Tartalomjegyzék. Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) Prezentáció készítése (PowerPoint)

: www.pszfsalgo.hu, : [email protected], : 30/644-5111

Prezentáció és grafika

Tartalomjegyzék Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) .......................... 270 Néhány szó a képekrıl .................................................................................... 270 1. Egyszerő grafika készítése MS-Paint-ben............................................... 270 1.2 1.3

Egy konkrét grafikai ábra elkészítésének lépései ................................................................................. 271 Összefoglalás ....................................................................................................................................... 275

2. Prezentáció készítése (PowerPoint) ......................................................... 276 1.1 Egy dia megtervezése .......................................................................................................................... 277 1.2 Nézet eszköztár .................................................................................................................................... 283 1.3 Objektumok típusai és beszúrása a diákba ........................................................................................... 284 1.3.1 Képek, ábrák beillesztése............................................................................................................. 284 1.2.2 Szövegdoboz elhelyezése ............................................................................................................ 285 1.2.3 Mozgóképek és hangok ............................................................................................................... 285 1.2.4 Diagram ....................................................................................................................................... 285 1.4 Objektumok formázása ........................................................................................................................ 286 1.5 Hiperhivakozások használata a bemutatókban..................................................................................... 287 1.6 Bemutatók az Interneten ...................................................................................................................... 288 1.7 Jegyzıkönyv használata ....................................................................................................................... 288 1.2.1 Jegyzetek készítése diabemutató közben ..................................................................................... 289 1.8 Rajzobjektumok elhelyezése dián, a Rajz eszköztár ............................................................................ 289 1.9 Diasorszám, dátum, idıpont vagy élıláb betétele és módosítása ......................................................... 289 1.9.1 Diasorszám, dátum, idıpont vagy élıláb betétele és módosítása a dián ...................................... 289 1.2.2 Az élıláb és az élıfej helyének vagy külalakjának módosítása a dián......................................... 290 1.2.3 A kezdı diasorszám módosítása .................................................................................................. 290 1.10 Általános (minden diára vonatkozó) információk elhelyezése diákon ................................................. 290 1.10.1 Dia minta ..................................................................................................................................... 290 1.10.2 Cím minta .................................................................................................................................... 290 1.10.3 Emlékeztetı minta, jegyzet minta ................................................................................................ 290 1.11 A diaidızítés beállításáról és kipróbálásáról általában ........................................................................ 290 1.12 Prezentáció készítésének alapelvei PowerPoint-ban ............................................................................ 292 2.13 Háttértervezés ...................................................................................................................................... 292 2.13.1 Saját sablon létrehozása ............................................................................................................... 292 2.13.2 Árnyékolt háttér hozzáadása vagy megváltoztatása ..................................................................... 292 2.13.3 Mintázott háttér hozzáadása vagy megváltoztatása...................................................................... 292 2.13.4 Anyagmintázatú háttér hozzáadása vagy megváltoztatása ........................................................... 292 2.13.5 Háttérkép hozzáadása vagy megváltoztatása ............................................................................... 293 2.14 Animációs effektusok .......................................................................................................................... 293 2.14.1 A szöveg és az objektumok animálása ......................................................................................... 293 2.14.2 A diagram részeinek animálása.................................................................................................... 293 2.14.3 Az animált objektumok megjelenési sorrendjének módosítása a dián ......................................... 293 2.15 A PowerPoint Vetítıgép ...................................................................................................................... 294 2.16 Bemutató elıkészítése másik gépen történı lejátszáshoz (Úticsomag)................................................ 294 2.16.1 Bemutató csomagolása másik számítógépen történı futtatáshoz ................................................. 294 2.16.2 Bemutató kicsomagolása másik számítógépen történı futtatáshoz .............................................. 294 2.17 PowerPoint alapeszköztára .................................................................................................................. 294 2.18 PowerPoint menürendszere.................................................................................................................. 294

A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Gubán Ákos okl. matematikus készítette.

269



Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) Az MS-OFFICE programcsomag és a WINDOWS alapvetıen két olyan alkalmazást tartalmaz, amely egyszerő grafikák és prezentációk készítésére alkalmas: az MS-Paint valamint az MS-PowerPoint. Természetesen a WORD-be és az EXCEL-be is építettek be grafikai lehetıségeket, mégis az említett két modulon keresztül mutatjuk be a grafika és prezentációkészítést.

Néhány szó a képekrıl A számítógépek fejlıdésével egyre nagyobb szerepet kapott a vizualitás. Az operációs rendszerek is grafikus felülettel jelentek meg, a funkciók kiválasztása már nem parancs begépeléssel, hanem ikonválasztással történnek. Ez csak úgy lehet, hogy a gépek képfeldolgozásra is alkalmasak lettek. Kezdetben négy színt tudtak csupán megjeleníteni a PC-k is, mivel a színek 2 biten ábrázolódtak. Majd megjelentek a 8 bites (256 szín), 16 bites (65536), 24, majd 32 bites ábrázolás, ahol már 24 biten ábrázolják a színárnyalatokat és nyolc biten az átlátszóságot (α csatorna) jellemzik. A képeket különbözı fájlformában tudjuk tárolni, tekintsük át leggyakrabban használtakat: 1.

BMP: bittérkép fájl (BitMaP), MS-Windows alapértelmezett formátuma. Minden képpontra megadnak egy bitkombinációt, melynek mérete a felbontástól (kép mintavétel sőrőségétıl) függ. A felbontás növelésével a képfájl mérete exponenciálisan növekszik.

2.

GIF: (Graphics Interchange Format) tömörített formátumú elsısorban grafikák tárolására alkalmas fájl formátum. A GIF fájl formátum 8 bites (256 színő), vagy annál kisebb felbontású képekhez alkalmas. Ezzel szemben minden egyes képernyıpont színének leírásához általában 24 bit információ szükséges. 3x8 bit egyenként a színösszetevı számára (vörös, zöld és kék). A fényességi szintje 0-tól 255-ig állítható, ami öszszességében 16,777,216 különbözı színt tesz lehetıvé. Általános szabály, hogy nagy, homogén területekkel rendelkezı képek hatékonyabban tömöríthetıek. Illetve, például egy apró kockás mintát ábrázoló kép, ahol az egymást követı pixelek értéke sőrőn változik, rosszul tömöríthetı.

3.

JPEG: (Joint Photographic Experts Group) szintén tömörített fájl formátum. Sajnos kicsomagoláskor (nagy mérető tömörítés miatt) információ veszteség lép fel. Használata árnyalatos képekre javasolt. A JPEG fájl formátum 24 bites képekkel dolgozik, függetlenül attól, hogy azt a monitor képes-e hibátlanul megjeleníteni. Egy 24 bites képek kezelésére alkalmas videokártya segítségével, a képek teljes tónus- és színgazdagságban élvezhetıek. Kisebb fájlokat lehet létrehozni a JPEG-gel, mint a GIF-fel, ha el tudunk tekinteni a kép minıségének romlásától. Általánosan elfogadott szabály, hogy grafikákhoz (ikonok, logók, gombok) legjobb a GIF formátum, míg a fényképekhez a JPEG használatos. 8 bites monitorokon a GIF jobban néz ki, mint a JPEG, de 16 és 24 biteseken rosszabbul mutat.

4.

TIFF: (Tagged Image File Format) A képpontokat bittérképesen tárolja, de lehet tömörített formátumú. Az eddigiektıl eltérıen a TIFF nemcsak a kép belsıszerkezetét írja le, hanem magáról a dokumentumról is tárol fontosabb információkat. (Keletkezési információk, stb.)

1. Egyszerő grafika készítése MS-Paint-ben Az MS - Paint indítása után egy hagyományos Windows ablak jelenik meg. A felsı menüsor az alapfunkciókat, a baloldalon elhelyezkedı eszköztár a leggyakrabban használt grafikai funkciók nyomógombjait, míg az alsó rész a színskálát tartalmazza. A program lehetıséget biztosít egyszerőbb ábrák megtervezésére, elkészítésére, elıre magadott grafikai alakzatok, betők, szövegek elhelyezésére, valamint kép és területek színezésére. Az 1. ábra mutatja a bejelentkezı képernyıt:

270




1. ábra 1.2 Egy konkrét grafikai ábra elkészítésének lépései Legyen a feladatunk az alábbi színes embléma elkészítése.

Legyen rajta bető, valamint valamilyen geometriai objektum. Az indítás után azonnal elkezdhetı a rajzolás. Amennyiben az alapértelmezett beállításokon változtatni szeretnénk, válasszuk ki a Fájl menübıl az Új parancsot. (Ez a funkció elérhetı és az N együttes leütésével is.) 2. ábra Ezek után állítsuk be a munkaterületünk méretét Alakzat, Tulajdonságok menüpont kiválasztásával ( E). Ekkor megjelenik a 3. ábrán látható dialógusablak:

3. ábra A méret beállítható hüvelykben, cm-ben valamint képpontban. Egyúttal azt is megadhatjuk, hogy fekete-fehér, vagy színes legyen a kép.


271



Elıször helyezzünk el az ábránkon egy téglalapot majd egy négyzetet. A téglalap színét válasszuk ki az alsó színkészletbıl a megfelelı színre való kattintással, majd rajzoljuk meg. (Az eszköztárból jelöljük ki a téglalap jelet

, adjuk meg a téglalap bal felsı/alsó sarkát, majd az egér bal gombját nyomva tartva húzzuk a jobb

alsó/felsı sarkát. Az elengedés után a téglalap megjelenik a megfelelı színnel. Amennyiben a húzás közben a Shift billentyőt is nyomva tartjuk, akkor négyzetet rajzolhatunk. Az alsó szalagon követhetjük a pozíciót és a

méretet képpontokban. Az eszköztár alján elhelyezkedı három lehetıség:

1. Csak vonal; 2. Vonal és

kitöltés; 3. Csak kitöltés. (A négyzetünk fehérrel lesz kitöltve, így takarja az alatta lévı alakzatot.)

