2012 7. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Luxuslakást kapott a miskolci vagyonkezelő vezére .......................... 5 Korai az öröm a budapesti lakáspiacon .................................... 6 Adóamnesztiát kaptak a végtörlesztők .................................... 9 Áprilistól jól járhatunk az árfolyamgát 2.0-val .............................. 10 Link adósoknak nem jár a kedvezményes törlesztőrészlet .................... 11 Azokon is segítene az állam, akik közvetítők útján vettek fel hitelt .............. 12 Tovább tart az áramkikapcsolási moratórium .............................. 13 Egyre több olasz vesz magyar lakást .................................... 14 Jöhet a devizahitelek forintosítása, felvételkori árfolyamon? ................... 15 Ingatlan és illeték 2012-ben - kedvezmények, mentességek ................... 17 Irodapiaci hírek .................................................... 18 Nyolcvannyolc ingatlant adna el a HM ................................... 19 A Bank of China az Aréna Cornerbe költözött .............................. 20 Logisztikai hírek ................................................... 21 NGM: 800 új BKV-busz kell, 5 év alatt .................................... 22 Harmadával nőt a Goodman ipari ingatlancsoport profitja .................... 23 Fejlesztések a nyugat-balatoni régióban .................................. 25 Több milliárdot bukunk az új tűzvédelmi szabályzattal ....................... 26 31 Skoda villamos megy Miskolcra ...................................... 28 A Prologis 2011-es régiós évértékelője ................................... 29 Édesipari övezet lesz Budapest mellett ................................... 31 Bolla Tibor az új BKV-vezér ............................................ 32 A kerületek nem adnak pénzt a BKV-ra ................................... 33 Nagy fejlesztésbe fog a péri repülőtér ................................... 34 Elstartolt a nyírbátori repülőgép-alatrészgyár .............................. 35 A WestLog DC lendületesen kezdi az új évet ............................... 36 Üzleti központ épül a megújuló energia jegyében ........................... 37 Újabb csapás Ferihegynek ............................................ 38 Elbukhat másfélmillió embert Ferihegy ................................... 39 Februárban startol a XVII. Logisztikai Konferencia és Fórum ................... 41 Bővülést és több pénzt vár a Waberer's fuvarcég ........................... 44 Retail hírek ....................................................... 45 Brüsszelben nyit üzletet a CBA ......................................... 46 Ki mentesül a plázastop alól? .......................................... 47 Michael Atwell a CBRE új közép-kelet-európai befektetési vezetője .............. 48 Megint elhalasztották a siófoki pláza megnyitását .......................... 49 Száz boltból négy bezár egy éven belül .................................. 50 Románia újabb plázával gazdagodik ..................................... 51 Díjat nyert a Jones Lang LaSalle ........................................ 52 100 milliós fejlesztés a győri reptéren ................................... 53 A multik jobban szeretik a szlovákokat, mint a magyarokat ................... 54
2/74
Gazdasági hírek ................................................... Drágul a cégalapítás ................................................ Pest megyében is sok építőipari céget számolnak fel ........................ A Szberbank vezető lakossági bank akar lenni Magyarországon ................ Clinton lehet a Világbank új elnöke? ..................................... 4 milliárd euró hitelfelvételre készül Magyarország ......................... Új vezére lehet az MKB-nak ........................................... Szűkül a nagyvállalatok mozgástere ? ................................... Az áfaemelés felpörgette az inflációt .................................... Fontos határidő! Adóbevallás! ......................................... Állami felügyelet jön az adótanácsadókra? ................................ GKI: Újabb elbocsátáshullám jöhet ...................................... Property News ..................................................... CBRE Appoints New Head of Capital Markets for Central And Eastern Europe ...... Prologis Provides Overview of 2011 Activity in Central & Eastern Europe ......... Narrowing scope for action for big companies ............................. Dynamic start for Westlog DC in the new year .............................
3/74
55 56 57 58 59 60 61 62 64 65 66 67 68 69 70 72 74
Lakáspiaci hírek 2012 7. hét
4/74
Luxuslakást kapott a miskolci vagyonkezelő vezére 2012. Február 17. Péntek 7,2 millió forintból felújított és bebútorozott, 116 négyzetméteres szolgálati lakást kapott az eladósodott Miskolc Holding Zrt. vezérigazgatója, Pálffy Kinga, írja a Blikk.
A felújítás 4,5, a bútorzat 2,7 millió forintba került, közölte a napilappal a Miskolc Holding Zrt. Pálffy Kingát hiába kereste a Blikk. Kriza Ákos polgármester kijelentette, hogy azonnali vizsgálatot kezdeményezett, korábban jutalom-és prémiumstopot rendelt el. A lap csütörtökön arról számolt be, hogy magas prémiumokat kaptak az év végén a cég vezetői. Vécsi György, az igazgatóság elnöke 2 millió forintot, a jogi képviselő Kapás Katalin 1,5 millió forintot kapott. 1,5 millió forint jutott Czinkné Sztán Anikónak, Székely Domokosnak pedig 2 millió forint. Pálffynak is megítéltek december 23-án 1 milliót, bár ő csak májusban került a céghez mint hr-és szervezetstratégiai igazgató, és december közepén lett belőle vezérigazgató.
Forrás: Blikk
5/74
Korai az öröm a budapesti lakáspiacon 2012. Február 17. Péntek A november óta intenzíven pörgő lakáspiac még ebben a hónapban is kitart. A végtörlesztéses eladások és a befektetési vásárlások alapján azt gondolnánk, hogy az 5-10 millió Ft-os ársávban történt az élénkülés, de ez nem igaz.
A megélénkült piac egyformán hatott minden árkategóriára, sőt egyes időszakokban épp a drágább, 20 millió Ft feletti ingatlanok aránya nőtt meg, állapítja meg a Duna House elemzése. Az ilyen tranzakciók közel háromnegyede a közép-magyarországi régióban valósult meg, ebből is zömmel inkább a fővárosban. Ha árkategóriák szerint bontjuk a kerületek rangsorát, akkor látszik, hogy az abszolút favorit a 2. kerület, hiszen a legtöbb vásárlás a 30- és 40 millió Ft feletti sávban is itt történik Érdekes azt is megvizsgálni, hogy a 20 fölötti ingatlanokat kik vásárolják Budapesten. A Duna House havonta megjelenő Barométeréből már korábban is kiderült, hogy általában az összes ingatlan vonatkozásában a 30-as korosztály a legaktívabb vásárlóréteg és ez ebben a kategóriában sincs másként, hiszen több mint a vásárlók harmadát ők adják. A vevő közel fele azonban idősebb, 40 év feletti. A válaszadó vevők háromnegyede vallja magát vállalkozónak, vagy közép- és felsővezetőnek. Az utóbbiak vették a legmagasabb átlagáron az ingatlanokat, közel 44 milliós értékben, őket követik a vállalkozók 37 millióval, majd a középvezetők 31-gyel. Vásárlási okként a vevők egynegyede jelezte, hogy befektetési céllal költött ingatlanra, ami kevesebb, mint az összes tranzakciók esetében tapasztalt 33 százalékos arány. A drága lakásokat a válaszadók szerint leginkább (40 százalék fölött) egyszerűen csak azért vették, mert nagyobba szerettek volna költözni. A nagyobba vágyók átlagban 120 négyzetméteres ingatlant vettek, míg a befektetési céllal vásárlók a 20 millió fölötti kategóriában átlagosan 90 m2-es lakásba fektettek. Budapesten tavaly közel 3000 új lakást adtak el, míg értékesítési céllal mintegy 2500 társasházi ingatlan épült. A piaci kereslet volumene 2006 óta először haladta meg az új kínálatot, s a két, ellentétes tendenciájú mutató eredőjeként tovább csökkent az eladatlan lakáskészlet a fővárosban. A szocpol és a támogatott hitel idei bevezetése által is generált optimistább várakozásokat ugyanakkor az általános piaci bizonytalanság mellett az európai szinten rekord magas áfa árnyékolja be, derül ki az OTP Jelzálogbank friss elemzéséből. 2011-ben tovább folytatódott az újonnan piacra kerülő lakáskínálat csökkenése; 164 társasházi beruházás keretében 2490 új lakás megépítését regisztrálta az OTP Jelzálogbank budapesti adatbázisa. A tipikus projektméret ennek megfelelően 15 lakásosra zsugorodott, míg a válság előtti években átlagosan 30-40 lakásos épületeket adtak át. Továbbra is a XI. kerületet tartják a legkevésbé kockázatos terepnek a fejlesztők; minden negyedik lakás, közel 700 a kerületben épült meg, melyet a XIV. kerület 370, a XIII. 250, a II. és IX. pedig 180 lakással követ. Ezzel szemben mindössze 10 és 20 közötti új lakásszámmal állnak az I., V., XII., XVI., XX. és XXI. kerületek. „Jövőre a megépülő lakások számának további csökkenése várható. Az értékesítés alatt álló projekteket tartalmazó adatbázisunk szerint jelen pillanatban 2012-re 2000 lakás átadását tervezik a beruházók” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A tervek ugyanakkor gyakran menetközben is módosulnak. Egyrészt újraindulhatnak az elmúlt 3-4 évben leállított fejlesztések, másrészt – és erre van sajnos a több példa – már megkezdett, a remélt
6/74
közeljövőbeni piaci fellendülésre spekuláló, válságban indított beruházások állhatnak le, míg egy új tulajdonos át nem veszi azokat, vagy a legrosszabb esetben félig megépített torzók maradnak. Tavaly is több nagy beruházás került az egykori projektfinanszírozó bankok tulajdonába. Bedőlések épp úgy előfordulnak a magas presztízsű budai oldalon, mint Pest peremkerületeiben. „Mintegy 80 olyan beruházásról van információnk, melyekben egyszer már árulták a lakásokat, ám menet közben, nagyrészt 2008 és 2011 között, leállt az értékesítés. A legtöbb ilyen eset a II., VII., VIII., XIII. és XIV. kerületben fordul elő. Olyan szerencsés beruházóval is lehet ugyanakkor találkozni, aki már megépült házban szünetelteti önszántából az értékesítést, mert nem szeretné nyomott áron eladni a lakásokat, így inkább kivár” – teszi hozzá az elemző. A lelassult értékesítés előmozdítása érdekében a beruházók különböző ötletekkel próbálják a potenciális vevők érdeklődését felkelteni. Előszeretettel élnek pl. a bérlet lehetőségével. Ilyenkor vagy fix, egy-két éves időtartamra adják bérbe a lakásokat, s a bérlő azt később kedvező kondíciókkal megvásárolhatja, vagy az eladatlan lakások akár bérelt állapotban is megvehetők. Az akár milliós nagyságrendű egyedi akciók mellett az árérzékeny vevőket célozza az a terjedő szokás, hogy a lakások szerkezetkészen is megvásárolhatók külön árlista alapján, s a vevő vagy a beruházóval, vagy saját maga választotta céggel végezteti el a burkolási, festési munkálatokat, és szerzi be a szanitereket, beépített bútorzatot. A lényeg az egyedi igények kiszolgálása mellett a vásárláskor fizetendő minél alacsonyabb ár.
Az, hogy ezek az értékesítési ösztönzők a körülményekhez képest sikeresek lehetnek, mutatják az eladási statisztikák. Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint tavaly kicsivel több, mint 2900 új társasházi lakás talált gazdára a fővárosban, ami még mindig csak fele a 2008- as volumennek, ám az elmúlt három évben a legmagasabb szám. Ebből 400 eladás felett teljesített a XI. és XIV., 200 felett pedig a II. és XIII kerület. Elmondható, hogy az újépítésű lakások piacát arányaiban jobban érintette a válság. A KSH adatai alapján a lakásforgalom összességében 2003-ban érte el csúcspontját, országosan 270 ezer tranzakcióval. 2008-ban 130 ezer használt és 13 ezer újépítésű lakás eladását jelentette a statisztikai hivatal, az új lakások részaránya tehát 9 százalékos volt. 2010-ben ugyanakkor a 2003-as adat kevesebb, mint egyharmadát jelentő 84 ezer tranzakcióra vetítve már csupán 5,3 százalékot tett ki az újonnan épült ingatlanok aránya, ami 2011 első háromnegyed évében tovább, 4,5 százalék alá csökkent. A magyarországi újlakás piac jellemzője, hogy bizonyos kormányzati döntések látványosan befolyásolják a forgalmat. A 2009. júliusi hitelszigorítások – konkrétan a támogatott forinthitelek és a szocpol megszüntetése –, valamint az áfa 20-ról 25 százalékra emelésének hatására egyik negyedévről a másikra 81 százalékkal kevesebb új lakás talált vevőre országosan. Kevésbé látványos, de követhető ellentétes irányú változást hozott a lakásszerzési illeték csökkentése 2010. január elsejétől: az ezt követő negyedévben, a válság közepén, 23 százalékkal nőtt a forgalom a 2009. negyedik negyedévihez képest. 2009 tavaszán az előre hozott vásárlások, míg 2010 elején az előző évről elhalasztott vásárlások tették hektikussá a keresletet és a piaci szereplők számára kiszámíthatatlanná a forgalmat. „Egyelőre csak remélni tudjuk, hogy a tavalyi kissé növekvő forgalom trendfordulót jelent, és nem az idéntől 27 százalékra emelkedő áfa-teher miatti előre hozott vásárlások, illetve a bankbetétek esetleges befagyasztásáról szóló, a kormány által határozottan cáfolt 2011 év végi pletykák, illetve riogatások generálták azt” – mondja Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a jó lakás napjainkban is jó befektetés. A 2 százalékponttal magasabb áfa egy tavaly még 20 milliós lakás árát idén 320 ezer forinttal dobja meg, azaz nagyjából átlagosan egy négyzetmétert veszít
7/74
vele a vevő. Vagy, ha úgy tetszik, ennyivel csökken a fejlesztő haszna, ha egyáltalán képes hasznot realizálni. „Ha csak azokat az országokat vesszük górcső alá, ahol az OTP Csoport érdekeltséggel bír, Oroszországban és Ukrajnában magánszemélyeknek áfa-mentes az újlakás vásárlása, Szerbiában és bizonyos esetekben Romániában a legalacsonyabb – 8, illetve 5 százalékos – adókulcs vonatkozik az új ingatlanokra, Montenegróban pedig a lakás árának csak a közvetlen építési költséget jelentő részére vetik ki az áfát. Érdemes lenne Magyarországon is megvizsgálni, hogy a fejlesztők által évek óta szorgalmazott alacsonyabb áfa-kulcs bevezetése milyen hatással bírna az adóbevételekre, azzal együtt, hogy egy megtisztult építőipar talpra állásának és elindulásának bizonyosan több más, pozitív gazdasági és társadalmi hatása is lenne.” Bár a szocpol újbóli bevezetése és az – egyelőre még az EU illetékes szervének jóváhagyására váró – új lakások vásárlására felvehető államilag támogatott hitelek mind üdvözlendő lépések, önmagukban valószínűleg nem fognak látványosan lendíteni az idei keresleten. A szocpolnál a gyerekszám függvényében meghatározott minimális lakásmérethez rendelt támogatási összeg túl alacsony ahhoz, hogy vásárlásra ösztönözze az amúgy csekély önerővel rendelkezőket. Az idei várakozásokat lehűtheti emellett a bizonytalan makrogazdasági környezet, valamint annak a vélekedésnek a beigazolódása, hogy a végtörlesztés nagyon sok család és háztartás megtakarításait nullázta le. Budapesten mindeközben a csökkenő új építés és a növekvő eladások eredőjeként a 2009es 3800-as csúcspontról egyelőre folyamatosan morzsolódik le a már átadott, de eladatlan lakáskészlet. Idén januárban a 3100 már költözhető lakás mellett 1700 építés alatt álló lakásból választhattak a lakáskeresők. A legtöbb, 500 feletti beköltözhető eladatlan lakás a XIII. és a XI. kerületben halmozódott fel; 300 feletti ez a volumen a III., míg 200 feletti a XIV. kerületben. A tavaly mért forgalomhoz viszonyítva az eladatlan készletet illetően a legnagyobb gondban a pesti belvárosi kerületek (V., VI. és VII.) vannak, ahol – jelentős részben a válsággal egy csapásra megszűnő külföldi kereslet miatt – egyszerű arányosítással élve, a jelenlegi értékesítési ütem mellett az aktuálisan piacon lévő készlet több mint 5 év alatt nullázódna le, szemben a Budapest egészét jellemző bő másfél évvel.
Forrás: Duna House
8/74
Adóamnesztiát kaptak a végtörlesztők 2012. Február 16. Csütörtök Nem ellenőrizheti az adóhatóság, honnan szedték össze a pénzt a végtörlesztők devizahitel-tartozásuk rendezésére - erősítette meg a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Varga Árpád, az adóhatóság elnök-helyettese.
Kiemelten ellenőrzi az adóhatóság az idei évben az adóvisszaigénylés jogszerűségét is. Így a tavalyi évben újonnan bevezetett gyermekek utáni adókedvezmény igénybe vételének jogosságának vizsgálata is kereszttűzbe kerülhet. Az Országgyűlés október közepén fogadta el az otthonvédelmi törvényt módosító javaslatot, amely szerint a NAV nem ellenőrizheti, honnan teremtették elő a pénzt a magánszemélyek devizahiteleik rendezésére. A vonatkozó passzus a következőképpen szól: "Vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg azon összeggel összefüggésben, amellyel egyező összeget a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás kiegyenlítésre használ fel, vagy egyenes ági hozzátartozójának ajándékoz és azt e hozzátartozója végtörlesztésként használ fel az e hozzátartozót terhelő tartozás kiegyenlítésére".
