2013 47. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 3 Felhúzhatja a lakásárakat az új metró .................................... 4 Kinek, mikor, hogyan jár a „szocpol”? ..................................... 6 A MÉASZ támogatja a magánerős építkezések állami ösztönzését ............... 7 Lakások százezreit kellene lebontani ..................................... 8 Százezrek csatlakozhatnak a kibővített árfolyamgáthoz ....................... 9 Kormányrendelet szabályozza az építmény tervezési díját .................... 11 KSH: szeptemberben tovább nőtt az építőipar termelése ..................... 12 Nem állítják le a végrehajtásokat ....................................... 14 Vidéken egyre kevesebb magánlakás épül ................................ 15 Irodapiaci hírek .................................................... 16 Munkába állt a legszakavatottabb „közvetítő” az ingatlanpiacon ............... 17 Egyre több irodaházban van lehetőség életmentésre ........................ 18 Logisztikai hírek ................................................... 19 Még sok év amikor megépülhet az M0-s északnyugati szakasza ................ 20 Minimális a fővárosi ingatlanfejlesztés ................................... 21 Jól teljesít a nyíregyházi Lego-gyár ...................................... 22 Gyárbővítés a Bosch-csoportnál Miskolcon ................................ 23 Újabb benzináremelés jön ............................................ 25 Hatalmas logisztikai központot építtet az Amazon .......................... 26 Strabag 178 millió euróért Szlovákiában épít utat ........................... 27 Légzsákgyár épül Miskolcon ........................................... 28 Retail hírek ....................................................... 30 Bedőlt egy fővárosi pláza koncepció ..................................... 31 Gazdasági hírek ................................................... 32 Varga szerint pár éven belül 10 százalékos lehet az szja ..................... 33 Jövőre fizetős lesz a kártyás vásárlás .................................... 35 Jól jár, aki a 3 gyerekes szülőt foglalkoztat ................................ 36 Nőttek az átlagkeresetek ............................................. 38 Adócsomag 2014: megszavazták a végleges adócsomagot! ................... 39 Megfontoltak pénzügyeikben a kisvállalkozások ............................ 42 Egyéb hírek ....................................................... 44 Decemberben átfestik a Bazilikát ....................................... 45 Kiderült, ki az év üzletembere 2013-ban .................................. 46
2/46
Lakáspiaci hírek 2013 47. hét
3/46
Felhúzhatja a lakásárakat az új metró 2013. November 22. Péntek Pozitívan hatott az érintett környékek ingatlanáraira a jövő tavasszal átadandó M4-es metró – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. A tíz leendő megállóból hét közvetlen környezetében kedvezőbben az alakult az ingatlanok ára 2008 óta, mint a városrész távolabbi részeiben. A túlnyomórészt forgalmasabb helyen létesült állomások közelében azonban még így is rendszerint alacsony az árszint. A 10-13 millió forint környéki, 50-60 négyzetméter körüli, jő fűtéssel rendelkező lakások a kedvező ár és a várható értéknövekedés miatt most kifejezetten jó vételt jelenthetnek a metró vonalán.
Hosszas huzavona után jövő tavasszal végre átadhatják az M4-es metrót, az ingatlanpiac azonban már az elmúlt években is „készült” az eseményre – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. A kutatás során az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérképének adatai alapján vizsgálták meg a tíz létesülő metrómegálló közvetlen közelében lévő utcák ingatlanárainak 2008 óta bekövetkezett változását, és vetették össze az állomásokat körülölelő tágabb városrészek árváltozásával. Kiderült: tíz metrómegállóból hét esetében jóval kedvezőbben alakultak az elmúlt években az állomást övező utcák ingatlanárai, mint az adott városrész egészében. „Mind az öt pesti állomásnál azt mutatják a statisztikák, hogy a megállókat övező utcák lakásárai a válság óta eltelt években jobban tartották az árukat, mint az érintett teljes irányítószám-körzeté, míg a budai oldalon öt állomásból kettőnél volt hasonló a helyzet” – ismerteti Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: az M4-es metró pesti szakaszának értelemszerűen azokon a részein volt a leginkább tetten érhető az állomások pozitív ingatlanpiaci hatása, amelyek korábban kevésbé voltak „metróközelben”. A VIII. kerületi Rákóczi téri és a II. János Pál Pápa téri (volt Köztársaság tér) megálló esetében 2008 óta például körülbelül tíz százalékponttal kisebb mértékben csökkentek a lakásárak a közeli utcákban, mint a hozzájuk tartozó teljes irányítószám körzetben. Érdekesség, hogy a budai oldalon a statisztikák szerint kevésbé húzta fel az ingatlanárakat a megállók közvetlen közelsége: csak Kelenföld és Újbuda-Központ megállóknál alakult a környékbeli utcákban kedvezőbben az árszint az utóbbi években a szélesebb környékükhöz viszonyítva. „Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy Budán kevésbé lenne jó hatással az ingatlanpiacra az átadás előtt álló metróvonal. Sőt, az valószínűsíthető, hogy mivel ezen városrészek közelében korábban egyáltalán nem volt metró, így az új viszonylat pozitív ingatlanpiaci hatását az állomásoktól jóval távolabbi részeken is lehet érezni, és ezt tükrözhetik a statisztikák is” – magyarázza Kosztolánczy György. Természetesen a metró mellett számtalan egyéb tényező is jelentősen befolyásolhatja az árakat: a Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér környéke korábban is kedvelt volt az ingatlanvásárlók körében, az állomás közvetlen közelében lévő utcák viszont nagyon forgalmasak, így alacsonyabb áron forognak. A Bikás park megálló (Újbuda fejlődő családi szabadidőközpontjának része) esetében pedig míg maga a városrész változatos, a metróközeli részeken végig paneles utcák találhatók, ami szintén tükröződik az árakban. Az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérképének adataiból az is kitűnik, hogy bár az esetek zömében az elmúlt években kedvezőbben alakult az M4-es állomások környékén az ingatlanpiac a szélesebb környezetükhöz képest, az átlagos árszint továbbra is alacsonyabb a megállók közvetlen
4/46
közelében, mint az adott városrész egészében. „Ez megint azzal függhet össze, hogy a megállók gyakran zajos, forgalmas csomópontoknál épülnek, ahol hagyományosan alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a csendesebb, de ugyanúgy jó megközelítésű utcákban. Az új metróvonal megnyílása azonban segítheti ezen térségek felzárkózását is” – mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. Kiadásra is érdemes lakást venni az M4-es vonalán Az ingatlanpiac rég óta várt fellendülése esetén erőteljesebb drágulás következhet be az új fővárosi metróvonal állomásainak közelében, így jó döntésnek bizonyulhat ezeken a környékeken ingatlant vásárolni, akár befektetési céllal is – véli Kosztolánczy György. Meglátása szerint a 10-13 millió forint környéki, körülbelül 50-60 négyzetméteres, egyedi vagy korszerűsített fűtésű, alacsony rezsijű lakások kínálhatnak jó lehetőséget az M4-es vonalán, főként a dél-budai oldalon. Befektetési céllal is érdemes lehet az állomások környezetében ingatlant vásárolni, ezeket ugyanis valószínűleg gyorsan ki lehet majd adni albérletbe, köszönhetően a metró vonalán elhelyezkedő egyetemeken (a legnagyobbakat említve: Corvinus, Műszaki Egyetem, ELTE Jogtudományi Kar) tanuló diákseregnek. „Az M4-es metró elindulásának pozitív hatásaiban az eladók is bíznak, mi sem mutatja ezt jobban, minthogy az ingatlanhirdetésekben is mind többször szerepel hívó szóként a 4-es metró kifejezés” – mondja az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója.
Forrás: IngatlanHírek.hu
5/46
Kinek, mikor, hogyan jár a „szocpol”? 2013. November 20. Szerda 800 ezer Ft-tól 2,5 millió Ft-ig terjed annak az állami támogatásnak az összege, mely szocpol elnevezésre hallgat. A részleteket illetően azonban elég nagy a kavalkád, ami az igénybevételi feltételeit illeti, kezdve a lakás alapterületétől, az energetikai besoroláson át az eltartott gyermekek számáig, bankmonitor.hu segít kihámozni, hogy kinek mit adhat a szocpol.
Szocpol jelenleg „csak” új lakás vásárlásához és építéshez igényelhető. (Használt lakás vásárlásra, vagy egyéb lakáscélra egyelőre sajnos nem. Egy ideje már tervbe van véve, de várható bevezetéséről időpontot, számokat, feltételeket nem tudni…) Továbbá igényelhető utóbb született gyermek után a fennálló lakáscélú kölcsön csökkentésére. Az igénylők legalább két eltartott gyermek után vehetik igénybe a támogatást. Ha nincs két gyerkőc a családban, 40 év alatti házaspárok bevállalhatják további gyermek születését (megelőlegező szocpol). Megelőlegező esetén meglévő gyermekek számától függetlenül maximum két gyermek születését vállalhatják. Egy vállalt gyermeknek 4 év, két vállalt gyermeknek 8 év alatt kell megszületnie. A támogatás összege függ a lakás alapterületétől, az eltartott gyermekek számától, valamint az ingatlan energetikai besorolásától. Fenti összegek nem gyermekenként járnak, hanem összesen. Csak hogy ne legyen egyszerű, a törvényhozó csavart még egyet rajta és a lakás energetikai besorolását is bevette a képletbe az alábbiak szerint: „A” energiaosztályú lakás esetén: 1,1-gyel, „A ” energiaosztályú esetén: 1,2-vel alacsony energiafogyasztású lakás esetén: 1,3-mal kell felszorozni a fenti táblázatban szereplő támogatás összegét.
