T A R T A L O M Dr. Szőnyi László: A z új fonyőtelepítések elhelyezési lehetőségei Dr. Tóth Károly : A mezőgazdasági cellulóz-nyárfatelepítés tapasztalatai Bács-Kiskun megyéhen Szepesi András : A z erdészeti termőhelyfeltárás szervezésének néhány alapvető kérdése A Csákvári Erdészet Munkaközössége: A csákvári erdészet gazdálkodása az új gazdasági rendben Dr. Mátyás Vilmos : A tölgy maggazdálkodás időszerű kérdései Barabits Elemér : Vöröstölgyeseink genetikai problémái Gergácz József: Lucfenyő-gubacstctvek elleni nagyüzemi védekezés tapasztalatai és a javasolható újabb
49 54 58 63 67 70
permetezőszerek Tóth József : Nyárfa gyapjaspille nevelési kísérlet tanulságai Dr. Kovács Jenő : A z egri kérgezőgép továbbfejlesztése lassított film segítségével Tóth Miklós : A g é p i adatfeldolgozás eszközeiről I I
75 80 82 86
Irodalmi Szemle: Az értéktörvény érvényesülése az erdőgazdaságban (Jérome R.)
90
Nagymennyiségű kéreg halmozódik f e l (Kassai
91
J.)
Leküzdhető-e a nyugatnémet erdőgazdaság válsága ? (Dr. Babos I.) A közelítő traktorok teljesítményfokozása (Walter
92
F.)
93
T D T - 7 5 A jelzéssel gyártásra kerülő közelítő traktor (Walter F.) Címkép: Nők erdészeti szolgálatban — A sopronhegyvidéki erdészeivezető Hátlapon: Zúzmarás erdeifenyők (Vértesi ÁH. Erdőgazdaság, Baj-Öregkováes — Foto E R T I , Miehalovszky
94
I. felvételei)
COflEPJKAHHE J2-p Cémi Jl.: BO3MOM
KAeHHÍi 49 J2~p Tom K.: CejibCKOxooflíícTBeHHbie o n u T b i n o c a A K H x o n o j i í i Ha u e j i A i o j i o 3 y B EaM-Ki-iniKyHCKOM KOMMTaTe
54
Cenemu A.: HecKOJibKO OCHOBHWX
B o n p o c o B
n o opraHH3au.HH o n p e f l e n e H H H jiecHbix y c n o B H f t M e c T o n p o H 3 -
pacTaHHfi
58
P a S o H H H KOJIJICKTHB ^ í a K B a p c K o r o OKOHOMH^eCKOÍÍ
j i e c m m e c T B a :
Xo3flftcTBOBaHHe M a K B a p c K o r o
jiecHHMecTBa
n p H HOBOÜ
CHCTeMe
63
M-p Mambnui B.: A K T y a j i b H b i H B o n p o c c e í i e H H o r o x o s H ü C T B a M-p Eapaőtm E.: reHeTHwecKHe B o n p o c b i n o c e B H o r o M a T e p n a j i a K p a c H o r o n y ö a Fepzau Fi.: O n M T b i n o i m i p o K o f t n p o H 3 B o a c T B e H H o f l 3amHTe OT r a n j i O B e n o B b i x
67 70
flySa Tjieü
H
n p e n j i a r a e M w e
HO-
BeiiujHe c p e n c T B a p.nn onpbicKHBaHHH T o m ft.:
BbiBOflw n o o n b r r y B b i p a m H B a H H H n e n a p n o i n o u i e j i K o n p H f l a flajibHeíiuiee y c o B e p u i e H C T B O B a H n e O K o p o i H o ö M a u i H H M
Jl-p Kocán Fi.: Tom
75 80 n p H
noMoujH 3aMeAJreHHotí CICMKH
(dioTo)
82
M.:
86
O c n o c o ö a x jvtauiHHHoii o ö p a ö O T K H n a H H b i x , n a c T b I I
INHAI. TSVERZEICHNIS Dr. Szőnyi L.: Mögliohkeiten zur Anlage neuer Koniferenkulturen 49 Dr. Tóth K.: Erfahrungen bei d e m landwirtschaftlichen Anbau v o n Pappeln f ü r d i e Zellstoffproduktion im Komitate Bács-Kiskun Szepesi A.: Einige grundsatzliche Fragen d e r Organisierung d e r forstlichen Standortserschliessung Arbeitsgemeinschaft d e r Oberförsterei Csákvár: Die Wirtschaftung d e r Oberförsterei Csák vár i m n e u e n
