2009/4/2
Távhőellátás Dr. Fülöp László főiskolai tanár PTE – Pollack Mihály Műszaki Kar
[email protected]
Távhőrendszer • A távhőrendszer több fogyasztói hőközpont, s ezáltal az egyedi gy fogyasztók gy sokaságának, g általában egymástól is eltérő hőigényét elégíti ki. • Az épületek csatlakozási pontján összeadódik az egyes lakások hőigénye • A fogyasztói hőközpontokban (FHK) és az épületek hőigénye plusz a távhő elosztóvezeték vesztesége • A hőfejlesztés (H) helyén a az egyes fogyasztói hőkö hőközpontok t ké és a tá távvezeték ték vesztesége t é • A felhasznált primerenergia tartalmazza az átalakítás veszteségeit is
1
2009/4/2
Legfontosabb fogalmak • Hőellátás: a fogyasztók ellátása a szükséges hőmérsékletű és y g hővel. A hőfejlesztő j berendezés területi mennyiségű elhelyezkedése (következésképpen a fogyasztók száma, hőteljesítménye, stb.) alapján megkülönböztethető: – egyedi, – központi és – távhőellátás • Egyedi hőellátás: egy fogyasztó saját hőigényének kielégítése. • Központi hőellátás: kis területen több fogyasztó (többszintes lakóépület/ek/) együttes hőigényének kielégítése. • Távhőellátás: nagy területen a fogyasztói sokaság (városrész, város, régió) együttes hőigényének kielégítése.
Teljesítmény szerinti osztályozás • Csoportfűtés: 0,5 … 1 MW • Tömbfűtés: 1 … 20 MW • Távfűtés: 20 MW felett
2
2009/4/2
Legfontosabb fogalmak • Hőigény: a fogyasztók elvárásainak kielégítéséhez szükséges y g hő. A fogyasztók gy elvárása hőmérsékletű és mennyiségű (időben változó) gazdasági és szociális-kulturális kategória. • Két alapvető fogyasztó csoport különböztethető meg: – lakossági-kommunális, – ipari-technológiai.
• Lakossági-kommunális fogyasztók: a helyiségek elvárt hőmérsékletének biztosítása fűtési hővel és a fogyasztók elvárt hő é ékl tű és hőmérsékletű é mennyiségű i é ű melegvízzel l í l való ló ellátása. llátá Ennek E k megfelelően megkülönböztethető: – fűtési – használati melegvíz hőigény.
• Ipari-technológiai fogyasztók: az ipari technológiák biztosítása megfelelő hőmérsékletű és mennyiségű hővel.
Hőhordozó közeg • A két alapvető hőigény kielégítése különböző hőhordozóval történik: – a lakossági-kommunális g általában vízzel,, – az ipari-technológiai általában vízgőzzel (nagy hőmérsékletű füstgázzal) – de előfordulnak kivételek (gőzfűtésű radiátorok ill. forróvizes technológiai fogyasztók). – Vízfázisban a fajlagos energiahordozó-képesség (cp∆t) kb. egy nagyságrenddel kisebb, mint gőzfázisban (r, ∆h).
• A víz hőhordozót – hőmérséklete alapján – a szakma megkülönbözteti: – melegvíz (névleges előremenő hőmérséklete teo ≤ 115 °C), °C) – forróvíz (névleges előremenő hőmérséklete teo > 115 °C).
• Névleges előremenő/visszatérő víz hőmérséklet: – a méretezési külső levegő hőmérséklethez (tlo) tartozó előremenő (teo) és visszatérő (tvo) víz névleges hőmérséklete.
3
2009/4/2
Jellemző hőmérséklet-szintek • A különböző lakossági-kommunális hőellátási módok eltérő névleges előremenő/visszatérő víz hőmérséklettel üzemelnek: – egyedi hőellátás: melegvíz (teo/tvo= 90/70, 70/40 °C, stb.), – központi hőellátás: melegvíz (teo/tvo= 110/70, 90/70 °C, stb.), – távhőellátás: forróvíz (teo/tvo= 130/80, 150/90 °C, stb.) – (Minél nagyobb a hőlépcső, annál kisebb a tömegáram, annál kisebb a keringtetés energiaigénye)
• Az ipari-technológiai rendszerekben – az előremenő hőhordozó vízgőz, – a visszatérő hőhordozó csapadékvíz (kondenzátum).
Alrendszerek • A távhőellátó rendszerek egymással szoros kapcsolatban álló részekből részekből, alrendszerekből állnak. állnak • A távhőellátó rendszereket – a hőforrások típusa, – az alrendszerek (a primer és szekunder rendszer) hidraulikai kapcsolata, – a vezetékek típusa és az építés módja, – a vezetékrendszer jellege, kialakítása, topológiája, – a hőhordozó közeg fajtája, – a hőközpontok típusa
• szerint osztályozzuk.
4
2009/4/2
A távhőszolgáltatás részei • • • • •
Hőtermelés Hőszállítás Hőátadás (hőközpontok) Hőfogyasztás A termelés az erőművek és fűtőművek feladata, a szállítást és átadást a távhőszolgáltató végzi, de az épületen belüli rész már a fogyasztókhoz tartozik.
Tulajdonviszonyok • távhőforrás – befektető, önkormányzat • hálózat, háló t hőközpont hőkö t – önkormányzat ö k á t • szekunder oldal – ingatlan tulajdonos
5
2009/4/2
A távhőellátás lehetséges hőforrásai • kondenzációs erőmű, • hőszolgáltató erőmű, • fűtőerőmű, • ipari erőmű, • kombinált ciklusú, gőzturbinás és gázturbinás fűtőerőmű, • gázmotoros fűtőerőmű, • kazántelep gőzkazánokkal ipari technológiai igényekhez, • fűtőmű gőz és/vagy forró vízkazánokkal fűtési igényekhez igényekhez, • geotermikus hőforrás, • nukleáris hőforrás, • egyéb
A kapcsolt energiatermelés folyamata
6
2009/4/2
Fűtőerőművek típusai • Gőz munkaközegű (hulladékhő a kondenzátorból kilépő g gőzben): ) – ellennyomású, – elvételes kondenzációs, – kondenzációs (részleges és teljes hőkiadással).
• Gázturbinás kombinációk (hulladékhő a gázturbinából kilépő füstgázban) – – – –
forróvízkazán, gőzkazán gőzkazán, ellennyomású gőzturbina, elvételes kondenzációs gőzturbina.
• Gázmotoros kombináció (hulladékhő a gázmotorból kilépő füstgázban, kenőolajban és hűtővízben). • Hőszivattyús hőtermelés (hulladékhő felhasználás).
GÁZMOTOR Éves átlagos hatásfok:
η = év
∑ nettoE
Q
+ ∑Q
= 85 − 87%
ü
7
2009/4/2
A közvetlen és kapcsolt energiatermelés összehasonlítása • A kapcsolt energiatermelés azonos hő- és villamosenergia-mennyiség előállítására tüzelőanyag megtakarítást eredményez a közvetlen energiatermeléshez képest • De az ellennyomású gőz fűtőerőmű kevesebb villamos energiát és lényegesen több hőt, gáz-gőz g erőmű több villamos energiát g • A kombinált g és kevesebb hőt állít elő.
A fűtés névleges szabályozása Névleges szabályozási diagram Forróvíz hőmérsékletek, °C 150 140 130 t e (150 / 80 °C ) 120 110 100 t e (130 / 80 °C ) 90 80 70 60 t v (130 / 80 °C; 150 / 80 °C ) 50 40 30 20 10 0 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10-11-12-13-14-15 Napi átlagos környezeti levegő hőmérséklet, °C
8
2009/4/2
Szabályozás • a fűtési hőigény arányos a méretezési hőigénnyel, valamint a fűtött légtér és a környezet közti hőmérséklet különbséggel.
A fűtési hőigény viszonyított értékeinek tartamdiagramja
9
2009/4/2
Háromszintű szabályozás •
A fűtött helyiségek hőkomfortjának egyik eleme a belső hőmérséklet.
•
A távfűtött helyiségek hőmérsékletét még napjainkban is sok esetben a fogyasztói hőközpontokban elhelyezett külső hőmérséklet függő szabályozással próbálják biztosítani.
•
Ez vezet a helyiségek túlfűtéséhez és az ablakokkal történő hőmérséklet „szabályozáshoz”.
•
A távhőszolgáltatásban a teljesítményszabályozást három szinten célszerű megoldani.
•
Az előremenő fűtőközeg hőmérsékletét a hőforrásnál és a
•
fogyasztói hőközpontokban külső hőmérséklet függvényében célszerű beállítani,
•
majd a helyiségekben elhelyezett hőleadókra a hőmérséklet tartása érdekében termosztatikus szelepeket helyezni.
