1
TARTALOMJEGYZÉK I.
BEVEZETŐ GONDOLATOK
3-5
II.
TEVÉKENY OVISOK
6-11
JÖVŐKÉP, GYERMEKKÉP
7-8
ÓVODAKÉP
9-11
HELYZETKÉP
12-24
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI
13-15
AZ ÓVODAHASZNÁLÓK SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTERÉNEK JELLEMZŐI
15-16
III.
AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELE
IV.
V.
AZ ÓVODA TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELE
22-23
ÓVODÁINK EGYÉNI ARCULATA
24-32
NAPFÉNY ÓVODA
24-27
VADVIRÁG ÓVODA
28-29
SZÁZSZORSZÉP ÓVODA
30-32
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ NEVELÉSI PROGRAMUNK
33-43
FILOZÓFIÁJA,
VI.
VII.
ALAPELVEI, CÉLJAI
33-43
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ NEVELÉSI PROGRAMUNK FILOZÓFIÁJA
33-35
A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI
36-39
NEVELÉSI PROGRAMUNK ALAPELVEI
40-41
NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJAI
42-43
A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELE
44-54
SZÜKSÉGLETEK SZEREPE AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
45-46
GONDOZÁS
47-47
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSÁNAK TERÜLETEI
48-51
TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
52-54
KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK SZEREPE AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
51-53
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ NEVELÉSI PROGRAMUNK FELADATRENDSZERE
55-71
FELADATRENDSZER ELEMEI
56-56
Játék és tanulási tevékenység
57-62
2
VIII.
Társas közösségi tevékenység
62-65
Munkatevékenység
66-68
Szabadidős tevékenység
69-71
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ NEVELÉSI PROGRAMUNK KOMPLEX TEVÉKENYSÉG RENDSZERE
72-99
A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ KOMPLEX TEVÉKENYSÉG RENDSZEREK Anyanyelv
74-76
Matematika
77-79
A TÁRSADALMI GYAKORLAT BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEIT TÜKRÖZŐ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK Természet-Társadalom-Ember
80-83
Művészeti tevékenységek
84-87
Vizuális tevékenységek
88-89
Ének-zene, énekes játék
90-91
AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ KÉPESSÉGEIT
FEJLESZTŐ
ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK Mindennapi testnevelés
92-95
A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI
94-94
IX.
AZ ISKOLÁBALÉPÉS FELTÉTELEI (SIKERKRITÉRIUMOK) 101-107
X.
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
108-125
AZ INTÉZMÉNYÜNK KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT PARTNEREI
109-111
A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA
112-114
A SZÜLŐKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAI
115
GYERMEKVÉDELEM
116-123
ÓVODA ÉS ISKOLA KAPCSOLATA
123-125
XI.
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI
126127
XII.
AZ ÓVODA SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI
XIII.
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK
XIV.
128-130
INTEGRÁLÁSA
131-136
ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
137-147
3
I. BEVEZETŐ GONDOLATOK
4
A helyi óvodai nevelési programunk az 1998/99-es tanévben készült el és 1999. szeptember 01-től vezettük be. A program készítésének megelőző szakaszában kellett döntenünk arról, hogy önálló programot írunk vagy kész programot adaptálunk. A nevelőtestület döntése alapján kész program adaptálására vállalkoztunk, mely szerint az volt a feladatunk, hogy a már kész programot kiegészítsük saját gyakorlatunk elemeivel. Első lépésként a nevelőtestület áttanulmányozta az addig megjelent óvodai programokat, majd döntöttünk a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálása mellett. A program mélyebb megismerését szolgálta az 1998/99-es tanévben szerzett 30 órás kihelyezett továbbképzés, melynek előadásai a program írói voltak, és a nevelőtestület minden tagja részt vett. Ezt követően egészítettük ki a programot mindazokkal a gyakorlati elemekkel, amelyek saját településünk arculatához legjobban igazodtak. A programot 1999. május 31-ig végleges formába öntöttük és átadtuk jóváhagyás céljából a helyi önkormányzat képviselő testületének. A szakértői véleményeztetés és a képviselő testület jóváhagyása után került sor a program bevezetésére. A program beválás – vizsgálatát törvény szabályozza, mely szerint az óvodáknak 5 évenként felül kell vizsgálnia a Helyi Nevelési Programját. Az első felülvizsgálatra 2004. június 30.-ig került sor, melyet megküldtünk a Fenntartó részére jóváhagyás céljából. (Közoktatásról szóló törvény 2003. évi LXI. törvénnyel megállapított 129 §ának (6) bekezdése alapján). A
program
beválás
vizsgálata
folyamán
a
helyzetelemzésben
feltárt
megállapításoknak, döntéseknek és a helyi program megvalósulási tapasztalatainak tükrében a fenntartó elvárásainak való megfelelés alapján módosítottuk programunkat.
5
Az első program beválás vizsgálat óta eltelt időszakban nevelőmunkánk kiegészült a kompetencia alapú neveléssel. Változásokat eredményezett óvodánk integrációs programba való bekapcsolódása is. 2009 áprilisában programunkat áttekintettük. Figyelembe vettük a társadalmi változásokat és az oktatás politika óvodára vonatkozó innovatív irányzatait. A 2006/2007-es tanévtől intézményünkben alkalmazzuk a kompetencia alapú nevelés elemeit: óvoda-iskola átmenet biztosítása inklúzív pedagógia játék és az érzelmi, erkölcsi nevelés egysége a nevelési programunk kiegészítéseként. Az ehhez kapcsolódó változtatásokat megjelenítettük a szövegrészekben.(pl. sikerkritériumok) A 2007/2008-as tanévtől az Óvodai Integrációs Program is beépült nevelőmunkánkba. IPR-es Óvodai Fejlesztő Programhoz kapcsolódó alapelvek, melyek a következők: Gyermekközpontú és családorientált szemlélet. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása. Nagyobb tudatosság, mérhető eredményesség. Óvoda-iskolaátmenet biztosítása.
255/2209.(XI.20) Korm. rend. alapján megjelent a módosított Óvodai Nevelés Országos
Alapprogramja.
A
helyi
nevelési programunkat
az
Alapprogram
módosításainak megfelelően kell felülvizsgálni, kiegészíteni. Az így elkészített nevelési programot a fenntartó jóváhagyása után 2010/11 tanévben, szeptember 1-től kell bevezetni.
6
II. TEVÉKENY OVISOK
7
JÖVŐKÉP
Mi olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére, kialakul bennük az élethosszig tartó tanulás igénye és képesek lesznek a majdani felnőtt társadalomba való beilleszkedésre. Az ehhez szükséges ismeretek megszerzéséhez, készségek, képességek kialakításához és attitűdök megalapozásához a gyermekeket tevékenységek által és tevékenységeken keresztül juttatjuk el, megőrizve településünk arculatát és hagyományainkat. Számunkra igazi érték maga a gyermek, aki a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben
empatikus,
szolidáris
játszótárs,
csoporttárs.
Hiszünk
a
játék
elsődlegességében, és abban, hogy az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik.
GYERMEKKÉP
Gyermekeink életében óvodánk a nyugalom szigete, ahová szívesen járnak, jól érzik magukat. Örökmozgó, kíváncsi, szeretetre és odafigyelésre vágyó közösségi lények, saját
akarattal,
önálló
vágyakkal,
álmokkal,
készségekkel,
képességekkel,
ismeretekkel, fejlődésben lévő kis emberkék, formálódó személyiségek. Ha odafigyelnek rájuk szeretetet, adnak és feltétel nélküli bizalmat. Óvodáink kis lakói lelkileg szabadok, szellemileg kreatívak, szociálisan érzékenyek, empatikusak, derűsek és boldogok. Tisztelik az őket körülvevő felnőtteket és bizalommal fordulnak hozzájuk. Megismerik saját lehetőségeiket és felfedezik önmagukat.
8
Bátran, egészséges önbizalommal kommunikálnak és bizalommal fordulnak hozzánk. Természetes egyszerűséggel mutatják meg mit tudnak: önfeledten játszani, nevetni, csodálkozni, szeretni. Tudnak „jót és jól játszani”, élményekben gazdag játéktevékenységük. Eljátszák, lerajzolják, megalkotják fantáziájuk segítségével a kitáguló világról szerzett ismereteiket, tapasztalataikat. Érzelmi életük gazdag, képesek azt változatos módon megélni, kifejezni. Csodálkoznak, gyönyörködnek, nyitottak és befogadóak. Képesek felfedezni a világot, kreatív gondolkodás jellemzi őket. Mindenre odafigyelnek, észrevétlenül tanulnak tevékenységeik által. Állandóan kérdeznek, kérdéseikre választ várnak. Belső énjük egyre több ismeretszerzésre sarkallja őket. Örömmel, felszabadultan mozognak, színes lelkivilágukból adódóan kreativitás jellemzi művészeti tevékenységeiket, ismerik és őrzik a hagyományokat. Élmények útján erősen kötődnek a természethez, védik azt és pozitív kapcsolatban élnek vele. Alkotó fantáziájuk kiapadhatatlan, melynek segítségével problémahelyzeteket teremtenek és oldanak meg. Figyelmesek, képesek alkalmazkodni, segítőkészek egymással szemben. Magatartás és viselkedés kultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudóak, a különbözőségekkel természetes módon együtt élnek, elfogadóak. Tudnak tiszta szívvel, őszintén szeretni, önfeledten, boldogan együtt nevetni.
„ A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani” /Rudolf Steiner/
9
ÓVODAKÉP Óvodai programunkkal a 3-7 éves korú gyermekek életre nevelését, szociális életképességét, minden későbbi fejlődését kívánjuk megalapozni. A szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszünk, az egyenlő hozzáférés, egyéni bánásmód érvényesítésével és az esélyegyenlőtlenségek csökkentésével. Olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára, mely multikultúrális és interkultúrális szemléletmódunkkal párosul. A gyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia a környezet adta keretek között tevékenykedni, társakkal együttműködni, a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat elsajátítani. Ez a komplex életfeladat a szociális tanulás intenzív formája. A szocializáció folyamatában e tanulás arányos fejlesztését kívánjuk biztosítani, mely a családi nevelést segíti, kiegészíti. A családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőtérben befogadó, gyermekközpontú szemléletünkkel tudatosan alakítjuk a nevelő hatásokat. A pedagógiai szemléletünket optimizmus, a gyermekek fejlődésébe vetett bizalmunk, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesülése jellemzi. Fontosnak tartjuk, hogy óvodánk minden dolgozójának kommunikációja, bánásmódja modell értékű legyen. A gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben meghatározza az a családi atmoszféra, amelyben él, emiatt más és más érzelmi kívánalmaik vannak. Az érzelmi neveléshez olyan kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulatot teremtünk, amelyben a gyermek egyéni igényeit megértéssel, empátiával fogadjuk. Komoly figyelmet fordítunk a gyermek jelzéseire, annak értelmezésére, a mögöttük lévő szükségletek feltárására. Érzelmi nevelésünkkel a mások iránti tisztelet, megbecsülés, szeretet, bizalom, elfogadás érzését, élménybefogadó érzelmek kifejező képességeit kívánjuk fejleszteni. Meggyőződésünk, hogy a gyermek fejlesztése csak azután kezdődhet el, miután beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, bátran mozog, tevékenykedik az őt körülvevő stabil, biztonságos környezetben. Hiszünk a gyermek fejlődésében. A tevékenységek megszervezésében támaszkodunk a gyermekek
10
tapasztalataira,
élményire,
ennek
segítségével
minél
sokrétűbb
komplexebb
tevékenységformák kialakítását tesszük lehetővé számukra. A tevékenység több szempontból is bázisa a készség és képességfejlesztésnek, mely igazodik a gyermeki személyiséghez,
szükségletek
kielégítéséhez.
Képességek
kifejlesztésében
a
kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, hogy a gyermekekben kifejlődhessenek olyan tulajdonságok, amelyek az iskolára való alkalmasságukat, később a társadalomba való beilleszkedésüket nagymértékben elősegítik. Óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül valósul meg. Feladatrendszerünk elemei: játék és tanulási tevékenység, társas és közösségi tevékenység, munkatevékenység, szabadidős tevékenység. A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek az óvodáskorú gyermek nevelésében. Játék és tanulási tevékenység: A gyermek dolga az óvodában jót és jól játszani, hiszen a játék kicsiben maga az élet. Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítunk a gyermeknek a spontán, szabad, elmélyült játékra. Fontosnak tartjuk a kezdeményezett, spontán és szabadon megválasztott játékok helyes arányának megtalálását. A gyermeki öntevékenység kiépítésében látjuk az önfejlesztés, önérvényesítés motívumait, készségeit és képességeit, mely a nevelési folyamat intenzív képességtermelőjévé válik. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodánkban. Az óvodai élet valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek és fejlődjenek a tanuláshoz szükséges kompetenciái tanulást támogató környezetben. Meggyőződésünk, hogy a valódi tudás tevékenységek közben, cselekvéseken keresztül alakul ki. Társas és közösségi tevékenység: A gyermek tanuljon meg másokkal érintkezni, együttműködni, kooperációs és kommunikációs képességei fejlődjenek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Az óvodai közösség sikeres formálása esetén kialakul a közösségi érzés és közösségi tudat, a közös szokások és hagyományok tiszteletben tartása, a gyermek közösségben elfoglalt helye és a csoport közvéleménye. Továbbá kialakulnak a társadalom számára elfogadott emberi értékek, erkölcsi normák, mint a közösségi magatartás egymás megbecsülése, tisztelete és a különbözőségek elfogadása. A nevelőközösségünk
11
demokratikus és szeretetteljes irányításával lehetőséget teremtünk a gyermekek önállóságának és döntési képességeinek kibontakoztatásához. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában szabadságra, nyitottságra, őszinteségre építünk, ily módon a gyermek képessé válik kapcsolatait, konfliktusait kezelni és másokkal toleránsan viselkedni. Munkatevékenység: Lényegesnek tartjuk, hogy a gyermekek magukkal és környezetükkel kapcsolatos teendőiket a legkorábbi időtől kezdve önállóan próbálják meg elvégezni. A munkamegosztásban tanuljanak meg egyedül dönteni és a feladatokat egymás között megosztani. A munka önként vállalt, örömmel és szívesen végzett, rendszeres és folyamatos, aktív tevékenység a mindennapjaikban, melynek során önállóságot, egyéni képességeinek megfelelő választható feladatot biztosítunk. Szabadidős tevékenység: A gyermek szabadidős tevékenységében a lehetőségek között szabadválasztást biztosítunk, mely a gyermek részéről egyrészt döntés, másrészt tevékenység. Ahhoz, hogy a gyermek cselekvő, önálló egyéniséggé váljék, meg kell tanulnia, hogyan gazdálkodjon az idővel. Ezért a szabadidős tevékenységnek elegendő időt, helyet biztosítunk óvodánkban, a gyermeki kezdeményező készség, önállóság és a döntési képesség kifejlődése érdekében. Óvodánk nyitottsága biztosítja a szülőknek nevelőmunkánkba történő közvetlen betekintést és a szülői házzal való folyamatos kapcsolattartást. Környezettudatos magatartás megalapozásával az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálásra törekszünk a szülők bevonásával; az egészséges életmód, érzelmi nevelés, szocializáció, pedagógiai tevékenységrendszer és a pedagógiai környezet (személyi, tárgyi feltételek) kialakításában. Az iskolára való alkalmassá tétel a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamatunk eredménye, ahol a gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, melyben óvodásból iskolássá érik. Az iskolai beilleszkedésben az óvodánk segíti, kiegészíti a családi nevelést, együttműködik az iskolával az átmenet megkönnyítése, a gyermek rugalmas beiskolázása érdekében.
12
III. HELYZETKÉP
13
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Az óvoda hivatalos elnevezése: Napfény Óvoda és Bölcsőde Az óvoda címe és telefonszáma: 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos utca 8. sz. 06-54-480-715 Az óvoda fenntartója: Nádudvar Városi Önkormányzat A fenntartó pontos címe, telefonszáma: 4181 Nádudvar, Fő út 119. sz. 06-54-529-010 Működési területe: Nádudvar Az óvoda jogállása: Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv
Az óvoda gazdálkodása: A közszolgáltatás biztosító, önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény. Egyes gazdálkodási feladatait Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodája látja el.
14
Székhely megnevezése, címe: Napfény Óvoda (Központi óvoda) 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u.8. sz. Az óvoda feladatellátási helyeinek neve, címe: Napfény Óvoda (I. sz. Központi óvoda) 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u.8.sz. Vadvirág Óvoda (I. sz. tagóvoda) 4181 Nádudvar, Fú út 175 sz. tel.szám: 06-54-480-410 Százszorszép Óvoda (II.sz. tagóvoda) 4181 Nádudvar, Puskin utca 15 sz. tel.szám: 06.54-480-360 Az óvodai csoportok és férőhelyek száma: Központi óvoda
4 óvodai csoport
100 férőhely
I. sz. tagóvoda
4 óvodai csoport
100 férőhely
II. sz. tagóvoda
3 óvodai csoport
75 férőhely
Összesen:
11 óvodai csoport
275 férőhely
Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Böszörményi Lajosné óvodapedagógus megbízása: 2004. július 01-től. – 2009. június 30-ig szól. Az óvodavezető általános helyettese: Varga Józsefné óvodapedagógus. Általános helyettesi megbízása: 2004. július 01től – 2009. június 30-ig szól. Az általános helyettes távolléte esetén, a helyettesítési feladatokat: Hegedűs Andrásné óvodapedagógus látja el.
15
A I. sz. tagóvoda vezetője: Varga Éva óvodapedagógus megbízása: 2004. július 01-től – 2009. június 30-ig szól. A II. sz. tagóvoda vezetője: Silye István Gáborné óvodapedagógus megbízása: 2004. július 01-től – 2009. június 30-ig szól. AZ ÓVODAHASZNÁLÓK SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTERÉNEK JELLEMZŐI: Nádudvar Hajdú-Bihar megye délnyugati részén a megyeszékhelytől 40 km-re a Hortobágy szélén helyezkedik el. 1989-től városi ranggal bír. A lakosság száma 9-10 ezer között mozog. Infrastruktúra színvonala felfelé ívelő. Településünknek egészséges
ivóvízhálózata,
részben
kiépült
és
folyamatosan
kiépülő
szennyvízhálózata van. Szilárd burkolatú útvonal nagy részben kiépült. Egészségügyi alapellátás biztosított, melyhez háttér laboratórium és fizikoterápiás ellátás kapcsolódik. Az 1985-ben átadott Ady Endre Művelődési ház az ország egyik legmodernebb és esztétikailag is nívós művelődési intézmény. Az elmúlt években két szép épülettel gazdagodott városunk, a Református idősek Otthona, mely az idősek számára biztosít minden igényt kielégítő otthont, Szociális központ, mely szintén az idős emberek napközbeni ellátását, a családok és gyermekek segítését szolgálja nagy odafigyeléssel, szakértelemmel párosulva. Településünkön a népi iparművészeteknek régi hagyományai vannak, így például a fekete
kerámia,
fafaragó,
kulacskészítő,
kosárfonó,
mézeskalács
készítő,
szűrhímző. Ezen iparművészetekre épülő országos hírű Népi Kismesterségek
16
Szakiskolája egyre több tanulót vonz az ország minden részéről a szakmák művészetének elsajátítása végett. Az 1999-ben felújított strandfürdőnk, a népi iparművészetek, a „Kincses Ház” néven ismert épületben a nádudvari emberek hagyományait, a régmúlt világ szokásait, annak használati tárgyait őrzi, mely egyre több látogatót, turistát csalogat Nádudvarra. Településünk természetes adottsága a jó termőföld, az erre épült mezőgazdasági termelés.
Az
1989-től
folyamatosan
átalakuló
társadalmi
változások
a
mezőgazdasági termelésben dolgozók megélhetését egyre bizonytalanabbá teszi. A mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó vállalkozók száma 1989-től folyamatosan nő, de a társadalmi elvárások, kihívások a vállalkozók helyzetét nagyban
megnehezíti.
Összességében
városunk
lakosságának
létformája
ugyanazokkal a szociológiai jellemzőkkel bír, mint bárhol az országban. Csökken azoknak
a
családoknak
a
száma,
ahol
ketten
keresnek,
növekszik
a
munkanélküliség és romlik a családok életszínvonala. Következésképpen növekszik a szociális gondoskodást és gyermekvédelmi támogatást igénylők száma. Óvodásainknak több, mint 50 %-a részesül gyermekvédelmi támogatásban és ez által ingyenes étkeztetésben. Nő a csonka családok száma is. A családok életkörülményeiben,
szociális helyzetükben bekövetkezett változások nem
kedveznek a családi nevelés feladatrendszerében. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek mellett egyre több a magatartásbeli és viselkedési problémával, figyelem zavarral küzdő, azaz a sajátos nevelési igényű gyermekek száma is. Szükséges az intézményekben a gyermekvédelmi munka hatékony szerepe, melyet kiemelt feladatként látunk el az IPR-es óvodai fejlesztő program keretében.. Az 1998-ban létrejött Gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatunk felerősödött, elsősorban a gyermekek védelme érdekében, mely még fokozottabban működik együtt a 2007/08-as tanévtől bevezetett IPR-es tevékenység kötelező elemeként.
17
Együttműködési terv alapján igyekszünk segíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szinte kilátástalan helyzetének megoldásában.
AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELE Az intézmény a törvény által előírt létszámot foglalkoztatja A dolgozók létszáma: 46fő. Nevelő, oktató munkát végző pedagógusok száma: Óvodapedagógus
23 fő 11 fő főiskolai végzettségű 13 fő felsőfokú végzettségű
Nevelő, oktató munkát segítő alkalmazottak száma: Szakképzett dajka:
11 fő
Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma: Óvodatitkár
1 fő
középfokú végzettségű (közgazdasági szakképzettség)
Gazdasági ügyintéző
1 fő
mérlegképes könyvelő
Élelmezésvezető
1 fő
szakképzett élelmezésvezető középfokú végzettség
Szakácsnő
3 fő 2 fő szakképzett középfokú végzettség 1 fő szakképzett szakmunkás képző
Konyhalány
6 fő 8 általános iskolai végzettségű
Speciális státuszok Az óvodapedagógusi munkakörből 1 fő óvodapedagógus függetlenített óvodavezető Beosztott óvodapedagógusi munkakörből a csoportvezetői munka végzése mellett 1 fő általános helyettesi feladatokat is ellát 2 fő tagóvoda vezetői feladatokat is ellát
18
A nevelő oktató munka hatékonyságát segítő szakvizsgázott végzettségek, szaktanfolyamok vezető óvodapedagógus közoktatás vezetői, szakértői preventív és differenciált nevelés
1 fő szakvizsgázott (2001. év) 1 fő szakvizsgázott (2009. év) 3 fő szakvizsgázott (2003,2006. évben)
korszerű nevelés, minőségirányítás 1 fő szakvizsgázott (2003. évben) gyógytestnevelő, mozgásfejlesztő pedagógus
2 fő szakvizsgázott ( 2003. év)
drámajáték vezető szakirányú végzettség
5 fő oklevél megszerzésével (1997 év)
gyermekszabadidős szakirányú végzettség
1 fő oklevél megszerzésével (1991 év)
Népi játszóház vezetői
1 fő bizonyítvány megszerz. (2009 év)
gyógytorna szaktanfolyamot
2 fő tanúsítvány (1999. év)
óvodavezetői intenzív szaktanfolyamot
1 fő tanúsítvány (1999. év)
intenzív diploma megújító szaktanfolyamot drámapedagógia szaktanfolyamot
3 fő tanúsítvány (1987. év) 1 fő tanúsítvány (1999. év)
gyermek néptánc oktatási szaktanfolyamot
1 fő tanúsítvány (1999. év)
A felsorolt szakirányú végzettségek közül 8 fő szakvizsgát is szerzett a szakirányú végzettségek megszerzése mellett.
19
Speciális továbbképzések: 1998 – 2009. között (8550 óra) Tevékenységközpontú óvodai nevelés
30 órás
30 fő
Minőségbiztosítás, személyiségfejlesztés az óvodában
40 órás
22 fő
Gordon tréning
30 órás
16 fő
Sindelár – Zsoldos I. program
30 órás
21 fő
Minőségirányítási alapismeretek
30 órás
3 fő
Minőségirányításban használatos módszertanok
60 órás
4 fő
Barkácsolás az óvodában
30 órás
1 fő
Dyslexia tanfolyam
30 órás
1 fő
Nyelvi irodalmi kommunikáció
30 órás
20 fő
Képességek fejlesztése, fejlődése
30 órás
1 fő
Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalm.
30 órás
23 fő
Jeles napok szerepe a XXI.sz.gyermek életében
30 órás
2 fő
Óvodás gyerm. szociemocionális fejlesztése
60 órás
23 fő
Kedvesház-pedagógia
30 órás
23 fő
Web-lap készitői
30 órás
2 fő
Okos(kocka) fejlesztő játék alkalm. módszertana
30 órás
23 fő
Difer mérés módszertana
30 órás
23 fő
Sulinet digitáli tanitási folyamat alkalmazása
30 órás
3 fő
Változásmenendzsment tréning
30 órás
2 fő
Hatékony tanulómegismerési technikák
30 órás
1 fő
Óvoda-iskola átmenet támogatása
30 órás
1 fő
Számítógép alkalmazása a tanitási folyamatban
30 órás
1 fő
Kooperativ módszertanra épülő együttműködés
30 órás
1 fő
Tánc drámajátéka szem. fejlesztés szolgálatában
30 órás
1 fő
Cigány (lovári) középfokú nyelvvizsga
30 órás
1 fő
Kompetenciafejlesztő tevékenységek és feladatok
30 órás
23 fő
tervezése középpontban: a bábjáték és a Meseládikó használata az óvodában
20
Kiemelkedő munkájuk, tevékenységük elismeréseként: Pro Urbe emlékérmet: az intézmény dolgozói Kövy Sándor díj kitüntetést: Varga Józsefné óvodapedagógus Csaláné Tóth Klára óvodapedagógus Böszörményi Lajosné óvodavezető Silye Istvánné óvodapedagógus Varga Éva óvodapedagógus Dankáné Láposi Anikó óvodapedagógus Miniszteri dícséretet: Csaláné Tóth Klára óvodapedagógus Silye Istvánné óvodapedagógus Hegedűs Andrásné óvodapedagógus Böszörményi Lajosné óvodapedagógus id. Fejes Sándorné óvodapedagógus Erdei Jánosné szakácsnő Tóth Imréné dajka Bíróné Erdei Erzsébet konyhalány Az óvoda személyi feltételeinek szöveges bemutatása: Integrált vezetés alatt álló tagóvodáink a központi óvodához tartoznak, melynek élén függetlenített óvodavezető áll, akit pályázat útján a Városi Önkormányzat Képviselő Testülete nevez ki. Az óvoda általános helyettesét és a tagóvodák vezetőjét az óvodavezető bízza meg, kiknek megbízatása szintén határozott idejű, összhangban a függetlenített óvodavezető kinevezésének időtartamával. Az
21
integrált intézmény vezetőjének úgy kell vezetői feladatait megoldania, hogy a tagóvodák egyéni arculata megmaradjon. Nevelőközösségünk több mint 300 óvodás gyermek nevelését végzi 11 óvodai csoportban, mely 275 gyermek ideális befogadására alkalmas. A jelentkező igények miatt csoportjaink, átlagosan 30 körül mozognak a csoportlétszámok, mely lényegesen meghaladja az oktatási törvény által meghatározott 20 25 fős csoportlétszámokat. Csoportonként két óvodapedagógus és egy dajka látja el a nevelési feladatokat. Óvodapedagógusaink mindennapi tevékenységében hasznos segítői a jó pedagógiai és pszichológiai érzékkel rendelkező szakképzett dajkák. A gyermekek beszédhibáinak javítását a helyi Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa végzi, mely nagy segítség a szülőknek abból a szempontból, hogy helyben történik az óvodás gyermekek logopédiai kezelése és emiatt nem kell gyermeküket más településre rendszeresen elhordani. Óvodánk nevelőtestülete szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra képes nevelőkből áll, akikre jellemző, hogy az óvodás gyermekek szükségleteiből kiindulva képzik önmagukat. Mindezt bizonyítják a megszerzett szakirányú végzettségek
és
továbbképzések.
Szakmai
önállóságuk
és
módszertani
szabadságuk lehetővé teszi, hogy a megszerzett tudást kamatoztathatják mindennapi tevékenységük során. 1999. szeptember 01.-től vezettük be a nevelőtestületünk által elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott új nevelési programunkat a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot, mely az óvodánk egyik legfontosabb stratégiai dokumentuma. Hosszú távú céljainkat az óvodánk „Küldetésnyilatkozatában” fogalmaztuk meg. A célmeghatározásnál figyelembe vettük a helyi viszonyokat, településünk sajátos arculatát, az óvoda belső adottságait, az óvodahasználók igényeit, szükségleteit. Minőségfejlesztő tevékenységünk a Coménius I. modell partnerközpontú működést, 2002-től vezettük be intézményünkbe, mellyel az a célunk, hogy mindjobban megfeleljünk közvetlen és közvetett partnereink igényeinek, elvárásainak. Ezen törekvéseket tükrözi a nevelőtestület által megfogalmazott „Minőségpolitikánk”. Az 1999-ben bevezetett programunk beválás–vizsgálatát
22
2004-ben fejeztük be, melynek során a helyzetelemzésből kiindulva vetettük össze a dokumentumot a gyakorlattal és közös munka során hoztuk meg, a megállapítások alapján döntéseinket. Megvizsgáltuk programunk törvényességi hátterét az Országos óvodai alapprogram alapelveinek való megfelelését. Az így elkészült és a nevelőtestület által elfogadott programot adtuk át a Képviselő Testületnek jóváhagyás céljából, melyet 2004 június 30-án fogadott el, így programunk továbbra is nevelőmunkák alapjául szolgált.. AZ ÓVODA TÁRGYI – DOLOGI FELTÉTELEI: Nádudvar város önkormányzata által fenntartott óvodahálózatunk három tagóvodából és 11 gyermekcsoportból áll. Óvodai férőhelyeink száma 275 fő. A felvett gyermekek száma 300 fő fölött mozog, a csoportok létszáma 30 – 32 fő között. Az óvoda épületének berendezéseinek erőssége, hogy mindhárom tagóvodánk óvodás gyermekek számára épített épület, s ebből eredően a helyiségek mérete, elosztása,
a
helyiségek
tárgyi
berendezései
az
óvodás
gyermekek
szükségleteinek, igényeinek megfelelő. A legrégebben, 1960-as években épült 3 sz. Százszorszép tagóvodánk 2002-ben nyert teljes felújítást egy csoportszoba bővítéssel és a szociális blokk megépítésével egy ütemben. Felújítás során a tagóvoda a belső berendezési tárgyai is megújultak, újakkal bővültek. Így városunk külterületének „ékszerdobozává” vált. Az 1973-ban épült 1 sz. központi Napfény óvoda 2003-ban külső felújításával visszanyerte esztétikai szépségét. Folyamatosan ütemezve pályázati pénzből szeretnénk megvalósítani a csoportszobák világító berendezésének korszerűsítését, a csoportszobák burkolatának és a mosdóhelyiségeknek a teljes körű felújítását és a nyílászárók cseréjét, valamint az épület külső hőszigetelését és az udvaron lévő járdák helyreállítását,
a leállósáv kiépítését. Legújabb óvodánk a 2.sz .Vadvirág
tagóvoda 1986-ban épült, melynek külső hőszigetelése, műanyag nyílászárók cseréjével a tető újjáépítésével és a külső terasz térkövezésével
került
felújításra 2007-ben,. de az időközben erősen elhasználódott konyhai bútorzat
23
cseréje, főzőüst, melegvíztároló, gyermeköltöző fakkok cseréje, illetve felújítása itt is megtörtént. Összességében épületeink állaga minőségében jónak, esztétikai megjelenésében szépnek mondható. Óvodáink udvarai megfelelő méretűek, zöld pázsittal, és fával ellátottak 2007-ben megvalósult udvari játékok biztonságossá, balesetmentessé tétele mindhárom tagóvodában önkormányzati pénzeszközből. Minden tagóvoda udvarán van betonozott udvarrész, mely esős, sáros időben is lehetővé teszi a gyerekek számára a levegőzést. Csoportszobáink szép világosak, tágasak, 48 – 54 m2 alapterületűek, melyek óvodapedagógusok kreativitásának köszönhetően igen dekoratívak. Tagóvodánk rendelkeznek tornaszobával, mely az óvodások mindennapi mozgásigényét megfelelően szolgálják. A mindennapi tevékenységhez szükséges tornaeszközök,
tornaszerek,
fejlesztőeszközök
biztosítottak.
Csoportszobai
játékkészletünk gazdagításában segítségünkre vannak a szülők felajánlásaikkal. Gyermekkönyvek terén érzünk hiányosságot, melyek pótlása, újakkal történő bővítése indokolt, melyhez segítséget nyújt óvodai fejlesztő programra kapott támogatás. Óvodapedagógusaink rendelkeznek a legújabb szakkönyvekkel, melyet folyamatosan
tudnak
pótolni
az
őket
megillető
szakkönyvtámogatásból.
Rendszeresen jár az Óvodai nevelés, Óvodai élet, Köznevelés, Fejlesztő pedagógia. Általános tájékozódásunkat szolgálja a Napló című napilap. Érdekképviseleti szervünk a szakszervezet részére a Pedagógusok lapja. Óvodavezetők részére a Magyar Közlöny, Oktatási Közlöny, Közalkalmazottak jogi kézikönyve, Jogfutár. Az
élelmezésvezetők
főzőkonyhájában
a
részére az Élelmezésvezetők lapja. HACCP
minőségi
rendszer
Óvodáink két
működéséhez
szükséges
feltételrendszer kiépült. Szép, nagy, tágas konyháinkban a mindennapi főzéshez szükséges konyhai berendezések, gépek rendelkezésre állnak. Három szakképzett szakácsnő és a szakirányú végzettséggel rendelkező élelmezésvezetőnk garancia a korszerű táplálkozás és a minőségi étel előállítására. Informatikai eszközökkel való ellátottságunk a sokat javult. Fénymásoló, számítógép, televízióra, DVD lejátszók fényképezőgépek videó kamerák állnak rendelkezésére a gyerekeknek, melynek nagyobb részét pályázati forrásból vásároltuk. .
24
IV. ÓVODÁINK EGYÉNI ARCULATA
25
Intézményünk neve Napfény Óvoda és Bölcsőde, mely három tagóvodából áll, székhelye a Napfény Óvoda. Címe:Nádudvar, Kossuth Lajos út 8. szám
A I számú tagóvoda címe:Nádudvar, Fő út 175. szám neve: Vadvirág óvoda
A II. számú tagóvoda címe:Nádudvar, Puskin út 15. szám neve: Százszorszép óvoda
Intézményünk mindhárom tagóvodájában azonos pedagógiai program alapján történik a gyermekek nevelése. A tagóvodák nevelőközössége az elmúlt évek során kialakította sajátos arculatát. „Egy kicsit” máshogyan, más módon, más eszközökkel gazdagítják nevelőmunkájukat. Fontosnak tartjuk ennek ismertetését pedagógiai programunkban.
26
NAPFÉNY ÓVODA A város központjában elhelyezkedő óvodánk sok élményt és tapasztalatot biztosít a gyerekeknek, a közelben található kulturális és szolgáltató intézmények sokaságával. Az óvodánk szerves egységet alkot a bölcsődével, mely könnyebbé teszi a bölcsődés gyermekek
óvodába
lépését.
Az
átmenetet,
mint
folyamatot
segítik
az
óvodapedagógusokkal történő gyakori találkozásaik és a közös ünnepeken való részvételük. Árnyas, füves, tágas udvarunk minden évszakban kellemes levegőzést, időtöltést,
szabad
tevékenykedést,
kánikula
idején
légkondival
felszerelt
csoportszobánk és tornatermünk nyugodt pihenést nyújt óvodásainknak. A mozgásfejlődésüket kellőképpen szolgálja a játszóudvarunk uniós szabványnak megfelelő játékokkal történő felszereltsége. A gyerekek környezettudatos magatartását szolgálják az évszaknak megfelelő udvargondozás komposztálás. A hozzánk járó gyermekekkel felfedeztetjük környezetünk szépségeit, hogy tudjanak rácsodálkozni az őket körülvevő természeti és emberi környezetre. Az abban megmutatkozó jóra és szépre. Tanulják meg mindazt tisztelni és becsülni, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az elmúlt évtizedek alatt nevelőtestületünk bebizonyította kreativitását, fogékonyságát az újra és azt, hogy megtalálják azokat, a módszereket melyek biztosítják a gyermekek hatékony fejlesztését minél nagyobb élményt nyújtó, örömteli tevékenységek közben. Az óvodánkban sikerült, olyan szemléletet megteremteni, melyben a gyermekek felé értékként közvetítjük a kompetencia alapú nevelését. Sajátosságunknak tekintjük, a nyelvi-irodalmi kommunikációt, a drámajátékot és az egészséges életmódra nevelést. Mindezekkel igyekszünk a gyermekek testi –lelki szükségletét a komfortérzetét kielégíteni, melyet még szeretnénk növelni az udvari zuhanyzás és ivókút megteremtésével is. A nyelvi –irodalmi kommunikációjával a gyermekek nyelvi kifejező képességét szókincsének gazdagítását, beszédtechnikájuk fejlesztését valósítjuk meg. Mid ezekkel segítjük a gyermekek beszédfejlődését, kommunikációját, majdani iskolai életük során az írás, olvasás könnyebb elsajátítását. A mesét és a könyvet értékként kezeljük és közvetítjük a gyermekek felé is, amelyek formálják ízlésvilágukat, erkölcsi érzéküket és az arról alkotott véleményüket. Megteremtjük hagyományát a „Mese-délutánoknak” ahol a gyermekekkel, szülőkkel
27
együtt mesélünk, dramatizálunk. Olyan illemszabályokra tanítjuk meg a gyermekeket, amelyek tartást adnak fellépésüknek, megtanulják az illedelmes viselkedést felnőttekkel, gyermekekkel, idegenekkel szemben és segítik őket az újabb környezetbe való beilleszkedésre. A drámajátékokkal fejlesszük a gyermekek egész személyiségét, oldjuk bennük a pozitív és negatív feszültségeket. A személyiségükben kifejlesztett képességek a figyelem, a koncentráció, a kreativitás, közösségi szellem, fejlesztően hatnak a tanuláshoz szükséges képességek kialakításában. .Az egészséges életmód tudatos alakítása és formálása érdekében ősszel és tavasszal vitaminheteket szervezünk, melynek keretében a családokkal együttműködve programokat kínálunk. Meggyőződésünk, hogy a gyermekeknek lételeme a mozgás éppúgy, mint a játék, ezért számukra rendszeres játékos torna, differenciált és preventív gyógytorna foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt feladatunknak tekintjük a gyermekek részképesség zavarainak kiszűrését a nevelő munkánkba beépült, SindelarZsoldos módszer alkalmazásával, az időben megkezdett fejlesztésük érdekében. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek előnyt jelent a helyben történő gyógypedagógiai és logopédiai fejlesztése. „Nyitva van a virágkapu „keretén belül kerül sor az iskolába menők búcsúztatására, a gyermeknapra, ezt megelőzően az anyák napi ünnepségekre, az óvodásaink évzáró műsoraira. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek egyéni képességeit felfedezve és megismerve, az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve, meleg elfogadó légkörben változatos tevékenységek biztosításával, korszerű szemlélettel, személyiségük kibontakoztatása, pozitív irányú fejlődésüket tesszük lehetővé. Szeretnénk, hogy a hozzánk járó gyerekeknek és felnőtteknek mindig legyen idejük: „nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje, olvasni, mert ez a bölcsesség alapköve, dolgozni, mert ez a siker ára, játszani, mert ez az örök ifjúság titka, szeretetet adni, mert gyógyítja az embert, azt is aki adja , azt is aki kapja, egy pillanatnyi mosolyra, mert ez az arc legszebb ékszere, néhány kedves szóra, mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet”
28
VADVIRÁG ÓVODA „Ha egy zöld ágat tartassz a szívedben, Előbb-utóbb rászáll egy énekes madár” „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” – tartja egy régi mondás. A virágok mosolyt fakasztanak arcunkra, éltető erőt adnak lelkünknek. A természet szeretete, egyszerű gyönyörűsége ihlette kollektívánkat a Vadvirág névválasztásra. Óvodánk a természet szépségeire rácsodálkozó, értékét észrevevő aprócska sziget, melynek zegét-zugát a nyugalom, a békesség, a szeretet járja át, ahol gyermek, felnőtt, szülő, vendég egyaránt jól érzi magát, ahol a legféltettebb kincs a gyermek. Óvodánkat nagyfokú empátia, tolerancia, a gyermekek tisztelete, szeretete, a másság elfogadása jellemzi. Valljuk, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésével, a gyermekek jogainak tiszteletben tartásával biztosítani
tudjuk
a
harmonikus,
egyénre
szabott
személyiségfejlesztést,
képességekre tervezett differenciálást. Útkeresésünkben nagy szerepe van az állandó fejlődésnek, az önképzésnek, ezáltal mindenki a saját területén tudása legjavát adhatja. Négy csoportos óvodánk minden csoportszobájában melegséget, természet közeliséget nyújtó, fából készült berendezési tárgyak találhatóak. Csoportonként egy-egy galéria biztosítja a nagyobb mozgásteret és kellemes környezetet a gyermekek számára. Mindennapi nevelőmunkánk során a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó nagyfokú mozgásigény kielégítésére és a hagyományok ápolására fektetünk nagy hangsúlyt. Kiemelt feladatunk a mozgásfejlesztés, mely az egész személyiségfejlődést elősegíti. Általa fejlődnek a gyermek értelmi, erkölcsi, szociális képességei. Óvodánk ez irányú tevékenységét mozgásfejlesztő óvodapedagógusaink segítik, akik nagyfokú elhívatottsággal járulnak hozzá a gyermekek fejlesztéséhez. A mozgásfejlesztésben fő nevelési elvünk a játékosság, az egyéni adottságok, képességek figyelembevétele és a folyamatosság. Minden csoportunkban van Tini-kondi /tornasarok/, ahol a gyermekek a nap folyamán szabadon mozoghatnak, levezethetik energiájukat, feszültségeiket. Hisszük, hogy mozogni szerető, a feszültségeiket levezetni képes, egészséges lelkületű felnőtt válik belőlük.
29
„Az a nép, mely hagyományait nem adja tovább, az a gyökereit veszíti el. A népművészet szeretete ott él a legerősebben, ahol a pedagógusok hozzáértéssel és lelkesen adják közre ismereteiket”. A hagyományok különösen alkalmasak arra, hogy egy-egy témát a lehető legtöbb oldalról közelítsünk meg és sokrétű, összefüggő ismeretet nyújtsanak a gyermekeknek. Az őszi, téli, tavaszi időszak bővelkedik néphagyományokon alapuló jeles napokban. Megismertetjük az óvodában a gyermekekkel nagyszüleink „elfelejtett” bölcsességeit, a régi idők szokásait, azokat a hagyományokat, melyek reánk, magyarokra jellemzőek. A gyermekek zenei világát a népzenével, a néptánc egyszerű tánclépéseinek megismertetésével színesítjük. Az ének és a mozgás együttese biztosítja annak a lehetőségét, hogy általános aktivitás – és mozgásigényüket kulturált formában éljék ki. Óvodánkban a népi játék és néptánc oktatása szervezett keretek között történik a lelkéből eredően elhívatott népi gyermekjáték és táncoktató óvodapedagógusunk közreműködésével.„Mi ünneptől ünnepig élünk”. Óvodánk a régi idők mesterségeinek is bölcsője. Kreatív, ügyes kezű óvónénijeink a természet kincseit felhasználva az évszakok változásait követve, a jeles napokat figyelembe véve szervezik az óvodások tevékenységeit. A gyermekek élvezik a természetes anyagokkal való kézműveskedés sokszínűségét, szabadságát. Ezeket a szép anyagokat nem elég csodálni, megfogni, megmunkálni kell, hogy szerves részévé váljanak mindennapjaiknak. Óvodapedagógusaink személyes
példájukkal,
számtalan
könyvben,
újságban
fellelhető
ötletek
elővarázsolásával, olyan gyökerekig jutnak el, melyek a gyermekek számára egy életre alapélményt adnak. A szülőknek szervezett munka-délelőttjeink célja, hogy ők is átéljék a hagyományőrzés élményeit, átérezzék annak értékét. A szülői és gyermeki aktivitás, elégedettség nyomán határoztuk el, hogy a meghitt, természetes,
önálló
alkotásra
ösztönző
tevékenységet
felhasználjuk
a
nevelőmunkánkban. A jól képzett, együttműködni tudó kollektívánk a jövőben is, céljául tűzi ki a gyermekek sokoldalú fejlesztését. Örömmel látjuk, hogy a szíveinkben tartott zöld ágakon sok-sok énekesmadár boldogan üldögél, vidáman csicsergik éneklik dalainkat.
