Tartalomjegyzék. Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) Prezentáció készítése (PowerPoint)

: www.pszfsalgo.hu, : [email protected], : 30/644-5111

Prezentáció és grafika

Tartalomjegyzék Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) .......................... 300 1. Néhány szó a képekrıl .............................................................................. 300 2. Egyszerő grafika készítése MS-Paint-ben............................................... 301 3. Prezentáció készítése (PowerPoint) ......................................................... 305 3.1 Bevezetés ............................................................................................................................................. 305 3.1.1 Mit nevezünk prezentációnak? .................................................................................................... 305 3.1.2 A prezentációkészítés általános elvei ........................................................................................... 305 3.1.3 Prezentáció készítésének alapelvei PowerPoint-ban .................................................................... 306 3.1.4 Alapfogalmak .............................................................................................................................. 307 3.2 Prezentáció készítés az alapelveknek megfelelıen .............................................................................. 307 3.2.1 A szöveges és grafikus információk beépítése ............................................................................. 307 3.2.1.1 Elrendezés kiválasztása............................................................................................................ 308 3.2.1.2 Háttértervezés .......................................................................................................................... 310 3.2.1.3 A tartalom típusai és beszúrásuk a diákba ............................................................................... 312 3.2.1.3.1 Tartalom beillesztése ........................................................................................................ 312 3.2.1.3.2 Tartalom formázása .......................................................................................................... 314 3.2.1.4 Animációs effektusok .............................................................................................................. 314 3.2.1.5 Jegyzetek, megjegyzések, emlékeztetık készítése ................................................................... 315 3.2.1.5.1 Jegyzıkönyvvezetı ........................................................................................................... 315 3.2.1.5.2 Elıadói jegyzetek és emlékeztetık ................................................................................... 315 3.2.1.5.3 Jegyzetek készítése diabemutató közben .......................................................................... 315 3.2.2 Áttőnés beállítása ......................................................................................................................... 315 3.2.3 A diaidızítés beállítása ................................................................................................................ 316 3.3 Egyéb lehetıségek ............................................................................................................................... 316 3.3.1 Nézet eszköztár ............................................................................................................................ 316 3.3.1.1 Diarendezı nézet ..................................................................................................................... 317 3.3.1.2 Diavetítés ................................................................................................................................. 318 3.3.2 Hiperhivatkozások használata a bemutatókban............................................................................ 318 3.3.3 Bemutatók az Interneten .............................................................................................................. 319 3.3.4 Diasorszám, dátum, idıpont vagy élıláb betétele és módosítása ................................................. 320 3.3.4.1 Diasorszám, dátum, idıpont vagy élıláb betétele és módosítása a dián .................................. 320 3.3.4.2 Az élıláb és az élıfej helyének vagy külalakjának módosítása a dián ..................................... 320 3.3.4.3 A kezdı diasorszám módosítása .............................................................................................. 320 3.3.5 Általános (minden diára vonatkozó) információk elhelyezése diákon ......................................... 320 3.3.5.1 Dia minta ................................................................................................................................. 320 3.3.5.2 Cím minta ................................................................................................................................ 320 3.3.5.3 Emlékeztetı minta, jegyzet minta ............................................................................................ 320 3.3.6 Kísérı szöveg .............................................................................................................................. 321 3.3.7 Egyéni diasor ............................................................................................................................... 321 3.3.8 A PowerPoint Vetítıgép .............................................................................................................. 321 3.3.8.1 Bemutató csomagolása másik számítógépen történı futtatáshoz ............................................. 322 3.3.8.2 Bemutató kicsomagolása másik számítógépen történı futtatáshoz .......................................... 322 3.3.9 Médiatár....................................................................................................................................... 322 3.4 Feladatok ............................................................................................................................................. 322

A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Szabó Szabolcs közgazdász készítette.

299



Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) Az MS-OFFICE programcsomag és a WINDOWS alapvetıen két olyan alkalmazást tartalmaz, amely egyszerő grafikák (MS-Paint) és prezentációk készítésére alkalmas (MS-PowerPoint).

1. Néhány szó a képekrıl A számítógépek fejlıdésével egyre nagyobb szerepet kapott a vizualitás. Természetesen iránta az igény már kezdetektıl jelen volt, de a grafikus információk feldolgozása meglehetısen nagy számítási sebességet igényel, tárolása komoly háttértárigényő. A számítógépes hardver fejlıdése csak napjainkban jutott el oda, hogy az asztali számítógépek világában is megjelenjen, és széles körben elterjedjen a grafikus felületek használata. Példának tekinthetjük az operációs rendszerek fejlıdését, ahol a grafikus felület megjelenése minıségi forradalomnak számított. A számítógépes grafika körébe soroljuk a grafikus objektumok (képek, rajzok, diagramok) elıállítását, tárolását, a számítógép számára feldolgozható formává alakítását (képdigitalizálás), valamint megjelenítését (képernyın, papíron). A színek keverésének kétféle módját ismerjük: az additív színkeverést és a szubsztraktív színkeverést. Az additív színkeverés elve a fehér fény három alapszínre való bontása (vörös, zöld és kék; ezek angol megfelelıinek elsı betőjébıl kapta a módszer az RGB nevet). Elsısorban a képernyın történı színek megjelenítésére alkalmazzák. A másik eljárás alapszínei a cián, a bíbor és a sárga (CYMK). Az elızı színkeverési eljárás fordítottja. A három szín együttesen a feketét adja ki. Felhasználása a nyomtatás terén történik. Mivel a két keverési mód nem ugyanazokat az árnyalatokat eredményezi, gyakran elıfordul, hogy mást látunk a képernyın és más színárnyalat jelenik meg nyomtatásban. Kezdetben négy színt tudtak csupán megjeleníteni a PC-k, mivel a színek 2 biten ábrázolódtak. Majd megjelentek a 8 bites (256 szín), 16 bites (65536), 24, majd 32 bites ábrázolás, ahol már 24 biten ábrázolják a színárnyalatokat, és nyolc biten az átlátszóságot (α csatorna) jellemzik. A számítógépen tárolt képek különbözı képtípusokba sorolhatóak, és aszerint is különbséget kell tennünk közöttük, hogy milyen tömörítési eljárással hozták létre ıket. Ennek alapján megkülönböztetünk raszteres és vektorgrafikus képeket; valamint veszteségmentes, veszteséges és fraktáltömörítéssel létrehozott képeket. A tömörítési eljárások alkalmazása azon lehetıség kiaknázására szolgál, hogy a fájlok, így a képfájlok is tartalmaznak ismétlıdı információkat. A raszteres kép pontok halmazából áll, így a képmanipulációt is "pontonként" végezhetjük el. Ilyen formátumok például a BMP, RLE, DIB, a CLP a MAC (a Macintos-os MacPoint formátuma), az MSP (a Microsoft Paint formátuma), a PCD (a Kodak Photo CD formátuma). Szintén a raszteres formátumok közé sorolhatóak a GIF, FIF és JPG típusok is, amelyek azonban tömörítettek. A vektrografikus képek geometrikus képelemek halmazának tekinthetık, ami azt jelenti, hogy képmanipuláció esetén ezek az elemek külön-külön szerkeszthetık. Ez a formátum inkább a létrehozás módját tükrözi. Ilyen típusok például a CDR (a CorelDraw formátuma), a CGM (Computer Graphics Metafile formátum), a DRW (a Micrografix Draw formátuma), a DXF (az Autodesk formátuma), a WMF. A veszteségmentes tömörítés során a visszaállított kép minısége az eredetiével azonos. Ilyen tömörített formátum a GIF (Graphics Interchange Format), amely a Compuserve védett formátuma. A tömörítés aránya átlagosan 1:4. A veszteséges tömörítés mellett a visszaállított kép minısége rosszabb, mint az eredetié. Ez azonban a legtöbb esetben nem okoz problémát, mivel az emberi szem nem érzékeli, vagy nem olyan mértékőnek érzékeli a romlást. Ilyen típusú például a JPG (Joint Picture Expert Group), amely az egyik legelterjedtebb képtárolási formátum. A tömörítés során elérhetı 1:10 arányú méretcsökkenés is. A fraktáltömörítés a legújabb módszer, amely a matematikai fraktálelméletnek köszönheti létét. Ezzel a típussal elérhetı tömörítési arány elérheti átlagosan az 1:45-ös arányt. Néhány képforma részletesebb ismertetésével tekintsük át az elızıeket: 1.

BMP: bittérkép fájl (BitMaP), MS-Windows alapértelmezett formátuma. Minden képpontra megadnak egy bitkombinációt, melynek mérete a felbontástól (kép mintavétel sőrőségétıl) függ. A felbontás növelésével a képfájl mérete exponenciálisan növekszik.

2.

GIF: (Graphics Interchange Format) tömörített formátumú elsısorban grafikák tárolására alkalmas fájl formátum. A GIF fájl formátum 8 bites (256 színő), vagy annál kisebb felbontású képekhez alkalmas. Ezzel szemben minden egyes képernyıpont színének leírásához általában 24 bit információ szükséges. 3x8 bit egyenként a színösszetevık számára (vörös, zöld és kék). A fényességi szintje 0-tól 255-ig állítható, ami öszszességében 16.777.216 különbözı színt tesz lehetıvé. Általános szabály, hogy a nagy, homogén területekkel rendelkezı képek hatékonyabban tömöríthetıek. Míg az apró kockás mintát ábrázoló kép, ahol az egymást követı pixelek értéke sőrőn változik, rosszul tömöríthetı.

300




3.