4. ábra Rajzolás közben óhatatlanul elıfordul, hogy hibásan rajzolunk, vagy az alakzat nem úgy fog kinézni, mint ahogy elképzeltük. Ebben az esetben lehetıség van az utolsó szerkesztési lépés visszavonására Szerkesztés, Visszavonás, vagy a Z billentyő kombináció használatával. Amennyiben valamely korábbi képrész nem felel meg, akkor azt ki kell jelölni az eszköztár két felsı nyomógombjának valamelyikével. Az elsı tetszıleges alakban jelöl ki területet, míg a második mindig téglalap alakban. Kijelölés után kivágással ( X) tudjuk eltüntetni a hibás részletet. Beszúrással bárhová elhelyezhetjük a képen az adott alakzatot. Húzzunk két vonalat az ábránkba! Az eszköztár Vonal

funkcióját választva, a munkaterületen kijelöljük a vonal egyik végpontját, majd az

egér balgombját nyomva tartva húzással megadhatjuk a másik végpont. A Shift használatával vízszintes, függıleges és 45°, valamint 135° dılésszögő vonalak húzhatók. Az eszköztár alján most a vonalvastagság állítható be. Az 5. ábrán a vonalak megrajzolása utáni kép látható:

5. ábra

6. ábra

Majd rajzoljunk egy hajlított vonalat (5. ábra)! Válasszuk ki az eszköztárból a Görbe

lehetıséget! Meg-

húzva egy vonalat, a vonal egy pontját kiválasztva húzással tetszıleges hajlított (szabályos) görbeív rajzolható.

272




Ezek után írjunk be szöveget is az ábránkba. Az eszköztár Szöveg

gombja segítségével betők, szövegek

helyezhetık el. Célszerő ilyenkor a Nézet menü Szöveg eszköztár-t kiválasztani, mert a szöveg beírásakor közvetlenül beállítható a szöveg (bető) típusa, mérete és további alapvetı stílusjegyei.

7. ábra

8. ábra

Zárt területek színezését az eszköztár Kitöltés színnel

funkcióval tudjuk elvégezni. Válasszuk ki a megfele-

lı színt, és az egeret vigyük a színezendı terület belsejébe és a bal gombbal kattintsunk. (8. ábra) Lehetıség van a kijelölt alakzatot (kijelölést) transzformálni: tükrözni, nyújtani, dönteni, forgatni. Mindezt az Alakzat menün belül tudjuk elérni. Most egy Nyújtás és döntés funkciót használunk. A Kft szót döntjük meg az alábbi ablakon történı beállítással:

9. ábra A kép így módosul:

10. ábra

11. ábra


273



A szöveget átmozgathatjuk úgy is, hogy Kijelölés segítségével megjelöljük (egy szaggatott téglalap jelzi). Majd a kívánt helyre húzzuk át. (11. ábra) A mozgatás során - természetesen - vonaldarab is mozdult a szöveggel. Ennek eltüntetésére két eszközt használhatunk. Elıször nagyvonalúan Radírozunk, majd kinagyítjuk a képet, és pontonként tüntetjük el a felesleges képpontokat. Az elsı funkció az eszköztárból, a második a menübıl választható (Nézet, Nagyítás, Nagyméret vagy Egyéni beállítás), vagy az eszköztár nagyító eszközével. A javítás után a Nézet, Nagyítás, Normál méret pontok választásával visszatérhetünk az eredeti mérethez. A 12. ábra egy nagyított képrészlet tartalmaz. A 13. ábra a javítás utáni állapotot mutatja.

12. ábra

13. ábra

Díszítsük néhány ellipszissel és körrel az ábránkat. Az eszköztárból választhatók és a Shift használatával kapunk kört. Majd Ecset kiválasztásával helyezzünk el néhány szabadkézi elemet. Az ecset vonalainak végpontjának beállítását az eszköztár alatti készletbıl tudjuk kiválasztani.

14. ábra

15. ábra

A Festékszóró pontszerően helyez el az ábrában foltokat. Majd az Alakzat színek megfordítása menüt választva kapjuk a negatív képet:

16. ábra

274

17. ábra




A Szerkesztés, Fájl beillesztés menüpont segítségével már kész képeket is elhelyezhetünk és szerkeszthetünk az elkészített ábránkban. Most egy rajzképet szúrtunk be, történhet átlátszó és nem átlátszó módon Beállítás menünek megfelelıen:

18. ábra A további lehetıségek megegyeznek a Windows szabványokkal, illetve javasoljuk egyénileg kipróbálni. 1.3

Összefoglalás

• A MS-Paint menüszerkezete

• Az eszköztár felépítése


275



2. Prezentáció készítése (PowerPoint) Mit nevezünk prezentációnak? A továbbiakban a prezentáció alatt vizuális segédeszköz felhasználásával történı információ átadásra irányuló tevékenységet fogjuk érteni. A bemutatókat az alábbi csoportokba sorolhatjuk: 1. Elıadás 2. Konferencia 3. Automatikus vagy önmőködı prezentáció 4. Oktatás Elıadások, bemutatók vagy iskolai órák alatt gyakori az írásvetítı vagy egyéb megjelenítı eszköz használata, az adott témához kapcsolódó ábrák, képletek esetleg hosszabb szövegek bemutatására. Sok problémát okoz, hogy az ábrákat tartalmazó fóliák sorrendje összekeveredik, nem szépek a grafikonok, képek, illetve gyakran elmosódnak, lekopnak az ábrák. További problémát okoz, hogy az esetleges magyarázat közbeni ráírások rontják a fóliák újra felhasználásának lehetıségét. Ezeknek a problémának a kiküszöbölésére hozták létre a prezentációkészítés elektronikai, számítástechnikai eszközeit. Az elv egy diavetítéshez hasonlítható, de a számítógép lehetıségeit kihasználva sokkal több eszközt biztosítanak ezek a szoftverek. Kezdetként egyszerő diánként történik a „vetítés”, de lehetıség van a diákon lévı objektumok nem egy idıben történı megjelenítésre is, mutató pálca használatára, stb. A továbbiakban az MS-PowerPoint szoftver kezelését fogjuk bemutatni. A szoftver MS-OFFICE 97 PowerPoint 7.0 verzióját részletezzük a továbbiakban. A rendszer indításához válasszuk az OFFICE 97 csoport ikonját. A továbbiakban egy példán keresztül mutatjuk be a program lehetıségeit, a bemutatónk Salgótarján és környékének egyfajta ismertetését fogja tartalmazni. Sajnos az írott szövegben sem a mozgóképek, sem pedig az audio lehetıségeket nem tudjuk bemutatni, ezért ezeket csak kezelésük oldaláról mutatjuk be, kérjük az olvasót, ezeket egyedileg próbálják ki. A tervezés során célszerő a következı néhány alapszabályt betartani. Amikor diabemutatót tartunk, a tartalom legyen az események középpontjában. A használt eszközök, például az animációk és az áttőnések arra szolgálnak, hogy segítsék mondanivalónk kifejtését, nem pedig arra, hogy elvonják a hallgatóság figyelmét, és a különleges hatásokra irányítsák. Ezt az elvet követhetjük a hangbejátszásokkal kapcsolatban is. A vizuális eszközök kiválasztásánál és használatánál fontos, hogy tényleg segítse az elıadásunkat. Sokszor „egyetlen kép többet mond, mint ezer szó”. Gyızıdjünk meg arról, hogy jól látható mindenhonnan, olvasható, áttekinthetı legyen. Gyakori a segédeszközzel „nehezített elıadás”, azaz amikor teljesen felesleges használata, elvonhatja a figyelmet fontosabb verbális információk elıl. Ügyeljünk arra, hogy a szöveg és kép mindig összhangban legyen, ne mutassunk olyan képeket, melyek aktualitása már lejárt. A szemléltetés elınye még, hogy lerövidíthetı vele a beszéd, idıt nyerhetünk vele, a redundáns elemek kiszőrhetık, a jó vizuális információ könnyen érthetı, vitáknál könynyebb visszatérést biztosít a témához, félreértések elkerülhetık használatukkal. A prezentációs anyagok használata körültekintést igényel, ezért kezdjük mindig anyaggyőjtéssel, lehetıleg többet, mint amit fel kívánunk használni. Ezek után végezzünk tömörítést a anyagon, mégpedig ábrázolhatóság, hatékonyság és fontossági szempontok szerint. Végül készítsük el a segédeszközt. Alkalmanként zene bejátszása, vagy valamilyen hangeffektus, esetleg alámondás a dia áttőnése vagy felépítése alatt a hallgatóság figyelmét a diabemutatóra irányíthatja. A túl gyakran használt hangeffektusok viszont elterelhetik a hallgatóság figyelmét a lényeges kérdésekrıl és zavarók lehetnek. A bemutató gyorsasága szintén befolyásolja a hallgatóság reagálását. Ha túl gyorsan haladunk, akkor elfárasztjuk, fásulttá tesszük a hallgatóság tagjait; ha túl lassan, akkor érdeklıdésüket vesztik. Mielıtt a bemutatót a hallgatóság elé visszük, a PowerPoint nyújtotta eszközökkel kísérletezzük ki a megfelelı sebességet. Miközben a sebességet próbálgatjuk, alaposan megvizsgálhatjuk a prezentáció vizuális és információs hatását is. Ha a diákon túlságosan sok szó vagy kép szerepel, az zavaró lehet, mert elvonhatja a figyelmet. Ha úgy találjuk, hogy túl sok szöveg szerepel egy-egy dián, akkor a túlzsúfolt dia szövegét próbáljuk meg két vagy három diára szétosztani, majd növeljük meg a betőméretet. Ügyeljünk a megfelelı színhasználatra! A túl színes, vagy gyakori színváltásra épülı diasor zavarólag hat. Ügyeljünk az olvashatóságra! Ne használjunk egymás ütı színeket, vagy világos háttéren világos színt, vagy fordítva. Javasoljuk a sötét háttéren világos színek használatát. Alapfogalmak dia ------------------------------------------- Egy bemutatott kép diavetítés ----------------------------------- Egy diasorozat egymás utáni bemutatása animálási effektusok --------------------- Objektumok közötti váltás módja áttőnés -------------------------------------- Diák közötti átváltás módja bemutató ----------------------------------- A prezentáció vagy diasorozat elrendezés ---------------------------------- beépített dia sablonja hiperhivatkozás --------------------------- Színnel és aláhúzással kiemelt szövegrész vagy kép, amelyre kattintva másik dia, vagy diacsoport, esetleg