30
SZÁZSZORSZÉP ÓVODA Óvodánk-városunk szélén helyezkedik el, ami meghatározó sajátos arculatunk kialakításában. Felújított épületünk a Százszorszép fantázia nevet kapta, mert úgy gondoltuk, ez a kis virág nemes egyszerűségével, szépségével kiemelkedik környezetéből, ahogyan óvodánk is. Esztétikus, gyermekbarát, otthonos környezetet nyújtunk, melyben a gyerekek önmagukhoz képest fejlődhetnek az óvodapedagógusok tudatos fejlesztése által. Óvodánkba különböző szociális helyzetű családok gyermekei érkeznek, ezért szükség szerint fokozottabb szerepet vállalunk a családi nevelés segítésében. A szülőkkel való jó kapcsolatunk megőrzésére törekszünk, ezért nyíltan, őszintén közelítünk feléjük, és segítségüket kérjük rendezvényeink szervezéséhez, megvalósulásához. Ezt a célt szolgálják még a „Munkadélutánok” is ( pl. eszközkészítés, közös bábműsorral készülés, rendezvényszervezés,) , ahol egymást jobban megismerve, egymáshoz közelebb kerülve beszélhetünk problémáinkról, nevelési sikereinkről a gyermekek érdekében. Nevelőközösségünk nagyfokú szakmai elhivatottsággal, toleranciával, türelemmel, empátiával,
rugalmassággal
fordul
a
gyermekek
felé,
mely
tulajdonságok
nélkülözhetetlenek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásához. Tiszteletben
tartjuk
a
különbözőségeket,
kiemelt
bánásmódot,
fejlesztést,
felzárkóztatást biztosítunk a hátrányokkal érkező gyermekek számára. A hátrányok kompenzálása és a tanulási zavarok megelőzése érdekében, fejlesztő pedagógusunk a Zsoldos – Sindelar program mérőeszközével kiszűri a részképesség zavarral küzdő gyermekeket és az óvodapedagógusokkal együttműködve végzi a fejlesztést. Kiemelt nevelési feladatunk az érzelmi nevelés, mely leghatékonyabban a művészeti tevékenységekben valósítható meg. Hiszünk abban, hogy a művészetek által az érzelmek felszínre kerülnek, kifejezésre jutnak. A művészeti tevékenységeken keresztül, az esztétikum, a szép iránti vágy, igény felkeltésére, a belső harmónia megteremtésére törekszünk. Nagy jelentőséget kap óvodánkban a vizuális nevelés, ami az érzelmek kifejezésének leghatékonyabb eszköze, és amelyen belül számunkra leginkább megvalósítható a tehetséggondozás „Alkotni jó, alkotni öröm!” ezt az
31
élményt adjuk meg a gyermekeknek. E szemléletünk és munkánk eredményességét bizonyítják a rajzpályázatokon elért sikereink. Büszkélkedhetünk egy országos pályázaton elért első helyezéssel és több aktuális eseményhez kötött sikeres eredménnyel. Hagyományteremtő szándékkal felvállaltunk egy rajzpályázat meghirdetését, melynek megszervezésével és lebonyolításával bebizonyítottuk, hogy óvodánkban a szakmai munkán túl, nevelőközösségünk együttműködése, segítőkézsége, önzetlensége, szervezőkézsége példaértékű lehet. Továbbfejlesztésként lehetőségünkhöz mérten tervezzük e pályázat kiterjesztését az iskola elsős tanulóira, avagy kistérségi óvodák számára is. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek zenei nevelésére. A népzene, a mai kor igényes zenéje és a klasszikus komolyzene által formáljuk zenei ízlésüket, zenei érdeklődésüket, esztétikai fogékonyságukat. Kreativitásunkat
tükrözik
az
alkalmanként
gyermekekkel
együtt
történő
mesedramatizálások, a felnőttek bábelőadásai, melyekkel még több irodalmi élményhez juttatjuk őket. Hisz „Mesék nélkül szegényebb lenne a világ és színtelenebbek lennének az emberek! Nem hinnének a gyengék diadalában, a szeretet erejében, a bátorság és az őszinteség sikerében.” (Brunó Bettelheim). Ezek által fejlődik a gyermekek kifejezőkészsége, bővül szókincsük, kialakulnak bennük, olyan erkölcsi normák, értékek, melyek az egészséges személyiség fejlődése érdekében szükségesek. Nevelési tevékenységünk során felhasználjuk a nyelvi- irodalmi kommunikáció, a drámajáték módszerit és eszközeit, beépítve azokat a tevékenységekbe, a szocializációs folyamatba. Segítségével érjük el, hogy a gyermekek örömmel, bátran beszéljenek, gondolataikat, élményeiket képesek legyenek elmondani, használják választékosan a nyelvi kifejezőeszközöket, tudjanak meghallgatni másokat. Továbbá a kommunikációs neveléssel hozzájárulunk a kultúrált magatartás, a magatartás esztétikumának alakításához. A kompetencia alapú nevelés bevezetésével felerősödött a hagyományokkal való ismerkedés, a hagyományőrzés, mely komplex lehetőséget nyújt nevelésünk számára.
32
A népi tárgyak formakincse, a technikák, az anyagokkal való munkálkodás és kísérletezés kifogyhatatlan lehetőséget rejt fejlesztésünk számára. A gyermekközpontúság érvényesítésekor minden esetben középpontba helyezzük a gyermeket. Értékeiket figyelembe véve arra törekszünk, hogy vidám, boldog, kiegyensúlyozott
egyénekké
váljanak.
Hisszük,
hogy
minden
gyermekcsoport egyedi és megismételhetetlen. „Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánzó lénnyé lehessen.” Rudolf Steiner
gyermek
és
33
V. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ NEVELÉSI PROGRAMUNK FILOZÓFIÁJA, ALAPELVEI, CÉLJAI.
34
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ NEVELÉSI PROGRAMUNK FILOZÓFIÁJA A tevékenységközpontú óvodai nevelési program Gáspár László pedagógiai rendszerének óvodai alkalmazása, mely középpontjába a gyermeket helyezi, és az óvoda; - nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermekre úgy tekintünk, mint egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individumra és szociális lényre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés – az érés – sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.
Az óvoda
nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán „megengedi”, hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába: A kooperáció konkrét tartalma: a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése. A kommunikáció konkrét tartalma: a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A gyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket,
35
magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét – eltérő kulturális színvonalon – a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, segíti, felerősíti a szociális tanulást. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, a mi esetünkben a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: ∙ a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és tevékenységeken keresztül. ∙ az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Ez a pedagógiai program – az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében – fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenek előtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által létezik. A nevelés, mint „tudatos értékválasztás” a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés,
ezért
a
nevelési
alaphelyzetre
szervesen
illeszkedő
rendszeres
tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová.
36
Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra orientálás az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékenység életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI: A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg, amely a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban. a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése, egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt és nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, adottságok a gyermekcsoport összetétele, valamint a szülők igényei egyaránt befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. AZ OBJEKTÍV (KÜLSŐ) FELTÉTELEK: mint az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet általában adottak. Ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényel különleges feltételeket. Csupán arra korlátozódunk, hogy a Magyarországon elfogadott szabályok alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelyiségek és udvar álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvónői önállóság kérdéskörébe tartozik, hogy a meglévő adottságokon belül milyen bútorzattal és hogyan alakítják ki az óvoda belső tereit és csoportszobáit. Az objektív feltételek azonban
minden
óvodában
a
lehetőségekhez
mérten
javíthatók.
Az
óvodapedagógusaink feladata, hogy saját elképzelésük, kreativitásuk alapján alakítsák ki a biztonságos, gyermekbarát óvodai környezetet. Az elmúlt években az uniós szabványoknak megfelelő játékokkal gazdagodott mindhárom tagóvoda udvara. Pedagógusaink a jövőben is azon munkálkodnak, hogy további fejlesztéshez, újabb
37
játékok beszerzéséhez szükséges anyagi forrásokat találjanak. A sokféle mozgásforma gyakorlására alkalmas játékokon szinte észrevétlenül egymás közelségébe kerülve tevékenykedik minden óvodás. Folyamatosan gyakorolhatják a kooperálás, a kommunikálás különböző elemeit az önfeledt, spontán kialakuló udvari játék során. A csoportszobákban a közös programok szervezése is ezt a célt szolgálja. Egy-egy óvoda valamennyi óvodása ilyen alkalmakkor is találkozhat egymással. Természetesen minden óvoda a saját lehetőségeihez mérten biztosítja a közös élmények szerzésére alkalmas programokat. A reggeli és a délutáni gyülekezés is számos alkalmat teremt a kooperálás, a kommunikálás élethelyzetekben történő gyakorlására. Alkalom nyílik óvodásainknak az óvodákban működő képességfejlesztő foglalkozásokon is az alkalmazkodás, az együttműködés, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás különböző formáinak gyakorlására. Óvodapedagógusaink arra törekednek, hogy minden általuk biztosított találkozási forma teret adjon a kooperációs és kommunikációs készségek, képességek fejlődéséhez, a csoportok közötti átjárhatóság kiterjesztéséhez. A SZUBJEKTÍV FELTÉTELEK: Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése: Az aktív, tevékenységközpontú, tevékenységre alapozott nevelésben a hangsúly a kétpólusú együttműködésre kerül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. A tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodapedagógusok merészen elengedhetik a fantáziájukat, mert minden, a csoportot érintő kérdésben, legyen az napirend, vagy
38
tartalmi kérdés, szervezési probléma vagy az élet adta szituáció nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermekeket bevonni. Az óvodapedagógus modell szerepe: A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. Óvodáskorban, de későbbi életkorokban a személyes példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik azon, hogy milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak
értékkonfliktusok
a
család
és
óvoda
között.
Ilyenkor
az
óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek-szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell az óvónőnek napközben mintegy helyettesítenie az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől szeretetteljes, érzelmi beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös legyen. A jó kapcsolat kialakításához és fenntartásához az óvodapedagógusnak feltétlenül rendelkeznie kell munkavégzése során, a következő beállítódási formákkal (attitűdökkel): empátia, tolerancia, őszinteség, nyitottság, különbözőségek elfogadása,
39
önzetlenség, és az elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű legyen a gyermek számára. Az óvónő és a dajka együttműködése: A tevékenységközpontú óvodai program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a nevelőmunka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a gyermekekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. A szakképzett dajkák tudása megsokszorozhatja a pedagógusoktól kiinduló nevelő hatásokat. A környezetben élők hatásai: Az óvoda mindig adott környezetben működik. Óvodáink esetében lehetnek eltérő és azonos vonások a környezet feltételeit, lehetőségeit illetően. Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek. A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Az óvodai nevelés sohasem lehet tartósan ellentétes az adott környezet elvárásaival. Különösen igaz ez akkor, amikor a szülők egyre inkább kezdik felfedezni, hogy az óvoda tulajdonképpen szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit,
a
szolgáltatást
igénybevevők
szükségleteinek megfelelően kell kialakítani.
érdekeinek,
elképzeléseinek
és
40
NEVELÉSI PROGRAMUNK ALAPELVEI A gyermeknek joga van ahhoz, hogy nevelési rendszerünkben megkapja az egyéni szükségleteihez, az életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez igazodó gondoskodást és nevelést az egyenlő hozzáférés, identitástudat biztosításával. Minden gyermeket megillet, hogy tisztelet, megbecsülés,
féltő – óvó,
gondoskodó szeretet, bizalom, elfogadás és állandó stabil biztonság vegye körül nyitott, rugalmas nevelési rendszerünkben. Intergrációs
nevelésünkben
az
inklúzív
pedagógiai
szemléletünket
a
differenciálás eszközeivel érvényesítjük. A különbözőséggel élő: hátrányos helyzetű, roma, migráns, SNI-s gyermekeket egyéniségükhöz optimálisan illeszkedő, a számukra legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben neveljük. Előítélet mentes, befogadó környezetben neveljük a gyermekeket, ezáltal csökkentjük az esélyegyenlőtlenségeket. Óvodánkban kompetencia szemléletű komplex nevelés érvényesül. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelési folyamatot és valamennyi tevékenységünkben érvényesül. Óvodás életkorban a játékot a gyermek legfontosabb, legfejlesztőbb elemi szükségletének
tartjuk,
figyelembe
véve
annak
semmi
mással
nem
helyettesíthető szerepét, funkcióját. A játékot a gyermek legfőbb élményforrásának tartjuk, mely a gyermeki személyiség fejlesztésének alapvető színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb eszköze. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Az óvodai tanulás útja a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás,
mely
a
tapasztalataira épül.
gyermek
természetes
kíváncsiságára,
érdeklődésére,
41
Megalapozott, következetes és rugalmasan kezelt szokásrendszerünkkel biztonságot nyújtunk a gyermekek számára. Az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik a gyermek normarendszere, mely az iskoláskornak alapja és a felnőtté válás feltétele. Az egészséges életmód kialakítása során a gyermekek testi, lelki és egyéni szükségleteihez igazodunk. A társas közösségi nevelés során erkölcsi normákat, emberi értékeket közvetítünk, melynek segítségével a gyermek, mint egyén megtalálja helyét a közösségben. A munkajellegű játékos elemeket tartalmazó tevékenységet, a gyermekek számára önként vállalt feladatnak tekintjük, ami a normák, szabályok , értékek kialakulásához vezet. Az óvodás gyermekek környezettudatos viselkedésének kialakításában a felnőttek szerepét meghatározónak és modell értékűnek tartjuk. A gyermek nevelését a család jogának, kötelességének tartjuk, az óvoda ebben kiegészítő, segítő szerepet tölt be, mely a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapul, és érvényesül az intervenciós gyakorlat.
42
NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJAI Legyen megalapozott a 3 – 7 éves korú gyermek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, az életre való felkészítést, a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Célunk: (hogy) óvodánkban
minden
gyermek
számára
biztosítva
legyen
az
egyéni
szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez igazodó gondoskodás és nevelés. a gyermekek nevelésében résztvevő felnőttek elfogadó, támogató, segítő attitűddel rendelkezzenek, mely által érvényesül a féltő, óvó, gondoskodó szeretet, bizalom, állandó stabil biztonság. olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a különbözőségek felé fordulás mindenkinek
természetessé
válik.
A
differenciálás
érvényesüljön
a
feladatokban, a különböző munkaformákban, eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével a hátrányok csökkentése, a leszakadások megelőzése. a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása differenciált módszerekkel. az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció és
kooperáció
különböző
formáinak
differenciált
fejlesztése
a
nevelőtevékenység egészében. a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék elsődlegességének biztosítása, minél optimálisabb szintű kielégítése, a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartásával, reflektív (visszaható) attitűddel.
43
a gyermekek számára a játék örömforrás legyen, ahol megvalósíthatja, érvényesítheti saját elképzeléseit, ezáltal fejlődnek készségei, képességei. a gyermekek meglévő élményeire, ismereteire, tapasztalataira építve különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolják az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulást. az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása, mely igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. a gyermekek személyes belső környezetének, testi, lelki szociális egészségének gondozása, az egészség fejlesztése, óvása, megőrzése, védelme. a játék legyen a társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze, melyben váljék a gyermek igényévé az együttműködés - ha arra igénye van -, egyedül is tevékenykedhessen. Ugyanakkor az erkölcsiség nyilvánuljon meg az egymásra figyelésben, együttműködésben, segítségadásban az együttélési szabályok betartásában. a különböző munkafajták végzéséhez szükséges attitűdök formálása, a végzett munka eredményeinek tudatosítása, elismerése. a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. a családok sajátosságainak, igényeinek, szokásainak megismerésével a hatékony együttműködés és a családhoz illesztett segítségnyújtás kialakítása. az iskolára alkalmassá tétel folyamatában egészséges, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkor biztosítása, mely a gyermekek érési folyamatainak és pszichikus fejlődési jellemzőinek figyelembevételével történik.
44
VI. A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELE
45
Programunk alapelveinek betartásával a kitűzött nevelési célokat differenciált fejlesztéssel, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, fejlődési ütemének, szükségleteinek, tevékenységeinek, készségeinek, képességeinek figyelembevételével az egyenlő hozzáférés, identitás tudat biztosításával kívánjuk megvalósítani. A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN: A gyermek fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában
a
gyermeket
körülvevő
személyi
és
tárgyi
környezetnek,
környezettudatos magatartásnak jelentős szerepe van. A környezeti hatások közül a család meghatározó, mivel az elsődleges szocializációs színtere, mely a gyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a „társadalomba való bevezetés” feladatait. A különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának segítő, kiegészítő szerepe van a szocializáció folyamatában. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere,
ahol
kibontakoztatása
az
elemi
folyik.
kooperációs Az
és
óvodáskorú
kommunikációs gyermekek
formák
érzelmi
tudatos állapotát,
befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. bizalom, biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi
46
neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermeknek,
amely
lehetővé
teszi
a
jó
közérzetet,
nyugodt,
harmonikus
tevékenykedést. Fontos az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatában a pozitív érzelmi töltés, a pozitív attitűd. A gyermek az „én központúsága” alapján elsősorban önmagára képes figyelni. Emocionális alapon fokozatosan kiterjesztheti azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokra is figyelni, másokkal is törődni. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyermekek, akik különbözőségekkel, viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeke szükségleteinek kielégítésében és az érzelmi nevelés, szocializáció területén: Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, harmonikus, esztétikus, biztonságos berendezése. A gyermek alapvető biológiai, fizikai, szükségleteinek kielégítése A szeretet és bizalom képességének fejlesztése A mások iránti tisztelet,a különbözőségek elfogadásának, megbecsülés érzésének fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. Az érzelmi zavarok enyhítése.
47
GONDOZÁS Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelt jelentőségű. Az egészséges életmód megalapozója a család és az óvoda együtt. A kedvezőtlen társadalmi változások következtében megnövekedett azon gyermekek száma, akiknél az egészséges életmódra nevelés területén nagyobb szerepet kell vállalnia az óvodának. A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembe vétele elengedhetetlen. Az óvodába kerülő gyermekek fejlesztése csakis akkor kezdődhet el, amikor már beilleszkedtek a csoportba, jól érzik magukat az alapvetően derűs, vidám légkörben, megismerkedtek a felnőttekkel, a társakkal és bátran, biztonságosan mozognak az óvodai környezetben. Feladatunk a gyermek testi fejlődésének elősegítése ezen belül: - a gyermek gondozása, - a testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, mozgásuk, testi képességei fejlődésének elősegítése, - az egészséges életmód: a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés szokásainak alakítása, - az egészség védelme, megőrzése, óvása. A sokféle érzelmi állapotú más és más testi, lelki szükségletű óvodába lépő gyermek számára elengedhetetlen a helyes napi életritmus kialakítása, mely a tudatosan tervezett napirenden keresztül valósul meg. A rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek biztonságérzetet nyújtanak a gyermekeknek, nyugodttá, kiegyensúlyozottá teszik őket. Mindezek visszahatnak a gyermekek életfolyamataira, az egészséges testi, lelki fejlődésükre. A nyugodt együttélés alapja a tudatosan kiépített szokás és szabályrendszer, amellyel az óvodába lépés pillanatától folyamatosan ismerkednek. Az egészséges életmód alakítását, a gondozást, testi szükségletek, mozgás igény kielégítését a gyermekcsoporthoz igazítva tervezett, jól átgondolt szokásokkal valósítják meg az óvodapedagógusok.