JPEG: (Joint Photographic Experts Group) szintén tömörített fájl formátum. Sajnos kicsomagoláskor (a nagy mértékő tömörítés miatt) információ veszteség lép fel. Használata árnyalatos képekre javasolt. A JPEG fájl formátum 24 bites képekkel dolgozik, függetlenül attól, hogy azt a monitor képes-e hibátlanul megjeleníteni. Egy 24 bites képek kezelésére alkalmas videokártya segítségével, a képek teljes tónus- és színgazdagságban élvezhetıek. Kisebb fájlokat lehet létrehozni a JPEG-gel, mint a GIF-fel, ha el tudunk tekinteni a kép minıségének romlásától. Általánosan elfogadott szabály, hogy grafikákhoz (ikonok, logók, gombok) legjobb a GIF formátum, míg a fényképekhez a JPEG használatos. 8 bites monitorokon a GIF jobban néz ki, mint a JPEG, de 16 és 24 biteseken rosszabbul mutat.

4.

TIFF: (Tagged Image File Format) A képpontokat bittérképesen tárolja, de lehet tömörített formátumú. Az eddigiektıl eltérıen a TIFF nemcsak a kép belsı szerkezetét írja le, hanem magáról a dokumentumról is tárol fontosabb információkat. (Keletkezési információk, stb.)

2. Egyszerő grafika készítése MS-Paint-ben Az MS - Paint indítása után egy hagyományos Windows ablak jelenik meg. A felsı menüsor az alapfunkciókat, a baloldalon elhelyezkedı eszköztár a gyakrabban használt grafikai funkciók nyomógombjait, míg az alsó rész a színskálát tartalmazza. A program lehetıséget biztosít egyszerőbb ábrák re, elkészítésére, elıre magadott grafikai alakzatok, betők, gek elhelyezésére, valamint kép és területek színezésére. Az 1. ábra mutatja a bejelentkezı képernyıt: 1. ábra Legyen a feladatunk az alábbi színes embléma elkészítése. Legyen rajta bető, valamint valamilyen geometriai objektum. Az indítás után azonnal elkezdhetı a rajzolás. Amennyiben az alapértelmezett beállításokon változtatni szeretnénk, válasszuk ki a FÁJL menübıl az ÚJ parancsot. (Ez a funkció elérhetı és az N együttes leütésével is.)

2. ábra

3. ábra

Ezek után állítsuk be a munkaterületünk méretét a KÉP menü ATTRIBÚTUMOK parancs kiválasztásával ( E). Ekkor megjelenik a 3. ábrán látható dialógusablak. A méret beállítható hüvelykben, cm-ben valamint képpontban. Egyúttal azt is megadhatjuk, hogy fekete-fehér, vagy színes legyen a kép. Elıször helyezzünk el az ábránkon egy téglalapot majd egy négyzetet. A téglalap színét válasszuk ki az alsó színkészletbıl a megfelelı színre való kattintással, majd rajzoljuk meg. (Az eszköztárból jelöljük ki a téglalap jelet

, adjuk meg a téglalap bal felsı/alsó sarkát, majd az egér bal gombját nyomva tartva húzzuk a jobb

alsó/felsı sarkáig. Az elengedés után a téglalap megjelenik a megfelelı színnel. Amennyiben a húzás közben a


301



Shift billentyőt is nyomva tartjuk, akkor négyzetet rajzolhatunk. Az állapotsorban követhetjük a pozíciót és a

méretet képpontokban. Az eszköztár alján elhelyezkedı három lehetıség:

1. Csak vonal; 2. Vonal és

kitöltés; 3. Csak kitöltés. (A négyzetünk fehérrel lesz kitöltve, így takarja az alatta lévı alakzatot.)

4. ábra Rajzolás közben óhatatlanul elıfordul, hogy hibásan rajzolunk, vagy az alakzat nem úgy fog kinézni, mint ahogy elképzeltük. Ebben az esetben lehetıség van az utolsó szerkesztési lépés visszavonására a SZERKESZTÉS, VISSZAVONÁS, vagy a Z billentyő kombináció használatával. Amennyiben valamely korábbi képrész nem felel meg, akkor azt ki kell jelölni az eszköztár két felsı nyomógombjának valamelyikével. Az elsı tetszıleges alakban jelöl ki területet, míg a második mindig téglalap alakban. Kijelölés után KIVÁGÁSSAL ( X) tudjuk eltüntetni a hibás részletet. Beszúrással bárhová elhelyezhetjük a képen az adott alakzatot. Húzzunk két vonalat az ábránkba! Az eszköztár Vonal

funkcióját választva, a munkaterületen kijelöljük a vonal egyik végpont-

ját, majd az egér balgombját nyomva tartva húzással megadhatjuk a másik végpontot. A Shift használatával vízszintes, függıleges, 45°, és 135° dılésszögő vonalak húzhatók. Az eszköztár alján most a vonalvastagság állítható be. Az 5. ábrán a vonalak megrajzolása utáni kép látható:

5. ábra

6. ábra

Majd rajzoljunk egy hajlított vonalat (6. ábra)! Válasszuk ki az eszköztárból a Görbe

lehetıséget! Meg-

húzva egy vonalat, a vonal egy pontját kiválasztva húzással tetszıleges hajlított (szabályos) görbeív rajzolható. Ezek után írjunk be szöveget is az ábránkba. Az eszköztár Szöveg

gombja segítségével betők, szövegek

helyezhetık el. Célszerő ilyenkor a NÉZET menü SZÖVEG eszköztárat kiválasztani, mert a szöveg beírásakor közvetlenül beállítható a szöveg (bető) típusa, mérete és további alapvetı stílusjegyei.

7. ábra

302

8. ábra



Zárt területek színezését az eszköztár Kitöltés színnel


funkcióval tudjuk elvégezni. Válasszuk ki a megfele-

lı színt, és az egeret vigyük a színezendı terület belsejébe és a bal gombbal kattintsunk (8. ábra). Lehetıség van a kijelölt alakzatot (kijelölést) transzformálni: tükrözni, nyújtani, dönteni, forgatni. Mindezt az KÉP menün belül tudjuk elérni. Most a TÜKRÖZÉS ÉS FORGATÁS parancsot használjuk. A Kft szót tükrözzük vízszintesen az alábbi ablakon történı beállítással:

9. ábra A kép így módosul:

10. ábra

11. ábra

A szöveget átmozgathatjuk úgy is, hogy Kijelölés segítségével megjelöljük (egy szaggatott téglalap jelzi). Majd a kívánt helyre húzzuk át (11. ábra). Az ábrán látható a kijelölést jelzı szaggatott vonal. A mozgatás során - természetesen - vonaldarab is mozdult a szöveggel. Ennek eltüntetésére két eszközt használhatunk. Elıször nagyvonalúan Radírozunk, majd kinagyítjuk a képet, és pontonként tüntetjük el a felesleges képpontokat. Az elsı funkció az eszköztárból, a második a menübıl választható (NÉZET, NAGYÍTÁS, NAGYMÉRET VAGY EGYÉNI), vagy az eszköztár nagyító eszközével. A javítás után a NÉZET, NAGYÍTÁS, NORMÁL MÉRET pontok választásával visszatérhetünk az eredeti mérethez. A 12. ábra egy nagyított képrészlet tartalmaz. A 13. ábra a javítás utáni állapotot mutatja.

12. ábra

13. ábra


303



Díszítsük néhány ellipszissel és körrel az ábránkat. Az eszköztárból választhatók, és a Shift használatával kapunk kört. Majd Ecset kiválasztásával helyezzünk el néhány szabadkézi elemet. Az ecset vonalainak végpontjának beállítását az eszköztár alatti készletbıl tudjuk kiválasztani.

14. ábra

15. ábra

A Festékszóró pontszerően helyez el az ábrában foltokat (16. ábra). Majd a KÉP SZÍNEK MEGFORDÍTÁSA menüt választva kapjuk a negatív képet (17. ábra):

16. ábra

17. ábra

A SZERKESZTÉS, FÁJL BEILLESZTÉS menüpont segítségével már kész képeket is elhelyezhetünk és szerkeszthetünk az elkészített ábránkban. Most egy képet szúrtunk be, a beszúrás történhet átlátszó és nem átlátszó módon a BEÁLLÍTÁS menünek megfelelıen:

18. ábra A további lehetıségek megegyeznek a Windows szabványokkal, illetve javasoljuk egyénileg kipróbálni.

