Tűszúrásos balesetek elleni védelem Az infúziós terápia veszélyeinek megelőzése
Tűszúrásos balesetek elleni védelem
A kockázat meghatározása Meghatározás Éles tárgyak okozta sérülések Az egészségügyi munka során elszenvedett éles tárgyak okozta penetráló kültakaró sérülések tartoznak ebbe a kategóriába. Ilyen sérüléseket okozhatnak a tűk, nyársak, szikék és a törött ampullák. Tűszúrásos balesetek Meghatározás alapján azok a véletlen bőrsérüléses esetek tartoznak ide, amelyeket subcután tűk, vérvételhez használt tűk, intravénás kanülök vezető tűi, illetve egyéb tűk okozhatnak, melyeket az infúziós és injekciós terápia során alkalmazunk.
Kockázat Az egészségügyi dolgozók munkájuk során jelentős kockázatnak vannak kitéve a vérrel és egyéb testnedvekkel való érintkezés következtében, mely a kórokozók átvitele során növelheti a munkahelyi megbetegedések számát. A vérrel és testnedvekkel való érintkezések a következőek: 1. Bőrön áthatoló sérülések 2. Érintkezés nyálkahártyákkal 3. Sérült bőrfelülettel való érintkezés Mivel a biztonságos eszközök és a megfelelő szabályozás elemei még nem teljesen kidolgozottak, a bőrön áthatoló sérülések a legveszélyesebb helyzetek közé tartoznak az egészségügyi dolgozók életében. Ilyen sérüléseket egészségügyben használatos tűk, sebészeti eszközök, valamint üvegtárgyak okozhatnak. Ezen éles tárgyak okozta bőrön áthatoló sérülések 80%-át a tűszúrásos balesetek jelentik, ennek 56%-át tompa, üreges tűk okozzák.
tompa, üreges tűk kemény, éles tárgyak egyéb üveg
1-es ábra: Percután sérüléseket okozó eszközök
2
A tompa üreges tűk kategóriáján belül az injekciós tűk, intravénás vezető tűk és a szárnyastűk okozzák a sérülések 65%-át. Ezeket magas rizikójú sérüléseknek kell tekintenünk, mivel minden második ilyen tű vérrel, testnedvvel szennyezett.
Az egészségügyi dolgozók közül a legveszélyeztetettebbek a nővérek, akik az ilyen típusú sérülések 50%-át szenvedik el. Kiemelendő továbbá az orvosok és a laboratóriumi dolgozók magas aránya is. A beteggel nem közvetlenül érintkező egészségügyi dolgozók (mosodai alkalmazottak, technikai személyzet, takarítók) sérüléseinek aránya is jelentős.
28% orvos 44% nővérek, ápolók 15% laboratóriumi alkalmazott
13% egyéb (diákok, takarítók, karbantartó személyzet, kutatók, adminisztrátorok)
2-es ábra: Tűszúrásos sérülések száma a biztonsági eszközök bevezetése előtt (EPINet Vizsgálat - 63 amerikai kórház részvételével)
3-as ábra: Sérülések megoszlása az egészségügyi dolgozók között.
3
Tűszúrásos balesetek elleni védelem
Sérülések okai Az egyszerűen megelőzhető tűszúrásos sérülések az éles orvosi eszközök nem megfelelő alkalmazásából fakadnak. Az EPINet Vizsgálatait figyelembe véve kiderül, hogy a lejelentett sérülések 60%-a a beavatkozások elvégzését követően történik (a felhasznált eszközök eltávolítása előtt illetve alatt – lásd 4-es ábra). A tanulmány alapján a sérülések hátterében az alábbi okok állhatnak: ■■ Sietség ■■ Ingerültség ■■ Figyelmetlenség ■■ Ismételt sikertelen próbálkozások További befolyásoló tényezők lehetnek az egészségügyi dolgozók fáradtsága, a nem együttműködő beteg, valamint a nem elegendő számú személyzet.
eszközhasználat közben eszközhasználatot követően, de még a megsemmisítés előtt eszközmegsemmisítés közben a védőborítás visszahelyezése közben
4-es ábra
4
A tűszúrásos sérülések okai a The Centers of Disease Control and Prevention (CDC) összefoglalója alapján a következőek: ■■
■■
kórterem műtő sürgősségi osztály rendelő/iroda intenzív osztály vizsgáló egyéb
5-ös ábra: Egészségügyi helyszínek ahol a leggyakrabban fordulnak elő éles tárgyak által okozott sérülések
A személyzet nem megfelelő védőöltözete, nem megfelelő biztonsági eszközök használata és az éles tárgyak gyűjtőtartályának hiánya. Tűszúrásos balesetek jelentésének a hiánya, ill. nem megfelelő protokollja.
