Kína és az Európai Unió kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi kapcsolatai illetve a Bank of China magyarországi jelenléte

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI tagozat KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS (KV) szakirány

Kína és az Európai Unió kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi kapcsolatai illetve a Bank of China magyarországi jelenléte

Készítette: Molnár Barbara

Budapest, 2011.

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................. 2 ÁBRAJEGYZÉK......................................................................................................................................... 3 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ..................................................................................................................... 4 BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 5 1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KAPCSOLATAI ......................................... 8 1.1. A KAPCSOLATOK KIALAKULÁSA, LÉTREJÖTTÉNEK TÖRTÉNETI HÁTTERE ÉS FEJLŐDÉSE ........................ 9 1.1.1. Európa visszatérése Kínába ........................................................................................................ 9 1.2. POLITIKAI PÁRBESZÉD ....................................................................................................................... 12 1.2.1. A globális partnerség perspektívája .......................................................................................... 12 I.2.2. ASEM, a Kína-EU politikai kapcsolatok fóruma ........................................................................ 13 1.3. A GAZDASÁGI, POLITIKAI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK DOKUMENTUMAI ...................................... 14 1.3.1. Kína WTO-ba lépése ................................................................................................................. 17 1. 4. AZ EU ÉS KÍNA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI ................................................................................. 18 1. 4.1. A kereskedelmi kapcsolatok intézményi háttere ........................................................................ 18 1. 4.2. A kereskedelmi kapcsolatok alakulása 1978-tól napjainkig ...................................................... 19 1.4.3. EU kereskedelme Kínával ......................................................................................................... 22 1.4.4. Kína kereskedelme EU-val ........................................................................................................ 23 1.4.5. Termékszerkezet ........................................................................................................................ 24 1.4.6. EU-nak Kínával van a legnagyobb bilaterális deficitje ............................................................. 25 1.5. AZ EURÓ, A JÜAN ÉS A DOLLÁR: SZÜKSÉGES ÁTÉRTÉKELÉSE A KÍNAI VALUTÁNAK .............................. 27 2. KÍNA A 2008-AS SUBPRIME-VÁLSÁG MEGOLDÁSÁBAN JÁTSZOTT SZEREPE ................... 29 2.1. A VÁLSÁG KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZÉSE .......................................................................................... 29 2.2. A KÍNAI KORMÁNY VÁLSÁGKEZELŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS A VÁLSÁG ENYHÍTÉSÉBEN JÁTSZOTT SZEREPE .. 32 2.3. KÍNA 12. ÖTÉVES TERVE .................................................................................................................... 37 3. MAGYARORSZÁG ÉS KÍNA KAPCSOLATAI ................................................................................ 44 3.1. A MAGYAR-KÍNAI KAPCSOLATOK RÖVID TÖRTÉNETI HÁTTERE ........................................................... 44 3.2. MAGYARORSZÁG KÍNA-POLITIKÁJA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN ................................................................. 45 3.3. A MAGYAR-KÍNAI KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELRENDSZERE, SERKENTŐ ÉS GÁTLÓ TÉNYEZŐI ................................................................................................................................................ 47 3.4. LEHETŐSÉGEK, KOCKÁZATOK ÉS KIHÍVÁSOK SZEKTOROK SZERINTI BONTÁSBAN ................................ 48 3.4.1. Agrárium .................................................................................................................................. 48 3.4.2. Logisztika ................................................................................................................................. 49 3.4.3. A regionális kooperáció lehetőségei.......................................................................................... 49 3.4.4. Együttműködési lehetőségek a magyar tudásexportban, a kutatás-fejlesztésben és az oktatásban ........................................................................................................................................................... 50 3.5. KÍNAI BEFEKTETÉSEK........................................................................................................................ 50 4. BANK OF CHINA ................................................................................................................................. 53 4.1. TÖRTÉNETE ...................................................................................................................................... 53 4.2. FEJLŐDÉSI STRATÉGIA ....................................................................................................................... 56 5. BANK OF CHINA HUNGÁRIA ZRT. ................................................................................................. 58 5.1. MAGÁNSZEMÉLYEKNEK SZÓLÓ SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................ 58 6. A BANK OF CHINA (HUNGÁRIA) ZRT. ÜGYFELEINEK ELÉGEDETTSÉGÉNEK A MÉRÉSE .................................................................................................................................................................... 65 BEFEJEZÉS .............................................................................................................................................. 74 FORRÁSOK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................... 75 MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 77

Ábrajegyzék

Diagramok 1. Diagram EU25 kereskedelme Kínával termékekként 2006-ban ..................................... 24 2. Diagram EU kereskedelme Kínával termékekként 2010-ben ......................................... 25 3. Diagram Ázsia valutatartaléka 2007-ben és 2011-ben .................................................... 33 4. Diagram Magyar-kínai külkereskedelem 2001-2010 között (millió forint) .................... 52 5. Diagram BOCH ügyfeleinek állampolgársága ................................................................ 66 6. Diagram BOCH ügyfeleinek életkora ............................................................................. 67 7. Diagram A szolgáltatások igénybevételének gyakorisága .............................................. 68 8. Diagram Távol-Keletről Magyarországra érkező állampolgárok munkavégzésének jellegzetességei .................................................................................................................... 69 9. Diagram Ügyfelek elégedettsége az ügyek átfutási idejével ........................................... 71 10. Diagram Az ügyfelek elégedettsége Netbank szolgáltatással ....................................... 72

Grafikonok 1. Grafikon CNY/USD és CNY/EUR árfolyam .................................................................. 28 2. Grafikon Háztartások hitelállománya az Egyesült Államokban 2003-2011 ................... 30 3. Grafikon Kínai Népi Bank irányadó kamatának az alakulása 2005-2011 között............ 33

Táblázatok 1. Táblázat EU-Kína külkereskedelme 1993-2004 között................................................... 21 2. Táblázat Kína főbb kereskedelmi partnerei 2008-ban ..................................................... 23

Köszönetnyilvánítás Köszönöm Dr. Székács Anna tanár nőnek, hogy elfogadta a felkérésemet a belső konzulens feladatára és hogy segítette a munkámat a szakdolgozat elkészítésében. Köszönöm Albert János vezérigazgató-helyettes úrnak, hogy elvállalta a külső konzulens feladatát, segített a szakdolgozat elkészítésében. Köszönöm Szilágyi Györgynek, hogy különböző német nyelvű cikkeket bocsátott rendelkezésemre és hogy segített a szakdolgozat elkészítésében.

Bevezetés

Szakdolgozatom témájaként az Európai Unió és Kína gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak a bemutatását választottam, illetve a Bank of China Hungária Zrt. tevékenységét, az ügyfelek elégedettségét szeretném részletesen bemutatni. A Főiskolán kezdtem el harmadik nyelvként kínai nyelvet tanulni. A Magyar Ösztöndíj Bizottság támogatásával, 2009-2010-es tanulmányi évet Changchunban tölthettem. Mindig is érdekelt a sokszínű kínai kultúra és ezt volt szerencsém megtapasztalni. A szakmai gyakorlatomat a Bank of China Hungária Zrt.-nél töltöttem, ennek köszönhetően a kínaiak mentalitását nemcsak az oktatás, hanem a munka területén is megismerhettem. A kínai kultúra, mentalitás, nyelv olyan csodálatos dolog, amit soha nem lehet teljesen megtanulni, elsajátítani, ez egy élethosszig tartó tanulás. Kína most már az egyik legfontosabb helyet foglalja el a világgazdaságban. A XXI. században Kína nagyon fontos szerepet tölt be a világgazdaságban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint Kína már 2016-ban le fogja előzni az Egyesült Államokat. Az IMF nem a GDP-adatok, hanem a vásárlóerő-paritás (PPP)1 alapján jutott erre a következtetésre. Az EU és Kína a világ népességének egynegyedét teszi ki. Kína a világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalma, a harmadik legnagyobb exportőr, és nemzetközi politikai súlya növekszik. Növekedése során gazdasági és társadalmi reformfolyamatának új és kihívásokkal teli szakaszához érkezett. Európának jelentős politikai és gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy támogassa Kínát a virágzó, stabil és nyitott, a jogállamiságot és a szabadpiaci alapelveket magában hordozó országgá válás teljes és sikeres végrehajtásában.2

1

PPP (Purchasing Power Parity). A vásárlóerő paritás egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Az említett jószágok (termékek és szolgáltatások) egy úgynevezett kosarat alkotnak, aminek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni. 2 http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=3425 letöltés dátuma: 2011.11.20.

5

Célkitűzések: ▫ EU és Kína politikai, történeti háttere, dokumentumai és együttműködések megvizsgálása. ▫ A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bemutatása. ▫ 2008-as válság kezelésben Kínának betöltött szerepe. ▫ Magyarország, mint az EU kapuja Kína számára és lehetőségei. A dolgozat felépítése: Az utóbbi évek szédítő gazdasági növekedésének a következményeként Kína vált az EU legjelentősebb kereskedelmi partnerévé, a kapcsolatok nagyon gyorsan bővülnek, ezért szeretném részletesebben bemutatni Kína és az EU kétoldalú kapcsolatait. Kína szédítő gyorsasággal fejlődik. Ezzel ellentétben Európai Unió gazdasága csak „mocorog”. Eurostat adatok szerint EU-27 2010-es év az előtte való évhez képest 1,9 százalékos GDP-növekedést ért el, addig Kína gazdasága 11,9 százalékkal bővült. Majoros Pál szavait idézve Kína a „világgazdaság motorja”. Bár azt is figyelembe kell venni, hogy Kína fejlődő ország, a vidék és a város, Kína belső részében és a part mentén, Észak-Kína és Dél-Kína között nagy a különbség. Kína szédületes tempóban fejlődik, személyes tapasztalataim is ezt bizonyítják. Pár hónap alatt képesek komplett felhőkarcolókat, vasút vonalat építeni stb. Évről-évre Építőipari, infrastrukturális és egyéb beruházások kezdődnek Kínában, amelyek vonzzák a külföldi tőkét, technológiát és a befektetni szándékozó nemzetközi vállalatokat. EU

hosszú

távú

célja,

hogy a

globális

politikában,

gazdaságban

az

USA

ellensúlyozásaként, egy multipoláris rendszert hozzon létre, amelyben USA, EU, Japán és Kína egyaránt fontos szerepet. Meg kell említenünk a 2008-as válságot is ás Kína válságban játszott szerepét, illetve mindazon monetáris és fiskális eszközöket, amelyeket a kínai kormány felhasznált a válság negatív hatásainak az elkerülése érdekében.

6

A szakdolgozatomban külön kitérek Magyarország, mint európai uniós ország és Kína kapcsolatára. Ez hazánk szempontjából nagyon fontos, hogy Kína a többi uniós ország közül hova helyezi ki egy termék gyártását vagy esetleg Magyarország betöltheti-e a „híd” szerepét és hazánkon keresztül mennek-e az EU-ba a kínai termékek, így Magyarország betöltheti a tranzit ország vagy a Kínából származó áruk európai ,,forgatókorong” szerepét. Végül a Bank of China Hungária Zrt. BOCH szolgáltatásait szeretném bemutatni. A BOCH szolgáltatásait két csoportba lehet sorolni: az egyik a lakosságnak szól, a másik a vállalkozóknak. A lakossági szolgáltatást mutatom be részletesen és a lakossági ügyfelekkel készítettem felmérést. A vállalkozásoknak szóló szolgáltatást a Mellékletben csatolom. Itt szeretném megemlíteni a kínai nevek latin betűs átírásáról. A kínai nevek átírásánál az úgynevezett pinyin-t használtam, a magyar átírást az első előfordulás alkalmával a lábjegyzetben feltüntetem. A magyarban elterjedt földrajzi neveknél a magyar átírást használtam, például: Hongkong, Tajvan stb. A kínai valutánál három megnevezés is használatos: yuan azaz CNY, RMB amely renminbi rövidítéséből származik és végül jüan. Dolgozatomban a jüan és a CNY rövidítést használom.

7

„A globalizáció nem elsősorban „amerikanizáció”, hanem legalább annyira a világ „elkínaiasodása” is: a keleti és nyugati kultúra soha nem látott méretű összeütközése és keveredése. Ahogy Amerika felfedezése egy új világ” felépítéséhez vezetett, úgy Kína „felfedezése”, korszakokat átugró, emberek milliárdjait érintő modernizációja és a világfolyamatokba integrál(ód)ása is globális hatalmi átrendeződést okoz, csak éppen még nagyobb méretekben, még rövidebb idő alatt és még sokkolóbb következményekkel. A sajátos „kínai modell” sikeressége arra kell, hogy intse az Európai Uniót-és persze Magyarországot is-, hogy a tanítómester szerepből kilépve az eszmecserét valóban kétoldalúvá tegye abban az értelemben, hogy ne csak „kioktasson” és meggyőzzön, hanem maga is igyekezzen profitálni a kínai tapasztalatok átvételéből.” 3

1. Az Európai Unió és Kínai Népköztársaság kapcsolatai

Ebben a fejezetben az EU és a Kínai Népköztársaság 4 kapcsolatainak az elemzésére fókuszálok, amelyben bemutatom a kapcsolatok történelmi hátterét, megállapodásokat, a politikai-gazdasági folyamatokat illetve kereskedelmet részletesen. Kína a több ezer éves történelmi múltjával és az 1,3-1,4 milliárd lakossal, a kommunista rezsimek azon kevesek egyike, amelyik túlélte a Szovjetunió bukását is. Az Európai Unió ezzel szemben csak a XX. században jött létre: 27 országból álló regionális szervezet, amely magába foglal olyan országokat is, aminek a GDP-je hétszerese Kína bruttó hazai össztermékének, bár lakossága alig harmada a kínainak. Kína és az Európai Unió között a különbözőségek ellenére 30 éve folyamatos gazdasági közeledés tapasztalható. Mialatt a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok rohamléptekben fejlődnek, addig a politikai együttműködés terén még jó néhány megoldandó feladat tornyosul. 1980-as évektől kezdve Kína fokozatosan gazdasági szuperhatalommá kezdett válni a bőséges munkaerőnek és a hatalmas belső piacnak köszönhetően. Európa számára a fő problémát a kínai piacra való bejutást akadályozó tényezők jelentették. Kína dinamikus fejlődésének válaszaként és az európai vállalatok imázsának 3

Hernádi András: Kína nemzetközi kapcsolatai, 2009. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság rövid elnevezése Kína, Peking (北京, Běijīng) fővárossal, illetve a Tajvan (台灣, Taíwān) szigetéből és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Tajpej fővárossal. Későbbiekben Kínának nevezem. 4

8

javításaképpen, 1995-ben a Bizottság kidolgozta az első Kína-stratégiáját, ami egyrészt segítette Kína WTO-hoz csatlakozását, másrészt stabil alapokra helyezte a kereskedelmi kapcsolatokat. Az európaiak szemszögéből az alapvető nézeteltérést az emberi jogok korlátozott volta jelentette, ez megmutatkozik a politikai színtéren is. A Tiananmen téri megmozdulások óta fennálló fegyverembargó is sok konfliktusforrást okoz a kétoldalú kapcsolatokban. Mindezen nézeteltérések ellenére, Kína dinamikus gazdasági növekedése, valamint Kína és az EU politikai, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésének köszönhetően a két fél egymás stratégiai partnerévé vált. A következőkben ezeknek a kapcsolatoknak az alakulását szeretném bemutatni.

1.1. A kapcsolatok kialakulása, létrejöttének történeti háttere és fejlődése5 1.1.1. Európa visszatérése Kínába A XVIII-XIX-XX. században a két civilizáció közötti konfrontatív viszony traumatikus emlékeket hagyott a kínai emberekben. Ezen felül az utóbbi két évszázadban, az európai országokban robbanásszerű gazdasági, műszaki fejlődés volt tapasztalható, míg Kínában hanyatlás. Néhány, az ipari forradalom által katonailag és iparilag megerősödött nemzet Kínán belüli befolyásának növekedése jól megfigyelhető az ópium háborúk utáni egyenlőtlen szerződésekben is. 6 Az európai országok a háborút követően koncessziót nyertek a legnagyobb kínai kikötőkben, ahol különböző kiváltságokat élveztek. Például: az európai termékekre maximum 5% vámot kellett fizetni, az ópium háborúban résztvevő 5

Majoros-Kovács: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers, Budapest 2001/1. 3-4. old. Valamint http://www.eeas.europa.eu/china/docs/chronology_2010_en.pdf letöltés dátuma: 2011. 10.02. 6 Az 1830-as években az angolok erőteljesen fokozták az ópium bevitelét Kínába. A császári kormányzat többször megkísérelte az ópiumkereskedelem megfékezését s ezzel együtt az ezüst kiáramlását Kínából. Amikor pedig 1839-ben a császári udvar parancsára több mint 20 000 láda becsempészett ópiumot megsemmisítettek, az angolok válaszul blokád alá vették Kantont, majd kiterjesztették az első ópiumháborút Dél- és Kelet-Kínára is. A császári kormányzat 1842-ben a nankingi békeszerződés aláírására kényszerült, melynek értelmében Anglia megkapta Hongkongot, továbbá öt fontos kikötő megnyílt az angol kereskedelem előtt. Ez volt az első egyenlőtlen szerződés, amelyet Kína nyugati hatalommal kötött. Anglia, Franciaország, USA és Oroszország támogatásával, kihasználták a császári kormányzat nehézségeit, és 1856-ban kirobbantották a második ópiumháborút, mely a korábbinál is megalázóbb, 1860-as pekingi egyezmény aláírásához vezetett. Ez, többek között, Tiencsin kikötőjének a szabad kereskedelem számára történő megnyitására, továbbá nagy összegű hadisarc megfizetésére kötelezte Kínát, s ennek maradéktalan teljesítéséig az intervenciósok megszállva tartották Tiencsint és további két kikötővárost. Az ópiumháborúk következtében Kína kénytelen volt szuverenitásának jelentős részéről lemondani a külföldi hatalmak javára.