304




3. Prezentáció készítése (PowerPoint) 3.1

Bevezetés

3.1.1 Mit nevezünk prezentációnak? Az élet bármely területén találkozhatunk manapság prezentációval. Valamirevaló vállalati elıadás, termékbemutató, szakmai konferencia, elıterjesztés egy értekezleten, avagy egy tanóra lehet a helyszíne a prezentációnak. A szó latin eredető vándorszó, és bemutatót jelent. A bemutató eltér a hagyományos szöveges elıadástól, ugyanis elkészítése során nemcsak írást, hanem ábrákat, animációkat, esetleg rövid filmbejátszásokat is alkalmazhatunk. A prezentáció elınye az a felismerés, hogy a legtöbb ember a vizuális információkra fogékonyabb, mint a verbálisokra. Így a továbbiakban prezentáció alatt vizuális segédeszköz felhasználásával történı információ átadásra irányuló tevékenységet fogunk érteni. A bemutatókat - fejlıdéstörténetüket tekintve - az alábbi típusokba sorolhatjuk: 1. Tábla 2. Írásvetítés 3. Diavetítés 4. Számítógépes bemutató vagy prezentáció A tábla napjainkban is az iskolai oktatás taneszköze. Az írásvetítés elkészítéséhez nincs szükség számítógépre. Az elkészített fóliák nem vagy csak nehezen javíthatóak, bemutatásuk csupán egy írásvetítıt igényel. Sok problémát okoz, hogy az ábrákat tartalmazó fóliák sorrendje összekeveredik, nem szépek a grafikonok, képek, illetve gyakran elmosódnak, lekopnak az ábrák. További probléma, hogy az esetleges magyarázat közbeni ráírások rontják a fóliák újra felhasználásának lehetıségét. A diavetítés technikai elkészítése miatt nehézkes bemutató típus. Elıkészítése nem számítógépet igényel, hanem elsısorban fényképezési ismereteket. A számítógépes bemutató tulajdonképpen a diavetítéshez hasonlítható, de kihasználva a számítógép lehetıségeit. A prezentáció készítésre rendelkezésre álló szoftverek számos elınnyel rendelkeznek, nem igényelnek komoly technikai ismeretet (lásd például diavetítés esetében a fényképészeti ismereteket!), lehetıvé teszik a bemutató könnyő és gyors szállítását, valamint alkalmasak a bemutató azonnali módosítására is. Kezdetként egyszerő diánként történik a „vetítés”, de lehetıség van a diákon lévı szöveg, kép, diagram nem egy idıben történı megjelenítésére is, mutató pálca használatára stb. A továbbiakban a PowerPoint XP szoftver kezelését fogjuk bemutatni. A szoftver az MS-OFFICE XP része. A program felhasználását egy, a fejezeten végigvonuló példán keresztül mutatjuk be a könnyebb megértés elısegítése érdekében. A példa a 3.1.3 Prezentáció készítésének alapelvei PowerPoint-ban pontjainak megfelelıen épül fel. A szoftver által biztosított néhány lehetıséget az írott szöveg korlátozott megjelenítı ereje miatt csupán kezelési oldalról tudjuk bemutatni, ide sorolandók többek között a mozgóképek és az audio lehetıségek. Kérjük az olvasót, ezeket egyedileg próbálja ki. 3.1.2 A prezentációkészítés általános elvei A sikeres prezentáció alapja a felkészülés. Ezalatt értjük a bemutatásra kerülı témában való elmélyült ismereteket, az elıadásunkhoz konkrétan kapcsolódó tényekben való jártasságot és végül a prezentációra, mint szereplésre történı felkészülést. A felkészülés elsı lépése tehát az adatgyőjtés. Több információval kell rendelkeznünk, mint amennyit a hallgatóság elé tárunk, ezzel el tudjuk kerülni azt a kellemetlen helyzetet, hogy a feltett kérdésekre nem tudunk válaszolni. Ha a kellı tudásanyag birtokában vagyunk, akkor következı lépésként tanuljuk meg azt, amirıl beszélni fogunk. Ne feledjünk el felkészülni a szereplésre sem, hisz ez is fontos annyira, mint az ismeretekben való jártasság. Gyakorolnunk kell különbözı stílus- és kifejezésmódokat, retorikai elemeket. Ügyelnünk kell gesztusainkra, arckifejezésünkre. Nem árt ismerni a hallgatóságot, hisz ıket szeretnénk megszólítani: mennyi idejük áll rendelkezésre; mennyire kell törekedni a száraz, csak a tények közlésére szolgáló bemutatóra, avagy lehet „show” elemeket is használni; számíthatunk-e kérdésekre; mennyire jártasak az adott témában. Mindezek birtokában eldönthetjük, mi is a célunk a prezentációval: termékbemutatás vagy szakmai ismeretek továbbadása, oktatás vagy támogatók szerzése. A felkészülés után nekiláthatunk a bemutató elkészítésének. El kell döntenünk, hogy mennyi diát kívánunk felhasználni, azokon milyen elemek legyenek állandók. A szövegeket, táblázatokat, diagrammokat érdemes elkészíteni külön, erre a célra szolgáló szoftverekkel, ahonnan már könnyen áthelyezhetjük arra a diára, amelyikre szántuk. A prezentáció elkészítése után már csak a fıpróba marad hátra. Sikerünk érdekében ajánlatos elpróbálni a kész mővet, ha lehet valamilyen ismerıs elıtt. Természetesen mérjük szereplésünk hosszát egyrészt azért, hogy ne


305



vágtassunk végig az anyagon pár perc alatt; másrészt, hogy ne is legyünk túl monotonok, lassúak, ezzel kifutva a rendelkezésre álló idıbıl. Amennyiben lehetséges vigyünk magunkkal egy notebookot, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor ellenıriznünk kell, hogy az a számítógép, amelyiken a prezentációt futtatni fogjuk legalább olyan teljesítményő legyen, mint amelyiken az anyagunk készült. 3.1.3 Prezentáció készítésének alapelvei PowerPoint-ban 1. Tervezzük meg az elıadást vagy bemutatót! 2.

Bontsuk fel elemi részekre, legyenek ezek logikailag összetartozók, lehetıleg kevés, áttekinthetı információ tartalmúak!

3.

Építsük fel ezekhez az elemekhez a megfelelı diákat! 3.1. Döntsük el hány diára van szükségünk, és mi legyen az egyes diák tartalma! Válasszuk ki azokat az objektumokat (képek, hangok, filmbejátszások), amelyeket felhasználunk! 3.2. Diánként építsük be a szöveges és grafikus információkat: 3.2.1. Válasszuk ki az elrendezését. 3.2.2. Adjuk meg a megfelelı hátteret (kép, szín, áttünés stb.). 3.2.3. Írjuk be a megfelelı keretekbe a beillı szövegeket, helyezzük el a tartalmat. 3.2.4. Minden kerethez adjuk meg a felépítési animációs effektusokat (beúsztatás, hangeffektus, kattintás kezelés stb.). 3.2.5. Írjunk jegyzeteket, megjegyzéseket, emlékeztetıket az adott diához. 3.3. Állítsuk be a diák közötti váltást, azaz a diák egymás utáni áttőnési effektusát. 3.4. Határozzuk meg, hogy gépi vagy kézi vezérléssel jelenjenek meg a diák. Ha szükséges adjuk meg a diák idıszerkezetét.

4.

Vetítsük le, és ellenırizzük, hogy megfelelıek-e a beállítások! Természetesen elıször csak a „magunk számára” adjuk elı a prezentációt, gyızıdjünk meg arról, hogy minden részlet az elképzeléseinknek megfelelıen lett beállítva!

A tervezés során célszerő a következı néhány alapszabályt betartani. Amikor diabemutatót tartunk, a tartalom legyen az események középpontjában. A használt eszközök, például az animációk és az áttőnések arra szolgálnak, hogy segítsék mondanivalónk kifejtését, nem pedig arra, hogy elvonják a hallgatóság figyelmét, és a különleges hatásokra irányítsák azt. Ezt az elvet követhetjük a hangbejátszásokkal kapcsolatban is. A vizuális eszközök kiválasztásánál és használatánál fontos, hogy tényleg segítse az elıadásunkat. Sokszor „egyetlen kép többet mond, mint ezer szó”. Gyızıdjünk meg arról, hogy jól látható mindenhonnan olvasható, áttekinthetı legyen. Gyakori a segédeszközzel „nehezített elıadás”, azaz amikor teljesen felesleges azok használata, elvonják a figyelmet fontosabb, verbális információk elıl. Ügyeljünk arra, hogy a szöveg és kép mindig összhangban legyen, ne mutassunk olyan képeket, melyek aktualitása már lejárt. A szemléltetés elınye továbbá, hogy lerövidíthetı vele a beszéd, idıt nyerhetünk vele, a redundáns elemek kiszőrhetık, a jó vizuális információ könnyen érthetı lesz, vitáknál könnyebb visszatérést biztosít a témához, félreértések elkerülhetık használatukkal. A prezentációs anyagok használata körültekintést igényel, ezért kezdjük mindig anyaggyőjtéssel, lehetıleg többet győjtsünk, mint amit fel kívánunk használni. Ezek után végezzünk tömörítést az anyagon, mégpedig ábrázolhatóság, hatékonyság és fontossági szempontok szerint. Végül készítsük el a segédeszközt. Alkalmanként zene bejátszása, vagy valamilyen hangeffektus, esetleg alámondás a dia áttőnése vagy felépítése alatt a hallgatóság figyelmét a diabemutatóra irányíthatja. A túl gyakran használt hangeffektusok viszont elterelhetik a hallgatóság figyelmét a lényeges kérdésekrıl, és zavarók lehetnek. A bemutató gyorsasága szintén befolyásolja a hallgatóság reagálását. Ha túl gyorsan haladunk, akkor elfárasztjuk, fásulttá tesszük a hallgatóság tagjait; ha túl lassan, akkor érdeklıdésüket vesztik. Mielıtt a bemutatót a hallgatóság elé visszük, a PowerPoint nyújtotta eszközökkel kísérletezzük ki a megfelelı sebességet. Miközben a sebességet próbálgatjuk, alaposan megvizsgálhatjuk a prezentáció vizuális és információs hatását is. Ha a diákon túlságosan sok szó vagy kép szerepel, az zavaró lehet, mert elvonhatja a figyelmet. Ha úgy találjuk, hogy túl sok szöveg szerepel egy-egy dián, akkor a túlzsúfolt dia szövegét próbáljuk meg két vagy három diára szétosztani, majd növeljük meg a betőméretet. Ügyeljünk a megfelelı színhasználatra! A túl színes, vagy gyakori színváltásra épülı diasor zavarólag hat. Ügyeljünk az olvashatóságra! Ne használjunk egymást ütı színeket, világos háttéren világos színt, vagy fordítva. Javasoljuk a sötét háttéren világos színek használatát.