A hőigény kielégítése • Az egyes fogyasztók hőigényét tehát csak bizonyos szórással g amelynek y következménye, y hogy gy az egyes gy lehet kielégíteni, fogyasztók igényük felett (pl. túlfűtött helyiség), mások igényük alatt (pl. alulfűtött helyiség) részesednek. • A mérleghez való igazodás úgy biztosítható, azaz az elégedetlen fogyasztók száma úgy mérsékelhető, hogy a fogyasztók hőérzetük, azaz hőigényük alapján maguk rendeződjenek el a sokaságban. – Ennek műszaki feltétele feltétele, hogy az egyes fogyasztókat el kell látni szabályzókkal és hőmennyiség-mérőkkel, hogy maguk állítsák be a hőigényüket (-felhasználásukat). – Közgazdasági következménye pedig, hogy a fogyasztók a felhasznált hő mennyisége alapján fizessék a hődíjat.
10
2009/4/2
Technológiai hőigény • Az ipari-technológiai hőigény alapvetően az ipari termeléstől függ, függ a tél-nyár szezonális ingadozás minimális. • Az ipari-technológiai folyamatok – folyamatosak (pl. a kőolaj finomítás, timföldgyártás) vagy – szezonálisak (pl. cukor- és konzervgyártás az élelmiszeriparban).
• A hőigényt az ipari-technológiai folyamathoz illeszkedve lehet ténylegesen meghatározni: – gőz tömegáram (ritkábban hőteljesítmény)-hónap/év tartamdiagram a hőfelhasználás elemzésére.
Hőellátási módok • A felhasznált végenergia kb. 2/3-a hő. • Hőigény: Hői é – ipari-technológiai (kb. 50 %): • nagy hőmérsékletű (hőhordozó: füstgáz, villamos energia), • közepes hőmérsékletű (gőzfázisú víz, termoolaj), • kis hőmérsékletű (levegő, folyadékfázisú víz).
– lakossági-kommunális: fűtési és melegvíz (kb. 50 %): • egyedi, • központi, • távolsági.
– „hidegenergia”, hűtés.
11
2009/4/2
Alap és csúcshőforrás kooperációja • Nagyobb méretű forróvizes távhőrendszerekben, ahol több y kihasználása a hőforrás üzemel, a rendszerméret adta előnyök hőforrások együttműködése, kooperációja. További rendszerméret adta előny a kisebb beépített tartalék igény. (A hazai távhőrendszerek többsége széttagolt, így a méretük nem teszi lehetővé a kooperáció adta előnyök érvényesítését.) • Az alap- és csúcshőforrás együttműködése alapján – soros, – párhuzamos párh amos és – távolsági
• kooperáció valósítható meg. (Az egyes kooperációk sajátosságait az állandó tömegáramú távhőrendszerek példáján, a távvezeték hálózat hővesztesége nélkül illusztráljuk.)
Ipari-technológiai hőellátás
12
2009/4/2
Egyedi és központi fűtés és használati melegvíz ellátás
Távhőellátás
13
2009/4/2
Hűtés, klimatizálás • A klímatizálás (légkondicionálás) feladata, hogy az emberi y berendezések elhelyezésére y tartózkodásra, esetenként kényesebb szolgáló helyiségekben mindenkor az előírásoknak megfelelő légállapotot biztosítson. • Ez úgy érhető el, hogy az adott helyiségbe bevitt levegőt különböző kezeléseknek vetjük alá: – hűtés, – fűtés, – szárítás á ítá é és – nedvesítés.
• Ezeket a folyamatokat megvalósító berendezéseket klímakészülékeknek nevezzük. E berendezések igen fontos részei a hűtési és a fűtési hőcserélők, melyek a hűtőgépek/hőszivattyúk megfelelő részei (elpárologtató, ill. kondenzátor) lehetnek.
Kompresszoros hűtő magas hőmérsékletű közeg m1 hőleadás Q& m 2
m2 1
C
hajtás F
GK
PH
E 3
4
hőfelvétel Q& a a2 a1 alacsony hőmérsékletű közeg
14
2009/4/2
Abszorpciós hűtő magas hőmérsékletű közeg m1 Q& m
m2 K
C
Q& be hőbevitel
SZ F1
F2
PH Q& el hőelvonás
E A a2
Q& a
a1
alacsony hőmérsékletű közeg
A kapcsolt energiatermelés hasznossága FM
KE
FE
primer energia
veszteség
hő η = 88-89%
veszteség
villany η = 33-34%
veszteség
hő
villany η = 75-85%
Nagy hatékonyságú, ha PEM legalább 10% (EU direktíva)
15
2009/4/2
A kapcsolt energiatermelés hasznossága 2. • Primerenergia megtakarítás •
Tüzelőanyag megtakarítás
•
Széndioxid emisszió megtakarítás
• Gáz-gőz körfolyamatú erőművek és gázmotoros művek esetében ez 30-40%! • Probléma: a haszon nem a távhő rendszerben keletkezik, hanem társadalmi szinten!
Trigeneráció • Kapcsolt energiatermelés – kogeneráció – két termék (villamos energia energia, hő) • Fejlődés – törekvés a kapacitások jobb kihasználására – hideg energia, távhűtés – három termék (villamos energia, fűtési hő, hűtési hő) – trigeneráció • Távfűtés és távhűtés esetén a nyári y forróvíz hőmérséklet a rendszerben 55-60ºC helyett 90ºC
16
2009/4/2
Megújuló energiaforrás • a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája); • Vhr. 1. § Távhőtermelő berendezés létesítése, átalakítása, bővítése során az engedély kérelmezőjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók felhasználásának lehetőségét, annak műszaki és gazdasági feltételeit. • A megújuló energiahordozó felhasználására irányuló vizsgálat eredményét az engedélykérelemhez minden esetben csatolni kell. • Az engedélyező hatóságnak azonos vagy kedvezőbb – a megújuló energiahordozó környezetvédelmi hatásait és a működési támogatásokat is figyelembe vevő – gazdasági feltételek esetén a távhőtermelői létesítési és működési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiadni.
Hőszivattyú To környezeti hőmérsékletszinten rendelkezésre álló hőből Tf fűtési hőmérsékletszintre emeli a hőt A fforrás á oldal: ld l elfolyó lf l ó geotermális t áli hőhordozó hőh d ó Villamos teljesítmény igénye: Pf Fajlagos villamosenergia felhasználása:
y=
P 1 = Q ε f
ε= 3-5
f
A villamos erőművi hatásfok: η= 36 %
17
2009/4/2
Hőszivattyús hőtermelés magas hőmérsékletű közeg m1 hőleadás Q& m
m2
2 1
C
hajtás F
GK
PH
E 3
4 a2
hőfelvétel
Q& a
a1
alacsony hőmérsékletű közeg
Gázmotoros hőszivattyú Q& HGM Q& GM
Q& m 2 1 PGM GM
3
Q& ü
4 a2
Q& a
a1
18
2009/4/2
Fő berendezések és folyamatok • Elpárologtató (E): a hulladékhő (Qa) hasznosítása a kisnyomású ((pE) hűtőközeg g elgőzölögtetésével. g g • Kompresszor (K): a gőzfázisú hűtőközeg nyomásának növelése a kondenzátor nyomására (pK). A kompresszor hajtása: – villamos, – gázmotoros (további hőhasznosítás).
• Kondenzátor (K): a gőzfázisú pK-nyomású hűtőközeg kondenzációja, a kondenzációs hő elvonása fűtési vízzel. • Fojtószelep (FSZ): a pK-nyomású, folyadékfázisú hűtőközeg nyomásának csökkentése pE-nyomásra, és eközben a hűtőközeg nagy része gőzfázisba kerül.
GEOTERMÁLIS VÁROSFŰTÉS Geotermális hőenergia hasznosítás az országos energiamérleg szerint: Halmozatlan primerenergia felhasználás 1060 PJ Ebből geotermális: 3,0 PJ/év Elméletileg hasznosítható: 63,5 PJ/év (dinamikus készletek ∆Τ= 40°C) Hasznosított energia részaránya: 4,7 47% Lakás-kommunális hő- és használati melegvíz-ellátásra a geotermális energia 8 %-át használjuk. Távfűtés Magyarországon mindössze 6 városban működik.
19
2009/4/2
TELEPÜLÉS:
Sorszám:
Rendszernév
Össz hőért.