■■
A munkavédelmi előírások nem megfelelő ismertetése.
■■
A munkakörrel járó veszélyek figyelmen kívül hagyása.
■■
Az éles tárgyak gyűjtődoboza nincs kézközelben.
■■
A nem elegendő számú személyzet.
■■
Védőkupak visszahelyezése.
■■
Éles tárgyak kézből kézbe történő átadása.
■■
Éles tárgyak nem azonnali megsemmisítése használat után.
■■
Előre nem látható orvosi események.
■■
Beteg váratlan reakciói.
5
Tűszúrásos balesetek elleni védelem
Következmények Fertőző betegségek: A tűszúrások okozta veszélyek nem önmagában a tű okozta traumában keresendők, hanem sokkal inkább a vér és a testnedvek okozta fertőző betegségek átvitelében.
Betegség
A tűszúrásos sérülések kórokozók átvitelével járhatnak együtt. Legalább 20 különböző kórokozót (közöttük vírusokat, gombákat, baktériumokat) különböztethetünk meg. A betegség kialakulásának valószínűsége a következő tényezőktől függ: a kórokozók koncentrációja a testnedvben, seb mélysége, a vér mennyisége, az átvitt kórokozók mennyisége és a hordózó fertőzöttségi szintje.
Epidemiológia
A szerokonveriziós ráta, az oltások hozzáférhetősége vagy a kontaminációt követő prophylaxis szintén jelentős szerepet játszik a megfertőzött egészségügyi dolgozók morbiditásában és mortalitásában. A legsúlyosabb szövődményeket a HBV, HCV és a HIV fertőzések okozzák.
Fertőzőképesség
1-es ábra: Tűszúrásos sérülések okozta fertőző betegségek
Következmények
■■
Hepatitis B
■■
malária
■■
toxoplasmosis
■■
Hepatitis C
■■
syphillis
■■
brucellosis
■■
HIV/AIDS
■■
tuberculosis
■■
herpes
■■
diphteria
■■
blastomycosis
■■
dengue vírus
Inkubációs periódus
Oltás Kontaminációt követő prophylaxis
6
2-es ábra: Legmagasabb kockázatot jelentő vírusos fertőzések Hepatitis B vírus (HBV)
Hepatitis C vírus (HCV)
HIV
vírusos májgyulladás
vírusos májgyulladás
immunrendszer fertőzése
Előfordulása: 170 millió fertőzött. ■■ Évente 3-4 millió új fertőzött, a számuk növekszik.
Előfordulása: ■■ 33,4 millió ember él HIV fertőzéssel. ■■ Évente 2,7 millió új fertőzött van.
Előfordulása: 2 milliárd fertőzött. ■■ 10-30 millió új fertőzött évente. ■■ Gyakorisága: 350 millió krónikus fertőzött. ■■
■■ ■■
■■
30-180 nap (átlagosan 90 nap) 30%-os esély a szerokonverzióra tűszúrásos sérülést követően hordozó forrásból. Az összes tűszúrásos sérülés 5,9%-a ennek a kórokozónak tudható be.
■■
■■ ■■
■■
42-70 nap 3 %-os szerokonverzió, a tűszúrásos sérülést követően hordozó forrásból. Fertőzés kialakulásának a valószínűsége a tűszúrásos sérülést követően fertőző forrásból 1,8%.
■■ ■■
■■
■■
■■
■■
■■
■■
■■ ■■
■■
Kb. 600 ezer ember hal meg krónikus vagy akut szövődményeiben. 5-10%-nál alakul ki krónikus gyulladás. A krónikus gyulladásban szenvedők halálozási kockázata cirrhozis miatt kb. 20%, májrák következtében 6%. Endemiás körzetekben a kockázat 40%-kal nagyobb lehet. elérhető A HBV azonnali kezelése megkezdhető (bizonyítottan a leghatékonyabb). A prophylaxist lehetőleg 24 órán belül meg kell kezdeni.
■■
■■
A betegek 75-80% nál alakul ki krónikus fertőzés. A krónikusan fertőzött betegek 60-70%-ánál nyilvánul meg aktív májbetegség; ezeknek 10-20% cirrhosis-os megbetegedés, 1-5%-a májrák.
