TARTALOMJEGYZÉK (részletezés)
II.
Tűzoltás taktikai alapismeretek E-1
Jogszabályismeret: A tűzoltás irányítása és szervezete; A tűzoltás irányítását végzők kötelességei
E-2
Jogszabályismeret: A tűzoltásban résztvevő személyi állomány kötelességei; A tűzoltással kapcsolatos feladatok
E-3
Lakóépületek tűzoltása; Pincetüzek tűzoltása; lakások tűzoltása
E-4
Lakóépületek tűzoltása: melléképületek tűzoltása; padlásterek tűzoltása
E-5
Középmagas, magasépületek tűzoltása
E-6
Vegyipari tüzek tűzoltása: gumigyártás; gyógyszergyártás; Porrobbanás kialakulása, a védekezés lehetőségei
E-7
Kőolaj- és gázkutak; Gázpalackok tüzeinek oltása
E-8
Tűzoltás a közlekedés területén
E-9
A mezőgazdaság területén keletkezett tüzek oltása; Raktárak tűzoltása
E-10 Színházak, filmszínházak, bevásárlóközpontok tűzoltása
E-1 A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETE 3. A tűzoltási szervezet a tűz oltásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében, a vonatkozó rendelkezések megtartásával, a tűzoltóság tagjaiból létrehozott irányítókból és végrehajtókból áll. A tűzoltási szervezetbe – a feladatok jellegétől függően – más szervezetek és személyek is bevonhatók. 4. A tűzoltás szervezetét a tűzoltásvezető irányítja. 5. A tűzoltásnál szervezhető beosztások és ezek betűjelei: a) tűzoltásvezető TV; b) tűzoltásvezető-helyettes TVH; c) háttérparancsnok H; d) háttérparancsnok-helyettes HH; e) törzstiszt TT; f) szakaszparancsnok SZ; g) rajparancsnok R; h) mentési csoportparancsnok M; i) hírvivő HÍR; j) eligazító E. Ezeket a jelöléseket beosztásuk fennállásáig az érintettek kötelesek jól láthatóan viselni. 6. A tűzoltásvezető ugyanazon beosztásokra több, illetőleg további más – általa szükségesnek ítélt – beosztásokat is szervezhet. Ez utóbbi esetben köteles ezen beosztások megjelöléséről gondoskodni. A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSÁNAK MÓDJAI 7. A tűzoltás felszámolását végzők irányítása a következő módon történhet: a) alapirányítással, ha a beavatkozó erőket a tűzoltásvezető egyedül irányítja. b) csoportirányítással, ha a tűzoltást végzőket és az azok működését segítőket csak megosztva lehet irányítani; c) vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erők létszáma, illetőleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb körű megosztását indokolják. A TŰZOLTÁS VEZETÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE 8. Tűzoltásvezetői (kárhelyparancsnoki) feladatokat: a) a létesítményi tűzoltóság – rajparancsnoka, – szolgálat-(egység-)parancsnoka, – parancsnoka; b) az önkéntes tűzoltóság – rajparancsnoka,
– parancsnokhelyettese, – parancsnoka; c) az elsőnek érkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság: – szerparancsnoka, – szolgálatparancsnok-helyettese, – szolgálatparancsnoka; d) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka; e) az elsődleges működési körzet szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság – szerparancsnoka, – szolgálatparancsnok-helyettese, – szolgálatparancsnoka, – tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetője, illetőleg a tűzoltóparancsnok által megbízott személy (főváros területén a tűzoltási csoport), – tűzoltóparancsnoka; f) a megyei tűzoltó-parancsnokság – parancsnoka vagy a parancsnokság állományából általa megbízott személy(ek); g) az országos parancsnokság – országos parancsnok, parancsnokhelyettes vagy a parancsnokság állományából általuk megbízott személy(ek) láthatnak el. A fenti felsorolás a tűzoltásvezetői jogosultság átadás-átvételének sorrendiségét is meghatározza. 9. A tűzoltó egyesület tagja a tűzoltásvezetői jogosultságokat nem gyakorolhatja, de az egyesület tagjainak tevékenységét az alapszabályban foglaltak szerint irányíthatja. A KIVONULÁS RENDJE 10. Az I-es riasztási fokozat elrendelésekor a szolgálatparancsnok döntése alapján: a) a szerparancsnok, b) a szolgálatparancsnok-helyettes, vagy c) a szolgálatparancsnok, valamint az eset jellegének megfelelő, rendelkezésre álló készenléti szer köteles vonulni. 11. A szolgálatparancsnok elsősorban az egyes gépjárműfecskendővel vonuljon. 12. A II-es riasztási fokozat elrendelésekor az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltási és műszaki mentési osztályvezető, a III-as vagy magasabb számú riasztási fokozat elrendelésekor az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltóparancsnok vagy az őt beosztásában helyettesítő személy köteles vonulni. 13. Valamennyi riasztási fokozatban az RST szerint meghatározott készenléti erők, eszközök – a 10. pontban foglaltak figyelembevételével – kötelesek vonulni. A TŰZOLTÁS VEZETÉSÉNEK (IRÁNYÍTÁSÁNAK) ÁTADÁSA-ÁTVÉTELE 14. A helyszínre érkező magasabb beosztású – tűzoltás irányítására jogosult – személy a helyzetértékelés alapján dönt a tűzoltás vezetésének átvételéről.
15. A tűzoltás vezetését – a vonulásra kötelezettnek – át kell vennie: a) ha a tűzoltásvezető feladata végrehajtásában korlátozott (amennyiben magasabb beosztású személy nincs a helyszínen, akkor a tűzoltás irányítására jogosult alacsonyabb beosztású személynek); b) a magasabb szintű tűzoltás irányítási szervezet létrehozásakor. 16. A tűzoltás vezetésének átvételét vagy át nem vételét – félreérthetetlen módon – a tűzoltás vezetőjének a tudomására kell hozni, és azt az illetékes híradó ügyeletnek jelenteni kell, továbbá azt közölni kell a tűzoltás irányításának szervezetébe bevontakkal. 17. A kivonulásra kötelezett legmagasabb beosztású tűzoltó – a helyszínre érkezést követően – a tűzoltás vezetésének átvétele nélkül is – felelős mindazért, ami az esemény felszámolásával kapcsolatban a helyszínen történik. 18. A tűzoltás vezetésének átvétele nélkül sem az átvételre jogosult, sem más, a tűzoltás szervezetén kívüli személy parancsot vagy utasítást a tűzoltásban résztvevőknek nem adhat. 19. Az állandó készenléti szolgálatot ellátó főfoglalkozású létesítményi tűzoltósággal rendelkező gazdálkodó szervezetek létesítményeiben keletkezett tűzeset felszámolásánál irányítási feladatokat a következők szerint kell ellátni: a) alapirányítási módnál a létesítményi rajparancsnok, szolgálat-(egység-)parancsnok, tűzoltóparancsnok; b) csoportirányítási módnál a létesítményi tűzoltóparancsnok; c) vezetési törzs irányítási módnál a létesítményi tűzoltóparancsnok, illetőleg a megyei tűzoltóparancsnok, az országos parancsnok vagy az általuk megbízott személy(ek); d) bármely irányítási mód alkalmazása esetén a tűzoltóság részéről jelen lévő, a Szabályzat előírásai alapján a tűzoltás vezetésére jogosult személy a tűzoltás vezetésébe bevonható, de az irányítási jogot továbbra is a létesítményi tűzoltóparancsnok gyakorolja; e) ha a tűzoltás vezetését létesítményi tűzoltó látja el, akkor a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok tagjait, egységeit csak az irányításba bevont hivatásos, illetőleg önkéntes tűzoltóparancsnok útján utasíthatja. 20. A tűzoltás vezetője a tűzoltás vezetését – helyzetértékelése alapján – az arra jogosultnak visszaadhatja. II. Fejezet A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSÁT VÉGZŐK KÖTELESSÉGEI 21. A tűzoltás irányítását végzők a biztonsági és a munkavédelmi szabályok alapján a tűzoltásban résztvevők baleset- és életvédelméről minden helyzetben kötelesek intézkedni, illetve annak megtartásáról és megtartatásáról gondoskodni. Tűzoltásvezető (TV) 22. A tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak. Jogai: a) a tűzoltás irányítását – indokolt esetben – megosztani;
b) a tűzoltás szervezetében meghatározott és egyéb beosztások betöltésére az állományból bárkinek parancsot adni; c) a tűzoltáshoz szükséges tűzoltói, fegyveres, rendőri, polgári védelmi erők kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen parancsnokuk útján utasítást adni; d) a tűz oltásához a c) pontban felsorolt szervek és az állampolgárok közvetlen részvételét, adatok közlését, valamint azok járművei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni; e) a tűzeset színhelyét zárt területté nyilvánítani, a tűzoltás helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tűzoltást akadályozza vagy hátrányosan befolyásolja. Elrendelheti az illetéktelen személyek eltávolítását, a terület kiürítését; f) a tűzoltás vagy emberélet mentése érdekében magánszemélyek, jogi személyek, illetőleg magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tulajdonában, használatában, illetőleg kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni; g) bontást rendelni, ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tűz megközelítése (a behatolás), a tűz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, gőz eltávolítása, a beomlásveszély megelőzése, az utómunkálat stb. indokolja; h) szükség szerint meghatározott felkészültségű szakember segítségét igényelni. Kötelességei: i) a tűzjelzést értékelni, az esemény jellege alapján meghatározni a szükséges riasztási fokozatot, azt indokolt esetben módosítani; j) a tűzoltás érdekében intézkedni a rendelkezésre álló erők és eszközök szakszerű alkalmazására; k) azokban az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása a megmentett értékkel nem jár, dönteni – a gazdasági (erő-, eszköz-, oltóanyag-felhasználás) és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével – a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeletéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen; l) meghatározni – a tűz oltásával kapcsolatos feladatokat, s ezek végrehajtásának sorrendjét, – az alkalmazandó oltóanyagot, oltási módot, – a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit; m) meghatározni a tűzoltás-előkészítés módozatát – tartályról történő sugárszereléskor: = az oltáshoz szükséges sugár nemét (víz, hab, por), = a vízsugár formáját (kötött, szórt, porlasztott, magasnyomású), = a habképző anyag (nedvesítőszer, illetőleg nehéz-, közép-, könnyűhab szerinti) alkalmazását; – alapvezeték-szereléskor: = az osztó helyét, = a vízforrást, = a táplálás módját (szívó-nyomótömlő); – táplálásszereléskor: = a vízforrást (vagy adjon utasítást a vízforrás felderítésére), = a táplálás módját (szívó-nyomótömlő); n) a megfelelő tájékoztatás érdekében jelenteni – az első visszajelzés során; = a kiérkezést, a tűzeset helyét, nagyságát,
= mi ég, = mit veszélyeztet a tűz (életveszély, robbanásveszély stb.), = az adott riasztási fokozaton felüli erők, eszközök kirendelésének szükségességét, = a beavatkozás módját; – a további visszajelzések során: = a tűz alakulását, = a tűz körülhatárolását, = a lánggal való égés megszüntetését (lefeketítés), = a tűz eloltását, = az utómunkálatok megkezdését, befejezését, = a bevonulás megkezdését, = az egyéb rendkívüli eseményeket; o) meghatározni a tűzoltás irányításának módját; p) kijelölni az irányítási pontot, és azt indokolt esetben piros színű villogó fénnyel jelöltetni; r) intézkedéseinek, utasításainak végrehajtását folyamatosan számon kérni, ellenőrizni, illetőleg ellenőriztetni; s) szükség szerint zárt területté nyilvánítani az élet- és balesetveszélyes, illetőleg a tűzoltás érdekében meghatározott területet; t) a terület lezárását (kötél-, műanyag szalag kordonnal, a közlekedési pontokon őrökkel stb.) elvégeztetni a rendőrség, a polgári védelem, a honvédség, a létesítményi tűzvédelmi szervezet tagjai, illetőleg a polgári személyek bevonásával; u) a beavatkozás során – a személyi állomány igénybevételétől függően – köteles gondoskodni: – a beosztottak pihentetéséről, – a tűzoltásban közvetlenül részt vevő raj(ok) váltásáról, – az utómunkálatot végzők vagy felügyeletet ellátók váltásáról, – pihenő-, szükség esetén melegedőhely biztosításáról, – védőitallal, ruházattal és étellel való ellátásról; v) intézkedést, javaslatot tenni anyagi, technikai, tűzvédelmi hatósági és szakfelügyeleti téren felmerült kérdések megoldására, valamint a tűzoltásban kiemelkedő munkát végzők munkájának elismerésére és a mulasztást elkövetők fegyelmi felelősségre vonására. Tűzoltásvezető-helyettes (TVH) 23. A tűzoltásvezető által meghatározott területen tűzoltást szervező és irányító tűzoltó, közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek. Elöljárója a működési területén a háttérparancsnoknak, a szakaszparancsnok(ok)nak, valamint a tűzoltásvezető által meghatározott egyéb beosztásúaknak. Kötelessége a tűzoltásvezető által meghatározott területen a feladatok szervezése, végrehajtása, ahol jogai és kötelességei értelemszerűen megegyeznek a tűzoltásvezetőnél meghatározottakkal. Háttérparancsnok (H) 24. A tűzoltásvezető által meghatározottak szerint az oltás anyagi-technikai, műszaki ellátottságát szervező, irányító tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek, vezetési törzs létesítése esetén – a meghatározottak szerint – alárendeltje a tűzoltásvezető-helyettesnek. Elöljárója: a) az osztó vonala mögött működő, a tűzoltásvezető által kijelölt állománynak;
b) a vízforrásról működő és a vízforrásnál tartalékban levő gépjárművek, felszerelések kezelőinek; c) a szerelést végző rajoknak addig, amíg a folyamatos oltóanyag-ellátás a szerelt vezetékeken meg nem indul; d) a tartalékba helyezett rajoknak. Kötelességei: a) a tűzoltásvezető által meghatározott feladatokat a rendelkezésre álló erőkkel végrehajtani. Feladatait – vezetési törzs szervezése esetén – a háttérparancsnok-helyettessel megosztani; b) a tűzoltás irányításában közreműködő, hatáskörébe tartozókat (HH, HÍR, E stb.) kijelölni; c) a folyamatos oltóanyag-ellátást biztosítani; d) a gépjárműfecskendők teljesítőképességét figyelembe venni; e) kijelölni a tömlőőröket, feladatukat meghatározni; f) a folyamatos üzemanyag-ellátást biztosítani, a működő felszerelések hibáinak, működési zavarainak elhárítására intézkedni; g) a háttér hírforgalmát megszervezni, ha nincs törzstiszt. Háttérparancsnok-helyettes (HH) 25. A háttérparancsnok által meghatározott működési területen az oltás anyagi-technikai, műszaki ellátottságát szervező, irányító tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a háttérparancsnoknak. Működési területén elöljárója a háttérparancsnok által kijelölt állománynak. Kötelességei – működési területe vonatkozásában – értelemszerűen megegyeznek a háttérparancsnokéval. Törzstiszt (TT) 26. A törzstiszt a tűzoltásvezető szervező, irányító tevékenységét segítő tűzoltó, a tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje. A tűzoltásvezetőtől kapott utasítások végrehajtása során elöljárója a riasztott és a tűzoltásban résztvevő tűzoltóknak. Kötelességei: a) rögzíteni a tűzoltásvezető intézkedéseit, és szükség szerint továbbítani azokat; b) szervezni a kárhelyi és az irányító állomás közötti hírforgalmat; c) tájékoztatni és eligazítani a segítségnyújtásra érkező szerek parancsnokait már kiérkezésük előtt – a rádiókapcsolat felvételével – a várható feladatokról; d) rögzíteni a segítségül érkező erők, eszközök kiérkezésének idejét, létszámát, azok típusát; e) fogadni a segítségnyújtásra érkező társszervek parancsnokait, vezetőit, egységeit és azok feladatait – a tűzoltásvezető utasításai szerint – közölni; f) jelentést tenni a tűz- vagy műszaki baleset színhelyére kiérkező elöljárónak a kialakult helyzetről, a tett intézkedésekről, a várható eseményekről, a tűzoltásvezető tartózkodási helyéről; g) folyamatosan kapcsolatot tartani a vezetési törzs tagjaival és azok tevékenységét elősegíteni; h) szükség szerint tájékoztatni a sajtó képviselőit.
Szakaszparancsnok (SZ) 27. A tűzoltásvezető (tűzoltásvezető-helyettes) által meghatározott területen a tűzoltás szervezését, irányítását végző tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek (tűzoltásvezető-helyettesnek). Elöljárója működési területén, a hozzá rendelt személyi állománynak. Kötelessége a kijelölt erőkkel, eszközökkel a számára meghatározott feladatokat végrehajtani, illetőleg végrehajtatni. Mentési csoportparancsnok (M) 28. A tűzoltásvezető által mentési (élet, tárgy) feladatok végrehajtására kijelölt tűzoltók parancsnoka. Elöljárója a mentési csoport tagjainak. A mentési csoport tagjait elsősorban önként jelentkezők közül kell kiválasztani. Önkéntes jelentkezés hiányában a tűzoltásvezető egyetértésével jogosult a csoport tagjainak kijelölésére. A tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje. Kötelességei a meghatározott sorrendben, módon és útvonalon a csoporttal a mentést végrehajtani, a csoport tagjai részére a szükséges személyi és védőfelszerelések használatát szükség szerint elrendelni. Rajparancsnok (R) 29. A rajparancsnok az esemény helyszínén kijelölt, a hozzá beosztottakat irányító tűzoltó. Alárendeltje a tűzoltásvezetőnek, illetve a tűzoltásvezető által megjelölt parancsnoknak. Kötelességei: a) a működésére kijelölt területen – kapcsolatot tartani a sugárvezetőkkel és az elöljáró által meghatározott taktikai elveknek megfelelően a tűzoltást irányítani, – személyesen irányítani az elrendelt bontási, megbontási munkálatokat; b) indokolt esetben gondoskodni beosztottai váltásáról; c) jelenteni elöljárójának a tűz alakulását, a tett intézkedéseit, a tűz keletkezési okával kapcsolatos értesüléseit, megállapításait, a parancsban meghatározott feladat végrehajtását; d) bevonulás elrendelésekor – annak megkezdése előtt – ellenőrizni a létszámot és a felszerelések meglétét; e) külön utasítás szerint megszervezni a helyszín biztosítását. Hírvivő (HÍR) 30. A hírvivő a tűzoltásvezető utasításait, jelentéseit, visszajelzéseit továbbító tűzoltó. Közvetlen elöljárója az a parancsnok, akihez rendelték. Kötelességei: minden utasítás, jelentés, visszajelzés vétele, illetőleg jelentése, azok időpontjának, tartalmának és időpontjának, valamint a vevő nevének, rendfokozatának (fedőszámának, fedőnevének) feljegyzése. Eligazító (E) 31. Az eligazító a parancsnok utasításai szerint meghatározott tájékoztatási feladatot ellátó tűzoltó. Közvetlen elöljárója az a parancsnok, akihez kijelölték. Kötelessége az utasítások alapján az érkező szerek, felszerelések felállítási és működési helyének kijelölése, a külső szervek tagjainak, a polgári személyeknek az eligazítása.
E-2 A TŰZOLTÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KÖTELESSÉGEI Általános kötelességek 32. A riasztott tűzoltó járműre beosztott személyi állomány a) a riasztási jel elhangzását követően vegye fel az elrendelt személyi védőfelszerelését; b) a riasztott tűzoltó járművön haladéktalanul foglalja el a helyét, és készüljön fel a vonulásra; c) az eset színhelyére érkezéskor a kapott utasításnak megfelelően hajtsa végre a feladatokat; d) munkavégzés során védje saját és társai életét, testi épségét; e) a kapott feladatot a legnagyobb megfontoltsággal, körültekintéssel, a legveszélytelenebb módon, a biztonsági és munkavédelmi szabályok megtartásával végezze; f) vigye magával azokat a felszereléseket, amelyek a meghatározott feladatok végrehajtásához szükségesek; g) az esemény helyszínén kijelölt helyét csak élet- vagy balesetveszély esetén hagyhatja el; h) minden rendelkezésre álló eszközzel, lehetőséggel segítse társait, figyelmeztesse a veszélyeztetetteket, szükség esetén intézkedjen mentésükre; i) intézkedjen, illetve lehetőség szerint gondoskodjon a sérültek, mérgezést szenvedtek ellátásáról; j) tartsa be a rádióforgalmazásra vonatkozó szabályokat; k) jelentsen minden lényeges eseményt a közvetlen parancsnokának. Tűzoltójármű-vezető, gépkezelő 33. A tűzoltó jármű vezetője, gépkezelője a közúti, vízi jármű, kismotorfecskendő, egyéb motorikus felszerelés vezetésére, kezelésére beosztott tűzoltó. Kötelességei: a) riasztáskor a járművet helyezze vonulásra kész állapotba; b) vonulás során tartsa meg a KRESZ, illetőleg a Hajózási Szabályzat vonatkozó előírásait; c) a tűzoltás színhelyén a megkülönböztető fényjelzést működtesse; d) járművével lehetőleg ne akadályozza a később érkező rajok felvonulását és bevetését, a közúti forgalmat; e) a kiérkezést követően ellenőrizze a táplálás szerelésének megfelelőségét, a szivattyút a vízszállításhoz készítse elő; f) tartsa be a gép kezelésére vonatkozó utasításokat, az üzemzavarokat előzze meg, a bekövetkezetteket lehetőség szerint hárítsa el; g) fagypont alatti hőmérséklet esetén folyamatos vízáramoltatással akadályozza meg a szivattyú és a tömlővezeték befagyását. Sugárvezető 34. A sugárvezető a sugár kezelésével és irányításával megbízott tűzoltó. Kötelességei: a) a sugarat a taktikai elveknek és a kapott utasításnak megfelelően irányítani; b) sugarával védeni a többi sugárvezetőt és a tűzoltásban résztvevőket; c) elkerülni a baleset, életveszély és lehetőség szerint a kár okozását; d) ügyelni arra, hogy a tűz keletkezésére utaló nyomok, tárgyak, lehetőség szerint eredeti helyükön megmaradjanak; e) a nehezen megközelíthető, zárt térben az egyedül tartózkodást megelőzni; f) az előrehatolást és más irányba való mozgást úgy végezni, hogy visszavonulásának lehetősége mindenkor meglegyen.
Segéd sugárvezető 35. A sugárvezető munkáját elősegítő tűzoltó, a sugárvezető alárendeltje. Kötelességei: a) segítse a sugárvezetőt a sugár irányításában, előrehaladásában és más helyváltoztatásában; b) hárítsa el az előforduló akadályokat; c) tartson állandó kapcsolatot a kijelölt osztókezelővel; d) szükség szerint hajtsa végre a tömlő hosszabbítását; e) az osztó vonalánál hátrább csak indokolt esetben tartózkodjon, de akkor is köteles a sugárvezetőt figyelemmel kísérni. Osztót kezelő 36. Az osztót kezelő az osztó kezelésével megbízott tűzoltó. Kötelességei a sugárvezető(k) utasítása szerint az osztót kezelni, valamint a járművezetővel és a sugárvezetővel (sugárvezetőkkel) folyamatos kapcsolatot tartani. Híradós 37. A híradós ellátja a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltóságnál a tűzjelzés fogadásával a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési, tájékoztatási és hírösszeköttetési feladatait. Tevékenységét ügyrend szerint köteles végezni. Megyei (fővárosi) ügyeletes 38. Szervezi és irányítja a megye, illetőleg a főváros közigazgatási területén elhelyezkedő tűzoltóságok hírforgalmát. Köteles végrehajtani a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben, illetve a Tűzoltási Tervben meghatározott riasztást, koordinálni a tűzoltásból és műszaki mentésből adódó feladatokat, teljesíteni a jelentési kötelezettségeket. BM TOP ügyeletes 39. Szervezi, irányítja a tűzoltó szervek ügyeleti, jelentőszolgálati tevékenységét. Ellátja és koordinálja a tűz- és káresetekkel, rendkívüli eseményekkel összefüggő feladatokat. Nagyobb tűz- és káresetek, rendkívüli események felszámolásához a fővárosi, megyei ügyeletek kérésének megfelelően a Riasztási és Segítségnyújtási, a Tűzoltási és egyéb együttműködési tervek figyelembevételével csoportosít át erőket, eszközöket. Ha a tűz- vagy káreset, rendkívüli esemény felszámolása megkívánja, szükség szerint gondoskodik a tervektől eltérő riasztás végrehajtásáról, más szervek erőinek, eszközeinek igénybevételéről, a tűzoltóság egységeinek működési területen kívüli igénybevételének elrendeléséről.
A TŰZOLTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK A tűzjelzés 40. A tűzoltóság részére érkező – tűzesetre, égésre, égés gyanújára, tűzveszélyre, káresetre vonatkozó – bármilyen formájú közlés tűzjelzésnek minősül, amit írásban (káresetfelvételi lapon vagy számítógépen) kell rögzíteni. A tűzjelzés értékelése 41. A készenléti szolgálat vezetője (szolgálatparancsnok) – a főváros területén a fővárosi hírközpont – köteles a jelzést annak tartalma alapján értékelni, a Riasztási és Segítségnyújtási Terv, Tűzoltási Terv alapján a riasztási fokozatot meghatározni, illetőleg egyéb, az esemény felszámolásához szükséges szervek értesítésére intézkedni. A Tűzoltási Terv tartalmi követelményeit a Szabályzat 1. számú függeléke határozza meg. A riasztás 42. A riasztás a készenléti szolgálatba beosztott személyi állomány (erők) és az általuk kezelt gépjárművek (szerek), felszerelések, oltó- és segédanyagok (eszközök) vonulására szóló felhívás. 43. A riasztást a riasztólámpa működtetését követően az arra rendszeresített hang- és vizuális jelek alkalmazásával kell elrendelni. Ezek hiányában a riasztást élőszóban kell végrehajtani. 44. Az egyes riasztást a következő hangjelek jelzik: 1. gépjárműfecskendő: - 2. gépjárműfecskendő: o - 3. gépjárműfecskendő: oo - Gépjárműfecskendő utánfutóval: a gépjárműfecskendő riasztási jele után oo Habbal oltó gépjármű: - ooo Hab- (kismotorfecskendő) szállító, erdőtüzes gépjármű: - o Porral oltó gépjármű: o Gépezetes tolólétra: oooo Emelőkosaras gépjármű: oo - o Daru: - oooo Műszaki mentőgépjármű: - ooo Áramfejlesztő gépjármű: - oo Vízszállító gépjármű: o - - Tömlőszállító gépjármű: - o Összes készenléti erők, szerek: - - Rohamszer: oo Tűzoltási Csoport: - oo 45. A rövid jel 1 másodperc, a hosszú jel 3 másodperc időtartamú. A jelek között 1 másodperc, az egyes riasztott egységek részére szóló jelzés között 3 másodperc szünetet kell tartani.
46. A 44. pontban nem szereplő járművek, felszerelések riasztási jelét az egység parancsnoka határozza meg. 47. Az önkéntes, illetve a létesítményi tűzoltóság erőinek, eszközeinek riasztási módját az előzőekben foglaltak figyelembevételével az egység tűzoltóparancsnoka határozza meg. 48. Az adott szer riasztásának befejezése után a legrövidebb időn belül a vonulásra fel kell készülni. A tűzoltó személyi védőfelszereléseit (védőruha, védőcsizma, védősisak, mászóöv) köteles magára ölteni. Az állandó készenléti szolgálat a riasztáskori tartózkodási helyét 2 (kettő) percen belül köteles elhagyni. 49. Riasztási fokozatok: I-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 1–4 db, II-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 5–7 db, III-as a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 8–10 db, IV-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 11–13 db, V-ös a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz legalább 13 db feletti sugár szereléséhez és működtetéséhez elegendő, illetve ennek megfelelő erőt és eszközt kell biztosítani. 50. A riasztandó különleges gépjárművek fajtáját és darabszámát a riasztást elrendelő parancsnok határozza meg. Ebben az esetben a riasztási fokozat megnevezése után a ,,KIEMELT'' szót kell alkalmazni. 51. Ha a jelzésből egyértelműen megállapítható, hogy a beavatkozáshoz az I-es riasztási fokozatban tervezett erőkre, eszközökre teljes egészében nincs szükség, akkor legalább 1+3 fő vonultatására kell intézkedni. 52. Ha a tűz teljes eloltása a riasztott erőkkel, eszközökkel számottevő kárnövekedés nélkül nem végezhető el, úgy további erők, eszközök kirendelésére kell intézkedni. 53. A riasztási fokozathoz tartozó, de nem vonultatható gépjármű helyett a soron következő riasztási fokozat alatt szereplő gépjárművet kell riasztani. A vonulás 54. A vonulás – a káresetfelvételi lap adatai alapján – a riasztott tűzoltó erők és eszközök riasztáskori tartózkodási helyének elhagyásától a jelzésben meghatározott esemény helyszínére érkezéséig tart. 55. A vonulást a megkülönböztető jelzések használatával, a legelőnyösebb útvonalon, a lehető leggyorsabban, a közlekedésrendészeti szabályok megtartásával kell végrehajtani. A tűzjelzés alapján a szer parancsnoka a vonulás idejére védőruha és mászóöv kötelező viselése alól könnyítést engedélyezhet. Vízi jármű vonulásakor és működésekor a Hajózási Szabályzat előírásai az irányadók. 56. Az azonos helyről induló járműveknek az intézkedésre jogosult parancsnok által meghatározott sorrendben és útvonalon kell vonulniuk. 57. A vonulás során a parancsnok beosztottait készítse fel a várható feladatokra.
