A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben

Hoffmann Imre tűzoltó dandártábornok

A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben Doktori (PhD) értekezés (tervezet)

Tudományos témavezető:

………………………………………… Dr.habil Cziva Oszkár tű. ezredes PhD

Budapest, 2007.

Hoffmann Imre tű. ddtbk.

ZMNE-2007.

Doktori (PhD) értekezés

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 4 Fő célkitűzések ........................................................................................................................8 Kutatási feladatok ....................................................................................................................9 A tudományos kutatásaim során alkalmazott módszerek......................................................10 I. A veszélyes ipari üzemek védelmi terv rendszere ................................................................ 11 1.1. Bevezetés ........................................................................................................................11 1.2. A veszélyes ipari üzemek védelmi tervkészítési kötelezettségei....................................11 1.2.1. Munkavédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség.......................11 1.2.2. Környezetvédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség..................12 1.2.3. Tűzvédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség ............................15 1.2.4. Polgári védelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettségek..................19 1.2.5. Katasztrófavédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezés......................20 1.2.6. A jogszabályi kötelezettségek összefoglalása és elemzése ......................................22 1.2.7. A védelmi tervek készítésével kapcsolatos ajánlások ..............................................27 1.2.8. Következtetések........................................................................................................34 II. A veszélyes ipari üzemek tevékenységének engedélyezési folyamata, kritériumrendszere, valamint a védelmi tervezés szerepe az engedélyezési folyamatban .......36 2.1. Bevezetés ........................................................................................................................36 2.2. A veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás folyamata ............................................36 2.3. A veszélyes tevékenység engedélyezésének kritériumrendszere ...................................38 2.3.1. A mennyiségi kockázatelemzés elméleti háttere ......................................................38 2.3.2. A veszélyes tevékenység engedélyezési kritériumrendszere....................................43 2.3.3. A veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás tapasztalatai...................................46 2.4. A kockázatcsökkentő intézkedések szerepe ...................................................................48 2.4.1. Ajánlás a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések rendszerezésére ..................48 2.4.2. Ajánlás a kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztásának folyamatára................52 2.4.3. A védelmi tervezés – belső védelmi terv szerepe az engedélyezési folyamatban....54 2.5. Következtetések..............................................................................................................54

-2-


ZMNE-2007.


III. A belső védelmi tervek kockázatcsökkentő szerepének vizsgálata................................... 56 3.1. Bevezetés ........................................................................................................................56 3.2. A védelmi tervezés – belső védelmi tervek megfelelőségének elemzése ......................56 3.2.1. A benyújtott belső védelmi tervek elemzése ............................................................56 3.2.2. A belső és külső védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai..........................................58 3.2.3. Összefoglalás, ajánlások a feltárt hiányosságok kezelésére .....................................61 3.3. Erő-eszköz számvetések .................................................................................................62 3.4. A belső védelmi terv tényleges kockázatcsökkentő szerepének feltételei [13]..............71 3.4.1. A havária szervezet...................................................................................................71 3.4.2. Üzemi védelmi infrastruktúra...................................................................................74 3.4.3. Az irányító törzs és a havária szervezetek személyi állományának felkészítése[12].................................................................................................................79 3.4.4. Az irányító törzs és a havária szervezetek személyi állományának gyakoroltatása[12] ............................................................................................................80 3.5. Ellenőrzőlista a belső védelmi tervek tényleges kockázatcsökkentő szerepének vizsgálatához ........................................................................................................................82 3.6. Következtetések..............................................................................................................86 ÖSSZEGZETT KÖVETKEZETÉSEK .................................................................................... 87 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK.................................................................................... 89 AZ ÉRTEKEZÉS AJÁNLÁSAI .............................................................................................. 90 HIVATKOZÁSOK................................................................................................................... 91 SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE ..................................................................................... 93 Gyakorlati példa a kockázatcsökkentő intézkedés kiválasztására, a védelmi tervezés kockázatcsökkentő intézkedésként való alkalmazására .......................................................99 Jogszabályok jegyzéke ........................................................................................................117 Rövidítések jegyzéke...........................................................................................................118 Fogalomjegyzék ..................................................................................................................119 A MB OKF 109/2000. számú intézkedése ..........................................................................121

-3-


ZMNE-2007.


BEVEZETÉS Korunk egyik legdinamikusabban fejlődő ipara a szélesebb értelemben vett vegyipar (például: műtrágyagyártás, kőolaj-feldolgozás, gumiipar, gyógyszeripar stb.). A vegyiparban, mezőgazdasági üzemekben sokhelyütt gyártanak, tárolnak és alkalmaznak alapanyagként vagy kész- illetve köztitermékként olyan anyagokat, amelyek potenciálisan veszélyeztetik az emberi életet és a környezetet. Ezek a kockázatot jelentő anyagok a fejlődéssel párhuzamosan mind mennyiségileg, mind minőségileg is növekvő veszélyt jelentenek. Bár a biztonsági előírások szorosan követik a technológiai fejlesztés folyamatát, többé-kevésbé elmondható, hogy megvalósítás terén hiányosságok mutatkoznak. Ezek a hiányosságok elsősorban szubjektív eredetből fakadnak, de nem kizárt a tévedések és a helytelen technológiai alkalmazása sem. A zárt terekből, technológiai folyamatokból elszabaduló veszélyes vegyi anyagok az emberek sérülését, súlyos esetben halálát okozhatják, szennyezhetik a talajt, az atmoszférát, az élelem, az ivóvíz és takarmány készleteket, súlyos veszteségeket okozhatnak az állat- és növényvilágban. A világban számos olyan súlyos következménnyel járó ipari baleset történt, amely a telephely területén túl terjedve a környező településekre is veszélyt jelentett. Ilyen volt az 1976-os olaszországi Sevesoban bekövetkezett dioxinnal történt környezeti szennyezés, vagy az 1984-ben az indiai Bhopalban az Union Carbide telephelyén szabadba kikerülő metil-izo-cianát által okozott tömeges mérgezés, vagy a Mexikóvárosban egy egész kerületet elpusztító robbanássorozat1. A súlyos balesetek egy része már nemcsak a helyi közösséget, de az országhatáron átterjedve a környező országokat, esetlegesen az alvízi vízgyűj-

1

1976. Seveso, Olaszország. 1976 július 10-én Észak-Olaszországban a Hoffmann La Roche Givaudan (a Milánó

melletti kisváros, Seveso közelében működő) növényvédőszert gyártó vegyi üzemben történt baleset során dioxin került a levegőbe. A dioxin felhő okozta mérgezés mintegy 100 000 legelő állat kényszervágását eredményezte. A baleset közvetlenül emberéletet nem követelt, de több száz embert kellett kitelepíteni. 1984. Bhopal, India. A Union Carbide Corporation Bhopalban működő növényvédő szert és poliuretánokat termelő gyárának föld alatti tartályából erősen mérgező gáz (metil-izocianát) szabadult ki. Rövid idő alatt kb. 400 ezer ember szenvedett egészségkárosodást, különböző fokú mérgezést. A halálos áldozatok száma 3135 volt. 1984. Mexikóváros. 1984. november 19-én Mexikóvárosban az állami kőolajtársaság egyik gáztartálya felrobbant. Nagy mennyiségű cseppfolyós gáz ömlött ki tüzet, térrobbanást, majd több BLEVE-t okozva. A balesetben 400 ember vesztette életét, több mint 1000 ember súlyosan megsérült, az üzem környezetéből 300 000 lakost kellett kitelepíteni.

-4-


ZMNE-2007.


tő területen elhelyezkedő államokat is érinthet. Elegendő az 1986-ban a svájci baseli Sandoz gyárban történt eseményre, vagy a 2000. februárjában a romániai Nagybányán bekövetkezett cianid és nehézfém-szennyezésre gondolni, amelyek több országon áthúzódó környezeti kárt okoztak a Rajna, illetve a Tisza és a Duna folyamokban2. A nemzetközi együttműködési szervezeteket a bekövetkezett súlyos ipari balesetek arra ösztönözték, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Ennek eredményeként születtek meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről szóló EU Seveso Irányelvek3, valamint az országhatáron túli hatások kezelését szolgáló - 1992-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) által a környezetvédelmi egyezmények sorozatában kidolgozott - ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló ENSZ EGB (Helsinki) Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) [14]; illetve a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó ENSZ EGB Egyezmény (továbbiakban: Vízügyi Egyezmény). Az elmúlt években bekövetkezett, katasztrofális következményekkel járó balesetek ipari balesetek (2000. május Enschede, 2001. szeptember Toulouse4) szolgáltattak újabb és

2

1986. Basel, Svájc. Rovarirtó szert raktártűz következtében nagymennyiségű tűzoltóvíz került a csatornahálózatba

és azon keresztül a Rajna folyamba, amelynek következtében a következő napokban a folyam faunájának nagy része elpusztult. A Rajnát 500 km hosszúságban határon átnyúló környezeti katasztrófa sújtotta. 2000. Tiszai ciánkár szennyezés, Nagybánya, Románia. A Baia Mare (Nagybánya) közelében található az Aurul bányavállalat ciántározó tava, amely olyan vízterhelést kapott, hogy emiatt a rosszul tervezett töltés 2000. január 30-án az 25 m szélességben átszakadt. Legalább 100 ezer m3, erősen toxikus szennyvíz szabadult el , amely kb. 120 t, azaz 2 millió ember halálos adagjának megfelelő cianidot tartalmazott. A mérgező ár végigvonult a Tisza teljes hazai szakaszán, nem kímélte a Vajdaságot, sőt, még a Dunát és a Fekete-tengert sem. 2000. Borsabányai nehézfém-szennyezés. 2000. március 10-én délelőtt a Romin Borsabánya vállalat tulajdonában lévő Novac ülepítő tározónál a sok csapadék miatt gátcsuszamlás következett be. 10-20 ezer m3 (ólom, a cink és a réz tartalmú) szennyező anyag jutott a Visón keresztül a Tiszába. 3

A jelenleg hatályos EU irányelv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló

96/82/EK Tanácsi Irányelv, szakmai körökben közismerten a Seveso II. Irányelv (továbbiakban: Seveso Irányelv). 4

2000. Enschede (Hollandia): 2000. májusában az enschedei külváros területén egy tűzijáték raktár felrobbant,

ahol - a polgármester és a lakosság tudomása nélkül - 100 tonna tűzijátékot tároltak. 21 ember vesztette életét, közel 1000 ember megsérült, 400 m-es körben az összes épület megsemmisült.

-5-


ZMNE-2007.


újabb indokot a Seveso Irányelv 2003. évi módosításához. Összhangban az ország európai integrációs tevékenységével és nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés és a Kormány megalkotta a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló szabályozást5, amely 2002. január 1-én lépett hatályba. Az ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek – azon belül az Egyezmény - teljesítése az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A szigorú szabályozási rendszer ellenére, a közelmúltban bekövetkezett külföldi6 és

2001. Toulouse (Franciaország): Toulouse-ban 2001. szeptemberében a Grand Parroisse műtrágyagyár 200-300 tonna granulált műtrágyát tartalmazó raktárában, ahol ismeretlen okból robbanás következett be. A robbanás a Richterskálán 3,4 erősségű robbanást okozott, 29 ember meghalt, 2442 ember megsérült, több mint 500 ház lakhattalanná vált, több mint 11.000 otthon megsérült, az összes kár közel 15 milliárd francia frank volt. 5

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek

elleni védekezésről” szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete és a végrehajtására kiadott „a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet. A rendelet a Seveso II. Irányelv módosítása miatt 2006-ban jelentős átdolgozáson esett át (az új rendelet: 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet). 6

2005. Buncefield (Egyesült Királyság) 2005. december 11-én reggel felrobbant egy olajtároló létesítmény a Lon-

dontól északra fekvő Buncefieldben. A robbanás nagy körzetben rongált meg épületeket. Húsz, egyenként 14000 m3-es tartály égett le. A szerencsétlenségben 43-an megsérültek, a halálos áldozatok nem voltak, ugyanakkor kétezer embert kellett egész éjszakára kitelepíteni lakóhelyéről. 2005. Benzolszennyezés. (Kína). 2005. november 13-án robbanás történt a Songhua folyó vízgyűjtő területén Csilin tartományban, a kinai Harbintól 380 km-re lévő vegyi üzem területén, ahol a felszíni vízbe került mintegy 100 tonna benzol és nitrobenzol koncentrációja 108 szorosa volt a megengedettnek. A négymilliós nagyvárosban a közeledő 80 kmes szennyező folt miatt pánik tört ki, amely az orosz-kínai kapcsolatokra is kiterjedt. Kínában a vízfelhasználást, Oroszországban pedig a halászatot tiltották meg a hatóságok. A vegyi anyagokat aktív szénnel próbálták semlegesíteni. 2004. Tűzijátékgyár (Dánia) A 2004. november 3-i tűzijáték-baleset az N.P. Johnsen Tűzijáték Gyárban (Kolding, Dánia) szokatlanul széleskörű mozgósítást eredményezett, amiben Dánia különböző részeiről érkező egységek vettek részt. A koldingi tűzijáték-raktárban november 3-án keletkezett tűz fő jellemzői: A tűz megfékezésében és a mentési munkálatokban 332 tűzoltó és 55 jármű vett részt. Egy tűzoltó életét vesztette, három komoly sérüléseket szenvedett, 13 pedig könnyebben megsérült. Az oltási munkálatok négy napon át tartottak. Körülbelül 1500 tonna tűzijáték megsemmisült. A robbanás helyszínétől több mint 1000 méterre is találtak épületekből származó törmeléket. 100 ház lakhatatlanná vált, 350 ház megrongálódott. Az épületekben keletkezett kár 100 millió Euró (kb. 750 millió DDK). 2007. Lőszerraktár (Szlovákia). 2007. március 05-én három egymás után bekövetkezett robbanás rázta meg a Nyitranovák melletti lőszerraktár épületét. A baleset következtében négy személy meghalt és több mint negyven sebesültet kórházba szállítottak. Az ipartelep egy részét a detonációsorozat teljesen elsöpörte a föld színéről, de gyakorlatilag az

-6-


ZMNE-2007.


hazai események7 rávilágítanak arra, hogy a preventív intézkedések mellett szükséges felkészülni az esetlegesen bekövetkező események szakszerű elhárítására, a lehetséges következmények csökkentésére. Ennek kivitelezési, gyakorlati megvalósítási módja a megfelelő védelmi tervezés. A védelmi tervezés – mint egyben kockázatcsökkentő intézkedés – a veszélyes ipari üzem működtetésének egyik alappillére, melynek célja a nem üzemszerű körülményekre való felkészülés, a kialakult események hatásainak csökkentése, az emberi élet, a környezet és az anyagi javak védelme.

A disszertáció tárgya a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésnél alkalmazott védelmi tervezési eljárások, a védelmi tervezéshez szükséges erő-eszköz számítási metodikák, továbbá a mennyiségi kockázatcsökkentő módszerek kutatása, elemzése.

A téma körülhatárolása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendkívül szerteágazó, komplex tevékenység, amely magába foglalja a megelőzés műszaki-technikai és szervezési feladatait, a balesetek károsító hatásainak csökkentését, illetőleg a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket. A disszertáció korlátozott terjedelme miatt természetszerűen nem foglalkozhat mindezen részterületekkel teljes mélységében, hanem ezek közül csupán a védelmi tervezési eljárások területét értékeli, és a

egész beépített terület tönkrement. A robbanás erejét jelzi, hogy két kráter is keletkezett, melyek közül a nagyobbik átmerője körülbelül húsz méter. Több mint tíz kilométernyire lévő épületek ablakait is kiverte az óriási légnyomás. 7

2000 Lőporgyártó (Balatonfűzfő) 2000. január 15-én is a balatonfűzfői gyártelep területén történt baleset, akkor

egy lőporszárító csarnokban bekövetkezett robbanás miatt életét vesztette egy 25 éves fiatalember. 2004. Pirotechnikai raktár (Törökbálint) 2004 augusztusában Törökbálinton robbant fel a volt Mechanikai Művek területén egy pirotechnikai raktár. A tüzet három órával a robbanás után sikerült lokalizálni, az oltás majd két napig tartott. A raktárban ötven tonnányi pirotechnikai robbanószer volt. A katasztrófában a cég három munkatársa életét vesztette, tízen könnyebben megsérültek. A detonáció után a környék házai kigyulladtak, a lakókat kitelepítették otthonaikból. 2007. Gyógyszergyár tűz (Budapest). 2007. március 2-án kétszintes épület mindkét szintjén mintegy 150 m2-en kiterjedt tűz volt, illetve robbanások hallatszottak. Az V. fokon kiemelt tűzhöz a tűzoltóság nagy erőkkel vonult fel. A még elmozdítható éghető anyagokat gépi és kézi erővel eltávolították és a tüzet habsugárral és habosított vízsugarakkal eloltották. A helyszínre riasztott VFSZ mérései alapján lakosságvédelmi intézkedésekre nem került sor, a levegőben emberei szervezetre veszélyes koncentráció nem alakult ki. A káreset során 4 fő tűzoltó könnyebb égési sérülést szenvedett. A gyógyszergyárban egy ipari centrifuga gyulladt ki, robbant fel. Az épületben metil-ciklohexan, izopropil-alkohol, aceton és metanol égett.

-7-


ZMNE-2007.


szerző saját új kutatási eredményeit adja közre.

A téma aktualitását elsősorban az adja, hogy az elmúlt években, kialakult a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági tevékenységének a gyakorlata, azaz a veszélyes üzemek üzemeltetői elkészítették a biztonsági dokumentációikat, amelyekkel bizonyították azt, hogy tevékenységük a Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I.26.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottnál kisebb kockázatot jelentenek, és minden tőlük elvárhatót megtettek a súlyos balesetek csökkentése érdekébe. Ugyanakkor hiányoznak az eszköztárból a megalapozott, belső védelmi tervezési megfontolások, a tervek elkészítéséhez releváns kapacitás-számítások, valamint a gyakorlatban is igazolt kockázatcsökkentő módszerek. Mindezek ugyanis a szabályozás egyik leglényegesebb célját adják: a lakosság kockázatainak csökkentését. Tehát a téma aktualitását és fontosságát a valós igény határozza meg. A kutatás ennek megfelelően egyben hiánypótló jellegű is.

Elhatárolás Kutatómunkában kizárólag „a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről” szóló 1999. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Kat. Tv.) és a végrehajtására kiadott Rendelet hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemekkel 8 foglalkozom. Ugyanakkor megállapításaim átültethetők a hatály alá nem tartozó veszélyes anyagokat tároló, felhasználó gazdasági tevékenységekre is.

Fő célkitűzések Kutatásaim során a következő fő célokat tűztem ki: a) Megfogalmazom azt, hogy mit kell érteni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés feladatrendszerében kockázatcsökkentés fogalma alatt, továbbá meghatározom a kockázatcsökkentő intézkedések helyét és szerepét a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendszerében. Rendszerezem a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésben fel-

8

Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes

létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására). (Kat. Tv. 3.§ w))

-8-


ZMNE-2007.


használható kockázatcsökkentő intézkedéseket, továbbá javaslatot teszek a kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos üzemeltetői és hatósági eljárásrendre. b) Meghatározom a veszélyes ipari üzemek biztonsági dokumentációja keretében készítendő belső védelmi tervekkel szemben támasztandó tartalmi követelményeket, amelyek betartásával hatékonyan csökkenthetők a kockázatok. c) A belső védelmi tervek készítéséhez elengedhetetlen – a hazai gyakorlatban azonban csak nyomokban létező - tudományosan megalapozott erő-eszköz számítási eljárást fejlesztek ki.

Kutatási feladatok A kitűzött célok alapján kerültek meghatározásra a megoldandó feladatok: a) Megvizsgálom azt, hogy a különböző hatályos hazai jogi normák milyen kötelezettségeket rónak az üzemeltetőkre a veszélyes üzemek védelmi jellegű tervek készítésével kapcsolatosan. b) A fenti elemzés alapján javaslatot teszek olyan jogszabályra, amely – a jelenleg hatályos jogszabályok harmonizálásával – integráltan kezeli a védelmi tervezési kötelezettséget. c) Analizálom a veszélyes ipari üzemek biztonsági dokumentációi keretében benyújtott belső védelmi terveket. Megvizsgálom azt, hogy a kockázatcsökkentés hogyan realizálódik az egyes okmányokban, milyen általános következtetések vonhatók le a hiányosságokból. d) Megvizsgálom azt, hogy a (hatóság által is elfogadott) belső védelmi tervekben foglalt feltételek miként vezethetnek a tényleges lakossági kockázatcsökkentéshez. Ennek egyik folyományaként megfogalmazom azt, hogy a belső védelmi terv gyakorlati alkalmazásához milyen tényleges feltételekre van szükség. e) Megvizsgálom azt, hogy a belső védelmi tervek végrehajtásához a biztonsági dokumentációkban milyen erő-eszköz számítási metódusokat alkalmaztak, és azt, hogy ezek milyen mértékben felelnek meg a tervezés igényeinek. Ez alapján javaslatot teszek releváns, a belső védelmi tervezéshez irányadó erő-eszköz számvetési módszerre.

-9-


ZMNE-2007.


f) Megalkotok egy ellenőrző listát, amely alapján a hatóság munkatársai ellenőrizni tudják a belső védelmi tervek életszerűségét. g) Az üzemeltetők – tapasztalataim szerint – a biztonsági dokumentációikban csupán az engedélyezési kritériumok teljesítését bizonyították. A kockázatok csökkentése – kevés kivételtő eltekintve – nem szerepel az okmányaikban. Ezt tapasztalva kidolgozom a kockázatcsökkentő intézkedések egységes rendszerét, továbbá javaslatot teszek arra, hogy az üzemeltetők és a hatóság munkatársai ezen intézkedéseiket milyen eljárásrendben realizálják.

A tudományos kutatásaim során alkalmazott módszerek a) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági dokumentumainak (biztonsági elemzések, biztonsági jelentések, belső védelmi tervek, hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások stb.) áttanulmányozása, tapasztalatok összegzése, következtetések levonása. b) Veszélyes ipari üzemekben történt szakmai látogatások, üzemi technológiai, védelmi és más dokumentációk tanulmányozása. Ezek alapján következtetések levonása. c) Konzultáció veszélyes ipari üzemek biztonsági területért felelős vezetőivel, biztonsági dokumentációt készítő szakemberekkel, hatósági felügyelőkkel. d) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés tárgyában, az elmúlt években keletkezett hazai és külföldi publikációk, előadások tudományos rendezvények anyagának tanulmányozása. e) Saját kutatási eredményeim közzététele konferencia előadások, tudományos publikációk, kiadványok formájában.

- 10 -


ZMNE-2007.


I. A veszélyes ipari üzemek védelmi terv rendszere 1.1. Bevezetés Az első fejezetben a védelmi tervkészítés jogszabályi környezetét vizsgálom meg. A veszélyes ipari üzemeket számos jogszabály kötelezi védelmi terv készítésére. Részletezem a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi jogszabályok releváns normáit, melyek védelmi tervkészítési kötelezettséget írnak elő az üzemeltetők számára. Meghatározott szempontrendszer szerint elemzem és összehasonlítom a különböző előírások tartalmi és formai követelményrendszerét, feltárom azok erősségeit, hiányosságait, egymással való harmonizációját. Az elemzés alapján következtetéseket vonok le és javaslatot teszek olyan jogi normára (pontosabban annak szabályozási elveire), amely harmonizálja az üzemeltetők tervkészítési kötelezettségét.

1.2. A veszélyes ipari üzemek védelmi tervkészítési kötelezettségei 1.2.1. Munkavédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség A munkavédelemmel kapcsolatosan a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) és a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet (továbbiakban: 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet) ír elő védelmi tervkészítési kötelezettséget az üzemeltetők számára. Az Mvt. alapján a rendellenes körülmények kialakulása esetére — amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be — a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a munkaeszközre, az egyéni védőeszközre és a védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabályok,

- 11 -


ZMNE-2007.


összefoglaló néven az un. Szabályzatok tartalmazzák. A veszélyforrások elleni védekezés módját e törvény és a szabályzatokban meghatározott rendelkezések figyelembevételével a munkáltató köteles megállapítani. A 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet szerint a munkáltatónak a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet – a mentési tervet is beleértve – kell készítenie. Abban az esetben, ha ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett. Az intézkedési tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket, azonban szerepeltetni kell benne a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat. Az intézkedési terv pontos tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokat a jogszabály nem tartalmaz.

1.2.2. Környezetvédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség A környezetvédelemmel kapcsolatos havária intézkedési-terv készítési kötelezettség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendeletben (továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet) és a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendeletben (továbbiakban 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet), valamint a vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól szóló 21/1999. (VII. 22.) KHVM–KöM együttes rendeletben (továbbiakban: 21/1999. (VII. 22.) KHVM–KöM együttes rendelet), továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben (továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) jelenik meg. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemben azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik a Kat. tv., mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén bevezetendő intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, illetve azok bekövetkezése esetén, az elhárításához szükségesek. Ezen kívül mellékelni kell a hatóságoknak küldendő tájékoztatás módját, tartalmát.

- 12 -


ZMNE-2007.


A 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet alapján vízminőség kárelhárítással9 összefüggő üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet az 5 m3/h vízforgalmat meghaladó gazdálkodó szervezeteknek, továbbá az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: KTVF) határozata alapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is kell készíteniük, ahol az alkalmazott technológia ezt indokolja. Az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv készítésének, naprakészen tartásnak szabályai a 21/1999. (VII. 22.) KHVM–KöM együttes rendeletben jelennek meg. 1. Általános tartalom: − az üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe, telefon- és telefaxszáma, − az üzem, telephely neve, címe, telefon- és telefaxszáma, − működési, üzemeltetési engedélyének hivatalos másolata, − az intézkedésre jogosult vezetők neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma, − a környezetvédelmi megbízott (vízminőség-védelmi felelős) neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma, − a felelős vezetők elérhetősége, − az üzem tevékenységének ismertetése, az alkalmazott technológia bemutatása, − az üzem környezetének hidrogeológiai jellemzői, helyi és közeli kútadatok, különös tekintettel a potenciális szennyező-forrásokra, − a veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek meghatározása, − a befogadók hidraulikai adatai (vízhozam- és vízsebesség-adatok, szelvény paraméterek) a befolyás szelvényében, − közművek (víz, gáz, telefon, táv-hő, elektromos ellátás), − megközelítési útvonalak, − a szennyvízgyűjtő, - kezelő, - elvezető létesítmények, a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei, − csapadékvíz-elvezető hálózat,

9

A vízminőségi kárelhárítás (a továbbiakban: kárelhárítás) a vizek előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenység. (132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. § 1)

- 13 -


ZMNE-2007.


− a raktározott tüzelő- és fűtőanyagok üzemen belüli tárolása, szállítási módja, − a vegyi, biológiai anyagok (nyersanyagok, fél kész és késztermékek) mennyisége, üzemen belüli tárolása, szállítási módja, − a keletkező veszélyes hulladékok üzemi gyűjtésének módja, mennyisége, − az üzemi kárelhárítási anyagok raktározása. 2. A kárelhárítási tervek szerkezete − Műszaki leírás o Az 1. pont szerinti szöveges, táblázatos és ábrákkal illusztrált iratanyag. − Dokumentációk o vízminőségi kárelhárítási napló (káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása), o veszélyes hulladékok mennyiségének és összetételének meghatározása anyagmérleg alapján, o hatósági ellenőrzések jegyzőkönyve, intézkedési tervek, o átnézeti helyszínrajz az üzem település-földrajzi elhelyezkedéséről, megközelítési utakról, befogadókról, o részletes helyszínrajz az üzem területéről, üzemi létesítmények, úthálózat, közművek, technológiai csővezetékek, tartályok feltüntetésével, o az üzem vízellátási rendszere, o telepen belüli szennyvíz és csapadékvíz-kezelő és elvezető létesítmények helyszín- rajza, hossz-szelvénye, a műtárgyak általános terve, működési vázlatok, o a tulajdonjog igazolása (tulajdonilap-másolat, ingatlan-nyilvántartási térképmásolat). 3. A kárelhárítási tervek tartalma − Együttműködési terv: o az üzemen belüli figyelőhálózat felépítése, o a riasztás és tájékoztatás módja, o a kárelhárítás irányításáért felelős vezetők neve, beosztása, címe, telefonszáma, az üzemi kárelhárítási szervezetbe beosztott személyek neve, beosztása, címe, telefonszáma,

- 14 -


ZMNE-2007.


o a területileg illetékes KTVF, ÁNTSZ, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, önkormányzat, tűzoltóság, polgári védelem, továbbá a területen működő KÖVIZIG címe, telefon- és telefaxszáma, o az üzem területére történő belépés rendje, o a kárelhárításba bevonható szervezetek, vállalkozások címe, együttműködési megállapodások. − Lokalizációs terv: o a lokalizáció személyi és tárgyi erőforrás szükséglete, o az üzemen belüli, valamint az üzem és a befogadó közötti beavatkozási pontok, az állandó és ideiglenes elzáró szerkezetek helye, a felvonulási és terelő útvonalak, a lokalizációs munkák technológiai utasítása, o a lokalizációs anyagok tárolási helye és hozzáférhetősége, o illetéktelenek távol tartásának módja, a szennyezett terület körülhatárolása, figyelmeztető táblák, jelzések kihelyezése. − Kárelhárítási műveleti terv: o a rendkívüli szennyezés megelőzésének műszaki feltételei (kármentők, figyelőés jelzőrendszerek), a kárelhárítás erőforrás szükséglete, o a kárelhárítási műveletek technológiai utasításai, a kárelhárítás során keletkező veszélyes hulladék összegyűjtésének, elszállításának, ártalmatlanításának módja, o a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok. − Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása: o a helyszínen készletben tartandó kárelhárítási anyagok, eszközök mennyiségét az üzemben tárolt, feldolgozott veszélyes anyagok volumenéhez igazodva - úgy kell meghatározni, hogy rendkívüli szennyezés esetén biztosítható legyen a szennyeződés telepen belüli lokalizálása, o az elhasznált kárelhárítási anyagokat és eszközöket a kárelhárítást követően azonnal pótolni kell.

