelyzeteket pszichológiai módon kezelni kell, ezért orvosi segítségre és ellátásra is szükség van. Ide tartozik az érintett emberek dózismérése, és a dekontaminációs intézkedések. Közlekedési szabályok: A kantonok és a települések közlekedéstechnikai intézkedések által biztossá teszik, hogy egy ember se kerülhessen a felhõátvonulás alatt veszélyes területre. * * * A svájci szabályozás természetesen ennél sokkal bõvebb, ez csak egy rövid áttekintés a fõbb irányelvek figyelembevételével. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy egy nagyon részletesen kidolgozott, mindent figyelembe vevõ szabályozás. Magyarországon hasonlóképpen van kidolgozva a Balesetelhárítási Intézkedések Terve, mind a zónák, mind az óvintézkedések tekintetében. Nagyon figyelemre méltó az egyes szervek feladatainak részletes kidolgozása, valamint az egyes szervek együttmûködése.
FELHASZNÁLT IRODALOM Konzept für den Notfallschutz in der Umgebung der Kernkraftwerke, 1998. március, Készítette: Eidgenössische Kommision für AC-Schutz, Zellei Gábor: A nukleáris veszélyhelyzeti kommunikáció elmélete és gyakorlata az Európai Unióban. Katasztrófavédelem, 2002/8. www.atomenergie.ch www.hsk.psi.ch www.iaea.org – Country Nuclear Power Profiles/Switzerland www.kernfachleute.ch www.kkg.ch
141