Utóbb született gyermek esetén a lakás hasznos alapterületétől és energetikai minősítésétől függetlenül gyermekenként 400 000 forint a támogatás. A cikk folytatása az eredeti oldalon!
Forrás: IngatlanHírek.hu
6/46
A MÉASZ támogatja a magánerős építkezések állami ösztönzését 2013. November 19. Kedd A MÉASZ is örül, hogy a kormány fontolóra vette a magánerős építkezések állami ösztönzését, amely szélesebb lehetőségeket adna a hazai lakóingatlan állomány megújítására.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013. november 14-i sajtótájékoztatóján azt javasolta jegybank növekedési hitelprogramja kapcsán, hogy az építőipar fellendítését 2014-ben célszerű kiterjeszteni a magánberuházások, magánlakások építésének támogatásával. A mai napon megjelent KSH adatsorok azt mutatják, hogy a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében év/év alapon látható volumen és érték bővülés, azonban ez az építőanyag-ipar szereplőit az ipari ingatlanok és utak viszonylag csekély kevéssé diverzifikált anyagfelhasználása miatt egyelőre kevésbé érinti. A lakáscélú építési beruházásait tekintve a magánszektor bővülése egyelőre nem látható az építésgazdaságban.
Valamennyi ösztönző konstrukciónál kulcsfontosságú az önrész kérdése, hiszen ennek gyakori hiánya jelenti a legnagyobb akadályt a magánerős beruházásoknál. Ennek biztosítása lehet uniós támogatásból eredő forrás és / vagy a SZOCPOL módosított, kiterjesztett változata – nyilatkozta Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke.
Ezzel összefüggésben, a Magyar Építőanyagipari Szövetség támogatja a magánerős építések állami ösztönzését olyan programokkal és mechanizmusokkal, amelyek kiszélesítik a magánerős lakásberuházók piaci lehetőségeit: • Az új építések kedvezményes államilag támogatott, vagy állami garanciavállalású MNB-hitelprogrammal történő támogatása, illetve a SZOCPOL rendszerének továbbfejlesztése, arány növelése legalább az ÁFA összegéig. • A magáncélú fejlesztéseket is támogatni kívánó Hazai Hatékonyság programcsomagban leírt kombinált, részben uniós, részben pedig állami garanciavállalással segített, piaci alapú finanszírozás megfelelő megoldás lenne a hazai épületállomány széles körű épületenergetikai korszerűsítésére, részben pedig energiahatékony új építések előmozdítására. A támogatás mellé felvett hitelek visszafizetése az elért energia megtakarításokból történne.
7/46
Lakások százezreit kellene lebontani 2013. November 19. Kedd A hazai lakóingatlanok 70 százaléka elavult, minden tizedik – azaz több százezer lakás – pedig annyira rossz állapotban van, hogy már felújítani sem lenne érdemes – derül ki egy felmérésből. A legelterjedtebb lakástípus brutális mennyiségű energiát használ el.
A több mint 2,5 millió magyarországi családi ház legelterjedtebb típusa átlagosan több mint kétszer annyi energiát használ el, mint a nyolcvanas években épült panelek – írja a Napi.hu egy nemrégiben készült felmérés alapján. Manapság elképzelhetetlen lenne, de a nyolcvanas években csak panellakásból évente több mint 25 ezer épült. A felmérés egyebek mellett energetikai szempontból is vizsgálta a hazai ingatlanokat, ezek szerint a hazai lakóingatlan-állomány 70 százaléka elavult, minden tizedik – azaz több százezer lakás – pedig annyira rossz állapotban van, hogy már felújítani sem érdemes. Összességében több mint 2,5 millió családi ház és lakás, 925 ezer társasház 84 ezer lakással, és 703 ezer lakást tartalmazó több mint 31 ezer iparosított társasház (nagyrészt panel) került a statisztikába. A 15 típus közül a legtöbb épület az 1945 és 1979 között létesült családi ház (több mint 672 ezer), ugyanekkora lakásszámmal, átlagosan 140 négyzetméteres alapterülettel. A panelek többsége (több mint 324 ezer lakás) 1979 előtt épült, időarányosan viszont a nyolcvanas években pörgött föl igazán a "házgyár", ugyanis ekkor évente több mint 25 ezer lakás épült. A leggyakoribb családiház-típus jelenlegi átlagos primer energiafelhasználása (405 kilowattóra/négyzetméter/év) közel kétszerese a '79 előtti iparosított technológiájú épületekének (218-244), és több mint kétszerese a nyolcvanas évek paneljeiének (200 kilowattóra/négyzetméter/év).
Forrás: Napi.hu
8/46
Százezrek csatlakozhatnak a kibővített árfolyamgáthoz 2013. November 18. Hétfő Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a következő néhány hétben, hónapban "százezres nagyságrendben" csatlakoznak a magyar hitelfelvevők a kibővített árfolyamgáthoz és köztük több tízezren olyanok is, akik eddig nemfizetők voltak.
Patai Mihály, aki egyben az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) hétfőn tartott bankárreggeli után - amelyen a legnagyobb hazai pénzintézetek vezetői rendszeresen egyeztetnek a jegybank vezetésével - kiemelte: a bankrendszer részéről ígéretet tett arra, hogy az érintett magyar bankok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a parlament döntését sikeresen hajtsák végre.
Az árfolyamgát kiszélesítéséről és a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról november 5-én döntött az Országgyűlés a Fidesz javaslatára.
Patai Mihály jelezte: a magyar bankrendszer érintett bankjai komolyan veszik az árfolyamgátba való beléptetés végrehajtását, és minden bank kiemelt projektként kezeli azt.
A bankszövetség elnöke elmondta: a kiterjesztett árfolyamgát mellett szó esett az MNB növekedési hitelprogramjának folytatásáról is. A hitelprogram második fázisa más ritmust követel meg és megbeszélték, milyen javítási lehetőségek vannak. Emlékeztetett arra, hogy az MNB a héten rendez konferenciát a hitelprogram tapasztalatait összegzendő.
Patai Mihály elmondta: Matolcsy György MNB-elnök szavaiból úgy értette, hogy december első felében a monetáris tanács elé terjesztik a témát, hogy megvitassák, milyen változtatásokra van esetleg szükség a növekedési hitelprogram sikeres folytatása érdekében.
A bankárreggelin szó esett az európai uniós bankunióról is - számolt be az elnök. Bár a bankunió az euróval rendelkező országok számára jelent egy új helyzetet, Magyarországnak is foglalkoznia kell ezzel, mert az országban működő külföldi tulajdonú bankok anyabankjai is tagjai lesznek a bankuniónak, és az itt érvényes feltételrendszereknek, követelményeknek Magyarországon is érvényesülniük kell.
Patai Mihály beszámolója szerint Matolcsy György tájékoztatta a bankvezetőket arról, hogy a kormány milyen döntést hoz majd a bankunióhoz való csatlakozásról. A bankok számára az a legfontosabb, hogy mindig legyen lehetőség egy esetleges csatlakozásra és a részvételre, mert a magyar bankok egy része a bankunió tagja lesz - mondta Patai Mihály.
9/46
A hétfői bankárreggelin Patai Mihály mellett részt vett Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, Rik Scheerlinck, a K&H, Fabrizio Centrone, a CIB, Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank, valamint Wiedner Heinz, a Raiffeisen vezérigazgatója. Ott volt Spéder Zoltán, az FHB Jelzálogbank Nyrt. igazgatóságának elnöke, Vojnits Tamás, a Takarékbank igazgatóságának elnöke, illetve Zolnai György, a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank, és Simák Pál az MKB elnök-vezérigazgatója.
Az MNB részéről Matolcsy György mellett a jegybank három alelnöke is részt vett a találkozón.
Forrás: MTI
10/46
Kormányrendelet szabályozza az építmény tervezési díját 2013. November 18. Hétfő Az építmény tervezésének díját januártól a becsült kivitelezési költség százalékában kell meghatározni, és nem lehet kisebb a meghatározott legalacsonyabb díjnál, illetve nem lehet több a meghatározott legmagasabbnál. Az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.
Amennyiben az építtető nem határozza meg a kivitelezési költséget, úgy a beruházás költségkeretének a 80-90 százalékát kell a tervezési díj alapjának tekinteni. A tervezési díj kiszámításának első lépcsője az, hogy meg kell határozni a díj legalacsonyabb és legmagasabb összegét. Például a 40 és 100 millió forint közötti kivitelezési költségnél a legalacsonyabb díj 5,9, míg a legmagasabb 9,6 százalék. Ahogyan emelkedik a kivitelezési költség, úgy csökkennek a szorzók. Például a 20 milliárd forint feletti épületnél a legalacsonyabb tervezési díj már csak 2,5, míg a legmagasabb 4 százalék.
A következő lépés a legalacsonyabb és a legmagasabb tervezési díj korrigálása az építménytípus szerinti szorzóval. Például egy egyszerű épületnél a szorzó 0,8, míg egy bonyolultnál 1,2.Az így kiszámított legalacsonyabb és legmagasabb tervezési díj között alkudhat a tervező és a megbízója.A végső díj 45 százaléka az engedélyezési, míg 55 százaléka a kivitelezési terv elkészítésének az ellenértéke. A szakmai kamarák feladata az, hogy díjszámítási szabályzatban osszák fel a tervezési díjat az építész és a szakági tervezők között.A tervezet szerint a rendelet január első napján lép hatályba.