Termálvíz
(GJ/év)
(GJ/év)
Csongrád
191
Muskátli úti tömbfűtőmű
32346
25788
Hódmezövásárhey
194
Kórházi fűtőmű
21559
21599
Hódmezövásárhey
195
Hódtói Fűtőmű
82325
12973
Hódmezövásárhey
196
Mátyás úti fűtőmű
26887
26887
Hódmezövásárhey
197
Oldalkosár úti Fűtőmű
30890
11612
Nagyatád
394
Nagyatádi távhőszolgáltató rendszer
8230
2275
Szeged
200
Felsöváros II. fűtőmű
210594
56217
Szeged
212
Odessza I. Kazánház
53157
28433
Szeged g
213
Odessza II. Kazánház
61348
6965
Szentes
226
Kertvárosi lakótelepi távhőrendszer
24740
24682
Szentes
227
Debreceni úti ltp. Fűtőműve
40008
26876
Szentes
228
Kurca parti Tömbfűtőmű
15971
11401
Szentes
229
Kossuth út konténer üzem
30167
30167
Vasvár
466
Járdányi úti kazánház
13386
3951
651608
289826
Geotermális távhőellátás fejlesztési lehetőségei: • városnegyedek hőellátása telepszerű termeltetéssel • kistelepülések, városi tömbfűtő rendszerek hőellátása A hőmérsékletszintek problémája: a) 80°C kútfejhőmérséklet feletti hőhordozóval a meglévő hagyományosan méretezett meglévő, épületfűtések működtetése b) 80°C alatti hőhordozóval kishőmérsékletű fűtési rendszerek üzeme
20
2009/4/2
Távhőrendszerek geotermális alapenergia ellátással
H ő c s e r é lő
C súcskazán
T á v h ő e llá tá s c s ú c s k a z á n n a l
E lp á r o lo g ta tó
K o n d e n z á to r
C súcskazán
T á v h ő e llá t á s h ő s z iv a tt y ú v a l é s c s ú c s k a z á n n a l
21
2009/4/2
Kistelepülések jövőbeli tömbfűtése T á v h ő c s ú c s ig é n y : 1 M W A la p te rm e lé s 500 kW
C súcs 350 kW
HMV 150 kW
V illa m o s á ra m 120kW
30
K azán
0k
150kW
400kW W
F ö ld g á z
200kW
η =90%
H ő s z iv a tty ú 200 kW
G á z m o to r
η
= 7 5 -8 0 %
100kW G á z m o to r
η =90% CH 4
CH 4
C s u rg a lé k v iz e k
Energia termelési változatok: ¾ egyszerű csúcskazános, geotermáis alaphőellátás ¾ csúcskazán és hőszivattyú hálózati villamosenergiával ¾ hőszivattyú gázmotoros kogenerációval.
22
2009/4/2
a .) K o n d e n z á c ió s e rő m ű 100%
η
E
34%
= 36%
F ö ld g á z 159 % 59%
G ázkazán
η
T
53%
= 90% 6
64
2
V e s z te s é g 72%
b .) F ö ld g á z 100 %
G á z m o to r 35% E = 55% = T
34%
η η
53% 10
3
V e s z te s é g 13 %
Gáz égéstermék veszteségek 8%
100% Primer energiahordozó
Motorhő 62% Mechanikai munka 30%
152% Hőenergia
Környezeti hő 60% Gázmotoros hőszivattyú
23
2009/4/2
A hőhordozó szállítása • A hőhordozó szállítása a hőforrásoktól a fogyasztókig a távhőhálózatban történik. • A forróvizes távhőhálózatban a vizet a hőforrás(ok)tól számos, területileg szétszórt fogyasztói hőközponthoz kell eljuttatni, miközben a hőforrások is kooperálhatnak egymással. Ezért – két- és négycsöves rendszerekben zárt hálózatok alakultak ki, – egy- és háromcsöves rendszerekben a használati melegvíz hálózat nyitott.
• A gőz-kondenzátum ő k d át háló hálózatt k kevésbé é bé kit kiterjedt, j dt mint i t a fforróvizes ó i távhőhálózat: a hőforrástól általában az egy fogyasztóig menő vezetékpár (nagyobb átmérőjű gőz, kisebb kondenzátum) a jellemző. • A hőhordozó szállításának velejárója a hőhordozó nyomásesése és hővesztesége.
A vezetékhálózat funkcionális részei • távvezeték - a fogyasztói területig szállítja a hőenergiát, • gerincvezeték - a fogyasztói területről a hőenergiát a fogyasztói körzetekbe irányítja, • elosztóvezeték - a gerincvezetékből a hőfogadó irányába vezet, • bekötővezeték - az elosztóvezetékből a fogyasztói hőközpontokba vezet • fogyasztói hálózat - a hőfogadóból kiindulva a hőfogyasztó saját körzetén belül látja el a felhasználói berendezéseket, • elosztóközpont - a rendszer közbenső pontján átveszi, átalakítja, elosztja és méri a hőhordozót.
24
2009/4/2
Hálózatok • Acélcsövek hőszigeteléssel • Csőcsatornában vagy magas vezetéssel, oszlopokon • Előszigetelt csövek • Földbe fektethető előszigetelt csövek • Műanyag csövek, vákuumszigetelés
Primer vezetékek • A hőszállítás távvezetékeken keresztül valósul g, amelyeknek y a fajtái j a következők: meg, • a) primer vezetékek: • tranzit vezeték (felhasználói leágazása nincs) • gerincvezeték (a tranzitvezetékből indul, nagyátmérőjű fővezeték, esetenként elláthat közvetlenül felhasználót) • elosztóvezeték (több felhasználót ellátó vezetékrendszer) • bekötő vezeték (az elosztóvezetékről leágazó egyetlen felhasználót ellátó vezeték)
25
2009/4/2
Szekunder vezetékek • (a hőközpontokat és az épületeket összekötő vezetékek): • Lehetnek fűtés-ellátást, vagy használati melegvízszolgáltatást biztosító vezetékek. A szekunder vezetékek vize elkülönül a primer hálózattól, azok a hőközpontban hőátadó felületeken - hőcserélőkön - keresztül energiát vesznek fel a primer hálózatból. A szekunder vezetékekben lévő áramló folyadékok mozgását szivattyúk biztosítják. A használati melegvizes rendszerben is folyamatosan kering a melegvíz, biztosítva a kifolyó csap nyitásakor az állandó, kívánt hőmérsékletű vizet.
A távhő hálózat hővesztesége • A távhőhálózat hőveszteségét a hőszállítás módja befolyásolja: – talajszint felett (szabad vezeték), – földben védőcsatornában, – földben talajban;
• A hőátvitel – a számos befolyásoló tényező jellemző adatainak hiányos ismerete miatt – csak kielégítő pontossággal számítható.
26
2009/4/2
Hálózatok üzeme • Állandó tömegáram, változó hőmérséklet (a vezeték hővesztesége a lehető legkisebb) • Változó tömegáram, állandó hőmérséklet (gyorsan szabályozható, kisebb a keringtetés energiaigénye, de nagy a csővezeték hővesztesége • Kombinált: alapvetően változó tömegáram, de enyhe időben csökkentett hőmérséklet
Változó tömegáram • A változó tömegáram jobban illeszkedik a fogyasztók – a maguk igényei és lehetőségei által megszabott – hőigényeihez, s ezáltal mérséklődik az összhőfelhasználás. Ez utóbbinak azonban műszaki és közgazdasági feltételei vannak: – kétcsöves szekunder fűtési rendszerek, – a fogyasztók termosztatikus radiátorszeleppel és önálló hőfogyasztásmérővel való ellátása, ellátása – fordulatszám szabályozású forróvíz és melegvíz keringtető szivattyúk alkalmazása, ezek szabályozása, – és valószínű, hogy a megépített távvezetékek sem elégítik ki a változó tömegáramú távhőrendszer követelményeit (kisebb átmérő, vastagabb hőszigetelés szükséges).
27
2009/4/2
Forróvíz távhővezeték elemei • az előremenő és visszatérő vezetékek, alátámasztások, tartószerkezetek, • az ún. fix pontok, • szakaszoló és elzáró szerelvények : motoros vagy kézi működtetésű tolózárak, henger és gömbcsapok, szelepek, • aknák, • légtelenítő szelepek, g és hőmennyiségmérők, y g , nyomásmérők, y , • térfogatáram hőmérsékletmérők, jeladók, • szabályozók, • kompenzátorok, hőtágulás kiegyenlítők.
Gőz távhővezeték elemei • az előremenő és visszatérő vezetékek, alátámasztások, tartószerkezetek, • az ún. fix pontok, • szakaszoló és elzáró szerelvények : motoros vagy kézi működtetésű tolózárak, henger és gömbcsapok, szelepek, • aknák, • légtelenítő szelepek, • térfogatáram és hőmennyiségmérők, nyomásmérők, j , hőmérsékletmérők,, jeladók, • szabályozók, • kompenzátorok, hőtágulás kiegyenlítők, • kondenzvezetékek, • kondenzedények, kondenzleválasztók, • kondenzgyűjtők.