Forrás: Pénzcentrum.hu
9/74
Áprilistól jól járhatunk az árfolyamgát 2.0-val 2012. Február 16. Csütörtök Hatalmas összegeket ad ajándékba az állam és a bankok azoknak a devizahiteleseknek, akik belépnek az új árfolyamvédelmi programba. Ennek ellenére az árfolyamrögzítés után a felhalmozódott tartozásba ugyanúgy belebukhat az adós, mint az árfolyamgát 1.0-ás verziójában. Nagyot kaszálhat viszont, aki képes lesz megtakarítani a könnyítést.
Az adósok 2012 végéig kérhetik bankjuknál az új árfolyamvédelmet, ha svájci frankban, euróban vagy japán jen-hitelben adósodtak el, és nincs 90 napon túli elmaradásuk. A programban 5 évig, legkésőbb 2017. június 30-ig a piacinál jóval alacsonyabb rögzített árfolyamon törleszthetnek a deviza-jelzáloghitelesek és a lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezők. A rögzített árfolyam svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén 2,5 forint lesz. Az árfolyamvédelmi programba legfeljebb 30 milliós lakásokat vásárlókat engedtek be Matolcsyék. Az új árfolyamvédelem fontos eleme, hogy az adósok alacsonyabb árfolyamon törlesztenek, de a piaci és a rögzített árfolyam különbségéből adódó, elmaradt törlesztésnek csak a tőkerésze halmozódik fel adósságként a gyűjtőszámlán, a kamatkülönbözetet elengedi a bank és az állam. A kamatkülönbözet elengedése azonban nem azt jelenti, hogy a hitel kamatát egyáltalán nem kell fizetni, csak egy részét engedik el. Ha például egy 5 éve törlesztő svájci frankhiteles havi törlesztőrészlete 300 svájci frank (240-es árfolyamon 72 ezer forint), ebből a kamatfizetés nagyjából 200, a tőketörlesztés 100 frank. Az adósnak az árfolyamvédelem alatt 180 forinton számolva kell törlesztenie a 300 frankot, ami 54 ezer forintra jön ki. Mivel azonban 240 forinton kellene elszámolni a törlesztőrészletet, a hiteles 18 ezer forinttal adós marad, amiből 6 ezer forint a tőke- és 12 ezer forint a kamatrészlet. Az állam és a bankok az utóbbit átvállalják, a tőkekülönbözet viszont a gyűjtőszámlára kerül. Ebből látszik, miért vonzóbb az árfolyamvédelem 2.0, mint a tavalyi program, amelyben ennél a hitelnél 6 helyett 18 ezer forinttal nőtt volna a tartozás havonta. A havonta megtakarított összeget érdemes lakás-takarékpénztárba tenni, ugyanis így még egy csatornán keresztül juthatnak állami támogatáshoz az adósok – ajánlja Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője. A szakember az 5 éves védelem miatt egy 4 évre és 4 hónapra szóló lakástakarékpénztári szerződést ajánl, és legfeljebb 20 ezer forintos havi befizetést. Ezzel a befizetéssel érjük el ugyanis a legmagasabb állami támogatást (az állam a lakás-takarékpénztári befizetésünkhöz évente további 30 százalékot, de legfeljebb 72 ezer forintot ad támogatásként). A fennmaradó megtakarításra Gergely Péter azt ajánlja, vagy egy hozzátartozónkra kössünk még egy lakás-takarékpénztári szerződést, vagy tartsuk bankbetétben.
Forrás: HVG
10/74
Link adósoknak nem jár a kedvezményes törlesztőrészlet 2012. Február 15. Szerda Benyújtották az árfolyamgátról szóló törvényjavaslatot. Aki már részt vesz valamilyen fizetéskönnyítő programban, annak ki kell lépnie belőle, ha részt akar venni benne. A nem precízen fizető adósok bukhatják a kedvezményt, a közszférában dolgozók kamattámogatásáról pedig külön kormányrendelet szól majd.
Az árfolyamgátról szóló törvényjavaslat alapján azok vehetnek részt az új árfolyamgátas rendszerben, akik lakóingatlan-fedezetre vettek fel devizaalapú jelzáloghitelt, vagy devizaalapú lakáslízingjük van, és forintban törlesztik az adósságot. Ők, ha belépnek az árfolyamgátba, 60 hónapon át, de legkésőbb 2017 közepéig a svájcifrank-alapú tartozásukat 180, euróalapú kölcsönüket 250, jenalapú hitelüket pedig 2,5 forintos árfolyamon törleszthetik. Az árfolyamgátból egyébként a tervezet szerint, ha úgy adódik, hamarabb, már 36 hónap után is kiszállhatnak az adósok. A programban való részvétel fontos feltétele, hogy jó adósnak kell lenni, csak azok számára érhető el az árfolyamgát, akiknek nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelmük, nem vesznek részt fizetéskönnyítő programban – vagy ha igen, akkor abból az árfolyamgátba való belépést megelőzően kiszállnak –, a fedezetül szolgáló ingatlanuk forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és nem áll végrehajtás alatt.
Forrás: Világgazdaság online
11/74
Azokon is segítene az állam, akik közvetítők útján vettek fel hitelt 2012. Február 15. Szerda A devizahitelezés okait vizsgáló bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy vizsgálja meg, hányan vannak azok, akik nem a bankokon, hanem pénzügyi szolgáltatókon és hitelközvetítőkön keresztül adósodtak el, ezért kimaradtak az adósmentő csomagokból.
A javaslat szerint ennek a csoportnak is be kellene kerülnie az eszközkezelő kedvezményezettjei közé, illetve meg kellene vizsgálni valamennyi devizás hitel „felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét” – olvasható a dokumentumban; ezt a javaslatot részleteiben nem bontották ki. Patai Mihály bizottsági meghallgatásán elismerte, hogy a bankok is hibásak a devizahitelezésért, a jegybank elnöke pedig ugyanitt azt mondta, hogy az ilyen kölcsönök árfolyamkockázata tízéves horizonton felmérhetetlen. A szakértői jelentés szerint a devizahitelezés terjedésekor hibát hibára halmozó Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete (PSZÁF) jobban össze kellene hangolja a munkáját a fogyasztóvédelmi- és versenyhatósággal, például abban, hogy közösen vizsgálják a hitelek árazását, „mert a hitelkamatok sokszor az országkockázat által indokoltnál gyorsabban emelkednek”. A bizottság úgynevezett „kioktatási szabályok” bevezetését is javasolja. Ez egy minden hitelfelvételt megelőző kötelező eljárás lenne, ami az ügyfelek alapos, minden kockázatra kiterjedő felvilágosítását jelentené. Emellett egy – szintén nem részletezett – „kötelező jogi képviselet biztosítása” is a szabályok közé kerülne.
Forrás: Index
12/74
Tovább tart az áramkikapcsolási moratórium 2012. Február 14. Kedd Az EDF Démász a hosszan elhúzódó rendkívüli időjárási körülményekre tekintettel február 20-ig meghosszabbította a hónap elején meghirdetett áramkikapcsolási moratóriumot.
Február 20-ig azoknál a lakossági ügyfeleknél sem kapcsolják ki az áramot, akiknek számlatartozásuk van - áll a cég közleményében. A moratórium kizárólag lakossági ügyfeleire vonatkozik. A társaság felhívja a hátralékos ügyfelek figyelmét, hogy rendezzék tartozásaikat, hiszen a moratórium lejártával, február 21-től a hatályos szabályozás szerint történik a szolgáltatás kikapcsolása. A moratóriumi időszakot követően az EDF Démász továbbra is több lehetőséget ajánl a nehéz helyzetbe került lakossági fogyasztók számára, hogy megelőzhető legyen az áramszolgáltatásból történő kikapcsolás. Amennyiben az ügyfél szociálisan rászoruló, a cég felajánlja az előrefizetős mérés lehetőségét. Évente egyszer - meghatározott feltételek mellett - lehetőség van részletfizetési kedvezményre is.
Forrás: MTI
13/74
Egyre több olasz vesz magyar lakást 2012. Február 14. Kedd A válság hatására 2008-ról 2009-re szinte teljesen eltűntek a külföldi vevők az ingatlanpiacról, de tavaly és tavalyelőtt már ismét érezhető volt a jelenlétük, bár arányuk még nagyon távol van a válság előtti időszakban tapasztalttól, írja a Világgazdaság.
Az egész országot figyelembe véve a belső pesti kerületekben fordul elő a legtöbb külföldi ingatlankereső. Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint ez igaz mind a válság előtti, mind a válság utáni időszakra, bár 2009-ben ezekből a kerületekből is szinte teljesen eltűntek a külföldi vásárlók. "Az sem volt ritka, hogy foglalókat is visszahagytak, amikor kivitték a pénzüket az országból" – mondta. Az egyik legkedveltebb kerület hagyományosan az V., ott 2008-ban csaknem minden tizedik ingatlankereső külföldi volt, majd 2009-re az arányuk szinte nullára csökkent. 2010-től lehetett ismét érezni, hogy visszatérnek, de tavaly is csak néhány százalékot tett ki az arányuk. Az V., a VI. és a VII. kerületben a válság előtt az angol, a francia, az olasz, a spanyol, valamint az ír keresők és vásárlók voltak többségben. A válságot követően átrendeződött a nemzetiségek aránya: a kevesebb angol, francia és spanyol mellett az orosz érdeklődők aránya nagyjából változatlan maradt, tavaly pedig egyre több német, valamint osztrák vevőt tapasztalnak, sőt, az olaszok aránya is növekedett - írja a lap.
Forrás: Világgazdaság online
14/74
Jöhet a devizahitelek forintosítása, felvételkori árfolyamon? 2012. Február 13. Hétfő A magáncsőd intézményének bevezetését és a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét is megfontolásra javasolja a kormánynak az a határozattervezet, amelyet a lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről nyújthat be az Országgyűlésnek az alkotmányügyi bizottság.
A 2002 és 2010 közötti devizaeladósodás okainak feltárására létrehozott albizottság összefoglaló jelentésére a főbizottságban az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott. Papcsák Ferenc, az albizottság fideszes elnökének javaslatára ugyanakkor döntöttek arról is, hogy az előzetes napirenddel ellentétben, a jelentés alapján elkészült, "a lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről" szóló határozati javaslatot csak a következő ülésen tárgyalják. Papcsák Ferenc ezt arra hivatkozva kérte, hogy a kormány is kialakíthassa álláspontját a javaslatról, illetve a képviselői javaslatokra is sor kerülhessen. A határozati javaslatot a bizottság így végül nem tárgyalta meg, de annak tervezetét az ülésén kiosztották a képviselőknek. E szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését, mert az adósság törvény alapján történő rendezése komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit. Javasolják a kormánynak azt is, hogy vizsgálja meg a devizahitel felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét. A tervezetben szerepel továbbá, hogy építsék be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismertetését és fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A javaslat felhívja a figyelmet arra, hogy több ezerre tehető azoknak a száma, akik nem pénzintézetekkel kötöttek szerződést, hanem pénzügyi szolgáltatókkal, illetve hitelközvetítőkkel, így a "reparációból" és a kormányzati, állami segítségnyújtási rendszerből kimaradtak. A tervezet szerint ezért meg kellene vizsgálni, hogy ez mekkora társadalmi csoportot érint, mekkora összegben és milyen formában, illetve, hogy új jogintézmény létrehozásával vagy a már meglévő jogszabályok módosításával hogyan emelhetők be ezek az emberek, családok a "reparáció rendszerébe". Javasolják a kormánynak azt is, készítsen elő jogszabálymódosítást arról, hogy a pénzügyi szolgáltató, hitelközvetítő társaságoknál legyen elvárás a hitelközvetítők szakirányú felsőfokú végzettsége és meghatározott szakmai gyakorlata. Szintén megfontolásra ajánlják annak lehetőségét, hogy kötelező jogi képviselettel biztosítsák, hogy a hitelfelvevők megfelelő minőségű és mennyiségű információhoz jussanak. A tervezetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is felkérik, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a fogyasztóvédelmi, versenyfelügyeleti hatóságokkal, illetve végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazását illetően, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen magasabb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná. Arra is felkérik a PSZÁF-ot, hogy a vizsgálatok alapján, ha szükséges, javasoljon jogszabályi változásokat is. A tervezet szerint a kormánynak, illetve a PSZÁF-nak a feladatok teljesítéséről szóló beszámolóját legkésőbb március 31-ig kellene benyújtania az alkotmányügyi bizottságának.
15/74
Forrás: MTI
16/74
Ingatlan és illeték 2012-ben - kedvezmények, mentességek 2012. Február 13. Hétfő Az illeték kalkulátor az ingatlanokkal kapcsolatos vagyonszerzési illeték meghatározására szolgál. A kalkulátor csak néhány általános szabályt kezel, ezért csak tájékoztatási jelleggel szabad az eredményeit elfogadni. Az illetékek rendszere bonyolult és a szabályozása részletes, ezért minden konkrét esetben az illetéktörvényből kell tájékozódni.
Az Adózóna ingatlan illeték kalkulátora a vagyon típusa szerint a lakás, telek, termőföld és egyéb ingatlan vagyonszerzésére vonatkozó főbb illetékszabályokat kezeli, a vétel, az ajándékozás és az öröklés esetében. Tartalmazza az örökösödési illetek új szabályait, a lakásokra vonatkozó mentességeket és kedvezményeket, építkezésnél a telek illetékmentességét, valamint az ingatlanforgalmazásra vonatkozóan a termőföldre és az egyéb ingatlanokra vonatkozó szabályokat. A számítás eredménye a felhasználók tájékoztatását szolgálja.Az illetékekről szóló törvény 2010. augusztus 28-tól nagyon kedvezően változott meg, mert az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessé vált.
Forrás: Adózóna
17/74
Irodapiaci hírek 2012 7. hét
18/74
Nyolcvannyolc ingatlant adna el a HM 2012. Február 15. Szerda A Magyar Nemzet értesülése szerint még az idén nyolcvannyolc honvédségi ingatlan értékesítését tervezi a Honvédelmi Minisztérium.
Eladnának többek közt értékes balatoni üdülőket, Velencei-tavi kempinget, helyőrségi klubokat, budapesti, II. kerületi irodaházat és ugyancsak fővárosi, Duna-parti laktanyákat is. A feleslegessé vált ingatlanok az állam tulajdonában és a minisztérium vagyonkezelésében vannak. Az értékesítés lebonyolításával a minisztérium legnagyobb cégét, a HM EI Zrt.-t bízták meg. Az eladás várhatóan még az év első negyedévében elkezdődik. A napilap megjegyzi, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben vélhetően nem a legjobb áron lehet értékesíteni az ingatlanokat, de így is jelentős bevételt remélhet az állam. Az eladásra kínált ingatlanok közt van például a balatonboglári és a siófoki HM-üdülő, utóbbi a városközponttól egy kilométerre, az üdülőövezetben, a Fő utca középső szakaszán található.
Forrás: Magyar Nemzet Online
19/74
A Bank of China az Aréna Cornerbe költözött 2012. Február 13. Hétfő Tovább bővült az impozáns és teljes körű szolgáltatásokat nyújtó Aréna Corner Irodaház bérlőinek száma. A Bank of China a múlt év végén költözött be az épületbe, és december 9-étől kínálja szolgáltatásait a magyarországi ügyfeleknek.
Tovább bővítette üzlethelyiségeit a Cognizant Technology Solutions Hungary Kft., a multinacionális tanácsadó cég magyarországi központja 750 négyzetméterrel növekedett az elmúlt időszakban. A közlemúltban hosszabbította meg szerződését a több mint 8000 négyzetmétert bérlő, VOCH Vodafone Operációs Központ Magyarország Zrt., amely 2008 óta lakója az épületnek. Az „A” kategóriás Aréna Corner Irodaház méltán népszerű a nagyvállalatok körében, hiszen számos szolgáltatást biztosít, így 24 órás portaszolgálatot, 370 gépjármű számára parkolási lehetőséget három szinten az itt dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt, valamint étterem és kávézó is működik az épületben. A Hungária körút-Kerepesi út sarkán álló, nyolcszintes, három, egymással közvetlenül csatlakoztatható irodatorony megközelítése ideális mind autóval, mind tömegközlekedéssel. Az irodakomplexumban összesen 24 200 négyzetméter iroda- és 3 800 négyzetméter kereskedelmi terület található. Az épületben tizenegy cég működik, és jelenleg is folynak tárgyalások új társaságokkal. Júniustól 8 000 négyzetméter irodaterület és 1570 négyzetméter kereskedelmi terület áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Az Aréna Corner Irodaházat az Orco Property Group menedzseli, amely vezető befektető, fejlesztő és vagyonkezelő társaság a közép-európai ingatlanpiacon, valamint a szállodaiparban. A luxemburgi központú vállalat 1991 óta van jelen a térségben, az általa kezelt vagyon értéke eléri a 1,7 milliárd eurót.
Forrás: irodahaz.info - ingatlanhirek.hu
20/74
Logisztikai hírek 2012 7. hét
21/74
NGM: 800 új BKV-busz kell, 5 év alatt 2012. Február 17. Péntek Öt év alatt 838 autóbuszt kellene beszereznie a BKV-nak, hogy a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatait el tudja látni, áll a Nemzetgazdasági Minisztérium következő kormányülésre elkészített jelentésében. A mostani 1365 darabos buszflottából 500-at szinte azonnal ki kell vonni a forgalomból. A jelentés a magyar gyártókat favorizálja.