276




más fájlt, World Wide Web HTML lapot, Gopher szolgáltatót, telnet kapcsolatot, hírcsoportot, FTP helyet érhetünk el. interaktív beállítások --------------------- Dia egérkattintásra való reakciója jegyzet -------------------------------------- Diához kapcsolódó fontosabb szövegek jegyzıkönyv ------------------------------- Jegyzetlapok együttese jegyzıkönyvvezetı ----------------------- Jegyzıkönyvhöz kapcsolódó tevékenységek stílus ---------------------------------------- Szabványos szövegalakok tervezısablon ------------------------------ Színkészleteket, egyéni formázású dia- és cím-mintákat és olyan stilizált betőtípusokat tartalmaznak, amelyeket különleges “megjelenésőre” terveztek. A rendszer indítása után az alábbi párbeszédpanel fog megjelenni:

19. ábra 2.1 Egy dia megtervezése Egy bemutatót diánként tervezünk meg a prezentáción belül. Ezek összekapcsolását és sorrendjét majd késıbb részletezzük. Egy dia megtervezésekor elsısorban ügyeljünk arra, hogy ne legyen túlzsúfolt, a belsı elrendezése legyen tagolt és áttekinthetı. Ehhez nyújtanak nagy segítséget az elrendezés sablonok. Természetesen bárki teljesen önálló diákat tervezhet, mégis hasznos ezek használata. A 20. ábra azokat a beépített elrendezéseket mutatja be, amelyeket a rendszer támogat – bejelentkezéskor ezeket ajánlja fel:

20. ábra Elrendezések 1. Címdia

Bemutatók elsı diájának alapja, de lehet témaváltásokhoz, vagy csak rövid felhívó szövegek megjelenítéséhez használni.


277


2. Felsorolás 3. 2 Hasábos szöveg 4. Táblázat 5. Szöveg és diagram

6. Diagram és Szöveg 7. Szervezeti diagram 8. Diagram 9. Szöveg és ábra 10. Kép és Szöveg 11. Csak cím 12. Üres 13. Szöveg és objektum 14. Objektum és szöveg 15. Nagy objektum 16. Objektum 17. Szöveg és videoklip 18. Videoklip és szöveg 19. Objektum szöveg fölött 20. Szöveg objektum alatt 21. Szöveg és 2 objektum 22. 2 objektum és szöveg 23. 2 objektum szöveg fölött 24. 4 objektum


Egy címsor alá téma, tartalom, felosztás megjelenítését lehet elhelyezni. A megjelenítendı szöveget, felsorolást két egymás mellett lévı hasábba tudjuk elhelyezni, esetleg szembeállításokhoz, összevetésekhez. A dia információit táblázatos formában jeleníti meg. A táblázat formázása, méretezése megegyezik a Word táblázatkezelési móddal. Két hasábos megjelenítés, ahol a második hasáb egy grafikon területet jelent, a grafikon tervezése azonos a Word grafikon készítés funkciójával. Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. Rendszerek, hierarchiák, szervezeti felépítések ábrája helyezhetı el. Egy grafikon önálló diáját készíti el. Két hasábos megjelenítés, ahol a második hasáb egy Clip Art ábra területet jelent. Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. A dia felsı területére címet szúr be, az alsó területen szabadon tervezhetünk. Teljes mértékben mi tervezzük meg a diánkat A jobb hasábban általunk kiválasztott objektumot helyezhetünk el, ez lehet kép, hang, stb. Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. Egy nagyobb kép stb. teljes képernyıs megjelenítése. Egy nagyobb kép stb. címmel. Multimédiás klip megjeleníttetése a jobb hasábon. Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. Egy objektumot helyezhetünk el egy szöveg keret fölött. Egy objektumot helyezhetünk el egy szöveg keret alatt. Két objektumot helyezhetünk el a jobb hasábon. Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. Két objektumot helyezhetünk el egy szöveg keret fölött. Négy objektumot helyezünk el.

A fenti lehetıségek közül a tervezésünk során többet is fel fogunk használni. A rendszer indítása után automatikusan felajánlja ezen lehetıségeket. Elsı próbaként válasszuk a címdiát! (21. ábra) A címdia két szöveg objektumot ajánl fel. Az elsı a fıcím a második alcím. Töltsük ki! (22.ábra)

21. ábra

22. ábra

Az egyhangú háttér többféleképpen tehetı esztétikussá. Az elsı eset a Formátum/tervezısablon használata. Az itt megjelenı ablak a PowerPoint beépített háttér sablonjait ajánlja fel. Ezt mutatja a 23. ábra:

278




23. ábra Nézzük meg a példánkat néhány háttérrel:

24. ábra Egy másik megoldás az egyéni háttértervezés. Ez szintén a Formátum menün belül található Egyéni háttér menüpont használatával valósítható meg. A megjelenı ablak a színbeállítást fogja mutatni:

25. ábra


279



A lenyíló ablakban lehet kiválasztani a színeket, valamint azt, hogy a dia háttere hogyan legyen kitöltve. A További színek menü használata szabványos. A Kitöltési effektusok a háttér speciális küllemét határozza meg.

26. ábra Az elsı lehetıség két szín segítségével domború hatás kialakítását teszi lehetıvé, változatos tónus és irány választékkal. A második speciális anyagmintázat (márványhatás, faerezet stb.) A harmadik, két szín segítségével durvább mintázatot eredményez és végül bitkép is elhelyezhetı háttérként. Nézzük meg, milyen hatás ér el a fenti négy lehetıség a mintapéldánkon:

27. ábra A választás után megadható, hogy csak az aktuális dián legyen ez a háttér, vagy minden dia hátterét ez a mintázat alkossa (Legyen, Legyen mind választásával). Az elsı dia hátterének mi a negyedik változatot választottuk. Ez-

280




zel az elsı – a cím – diát elkészítettük. Jelenleg a dia vetítése során, a dián elhelyezkedı összes objektum egyszerre jelenik meg. Ennek változtatására szolgálnak az animálási lehetıségek és az áttőnés. Az animálási lehetıségek az objektumokra vonatkoznak, ezek az ábrába való beépülését vezérlik, míg az áttőnés a diák közötti váltást, illetve az elsı dia megjelenését szabályozza, minden esetben az aktuális diaháttér kialakulását vezérli. Vegyük elıször az áttőnést. A Diavetítés/Áttőnés menüpontban állítható. A megjelenı ablakot a 28. ábra mutatja:

28. ábra Az áttőnésnél különbözı effektek választhatók, állítható a váltás sebessége, valamint a váltáshoz hangeffektus is rendelhetı. Az áttőnésnél állítható még, hogy a dia csak egérkattintásig látható vagy egy beállított ideig jelenik meg és utána váltás. A lépcsızetes, balra fel választás egy pillanatát mutatja a 29. ábra.

29. ábra Végül a diánkba beszúrunk egy képet, a Beszúrás/Kép menü segítségével. Több helyrıl tudunk beszúrni, a példánkban most fájlból fogunk, a megjelenı legördülı menüt mutatja a 30. ábra.

30. ábra A végsı képe a diának:


281



31. ábra Miután a dia minden objektumát megadtuk, állítsuk be mindegyikhez az animálás effektusokat! Az effektusok menü segítségével is megadható, mégpedig Diavetítés fımenü valamely idetartozó almenüje segítségével (32. ábra), de elérhetık az objektum kijelölése után a jobb egér gomb kattintásával is (A választási lehetıségeket lásd. 33. ábra).

32. ábra 33. ábra A 32. ábra elsı menüpontja az Akciógombok. A PowerPoint rendelkezik egy gombkészlettel is (a Diavetítés menü Akciógombok parancsa), amelyeket hiperhivatkozásként (lásd. fogalmak) szúrhatunk be a bemutatókba. Ezek a gombok kattintás hatására lenyomódnak. A gombokon látható ábrák olyan általános alakzatokat tartalmaznak, mint a jobbra és a balra mutató nyilak. Az akció gombokkal és az Akcióbeállítással majd késıbb foglalkozunk. Az animáció testreszabása menü az alábbi ablakot aktivizálja:

34. ábra Az ablakon keresztül elıször minden olyan objektumot fel kell venni, amelyet animációs effektussal szeretnénk ellátni. Az animációs effektusok tulajdonképpen az adott objektum, szöveg dián való megjelenését vezérli. A felvett objektumok a bal-felsı listába kerülnek be. Fontos a sorrendjük, mivel ez a diába való bekerülésük sorrendje is lesz egyben. A kivitelezés fül kiválasztásával lehet beállítani, milyen típusú animációval épüljön fel az

282




objektum, esetleg milyen hangeffektus kíséretében. A szövegek megjelenhetnek egyszerre, szavanként vagy betőnként. A megfelelı beállítás javíthatja a látványt. Az animáció típusát – az objektum beúszását a diára – egy listából választhatjuk ki. (Ezek kipróbálását egyéni munkára javasoljuk.) A megjelenéshez hanghatás is rendelhetı. Itt is listából választhatunk, de tetszıleges általunk készített hang is rendelhetı az objektumhoz. Vetítéskor az elem megjelenésekor ez a hang hallható. Szövegek és grafikai objektumok esetében lehetıség van arra is, hogy miután felépült az objektumrész, színváltás történjék, figyelem felkeltéshez lehet nagyon hasznos. Az idızítés fül használatával, az animáció kikapcsolható illetve szabályozható, hogy kattintásra jelenjék meg az ıt megelızı dia után, ekkor mindaddig nem jelenik meg, amíg egérrel nem kattintottunk, illetve megadott másodperc múlva automatikusan jelenik meg az elızı elem után. Lényegében ezzel a címdiánkat el is készítettük. A további dia Beszúrás/Új dia menüpont választásával vagy egy késıbb ismertetetésre kerülı módon helyezhetı el a diasorban. A továbbiakban feltételezzük, hogy már a többi dia is kész, ezek mindegyikén csupán csak az egyedi lehetıségeket nézzük át. 2.2

Nézet eszköztár

A szerkesztési terület alatt a vízszintes gördítısáv mellett öt eszközbıl álló ikonsor található

.