9

külföldiekre nem vonatkoztak a kínai törvények, azaz kivonták magukat a kínai joghatóság alól (extraterritorialitás). A kínaiak szemében ezek egyoldalú előnyöket tartalmazó, kikényszerített szerződések voltak. Ez magyarázta a kínaiak bizalmatlanságát a nyugatiak felé, hiszen az ő szemükben a legfontosabb a függetlenségük megtartása volt a nyugati befolyással szemben. Az is biztos azonban, hogy a magába zárkózott, elmaradott Kínai Birodalom életképtelen volt a másutt gyorsan iparosodó világban, így a nyitás elkerülhetetlen volt. A megnyitott "engedményes" kikötők révén pedig Kína megismerte a legfejlettebb nyugati technikákat, legújabb eszméket, lehetősége nyílt az ipari forradalom vívmányainak

a

felhasználásával

önálló

ipar

kiépítésére

és

bekapcsolódott

a

világkereskedelembe. 1952-ben, a nyugati országok számára engedményeket biztosító kikötővárosokban, az egy főre eső ipari termelés csaknem harmincszorosa volt a – külföldiek által érintetlenül hagyott – belső területekének, és a fejlett ipar nagy része máig a part menti, valaha külföldi befolyás alatt álló régiókban koncentrálódik. A Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltását követően az ország a szocialista országok felé orientálódott. A hidegháború alatt a kétoldalú kínai-európai kapcsolatok mind gazdasági mind diplomáciai viszonylatban a mélypontra süllyedtek, ugyanis az első időszakot a szovjet orientáció jellemezte. A „kulturális forradalom” (1966-1976) tudta csak elhozni a külpolitikai fordulatot. Ennek hatásaként első két évben az ország diplomáciai kapcsolatai szinte teljesen megszakadtak. Mao Zedong7 megpróbálta rendezni ezt a kialakult helyzetet. Először az USA-hoz fordult, amit a Nixon-kormány szívesen fogadott. Kína folyamatosan bekapcsolódott a világ vérkeringésébe és ezzel párhuzamosan megfigyelhető volt egy fokozatos külpolitikai reorientáció. 1971. október 25-én felvették az ENSZ-be, amely óriási diplomáciai siker volt, Kína folyamatosan a nyugati országok felé kezdett közeledni. 1974-ben Deng Xiao Ping8 az Egyesült Nemzetek szervezetének közgyűlésén bemutatta a „Három világ” politikájának a koncepcióját. Az „első világ” az akkori két szuperhatalom, vagyis a Szovjetunió és az Egyesült Államok a „második világ” a fejlett országok, a „harmadik” Kína és a fejlődő országok. Ebben a kontextusban, az európaiak potenciális szövetségesek lehetnek és az enyhülés folyamata is megkezdődhet a keleti blokkal. 1972ben az Európai Gazdasági Közösség9 elfogadta, hogy 1975-ben megrendezzék a helsinki 7

Mao Ce-Tung Magyar átírás: Teng Hsziao Ping 9 Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), közismert nevén Közös Piac egy nemzetközi szervezet. Az Európai Közösség (EK) elődjeként 1957-ben a Római szerződéssel alapította Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. 8

10

konferenciát, ami a kelet és nyugat közötti békét és gazdasági, humanitárius együttműködést megteremtését tűzte ki célul. 1975 májusában, Christopher Soames Európa Közösség Biztosa a Kínába látogat, így hivatalosan is létrejött a diplomáciai kapcsolat Kína és az Európai Gazdasági Közösség között. Több tényező is befolyásolta a kapcsolat pozitív alakulását. Kína egy multipoláris világrendet szeretne kialakítani, amelyben négy nagyhatalom - Kína, Japán, EU és USA- játszik kulcs szerepet a globális politika és gazdaság alakításában. 1978. április 3-án Európai Közösség10 és Kína Brüsszelben Kereskedelmi Megállapodást írtak alá. Ez év decemberében a Kína meghirdette „reform és nyitás” politikáját. 1979-ben létrehozzák az EU-Kína vegyes bizottságot. 1980. január 1-től Kínára is kiterjesztik a GSP-rendszert (általános preferenciarendszer). 1985. május 23-án Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást írtak alá Brüsszelben. Ami egyrészről Kína technológiai fejlődésére helyezte a hangsúlyt, másrészről az EK biztosította a legnagyobb kedvezményes elbánást 11 Kína számára az export, import, vámok, adók területén viszont a nem vonatkozott azon termékekre, amelyeket importkorlátozással súlytottak. A megállapodásnak elsősorban kereskedelmi céljai vannak: kereskedelem intenzívebbé tétele, megerősíteni a gazdasági együttműködést és ösztönözni a befektetéseket. 1989. június 4-i Tiananmen téri diáktüntetés véres felszámolásának hatására, EK rögtön befagyasztotta a kapcsolatait Kínával és különböző szankciókat léptetett életbe. Ekkortól lépett életbe fegyverembargó Kínával szemben, ami mind a mai napig a politikai viták egyik gyújtópontja. Ez érzékenyen érintette Kínát, mert a hadsereg Deng Xiao Ping reformpolitikájának egyik legfőbb haszonélvezője, aminek a fejlesztése a mindenkori kormány legfőbb prioritásának az egyike. A kínai haderő Tiananmen téri beavatkozása után igen kényes diplomáciai helyzet állt elő, hiszen az európai országok közül néhányan (talán humanitárius vagy a tüntetőkkel való szolidaritás miatt) felfüggesztették a politikai kapcsolatokat, míg mások, mint például Nagy-Britannia és Portugália, akik még a 90-es években is gyarmatokkal rendelkeztek Kína tőszomszédságában (Hong Kong Angliához és Makaó Portugáliához tartozott) nem akarták befagyasztani a kapcsolatokat. 10

Az Európai Közösség (EK) egy nemzetközi szervezet. Az Európai Unió (EU) három pillére közül ez az első pillérnek, az Európai Közösségeknek a legfontosabb része. 11 Olyan szerződéses egyezmény, amelynek értelmében a kereskedelmi kapcsolatban levő országok megadnak egymásnak minden olyan kedvezményt, előnyt, amelyet már megadtak egy másik országnak. Célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a gazdasági együttműködésben, a nemzetközi kereskedelemben. Leggyakrabban a vámtarifákra vonatkozik, de kiterjeszthető kikötők használatára, állampolgárok letelepedésére is.

11

A kínai-európai kapcsolatok felfüggesztése nem tarthatott sokáig. Talán örökérvényű megállapítás, hogy a gazdasági kényszer előbb-utóbb mindig kikényszeríti a politikai változásokat. Franciaország volt az első, amely megújította a kapcsolatot, aztán követte Németország, Olaszország majd Spanyolország. 1994. júniusában az EGK hivatalosan is helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Kínával.

1.2. Politikai párbeszéd 1.2.1. A globális partnerség perspektívája Az európai integráció a kínaiak számára modellként szolgálhat, ugyanis a ”békés fejlődés” amit 2003 végén Pekingben Hu Jinatao pártfőtitkár kifejtett: ”békés, a biztonság és a multilateralizmus által átitatott környezetben képes Kína folytatni az elmúlt évtizedekben megkezdett modernizációt és csak is ezen feltételek képesek szavatolni, hogy a Középső Birodalom újra a régi fényében tündököljön” Az Európai Unió egyik legfontosabb vívmánya a közös valuta, amely elvileg képes konkurálni a legfontosabb tartalékvalutával, a dollárral. Időközben Kína első számú kereskedelmi partnerévé az Európai Unió (EU) lépett, és akárcsak az USA-val, az EU-val szemben is jelentős kereskedelmi aktívumot halmozott fel Kína. Éppen ezért Kína kész támogatni

az

eurót,

hogy

hatalmasra

duzzadt

devizatartalékát

megfelelően

diverzifikálhassa, ezáltal csökkenthesse a kínai gazdaság dollárral szembeni kitettségét. 1990-es évek végétől az EU, a sikeres tagfelvételeket követően globális szereplővé vált mind gazdasági mind pedig politikai vonatkozásban. Ha a fejlődés és az integrációs folyamat nem áll meg, akkor hamarosan a világ egyik legbefolyásosabb geopolitikai formációjává, az USA és Kína mellett a 3. hatalmi pólussá válhat.

12

I.2.2. ASEM, a Kína-EU politikai kapcsolatok fóruma 1996 tavaszán rendezték meg először az ASEM-et Bangkokban, EU 15 tagállama, ASEAN 12

akkori 7 tagországa és a nem ASEAN tag Kína, Japán és Dél-Korea. Az

együttműködésben részt vevő országok lakossága a világnépesség több mint 35%-a. 2002ben ők állították elő a világ GDP-jének 46 %-át. ASEM az EU és Ázsia közötti szorosabb együttműködést biztosítja. A kétévente hol Európában, hol pedig Ázsiában megtartott találkozók a legfontosabb politikai viták színterei. A szervező feladatokat négytagú csapat látja el, melynek egy északkelet-ázsiai ország, egy ASEAN, az Európai Bizottság és az EU soros elnöki tisztét betöltő ország a tagja. Az ezredfordulón elfogadták „Ázsia- Európa 2000- Együttműködési Keret megállapodás” című megállapodást, mely azóta is kapcsolatok alapjául szolgál. Az ASEM célja, hogy több európai befektetőt vonzzon a régióba. Ha az ASEM liberalizálni szeretné a kereskedelmet, akkor kooperációt kellene kínálnia több területen is: oktatás, kultúra, politika és technológia. 1998-tól folyamatosan találkozókat szerveztek Kína és az EU között. 2001-ben Brüsszelben megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az illegális bevándorlás ellen. Az ASEM tevékenységének a kezdetekor az EU e „humanitáriusdonorként” tűnt fel az ázsiai országok előtt. Hiszen Ázsiában található a Föld legszegényebb rétegének a 2/3-a (több mint 800 millió ember kevesebb, mint 1 dollárból él egy nap). Az élelmiszerellátás, egészségügy, hozzáférés az alapvető egészségügyi ellátáshoz problémát jelent Ázsiában. Később EU a nemzetközi biztonságot képviselte. Ez nagyon nagy probléma Ázsiában, egy olyan térségben, ami tele van konfliktussal. Az ASEM legfontosabb jellemzői: ▫ Kiegészítő jellegű: Azok a témák, amelyeket már más találkozókon megtárgyaltak, nem kerülnek kidolgozásra. ▫ Nem hivatalos: Szabadon vitathatnak meg politikai, gazdasági kérdéseket anélkül, hogy hivatalos állásfoglalást kellene tenniük. ▫ Több dimenzióban zajlik: Nemcsak gazdasági kérdéseket tárgyalnak. ▫ Egyenrangú partnerség ▫ Magas szintű politikai találkozók 12

Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezete, egy regionális nemzetközi szervezet, amely a Délkelet-Ázsiában található országok politikai, gazdasági és kulturális együttműködését segíti elő. A szövetség 1967. augusztus 8-án jött létre.

13

ASEAM három fő pillére:13 gazdasági együttműködés erősítése: Az együttműködés fő célja a kölcsönös beruházások és az árucsere akadályainak elhárítása, protekcionista intézkedések leépítése, az emberi erőforrások költséghatékonyabb kihasználása. politikai párbeszéd: Politikai téren főként a nemzetközi biztonság, a szervezet bűnözés elleni és a kábítószer-kereskedelem elleni harc és az emberi jogok védelme a főbb témák. szociális, kulturális együttműködés: A kulturális együttműködés fő célja, hogy a kulturális eltérések ne eltávolítsák az embereket, hanem inkább közelebb hozzák egymáshoz.

1.3. A gazdasági, politikai, kereskedelmi kapcsolatok dokumentumai Az EU és Kína kapcsolata komplett partnerségé fejlődött az idők folyamán. Az EU támogatja Kína fejlődését nagyon sok területen például: kultúra, oktatás, technológia, jog. Ez nemcsak pénzügyi támogatásban mutatkozik meg, hanem különböző intézményeket hoztak létre, amik a kínai gazdaság fejlődését segítik. 1993-tól EU Kínának egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. 1995-ben a Bizottság kidolgozta Kína-stratégiai tervét „Hosszú távú politika Kína és Európa kapcsolataiban” címmel. A dokumentumban három fő elemre hivatkozik, ami elengedhetetlen a kapcsolatok alakulásához: politikai párbeszéd, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok és EU-Kína Együttműködési Program. 1995-től a Bizottság három évenként újabb, az aktuális körülményekhez igazodó stratégiát tesz közzé. A Bizottság 1995-ben dolgozta ki először az EU-Kína stratégiáját „Hosszú távú politika Kína és Európa kapcsolataiban” címmel. A kapcsolatok gyors bővülését mutatja, hogy 1997-re Kína az EU gazdasági és kereskedelmi partnereinek a 10. helyéről az ötödik helyre ugrott. 1997-ben Hongkong majd 1999-ben Makaó újból Kína irányítása alá került, ez jelentős kereskedelmi bővülést okozott. 1998-tól évente kerül sor EU-Kína csúcstalálkozóra. Eben az évben újabb dokumentumot fogadtak el „Átfogó partneri viszony építése Kínával” címmel. A dokumentum legfontosabb része, hogy EU támogatást ad Kínának, hogy a WTO tagja lehessen, így 2001. december 11-én Kína csatlakozik a Világkereskedelmi Szervezethez.

13

Majoros-Kovács: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers, Budapest 2001/1. 18. old.

14

1998-ban EU megszüntette a kínai termékekre alkalmazott diszkriminatív eljárásokat. 1999-ben aláírtak egy szerződést technológia-, és tudás átadásáról. 2001-ben az EU új irányelvet dolgozott ki „Az EU stratégiája a Kínával való kapcsolatokban: 1998. évi határozat megvalósulása és újabb lépések a hatékonyabb EU politika irányába” címmel. Az EU egyik legfontosabb közép és hosszú távú célkitűzése, hogy harmadik hatalmi centrumként jelenhessen meg a világban és elősegítse a stabil és kiszámítható világrend kialakulását. Ebben Kína és az EU potenciális partnereknek számítanak, hiszen mind két fél kiáll a multipoláris világrend mellet, amiben nem egy központi centrum határozza meg az erőviszonyokat, hanem több egymással egyenrangú fél alkufolyamatának révén formálódnak a nemzetközi kapcsolatok. Az Európai Unió Kína politikája 3 elemen alapul: 

Bilaterális szinten: az EU folytatja az alapvető jogok és demokrácia elősegítésének a politikáját.



Regionális szinten: EU megrendezi az ASEM-ot, abban bízva, hogy ezzel elősegítheti a térség stabilitását és a régióban érdekelt országokkal a kapcsolatok szorosabbá tételét.



Végül, makro szinten: EU szeretne globálisan összehangolt kormányzást kialakítani Kínával, olyan területeken, mint a multilateralizmus kialakításában, a terrorizmus elleni küzdelemben és a környezetvédelemben.

Az utolsó irányelv, amit 2003-ban fogadtak el „Érett partnerség- közös érdekek és kihívások az EU-Kína kapcsolatokban” címmel. Ez magába foglalja a kialakult kapcsolatokat, egyezményeket, megállapodásokat, amiket 1998 óta kötöttek. Ez a stratégia fő célja öt pillére osztható: -

Kína erősebb integrálódása a nemzetközi szervezetekbe, amely folyamatos tárgyalásokkal és párbeszédekkel érhető el.

-

Kína segítése a jogállamiság megvalósításában

-

Kína további integrálása a világgazdaságba

-

Fejleszteni a kínai-európai kölcsönösen előnyös együttműködést

-

Közös felelősség vállalás előmozdítása a globális kormányzásban

15

Az 5 irányelv közül a két utolsó szignifikáns. Egyfelől, létrehoz egy mindkét fél számára kölcsönös előnyöket tartalmazó gazdasági kapcsolatot. A két piac komplementer jellegű (hiszen az európai vállalatok kihelyezik gyártókapacitásaikat az olcsó munkaerőt biztosító kínai városokba. Ezzel mikro szinten a vállalatok növelni tudják profitabilitásukat, makro szinten pedig hozzájárulnak az infláció alacsonyan tartásához az öreg kontinens országaiban. A másik oldalon ezen vállalatok munkaalkalmat biztosítanak kínai munkások százezreinek illetve fejlett ipari kultúrát és technológiát biztosítanak Kína számára), ezért a technológiai, a kereskedelmi együttműködést újra megerősítették. Másfelől, a politikai kapcsolatokat is szorosabbra fűzték, ezzel elősegítve a globális kormányzást a nemzetbiztonság, a környezetvédelem érdekében. A fő cél az, hogy a két hatalom közös pozícióra törjön a világ kormányzásában, ahol megosztott a felelősség kettőjük között. Ez a pozíció a közös érdekeken alapszik: növelni akarják a nemzetközi befolyásukat és Kína ellensúlyozni szeretné az Egyesült Államok befolyását. Vannak azonban igen jelentős akadályai a közös felelősség vállalásnak. Az EU politikailag nyitott Ázsia felé, így tudja növelni befolyását, mert az érdeke egybeesik az egyik legjelentősebb ázsiai ország érdekeivel. Ezzel ellentétben, Kínának a saját problémáit is meg kell oldania: tajvani kérdés, tibeti kérdés, gazdaság ugrásszerű fejlődésének az árnyoldalai, kommunista rendszer megőrzése stb. Ezért azt mondhatjuk, hogy Kína elég labilis partner, csak abban az esetben áll az EU mellett, ha fontos politikai tétje van a kérdésnek. Például: 1997-ben, nem írta alá a széndioxid kibocsátásról szóló kiotói szerződést, mert a gazdasági fejlődés és a magas fajlagos energiafelhasználás miatt Kína az egyik legnagyobb CO2-t kibocsátó. Kína egyre kevésbé elégedett az EU-val kialakult kapcsolata végett. Az EU egyre szigorúbbá válik Kínával szemben: például a textil válságban is megfenyegette Kínát, hogy visszavonja az élelmiszer együttműködést. Az EU megpróbál rugalmasságot tanúsítani a zökkenő mentesebb partneri viszony érdekében illetve kiegyensúlyozottabb közös fejlődést kialakítani, aminek a feltételeit Kína nem szeretné elfogadni, de ha nem fogadja el, akkor annak nagy hatása lehet a kínai gazdaságra. A kínai vállalatok nagy része az európai

16

fogyasztói piacra termel, ezért szükséges elfogadniuk az európai gondolkodást. Kínának szüksége van Európára a gazdasági fejlődéséhez, a know-how és a technológia adaptálásához. Kína is közzé tette saját stratégiáját az uniós kapcsolatokra vonatkozóan az 2003-ban. A kínai kormány tanulmánya egyedi, amely felvázolja a terveket a következő öt évre. Kifejti, hogy a kapcsolatok konfliktusmentesek csak az eltérő kulturális, politikai rendszer és a gazdaság fejlettségi szintje eredményez kisebb nézeteltéréseket. A dokumentum kifejti, hogy Kína a politikai párbeszéd javítását serkenti, abban az esetben, ha az EU „egy Kína” hozzáállást követi a „Tajvani kérdésben”. A kínai kormány „egy ország két rendszer” nevében

elősegíti

Hongkong

és

Makaó

Különleges

Közigazgatási

Területek

együttműködését az EU-val. A gazdasági kérésekben Kína ösztönzi a minél szorosabb gazdasági együttműködést. Végül, Kína fegyverkorlátozás feloldását sürgeti, hogy a honvédelmi területen is beindulhasson a kétoldalú együttműködés. 14 1.3.1. Kína WTO-ba lépése 2001-ben belépett Kína a WTO-ba. Kína sokáig 2001 után sem teljesítette a feltételét annak, hogy csatlakozhasson: sok protekcionista szabályt fenntartott (exporttámogatások, nagyon magas vámtételek). Európának alapvető érdeke volt Kína belépése a WTO-ba hiszen ezáltal a hatalmas kínai fogyasztói piac nyitva áll az európai vállalatok előtt. Politikai szempontból az EU néhány WTO szabály kiigazítását javasolta. Másrészről, EU 20 millió eurót adott Kínának, hogy a WTO feltételeit teljesíteni tudja, aminek következtében elkötelezte magát Kína. KÍNA WTO-ba történő belépése utáni forró pontok a kétoldalú kapcsolatban:  Geopolitikai faktorok Az EU-nak erős geopolitikai korlátokkal kell számolnia, amit a földrajzi távolság és a történelmi és kulturális sokszínűség determinál.