1.2.3. Tűzvédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettség A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi - 15 -


ZMNE-2007.


személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A tűzvédelmi szabályzat tartalmi követelményeit a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet tartalmazza, mely szerint a szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni: − az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; − a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; − azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; − kereskedelmi szálláshelyre; − az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A tűzriadó tervnek a jogszabály szerint tartalmaznia kell: a) a tűzjelzés módját; b) a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (például: tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. A jogszabály szerint tűzriadó tervben foglaltakat és azok végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. - 16 -


ZMNE-2007.


A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóság elsődleges működési körzetében, illetőleg az önkéntes tűzoltóság működési területén lévő, tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) köteles készíteni. A TMMT -t tehát nem a veszélyes ipari üzem készíti, ugyanakkor a létesítményeinek védelmét szolgálja, ezért fontosnak tartom jelen fejezetben tárgyalni. A jogszabály előírja, hogy a TMMT -t úgy kell elkészíteni, hogy az tartalmilag és formailag összhangban legyen az Riasztási és Segítségnyújtási Tervvel10, továbbá összhangba kell hozni a létesítmény biztonságára vonatkozó egyéb tervekkel (például: veszély-elhárítási, tűzriadó, őrzésbiztonsági stb.) is. A TMMT főbb tartalmi és formai követelményei a jogszabály 1. sz. függelékben jelennek meg. A TMMT tartalmaz egy adatszolgáltatásra vonatkozó szöveges részt, továbbá a létesítmény helyszínrajzát - a közművek jelölésével és a szerek felállítási helyével - és az épületek helyszínrajzát a közművek szakaszolási lehetőségeivel. A TMMT szöveges rész tartalmi követelményei: − a létesítményre vonatkozóan o megnevezése, o címe, telefonszáma, o tevékenységi köre, technológiája, o tűzvédelmi és más műszaki vonatkozásban illetékes személyekkel, társszervekkel kapcsolatos információk (pl. értesítés stb.); − a megközelítési útvonal(ak)ra vonatkozóan

10

A Riasztási és Segítségnyújtási Tervet a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az

önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet definiálja, mely szerint a Riasztási és Segítségnyújtási Terv a tűzesetek eloltására, műszaki mentést igénylő események felszámolására és a katasztrófák elleni védekezésre irányuló terv, amely a)

a hivatásos önkormányzati, az önkéntes (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) és a létesítményi tűzoltóságok, valamint külön jogszabály alapján a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: RKI),

b)

az alapszabályukban tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet vállaló tűzoltó egyesületek,

c)

a gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei erői és eszközei igénybevételének rendjét határozza meg.

- 17 -


ZMNE-2007.


o a vonulási útvonal és a vonulást akadályozó, befolyásoló tényezők, amelyek az RST-ben nem szerepelnek, o a vonulási távolság és a vonulási idő közvetlenül a létesítményhez; − jelentkezési, bevetési hely, a bevetésre tervezett erők megérkezésekor a jelentkezési pont(ok); − a menekülési és mentési útvonalak, azoknak az útvonalaknak a meghatározása, kijelölése, amelyeken az életmentés, illetve kiürítés végrehajtható; − a tűzveszélyességi osztályba sorolás o a létesítmény tűzveszélyességi osztálya, o az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, helyiségek, szabadterek megnevezése, elhelyezkedése; − a létesítmény tűzoltás taktikailag fontos sajátosságai o a közműhálózattal (víz-, villany-, gáz-, sűrített-levegő-, csatornahálózat) kapcsolatos, tűzoltás szempontjából fontos információk, o a tűzoltást és műszaki mentést meghatározó (befolyásoló) technológiai folyamatok, építési és egyéb sajátosságok, o a beépített tűzjelző-, tűzoltó-berendezések, tűzvédelmi és műszaki mentéshez szükséges eszközök telepítése, elhelyezkedése működésükhöz szükséges intézkedések; − a legnagyobb veszélyforrás o megnevezése, elhelyezkedése (helyszínrajzon kiemelten feltüntetve), o a tűzoltás és műszaki mentés szempontjából a veszélyforrás sajátosságai; − a balesetveszély elhárítása o a veszélyforrások elhárításának előre tervezhető feladatai (pl. füstmentesítés, robbanásveszély, omlásveszély megszüntetése), o a bekövetkezhető balesetekre vonatkozó elsősegélynyújtás, orvosi ellátás biztosítása; − az erő-, eszköz- és oltóanyagigény a legtöbb erőt, eszközt és oltóanyagot igénylő veszélyforrások megnevezése és helye (a helyszínrajzokon is jelölve); − az oltóanyagforrások o az oltóvízforrások elhelyezkedése (helyszínrajzokon is jelölve) vízhozamuk megjelölésével, az esetleges tartalékforrások, - 18 -


ZMNE-2007.


o a helyszínen tárolt (készletezett) egyéb oltóanyagok és műszaki mentéshez szükséges anyagok hozzáférhetősége, mennyisége, fajtája, minősége, bevethetőségük lehetőségei; − a helyszínen található oltóeszközök, műszaki mentési eszközök, létszám a létesítmény erő- és munkagépei, egyéb eszközei, valamint a technikai személyzet és a munkahelyi polgári védelmi szervezet igénybevételi lehetősége; − a tűzoltás, műszaki mentés o a legtöbb erőt, eszközt, oltóanyagot igénylő tűz, műszaki mentés helyszínének megjelölése, o az irányítási mód meghatározása, o a felderítés lehetséges módozatai, o az életmentés végrehajtásának lehetőségei, o a robbanásveszély elhárítása, tűzoltás, műszaki mentés feladatai, o a tevékenységek előre jól tervezhető részeinek kidolgozása, o a hírforgalom megszervezése, az információk továbbításának rendje, o a társszervekkel való együttműködés tervezése (mentők, rendőrség, polgári védelem, katasztrófavédelem, létesítmény szakemberei stb.); − egyéb - a fentiekben nem szereplő - tevékenységek, információk, amelyek a beavatkozás során jelentősséggel bírnak (radioaktív sugárvédelemre vonatkozóan).

1.2.4. Polgári védelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezettségek A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet szerint Veszély-elhárítási alaptervet kell készíteni a hatósági határozattal kijelölt polgári szerveknek az alkalmazottaik védelmére, a tevékenységükre jellemző veszélyeztető hatások elhárítására. A veszély-elhárítási alaptervet a számba vehetően jellemző veszélyeztető hatás elhárítására és felszámolására teljes részletességgel, a személyi és technikai erőforrások hozzárendelésével kell elkészíteni. A hatósági határozattal kijelölt polgári szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról kötelesek adatokat szolgáltatni a települési veszély-elhárítási tervet készítő szervnek.

- 19 -


ZMNE-2007.


1.2.5. Katasztrófavédelemmel kapcsolatos védelmi tervkészítési kötelezés „A Kat. Tv. és a végrehajtására kiadott Rendelet szerint az üzemeltetőnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére vonatkozó veszélyes ipari üzemen belüli feladatait a belső védelmi tervben11 kell meghatároznia. A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem hatásai által veszélyeztetett települések vonatkozásban külső védelmi terv12 készül, amely az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes ipari üzemen kívüli feladatait tartalmazza. A belső védelmi tervet tehát a veszélyes ipari üzem üzemeltetője, míg a külső védelmi tervet a potenciálisan érintett település polgármestere az OKF illetékes területi szervével együttműködve készíti el. A belső védelmi terv formai és tartalmi követelményeit a Rendelet 6. számú mellékléte tartalmazza, mely szerint: 1

Általános követelmények

1.1

A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére. Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

11

Belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a

balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes ipari üzemen, veszélyes létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány. (Kat. tv. 3. §) 12

Külső védelmi terv: a veszélyes létesítmény környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a

környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv.(Kat. tv. 3. §)

- 20 -


1.2

ZMNE-2007.


A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített dokumentumokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1 pontban megadott követelményeknek eleget tesz.

1.3

A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amenynyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1 pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek.

2 2.1

Tartalmi követelmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. Ezen belül: a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok, c) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályok.

2.2

A veszélyhelyzeti irányítás bemutatása. Ennek részei: a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet, b) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, c) a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

2.3

A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása: - 21 -


ZMNE-2007.


a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja, b) a veszélyes ipari üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei. 2.4

A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

1.2.6. A jogszabályi kötelezettségek összefoglalása és elemzése Az előző fejezetben foglaltak alapján megállapítható, hogy a veszélyes ipari üzemeknek több védelmi tervvel13 kell rendelkezniük. Az alábbi táblázatban összefoglalom a munkavédelmi, a környezetvédelmi, a tűzvédelmi, a polgári védelmi és a katasztrófavédelmi jogszabályok által előírt védelmi tervek megnevezéseit: 1. sz. táblázat. Védelmi tervek üzemi rendszere Terv megnevezése

Kapcsolódó terület

Mentesítési terv

Munkavédelem

Kémiai biztonsággal kapcsolatos intézkedési terv

Munkavédelem

Havária terv

Környezetvédelem

Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv

Környezetvédelem

Tűzriadó terv

Tűzvédelem

TMMT

Tűzvédelem

Veszélyelhárítási alapterv

Polgári védelem

Belső védelmi terv

Katasztrófavédelem

Az üzemeltetőkre vonatkozó tervkészítési kötelezettségeket a kapcsolódó terület megnevezésével az 1. sz. ábrával szemléltetem.

13

Védelmi terv kifejezés alatt a különböző jogszabályok alapján előírt tervek összességét értem.

- 22 -


ZMNE-2007.


1. sz. ábra: A jogszabályi kötelezettségek összefoglalása (saját forrás)

A továbbiakban a védelmi tervek készítésével kapcsolatos jogszabályi előírásokat vizsgálom az alábbi szempontrendszer szerint: Vizsgálom azt, hogy a védelmi tervre a jogszabály előírja-e − a pontos tartalmi követelményt, − más jogszabályokkal való harmonizációt, − a tervben foglaltak oktatását, gyakoroltatását, − a terv felülvizsgálatának rendjét. A fenti szempontrendszer kialakításánál gyakorlati tapasztalataim helyezetem előtérbe. Véleményem szerint a védelmi terv akkor szolgálja a kívánt célt, ha -

megfelelő tartalommal rendelkezik;

-

egyértelmű;

-

ismerik az érintetett munkavállalók;

-

a benne szereplő intézkedéseket képesek végrehajtani a kijelölt személyek;

-

mindig az aktuális viszonyokhoz igazodik.

- 23 -


ZMNE-2007.


1.2.6.1. Tartalmi követelmények Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervre, a tűzriadó tervre, a TMMT illetve a belső védelmi tervre a vonatkozó jogszabályok konkrét tartalmi követelményeket határoznak meg. A 2.2 fejezetben a tartalmi követelményekre vonatkozó előírásokat részletesen ismertettem. A jogszabályokban a speciális előírásokon túl közös elemként jelenik meg: − Riasztás és tájékoztatás módja; − Veszélyforrásokat és a szükséges tennivalók; − Erő-eszközök felsorolása, elhelyezkedése; − Térképek, helyszínrajzok. A mentesítési terv, kémiai biztonsággal kapcsolatos intézkedési terv és a havária terv tartalmi követelményeire a vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat. 1.2.6.2. Jogharmonizáció A TMMT és a belső védelmi terv készítésére vonatkozó jogszabályok írják elő, hogy tartalmilag és formailag összhangban legyenek a létesítmény biztonságára vonatkozó egyéb tervekkel is, azonban a többi védelmi tervre nem jelenik meg a harmonizáció követelménye. 1.2.6.3. A tervek oktatása és gyakoroltatása Az Mvt. szerint a mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell, ugyanakkor a gyakoroltatásról a jogszabály nem rendelkezik. Az intézkedési tervben a vonatkozó jogszabály szerint szerepeltetni kell a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtásra vonatkozó előírásokat. A munkavállalók oktatását az intézkedési tervben foglaltakról jogszabály nem írja elő. A havária terv és az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv oktatásáról és gyakoroltatásáról nem rendelkezik a vonatkozó jogszabály. A 30/1996. (XII.6.) BM rendelet alapján a tűzriadó tervben foglaltakat a munkáltató a - 24 -


ZMNE-2007.


munkavállalókkal köteles ismertetni, azok végrehajtását szükség szerint, de legalább évente gyakoroltatni kell. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. A munkáltatónak továbbá gondoskodnia kell arról is, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők, pl. külső munkavállalók, szállóvendégek stb., - a rájuk vonatkozó mértékben - a Tűzriadó terv tartalmát megismerjék. A TMMT gyakoroltatásával kapcsolatban a 1/2003. (I.9.) BM rendelet előír szabályokat. A 20/1998. (IV.10.) BM rendelet a veszély-elhárítási alaptervre nem ír elő oktatási és gyakoroltatási kötelezettséget. A belső védelmi terv oktatásáról és gyakoroltatásáról a Rendelet az alábbiak szerint rendelkezik: A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes ipari üzem területén dolgozó személlyel (beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is) megismerteti, és annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 15 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti. Ugyanakkor a Rendelet a munkavállaló és belső védelmi terv készítője között interaktív kapcsolatot biztosít, azaz az üzemeltetőnek a belső védelmi terv készítése során lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a tervről a veszélyes ipari üzem dolgozói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak. 1.2.6.4. A védelmi tervek felülvizsgálata A mentési terv, a kémiai biztonsággal összefüggő intézkedési terv, a havária terv, a TMMT, továbbá a veszély-elhárítási alapterv vonatkozásban a jogszabályok nem írják elő azok naprakészen tartásnak szükségességét, kötelező jellegű felülvizsgálatát. A 21/1999. (VII.22.) KHVM - KöM együttes rendelet alapján az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett válto- 25 -


ZMNE-2007.


zás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet felül kell vizsgálni: − ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében vagy tulajdonjogában változás következett be, − a változások átvezetésétől függetlenül ötévenként, − jogszabályváltozás esetén a lehető leghamarabb módosítani kell. A 30/1996. (XII.6.) BM rendelet alapján tűzriadó tervet a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. A Rendelet alapján az üzemeltetőnek a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén el kell végezni. 1.2.6.5. A védelmi tervek elemzésének összefoglalása A fenti alfejezetekben különböző jogszabályok által előírt védelmi tervek tartalmi követelményrendszerét vizsgáltam meg az alábbi szempontrendszer szerint: − tartalmaz-e a norma pontos tartalmi követelményt, − előírja-e a jogszabály más jogszabályokkal való harmonizáció szükségességét, − előírja-e a jogszabály a tervben foglaltak oktatását, gyakoroltatását, − rögzíti-e a jogszabály a terv felülvizsgálatának rendjét. A fenti alfejezetek elemzései megállapítható, hogy a belső védelmi terv készítésére a vonatkozó jogszabály szigorú tartalmi követelményrendszert ír elő. A Veszélyelhárítási alapterv, Mentesítési terv, Kémiai biztonsággal kapcsolatos intézkedési terv esetében a vonatkozó jogszabályok csupán keretet szabnak, az üzemeltetőknek a terveket nem kell pontos, előre definiált követelményrendszernek megfeleltetniük. Az eredményeket az alábbi táblázat segítségével foglalom össze:

- 26 -

ZMNE-2007.



2. sz. táblázat A védelmi tervek tartalma (saját forrás) Tartalmi követelmény

Jogharmonizáció

Oktatás és gyakoroltatás

Felülvizsgálat

Mentesítési terv Kémiai biztonsággal kapcsolatos intézkedési terv Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv Tűzriadó terv TMMT Veszélyelhárítási alapterv Belső védelmi terv

Jelmagyarázat: A vonatkozó jogszabály pontos előírásokat tartalmaz az érintett kérdéskörben A vonatkozó jogszabályi előírás nem teljes-körű az érintett kérdéskörben A vonatkozó jogszabály nem tartalmaz előírást az érintett kérdéskörben

1.2.7. A védelmi tervek készítésével kapcsolatos ajánlások A veszélyes ipari üzemekre javasolom komplex védelmi terv kritériumrendszerének megalkotását és a jogszabályban történő előírását az üzemeltetők számára. A komplex védelmi terv tartalmi követelményeire és elkészítésére vonatkozóan az alábbi javaslatot teszem: 1. A védelmi terv készítése, kezelése A védelmi tervben rögzíteni kell a következőket: − a védelmi terv készítőjét; − a védelmi terv jóváhagyóját, − a kiosztás rendjét; − felkészülés és gyakorlatozás rendjét; − naprakészen tartás és felülvizsgálat rendjét. - 27 -


ZMNE-2007.


A védelmi terv készítésével célszerű olyan belső szervezet (személyt) megbízni, akinek rálátása van az üzem teljes egészére, és hozzáférése van a szükséges információkhoz. A védelmi terv jóváhagyója az üzem legfelső vezetője, ezzel biztosítva, hogy a tervben foglaltak vonatkoznak az összes alkalmazottra. A kiosztásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a védelmi tervhez hozzáférjen minden alkalmazott, a benne foglaltakat el tudja sajátítani. Az elsajátításról számonkéréssel szükséges meggyőződni. Minden egyes alkalmazottról fel kell jegyezni azt, hogy milyen kiképzésben részesült, és milyen továbbképzésen vett részt. Az alkalmazottak felkészültségéről – az elméleti számonkérésen túl - gyakorlatok végrehajtásával kell meggyőződni. A gyakorlatok tapasztalatai alapján szükség esetén módosítani kell a védelmi tervet. A védelmi tervet felül kell vizsgálni és szükség esetén át kell dolgozni: − Üzemen belüli változtatások kapcsán; − Jogszabályi változtatások során; − Gyakorlatok tapasztalatai alapján; − Bekövetkezett események (saját vagy tudomásra jutott) tapasztalatai alapján. 2. A veszélyes ipari üzemben bekövetkező események megállapítása, csoportosítása A védelmi tervezés egyik legfontosabb elemének a lehetséges eseménysorok minél teljeskörűbb feltárását tartom, melynek módszereként javaslom a részletes technológiai-, munkavédelmi-, környezetvédelmi-, kémiai biztonsági kockázatelemzést elvégzését. Az elvégzett kockázatelemzés eredményei alapján meghatározhatók a lehetséges eseménysorok és azok következményei. A meghatározott eseménysorokat célszerű rendszerezni, melyre az alábbi módszert javaslom: I. Veszélyes anyagok szabadba kerülésével kapcsolatos események: A veszélyes anyagok csoportba sorolása tulajdonságai és a lehetséges következményeik alapján.

− Veszélyes anyagok tulajdonságai: o Robbanásveszélyes o Égést tápláló, oxidáló - 28 -


ZMNE-2007.


o Tűzveszélyes o Mérgező o Ártalmas o Maró o Irritatív o Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) o Specifikus egészségkárosító sajátosságok o Rákkeltő o Mutagén o Reprodukció-károsító (szaporodást károsító) o A környezetben károsodást okozhat o A vízi környezetben károsodást okozhat (beleértve a mérgező, ártalmas anyagokat is) o Veszélyes az ózonrétegre II. Természeti eredetű események:

− Árvíz; − Belvíz − Szél; − Csapadék; − Villámcsapás; − Földrengés. III. Technológiából adódó sajátos veszélyeztetés (üzem specifikus):

− Kábeltűz; − Berendezés beomlása …. IV. Közlekedési baleset az üzemen belül

− Közúti; − Vasúti; − Vízi; − Légi V. Egyéb események…

- 29 -


ZMNE-2007.


3. A feltárt lehetséges események hatásainak elemzése: I. Emberi szervezetre irányuló hatások;

− Munkavállalók; − Szomszédos üzemek dolgozói; − Lakosság. II. Természeti környezetre irányuló hatások:

− Levegőszennyezés; − Talajszennyezés; − Vízszennyezés. III. Épített környezetre gyakorolt hatások

− Dominóhatás; − Hatás a szomszédos üzemek létesítményeire; − Hatás a lakosság létesítményeire. A feltárt eseménysorokat az alábbi adattáblába célszerű rögzíteni: 3. sz. táblázat Adattábla

- 30 -


ZMNE-2007.


4. A fenti eseménysorokkal kapcsolatban részletes védelmi intézkedési rend meghatározása, amelyet az érintetteknek követniük kell. A 3. pontban feltárt eseménysorokra ki kell dolgozni egy - egy forgatókönyvet, amelyek a védelmi tervben, betétlapként jelennek meg. A védekezési forgatókönyveket az azonos jellegű eseménysoroknál a lehető legsúlyosabb eseményre szükséges kidolgozni, oly módon, hogy a kisebb események automatikusan kezelhetők legyenek. A forgatókönyvnek az alábbi öt kérdésre kell a választ megadnia: 4. sz. táblázat Kérdéssor Mit csinál?

Ki?

Hol?

Mivel?

Mennyi idő alatt?

MIT CSINÁL: A feladat meghatározásánál ki kell térni − Figyelmeztető jelzések adása illetve a riasztás indítása az alábbiak számára: o Létesítményi dolgozók; o Üzemi dolgozók; o Szomszédos üzemi dolgozók; o Külső segítségnyújtók o Illetékes hatóságok o Lakosság - 31 -


ZMNE-2007.


− Felderítés; − Életmentés; − A létesítmény biztonságos állapotba hozása (pl. a kritikus részegységek lezárása, vagy vészleállítás); − A személyi állomány felmérésére helyszíni személyi nyilvántartó rendszer alapján; − Veszélyhelyzeti irányítás; − Együttműködés; − Beavatkozás: a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, szükséges védelmi illetve kárcsökkentő intézkedések megtétele; − Utómunkálatok; − Mentesítés; − Esemény kivizsgálása. KI: A védelmi tervnek egyértelműen tartalmazni kell az egyes feladatok végrehajtásáért felelősök felelősségi körét. A védelmi tervet a gyakorlatban végre kell tudni hajtani az üzem minden szintjén, éjjel vagy nappal is. Ezen kívül meg kell tenni a szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha a hiányzó személyeket helyettesíteni kell (pl. betegség vagy szabadságolás miatt, vagy azért mert éppen a felelősök az érintettek az eseményben). A védelmi tervben szükséges feltüntetni a külső segítségnyújtókat, és tőlük elvárt feladatokat. HOL: Meg kell határozni a felelősök tartózkodási helyét az esemény során: kik tartózkodnak a vezetési ponton, a kárhelyen, gyülekezési helyen. MIVEL: A felelősöknek rendelkezniük kell megfelelő eszközökkel és képzettséggel a feladatok végrehajtására. Amennyiben a feladat végrehajtására nincs megfelelő eszköz, gondoskodni kell annak beszerzéséről illetve más szervezetektől való igényléséről. A szükséges eszköz meghatározás módjával a későbbiekben még foglalkozom.

- 32 -


ZMNE-2007.


MENNYI IDŐ ALATT: A feladatok végrehajtásához – amennyiben az lehetséges – normaidőket kell rendelni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a feladat végrehajtására szánt elméleti normaidő sokkal rövidebb, mint a ténylegesen szükséges idő, ezért az egyes érintett személyek feladatai összetorlódhatnak. 5. A szükséges menekülési útvonalak és gyülekezési helyek ki- és meg jelölése A menekülési utak és a gyülekezési helyek megjelölhetők térképvázlaton. A vészkijáratokat és a menekülési útvonalakat a szabványos jelölésekkel kell jelezni. 6. A vezetési pont ki- és megjelölése A vezetési pont megjelölhető a térképvázlaton. A vezetési pont minimális eszközigénye a következő: − a védelmi terv egy példánya; − a szükséges kommunikációs rendszer (üzemi és külső összeköttetés); − a létesítmények tervrajzai; − az üzemelrendezés vázlata; − a védelmi szolgálatok és a tájékoztatandó szervek telefonszámai; − a szomszédos üzem(ek) telefonszámai. A felszerelést ki lehet egészíteni a következőkkel: − adatok az általános időjárási körülményekről; − eszközök a terjedési számítások elvégzéséhez. 7. Védelmi eszközök meghatározása, ki- és megjelölése A védelmi eszközök mennyiségének meghatározásával a későbbiekben még foglalkozom. Fontos, hogy a védelmi tervben jelölve legyen a speciális eszközök elhelyezése. 8. Felvonulási út ki- és megjelölése A felvonulási út megjelölhető térképvázlaton. A felvonulási út kiválasztásánál legfontosabb szempont, hogy a felvonuló erők eszközeikkel biztonságosan elférjenek rajta. 9. Elsősegély-szoba ki- és megjelölése Az elsősegély-szoba megjelölhető a térképvázlaton. Az elsősegély-szobát el kell - 33 -


ZMNE-2007.


látni a szükséges eszközökkel és berendezésekkel, és elhelyezésére biztonságos területet kell kijelölni. 10. Sérültek ellátása Mindenekelőtt tanácsos tájékoztatni a közeli kórházakat a lehetséges mérgezési és egyéb sérülésekről, annak érdekében, hogy a kórház jobban fel tudjon készülni egy esetleges balesetre. Ezen kívül tájékoztatás szükséges ahhoz, hogy a cég kiválaszthassa a legalkalmasabb kórházat. Ehhez a következőket érdemes megvizsgálni: − mennyi idő alatt ér a helyszínre a mentőautó, − van-e elegendő kapacitása a kórháznak a nagyszámú eset ellátására is, − van-e különbség a kórházak között a sürgősségi ellátás jellege szerint (pl. égési sérülések ellátása). Másodsorban biztosítani kell azt, hogy a beszállított sérültekről megfelelő tájékoztatást is tudjanak nyújtani (sérülés jellege, a mérgezés típusa). 11. Kommunikációs adattábla: A kommunikációs adattáblában szükséges rögzíteni a különböző kapcsolattartók elérhetőségi adatait. A kapcsolattartóként legalább az alábbi szinteket kell meghatározni: − Létesítmények; − Üzemek; − Szomszédos üzemek; − Külső segítségnyújtók – beleértve a speciális mentőszervezeteket is; − Illetékes hatóságok.

1.2.8. Következtetések 1. A veszélyes ipari üzemek a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően több védelmi tervvel rendelkeznek. 2. A párhuzamos szabályozás következtében a védelmi tervek között átfedés van, a vonatkozó jogszabályok többségében a harmonizáció szükségessége nem jelenik meg kötelezésként. 3. A védelmi tervek oktatása, gyakoroltatása, illetve azok végrehajtásának rendsze-

- 34 -


ZMNE-2007.


ressége a vonatkozó jogszabályok nem mindegyikében jelenik meg követelményként. 4. A védelmi tervek soron kívüli, illetve rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó követelményrendszer nem minden esetben fogalmazódik meg jogszabályi előírásként. 5. A belső védelmi terv jogszabályi előírásai lehetőséget biztosítanak a harmonizációra, ugyanakkor a gyakorlat és saját tapasztalataim azt mutatják, hogy ez nem valósul meg.

- 35 -


ZMNE-2007.


II. A veszélyes ipari üzemek tevékenységének engedélyezési folyamata, kritériumrendszere, valamint a védelmi tervezés szerepe az engedélyezési folyamatban 2.1. Bevezetés Az előző fejezetben a védelmi tervezéssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeket, a védelmi tervek előnyeit, hátrányait és egymással való kapcsolatrendszerét vizsgáltam. Jelen fejezetben a védelmi tervezés – belső védelmi terv – szerepét vizsgálom a veszélyes tevékenység engedélyezési folyamatában. A vizsgálatokhoz szükséges néhány kitérőt tenni, így: − áttekinteni a veszélyes tevékenység engedélyezési folyamát, annak anomáliáit, − bemutatni a mennyiségi kockázatelemzéssel kapcsolatos fogalomkört, és folyamatot; − vizsgálni a kockázatcsökkentő intézkedések szerepkörét.

2.2. A veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás folyamata A veszélyes ipari üzemek veszélyes tevékenységével kapcsolatos engedélyezési folyamatát Kat. Tv. IV. fejezete és a végrehajtására kiadott Rendelet szabályozza. A Kat. Tv. és a Rendelet alapján a veszélyes tevékenység engedélyezési folyamatokban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatóságként, míg a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal szakhatóságként jár el. A hatósági folyamat „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény ( továbbiakban Ket.) alapján történik. A hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelményeket a Kat. Tv. és a Rendelet , míg a szakhatóság hatáskörét „A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről” szóló 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet (továbbiakban GKM rendelet) tartalmazza. Általánosságban elmondható, hogy a magyar jogrendszerben a hatóság és a szakha- 36 -


ZMNE-2007.


tóság által vizsgált területek egymástól függetlenek. Ugyanakkor ettől a jelenlegi szabályozás rendkívüli mértékben eltér, ugyanis a hatóság és a szakhatóság által vizsgált elemek egymásra épülnek, nem függetlenek egymástól. A hatósági feladatként meghatározott következmény és kockázatelemzés illetve belső védelmi terv felülvizsgálatának inputja a szakhatósági hatáskörbe tartozó veszélyazonosítás és gyakoriságelemzés. Ahhoz, hogy a hatóság érdemi felülvizsgálatot tudjon kezdeményezni, a szakhatóságnak kikötések nélkül el kell fogadnia a biztonsági dokumentációt. A veszélyes tevékenység engedélyezésének folyamatát a 2. sz. ábrával foglalom össze: 2. ábra: A veszélyes tevékenység engedélyezésének folyamata (saját forrás)

- 37 -


ZMNE-2007.


A veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás indulhat egyrészt az üzemeltető, másrészt a hatóság kezdeményezésére. Az üzemeltető az engedélyezési folyamatot a biztonsági dokumentáció hatósághoz való benyújtásával kezdeményezi. Hatóság megvizsgálja, hogy a benyújtott biztonsági dokumentáció megfelel-e formai és tartalmi követelményeknek. Amennyiben nem felel meg hiánypótlásra szólítja fel az üzemeltetőt. Amennyiben megfelel, megküldi a szakhatóságnak felülvizsgálat céljából. A szakhatóság a GKM rendeletben meghatározott hatáskör alapján minősíti a biztonsági dokumentációt: hiánypótlási felhívást kezdeményez, elutasítja, elfogadja kikötésekkel illetve kikötések nélkül. A Szakhatósági döntéstől függően a hatóság elutasítja vagy felülvizsgálja a biztonsági dokumentációt. Felülvizsgálatot követően a hatóság hozhat elutasító-, kikötésekkel engedélyező-, kikötések nélkül engedélyező határozatot.

2.3. A veszélyes tevékenység engedélyezésének kritériumrendszere 2.3.1. A mennyiségi kockázatelemzés elméleti háttere „A Rendeletben foglaltak kritériumrendszer teljesítése érdekében az üzemeltetőknek mennyiségi kockázatelemzést kell elvégezniük. A mennyiségi kockázatelemzés a következő lépésekből álló feladatok elvégzését jelenti: Első lépés: a súlyos baleset lehetőségének azonosítása. Ebben a lépésben elemezzük az alkalmazott technológiák minden lépését, minden üzemmódját és minden berendezését. Ennek során – saját és idegen tapasztalatok, irodalmi adatok és elméleti megfontolások alapján – meghatározzuk azokat az üzemzavari eseménysorokat, amelyek súlyos ipari balesetek kialakulásához vezethetnek. Meghatározzuk továbbá azokat a körülményeket, amelyek a súlyos balesetek következményi értékelésének kiinduló információi lehetnek (például nyomás, hőmérséklet, lyukátmérő, tócsaméret). Második lépés: az azonosított súlyos balesetek előfordulási valószínűségének becslése. Ennek során adattárból vagy a fent feltárt eseménysorok analízisével (hibafa elemzés, eseményfa elemzés) meghatározzuk az adott baleset bekövetkezésének gyakoriságát. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ebben jelentős szerepe van olyan tényezőknek is, mint például a biztonsági irányítási rendszer minősége (amelynek fontos szerepe van a megelőzésben), a belső védelmi terv és végrehajtásának feltételei (amelynek abban van szerepe, hogy egy üzemzavari esemény ne fejlődhessen súlyos ipari balesetté). - 38 -


ZMNE-2007.


Harmadik lépés: a balesetek következményeinek értékelése. Különböző mutatók szerint meghatározzuk a káros hatások terjedésének távolságait. Ennek során nem feledkezhetünk meg az esetleges dominó hatások kialakulásának lehetőségéről sem. Tehát megállapíthatjuk, hogy a kockázaton alapuló értékelési módszer magába foglalja a következmények értékelésén alapuló módszer leglényegesebb elemét: a következmények meghatározását! Negyedik lépés: a súlyos balesetek következményeinek és gyakoriságának integrálása átfogó kockázati-értékelési rendszerbe (számszerű kockázatbecslés). E módszer szerint figyelembe kell venni a második lépés eredményeképpen kapott bekövetkezési valószínűséget, és a harmadik lépés eredményeképpen kapott terjedési távolságokat. A felsoroltakon kívül azonban még más tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek a hatások terjedési távolságai meghatározásában szerepet játszanak. Ilyen lehet többek mellett például az, amikor a felhőnek egy adott irányban való terjedését vizsgáljuk, akkor az adott iránynak – a szélrózsa alapján – mekkora a valószínűsége. E lépés eredményeképpen az üzem körül a veszélyességi övezetben, annak bármely pontjára meghatározzuk az általunk számításba vett (halálos vagy sérülést jelentő) kockázat mértékét. Ötödik lépés: a számított kockázat minősítése (összehasonlítása az engedélyezési kritériumokkal). A veszélyességi övezet (kockázati szintvonalaival leírt) határainak ismeretében meghatározzuk azt, hogy a veszélyességi övezetben elhelyezett vagy tervezett épületek, építmények (ezáltal a lakosság) milyen kockázatnak van kitéve. Amennyiben a kockázat a későbbiekben részletezett elfogadható értékeket nem haladja meg, akkor a veszélyeztetettség elfogadható. Ha a kockázat meghaladja a Rendeletben előírt elfogadhatósági kritériumokat, akkor a veszélyeztetettség csökkentését kell elérni, azaz kockázatcsökkentő intézkedést kell foganatosítani.” [15] A kockázatelemzés lépéseit a 3. sz. ábrával foglalom össze:

- 39 -


ZMNE-2007.


3. ábra: A mennyiségi kockázatelemzés folyamata [5]

A Rendelet előírásai szerint a veszélyes ipari üzemek üzemeltetőinek a mennyiségi kockázatelemzés során egyaránt meg kell határozniuk a halálozás- és sérülés egyéni és társadalmi kockázatát. Az egyéni kockázat egy adott területen tartózkodó személyre vonatkoztatott halálos kimenetű baleset valószínűségével definiálható. Egyéni kockázat esetén a népességi adatokat nem vesszük figyelembe. Az egyéni kockázat megadása általában éves időtartamra történik. - 40 -


ZMNE-2007.


Részletesebben kifejtve az egyéni kockázat annak a valószínűsége, hogy egy baleset esetén egy nem kívánt következmény fordul elő az illető egyénre vonatkozóan, aki a veszélyes berendezés közelében, mégpedig egy (x y) koordinátával jellemezhető pontban tartózkodik. Más definíció szerint az egyéni kockázat annak a valószínűsége, hogy egy, az üzemben történt baleset miatt egy olyan személynek bekövetkezik a halála (sérülése), aki a nap 24 órájában egy megadott pontban az üzem közelségében él. (Ebben az esetben feltételezzük, hogy az illető a helyszínen tartózkodik a baleset teljes időtartamában, és a következmények ellen nincs védve.) A különböző pontokban vett egyéni kockázat mértéke megadja a kockázat geográfiai eloszlását, amely egy adott terület jellemzője. Az izo-kockázati görbe azoknak az (x y) pontoknak a halmaza a veszélyforrás környezetében, amely pontokban az egyéni kockázat értéke azonos. Ezeket a görbéket egyéni kockázati kontúroknak is nevezik. A társadalmi kockázat az adott, valós népességi adatokra vonatkozó aktuális kockázatot mutatja meg. A társadalmi kockázat tehát megadja a valószínűségét vagy a gyakoriságát azoknak a halálos kimenetelű eseményeknek, amelyek bizonyos szám fölötti halálos áldozatot követelnek. Az egyéni kockázat (illetőleg az ezt jelentő veszélyességi övezet) meghatározásának lényege: − miután a veszélyelemzés során feltártuk a lehetséges súlyos balesetek fajtáit, és azok lehetséges gyakoriságát, ezeket kiinduló információként használjuk fel; − miután a következmény értékelés során meghatároztuk adott ponton az elhalálozás (súlyos sérülés) valószínűségét, ezt további kiinduló információként használjuk; − további kiindulási információként használjuk fel a meteorológiai feltételekből (szélirány, levegő függőleges stabilitása) adódó valószínűségeket, − amennyiben tűzveszélyes anyagról van szó első lépésként meghatározzuk a gőzfelhő gyújtásának módjaihoz (a késleltetett gyújtás körülményeihez) tartozó valószínűséget, − ezután meghatározzuk adott pontra – az egyfajta balesetre és egy-egy fajta más feltételre – az elhalálozás valószínűségét, − végül összegezzük az elhalálozás valószínűségét az adott ponton minden valószínűsített balesetre, és minden valószínűsített feltételre. - 41 -


ZMNE-2007.


Ez jelenti az egyéni kockázatot az adott ponton. Ha ezt minden (a létesítményt körülvevő) érintett pontra (ésszerűen megválasztott ponthálózatra) meghatározzuk, akkor rendelkezésünkre áll az egyéni kockázatok szintvonalait tartalmazó veszélyességi övezet. 4. sz. ábra: Az egyéni kockázat meghatározásának folyamata [5]

- 42 -


ZMNE-2007.


A társadalmi kockázat jól ábrázolható az ún. F-N görbékkel. A társadalmi kockázat FN görbéje a kumulatív gyakoriságot ábrázolja a következmény függvényében. Az F-N görbe egy pontja tehát megadja, hogy egy baleset esetén mi a gyakorisága annak, hogy N-nél több ember szenved halálos sérülést. Általában a logaritmikus ábrázolás használandó, mivel a gyakoriság és a halálesetek száma több nagyságrendben különbözik egymástól.

2.3.2. A veszélyes tevékenység engedélyezési kritériumrendszere A veszélyes ipari üzem tevékenységének engedélyezési kritériumait a Rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. A hatóságnak az alábbi három terület vonatkozásában szükséges minősíteni a veszélyes ipari üzemet: 1. Halálozás egyéni kockázat A halálozás egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele: − Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. − Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. − Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.[16] 2. A társadalmi kockázat A társadalmi kockázatot az üzemeltető F-N görbe formájában az 5. sz. ábra szemlélteti.

- 43 -


ZMNE-2007.


5. sz ábra: A társadalmi kockázat elfogadhatósági kritériuma (forrás: Rendelet)

Az F-N görbe x tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe y tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év legyen. − A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<10-5 x N-2 1/év, ahol N>=1. − A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<10-3 x N-2 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. − Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>10-3 x N-2 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni.

- 44 -


ZMNE-2007.


Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni.”[1] 3. Belső védelmi terv „A belső védelmi terv minősítésére vonatkozó kritériumrendszer: − A hatóság ellenőrzi az üzemeltető által benyújtott belső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben meghatározott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását a hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi. − A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megvizsgálja a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeit és e balesetek következményeinek értékelését. Ellenőrzi azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a veszélyes ipari üzemen belül feltételezett minden károsító hatást. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben az üzemeltető megfelelő intézkedést tervez a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valamennyi károsító hatásának csökkentésére. − A hatóság megvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel. − A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek - hiteles források alapján kiszámítható - teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben a veszélyes ipari üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység - az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően - reális idő alatt elvégezhető. - 45 -


ZMNE-2007.


− A hatóság megvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, illetve az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.”[1]

2.3.3. A veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás tapasztalatai 2002 – 2006. december 31. közötti időszakban 108 veszélyes tevékenység engedélyezésére vonatkozó eljárás indult. A benyújtott biztonsági dokumentációk 8%-a (9 eset) olyan mérvű ellenmondásokat tartalmazott, melyet hatóság illetve a szakhatóság az engedélyezés elutasításával szankcionált. Az engedélyezési eljárások 67%-nál (72 esetben) a hatóság, illetve a szakhatóság a biztonsági dokumentációkban – elsősorban a kockázatelemzésben – kisebb-nagyobb hiányosságokat tárt fel, ezért érdemi döntés még nem történt, a veszélyes tevékenység tovább folytatható, ugyanakkor a biztonsági dokumentációkat ki kell egészíteni a határozatban foglalt előírásokkal és újbóli engedélyezési eljárást kell lefolytatni. 21 esetben az engedélyezési folyamat lezárult, az üzemeltető kikötések nélkül folytathatja veszélyes tevékenységét. 6 esetben a hatóságnak kockázatcsökkentő intézkedések megtételére kellett kötelezni az üzemeltetőt, akik végrehajtották a határozatban foglaltakat, módosították a kockázatelemzésre vonatkozó számításaikat, így veszélyes tevékenységüket további kikötések nélkül folytathatják. A veszélyes tevékenység engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat a 6. sz. ábrával foglalom össze:

- 46 -


ZMNE-2007.


6.sz. ábra: A veszélyes tevékenységek engedélyezési statisztikája 2002 – 2006. december 31. (saját forrás)

A biztonsági dokumentációk hatósági felülvizsgálatai igazolják, hogy a korábbi jogi szabályozási rendszer előírásai többnyire megfelelnek az EU követelményeinek. Ez azt jelenti, hogy a korábban előírt és alkalmazott technológiai (műszaki), védelmi követelményeknek köszönhetően a jelenlegi szabályozás hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemek túlnyomó többsége által okozott veszélyeztetés – halálozás egyéni kockázat és társadalmi kockázat – megfelel a Rendelet 5. számú mellékletében szereplő kritériumoknak. Ugyanakkor hat esetben a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetés meghaladta a Rendelet vonatkozó kritériumait. Ebben az esetben hatóságnak kockázatcsökkentő intézkedések bevezetésére kellett kötelezni az üzemeltetőt. A Rendelet nem tartalmaz kötelező jellegű előírást a kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítására vonatkozóan, ez az üzemeltető (szakértő) – hatóság – szakhatóság közötti egyeztetés tárgya. A veszélyes ipari üzemek üzemeletetői a gyakorlati tapasztalataim szerint kockázatelemzés elvégzésére külső szakértőket bíznak meg. Ennek oka, hogy az üzemeltetők nem rendelkeznek egyrészt elegendő humán kapacitással, másrészt a feladat végrehajtásá-

- 47 -


ZMNE-2007.


hoz szükséges szoftver állománnyal, harmadrészt a mennyiségi kockázatelemzés illetve már maga a kockázatelemzés folyamata rendszeridegen a korábbi, megszokott „poroszos” szabályozásoktól. A benyújtott biztonsági dokumentációk vizsgálata, illetve több üzemeletetővel való személyes kapcsolat alapján megbizonyosodtam arról, hogy a biztonsági dokumentáció (a kockázatelemzés részfejezetre koncentrálva) elkészíttetésével az üzemeltetők célja csupán a jogszabályi előírásoknak való megfelelés, a kockázatszámítás eredményének gyakorlatba való átültetésére már csak ritkán kerül sor. Ennek oka véleményem szerint egyrészt az üzemeltető és a szakértők közötti nem megfelelő kommunikációra, másrészt az eredmények értelmezésére vonatkozó „tudáshiányra” vezethető vissza. A kockázatelemzés eredményeinek azonban nem csak a biztonsági vonatkozású, hanem gazdasági szerepe is lehet. Az üzemeltetők a jogszabályi megfelelőségen túl a kockázatelemzés eredményei alapján az alábbi három kérdésre kaphatnak választ: 1. A kockázatelemzés során a szakértők feltárják a technológiai és az irányítási rendszer biztonság szempontjából „gyenge pontjait”. A gyenge pontok ismeretében az üzemeltetőnek lehetősége van a hatékonyabb működés érdekében a gazdasági szempontok figyelembevételével legkedvezőbb kockázatcsökkentő intézkedés meghozatalára. A kockázatcsökkentő intézkedés meghozatalával a későbbiek során még foglalkozom. 2. A következményelemzéssel a lehetséges súlyos ipari balesetek hatásai kerülnek meghatározásra. Az eredmények a védelmi tervezés alapjául szolgálhatnak, iránymutatást adva a szükséges erő- eszköz meghatározásra. 3. A veszélyes ipari üzem a tevékenysége folyamán elfogadható veszélyt jelent-e a lakosságra, az általa okozott veszélyeztetés megfelel-e a társadalmilag tolerálható szintnek.

2.4. A kockázatcsökkentő intézkedések szerepe 2.4.1. Ajánlás a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések rendszerezésére A hatóság a biztonsági dokumentációk felülvizsgálata során információt kap a különböző biztonsági berendezésekről, alkalmazott eljárásokról, védelmi tervezésekről, - 48 -


ZMNE-2007.


amelyek más üzem eljárási engedélyezése során kockázatcsökkentő intézkedésekként alkalmazhatók. A felhalmozódott tapasztalatok a mai napig nem kerültek feldolgozásra, ugyanakkor ezen információk rendszerezése nemcsak a hatóságnak, hanem az üzemeltetőnek is érdeke, hiszen lehetősége van számos intézkedés közül kiválasztani azt, amely számára leghatékonyabb és költségek szempontjából legkedvezőbb. Az elméletileg lehetséges összes kockázatcsökkentő intézkedés feltérképezése rendkívül nehéz feladat. Ennek oka elsősorban, hogy számos olyan intézkedés létezik, amely nem, vagy nehezen számszerűsíthető, így a kockázatelemzésben nehezen, vagy nem kerül figyelembevételre. Ugyanakkor a gyakorlat szempontjából jelentős lenne az összes lehetséges, konkrét esetekben ténylegesen alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedés feltárása. Ennek érdekében javasolom a kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatban adattár létrehozását, amely tartalmazza továbbá a kockázatcsökkentő intézkedés szerepét és hatékonyságát. Ugyanakkor lényegesnek tartom, hogy a könnyebb alkalmazhatóság céljából kockázatcsökkentő intézkedések rendszerezve kerüljenek gyűjtésre. A kockázatcsökkentő intézkedések rendszerezésére a 7. sz. ábrában összefoglalt javaslatot teszem: 7. ábra: A kockázatcsökkentő intézkedések rendszerezése (saját forrás)

- 49 -


ZMNE-2007.


A kockázatcsökkentő intézkedéseket alapvetően három osztályba sorolom: 1. A súlyos ipari baleset bekövetkezési gyakoriságát csökkentő intézkedések. A súlyos ipari baleset bekövetkezési gyakoriságát csökkentő intézkedések közé sorolok minden olyan intézkedést, amellyel a súlyos ipari baleset kialakulásának lehetősége csökkenthető. A kockázatelemzés ezen részének felülvizsgálata a szakhatóság feladata. A súlyos ipari baleset bekövetkezési gyakoriságát csökkentő intézkedések további alcsoportokra bontom: a) Technológiai rendszer módosítását igénylő intézkedések. Ilyenek lehetnek például a teljesség igénye nélkül: − Technológia váltás; − Biztonsági szerelvények beépítése; − Flexibilis vezeték cseréje nem flexibilisre, − Kármentő létesítése; − Átmeneti tartályok kivétele a rendszerből… b) Szervezési intézkedések, például: − Egyes szerelvények fokozott ellenőrzése; − Veszélyes anyagok mennyiségének racionalizálása; − Logisztikai folyamatok racionalizálása; − Oktatás, képzés… c) Humán intézkedések, például: − Létszámbővítés; − Szakértők alkalmazása… 2. A súlyos ipari baleset következményeit (hatásait) csökkentő intézkedések. A súlyos baleset következményeit (hatásait) csökkentő intézkedések közé sorolok minden olyan intézkedést, amellyel a szabadba kerülő veszélyes anyagok mennyisége, terjedési távolsága, illetve káros hatása csökkenthető. Ezen intézkedések további alcsoportra bontom: a) Technológiai rendszer módosítását igénylő intézkedések. Ilyenek lehetnek például: − Veszélyes anyag mennyiségének csökkentése az adott rendszerben; − Technológiai paraméterek – nyomás, hőmérséklet – változtatása.

- 50 -


ZMNE-2007.


b) Szervezési és humán intézkedések, például: − Létesítményi tűzoltóság működtetése; − Egyéb védelmi szervezet létrehozása; − Kiszakaszolási tervek kidolgozása; − Oktatás, képzés; − Létszámpótlási terv kidolgozása. c) Védelmi tervezés − Hatékony védelmi tervezés az adott rendszerre vonatkozóan, erő-eszköz kidolgozása; − Védelmi tervezés a kockázatok által érintett helyre (vizsgálati pontra) vonatkozóan, erő-eszköz kidolgozása. d) Beavatkozás − Stabil védelmi rendszer kiépítése; − Monitoring rendszer kiépítése; − Speciális, a kiválasztott eseménysor következményeit csökkentő védelmi eszközök beszerzése és alkalmazása; − Közös gyakorlatok. e) Gyakorlatok − Rendszeres üzemi szintű gyakorlatok; − Védelmi tervezés a kockázatok által érintett hely (vizsgálati pont) bevonása az üzemi gyakorlatokba. 3. Egyéb intézkedések Az Egyéb intézkedések kategóriájába sorolok minden olyan intézkedést, amely a másik két kategóriába nem, illetve mindkettőbe egyaránt besorolhatóak. Néhány példa: a) Veszélyes anyagok mennyiségének küszöbérték alá való csökkentése; b) Veszélyes technológia zárt helységbe való betelepítése. A kockázatcsökkentő intézkedések száma a hatósági munka során folyamatosan bővülni fog, hiszen a vegyipari tapasztalati eredmények a hatóságnál összegződnek.

- 51 -


ZMNE-2007.


2.4.2. Ajánlás a kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztásának folyamatára Az üzemeltető, a hatóság és szakhatóság számára nincs kidolgozva olyan útmutató, eljárásrend, amely meghatározza a kockázatcsökkentő intézkedés meghozatalakor szükséges vizsgálatok lefolytatásának módját. Tekintettel arra, hogy a szakhatóság és a hatóság által felülvizsgált területek nem függetlenek egymástól, a kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalakor is szükséges a szoros együttműködés és hármas egyeztetés lebonyolítása az üzemeltető illetve szakértőjének bevonásával. Ugyanakkor kockázatcsökkentő intézkedés bevezetését az üzemeltető is kezdeményezheti, amennyiben úgy értékeli, hogy az általa okozott veszélyeztetés meghaladja az általa tolerálható értéket. Ebben az esetben az üzemeltető kikérheti a szakértőjén túl a hatóság és a szakhatóság véleményét. Kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztására és meghozatalához az alábbi módszert javasolom: 1. A célok, a kockázatcsökkentő intézkedés által elvárt eredmények definiálása. 2. A hely kiválasztása, ahol az integrált kockázat nem tolerálható. (a továbbiakban a helyet vizsgálati pontnak nevezem.) 3. A vizsgálati pontban az integrált kockázat összetevőinek feltérképezése. (Ez azt jelenti, hogy a számításokkal – melyet a szoftverek többsége automatikusan elvégez – fel kell tárni, hogy az egyes eseménysorok milyen százalékban járulnak az integrált kockázat kialakulásához.) 4. Az integrált kockázathoz legnagyobb mértékben hozzájáruló domináns eseménysorok kiválasztása. 5. Az elméletileg lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések feltérképezése. 6. A hatóság – szakhatóság - üzemeltető (szakértőivel) közötti egyeztető megbeszélés lefolytatása a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalával kapcsolatban. 7. Költség – hatékonyság modellezése 8. Üzemeltető döntése a kockázatcsökkentő intézkedés kiválasztásáról, annak bevezetéséről. A biztonsági dokumentáció kockázatszámítás fejezetésének átdolgozása az új helyzetnek megfelelően.

- 52 -


ZMNE-2007.


8. sz. ábra: Eljárásrend a kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztására (saját forrás)

- 53 -


ZMNE-2007.


2.4.3. A védelmi tervezés – belső védelmi terv szerepe az engedélyezési folyamatban A belső védelmi terv készítésével kapcsolatban Rendelet 15.§-a és 16.§-a, tartalmi és formai követelményeire pedig a 6. számú melléklet konkrét követelményeket határoz meg. A belső védelmi terv szerepe a hatósági engedélyezési folyamatban kettős: 1. A Rendelet 5. számú mellékletében engedélyezési kritériumként jelenik meg. A követelményrendszert a 3.3.2 alfejezetben tárgyaltam. 2. A védelmi tervezés és önmagában a megfelelő tartalmú belső védelmi terv – bár nehezen számszerűsíthető – kockázatcsökkentő intézkedésként vehető figyelembe a halálozás egyéni-és társadalmi kockázat meghatározásakor.

2.5. Következtetések 1. A Kat. Tv. és a Rendelet a hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemek esetében előírja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelését, melynek módszereként a hatóság által a mennyiségi kockázatelemzés került meghatározásra. A témakörben már számos tudományos jellegű értekezés született, melyek bemutatták és vizsgálták a kockázatelemzés módszertanát, az elemzés részfolyamatait, ugyanakkor nem foglalkoztak az elemzés eredményeinek gyakorlati jelentőségével, a kockázatcsökkentő intézkedések szerepével. 2. A veszélyes ipari üzemek üzemeltetői a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés keretében végzendő kockázatelemzés elvégzésére külső szakértőket bíznak meg. 3. A veszélyes ipari üzemeltetők célja a kockázatelemzés elkészítésével csupán a jogszabályi megfelelőség, annak eredményei, tapasztalatai nem jelennek meg intézkedési terv formájában. 4. Hatóság a biztonsági dokumentációk felülvizsgálata során információt kap a különböző biztonsági berendezésekről, alkalmazott eljárásokról, védelmi tervezésekről, amelyek kockázatcsökkentő intézkedésekként alkalmazhatók. A felhalmozódott tapasztalatok jelenleg nem kerültek feldolgozásra, rendszerezésre, adattárba való rögzítésre. - 54 -


ZMNE-2007.


5. A Rendelet nem tartalmaz kötelező jellegű előírást a kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítására vonatkozóan, ez az üzemeltető (szakértő) – hatóság – szakhatóság közötti egyeztetés tárgya. 6. A kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztására, alkalmazására, a tárgykörben a hatóság és szakhatóság szerepére hiányzik eljárásrend. 7. A belső védelemi terv illetve a védelmi tervezés szerepe a hatósági engedélyezési eljárás folyamán kettős, egyrészt a felülvizsgálat során önálló kritériumrendszerként jelenik meg, másrész a halálozás egyéni- és társadalmi kockázat nemmegfelelősége esetén kockázatcsökkentő intézkedésként alkalmazható.

- 55 -


ZMNE-2007.


III. A belső védelmi tervek kockázatcsökkentő szerepének vizsgálata 3.1. Bevezetés Vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy a védelmi tervezés - belső védelmi terv szerepe a veszélyes tevékenység hatósági engedélyezési folyamatban kettős, egyrészt kritériumrendszerként jelentkezik a Rendeletben megfogalmazottak szerint, másrészt kockázatcsökkentő intézkedésként alkalmazható a halálozás egyéni- és társadalmi kockázatok meghatározása során. Jelen fejezetben a védelmi tervezés - belső védelmi tervek kockázatcsökkentő szerepének elemzésével foglalkozom. A belső védelmi terv hatékony kockázatcsökkentő szerepének betöltéséhez a következő kérdések megválaszolását látom szükségesnek: 1. A belső védelmi tervben milyen megfontolások alapján választották ki a kockázatcsökkentés és kárelhárítás feladatait? 2. A belső védelmi tervben megfelelő erő – eszköz – anyag számvetési feladatokat alkalmaztak-e? 3. A belső védelmi tervben leírt feltételek vajon mennyiben felelnek meg az üzemben meglévőknek?

3.2. A védelmi tervezés – belső védelmi tervek megfelelőségének elemzése 3.2.1. A benyújtott belső védelmi tervek elemzése A szabályozás hatályba lépését követően minden kötelezett benyújtotta a biztonsági jelentését vagy a biztonsági elemzését, és ezekhez kötelezően tartozó belső védelmi tervet. A benyújtott, és a hatóság által – kikötésekkel, vagy kikötések nélkül jóváhagyott - belső védelmi tervek nagyjából-egészéből kielégítették a Rendelet vonatkozó mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeket. Vizsgálataim során kilenc belső védelmi tervet vizsgáltam meg részleteiben, tártam fel erős és gyenge oldalaikat, és ezekből vontam le általánosítható következtetéseket. - 56 -


ZMNE-2007.


Az általam vizsgált belső védelmi tervek többsége szöveges részből, és mellékletekből áll. A belső védelmi terv felhasználja a más jogszabályok alapján már meglévő részeket, így a tűzvédelmi, a polgári védelmi és más jogszabályok alapján elkészített terveket, amire a Rendelet lehetőséget ad. A belső védelmi terv készítésének lényegét az alábbiakban látom: A belső védelmi tervben az üzemben jelenlévő veszélyes anyagok okozta veszélyekkel összhangban tervezik meg a súlyos balesetek következményeinek a csökkentésére irányuló feladatokat, azok végrehajtására megfelelő irányító és végrehajtó szervezetekkel rendelkeznek, továbbá ezek felszerelése és a felkészítése lehetővé teszi hatékony alkalmazásukat. A belső védelmi terv ugyanakkor hatékony segítséget jelent a súlyos baleseti veszélyek elhárításában, mivel konkrét erő-eszköz számvetéseket, riasztási-értesítési rendet, a feladatok végrehajtásához szükséges adatbázisokat, gyakorlatban használandó információkat tartalmaz. A feladatok tartalmának és volumenének ismerete lehetővé teszi az erő-eszköz és anyag számvetéseknek az elvégzését. Bizonyítás tárgyát képezi az, hogy a védelmi szervezet, a felszerelés, a lefolytatott (és a jövőben belső védelmi tervezett) felkészítés, az üzemi infrastruktúra, továbbá a megjelölt, és reálisan igénybe vehető külső elhárító erők és eszközök lehetővé teszik-e a felvázolt feladatok reális időben történő elvégzését. A belső védelmi tervben helyet kapnak azok az intézkedések is, amelyek célja az üzemi dolgozók védelme a súlyos balesetek következtében kialakuló károsító hatásoktól: az egyéni és kollektív védelmük, az elzárkóztatásuk, az irányadó magatartási szabályok figyelembe vétele. A belső védelmi tervben külön fejezetet kap az irányító és a végrehajtó szervezetek, továbbá a veszélyeztetett üzemi dolgozók veszélyhelyzeti feladataira történő felkészítés, a feladatok gyakoroltatására vonatkozó elvárások. A fentiek alapján – amennyiben az üzemeltető a tényleges veszélyeztetettségből indult ki, a veszélyeztetésre releváns feladatokat határozott meg, a feladatokhoz megfelelő erőeszköz és anyag számvetéseket alkalmazott, továbbá megfelelő felkészítési és gyakoroltatási rendszert belső védelmi tervezett – a tervek teljesítik a jogszabályi kritériumokat, tehát hatósági elfogadásuk nem tagadható meg.