48
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSÁNAK TERÜLETEI: A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek komfort érzetének kielégítése. ∙ A testápolás a gyermek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, szükségszerinti tisztálkodásukat és tisztaság igényük kialakítását szolgálja. A testápolási műveletek gyakorlása a csoportban dolgozó felnőttek (az óvodapedagógus és dajka) és a gyermekek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését is elősegíti. Ügyelünk a gyermeke hajának, körmeinek a tisztaságára, ápolására is. A mosdó, a WC használat módját is megismerik, gyakorolják a fogmosást, a tisztálkodást. Fokozatosan jutnak el a gyermeke odáig, hogy önmagukkal, ruházatukkal, használati tárgyaikkal kapcsolatban igénylik a rendet, a tisztaságot. Cselekvés és beszélgetés közben megismerik a testápolást szolgáló eszközöket és azok használatát. ∙ Étkezésnél illatokat, ízeket, formákat észlelnek, sokféle tapasztalatra tesznek szert. Fontosnak tartjuk, hogy az étkezések mindig azonos módon és időben történjenek. Döntő fontosságú az étkezések megszervezése és a kulturált lebonyolítása. A gyermekeknek meg kell ismerniük a kulturált étkezéshez kapcsolódó szokásokat. Azok folyamatos gyakorlásával egyre önállóbbá válnak. A reggeli étkezés időpontját a gyermeke maguk választják meg, hiszen óvodánkban a tízóraizás folyamatosan történik. Ezzel is próbálunk a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodni. A családból érkező gyermekek étkezési szokásai között sok eltérés mutatkozik. Van aki már nagyon önálló az óvodába lépés pillanatában, van olyan gyermek is akinek segíteni kell, mert egyedül nem tud még étkezni. Minden esetben a gyermek fejlettségi szintjéből, egyéni sajátosságaiból kell kiindulni az étkezéshez kapcsolódó, feladatok, szokások megszervezésénél. Sok türelemmel, odafigyeléssel, toleranciával kell segíteni azokat a gyermekeket, akiknek a családi környezetből adódóan sok hátrányuk, a megszokottól eltérő szokásaik vannak. ∙ Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen. A gyermekek gyakorlás közben tapasztalatot szereznek a műveletek sorrendjéről, a levetett ruhadarabjai elhelyezéséről, az összehajtás módjáról. Az életkoruknak megfelelő feladatok
49
elvégzését kell a gyermekektől elvárni. Apró lépésekkel lehet haladni a teljes önállóság felé. ∙ A testi, lelki, szellemi regenerálódás egyik legfőbb eszköze a pihenés, az alvás. Az óvodában minimum 2 órát alszanak a gyermekek. A csoportszobát úgy kell átalakítani ebéd után, hogy a gyermekek ágyai kényelmesen elhelyezhetők legyenek. A padlózat higiénikus felmosása, az alváshoz szükséges oxigéndús levegő biztosítása elengedhetetlen. A pihenéshez csendes, nyugodt légkört biztosítunk. Az a gyermek, aki nem tud aludni, annak a pihenéshez apróbb, kedves játékszert adunk. A kevesebb alvásigényű nagycsoportos gyermekeknek délutáni képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk a csoportszobán kívül. ∙ A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. A gyermekek mozgásigényének kielégítését a mindennapi testnevelés és a szabadban végezhető
mozgásos
tevékenységek
szolgálják,
melyeket
részben
szabadon
választanak a gyermekek, részben az óvodapedagógus kezdeményez. A tervezett, szervezett mozgásfejlesztésről a programunk mindennapi testnevelés fejezetében részletesen szólunk. Az óvoda udvarán sokféle mozgásformára nyílik lehetőség. Az udvari játékokon való mozgások mellett az óvodapedagógusok számtalan ötlettel, javaslattal segítik a változatos mozgásformák végzését. Pl. versenyfutás, fogócskák, ugróiskola, körjátékok, népi-gyermekjátékok stb. Kirándulások, séták a mozgásigény kielégítésén túl közös élményeket is nyújtanak, így a közösség formálásra is kiválóan alkalmasak. Fontos, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a szabadban, és felszabadult, örömteli mozgásélményekhez jussanak. ∙ A gondozás, a testi nevelés és mozgásfejlesztés feladatainak megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének védelmét, megóvását. Lényegesnek tartjuk az anamnézis felvétel közben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem akadályozó (allergia, krupp, asztma, cukorbetegség stb.) regisztrálását, figyelemmel kisérését, alapvető tennivalók elsajátítását és a gyermek fiziológiai szükségleteinek biztosítását (pl. étrend helyes betartását), az egészségi állapot
egyensúlyba
tartásához
szükséges
környezet
megteremtését.
A
gyermekközösségben tapasztalt eltéréseket az óvodapedagógus jelzi a szülőnek, a
50
védőnőknek, (pl. érzékszervi funkciók csökkenése), és közösen próbálnak megoldást keresni, amennyiben szükséges szakemberek bevonását is igénybe veszik.. A levegő, a napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében lehetőség szerint minél több időt kell a szabadban tölteni az időjárásnak megfelelő ruházatban. Ügyelünk arra, hogy nyáron erős UV sugárzáskor 11 – 15 óra között a gyermekek ne legyenek sem a napon, sem az árnyékban. ∙ Fontosnak tartjuk a gyermekek lelki egészségének, a mentálhigiénének védelmét. A gyermekkorban elszenvedett pszichés sérülések hosszantartóan befolyásolhatják a gyermek lelki fejlődését, amely a felnőttkorra is kihatással lehet. Ártalmas külső hatások érhetik a gyermekeket, melyek csökkentésére, kiküszöbölésére kell törekednünk. Eredményesen alkalmazhatók óvodáskorban a szerepjátékok, a drámajátékok, és a mentálhigiénés játékok, ezekben az esetekben. A lelki egészség megőrzése érdekében kiemelkedő jelentőségű a negatív élmények újraélése, „kijátszása”,
ami
oldja
a
gyermekekben
keletkezett
feszültségeket.
A
gyermekközösségben a napi tevékenységek során konfliktusok keletkezhetnek, melyek oldására, kezelésére kiválóan alkalmas a bábjáték. Az agresszió levezetésére pedig mozgásos játékokat, labdajátékokat alkalmazhatunk. Az óvodapedagógus mindig nagyon körültekintően járjon el az adódó problémák során. Az óvodapedagógus feladatai az egészséges életmód alakításával kapcsolatban: ∙ A gyermekek életkorának megfelelő tevékenységek végzését lehetővé tévő optimális életritmus kialakítása a napirendben. ∙ Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban. ∙ Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban. ∙ A szokás és szabályrendszer körültekintő kialakítása. ∙ A kialakított szokás és szabályrendszer betartásának figyelemmel kisérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése. ∙ A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap folyamán.
51
∙ A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása. ∙ Az asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés. ∙ A gyermekek tisztaság, ápoltság igényének kialakítása. ∙ A WC-s higiéniájának kialakítása. ∙ A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása. ∙ A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosáshoz használt eszközök tisztántartásának figyelemmel kísérése. ∙ Felöltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükségletszerinti segítségnyújtás. A ruhák összehajtásának, rendben tartásának megismertetése, elvárása. ∙ Önállósági törekvések támogatása.
A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődik. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban, valamilyen belső szükséglete kielégítésének vagy külső
követelmény
teljesítésének
az
érdekében,
a
meglévő
képességek
felhasználásával, a képességeinek fejlesztésével. Mindig legyen a tevékenységnek célja. A gyermek számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos, befejezett, élménynyújtó, eredményes legyen. A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek jellemzőit, a nagyfokú tevékenységi vágyát. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a figyelmét és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. Minél
kisebb,
annál
gyakrabban
változtatja
tevékenységi
formáit.
Ennek
52
következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság, készség, képesség nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek
életmegnyilvánulásaiban
nem
különülnek
el
élesen
a
különböző
tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás, stb.) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyermekek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szükségük van a gyermekeknek). A
tevékenység
pedagógiai
értékelése
ugyancsak
alapvető
feladata
az
óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya, stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek) A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára. Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban. A KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK SZEREPE AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN. Nevelésünk olyan készségek, képességek fejlesztését helyezi előtérbe, amelyek a társadalomban létező, pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Minden alkotó, termelő készség, képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni
53
készség, képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi haladás feltétele, forrása. A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni készségek, képességek intenzív fejlesztését helyezi előtérbe. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen, ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön-külön formálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének a nevelés szempontjából kitüntetett képességosztályok. A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatók: a kommunikációs képességek és a kooperációs képességek. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát a tevékenység társadalmisága határozza meg. A készség-, képességfejlesztésnek több szempontból is bázisa a tevékenység. A tevékenység a képességfejlődésének forrása, célja, eszköze és színhelye. A készség, képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság,
és
a
képességek
csak
tevékenységekben
fejlődhetnek
ki
és
nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek, mint említettük, kitüntetett képességosztályok, bár nem tartalmazzák az emberi képességek összességét, magukban foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek összessége több emberformáló folyamat, pl. a szocializáció, a művelődés eredményeként jelenik meg. Az előbbiek azonban itt is aktív szerepet töltenek be: szervezik, rendezik, hatékonyabbá teszik, stb. az egyén képességstruktúráját.
54
Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: Folyamatosan
biztosítsa
a
gyermekek
számára,
a
képességeik
kibontakoztatásához szükséges ismereteket és a tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. A folyamatos megfigyelés és mérés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő
képességeiről.
Ennek
ismeretében
törekedjen
a
képességek
elvárt
viselkedési
fejlesztésére. A
képességek
kibontakoztatásával
segítse
elő
az
formák(attitűdök) kialakulását. A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében lemaradt gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást, szükség esetén kérje szakember segítségét. Minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva igyekezzen fejleszteni.
55
VII. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ NEVELÉSI PROGRAMUNK FELADFATRERNDSZERE
56
A FELADATRENDSZER ELEMEI: ∙ Játék és tanulás tevékenység ∙ Társas és közösségi tevékenység ∙ Munkatevékenység ∙ Szabadidős tevékenység
A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggenek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység, mint pl. a sepregetés, éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.
57
Játék és tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási
módokat
kaphat
bizonyos
élethelyzetekben
való
viselkedésre,
megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett „játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet – különösen a játékban – nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal, helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is – felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A nevelési folyamat intenzív képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfőbb biztosíték arra
58
nézve, hogy az önfejlődés, az önfejlesztés motívumai, készségei, képességei létrejönnek. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükségesetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet, az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Az élmények szerepe meghatározó a gyermekek játékában. Legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Általában a gyermek egyéni élményei és tapasztalatai nem kapnak kellő figyelmet. A legjobb esetben meghallgatják a felnőttek, ezeket az élményeket, de nem számolnak a továbbiakban vele. A tevékenységközpontú óvodai nevelés nemcsak feltételezi, hanem el is várja az óvodapedagógus ilyen irányú figyelmét, érzékeny reagálókészségét. Ilyen pedagógiai alaphelyzetben már valóban nem lesz mesterkélt és erőltetett a gyermekek képességeire építve, azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Gondoljunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának
tiszteletben
tartására,
a
kezdeményezőkészség
kibontakoztatásának
59
lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások motiválásának képessége, vagy az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes vállalására egy-egy játékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikusan, (a gyermekközösség által elfogadott belső törvényszerűségeik) kialakított játékon belüli szerepelosztásokról is, melyek
a
szerepjátékot
a
társadalmi
gyakorlatban
tapasztalható
szituációk
előzményeivé avatják. Az óvodapedagógus feladatai a játéktevékenységgel kapcsolatban: ∙ A gyermeki öntevékenység fejlesztése a kezdeményezett és spontán, szabad játékok helyes aranyának megválasztása. Olyan készségek, képességek fejlesztése, amely az egész nevelési folyamat intenzív képességtermelőjévé, válik. Megfelelő idő, hely és nyugodt, derűs légkör biztosítása az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. A különböző játékformákhoz, a gyakorló,a szimbolikus szerep, a konstruáló és
szabályjátékokhoz
szükséges
eszközök
folyamatos
biztosítása,
játékeszközök készítése, azok beépítése a játékba. A játék fejlesztése érdekében különböző szituációk létrehozása, közös élményszerzési lehetőségek biztosítása. Az egyéni élmények beépítésével a differenciált fejlesztés megvalósítása. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, szükség esetén tudatos, segítő bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel a sokszínű játék kialakulásához. A
játéktevékenységgel
összefüggő
magatartásformák
kialakítása,
elsajátítása. A szabad játék és a játszótárs szabad megválasztásának biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása.
60
A tanulás a nevelési folyamat része, mely szervesen összekapcsolódik a játékkal óvodánkban és a gyermeki személyiség egészének fejlesztését, fejlődését szolgálja. Lehetséges formái az óvodában: ∙ az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás – és viselkedés, tanulás (szokások alakítása) ∙ spontán játékos tapasztalatszerzés ∙ cselekvéses tanulás ∙ a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés ∙ az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés ∙ gyakorlati problémamegoldás, feladatmegoldás ∙ az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek Az óvodai élet valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy a gyermek erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon. A tapasztalatszerzésre, a cselekvésre a tevékenységi vágya ösztönzi a gyermeket. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenység biztosításával szinte észrevétlenül a tanulás útjára vezethetjük őket. A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermekek fejlődésének, fejlesztésének szempontjából. A tanulás bármely lehetséges formájára adódik lehetőség egy-egy óvodai nap folyamán. Az ismeretszerzésen túl újabb és újabb felfedezéseket tehet a gyermek, mód nyílik attitűdjei erősítésére és készségei, képességei fejlesztésére is. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kell kiindulnunk. A gyermeknek sok előzetes tapasztalata, ismerete van, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. A tanulást támogató környezet megteremtése során építeni kell ezekre. Komplex tevékenység rendszeren keresztül kell eljuttatni a gyermekhez azt, ami a világból számára megismerhető. Így biztosítunk lehetőséget arra, hogy számtalan tapasztalatra, ismeretre tegyen szert, felfedezéseket tegyen,
61
cselekvő aktivitása, kreativitása erősödjön. Fontos, hogy az óvodapedagógus a tanulási feladatokat a gyermekek ismeretében válassza meg. Minden esetben a készségeinek, képességeinek megfelelő feladatot biztosítson. Figyelembe kell venni az egyéni teljesítőképességüket is. A jól megválasztott tevékenység, feladat a gyermeket sikerélményhez juttatja, erősíti önbizalmukat, bátorságot ad újabb és újabb, nehezebb problémák megoldásához. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív, fejlesztő értékelésével segítheti a gyermeket a személyiségének fejlődésében. Ezzel is biztosítjuk a gyermekeknek a tanulási tevékenységhez való pozitív viszonyulását. A gyermekek tanulási tapasztalatai, melyeket óvodáskorban szereznek hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Képes lesz-e a gyermek saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását óvodáskorban kezdjük el. Az óvodapedagógus feladatai a tanulási tevékenységgel kapcsolatban: A tanulást támogató környezet megteremtése Alkalmazható tudás átadása, differenciált fejlesztéssel A gyermekek életkori sajátosságainak, fejlődési ütemének, egyéni képességeinek, figyelembevételével a készségek és képességek fejlesztése. A gyermekek előzetes ismereteinek, tapasztalatainak felhasználása a tanulási tevékenység során. A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének felkeltése és kielégítése, kreativitásuk erősítése. Lehetőség biztosítása olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti környezete tárgyait, jelenségeit és ezek összefüggéseit. Megtapasztalhatja a felfedezés és kutatás örömeit. A gyermek önállóságának, kitartásának, szándékos figyelmének, kudarctűrő képességének, feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti.
62
A tanulási tevékenységhez szükséges pozitív beállítódás, a helyes magatartásformák kialakítása. A tanulási tevékenység irányítása során a gyermekek személyre szabott, pozitív értékelésével a gyermeki személyiség kibontakoztatásának segítése. A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. Részképesség és tanulási zavarok észlelése esetén jelzés a megfelelő szakembernek. A helyi mérési módszerrel kiszűrt részképesség zavarok csökkentése fejlesztéssel. Szakemberek által jelzett fejlesztendő területek óvodapedagógus által történő fejlesztése. Társas, közösségi tevékenység A gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény: a gyermek mint egyén találja meg a helyét a közösségben és váljon igényévé az együttműködés. A kooperációs és kommunikációs
képességek
pedagógiai
szempontból
sikeres
formálásának
legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység (legyen az társadalmi vagy egyéni) értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír, a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalmi élet gyakorlata jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Fontos feladat az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az élet is ilyen.
63
Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, de szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kibontakozásához. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén kialakul a közösségi érzés és közösségi tudat, a közös szokások és hagyományok tiszteletben tartása, a gyermek közösségben elfoglalt helye és a csoport közvéleménye. Továbbá kialakulnak a társadalom számára elfogadott erkölcsi normák és emberi értékek, mint a közösségi magatartás, egymás megbecsülése, tisztelete és a különbözőségek elfogadása. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése sajátos törődést igényel. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének kibontakoztatása irányában. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó, melynek belső tartása, kivívott tekintélye, gyermekközpontúsága, gyermekszeretete és tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Ez a folyamat a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex tevékenységek rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenységek sokszínűek, változatosak legyenek, a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Fontosnak tartjuk nevelőmunkánk során a gyermekek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítását, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerését, az emberi munka, alkotások megbecsülését, hagyományok ápolását. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével
64
történjen. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel valósuljon meg. A közösségi szokások kialakításának a tevékenységek végzését kell segíteni. gyermekbarát
környezetet
és
Időt, biztonságos, stabil, kiegyensúlyozott,
eszközöket
kell
biztosítanunk,
a
gyermekek
szokásrendszerének kialakulásához. A megalapozott, következetes, rugalmasan kezelt szokásrendszer a gyermekek számára biztonságot nyújt, lehetővé teszi a gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére való odafigyelést, a konfliktusok kezelését, stb. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb szakasz az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a gyermekeket, a szülőket és az óvodapedagógusokat egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, hogy derűs, szeretetteljes légkörben türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő időt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülő-óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől
érkező
információkra,
javaslatokra,
mint
fordítva.
A
kölcsönös
65
együttműködés hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével növelhető. Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban: A gyermekek számára a nyugodt, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása. A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban. A közösségi élet szabályainak megismertetése, alakítása az erkölcsi normák belsővé válásának segítése. Környezettudatos viselkedési és magatartásformák alakítása, az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése. A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, a tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása. A gyermekcsoporton belül az együttműködés, együttjátszás, együtt dolgozás, egymáshoz való alkalmazkodás képességének kialakítása és gyakorlása. A kudarctűrő képesség kialakítása és fejlesztése. A konfliktusok kezelése az egészséges személyiség fejlődése érdekében. A társaik és a csoport iránti felelősségérzet alakítása. A demokratikus szabályok betartásának gyakoroltatása. Arra nevelni a gyermeket, hogy megértést, toleranciát és empátiát tanúsítsanak a társaik irányában, elfogadva egymás különbözőségeit. Arra nevelni a gyermekeket, hogy egyéniségükkel gazdagítsák a közösséget, de annak értékeit ne sértsék önmaguk érvényesítésével. Arra nevelni a gyermeket, hogy környezete tárgyaira képes legyen vigyázni, azokat tudja megbecsülni. A családdal való együttműködésre törekvés.
66
Munkatevékenység: Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, amely gyakran nem is választható szét tőle. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. A folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelő-fejlesztőhatást. Itt is érvényes, amit a tevékenységről általánosságban elmondtunk: alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy az udvari munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Az elvégzett munka jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása fontos a számukra. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot. Fontos kialakítani a gyermekben a játék és a munka megkülönböztetéséhez szükséges attitűdöket. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Olyan munkalehetőségeket biztosítsunk, ami a gyermek számára elvégezhető. Nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától érthető
67
és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges. Mindenki a kedvének,
egyéniségének,
készségének,
képességének
megfelelő
munkát
végezhessen. A munkavállalás során megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk. A munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása) a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. A gyerekek életkorának megfelelően, egyéni készségeik, képességeik szerint, végezzék az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket. A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanuljanak, önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Pontosan olyan módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése előtt elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. A munka konkrét tartalmát nem tartjuk szükségesnek körülhatárolni, hiszen attól függ, hol és milyen körülmények között működik az óvoda. Mindenütt van lehetőség, hogy a gyermekek tisztán tartsák saját környezetüket, közösen
megjavítsák,
megtisztítsák
játékaikat,
hogy
részt
vegyenek
a
csoportszobák átrendezésében, díszítésében stb. A munkára nevelés általános értelemben magában foglalja a valódi értékteremtő képességek fejlesztését Fontosnak tartjuk az óvodában az udvari munka megvalósítását, az élősarok kialakítását, a növények gondozását, (öntözés, átültetés, szaporítás, csíráztatás, hajtatás,) és az akváriumban élő halakról való gondoskodást. Tavasztól-őszig az udvaron sok ismeretet
szerezhetnek a
gyermekek a természetről, a környezetről és a gyermeki munka eredményének megtapasztalására is lehetőség nyílik. A munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal, melyek a csoportban dolgozó felnőttek segítségével bármikor hozzáférhetőek legyenek.
68
Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: A munkavégzéshez szükséges ismeretek, készségek, képességek, attitűdök kialakítása. A munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése. A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor. Megfelelő hely és elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében. Elegendő munkalehetőség szervezése. Minden gyermek számára a lehetőségek és a szükséges idő biztosítása, annak érdekében, hogy önkéntesen, önállóan, kedve, készsége és képessége szerint, elvégezhesse az önkiszolgáló tevékenységeket, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységeket. Kerti munkák megszervezése, a növények fejlődésének, növekedésének és a fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításának megfigyeltetése. A növények gondozásának megismertetése, alkalmazására motiválás. Állatokról való gondoskodás megismertetése, alakítása. Arra való törekvés, hogy minden gyermeknek a munkatevékenység örömet jelentsen és készségeinek, képességeinek megfelelő önállósággal végezhesse azokat. A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő hatású. A munkaeszközök helyének kialakítása, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják azokat szükség szerint.
69
Szabadidős tevékenység: A gyermekek számára felkínált lehetőségek közötti szabad választást jelenti. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a gyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni.
Az önálló és jó döntés egy érési folyamat eredménye. Ennek
közelébe kell eljuttatni a gyermeket. Másképpen sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésére álló idővel A kívülről irányított ember, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által irányított egyéniséggé válni. Az önálló döntéshez szükséges készségeknek, képességeknek a sokrétűsége, elméleti és tapasztalati megalapozottsága, egymást erősítő és kiegészítő jellege az egyike azoknak a nagy jelentőségű feladatoknak, melyeknek megvalósítását az óvodában lehet elkezdeni. A szabadidő igényes eltöltésének képességét alapozzuk meg. Az óvodában a szabadidős tevékenység szerves része a játéknak. A délelőttök folyamán felkínált különféle tevékenységek: a játék, a mese-vers, az ének-zene, a matematika, a természet-társadalom-ember, a vizuális tevékenység és a mozgás is részét képezi a szabadidő tartalmának. A gyermek érdeklődése szerint választ tevékenységi formát, ezzel önmaga még fel nem ismert fejlesztését, kiteljesedését is szolgálja. Ugyanakkor a későbbi személyiség kifejlődését is megalapozhatjuk, ha elegendő időt, eszközt, megfelelő helyet biztosítunk számukra. A szabadidős tevékenység kedvező hatásához a gyermek az óvodában jól átgondolt szervezéssel, de a spontaneitás teljességének érzetével jut el. Délutáni időszakban részt vehetnek, különböző képességfejlesztő tevékenységeken, melyek közül a szülővel megbeszélve, szabadon választhatnak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség a csoportból való kilépést is feltételezi, hiszen e tevékenységek helyszíne és az óvodapedagógus személye is változó.
