PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI KAR
JEGYZETSZABÁLYZAT
2007
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar
szabályzata a hallgatók írott anyagokkal való ellátásáról
A PTE PMM Kari Tanácsa a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján az oktatási anyagok megírásának, kiadásának és forgalmazásának szabályait az alábbiak szerint állapítja meg. I. A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya kiterjed a kar valamennyi oktatójára, hallgatójára, valamint a kar valamennyi képzése keretében alkalmazott és előállított nyomtatott vagy elektromos tananyagra. II. Általános rendelkezések 2. § (1) A Karon oktatott tantárgyak ismeretanyagának elsajátításához alapvetően szükséges oktatási anyagok elkészíttetése és a hallgatók számára hozzáférhetővé tétele a Kar feladata. (2) A 2005/2006. tanévtől nem hirdethetők meg olyan előadások, amelyekhez nincs írásos anyag.* (3) A tananyagokat a szakok tantervei alapján tantárgyanként kell meghatározni. A tantervi jegyzettervet a szakért felelős tanszék készíti el. A szakra beoktató más tanszékek adatszolgáltatási (szerző neve, jegyzet címe, kiadó, megjelenés helye, kiadás éve) kötelezettséggel bírnak. (4) A tantervi jegyzettervek korszerűségét minden tanév elején felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat a szakfelelős feladata. A Karon tananyagnak minősül: a tankönyv: a Karon oktatott valamely tantárgy anyagát tudományos értékű rendszerezettséggel, elméleti igényességgel feldolgozó írott tananyag. A tankönyv megjelentetése csak tankönyv pályázat útján lehetséges. a jegyzet: a Karon oktatott valamely tantárgy legalább féléves anyagát átfogó írott tananyag. oktatási segédanyag: a hallgatók szakmai felkészülését segítő, az alap vagy továbbképzésben felhasználható eset-, szöveggyűjtemény, CD-re készült szemléltető anyag vagy a tudományterület speciális témájának önálló, rövid feldolgozása.
*Nem kell feltétlenül új jegyzeteket írni minden tárgyhoz, de alapkövetelmény lesz, hogy az előadások anyagán kívül a hallgatók megfelelő írott, nyomtatott, fénymásolt vagy egyéb rögzített anyagból tudjanak felkészülni
vizsgáikra.
A tananyagot hozzáférhető kötelező és ajánlott irodalommal lehet kiegészíteni. Az oktatási anyagok lehetnek nyomdai úton sokszorosítással előállítottak, CD-n, floppy lemezen terjesztettek, ill. elektronikusan rögzítettek és a kari hálózaton keresztül elérhetők. Azoknál a tantárgyaknál, ahol ez lehetséges (pl. alapozó, gazdasági és humán tárgyak) egységes jegyzetet kell kiadni. Tantárgyanként a tananyag elsajátításához feltétlenül szükséges – Kar által kiadott – jegyzet terjedelme (szerzői ívben számolva) a nappali tagozatos heti tantárgyi óraszám maximum 2,5-szerese lehet. A Kar által kiadott oktatási anyagok mellett - szakmai szempontokat és anyagi megfontolásokat figyelembe véve - törekedni kell a más felsőoktatási intézmények által kiadott tankönyvek, jegyzetek beszerzésére és használatára is. A Karon használt tankönyvek, jegyzetek ismételt kiadásakor, beszerzésekor hasznosítani kell a tankönyvről, jegyzetről az oktatás során szerzett tapasztalatokat és a HÖK által közvetített hallgatói észrevételeket.
3. § A kari tankönyv és jegyzettámogatás legfeljebb 30%-a tankönyv és jegyzet előállítására, legalább 70%-a tankönyv- és jegyzetvásárlás közvetlen támogatására szolgál. A tankönyv- és a jegyzettámogatásban az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók részesülhetnek. A közvetlen vásárlási támogatást a hallgatók a tárgyakhoz kötelezően előírt, tankönyvek, jegyzetek és oktatási segédanyagok vásárlására használhatják fel a Jegyzetboltban. A hallgatók a támogatási kedvezményt a Jegyzetboltban forgalmazott tankönyvek és jegyzetek megvásárlása útján vonalkódos kártyával (EHA-kód) vehetik igénybe. A Kari hálózatra feltett elektronikusan rögzített tananyagok térítésmentesen hozzáférhetők. A kari tantervi jegyzettervben szereplő tankönyveket, jegyzeteket kari szinten egységes számítógépes nyilvántartási rendszerben kell nyilvántartani. A 2. § 1–3. bekezdésében leírtakat minden hallgatóra vonatkozóan e rendszerben kell dokumentálni.
III. A oktatási anyagok megírása, elfogadása, a szerző díjazása 4. § Egy adott tantárgy oktatási anyagának megírására elsősorban a tárgyat előadó oktatót kell
felkérni.