Az itt található mindegyik ikon a Nézet menü egy-egy menüpontjának felel meg. Az elsı a Képkocka vagy Dia nézet. Ez tekinthetı egy dia a szerkesztési nézetének. Ebben lehet a diát megtervezni, effektusokat rajta elhelyezni. A második a Tagolt vagy Vázlat nézet. Elıbb tisztázzuk a vázlat szerepét! Vázlat nézetben a bemutató az egyes diák címébıl és szövegtörzsébıl felépülı vázlat formájában jelenik meg. A vázlatot elkészíthetjük a PowerPointban, melyhez kiindulópontként felhasználhatjuk az Elıadástervezı Varázsló által elıállított vázlatot, vagy importálhatjuk más alkalmazásból, például a Microsoft Word-bıl is. A bemutató tartalmának elrendezéséhez és bıvítéséhez a legcélszerőbb Vázlat nézetben dolgoznunk. Az egyes diák címe a dia sorszáma és ikonja mellett látható. A szövegtörzs, legfeljebb ötszintes tagolásban, a cím alatt helyezkedik el. Vázlat nézetben könynyen átszervezhetjük az egyes diákhoz tartozó vázlatpontokat, megváltoztathatjuk a diák sorrendjét, és szerkeszthetjük a címeket és a szövegtörzset. A tartalom átrendezése Vázlat nézetben a legegyszerőbb, mivel valamennyi címet és szövegtörzset együtt láthatjuk a képernyın. A diákat vagy a vázlatpontokat például könnyen átszervezhetjük, ha kijelöljük az áthelyezni kívánt elemet, és az egérrel az új helyre húzzuk. Amikor átváltunk Vázlat nézetre, megjelenik a bemutatók gyors átrendezéséhez használható Tagolás eszköztár. A gombok segítségével más vázlatszintre helyezhetünk egy listaelemet, a vázlatban megváltoztathatjuk a listaelemek és a diák sorrendjét, megjeleníthetjük vagy elrejthetjük a formázásokat, és összecsukhatjuk vagy kibonthatjuk a kijelölt diákhoz tartozó szöveget.

35. ábra


283



A harmadik nézet a Diarendezı nézet. A Diarendezı nézet gombjára kattintva egyszerre jeleníthetjük meg a bemutató valamennyi diájának kicsinyített mását a szövegekkel és az ábrákkal együtt.

36. ábra Mint a 36. ábra látható egyszerre jeleníti meg a diákat a megadott sorrendjükben. Lehetıségünk van a diák áttőnési animálási effektusainak beállításra, illetve az idızítés is megadható. A negyedik a Jegyzetoldal nézet. Minden egyes diához kísérı jegyzetoldal tartozik, amely a dia kicsinyített mását tartalmazza, valamint elegendı helyet ahhoz, hogy jegyzeteket írjunk a lapra. A jegyzeteket kinyomtathatjuk, majd segítségükkel a bemutató során emlékezetünkbe idézhetjük mondanivalónk fıbb pontjait. Kinyomtathatjuk az emlékeztetıket is oldalanként két, három vagy hat diával, melyek segítségével a hallgatóság könnyebben követheti az elıadást. Mind a jegyzetlapokhoz, mind az emlékeztetı lapjaihoz minták állnak rendelkezésre. Ezekre vehetjük fel azokat az elemeket, amelyeket minden oldalon szeretnénk megjeleníteni. Ha csupán a diák tartalmát szeretnénk feltüntetni, használjuk az emlékeztetıket. Ha pedig a diákhoz elıadói jegyzeteket is szeretnénk főzni, használjuk a jegyzetoldalakat. Végül az ötödik a Diavetítés. Benyomásával a diák eredeti sorrendben jelennek meg egymás után.

2.3

Objektumok típusai és beszúrása a diákba

2.3.1 Képek, ábrák beillesztése Amennyiben olyan elrendezést választottunk, amely eleve tartalmaz lehetıséget kép elhelyezésére, akkor kattintsunk kétszer az objektum helyére. Ekkor az alábbi párbeszédpanel fog megjelenni:

284




37. ábra Tehát négytípusú képtárból választhatunk: ClipArt kép, kép fájlból, hangok, valamint mozgóképek. A megfelelı képtár, megfelelı objektumát választva beillesztıdik a kívánt helyre. Kép beszúrható még a Beszúrás/Kép menüvel is, ekkor is több lehetıség van: ClipArtból, fájlból, beépített alakzat beszúrás, WordArt objektum, közvetlen lapolvasóról, illetve Word táblázat elhelyezésére is. Mindezek eszköztárból is elérhetık. Az alábbi dián WordArt és szervezeti diagram található.

38. ábra 2.3.2 Szövegdoboz elhelyezése A dia tetszıleges helyére, akármilyen szöveg egyénileg is elhelyezhetı a szövegdoboz választásával (Beszúrás/Szövegdoboz, vagy a rajzeszköztár szövegdoboz eszköze). 2.3.3 Mozgóképek és hangok A Beszúrás/Mozgóképek és hangok menüjével fájlból, mozgókép- vagy hangtárból, közvetlen CD lejátszással vagy hangrögzítı kezelésével tetszıleges klippek és hangok helyezhetık a képek alá. Lehetıség van folyamatos diavetítés alatti lejátszásra. 2.3.4 Diagram Microsoft szabványos diagram beszúrásra van lehetıség, kezelése ugyanaz, mint Word-ben vagy EXCEL-ben. Az alábbi dián egy 3D oszlopdiagramot helyeztünk el (valamint egy WordArt objektumot).


285



39. ábra 2.4 Objektumok formázása A dián elhelyezett objektumokhoz további hatásokat tudunk rendelni az objektumok formázásával. Ilyen lehet az objektum háttere, szegélye, árnyékolása, színei és vonal tulajdonságai. A szövegek betőformázása ugyanúgy történik, mint Word-ben vagy EXCEL-ben, ezért nem részletezzük. A szövegek igazítása szintén azonos módon történik, javasoljuk, egyénileg próbáljuk ki. A szövegek közötti sortávolság illetve a bekezdések elıtti utáni távolság beállítása a Formátum/sorköz menüpontban állítható. Kisbetőknagybetők egységes kezelésére az alábbi Formátum/Kisbető nagybető menüpont alábbi párbeszédpanelje azonos a Word hasonló paneljével. A színek és vonalak beállítása a Formátum/Színek vonalak menüpontban állítható be:

40. ábra Beállítható az objektum háttere, hasonlóan a diaháttérhez, a szegélyek vonal színe, vastagsága és stílusa is itt állítható. A formázás elvégezhetı az egér jobb gombjának kattintásával elıjövı menübıl is valamint az eszköztár megfelelı ikonjával is. (Ezeket késıbb összefoglalóan adjuk meg.)

286


: www.pszfsalgo.hu, : [email protected], : 30/644-5111 2.5


Hiperhivakozások használata a bemutatókban

A bemutatókhoz hiperhivatkozásokat adhatunk hozzá, melyek segítségével különféle helyekre válthatunk át, például egyéni diasorra, a bemutató egy adott diájára vagy akár más bemutatókra, valamint Word dokumentumra, Microsoft Excel számolótáblára, a cég belsı hálózatára vagy egy Internet címre. Hiperhivatkozás létrehozható bármilyen szövegbıl vagy objektumból, majd az aktiváláshoz a hiperhivatkozásra kattinthatunk. A szöveghez vagy objektumhoz két különbözı mőveletet is társíthatunk. Például, ha az egérmutatót az az objektum fölé viszszük egy hang lejátszását kaphatjuk eredményként, amennyiben az objektumra kattintunk, akkor egy másik diára ugrást fog eredményezni. Ajánlatosabb azonban az egérkattintás módszerét választanunk. Ha az egér áthaladását választjuk, a mőveletet könnyen akaratlanul is elindíthatjuk. Ezt a módszert inkább visszajelzésre érdemes alkalmaznunk, például a “További információért kattintson ide” üzenet megjelenítéséhez. Szöveget tartalmazó alakzatok esetén külön hiperhivatkozást állíthatunk be az alakzat és a szöveg számára. A hiperhivatkozást jelzı szöveg aláhúzott és színe összhangban van a színsémával. A hiperhivatkozásra való kattintás után annak színe megváltozik, így könnyen megállapíthatjuk, mely hiperhivatkozásokat tekintettük már meg. Hiperhivatkozásokat a Diavetítés menü Akcióbeállítás párbeszédpanelének segítségével érhetı el. A példánk esetében nézzük meg az alábbi diát, melyen három hiperhivatkozást helyeztünk el! A három – más színnel megjelenı és aláhúzott – kiemelt szöveg (Karancs, Medves, Cserhát) kattintásra további lehetıséget biztosít.

41. ábra A diavetítés során szeretnénk, hogy a felsorolt három hegység (Karancs, Medves, Cserhát) általános leírása elérhetı lenne a nevére való kattintással, így, ha a Medvesre kattintunk, akkor az képzıdmény részletesebb leírása jelenne meg. Miután levetítettük a diáját, akkor visszatérünk ismét erre a diára, majd hasonlóan a másik két esetben is megtekinthetjük a hozzájuk tartozó részletesebb diákat. A megadott szó kijelölése után (elég csak a szó valamely részére állni) az Akcióbeállítás párbeszédpanel jelenik meg. Beállítható, hogy a kívánt akció az objektumra való kattintásra, vagy pedig az egérkurzornak az objektum felett való áthaladáskor aktivizálódjon. Meg tudjuk adni magát a hivatkozást, például: következı dia, egy megadott diasor, más prezentáció diasora esetleg más alkalmazás kerüljön sorra. (42. ábra)

42. ábra


287



43. ábra A példa diasorban, a három hiperhivatkozott dia a diasorunkban helyezkedik el. Ezért célszerő minden ilyen hivatkozott diából visszatérni arra a diára, amely hivatkozott rá. Erre egyik lehetséges megoldás az Akciógomb elhelyezése. A PowerPoint rendelkezik egy gombkészlettel is (a Diavetítés menü Akciógombok parancsa), amelyeket hiperhivatkozásként szúrhatunk be a 44. ábra bemutatókba. Ezek a gombok kattintás hatására lenyomódnak. A gombokon látható ábrák olyan általános alakzatokat tartalmaznak, mint a jobbra és a balra mutató nyilak.