306



3.1.4 Alapfogalmak dia diavetítés animálási effektusok áttőnés bemutató bemutatósablon

elrendezés hiperhivatkozás

interaktív beállítások jegyzet jegyzıkönyv jegyzıkönyvvezetı munkaablak stílus tartalom tervezısablon

3.2


Egy bemutatott kép. Egy diasorozat egymás utáni bemutatása. Objektumok közötti váltás módja. Diák közötti átváltás módja. A prezentáció vagy diasorozat. A bemutatósablon olyan tervsablon, amely az egyes diákon szöveges javaslatokat is tartalmaz. A szöveges javaslatokat tetszés szerinti szöveggel helyettesíthetjük. A tartalomsablon egy diamintát, és egyes esetekben egy címmintát tartalmaz. A beépített dia egyes elemeinek elhelyezése. Színnel és aláhúzással kiemelt szövegrész vagy kép, amelyre kattintva másik diát, vagy diacsoportot, esetleg más fájlt, World Wide Web HTML lapot, Gopher szolgáltatót, telnet kapcsolatot, hírcsoportot, FTP helyet érhetünk el. Dia egérkattintásra való reakciója. Diához kapcsolódó fontosabb szövegek. Jegyzetlapok együttese. Jegyzıkönyvhöz kapcsolódó tevékenységek. Az Office alkalmazások ablaka, amely gyakori parancsokat tartalmaz. Elhelyezkedése és kis mérete megkönnyíti a parancsok használatát a fájlokkal való munka közben. Szabványos szövegalakok. Táblázat, grafikon, kép, alakzat és ClipArt ábra (dia elrendezéseknél használt fogalom). Színkészleteket, egyéni formázású dia- és címmintákat és olyan stilizált betőtípusokat tartalmaznak, amelyeket különleges “megjelenésőre” terveztek.

Prezentáció készítés az alapelveknek megfelelıen

3.2.1 A szöveges és grafikus információk beépítése A program indítása után a PowerPoint XP a következıképp jelenik meg:

19. ábra A nézetváltó nyomógombok részletes leírása az egyéb eszközök között a nézet eszköztár pontban található (3.3.1 pont). A rajz eszköztár kiemelkedı fontossággal bír a PowerPoint-ban. Leírásától azért tekintünk el, mert az


307



Excel és a FrontPage programokról szóló fejezetekben részletes leírása megtalálható. A Munkaablak a NÉZET menü MUNKAABLAK parancsával érhetı el. A NÉZET menü NORMÁL NÉZET parancsát választva jelenik meg a Vázlat/Diák ablaktábla a képernyı bal oldalán. A Jegyzet ablaktábla is az elıbb említett Normál nézetben jelenik meg. Ez utóbbi ablakát nem lehet bezárni, eltérıen a Munkaablak és a Vázlat/Diák ablaktábla ablakától. A PowerPoint 2002 számos munkaablakot tartalmaz, melyek segítségünkre vannak a bemutató elkészítése során. A következı feladatokat hajthatjuk végre velük: új bemutató készítése; diák elrendezésének kiválasztása; tervezısablon, színséma vagy animációs séma kiválasztása; testre szabott animáció készítése; áttőnés megadása; fájlok keresése; valamint több elem egyidejő másolása és beillesztése. A 20. ábrán látható munkaablak új bemutató készítésében van segítségünkre. 20. ábra

21. ábra

3.2.1.1 Elrendezés kiválasztása Egy bemutatót diánként tervezünk meg a prezentáción belül. Ezek összekapcsolását és sorrendjét majd késıbb részletezzük. Egy dia megtervezésekor elsısorban ügyeljünk arra, hogy ne legyen túlzsúfolt, a belsı elrendezése legyen tagolt és áttekinthetı. Ehhez nyújtanak nagy segítséget az elrendezéssablonok. Természetesen bárki teljesen önálló diákat tervezhet, mégis javasoljuk ezek használatát. A 21. ábra a DIA ELRENDEZÉSE munkaablakot mutatja, amely új dia beszúrásakor automatikusan megjelenik. Ugyancsak elı tudjuk hívni a munkaablakot, ha az ÚJ BEMUTATÓ munkaablak, ÚJ DOKUMENTUM SABLON ALAPJÁN, ÁLTALÁNOS SABLONOK parancsára kattintunk. További lehetıség a FORMÁTUM menüben A BEÉPÍTETT ELRENDEZÉSEK parancs választása. Újdonság a PowerPoint 2002-ben, hogy a diaelrendezések kategorizálva vannak; a legördülı listával pedig az aktuális dia módosítható vagy új dia szúrható be. A 22. ábra mutatja azokat a beépített elrendezéseket, amelyek közül választhatunk. Az ezt követı felsorolás az elrendezéseket az ábrán látható sorrendben részletezi.

22. ábra

308




Elrendezések 1. Címdia

Bemutatók elsı diájának alapja, de lehet témaváltásokhoz, vagy csak rövid felhívó szövegek megjelenítéséhez használni. 2. Csak cím A dia felsı területére címet szúr be, az alsó területen szabadon tervezhetünk. 3. Cím és szöveg Egy címsor alá téma, tartalom, felosztás megjelenítését lehet elhelyezni. 4. Cím és két hasábos szöveg A megjelenítendı szöveget, felsorolást két egymás mellett lévı hasábba tudjuk elhelyezni szembeállításokhoz, összevetésekhez. 5. Üres Teljes mértékben mi tervezzük meg a diánkat. 6. Tartalom Csak tartalom elhelyezésére szolgáló elrendezés. 7. Cím és tartalom A dia felsı területére címet szúr be, az alsó területen tartalom helyezhetı el. 8. Cím és 2 tartalomrész Az elızıhöz hasonló, de két hasábos megjelenítés; a hasábokba tartalom helyezhetı el. 9. Cím, 1 nagy és 2 kisebb tartalomrész Két hasábos megjelenítés, ahol a jobb oldali hasáb további két részre van osztva; a hasábokba tartalmat helyezhetünk el. 10. Cím, 2 kisebb és 1 nagy tartalomrész Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. 11. Cím és 4 tartalomrész Tartalom elhelyezésére szolgáló két hasábos elrendezés, mindkét hasáb további két részre van osztva. 12. Cím, szöveg és tartalom Egy címsor alatt két hasáb található; a baloldali hasáb szöveg, a jobb oldali hasáb tartalom elhelyezésére szolgál. 13. Cím, tartalom és szöveg Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. 14. Cím, szöveg és 2 tartalomrész Egy címsor alatt két hasáb található; a baloldali hasáb szöveg, a jobb oldali hasáb tartalom elhelyezésére szolgál, ez a hasáb további két részre van osztva. 15. Cím, 2 objektum és szöveg Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. 16. Cím és szöveg a tartalom felett Egy címsor alatt szöveg, az alatt tartalom helyezhetı el. 17. Cím és tartalom a szöveg felett Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. 18. Cím és 2 tartalomrész a szöveg felett Egy címsor alatt két tartalomrész, az alatt szöveg helyezhetı el. 19. Cím, szöveg és ábra Két hasábos megjelenítés, ahol a második hasáb egy Clip Art ábra területet jelent. 20. Cím, ábra és szöveg Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. 21. Cím, szöveg és diagram Két hasábos megjelenítés, ahol a második hasáb egy grafikon területet jelent, a grafikon tervezése azonos a Word grafikon készítés funkciójával. 22. Cím, diagram és szöveg Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. 23. Cím, szöveg és klip Multimédiás klip megjeleníttetése a jobb hasábon. 24. Cím, klip és szöveg Az elızıvel azonos, de fordított hasáb elosztással. 25. Cím és táblázat A dia információit táblázatos formában jeleníti meg. A táblázat formázása, méretezése megegyezik a Word táblázatkezelési móddal. 26. Cím és szerkezeti vagy szervezeti diagram Rendszerek, hierarchiák, szervezeti felépítések ábrája helyezhetı el. 27. Cím és diagram Egy grafikon önálló diáját készíti el. A fenti lehetıségek közül a tervezésünk során többet is fel fogunk használni. A PowerPoint 2002 újdonsága a tartalom megjelenése az elrendezések között. A tartalom definíciója az alapfogalmak között megtalálható. A tartalom jelentısége abban áll, hogy magába foglalja mindazon beilleszthetı elemeket, amelyek rendelkezésre állnak a PowerPointban. Ha nem élünk ezen új lehetıséggel, akkor az egyéb elrendezések között az említett elemek mindegyikére találunk elrendezést. Elsı próbaként válasszuk a címdiát (23. ábra)! A címdia két szöveg objektumot ajánl fel. Az elsı a fıcím a második alcím. Töltsük ki (24.ábra)!


309



23. ábra

24. ábra

3.2.1.2 Háttértervezés A PowerPoint programban kétféle sablont találunk: tervezısablonokat és bemutatósablonokat. A tervezısablonok olyan elıre megtervezett formátumokat és színsémákat tartalmaznak, amelyeket bármilyen, egyéni megjelenéső bemutatóhoz felhasználhatunk. A bemutatósablonok a tervezısablonokhoz hasonlóan tartalmaznak formátumot és színsémákat, ezen felül az adott témakörben tartalmi javaslatokat is kínálnak. Saját igényeink szerint bármelyik sablont módosíthatjuk, vagy egy már elkészült bemutató alapján új sablont készíthetünk. Bemutatósablont a bemutató elsı készítésekor, az Elıadás-tervezı varázsló segítségével használhatunk. Ha egy meglévı bemutató alapján készítünk sablont, a bemutatóban szereplı összes szöveg, grafika és dia megjelenik az új sablonban. Törölnünk kell az összes olyan részt a bemutatóból, amelyet a sablon újbóli használata esetén nem szeretnénk mindig látni. A következıkben a tervezısablonok használatát mutatjuk be: válasszuk a FORMÁTUM/DIATERVEZÉS parancsot. A megjelenı munkaablak a PowerPoint beépített háttér sablonjait ajánlja fel. Ezt mutatja a 25. ábra. Minden egyes háttérsablon színösszeállítása módosítható; az „Óceán” elnevezéső háttérsablonhoz felkínált színsémák láthatóak a 26. ábrán.