A tankönyv és a jegyzet megírására az oktatót a szak vezetőjének javaslatára az oktatási dékánhelyettes kéri fel. Az oktatási anyag megírására felkért oktató oktatásmentes alkotóidőszak engedélyezését kérheti munkáltatójától, és - munkája közben - jogosult használni a Kar által rendelkezésére bocsátott anyagokat és infrastrukturális eszközöket. Az oktatásmentes alkotóidőszakot a tanszékvezető javaslatára a dékán engedélyezheti a tanszéki óraadói keret terhére. Az elkészült kézirat szakmai vitáját vagy tanszéki, vagy szak szinten kell megszervezni. A tankönyv és a jegyzet lektorálása kötelező. Egy kéziratot két szakember lektorál. Lektor csak a Karral munkaviszonyban nem álló, tudományos minősítéssel rendelkező személy vagy a tananyag kiváló elméleti és gyakorlati szakértője lehet. Az oktatási segédanyagok lektorálása esetén egy szakember lektorál, melyet a szakvezető javasol. A lektorálási követelmények rá is vonatkoznak. 5. § A kéziratot a belső szakmai vita és a lektori vélemények alapján a kari oktatási dékánhelyettes: a) kiadásra alkalmasnak találva elfogadja, b) javításra, módosításra visszaadja, vagy c) elutasítja. A dékánhelyettesnek a hozzá eljuttatott kézirat sorsáról 15 napon belül kell döntenie. A javításra visszaadott munka elfogadásáról a javított kézirat kézhezvételtől számított 15 napon belül kell határoznia. Ha a szerző(k) a kézirat kijavítását alapos ok nélkül megtagadja (megtagadják), vagy azt határidőre nem végzi(k) el, akkor a Kar a szerződéstől díjfizetési kötelezettség nélkül elállhat. A kézirat nem fogadható el, ha nem felel meg a tudományos publikációra vonatkozó szabályoknak. Az irodalmi és a hivatkozási jegyzék, valamint az idézet, az átvétel forrása és az ott megnevezett szerző a jegyzetből sem hiányozhat. A szerzőt a felhasználásra adott engedély fejében szerzői, a szerkesztőt szerkesztői, a lektort lektori díj illeti meg. Az ábrarajzolás és a táblázatkészítés díját a szerzői jogdíj tartalmazza. E díjak összegét - a hatályos jogszabályi előírások, valamint a Kari Kiadói Bizottság előterjesztése alapján az oktatási dékánhelyettes évente határozza meg.
IV. Az oktatási anyagok kiadása 6. § A Karon a tankönyvek, jegyzetek kiadásáért a kari dékán, a hallgatók oktatási anyaggal való ellátásáért az oktatási dékánhelyettes felelős. Új jegyzet kiadása akkor indokolt, ha a) a könyvpiacon nincs az adott tárgy oktatását elősegítő színvonalas tankönyv vagy jegyzet, vagy a tantárgy anyaga írásban még nem jelent meg, b) a tanuláshoz szükséges szakirodalom a hallgatók számára csak indokolatlanul nagy anyagi ráfordítás mellett hozzáférhető, c) a tananyag lényeges megváltozása következtében a használt jegyzet átdolgozása nem célszerű, d) a meglévő jegyzet elavult, már nem képviseli a megkívánt színvonalat.
7. § A nyomdakész kézirat kiadásának jogi alapja a felhasználási szerződés. Tekintettel arra, hogy az oktatási anyag elsősorban a Kar hallgatói körében kerül felhasználásra, a tankönyv ill. jegyzetírásra történő felkérés alapján, a felhasználási szerződés aláírásával a Kar megszerzi a kész mű belső felhasználásának jogát. A Kar felhasználási joga kiterjed a mű többszörözésére, terjesztésére és átdolgozására. Az elfogadott nyomdakész kézirat átvételekor a Kar a szerzővel négy évre szóló felhasználási szerződést köt. A Kar nevében az oktatási dékánhelyettes jár el. A szerződés lejártát követően a további változatlan tartalmú kiadás is újabb szerződéskötést igényel.
8. § Utánnyomás, átdolgozás, ismételt kiadás Utánnyomás abban az esetben készül, ha a szerzővel kötött szerződés hatályának lejártát követően kerül sor újabb sokszorosításra. Az oktatási anyag átdolgozása akkor indokolt, ha a tankönyv, jegyzet a) tartalma részben elavult,
b) megváltozott a tananyag. Az átdolgozás nem haladhatja meg az eredeti terjedelem 50%-át.
A felhasználási jog lejárta után az ismételt kiadáshoz újabb jogújítási szerződést kell kötni a szerzővel. A második jogújítási szerződés alapján a szerzői díj 80%-a, a harmadik jogújítási szerződés alapján a szerzői díj 60%-a, negyedik és további jogújítási szerződés alapján 40–40%-a illeti meg a szerzőt. Ezeket a díjakat a jogújításkor érvényes díjak alapján kell megállapítani. A harmadik jogújítás kezdeményezése esetén meg kell vizsgálni a jegyzet korszerűségét.