- 57 -


ZMNE-2007.


3.2.2. A belső és külső védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai A védelmi tervezés – a belső védelmi terv és a hozzá szorosan kapcsolódó külső védelmi terv gyakorlati alkalmazhatóságáról, illetve hatékonyságáról elsősorban a gyakorlatok illetve az esetlegesen bekövetkező rendkívüli események, súlyos ipari balesetekre adott válaszok nyújtanak tanúbizonyságot. A 2006-ban országosan végrehajtott belső és külső védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai alapján általánosságban elmondható, hogy a beavatkozó erők a kiképzésük, felkészültségük alapján képesek a feltételezett káresemények felszámolására. Egyes káresemények felszámolása során azonban felszínre került, hogy a szükséges eszközök (egyéni védőfelszerelés, gázkoncentráció mérőeszköz, robbanás-biztos rádió, menekülő kámzsa, védőruha, gázálarc szűrőbetét, csecsemő légzésvédő) nem, vagy korlátozott mértékben állnak a beavatkozók rendelkezésére. A komplex gyakorlatokra való felkészülés tekintetében az érintett polgármesterekre és az illetékes helyi védelmi bizottság tagjaira külön figyelmet kell szentelni az időközben lezajlott önkormányzati választások következtében számos településen olyan személyek kerültek megválasztásra, akik eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem voltak ellátva megfelelő információkkal az ilyen gyakorlatok végrehajtásával kapcsolatosan. Az OKF területi szerveitől érkezett értékelő jelentések alapján az egyes szakmai területeket érintő tapasztalatokat az alábbiakban foglalom össze: 1. Mentésszervezés A párhuzamos védelmi tervek következtében előfordult, hogy egy komplex baleset szimulálása során egy feladat végrehajtásért több üzemi szervezet is felelős volt, a kialakult kommunikációs problémák – érintett szervezetek, döntéshozó – irányító – végrehajtó szervezetek között – a hatékonyság romlásához, a feladat el nem végzéséhez vezetett. Hiányosságok merültek fel a veszélyes ipari üzem és a külső segítségnyújtók közötti kommunikáció során, a külső beavatkozó erők nem a megadott útvonalon érkeztek a káresethez. Javítani szükséges továbbá a bekövetkezett balesetek esetén a megalakításra kerülő operatív szervek és a káresemény felszámolásában közreműködő társszervezetek

- 58 -


ZMNE-2007.


közötti együttműködést és a kommunikációt is. A belső védelmi tervben a speciális mentőszervezetek nem jelennek meg segítségnyújtóként. 2. Anyagi – technikai ellátottság A veszélyes ipari üzemekben a vendégek és a külső munkavállalók létszáma elérheti a saját foglalkoztatottak 60-80%-át is. Ezeknek az embereknek a mentésére az üzemek többsége nincs felkészülve. A veszélyes ipari üzem saját elhárító szervezete nem rendelkezik elegendő erőeszköz állománnyal, védelmi tervezés szintjén nagymértékben számít a hivatásos katasztrófavédelmi erőkre. A hivatásos katasztrófavédelmi erők azonban sok esetben egyáltalán vagy nem elegendő mennyiségben nem rendelkeznek megfelelő eszközellátottsággal. Így többek között: − a hivatásos önkormányzati tűzoltóság nem rendelkezik robbanás-biztos eszközökkel, gázkoncentráció mérő műszerrel; − tekintettel a mentésben közvetlenül résztvevők (tűzoltóság, VFCS) nagy számára a meglévő nehéz gázvédő ruhák mennyisége nem elegendő; − a VFCS vezetőfülkéjében utazók légzésvédelme egy gázfelhőbe kerülés esetén nem biztosított, így indokolt a sűrített légzőkészülék használati lehetőségének kiépítése a vezetőfülkében is, hasonlóan egyes tűzoltójárműveken már kiépített és jól bevált rendszerhez, valamint nagyobb kapacitású légzőkészülékek rendszeresítése. Problémaként jelentkezett, hogy a polgári védelmi kirendeltségek egy része nem rendelkezik a lakosság részére veszély esetén biztosítható megfelelő számú védőeszközzel (egyszer használatos védőfelszerelések, menekülő kámzsa, védőruha, gázálarc szűrőbetét, csecsemő légzésvédő); továbbá a védekezésben részt vevő polgári védelmi szervezeteknek a tevékenységéhez hiányoznak a megfelelő szabályzók. Például nincs műveleti kézikönyv, hiányzik a döntés előkészítéshez szükséges törzsmunka alapokmánya. Nem biztosított a mentésben közreműködő szervezetek (pl. rendőrség, mentőszolgálat) megfelelő védőeszközökkel történő ellátása, nagyszámú (tömeges) sérülés esetén a mentőszolgálat több megyében nem rendelkezik elegendő erővel és eszközzel a sérültek ellátására. - 59 -


ZMNE-2007.


Hiányoznak továbbá a szükséges anyagi, pénzügyi bázis, pályázati lehetőségek és az ezeket szabályozó jogi norma. 3. Hírközlés A veszélyes ipari üzem és a külső segítségnyújtók között a kommunikáció a legtöbb esetben mobiltelefonon történt, amely egy valódi esemény során a rendszer túlterheltsége miatt használhatatlanná válik. A veszélyes ipari üzemek részére egységes álláspontot kell kialakítani a szükséges minimális híradástechnikai eszközellátottság kérdésében. Számos veszélyes ipari üzem számára (elsősorban a gáztárolók esetében) szükség van robbanás-biztos híradó eszközök beszerzésére. A VFCS állománya és az érintett tűzoltóságok, nem rendelkeznek a nehéz gázvédő ruhában a rádióforgalmazást lehetővé tevő rádiókkal, kiegészítőkkel. A külső védelmi tervek végrehajtásában közreműködő társszervezetek közötti megbízható rádió-összeköttetés, azok megfelelő számú híradó eszközzel történő ellátását igényeli. Összefoglalva elmondható, hogy a legtöbb gyakorlat hírközlése, kommunikációja a jelenlegi állapotot tükrözte, elszigetelt rendszerhasználat, (rendőrségi, tűzoltósági és polgári védelmi rádió) és a nyilvános kommunikációs lehetőségek (mobiltelefon, vonalas telefon, internet), melyek egy valódi vészhelyzetnél nagy valószínűség szerint elégtelenek lesznek. Ez is indokolja az integrált rádió rendszer bevezetését. 4.

Képzés-felkészítés A veszélyes ipari üzemek ismerték a veszélyforrásokat, azonban a képzés hiányossá-

gai számos területen megmutatkoztak, például a nehéz gázvédő ruha felvétele, abban való tevékenység folytatása. A külső beavatkozó erők (tűzoltóságok) számára szükséges a folyamatos elméleti és gyakorlati felkészítés és továbbképzés: − a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások sajátosságaira, speciális körülményeire (mérgező, éghető vagy maró gázfelhőben történő beavatkozás); − speciális eszközökkel történő beavatkozás (pl. habbal oltó); − ennek keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszeres helyismereti foglalkozások megtartására; illetve a konkrét veszélyhelyzeti teendők gyakoroltatása; - 60 -


ZMNE-2007.


− annak ellenére, hogy a települési törzsek a feladatokat jól hajtották végre, az elkövetkezendő időben egyéni szinten nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyes személyek (érintett település polgármestere, helyi védelmi bizottság tagjai, társszervek képviselői illetve a védekezésbe bevont vállalkozások dolgozói) felkészítésére. 5. Lakosságvédelem - tájékoztatás A kitelepítési, kimenekítési, elzárkózási magatartási szabályokra a veszélyeztetett lakosság célirányosabb, konkrétabb felkészítése szükséges. Az érintett lakosság késedelem nélküli tájékoztatása érdekében a településen lévő riasztási eszközök számának bővítése mellett az üzem területén is célszerű elhelyezni korszerű, szöveges üzenetet továbbító eszközöket, szirénákat, mivel a településeken lévő szirénák indítása az esemény bekövetkezése után a szükségesnél hosszabb időt vehet igénybe. Ugyanakkor megoldásra váró feladat a szirénák központi indítása is. A lakosságtájékoztatás, lakosságvédelmi feladatok részletesebb kidolgozást igényelnek, a gyakorlatok során a lakosság riasztási-tájékoztatási feladatok végrehajtása nem sikerült teljes-körűen.

3.2.3. Összefoglalás, ajánlások a feltárt hiányosságok kezelésére A fentiekből egyértelműen tükröződik, hogy a belső védelmi terv tartalma és a gyakorlati alkalmazhatósága között ellentmondás van. A belső védelmi tervek, mint dokumentációk kielégítik a Rendelet vonatkozó kritériumait, azaz tartalmazzák a tartalmi követelményeknek megfelelő szempontokat. Ugyanakkor a gyakorlatok során kiderült, hogy néhány terület vonatkozásban a feltételezett veszélyeztetés nem a kívánt hatékonysággal kezelt. Ezek a területek elsősorban a mentésszervezés, az anyagi –technikai ellátottság és hírközlés.

- 61 -


ZMNE-2007.


3.3. Erő-eszköz számvetések A belső védelmi tervben megjelölt erő-eszköz és infrastruktúra igények akkor reálisak, ha mögöttük hiteles erő-eszköz számvetés áll. A belső védelmi tervek analízise során azt tapasztaltam, hogy leginkább a tűzoltás erő-eszköz számvetése volt a legobjektívebb, mert ez – az általam tanulmányozott belső védelmi tervek majdnem felében – az OKF 109. sz. intézkedés mellékletében meghatározott normákat követte. Magam részéről ezt a normát hitelesnek tartom, és javaslom, hogy ennek alkalmazása legyen általános a belső védelmi tervek (és a külső védelmi tervek) készítésénél. Disszertációmban ezt nem részletezem, csupán a gyakorlatban történő alkalmazás érdekében mellékelem. Így e fejezetben a veszélyhelyzeti reagálás többi feladatához kapcsolódó erő-eszköz számvetésekkel foglalkozom. Az erő-eszköz számítások hitelességét csak az alábbi feltételek megléte esetén szabad elfogadni: 1. A belső védelmi tervben megjelölt minden feladat legyen lefedve erővel, eszközzel, infrastruktúrával. Ennek tükröződnie kell a személyi állománytáblában, az anyagi állománytáblában, továbbá az üzemi védelmi infrastruktúra leírásában. 2. A számvetéseknél alkalmazott normák olyan eszközökre és anyagokra vonatkoznak, amelyekkel a feladat ténylegesen el is végezhető. 3. A figyelembe vett erők elhelyezése, csoportosítása, tárolása, műszaki kiszolgálása, szavatossága és szétosztása az igényeknek megfelelő. 4. A számvetéseknél figyelembe vett személyi állomány a feladatait készség szintjéig ismeri és begyakorolta. A belső védelmi tervek készítésénél az alábbi normákat látom célszerűnek alkalmazni: 1. Tűzoltás A tűzoltás igényeit az OKF 109. sz. intézkedése mellékletében meghatározottaknak megfelelően kell tervezni. A vonatkozó normakövetelmény oltóanyag intenzitásokat tartalmaz. Azt, hogy ezek milyen tűzoltó erőkkel-eszközökkel, vagy üzemi védelmi infrastruktúrával (beépített tűzoltó eszközökkel) biztosíthatók, az üzem konkrét adottságaitól függ.

- 62 -


ZMNE-2007.


A tűzoltás igényinek meghatározásánál összességében kell figyelembe venni a nem hivatásos üzemi havária szervezet erőit-eszközeit, a hivatásos létesítményi tűzoltóság (ha van ilyen) erőit-eszközeit, és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság erőit-eszközeit. A biztonsági dokumentációban és a belső védelmi tervben bizonyítani kell, hogy ezek elegendőek a szükséges oltóanyagigény biztosításához. A veszélyes üzemek biztonsági dokumentációban (jelentéseiben, elemzéseiben) általában (más pusztító hatások mellett) éghető folyadékok tócsatüzeinek pusztító hatásaival határozzák meg a kockázatokat, így a tűzoltó kapacitásokat is tócsatüzekre tervezzük. A tócsatüzek erő-eszköz számvetés lépései: 1. Az égő anyag tulajdonságai és az égő objektum alapján megválasztjuk az oltóanyagot. 2. A veszélyazonosítás eredményei alapján meghatározzuk az égő felületet (At, m2 ) 3. A norma alapján meghatározzuk a felületegységre jutó oltóanyag adagolási intenzitást : (Ia, l/min/ m2) 4. A 2) és 3) pontban meghatározottak alapján meghatározzuk az oltóanyag adagolási intenzitását Q = At * Ia (l /min.) 5. Az oltóeszközök teljesítménye alapján meghatározzuk az oltóeszközök számát, amivel ezt az intenzitást elérhetjük. N = Q/q Természetesen e rövidke számvetést az alkalmas oltóanyagoknak és a tűzoltóeszközöknek megfelelően elvégezhetjük. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy az oltáshoz milyen belső-külső tűzoltó eszközök és infrastruktúra áll rendelkezésre. A dokumentációban bizonyítani kell:

ΣNszámított igény < ΣNrendelkezésre álló, ahol: ΣN – az adott típusú (például 50 kg-os poroltó) tűzoltó készülékek, vagy berendezések száma 2. Műszaki mentés A súlyos ipari baleseteket követő kárelhárítás során műszaki mentés fogalma alatt sokféle feladatot szokás érteni: rombolódott, romosodott épületekből való mentést, rombolódott technológiai elemek ideiglenes helyreállítását, lezárását, a további veszélyes anyag kiáramlás megakadályozását, megközelítési útvonalak akadály-mentesítését stb. E feladatokat - 63 -

ZMNE-2007.



általában nagy területeket sújtó robbanások esetén kell tervezni. E feladatok egy része gépesíthető, de gépi szervezeti egységeket általában csak akkor hoznak létre, ha azok a munkagépek (exkavátorok, buldózerek, stb.) az üzemben alkalmazottak. Az feltétlen követelmény, hogy olyan jellegű műszaki mentési feladatok elvégzésére, amelyek elmaradása a súlyos baleset további eszkalációját eredményezi, saját üzemi erőkkel és eszközökkel kell rendelkezni. A konkrét műszaki mentési feladatoknak – mint minden más kárelhárítási feladatnak – a veszélyazonosításból és a következményelemzés eredményeiből kell következni. [8] A műszaki mentés kapacitás igényeit az alábbi lépések szerint kell meghatározni: 1. Az adott műszaki mentési feladat meghatározása; 2. Az adott feladat volumenének a meghatározása (például adott tömegű rom eltakarítása, adott hosszúságú csővezeték ideiglenes helyreállítása, stb.) N, (feladat egység); 3. Az üzemi gyakorlatok tapasztalatai, helyi szakemberek becslései alapján a műszaki mentő szervezeti egység teljesítményének megadása. I (feladat egység/h); 4. A feladat elvégzése sürgősségének meghatározása Tszükséges, (h); Az üzemeltetőnek a dokumentációban bizonyítani kell minden egyes feladatra: Tszükséges > Tlehetséges , ahol: Tlehetséges = N/I (h) az adott műszaki mentési munka volumene és a rendelkezésre álló műszaki mentő teljesítmény aránya A belső védelmi terv készítésekor, amikor még nincs és – mivel gyakorlatot még nem folytattak le – nem is lehet információ arra vonatkozóan, hogy az állománytáblában szereplő szervezeti egységnek mekkora a teljesítménye, akkor feltételezésekből kell kiindulni. A feltételezett műszaki mentést igénylő minden feladathoz arra alkalmas szervezeti egységet hozunk létre, és szerelünk fel. A havária szervezet egység állományát és felszerelését a lefolytatott a gyakorlatok alapján később módosítjuk. A műszaki mentés erő-eszköz számvetéseknél az alábbi megfontolásokból célszerű kiindulni:

- 64 -

ZMNE-2007.



5. sz. táblázat A műszaki mentés erő-eszköz számvetések [8] A tervben meghatározott igény

Erő

Eszköz

Technológiai elem lezárása, csövezés ideiglenes helyreállítása

1 technikai hely- Egyéni védőfelszerelés, vezeték nélreállító raj (5-10 küli híradás, karbantartó szerszáfő) mok, készülékek, mobil áramforrás

Elektromos energiaellátás ideiglenes helyreállítása a súlyos baleset további eszkalációjának megakadályozására vagy a kárelhárításhoz

1 elektromos Egyéni védőfelszerelés, vezeték nélhelyreállító raj küli híradás, villanyszerelési karban(5-10 fő) tartó szerszámok, készülékek, műszerek mobil áramforrás

Víz-, csatorna, gáz vezeté1 közmű helyre- Egyéni védőfelszerelés, vezeték nélkek ideiglenes helyreállítása állító raj (5-10 küli híradás, karbantartó szerszáa kárelhárítás érdekében fő) mok, készülékek, mobil áramforrás Rombolódott épületben technológiai elem lezárása, csövezés ideiglenes helyreállítása

2-3 technikai Egyéni védőfelszerelés, vezeték nélhelyreállító raj küli híradás, karbantartó szerszámok, készülékek, kézi romeltakarító (10-30 fő) szerszámok, mobil áramforrás

Romosodott kisebb épület- 1 műszaki-mentő Egyéni védőfelszerelés, vezeték nélből személyek mentése kézi szakasz (25- küli híradás, kézi romeltakarító szer30 fő) számok Romosodott üzemcsarnok- 1-2 műszaki Egyéni védőfelszerelés, vezeték nélból személyek mentése mentő komplex küli híradás, kézi romeltakarító szerszakasz (50-60 számok, feszítők buldózer, markoló, fő) teher gk. mobil áramforrás Átjáró nyitása romosodott 1 műszaki mentő Egyéni védőfelszerelés, vezeték nélmegközelítési útvonalon gépi raj küli híradás, buldózer, markoló, teher gk. 3. Vegyi (meteorológiai) felderítés Vegyi felderítést olyan üzemben kell tervezni, ahol veszélyes anyagok gőzeinek, gázainak levegőben történő terjedését feltételezzük. A veszélyes anyagoknak más közegből történő kimutatását általában nem helyszíni eszközökkel, hanem mintavételezést követően mobil, vagy stabil laboratóriumban végzik. A vegyi felderítés erő-eszköz számvetése elsősorban a vegyi kimutató eszközök fajtáinak és számának meghatározását jelenti. Emellett természetesen feltételeznünk kell azt, hogy eme eszközöket jól felkészült és gyakorlott, egyéni védőeszközöket viselő személyi - 65 -


ZMNE-2007.


állomány alkalmazza. A vegyi felderítés kapacitásainak meghatározásakor az alábbiakból indulunk ki: − Mivel (ha máshol nem) a biztonsági dokumentációban feltétlenül megtalálható minden ténylegesen vagy potenciálisan jelen lévő veszélyes anyag biztonsági adatlapja és előfordulási helye, ezért az üzemben többnyire nem valamiféle ismeretlen anyag minőségi meghatározását kell elvégezni, hanem ismert anyagnak az adott helyen való jelenlétét, vagy töménységét kell meghatározni. − Amennyiben ismert a kiszabadult veszélyes anyag, akkor a vegyi felderítéskor általában támasztott szelektivitás igényétől eltekinthetünk. Ilyenkor nem szelektív eszközt alkalmazhatunk (például alkalmazhatunk általános szénhidrogén kimutató eszközt a szelektív akrilnitril kimutató helyett), amely eszközök egyszerűbbek, olcsóbbak és általában több van belőlük. − Egy-egy veszélyes anyag jelenlétét, töménységét lehetőség szerint legalább kettő, lehetőség szerint különböző elven működő kimutató eszközzel célszerű tervezni. − A vegyi kimutatás és általában a felderítés, a vegyi helyzet felmérésének a része, ezért a felderítés volumenét mindenkor a helyzetértékelés igénye határozza meg. A vegyi helyzet értékélésekor – bár általában előre jelezhető – nehezen számszerűsíthető a szükséges kimutatások száma. − Veszélyes anyagok légköri terjedésének kimutatásakor a vegyihelyzet-értékeléshez a mikro-meteorológiai adatok ismeretére szükség van, ezért a vonatkozó erő-eszköz számvetésekben meteorológiai állomást, mint kritérium feltételt, tervezni kell. A vegyi felderítő kapacitások meghatározásánál a 6. sz. táblázatban közölt megfontolásokból indulunk ki:

- 66 -

ZMNE-2007.



6. sz. táblázat Vegyi felderítés erő-eszköz igénye [8] A belső védelmi terv-

Minőségi kimuta-

ben meghatározott

tás

Mennyiségi kimutatás

Meteorológiai adatmérés

igény Egyfajta ismert veszé-

Nem kell minőségi Kárhelyenként 2 klt. nem Az üzemben 1 klt. me-

lyes anyag jelenlétének

kimutatást tervezni.

és/vagy töménységé-

szelektív kimutató esz- teorológiai

állomás

köz*

talajon,

(hőmérséklet

0,5 m-en, 2 m-en, szél-

nek meghatározása

irány,

szélsebesség,

relatív páratartalom) Minden, a vegyi-

Nem kell minőségi Kárhelyenként és anya-

helyzet értékeléshez


gonként 2 klt. nem sze-

szükséges veszélyes

lektív kimutató eszköz,

anyag (molekula) is-

vagy kárhelyenként 2 klt.,

mert, és a kiszabadulás

de minden érintett anyag

körülményei is ismer-

kimutatására képes nem

tek.

szelektív eszköz.

Minden, helyzet

a

vegyi- Nem kell minőségi Kárhelyenként és anya-

értékeléshez

szükséges


eszköz,

vagy

anyag (molekula) is-

kárhelyenként 2 klt., de

mert, de a kiszabadulás

minden

körülményei nem is-

kimutatására való szelek-

mertek

tív eszköz.

A vegyi-helyzet értéke-

Kárhelyenként 2 klt. A

léshez szükséges ve- szelektív

-” -

gonként 2 klt. szelektív kimutató

veszélyes

-” -

érintett

minőségi

anyag

kimutatás

-” -

kimutató függvényében kárhelyen-

szélyes anyag (ok) nem eszköz, mintavéte- ként, 2 klt. nem szelektív lezés,

ismert(ek).

laboratóri- kimutató eszköz

um** Több

üzemet

érintő Kárhelyenként 2 klt. A

dominóhatások követ- szelektív keztében

minőségi

kimutatás Kárterületenként (üze-

kimutató függvényében kárhelyen- menként) 1 klt. meteo-

kialakuló eszköz, mintavéte- ként, 2 klt. nem szelektív rológiai állomás

bonyolult vegyi helyzet

lezés, laboratórium

kim. eszköz

- 67 -


ZMNE-2007.


* Csöves kimutató eszköz, vagy egyszerű, helyszíni kimutatásra alkalmas kimutató műszer, amely képes levegőből vagy más közegből való kimutatásra, mintavevő készlettel és a szükséges kiegészítő elemekkel, illetőleg a releváns készlettel (pl. kimutató-csövekkel) együtt. ** Helyszíni kimutató eszközök, mintavevő készlet, releváns kimutatásokra, meghatározásokra alkalmas mobil vagy stabil laboratórium 4. Vegyi mentesítés Vegyi mentesítés alatt a veszélyes anyag kémiai vagy termikus elbontását (nem vagy kevésbé veszélyes anyagokra), fizikai, fizikai-kémiai eszközökkel való eltávolítását, öszszegyűjtését értjük. Mentésítést akkor kell tervezni, ha a kiszabaduló veszélyes anyag a környezetbe jutva hosszú ideig (napokig) nem párolog el, folyékony vagy szilárd halmazállapotban tartósan jelen van, és veszélyezteti az üzem dolgozóit, a lakosságot és/vagy a környezetet. A vegyi mentesítő kapacitások belső védelmi tervezésének alapja az értékelt vegyi helyzet, amely alapján meghatározhatók a vegyi védekezés feladatai, így a mentesítés is. A vegyi mentesítés kapacitásainak tervezésekor az alábbiakat figyelembe kell venni: − A mentesítés tervezésekor vegyi (nem szelektív) vegyi kimutatást is tervezni kell a mentesítés szükségességének és hatásosságának meghatározására. − A mérgező (nagyon mérgező, mérgező, ártalmas, karcinogén stb.) anyagoktól való mentesítést minden esetben egyéni védőeszközökben kell végrehajtani, ezért ezt is tervezni kell. − A vegyi mentesítés erő-eszköz tervezésekor mindig eszközöket tervezünk, feltételezve azt, hogy ezen eszközöket és anyagokat jól felkészült és gyakorlott, és szükség szerint egyéni védőeszközöket viselő személyi állomány alkalmazza. − A mentesítő kapacitásokat a veszélyes anyag tömegének, a szennyezett felületnek, továbbá a mentesítendő személyek, eszközök stb. számának függvényében kell meghatározni, amely információkat a vegyi helyzet értékelése biztosítja. A kapacitások meghatározásakor a 7. sz. táblázatban foglaltakból kell kiindulni:

- 68 -

ZMNE-2007.



7. sz. táblázat Vegyi mentesítés erő-eszköz igénye [8] A belső védelmi tervben meg-

Teljes mentesítés

Részleges mentesítés

határozott igény Néhány, nem nagyon veszélyes

Nem szükséges

2 kézi mentesítő készlet, releváns

(ártalmas, környezetre veszé-

mentesítő anyaggal, és/vagy perlit +

lyes) anyag vegyi mentesítése

lapátok, zárható gyűjtő tartályok

kis kiterjedésű kárhelyen, szilárd felületen Néhány, nem nagyon veszélyes

Nem szükséges

2 kézi mentesítő készlet, releváns

(ártalmas, környezetre veszé-

mentesítő anyaggal, és/vagy perlit +

lyes) anyag vegyi mentesítése

talajcserét lehetővé tevő szerszá-

kis kiterjedésű kárhelyen, ve-

mok, zárható gyűjtő tartályok

gyes felületen, talajon Veszélyes (nagyon mérgező, Nem szükséges

Zárt szennyvíz-elvezetéssel kialakí-

mérgező, rákkeltő stb.) anyagok

tott személymentesítő hely (4 klt.

mentesítése kis kiterjedésű kár-

kézi mentesítő készlettel), perlit +

helyen, vegyes felületen, talajon

talajcserét lehetővé tevő szerszámok, zárható gyűjtő tartályok

Veszélyes (nagyon mérgező, 1 klt. mobil mentesítő állo- Zárt szennyvíz-elvezetéssel kialakímérgező, rákkeltő stb.) anyagok más, mentesítése kis kiterjedésű kár-

releváns

anyagokkal

helyen, vegyes felületen, talajon

mentesítő tott személymentesítő hely(4 klt. kézi mentesítő készlettel),, perlit + talajcserét lehetővé tevő szerszámok, zárható gyűjtő tartályok

5. Egészségügyi ellátás „Az üzemben bekövetkezett súlyos balesetek során természetszerűen üzemi dolgozók sérülésével is számolni kell. A több-kevesebb sérüléssel járó ipari balesetek során az egészségügyi ellátást (sérültek osztályozását, kórházba szállítását, kórházi ellátását) alapvetően a mentőszolgálat, és az állami egészségügyi ellátás rendszere biztosítja. Az ellátási rendszer első elemeit azonban (részben vagy egészben) az üzemnek kell biztosítani: − sérültek felkutatása kárhelyen; − sérültek elsősegélyben való részesítése és gyűjtőhelyre való szállítása. - 69 -


ZMNE-2007.


A belső védelmi tervben az egészségügyi ellátás erőit-eszközeit kizárólag a fent megjelölt feladatokra kell meghatározni: 1 db (elsősegélynyújtásból jól felkészített és gyakorlott 8-10 főből álló) egészségügyi rajt kell tervezni, akik (az egyéni védőeszközeiken és a szükséges híradó eszközökön túlmenően) 4-5 db hordággyal, és személyenként 1 klt. elsősegélynyújtó felszereléssel rendelkeznek. A sérültek gyűjtőhelyét az üzemorvosi rendelőbe célszerű tervezni.” [8] 6. Mindenoldalú biztosítás „A belső védelmi tervben meghatározott feladatokhoz használt erő-eszköz számítások csak akkor hitelesek, ha tervezett feladatokat minden évszakban, napszakban, munkaidőben és azon túl el lehet végezni. Ezért az erő-eszköz számvetéseknek feltétlenül tartalmaznia kell egy, a logisztikára vonatkozó pontot is. Itt (nem a teljesség igényével) az alábbi feladatok személyi és anyagi feltételeit kell meghatározni: 1. üzemen belüli és azon kívüli veszélyhelyzeti szállítási feladatok; 2. egyéni védőeszközök, szaktechnikai eszközök, műszerek, védelmi infrastruktúra működésre való előkészítése, javítása, karbantartása; 3. eszközök, anyagok extrém rendben való beszerzése; 4. éjszakai vagy téli viszonyok között kárelhárító tevékenység végzése feltételeinek biztosítása; 5. tartós munkavégzés során a kárelhárításban résztvevők élelmezésének, pihentetésének biztosítása. E fenti feladatokra logisztikai szervezetet kell létrehozni, releváns anyagi állománytáblával: szállítóeszközökkel, híradóeszközökkel, javítóműhelyekkel, világító-eszközökkel stb. Egy-egy – a belső védelmi tervből következő – feladatra egy rajt kell szervezni, és rendeltetésének megfelelő, az üzemben amúgy meglévő eszközt kell számukra biztosítani.” [8] 4.2.3.1. Hírközlés kérdésköre Hírközlése vonatkozásban a felmerült problémákat az integrált rádió rendszer bevezetése orvosolni fogja. Ugyanakkor a készülékekkel szemben támasztott követelményeknél figyelembe kell venni a gyakorlatok során feltárt hiányosságokat, így többek között - 70 -


ZMNE-2007.