54 58
System d e r Wirtschaftsführung Dr. Mátyás V.: D e aktuellen Fragen d e r Eiehen-Saatgutwirtschaft Dr. Barabits E.: Genetische Fragen über d a s Fortpflanzungsmaterial d e r Roteiche Gergácz J.: Erfahrungen b e i d e r grossbetrieblichen Bekiimpfung v o n Fichtengallenlausen u n d e i n i g e e m p -
63 67 70
fohlene n e u e Spritzmitte] Tóth J.: Erfahrungen b e i d e r Aufzucht d e s weissen Weidenspinners (Stilpnotia salicis L.) Dr. Kovács J.: Die Weiterentwicklung der Entrindungsmaschine Eger mit Hilfe v o n Zeitlupenaufnahmen Tóth M.: Über die Mittel d e r maschinellen Datenverarbeitung I I
75 80 82 86
;
A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Barabits Elemér, tud. munkatárs, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron; — Gergácz Jó zsef, tudományos munkatárs, ERTI, Sárvár; — Dr. Kovács Jenő főmérnök, Nyugat bükki Áll. Erdőgazdaság, Eger; — Dr. Mátyás Vilmos tud. főmunkatárs. ERTI, Sopron; — Szepesi András, fejlesztő, Erdőrendezési Műszaki Iroda, Budapest; — Dr. Szőnyi László, tudományos osztályvezető, ERTI, Budapest; — Tóth József, tudományos s. m u n katárs, ERTI, Kecskemét; •— Dr. Tóth Károly, erdőfelügyelőség vezetője, Á l l . Erdőren dezőség, Kecskemét; — Tóth Miklós, fejlesztő, Erdőrendezési Műszaki Iroda, Budapest.
A z új fenyőtelepítések elhelyezési lehetőségei Dr. S Z Ö N Y I
L Á S Z L Ó
A f e n y ő i p a r i f a 1 0 % - a f e d e z h e t ő hazai f o r r á s b ó l . A z i m p o r t m e n n y i s é g é t t o v á b b n ö v e l i az, h o g y a f e n y ő g ö m b fán és e g y é b f e n y ő v á l a s z t é k o k o n k í v ü l a z i m p o r t l i s t á n k é s z t e r m é k e k , p a p í r - , c e l l u l ó z és kanton is s z e r e p e l n e k . A z i p a r i f a s z ü k s é g l e t e k n ö v e k e d é s é v e l t o v á b b r a is s z á m o l n u n k k e l l . F ű r é s z i p a r i t e r m é k e k iránt a n e m z e t k ö z i p i a c o n n e m , M a g y a r o r s z á g o n a z o n b a n v á l t o z a t l a n u l r o h a m o s a n n ő az i g é n y . E z a g o n d a z o n b a n k e v é s b é n y o m a s z t ó , m e r t a l o m b o s , e l s ő s o r b a n a n y á r , a f e n y ő fűrészáru p ó t l á s á r a b i z o n y o s m é r t é k i g s z á m í t á s b a v e h e t ő . A p a p í r i p a r i t e r m é k e k i m p o r t j a a z o n b a n s ú l y o s g o n d . A z iparifa f e l h a s z n á l á s alakulását elsősorban a papíripari nyersanyagban mutatkozó szükséglet hatá rozza m e g . Ü t e m e m á r az 1950^es é v e k b e n m e g h a l a d t a a n e m z e t k ö z i t e n d e n c i á kat, 1 9 6 0 - b a n kétszer, 1 9 6 7 - b e n m á r n é g y s z e r a k k o r a v o l t a p a p í r - és k a r t o n f o gyasztás, m i n t 1951-ben. A f e n y ő i m p o r t n y o m a s z t ó t e h e r és t e r m ő h e l y i a d o t t s á gaink következtében igen jelentős változás e téren n e m várható. Korlátozott