Forrás: MTI
11/46
KSH: szeptemberben tovább nőtt az építőipar termelése 2013. November 18. Hétfő Szeptemberben 9,3 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 9,3 százalékkal emelkedett a termelés 2012 szeptemberéhez képest. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés 0,9 százalékkal magasabb volt az előző havinál. Az év első kilenc hónapjában 8,0 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 8,6 százalékkal emelkedett. Az alacsony bázis mellett a növekedés továbbra is elsősorban ipari épületek építéséből adódott. Az egyéb építmények építése 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés vasút- és útépítési munkáknak köszönhető. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye 0,5 százalékkal, az egyéb építményeké 1,2 százalékkal haladta meg az augusztusit. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – szeptemberben 12,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények ágazat termelése szintén emelkedett, 17,9 százalékkal. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése csak kismértékben, 1,6 százalékkal nőtt a 2012. azonos időszakihoz képest. A 2013 szeptemberében kötött új szerződések volumene 49,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 16,8 százalékkal nőtt. A bővülés ebben a hónapban is ipari, egészségügyi illetve kisebb mértékben oktatási épületekre kötött szerződéseknek köszönhető. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene jelentősen, háromnegyedével emelkedett. A növekedés oka a gyorsforgalmi úthálózat-, illetve elkerülő utak építésére, valamint villamospálya-felújításra kötött néhány nagy értékű szerződés volt. Az építőipari vállalkozások 2013. szeptember végi szerződésállományának volumene 37,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 16,6, az egyéb építményeké 46,4 százalékkal magasabb volt, mint 2012 szeptemberében. Az építőipar termelői árai 2013. III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,1 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban 1,5, az egyéb építmények építése ágazatban 2,9, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 1,9 százalékkal nőttek az árak. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,9 és 4,2 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,7 százalékkal voltak magasabbak.
12/46
Forrás: MTI
13/46
Nem állítják le a végrehajtásokat 2013. November 18. Hétfő A kilakoltatási moratórium féléves időtartamra védi az adósokat, a végrehajtási eljárások azonban a novembertől májusig terjedő időszakban sem állnak le. Egyedül a birtokba vétel tolódik az ezt követő időszakra.
A több mint tíz éve hatályos kilakoltatási moratóriumot, ami december 1-jétől február 28-áig élt, nemrég kitolták november 1-jétől április 30-áig, ettől azonban még a végrehajtási ügyek mennek. Az ingatlanvégrehajtásokat ugyanúgy előkészítik, vagy akár meg is tartják, mindössze a birtokba vétel tolódik májusra – jelentette ki Schmidt Zoltán, a Magyar Végrehajtói Kamara titkára az M1 Ma reggel című műsorában. Az ingatlanok becsértékét a végrehajtó állapítja meg, többnyire az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat adócsoportjától bekért adó- és értékbizonyítvány alapján. A végrehajtók általában elfogadják az ebben szereplő becsértéket, és csak kivételes esetekben térnek el ettől. Ez ellen bármelyik, az ingatlan tulajdoni lapján szereplő fél kifogást tehet, és ezt különösebben indokolnia sem kell. Sokszor az adósok – épp ezért – ezt az eljárás során időhúzásra is használják. Ez esetben ugyanis a folyamat megakad: a végrehajtónak a teljes iratanyagot be kell nyújtania a bíróságra, mely kirendel egy ingatlanszakértő-becsüs. A bíróság által kimondott becsértéket pedig még meg lehet fellebbezni – magyarázta a titkár. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árveréseken a legtöbbet kínáló ajánlattevő viheti el az ingatlanokat. A lakóingatlanok esetében ajánlatnak az tekinthető, ami a kikiáltási ár legalább 70 százaléka.
Forrás: Hirado.hu
14/46
Vidéken egyre kevesebb magánlakás épül 2013. November 18. Hétfő Vidéken is egyre kevesebb magánlakás épül: az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat adatai szerint az idén az első három negyedévben a magánszemélyek saját használatra mindössze 588 lakást építettek a községekben, szemben a 2007 hasonló időszakában regisztrált 3862-vel.
Az OC az MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta: a fejlesztők által a piacra épített lakások száma – az előbbi két időpont között – 374-ről 36-ra esett. Az OC véleménye szerint az alacsony kamatozású hitel sem segítené az építést, mivel a alacsony jövedelmű családok nem juthatnának hozzá ilyen kölcsönhöz. Kedvezőbb lenne a szocpol támogatás növelése, mivel ez emelné az önerőt, és hitelképesebbé tenné a lakásra szoruló, alacsonyabb jövedelmű családokat is – állítják.
Forrás: MTI
15/46
Irodapiaci hírek 2013 47. hét
16/46
Munkába állt a legszakavatottabb „közvetítő” az ingatlanpiacon 2013. November 22. Péntek Az Ingatlanbazar.hu együttműködve az Irodahaz.info szakportállal országos online irodakereső hálózatot hozott létre egyedülálló keresőszolgáltatással.
Magyarország legdinamikusabban fejlődő ingatlankereskedelmi portálja, a Lapcom Zrt. által üzemeltetett www.ingatlanbazar.hu — együttműködve a Website Media cégcsoport által alapított Irodahaz.info irodaház-szakportállal — országos online irodakereső hálózatot hozott létre 2013 novemberében.
2002-ben, az Irodahaz.info indulása idején nem létezett olyan tematikus portál, amely csakis egy ingatlanszegmensre koncentrál, így piacteremtő szereplőként mára több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik a portál az irodapiacon, amely az ingatlanpiac egyik speciális területe. Az Ingatlanbazar.hu hatodik éve, megalakulása óta biztosít felületet az irodát, üzleti ingatlanokat eladó, kiadó magán és kereskedelmi hirdetők számára, kiemelt vidéki eléréssel. E két meghatározó piaci szereplő közös új szolgáltatása, egyedülálló prémium csomagja országosan fedi le a teljes online irodakeresést. A speciálisan irodaházak, irodák, üzleti ingatlanok számára fejlesztett kereső és az adatbázis-alapú mikrosite (adatlap) lehetőséget biztosít releváns, naprakész információk közvetítésére a kiadni vagy eladni szánt irodákról, üzleti ingatlanokról.
A listába, adatbázisba integrált megjelenésnek köszönhetően az iroda, üzleti ingatlan minden lényeges adata azonnal közzétehető számadatokkal, képekkel és szöveges leírással. Minden regisztrációhoz saját szerkeszthető mikrosite tartozik, saját statisztikával, önkiszolgáló funkcióval, a látogató részére azonnali közvetlen ajánlatkérési opcióval. Az irodaház tulajdonosoknak, hirdetőknek a hazai piac leghatékonyabb és legszínvonalasabb prémium irodakiadási csomagját és gyors, költségtakarékos irodakiadást kínál az együttműködés. Az irodát keresőknek pedig segít eligazodni és kiválasztani a kiadó irodák és irodaházak hazai kínálatából a legmegfelelőbbet: a megújult irodaház, iroda, üzleti ingatlan kereső szolgáltatás országos adatbázisát a budapesti és a folyamatosan bővülő vidéki irodaházak listája adja.
Nincs olyan irodát kereső ügyfél, aki így ne jutna el a megfelelő kiadó vagy eladó irodához. A keresőbarát kezelhetőség, a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával történő fejlesztések, a szakértő helpdesk támogatás, valamint a kiemelt megjelenési lehetőségek biztosítják hosszú távon, hogy bérlő és bérbeadó, vevő és eladó a lehető legrövidebb úton és egyszerűen találjon.
Forrás: www.ingatlanbazar.hu
17/46
Egyre több irodaházban van lehetőség életmentésre 2013. November 20. Szerda A Magyar Ingatlanfejlesztők Egyesülete a motorja annak a „Defibrillátort az irodaházakba, bevásárlóközpontokba!” elnevezésű kezdeményezésnek, amely ma indult útjára a budapesti Graphisoft Parkban.
„Évente több ezer ember hal meg hirtelen szívleállás következtében közterületen. Ilyenkor sok múlik a gyors segítségen, amihez szaktudás hiányában nem csak bátorság, de megfelelő eszköz is kell. A kihelyezett defibrillátorok használata nem igényel semmilyen előképzettséget, mert a gép diktálja, mit kell tenni, így bárki el tudja végezni velük az újraélesztést abban a 10-15 percben, amíg a mentők a helyszínre érkeznek” – tájékoztatott Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki üdvözölte azt az életmentő kezdeményezést, amely defibrillátorok beszerzésére buzdítja az irodaházakat, üzletközpontokat. „Mivel a szívinfarktusos esetek jelentős hányada kórházon kívül következik be, nagyon fontos, hogy felkészülve óvjuk magunkat és egymást. Döntő fontosságú, hogy minél többen hozzáférjenek az újraélesztés alapvető módszereihez és eszközeihez” – mondta el dr. Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke, aki szeretné, ha a közeljövőben állami szabályozás tenné kötelezővé az újraélesztő készülékek kihelyezését a közterületekre, de addig is örül annak, hogy a Magyar Ingatlanfejlesztők Egyesülete felkarolta az ügyet. Az egyesület célul tűzte ki, hogy az A-kategóriás irodaházak, valamint a bevásárló és logisztikai központok mindegyikében legyen defibrillátor. A Szívalapítvány addig is bárki számára hozzáférhető, internetes térképes adatbázist fejleszt, amiben az országban található automata defibrillátorokat tartja nyilván. Győrfi Pál hozzátette, hogy Európai uniós támogatásból már a mentőknél is fejlesztés alatt áll egy digitális térkép, hogy már a segélyhívó személyt is tájékoztatni tudják, van-e a közelben újraélesztésre alkalmas készülék. Az adatbázis bővítéséhez várják az üzemeltetők bejelentéseit az
[email protected] e-mail címre. A mai sajtótájékoztatón a Graphisoft Park vezérigazgatója örömmel mutatta be azt a készüléket, amelyet a 2500 embernek munkahelyet adó üzleti park állít működésbe. „Szeretnénk, ha ez a szerkezet nem csak az itt dolgozónak nyújtana biztonságot, de a környék lakóinak is” – mondta Kocsány János, aki a tájékoztató után elárulta, hogy jövő nyáron újabb bérlővel bővül az irodakomplexum, a Záhony utca mentén megújuló épületekbe az IBS költözik majd. Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke elmondta, hogy jelenleg 12 bevásárlóközpontban van már életmentő készülék, de az év végéig szeretnék elérni a száz százalékos lefedettséget. Az érintettek, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége, a Magyar Ingatlanfejlesztők Egyesülete és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány a tájékoztató közben együttműködési nyilatkozatot írt alá arról, hogy együtt támogatják a „Defibrillátort az irodaházakba, bevásárlóközpontokba!” kezdeményezést.
