Tartalomjegyzék
Elıszó Bevezetés
9 11
1. Bibliai szavakhoz főzıdı tévedések
27
2. Nyelvtani tévedések
79
3. Logikai tévedések
107
4. Elıfeltevésekben rejlı és történeti tévedések
155
5. Záró gondolatok
171
Tárgymutató
179
Névmutató
183
Bibliai helyek mutatója
187
1. Bibliai szavakhoz főzıdı tévedések Mily csodálatos a szavak világa! Közvetíthetnek információt, és érzelmeket fejezhetnek vagy válthatnak ki. A gondolkodás eszközei. Parancsszavakkal elérhetjük, hogy valami megvalósuljon. Az imádat szavaival dicsérjük Istent. De más helyzetben ugyanazok a szavak káromolják ıt. A szavak az igehirdetı elsıdleges eszközei: azok, amiket tanulmányoz éppúgy, mint amelyekkel megmagyarázza a jelentésüket. Szerencsére ma már több kitőnı kötet is létezik, amelyek bevezetést nyújtanak az általános lexikális szemantikába, és felhívják a figyelmet a lehetséges tévedésekre.1 És ez így is van rendjén, hiszen Nathan Söderblomnak2 igaza volt, mikor megjegyezte: „A filológia a tő foka, melyen minden teológus tevének át kell jutnia, hogy beléphessen a teológia mennyországába.” Az igényeim szerények. Csupán szeretnék felvonultatni és jellemezni egy kollekcióra való közkelető téveszmét, melyek ismételten felbukkannak, amikor lelkészek vagy mások bibliai szavakat tanulmányoznak. A példák remélhetıleg okulásunkra szolgálnak majd.
A szemantika terén elkövetett gyakori tévedések 1. Az „ıs tévedés” Az egyik, a köztudatba legjobban berögzıdött hiba a szógyök elemzésébıl indul ki, és felteszi, hogy minden szónak ténylegesen van egy, a szó alakjához vagy alkotórészeihez kötıdı jelentése. Eszerint a szó jelentését az etimológia, közelebbrıl a szó gyöke vagy gyökei határozzák meg. Hányszor halljuk, hogy 1
2
Ld. különösen az általam az alábbiakban is idézett mőveket: James Barr, The Semantics of Biblical Language (Oxford: Oxford University Press, 1961); Eugene A. Nida és Charles R. Taber, The Theology and Practice of Translation (Leiden: Brill, 1974); Stephen Ullmann, Semantics: An Introduction to the Science of Meaning (Oxford: Blackwell, 1972); G.B. Caird, The Language and Imagery of the Bible (London: Duckworth, 1980); Arthur Gibson, Biblical Semantic Logic: A Preliminary Analysis (New York: St. Martin, 1981); J. P. Louw, Semantics of New Testament Greek (Philadelphia: Fortress; Chico, CA: Scholars Press, 1982); Moisés Silva, Biblical Words and Their Meaning: An Introduction to Lexical Semantics (Grand Rapids: Zondervan, 1983) „Die Philologie ist das Nadelöhr, durch das jedes theologische Kamel in den Himmel der Gottesgelehrheit eingehen muss.” Idézi J. M. van Veen, Nathan Söderblom (Amsterdam: H. J. Paris, 1940), 59, 4. jegyzet.