Az Index birtokába került jelentés szerint a BKV autóbuszflottája jelenleg 1365 buszból áll. Ahhoz, hogy a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatait a BKV el tudja látni, naponta 1273 db buszt kell üzembe helyeznie, azonban a járműparkból 500 túlfutásos járművet műszaki okok miatt szinte azonnal ki kell vonni a használatból. A dokumentum a hosszútávú fenntarthatóság és a gördülékeny üzemeltetés érdekében 1500 darabos flottát javasol. Idézi a Magyar Buszgyártók Szövetségének álláspontját, ami szerint a BKV állományában lévő buszok közül az Ikarus 412, 413, 435-ös típusú buszokon érdemes korszerűsítő munkálatokat végezni, ezzel az élettartamuk gazdaságosan megnövelhető. Így 449 busz maradhatna forgalomban, a 800 darabos Ikarus 200-as szériát átlagos életkora és futásteljesítménye alapján selejtezni kell. A típuscsalád mindegyikét részletes műszaki állapotfelméréssel kategorizálnák, az életveszélyesnek minősített buszokból donorbuszokat csinálnának az alkatrészellátás biztosítására. Az NGM négy hazai gyártót tart érdemesnek említésre a BKV buszbezerzésével kapcsolatban, a győri Kravtex-et, a kaposvári Nabi-t, a Rábát és a debreceni Inter Tan-kert. A jelentés a Kravtex esetében kiemeli, hogy a Volán társaságok 1999 óta beszerzett új autóbuszaiból 900-at a cégcsoport gyártott és szállított. A Credo buszok az üzemeltetési tapasztalatok alapján megbízhatóak és a legalacsonyabb üzemeltetési költségűek a Volán vállalatok autóbusz-állományában. A kormányelőterjesztés arról nem szól, hogy a buszbeszerzéshez szükséges legalább 60-70 milliárd forintot honnan teremtik elő, valamint nem említi azt a körülményt sem, hogy a BKV jelenlegi tervei szerint a buszágazatot kiszerveznék magántársaságoknak.
Forrás: Index
22/74
Harmadával nőt a Goodman ipari ingatlancsoport profitja 2012. Február 17. Péntek Éves szinten 34 százalékkal, 188 millió euróra (229 millió ausztrál dollár) nőtt a Goodman első félévi profitja
A Goodman Csoport (“Goodman”, a “Csoport”) közzétette a 2011. december 31-én zárult félévének eredményeit. A főbb pénzügyi mutatók a következőképpen alakultak az adott időszakban: • 188 millió euró (229,2 millió ausztrál dollár) adózás utáni üzemi eredmény , 34 százalékos növekedés az előző pénzügyi év azonos időszakához képest • Erős pénzügyi pozíció 24,5 százalékos mérleg szerinti hitel/eszköz aránnyal • A Csoport likviditása 902 millió euró (1,1 milliárd dollár) Működési mutatók: • 96 százalékos kihasználtság a Csoport portfólióján belül • 738 millió euró (900 millió dollár) értékű fejlesztésre szóló szerződés-állomány, 42 beruházás keretében A Goodman Csoport vezérigazgatója, Greg Goodman elmondta: “Örömünkre szolgál bejelenteni a Csoport féléves működési eredményét, amely 34 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának mutatóját. Ez alapján jó eséllyel teljesíthetjük a 2012-es pénzügyi évre előrejelzett 5 eurócentes (6,1 cent) hígított üzemi EPS-t, 8 százalékkal felülmúlva a 2011-es évi hozamot. A pénzügyi év első felében nyújtott remek teljesítményhez valamennyi működési területünk hozzájárult. Az eredményeink tükrözik a Csoport portfóliójának minőségét, valamint tőkepiaci partnereinkkel fenntartott erős kapcsolatainkat. A Csoport mindent megtett nagyságának és szakértelmének hasznosítása érdekében, válaszul az ügyfelek és a befektetők prémium logisztikai ingatlanok iránti keresletére. Ennek eredménye a Csoport és az általa kezelt alapok ingatlanjaira jellemző magas, 96 százalékos kihasználtság, valamint az alapok által vonzott 492 millió eurónyi (600 millió dollár), harmadik féltől származó pénzügyi forrás.” Greg Goodman hozzátette: “A Goodman brand globális elismertségét jelzi, hogy tőkepiaci partnereink az elmúlt időszakban is támogatták tevékenységünket. A vállalat mindemellett első osztályú logisztikai létesítmények fejlesztésére képes, e két tényező révén pedig olyan körülmények között tudta növelni piaci részesedését, amelyek nem kedveznek a befektetési források előteremtésének. Ennek eredményeképpen fejlesztési tevékenységünk tovább bővült, összesen 58 projekten dolgozunk több mint 1,7 milliárd euró (2,1 milliárd dollár) értékben, ezek 85 százaléka elő-értékesített, illetve elő-finanszírozott beruházás. Ennél is fontosabb azonban, hogy tőkepiaci kapcsolatai révén a Goodman a globális befektető partnerekkel közösen értékeli az új piacokat.”
23/74
“Fejlesztési tevékenységünk kapcsán továbbra is nagyon erős keresletet tapasztalunk, elsősorban logisztikai szolgáltatók, hagyományos és internetes kereskedők, valamint autóipari cégek részéről. Kiemelkedő fejlesztési kapacitásunk, valamint befektetőink támogatása által növelni tudjuk részesedésünket meglévő piacainkon, továbbá új szegmensekben is terjeszkedhetünk” – mondta a vezérigazgató. A Csoport kezelésében lévő tőke összege 12,5 milliárd euróra (15,3 milliárd dollár) emelkedett az első félévben, ez állandó deviza alapon 3,6 százalékos növekedést jelent a 2011. június 30-i szinthez képest. A Csoport által kezelt alapok ezen időszak alatt számos jelentős intézkedést hajtottak végre. 492 millió euró (600 millió dollár) új külső pénzügyi forrás bevonása mellett mintegy 1,56 milliárd eurónyi (1,9 milliárd dollár) adósság refinanszírozásáról gondoskodtak. Ezek a lépések bizonyítják a Goodman tőke- és kötvénypiaci kapcsolatainak stabilitását, valamint igazolják, hogy ezen piacok továbbra is nyitva állnak a vállalat előtt. Európai áttekintés
A nehéz gazdasági helyzetben Európa továbbra is a Goodman kiemelkedő piacának számít, a 2011-es naptári évben összesen több mint 1 millió négyzetméternyi újonnan bejelentett fejlesztéssel. A Csoport az alapkezelés területén több jelentős pénzügyi lépést tett a félév során: a Goodman Európai Logisztikai Alapja (GELF) 351 millió euró friss tőkét vont be harmadik felektől, valamint 800 millió eurós adósságcsomag refinanszírozásáról döntött. “Tőkebevonási képességünk, valamint erős fejlesztési és alapkezelési platformunk együttesen biztosítanak számunkra versenyképes pozíciót Európában, mint prémium logisztikai ingatlanfejlesztő” – mondta Danny Peeters, a Goodman európai vezérigazgatója. Célok, kilátások “Továbbra is kitartunk üzleti stratégiánk óvatos, ám aktív végrehajtása mellett. Ezen felül, diverzifikált nemzetközi működési platformunk nagyságából és minőségéből adódó erős pozíciónkat és tőkevonzó képességünket kihasználva, újabb lehetőségek után kutatunk majd, beleértve az újabb piacokra történő belépést is” – mondta Greg Goodman.
Forrás: Goodman
24/74
Fejlesztések a nyugat-balatoni régióban 2012. Február 17. Péntek Települési összefogással kínálnak megfelelő programválasztékot a Balaton nyugati részén.
A régió egyetlen térségi TDM szervezete több mint 104 millió forintból fejleszt – ebből 30 millió forinttal a kerékpáros turizmust -, de az elnyert pályázati forrásnak köszönhetően a kedvezményeket kínáló West-Balaton kártya felhasználási lehetőségei is bővülnek. Németország egyesítéséig a Balaton elbírta a viszonylag rövid szezont és a szabadidős programok hiányát, a kelet- és nyugat-német családok ráadásul rossz időben is szívesen találkoztak a magyar tengernél. A berlini fal leomlása után azonban már csak legfeljebb a nosztalgia hozta hozzánk ezt a vendégkört, ráadásul az elmúlt közel két évtizedben a belföldi turisták igényei is megnőttek. A Balaton környéki településeknek így nem sok választása maradt. Fejlődni kellett. A nyugat-balatoni régióban Balatongyörök, Gyenesdiás, Hévíz, Keszthely, Vonyarcvashegy és Zalakaros jó úton halad ahhoz, hogy a „vizes időtöltés” mellett egész évben olyan programokat kínáljanak, amelyeknek köszönhetően ne csak a nyári hónapokban legyen érdemes idelátogatni. Vidor Játékmúzeum, Festetics Kastély, 20 állandó kiállítást bemutató keszthelyi múzeum, Hévízi tó, egregyi borospincék, Spiderland kalandpark, vonyarcvashegyi vízisípálya, Zalakarosi Fürdő, csak néhány lehetőség, amely kiválthatja a parti lángosost. A távolságok kicsik, a programválaszték pedig széles, így nem kell attól félni, hogy rossz idő esetén unatkozni kellene. Ehhez persze a turisztikai kínálat folyamatos bővítésére van szükség – hangsúlyozta Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. A szervezet egy nemrég megnyert 88 millió forintos Új Széchenyi Terv pályázatnak köszönhetően az elkövetkező közel két évben több mint 104 millió forintot fordít a régió fejlesztésére. Így, a tavaly útjára indított, kedvezményekre jogosító West-Balaton kártya egyre több településeken használható lesz, sőt a tavaly útjára indított térségi buszjáratnak köszönhetően még több turisztikai látványosság lesz könnyen elérhető. A west-balaton.hu weboldal szintén fejlesztésre kerül, többek között új programkereső készül, és a régió szolgáltatói is áttekinthetőbb formában, a korábbinál jóval több információval mutatkozhatnak be. Az idelátogatók részére a projekt talán legfontosabb része a kerékpáros turizmus fejlesztése lesz. Új kerékpárutak kijelölése mellett pályázati forrásból bővítik a kerékpár-kölcsönzői hálózatot, de sor kerül a kerékpárbarát szolgáltatások és szálláshelyek összegyűjtésére, illetve kerékpáros és digitális térkép is készülni fog a régióról. A sikerhez szükség van az összefogásra, hiszen együtt a települések megfelelően széles választási lehetőséget tudnak kínálni a szabadidő hasznos és élményekben gazdag eltöltésére. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Nonprofit Kft. nemcsak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén, de az egész Nyugat-dunántúli Régióban az egyetlen térségi TDM szervezet – emelte ki Tóth Gábor a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség program-végrehajtási igazgatója. Az Új Széchenyi Terv TDM pályázati felhívás egyik alapvető célja éppen az volt, hogy a különböző szinten létrejövő TDM szervezetek - helyi, térségi és regionális - strukturálisan egymásra épüljenek, ezáltal hatékonyabban érvényesítsék a desztinációs marketing és egyéb szakmai tevékenységeket. Az összefogás itt láthatóan sikeres.
Forrás: IngatlanHírek.hu
25/74
Több milliárdot bukunk az új tűzvédelmi szabályzattal 2012. Február 16. Csütörtök Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) legutóbbi módosítása korlátozza a logisztikai épületek raktározási magasságát, ezzel rendkívül hátrányosan érinti a már válságban lévő ipari szektort.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szerint a rendelkezés következtében a magyarországi fejlesztők 30 százalékkal drágábban tudják megépíteni a logisztikai épületeket a régió más országaihoz képest. A korlátozással a meglévő modern raktárcsarnokok is nehéz helyzetbe kerülnek: a jelenleg kiadott épületek többsége nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal kapcsolatos bérlői igényeket. A szakmai szervezetek szerint mindez éves szinten akár 1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak és több ezer munkahely megszűnéséhez vezethet. Az OTSZ legújabb módosítása - 28/2011. (IX.6.) BM rendelet - 524§ (2) paragrafus - előírja, hogy a logisztikai csarnokokban a „tárolás maximális magassága nem haladhatja meg a füstkötényfal benyúlásának alsó síkját.” A füstkötényfalnak nevezett tűzvédelmi eszköz a tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely tűz esetén korlátozza a füst és a forró égésgázok továbbterjedését az épületen belül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tilos a füstkötényfal felett raktározni. Tehát egy 10 m belmagasságú épületnél, ahol a füstkötényfal benyúlásának alsó síkja akár 5 m is lehet, a korábbi 10 m helyett csak 5 m magasságig lehet az árukat tárolni. Emiatt átlagosan 30-40 százalékkal csökkenhet a piacon lévő raktárak kapacitáskihasználtsága. A környező országokhoz viszonyítva Magyarországon egyike a legalacsonyabbaknak a logisztikai bérleti díjak, és Európában sincsen sehol ilyen jellegű korlátozás érvényben, ezért a szabályozás jelentős versenyhátrányt okoz a hazai ingatlanpiaci szereplőknek. Ráadásul a rendelkezés, üzemeltetési szabályként nem csupán az új fejlesztésekre vonatkozik, hanem a már meglévőkre is, ez tovább növeli Magyarország lemaradását. Jelenleg 1.800.000 m2–es az a raktárállomány Budapesten és környékén, ahol füstkötényfalak vannak felszerelve a csarnokokban. A 30%-os kapacitáscsökkenés azt jelenti, hogy összesen 540.000 m2 raktárfelületnek megfelelő tároló hely válik használhatatlanná, ami közel 60 milliárd forintos többletterhet jelentene a szolgáltatóknak. Ezen beruházások jórészt az utóbbi 6-7 évben épültek, és jelenleg a megtérülési idejük felénél tartanak; mindegyikhez kapcsolódik banki és jelentős részükhöz pályázati finanszírozás is. A vállalások nem teljesítése súlyos következményekkel és létszámleépítésekkel járhat, ezáltal csökken az állam adóbevétele is. Az MGYOSZ, a LEF és az IFK szakmai szervezetek szerint a raktározási magasság korlátozása esetén akár meg is bénulhat a piac, hiszen a jelenleg kiadott épületek háromnegyede nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal és raktározási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos bérlői igényeket, a banki hitelek fizetését, a logisztikai pályázatok teljesíthetőségét. A meglévő modern raktárak többségének kiürülése évente mintegy 1,2-1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak az iparűzési adó tekintetében, és nagyságrendileg 15.000 munkahely elvesztéséhez vezethet.
26/74
Az új szabályzás szerint egy új, 10.000 m2-es csarnoképület esetében legalább 3.000 m2-rel kell nagyobb épületet építeni, hogy a korábbi kapacitását tartani tudja. Ez átlagosan 270-330 millió forinttal növeli a beruházási költséget. Az ilyen mértékű növekedés vállalhatatlan a cégek számára. A szakmai szervezetek becslései alapján akár 9 milliárd forint kieséssel is számolnia kell a gazdaságnak az elmaradt raktárépítések miatt (a korábbi években évente átlagosan 80.000 m2 raktárfelület épült, az elkövetkező időszakban az építési kedv markáns visszaesése várható). A szakmai szervezetek, a szabályozás nemzetgazdaságra való kihatása miatt javasolják, hogy a raktárcsarnokok, logisztikai központok esetében – közösségi épületek kivételével – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága függessze fel moratórium jelleggel a hivatkozott szabály érvényesítését, és a vonja be az érintett piaci szereplőket a megfelelő szabályozási rendszer kidolgozásába. A régi szabályozás szempontból
értelmében
is
biztonságosak
a
raktárcsarnokok
tűzvédelmi
A magyarországi raktárcsarnokok számára már eddig is kötelező megelőző- és védelmi rendszerek előírása– oltóberendezés, tűzjelző-berendezés, fali tűzcsap hálózat, méretezett hő- és füstelvezetés, tűzzel szemben állékony épületszerkezetek – jól jelzi, hogy a korábbi szabályozás is teljes mértékben garantálta a csarnokok tűzvédelmi biztonságát és a megfelelő védelmi berendezéseket. A korábbi tűzterjedési szimulációs modellezés eredményei is azt igazolják, hogy egy megfelelő tűzvédelmi rendszerrel ellátott (pl. sprinkler) modern raktárcsarnok esetében a tárolási magasság nem befolyásolja a füst- illetve tűzterjedés életvédelmi hatásait. Miközben a korábbi szabályok – pl. R. I/8. fejezet 2. pont – a hő- és füstelvezetésnek szerkezetvédelmi funkciót is megállapítottak, az alkalmazott szerkezetek hő- és füstelvezetés nélkül is állékonyak, az oltóberendezés is jóval korábban reagál egy tűzeset során, semhogy szerkezetkárosodás bekövetkezne. A logisztikai raktárak jelentős részénél pusztán a méretük miatt eleve tűzzel szemben ellenálló vasbeton szerkezetek kerültek beépítésre.
Forrás: IngatlanHírek.hu
27/74
31 Skoda villamos megy Miskolcra 2012. Február 15. Szerda A cseh Skoda konszern érdekeltségébe tartozó Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. harmincegy villamost gyárt Miskolcnak. A 18,6 milliárd forintos, zömmel uniós finanszírozású járműtenderről szerdán írt alá szerződést Kriza Ákos polgármester és Zdenék Majer, a Ganz-Skoda vezérigazgatója, a Skoda Transportation alelnöke.