az iparifát t e r m e l ő f e n y v e s e k r é s z é r e a l k a l m a s termőhely. M e g t e r m e l t ' a n y a g a i n k minősége sem vethető e g y b e az import fenyő javával. A fenyőimport terhe egyébként Európaszert e gond. A f e n y ő i m p o r t c s ö k k e n t é s e , a hazai a l a p o n t ö r t é n ő n y e r s a n y a g e l l á t á s j a v í t á s a , v a l a m i n t az e r d ő k é l ő f a k é s z l e t é n e k n ö v e l é s e é r d e k é b e n a f e n y ő k , e l s ő s o r b a n a gyorsan n ö v ő f e n y ő termesztésének gyorsítására v a n szükség. A f e n y v e s e k terü letének, élőfakészletének sokoldalú népgazdasági előnnyel j á r ó n ö v e l é s e lehetsé ges, kívánatos, nagyrészt tárgyi szükségszerűség. A gyorsan növő fenyőket elsősorban a rontott erdők helyén telepíthetjük. A z á l l a m i e r d ő g a z d a s á g o k a z 1960-as é v e k e l e j é n e g y s é g e s e n m e g h a t á r o z o t t k a t e g ó r i á k s z e r i n t f e l m é r t e k a r o n t o t t e r d ő k t e r ü l e t é t (Danszky, 1963). E z e k n a g y s á g a a f e n y ő k , eseteínként g y o r s a n n ö v ő f e n y ő k t e r m e s z t é s é r e a l k a l m a s e r dőigazda ságofcban 136 429 ha, a z o t t a n i e r d ő k összes t e r ü l e t é n e k 1 4 , 9 % - a . A gyorsan n ö v ő f e n y ő k részére feltehetően legalkalmasabb t e r m ő h e l y e k a fafajcserével átalakítható e r d ő k n e k azon csoportjában vannak, amelyeken a k i s e b b értékű árnyéktűrő fafajok jutottak uralomra, illetőleg amelyeket a n e m t e r m ő helyeiken levő fafajok elegyetlen állományai borítanak. Ezek területe a gyorsan n ö v ő f e n y ő k t e r m e s z t é s é r e a l k a l m a s n a k t a r t o t t ' t á j c s o p o r t o k b a n 27 715 h a . A z 1. ábra a r o n t o t t e r d ő k é s e z e k g y o r s a n n ö v ő f e n y ő k t e r m e s z t é s e résziére k ü l ö n ö sen a l k a l m a s n a k tartott részét t ü n t e t i f e l e r d ő g a z d a s á g o n k é n t . A r o n t o t t e r d ő k n e k k ö z e l a f e l e (62 852 h a — 4 6 % ) az É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e n , k ö z e l 20—20 százaléka a D é l - D u n á n t ú l o n és a D u n á n t ú l i - " k ö z é p h e g y s é g b e n t a l á l h a t ó . N y u g a t d u n á n t ú l e r d e i n e k c s a k 13%^át m i n ő s í t e t t é k r o n t o t t n a k . A f e n y ő k t e r m e s z t é s e c í m ű k ö n y v b e n (1966) K e r e s z t e s i 100 000 ha-ira b e c s ü l t e azt a területet, a m e l y e n új f e n y v e s e k a l a k í t h a t ó k k i . H a m i n d a 100 000 h a fenyvest a g y o r s a n n ö v ő f e n y ő k t e r m e s z t é s é r e a l k a l m a s e r d ő g a z d a s á g i t á j a k o n a k a r n á k e l h e l y e z n i , az é r i n tett e r d ő g a z d a s á g o k r o n t o t t e r d e i n e k h á r o m n e g y e d é n k e l l e n e a f a f a j c s e r é s á t a l a k í t á s o k s o r á n f e n y v e s e k e t létesíteni.
