12
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Tartalomjegyzék
13
Tartalomjegyzék
15
Gyomirtás
36
Gombabetegségek elleni védekezés
15
A kalászosok gyomnövényei
36
A kalászosok BIOTRÓF kórokozói
17
Az ebszékfû és a galaj kártétele
36
Rozsdafélék
18
Egy kemény ellenfél: a mezei acat
37
Lisztharmatgomba
19
Kalászosok gyomirtása Biathlon Star + Dash HC kombinációval
37
Szártôbetegségek
19
A Biathlon hatásmechanizmusa
38
A kalászosok nekrotróf kórokozói
19
Hatóanyag-felvétel
38
Pirenofórás levélfoltosság
20
Hatásspektrum
39
Szeptóriás levélfoltosság
Környezeti tényezôk hatása a gyomirtás eredményességére
39
Kalászszeptória
40
Az ôszi búza kórokozóinak járványdinamikája és kártétele
42
Tango Star – Biztos kalász- és lombvédelem
22 22
Esôállóság
22
A gyomnövények fejlettsége
22
A kultúrnövény érzékenysége
23
A kijuttatás idôpontja
44
Megéri-e védekezni?
23
Javasolt dózis
45
Mit hozhat Önnek a Tango Star?
24
Keverhetôség
47
Preventív védelem, páratlanul hosszú hatástartamú azol
48
Törekedjünk a megelôzésre, de ha kell, gyógyítsunk
50
Intenzív búzatermesztés
26
Kalászosok gyomirtása Arrat + Dash HC-vel
26
Hatóanyag-felvétel
26
Hatásmód
50
Az intenzív gazdálkodás célja
27
Hatásspektrum
51
Intenzitási kísérletek hazai viszonyok között
29
A hatást befolyásoló tényezôk
54
A kiteljesedés útján: Juwel TT
29
Hatástartam
30
Keverhetôség
54
Egyedülálló kombináció
30
A gyomirtás optimális idôpontja
55
Hatóanyagok eloszlása
55
Esôállóság
32
Arrat + Dash HC: a tavaszi árpa kiváló gyomirtó szere
56
Az intenzív kalászostermesztés gombaölô szere
32
Talajmunka az ôsszel csírázók ellen
57
Biztos védelem valamennyi kalászosbetegség ellen
32
Tavasszal és nyár elején kelô gyomok
59
Juwel TT a vetômagtermesztésben
32
Az Arrat + Dash HC hatása az árpa gyomnövényeivel szemben
60
A juvenilizáló hatás lényege
33
Idôzítés
34
Szárszilárdítás
34
cycocel 460
63
Intenzív búzatermesztésnél kétszeri védekezés: Tango Star, majd Juwell TT
65
A BASF Juwell TT-re alapozott technológiai javaslata az intenzív ôszibúzatermesztésben
14
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Tartalomjegyzék 66
Két élenjáró fungicid hatóanyag kombinációja: Opera New
72
Opera New-kezelés kalászoláskor, virágzás kezdetén
73
Nagy biztonsággal védi a meg a búzát a rozsdától
74
Egyedülállóan hatékony a pirenofórás levélfoltosság ellen
75
Használata javítja búza minôségét
77
Az Opera New-ra alapozott búzavédelmi technológia
78
A tavaszi árpa betegségei
79
Hatékony védekezés az árpa betegségeivel szemben Tango Starral
79
Minden fajta védelemre szorulhat
80
A Tango Star-kezelés idôzítése
81
A Juwel tt-re alapozott árpavédelmi technológia
82
Rovarkártevôk elleni védekezés
82
A kalászosok vetésfehérítôi és a levéltetvek elleni védelem
83
A védekezés technológiája Fendona 10 EC-vel
84
Védekezés a gabonapoloskák ellen
84
A gabonapoloskák kártétele
84
Fendona 10 EC a gabonapoloskák ellen
85
Védekezés a csócsároló ellen
85
A gabonafutrinka kártétele
85
Nomolt 15 SC a gabonafutrinka ellen
86
Partnerajánlat
86
Tápanyagellátás
86
Yara Hungária Kft.
15
Gyomirtás A kalászosok gyomnövényei Gabonaterületeink gyomflórájában az egyre nehezebben leküzdhetô gyomok kerülnek túlsúly ba: az ebszékfû, a mezei acat, a ragadós galaj, kiritkult gabonában a parlagfû. A veszélyes gyomok elterjedése nemcsak betakarítási gondokat okoz, hanem rontja a termés minôségét és csökkenti mennyiségét, ezzel az egész gabonatermesztés jövedelmezôségét is. Ezek a körülmények a szakembert a leghelyesebb gyomirtási stratégia kiválasztására késztetik.
Ebszékfû
Mezei acat
Ragadós galaj
Parlagfû
Apró szulák
Pipacs
Szarka láb
Borostyánlevelû veronika
Perzsa veronika
16
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás
Gyomirtás
Károsítás
Gyomnövények által okozott kár gabonafélékben
Nem minden gyomnövény je lent azonos veszélyt, ahogy a következô táblázatból is látszik. Ésszerû gazdálkodás sal (megfelelô talaj-elôkészí tés, vetésváltás, gyomirtási technológia stb.) a gyomborítás a károkozási küszöbérték alatt tartható.
Legkáro sabbak
Közepes kárt okozók
A hazai gyomfelvételezés eredménye jól mutatja a kamilla erôs terjedését. A legveszélyesebb gyomok közül az acat és a galaj évtizedek óta tartja pozícióját.
Mérsékelt kárt okozók
Forrás: ITCF 1995 5%-os termés veszteséget okozó gyom borítás (db/m2)
Gyomfajok
Gyomborítási sorrend
ragadós galaj vadzab pipacs ebszékfû angolperje parlagi ecsetpázsit tyúkhúr perzsa veronika borostyánlevelû veronika árvacsalán parlagi nefelejcs mezei árvácska
1,8 5,3 22,0 22,0 25,0 26,0 26,0 26,0 44,0 44,0 66,0 133,0
Az ebszékfû és a galaj kártétele Ebszékfûfélék Az ebszékfûfélék (ebszékfû, orvosi székfû, pipitérfélék) elôfordulása nem általános az egész országban. Leggyakrabban a kötött, agyagos vagy savanyú talajokon, illetve szikes vagy szikesedésre hajlamos területeken fordulnak elô. Felszaporodásuk esetén jelentôs termésveszteséget okoznak, nehezítik a betakarítást. A fertôzött gabonatábla így rossz elôvetemény a repce számára is. Ragadós galaj A ragadós galaj a gabona legagresszívebb gyomnövénye. Külföldi és hazai vizsgálatok támasztják alá, hogy a legnagyobb termésveszteséget okozza a gabonában, emellett meg- nehezíti a betakarítást, rontja a vetômag minôségét, megakadályozva a forgalomba hozatalt. Kazinczi Gabriella kutatásai* szerint a galajnak kiemelkedôen magas a kálium- és vastartalma, s ez csökkenti azt a mennyiséget, amit a gabona ezekbôl az elemekbôl felvehet a talajból. A galajkonkurencia korai kikapcsolása tehát feltétlenül szükséges a termésveszteség elkerülése érdekében.
Ebszékfûvel fertôzött gabonatábla
1950
Ebszékfû
1970
1988
1997
Rang Borítási Rang Borítási Rang Borítási Rang Borítási sor % sor % sor % sor % 44
0,1081
15
0,3935
1
2,1760
1
2,8687
2
1,5150
3
1,1483
10
0,6431
2
1,8490
103
0,0189
30
0,1708
3
1,1418
3
1,7315
Parlagfû
20
0,3620
12
0,5788
4
0,9990
4
1,6800
Fehér libatop
10
0,7692
5
1,0410
5
0,9291
5
1,2426
1
5,5539
2
1,6339
2
1,1627
6
1,0547
Nagy széltippan
37
0,1516
20
0,2860
6
0,9183
7
0,9968
Pipacs
12
0,6838
8
0,6299
7
0,8511
8
0,9479
Vadrepce
14
0,5924
7
0,7392
8
0,7640
9
0,6489
7
1,1115
1
1,6415
11
0,5861
10
0,6394
Mezei acat Ragadós galaj
Apró szulák
Szuláklevelû keserûfû
Ragadós galajjal fertôzött gabonatábla
Forrás: NTSZ gyomfelvételezés
A búza jelentôs nyár eleji gyomfajai az 1997. évi adatok szerinti fontossági sorrendben Gyomnövény
17
*Gara S. és mtsai: Ragadós galaj. Agrofórum, 1994. V. évf. 3. szám 17–21. oldal.
18
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás Egy kemény ellenfél: a mezei acat
19
Gyomirtás
Mezei acat gabonában
A mezei acat foltszerû fertôzése a kultúrnövények termesztését erôsen akadályozza. Agresszív ellensége a kalászosoknak, a nap- raforgónak, a cukorrépának és más kultúrnövényeknek egyaránt. Az elhanyagolt területeken az acatfoltok megakadályozzák a kultúrnövény növekedését. Különösen erôs a gyomnövény agresszivitása száraz években, mert gyökérzete 2-3 m mélységben szövi át a talajt, elszívva onnan minden vizet és tápanyagot. A lehulló esô csapadékos évjá ratban sem tudja ezt a károsodást ellensú lyozni. Erôs fertôzés esetén a termést képes nullára csökkenteni. A mezei acat allelopati kus hatása a gabona növekedését is gátolja. A védekezés egyetlen év alatt nem hoz megoldást, hiszen a cél nem csupán a föld feletti hajtás elpusztítása, hanem a föld alatt elhelyezkedô gyökérzet tartalékainak kimerítése és kiirtása is. A nehézséget az jelenti, hogy a mezei acat összes gyökérzetének mindössze 10%-a található a felsô 30 cm-es, szántott rétegben. A fennmaradó 90% gyökérzet és rügyekkel teli föld alatti hajtás a mélyebb talajrétegekben helyezkedik el, így nehezebb elérni és irtani. A vegyszeres védelem csak az egyik része a gyom visszaszorításának. A fertôzést talajmun kával, minden évben következetesen végrehajtott irtással lehet több év alatt visszaszorítani.
Kalászosok gyomirtása Biathlon Star + Dash HC kombinációval
A Biathlon Star + Dash HC rugalmasan, akár a zászlóslevél kiterüléséig használható megoldás a gyomnövények ellen Magyarországon a klasszikus gyomirtási idôszak még mindig a gabona bokrosodása, de a körülmények gyakran kényszerítik a termelôt arra, hogy ettôl eltérô, késôbbi idôpontban – akár a zászlóslevél megjelenésekor – végezze el a vegyszeres gyomirtást. A Biathlon® + Star ®1 + Dash® HC kombicsomag rugalmasan, a gabona fejlettségi állapotától függetlenül alkalmazható. A kombináció a gabonafélékben elôforduló kétszikû gyomok szinte teljes köre ellen haté kony, felhasználása az ôszi búza, ôszi és tavaszi árpa gyomirtására engedélyezett. A ga bonafélék gyomirtására alapvetôen két hatóanyagcsoportot használunk a gyakorlatban: a hormonhatású és a szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szereket. A hormonhatású és növekedésszabályozó típusú herbicidek csoportjába tartoznak a hagyományos hatóanyagok, mint a 2,4-D és az MCPA, a diklórprop, a mekoprop, valamint a dikamba és a fluroxipir. A szulfonil-karbamid csoport tagjai is régóta ismert és használt gyomirtó szerek. Ebbe a csoportba tartozik a Biathlon nevû készítmény hatóanyaga, a tritoszulfuron is. A herbicid a hatásspektrum szélesítése és a fejlettebb gyomok elleni hatékonyság javítása érdekében 75 g/liter fluroxipir hatóanyaggal, valamint nedvesítôszerrel egészül ki. Az így összeállított kombináció Biathlon Star ® + Dash HC néven kerül forgalomba. A Biathlon hatásmechanizmusa A Biathlon hatóanyaga, a szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szerek egyik legszelektívebb tagja gabonafélék és kukorica gyomirtására használható. A tritoszulfuront a gyomnövények levélen keresztül veszik fel, majd rövid idô alatt a szár és a gyökér irányába szállítódik. A kétszikû gyomnövényekben az acetolaktát-szintetáz (ALS) enzim gátlása révén az esszenciális aminosavak közé tartozó izoleucin, valin és leucin képzôdése megszûnik. Ennek következ tében a gyomnövények növekedése néhány nap alatt leáll, majd sárgulás, fehéredés, anto ciánosodás jelentkezik. Az érzékeny gyomfajok pusztulása 7-15 nap alatt következik be.
Védekezési stratégia a mezei acat ellen Hatóanyag-felvétel A leghatásosabb megoldás attól várható, ha a vegyszeres gyomirtást és a megfelelô talaj mûvelést az adott termesztési évben együtt végezzük el. A több évre kiterjedô védekezési stratégiában az agrotechnikai és kémiai védelmet évente legalább kétszer, együttesen alkalmazzuk (vegyszeres gyomirtás szelektív módon a kalászosban vagy kukoricában, illetve tarlókezelés, majd mélyszántás). FIGYELEM! • Kalászosokban a védekezést a szárba indulás kezdetén kell elvégezni! • A védekezéshez felszívódó szereket használjunk!
A Biathlon hatóanyagát a növények gyorsan felveszik. A permetezés után egy órával a trito szulfuron egyharmada bejut a növényekbe. 2-3 óra elteltével már esôálló a kezelés. Hat óra múlva a hatóanyag jelentôs része eljut a gyomnövények talaj feletti részeibe, és 48 óra alatt gyakorlatilag a növények minden részében megtalálható. Mind a Biathlon, mind pedig a flu roxipir hatóanyaggal kiegészített Biathlon Star kombináció a kikelt gyomnövények levelén szívódik fel, és a tápanyagárammal szállítódva a gyomok föld alatti részeibe is eljut. Az érzékeny gyomok elôször a tenyészôcsúcs körül sárgulnak, fehérednek, majd lankadás és teljes pusztulás következik be. Azok a gyomnövények, amelyekre – a kalászos árnyékolása miatt – nem jut elegendô hatóanyag, nem pusztulnak el, de növekedésük leáll, kicsik maradnak, s a kultúrnövény fejlôdését nem akadályozzák.
20
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás
Gyomirtás Hatásspektrum
A Biathlon Star + Dash HC kombináció hatásspektruma (gyomirtó hatás 2-6 leveles gyomokon) Gyomnövény
Biathlon Star + Dash HC
Gyomnövény
Biathlon Star + Dash HC
Árvakelésû mustár
Mezei acat
Árvakelésû napraforgó
Mezei árvácska
Árvakelésû repce
Mezei gyöngyköles
Bükkönyfélék
Mezei tarsóka
Csorbókafélék
Pásztortáska
Ebszékfû
Pipitérfélék
Egynyári szélfû
Ragadós galaj
Fehér mécsvirág
Repcsényretek
Folyondárszulák
Szarkalábfélék
Füstikefélék
Tavaszi daravirág
Kék búzavirág
Tyúkhúr
Kenderkefûfélék
Vadrepce
Keserûfû (baracklevelû)
Veronika (mezei)
Keserûfû (porcsin)
Veronika (perzsa)
Keserûfû (szulák)
Veronika (repkény)
Kis csalán
Veronika (ujjaslevelû)
Libatopfélék
Zsombor (sebforrasztó)
Lúdfû
Zsombor (szapora)
Gyomirtó hatás: <95% Gyomirtó hatás: 85–94% Gyomirtó hatás: 75–84%
A táblázat részletesen bemutatja a Biathlon Star + Dash HC kombináció hatásspektrumát. A hatóanyagok csak a kétszikû gyomnövé nyekre fejtik ki hatásukat. A kombináció az egyszikû gyomnövényekkel fertôzött terüle teken kombinálható minden – az adott kultúrában engedélyezett – egyszikûek ellen ható gyomirtó szerrel. A leggyakrabban elôforduló magról kelô kétszikû gyomok ellen (galaj, ebszékfû, pipitér, keserûfûfélék, veronikafélék, napraforgó-árvakelés) közel 100%-os haté konyságot biztosít. Az évelôk – például az acat – a kombináció kijuttatása után nem tudnak tovább fejlôdni, a jól beállt állománnyal nem tudnak versenyezni. Erôs acatfertôzés esetén, illetve gyenge, ritka kalászosállo mányban mérsékeltebb eredményt kapunk.