A csehországi Plzenben gyártják majd a Miskolcra szánt Skoda 25T típusjelű villamosokat. Az első két prototípust 2014 februárban kell a cégnek leszállítania, utána havonta 3-3 járművet, az utolsót pedig 2015. februárjában. A Skoda Holding leányvállalata, a Ganz-Skoda az elmúlt év végén közbeszerzési pályázaton nyerte el a miskolci tendert, amely sorrendben a negyedik volt, a korábbiakat, mint ezt is rendre megtámadták a vesztesek. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárások lefolytatását követően ezúttal Miskolc javára döntött, ennek köszönhetően írhatták alá a szerződést szerdán. Miskolcon zömmel uniós forrásból fejlesztik a villamosközlekedést. A Zöld nyíl elnevezésű projekt révén 9,6 kilométer hosszúságban megújult a villamospálya a Tiszai pályaudvar és a diósgyőri végállomás között, ahonnan másfél kilométerrel meghosszabbították Felső-Majláthig. Ezt a csaknem 15 milliárd forint értékű munkát a Colas-Alterra Zrt., a Colas út Zrt., a WIS Zrt. és a Pentavia Kft. alkotta Zöld nyíl 2009 konzorcium nyerte el.
Forrás: MTI
28/74
A Prologis 2011-es régiós évértékelője 2012. Február 15. Szerda A Prologis Varsóban tartotta meg a régiós ipari ingatlan piacon a 2011-es évben elért eredményei értékelését. A vállalat az elmúlt tizenkét hónapban több mint egymillió-hétszázezer négyzetméter területet adott bérbe a régióban, amelynek mintegy 58%-a lengyelországi terület volt. Ezzel a kimagasló eredménnyel a Prologis több mint 400 000 négyzetméterrel meghaladta saját tavalyi rekordját.
2011 nem csupán a rekordmennyiségű bérbeadás miatt volt fontos év a vállalat számára, hanem a két vezető globális ipari ingatlan vállalat részvételével lezajlott rekordméretű összeolvadás miatt is. A Prologis és az AMB Property Corporation 2011. júniusi összeolvadása az elmúlt húsz év legnagyobb ilyen tranzakciója volt az iparágban, amelynek eredményeképpen létrejött a Prologis Inc. vállalat, amely vezető tulajdonos, üzemeltető és fejlesztő a globális ipari létesítménypiacon, 55,7 millió négyzetméteres négy kontinensen jelen lévő portfoliójával. A Prologis Közép- és Kelet-Európában A 2011-es évben, a CB Richard Ellis 2012. januári adatai alapján a Prologis több mint 51%-os részesedést ért el a régióban az ipari ingatlan bérbeadás piacán, amely tartalmaz hat hónapnál rövidebb és havonta megújuló szerződéseket is, és amely 25%-kal haladja meg a 2010-ben bérbe adott területek mennyiségét. A bérleti megállapodások több mint felét Lengyelországban kötötték. Az összesített eredmény tartalmazza a 385 000 négyezetméterről létrejött új bérleti megállapodásokat, a 84%-os megtartási rátát jelentő, 872 000 négyezetméterről szóló meghosszabbított megállapodásokat, valamint a rövidtávú, azaz tizenkét hónapnál rövidebb, vagy havonta megújított megállapodások keretében bérbe adott 454 000 négyezetméter területet is. A fenti tevékenységek eredményeképpen a Prologis régiós platformjának kihasználatlan része a tavalyi 16%-ról a 2011-es év végére 11%-ra csökkent. „Az európai pénzügyi és gazdasági aggodalmak ellenére, kimagasló bérbeadási eredményt értünk el a régióban, jelentősen csökkentve a rendelkezésre álló területek mértékét egész operációs platformunkon, és folyamatosan bővítve együttműködésünket kulcsfontosságú ügyfeleinkkel” – mondta Ben Bannatyne, a Prologis közép-, és kelet-európai ügyvezető igazgatója . „Egyértelműen fókuszáltunk a kihasználatlan területek kiadására és a már meglévő megállapodások meghosszabbítására, valamint „build-to-suit” (BTS) megoldások implementálására földkészleteink felhasználásával. A rövidtávú megállapodások segítségével azonnal tudtunk alkalmazkodni a piac és ügyfeleink változó igényeihez, miközben növelni tudtuk működési nettó bevételünket.” A Prologis Lengyelországban A tavalyi év a lengyelországi bérbeadási aktivitás terén is rekord eredménnyel zárult. A Prologis
29/74
2011-ben több, mint 992 000 négyzetméter modern raktárterületről kötött bérbeadási megállapodásokat, amely 13%-os növekedést jelent a 2010-ben bérbe adott területekhez képest. A 2011-es évben, a CB Richard Ellis 2012. januári adatai alapján a Prologis 48%-os részesedést ért el Lengyelországban az ipari ingatlan bérbeadás piacán, amely tartalmaz hat hónapnál rövidebb és havonta megújuló szerződéseket is, és amellyel a Prologis lengyelországi portfóliójának kihasználatlan területe 19%-ról 13%-ra csökkent. „Az elmúlt években átadott disztribúciós létesítmények száma csökkent, amelynek eredményeképpen a korlátozott méretű rendelkezésre álló terület és az erős kereslet mellett stabilizálódtak, sőt egyes piacokon még nőttek is a bérleti díjak” – mondta Bartosz Mierzwiak a Prologis lengyelországi képviselője és alelnöke. A Prologis új beruházásai 2011-ben Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a Prologis három új, összesen 66 000 négyzetméteres BTS létesítményt épített, valamint 16,5 hektár földterületet értékesített fejlesztések, és 38,6 hektárt eladás útján. Ezen túl a vállalat 2011 negyedik negyedévében megkezdte a Prologis Park Janki harmadik, 18 780 négyzetméteres épületének befejezését, amely várhatóan 2012 második negyedévében kerül átadásra. 2012-es tervek „2012-ben a Prologis továbbra is a rendelkezésre álló raktárterület bérbeadására és a meglévő szerződések megújítására fog fókuszálni a régióban” – mondta Bannatyne. „A vállalat máris jelentős új bérbeadási aktivitással kezdte az évet. Számos előkészített és fejlesztésre kész terület birtokában kulcspiacain, olyan előzetes bérbeadási lehetőségeket keres, amelyek lehetővé teszik a fejlesztések megkezdését. Emellett tovább optimalizálja régiós földkészletei méretét, értékesítve a nem a stratégiai fókusza részét képző piacokon található készleteket.” A Prologis vezető a logisztikai és disztribúciós létesítmények közép-, ás kelet-európai piacán. Több mint 3,7 millió négyzetméter területet kínál 42 disztribúciós parkban. Lengyelországban a vállalat portfóliója 26 disztribúciós parkjának 108 épületében 2,1 millió négyzetméter területet foglal magában, amellyel a vezető a lengyelországi raktárterület piacon.
Forrás: IngatlanHírek.hu
30/74
Édesipari övezet lesz Budapest mellett 2012. Február 15. Szerda Az idén a harmadik negyedévben kezdi meg termékeinek piaci bevezetését a Happy Chocolates Zrt., amely mintegy 1,2 milliárd forintos beruházással „édesipari övezetet” hozott létre a fővárostól 40 kilométerre, Úriban – közölte Torma Veronika, a társaság marketing- és kommunikációs igazgatója.
A beruházás részben pályázati támogatásból, részben pedig banki finanszírozásból valósult meg. Az Európai Unió 35-50 százalék közötti támogatást biztosított az alapberuházás megvalósításához. A komplexumban már átadták a 4000 négyzetméteres üzemcsarnokot, az 1000 négyzetméteres irodaházat, valamint egy 240 négyzetméteres inkubátorházat. Utóbbiban a csokoládégyártáshoz szükséges kutatás-fejlesztési feladatok mellett az édesipartól független, ám a környék szempontjából fontos projekteket is végeznek majd, mint például az ivóvíz minőségének ellenőrzését. A területhez kapcsolódó 3-4 ezer négyzetméteres logisztikai bázist nyáron adják át. Torma Veronika elmondta, hogy a társaság megkezdte a gyártósorok beszerzését, így nyár elején elindulhat a próbagyártás. Az üzem kapacitása napi 50 tonna lesz. A teljes egészében magyar tulajdonosi körrel rendelkező Happy Chocolates Zrt. célja, hogy a minőségi csokoládégyártás mellett új munkahelyeket teremtsen, és fellendítse a térség gazdasági helyzetét – nyilatkozta a kommunikációs igazgató. A tervek szerint a társaság a termelés beindításával 100 új munkahelyet teremt. A Happy Chocolates az idén 1 milliárd forint alatti árbevétellel számol, hosszú távon céljuk a hazai piac teljes csokoládéigényének lefedését követően a sikeres nemzetközi piaci jelenlét. Torma Veronika elmondta, hogy a meglévő kereskedelmi csatornákon keresztül történő értékesítésen túl terveik között szerepel az ipari park területén belül egy édesipari csokoládémúzeum megépítése, valamint egy helyi kiskereskedelmi egység megnyitása és egy bemutatóterem létesítése. Saját kereskedelmi lánc kialakítását egyelőre nem tervezik.
Forrás: MTI
31/74
Bolla Tibor az új BKV-vezér 2012. Február 15. Szerda Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató lesz a BKV új vezérigazgatója, ő váltja a pénteken lemondott Várszegi Gyulát – jelentette be Tarlós István főpolgármester.
Azért Bollára esett a választás, mert a BKV vezetői közül őt ártatlannak találta az ügyészség a BKV-nyomozásban. A főpolgármester szerint „ha kineveznék egy teljesen új embert, aki hetekig keresi a női mosdót, addig a szakszervezetek megeszik a céget.” Bolla Tibor a tervek szerint csak addig lenne a BKV élén, amíg megtalálják végleges utódját.
Forrás: IngatlanHírek.hu
32/74
A kerületek nem adnak pénzt a BKV-ra 2012. Február 15. Szerda Pénzt nem, néhány ötletet azonban adtak a budapesti és elővárosi polgármesterek a fővárosnak azon a keddi találkozón, amelyet a BKV finanszírozása ügyében hívott össze a főpolgármester. A felvetéseket jövő hétfőn újabb javaslatcsomagban küldi el a főváros a kormánynak.
Tarlós István főpolgármester elmondta: a találkozótól, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kérésére hívott össze, nem pénzt vár, hanem ötleteket, javaslatokat a közlekedési társaság fenntartható gazdálkodására. Megjegyezte: ha valaki mégis pénzt akar adni, nem fogja megakadályozni. Az agglomerációs polgármesterek többsége arról beszélt, hogy nincs rálátásuk a cég pénzügyi helyzetére, településeik eladósodtak, nem tudnak több pénzzel beszállni a finanszírozásba. Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere a közszolgáltató cégektől való átcsoportosítást vetette fel, míg László Tamás (Fidesz-KDNP) XV. kerületi polgármester a BKV-, a MÁV- és a Volán-járatok összehangolását sürgette. Az agglomerációs polgármesterek többsége arról beszélt: nem tudnak az eddiginél több pénzzel beszállni a finanszírozásba. Dietz Ferenc, Szentendre fideszes polgármester azt mondta, hogy a lakosság további terhelésére nem lát lehetőséget, az agglomerációs munkavállalók utáni adóbevételek pedig Budapesten képződnek. Pápai Mihály (Fidesz), Gyál polgármestere a települések hatalmas eladósodottságáról beszélt, míg Franka Tibor (Összefogás Kerepesért Egyesület), Kerepes polgármestere pedig a főpolgármester előző napi szavaira utalva úgy fogalmazott: ha a település „vért izzad", akkor sem tud több pénzt adni. Tarlós a megbeszélés végén azt mondta, hogy „távlatilag a közszolgáltató cégek adózása irányába fog elindulni a gondolkodás", ami szerinte veszélyeket is rejt magában. A főpolgármester még január elején úgy nyilatkozott, hogy különböző intézményeknél zárolna forrásokat, amelyeket a szorult helyzetben lévő közlekedési vállalat működtetésére fordítana. Az MSZP fővárosi frakciója kedd este kiadott közleményében támadta a Tarlós által tervezett intézkedéseket, mondván: „Az a megszorítás, amelyre most a város készül, nem megszorítás, nem takarékoskodás, hanem a város egy részének, majd egészének felszámolása. Budapest olyan fontos funkciókat és értékeket fog elveszíteni, amelyek csak hosszú évek vagy évtizedek alatt lesznek helyreállíthatók."
Forrás: MTI
33/74
Nagy fejlesztésbe fog a péri repülőtér 2012. Február 14. Kedd Az immár évek óta nyereségesen működő péri repülőtér személy- és teherforgalma a válság éveiben is jelentősen nőtt. A fejlesztések elkerülhetetlenek, hiszen csupán az Audi a korábbi 18 helyett − február elejétől − már 26 járatot közlekedtet hetente – írja a Napi Gazdaság.
A folyamatosan növekvő szállítási feladatok miatt idén újabb, mintegy 100 milliós fejlesztési programba kezd a tavaly rekordárbevételt elérő Győr-Pér Repülőtér Kft. − erősítette meg a gazdasági lap információit Vadász László, a társaság ügyvezető igazgatója. Ezúttal elsősorban eszközfejlesztésre költenek. Többek között modern jégtelenítő berendezést vásárolnak és korszerűsítik a gépek kiszolgálását biztosító üzemanyag-ellátó rendszert. Vadász elmondta, ezzel párhuzamosan folytatódik annak a várhatóan több milliárd forintos programnak az előkészítése is, amelynek legfontosabb célja a kifutópálya meghosszabbítása és egy korszerű utasforgalmi terminál kialakítása. Az 1450 méter hosszú pálya jelenleg csak közepes méretű gépek fogadására alkalmas. Tavaly új irányítótornyot épített a társaság és a létszámot is bővítette. A fejlesztések elkerülhetetlenek, hiszen csupán az Audi a korábbi 18 helyett − február elejétől − már 26 járatot közlekedtet hetente. Az immár évek óta nyereségesen működő péri repülőtér személy- és teherforgalma a válság éveiben is jelentősen nőtt. (A légibázison tavaly már több mint 18 ezer utas fordult meg, amely nyolcezerrel több, mint 2010-ben.) A teherszállítási ágazat legnagyobb megrendelői azok a döntően külföldi tulajdonban levő autóipari beszállítók, amelyek a térségben telepedtek le. Az ágazat forgalma az elkövetkező időszakban várhatóan tovább nő, hiszen az egyik tulajdonosuk, a péri önkormányzat a közelmúltban egy 140 hektáros ipari és innovációs parkot is épített a repülőtér mellett, ahova várhatóan logisztikai cégek települnek majd − tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Forrás: Napi.hu
34/74
Elstartolt a nyírbátori repülőgép-alatrészgyár 2012. Február 14. Kedd Megkezdte termelését Nyírbátorban.
a
német
Diehl
Aircabin
Gmbh.
repülőgép-alkatrészgyára
A Diehl csoport a helyhatóság által létrehozott ipari parkban tavaly vásárolta meg a volt Bátor Trade gazdasági válság miatt bezárt autókábel-gyárát. E mellé az önkormányzattól további két hektáros üres területre szerzett opciós jogot, s a tervek szerint három év alatt 5 millió eurós befektetésével alakítja ki gyártóbázisát. Az első, Nyírbátorban készített mintadarab egy Boeing típusú repülőgépgép ajtajának belső burkolata volt, még december végén. Az Airbus, Boeing, valamint az Eurocopter and Embraer típusú repülőgépek belső oldalfalát és szellőző-berendezéseit készítő üzem első szabolcsi dolgozóit a százszázalékos magántulajdonban lévő, családi nagyvállalkozás németországi központjában képezték ki és ők indították el a termelést a nyírbátori Diehl-gyárban. A létszámot hatvan dolgozóra növelik, s az új munkatársakat is Németországban képzik ki, a korábbinál rövidebb idő alatt, hiszen a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére a nyírbátori üzemben már adottak a feltételek. A tervek szerint egy éven belül további két műszak indul majd, szintén 60-60 dolgozóval, így összesen 180-an kapnak munkalehetőséget a szabolcsi Diehl-gyárban. Hozzájuk 20-25 irányítói és adminisztrációs feladatokat ellátó munkatársakat is alkalmaznak. A három műszakos termelés bevezetésével évi 15 millió euró, jelenlegi árfolyamon több, mint 4,3 milliárd forint értékű repülőgép-alkatrész, oldalfalak, plafonrészek, hozzájuk tartozó vezeték-rendszerek, valamint személyzeti pihenőfülkék és konyhai berendezések készülnek majd Nyírbátorban. A Diehl csoportnak jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Kínában és Szingapúrban is van gyártóbázisa. Első kelet-európai gyárának a nyírbátori számít, amely mellett lengyelországi és csehországi jelöltekkel szemben döntöttek a cég vezetői.
Forrás: IngatlanHírek.hu
35/74
A WestLog DC lendületesen kezdi az új évet 2012. Február 14. Kedd 2012 év eleje sikeresen indult a Biatorbágyi WestLog DC számára, hiszen újabb bérlő a Partner in Pet Food Hungária választotta raktárbázisának a logisztikai központot.