2.6 Bemutatók az Interneten Amennyiben jogosultak vagyunk az Internet használatára (azaz például modemkészülékkel és egy szolgáltató által biztosított Internet csatlakozással rendelkezünk, vagy olyan szervezetnek vagyunk tagja, amelynek hálózatán keresztül az Internetre csatlakozhatunk), akkor Interneten keresztüli bemutatókat is készíthetünk. Amikor Internet helyek eléréséhez hozunk létre hiperhivatkozásokat, a Web eszköztár használatával kezdılapot nyithatunk, és nyilvántarthatjuk azokat a bemutatókat, amelyeket már megtekintettünk, vagy amelyeket ezután szeretnénk megtekinteni.

2.7 Jegyzıkönyv használata A Jegyzıkönyvvezetı használatával a diabemutató során rögzíthetjük az eseményeket és felvehetjük a jegyzetoldalakra. A mőveleti elemek a diavetítés végén egy külön dián láthatók. A feljegyzéseket és a mőveleti elemeket feladhatjuk a Microsoft Outlook programnak, és átvihetjük egy új Word dokumentumba is, amelyet azután kinyomtathatunk. Amikor egy konferencia-bemutató közben készítünk feljegyzéseket, a Jegyzıkönyvvezetı csak az elıadói képernyın jelenik meg, a hallgatók számára rejtve marad. Elıadói jegyzetek és emlékeztetık is készíthetık. Minden egyes diához kísérı jegyzetoldal tartozik, amely a dia kicsinyített mását tartalmazza, valamint elegendı helyet ahhoz, hogy jegyzeteket írjunk a lapra. A jegyzeteket kinyomtathatjuk, majd segítségükkel a bemutató során emlékezetünkbe idézhetjük mondanivalónk fıbb pontjait. Kinyomtathatjuk az emlékeztetıket is oldalanként két, három vagy hat diával, melyek segítségével a hallgatóság könnyebben követheti az elıadást.

288


: www.pszfsalgo.hu, : [email protected], : 30/644-5111 2.7.1 1 2 3


Jegyzetek készítése diabemutató közben Válasszuk a Nézet menü Jegyzetoldal parancsát. Kattintsunk a jegyzetek számára fenntartott mezıre, és az aktuális diára vonatkozóan írjuk be a kívánt szöveget. A jegyzetmezıt a Nagyítás mezıre kattintva a kívánt méretre nagyíthatjuk. A görgetısáv segítségével léphetünk tovább azokra a diákra, amelyekhez szintén jegyzetet szeretnénk főzni.

2.8 Rajzobjektumok elhelyezése dián, a Rajz eszköztár A rajz eszköztár lehetıséget biztosít különbözı alakzatok dián való elhelyezésére, vagy meglévı alakzatok különbözı grafikai hatásainak megváltoztatására, ez szabványosan az MS-OFFICE része így azonos módon használható MS-WORD-ben, MS-EXCEL-ben és MS-PowerPoint-ban egyaránt. (Leírása részletesebben megtalálható az EXCEL fejezetben, de ismétlésként vázlatosan itt is bemutatjuk.) Az eszköztár az alábbi ikonsort tartalmazza:

45. ábra A rajz lenyíló menü az alábbi menüpontokat tartalmazza: • Csoportba foglalás Több grafikai objektum egy alakzattá kacsolása (az objektumok Shift-tel való kijelölése mellet történhet). • Csoportbontás Egységesített alakzat elemeire való bontása. • Újracsoportosítás Rajzobjektumok ismételt összekapcsolása. • Sorrend Objektumok, alakzatok egymást fedésének, takarásának sorrendjének beállítását végzi (legelıre, leghátra viheti, illetve egyel elıbbre és egygyel hátrébb). • Objektum kijelölése a nyíl választásával objektumra kattintással, a rajzelem jelölıdik ki. • Tetszıleges forgatás az alakzat a kijelölés után tetszıleges fokkal elforgatható a sarkán megfogva. • Alakzatok Beépített alakzatok kiválaszthatók és elhelyezhetık az ábrán. • Vonal Vonal alakzat elhelyezése • Nyíl • Téglalap Téglapap rajzolása, Shift lenyomva tartásával, négyzetet lehet rajzolni. • Ellipszis Ellipszist rajzol, Shift-tel kört. • Szövegdoboz • WordArt Különbözı formátumú esztétikus szöveget helyez el. • Kitöltı szín Az alakzat belsı színét adhatjuk meg. • Vonalszín A vonalak, szegélyek színét állíthatjuk be. • Betőszín • Vonaltípus Vonalak méretét stb. állíthatjuk be. • Szaggatás típusa A vonal szaggatott jellegének beállítása. • Nyílstílus Nyilak szélességét, típusát változtathatjuk meg. • Árnyék Alakzat árnyékhatásának beállítása • Térhatású Az alakzat 3D hatásának típusa adható meg. 2.9 Diasorszám, dátum, idıpont vagy élıláb betétele és módosítása Az élıláb és az élıfej a diákkal kapcsolatos olyan általános információk tárolására szolgál, mint a bemutató dátuma és idıpontja, a diasorszámok vagy az oldalszámozás, vagy annak az eseménynek a megjelölése, amelynek alkalmából a bemutató készül. Miután az adatokat meghatároztuk, a megfelelı minták használatával módosíthatjuk az élıfej és az élıláb helyét és külalakját a diákon, jegyzetoldalakon, emlékeztetıkön és vázlatokon. Az élıfejen és az élılábon kívül a dátumot, az idıpontot és a dia sorszámát az egyes diák tetszıleges pontjára helyezhetjük. 2.9.1 Diasorszám, dátum, idıpont vagy élıláb betétele és módosítása a dián Válasszuk a Nézet menü Élıfej és élıláb parancsát. Ha az adatokat a diákra szeretnénk helyezni, válasszuk a Dia lapot. Ha az adatokat a jegyzeteken vagy a hallgatóságnak kiosztott emlékeztetıkön szeretnénk elhelyezni, vá-


289



lasszuk a Jegyzetek és emlékeztetık lapot. Adjuk meg a kívánt beállításokat. Az egyes diák tetszıleges részére szúrhatunk be sorszámot, dátumot és idıpontot a Beszúrás menü Diaszám vagy Dátum és idı parancsával. 2.9.2 Az élıláb és az élıfej helyének vagy külalakjának módosítása a dián Válasszuk a Nézet menü Minta parancsát, majd kattintsunk a módosítandó mintára. Jelöljük ki az élılábat vagy az élıfejet, és húzzuk át új helyére, vagy módosítsuk szövegjellemzıit. A mintaemlékeztetın végzett módosítások a Vázlat nézetben kinyomtatott bemutatón is látszani fognak. Megjegyzés: Ügyeljünk arra, hogy a dátum, az idıpont és a diaszám helyırzıjében (mezıjébe) nehogy újabb karaktereket írjunk be vagy töröljünk, mert különben a helyırzık használhatatlanokká válnak. 2.9.3 A kezdı diasorszám módosítása Elıfordulhat, hogy a diák sorszámozását nem az 1-tıl szeretnénk kezdeni, például akkor, ha a bemutató egy hosszabb bemutató második része. Válasszuk a Fájl menü Oldalbeállítás parancsát. A Kezdıszám mezıben adjuk meg azt a sorszámot, amelytıl a diák számozását kezdeni szeretnénk. 2.10 Általános (minden diára vonatkozó) információk elhelyezése diákon Minden- vagy csak diacsoportra vonatkozó információkat a minták segítségével helyezhetünk el diákon. Négy minta típust különböztetünk meg: Dia minta, Cím minta, Emlékeztetı minta, Jegyzet minta. 2.10.1 Dia minta Az a dia lesz a dia minta, mely a bemutatóban szereplı összes dián megjelenteni kívánt cím, törzsszöveg és bármilyen más háttérelem számára formázott helyırzıket tárol, ha módosítjuk a dia mintát, akkor a módosítás hatással lesz a mintán alapuló bemutató összes diájára. Ezen helyezhetjük el globálisan az oldalszámot, idıt stb. 2.10.2 Cím minta Azt a diát jelenti, amely a bemutató címe és alcímei számára formázott helyırzıket tárol. Ha módosítjuk, akkor kihat minden olyan diára mely ezen alapul. 2.10.3 Emlékeztetı minta, jegyzet minta A bemutató készítése közben jegyzetoldalakat hozhatunk létre, amelyeket a bemutató során elıadói jegyzetként használhatunk. A hallgatóság számára pedig emlékeztetıt készíthetünk a diaképekrıl. Mindezeken felül a jegyzeteket és a diaképek mását átvihetjük a Word alkalmazásba, ahol azok külalakját tovább alakíthatjuk a Word nyújtotta lehetıségekkel, vagy kiindulópontként használhatjuk azokat részletesebb jegyzetek, például egy tanfolyami segédkönyv összeállításához is. Elemek felvétele, törlése és módosítása a dia-mintán: Használatukhoz elıször válasszuk a Nézet menün a Minta, majd a Jegyzet-minta parancsot. Ezek után a diakép vagy a jegyzetmezı helyét és méretét igényeinknek megfelelıen állíthatjuk. Vegyük fel a jegyzet-mintára a kívánt elemeket, például képet, szöveget, oldalszámozást, élılábat és élıfejet, dátumot és idıpontot. Emlékeztetık készítéséhez válasszuk a Nézet menün a Minta, majd az Emlékeztetı-minta parancsot. A különbözı elrendezések elızetes megtekintéséhez használjuk az Emlékeztetı-minta eszköztár gombjait. Vegyük fel a mintára a kívánt elemeket, például képet, szöveget, oldalszámozást, élıfejet és élılábat, a dátumot és az idıpontot. A felvett elemek csak az emlékeztetıben jelennek meg, a dia-mintát nem érintik. Kattintsunk a Minta eszköztár Bezárás gombjára. Válasszuk a Fájl menü Nyomtatás parancsát. A Nyomtatandó mezıben adjuk meg, hogy az emlékeztetıben oldalanként hány diát szeretnénk nyomtatni, majd kattintsunk az OK gombra. 2.11