Fejlôdésben visszamaradt mezei acat a kezelést követô 9. napon
Kezeletlen galaj
Pusztuló galaj a kezelést követô 9. napon
Kezeletlen ebszékfû
Pusztuló ebszékfû a kezelést követô 9. napon
21
22
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
23
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás
Gyomirtás
Környezeti tényezôk hatása a gyomirtás eredményességére
A kijuttatás idôpontja
A Biathlon hatékonysága nem függ a hômérséklettôl. A permetezést már kora tavasszal el lehet kezdeni, ha a gyomnövények tömegesen megjelennek a gabona táblában. A levegô nedvességtartalma nem befolyásolja a tritoszulfuron hatóanyag felvételét. Ideális körülménynek számít, ha a páratartalom 50% fölött van. Ha túl alacsony a páratartalom, a kombi csomagban található Dash HC segédanyag hozzáadása gyorsítja a Biathlon levélen keresztüli felvételét.
A Biathlon Star + Dash HC csomag a bokrosodás kezdetétôl a zászlóslevél kiterüléséig alkal mazható. A kombináció az alkalmazás idôpontjától függetlenül tökéletesen szelektív a ga bonára, így a kezelésbôl adódóan terméskieséssel nem kell számolni. A hatékony gyomirtás és a maximális termés elérése érdekében mindemellett célszerû a kombinációt a bokrosodás végéig kijuttatni. Ebben az idôszakban nagyobb felületen érjük el a gyomnövényeket és kevesebb gyomirtó szert „pazarlunk el” a gabonára, illetve korábban megszüntetjük a gyomkonkurenciát. Magyarországon a megszokás és a gyomviszonyok miatt helyenként ettôl eltérô a védekezés idôpontja. A nagy területen termesztett napraforgó árvakelése, illetve az évelô kétszikû gyomnövények megjelenése indokolhatja a gyomirtás késôbbi elvégzését.
Esôállóság A permetezést 2-3 órával követô gyenge esô (0-3 mm) nem befolyásolja a hatékonyságot. 4–72 mm csapadék is csak 5-10%-kal csökkenti az eredményességet.
A Biathlon Star hatékonyságának változása a napi középhômérséklettôl függôen 100
A herbicidkombináció kijuttatásának ideje
80 Hatékonyság (%)
Nem javasoljuk a permetezést fagyos idôben, tartós szárazság, belvízborítás, betegség vagy egyéb ok miatt senyvedô kultúrnövény-állományban. A legjobb hatás akkor érhetô el, ha a gyomok intenzív növekedése számá ra megfelelô idôjárási felté telek vannak. A permetezést követôen bekövetkezô átme neti lehûlés nem csökkenti a gyomirtás eredményességét.
Biathlon 50 g/ha + Star ®1 0,3 l/ha + Dash HC 0,5 l/ha 60 40 20 0
< 10
10–15
15–20
20–25
> 25 °C
Szántóföldi kísérletek BASF Európa, 1996–2001 Ismétlések száma: 189 A kijuttatás idôpontja: BBCH 13-39
21
25
29 30 31 32 37 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
39
A gyomnövények fejlettsége Javasolt dózis Az érzékeny gyomnövények sziklevelestôl hatleveles stádiumig a legfogékonyabbak a Biathlonkezelésre. Fejlettebb állapotban permetezve csökken a hatékonyság, amit a kombinációban kijuttatott fluroxipir és a Dash HC segédanyag kompenzál. Az évelô kétszikû gyomnövények (pl. mezei acat, folyondárszulák) akkor a legérzékenyebbek, amikor a szárba indulás elején vannak, elérik a 10-20 cm hajtáshosszúságot. A kultúrnövény érzékenysége Eddigi tapasztalataink szerint a Biathlon Star + Dash HC kombináció az ôszi búza és az ôszi árpa minden ismert, köztermesztésben lévô fajtájában károsodás nélkül alkalmazható.
A Biathlon 50 g/ha + Star ®1 0,3 l/ha + Dash HC 0,5 l/ha alkalmazásával minden kétszikû gyomnövény ellen jó gyomirtó hatás érhetô el. Szarkalábfajokkal erôsen fertôzött területen tökéletes eredményt a Biathlon dózisának emelésével, 60-70 g/ha-ral kaphatunk. Elôfordulhat, hogy az évelô gyomok a korábban említett okok miatt nem pusztulnak el teljesen, de hajtás növekedésük leáll, aminek következtében a kezelés évében nem hoznak termést, és a föld alatti hajtások növekedése is lassul. A kombináció hatástartammal nem rendelkezik, így csak a kikelt, illetve kihajtott gyomnövényeket pusztítja el: a kezelés után kelô gyomnövények nem károsodnak. Késôbbi idôpontban elvégzett permetezés esetén a fejlettebb gyomnövények fogékonysága a gyomirtó szerekkel szemben csökken.
24
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás
Gyomirtás A permetezôgép tisztítása
Biathlon 50 g/ha + Star ®1 0,3 l/ha + Dash HC 0,5 l/ha kijuttatása öt különbözô idôpontban
120
A permetezés befejezése után a tartályt, a szûrôket és a szórófejeket alaposan ki kell mosni. A Biathlon – mint minden szulfonil-karbamid hatóanyag – veszélyes a kétszikû kultúrnövényekre, ezért a permetezôgépet csak alapos tisztítás, aktív lúgos mosószeres mosás után lehet felhasználni más kultúra kezelésére.
100
Környezetvédelem
140 Terméseredmények a kezeletlen kontrollhoz képest (%)
25
80
40
A Biathlon Star + Dash HC kombinációt, a permetlé maradékát, a permetezôgép mosólevét tilos csatornába, állóvizekbe, esôvízgyûjtô vagy szennyvízcsatornába önteni. A gyomirtó sze rek az élôvizek növényzetére, algáira veszélyesek. A kombinációt adott területen évente egy alkalommal lehet felhasználni.
20
Forgalmazás
60
0 Kezeletlen kontroll
BBCH 28–29
BBCH 29–30
BBCH 31–32
BBCH 32–33
BBCH 33–35
Telekgerendás, 2007 Amennyiben a kezelést csak a szárba indulást követôen tudjuk elvégezni, a fejlettebb gyomflóra miatt javasoljuk a kombinációs partnerek magasabb – engedélyezett – dózisának alkalmazását. Keverhetôség A Biathlon WG formulája gyors vízoldhatóságot tesz lehetôvé. A megfelelô mennyiségû gyom irtó szert a permetezés elôtt néhány perccel el kell keverni vízzel, majd feloldódás után a félig feltöltött permetezôgépbe kell tölteni, hozzáadni a Star ®1, majd a Dash HC adagját, és feltölteni a permetezô gépet. Intenzív keverést kell biztosítani a permetezésig és annak teljes idôtartama alatt. A kombináció gombaölô szerekkel, növekedésszabályozó anyagokkal és rovarölô szerekkel jól keverhetô. Felhasználás elôtt keverési próba végzését mindenképpen javasoljuk. Kijuttatástechnika Nincs elôírt kijuttatástechnika. Hektáronként 200 literes vízmennyiség és finomporlasztásos szórófej javasolható. Nincs utóvetemény-korlátozás A Biathlon és a Star ®1 is levélen keresztül ható herbicid. Az engedélyokiratban elôírt felhasz nálás mellett a gabona betakarítása után szermaradék-utóhatással nem kell számolni. Mindkét hatóanyag mikrobiológiailag és hidrolízissel lebomlik a talajban. A folyamatot kissé lassítja, ha alacsony a hômérséklet vagy száraz a talaj, de a lebomlás független a talaj kémhatásától. A kezelés idôpontját követôen gabona, kukorica, borsó, bab és burgonya azonnal, bármilyen más kultúra 60 nap elmúltával vethetô, illetve ültethetô.
A három készítményt egy kereskedelmi csomagban (kombicsomagban) forgalmazzuk. Közülük a Biathlon Start 10 hektáros ikercsomagba szereljük ki, a Dash HC nedvesítôszert pedig megfelelô mennyiségben kereskedelmi gyûjtôcsomagban szállítjuk ki az ikercsomagokkal együtt.
26
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás
Gyomirtás
Kalászosok gyomirtása Arrat + Dash HC-vel
Az Arrat + Dash HC hatásspektruma
Az Arrat® kétszikû gyomok ellen ható, szelektív levélherbicid, az ôszi búza, az ôszi árpa és a tavaszi árpa gazdaságos gyomirtó szere átlagos gyomviszonyok mellett. Két hatóanyag gyári kombinációja, alkotórészei a tritoszulfuron és a dikamba. A tritoszulfuron a szulfonilkarbamidok csoportjába tartozik, míg a dikamba a benzoesav-származékok közé. A tritoszul furon kiváló szelektivitással rendelkezik a gabonafélékben, kukoricában, rizsben és fûfélék ben. Hatását a magról kelô és évelô kétszikû gyomokra fejti ki. Széles hatásspektruma révén kiváló gyomirtó szer önállóan és kombinációban is. A dikamba ismert kombinációs partner a kétszikû gyomnövények ellen. A hatóanyagok felvétele A tritoszulfuron fôleg a zöld leveleken keresztül jut be a növényekbe. A hatóanyag felvételét és a növényben való szállítódást a segédanyagként kijuttatott Dash HC meggyorsítja. A növénybe bejutott hatóanyag mind csúcsi, mind gyökérirányba gyorsan szállítódik. A dikamba szintén fôleg a zöld növényi részeken keresztül jut be a gyomnövényekbe. A kikelt és a kelésben lévô gyomnövények egyaránt felveszik a hatóanyagot. A talaj felszínére jutó hatóanyag még 1-2 héten át bejuthat a kelô gyomnövényekbe, de az Arrat-kezelés során kijuttatott hatóanyag mennyisége kevés a hatástartamhoz. A dikamba szintén szállítódik gyökér- és csúcsi irányba is. Bizonyos idô elteltével mindkét hatóanyag lejut a gyökerekbe, föld alatti hajtásokba, ahol – fôleg az évelô kétszikû gyomnövényeken – gátolja az újabb hajtások kialakulását. A tritoszulfuron és a dikamba nem gátolja egymás felvételét és hatásának kialakulását. Hatásmódja A tritoszulfuron, a többi szulfonil-karbamid hatóanyaghoz hasonlóan, gátolja az acetolaktátszintetáz enzimek mûködését. Ezek az enzimek végzik a sejtekben a létfontosságú aminosavak közé tartozó valin, leucin és izoleucin szintézisét. Ezek termelésének elmaradása után – primer tünetként – leáll a sejtosztódás, növekedés, majd a fogékony növények sárgulással, fehéredéssel reagálnak a kezelésre, s végül elpusztulnak. A di- kamba hatóanyag a benzoesav-származékú herbicidekre jellemzô auxin-tüneteket okoz, amire a sejtek koordinálatlan osztódással reagálnak, torz növekedés kezdôdik, majd a fogékony gyomok növekedése leáll, s a növények elhalnak. Tünetek Az Arrat kijuttatása után kevert tünetek jelennek meg a gyomnövényeken. A tritoszulfuron elôször leállítja a fogékony gyomnövények növekedését, majd sárgulást, fehéredést, esetleg antociáno sodást okoz, míg a dikamba torzulást, szalagosodást, lankadást, majd pusztulást vált ki.
27
Az Arrat hatásának kezdeti tünetei
Gyomnövény
Arrat + Dash HC
Apró gólyaorr
Arrat + Dash HC
Mezei gyöngyköles
Mezei pipacs
Árvacsalán (piros)
Mezei pipitér
Árvakelésû repce
Mezei szarkaláb
Bürökgémorr
Mezei tarsóka
Ebszékfû
Orvosi füstike
Egyéves szélfû
Orvosi székfû
Pásztortáska
Árvacsalán (bársonyos)
Folyondárszulák* Kék búzavirág
Poloskafû
Keleti szarkaláb
Ragadós galaj
Keserûfû (lapulevelû)
Repcsényretek
Tarka kenderkefû
Keserûfû (porcsin)
A gyomnövény teljes pusztulása
Gyomnövény
Keserûfû (szulák)
Tarlótisztesfû
Libatop (fehér)
Tavaszi daravirág
Lúdfû
Tyúkhúr
Vadrepce
Mezei acat
Mezei árvácska
Mezei csorbóka
Gyomirtó hatás: <95% Gyomirtó hatás: 85–94% Gyomirtó hatás: 70–84%
Veronika (borostyánlevelû)
*Az Arrat, bár folyondárszulákkal szembeni hatása kiváló lenne, szakszerû használat mellett nem találkozik a gyomnövénnyel, hiszen a korai védekezés idôpontjában a szulák még nincs kint kellô levélfelülettel.
28
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás
Gyomirtás
Az Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha hatása különbözô gyomnövényekre
Az Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha átlagos gyomirtó hatása 100
Ragadós galaj elleni hatás Gyomirtó hatás (%)
Ragadósgalaj-fertôzés
29
90 80 70 60 50
Szöszöspipitér-fertôzés
Szöszös pipitér elleni kezdeti hatás
Mezei acat
Apró szulák
Ragadós galaj
Ebszékfû
Szöszös pipitér
BASF kisparcellás kísérletek, 2003 A hatást befolyásoló tényezôk
• Az Arrat optimális hatásának eléréséhez additív hatású adalékanyagot kell keverni a per-
Ebszékfûfertôzés
Ebszékfû elleni kezdeti hatás
metlébe. Jelen esetben ez a Dash HC, amely a hatóanyagok gyorsabb felszívódását és a növényben való szállítódását segíti. • Az ajánlott dózisban (Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha) a Dash HC csökkenti a permetcsepp párolgását, így a hatóanyagok jobb felszívódását még inkább segíti. • A jó gyomirtó hatás kialakulásához fontos, hogy a gyomnövények kettô-hat leveles állapotban legyenek. • Kora tavaszi kijuttatás esetén fontos, hogy a permetezés napján fagymentes idôjárás legyen. A magasabb hômérséklet segíti a hatóanyagok felvételét és a hatás kialakulását. Nem marad el a herbicid hatás, ha a permetezés után hûvös, csapadékos idô, esetleg 1-2 napos hóborítás következik. A permetezés után 4-5 órával lehulló csapadék nem befolyásolja a herbicid hatás kialakulását. Hatástartam
Mezeiacat-fertôzés
Mezei acat elleni kezdeti hatás
Az Arrat csak a kikelt vagy kelôfélben lévô gyomnövényeken fejti ki hatását. A kezelést követôen kikelô gyom növények ellen gyomirtó hatása nem kielégítô. Normál felhasználás mellett a soron következô kultúrára nincse nek hatással a kijuttatott hatóanya gok. Ha röviddel a kezelés után mégis más kultúrát kell vetni a területre, akkor talajmûvelés nélkül tavaszi gabona vagy kukorica minden kockázat nélkül vethetô.
JAVASLATOK
• Az Arrat + Dash HC kombinációt 0,2 kg/ha +
0,5 l/ha adagban kell kipermetezni az ôszi gabonafélék háromleveles korától a bokrosodás végéig. Tavaszi árpában a kezelést a bokrosodás közepéig be kell fejezni. • A kombináció az ôszi búza, ôszi árpa és ta- vaszi árpa minden fajtájában alkalmazható. • A permetezést finomporlasztással, 200300 l/ha permetlé felhasználásával ajánljuk elvégezni.
30
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás
Gyomirtás Ôsz és tél
Az Arrat + Dash HC alkalmazása
Ha kedvezô az ôszi idôjárás, és október végéig kicsírázik a mag, amit nem követ kemény korai fagy, a gabona bokrosodása általában már ôsszel megindul. Enyhe teleken az oldalhajtások megmaradnak, néha még fejlôdnek is. Máskor a friss vetésnek kedvezôtlen feltételekkel kell szembenéznie. Ha száraz az ôsz, a gabonafélék (ôszi búza, ôszi árpa, rozs, tritikálé) jó esetben kikelnek, kicsíráznak, de bokrosodni már nem tudnak. Száraz, hideg teleken az oldalhajtások egy része el is pusztulhat.
Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha
Korai gyomirtás – bôvebb termés 07
10
12 21 25 29 30 31 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
Keverhetôség Az Arrat + Dash HC kombináció a magról kelô és évelô kétszikû gyomok ellen hatásos. Egyszikû gyomokkal fertôzött területen kombinálható izoproturon hatóanyagú, illetve fenoxaprop-p-etil hatóanyagú, egyszikû gyomok ellen hatásos herbicidekkel. Az Arrat + Dash HC kombináció keverhetô regulátorokkal (pl. Cycocel® 460-nal), fungicidekkel, inszekti cidekkel vagy folyékony mûtrágyával, ill. lombtrá gyával. Ilyen esetben a kombinációs partnerre vonatkozó elôírásokat is figyelembe kell venni. A permetezôgép tisztítása A permetezés után alaposan ki kell mosni a permetezôgép tartályát. A Dash HC miatt a tartály falán olajos lerakódás keletkezhet, ami hatóanyagokat is tartalmazhat, ezért a tartály mosását aktív klórt tartalmazó és zsíroldó tulajdonsággal is rendelkezô mosószerekkel kell elvégezni, majd tiszta vizes öblítéssel kell befejezni. Végül meg kell gyôzôdni a tartály belsejének tisztaságáról, mielôtt egyéb munkákra használjuk a permetezôgépet.
32
37
FIGYELEM! Egyszerre nem ajánlatos két nö vényvédô szernél, illetve egy növényvédô szer, egy levéltrágya és egy additív anyag kombinációjánál többet összekeverni, mert a többszörös kombináció fizikai paraméterei megváltoznak, és károsodást okozhatunk a kultúrnövényen! Az Arrat + Dash HC permetlé elôké szítése során ügyelni kell a helyes keverési sorrendre: elôbb az Arrat adagját kell kevés vízben feloldani (1-2 perc elôáztatás után), amit folyamatos keverés mellett a per metezôgép tartályába kell önteni, majd a Dash HC adagját vékony sugárban kell belejuttatni a folyamatosan kevert vízbe. Túl gyors öntés esetén „túrósodás” léphet fel. Túl hideg permetezôvíz esetén is elôfordulhat kicsapódás, ami folyamatos keveréssel elmúlik.
A gyomirtás optimális idôpontja A fenti technológiai ábrából és leírásból egyértelmûen kiderül, hogyan érdemes az Arrat + Dash HC kombináció használatát idôzíteni. A gyomirtó szeres kezeléseket a gabona bokrosodásának befejezôdésekor optimális elvégezni, ennek idôpontját azonban nem mindig könnyû megállapítani.
A bokrosodás folyamata tavasszal idôjárástól függôen hosszabb-rövidebb ideig foly tatódik, s általában április elsô, második dekádjában zárul. Csapadékos, meleg idôben korábban, már április 5. körül lehet szárba indult növényt látni. Ha az idô hûvös, esôs, a bokrosodás elhúzódik: 2006ban például – fajtától függôen – április 15-20. körül fejezô dött be. A gyomirtás optimális idôpontja a bokrosodás vége, hiszen a gyomnövények még fiatalok, érzékenyek, de már rendelkeznek zöld levélfelü lettel. A következô ábrán a BASF kísérleteiben elért ter mésnövekedést mutatjuk be.
Az Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha kezelés hatása az ôszi búza termésére Terméseredmény a kezeletlen kontroll %-ában
00
31
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
109,15 109,60
110
108,21
108 106 104
101,61
102 100
100,00
99,73
98 96 94
Keze- BBCH BBCH BBCH BBCH BBCH letlen 28–30 29–30 31–32 32–33 33–35 kontroll
A bokrosodás vége A bokrosodás végi állapot (BBCH 31) azt jelenti, hogy a gabona szárba indult, az elsô nódusz (szárcsomó) kitapintható a fôszáron. A mellékhajtások késôbb jutnak el ide. A fejlettségrôl úgy gyôzôdhetünk meg, hogy a táblán néhány helyen (de nem a táblaszélen vagy a taposott részeken, mert ott a növények elôrébb tarthatnak) kiveszünk fél marék növényt, és megvizsgáljuk. A növénymagasság ilyenkor 20-30 cm körül lehet. Az elsô nódusz kitapintása után már tilos hormonhatású vegyszerrel permetezni, hiszen a gabona a kalászdifferenciálódás szakaszába lépett. Ez azt jelenti, hogy a szár végén (a levélhüvelyben) kialakulnak azok a sejtcsoportok, amelyekbôl a kalász kifejlôdik. A gabona is felveszi a hormonhatású vegyszereket, de alapesetben 24 óra alatt le is bontja ôket, így a szer nem okoz tüneteket. A kalászdifferenciálódás szakaszában azonban ezek a hatóanyagok (mesterséges auxinok és egyéb olyan anyagok, amelyek növekedési rendellenességet okozhatnak) megzavarják az intenzív sejtosztódás érzékeny folyamatát, és kalásztorzulást, terméketlenséget válthatnak ki.
32
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gyomirtás
33
Gyomirtás
Arrat + Dash HC: a tavaszi árpa kiváló gyomirtó szere Talajmunka az ôsszel csírázók ellen
Az Arrat + Dash HC hatása selyemmályva ellen
Az Arrat + Dash HC hatása szerbtövis ellen
A tavaszi árpa gyomflóráját a sokszínûség jellemzi. A vetést megelôzô talajmunkával az ôsszel kikelt közismert gabonagyomokat elpusztítjuk, így ezek kelésével csak kivételes esetben kell számolni. Ilyen kivételes eset lehet a hûvös idôjárás, ami a T2 életformájú – késô ôsszel, tél elején csírázó – fajok (ragadós galaj, szikfû- és pipitérfélék) újrakelésének kedvez. Tavasszal és nyár elején kelô gyomok A legnagyobb tömegben a kora tavasszal kelô gyomnövények (vadrepce, füstike) jelenhetnek meg a tavasziárpa-táblákon, de komoly gondot okozhatnak a nyár elején kelô fajok is. Ez utóbbiak terméscsökkentô hatásával elsôsorban abban az esetben kell számolnunk, ha a tavaszi árpa bokrosodása lassú, elhúzódó, és ilyenkor a kultúrnövénnyel nem borított helyeken megindul a kapáskultúrákra jellemzô gyomnövények (disznóparéj- és libaparéjfélék, csattanó maszlag, selyemmályva, parlagfû, szerbtövis stb.) csírázása, fejlôdése. Az Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha hatása az árpa gyomnövényeivel szemben Az Arrat + Dash HC herbicidkombináció az ôszi kalászosokra jellemzô gyomfajokon kívül jó eredménnyel alkalmazható a fentebb említett gyomnövények ellen is. Az Arrat + Dash HC hatása ebszékfû ellen
Az Arrat + Dash HC hatása mezei acat ellen
A kombináció a leveleken bejutva okozza a gyomnövények pusztulását. A kezelés hatására a szikleveles-kétleveles gyomok fejlôdése leáll, a tövek deformációja, a levelek klorózisa, majd elhalása figyelhetô meg. A fejlettebb – négy-nyolc leveles – gyomnövényeken a deformáció (csavarodás, csalánosodás) jelei látványosabban jelentkeznek. Idôzítés A készítményt széles idôintervallumban, a tavaszi árpa négyleveles fenológiai állapotától a bokrosodás végéig lehet kijuttatni. Az Arrat hatástartammal nem rendelkezik, így ezen perióduson belül akkor érdemes elvégezni a permetezést, amikor további számottevô gyomkelésre már nem kell számítani. A kombináció biztonságosan és eredményesen alkalmazható a bokrosodás végéig, mert az Arrat + Dash HC a fejlettebb gyomokat is nagy hatékonysággal pusztítja. Az ôszi kalászosokhoz hasonlóan a tavaszi árpa is érzékeny a megkésett kezelésre. A kultúrnövény kalásztorzulással, terméscsökkenéssel válaszolhat a bokrosodás után elvégzett gyomirtásra. Az Arrat + Dash HC alkalmazása tavaszi árpában
Az Arrat + Dash HC hatása árvakelésû repce ellen
Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha
Az Arrat + Dash HC hatása vadrepce ellen
00
07
10
12 21 25 29 30 31 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
32
37
34
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
35
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Szárszilárdítás
Szárszilárdítás
A megdôlt gabona sok bosszúságot jelent, ha nem „zsákba dôl”. A szélviharok okozta meg dôlés kevésbé látványos, mégis komoly gondok forrása, mert • nô az újragyomosodás veszélye; • az egymáson levô zöldfelület ideális terepet biztosít a növényt károsító gombák számára; • a szár rothadásnak indulhat; • a betakarítás körülményes és költséges; • a ledôlt állományban betakarított termés nedvességtartalma magasabb, mint az állva beérett állományé.
FIGYELEM! A szárszilárdításnak nemcsak az intenzív, jó tôállománnyal rendelkezô gabonatáblákon van jelentôsége! Számtalan gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy ritka tôállományú gabonákban alkalmazva nô az oldalhajtások megtartása, ezzel együtt a kalászszám és a termés.
A BASF javaslata a szárszilárdításra
Cycocel 460 A Cycocel 460, mint növényi hormon, az osztódó szövetekben gátolja a sejtek megnyúlását, így a hosszanti növekedést lassítja. A rövidebb, vastagabb falú szalmaszár erôsebben tartja a kalászt. Az auxinokkal antagonista hatás miatt a gyökerek növekedését viszont serkenti. A Cycocel 460 hatásának köszönhetôen • javul a növények szárszilárdsága, biztonságosabbá válik a termésképzôdés, csökken a megdôlés; • nagyobb tömegû gyökérzet alakul ki; • javul a szárazságtûrô képesség; • nagyobb arányban maradnak meg a bokrosodáskor kialakult oldalhajtások, nô a kalászok száma; • az egészséges gabonaállomány ellenállóbb a gombabetegségekkel szemben. Az álló gabonatáblákon nem alakul ki a gombák fertôzését elôsegítô „dunsztos” állapot.
Cycocel 460 1,5–2,0 l/ha
12
Kezeletlen
Kezelt
Fotó: Németh Mariann
Kezeletlen és Cycocel 460-nal kezelt gabonaszárak
21
25 29 30 31 32 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
37
36
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
37
Gombabetegségek elleni védekezés
A kalászosok BIOTRÓF kórokozói
Lisztharmatgomba
Kalászos gabonáink kórokozói két nagy csoportba sorolhatók. Az elsô csoport, a biotrófok (rozsdafélék, lisztharmat) a fiatal növényi szöveteket kedvelik, így hamar megtámadják a termésképzôdésben legaktívabban részt vevô felsô levélemeleteket.
Meleg idôjárás esetén már az ôsz folyamán elindul a lisztharmatgomba felszaporodása, ami kora tavaszra erôs fertôzést eredményezhet. Gabonalisztharmat
Rozsdafélék A rozsdafélék (Puccinia spp.) évrôl évre jelentôs károkat okoznak hazánkban. A kórokozók a levél bôrszövetének felszakításával fokozzák a gabona légzését, párologtatását. Ennek következtében kényszerérés, súlyos termésveszteség lép fel, ami járványos években elérheti a 60%-ot is. Sárgarozsda
Szártôbetegségek A szártôbetegségek Magyarországon is gyakoriak, de kevésbé ismertek. Fellépésük kalászoselôvetemény után gyakori. Szártôbetegség miatt megdôlt búza
Fotó: Pál Bertalan
Vörösrozsda
38
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
39
Gombabetegségek elleni védekezés
A kalászosok nekrotróf kórokozói
Szeptóriás levélfoltosság
A kórokozók második csoportját a nekrotrófok (pirenofóra, szeptóriák, fuzáriózis) alkotják, amelyek az idôsödô szöveteket részesítik elônyben, és lassan, fokozatosan terjednek alulról felfelé. A száradó levélfoltokat elôidézô kórokozók felszaporodására csapadékos eszten dôkben számíthatunk. Jelenlétük nemcsak védekezési nehézségeket, de nagy kihívást is jelent a termelôk számára. E betegségek fellépésével akár 30%-ot meghaladó termésveszteség is bekövetkezhet. Foltbetegséget több gomba is okozhat.
A szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) a leveleken száradásos tüneteket okoz, ami – az asszimilációs felület csökkentésével – szintén termésveszteség forrása. Szeptóriás levélfoltosság
Pirenofórás levélfoltosság
Kalászszeptória
Pirenofórás levélfoltosság tünetei
A kalászszeptória (Leptosphaeria nodorum) a levél hálózatos elszáradása mellett a kalászt, így a pelyvaleveleket is megfertôzheti, amelyek fontos szerepet játszanak a szemek kialakításában. Kalászszeptória
Súlyos pirenofórafertôzés ôszi búza levelén
Fotó: Dr. Füzi István
Pirenofórás levélfoltosság
Fotó: Dr. Füzi István
A pirenofórás levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) az aktív levélfelület csökkentésével gátolja a növény fejlôdését, a szemek kitelését. Fellépésére – mivel a gomba aszkospórái csak centiméterekre képesek eltávolodni keletkezési helyüktôl, a szalmamaradványokon áttelelt pszeudotéciumoktól – monokultúrás búzaterületeken számíthatunk, ahol már a szárba szökkenés idôszakában komoly fertôzést okozhat. Elhárításában – a kémiai védelem mellett – jelentôs szerepet kell kapnia az agrotechnikának (vetésváltás, mélyszántás). A kórokozó ivartalan alakja, a Drechslera tritici-repentis késôbb, fôleg a virágzás és a tejesérés idején támad. Kártétele azonban nemcsak a monokultúrás területekre korlátozódik, mivel konídiumai a légmozgás segítségével nagy távolságokra is eljutnak.
A két csoport együttes jelentkezésekor gyakorlatilag a teljes növény veszélyben van. Együttes fellépésük olyan súlyos kár forrása lehet, ami már megkérdôjelezi a termesztés gazdaságosságát.
40
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
Az ôszi búza kórokozóinak járványdinamikája és kártétele
Az egyes gombabetegségek által okozott legnagyobb termésveszteség a BASF magyarországi kísérleteiben
Országos méretû sárgarozsdajárvány az utóbbi tíz év során egy alkalommal, 2001-ben ala kult ki. Ez az esztendô arról is emlékezetes, hogy ekkor a vörösrozsda és a sárgarozsda nem ritkán együttesen lépett föl az állományban. A búza foltbetegségeinek (pirenofórás és szeptóriás levélfoltosság) kórokozói a csapadékos viszonyokat kedvelik. Közülük a ’90-es évek végén a pirenofóra volt a gyakoribb, az utóbbi években azonban a szeptória károsításával is egyre többször találkozhattunk. A lisztharmat fertôzési nyomása meglehetôsen ingadozó, az utóbbi tíz év során 2008-ban volt a legnagyobb. Számottevô termésveszteséget e betegség ritkán okozott. A kalászfuzáriózis 1998-ban, 1999-ben és 2006-ban károsított jelentôsebben. Az ôszi búza kórokozóinak járványdinamikája Fertôzési nyomás vörösrozsda fuzárium pirenofóra lisztharmat szeptória sárgarozsda 1998 1999 2000
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Az éveket a májustól júniusig tartó idôszak csapadékossága szerint különbözô színekkel jelöltük: CSAPADÉKOS, SZÁRAZ, ÁTLAGOS Magyarország, 1998–2008 1998 óta végzett kísérleteinkben a legnagyobb termésveszteséget 55%-osnak becsültük, ami alapvetôen a vörösrozsda számlájára volt írható. A sárgarozsda 2001. évi föllépésekor 30% körüli kárt állapítottunk meg. A pirenofórás levélfoltosság okozott már 20%-os kárt is egyes kísérletekben, ahol a kórokozót szándékosan fölszaporítottuk (ôszibúza-monokultúra és tár csás vetés-elôkészítés). Vetésváltás mellett az eddigi legjelentôsebb pirenofórakár kb. 9%-os, a szeptóriafertôzés számlájára írható kár pedig 12-13%-os volt. Az eddigi legnagyobb lisztharmatkárt kb. 15%-osnak, a fuzáriózis mennyiségi kártételét pedig 7-8%-osnak becsültük.
Betegségek
A domináns betegség a vörösrozsda A vörösrozsda 1998 és 2008 között szinte minden esztendôben domináns betegsége volt az ôszi búzának Magyarországon. A legnagyobb erejû vörösrozsdajárványok 1999-ben, 2001ben és 2004-ben törtek ki.