25. ábra

310

26. ábra




Nézzük meg a példánkat néhány háttérrel:

27. ábra Egy másik megoldás az egyéni háttértervezés. Ez szintén a FORMÁTUM menün belül található EGYÉNI HÁTTÉR menüpont használatával valósítható meg. A megjelenı ablak a színbeállítást fogja mutatni (28. ábra). A lenyíló ablakban lehet kiválasztani a színeket, valamint azt, hogy a dia háttere hogyan legyen kitöltve. Ha a színpalettában lévı valamelyik színre szeretnénk váltani, kattintsunk az AUTOMATIKUS gomb alatt lévı nyolc szín közül a megfelelıre. Ha olyan színt szeretnénk, amelyik nem szerepel a színpalettán, kattintsunk a TOVÁBBI SZÍNEK elemre. A SZOKÁSOS panellapon válasszuk ki, vagy az EGYÉNI lapon keverjük ki a kívánt színt, majd kattintsunk az OK gombra. Az alapértelmezés szerinti színre az AUTOMATIKUS gombra kattintva térhetünk vissza. Ha az összes diára és a dia-mintára is alkalmazni szeretnénk a változtatást, kattintsunk a LEGYEN MIND gombra. A KITÖLTÉSI EFFEKTUSOK a háttér speciális küllemét határozzák meg (29. ábra).

28. ábra


311



29. ábra Az elsı lehetıség két szín segítségével domború hatás kialakítását teszi lehetıvé, változatos tónus és irány választékkal. A második speciális anyagmintázat (márványhatás, faerezet stb.) A harmadik, két szín segítségével durvább mintázatot eredményez, a negyediken bitkép is elhelyezhetı háttérként. Nézzük meg, milyen hatást ér el a fenti négy lehetıség a mintapéldánkon:

30. ábra A választás után megadható, hogy csak az aktuális dián legyen ez a háttér, vagy minden dia hátterét ez a mintázat alkossa (LEGYEN, LEGYEN MIND választásával). Az elsı dia hátterének mi a negyedik változatot választottuk. Ezzel az elsı – a cím – diát elkészítettük. 3.2.1.3 A tartalom típusai és beszúrásuk a diákba

3.2.1.3.1

Tartalom beillesztése

A PowerPoint 2002 újdonsága a tartalom megjelenése az elrendezések között. A tartalom definíciója az alapfogalmak között megtalálható. Ha olyan elrendezést választunk, amelyben van tartalom helyırzı, akkor a 31. ábrán látható választó doboz jelenik meg. Lehetıségünk van a következı tartalmi elemek között választani, a megfelelı ikonra történı kattintással:

312




Táblázat beillesztése Diagram beillesztése ClipArt beszúrása Kép beszúrása Diagram vagy szervezeti diagram beszúrása Médiaklip beszúrása A tartalmat magába foglaló elrendezésekben a megfelelı ikonra történı kattintás a következı ablakokat hívja meg:

31. ábra

32. ábra: Táblázat beillesztése

34. ábra: ClipArt beszúrása

36. ábra: Diagram vagy szervezeti diagram beszúrása

33. ábra: Diagram beillesztése

35. ábra: Kép beszúrása

37. ábra: Médiaklip beszúrása

Kép beszúrható még a BESZÚRÁS/KÉP menüvel is, ekkor a 35. ábrán látható ablakhoz jutunk. Több helyrıl tudunk beszúrni. A példánkban most fájlból fogunk, a megjelenı legördülı menüt mutatja a 38. ábra. A végsı képe a diának:

38. ábra

39. ábra


313



3.2.1.3.2

Tartalom formázása

A dián elhelyezett tartalomhoz további hatásokat tudunk rendelni a tartalom formázásával. Ilyen lehet a tartalom háttere, szegélye, árnyékolása, színei és vonal tulajdonságai. A szövegek betőformázása ugyanúgy történik, mint a MSWORD-ben vagy MSEXCEL-ben, ezért nem részletezzük. A szövegek igazítása szintén azonos módon történik, javasoljuk az egyéni kipróbálást. A szövegek közötti sortávolság, illetve a bekezdések elıtti, utáni távolság beállítása a FORMÁTUM/SORKÖZ menüpontban állítható. Kisbetők-nagybetők egységes kezelésére szolgáló FORMÁTUM/KISBETŐ NAGYBETŐ menüpont párbeszédpanelje azonos a Word hasonló paneljével. A színek és vonalak beállítása a FORMÁTUM/SZÍNEK VONALAK menüpontban állítható be. Beállítható a tartalom háttere, hasonlóan a diaháttérhez, a szegélyek vonal színe, vastagsága és stílusa is. A formázás elvégezhetı az egér jobb gombjának kattintásával elıjövı menübıl is, valamint az eszköztár megfelelı ikonjával is.

3.2.1.4 Animációs effektusok Jelenleg a dia vetítése során, a dián elhelyezkedı összes objektum egyszerre jelenik meg. Ennek változtatására szolgálnak az animálási lehetıségek és az áttőnés. Az animálási lehetıségek az objektumokra vonatkoznak, ezeknek az ábrába való beépülését vezérlik, míg az áttőnés a diák közötti váltást, illetve az elsı dia megjelenését szabályozza, minden esetben az aktuális diaháttér kialakulását vezérli. Miután a dia minden objektumát megadtuk, állítsuk be mindegyikhez az animálási effektusokat! Az effektusok beállítása a DIAVETÍTÉS fımenü ANIMÁLÁSI SÉMÁK almenüjének meghívása után megjelenı munkaablakban lehetséges (40. ábra).

40. ábra

41. ábra

42. ábra

Itt alapvetı animációtípusok gyors alkalmazására nyílik lehetıség, elıre beépített animációk közül tudunk választani. Majd a megfelelıt, azonnal ki is tudjuk próbálni a lejátszás gombra kattintva. Lehetıség van az animáció testreszabására is. A DIAVETÍTÉS menü egyéni animáció pontját választva a 41. ábrán látható Egyéni animáció munkaablak jelenik meg. Az ablakon keresztül elıször minden olyan objektumot fel kell venni, amelyet animációs effektussal szeretnénk ellátni. Az animációs effektus tulajdonképpen az adott objektum, szöveg dián való megjelenését vezérli. A felvett objektumok az ábra közepén látható dobozba kerülnek be. Fontos a sorrendjük, mivel ez a diába való bekerülésük sorrendje is lesz egyben. A megjelenési sorrend módosítását itt végezhetjük el a megfelelı ÁTRENDEZÉS gombra kattintva. A kiválasztott objektumra beállítható hatások a következık: megjelenés, kiemelés, eltőnés, útvonalak. A módosítás gomb kiválasztásával lehet a felsorolt lehetıségekbıl választani. (Ezek kipróbálását egyéni munkára javasoljuk.) A szövegek megjelenhetnek egyszerre, szavanként vagy betőnként. A megfelelı beállítás javíthatja a látványt. A megjelenéshez hanghatás is rendelhetı. Itt is listából választhatunk, de tetszıleges, általunk készített hang is rendelhetı az objektumhoz. Vetítéskor az elem megjelenésekor ez a hang hallható. Szövegek és grafikai objektumok esetében lehetıség van arra is, hogy miután felépült az objektumrész, színváltás

314




történjék. Figyelem felkeltéshez lehet nagyon hasznos. Az idızítés fül használatával, az animáció kikapcsolható illetve szabályozható, hogy kattintásra jelenjék meg az ıt megelızı dia után, ekkor mindaddig nem jelenik meg, amíg egérrel nem kattintottunk, illetve megadott másodperc múlva automatikusan jelenik meg az elızı elem után. A szerkesztı dobozba felvett elem jobb szélén megjelenı nyomógombra kattintva jelenik meg a 42. ábrán látható menü. Az elızı bekezdésben felsorolt lehetıségek beállítása itt valósítható meg. A hanghatás és a halványítás az EFFEKTUS BEÁLLÍTÁSAI, az idızítés az IDİZÍTÉS menüvel érhetı el. Késıbbi szerkesztés során további effektusokat hozzáadni az animált objektumokhoz a fent részletezett módon tudunk megtenni. A PowerPoint rendelkezik egy gombkészlettel is (a DIAVETÍTÉS menü AKCIÓGOMBOK parancsa), amelyeket hiperhivatkozásként (lásd fogalmak) szúrhatunk be a bemutatónkba. Ezek a gombok kattintás hatására lenyomódnak. A gombokon látható ábrák olyan általános alakzatokat tartalmaznak, mint a jobbra és a balra mutató nyilak. Lényegében ezzel a címdiánkat el is készítettük. A többi dia a BESZÚRÁS/ÚJ DIA menüpont választásával helyezhetı el a diasorban. 3.2.1.5 Jegyzetek, megjegyzések, emlékeztetık készítése

3.2.1.5.1

Jegyzıkönyvvezetı

A Jegyzıkönyvvezetı használatával a diabemutató során rögzíthetjük az eseményeket és felvehetjük a jegyzetoldalakra. A mőveleti elemek a diavetítés végén egy külön dián láthatók. A feljegyzéseket és a mőveleti elemeket feladhatjuk a Microsoft Outlook programnak, és átvihetjük egy új Word dokumentumba is, amelyet azután kinyomtathatunk. Amikor egy konferencia-bemutató közben készítünk feljegyzéseket, a Jegyzıkönyvvezetı csak az elıadói képernyın jelenik meg, a hallgatók számára rejtve marad.