28
2009/4/2
A hálózat kialakítása • sugaras, amelyben minden fogyasztó csak egy úton érhető el, el • körvezetékes, amelyben a fogyasztók túlnyomó része két útvonalon is elérhető • hurkolt, amelyben a fogyasztók egy része több útvonalon is elérhető,, • egy betáplálással vagy több betáplálással
Vezetékek • A vezetékek típusai a szigetelés módja szerint i t – helyszínen szigetelve, – előre hőszigetelve
• A vezetékek típusai a hálózatban elfoglalt helyük szerint –gerincvezeték, –bekötővezeték
29
2009/4/2
Csövek száma • A távhőellátás a hőellátó vezetékrendszerben ték d b alkalmazott lk l tt csövek ö k száma szerint lehet • egyvezetékes, • kétvezetékes, • háromvezetékes, háromvezetékes • négyvezetékes
Távhő rendszer a vezetékek száma szerint (1 csöves)
a., hmv
HF f
30
2009/4/2
Távhő rendszer a vezetékek száma szerint (2 csöves)
b., f
HF
hmv
Távhő rendszer a vezetékek száma szerint (3 csöves) c.,
HF1 f
HF2
hmv
31
2009/4/2
Távhő rendszer a vezetékek száma szerint (4 csöves) d., HF1 f
HF2 hmv
A vezetékek elhelyezése • föld felett – bakon, b k – oszlopon;
• föld alatt – csőcsatornában, – kúszható, járható csőalagútban – közvetlenül földbe fektetve, – védőcsőben;
• közműalagútban, közműfolyosóban
32
2009/4/2
Előrehőszigetelt csővezeték és csőalagút
Előrehőszigetelt csővezetékek elhelyezése
33
2009/4/2
Az előreszigetelt rendszerek alkalmazási lehetőségei •
• • • • •
• • • • • •
A gyártók önállóan forgalmaznak termékeket minden, a távhőellátásban előforduló feladatra - akár alternatív rendszereket -, az összes távhőellátásban jelentkező feladathoz szükséges elemválasztékkal elemválasztékkal. A termékcsoportokat különböző szempontok szerint lehet csoportosítani. Üzemelési hőfok szerint: 60 °C-ig történő felhasználásra (általában használati melegvizekhez, termálvizekhez). 90 °C-ig történő felhasználásra (általában lágyvizes szekunder fűtésekhez). 110, 130, 150 °C-os felhasználásra változó vagy állandó hőfokú (általában lágyvizes primer fűtésekhez). 350 °C-ig felhasználásra (nagy nyomású gőzrendszerekhez). Keringtetett közeg szerint keményvíz, termálvíz, lágyvíz, gőz, egyéb (pl. élelmiszer), hűtés (glikolos víz). Vezetési mód szerint: Terepszint alatti vezetéshez (a köpenycső KPE vagy acél). Terepszint feletti vezetéshez (a köpenycső alumínium vagy horganyzott lemez burkolatú). Kialakítás szerint: Egy haszoncsöves kialakítású. Dupla haszoncsöves kialakítású.
Előrehőszigetelt csővezetékek • INSULPEX UNO SDR 11
34
2009/4/2
A hőközpontok feladata • a primer közeg fogadása, • a primer közeg paramétereinek átalakítása, • a szekunder közeg kiadása, • mérés, szabályozás
A hőközpont a következő fő feladatokat látja el • A forróvíz magas hőmérsékletszintjét alacsonyabb hőmérsékletre konvertálja konvertálja. • Lehetővé teszi a hálózati hidegvíz felmelegítését (melegvíztermelő berendezés). • Elvégzi a lakásokba induló fűtési- és használati melegvíz elosztását. • Szabályozza, S bál ill illetve t kkorlátozza lát a fűté fűtésii és é a használati melegvíz hőmérsékletét és nyomását. • Méri a felhasznált hőenergia mennyiségét.
35
2009/4/2
A hőközpontok funkciójuk szerint lehetnek • szolgáltatói hőközpontok, több épület ellátására, ellátására • fogyasztói hőközpontok, egy épület ellátására, egy épületrész (lakás) ellátására), • hőfogadó állomások: a szolgáltatói hőközpontokból p ellátott épületekben p a szekunder közeg fogadása
A hőközpont
36
2009/4/2
Fogyasztói hőközpont • A fogyasztói hőközpontok feladata, hogy összeköttetést teremtsenek a forróvizes távhőrendszer és a fogyasztók között. • A hőközpont hőfogadóból és fogyasztói központból áll. A fogyasztói hőközpontok kialakításánál előnyben kell részesíteni a közvetett kapcsolású központokat. Közvetlen kapcsolású hőközpont csak indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján létesíthető. • A fogyasztói hőközpontot zárt rendszerként kell kialakítani, azaz a töltő-, ürítő- és légtelenítő vezetéken kívül a primer oldalon más, vízelvezetésre szolgáló vezetéket és szerelvényt beépíteni nem szabad.
a.,
Fogyasztói hőközpontok (indirekt) e
(primer)
R
f (szekunder)
forróvíz
fűtési melegvíz
hmv v
ivóvíz hálózat
37
2009/4/2
Fogyasztói hőközpontok (direkt) b.,
hmv e
(primer)
ivóvíz hálózat R
forróvíz
v
(szekunder) fűtési melegvíz
Lemezes hőcserélő 1 lemezcsomag, 2 bordázott lemezek ki és belépő nyílásai, 3 szorító csavarok, 4 tömítés, 5 tartó rúd, 6 kezdőlemez, 7 fej be- és kilépő nyílással, 8 mozgólap csatlakozásokkal, 9 vezető rúd, 10 tartó keret
38
2009/4/2
Közvetlen kapcsolású fogyasztói hőközpont •
•
•
•
•
• •
A közvetlen kapcsolású fogyasztói hőközpontban a forróvizes primer rendszer a melegvizes fűtési rendszerrel hidraulikailag össze van kötve A primerköri fűtőközeg az épület fűtési rendszerébe jut, az épületből visszatérő fűtőközeg egy része a primerköri visszatérő víz. Emiatt a primer és szekunder visszatérő víz hőm azonos, így e hőközpontoknál a hasznos hőmérsékletesés nagyobb lehet, mint a közvetett kapcsolású hőközpontoknál. A primer fűtőközeg hőmérsékletét az alacsonyabb szintű szekunder hőmérsékletszintre visszakeveréssel csökkentik. Ez különböző módon történhet. Az ábrán egy háromjáratú keverő szabályozó szelep a külső hőmérséklet függvényében állítja be a szekunderköri előremenő hőmérsékletet. A visszakeveréshez szükséges nyomáskülönbséget az SZ2 szivattyú biztosítja. A hőközpont hőforráshoz viszonyított helyétől (primer- és szekunderköri nyomásviszonyoktól) függően a visszakeverő szivattyú a viszszakeverő (vagy a szekunderköri előremenő ágban is elhelyezkedhet.
Közvetett kapcsolású hőközpont egyszerűsített kapcsolási vázlata •
• • •
•
•
•
A közvetett kapcsolású fogyasztói hőközpont esetében a forróvizes primer rendszert a melegvizes fűtési rendszerrel hőcserélő köti össze. A hőátvitel felületi hőcserélőkben történik. A két kör hidraulikailag különválasztott A keringető szivattyút az ábrán látható módon a visszatérő ágba szokás helyezni, elhelyezhető ugyanakkor az lőremenő ágba is. Mind a szivattyú hőterhelése, mind a kavitáció elkerülése érdekében a szekunder ágba történő elhelyezés a kedvezőbb. Az ábrán látható esetben a fűtési rendszerben az előremenő fűtőközeg hőmérsékletét a primer rendszer hőcserélő előtti ágában elhelyezett szabályozó szelep a külső hőmérséklet függvényében állítja be be. A szekunderköri keringető szivattyúhoz hasonlóan a szabályozó szelep mind az előremenő, mind a visszatérő ágba helyezhető. A közvetett kapcsolású hőközpontok esetében a primerkörben a visszatérő fűtőközeg hőmérséklete a hőátvitel miatt szükséges hőmérséklet különbséggel magasabb az épületből (fűtési rendszerből) visszatérő víz hőmérsékleténél.
39
2009/4/2
Soros kapcsolású hőközpont egyszerűsített kapcsolási vázlata
Osztott-soros kapcsolás •
Valamikor fűtőerőműves hőközpontnak is nevezték az ún. osztott-soros kapcsolást Az osztott-soros kapcsolás arra utal, hogy a
•
HMV hőcserélő egy elő- és egy utófűtőre osztott. Az előfűtő (E) a fűtési
•
hőcserélő után kapcsolva a fűtési hőcseréléről távozó víz hőjét hasznosítja,
•
az utófűtő (U) biztosítja szükség esetén a HMV előírt hőmérsékletének elérését.
•
A fűtőerőműves jelzőt a kapcsolás feltehetően azért kapta, mert a
•
tisztán soros kapcsolásúhoz p képest p e kapcsolás p által nagyobb gy mértékben
•
hasznosítható a hőközpontba eljuttatott hő (azonos peremfeltételek esetében
•
nagyobb mértékű lehűlést eredményez).
40
2009/4/2
Osztott-soros kapcsolású hőközpont egyszerűsített kapcsolási vázlata
Párhuzamos kapcsolású hőközpont egyszerűsített kapcsolási vázlata
41
2009/4/2
Vegyes kapcsolású hőközpont egyszerűsített kapcsolási vázlata
Állandó tömegáramú hőközpontok • A soros és osztott-soros kapcsolású hőközpontokat állandó tömegáramú hőközpontoknak nevezik. • Az állandó tömegáram a kétutú szelepekkel történő hőközponti szabályozásra utal. • A kétutú szabályozószelepek a hőigény függvényében a hőcserélős, vagy a hőcserélő nélküli ágon engedik át a primerköri fűtőközeget. • E hőközpontok esetén előfordulhat, hogy a primerköri fűtőközeg hőcserélővel történő találkozás nélkül jut vissza a hőforrásba. • A keveredések ún. „minőségi veszteségeket” okoznak. • A párhuzamos és vegyes kapcsolású hőközpontok az ún ún. változó tömegáramú hőközpontok. • A változó tömegáram az egyutú szeleppel történő szabályozásra utal. Ez esetben a hőkozpontokon ill. egyes ágain a szabályozó szelepek annyi primerköri fűtőközeget engednek keresztül, amennyi a szekunderköri közeg előírt hőmérsékletre történő melegítéséhez szükséges.