41
0
10
20 30 40 Becsült termésveszteség (%)
50
60
fuzáriózis pirenofóra szeptória lisztharmat pirenofóra monokultúrában sárgarozsda vörösrozsda
1998–2007 közötti idôszak Kétharmad a vörösrozsdáé 1998 és 2007 között 14 213 parcellán, összesen 276 kísérletet végeztünk ôszi búzában, az ország 21 termôhelyén. E kísérleteket, amelyek összesen 127 járványhelyzetet reprezentáltak, 37 különbözô ôszibúza-fajtában állítottuk be. A diagramot e 127 járványhely zet alapján a tíz esztendô átlagából szerkesztettük meg, a kezeletlen parcellák fertô zöttségét véve alapul. A fuzáriózis kártételét a kezeletlen állomány termésének tömegszázalékos fertôzöttségébôl számoltuk ki. Magyarországon a vizsgált tíz évben a vörösrozsda kártételét közel kétszer akkorára (63%-os fertôzöttségi részarány) becsültük, mint az összes többi gombabetegségét együttvéve. Sôt, ha figyelembe vesszük, hogy a rozsda azonos fertôzöttség mellett nagyobb kárt tesz (hamarabb megtámadja a zászlós levelet, fölszakítja az epidermiszt, stb.), mint más betegségek kórokozói, tán még alá is becsültük kicsit. A vörösrozsdát a pirenofórás levélfoltosság 20,8%-os, a szep tóriás levélfoltosság 9,1%-os, a lisztharmat 5,2%-os, a kalászfuzáriózis 1,3%-os, a sárgarozsda 0,6%-os részaránnyal követte.
A búzabetegségek kártételének megoszlása a kezeletlen parcellák fertôzöttsége alapján 1,3 0,6 5,2 9,1
20,8
vörösrozsda pirenofóra szeptória
63,0
lisztharmat fuzáriózis sárgarozsda
10 esztendô, 21 termôhely, 37 ôszibúzafajta, 127 járványhelyzet, 276 kísérlet, 14 213 parcella alapján az átlagos termésveszteség 1,292 t/ha = 18,34% (a kördiagramon: 100%) Magyarország, 1998–2007
A gombabetegségek együttesen átlagosan 18,34%-os kárt okoztak a kísérletek kezeletlen parcelláiban, ami mennyiségileg mintegy 1,3 t/ha búzát (egész pontosan 1292 kg/ha-t) jelent. Ebbôl a vörösrozsda számlájára 814 kg, a pirenofóráéra 269 kg, a szeptóriáéra 118 kg, a lisztharmatéra 67 kg, a kalászfuzárióziséra 17 kg, a sárgarozsdáéra pedig 8 kg írható hektáronként.
42
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
Tango Star – Biztos kalász- és lombvédelem A Tango Start® két hatóanyag, egy azol (epoxikonazol) és egy morfolin alkotja. A kombinációnak köszönhetôen a Tango Star kiemelkedôen hatékony a gombabetegségek ellen. Növényélettani (zöldítô) hatása az azoltartalmú gombaölô szerek és gombaölôszer-kombinációk csoportjában egyedülálló. A Tango Star hatékonyságának kulcsa a készítményt alkotó két hatóanyag szinergizmusa. A morfolinok a levelek viaszrétegéhez kötôdnek, és gyorsan felszívódnak. Az azolok felvétele lassúbb, ugyanakkor hatásuk tartósabb, mint a morfolinoké. A kétféle hatóanyag (azol + morfolin) elônyösen egészíti ki egymást, kombinációjuk gyors, tartós és biztos hatást eredményez még hûvös idô esetén is. A Tango Star értékét tovább növeli, hogy nemcsak az azolja (epoxikonazol), de morfolinja (fenpropimorf) is hosszú hatástartamú. Ehhez járul még különleges – szuszpoemulzió – formulációja is, ami azt jelenti, hogy a készítmény epoxikonazol hatóanyaga részben szilárd formában, részben pedig a morfolinban oldva van jelen. Ez a különleges formuláció a Tango Star számára gyors, ugyanakkor tartós hatást biztosít. A Tango Star a levelekben egyenletesen oszlik el, így a betegségek elleni védelem a növény minden pontján azonos. A fertôzés pillanatában a hatóanyag gyorsan, egy pontra összpontosítva tudja kifejteni hatását, meggátolva a kórokozó további károsítását. A Tango Star hatóanyagai gombaölô hatásukat több ponton fejtik ki, így a rezisztencia fellépésének esélye csekély.
A kalászoláskor 1,0 l/ha-os adagban kijuttatott Tango Star biztosítja elôbb a fehérje, majd késôbb a keményítô zavartalan beépülését a szemekbe, így a megnövekedett termés mellé kiváló minôségi mutatók társulhatnak. Teljes védelem Magyarországon a kalászosok állományvédelme többnyire az egyszeri kezelésre összpontosul. Az együttesen fellépô betegségekkel szemben csakis olyan gombaölô szer veheti fel a versenyt, amelyik • kuratív (gyógyító) és eradikatív (megszüntetô) hatással, • hosszú hatástartammal, • széles hatásspektrummal, • gyors hatáskifejtéssel és • minden körülmények közepette jó hatékonysággal rendelkezik. Idôzítés A védekezés idôzítése alapvetôen három módon történhet: • elôrejelzésre alapozva, • rendszeres megfigyelések segítségével a kórokozók járványdinamikájához igazodva, • programszerûen, a növényfejlettséghez kapcsolódva. Ha az utóbbi megoldást választjuk, a Tango Star esetében – az eddigi tapasztalatok alapján – a kalászolás eleji idôpont (BBCH 51–55) az optimális.
Hosszú ideig tartó, 4-6 hetes védelem
A BASF ajánlata a kalászosok gombabetegségek elleni védelmére egyszeri védekezés esetén
A Tango Star hatóanyagainak lassú lebomlása hosszú hatástartamot, ezáltal biztonságosabb védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. Így lehetôség adódik a minél korábbi védekezésre, a fellépô betegségek együttes elhárítására.
Tango Star 1,0 l/ha
A fehérje és a keményítô beépülése a szemekbe az érés során
Tango® Star
43
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Fehérje
Keményítô Kem tô Kalászhányás lá há á 3-7 nap
Virágzás 4-7 nap
Tejesérés 12-18 nap
Viaszérés 4-7 nap
Védôhatás 1,0 l/ha dózisban: 35 nap Védelem kalászolástól a teljes érésig
Teljes érés
32
37
39 49 51 55 65 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
71
75
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
Megéri-e védekezni?
Azol-kezelések biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában
Az azolok csoportjába tartozó gombaölô szerek gyakorlatilag teljes hatásspektrumúnak tekinthetôk, mert az ôszi búza valamennyi fontos betegsége (rozsdák, levélfoltosságok, lisztharmat, kalászfuzáriózis) ellen hatékonyak. Ez a hatékonyság azonban eltérô mértékû, és nem ugyanannyi ideig tart. Általában a kijuttatás után 3-4 hétig tekinthetô maximálisnak, utána folyamatosan romlik. A hatástartamra úgy következtethetünk, ha a maximális hatékonyságot összevetjük a hanyatló szakaszban (5-6 héttel a kijuttatás után) mért értékkel. Minél kisebb az eltérés a védekezés után 3 és fél, 4 héttel és az 5-6. héten mért értékek között, annál hosszabb az adott készítmény hatástartama. A Tango Star hatékonyságban is, de hatástartamban még inkább fölé emelkedik valamennyi hasonló összetételû gombaölô szernek. A védekezés után 5-6 héttel is, amikor a rövidebb hatástartamú készítmények védôhatása már csak 40-60% körüli, a Tango Star még mindig 80% fölött teljesít. Mindez a terméshozamban is egyértelmûen megnyilvánul. Azol-kezelések termésnövelô hatása ôszi búzában
7,0
80 7,15 6,78 60
40
6,94
6,60
Standard 1
Standard 2
6,5
Standard Tango Star 3 1,0 l/ha
termésátlag 3,5–4 héttel a védekezés után 5-6 héttel a védekezés után
6,0
Szekszárd, 2001–2008 (25 kisparcellás, négyismétléses kísérlet alapján) Védekezés kalászolás elején (BBCH 51–55)
Mit hozhat Önnek a Tango Star? A gombaölô szer megválasztásakor a kórokozók elleni hatékonyság csak az egyik szempont. Figyelembe kell venni a növényélettani hatást is, amely ugyancsak jelentôsen befolyásolhatja a termés alakulását.
7,5
Gombaölô szerek biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában 7,5
6,94
7,0
Termésátlag (t/ha)
6,78 6,60
6,5
6,0 5,47
7,0 6,5
80
7,20
60 40
6,0 5,5 5,0
20
4,73
0
4,5 Kezeletlen Standard kontroll 1
5,0 Kezeletlen kontroll
6,73
6,62
6,44
6,95
Standard 1
Standard 2
Standard 3
Tango Star 1,0 l/ha
Szekszárd, 2001–2008 (25 kisparcellás, négyismétléses kísérlet alapján) Védekezés kalászolás elején (BBCH 51–55)
Fertôzöttség (%)
7,15
Termésátlag (t/ha)
7,5
100 Gombabetegségek elleni átlagos hatékonyság (%)
A mai kor embere a járványos növénybetegségekkel szemben már – szerencsére – nincs kiszolgáltatva, hiszen jobbnál jobb gombaölô szerek állnak rendelkezésére. Ilyenek az azolokat (triazolok) tartalmazó nagy hatékonyságú készítmények. Területegységre vetítve ezek közel azonos költséget jelentenek, és kétségtelen, hogy járványhelyzetekben felhasználásuk busásan megtérül. De nem azonos módon! Az egyik csak háromszorosan, a másik négyszeresen, a harmadik akár ötszörösen is ugyanabban a járványhelyzetben. Az eltérô megtérülés abból adódik, hogy hatékonyságuk és hatástartamuk nem azonos. Ha a legnagyobb hasznot hozót akarjuk választani, pontosan kell ismernünk tulajdonságaikat.
5,5
45
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Termésátlag (t/ha)
44
Standard 2
Standard Tango Star Tango Star 3 1,0 l/ha 1,2 l/ha
termésátlag vörösrozsda
pirenofóra
szeptória
fuzáriózis
lisztharmat
Szekszárd, 2004 (MV Emma, GK Miska és GK Élet, öt kísérlet háromszori értékelésének átlagai)
46
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés Preventív védelem, páratlanul hosszú hatástartamú azol
A Tango Star minôségjavító hatása ôszi búzában Minôségi mutatók magfu záriózis (m/m %)
Ezer szem tömeg (g)
Termésátlag (t/ha)
2,5 mm-es rostán átrostált termés átlag (t/ha)
hekto liter tömeg (kg)
nedves sikér (%)
nyers fehérje (%)
esés szám (mp)
sütô ipari érték
Kezeletlen kontroll
73,6
39,1
15,2
379
79,0 A2
0,94
30,2
4,73
3,28
Tango Star 1,0 l/ha kalászolás kezdetén
78,9
39,5
15,2
379
78,2 A2
0,68
41,0
6,95
6,10
Kezelés
Sokan úgy vélekednek, hogy ha halogatják a védekezést a virágzásig, megnövelik a hatástartamot, azaz a védôhatás tovább kitart. Ez, ahogy az ábrán is látszik, teljesen hibás elgondolás. Ugyanis ha a fertôzés idôközben bekövetkezik (akár csak lappangó formában is), a növény szövetei roncsolódnak, ami akadályozza a gombaölô szerek hatáskifejtését. Tehát ahelyett, hogy nône a hatástartam, csökkenni fog, s minél tovább halogatjuk a védekezést, annál erôsebben csökken. Korai (kalászolás kezdeti) kijuttatásnál, 2%-os rozsdafertôzöttség mellett a Tango Star 5-6 hétig, a két standard készítmény pedig kb. 4 hétig nyújtott megfelelô védôhatást. A késôbbi (virágzás kezdeti) kijuttatásnál, ami 13%-os fertôzöttségnél történt, ezek az idôtartamok hozzávetôlegesen egy-egy héttel lerövidültek. Leglátványosabban a gyengébb hatékonyságú standard szereknél: ezek hatástartama így szûk 3 hétre csökkent. Tango Star: páratlanul hosszú hatástartam az azolok között
Szekszárd, 2004 (MV Emma, GK Miska és GK Élet, öt kísérlet átlaga)
Kezeletlen Kez Kezeletlen K ez
100
Standard 1 St S an Standard 2 S tan
Mit tud a Tango Star a legfontosabb versenytársakkal szemben? Ha végignézünk az elmúlt esztendôk kísérletein, láthatjuk, hogy a Tango Star termésnövelô hatása a mezôny fölé nô. Ami pedig különösen érdekes, hogy a készítmények sorrendje mindig ugyanaz… Az ôszi búzában legnagyobb területen használt azolok termésnövelô hatása különbözô évjáratokban
Termésátlag (t/ha)
8
6,4
6,6 6,7
6 5 4
7,0
6,8
7,1
7,5 7,7 6,9 7,0
7,7 7,8
7,2 7,3
7,1
6,1
5,6 5,7
5,4
7,9 8,0
5,8 5,9
5,1
4,7
A vörösrozsda-fertôzöttség mértéke (%)
A Tango Star a megbízhatóság bajnoka
7
47
80
60 St S an Standard 1 S Standard tan 2 Tango Star T an
40
20 Tango Star Ta T n
2004
Kezeletlen kontroll
2005 Standard 1
2006 Standard 2
2007 Standard 3
2008 Tango Star 1,0 l/ha
Szekszárd, 2001–2008 Egyszeri védekezés kalászolás kezdetén (2004-ben öt, 2005-ben hat, 2006-ban és 2007-ben négy-négy, 2008-ban három kísérlet átlaga)
0 V. 21. A védekezés idôpontja:
V. 28.
VI. 17.
VI. 26.
V. 21. (kalászolás kezdete)
Szekszárd, 2004 (két kísérlet, GK Miska, kisparcella, 4-4 ismétlés)
VII. 01. V. 28. (virágzás kezdete)
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés A Tango Star nemcsak a megelôzésben, a gyógyításban is élen jár: egyedülálló gyógyító hatására akár „tûzoltásszerû” helyzetekben is számíthatunk.
A gombabetegségek elleni sikeres föllépés alapja a megelôzés. Elôfordul azonban, hogy ilyen vagy olyan okok miatt megkésünk a védekezéssel, és csak a fertôzés bekövetkezte után kerítünk rá sort. Ilyenkor legföljebb abban bízhatunk, hogy gombaölô szerünk képes megállítani a betegség terjedését, s így az – egyébként veszendôbe menô – termés egy részét még megmenthetjük.
100
Termésátlag (t/ha)
8,0 7,0
7,78
7,53
7,34
60
6,5 6,0 5,5
80
40 5,98
20 0
5,0 Kezeletlen kontroll termésátlag
Azolkombináció 1
Azolkombináció 2
zöldfelület viaszéréskor
Tango Star 1,0 l/ha
vörösrozsda
Fertôzöttség és zöldfelület (%)
Megelôzô védekezés biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában
„Tûzoltásszerû” védekezés biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában
Termésátlag (t/ha)
Törekedjünk a megelôzésre, de ha kell, gyógyítsunk
7,5
7,15
6,5 6,0 5,5
80 60 40
5,98
20
5,0
0 Kezeletlen kontroll
termésátlag
Azolkombináció 1
Azolkombináció 2
zöldfelület viaszéréskor
A védekezés idôpontja: virágzás vége Szekszárd, 2006 (kisparcella, négy ismétlés, GK Élet)
Tango Star 1,0 l/ha
vörösrozsda
pirenofóra
80
7,0 6,5 6,0 5,5
7,12
6,83
6,88
60 40
5,98
20 0 Azolkombináció 1
Azolkombináció 2
zöldfelület viaszéréskor
A védekezés idôpontja: tejesérés Szekszárd, 2006 (kisparcella, négy ismétlés, GK Élet)
Fotó: Németh Mariann
7,35
7,32
Fertôzöttség és zöldfelület (%)
Termésátlag (t/ha)
7,5
7,5
termésátlag
pirenofóra
100
100
Kezeletlen kontroll
Gyógyító védekezés biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában 8,0
8,0
5,0
A védekezés idôpontja: kalászhányás kezdete Szekszárd, 2006 (kisparcella, négy ismétlés, GK Élet)
7,0
49
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Tango Star 1,0 l/ha
vörösrozsda
Fertôzöttség és zöldfelület (%)
48
pirenofóra
50
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés Intenzív búzatermesztés
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
51
Gombabetegségek elleni védekezés Intenzitási kísérletek hazai viszonyok között
Az intenzív gazdálkodás célja Az intenzív, más szóval belterjes gaz dálkodás célja, hogy hosszú távon is magas és egyenletes színvonalon termeljük meg a búzát. Ennek megvalósítása komplex szemléletm ódot követel, a termesztéstechnológia minden egyes elemének magas szintû megvalósítását és tudatos összehangolását, a terület megválasztásától a növényápoláson keresztül a termés betakarításáig. A Liebig-féle minimumtörvény kimondja, hogy a növényi tápelemek közül mindig a minimum ban levô tápelem a meghatározó, mert a többi is csak ennek arányában érvényesülhet. Hiába adunk a növény alá még több káliumot és nitrogént, ha például a foszfor minimumban van. Ugyanígy hiába választunk jó genetikai adottságú búzafajtákat, hiába végzünk jó talajmû velést, és hiába mûtrágyázunk, ha közben nem ügyelünk a növényvédelemre. Egyetlen technológiai elem elhanyagolása miatt a többi megtérülése is veszélybe kerülhet. Soha nem tudhatjuk elôre, hogy az adott évjáratban melyik lesz a termesztés gazdaságosságát leginkább befolyásoló „láncszem” – egyszer a víz, másszor a tápanyag, harmadjára a növényvédelem stb. Az intenzitás jelentôsen függ területeink természeti adottságaitól, de hozzáállás kérdése is. Kellô szakismerettel, gondossággal és figyelemmel ugyanis a gyengébb adottságú területeken is lehet intenzíven búzát termeszteni. De az is igaz, hogy mindezek hiányában a legjobb adottságú területen sem válik intenzívvé a gazdálkodás. Ne érjük be az átlagossal! Hazánkban a búzatermesztést az intenzitás szempontjából három kategóriába sorolhatjuk. Extenzív termesztés többnyire a kedvezôtlen adottságú területeken folyik, a szigorú költség takarékosság jegyében. A gazdálkodó ilyenkor a lehetô legkisebb ráfordítással igyekszik némi eredményt produkálni. Mintegy egymillió hektáros búzaterületeink jelentôs részén átlagos intenzitású termesztés folyik. Ilyenkor megadjuk a növény számára, ami az elfogadható eredményhez feltétlenül szükséges, de nem többet. Intenzívnek az olyan termesztést nevezhetjük, amely – jelentôs ráfordítások mellett – a leg nagyobb nyereségre törekszik. Intenzív termesztés általában a jó adottságú, tôkeerôs gazdaságok egy részében folyik, de lehetôségeink még igencsak kihasználatlanok. Kívánatos lenne, ha ehhez a táborhoz egyre többen csatlakoznának, hiszen csak azok tudhatják jövô jüket biztonságban, akiknél a termelés kellôképpen nyereséges.