A diaidızítés beállításáról és kipróbálásáról általában

Amennyiben olyan bemutatót szeretnénk készíteni, mely automatikusan sorban hajtódik végre, akkor állítsuk be az idızítést. A diavetítés idızítését beállíthatjuk kézzel az idızítéspróba elıtt, vagy automatikusan az idızítéspróba során. Az elıbbi esetben könnyebb Diarendezı nézetben dolgoznunk, ahol kicsinyített méretben egyszerre több diát láthatunk. Egy vagy több kijelölt dia idızítéséhez kattintsunk a Diarendezı eszköztár Áttőnés gombjára, és másodpercben adjuk meg azt az idıtartamot, ameddig a diákat a képernyın mutatni szeretnénk. Az egyes diákhoz különbözı idıtartamokat is beállíthatunk: mutathatjuk például az elsı képkockát 10 másodpercig, a másodikat 2 percig, a harmadikat 45 másodpercig és így tovább. Az idızítés elızetes kipróbálásához válasszuk a Diavetítés menü Idızítéspróba parancsát. Az Idızítéspróba párbeszédpanel gombjait használva szü- kockát újra levetíthetünk vagy továbbléphetünk a netet tarthatunk két dia megjelenítése között, egy-egy kép- következı kockára. A PowerPoint rögzíti, hogy az

290




egyes képkockákat mennyi ideig mutatjuk, és ennek alapján állítja be az idızítést. (46. ábra) Ha egy képkockát többször is levetítünk, a PowerPoint a legutolsó vetítés idıtartamát veszi figyelembe. Miután befejeztük, az idızítést elfogadhatjuk, vagy újra kezdhetjük a próbát. 46. ábra Diaidızítés automatikus beállítása a próba alapján: 1. Válasszuk a Diavetítés menü Idızítéspróba parancsát a diavetítés próbaüzemben történı levezetéséhez. 2. Kattintsunk a továbbító gombra, amikor készen állunk a következı dia megjelenítésére. 3. Amikor a diasor végére értünk, a megjelenı üzenetpanelen kattintsunk az Igen gombra az idızítés elfogadásához, vagy a Nem gombra az újabb idızítéspróbához. Ha beállítottuk egy diavetítés idızítését, de a bemutató során a diákat kézzel szeretnénk továbbítani, az Idımérı segítségével követhetjük, hogyan halad a bemutató a beállított idızítéshez képest. Ez a szolgáltatás akkor hasznos, ha egy bemutatót meghatározott idı alatt kell lebonyolítanunk, de szeretnénk idıt szakítani a hallgatói kérdésekre és a válaszadásra is. Az idımérı felsı részérıl leolvashatjuk, hogy az éppen vetített dia mennyi ideje látható, az alsó részérıl pedig azt, hogy mennyi ideje tart maga a diabemutató. A középen látható idımérı sávon folyamatosan követhetjük, hogy a beállított idızítéshez képest milyen ütemben haladunk. Zöld négyzetek jelzik, ha a megadott idın belül vagyunk, sárga négyzetek jelzik, ha túlléptük a megadott idıtartamot és piros négyzetek figyelmeztetnek, ha már jócskán lemaradtunk. Az alul látható sáv azt mutatja, hogy az idızítéshez képest lassan vagy gyorsan 47. ábra haladunk. Az idımérı elindításához a diavetítés alatt kattintsunk az egér jobb gombjával és válasszuk az Idımérı parancsot. Végtelenített bemutatók Természetes igényként merül fel, ha egy bemutató automatikusan hajtódik végre, akkor legyen lehetıség arra, hogy befejezıdése után elejétıl kezdıdıen ismétlıdjék. Ezt elérhetjük a Vetítési beállítások párbeszédpanel megfelelı beállításával. Azaz jelöljük be az Ismétlés az „ESC” lenyomásáig jelölı négyzetet (48. ábra). Ekkor a diavetítés mindaddig tartani fog, amíg, amíg az Esc billentyőt le nem nyomtuk, vagy vetítés során jobb egérgomb használatával megjelenı menübıl a Vetítés vége pontot nem választjuk.

48. ábra


291



2.12 Prezentáció készítésének alapelvei PowerPoint-ban 1. Tervezzük meg az elıadást vagy bemutatót! 2. Bontsuk fel elemi részekre, legyenek ezek logikailag összetartozók, lehetıleg kevés, áttekinthetı információ tartalmúak! 3. Építsük fel ezekhez az elemekhez a megfelelı diákat! • Válasszuk ki az elrendezését. • Adjuk meg a megfelelı hátteret (kép, szín, áttünést stb.) Lásd az alábbi részletezést. • Írjuk be a megfelelı keretekbe a beillı szövegeket. • Minden kerethez adjuk meg a felépítési animációs effektusokat (beúsztatás, hangeffektus, kattintás kezelés stb.). • Írjunk jegyzeteket, megjegyzéseket, emlékeztetıket az adott diához. • Ezek után a diák egymás utáni áttünési effektusát állítsuk be. • Adjuk meg a diák idıbeállítását. 4. Vetítsük le, és ellenırizzük, hogy megfelelıek-e a beállítások! 2.13 Háttértervezés A Szokásos feladatok eszköztáron kattintsunk a Tervezısablon használata gombra. Keressük meg és jelöljük ki a használni kívánt sablont – vagy bármelyik olyan bemutatót, amelynek sablonját fel szeretnénk használni –, majd kattintsunk a Legyen gombra. 2.13.1 Saját sablon létrehozása A PowerPoint programban kétféle sablont találunk: tervezısablonokat és bemutatósablonokat. A tervezısablonok olyan elıre megtervezett formátumokat és színsémákat tartalmaznak, amelyeket bármilyen, egyéni megjelenéső bemutatóhoz felhasználhatunk. A bemutatósablonok a tervezısablonokhoz hasonlóan tartalmaznak formátumot és színsémákat, ezen felül az adott témakörben tartalmi javaslatokat is kínál. Saját igényeink szerint bármelyik sablont módosíthatjuk, vagy egy már elkészült bemutató alapján új sablont készíthetünk. Ha egy meglévı bemutató alapján készítünk sablont, a bemutatóban szereplı összes szöveg, grafika és dia megjelenik az új sablonban. Törölnünk kell az összes olyan részt a bemutatóból, amelyet a sablon újbóli használata esetén nem szeretnénk mindig látni. Dia nézetben válasszuk a Formátum menü Egyéni háttér parancsát. A Háttér mintázata mezıben kattintsunk a lefelé mutató nyílra. Ha a színpalettában lévı valamelyik színre szeretnénk váltani, kattintsunk az Automatikus gomb alatt lévı nyolc szín közül a megfelelıre. Ha olyan színt szeretnénk, amelyik nem szerepel a színpalettán, kattintsunk a További színek elemre. A Szokásos panellapon válasszuk ki, vagy az Egyéni lapon keverjük ki a kívánt színt, majd kattintsunk az OK gombra. Az alapértelmezés szerinti színre az Automatikus gombra kattintva térhetünk vissza. Ha az összes diára és a dia-mintára is alkalmazni szeretnénk a változtatást, kattintsunk a Legyen mind gombra. 2.13.2 Árnyékolt háttér hozzáadása vagy megváltoztatása Dia nézetben válasszuk a Formátum menü Egyéni háttér parancsát. A Háttér színe mezıben kattintsunk a lefelé mutató nyílra, a Kitöltési effektusok elemre, végül az Átmenetes panellapra. Kattintsunk a kívánt beállításokra, majd az OK gombra. A módosítást az aktuális dián úgy hajthatjuk végre, hogy a Legyen gombra kattintunk. 2.13.3 Mintázott háttér hozzáadása vagy megváltoztatása Dia nézetben válasszuk a Formátum menü Egyéni háttér parancsát. A Háttér színe mezıben kattintsunk a lefelé mutató nyílra, a Kitöltési effektusok elemre, végül a Mintázat panellapra. Kattintsunk a kívánt beállításokra, majd az OK gombra. A módosítást az aktuális dián úgy hajthatjuk végre, hogy a Legyen gombra kattintunk. 2.13.4 Anyagmintázatú háttér hozzáadása vagy megváltoztatása Dia nézetben válasszuk a Formátum menü Egyéni háttér parancsát. A Háttér színe mezıben kattintsunk a lefelé mutató nyílra, a Kitöltési effektusok elemre, végül az Anyagminta panellapra. Kattintsunk a kívánt anyagmintára, vagy a További gombra, keressük meg a megfelelı anyagmintát, majd kattintsunk az OK gombra. A módosítást az aktuális dián úgy hajthatjuk végre, hogy a Legyen gombra kattintunk.