A visszajelzési kötelezettség 58. A visszajelzési kötelezettség a vonulás megkezdésétől a bevonulás befejezéséig tart. 59. A tűzoltásvezető a kiérkezés tényéről, majd a legrövidebb időn belül az eseményről, ezt követően minden jelentős változásról adjon visszajelzést a működési terület szerinti híradó ügyeletnek. 60. A visszajelzés tartalma tegye lehetővé a szolgálati elöljáró számára, hogy az esemény állását megismerje, és következtetni tudjon a várható fejleményekre. 61. A jelzéseket, a riasztásokat, a kivonulásokat, a visszajelzéseket és a tett intézkedéseket az ügyeleten folyamatosan, időrendi sorrendben rögzíteni kell. Tűzoltás előkészítése 62. A tűzoltás előkészítésekor a helyszínre riasztott raj(ok) elsődleges feladatait kell megszervezni és végrehajtani, a tűzoltás megkezdése és a folyamatos tűzoltás biztosítása érdekében. 63. A tűzoltásvezetőnek a tűzjelzés, a Riasztási és Segítségnyújtási Terv és a Tűzoltási Terv adatai, a helyismeret, a vonulás közben szerzett információk alapján döntenie kell a) a szükséges védőfelszerelések használatának elrendeléséről; b) a szer(ek) működési helyének kijelöléséről; c) a tűzoltás-előkészítés módozatának megválasztásáról. 64. A működési hely megválasztásánál a tűzoltásvezetőnek figyelembe kell vennie a) a tűzoltásban részt vevő erők, eszközök biztonságát, épségének megőrzését; b) azt, hogy a szer(ek) helyének megváltoztatására lehetőleg ne kerüljön sor; c) a később érkező szer(ek), felszerelés(ek) működési (felállítási) helye biztosítható legyen. 65. A tűzoltás előkészítésének módozatai: a) sugárszerelés (víz, hab, por) tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazása; b) alapvezeték-szerelés az osztó helyének és a táplálás módjának megjelölésével; c) táplálás-szerelés. 66. A tűzoltás előkészítésének módozatát a tűzoltásvezetőnek kell elrendelnie a) sugárszerelést tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazását, ha – az életmentéshez, illetve felderítéshez szükséges, – a beavatkozással robbanásveszély vagy jelentős kárnövekedés megakadályozható, – a tartályvízzel a tűz eloltható, – a sugár működtethetőségének ideje alatt a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosítható; b) alapvezeték-szerelést, ha az elsődleges információk alapján várhatóan több sugár működésére lesz szükség, amelyek helye – az osztó kivételével – pontosan nem határozható meg; c) a táplálás-szerelést, ha az elsődleges információk az előbbi módozatok alkalmazását nem teszik lehetővé és előre látható a nagy mennyiségű, folyamatos oltóanyagigény.
67. A tűzoltás előkészítése akkor fejeződik be, amikor a beavatkozáshoz a szükséges számú sugarak szerelése megtörtént, és a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosított. A felderítés 68. A felderítés az életmentéssel és a tűzoltással kapcsolatos feladatok meghatározásához, azok biztonságos és hatékony végrehajtásához szükséges adatgyűjtés és tájékozódás, amely a tűzjelzéstől az utómunkálatok befejezéséig tart. 69. A felde rítésnek ki kell terjednie az élet- és robbanás-, omlásveszély, valamint veszélyes anyag jelenlétének megállapítására, a tűz körülményeire, környezetére, az időjárási viszonyokra, valamint az egyéb befolyásoló tényezőkre. 70. A felderítés legyen alkalmas a) az adott és a várható helyzet felmérésére; b) a helyes megoldás megválasztására és a szükséges feladatok meghatározására; c) a tűzoltás egyes szakaszai során felmerülő speciális feladatok megoldására; d) a beavatkozók biztonsága érdekében a szükséges óvintézkedések meghozatalára. 71. Felderítés nélkül a beavatkozás megkezdésére nem adható parancs. 72. A tűzeset helyszínén a felderítést a tűzoltásvezető és legalább 1 fő tűzoltó végezze. 73. A felderítés saját munkaterületén minden tűzoltónak kötelessége. Ennek során észlelteket a közvetlen parancsnokának jelentenie kell. 74. A speciális vagy külön meghatározott felkészültséget, hely- és szakismeretet igénylő esetekben a felderítést lehetőleg felelős szakember vagy arra alkalmas személy bevonásával kell elvégezni. 75. A felderítés az adott és várható veszélyhelyzet figyelembevételével, a tűzoltásvezető által meghatározott védőfelszerelések és eszközök alkalmazásával hajtható végre. Az életmentés 76. Az életveszélybe került személy(ek) mentését – mint első és legfontosabb feladatot – akár anyagi kár okozásával is el kell végezni. 77. Közvetlen életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban, körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására és ezekből saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni. 78. Közvetett életveszélyben lévőnek kell tekinteni azokat, aki a közvetlen életveszélyből saját erejüknél fogva képesek menekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. 79. A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el. A veszélyeztetett személy mentését – annak akarata ellenére is – végre kell hajtani.
80. A mentést, ha kényszerítő körülmény másként nem indokolja, legalább két személynek kell végrehajtania. 81. A tűzoltásvezető az életmentés elrendelésekor döntsön a) a közvetlenül és (vagy) közvetetten életveszélybe kerültek mentéséről; b) a kiürítési és mentési útvonalak kijelöléséről, biztosításának módjáról; c) a mentés módjáról, eszközeiről; d) a mentést végrehajtók parancsnokának kijelöléséről. 82. Olyan mentési módot kell választani, ami a mentendő és a mentést végző személyekre nézve a legkisebb kockázattal jár. Mentésre, kiürítésre mindig a legbiztonságosabb, legkedvezőbb természetes útvonalat kell választani. Ennek hiányában a tűzoltóság, illetőleg más szervezet mentőeszközei használhatók. A mentési útvonalak biztonságát a mentés teljes ideje alatt biztosítani kell. A tűzoltás 83. A tűzoltás során a szükséges erőket, eszközöket, oltóanyagokat tervszerűen kell alkalmazni. A tűz tovaterjedését meg kell akadályozni, az égést meg kell szüntetni, illetőleg az égés feltételét (feltételeit) ki kell zárni. 84. A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen parancsokkal kell irányítani. 85. Az oltási módszer(ek) közül azt (azokat) kell alkalmazni, amellyel (amelyekkel) a tűzoltás emberéletet, testi épséget nem veszélyeztet, és a legrövidebb idő alatt, a legkisebb kárral, a legkevesebb erővel, eszközzel, a leggazdaságosabban végezhető el. 86. A tűzoltás történhet támadással, védelemmel és a kettő együttes alkalmazásával. A tűzoltás alapvető formája a támadás, amely a tűz szakszerű eloltására irányul. Védelemmel kell a tűzoltást megkezdeni akkor, amikor a helyszínen rendelkezésre álló erők, eszközök, az oltóanyag mennyisége csak a tűz terjedésének megakadályozására elegendő. A támadást és a védelmet együtt kell alkalmazni, ha az oltósugarak vonala mögött a tűz fellángolásának, terjedésének lehetősége fennáll. 87. A bevetett sugarakat úgy kell elhelyezni, hogy azok az oltás érdekében átcsoportosíthatók és élet- vagy balesetveszély esetén visszavonhatók legyenek. 88. A tűzoltás főbb szakaszai: a tűz körülhatárolása és a tűz eloltása. A tüzet akkor kell körülhatároltnak tekinteni, ha annak bármilyen irányú terjedési lehetősége kizárt. A tűzoltás akkor fejeződik be, amikor a visszagyulladás lehetősége kizárt, az égés minden látható formája – lánggal égés, izzás, parázslás – megszűnt.
Az oltóvízforrás kiválasztása 89. A tűzoltáshoz azt a vízforrást kell választani, amelyik a rendelkezésre álló erővel és eszközzel hatékonyan használható. 90. A tartalék gépjárműfecskendő(k) tartózkodási helyét a már működő fecskendő(k)nél vagy újabb vízforrásoknál úgy kell kijelölni, hogy zavar esetén az üzemképtelenné vált gépjárműfecskendő(k) a legkisebb időkieséssel pótolható(k) legyen(ek). 91. A vízforrásra állított működő vagy tartalék fecskendő(k) biztonságáról, a tűz hatásaitól való védelemről gondoskodni kell. Az égő, zárt helyiség, terület megközelítése 92. Az égő, zárt helyiségbe, területre a behatolást a tűzoltásvezető utasítása szerint kell végrehajtani. 93. A zárt helyiségbe, területre a behatolás elsősorban a bejáratokon keresztül történjen, amelynek során törekedni kell a lehető legkisebb károkozásra. 94. Ha a bejáratok igénybevételének elháríthatatlan akadálya van, a behatolást az egyéb nyílászárókon vagy az épületszerkezeten bontott nyílásokon kell végrehajtani. 95. A behatolókat a szúróláng hatásának kivédésére fel kell készíteni, részükre a megfelelő védőeszközöket és a visszavonulás lehetőségét biztosítani kell. 96. Veszélyt jelző feliratú, jelzésű, illetve olyan helyiségbe történő behatoláskor, amelyben veszélyhelyzet feltételezhető – ha rendelkezésre áll – a helyismerettel rendelkező szakember segítségét, közreműködését igénybe kell venni. 97. Le- és felhatolásra elsődlegesen a természetes feljáró(kat) kell igénybe venni. A felvonók közül csak biztonsági felvonó vehető igénybe, vagy a tűz által nem érintett tűzszakaszban lévő, ha annak működését a feszültségmentesítés, illetve egyéb körülmény nem akadályozza. A bontási munkálatok 98. Bármilyen bontási, megbontási munkálatot csak a tűzoltásvezető engedélyével szabad végezni. 99. A bontási, megbontási munkálatok megkezdésekor gondoskodni kell a veszélyeztetett terület kiürítéséről, lezárásáról és a feladatot végrehajtók kijelöléséről, eligazításáról. 100. Az épület-, építmény tartószerkezetének bontása lehetőleg statikus szakember véleményének kikérésével, – a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett – csak a tűzoltásvezető irányításával történhet.
Az állatok és a tárgyak mentése 101. Állatok, tárgyak és anyagok mentésénél emberélet és testi épség nem veszélyeztethető. 102. Az állatok, a tárgyak és az anyagok mentését csak a tűzoltás vezetője rendelheti el. 103. A mentést szakember bevonásával, véleménye figyelembevételével, tűzoltói irányítással kell végrehajtani. 104. A megmentett állatok, tárgyak és anyagok őrzésére a körülmények figyelembevételével – az együttműködő szervek, tulajdonosok, illetékes vezetők stb. útján – kell intézkedni. A tűzoltás befejezése utáni feladatok Az utómunkálatok 105. Utómunkálat a tűz eloltása utáni tevékenység, amely a helyszínen, valamint annak közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, illetve baleset- és egyéb veszély elhárítására irányul. 106. Az utómunkálatok végzésére csak a legszükségesebb erőt, eszközt lehet igénybe venni. A tűzvizsgálathoz kapcsolódó feladatok 107. A működés teljes időtartama alatt, ha az életmentést, tűzoltást nem hátráltatja, de legkésőbb az utómunkálatok idején a tűzoltásvezető a jogszabályban meghatározottak szerint intézkedjen a tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzésére, biztosítására, megőrzésére és a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények elvégzésére. 108. Törekedni kell a tűz keletkezési helyének, idejének és okának megállapítására, valamint a megállapításokat alátámasztó bizonyítékok felkutatására, megőrzésére. 109. Bűncselekmény gyanúja esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni. A bevonulás, bevonulás utáni feladatok, a készenlét visszaállítása 110. A bevonulás megkezdése előtt intézkedni kell a felhasznált felszerelések, eszközök meglétének, állapotának, működőképességének ellenőrzésére és a víztartály feltöltésére. 111. Az adott szer és felszerelés végleges készenlétbe állítását az állomáshelyre érkezéskor a legrövidebb idő alatt el kell végezni. Pótolni kell az elhasznált üzem- és oltóanyagokat, át kell vizsgálni a beavatkozás során használt gépjárműveket, eszközöket, személyi felszereléseket, majd azokat meg kell tisztítani, és a szükséges karbantartást el kell végezni. Gondoskodni kell a járművek, felszerelések szükség szerinti javíttatásáról, illetve cseréjéről.
82
E-3
Lakóépületek tűzoltása; pincetüzek oltása; lakások tűzoltása Pincetüzek tűzoltása A tűzoltóság kárelhárító munkájának jelentős részét teszik ki a lakóépületekben, pincékben, melléképületekben keletkezett tüzeknél végzett kárelhárítási tevékenység különböző formái. Az elmúlt évtizedekben jelentős változások következtek be a lakóépületek és környezetük infrastruktúrájában; a korszerű háztartási, szórakoztató berendezések száma emelkedik, ezzel párhuzamosan a keletkezett károk összege is nagyságrendekkel emelkedett. A tüzek keletkezési okaként főleg a szubjektív (emberi mulasztás) és a műszaki-gépészeti berendezések objektív okként meghatározható meghibásodásai a jelentősek. Az elemi csapás, mint tűzkeletkezési ok is jelentkezik, főleg bizonyos évszakonként nő meg lehetőségük. A tűzoltóktól gondos és szakszerű munkát követel meg kárelhárítás, mert nemcsak arról van szó, hogy emberek nehezen megszerzett anyagi javait kell védenünk, de gyakran a beavatkozó állományt is veszélyeztetik az ilyen jellegű tüzek hatásmechanizmusai. A lakóépületek fogalom alatt, most elsősorban a családi házakat értjük, a hozzá vagy melléépített épületekkel, valamint a ház alá (vagy mellé) épített földalatti pincéket, illetve padlástereket. Vertikálisan (függőlegesen) alulról fölfelé haladva tekintjük át az egyes épületrészeket, jellemző tűzformákat, oltásuk feladatait, a kialakuló veszélyhelyzeteket és azok elhárítását. A pincéket először építési módjuk és felhasználásuk alapján vizsgáljuk meg. Közös jellemzőjük az, hogy föld alá épített (vagy kialakított) helyiségekről van szó, amely lehet épület alatt, vagy mellett, de lehet független különálló pincéről is beszélni (pl. gomb, borospincék). Épület alatt, épített formájával találkozunk, egyéb esetben pedig földbe, sziklába vájt-faragott kialakítások a jellemzőek. Építőanyagát tekintve lehet: – betonozott (zsaluzott, zsaluköves); – kőből épített; – téglából épített; – földbe, kőbe vájt-faragott. Kialakítását tekintve épület alatt, a szögletes, több helyiség álló rekeszekre (helyiségekre) osztott kialakítás a jellemző. Általában egy síkban helyezkednek el a helyiségek, de előfordul szinteltolásos (különböző mélységű) helyiségkialakítás is. Az épületek melletti vagy önálló pincék viszont lehetnek egy, illetve több ágúak is, ennek egy formája az úgynevezett labirintus rendszerű pincék, melyek sok elágazással rendelkeznek, ezek elsősorban kőbányászat, agyagbányászat folyamán alakultak ki és ezután kerültek hasznosításra (gombatermesztés, borospincék, stb.) A pincék minden esetben rendelkeznek lejáróval (esetleg többel is), valamint valamilyen szellőzési lehetőséggel, amely lehet ablak, vagy kürtő.
83
A pincékben található közműrendszerek – – – –
gáz, víz, csatorna, villany (esetleg trafóházak, akkumulátorok).
A családi házak alá épített pincéket funkcionálisan a következőre használhatják: – raktározás (lom, bútor, tüzelő); – műhely; – garázs (gépkocsitárolás); – szárítóhelyiség (mosott ruhák szárítása); – mosókonyha; – hobbihelyiség (vasút, zenehallgató szoba, klubhelyiség); – zöldség- és terménytárolás (gyümölcs, bor, stb.); – extrém igénybevétel (uszoda, konditerem, stb.). A tűz kialakulásának jellemzői pincék esetében A vázlat nem foglalkozik az égéselméleti résszel, csak a kialakuló hatásmechanizmusokat vizsgálja. A pincékre minden esetben ki fog alakulni a tökéletlen égés, melynek következménye a sűrű, tömény füst, amely a helyiség méretétől függően igen gyorsan kitölti a rendelkezésre álló teret. A másik nehezítő körülmény a hő akkumulálódása, mivel a rendelkezésre álló nyílászárók hiánya az esetek többségében nehezítik a hő távozását a helyiségekből. A veszélyhelyzetet növelő tényező az elektromos hálózat megsemmisülése (leolvadása), a műanyag víz- és szennyvízrendszer megsemmisülése, esetlegesen ott vezetett gázvezeték sérülése (égése). Következő nehezítő körülmény, hogy ilyen viszonyok közt kell a tűzoltónak mozognia (szerelni, menteni, oltani), amikor a vízszintes látótávolság szinte lehet a semmivel egyenlő. A beavatkozás feltételei pincetűznél • teljes védőruházat (sisak, kámzsa, védőruha, csizma, kesztyű, légzőkészülék) • szakfelszerelések (világítóeszköz, mentőkötél, rádió) • pontos felderítés: – mi ég van-e ÉLETVESZÉLY – mit veszélyeztet – merre terjed – milyen oltóanyag szükséges Felderítés alanyai: – lakók; – tulajdonos; – szemtanuk.
84
Vizuálisan észlelhető jellemzők: – behatolási lehetőségek; – füstelvezetési lehetőségek; – oltóvíz, oltóanyag szükséglet; – életvesztés lehetőségei; – életmentés esélyei. Behatolás a pincébe A nyílászáró felnyitása igen veszélyes művelet. A tökéletlen égés során kialakult, el nem égett égéstermékek, friss levegő hatására robbanásszerű égésre képesek. Ezt a jelenséget szúrólángnak nevezzük, amely formájában egy nyílászárón keresztül kicsapódó lángnyelv. Ha a felnyitást követően rögtön megkezdjük a behatolást, akkor ez a jelenség komoly veszélyt jelent a beavatkozó tűzoltókra. Védelem Ajtó mellé húzódva, 10-20 másodperc várakozás után kell megkezdeni a behatolást. Másik megoldás olyan nyílászárók felnyitása (kitörése), amely nem jelent a környezetére (beavatkozókra) veszélyt, betartva az előzőekben leírt rendszabályt. Közlekedés pincetűzben – lehatolásnál át kell menni az úgynevezett hődugón (a pince tetejére felszállt meleg égésterméken); – ha a pince nagysága, beosztása nem ismert, akkor mentőkötél mentén végezzük a behatolást (Ariadné fonalának meséje); – a tömlővezeték, melyet lefektettünk, mindig tájékozódási lehetőséget biztosít. Mindig a jobb oldalán megyünk be, és a balon jövünk ki; – betartjuk a légzésvédelmi felszerelések használatának szabályait; – sohasem megyünk egyedül, a társunk jelenléte biztosíték; – végrehajtjuk a közművek elzárását. Nehezítő körülmények – – – – – – –
nem látunk, tapogatunk; optikai csalódás a füstben (távoli tűz közelinek látszik); lassú közlekedési lehetőség; rossz sugárvezetés eredménye lehet a gőz, amely veszélyt jelenthet; hő hatására omlás (vakolat, kő, tégla); nem megfelelő oltás esetén az oltóanyag (víz) elöntheti a pincét; mindig csak konkrét tüzet oltunk a lehető legkevesebb oltóanyaggal.
85
Oltóanyag kiválasztása Minden esetben alkalmazkodjon az égő anyag jellemzőihez. – szilárd éghető anyag → nedvesített víz (1 % habbekeverés) – tűzveszélyes folyadék → oltópor, oltóhab – elektromos berendezés → oltópor Veszélyhelyzetek – – – – – – – – – –
szúróláng; omlás; dőlés; aknák, gödrök, lépcsők, alacsony ajtónyílás; labirintusszerű elágazások; elzárt folyosók; robbanásveszély (hígító, festék, üzemanyag, stb.); palackból elfogyó levegő (hangos figyelmeztetés); másodlagos károk okozása; pánik kialakulásának lehetősége.
Beavatkozást könnyítő megoldások – – – – –
természetes szellőztetés lehetőségének biztosítása; füstelszívás, levegőbe fúvás tűzoltó szakfelszereléssel; állomány pincébe dolgozó részének váltása, pihentetése; jó taktika, helyes oltóanyag kiválasztása; oltásban részt nem vett víz folyamatos eltávolítása.
Összefoglalva A pincetűz az egyik legkellemetlenebb tűzfajta. Igen nagy bátorságot, állóképességet kíván az oltása. Lényege a jó felderítés, a jó taktika és a fegyelmezett tevékenység. Törekedni kell a kedvezőtlen feltételek kiküszöbölésére, az állomány lehetőség szerinti kímélésére. Megfelelő védőruházatban - gyorsan és szakszerűen tevékenykedve - gyorsan oltható.
86
LAKÁSOK TÜZEINEK OLTÁSA A föld felszíne feletti épületrészt lakótérnek nevezzük, amely az esetek egy részében kiterjedhet a padlástérre is. Ha a lakóteret funkciója szerint osztályozzuk, akkor a következő helyiségeket sorolhatjuk fel, a teljesség igénye nélkül: – előszoba, előtér; – konyha, étkező; – lakószoba (nappali szoba, lakótér); – hálószoba (gyermekszoba); – fürdőszoba (mellékhelyiséggel vagy nélküle); – WC; – takarítóeszköz-tároló; – gardróbszoba (ruházati cikkek tárolására); – hobbihelyiségek (zenehallgatás, házimozi, makettszoba, stb.); – kamra; – mosó-szárító helyiség. A felsorolt helyiségeken kívül még hozzáépítve lehet erkély, terasz, virágház, stb. A lakóhelyiségek természetesen közműrendszerekkel vannak komfortfokozatot emelik, a mindennapi életet könnyítik. Ilyenek: – vízvezeték-rendszer; – központi fűtésrendszer; – csatornahálózat; – vezeték a lakossági gázfelhasználáshoz (földgáz, pb-gáz); – központi antennarendszer; – kommunikációs hálózat. Jelentősebb berendezések a lakótérben – – – – – – –
villanytűzhely; villanybojler; gáztűzhely; gázbojler; vegyes tűzhely; mosógép; mikrohullámú sütő;
– – – – – – –
kombinált gázfűtő készülék; vegyes tüzelésű kazán; televízió, video, műholdvevő; audio berendezések; mobil és telepített klímaberendezések; számítástechnikai eszközök; stb.
ellátva,
melyek
a
87
Ha az épületeket építőanyaguk szerint nézzük, akkor a következő felsorolást alkalmazhatjuk. Hagyományos építkezési mód: – vályogépület (tégla, vert fal); – hagyományos téglaépület; – blokktéglás épületek; – betonfalú épület (betonelem); – faszerkezetes épület; – felsoroltak kombinációi. A lakóhelyiségek bútorzata jelentős mennyiségű éghető anyagot jelent. A bútorfa, a szövetek, kárpitok, szivacsok, függönyök mind segítik a gyors tűzterjedést. Az anyagok jelentős része szintetikus, amely mérgező vegyi anyagok légtérbe kerülését eredményezheti. A keletkezési okok széles skálája jellemző, néhányat megemlítek a teljesség igénye nélkül: - gyermekjáték; - nyílt láng használata; - tüzelő fűtőberendezés; - elektromos berendezés üzemzavara; - gyújtogatás; - elemi csapás. A lakásban keletkezett kisebb tűz - mivel megfelelő mennyiségű levegő és éghető anyag van jelen - igen gyorsan kiterjed és kedvező esetben a teljes épületre veszélyt jelenthet. A terjedés iránya először függőleges, majd vízszintes és csak kedvező esetben irányulhat lefelé. Az áramló égéstermékek magas hőmérséklete is a terjedés lehetőségét növeli. Az égéstermékek elsősorban a lakótér felső részét töltik ki és csak ezután kezdi a föld feletti réteget kitölteni. Ez okozza, hogy a lakásba belépve alul sokszor még megfelelő a látótávolság és a hőmérséklet is lényegesen alacsonyabb. A lakástüzeknél mindig fennáll annak a lehetősége, hogy személy(ek) maradtak az égő lakótérben. A beavatkozást, tűzoltást nehezítő körülmények a következők – – – – – –
zsúfolt bútorzat, rendetlenség; vezetékes vagy palackos gáz; zárt nyílászárók miatt erős füst; biztonsági nyílászárók, nehezített megközelítés; elektromos légvezetékek; rossz állapotú épületrészek.
A felderítés alapvető szempontjai épülettüzeknél Vonulás közben: – megközelítés útvonala – tüzivíz-hálózat, vízvételi lehetőségek – behatolás lehetőségei Helyszínen: – mi ég van-e ÉLETVESZÉLY – mit veszélyeztet – merre terjed – veszélyhelyzetek
88 Ha a tűz zárt térben van, akkor fennállhat a szúróláng keletkezésének lehetősége (ha az ablakon kitört, akkor már nem kell vele számolni). Az épülettűz felderítésénél mindig működő sugárral lépjünk be a helyiségekbe. Fel kell deríteni és intézkedni kell az áramtalanítás helyéről és módjáról, a gázvezeték elzárásának lehetőségéről. (Vigyázat! Égő gázvezetéket, gázüzemű berendezést csak a gáz elzárása után szabad eloltani.) Az áramtalanítás megoldható az utcai oszlopnál történő leválasztással, az árammérőnél történő leválasztással. Vigyázat! Légvezetéket mindig az oszlopnál kell elvágni és nem a tetőtartónál, hogy ne legyen földön fekvő (lógó) feszültség alatti vezeték. A lakásba történő tájékozódásnál fel lehet használni az alsó 30-50 cm-es füsttel kevésbé kitöltött teret. Ezt azonban nem megfelelő sugármanőverezéssel megszüntethetjük (megkeveri a levegőt és homogén lesz a füst). Az oltóanyagot mindig porlasztott formában jutassuk ki, ügyelve arra, hogy a legkevesebb vizet használjuk fel és csak a tűzre irányuljon a sugarunk. Sok, oltásban részt nem vett víz a másodlagos károkat növeli. A felderítés irányuljon a tovaterjedés megakadályozására és csak ezután oltsuk a többi helyiséget. A nagy erejű vízsugár használata veszélyes és célszerűtlen. Lakástüzek esetében a fő oltóanyag majdnem minden esetben víz, illetve kézi oltókészülék, ha a tűz nagysága használatát lehetővé teszi. Kis terjedelmű tüzek oltásánál igen jó szolgálatot tehet a puttonyfecskendő, de nem egy esetben egy vödör víz is elég az égés megszüntetésére. Korszerű tűzoltási mód az impulzusoltás, mely még igen új technológiának számít. Lényege, hogy kis mennyiségű, de nagy energiájú vízköd mechanizmus hatására szűnik meg az égés. Előnye az, hogy nem jár nagy vízkárral, gyorsan alkalmazható. Bevetésénél azonban ügyelni kell arra, hogy hatása főleg zárt térben érvényesül igazán. Sokszor merül fel az a kérdés, hogy a magasnyomású sugár, vagy alapvezeték sugarai kellenek-e. A magasnyomású sugár hatékony kis vízfelhasználású oltóeszköz, de nehezen fejleszthető tovább. Az alapvezeték megszerelése ugyan nehézkesebb, de szükség esetén három teljes értékű, vagy (nem tévedés) öt sugár is szerelhető róla (osztó utáni osztó, összekapcsolt osztó). Mindig a tűz nagysága és terjedése az, amely az alkalmazandó sugárfajtát meghatározza. Sokszor esett szó az úgynevezett másodlagos károkról. Ez a szó a tűzoltás során keletkezett olyan károk gyűjtőneve, amely sajnos együtt jár az oltási feladatokkal. Elkerülésére nincs mód, de szakszerű, tervszerű tevékenységgel csökkenthető a kártétel nagysága. Ebbe a kategóriába tartozik az oltás során elfolyó víz, az ütőhatástól kitört ablak, összedőlő berendezés, összetörő tárgyak. Csökkenteni, pontos, a tűz nagyságának megfelelő sugárvezetéssel lehet, illetve a szétfolyó (lefolyó-elfolyó) víz felfogásával, szívatásával, a veszélyeztetett értékek mentésével, takarásával lehet. Mindenképpen beszélni kell a vezetékes és palackos gáz jelenlétéről a tűz által érintett területen.
89
A vezetékes gáz két módon jelent veszélyt a beavatkozó állományra nézve: • A gázvezeték sérült, vagy a gázüzemű berendezés sérült, a kiáramló gáz ég. Ez az egyszerűbb probléma, ha vezetékes gázról (földgáz) van szó. A környezet eloltása után az égő vezetéket vagy berendezést az elzárást követően a láng csökkenésekor oltjuk el. • A gázvezeték-berendezés sérült, és a gáz ömlik, de még nem ég. Fokozott veszélyhelyzet, mert az áramló gáz a levegővel (oxigénnel) keveredve gyorsan elérheti az alsó robbanási határértéket és gyújtóforrással találkozva robbanást okozhat. Megoldás az intenzív légcsere, és a gyújtóforrástól történő védelem a gázvezeték elzárása. Palackos gáz esetén a propán-bután palack égő helyiségben igen gyorsan felhasad (a belső nyomás is a palackpalást szilárdságának csökkenése miatt). Ez igen komoly veszélyhelyzetet jelent, ezért családi házas, vidéki környezetben fontos felderítési szempont a gázpalack léte és helye. Ha információnk van jelenlétéről, minden esetben törekedni kell a megtalálására, hűtésére, kihozatalára. Ha a palackot sugárral elértük (a hőközlés megszűnt), akkor már nem fog felrobbanni, hűtés közben eltávolítható. A sérült, szivárgó palackot biztonságos helyen kell tárolni az eltávolítást követően. A gázpalack és berendezés csatlakozásánál, a tömítetlenségből eredő tüzek, ha nem terjedtek tovább, gyorsan és egyszerű eszközökkel olthatók (pl. vizes rongy is megfelel). Ha gázszivárgásra, gázömlésre utaló jelet észlelünk, akkor minden szikrát okozó helyzetet meg kell előzni (áramtalanítás, nyílt láng megszüntetése). Összefoglalva A lakóterek tűzoltása nem jelent olyan megterhelést, mint az előzőekben taglalt pincetűz. Jó felderítés után hatékonyan lehet beavatkozni. Ügyelni kell a másodlagos károk csökkentésére, kevés vízzel hatékonyan kell oltani. Fontos a fokozott veszélyhelyzetek (palack, vezetékes gáz) felismerése és a gyors reagálás a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében. Az oltóanyag főleg a víz, főleg annak porlasztott formája. Ha a tűz nagysága lehetővé teszi kézi oltókészülékekkel, puttonyfecskendővel is eredményesen olthatunk.