− a robbanás-biztos kivitelt; − nehéz gázvédő ruhában való rádióforgalmazást. Megfontolandó továbbá a veszélyes ipari üzemek csatlakozásnak lehetősége (kötelezése) az integrált rádió rendszerhez.

3.4. A belső védelmi terv tényleges kockázatcsökkentő szerepének feltételei [13] Abból a feltételből indulok ki, hogy a belső védelmi terv a Rendeletben megfogalmazott tartalmi és formai követelményeknek megfelelt, ezért a hatóság a belső védelmi tervet kikötések nélkül elfogadta. Azt is feltételezem, hogy kockázatcsökkentés feladatait helyesen választották meg, továbbá releváns erő-eszköz számvetési metodikát alkalmaztak. Ahhoz hogy ez a belső védelmi terv a kockázatcsökkentés feladatait hatékonyan szolgálja az alábbi fő feltételeknek kell, hogy megfeleljen: 1. A belső védelmi tervben megjelölt havária szervezeteket ténylegesen létrehozták. 2. A belső védelmi tervben megjelölt szervezetek releváns anyagi állománytáblával rendelkeznek, és ezek az eszközök és anyagok ténylegesen használható állapotban vannak. 3. A belső védelmi tervben meghatározott védelmi infrastruktúrát létrehozták, továbbá az a megfelelő műszaki állapotban van. 4. A belső védelmi tervben megjelölt szervezetek megkapták a megjelölt feladataikra történő felkészítést. 5. A belső védelmi tervben megjelölt felkészítést követően időarányosan végrehajtották a gyakoroltatást. E fenti feltételek tartalmát az alábbiakban részletezem:

3.4.1. A havária szervezet Az üzemi havária szervezet megalakításának első feltétele a szervezeti állománytáblának az elkészítése. Ehhez figyelembe kell venni az üzem szervezetét, a műszakok létszámait, a szakképzettséget, valamint az elvégzendő kárelhárítási feladatokat. A havária szervezet állománytáblájának – praktikus okokból, amennyire csak lehetséges – igazodnia kell - 71 -


ZMNE-2007.


az üzem szervezeti sémájához. Ugyanakkor attól szükség szerint eltérhet: az üzletmenetben és az adminisztrációban foglalkoztatottakat nem, míg a technológiában és a karbantartásban érintetteket feltétlenül be kell vonni a szervezetbe. A szervezetbe beosztottak e tényről – kompetens személy aláírásával – határozatot kell, hogy kapjanak, és célszerű, hogy munkaköri leírásuk is tartalmazza e tényt. A határozatok átvételét az érintettek aláírásukkal kell, hogy igazolják. A szervezeti állománytábla vonatkozásában kiemelt szerepe van a változások folyamatos követésének. Az üzem dolgozóinak a ki- és belépései – amennyiben a változásokat nem korrigálják – rövid időn belül megkérdőjelezik a szervezet létezését is. Itt is jelzem, hogy a változások követését a felkészítésben is biztosítani kell. A szervezet hatékony működésének egyik legfontosabb feltétele, hogy rendelkezzen – az erő-eszköz számvetésekből fakadó anyagi állománytáblával. Az anyagi állománytábla a szervezeti felépítéshez szervesen kapcsolódik. Az anyagi állománytábla különböző eszközcsoportokból, és az ezekhez esetlegesen tartozó anyagkészletekből áll. Az egyéni védőeszközök Az anyagi állománytáblában szereplő egyéni védőeszközök típusainak és mennyiségének meg kell felelniük a kockázatelemzésből fakadó veszélyeztetésnek. Ebből fakadóan a veszélyhelyzeti felhasználásra tárolt eszközök típusai és mennyisége egyrészt az állománytáblának, másrészt a veszélyeztetésnek is megfelelő legyen. A tárolt egyéni védőeszköz-készleteket veszélyhelyzetben azonnal ki kell osztani. Ebből kifolyólag azokat úgy kell tárolni, hogy kiosztásuk a lehetséges legrövidebb időn belül megvalósuljon, ugyanakkor a tárolás szavatossági (továbbá a vagyonvédelem) feltételeit is teljesíteni kell. Vannak egyéni védőeszközök, amelyeknél a mérethelyes kiválasztás feltételeit is teljesíteni kell, ami praktikusan azt jelenti, hogy számottevő többletkészlettel kell rendelkezni a változások figyelembevétele okán. Az egyéni védőeszközök (elsősorban a gázálarc szűrőbetétek) meghatározott idejű szavatossággal rendelkeznek. A szavatosságukat elvesztett egyéni védőeszközök nem alkalmazhatók, így az eszközök szavatosságának folyamatos követése elengedhetetlen. Az egyéni védőeszközök egy része időszakos műszaki kiszolgálást, esetleg tanúsítást igényel. Természetesen a műszaki kiszolgálás vagy a tanúsítás elmaradása az eszköz használhatatlan állapotát jelenti.

- 72 -


ZMNE-2007.


Azt is figyelembe kell venni, hogy bizonyos védőeszközök, amennyiben a felkészítés vagy gyakoroltatás során használják, akkor szavatosságukat elveszítik. Tehát, ha egy üzemben nincsenek kiképzési célú készletek, akkor két dolog következhet ebből: vagy nem folytatnak gyakorlati felkészítést egyéni védőeszközök használatára, vagy erre a veszélyhelyzetre tárolt eszközöket használják, ami által ezek elveszítik szavatosságukat. Természetesen egyik lehetőség sem fogadható el. Nem tartozik ugyan ehhez a ponthoz az a tény, hogy bárminemű egyéni védelem csak akkor lehet hatékony, ha a védőeszközt viselő személy a számára mérethelyes védőeszköz használatát készség szintjén begyakorolta. Szaktechnikai eszközök A szaktechnikai eszközök (tűzoltó eszközök, műszaki mentő felszerelések, vegyi, meteorológiai felderítő eszközök, műszerek, vegyi mentesítő eszközök, elsősegélynyújtó felszerelés, híradó eszközök stb.) esetében is a fent megfogalmazott feltételekhez hasonlóakat kell keresnünk ahhoz, hogy ezen eszközcsoport hatékonyan szolgálja a kockázatcsökkentés igényét. Az anyagi állománytáblában szereplő szaktechnika fajtája és mennyisége erő-eszköz számítás eredménye kell, hogy legyen, amelynek alapja a kockázatelemzésből eredő veszélyeztetettség. A szaktechnikai eszközök raktári készletei feleljenek meg az anyagi állománytáblában leírtaknak. A szakfelszerelések tárolásával kapcsolatosan is az egyéni védőeszközökhöz hasonlóak az igények: tárolásuk feleljen meg az eszközök állagmegóvás elvárásainak, a vagyonvédelmi szempontoknak, a műszaki kiszolgálásuk feltételeinek, továbbá veszélyhelyzet esetén haladéktalanul kioszthatók legyenek. A mérőműszerek kizárólag a műszaki kiszolgálásuk keretében végrehajtott hitelesítés mellett alkalmasak elfogadható adatok mérésére. A szakfelszerelések időszakos műszaki kiszolgálása keretében különös figyelmet kell fordítani az áramforrásokra. Bármikor bekövetkező veszélyhelyzetkor a műszerek működését biztosító áramforrásoknak azonnal rendelkezésre kell állni. Hasonlóképpen fontos szerepük van a csöves vegyi kimutató eszközök kimutató csöveinek is. Amennyiben az üzemben a technológiai szerves részeként alkalmaznak kimutató csöveket, akkor általában nem jelent problémát a kimutató csövek korlátozott szavatossági ideje. A szavatossági idő - 73 -


ZMNE-2007.


általában a kizárólag veszélyhelyzeti alkalmazásra szánt csövek esetében jelent problémát. Ezek szavatossági idejének a követése, és az ehhez kapcsolódó cseréknek az elvégzése elengedhetetlen a hiteles vegyi kimutatásokhoz.

3.4.2. Üzemi védelmi infrastruktúra Az üzemi védelmi infrastruktúra (riasztó-eszközök, vezetési pont, vegyi monitoring, tűzi-víz hálózat, üzemi laboratóriumok stb.) elengedhetetlen a hatékony kockázatcsökkentéshez, ezért az erők és eszközök alkalmassága mellett a védelmi infrastruktúrát is elemeznünk kell. Az üzemi védelmi infrastruktúra egy része önállóan kapcsolódik a belső védelmi terv egyes feladataihoz (például riasztás, híradás), más részük egy-egy feladat részeként kerül felhasználásra (például az üzemi vegyi monitoring a vegyi felderítésben, vagy a beépített tűzoltó rendszerek a tűzoltásban). Az üzemi védelmi infrastruktúra alkalmazhatóságát a kockázatcsökkentésben feladatcsoportonként vizsgálom meg. Ennek során – a feladatok hatékony áttekintésének érdekében – olyan elemeket is megvizsgálok (például riasztási tervek) amelyek nem az infrastruktúra részei. A riasztás infrastruktúrája A riasztás fogalma alatt többféle feladatot szokás érteni a tervekben: − a vezetők (irányító törzs) veszélyhelyzeti értesítése; − a védekezésben résztvevő külső szervezetek (önkormányzati hivatásos tűzoltóság, védelmi igazgatás, veszélyeztetett települések stb.) riasztása, tájékoztatása; − a havária szervezetek személyi állományának riasztása; − a védekezésben nem érintett üzemi dolgozók riasztása. A riasztás végrehajtása azonban többnyire egységes elgondoláson alapuló terv és egységes infrastruktúra alapján történik, ezért az infrastruktúra megfelelőségének vizsgálatakor nem különböztetem meg az egyes feladatok szerint. A riasztáshoz mindenekelőtt minden riasztott szervet és személyt tartalmazó pontos és naprakész riasztási tervvel kell rendelkezni. A riasztási tervnek egyrészt meg kell felelni a folyamatosan pontosított havária szervezeti felépítésének, továbbá a védekezésben résztvevő szervezetek naprakészen tartott jegyzékének. - 74 -


ZMNE-2007.


Szintén nem infrastruktúra, hanem felkészítés kérdése (de mindenképpen idetartozik), hogy a nem hivatásos szervezetek vagy a beosztott személyek ismerik-e azokat a feladataikat, amelyeket a riasztás vételekor kell megoldaniuk. A riasztás tervezéséhez tartozik a riasztási séma alapos átgondolása is. Ebben meg kell jelölni a riasztás kiinduló pontjait, a riasztási terv alapján történő értesítést, de közbe kell iktatni a riasztásról szóló információk értékelését, szűrését, ami az esetek nagy részénél az est súlyának megfelelő kezelést tesz lehetővé. (Például ne az üzemzavart észlelő takarító személyzeten múljék az, hogy a védelmi igazgatás szerveit értesítik-e.) Számottevően különbözik a riasztási séma a munkaidő alatt és a munkaidőn túli (esetleg hétvégeken, ünnepnapokon) történő balesetek során. A riasztás eszközrendszere az üzemi védelmi infrastruktúra szerves része. A riasztórendszer hatékonyságának vizsgálatakor a következőket kell górcső alá venni: − A riasztandó, értesítendő személyek rendelkeznek-e azokkal az eszközökkel, amelyekkel a riasztást kapják (például munkaidőn túli riasztáshoz van-e mobil telefonjuk), − Rendelkeznek-e olyan szállítóeszközökkel (vagy biztosítható-e számukra), amelyekkel haladéktalanul az üzembe tudnak jönni. − Az üzem rendelkezik-e hatékony sziréna- vagy hangosbeszélő rendszerrel, amellyel a havária szervezetbe beosztott és be nem osztott dolgozókat lehet riasztani munkaidő alatt. − Rendelkezik-e az üzem a védekezésben nem érintett dolgozók kimenekítéséhez szükséges feltételekkel (gyülekezési helyek, kimenekítési útvonalak bármely nem veszélyeztetett irányban stb.) − Felkészítés kérdéséhez tartozik, de ezzel szorosan összefügg az, hogy a védekezésben nem érintett dolgozókat fel kell készíteni a szirénajelzések jelentésének ismeretére, illetőleg az erre történő reagálásra. A vezetési pont A hatékony kockázatcsökkentés elképzelhetetlen akkor, ha a veszélyhelyzetben folyó következménycsökkentési feladatokat nem jól elhelyezkedő, ilyen célokra (is) kialakított és felszerelt vezetési pontról irányítják. A vezetési pont alkalmasságának elemzésekor meg - 75 -


ZMNE-2007.


kell vizsgálni: − a vezetési pont elhelyezkedését, befogadóképességét, okmányokkal (biztonsági dokumentáció, ennek részeként a belső védelmi belső védelmi terv) való ellátottságát, továbbá − alkalmas híradó és informatikai eszközökkel való ellátottságát. A vezetési pontot úgy kell megválasztani, hogy onnan a legextrémebb körülmények között is végre lehessen hajtani a következménycsökkentés feladatait. Tehát ne legyen kitéve a bekövetkezett súlyos baleset károsító hatásainak, nyílászárói szorosan illeszkedjenek. Legyen megfelelő méretű az irányító törzs tagjainak befogadásához (munkavégzési feltételeinek biztosításához) a vezetés technikai berendezéseinek elhelyezéséhez. Megközelítése bármely helyzetben lehetséges legyen. A vezetési ponton álljon rendelkezésre minden olyan dokumentum (biztonsági jelentés, belső védelmi terv, térképek, vázlatok, üzemi, technológiai dokumentáció stb.) amelyek szükségesek lehetnek a veszélyhelyzeti irányításkor. A vezetési ponton legyenek megfelelő informatikai eszközök, amelyekről az adatbázisok elérhetők, továbbá segítséget jelentsenek a súlyos baleseti helyzet értékelésekor, a tevékenység vezetésekor. A hardver eszközökön kívül természetesen megfelelő döntéstámogató szoftverekre is szükség van a vezetési ponton. Híradó rendszerek eszközök A veszélyhelyzeti reagálás riasztási-értesítési és vezetési feladatai elképzelhetetlenek megfelelő híradás nélkül. A veszélyes üzemekben általában a mindennapos használatban lévő eszközöket tervezik veszélyhelyzeti híradásra is. Amennyiben azonban a súlyos baleset olyan volumenű, hogy a vezetékes és vezeték nélküli távbeszélő hálózatokat a hirtelen és nem befolyásolható módon megnövekvő igénybevétel lebénítja, akkor a vezetés ezekkel már nem, vagy csak korlátozottan biztosítható. Így – különösen nagy területen elhelyezkedő üzemek esetében – saját vezeték nélküli híradást kell a kockázatcsökkentési és kárelhárítási tevékenység vezetésére biztosítani. A híradó eszközökkel kapcsolatos tárolási, kioszthatósági, műszaki kiszolgálási és más feltételekre a szaktechnikai eszközökre vonatkozó általános követelmények az irányadók.

- 76 -


ZMNE-2007.


A tűzoltás üzemi infrastruktúrája A tűzoltás üzemi infrastruktúrája alatt a tűzjelző rendszereket, a beépített tűzoltó rendszereket, a mobil tűzoltó készülékeket, a tűzi-víz hálózatot, ahhoz tartozó szerelvényeket, tartozékokat, a vízvételi helyeket, tűzi-víz tározókat, és tűzoltó eszközöket értem. Szélesebb értelembe ide sorolhatók még a tűzoltáshoz szükséges megközelítési útvonalak. Az üzemi infrastruktúrától olykor nehezen választható el a tűzoltó rendeltetésű üzemi havária szervezet szaktechnikai eszközei. Szerencsére a csoportosítás problémája csupán elméleti jellegű. Veszélyes üzemekben (természetesen ott, ahol a kockázatelemzés tüzeket és/vagy robbanásokat valószínűsít) elengedhetetlen a tűzjelző rendszerek működtetése. A belső védelmi tervben meghatározott kockázatcsökkentést csak akkor szolgálják e rendszerek hatékonyan, ha minden – a kockázatelemzésben azonosított – súlyos baleseti veszélyt jelentő technológiai elemre kiterjednek. Elengedhetetlen az, hogy e rendszerek időszakos technikai kiszolgálása megtörténjen, műszaki állapotuk a rendeltetésnek megfeleljen. Ugyanez mondható el a beépített tűzoltó eszközökről is. Akkor lehet e rendszereket a kockázatcsökkentésben figyelembe venni, ha a veszélyazonosításban megjelölt minden helyen telepítésre kerültek, technikai kiszolgálásuk és műszaki állapotuk megfelelő. A mobil tűzoltó készülékek típusát és számát az erő-eszköz számevetésben, az oltandó anyag tulajdonságai és az égő felület alapján határozzuk meg. A megfelelő számú tűzoltó készülék jelenléte azonban nem jelent önmagában garanciát a kockázatcsökkentésre. E készülékek esetében a következő kérdésekre kell választ kapnunk: − A mobil tűzoltó eszközök csoportosítása megfelel-e a veszélyazonosításban és az erőeszköz számvetésben megjelölt helyeknek. − Az eszközök elhelyezése megfelel-e az azonnali fellelés és használatba vétel követelményeinek. − Az eszközök időszakos technikai ellenőrzése megtörtént-e, műszaki állapotuk megfelelő-e. (A korábbiakhoz hasonlóan nem az infrastruktúra, hanem felkészítés kérdése, hogy a készülékeket a dolgozók tudják-e alkalmazni) A tűzi-víz hálózat kockázatcsökkentő szerepének bizonyításakor is néhány kérdést kell tisztáznunk: - 77 -


ZMNE-2007.


− A rendszer nyomása az igényeknek megfelelő-e. − A hálózat tűzcsapjai jól megjelöltek-e, illetve hozzáférésük zavartalan. (Általában megvizsgálandó, hogy a feltételezett tüzek és a tűzvédelmi berendezések megközelítése biztosított-e) − A szerelvények, tömlők azonnal hozzáférhetőek-e. (Természetesen azon túlmenően, hogy az erre rendszeresített szekrényben hiánytalanul megvan minden szerelvény) − A szerelvények műszaki állapota a rendeltetésnek megfelel-e, a tömlők nem lyukasak, időszakos kipróbálásuk megtörtént-e. A vegyivédelem infrastruktúrája Vegyivédelmi infrastruktúra alatt a vegyi monitoring rendszereket, és a vegyi laboratóriumi rendszert értem. A vegyi monitoring rendszer csak akkor töltheti be hatékony kockázatcsökkentő szerepét, ha a vegyi helyzetértékelés részeként tényleges rendszerben, a többi elemmel együttes alkalmazásban működik. Tehát kiegészül helyszíni kimutatási lehetőségekkel, átgondolt helyzetértékelési módszerekkel és eszközökkel, továbbá átgondolt reagálási rendszerrel a monitoring pozitív jelzésekor. Ez nagyrészt elmondható az üzemi laboratóriumról (nagyobb üzemek esetében laboratóriumi rendszerről) is. Elmondható továbbá az is, hogy a monitoring rendszerek nem elsősorban veszélyhelyzeti működtetés céljából lettek kiépítve, hanem általában a technológia kiegészítéseképpen a nem alaprendeltetésszerű működés nyomon követésére. A laboratóriumok is döntően az alaprendeltetésnek megfelelő technológiai igények kielégítésére lettek kialakítva, veszélyhelyzeti működtetésük feladatai nem feltétlenül esnek egybe a normál üzemiekkel. A hatékony kockázatcsökkentő szerep bizonyítására a következő kérdésekre kell válaszokat keresnünk: Monitoring rendszer: − A veszélyazonosításban megjelölt helyszínekre kiterjed-e a monitoring hálózat. − Az alkalmazott szondák a vizsgált veszélyes anyagnak megfelelőek-e, milyen, az üzemben jelen lévő anyagokra adnak és milyen mértékű keresztreakciót. − A monitoring elemei megfelelő műszaki állapotban vannak-e, a szondák szavatossága érvényes-e. - 78 -


ZMNE-2007.


− A rendszer pozitív jelzéseinek azonnali megerősítésére rendelkeznek-e helyszíni kimutató eszközökkel és szakemberekkel. Ezek az eszközök azonnal hozzáférhetőek és alkalmazható állapotban vannak-e. − A technológiai utasításban és a belső védelmi tervben van-e elgondolás a rendszer pozitív jelzésére vonatkozó cselekvési rendre. A laboratóriumok: − A laboratórium alkalmas-e a veszélyelemzésben feltárt veszélyes anyagoknak a megjelölt közegben való kimutatására. − Ehhez meg vannak-e a szükséges eszközök, műszerek, reagensek és metodikák. − A laboratórium munkatársai jelen vannak-e a bármikor bekövetkezhető súlyos baleset esetén szükséges kimutatáskor. − A laboratórium munkatársai rendelkeznek-e megfelelő egyéni védőeszközökkel és mintavevő eszközökkel a helyszíni mintavételezéshez. (Vagy, ha ők nem, akkor a havária szervezet valamely e célokra kijelölt alegysége)

3.4.3. Az irányító törzs és a havária szervezetek személyi állományának felkészítése[12] A fenti pontokban többször esett szó arról, hogy bármely védelmi eszköz vagy infrastruktúra elem akkor használható hatékonyan a kockázatcsökkentésben, ha az azokra történő felkészítés megtörtént. Az eszközök vagy infrastruktúra alkalmassága azok létével, elhelyezésével és állapotával bármikor ellenőrizhető, addig a személyi állomány felkészítése csak a felkészítési okmányok alapján lehetséges, és természetesen a lefolytatott gyakoroltatás alapján, amelyről azonban később írok. Az okmányok és a feltételek ellenőrzése alapján a következő kérdésekre kell megnyugtató válaszokat találni: − Van-e az üzemben az irányító törzs és a havária szervezetek személyi állományára vonatkozó éves felkészítési terv. − A felkészítési tervben foglaltak tükrözik-e a belső védelmi tervben meghatározott feladatokat, erőket és eszközöket. - 79 -


ZMNE-2007.


− Az üzem rendelkezik-e a felkészítésekhez szükséges helyiségekkel, kiképzési (egyéni védelmi és szaktechnikai) eszközökkel, anyagokkal és oktatástechnikai eszközökkel. − A felkészítésről készültek-e okmányok, amelyekből a képzési cél, a módszerek, a megoldandó feladatok stb. követhetők-e. − A felkészítésben az elméleti tananyag mellett megfelelő súllyal szerepel-e a gyakorlati képzés, hogyan minősítik a felkészítés eredményességét. − A felkészítés megfelelő differenciáltsággal (minden szervezeti egységre és feladatra vonatkozóan külön) történt-e. − Van-e kimutatás a képzésben résztvevőkről, és általában a felkészítés helyzetéről.

3.4.4. Az irányító törzs és a havária szervezetek személyi állományának gyakoroltatása[12] A belső védelmi tervben meghatározott erők-eszközök és infrastruktúra megfelelőségének ellenőrzésére leghatékonyabb eszköz a gyakoroltatás. A Rendelet alapján az üzemeltető évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Ennek megfelelően, a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatosan az üzemben kétféle gyakorlatot hajtanak végre: − üzemi gyakorlatot, − komplex üzemi gyakorlatot. A belső védelmi tervhez külön mellékletként rögzítik a gyakorlat fajtáját, gyakorlat tárgyát, tervezett helyét és időpontját, és a végrehajtásáért felelős személy nevét. A gyakorlatra elgondolást, levezetési belső védelmi tervet, indokolt esetben anyagi – technikai biztosítási tervet és költségvetést készítenek. A gyakorlatot, annak végeztével kiértékelik, és erről jegyzőkönyvet vesznek fel. A gyakorlat elgondolása és levezetési terve illeszkedik a biztonsági dokumentáció, és annak részét képező belső védelmi tervben foglaltakhoz: az ott meghatározott kockázatcsökkentési feladatokat gyakorolják.

- 80 -


ZMNE-2007.


A felkészítéstől eltérően az üzemi, de főképpen a komplex üzemi gyakorlatokon a hatóság képviselői is jelen vannak, így a kockázatcsökkentés e területének hatékonyságáról közvetlenül is meggyőződhetnek, nem kell csupán az okmányokra hagyatkozniuk. A komplex gyakoroltatás során, a következő kérdésekre kapott válaszok után értékelhető az erők, eszközök és infrastruktúra kockázatcsökkentő szerepe: − A gyakorlat során készültek-e megfelelő, a belső védelmi terv tartalmát tükröző okmányok: például az elgondolás, levezetési terv stb. − A gyakoroltatást összehangolták-e a település(ek) komplex települési gyakorlataival. − A gyakorlatot egyeztették-e a védelmi igazgatás szerveivel, az együttműködő szervezetekkel (például mentők, tűzoltóság, környezetvédelem stb.) − A gyakorlat során gyakorlásra került-e a belső védelmi terv minden lényeges eleme. − A gyakorlat során kellő szakszerűséggel alkalmazták-e az egyéni védőeszközöket, a szaktechnikai eszközöket. − Az irányító törzs értékelte-e a gyakoroltatás eredményét, amelyet a jövőben a felkészítés során figyelembe kell venni.

- 81 -


ZMNE-2007.


3.5. Ellenőrzőlista a belső védelmi tervek tényleges kockázatcsökkentő szerepének vizsgálatához Feladat

igen

1. A havária szervezet megalakítása Van-e dokumentált havária szervezet szervezeti állománytábla Kaptak-e az ide beosztottak üzemeltetői határozatot a beosztásukról, azt átvették-e 2. A havária szervezet felszerelése Van-e dokumentált anyagi állománytábla 2.1 Egyéni felszerelések Az egyéni védőfelszerelés igény megfelel-e az anyagi állománytáblában szereplő típusoknak és mennyiségnek Az egyéni védőfelszerelések raktári készlete megfelel-e az anyagi állománytáblának Az egyéni védőfelszerelések raktári készletének alkalmazhatósága megfelelő-e Az egyéni védőeszközök veszély esetén azonnal kioszthatók-e A szavatossági idővel rendelkező eszközök szavatossága érvényes-e Van-e raktári készlet kiképző egyéni védőeszközökből 2.2 Szakfelszerelések A szakfelszerelés igény megfelel-e az anyagi állománytáblában szereplő típusoknak és mennyiségnek A szakfelszerelés raktári készlete megfelel-e az anyagi állománytáblának A szakfelszerelés veszély esetén azonnal kiosztható-e A szavatossági idővel rendelkező eszközök szavatossága érvényes-e 3. Védelmi infrastruktúra 3.1 Vezetők és beosztottak riasztása, veszélyhelyzeti értesítése Rendelkeznek-e naprakész riasztási tervvel A riasztásra kijelöltek ismerik-e a riasztáskor végrehajtandó feladataikat Van-e 24 órás (vagy külön munkaidőben és azon kívül) szolgálat a riasztás végrehajtására, és az ismeri-e a riasztási tervet Rendelkeznek-e a riasztandók azokkal az eszközökkel, amelyekkel őket riasztani lehet munkaidőben és azon kívül

- 82 -

nem


ZMNE-2007.


Feladat

igen

Rendelkeznek-e a riasztandók azokkal a szállítóeszközökkel, amelyekkel haladéktalanul beérkezhetnek Meg vannak jelölve-e a gyülekezési helyek és a kimenekülési útvonalak 3.1 Vezetési pont A VP elhelyezése alkalmas-e az üzemben kialakult legextrémebb helyzetben való vezetésre is A VP könnyen megközelíthető-e, alkalmas-e az irányító törzs és eszközei befogadására A VP rendelkezik-e a vezetéshez szükséges híradó eszközökkel A VP rendelkezik-e a vezetéshez szükséges informatikai eszközökkel 3.2 Üzemi híradás, riasztás Rendelkeznek-e a megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges híradó eszközökkel A nem mindennapos használatban lévő híradó eszközök technikai alkalmazhatósága megfelelő-e A nem mindennapos használatban lévő híradó eszközök veszély esetén azonnal kioszthatók-e Rendelkeznek-e a megjelölt személyek riasztásához szükséges riasztó eszközökkel Az érintett személyek ismerik-e az üzemi riasztás rendszerét és jelzéseit A riasztó eszközök alkalmazását rendszeresen kipróbálják-e 3.3 A tűzoltás üzemi infrastruktúrája Az üzem rendelkezik-e tűzjelző rendszerrel (központ, érzékelők) Az üzem rendelkezik-e automatikus tűzoltó rendszerekkel A fenti rendszerek kiterjednek-e az üzem minden veszélyeztetett részére A fenti rendszerek technikai kiszolgálása, állapota megfelelő-e Az üzem rendelkezik-e beépített tűzoltó rendszerekkel A fenti rendszerek kiterjednek-e az üzem minden veszélyeztetett részére A fenti rendszerek technikai kiszolgálása, állapota megfelelő-e Az üzem rendelkezik-e habközponttal A habképző anyag szavatossága megfelel-e Az előírásnak megfelelően rendszeresen próbálják-e a rendszerek használatát

- 83 -

nem


ZMNE-2007.