■■
■■
■■
nincs
■■
■■
Nincs hatékony prophylaxis.
■■
14-28 nap 0,3%-os szerokonverzió, a tűszúrásos sérülést követően hordozó forrásból. 2001-ben az Egyesült Államok területén, az egészségügyi személyzet körében 57 dokumentált és további 140 lehetséges esetről tudunk. Az 57 eset 78%-a tűszúrásos sérülést követően alakult ki. Súlyos és tartós immunrendszeri károsodás (AIDS). 2 millió ember halt meg AIDS következtében 2008-ban.
nincs Antivirális megkezdése 72 órán belül ajánlott. Hatékonysága bizonytalan, számos mellékhatással jár.
7
Tűszúrásos balesetek elleni védelem
Következmények Előfordulási arány: Az aktuális mutatók a tűszúrásos sérülések tekintetében korlátozottak, mind hazai és nemzetközi téren egyaránt. Ennek két fő oka van: ■■ Hiányoznak az átfogó vizsgálatok a megfelelő intézményekben. ■■ A valósághoz képest alacsony számban jelentett esetek (tanulmányokkal igazolt). Wicker tanulmánya bemutatta, hogy a megsérült egészségügyi dolgozók csupán 28,2%-a jelentette a sérülést, 50,4% nem jelentette és 20,9% csak alkalmanként jelentett vagy adott nemleges választ a szerző által készített felmérésben. Egy másik Amerikai Egyesült Államokban kiterjesztett vizsgálat 58%-ban állapította meg a nem lejelentett esetek számát. Más tanulmányok ezeknél is rosszabb arányt mutatnak, ahol akár 90% felett is lehet a nem jelentett esetek száma. A jelentés elmaradásának okai között megemlíthetjük az idő szűkösségét, a sérülés mértékének alulbecsülését, az eljárás ismeretének hiányát valamint a titoktartási és a megkülönböztetett bánásmód miatti aggodalmat.
Kockázathoz kapcsolódó költségek: A tűszúrásos balesetek számos közvetlen és közvetett költséggel járnak súlyos természetük miatt. A közvetlen költségek, úgy mint az utógondozás és a gyógyszeres kezelés, gyakran a javasolt eljárás következményei, melyek azt mutatják, hogy valójában mekkora terhet ró ez az egészségügyi intézményekre. A tűszúrásos baleset következtében felmerülő közvetett költségeket is fontos figyelembe venni. Ilyenek a személyzet megtartásával kapcsolatos költségek, a munkahely elvesztésével és a károk megtérítésével járó költségek, valamint a kártérítési összegek és a perköltségek. A tűszúrásos baleset lelki megrázkódtatást, szorongást valamint a munkavégző képesség elvesztését eredményezheti abban az esetben is, ha a szúrás következtében a kórokozó átvitele nem valósult meg. Ekkor is szükség lehet szakemberek bevonására. 3-as táblázat: A tűszúrásos balesetekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó költségek Közvetlen: Rövid távon: Vérvizsgálatok ■■ Sürgős laborvizsgálatok ■■ Védőoltások ■■ Egészségügyi ellenőrzések ■■ A fertőző forrással való találkozás utáni prophylaxis Hosszú távon: ■■ Tanácsadás egészségügyi dolgozók számára ■■ Ellenőrző vérvizsgálatok ■■ Hosszú távú kezelések ■■
Amerikai becsült adatok alapján a tűszúrásos sérülések száma 385 ezerre tehető évente. Perry és Jegger tanulmánya 500 ezerre, más szerzők akár 756 ezerre becsülik az amerikai éves esetszámot. Európai adataink alapján az UK-ban 100 ezerre, Németországban 500 ezerre becsülik a sérülések számát évente. Az EPINet Vizsgálat száz ágyra 30 tűszúrásos balesetet jelent évente.
Közvetett költségek: ■■ ■■
■■ ■■
■■ ■■
Időveszteség a szorongás okán Adminisztrációs kötelezettség
Dolgozó kiesése a munkából Magasabb biztosítási kategóriába való átkerülés Esetleges perköltségek Kártérítési igények
Számos tanulmány becsülte meg a tűszúrásos balesetek pénzügyi vonatkozását. Például Hatcher leírása alapján egy tűszúrásos baleset 2,234 USD (1,409 EUR) –től 3,832 USD (2,417 EUR)-be kerülhet az intézmény számára. Azon tűszúrásos balesetek, melyekhez infekció nem társul, a munkáltatóknak 2,234 USD (1,409 EUR) – 3,832 USD (2,417 EUR) – ba kerülhetnek. Fertőző betegség esetén (tűszúrásos balesetet követően) a teljes költség elérheti a 922,000 EUR-t.