1. ábra A z új f e n y v e s e k , t e r v e z e t t helyéinek ikijelölésekor ez v o l t az első m e g k ö z e l í t é s é s ú g y t ű n t , h o g y az új fenyvesek jelentős része elhelyezhető a rontott erdőkkel elfoglalt, alkalmas termőhelyeken. Az új fenyvesek területi megoszlása. A fenyők telepítési lehetőségeinek a termőhelyfeltárás és a termelés tapasz talatait h a s z n o s í t ó e l s ő részletesebb f e l m é r é s e 1968. n y a r á n k é s z ü l t el (2. ábra). A l e b o n t á s Járó Zoltán k o r r e k c i ó s m e g j e g y z é s e i t is f i g y e l e m b e v e t t e és m e g e r ő síti a 100 000 h a ú j f e n y ő t e l e p í t é s l e h e t ő s é g é t , v a l a m i n t az e n n e k a l a p j á n v á r ható f a t ö m e g - g y a r o p o d á s nagyságrendjét. A t e r v e z e t c s a k az e r d ő t e r ü l e t e n belül, f a f a j c s e r é s á t a l a k í t á s o k k e n e t e i b e n e l v é g e z h e t ő fejlesztéssel f o g l a l k o z i k . A telepíthető f e n y v e s e k l e g n a g y o b b h á n y a d a ( 3 8 % ) a Nagyalföld e r d ő g a z d a sági táj c s o p o r t r a , e z e n b e l ü l a D u n a - T i s z a k ö z i h o m o k i t á j r a ( 2 9 % ) esik. A g y o r san n ö v ő f e n y v e s e k h a r m a d a a z É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e n ( 3 8 % ) , n e g y e d e a N y u g a t - d u n á n t ú l e r d ő g a z d a s á g i t á j c s o p o r t b a n ( 2 5 % ) l é t e s í t h e t ő (3. ábra). A íenyvesdtés annál n a g y o b b értékű, m i n é l n a g y o b b a r á n y b a n v a n n a k b e n n e képviselve a gyorsan n ö v ö k , közöttük elsősorban a lucfenyő. E tekintetben a l e g k e d v e z ő b b a n y u g a t - d u n á n t ú l i táj c s o p o r t b a n a h e l y z e t , a h o l a l é t e s í t e n d ő f e n y v e s e k 8 1 % - a g y o r s a n n ö v ő f e n y ő v e l k i v i t e l e z h e t ő . A t e r v e z h e t ő új f e n y v e sek t ö b b m i n t f e l é n t e l e p í t h e t ő g y o r s a n n ö v ő faj a D u n á n t ú l i - ( 6 2 % ) és a z É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e n ( 5 7 % ) . A gyorsan növő fenyő alkotta új fenyvesek 8 0 % - a a Nyugat-Dunántúlon, a Dunántúliés Északi-középhegységben alakít ható ki. A munkát ezekre a területekre célszerű összpontosítani, m e r t az átala k í t á s o k f o l y a m á n t e r ü l e t e g y s é g r e v e t í t v e itt k é p z ő d i k a l e g n a g y o b b f a t ö m e g -
TERVEZHETŐ
FENWESEU
TERÜLETE, ÖSSZES
létesítendő fenyvesek, terü letének negyedén ( 2 7 , 4 % ) várható a fatömegtöbbletnek közel a fele ( 4 7 % ) . többlet, a
FATÖMEGE
ÉS AZ ATAUUITXs
EREftMÉNVCSSÉGÍ
A f e n y ő k r e t ö r t é n ő fafaj c s e r e f o l y a mán legnagyobb eredményt igérő — Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, D u n á n t ú l i - és É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g — táj c s o p o r t o k o n , a f a f a j c s e r é v e l á t a l a kíthatónak minősített rontott erdők t e r ü l e t e 91 641 ha. A gyorsan növő fe
ezer ha 100 -I RIC50POKTOH&A* TF.HVIZHE70 n OiSZCS-tS GYOftSAN MbvÓM FÍMVÓ 103 600 56 600
nyők részére javasolt terület (34 900 ha) az érintett erdőgazdasági tájcso portok fafajcserével átálakíthatónak tartott rontott erdei 3 8 % - á n , az 1962ben üzemtervezett erdőknek (963 634 ha) 3 , 6 % - á n elhelyezhető. A h e l y z e t
ÖSSZESEN
100 100 ezer rrf TAJCSOPOftTOKBAN VAAHAT0 FENY0 FATÖME6 TÖBlLET ÖlSZESEN.