Feladat

igen

Az üzem rendelkezik-e a belső védelmi tervnek megfelelő típusú és számú mobil tűzoltó készülékkel A tűzoltó készülékek időszakos technikai ellenőrzése megtörtént-e A tűzi-víz hálózat nyomása megfelelő-e A hálózat csapjai láthatók-e, hozzáférhetők-e A szerelvények, tömlők azonnal hozzáférhetők-e A szerelvények, tömlők műszaki állapota megfelelő-e, a tömlők nyomáspróbája megtörtént-e A feltételezett tüzek megközelítési útvonalai akadálymentesek-e 3.4 Monitoring rendszerek A veszélyazonosításban megjelölt helyszínekre kiterjed-e a monitoring hálózat Az alkalmazott szondák a vizsgált veszélyes anyagnak megfelelőek-e, milyen az üzemben jelen lévő veszélyes (vagy nem veszélyes) anyagra adnak és milyen mértékű keresztreakciót okozhatnak A monitoring elemei (szondák, mérőállomások, kommunikáció, központ) megfelelő műszaki állapotban vannak-e, a szondák szavatosságuk érvényes-e. A rendszer pozitív jelzéseinek az azonnali megerősítésére rendelkezneke helyszíni kimutató eszközökkel és szakemberekkel. Ezek az eszközök azonnal hozzáférhető és alkalmazható állapotban vannak-e A technológiai utasításban és a tervben van-e elgondolás a rendszer pozitív jelzésére vonatkozó cselekvési rendre 3.5 Laboratórium A laboratórium alkalmas-e a veszélyelemzésben feltárt veszélyes anyagnak a megjelölt közegben való kimutatására Ehhez megvannak-e a szükséges eszközök, műszerek, reagensek és metodikák. A laboratórium munkatársai jelen vannak-e a bármikor bekövetkezhető súlyos baleset esetén szükséges kimutatáskor A laboratórium munkatársai rendelkeznek-e megfelelő egyéni védőeszközökkel és mintavevő eszközökkel a helyszíni mintavételezéshez. (Vagy, ha ők nem, akkor a havária szervezet valamely e célokra kijelölt alegysége) 4. Az üzemi erők felkészítése Van-e az üzemben az irányító törzs és a havária szervezetek személyi állományára vonatkozó éves felkészítési terv. - 84 -

nem


ZMNE-2007.


Feladat

igen

A felkészítési tervben foglaltak tükrözik-e a belső védelmi tervben meghatározott feladatokat, erőket és eszközöket Az üzem rendelkezik-e a felkészítésekhez szükséges helyiségekkel, kiképzési (egyéni védelmi és szaktechnikai) eszközökkel, anyagokkal és oktatástechnikai eszközökkel A felkészítésről készültek-e okmányok, amelyekből a képzési cél, a módszerek, a megoldandó feladatok stb. követhetők-e. A felkészítésben az elméleti tananyag mellett megfelelő súllyal szerepel-e a gyakorlati képzés, hogyan minősítik a felkészítés eredményességét A felkészítés megfelelő differenciáltsággal (minden szervezeti egységre és feladatra vonatkozóan külön) történt-e Van-e kimutatás a képzésben résztvevőkről, és általában a felkészítés helyzetéről 5. Az üzemi erők gyakoroltatása A gyakorlat során készültek-e megfelelő, a terv tartalmát tükröző okmányok: elgondolás, levezetési terv stb. A gyakoroltatást összehangolták-e a település(ek) komplex települési gyakorlataival A gyakorlatot egyeztették-e a védelmi igazgatás szerveivel, az együttműködő szervezetekkel (mentők, tűzoltóság, környezetvédelem stb.) A gyakorlat során gyakorlásra került-e a terv minden lényeges eleme A gyakorlat során kellő szakszerűséggel alkalmazták-e az egyéni védőeszközöket, a szaktechnikai eszközöket Az irányító törzs értékelte-e a gyakoroltatás eredményét, amelyet a jövőben a felkészítés során figyelembe kell venni

- 85 -

nem


ZMNE-2007.


3.6. Következtetések A belső védelmi tervek, mint dokumentációk kielégítik a Rendelet vonatkozó kritériumait, azaz tartalmazzák a tartalmi követelményeknek megfelelő szempontokat. Ugyanakkor a gyakorlatok során kiderült, hogy néhány terület vonatkozásban a feltételezett veszélyeztetés nem a kívánt hatékonysággal kezelt. Ezek a területek elsősorban a mentésszervezés, az anyagi – technikai ellátottság és a hírközlés. Ahhoz, hogy a belső védelmi tervben igazolni lehessen a tényleges kockázatcsökkentő szerepet: − hitelesen kell meghatározni a veszélyhelyzeti reagáláshoz szükséges erők-eszközök és infrastruktúra igényt, − igazolni kell, hogy az így meghatározott elemek az üzemben ténylegesen, megfelelő állapotban vannak, − továbbá azt, hogy a felkészítés és a gyakoroltatás megfelelő módon megtörtént. E pontban a belső védelmi terv realitásaihoz igazodó erő-eszköz számvetési módszert javasoltam, és meghatároztam azokat a feltételeket, amelyek a belső védelmi terv tényleges kockázatcsökkentő szerepéhez elengedhetetlenek. E fejezetben leírtak hozadékaként a veszélyes üzemek és a hatóság képviselői munkájának segítésére ellenőrzőlistát készítettem, amely segítségével ellenőrizhetik a belső védelmi terv tényleges kockázatcsökkentő szerepét.

- 86 -


ZMNE-2007.


ÖSSZEGZETT KÖVETKEZETÉSEK I.

A veszélyes ipari üzemek védelmi terv rendszerének értékelése területén 2. A veszélyes ipari üzemek a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően több védelmi tervvel rendelkeznek. A párhuzamos szabályozás következtében a védelmi tervek között átfedés van, a vonatkozó jogszabályok többségében a harmonizáció szükségessége nem jelenik meg kötelezésként. 3. A védelmi tervek oktatása, gyakoroltatása, illetve azok végrehajtásának rendszeressége továbbá a felülvizsgálatára vonatkozó követelményrendszer a vonatkozó jogszabályok nem mindegyikében jelenik meg követelményként. 4. A belső védelmi terv jogszabályi előírásai lehetőséget biztosítanak a harmonizációra, ugyanakkor a gyakorlat és saját tapasztalataim azt mutatják, hogy ez nem valósul meg. II. A veszélyes ipari üzemek tevékenységének engedélyezési folyamatának, kritériumrendszerének, valamint a védelmi tervezés szerepének értékelése területén 1. A Kat. Tv. és a Rendelet a hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemek esetében előírja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelését, melynek módszereként a mennyiségi kockázatelemzés került meghatározásra. A témakörben már számos tudományos jellegű értekezés született, melyek bemutatták és vizsgálták a kockázatelemzés módszertanát, azok részfolyamatait, ugyanakkor nem foglalkoztak annak eredményeinek gyakorlati jelentőségével, a kockázatcsökkentő intézkedések szerepével. A veszélyes ipari üzemeltetők célja a kockázatelemzés elkészítésével csupán a jogszabályi megfelelőség, annak eredményei, tapasztalatai nem jelennek meg intézkedési terv formájában. 2. A hatóság a biztonsági dokumentációk felülvizsgálata során információt kap a különböző biztonsági berendezésekről, alkalmazott eljárásokról, védelmi tervezésekről, amelyek kockázatcsökkentő intézkedésekként alkalmazhatók. A felhalmozódott tapasztalatok jelenleg nem kerültek feldolgozásra, rendszerezésre, adattárba való rögzítésre. A Rendelet nem tartalmaz kötelező jellegű előírást a kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítására vonatkozóan, ez az üzemeltető – hatóság – szakhatóság közötti „egyeztetés” tárgya. A kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztására, alkalmazására, - 87 -


ZMNE-2007.


a tárgykörben a hatóság és szakhatóság szerepére hiányzik eljárásrend. 3. A belső védelemi terv illetve a védelmi tervezés szerepe a hatósági engedélyezési eljárás folyamán kettős, egyrészt a felülvizsgálat során önálló kritériumrendszerként jelenik, másrész a halálozás egyéni- és társadalmi kockázat nem-megfelelősége esetén kockázatcsökkentő intézkedésként alkalmazható. III. A belső védelmi tervek kockázatcsökkentő szerepének értékelése területén 1. A belső védelmi tervek, mint dokumentációk kielégítik a Rendelet vonatkozó kritériumait, azaz tartalmazzák a tartalmi követelményeknek megfelelő szempontokat. Ugyanakkor a gyakorlatok során kiderült, hogy néhány terület vonatkozásban a feltételezett veszélyeztetés nem a kívánt hatékonysággal kezelt. Ezek a területek elsősorban a mentésszervezés, az anyagi –technikai ellátottság és hírközlés. Ahhoz, hogy a belső védelmi tervben igazolni lehessen a tényleges kockázatcsökkentő szerepet: − hitelesen kell meghatározni a veszélyhelyzeti reagáláshoz szükséges erők-eszközök és infrastruktúra igényt, − igazolni kell, hogy az így meghatározott elemek az üzemben ténylegesen, megfelelő állapotban vannak, − továbbá azt, hogy a felkészítés és a gyakoroltatás megfelelő módon megtörtént. E pontban a belső védelmi terv realitásaihoz igazodó erő-eszköz számvetési módszert javasoltam, és meghatároztam azokat a feltételeket, amelyek a belső védelmi terv tényleges kockázatcsökkentő szerepéhez elengedhetetlenek. Az e fejezetben leírtak hozadékaként a veszélyes üzemek és a hatóság képviselői munkájának segítésére ellenőrzőlistát készítettem, amely segítségével ellenőrizhetik a belső védelmi terv tényleges kockázatcsökkentő szerepét.

- 88 -


ZMNE-2007.


ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1.

A súlyos ipari balesetek megelőzését szolgáló mennyiségi kockázatelemzés folyamatát elemezve, a kockázatcsökkentő intézkedéseket egységes rendszerben elhelyezve konkrét eljárást javasoltam a kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztásának folyamatára valamint a kockázatcsökkentő intézkedés, illetve annak meghozatalával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtésére szolgáló adattár kialakítására.

2.

Feltártam a védelmi tervezés párhuzamosságait, hiányosságait, és konkrét módszert fogalmaztam meg a különböző jogszabályok alapján történő védelmi tervezés egységes keretbe történő rögzítésre. Ennek tartalmai és formai követelményeire vonatkozóan irányelvet dolgoztam ki.

3.

Erő-eszköz számvetési módszert dolgoztam ki a védelmi tervezéshez, továbbá meghatároztam a tervek tényleges kockázatcsökkentő szerepéhez elengedhetetlen feltételeket. Ennek folyományaként a veszélyes üzemek és a hatóság képviselői munkájának segítésére ellenőrző listát készítettem, amely segítségével ellenőrizhető a belső védelmi terv (védelmi tervek) tényleges kockázatcsökkentő szerepe.

- 89 -


ZMNE-2007.


AZ ÉRTEKEZÉS AJÁNLÁSAI 1. Értekezésem alapját képezheti több jogszabály módosításának, továbbá a védelmi tervezéssekkel kapcsolatos szabályzó újragondolásának. 2. A dolgozatomban megfogalmazottak alapul szolgálhatnak: −

A súlyos ipari balesetek mérséklését szolgáló technikai megoldások költség hatékony műszakilag megalapozott tervezési folyamatához;

−

A védelmi tervezéssel kapcsolatos hatósági felügyeleti kritériumrendszer megalapozásához és részletes kimunkálásához;

−

A védelmi tervezés során az erő-eszköz hatékony tervezéséhez.

3. Az értekezésem segédletként, megfelelő szerkesztési módosítások elvégzését követően felhasználható elsősorban a hivatásos katasztrófavédelem, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Szent István Egyetem oktatási rendszerében. 4. Értekezésem hozzájárulhat a súlyos ipari balesetek megelőzését és elhárítását szolgáló célkitűzések prioritásának meghatározásaiban és a fejlesztendő területek közötti helyes arányok kialakításában.

Budapest, 2007. június 04.

Hoffmann Imre tű. dandártábornok

- 90 -


ZMNE-2007.


Hivatkozások [1]

Kátai-U. L., Dr. Szakál B.: Kockázatkezelési eljárások áttekintése (11-68. o.), In.: Ipari biztonsági kockázatkezelési kézikönyv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozás alkalmazásához, KJK-KERSZÖV kiadványa, Budapest 2004.;

[2]

CPR 14E „Yellow Book” (Committee for the Prevention of Disasters, den Haag, 1997.) 4.1 – 4.125

[3]

CPR 16E „Green Book” (Committee for the Prevention of Disasters, den Haag, 1997.) 4.2 – 4.135

[4]

CPR 12 H „Red Book” (Committee for the Prevention of Disasters, den Haag, 1997.) 8.1 – 8.53

[5]

CPR 18 E „Purple Book” (Committee for the Prevention of Disasters, den Haag, 1999.) 4.1 – 4.41

[6]

Sam Mannan: Lee’s Loss Prevention in the Process Industries, Texas A&M University 2005. 15.1 – 15.56

[7]

Abramov, Rosova, Sevcsenko: Osnovü upravlenyija v uslovijach csrezvücsajnüch situacij, Akagyemija Grazdanszkoj Zascsitü Ukrainü, Charkov, 2005.

[8]

Szakál B.: Feljegyzések veszélyes üzemekben (ZOLTEK Rt., a BRENNTAG Kft. CF PHARMA Kft.) lefolytatott üzemi gyakorlatok tapasztalatairól, SZIE ÉTK, Budapest, 2007.

[9]

Szakál B., Tatár A., Kerekes Zs. Risk Assessment Procedures of Major Industrial Accidents, Annual News (a SZIE-YMMFK angol nyelvű lektorált folyóirata)2003. sz. pp 42-50.

[10] Szakál B. Lévai Z. Tatár A: Examination of Risk Assessment Procedures of Major Industrial Accidents, Academic and Applied Research in Military Science (AARMS) I. évf. 2. szám 2002. [11] Szakál B. Útmutató a veszélyes üzemek belső védelmi terveinek készítéséhez, Verlag, Dashöfer Munkavédelem 15. aktualizálás 2002.

- 91 -


ZMNE-2007.


[12] Beda L., Szakál B. Tűz-, és katasztrófavédelmi modellezés, jegyzet, SZIE YMÉTK, Budapest, 2006. [13] Hoffmann Imre: Erő-eszköz számvetések és realitások a belső védelmi tervben SZIE YMÉTK Tudományos Közlemények, Budapest, 2007. [14] Kátai U. L.:Az ipari balesetek országhatáron túli hatásai elleni védekezés alkalmazási feltételeinek értékelése és fejlesztése PhD értekezés, ZMNE, 2006. [15] Cseh G. „Kockázatelemzési módszerek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek szabályozása területén” PhD értekezés, ZMNE, 2005. [16] Vass Gy. A településrendezési tervezés helye és szerepe a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzésében, PhD értekezés, ZMNE, 2006.

- 92 -


ZMNE-2007.


SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Folyóirat cikkek 1. Hoffmann Imre: Erő-eszköz számvetések és realitások a belső védelmi tervben SZIE YMÉTK Tudományos Közlemények, Budapest, 2007. 2. Hoffmann Imre: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tevékenységének összegzése és szerzett tapasztalatok, Katasztrófavédelmi Szemle 2000/3. szám. 3. Hoffmann Imre: Az évezred árvize, Védelem Katasztrófa és Tűzvédelmi Szemle 2000/4. szám. 4. Muhoray Árpád – Hoffmann Imre: A vezetési törzsmunka tapasztalatai, Védelem Katasztrófa és Tűzvédelmi Szemle 2002/6. szám. 5. Hoffmann Imre: Engedély? Tanúsítvány? Piacfelügyelet? VÉDELEM 2004/3.szám 4950.oldal 6. Hoffmann Imre: Pirotechnikai termékek tűzmegelőzési szemmel, VÉDELEM XI. évf. 5.szám 2004. 7. Hoffmann Imre: Veszélyes árúk szállítása I., VÉDELEM XI. évf. 5.szám 2004. 8. Hoffmann Imre: Veszélyes árúk szállítása II., VÉDELEM XI. évf. 6.szám 2004. 9. Hoffmann Imre: Veszélyes árúk szállítása III., VÉDELEM XII.évf.1.szám 2005. 10. Hoffmann Imre: A tűzvédelmi tárgyú jogszabályok harmonizációja az EU csatlakozás tükrében (1) KATASZTRÓFAVÉDELEM 2004/4. szám 26-27.oldal 11. Hoffmann Imre: Jogharmonizáció az európai uniós csatlakozás tükrében. (2) KATASZTRÓFAVÉDELEM 2004/6.szám 28-29.oldal 12. Hoffmann Imre: Pirotechnikai termékek és a tűzmegelőzés. KATASZTRÓFAVÉDELEM XLVI.évf.12.szám 2004. 13. Hoffmann Imre: Veszélyes hulladékok katasztrófavédelme. KATASZTRÓFAVÉDELEM XLVII.évf.2.szám 2005. 14. Hoffmann Imre: A Katasztrófavédelem és a Határőrség együttműködésének új aspektusai az EU tagság után. Határrendészeti Tanulmányok 2005/1. különszám 15. Hoffmann Imre: A veszélyes áruk közúti szállításának biztonsága. KATASZTRÓFAVÉDELEM XLVII. évf. 9.szám.

- 93 -


ZMNE-2007.


16. Hoffmann Imre: A megelőzési terület tűzvédelmi szabályozása a múlt, a jelen és a jövő feladatainak tükrében. KATASZTRÓFAVÉDELEM XLVIII. évfolyam 5. szám, 2006. május 17. Hoffmann Imre: Tájékoztató a BM OKF-nek az elmúlt időszakban végzett jogalkotási tevékenységéről, a legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok vonatkozásában. FLÓRIÁN PRESS 15. évfolyam 7-8. szám, 2006. Könyv, könyvrészlet, segédlet Magyar nyelvű 1. Hoffmann Imre: A globális klímaváltozás és a katasztrófavédelem. AGRO-21 füzet, 2003. 32. számú példány 85-91.o. 2. Hoffmann Imre: Terrorizmus és katasztrófavédelem, BELÜGYI SZEMLE Tudományos folyóirat 2004/ 7-8. szám. 3. Hoffmann Imre: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiemelt stratégiai célja a megelőzés. BELÜGYI SZEMLE Tudományos folyóirat 2004/7-8. szám. 4. Hoffmann Imre: Módszertani Segédlet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos ipari balesetek elleni védekezés területi és helyi feladatainak ellátásához. Módszertani Segédlet Könyv formában 2005. 5. Hoffmann Imre: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozása. Ipari biztonsági kockázatkezelési kézikönyv 2005. lektorált Angol nyelvű 1. Hoffmann Imre: Módszertani Segédlet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos ipari balesetek elleni védekezés területi és helyi feladatainak ellátásához. Módszertani Segédlet Könyv formában 2005. 2. Hoffmann Imre: Az EU tűzvédelmi hálózat tevékenysége – The activities of the EU Fire Safety Network. SZIE ÉTK Tudományos Közlemények Budapest, 2007. Konferencia kiadványban megjelent előadás 1. „TISZA-PILOT” konferencia: Árvízi helyzet miatti kitelepítés tervezésének térinformatikai támogatása, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, 2001. november 2. IT-SEC informatikai konferencia: Informatikai lehetőségek a katasztrófa-elhárítás megelőzésében, a veszélyhelyzetek elhárításában, 2002. november 04.

- 94 -


ZMNE-2007.


3. KRIMINÁL-EXPO: Műszaki Mentőbázisok alkalmazásának tapasztalatai, 2002. november 05. 4. „Ami összeköt bennünket” informatikai konferencia: Informatika és kommunikáció a katasztrófavédelemben, 2001. május, konferencia CD-jén. 5. Védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem rendszere, 2003., Védelmi igazgatás és katasztrófavédelmi feladatok című CD-n. 6. Védelmi igazgatás a veszélyhelyzetekre történő reagálás megtörtént események tükrében, 2003., Védelmi igazgatás és katasztrófavédelmi feladatok című CD-n. 7. Prof. Dr. Pintér István - Hoffmann Imre: Struktúra, együttműködés, koordináció szociálpszichológia dimenziói, A pszichológia alkalmazása a katasztrófavédelemben című konferencia szakmai kiadványában, CD-n, 2001. június. 8.

Prof. Dr. Pintér István - Hoffmann Imre: A válságkommunikációt kísérő zavarok csökkentésének lehetőségei a vezető munkában. „Készüljünk fel az elképzelhetetlenre” című konferencia CD-jén, 2002.

Konferencia előadás 1. Gazdaságosság, hatékonyság és biztonság a repülésben. Tudományos konferencia. Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdései. ZMNE BJ KMFK.RI. Szolnok 2004.04.23. 2. Katasztrófavédelem felkészültsége az Unió küszöbén, szükséges szervezeti változások. Veszprém Megyeháza 2004. 04.27. 3. Az OKF helye, szerepe a veszélyes áruszállításban. Budapest Hotel Platánius VTE Szakmai nap, 2004. O4.28. 4. Az új kihívások és a képzés összefüggései. Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Pécel, 2004.04.15. 5. A települések veszélyeztetettsége, veszélyhelyzetek kezelése, a hivatásos szervek, polgári védelmi szervezetek és a társadalmi, önkéntes és karitatív szervezetek feladatai, együttműködése. Hajdúszoboszló, Településbiztonsági Konferencia. 2003. 05.29. 6. A katasztrófavédelem kapcsolata a környezetvédelemmel. KVIK konferencia, Balatonboglár, 2004. 09.15. 7. A tűzoltóságok (válság)-kommunikációs tevékenysége. Pszichológiai konferencia, Szolnok, 2004.10.14.

- 95 -


ZMNE-2007.


8. Ipari balesetek megelőzése Magyarországon, védelmi tervezés és lakossági tájékoztatás veszélyes ipari üzem környezetében. ENSZ EGB IBE Részes Felek 3. konferencia Százhalombatta, 2004. 10.30. 9. A BM OKF és a VTE között létrejött megállapodás, valamint a veszélyes árúk szállításának helyzete a katasztrófavédelem szemszögéből. Biztonsági Tanácsadók Szakmai Napja, Budapest, 2004. 11.19. 10. Az OKF szervezete, helye, szerepe és feladatai az ország védelmi rendszerében. ZMNE Vezérkari Tanfolyam, Balatonföldvár, 2004. 11.21. 11. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos katasztrófavédelemi tevékenységek szakmai megalapozása. Közép és Kelet Európai Környezet. Int. projekt, Balatonföldvár 2004.12.09. 12. A katasztrófavédelem és a határőség együttműködésének új aspektusai az EU tagság után. Tudományos szakmai konferencia Határőrség Országos Parancsnokság, Budapest, 2005.01.25. 13. A katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos tevékenysége, XIV. Országos Önkormányzati Környezetvédelmi Napok konferencia – KVIK Budapest, 2005. 03.03. 14. Lakossági tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása a veszélyes ipari üzemek környezetében Gyermekeinkkel, unokáinkkal a katasztrófák ellen c. konferencia, Budapest, 2005. 03.24. 15. A katasztrófavédelem és a tűzvédelem megelőzési feladatai, hatásköreinek érvényesítése tapasztalatai. „Egymásért környezetünkért felelősséggel” c. konferencia, Budapest, 2005. 04.12. 16. A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők felkészültségének szerepe a gyakorlati munka hatékonyságában. Az oktatás képzés szerepéről a tűzvédelemben c. nemzetközi konferencia, BM KOK Pécel, 2005. 04.14. 17. Erdőtüzek-katasztrófák légi tűzoltás taktikájának elméleti alapjai és gyakorlati megvalósulása. Tudományos konferencia ZMNE BJKMK Szolnok, 2005. 04.15. 18. A tűz- és katasztrófavédelem korszerűsítése. GTE Országos Tűzvédelmi Konferencia, Gyula, 2005. 05.05. 19. A tűzvédelem szabályozottsága, a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes jogszabályok módosításának helyzete, a tűzmegelőzés, a tűzvédelem szerepe a katasztrófavédelemben. Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium, Budapest, 2005. 05.19. - 96 -


ZMNE-2007.


20. Az EU csatlakozásról és az utóbbi év tapasztalatairól. VI. Nemzetközi Tűz-és Katasztrófavédelmi Konferencia, Hajdúszoboszló, 2005. 09. 21. A nemzetközi és hazai katasztrófa előrejelző rendszerek kiépítésének követelményei és lehetőségei. Biztonsági és Védelmi Igazgatási Konferencia, Budapest, 2005. 09. 22. A Magyar Köztársaság katasztrófa veszélyeztetettsége. EB Seveso II IFRT Nemzetközi Konferencia, Tiszaújváros, 2005. 09. 23. Harmonizáció a katasztrófavédelem területén. VII. Műszaki Biztonsági Konferencia, Keszthely, 2005. 11.03. 24. Korunk tűzoltósága és a katasztrófa-elhárítás Magyar Tűzoltó Szövetség 135. évfordulójára rendezett tudományos konferencia. Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2005. 12. 25. Közúti Közlekedési Akadémia és a Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda szervezésében: „Veszélyesáru” konferencia: A veszélyes áruk szállításával kapcsolatos 2005. évi katasztrófavédelmi tapasztalatok. 2006. 05.04. 26. SECUREX Nemzetközi munka-, tűz és biztonságvédelmi szakkiállítás Tűzvédelmi szekciója: SEVESO II. Irányelv hatályosulása. A tűzmegelőzés aktualitásai c. előadás, HUNGEXPO 2006.05.17. 27. SEVESO II. konferencia: A SEVESO II. EU Irányelv végrehajtásával összefüggő feladatok (általános tájékoztató). Velence, 2006. 03.02. 28. TSZVSZ konferencia: A tűz-, a polgári- és a katasztrófavédelem kérdései. Siófok, 2007. 03.08. Tudományosan megalapozott szakmai segédlet és kiadvány 1. Hoffmann Imre: A katasztrófavédelem feladatai a környezeti veszélyhelyzetek során, különös tekintettel az önkormányzatokkal történő együttműködésre, Környezetvédelmi Információs Klub szakmai kiadványában, 2003. 2. Hoffmann Imre: Súlyos balesetek, katasztrófák bevetésirányítása, döntéselőkészítése, támogatása, kommunikációs, informatikai és térinformatikai alkalmazásokkal, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kommunikáció 2002. kiadványban.

- 97 -


ZMNE-2007.


Mellékletek 1. sz. melléklet: Gyakorlati példa a kockázatcsökkentő intézkedés kiválasztására, a védelmi tervezés kockázatcsökkentő intézkedésként való alkalmazására. 2. sz. melléklet: Jogszabályok jegyzéke 3. sz. melléklet: Rövidítések jegyzéke 4. sz. melléklet: Fogalomjegyzék 5. sz. melléklet: OKF 109/2000. sz. intézkedése

- 98 -


ZMNE-2007.


Gyakorlati példa a kockázatcsökkentő intézkedés kiválasztására, a védelmi tervezés kockázatcsökkentő intézkedésként való alkalmazására 1.

Alapfeltételezések

A hipotetikus vegyipari üzem logisztikai telepként működik, ahol az egyszerűsítés kedvéért nem folyik ipari termelés. A Telephelyen a vasúton érkező veszélyes anyagokat átfejtik tartályokban, majd a tartályokból közúton szállítják tovább a vevői igényeknek megfelelően. A tevékenység folyamatábrája rendkívül egyszerű, melyet az alábbi ábrával szemléltetem:

1. ábra: A veszélyes ipari üzem tevékenysége(saját forrás) A Telephelyen egy 20 000 m3-es hexán tartály, egy 100 m3-es cseppfolyósított ammóniatartály, vasúti lefejtő és közúti tankautó töltő található. A Telephelyhez tartozott korábban egy oktatási centrum, melyet az új üzemeltető előbb kiszervezett, majd eladásra került. Az oktatási centrum továbbra is folyatatja eredeti tevékenységét felnőtt- és nyelvi képzés keretei között. Az épületben munkaidőben mintegy 50-100 fő jelenlétével lehet számolni. A Telephely elrendezését az alábbi sematikus ábra mutatja be: Jelmagyarázat: 1. Irodaépületek; 2. 100 m3-es ammónia tartály; 3. 20 000 m3-es hexán tartály; 4. Vasúti lefejtő és ideiglenes tároló; 5. Közúti tankautó töltő; 6. Oktatási centrum. 2. ábra: A veszélyes ipari üzem elrendezése (saját forrás)

- 99 -


2.

ZMNE-2007.


Súlyos baleset lehetőségének azonosítása

A súlyos balesetek lehetőségének azonosítására a hibafa módszert alkalmazom. A módszer elméleti bemutatástól eltekintek, tekintettel arra, hogy már számos tudományos értekezés foglakozott a kérdéskörrel. A súlyos balesetek lehetőségének azonosítása során az alábbi egyszerűsítéseket alkalmazom: 1. A 100 m3-es és a 20000 m3-es tartályok műszerezettsége, felépítése azonos, továbbá eltekintek az ammónia és a hexán anyagi sajátosságaitól (pl.: korróziókészség), így a két tartály hibafája azonos. 2. A közúti és a vasúti lefejtő vonatkozásban hasonló megfontolásokat alkalmazok, mint a tartályok esetében. A hibafa elemzés során alkalmazott egyszerűsítések nem befolyásolják a célkitűzésem, tekintettel arra, hogy a kutatási munkám a kockázatelemzés számszerű végeredményétől független. Az azonosított súlyos balesetek előfordulási gyakoriságának meghatározásánál elfogadom a különböző nemzetközi szakirodalmakban található értékeket. A Tekintettel a kutatási célomra a gyakoriság számítás matematikai összefüggéseinek ismertetésétől eltekintek, elfogadom a hibafa elemző szoftver által szolgáltatott eredményeket. 3.