18/46
Logisztikai hírek 2013 47. hét
19/46
Még sok év amikor megépülhet az M0-s északnyugati szakasza 2013. November 21. Csütörtök 2018 és 2020 között épülhet meg az M0-s körgyűrű új, északnyugati szakasza: a nyolc kilométeres sztráda Budakalásznál völgyhidat kap, és pályája 5,2 kilométeren alagútban fut majd - ismerteti a Népszabadság.
A napilap szerint a gyorsforgalmi út új nyomvonaláról a társadalmi véleményeztetés látszatának megőrzése érdekében már csütörtökön kormányrendelet jelenik meg. A Népszabadság úgy tudja, az új útszakasz megépítéséhez már megvan a jogerős környezetvédelmi engedély.
Az új szakasz megépítésének már az ütemterve is kész, 2014 első negyedévében meghirdethetik a közbeszerzési eljárást az autóút engedélyezési terveinek elkészítésére. A tervek 2015 őszére készülhetnek el, és 2016 tavaszára születhet meg a jogerős építési engedély.
A Megyeri hidat és a 10-es főutat összekötő szakasz 8041 méter hosszú lesz. A 11-es főút után egy viadukton halad majd át a szentendrei HÉV vonala és a mellette haladó 1115-ös számú út felett. Ezután a sztráda bebújik a föld alá, első alagútja mintegy két kilométer hosszú lesz, az Ezüsthegy alatt halad, és a Budakalászi útnál ér véget. Ezután egy újabb, 3,2 kilométeres alagút következik, majd a Köves-bércnél bukkan ki a föld alól, és itt éri el a 10-es főutat.
Forrás: Népszabadság Online
20/46
Minimális a fővárosi ingatlanfejlesztés 2013. November 21. Csütörtök A tavalyi és az idei 100-100 millió eurós budapesti ingatlanfejlesztés csak 10 százaléka a 2008. évinek, pedig az alulértékelt ingatlanpiac remek terep lehetne a befektetőknek közölte az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szerdán az MTI-vel.
A magyar főváros növekvő népessége, a bevándorló munkaerő és a fő szállítási folyosók központjában való elhelyezkedés mellett Közép-Európa leginkább megfizethető városa ingatlanfejlesztés szempontjából - áll a közleményben. Az irodabérlés egy dolgozóra vetített összköltsége itt mindössze 2590 euró, szemben az európai átlag 6746 euróval.
Szokásos mérőszám, az irodabérlés költségeinek összehasonlítása a dolgozói teljesítménnyel. Amíg Budapesten a teljesítmény 6 százalékát kell irodabérlésre költeni, addig a közép-európai régióban ennek a kétszeresét.
A 2009-ben alakult IFK tagjai: Ablon Ingatlanfejlesztő Kft., AIG Lincoln Gazdasági Fejlesztési Kft., Biggeorge's-NV Zrt., Futureal Development Zrt., IVG Development Hungary Kft., Orco Vagyonkezelő Kft., Skanska Magyarország Ingatlan Kft., Trigránit Fejlesztési Zrt., WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt., ECE Projektmanagement Kft., Graphisoft Park SE, Budapest Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt., Prologis Hungary Management Kft., Talentis Group, Codic Hungary Kft.
A szakmai szervezet idén először november 20-án - a Lánchíd átadásának évfordulóján megrendezi az Ingatlanfejlesztés Napját.
Forrás: MTI
21/46
Jól teljesít a nyíregyházi Lego-gyár 2013. November 21. Csütörtök Tizenhárom százalékkal növelte árbevételét a dán Lego Csoport az első fél évben, s gyárai közül a nyíregyházi 20 százalékkal több terméket értékesített.
A cég kommunikációs ügynöksége részéről Zámbó Anna, csütörtökön közölte, hogy a cégcsoport 2013. első félévi árbevétele 10,363 milliárd dán korona volt. (1 dán korona 39,84 forint.) A tavalyi év hasonló időszakában 9,134 milliárd korona volt az árbevétel, így 13 százalékkal emelkedett a világ három legnagyobb játékgyártója közé tartozó cégcsoport forgalma. Jorgen Vig Knudstorp, a Lego csoport vezérigazgatója által nyilvánosságra hozott adatok szerint az üzemi eredmény 3,196 milliárd dán korona volt az első fél évben, szemben a múlt évi, január-júniusi 2,877 milliárd koronával. A dán cégcsoport 8,8 százalékra növelte részesedését a globális játékpiacon a 2012-es év végi 8,6 százalékról. Zámbó Anna elmondta, hogy a Lego Duplo terméket készítő nyíregyházi gyár a cégcsoport növekedését meghaladó termékeladási mutatót ért el az idén. A nyírségi üzem augusztus végéig 20 százalékkal növelte termékeinek eladását, az egy évvel korábbi 11 százalékkal szemben. A legnagyobb arányban, 53 százalékkal az Amerikai Egyesült Államokban nőttek a Duplo-eladások. A visegrádi országokban, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában, valamint Oroszországban is 29 százalékkal nagyobb volt az értékesítés az idén. A nyíregyházi gyárban naponta kétmillió Duplo elemet készítenek, s 2013-ban mintegy 14 millió doboz játékot szállítanak a megrendelőkhöz. A Lego Manifacturing Kft. 2008-tól egy bérelt csarnokban működteti gyárát Nyíregyházán, ahonnan egyedüli termelőüzemként látják el Duplo-termékekkel a világ játékpiacát. A nyilvános cégadatok alapján a kft. évről évre növeli árbevételét, 2009-ben 8,6, 2010-ben 10,8, 2011-ben 12,3, 2012-ben pedig közel 13 milliárd forintot ért el. A csoport Nyíregyházán új gyárat épít 60 milliárd forint beruházással. A gyárkomplexum 100 hektáros területen helyezkedik el, gyártórészlege 122 ezer négyzetméter lesz, 768 fröccsöntő gépen készülnek majd 2014-től a termékek. Továbbá épül egy 80 ezer raklapnyi alapterületű raktár is. A gyárban 250 új munkahely létesül, így 2014-től már mintegy 1500 dolgozója lesz a csoportnak a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen.
Forrás: MTI
22/46
Gyárbővítés a Bosch-csoportnál Miskolcon 2013. November 20. Szerda A német Bosch-csoport 2014 második felétől a gyártás bővítését tervezi miskolci kéziszerszámgyárában: a faipari elektromos szerszámok gyártása és a fejlesztés egy része is Miskolcra kerül, ahol ezzel 320 új munkahelyet teremt a cégcsoport 2016 végéig.
A cégcsoport kéziszerszám-üzletága Európában átszervezi a fa- és felületmegmunkáló elektromos szerszámok gyártását és fejlesztését – írja az MTI. A faipari elektromos szerszámok fejlesztése és gyártása jelenleg a svájci Solothurnban zajlik. A jövőben a faipari elektromos szerszámok fejlesztésének a gyártási folyamathoz közeli területe is Miskolcra kerül. A fejlesztés első fázisa, a koncepció megalkotása ezentúl a németországi Leinfeldenben történik, így az szorosabban összekapcsolódik az ipari szerszámok ott folyó központi fejlesztésével. Ficzere Ferenc, a magyarországi Bosch-csoport kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: a bővítés kapcsán új építkezést nem tervez a Bosch a miskolci gyárban; a meglévő épületeken belül végeznek el kisebb átalakításokat, 600 000 euró értékben (1 euró = 297 forint), ezen felül gépekbe és berendezésekbe 1,3 millió eurót fektetnek a következő években. 2014 második félévében indul Miskolcon a gyártás és ez időponttól várható a munkahelybővítés. A tervek szerint az első gyártóegységeket már 2014 folyamán átköltöztetnek Solothurnból Miskolcra, 2015-ben és 2016 elején pedig átköltöztetik a további gyártókapacitást is. A Boschnak Miskolcon két gyára van: a 2002 óta működő kéziszerszámgyárában 1600-an dolgoznak, míg az autóipari gyárában 2200 embert foglalkoztat a cég a borsodi megyeszékhelyen. A miskolci autóipari gyárral kapcsolatban is bejelentést tett a Bosch a közelmúltban: a cég október 24-i közlése szerint 2014-ben kisméretű beruházást és ezzel a létszám szerény mértékű emelését tervezik annak kapcsán, hogy a cég 2018-ig várhatóan az önindítógyártás egy részét is Miskolcra telepíti át, a németországi hildesheimi gyárából. A magyarországi Bosch-csoport 2012-ben a belső szállításokkal együtt az eddigi legmagasabb árbevételét - 594 milliárd forint - könyvelhette el. Az összeg 17 százalékkal nőtt 2011-hez képest. A magyar piacon a cégcsoport forgalma 133 milliárd forint volt 2012-ben, csaknem ugyanannyi mint 2011-ben, amikor 134 milliárd forintos forgalmat könyvelt el a társaság. A Magyarországon tíz leányvállalattal jelen lévő cégcsoport 2012-ben 500-zal, 8500-ra növelte magyarországi munkavállalói számát – derül ki az MTI tudósításából
23/46
Forrás: MTI
24/46
Újabb benzináremelés jön 2013. November 19. Kedd Szerdán öt forinttal emelkedik a benzin, s 3 forinttal a dízel átlagára Magyarországon. Mindez azt jelenti, hogy a benzint átlagosan 402-403 forintos, a gázolajat pedig 425-426 forintos literenkénti áron tankolhatjuk majd.