V. A tankönyvek, illetve jegyzetek forgalmazása 9. § A Kar a jegyzetek árusításával külső vállalatot bíz meg. VI. Az oktatási anyag iránti éves igény felmérése 10. § Az oktatási anyagok biztosítása éves terv alapján történik. A Karon az aktualizált tantervi jegyzetterv és a hallgatói létszámok alapján minden év november 30-ig fel kell mérni a következő tanévre várható igényeket. Az utánrendelésekről, és az új jegyzetkiadásról a raktárkészlet ismeretében gazdasági szempontokat is figyelembe véve kell dönteni. Az újonnan megjelentetni kívánt oktatási anyagról a szerző, cím, ívterjedelem megjelölésével, a kézirat elkészítésének dátumával, valamint a kiadandó példányszám feltüntetésével a szakért felelős tanszék vezetője tájékoztatja a kari oktatási dékánhelyettest. A kari igények, illetve az anyagi forrás ismeretében az oktatási dékánhelyettes dönt: a) az egyes tanszékeknek a tankönyv és jegyzetírásra biztosított ívterjedelemről, b) a forgalomban lévő jegyzetek utánnyomásáról. VII. A hallgatók írott oktatási anyaggal való ellátásának pénzügyi forrásai, a támogatás felhasználásának módja 11. § A tankönyv- és jegyzetbeszerzés, jegyzetírás, kiadás, utánnyomás, tárolás és terjesztés költségeinek fedezetét a Kar - az éves költségvetésében meghatározott összeg nagyságáig - biztosítja. A 10. § (1) bekezdésében meghatározott felhasználás főbb pénzügyi forrásai: költségvetésben biztosított tankönyv és jegyzettámogatás, a Kar e célra elkülönített további pénzeszközei,
pályázati pénzek
VIII. A hallgatók hozzájutása a tankönyv és jegyzetvásárlási támogatáshoz 12. § A hallgatók a 3.§ (2)–(5). bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a Kar Jegyzetboltjában az Egyetemi Hallgatói Azonosító kártyával (a továbbiakban EHA kártya) vásárolhatják meg a tankönyveket és jegyzeteket, amennyiben a támogatást is igénybe kívánják venni. A hallgatók a kártya használata nélkül önköltségi áron a Jegyzetboltban forgalmazott bármely tankönyvet, jegyzetet megvásárolhatják. A hallgatók tanulmányaik megkezdésekor - az első félévre történő beiratkozás után - kapnak EHA kártyát. A kártyán lévő összeg a kijelölt Jegyzetboltban beszerezhető - a jegyzettervben szereplő összes tankönyv, szakkönyv és jegyzet kedvezményes megvásárlására felhasználható. A támogatás csak az adott félévben használható fel. Az EHA kártya elvesztését - a visszaélés elkerülése miatt - a Jegyzetboltban azonnal be kell jelenteni. A kari Jegyzetbolt a Boszorkány u. 2.-ben található. A Jegyzetboltban forgalmazott tankönyvek, jegyzetek külsős hallgatók számára emelt (nyereséget is tartalmazó) áron árusíthatók.
IX. A Kari Kiadói Bizottság felépítése, feladata, a jegyzetellátás ügyvitele
13. § A Kar hallgatói oktatási anyaggal való ellátásának kérdéseiről az oktatási dékánhelyettes dönt. Az oktatási dékánhelyettes munkáját a Kari Kiadói Bizottság segíti. A Kari Kiadói Bizottság tagjai: elnök, titkár, 1 fő a Kari Hivatalból, 1 fő informatikus mérnök, 1 fő a HÖK képviseletében. A bizottság elnökét az oktatási dékánhelyettes bízza meg. A Kari Kiadói Bizottság munkájába a Kar gazdasági ügyintézője, továbbá a Jegyzetbolt képviselője is bevonható. A Kari Kiadói Bizottság szükség szerint ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze. A bizottság határozatképes, ha a bizottság tagjainak fele plusz egy fő jelen van. A bizottság döntéseit többségi szavazással hozza.
A Kari Kiadói Bizottság feladata: félévenként összeállítja és közzéteszi a hálózaton a tananyagok jegyzékét, elkészíti az éves kari jegyzettervet, kapcsolatot tart a tanszékvezetőkkel, a HÖK-kel, és a Jegyzetbolttal, tájékozódik a rendelkezésre álló példányszámokról, figyelemmel kíséri a kari jegyzetalap felhasználását, javaslatot tesz a dékánnak új jegyzetek és tankönyvek kiadására, gondoskodik a már megjelent tankönyvek és jegyzetek utánnyomásáról aláírásra előkészíti a felhasználási szerződéseket, valamint a jegyzetelőállítással kapcsolatos megbízási szerződéseket, gondoskodik a nyomdai előkészítési munkálatokról, a lektorálásról, a kiadásra kész kéziratot megrendeléssel eljuttatja nyomdákhoz, gondoskodik a kész jegyzetek jegyzetboltba szállításáról, a raktározásról, a terjesztésről, a köteles-, illetve a tiszteletpéldányok szétosztásáról. (6) A Kari Kiadói Bizottság munkáját szakmai szempontból a kari oktatási dékánhelyettes felügyeli. X. Záró rendelkezések 14. § A szabályzat a Kari Tanács által történő elfogadás napján lép hatályba. Záradék Jelen szabályzatot a PTE PMMFK Kari Tanácsa 2003. jún. 10.-i ülésén az F.68. számú határozattal elfogadta. Jelen szabályzat módosítását a PTE PMMK Kari Tanácsa 2007. jún. 12.-i ülésén az F.34. számú határozattal elfogadta és a szabályzat módosításai az elfogadás napján lépnek életbe. A szabályzat függelékeit - a Kari Kiadói Bizottság véleményének a figyelembevételével - az oktatási dékán-helyettes hagyja jóvá. A függelékeket évente felül kell vizsgálni. Pécs, 2007. június 12.