3.2.1.5.2

Elıadói jegyzetek és emlékeztetık

Elıadói jegyzetek és emlékeztetık is készíthetık. Minden egyes diához kísérı jegyzetoldal tartozik, amely a dia kicsinyített mását tartalmazza, valamint elegendı helyet ahhoz, hogy jegyzeteket írjunk a lapra. A jegyzeteket kinyomtathatjuk, majd segítségükkel a bemutató során emlékezetünkbe idézhetjük mondanivalónk fıbb pontjait. Kinyomtathatjuk az emlékeztetıket is oldalanként két, három vagy hat diával, melyek segítségével a hallgatóság könnyebben követheti az elıadást.

3.2.1.5.3

Jegyzetek készítése diabemutató közben

1 2

Válasszuk a NÉZET menü JEGYZETOLDAL parancsát. Kattintsunk a jegyzetek számára fenntartott mezıre, és az aktuális diára vonatkozóan írjuk be a kívánt szöveget. A jegyzetmezıt a Nagyítás mezıre kattintva a kívánt méretre nagyíthatjuk. 3 A görgetısáv segítségével léphetünk tovább azokra a diákra, amelyekhez szintén jegyzetet szeretnénk főzni. Jegyzet készítése Normál nézetben is megvalósítható. Az ablak alsó részén megjelenı Jegyzet ablaktáblába írhatjuk be a kívánt szöveget (19. ábra). 3.2.2

Áttőnés beállítása A DIAVETÍTÉS/ÁTTŐNÉS menüpontban állítható. A megjelenı munkaablakot a 43. ábra mutatja. Az áttőnésnél különbözı effektek választhatók, állítható a váltás sebessége, valamint a váltáshoz hangeffektus is rendelhetı. Az áttőnésnél állítható még, hogy a dia csak egérkattintásig látható vagy egy beállított ideig jelenik meg és utána váltás. A vázlat ablaktáblában az animált vagy áttőnı diát kis csillag jelzi:

44 .ábra 43. ábra


315



3.2.3 A diaidızítés beállítása Amennyiben olyan bemutatót szeretnénk készíteni, mely automatikusan sorban hajtódik végre, akkor állítsuk be az idızítést. A diavetítés idızítését beállíthatjuk kézzel az idızítéspróba elıtt, vagy automatikusan az idızítéspróba során. Az elıbbi esetben könnyebb DIARENDEZİ nézetben dolgoznunk, ahol kicsinyített méretben egyszerre több diát láthatunk. Egy vagy több kijelölt dia idızítéséhez kattintsunk a DIARENDEZİ eszköztár ÁTTŐNÉS gombjára. Ekkor megjelenik az Áttőnés munkaablak, amelyben másodpercben megadhatjuk azt az idıtartamot, ameddig a diákat a képernyın mutatni szeretnénk, és választhatunk több áttőnési mód közül. Az egyes diákhoz különbözı idıtartamokat is beállíthatunk: mutathatjuk például az elsı képkockát 10 másodpercig, a másodikat 2 percig, a harmadikat 45 másodpercig és így tovább. Az idızítés elızetes kipróbálásához válasszuk a munkaablak LEJÁTSZÁS gombját. Az IDİZÍTÉSPRÓBA párbeszédpanel gombjait használva szünetet tarthatunk két dia megjelenítése között, egy-egy képkockát újra levetíthetünk vagy továbbléphetünk a következı kockára. A PowerPoint rögzíti, hogy az egyes képkockákat mennyi ideig mutatjuk, és ennek alapján állítja be az idızítést (45. ábra). Ha egy képkockát többször is levetítünk, a PowerPoint a legutolsó vetítés idıtartamát veszi figyelembe. Miután befejeztük, az idızítést elfogadhatjuk, vagy újra kezdhetjük a próbát.

45. ábra Diaidızítés automatikus beállítása a próba alapján: 1. Válasszuk a DIAVETÍTÉS menü IDİZÍTÉSPRÓBA parancsát a diavetítés próbaüzemben történı levezetéséhez. 2. Kattintsunk a továbbító gombra, amikor készen állunk a következı dia megjelenítésére. 3. Amikor a diasor végére értünk, a megjelenı üzenetpanelen kattintsunk az Igen gombra az idızítés elfogadásához, vagy a Nem gombra az újabb idızítéspróbához. Végtelenített bemutatók Természetes igényként merül fel, ha egy bemutató automatikusan hajtódik végre, akkor legyen lehetıség arra, hogy befejezıdése után elejétıl kezdıdıen ismétlıdjék. Ezt elérhetjük a VETÍTÉSI BEÁLLÍTÁSOK párbeszédpanel megfelelı beállításával. Azaz jelöljük be az ISMÉTLÉS AZ „ESC” LENYOMÁSÁIG jelölı négyzetet (46. ábra). Ekkor a diavetítés mindaddig tartani fog, amíg az Esc billentyőt le nem nyomtuk, vagy vetítés során jobb egérgomb használatával megjelenı menübıl a VETÍTÉS VÉGE pontot nem választjuk. A VETÍTÉSI BEÁLLÍTÁSOK panel számos egyéb beállítási lehetıséget is tartalmaz, amelyek kipróbálását egyéni munkára bízzuk. 46. ábra 3.3

Egyéb lehetıségek

3.3.1 Nézet eszköztár A szerkesztési terület alatt a vízszintes gördítısáv mellett három eszközbıl álló ikonsor található

.

Az itt található mindegyik ikon a NÉZET menü egy-egy menüpontjának felel meg.

316



Normál nézet Az elsı a Normál nézet. Ez tekinthetı egy dia szerkesztési nézetének. Ebben lehet a diát megtervezni, effektusokat rajta elhelyezni. Ebben a nézetben jelenik meg továbbá a Vázlat/dia ablaktábla. A vázlat a bemutatónak az egyes diák címébıl és szövegtörzsébıl felépülı vázlat formájú megjelenítése. A vázlatot elkészíthetjük a PowerPointban, melyhez kiindulópontként felhasználhatjuk az Elıadás-tervezı Varázsló által elıállított vázlatot, vagy importálhatjuk más alkalmazásból, például a Microsoft Word-bıl is. A bemutató tartalmának elrendezéséhez és bıvítéséhez legcélszerőbb Vázlat/dia ablaktáblában dolgoznunk. Az egyes diák címe a dia sorszáma és ikonja mellett látható. A szövegtörzs, legfeljebb ötszintes tagolásban, a cím alatt helyezkedik el. Vázlat/dia ablaktáblában könnyen átszervezhetjük az egyes diákhoz tartozó vázlatpontokat, megváltoztathatjuk a diák sorrendjét, és szerkeszthetjük a címeket és a szövegtörzset. A tartalom átrendezése Vázlat/dia ablaktáblában a legegyszerőbb, mivel valamennyi címet és szövegtörzset együtt láthatjuk a képernyın. A diákat vagy a vázlatpontokat például könnyen átszervezhetjük, ha kijelöljük az áthelyezni kívánt elemet, és az egérrel az új helyre húzzuk. Az említett lehetıségek alkalmazása könnyen elvégezhetı a Tagolás eszköztár segítségével. (NÉZET menü, ESZKÖZTÁRAK parancs, TAGOLÁS parancs)


47. ábra

48. ábra A gombok segítségével más vázlatszintre helyezhetünk egy listaelemet, a vázlatban megváltoztathatjuk a listaelemek és a diák sorrendjét, összecsukhatjuk vagy kibonthatjuk a kijelölt vagy az összes diához tartozó szöveget, összefoglaló diát szúrhatunk be és megjeleníthetjük vagy elrejthetjük a formázásokat. A Jegyzet ablaktábla szintén a Normál nézetben érhetı el. Minden egyes diához kísérı jegyzetoldal tartozik, amely a dia kicsinyített mását tartalmazza, valamint elegendı helyet ahhoz, hogy jegyzeteket írjunk a lapra. A jegyzeteket kinyomtathatjuk, majd segítségükkel a bemutató során emlékezetünkbe idézhetjük mondanivalónk fıbb pontjait. Kinyomtathatjuk az emlékeztetıket is oldalanként két, három vagy hat diával, melyek segítségével a hallgatóság könnyebben követheti az elıadást. Mind a jegyzetlapokhoz, mind az emlékeztetı lapjaihoz minták állnak rendelkezésre. Ezekre vehetjük fel azokat az elemeket, amelyeket minden oldalon szeretnénk megjeleníteni. Ha csupán a diák tartalmát szeretnénk feltüntetni, használjuk az emlékeztetıket. Ha pedig a diákhoz elıadói jegyzeteket is szeretnénk főzni, használjuk a jegyzetoldalakat. 3.3.1.1 Diarendezı nézet A második nézet a Diarendezı nézet. A Diarendezı nézet gombjára kattintva egyszerre jeleníthetjük meg a bemutató valamennyi diájának kicsinyített mását a szövegekkel és az ábrákkal együtt.