Intenzitási kísérleteinkkel a hazai viszonyokat kívántuk modellezni. Kísérleteinkben négy termesztési szintet alakítottunk ki. Az abszolút extenzív (kezeletlen) szint azt jelenti, hogy itt semmiféle pótlólagos ráfordítás (fejtrágyázás, gyomirtás, szárszilárdítás, gombaölô szeres állományvédelem) nem történt. Az extenzív szinten 2004-ben – költségtakarékossági szempontokat szem elôtt tartva – mini malizáltuk a pótlólagos ráfordításokat (kevés N-fejtrágya, olcsó gyomirtás és gombaölô szeres védekezés vele egy menetben). 2005. évi kísérletünkben ugyanakkor már nem annyira a költ ségtakarékosság, mint inkább a szakszerûtlenség jellemezte ezt a szintet. Itt ugyanúgy mind azt megadtuk a búzának, amit az intenzív szinten (lásd késôbb), csupán a gombaölô szeres kezeléseket „spóroltuk ki” a technológiából. Az átlagos szinttel a hazai általános gyakorlatot próbáltuk modellezni (egyszeri nagyobb adagú N-fejtrágya, kalászoláskor végzett egyszeri gombaölô szeres védekezés és komplex gyomirtás). Az intenzív szinten háromszori N-fejtrágyázást, majd a gombaölô szerekkel együtt kétszeri lombtrágyázást (Folicare ®5 19-11-24 Cu) végeztünk, kétszer védekeztünk a gombák ellen (Tango Star, majd Juwel ® vagy Juwel TT®, 2008-tól Opera ® New), és szárszilárdítást (Cycocel 460) is alkalmaztunk a komplex gyomirtással (Solar ® + Duplosan® DP + Granstar ®3 vagy Biathlon Star + Dash HC) együtt. A kísérleteket nyolc ismétlésben, a hazai gyakorlatban legelterjedtebb 7-12 búzafajtában állítottuk be.
52
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
A növényállomány fejlettségében és színében jelentkezô különbségek az egyes intenzitási szinteken
Abszolút extenzív
BBCH 32
BBCH 45
BBCH 51
BBCH 65
BBCH 75
BBCH 85
BBCH 85
Szekszárd, 2004
Extenzív
Átlagos
A zöldfelület tejeséréskor (balra) és viaszéréskor (jobbra), illetve a termésátlag (középen lent) összefüggései intenzitási szintenként Intenzív
Abszolút extenzív
Extenzív (gombaölô szer nélküli intenzív)
Átlagos
Intenzív
6,71
6,62
8,96
9,82
6,36
6,43
8,45
9,31
7,20
7,45
8,51
9,35
7,89
8,27
8,96
9,36
7,10
7,49
8,64
9,12
7,02
7,11
7,99
8,58
7,12
7,00
8,26
8,64
GK Miska
GK Élet
GK Petur
MV Suba
MV Magdaléna
MV Palotás
Ludwig
Szekszárd, 2005
53
54
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
55
Gombabetegségek elleni védekezés
A kiteljesedés útján: Juwel TT
Hatóanyagok eloszlása
Egyedülálló kombináció
A Juwel TT kiváló gombaölô hatása többek között a hatóanyagok növényen és növényben való eloszlásának köszönhetô.
A Juwel TT az egyedüli olyan strobilurin-készítmény a kalászosfungicidek magyar piacán, amelyik három hatóanyaggal rendelkezik. A három hatóanyag négy helyen fejti ki gombaölô hatását, ami ugyancsak páratlan. A Juwel TT alkotórészei: 83 g/l krezoxim-metil, 83 g/l epoxi konazol és 317 g/l fenpropimorf. A krezoxim-metil a gombák légzését, az epoxikonazol a gombák sejtfalképzôdését gátolja. A fenpropimorf két másik ponton akadályozza meg a sejtfalképzôdést, azonban még ennél is fontosabb, hogy szinergikusan segíti a növény számára az epoxikonazol fölvételét és hatáskifejtését. Az eredmény: védelem a kalászosok valamennyi fontos gombabetegsége ellen.
Az epoxikonazol bejut a kezelt növényi részekbe, és ott egyenletesen oszlik el. Így a Juwel TT kívül-belül védetté teszi a növényt. A Juwel TT különleges formulációjában (szuszpoemulzió) az epoxikonazol hatóanyag részben szilárd alakban, részben pedig a morfolinban oldva van jelen. A fenpropimorfban oldott epoxikonazol gyorsabban bejut a növénybe, így hamarabb föl tudja venni a harcot a kórokozókkal.
Juwel TT: védelem a kalászosok valamennyi fontos gombabetegsége ellen rösrozsda vö
rg sá
arozsd a
A fenpropimorf közvetlenül is hatékony a gombák ellen. Különösen a lisztharmat és a rozsdák elleni hatása figyelemre méltó. lis
of piren
ság
szep tó
s levélfol t os
riá
ság
s pelyvab ás nu l ar
riá
s to
osság olt
ó
betegsé g rtô
ás levélfol ór
mos levél f riu
szept
A Juwel TT hatóanyagainak eloszlása a növényen
ek
ság
rinhospó
ztharmat
sz á
levélfo lt
os
háló za
rperozsda tö
s to
A permetezés után a krezoxim-metil depókat képez a levél felületén, amelyekbôl késôbb diffúzió útján szabadul fel. Ez a lassú folyamat a gyakorlatban hosszú hatástartamot biztosít. A hatóanyag – köszönhetôen fizikokémiai tulajdonságainak – a növény felszínén, ha nincs légmozgás (szél), egyenletesen oszlik el. A növény körül hatóanyagburok keletkezik, így a kezeletlen növényi részek is védelemben részesülnek. A krezoxim-metil pontosan oda kerül, ahol hatását a legjobban tudja kifejteni: a gombaspórák által okozott fertôzés helyére. Ez a kváziszisztemikus hatásmechanizmus.
Esôállóság A Juwel TT hatóanyagának mikroszemcséi kipermetezve igen gyorsan megtapadnak a levél viaszrétegében. A rácsszerûen elhelyezkedô hatóanyagszemcsék lemoshatatlanok az erôs kötôdés következtében. E tulajdonság eredménye, hogy a készítmény akár nedves levélfelületre is kipermetezhetô, a hatékonyság csökkenése nélkül.
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
Az intenzív kalászostermesztés gombaölô szere
A Juwel TT biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában
A Juwel TT nem egyszerûen gombaölô szer. A Juwel TT termés fungicid, amely – a gombaölô hatás mellett – jelentôs növényélettani hatással is rendelkezik. E hatás alapja az etilén (stresszés öregedési hormon) szintézisének gátlása. Ennek köszönhetôen a növények öregedési folyamatai lelassulnak, az élénkebb fotoszintézis következtében nô a termés mennyisége, javul a minôsége. A juvenilis állapotban levô növé nyek ellenállóbbakká válnak a nek rotróf kórokozókkal (pl. a fuzárium mal) szemben.
6,5 Termésátlag (t/ha)
Kezeletlen és Juwel TT-vel kezelt gabonaállomány
50
6,0 5,89
30 20
5,0
10 4,76 Kezeletlen kontroll
Juwel 0,8 l/ha
termésátlag
A Juwel TT csak abban az esetben tudja kifejteni termésnövelô hatását, ha megfelelô tápanyagmennyiség áll folyamatosan a búza rendelkezésére. Ez – a különbözô talajtípusok tápanyag-szolgáltató képességétôl függôen – legalább 120-150 kg/ha aktív nitrogén hatóanyagot jelent. Érdekes ugyanakkor, hogy erôs fertôzési nyomás esetén gombaölô szeres vé delem hiányában a nitrogénmûtrágya nem hasznosul. A tápanyagvizsgálatok szerint a foszfor szintén jelentôs hatással van a termésképzôdésre. A magas hozam egyik alapfeltétele a kellô foszforellátottság. A Juwelnél is hatékonyabb A három hatóanyag kombinációjának köszönhetôen a Juwel TT • hatáskifejtése gyors, • gyógyító és megszüntetô (eradikatív) hatása egyedülálló, • minden fontos állománybetegség (rozsdák, szeptóriás és pirenofórás levélfoltosság, lisztharmat, kalászfuzáriózis) ellen hatékony, • hatástartama rendkívül hosszú, • esôállósága kiváló, • hideg idôben is hatékony, • strobilurinjának, a krezoxim-metilnek élettani, zöldítô hatása gondoskodik róla, hogy a kezelés minden körülmények között megtérüljön (még betegségmentes viszonyok esetén is), • nagy biztonsággal alkalmazható a rezisztencia kialakulásának veszélye nélkül. A Juwel TT gombaölô és termésnövelô hatása elôdjéét, a Juwelét is fölülmúlja.
0
Juwel TT 1,2 l/ha
lisztharmat
szeptória
Bóly, Martonvásár, Nádudvar, Szekszárd, Telekgerendás, 1999 (kisparcella, négy ismétlés, egyszeri védekezés kalászhányáskor, öt kísérlet átlaga) Biztos védelem valamennyi kalászosbetegség ellen A Juwel TT kimagasló gombaölô és élettani hatása, valamint páratlanul hosszú hatástartama más strobilurin + azol kombinációkkal összehasonlítva is megmutatkozik. A Juwel TT-vel kezelt állomány – mivel egészségesebb és nagyobb a zöldfelülete – többet terem. A különbség az évjárattól és a fertôzési helyzettôl független. Az ôszi búzában használt strobilurin + azol kombinációk termésnövelô hatása különbözô évjáratokban 9 Termésátlag (t/ha)
Az intenzív termesztés alapfeltétele a harmonikus tápanyagellátás
Juwel 1,0 l/ha
zöldfelület viaszéréskor
vörösrozsda
Kezelt
A Juwel TT-kezelés biztosította többlettermés két összetevô hatására jelentkezik: gombaölô hatás és élettani (növénykondicionáló) hatás. A fajtákban rejlô biológiai potenciál minél teljesebb kihasználásához optimalizálni kell a termesztést meghatározó alapvetô tényezôket, amelyek a következôk: termôhely, tápanyagellátás és gombaölô szeres állományvédelem.
40
6,18
6,08
5,5
4,5
Kezeletlen
57
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Fertôzöttség és zöldfelület (%)
56
8,68 8
8,10 8,20 7,61
7
7,09
7,67 7,40 7,55 6,87 6,38
6 5,75 5 Kezeletlen kontroll
Standard 1
6,97
5,73
5,51 2004
6,66
2005 Standard 2
2006 Standard 3
Szekszárd, 2004–2006 (egyszeri védekezés kalászoláskor) 2004-ben két, 2005-ben egy, 2006-ban három kísérlet átlaga
Juwel TT 1,2 l/ha
58
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés Juwel TT a vetômagtermesztésben
A fertôzöttség mértéke (%) lisztharmat
vörösrozsda
szeptória
Zöld felület (%)
Termésát lag (t/ha)
Juwel TT
1
3
1
81
9,34
Standard 1
3
11
4
74
8,64
Standard 2
5
17
4
71
8,14
Standard 3
8
27
5
62
7,73
Kezeletlen kontroll
10
89
29
12
5,31
Szignifikáns differencia
0,61
Szekszárd, 2004 (GK Miska) Fertôzöttség és zöldfelület: három értékelés átlagai Védekezés idôpontja: május 21. (kalászhányás kezdete)
A Juwel TT-vel kezelt kalászosállományban nagyobbak lesznek a szemek, így tisztításkor kevesebb hullik át belôlük a 2,5 mm hasítószélességû rostán. Átrostálás után tehát relatíve nô a termésmennyiség más kezelésekhez viszonyítva, aminek elsôsorban a vetômagtermesztôk vehetik hasznát. Juwel TT a vetômagtermesztésben: nagyobb szemek, jobb osztályozottság 8 Termésátlag (t/ha)
Strobilurin + azol kombinációk biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában Gombaölô szer
A gombaölô szerek biológiai és termésnövelô hatása között szoros az összefüggés, s ennek egy jól beállított kísérletben egyértelmûen meg kell mutatkoznia. Nem mindegy azonban, hogy mikor értékeljük a gombaölô szerek biológiai hatását a növényállományon. Eleinte ugyanis kicsik a különbségek az egyes kezelések között, a védekezés idôpontjától fokozatosan távolodva azonban a Juwel TT egyedülálló hatástartamának köszönhetôen egyre látványosabbak, szabad szemmel is észlelhetôk lesznek. Az igazság pillanata aratáskor jön el: ha jó volt a kísérlet, a terméskülönbségek ugyanazt mutatják, amit a szemünk látott.
6 5,31 Kezeletlen kontroll
Szekszárd, 2004 (GK Miska)
Standard 1
Standard 2
2,78 Standard 2
Standard 3 Tango Star
Juwel TT
2,5 mm-es rostán fönnmaradó rész
Szekszárd, 2004 (GK Élet, GK Miska és MV Emma, három kísérlet átlaga) Védekezés kalászoláskor Minél egészségesebb a kalászosállomány, s minél nagyobb a zöldfelülete, annál jobban ki tudnak telni a szemek. Nô az ezerszem- és a hektolitertömeg, javul az osztályozottság.
Standard 3
Juwel TT
9 Termésátlag (t/ha)
7,73
Lombfelület viaszéréskor
8,64
Lombfelület tejeséréskor
Termésátlag (t/ha)
9,34
7
5
4,35
6,95 6,20
Strobilurin + azol kombinációk termésnövelô hatása ôszi búzában
10
8,14
4
5,75
5,13
4,95
7,67
7,01
6,75
6,39
6,31
Kezeletlen Standard 1 kontroll betakarított termés
Strobilurin + azol kombinációk biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában
8
6
2
A különbség szemmel látható
9
59
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
8 7,61
7
7,27
7,67
8,16
6,61
6 5
8,76
8,49
8,10
5,75 4,41
4 Kezeletlen kontroll betakarított termés
Standard 1
Standard 2
Szekszárd, 2004 (GK Élet és GK Miska, két kísérlet átlaga) Egyszeri védekezés kalászoláskor
Standard 3
Juwel TT
2,5 mm-es rostán fönnmaradó rész
60
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
61
Gombabetegségek elleni védekezés
A juvenilizáló hatás lényege
Az ôszi búza termésképzôdésének sajátosságai
Az öregedô növényben az etilénszint emelkedik. Az élô és élettelen környezeti tényezôk okozta stressz (gombafertôzés, aszály, mûtrágyaperzselés stb.) hatására a növény etilént termel, ami idô elôtti öregedéséhez vezet. Ha mesterségesen gátoljuk a növény etilénképzôdését, azzal késleltetjük az öregedést, egyben serkentjük az asszimilációt, s végsô soron több terméshez jutunk.