Dr. Mecsi József s.k. dékán
A Szabályzat függelékei
Adatlap a PTE PMM Karon új tankönyv, jegyzet, oktatási segédanyag készítésének bejelentéséhez Kiadói szerződés a szerzővel (minta) Kiadói szerződés a lektorral (minta) Jegyzetírás folyamata Szerzői és egyéb személyi jellegű díjak Jegyzetigény (minta) Tantárgyi jegyzetterv (minta) Kiadói előkalkuláció (nyomtatvány) Borítócímoldal A négyoldalas címnegyed oldalai A jegyzetírásra vonatkozó formai követelmények Használatban lévő jegyzetek
MINTÁK
1. függelék
ADATLAP a PTE PMM Karon új tankönyv, jegyzet, oktatási segédanyag készítésének bejelentéséhez
Szervezeti egység Javaslattevő Szak Törzstantárgy (kódja és neve) Tantárgy helye a tantervben a megfelelő aláhúzandó
Kötelező
Kötelezően választható
Differenciált szakmai
Szabadon választható
Heti óraszám (nappali tagozaton) Max. ívszám (heti óraszám x 2,5) A mű tervezett címe
Műfaja a megfelelő aláhúzandó Jegyzet esetén a típus a megfelelő(k) aláhúzandó(k)
Multimédiás jegyzet Jegyzet Oktatási segédanyag Nyomtatott
Elektronikus
Szerző(k) Javasolt lektor(ok) A kézirat elkészítésének dátuma Hozzájárulok, hogy a Kari jegyzetoldalon a mű elektronikus formában elérhető legyen: Éves példányszámigény, nyomtatott jegyzet esetén: Az ADATLAP kötelező mellékletei: Tantárgyprogram Tantárgyi tematika A mű tartalomjegyzéke Egy kidolgozott fejezet
Kelt…………………………év…………hó………nap
szakfelelős
szervezeti egység vezető
szerző
2. függelék PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI KAR mint jegyzetkiadó és felhasználó
KIADÓI SZERZŐDÉS A SZERZŐVEL Ügyintéző:
7624 Pécs Nyilvt. szám: Boszorkány u. 2. Telefon: 72/211–968 Pécs, Név: Anyja neve: Munkahelye: Telefon: Lakás: TAJ száma: Beosztása: Adóig. száma: A Szerző a következő feltételek szerint területi korlátozás nélkül ezennel átruházza a Karra az alább megnevezett mű kiadásának és terjesztésének kizárólagos jogát, beleértve az elektronikus kiadás jogát is. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK A mű címe: terjedelme szerzői ívben illusztrációkkal, ív táblázatokkal, mellékletekkel együtt Illusztrációinak száma: db, ebből színes: db Szerzői tiszteletpéldányok száma: db ……………. - Ft / szerzői ív A vállalt feladat egyszeri díjazása: …………….- Ft Vagyoni jog átadásának ellenértéke: ……………- Ft Különleges kikötések és egyéb megjegyzések: A szerzői díj nyomdakész állapot elkészítésére szól (gépelési és rajzolási díjjal együtt). A szerződés összege a rajzolási díj összegével csökken. A lektorált kézirat leadási határideje: A Kar, mint kiadó vállalja, hogy a szerző által átadott művet a) legalább……..példányban kiadja, vagy b) legalább…….példányban közkönyvtárban bárki számára hozzáférhetővé teszi
Általános feltételek
A Szerző kijelenti, hogy a kézirat eredeti, szerzői jogának egyedüli és kizárólagos tulajdonosa és, hogy nem sérti mások szerzői jogát. A Szerző kijelenti, hogy minden, a kéziratban megjelenő állítás valamennyi jogi következményéért kizárólagos felelősséget vállal. A szerző köteles beszerezni és a Kar részére írásban átadni minden – a szabad felhasználás körét meghaladóan – a felhasznált szerzői jogi védelem alatt álló idézet vagy illusztráció közlési engedélyét. A jogtulajdonosok által a közlési engedély fejében kért díjazás megtérítése a Szerző kötelessége.
A Szerző kijelenti, hogy a kézirat szakmai szempontból kifogástalan. A Szerző a mű elkészítésekor figyelembe vette a legújabb hazai és külföldi kutatási, fejlesztési és technikai eredményeket. A szerző felelősséget vállal az általa közölt adatok helyességéért, korszerűségéért. A Szerző kijelenti, hogy a kézirat szövege világos és tömör. Szakkifejezésekre, mértékegységekre, fizika és matematikai jelölésekre a Magyar Szabványok legújabb előírásait használta. A Szerző a mű teljes és hiánytalan kéziratát határidőben a Kar rendelkezésére bocsátja. A kéziratot 1 nyomtatott példányban és floppyn kell a Kar részére átadni, a Kar pedig köteles azt átvenni. Az ábráknak és képeknek nyomdai felhasználásra alkalmas minőségűeknek kell lenni. Több szerző közös munkája esetén a szerzők (és a szerkesztő) egyetemlegesen felelősek a határidőkért. A Szerző kötelessége a nyomdai korrektúrák ellenőrzése. A Szerző köteles a kijavított nyomdai korrektúrát az utolsó nyomtatott változat kézhezvételétől számított 14 napon belül a Karnak megküldeni. A fenti határidő elmulasztása esetén a Kar jogosult a Szerző javításait figyelmen kívül hagyni. A Szerző által eszközölt, a leadott kézirattól eltérő javítások költségét a Kar csak a javítások végrehajtásának 5 százalékáig köteles viselni, az ezen felüli költségek a Szerzőt terhelik. A Kar vállalja, hogy a szerződés 6. illetve 7. pontjának figyelembe vételével, csak a szerző által aláírt és jóváhagyott kéziratot adja ki. A megjelentetés teljes költségét a Kar viseli. A Kart illeti meg a példányszámról, a mű tipográfiájáról, címoldalának és borítójának megtervezéséről, a felhasznált alapanyagok minőségéről, a terjesztés módjáról, a kereskedelmi tevékenységről, valamint a kész mű kereskedelmi áráról való döntés joga. A jelen szerződés a kézirat átadásától számított 4 évre jön létre. A Kar a kéziratot az átadástól számított 1 éven belül köteles és 4 éven belül jogosult egy vagy több kiadásban megjelentetni.