A cégcsoport a sajátmárkás állateledelek piacán Európa elsőszámú gyártója és két jelentős kapacitású gyárat is üzemeltet Magyarországon. „Cégünk dinamikusan fejlődik, termelési kapacitásunk és az értékesítési volumen is évről évre növekszik. A belföldi és nemzetközi vevők minél gyorsabb és magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében döntöttünk a centralizált raktározás mellett és a fejlett infrastruktúra mellett nagyra értékeltük a WestLog üzemeltetőinek rugalmas hozzáállását is” - mondtaApró László, a Partner in Pet Food supply chain vezetője . Ismét bebizonyosodott, hogy a WestLog DC alap koncepciója egy örök filozófia, miszerint rugalmasan és gyorsan biztosítanak magas minőségű szolgáltatást. „Nagy örömmel tölt el, hogy újabb bérlőt köszönthetünk a logisztikai központban és jó látni, hogy Partner in Pet foodlogisztikai szempontból is professzionálisan közelítette meg a raktár kiválasztását. A földrajzi adottságok és a kedvező ár mellett fontos szempont volt, hogy a magas raktári polcrendszerrel felszerelt 2 200 m2 -es csarnokban egy gyors és költséghatékony operációt lehessen működtetni” – tette hozzá Szucsány György, a WestLog DC ügyvezető igazgatója. A sikeres csapatmunka részeként a tranzakcióban közreműködő kizárólagos ügynökség a Colliers International volt.
Forrás: Colliers
36/74
Üzleti központ épül a megújuló energia jegyében 2012. Február 13. Hétfő Megújulóenergia-központ nyílik a téglási ipari parkban.
Új üzleti központ létesítését tervezi a Hajdú-Bihar Megyei Gazdasági és Munkaadói Szövetség, valamint Téglás város önkormányzata, a létesítmény fő célja a korszerű energetikai rendszerek alkalmazásának elterjesztése lesz a vállalkozások és a lakosság körében. A beruházás a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként valósulna meg, amennyiben a projektre benyújtott pályázatot pozitívan bírálják el. Magyar oldalon a többfunkciós innovációs kiállító és szolgáltató központnak a téglási Hajdú Ipari Park ad majd otthont, a román oldalon pedig egy oktatási centrumot létesítenek. A központ szolgáltatásait igénybe vevő társaságok előtt nyitva áll a lehetőség a hosszabb távú betelepülésre is.
Forrás: IngatlanHírek.hu
37/74
Újabb csapás Ferihegynek 2012. Február 13. Hétfő Tovább dől a Malév dominó: márciustól mégis felfüggeszti Peking–Budapest járatait az azokat korábban a magyar légitársasággal együtt üzemeltető Hainan Airlines – értesült az AIRportal.hu.
A március 2-i járat lesz az utolsó, azt követően egyelőre ismeretlen időtartamra felfüggeszti ferihegyi járatainak üzemelését a Hainan Airlines. A mai, február 13-i, hétfői járattal együtt már csak négyszer láthatjuk a Hainan Airlines Airbus A330-as repülőgépeit Ferihegyen, mert a légitársaság már a február 24-i és 27-i járatait is törölte. A légitársaság honlapja 2012. március 2-a utáni foglalási próbáinkra már nem adott ki találatot. A Hainan Airlines budapesti képviselete egyelőre nem kommentálta a hírt. A Hainan Airlines 2004. augusztusában indította be járatát Peking–Budapest útvonalon. A légitársaság eleinte heti négyszer közlekedett Budapestre Boeing 767-300-as repülőgépekkel. A légitársaság az utóbbi időben ugyan nagyobb, Airbus A330-as repülőgépekkel teljesítette budapesti járatait, azonban azok frekvenciáját először heti háromra, majd az elmúlt időszakban kettőre csökkentette. A szaklap szerint gyanítható, hogy ez esetben is Malév megszűnése húzódhat a döntés hátterében. A lap információ szerint a Hainan budapesti járatai eddig nem teljesítettek rosszul és a járat cargo kapacitás kihasználtsága is remek volt, most azonban az átszálló forgalom a Malév megszűnése miatt kiesik. A kínai légitársaság járatainak megszűnése újabb csapás a Budapest Airportnak, mert az American és a Delta kivonulása után ez volt az utolsó hosszú távú járat, amely Ferihegyre járt. A Hainan kivonulásával sajnos tovább folytatódik Ferihegy 2 elnéptelenedése, és a repülőtér profiljának eltolódása egy fapados-jellegű, vidéki repülőtér irányába – írja a szaklap. A Budapest Airport épp a napokban közölte: mivel a Malév kiesésével épp a fapadosok erősítenek Ferihegyen, a reptér jelentős mennyiségű átszálló utast veszíthet, a kiesés akár évi másfélmillió ember is lehet.
Forrás: Index
38/74
Elbukhat másfélmillió embert Ferihegy 2012. Február 13. Hétfő Az utóbbi időben egymás után jelentették be a diszkont-légitársaságok, hogy újabb járatokat indítanak Budapestről, ezzel számos olyan város is bekerült a fapadosok hálózatába, amelyekről korábban a Malév innen tovább repülő utasokat szállított Magyarországra.
Az új szereplők azonban nem hozhatják vissza a budapesti átszálló forgalmat, mivel a diszkont-légitársaságokkal átszállást nem lehet tervezni, írja a Napi. A Malév járatain Budapestre érkezett átszálló utasok* Koppenhága 32244 Bukarest 31352 Tirana 30060 Pristina 28153 Stockholm 27173 Thesszaloníki 26413 Szkopje 25718 Amszterdam 21998 Hamburg 20669 Berlin 20157 * Nem szerepelnek a táblázatban azok az utasok, akik más légitársasággal érkeztek és Malévval utaztak tovább. Forrás: BA Zrt.
A számok a talpra állásra utalnak a Budapestről kiinduló forgalom szempontjából, az éves szinten elveszített 1,5 milliós átszálló utasforgalom azonban rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet teremt a repülőtér számára − közölte a Liszt Ferenc repülőteret működtető Budapest Airport Zrt. (BA). A BA adatai szerint tavaly Koppenhágából érkezett a legtöbb átszálló a Malév járatain Budapestre, közvetlen utánuk pedig Bukarest következett több mint 31 ezer utassal, de Tirana is a harmincezresek klubjába tartozott. Sokan jöttek Pristinából, és például Szkopjéből is több mint 25 ezren érkeztek, Szarajevó és Tel Aviv felől pedig több mint tízezer transzferutas érkezett a Malév járatain 2011-ben. A lista végén áll a néhány tucat utast "küldő" Rodosz, Krakkóból pedig 11 átszálló utas repült a magyar fővárosba. A skála tehát széles, a jelek szerint a másfél millió tranzitutas visszaszerzése nehéz lenne egy új nemzeti légitársaságnak, amely a kialakult helyzetben csak azokra a nagy − Moszkva, Kijev, Isztambul, Tel Aviv −, illetve balkáni városokra fokuszálna, amelyekre − jogi akadályok miatt − vagy nem repülhetnek diszkontok, vagy nem éri meg nekik. Az idő múlásával pedig egy új cég nehezen tudná visszafoglalni korábbi piacait a diszkont és a − kapacitásaikat növelő − hagyományos légitársaságoktól.
39/74
Forrás: Napi.hu
40/74
Februárban startol a XVII. Logisztikai Konferencia és Fórum 2012. Február 13. Hétfő Ernst&Young, DB Schenker, NOKIA, Bosch, NAV, Költségvetési Tanács, Nemzetgazdasági Minisztérium, és a sornak közel sincsen vége. Mi a közös bennük? Mindegyik cég, szervezet szakembereitől hallhatunk előadásokat a Magyar Logisztikai Egyesület 2012-es Logisztika Konferencia és Fórumán. A rendezvény témája: Büdzsé 2012: Kihívások-megoldások.
Az idei rendezvény érdekessége, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Európai Uniós projektjével, az ADC-vel párhuzamosan folynak a szakmai előadások. A kétnapos rendezvény első napján a Logisztikai szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírására is sor kerül. Helyszín: Danubius Hotel Gellért Időpont: 2012. február 23-24. Témák: 2012. február23. 8:30 – 9:00 Regisztráció ADC regisztráció 9:00 – 9:10 Megnyitó - Dr. Doór Zoltán - elnök, Magyar Logisztikai Egyesület Levezető elnök: Dr. Doór Zoltán 9:10 – 9:30 Kihívások a 2012-es költségvetésben Dr. Kovács Árpád Költségvetési Tanács, elnök A másik teremmel párhuzamosan (szinkrontolmács) 9:30 – 10:00 A gazdaságszabályozás lehetőségei: a vállalatok hatékony működéséért Szatmári Kristóf Nemzetgazdasági Minisztérium, gazdaságszabályozásért felelős államtitkár 10:00 – 10:30 EU jogharmonizáció a versenyképességért Dr. Tomcsányi Írisz Nemzetgazdasági Minisztérium, Vámtanács osztályvezető ADC project (általános) – előadó: ADC projectvezető (Olaszország) 10:30 -11:00 Keleti esély Dr. Balás Piri László Regionális Fejlesztési Holding Zrt., stratégiai igazgató ADC logisztikai Ágazati Munkacsoport és eredmények – előadó: Horváth Miklós 11:00 – 11:30 Új név – régi feladatok? Dr. Keszthelyi Gyula ny. dandártábornok, főigazgató Honvédelmi Minisztérium, Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal
41/74
11:30 – 12:00 Kávészünet Szekcióülések Levezető elnök: Dr. Lakatos Péter Levezető elnök: Dr. Csaba Attila A logisztika jövője: lehetőségek a LEAN logisztikában Trendek és tendenciák a csomagolás és fuvarozás területén ADC 12:00 – 12:30 Intermodalitás a Polgári Ipari Parkban Székely Ádám Polgári Ipari Park Biztonság az ellátási láncon Homolya Péter Ho-Va Pack Szárazföldi szállítás – külső előadó 12:30 – 13:00 A LeanGreen filozófia gyakorlati prezentációja Firbás György Cargo Partner Kontroll egyenlő biztonság a raktározás területén Braczkó Szilvia DLM Logisztika Vasúti szállítás – külső előadó 13:00 – 13:30 "Think outside the box" - nem konvencionális megoldások a LEAN logisztikában Sztrapkovics Balázs BME Lean LOGISZTIKA Energiaes költséghatékonyság biztonságos módja üzemanyag-felhasználásban Bíró Péter Green Plus Tengeri szállítás (kikötők) – külső előadó
az
13:30 –14:00 Global Crisis and opportunities of supply chain & demand Chain management within the mobile telecommunications industry Marcus Stoerkel NOKIA A szállítmányozás Bermuda háromszöge, avagy keres itt még valaki pénzt? Vásárhelyi Árpád Schenker Kft. A logisztikai szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása 14:00 – 15:00 Ebédszünet 2012. február 23. Kerekasztal beszélgetés Levezető elnök: Czinkos Pál ADC 15:00 – 16:00 Miből fizetünk: megtakarítás vagy folyamatfejlesztés? Résztvevők: Firbás György, üzletfejlesztő vezető, Cargo Partner Kemka Pál, biztonsági tanácsadó, Volánpack Zrt Kovács Csaba, tagozat vezető, Magyar Vámügyi Szövetség, Környezetgazdálkodási Tagozat Reményi Antal, ügyvezető igazgató, Reményi csomagolástechnika Kft. Vásárhelyi Árpád, ügyvezető igazgató, Schenker Kft. Üzletember és klasztertalálkozó
42/74
Regisztráció: http://rendezveny.logportal.hu/images/XVII_-Forum-reglap-2.doc A rendezvényről további részletes információt a www.mle.hu weboldalon, az
[email protected] e-mail címen, vagy a 00 36 1 484 64 07-es telefonszámon kaphat.
Forrás: IngatlanHírek.hu
43/74
Bővülést és több pénzt vár a Waberer's fuvarcég 2012. Február 13. Hétfő A járműállomány frissítése mellett a vállalati struktúra egyszerűsítéséről döntött a Waberer's csoport, amely a fuvarozó üzletág 10 százalékos forgalombővülését várja ebben az évben.
Ebben az évben 600 járműszerelvényt cserél le a mintegy 2500 nyergesvontatóval és pótkocsival dolgozó Waberer's csoport és év közben dönt arról a cégvezetés, hogy bővítik-e a flottát további száz szerelvénnyel- tudta meg a Világgazdaság Online. Az már biztos, a Volvo, a DAF és az MAN szállítja a járműveket. A csoport ebben az évben nehezebb üzleti környezetre számít az Európa-szerte tapasztalható bizonytalanság, a dél-európai országok gondjai, valamint Magyarország és az IMF-közötti várható megállapodás miatt. Mindezek ellenére 290 forintos euróárfolyamon készítették az idei terveket. Az elmúlt évben ötödével nőtt a forintban számított árbevétel, részben annak köszönhetően, hogy sikerült javítani a cégcsoport teljesítményét és a megrendelők a második negyedévben elfogadtak egy, a költségnövekedéseket ellensúlyozó, átlagosan 6 százalékos fuvardíjemelést. A Waberer’s harmadik országos (vagyis hazánkat nem érintő) fuvarmegbízásai a forgalom 35 százalékát tették ki a válság előtt. Ennek aránya mára meghaladta a 65 százalékot.
Forrás: Világgazdaság online
44/74
Retail hírek 2012 7. hét
45/74
Brüsszelben nyit üzletet a CBA 2012. Február 17. Péntek A részletes vevői számla helyett gyűjtőszámlát használó CBA új boltot nyit Brüsszelben.
A jobboldali, kitűnő kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Lázár testvérek cége pár hónapon belül megnyithatja első Hungaricum Delikát üzletét Brüsszelben, amelyet további európai nagyvárosokban újabbak követnek majd. A közlemény kitér arra: tavaly a franchise-partnereik közül több tucatnyian kénytelenek voltak bezárni egységeiket, ez több mint száz CBA üzlet megszűnését okozta. A 2009-ben elindított CBA Príma elit üzlettípusnak és a Cent diszkontoknak köszönhetően ugyanakkor meg tudták őrizni a boltszámot, és kis mértékben növelni tudták a forgalmat is. A CBA Príma üzletek száma 2011-ben is gyarapodni tudott, jelenleg már 103 ilyen prémium minőségű egység működik országszerte. A Cent diszkontok száma is folyamatosan nő, jelenleg már 22 üzemel ezekből. A társaság további ilyen üzletek nyitását tervezi Magyarországon. Tavaly a CBA hálózatának összforgalma 565 milliárd forint volt, 10 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, az üzletszám érdemben nem változott, a CBA összesen 3372 egységet működtet az országban – közölte a CBA Kereskedelmi Kft. szerdán.
Forrás: IngatlanHírek.hu
46/74
Ki mentesül a plázastop alól? 2012. Február 17. Péntek A Kereskedelmi Bizottság mérlegelési szempontjai bár nem derülnek ki, de legalább megtudható a kérelem beadásának tartalmi elemei.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása értelmében 2014. december 31-ig korlátozzák a 300 nm feletti kereskedelmi építmények létesítését, illetve bővítését, amely korlátozás alól azonban a kereskedelemért felelős nemzetgazdasági miniszter felmentést adhat. A ma publikált kormányrendelet két kategóriába osztja a kereskedelmi fejlesztéseket: 5000 négyzetméternél kisebb (de 300 nm-nél nagyobb) és annál nagyobb fejlesztésekre. Az 5000 nm-nél kisebb projektek esetén a plázastop alóli felmentés kérvényezése lényegesen egyszerűbb folyamatnak ígérkezik a rendelet alapján. Az 5000 nm-nél kisebb alapterületű kereskedelmi építmény építési engedélyezéséhez szükséges felmentési kérelemhez többek között a következőket kell benyújtani az NGM számára: beruházó eddigi beruházásai; a projekt alapterülete, célja (üzlet, bevásárlóközpont), tervezett profilja (fő árucsoportonként), az építmény egyéb funkciója a kereskedelmi építményen kívül, kereskedelmi vonzáskörzete (települések felsorolása, lakosságszám), bővítés vagy átalakítás esetén eddigi funkciója, tervezett átadási ideje. Emellett csatolni kell a felmentési kérelem részletes indoklását. Az 5000 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmények esetében a fentieken kívül egy hatástanulmányt is kell csatolni a kérelemhez.
Forrás: Kormány.hu
47/74
Michael Atwell a CBRE új közép-kelet-európai befektetési vezetője 2012. Február 16. Csütörtök Michael Atwell közép-kelet-európai befektetési vezető kinevezése erősíti a CBRE irányító szerepét a régióban, tovább emelve az integrált helyi és országhatárokon átnyúló szolgáltatások színvonalát.