14

Kína Külügyminisztériumának honlapja: http://www.fmprc.gov.cn/eng/wjb/zzjg/xos/dqzzywt/t27708.htm letöltés dátuma:2011.10.28.

17

 Állandó nehézségek a kínai-európai kapcsolatokban Elsősorban Tajvan elismerése vagy el nem ismerése. Ez egy igen szenzitív probléma, hiszen az európai közösségnek választania kell egy közösség autonómia iránti igényének az elismerése, illetve az el nem ismerés esetén jelentkező kereskedelmi előnyök között. Talán még az előzőnél is nehezebb kérdés Kína Tibet-politikája, valamint a Dalai láma fogadása hivatalos állami eseményeken.  Gazdasági kérdések Ma már Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere és a gazdasági kapcsolatok nagyságrendjéből adódóan számos konfliktus kerül napvilágra. Gondoljunk csak a szellemi jogokkal kapcsolatos rendkívül megengedő kínai gyakorlatra, vagy ami a leginkább aggasztó a közösség aspektusából, az a kereskedelmi deficit évről évre növekedő mértéke. A kínai-európai kapcsolatban nagyon jól megfigyelhető az ambivalencia. Egyrészt, mindenkinek érdekében áll a kapcsolatok élénkítése. Másrészről, mind a két fél némi gyanakvással tekint a másikra, hiszen tisztában vannak vele, hogy mindketten önérdekvezérelt szempontok mentén alakítják a politikájukat.

1. 4. Az EU és Kína kereskedelmi kapcsolatai 1. 4.1. A kereskedelmi kapcsolatok intézményi háttere Európai Unió Kereskedelmi Kamara15 2000. október 19-én jött létre, non-profit szervezetként, EU pekingi képviseletének és 51 európai nagyvállalat anyagi támogatásával. A kamarának különböző irodái megtalálhatók Pekingben, Nanjingben, Tianjinben, Shnaghaiban és Chengduban. Ez a legjelentősebb intézmény, amelyik az EU-ból Kínába irányuló üzleti befektetések koordinálásával és ösztönzésével foglalkozik. A Kamara fő célja, hogy javítsa a befektetési és az üzleti környezetet Kínában, a kínai piacra jutási lehetőségekről jelentés készítése, az EU tagországai és a kínai tisztségviselők közötti hatékony párbeszéd. 15

EU Kereskedelmi Kamarája Kínában: http://www.europeanchamber.com.cn/view/home letöltés dátuma: 2011.11.05.

18

1. 4.2. A kereskedelmi kapcsolatok alakulása 1978-tól napjainkig Az 1950-60-as években Kína importhelyettesítő gazdaságpolitikát folytatott. Aminek egyenes következménye volt a gazdasági bezárkózás. A hatvanas évek második felében Kína meghirdette a „nyitott kapuk politikáját”. Ennek hatására élénkülni kezdett a kereskedelem, habár az EU diszkriminatív elbánása miatt elenyésző volt a kereskedelemi volumen az EU és Kína között. 1979-be Deng Xiao Ping „nyitás politikájával” tette meg Kína az első lépést az exportorientált gazdaság felé, ettől kezdve rohamosan nőtt az export, minden évben szinte 20 százalékkal. Ebben az időben az EK exportjának 2,2%-át, importjának 1,1%-át tette ki a kínai kereskedelem. A nyolcvanas évek első felében indult meg a „kis tigrisek” exportorientált fejlődése, aminek a stratégiája, hogy gyenge minőségű, de nagyon olcsó termékkel elárasztották a világot. Ezt követte Kína is. Az 1992. évi pártkongresszuson az exportorientált fejlődés mellett döntöttek, így ez vált Kína húzószektorává. Kína külkereskedelmét erőteljes koncentráció jellemzi: a forgalom 90%-át a 16 legjelentősebb partnerrel bonyolítja le, többek között Japán, USA, Hongkong, Tajvan, EK/EU stb. 16 Ahogy azt már korábban is kifejtettem az EU és Kína gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak a fundamentuma, egymás kiegészítése. Az EU szállítja az értékteremtési lánc magasabb fokán lévő termékek gyártásához szükséges technológiát, illetve magasan feldolgozott végtermékeket, míg Kína rendelkezésre bocsátja a nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt, ezzel hozzájárulva az infláció alacsonyan tartásához az európai országokban és az USA-ban. Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy 1980 óta Kína GDP-je évi 9%-os növekedést mutat. A kapcsolatok erősítése érdekében 1994 júniusától két találkozót tartanak évente az Európai Unió és Kína miniszterei. 1998-ban aláírták az „Átfogó globális partnerség Kínával” című dokumentumot. 1998, Zhu RongJi miniszterelnök és Tony Blair angol miniszterelnök részvételével megtartották az első politikai csúcstalálkozót Londonban. A második találkozó Pekingben volt 1999-ben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnökének a részvételével. A harmadik csúcs is Pekingben került megrendezésre 2000. októberében ami kooperáció megerősítését szolgálta. Ezek a találkozók manapság már rendszeresnek tekinthetők. 16

Majoros-Kovács: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers, Budapest, 2001/1. 24-25.old.

19

2001 májusában az Európai Bizottság öt célt határozott meg: • Kína további integrációját a nemzetközi közösségbe • Támogatni a jogállamiságon alapuló társadalom fejlődését • Az emberi jogok és a demokrácia elfogadását • Kínának a világgazdaságba való bevezetésének a segítését • Javítani az európai képet Kínában A kereskedelmi kapcsolattok fejlődése megnyitotta a hatalmas kínai piacot az európai vállaltok előtt. Példának okáért, Alcatel gyár települt Dongfeng-be, Citroen Wuhan-ba és nagyon sok német kkv Guangdong-ba. Az EU-ból származó FDI vagyis a külföldi közvetlen tőkebefektetés a 2.000 évi 40,7 milliárd dolláros értékről 2010-re 90 milliárd dollárra szökött fel. A német-kínai kétoldalú export-import kereskedelem például meg százszorozódott: 1972-ben 445 millió euró volt, míg 2003-ban 43,9 milliárd euró. EU az egyik legerősebb gazdasági hatalom és semmi kétség, az euró a második deviza a nemzetközi porondon, ami közel 500 millió ember fizetőeszköze, ezért az európaiaknak lehetőségük van arra, hogy hosszú távon befolyást gyakoroljanak a kínai gazdaság fejlődésére.17 A világ devizatartalékainak egynegyede, az adósság egyharmada euróban denominált. Az euró zóna exportjának felét és az import egyharmadát az EGMU 18 egyetlen pénznemében számlázzák és fizetik.19

17

Franck Lirzin "Quelle diplomatie pour l'euro?", Question d'Europe, Fondation Robert Schuman, 10 mars 2008. 18 Európai Gazdasági és Monetáris Unió 19 The Coming of age, report on the euro", Bruegel, janvier 2008

20

A következő táblázat részletesen szemlélteti a kereskedelmi mérleg alakulását 1993-2004 között. EU-Kína külkereskedelme (milliárd euró)

1993

1994

1995

1996

1997

1998

Import

21,11

24,62

26,34

29,98

37,32

41,97

Export

12,36

14,01

14,69

14,72

16,43

17,42

EU mérlege

8,76

10,60

-11,65

-15,27

-20,89

-24,55

EU-Kína külkereskedelme

Átlagos növekedés

2000

2001

2002

2003

2004

Import

74,36

81,61

89,60

105,39

126,73

+14,3

Export

25,75

30,55

34,86

41,16

48,03

+16,9

EU mérlege

-48,61

-51,06

-54,73

-64,22

-78,69

(milliárd euró)

1. Táblázat EU-Kína külkereskedelme 1993-2004 között

2000-2004 ( %-ban)

20

A deficit elsősorban annak köszönhető, hogy gyorsabban növekedett az európai import (1995-2000 között 2,65-szörösére növekedett) mint az export (ami csupán 1,72–szeresére változott ugyanebben az időszakban). Az európai cégek növekvő aggodalommal figyelik kínai konkurenseik növekedési adatait hiszen, konkurenseik egyre inkább versenyképes alternatívát kínálnak kedvezőbb árfekvéssel. Erre példa a 2005-ben lezajlott textil válság. Kínában a munkajog nagyon liberális és a munkabér nagyon alacsony, kétségtelenül képes az európai piac konkurensévé válni és olyan áron beteríteni a piacot, amennyiért az európai vállalat legyártani sem tudja a textilt. Tehát Kína hosszútávon komoly fenyegetést jelenthet az egész európai gazdaság számára, arról nem is beszélve, az EU önként, a kínai piacra való bejutás ellenszolgáltatása gyanánt átnyújt olyan technológiát is, amivel a kínai partner versenyképes konkurenssé válhat.

EU külkereskedelme a fontosabb partner országokkal:21 20

Forrás: Eurostat

21

1.4.3. EU kereskedelme Kínával 2002-ben

az

EU

teljes

importja 937 milliárd EUR volt,

ebből

a

Kínából

származó import 90,2 milliárd EUR-t tett ki, s ezzel Kína a második helyen szerepel USA után.

Kína

az

összimportjának

EU

10,38%-át

adta. Ugyanezen évben az unió teljes exportja 891,9 milliárd EUR volt. Ekkor részesedése az összexportból csupán 3,93% volt. 4 évvel később a helyzet jelentősen 2007-ban származó

megváltozott. az

EU

importja

Kínából 232,6

milliárd EUR volt, az EU teljes importja 1433,8 milliárd EUR, ami már 16,22%-os részesedést jelent. Az export terén az EU teljes, 1241,4 milliárd eurós exportból Kínába irányuló kivitel 71,9 milliárd EUR, ami 5,79%-ot jelent. 2007-ban az EU kereskedelmében Kína már az első számú import-, és a negyedik számú exportpartnerré lépett elő. Az 1978as nyitás óta hatvanszorosára nőtt a kereskedelem Kína és az EU között, elérte a 305 milliárd eurót 2007-ban. Az Egyesült Államok és Kína kereskedelme 280 milliárd euró volt. 22

21

Forrás: External and intra-European Union trade 2009, Eurostat Amerikai Kongresszus Kutató Központ, „US-China trade issues” 2008 március A bilaterális kereskedelem 387 dollár volt ami körülbelül 280 milliárd eurónak felel meg ha 2007-es évi középárfolyamon számoljuk (1 EUR=1,38 USD) 22

22

1.4.4. Kína kereskedelme EU-val

Fő importpartnerek Partner

Mrd

Fő exportpartnerek %

Partner

Mrd

EUR

%

Fő kereskedelmi partnerek Partner

Mrd EUR

%

Világ

17725,98

100

EUR

Világ

746,76

100

Világ

1

Japán

100,91

13,5

EU

205,53

21

EU

293,97

17,0

2

EU

88,44

11,8

USA

185,70

19

USA

240,58

13,9

3

Dél-Korea

82,56

11,1

Hongkong

127,08

13

Japán

182,87

10,6

4

USA

54,88

7,3

Japán

81,96

8,4

Hongkong

167,52

9,7

5

Hongkong

40,44

5,4

Dél-Korea

51,14

5,2

Dél-Korea

133,83

7,8

979,21 100

2. Táblázat Kína főbb kereskedelmi partnerei 2008-ban23

EU Kína második számú import partnere 88,44 milliárd euróval, Japán után. Ezzel ellentétben, EU Kína első számú export partnere, 205,53 milliárd euróval. Ami a világgal folytatott exportjának a 21%-nak felel meg. Ami nagyon érdekes, hogy az euró és a dollár között megfigyelhető „versengés”, a gazdasági világválság óta és az USA csak a negyedik import partnere Kínának, ami azt jelenti, hogy EU 33,56 milliárd euróval többet exportál Kínába, mint az USA, de az EU 19,8 milliárd euróval többet importál Kínából, mint az USA. Az EU technológiai transzfer és a beruházási javak területén is első számú partnere Kínának, 2006-ban 40%-a a kínai importnak EU-ból származott, ezzel ellentétben 23% Japánból és csak 19% az Egyesült Államokból.24

23

Forrás: Majoros Pál: Régiók a világgazdaságban, CHINA-EU Bilateral trade and trade with the world – EU Bizottság, DG Trade 24

Eurostat, "External and intra-European Union trade", septembre 2007

23

1.4.5. Termékszerkezet Európa a kínai termékek felvevő piaca, ugyanakkor az EU szolgáltatja a szükséges technológiát és a „know-how”-t. A két fél termékszerkezete nagyon eltérő. A kereskedelem mind import, mind export oldalon körülbelül 80%-át a feldolgozott termékek adják, azon belül gépek, berendezések foglalják el a legnagyobb helyet. 2006 és 2010 között gépek berendezések importja megduplázódott 88,012 millió euróról 145,045 millió euróra növekedett, bár az export két és félszeresére növekedett 26,052 millió euróról 69,563 millió euróra, de sajnos az import nem növekedett olyan gyorsan, mint az export így a 2010 gépek, berendezések szemszögéből a mérleg még nagyobb deficitet mutatott 2006-hoz képest. A kereskedelmi mérleg körülbelül 10%-át a textil és ruhakereskedelem foglalja el. 2006hoz képest 2010-re az import és az export is növekedett, de sajnos a textil szemszögéből is 2010-ez kereskedelmi mérleg, még deficitesebb lett 2006-hoz képest. A vegyipari és a mezőgazdaság nagyon elenyésző helyet foglal el a kereskedelmi mérlegben, bár ezen a két területen sikerült növelni a kereskedelmi mérleg egyenlegét 2010-re 2006-hoz képest. A vegyipari termékeke közül a gyógyszer és a műtrágya játszik fontos szerepet.

1. Diagram EU25 kereskedelme Kínával termékekként 2006-ban25

25

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113366.pdf letöltés dátuma: 2011.11.19.

24

2. Diagram EU kereskedelme Kínával termékekként 2010-ben26

Kína Európai Unióba irányuló kivitelének összetételét tekintve megállapítható, hogy a munkaerő-igényes termékek aránya csökkent, ezzel ellentétben emelkedett a tőke- és technológiaintenzív termékeké. A feldolgozott termékek eladása foglalja el Kínából az unióba irányuló kereskedelemben a legfontosabb helyet. A feldolgozatlan, illetve alacsonyabb feldolgozottságú termékek importja az EU-ból lassan növekszik.27

1.4.6. EU-nak Kínával van a legnagyobb bilaterális deficitje

2007 első félévében a kínai kereskedelmi többlet rekordot döntött, 85%-kal volt nagyobb a többi országhoz képest, ezért nagyon fontos lenne kiegyensúlyozott kapcsolatot ápolni Kínával. Napjainkban a kínai-európai kereskedelmi deficit 17 millió euró óránként.28 Emiatt, az intenzív növekvő tendencia miatt sürgős stratégiai lépést kell kialakítani

26

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113366.pdf letöltés dátuma: 2011.11.19. Majoros-Kovács: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers, Budapest, 2001/1? 29-30. old 28 Cf. Peter Mandelson, az európai külkereskedelmi bizottság képviselője, Kína-EU csúcstalálkozó, Peking, 2007 november 27. 27

25

Egy másik tényező, ami befolyásolja a gazdasági kapcsolatokat, az ázsiai gazdaságok Kínában koncentrálták a termelést. A kereskedelmi integráció Kelet-Ázsiában felgyorsult, Kínát jelenleg úgy tartják számon, mint az ipari késztermékek műhelye 29 és elkezdte a fejlett országok ázsiai beszállítóit felváltani. Kína export része az egész ázsiai exportban megháromszorozódott az elmúlt 10 évben (12%-ról 32% lett), ASEAN-5 17%-ról 16% lett és a japánból származó export 34%-ról 22%-ra csökkent ugyanebben a periódusban.30 2007 júniusában létrehoztak egy európai-kínai szakértői csoportot, hogy megoldást találjanak a kétoldalú kereskedelmi deficitre. 2007. november 28-án Pekingbe mutatták be a javaslatokat. Ez egy kiegészítő keret, aminek a címe „Gazdasági és pénzügyi éves párbeszéd Kína és EU között”. Az utolsó csúcstalálkozón Pekingben az Eurogroup 31 elnöke, az Európai Központi Bank elnöke és pénzügyi és külügyminiszterek először tárgyaltak együtt az EU nevében a kereskedelmi és a fiskális költségvetésről. Számos kulcsfontosságú kérdésről beszélhetünk: - Kínai piacokhoz való hozzáférés: A piacra jutás korlátai 20 milliárd euró veszteséget okoznak évente az európai vállaltoknak, ami közel 30%-a 2006-os év exportjának. Annak ellenére, hogy Kínába több mint 750 milliárd dollár külföldi tőke áramlott, ennek ellenére még mindig a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket (FDI-Foreign Direct Investment) egyes kulcs

területeket

korlátozzák:

autóipar,

telekommunikáció,

energia,

pénzügyi

szolgáltatás.32Az Európai Kereskedelmi Kamara konstatálta, hogy a technikai akadályok a külföldi vállalkozók számára és az egyenlőtlen bánásmód tendenciája növekszik. 33 Tehát az európai befektetések csökkentek Kínában 2006-2007-ben, egyrészről az átláthatóság hiánya miatt másrészről különböző panaszok érkeztek a WTO-hoz az EU-tól és az Egyesült Államoktól.34

- az európai szabványok és normák védelme, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme: az EU számára nagyon fontos lenne, hogy az európai normákat figyelembe véve folyjanak 29

"Revue régionale, Asie", Francia gazdasági közvetítés Ázsiában, n°152, 2008 január http://www.nber.org/papers/w10768.pdf letöltés dátuma: 2011.11.15. 31 Az eurózóna pénzügyminisztereinek csoportja. A jelenleg elnöke Jean-Claude Juncker. 32 "Study on the Future Opportunities and Challenges in EU-China Trade and Investment Relations 20062010", Európai Bizottság, 2007 február 33 "China's Position Paper 2007-2008", Európai Kereskedelmi Kamara Kínában, 2007. október 34 Például: 2008 március 3-án az EU panaszt nyújtott be a Peking által elrendelt intézkedések ellen a külföldi pénzügyi információs irodákkal szemben 30

26

az új makrogazdasági tárgyalások. Az Európai Bizottság becslése szerint az Unió határán elkobzott hamisítványoknak 83%-a kínai eredetű volt 2006-ban, a szabadalmak és védjegyek megsértése 20% bevételkiesést eredményezett az európai vállalatok számára.35 Bár a kínai kormány már nagyon sok erőfeszítést tett a szellemi tulajdonjog védelmében, de még ez mindig nem elégséges. - végül, az utolsó a sok meghatározó faktor közül, hogy javuljon a kereskedelmi mérleg, a kínai fogyasztói társadalom fejlődésével. A kínai belföldi kereslet növekedése és a folyamatos

gazdasági

reformok

elengedhetetlen

ahhoz,

hogy

kialakuljon

egy

kiegyensúlyozottabb környezet, amelynek segítségével csökkenhet a bilaterális deficit. Ez különösen magában foglalja a banki szektor reformját, nyugdíj, egészségbiztosítást és oktatási reformot.