90
E-4
Lakóépületek tűzoltása: melléképületek, padlásterek tűzoltása Melléképületek tűzoltása A családi házas övezetben a főépülethez kapcsolódva különböző rendeltetésű melléképületek találhatók. Ilyen épületek a következők: – garázsépület, – műhelyépület, – állattartó épületek (lásd mezőgazdasági tüzeknél), – raktárak, kamrák, – húsfüstölő, – virágházak, melegházak, – WC épület, – tüzelőanyag tárolók. Vidéki viszonylatban gyakran a főépülethez csatlakozva lakótér funkciójú épületcsoport is épül (nyári konyha, mosókonyha, kisszoba, kamra, stb.). A melléképületek épületszerkezete viszont az építésre alkalmas anyagok bármelyikéből épülhet, de vegyes anyagú is lehet, ahol a téglától a hullámlemezig, a hulladék deszkától a kátránypapírig minden megtalálható. Tűzoltó szempontból az építőanyagok éghetősége a meghatározó. Ezen épületek nagy részre engedély nélkül épült, minden építészeti és tűzvédelmi előírást mellőzve, ezért gyakran elég komoly tűzesetek alanyaivá válnak. A rendszerváltást követően megindult gazdasági tevékenység egyik szegmense az úgynevezett maszekolás, melynek színterei az épületek mellett megtalálható melléképületek helyiségei, eredménye meg a sok melléképület tűz. A tűzoltó zsargon ezt a tevékenységet "sufnitunning"-nak nevezi. Főleg autószerelő, karosszérialakatos, asztalos, valamint szerkezeti lakatos műhelyek bújnak meg a melléképület fogalom alatt. Gyakran találkoznak a tűzoltók az ilyen tüzek esetén hegesztő-berendezéssel, tűzveszélyes folyadékkal, propán-bután palackkal, melyek kiemelt veszélyt jelentenek az oltásban résztvevőkre. De ha nem ilyen jellegű a tevékenység, akkor is jellemző a melléképületekre a zsúfoltság, a szabálytalan elektromos hálózat, a tűzvédelmi szabályok szabad kezelése. Tűzoltás a melléképületek esetén Vonulás közbeni feladat: Felderítés a helyszínen:
– címpontosítás – vízforrás meghatározás – mi ég van-e ÉLETVESZÉLY – mit veszélyeztet – merre terjed – milyen tevékenység folyik – van-e veszélyt jelentő berendezés, technológia – mit tároltak az épületben
91 A beavatkozás fontos szempontja, hogy a tűz ne terjedjen át más épületekre, ne alakuljon ki veszélyhelyzet. Az oltóanyag kiválasztásánál szempont, hogy az oltóanyag megfeleljen az égő anyag sajátosságainak. A behatolás során ügyelni kell a következő veszélyhelyzetekre – szúróláng lehetősége; – palackok (gáz, hegesztő-berendezés); – tűzveszélyes folyadékok (benzin, hígítók, festékek); – zsúfolt terek; – omlásveszély, épületszerkezet dőlés, beszakadás; – ismeretlen eredetű anyagok (vegyi anyagok, permetezőszerek, stb.); – rossz épületszerkezetek. A melléképület tüzek oltásának egyik jellemzője, hogy az utómunkálatok elhúzódnak az előbbiekben felsoroltak miatt. Az épületek mellé, vagy alá épített gépjárműtárolók jellegzetessége, hogy valamilyen munkapad mindig van az egyszerű javítási munkák elvégzésére. Gyakran előfordul az is, hogy a járműhöz szükséges alapvető anyagok, alkatrészek tárolását is ott oldják meg. Ha még háztartásban ritkán használt eszközök, bútorok is ott kerülnek elhelyezésre, akkor komolyabb tűz kialakulás lehetséges. Ennek veszélye az, hogy a tűz átterjed a főépületre is, így komoly tüzek alakulhatnak ki. Ha a tűz sufnitunning eredménye, akkor robbanásveszéllyel párosul, így egy családi ház tűzesete elérheti a III. kiemelt fokozatot is.
Padlásterek tűzoltása Az épület legfelsőbb szintje a padlás. Ezt a épületszerkezetet csak a lapos tetejű épületek nélkülözik. Az elmúlt évtizedben nemcsak az épület zárása ez az épületrész, hanem díszítőelem is, vagy anyagi javak megjelenítési formája lehet (gazdag ház tornyos, csúcsos tetővel). Jelentős változás állt be az épületszerkezetek anyagában, a tetőhéjazat kivitelében is. A tetőszerkezetek anyaga szerint lehet: – fa; – zártszelvény; – ragasztott fa; – betonelemekből épített. A tetőhéjazat anyaga szerint lehet: – nádtető (fazsindely); – cserép (égetett, beton, stb.); – palaborítású; – zsindelyes; – hullámpalás; – fémborítású (trapézlemez, lindab, stb.).
92
Az új technológia jellegzetessége, hogy a héjazatot zárt páraszigetelt deszkázatra helyezik fel, vagy ragasztják fel (pl. tetőzsindely). Cél a viszonylag könnyű helyszerkezet, amely nem kíván meg olyan erős hordozószerkezetet. Az elmúlt évtizedekben igen gyakran építik be a tetőteret lakótérré és itt igen sok könnyűszerkezetes építőanyag kerül felhasználásra. Jellemző a sok fa, hőszigetelő anyag, valamint a dekorációs anyag beépítése. A padlásterekben felhasználnak olyan épületszerkezeteket, melyek a tűzoltás során veszélyhelyzetet okozhatnak. Ezek közül néhány: – oromfalak elöl, hátul (tégla, falazóblokk); – kémények, szellőzőkürtök (tégla, azbesztcement, beton); – esetleges válaszfalak. Tetőhéjazaton elhelyezett berendezések: – tetőantennák árbocai; – műholdvevő, parabola antennák; – szellőzőcsövek és kémények kinti részei; – elektromos hálózat bekötőárbocai; – CB rádió, amatőr antennarendszerek. A tűz terjedése szempontjából lényeges az épület födémszerkezetének építési technológiája. Lehet: – fafödém deszkaborítással; – fafödém deszkaborítással, agyagtapasztással; – fafödém alulról nádszövettel borítva; – betongerenda, betontálcával, betonelemmel; – betongerenda téglakitöltéssel; – kerámia alapú gerenda kerámia béléstesttel; – öntött betonfödém. A födémszerkezet anyaga jelentősen befolyásolja a tűz lefelé történő terjedését, vagy épületszerkezet dőlés esetén az átszakadását. A padlástüzek oltásánál jelentkező veszélyhelyzetek – – – – – – – –
magasban végzett munka (4-5 m-től 10-15 m-ig); rossz közlekedés; gyors tűzterjedés éghető anyagú hordszerkezet, héjazat esetében; eldőlő falszerkezetek (oromfal, kémény); eldőlő antennaszerkezetek, feszítőkötelekkel együtt; födémátégés, födémátszakadás; téli viszonylatban: hó, jegesedés, csúszásveszély; felhatolás külső falsíkon (létrák).
93 Felderítés szempontjai Vonulás közben: Helyszínen:
– címpontosítás – útvonal – vízforrás meghatározás – mi ég – mit veszélyeztet – merre terjed – veszélyhelyzet kialakulhat-e
van-e ÉLETVESZÉLY
Felhatolás lehetőségei Tetőtüzek esetében a magasság függvényében két felhatolási mód jöhet számításba. 1. Felhatolás természetes feljárón: Ha lehetőség van rá, igen gyorsan alkalmazható módszer a meglévő feljáró igénybevétele. Azonban leszakadó tetőszerkezet, dőlő épületszerkezet esetén kockázatot jelent, így csak megfontoltan, nem égő tetőszerkezet alatt ajánlatos használni. 2. Felhatolás saját eszközrendszerrel: Itt elsősorban a rendszeresített saját létrák jönnek szóba. A még nem égő tetőszerkezetre hatolunk fel a létráink segítségével. Nagyon fontos szempont a megfelelő biztosítás, mert dolgozni létráról csak rögzített (zárkapcsolt) állapotban lehet. A tetőhéjazaton történő mozgásnál is megfelelő biztosítás szükséges, kötelekkel megfelelő épületszerkezetekhez rögzíthetjük magunkat. Precíz tetőtűz oltást csak megfelelő felderítés után tudunk végezni. Fontos szempont, hogy héjazat bontóeszközeinkkel megbontható-e, mert tetőtérbeépítés esetén ez igen nehéz feladat lehet. Égő tető esetében fel kell készülni arra, hogy a fém tartószerkezet nem soká képes ellenállni a tűznek. A nem égő tetőrész megbontása után eredményesen lehet a terjedést megállítani, majd eloltani a tüzet. A padlás belső terében dolgozó tűzoltóknak ismerni kell a födémszerkezetet, mert ha eljutnak a tűz által érintett részig, ott fennáll a veszélye annak, hogy ha meggyengült részre lépnek, az átszakadhat. Fa födémszerkezet esetén csak gerendára lehet lépni, vagy lefektetett létrán lehet közlekedni. A segédsugár-vezetőnek mindig figyelni kell a padlástérben lévő épületszerkezeteket, mert azok dőlése veszélyhelyzetet jelent. Előfordulhat az, hogy az instabil szerkezetet biztonságunk érdekében le kell dönteni. Ezt csak a parancsnok utasítására, megfelelő biztosítás után, az épülettől kifelé lehet végrehajtani, ha ott veszélyt nem jelent. Az épületbe bejövő elektromos légvezeték áramtalanítását (levágását) az oszlopnál kell végrehajtani.
94 Néhány fontos rendszabály – – – – – – –
a tetőtűz által érintett épület környékét le kell zárni; a létrákat mindig eldőlés-mentesen kell telepíteni; az osztókat óvatosan kell nyitni, elkerülve a sugarak lökésszerű terhelését; téli viszonylatban fel kell készülni az eszközök eljegesedésére; minden tetőhéjazaton dolgozó tűzoltót kötelekkel biztosítani kell; az oltóanyag a tetők esetében víz, melyet nedvesíteni lehet; sötétben gondoskodni kell az épület megfelelő megvilágításáról.
Emelőkosaras gépjárművet ritkán, csak nagyon magas tetőszerkezetek esetében alkalmazunk, de vigyázni kell, hogy lehetőleg csak sugárral dolgozzunk róla. A vízágyú használattól tartózkodni kell, ha a tetőn, tetőtérben tűzoltók dolgoznak. A kézből kieső (leeső) szerszámok felszerelések balesetveszélyt jelenthetnek. Összefoglalva A tetőtűz oltás a magasság miatt balesetveszélyes feladat. Igen gondos munkát kíván meg minden tűzoltótól. Mindig figyelni kell a kialakult veszélyhelyzetet, ügyelni egymásra és önmagunkra. Szélsőséges esetben előfordulhat teljes épületre (pince-lakótér-tető) kiterjedő tű, ez nagy odafigyelést és szervezést igénylő káreset.
95
E-5
Középmagas és magasépületek tűzoltása Az elmúlt 20-25 év alatt felépített, több mint egymillió lakást az építőipar a hagyományos építési eljárással képtelen lett volna megvalósítani. E célra házgyárak sora jött létre a fővárosban, majd a megyei székhelyeken. A paneles építkezéshez szükséges házgyári berendezések rendkívül drágák. Ezért és más egyéb okok miatt a gazdaságosság azt követelte meg, hogy 10-11 szintes épületeket építsenek. Így alakultak ki a középmagas épületek mellett a magasépületek. A középmagas és magasépületek tüzeinek oltása egy sor sajátos nehézséget vetett fel. Ezek megoldására kidolgozásra kerültek azok a legfontosabb szabályok, amelyek a középmagas és magasépületekben keletkezett tüzek oltására vonatkoznak. Ezek “Tűzoltási Szabályzat Különös Rész II.” elnevezéssel kerültek jóváhagyásra. Ez a rész tartalmazza az általános előírásokat, a tűzjelzés és riasztás sajátosságait, szabályait, valamint a vonulással, a tűzoltás előkészítésével, a felderítéssel, az emberélet-mentéssel, a terjedést befolyásoló körülményekkel, az oltási móddal, az égő, zárt terület megközelítésével, az osztó elhelyezésével, a sugarak bevetésével és a tömlővezeték fektetésével kapcsolatos szabályokat. A szabályzat alkalmazása kiterjed azokra a középmagas és magasépületekre, amelyek lakás, iroda, oktatás, művelődés és egészségügy, valamint szálloda céljait szolgálják. 1.
Középmagas, magasépület fogalma
Középmagasnak nevezzük azt az épületet, amelyben a legfelső használati szint, vagy helyiség padlósíkja 13,65 m-nél magasabb, de legfeljebb 30,00 m-re van az építmény bejárata előtti járdaszint vagy rendezett terepszint felett. Magasépület, amelyben a legfelső használati szint, vagy helyiség padlósíkjának magassága a 30,00 m-t meghaladja, az építmény bejárata előtti járdaszint vagy rendezett terepszint felett. 2.
Főbb épülettípusok
“Dán” típusú lakóépület: Középfolyosós elrendezésű. Egy vagy két lépcsőházzal építik. A folyosó két oldalán elhelyezett közművezeték-rendszerrel építik. Borításuk éghető anyagból készült farostlemez. Sávházak: Az épületek több lépcsőházzal készülnek, de ezek csak a tetőn létesített átmenőfolyosókon keresztül vannak összeköttetésben egymással. A lépcsőház két emeletszint között ablakkal ellátott. A füst elvezetése ezeken keresztül nem megfelelő. A szellőző és a vizesblokk közműcsatornája függőlegesen, szakaszolás nélkül meg végig az épületen.
96
“P” jelű (pontházas), középlépcsőházas lakóépületek: Egy vagy több lépcsőház, mindig az épület közepén található, a liftaknával együtt. Eköré épült a körfolyosó, amelyekből a lakások nyílnak. A lépcsőházak általában füstmentesek. 3. Az elmúlt évtizedekben sokszor a gazdasági megfontolások, presztízs-okok, illetve tervezésüknél és kivitelezésüknél elkövetett kirívó szabálytalanságok nagymértékben befolyásolják a középmagas, magasépületeknél történő beavatkozások sikerét. A következő problémákkal találkozhatunk: – Az úthálózat kialakítása és vonalvezetése nem minden esetben biztosítja a gyors megközelítést. – A terepadottságok – így a lépcsőházak, parkolók és parkok – nem teszik mindig lehetővé a magasból mentő járművek telepítését és használatát. – Az épületeknél zárt folyosókat és tereket létesítettek, amelyek a menekülés, a füstelvezetés szempontjából kedvezőtlenek. – Az épületen belül mindenütt – sajnos a menekülési útvonalakon is – éghető anyagú beépített szekrényeket, fal- és födémburkolatokat készítettek, éghető anyagú technológiai csatornákat, falakat alkalmaztak. – A lépcsőházi füstelvezetésről nem gondoskodtak, illetve nincsenek kialakítva füstmentes lépcsőházak. Itt kell megemlíteni a lakótelepi házakban alkalmazott távműködtetésű füstelvezető nyílásokat, melyek a lépcsőház tetején vannak elhelyezve, a működtető kar pedig a félemeleten található egy erre a célra kialakított fali dobozban. – A sávházak tetején, vagy az 5-6. emeleten kialakított életmentő folyosó gyakran ráccsal van lezárva, amely megnehezíti az életmentést. – Nem megoldott a száraz, illetve nedves felszálló vezetékek, tűzcsapszekrények ellenőrzése, karbantartása, esetenként a megközelítése. Így beavatkozáskor ezeket a tűzvédelmi berendezéseket nem mindig lehet alkalmazni. – A folyosószakaszok és lakások sokszor rácsokkal vannak lezárva, melyek az életmentésnél és a tűzoltásnál egyaránt problémát okozhatnak. – A lakóházak a pince vagy alagsori helyiségeiket gyakran bérbeadják vállalkozóknak, ahol a rendeltetéstől eltérő tevékenységet is végeznek. A lakóház közös helyiségeire egyébként inkább jellemző a “lomtár”-jelleg. 4. A középmagas és magasépületek belső kialakításuk révén nagy tömegek befogadására alkalmasak, így tűz esetén az emberi magatartásformák figyelembevétele rendkívül fontos. Ilyen kárhelyen szinte törvényszerűen riadalommal, pánikkal találkozhatunk, mely határozott magatartást igényel tőlünk.
97
5. A tűz terjedését a taktikai jellemzőknél felsoroltak alapvetően meghatározzák. Legintenzívebb az alulról felfelé terjedő tűz fejlődése, veszélyes méretű lehet még a vízszintes irányú tűzterjedés és ritka, de nem hagyható számításon kívül a fentről lefelé történő égés sem. A tűz útját az épület szerelőaknáinál, szellőző és technológiai csatornáinál kialakuló huzat vagy más néven kéményhatás jelentősen elősegíti. Figyelembe kell venni továbbá: – a beépített éghető anyagokat és nyílászárókat; – a kisebb tűzállósági határértékű válaszfalakat és födémeket; – a különböző helyiségek nyitva hagyott ajtóit, ablakait; – a függőleges és vízszintes csatornákhoz illeszkedő éghető elválasztásokat, szekrényeket és az azokban tárolt éghető anyagokat. A tűz terjedését elősegítik még az elektromos, gáz és egyéb közművezetékek. Jellemző ma már, hogy az épület különböző helyiségeiben kialakításra kerültek irodák, üzlethelyiségek, raktárak. Tűz esetén ez a tény is gondot, nehézséget okozhat. A gyakorlati tapasztalatok és kísérletek azt igazolták, hogy középmagas és magasépületek tűz feletti szintjeinél néhány perc alatt kialakul az emberre is veszélyes mértékű égéstermék-, füstkoncentráció. Továbbá a füst olyan helyiségeket és tereket is veszélyeztet, ahová a tűz egyébként nem képes átterjedni. 6. A felderítésnél két meghatározó fontosságú feladatot kell megoldani. Ez egyrészt az életveszéllyel, az emberélet mentésével, másrészt a tűzzel összefüggő információk gyűjtése. Információgyűjtésnél fontos a helyismerettel rendelkező személyek bevonása. Az életmentéssel kapcsolatban a Tv-nek tudnia kell, hogy hol, milyen létszámú és mértékű a veszélyeztetettség. Ehhez milyen mentési útvonalak és mentési mód a legkedvezőbb. A tűzzel kapcsolatban meg kell állapítani a tűzfészek helyét, az égő anyag fajtáját, mennyiségét, a terjedés irányát, intenzitását. A felderítésnek ki kell terjednie a vízszintes és függőleges terjedést elősegítő faláttörések, közműalagutak, csatornák, szellőzőnyílások helyeinek meghatározására. Tehát nem csak a tűz szintjén, hanem a tűz alatti és feletti szinteken is felderítést kell végrehajtani, illetve átvizsgálni. Szerezzünk be információt a száraz vezetékek állapotáról is.
98
7.
Beavatkozás
A középmagas épületre vonatkozó tűzjelzéskor I-es kiemelt, illetve II-es kiemelt riasztást kell végrehajtani attól függően, hogy a riasztott egységek helyszínre érkezése 10 percen belül vagy túl hajtható végre. Minden magasépületre vonatkozó tűzjelzéskor II-es kiemelt riasztást kell elrendelni. Ha a tűzjelzés során az épületben több szint tüzére lehet következtetni, akkor IV-es kiemelt riasztás elrendelése is indokolt lehet. A kárhelyre érkezéskor törekedni kell az épületbe szorult személyek megnyugtatására, tájékoztatni kell őket a legcélszerűbb magatartásról, az általuk végrehajtható feladatokról (például a füst elleni védekezés lehetőségeiről; az ajtók, ablakok becsukásáról; a nyugodt, higgadt magatartás fontosságáról, stb.), valamint a mentés elkezdéséről, módjáról és az ezzel összefüggő további feladatokról. A Tv-nek intézkedni kell a gázvezetékek lezárásáról és az elektromos rendszer leválasztásáról. Vízvezeték vagy a távfűtő-vezeték sérülésénél intézkedni kell azok elzárásáról. Az ebből keletkező károkat az utómunkálatok során, vízeltávolítással mindenképpen enyhíteni kell. Itt a mélyszívó használata indokolt. 8. Az életmentést elsődlegesen a természetes behatolási lehetőségeken, így a füstmentes lépcsőházon, a tűz vagy füst által nem veszélyeztetett lépcsőházon kell végrehajtani. Életmentés történhet szintenként kijelölt biztonságos térbe, helyiségbe. A mentést lehetőleg a támadástól eltérő útvonalon kell végrehajtani. A felső szintek kiürítésével kell kezdeni, mert a füst itt jelenti a legnagyobb veszélyt. A végrehajtást nagymértékben nehezíthetik a kíváncsi szemlélők, így azok távoltartásáról gondoskodni kell. 9. Sugarak bevetése: – Az első sugár bevetésére az életmentés érdekében kerüljön sor. – Ha erre nincs szükség, akkor a tűz függőleges terjedésének határvonalán vagy afölött, annak megakadályozására vessük be. – A második sugarat a tűz fészkének megközelítésére, a harmadik sugarat a tűz fészkére kell bevetni. A további sugarak helyét szükség szerint a Tv. határozza meg. Osztó elhelyezése: – Az első osztó a függőleges terjedés határvonala feletti, vagy azzal azonos szinten legyen. – A második osztó a tűz fészkével azonos szinten legyen.
99
A beépített szárazvezeték igénybevétele esetén az alapvezetékre a földön osztót kell közbeiktatni. A sugarak működtetéséhez szerelt alapvezetéket az osztóig, elsősorban a külső falfelületen felhúzással, vagy ha erre nincs mód, a lépcsőkarok közötti orsótérben kell szerelni. Csak ha elkerülhetetlen, akkor fektessük a tömlővezetéket a lépcsőházban és a lépcsőn. A tömlő felhúzásához 2 db csőkötelet kell használni és a nyolcadik emeletig egy, a tizenötödik emeletig kettő, ezen felül három szakaszban kell azt elvégezni. 10. Biztonság, védelem szempontjából a nehézségek elsősorban a légzésvédelemmel, a hőterheléssel és a nagy magasságban végzett munkálatokkal függnek össze. Középmagas és magasépületeknél már a felderítést is légzésvédelmi eszközökben kell végrehajtani. A lifteket tilos használni a tűzzel megegyező tűzszakaszban. A biztonságos tűzszakaszoknál is ügyelnünk kell az áramtalanításból adódó lift-leállásokra. Különösen az égő szint feletti részen ügyeljünk arra, hogy a tűz nehogy elzárjon minket és mögénk kerüljön. Az épület közvetlen környezetében a leeső tárgyak és üvegcserepek veszélyt jelenthetnek a tűzoltók és a bámészkodók számára.
100
E-6
Vegyipari tüzek tűzoltása: gumigyártás; gyógyszergyártás; porrobbanás kialakulása, a védekezés lehetőségei
Gumigyártás A gumigyártás alapanyagai: A gumi előállításának kiindulási terméke szerint megkülönböztetünk természetes eredetű és mesterséges anyagokat. Természetes alapanyagok: kaucsuk, fehérje és poliszaharid alapúak. – – – – – –
legfontosabb alapanyag a természetes kaucsuk (latex 50-60 %-ban tartalmazza); gumikeverékek, térhálósító anyagok; vulkanizáló szerek (kén, gyorsítók), késleltetők; töltőanyagok, színezékek (korom és fehér termékek); lágyítók, kémiai puhítók, öregedésgátlók; különleges adalékok, égéskésleltetők.
Külön foglalkozni kell a vulkanizáló szerekkel (kén nélküliek): – diazó vegyületek, – kinon származékok, – peroxidok. A vulkanizált kaucsukot nevezzük guminak. A 4-5 % kéntartalmú gumi rugalmas, 25 %-on felüli kéntartalommal rendelkezik a keménygumi és a megmunkálható ebonit. A gumigyártás menete: – – – –
puhítás – gyúró és dagasztó gépeken plasztikussá teszik a kaucsukot; keverés – a gumi végső tulajdonságát meghatározó adalékok bekeverése (ezek lehetnek: ásványolajok, gyanták, korom, fenol mészkőliszt, kaolin naftalin származékok); vulkanizálás – 100-170 °C hőmérsékleten a legfontosabb művelete a gumigyártásnak, formázással együtt végzik; gumitej latex feldolgozása – mártással öntéssel készülnek a varrat nélküli gyártmányok, habosítással a szivacs szerkezetű anyagok (laticel).
A gyártás során többféle tűzveszélyes oldószert használnak (benzin-, benzolszármazék, stb.).
101
A műgyantagyártás Természetes alapú műanyagok három alcsoportra oszthatók: kaucsuk, fehérje és poliszacharid alapúak. A fehérje alapú műanyagok elsősorban műszál és műszaru előállítására alkalmasak. A poliszacharid alapú műanyagok a cellulóz alapú műanyagok között találhatók, így például a viszkóz, a nitrát, az acetát és a műselyem. Mesterséges alapú műanyagok alapanyagai: kőolaj, földgáz, mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó alkotórészek.
kőszén
lepárlásából,
Csoportosításuk: Kémiai összetétel szerint: – szénhidrogének (poliolefinek, polisztirolok, stb.); – oxigén tartalmú vegyületek (epoxi műgyanták, bakelitok, stb.); – nitrogén tartalmú vegyületek (poliakrilnitril, stb.); – nitrogén és oxigén tartalmú vegyületek (poliuretán, poliamid, stb.); – halogén tartalmú vegyületek (PVC). Előállítási mód szerint: – polimerizációs és poliaddiciós (melléktermék nem keletkezik); – polikondenzációs műanyagok (melléktermék is keletkezik). Hőhatással szembeni tulajdonság szerint: – hőre lágyuló műanyagok (oldószerben oldódnak); – hőre keményedő műanyagok (hő vagy oldószer hatására maradandó elváltozást szenvednek); – rideg üvegszerű anyagok; – kemény, nagy ütőszilárdságú anyagok; – kristályszerkezetű anyagok. A gumi- és műanyagipar, alapanyagait és gyártási technológiáit tekintve a felhasznált hőenergia, a tűzveszélyes oldószerek, a magas nyomáson megvalósuló gyártás rendkívül tűzveszélyes. A technológiával általában együttjár a veszélyes anyagok jelenléte, számítani kell azok gőzeinek felszabadulására, kiporzásra, a veszélyes melléktermékek és hulladékok keletkezésére. Mindezek együtt fokozott tűzveszélyt jelentenek. A felsorolt anyagok, technológiák jelenléte az általános elveken túl a tűz keletkezésének, terjedésének lehetőségeit is meghatározzák.
102
A tűz terjedését befolyásoló tényezők: – tűzveszélyes alapanyagok és adalékanyagok; – elsősorban benzin, olaj, kőolajszármazékok, korom; – a technológia magas hőmérséklete és a nyomás; – lerakódott por, hulladék, melléktermék; – robbanásveszélyes légtér. A befolyásoló tényezők a gumi- és műanyagipari tüzek oltásánál az általános szabályokon túl meghatározzák a beavatkozás feladatait és oltóanyagait. A felderítés során a helyismerettel rendelkező szakember igénybevétele fokozott mértékben jelentkezik. Pontos információt tud adni a felhasznált anyagok fizikai-kémiai tulajdonságairól és a technológiai folyamatról. Tájékoztatni tudja a Tv-t a tűz helyéről, a terjedés várható irányairól, intenzitásáról. Fontos a tűz oltása során: – – – – – – –
a teljes védőruházat használata; a Tv utasításainak szigorú betartása, különös tekintettel az oltóanyagokra, a bevetési, felállítási helyre, a beavatkozás irányára; ezektől eltérni csak rendkívüli esetben lehet; biztonsági és balesetvédelmi rendszabályok betartása fokozott mértékben jelentkezik; mobil felszerelések elhelyezése (gépjármű, osztók, stb., rom és robbanási határon kívül); a bevetésben résztvevők egymásra fokozott figyelemmel legyenek; hő és füst elleni védelem (légzőkészülék használata).
Gyógyszergyártás Gyógyszeripar: A gyógyszergyártás szerteágazó, sokrétű tevékenység, felhasznál szinte valamennyi alapvető kémiai folyamatot és vegyipari fizikai műveletet. Ezen az iparágon keresztül a vegyiparban keletkezett tüzek oltásának szabályai bemutathatók. Az iparág fokozottan tűzveszélyes, melynek okai: – tűz- és robbanásveszélyes alapanyagok; – nagyrészük veszélyes anyagnak is minősül; – ezek az anyagok a robbanásveszélyen túl önmagukban, égésük során égéstermékeikben mérgezőek is; – a gyártás során nagyszámú, különféle gyújtóforrás jelenlétével lehet számolni; – a kémiai reakciók alapanyagai többségében tűz- és robbanásveszélyesek; – a technológiai folyamatokban nagy mennyiségű tűz- és robbanásveszélyes, veszélyes anyag felhasználása történik; – a zárt rendszerű technológiától a nyitott tárolásig minden rendszer használatos; – az alapanyagok között savak, lúgok, maró hatású vegyületek vannak jelen.
103
A tűz terjedését befolyásolják: – a technológiai folyamat sajátosságai (hő jelenléte); – alkalmazott anyagok tulajdonságai, mennyisége; – felhasználás és tárolás módja; – rendszerint a technológiai tüzek robbanással kezdődnek. A tűzoltás, beavatkozás feladatai Felderítés: – helyismerettel és technológiai ismerettel rendelkező szakember igénybevétele; – milyen területen, milyen üzemben mit veszélyeztet a tűz; – milyenek a veszélyeztetett anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai; – mivel végezhető az anyag oltása vagy közömbösítése; – a szükséges védőfelszerelés (speciális felszerelés használata kötelező). A beavatkozás: – a Tv utasításait szigorúan be kell tartani; – minden tényről, változásról, ami befolyásolhatja a tűz alakulását; – taktikai helyzetet jelenteni kel a Tv-nek; – a gépjárműveket, mobil felszereléseket robbanási és romhatáron kívül kell elhelyezni; – különösen figyelemmel kell lenni a mérgező, maró anyagok lecsapódására; – az egyes kémiai reakciók hatásaira az oltás során; – oltó- és közömbösítő anyagokra vonatkozó utasításokat maradéktalanul be kell tartani; – számítani kell különösen veszélyes, mérgező gázok felszabadulására; – éghető folyadékok és gázok jelenléte. Természetesen az éghető folyadékok, a maró és mérgező anyagok jelenlétében végzett tűzoltás szabályai ebben az esetben is érvényesek (TSZMSZ).
Porrobbanás kialakulása, a védekezés lehetőségei Robbanás fogalma, csoportosítása, feltételei Robbanásnak nevezzük egy anyagi rendszer igen gyors szétbomlását, ha az nagy energiafelszabadulással jár. A robbanás jellege szerint lehet: Fizikai: – az anyagnak csak a fizikai állapota változik meg kémiai összetétel változatlan marad; – fizikai jellegű robbanást okoz egy anyagi rendszer fizikai állapotának hirtelen megváltozása, amely nem kémiai, hanem felhalmozott mechanikai energia felszabadulásával jár, kazánrobbanás.
104 Kémiai: – az anyag kémiai összetétele változik meg; – a robbanás alkalmával nagy hőfejlődéssel és gázképződéssel járó kémiai reakció igen nagy sebességgel játszódik le; – robbanás során nagy mennyiségű kémiai energia szabadul fel, magas hőmérséklet és nyomás mellett. A robbanás ereje függ: – az átalakulás sebességétől; – a képződő gázok mennyiségétől; – a felszabaduló hőmennyiségtől. A robbanás feltételei: – a megfelelő iniciálással elindított kémiai átalakulás során számottevő energia (reakcióhő) szabaduljon fel, amely legyen elegendő az egész anyag aktivizálásához, azaz az úgynevezett láncreakció elindításához (a folyamat legyen önfenntartó); – legyen nagy az átalakulási sebesség, azaz a reakciósebesség, a robbanóanyagok kémiai összetételétől függően az alábbi átalakulási sebességek állapíthatók meg: = detonáció, = elsőrendű robbanás, sebessége 1-10 km/sec, vagy még nagyobb, = explozió: másodrendű robbanás sebessége 100-1000 m/sec-ig, = lobbanás: gyors égés, sebessége cm/sec-től néhány m/sec-ig, = deflagráció: égés (folytatás nélküli, aránylag lassú, lángoló égés, sebessége mm/sec nagyságrendű; – a robbanáskor keletkező reakciótermékek legyenek részben vagy egészben gázok vagy gőzök; – legyen jelentékeny a gáz alakú robbanástermékek térfogata és nyomásnövekedése. A porok fogalma, jellemzésük Por: Minden szerves, szervetlen vegyület, anyag őrléssel, osztályozással, vagy más módon keletkezett frakcióinak összessége. 0,004 mm-nél nem nagyobb szemcsenagyságú. A porok keletkezése munkafolyamatoknál: – gabonaiparban (silóknál, ki- és betárolásnál, elosztó, ürítő helyeknél, ciklonoknál, porleválasztóknál); – faiparban, fémipar egyes helyein. Porzással járó munkafolyamatok: – kemény anyagok aprítása (őrlés, darálás, fűrészelés, stb.); – veszélyes anyagok felületének csiszolása, köszörülése; – por alakú anyagokkal végzett munka (keverés, szitálás); – vegyi folyamatok eredményei (korom, hamu, stb.); – folyékony vagy olvasztott anyagok porlasztása (festés).