42
2009/4/2
Fordulatszám szabályozású, energiatakarékos szivattyúk alkalmazása •
•
•
•
•
• •
A fűtési rendszerek korszerűsítéséhez kapcsolódva célszerű megvizsgálni a hőforrásban ill. a fogyasztói hőközpontban elhelyezett keringető szivattyú cseréjének hatását hatását. A változó tömegáramú fogyasztói hőközpontok kialakítása, a hőleadókra a termosztatikus radiátorszelepek beépítése, a rendszer beszabályozása, esetleg új üzemviteli menetrend meghatározása új szivattyú beépítését teheti szükségessé. A szivattyú kiválasztásának általános szempontjai mellett különös figyelmet kell fordítani arra, hogy lehetőleg energiatakarékos motorral legyen ellátva, és fordulatszám szabályozású legyen. A fordulatszám szabályozás lehetőségét az indokolja, hogy a szabályozószelepek zárása ill. nyitása a hálózat hidraulikai ellenállásának változtatásával jár, és a tömegáram ill. ill fordulatszám változásával köbösen arányos a szivattyú villamos teljesítményigényének változása. Az adott munkaponthoz megfelelő szivattyú keresése alkalmával sokszor nem találunk olyan szivattyút, amelynek jelleggörbéje pontosan a munkapontra illeszkedik. Ekkor vetődik fel a kérdés: a kisebb, vagy a nagyobb szivattyút válasszuk? A fűtési rendszerek tulajdonságainak ismeretében a gazdaságos üzemvitel érdekében célszerűbb a kisebb szivattyút választani.
Kétcsöves fűtési rendszerek • A radiátorok el vannak látva elzáró szeleppel, de ezek konstrukciójuk és – legtöbb esetben több évtizedes - állapotuk miatt csak korlátozottan alkalmasak a hőteljesítmény szabályozására jelenleg
43
2009/4/2
Egycsöves átfolyós fűtési rendszerek • Egycsöves átfolyós rendszereknél jelenlegi állapotukban a hőleadókhoz nem szerelhető elzáró, illetve szabályozószerelvény. • Fűtési energia felhasználásának szabályozására, energetikailag optimális működésre csak a felhasználói rendszeren történő átalakítás, korszerűsítés után nyílik lehetőség.
Egycsöves átkötő szakaszos fűtési rendszerek • A radiátorok el vannak látva elzáró szeleppel, de ezek állapotuk és konstrukciójuk miatt csak korlátozottan alkalmasak jelenleg a hőenergia felhasználás y . szabályozására
44
2009/4/2
Korszerűsítés •
•
• • • • • • •
A távhőellátásra kapcsolt központi fűtésekkel jelenleg a legnagyobb probléma az, hogy a fogyasztói berendezések hiányosságai miatt rosszul szabályozhatók és ezért nem teszik lehetővé a joggal elvárható komfortigények kielégítését és az energiaköltségek csökkentését. Következmény: Korszerűsíteni kell a fogyasztói berendezéseket berendezéseket. A korszerűsítés egyik fontos eleme, hogy meg kell teremteni az egyedi szabályozhatóság lehetőségét és lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a hővel való megtakarítás ne csak energia-megtakarítást, hanem költségmegtakarítást is jelentsen. De mi a fűtési rendszerek korszerűsítésének követelménye? a lakó igényeinek megfelelően be tudjon avatkozni ha takarékoskodni akar, tudja csökkenteni a helyiség hőmérsékletét ha igényli a magasabb hőmérsékletet, azt is be tudja állítani tudja ellenőrizni a tényleges fűtési és használati melegvíz fogyasztását ( megbecsülheti a költségeit) a rendszer kifogástalanul működjön (szakember alkalmazása) a rendszer központilag ellenőrizhető legyen (hibaelhárítás szakszerűsége, gyorsaság miatt)
Hogyan érhető ez el?
•
•
Egycsöves átfolyós fűtési rendszerek szorulnak legfőképpen átalakításra. Itt alapvetően két megoldás lehetséges lehetséges. Olcsóbb amennyiben a fűtési rendszert egycsöves átkötőszakaszossá alakítjuk át. Minden hőleadóhoz átkötőszakaszt és termosztatikus radiátorszelepet kell beépíteni, amit ki lehet egészíteni költségmegosztók felszerelésével. Általában a radiátorok cseréjére nincs szükség, hacsak állapotuk szükségessé nem teszi. Szükséges még a felszálló vezetékekbe un. strangszabályozók beépítése a rendszer megfelelő működéséhez. Egycsöves átkötőszakaszos rendszerek esetén a termosztatikus radiátorszelepek és a strangszabályozók beépítése esetén a rendszer szabályozhatóvá válik. Költségmegosztók felszerelése is lehetséges, amennyiben igény van rá.
45
2009/4/2
•
•
Kétcsöves fűtési rendszer minden hőleadójára termosztatikus radiátorszelep felszerelése, valamint ugyancsak minden hőleadónál költségmegosztó elhelyezése. Ebben az esetben sem szükséges a radiátorok cseréje, továbbá a meglevő csővezetékek sem igényelnek nagyobb átalakítást vagy cserét (hacsak az állapotuk miatt nem válik szükségessé). Az új termosztatikus radiátorszelepek a helyiségenkénti szabályozást, a radiátorokra szerelt költségmegosztók a fogyasztással arányos elszámolást teszik lehetővé. A termosztatikus radiátorszelepek beépítéséből fakadóan, a hidraulikai egyensúly biztosítása érdekében a felszállókon nyomáskülönbség szabályozók beépítése szükséges.
• A fűtési rendszer teljes rekonstrukciója, vízszintes elosztású fűtési rendszer kialakításával (minden lakás önálló betáplálást kap), hőmennyiségmérővel, új radiátorokkal, hőleadónkénti termosztatikus szelepekkel, új vezetékrendszerrel. A lakásokon belül egy– vagy kétcsöves rendszer kialakítása lehetséges. A jelenleg ismert legjobb megoldás, de a legköltségesebb is.
46
2009/4/2
Hőmennyiség mérés •
A hőmennyiségmérő egy mérőkör, ami a hőt leadó víz mennyiségét mérő térfogatáram-mérőből (vízóra), a víz hőleadás előtti és utáni táni hőmérsékletét mérő hőmérséklet-érzékelőkből, valamint egy számlálóműből áll, ami a mért értékekből kiszámítja a felhasznált hőmennyiséget.
• Hőmennyiség mérés
47
2009/4/2
Költségmegosztás •
• •
• • • • •
A költségosztásnál műszaki szempontok miatt az épület által felhasznált hőmennyiségből egy meghatározható részarányt a fűtött légköbméterek arányában osztják fel a lakások között. között Erre azért van szükség szükség, mert a fürdőszobákba fürdőszobákba, az épület fűtési rendszerének (a lakásokon is áthaladó, szigeteletlen) csőhálózatára, valamint a lépcsőház radiátoraira nem szerelnek költségosztót. A költségosztók a radiátorok hőfelhasználását segítenek felosztani, ami gyakorlatilag az épület által felhasznált hőnek a nagyobbik hányada. A költségosztók gyárilag különbözőek vagy azonosak lehetnek. Az egymástól különböző költségosztók figyelembe veszik a felszerelés helyének műszaki körülményeit (korrekciókat). Az azonos kivitelű költségosztók felszerelése esetében a leolvasást követő kiértékelésénél korrekciós tényezőket kell figyelembe venni. A korrekciós tényezők figyelembe veszik: A radiátor típusát (pl.: tagos radiátor, lapradiátor, csőregiszter, stb.). A radiátor hőteljesítményét, ami a radiátor méretétől függ. A helyiség elhelyezkedését az épületben (Az elhelyezkedéstől függ a helyiségek hőigénye, pl: földszinti, saroklakás vagy épület közepén elhelyezkedő, stb.) A költségosztó és a radiátor kapcsolatát figyelembe vevő tényezőket, különös tekintettel a párologtatós elven működő költségosztók esetére.