1.5. Az euró, a jüan és a dollár: szükséges átértékelése a kínai valutának Meglepő, hogy 2007 novemberéig a jüan árfolyama lényegében amerikai-kínai bilaterális kérdés volt, azonban a jüan értékének változása mindig jelentős hatással volt az euró zónára is, nemcsak a dollárra. Valójában, effektív árfolyama a dollárnak és az eurónak hasonló, 13,7% az Egyesült Államoknak és 10,4% az EU-nak. Az effektív árfolyam jelképezi egy gazdaság versenyképességét és megmutatja, hogy egy deviza a többi devizához képest mennyire versenyképes beleértve a kereskedelmi értékét is. Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) becsüli meg mindig az effektív árfolyamot. A reál árfolyamot nézve az euró értéke 25%-kal csökkent 2002 óta a jüannal szemben. 2005 júliusa óta a jüan a dollárral szemben mintegy 25%-ot erősödött. 2007-ben az RMB 6,6%-ot erősödött a dollárhoz képest, 3%-kal gyengült az euróhoz viszonyítva.

35

http://nagyfalat.blogter.hu/tag/hamisitvany letöltés dátuma:2011.10.26.

27

1. Grafikon CNY/USD és CNY/EUR árfolyam36

Jelenleg, az elhúzódó pénzügyi válság idején, a kínai valuta felértékelődik: 2008. január 1je óta 2,5%-ot emelkedett a dollárhoz képest és 2007 november óta 4,5%-ot az euróhoz képest. Deng Xiaoping 1979-es reform politikáját követő három évtizedben Kína korábban soha nem látott mértékű gazdasági fejlődést produkált. Ezen három évtized alatt százmilliók emelkedtek ki a szegénységből, városok ezrei alakultak át egyserű halász vagy mezőgazdasági városból ipari és logisztikai központtá. A rapid fejlődés eredményeképpen Kína az eddigi tendenciák és adatok alapján sikeresen vészelte át a pénzügyi válság megrázkódtatásait. A következő fejezetben bemutatom, hogy milyen okok vezettek a válság kialakulásához és Kína miképpen tudta elkerülni a fejlett országokat sújtó recessziót.

36

Forrás: BIS, Francia gazdasági közvetítés Kínában

28

2. Kína a 2008-as Subprime-válság megoldásában játszott szerepe 2.1. A válság kialakulása és jellemzése A XX. század végére, kiváltképp annak utolsó évtizedére a pénz-, tőke-, és árupiacok korábban soha nem látott mértékű összefonódását, egymástól való függőségét hozta el. Ez az interdependens viszony a 80-as évek végére 90-es évek elejére elérte azt a kritikus pontot, ahol a korábban izolált, egy-egy régióra korlátozódó pénzügyi turbulenciákat, rengéseket, az egész glóbuszra kiterjedő tektonikus megrázkódtatásokká képes transzformálni. Ez a volumen önmagában még nem jelent rendszerszintű kockázatot, viszont azon financiális

instrumentumok,

amelyeket

közkedvelt

nevükön

hitelderivatíváknak,

származtatott termékeknek neveznek (CDS-Credit Default Swap, Hitelbiztosítási Csereügylet; CDO-Collateralised Debt Obligation, Biztosított Adósságkötelezettség) gyakorta áttekinthetetlen és felügyelet nélküliségük miatt 37 már alkalmasak arra, hogy a bankok, biztosító társaságok, Hedge Fund-ok és az egyéb pénzügyi szervezetek megosszák egymással kockázataikat, ezzel a globalizáció nyújtotta transzmissziós mechanizmuson keresztül a kezdetben csak lokálisan jelentkező pénzügyi zavarokat globális piaci kilengésekké alakítsák. A derivatív termékek piaca 2006-ban, vagyis a pénzügyi válság kitörését megelőző évben 8,2 milliárd dollárt tett ki. Összehasonlításképp ez az összeg 1 640 000 000 000 000 forintnak felel meg. A származtatott pénzügyi instrumentumok nevükből adódóan valamelyik másik termék, legyen az gabona, energiahordozó vagy csak egyszerűen egy hitelügylet értékváltozásától függ. Napjainkban a leginkább elterjedt változata a derivatíváknak a lakossági jelzálogalapú termékek. Lényegük abban áll, hogy a magánszemélyek az ingatlanjaikra felvett jelzáloghitelből a hitelt nyújtó bankok értékpapírokat kreáltak, amiket azután továbbértékesítettek. Az Egyesült Államokban, ahol a pénzügyi szektor magas fokú fejlettsége miatt ezen eszközök nagy népszerűségnek örvendtek, a pénzintézetek a származtatott eszközök fedezeteként, olyan magánszemélyeknek is kihelyeztek nagy számban jelzáloghitelt (aminek egy igen jelentős hányada szabad felhasználású volt), és akik nem rendelkeztek a kamat-, és tőkefizetéshez szükséges rendszeres jövedelemmel. Az 37

A derivatív termékek jelentős hányada OTC piacokon bonyolódik le

29

ebből származó problémák 2007 áprilisára kerültek napvilágra, amikor egyre több adós képtelen volt törleszteni a hitelét és folyamatosan nőtt a finanszírozási gondokkal küzdő bankok száma.

2. Grafikon Háztartások hitelállománya az Egyesült Államokban 2003-201138

A fenti ábra eklatánsan szemlélteti, hogy mekkora arányban is nőtt a háztartások kötelezettségállománya. A 2003. év elejétől számítva 2007 végéig 5500-6000 milliárd dollár volt a növekmény. A teljes jelzáloghitel-állomány a fennálló tartozásokon belül 10 000 milliárd dollárt tett ki, aminek 5-6%-a, vagyis 500-600 milliárd dollár igen kockázatos, alacsony jövedelmű körülbelül 2 millió embert érintett. Az első igazán komoly aggodalomra okot adó eseményre 2007 júniusában került sor, amikor a Bear -Stearns brókerház 3,2 milliárd USD-s tőkeinjekcióval segítette ki két árfolyam-kockázati alapját, majd egy hónap múlva elismerte, hogy a két alap befektetői valószínűleg elbukták a pénzüket. 2 hónappal később augusztusban Európa egyik legnagyobb bankja, a BNP Paribas az észak-amerikai likviditáshiányra hivatkozva tájékoztatta befektetőit, hogy nem tudnak pénzt kivenni 2 alapjukból (ez volt az első jele 38

Forrás: Federal Reserve Board

30

annak, hogy a bankok vonakodnak pénzt nyújtani egymásnak). Ezt követően az Európai Központi Bank több mint 200 milliárd eurós likviditásbővítő tőkeinjekciót pumpál a piacokba, erre reagálva az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (FED) és a japán jegybank is interveniálni kényszerül. Ettől a ponttól kezdve minden gazdasági szakértő előtt világos lett, hogy az átmenetinek tekintett likviditási zavarok globális hitel szűkéhez és termelés csökkenéshez, a gazdasági aktivitás visszaeséséhez, magán és vállalati adósok fizetési kötelezettségeinek a nem teljesítéséhez vezethet. Ezt követően már explicit bizalmi válság figyelhető meg a pénz -, és tőkepiacokon. 2007 szeptemberében tízéves csúcsra emelkedett a LIBOR (londoni rövidlejáratú bankközi kamatráta), vagyis a bankok csak nagyon magas kockázati felár ellenében hajlandóak hitelezni egymásnak, ha pedig a bankok nem jutnak friss tőkéhez (vagy csak addicionális forrásköltség esetén), akkor nem áll elegendő forrás a rendelkezésükre, hogy bővíthessék a hitelkihelyezéseiket vagy megújíthassák a velük szemben fennálló vállalati és magán adósságkötelezettségeket. Amennyiben a pénzintézetek képtelenek betölteni a piacgazdaságban elfoglalt és nélkülözhetetlen ,,csatorna hálózat” szerepüket illetve a megemelkedett forrásköltségeik miatt a hitelkamatok emelésére kényszerülnek, akkor a vállaltok nem jutnak elegendő forráshoz a napi üzletmenet zavartalan folytatásához39. Ez a folyamat a beruházások elhalasztásához, költségracionalizáláshoz (elbocsátásokhoz),vezet a vállalatok szintjén. Abban az esetben, ha nő az elbocsátottak, vagyis a munkanélküliek száma, akkor csökken az a jövedelemtömeg is, amit a lakosság termék-, illetve szolgáltatásvásárlásokra fordíthat, tovább rontva ezzel a hitelszűke miatt nehéz helyzetbe került vállalatok helyzetét. Az eddig csupán pénzpiaci ingadozásoknak induló események pedig már a reálgazdaságban is éreztetik a hatásukat. Ez a folyamat más-más intenzitással, de hasonló forgatókönyv mentén zajlott le a gazdaságilag legmeghatározóbb fejlett országokban.

39

A gazdasági társaságok nem csupán a beruházásaikhoz vagy projektfinanszírozáshoz igényelnek hitelt, hanem a termelési-készletezési ciklus átfutása miatt forgóeszköz hitelt is. Ennek hiányában a beszállítói számlák, a dolgozók bérének a kifizetése és a legyártott termék ellenértékének a vállalat számlájára történő megérkezésének időbeli eltolódása miatt képtelenek fenntartani a megszokott üzleti ciklust.

31

2.2. A kínai kormány válságkezelő intézkedései és a válság enyhítésében játszott szerepe Mialatt a fejlett világ országai az 1929-32-es nagy gazdasági világválság óta tapasztalható legnagyobb dekonjukturális sokkot élték át, Kína jelentősebb növekedéscsökkenés nélkül vészelte át a globális krízis csúcspontját. 2009-ben bruttó hazai terméke 9%-os növekedést mutatott, ez az érték csupán 1%-os csökkenést jelent a 2008-as értékhez viszonyítva. Mindeközben az EU 27 országának a GDP-je 4,1%-kal, Japáné 5%-kal, az Egyesült Államoké pedig 2,4%-kal esett vissza. Az a tény, hogy Kínát a válság következményei csak mérsékelten érintették nagyban magyarázható azzal, hogy a jüan nem konvertibilis, a kínai pénzügyi közvetítő rendszer pedig még nem érte el azt a fejlettségi szintet és nem integrálódott olyan mélységében a globális financiális hálózatokba, hogy az alkalmassá tette volna a toxikus derivatív termékek nagyfokú felhalmozására és a krach negatív hatásainak a begyűrűzésére. Továbbá az egyre duzzadó devizatartalék, ami a 2000-es évek eleje óta robbanásszerűen növekszik, kellő mozgásteret biztosított a kínai kormánynak, hogy amennyire csak lehet, tartsa az ország határain kívül az Amerikából kiinduló pénzügyi megrázkódtatásokat.40 Az a hihetetlen devizatömeg, amit Kína az elmúlt években felhalmozott mára már meghaladta a 3000 milliárd dollárt. Ennek a horribilis összegnek igen jelentékeny része amerikai dollárban van. 41

40

Természetesen nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a gazdasági depresszió minden áron való elkerülése nem újraválasztási vagy karitatív megfontolásból élvezett prioritást a kínai döntéshozókban. Sokkal inkább az életszínvonal-, és jövedelemcsökkenés által kiváltott tüntetések és zavargások rémképe volt az, amit minden áron el akartak kerülni, hiszen a folyamatos életszínvonal növekedés jelenti azt a legitimációs alapot, amire hatalmukat évtizedekkel ezelőtt lefektették. 41

Amennyire jól átgondolt, racionális kereskedelem-, és árfolyam politikai megfontolások álltak a dollárban denominált állampapírok vásárlása mögött ( ezáltal tudja a kínai kormány és jegybank a dollárhoz képest alulértékelt állapotban tartani a jüant ), olyannyira jelent ez egyúttal kötelmet is, hiszen nem szabadulhatnak meg egyik napról a másikra ezen, pénzügyi eszközöktől, ugyanis azon nyomban az a dollár le-, és a jüan felértékelődéséhez vezetne. Ez pedig rövid időn belül jelentősen leértékelné a felhalmozott devizatartalékot és szertefoszlatná a kínai export versenyképességét.

32

3. Diagram Ázsia valutatartaléka 2007-ben és 2011-ben 42

3. Grafikon Kínai Népi Bank irányadó kamatának az alakulása 2005-2011 között43

A jegybank szerepét betöltő Kínai Népi Bank (中国人民银行) idejekorán felismerte, hogy a gazdasági lassulás elkerülése érdekében módosítania kell monetáris politikáján. 2008 októberében 2 alkalommal is csökkentette a rövid lejáratú, irányadó kamatlábat, a 2008. szeptember 15-i 7,2%-os értékről december 22-re 5,3%-ra csökkent, ellensúlyozandó a válság esetleges növekedéscsökkentő hatásait. A kínai kormány válságkezelő repertoárja nem csupán monetáris, hanem számos fiskális elemet is tartalmazott, aminek az alapját a részben már említett irtózatos mennyiségű devizatartalék biztosította. 2008 őszén az Államtanács bejelentette, hogy jelentős és hathatós lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy Kína elkerülje mindazokat a sokkszerű hatásokat, amelyek a fejlett országokban hol kevésbé, hol pedig nagyon fájdalmasan éreztették a hatásukat. Ezek a lépések a belső fogyasztás élénkítését célozták, és ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy a belső kereslet fokozása érdekében 4000 milliárd jüanos,44 (átszámítva mintegy 584,8 milliárd dollár) elkülönített költségkeretet és pénzügyi alapot hoznak létre a 2009-as és 2010-es költségvetésben. A kínai államvezetés 10 pontban jelölte meg a szükséges lépéseket:45 42

Forrás: hvg.hu http://global-rates.com/interest-rates/central-banks/central-bank-china/pbc-interest-rate.aspx letöltés dátuma: 2011.11.05. 44 Tálas Barna: Válságkezelés kínai módra Nemzet és biztonság: Biztonságpolitikai szemle II. évfolyam 5. szám 2009. június (2009-06-03) 45 lásd: Tálas Barna: Válságkezelés kínai módra Nemzet és biztonság: Biztonságpolitikai szemle II. évfolyam 5. szám 2009. június (2009-06-03) 43

33

 Lakásépítés: Az elmúlt évek vásárlóerő növekedése miatt a kínai polgárok egyre intenzívebben érdeklődnek az ingatlanban rejlő befektetési lehetőségek iránt, azonban a lakáskínálat nem tudott lépést tartani a kereslettel, aminek a következménye az ingatlan árak és bérleti díjak fékevesztett növekedésében csapódott le, különösen fejlett. A kínai kormány a válságkezelés során orvosolni akarta ezt a problémát, mégpedig olyan, a pénzügyi alap által finanszírozott lakások építésével, amelyek megfizethető lakás és bérleti díjakat kínálnak.  Vidéki Infrastruktúra: A 3 évtizedes robosztus növekedés egyik legszembetűnőbb árnyoldala az infrastrukturális különbség olyan tengerparti régiók, mint Shandong (山东), Jiangsu (江苏), Zhejiang (浙江), Fujian (福建), Guangdong (广东) és a belső tartományok között. Előirányozták új utak és a villamos energia hálózat bővítését az elmaradottabb belső területeken, valamint a biztonságos ivóvíz ellátás szavatolását. Ebben a pontban szerepelt a nagy észak-déli csatorna építésének a felgyorsítása, amely a Jangce folyó vizét szállítja majd a vízhiánnyal küszködő északi területekre. Ezen felül bővíti a már meglévő víztárolókat.  Szállítás: Bővíteni kívánják a szállítási hálózatot, komfortosabb és a meglévőnél lényegesen gyorsabb személyszállítást lehetővé tevő vasútvonalak építésével, a szénszállító vasúthálózat kiterjesztésével, mind személyszállításra mind áruszállításra alkalmas új repülőterek, kikötők és logisztikai bázisok építésével.

34

 Egészségügy és oktatás: Az egészségügyi és korházi ellátórendszer javítása, bővítése. Ezen felül a kultúra és az oktatás élénkítése a középfokú oktatási intézmények

építésével

az

ország

nyugati

és

középső

tartományaiban. Továbbá több speciális igényt kielégítő oktatási intézmény építését irányozták elő.  Környezetvédelem: Szennyvíz

és

hulladékkezelő

infrastruktúra

fejlesztése,

a

vízszennyezés visszaszorítása a gazdaságilag kiemelten fontos területeken. Az erdőtelepítési, fásítási programok felgyorsítása. Energiahatékonyság

ösztönzése,

valamint

a

környezetkímélő

technológiák kiemelt támogatása.  Ipar: A kutatás-fejlesztés, mint legfőbb nemzetgazdasági prioritás támogatása, valamint a tőkeigényes iparszerkezet átalakítása (lowtech) tudásintenzív (high-tech) struktúrává, valamint elősegíteni, hogy a kínai vállalatok az értékteremtési lánc magasabb fokán lévő, tehát

magas

feldolgozottságú

termékeket

legyenek

képesek

előállítani.  Természeti csapások utáni újjáépítés: A 2008. május 12-i Sichuan (四川) tartományban bekövetkező földrengés (amely 69 000 ember életét követelte) utáni anyagi károk helyreállításának a felgyorsítása.  Jövedelmek: Átlagjövedelem emelése mind a városokban, mind a falvakban. Továbbá a kínai kormány 2009-ben és 2010-ben megemelte a mezőgazdasági felvásárlási árakat, valamint a mezőgazdasági területeknek nyújtott támogatásokat. Az alacsony jövedelemmel rendelkező városi lakosok további támogatásra számíthattak.

35

 Közterhek: A jelentős, talán reformértékűnek nevezhető általános forgalmi adókkal kapcsolatos jogszabály változtatásokat minden iparágra kiterjesztik, ettől a vállalkozások adóterhei 120 milliárd jüannal (17,5 milliárd dollár) csökkennek, miközben külön támogatják a technológiai fejlesztéseket.  Pénzügy: A

gazdasági

növekedés

fenntartása

érdekében

a

pénzügyi

közvetítőrendszer fejlesztése, a hitelkihelyezés korlátozása miatt életbe léptetett fékező mechanizmusok eltörlése, a kisvállalatoknak, kiemelt projekteknek, valamint műszaki fejlesztéseknek nyújtott kamatkedvezmények kiszélesítése. Mivel a 2007-ben kirobbant gazdasági válság még nem ért minden kétséget kizáróan nyugvópontra (sőt egyesek szerint a második hullám, ami adósságválság formáját öltheti még csak most fog következni), ezért szükségesnek látom bemutatni azt a programot, amit Kína minden 5. évben megújít és kijelöli az elkövetkezendő évek legfőbb fejlesztési területeit, tőkeallokációs irányát, potenciális beruházási lehetőségeit. 2011. március 16-án a kínai népi kongresszus elfogadta a 12. ötéves tervet, ami nem csupán Kínának mutatja be a jövőbeli modernizációs területeit, hanem számos jövedelmező lehetőséget tartalmaz a külföldi vállalatok számára is, ezáltal pedig enyhítheti a válság negatív következményeit és segíthet

beindítani

a

gazdasági

növekedést.