Szerdától bruttó öt forinttal emeli a MOL a benzin nagykereskedelmi listaárát, míg a gázolaj ára három forinttal kerül feljebb. Mindez azt jelenti, hogy az olajatársaság a benzin literjét bruttó 381,6, a gázolajét pedig bruttó 398,6 forintért adja majd a kiskereskedőknek. Bár az egyes kutak árképzése egymástól eltérő, az autósok nagyjából ugyanilyen mértékű változással (5 forintos benzinár és 3 forintos gázolajár emelés) szembesülhetnek majd szerdától az állomásokon. Ez azt jelenti, hogy a benzint átlagosan 402-403 forintos, a gázolajat pedig 425-426 forintos literenkénti áron tankolhatjuk majd. Az egy évvel ezelőtti szintekhez képest azonban mindkét üzemanyagot olcsóbban vásárolhatjuk meg: a benzin 3 forinttal (0,7%), míg a dízel 5 forinttal (1,2%) kerül kevesebbe.
Forrás: Portfolio.hu
25/46
Hatalmas logisztikai központot építtet az Amazon 2013. November 19. Kedd A Goodman, a saját tulajdonú logisztikai ingatlanok fejlesztésére és üzemeltetésére szakosodott globális ingatlancsoport új kiszolgálóközpontot épít Wrocławban a világ vezető e-kereskedelmi szolgáltatója, az Amazon számára. A beruházás nyomán Lengyelország legnagyobb szabadon álló logisztikai létesítménye jön létre, méghozzá – az Amazon elvárásainak megfelelően – rekordidő alatt. Ez a tranzakció minden idők legnagyobb, logisztikai központra szóló bérleti szerződése Közép-Európában.
Az Amazon első lengyelországi kiszolgálóközpontja mintegy 95 ezer négyzetméteren terül majd el. Kivitelezése 2013 októberében kezdődött és a tervek szerint már 2014 második felében teljes üzemben fog működni. „Büszkék vagyunk arra, hogy az Amazon a Goodmant választotta partneréül lengyelországi piacra lépéséhez. Ez a létesítmény lesz a legnagyobb szabadon álló logisztikai ingatlan Lengyelországban. Az építkezés gyors ütemben zajlik majd, hogy a raktár teljes kapacitása kevesebb mint egy éven belül az Amazon rendelkezésére álljon” – mondta Błażej Ciesielczak, a Goodman lengyelországi regionális igazgatója. „Egyebek mellett azért döntöttünk a Goodman mellett Lengyelországban, mert kiterjedt tapasztalattal bír az Amazon számára Nyugat-Európában fejlesztett hasonló raktárak terén, továbbá számos itteni projektje révén jelentős helyi piacismerettel is rendelkezik” – mondta Raimund Peatzmann, az Amazon ingatlanügyekért felelős igazgatója. Az Amazon választásában kulcstényező volt, hogy fejlesztőként a Goodman igen rövid idő alatt képes felépíteni egy ekkora létesítményt, mindamellett biztosítani annak kiváló minőségét. Az Amazon a tervek szerint mintegy 2 ezer állandó munkahelyet teremt a központban, az ünnepek idején jelentkező csúcsidőszakokban pedig további 3 ezer főnek biztosít szezonális munkát. A Goodman 2006 óta 11 beruházás keretében több mint 900 ezer négyzetméternyi területet fejlesztett az Amazon számára Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. Az Amazon új elosztóközpontja Wrocław Bielany Wrocławskie nevű elővárosában található, 5 kilométerre a városközponttól. A terület kiváló közúti, vasúti és légi közlekedési kapcsolatokat biztosít (az A8 és A4 autópálya, az S8 és S5 gyorsforgalmi út, a 10 kilométerre található wrocławi központi pályaudvar, valamint a 15 kilométerre fekvő repülőtér révén). Az internetes kereskedőcég létesítménye lesz a Goodman ötödik fejlesztési projektje Wrocław térségében. A csoport korábban a Whirlpool, a TJX Europe, a Walki Group és a Casetech számára épített összesen több mint 70 ezer négyzetméternyi ingatlant.
Forrás: Goodman
26/46
Strabag 178 millió euróért Szlovákiában épít utat 2013. November 19. Kedd Az osztrák Strabag vezette konzorcium nyert el Szlovákiában egy 178 millió eurós (53 milliárd forint) útépítési megbízást.
Az osztrák cég hétfői közlése szerint Besztercebányától délkeletre, az R2 jelzésű gyorsforgalmi út 10,4 kilométeres, Pstrusa és Krivan közötti szakaszának megépítéséről van szó. A beruházás 40 százaléka jut az osztrák konszernre. "Az állami beruházások több évi visszafogottsága után kezd erőre kapni a szlovák építőipar. Több jelentős tendert is kiírtak, amelyeken indulunk" - közölte Thomas Birtel, a Strabag elnöke.
Forrás: MTI
27/46
Légzsákgyár épül Miskolcon 2013. November 18. Hétfő Gyárat épít Miskolcon a japán Takata cég, ezzel mintegy ezer új munkahelyet hoz létre – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Stefan Stocker, a japán székhelyű járműipari beszállító vállalat elnöke pénteken a Parlamentben. A kormányfő az újságírók előtt szólt arról is, arra számít, hogy az idei utolsó negyedévben a harmadik negyedévit is meghaladó mértékben bővül majd a magyar gazdaság.
Az új Takata-gyárról szólva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Mercedes-Benzé óta ez a legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon. A helyszínválasztás azt üzeni, hogy Miskolcnak és a régiónak van jövője – mondta. A jövő héten hivatalos látogatásra Japánba utazó miniszterelnök megjegyezte azt is, hogy a Miskolci Egyetem fejlesztésének tervei egybeesnek az iparfejlesztési elképzelésekkel. A kormányfő sajtónyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1,7 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Értékelése szerint Magyarország visszakapaszkodott az "első ligába", Közép-Európa jól teljesítő gazdaságai közé, sőt a megrendeléseket nézve arra számít, hogy az idei utolsó negyedévben a harmadik negyedévit is meghaladó mértékben bővül majd a magyar gazdaság. Tehát nem "fellángolásról" van szó – folytatta –, hanem arról, hogy az idén "megkapjuk a visszajelzést arról", hogy az elmúlt évek magyarországi történései ráállították az országot egy új növekedési pályára. A harmadik negyedévi növekedésben kiemelkedő szerepet játszott az autóipar, de jelentős mértékben járult hozzá a mezőgazdaság és a híradástechnikai eszközök gyártása is – mutatott rá a miniszterelnök. A járműiparral kapcsolatban külön megjegyezte, hogy minden gazdasági előrejelzés szerint a gépjárműgyártás világméretekben növekedni fog a jövőben. Ezért jó stratégiai döntés volt, hogy Magyarország nagy hangsúlyt helyezett gazdaságszerkezetében a járműiparra, így ugyanis hosszú évekre garantált a gazdaság bővülése – szögezte le Orbán Viktor. Kiemelte azt is, hogy a növekedési számokat le kell fordítani az emberek mindennapjait segítő intézkedésekre, majd példaként említette a rezsicsökkentést, a kiskeresetűek adókedvezményét és a gyed extrát. Hozzátette, a gazdaság bővülése akkor ér valamit, ha munkahelyek is származnak belőle, márpedig a magyar növekedés munkahelyteremtő típusú. Stefan Stocker a tájékoztatón ismertette: komplett légzsákokat fognak gyártani az új üzemben.
28/46
Kiemelte, hogy a magasan képzett munkaerő miatt választották Magyarországot, a miskolci helyszínt pedig azzal magyarázta, hogy a város egyetemével hosszú távú együttműködést akarnak kialakítani. A cégvezető utalt arra, hogy a Takata hosszú évek óta foglakozik autók és más járművek biztonsági eszközeivel. Hozzátette, bár a járművek biztonsági berendezései, felszereltsége évek óta jelentősen javul, Európa útjain ennek ellenére évente mintegy 30 ezren veszítik életüket, ezért fontos a biztonsági berendezések folyamatos fejlesztése. Stefan Stocker aláhúzta: sok érv szólt amellett, hogy Magyarországon fektessenek be, a beruházás kapcsán magasan képzett munkaerőre számítanak. A Takata elnöke kiemelte azt is, hogy a Miskolci Egyetemmel hosszabb távon gyümölcsöző együttműködésre törekszenek, és a beruházással a Takata Miskolc fejlődését is elő kívánja segíteni. A parlamenti bejelentésen részt vett mások mellett Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, Kriza Ákos, Miskolc Fidesz-KDNP-s polgármestere, Demeter Ervin Borsod megyei kormánymegbízott és a térség több országgyűlési képviselője is. A Takata világméretben működő, elsősorban autóipari beszállítással foglalkozó multinacionális cég, globális székhelye Tokióban található. Saját tőkéje 41,86 milliárd jen, a 2013. március 31-én zárult pénzügyi évében a konszolidáltan számított értékesítései világméretekben 415,52 milliárd jenre rúgtak. (1 japán jen 2,211 forint, 1 amerikai dollár 100 jen.) A cég 20 országban üzemeltet különböző gyártórészlegeket, Magyarországon eddig nem volt jelen. A világon összesen 55 gyára van, ahol alkalmazottainak száma meghaladja a 36 ezer főt. A Takata elsősorban autóipari beszállítással foglalkozik, honlapja szerint főként autókhoz és motorokhoz gyárt légzsákokat, autókba szánt gyermeküléseket és repülőgépek biztonsági öveit. Európai központja Németországban, Frankfurt mellett van. A cég ügyfelei között található az Audi, a BMW és a Daimler is.