A termésképzôdés determináló idôszaka a virágzás–tejesérés (ekkor kell a zöldfelületnek maximálisnak lennie). Az asszimiláták elôállításában meghatározó a zászlós levél szerepe. Felülrôl a második levél jelentôsége lényegesen kisebb, a harmadik levélé már csekély, a még lejjebb levôké pedig elhanyagolható.
Az etilénszint csökkentésének ismert módja az élettani (juvenilizáló) hatással rendelkezô gombaölô szerek, a strobilurinok alkalmazása. Ám ahogy az egyes strobilurin hatóanyagok gombaölô hatása, úgy juvenilizáló hatásuk sem egyforma. Egyes képviselôik kisebb, mások nagyobb mértékben képesek mérsékelni a növény etilénképzôdését. Ez pontosan mérhetô a különféle mesterséges stresszeket alkalmazó kísérletekben.
Jó, ha ezt is tudja... Miért jobb a Juwel TT-t késôbbi idôpontban (BBCH 55–65) használni? A felsô levélemeleteket (zászlós és második levél) érdemesebb juvenilizálni; emellett a kalászfuzáriózis, a rozsdabetegségek és a pirenofóra elleni gombaölô hatásban rejlô pluszok kalászoláskori, virágzás eleji védekezéssel használhatók ki maximálisan.
A strobilurin + azol kombináció elônye az önálló azollal szemben, hogy valamennyi gombabetegség ellen hatékonyabb, valamint – a strobilurin révén – jelentôs élettani mellékhatása van: a kezelt növényfelületet juvenilizálja (öregedését lassítja).
Miért járnak el Nyugat-Európában mégis fordítva (elôször a strobilurin és késôbb az azol)?
A strobilurinok mozgása a búzanövényben
Nyugat-Európában a két fô gombabetegség a lisztharmat és a szeptória, amelyek el len a korai (BBCH 31–37) strobilurin-kezelés eredményesebb. Ezeken a területeken a tenyészidô hosszú (9-11 hónap), késôn takarítják be a búzát (július-augusztus), ezért nem tartják kedvezônek a felsô levélszintek juvenilizálását.
A strobilurinok a viaszréteg hez kötôdnek, gázaik átjárják a kezelt felületet, egyesek a levelek csúcsa és széle fe lé is szállítódnak, de a szalmaszárban nem. Ha korán juttatjuk ki ôket (pl. két szárcsomós állapotnál), az alsó levélszinteket juvenilizálják, hiszen ilyenkor a zászlós levél még nincs kint, és a felül rôl számított második levél mérete is csak töredéke a végleges méretnek. A felsô levélemeletek csak abban az esetben juvenilizálhatók ha tékonyan, ha teljes kifejlôdé süket követôen kapják meg a strobilurint.
A juvenilizáló hatás érvényesülése a strobilurin-kezelés idôpontjától függôen
Miért javasoljuk ezt a tavaszi árpában mi magunk is fordítva (elôször a Juwel TT, késôbb a Tango Star)? A sörárpa termésképzôdése szempontjából a szárba szökkenés idôszaka a determináló (ekkor szükséges a maximális lombfelület), másrészt a zászlós levél szerepe csekély. A tavaszi árpa két fô betegsége a lisztharmat és a pirenofórás hálózatos foltosság, amelyek ellen a Juwel TT korai (BBCH 30–32) alkalmazása eredményesebb. Hátráltatja-e a kalászoláskori, virágzás kezdeti Juwel TT-kezelés a betakarítást? Nem, a Juwel TT-vel kezelt növényállomány ugyanakkor aratható, mint amelyik más hatékony gombaölô szeres kezelésben részesült. Azol két szárcsomós állapotban, majd azol kalászoláskor
Strobilurin trobilurin + azol Azol két két szárcsomós szárcsomós állapotban, állapotban, majd majd azol strobilurin + azol kalászoláskor kalászoláskor
Kedvezô-e a Juwel TT-kezelés a kalászfuzáriózis elhárítása szempontjából? Igen, mert a juvenilizálás nem hátrányos, sôt egyfajta védettséget ad az öregségi kórokozókkal (Fusarium, Pyrenophora, Septoria) szemben; valamint a Juwel TT hatékonyabb a fuzáriózis ellen, mint az önálló azolok nagy része.
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
A fölsô levélemeleteket érdemes juvenilizálni
Intenzív búzatermesztésnél kétszeri védekezés: Tango Star, majd Juwell TT
A strobilurinok két szárcsomós állapotnál történô kijuttatásával a búza alsó levélszintjeit juvenilizáljuk. Ezek a levelek, ahogy a két fölsô levél föléjük nô, hamar beárnyékolódnak, így a szemek számára csak kevés asszimilátát tudnak termelni. Ugyanakkor a sok fényhez jutó két fölsô levél kalászolástól érésig (mintegy 5-6 héten keresztül) intenzíven asszimilál, juve nilizálva pedig még intenzívebben.
A Juwel TT ugyan egyszeri kijuttatással is eredményesen használható az ôszi búza betegségei ellen, minden körülmények között maximális biztonság azon- ban csak kétszeri védekezéssel érhetô el, mivel egyes gomba betegségek (lisztharmat, szep tóriás és pirenofórás levélfoltosság) már a kalászolás elôtt fölléphetnek. Ilyenkor elsô lé pésben Tango Start juttassunk ki két szárcsomós állapotnál vagy a zászlós levél megjelenésekor (BBCH 32–37), majd ezt kövesse a Juwel TT-kezelés kalászoláskor, virágzás kezdetén (BBCH 55–65).
8,62
60
8,14 50 7,47
7
7,38
Kezeletlen Strobi 1 kontroll (BBCH 32)
7,56 Strobi 2 (BBCH 32)
termésátlag
7,78 40 Strobi 3 (BBCH 32)
Strobi 1 (BBCH 51)
Strobi 2 (BBCH 51)
Strobi 3 (BBCH 51)
kétszeri ké két védekezés vé éd
túl korai védekezés
megkésett védekezés
egy egyszeri e védekezés v éd
optimális idôzítés
Idôzítés
A kétszeri védekezésen alapuló technológiák sem egyformák
zöldfelület
Szekszárd, 2004 (GK Kalász)
A gombaölô és az élettani hatás, valamint a hatástartam különbségei a kétszeri védekezésen alapuló technológiák esetében is megmutatkoznak. Minél hatékonyabb kalászosvédelmi technológiát alkalmazunk, annál nagyobb lesz a zöldfelület, s annál jelentôsebben nô a termés. Kétszeri állományvédelem biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában 10
Fotó: Dr. Füzi István
Termésátlag (t/ha)
Juwel TT-vel védett ôszi búza
9
8,74
8
8,80
9,14
7,93
7 6
Lombfelület tejeséréskor
Termésátlag (t/ha)
8,57
Zöldfelület (%)
70
9
A gombaölô szeres védekezés idôzítésé nek hatása az ôszi búza terméshozamára
Terméshozam (t/ha)
Strobilurinok termésnövelô hatása ôszi búzában, az alkalmazás idôpontjától függôen
8
63
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
6,33
5 Kezeletlen kontroll Szekszárd, 2005 (GK Élet)
Lombfelület viaszéréskor
62
Standard 2 Standard 1 (strobi 2 (azol 1 majd strobi 1) majd azol 2)
Standard 3 (strobi 3 majd azol 3)
Tango Star majd Juwel TT
64
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
65
Gombabetegségek elleni védekezés
A BASF technológiájával (Tango Star, majd Juwel TT) kimagasló hatékonyság érhetô el valamennyi kalászosbetegség (rozsdák, lisztharmat, szeptóriás és pirenofórás levélfoltosság, fuzáriózis) ellen. Ez eredményezi – a kiemelkedô élettani hatás mellett – a nagyobb zöldfelületet és végeredményben a magasabb terméshozamot.
A termény minôsége is javítható Ahogyan a második táblázatban látható, a kétszeri védekezésen alapuló BASF-technológiá nak (Tango Star, majd Juwel TT) köszönhetôen az állomány zavartalanul fejlôdhet, ami – ha a növénytáplálás is intenzív – kiváló minôségi mutatókat eredményez.
Kétszeri állományvédelem biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában A fertôzöttség mértéke (%) vörös rozsda
szep tória
liszt harmat
pireno fóra
Zöldfelület (%)
Termésátlag (t/ha)
Fuzáriumos magfertôzés (m/m %)
Tango Star, majd Juwel TT
3
1
0
1
64
9,14
0,4
Strobi 1, majd azol 1
10
3
0
3
54
8,80
1,6
Gombaölô szer
Strobi 2, majd azol 2
14
3
0
2
50
8,74
1,4
Azol 2, majd azol 2
20
5
0
3
41
8,34
0,8
Azol 1, majd azol 1
12
6
0
3
50
8,31
1,4
Azol 3, majd azol 4
31
8
1
7
32
8,02
1,2
Azol 3, majd strobi 3
27
8
2
5
38
7,93
1,1
Kezeletlen kontroll
77
36
7
12
8
Szignifikáns differencia
6,33
1,4
0,38
h.é. 0,5
Szekszárd, 2005 (GK Élet) Fertôzöttség és zöldfelület: három értékelés átlagai Idôpont: május 5. (a zászlós levél megjelenése), majd május 25. (virágzás kezdete)
A BASF Juwel TT-re alapozott technológiai javaslata az intenzív ôszibúza-termesztésben Intenzív gazdálkodás esetén az ôszi búza szárszilárdítása elengedhetetlenül szükséges. Azokban az években, amikor csapadékos a tavasz és a nyárelô (pl. 2004 és 2005), a szárszilárdítás látványosan mérsékelheti a megdôlést. A Cycocel 460-at 1,5 l/ha-os adagban, a gyomirtó szerekkel (Biathlon Star 50 g/ha, illetve 0,3 l/ha + Dash HC 0,5 l/ha, vagy Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha) egy menetben ajánlatos kijuttatni. A betegségek korai föllépésének megakadályozását szolgálja a Tango Star, amelyet 0,8 l/haos adagban, két szárcsomós állapotnál vagy a zászlós levél megjelenésekor (BBCH 32–37) kell alkalmazni. A kalász és a legintenzívebben asszimiláló fölsô levelek (a zászlós levél és az alatta levô levél) védelmére, illetve juvenilizálására szolgál a Juwel TT 1,2 l/ha adagban. A kalászolás közepétôl a fôvirágzásig terjedô idôszakban (BBCH 55–65) használjuk, kb. három héttel a Tango Star-kezelés után. A Juwel TT-re alapozott búzavédelmi technológia
Kétszeri állományvédelem hatása az ôszi búza minôségére
Tango Star 0,8 l/ha
Minôségi mutatók
Gombaölô szer
Termésátlag át Nyers Sütô Esés Ze HIEzer 2,5 mm-es fehérje ipari szám leny tömeg szem rostán fönnm. rostálás után (m/m %) érték (mp) szám (kg) tömeg mennyiség (t/ha) (g) (%)
Tango Star, majd Juwel TT
14,8
A1
406
37
75,8
45,4
97,2
8,88
Strobi 1, majd azol 1
14,7
A1
367
35
73,8
42,0
95,8
8,43
Strobi 2, majd azol 2
14,7
A1
399
34
75,6
45,8
95,8
8,37
Azol 2, majd azol 2
14,4
A1
415
31
73,3
43,9
94,3
7,86
Azol 1, majd azol 1
14,5
A2
416
36
72,8
41,1
93,6
7,78
Azol 3, majd azol 4
14,1
A1
395
32
71,7
37,0
90,5
7,26
Azol 3, majd strobi 3
14,4
A1
372
31
73,0
36,8
93,0
7,37
Kezeletlen kontroll
14,3
A2
408
33
67,5
31,3
86,1
5,45
Szekszárd, 2005 (GK Élet) Fertôzöttség és zöldfelület: három értékelés átlagai Idôpont: május 5. (a zászlós levél megjelenése), majd május 25. (virágzás kezdete)
Juwel TT 1,2 l/ha
Cycocel 460 1,5 l/ha
21
25
29
30 31 32 37 39 55 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
59
65
66
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
67
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
Két élenjáró fungicid hatóanyag kombinációja: Opera New
Az Opera New hatásspektruma túlmegy a fertôzô betegségeken
Az Opera New-t alkotó hatóanyagok: 85 g/l piraklostrobin és 62,5 g/l epoxikonazol. A két hatóanyag más-más helyen fejti ki hatását. A piraklostrobin a gombasejtek mitokondriális légzését gátolja, míg az epoxikonazol a gombakórokozók sejtmembránját alkotó ergoszterol szintézisét akadályozza meg, ez látható a lenti ábrán.
Az Opera New a kalászosok valamennyi fontos gombabetegsége ellen hatékony. Sikeresen leküzdhetôk vele a rozsdák, a lisztharmat, valamint a Pyrenophora, Cochliobolus, Rhynchosporium, Ramularia és Septoria fajok okozta levélfoltosságok. Jelentôsen csökkenti a kalászfuzáriózis, sôt számos nem fertôzô betegség (élettani levélfoltosság, napégés stb.) kártételét is.
Az Opera New hatóanyagai teljesen átjárják a növényt
Opera New
FERTÔZÔ BETEGSÉGEK arozsd a
levélfo lt
riá
s levélfol t os ság
szep tó
s to
rg sá
ság
háló za
rösrozsda vö
os
A két hatóanyag mozgása is eltérô. A kijuttatott piraklostrobin nagy része a kutikula viaszrétegéhez kötôdik, és onnan lassan diffundál be a növény szövetébe, amelyet transzlamináris módon jár át. Az epoxikonazol fölszívódik a növénybe, majd a nedvkeringéssel csúcsi irányba vándorol. Eloszlása teljesen egyenletes a lombfelületen.
ó
s pelyvab
szept
evélfoltos al
lis
g sá
g
a membránképzôdést gátolja
sár
riá
Piraklostrobin – a sejtlégzést gátolja
NEM FERTÔZÔ BETEGSÉGEK n ap
ág
élet t
levélfolto
ss
i an
égés
ztharmat
ás nu l ar
evélfoltos al g sá
Epoxikonazol –
ba rn
Az Opera New két hatóanyaga más-más helyen támadja a gombasejteket
68
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
69
Gombabetegségek elleni védekezés
A piraklostrobin transzlamináris és szisztemikus úton is hat
A piraklostrobin élettani hatása kimagasló
A piraklostrobin transzlamináris mozgása rendkívül erôteljes. A zászlós levél kiterülésekor, „kalász hasban” állapotnál kijuttatott hatóanyag két levélrétegen és a ligulán áthatolva a búzanövény belsejében fölfelé törekvô kalászhoz is eljut.
Az öregedô növényben az etilénszint emelkedik. Az élô és élettelen környezeti tényezôk okozta stressz (gombafertôzés, aszály, mûtrágyaperzselés stb.) hatására a növény etilént termel, ami idô elôtti öregedéséhez vezet. Ha mesterségesen gátoljuk a növény etilénképzôdését, azzal késleltetjük az öregedést, egyben serkentjük az asszimilációt, s végsô soron több terméshez jutunk.