8
Tűszúrásos balesetek száma
Eset
Fertőző betegség (tűszúrásos baleset révén). Azokban az esetekben ahol a beteg ismerten hiv, hcv vagy valamilyen magas kockázatú vírus hordozó, de szerokonverzió nélkül.
Sérülés, mely során a forrás nem ismert.
Költségszint
Eljárás
Egy esetre jutó költség
■■ Hosszan tartó kezelés ■■ Életjáradék
1. szint
■■ Immunoglobilin és/vagy
2. szint
kontamináció utáni kezelés
■■ ■■ ■■ ■■
3. szint
Ellenőrző vérteszt Tanácsadás Fizetett betegállomány Ideiglenes helyettesítés biztosítása
10,000 GBP – 620,000 GBP ( 14,800 EUR- 922,000 EUR)
3,000 GBP- 5,000 GBP (4,457 EUR – 7,428 EUR)
1,000- 2,000 GBP (1,486- 2,971 EUR)
■■ Időkiesés, amit a jelentés megtétele igényel
Fertőzés lehetősége alacsony, de jelentve van a foglalkozás egészségügyi szolgálatnak.
Nem jelentett tűszúrásos esetek.
4. szint
■■ ■■ ■■ ■■ ■■
(vezetőségnek, foglalkozás egészségügyi szolgálatnak/sürgősségi osztály) A baleset lejelentő lapok kitöltése A fertőzés kockázatának meghatározása Vérteszt A patológia és a vérvételt végző személy bevonása Adminisztrációs kötelezettségek teljesítése
■■ A vérző seb víz alatt tartása ■■ A sérült felület fertőtlenítése ■■ Szárítás és vízhatlan fedőkötés felhelyezése
5. szint
50-100 GBP (74 – 149 EUR)
10 GBP-ig (15 EUR)
6-os ábra: A tűszúrásos balesetek kapcsán felmerülő költségek. A költségek 5 különböző szintre vannak osztva, a tűszúrásos balesetek előfordulása a szinteknek megfelelően növekszik A tűszúrásos balesetek hatásai: ■■ ■■ ■■
■■
Érzelmi trauma Szorongás A társas és családi kapcsolatokban bekövetkezett negatív változások A gyógyszeres kezelés kellemetlen mellékhatásai
■■
■■ ■■ ■■
Munkaerő megtartásával kapcsolatos teendők Továbbfertőzés kockázata Betegség Halál 9
Tűszúrásos balesetek elleni védelem
Megelőző stratégiák
7-es ábra: A felhasznált tűkhöz biztonságos tároló doboz használata.
8-as ábra: Védelem: A biztonságos injekciós tűk megfelelő kezelésének köszönhetően.
9-es ábra: Példa a biztonsági eszközök hatékonyságára. 10
Megelőző stratégia: A vérrel és a testnedvekkel való érintkezés elkerülése egy mindenre kiterjedő stratégia kialakítását igényli, mely segítségével a tűszúrásos balesetek hatékonyan megelőzhetőek. Biztosítani kell egy általános képzési, oktatási programot az elővigyázatos és megfelelő éles eszköz használatról. Az oktatás során nem csak a biztonságos használatot tanítják meg, hanem az eszközök használat utáni megsemmisítését is. Fontos az elsajátított módszerek beillesztése a munkafolyamatba. Szükséges továbbá a tűszúrásos balesetek mindenkori jelentése.
Megelőzés: ■■
■■
A tűszúrásos balesetek kötelező jelentése.
■■
Ahol lehetséges, tűmentes eszközök használata.
■■
Biztonsági eszközök használata.