Michael Atwell új beosztásában folytathatja a CBRE tőkepiaci csapatának sikereit. 2011-ben a cég számos nagyszabású tranzakció lebonyolításában vett részt, például a lengyel Molo Shopping Centre és az Atrium International Business Centre, illetve a Pfizer csehországi központjának eladásában. A közép-kelet-európai régió teljes kereskedelmi ingatlan-befektetési forgalma 2011-ben 11,2 milliárd euróra nőtt, a tranzakciók 70 százalékában pedig külföldi tőketulajdonosok is részt vettek. Michael Atwell 22 éves ingatlanpiaci tapasztalattal érkezik a CBRE csapatába. Korábban a Cushman & Wakefield Bahreinben és Dubaiban működő irodájának partnere és vezetője volt, ezt megelőzően pedig kilenc évet töltött a közép-kelet-európai régióban (Magyarországon és Lengyelországban) mint lengyel és regionális tőkepiacokért felelős vezető. A CBRE 1990-ben érkezett a régióba, ahol ma 15 országban 18 irodája működik, tőkepiaci, ingatlan és bevásárló-központ menedzsment, értékbecslési, ügynöki, vállalati és egyéb tanácsadási szolgáltatást nyújtva helyi és nemzetközi ügyfeleinek egyaránt. 2011-ben a tevékenységi kör az Euro Mall Centre Management, egy vezető bevásárló-központ menedzsment cég megvásárlásával bővült. „2011-ben a regionális kereskedelmi ingatlanbefektetések 2010-hez képest megduplázódtak, így már a teljes európai piac 10 százalékát képviselik. A régió szerepe az elkövetkező évben tovább nő, köszönhetően népesség, a foglalkoztatottság és a gazdasági potenciál bővülésének. A befektetési csapat erősítése a régióban azt jelenti, hogy ügyfeleink maximálisan kiaknázhatják lehetőségeiket ezen a piacon. Új regionális vezetőnk szakértelme is hozzájárul ahhoz, hogy megszilárdítsuk vezető helyünket a befektetési szektorban.” – kommentálta a kinevezést Andreas Ridder, a CBRE közép-kelet-európai elnöke. Michael Atwell szerint „a régió befektetési piacai messze potenciáljuk alatt teljesítenek, a befektetési aktivitás jelentős növekedése várható. Lelkesen csatlakozom a világ vezető ingatlan-tanácsadójához, hogy én is támogathassam növekvő ügyfélkörünket, segítve abban, hogy a CBRE piaci részesedése jelentősen növekedjen a következő években.”
Forrás: CBRE
48/74
Megint elhalasztották a siófoki pláza megnyitását 2012. Február 16. Csütörtök Megint későbbre halasztották a siófoki pláza megnyitását.
Nehéz szülés Siófok központjában az új plaza. A közelmúltban már harmadik nyitási időpontról közölt híreket a helyi sajtó. Egyértelmű, hogy a fejlesztő minél később akarja kitárni a kapukat, hátha javul a kereslet. Maga az épület egyébként már decemberben elkészült, de a bérlők nyilván szintén a késleltetett nyitásban érdekeltek, mert ők is a nagyobb forgalomban reménykednek, illetve kedvezőbb bérleti díjakat tudnak kialkudni.
A sonline.hu keddi cikke szerint a Sió Pláza Facebook-oldalán megszaporodtak a nyitás időpontját firtató bejegyzések. „Mikor nyit?” – ez az egyszerű kérdés a leggyakoribb, vagy mint ahogy az egyik beíró megfogalmazta: „Lassan március eljő és bekukucskálva az épületbe, szinte semmit nem látunk.” Mármint mozgást, nyilván így érti a plázanyitásra váró érdeklődő, hiszen legfeljebb biztonsági őrt látni a plázában, tüsténkedő bérlők helyett.
Az biztosnak tűnik, hogy mozi lesz, de üzemeltetőt még nem találtak. A lap szerint a beruházó (Erste Ingatlan Kft.) a plaza leendő bérlőivel egyezkedik. Állítólag a tavasz végén megnyílik a műszakilag már átadott komplexum, legalábbis erre tett igéretet a társaság. A plaza előélete igencsak viharos, az Erste tulajdonképpen átvette az eredeti beruházótól, mert az - pénzügyi okokból - nem tudta folytatni annak idején.
Forrás: Sonline.hu
49/74
Száz boltból négy bezár egy éven belül 2012. Február 15. Szerda Minden tizedik cég Magyarországon kiskereskedelemmel foglalkozik, sőt 2010-ről 2011-re 4 százalékkal nőtt is a szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, így januárban már a 63 ezret is meghaladta a kiskereskedelmi főtevékenységgel bejegyzett vállalkozások száma, áll a Bisnode csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) elemzésében.
Ebből a népes iparágból viszont egyre többen döntenek a bezárás mellett, aminek a növekvő fogyasztói árak és a csökkenő kereslet sem kedveznek. 2010-ben még 3,28 százalék volt a kiskereskedelmi cégek bedőlési aránya (azaz a cégszámhoz viszonyított felszámolási és csődeljárások száma). Ma már ez a szám meghaladta a 4 százalékot, azaz 100-ból 4 üzlet bezár egy éven belül. A megindított felszámolások és végelszámolások száma is jelentősen nőtt a kiskereskedelemben. Míg 2010-ben 2000-nél kevesebb felszámolás indult az iparágban, 2011-ben már megközelítette a 2500-at, azaz egy év alatt közel 30 százalékkal nőtt a felszámolás alá került kiskereskedelmi egységek aránya. Míg a felszámolásokat a hitelezők indítják nemfizetés esetén, addig a cégek saját maguk is dönthetnek a bezárásról, azaz a végelszámolási eljárásról. A szektorban több mint 60 százalékkal több végelszámolás indult mint 2010-ben, és éves száma megközelítette a 2800-at. A sok végelszámolás és felszámolás ellenére havonta átlagosan 500 cég alakul a szektorban, sőt a működő vállalkozások száma is fokozatosan nő. Mivel a NAV a jövőben szigorúbban jár el a nagy tartozásokat maguk után hagyó volt cégtulajdonosok új cégalapításával kapcsolatban, előfordulhat, hogy a növekedési tendencia csökken, mivel eddig sokan új cégbe menekültek hasonló profilú régi cégük megszűnése után. Fizetési fegyelem tekintetében a kiskereskedelmi cégek az elmúlt egy évben kisebbet „rontottak”, mint az országos átlag. Míg a magyar átlagcég, ha késik számlafizetésével 23,5 napos fizetési késedelemmel egyenlíti ki számláit, addig a kiskereskedelemben a pontatlanul fizetők esetében 19 napos csúszások a jellemzőek, áll az önkéntességen alapuló Bisnode fizetési tapasztalat-program adataiban. Ráadásul az összes magyar cég tekintetében 2010-ben 18 nap volt az átlagos késedelem, a kiskereskedelemben pedig a 2011-hez hasonló 18 nap, azaz itt csak kismértékben romlott egy év alatt a fizetési fegyelem. A jobb fizetési morál azonban nem vezethető egyértelműen vissza az iparág jó helyzetére, mivel a kiskereskedelmi cégek nagy részénél a készpénzes árufizetés a jellemző, és a nagykereskedő partnerek jobban megnézik, mint korábban, hogy kiknek engedélyeznek utólagos utalást. Keleti József a Dun & Bradstreet Hungária ügyvezető igazgatója és a Bisnode csoport ország igazgatója szerint egyre nagyobb tudatosság tapasztalható a vevőhitelezésben. A nehéz gazdasági körülmények hatására a cégek jobban megvizsgálják kivel üzletelnek és kinek engedélyezik az utólagos fizetést.
Forrás: Világgazdaság online
50/74
Románia újabb plázával gazdagodik 2012. Február 14. Kedd Felpörgött az új üzletközpont építése a romániai Ploiesti városában.
Gőzerővel épül a Ploiesti Shopping City a romániai városban. A beruházó páros a francia Carrefour illetve a New Europe Property Investments nevű befektető cég. A kivitelezés tavaly decemberben kezdődött, az átadást idén novemberre tervezik. Az eurobuildcee.com szaklap szerint az 55 ezer négyzetméteres komplexumban 14700 négyzetmétert kötött le a Carrefour hipermarket hálózat, 22500 négyzetméteren lesznek divatáru üzletek és üzemel majd egy 12 termes mozi is. Az üzemeltető szerint a bérterület felét már kiadták egyebek mellett az Inditex csoport márkáinak, a Lee Coopernek és az Altexnek.
Forrás: IngatlanHírek.hu
51/74
Díjat nyert a Jones Lang LaSalle 2012. Február 14. Kedd Február 9-én Varsóban a Jones Lang LaSalle (JLL) nyerte az Europaproperty CEE Retail Real Estate Awards díjátadó gáláján a legjobb regionális kiskereskedelmi ügynökségnek járó díjat (CEE Retail Agency of the Year 2011).
A díjat egy 36 tagból álló szakmai zsűri ítélte a JLL-nek. A zsűriben a közép-kelet európai régióban aktív fejlesztők, bérbeadók, bankok és bérlők képviseltették magukat. A Jones Lang LaSalle már harmadszorra nyerte el ezt a díjat, amely ékes bizonyítéka a cég folyamatos regionális piacvezető teljesítményének a kiskereskedelmi bérbeadási piacon. Beatrice Mouton, a Jones Lang LaSalle regionális kiskereskedelmi bérbeadási vezetője elmondta: “Ez a díj nem csak a szakma elismerése és bizonyítéka a vállalatunk professzionális, kreatív és lelkes kiskereskedelmi bérbeadó csapatai számára, hanem a bennünket támogató kollégáink, a kiskereskedelmi piackutatás, az értékbecslés, a tőkepiaci- és ingatlankezelési részlegeink számára is elismerés. Ezt a díjat a regionális ügyfeleinkkel is szeretnénk megosztani, megköszönni nekik a hűséget, a bizalmat és az elmúlt 20 év során a belénk vetett hitet. A mi sikerünk az ő sikerük is egyben.” John Duckworth, a Jones Lang LaSalle közép- és délkelet európai régiójának igazgatója hozzátette: “Nagyon örülünk a díjnak, ami a regionális kiskereskedelmi bérbeadó csapatok elkötelezett és kitűnő szakmai teljesítményének bizonysága, külön elismerés a részlegvezetőknek: Lengyelországban Anna Wysocka-nak, Magyarországon Pál Erikának, Romániában Roxana Stanciulescu-nak, és mindannyiuk regionális vezetőjének, a prágai irodában dolgozó Meatrice Mouton-nak. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a kihívásokkal és gazdasági nehézségekkel teli három év során az ügyfeleink elismerték és díjazták azt a kemény csapatmunkát, amit nyújtottunk számukra.”
Forrás: Jones Lang LaSalle
52/74
100 milliós fejlesztés a győri reptéren 2012. Február 14. Kedd A folyamatosan növekvő szállítási feladatok miatt idén újabb, mintegy 100 milliós fejlesztési programba kezd a tavaly rekordárbevételt elérő Győr-Pér Repülőtér Kft. mondta a Napi Gazdaságnak Vadász László, a társaság ügyvezető igazgatója.
Többek között modern jégtelenítő berendezést vásárolnak, és korszerűsítik a gépek kiszolgálását biztosító üzemanyag-ellátó rendszert. Vadász elmondta, ezzel párhuzamosan folytatódik annak a várhatóan több milliárd forintos programnak az előkészítése is, amelynek legfontosabb célja a kifutópálya meghosszabbítása és egy korszerű utasforgalmi terminál kialakítása. Az 1450 méter hosszú pálya jelenleg csak közepes méretű gépek fogadására alkalmas. Tavaly új irányítótornyot épített a társaság és a létszámot is bővítette. A fejlesztések elkerülhetetlenek, hiszen csupán az Audi a korábbi 18 helyett - február elejétől - már 26 járatot közlekedtet hetente. Az immár évek óta nyereségesen működő péri repülőtér személy- és teherforgalma a válság éveiben is jelentősen nőtt. (A légibázison tavaly már több mint 18 ezer utas fordult meg, amely 8 ezerrel több, mint 2010-ben.) A teherszállítási ágazat legnagyobb megrendelői azok a döntően külföldi tulajdonban levő autóipari beszállítók, amelyek a térségben telepedtek le. Az ágazat forgalma az elkövetkező időszakban várhatóan tovább nő, hiszen az egyik tulajdonosuk, a péri önkormányzat a közelmúltban egy 140 hektáros ipari és innovációs parkot is épített a repülőtér mellett, ahova várhatóan logisztikai cégek települnek majd - tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Forrás: Napi.hu
53/74
A multik jobban szeretik a szlovákokat, mint a magyarokat 2012. Február 13. Hétfő Az IBM, az AT&T, a SwissRe vagy a Hewlett-Packard Pozsonyt jobban szeretik, mint Budapestet, Varsót, vagy Prágát.
A tavalyi 400 millió eurós összberuházás után, idén a szlovák irodai és kereskedelmi kapacitás tovább nőhet − mondta a Napi.hu-nak Tomás Hegedűs, a CBRE szlovákiai ügyvezető igazgatója. Oliver Galata, a CBRE irodapiaci szakértője úgy véli, hogy mivel Szlovákiában magas, fiatal és képzett az állástalanok aránya, így olyan meghatározó játékosok, mint az IBM, az AT&T, a SwissRe vagy a Hewlett-Packard a inkább északi szomszédunknál alakítja közép-európai központjait. A társaság adatai szerint 2011 végére az A vagy a B kategóriába sorolható pozsonyi irodapiac összkapacitása elérte az 1,45 millió négyzetmétert, jelenleg 72 800 négyzetméternyi összterületű irodaház épül. Az év végén a szlovák fővárosban a kihasználatlan kapacitások aránya az előző év végi 9,6 százalékról 11,2 százalékra bővült, ami főként az év második felében piacra dobott irodaházak számlájára írható. Pozsony központjában havonta négyzetméterenként 16−17 euró közötti az átlagos irodabérleti díj, a kevésbé vonzó negyedekben pedig 12−14 euró között alakulírja a CBRE adataira hivatkozva a Napi.hu.
Forrás: Napi.hu
54/74
Gazdasági hírek 2012 7. hét
55/74
Drágul a cégalapítás 2012. Február 17. Péntek Egy kft. bejegyzéséért márciustól 15 ezer helyett 50 ezer forintot kell fizetni. Csődeljárást már csak az adós kezdeményezhet maga ellen, a hitelezője nem; az eljárásban kötelező lesz a jogi képviselet. Az egyórás cégalapításnak vége.
Március elsejétől jelentősen drágul a cégbejegyzés illetéke. Jelenleg az egyórás bejegyzési határidővel létrehozott cégek illetéke egységesen 15 ezer forint. A jövőben ez kft. esetében 50 ezer, bt.-nél és kkt.-nál 25 ezer forintra emelkedik, míg egyéni cég alapításánál 15 ezer forint illetéket kell fizetni a cégbíróságnak. A cégeljárás gyorsaságát érintő törvénymódosítás, hogy az egyszerűsített eljárás keretében ezentúl kizárólag a cégalapítás történik az adószám kiadásától számított egyórás bejegyzési, illetve határozathozatali határidővel. A változásbejegyzési eljárásokban a cégbíróságok elbírálási határideje 15 nap, így ezzel megszűnnek az "egyórás" cégalapítások. Januártól a cégalapításkor az adóhatóság az úgynevezett adóregisztrációs eljárás keretében (amelynek ügyintézési határideje legfeljebb 8 nap) egybeveti az alapító tagok és vezető tisztségviselők adatait a nyilvántartásában szereplőkkel. Az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, ha a társaság vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli, 15 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkezik vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt ilyen mértékű adótartozást felhalmozó cégnek, vagy amelynek az adószámát törölték. A tisztességtelen vagyonátruházás kiszűrése érdekében az adóregisztrációs eljárást a változásbejegyzéseknél is alkalmazza az adóhatóság. Januártól már nemcsak a vezető tisztségviselők, hanem a társaság tagjainak az adószámát is fel kell tüntetni a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmekben. A személyes adatok köre is kibővül, a név, lakcím és adószám mellett a tag és a vezető tisztségviselő anyja neve, születési helye és ideje is bekerül a cégnyilvántartásba. Az újonnan alapított cégeknek januártól kötelező a kamarai regisztráció, míg a már bejegyzett cégeknek március elsejéig kell bejelentkezni, ennek költsége ötezer forint. Tovább szigorították a cégbeszámoló közzétételére vonatkozó szabályokat is, ha a vállalkozás elmulasztja azt a céginformációs szolgálatnak elküldeni, az adóhatóság már az első felhívásával egyidejűleg 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
Forrás: Napi.hu
56/74
Pest megyében is sok építőipari céget számolnak fel 2012. Február 17. Péntek Pest megyében elsősorban a tőkeszegény kis- és középvállalkozások, azon belül főként az építőipari cégek ellen indul a legtöbb felszámolási eljárás.
Pest megyében elsősorban a tőkeszegény kis- és középvállalkozások, azon belül főként az építőipari cégek ellen indul a legtöbb felszámolási eljárás - tájékoztatta a Budapest Környéki Törvényszék felszámolási csoportjának vezetője kedden az MTI-t. Mizerák Judit közlése szerint tavaly 3450 felszámolási eljárást kezdeményeztek a megyében, jelenleg több mint 4600 ilyen üggyel foglalkoznak a törvényszéken. A térség körülbelül 85 ezer gazdasági társasága közül jellemzően a tőkeszegény, kis létszámot foglalkoztató vállalkozások kerülnek bajba, de több, jelentős tőkével rendelkező építőipari cég is küzd a talpon maradásért - tette hozzá a csoportvezető.
Pest megyében az állami, illetve önkormányzati kifizetések nehézkessége miatt az építőipar a legveszélyeztetettebb ágazat; e cégek anyagi helyzetére jellemző, hogy a hitelezők már néhány tízezer forintért is felszámolási eljárást kezdeményeznek - magyarázta Mizerák Judit. A múlt év végén megújult csődtörvény (amely szerint csak 200 ezer forint fölötti tartozás esetén indítható felszámolási eljárás) enyhítheti a bírák munkaterheit, azonban az idén márciusban, majd a nyár folyamán hatályba lépő módosítások csak az informatikai fejlesztések után gyorsíthatják az ügymenetet - mondta a felszámolási bírák véleményét tolmácsolva a csoportvezető. Az új szabályozás miatt egy ideig mindenképpen szaporodnak a bírák adminisztrációs, ellenőrzési, illetve adategyeztetési teendői, így lassulhatnak az eljárások - mondta a Budapest Környéki Törvényszék felszámolási csoportjának vezetője.