A piraklostrobin transzlamináris mozgása
Az etilénszint csökkentésének ismert módja az élettani (juvenilizáló) hatással rendelkezô gombaölô szerek, a strobilurinok alkalmazása. Ám ahogy az egyes strobilurin hatóanyagok gombaölô hatása, úgy juvenilizáló hatásuk sem egyforma. Egyes képviselôik kisebb, mások nagyobb mértékben képesek a növény etilénképzôdését mérsékelni. Ez pontosan mérhetô a különféle mesterséges stresszeket alkalmazó kísérletekben.
második levél zászlós levél Külsô ke kezelés ezelés
ligula
A piraklostrobin juvenilizáló hatása kimagasló, ami nagy segítség a növény számára a különféle stresszek (pl. a káros idôjárási hatások) leküzdésében.
kalász
0
10
100
1 000 10 000 100 000
A piraklostrobin mennyisége (ppm) Búzanövény a zászlós levél kiterülésekor A piraklostrobinnak emellett szisztemikus hatása is van. Ezt jól szemléltetik az olyan kísérletek, amelyekben a búzaleveleknek csak egy kis részét kezelik a hatóanyaggal, a védettség azonban jóval nagyobb részre terjed ki – különösen csúcsi irányban. A piraklostrobin szisztemikus hatóanyag is egyben Puccinia recondita
kezelt rész
Az etiléntartalom csökkenésének mértéke (%)
Fungicid hatóanyagok hatása a búzanövény aszálystressz okozta etilénképzôdésére 100 80 60 Piraklostrobin 40
Strobilurin 1 Strobilurin 2 Strobilurin 3
20 0
Triazol 1 Triazol 2
-20 0
10
20
30
40
50
60
70
80
Az aszálystressztôl eltelt idô (óra) Kijuttatás a mesterséges aszálystressz elôtt három nappal (eredeti etilénszint: y = 0-nál) védett részek Mesterséges fertôzés a piraklostrobin kijuttatása elôtt négy nappal Értékelés a védekezés után tíz nappal
A piraklostrobin nagy hatékonysággal pusztítja a gombákat A piraklostrobin rozsda- és a foltbetegségek elleni hatékonyságával is kitûnik. Más strobilu rinokhoz képest jelentôsen csökkenti a fertôzést, ami a zöldfelület, majd végsô soron a termés növekedésével jár (lsd. a következô oldal fölsô ábrája).
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés Az Opera New egyesíti a két hatóanyag elônyeit
6,52
6,79
7,49
7,24
7,00
7
50 25
8
6 4,83
5
Termésátlag (t/ha)
Fertôzöttség (%)
100
4
0
Kezeletlen Strobilurin Strobilurin Strobilurin Strobilurin Piraklokontroll 1 2 3 4 strobin 250 g/ha hatóanyag a kalászhányás idején lisztharmat termésátlag vörösrozsda szeptória pirenofóra Szekszárd, 2005 (GK Miska, kisparcella, négy ismétlés) zöldfelület a tejesérés végén (a fotókon)
Az Opera New a két önmagában is kiváló hatóanyag, a piraklostrobin és az epoxikonazol elônyös tulajdonságait egyesíti. A gombákat két irányból támadja nagy erôvel, alkalmazása páratlan élettani elônyökkel jár a növény számára. Mindez jelentôs termésnövekedésben teljesedik ki. Az Opera New két kimagasló tudású hatóanyag kombinációja Fertőzöttség és zöldfelület (%)
Strobilurin hatóanyagok gombaölô, zöldfelületés termésnövelô hatása ôszi búzában
75
A kalászosfungicidek két legnépesebb családját a strobilurinok és a triazolok alkotják. Az Opera New mindkét hatóanyaga, a piraklostrobin és az epoxikonazol is kiemelkedôen hatékony a saját családjában.
6,37
6,06
6,09
Kezeletlen kontroll
1
6,8
6,74
6,73
20
6,53
6,58
6,64
6,6 6,4
6,33
6,18
6,2 6,0
0
termésátlag
2 3 Egyéb
1
2 3 4 EpoxiTriazol konazol vörösrozsda
1
2 3 4PirakloStrobilurin strobin pirenofóra
Kalászos-gombaölô szerek biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában Szekszárd, 2007 (két kisparcellás, négyismétléses kísérlet átlaga)
Fotó: Németh Mariann
10
7,0
6,86
Termésátlag (t/ha)
Fertôzöttség (%)
50
30
7,34
80
8
7,49
7
60
6
40 20
4,83
5 4
0 Kezeletlen kontroll
Epoxikonazol termésátlag szeptória
Piraklostrobin zöldfelület pirenofóra
Az Opera New biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában Szekszárd, 2005 (kisparcella, négy ismétlés)
Az Opera New két kimagasló tudású hatóanyag kombinációja
6,50 6,59 6,49
7,97
100
vörösrozsda
Mindkét hatóanyag kiemelkedik a maga kategóriájában
40
71
Termésátlag (t/ha)
70
Opera New 1,6 l/ha lisztharmat
72
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
73
Gombabetegségek elleni védekezés
Opera New-kezelés kalászoláskor, virágzás kezdetén
Az ôszi búza gombakórokozói és fertôzési idôszakuk Magyarországon
A búzatermésbe beépült asszimiláták közel 90%-a a két fölsô levélben és a kalászban zajló fotoszintézisbôl ered. Ugyanakkor az alsó levelek hozzájárulása a terméshez csekély, alig több mint tíz százalék. Érthetô, hogy a hangsúlyt a zászlós levél, az alatta levô (2.) levél és a kalász védelmére kell helyeznünk, hogy ezek zavartalanul alakíthassák át a fölvett tápanyagokat.
Fusarium
Puccinia recondita
A búzanövény egyes részeinek szerepe a termésképzôdésben kalász
Pyrenophora*
Drechslera
zászlós (1.) levél
Septoria tritici 2. levél Blumeria graminis
3. levél 4. levél
*monokultúrákban
5. levél 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Hozzájárulás a terméshez (%) A termés 90%-a a két fölsô levél és a kalász asszimilációjától függ A termésképzôdésben legnagyobb szerepet játszó fölsô növényszintre (zászlós levél + 2. levél + kalász) a kórokozók közül a Puccinia recondita és a Drechslera tritici-repentis jelenti a legnagyobb veszélyt hazánkban. Elôzô a kalászolástól, utóbbi a virágzástól kezdi egyre erôsebben fertôzni a leveleket. Hogy a két legveszélyesebb kórokozó ellen tökéletes védelemben részesítsük a fölsô növényszintet, az Opera New-t kalászoláskor vagy legkésôbb a virágzás kezdetén kell kijuttatnunk. A két fölsô levél megvédése mellett így a kalászt is megóvhatjuk a fuzáriumgombák és más kórokozók (korompenészek, lisztharmatgomba, sárgarozsda stb.) támadásától. A korábban föllépô betegségek (lisztharmat vagy búza-monokultúrákban pirenofórás levélfoltosság) ellen a szárba szökkenés idején kipermetezett Tango Starral biztosíthatjuk kalászolásig a növényállomány fertôzésmentességét.
00 07 10 12 21 25 29 30 31 32 37 39 49 51 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
59 61-69 71-92
A legtöbb problémát a Puccinia recondita és a Drechslera tritici-repentis okozza Nagy biztonsággal védi a meg a búzát a rozsdától A búzát fertôzô gombák közül a legnagyobb károsítási potenciállal a vörösrozsdát okozó Puccinia recondita rendelkezik. Járványhelyzetekben a rozsdafertôzés olyan méreteket ölthet, hogy sokszor még a kiváló rozsdaölôként ismert készítményekkel sem sikerül maradéktalanul elhárítani (lásd a következô oldal ábráját). A kifogástalan védelem, s így a terméslehetôségek teljes kiaknázása csak olyan kiemelkedôen hatékony készítménnyel lehetséges, mint az Opera New.
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
A Septoria tritici ritkábban fordul elô a búzatábláinkon, és kárt sem okoz akkorát, mint a rozsdagombák. Amikor azonban föllép, az Opera New alkalmazásával teljes biztonságban tudhatjuk a növényállományt.
A kalászoláskor, virágzás kezdetén kipermetezett Opera New pirenofórás levélfoltosság elleni hatékonysága minden más gombaölô szerét fölülmúlja. A jobb védelem eredménye a na gyobb zöldfelület és a magasabb termésátlag. Kétszeri állományvédelem gombaölô, zöldfelületés termésnövelô hatása ôszi búzában
Kétszeri állományvédelem gombaölô, zöldfelületés termésnövelô hatása ôszi búzában
60
10
8,18 9 8
50 7
6,33 25
6 5
0 Kezeletlen kontroll
termésátlag
Standard 1 Standard 2 Standard 3 Tango Star 0,8 l/ha, majd A zászlós levél megjelenésekor Opera New strobilurin + azol, majd 1,5 l/ha a virágzás kezdetén azol
vörösrozsda
szeptória
pirenofóra
8,5
9,17
lisztharmat
Szekszárd, 2005 (GK Élet, kisparcella, négy ismétlés) zöldfelület viaszéréskor (a fotókon)
Fertôzöttség (%)
8,19
75
8,80
Termésátlag (t/ha)
Fertôzöttség (%)
100 8,74
75
45
30
7,78
7,92
8,0
7,47
7,5
7,35
15
7,0
0
Termésátlag (t/ha)
74
6,5 Kezeletlen kontroll
termésátlag
Standard 1 (azol 2x)
Standard 2 Standard 3 Tango Star 0,8 l/ha, majd Azol (BBCH 37), Opera New majd strobilurin + azol 1,5 l/ha (BBCH 61)
vörösrozsda
szeptória
pirenofóra
Szekszárd, 2006 (MV Dalma, kisparcella, négy ismétlés) zöldfelület viaszéréskor (a fotókon)
Egyedülállóan hatékony a pirenofórás levélfoltosság ellen
Használata javítja búza minôségét
A pirenofórás levélfoltosság elsôsorban a két-három éven keresztül monokultúrában termesztett ôszi búza betegsége. Váltógazdálkodásos területeken csak a kórokozó ivartalan alakja (Drechslera tritici-repentis) fertôz a kalászolástól, virágzástól kezdôdôen, a kár azonban így is jelentôs lehet, elérheti az egy tonnát hektáronként. A Drechslera tritici-repentis országszerte elterjedt, a vörösrozsdával és a lisztharmattal szemben ellenálló búzafajtákat is súlyosan megbetegítheti.
Az Opera New-kezelés következtében a termés nemcsak mennyiségileg növekszik, minôsége is javul. Az egyes mutatókat tekintve mindig számíthatunk az ezerszemtömeg, a hektolitertömeg és az osztályozottság számottevô javulására (lásd a következô oldal felsô ábráját). Ez utóbbi azt jelenti, hogy átrostálás után tovább nô a különbség a kezelt és a kezeletlen állomány termése között. Sok esetben más mutatók (fehérje- és sikértartalom, sütôipari érték, esésszám stb.) esetében is tapasztalható az Opera New-val kezelt állomány termésének minôségi javulása.
76
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés Az Opera New-val kihasználhatjuk a fajtákban rejlô terméspotenciált
Az Opera New-kezelés hatására javulnak a búzatermés mennyiségi és minôségi mutatói 242
200
177
Nedves sikér
Nyers fehérje
Hektoliter- Sütôipari tömeg érték
Az Opera New az intenzív búzatermesztés legújabb gombaölô szere. Minden jó termôképes ségû búzafajtában sikeresen alkalmazható, függetlenül fogékonyságuktól, tenyészidejüktôl. Az érzékeny fajtáknak segítségére van a váratlan stresszhelyzetek leküzdésében. Kedvezô talajadottságok, megfelelô agrotechnika és tápanyag-utánpótlás esetén az Opera New hoz zájárul a fajtákban rejlô terméspotenciál maximális kihasználásához, ahogyan azt az elôzô oldali ábra is mutatja.
96 sec.
Termés- Ezerszem- Átrostált átlag tömeg termés
Kezeletlen kontroll
232 sec.
100
9,41 t/ha
5,30 t/ha
100 52,2 g
100 33,5 g
9,99 t/ha
Az Opera New-ra alapozott búzavédelmi technológia 100 6,67 t/ha
117
53,6
100 45,7
112 74,6 kg
100 66,8 kg
14,0 %
100 107 13,1 %
50
100 104 29,0 %
100
156
150
28,0 %
Változás a kontrollhoz viszonyítva (%)
250
150
77
Esésszám
Opera New kalászoláskor
Szekszárd, 2005 (kisparcella, négy ismétlés)
Az Opera New-ra alapozott búzavédelmi technológia két lépésbôl áll. Elsô lépésként a Tango Start juttassuk ki 0,8 l/ha-os adagban a növények két szárcsomós állapotánál vagy a zászlós levél megjelenése idején (BBCH 32–37). Ezzel elháríthatjuk a korán megjelenô betegségeket, és fertôzésmentes állapotot biztosíthatunk a második védekezésig. Második lépésben – kb. 2-3 héttel a Tango Star-kezelés után – a búza kalászolásakor vagy virágzásának kezdetén (BBCH 55–65) permetezzük ki az Opera New-t 1,5 l/ha-os dózisban. Az Opera New a tenyészidôszak végéig teljes védelmet nyújt a gombakórokozók ellen a termésképzôdésben legaktívabban részt vevô két fölsô levélen, és a kalászt is óvja a megbetegedéstôl. Juvenilizáló hatása segítségére van a növénynek a különféle stresszhelyzetekben. Az Opera New-ra alapozott búzavédelmi technológia
7,70 7,87
A BASF intenzív technológiájával minden ôszibúza-fajta biztonságosan megvédhetô
7,0
6,47 6,52 6,71
6,40
Tango Star 0,8 l/ha
6,5 6,0
Termésátlag (t/ha)
15
6,52 6,44
30
6,39
6,78 6,73 6,78 6,20
45 5,85 6,03 5,78 6,00
Fertôzöttség (%)
60
8,0
Opera New 1,5 l/ha
7,5
7,00 7,12 7,14 7,28 7,30 7,31 7,33
75
Cycocel 460 1,5 l/ha
5,5 Saturnus GK Békés MV Kolo MV Verbunkos GK Csillag GK Élet GK Petur Manhattan MV Suba MV Vekni Brilliant Quebon
Saturnus GK Békés MV Kolo MV Verbunkos GK Csillag GK Élet GK Petur Manhattan MV Suba MV Vekni Brilliant Quebon
0
Kezeletlen kontroll termésátlaga Tango Star 0,8 l/ha, majd Opera New 1,5 l/ha termésátlaga Szekszárd, 2008 (kisparcella, négy ismétlés)
vörösrozsda pirenofóra 21
25
29
30 31 32 37 39 55 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
59
65
78
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
79
Gombabetegségek elleni védekezés
A tavaszi árpa betegségei
hatékony védekezés az árpa betegségeivel szemben tango Starral
A söripari alapanyagként szolgáló tavaszi árpa leggyakoribb gombabetegségei a törpe rozsda, a lisztharmat, a pirenofórás hálózatos levélfoltosság és a barna levélfoltosság. Ezek igen korán (már a bokrosodás végén) fölléphetnek, és együttesen, de akár külön-külön is sokat elvihetnek a termésbôl, ronthatják minôségét. Komplex elhárításuk a termesztéstechnológia fontos része.
Az árpa fôbb kórokozói gyakran károsítanak egymás társaságában. Meglehetôsen ritka azonban, hogy egyazon növényállományt négyféle gomba is fertôzze. Az együttes támadás ellen nehéz a védekezés, hiszen a kórokozók fertôzési idôszaka nem esik egybe. Ha egyetlen kezeléssel próbáljuk meg fölvenni velük a harcot, olyan gombaölô szert kell választanunk, amelynek széles a hatásspektruma és hosszú a hatástartama. Ilyen a Tango Star.
Árpalisztharmat
Azol-kombinációk gombabetegségek elleni hatékonysága tavaszi árpában Fertôzöttség a kezeletlen %-ában
Törperozsda
100
törperozsda
80 60
lisztharmat
40
44
20
50 55
51 13 24
24 28
32 34
hálózatos levélfoltosság
Tango Star 1,0 l/ha
barna levélfoltosság
8
0 Kezeletlen kontroll
Standard 1
Standard 2
17
Szekszárd, 2006 (Jubilant, kisparcella, négy ismétlés) Egyszeri védekezés a zászlós levél kiterülésekor A törperozsda kalászolástól fertôz erôsen, a meleg, párás idôjárást kedveli. Az árpalisztharmat korán támad: bokrosodás, szárba szökkenés idején. A mérsékelten meleg idôt szereti. Pirenofórás hálózatos levélfoltosság
Barna levélfoltosság
Minden fajta védelemre szorulhat Az egyes tavasziárpa-fajták termôképessége és betegségekkel szembeni fogékonysága eltérô. Olyan esztendôkben, amikor az idôjárás kedvez a sörárpatermesztésnek, biztosak lehetünk benne, hogy a kórokozók támadása sem marad el. Ilyenkor a Tango Star-kezelés fajtától függetlenül megtérül. A Tango Star termésnövelô hatása különbözô tavasziárpa-fajtákban Termésátlag (t/ha)
6,0 5,70
5,5 5,30
5,24
5,0 4,85
4,5 4,0
A pirenofórás hálózatos levélfoltosság már bokrosodáskor fertôzhet, hûvös, csapadékos idôben súlyos kárt okozhat. A barna levélfoltosság az utóbbi években egyre gyakoribb. Szeles, esôs tavaszokon jelentôs lehet a károsítása.