■■
■■
Példa a tűszúrásos balesetek csökkentésére a point-of-use típusú tartály használata, amely a kupak visszahelyezése közben elszenvedett tűszúrásokat 23% -ról 5 %-ra redukálta. Tapasztalatok alapján a folyamatos oktatás önmagában nem elegendő a tűszúrásos balesetek leredukálására. Elengedhetetlen a biztonságos eszközök használatának bevezetése, amelyek a hagyományos, védelemmel nem ellátott eszközök helyett jelentősen csökkenthetik a tűszúrásos balesetek kockázatát. A biztonságos eszközök hatékonysága változik a használt típustól függően, illetve annak felhasználási területétől. Egy friss tanulmány alapján a tűszúrásos balesetek elkerüléséhez hatékonyabb az un. Passzív Biztonsági Eszközök (teljesen automatikus) használata, mint az úgynevezett Aktív Biztonsági Eszközök alkalmazása, amelyek kisegítő személyzet jelenlétét nem igénylik. Következtetésképpen elmondható, hogy bizonyos területeken a kórokozók bőrön keresztüli átvitele szinte teljesen megakadályozható.
Folyamatos képzés az éles eszközök biztonságos használatáról és megsemmisítéséről.
Megfelelő hozzáférés biztosítása a tárolókhoz és azok helyes használata. A tárolók rendszeres összegyűjtése és megfelelő megsemmisítése.
■■
A kupak visszahelyezésének megtiltása.
■■
A szükségtelen injekciók kiküszöbölése.
A biztonsági eszközök bevezetése fontos része a tűszúrásos balesetek elleni eredményes harcnak. A képzés és oktatás a biztonságos használat tekintetében elengedhetetlen az egészségügyi dolgozók tűszúrásos baleseteinek kivédésére.
A biztonságos eszközök használatával a tűszúrásos balesetek száma 22-100%-kal csökkenthetőek. A biztonságos eszközök használata mellett is előfordulhatnak a következő problémák: ■■ Az eszköz beüzemelésével járó kockázat ■■ Nem megfelelő oktatás ■■ Hibás üzemeltetés ■■ Felhasználó alkalmatlansága
11
Tűszúrásos balesetek elleni védelem
Kockázatmegelőzés Introcan Safety® Védelemmel ellátott intravénás katéter: ■■ Passzív Biztonsági Technológia alkalmazása a tűszúrásos balesetek és a kapcsolódó fertőzések megelőzésére. ■■ Automatikusan aktiválódó tűvédelem.
Vasofix® Safety Védelemmel ellátott intravénás katéter: ■■ Passzív Biztonságos Technológia alkalmazása a tűszúrásos balesetek és a kapcsolódó fertőzések megelőzésére. ■■ Automatikusan aktiválódó tűvédelem. ■■ Tű használatát nem igénylő gyógyszerport.
Venofix® Safety Szárnyas tűk a rövid távú infúzióhoz, injekcióhoz és transzfúzióhoz: ■■ Egy kézzel aktiválható, biztonságos véna kanüláló eszköz. ■■ Egy klikk hang segítségével megbizonyosodhatunk az aktiválás sikerességéről.
12
B. Braun Safety Hypodermic Needle Csuklós kialakítású, biztonságos tokkal ellátott tű, amely folyamatos védelmet nyújt. ■■ Alkalmas luer-lock/luer-slip csatlakozáshoz. ■■ Könnyen kezelhető. ■■
Solofix® Safety Steril, egyszer használatos biztonsági tű kapilláris vérvételhez. ■■ Visszafordíthatatlan tűvisszahúzó mechanizmus. ■■ A tű nélküli csatlakozás megszünteti a tűszúrásos baleset kockázatát. ■■
Medibox® Egy megbízható, könnyen használható és biztonságos tároló az egészségügyben használatos éles eszközök megsemmisítésére. ■■ Ütésálló, szúrás biztos és szivárgás mentes. ■■ A szennyezett tűk és az egészségügyben használatos éles eszközök megsemmisítéséhez nem szükséges a tárolót megérinteni, tetejét lecsavarni. ■■ Illetéktelen hozzáférést megakadályozó zárral ellátva. ■■ A látható töltöttségi szint és a maximum jelzés megakadályozza a túltöltést. ■■ Bárhol elhelyezhető és az ergonomikus kialakításnak köszönhetően egyszerű használni.