70
A szabadidős tevékenység nagyszerű tárháza az ünnepi előkészületeknek. Ilyenkor módunk nyílik az esztétikai ízlésformálásra, az emberi értékek közvetítésére, a hagyományápolásra, de a viselkedési és magatartásformák elsajátítására és gyakorlására is. Az előkészület tág teret nyújt a gyermekek közötti együttműködés formálásának: a kooperáció és kommunikáció gyakorlásának. Lehetőség nyílik a csoportok együttműködésére, mely biztosítja az átjárhatóságot óvodánkban. Rendkívüli és rendszeres lehetőségek a közös ünnepek, pl: Fenyőünnep, Farsang, Gyermeknap, Ballagás. Ilyenkor az „egész óvoda” rendelkezésükre állhat, mely során kitágul a tér óvodásaink számára. Óvodai beszokatásnál a testvérek, unokatestvérek, ismerősök, csoporttársak átmehessenek játékidőben egymás csoportjába és ott együtt játszhassanak. A mindennapok során a reggeli gyülekező és a délutáni lépcsőzetes összevonások is biztosítják az átjárhatóságot. Nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási lehetőség, ami döntésre és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységgel kapcsolatban: Segítse elő gyermekeink cselekvő, önálló egységgé válását, mely magában foglalja; a lehetőségek közötti szabadválasztást, önálló döntést, a kezdeményező készséget és a kialakult óvodai szokásrendszer alkalmazását. Szabad, támogató légkör biztosítása, ahol a gyermekek bátran alkothatnak, cselekedhetnek és megtapasztalhatják ötleteik, gondolataik megvalósíthatóságát. Arra való törekvés, hogy az eszközök a hely és az idő biztosítva legyen a gyermekek számára a tevékenységekhez, ami elősegíti kezdeményező készségüket, és a gyermeki fantázia kibontakoztatását, fejlődését.
71
Arra való törekvés, hogy a tevékenységekhez szükséges eszközök jól használhatóak, esztétikusak és a gyermekek számára elérhető, állandó helyen legyenek. Egyszerre, egyidőben többfajta tevékenység, cselekvés, azaz választási lehetőség biztosítása (döntési helyzetek teremtésével) mellyel a gyermekek
önállóságának,
egyéni
kéréseinek,
elképzeléseinek
teljesítésére ad lehetőséget. Az egyéni készségeinek, képességeknek megfelelő tevékenységek biztosítása, mely során fejlődik önállóságuk. A kialakult szokásrendszert mélyítse az önként vállalt tevékenységek által megkívánt szokások alkalmazása, gyakorlása. .
72
VIII. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ NEVELÉSI PROGRAMUNK KOMPLEX TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDSZERE
73
A komplex tevékenységek meghatározása: A tevékenységek rendszert alkotnak, melyet folyamatként értelmezünk. A tevékenységeket egy-egy témaköré építjük, melyet probléma centrikusság jellemez. Tudatosan, tervszerűen integráljuk az adott témába tartozó ismereteket. A komplex tevékenységek tartalma: A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK:
∙ Anyanyelv ∙ Matematika
A TÁRSADALMI GYAKORLAT BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEIT TÜKRÖZŐ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK:
∙ Természet-Társadalom-Ember - Születéstől-felnőttkorig - Illemszabályok - Szűkebb és tágabb környezetünk sajátosságai ∙ Művészeti tevékenységek - Mese-vers, dramatizálás, bábozás - Vizuális tevékenységek - Ének-zene, énekes játék AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK: ∙ Mindennapi testnevelés
74
A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉS MEGALAPOZÓ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK
Anyanyelv: Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, mely fontos eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását, és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyereket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda anyanyelvi fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást gyakorolni, differenciált fejlesztéssel. A fejlesztés a gyermek élményeihez kapcsolódva, tapasztalatszerzéssel, cselekvéses tanulással
egybekötve
valósuljon
meg.
Nyugodt
légkörben,
különböző
tevékenységekben, helyzetekben a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva történjen. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, amikor a külső környezetből hozott élményt és tapasztalatot elmondják. Így segíthetjük elő a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását, ösztönzését az
őt
körülvevő
példájával(odafigyelés,
beszélő
környezetben.
meghallgatás,
Az
beszélgetés)
óvodapedagógus
személyes
kommunikációs
helyzetek
75
megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre, ezért fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára; a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és biztassa a bátortalanabb gyermeket, serkentve őket a beszédre, és arra, hogy összefüggő mondatokban fejezzék ki magukat.
Gyakorolják a helyes légzés, hangadás,
artikulációs időtartam, a gyorsaság, hangsúlyozás, hanglejtés, hangerő, hangszín gyakorlatokat a nap bármelyik szakaszában, a tevékenységek során, játékos formában. Nyelvi játékok alkalmazásával, a magán- és a mássalhangzók tiszta ejtését gyakorolhatják.
Figyeljen
arra
a
gyermekre,
amelyik
beszédhibával,
beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje logopédus segítségét, a család együttműködésével. Napi tevékenységekben számos lehetőség adódik, hogy megtanulják és gyakorolják a gyerekek a szóbeli szövegalkotás különböző formáit, illedelmes viselkedés módjait Kapcsolatfelvételnél: a köszönést, megszólítást, bemutatkozást. Szándéknyilvánításnál: a kérést, tudakozódást, véleménynyilvánítást. Nem sémákra (elbeszélés, mese, leírás) alkotott spontán beszédnél célszerű a gyermekek közvetlen személyes élményeiből kiindulni, és abban segíteni a gyerekeket, hogy a beszélgetés szerkezetének megfelelően mondják el élményeiket. Érzelmeiket, elvárásaikat kifejezhetik a drámajáték és a metakommunikáció eszközeivel. A drámajátékok jól használhatók az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítására is. A dramatikus játék segíti a csoporttá szerveződést, a kommunikáció és kreativitás fejlesztésén keresztül az egész személyiség fejlődését. A dramatikus eszközökkel, módszerekkel biztosítható a sokoldalú ismertnyújtás, az ismeretek szélesebb alkalmazása, az együttműködési és empátiás készség fejlesztése. A drámajáték az önkifejezés, az önmegvalósítás eszköze. A gyermek számára fontos az „éld át, tapasztald meg” nevelési elv, mely által fejlődik az önkifejező, alkotó tevékenység képessége.
76
Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi neveléssel kapcsolatban: A jól érthető, bátor, folyamatos beszéd elősegítése, mások figyelmes meghallgatására való ösztönzés. Gondolataik választékos, tömör, érthető kifejezése érdekében a gyermekek szókincsének gazdagítása. Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör biztosítása, a folyamatos beszéd gyakorlására. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése. A beszédmegértés fejlesztése. A gyermeki kérdések inspirálása, azok megválaszolása. A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, beszélő környezettel. Gyakoroltassa a gyermekkel a beszédtechnikákat, a sémákra és nem sémákra alkalmazott beszédet. Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás a javítgatás elkerülésével. Ismertesse
meg
a
gyermekeket
a
verbális
és
nonverbális
kommunikáció elemivel (tekintet, mimika, testtartás, térköz, külső megjelenés, gesztus.) Alkalmazza a drámajáték elemeit az adódó nevelési helyzetekben. Ismertesse
meg
a
felnőttekkel,
gyermekekkel
kapcsolatos
illemszabályokat, és annak alkalmazását. Fedeztesse fel a könyvekben rejlő értékeket. Törekedjen arra, hogy tanulják meg a könyvek helyes használatát és becsüljék meg azokat. Együttműködés a logopédussal és a családdal
77
Matematika: Óvodánkban a matematikai nevelés komplexen, ugyanakkor önálló formában valósul meg. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. A család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés. Fontosnak tartjuk a spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre
való
felhasználását,
a
tevékenységekben
való
alkalmazását. Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtésével a tudatos fejlesztést biztosítjuk. Mindezekkel a gyermekek egyéni készségeit, képességeit, ismeretét, attitűdjeit fejleszthetjük a differenciálás
módszerével.
Az
óvodáskort
jellemző
fejlődésbeli
egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései alapján a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelölünk meg: - Az első szint: bevezetés a matematikába, - általában a gyermek óvodába lépésétől az 5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. - A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, 5-6-7 életévben. Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges ismeretek és tapasztalatok megszereztetése, részképességek és gondolkodási műveletek fejlesztése, attitűdök elsajátítása. A gyakorlati életben való eligazodást segítő alkalmazható tudáshoz juttatás.
78
A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. Az észleléses, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban
igényli
és
képes
is
kisebb-nagyobb
csoportban
az
óvodapedagógus által támogatott formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel tevékenységek során, az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalma szoros kapcsolatban áll az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő, környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes, napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztés szinte észrevétlenül
megvalósítható.
Játék
és
szabadidőben
folyamatosan
létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására.
79
Az óvodapedagógus feladatai a matematikai neveléssel kapcsolatban: A gyermeket körülvevő, környező valóság megismerése során a matematikai érdeklődés és kíváncsiság segítése, a matematikai beállítódás és szemlélet megalapozása. Olyan tevékenységek és eszközök biztosítása, amelyek lehetővé teszik a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. Lehetőség biztosítása arra, hogy a gyermek megtapasztalhassa, összehasonlíthassa a térbeli kiterjedéseket, melyben mennyiségeket is képes egyenlővé, kisebbé, nagyobbá tenni. Lehetőség biztosítása a játékos matematikai tevékenységek során a tő és sorszámnevek gyakorlására. Lehetőség biztosítása a gyermeknek, az egyéni képességeinek megfelelően 10-es számkörben halmazok képzésére, bontására, egyesítésére, mely során alkalmazhatja a matematikai kifejezéseket, gyakorolhatja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat. A matematika tevékenységek során játékosan, játékba építetten biztosítsa a matematikai tapasztalatok szerzését, a képességek fejlesztését és a szükséges beállítódási formák (attitűdök) kialakulását. Az egyéni, differenciált képesség fejlesztés megvalósítása.
80
A TÁRSADALMI GYAKORLAT BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEIT TÜKRÖZŐ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK Természet – Társadalom – Ember Ez a komplex tevékenység, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egészében érzékelhető. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természetközei élettel. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a felnőttek példamutatása. A gyermekben meg kell erősíteni, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. A komplex tevékenységek legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi az alapját a természetszeretetnek, a környezettudatos viselkedésnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a gyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek komplex tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet készíteni, és fel is kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományok közvetítésére. Hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Ha mindehhez hozzájárul az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége, továbbá az őt körülvevő
81
felnőttek – különösen az érzelmileg közel álló dajka – pozitív példája, biztos, hogy gyermekeink megszeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz, lehetőségeikhez képest védik, és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne.
A
gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van önálló véleményalkotásra, döntésre. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak, sérült emberek) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége, és természetes viselkedésiformájává válik a különböző felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A komplex tevékenység keretén belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek számára megtapasztalható és ez által megérthető társadalmi folyamatok között még a gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek. Ennek egyik nagyon egyszerű és kézzelfogható példája a tényleges vásárlás a boltban. Nem szükséges tehát elvont, tág fogalmakban gondolkodnunk, hanem a gyermeket körülvevő valós természeti és
társadalmi
környezetből
megismertetni
mindazt,
ami
megérthető
és
hasznosítható a gyermek számára. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex tevékenységek rendszerébe. A természet – társadalom – ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a gyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető, megéreztethető. Születéstől – Felnőttkorig A természet – társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amelyben a gyermekek újrajátsszák életüket. Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a
82
családban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat az élethelyzetek újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A születéstől – felnőttkorig címmel megfogalmazott komplex tevékenységek magukban foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat
meg
játékosan,
figyelembevételével.
a
Játékidőben,
gyermek vagy
érdeklődésének a
nap
és
bármely
igényeinek időszakában
megvalósulhatnak az itt jelentkező feladatok. Illemszabályok: A gyermekeket körülvevő társadalmi környezetben (szűkebb, tágabb) az élethelyzetekkel összefüggő illemszabályok megismerése, alkalmazása, beépülése viselkedéskultúrájukba. Az illemszabályok tudatosítása, gyakorlása áthatja a gyermekek napi életét az óvodába lépéstől kezdve, az óvodáskor végéig. Szűkebb és tágabb környezetünk sajátosságai: Tájegységünk szépségeit fedezzék fel, és ismerjék meg, kirándulások és túrák alkalmával. A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeit közvetítjük a gyermekek felé.
83
Az óvodapedagógus feladatai a Természet – társadalom – ember területtel kapcsolatban: Megismertetni a gyermeket a világgal a maga egészében, a természeti környezettel amelyben él, hangsúlyozva annak értékeit, szépségeit és védelmét. A
környezettudatos
viselkedés
és
környezettudatos
szokások
(hulladékkezelés, szelektálás, takarékoskodás a vízzel, az árammal, és a papírral) megalapozása. Ünnepélyek, hagyományőrzés során közvetítse nemzeti kultúránk értékeit, hagyományait. Olyan feltételek biztosítása, melyben minél több tapasztalatot szerezhet a gyermek
közvetlen
környezetéről,
a
növényekről,
állatokról,
a
természetvédelemről egyéni fejlettségének, képességeinek megfelelően. Változatos tevékenységek biztosítása a gyermeknek a folyamatos megfigyelésre, felfedezésre, azoknak a rögzítésére, rendszerezésére. Lehetőség biztosítása a valóságban és játékos tevékenység során a közlekedés szabályainak gyakorlására a gyermek szűkebb és tágabb környezetében. Lehetőség
biztosítása
játékos
tevékenységek
során
a
színek
megismerésére, azok világosabb, sötétebb árnyalatainak megfigyelésére, összehasonlítására. A feltételek biztosítása ahhoz, hogy természetes élethelyzetekben, szituációs
játékokban,
valamint
játékos
tevékenységekben
gyakorolhassák az illemszabályokat. Lehetőség biztosítása, hogy elemi ismereteket szerezzen a gyermek közvetlen környezetéről, családjáról, hozzátartozóiról. Lehetőség
biztosítása
a
helyi
népszokások,
megismerésére, játékban történő megjelenítésére is.
néphagyományok
84
Művészeti tevékenységek: A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum
már
nagyon
korai
életkorban
hat
a
gyermekre.
Az
óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni őket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A gyermekbarát, szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer elmondani azt sem, hogy egy kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyerekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg, az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén a kreatív, alkotó emberek sajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. A gyermekek alkotóképességének megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzelmeiket,
85
gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, utánoz, válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét – különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele – szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvodapedagógus szépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a gyermekkel. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek olyan tevékenységek, melyeket a nap folyamán bármikor gyakorolhatnak Mese-vers, dramatizálás, bábozás: Mesélni minden nap szükséges az óvodában, nem teszünk különbséget a kezdeményezés, vagy az elalvás előtti mese között. A lényeg az, hogy mindennap
meséljünk,
vagy
verseljünk
valamilyen
formában.
A
mesehallgatás a versmondás a verses szövegekkel kísért játék, a bábszínház, az anyanyelvi nevelés semmi mással nem pótolható lehetősége. Olyan beszédhelyzet, amely erős, tartós, önkéntelen figyelmet vált ki a gyermekből. A jó mese és gyermekvers szövege hangzásában, ritmusában, hangulatában, képi erőben messze felülmúlja a hétköznapi beszédünket, amelyre az óvodás gyermek képes önként, elmélyülten odafigyelni. A gyermeket erős belső aktivitásra vagy játékos cselekvésre serkenti, feloldja belső feszültségeit, élményt, örömet vált ki benne. A jó és jól elmondott mese én erősítő hatású. Különösen akkor, ha többször ismétlésként is elhangzik. A mese többszöri feldolgozását nagyon kedvelik a gyermekek. Az ismert epizódok és beszédfordulatok újra élményt nyújtanak számára. A mesehallgató gyermek
86
képes azonosulni a mese szereplőivel, hőseivel, azok cselekedeteivel. Már erkölcsi tartalmak megfogalmazását is elvárhatjuk tőle. Érzéseit, gondolatatit megfogalmazva oldja saját feszültségeit, önkéntelenül fejlődik személyisége. Szintén kedvelt tevékenysége a gyermekeknek a bábozás és a dramatizálás. A bábozás mesedramatizálás során átélhetik, átérezhetik a szereplők bőrébe „bújva” a pozitív és negatív megnyilvánulásokat. A dramatizálásnál reprodukálják az irodalmi alkotást, fantáziájuk segítségével kiegészíthetik a hiányzó párbeszédeket. Utánzó képességük és képzeletük segítségével életre kelthetik az általuk választott szereplő mozgását, hangját, hanghordozását megformálhatják
az
érzelem-,
az
indulat-
és
hangulatváltozásokat
metakommunikációs eszközökkel (például arckifejezés, tekintet, testtartás, stb.) A mindennapokban tegyük lehetővé, hogy a gyermekek a nekik tetsző meséket eljátszhassák. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. A csoportszobában a gyermekek számára elérhető helyen legyenek a gondosan megválogatott képeskönyvek, mesekönyvek. Váljon értékké számukra a könyv, vigyázzanak rá és becsüljék meg azokat. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmese és mondókakincs képezze, de jelenjenek meg a klasszikus és kortárs irodalmi művek is.
Az óvodában általuk olyan beszédfajtával, nyelvi
fordulatokkal találkozik a gyermek, amely mind a mai napig a nyelvi megújulás tiszta forrása, a természet-és emberközeli élet tükörképe, az ösztönös népi beszéd folytatása. A népmesékben keverednek az érzékletesen reális és a sejtelmesen irreális elemek. Minden emberre érvényes tulajdonságok, szimbolikus alakok, csodás elemek jelennek meg, amelyek a gyermekek belső képi világát, érzelmeit, képzeletét, erkölcsi értékítéletét, szókincsét pozitívan befolyásolják.
87
Az
óvodapedagógus
feladatai
a
Mese-vers,
dramatizálás,
bábozás
tevékenységgel kapcsolatban: A gyermekek érzelmi életének gazdagítása, mentális ápolása, erkölcsi tartalmak közvetítése. Irodalmi élményekre épülő önkifejező képességük fejlesztése. A csoportszobák kialakítása a gyermekek bevonásával, úgy hogy az alkalmas legyen a nyugodt, kényelmes irodalmi tevékenységhez. Minél több eszköz, idő és hely biztosítása a mesélés-verselés, bábozás, dramatizálás gyakorlására, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának. Meghitt
légkör
megteremtése
a
mindennapi
mesélés,
verselés,
mondókázás során. A gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat kialakítása. Annak elősegítése, hogy a mindennapi irodalmi élmény hatására váljon a gyermekek igényévé a mesehallgatás. Lehetőség biztosítása arra, hogy az átélt meseélményeket saját ötletei alapján, szabadon eljátszhassák, illetve újraalkothassák, reprodukálják. A
mesélés
szerepének
megismertetése
a
szülők
körében,
gyermekirodalmi művek ajánlása. Annak biztosítása, hogy a maguk által készített eszközöket is használják fel a gyerekek tevékenységük közben. Az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés alkalmazása. A viselkedésbeli problémákkal küzdő gyermekek fejlesztése során a báb és a bábozás használata a gátlások, a feszültségek és az agresszió oldására. Az életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag megválasztása. Lehetőség
biztosítása
komplexitásra.
más
művészeti
tevékenységekkel
való
88
Vizuális tevékenységek: A gyermekek kedvencei közé tartoznak. (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás, stb.)A feladatunk, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek
számára
megszokott
és
elérhető
helyen
mindig
álljon
rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyerek fantáziájának megfelelően
dolgozhat,
alkothat.
Amennyiben
megoldható,
minden
csoportszobában célszerű egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítani, ahol a szükséges eszközöket, anyagokat is tárolhatjuk. A gyermekekkel közösen gyűjtsünk a környezetünkben, a természetben található anyagokat, terméseket, apró tárgyakat, ezeket használjuk fel a vizuális tevékenységek során. A gyermekek megérzik, megértik, hogy a jelentéktelennek tűnő anyag, tárgy, stb. a fantáziájuk segítségével az alkotáshoz „valami” létrehozásához fontos, hasznos, szükséges lehet. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitűnően használhatók a vizuális tevékenységek témáihoz az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják képzelőerejüket. Fontos az igény kialakítása a gyermekben az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és esztétikai élmény befogadására. A gyermek alkot saját elképzelése, érzései, élményei, egyéni adottságai, készségei, képességei alapján. Létrehoz valamit, ami az ő érzelmeit, belső képi világát, értékeit, saját kis lényét tükrözi, gazdagítja. Sok esetben ez nem a valóság, a naturális világ leképezése. Nem a formák felismerhetősége a lényeges, hanem maga az alkotás. Átélni valami új létrehozásának élményét, rácsodálkozni egy létrejött formára, meglátni, megcsodálni, az érzéseit kifejezni képi formában. Olykor belső feszültségei feloldozása, kiélése, az alkotásnak a lényege számára. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig, főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyerekek. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermekek bátorságát az
89
egyéni kifejezésmódoktól. Minden, amit alkot, amit létrehoz a gyermek legyen fontos az óvodapedagógus számára. Sokféle technikával ismertessük meg gyermekeinket. Melyek közül egyéniségüknek és egyéni készségeinek, képességeiknek megfelelően választhassanak. Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket, kedvük szerint munkálkodjanak, alkossanak. A vizuális tevékenységek során készített tárgyakat más területen is felhasználhatják. (bábozás, dramatizálás, ének-zene, stb.) Alkotni jó! Alkotni öröm! Ezt az élményt adjuk meg gyermekeinknek! Az óvodapedagógus feladatai a vizuális tevékenységekkel kapcsolatban: A csoportszoba kialakítása a gyermekek bevonásával úgy, hogy ott nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak. Minél több eszköz és idő biztosítása az alkotáshoz A gyermekek megtanítása a különböző eszközök (ecset, olló, festék, ragasztó,
stb.)
helyes
használatára,
változatos
technikák
megismertetése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a vizuális esztétikai élményekre való fogékonyság megalapozása. A környezet esztétikai alakítására való igény megalapozása.
A természetben, és a közvetlen környezetünkben megtalálható anyagok, termések, apró tárgyak, észrevetetése a gyermekekkel és azok vizuális tevékenységek során történő felhasználása.
A gyerekek ösztönzése a különböző technikák kreatív alkalmazására. A gyermekek segítése az önálló elképzeléseik megvalósításában. Lehetőség
biztosítása
más
művészeti
tevékenységekkel
való
komplexitásra. A helyi művészeti tevékenységek megismertetése a gyermekekkel (fazekasság,
szövés,
nemezelés).
gyakorlásához az óvodában.