105
A porok osztályozása: A porokat az elmúlt évtizedek porrobbanásai, tüzei alapján lefolytatott vizsgálatok során a következők szerint sorolták: – fa, faipari termékek 32 % – papír 2% – szén tőzeg 9% – élelmiszer takarmány 25 % – műanyagok 13 % – fémek 13 % – egyéb 6% Az esetek nagy része azt mutatja, hogy a szerves, széntartalmú anyagok pora éghető. A porok egyrészt öngyulladásra hajlamos (hőtároló képesség miatt), más részük könnyen gyullad (nyílt láng, forró égési gázok, súrlódás, szikra, elektrosztatikus szikra, stb.). Fő tűzkeletkezési helyek: – silók, bunkerek, ülepítők; – őrlő- és finomőrlő berendezések; – portalanító, szárító porelszívó; – keverő berendezések, szállító rendszerek; – őrlő- és csiszológépek; – porvisszanyerők. A porrobbanás feltételei: – ugyanazon időben és térben éghető por finoman eloszlatott alakban; – oxigén jelenléte; – robbanásra alkalmas keverék és levegő jelenléte a robbanási határon belül; – iniciáló (gyújtó) hatás. A porrobbanás jellemzői: – elsődleges robbanás (felkavarja a leülepedett port); – láncreakció-szerű robbanási folyamat; – a felkavart por és levegő elegy folyamatosan robbanóképes; – veszélyezteti a gépeket, berendezéseket, majd a teljes épületet és a személyeket. A védekezés lehetőségei: – technológia kialakításával (több rendszer ismert); – alsó robbanási koncentráció alatti működés; – inert gázadagolás; – gyújtóforrás kiküszöbölés; – automatikus jelző- és beavatkozó rendszer. A robbanás elleni védekezés módjai: Szikrázás elleni védekezés: – vas, acél, hősugárzó anyagok leválasztása; – elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem; – szikramentes szerszámok, berendezések.
106 Öngyulladás megelőzése: – hőmérséklet-ellenőrzés; – nedvesedés meggátolása; – kritikus mennyiség csökkentése, azaz rendszeres takarítás; – oxigén-csökkentési rendszer. Technológiák porleválasztása: – ülepítéses módszer (porkamra); – centrifugás módszer (ciklon); – szövetszűrés módszere (tömlős, tárcsás porszűrő). A beavatkozás szabályai: – felderítés szakember bevonásával; – teljes védőfelszerelés használata; – a tűz keletkezésének pontos helyét, nagyságát, a technológiai rendszert ismerő; – technológiai rendszert le kell állítani; – teljes áramtalanítást végre kell hajtani; – a lehető legkisebb létszámmal kell végrehajtani a felderítést; – a szükséges mértékben a kiürítést végre kell hajtani; – kerülni kell a nyílászárók által keltett huzathatást, porfelkavarást; – az izzó gócokat fel kell deríteni. Tűzoltás: – csak a kijelölt állomány (Tv utasítása szerint); – csak köd és porlasztott sugár üzemeltethető; – a technológia teljes átvizsgálása, izzó részek oltása, a rendszer ürítése; – ülepítők, porkamrák, silók átvizsgálása; – porlasztott, szórt sugarak használata, a csőrendszerek tisztításának végrehajtásakor; – szakszemélyzet bevonása a rendszer teljes kiürítésébe; – a rendszert újraindítani csak ezután lehet.
107
E-7
Kőolaj- és gázkutak Gázpalackok tüzeinek oltása KŐOLAJ KELETKEZÉSE ÉS FELTÁRÁSA A kőolaj szénhidrogén vegyület, amely más vegyületekkel és metánszármazékokkal a föld kérgében található meg. Az évmilliók során az óceánokban élt alacsonyabb rendű élő szervezetek bomlásából jött létre a mai hipotézisek alapján. A keletkezett kőolaj és szénhidrogének a föld mélyében többszáz, vagy többezer méter mélyen található üregekben, vagy likacsos kőzetekben halmozódott fel. A kőolaj a mai mindennapok nélkülözhetetlen vegyipari és közlekedéstechnikai alapanyaga, ezt az évszázadot az energiahordozók igénye miatt a szénhidrogének évszázadának is nevezik. A kőolaj kitermelése az egész világon kiemelkedő iparág, sőt stratégiai ágazatnak is minősíthető. A kőolaj-kitermelésnek három alapvető módja ismeretes: a) Elsődleges kitermelés lényege az, hogy a kőolajat (és szénhidrogéneket) tartalmazó üreget fúrással megnyitják és a kőolaj a felette elhelyezkedő gázelegy nyomásának hatására a kőolaj a felszínre tör. b) Másodlagos kitermelés lényege, hogy egy speciális szivattyúval – melyet himbaszivattyúnak nevezünk – a kőolajat a felszínre hozzuk. c) Harmadlagos kitermelési mód, amikor víz befuttatásával a víz felszínére úszó kőolajat a réteg töltésével a felszínre hozzuk. Mindhárom esetben a kőolajat és szénhidrogéneket tartalmazó kőzetet fúrással kell elérni. A fúrás eszköze a fúrótorony, amely 30-40 m magas. Egy forgóasztal a kb. 10 m-es fúrószárat forgatva halad a talajba, majd a fúrt furatot béléscsövezéssel védik a laza talaj omlásától. A törmeléket nagynyomású fúrófolyadékkal hozzák a felszínre. Ezt a fúrófolyadékot fúróiszapnak nevezik, amely védi a fúrófejet és szükség esetén megakadályozza a spontán kitörést.
A KŐOLAJ-KUTAK ÉS FÖLDGÁZ-KUTAK KITÖRÉSE A kitörés lényege az, hogy a nagynyomású kőolaj és földgáz valamilyen módon váratlanul a felszínre tör. Ez az esetek többségében valamilyen technológiai hiba következménye, de előfordulnak igen nagy nyomású üledékkamrák is. A felszínre kiáramló anyag a magával hozott kőzetanyag miatt, amelyek a fémrészekhez csapódva szikrát keltenek, meggyulladhat vagy egyéb gyújtóforrást találva kezd el égni. Az ilyen termelő-berendezés tüzét egy- vagy többágú, magas, 20-60 m-es gázfáklya jellemzi, melynek égését a hallásküszöböt károsító hanghatás kíséri (kb. 120-140 dB). Ha a kiáramló anyag nem gyulladt be, akkor jelentős területet szennyez be kőolajszármazékkal, a kiáramló szénhidrogén-származékok a levegővel keveredve pedig robbanásveszélyes elegyet képeznek. Az ilyen, sérült, égő kitermelő-kutak oltása hosszú, gondos előkészületeket igényel, a beavatkozás pedig veszélyes és fizikailag nehéz feladat.
108 Veszélyhelyzetek: – a tűz hőhatása; – robbanásveszély kialakulása (nem égő kitöréseknél); – szennyezett munkaterület, amely az egészségre ártalmas anyagokat tartalmaz; – a fájdalomküszöböt ingerlő erős hanghatás. Tevékenységi sorrend: Szakemberek részéről: – pontos helyzetfelmérés és tájékoztatás; – állandó koncentráció-mérés (nem égő kitörésnél); – védősánc kialakítása; – a fúrótorony maradványainak eltakarítása; – a béléscső vizsgálata; – megközelítési utak kiépítése; – tüzivíz-tároló medencék (mesterséges tavak) kiépítése; – vízelvezető árkok készítése. Tűzoltóság részéről: – megfelelő erő helyszínre rendelése; – közös feladatok pontosítása, koordinálása; – tüzivíz-tárolók feltöltésében közreműködés; – a speciális munkák védelme (hűtés); – az oltásban való közreműködés. A kúttüzek oltásának feladati sorrendje: – a tűzoltóság részéről a fő feladat az első időszakban a munkát végző eszközök, gépek hűtése, a munka biztosítása; – a tüzivíz-forrás feltöltésében való résztvétel; – felkészülés az oltásra; – a turboreaktív oltógép működtetéséhez szükséges alapvezeték kiépítése, a szükséges mennyiségű oltóvíz biztosítása. Turboreaktív oltógép: A MOL tulajdonában egy harckocsialvázra épített repülőgép-hajtómű páros, amely MIG-21 Trumanszkij típusú sugárhajtóművekből készült. A hajtóművek végénél több sugárcső került fixen beépítésre, amely a hajtóműből kiáramló égéstermékekbe porlaszt be nagy mennyiségű vizet. Ez a nagy energiájú, porlasztott vizet tartalmazó gázsugár kiszorítja a levegőt a kútfej közeléből és képes a lángot leemelni a kútfejről. A tűzoltóság tulajdonában lévő oltógép egy ZIL alvázra felépített MIG-15-ös hajtómű, amely hasonló elven működik, de kisebb teljesítményű. Amennyiben az oltási kísérlet eredményes, akkor úgynevezett kitörésgátló szerkezetet helyeznek fel az oltás után a rendbehozott béléscsőre, majd a kitörésgátlót lassan elzárva meg lehet szűntetni az anyagkiáramlást. Előfordulhat, hogy a kitörésgátlót nem sikerül felhelyezni, vagy más műszaki jellegű probléma jelentkezik. Ilyenkor állandóan mérni kell a kút közelében, illetve szélirányban a
109 gázkoncentráció értékeit és veszélyhelyzet esetén a kútból kiáramló anyagot vissza kell gyújtani. Ha a tűz nem oltható el a fenti módon, akkor ferde fúrással a béléscsövet megkeresik és nagy mennyiségű iszap besajtolásával próbálják a kútkitörést elfojtani. Végső megoldás lehet a béléscső nagyobb mélységbe történő összerobbantása, de ez a kút végleges megsemmisülését eredményezi. A kőolaj tárolása: A kitermelés után az olajat főleg csővezetéken szállítják a feldolgozás helyére, de világviszonylatban találkozhatunk hajón, vasúton, közúton történő szállítási formákkal is. A földben történő szállítás esetén a mozgató-energiát szolgáltató kompresszorállomásoknál fordulhat elő tűzeset. Az elmúlt időszakban azonban előfordultak vezeték-csapolási kísérletek is, amelyre számítani kell. Ezen tűzesetek oltóporral és oltóhabbal is olthatók kőolaj esetén. Gáznál a helyzet rosszabb, mert ha nem ég, akkor itt is kialakulhat robbanásveszélyes koncentráció. A kőolaj az alapanyag, melyet a kitermelés után vegyipari üzemekben fel kell dolgozni és így lehet további felhasználásra eladni. Erre a célra épültek meg a kőolaj-feldolgozó üzemek. Az érkező alapanyag a feldolgozást tárolókba töltve várja. Mind a kőolaj, mind a gáz esetében a tárolóteret tartálynak nevezzük. Tartályok jellemzői: Elhelyezés szerint:
– föld feletti tartályok; – félig föld feletti tartályok; – föld alatti tartályok.
A tartályok lehetnek fekvőhengeres tartályok, vagy állóhengeres tartályok. A legnagyobb veszélyt a nagy méretű, 10-60000 literes tartályok jelentik nagyságuk és a benne tárolt tűzveszélyes folyadék mennyisége miatt. A nagy tárolóképességű tartályokat két fő csoportra oszthatjuk kivitelük miatt: a) merevtetős tartályok (10-30 ezer m3) b) úszótetős tartályok (500-60000 m3) a) Merevtetős tartály: A hengeres palástot felül egy félgömb alakú, szilárdan hegesztett tető takarja. A tetőn egy szelep található, amely a folyadék felett elhelyezkedő gáztér nyomását vezeti le és lángvisszacsapó berendezéssel van szerelve. E tartálytípus legnagyobb hiányossága az, hogy a folyadék feletti térben mindig veszélyes koncentrációban található a levegő – tűzveszélyes folyadék aránya. Ez gyújtóforrás hatására robbanhat, amely a tartály sérüléséhez vezethet. b) Úszótetős tartály A palást hengeres alakú, ahol a tető nem hegesztett kivitelű, hanem kör alakú és a benne tárolt folyadék felszínén úszik. Előnye, hogy nem alakul ki gáztér és így veszélytelenebb, mint az előző típus. Hiányossága az, hogy a tető és hengerpalást közti tömítés mentén lehet párolgás,
110 és csapadékvíz is leszivároghat a tárolt anyagba. Ezért az utóbbi időkben a két tartálytípus hibridje került alkalmazásra, ahol az úszógyűrű fölé merev tetőt helyeznek el, amely jól szellőzik, így a két tartálytípus előnyeit egyesítették. A tartályok feltöltése alulról bevezetett csővezetéken történik és itt is ürítik ki. A tartályokhoz tartozik egy földtöltéssel határolt terület, melyet védőgödörnek hívnak. Ennek az a szerepe, hogy ha az anyag kikerül a tartályból (robbanás, repedés), akkor a teljes tárolt mennyiséget befogadni képes. A tartályokat ellátják speciális, a tűz oltására alkalmas berendezésekkel, melyek a tartálytűz esetén lehetőséget nyújtanak a hatékony beavatkozáshoz: – palásthűtő: egy olyan vezetékrendszer, amely a palást teljes felületét oltóvízzel locsolja és így a hő kevésbé képes azt megrongálni; – félstabil oltóberendezés: 3-6 olyan habfolyató, amelyen keresztül biztonságos távolságból tudjuk az oltóanyagot a tartály tárolóterébe juttatni; – habcsúszda: a védőgödör belső felületén kialakított vályú, amely védőgödör-tűznél a tárolótérbe vezeti az oltóanyagot; – kezelőfal: egy betonból készített támfal, ahol „B” típusú csatlakozócsonkok állnak rendelkezésre a fenti berendezések üzemeltetéséhez. A csonkok felirata egyértelműen utal arra, hogy mely berendezés lép üzembe. A kezelőfal mindig az égő tartály melletti tartálynál található, így megfelelő távolság van az égő tartály veszélyes környezetétől; – a palásthűtő egy kerekes nyitóberendezéssel hozható üzembe a tüzivíz-rendszerről táplálva. Tartálytűz jellemzői és kialakulása: Keletkezési okok a valószínűség sorrendjében: – elemi csapás (villám, földrengés); – műszaki meghibásodás; – szakszerűtlen munka, javítás, stb.; – szabotázs; – hadicselekmények. Kialakuló tartálytűz-formák: – robbanás - merevtető leszállása - felső szintű égés; – robbanás - tartálypalást sérülése – védőgödör-tűz; – úszótetős tartálynál körgyűrű-tűz. Az égő tartályoknál két, igen veszélyes helyezet alakulhat ki az idő függvényében: Mindkét esetben a tűzveszélyes folyadékban található víz okozza a problémát. a) Kiforrás Ha tűzveszélyes folyadék molekulái között vízmolekulák is vannak, akkor a tűz miatt keletkező hő hatására ezek a molekulák gőzzé válhatnak. A gőzfázisba való átmenet a víz térfogatváltozását eredményezi, a folyadék térfogata megnő és kifolyik a tartályból (egyszerűsítve: kifut, mint a forrásban lévő tej).
111
b) Kivetődés A tartálytűz-égés legtragikusabb következménye. Okozója a tartály fenekén található fenékvíz, amely ha hőközlést kap (hőáramlás), akkor gőzzé válhat. Mivel nagy nyomáson van a víz, így a gőzzé válás folyamata egy pillanat alatt következik be. Ha a gőz nyomása meghaladja a fölötte tárolt folyadék súlyát, akkor a tárolt folyadékot kiveti a tartályból. Ez a folyamat hosszabb idő után következik be és következményei beláthatatlanok. Előfordulásának okai a következők: – nem megfelelő technológia (fenékvíz lecsapolásának elmulasztása); – szennyezett folyadék; – hosszú oltási idő; – rossz sugárvezetéssel bekerült víz; – sötét ásványolaj-termékek rendelkeznek nagyobb víztartalommal. Tartálytűz-oltás végrehajtásának sorrendje: Felderítés: – – – –
mi ég, milyen termékeket tárolnak; milyen tartálytípusban van a tűz; milyen a tartály állapota; van-e kifolyás, sérülés.
Védelem: – tűz által érintett tartály palásthűtő üzembe helyezése; – mellette lévő, hősugárzásnak kitett tartály palásthűtőinek üzembe helyezése; – meghibásodott palásthűtő esetén hűtősugarak szerelése. Oltás előkészítése: – habbal oltó szerek táplálása, csatlakoztatása a kezelőfalra; – tartalék erő, tartalék oltókészlet biztosítása. Oltás: – oltás félstabil oltóberendezésen keresztül (tartály-védőgödör); – oltás hab-vízágyúval (ha az oltóberendezés megsérült). Oltóanyag: – oltóhab (Light Water, Silvani, stb.).
112
Oltás alatti felderítés: – szélirány és szélsebesség; – oltási idő; – van-e gőzjelenség, hangjelenség, amely a víz jelenlétére utal. Utómunkálatok: – visszahűtés, habtakaró folytonosságának biztosítása; – vízszívatás oltás után a védőgödörből.
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ FELDOLGOZÁSA SORÁN KELETKEZETT TÜZEK A kőolaj – mint említve volt – csak alapanyag, amelyet fel kell dolgozni és el kell különíteni a hasznos anyagokat a szennyező anyagoktól. Első művelet az oldott gázok eltávolítása a nyersolajból. Ezt a műveletsort úgynevezett szeparátorokban végzik el. Utána ülepítéssel a szilárd szennyező anyagok eltávolítása következik. A következő munkafolyamat a frakcionálás, ahol a kőolajat lepárlással komponenseire bontják szét. Itt fajsúly szerint válik ki a termék, felül a könnyűbenzinek, alul marad a pakura. A feldolgozásra jellemző a magas üzemű hőmérséklet, valamint a nagy nyomás. A folyadék a berendezésben hol folyadék, hol gőzfázisban van jelen. Ha technológiai berendezés sérülése miatt a gőzfázisú anyag kikerül (és gyulladási hőmérséklete felett van), akkor „sugárszerű” égés jön létre. Ha a kikerülő anyag nyomása nagy, akkor úgynevezett fáklyatűz alakul ki, amely elsősorban a csővezetékekben áramló anyagra jellemző. A legkellemetlenebb tűzforma az úgynevezett robbanást követő tűz, mert rongálja a berendezést (és környezetét), majd mindhárom tűzforma ismétlődése létrejöhet. A berendezések tüzeit jelentősen lehet befolyásolni a berendezések zárásával, kiszakaszolásával, így az odajutó anyag áramlását zárhatjuk ki. A fő veszélyt az jelenti, hogy a szétfolyó, szétvetődő anyag egyre nagyobb területre terjed ki és okoz veszélyhelyzetet. Oltóanyag minden esetben oltópor, majd a fémszerkezetek visszahűtésére oltóvíz. Nagyon fontos a pontos információ, a maximális biztonságra való törekvés. A teljes védőfelszerelés kiegészülhet nehéz hővédőruhával, így a beavatkozás nehézségi foka igen nagy. Állandóan nézni kell a kialakult gőzkoncentrációt, felkészülve a robbanásra. Az ilyen tüzek általában V. kiemelt nagyságú erők bevetését igénylik.
113
Gázpalackok tüzeinek oltása
„…a jelzett helyen gázpalackok vannak az égő épületben” – hallhatjuk ezt a visszajelzést, amely alapjában változtatja meg az eddigi taktikai elképzeléseinket és teljesen más beavatkozásra kényszerít a továbbiakban. A gázpalack az mindig veszélyhelyzetet jelent, nehéz beavatkozást, esetenként elhúzódó utómunkálatokat eredményez. Aki már megért a káresetek helyszínén palackrobbanást és látta hatásmechanizmusát, az igen tiszteli ezt a technikai terméket és igen gondosan igyekszik eljárni, megelőzve minden lehetőségét a bekövetkező tragédiának. Miért veszélyesek a gázpalackok és miként lehet eredményesen megoldani oltásukat, hűtésüket, mentésüket. Erről szól ez az előadásvázlat, természetesen nem tudván minden helyzetre kiszámítható, egyértelmű megoldást ajánlani. Beavatkozásaink során főleg propán-bután palackok, valamint hegesztő-berendezések dissous és oxigénpalackjai kerülnek látókörünkbe. A palackok oltása-mentése során ezen típusok jelentenek veszélyt, de előfordulhat, hogy egyéb, ipari gázt tartalmazó palackok is kárfelszámolási munkák tárgyává válnak. A palackok A gázpalackok nyomástartó edények, melyek feladata a benne lévő, nyomás alatt tárolt gázok tárolása. A gázok főleg folyadékfázisban találhatók, de ipari gázok esetében gázhalmazállapotban is tárolásra kerülhetnek. A palackok anyaga alumínium, vagy acél. Minden esetben a benne tárolt anyag nyomása határozza meg anyagát, vastagságát és gyártás-technológiáját. Technológiáját tekintve lehetnek hegesztett vagy speciális módszerrel mélyhúzott, varrat nélküli palackok. Kivitelét tekintve jellemző a hengeres alak, amely a nyaknál beszűkül, alul gömbölyű (gömbüveg) alakú, de előfordulhat homorú fenék-kiképzésű palackforma is. A palack nyakába szikramentes zárószerkezet (szelep) kerül beépítésre, amelynek célja az adagolás a palackok üzemszerű felhasználása során. A palackok alján egy lemezszoknya (talp) található, amelynek célja a palack állóképességének biztosítása. A palackok palástja lehet festve vagy natúr állapotú, ezt a benne tárolt gáz fajtája döntheti el. A palackon minden esetben színes jelzőcsíkot vagy csíkokat találhatunk. A szín a tárolt gáz fajtájára, a csíkok a palack falvastagságára utalnak.
114
A palackok színjelölését az MSZ 57041-80 szabvány tartalmazza. Ezek közül néhány – a teljesség igénye nélkül: oxigén – kék acetilén (dissous) – sárga nitrogén – zöld sűrített levegő – lila nem éghető gázok – szürke hidrogén – piros mérgező gázok – barna Palackok adatai: Ipari gázpalackok: 10-50 literig, 140-229 mm átmérőig, 150-200 bar töltőnyomásig, max. 300 bar próbanyomásig. Acetilén (dissous) gázpalackok: 14-20-27-40-50 liter űrtartalom, 2-10 kg gázmennyiség, 140-229 mm palackátmérő, 18 bar töltőnyomás, 35-77 kg üres-tömeg, 865-1640 mm palackmagasság. Széndioxid-palackok: 14-50 liter űrtartalom, 10-37,5 kg gázmennyiség, 1150 mm magasság, 65 kg max. üres-súly. Propán-bután palackok: töltettömeg: palack anyaga: töltött tömeg:
turista palackok: 0,5, 1, 2, 3, 5 kg háztartási palackok: 11, 23 kg ipari palackok: 11, 23, 33 kg turista palack: alumínium-ötvözet, acél háztartási palackok: alumínium-ötvözet, acél ipari palackok: alumínium-ötvözet, acél max. 62 kg (ipari, acélpalackos, propán)
A falvastagság és nyomás viszonya A gázpalackok oltásánál és mentésénél a legfontosabb kérdés az, hogy a palack miképpen viselkedik a tűzben, hő hatására milyen jelenségek okozzák robbanását. Egyértelmű az a tény, hogy hő hatására a palackokban tárolt anyag nyomása növekedni fog és ha a hőközlés nem szűnik meg, akkor a végeredmény a palack felhasadása (melyet fizikai robbanásként nevezhetünk meg).
115
A következő, egyszerű táblázat a hőmérséklet és nyomás viszonyát modellezi: hő (°°C) - 15 0 + 15 + 25 + 35 + 50 + 65
palacknyomás (bar) 8,5 12,0 18,0 26,4 34,8 47,4 60,0
Ha a táblázatot nézzük, látható, hogy a hőmérséklet és nyomás hogyan viszonyul egymáshoz. Az EU tagországokban a max. hőmérséklet 55 °C-ig engedélyezett. Megjegyzés: Ezen táblázat alapján megállapítható, hogy természetes hőforrás (napsütés) nem eredményezhet sohasem palackfelhasadást. Természetesen arra a kérdésre, hogy mennyi idő szükséges a gázpalack felhasadásához, még egy adat ismerete szükséges, a palack falvastagsága. A következő táblázat a gázpalackok (ipari és dissous) falvastagságát szemlélteti. Megnevezés Linde (USA) Koatsu (japán) Jugoszláv Coyne (USA) Magyar
Falvastagság 3,12-3,53 mm 3,5 mm 5,5 mm 3,1 mm 7,0 mm
Ez a táblázat mutatja, hogy mindezek, a magyar piacon is forgalmazott palackfajták mennyire eltérő falvastagsággal rendelkeznek. Az eltérő falvastagság a tűzben eltérő viselkedést eredményez, vagyis minél vékonyabb falú a palack, annál előbb következik be a felhasadás azonos hőhatást (időben és °C-ban) feltételezve. Robbantási kísérletek alapján kimondhatjuk, hogy a vékonyabb falú palackok 200-300 bar nyomáson, míg a vastagabb falúak 400-500 bar nyomásnál hasadnak fel. A palackokban kialakuló nyomás és a felhasadáskor jelentkező rombolóerő is egyenesen arányos. E tekintetben a magyar, 7 mm falú palack viszi el a pálmát – bizonyos értelemben bombához is hasonlíthatjuk robbanóerejét. Örök kérdés az, amikor robbanásveszélyes helyzetben végezzük a kárfelszámolást, hogy mikor következhet be a robbanás és mennyi idő lehet még a mentéshez. A robbantási kísérletek tanulságait feldolgozva megállapítható, hogy egy 4 mm palack felhasadása 25 perc múlva várható, a 7 mm palack felhasadása 55-57 perc múlva következik be.
116
A kísérletek alatt a palackok teljes felületét végig egyforma hőmérsékletű, homogén hő érte, ami a valóságban kis valószínűséggel jön létre, így azt mondhatjuk, hogy a fenti időintervallumoknál 10-20 %-kal több idő állhat rendelkezésre. Természetesen a propán-bután palackok esetében más értékekkel és idővel kell számolni. A palackok anyaga általában ötvözött alumínium vagy acél, amely nem olyan nyomásviszonyokra van tervezve, mint az ipari és hegesztő gázpalackok. Ha a palack palástján 1 vörös csík van, akkor 3,3 mm falvastagságú a palack, két csíknál 2,5 mm, három csíknál 2,3 mm a falvastagság. A PB palack próbanyomása 25 bar. A propán-bután palackoknál is végrehajtottak robbantási kísérleteket, amely alapján a következők állapíthatók meg: – 11 kg-os tele palack 52 bar nyomásnál hasadt fel 200 sec alatt; – 11 kg-os félig töltött palack 48 bar nyomásnál hasadt fel 142 sec alatt; – 11 kg-os túltöltött palack 63 bar nyomásnál hasadt fel 154 sec alatt; – 23 kg-os tele palack 48 bar nyomásnál hasadt fel 220 sec alatt; – 23 kg-os félig töltött palack 45 bar nyomásnál hasadt fel 228 sec alatt. A tapasztalatok alapján az modellezhető, hogy a propán-bután palackok 142 és 222 sec között intenzív hő hatására felhasadnak. Ez azt jelenti, hogy 2 és 4 perc között bármikor bekövetkezhet a felhasadás, ezért van hogy igen sokszor már a kiérkezés előtt a palackok felrobbannak. Ha a tűz terjed és kiérkezésünk után éri el a palackot vagy palackokat, akkor 2 percünk van arra, hogy hűtést szerelve megakadályozzuk a palack túlhevülését és felhasadását. A dissous-palack A fentiekben hőmérséklet és nyomás miatti felhasadásról beszéltem, melyet fizikai robbanásként említettem. Minden olyan robbanás ebbe a kategóriába tartozik, ahol nem kerül be gyújtóforrás a palack gázterébe, illetve nem kémiai reakció felelős a nyomásemelkedésért, illetve felhasadásért. A hegesztő-berendezés dissous-palackja azonban jelentősen eltér az előzőektől. Az eltérés okai a következők: – a palackban tárolt anyag acetilén-gáz instabil állapota miatt nem önállóan, hanem más anyagban elnyeletve található; – hő hatására bomlási folyamat következik be, amely alapján erős hőfejlődés mellett bomlik az acetilén; – az erős hőfejlődés miatt jelentős nyomásnövekedés következik be, amely mértéke meghaladja a fenti hősugárzás következtében bekövetkező nyomásnövekedést; – a felhasadás, robbanás előtti pillanatokban a nyomás többszörösére nő a másodperc törtrésze alatt, amely eredménye a palackok robbanása; – a palack viselkedése nehezen ellenőrizhető, ha a termikus bomlás beindult, akkor minden esetben a mentés lehetőségei kétesélyesek;
117
– ha a bomlás már bekövetkezett, akkor a lehetőségek beszűkülnek és hosszú, bizonytalan kimenetelű tevékenységre kényszerülünk; – a termikus bomlás bekövetkezése együttjár a beavatkozó állomány veszélyeztetésével, de ugyanolyan veszélyt jelenet a környezetében lévő emberekre, épületekre. A dissous-palack robbanása során jelentős nyomás hat a környezetre, a palack köpenyének leszakadó darabjai súlyos sérülésveszélyt jelentenek, valamint a palackból szétrepülő, magas hőmérsékletű töltőanyag égési sérüléseket okozhat. Egy robbanó dissous-palack hatását kb. 300 m átmérőjű körben érvényesíti. A fentiekben felsoroltak alapján rendkívül veszélyesnek kel minősíteni minden tűzbe került hegesztő-berendezést és ezen belül a dissous-palackot. Néhány fontos adat a propán-bután és acetilén-gáz jellemzőiről Kémiai képlet normál sűrűség párolgási hő 0 °C-on párolgási térfogat-növekedés forráspont 0 bar nyomáson fűtőérték (MJ/kg) öngyulladási hőfok alsó-felső robbanási határérték
Propán C3H8 2,019 378 272-szer -42 46,3 450 2,1 – 9,5
Bután C4H10
2,703 384 237-szeres -0,5 45,7 405 1,8 – 8,5
Izobután C5H10 2,668 356 229-szeres -11,7 45,6 460 1,8 – 8,4
A gáz a levegőnél nehezebb, erősen mérgező és igen alacsony az alsó robbanási határértéke. Gázfázisban kiáramlás után lefelé tölti ki a teret először, így eljut a pincékbe, csatornákba, aknákba. A gáz eredetileg szagtalan, színtelen, ezért illatosítva van, hogy az ember érzékszerveivel észrevegye, felismerje. A palackban folyékony halmazállapotú, kikerülve gáz halmazállapotba megy át. Néhány fontos adat az acetilén-gáz jellemzőiről: – – – – – – –
vegyi képlete: C2H2 molekula-tömege: 26,04 kritikus hőmérséklet: 36 °C kritikus nyomás: 62 bar öngyulladási hő: 530 °C alsó robbanási határérték: 1,8 – 80 % alsó robbanási határérték oxigénnel: 1,80 – 90 %
Rendkívüli bomlékonysággal rendelkező, jellegzetes, szúrósszagú gáz. Felhívnám a figyelmet az alsó-felső robbanási határérték igen széles skálájára. Gyakorlatilag majdnem minden koncentrációban robbanóképes elegyet képez. Az égés a kialakuló gázfelhőre kiterjed és 3000 °C hőmérsékleten ég el.