600
ES
i r O Ü Í A N NOvÖ ( E l ) FENYŐ
I
M
l«
IV
f.
VI.
0BÍIÁ60S
HYVf N)T 1ÍA m CRM NA ( G Y O R S A N NűUO ha
100 J
81
i2
50
z
$7
*)
k ü l ö n ö s e n az É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e n biztató, a h o l a g y o r s a n n ö v ő f e n y ő k c é l j á r a (12 400 h a ) az i l y e n j e l l e g ű rontott erdőknek csupán 31%-át len ne s z ü k s é g e s f o r d í t a n i . Hasonló a helyzet a dunántúli-középhegységben is. a h o l f e n y v e s e k c é l j á r a (6700 h a ) e r o n t o t t e r d ő t í p u s o k (19 595 h a ) 3 4 % át k e l l e n e k i a l a k í t a n i . A N y u g a t - D u nántúl ilyen jellegű rontott erdeinek (12 070 h a ) 7 7 % - á t (9300 h a ) k e l l e n e átalakítani.
n MII a n
0ASZA4O4
3. á bra
A z említett erdőgazdasági táj csoportokban javasolt új fenyvesek 35%r-át a által átalakításra javasolt cseresekben lehetne elhelyezni. A gyorsan n ö v ő fenyők részére az átalakítandó cseresekből fedezhető 'területigény Feszületeiben: Nyugat-Dunántúlon 16%, a Dunántúli-középhegységben 6 3 % , az Északi-közép hegységben 3 5 % . A népgazdasági érdekeket akkor elégítjük ki legtöbb oldalúan
Járó
és legnagyobb mértékben, ha a Dunántúli-középhegység csereseinek helyére te lepíthető gyorsan növő fenyők programját élőre soroljuk. Ez annál ígéretesebb. mivel a termelőhelyek a klíma vonatkozásában különösen biztatóak. A j a v a solt gyorsan növő fenyvesek területének ós fatömegtöbbletének 18,2%-a v á r ható itt (6700 ha— 67 000 m / é v ) . Javaslat hangzott el aura nézve, hogy a nyárasok imintájára minősítsenek egyes fenyőtelepítéseket kiemelt, ipari, eeHulózfenyveseikké (Tóth B.—in Keresztesi: A fenyők). Egyik fő fogyasztási központnak a tervezett Déldunai Papíripari K o m binátot feltételezve, ennek gazdaságos szállítási körzetében (100 k m ) létesíthető fenyvesek a Dél-Dunántúl erdőgazdasági táj csoportban és a Duna—Tisza közi homokok erdőgazdasági tájban alakíthatók ki. Ezek 41 700 ha területéből csak 6700 ha lesz ugyan gyorsan növő (16%), mégis a várható összes évi fatömegtöbblet harmadát, 172 000 m?-t (29%) ez a körzet ígéri akkor is, ha ennek csak 40%-a gyorsan növő (67 000 m , az összes gyorsan növő fenyő 18%-a), a többi túlnyomó része pedig feketefenyő. A termőhelyfeltáró m u n k a fokozása kevéssel több, a rántottnak minősített államányokon kívülieket is érintő fafaj politika v i szont számottevően több területet szabadíthat fel, amely jórészben gyorsan növő. vagy ezek hozamát megközelítő fenyők telepítésére alkalmas. A fenyvesek 33%^-a jelenleg 15 erdőgazdasági tájban van és 13 erdőgazdasági táj rendelkezik több fenyvessel, mint az országos átlag (1962: 8,3%) (4. ábra). 3
3
4. ábra A tervezett fenyvesek telepítésének befejeztével ez a helyzet megváltozik. A z 5. ábra tünteti fel azokat az erdőgazdasági tájakat, amelyekben az országos á t lagnál (19,3%) több meglevő és tervezett fenyves lesz. Ekkor 12 erdőgazdasági