Forrás: MTI
57/74
A Szberbank vezető lakossági bank akar lenni Magyarországon 2012. Február 17. Péntek A betétgyűjtésre nagy hangsúlyt fektető, vezető lakossági bank kíván lenni a Szberbank Magyarországon, jelentette ki a hazai Volksbank mai sajtótájékoztatóján az új tulajdonos igazgatója. Oroszország legnagyobb pénzintézete növekedési tervekkel lép a régió bankpiacára, ezért nem terveznek jelentős költségcsökkentést, 12 hónap múltán pedig a Volksbank márkanév megváltozik.
A magyarországi privatizáció kezdeti évei óta ritkán volt arra példa a magyar piacon, hogy egy pénzintézet 100 százalékban új tulajdonost kapjon, ez most a Volksbank esetében megtörténik mondta Balázs László, a Magyarszági Volksbank vezérigazgatója egy pénteki sajtótájékoztatón. Február 15-étől az orosz Szberbank a tulajdonosa a Magyarországi Volksbanknak is. A kilenc országban jelen lévő és 295 fiókkal, 600 ezer ügyféllel rendelkező anyabank, a Volksbank International román leánybankján kívül egy az egyben a Szberbankhoz kerül. A vételár 505 millió euró volt, ami a VBI 80 milliós veszteségei miatt ugyanennyivel kisebb a tavaly őszi megállapodásban szereplő összegnél, ismertette Balázs László, hozzátéve: új fejezet kezdődik életükben, az új, tőkeerős tulajdonos a stratégia eddiginél is dinamikusabb megvalósulását segíti. A Szberbank nemcsak Oroszország, de egész Kelet-Európa legnagyobb pénzintézete. Expanziós politikájában a kelet- és közép-európai régió kulcsfontosságú szerepet tölt be. A növekedési tervek nem feltétlenül járnak együtt nagyszámú fióknyitással. „Nem cél, hogy túlnőjük az OTP-t” – mondta utalva arra is, hogy az internetes értékesítési csatornákban ma már nagy lehetőség rejlik. Jelenlegi terveikben egyelőre 5 százalékos piaci részesedés elérése szerepel azokon a piacokon is, ahol ezt még nem érték el. Valentin Mihov, a Szberbank stratégiai és fejlesztési területért felelős igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a Sberbank Európa harmadik legnagyobb piaci kapitalizációjú bankja, mely tavaly 10 milliárd dolláros nyereséget ért el. Nyereségét tekintve 50 százalék, tőkéjét tekintve 29 százalék, a lakossági betéteket tekintve 50 százalék a piaci részesedése Oroszországban. A vállalati és a lakossági hitelezésben egyaránt egyharmados arányt képvisel, a világban összesen 35 ezer ATM-mel rendelkezik. A Volksbank megszerzésével a jövőben már 12 országban lesz jelen. A tranzakcióval ablakot nyitottunk Európára - fogalmazott Mihov, hozzátéve: a közép- és kelet-európai piacok nagyon nagy lehetőséget jelentenek számukra. Céljuk, hogy profitjuk 5 százalékát ebben a régióban szerezzék. Kiemelte a lakossági üzletág jelentőségét, ami felértékelődhet a Szberbank mint tulajdonos érkezésével. Szeretnénk vezető lakossági bank lenni - mondta. Mihov hangsúlyozta ebben a betétgyűjtés fontosságát. Kérdésre válaszolva a Szberbank vezetője elmondta: a munkavállalók számára pozitív fejlemény a tulajdonosváltás, attól vesznek csak búcsút, aki nem kíván tovább a banknál dolgozni. A Volksbank márkajelét 12 hónapig használhatja a Sberbank, hogy azonban ezt milyen dizájn és márka követi, az a jövő zenéje. További akvizíciókkal kapcsolatos konkrét határozataik egyelőre nincsenek, a következő felvásárlásig el fog telni valamennyi idő.
Forrás: Portfolio.hu
58/74
Clinton lehet a Világbank új elnöke? 2012. Február 16. Csütörtök Robert Zoellick, a Világbank jelenlegi elnöke szerdán este bejelentette, hogy ez év június 30-val megválik tisztségétől, amelyet 2007 óta töltött be. "Elérkezett az ideje annak, hogy továbblépjek" - jelentette ki az 58 éves amerikai.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) értesülése szerint Zoellicknek egyelőre nincs fix utódjelöltje. A lehetséges jelöltek között tartják számon az amerikai sajtóorgánumok Hillary Clinton külügyminisztert és Larry Summerst, az amerikai kormány volt gazdasági tanácsadóját. A hagyomány szerint a Világbank élén egy amerikai áll, míg a Nemzetközi Valutaalapot európai vezeti. Ám a fejlődő államok is arra törekednek, hogy megszerezzenek maguknak valamelyik csúcspozíciót. Ezért valószínűleg Brazília és Kína ismételten szót kér majd. Guido Mantega brazil pénzügyminiszter máris jelezte, hogy a következő elnök kiválasztásánál a jelölt nemzetiségének nem szabadna szerepet játszania. Ugyanakkor elismerte, hogy valószínűleg ismét egy amerikai fogja a posztot betölteni. Zoellick korábban Bush volt amerikai elnök kormányában töltött be több funkciót, illetve a Goldman-Sachs menedzsereként dolgozott. Mint külkereskedelmi megbízott, ő folytatta többek között a tárgyalásokat Kínával és Tajvannal a WTO-ba való felvételről. Szakértők véleménye szerint a republikánus Zoellick akár a Fehér Házba is átválthatna, amennyiben valamelyik párttársa a 2012 végén tartandó amerikai elnökválasztási versenyben legyőzné Barack Obamát.Zoellick a Világbank elnökeként a növekvő élelmiszer- és energiaárakra irányította a figyelmet és ezzel összefüggésben a legszegényebb országokban tapasztalt szociális zavargásokra figyelmeztetett. Legutóbb arra szólította fel a szövetségi kormányt, hogy vállaljon vezető szerepet az euróövezet adósságproblémáinak megoldásában.
Forrás: Világgazdaság online
59/74
4 milliárd euró hitelfelvételre készül Magyarország 2012. Február 16. Csütörtök Amíg a magyar államháztartás nettó finanszírozási igénye alacsony 2012-ben, addig a bruttó finanszírozási igénye magas, és ezen belül 4 milliárd euró külsőforrás-bevonást tervez a kormány - jelentette be Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára csütörtökön a Napi Gazdaság által szervezett Makrópálya-haladóknak konferencián.
Az államháztartás folyó finanszírozási igénye historikusan is az egyik legalacsonyabb 2012-ben, a prognózis szerint 674 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka - közölte a helyettes államtitkár. Nátrán Roland elmondta azt is, hogy a magyar adósság menedzselése miatt a bruttó finanszírozási igény viszont historikusan is igen magas. A forintban számított bruttó finanszírozási igény 2538 milliárd forint, míg a devizafinanszírozási igény 4,7 milliárd euró. Magyarország idén 4 milliárd euró összegű devizakötvényt kíván kibocsátani a nemzetközi pénzpiacon - jelezte az NGM helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy ennek legkedvezőbb időpontja az EU-IMF-megállapodás eredményes lezárását követően érkezhet el. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam piaci finanszírozása biztosított. "Nem látunk olyan folyamatot, amely a napi, heti finanszírozást veszélyeztetné" - mondta, de hozzátette, hogy a tőkepiaci bizalomhiány olyan faktor, amellyel foglalkozni kell. A bizalomhiány az eurózóna adósságválságából, a perifériás országok helyzetéből és a magyar pénzügypolitikai helyzet sebezhetőségéből adódik - mondta. Megerősítette: az államháztartás finanszírozásának szükségletét a szektorális adók és a relatív magas bankadó elégíti ki, de jövőre az ágazati adók nélkül és csökkentett bankadóval is alacsonyan tartható a nettó finanszírozási igény. A túlzottdeficit-eljárásban folyó vita arról, hogy az államháztartás hiánya a GDP 2,2-2,5 százaléka, vagy az EB szerinti 3,25 százalék lesz-e, fontos vita ugyan, de Nátrán Roland szerint az alacsony mértékeket tekintve irigyelhető helyzetet jelent. Az idei devizakötvény-kibocsátásból 1,3 milliárd eurót kötvénytörlesztésre, 3,3 milliárd eurót pedig a lejáró IMF-hitel törlesztésére fordítanak. Kiemelte: a korábban lehívott IMF-hitel törlesztése idén megkezdődött és a tervek szerint halad. A tartalékok megfelelőek: a magyar állam MNB-nél tartott devizabetéte meghaladja az 1 milliárd eurót, amely az év végéig várhatóan 1,5 milliárd euróra nő. Likvid finanszírozási biztosítékot jelentenek a Mol-részvények és a magán-nyugdíjpénztári átalakításból származó eszközök. Az államháztartás forint- és devizafinanszírozása is biztonságban van, de méginkább így lesz az IMF-megállapodás megszületésével - erősítette meg. Hozzátette: ha oldódik az euróválság, az is könnyíti a helyzetet. Beszámolt róla, hogy tavaly jelentősen, 1200 milliárd forinttal nőtt a külföld szerepe az államháztartás finanszírozásában. A forint állampapír-állomány mintegy 40 százaléka, a devizának több mint 90 százaléka van külföldiek kezében. Nátrán Roland elismerte, hogy ez sérülékenységet is jelent, de hangsúlyozta, hogy mutatja a bizalmat is a magyar papírok iránt.
Forrás: MTI
60/74
Új vezére lehet az MKB-nak 2012. Február 15. Szerda Simák Pál válthatja Erdei Tamást az MKB Bank vezérigazgatói posztján – értesült több független forrásból a Figyelő. A váltás a lap információ szerint a napokban várható.
Az elmúlt évek kiugró veszteségei miatt a csere igazán nem meglepő, ugyanakkor banki körökben inkább azt valószínűsítették, hogy a főtulajdonos bajor BayernLB német vezetőt nevez ki a bank élére.Simák Pál négy éve érkezett a bankhoz, de korábban, McKinsey-s tanácsadóként is dolgozott MKB-s projekten. Vezérigazgató-helyettesként a pénzügy-számvitel, a kontrolling, a stratégia és üzletpolitika, az érdekeltségek, valamint a humánpolitika tartozott hozzá – írja a Figyelő.
Forrás: FigyelőNet
61/74
Szűkül a nagyvállalatok mozgástere ? 2012. Február 14. Kedd 2011-ben éves szinten a bérbeadási volumen rekordot döntött: 397 333 négyzetméternyi területre írtak alá bérleti szerződést. Ez jóval meghaladja az elmúlt évek 300 000 négyzetméteres átlagértékét. A kiemelkedő bérbeadási aktivitásnak köszönhetően a kihasználatlansági mutató két éve először 20 % alá csökkent és 2011 végén 19, 2 %-on állt.
Ugyanakkor az új átadások volumene 2010-hez képest a felére esett vissza: míg 2010-ben 172 564 négyzetméternyi irodaterülettel nőtt az új kínálat addig 2011-ben összesen 87 425 négyzetméter irodaterületet adták át ebből 50,884 négyzetméter a Millenium városközpontban a K& H részére épített két irodatorony és a fennmaradó terület 65 %-a is már bérbeadott. 2011 utolsó negyedévében két nagyméretű , 15000 négyzetméternél nagyobb bérbeadás történt a 2008 után épült irodaházakban. Mivel az új kínálat volumene csökken és 2012-13-ban még alacsonyabb érték várható így a tendecia, hogy a jó lokációjú jó minőségű nagy egybefüggő területek elfogynak, felgyorsulni látszik. Van olyan lokáció, ahol 5 000 m2 feletti igény esetén már nem találnak megfelelő irodaházat, s ennél kisebb terület esetében sem biztos, hogy sikerül egybefüggő területet kibérelni. Bel -Budán például 5000 m2 feletti igény esetén összesen két 2008 után épült irodaház jöhet számításba, Dél-Budán egyetlen épület tud ilyen igényt kielégíteni, míg a Belvárosban is csak egy ilyen irodaház található. "Mivel a bérleti díjak még stagnálnak és a bérbeadók is még többfajta kedvezményt (bérleti díj mentes periódus, költözési hozzájárulás) nyújtanak a bérlőknek ezért addig érdemes körülnézni a piacon, amíg tart a bérlők számára kedvező időszak és van választási lehetőség. A legtöbb nagyobb területet igénylő, többnyire multinacionális cég, számára a lokáció mellett fontosak az irodaház műszaki jellemzői, az üzemeltetés minősége a költséghatékonyság. Azok a 2008-2011 között épült irodaházak , melyek ezeket az igényeket kielégítik egyre kevesebb nagyméretű, egybefüggő üres területtel rendelkeznek. Az összes üres területnek mindössze 16 %-át teszik ki. Véleményem szerint megfelelő bérbeadási stratégiával ezek a jó minőségű területek nemsokára elkelnek. " mondta el Papp Róbert a GVA Robertson irodai részlegének vezetője. A GVA Robertson számos más irodaház mellett a 2010-ben átadott Krisztina Palace képviseletét is ellátja. Az irodaházban 2011-ben tulajdonosváltás történt. Az új tulajdonos, az UNION Investment és az irodaház új üzemeltetője, az AIG Lincoln valamint az épületet értékesítő tanácsadók közös erővel új bérbeadási stratégiát dolgoztak ki. "Nagyon örültünk, hogy a portfóliónk egy ilyen elegáns és műszaki tekintetben is minden modern elvárásnak megfelelő irodaházzal gazdagodott. A nagyobb bérlői igények kiszolgálására teljesen felkészült a ház, akár több emeletnyi egybefüggő területet is tudunk biztosítani. A területek rugalmasan alakíthatóak , egy-egy szint több bejárattal is rendelkezik, mind cellás, mind pedig egyterű irodák kialakítása lehetséges, a beköltözés rövid idő alatt lebonyolítható. Bízunk abban, hogy ez a magas színvonalú épület az új bérbeadási stratégiánkkal párosulva sikeres lesz." fűzte hozzá Fekete Zsuzsa, az AIG Lincoln értékesítési igazgatója. A Krisztina Palace a budai központi alpiacon a budai hegyek lábánál helyezkedik el a XII. kerület egyik fő közlekedési csomópontjánál. Az épületből 3 perc alatt gyalog elérhető a Déli Pályaudvar (metró), autóval 5 perc alatt a Budapestet a nyugati országrésszel összekötő M1/M7 autópályák, valamint a pesti oldalra vezető Lánchíd és Margit híd egyaránt. A közelben számos bevásárlóközpont, fitnesz terem, étterem, kávézó és hotel található. Az irodaház a bérlők kényelmét a magas színvonalú
62/74
épületüzemeltetéssel, mindenre kiterjedő biztonságtechnikával érdekében nyitásérzékelô hűtés/fűtés rendszerrel szolgálja.
Forrás: GVA Robertson
63/74
és
az
energiahatékonyság
Az áfaemelés felpörgette az inflációt 2012. Február 14. Kedd Januárban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH kedden. A növekedésben szerepet játszottak egyes adó intézkedések (az áfakulcs 27 százalékra történt emelése), valamint a forint árfolyamának alakulása is.
Az előző havinál nagyobb mértékben emelkedett az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára, a tartós fogyasztási és a ruházkodási cikkekért viszont kevesebbet kellett fizetni. Egy hónap alatt, 2011 decemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak 2,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 2,8%-kal drágultak. Növekedett a csokoládé, kakaó (10,1%), a tojás (8,1%), az étolaj (5,1%), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (4,9%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (4,4%), a kávé (4,3%) és az iskolai étkezés (3,5%) ára. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, 3,0%-kal. Az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt az egyéb cikkek körében (2,8 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal nőtt. Drágultak a szolgáltatások (2,2 százalék), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 12,4, a szemétszállítás díjtételei 3,2 százalékkal növekedtek. A háztartási energia ára átlag alatti, 1 százalékos mértékben emelkedett. A ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decembebren. Tizenkét hónap alatt, 2011 januárjához viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlaggal megegyező mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (36,3 százalék), a margarin (28,6 százalék), a sertészsiradék (23,8 százalék), a tojás (19,5 százalék), a csokoládé, kakaó (18,5 százalék), a kávé (17,5 százalék), a sertéshús (12,2 százalék) és a marhahús (11,6 százalék) ára. Olcsóbbak lettek 14,8 százalékkal az idényáras élelmiszerek. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 18 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 5,3 kal. Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 11,7 százalékkal, a palackos gázé 9,2 százalékkal, a vezetékes gázé 5,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk körében is átlag feletti volt az áremelkedés mértéke (6,7 százalék). A szolgáltatások árai átlag alatt növekedtek (4,6 százalék), ezen belül a csatornadíj 7,5, a szemétszállítás 6,7 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, míg a tartós fogyasztási cikkek esetében átlagosan 1,5 százalékkal csökkentek az árak 2011. januárhoz képest.
Forrás: Index
64/74
Fontos határidő! Adóbevallás! 2012. Február 13. Hétfő Segítséget nyújt a személyi jövedelemadó bevalláshoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ha valaki az egyszerűsített bevallást választja. A hivatal közölte azt is, hogy az egyszerűsített bevallás választásának végső határideje február 15.