118
A gázpalackokban bekövetkezett acetilénbomlás jellemzői: – a palack falának hőmérséklete külső behatás nélkül megemelkedik; – a palackszelepnél és a nyomáscsökkentő berendezéseknél keletkezett égés során a láng színe nem erőteljesen világossárga színű, hanem elszíneződések tapasztalhatók és a lángon belül korom, illetve füstképződés észlelhető; – a nyitott szelepen kiáramló, nem égő gáz kormoz, füstöl, illetve abnormális szagú (nem hasonlít az acetiléngáz szagára); – ha a szelepégés vagy gázkiáramlás hirtelen megszakad, az leggyakrabban dugulást jelez, nem pedig a palack kiürülését; – a hirtelen megváltozó kiáramlási zaj mindig bomlásra utal; – a palack palástján észlelhető meleg foltok, festékbevonat olvadása, foltokban észlelhető páraképződés, hűtővíz foltos elpárolgása. Égő vagy sugárzó hőnek (tűznek) kitett gázpalackok oltásának feladatsora: A kárhelyen történő cselekvési sorrend meghatározásánál a Tűzoltási Szabályzatban lefektetett alapelvek az irányadók: – felderítés, – tűzoltás előkészítése, – veszélyhelyzet csökkentése, – tűzoltás (mentés) végrehajtása, – utómunkálatok, – tűzvizsgálat. Felderítés alapelvei: – Vonulás közben speciális információk beszerzése, amely támpontot adhat a beavatkozás irányára vonatkozóan (pl. palackok típusa, gázok fajtája, palackok darabszáma, a tűzre vonatozó információk). Ezek beszerzése a hírközpont feladata, amely a jelzővel való folyamatos kapcsolattartás feltétele. Minden új adat lehetőséget nyújt az első beavatkozás idejének csökkentésére, a pontos helyzetfelmérésre, az életveszély – robbanásveszély – hatékony csökkentésére, elhárítására. – A helyszínen az életveszély és robbanásveszély pontos megállapítása a szükséges intézkedések megtételéhez. – Információ a palackok számáról, elhelyezkedéséről, állapotáról és a tűz jellemzőiről, terjedéséről. A palack(ok) esetén fontos információk a következők: - éri-e hő, illetve lánghatás, - a szelep zárt vagy nyitott állapotban van-e, - a palack nyitott szelepénél a kiáramló gáz ég-e, - mennyi ideje van a palack hőhatásnak kitéve, - vannak-e belső bomlásra utaló jelek, jelenségek.
119
A helyszínre érkező egységek részére fontos, követendő biztonsági rendszabályok a következők: – Tekintettel a bármikor bekövetkezhető robbanásra és annak hatásaira, teljes védőfelszerelés használata kötelező a beavatkozás alatt. – Biztonsági védőtávolság kijelölése ajánlott, illetve megfelelő fedezékek felderítése kötelező (megjegyzés: esetleges detonáció esetén 300 méteres átmérőjű körön belül repeszdarabokkal, illetve a szétrepülő masszával kell számolni). – A felderítést fokozott óvatossággal, minimális létszámmal kell végrehajtani. – Minden ilyen esetben létre kell hozni egy több főből álló mentési csoportot, váratlan események esetére. Fontos felderítési feladat a használható vízforrások felkutatása, tekintettel arra, hogy megfelelő hőelvonást a bomlásnak indult palack felületéről csak nagy mennyiségű hűtőközeggel lehet biztosítani. Tűzoltás előkészítésének feladatai: – Biztonsági övezet kijelölése (300 m körzetben), illetve a veszélyzónán belüli épületek lakosainak kitelepítése (ha lehet, akkor ezt rendőrséggel végeztessük). – A palack és környezetének hűtését végző tűzoltók felkészítése, eligazítása, szükséges magatartási szabályok ismertetése. – A vízforrások közül a megfelelő kiválasztása, amely biztosítja a megfelelő mennyiségű hűtővizet, vízforrás hiánya esetén intézkedni a szükséges távolsági vízszállításra, tartályos gépjárművek (vízszállítók) helyszínre rendelésére. – Szükséges meghatározni azt a helyet, ahol a kimentett gázpalack(ok) hűtését lehet folytatni, a környezet veszélyeztetése nélkül. – Intézkedni kell a palack elszállításához szükséges jármű és eszköz (1 m3 targonca fedél) helyszínre hozataláról, mivel erre később szükség lesz. – A hírközpont felé intézkedni kell szakértő helyszínre rendelésére. (A hírközpont ezt minden olyan esetben önállóan végre kell, hogy hajtsa, ha a visszajelzésből egyértelmű, hogy palack(ok) hűtését végzik a kárhelyen.) A tűzoltás feladatsora gázpalack-tüzek esetén: Lángvisszacsapás utáni eljárás egyes palackok esetén – Haladéktalanul le kell zárni a szelepet (hegesztő feladata lenne). – Ha a kiérkező egység szelepégésnél tiszta acetilén-gáz kilépését tapasztalja, és a palack köpenye kézzel végzett érintés esetén hideg, akkor a palack szelepét el kell zárni. – Ha a szelep nem zárható el, akkor a robbanásveszély miatt – amely eloltás után a gáz kiáramlása miatt jöhet létre – a láng eloltása tilos. (Ez mindig épületben, zárt térben égő palackra igaz.) – Ha a palack égésénél bomlási folyamatra utaló jelek tapasztalhatók, akkor a palack megközelítése tilos.
120
Palacknyaláb tüze esetén az eljárás folyamata a következő – Lángvisszacsapás után a palack szelepét el kell zárni (dolgozók feladata). – A palackcsoportot felmelegedés esetén vízzel hűteni szükséges. – Nem szabad az egyes palackok szelepeivel manipulálni, a palacknyalábot szétszedni. – Palackcsoporton belüli égés esetén fedezékből kell hűteni a nyalábot és hagyni kell kiégni (legalább 24 órát kell várni a kiégés után). Természetesen a palackcsoport tűzoltók által való mozgatása nem lehetséges, szétszedése életveszélyes, ezért van szükség a kiégetésre. Palackcsoportot főleg – és majdnem kizárólagosan – ipari üzemekben alkalmaznak. A kiégetésnél előfordulhat, hogy egyes palackok dugulás miatt nem égnek ki, ezért szükséges a 24 órás várakozási idő. Bánásmód az olyan palackokkal, melyekben belső bomlási folyamatra utaló jelek észlelhetők – Ilyen palackok kimentésére csak addig van lehetőség, amíg a palack-köpeny kézzel érinthető. – Ha az ilyen palackok mentése során a hőmérséklet emelkedése (melegedés) kézzel érzékelhető, a palackot azonnal le kell fektetni és fedezéket kell keresni. Ezt követően a palack intenzív hűtését azonnal meg kell kezdeni. – Ha a palack mentése nem lehetséges és a palackból kiáramló gáz nem ég, akkor a helyszínrobbanás valószínűsége megnő, ezért a környezetben található gyújtóforrásokat meg kell szűntetni, valamint a nyílászárókat ki kell nyitni, majd a hűtést folytatni kell. – A palackot a normál hőmérséklet eléréséig (kézzel való érinthetőség) fedezékből kell hűteni. A normál hőmérséklet elérésének megállapítása érdekében a hűtést időnként meg kell szakítani (legkorábban 30 perc múlva) és a palackköpenyen található vízfilmet kell megfigyelni. Ha a víz csak lassan és az egész felületről párolog, akkor szállíthatónak lehet minősíteni. – Ezt követően a kimentett palackot 24 órán keresztül biztonságos helyen kell tárolni – ha arra mód van, valamilyen hűtőközegben. – Ha a palack visszamelegedése tapasztalható, akkor az intenzív hűtés folyamatát folytatni szükséges akár 24 órán át. A palack hűtésének lehetőségei és eszközei: Mint már említve volt, a belső bomlás folyamatát lassítani, megakadályozni az első időben csak jelentős mennyiségű oltóvízzel lehet. Az oltóvíznek (hűtőközegnek) a palack teljes palástfelületét el kell érni és ez azt jelenti, hogy több sugár, több irányból kell, hogy hűtse a palackot. Nagyon sok esetben a biztonsági védőtávolság nem tartható be és a fedezék – melyből a hűtés végezhető – mindenképpen a veszélyzónában található. Az esetek egy részénél nem alkalmazható több irányból bevethető hűtősugár, ezért a veszélyhelyzet ezáltal fokozódik, a palackfelhasadás lehetősége megnő.
121
A palack biztonságos hűtésére sokszor csak az eredeti (talált) helyéről való elmozdítás után kerülhet sor, miután a veszélyt jelentő palackot sikerült semleges zónába telepíteni. Ha a palack épületben van, akkor csak a víz jöhet számításba hűtőközegként, melyet sugárként tudunk a felületre juttatni. Semleges zónában lévő (részben mentett) palack esetében egyéb hűtőközegek is szóba jöhetnek: – télen a hóval történő letakarás (legjobb hűtési mód); – vizesárokba, aknába, kútba, természetes vízbe való helyezés; – fürdőmedence, nyitott víztározó, mint természetes hűtőközeg; – saját eszközeinkkel való folyamatos hűtés. A kimentett, semleges zónába való elhelyezés után folyamatos hűtést szerelhetünk meg tűzcsapról, kerti csapról közvetlenül. Az eljárás egyszerű: dugólétrából, állványlétrát szerelünk és ezt követően fölékötött „B” – „C” típusú tömlőből felülről a palástfelületre juttatjuk a hűtővizet. Jó megoldás a rohamszeren található hűtőgyűrű, amely az egész palást felületét hűti, miután a palacknyakra való felhelyezés után megtápláltuk. A fenti hűtési módoknak a vízigénye nem olyan nagy, mint a sugaraké, ezért célszerű közvetlenül nyomással rendelkező vízforrásra csatlakoztatni, mert a szivattyú ha a teljesítménye alatt üzemel, akkor a víz hőmérséklete emelkedik a járatás következtében, a hűtőhatása pedig jelentősen csökkenhet. Találkoztam már több irányból kikötött és irányított szórt sugarakkal is hűtésként, de ennek hatásfoka az esetek nagy részében kisebb, a vízigénye pedig nagyobb, mint az előbb felsorolt lehetőségeké. Jó megoldás a tartályba fektetni és a víz áramoltatása is ha ilyen eszköz a helyszínen fellelhető vagy odahozatható. A lehűtött palack elszállításánál bevált eszköz a szállítójárműre felrakott és vízzel részlegesen megtöltött targonca fedél, melyből e célra még készenlétben tart a tűzoltóság pár darabot. A palack oltásának, hűtésének veszélyei: Szakemberek gyakran mondogatják, hogy a bomlási folyamat beindulása után a palack viselkedése kiszámíthatatlan. Ha nincs arra adatunk, hogy a tűz mikor keletkezett, vagy a tűz kiérkezésünk előtt milyen módon érte a palackot, akkor mindig a legrosszabb reakcióval kell számolni: – vékony falú palack felhasadása 15-20 perc után várható; – vastag falú palack felhasadása 45-50 perc után várható; – ha kevés vagy szakaszos a hűtővíz-utánpótlás, a palack felhasadása várható; – ha a palack igen magas hőmérsékletű (és nyomású) és hirtelen nagy mennyiségű hűtővíz éri, akkor előfordul, hogy az acél szerkezetében bekövetkező változás miatt a felhasadás spontán létrejön; – a palack feldőlése, födémomlás, minden külső mechanikai hatás amely a palack köpenyét éri, a felhasadást elősegítheti.
122 A tűzoltók fegyelmezetlensége, veszélyhelyzetet eredményezhet.
a
„hősködés”,
egyéni
kockázatvállalás
mindig
A tűzoltók testi épségét veszélyeztetni az anyagi javak védelme céljából, szigorúan tilos. Ha a palack felhasadása bekövetkezik, akkor a fő veszélyt a kialakuló tűzgömb, a magas nyomás kialakulása és a szétrepülő repeszek, illetve a szétrepülő, forró massza jelenti. Összefoglalva az eddig elmondottakat, a következő sémát állíthatjuk fel az égő, vagy tűztérben lévő gázpalackok mentésénél, oltásánál: 1. Ha szivárgás áll fenn: – lehetséges gyújtóforrásokat megszűntetni; – a szellőztetés lehetőségét növelni; – hasadó-nyíló felületeket növelni; – a palack szelepét elzárni, ha nem lehet biztonságos helyre szállítva kiégetni. 2. Ha a palackból kiáramló gáz ég: – környezetet eloltani; – palackot hűteni és a szelepet elzárni; – a többi palack intenzív hűtését folytatni. 3. Ha a palack környezete ég: – fedezékből hűteni a palackot; – utána semleges helyre vinni és tovább hűteni. 4. Ha a tűz közvetlenül nem veszélyezteti a palackot: – hűtősugárral hűteni; – helyszínről elszállítani; – tűzoltással elősegíteni az elszállíthatóságát. Veszélyhelyzet vizuális és akusztikus felismerésének lehetőségei: – – – – – – – – –
a palack szelepe nyitva, szivárog; a palack szelepénél ég; a palack tűzben van, intenzív hő éri; a kifúvó láng kormoz, abnormális szaga van (nem acetilén szag); a hűtővíz párolog, forró foltok tapasztalhatók; a festék leég a palack faláról (nem külső hő hatása miatt); a kiáramlás zaja megváltozik; az égő szelepnél a láng nagysága nő, színe változik; a palack szelepének kinyitása után korom áramlik ki.
A palack állapotának vizsgálata: – kéz rátételével a köpeny hőmérsékletének ellenőrzése (veszélyhelyzet); – megfigyeléssel (párolgás, festékégés, lángkép, stb.); – hőkamera (hőfoltok, hőnövekedés) tűzoltási csoportnál málházva; – ponthőmérő (vigyázz, ha gőzöl a palack, a gőz hőmérsékletét méri).
123 Gázpalackok kilövése: Nem volna teljes a lehetőségek felsorolása, ha nem kerülne említésre a veszélyt jelentő gázpalackok hatástalanításának egy extrém lehetősége: a palack fegyverrel való kilövése. Ennek alapja az, ha a palack palástján nyílásokat nyitunk, akkor a belső nyomás nem tud kialakulni, a palack kiég. A végrehajtott kísérletek ezen elmélet hasznosságát bizonyították, sőt ilyen kilövésre már az életben is sor került hazánkban. Amiért nem várható az elterjedése, azzal magyarázható, hogy a kilövésre csak nagy átütőerejű, precíz fegyver alkalmas (pl. gepárd típ. 12,5 mm mesterlövész-puska), amely nincs minden rendőri egységnél. A másik az a tény, hogy ilyen erejű fegyvert csak biztonságos környezetben lehet használni, amely nem minden esetben áll fenn. Végül nem zárható ki, hogy a felhevült palacktest olyan állapotában kerül sor a kilövésre, hogy az ütőenergia eredményezi a palack felhasadását (robbanását). Nehezítő az a körülmény is, hogy amíg az ilyen teljesítményű fegyver a helyszínre érkezik, addig kedvezőtlen körülmények közt már a palack fel is robbanhat. Ennek ellenére semleges helyre szállított, bizonytalan állapotú palack hatástalanítása – ha a körülmények engedik – ilyen módon is végrehajtható.
124
E-8
Tűzoltás a közlekedés területén
Közúti járművekben keletkezett tüzek oltása A közúti járművekben keletkezett tüzek főbb tűzkeletkezési okai: Elektromos berendezések: – szikraképződés, – túlmelegedés. Gyakoribb meghibásodások: – elektromos vezetékek csatlakozási pontjainak lazulása, elszabadulása mely testzárlattal és szikraképződéssel jár; – elektromos hálózat túlterhelése, ha nem megfelelő a biztosíték mely a túláram védelmére szolgál; – a jármű akkumulátorán keletkezett túlterhelés következtében kialakuló túláram. Az akkumulátor saruk oxidáltsága esetén jelentős túlmelegedés lép fel; – túl nagy áramerősség mely például hosszas indítózáskor lép fel a vezetékek melegednek; – a felsorolt veszélyforrásoknál kisebb hatású a dinamó, a generátor, feszültségszabályozó, gyújtási áramkör meghibásodásai. Ezek többnyire a szakszerűtlen javítások elvégzése után jelentenek gyújtóforrást. Üzemanyagtartály, üzemanyag-ellátó rendszer: A közúti járművek üzemanyagtankja, üzemanyag ellátó rendszere különösen tűzveszélyes. A tele tank égni, az üres robbanni képes. A tartályokban keletkezett „pára” benzingőz különösen robbanásveszélyes. A biztonság érdekében minimumra kell csökkenteni azt a térfogatot, ami a benzingőz-képződésre rendelkezésre áll. A gyakorlatban ezt úgy érik el, hogy a járműveket teletankolják és úgy történik a telephelyezésük. A tűzveszélyt az üzemanyag-vezetékek csatlakozási pontjainak lazulása, a vezetékek kilyukadása, repedése jelenti. Az elfolyó üzemanyag komoly tűzveszélyt jelenthet a forró motoralkatrészek közelében. Skoda, Lada, P126 típusok. Dízel járműveknél a nagynyomású csövek törése jelenthet problémát. A veszélyforrás eltérő, mert a benzinnek nagyon alacsony a zárttéri lobbanáspontja. A benzin I. veszélyességi fokozatba tartozik A gázolaj III. veszélyességi fokozatba A járművek üzemanyag-ellátó rendszerében keletkezett tüzeknél a legfontosabb a motor és a gyújtás leállítása. Ejtőtartály, elektromos ac-pumpa. Gumiabroncsok: Az előírtnál alacsonyabb belső nyomás és a tartósan nagy terhelés, és nagy sebesség a gumiabroncsokat rendellenesen túlhevítheti. A túlmelegedés oka lehet defekt, rossz fékbeállítás, csapágyak berágódása is. A menetszél késlelteti a túlhevülésből adódó kigyulladást, de a gépjármű megállásakor az rendszerint bekövetkezik.
125
A gumi tüzek veszélye abban áll, hogy könnyen átterjedhet a kocsi felépítményére és a rakományára is. A gépjárművek rakományai A rakományok általános tűzvédelme: Az általános tűzvédelmi előírásokon túl kiemelt figyelmet kell fordítani a rakodási szabályok maradéktalan betartására és a rakományok megfelelő rögzítésére. A keletkezett tüzek olthatósága és az okozott kár szempontjából lényeges a rakományok szállításánál használt csomagolóanyagok épsége, sérülés-mentessége, éghetősége stb. A csomagolóanyagok zömében fa, papír, textil ill. műanyag alapanyagúak, tehát általában éghető kategóriába tartoznak. A megelőzés a fentiekből következően a rakományok lángtól, láng-, vagy szikrakeltő tevékenységtől és sugárzó hő hatástól való védelme. Speciális rakományok: A szokványos szállítási gyakorlattól eltérően, ún. speciális rakományok kategóriájába tartoznak: – robbanásveszélyes anyagok robbanó anyagok; – sűrített, cseppfolyósított, nyomás alatt oldott gázok(pb, acetilén stb.); – vízzel, érintkezés közben gyúlékony, vagy égést tápláló gázokat fejlesztő anyagok pl. nátrium, kálium ; – öngyulladó anyagok pl. sárga foszfor; – sugárzó anyagok; – veszélyes savak, lúgok. Speciális felépítmények A tehergépkocsik felépítménye plató, oldalfalak alapanyaga többnyire fa, tehát könnyen gyullad és ég. A rakományok védelmére szolgáló ponyvák, takarók alapanyaga rendszerint textil, ill. műanyag szintén éghetők. A járművekre szerelt rakodógépek általában hidraulikus működtetésűek. Jellemzőek a hidraulika olaj kisebb nagyobb mértékű folyása. A karosszériáknak szintén jelentős szerepe lehet a tűz terjedésénél. Pl. műanyag elemek. Külön problémát jelentenek tűzveszélyesség szempontjából a külön beépített fűtőkészülékek, kályhák szakszerűtlen üzemeltetése.(benzin, gázolaj, gáz). Egyre elterjedtebb a közúti járműparkunkban a gázüzemű járművek megjelenése. Ezek hajtóanyaga lehet pb gáz vagy földgáz. Közúti járműtüzek oltásának szabályai A közúti járművek tűzoltásának szabályait a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályai 70/1997.(XII.29.) BM rendelet VIII. fejezete határozza meg. Általános irányelvek, melyeket alkalmazni kell valamennyi közúti járműfajta tüzeinek oltása során, a jármű rendeltetésétől függetlenül.
126
Tűzjelzés A tűz jelzésének vételekor az általánosan előírtakon túl az alábbi kiegészítő adatokat kell kérni: a) milyen jármű(vek) ég(nek), mi a hajtóanyaguk; a jármű vagy a rakománya ég-e; b) a rakomány éghetősége, veszélyessége, veszélyt jelző tábla adatai veszélyt jelző anyagazonosító szám, szállításának módja (darabáru, konténeres, tartályos stb.) tömege vagy térfogata; c) a jármű nemzetisége, okmányok elérhetősége; d) történt-e baleset, okoz-e közlekedési akadályt; e) mi volt a haladás iránya. A társszervek illetve a közreműködő szakemberek (országos mentőszolgálat, fegyveres erők, rendőrség, polgári védelem, ÁNTSZ, közművek, közlekedési vállalatok, stb.) kirendelése, valamint szükség szerint az egyéb speciális eszközök helyszínre rendelésére intézkedni kell. Vonulás Az eseményhez történő vonuláskor a kárhelyhez vezető úton várható forgalmi torlódás miatt a megközelítés útvonalát – főképpen településen belül – lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy a tűzoltójárművek a kárt szenvedett járművet haladási irányával ellentétes irányból, vagy a legközelebb eső keresztező útról közelítsék meg. Veszélyes anyagot szállító jármű baleseténél figyelembe kell venni az időjárási és terepviszonyokat is. A felderítés Fokozott gondossággal kell eljárni a jármű különleges és/vagy speciális adottságaiból, a szállított anyagból eredő, illetőleg bekövetkező további veszélyek megelőzésére. Meg kell állapítani: a) van-e a járművön veszélyt jelző bárca vagy tábla, illetve kísérő okmányon feltüntetett adatok tartalmaznak-e a szállítmányra, beavatkozásra vonatkozó információkat, előírásokat; b) szükséges-e a forgalom elterelése, a veszélyeztetett útszakasz lezárása. illetőleg az elektromos és egyéb légvezetékek, híd, közúti felüljáró, aluljáró védelme; c) a biztonságos megközelítési, illetve működési távolságot; d) a jármű, a rakomány elmozdulásának lehetőségét; e) az időjárási viszonyok befolyásoló hatását. A beavatkozást megelőző feladatok Villamos meghajtású járművek esetében végre kell hajtani az elektromos leválasztást, illetőleg gondoskodni kell szakemberrel a feszültségmentesítésről. Indokolt esetben a környezetet zárt területté kell nyilvánítani. A területlezáráshoz a rendőrséget a közút kezelőjét, illetőleg a közlekedési vállalat szakembereit és felszereléseit kell elsősorban igénybe venni.
127
Az életmentés Az életmentés végrehajtásához a gépjármű-karosszéria megbontására, a biztonsági öv átvágására, roncsok között a személyek felkutatására, tömeges balesetnél a sérültek mentési sorrendjének meghatározására úgy kell felkészülni, hogy az országos mentőszolgálat kiérkezett egység, az orvos közreműködésével, szaktanácsával a jármű(vek) megközelítése után, a lehető legrövidebb időn belül végrehajtható legyen. Tömeges balesetnél a sérültek részére segélyhelyet kell kijelölni. A tűz terjedését befolyásoló körülmények A tűzoltás során figyelembe kell venni: a) az üzemanyagtartály, szállító edényzet káros felmelegedését, tartalmának esetleges szétfolyását; b) a szerkezeteken lévő, a tűz terjedését befolyásoló anyagoka; c) szennyeződéseket (pl. éghető szigetelés, olajlerakódás stb.; d) a szállítmányból adódó egyéb veszélyeket; e) a hő hatására „felrobbanható” gumiköpenyt, széthulló kerékabroncsot. A tűzoltás A tűzoltásvezető a tűzoltás módjának meghatározásánál-lakott területen kívüli tűzeseteknél – csak a riasztott eszközökön szállított oltóanyagokat vegye figyelembe. A tűzoltás során elsősorban a kombinált oltási módokat kell alkalmazni. Darabárus szállítás esetében – ha az erők és eszközök lehetővé teszik – törekedni kell a még a nem égő anyagok eltávolítására. Járműszerelvény égése esetén a szerelvényt – a szükséges védelem biztosításával – szét kell bontani, és a nem égő részt biztonságos távolságra kell vontatni. A zárt áruszállító járművek esetében a szállítótér felnyitásakor fel kell készülni a szúróláng hatására. Ha az oltást víz vagy habsugárral végzik, akkor két sugár szerelése kötelező, de ezek egyidejű működtetésére a tűzoltásvezető csak elkerülhetetlen esetben adjon parancsot. Ha az oltás előreláthatólag kézi tűzoltó készülékkel végrehajtható, akkor a beavatkozás megkezdésével egyidejűleg a tűzoltásvezetőnek egy készenléti sugár szerelésére is intézkednie kell. A beavatkozó sugaraknál előnyben kell részesíteni a gyorsbeavatkozó sugarakat, előszerelt porsugárt, előre behajtogatott tömlők alkalmazását. Az oltás módjai Járműtüzek oltásánál elsősorban a kombinált oltási módokat kell alkalmazni (por, hab, nedves víz, halonok stb.) A felsorolt oltási módok közül is a habbal és a halonnal oltást lehet a legeredményesebben alkalmazni. Járművek motorterében az oltópor alkalmazását kerülni kell. A jármű üzemanyagtartályát a robbanásveszély elhárítása érdekében folyamatosan hűteni kell.
128
Személyszállító járművek tüzeinek oltása Személyszállító járművek, személygépkocsik, autóbuszok, erre a célra átalakított tehergépkocsik tüzeinek oltása során első feladat az életmentés. Tisztázni kell, hogy a járműben nincs-e bennrekedt személy, aki saját vagy a jármű nyílászáróinak sérülése folytán nem tud onnan kijutni. Általában az álló járműveken keletkezett tüzek elharapózása előtt az utasok el tudják hagyni a járművet. Más a helyzet közúti balesetet szenvedett jármű utasaival. Általában ilyenkor a karosszériák sérülése vagy borulása utáni helyzete megakadályozhatja az utasok egy részének a járműből történő kimenekülését. Ekkor minden rendelkezésre-álló eszközt fel kell használni az élő és veszélyeztetett személyek mentésére. Ha a mentés a nyílászárókon keresztül nem lehetséges, akkor az ablakok betörésével, vagy a karosszéria megbontásával kell utat nyitni a menekülők számára. Ha személy van a gépjárműben az oltás megkezdésével egyidőben meg kell kezdeni a személyek mentését. Hazánkban az autóbuszok általában dízel üzemű járművek. Ennek megfelelően az autóbuszok tűzesetei nem a motor, ill. az üzemanyag-ellátó rendszerben keletkezett meghibásodások okozzák. Többnyire az autóbuszba épített külön üzemanyag-ellátó és gyújtórendszerű fűtőberendezés (olajkályha) okozza a tüzet. Az autóbusz karambol következtében keletkezett tüzeknél kiemelt kérdés a személyek mentése. A deformálódott karosszériából a hirtelen keletkezett pánik keletkezésekor nem mindenki tudja elhagyni a sérült járművet. Tehergépkocsi tüzeinek oltása A tehergépkocsi-tüzek oltásánál első lépésként biztosítani kell az éghető anyagok eltávolítását. Pótkocsis szerelvénynél a pótkocsi leakasztása és biztonságos távolságra való vontatása szükséges. Ha a lehetőségek engedik a rakomány megbontását, a még nem égő rakományrészek eltávolítását biztosítani kell. Amennyiben a kialakuló tüzet a keletkezés stádiumában a gépkocsivezető nem tudta eloltani, kiterjedt, nagy felületű tűzre kell számítani, amely az üzemanyag-ellátó rendszer, valamint a gumiabroncsok együttes égését is jelentheti. Ilyen tüzek oltását habbal célszerű végezni, egybekötve a környezetnek vízsugárral történő hűtésével. Az átmelegedett, 473 °K körüli gumiabroncsból az intenzív bomlás miatt olyan mennyiségű gáz szabadul fel, amelynek égését kötött vízsugárral számottevően csökkenteni lehet. A porlasztott vízsugár hűtőhatását célszerű alkalmazni, a habbal történő beavatkozásig. A porral eloltott gumiabroncsnál arra kell vigyázni, hogy az oltópor a lángolást megszünteti, azonban - hűtőhatás hiányában – a gumi bomlását és önmelegedését nem korlátozza. Ezért a porral oltott gumiabroncs gyors visszagyulladása valószínű. A tartálygépkocsik tüzeinek oltása A nehezen vagy egyáltalán nem éghető anyagokat szállító tartálygépkocsik tüzeinek oltására a tehergépkocsiknál általánosságban tárgyalt irányelveket, illetve oltási módokat kell alkalmazni. A robbanásveszélyes gázt (pl. H2) szállító tartálygépkocsi esetében a tűz – keletkezése függvényében – két fajta lehet, így oltásánál is különböző módon kell eljárni.