A Kar a felhasználói díjat utólag egy összegben, a mű nyomdai elkészítésétől számított 15 napon belül fizeti meg a szerző részére. A mű második kiadásáért a Szerzőt az aktuális felhasználói díj 80%-a, a mű harmadik kiadásáért az aktuális felhasználói díj 60%-a, a további kiadásokért 40–40% illeti meg. 4 éven belül változatlan utánnyomása esetén a szerzőt felhasználói díj nem illeti. Ezen kiadások után járó díj a kiadástól számított 15 napon belül esedékes. Amennyiben a Szerző a Kar által elfogadott, a szerződés alapjául szolgáló részletes tematikától eltér, vagy a szerződöttnél terjedelmesebb kéziratot nyújt be, és azt a Kar kívánságára a megállapított terjedelemre nem csökkenti, a Kar a kézirat elfogadását megtagadhatja. A Szerző kijelenti, hogy más felhasználóval nem kötött olyan szerződést, amely a jelen felhasználási szerződés megkötésében akadályozná vagy korlátozná, illetve amelynek alapján a jelen szerződésben meghatározottaktól eltérő igényekkel léphetne fel a Karral szemben. A Szerző jelen szerződés tartama alatt azonos témára szóló felhasználásra más kiadóval csak a Kar írásbeli engedélyével szerződhet. A Szerző kötelezi magát, hogy művének idegen nyelvű változatára más hazai vagy külföldi kiadóval (átengedés esetén vagy az opció lejárta után) még átdolgozás esetén is csak olyan szerződést köt, amelyben feltételként kiköti: az idegen nyelvű könyv címlapjának hátoldalán fel kell tüntetni a mű eredeti címét és kiadóját, a művet idegen nyelven megjelentető kiadó köteles a mű két támpéldányát annak megjelenése után megküldeni a kiadónak. A Szerző felelősséget vállal azért, hogy a kézirat nem tartalmaz államtitkot vagy szolgálati titkot. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, illetőleg a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók. A fentieket tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el.
Pécs, 200..............................................
…………………………… felhasználó
……………………………… szerző
3. függelék PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI KAR mint jegyzetkiadó és felhasználó
KIADÓI SZERZŐDÉS A LEKTORRAL Ügyintéző:
7624 Pécs Nyilvt. szám: Boszorkány u. 2. Telefon: 72/211–968 Pécs, Név: Anyja neve: Munkahelye: Telefon: Lakás: TAJ száma: Beosztása: Adóig. száma: Megállapodunk Önnel az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek mellett a Kar által elfogadott, a szerző(k) által elkészített, a 2. pontban meghatározott és a lektor által ellenőrzött mű kéziratát felhasználás és kiadás végett a következő különös és a túloldali általános feltételekkel átadja a Karnak. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK Munkahely
1. Szerzők (fordítók) neve
Telefon
címe: 2. A mű
terjedelme szerzői ívben, illusztrációkkal, táblázatokkal, mellékletekkel együtt
ív
illusztrációinak száma: db ………………….- Ft / ív ……………………Ft, azaz …………………………………
3. A felhasználói díj Összesen: forint. 4. Különleges kikötések és egyéb megjegyzések:
5. A Kar, mint kiadó vállalja, hogy a szerző által átadott művet a) legalább……..példányban kiadja, vagy b) legalább…….példányban közkönyvtárban bárki számára hozzáférhetővé teszi
Általános feltételek
A Lektor kijelenti, hogy a kéziratot és a hozzá kapcsolódó ábraanyagot a tematika helyes feldolgozása, szakszerűség, terjedelem, szakkifejezések, jelölések, indexek stb. helyes és következetes használata, a számadatok levezetése, képletek helyessége szempontjából ellenőrizte. A szakkifejezésekre, mennyiségek jelölésére és az ábrák rajzolási módjára az országos szabvány hatályos előírásai érvényesek. A Lektor kötelezettséget vállal, hogy a véleménye szerint felesleges vagy hiányos részeket és az esetleges hibákat a szerzővel tisztázza. Mindezekről a Kari Kiadói Bizottságot írásban 2 példányban részletesen tájékoztatja. (Hibajegyzék) A Lektor meggyőződik arról, hogy a szerző(k) végrehajtotta-e az általa javasolt módosításokat. A kéziratról alkotott véleményét írásban 2 példányban kell a Kari Kiadói Bizottságnak benyújtania. A lektor a jelentésének átadásakor külön pontban tartozik felhívni a Kari Kiadói Bizottság figyelmét az olyan részletekre, amelyek feltehetően államtitkot, szolgálati vagy üzemi titkot tartalmaznak. A lektort a megjelent könyvből 1 db tiszteletpéldány illeti meg. A Kar a felhasználói díjat utólag egy összegben, a mű nyomdai elkészítésétől számított 15 napon belül fizeti meg a Lektor részére. A mű második kiadásáért a lektort az aktuális felhasználói díj 80%-a, a mű harmadik kiadásáért az aktuális felhasználói díj 60%-a, a további kiadásokért 40–40% illeti meg. 4 éven belül változatlan utánnyomása esetén a lektort felhasználói díj nem illeti. Ezen kiadások után járó díj a kiadástól számított 15 napon belül esedékes. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, illetőleg a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók. A fentieket tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el.
Pécs, 200..............................................