13
Tűszúrásos balesetek elleni védelem
Irodalomjegyzék [1] Centers for Disease Control and Prevention. Workbook for Designing, Implementing, and Evaluating a Sharps Injury Prevention Program. 2008 www.cdc.gov/sharpssafety/pdf/sharpsworkbook_2008.pdf [2] Prüss-Üstün A, Rapiti E, Hutin Y. Sharps injuries: global burden of disease from sharps injuries to health-care workers. Geneva, World Health Organization, 2003 (WHO Environmental Burden of Disease Series, No. 3). [3] Castella A, Vallino A, Argentero PA, Zotti CM. Preventability of percutaneous injuries in healthcare workers: a year-long survey in Italy. J Hosp Infect 2003;55:290-294 [4] Centers for Disease Control and Prevention. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH). NIOSH Alert: Preventing Needlestick Injuries in Health Care Settings, 1999, Publication No. 2000-108. (www.cdc.gov/niosh/2000-108.html) [5] Prüss-Üstün A, Rapiti E, Hutin Y. Estimation of the Global Burden of Disease attributable to Contaminated Sharps Injuries Among Health- Care Workers. Am J Ind Med 2005;48:482-490 [6] Sepkowitz KA. Occupationally Acquired Infections in Health Care Workers. Part II. Ann Intern Med. 1996;125:917–928 [7] Jagger J, Balon M. EPINet Report: Blood and Body Fluid Exposures to Skin and Mucous Membranes. Adv Exposure Prev. 1995;1(2):1-9. [8] Jagger J, Bentley M. Injuries from Vascular Access Devices: High Risk and Preventable. J Infusion Nursing 1997;20(65):533-539 [9] Rapiti E, Prüss-Üstün A, Hutin Y. Sharps injuries: assessing the burden of disease from sharps injuries to health-care workers at national and local levels. Geneva, World Health Organization, 2005. (WHO Environmental Burden of Disease Series, No. 11). [10] Jagger, J., and Perry, J.: “Comparison of EPINet Data for 1993 and 2001 Show Marked Decline in Needlestick Injury Rates,” Advances in Exposure Prevention. 6(3):25-27, 2003. [11] Perry J, Parker G, Jagger J. EPINet Report: 2003 Percutaneous Injury Rates. Advances in Exposure Prevention 2003;7:42-45 [12] Fisman DN, Harris AD, Sorock GS, Mittleman MA. Sharps-Related Injuries in Health Care Workers: A Case-Crossover Study. Am J Med. 2003;114(8):688-694 [13] Perry J, Parker G, Jagger J. EPInet Report: 2001 Percutaneous Injury Rates. Advances in Exposure Prevention, 2003;6(3) [14] Canadian Center for Occupational Health and Safety (CCOHS) Needlestick injuries. 2000. (www.ccohs.ca/oshanswers/diseases/needlestick_injuries.html)
14
[15] Wilburn S. Needlestick and Sharps Injury Prevention. Online Journal of Issues in Nursing. Vol. 9 No. 3, Manuscript 4. (www.nursingworld. org/ MainMenuCategories/ANAMarketplace/ANAPeriodicals/OJIN/ TableofContents/Volume9200/No3Sept04/InjuryPrevention.aspx) [16] Langgartner J, Audebert F, Schölmerich J, Glück T. Dengue Virus Infection Transmitted by Needle Stick Injury. J Infect. 2002 May;44(4): 269-270 [17] WHO. Hepatitis B Fact sheet No 204. Revised August 2008. http:// www.who.int/mediacentre/factsheets/fs204/en/. Accessed January 2011 [18] Hepatitis B Foundation. Hepatitis B Fast Facts Everything you need to know in 2 minutes or less! http://www.hepb.org/pdf/hepb_fast_facts.pdf. Accessed January 2011. [19] Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Hepatitis B FAQs for Health Professionals. Accessed January 2011. (http://www.cdc.gov/ hepatitis/HBV/HBVFaq.htm) [20] Moradpour D, Cerny A, Heim MH, Blum HE. Hepatitis C: an update. Swiss Med Wkly 2001;131:291-298 [21] Shapiro CN. Occupational Risk of Infection with Hepatitis B and Hepatitis C Virus. Surg Clin North Am. 1995;75(6):1047-1056 [22] Liaw YF. HBeAg seroconversion as an important end point in the treatment of chronic hepatitis B. Hepatol Int. 2009;3:425-433 [23] Hofmann F, Kralj N, Beie M. Needle Stick Injuries in Health Care -Frequency, Causes und Preventive Strategies. Gesundheitswesen 2002;64:259-266 [24] Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Exposure to Blood, What Healthcare Personnel Need to Know. 2003 (www.cdc.gov/ncidod/ dhqp/pdf/bbp/exp_to_blood.pdf) [25] Global surveillance and control of hepatitis C. Report of a WHO Consultation organized in collaboration with the Viral Hepatitis Prevention Board, Antwerp, Belgium. J Viral Hepat 1999;6:35–47 [26] World Health Organization (WHO). Hepatitis C. 2003. [27] Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Recommendations for prevention and control of hepatitis C virus (HCV) infection and HCV-related chronic disease. MMWR 1998;47:1-39 [28] Joint United Nations Programme on HIV/AIDS (UNAIDS) and World Health Organization