36

2.3. Kína 12. ötéves terve46 2011. március 16-án fogadta el a kínai népi kongresszus a 12. ötéves

gazdasági és

társadalmi fejlesztési programot (经 济 和 社 会 发展 计 划), amit 2011 és 2015 között kell végrehajtani. A program 16 nagyobb részre tagolódik. I. rész A 12. ötéves terv folytatni kívánja a 11. ötéves programot a harmonikus társadalom és a tudományos haladás előmozdítása érdekében. A kínai kormány becslése szerint a 12. terv sikere a

tudomány, technológia és a

hazai innováció területén megvalósuló

kapacitásbővítéstől függ. II. rész A mezőgazdaság reformja (改 革 农 业) Legfőbb

cél

a

mezőgazdaság

termelői

folyamatainak

a

motorizációja

és

a

biotechnológiai innováció támogatása a mezőgazdasági hozamok emelése érdekében. A mezőgazdasági üzemek számát csökkenteni kell és elő kell segíteni a nagyobb üzemek létrejöttét, hogy jelentősen magasabb termelékenységet lehessen elérni. A termőterületeket meg kell óvni az urbanizációtól. A mezőgazdasági termelékenység és a hozamok növelése által kell megvalósítani a vidéki bérszínvonal közelítését az átlagos városbéli értékhez. III. rész Ipari termelés átalakítása (转 换 的 工业生 产) Az egész modernizációs program központi részének tekinthető, és egy átfogó ipari restrukturálási koncepciót tartalmaz. Az új ipari székhelyeket a fennálló erőforrás-, és nyersanyag lelőhelyek miatt a középső és nyugati területeken kell kiválasztani. 46

http://www.chinapolitik.de/studien/china_analysis/no_90.pdf letöltés dátuma: 2011.10.06.

37

Amennyiben

az

import

javak központi

jelentőségűek a

termelési

folyamatok

szempontjából, akkor (a szállítási költségek minimalizálása miatt) a part menti területek mentén kell a telephelyeket kialakítani. A hazai vállalatok versenyképesebbé tétele és a kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzájutás miatt erősíteni kell a fúziókat a következő területeken: autóipar, acél-, cement-, és alumínium ipar illetve ritkaföldfémek. A fúziók további legfontosabb célkitűzése a ,,nemzeti bajnokok” kinevelése. Stratégiai iparágak támogatása (支 持 战 略 产 业) A technológia intenzív, jövőt meghatározó iparágakat, mint a jövőbeni gazdasági növekedés alapját minden eszközzel támogatni kell. 7 ilyen iparág került megnevezésre: energiatakarékosság, környezet ipar, alternatív energiahordozók, alternatív hajtási technológiák, új ipari nyersanyagok, High-End termelési berendezések, a jövő generáció infokommunikációs

technikái,

biotechnológia.

Ezen

iparágak

fejlődésének

a

finanszírozását adókedvezményekkel és szubvenciókkal kell biztosítani. Energia felhasználás és termelés átalakítása( 能 源 的 生 产和 使 用转 换) Hatékonyabb felhasználása a nemzeti energiaforrásoknak, a tiszta és hatékony energiagazdaság támogatása. A szén-, víz-, és szélenergia továbbra is prioritásként kezelendő. Előirányozza a magasfeszültségű áramhálózat (>330 kW) 200 000 km-re történő kibővítését Előirányzatok (拨 款) Részesedését az energiamixben a 2010-es 70%-os értékről 63%-ra kell szén

csökkenteni. A széntermelést évi 3,2 milliárd tonnáról 3,8 milliárd tonnára kell emelni.

kőolaj földgáz atomenergia

Az éves 500 millió tonnás finomítói kapacitás növelése 800 millió tonnára. A vezetékhálózatot 140 000 km-re kell bővíteni. Energiamixbeli részesedését 4-ről 8%-ra kell emelni. Az energiamixbeli arányát 1,2%-ról 3%-ra, 11GW-ról 50GW-ra kell emelni.

38

Megújuló energiaforrások előirányzatai (可 再 生 能源 资 源拨 款) Az energiamixen belüli arányát 8,3%-ról 11,4%-ra kell emelni 2015-ig. A megújuló energiatermelés mintegy 75%-t a vízenergia fogja vízenergia

biztosítani. A 2010-es 211 GW-ról 2015-re 331 GW-ra kell kibővíteni a vízenergia kapacitást.

szélenergia

Kapacitásbővítés 35 GW-ról 105 GW-ra.

napenergia

Kapacitás kiszélesítése 0,6-ről 56 GW-ra. Mivel nem sikerült elérni a 11. ötéves tervben lefektetett 5,5 GW-os

biomassza

kapacitásbővítést, ezért újabb előirányzatot nem határoztak meg, csupán az előző programban szereplő érték megvalósítását.

IV. rész Szolgáltatási szektor támogatása (支 持 服 务 业) Elő kell segíteni, hogy a tercier szektorban minél több munkahely valósulhasson meg, hiszen a gazdaság ezen szektorában valamivel magasabb átlagjövedelmekre lehet szert tenni, mint más gazdasági szegmensekben Nemzetgazdasági jelentőségű szektorok a következőek: pénzügy, információtechnológia, logisztika, turizmus, környezetvédelem V. rész Regionális struktúraváltás (区 域 结 构 调整) 4 nagyrégióra koncentrálnak, ahol minden eszközzel támogatni kell a gazdaság szerkezetátalakítását. Nyugat-Kína: Infrastrukturális projektek gyorsabb megvalósítása a közlekedés és az energiaellátás hálózatának kiépítése érdekében.

39

Északkelet-Kína: Itt található Xinjiang (新疆), ami Kína legelmaradottabb területének tekinthető és etnikailag is különböző képet mutat, hiszen többségében ujgurok lakják. Magas munkaerő igényű ipari összeszerelő üzemek letelepítését kívánják elősegíteni Kína ezen tartományában, ezáltal nem csak új munkahelyeket lehet teremteni a régióban, hanem mérsékelni lehet az ujgurok szeparatista törekvéseit. Közép-Kína: Számos nyersanyag lelőhely a középső tartományokban található, ezért a különböző nyersanyagok felszínre hozatalát környezetkímélő(bb) technológiák támogatásával kívánják megvalósítani. Továbbá a mezőgazdaságilag hasznos területek nagysága miatt a gabonatermelés nemzeti prioritásként lett definiálva. Kelet-Kína: High-Tech iparágak fejlődésének a támogatása, valamint a magas hozzáadott értéket előállító vállalatok pénzügyi támogatása. VI. rész Környezettudatosság, intézkedések a globális klímaváltozás csökkentésére (环 境 意 识是 和 行动，以减 少 全球 气 候变化) A nemzeti tudat integráns részévé kell tenni az ökológiai ismereteket, és az erőforrásokkal való

takarékosságot.

Ezen

túlmenően

feltétlenül

csökkenteni

kell

az

ipari

energiafogyasztást és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Kínán belüli biodiverzitás és ökoszisztéma védelmét nemzeti érdekként kívánják definiálni. Körforgásgazdaság kiépítése (电 路 建 设) Célzott ösztönző rendszerekkel illetve jogszabály változtatással kell a kínai nemzet szűkös erőforrásainak a hatékony újrafelhasználását biztosítani. Az erőforrások illetve az ipari végtermékek hatékony cirkulációjával elő kell segíteni a munkahelyteremtést ebben a szegmensben.

40

VII. rész Hazai innováció és képzés támogatása (国 内 创 新和 培 训支 持)  A tudomány és technológia innovációs ereje (科学 和 技术 创 新的 力 量) Az interdiszciplináris kutatások támogatása célzott financiális eszközökön keresztül, különös tekintettel a tengeri és az űrkutatásokra. A hazai vállalkozások adminisztratív úton történő támogatása kiemelt figyelemmel az innovációs tevékenységekre. Továbbá segíteni kell az egyetemek, kutató hálózatok és a vállalkozások együttműködését.  A képzési rendszer javítása (提 高 教 育系 统) 2012-ben a GDP 4%-át kell oktatási célra fordítani. Cél, a magasan képzett munkavállalók számának a növelése. Támogatni kell a rugalmas és újítószellemű képzési struktúra elterjedését. VIII. rész Közszolgáltatások javítása (改 善 公 共 服 务)  Munkaerő piaci stratégia (劳动 力 市场策 略) Az állam aktív gazdasági szerepvállalásán alapuló munkaerő piac-politika folytatása.

További

munkahelyteremtés

a

munka

intenzív

ipari

szektorokban.  Jövedelemelosztás módosítása (分布将 发生 变 化) Különböző

gazdasági

munkavállalók

szegmensekben

jövedelmének

az

lévő általános

alacsony

jövedelmű

megemelése.

A

jövedelemelosztás átalakítása a juttatási rendszer és a megélhetési költségtámogatás reformján keresztül. Az közteherviselés reformja az alacsony jövedelműek adójának a csökkentésével és a magas jövedelműekre kivetett jövedelemadó emelésén át. Az állami vállalatok vezetőinek kifizetendő bérek és premizálások szigorú kontroll alatt tartása. 41

 Szociális biztosítási rendszer kiépítése (建 立 社会 保 养 体系) A városi és vidéki egészségügyi rendszer megerősítése, a bérlakás rendszer kiépítésére történő forrás felszabadítás.  Az egészségügyi alapellátás javítása (提高 初 级 卫生 保 健) Egyértelmű és mérhető teljesítményjavulás, ezen felül javítani kell a preventív intézkedések hatékonyságát. A vidéki sürgősségi ellátórendszer megkezdett kiépítésének a befejezése. A tradicionális kínai orvoslás és medicinák támogatása. IX. rész Ellenőrzött társadalmi fejlődés, valamint a vidéki és a városi önkormányzatok erősítése (控 制 社 会的 发 展地 方 发展)

Legfontosabb

célkitűzés

az

önkormányzati

struktúrák

és

szolgáltatások

professzionalizálása.  Társadalmi önszerveződés támogatása ( 社 会 自 收自 支) A társadalmi önszerveződés adminisztratív és jogi úton történő támogatása. X. rész Kulturális fejlődés támogatása (支 持 文 化 发 展) A szocialista eszme-, és értékrendszer megőrzésének és továbbfejlesztésének az igénye. Továbbá a kínai típusú szocializmus külföldre történő kommunikációjának az erősítése.

42

XI. rész Szociális piacgazdaság erősítése (加 强 社会 市 场 经济)  A költségvetési és adórendszer reformja (预 算和 税收 改 革) A vagyonadó kiszélesítésével növelni kell a lokális önkormányzatok adóbevételeit. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi önkormányzatok kötvényeket bocsássanak ki. Az általános forgalmi adó kiterjesztése a szolgáltató szektorban.  Pénz és bankrendszer reformja (货 币和银 行 体 系改 革 ) A pénz és tőkepiac fejlesztése továbbá a pénzügyi közvetítő rendszer hatékonyabbá tétele. XII. rész Külpolitika és Külgazdaság (外 交 政 策 和 国 际 贸易) Az infrastrukturális hálózatok, a kereskedelem erősítésén keresztül ösztönözni kell a dél-kelet ázsiai gazdasági együttműködést és kooperációt. Az együttműködés középpontjában Kínának kell állnia. XIII. rész Kormányzati struktúra erősítése (加 强 治 理 结 构) A korrupció visszaszorítása a kormányzati hivatalok hatékonyságának a javítása révén. Továbbá tökéletesíteni kívánják a végrehajtó hatalmi szerveket. A 12. ötéves terv utolsó három részében, ami a Tajvanhoz, Makaóhoz és Hong Kong hoz

fűződő

viszonnyal,

valamint

a

Népi

Felszabadító

hadsereg

modernizációjának a folytatásával foglalkozik, nem kerülnek érdemi információk kifejtésre, csupán amennyi a Kínai Kommunista Párt hivatalos álláspontjából is világosan kiderül. A kapcsolatokat Hong Kong-hoz valamint Makaóhoz az ,,egy ország,két rendszer” elv mentén kívánják tovább folytatni. Kína kapcsolatát Tajvannal pedig belpolitikai természetűnek tekintik, mivel továbbra is Kína saját, renegát tartományaként kezeli Tajvan szigetét. A Népi Felszabadító hadsereg modernizációjával kapcsolatban csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre, hiszen minden ilyen jellegű információ legfelsőbb államtitoknak minősül. 43

3. Magyarország és Kína kapcsolatai

Külön fejezetet szánok Magyarország szerepének az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatban. Azért tartom fontosnak, mert újra felélénkültek a magas szintű politikai kapcsolatok a folyamatosan intenzív gazdasági, kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok mellett. Ezt jól tükrözi az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly (két éven belül másodszor) Kínában tárgyalt és idén Wen JiaBao47 Magyarországra látogatott.

3.1. A magyar-kínai kapcsolatok rövid történeti háttere

Magyarország és Kína kapcsolata hosszú időkre nyúlik vissza, amit jól mutat, hogy Magyarország kínai elnevezése „xiong ya li”, ami annyit jelent: „ázsiai hun nemzetiség”. Ez arra utal, hogy a kínai ember számára mi Ázsiából származó rokonaik vagyunk, akik elvándoroltak. A család- és keresztnevünk sorrendje is a kínai család- és keresztnév sorrenddel azonos, ami egyedülálló Európában. Ezért több féle eredetkutatás is napvilágot látott, amelyek ugyan nélkülözik a tudományos megalapozottságot, de mégis arra engednek következtetni, hogy a kínaiak a rokonaink.48 A Kínai Népköztársaság megalakulását követő időkben a kínai magyar kapcsolatok nagyon aktívak voltak. Sajnos, a szovjet-kínai kapcsolatok megromlása, ami időben egybe esett a „nagy kulturális forradalom” időszakával véget vetett ennek. A kínai nyitáspolitikájától kezdődően,

a

1980-as

években

Kína

intenzíven

érdeklődött

Magyarország

reformprogramjai iránt és nagyon sok kínai delegáció érkezett Magyarországra. Ennek ellenére a rendszerváltozást követően több mint egy évtizedig a kínai kapcsolat nem részesült kellő figyelemben. 1990-es évektől Magyarország Európai Unió orientált lesz, bár az sem hagyható figyelmen kívül, hogy 1988-1992 között a magyar-kínai vízummentességnek,

valamint

a

törvényesen

megalakítható

magánvállalkozások

magyarországi elterjedésének (BT-k, Kft-k) köszönhetően több ezer kínai állampolgár érkezett Magyarországra, ennek köszönhetően a mai napig Közép-Kelet Európában Magyarországon található a legnépesebb kínai kolónia. Magyarország referenciapontként

47 48

Magyar hangátírással olvasva: Ven Csia-pao Máthé Lajos előadása belső-ázsiai rokonainkról, 2008. október 31-én

44

szolgált a kínaiak számára. A hazánkban letelepedett kínaiak fenntartott kapcsolata az anyaországgal növelték ismeretségünket és a médiában közölt tudósítások révén fenntartották a kínai közvélemény érdeklődését országunk iránt. Az 1950-es, 1960-as években szerzett hírnevünk folyamatosan megkopott, bár szerencsénkre az idősebb generáció, akik a döntéshozó posztot betöltik, még emlékeznek a kínai-magyar barátság aranykorára. Azonban Kína nagyon megváltozott. A nyitás politikájának köszönhetően az egész világ megjelent Kínában és a termék eladhatóságát már nem csak az ismertség határozza meg. Sajnos a Kínában szerzett hírnevünk megkopott, legtöbb ipai termékünk pedig az 1990-es években tűntek el a hazai gyártóbázisok megszűntével. Erősségünk a magyar technológiában rejlik, ami nem „eladható termék”, ennek hasznosításához vállalkozói ismeretekre és tőkére van szükség. Magyarországot a multinacionális tőkebefektetések és az általuk generált EU exportra épülő gazdaság jellemzi. A korlátozott számban meglévő kiváló magyar technológiát kézben tartó magyar vállalkozások nem rendelkeznek elegendő tőkével, sem megfelelő tudással, ahhoz hogy a terméküket eladhassák Kínának. A magyar „tudásexportot” az is fékezi, hogy Kínában a szellemi tulajdonjog védelmének még nincs meg a stabil háttere. Ezt elsősorban folyamatos élen maradást biztosító újításokkal és magas tudástartalmú kiegészítő szolgáltatások nyújtására szóló hosszú távú szerződésekkel lehet ellensúlyozni.