Forrás: MTI
29/46
Retail hírek 2013 47. hét
30/46
Bedőlt egy fővárosi pláza koncepció 2013. November 21. Csütörtök Nem vált be a divat outlet koncepció a Róbert Károly körúti Material Center alsó szintjeinek hasznosítására, a komplexumban várhatóan egy nemzetközi bútor és lakberendezési cikkeket forgalmazó cég nyit majd üzletet, ez jövő őszre történhet meg – írja a Napi.hu.
Sem a helyszín – a nagy plázák közelsége –, sem a divatmárkák jelenlegi készletezési politikája – a kereskedők egyre hatékonyabban rendelnek árut, outletbe való mennyiség egyszerűen nem marad – nem kedvezett igazán a Róbert Károly körúti outlet divatáruház megnyitásához – mondta a Napi.hu-nak Csörgő Anita, a CBRE kiskereskedelmi divíziójának vezetője. Jelenleg egy nagy bérlővel tárgyalnak az épület üresen álló területeinek hasznosításáról, a nemzetközi bútor és lakberendezési cikkeket forgalmazó kereskedőnek ez lenne az első budapesti üzlete (vidéken már vannak boltjai). Az új bútorpláza legkorábban jövő ősszel nyithat meg a multifunkciós épület földszintjén és az első két emeleten, összesen mintegy 9 ezer négyzetméteren, amennyiben a szerződést 2014 első negyedében sikerül megkötni. Az egy éve zajló tárgyalásokat eddig leginkább a bútorkereskedelem 6 éves mélyrepülése lassította, ám a javuló gazdasági kilátások most löketet adhatnak a megegyezéshez. Az izraeli fejlesztő tulajdonában álló épület négy éve, a bútor részleg kiürülése óta is folyamatosan bevételt termel, így nincs probléma a hitel törlesztésével – hangsúlyozta a szakértő. A harmadik emeletén konferencia központ, három szinten felett irodák, a legfelső emeleten fitneszközpont működik. A garázsszinten gokart pályát üzemeltetnek.
Forrás: Napi.hu
31/46
Gazdasági hírek 2013 47. hét
32/46
Varga szerint pár éven belül 10 százalékos lehet az szja 2013. November 22. Péntek A nemzetgazdasági miniszter lehetségesnek tartja, hogy három éven belül csökkenjen Magyarországon a személyi jövedelemadó (szja) mértéke. A 10 százalék alatti szja bevezetését Varga Mihály középtávon reális célkitűzésnek nevezte.
A tárcavezető a Japánban tárgyaló miniszterelnöki delegáció tagjaként minderről Tokióban nyilatkozott magyar újságíróknak, miután helyi idő szerint péntek délelőtt Orbán Viktor kormányfő a Japán-Magyar Üzleti Fórumon mondott beszédében ismét felvetette az egy számjegyű szja bevezetését.
A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a kabinet már eddig is nagy utat tett meg, hiszen a 2010-es kormányváltáskor 32 százalékos volt a felső szja-kulcs, most pedig egységesen 16 százalékos, vagyis megfeleződött. Mindezt úgy érte el a kormány, hogy közben a költségvetés egyensúlyi helyzete nem borult meg - hangsúlyozta. "Én is azt szeretném, hogy ha minél hamarabb akár egy számjegyű lenne a jövedelemadónak a kulcsa, de egyelőre nem látom a forrását annak, hogy az így kieső bevételt milyen kiadáscsökkentéssel vagy más bevételek növelésével lehetne előteremteni. Márpedig 2014-ben és 2015-ben is szeretnénk, ha a gazdaság teljesítménye alapján a költségvetés hiánya három százalék alatt maradna" - mondta Varga Mihály.
Arra, hogy milyen időtartamban kell gondolkodni a 10 százalék alatti szja bevezetéséről, a tárcavezető azt válaszolta: "Középtávon ez mindenképpen egy reális cél".
"Ha az ország három év alatt el tudott jutni oda, hogy megfelezze az adókulcs mértékét, akkor nem valószínű, hogy még három év kell majd ahhoz, hogy tovább csökkenjen" - fogalmazott, megismételve ugyanakkor, hogy nagyon fontos figyelembe venni a gazdaság teljesítményének alakulását, a külső piaci körülményeket és az egyensúlyi helyzetet. A miniszterelnök tokiói látogatásáról szólva Varga Mihály azt mondta, minden ilyen vizit nagy lökést adhat a kétoldalú kapcsolatoknak. A Tokióban most aláírt megállapodások is a jövőbeni magyar-japán, illetve V4-Japán együttműködést készítik elő - közölte a miniszter, aki nagy esélyt lát arra, hogy Magyarország további japán befektetések célországa legyen.
Hangsúlyozta emellett, a miniszterelnököt a szigetországba elkísérő üzletember-delegáció több tagjának visszajelzése alapján számítani lehet arra, hogy olyan üzletek köttetnek, amelyekkel nemcsak japán tőke érkezik majd Magyarországra, hanem fordítva, magyar árukat is
33/46
exportálhatnak a távol-keleti országba.
Forrás: MTI
34/46
Jövőre fizetős lesz a kártyás vásárlás 2013. November 22. Péntek Jövőre drágább lesz a bankkártyás vásárlás a készpénzesnél, mivel a kártyás vásárlás után tranzakciós illetéket kell fizetni, míg a készpénzfelvétel ingyenes lesz.
Várható-e és ha igen, mikor a kártyás vásárlások illetékmentességére vonatkozó jogszabály beterjesztése? - kérdezte a Portfolio.hu a nemzetgazdasági minisztérium költségvetési ügyekért felelős államtitkárától, Banai Pétertől. „Az őszi adóváltozások benyújtását megelőzően a Kormány valamennyi adójogszabály módosításra vonatkozó tárcajavaslatot áttekintett, és ilyen módosítást nem terjesztett az Országgyűlés elé. A Kormány a havi 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvétel lehetőségének biztosítása mellett döntött, amely kormányjavaslatot már a Parlament is elfogadott.” - hangzott a válasz. Mindezek alapján az Index azt írja, hogy 2014-től a bankkártyás vásárlás hátrányba kerül a készpénzessel szemben, mert míg a készpénzfelvétel havonta 150 ezer forintig ingyenes lesz, a kártyás vásárlásokat sújtó tranzakciós illetéket a bankok – egyre emelkedő terheik miatt – vélhetően a fogyasztókra hárítják.
Forrás: IngatlanHírek.hu
35/46
Jól jár, aki a 3 gyerekes szülőt foglalkoztat 2013. November 20. Szerda Januártól bővül a kisgyermekes szülők foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény – mondta Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár.
Január 1-jétől a gyed extra program keretében, az eddigi kedvezmények fenntartása mellett bővül a kisgyermekes szülők foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény – ismertette Czomba Sándor keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára elmondta: ha a munkáltató olyan anyasági ellátásban részesülő vagy részesült szülőt foglalkoztat, ahol a családban legalább három gyermeket nevelnek, az eddigi 2 év helyett 3 évig lehet érvényesíteni a teljes szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás alóli mentességet, az úgynevezett "félszochó" kedvezmény egyéves időtartama pedig két évre emelkedik. Így a három vagy több kisgyermeket nevelő szülő foglalkoztatása esetén 2 1 év helyett 3 2 éves támogatási forma lesz, vagyis akár öt évig is kedvezményt érvényesíthet a munkáltató. A munkáltatók jelenleg egyetlen kisgyermekes szülő foglalkoztatásával 858 ezer forintot takarítanak meg azáltal, hogy az első két évben járulékmentesség van, a harmadik évben pedig félszochót kell fizetni. Az érvényesíthető kedvezmény maximális összege nagycsaládos szülő esetén az eddigi 858 000 forintról 1 374 000 forintra emelkedik, öt év alatt a munkáltató 516 ezer forinttal több támogatást tud a gyed extra támogatás segítségével ezen kisgyermekes szülők után igénybe venni. Kedvező változás lesz az is, hogy az anyasági ellátás folyósítását követően a 45. hónap vége helyett a 69. hónap végéig lehet érvényesíteni ezt az öt évre szóló kedvezményt. Az államtitkár kifejtette: a legutóbbi adatok nagyon kedvező tendenciát mutatnak, 235 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, mint a kormányváltás időszakában. Az eredmények nem jöttek maguktól, a kormánynak számos olyan intézkedést kellett megtennie, amelyek a válságból való lassú kilábalás ellenére képesek voltak nemcsak szinten tartani, hanem növelni – a versenyszférában is – a foglalkoztatási szintet – tette hozzá. Felidézte, az erre szolgáló eszközrendszer egyik legfontosabb eleme a január 1-jétől meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv volt, amelyben hat célcsoportot – a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a képzettséggel nem rendelkezők, a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és a kisgyermekes szülők – határoztak meg, esetükben a munkáltatóknak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóterhek felét kell csak megfizetniük, illetve egyes esetekben egyáltalán nem kell adót fizetniük a havi munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó része után. A munkáltatók szeptemberben közel 740 ezer ember után vették igénybe ezt a támogatást, s 10 milliárd forint adókedvezményt érvényesítettek, az év eleje óta pedig kilenc hónap alatt 85 milliárd forintot. Az államtitkár sikeresnek értékelte a munkahelyvédelmi akcióterv kisgyermekes szülők foglalkoztatását ösztönző elemét. A sikert egyértelműen mutatja, hogy míg januárban 14 548 kisgyermekes szülőt foglalkoztattak a munkáltatók kedvezményesen, szeptemberben már ennek mintegy dupláját, 29 342 főt. Úgy vélekedett, ez többek között annak köszönhető, hogy a kedvezmény nagyon rugalmasan alkalmazható, messzemenően igazodik a családi körülményekhez és lehetőségekhez. Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák érdekében korábban más rugalmas foglalkoztatási szabályokat is bevezettek, ezek között említette, hogy a
36/46
munka törvénykönyve kötelezővé teszi a munkáltatóknak a részmunkaidős foglalkoztatást a versenyszférában is, ha a szülő úgy dönt, hogy szeretne visszamenni dolgozni. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a tájékoztatón elmondta, hogy a következő években 30 ezres létszámbővülést prognosztizálnak. A negyedik pillérnek (a szociális hozzájárulási adó kibővítése, illetve a negyedik-ötödik évtől kezdve 50 százalékos mértékű kedvezménye) köszönhetően 15-20 ezer fővel növekedhet a munkavállalási hajlandóság. Az első pillér (a kismamák a gyermek egyéves kora után vállalhatnak munkát és jogosultak maradnak a gyesre, gyedre is) újabb 10-15 ezres létszámbővítést hozhat. A kamara arra számít, hogy a munkaerő-piaci forgás sebessége is növekedhet: a kétgyermekes kismamák az eddigi átlagosan hat év helyett 4-4,5 év múlva térhetnek vissza a munkahelyükre, ami szintén a foglalkoztatás bővüléséhez vezethet.