129
Amennyiben a jármű valamely szerkezeti egységében keletkezett a tűz, akkor a beavatkozásnak a tűz oltásával egyidejűleg a tartály robbanását megelőző hűtésre kell irányulnia. Az oltás történhet halonnal, porral, vagy habbal, a hűtés porlasztott vízsugárral. A tartály robbanását követően kialakult tűz esetében a beavatkozás egyértelműen az oltásra koncentráljon. Célszerűen alkalmazhatók a kombinált oltási módok: halon, por, hab, illetve kötött vagy porlasztott vízsugár együttes használata. Nyomás alatti cseppfolyós gázok (etilén, propilén stb.) tartálygépkocsiban történő szállítása során keletkezett tüzekre a robbanásveszélyes gázoknál elmondottak általában érvényesek, azonban speciális előírásokat is be kell tartani. Tűz és robbanásveszélyes folyadékok szállítását végző tartálygépkocsiknál szintén különbözőképpen kell eljárni. Előző esetben a tartály védelmét – hűtését, esetleges leválasztását- kell megszervezni a tűz oltásával egyidejűleg, annak érdekében, hogy a tartály égése, esetleges felrobbanása megelőzhető legyen. A tartály hűtése történhet szórt, vagy kötött vízsugárral, míg az égő rész oltása halonnal vagy habbal a leghatékonyabb. Munkagépek tüzeinek oltása Ha a munkagép szerkezeti elemeiben keletkezett a tűz (motor, abroncs, üzemanyag rendszer stb.) az oltásnál a tehergépkocsikra elmondottak alkalmazhatók. Különbséget jelenthet az oltás módszerében és az oltás módjában a munkagép funkciója, működési elve.pl hidraulika olaj jelenléte, gyúlékony anyag jelenléte.
Tűzoltás a vasút területén Általános tudnivalók A vontatás korszerűsítésének folyamata a vasutaknál már a két világháború között megkezdődött, de nagyobb ütemben csak a II. világháború utáni időszakban folytatódott. Néhány vasút így a MÁV is az 1980-as évek elejére tervezte a gőzvontatás megszüntetését, és napjainkra gyakorlatilag meg is szűnt, csak rendező pályaudvarokon fordul elő. A villamos és a dízelvontatás közel azonos arányú. A korszerűsítés eredményét mutatta a vonatok sebességének és a vonatterheléseknek a növekedése, valamint a személy- és áruszállítás minőségi mutatóinak javulása. A dízel- és a villamos vontatójárművek üzembe helyezése azonban nemcsak gondokat szüntetett meg, hanem újabb gondokat is eredményezett. Ezek egyike a korszerű vontatójárművek tűzveszélyessége. A vasúti tüzek azonban, a kivételes esetektől eltekintve nem veszélyeztették a mozdonyokat. A gőzmozdonyokon bonyolult tűzvédelmi eszközöket kellett elhelyezni, a szerkocsiban elegendő víz volt az oltáshoz-. A régebbi vasúti kocsik szerkezeti sajátosságai – elsősorban a faváz – kedveztek a tűzveszélynek, a jelentősebb tűzesetek száma azonban mégis viszonylag kevés volt. Az előfordult vonattüzek, amelyek nemcsak a favázas szerkezetre, hanem pl. a gázvilágításra, a vászonátjárókra stb. voltak visszavezethetők, meggyorsították a kocsik korszerűsítésére irányuló törekvéseket.
130
A gőzvontatás időszakában igen nagy gondot jelentettek a pálya mentén keletkezett tüzek, amelyeket általában a mozdonyok kéményéből kirepült szikra vagy a hamuládából kiesett parázs okozott. A korszerű vontatójárművek elsősorban saját magukra és nem a környezetükre jelentenek tűzveszélyt. Tűzveszélyessége különösen nagy, ha figyelembe vesszük az alábbi körülményeket: – – – –
a mozdonyok sebessége növekedik; a korszerű vontatójárművek nagy vonóerő kifejtését teszik lehetőv; csökken a pályafelügyelet; csökken a vontatójárművek felügyelete, mivel számos vontatójármű közlekedik csak egy kezelővel, illetve toltvonati üzemben nem is tartózkodik a mozdonyon kezelő; – nagy forgalmú vonalakon egy-egy nyílt vonali járműtűz jelentős forgalmi zavarokat tud előidézni. A korszerű vontatójárművek tűzveszélyességét egyértelműen bizonyítják a tűzkár-statisztikák. A vasúti járműveknél azért is különös gondot kell fordítani a megelőzésre, mert a tűzoltás körülményei általában igen kedvezőtlenek. A nyílt vonalon keletkezett tűz esetén az égő járművet az állami tűzoltóság nehezen közelíti meg, mert időbe telik, mire odaér. Ugyancsak kedvezőtlen, ha olyan állomáson vagy megállóhelyen észlelik a tüze, amely viszonylag távol van a tűzoltóságtól. Vasúti járművek tűzoltás-statisztikai jellemzése Általános tudnivalók a vasúti járművek tűzveszélyességéről A tűz terjedésének megakadályozása egy adott járművet figyelembe véve részben konstrukciós kérdés. Több egymásba kapcsolt jármű esetén az égő jármű leválasztása a tűzterjedés megakadályozásának fontos eszköze. A keletkezett tűz korai észlelése ugyancsak fontos alapgondolata az eredményes tűzvédelemnek. Igen figyelemreméltó a tűz keletkezésétől a tűz oltásának megkezdéséig eltelt időnek, valamint a keletkezett kárnak az összefüggése az ábra szemléltetése alapján. Exponenciális az összefüggés. A vasúti vontatójárműveken megtalálhatjuk az éghető anyagok legkülönbözőbb fajtáit, a tüzelőanyagoktól az éghető szerkezei anyagokig. A vasúti vontatójárműveknél, de különösen a korszerűeknél a tűzveszélyesség egyik fontos forrása a futóműre és az egyéb járműszerkezeti részekre rakodó olajos szenny. A gyulladási hőmérséklet „eredete” is igen változatos lehet a vasúti vontatójárműveken. Gőzmozdonyoknál a tűzveszélyt, a gőzmozdonyt elhagyó égő tüzelőanyag, illetve tüzelőanyag-részecskék (szikrák) jelentik. A pakuratüzelésű gőzmozdonyoknál a tűzszekrénybe bejuttatott és el nem égett olaj összegyűlik és hirtelen fellobban. Valamennyi tuskós fékezésű járműnél a fékezésnél keletkező szikrákból eredhet a gyulladási hőmérséklet. Villamos rövidzárlatnál keletkező szikrák energiája ugyancsak szerepelhet a gyulladási hőmérséklet eredőjeként. A dízel vontatójárműveknél a dízelmotor forró égései, illetve kipufogógázai is lehetnek gyulladási-hőmérséklet források.
131
A GYULLADÁSI HŐMÉRSÉKLET LEGGYAKORIBB FORRÁSAI A DÍZEL ÉS A VILLAMOS VONTATÓ JÁRMŰVEKEN Forró felületek Villamos berendezések meghibásodásai, rövidzárlat, Összeégett vagy összeragadt érintkezők, villamos Túlterhelés Szikrák (pl. mechanikus jellegű meghibásodásoknál, Fékezésnél stb.) Mozgó részek csúszásánál keletkezett hő Tüzelőanyag égésénél visszacsapó láng Az égéshez szükséges oxigén a vasúti járművek tűzeseteinél is, mint egyéb tűzeseteknél, a környező levegőben rendelkezésre áll. A járművek mozgásától adódó szél az égés szempontjából kedvezőtlen, ezért eltekintve egyes különleges esetektől, a tűz észlelésekor azonnal meg kell állítani a vonatot. A vonattüzekkel kapcsolatban figyelembe kell venni a következőket: – a vonat hosszú, viszonylag keskeny járművekből áll, amelyek egymással össze vannak kapcsolva; – a vonatok nagy sebességgel haladnak és a mozgásukhoz szükséges energiát vagy a vontatójárműben elhelyezett gépi berendezések állítják elő, vagy kívülről kapják; – a vonatok különböző környezeteken haladnak keresztül, pl. töltéseken, hidakon, alagutakon, lakott városi területeken és hegyvidéken; – a vonatok sok utast szállítanak és azokon csak kis számú személyzet teljesít szolgálatot. Vontatójárművek tűzveszélyessége A gőzmozdonyok tűzveszélyességének fő okát abban kell keresnünk, hogy kazánjában energiaátalakulás van. A hőenergia fejlesztéséhez a kazánban szilárd vagy folyékony tüzelőanyagot égetnek el. Az égési folyamat fő okát képezi a tűzveszélynek. A széntüzelésű gőzmozdonyokra különösen jellemző az, hogy a környezetükre jelentenek tűzveszélyt: ritkán fordul elő, hogy egy széntüzelésű mozdony saját magát felgyújtsa. A széntüzelésű gőzmozdonyok tűzveszélyességének közvetlen oka a szikra - illetve parázs – szóródása. A gőzvontatás hosszú idejű üzeme alatt kialakultak azok a szerkezeti megoldások és üzemeltetési eljárások, amelyekkel minimálisra tudták csökkenteni a tűzveszély. Meg kell említenünk a különböző szikrafogókat, valamint a szén megfelelő előkészítését és a tüzeléstechnikát. A különösen tűzveszélyes környezetben megtiltották a tüzelést. A tapasztalatok szerint a pakurás gőzmozdonyok saját magukra is jelentenek tűzveszélyt.
132
Ezeknél a mozdonyoknál elsősorban a nem előírásszerű begyújtásnak a következménye a mozdonytűz. Számos tűzesetet okozott az, hogy begyújtáskor a tűzszekrénybe lövellt olaj azonnal nem gyulladt meg, hanem lefolyt és összegyűlt a hamutérben, itt fellobbant és súlyos tűzkárt okozott. A tűzveszély megelőzésére igen lényeges, hogy a fűtőolaj hőmérséklete ne emelkedjen 90-95 °C fölé, mert e hőmérsékleti határ felett az olaj felhabzik, kifolyik és meggyulladhat. Különös gondot igényel a fűtőolaj-utántöltés, a pakuratartály szívó- és töltőnyílásai fedeleinek lezárása, a szellőzőnyílás Davy-hálójának tisztasága és épsége is. A gőzvontatás jelenleg ugyan nem számottevő, veszélyeit mégis ismerni kell. A tudatos megelőző intézkedésekkel elérhető, hogy a gőzmozdonyok sem saját magukra, sem környezetükre ne jelentsenek számottevő tűzveszélyt. A dízel vontatójárművek tűzveszélyessége sajátos szerkezeti kialakításukból adódik. A tűzveszélyesség okául elsőként kell említeni a dízelmotort, a mechanikai energiaforrást. A dízelmotor tűzveszélyessége abból következik, hogy az égési folyamatot követően nagy hőmérsékletű kipufogógázok elvezetéséről kell gondoskodni. A dízelmotor egyes hibái (pl. adagolócső-szakadás, henger-tömítetlenség stb.) az előbbiek miatt egyúttal tűzveszélyt is jelentenek. A dízel vontatójárművek teljesítmény-átviteli berendezései ugyancsak tűzveszélyforrások. A villamos erőátvitel és a villamos berendezések, készülékek ugyancsak okozhatnak tüzet. A villamos gépek, berendezések és készülékek egyes meghibásodási melegedést okozhatnak. A melegedés következtében az éghető anyagok (pl. a szigetelés) meggyulladhatnak, a dízel vontatójárműveken elhelyezett akkumulátorok töltéskor tűz- és robbanásveszélyt jelenthetnek, túltöltésük esetén az akkumulátorszekrény nem megfelelő szellőzése tüzet, illetve robbanást okozhat. A vonatfűtési gőzkazánok is hordozói a dízel vontatójárművek tűzveszélyességének. Egyes statisztikák szerint a dízel mozdonyok tűzkeletkezési megoszlása a következő: 75%-a géptérben, 20%-a villamos készülék szekrényben, s 4,5%-a járműszerkezeteknél. Villamos mozdonyok Tűzveszélyességük szerkezeti adottságaikból adódóan lényegesen kisebb, mint a dízel mozdonyoké. Elsősorban különböző villamos készülékek és berendezések meghibásodásából (rövidzárlat, ívhúzás) adódik a veszély. Kétféle mozdony típus terjedt el Magyarországon. Az egyik a Ward-Leonard mozdony, a másik a V-43 sorozat. Tűzveszélyt a transzformátorházban kifolyt olaj jelenthet. Az elektromos kötések nem megfelelő érintkezése miatt a nagy átmeneti ellenállás szokott még tüzet okozni. Vontatott járművek tűzveszélyessége Személykocsik Tűzveszélyességének két oka van: – szerkezet anyagai és kialakítása; – berendezések, használati üzemeltetési körülmények. A személykocsik fejlesztésének fontos szempontja volt, a tűzveszélyesség csökkentése. A korábbi favázas szerkezetet és a gázvilágítást felváltották új konstrukciók. A beépített anyagok egyre kisebb tűzterhelési értékkel bírtak. A kocsikban alkalmazott éghető anyagok többsége fa, habgumi, poliuretán műanyaghab és poliészterhab. A beépített műanyagok előnye, hogy kevésbé gyúlékonyak. Hátránya, hogy égésükkor jelentős mennyiségű füst és mérgező gáz keletkezik.
133
Teherkocsik Tűzveszélyességük szerkezeti kialakításukból és rakományukból adódik. A szerkezeti meghibásodások között a hőnfutás, csapágyolvadásokra vezethetők vissza. Tűzveszély forrása lehet a rosszul beállított és beragadt féktuskó. Különös veszélyt jelent, ha a tűz átterjed a rakományra is. Felderítés sajátosságai vasúti járművek tűzeseteinél A tűzoltóegységek tájékozódása és első beavatkozása a kárhelyen Az első beavatkozáshoz szükséges felderítés szemrevételezéssel történik. A helyszínen tartózkodó személyek elsősorban szakemberek felvilágosítása elengedhetetlen. Az életveszély fennállását a felderítés kezdeti szakaszában kontrolálni kell. A parancsnok az általános szabályokon túl fordítson figyelmet a következőkre: – van-e a járművön veszélyt jelző bárca, vagy azonosítási tábla; – milyen az égő anyag mennyisége, a széliránya, mit veszélyeztet a tűz; – van-e élet- vagy robbanásveszély, szükséges-e a terület lezárása, a vonatforgalom korlátozása vagy lezárása; – az égő anyagból milyen mérgező maró gőzök, gázok áramlanak ki; – van-e felborult kisiklott összeakadt vagy sérült kocsi, amelyből veszélyes anyag folyhat ki; – van-e gázömlés vagy gázszivárgás; – az égő vasúti járműveket, hogyan lehet megközelíteni a tűzoltóság járműveivel; – milyen oltóanyagok, eszközök állnak rendelkezésre a helyszínen (természetes vizek); – mi a veszélyes anyag kifolyásának ill. szétfolyásának iránya; – van-e a kárhelyen gyújtóforrás; – kárhely területén vagy közvetlen közelében van-e lefolyó kábel, egyéb csatorna, híd, stb.; – szükséges-e a szomszédos vágányokon álló szerelvények elvontatása; – az összeakadt kocsik részbeni szétbontását, szétvontatását, hogyan lehet végrehajtani; – a vasúti vegyi elhárító egység, a tűzoltóvonat vagy a segélynyújtó műszaki egységek igénybevétele szükséges; – vasúti villamos felsővezetékek és egyéb elektromos vezetékek BKV, HÉV stb. feszültségmentesítése, földelése megtörtént-e; – a tűz felderítése alapján kell dönteni az alkalmazandó oltóanyagról és oltási módról. A vasúti felső vezeték feszültségmentesítése és földelése Legfeljebb 220 kV feszültségig a feszültség alatt álló berendezés tüzeinek oltása a tűzoltási szabályzat szerint csak akkor engedhető meg, ha más mód az oltásra nincs, a sugárcső és a sugárvezető talppontja közé rövidre-záró vezetéket iktattak, továbbá a legközelebbi feszültség alatt álló pont és a sugárcső közötti távolság szórt porlasztott sugárnál legalább 5 m, kötött sugár esetén legalább 15 m. Ha a fentieket nem tudjuk biztosítani vagy van mód az elektromos leválasztásra, úgy az égő kocsival elfoglalt vágánytól mindkét irányba 5-5 vágány felsővezetékét illetve megkerülő vezetékét feszültségmentesíteni és földelni kell. Földelésre csak rendszeresített a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő ellenőrzött és kifogástalan állapotban lévő földelő rudakat szabad használni. A veszélyt okozó vezeték szakasz kikapcsolását állomáson a forgalmi szolgálattevőtől, vonalon a két szomszédos állomástól kell kérni. Kikapcsolás után a villamos mozdony vezetője a rendszeresített földelő rudakkal a felsővezeték földelését köteles elvégezni.
134
Tűzoltóvonat riasztása A tűzoltóvonatot akkor kell haladéktalanul riasztani, ha – a helyben rendelkezésre álló tűzoltó vagy tűzoltásra alkalmas eszközzel, anyagokkal a tüzet eloltani nem lehet; – rendező pályaudvaron tűz keletkezett, robbanásveszély fenyeget egy több vágányra terjedt ki a tűz; – olyan nyílt vonali pályarészen keletkezett a tűz, hogy a tűzoltóság járműveivel azt megközelíteni nem lehet, vagy a tűzoltáshoz nem rendelkezik megfelelő vízkészlettel; – baleseti vagy az elemi kárhelyzet indokolja. Tűzoltás nyíltvonali pályán Legnehezebb feladat: – nehéz a megközelítés; – rossz útviszonyok; – előírt földelés végrehajtása hosszú idő; – rossz látási viszonyok éjjel; – könnyen átterjedhet a környezetére (erdő, avar); – égő jármű elkülönítése hosszú idő. A vonat megállítása után személyi biztonság megóvása mellet az égő kocsit illetve kocsikat le kell kapcsolni az égő vonatrész előtt és mögött, min. 30m távolságra eltávolítani. Alagútban, hídon, továbbá két vagy többvágányú pályán a szomszédos vágányokon tartózkodó vonat mellett tilos megállni. Tűz jelentésekor a felsővezeték feszültségmentesítését kérni kell. Az égő szerelvényt mihamarabb le kell állítani a további károsodás csökkentése érdekében. Tűzoltás vasútállomás területén Tűzoltási szempontból a következők szerint lehet jellemezni: – közúti járművel történő megközelítése nehézséget okozhat; – nagy mennyiségű víz biztosítása problémát jelenthet; – ember, állat, tárgy mentés végrehajtása esedékes lehet; – az utasok akadályozhatják a tűzoltók működését; – felsővezetéki berendezések veszélyt jelenthetnek; – a területen különféle közművek nehezítik a beavatkozást; – a vágányok, kitérők, peronok megnehezítik az alapvezeték szerelését, a tűzoltók mozgását; – szomszédos járművek közelsége miatt a tűz gyorsan terjedhet; – a raktárépületekben tárolt anyagok veszélyt jelenthetnek. A legfontosabb dolog az utasok tájékoztatása, veszélytelen területre történő irányításuk. Ezt követi a felsővezeték feszültségmentesítése földelése, járművek szétválasztása, a tűz eloltása.
135
Tűzoltás rendező pályaudvarokon A vágánycsoportok egymáshoz viszonyított fekvése szerint megkülönböztetünk párhuzamos, folytatólagos és vegyes elrendezésű rendező pályaudvarokat. Jellemző, hogy nincsenek utasok, aluljárók, és föld alatti targonca utak. A szabad közlekedést a gurítódomb, vágányfék, térvilágítási oszlopok megnehezítik. A rendező pályaudvarokon sok járművet tárolnak és osztályoznak. Ezért egyidejűleg több jármű mozgatása is szükségessé válhat.
Tűzoltás a légiforgalom területén A repülőgépek tűzveszélyességi jellemzői A repüléstechnikában is tapasztalható intenzív fejlődés, a különböző új típusú óriásgépek létrehozása, az utas befogadóképesség és a szállított üzemanyag mennyiség növekedése egyre nagyobb figyelmet és biztonságot követel a repülőgépek és repülőterek tűzvédelmétől. A repülő események 70%-a a repülőterek le- és felszállópályája körzetében következik be. Tehát a legfőbb feladat a repülőtéri tűzvédelmi szolgálat fejlesztése. A repülőterek mentőszolgálatának technikai eszközökkel történő ellátása a repülőtér kategóriájától függ. A repülőtér kategóriáját az IKAO szerint az ott közlekedő leghosszabb repülőgépek le- és felszállásának száma határozza meg. A Ferihegyi repülőtér 8-as kategóriához tartozik. Repülőgépek fő részei: – törzs, – szárny, – hajtóművek, – farokrész, – futóművek. A repülőgépek építőanyagai zömében duralumínium valamint magnézium ötvözetek amelyek 550 °C és ennél magasabb hőmérsékleten lángra lobbannak, majd nagy mennyiségű hő keletkezésével elégnek. A repülőgép törzse általában függőleges válaszfalakkal 3 szakaszra osztott. Az 1. és a 2. Szakasz hermetikusan záródó szakasz a személyzet és az utasok számára. A harmadik, nem hermetikusan zárt rész (farokrész) helyezik el a csomagtartó szakaszt, a fényjelző berendezést valamint a hajtóműveket. A törzs hermetikusan zárt szakasza vízszintes válaszfallal is két részre osztott. A felső rész az utas szakasz, alul a technikai és csomagszállító részek vannak pl. tűzoltóberendezés, utasok csomagjai, pótalkatrészek, stb. Minden szakaszon létesítettek bejárati ajtót, valamint rendellenesség esetére 1-1 vészkijáratot és 2-3 olyan felületet, menekülés céljából szükség esetén vágással kinyitható. A törzs belső hőszigetelő része zömmel éghető anyag. Kárpitozás általában olyan anyagból készül, amelyek égésekor nagy mennyiségű füst és mérgező gázok szabadulnak fel. A repülőgépek szárnyában találhatók az üzemanyag szállító tartályok, csővezetékek, kormányzó szárnyacskák és a futóművek.
136
A szárnyak belső térfogata különféle válaszfalakkal tartályokra osztják. Általában a hajtóanyag a szárnyak térfogatának 80%-t is elérik. Biztonsági szerelvények megakadályozzák az összes üzemanyag kifolyását. A hajtóművek és a gondolák fala között helyezkednek el különböző rendszerek csővezetékei: üzemanyag, hidraulika, elektromos szerelvények, kenés. A futómű 2 alap és egy orrfutóműből áll. A repülőgépek felszállási tömegének 50%-a éghető folyadék. 5 tonnánál nagyobb súlyú gépekbe beépített automatikus tűzoltó berendezés van. Oltóanyagok halonszármazék. Az utasszállító repülőgépek fedélzeti mentőeszközökkel is felszereltek. Keletkezési hely szerint csoportosíthatjuk: – futóművek, – hajtóművek, – szalon, – külső felület.
az
összes
repülőgép-típus
tüzeit
a
következők
szerint
Futómű-tűz: nagy sebességgel történő leszálláskor vagy erős fékezéstől keletkezik. A futóművek tüzei gyakran előidézik a hidraulika hengerek és tartályok felrobbanását. Hajtóművek kigyulladásakor elsősorban a tűzveszélyes folyadék égésével kell számolni. Befolyhat a turbinákhoz és a borítás alá. Hajtóművekben a leggyakoribb tűzkeletkezési ok a hajtóanyag túladagolása, nem megfelelő gyújtás valamint tömítetlenség. A hajtóművek tüzeire jellemző a gyors hőmérséklet-emelkedés, és a gyors átterjedés az üzemanyag tartályokra. A turbina lapátok leszakadásánál intenzív hőfejlődéssel kell számolni. Törzsre és a szárnyra is gyakran átterjed. A hajtómű fedelek 5-7 perces égése után a hajtóművek leszakadnak. A törzs belső tüzei a technikai vagy az utasrészben keletkeznek. A technikai részben és a raktárakban keletkezett tüzek rendszerint lassan fejlődnek. Az utastérben az intenzív tűzfejlődésnek a légkondicionáló berendezés is az oka lehet. A gyakorlat az bizonyítja, hogy a repülőgép törzse alá kifolyt tűzveszélyes folyadék égésekor 2-3 perces égés után a hőmérséklet a gép belsejében eléri a 400 °C-ot. A túlélés lehetősége repülőgép tüzek keletkezésekor a gépen tartózkodók számára szinte minimális. A gépen tartózkodók max 5-10 percig képesek elviselni a magas hőmérsékletet és egyéb hatásokat (füst, mérgező gázok) Ez az idő 2-3 percre is lerövidülhet. A repülőgéptüzek oltásának alapvető szabályait a tűzoltási szabályzat tartalmazza.
137
A légi járművek tüzeinek oltása: E fejezet értelmezése szempontjából légi jármű a közlekedési, szállítási, mezőgazdasági, sport és egyéb különleges célokat szolgáló forgó- és merevszárnyú repülőeszköz. E fejezet előírásait légi járművek tüzeinek oltása során a Szabályzat vonatkozó előírásaival együttesen kell alkalmazni. Az állandóan üzemelő repülőtéren, illetve közvetlen környezetében bekövetkező rendkívüli esemény felszámolása érdekében minden egyes légi jármű típusra, a kategóriájának megfelelő – külön előírásban meghatározottak szerint – Tűzoltási Tervet kell készíteni. Légi jármű rendkívüli eseményről a beérkezett jelzés értékelését követően a riasztást a Tűzoltási Tervnek megfelelően – annak hiányában a jelzés tartalmától függően –a Riasztási és Segítségnyújtási Terv alapján kell végrehajtani. A jelzés vételekor – a vonatkozó jogszabályban meghatározottakon túl – tájékozódni kell: a) a jármű bekövetkezett vagy várható földet-érésének helyéről; b) a járművön tartózkodók számáról; c) a jármű típusáról, rendeltetéséről rakományáról; d) a jármű üzemanyag mennyiségéről; e) a baleset, rendkívüli esemény jellegéről. Katonai rendeltetésű, valamint veszélyes anyagot, vegyszereket szállító légi járművek esetében a helyszínt fokozott gondossággal, fegyverzettel rendelkező légi járművet csak oldalról szabad megközelíteni. A káreset helyszínén a megkülönböztető hang- és fényjelzés használatát mellőzni kell. A tűzoltásvezető a felderítés általános szabályain túl fordítson különös figyelmet: a) az életveszélyben levők helyzetének megismerésére; b) a kijáratok, vészkijáratok és vágási felületek felderítésére; c) a veszélytelen és szabaddá tehető mentési útvonalak kijelölésére; d) a tűz határvonalára, terjedési irányára; e) a lehetséges tűzfelület meghatározására; f) az üzemanyagtartályok, palackok veszélyeztetettségére; g) a fedélzeten levő fel nem robbant robbanóeszközökre, lőszerekre. A balesetet szenvedett légi jármű utasait – még abban az esetben is, ha a repülőgép nem ég – közvetlen életveszélyben lévőknek kell tekinteni. Kimentésük érdekében mentési csoportot (csoportokat) kell szervezni. A légi jármű tüzének eloltása érdekében törekedni kell a kombinált oltási módok alkalmazására. Habbal oltásnál a nemzetközi légi forgalomba kapcsolt repülőtereken az ICAO 14 ANNEX-ben meghatározott oltóanyag felhasználásával, az oltási időt 3 perces időtartammal, a haboldat intenzitást a gyártó által megadott érték 1,5-szeresével kell biztosítani. A baleset, rendkívüli esemény következtében elhunytakat, valamint a roncsokat, a csomagokat stb. a feltalálás helyéről elmozdítani, a helyszínt megváltoztatni, csak időlegesen és különösen indokolt esetben – életmentés, tűzoltás érdekében – szabad. Amennyiben a légi jármű rendelkezik „fekete dobozzal”, úgy azt a megtalálás helyéről elmozdítani tilos. Az épületekre, építményre zuhant vagy repülés közben felrobbant légi jármű földrehulló részeit az adott terület, létesítmény tüzével együtt kell oltani.
138
Futóművek tüzeinek oltása: A futóművek égésekor az égési felület 3-9 nm között van. A különböző éghető anyagok gumi, fékolaj, magnézium ötvözetek oltása nem jelent különösebb gondot. A veszélyt a tűz átterjedése jelentheti a gép törzsére, ill a hidraulika tartályokra. Gumi és fékfolyadék égésekor a léghab a leghatékonyabb, de lehet használni vizet és port is. A futómű magnéziumötvözetek égésekor hatásos a közepes kiadósságú hab oltóporral kombinálva. Hajtómű tüzek oltása Lényeges, hogy az összes fedélzeti műszer az oltórendszer kivételével le legyen állítva., még a hajtómű is. Az oltógázokat, vagy oltóport speciális sugárcsövek segítségével a hajtóművek bemenő-nyílásán vagy fúvókáján keresztül juttassuk be. Láng vagy füst jelenségek esetén oldalról történjen a megközelítés. A hajtómű gondolák hűtéséről gondoskodni kell folyamatosan. A repülőgép törzsében keletkezett tüzek oltása Ezekben az esetekben legfontosabb feladat az utasok mentése, életveszély megszüntetése. Az oltásra szórt vizet vagy léghab-sugarat alkalmazhatunk. A raktárakban és a technikai szakaszokban oltógázt alkalmazunk. Az égő felületek oltása A repülőgépek külső felületeinek tüzei a tűzveszélyes folyadékok égése miatt jelentős nagyságúak lehetnek. A repülőgép alatt égő folyadékot léghabbal, porral, vagy nagy teljesítményű vízsugarakkal olthatjuk el. Az oltáshoz használt anyag megválasztásakor figyelembe kell venni az időjárást, szélviszonyt, a talajt (fű, beton) Ha a törzs alatt a tűzveszélyes folyadék tüzét eloltottuk a visszagyulladás elkerülése miatt célszerű habbal takarni a felületet. Ha a tűzfelület túl nagy akkor a habtakaró segítségével mentési folyosót kell képezni melyen az utasok menekítése megoldható. Az IKAO előírásai szerint két lépcsőben kell eloltani a tüzet. Először a kritikus zónában 1 percen belül, majd az egyéb részeknél kell a tüzet megfékezni. A zónák méretei a törzs méreteitől függnek. A maximális elméleti kritikus terület az alábbi képlettel számítható ki: Ha a repülőgép teljes hossza, kisebb mint 20 méter Q = L (12+ W) Ha a repülőgép teljes hossza nagyobb mint 20 méter Q = L (30+ W) Ahol Q = elméleti kritikus terület L = repülőgép teljes hossza W = a törzs szélessége A gyakorlati kritikus terület az elméleti kritikus területnek a 2/3-ad része Az oldat-intenzitást mely a tűz eloltásához szükséges 3egy táblázatból kivehető lesz. Amennyiben a repülőgép futóművein áll és nincs meg a hajtóanyag oltásához szükséges erőnk és eszközünk úgy a gépet az égő területről vontassuk el.