3.2. Magyarország Kína-politikája az elmúlt években

2003

augusztusában,

a

kínai-magyar

bilaterális

kapcsolatok

Medgyessy

Péter

miniszterelnöki látogatása után mélyültek el igazán. Ezután a kínai magyar kereskedelem volumene több mint nyolcszorosára nőtt. A látogatás alatt megállapodtak, hogy Magyarország Kína közép-európai regionális gazdaságfejlesztési központja lesz. 2003-as miniszterelnöki látogatás eredményeképpen több olyan döntés is született, ami Kína számára is mutatja Magyarország elkötelezettségét a kétoldali kapcsolatok fejlesztése iránt. Az EU-ban egyedülállóan kínai ügyekért felelős kormánybiztost neveztek ki, Tudományos és Technológia Vegyesbizottság (TéT VB) létesült, ami két éves időszakokra fogad el projekteket, amit mind a két ország kormánya támogat anyagilag. A Tét VB ülése legutoljára 2004-ben volt Pekingben. 2004-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül létrejött a magyar-kínai tagozat, amely aktív szerepet vállal a két ország vállalkozásai

45

közötti kapcsolatok létrehozásában. A kapcsolatrendszert Hu Jintao 49 kínai államfő hivatalos látogatása Magyarország EU-csatlakozását követően is a kapcsolatok erősítését jelzi. A látogatás keretében a felek Közös Nyilatkozatot adtak ki, amelyben együttműködési partnerségi szintre emelték a bilaterális kapcsolatokat. Aláírásra került a két ország között a Gazdasági Együttműködési Megállapodás is. 2004-től a magyar kormány kiemelt figyelemmel ápolja a kapcsolatokat Kínával. 50 2010 novemberében, Orbán Viktor miniszterelnök Kínába látogatott, a látogatás fő célja a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítése, a kínai tőke Magyarországra vonzása volt. Ez a kapcsolat igen egyoldalú: amit Peking fontosnak tart azt könnyedén megvalósítja. A magyar államadósság finanszírozása, infrastrukturális beruházások, a nemzeti légitársaság üzemeltetése, a magyar vasút modernizálása egyebek mellet ezek azok a területek, amikben a magyar állam tőkét szeretne bevonni. Az erre irányuló ismételt miniszteri szintű tárgyalások még nem hoztak érdemi előre lépést. 2011 júniusában 24 év után először kínai miniszterelnök, Wen JiaoBao Magyarországra látogatott. Egy új kínai-magyar vállalkozói fórum létrehozásával, a bürokratikus akadályok lebontásával, a fiatalok Kína iránti figyelmének felkeltésével igyekszenek elősegíteni a kapcsolatok javítását. A tárgyalásokkal kapcsolatban a kínai miniszterelnök aláhúzta: Kína bízik Magyarország fejlődésében, így magyar államkötvényeket fog vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós hitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására, 2015-ig húszmilliárd dolláros szintre kívánják fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat, valamint jelentős kínai vegyipari beruházások is várhatóak hazánkban. 2011 januárjában a Wanhua Csoport megvásárolta a korábban külföldi kockázati tőkések tulajdonában lévő BosodChem Zrt-t, amelynek fejlesztésére már azóta is több tíz millió eurót költöttek. Magyar részről erőfeszítéseket tesznek, hogy Magyarország legyen a kínai gazdaság egyik európai logisztikai központja. A kínai miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a humán kapcsolatok előmozdítása érdekében kölcsönös ösztöndíj programokkal biztosítják a kínai és a magyar diákok csereprogramjait, illetve kulturális központok létrehozását is tervbe vették.51 49

Magyar átírás: Hu Csin-tao Mohr Richárd, Eastinfo Kft.,2008, Magyar-kínai kapcsolatok rövidített változat: http://www.eastinfo.hu/hu/media/download/m-k_kapcsolatok_rovid.pdf letöltés dátuma: 2011.11.05. 51 http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2011/06/24/orban-mar-apolhatja-mely-barati-viszonyait-kinaval letöltés dátuma: 2011.11.06. 50

46

3.3. A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok általános feltételrendszere, serkentő és gátló tényezői A kínai kapcsolat számos európai ország számára konjunktúranövelő, beruházásokat és fejlesztéseket ösztönző szerepet tölt be, bár a foglalkoztatottságra, az ár- és a bérszínvonalra, a külkereskedelmi egyensúlyra, a termelési szerkezetre reformokat kikényszerítő nyomást gyakorol. Magyarország külkereskedelem orientált, nyitott gazdaság, Kína kihívására aktív kapcsolatfejlesztéssel vagy védekező, elzárkózó stratégiával reagálhat. Magyarország az első opciót választja. Kína helye az egyes országok külkereskedelmi rangsorában és az adott ország gazdasági fejlődésé között egyértelmű pozitív reláció mutatható ki. Kína európai jelenlétének erősítésére törekszik és ehhez hazánkat egy lehetséges „csatolási felületnek” tekinti. Magyar részről úgy gondolják, Magyarország lehetne egy „híd” vagy „kapu”, összekötő kapocs Kína és az EU között. További előnyt jelent a földrajzi helyzetünk, amely megalapozhatja a regionális központtá válásunkat. Ezt elősegítheti Európában

kialakult

gazdasági

kapcsolatunk,

történelmi

tapasztalatunk

és

helyismeretünk.52 A kapcsolatfejlesztés útjában azonban gátló tényezők is tornyosulnak. A kínai kapcsolatok fejlesztése más viszonylatokhoz képest sokkal nagyobb mértékű állami beavatkozást, támogatást igényel, amit objektív és szubjektív követelmények is alátámasztanak: - A szükséges beruházások nagysága meghaladja a magyar kis- és közepes vállalkozások kockázatvállalási, tőkebefektetési lehetőségeit. - A magyar közlekedési, logisztikai infrastruktúra jelenlegi állapotában csak korlátozottan alkalmas a Kínával folytatott együttműködésében rejlő lehetőségek realizálására. 53 - A kínai tőke bevonása csak hosszú távú, stratégiai elkötelezettséget tükröző magyar állami garanciavállalás mellett lehetséges, ami a közbeszerzés keretein belül körülményes.

52

Petővári Bence (2008): Migrációs és vízumpolitika Magyarország Schengen-tagságát követően, Budapest, 32old. 53 Kutasi Gábor (2008): Logisztikai lehetőségek a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban, Budapest, 15 old.

47

Kína stratégiai partnerválasztását befolyásolhatja az európai országok között kibontakozó verseny Peking kegyeinek megnyeréseiért. Az európai nagy – és középhatalmak tőkeerejük, technológiai fölényük, történelmileg kialakult Kína kapcsolataik és nagyobb helyismeretük és kulturális sokszínűségek miatt versenyelőnyt élvezhetnek velünk szemben.

3.4. Lehetőségek, kockázatok és kihívások szektorok szerinti bontásban 3.4.1. Agrárium54 A kínai

mezőgazdaság részesedése

a

GDP-ből

viszonylag magas (14%).

A

mezőgazdaságban dolgozók aránya 49%. Kína számos agrártermékből a világ termelője, azonban súlyos problémákkal is küzd. A gondok ellenére az agrártermékek előállítása folyamatosan növekszik. A magasan feldolgozott élelmiszerek iránti igény gyors növekedése várható. Kína külkereskedelmében a mezőgazdasági és élelmiszeripari export és import aránya 3 százalék. Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlege pozitív, de az ipari alapanyagok

kereskedelmének

beszámításával

negatív.

2006-ban

a

világ

agrárkereskedelmének 4 százalékát adta. Kína legjobb úton halad afelé, hogy agrárpiaci nagyhatalommá váljon. Kína agrárexportunkban kevésbé fontos helyet foglal el, ezzel ellentétben, importunkban növekvő szerepet játszik. A kétoldalú forgalomban agrár-külkereskedelmi egyenlegünk Kínával szemben folyamatosan romlik. A magyar exportban a toll, a pehely, a vágási melléktermékek, a bor és a vetőmag jelentősek. Importunkban a szárított zöldségek és az olajnövények dominálnak. Az agrárium területén számos együttműködési lehetőség kínálkozik, például az élelmiszerbiztonság, az állattenyésztési technológiák, a szőlőfeldolgozás és borelőállítás stb. területén. Az együttműködés fontos eszköze lehet az agrárdiplomácia. Az agráregyezmények előkészítése során szükséges a kínai piac sajátosságaiból adódó kockázati tényezőkre, veszélyekre és korlátokra, kellő figyelmet szentelni.

54

Kartali János-Wagner Hartmut (2008): A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei az agráriumban, Budapest, 24 old.

48

3.4.2. Logisztika55 2008. január végén beindult a rendszeres közvetlen vasúti szállítás Kína és Nyugat-Európa között, Magyarországon keresztül. A kínai termékek tranzitszállítmányozásában rejlő bővítési lehetőségeket mutatja, hogy az elmúlt években Magyarországra érkező évi 4 milliárd. USD értékű import 70-80 százaléka továbbexportálásra került az EU más tagállamaiba. Ahhoz, hogy a kínai logisztikai tevékenységben rejlő gazdasági növekedési lehetőségeket Magyarország minél jobban ki tudja aknázni, alapvető hátrányokat kell leküzdenie: például az autópálya hálózatot bővíteni, a vasúti fuvarozást korszerűsíteni, a hazai szállítmányozói kapacitást bővíteni kellene, stb. A kormányzat 2008 januárjában megjelentette a Magyar Logisztikai Stratégiát, amely lehetőséget kínál Magyarország számára, hogy a logisztikai ágazatban nemzetközi szinten a piacot meghatározó szerepre törjön kapacitásban és technológiai fejlesztésben. 3.4.3. A regionális kooperáció lehetőségei 56 Kína egyre innovatív iparpolitikája és kereskedelmi súlyának növekedése komoly kihívást jelent. A Kínából származó import termékszerkezete az utóbbi évtizedekben átalakuláson ment keresztül, a munkaerő-intenzív és alacsony technológiai szintű termékeket felváltotta a feldolgozott gépipari és elektronikai árucikkek és produktív alkatrészek növekvő importja. Magyarország a közép- és kelet-európai térség államaihoz képest intenzív politikai és gazdasági kapcsolatokat ápol Kínával. Kínával szemben az évek óta fennálló külkereskedelmi deficit túlnyomó része az elektronikai alkatrészek behozatalából származik, amely az exportnövekedést adó elektronikai berendezések és gépjármű kivitelét alapozza meg, így nem a fennálló deficit csökkentése a cél, hanem a kivitel bővítése. A kifelé irányuló kínai turizmus évi 10-12 százalékos növekedést is képes felmutatni, ami 2020-ra akár évi 100 millió kínai turistát jelenthet, amivel Kína a negyedik legnagyobb turistahatalom lehet. A lehetőség kihasználása a térség országainak az összefogásával valósulhat meg, Magyarország központi szerepet vállalhatna, mert Budapestről közvetlen repülő járat indul Pekingbe.

55

Kutasi Gábor (2008): Logisztikai lehetőségek a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban, Budapest, 15 old Novák Tamás- Túry Gábor (2008): Magyarország, mint regionális központ Kína számára Közép-,Kelet- és Délkelet-Európában- a regionális kooperáció lehetőségei, Budapest, 20 old. 56

49

3.4.4. Együttműködési lehetőségek a magyar tudásexportban, a kutatásfejlesztésben és az oktatásban Az 1990-es évektől a két ország tudományos és oktatási kapcsolatainak fejlődése dinamikusan felgyorsult. Napjainkban a humán, a természettudományi, az oktatás és a műszaki kutatások területén erőteljesen bővülnek a kapcsolatok. Magyarországon elsőként nyílt meg a Kínai-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (2004). Kitörési pont lehet számunkra a tudásértékesítés, az oktatási és kutatási szolgáltatások és a technológiák exportja. A kínaiak nyitottságát jelzi, hogy keresik a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a kutatás-fejlesztés területén is. A Kínai Népköztársaság külföldi kutatási és fejlesztési befektetései is dinamikusan növekedtek. A tudás- ás technológiaexportban Kína és Magyarország kölcsönösen a hídfőállás szerepét töltheti be. A magyar vállalatok egy kínai kapcsolat megteremtésével és referenciával hatalmas piachoz férhetnek hozzá. Ugyanez kölcsönösen is igaz, Magyarország kapukat nyithat meg EU felé Kínának. Az EU és Kína között kialakított tudományos és műszaki együttműködés is kedvező szervezeti és finanszírozási forrásokat biztosíthat a magyar oktatási, kutatási és vállalkozási szervezetek számára. A magyar kutatók számára a kínai vállalatokkal történő K+F együttműködés lehetőséget nyújt a nagy nemzetközi vállalatokhoz való kapcsolódáshoz.

3.5. Kínai befektetések57 Mi nem a magyar piacot tudjuk felajánlani Kínának, hanem hazánk logisztikai helyzetét. Mi lehetünk a térség disztribúciós központja, előszoba a térség piacai felé. A két ország kereskedelmi kapcsolata nem egyirányú, az utóbbi években egyre nagyobb azoknak a magyar cégeknek az aránya, akik Kínába exportálnak. Hosszú távon komoly lehetőségek vannak a közös infrastruktúra-fejlesztésben, és a technológiai transzfer szerepe is felértékelődhet, például mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, vízgazdálkodási rendszereket kínálhatunk az országnak. Kínában ugyanakkor főként a réspiacokat tudjuk megcélozni.

57

Haász János, Jenei Miklós Mit hoznak a kínaiak a magyar embereknek? Index, 2011.06.24.

50

Az infrastrukturális beruházásokban van a legnagyobb előrelépés: áprilisban stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá arról, hogy China Railway Construction Company beszáll a magyar vasúti hálózat fejlesztésébe, technológiai, építési és finanszírozási eszközökkel vesz részt. A Hainan légitársaság anyavállalata esetleg részesedést vásárol a Malévban (magyar-kínai vegyesvállalat formában), ebben a kérdésben azonban addig nem várható előrelépés amíg a nyitott kérdéseket a korábbi orosz tulajdonossal a magyar fél nem rendezi, valamint az EUval nem egyeztetik a magyar állami szerepvállalás részleteit a MALÉV finanszírozásában. A Szombathely közelében tervezett, logisztikai célokat szolgáló nemzetközi repülőtér projekt mögött szintén kínai befektető áll, az építési munkálatokat China Construction Group fogja végezni. Az autóipari együttműködésről szintén csak tárgyalások folynak, sajtó hírek szerint autóbusz-összeszerelő üzemet szeretne Magyarországra hozni a King Long United Automotive Industry. Wanhua Industrial Group 2011. februárban 1,26 milliárd eurós befektetéssel 96%-os részesedést szerzett a kazincbarcikai BorsodChem Zrt.-ben, ez volt az eddigi legnagyobb kínai tőkeberuházás Magyarországon. A múlt év végéig körülbelül 600 millió dollár működő tőke befektetés érkezett hazánkban, azóta 2,5 milliárd dollárra nőtt. Az egy főre jutó kínai befektetés a térség országai közül hazánkban a legmagasabb. 58 A kínai társaságok az informatika, az információs és kommunikációs technológia, az elektronika, a telekommunikáció és a kutatás-fejlesztés területén fektetnek be hazánkban. Az elmúlt években érkezett nagyobb befektetők között említik a mobil- és vezetékes távközlési hálózati eszközöket és berendezéseket gyártó Huaweit, amely nemrég második globális központját nyitotta meg Pécset. Szintén összeszerelést hozott idén tavasszal a sárvári Flextronics-gyárba a Lenovo, bár az ő regionális központjuk nem Magyarországra, hanem Ausztriába és Szlovákiába került. Az utóbbi időben a járműgyártók mellett kínai textil-, cipő- és bútoripari cégek érdeklődése is megélénkült olyan közép-európai telephelyek iránt, amelyek integrálásával könnyebben kivédhetik az EU antidömping-szabályozását. Közel áll a megvalósításhoz a kínai

orvoslásra

fókuszáló

táplálék-kiegészítőket,

kozmetikumokat,

egészségügyi

termékeket gyártó Tiens Biotech Group magyarországi projektje is, amely ugyancsak európai bázist és logisztikai központot hozna Magyarországra.

58

Matura Tamás (Magyar Külügyi Intézet munkatársa) nyilatkozta az Indexnek 2011. június 24-én

51

A szakértők szerint Magyarország számos ok miatt vonzó befektetési célpont a térségben a kínaiaknak. Elsősorban azért, mert fontos európai közúti és vasúti útvonalak csomópontjában fekszik, így innen a kelet- és nyugat-európai piacok is könnyedén megközelíthetők. Vannak egyéb szempontok is, ilyen az, hogy itt van a régió egyetlen Bank of China-fiókja és egyetlen kínai magyar két tannyelvű általános iskolája, továbbá Közép-Kelet Európából csak Budapestről indul közvetlen légi járat Kínába.

Magyar-kínai külkereskedelem 2001-2010 (Millió forintban)

4. Diagram Magyar-kínai külkereskedelem 2001-2010 között (millió forint)59

Lengyelország után Magyarország folytatja a legnagyobb volumenű kereskedelmet Kínával, ami gyorsan növekszik, a tavalyi nagyjából 8,7 milliárd dollár után idén már 10 milliárdos kétoldalú forgalmat prognosztizálnak. 60 A magyar külkereskedelmi hiány természetesen igen jelentős, ugyanakkor a kínai importunk legnagyobb része – beépülve hazai termékekbe – reexportra kerül nyugati országokba.

59

Forrás: KSH http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/04/27/a_selyemut_vege_magyarorszag/ letöltés dátuma: 2011.11.10. 60

52

4. Bank of China61 4.1. Története 1912: Kínai Köztársaság Ideiglenes kormánya megalakulása után, Dr. Sun Yatsen, az ideiglenes elnök, beleegyezett a Da Qing Bank, Bank of China-vá átalakításába, ami Kína jegybanki funkcióját töltötte be. Február 5-én, Bank of China (továbbiakban BOC) megalakult Shanghaiben, Hankou út 3. szám alatt, a Da Qing Bank helyén. Ezután a BOC kibocsáthatott bankjegyeket. 1916: Az Észak-Warlods kormány elrendelte, a Bank Silver Notes beváltásának a felfüggesztését. A bank hitelképességének a fenntartása érdekében, BOC sanghaji fiók visszautasította a rendeletet és folytatta az USD beváltását, így rendkívül megnőtt a BOC hírneve és presztízse. 1928: BOC lett a kormány nemzetközi deviza váltó bankja. 1929: BOC londoni fiók megnyílt, ez volt az első tengerentúli kínai bank. Ettől kezdve, BOC két évtizeden belül 34 fiókhálózatot hozott létre. 1949: Június 5-től kezdve a BOC üzleti tevékenységet is folytat. A bank szakosított nemzetközi bankká változott, aktívan támogatta a külkereskedelmet és hozzájárult a nemzetgazdaság helyreállításához és fejlődéséhez. 1950: Április 9-én ült össze az első igazgatósági gyűlés, a pekingi fiók megalapítása óta. Mr Nan Hanchent kinevezték elnöknek Ms He Xiangning lett a felügyelő. 1984: November 6-án, BOC kibocsátott 20 milliárdnyi yen összértékű Samurai kötvényt Japánban, amely az első külföldi kötvény kibocsátása a modern Kína megalapítása óta. 2001 végéig a BOC 27-szer bocsátott ki kötvényeket a nemzetközi piacokon, a tőkeállománya 5 milliárd dollárra növekedett. BOC mára egy elfogadott kötvény kibocsátó lett.

61

Sinolingua: Bank of China, 1999 (belső anyag)

53

1993: Kína bevezette a deviza rendszer reformját és így felkeltette a világ érdeklődését. BOC fontos szerepet játszott az árfolyam egyesítésében, deviza vásárlásban és eladásban, a külföldi vállalkozások integrálása a deviza eladási rendszerbe stb. 1994-ben, BOC egy állami tulajdonú kereskedelmi bankká kezdett átalakulni.