………................................................. felhasználó
................................................... lektor
4. függelék Jegyzetírás folyamata: 1. Adatlap kitöltése, mellékletek leadása dátum: 2. Felkérő levél (oktatási dékánhelyettes) dátum: 3. Jegyzet írás, benyújtás dátum: 4. Tanszéki vita dátum: 5. Lektori vélemények dátum: 6. Válaszok a lektori véleményekre dátum: 7. Végleges mű leadása elektronikus adathordozón dátum: 8. Szerződések elkészítése a szerzővel, lektorokkal (adatok bekérése) dátum: 9. Kifizetés dátum:
5a. függelék Szerzői és egyéb személyi jellegű díjak A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara az alábbi díjakat tekinti a megállapodás során irányadónak 2007-ben. Jogdíj megnevezése
Díj összege szerzői ívenként (e Ft)
Szerzői díj* Multimédiás jegyzet
60 e Ft
Jegyzet
40 e Ft
Oktatási segédanyag
26 e Ft
Lektorálási díj
10 e Ft
Átdolgozási szorzó
0,5
* A fenti szerzői díjak tartalmazzák a rajzolási és gépelési feladatok díjazását is. 5b. függelék Elszámolási alapok, típus és óraszámok szerint szerző számára Típus Multimédiás jegyzet Jegyzet Oktatási segédlet
Elszámolás alapja kidolgozott hetek ívszám diaszám
Heti 1 óra
Max. ív
Elszámolás
150 e Ft
2,5 ív
14 hét kidolgozva
100 e Ft 65 e Ft
2,5 ív 2,5 ív
55 oldal 210 dia
Számítási példa Heti 2 órás tantárgy esetén, követelményeknek maximális megfelelés esetén: Szerzői díj M u l t i m é d i á s 300 e Ft jegyzet Jegyzet 200 e Ft Segédlet 130 e Ft
Lektorálási díj 100 e Ft
Kar által fizetett 400 e Ft
Elvárt max. ív 14 hét kidolgozva
100 e Ft 50 e Ft
300 e Ft 180 eFt
110 oldal 420 dia 6. függelék
JEGYZETIGÉNY A …………../…………. TANÉV ……… FÉLÉVÉRE Sz ak : Szervezeti egység :
So rsz ám
Tantárgy
K ód
Tantár gy típusa [K], [D], [V]
Sze mesz -ter
Jegyzet (Segédlet, Tankönyv)
A szerző neve, a könyv címe, a kiadó neve, a megjelenés helye, a megjelenés éve
Raktá ri jel
Kari Hivatal tölti ki
Készl et [db]
1 2
7. függelék TANTERVI JEGYZETTERV Sz ak : Kötelező tantárgyak
Utánre nd. Költsé ge [Ft/ db]
So Tantárgy rsz ám
Kód Sze me szter
Óraszá m
ea.
Igén Jegyzet (Segédlet, Felel yelt men Tankönyv) ős tansz nyiség ék gy A szerző neve, a Raktá ak. könyv címe, a ri jel kiadó neve, a megjelenés helye, a megjelenés éve
Meg jegy zés
1 2
Választható modulok So Tantárgy rsz ám
Kód Sze me szter
Óraszá m
ea.
Jegyzet (Segédlet, Tankönyv)
gy A szerző neve, a ak. könyv címe, a kiadó neve, a megjelenés helye, a megjelenés éve
Felel ős Tans zék Raktá ri jel
Igén yelt men nyiség
Meg jegy zés
1 2 8. függelék PTE PMMK
K I A D Ó ELŐKALKULÁCIÓ
Szerző(k): A mű címe: A tervezett terjedelem Terjedelem (oldalszám): Terjedelem (ív): Terjedelem (formátum): Tervezett példányszám:
I Iratszám:
A kiadvány tervezett teljes költsége Megnevezés: Összeg: 1.1. Szerzői díj: 1.2. Lektorálási díj: 1.3. Szakmai szerkesztői díj: 1.4. Gépírói/szövegszerkesztői/tördelési díj: 1.5. Rajzolói díj: 1.6. Műszaki szerkesztői díj: 1.7. Egyéb személyi juttatás: 1. Személyi juttatás összesen: 2.1. TB járulék (%): 2.2. Eü. hozzájárulás (11%): 2.3. Munkaadói járulék (3%): 2. Munkáltatót terhelő járulék összesen: 3.1. Beruházási felhalmozási kiadás: 3.2. Egyéb közvetlen költség: 3.2.1. Grafikai tervezés: 3.2.2. ISBN szám 3. Egyéb közvetlen költség: 4. Kiadói közvetlen költség (1+2+3): 5.1. Nyomdai költség: 5.2. Egyéb költség (pl. szállítás, raktározás): 6. Összes önköltségi ár (4+ 5.1.+5.2.)=(8. sor 80%-a): 7. Rezsi+kezelési költség.)=(8. sor 20%-a): 8. Összes költség (6+7=100%): 9. Nyereség (tartalék) 10. Költségvetési befizetés alapja (8+9)=(12. sor 95%-a): 11. Költségvetési befizetés (12. sor 5%-a): 12. Nettó árbevétel (10+11) 13. Áfa befizetés összege (12. sor 12%-a) 14. Árbevétel összesen (12+13) Egy példányra jutó eladási ár:
Ft.
Pécs, 200………..év……………………..hó…………..nap
Készítette
Ellenőrizte 9. függelék BORÍTÓCÍMOLDAL
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Pollack Mihály Műszaki Kar
DR. SZAKONYI LAJOS
JELEK ÉS RENDSZEREK I.