317



49. ábra Lehetıségünk van a diák áttőnési animálási effektusainak beállításra, illetve az idızítés is megadható. 3.3.1.2 Diavetítés Végül a harmadik a Diavetítés. Rákattintva a diák eredeti sorrendben jelennek meg egymás után. 3.3.2 Hiperhivatkozások használata a bemutatókban A bemutatókhoz hiperhivatkozásokat adhatunk hozzá, melyek segítségével különféle helyekre válthatunk át, például egyéni diasorra, a bemutató egy adott diájára vagy akár más bemutatókra, valamint Word dokumentumra, Microsoft Excel számolótáblára, a cég belsı hálózatára vagy egy Internet címre. Hiperhivatkozás létrehozható bármilyen szövegbıl vagy objektumból, majd az aktiváláshoz a hiperhivatkozásra kattinthatunk. A szöveghez vagy objektumhoz két különbözı mőveletet is társíthatunk. Például, ha az egérmutatót az objektum fölé visszük egy hang lejátszását kaphatjuk eredményként; amennyiben az objektumra kattintunk, akkor az egy másik diára ugrást fog eredményezni. Ajánlatosabb azonban az egérkattintás módszerét választanunk. Ha az egér áthaladását választjuk, a mőveletet könnyen akaratlanul is elindíthatjuk. Ezt a módszert inkább visszajelzésre érdemes alkalmaznunk, például a “További információért kattintson ide” üzenet megjelenítéséhez. Szöveget tartalmazó alakzatok esetén külön hiperhivatkozást állíthatunk be az alakzat és a szöveg számára. A hiperhivatkozást jelzı szöveg aláhúzott és színe összhangban van a színsémával. A hiperhivatkozásra való kattintás után annak színe megváltozik, így könnyen megállapíthatjuk, mely hiperhivatkozásokat tekintettük már meg. Hiperhivatkozásokat a DIAVETÍTÉS menü AKCIÓBEÁLLÍTÁS párbeszédpanelének segítségével érhetı el. A példánk esetében nézzük meg az alábbi diát, melyen három hiperhivatkozást helyeztünk el! A három – más színnel megjelenı és aláhúzott – kiemelt szöveg (ércbányával, kıbányával, kényszermunkatáborral) kattintásra további lehetıséget biztosít.

318



50. ábra


51. ábra

A diavetítés során szeretnénk, hogy a felsorolt három fogalom általános leírása elérhetı legyen a nevére való kattintással, így, részletesebb leírást kapunk a hiperhivatkozással ellátott fogalmakról. Miután levetítettük a hivatkozott diát, akkor visszatérünk a kiinduló diára; hasonlóan a másik két esetben is megtekinthetjük a hozzájuk tartozó részletesebb diákat. A megadott szó kijelölése után (elég csak a szó valamely részére állni) az AKCIÓBEÁLLÍTÁS párbeszédpanel jelenik meg. Beállítható, hogy a kívánt akció az objektumra való kattintáskor, vagy pedig az egérkurzornak az objektum felett való áthaladásakor aktivizálódjon. Meg tudjuk adni magát a hivatkozást, például: következı dia, egy megadott diasor, más prezentáció diasora esetleg más alkalmazás kerüljön sorra (51. ábra). A példa diasorban, a három hiperhivatkozott dia a diasorunkban helyezkedik el. Ezért célszerő minden ilyen hivatkozott diából visszatérni arra a diára, amely hivatkozott rá. Erre egyik lehetséges megoldás az AKCIÓGOMB elhelyezése. A PowerPoint rendelkezik egy gombkészlettel is (a DIAVETÍTÉS menü AKCIÓGOMBOK parancsa), amelyeket hiperhivatkozásként szúrhatunk be a bemutatókba. Ezek a gombok kattintás hatására lenyomódnak. A gombokon látható ábrák olyan általános alakzatokat tartalmaznak, mint a jobbra és a balra vagy visszafelé mutató nyilak (52. ábra). 52. ábra 3.3.3 Bemutatók az Interneten Amennyiben jogosultak vagyunk az Internet használatára (azaz például modemkészülékkel és egy szolgáltató által biztosított Internet csatlakozással rendelkezünk, vagy olyan szervezetnek vagyunk tagja, amelynek hálózatán keresztül az Internetre csatlakozhatunk), akkor Interneten keresztüli bemutatókat is készíthetünk. Amikor Internet helyek eléréséhez hozunk létre hiperhivatkozásokat, a Web eszköztár használatával kezdılapot nyithatunk, és nyilvántarthatjuk azokat a bemutatókat, amelyeket már megtekintettünk, vagy amelyeket ezután szeretnénk megtekinteni. A PowerPoint segítségével a bemutatókból a World Wide Weben is megtekinthetı HTML dokumentumokat készíthetünk. A bemutatót igényeink szerint tovább alakíthatjuk, alkalmazhatunk például animációt, kereteket egyes elemek kiemelésére, megválaszthatjuk a diák vagy a dokumentumok továbbításának módját és különféle gombstílusok közül válogathatunk. A diák és a dokumentumok közötti átváltásra szolgáló interaktív elemek a PowerPointban is megırzıdnek. Nyissuk meg a HTML formátumban menteni kívánt bemutatót. Válasszuk a FÁJL menü MENTÉS WEBLAPKÉNT parancsát, és kövessük a képernyın megjelenı utasításokat. A bemutató HTML formátumban történı mentésekor egyúttal a fenti eljárás során megadott beállításokat is menthetjük, és késıbb felhasználhatjuk azokat más bemutatók konvertálásához is. Megjegyzés: Mozgalmas és látványos animációkkal gazdagított weblapok készítéséhez igénybe vehetjük a PowerPoint Animation Playert is, amely ingyenes kiegészítıje az Internetböngészınek.


319



3.3.4 Diasorszám, dátum, idıpont vagy élıláb betétele és módosítása Az élıláb és az élıfej a diákkal kapcsolatos olyan általános információk tárolására szolgál, mint a bemutató dátuma és idıpontja, a diasorszámok vagy az oldalszámozás, vagy annak az eseménynek a megjelölése, amelynek alkalmából a bemutató készül. Miután az adatokat meghatároztuk, a megfelelı minták használatával módosíthatjuk az élıfej és az élıláb helyét és külalakját a diákon, jegyzetoldalakon, emlékeztetıkön. Az élıfejen és az élılábon kívül a dátumot, az idıpontot és a dia sorszámát az egyes diák tetszıleges pontjára is helyezhetjük. 3.3.4.1 Diasorszám, dátum, idıpont vagy élıláb betétele és módosítása a dián Válasszuk a NÉZET menü ÉLİFEJ ÉS ÉLİLÁB parancsát. Ha az adatokat a diákra szeretnénk helyezni, válasszuk a Dia lapot. Ha az adatokat a jegyzeteken vagy a hallgatóságnak kiosztott emlékeztetıkön szeretnénk elhelyezni, válasszuk a Jegyzetek és emlékeztetık lapot. Adjuk meg a kívánt beállításokat. Az egyes diák tetszıleges részére szúrhatunk be sorszámot, dátumot és idıpontot a BESZÚRÁS menü DIASZÁM vagy DÁTUM ÉS IDİ parancsával. 3.3.4.2 Az élıláb és az élıfej helyének vagy külalakjának módosítása a dián Válasszuk a NÉZET menü MINTA parancsát, majd kattintsunk a módosítandó mintára. Jelöljük ki az élılábat vagy az élıfejet, és húzzuk át új helyére, vagy módosítsuk szövegjellemzıit. A mintaemlékeztetın végzett módosítások a Vázlat nézetben kinyomtatott bemutatón is látszani fognak. Megjegyzés: Ügyeljünk arra, hogy a dátum, az idıpont és a diaszám helyırzıjébe (mezıjébe) nehogy újabb karaktereket írjunk be vagy töröljünk, mert különben a helyırzık használhatatlanokká válnak. 3.3.4.3 A kezdı diasorszám módosítása Elıfordulhat, hogy a diák sorszámozását nem egytıl szeretnénk kezdeni, például akkor, ha a bemutató egy hoszszabb bemutató második része. Válasszuk a FÁJL menü OLDALBEÁLLÍTÁS parancsát. A Kezdıszám mezıben adjuk meg azt a sorszámot, amelytıl a diák számozását kezdeni szeretnénk.

3.3.5 Általános (minden diára vonatkozó) információk elhelyezése diákon Minden diára vagy csak diacsoportra vonatkozó információkat a minták segítségével helyezhetünk el diákon. Négy minta típust különböztetünk meg: Dia minta, Cím minta, Emlékeztetı minta, Jegyzet minta. 3.3.5.1 Dia minta Az a dia lesz a dia minta, mely a bemutatóban szereplı összes dián megjeleníteni kívánt cím, törzsszöveg és bármilyen más háttérelem számára formázott helyırzıket tárol, ha módosítjuk a dia mintát, akkor a módosítás hatással lesz a mintán alapuló bemutató összes diájára. Ezen helyezhetjük el globálisan az oldalszámot, idıt stb. 3.3.5.2 Cím minta Azt a diát jelenti, amely a bemutató címe és alcímei számára formázott helyırzıket tárol. Ha módosítjuk, akkor kihat minden olyan diára mely ezen alapul. 3.3.5.3 Emlékeztetı minta, jegyzet minta A bemutató készítése közben jegyzetoldalakat hozhatunk létre, amelyeket a bemutató során elıadói jegyzetként használhatunk. A hallgatóság számára pedig emlékeztetıt készíthetünk a diaképekrıl. Mindezeken felül a jegyzeteket és a diaképek mását átvihetjük a Word alkalmazásba, ahol azok külalakját tovább alakíthatjuk a Word nyújtotta lehetıségekkel, vagy kiindulópontként használhatjuk azokat részletesebb jegyzetek, például egy tanfolyami segédkönyv összeállításához is. Elemek felvétele, törlése és módosítása a dia-mintán: Használatukhoz elıször válasszuk a NÉZET menün a MINTA, majd a JEGYZET-MINTA parancsot. Ezek után a diakép vagy a jegyzetmezı helyét és méretét igényeinknek megfelelıen állíthatjuk. Vegyük fel a jegyzet-mintára a kívánt elemeket, például képet, szöveget, oldalszámozást, élılábat és élıfejet, dátumot és idıpontot. Emlékeztetık készítéséhez válasszuk a NÉZET menün a MINTA, majd az EMLÉKEZTETİ-MINTA parancsot. A különbözı elrendezések elızetes megtekintéséhez használjuk az Emlékeztetı-minta eszköztár gombjait. Vegyük fel a mintára a kívánt elemeket, például képet, szöveget, oldalszámozást, élıfejet és élılábat, a dátumot és az idıpontot. A felvett elemek csak az emlékeztetıben jelennek meg, a dia-mintát nem érintik. Kattintsunk a MINTA esz-