292




2.13.5 Háttérkép hozzáadása vagy megváltoztatása Dia nézetben válasszuk a Formátum menü Egyéni háttér parancsát. A Háttér színe mezıben kattintsunk a lefelé mutató nyílra, a Kitöltési effektusok elemre, végül a Kép panellapra. Kattintsunk a Képválasztás gombra, keressük meg a kívánt képet tartalmazó mappát, végül kattintsunk duplán a fájl nevére. A módosítást az aktuális dián úgy hajthatjuk végre, hogy a Legyen gombra kattintunk. 2.14 Animációs effektusok A Diavetítés menü Animáció testreszabása parancsával megadhatjuk a diákra alkalmazni kívánt valamennyi animációs hatást. Szöveget megjeleníthetünk például betőnként, szavanként vagy bekezdésenként. A grafikus képeket vagy más olyan objektumokat, mint például a diagramok vagy mozgóképek, megjeleníthetjük fokozatosan, sıt most már a diagram egyes részeit külön-külön is animálhatjuk. Megszabhatjuk az egyes objektumok megjelenésének sorrendjét és idızítését is. 2.14.1 A szöveg és az objektumok animálása Jelenítsük meg Dia nézetben azt a szöveget vagy objektumot, amelyet animálni szeretnénk. Válasszuk a Diavetítés menü Animáció testreszabása parancsát, majd kattintsunk az Idızítés lapra. Az Azonnal megjelenı elemek listából válasszuk ki az animálni kívánt szöveget vagy objektumot, majd kattintsunk az Animációval jelenik meg választókapcsolóra. Jelöljük be a Kattintásra választókapcsolót, ha a szöveg vagy objektum animálását egérkattintással szeretnénk indítani. Az animáció automatikus indításához jelöljük be az Automatikusan választókapcsolót, és adjuk meg, hogy az elızı animáció és a jelen animáció indítása között hány másodperc teljen el. Válasszuk a Kivitelezés lapot. A Microsoft Graph segítségével készült diagramok animálásához válasszuk a Diagram lapot. Az Animációtípus és hang csoportban adjuk meg a kívánt beállításokat. Ismételjük meg a lépéseket valamennyi animálni kívánt objektum esetén. A Megtekintés gombra kattintva ellenırizhetjük, hogy az animáció a kívánt módon mőködik-e. Az alapvetı animációtípusok gyors alkalmazásához jelöljük ki az objektumot Dia nézetben, válasszuk a Diavetítés menü Animációs beállítások parancsát, majd a kívánt animációt. Az animáció elızetes megtekintéséhez Dia nézetben válasszuk a Diavetítés menü Animálási minta parancsát. Az animáció mőködését a dia kismérető változatán láthatjuk. 2.14.2 A diagram részeinek animálása Lehetıségünk van a Microsoft Graph alkalmazásban készült diagramok egyes részeinek animálására. Tudnivalók arról, hogyan építhetünk be diagramot a bemutatókba: Jelöljük ki az animálni kívánt diagramot. Válasszuk a Diavetítés menü Animáció testreszabása parancsát, majd a Diagram lapot. A Diagramrészek megjelenítése csoportban adjuk meg a diagram animálásának módját. A listában megjelenı beállítások a kijelölt diagram típusától függıen változnak. Az Animációtípus és hang mezıben válasszuk ki a kívánt beállításokat. Kattintsunk az Idızítés lapra. Jelöljük be a Kattintásra választókapcsolót, ha az animálást egérkattintással szeretnénk indítani. Az animáció automatikus indításához jelöljük be az Automatikusan választókapcsolót és adjuk meg, hogy az elızı animáció és a jelen animáció indítása között hány másodperc teljen el. A megadott idıköz a diagram egyes elemeinek animálása között eltelı idıre is vonatkozik. 2.14.3 Az animált objektumok megjelenési sorrendjének módosítása a dián Dia nézetben jelenítsük meg azt a diát, amelyen az objektumok megjelenési sorrendjét módosítani szeretnénk. Válasszuk a Diavetítés menü Animáció testreszabása parancsát. Az Animáció sorrendje mezıben jelöljük ki a módosítani kívánt objektumot, majd a megfelelı nyíl használatával helyezzük azt elırébb vagy hátrébb a listában. Ismételjük meg az eljárást minden olyan objektum esetén, amelyet az animálási rendben máshová szeretnénk helyezni. További effektusok hozzáadása az animált objektum megjelenése után: Dia nézetben jelenítsük meg azt a diát, amelyet további effektussal szeretnénk kiegészíteni. Válasszuk a Diavetítés menü Animáció testreszabása parancsát, majd a Kivitelezés lapot. Az Animáció sorrendje mezıben jelöljük ki az objektumot, majd az Animáció után mezıben válaszszunk ki egy beállítást.


293



2.15 A PowerPoint Vetítıgép A PowerPoint Vetítıgép program segítségével olyan számítógépeken is vetíthetünk, amelyeken nem telepítették a PowerPoint programot. A Vetítıgépet és a bemutatót a Csomagoló Varázsló segítségével lemezre vehetjük. Ezután egyszerre kicsomagolhatjuk a Vetítıgépet és a bemutatót, majd a vetítést egy másik számítógépen is futtathatjuk. A Vetítıgép segítségével létrehozhatunk egy mősorlistát, így egymás után több bemutatót is futtathatunk. A Vetítıgép, amely külön engedély nélkül, szabadon terjeszthetı, a PowerPoint program részét képezi és a CDROM Office 97 ValuPack mappájában található. Ha a PowerPoint programot nem a CD-ROM-ról telepítettük, de van hozzáférésünk a World Wide Webhez, akkor válasszuk a Súgó menün a Microsoft a Weben, majd az Ingyenes programok parancsot. A PowerPoint webhelyérıl letölthetjük a Vetítıgép alkalmazást, annak frissített változatait és egyéb további információkat. 2.16 Bemutató elıkészítése másik gépen történı lejátszáshoz (Úticsomag) A Csomagoló Varázsló segítségével a vetítést egy másik számítógépen is elvégezhetjük. A varázsló egy lemezen összecsomagolja a bemutatóban használt fájlokat és betőkészleteket. Ha olyan gépen szeretnénk futtatni a vetítést, amelyen nincs PowerPoint program, akkor a varázsló a PowerPoint Vetítıgép alkalmazást is a lemezre csomagolja. A csomagba csatolt fájlokat és az azokban használt TrueType betőkészleteket is belefoglalhatjuk. Ha a Csomagoló Varázsló használata után módosításokat hajtunk végre, akkor a frissítéshez futtassuk még egyszer a varázslót. 2.16.1 Bemutató csomagolása másik számítógépen történı futtatáshoz Nyissuk meg a lemezre menteni kívánt bemutatót. Válasszuk a Fájl menü Úticsomag parancsát. Kövessük a Csomagoló Varázsló utasításait. Helyezzünk be új lemezt, ha szükséges. 2.16.2 Bemutató kicsomagolása másik számítógépen történı futtatáshoz Mielıtt a kicsomagolást végrehajtanánk, a Csomagoló Varázsló segítségével készítenünk kell egy összecsomagolt bemutatót. Helyezzük be a bemutatót tartalmazó lemezt a meghajtóba. A Windows Intézı alkalmazásban lépjünk a lemezt tartalmazó meghajtóra, majd kattintsunk duplán a Pngsetup fájlra. Adjuk meg azt az elérési utat, ahová a bemutatót szeretnénk másolni. A vetítés megkezdéséhez kattintsunk duplán a PowerPoint Vetítıgép alkalmazásra – Ppview32–, majd kattintsunk a futtatni kívánt bemutatóra. 2.17

PowerPoint alapeszköztára

Ez elsı két eszköztár szalag lényegében azonos az MS egyéb szoftvereinek lehetıségeivel.

Új dia

Tervezısablonok használata

Beépített elrendezések Fekete-fehérben

Animálási effektusok

49. ábra 2.18

PowerPoint menürendszere

50. ábra 1. A Fájl menü három PowerPoint-ra jellemzı almenüt tartalmaz: Mentés HTML formába, Úticsomag. Bemutató mentése HTML formátumban

294




A PowerPoint segítségével a bemutatókból a World Wide Weben is megtekinthetı HTML dokumentumokat készíthetünk. A bemutatót igényeink szerint tovább alakíthatjuk, alkalmazhatunk például animációt, kereteket egyes elemek kiemelésére, megválaszthatjuk a diák vagy a dokumentumok továbbításának módját és különféle gombstílusok közül válogathatunk. A diák és a dokumentumok közötti átváltásra szolgáló interaktív elemek a PowerPointban is megırzıdnek. Nyissuk meg a HTML formátumban menteni kívánt bemutatót. Válasszuk a Fájl menü Mentés HTML formátumban parancsát, és kövessük a képernyın megjelenı utasításokat. A bemutató HTML formátumban történı mentésekor egyúttal a fenti eljárás során megadott beállításokat is menthetjük, és késıbb felhasználhatjuk azokat más bemutatók konvertálásához is. Megjegyzés: Mozgalmas és látványos animációkkal gazdagított weblapok készítéséhez igénybe vehetjük a PowerPoint Animation Playert is, amely ingyenes kiegészítıje az Internetböngészınek. Úticsomag. Egy prezentáció más gépre való áthelyezését teszi lehetıvé tömörített formában. Meg lehet adni a meghajtót, majd azt, hogy mely prezentációt akarjuk átvinni, illetve lehetıséget biztosít a vetítı telepítésére is egy olyan gépen, ahol ez nem áll rendelkezésre. 2. A Szerkesztés menü a Word, Excel szoftverekkel megegyezı. (A diatörlés pont értelemszerő) 3. Nézet menü Dianézet: a diatervezı, nagyított és egyedi megjelenítése. Vázlat: a megadott objektumok vázlatos (szöveges megjelenítése). Diarendezı: a felépített diák együttes sorrendben történı megadása, az idızítések feltüntetésével. Jegyzetoldal: a diához felépített jegyzetek olvashatók el. Diavetítés: a diák sorrendben való megjelenítése. Minta: részletesen lásd 2.10 pont alatt. Fekete-fehér: fekete-fehér nyomtatáshoz való nézetre váltás. Kicsinyített dia: megjeleníti a dia képét effektusaival, kicsinyített formában. Elıadói jegyzetek: az adott diához jegyzet készítésére ad szerkesztı ablakot. Eszköztárak, vonalzók, vezetıvonalak MS-Office szabványosak. Élıfej és élıláb: dátum, idı és diasorszámok elhelyezését végezhetjük el. A példánkban ilyen módon raktuk fel az aktuális dátumot (egyébként a készítési dátum is megadható), és a dia sorszámot.

51. ábra 4. Beszúrás menü. Új dia beszúrása. A szerkesztés alatt álló dia után új diát helyez be a megadott elrendezés szerint. Diaszám: vetítéshez az aktuális dia sorszámát adja meg a megadott helyen. Dátum, idı beszúrása. Egy kijelölt keretbe szúr be egy kiválasztott formátumú idıt, dátumot. (A formátumok megegyeznek az Office más alkalmazásainak formátumaival, így ezeket nem részletezzük.)