Költségmegosztás • •
• • •
•
Fűtési költségmegosztók a fűtési energiaköltség tulajdonostársak közötti megosztására ott alkalmazhatók, ahol az épületben lévő épületrészek legalább 90%-ában az üzemelő fűtőtesteket egységes elvek alapján alapján, azonos gyártmányú, gyártmányú azonos típusú, típusú egységes értékelési rendszerű és az MSZ-ÉN 834:2000, MSZ-ÉN 835:2000 szabványok előírásainak megfelelő fűtési költségmegosztókkal látták el, és ezen fűtőtestek hőleadása szabályozható, a fűtési költségmegosztók felszerelése a műszaki előírásoknak megfelelően történt, a költségmegosztókat a felszerelést követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljára zárjeggyel (plombával) látták el, a költségmegosztók leolvasása (kiértékelése), működőképességük és a zárjegy ( l b ) sértetlenségének (plomba) é t tl é é k ellenőrzése ll ő é az elszámolási l á lá i idő időszakk végén é é az é érintettek i t tt k közötti szerződésben meghatározott időpontig megtörténik. Ha a fűtési energiaköltség tulajdonostársak közötti megosztása a közgyűlés döntése alapján fűtési költségmegosztók alkalmazásával történik, a fűtési energiaköltségeknek az épület hőtechnikai állapota és a fűtési rendszer jellege alapján meghatározott részét legalább 20 legfeljebb 50 %-át az épület épületrészeinek fűtött légtérfogata (lm3) arányában, míg a fennmaradó részét a költségmegosztók alapján fogyasztásarányosan célszerű felosztani.
48
2009/4/2
Párologtatós hajszálcsöves fűtési költségmegosztó • •
• • •
•
Hogyan működik a fűtési költségmegosztó? A fűtési költségmegosztó elpárolgási elven működik. Elosztási arányszámokat mutat vonalegységekben. Egy lakóház esetén minden egyes fűtőtestre egy-egy a fűtési költségmegosztót kell szerelni szerelni. Ha a fűtőtest hőt ad le le, akkor az ampullákban a folyadék egy része elpárolog. A költségmegosztón vonalegységekben leolvasható, mennyi folyadék párolgott el. A vonalegység az adott fűtőtest hőleadásának felel meg. A fűtési költségmegosztónak két ampullája van: a jobb oldali az aktuális évi fogyasztást méri, a bal oldalon az előző évi ampulla található. Így a l l leolvasási á i eredmény d é ellenőrizhető, ll ő i h tő és é a ffelhasználó lh áló a fogyasztását mindig össze tudja hasonlítani az előző évivel. Egy lakás fűtési költségét a radiátorokon elhelyezett költségosztókon mért, vonalegységgel arányos fűtési energiafelhasználás alapján számolják ki a teljes ház fogyasztásának figyelembevételével
Elektronikus fűtési költségmegosztók • Az elektronikus költségosztóknak két fajtája terjedt el, az egyik rádiófrekvenciás kiolvasóval rendelkezik a másik nem rendelkezik, nem. A rádiófrekvenciás kiolvasó rendszer használata esetén a leolvasás nem igényli a lakók jelenlétét, így az pótleolvasások, fogyasztásbecslések és időrabló további kérdések nélkül valósul meg. • Az elektronikus fűtési költségmegosztó 2-érzékelős készülékként a fűtőtest felszínének és a belső levegőnek g a hőmérsékletét érzékeli. Akkor kezd el mérni, ha a fűtőtest és a belső levegő érzékelője által érzékelt hőmérsékletek különbsége egy meghatározott minimum érték fölött van. Ha a fűtőtest hőmérséklete 23 °C alatt van, a költségmegosztó nem mér. A hőfogyasztást a hőmérsékletkülönbség alapján számítja a készülék.
49
2009/4/2
Termosztatikus radiátorszelepek
•
A termosztatikus radiátor hőfokszabályzó a szeleptestből és a hőfokszabályzó részéből tevődik össze. A hőfokszabályzó rész belsejében egy rugalmas harmonikaszerű csőmembrán található, amely kis mennyiségű folyadékot és ennek telített gőzét tartalmazza. A szobahőmérséklet emelkedésekor a folyadék egy része párologni kezd, nyomást gyakorol a csőmembránra, melynek hatására a membrán erejével mozgatott szeleprúd zárja a radiátorba y melegvíz g útját. j A szobahőmérséklet csökkenésekor ellentétes folyamat y jjátszódik le. A gőz g folyó egy része ismét folyadékká válik, a gőznyomás lecsökken, a csőmembrán visszahúzódik, a szelep nyit és szabaddá teszi a radiátorba áramló melegvíz útját. Ezt a szabályzás a beállított és szükséges szobahőmérséklet függvényében a radiátortermosztát állandóan és automatikusan végzi. Ha csökkenteni, vagy növelni kívánjuk a hőmérsékletet a helyiségben, beállítjuk a gombot az általunk kívánt értékre. A gomb elfordításakor a beállító rugó nyomása megváltozik, a szelep automatikusan hozzáigazítja a szelepnyitás nagyságát a beállított hőmérséklethez, és újra létrejön az egyensúly a gőzmembrán és a szelepállító rúd között.
•
• • •
A távhőszolgáltatás létjogosultságának rövid áttekintése • • • • • • •
• •
az elviselhető környezeti hőmérséklet tehát nem komfortnövelő, hanem elemi szükséglet, a hőenergiát valamilyen módon módon, valakinek mindenképpen elő kell állítani állítani, ma még a legelterjedtebb mód a fosszilis energiahordozók elégetésékor keletkező hő ilyen célra történő felhasználása, A távhőszolgáltatás választásának indokai az egyéb megoldásokkal (egyedi fűtések) szemben, a légszennyező anyagok sűrűn lakott területektől távol, nagy magasságban történő kibocsátása, korszerű energiahordozó struktúra alkalmazása illetve annak lehetősége, jobb hatásfokú, szabályozottabb tüzelés a nagyobb méretű, műszerezett tüzelőberendezésekben, ezáltal alacsonyabb energia fajlagos légszennyező anyag kibocsátás, kapcsolt hő- és villamosenergia termelés alkalmazása illetve annak lehetősége. A fentiek alapján tehát olyan területeken, ahol az alkalmazható módok között az egyéb megoldások (egyedi fűtések) mellett lehetőség van távhőszolgáltatás megvalósítására, ha elegendő hőigény van, ott azt kell alkalmazni, mert a tüzeléssel együtt járó megoldások közül ez a legkörnyezetkímélőbb.
50
2009/4/2
A távhő árképzése • Alapdíj – állandó költségeket fedezi –S Sok k városban á b a fűtött lé légköbmétertől köb ét től függ, fü amii helytelen, mert – Nem veszi figyelembe, hogy a hálózatból mekkora kapacitást köt le – Korszerűsítés esetén nem ad lehetőséget a takarékosságra – Némely városban (pl.Pécs) a lekötött teljesítménytől függ
• Hődíj – változó (tüzelőanyag) költségeket fedezi
TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS = VÁROSI ENERGIASTRATÉGIAI SZEMPONT • A távhőellátás energiastratégiai kérdés mert; • a távhőellátási rendszerek lehetőséget biztosítanak a kapcsolt hő- és villamos energia termelés megvalósítására, akár a földgáz tüzelőanyagként való használatával (l.: gázmotoros erőművek), vagy pl. biomassza, vagy szemétégető-erőművek létesítésével, • más tüzelőanyagra való átállításuk könnyebben valósítható meg meg, mint a számtalan egyedi fűtőkészülék esetében.
51
2009/4/2
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ELŐNYEI ÚJ ÉPÜLETEKNÉL •
•
• • • •
Jobban hőszigetelt határoló szerkezetekkel, és jobb épületfizikai jellemzőkkel rendelkező nyílászárókkal tervezhetők és kivitelezhetők az épületek (Ez önmagában is a környezet védelmét jelenti!). Feloldódik az az ellentmondás, amit a jó minőségű nyílászárók és a gázkészülékek légellátásának kérdése okoz (ma sokszor ”elrontják” a jól záródó ablakokat, hogy az égéshez szükséges levegő be tudjon áramolni a lakásba). Nincs lakáson belül helyigénye a fűtést és melegvíz ellátást biztosító kazánnak (gondoljunk a kisméretű fürdőszobákra). Az épületet ellátó hőközpont a mai technikai lehetőségek mellett rendkívül kis helyen helyen, alárendelt helyiségben is telepíthető. telepíthető Nem jelennek meg az épületeken a tüzelőberendezések kéményei, így városképi szempontból is előnyös a távhőellátás. Új, vagy átalakításra kerülő létesítményeknél a mai kor követelményei szerint kialakított fűtési és használati melegvíz rendszerek (szemben a házgyári épületeknél ÉVM által elrendelt megoldásokkal) távhőellátás esetén is mérhető, szabályozható, így gazdaságosan üzemeltethető hőellátást biztosít.
KÉNYELEM • Nem kell egyedi hőforrásról gondoskodni. • A hőforrásnak nincs külön helyigénye a lakásban lakásban. • A hőforrás kezelését nem kell a fogyasztónak végeznie. • Nem kell a hőforrás, karbantartásáról, javíttatásáról üzembe helyezéséről, esetleges cseréjéről gondoskodnia. • A távhőszolgáltatás folyamatos szolgáltatás. • Korszerű fűtési rendszer esetén az egyéni igények kielégítésére is alkalmas.