5,97
4,72
5,48
5,13
Kezeletlen kontroll Tango Star 1,0 l/ha
4,77
4,35 Annabell
Jubilant
Jersey
Sylphide
Scarlett
Szekszárd (kisparcella, nyolc ismétlés) és Szarvas (kisparcella, négy ismétlés), 2006 Egyszeri védekezés a zászlós levél kiterülésekor
80
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Gombabetegségek elleni védekezés
Gombabetegségek elleni védekezés
A Tango Star-kezelés idôzítése
A Juwel TT-re alapozott árpavédelmi technológia A Juwel TT-vel permetezett tavaszi árpa nagyobb zöldfelülettel tud asszimilálni, ami jelentôs termésnövekedést eredményez. A Juwel TT alkalmazásával – a betegségek elhárításán túl – további termésnövekedés érhetô el a készítmény egyedülálló élettani hatásának köszönhetôen. Az árpaszemek teltebbek lesznek, javul a termény osztályozottsága, sôt csökkenthetô a fehérjetartalma is, ha a nitrogénellátás visszafogott, miközben a foszfor- és káliumellátás bôséges.
Ajánlatunk a Tango Star használatára sörárpában
Tango Star 1,0 l/ha
Strobilurin-tartalmú gombaölô szerek biológiai és termésnövelô hatása sörárpában 6,0 Termésátlag (t/ha)
A tavaszi árpánál a termény minôségével szemben támasztott követelmények mások, mint a búzánál. Hátrányos például, ha magas a sörárpa fehérjetartalma. Az árpa méreteihez képest csekélynek nevezhetô zászlós levél csak kis mértékben befolyásolja a termésképzôdést. Sokkal lényegesebb ellenben a bokrosodás, szárba indulás idôszakában a növény egyenletes és zavartalan fejlôdésének biztosítása. Mindezek miatt a tavaszi árpában a védekezés idôzítése más, mint az ôszi búzában. Egyszeri permetezés esetén általában a zászlós levél megjelenése, kiterülése kör üli idôpont (BBCH 37–39) tekinthetô optimálisnak.
60
5,20
5,0
5,00 40 4,49
20
4,0
0 Kezeletlen kontroll
termésátlag
törperozsda
Standard
Tango Star 1,0 l/ha
hálózatos levélfoltosság
Szekszárd, 2002 (Maresi, kisparcella, négy ismétlés) Védekezés: V. 16. (BBCH 39 – zászlós levél kiterülése)
Fertôzöttség és zöldfelület (%)
Termésátlag (t/ha)
80
5,59
5,5 5,0
4,84
Kezeletlen kontroll
Gombaölô szerek biológiai és termésnövelô hatása sörárpában 5,5
5,90 5,73
4,5
32 37 39 55 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
A Tango Star valamennyi árpabetegség ellen hatékony védelmet nyújt, ezáltal a terméshozamot jelentôsen növelheti.
4,5
81
lisztharmat
Standard 1
Standard 2
Juwel TT 1,2 l/ha
Szekszárd, 2006 (Jubilant) Egyszeri védekezés a zászlós levél kiterülésekor A lombfelület fotói viaszéréskor készültek Tavaszi árpában kétszeri védekezés esetén a hangsúlyt az elsô védekezésre helyezzük (Juwel TT 1,2 l/ha, egy-két szárc somós állapotnál). Miért elônyös a korai védekezésnél a Juwel TT? Mert egyfelôl a korán támadó kórokozók ellen kimagasló hatékonyságú, másfe lôl növényélettani hatása akkor (szárba szökkenéskor) érvényesül, amikor a sörárpa termésképzôdéséhez leginkább szükséges. Második lépésben Tango Starkezeléssel biztosíthatjuk, hogy az árpaállomány az érési idôszak ban is megôrizze kiváló egészségi állapotát. A Tango Start 0,8 l/ha-os adagban kell kipermetezni, a kalászolás kezdetén (BBCH 51–55).
A Juwel TT-re alapozott növényvédelmi technológia sörárpában
Juwel TT 1,2 l/ha
Tango Star 0,8 l/ha
29 30 31 32 37 39 51 55 59 65 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Rovarkártevôk elleni védekezés
Rovarkártevôk elleni védekezés
A kalászosok vetésfehérítôi és a levéltetvek elleni védelem
A védekezés technológiája Fendona 10 EC-vel
A gabonák legveszélyesebb kártevôje a tavaszi idôszakban a vetésfehérítô. Vetésfehérítô bogár összefoglaló név alatt a Lema nemzetség több faját értjük. A köznyelv vörös nyakú, illetve kék nyakú árpabogárként emlegeti azokat a károsítókat, amelyek kifejlett és lárva alakban egyaránt a gabona leveleit fogyasztják, a levél szövetét az erekkel párhuzamosan rágva. A gabonatermesztô számára a fajok meghatározásának nincs különösebb jelentôsége, mert életmódjuk és kártételük egyforma.
A védekezésre legalkalmasabb a lárvák tömeges kelésének ideje. Ekkor még a gazdasági kártétel elôtt tudjuk kiiktatni a zászlós levelet fogyasztó kártevôket. A védekezést ka lászos gabonákban 0,1 l/ha Fendona® 10 ECvel végezhetjük el nagy biztonsággal. A permetezéshez földi géppel 300-500 l/ha, légi kijuttatásnál 80-100 l/ha permetlémennyiség szükséges.
A vetésfehérítôk legszívesebben a zabot és a tavaszi árpát károsítják, de komoly károkat képesek okozni az ôszi gabonákban is. Búzában a legérzékenyebb veszteséget a zászlós levél felszínének, ezáltal asszimiláló felületének elfogyasztásával okozzák. Az avarszintben bogáralakban telelô károsító tavasszal a 10 °C középhômérséklet elérésekor jön elô, és rövid érési táplálkozás után elkezdi sárga tojásait a gabona levelére rakni. A tojások idôvel megsötétednek, a lárvakelés elôtt barnássá válnak. Vetésfehérítô
Vetésfehérítô kártétele levélen
83
Levéltetvek
A Fendona 10 EC taglózó hatását a rágó kártevôk esetében elsôdlegesen gyomorméregként fejti ki, de mindazon rovaroknál, ahol a bôrszöveten keresztül be tud jutni az élôlénybe, kontakt méregként is hatékony. Ennek a tulajdonságának köszönhetôen a Fendona 10 EC 0,1 l/ha dózisban hatékonyan véd nemcsak a vetésfehérítô lárvái és imágói, de a gabonalevelek színén szívogató levéltetvek ellen is.
Fotó: Németh Mariann
82
A Fendona 10 EC 100 g/l alfametrin hatóanyagot tartalmaz, amely kontakt és gyomorméregként fejti ki hatását a rovarokban. Mint valamennyi piretroid, melegvérûekre nézve csekély toxicitású.
Fotó: Óvári Gábor
A BASF ajánlata a vetésfehérítô elleni védelemre A szer megnevezése
Dózis
A kijuttatás idôpontja
Fendona 10 EC
0,1 l/ha
a tömeges lárvakelés idôszakában
JAVASLAT A védekezés idôzítésénél legyünk figyelemmel a vetésfehérítô életritmusára, és lehe tôleg a délelôtti órákban permetezzünk, hogy a déli, legintenzívebb táplálkozási idô szakban a levéllel együtt a Fendona 10 EC-t is elfogyaszthassa a kártevô.
84
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Rovarkártevôk elleni védekezés VÉDEKEZÉS A GABONAPOLOSKÁK ELLEN A gabonapoloskák kártétele
85
Rovarkártevôk elleni védekezés Védekezés a csócsároló ellen
Gabonapoloska
„Gabonapoloskák” összefoglaló név alatt a ka lászosokat károsító pajzsos és címeres poloskákat értjük. Kártételük az egész tavaszi te nyészidôszakban megfigyelhetô, de a fô kártétel a kalászra koncentrálódik. Attól függôen, hogy mikor szúrják meg a kalászt, illetve a fejlôdô szemeket, a kárkép és a kártétel nagysága kü lönbözô lehet. Ha a kártevô kalászhányás elôtt, még hasban szúrja meg a kalászt, a szúrás feletti rész elhal, és az elhalt, kifehéredett kalászrész zászlóként viselkedik. Ezért is nevezik ezt a jelenséget „zászlóskalászúságnak”. Ha a virágzás idôszakában vagy közvetlenül utána éri poloskaszúrás a fejlôdô szemeket, akkor teljesen elhalnak, és a kalász „ablakos” lesz. A tejesérésig megszúrt szemek ocsúvá töppednek, és a viaszérésben károsítottakon is látható marad a szúrás horpadt helye. A szemek szívogatásával nemcsak mennyiségi, de érzékeny minôségi kár is keletkezik. A gabonapoloskák táplálkozásuk során külsô emésztéssel veszik fel a táplálékukat. Ez azt jelenti, hogy a szúrás után elsô lépésként nyálat bocsátanak a gabonaszembe, majd a feloldott keményítôt és fehérjét kiszívják belôle. Így keletkezik minôségi kár is a mennyiségin kívül, az emésztônedves nyállal átitatott szövetrész ugyanis megbarnul, és a poloskaszúrt szemek sikértartalma alacsonyabb lesz. Fendona 10 EC a gabonapoloskák ellen A gabonapoloskák egynemzedékes rovarok. A Fendona 10 EC 0,1 l/ha dózisban mind az imágók, mind a lárvák ellen hatékony. A védekezést ezért a májusi tömeges betelepedéskor optimális elvégezni, hogy a kártételt a gazdasági kár kialakulása elôtt megakadályozhassuk. A BASF ajánlata a gabonapoloskák elleni védelemre A szer megnevezése
Dózis
A kijuttatás idôpontja
Fendona 10 EC
0,1 l/ha
tömeges betelepedéskor
FIGYELEM! A Fendona 10 EC mint kontakt méreg a méhekre kifejezetten veszélyes. Esti, méhkí mélô technológiával használata ennek ellenére is engedélyezett a virágzó, illetve virágzó gyomokat tartalmazó kultúrákban is.
A gabonafutrinka kártétele
Gabonafutrinka és lárvái
Az ôszi kalászosokban a gabonafutrinka lárvái érzékeny károkat tudnak okozni az ôszi, téli idô szakban. Az ellenük való védekezés alapja a bú zacsomós elôrejelzés. Ennek lényege, hogy nyár végén, fôleg azokon a táblákon, ahol gabona gabonát követ, néhány helyre fészekszerûen el vetünk egy-egy marék búzát. A csírázó búza illa ta a környék gabonafutrinkáit ezekhez a gabonacsomókhoz csalogatja. Tojásaikat itt rakják le, így könnyen felmérhetô a fertôzés mértéke. Nomolt 15 SC a gabonafutrinka ellen A csócsárló elleni védekezésre 0,5 l/ha Nomolt® 15 SC használható eredményesen. A No molt 15 SC-t a gabonafutrinka lárvája a lehúzott levéllel együtt elfogyasztja. Hatására a kitinszintézis gátlódik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy következô vedlése során a csócsárló elpusztul. A Nomolt 15 SC alkalmazásának optimális ideje a késô ôszi idôszak, amikor a kis lárvák megkezdik a gabona leveleinek károsítását. Védekezés a csócsároló ellen A szer megnevezése
Dózis
A kijuttatás idôpontja
Nomolt 15 SC
0,5 l/ha
az elsô kártünetek megjelenésekor, a lárvák kelésének kezdetétôl
86
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Technológiai kézikönyv 2009 • Szántóföldi kultúrák • Kalászosok
Partnerajánlat
87
Partnerajánlat
szilárd kijuttatás
Az ôszi búza tápanyag-ellátása
lombtrágyázás
Vetés elôtt
Legfontosabb tudnivalók • Ügyeljünk a nitrogén és a foszfor megfelelô arányára, ami megközelítôleg 2:1 legyen a tenyészidôszak folyamán. • Az ôszi alaptrágyázás során a PK mellett 30-40 kg/ha nitrogén-hatóanyagot is adjunk ki. • Az elsô fejtrágyázást minél hamarabb, a tél végen, kora tavasszal javasolt elvégezni. • Legalább kétszer fejtrágyázzuk a búzát, a harmadik fejtrágyázás szükségességét az év járat, a termesztési körzet és a termesztés célja dönti el. • Tartsuk szem elôtt, hogy az elsô fejtrágyázás a termés mennyiségét befolyásolja elsô sorban, az azt követôek pedig már inkább hatnak a minôségre is. • Lombtrágyázzunk akár már ôsszel is! • Ne feledje, a nagy és jó minôségû terméshez tápanyag kell, és nem csak nitrogén! Milyen mûtrágyát használjak? • Alaptrágyázásra: A YaraMilaTM mikroelem-tartalmú, szántóföldi mûtrágyacsaládot. Amen�nyiben van talajvizsgálati eredménye, ennek megfelelôen válassza ki a megfelelô összetételt. Ha nem rendelkezik talajvizsgálati eredménnyel, akkor a növény igényébôl kiindulva harmonikus vagy foszfortúlsúlyos mûtrágyát válasszon.
Alaptrágyázás
YaraMilaTM
Növényvédelmi munkák
Bokrosodás
Szárba indulás
Kalászhányás
Ôszi lomb trágyázás
Fejtrágyázás I
Lombtrágyázás Fejtrágyázás II
Fejtrágyázás III
16-27-7 250-350 kg/ha, 8-24-24 250-350 kg/ha, 16-12-14 250-350 kg/ha Gramitrel 2-4 l/ha
YaraVitaTM
Gramitrel 2-4 l/ha, Coptrac 0,25–0,5 l/ha, Thiotrac 2-3 l/ha
vagy 19-11-24 Cu, 3-5 kg/ha
Folicare 40-50 kg/ha nitrogénhatóanyag
40-60 kg/ha nitrogénhatóanyag
30-40 kg/ha nitrogénhatóanyag
20-30 kg/ha nitrogénhatóanyag
SZAKTANÁCSADÓK:
• Fejtrágyázásra: Ha ôsszel elmulasztotta az alaptrágyázást, akkor tavasszal az elsô fejtrágyázást magas nitrogéntartalmú komplexszel végezze el. A nitrogénfejtrágyák közül a terület kémhatása és kénellátottsága alapján válasszon. Ha a terület kémhatása nem extrémen alacsony (pHKCl 5 alatt), akkor kénes nitrogénnel végezze el a fejtrágyázást.
Dr. Czinege Erik szakmai vezetô Tel.: +36 30 525 2641, e-mail:
[email protected]
Tóth Gábor szaktanácsadó, Északkelet-Magyarország Tel.: +36 30 689 8094, e-mail:
[email protected]
• Lombtrágyázásra: • Általános kondicionálásra: Használja a Yara Folicare kristályos, por alakú mûtrá gyacsaládot. • Célzott kezelésre: Ha valamelyik mikroelembôl nagyobb mennyiséget szüksé ges kiadni (abszolút vagy relatív hiány a talajban), használja a YaraVitaTM növény specifikus, egy vagy több mikroelemet tartalmazó lombtrágyáit.
Dr. Térmeg János szaktanácsadó, Észak-Dunántúl Tel.: +36 30 349 8084, e-mail:
[email protected]
Horváth Péter kertészeti szaktanácsadó, Magyarország Tel.: +36 30 485 9536, e-mail:
[email protected]
Gyuris Kálmán szaktanácsadó, Délkelet-Magyarország Tel.: +36 30 383 9341, e-mail:
[email protected]
Kovács András kertészeti szaktanácsadó, Magyarország Tel.: +36 30 689 8095, e-mail: andrás.ková
[email protected]
Rizsányi István szaktanácsadó, Dél-Dunántúl Tel.: +36 30 237 7581, e-mail:
[email protected]
Mizik Zsolt talajmintavétel, Magyarország Tel.: +36 30 683 3694, e-mail:
[email protected]
Mikor adjam ki a mûtrágyákat? • Az alaptrágyát mindenképpen ôsszel, a magágykészítés elôtti legmélyebb munkamûvelettel. • Az elsô fejtrágyát minél hamarabb, a tél végen, kora tavasszal. A második fejtrágyát szárba induláskor, a harmadikat pedig a kalászhányás idôszakában. • A lombtrágyát ôsszel az esetleges gyomirtási munkákkal vagy a vírusvektorok elleni védekezéskor. Tavasszal bokrosodáskor, a vegetáció indulását követôen, majd a szárba indulás idôszakában.