1994 Május 1-én, BOC a harmadik kibocsátó bank lett Hong Kong-ban a Hong Kong-i Dollár kibocsátásával. 1995 októberében kibocsátotta a Makaói Patakát. A két kibocsátás segítségével a Hong Kong-i és a makaói pénzügyi piac stabilizálva lett. Ez is megfelelően tükrözi a BOC pénzügyi erejét. 1998: BOC International Holdings Ltd., BOC teljes tulajdonú leányvállalata Hong Kongban a banki befektetésre specializálódott. Ez a legfontosabb Kínán kívüli befektetési bank és ennek megfelelően itt található a legerősebb csapat, a legnagyobb nemzetközi forgalmazási és kiskereskedelmi hálózat és a legtöbb aktívákat is itt birtokolnak. 2001: Október 1-én, a Bank of China Hong Kong Ltd. a 10 tagbank közé tartozik, amik BOC Grouppá olvadtak össze, amely nemcsak egy új lehetőség a Hong Kong-i fióknak, hanem egy fontos lépés a BOC szerkezetének az átstrukturálásához. 2002: Február 4-én ünnepelte a 90. évfordulóját. 2002 júliusában, BOC Hong Kong Holdings sikeresen lebonyolított egy 2.8 milliárd USD értékű kötvény kibocsátást, ami 7,5 szeresen volt túljegyezve. Ez egy hatalmas mérföldkő volt a Bank of China fejlődésében és jelentős előrelépés a kínai bankszektor reformjában. 1912-1949-ig, BOC rendre központi bank, nemzetközi deviza váltó bank, speciális kereskedelmi bank volt, így egyben eleget tett az állami és a fejlődő kínai pénzügyi szolgáltatási szektori kötelezettségvállalásának. A körültekintő menedzsmentnek és a progresszív reformok eredményeként számos jelentős eredmények történtek a bank üzleti tevékenységének a diverzifikálásában. A Kínai Népköztársaság megalapítása után, BOC lett az állam által kijelölt devizával és külkereskedelemmel foglalkozó bank, ezzel jelentősen hozzájárult Kína külkereskedelmi és nemzetgazdasági fejlődéséhez. 1994-ben a szakosított deviza bank átalakult állami tulajdonú kereskedelmi bankká. BOC átstrukturálta az alaptőkéjét 2003-ban, ami 2004 augusztusában a Bank of China Limited eredményezte, 54

2006 június-júliusában bevezették a hongkongi és a makaói tőzsdére „A” részvényen és „H” részvényen listázták a kínai kereskedelmi bankot. 2008-ban a BOC az Olimpia hivatalos, egyedüli banki partnere volt. BOC az egyik legnagyobb kereskedelmi bank Kínában, tartós és gyors növekedést tud felmutatni a szolgáltatói képességének köszönhetően. 2010 végén, összesen 10,074 intézménye volt Kínában. 2010-ben a nettó profit hazai piacon 85820 millió jüan volt, 33.3%-kal növekedett az előző évekhez képest. BOC a legglobálisabb bank Kínában, 2010 évvégén, 984 intézmény volt Hongkongban, Makaóban, Tajvanon és más országokban. Kínán kívüli bankfiókok nettó profitja összesen 23871 millió jüan volt 2010-ben, az összes aktívum évvégére elérte 1.33 trillió jüant. Mint a legnemzetközibb és a legsokszínűbb bank Kínában, a BOC teljes körű pénzügyi szolgáltatást kínál az ügyfelei számára az anyaországon belül és kívül egyaránt. A bank alapvető üzleti tevékenysége a kereskedelmi bank, belefoglalva a vállalati banki szolgáltatásokat, a személyes banki és pénzügyi szolgáltatásokat. BOC International Holdings Limited, az egyik teljes tulajdonban lévő leányvállalat, a BOC befektetési bank fiókja. BOC Insurance Co Ltd., a leányvállalatai és a kapcsolódó vállalatok végzik a biztosítási tevékenységet. BOC Investment Management Co, Ltd ellenőrző leányvállalatai működtetik a bank alapkezelő üzleteit. BOCG Investment Limited végzi a közvetlen befektetéseket, mint teljes tulajdonú leányvállalat. BOC Aviation Private Limited feladata a bank repülőgép lízing üzlete. 2009-ben a The Banker magazin rangsorolása szerint a világ 1000 vezető bankja között a BOC 11. helyen végzett az alaptőkét figyelembe véve. A Financial Times „A 100 legértékesebb világmárkák” közé a negyedik helyre választotta a BOC-t 21.96 milliárd USD márka értékkel. BOC az egyetlen kínai vállalat, amelyik 22 egymás követő évben benne volt a „Fortune 500”-ban. 2010-ben, a hatodik helyen végzett a világ bankjai között, 139.81 milliárd USD-vel. BOC közel száz éves történelme alatt mindig „kiváló folytatás” eszményében cselekedett. Széles körben elismert az ügyfelei által a megfontolt műveletek és az ügyfél központú üzleti koncepciók miatt. BOC továbbra is két dologra összpontosít: a nemzetgazdaság fejlődésére és a nemzetközi bankká váláson.

55

4.2. Fejlődési stratégia Stratégiai cél: Vezető nemzetközi bankká válás, gazdasági növekedés

2012: 

Üzleti teljesítmény folyamatosan javul



A fontos régiókból származó bevételek gyorsan növekednek



A hazai devizában denominált üzleti tevékenység továbbra is vezet a piacon



Márka és jó hírnév javítása



Menedzsment mechanizmusának javítása



Az ügyfél központú szolgáltatás formálása



Folyamatosan fejleszti a vállalati kultúrát

2020 

Világszínvonalú bankká váljon



Elismertség, hírnév



Üzleti működésének a mechanizmusa megfelel a nemzetközi gyakorlatnak



Teljes mértékben hajtsák végre a vállalati kultúra „kiválóságát”



Nyilvánvaló előnyei vannak a nemzetközi versengésnek

Stratégiai pozicionálás Ahhoz, hogy egy nagy multinacionális bankcsoport legyen egy diverzifikált és integrált határokon átnyúló üzleti platformmal kell rendelkeznie. A bank javítani szeretné versenyképességét az üzleti hálózat bővítésével, az ügyfélkör szélesítésével, termék innováció ösztönzésével és a márka ismeretség növelésével. Az alapvető stratégia, hogy egyesítse a márkát, az ügyfeleket és a hálózatokat, a bank kihasználja a változatos szolgáltatásokat, a diverzifikált üzleti platformot és a szinergiák nyújtotta versenyképes előnyöket. Ennek segítségével az ügyfeleknek átfogó és magas színvonalú pénzügyi szolgáltatásokat kínál, beleértve a befektetési bankot, befektetési alapokat, biztosítást és lízinget is. 56

A bank hazai vállalkozók fejlődését elősegíti, hogy egy nagyobb és erősebb helyi jelenlétre tegyen szert. Ugyanakkor, kihasználja a gazdasági globalizáció üzleti lehetőségeit. A bank gyorsan szélesíti a határon átnyúló tevékenységét és a szolgáltatásait az ügyfelek igényeinek megfelelően. A bank bővíti üzleti skáláját kockázatkezeléssel és a strukturális optimalizálásra összpontosít. Ugyanakkor, a bank elősegíti az üzleti tevékenységet a működési hatékonyság javításával, felgyorsítja a fiókok fejlődését, növeli a szakmai létszámot ezzel segítve a további növekedést, fokozza a hosszú távú nyereséget és az üzleti fenntarthatóságot.

57

5. Bank of China Hungária Zrt. A Bank of China által létrehozott első pénzügyi intézmény Közép-Európában, BOCH 2003 február 10-én nyitott hivatalosan, nagyon rövid és hatékony felkészülési idő után. Kína és Magyarország között már rég óta sikeres kereskedelmi és gazdasági együttműködés van, annak ellenére, hogy nagyon messze található földrajzilag a két ország. Mind kettő feltörekvő ország, Kína és Magyarország gazdasága egymás komplementere

a

gazdasági

fejlődésben.

Magyarország

a

kedvező

földrajzi

elhelyezkedésének köszönhetően Európában, az Európai Unió tagjaként, jelentős szerepet játszik a gazdasági és kereskedelmi fejlődésben Európa és Kína között. Magyarország a „hídfő” szerepét játssza Kína szemében. Az együttműködés a két ország között nagyon sikeres. Bank of China Head Office teljes mértékben támogatja, BOCH működése megfelel a jogszabályoknak, a törvényeknek és megragadta a regionális piac nyújtotta lehetőségeket. BOCH elsődleges fontosságú banki termékekre fókuszál, mint a betét, az átutalás, a hitel és a kereskedelem finanszírozása.

5.1. Magánszemélyeknek szóló szolgáltatások62 Betét Folyószámlák Magánszemélyek nyithatna HUF, USD, EUR és CNY folyószámlát. A minimum egyenleg folyószámla nyitásához 10000 HUF, 100 USD, 100 EUR és 1000 CNY. Nincs betétkönyv a számlákhoz. Jellemzők: 1. Folyószámlát készpénz be- és kifizetésre, belső áttranszferálásra ugyanannak az ügyfélnek a számlái között vagy különböző ügyfelek számlái között (beleértve a pénzváltást is) és átutalásra lehet használni.

62

http://www.bankofchina.com/hu/en/pbservice/ letöltés dátuma: 2011.11.11.

58

2. Készpénzfelvétel 1 millió forintig vagy ezzel egyenértékű deviza egy nappal előtte, 1 millió- 5 millió forint között két nappal előtte, 5 millió forint felett 3 nappal előtte kell jelezni. Személyazonosító dokumentumot be kell mutatni: Az első folyószámla nyitásakor, az ügyfélnek személyesen kell bemennie a bankba érvényes személyazonosító okmánnyal (magyar személy azonosító kártya, útlevél, vezetői engedély és lakcím kártya vagy külföldi útlevél érvényes vízummal). Ha az ügyfél szeretne deviza számlát nyitni, a tulajdonosnak személyesen kell kérnie a bankban vagy faxot is küldhet ha aláírta a fax szerződést a bankkal. Papír alapú átutalást a számlatulajdonos vagy a meghatalmazott személy adhat le személyesen a bankban. Ha a számlatulajdonosnak van fax szerződése, akkor esetleg elküldheti faxon is. Lekötött betét Az ügyfél elhelyezheti egy összegben vagy részletekben az összeget a lekötött számláján, ha az eléri a minimum összeget, amit a bank kér, a bank a fix kamatot az összeg elhelyezésétől kezdve fizeti. Az ügyfél a kamatot a lekötött idő eltelte után lesz jóváírva, ha előbb kiveszi az összeget, akkor nincs jóváírva a kamat. Különböző lekötött számlákat lehet nyitni: USD, EUR, HUF és CNY. Az EUR, USD és HUF lekötött számlának a lekötési idő minimum 1 hét, de lehet 1 hónap, 3 hónap, félév vagy 1 év. A CNY csak 1 hétre lehet lekötni. A minimum lekötési összeg egy hétre 200000 HUF, 10000 EUR vagy 10000 USD. BOC Netbankon keresztül, ha lekötjük akkor a minimum összeg 200000 HUF, 1000 USD és 1000 EUR. Jellemzői: 1. Minden egyes lekötés külön számlán jelenik meg, amely megmutatja a deviza nemét, az értéknapot, a lejárat dátumát, az alaptőkét és a kamatot. 2. A lekötött betétek automatikusan megújíthatók, kivéve ha az ügyfél írásos utasítást adott lejárat előtt. 3. A kamat nincs jóváírva, ha az összeghez hozzányúlnak a lejárat dátuma előtt. 4. Készpénzfelvétel 1 millió forintig vagy ezzel egyenértékű deviza egy nappal előtte, 1 millió- 5 millió forint között két nappal előtte, 5 millió forint felett 3 nappal előtte kell jelezni. 59

5. Folyószámlával kell rendelkeznie az ügyfélnek, hogy nyithasson lekötött számlát. Ezt személyesen kell megtennie vagy ha van fax szerződése a bankkal, akkor küldhet faxot is. Személyi kölcsön Hitel házfelújításra Ez egy forint alapú fogyasztási hitel, amit a hitelező nyújt a hitelfelvevőnek, hogy megkönnyítse a házfelújítást. A leendő hitelfelvevők Az ügyfél 18 év feletti és megfelelő polgári magatartást kell tanúsítania. Emellett, meg kell felelnie a következő feltételeknek: 1. természetes személy 2. helyi bejelentett állandó tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie vagy érvényes tartózkodási engedéllyel és állandó vagy speciális lakcímmel 3. legális foglalkozás és stabil, megbízható jövedelmet kell felmutatnia, jó hitelképesség 4. rendelkeznie kell a ház felújítására megállapodással vagy aláírt szerződéssel a felújítási vállalattal és nyilatkozattal a felújítási projekt költségvetéséről 5. Ingatlan jelzálog, biztosíték vagy kezessel kell rendelkezni, amit a hitelezőnek jóvá kell hagynia. A kezesnek természetes személynek kell lennie, és egyetemlegesen felelőséget kell vállalnia. 6. Rendelkezni kell a ház felújítás összegének 30%-ával lekötött betéten, amit a hitelező leigazol, vagy olyan okirattal kell rendelkeznie, ami igazolja, hogy a hitelfelvevő fizeti a felújítás 30%-át. A ház felújításhoz adott hitel hossza 1-3 év, legfeljebb 5 év lehet. A konkrét hitel hossza a hitelfelvevő jellegétől függ. A megfelelő kamatlábat az MNB határozza meg. A hitelfelvétel összege nem haladhatja meg a ház felújítás összegének a 80%-át.

60

Hitel igénylés Ha valaki hitelt szeretne igényelni, akkor ki kell tölteni az írásbeli kérelmet, az ehhez kacsolódó pályázati űrlapot és a következő okmányokat be kell mutatnia: 1. a hitelfelvevő és felesége személyazonosító okmánya, tartózkodási engedélye és eredeti tartózkodást hitelesítő adata 2. ajánló levél vagy stabil jövedelmet igazoló okirat, amit a hitelező jóváhagy 3. nagy értékű ingatlan felújításhoz igazolni kell, a felújítási megállapodást vagy az aláírt szerződést a kivitelezést végző vállalkozóval, ezt a hitelezőnek jóvá kell hagynia. 4. Okirat arról, hogy a BOCH-nál a felújítás összegének a 20%-a lekötött számlán el van helyezve vagy adóigazolást mutat arról, hogy a 20%-ot kifizette. Lakáshitel BOCH lakáshitelt nyújt a hitelfelvevőknek a ház vásárlásának a megkönnyítése végett. Lakáshitelek több részre van osztva: lakáshitel saját számlára, lakáscélú hitelek engedélyezéssel és kombinált hitel. Lakáshitel saját számlára Lakáshitel igénylő személynek természetes személynek kell lennie. Legfeljebb 20 éves futamidejű forint alapú hitelt igényelhet vagy nem több mint 8 éves futamidejűt ha deviza alapú. Ha forint alapú hitelt igényel, akkor az MNB határozza meg a kamatlábat, ha devizában történik a hitel igénylés, akkor a BOCH. Ha valaki devizában szeretne hitelt igényelni, akkor külföldi érdekeltségű cég munkavállalójának kell lenni vagy magas jövedelemmel kell rendelkezni és megbízható garanciát kell nyújtani. A felvett összeg nem haladhatja meg a ház értékének a 80%-át. Garancia módja: A hitelfelvevőnek több feltételnek is meg kell felelnie: 1. jelzálog az ingatlanra vagy egy harmadik félnek kezességet kell vállalnia (lehet jogi vagy természetes személy), a harmadik félnek egyetemleges felelőséget kell vállalnia. Ha a felvett összeget nem fedezi az ingatlan értéke, akkor kombinált garancia lehetséges, azaz a harmadik félnek is felelőséget kell vállalnia. 61

A hitelfelvételhez a következő dokumentumokat be kell mutatni: személyi igazolványt, családi jövedelmet igazoló okiratot, adásvételi szerződést vagy szándéknyilatkozatot, tulajdonlapot stb. Lakáshitelek engedéllyel Lakáshitelek engedéllyel az igényelheti, aki vásárol egy lakást a bank tartalékalap osztálytól kapott engedéllyel, a feltételeknek megfelelve és az állami tartalék betétek lesznek a tőke forrása. A leendő hitelfelvevőnek minimum 20 évesnek kell lennie. A kamatlábat a BOCH határozza meg, csak forint alapú hitelt lehet igényelni. Kombinált lakáshitel A kombinált lakáshitel kölcsönt nyújt a hitelfelvevőnek, hogy megkönnyítse a lakás vásárlást, de az általános takarékbetét és a hitel alap lesz a hitel forrása. Ez a lakáshitel engedélyezéssel és a lakáshitel saját számlára keveredése, ezért nevezzük kombinált hitelnek. Átutalás EUR, USD-ben történő kimenő átutalás CNY-re átváltva Magyarországon ez egy speciális nemzetközi átutalási szolgáltatás, amely csak a BOC által érhető el. Feltételek: 1. csak magánszemélyek használhatják ezt a szolgáltatást, akik rendelkeznek kínai állampolgárságot igazoló ID kártyával 2. az átutalónak nyilatkozni kell a pénz forrásáról és az átutalás céljáról 3. a sürgős átutalási szolgáltatást kell igénybe vennie 4. az átutalónak kell fizetni minden felmerülő költséget, beleértve a fogadó bank költségeit is 5. a kedvezményezettnek rendelkeznie kell CNY folyószámlával BOC Kínában 6. az átutalás vissza lesz térítve, abban az esetben, ha a kedvezményezett 50000 USDnek megfelelő CNY átutalást kapott az év során

62

Ennek a szolgáltatásnak az igénybe vételével a kedvezményezett közvetlenül CNY-t fog kapni és nem kell átváltania az EUR-t vagy USD-t. Az ügyfél igénybe veheti ezt a szolgáltatást Netbankon keresztül is. Kimenő, bejövő nemzetközi átutalások A bank EUR, USD és CNY bejövő és kimenő nemzetközi átutalásokat bonyolít le. Az ügyfélnek a bankban deviza folyószámlát kell nyitnia, aztán informálnia kell az átutalót az IBAN számlaszámról, SWIFT kódról, angol nevéről és a fiók nevéről. Néha a megérkezett összeg kevesebb, mint az átutalt összeg, mert a közvetítő bank levonhat közvetítői díjat. Kimenő átutalást az ügyfél netbankon keresztül is megoldhatja. A bank bejövő CNY átutalást nem tud fogadni. Jellemzők: 1. Két lehetőség van a valuta nemzetközi kimenő átutalásnak: normál és sürgős átutalás. Abban az esetben, ha HUF normál átutalás, akkor GIRO kezeli, ha sürgős, akkor Viber. 2. Az ügyfél vagy a kedvezményezett fizeti az összes átutalási költséget vagy megosztják egymás között. Abban az esetben, ha forint átutalás, akkor az összes banki díjat a feladó fizeti. Valuta váltás A bank átváltást biztosít EUR, USD, HUF és CNY között. Jellemzők: Kedvezményes árfolyam HUF, USD és EUR között vagy HUF és CNY között, akkor minimum 20000 USD vagy EUR, illetve azzal egyenértékű összegre van szükség. Legkésőbb 11:30-ig jelezni kell a váltási szándékot. Ha az összeg nem kevesebb, mint 50000 EUR, USD vagy azzal egyenértékű összeg akkor a kedvezményes árfolyamot lehet kérni 9:00 és 15:40 között. Ha a váltás USD és CNY között, akkor minimum 1000 USD lehet a kedvezményes árfolyamot igénybe venni.

63

Abban az esetben, ha az ügyfél kéri a kedvezményes árfolyamot, de a nap végére nem helyezi el a váltási összeget a folyószámlájára, akkor a váltás összege és a számlán lévő összeg különbségének a 3%-a le lesz vonva büntetésként a számlájáról. Az ügyfél tud a Netbankon pénzt váltani, de a kedvezményes árfolyamot nem veheti igénybe.