Forrás: MTI
37/46
Nőttek az átlagkeresetek 2013. November 20. Szerda A bruttó átlagkeresetek 5,0, a nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az idén szeptemberben az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az MTI-vel.
A reálkeresetek - az 1,4 százalékos szeptemberi inflációval számolva - 4,9 százalékkal nőttek a családi adókedvezmény hatását nem számítva. Idén szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 224 ezer forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 232 ezer, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 231 ezer forintot kerestek, 3,8, illetve 10,9 százalékkal többet mint egy évvel korábban.
Forrás: MTI
38/46
Adócsomag 2014: megszavazták a végleges adócsomagot! 2013. November 19. Kedd Ahogy azt már a múlt hónapban benyújtott javaslatból látni lehetett, a 2014-es adócsomag összességében kisebb volumenű változásokat hoz, mint a korábbi évek hasonló csomagjai. Noha a javaslatcsomaghoz képest parlamenti vita sem hozott jelentősebb változásokat, a részletszabályozás tekintetében azonban még így is 36 jogszabály fog módosulni 2014. január 1-től.
„Az már az októberi javaslatból is kirajzolódott, hogy a kormányzati szándék szerint az adó csomag célja az üzleti környezet javítása, a gazdaság további fehérítése, a családi adózás kiszélesítése. A véglegesen elfogadott csomag is hű maradt ehhez az irányhoz” - mutat rá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója. A szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív „meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) csak korlátozottan vezetik be. Családi adózás A beterjesztett adócsomag egyik kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése, amelynek megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjbiztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. A korábbi családi adózást érintő kedvezmények mértéke nem változik jövőre, ennek megfelelően egy és két eltartott esetén az adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forint, három és minden további eltartott esetén pedig a kedvezmény 33 ezer forint gyermekenként. A családi járulékkedvezmén y megosz tására is lesz lehetőség, ugyanakkor az eredeti tervekkel ellentétben a családi járulékkedvezmény igénybe vétele nem zárja ki a további személyi jövedelemadó kedvezmények igénybe vételét. 2014-es szja-változások A szja vonatkozásában számos kisebb változás található a csomagban, mint például a munkavállalói részvényjuttatási programot érintő adminisztrációs egyszerűsítés. Azonban mégsem lép hatályba a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átszámításának újragondolása, melynek haszonélvezői a tőkejövedelmekkel rendelkezők lesznek. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben. A feltételrendszer azonban szigorodik. Az utalvány vagy készpénz-helyettesítő eszköz formájában kapott béren kívüli j uttat&aa cute;sok, illetve egyes meghatározott egyéb juttatások csak abban az esetben esnek a korábbi kedvező adóztatás alá, amennyiben azok – a magánszemélyeknek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével – nem átruházhatóak vagy visszaválthatóak. Ez az intézkedés vélhetően a juttatási rendszerrel kapcsolatban tapasztalt korábbi visszaéléseket kívánja visszaszorítani. Adókedvezmény a vállalkozások számára
39/46
A vállalkozások számára is számos kisebb, ugyanakkor kedvező módosítást tartalmaz a2014. évi adócsomag. A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő. Ezen felül kiterjesztik a kutatás-fejlesztési tevékenység alapján történő társasági adóalap csökkentést, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körben végzi ezt. Az előbbi javaslat a kkv-k részére, míg az utóbbi módosítás a nagyobb, magyarországi gyártó- és egyben fejle szt&eacu te;si kapacitással is rendelkező cégcsoportok számára jelenthet megnyugtató megoldást. A vállalkozások számára egyértelműen hátrányos intézkedés, hogy a jövő évtől a filmalkotással foglalkozó, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatásához kapcsolódóan is bevezetik a úgynevezett kiegészítő támogatás rendszere, amelynek hatására a vállalkozások által korábban élvezhető előny 75 százaléka eltűnik. Igaz, az adott évben fel nem használt adókedvezmény a korábbi 3 évvel szemben már 6 évig lesz érvényesíthető. Szociális hozzájárulási adó A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó tervezett módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 km-re, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti. Éttermi szolgáltatás áfás számla nélkül Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében végül megvalósult az a javaslat, amely szerint úgynevezett áfá-s számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik. Ahogy viszont arra már korábban is utaltunk, a módosítás nem azt jelenti, hogy az éttermi szolgáltatások esetében az ismert járulékterhektől is mentesül az adózó, mivel azok változatlanul megmaradnak. Illetéktörvény Az illetéktörvény megszavazott módosítása lehetővé teszi, hogy minden magányszemélyt automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illesse meg az első lakástulajdon szerzésénél. Az építési telek 4 éven belüli lakóházzá történő beépítése esetén fennálló illetékmentesség pedig akkor is megilleti 2014-től a vagyonszerzőt, ha más tulajdonos nevére szól a használatbavételi engedély. Ez a változtatás egy több éve létező bürokratikus problémát kezel. Az illetéktörvénnyel kapcsolatban megszavazott változtatásoknak köszönhetően további lényegi probléma oldódhat meg az osztalék elengedése kapcsán: a csomag szerint 2014-től már nem kell ajándékozási illetéket fizetnie a társaságnak, amennyiben magánszemély tulajdonosa az osztalékot elengedte a társaság számára. Korábbi kedvezmények további kiterjesztését jelenti, hogy a házastársak esetén már nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás és a visszterhes vagyonátruházás is illetékmentes lesz. Szintén illetékmentes lesz a házassági vagyonközösség megszüntetése. További érdekesség, hogy men tesül az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében történő, illetve felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedése, feltéve, hogy nem társaság tagja a követelés jogosultja. Az intézkedés a gazdasági válság során nehéz helyzetbe került vállalkozások további terheit kívánja csökkenteni. Jövőre változnak a belföldi
40/46
ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok üzletrészeinek átruházására vonatkozó szabályok is. Áfa: nem lesznek forradalmi változások Az előzetes várakozásoknak megfelelően az általános forgalmi adó tekintetében sem várhatóak forradalmi változások. Számos jogharmonizációs kötelezettséget érintő változáson túl 2018 végéig kiterjesztik a gabonaszektort érintő fordított adózást. Ez nem más, mint a 2014. június 30-ig fennálló határidő kiterjesztése. A fordított adózást érintő további változás, hogy 2014-től az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is kiterje sztik a fordított adózást. Azonban a költségvetési bevételkiesések elkerülése érdekében végül csak részlegesen lép életbe a sertéshús értékesítéséhez kapcsolódó 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. E szerint csak azon termékekre (például élősertés, félsertés, szemben a darabolt áruval és húskészítményekkel) fog vonatkozni a kedvezmény, mely jellemzően nem a végső fogyasztáshoz kapcsolódik. Tb A társadalombiztosítási járulékok esetében 2014-től nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség bizonyos feltételek teljesülése mellett többek között azon gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra, akiket hallgatói munkaszerződés alapján alkalmaznak. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülhet jövő évtől az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, amennyiben munkaviszonyban 36 órás jogviszonnyal rendelkezik. Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarorsz& aacute;g on foglalkoztatott, nem az Európai Unióban biztosítással rendelkező külföldi munkavállalók is, ami fontos rendelkezés a külföldi tőkebeáramlás szempontjából. Összegzés Az adócsomag végül elfogadott verzióját figyelembe véve tartható a kijelentés, hogy az a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzá nyúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Ez utóbbi jelent egyedül jelentősebb, mintegy 55 – 60 milliárd forintnyi költségvetési bevételkiesést. A sertéshús utáni 5 százalékos kedvezményes adókulcs korlátos bevezetése valószínűleg jelentős hatást nem fog gyakorolni a büdzsére, hiszen a húságazatot érin tő pozi tív hatást várhatóan kioltják majd a más szektorokra átszivárgó visszaélések. „Jelentősebb pozíciójavulást eredményezhet azonban az évközi látvány-csapatsport, majd e csomag keretében a filmalkotások- és előadó-művészeti szervezetek támogatáshoz kapcsolódóan bevezetett kiegészítő támogatás rendszere, mely várhatóan 2014-re jelentősen csökkenteni fogja a 2012-ben 52,2 milliárd forintra rúgó adókedvezmény igénybevételt” – hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt.