Lehetőség
biztosítása,
ezek
90
Ének – zene, énekes játék: Az óvodai ének-zene nevelésének jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, ölbeli játékok, mondókák, népi gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekkel. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zene az éneklés, és az ehhez kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapok része. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex tevékenységek összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, lehetőséget nyújtanak a zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálásához, zenei érdeklődésük felkeltéséhez. Alkalmat adnak a zenei képességek fejlesztésére, az éneklés, ritmikai, hallási és a zenehallgatási készségek gyakorlásával. Mindezek közben fejlődik zenei kreativitásuk, harmonikus, szép mozgásuk. A zenei érzék megnyilvánulási területe elsősorban a mozgás és a hangadás. A zene eszköz ahhoz, hogy a gyermek fölfedezhesse önmaga és a világ kapcsolatát, rejtélyeit és azok szavak nélküli kifejezését. A gyermek átélheti, hogyan lehet a zene közelében lenni, mozogni, zenélni, rajzolni, festeni. Valamennyi tevékenységi formába belophatjuk a zenét, alkalmat adva a gyermek továbbfejlődéséhez. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozása a népi gyermekdalok, és Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének – zenei nevelés alapjain történik, ami kiegészíthető a kompetencia alapú nevelés – Zenevarázs - útmutatásaival és módszereivel. A gyermekek zenei készségeinek, képességeinek alakításában, zenei ízlésük formálásában a kortársalkotásokat is felhasználhatjuk. Fontos a zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan,
hogy
gyermekeink
örömmel,
érzelmi
gazdagsággal
felszabadultan énekeljenek. Ezzel biztosítható a gyermekek ének – zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének – zenei nevelés színvonalának megőrzése.
91
Az óvodapedagógus feladatai az ének – zene, énekes játékkal kapcsolatban: A csoportszoba kialakítása úgy, hogy igény szerint bármikor legyen hely
énekes,
mozgásos
játékok
spontán,
vagy
tervezett
kezdeményezésére. Minél több motiváló eszköz és idő biztosítása az ének-zene tevékenységhez. Tudatos zenei élmények biztosítása, mellyel fejleszthetők a különböző zenei készségek, képességek. A
zene
megszerettetése,
a
befogadására
való
képességek
megalapozása, zenei anyanyelvünk ápolása. A gyermekek önálló elképzeléseinek, valamint azok megvalósításának elősegítése, a kreativitás és az improvizációs készség fejlesztése. Arra való törekvés, hogy a népi gyermekjátékokban fellelhető táncos lépések, mozgásformák, tréfás elemek segítségével a gyermekek egyéni testi, szellemi fejlettségének megfelelően alakuljon térbeli mozgásuk. Arra való törekvés, hogy használják fel a maguk által készített eszközöket, hangszereket az ének – zenei tevékenység közben. A zeneszeretet, a zeneélvezet alakítása a gyermekekben, az igényesen válogatott, sokszínű zenei élményt nyújtó zenei anyagok segítségével. A művészeti tevékenységek területei (ének-zene, mese-vers, vizuális tevékenység) megteremtése.
közötti
kapcsolat,
valamint
azok
összhangjának
92
AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK: Mindennapi testnevelés: A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés.
A 3-7
éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Ajánlatos tehát miden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb ideig. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést és felváltva adunk lehetőséget a mozgásra és az üléssel együtt járó tevékenységekre. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. Az egészséges életmód szokásainak
megalapozását
óvodáskorban
kell
elkezdenünk.
A
mozgás
megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás elősegíti a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőivel – napfény, levegő, – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nemcsak kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség fejlesztéséhez is,
93
valamint elősegíti a társra való figyelés képességének fejlődését is. A mindennapi testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív
feltételek
megvalósíthatók,
és
melyek amelyek
lehetőség
szerint
megsokszorozzák
valamennyi az
egyébként
óvodában elérhető
eredményeket. A mindennapi testnevelés objektív feltételei: Elsősorban a megfelelő hely biztosításáról kell szólni. Mivel a tevékenységeket döntő mértékben, a szabadban valósítjuk meg, ezért célszerű füves területen különböző akadálypályákat kialakítani. Ehhez mozgatható eszközök szükségesek. A füves, sík terület mellett jó ha van aszfaltos, kavicsos terület. A fák között érintő magasságban kifeszített kötélen függhetnek a gyerekek. Az udvar különböző részei alkalmasak a nagymozgások, a téri tájékozódás, az egyensúlyérzék, az erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság, stb. fejlesztésére. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, játékeszközök, stb. )felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Legyünk rugalmasak a foglalkozások megszervezése során. Ha az adott napon a tornaszobába éppen nem tudunk a csoport számára biztosított időben kijutni, - akár a csoportszobáinkban is elvégezhetjük a mindennapi testnevelést. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget. Hosszabb sétát, sőt túrát tehetünk a gyermekekkel a szabadban. A túrák során gyakorolják a gyerekek a közlekedés szabályait, és lehetőséget biztosíthatunk a komplex tapasztalatszerzésre is. A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei: Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza
a
gyermekcsoportban
folyó
mindennapi
testnevelés
eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási
94
hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömteli, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik. (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok) Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen ide tartoznak a testnevelési játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt, milyen mozgásos tevékenységet szervez. A szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusok biztosítékot nyújtanak a feladatban megjelölt célok szakszerű eléréséhez. Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testneveléssel kapcsolatban: Annak elősegítése, hogy sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyerekek az alapvető mozgásformák gyakorlása során. Teremtsen lehetőséget arra, hogy saját testük mozgását átéljék. A gyermekek optimális testi képességeinek fejlesztése a rendszeres, játékban gazdag, egyéni képességekre épülő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi mozgással. A természetes mozgásigény kielégítésén túl a mozgás megszerettetése, az egészséges életmód szokásainak megalapozása. A
gyerekek
mozgásának,
egyensúlyérzékének és
térérzékének
folyamatos egymásra épülő fejlesztése. Változatos lehetőségek biztosítása a finommotorika fejlesztésére, a labda gyakori használatával is. A testnevelési játékok, versenyjátékok személyiségfejlesztő hatásának kihasználása a mozgás során.
95
A kitartás,a mozgáshoz való pozitív viszony és az egészséges életmód iránti igény kialakítása a rendszeres mozgással. Láb és tartásjavító prevenciós munka végezése. Minden nap lehetőség biztosítása a gyermekeknek arra, hogy minél hosszabb ideig a szabad levegőn tartózkodjanak, mozogjanak. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakítása. Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosítása, amely lehetővé teszi, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen számára.
A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI: A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni képességeit, és fejlődési ütemét. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A rövid időszakot átfogó tervezés lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását
96
figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelése, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. Heti ütemtervet készítünk, ami a napi vázlatot is megadja az óvónő számára. A gyermekek fejlődési üteméről megfigyeléseket végzünk, amelyek alapot adnak az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A fejlesztés módszere: A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A tevékenységközpontú nevelési program megvalósítása leghatékonyabban vegyes csoportban képzelhető el, de az óvodában létrejövő adott lehetőségek döntik el, milyen csoportszervezési formát alkalmaznak. Részben osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és feladatok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben hogyan kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a tevékenység formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a különböző hátrányokkal érkező és a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére őket bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenek előtt szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre.
97
A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés
tapasztalatai
adnak
támpontokat
a
nevelőmunka
tervezésének
irányvonalairól. A fejlesztés kerete: A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy osztott csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: Spontán tapasztalatszerzés Irányított tapasztalatszerzés komplex tevékenységrendszere Egyéni fejlesztés megvalósítása - A lemaradásokkal küzdő gyermekek és a tehetséges gyermekek fejlesztése - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH) egyéni fejlesztése. - A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) fejlesztése szakértői javaslatok alapján. A nevelés időkeretei: A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. Napirend: A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. Elegendő időt biztosít arra, hogy a gyermekek elmélyült
tevékenykedésüket
befejezhessék,
elvégezhessék.
A
gyermekek
szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.
98
A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára, amelyen belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye, az évszakok váltakozása a gyermeki tevékenységek fejlődése. A napirend általános időkeretei 10 órás óvodai nyitva tartás esetén: - játék és szabadidős tevékenység, mindennapos mozgás, levegőzés
5 óra
- étkezés, pihenés
3 óra
- öltözködés, tisztálkodási tevékenység
1,5 óra
- komplex tevékenységek naponta
35 perc
Hetirend: A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később, az iskolára való felkészítés feladatai a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A hetirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermekek egyéni fejlesztésére, az ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A hetirend általános tartalma és maximális időkeretei:
99
Naponta 20-30 perc H
Naponta 30-35 perc
Mindennapi testnevelés Mese-vers
K
Mindennapi testnevelés
Matematika
Mese-vers Sz
Mindennapi testnevelés
Művészeti tevékenységek
Mese-vers Cs.
Mindennapi testnevelés
Természet-társadalom-ember
Mese-vers P
Mindennapi testnevelés
Művészeti tevékenységek
Mese-vers (Ez egy példa csupán a sok megoldási lehetőség közül!) A hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex tevékenységek helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: Tanév elején: -Felvételi-Mulasztási Naplóban a gyermekek adatainak kitöltése -Csoportnapló megnyitása, a gyermekek adatainak kitöltése -Beszoktatási – nevelési tervkészítés -Nevelési tervkészítés (az időintervallum meghatározása a párban dolgozó óvodapedagógusok szakmai kompetenciája alapján) - A tanulási terv készítéshez éves anyaggyűjtés -Hetirend és napirend összeállítása Tanév folyamán: - Heti ütemtervek készítése - Beszoktatási – nevelési tervek értékelése
100
- Nevelési – tervek értékelése A gyermekek fejlődésének mérését megfigyelését szolgáló dokumentumok: - Fejlődési napló vezetése. - A gyermeki mérésének dokumentálása. (Difer mérőeszköz) - Egyéni fejlesztési tervek készítése.(a HHH-s és az SNI-s gyermekek esetében) - Egyéni fejlesztés eredményeinek dokumentálása. - A szülő tájékoztatásának dokumentálása a gyermek fejlődéséről. Tanév végén: -
A gyermekek mérése, az eredményeinek dokumentálása
-
A nyári napirend és nevelési terv elkészítése
-
Felvételi-Mulasztási Napló zárása
-
Csoportnapló zárása
FEJLŐDÉSI NAPLÓ TARTALMA: -
Anamnézis lap
-
Családlátogatás tapasztalatai
-
Bölcsődei átadólap
-
Gyermek bemeneti mérése (Difer mérőeszköz)
-
Szülői engedély a gyermek méréséhez
-
Egyéni feljegyzések a gyermekről az év folyamán
-
Szülői tájékoztatások a gyermek fejlődéséről fél évente
-
A HHH gyermekek esetében szülői nyilatkozat az IPR-es Óvodai fejlesztésben való részvételről
-
A HHH gyermekekről vezetett fejlesztési napló
-
A fejlesztésben résztvevő HHH gyermekek fejlődéséről szülői tájékoztatás negyed évente
101
IX. AZ ISKOLÁBALÉPÉS FELTÉTELEI (SIKERKRITÉRIUMOK)
102
TESTI FEJLETTSÉG TERÉN Egészséges életmód alakítása 1. Belső igényévé vált a saját személyével kapcsolatos higiénia. 2. Képes önállóan használni a WC-t. 3. Képes önállóan kezet mosni, a körömkefét használni. 4. Képes önállóan fogat mosni, a fogmosószereket tisztántartani. 5. Képes szükség szerint használni a zsebkendőt. 6. Képes helyesen megfelelő sorrendben öltözni, vetkőzni, ruháját rendbe rakni. 7. Képes cipőjét befűzni, a bekötéssel próbálkozik. 8. Képes ügyelni az étkező asztal esztétikus rendjére, kulturáltan étkezik. 9. Képes önállóan eldönteni miből, mennyit tud elfogyasztani. 10. Képes ügyelni közvetlen környezete rendjére. Mozgás 1. Mozgása harmonikus, összerendezett. 2. Képes rövidebb távon egyenletes iramban futni. 3. Versenyjátékokban képes a szabályokat betartani. 4. Képes az egyensúlyozást, igénylő feladatokat biztosan végzi. 5. Képes egyszerű labdatechnikai elemeket végezni. 6. Képes célba dobni. 7. Képes az életkorának megfelelő talajtorna gyakorlatokat. 8. A mozgásos játékokban kitartó mozgásra képes, szívesen, örömmel mozog. 9. Képes néhány futó-fogójátékot irányítás nélkül játszani. 10. Képes a térben tájékozódni, ismeri az irányokat.
103
ÉRTELMI FELKÉSZÜLTSÉG TEKINTETÉBEN Anyanyelv fejlesztése, mese-vers 1. Képes az életkorának megfelelő mesét türelmesen végighallgatni, néhány mesét, verset, mondókát emlékezetből felidézni. 2. Képes folyamatosan összefüggő mondatokkal kifejezi magát, használja a verbális és nonverbális kifejezés elemeit. 3. Az udvariassági kifejezéseket ismeri és alkalmazza. 4. Anyanyelvünk stilisztikai követelményeit helyesen alkalmazza. 5. Képes mesélni, bábozni, dramatizálni, történeteket kitalálni és megjeleníteni. 6. Képes a folytatásos mese fordulatait felidézni, epizódjait összekötni.. 7. Életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezik, és bátran szívesen kommunikál. 8. Képes a magán- és mássalhangzókat tisztán ejteni, a beszédtechnikák elemeit helyesen alkalmazni. 9. Képes társaira odafigyelni, türelmesen meghallgatni mondanivalójukat. 10. Képes vigyázni a könyvekre. Ének-zene, énekes játék 1.
Képes a zenét átéléssel hallgatni.
2. Képes néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel, egyedül is énekelni. 3. Képes dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. 4. Képes társaival térformákat alakítani. 5. Képes együttműködni az életkorának megfelelő mozgások és táncmozdulatok megjelenítésében. 6. Képes irányítás nélkül játszani néhány dalosjátékot. 7. Képes megkülönböztetni és érzékeltetni a zenei fogalompárokat: a halk-hangos, gyors-lassú, stb. 8. Ritmust, mozgást és dallamot képes kreatívan megjeleníteni. 9. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától és képes mozgással, járással , tapssal dalból kiemelni azokat.
104
10. Ismeri az óvodában használt hangszereket és képes használni azokat. Vizuális tevékenység 1. Képes saját örömére vizuális tevékenységet végezni. 2. Képalakításban képes kifejezni, megjeleníteni gondolatait, élményeit. 3. Elképzelés után képes kreatívan alkotni, emlékezet után a részleteket is ábrázolni. 4. Képes egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. 5. Képes önállóan és társaival együttműködve alkotni, az ötleteket, javaslatokat saját döntése alapján mérlegelni. 6. Képes a rajzlapon a figurák térbeli kompozícióba rendezésére. 7. Változatos, színes, arányos, részletekben gazdag ábrázolásra képes. 8. Képes rácsodálkozni a szépre, az esztétikus látványra, szereti maga körül a harmóniát. 9. Képes díszítő, tervező feladatokat kreatívan megoldani. 10. Ismeri a különféle technikákat és képes azokat önállóan alkalmazni. Külső világ tevékeny megismerése 1. Képes megkülönböztetni az évszakokat és a napszakokat. 2. Képes
néhány
növényt,
állatot
meghatározott
szempontok
szerint
összehasonlítani, ismeri a gyűjtőfogalmakat, az állatgondozás, a növényápolás egyszerű feladatait és ismereteit alkalmazza a természetvédelemben. . 3. Képes szűkebb és tágabb környezetében eligazodni. 4. A közlekedés alapvető szabályait képes betartani. 5. Képes alkalmazni azokat az életkorának megfelelő magatartási formákat és szokásokat, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. 6. Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kisebbet, kevesebbet, nagyobbat, többet létrehozni. 7. Képes problémamegoldásra, logikai következtetések levonására, logikus gondolkodásra. 8. Képes 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni, meg tudja állapítani a mennyiségekről, hogy több, kevesebb, vagy ugyanannyi-e.
105
9. Ismeri, és helyesen alkalmazza a térbeli viszonyokat, jelentő névutókat és irányokat, képes helyesen használni a tő és sorszámneveket. 10. A tárgyakat legalább 10-ig képes megszámolni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Tanulás 1. Képes megérteni az életkorának, fejlettségének megfelelő feladatokat. 2. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei iránt és képes ezek összefüggéseit felismerni. 3. Képes feladatait kitartóan végrehajtani, türelmesen kivárni amíg rákerül a sor. 4. Életkorának megfelelő szándékos figyelemre képes. 5. Alkalmas az iskolai élet megkezdésére, képes a tanuláshoz szükséges kompetenciáit alkalmazni. 6. Tevékenységének értékelését képes elfogadni. 7. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. 8. Alkalmas életkorának megfelelő munkatempóra és feladattartásra. 9. Irányított tevékenység során képes együttműködni. 10. A részképesség és tanulási zavaros gyermek képes az iskolai tanulás megkezdésére. LELKI, SZOCIÁLIS ÉRETTSÉG TEKINTETÉBEN Érzelmi nevelés, szocializáció 1. Képes együttműködni a csoportban dolgozó felnőttekkel. 2. Alkalmazza a csoportban kialakult szokásrendszert. 3. Korának megfelelően kialakult a felelősségérzete, képes egyszerű döntések, önálló meghozatalára. 4. Képes együttműködni társaival és segítőkész . 5. Képes türelmesen meghallgatni a felnőtteket és társait. 6. Képes udvariasan, tisztelettudóan viselkedni a felnőttekkel, munkájukat megbecsülni, tisztelni.
106
7. Képes az udvariassági formák betartásával kommunikálni. 8. Képes elfogadó, megértő, toleráns lenni társaival szemben. 9. Konfliktushelyzeteket képes elfogadhatóan megoldani, szükség esetén felnőtt segítségét kérni. 10. Az általa használt eszközökön képes megosztozni és azokra ügyelni. Munkajellegű tevékenységek 1. .Képes önállóan az önkiszolgáló tevékenységekre. 2. Képes a csoport érdekében végzett munkák önálló elvégzésére. 3. Képes egyéni megbízatások önálló teljesítésére. 4. A csoport érdekében végzett munkák során legyen képes a feladatok megosztására. 5. A környezettudatos viselkedés megjelenik a munkatevékenységeibe. 6. Képes munkajellegű tevékenységeket eredményesen végezni. 7. Képes felelősséggel, kitartóan, igényesen elvégezni a vállalt munkajellegű feladatait. 8. Képes a használt eszközöket, szerszámokat használat után a helyére tenni. 9. Képes a munkavégzéshez szükséges eszközöket balesetmentesen, önállóan használni. 10. Képes vigyázni saját személyére és környezete rendjére. Játék és szabadidős tevékenység 1. Képes örömmel, önfeledten játszani, játékában elmélyült, kitartó. 2. Képes alkalmazkodni a játék szabályaihoz és másokat is figyelmeztet azok betartására. 3. Képes megegyezni társaival a játékeszközökön, és betartja a társas viselkedés szabályait. 4. A játékhelyzetekben képes újraalkotni a felnőttek tevékenységeit, és eljátszani élményeit 5. Alkotó, kreatív játéktevékenységre képes.
107
6. Játszótársai elgondolásait képes megérteni, és elfogadni, cselekvéseit társaival összehangolni. 7. Képes
szerepvállalásra
és
a
szerepek
elosztására,
problémahelyzetek
megoldására. 8. Képes szimbolikus-, szerepjátékok megszervezésére, és több napon keresztül folytatni azt társaival. 9. Képes a problémahelyzetek empatikus megoldására. 10. Képes választani a felkínált szabadidős tevékenységek, és a szabad játék lehetősége között.