(WHO). 09 AIDS epidemic update. December 2009. [29] Perry J, Jagger J. Healthcare Worker Blood Exposure Risk: Correcting Some Outdated Statistics. Advances in Exposure Prevention. 2003;6(3)28-31 [30] Wicker S, Jung J, Allwinn R, Gottschalk R, Rabenau HF. Prevalence and prevention of needlestick injuries among health care workers in a German university hospital. Int Arch Occup Environ Health 2008;81: 347-354 [31] Alvarado F, Panlilio A, Cardo D, NaSH Surveillance Group. Percutaneous injury reporting in U.S. hospitals, 1998. In: Program and Abstracts of the 4th Decennial International Conference on Nosocomial and Healthcare-Associated Infections. Atlanta, GA: Centers for Disease Control and Prevention. Abstract P-S2-38 [32] Trim JC, Elliott TSJ. A review of sharp injuries and preventative strategies. J Hosp Infect 2003;53:237-242 [33] Mangione CM, Gerberding JL, Cummings SR. Occupational Exposure to HIV: Frequency and Rates of Underreporting of Percutaneous and Mucocutaneous Exposures by Medical Housestaff. Am J Med 1991;90:85-90 [34] Panlilio AL, Orelien JG, Srivastava PU, Jagger J, Cohn RD, Carco DM, the NaSH Surveillance Group; the EPINet Data Sharing Network. Estimate of the annual number of percutaneous injuries among hospital-based healthcare workers in the United States, 1997-1998. Infect Control Hosp Epidemiol 2004;25(7):556-562
[40] Adams D, Elliott TSJ. Impact of safety needle devices on occupationally acquired needlestick injuries: a four-year prospective study. J Hosp Infect 2006;64:50-55 [41] Jagger J, Bentley MB. EPINet Report: Disposal-Related Sharp-Object Injuries. Adv Exposure Prev. 1995;1(5):1-2,6-7-11 [42] Trim JC, Adams D, Elliott TSJ. Healthcare workers‘ knowledge of inoculation injuries and glove use. Br J Nurs 2003;12(4):215-221 [43] Jagger J, Perry J, Gomaa A, Kornblatt Phillips E. The impact of US policies to protect healthcare workers from bloodborne pathogens: the critical role of safety-engineered devices. J Infect Public Health 2008; 1:62–71 [44] Tuma S and Sepkowitz KA. Efficacy of safety-engineered device implementation in the prevention of percutaneous injuries: a review of published studies. Clin Infect Dis. 2006;42(8):1159-1170 [45] Tosini W, Ciotti C, Goyer F, Lolom I, L‘Hériteau F, Abiteboul D, Pellissier G, Bouvet E. Needlestick Injury Rates According to Different Types of Safety-Engineered Devices: Results of a French Multicenter Study. Infect Control Hosp Epidemiol 2010; 31(4):402-407
[35] Henry K, Campbell S. Needlestick/sharps injuries and HIV exposure among health care workers. National estimates based on a survey of U.S. hospitals. Minn Med. 1995;78(11):41-44 [36] Godfrey K. Sharp Practice. Nursing Times 2001; 97(2):22-24 [37] Hatcher IB. Reducing Sharps Injuries Among Health Care Workers: A Sharps Container Quality Improvement Project. Jt Comm J Qual Improv 2002;28(7):410-414 [38] National Health Service for Scotland (NHS Scotland). Needlestick Injuries: Sharpen Your Awareness. Report of the Short Life Working Group on Needlestick Injuries in the NHS Scotland. Edinburgh: National Health Services for Scotland:2001. [39] Tan L, Hawk JC, Sterling ML. Report of the Council Scientific Affairs: Preventing Needlestick Injuries in Health Care Settings. Arch Intern Med 2001;161(7):929-936
15
Lezárva 2011.10.05.
B. Braun Medical Kft. | 1023 Budapest, Felhévízi u. 5. Tel.: +36 (1) 346-9700 | Fax: +36 (1) 438-4900 | www.bbraun.hu