Forrás: IngatlanHírek.hu
41/46
Megfontoltak pénzügyeikben a kisvállalkozások 2013. November 19. Kedd Megfontoltak pénzügyeikben a hazai mikro- és kisvállalkozások: amennyiben fél éven belül pénzügyi gondokkal kellene szembenézniük, mindegyik rendelkezik konkrét elképzeléssel a helyzet megoldására – derül ki az OTP Ingatlanlízing felméréséből. Ellenkező helyzetben is tudatosan, jövőjüket szem előtt tartva viselkednének a cégek, az esetlegesen keletkező likviditási többletet ugyanis túlnyomó részük beruházásra, fejlesztésre fordítaná. Az ingatlanbeszerzéseiknél a lízing konstrukció kerülhet előtérbe a jövőben.
A hazai mikro- és kisvállalkozások 43 százaléka a fejlesztések elhalasztásával, 32 százalékuk pedig banki hitelfelvétellel reagálna arra a helyzetre, ha fél éven belül tőkehiánnyal kellene szembenézniük – derül ki az OTP Ingatlanlízing kutatásából. A nyolcszáz cég megkérdezésével végzett felmérés szerint a válaszadók közel fele ezt a két kiemelt stratégiát alkalmazná a pénzügyi zavara kezelésére. Az egyértelmű visszalépést jelentő megoldások, mint a termelés visszafogása, vagy a vállalat vagyontárgyainak értékesítése jóval kevésbé bizonyultak népszerűnek, ezeket a lehetőségeket csak a megkérdezettek 10, illetve 16 százaléka választotta. A megkérdezettek 7 százaléka más vállalattól venne fel kölcsönt a tőkehiány orvoslására. Mindezek mellett nagyon sok olyan vállalatvezető volt - 40 százalék – aki egyéb megoldással is menedzselné a vállalatánál fellépő pénzügyi gondokat. „A felmérés tanulsága, hogy a hazai kis- és mikrovállalatok vezetői felkészültnek tűnnek a lehetséges pénzügyi problémákra. Másik pozitívum, hogy az átmeneti gondok kezelésekor elsősorban olyan megoldásokat terveznek alkalmazni, amelyek kevésbé veszélyeztetik cégük jövőbeli fejlődési lehetőségeit” – hangsúlyozza Virág Attila, az OTP Ingatlanlízing vezérigazgatója.
Amennyiben cégénél fél éven belül tőkehiány jelentkezne, vállalkozása mit tenne ennek mérsé érdekében? (Két választ is meg lehetett adni. Válaszok százalékos megoszlása) Hitelt vesz fel pénzintézettől Hitelt vesz fel más vállalattól Visszafogja a termelését Elhalaszt fejlesztéseket Vagyontárgyaiból értékesít Egyéb megoldást keres Ellenkező helyzetben, a vállalatnál esetlegesen keletkező többletpénz hasznosításakor is tudatosság jellemzi a kis cégek vezetőit: tízből kilencnek van konkrét terve arra nézve, mire használna fel a cégnél termelődő likviditási többletet. Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy jelen gazdasági helyzetben a magyar mikro-és kisvállalati szektor számára inkább a likviditás hiánya jelenti a problémát, semmint a likviditási többlet megfelelő hasznosítása. Ennek ellenére a mikro és kisvállalati vezetők 35 százaléka látja úgy, hogy vállalkozása képes lesz likviditási többletet termelni a következő félévben.
42/46
32 7 10 43 16 40
Ami a konkrét terveket illeti, a likviditási többletet váró vállalatvezetők hattizede azt tervezi, hogy cége fejlesztésekre, beruházásokra fordítja azt. Egynegyedük inkább saját korlátain lazítana: 24 százalékuk korábbi hiteleit váltaná ki, vagy legalábbis csökkentené azok mértékét. További 8 százalék banki befektetésekben fialtatná az összeget, míg csupán 7 százalék válaszolta azt, hogy nem tenne semmit a likviditási többlettel. „A felmérésből tükröződő, erősödő pénzügyi tudatosság a gyakorlatban is tapasztalható: a kisvállalatok vezetői mind inkább keresik a számukra leginkább megfelelő pénzügyi termékeket, megoldásokat” – véli Virág Attila. Ennek köszönhetően többek között az ingatlanlízing felfutására is lehet számítani a közeljövőben, hiszen az a mikro- és kisvállalatok számára a működéshez szükséges üzleti típusú kis ingatlanok vásárlására jelent rugalmas és kedvező megoldást. „A megfelelő ingatlan megléte a strukturált üzletvitel egyik alapja – ezt egyre többen fedezik fel, ahogy azt is, hogy ingatlanlízinggel ennek megteremtése már könnyedén elérhető” – mondja az OTP Ingatlanlízing vezérigazgatója. Elindult a kisvállalati ingatlanlízing Novemberben elindult az OTP Ingatlanlízing mikro- és kisvállalkozások számára kidolgozott ingatlanlízing termékének az értékesítése. A vállalkozói ügyfelek igényeire szabott termék országosan elérhető, amellyel a legkisebb cégek rugalmas feltételekkel finanszírozhatják üzleti, kereskedelmi és iroda célú ingatlanjaikat.
Forrás: IngatlanHírek.hu
43/46
Egyéb hírek 2013 47. hét
44/46
Decemberben átfestik a Bazilikát 2013. November 21. Csütörtök Advent első vasárnapján, december 1-jén harmadik alkalommal gyúlnak ki a fények a Bazilika előtt és az épület homlokzatán, így újévig Budapest leglátványosabb vizuális élményében lehet része az arra sétálóknak.
A budapesti Szent István Bazilika már önmagában is egyik legszebb nevezetességünk, a december elsején kezdődő adventi időszak alatt pedig hazánk legnagyobb méretű és leglátványosabb vizuális élményével várja majd a térre látogatókat. A megnyitó napját, advent első vasárnapját követően sötétedés után fél óránként kelnek életre a monumentális, 37-szer 28 méteres homlokzaton a színpompás, karácsonyi ihletésű témák, amelyek ünnepi hagyományainkról és értékeinkről mesélnek. A rövidfilmek témái között szerepelnek például a legfontosabb vallási motívumok, de azt is bemutatják, hogyan látják a karácsonyt a gyermekek, vagy épp hogyan ünnepelnek Európa nemzetei és miről szól valójában az ünnep. A látvány mögötti érték A Bazilikánál az ünnepi látvány minden további eleme mögött is értékeket találunk, a szervezők ugyanis a természetre és fenntarthatósági szempontokra is odafigyelve élő fát nem vágnak ki és a tér közepén felállított karácsonyfát energiatakarékos LED izzókkal díszítik fel. Míg a vásár díszkivilágítása idén megújul, a középpontban a gyermekek legnagyobb örömére ebben az évben is az ingyenesen használható, 200 nm-es korcsolyapálya lesz, amelynek kialakításánál szintén az energiatakarékosság volt a legfontosabb szempont. A programokról részletesen ITT olvashat.
45/46
Kiderült, ki az év üzletembere 2013-ban 2013. November 18. Hétfő Tegnap háromszáz fős vendégsereg, köztük Magyarország vezető üzletemberei, kormányzati és államigazgatási képviselői ünnepelték az EY Az év üzletember díj nyertesét.
Az EY 1986-ban, Amerikában indította útjára az "Entrepreneur Of The Year" (EOY) programot, az egyetlen nemzetközi, védjegyoltalommal ellátott üzleti díjat, amely az elismeréshez vezető erőfeszítésekről, kitartásról, hitről, valamint a kimagasló teljesítményt felmutató üzletemberekről szól. 2003 óta Magyarországon is odaítélik a kiemelkedő presztízsű kitüntetést olyan vezetőknek, akik sikeres üzleti eredményeik mellett kitűnnek egyedi és újító megoldásaikkal, valamint megbízható, kiegyensúlyozott vezetői vállalkozásaiknak. Mára hat kontinens közel 50 országában kerül a program megrendezésre. „A Magyarországon már tízedik éve megrendezésre kerülő EY Az év üzletembere programja a sikeres vállalkozásokról szól. Az évtizedes múltra visszatekintő gálán idén is a magyar üzleti élet élvonala képviseltette magát. A nagyszabású rendezvény méltó ünnepe a magyar vállalkozóknak, azoknak az üzletembereknek, akik eredményesen és jövőbemutatóan válaszoltak a gazdasági, társadalmi változásokra, akik az elmúlt években is a minőségre, az értékteremtésre és az innovációra helyezték a hangsúlyt” – mondta Havas István, az EY vezérigazgatója.
Idén a hazai díjra pályázók elsősorban az IT szektort és a gyártó cégeket képviselték. A megmérettetésen induló vállalkozások összbevétele megközelítette a 150 milliárd forintot, és országszerte közel 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A budapesti és vidéki jelöltek közel azonos arányban vettek részt idén a programban. A legfiatalabb cégvezető 28 éves volt, míg a legidősebb a 74. életévét töltötte be.
A programban minden vállalkozó részt vehet, és jelölhető, aki megfelel a hét jelentkezési feltételnek. A fődíjon kívül idén is három különdíjat adtak át: a „Példakép” Majoros Béla József, a Csaba Metál Öntödei Zrt. vezérigazgatója, a „Merész újító” Árvai Péter, a Prezi.com társalapítója és ügyvezetője, míg a „Jövő ígérete” Fazekas Gábor, a Mikropakk Kft. ügyvezető igazgatója lett.
A díj kiírásának megfelelően Dr. Vinnai Balázs, az IND Group alapítója képviseli Magyarországot az EY „World Entrepreneur Of The Year” gáláján Monte Carlóban, ahol az egyes országok fődíjának nyertesei vesznek részt. Kattintson, és ismerje meg Vinnai Balázst közelebbről is!
46/46