10. függelék A NÉGYOLDALAS CÍMNEGYED OLDALAI
Dr. Szakonyi Lajos JELEK ÉS RENDSZEREK I.
Pollack jegyzetek
Dr. Szakonyi Lajos
JELEK ÉS RENDSZEREK I.
Pollack Kiadó ▪ Pécs, 2002
A jegyzet megjelenését az Európai Unió és a Pécsi Tudományegyetem támogatta.
LEKTORÁLTA Dr. Gerzson Miklós
Szövegszerkesztés és grafika Viola Attila Sipeky Attila
© Dr. Szakonyi Lajos, 2002
11. függelék PTE Pollack Mihály Műszaki Kar A JEGYZETÍRÁSRA VONATKOZÓ FORMAI KÖVETELMÉNYEK Az alábbiakban leírt formai előírások szövegszerkesztővel készített anyagokra vonatkoznak. Egy szerzői ív = 22 oldal, ami 40.000 leütést jelent. A Karon minden ív, szerzői ív. 1. Jegyzetméret 1.1. Az írásos anyagok Times New Roman CE betűtípussal és 11 pontos betűmérettel írandók. 1.2. Kiadvány mérete: B/5* Lap B/5
könyv vágott mérete (mm) 164 x 234
szedéstükör (mm ) 118 x192
betűméret
sorköz
11
13
1 szerzői ív, oldal 40000 n 22
* Indokolt esetben el lehet térni a megadott mérettől.
1.3. B/5 méret margóbeállításai fent: 15 mm
lent: 25 mm
bal: 25 mm
jobb:20 mm
élőfej: 12,5 mm
élőláb: 25 mm
2. A jegyzet szerkezete, oldalszámozása 2.1. A jegyzet szövege a főszövegből és az ún. járulékos részekből áll. A jegyzet része Szennycímoldal Sorozatcímoldal Belső ímoldal Copyrightoldal Tartalomjegyzék Előszó Köszönetnyilvánítás (ha nem része az előszónak) A főszöveg első fejezetének kezdő oldala A főszöveg további fejezeteinek kezdő oldalai Irodalomjegyzék / Bibliográfia Függelék Szakkifejezések jegyzéke Tárgymutató
Elhelyezése, oldalszámozása 1. oldal – oldalszámot nem írunk rá 2. oldal – oldalszámot nem írunk rá 3. oldal – oldalszámot nem írunk rá 4. oldal – oldalszámot nem írunk rá 5. oldal – itt jelenik meg először oldalszám mindig páratlan oldal amennyiben lehet, páratlan oldal mindig páratlan oldal folyamatos, új oldal, új páratlan oldal mindig páratlan oldal mindig páratlan oldal mindig páratlan oldal mindig páratlan oldal
Kolofonoldal (kolofon és impresszum)
utolsó páratlan oldal
2.2. Az oldalszámot az élőfej sorában helyezzük el. A bal oldal mindig páros, a jobb páratlan számozású.
3. A fejezetek számozása, új bekezdések jelölése 3.1. A fejezeteket decimális rendszerben számozzuk. Három fokozatnál mélyebb címrendszert ne használjunk. Pl. Címsorok beállítása a „formátum, stílus” menüben 1. fejezetcím -18 pont, bold 1.1. alfejezetcím -16 pont, bold 1.1.1. szakaszcím -14 pont, bold Ha ezt a módszert alkalmazzuk, a tartalomjegyzék a „Beszúrás, Tárgymutató és tartalomjegyzék” menüből automatikusan létrehozható. 3.2. A bekezdést a bekezdés kezdő sorának 1 tabulátornyival (1,25 cm-rel) való behúzásával jelezzük. 3.3. A kiadványban ne használjunk sok betűfajtát és betűméretet. Kiemelésnél kerüljük az aláhúzást. 4. Ábrák Az ábrák rajzolata legyen világos, éles. A végleges méretre kicsinyített vonalas ábrán a legkisebb betűméret 2,5 mm (7 pont), a legkisebb vonalvastagság 0,18 mm (0,5 pont pl. összekötő vonal ), blokk diagram 0,36 mm (1 pont pl. döntés blokk és ebben a szöveg ), a kiemelni kívánt részt 0,25 mm (1,5 pont ) vonalvastagsággal lehet. Az ábra sorszáma (dőlt betűfajtával) és címe (kiskapitálissal) mindig az ábra alatt szerepeljen. Javasolt a COREL -as használata. 5. Táblázatok A táblázat sorszáma (dőlt betűfajtával) és címe (kiskapitálissal) a táblázat alatt szerepeljen. A fekvő táblázatokat és ábrákat a kiadvány mindkét oldalán úgy helyezzük el, hogy azok az óramutató járásával megegyező irányban 90 fokkal elforgatva kerüljenek álló helyzetbe.
Megjegyzés: A kézirat részletes szerkesztési és tipográfiai leírását a Kari Kiadói Bizottság nyomtatásban bocsátja a szerzők rendelkezésére.