52
2009/4/2
KÖRNYEZETI TEHELÉS • A távhőellátás tiszta lakókörnyezetet biztosít. • A szennyezést kiviszi a lakóterületről • Nincs az égéshez szükséges levegő által a lakásba bejutó por-szennyezés.
BIZTONSÁG • Nincs tűz- és robbanásveszély a lakásokban, illetve a lakóépületekben. • Nincs életveszély a lakásokban, egyéb helyiségekben, mert a távhőellátásból eredően nem áll fenn a szénmonoxid-mérgezés veszélye. • Nincs a lakásoknál, épületeknél kéményprobléma (l.: gyűjtőkémények, égéstermék visszaáramlás, kéménybélelés, stb.). • Az ellátást biztosító berendezéseket (gázmotoros erőmű erőmű, forróvíz kazánok, gőzkazánok, stb.) műszakilag nagy szakértelemmel rendelkező kollektíva üzemelteti jó hatásfokkal, és felügyeli rendszeres hatósági ellenőrzés mellett, a szigorú környezetvédelmi előírások betartásával.
53
2009/4/2
KÖLTSÉGEK • •
•
•
Nem elegendő csak az aktuális számlák összehasonlítása. A távhőellátás költségeinek a gázfűtés költségeivel való összehasonlítása csak azonos feltételek mellett elvégzett összetett vizsgálattal történhet. A vizsgálatnál figyelembe kell venni, a berendezések létesítési, karbantartási, üzemeltetési (pl.: villamos energia felhasználási), időszakonkénti csere költségeit egyaránt. De az összehasonlítások még így is torz képet fognak mutatni, mert nem lehet „forintosítani” a távhőellátás révén bekövetkező olyan előnyöket, melyek a nagyszüleink, szüleink, gyermekeink és unokáink, de saját magunk életvitelét is javítják azáltal, hogy egészségesebb lakókörnyezetben élhetnek, élhetünk! Vagy mégis?!Meg tudjuk mondani, hogy hány gépkocsit kell a városból kitiltani a téli időszakban a szmog-veszély elkerülése érdekében? Vagy mennyit kellett költeni arra, hogy a Győrt elkerülő autópálya megépüljön, és naponta több ezer gépkocsi kipuffogógáz-szennyeződése ne terhelje a város levegőjét? Korrekt elemző vizsgálattal számtalan esetben bebizonyosodott már, hogy a távhőellátás gazdaságos és versenyképes hőellátás.
A távfűtés problémái • Távfűtő rendszer: drága a hálózat, hőveszteség a hálózaton • Fogyasztó oldaláról nézve: a régi rendszer nem szabályozható, drága • A hasznosság realizálása érdekében sok országban támogatják: állami dotáció, fogyasztói ártámogatás, ÁFA kedvezmény, y kapcsoltan termelt villamos energiára támogatott átvételi ár • Kapcsolt villamos energia bizonyítvány
54
2009/4/2
Az Önkormányzatok szerepe a piaci egyensúly fenntartásában • Az Önkormányzatokra is fontos szerep hárul a piaci egyensúly fenntartásában: • amennyiben nem biztosítottak a torzításmentes, azonos feltételek a piac különböző szereplői számára, szükséges, hogy piacvédelmi célzattal – a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve – meghatározzák a különböző hőellátási módok alkalmazási területeit. (Hosszú távon a kétvezetékes enegiaellátás – elektromos, valamint távhő vagy gáz - egyébként mind a távhő, mind a gázellátás oldalán jelentős költségmegtakarítást eredményez) • mérlegelni szükséges a szolgáltatói beruházásokat terhelő önkormányzati különleges többlet költségek mértékét (pld. teljes útfelújítások). • a rövidtávú és nem teljeskörű megfontolásokon alapuló önkormányzati érdekek támogatásának felülvizsgálata. (Önkormányzati támogatással történő leválás a távhőszolgáltatásról).
A hazai távhőszolgáltatás problémái I. • •
• • • • • • • •
távhőszolgáltatás ≠ lakótelep fűtés a kapcsolt hőtermelés, a hulladékhő (olcsó hő) hasznosítás részaránya nem elegendően magas, jelentős a földgáz közvetlen felhasználása függés a hőforrástól 1989: hiányoznak az optimális üzemeltetés primeroldali műszaki feltételei: állandó tömegáramú rendszerek igénytelen szabályozástechnika hiányos hőszigetelés az épületállomány hiányosságai szekunder rendszerek hiányosságai a fogyasztói érdekeltség hiánya
55
2009/4/2
A hazai távhőszolgáltatás problémái II. •
A távhőszolgáltatás technológiai monopólium, amely más technológiai monopóliumokkal versenyez. Valódi piaci helyzet a hő i hőpiacon.
•
A versenytárs a közvetlen, központi gázfűtés
•
a gázvezetékek mindenütt ki vannak építve a távhővel ellátott fogyasztói épületekhez a fogyasztók szabadon dönthetnek a saját fűtésükről
• •
A távhőszolgáltatónak nincs jogi és gazdasági monopóliuma.
A hazai távhőszolgáltatás problémái III. • A két fűtési mód közötti versenyhelyzetet alapvetően a gáztarifa-rendszer határozza meg. Ha a távhőtermelő egységek (erőművek, fűtőművek), mint nagyfogyasztók nem jutnak olcsóbban földgázhoz, mint a közvetlen gázfűtéssel bíró végfelhasználók (épületek), akkor a távhőrendszer karbantartási, működési költségeivel együtt (beleértve a távhőszolgáltató általános költségeit) a távhőszolgáltatás sohasem lesz nyereséges a gázfűtéssel szemben a fűtési piacon. • Hazánkban – az európai trenddel ellentétben – a távhőszolgáltatást tekintve ez a hátrányos helyzet jelenleg is fennáll. Ennek következményeként, figyelembe véve a fogyasztók által fizetendő költségeket (beruházás, működés, energia), a távhőszolgáltatás 15-25%-kal drágább a fogyasztó számára, mint a közvetlen gázfűtés.
56
2009/4/2
A távfűtés hátrányai, pénzügyek •
•
•
Drága a földben lévő kétcsöves hálózat karbantartása, a rendszernek magasak az állandó költségei. A fogyasztói oldal nem szabályozható, ezáltal nem nyújt akkora komfortérzetet, általános, rossz fogyasztói hangulat alakult ki a távfűtéssel kapcsolatban, p , melyek y nagyon gy nehezen változtathatók meg. g A rendszerek műszaki állapota sok helyen nem megfelelő, de ezek fejlesztésére nincs pénz. A rossz szigetelésű panelházakból kiszökik a meleg: „Egy gépészmérnök a Magyar Rádiónak írt levelében beszámolt egy ’80-as évekbeli kísérletről: egy panelházi lakásban leszerelték a radiátorokat, s megmérték, hány fokkal lesz kevesebb ott, mint a fűtött lakásokban. A különbség mindössze 4 fok volt…” A távhő ára az alapdíjból, ami a termelés, szolgáltatás, hőszállítás állandó költségeit fedezi, valamint a változó költségeket fedező az energiadíjból (tüzelőanyag költségei) áll. A lakók nagy részét semmi nem ösztönzi, hogy szabályozhatóvá tegyék rendszerüket, hiszen ők még mindig a fűtött légköbméter után fizetik számlájukat, nem az általuk elhasznált hőmennyiség után - a társasházban a hőközpont által regisztrált mennyiséget osztják le lakásokra. E probléma megoldására egyre több helyen költségmegosztókat alkalmaznak, melyek a radiátorra akasztva, a meleg hatására elpárolgott folyadék mennyiségével mutatja, hogy az adott helyiségben mennyi hőt fogyasztottak. A távhőtermelők szinte kizárólagosan földgázt használnak primer energiának, ezért a távfűtés megítélését jelentősen befolyásolja a földgáz ára. A jelenlegi hazai gázárak hátrányosan érintik a távfűtést.
Távhőrendszerek korszerűsítési lehetőségei • A feladat: versenyképesség javítása • költségek g csökkentése • komfort javítása • Költségek csökkentése: • energiafelhasználás csökkentése • olcsó hőforrás • üzemvitel, szabályozhatóság • érdekeltség megteremtése •
57
2009/4/2
Távhőrendszerek energiafelhasználásának csökkentése •
kapcsolt hőtermelés – t1”, t2” csökkentése
•
a hőtermelés hatásfokának javítása
•
veszteségek csökkentése
• • • • • • •
épületek pótlólagos hőszigetelése ablakok cseréje hidraulikai beszabályozás éj éjszakai k i fűtéscsökkentés? fűté ökk té ? (demonstrációs (d t á ió áb ábra!) !) MSZ-04-140/1991 – 7/2006 TNM HMV rendszer hőszigetelése cirkuláció javítása: a HMV rendszer hőfelhasználása nő!