108
X. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
109
INTÉZMÉNYÜNK KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT PARTNEREI: Közvetlen partnereink: -
gyermekek
-
szülők
-
dolgozók
-
iskola
-
bölcsőde
-
fenntartó
Közvetett partnereink: -
Gyermekjóléti szolgálat
-
Egészségügy
-
Általános Művelődési Központ
-
Egyház
A közvetlen és közvetett partnereinkkel való kapcsolattartás módját intézményük Minőségfejlesztési munkája során, szabályozta, dokumentálta. Részletesen az intézményi MIP-ben és a tartalmilag hozzákapcsolódó dokumentumokban találhatók meg az erre vonatkozó információk. Pedagógiai programunkban a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáira és továbbfejlesztésének lehetőségeire, valamint a gyermekvédelmi feladatokra térünk ki, kiegészítve az Óvodai Integrációs Fejlesztő Program által előírt gyermekvédelmi feladatokkal. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: Az óvodát szolgáltató intézménynek tekintjük, melynek középpontjában a gyermek áll. Ő a legfontosabb partnerünk, de egyben a nevelés alanya is. Természetes számunkra, hogy gyermekeinkért cselekszünk mindig és mindenkor. Fontos, hogy az óvodapedagógus a szülővel rendszeres, szervezett kapcsolatot építsen ki, amely
110
nélkülözhetetlen a céltudatos fejlesztés megvalósításához. A gyermek elsősorban a családban nevelődik az óvoda, pedig folytatja és kiegészíti a családi nevelést. Az óvoda és a család együttműködésének alapja a kölcsönös tisztelet, bizalom az elfogadás és a családhoz illesztett segítségnyújtás. Ezzel elősegítjük a gyermekek iránti felelősségérzet növekedését. Jó szándékkal kell megkeresni a családok életében
azokat
a
pontokat,
melyeken
keresztül
a
gyermek
mélyebb
megismeréséhez vezet az út, ugyanakkor a gyermeken keresztül pozitív hatást lehet gyakorolni a szülőkre, formálva ez által a családban uralkodó szemléletet és erkölcsi magatartást. A környezettudatos magatartás, gondolkodásmód, és értékrend megalapozása, illetve alakítása fontos a környezetünk védelme érdekében. A szülők bevonásával a gyermekek nevelése sikeresebb, illetve hatékonyabb lehet. A gyermekek nevelése során fontos a családi háttér ismerete, és az, hogy hasonlóan vélekedjünk a szülőkkel a nevelési kérdésekről. A nevelőpartneri viszony alakulása a családdal nagy mértékben múlik a szülővel kiépített kapcsolattartási rendszeren. Lényeges kérdés, hogy a szülő jól ismerje az óvodai életet és tevékenyen részt is vegyen abban. Az óvoda a közoktatási rendszer első láncszeme, amelyben lehetőség nyílik a napi kapcsolattartásra. Ez a személyes, közvetlen forma számos lehetőséget hordoz magában a hatékony együttműködésre. A családokat és a közintézményeket állandóan változó társadalmi hatások érik. Az óvoda és a család kapcsolatát sem tekinthetjük ezért állandónak, végleges érvényűnek. A családi élet változásainak nyomon követése, elemzése jelentős feladat számunkra. Ezek tükrében kell az együttműködést minőségében és hatékonyságában is állandóan alakítani. Az együttműködés egy folyamat. Pontosan kell tudni mit várunk el egymástól, amelynek alapja a rendszeres véleményfeltárás. Erre az óvoda minőség fejlesztési munkája ad lehetőséget. Az óvodában a szülők, a gyermekek, mint intézményhasználók igényeit, elvárásait, elégedettségét mérjük. Az óvodában minőségnek tekintjük az intézményi élet azon jellemzőit, sajátosságait, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek jól érezzék magukat,
111
sokoldalúan fejlődjenek, az intézményhasználók pedig elégedettek legyenek. Az összegyűjtött információk képezik az együttműködési formák kialakításának kiindulópontját. Törekedni kell a szülői igényekhez igazodó megoldások keresésére. A családok sokfélék. A társadalmi változások következtében gyakoribbak a családokban végbemenő funkcionális változások. Az óvodára hárul a fejlődésben történt lemaradások korrigálása, illetve a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Az óvoda feladata megtalálni a „hozzájuk vezető utat”. Az óvodapedagógusok ismerjék meg a családok sajátosságait, szokásait, és a családi nevelés konkrét gyakorlatát. Térképezzék fel, hogy: milyen értékeket közvetítenek gyermekeiknek, milyen magatartásmintákat nyújtanak, milyen követelményeket, elvárásokat támasztanak velük szemben, milyen személyiségükre ható mintákat adnak gyermekeiknek? A szülőkkel való együttműködés módszerei jelentősen befolyásolják a kapcsolattartás hatékonyságát. Akkor helyes a felfogás, ha mindkét fél felismeri, hogy mindegyiknek van fontos közlendője a másik számára. A közléshez a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló módszerek társuljanak. A szülőknek adjunk alapos szakmai tájékoztatást a gyermeke aktuális fejlettségi szintjéről, viselkedéséről, fejlesztéséről és fejlődéséről, fejlődését segítő javaslatainkról. tapasztalatcserére!
Nevelési
kérdésekben
Kínáljunk
törekedjünk
megoldási
kölcsönös,
lehetőségeket
a
őszinte különböző
élethelyzetekben! Valamilyen szinten minden család együttműködő képes. Vannak családok, akikkel teljes az egyetértés a gyermeknevelést illetően. Vannak olyan családok is, - vagy a család egésze, vagy csak egy része – akik elutasítják az óvodapedagógus által képviselt nevelési elveket, nehezen fogadják el, mert más a kultúrájuk, más az életszemléletük, más az ideológiájuk. Ilyen esetekben toleranciát, empátiát tanúsítunk, de alapvető elveinket próbáljuk megőrizni. Azoknak
a
családoknak,
akik
nyíltan,
vagy
burkoltan
elzárkóznak az
együttműködés minden formájától, próbálunk segítséget nyújtani külső szervek bevonásával: gyermekjóléti szolgálat, tanácsadó, pszichológus.
családsegítő
szolgálat,
nevelési
112
A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA A közoktatási intézményekben a működésre, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítik. Ennek előírásai kötelező erővel (érvénnyel) bíró jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatot úgy helyezzük el az óvodában, hogy azt a szülők megtekinthessék. A Nádudvari Napfény Óvoda és Bölcsőde SZMSZ-a kiterjed: „… a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, gondozóira” Tartalmazza: „… a szülők és nevelők kapcsolattartásának rendjét”. Véleményük, igényük, elvárásaik megismerése kérdőívek segítségével történik. - a kérdőívek értékelése után a szülők tájékoztatása az eredményekről - a nevelési folyamatba beépített változtatásokról A szülők informálása: A kapcsolattartás lehetséges módjai óvodánkban FORMÁLIS
INFORMÁLIS
Beiratkozás
Napi megbeszélések
Családlátogatás
Falitáblán közérdekű hírek
Beszoktatás
Esetmegbeszélő találkozások szakemberek
Szülői értekezletek
bevonásával
Nyílt napok
Szülők, pedagógiai és játék kultúrájának
Fogadóóra
fejlesztése
Információ csere a Szülői Szervezettel
Óvodai internetes honlapon tájékoztatás
Kérdőívek
A helyi sajtóban tájékoztatás
Közös ünneplések (Anyák napja, évzáró)
113
Az együttműködés lehetséges tartalmi formái óvodánkban Kapcsolattartási lehetőség „Feltérképezés”
Beiratkozás Szülői értekezlet a beiratkozóknak Családlátogatás
Beszoktatás
Szülői értekezlet
Nyílt napok
Fogadó óra
Együttműködés a Szülői Szervezettel
Feladat
Munkaforma
-A harmadik életévét betöltött HHH-s Kutatás gyermekek felkutatása a védőnők Beszélgetés segítségével - adatok felvétele - ismerkedés az óvodával
Egyéni beszélgetés
- az óvoda programjával, életével való Értekezlet ismerkedés
- anamnézis felvétele - gyermek életkörülményeinek megismerése - a szerzett tapasztalatok lejegyzése
Játék a gyermekekkel Egyéni beszélgetés
- ismerkedés az óvodai élettel, folyamatos beszoktatási módszerrel - szülő-gyermek kapcsolatának megismerése - bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt - óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése - jellemző problémák, kérdések megválaszolása. Szakember bevonása szükség esetén - egy-egy csoport életének, fejlődésének megbeszélése - egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetleg szakember bevonása) - 1-2 nap a szülők számára az óvoda mindennapjaiba betekintést biztosítva - megfigyelési szempontok adásával a szülő-óvónő partnerkapcsolat mélyítése
Közös játék, közös tevékenység a szülővel, a gyerekekkel
- a szülő tájékoztatása a gyermek egyéni fejlődéséről, a fejlesztés módjáról és eredményéről - információcsere
Egyéni beszélgetés
Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet Mikro csoportok Esettanulmányozás Megfigyelés - közös megbeszélés - egyéni problémák személyes egyéni megbeszélése
- a szülők véleményformálásának biztosítása Értekezlet megbeszélés Az Intézmény dokumentumaival és tevékenységeivel kapcsolatban - szülői feladatok koordinálása - szülői kezdeményezések megvalósítása - szülők érdekképviselete
114 Mikulásvárás Karácsony
Farsang
Anyák napja Évzáró műsor
Gyermeknap
Mozi-, színházlátogatás „Ovi turi”
Családi nap (évente egy
- A Szülői Szervezet segítségével csomagok készítése a gyerekeknek - óvoda-család kapcsolatának mélyítése - játék vásárlás a gyerekeknek - ünnepi készülődés segítsége (szülők anyagi támogatásával) - farsangi jelmezek biztosítása a szülők segítségével - vidám hangulatú együttlét a gyermekközösség formálása, hagyományápolásra nevelés - meghitt közös együttlét az édesanyákkal, nagymamákkal - ünnepélyes hangulat a meghívott vendégekkel - kedves, vidám gyermekműsor bemutatása - vidám programokkal tarkított nap a szülők anyagi hozzájárulásával - szülők bevonása az előkészítő munkába - a szülők anyagi támogatásával esztétikai élmény biztosítása
Szervezés Szervezés Táncos mulatság
- közös együttlét az óvodában, a csoportokban - közös együttlét a Művelődési Házban - közös együttlét az óvodásoknak Kulturált szórakozás
- a családok számára feleslegessé vált ruhák, Szervezés a Szülői Szervezet tárgyak csere-beréje közreműködésével - közös élményszerzés a családdal - a családdal való kapcsolat erősítése
Szervezés
- élményszerzés biztosítása
Csoportos utazás
alkalommal) Kirándulás lehetősége az iskolába menő nagycsoportosoknak
115
A SZÜLŐKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAI Az óvoda menedzselése a szülők felé: -
Nyílt nap szervezése során, betekintési lehetőség biztosítása a leendő óvodásoknak óvodai életbe.
-
Szülői fórum a leendő óvodások szülei számára (májusban)
-
A helyi nevelési program (fő vonalainak) lényegének összefoglalását tartalmazó kiadvány kiadása.
-
Internetes honlapon, helyi sajtóban információnyújtás.
Kapcsolatfelvétel a leendő óvodahasználókkal: -
A szülő és a leendő óvodás fogadása: az óvodába járó gyerekek apró ajándékokat készítenek az újonnan érkezőknek.
Az óvoda bemutatása: -
az intézmény minőségpolitikájának
-
az intézmény jövőképének
-
az intézmény küldetésnyilatkozatának
-
a Helyi Nevelési Program rövidített változatának
-
az intézmény sajátos arculatának megfelelő, éves munkaterv
hirdető táblára való kihelyezése
116
GYERMEKVÉDELEM Intézményünkben a gyermekvédelmi tevékenység hosszú múltra tekint vissza. A gyermekjóléti
szolgálat
megalakulása
előtt
(1998.),
minden
óvodában
gyermekvédelmi felelős fogta össze azt a tevékenységet, amelyben a gyermekek veszélyeztetett és hátrányos helyzetén próbáltunk javítani a gyermeki jogok és a gyermekek mindenek felett álló tiszteletben tartása mellett. A gyermekvédelem óvodapedagógusaink feladata is volt. A gyermekvédelmi felelős volt az összekötő kapocs az óvoda és a polgármesteri hivatalban működő gyámügyi osztály között. 1998-ban megalakult a család és gyermekjóléti szolgálat, amely városi szinten sokrétű, összetett feladatot lát el. Gyermekvédelmi feladatai közé tartoznak, hogy az általa ellátandó gyermek, illetve család életminőségéről pontos képet kapjon, azt elhelyezze végpontok közé és meghatározza az első és legalapvetőbb lépéseket az életminőség javítására, illetve távlati célként meghatározza, hogy juthat el a gyermek a legmagasabb életminőség szintjére. Ehhez nyújt segítséget az óvoda oly módon, hogy a gyermekvédelmi törvény értelmében kiépítette azt a jelzőrendszert, amelyben együtt tudunk működni. Minden tagóvodában a gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri az óvodapedagógusok feltáró munkáját. Esetmegbeszélések során megállapítja a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet fokát, jelzik a gyermekjóléti szolgálatnak a problémákat. A gyermekvédelmi szolgálat és a tagóvodák gyermekvédelmi felelősei évente két alkalommal találkozó során egyeztetik az adott év gyermekvédelmi feladatai. A gyermekvédelmi felelősök minden nevelési év elején összesítik a hátrányos, veszélyeztetett, sajátos nevelési igényű és etnikai kisebbség számát a következő táblázatos formában az óvodapedagógusok segítségével:
117
Nevelési
Veszélyezte-
Hátrányos
Halmozottan
Sajátos
Etnikai kisebbség
év
tett gyermek
helyzetű
hátrányos
nevelési igényű
száma
száma
gyermek száma
helyzetű
gyermek száma
gyermek száma
Ezután meghatározzuk a gyermekvédelmi feladatokat. A gyermekvédelemnek fontos szerepe van a nevelés folyamatában. Meg kell határoznunk mit értünk a hátrányos helyzeten, halmozottan hátrányos helyzeten, mit jelent a veszélyezettség, hogy valamennyi óvodapedagógusunk egységesen értelmezze ezeket, a fogalmakat. A hátrányos helyzet fogalma: Az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzet fogalma: A hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a gyermek hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.
118
Előidézői lehetnek: ∙ a család alacsony jövedelme ∙ szűkös lakáskörülmények ∙ egészségtelen lakhatási feltételek ∙ szülők alacsony iskolai végzettsége ∙ deviáns környezet, játékszenvedély)
szocializációs
ártalmai
(alkoholizmus,
drogfüggés,
∙ család hiánya: elvált szülők, örökbe fogadott, árva, ∙ beteg, vagy korlátozott képességű szülők, akik nem képesek gyermekek megfelelő ellátására, gondozására. A veszélyeztetettség fogalma: Olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek: ∙ fizikális bántalmazás ∙ a gyermek szexuális zaklatása ∙ elhanyagoló szülői magatartás ∙ rendkívül rossz lakáskörülmények ∙ pszichés bántalmazás ∙ éhezés, nem megfelelő táplálkozás ∙ indokolatlan hiányzás az óvodából Tünetei a gyermekeknél: Magatartásban
vagy
tanulásban
hirtelen
hanyatlás,
agresszív
magatartás,
zárkózottság, bizalmatlanság, szeretetéhség, nyugtalanság, ingerlékenység, beteges érzékenység, kisebbségi érzés, feltűnő gátlások, félelemérzés, álmatlanság, aluszékonyság, gátlástalan viselkedés, nyílt és rejtett dacolás, pótcselekvések, beszédhibák, kommunikációs zavarok.
119
A gyermekvédelmi munka feladatai: ∙ Megelőzés ∙ Feltárás ∙ Megszüntetés A megelőzés feladatai: - Biztonságos, egészséges óvodai környezet fenntartása. - Rendszeres kapcsolattartás a gyermek szüleivel - Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel. - A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése. - Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása. A feltárás feladatai: - A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése. - A gyermek veszélyeztetettségének vagy hátrányos helyzetének megkülönböztetése a vonatkozó törvény alapján. - A be nem íratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjának meglátogatása, Intézményünkbe való beintegrálása A megszüntetés feladatai: - A felzárkóztatás folyamatának biztosítása, megszervezése, szakemberhez irányítás. - Segítő szakemberek igénybe vétele a problémák típusának megfelelően. - Együttműködés a segítőkkel (társszervekkel), jelzőrendszer működtetése. Tevékenységformák: (melyekkel a feladatok megvalósíthatóak) -
Óvodai
gyermekvédelmi
munkaközösség
létrehozása,
működtetése
kapcsolattartása a Gyermekjóléti Szolgálattal, Védőnői Hálózattal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Kistérségi Nevelési Tanácsadóval és a Megyei Szakértői Bizottsággal.
120
-
Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családdal egyéni helyzetnek megfelelő formában.
-
Logopédiai, fejlesztő pedagógusi, gyógypedagógusi, pszichológusi ellátás.
-
Az
óvónők
részéről
–
a
gyermek
hátrányának
megfelelő
fejlesztő
tevékenységek biztosítása, az egyéni fejlesztés során. Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel
partnereink
képviselője
kapcsolattartás
időkeretei
módja Gyermekjóléti
- érintett óvodapedagógus
- jelzőlap
Szolgálat
- érintett családgondozó
- esetmegbeszélés
szükség szerint
- személyes találkozás Önkormányzat
Ferenczikné
- levelezés
Karacs Angelika
- telefonon
szükség szerint
- személyes találkozás Védőnők
- telefonálás
Gyermekorvos
- személyes találkozás
Logopédus
Sári Lajosné
- esetmegbeszélés
szükség szerint szükség szerint
- személyes találkozás Fejlesztő
Hegedűs Andrásné
-intézményen belüli
szükség szerinti
pedagógus
Kalmár Imréné
személyes kapcsolat
foglalkozások
Gyógypedagógus A mindenkori megbízási Személyes találkozó
szükség szerint
Sári Attiláné szerződéssel
rendelkező
gyógypedagógus Pedagógiai Szakszolgálat
Garainé Tóth Éva
Személyes találkozó
szükség szerint
121
A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei: Személyi - gyermekvédelmi felelősök megbízása - az óvodai dolgozók képzése gyermekvédelmi tanfolyamokon - a technikai dolgozók folyamatos fejlesztése a témában Tárgyi - egészséges, nyugodt környezet kialakítása az óvodában - eszközök biztosítása a fejlesztésekhez. - külön helyiség biztosítása a szülőkkel való érintkezésre
FELADATAINK Az óvodapedagógusok feladatai: ∙ az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése ∙ szükség szerint családlátogatás végzése ∙ a szülővel való kapcsolat folyamatos, hatékony fenntartása ∙ a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése ∙ a szülők folyamatos tájékoztatása gyermeke fejlettségéről, fejlesztéséről és fejlődéséről ∙ a szükséges dokumentáció folyamatos elkészítése ∙ hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek ∙ a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek, probléma esetén esetjelző lap kitöltése ∙ esetmegbeszéléseken való részvétel
122
A gyermekvédelmi felelős feladatai: szükség szerint családsegítő, védőnő segítségének igénybevétele anyagi gondokkal küzdő családok segítése az illetékes szervekhez való irányítással nyilvántartás vezetése beszámoló készítése évente esetmegbeszéléseken való részvétel óvodapedagógusok tájékoztatása a változásokról probléma esetén jelzés az óvodavezető felé esetjelző lap továbbítása a Gyermekjóléti Szolgálat felé, és azok iktatása Az óvodavezető feladatai: ∙ a gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten ∙ bizalomelvű kapcsolatok kiépítése a családokkal ∙ a törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása ∙ veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása ∙ óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása ∙ közös tanácskozáson való részvétel a gyermekvédelemben érintett szervekkel ∙ a gyermekvédelemmel kapcsolatos dokumentumok rendszerezése, tárolása
Gyermekvédelmi munkánk realizálódik az óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelősök, óvodavezető feladatainak elvégzése során, melyek összhangban állnak a Helyi Nevelési Programunkban megfogalmazott alapelvekkel, célokkal.
123
Sikerkritériumok: -
A gyermekvédelemben partner társszervekkel eredményes és hatékony együttműködés alakul ki
-
A szülők bátran fordulnak az óvodapedagógusokhoz, az óvodavezetőhöz problémájukkal
-
Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából
-
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben történő beóvodázása
-
Minden rászoruló időben megkapja a segítséget
-
Az óvodás gyermekeinket sikerül a családban megtartani 98 %-ban
-
Az
óvodáskor
végére
gyermekeink
megfelelnek
az
iskolaérettség
kritériumainak. ÓVODA ÉS ISKOLA KAPCSOLATA Óvoda-iskola átmenet Az óvoda – iskola átmenetet, mint folyamatot rendszerként kezeljük, melyben fontosnak tartjuk az óvoda és az iskola együttműködését. Elkészítettük az óvoda – iskola projekttervét, amelynek betartása és az ahhoz szükséges feltételek biztosítása hozzájárul a hatékonyabb átmenethez. A projektterv alapján készült éves együttműködési tervek biztosítják az óvoda és iskola folyamatos kapcsolattartási formáit. Így pl. lehetőséget biztosítunk „Fecskehét”alkalmával az óvodapedagógusoknak az óvodát elhagyó nagycsoportos gyerekek iskolában történő meglátogatására, „Gólyahét”alkalmával az iskolai pedagógusoknak
a
leendő
kisiskolások
meglátogatására
az
óvodában.
Folyamatosan részt veszünk egymás rendezvényein, programjain az iskola által szervezett „Bűvös kezek társasága” játszóházban az óvodás gyermekekkel együtt. Kölcsönös hospitálások során mélyebben megismerjük egymás munkáját. A gyermekek fejlődésének nyomon követését a”Fecskehéten tett látogatásaink és élményszerző rendezvényeink lehetővé teszik számunkra. Az óvoda és iskola által elkészített projektterv amely hosszú távon meghatározza a két intézmény hosszú távú együttműködését.
124
A projekttervben meghatároztuk azokat a közös értékeket, amelyeket mind a két intézmény a legfontosabbnak tart és értékként közvetít. . Ehhez célokat, mutatókat, célértékeket rendeltünk, melyek segítik a gyermekeket a rugalmas, kudarcmentes, iskolai élet megkezdésében. Az óvoda – iskola közötti átmenet hosszú távú, megvalósulásának célkitűzéseit, az iskolába lépő gyermekek lélektanának ismeretében terveztük meg. Figyelembe vettük az iskolai alkalmasság feltételeit a biológiai, pszichológiai, és szociális alkalmasságot. „Átadási” gyakorlatunkban, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vettük a gyermekek életkori és fejlődésbeli sajátosságait, különbözőségeit, látens és megfogalmazott elvárásait. Az átmenet időszakában az összes érintett partner: gyermek –szülő - pedagógus igényeinek, elégedettségének mérését végzi, ennek alapján történik a visszacsatolás, melyet folyamatosan végez a két intézményt koordináló szakmai munkacsoport. Óvodánk fontos feladatának tekinti a gyermekek iskolára alkalmassá tételét,és segíti a szülőket ezeknek a feladatoknak a megvalósításában. A gyermekek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével tervezzük meg a gyermekek fejlesztési programját, melyben prioritást élvez a gyermekek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása és a mozgás elsődlegessége. A célirányos fejlesztés a gyermekek érési folyamatainak, és pszichikus fejlődési jellemzőinek figyelembevételével történik. Az érési és a tanulási folyamat együtt alkotják a gyermekek fejlődését. Az „Óvoda-iskola projekt” gyakorlatban történő hatékony megvalósítása, folyamatos ellenőrzése, korrekciója, az átadási folyamat intézményi szintű implementációjával, elterjesztésével a pedagógusok minél szélesebb körű bevonásával történik. A projektbe a fenntarthatóság garanciáit mind az(óvoda, iskola) életébe folyamatosan kontroláljuk és figyelemmel kísérjük. Ennek megfelelően a folyamatgazdák kapcsolattartását, a koordináló szakmai munkacsoportok aktív közreműködését igényeljük. Mindehhez fontosnak tartjuk a bizalmas óvónői-tanítói kapcsolatot, a nevelőtestület megfelelő tájékoztatását, a folyamatos információátadást a két intézmény nevelőtestülete között.