A NAV közleménye szerint az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással a bevallási kötelezettség teljesítésére fordított idő jelentősen lecsökkenthető, illetve az esetleges hibák elkerülhetőek.Az egyszerűsített bevallást elsősorban azoknak érdemes választaniuk, akik nem kötelezettek a 1153 számú bevallás benyújtására, nem kértek munkáltatói adómegállapítást, vagy a munkáltató nem vállalta az elszámolás elkészítését, továbbá azok, akik a „söralátét”-ként is emlegetett adónyilatkozatot a kizáró feltételek miatt nem választhatják. Az egyszerűsített bevallás választására vonatkozó 1153NY jelű nyilatkozatot legkésőbb február 15-éig lehet a NAV-hoz beküldeni.A tájékoztatás szerint amennyiben a magánszemély jogszerűen nyújtotta be a 1153NY jelű nyilatkozatot, az állami adóhatóság az előre kitöltött egyszerűsített bevallást április 30-ig küldi meg. Ha a magánszemély elfogadja vagy kiegészíti a bevallást, akkor azt aláírva május 20-áig kell visszaküldenie. Az ajánlat elfogadása nem kötelező: a magánszemély május 20-áig benyújthatja a normál adóbevallást is vagy pedig a „söralátét”-et, feltéve hogy jogosult annak választására.
Forrás: MTI
65/74
Állami felügyelet jön az adótanácsadókra? 2012. Február 13. Hétfő A könyvvizsgálókéhoz hasonló, megerősített felügyeleti rendszert építene ki az állam az adószakértőknél is. Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ez olyan, mintha az ügyészség ellenőrizné az ügyvédeket - írja a hétfői Világgazdaság.
„Folyamatba épített ellenőrzés mindazon szakemberek tevékenysége fölött, akik adózók számára adózással összefüggő szolgáltatásokat nyújtanak” – ennyit árul el hivatalosan egy készülő új törvényről a kormányzat, egészen pontosan a tavaszi parlamenti ülésszak törvényalkotási programja, írja a lap. A „közepes terjedelmű szabályozásként” márciusban az Országgyűlés elé terjesztendő tervezet létrehozná a Pénzügyi Ágazati Közfelügyeletet, egy új szabályozó intézményt. A lap úgy tudja, a kormányzat a könyvvizsgálóknál ismert közfelügyeleti bizottsági rendszer fejlesztésén és kiterjesztésén gondolkodik. Ennek tagjait pályázat után a miniszter jelöli ki. A születendő törvény részletei egyelőre nem ismertek, annyi biztos, hogy a Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet (PÁK) az NGM-hez tartozó hatóságként jönne létre, és egyrészt a tárca ilyen jellegű feladatait látná el, másrészt ki kellene alakítania az egységes felügyeletet az említett pénzügyi-gazdasági szolgáltatásokra. A PÁK azonban csak az egyik felmerült lehetőség, emellett más, nem ismert forgatókönyveket is vizsgál a minisztérium. A szakmát egyelőre nem kereste meg a jogalkotó, írja a Világgazdaság. A Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke, Vadász Iván a lap kérdésére azt mondta, egyik szervezetet sem kereste meg a kormányzat, hogy egyeztessen vagy tájékoztasson a jövő hónapban benyújtandó törvényről. Szerinte a parlament honlapján olvasható rövid szöveg egyik aggályos pontja a „folyamatba épített” ellenőrzés. Úgy véli, ezt nehéz másképpen érteni, mint hogy az adótanácsadás folyamatába is bele kívánna látni a hatóság. „Érdekes kísérlet, hogy az állam látni akarja azt a döntést, amely alapján egy cég csak annyit óhajt fizetni neki, amennyi szükséges” – mondta, hozzátéve: ez olyan, mintha az ügyvédek munkáját az ügyészség akarná ellenőrizni. Az adótanácsadók ellen nem ez lenne az első kormányzati támadás. Január végén Dux László, a Nefmi leköszönő felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta a köztévében: azért kell csökkenteni például az államilag finanszírozott közgazdászképzést, mert az államnak nem kell az adóelkerülésből élő közgazdászok képzését fizetni.
Forrás: Világgazdaság online
66/74
GKI: Újabb elbocsátáshullám jöhet 2012. Február 13. Hétfő A GKI Gazdaságkutató Zrt. 800 fős reprezentatív vállalati mintán végzett kutatást idén januárban az öt fősnél nagyobb vállalkozások idei kilátásairól és a létszámvárakozásairól.
A téma különösen aktuális, hiszen 2011 folyamán a magyar gazdaság lassult, idén pedig a minimálbér emelése és az alkalmazotti adókedvezmény megvonása miatt a nettó kereset jelentős csökkenésére és növekvő vállalati bérköltségre lehet számítani. A válaszoló cégek 1 millió 861 ezer munkavállalót reprezentálnak. A válaszokat a válaszadó cégek létszámával súlyozva mutatjuk be. A vállalkozások 4 százaléka számít idén jelentősen növekvő, 27 százaléka kissé növekvő árbevételre, míg 5 százalékuk szerint jelentősen, 19 százalékuk szerint kissé csökken majd árbevételük. Az 500 fő feletti cégek optimistábbak (40 százalékuk árbevétel-növekedést remél, míg csökkenéstől csak 20 százalékuk tart), ugyanakkor minél kisebb egy cég, annál rosszabb kilátásokkal vág neki az évnek. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatók 35 százaléka például az árbevétel csökkenésére számít, míg növekedésre csak 21 százalékuk lesz képes. Nagyon kedvezőtlenek a foglalkoztatási kilátások. A vállalkozások 4 százaléka növelni, 29 százaléka csökkenteni tervezi létszámát. Minél nagyobb egy cég, annál inkább számíthatunk arra, hogy csökkenti a foglalkoztatottak számát. Legnagyobb arányban az 500 fő feletti cégek jelezték, hogy elbocsátanak (40 százalékuk mérsékli létszámát, 3 százalékuk növeli), de minden vállalati méretkategóriában a létszámcsökkentők vannak többségben (a bérkompenzáció ellenére). A GKI szerint a felméréséből úgy tűnik, a cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot részben azért, mert bízott a konjunktúra javulásában, részben pedig azért, mert valahogy ki tudták gazdálkodni a bérköltséget, mostanra azonban „elszakadt a cérna” – fogalmaznak a kutatók, arra utalva, hogy a vállalatok már nem bíznak a kedvező kimenetelben. A GKI szerint „nyilván nem javította a vállalatvezetők hangulatát” a már említett kötelező minimálbéremelés, a cafetéria rendszer további megsarcolása, a tb-járulék feljebb srófolása, és áttételesen a fogyasztást terhelő adók emelése sem, mivel ez azt eredményezte, hogy csaknem minden termék megdrágul. Az előzőekkel összhangban a beruházási szándékok is gyengék. A vállalkozások 21 százaléka tervezi a beruházási kiadásai növelését, miközben negyedük csökkenti azokat. Különösen kedvezőtlen, hogy az 500 fő feletti cégek közel 40 százaléka mérsékli beruházási kiadásait, és csak 12 százalékuk tervez növekedést.
Forrás: Index
67/74
Property News 2012 7. hét
68/74
CBRE Appoints New Head of Capital Markets for Central And Eastern Europe 2012. Február 16. Csütörtök CBRE announced the appointment of Michael Atwell as Head of Capital Markets for Central and Eastern Europe (CEE), further strengthening CBRE’s market-leading CEE business and enhancing the integrated local and cross-border services it offers to clients across the region.
In his new role, Michael will continue the recent successes of the CBRE Capital Markets team across CEE. In 2011 CBRE completed many major CEE transactions including the sales of Molo Shopping Centre (Poland), Atrium International Business Centre (Poland), and Pfizer HQ (Czech Republic). Total commercial property investment activity in CEE increased to €11.2 billion in 2011, with 70% of all transactions involving foreign capital. As investor interest spreads to a wider range of countries, and into regional cities, investors are increasingly looking for knowledge of and access to multiple markets across the region. Michael brings to CBRE more than 22 years of experience in the real estate market, most recently as Partner and Head of Cushman & Wakefield’sMiddle East operations based in Dubai and Bahrain. Prior to his role in the Middle East, Michael spent nine years in central Europe in both Hungary and Poland, rising to the role of Head of Capital Markets for Poland and CEE at Cushman & Wakefield. Michael succeeds Patrick O’Gorman who will return to CBRE’s London office to take up the role in the Central London Investment team following four years in the CEE role. CBRE established its CEE business in 1990. Today it operates out of 18 offices in 15 countries region-wide, providing capital markets, property and shopping centre management, valuation, agency, corporate and other services to a wide array of local and international clients. In June 2011, the business was recently expanded with the acquisition of Euro Mall Centre Management, a leading shopping centre manager. Andreas Ridder, Chairman – Central & Eastern Europe, CBRE, added: “With 2011 commercial property investment volumes in CEE doubling those of 2010 and now representing 10% of the total European investment market, the region is likely to see significant growth ahead relative to population, employment and economic potential. The increasing strength and breadth of our investment team in CEE means we are best placed to help clients to take advantage of the opportunities in this market. We are delighted to welcome such a high-calibre individual as Michael to our team to further consolidate our market-leading capital markets business.” Commenting on his new appointment, Michael Atwell said: “Given that most real estate investment markets in CEE are only scratching the surface of their full potential, investment activity is expected to grow significantly. I am excited to be joining the global leader and look forward to supporting our growing client-base and helping the business to grow market share significantly over the next few years.”
Forrás: CBRE
69/74
Prologis Provides Overview of 2011 Activity in Central & Eastern Europe 2012. Február 15. Szerda rologis, Inc., the leading global owner, operator and developer of industrial real estate, announced today a summary of the company’s 2011 results for the industrial space market in Central and Eastern Europe (CEE). During 2011, the company leased more than 1.7 million square metres of space in the region, with nearly 58 percent of that total in Poland. Prologis surpassed last year’s record in the region by more than 400,000 square metres.
Last year was significant for the company not only because of record-breaking leasing in the CEE but also because of a record-breaking combination of the two leading global industrial real estate organizations. The merger of ProLogis and AMB Property Corporation in June of 2011 was the largest such transaction in the industry in more than twenty years. The resulting new company, Prologis, Inc., is the leading global owner, operator and developer of industrial facilities, with a platform totalling more than 55.7 million square metres on four continents. Prologis in Central and Eastern Europe In 2011, Prologis captured a greater than 51 percent market share of industrial real estate leasing in the CEE region, including lease agreements shorter than 6 months and month-to-month contracts, based on data released in January 2012 by CB Richard Ellis. This represented a 25 percent increase over Prologis’ CEE leasing in 2010. More than half of the new leases were in Poland. New leases accounted for 385,000 square metres of space, and lease renewals accounted for more than 872,000 square metres, representing a customer retention rate of 84 percent. Short-term agreements -- those for less than 12 months or on a month-to-month basis -- totalled 454,000 square metres. Last year’s leasing activity reduced the vacancy rate in Prologis’ CEE platform to 11 percent, down from 16 percent in 2010. “Despite ongoing economic and financial concerns in Europe, our leasing results in the CEE were very strong, resulting in a significant decrease in vacancy across our operating platform and continued growth with our key customers,” said Ben Bannatyne, Prologis’ regional director for Central & Eastern Europe . “We had a clear focus on leasing space, while simultaneously executing build-to-suit projects within our existing land bank. By concluding short-term agreements, we adapted quickly to our customers’ changing needs while increasing our net operating income.” Prologis in Poland Prologis also broke its own records for leasing activity in Poland last year. In 2011, Prologis signed lease agreements for more than 992,000 square metres, representing a 13-percent increase in leased space compared to 2010. This activity gave Prologis a 48-percent market share in Poland in terms of the size of all transactions completed in 2011, including lease agreements shorter than 6 months and month-to-month contracts, based on the CB Richard Ellis January 2011 data, and
70/74
reduced vacancy in the company’s Poland platform to 13 percent, down from 19 percent. “The number of new distribution facilities delivered in recent years has decreased and as a result, the markets with limited available space and strong levels of demand have seen the stabilisation of rents, and some markets have even experienced rental growth,” said Bartosz Mierzwiak, Prologis’ market officer for Poland. New investments for Prologis In 2011, Prologis completed three new build-to-suit facilities totalling 66,000 square metres in Poland, the Czech Republic and Slovakia. For the year, Prologis monetized 16.5 hectares of land through developments, and 38.6 hectares through dispositions. In addition, in the fourth quarter of 2011, the company resumed construction of the third facility at Prologis Park Janki near Warsaw, totalling 18,780 square metres. The building is scheduled for delivery in the second quarter of 2012. Plans for 2012 “For 2012, in Central & Eastern Europe, Prologis will continue to focus on leasing available warehouse space and renewing contracts with existing customers,” said Bannatyne. “The company has already begun the year with significant new leasing activity. With several sites prepared and ready for development in Prologis’ core markets, the company will be looking to secure pre-lease agreements to commence these projects. It will also continue to right-size its land bank across the region, disposing of land in markets that are not part of its strategic focus.” Prologis is the market leader for logistics and distribution facilities in Central and Eastern Europe, offering more than 3.7 million square metres of space located in 42 distribution parks. Prologis is also a leading provider of warehouse space in Poland, with a portfolio of more than 2.1 million square metres of space in 108 buildings throughout 26 distribution parks.
Forrás: IngatlanHírek.hu
71/74
Narrowing scope for action for big companies 2012. Február 14. Kedd In 2011 the annual take-up broke the record: leasing agreements were signed for 397,333 sq m. This value is much higher than the yearly average 300,000 sq m of the past years. Due to the outstanding leasing activity vacancy rate has fallen under 20 % for the first time for two years, it stood at 19.2 % at the end of 2011.
The volume of new supply fell to 50 % compared to 2010: whilst in 2010 the supply increased by 172,564 sq m , in 2011 87,425 sq m were delivered to the market, out of which 50,884 sq m are the towers in Millenium Offices built for K& H. 65 % of the remaining office space have already been leased. In Q4 2011 two large size, larger than 15,000 sq m, transactions were concluded in office buildings built after 2008. Since the volume of new supply will decrease and even lower values can be expected in 2012-13 the tendency that large joint spaces are running out seems to intensify. There are locations where in case of requirements above 5,000 sq m no suitable office buildings can be found, and requirements for smaller joint spaces are not sure to be fulfilled either. In case of requirements above 5,000 sq m only two buildings handed over after 2008 can be found in Central Buda, only one building can meet this demand in South Buda, whilst also only one building is suitable in Central Business District. "Since rents stagnate and landlords still provide a lot of incentives (rent free period, fit-out contribution) it is worth looking around in the market until this period, which is favourable for tenants, lasts and there are opportunities to choose from. In addition to location technical specification, the quality of operation and cost effectiveness are crucial factors for most - mainly multinational - companies which demand large spaces. Those office builidings built between 2008 and 2011 meeting all these requirements have less and less large joint spaces. It accounts for only 16 % of the total vacancy. In my opinion, with appropriate leasing strategy these high quality spaces will soon run out." adds Róbert Papp, Director of Office Department at GVA Robertson. In addition to representing several other office buildings Krisztina Palace, which was handed over in 2010, is also part of GVA Robertson office portfolio. There was a change in ownership in the office building in 2011. The new owner, Union Investment and the new property manager, AIG Lincoln together with the leasing consultants have elaborated a new leasing strategy. "We are glad that we could expand our portfolio with such and elegant building which meets all the modern technical requirements. Krisztina Palace is ready to fulfil tenants’ demand for larger office space. It can provide joint units of several floors. Spaces can be flexibly fitted out, there are more entrances on each level, it is suitable both for cellular and open space offices, moving in can be realized in short time. We are confident that this high quality building with the assistance of our new leasing strategy will be successful. " comments Zsuzsa Fekete, leasing director of AIG Lincoln. Krisztina Palace is located at the foot of the Buda hills on one of the main thoroughfares of the 12th district in Central Buda. The building is 3 minutes walking distance from Déli railway station, one of the largest public transport hubs on the Buda side in terms of metro, trams, trains and bus stops. The building connects easily to the M1/M7 highways (5 minutes by car) towards Vienna and also to the city centre via the Chain Bridge and the Margaret Bridge, which takes about 3 minutes drive
72/74
from the building. The 12th district is serviced well with shopping malls, fitness clubs, restaurants and hotels that can support the in-house services of Krisztina Palace. The comfort of the tenants is supported by high quality building management, overall security system and a special , environmentally firendly fan-coil system that reacts to temperature changes whilst opening and closing windows.
Forrás: GVA Robertson
73/74
Dynamic start for Westlog DC in the new year 2012. Február 14. Kedd 2012 started successfully for WestLog DC in Biatorbágy, by welcoming its new tenant, Partner in Pet Food.
The company is market leader of production on the private label pet food industry in Europe and operates two high capacity production facilities in Hungary. „Our company is developing rapidly, our production capacity and sales volume are both increasing year-by-year. We have decided to centralize our logistics and storage for faster and higher quality service for our domestic and international clients. Besides the high level infrastructure we have really appreciated the flexibility of the operators of WestLog DC.” -said László Apró, director of Partner in Pet Food supply chain. It has been proven to be the case again, that the basic concept of WestLog DC, that providing high quality service flexibly and fast is an eternal key of success. „I am delighted to welcome a new tenant in our logistics center, and it is good to see how Partner in Pet Food has taken logistic aspects perfectly into consideration when selecting their warehouse. Besides geographical aspects and reasonable pricing, fast and cost effective operation in the 2,200 sqm high-bay warehouse were all important factors.” – added György Szucsány, managing director of WestLog DC.
Forrás: Colliers
74/74