139
Emberek mentése Az utasok mentése a repülőgépből elsősorban a repülőtéri tűzoltók feladata. Az elsőnek érkező egység köteles ennek feltételeit megteremteni, így: A mentési, kiürítési utaknál az égés és füstképződés megszüntetése Ajtók vésznyílások kinyitása Az utasokat elsősorban a meglévő kijáratokon keresztül és a vészkijáratokon kell menteni
Tűzoltás a hajózás területén A hajók tűzveszélyességi jellemzői A szállító hajóknak 3 típusát ismerjük: – utasszállító, – teherszállító, – utas-teherszállító. A teherszállító hajók csoportjába tartoznak a hűtőhajók, a tűzveszélyes folyadékot és gázt szállító tankhajók, a kompok, valamint egyéb nem utas szállító hajók. A hajóknak két alapvető alkotó része van : – hajótest, – hajótesten lévő felépítmény. A hajók belső tere egymás fölött elhelyezett hajófedélzetekre van felosztva. A fő fedélzet és az attól lejjebb elhelyezkedő vízátnemeresztők, ugyanúgy mint a felépítmény tartó elemei. A fedélzetek közötti közlekedés lift, lépcső, létra segítségével biztosított. A fedélzetek közötti rész úgy a hajótörzsben, mint a felépítményben válaszfalakkal helyiségekre osztott, melyek feloszthatók fő és mellékhelyiségekre. Az összes hajó – kivételt képeznek a kis méretűek és a speciálisak – 3 vagy annál több főválaszfallal rendelkezik. A másodlagos válaszfalak a hajórekeszeket osztják kisebb részekre, helyiségekre. A lakó és hivatalos helyiségek a hajók felépítményi részében helyezkednek el. Különösen jelentős ez a rész utasszállító hajók esetében. A hajók általános elrendezési terve folyosós kialakítású. Ezeknek a helyiségeknek a konstrukciós elemei, hő és hangszigetelő anyagai különböző műanyagok, parafa és faszerkezetű anyagok, valamint éghető anyagok. A gépház és a kazánház általában egymás mellett épült, egymástól könnyűszerkezetes válaszfalak választják el őket, és a hajók középső, illetve far részében helyezkednek el. Központi elhelyezésű gép- és kazánházak esetén másik irányú kijárat is biztosított, mely a hajócsavar-alagútba vezet, ahonnan egy búvónyíláson keresztül lehet kijutni a hajófarba. A gép- és kazánházat a többi helyiségtől vízátnemeresztő és tűzálló válaszfalak választják el. A raktár-részekhez tartoznak az általános raktárrészek, a hűtőraktárak, tankhajók esetében a tartályok, valamint a nyitott és zárt teherfedélzetek. Raktárak minden hajón találhatók, általában a főfedélzet alatt, vagy közvetlenül azon rajta. Egyes szállító hajókon a ki- és berakodásra fedélzeti daruk szolgálnak. A raktárhelyiségek falainak belső borítása nem különleges, általában deszka, farostlemez. Eltérnek ettől a hűtőhajók raktárhelyiségei, melyek hőszigetelésére különböző éghető anyagokat használnak fel.
140
Az olajszállító tankhajók egyfedélzetűek, teherbírásuk 200 ezer sőt ennél is több tonna is lehet. A tankhajók hajótörzse vízátnemeresztő válaszfalakkal rekeszekre (tartályokra) osztott. A tankhajóknál az orr-résztől a farokrészig egy átjáró híd van kialakítva. A fedélzeten levő összes tartály hermetikus tetővel van ellátva, melyek nyitása történhet kézi erővel és hidraulikusan is. A hajó összes tartálya gázelvezető rendszerrel ellátott, és 10-12 m magas függőleges vezetékben végződik, légzőszeleppel, valamint belobbanás gátlóval van felszerelve. A hajókon beépített tűzoltó és jelző berendezés van. Ezen kívül a biztonságot szállítható tűzoltó felszerelésekkel is biztosítják. A tűzfejlődés jellemzői A hajók különböző létesítményeiben keletkezhető tüzek kifejlődése, jellemzői alapján 3 csoportra osztható: irányító pontok, lakó, hivatali helyiségek Ezekben a helyiségekben a hőmérséklet-emelkedés sebessége 50-70 C percenként. Az intenzív légcsere a jelenlévő anyagok intenzív füstképző képessége, a folyosós elrendezés alapvető okai annak, hogy a helyiségek legnagyobb része gyorsan telítődik füsttel, és már az első néhány percben a kiürítési útvonalak, kijáratok elérhetetlenné válnak. A hőmérséklet rendkívül gyors emelkedése a fém válaszfalak jó hővezető képessége nagyban elősegíti a gyors tűzterjedést. A tűz terjedési sebessége elérheti a 1,5 m/perc értéket. A második csoporthoz tartozó helyiségekhez tűzterjedés szempontjából a raktárhelyiségek tartoznak. Ezekben a tűzfejlődése, terjedése lényegesen lassúbb, mint a felépítményben lévő helyiségeknél, mivel ezek 80-90%-ban feltöltöttek és majdnem teljesen hermetikusak. Ugyanakkor a hő energia potenciális veszélye ezekben a helyiségekben a legnagyobb. A levegőhiány miatt a raktározott termékek kiégésé lényegesen lassúbb és együtt jár a tökéletlen égéstermékek nagy mennyiségű felszabadításával. A tüzek oltása a felépítmény helyiségeiben Ezekben a helyiségekben az alapvető oltási mód az egész terület alapján történő vízzel, valamint kis és közepes kiadóságú habbal történő oltás. Hatásos oltóanyag a füst lekötésére, a hőmérséklet csökkentésére a nedvesítő szerrel kezelt szórt vízsugár. Habbal térfogat alapján történő oltási mód alkalmazható abban az esetben, ha a tűz fészke megközelíthetetlen, ha robbanásveszély, bomlásveszély, mérgezésveszély, elektromos áramütés veszélye áll fenn. Az égés termékek eltávolítására vagy terjedési irányuk megváltoztatására csak a helyi szellőzés alkalmazható, a közös szellőzőrendszer bekapcsolása tilos, mert a tűz gyors tovaterjedését idézné elő más helyiségekre. Abban az esetben, ha több helyiség ég és a rendelkezésünkre álló erő és eszköz mennyiség nem elégséges ahhoz, hogy a tűz terjedését megakadályozzuk, úgy a folyosókat, aknákat, egyéb áttöréseket azonnal le kell zárni, meg kell szervezni azok hűtését, ki kell kapcsolni a szellőző és elektromos berendezéseket, összpontosítani a szükséges víz és habsugarakat az égővel szomszédos helyiségre és folyamatosan hűteni a válaszfalakat. A válaszfalak éghető borítását el kell távolítani.
141
Tűzoltás a hajók raktárhelyiségeiben és hűtőkamráiban Hajóraktárak helyiségeiben keletkezett tüzek oltásánál nehézséget jelent a tűz fészkének és nagyságának megállapítása. Kb. helyét az égésnek megállapíthatjuk a nyíláson kiáramló füst sűrűségéből és hőmérsékletéből. A teherszállító hajókon raktározási térkép kötelező, melyen feltüntetett, hogy hol és milyen anyag van beraktározva. A füst szaga, színe, és az előbbi térkép segítségével majdnem teljes pontossággal megállapíthatjuk a tűz helyét. A hajó raktárakban keletkezett tüzek oltására az összes ismert tűzoltási módot felhasználhatjuk. A módszer az oltóanyag megválasztása elsősorban a raktározott anyag tulajdonságaitól, raktározási formától, a raktár telítettségétől, a fedélzet és a válaszfalak állapotától függ. Legelterjedtebb oltási módszer hajóraktárak esetében a hűtésen és az égő felületek elszigetelésén alapuló vízzel oltás, nedvesített vízsugár és habsugarak alkalmazásával. A gyakorlatban alkalmazzák a hajó raktárak vízzel történő feltöltésének módszerét is. Természetesen ehhez a módszerhez csak a legvégső esetben lehet folyamodni. Nem alkalmazható ez a robbanásveszélyes és mérgező anyagok esetében. Vízi járművek tüzeinek oltása A személyek és szárazáruk szállítására alkalmas hajókon, valamint a gép- és tankhajókon keletkezett tüzek oltását – Szabályzat általános előírásainak figyelembevételén túl – a következők szerint kell végrehajtani. Ha a tűz nyílt vízen keletkezik, a hajót lehetőleg partközelbe kell vontatni, le kell horgonyozni, vagy ki kell kötni. Gondoskodni kell a szomszédos vízi járművek, vízi és parti létesítmények tűz elleni védelméről. A hajók, uszályok és vízi létesítmények tüzeinél a felderítés általános szabályain túl fel kell deríteni, hogy: a) a hajó raktáraiban és rakodótereiben, gépházában, vagy az utasok és a személyzet kabinjaiban keletkezett-e a tűz; b) van-e beépített tűzoltóberendezés és célszerű-e annak használata; c) szükség van-e az utasok és a személyzet, illetve a szállított anyagok figyelembevételével – tűzoltóhajóra vagy más vízi járműre mentőhajóra. A tűz sajátosságainak figyelembevételével a tűzoltásvezető határozza meg a mentés sorrendjét, az oltóanyagokat és a beavatkozás módját. A mentésben, illetve a tűzoltásban résztvevők számára – ha az szükséges-el kell rendelni a védőfelszerelések használatát. A tűzoltás egész időtartama alatt a tűzoltásvezető működjön együtt a hajó parancsnokával, a kikötő vezető szerveivel és a kikötői vállalatok más szerveivel. Az oltás során felhasznált oltóvíz a hajófenéken összegyűlve veszélyeztetheti a hajó stabilitását, ennek elkerülése végett a tűzoltásvezető intézkedjen az oltás során, vagy más módon a hajóba került víz eltávolításáról. A tűzoltásvezető tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hajóról éghető folyadék, valamint mérgező szennyező anyag ne kerüljön a vízbe.
142
E-9
A mezőgazdaság területén keletkezett tüzek oltása; Raktárak tűzoltása A mezőgazdaság területén keletkezett tüzek oltása Bevezetés Az elmúlt évtizedben jelentős átalakulás következett be a termőterületek, illetve a termelőeszközök tulajdonságában. A nagy mezőgazdasági növénykultúrák a privatizáció eredményeképpen töredékére zsugorodtak, a mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek megszűntek, átalakultak. Jelenleg a kis területű, magántulajdonú földterületek a jellemzőek és ilyenformán kikerültek a tűzvédelemért felelős hatóságok látásköréből. Az állattartás nagyüzemi formája szinte teljes egészében megszűnt, főleg a magángazdálkodás területére került át, az állomány nagyszámú csökkentésével járt ez az átalakulás. A mezőgazdaság területén keletkezett tüzek ezért jelentős negatív hatással vannak a termelők, tenyésztők gazdasági lehetőségeire, adott esetben a gazdálkodás létét is fenyegetheti.
Lábonálló termények (növényi kultúrák) tüzei és oltásának folyamata Ebbe a csoportba tartoznak az olyan növényi kultúrák, amelyek beérése együttjár a növény nedvességtartalmának elvesztésével, a betakarításkor már gyakorlatilag száraznak tekinthetők (pl. gabonafélék, kukorica, szálastakarmányok, stb.). A másik csoportba a meteorológia kedvezőtlen hatásaitól (szárazság-aszály) kiszáradt egyéb növényi kultúrákat említhetjük, melyek kedvezőtlen esetben tűz martalékává válhatnak. Miért ilyenek ezek a kultúrák? A növény szára és egyéb részei magas cellulóztartalma, a kiszáradt növény üregeiben található levegő, a jól égő termés, valamint a sűrű vetés, mind-mind kedvez az égés létrejöttéhez és a gyors tűzterjedés lehetőségéhez. A másik ok a kultúrák jelentős nagysága (a vetésterület), ahol a tűz gyors terjedése biztosított, rövid idő alatt kedvezőtlen esetben igen jelentős erőt és eszközt igénylő tűzfelület alakulhat ki. A tűz oltását befolyásoló körülmények: A távolság, mint nehezítő tényező: a növényi kultúrák általában a lakott településektől nagyobb távolságra találhatók. A vonulási távolság elérheti a 20-40 kilométert is, sőt vidéki viszonylatban a segítségre érkező erők még ennél is jelentősebb távolság megtételére kényszerülnek.
143
A másik gond a megközelítés lehetősége, az utak állapota. Nálunk a mezőgazdasági kultúrák környékén főleg földutak a jellemzők, igen ritka a jó minőségű, szilárd útburkolat a tűzeset környezetében. Ha a meteorológiai tényezők kedvezőtlenek (pl. esős időszak van), akkor ezek az utak tűzoltó gépjárművek részére nehezen járhatóvá, vagy járhatatlanná válnak. Ilyen esetben a káreset helyszíne csak gyalogosan közelíthető meg, ami az eredményes tűzoltást nagymértékben nehezíti. Ha nem esős időszak, akkor is találhatunk nedvesebb földterületeket, melyek megközelítése szintén nehézkes. Meteorológia, mint befolyásoló tényező: Már említettem az esőt, mint befolyásoló tényezőt, de külön ki kell emelni a légmozgást (a szelet), amely alapvetően befolyásolhatja a tűzoltás folyamatát. Az erős, viharos szél kedvezőtlen esetben olthatatlanná teheti a kialakult tüzet, vagy a már lefeketített, eloltott területeken eredményezhet visszagyulladást. A viharos szélben gyakran alakulnak ki röptüzek, melyek veszélyt jelentenek a tűzoltásban résztvevő tűzoltókra és a tűzoltótechnikára. Nagyon fontos tényező a szél iránya is az erősség mellett, mivel a szél irányának változása nehéz helyzetet teremthet pillanatok alatt. A hőmérséklet és a tüzek keletkezésének lehetősége között is tapasztalható párhuzam. Mivel az égési időszak (a gabonaféléknél) nyár derekára esik és ekkor a legmagasabb a napi középhőmérséklet és ezért nyugodtan kimondható, hogy magas hőmérséklet gyors égést eredményez, a száraz kultúra meg igen gyorsan kaphat lángra. Meleg időszakban a tűzoltás nagy fizikai terhelést jelent a tűzoltók részére, igen magas a folyadékveszteség és a szervezet túlmelegedése is veszélyt jelenthet. A tűz keletkezésének lehetőségei: Elemi csapás: A nyári növénykultúra-tüzek fő okozója. Ezen belül a nyári viharokat kísérő villámcsapások okozhatnak tüzeket. Ha a villámcsapás után még jelentős eső is van, akkor a természet megoldja az oltást. De gyakran fordul elő, hogy tüzet okoz, amely ezután igen gyorsan terjed. Dohányzás – nyílt láng használata: Igen gyakori keletkezési ok. A száraz időszakban gyakran lobban lángra a vegetáció eldobott cigarettától, vagy a mezőgazdasági kultúra környezetében gyújtott tüzek eredményeként. Gépek, berendezések műszaki meghibásodása: A termés betakarítása során nagyszámú mezőgazdasági munkagép dolgozik a földeken. Ezek az erőgépek, munkagépek is okozhatnak tüzet, ha bennük (rajtuk) keletkezik tűz (pl. elektromos meghibásodások, súrlódás, stb.).
144
Gyermekjáték: Nem zárható ki a lehetősége, hogy a területen játszó gyermekek „tevékenysége” eredményezi a tüzet. Általában elmondható, hogy a tűzvizsgálat igen nehéz, mert ha nincs egyértelmű bizonyíték (tárgy, tanú), akkor csak nehezen bizonyítható a tűz keletkezési oka. Ilyenkor leggyakoribb a „vélelmezett” keletkezési ok. A tűz terjedése: A lábonálló termények esetén a terjedés a következőktől függ: – termény nedvességtartalma; – a kultúra nagysága; – uralkodó szélirány, szélerősség; – röptüzek lehetősége. Általában a tűzterjedés kedvezőtlen esetben igen gyors. Ha a szél erős, akkor rövid idő alatt nagy utat tehet meg (6-8 m/sec). A kialakuló röptüzek újabb tüzeket gerjesztenek, így egy kultúrában több tűzgóc is kialakulhat. A tűz terjedését gátló körülmények: – földutak, szilárd burkolatú utak; – mesterséges terepakadályok (töltés, nyíladék, árokrendszer); – erdősáv (ha a meleg miatt nem szárad ki annyira, hogy átfut rajta a tűz); – természetes, mesterséges vízforrások (patakok, folyók, átereszek, tavak). Felderítés alapvető szempontjai: – megközelítési útvonalak; – az égő terület behatárolása; – mi ég, merre terjed; – mit veszélyeztet (van-e életveszély); – használható oltóanyagok, oltóeszközök. Vonulás közben olyan útvonalat kell választani, hogy a lehető legjobban – lehetőleg járművel – megközelíthető legyen a tűzeset helyszíne. Természetesen a gépjárműfecskendő felállítási helyét úgy kell meghatározni, hogy ne veszélyeztesse a tűz terjedése. Fel kell deríteni a lehetséges oltóvízforrásokat, ahonnan vizet lehet felvenni. Ezek elsősorban természetes, mesterséges vízforrások lehetnek. Meg kell állapítani azt, hogy a tűz terjedési irányában van-e épület (tanya), nagy értékű munkagép, van-e személy a tűz környezetében, mert ezek az adatok alapvetően megváltoztatják a szükséges taktikát.
145
Alkalmazható oltóanyagok, oltóeszközök: Mezőgazdasági kultúrák tüzeinél legjobb hatásfokú az oltóvíz. Alkalmazhatóságának akadálya az esetek többségében a vízforrás hiánya. A jármű tartályvize csak kis felületű tűz oltására alkalmas. Használata elsősorban épület (tanya), munkagép védelmére célszerű. A tartályvizet csak akkor tudjuk alkalmazni, ha a tűz terjedése nem veszélyezteti a járművet, vagy a kiépített tömlővezetéket. Igen jó hatásfokú lehet a vízágyú, de vízigénye miatt csak tartós, nehezen kimeríthető oltóvízforrás esetén használható. Vízhiány esetén az oltás eszközei a kéziszerszámok és a gyalogos tűzoltás a használható megoldás. Terjedő tűz esetén nem lehet eltekinteni a védőruházat használatától, mert ezzel sok kellemetlen sérülés előzhető meg. A tűzoltás folyamata: Az eszközökből látható, hogy milyen nehéz és körülményes a szabad növényi kultúrák oltása. Alapvető a megfelelő védekezési terep kijelölése. A tűz terjedését megakadályozni csak olyan terepviszonyok között lehet, ahol a terjedő tűz lelassul, megáll. Ilyenek a földutak, szilárd burkolatú utak, vasúti pályatestek (töltés); összefoglalva: természetes, vagy mesterséges terepakadályok. Ezek lehetnek a védekezés (és támadás) színterei. Igen kedvező lehet, ha olyan mezőgazdasági munkagép áll rendelkezésre, amely alkalmas védőszántás elkészítésére. Ha ilyen gépünk van, akkor biztonságos távolságra a termőföldön is készülhet tűzterjedést akadályozó terepakadály. A védelmi vonal mögé a tűz elsősorban röptűzzel terjedhet át, erre nagyon figyelni kell és erőt kell csoportosítani eloltásukra. Nagyon fontos, hogy a megválasztott védvonalon elhelyezett erők és eszközök szükség esetén kivonhatók legyenek. A tűz terjedését rendkívül drámai módon megváltoztathatja a szél erősödése, váratlan széllökések, forgószél kialakulása. Ugyanilyen veszélyt jelent a szél irányának váratlan megváltozása. Ilyenkor új terjedési irány alakul ki, amely az erők és eszközök átcsoportosítását teszi szükségessé. A kéziszerszámokkal az égő növényzetet csapkodással oltjuk, vagy a még nem égő kultúrát lefektetjük a földre – ezzel is lelassítva a tűz terjedését. Oltási mód lehet a talaj lapátolása is, de ez csak nagy erőnél lehetséges oltási mód. Ha lehetőség van, akkor sugarakkal lehet hatékonyan beavatkozni és nagy felületet oltani. Nagy nedvességtartalmú, égő kultúráknál a kialakuló füst nehezítheti az oltást – kedvezőtlen esetben légzésvédelmi felszerelés használatára is szükség lehet. Fontos a megfelelő tartalékok képzése és az állomány váltása a hatékony tűzoltás érdekében. Gondoskodni kell az oltásban résztvevő állomány folyadékpótlásáról is, mivel nagy melegben igen hamar kimerülhet az állomány és a folyadék- és sóveszteség egészségkárosodáshoz vezethet.
146
Az eloltott területeket az utómunkálatok során gondosan át kell vizsgálni és a talált izzó részeket földdel letakarni. Mégegyszer felhívom a figyelmet az erő és eszköz gondos felállítására, mert több esetben elégett tömlők, sőt tűzoltó jármű is jelezte a terjedő tűz veszélyét. A fenti módon kell eljárni a gaz- és avartüzek esetén is, amely minden évben jelentős nagyságrendű az éves statisztikában. A gaz- és avartüzek – eltérően a mezőgazdasági kultúráktól – főleg koratavaszi időben jelentkeznek, főleg március, április hónapban, mivel az elhalt és elszáradt, előző évi vegetáció ilyenkor a leggyúlékonyabb. Ha száraz és aszályos a nyár, akkor nyár végén és kora ősszel is jelentős a kiégett vegetációban keletkező tüzek száma. Itt figyelni kell a magasabbra növő gyomnövények és alacsony cserjék ágaira, mert ezek fejen, arcon is tudnak égési vagy mechanikai eredetű sérüléseket okozni. Az oltás teljesen hasonló a lábonálló termények oltásához, ugyanolyan veszélyeket is rejt oltásuk.
Erdőtüzek oltása Minden évben eljön az időszak, amikor jelentősen emelkedni kezd az erdőtüzek száma. Két fő időszakot különböztetünk meg: a kora tavaszi időszakot, amikor a száraz aljnövényzetben keletkezik a tűz és terjed át a fákra; a másik időszak az augusztusszeptember, amikor az igen meleg nyár, aszályos időszak eredményezi a flóra víztartalmának csökkenését és ezáltal az erdőtűz kialakulásának lehetőségét. Az erdőtüzeknél két alapvető csoportra oszthatjuk a fákat a tűzterjedés szempontjából: – örökzöld, tűlevelű fák; – lombhullató fák. A tűlevelű erdők (fenyvesek, borókások) magas gyantatartalmuk miatt igen jól égnek és igen könnyen gyulladnak. A tűz terjedése igen gyors és nemcsak a törzs és az ágak, de a levelek is hamar a tűz martalékává válnak. A lombhullató fák csak száraz időszakban égnek jól és főleg a száraz részeik gyulladnak meg könnyen. Az erdőtűz nagysága a következőktől függ: – növény víztartalma (meteorológiai viszonyok); – aljnövényzet sűrűsége; – a lehullott lombozat víztartalma, állapota. Az égést vizsgálva három tűztípust említhetünk meg: – aljnövényzet-tűz; – föld alatti tűz; – koronatűz.
147
Az aljnövényzet-tűz sok esetben nem terjed át a fák lombozatára, gyorsan halad, főleg a bokrokra, cserjékre terjed ki. A megfelelően művelt erdőben ritkábban alakul ki koronatűz, mint az elhanyagolt, műveletlen erdőterületeken. Természetesen ott is nagy jelentősége van a széliránynak és főleg a szélsebességnek, amelyek alapvetően befolyásolják a terjedés sebességét és irányát. Nagy területű erdőtűz esetében nagy – szélsebesség mellett – kialakulhat az ún. tűzvihar, amely oltása szinte lehetetlen (ilyen tüzek alakulnak ki gyakran California erdős, cserjés területein). Erdőtűz esetén nagyon sok beégett, izzó fatörzs-maradék, gyökér található a föld alatt, ezek későbbi, újabb tüzek lehetőségét hordozzák. Felderítés szempontjai erdőtűz esetén: – tűz nagysága, a tűz jellege; – terjedési irány és sebesség; – veszélyeztetett személyek felkutatása; – veszélyeztetett erdőrészek, települések, utak; – a tüzet fékező nyíladékok, utak, patakok, folyók; – megközelítés lehetőségei, útvonala; – oltóanyag-vételi helyek, lehetőségek. Az erdőtűz felderítése igen nehéz, mivel átláthatatlan, vagy messzebbről lehet csak nagyságát megállapítani. Ha van rá mód, akkor – ha nagy a kiterjedése – a levegőből lehet megfelelő felderítést végezni. Erre a BRFK az illetékes, vagy esetleg az OMSZ, honvédség repülőeszközeit lehet figyelembe venni. Az erdőtüzek oltásához igen jelentős erő és eszköz összevonására van szükség. Az erőket különböző védelmi vonalakra kell irányítani, ehhez viszont igen gondos felderítési adatokra van szükség. Igen jó hatásfokú rádió-összeköttetés kiépítésére kell intézkedni. A védekezés során kiemelt védekezést kell megszervezni: – lakóépületek, lakott települések védelmére; – veszélyeztetett létesítmények védelmére; – a menekülésre alkalmas utak védelmére. A beavatkozás ideje alatt állandóan figyelni kell az utakat, tisztásokat, nyíladékokat, mert menekülő személyekre bármikor számíthatunk. Az oltáshoz felhasználhatunk erdőművelésre alkalmas gépeket, terepjárókat, melyet igénybe lehet venni életmentésre.
148
A beavatkozást nehezítő körülmények: – terepviszonyok (lejtés, meredekség); – nagy bevetési távolságok, melyet gyalog kell megtenni; – védőruházat, -felszerelés, melyek viselése kötelező; – oltóanyag hiánya; – közlekedési utak hiánya; – jelentős füst lehetősége; – folyadékvesztés, kiszáradás negatív hatásai. A védekezésre alkalmas helyek lehetnek utak, nyíladékok, irtások, természetes terepakadályok, patakok, folyók. Minden esetben fel kell készülni az erők és eszközök visszavonására, ezért mindig menekülési lehetőséget kell biztosítani. Az oltás igen nehéz és elhúzódó feladatsor, amely esetleg napokig is eltarthat, ezért fel kell készülni a váltás végrehajtására, utánpótlás megszervezésére. Szükség lesz ivóvízre, ételre, pihentetési lehetőségre. Várható, hogy a légmozgás estére lecsökken, így a tűzterjedés sebessége is csökken. Éjszaka jobban látható a tűz helyszíne, de nehéz és veszélyes a közlekedés és megnő az eltévedés veszélye. Mindennemű feladat és mozgás csak a tűzoltásvezető engedélyével lehetséges – megfelelő eligazítást követően. Tekintettel a várható nehézségekre, csak rendkívül fegyelmezett, precíz munka vezethet eredményre.
Mezőgazdasági állattartó létesítmények tűzoltása Alapvető szabály az elején: állatok mentése céljából tűzoltó életét, testi épségét veszélyeztetni tilos! Az állatok elhelyezése lehet szabadban, vagy épületekben. Az állatok tartására alkalmas épületek felsorolása a következő lehet: – kisebb ólak, helyiségek (baromfi, kecske, disznó); – közepes állattartó létesítmények (istállók, ló, szarvasmarha, juh); – nagy méretű nevelőkomplexumok (szarvasmarha, sertés, stb.). Építőanyagukat, technológiájukat tekintve lehetnek: – faépítésű, – hulladékanyag-építésű; – hagyományos falazóanyagból épült; – könnyűszerkezetes építésű; – betonból, betonelemekből épült.
149
Ha az állatokat osztályozzuk, akkor nagyságuk szerint lehetnek: – lábasjószágok, aprójószágok (csirke, kacsa, liba, pulyka, prémállatok); – közepes termetű állatok (sertés, kecske, juh); – nagytestű állatok (ló, szarvasmarha, őz, szarvas, strucc). Állattartó létesítményekben használatos épületgépészeti berendezések: – elektromos áram (világítás, fűtés, gépek működtetése); – vízvezeték-hálózat (ivóvíz, takarítás-tisztítás); – ventillátorok, légcserélők (szellőztetés); – fűtőberendezések (gázüzemű, olajfűtésű, elektromos). Tűzkeletkezési okok: – elemi csapás (villámlás); – emberi felelőtlenség (dohányzás, nyílt láng használata, gyújtogatás, gyermekjáték); – műszaki meghibásodás (zárlat, kontár szerelés, súrlódás, hővezetés, stb.); – tüzelő-, fűtőberendezés. Tevékenység a vonulástól az utómunkálatokig: Vonulás közbeni felderítés: – megközelítési útvonal, – várható oltóanyag formái, – távolsági felderítés. Káreset, helyszíni felderítés: – felállítási hely; – mi ég, merre terjed, mit veszélyeztet; – emberi élet van-e veszélyben; – milyen állatok vannak az épületben; – van-e lehetőség az állatok mentésére; – van-e segítség a mentés végrehajtásához; – milyen oltóvízforrás használható fel. A felderítés adatai alapján kell meghatározni a szükséges tevékenységet: – táplálás módja; – bevetés iránya, behatolás lehetősége; – oltási mód, oltóanyag meghatározása. Állatok mentésénél minden esetben fel kell használni a gondozók segítségét, szaktudását. Ha állatot mentünk, az első sugarakkal biztosítani kell a mentést, a mentésre váró állatok tűz, hő elleni védelmét. A kimentett állatok őrzéséről, elkülönítéséről gondoskodni kell. Sérült, megégett állatok szenvedését enyhíteni szükséges (hűtés, itatás).
150
Az állatok mentésének néhány módja: (ha mód van rá, tulajdonos, gondozó) – aprótermetű állatok mentése kosárban, zsákban; – juh esetén kiterelés (főkolompos, szamár után kimennek); – sertés, kecske: fülénél, szarvánál fogva kivezetni; – nagytestű állatok esetén kötőféken, szemüket letakarva. Az állattartó létesítményeknél a tűzoltás általában megegyezik az épülettűz oltásának szabályaival. Számolni kell elsősorban a kis magángazdaságok istállóinál, hogy sok esetben tárolják a takarmányt az állatok fölött a padlástérben. A felhasználandó oltóanyag a víz – megfelelő nedvesítéssel – szinte mindenhol használható. Egyéb oltóanyagra csak gáz-, vagy olajüzemű fűtőberendezés tüzeinél lehet szükség. A visszajelzésekben minden esetben utalni kell az állatokkal kapcsolatos információkra. Különleges állatok mentése, befogása: Az elmúlt évtizedben nagyon sok olyan állat került be házakba és lakásokba, amely előtte szokatlan volt. Néhányaz ezek közül ismertetek – a teljesség igénye nélkül. Hüllők: Ebbe a csoportba főleg egzotikus állatfajták tartoznak, melyeket kedvtelésből, hobby-állatként tartanak házakban, lakásokban. Kígyók: Két fajtáját említeném meg. A mérges kígyót és a méreg nélküli kígyót. Az első csoport mindenképpen veszélyesebb, mert marásuk – néhányukat leszámítva – lehet halálos. Gyakran tartanak csörgőkígyó-fajtákat, vagy a kobrák különböző fajtáit. Ha egy mód van rá, kerüljük velük a kontaktust, befogásukat bízzuk szakemberre. Ha erre nincs mód, egyszerűbb megsemmisíteni, mint befogni. Jó tudni, hogy a védőruhát, védőcsizmát nem képesek átharapni. Ha mégis baleset következne be, az állatkert rendelkezik sok fajta szérummal, ami közömbösíti a harapás hatását. Az óriáskígyók nem rendelkeznek méregfoggal, testarányaik is mások, mint „mérges” rokonaiknak. Főleg boa és piton fajtájú kígyókat tartanak lakásban, ezek nem jelentenek veszélyt a tűzoltókra nézve. Krokodilok, kajmánok: Több fajtája is megtalálható a lakásokban. Elsősorban a kisebb méretű példányok a jellemzőek 1-1,5 méterig. Harapós jószágok, de nem jelentenek életveszélyt, de sérülést tudnak okozni.