Gyakoriságelemzés

A. Anyagkiáramlás a tartályok sérülése során 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szabotázs: A Telephely területe biztonsági őrökkel védett, kamera rendszerrel felszerelt, amely a külső szabotázs lehetőségét csökkenti. Belső szabotázs bekövetkezésének lehetősége kicsi, mivel az alkalmazottak elégedettek a munkahelyükkel, továbbá a vezetés lehetőséget biztosít az alkalmazottaknak a véleménynyilvánításra. Gyakorisági érték: 10-7 esemény/év. Földrengés: A telephely környékén (2 km-es körzetben) még nem volt olyan nagyságú földrengés, amely építmények károsodásához vezethetett volna. Gyakorisági érték: 10-8 esemény/év. Időjárás: Az időjárási elemek közül alapvetően a szél járulhat ahhoz, tartálysérülés történjen. Erre azonban Magyarországon még nem volt példa, így ezzel a lehetőséggel nem számolunk. Gyakorisági érték: 10-6 esemény/év. Katasztrofális törés (alapesemény): A tartály szerkezetének olyan mérvű meghibásodása, amely teljes anyagvesztéssel jár, a veszélyes anyag közvetlenül a környezetbe kerül. Az esemény bekövetkezési gyakorisága: 1 x 10-5 esemény/év. Külső dominóhatás: Nincs a Telephely környezetében olyan tevékenység, amely dominóhatást idézne elő. Belső dominóhatás: A hexán szabadba kerülése során megfelelő energiájú gyújtóforrással érintkezhet és robbanás következhet be. A bekövetkezési gyakoriságot 10-4 esemény/év értékben állapítjuk meg. Túltöltés: A töltés során a tartályok folyadékszintjét folyamatos szintmérő és jelző rendszer figyeli, amely a tartályokon kívülről felszerelt két szinten 3-3 db oldalról benyúló billenőkaros szintkapcsolóval van kiegészítve. A műszerek jele a tároló operációs irányító rendszerébe (PLC) jut. A szintmérő és/vagy érzékelő jelére az operációs rendszer a töltést végző kezelő leállítja szivattyút és zárja a fővezeték tolózárját. A tartály túltöltést a jelzés elmaradása (amely a szintmérő és a szintkapcsoló egyidejű meghibásodásából) és a töltés leállításának elmaradása (kezelői, hiba, tolózár hiba: mechanikus hiba, motor ill. annak kapcsolójának hibája) okozhatja.

- 100 -

ZMNE-2007.



Gyakorisági értékek: Rendszerelem

[1/óra]

Szintmutató érzékelő

Nem követi a szint változását

Szakirodalom Methods for determining and processing probabilities („Red Book”), Hága, 1997. 6.55 o. 1.4.2. pont

5,2 x 10

-7

Szintmutató távadó

Nem fogadja a szintérzékelő jelét

8,9 x 10

-7

Szintkapcsoló

Nem működteti a betáp szerelvény meghajtó motort

1,2 x 10-6

CUP: European Industry Reliability Data Bank, 1998235. o.212. táblázat

3,5 x 10-8

Methods for determining and processing probabilities („Red Book”), Hága, 1997. 6.56 o. 7.1.1. pont

2,077 x 10-5

DNV: Offshore Reliability Data handbook, 1977 505. o. 4.4.12.2. táblázat

Betáp szerelvény meghajtó motor kapcsoló

Nem működik

Betáp szerelvény (tolózár)

Nem zár be; mechanikai meghibásodás

Betáp szerelvény meghajtó motor

Motor nem indul, nem zárja a szerelvényt

Emberi hibára vonatkozó adat

8.

λ

Alapesemény

Stressz helyzetben az emberi hiba valószínűsége

10

-5

0,2-0,3

Methods for determining and processing probabilities („Red Book”), Hága, 1997. 6.55 o. 2.4.1. pont

Lees, P.: Loss Prevention in the Process Industries I-III, London, 2001 3. kötet 14/6. old. A 14.3 táblázat Handbook of Human Reliability Analysis with Emphasis on Nuclear Power Plant NUREG/CR-1276 Applications, 1980

A tartályhoz csatlakozó technológiai vezetékek karimatömítései az évek során „öregszenek” és a „belső nyomás” hatására kiszakadhatnak. A technológiai csővezetékek, műszer- és szerelvénycsonkok meghibásodása, korrózió, vagy anyagfáradás miatti meghibásodása – szakirodalomban közölt gyakorisággal – bekövetkezhet. Rendszerelem

Karima tömítések (8x)

Tartályhoz csatlakozó csővezetékek

Alapesemény Tömörtelenné kiszakad

válik,

Meghibásodás dás, törés)

(lyuka-

Korróziós meghibásodás

Anyagfáradás

- 101 -

Gyakoriság

Szakirodalom

5 x 10-5/év

Lees, P.: Loss Prevention in the Process Industries I-III, London, 2001; 2. kötet 22/80.o. 22.16A táblázat

10-4/év

Lees, P.: Loss Prevention in the Process Industries I-III, London, 2001; 2. kötet 22/80.o. 22.16A táblázat és 2. kötet 22/80.o. 22.16A táblázat

10-4/év


ZMNE-2007.


A hibafát az alábbi ábra mutatja be:

3. sz. ábra: A tartálysérülés generikus hibafája (saját forrás) Az eseménysor bekövetkezési gyakorisága 9 x 10-4 esemény / év érték. Az esemény bekövetkezéséhez az okok az alábbi módon járulnak hozzá: Karima tömörtelenség

Eseményt kiváltó okok

Dominóhatás Korrózió Csőtörés (lyukadás)

12%

Szintkapcsoló hiba Távadó hiba Mechanikus hiba Katasztrofális törés

0% 0% 0% 2% 1%1%1%

12%

59% 12%

Szintkapcsoló hiba Érzékelő hiba Mechanikus hiba Szintkapcsoló hiba Távadó hiba Motor hiba Szintkapcsoló hiba Érzékelő hiba Motor hiba Időjárás Szintkapcsoló hiba Távadó hiba Emberi hiba Szintkapcsoló hiba Érzékelő hiba Emberi hiba Szabotázs Földrengés

4. sz. ábra: A tartálysérülést kiváltó okok hozzájárulása a csúcseseményhez (saját forrás) A fenti ábra alapján megállapítható, hogy a csúcsesemény bekövetkezéséhez 59%-ban a karima tömörte-

- 102 -

ZMNE-2007.



lensége, 12-12 %-ban a dominóhatás, a korrózió és a kapcsolódó csővezeték lyukadása, törése járul. B. Anyagkiáramlás a vasúti tartálykocsi lefejtése során Esemény

Gyakoriság -7

Szabotázs

10 esemény/év

Földrengés

10-8 esemény/év

Időjárás

10-6 esemény/év

Katasztrofális törés

1 x 10-5 esemény/év

Belső dominóhatás

10-4 esemény/

Emberi hiba miatt hibás a lefejtő vezeték csatlakoztatása Ember hiba miatt a lefejtés során a vasúti kocsi elmozdul, azaz nincs kiékelve

Stressz helyzetben az emberi hiba valószínűsége 0,20,3

Vészleállítás elmarad emberi hiba miatt Lefejtő vezeték törése

9,6x10-2 esemény/év

A lefejtő vezeték lyukadása

9,6x10-1 esemény/év


5. sz. ábra: A vasúti tartálykocsi lefejtés generikus hibafája (saját forrás) Az eseménysor bekövetkezési gyakorisága 1,6 x 10-3 esemény / év érték. Az esemény bekövetkezéséhez az okok az alábbi módon járulnak hozzá:

- 103 -

ZMNE-2007.



Eseményt kiváltó okok

Vészleállítás elmarad Lefejtővezeték lyukadása Vészleállítás elmarad Lefejtővezeték törése 5%

5%

0% 0% 0%

Dominó hatás

12%

Katasztrofális törés Vészleállítás elmarad Nem jó a csatlakoztatás Vészleállítás elmarad Vasúti kocsi elmozdul 78%

Időjárás Szabotzs Földrengés

6. sz. ábra: A vasúti tartálykocsi lefejtés során anyagkiáramlás kiváltó okok hozzájárulása a csúcseseményhez (saját forrás) A fenti ábra alapján megállapítható, hogy a csúcsesemény bekövetkezéséhez 78%-ban lefejtővezeték lyukadása és a vészleállítás elmaradása, 12 %-ban a lefejtővezeték törése és a vészleállítás elmaradása járul. C. Anyagkiáramlás a közúti tartálykocsi töltése során Esemény

Gyakoriság -7

Szabotázs

10 esemény/év

Földrengés

10-8 esemény/év

Időjárás

10-6 esemény/év


1 x 10-5 esemény/év

Belső dominóhatás

10-4 esemény/

Emberi hiba miatt hibás a lefejtő vezeték csatlakoztatása Ember hiba miatt a lefejtés során a vasúti kocsi elmozdul, azaz nincs kiékelve

Stressz helyzetben az emberi hiba valószínűsége 0,2-0,3

Vészleállítás elmarad emberi hiba miatt Lefejtő vezeték törése

4x10-2 esemény/év

A lefejtő vezeték lyukadása

4x10-1 esemény/év.

Gázinga rendszer meghibásodása

uaz. mint a csővezeték


- 104 -

ZMNE-2007.



Anyagkiáramlás Gate1


Tömlõn keresztüli kiárramlás

Gázingán keresztüli kiárramlás

Belsõ dominóhatás

Idõjárás

Földrengés

Szabotázs

Event1

Gate2

Gate5

Event16

Event66

Event67

Event68

Gázinnga csõtörése

Gázinga lyukadása

Tankautó elmozdul

Event11

Event12

Gate7

Vészleállítás elmarad

Anyagkiáramlás

Vészleállítás elmarad

Anyagkiáramlás

Event2

Gate3

Event8

Gate6

Nem jó a lefejtõ csatlakoztatás(emberi hiba) Event3

Töltõ vezeték törése

Töltõ vezeték lyukadása

Tankautó elmozdul

Event4

Event5

Gate47

Nem jó a gázinga csatlakoztatás(emberi hiba) Event9

Tankautó nincs kiékelve (emberi hiba)

Kézifék meghibásodik

Tankautó nincs kiékelve (emberi hiba)

Kézifék meghibásodik

Event6

Even7

Event13

Event14

7. sz. ábra: A közúti tartálykocsi töltés generikus hibafája (saját forrás)

- 105 -


ZMNE-2007.


Az eseménysor bekövetkezési gyakorisága 5,2 x 10-3 esemény / év érték. Az esemény bekövetkezéséhez az okok az alábbi módon járulnak hozzá: Eseményt kiváltó okok Vészleállítás elmarad Töltővezeték lyukadása Vészleállítás elmarad Gázinga lyukadása Vészleállítás elmarad Töltővezeték tőrése Vészleállítás elmarad Gázinga törése

5%

5%

4%

0% 0% 0%

Dominó hatás

43%

Vészleállítás elmarad Nem jó a töltővezeték csatlakozás Vészleállítás elmarad Nem jó a gázinga csatlakozás Katasztrofális törés Időjárás

43%

Szabotázs Földrengés Vészleállítás elmarad Tankautó nincs kiékelve Kézifék hiba Vészleállítás elmarad Tankautó nincs kiékelve Kézifék hiba

8. ábra: A közúti tartálykocsi töltés során anyagkiáramlás kiváltó okok hozzájárulása a csúcseseményhez (saját forrás) A fenti ábra alapján megállapítható, hogy a csúcsesemény bekövetkezéséhez 43-43%-ban töltővezeték lyukadása és a vészleállítás elmaradása és a gázinga lyukadása és a vészleállítás elmaradása, 5-5 %-ban a töltővezeték törése és a vészleállítás elmaradása és a gázinga törése és a vészleállítás elmaradása járul. 4.

Következmények elemzése

A halálozás egyéni kockázat és a társadalmi kockázat meghatározásának következő lépése a szabadba kerülő veszélyes anyagok terjedésének, illetve a lehetséges hatásoknak az elemzése. Kutatómunkám nem terjed ki a következményelemzés elméletének részletes tárgyalására, ugyanakkor az eredmények értelmezése szempontjából is fontos ismerni a terjedést és a kialakuló hatásokat befolyásoló legfontosabb tényezőket. A terjedést és a kialakuló hatásokat befolyásoló legfontosabb tényezőket teljeség igénye nélkül az alábbiak: - a szabadba kerülő veszélyes anyagok fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságai; - tárolás, üzemi körülmények (hőmérséklet, nyomás); - kiáramlási modell (leginkább a kezdeti fázisban); - meteorológiai körülmények (a késői fázist befolyásolják); - potenciális gyújtóforrás jelenléte; - a szabad kifolyást gátoló eszközök (pl.: kármentő) - beépítettség. A következmények elemzésére a hatóság által alkalmazott DNV Phast szoftvert alkalmazom. A hipotetikus vegyi üzem esetében úgy választottam meg a jelenlévő veszélyes anyagokat, hogy egyaránt be tudjam mutatni a mérgező és a tűz- és robbanásveszélyes anyagok hatásait. Tekintettel arra, hogy kutatómunkám elsősorban nem a következmények elemzésére irányul a hipotetikus vegyi üzemre nem mutatom be az összes lehetséges eseménysor elemzését, csupán az ammónia és hexán tartályok sérülése során kialakuló hatásokat. [12]

- 106 -


ZMNE-2007.


A. Az ammónia tartály sérülése során kialakuló hatások Mérgező anyagok esetében első lépésként szakirodalmi adatok alapján szükséges meghatározni azokat a koncentrációértékeket, amelyek valamilyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Ezek az értékek az expozíciós idő és az emberi szervezetre gyakorolt hatás által egyértelműen definiáltak. Ilyen szakirodalmi adatok lehetnek a MAK, ERPG-1, ERPG-2, ERPG-3, LC50, LD50... értékek. A hipotetikus vegyi üzemben cseppfolyós ammónia tárolása történik telített folyadék formájában. Az ammónia esetében az elemzés eredményeit az ERPG-3 értékre vizsgálom meg, amelynek jelentése: Az ammónia ERPG-3 értéke 1000 ppm. Mérgező anyagok esetében a következmény elemzése elsősorban arra terjed ki, hogy a kérdéses koncentráció milyen távolságig alakulhat ki. A hipotetikus üzem vonatkozásban az alábbi ábra mutatja be.

9. ábra: 100 ppm konc. felhő max. terjedési távolságai (saját forrás: DNV Phast szoftver) Az ábra alapján megállapítható, hogy mely időjárási körülmények között, milyen távolságig alakulhat ki a kérdéses koncentrációnál nagyobb koncentrációjú felhő, a talajszint felett meghatározott magasságban. Jelen esetben 1,5 m/s szélsebesség és F Pasquill stabilitás esetén alakul ki a legnagyobb méretű felhő, a hatással a kibocsátástól mintegy 2 km távolságig kell számolni. Megelőzés szempontjából lényeges adat, hogy a baleset következtében mely távolságig kell elhalálozással számolni. A válasz az elhalálozás valószínűsége – távolság diagramból következik, melyet a hipotetikus vegyi üzem vonatkozásában az alábbi ábra szemléltet:

- 107 -


ZMNE-2007.


10. ábra: Halálozás valószínűsége a távolság függvényében (saját forrás: DNV Phast szoftver) Az ábra alapján megállapítható, hogy a kibocsátási forrásától számított 50 méteren belül teljes, míg 600 méteren kívül kisebb, mint 10 %-os elhalálozással kell számolni. B. A 20 000 m3-es hexántartály sérülése során kialakuló hatások Amennyiben tűz- és robbanásveszélyes anyag kerül a szabadba attól függően, hogy mely időpillanatban érintkezik megfelelő energiájú gyújtóforrással az alábbi események alakulhatnak ki: Hatás

Jellemző fizikai mennyiség

Jet fire = sugárláng

Hősugárzás

Bleve = forrásban lévő folyadék robbanása

Hősugárzás

Pool fire = tócsatűz

Hősugárzás

Flash fire = gőztűz

Hősugárzás

Explosion = robbanás

Túlnyomás

- 108 -

Megjegyzés

Repeszhatás (nem modellezhető)


ZMNE-2007.


1. Terjedés Tűzveszélyes anyagok esetén a vizsgálandó koncentráció érték az ARH (Alsó robbanási határérték, melynek alakulását az alábbi ábra szemlélteti:

11. ábra: ARH konc. felhő maximális terjedési távolságai (saját forrás: DNV Phast szoftver) A fenti ábra alapján megállapítható, hogy ARH feletti koncentráció érték a kibocsátási forrástól 125 méterig alakulhat ki, ez azt jelenti, hogy ezen a távolságon belül szükséges a gyújtóforrás mentessé tenni a területet. 2. Sugárláng Amennyiben kiáramló korai, közvetlenül a kibocsátás pillanatában érintkezik gyújtóforrással a gázfelhő sugárláng (jet fire) alakulhat ki, mely hatást az alábbi ábra mutatja be:

12. ábra: Hősugárzás - távolság diagram jet fire esetén (saját forrás: DNV Phast szoftver)

- 109 -


ZMNE-2007.


3. Tócsatűz A szabadba került folyadék tócsát képez, miközben párolog. A folyadék gőze gyújtóforrással érintkező belobbanhat és tócsatűz alakulhat ki, melynek következményeit az alábbi ábra szemlélteti.

13. ábra: Hősugárzás - távolság diagram tócsatűz esetén (saját forrás: DNV Phast szoftver) 4. Gőztűz A folyadék gőze a levegőben terjed. Amennyiben elég nagy távolságra van a kibocsátási forrástól és megfelelő energiájú gyújtóforrással érintkezik pillanatszerűen visszaéghet és un. nevezett gőztűz (flash fire) alakulhat ki. A gőztűz jellemzője, hogy amennyiben az egyén a hatásterületen belül tartózkodik akkor az elhalálozásának valószínűsége 100 %.

14. ábra: A gőztűz kialakulásnak maximális távolságai (saját forrás: DNV Phast szoftver)

- 110 -


ZMNE-2007.


A különböző tűzfajták hatásainak értelmezésére az alábbi táblázat nyújt segítséget: A hősugárzás hatásai:

KW/m2

Kár műanyag felületen

3

Hólyagok megjelenése a bőrön

5

A tűzoltóknak speciális védőruhát kell felvenni

8

Elsőfokú égési sérülés 10 sec. után; a tartályokat hűteni kell

12.5

A fák öngyulladása; másodfokú égés 10 sec. múlva

25

Harmadfokú égés 10 sec. múlva; a textíliák spontán gyulladása 10 perc múlva;

36

Kár az acélból készült anyagokban

50

Az acélból készült anyagok megsemmisülése

100

5. Robbanás Amennyiben a gőzfelhő koncentrációja a levegőben az alsó- és felső robbanási határérték közé esik és megfelelő energiájú gyújtóforrással érintkezik robbanás alakulhat ki, melynek következményeit az alábbi ábra mutatja be:

15 ábra: Túlnyomás - távolság diagram (saját forrás: DNV Phast szoftver) A robbanás hatásainak értelmezésére az alábbi táblázat nyújt segítséget: Hatások

Túlnyomás (mbar)

Erős hanghatás

3

Kár könnyű szerkezetre

100

Dobhártya beszakadás

200

Kár épületekben

300

Nagyobb tárgyak, mint vasúti kocsik felborulása

700

Tüdő roncsolódása

1000

- 111 -


5.

ZMNE-2007.


Kockázatszámítás

A kockázatelemzés végeredménye a halálozás egyéni- és társadalmi kockázat, melynek meghatározása a gyakorlatban többnyire szoftverek segítségével történik. Kutatásomnak nem célja a kockázatszámítás matematikai összefüggéseinek vizsgálata, kizárólag a végeredmények elemzésével kívánok foglalkozni. A halálozás egyéni- és társadalmi kockázat számításának eredményeit az alábbi ábrák mutatja be:

16 ábra: Halálozás egyéni kockázat (saját forrás)

- 112 -


ZMNE-2007.


17 ábra: Társadalmi kockázat A fenti ábrák alapján megállapítható, hogy a hipotetikus veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetés, a társadalmi kockázat nem megfelelő, kockázatcsökkentő intézkedés megtételére van szükség. A 2.4.2 alfejezetben kidolgoztam a kockázatcsökkentő intézkedés eljárásrendjét, melynek gyakorlati alkalmazását az alábbiakban bemutatom. 1. lépés: A célok, a kockázatcsökkentő intézkedés által elvárt eredmények definiálása. Gyakorlati példa Cél: A hipotetikus vegyipari üzem által okozott veszélyeztetés csökkentése a Rendeletben meghatározott tolerálható szintre. 2. lépés: A hely kiválasztása, ahol az integrált kockázat nem tolerálható. (Továbbiakban a helyet vizsgálati pontnak nevezem.) Gyakorlati példa A vizsgálati pont az Oktatási centrum. 3. lépés: A vizsgálati pontban az integrált kockázat összetevőinek feltérképezése. (Ez azt jelenti, hogy a számításokkal – melyet a szoftverek többsége automatikusan elvégez – fel kell tárni, hogy az egyes eseménysorok milyen százalékban járulnak az integrált kockázat kialakulásához.) Gyakorlati példa 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A hipotetikus vegyipari üzemre az alábbi eseménysorokat tártam fel: 100 m3-es ammónia tartály sérülése; 20 000 m3-es hexán tartály sérülése; Ammóniát tartalmazó vasúti kocsi tárolása, lefejtése, során anyagkiáramlás; Hexánt tartalmazó vasúti kocsi tárolása, lefejtése során anyagkiáramlás; Közúti tankautó ammóniával való töltése során anyagkiáramlás; Közúti tankautó hexánnal való töltése során anyagkiáramlás.

A DNV Safeti szoftverrel elvégzett kockázatszámítás alapján az Oktatási centrumnál a társadalmi kockázathoz az eseménysorok az alábbi módon járulnak hozzá:

- 113 -

ZMNE-2007.



Eseménysorok hozzájárulása a társadalmi kockázathoz a vizsglati pontban

100 m3-es ammónia tartály sérülése 24%

3%

9%

5%

20 000 m3-es hexán tartály sérülése

Ammóniát tartalmazó vasúti kocsi tárolása, lefejtése, során anyagkiáramlás Hexánt tartalmazó vasúti kocsi tárolása, lefejtése során anyagkiáramlás Közúti tankautó ammóniával való töltése során anyagkiáramlás 41%

18%

Közúti tankautó hexánnal való töltése során anyagkiáramlás

18 ábra: Az eseménysorok hozzájárulása az összkockázathoz 4. lépés: Az integrált kockázathoz legnagyobb mértékben hozzájáruló domináns eseménysorok kiválasztása. Gyakorlati példa: -

A vizsgálati pontban társadalmi kockázathoz legnagyobb mértékben az alábbi eseménysorok járulnak: 41%-ban az ammóniát tartalmazó vasúti kocsi tárolása, lefejtése, során anyagkiáramlás; 24%-ban a közúti tankautó ammóniával való töltése során anyagkiáramlás; 18%-ban a hexánt tartalmazó vasúti kocsi tárolása, lefejtése során anyagkiáramlás.

5. lépés: Az elméletileg lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések feltérképezése. A lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések feltérképezését a főanyag 7. sz. táblázata alapján végezzük.

- 114 -


ZMNE-2007.


6. lépés: A hatóság – szakhatóság - üzemeltető (szakértőjével) közötti egyeztető megbeszélés lefolytatása a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalával kapcsolatban. Gyakorlati példa: A hatóság bemutatja, hogy a vizsgálati pontban társadalmi kockázathoz legnagyobb mértékben az alábbi eseménysorok járulnak: - 41%-ban az ammóniát tartalmazó vasúti kocsi tárolása, lefejtése, során anyagkiáramlás; - 24%-ban a közúti tankautó ammóniával való töltése során anyagkiáramlás; - 18%-ban a hexánt tartalmazó vasúti kocsi tárolása, lefejtése során anyagkiáramlás. A szakhatóság bemutatja, hogy a hibafa elemzésben a fenti eseménysoroknál melyek voltak a domináns hibalehetőségek (2.3.2 alfejezet). - A vasúti kocsi lefejtése során a csúcsesemény bekövetkezéséhez 78%-ban lefejtővezeték lyukadása és vészleállítás elmaradása, 12 %-ban a lefejtővezeték törése és vészleállítás elmaradása járul. - A közúti tankautó töltése során a csúcsesemény bekövetkezéséhez 43-43%-ban töltővezeték lyukadása és a vészleállítás elmaradása és a gázinga lyukadása és a vészleállítás elmaradása, 5-5 %-ban a töltővezeték törése és vészleállítás elmaradása és a gázinga törése és vészleállítás elmaradása járul. A leghatékonyabb kockázatcsökkentő lépések az alábbiak lehetnek: 1. Bekövetkezés gyakoriságot csökkentő intézkedések: - lefejtő és töltővezeték lyukadásának illetve törésnek elkerülése; - a vészleállítás biztosítása, az esetleges emberi hiba kiküszöbölése. 2. Következményeket csökkentő intézkedések: - Az ammóniát tartalmazó vasúti kocsi lefejtése során bekövetkező esemény következményeinek minimalizálása; - A közúti tankautó ammóniával való töltése során bekövetkező esemény következményeinek minimalizálása. 7. lépés: Költéség – hatékonyság modellezése A fentiekben megállapított költségcsökkentő intézkedések költségeinek, hatékonyságának elemzése. Erre már számos modell létezik, ettől itt eltekintek.

- 115 -


ZMNE-2007.


8. lépés: Üzemeltető döntése a kockázatcsökkentő intézkedés kiválasztásáról, annak bevezetéséről. A biztonsági dokumentáció kockázatszámítás fejezetésének átdolgozása az új helyzetnek megfelelően. Gyakorlati példa: Az üzemeltető az 5. és a 6. lépés alapján dönt a kockázatcsökkentő intézkedésről. Jelen esetben konkrét intézkedések lehetnek: 1. Bekövetkezés gyakoriságot csökkentő intézkedések: - A lefejtő- és töltővezetékek rendszeres ellenőrzése, karbantartása, cseréje. - A vészleállítás automatizálása (gázérzékelő jeléhez kötve) - A lefejtéshez és töltéshez két személy jelenlétének előírása. 2. Következményeket csökkentő intézkedések: - Monitoring rendszer kiépítése a lefejtő- és töltőhelyen; - A lefejtő- és töltőhelyre stabil vízpajzs kiépítése, melynek indítása az érzékelőkhöz kötött; - Védelmi intézkedés kidolgozása és begyakoroltatása az oktatási centrumban, megfelelő eszközök biztosítása a kimenekítésre. Megfelelő védelmi tervezéssel – pl.: ammónia korai lecsapatása vízzel - a szabadba kerülő ammónia terjedési távolsága minimalizálható. Természetesen az intézkedéshez az üzemeltetőnek bizonyítani kell, hogy a feladatot időben végre tudja hajtani és megfelelő erő – eszköz állománnyal rendelkezik. Amennyiben véletlenszerűen tartott gyakorlattal a fentieket igazolni tudja, úgy a védelmi tervezés kockázatcsökkentő intézkedésként figyelembe vehető.

- 116 -


ZMNE-2007.


Jogszabályok jegyzéke 1.

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

2.

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

3.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

4.

18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

5.

314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

6.

219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről

7.

132/1997. (VII. 24.) Korm. Rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról

8.

1/2003. (I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól

9.

20/1998. (IV. 10.) BM rendelet a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről

10. 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 11. 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 12. 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről*, amely felváltotta a 42/2001. (XII. 23.) GM rendeletet 13. 21/1999. (VII. 22.) KHVM–KöM együttes rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól 14. 2408/1995. (XII. 20.) Korm. határozat az ENSZ EGB Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló Egyezmény keretei között létrehozandó Ipari Baleset-megelőzési Regionális Koordinációs Központ és a Magyar Nemzeti Központ létesítéséről

- 117 -


ZMNE-2007.


Rövidítések jegyzéke Biztonsági dokumentáció

A biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés együttes megnevezése

HÖT

Hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Kat. Tv.

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

KKB

Kormányzati Koordinációs Bizottság

KvVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

MKVI

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Mvt.

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel

OKF

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

QRA

Mennyiségi kockázatelemzés [Quantitative risk assessment]

Rendelet

18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

RST

Riasztási és segítségnyújtási terv

Szakhatóság TMMT Védelmi terv VFCS

Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv A veszélyes ipari üzem vonatkozásában a káresemény csökkentésére irányuló tervek összefoglaló megnevezése Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport

- 118 -


ZMNE-2007.


Fogalomjegyzék Belső védelmi terv (1999. LXXIV. tv. szerint)

Biztonsági jelentés (1999. LXXIV. tv. szerint)

Felső küszöbértékű veszélyes üzem (18/2006 (I. 26). Korm. rend. szerint)

Katasztrófa (1999. LXXIV. tv. szerint)

Külső védelmi terv (1999. LXXIV. tv. szerint)

Lakosság 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet)

Rendkívüli esemény (1999. LXXIV. tv.)