• •
távvezetékek hőszigetelésének cseréje hálózati ellenállás
– berendezések jobb hatásfokúra való cseréje – a szekunder oldal veszteségének csökkentése
– szállítási veszteségek csökkentése
Üzemvitel, szabályozhatóság • szekunder rendszerek hidraulikai beszabályozása • termosztatikus szelepek alkalmazása • áttérés változó tömegáramra – keringetés végponti nyomáskülönbség alapján
• optimális menetrend megvalósítása
58
2009/4/2
Érdekeltség megteremtése • elszámolás a hőfogyasztás egyedi mérése alapján (fűtés (fűtés, HMV) • a korábban épült rendszerek nem ezen szempontok szerint kerültek kialakításra – ▬►fűtési költségosztás – HMV fogyasztás + cirkuláció mérése?
• a fogyasztással arányos és az átalánydíjak optimális aránya?
Jogszabályok • Távfűtés – engedélyköteles tevékenység • Fő szempont – a fogyasztók ellátásának biztonsága biztonsága, folytonossága • Létesítési, működési engedélyek • Szerződéskötési kötelezettségek • A tevékenység nem szüntethető be, csak akkor, ha pótolható, helyettesíthető • Távhő törvény és további jogszabályok
59
2009/4/2
Távhőtermelés engedélyezése • Az engedélyezés jogszabályi keretei • • A távhőtermelés és távhőszolgáltatás engedélyezését • · a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi. XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), valamint • · a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tszt.-Vhr.) • szabályozza. • • A Tszt. 2005. július 1-én lépett hatályba, és ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény hatályát vesztette.
Engedélyezés • A távhőtermelés és távhőszolgáltatás engedélyköteles tevékenység. A távhőtermelő berendezések létesítése csak 5 MW hőteljesítménytől engedélyköteles. • Az engedélyezési hatáskör megoszlik a települési önkormányzatok és a Hivatal között. Az új szabályozás szerint valamennyi távhőtermelő, amely villamosenergia-termelő tevékenységet is folytat, a Hivatal, míg a villamos energiát nem termelő távhőt előállító tevékenység az önkormányzatok engedélyezési hatáskörébe tartozik. • A távhőszolgáltatók engedélyezése és felügyelete teljes egészében az önkormányzati jegyzők hatáskörébe került, míg a fogyasztóvédelmi feladatokat a fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el.
60
2009/4/2
Engedélyezés • 0,5 MW és 50 MW beépített villamos teljesítmény között, valamint 5 MW és ennél nagyobb névleges hőteljesítményű kapcsoltan termelő (kogenerációs) erőmű létesítésénél beadandó kérelmek, időrendi sorrendben: • Elsődleges energiaforrás megválasztása fázisban: • kiserőművi összevont engedély iránti kérelem (VET alapján) • Létesítés előtt: • távhő termelő berendezés létesítési engedély iránti kérelem (Tszt. alapján) • Üzembe helyezés után: • távhőtermelői működési engedély iránti kérelem (Tszt. alapján).
Az 50 MW alatti erőművek távhő- és a villamos engedélyezési eljárása •
•
•
A hő- és villamos energiát kapcsoltan termelő kiserőművek (50 MW névleges villamos teljesítmény alatti erőművek) engedélyezési eljárása a tá hő illetve távhő, ill t a villamos ill energia i szempontjából tjából eltérő. lté ő Távhő engedélyezési eljárás: kapcsolt energiatermelő berendezés létesítése esetén, 5 MW hőteljesítmény és a fölött, távhő termelő berendezés létesítési engedélyt kell kérni a Hivataltól (5 MW alatt hőtermelő berendezés létesítése nem engedély köteles). A berendezés üzembe helyezése után, a sikeres próbaüzemet követően, távhőtermelői működési engedélyt kell kérni, teljesítményhatártól függetlenül. Villamos engedélyezési eljárás: villamos energia termelő berendezés esetében téb (b (beleértve l é t a kkapcsoltlt hő hő- és é villamosenergia-termelést ill i t lé t iis megvalósító berendezéseket) 0,5 MW és 50 MW névleges villamos teljesítmény között, kiserőművi összevont engedélyt kell kérni a Hivataltól. Az összevont villamos engedély a kiserőművek elsődleges energiaforrásának megválasztására, a berendezés létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozik.
61
2009/4/2
Önkormányzati feladatkörök • Engedélyes, vagy engedélyesek útján biztosítja az ellátást • Rendeletalkotás: • Mérés helye, technológiája • Áralkalmazás, díjfizetés • Szünetelés korlátozás, korlátozás sorrendje • Csatlakozási díj • Megszűnés
Jegyző feladatai a) b) c) d) e) f)
Kiadja, visszavonja, módosítja a létesítési engedélyt és a működési engedélyt Jóváhagyja az üzletszabályzatot Ellenőrzi a tevékenységet, betekinthet, bekérhet stb. Ellenőrzi az ármeghatározó tényezőinek, költségeinek indokoltságát Ellátja a kapcsolódó ingatlanokkal (használati jog, kisajátítási eljárás) kapcsolatos ügyintézést Elrendelheti a bejutást, bejutást ha akadályozzák a szolgáltatót
62
2009/4/2
Árképzés •
•
•
A fogyasztói tarifák megállapítása megmaradt a települési, fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselő testületének hatáskörében. Az á ármegállapítás áll ítá előtt lőtt a gazdasági d á ié és kö közlekedési l k dé i miniszter i i t véleményezi él é ia távhőszolgáltatás árait. 2005-ben történt változás a termelői hőárak (a szolgáltató részére értékesített hőenergia ára) hatósági ármegállapításban az önkormányzatok ezzel kapcsolatos kötelezettsége megszünt és a termék ára részben szabadárassá vált. Hatósági ármegállapítás csak azon hőtermelők esetében maradt meg, amelyek villamosenergia-termelői engedéllyel is rendelkeznek és lakossági távhőszolgáltatási célra lekötött hőteljesítményük az 50 MW-ot meghaladja. meghaladja Mindebből látható, hogy országosan egységes színvonalú és szerkezetű távhő ár nem alakulhat ki. A távhőszolgáltatási árak átláthatóságának biztosítása érdekében a Tszt.-Vhr. meghatározta a távhőszolgáltatók által közzéteendő gazdálkodási adatok és az ezzel összefüggő műszaki információk körét. A lakossági fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében az 1000, vagy ennél több lakást ellátó távhőszolgáltatóknak elektronikus információs rendszert (honlapot) kellett létrehozniuk.
Árszabályozási és árrendelet valamint módosításai •
1/2006.(I.18.)GKM rendelet a távhő- és villamosenergiatermelői engedélyekkel g y rendelkező engedélyes g y által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról • 1/2007. (I. 9.) GKM rendelet a távhő- és villamosenergiatermelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 1/2006. (I. 18.) GKM rendelet módosításáról
63
2009/4/2
Hőszolgáltatás fogalmai • •
távhőtermelő : az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott; távhőtermelő létesítmény : az erőmű távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés; távhővezeték-hálózat : az a csővezetékrendszer – a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt –, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan t l kh tá ái tterjedő telekhatáráig j dő vezeték; ték üzletszabályzat : a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv által jóváhagyott, és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését. Meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.
•
•
Hőszolgáltatás fogalmai •
•
•
•
•
szabálytalan vételezés : a távhő felhasználásáról szóló közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése; ét l é szolgáltatói berendezés : a távhőtermelő létesítmény, a távhővezetékhálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói; távhő : az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak; távhőszolgáltatás : az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg; távhőszolgáltató : az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;
64
2009/4/2
Hőszolgáltatás fogalmai •
•
• •
•
•
csatlakozási pont : a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (é ül építmény, (épület, é í é telek) l k) tulajdoni l jd i h határa; á díjfizető : épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója; engedélyes : a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező; engedélyező : hatáskörének megfelelően a Magyar Energia Hivatal, a területileg p önkormányzat y jjegyzője, gy j illetve a fővárosban a fővárosi illetékes települési önkormányzat főjegyzője; épületrész : e törvény alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.); felhasználási hely : a felhasználó tulajdonában lévő, a közüzemi szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető;
Hőszolgáltatás fogalmai • felhasználói berendezés : a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók; • felhasználói vezetékhálózat : az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja; • hőfogadó állomás : egy épület vagy építmény távhőellátás céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet; • hőhordozó közeg átalakítása : a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása;
65
2009/4/2
Felhasználó •
•
•
a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint tö té ő szolgáltatására történő l ált tá á vonatkozóan tk ó kö közüzemi ü i szerződéses ődé jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó: lakossági felhasználó : a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa; egyéb felhasználó : az a) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;
Hőközpont •
•
•
•
hőközpont : a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló l áló ttechnológiai h ló i i b berendezés. d é A hőközpont hőkö t lehet l h t ttermelői lői hőközpont, hőkö t szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont: termelői hőközpont : a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés; szolgáltatói hőközpont : több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének i é é k szabályozására, bál á á elosztására, l tá á mérésére é é é szolgáló l áló ttechnológiai h ló i i berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből – hőközpont közbeiktatása nélkül – közvetlenül történik a felhasználók hőellátása; felhasználói hőközpont : egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;
66