320




köztár BEZÁRÁS gombjára. Válasszuk a FÁJL menü NYOMTATÁS parancsát. A Nyomtatandó mezıben adjuk meg, hogy az emlékeztetıben oldalanként hány diát szeretnénk nyomtatni, majd kattintsunk az OK gombra. 3.3.6 Kísérı szöveg A diavetítéshez kísérıszöveg hozzáadására az alábbi okok miatt lehet szükségünk: • A meghívottak közül néhányan nem lehetnek jelen a bemutatón; • Önmőködı diavetítést szeretnénk felállítani; • Interneten hozzáférhetı diavetítés megtekintése; • Értekezlet rögzítése annak érdekében, hogy a résztvevık azt késıbb visszajátszhassák és meghallgathassák a bemutató során elhangzott megjegyzéseket. Kísérıszöveg rögzítéséhez a számítógépnek rendelkeznie kell hangkártyával és mikrofonnal. Kísérıszöveget lehet rögzíteni a diavetítés futtatása elıtt, vagy rögzíthetjük azt a bemutató során és belefoglalhatjuk a közönség megjegyzéseit is. Ha nem kívánunk kísérıszöveget a diavetítés egészéhez, akkor rögzíthetünk a kijelölt diákra vagy objektumokra vonatkozó különálló hangot vagy megjegyzést is. Ha a rögzített kísérıszöveget utólag módosítani szeretnénk, akkor törölnünk kell a teljes kísérıszöveget, és újra rögzítenünk kell. Mivel a kísérıszövegnek elsıbbsége van minden más hanghatással szemben, egy kísérıszöveget és más hangokat egyaránt tartalmazó diavetítés során csak a kísérıszöveg lejátszására kerülhet sor. Kísérıszöveg rögzítéséhez: Válasszuk a DIAVETÍTÉS menü KÍSÉRİSZÖVEG RÖGZÍTÉSE parancsát. A megjelenı párbeszédpanelrıl leolvashatjuk a szabad lemezterület nagyságát és a rögzíthetı percek számát. A kísérıszöveg beágyazott objektumként történı beszúrásához és a rögzítés megkezdéséhez kattintsunk az OK gombra. Ha a kísérıszöveget csatolt objektumként szeretnénk beszúrni, jelöljük be a KÍSÉRİSZÖVEG CSATOLÁSA jelölınégyzetet, majd a rögzítés megkezdéséhez kattintsunk az OK gombra. Haladjunk végig a diavetítésen és rögzítsük a kísérıszöveget. A diavetítés végén egy üzenet jelenik meg. A kísérıszöveg mentéséhez az idızítésekkel együtt kattintsunk az IGEN gombra. Ha csak a kísérıszöveget szeretnénk menteni, kattintsunk a NEM gombra. A kísérıszöveget tartalmazó minden egyes dia jobb alsó sarkában egy hangikon jelenik meg. Megjegyzések: A diavetítés futtatásakor automatikusan a kísérıszöveg is lejátszásra kerül. Ha a diavetítést kísérıszöveg nélkül szeretnénk futtatni, válasszuk a DIAVETÍTÉS menü VETÍTÉSI BEÁLLÍTÁSOK parancsát, majd jelöljük be a KÍSÉRİSZÖVEG NÉLKÜL jelölınégyzetet. Mivel nem lehet egyidejőleg hangot rögzíteni és lejátszani, a rögzítés során nem hallhatjuk a diavetítésbe beszúrt egyéb hangokat. Hang vagy megjegyzés rögzítése egyetlen diához Az alábbi eljárás végrehajtásához mikrofonra van szükség. • Jelenítsük meg DIA nézetben azt a diát, amelyhez hangot szeretnénk rögzíteni. • Válasszuk a BESZÚRÁS menü MOZGÓKÉPEK ÉS HANGOK, majd HANGRÖGZÍTÉS parancsát. 3.3.7 Egyéni diasor Az egyéni diavetítés segítségével egy bemutató diáiból újabb bemutatót állíthatunk össze. Ahelyett, hogy másmás közönség számára több, majdnem azonos bemutatót hoznánk létre, a bemutató diáit különbözı csoportokba foglalhatjuk és elnevezhetjük, majd a bemutató során ezekre a diákra ugorhatunk. Tegyük fel például, hogy egy bemutatót a cég két különbözı telephelyén mőködı munkacsoport számára készítünk el. A diavetítés tartalmazza az 1 és 10 közötti diákat, amelyek mindkét csoport esetén azonosak, és két egyéni diasort, amelyek mindegyike csak az egyik helyre vonatkozik. Bemutathatjuk az elsı 10 diát mindkét csoportnak, majd az elsı csoport esetén az “1. hely” nevő egyéni diasorra, míg a második csoport esetén a “2. hely” nevő egyéni diasorra térhetünk át. Az egyéni diasor elkészítése a DIAVETÍTÉS EGYÉNI DIASOROK parancsával történik. Az egyéni diasorra való kitéréshez a hiperhivatkozást állíthatunk be, vagy pedig a bemutató során az egér jobb gombjával megjeleníthetjük a helyi menüt és az UGRÁS, majd az EGYÉNI DIASOR parancs kiválasztása után a kívánt diasorra kattinthatunk. A létrehozott egyéni diasort utólag további diák felvételével vagy diák eltávolításával módosíthatjuk. 3.3.8

A PowerPoint Vetítıgép

A PowerPoint Vetítıgép program segítségével olyan számítógépeken is vetíthetünk, amelyeken nem telepítették a PowerPoint programot. A Vetítıgépet és a bemutatót az Úticsomag Varázsló segítségével lemezre vehetjük. Ezután egyszerre kicsomagolhatjuk a Vetítıgépet és a bemutatót, majd a vetítést egy másik számítógépen is futtathatjuk. A Vetítıgép segítségével létrehozhatunk egy mősorlistát, így egymás után több bemutatót is futtathatunk. A Vetítıgép, amely külön engedély nélkül, szabadon terjeszthetı, a PowerPoint program részét képezi és a CD-ROM Office XP ValuePack mappájában található. Ha a PowerPoint programot nem a CD-ROM-ról telepítettük, de van hozzáférésünk a World Wide Webhez, akkor válasszuk a SÚGÓ menün az OFFICE A WEBEN paran-


321



csot. A PowerPoint webhelyérıl letölthetjük a Vetítıgép alkalmazást, annak frissített változatait és egyéb további információkat. Az Úticsomag Varázsló segítségével a vetítést egy másik számítógépen is elvégezhetjük. A varázsló egy lemezen összecsomagolja a bemutatóban használt fájlokat és betőkészleteket. Ha olyan gépen szeretnénk futtatni a vetítést, amelyen nincs PowerPoint program, akkor a varázsló a PowerPoint Vetítıgép alkalmazást is a lemezre csomagolja. A csomagba csatolt fájlokat és az azokban használt TrueType betőkészleteket is belefoglalhatjuk. Ha az Úticsomag Varázsló használata után módosításokat hajtunk végre, akkor a frissítéshez futtassuk még egyszer a varázslót. 3.3.8.1 Bemutató csomagolása másik számítógépen történı futtatáshoz • •

Válasszuk a FÁJL menü ÚTICSOMAG parancsát. Kövessük az Úticsomag Varázsló utasításait.

3.3.8.2 Bemutató kicsomagolása másik számítógépen történı futtatáshoz • • • •

Helyezzük be a bemutatót tartalmazó lemezt a meghajtóba. A Windows Intézı alkalmazásban lépjünk a lemezt tartalmazó meghajtóra, majd kattintsunk duplán a Pngsetup fájlra. Adjuk meg azt az elérési utat, ahová a bemutatót szeretnénk másolni. A vetítés megkezdéséhez kattintsunk duplán a PowerPoint Vetítıgép alkalmazásra – Ppview32–, majd kattintsunk a futtatni kívánt bemutatóra.

3.3.9 Médiatár A Windows XP újdonságai közé tartozik a médiatár önálló programablakban való megjelenítése. Elsı indításkor a merevlemezen vagy a megadott mappákban tárolt médiafájlokat indexeli a program. A győjteményekbe felvett fájlokat ezek után gyorsan megkereshetjük, és bármely programban elhelyezhetjük a médiatár segítségével.

53. ábra

54. ábra

3.4 Feladatok 1) Készítsen tizenegy diából álló bemutatót lakóhelyérıl! Használjon tartalmat: képek, táblázatok, diagramok! Helyezzen el hiperhivatkozásokat, amelyek részletesebben tárgyalnak egy vagy több Ön által marginálisan érintett információt. 2) Tételezzük fel, hogy Ön a PSZF-SALGÓ Kft. számítástechnika oktatója. Feladata a PowerPoint XP újdonságainak bemutatása egy tizenkét diából álló bemutatóban. Tervezze meg a diasorozatot, lássa el kísérı szöveggel, ne felejtse el a diaidızítési beállításokat elvégezni! 3) Ön a GORDIUSZ Könyvkereskedelmi Bt. marketing felelıse. A cég két könyvesbolt tulajdonosa. Az egyes számú bolt mőszaki és gazdasági, a kettes számú bolt szépirodalmi mőveket értékesít. Készítsen olyan bemutatót, amely mindkét boltra és boltonként külön-külön tartalmaz diasorozatot (egyéni diasor)! A bemutató általános, a vállalat egészére vonatkozó gazdasági információkat, valamint specifikus, új könyvek bemutatását, régi könyvek visszarendelését tartalmazza!

322


Tartalomjegyzék. Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) Prezentáció készítése (PowerPoint)

Recommend Documents