A projektterv hozadékaként elkészült „óvodai
átadólap” segíti a gyermekek személyiségének mélyebb megismerésérét, elfogadását. Az átadólapon öt területet határoztunk meg, szocializáció-érzelmi élet, értelmi
125
képességek, kommunikációs képességek, mozgás –testi képességek, egyéb, és személyes adatok a gyermekről. Amire nagyon figyelünk az átadólap elkészítésénél, hogy a területekhez rendelt szempontsor adatokat és nem véleményt alkot a gyermekről. Az „óvoda – iskola átmenet projektterve” garancia arra, hogy elégedett legyen a gyermek, szülő és a pedagógus.
126
XI. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI
127
Az óvodai ünnepek kulcsfontosságúak maradnak továbbra is a nevelőmunkánkban, hiszen manapság az intézmény külső menedzselésének hatásos elősegítője lehet. Szükségességét indokolja, mivel az óvodai ünnepek: -
a szülőkkel való szoros együttműködés legfontosabb színterei
-
legjobb lehetősége az óvodának a sajátos, egyéni arculat megteremtésére és megtartására
-
pedagógiai szempontból a nevelés kiemelt lehetősége
-
az ünnep résztvevőit nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönzik
-
rendkívül fontos a hagyományok ápolása szempontjából is, hiszen kultúránk megismertetésére, értékeink átörökítésére ad lehetőséget
- Az óvodai élet hagyományos ünnepei Mikulás, Anyák Napja, Évzáró, Ballagás, Gyermeknap, a gyermekek név és születésnapjai, családi nap Egyes óvodákban: - Mihálynapi vásár - Karácsonyi vásár - Bolondballagás Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek, jeles napok Karácsony, Húsvét, Advent, Farsang. Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek Március 15., Október 23., Május 1. Időszakos ünnepek, melyek adott alkalomhoz kapcsolódnak Óvoda
fennállásának
ünneplése,
Avató
ünnepségeken,
óvodai
dolgozó
házasságkötésén való részvétel, Öregek Napközi Otthonának rendezvényein való részvétel. A társintézmények rendezvényein való részvétel. A városnapon való részvétel. A tagóvodák sajátos arculatuk tükrében töltik meg tartalommal a felsorolt ünnepeket, rendezvényeket.
128
XII. AZ ÓVODA SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI
129
Az óvoda elsősorban a szülők és gyermekeik igényei alapján egyéb szolgáltatásokat is szervez, Ezek olyan tevékenységek, melyek nem tartoznak az óvoda alapfeladatai közé. Az óvodavezető és a nevelőtestület felel azért, hogy egyrészt életkor specifikus szolgáltatás szerveződjön az intézményben, másrészt olyan tartalmú legyen, ami erősítheti az óvoda nevelési céljainak elérését. Fontos hogy jól illeszkedjenek ezek a szolgáltatások az óvoda sajátos arculatához, programjához. Az óvoda felel azért is, hogy a szolgáltatást végző személy megfelelő pedagógiai módszerekkel, a gyermeki személyiséget tisztelve, szeretve, megbecsülve, elfogadva végezze fejlesztő munkáját. Szolgáltatásaink melyeket nevelési időben szervezünk: Drámajáték az óvodában Könnyített és differenciált testnevelés Játékos gyermektorna „Aprók” tánca: Népi gyermekjátékok, gyermektánc Játékos matematika Anyanyelvi nevelés Büszkén elmondhatjuk, hogy ezeket a foglalkozásokat szakirányú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok és fejlesztő pedagógusok végzik. Valamennyi szolgáltatásunk igen kedvelt. A gyermekek érdeklődésüknek, igényüknek megfelelően választhatnak a különböző fejlesztési lehetőséget biztosító foglalkozások közül, - természetesen szüleik beleegyezésével. Szolgáltatásaink: A szolgáltatás megszervezése: Drámajáték az óvodában. Feladata: A gyermekek teljes személyiségének pozitív befolyásolása, melynek hatására a drámajáték eszközével élve fejlődik önismeretük, társas kapcsolataik, kreativitásuk, koncentrációs készségük, figyelmük, egymás iránt érzett felelősségük és oldódik feszültségük. Igénybevevők köre: 5 – 7 éves korú óvodások.
130
A szolgáltatás megszervezése: Könnyített és differenciált testnevelés, gyógy testnevelés alapja. Feladat: A gyermekek tartásjavítása, lábboltozat fejlesztése, izomfejlesztés, mozgás szeretetére nevelés. Prevenció a mozgásszervei betegségek és deformitások kialakulásának megelőzésére, ortopédiai és belgyógyászati elváltozások kezelésére. Igénybevevők köre: a szakorvos által kiszűrt óvodáskorú gyerekek A szolgáltatás megnevezése: Testi képességeket fejlesztő játékos gyermektorna. Feladat: A mozgásműveltség fejlesztése a testi képességek, az erő, állóképesség, gyorsaság és koordinációs képességek differenciált fejlesztése az egyéni lehetőségek maximális kiaknázásával. Igénybevevők kora: 4 – 7 éves korú óvodások A szolgáltatás megnevezése: Aprók tánca Feladat: Népi gyermekjátékok megismertetése örömteli, felszabadult, élményt adó együttjátszás során. Egyszerű tánclépések, térformák megismertetése. Igénybevevők köre: 5 – 7 éves korú óvodások A szolgáltatás megnevezése: Játékos matematika Feladat: Játékos tevékenység során, játékos feladatok megoldásával a gyermekek matematikai készségeinek, képességeinek, gondolkodásának fejlesztése. Igénybevevők köre: 5 – 7 éves korú óvodások A szolgáltatás megnevezése: Anyanyelvi nevelés Feladat: Játékos feladatok megoldása során a gyermekek anyanyelvi kultúrájának, nyelvi kifejezőkészségének, artikulációjának fejlesztése. Alapvető íráselemek megismertetése, azok írásának játékos formában történő gyakorlása.
131
XIII. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLÁSA
132
Az intézményünk dolgozóit a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére motiválja: Érezzük és tudjuk, hogy egyre jobban felerősödött a nevelési-oktatási intézmények felé az az igény, hogy befogadják azokat a gyermekeket, akik eltérnek az átlagos gyermekektől. Mindez nagy kihívást jelent valamennyi gyermekeket nevelő intézmény számára. Az 19993. évi LXXIX. Oktatási törvény kimondja, hogy a fogyatékos gyermekeknek joga, különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesülni, attól kezdve, hogy fogyatékosságát megállapították. A 2003. évi törvény módosításának 30.§-ának 2. pontja adott először lehetőséget a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt nevelésének gyakorlati megvalósítására ép társaikkal. Ez az integráció teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedjenek ép társaik közé. A neveléshez szükséges szakmai kompetenciák megszerzése mellett feltétlenül szükségesnek tartjuk a törvényi háttér pontos ismeretét. Ennek alapján az óvodai programunkba be kell illeszteni a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének célját, irányelveit, feladatait és feltételrendszerét. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének jogi szabályozása 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 14/1994. ( VI. 24. )MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról, és módosításai: 3/1998 ( IX. 9.)OM r. és 19/2004. ( VI. 14. )OM r. 11/1994. ( VI. 8.) MKM r. 7sz melléklet IV: fejezete a speciális eszközökről 2/2005. ( II.1. ) OM. r. 1. sz melléklete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2008. ( VI. 30.) Intézményünk Alapító Okirata
133
A sajátos nevelési igény fogalma : Sajátos nevelési igényű gyermeknek tekintjük azokat akiket a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd. Intézményünk befogadó szemlélete: Az integrációt az egész nevelő testületünk fölvállalta, melyet a teljes alkalmazotti kör is támogat. Az integrálhatóság minden esetben fontos döntést igényel, melynél figyelembe vesszük az összes körülményt. Meghatározzuk a fejlesztésben szereplők kompetenciáit, annak határait. Hogy ki? hol? és hogyan? (milyen mértékben) vehet részt a fejlesztésben. Ehhez értelmezzük a fejlesztés alapját, hogy honnan kezdjük? mi az? amire szüksége van a sajátos nevelési igényű gyermeknek. Mi az? amire szüksége van a befogadó pedagógusnak és az intézményünkbe járó, megbízási szerződéssel dolgozó utazó pedagógusnak, logopédusnak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy csak olyan gyermekeket fogadjunk be, akik nem jelentenek túlzott terhet illetve veszélyt a csoportban élő gyermekek, felnőttek és számára. Az integráció nem valósítható meg: Ha káros hatása van az SNI gyermekre, a csoportra, a nevelőkre: Ha nem szolgálja az SNI gyermek fejlődését, szükségleteinek kielégítését. Ha óvodapedagógiai eszközökkel nem oldható meg a közösségi együttélés kialakítása. Ha az óvodapedagógus testi-lelki terhelése túlzott.
134
Amit tudnunk kell az SNI gyermek befogadásáról és fejleszthetőségéről:
Melyik
SNI „A”
komponenshez
SNI „B”
tartozik? Szakértői bizottság
Ki jogosult a
Szakértői bizottság
szakvélemény megállapítására? Mit
tartalmaz
a Habilitáció, rehabilitáció
Fejlesztő foglalkozás
szakvélemény? Milyen okokra vezethető Organikus okra
Organikus okra nem
vissza?
visszavezethető
visszavezethető
A fejlesztés kinek a
Gyógypedagógusé
Fejlesztőpedagógusé
kompetenciája? Hogyan
történik
a Egyéni fejlesztési terv alapján.
fejlesztése? Ki
a
Egyéni fejlesztési terv alapján.
felelős
a A nevelési-oktatási intézmény
megvalósításért?
vezetője
Kik jogosultak az ellenőrzésre
Szakértői
A nevelési-oktatási intézmény vezetője
bizottság
hivatalok
és Nevelési tanácsadó és hivatalok
Habilitáció és rehabilitáció fogalma: Habilitáció: beillesztés Ha sérülés veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás. következménye Nem beszélhetünk korábbi jobb helyzetről, amit szeretnénk visszaállítani. Rehabilitáció: visszahelyezés Az adott helyzet jobbítására való törekvés. Egy megelőző feltételezetten jobb helyzet, állapot elérésére törekvés.
135
A szakértői vélemény alapján határozzuk meg a fejlesztés célját, az intézményi szintű
feladatokat,
a
fejlesztésben
résztvevők
körét,
a
megvalósulás
dokumentumait, illetve az óvodapedagógus feladatait. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének intézményi szintű feladatai: A közösségbe való beilleszkedésük segítése: alkalmazkodó képesség, akaraterő,
önállóság,
érzelmi
élet,
együttműködés
fejlesztése
óvodapedagógiai eszközökkel. Képességeik fejlesztése: vizuális, akusztikus, taktilis, motoros és nyelvi, gyógypedagógiai eszközökkel. A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.
A funkciók egyensúlyának kialakítása. Speciális segédeszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. Egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A speciális fejlesztéshez szakemberek biztosítása. A fejlesztésben résztvevők köre: A szülővel való szoros együttműködés kialakítására törekszünk a gyermekek fejlődése érdekében. Szakértői rehabilitációs bizottság: diagnosztizál, javaslatot tesz, kontroll vizsgálatot végez és figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését. Gyógypedagógus: értelmezi a szakvéleményt, elvégzi a rehabilitációt, speciális egyéni fejlesztést, javaslataival segíti az óvodapedagógusaink munkáját, közreműködik a szülővel.
136
Fejlesztőpedagógusaink: együttműködnek a szakemberekkel, javaslataikat beépítik az egyéni fejlesztései terveikbe. Óvodapedagógusaink: együttműködnek a szakemberekkel, javaslataikat beépítik a pedagógiai folyamatokba. A gyógypedagógusi, logopédusi, pszichológusi feladatokat a szakvéleményben javasolt időtartamnak megfelelően, megbízási szerződés alapján végzi a szakember. Óvodapedagógusaink
a
szakértői
véleményben
leírt
fejlesztési
területeknek
megfelelően folyamatosan végzik fejlesztő tevékenységüket. Óvodánk arra törekszik, hogy biztosítsa a sérült gyermek részére a speciális fejlesztő eszközöket, az elfogadó környezetet és terhelhetőségüket a gyermekek állapotához, személyiségjegyeikhez igazítja. A fejlesztési folyamat megvalósításának dokumentumait: Egyéni fejlesztési tervek Egyéni fejlesztési lap ( A. Tü.356.r.sz., A. Tü. 357. r.sz.) Az óvodapedagógus feladatai a sajátos nevelési igényű gyermek nevelésében: Az óvodai nevelésbe már szakértői véleménnyel érkező gyermekek megismerése. A sajátos nevelési igényre utaló jelek tapasztalásának jelzése az óvodavezető felé, az óvodába szakértői vélemény nélkül bekerülő gyermek esetében. Az észlelt probléma megbeszélése a szülőkkel. A szülőkkel együttműködve törekedjen arra, hogy a gyermek szakértői vizsgálata megtörténjen. Amennyiben szükséges az óvodavezető közreműködésével szakember bevonása a gyermek fejlesztésébe. A szakértői vélemény alapján a gyermek csoportban történő fejlesztési feladatainak megtervezése. A fejlesztés folyamatos végzése a csoportban és annak dokumentálása Személyes példamutatással előítélet mentes pedagógiai környezet kialakítása.
137
XIV. ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
138
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM SPECIÁLIS ESZKÖZLISTÁJA 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
ÉNEK
- Nagyteljesítm.
X
ÉNEKES
CDlejátszó+hangfal
X
JÁTÉKOK
- MagnóCD lejátszó
X
ZENEHALL-
- CD lemezek, kazetták
X
Szükség szerint
kalap,
-
Megvalósítandó
kendők, zseb-kendők,
X
Szükség szerint pótlás
kiskötény, bő szoknya,
X
Szükség szerint pótlás
mellény,
X
Szükség szerint pótlás
bot
X
Szükség szerint pótlás
GATÁS - Népi játékok kellékei:
- furulya „A” síp - harangjáték, csőkolomp, csengő, fém hangkészlet
Megvalósítandó X X X
VERS, MESE, -Képesmesekönyvek
X
Szükség szerint pótlás
BÁB,
Mesepárna
X
Szükség szerint pótlás
DRÁMA-
-Bábparavánok
X
Szükség szerint pótlás
JÁTÉK
- kesztyűbábok
X
Szükség szerint pótlás
- Bábtartók
X
Szükség szerint pótlás
- Hangkazetták,CD-k
X
Szükség szerint pótlás
- Videó kamera
X
Szükség szerint pótlás
- Fényképezőgép
X
Szükség szerint pótlás
139 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK MOZGÁS
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
egyensúlyozó,
X
- röplabdahálók
X
- rollerek,
X
- összerakható mobil
X
testnevelési eszközök
X
- Tini - kondi
10 db
X
7 db
X
Szükség szerint pótoljuk
- ugrálókötelek
X
Szükség szerint pótoljuk
- tornabotok,
X
90 db
- magasugró készlet
X
- WESCO típusú
X
- Különböző méretű és anyagú labdák
RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
tappancsok, téglák,
X
garnitúra hengerek,
X
alagutak
X
- függeszthető pad
X
- mászóalagút, szőnyeg készlet
X
- Agyag, simítólapát,
X
linólapok,
2 db
Szükség szerinti fejlesztés Szükség szerinti fejlesztés
- mintázó eszközök
X
Szükség szerint pótoljuk
- Balkezes olló
X
Szükség szerint pótoljuk
- Cikk-cakk, mintavágó olló
X
Szükség szerint pótoljuk
- Felvető szövőkeret, fonal
X
Szükség szerint pótoljuk
- Nemezeléshez – gyapjú
X
Szükség szerint pótoljuk
- Batikoláshoz
X
Szükség szerint pótoljuk
méhviasz, íróka,
X
Szükség szerint pótoljuk
textilfesték, vászon
X
Szükség szerint pótoljuk
25 - 30
140 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
RAJZOLÁS,
- ragasztópisztoly, képkeret
X
szükség szerint pótoljuk
MINTÁZÁS,
- Gipszkiöntő formák
X
szükség szerint pótoljuk
X
szükség szerint pótoljuk
KÉZIMUNKA
- színes tudományos KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
képeskönyvek - nagyító pohár - állat és növényhatározók
X X
szükség szerint pótoljuk
- földgömb
X
szükség szerint pótoljuk
- térkép
X
1-1db
- mikroszkóp
1- 1db
- lombseprű
3-3 db
- locsolókanna
X
szükség szerint pótoljuk
- talicska, cirokseprű,
X
szükség szerint pótoljuk
- hólapát
X
szükség szerint pótoljuk
- gyúródeszka, nyújtófa
X
szükség szerint pótoljuk
X
szükség szerint pótoljuk
- darabolókések (gyerekeknek) - gyümölcsmosó
X
- gyümölcsaszaló
X
- zöldségszeletelő
X
- teafőző
X
szükség szerint pótoljuk
- természeti filmek
X
szükség szerint pótoljuk
- vesszőkosár
X
szükség szerint pótoljuk
- műanyag tálak
X
- vágó deszkák
X
- reszelő (alma)
X
gyümölcsöknek
X X
szükség szerint pótoljuk
szükség szerint pótoljuk
141 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK
- Logico tábla cserélhető
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
X
szükség szerint pótoljuk
X
szükség szerint pótoljuk
X
szükség szerint pótoljuk
feladatlapokkal - Ravensburger logikai társasjáték - Kirakójátékok Udvari játékokhoz - Homokozók mellé asztal
X
- Mókuskerék
X
- Babaház
X
KOMPETENCIA NEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS
- Laptopok - Projektor
ESZKÖZÖK
- Pendrive
JEGYZÉKE
- Digitális tábla
X X X X X
- Homok-víz asztal - Mikrohullámú sütő
X
7 db
- Ismerettertjesztő filmek
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
DVD, CD - Ismeretterjesztő és természettudományos könyvek - DVD, CD tároló - Újra írható CD - Esőbotok
X
142 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
- Video lejátszó és Televízió
X
az ismeretterjesztő DVD és
X
CD filmek megjelenítéséhez
Meseládikó 1. Meseládikó alapegység
X
- Paraván - Árnyjáték vászon - Árnyfigurák - Tárolódobozok 2. Bábosegység
X
-Nagyméretű kesztyűsbábok pedagógusok részére -Közepes méretű kesztyűsbábok gyerekek részére -Újjbábok gyerekek részére 3. A kreativitást fejlesztő egység -Összeállítható bábkészlet: újjbáb kesztyű Újjbáb fej Tábla: fejekre és testekre illeszthető fülekkel,
X
Szükség szerinti pótlás
143 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
szarvakkal, farkakkal, hajjal, szájjal -Ritmustadó eszközök
X
Kasztanyetta Csörgő -Táncoló figurák Mozgatós bábtáncoltató
X
figura Páros bábtáncoltató figura
INTEGRÁCIÓS ÓVODAI FEJLESZTŐ PROGRAM FEJLESZTŐ ESZKÖZEI
Anyanyelvi, vizuális és auditív képességek fejlesztése
Okoskocka játékcsalád - Anyanyelvi fejlesztő játékok - Vizuális fejlesztő játékok
X X X
- Auditív fejlesztő játékok Figyelemkonce ntráció fejlesztő - Diferix
Környezetvéde lemre nevelés
- Kukatündér
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
144 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
- Zoob fejlesztő játék
X
Szükség szerinti pótlás
Szem-kéz koordináció
- Filó fűzőjáték
X
Szükség szerinti pótlás
Matematikai kép.fejlesztése
- „Boszorkánykút”
X
Szükség szerinti pótlás
SÉGEK Kreativitás és konstruáló képesség
Logika,ügyess ég, kitartás - LÜK fejelsztése Szem-kéz koordináció finommotoriká t fejl.
- „Ugróbékák”
X
X
Szükség szerinti pótlás
Szükség szerinti pótlás
Sorritmusvizuális figyelem társasjáték
-„Egy napom” -„Fonaljáték”
Vizuális figy.szem-kéz -„Toss – A Ring” koord.mat.képf . Célbadobó – -„Tricky – Fingers” szemkéz koord.téri táj.fejl. Szem-kéz, táj.kép.vizuális Társasjáték
-„Kis vakond” -„Négy az egyben”
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
145 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
-„GAME-WOOD”
X
Szükség szerinti pótlás
-„Lapocskázó”
X
Szükség szerinti pótlás
-„Labirintus – teknős”
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
2 db
X
2 db
X
2 db
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
SÉGEK Gondolkodást fejl.fajáték FEJLESZTŐ FOGLALKOZ ÁSOK ESZKÖZEI Szem-kéz koord.fajáték Rövid idejű emlékezet fejlesztő Szem-kéz vizuális figyelem Hónapok és évszakok (ismeretek bővítése) Irányok, térbeli kiterjedések tanítására
-
„MODY”
-„Rapelli” - ASCO I.- tojásfigurák
Szem-kéz - ASCO II. – térbeli, koord.fejl,besz mértani édkészséget formák osztályozása fejl. Percepció fejlesztése - ASCO III. Figyelem és - Abakusz rövididejű emlékezet fejlesztése Beszéd és szókincsfejlesz - Logeo tő játék 60 fokozatban növekvő nehézségi szintű logikai feladvány, gondolkodást,
- LOGIKO
146 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
X
Szükség szerinti pótlás
figyelmet logikát fejlesztő játék Vizuális megfigyelést, koncentrációt fejlesztő, számolási készséget fejlesztő, az állatok témakörben a megismerési funkciókat fejlesztő, belső hallás fejlesztő, beszédképessé g és szókincs bővítését a kapcsolatok – összefüggések fejlesztését segítő munkalapok - LOTO Állatok megismerését – megismerő funkciókat fejlesztő játék - Natan Érzékszervek funkcióit megismerő, beszédkészség - Natan I. fejlesztő játék A mindennapi életben jelenlévő cselekvések megismerését szolgáló beszédkészség et,
X Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
147 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK megfigyelőkés zséget, részegész viszonyának felismerését szolgáló játék - Traffico Közlekedéssel kapcsolatos ismeretek rögzítését szolgáló - Natan III. társasjáték Megfigyelőészlelő funkciót fejlesztő játék Megfigyelést, gyors reagáló képességet fejlesztő társasjáték
- Figurix
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
X
Szükség szerinti pótlás
148 2010-2015 TEVÉKENY SPECIÁLIS ESZKÖZÖK SÉGEK
MEGLÉVŐ
MEGVALÓSÍTANDÓ
ESZKÖZÖK
FEJLESZTÉS ÉS PÓTLÁS
149