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes ipari üzemen, veszélyes létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány. Az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. A jelentés elegendő információt kell, hogy szolgáltasson a külső védelmi tervek elkészítéséhez, és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához. Ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja A szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. A veszélyes létesítmény környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek szolgálati feladatot ellátó állománya, továbbá a szabadságukban korlátozott, a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézet őrizetében lévő személyek kivételével a veszélyeztetett területen élő vagy tartózkodó személyek összessége A veszélyes ipari üzemben a rendeltetésszerű működés során, illetőleg a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel, és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségét.

- 119 -


Üzemeltető (1999. LXXIV. tv.)

Veszélyes anyag (1999. LXXIV. tv.)

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset (1999. LXXIV. tv.)

Veszélyes ipari üzem (1999. LXXIV. tv.)

Veszélyes létesítmény (1999. LXXIV. tv.)

Veszélyes tevékenység (1999. LXXIV. tv.)

ZMNE-2007.


Bármely természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes létesítményt működtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem működésére. E törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. Olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszélyes ipari üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül, illetőleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetőleg a környezetet. Egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására). Olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévő technológiai, illetőleg termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magába foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyezteti, illetve károsítja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

- 120 -


ZMNE-2007.


A MB OKF 109/2000. számú intézkedése VÍZZEL OLTÁSHOZ SZÜKSÉGES ERŐK ÉS ESZKÖZÖK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA I. A számításhoz szükséges adatok, alapfogalmak 1. A tűz szabad fejlődésének időtartama - tsz (min) Az az idő, amely a tűz keletkezésétől az oltóanyag kijuttatás megkezdéséig (az első sugár bevetéséig) tart. Meghatározása. tsz= tj + tv + tte (min), ahol: tj - a tűz keletkezésétől a riasztás végrehajtásáig eltelt idő; tv - a vonulás időtartama; tte - a tűzoltás előkészítésének időtartama. 2. A tűz körülhatárolásának időtartama - tl (min) A tűz keletkezésétől annak körülhatárolásáig eltelt idő. 3. Az első sugár bevetésétől a tűz körülhatárolásáig eltelt idő t1 (min) t1 = tl - tsz A t1 idő azonnal elrendelt magasabb riasztási fokozat esetében azonos a legnagyobb és legkisebb vonulási idő különbségével. 4. A tűz terjedési sebessége - vl (m/min) Az adott anyag, épület, építmény égésének vízszintes irányú terjedési sebessége. Meghatározása a 2.sz. táblázatból. 5. Az oltóanyag fajlagos adagolási intenzitása - I Az oltóanyag azon mennyisége, amelyet egységnyi idő alatt a tűz számítási paraméterének egységére juttatnak ki. A számítási paraméter függvényében vízzel oltásnál értelmezünk: a) lineáris adagolási intenzitás - Il (l/m/min) b) felületi adagolási intenzitás: - IA (l/m2/min); meghatározása táblázatból Il=h0.IA 6. A tűz számítási paramétere A tűz azon jellemző mérete, amelyre vonatkoztatva – a tűz jellegének és az oltási módnak a függvényében – meghatározható az adott tűz oltásához szükséges erő és eszköz mennyisége. Ez lehet a tűz kerülete, területe vagy annak egy része. 7. A tűz területe - At (m2) A feltételezett tűzesetnek a vizsgált időpontig valószínűsített és számítással meghatározott alapterülete. 8. Az oltási mélység - h0 (m) Az a távolság, melynek mértékében a sugárcsőből kijuttatott oltóanyag a tűzfelületek mélységében - a tűz szélétől befelé - érinti, és ott hatásos oltást fejt ki. Kézi működtetésű sugárcsövek esetében az oltási mélység 5 m, vízágyú alkalmazása esetén 10 m. 9. Tűzoltási terület - At0 (m2) A tűzterület azon része, ahol megvalósítható vagy célszerű megvalósítani a vizsgált időszakban a feltételezett tűz oltását. Lásd 1.sz. ábrát.

- 121 -


ZMNE-2007.


10. A tűz keletkezésének helye (feltételezett) A helyszín tanulmányozása során a legvalószínűbb keletkezési helyet kell kiválasztani. Ha ilyen nincs, akkor a helyiség vagy tárolási egység geometriai középpontját kell megjelölni. 11. A tűz sugara - Rt (m) Az a távolság, amelyre a feltételezett tűz a lehetséges terjedési irányokban a keletkezés helyétől terjed a vizsgált időtartam alatt. 12. A tűz körülhatárolásának feltétele Az oltóanyag kijuttatás szempontjából a tűz körülhatároltnak tekinthető, ha az időegységre vonatkoztatott gyakorlatilag kijuttatható oltóanyag mennyisége legalább egyenlő az elméletileg szükséges oltóanyag mennyiségével. 13. A tűz terjedésének formája és mértéke Megállapítása során a tárolási egység vagy helyiség jellemző méreteit kell először meghatározni a feltételezett tűz keletkezési helye és ezen tűz terjedési lehetőségei alapján. Ezután a jellemző méreteket össze kell hasonlítani a tűz sugarával. Ha az összevetés eredménye az, hogy a feltételezett tűz sugara kisebb, mint bármelyik jellemző méret, akkor a tűz terjedése a vizsgált időpillanatban még minden irányban lehetséges, vagyis körkörös irányú a tűzterjedés formája. Ha valamely lehetséges terjedési irányban a jellemző méret kisebb a feltételezett tűz sugaránál, akkor a tűz terjedési lehetősége ebben az irányban korlátozott, vagyis ebben a lehetséges terjedési irányban a tűzterület határvonala a jellemző méret határvonalával megegyező lesz Körkörös irányú tűzterjedés esetében a feltételezett tűz alapterülete tulajdonképpen egy olyan kör területével vagy annak egy részével azonos, melynek középpontja egybeesik a tűz feltételezett keletkezési helyével, sugara pedig azonos a feltételezett tűz sugarával. Lásd 1/d és 1/e ábrát. Korlátozott terjedési lehetőség esetében a feltételezett tűz alapterülete pedig megegyezik azon síkidom területével, melyet a korlátozott terjedési lehetőség irányaiban a helyiség vagy tárolási egység határvonala, lehetséges terjedési irányaiban pedig a tűz sugara mértékében a terjedési irányra állított merőleges egyenes határol. Az összehasonlítást legalább négy, egymásra merőleges irányban kell elvégezni. Ha a tűz sugara minden lehetséges terjedési irányban nagyobb a jellemző méreteknél, akkor a tűzterület azonos a helyiség vagy tárolási egység alapterületével. 14. A sugárcső teljesítménye - qs (l/min) A sugárcsövön időegység alatt átáramló vízmennyiség. 15. Az egy raj által szerelhető sugarak száma -nse Egy teljes raj 2 sugarat képes megszerelni és működtetni, egy félraj pedig 1 sugarat. 16. A tűz oltásának időtartama - t0 (min) Az az időtartam, mely alatt a keletkezett tűz eloltható. Az eredményes oltás feltétele, hogy a tűzterület egészén vagy csak azon részén, ahol a taktikai célszerűség vagy szükségszerűség alapján az oltást végezzük, az 1.sz. táblázatban foglalt adagolási intenzitás mértékét maradéktalanul biztosítsuk. Vízzel oltás esetén ez az időtartam 10 perc. II. A tűzterület számítása –At (m2) 1.

Körkörös terjedési lehetőség esetén a) A tűz az első sugár bevetésével közel egyidőben körülhatárolható.

At = πRt2 = π (v1t sz ) 2 - 122 -


ZMNE-2007.


b) A tűz az első sugár bevetésével közel egyidőben nem lokalizálható.

At = πRt2 = π (v1t sz + 0,5v1t1 ) 2 Korlátozott terjedési lehetőség esetén c) A tűz az első sugár bevetésével egyidőben körülhatárolható.

At = nav1t sz d) A tűz az első sugár bevetésével közel egyidőben nem lokalizálható.

At = nav1 Rt = na(v1t sz + 0,5v1t1 ) ahol: n - a tűz lehetséges terjedési irányainak száma, az esetek többségében n=1 vagy n=2; a - a tárolási egység vagy helyiség azon oldala, melynek mentén a tűz már a határvonalig terjedt. III. A tűzoltási terület számítása. – At0 (m2) 1.

2.

Korlátozott terjedési lehetőség esetén a) A tárolási egység teljes terjedelmében ég, és a beavatkozás minden irányból lehetséges és szükségszerű. At 0 = 2h0 (a + b − 2h0 ) ; lásd 1/a ábra b)

A tüz csak egy oldalról támadható. At 0 = ah0 ; lásd: l/b ábra

c)

A tűz két oldalról támadható. At 0 = 2ah0 ; lásd: l/c ábra

Körkörös tűzterjedés esetén a) A tüzet minden oldalról támadni kell. At 0 = πh0 (2 Rt − h0 ) ; lásd: l/d ábra b)

A tűz csak egy irányból támadható.

At 0 = 0,25πh0 (2 Rt − h0 ) ; lásd: l/e ábra

IV. A vízzel oltáshoz szükséges erők és eszközök közelítő számítása 1.

Az időegységre vonatkoztatott szükséges vízmennyiség meghatározása – Qsz (l/min)

Qszolt = At I A

Qszolt = At 0 I A Qszvéd = Avéd I Avéd Qszvéd = q s N svéd Qszvéd = k véd I1véd Qszössz = Qszolt + Qszvéd ; ahol: At - a feltételezett tűz területe (m2); At0 - a feltételezett tűzoltási terület (m2); IA - az oltóvíz felületi adagolási intenzitása (l/m2/min);

- 123 -


ZMNE-2007.


Avéd - a védendő felület (m2);

I Avéd − (0,25 − 0,5) I A ; kvéd - a védendő kerület (m); I1véd - a védelemhez szükséges lineáris adagolási intenzitás (1/m/min); qs - a sugárcső vízszükséglete (l/min); Nsvéd - a védelemhez szükséges sugarak száma, itt taktikai szempontok alapján meghatározva; Qszolt - az égés megszüntetéséhez szükséges, időegységre vonatkoztatott vízmennyiség (l/mm); Qszvéd - a védelemhez szükséges, időegységre vonatkoztatott vízmennyiség (l/mm);

2.

3.

Qszössz - a feltételezett tűz oltásához szükséges, időegységre vonatkoztatott vízmennyiség (l/min). A vízmennyiség biztosításához szükséges sugarak számának meghatározása - Ns Nsolt=Qszolt/qs Nsvéd=Qszvéd/qs A tűz oltásához szükséges rajok számának meghatározása - Ne. Neolt=Nsolt/ne Nevéd=Nsvéd/nse össz olt Ns =Ne +Nevéd+Neegyéb+Netart qs ahol Neegyéb - az egyedi feladatok megoldásához szükséges rajok száma. Akkor kell tervezni, ha a tűzoltás során élet-, tárgy-, állatmentés, vízellátási vagy bontási munkálatok, stb. is jelentkeznek, a várható igénybevétel figyelembevételével. Netart - ha a munkálatok végzése indokolja, akkor minimálisan minden öt rajra egy tartalékrajt kell tervezni. nse - az egy raj által szerelhető sugarak száma

4.

A riasztás nagvságrendjének és jellegének meghatározása A 2. pontban meghatározott sugarak száma alapján történik. Ha a feladat jellege indokolja (pl.: távolsági vízszállítás, megvilágítási igény, középmagas épület tüze, stb.), akkor a még szükségessé váló szereket, felszereléseket is tervezni szükséges.

5.

A tűz oltásához szükséges vízmennyiség meglétének ellenőrzése a) Vezetékes vízhálózat esetében A vízhálózatból kinyerhető vízmennyiségnek (meghatározása a 3.sz. táblázatból) legalább egyenlőnek kell lennie a feltételezett tűz eloltásához szükséges támadó- és védősugarak egyidejű vízszükségletével. b) Víztározó medence esetén Wössz=Wolt+Wvéd Wolt=(At0IAt0)n Wvéd=(Nsvéd qs tvéd); ahol Wössz - összes vízszükséglet (l); Wolt - a támadó sugarak működéséhez szükséges vízmennyiség (l); Wvéd - a védősugarak működéséhez szükséges vízmennyiség (l); tvéd - a védősugarak feltételezett működési időtartama (min); n - oltási területhez tartozó lépcsők száma (hány lépcsőben kell az oltáshoz szükséges vízmennyiséget kivenni).

- 124 -


ZMNE-2007.


V. A számítás menete 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A legvalószínűbb tűzkeletkezési hely meghatározása. A tűz szabad fejlődési időtartamának meghatározása. A tűz terjedési sebességének megválasztása (2.sz. táblázatból). A tűz sugarának meghatározása. A tűzterjedés formájának és mértékének megállapítása. A tűzterület kiszámítása. Az alkalmazandó oltási mód, módszer megállapítása (tűzoltási terület meghatározása). Az oltóvíz adagolási intenzitásának megállapítása (1.sz. táblázatból). Időegységre vonatkoztatott oltóz szükséglet meghatározása. Terjedő tüzek esetében a körülhatárolás megvalósulásának ellenőrzése, a számítás pontosítása a körülhatárolás megvalósíthatóságának függvényében. 11. Az oltási munkálatok végzéséhez szükséges sugarak és rajok számának meghatározása. 12. A tűz oltásához szükséges oltóvíz mennyiségének meghatározása, biztosíthatóságának ellenőrzése. 13. A riasztás jellegének és nagyságrendjének meghatározása.

- 125 -

ZMNE-2007.



1.sz. táblázat Az oltóvíz adagolási intenzitása Az égő épület, építmény,

Adagolási intenzitás

anyag megnevezése

IA (l/min/m2)

Iroda és lakóépület

4,8

-

6,0

II. tűzállósági fokozatú épületek pincehelyiségei

18,0

-

60,0

III., IV., V. tűzállósági fokozatú robbanásveszélyes létesítmények

3,6

-

12,0

Színházak színpadi része

12,0

-

18,0

Színházak nézőtéri része

6,0

-

9,0

Garázsok

3,0

-

6,0

Gumianyag rakások, bálák

9,6

-

10,8

Rönkfarakások

9,6

-

10,8

Fűrészáru rakások, ha a csoportok közötti távolság.

8 m-ig

60,0

10 m-ig

30,0

25 m-ig

7,2

40 m-ig

2,4

Fűrészáruk egy csoportban 8 - 14 % nedvességtartalomig

27,0

Fűrészáruk egy csoportban 14 - 30 % nedvességtartalomig Tőzegmezők Kaucsuk

12,6 6,0 6,0

Textolit, bakelit, műanyagtermékek

3,6

-

6,0

Nem kötegelt papíranyagok

4,8

-

6,0

padlástér

3,6

-

4,8

kórtermek

4,8

-

6,0

vizsgálók

4,8

-

5,4

Kórházak:

Papírfamáglyák

röntgenezők és röntgenfelvételek raktára

6,0

40-50 % nedvességtartalom esetén

14,4

40 % nedvességtartalom alatt

33,0

Papírfa forgácskupacok 30 - 50 % nedvességtartalom eseten

1,8

-

3,6

Etilalkohol (szeszgyárak tüzei esetén)

12,0

-

24,0

Fafeldolgozó üzemek

6,0

-

15,0

Textilüzemek

6,0

-

9,0

Hőre lágyuló műanyagtermékek

6,0

-

8,4

belső tüzek esetén

3,6

-

4,8

külső tüzek esetén

6,0

-

7,2

Hajók: Transzformátorok (szórt sugárral) Gabonafélék

12,0 6,0

- 126 -


ZMNE-2007.

Az égő épület, építmény,


Adagolási intenzitás IA (l/min/m2)

anyag megnevezése Aceton (ködsugárral) Benzin_ toluol, könnyű benzin és más olyan tűzveszélyes folyadékok,

24,0

melyek lobbanáspontja kisebb, mint +28°C (ködsugárral) Pakura-termékek melyek lobbanáspontja +60°C vagy magasabb, olajtermékek, melyek lobbanáspontja +120°C vagy

24,0

magasabb (szórt sugárral)

12,0

- 127 -

ZMNE-2007.



2.sz. táblázat Az égés átlagos terjedési sebessége néhány anyag, illene objektum esetében Objektum, anyagféleség

Az égés terjedési sebessége (m/min)

Adminisztrációs épületek

1,0

-

1,5

II. tűzállósági fokozatú épületek

0,6

-

1,0

III., IV. tűzállósági fokozatú épületek

2,03

-

3,0

0,5

-

0,8

III. tűzállósági fokozatú épületek

1,0

-

3,0

V. tűzállósági fokozatú épületek

2,0

-

5,0

tőzegkazal

0,1

-

1,0

gerenda rakat

0,6

-

1,0

textilféleségek

0,3

-

0,4

tekercselt papír

0,2

-

0,3

szintetikus kaucsuk

0,6

-

0,1

lenrost

3,0

-

5,6

Bőrfeldolgozó üzem szárító részlege (III. tűzállósági fokozatú)

1,5

-

2,2

Nagyterületű éghető tetőfedés

1,7

-

3,2

Színházak

1,0

-

3,0

Hűtők

0,5

-

0,7

textilfeldolgozó, előállító

0,3

-

0,6

fafeldolgozó kombinát (III. tűzállósági fokozatú)

1,0

-

1,6

Kórkazak. Lakóházak (III. tűzállósági fokozatú) Fűrészüzemek Raktárak, tárolók.

Üzemek

Fűrészáru máglyában (∆v = 2 - 4 cm), 8 - 10 °/ nedvességtartalomnál

4,0 3.sz. táblázat

Körvezetékes rendszerű csőhálózatból kinyerhető vízmennyiségek Csőhálózatban uralkodó nyomás (bar)

Csőátmérő (mm) 100 125

150

200

250

300

kivehető vízmennyiség (100 l/min) 2

15

24

33

39

51

69

3

18

36

42

48

69

102

4

24

42

48

66

87

123

5

27

51

54

78

111

141

6

30

54

63

87

120

159

Megjegyzés: Sugaras rendszerű vízellátás esetén a kivehető víz mennyisége a táblázati érték 50 %-a.

- 128 -

ZMNE-2007.



At0

b At0=2*h*(a+b-2*h)

At0

b At0=a*h

At0

b At0=2*a*h At0 – tűzoltási terület a - a tűz területének hossza b - a tűz területének szélessége h – oltási mélység

- 129 -


ZMNE-2007.


At0=Π*h*(2*R-h) h=R-r

At0

At0=Π*h*(2*R-h)*0,25 At0 – tűzoltási terület R - a tűz sugara h – oltási mélység

- 130 -

ZMNE-2007.



HABBAL OLTÁSHOZ SZÜKSÉGES ERŐK ÉS ESZKÖZÖK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA I. Helyiség légterének habbal való feltöltéséhez szükséges számítások. Amennyiben a tűz jellege és a tűz színhelyén kialakult helyzet azt indokolja, akkor a védelemhez szükséges sugarak számát, az időegységre vonatkoztatott vízmennyiséget, valamint a riasztás nagyságrendjét a vízzel oltásnál ismertetettek alapján kell meghatározni. 1.

A helyiség lécterének feltöltéséhez szükséges habsugárcsövek száma Nhg.=(V*kv)/(Qhg*t0); ahol:

V - azon helyiség szabad térfogata, ahol a tűz keletkezett (m3). Ha pontosan nem ismerjük a helyiségben elhelyezett égő anyag vagy jelentősebb technológiai berendezés térfogatát, akkor a helyiség „szabad” térfogatát annak befoglaló méretei alapján kell meghatározni; kv - hab-megsemmisülési együttható = 3 Qhg,- a habsugárcső (habgenerátor) időegységre vonatkoztatott habfejlesztő képessége (m3/min); t0 - az oltás normaideje = 10 min 2.

Az oltáshoz szükséges habképzőanyag mennyiségének meghatározása Wha=Nhg*qh*t0; ahol

qh - a habsugárcsövön átáramló habképzőanyag mennyisége időegységre vonatkoztatva (l/min). Meghatározása: a habsugárcsövön időegység alatt átáramló oldat mennyiségéből - a bekeverési százalék alapján kiszámítjuk a habképzőanyag mennyiségét, qh = (Qhg (liter!) * bekeverési százalék) / 100 3.

A habfeltöltéshez szükséges víz mennyiségének meghatározása Wvíz=Nhg*qvíz*t0; ahol

qvíz - a habsugárcsövön időegység alatt átáramló víz mennyisége (l/min). Meghatározása az előbbiek alapján történik. II. Felület habbaloltás: Ha indokolt, akkor a védelemhez szükséges sugarak számát, az időegységre vonatkoztatott vízmennyiséget, valamint a riasztás nagyságrendjét a vízzel oltásnál ismertetettek alapján kell meghatározni. 1.

Szükséges oldatmennyiség meghatározása Qsz=At* IA; ahol IA - habképzőanyag adagolási intenzitása, éghető folyadékoknál = 5 l/min/m2

alkoholoknál, oldószereknél, poláris vegyületeknél = 10 l/min/m2 (amennyiben a gyártó által közölt adatok között más szerepel, úgy azzal az értékkel kell számolni. Lásd: 4.sz. táblázat); 2.

Szükséges habszerelvények darabszámának meghatározása Nhab=Qsz/qhab; ahol Qhab - habszerelvény oldatintenzitása (l/min)

3.

Szükséges habképzőanyag mennyisége Whab= t0*(qhab*habképzőanyag bekeverési százaléka) / 100

- 131 -

ZMNE-2007.


4.


Szükséges vízmennyiség meghatározása Wvíz= t0*(qhab*víz bekeverési százaléka) / 100 III. Repülőgép tüzek oltása

1.

Elméleti tűzterület meghatározása At=L*(12+W),ha L=20 m: At = L*(30 + W), ha L > 20 m; ahol: L - a repülőgép hossza;

2. 3.

W - a repülőgép szélessége. Gyakorlati tűzterület meghatározása Szükséges oldatmennyiség meghatározása

Atgy=0,67*At

Qsz=Atgy*IA; ahol IA - adagolási intenzitás film képző, illetve fluor-protein alapú habképzőanyag esetén: 5,5 l/min/m2, 6 %-os bekeverés; protein alapú habképzöanyag esetén: 8,2 l/min/m2, 5 %-os bekeverés. 4.

Habszerelvények számának meghatározása

5.

Nhab=Qsz/qhab Habképzőanyag mennyiségének maghatározása Whab= t0’*qh* Nhg; ahol t0’ - oltási idő = 3 min

A riasztási fokozat meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy több szakaszt kell szervezni a mentés minél gyorsabb és minél biztonságosabb végrehajtása érdekében. IV Tűzveszélyes folyadéktároló tartályok tüzeinek oltásához szükséges erők és eszközök számítása Ilyen esetekben a környezet védelmét taktikai szempontok alapján szükséges mérlegelni, és amennyiben az indokolt, úgy a vízzel oltásnál ismertetettek alapján kell azt meghatározni. A riasztási fokozat megállapításánál körülbelül 10 % tartalékot kell tervezni, de minimum 1 db gépjárműfecskendőt. A későbbiekben számítandó mennyiségeken felül általános környezetvédelmi célokra 3000 l/min vízmennyiséget kell tervezni. 1.

Égő tartály hűtéséhez szükséges erő, eszköz meghatározása: Qszé=Ké*Ilé=Π*Dé*IAé; ahol: Qszé - szükséges vízmennyiség; Ké - égő tartály kerülete: IAé - adagolási intenzitás = 46 l/min/m Nszé=Qszé/qs; ahol: Nszé - szükséges sugarak száma: qs - sugárcső vízszükséglete.

- 132 -

ZMNE-2007.


2.


Szomszédos tartály(ok) hűtéséhez szükséges erők, eszközök meghatározása:

A szomszédos tartály(oka)t abban az esetben szükséges hűteni, ha a tartályok közötti távolság kisebb vagy egyenlő, mint az égő tartály átmérőjének 1,5 - szerese. Qszsz=0,5*Ksz*IAsz; ahol: Qszsz - szükséges vízmennyiség; Ksz - a hűtendő tartály kerülete; IAsz - adagolási intenzitás = 12 l/min/m Nszsz=Qszsz/qs; ahol: Nszsz - szükséges sugarak száma; Minden szomszédos tartály hűtéséhez - melyet hűteni szükséges - legalább 3 sugarat kell számolni. 3.

A habrohamhoz szükséges erők_ eszközök meghatározása: Qhabr=At*IAhabr; ahol: Q - a habrohamhoz szükséges oldatintenzitás; IAhabr - adagolási intenzitás = 5 l/min/m2 Nszhabr=Qszhabr/qhab; ahol: habr Nsz - szükséges habszerelvények száma; habr

Whab= Nszhabr*qh*t0*k; Wvíz= Nszhabr*(qhab-qh)*t0*k; ahol Whab - szükséges habképzőanyag mennyisége; Wvíz - szükséges víz mennyisége; t0 - oltási idő = 10 perc; k - készletezési együttható = 3, a helyszínen háromszoros oltóanyagkészletet szükséges biztosítani a habroham végrehajtásának kezdetéig. Az oltás utáni 3-5 perces hab kijuttatáshoz szükséges habképzőanyagot, illetve vízmennyiséget is tervszerűen biztosítani kell. Számítási menete az előzőekkel analóg, azzal a különbséggel, hogy az oltási idő 3 vagy 5 perc, illetve a készletezési együttható 1. A habtartósításnál az adagolási intenzitás megegyezik az oltásnál alkalmazott adagolási intenzitással.

- 133 -

ZMNE-2007.



Magyarországon alkalmazható habképzőanyagok adagolási intenzitása SOLVENSEAL K 3-6 %, szénhidrogénekre: 3 liter/min/m2; 3 %-os bekeverés poláris oldószerekre: 6 liter/min/ m2: 6 %-os bekeverés FINIFLAM all-round F-15 3 %, nem habtörő anyagokra: 4,5 l/min/ m2 3 %-os bekeverés LIGHT WATER FC-600 3-6 % habtörő anyagokra: 6 %-os bekeverés nem habtörő anyagokra: 3 %-os bekeverés Termék Adagolási intenzitás (l/min/ m2)

Termék

Adagolási intenzitás (l/min/ m2)

Aceton

6

Dinietil-amin

Aceton-cianohidrin

4

(40 %-os vizes oldat)

Acetonitril

6

Dimetil-etanol-amin

Acrilsav

4

Dimetil-formamid

Acril-nitril

4

Dimetil-keton

Adiponitril

2

Dioktil-ftalát

6 2

Allil-alkohol

6

14-dioxán

6

Allil-klorid

4

Epiklórhidrin

Amino-etil-etanolamin

6

Etanol-hexán 25/75

Benzol

4

Etil-akrilát

Butil-acetát

4

Etil-acetát

Butil-metakrilát

Etil-éter

2-klór-etanol

4

Etiléncianohidrin

Krezol

4

Etilén-diamin

Krotonaldehid

4

Etilén-diklorid

Ciklohexanon

4

Etilén-glikol-

Diaceton-alkohol

6

monobutil-éter

Dibutil-amin

4

Etilén-glikol-metil-éter

1,4 diklór-benzol

2

2-etil-hexil-akrilát

1,2 diklór-propén

4

Formaldehid

1,3 diklór-propén Dietanol-amin

4

(37 %-os vizes oldat)

4

Furfurol

Dietil-amin

6

Gázolaj

Dietilén-glikol-monoetil-éter

4

Heptán

Dietilén-triamin

6

Hexán

- 134 -

6 6 6

4 4 4 6 6 6 6 4 6 6 2 6 4 4 4 4

ZMNE-2007.


Termék Diizopropanol-amin

Adagolási intenzitás (l/min/ m2) 4


Termék Izobutanol

Diizopropilén-amin Izoprén

6 4

Izopropanol

6

Ftlálsav-anhidrid

Izopropil-amin (IPA)

3

Propionsav

Izopropil-éter

6

Propil-amin

Kerozin

2

Propilén-oxid

Metanol

6

Piridin

Metil-akrilát

4

Könnyűbenzin

Metil-etil-keton (MEK)

6

Sztirol

2-metil-5-etil-piridin

4

Metil-izoamil-keton

3

Metil-izobutil-keton (MIBK)

4

Tercierbutil-alkohol (TBA) Tetrahidro-furán (THF) Toluol

Metil-metakrilát

4

Toluol-diizocianát

Monoetanol-amin

4

Trietanol-amin

Monoetil-amin

6

Trietil-amin

Monoizopropanol-amin

4

Trietilén-tetramin

Mononitro-benzol

4

Vinil-acetát

Morfolin

6

Vinilidén-klorid

2-nitro-propán

4

Xilol

Izobutil-acetát Fenol

- 135 -

Adagolási intenzitás (l/min/ m2) 4 3 4 2 4 6 6 6 2 4 6 6 4 2 4 6 4 6 4 4

ZMNE-2007.



PORRAL OLTÁSHOZ SZÜKSÉGES ERŐK ÉS ESZKÖZÖK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA 1.

Szükséges porintenzitás számítása Qsz=At*IA; ahol: IA - adagolási intenzitás (felületre átszámítva): 0,6 kg/m2/s

2.

Szükséges porszerelvények száma: Npor=Qsz/qpor; ahol: Npor - szükséges porszerelvények száma; qpor - porszerelvény intenzitása:

porpisztoly 5 kg/s; porágyú 1. típusú (pl.: IFA) 25 kg/s: porágyú 2. típusú (pl.: RÁBA) 50 kg/s.

- 136 -

A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben

Recommend Documents