mivel az a*povstolo" (apostolos ‘apostol’) az a*postevllw (apostellō ‘küld’) igével rokon, az apostol alapjelentése ‘küldött’? A New King James Bible elıszavában azt olvashatjuk, hogy a monogenhv" (monogenēs) „bető szerinti” jelentése ‘egyszülött’.1 Vajon igaz ez? Milyen gyakran utalnak igehirdetık az a*gapavw (agapaō ‘szeret’) igére a filevw (phileō ‘szeret’) ige rovására, arra a következtetésre jutva, hogy a szöveg a szeretet egy különleges fajtájáról beszél – pusztán azért, mert az a*gapavw (agapaō) szó áll ott? Mindez nyelvészeti badarság, amire magunk is könnyen rájöhetnénk, ha jobban ismernénk az angol szavak etimológiáját. Anthony C. Thiselton példaként említi az angol nice (‘kedves’; ‘kellemes’) szót, mely a latin nescius ‘tudatlan’ szóból származik.2 A good-bye ‘viszontlátásra’ szó az angolszász „God be with you” (‘Isten legyen veled’) összevonása. Talán végig lehet követni, hogy a nescius-ból hogyan fejlıdött ki a nice, és igen egyszerő elképzelni, a God be with you hogyan zsugorodott össze good bye-ra. De én egy embert sem ismerek, aki amikor azt mondja valakire, hogy nice, azt gondolná, hogy az illetıt tudatlannak bélyegezte, mert a nice „eredeti”, „rejtett” vagy „bető szerinti” jelentése ‘tudatlan’. J. P. Louw egy igen szemléletes példával szolgál.3 Az 1Kor 4:1-ben Pál így ír önmagáról, Kéfásról, Apollósról és más vezetıkrıl: „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit (u&phrevta", hypēretas) és Isten titkainak sáfárait.” Több mint száz évvel ezelıtt R. C. Trench népszerősítette azt a nézetet, mely szerint a u&phrevth" (hypēretēs) szó az e*revssw (eressō ‘evez’) igébıl származik.4 Ezek szerint a u&phrevth" (hypēretēs) alapvetı jelentése ‘evezıs’. Trench félreérthetetlenül azt állítja, hogy az u&phrevth" (hypēretēs) „eredetileg az ‘evezıs’-t jelentette (az e*revssw [eressō] szóból).” A. T. Robertson és J. B. Hofmann még ennél is tovább megy: a u&phrevth" (hypēretēs) alaktanilag a u&pov (hypo) és e*revth" (eretēs) szavakból származik.5 Az e*revssw (eressō) Homérosznál (Kr. e. 8. sz.!) valóban ‘evez’-t jelent, és Hofmann világos alaktani kapcsolatot lát, amikor arra a következtetésre jut, hogy egy u&phrevth" (hypēretēs) alapjában véve nem volt más, mint egy segéd- vagy alárendelt evezıs. Trench nem ment ilyen messzire: ı még nem látott a u&pov (hypo ‘alatt’) elöljárószóban alárendeltségre utaló jelentést. Leon Morris mégis úgy gondolta, hogy a u&phrevth" (hypērtēs) „alsóbbrendő szolga volt”6, és nem csoda, hogy ezek után William Barclay szerint a u&phrevth" (hypēretēs) „a háromsorevezıs gályák legalsó evezıspadján ülı evezıs”-ét jelölte7. Mindezek ellenére tény, hogy egy lehetséges kivételtıl eltekintve − és ez is bizonytalan8 − a u&phrevth" (hypēretēs) a The New King James Bible (Nashville: Nelson, 1982) vagy Revised Authorized Version (London: Bagster, 1982), iv. 2 Anthony C. Thiselton, „Semantics and New Testament Interpretation”, in New Testament Interpretation: Essays on Principles and Methods, szerk. I. Howard Marshall (Exeter: Paternoster; Grand Rapids: Eerdmans, 1977) 80-81. o. 3 Louw, Semantics of New Testament Greek, 26-27. o. 4 R. C. Trench, Synonyms of the New Testament (1854; Marshalltown: NFCE) 5 A. T. Robertson, Word Pictures in the New Testament, 4 kötet (Nashville: Broadman, 1931), 4:102; J.B. Hofmann, Etymologisches Wörterbuch des Griechischen (München: Oldenbourg, 1950), ld. címszót. 6 Leon Morris, The First Epistle of Paul to the Corinthians, Tyndale New Testament Commentaries sorozat (Grand Rapids: Eerdmans, 1958), 74. o. 7 William Barclay, New Testament Words (Philadelphia: Westminster, 1975), ld. címszó. 8 A kérdéses felirat így szól: toiV u&phrevtai ta`n makra`n naw`n (toi hypēretai tan makran naōn, „a
1
klasszikus görögben sehol nem fordul elı ‘evezıs’ jelentésben, és az Újszövetség egyáltalán nem használja így. Az Újszövetségben a u&phrevth" (hypēretēs) egyszerően ‘szolga’, és a leggyakrabban semmi (alig valami) különbözteti meg a diavkono"-tól (diakonos). Ahogy Louw is megjegyzi, a u&phrevth" (hypēretēs) jelentését a u&pov (hypo) és e*revth" (eretēs) szavakból levezetni semmivel sem valószerőbb, mint a butterfly ’pillangó’ szóét a butter ‘vaj’ és a fly ‘légy’, vagy a pineapple ‘ananász’ szóét a pine ‘fenyı’ és apple ‘alma’ szavakból.1 Még akik soha nem voltak a Hawaiiszigeteken, azok is tudják, hogy az ananász (pineapple) nem egy fenyın termı különleges almafajta.
1
szolgák [evezısök?] a nagy hajókon”). A LSJ, 1872, szerint az evezısök jelentés kétséges. Louw, Semantics of New Testament Greek, 27. o.