tájban., az erdőgazdasági tájak negyedében lenne a jelenlegi és a tervezett feny vesek fele. A z ábra. világosan szemlélteti, h o g y ez a tervezet nem veszélyezteti a jó tölgyes, bükkös tájakban e fafajokat. A javasolt program hatása legkorábban 30 é v múlva, 2000 körül kezd érezhe tővé válni. A z élőfakészlet 1980 ig előreláthatóan mintegy 10°/o-kal nő, a kiter melhető fatömeg ekkor feltehetően évente 275 000 m lesz. Ez a becslés a nevelő vágások jelenlegi rendszerét tartja szem előtt. A kitermelhető fatömeg növeke dése elsősorban a I V . — V . méretcsoportokban lesz várható. A fenyők termesztésének korszerű eljárásaival itt nem foglalkozunk. N e m té rünk ki a telepítés akadályainak elemzésére sem. A r r a mutatunk rá csupán, hogy a kitermelhető fenyő fatömeg növelésének alapvető feltétele a gyorsított termelés m e g k e z d é s e . Örömmel lállapítható meg, hogy ennek érdekében a termelés, a kutatás és a legfelsőbb irányítás számos kedvező lépést tett és továbbiakat k é szül tenni. A tervezéshez, a feladatok meghatározásához, pontosabb körvonala zásához kívánt ez a tanulmány további adatokat szolgáltatni: J
:i
M-p Centi Jl.: B 0 3 M O H ( H O C T H P A 3 M E L L I E H H H H O B b l X X B O f l H b l X
HACA>KflEHHÍi.
B B e H r p H H n o T p e ö H o c T b n p O M b i u m e H H o c T H B XBOÖHOÖ A p e s e c H H e MOWIIO noKpt>rn> H3 HHKOB TOJibKo Ha 10%, n p e f l i w e T a M H HMnopTa TaK>Ke HBJIHIOTOI G y M a r a H u e j i j n o j i o a a .
oTenecTBeHHbix
HCTOM-
T a K H M oö~pa30M B y c K o p e H H H B b i p a i u H B a r o i H XBOHHMX n o p o A 3 a w H T e p e c o B a H o H a p o A H o e XO3ÍIÍÍCTBO. JleTOM 1968 r o A a noAroTOBjieH noAPoGHbift noACMeT BO3MO>KHOCTH nocaflKH x B o í i H b i x n o p o A - 3TO A a é T B03Mo>KHOCTb HJIH c o 3 A a H H H
XBOHHMX H a c a w A e H H í l Ha n j i o m a R H OKOJIO 100 000
r a . JHeKcTBHe n p e A - n a r a e M o í í nporpaiMMbi
-MO>KHO GyAGT noMyBCTBOBaTb n o HCTeqeHHH OKOJIO 30 jier. Dr. Szőnyi L.: MÖGLICHKEITEN ZUB ANLAGE NEUER KONIFERENKULTUREN N u r 10% des N u t z h o l z b e d a r f e s a n N a d e l h o l z k ö n n e n in U n g a r n aus i n l a n d i s c h e n V o r r a t e n g e deekt w e r d e n , P a p i e r u n d Z e l l s t o f f sind e b e n f a ü s s c h w e r w i e g e n d e E i n f u h r p o s t e n . Ari d i e B e s c h l e u n i g u n g des N a d e l b a u m a n b a u e s k n ü p f e n sich d a h e r b e d e u t e n d e v o l k s w i r t s c h a f u i c h e I n t e r essen. 1968 w u r d e die E i n z e l e r m e s s u n g d e r M ö g l i c h k e i t e n des N a d e l b a u m a n b a u e s a b g e s c h l o s s e n . Dies eröffnet die M ö g l i c h k e i t für die Erstauffcurstung m i t N a d e l h ö l z e r n auf e t w a 100 000 ha. D i e A u s w i r k u n g des v o r g a s c h l a g e n e n P r o g r a m m e s w i r d nacli etwa 30 Jahren fühlbar.