295



Ha nem választunk ki keretet, akkor ugorhatunk az élıfej- élıláb menüre, ahol minden diára elhelyezhetjük a kérdéses dátumot. Dia fájlból, vázlatból. Importálhatunk diákat más fájlokból. Kép, Szöveg doboz, Mozgókép, Hang, Diagram, Objektum beszúrása, Hiperhivatkozás beszúrása. 5. Formátum A menü elsı hat pontja értelemszerő és megegyezik a Word, vagy Excel Formátum menüjével, vagy annak egy szőkített változatával. Minta elrendezések: a dia szabványos elrendezése választható ki. Dia színválasztéka: a háttér és objektumok színei állíthatók be egy diára vagy mindegyikre. Lehet egyéni és szokásos. Egyéni háttér: háttér formátum beállítása, lehetıségei. Lásd 2.13 pont alatt részletesebben. Tervezı sablon használata: Különbözı beépített, vagy általunk korábban használt háttér sablon kiválasztását biztosítja. Színek, vonalak: vonal vagy szegély színének módosítása. Alakzat: az alábbi panelen keresztül lehetıség van az alakzat formátumának megváltoztatására. A megjelenı öt fülsegítségével különbözı formázási lehetıségeket adhatunk meg. Használata értelemszerő.

52. ábra 6.

Eszközök A menü elsı négy pontja értelemszerő és megegyezik a Word, vagy Excel Formátum menüjével, vagy annak egy szőkített változatával. Képtár: olyan ábrákat tartalmaz, melyek segítenek kifejezni a bemutatóban használt elképzeléseket. PowerPoint központ: Egy képernyın megtekinthetı információtárat indít el a PowerPoint felhasználók számára, amely PowerPointtal kapcsolatos cikkeket, tippeket és ötleteket tartalmaz. Hiperhivatkozások segítségével lehetıvé teszi, hogy az Internetrıl, illetve az Office 97 CD lemezén lévı ValuPack mappából további ábrákat, videoklipeket, hangokat, rajzokat, sablonokat és bemutatókat tölthessünk le. Konferencia-bemutató: Konferencia-bemutató Varázsló segítségével a hálózaton vagy az Interneten keresztül bonyolíthatunk le egy bemutatót olyankor, amikor a résztvevıknek nincs módjuk egyetlen helyen összegyőlni. A diavetítést szervezı és lebonyolító elıadó és a bemutatóra jelentkezı nézık valamennyien a Konferenciabemutató Varázsló révén vehetnek részt a konferencián. A Varázsló lehetıvé teszi, hogy a résztvevık közvetlenül kapcsolódjanak az Internetre vagy modemen keresztül jelentkezzenek be egy Internet szolgáltatóhoz. Az elıadás közben a mősorvezetınek különbözı eszközök és információk állnak rendelkezésére. Az elıadás irányításához a bemutató vezérlıpultját és a Diaválasztót használhatjuk, és az Idımérıt figyelve folyamatosan nyomon követhetjük a bemutató elırehaladását. A mősor folyamán a Jegyzıkönyvvezetı segítségével átte-

296




kinthetjük jegyzeteinket, és további jegyzeteket és elemeket vihetünk be az elıadásba. Lehetıségünk van arra is, hogy a bemutatót az egyik számítógéprıl irányítsuk, miközben egy másikon tekintjük meg. Egymáshoz csatlakoztathatunk például egy hordozható- és egy nagyképernyıs számítógépet, így a hordozható számítógéprıl vezérelhetjük a bemutatót, amelyet a közönség a nagymérető képernyın követhet. Ilyenkor a vezérlı számítógépen keresztül igénybe vehetjük mindazokat az eszközöket, amelyek a konferencia-bemutatók során egyébként rendelkezésünkre állnak. Jegyzıkönyvvezetı: A használatával a diabemutató során rögzíthetjük az eseményeket és felvehetjük a jegyzetoldalakra. A mőveleti elemek a diavetítés végén egy külön dián láthatók. A feljegyzéseket és a mőveleti elemeket feladhatjuk a Microsoft Outlook programnak, és átvihetjük egy új Word dokumentumba is, amelyet azután kinyomtathatunk. 7.

Diavetítés Diavetítés: A bemutató céljától és közönségétıl függıen a diavetítést különféle módokon indíthatjuk el. Menthetjük a bemutatót úgy, hogy megnyitásakor elinduljon a vetítés, vagy pedig a diavetítést a PowerPointban nyitjuk meg és indítjuk el. Ha a diavetítést nem a PowerPointból kívánjuk indítani, akkor a diavetítés vezérlésére létrehozhatunk az asztalon egy parancsikont. Idızítés próba: Az Idızítéspróba párbeszédpanel gombjait használva szünetet tarthatunk két dia megjelenítése között, egy-egy képkockát újra levetíthetünk vagy továbbléphetünk a következı kockára. A PowerPoint rögzíti, hogy az egyes képkockákat mennyi ideig mutatjuk, és ennek alapján állítja be az idızítést. Ha egy képkockát többször is levetítünk, a PowerPoint a legutolsó vetítés idıtartamát veszi figyelembe. Miután befejeztük, az idızítést elfogadhatjuk, vagy újra kezdhetjük a próbát Kísérı szöveg: A diavetítéshez kísérıszöveg hozzáadására az alábbi okok miatt lehet szükségünk: •

A meghívottak közül néhányan nem lehetnek jelen a bemutatón;

•

Önmőködı diavetítést szeretnénk felállítani;

•

Interneten hozzáférhetı diavetítés megtekintése;

•

Értekezlet rögzítése annak érdekében, hogy a résztvevık azt késıbb visszajátszhassák és meghallgathassák a bemutató során elhangzott megjegyzéseket.

Kísérıszöveg rögzítéséhez a számítógépnek rendelkeznie kell hangkártyával és mikrofonnal. Kísérıszöveget lehet rögzíteni a diavetítés futtatása elıtt, vagy rögzíthetjük azt a bemutató során és belefoglalhatjuk a közönség megjegyzéseit is. Ha nem kívánunk kísérıszöveget a diavetítés egészéhez, akkor rögzíthetünk a kijelölt diákra vagy objektumokra vonatkozó különálló hangot vagy megjegyzést is. Ha a rögzített kísérıszöveget utólag módosítani szeretnénk, akkor törölnünk kell a teljes kísérıszöveget, és újra rögzítenünk kell. Mivel a kísérıszövegnek elsıbbsége van minden más hanghatással szemben, egy kísérıszöveget és más hangokat egyaránt tartalmazó diavetítés során csak a kísérıszöveg lejátszására kerülhet sor. Kísérıszöveg rögzítéséhez: Válasszuk a Diavetítés menü Kísérıszöveg parancsát. A megjelenı párbeszédpanelrıl leolvashatjuk a szabad lemezterület nagyságát és a rögzíthetı percek számát. A kísérıszöveg beágyazott objektumként történı beszúrásához és a rögzítés megkezdéséhez kattintsunk az OK gombra. Ha a kísérıszöveget csatolt objektumként szeretnénk beszúrni, jelöljük be a Kísérıszöveg csatolása négyzetet, majd a rögzítés megkezdéséhez kattintsunk az OK gombra. Haladjunk végig a diavetítésen és rögzítsük a kísérıszöveget. A diavetítés végén egy üzenet jelenik meg. A kísérıszöveg mentéséhez az idızítésekkel együtt kattintsunk az Igen gombra. Ha csak a kísérıszöveget szeretnénk menteni, kattintsunk a Nem gombra. A kísérıszöveget tartalmazó minden egyes dia jobb alsó sarkában egy hangikon jelenik meg. Megjegyzések: A diavetítés futtatásakor automatikusan a kísérıszöveg is lejátszásra kerül. Ha a diavetítést kísérıszöveg nélkül szeretnénk futtatni, válasszuk a Diavetítés menü Vetítési beállítások parancsát, majd jelöljük be a Kísérıszöveg nélkül négyzetet. Mivel nem lehet egyidejőleg hangot rögzíteni és lejátszani, a rögzítés során nem hallhatjuk a diavetítésbe beszúrt egyéb hangokat. Hang vagy megjegyzés rögzítése egyetlen diához Az alábbi eljárás végrehajtásához mikrofonra van szükség. 1 Jelenítsük meg Dia nézetben azt a diát, amelyhez hangot szeretnénk rögzíteni. 2 Válasszuk a Beszúrás menü Mozgóképek és hangok, majd Hangrögzítés parancsát. Vetítési beállítások: az alábbi párbeszédpanel elemei jelennek meg:


297



53. ábra Akciógombok, Akció beállítása, Animációs beállítások, Animáció testreszabása, Animálási minta, Áttőnés részletes ismertetését lásd korábban. Dia elrejtése. Egy felépített dia ideiglenes kihagyása. Egyéni diasor: A PowerPoint 97 újdonsága, az egyéni diavetítés segítségével egy bemutató diáiból újabb bemutatót állíthatunk össze. Ahelyett, hogy más-más közönség számára több, majdnem azonos bemutatót hoznánk létre, a bemutató diáit különbözı csoportokba foglalhatjuk és elnevezhetjük, majd a bemutató során ezekre a diákra ugorhatunk. Tegyük fel például, hogy egy bemutatót a cég két különbözı telephelyén mőködı munkacsoport számára készítünk el. A diavetítés tartalmazza az 1 és 10 közötti diákat, amelyek mindkét csoport esetén azonosak, és két egyéni diasort, amelyek mindegyike csak az egyik helyre vonatkozik. Bemutathatjuk az elsı 10 diát mindkét csoportnak, majd az elsı csoport esetén az “1. hely” nevő egyéni diasorra, míg a második csoport esetén a “2. hely” nevő egyéni diasorra térhetünk át. Az egyéni diasorra való kitéréshez az Akcióbeállítások párbeszédpanel (Diavetítés menü) segítségével hiperhivatkozást állíthatunk be, vagy pedig a bemutató során az egér jobb gombjával megjeleníthetjük a helyi menüt és az Ugrás, majd az Egyéni vetítés parancs kiválasztása után a kívánt diasorra kattinthatunk. A létrehozott egyéni diasort utólag további diák felvételével vagy diák eltávolításával módosíthatjuk. A nem ismertetett menüpontok megegyeznek a Word vagy az Excel hasonló menüpontjaival.

298


Tartalomjegyzék. Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) Prezentáció készítése (PowerPoint)

Recommend Documents