151
Különböző gyíkok, leguánok: Általában nem jelentenek veszélyt, de néhányuk (pl. a varánuszok) haraphatnak, ezért óvatos bánásmódot kívánnak meg. Pókok, skorpiók, rovarok: Ha veszélyességüket vizsgáljuk, elsősorban a skorpiókra kell figyelni. Ezek közt található mérges jószág, sőt néhány faj lehet életveszélyes is. Minél kisebb méretű, annál veszélyesebb. A pókok nem jelentenek nagy veszélyt, többségük teljesen veszélytelen. Halálos mérge a fekete özvegynek van, amely kis termetű pók (1 cm), de lakásban ritkán tartják őket. Kutyák: Nem egy tűzeset során találkozunk házőrző ebekkel, illetve kedvtelésből tartott kutyákkal. A bajba került állatok az esetek többségében veszélyben nem agresszívek és minden gond nélkül menthetők. Néhány kutyafaj azonban kiképzése, vérvonala után agresszív és mentésük nagy gondosságot igényel. Veszélyes fajok: rottweiler, kaukázusi juhász, harci kutyák közé sorolt ebek. Ragadozók: Néha találkozhatunk nagy termetű ragadozókkal, melyek mentését nem hajtjuk végre (pl. oroszlán, tigris, párduc). Ha valami miatt kikerülnek a ketrecből, befogásuk, megsemmisítésük nem a tűzoltók dolga.
Raktárak tűzoltása Raktárak típusai és azok sajátosságai: A köznapi életben nemcsak a kifejezetten erre a célra létesített épületeket nevezzük raktárnak, hanem minden olyan épületet, helyiséget, amelyben különböző anyagokat, termékeket tartós vagy rövidebb ideig tárolnak. A raktározott anyagok fajtái, formái a lehető legszélesebb körűek. Előfordulhat a fokozottan tűz- és robbanásveszélyestől a nem éghetőig, az ömlesztettől a konténeresig. Sajnos elég sokszor előfordul, hogy a helyszínen lévő illetékesek sem tudják pontosan meghatározni a tárolt anyagok fajtáját, veszélyességét. A raktárakban keletkezett tüzek oltása mindenképpen alapos, körültekintő felderítést igényel mindvégig, egészen a bevonulásig.
152
Raktárépületek: Ezek kifejezetten raktározás céljára épültek. Lehetnek nagylégterű, egyszintes vagy többemeletes létesítmények. Főleg kikötők, pályaudvarok, üzemek, áruelosztó-telepek (depó) területén találhatóak. Hátrányaik: Túl azon, hogy a tárolt anyagok lehetnek igen sokfélék, nagy területen fekszenek, tehát felszerelés- és időigényesebb is a beavatkozás. A nagy légtér miatt szabadon és gyorsan terjedhet a tűz. Igaz ez a nagy légtér segítheti a behatolást, mivel lassabban telítődik meg füsttel, azonban a felszálló forró égéstermékek könnyen átvihetik a tüzet a felsőbb szintekre vagy a tetőszerkezetre. Így a tűzoltás még bonyolultabbá, idő- és emberigényesebbé válhat. További nehézséget okozhat az anyagok nagy tömegben, kötegekben, bálákban való tárolása, méghozzá a gazdaságos helykihasználás miatt egymásra magasan feltornyozva. Adott esetben nagy mennyiségű terméket kell átforgatni – amihez esetleg munkagépeket is igénybe kell venni –, valamint az a veszély is fennállhat, hogy a tűz következtében tartásukat, szilárdságukat vesztett rakatok leomlanak és ezzel balesetveszélyt idéznek elő. Itt kell említeni az úgynevezett „magas raktárakat”. Központi, elosztó szerepet betöltő raktárak esetén egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Lényegük: szűk folyosókkal elválasztott, nagy teherbírású polcrendszert alakítanak ki, méghozzá az épület magasságának maximális kihasználásával. A polcokon az áru raklapokon van összerakva, esetleg kötegelve. A raktárkészlet betárolása, kiadása, tehát mozgatása a fentebb említett szák folyosókban elhelyezett villás emelő-berendezések segítségével történik. A polcrendszer teljes mélységében és magasságában elérhető ezen gépek megfelelő irányításával. Egy-egy gép kezelését egy ember végzi, sőt ahol számítógép-vezérlést alkalmaznak, emberi beavatkozásra csak valamilyen zavar esetén van szükség. Tény, hogy ezen raktárak beépített tűzvédelme (hőérzékelők, füstjelzők, sprinklerek) ma már aránylag megfelelő. Azonban egy esetleg mégis kialakuló, kiterjedt tűz sajátos problémákat okozhat. A szűk folyosók, nagy magasságok, kiépítetlen megközelítési utak hiánya akadályozza vagy akár lehetetlenné teszi a kézi sugarak bevetését. Konkrétan a veszélyek: a visszavonulási lehetőség hiánya, omlásveszély, lezuhanás veszélye, hőterhelés, látás, tájékozódás teljes hiánya. Az üzemszerűen használt beépített emelők nem használhatók a tűzoltás segítésére balesetveszély miatt. Ezek a berendezések tűz esetén amúgy is kikapcsolásra, áramtalanításra kerülnek. A tűzoltás eredményesen a beépített tűzoltó berendezések működtetésével, hőelvezetéssel, megfelelően elhelyezett vízágyúkkal oldható meg. Az utómunkálatok elvégzése is csak alkalmas, megfelelő biztosítással végezhető, ha feltétlenül szükséges a magasban végzett tevékenység elrendelése.
153
Raktárépületek előnyei: általában szabadon álló, könnyen megközelíthető, körüljárható építmények. A környékük tűzcsapokkal jól ellátott és épületen belül is fali tűzcsapok állnak rendelkezésre, melyek nyomás alatt állnak és megszerelt sugarakkal vannak ellátva. Az egyszerre benntartózkodók száma csekély, ugyanakkor az állandó felügyelet biztosított. A beépített aktív és passzív tűzvédelmi berendezések egyre fejlettebbek és egyre alkalmasabbak a kezdeti tüzek lokalizálására. Nem elhanyagolható a raktározás technológiájának többnyire szakszerű alkalmazása, a szabályok szigorú betartása. Aránylag pontos információk szerezhetők be a helyszínen és szakemberek is rendelkezésre állnak. Egyéb raktárak, raktárnak használt helyiségek: Két nagy csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak a különböző termelő-forgalmazó tevékenységet folytató vállalatok, üzemek, kisvállalkozások területén az üzemszerű működést biztosító, segítő raktárak. Többségük olyan épületben helyezkedik el, ahol más irányú tevékenységeket is végeznek, ami a tűzkeletkezést, annak terjedését és az oltást, mentést is hátrányosan befolyásolja. Természetesen itt már egyszerre sok ember is tartózkodhat, ami az életmentést nehezítheti és a ténylegesen benntartózkodók létszámát bizonytalanná teszi. A törvényi előírások ugyan itt is megkövetelik a megfelelő tűzvédelmi berendezéseket, azonban ezek sajnos sok esetben nem kielégítőek, nem megfelelően karbantartottak. A második csoportot a legkülönbözőbb boltok, elárusító helyiségek, kisebb műhelyek úgynevezett kézi raktárai alkotják. Ezek többnyire lakóházak földszintjén vagy alagsoraiban, pincéiben helyezkednek el. Ebből következik, hogy tűz esetén a felsőbb szinteken lévő lakások és azok lakói is veszélybe kerülhetnek, ami a felderítést, kárelhárítást nehezíti, a figyelmet megosztja és a beavatkozók létszámának növelését igényli. Anyagi, gazdasági okok ürügyén ezen raktárakra jellemző a zsúfoltság, a különböző veszélyességű anyagok válogatás nélküli együtt-raktározása, a szakszerűtlenség és a személyzet felületes tűzvédelmi oktatása. Tűzvédelemre a lehető legkevesebbet költenek és vízszerzésre is többnyire csak a közműhálózat áll rendelkezésre. A raktározott anyagokról pontos információ csak ritkán szerezhető be. Jellemző továbbá a nehéz megközelíthetőség, a záróra utáni behatolás körülményessége, a sűrű füstképződés, a feltorlódott nagy hő és ebből következően a belobbanás, szúróláng keletkezésének veszélye. Az ilyen raktárak előnyeit nem lehet felsorolni, hiszen tűz esetén csak a beavatkozást nehezítő körülményekre lehet számítani. Természetesen minden raktártűzhöz való riasztásnál légzésvédelemre kell felkészülni. Oltásra vizet vagy habosított vizet használunk szórt sugár formájában. Különösen veszélyes anyagok égésénél – ha ez indokolt – alkalmazásra kerülhet a habbal, porral vagy gázzal való oltás is. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy az alkalmazott tűzoltási módok, módszerek, a bevetett oltóanyagok további, elkerülhető károkat ne okozzanak.
154
Összefoglalóan és az előbbiekben még nem említett feladatokat is felsorolva, raktártüzek esetén a tűzoltás vezetőjére és a beavatkozást valamennyi résztvevőjére a következő fontosabb tevékenységek hárulnak (a felsorolás sorrendiséget is jelöl): – A raktárakban nagy mennyiségű, különböző gyúlékony anyag tárolásával, a zárt helyiségek tüzére jellemző nagy füst- és hőképződéssel kell számolni. – Szükség szerint parancsot kell adni és meg kell szervezni az életmentést. – Fel kell deríteni, hogy milyen anyagokat tárolnak, miből épült, milyen szerkezetű az épület. – Hol vannak tűzbiztos elválasztások, merre vannak a behatolásra alkalmas helyek. – Tájékozódni kell a tárolás módjáról (láda, bála, konténer, ömlesztett), a tárolt anyag mennyiségéről. – Megállapítani, hogy van-e beépített tűzoltó berendezés. Azok működnek-e és intézkedni esetleges beindításukról vagy leállításukról. – Meghatározni a támadási és védelmi vonalak helyét, az oltás módját és anyagát. – Szükség szerint intézkedni és megoldani a hő- és füstelvezetést. – Robbanás vagy lobbanás veszélye esetén intézkedni az oltásban résztvevők biztonsága iránt. – Intézkedni a robbanásveszélyes anyagok és más, főleg a tűz terjedését befolyásoló anyagok eltávolításáról vagy védelméről (tüzet tápláló és vízzel reagáló anyagok). Az eltávolítás sorrendjét meg kell határozni. – Beomlás, ledőlés veszélye esetén a támadásban résztvevőket biztonságos helyre kell visszavonni és az oltást távolabbról vagy kívülről kell folytatni. – Világításról szükség szerint gondoskodni. – Az oltásban résztvevők szúróláng ellen védekezzenek és olyan helyre álljanak, ahol a leomlás veszélye nem fenyeget. – Légzőkészülék használata szükség szerint kötelező. – Törekedni a takarékos oltóanyag-felhasználásra, a kényes áruk víztől és füsttől való megóvására. – Utómunkálatoknál az anyagot át kell forgatni, alaposan átvizsgálni és a még égő, izzó részeket a lehető legkevesebb vízzel véglegesen eloltani. – Az esetleg felgyülemlett oltóvizet el kell távolítani.
155
E-10
Színházak, filmszínházak, bevásárlóközpontok tűzoltása
Színházak tűzoltása A színházak, filmszínházak építési megoldásában sok az azonosság, vagy a hasonlóság. Mindegyikben nagyobb embercsoportokra lehet számítani. A veszélyesebb mégis a nagy befogadóképességű színház, mert az emberek legnagyobb számban itt vannak kitéve a tűz veszélyeinek és az életmentés végrehajtása, a tűz eloltása itt követeli a legnagyobb erő- és eszközállományt a tűzoltóság részéről. 1. A színházak taktikai jellemzőit alapvetően az építési megoldások és a nézőszám határozza meg: – nagy tömeg befogadására alkalmas létesítmények, amelyek magukban hordozzák a tömegriadalom és a pánik veszélyét; – nagy belső légtér, több szint, nehezen kiismerhető belső úthálózat, zsúfoltság; – beépített és folyamatosan felhasználásra kerülő, nagy mennyiségű tűz- és robbanásveszélyes anyag jelenléte (inkább tűzveszélyes); – viszonylag nagy nézőszámra relatív kis számú kiszolgáló és működtető személyzet jut. 2.
A színházak csoportosítása
2.1. Befogadóképességük szerint: – kis színház, vagy kamaraszínház: 800 főig; – középméretű színház: 800-1200 főig; – nagy befogadóképességű színház: 1200 fő felett. Telepítésük szerint: – szabadon álló épület; – beépített épület; – zártsorú épület; – saroképület. 2.2. Ezen túl meghatározó szempont, hogy a színház épülete funkcionálisan erre a célra épült, vagy pedig más célra készített létesítmény lett átalakítva színházi célokra. A csoportosításokból kitűnik, hogy tűzoltó taktikai szempontból a kisebb és eredetileg színházi célra épített létesítmény a kedvezőbb, míg tűzvédelmi szempontból a szabadon álló színházépület oltása és védelme az ideálisabb.
156
3. A színházakat általában három fő részre oszthatjuk: – színpadi rész, – nézőtéri rész, – egyéb kiszolgáló helyiségek. 3.1. A színpad fő részeit az előszínpad, süllyesztő, munkakarzat, valamint a csigapadlás alkotja (most zsinórpadlásnak mondjuk). Geometriai méreteire jellemző lehet az akár 40 méteres belmagasság, a 300-600 m2-es terület és a 10-12000 m3 térfogat. A színpad gerendákból, deszkákból álló síkpadozat. A színpad mellett nagy mennyiségű éghető anyag található a jelmeztárakban és öltözőkben (ruhák, jelmezek, kellékek), továbbá a színpad feletti zsinórpadláson (díszletek). Tűzterhelés tekintetében ez 200-350 kg éghető anyagot jelent. A színpadi részen nagyteljesítményű elektromos berendezések, lámpák, vezetékek, stb. találhatók, amelyek egyrészt tűzkeletkezési források, másrészt a tűz terjedését befolyásoló tényezők. A színpadon előadás közben gyakran végeznek tűzveszélyes tevékenységet és használnak pirotechnikai anyagot. Az épület helyiségeire jellemző a túlzsúfoltság és a leszűkített útvonalak, továbbá az előadások és a próbák alatti nagylétszámú embercsoport színpadon tartózkodása. A nézőtér a színpadi résztől többnyire nem éghető, tűzgátló és 8-12 m magas színpadnyílással van összekötve. Ha a színház befogadóképessége 800 fő vagy több, akkor a színpadnyílást a nézőtértől egy tűzálló, ún. biztonsági függöny választja el (vasfüggönynek nevezik). A színpadi részen leggyakrabban sprinkler (zápor) berendezések találhatók, amelyek a színpad éghető részeinek oltására, a függönylocsolók pedig a függönytűz oltására, hűtésére alkalmazhatók. Ezen túl fali tűzcsapok és esetenként vízágyúk is kialakításra kerülnek. 3.2.
Nézőtéri rész
Ide tartoznak a nézőtéren kívül a büfék, az irodák, a vetítőhelyiségek, ruhatár, a dohányzók és a csillárpadlás. A nézőtérre jellemző építészeti kialakítás rendszerint függesztett födémű szerkezeti megoldás, a padlástérben rácsos tetőtartókkal kiegészítve. A födém éghető vagy nehezen éghető anyagokból készül.
157
A nézőtér padlószintje alatt jelentős légterek találhatók. A nézőtér megfelelően méretezett szellőzőrendszerrel gyűjtőcsatornáját a padlástérben alakítják ki.
van
ellátva.
A
szellőzők
A nézőtér be-, illetve kijáratait a kiürítési számításoknak megfelelően méretezik, kialakításuk a menekülést elősegíti. A nézőtér tűzterhelését az éghető szerkezetek, a padlók, a székek – amelyek a padlóhoz rögzítettek – és az erkélyek, a könnyű függesztett tetőszerkezet együttesen képezik. A teljes tűzterhelés mértéke elérheti a 30-50 kg/m2-t. Fentieken túl fontos taktikai tényezőként értékelhető a nézőtéri részen éghető (gyakran mérgező égéstermékeket kibocsátó) díszítések, burkolatok jelenléte. 3.3.
Egyéb kiszolgáló helyiségek
Ide tartoznak az öltözők, a fodrász és egyéb műhelyek, a kazánház, trafóállomás, a szivattyúház, stb. Ezekben a helyiségekben gyakori a rendetlenség, a nagymennyiségű hulladék és a legkülönbözőbb tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal találkozhatunk. 3.4.
A színház tűzvédelmi berendezései
A már említett zápor, biztonsági és vasfüggöny, függönylocsoló, felszálló vezetékek, fali tűzcsapok és nyomásfokozó szivattyúk. 4. 4.1. A tűz terjedését a fenti taktikai jellemzők érvényesülése mellett az határozza meg, hogy a színpad melyik részén keletkezik a tűz. A tüzek 70 %-a a színpadi részen keletkezik. A terjedést alapvetően a füstelvezető nyílás és a biztonsági függöny helyzete határozza meg. Négy alapeset: a) A biztonsági függöny le van eresztve és a füstelvezető nyílás zárva: a láng mind vízszintes, mind függőleges irányba gyorsan terjed, jelentős gáznyomás alakul ki. b) A biztonsági függöny leeresztve, füstelvezető nyitva: a színpad légterében vákuum jön létre, az éghető anyagok gyors kiégése, csökken a biztonsági függönyre ható nyomás.
158
c) A biztonsági függöny felhúzva, füstelvezető zárva: a nézőtér füsttel telítődik, a tűz átterjedhet a nézőtérre, födémre, padláshelyiségre. d) Nyitott színpadnyílás és füstelvezető: a színpadtűz intenzív, a nézőtér irányába kisebb a terjedés veszélye. Az utolsó két esetnél a nézőket veszélyezteti a nagy mennyiségű anyagból származó füst, hő és a pánikhelyzet. 5.
Felderítés
A tűzoltás vezetőjének meg kell állapítania a felderítés során: – a tűz előadás közben keletkezett-e? – vannak-e nézők a nézőtéren, vagy az épületben? – a nézők mentése megkezdődött-e? – a tűz a színház melyik részén keletkezett? – mi ég és mi a terjedés iránya? – biztonsági függöny állapota, működőképessége? – beépített tűzoltó berendezések működnek-e? – a riasztott erő, eszköz elegendő-e? 6.
Beavatkozás
A Tv. intézkedései – ha ez szükséges – a feladatoknak megfelelően egyidőben több szálon is futhatnak. Ezek egyrészt a nézőközönség jelenlétekor szükségesek, valamint a tűzoltással kapcsolatos feladatok köré csoportosíthatók. 6.1. Kiürítés során az embereket állandóan figyelemmel kell kísérni, az idegesen viselkedőket meg kell nyugtatni. Mindenekelőtt a nézőket az erkélyről, páholyokból és félemeletről kell kivezetni, ahol az égéstermékek hamarabb telítődne és a hőmérséklet emelkedése is gyorsabb. Az oltási tevékenység nem zavarhatja a mentési és kiürítési tevékenységet. Ezért a tömlővezetéket a tűzlétrán, a személyzeti – egyéb, tehát nem a nézők által használt – bejáratokon, menekülési útvonalakon keresztül vezessük. 6.2. A tűz oltására nedvesített vizet ajánlatos használni. A nagy belső magasság miatt indokolt lehet kötött sugár alkalmazása is. Amennyiben a díszletet le lehet engedni a padozatra, akkor szór-porlasztott sugárral kell oltani. A sugarakkal arra kell törekedni, hogy a tűz ne tudjon átterjedni a nézőtérre, vagy a színpadra. Ennek érdekében igénybe kell venni a beépített tűzoltó felszereléseket.
159
Szükség esetén szakaszokat kell szervezni (pl. mentési szakasz; színpadi tűzoltó szakasz; nézőtéri, emeleti szakaszok; raktárak védelmére alakított szakaszok; stb.). A sűrű füst miatt légzőkészüléket kell használni. Meg kell szervezni a szakaszok közötti hírláncot és biztosítani kell az információk továbbítását. Gondoskodni kell a világító eszközök megfelelő mennyiségéről. Meg kell akadályozni, hogy a leszakadó díszletek és függesztő elemek balesetet okozzanak. A tűzoltás és életmentés a tűzoltásvezető részéről vezetési törzs irányítási módot is igényelhet. Törekedni kell arra, hogy az RST-ben foglaltakat gyakorlatokon ismerje meg az állomány. A színházakra tűzoltási tervet kell készíteni és azt rendszeresen oktatni kell.
Filmszínházak tűzoltása 7.1.
Fő részei:
Nézőtér: ahol rögzített székek vannak, amelyek éghető anyagból készülnek, tűz esetén felszabaduló mérgező gázok-gőzök vannak jelen. A csípős, maró füst a műanyagés kárpitborításnak köszönhető. Vetítőhelyiség: ahol éghető filmet tárolnak és általában filmraktárral van kapcsolatban az egy ajtó megnyitásával. Az átterjedés lehetőségére figyelni kell. Tekercselőhelyiség: ahol a filmkazettákat előkészítik. Itt is felhalmozott éghető anyagokat, oldószereket, ragasztókat találunk, amelyek fokozzák a tűzveszélyt. A filmanyag égés során erős, mérgező füst szabadul fel, amely miatt a légzőkészülék használata kötelező. A régi építésű mozikat általában zártsorú vagy beépített épületben alakították ki. Ezek a filmszínházak egy-két teremmel rendelkeznek és befogadóképességük kb. 100-400 fő. Az új építésű mozik általában lakóépületek közé lettek beépítve. Sok teremmel, multiplex rendszerben üzemelnek. A termek száma esetenként 10-12. ennek megfelelően magas nézőszám befogadására alkalmasak. Ezekre a mozikra jellemző lehet, hogy egy bevásárlóközpontban üzemelnek.
160
7.2. A mozikban keletkezett tüzek könnyen átterjedhetnek a lakóépületekre. Ezt minden módon meg kell akadályozni. Meg kell akadályozni továbbá a nézőtérre való átterjedést. A nézőtér kiürítését meg kell szervezni, szükség esetén szakaszokat kell létrehozni. Kerülni kell a pánikhangulat kialakulását, nyugodt hangon kell bejelenteni, hogy technikai okok miatt az előadás elmarad. Nagyon fontos, hogy a kiürítés után ismét ellenőrizzük le, nem maradt-e személy a nézőtéren vagy a gépteremben. Itt is az erkélyek, emeletek átvizsgálására gondot kell fordítani. A fali tűzcsapok használatára is szükség lehet. Az új, multiplex mozikban már beépített sprinkler-berendezés van telepítve. Tűzoltás során ajánlatos nedves vizet használni és szórt sugárképet alkalmazni. Az OTSZ előírásai szerint bejáratként nem alkalmazható forgóajtó, billenőajtó, valamint tolóajtó. 7.3. A felderítés terjedjen ki: – van-e előadás a moziban? – a nézőtéren vagy a vetítőben keletkezett-e a tűz? – éghető filmet használnak-e? – a tűz terjedésének iránya és mit veszélyeztet? – a menekülési útvonalak szabadok-e? – a vészkijáratok nyithatók-e? – nedves vagy száraz rendszerű a fali tűzcsaphálózat?
Bevásárlóközpontok tűzoltása Jellemzőik tűzoltói szempontból: A bevásárlóközpontok két fő csoportra oszthatók: Az elsőbe tartoznak azok a szakáruházak, melyek csak a különböző termékek forgalmazásával foglalkoznak (Metro, Praktiker). Ezek nem sokban különböznek az eddig is ismert áruházak jellemzőitől. Nagy mennyiségű éghető anyag felhalmozottságára és nagy tömegek benntartózkodására lehet számítani. Sok emberre természetesen csak a nyitvatartási idő alatt. Ilyen esetekben elsődleges feladat az emberek kimentése, a menekülési útvonalak biztosítása. Mind kialakításában, mind méretezésében, valamint jelölésében ezek a mentési-menekülési útvonalak általában biztosítottak.
161
A nagy légterek és a felhalmozott, egymástól kellően el nem választott anyagok miatt gyors tűzterjedésre, nagy füst- és hőképződésre kell számítani. Ugyanakkor ma már az ilyen és ehhez hasonló létesítményekben modern tűzjelző és automatikus tűzoltó berendezések kiépítésére kerül sor. Állandó műszaki és biztonsági felügyelet is rendelkezésre áll. Az épületek jól megközelíthetőek, körüljárhatóak és a tűzcsap-hálózat is biztosított. A második csoportba tartoznak azok az úgynevezett „plázák”, amelyek hazánkban csak az utóbbi években létesültek és létesülnek még ma is (Duna Plaza, Pólus Center, West End City Center). A tűzoltói feladatok különlegességét itt sem az ismeretlenség, hanem a rendkívüli összetettség okozza. Legtöbbjük egy valóságos kisvárosra hasonlít. Belső utcahálózat, áruházak és kisebb boltok, bazár jellegű elárusító-helyek és újabban már szálloda is kapcsolódik szervesen ezen komplexumokhoz. De megtalálható itt a filmszínháztól a különböző szórakozóhelyeken, éttermeken át a jégpályákig minden olyan létesítmény, amelyek tűz esetén önmagukban is komoly feladatot jelentenek a tűzoltóságnak. Hogy még bonyolultabb legyen, minden ilyen létesítményhez tartozik valamilyen gépkocsiparkoló. Szerencsésebb eset, ha ezek a felszínen, szabadtéren helyezkednek el, ám a mai beépítettség és helykihasználás miatt egyre több, az épület alatt elhelyezett mélygarázzsal vagy többszintes magasgarázzsal találkozhatunk. Az elmondottak alapján a következő különleges – a veszélyt növelő – jellemzőket sorolhatjuk fel: – emberek nagy tömegével számolhatunk – öregekkel, fiatalabbakkal, és sajnos nagyszámú gyermekkel is; – nem csak a látogatók létszáma magas, hanem a kiszolgáló technikai személyzeté is; – a sokrétű szolgáltatás sokrétű veszélyforrást is jelent, mind a működés, mint a lehetséges emberi mulasztás, felelőtlenség által; – sűrű beépítettség, nagy, összefüggő, vagy összeköthető légtér, ami szinte egyetlen tűzszakaszt jelent; – a sokféle éghető anyag gyors tűzterjedést, nagy füst- és hőképződést jelenthet. A lehetséges katasztrófák elkerülése érdekében, az előírásoknak megfelelően, ezen létesítmények üzemeltetése is csak megfelelő biztonsági berendezések, intézkedések és felelős emberek megléte esetén engedélyezhető. Automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések vannak elhelyezve. Sok helyen ipari kamerák hálózata figyeli a területen történteket. Elektronikus, esetleg számítógép-vezérelt füstelvezetők kerülnek beépítésre. Kiépített és jól jelölt menekülési útvonalak, valamint a közönség tájékoztatására alkalmas hangosbeszélők állnak rendelkezésre. Állandó biztonsági szolgálat van kirendelve, akik megfelelő kiképzésen estek át. Mindezen biztonsági berendezések és szolgálatok egységes szervezetben működnek – függetlenül attól –, hogy hány tulajdonos osztozik a terület felett.
162
A diszpécser-központokban fut össze minden lényeges információ és mindig rendelkezésre áll egy-egy műszaki és biztonsági ügyeletes. E központokból lehet irányítani a biztonsági berendezések javarészét és az elektromos hálózat ki-be kapcsolását. Tervezett számú és elhelyezett fali tűzcsapok és nyomásfokozó szivattyúk kerülnek beépítésre. Az utcai tűzcsap-hálózat is a létesítményhez van méretezve. A felsorolt berendezések és tűzvédelmi előírások nagyban segíthetik a beavatkozást, adott esetben azonban a tűzoltók részéről mindig a legrosszabb esetekre kell felkészülni. Fentieket figyelembe véve a tűzoltás menete, a feladatok sora a következő: – Elsődleges a tűz helyének felderítése és ezzel egyidőben annak kiderítése, eldöntése, hogy emberélet van-e veszélyben, szükséges-e a kiürítés elrendelése (előfordulhat, hogy olyan helyen van a tűz és olyan méretű, ami nem indokolja a közönség eltávolítását). E feladat elvégésére feltétlenül igénybe kell venni a jelenlévő szakemberek segítségét. Megjegyzendő, hogy ha a legkisebb mértékben is veszélyeztetve vannak az emberek, azonnal, késedelem nélkül végre kell hajtani a kiürítést. – Felderíteni, hogy mi ég, milyen mennyiségben, és ennek alapján dönteni az oltóanyagról, a beavatkozás módjáról. Felderíteni a terjedés lehetőségét és irányát. Ennek alapján dönteni a védelmi vonalakról és a támadás irányáról. – Megállapítani, hogy az automatikus tűzoltó berendezések működnek-e és intézkedni továbbműködésükről vagy leállításukról. – A beépített hő- és füstelvezetők működésének ellenőrzése és ha szükséges, akkor azok hatásfokának növelése mobil eszközeinkkel. – A beavatkozás útvonala – ha lehetséges – ne a menekülési útvonalakkal essen egybe. – Légzőkészülék használata kötelező. – Igyekezni kell a minél kisebb másodlagos károkozásra. Oltásra legtöbbször vizet használunk szórt sugár formájában, azonban az égő anyagtól függően szóba kerülhet más oltóanyag is. Kisebb tüzeknél kézi tűzoltó készülékek bevetése is elegendő lehet. – A beavatkozások gyorsaságát segíti, ha elsőnek a nyomás alatti fali tűzcsapokat használjuk. Természetesen ha szükséges, akkor a saját alapvezetékek szerelésének egyidejű elrendelésével. – Az épület áramtalanítását lehetőleg csak a szükséges mértékben hajtassuk végre. Ha szükséges, megfelelő világításról gondoskodni kell és az esetleges áramtalanítás vagy áramkimaradás miatt gondolni kell a liftekre, eldugott sötét helyiségekre is, ahová emberek rekedhetnek. – Az utómunkálatokat gondosan, további kár okozása nélkül kell végezni. – A nyitva hagyott üzletek és azok árukészletének, berendezéseinek őrzéséről gondoskodni kell. – A tűzvizsgálat szempontjából fontos területet, tárgyakat lehetőség szerint érintetlenül kell hagyni.