A Powerpoint-os SEGÉDLETEKRE vonatkozó formai követelmények Elvárt, támogatott diaszám: Minden segédlet, így a Powerpointos segédlet célja a tanórai ismeretközlő tevékenységének segítése mellett a hallgatók számára az egyéni ismeretszerzési tevékenység – gyakorlás, többletinformáció szerzés – támogatása. Ennek érdekében 1 dia 3 perc elvét használva, egy heti 1 tanórás (45 perc) előadás során a maximálisan támogatott diaszám 15 dia. Az oktatás 14 hete során az előadások összes diaszáma: 14 hét x 15 dia = 210 dia Az elszámolás alapja a részletesen kidolgozott és leadott óraterv, mely lehet heti bontásban, vagy blokkosított formában közölt. Dia mélység: A bemutatóban a következő tartalmak fordulhatnak elő: - szöveg - ábra (táblázat, kép) - animáció, folyamat - webes hivatkozás Ezen elemekből törekedni kell, hogy egy dián legalább kettő megjelenjen.
1. Bemutató méretezése 1.1. A powerpoint-os jegyzetben a szöveges címek esetén az alábbi megkötés érvényes a betűtípus Közép-Európai családba tartozzon, mivel az ékezetes betűk esetén is a megfelelő formát adja. 1.2. További magyarázó szövegek ajánlott betűtípusa a Times New Roman CE, mivel ez talpas betűtípus és vezeti az olvasó szemét. 1.3. Betűméretben minimum 18-as méretet kell használni, hogy jól olvasható legyen. 1.4. Egy dia kockán törekedni kell, hogy maximális sorszám ne haladja meg a 6-ot, természetesen ettől el lehet térni indokolt esetben.
2. Bemutató szerkezete, számozása 2.1. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy bemutató megtervezése a készítő szabadságára van bízva, mégis néhány irányelv, ha az alábbi technikai elemeket felhasználja prezentációjában 2.2. Fejezetek elkülönítése: A fejezeteket decimális rendszerben számozzuk, Három fokozatnál mélyebb címrendszert nem ajánlatos használni. Az aláhúzás nem használható a fejezetcím, alcím szakaszcím kiemelésére. 2.3. Ha az előadás a szorgalmi időszakban előírt órákat követi, akkor az, jelenjen meg a bemutató elején, vagy ha lehetséges egy állandó elemként a bemutató egyik sarkában.
3. Képek, ábrák elhelyezése 3.1. Az ábrák rajzolata legyen világos és éles, nagyítás esetén is. Méretre nincs korlátozás, viszont az ábrának, képnek a megjelenése fontos, hogy értelmezhető legyen. Az ábra sorszáma, és magyarázata, mindig azon a diaképen szerepeljen, melyen a kép, ábra is szerepel, pontosabb helye a kép, ábra alatt legyen, középre zárva. 3.2. Javasolt a vektorgrafikus kép, javasolt képszerkesztő: CorelDraw, FireWorks.
4. Táblázatok 4.1. A táblázat neve, címe a táblázat alatt szerepeljen egy dián a táblázattal. A betűméret esetén a minimum betűméret a javasolt (18-as)
5. Animációk 5.1. Animáció használata, csak akkor bír fontos szereppel, ha nem változtatja meg a kép tartalmát, hiszen amikor a hallgató a prezentációt kinyomtatja, akkor minden esetben csak a kép végpozíciója lesz látható a számára. Ezzel elveszíti az animáció lényegét. Általánosságban elmondható, hogy annak, aki a számítógéppel tanul, az ő számára kiemelés szerepet kell játszania az animációknak.
6. Formai követelmény a dia kockán szereplő adatok számára
Első dia: Kar Szervezet Szerző Cím Kiadó Utolsó dia: Kar, Szervezet Szerző Lektorok Kiadó Szerkesztő DátumA MULTIMÉDIÁS JEGYZETEKRE vonatkozó formai követelmények Elszámolás alapja: Multimédiás jegyzetek esetén a 14 oktatási hétre lehet kidolgozni az oktatási anyagot, így maximum 14 különálló, anyagot kell elkészíteni, amennyiben a 14 hét helyett kevesebb óra lesz kidolgozva, abban az esetben a maximálisan adható összeg is arányosan csökken. 7 kidolgozott hét alapján az elszámolás fele illeti meg a szerzőt. A maximálisan fizethető összeg az oktatott tantárgy heti óraszáma alapján történik, és az átszámolás ívekre vonatkozik, a következő képlet alapján:
Heti óraszám x 2,5 = maximális ívszám
Általános tájékoztatás a multimédiás oktatóanyagok készítéséhez: A multimédiás oktatóanyag, attól válik multimédiássá, hogy olyan fejlesztői környezetben készül. A következő elemeket mindenképp tartalmazni kell: képanyag, hanganyag, önellenőrző folyamatok (feladatok, példák, tesztek, animációk)
Általános elv, a minőség megvalósítása, mely azt jelenti, hogy képek, hanganyagok esetén jól
látható, jól hallható kódolást, formátumot kell megválasztani.
Támogatott programok: A Kar nem korlátozza le a felhasználható szerzői rendszereket, melyeket az oktatási anyag elkészítéséhez használhatnak a szerzők. A mű elkészítésénél törekedni kell a lehető legkorszerűbb programok használatára figyelembe véve a használandó program elérhetőségét, anyagi vonzatát, olyan fejlesztői környezetet nem szabad használni, mely megtekintéséhez nem lehet ingyenes, legális lejátszó programot beszerezni. A következő programok használata támogatott: Macromedia Flash, ToolBook fejlesztői rendszer, Authorware fejlesztői rendszer. 1 1 . függelék PTE Pollack Mihály Műszaki Kar ………………………………….. Tanszék
HASZNÁLATBAN LÉVŐ JEGYZETEK
Azonossá Szerző(k) gi sz.
Cím
Ta g o z Mely félévben, mely at szak használja először 1
2
3 4
5
6
7
8
Tantárgy