64

6. A Bank of China (Hungária) Zrt. ügyfeleinek elégedettségének a mérése

A Bank of China (Hungária) Zrt. (BoCH) ügyintézője vagyok és megszeretném megtudni, hogy

ügyfeleink

miért

a

mi

bankunkat

választják,

mennyire

elégedettek

a

szolgáltatásainkkal és milyen gyakran veszik igénybe. Kutatásom során kKvalitatív kutatást végzek el, kutatásom egyedi tehát, customized (nem szindikált) és a szolgáltatói piacon zajlik. Primer és szekunder adatokat egyaránt vizsgálok munkám során. A kutatás, rendszeresség szempontjából nézve eseti, tehát ad hoc kutatás. Kutatásom célja egyben feltáró, leíró és magyarázó. Először is kvalitatív technikák segítségével meg szeretném megismerni a problémát és a későbbiekben tudunk ezen változtatni, hogy még elégedettebbek lehessenek az ügyfelek. Kutatásom magyarázó jellegű is lesz, mivel kutatásom eredményei már a marketingváltozók közötti kapcsolatok kimutatására is alkalmasak lehetnek. Az adatfelmérést 2011 októberében készítettem, biztosítva az önkéntesség és anonimitás feltételeit. Két kérdőívet készítettem ugyanazokkal a kérdésekkel, egyiket magyar nyelven, a másikat kínai nyelven, mivel a bank legtöbb ügyfele kínai nemzetiségű. A célcsoport a bank ügyfelei, nemtől és kortól függetlenül. A válaszadás önkéntes volt, majdnem 2 héten keresztül személyesen kérdeztem meg az ügyfeleimet és minden ügyfelem szívesen a segítségemre volt. Így az adatfelmérésben részt vett ügyfelek korcsoportja és a nemek aránya megfelelően tükrözi a valóságot. A kutatásban 100 fő vett részt. A kérdések típusaik szerint opciósok voltak, illetve a végén nyitott kérdés szerepel. A továbbiakban, ki szeretném kiértékelemni a kérdőívet, a kérdésekre adott válaszok összegzésével. Ez után összegezemni szeretném, hogy milyen következtetéseket vonhatunk le a válaszokból.

65

Kérdőívek kiértékelése A kérdőíves felmérésemben magyar és kínai állampolgárokat kérdeztem meg, akik a Bank of China Hungária Zrt. ügyfelei. A kérdőív első kérdése az ügyfél állampolgárságával foglalkozik. A kérdőív kitöltésénél, 92-en választották a kínai állampolgárságot, 6-an a magyar állampolgárságot és 2-en a más állampolgárságot. Tehát az ügyfelek 92%-a kínai állampolgár. Hivatalosan körülbelül 15000 kínai él Magyarországon, nem hivatalos adatok alapján, becslések szerint mintegy 25000 kínai él Magyarországon. A kínai állampolgárok mintegy 80%-a Budapesten él, ezzel magyarázható, hogy a Bank of China ügyfelének körülbelül a 92%-a kínai állampolgár.63

kínai magyar más nemzetiségű

5. Diagram BOCH ügyfeleinek állampolgársága 64

A kérdőív második kérdése a nemek közötti megoszlást vizsgálja. 82 férfi és 18 nő válaszolt, az ügyfelek nemek közötti eloszlását ez jól mutatja, mivel minden ügyfelem majdnem két héten keresztül kitöltötte a kérdőívet. Tehát az ügyfelek 82%-a férfi, 18%-a nő. Ha tovább gondoljuk, ez nagyon jól tükrözi a konfucianizmus alapelvéet. A férfi, az

63 64

http://www.gyk.hu/index.php?workspace=full&h=899042 Forrás: saját készítésű

66

apa tisztelete, fontossága, ami abban mutatkozik meg, hogy a férfi kezeli a pénzzel kapcsolatos ügyeket. A kérdőív harmadik kérdése korcsoportok szerint csoportosítja a válaszadókat. A 18-30 év közötti korcsoportba az ügyfelek 30%-a tartozik. Az ügyfelek 65%-a 30-50 év közötti korcsoportba tartozik, az ügyfelek 5%-a van 50 év felett. Megfigyelhető, hogy idős korosztályba tartozó kínai állampolgár nem igazán él Magyarországon, mindenki hazavágyik. Az aktív korosztály él kis hazánkban, a középosztály rég letelepedett, de ők nem beszélnek magyarul, ezért választják a Bank of China Hungária Zrt. szolgáltatásait, mert szinte minden ügyintéző beszél kínaiul. A fiatalabb korosztály egy része valamennyire asszimilálódott, elsajátította a magyar nyelvet rejtelmeit, ezért ők magyar bankot is választhatnak, nekik nem fontos, hogy az ügyintéző beszélje az ügyfél anyanyelvét.

18-30 év 30-50 év 50 év felett

6. Diagram BOCH ügyfeleinek életkora 65

A negyedik kérdés az iránt érdeklődik, hogy az ügyfelek milyen gyakran veszik igénybe a bank szolgáltatásait. A válaszokból kiderül, hogy legtöbben (60%), hetente veszik igénybe

65

Forrás: saját készítésű

67

a bank nyújtotta szolgáltatásokat. 35%-a az ügyfeleknek havonta igényli a szolgáltatást, míg az ügyfelek 5%-a tér be mindennap a bankba.

90 80 70

Átutalás EUR, USD

60

Lekötés számla

50

Átutalás CNY

40

Hitel

30

Pénzváltás

20 10 0 1

7. Diagram A szolgáltatások igénybevételének gyakorisága 66

Az ötödik kérdésben arról nyilatkozik az ügyfél, hogy melyik szolgáltatást veszi igénybe a legtöbbször. Ez a kérdés több opciós, tehát egyszerre több válasz is lehetséges. A legtöbb ügyfél az EUR, USD, HUF átutalás miatt veszi igénybe a bank szolgáltatásait, mintegy 87 ügyfél választotta ezt. Ez nagyon fontos az ügyfelek számára, mert a kínai állampolgárok 74%-a kereskedelemmel foglalkozik és Kínából importálja az árucikkeit. A Bank of China Hungária Zrt. gyorsabban és precízebben utal Kínába, mint más bank, ezért választják ilyen sokan ezt a szolgáltatást. 32 ügyfél választotta a CNY átutalást, ami szinte az egyharmada

EUR,

USD,

HUF

átutalásnak.

CNY

átutalás,

mint

szolgáltatás

Magyarországon csak a Bank of China Hungária Zrt.-nél érhető el. Azért ilyen kevés a CNY átutalás, mert Kínában egy személy egy évben 50 000 USD-nek megfelelő CNY-t utalhatnak neki. A pénzváltási szolgáltatást 69 ügyfél választotta, nagyon sokan a kedvezményes árfolyamot veszik igénybe, mert más bankhoz képest jobb árfolyamot kínálunk az ügyfelek számára. A lekötés számlát igénylik a legkevesebben, mintegy az ügyfelek egyharmada igényli ezt a szolgáltatást. Az ügyfelek fele igényel devizahitelt, a felmérés októberben készült, karácsony előtt 2 hónappal. Ahogy már említettem a kínai állampolgárok 74%-a kereskedelemmel foglalkozik, így a karácsony előtti kereskedelem bevétele nagyon jelentős részét foglalja el az egész éves bevételben. Így a deviza hitelt 66

Forrás: saját készítésű

68

igénylők ügyfele karácsony előtt megnőtt, árut rendelnek a hitelből Kínából és karácsony után visszafizetik a hitelt.

8. Diagram Távol-Keletről Magyarországra érkező állampolgárok munkavégzésének jellegzetességei 67

A CNY átutalásnak köszönhetően nagyon sok ügyfél igénybe veszi a devizaváltást. Mintegy 72 ügyfél választotta a deviza váltást. A bank négy pénznemben végez műveleteket: forintban, USD-ben, EUR-ban és CNY-ben, és ezek között lehet váltani. Mintegy 38 ügyfél választotta az EUR, USD és HUF átutalást. Az ügyfelek egyharmada utal EUR-t, USD-t és HUF-t és majdnem háromszor annyian utalntak CNY-t. Ha figyelembe vesszük, hogy más bankban is lehet HUF-t, EUR-t vagy USD-t utalni, akkor az ügyfelek egyharmada nagyon jó aránynak számít. Az ügyfelek egyharmada (33) veszik igénybe a lekötés számlát. A kínaiak mindig nagyon takarékos nép volt, nem szeret pazarolni, inkább beteszi a bankba a pénzt, megtakarít és gondol a jövőre. Ez a mentalitás nagyon jól megfigyelhető. Legkevesebben hitelt igényelnek, 100-ból 15 ügyfél igényelt hitelt. A hatodik kérdésben az ügyfeleknek értékelniük kellett 1-5-ig terjedő skálán a Bank szolgáltatásait:, az 1-es nagyon elégedetlen az 5-ös nagyon elégedetett jelent. Az ügyfelek közül 85-en a szolgáltatás, a termék árát 85-en 2-esre értékelték. Ami azt jelenti, hogy az ügyfelek egy kicsit drágának találják a szolgáltatást. Ebben fellelhető a híres kínai mondat is, amit Kína utcáin több ezerszer hallható „tai gui le”, ami magyarul annyit jelent, hogy túl 67

Forrás: A Távol-Keletről Magyarországra érkező állampolgárok munkavégzésének jellegzetességei, típusai, MKiK GVI, 2009

69

drága. Az adott információk pontosságával és igényeik változásának rugalmas kezelésével elégedettek az ügyfelek. Egyik ügyfél még példával t is alátámasztottamesélt, mennyire rugalmasan kezeljük az ügyfelek igényeinek a változásait. Utalni szeretett volna, délelőtt leadta az átutalást, de a normál módot választotta nem a gyors átutalást. Délután visszajött és kérésére a Bank megváltoztattauk a normál átutalási módot, gyors átutalásra. A munkatársaink szakmai tudásával, elérhetőségével és a kapcsolattartással teljes mértékben elégedettek. Minden munkatársunk valamennyire beszél az ügyfelek anyanyelvén, a munkatársak megfelelő szakmai tudással rendelkeznek., mindenki rendelkezik a valutakezelői, pénztáros végzettséggel. A munkatársak a nyitva tartás alatt egyfelől folyamatosan elérhetők és, ha valami probléma adódik, azonnal értesítik az ügyfelet és legjobb tudásuk szerint járnak el. A hetedik kérdés arra fókuszál, hogy mennyire elégedettek az ügyek átfutási idejével. Az ügyfelek 55% azt válaszolta, hogy elégedett és 40% azt, hogy elégedetlen. Mindössze 5% teljes mértékben elégedett. Az ügyfelek elégedetlensége abból adódhat, hogy ha kedvezményes váltási árfolyamot választ, akkor csak két munkanap múltván lesz a számlán a pénz. Ez sokszor zavarja az ügyfeleket, hogy nem másnap lesz a számlán a megvásárolt deviza. Különösképpen, ha pénteken történik a váltás, akkor csak kedden lesz a számlán a pénz. Ezzel ellentétben, ha az ügyfél hitelt igényel, annak az átfutási ideje nagyon gyors. Devizahitel igénylés esetében, aznap vagy másnap az ügyfél hozzáférhet a pénzhez. Másik példát említve, ha az ügyfél gyors átutalást választ, akkor másnap megérkezik a pénze Kínába. A banki szolgáltatásunk nagyon gyors, ezért az ügyfelek 55% elégedett.

70

60 50 40 30 20 10 0 teljes mértékben elégedett

elégedett

elégedetlen

9. Diagram Ügyfelek elégedettsége az ügyek átfutási idejével68

A nyolcadik kérdés, az iránt érdeklődik, hogy előfordult- e, hogy nem sikerült érdemben elintézni az ügyet. Az ügyfelek 85% úgy nyilatkozott, hogy soha semmi probléma nem történt, mindig sikerült érdemben elintézni az ügyüket. Az ügyfelek 12%-a mondta, hogy 1-2 alkalommal nem sikerült elintézni. Mindössze 3% nyilatkozott úgy, hogy számos esetben nem sikerült elintézni, ami szándékában állt. Ez abból következhet, ha az ügyfél az átutalást rosszul írta meg véletlenül, akkor több napig is eltarthat, améíg az ügyfél kijavítja és utána kapja meg a kedvezményezett az összeget vagy rosszabb esetben az ügyfél nem javítja ki, így visszaküldik az átutalt összeget vagy és a közvetítő bank le is vonja a visszautalás jutalékát az eredeti összegből.belőle. A kilencedik kérdés a Netbank használatáról érdeklődik. A válasz nagyon meglepő, a technológia korszakába az ügyfeleknek 72%-a nem igényelte a Netbank szolgáltatást. Ezután megkérdeztük, hogy miért nem tart igényt erre a szolgáltatásra. A Netbankon keresztül lehet utalni, pénzt váltani stb., nem szükséges a sorban állás és nem kell személyesen bejönni a bankba. Az ügyfelek többnyire azt válaszolták, hogy ezeknek az előnyökkel ellentétben, ők konzervatívak és szeretnék személyesen elintézni, elvégre még is csak pénzről van szó.

68

Forrás: saját készítésű

71

A tízedik kérdés azokat célozta meg, akik igényelték a Netbank szolgáltatást. Ennél a kérdésnél volt az ügyfelek válasza a legjobban megosztott. Az ügyfelek 18%-a válaszolta, hogy teljes mértékben elégedett, 16%-a válaszolta, hogy megfelelő és 20% válaszolta, hogy a Netbank szolgáltatás jó. Ezzel ellentétben az ügyfelek 24%-a válaszolta azt, hogy a Netbank szolgáltatás nem megfelelő és 22%-a mondta, hogy egyáltalán nem megfelelő a Netbank szolgáltatás.

Teljes mértékben Megfelelő Jó Nem megfelelő Egyáltalán nem megfelelő

10. Diagram Az ügyfelek elégedettsége Netbank szolgáltatással 69

A tizenegyedik kérdés nyílt kérdés volt, arról érdeklődött, hogy az ügyfelek miért a Bank of China Hungária Zrt. szolgáltatásait választják. A válaszok között első helyen szerepelt, hogy Aaz ügyintézők valamennyire beszélnek kínaiul, így könnyebben folyik az ügyintézés. Az ügyfelek könnyebben el tudják mondani az igényeiket. A kínaiak jobban megbíznak abban, akivel kínaiul tudnak kommunikálni, mert „mégis csak pénzről van szó” és nem szeretnék, ha félreértés történne a nyelvi kommunikáció végettmiatt. A bank megbízható, az átutalás mindig pontosan megérkezik. A bank gyorsan reagál a gazdasági változásokra. Például nagyon magas az USD árfolyama, ezért devizahitelt igényelhetnek az ügyfelek. Az ügyfelek elismerik, hogy az ő Mindig az ügyfelek igényeik a legfontosabbak a bank számára.

A tizenkettedik kérdés is nyílt kérdés, arra fókuszál, hogy az ügyfeleknek mik a panaszaik és észrevételeik. Sokan arra panaszkodtak, hogy órákat kell sorban állni. A Bank 69

Forrás: saját készítésű

72

of China Hungária Zrt. erre a panaszra is érdemben válaszol. Decemberben nyitja meg a második fiókját Budapesten, hogy az ügyfeleknek ne kelljen sokat sorban állniuk. Néhány ügyfél a Netbank használatára is panaszkodott, hogy nem lehet magyar nyelven használni, csak angolul vagy kínaiul és nem lehet átutalásnál bármilyen bankot kiválasztani. ÉrdekesFigyelemre méltó, hogy az ügyintézőkre és a kiszolgálásra nem érkezett panasz.

73

Befejezés

A dolgozat célja az volt, hogy bemutassam az Európai Unió és Kína gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolatait. A kialakult kapcsolatok mozgatórugóinak, létrejöttének történeti háttere és fejlődése. Az ASEM, Kína-EU politikai kapcsolatok fórumának a bemutatása. A kereskedelmi kapcsolatok intézményi háttere kialakulása 1978tól napjainkig. A 2008-as Subprime-válság sematikus leírását követően Kína válságban játszott szerepe kerül kifejtésre illetve mindazon monetáris illetve fiskális eszközök, amelyeket a kínai kormány felhasznált a válság negatív hatásainak az elkerülése érdekében. Külön hangsúlyt fektetek a a 2008-ban elfogadott mintegy 4000 milliárd jüán összértékű gazdaság élénkítő csomagra, kifejtve annak legfontosabb elemeit. Folyatásképpen bemutatom Magyarország és Kína kapcsolatainak történeti hátterét majd Magyarország Kína-politikáját. Ennek a kapcsolatnak van serkentő és gátló tényezői is egyaránt. Az agrárium, a logisztika területén feltárom Magyarország lehetőségeit. Összegzésképpen, az egy év kínai tartózkodásom, a 15 hetes szakmai gyakorlat a Bank of China Hungária Zrt-nél és a szakdolgozat megírásához végzett kutatómunkám azt a nézőpontomat erősítették, hogy érdemes foglalkozni Kínával. Az EU és Kína két olyan meghatározó tényező a globalizálódó világgazdaságban, amelyek a jelenleg körvonalazódó multipoláris gazdasági és politikai viszonyrendszerben kitüntetett jelentőséggel bírnak, egymással folytatott kereskedelmi kapcsolatuk okainak és hajtóereinek a megértése, feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a jelen és a jövő tendenciáit és megfelelőképpen felkészülhessünk azokra. Remélem szakdolgozatommal hozzájárultam Kína és az Európai Unió kapcsolatának a megértéséhez.

74

Források és felhasznált irodalom Bangguo: Kína gazdasága a 21. század küszöbén, 2000. Fang Ning: A kínai reform és nyitás, EU Working Papers, 2001/1 Dessewffy Tibor- Szajp Szabolcs: A kínai kapcsolat. A kínai kihívásra adott intézményistrukturális válaszok, 2007. Inotai András: Az Európai Unió és Kína gazdasági kapcsolatai, Külgazdaság, 2007. november-december Inotai András - Juhász Ottó: A változó Kína, 4. fejezet, Akadémiai Kiadó, 2009. Kartali János-Wagner Hartmut: A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei az agráriumban, 2008. Kutasi Gábor: Logisztikai lehetőségek a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban 2008. Mészáros Klára: Az EU és Kína kölcsönös érdekeltsége a kapcsolattartás erősítésében, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 1998. Majoros Pál: Kína szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. EU Working Papers, 2008. XI. évfolyam 3. szám Majoros P., Kovács R.: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón. EU Working Papers, 2001/1. Majoros Pál: Régiók a világgazdaságban, 6. fejezet Kína, a világgazdaság műhelye, 2011. november 23. Novák Tamás – Túry Gábor: Magyarország, mint regionális központ Kína számára Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában- a regionális kooperáció lehetőségei, 2008. Rácz Lajos: A kínai össznemzeti erő növekedésének hatása a nemzetközi kapcsolatokra és a nagyhatalmak geostratégiai helyzete, 2007. Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat, Miként változtatja meg életünket Kína felemelkedése, HVG Kiadói Rt., 2006. Franck Lirzin "Quelle diplomatie pour l'euro?", Question d'Europe, Fondation Robert Schuman, 10 mars 2008. The Coming of age, report on the euro", Bruegel, janvier 2008 Revue régionale, Asie", Francia gazdasági közvetítés Ázsiában, n°152, 2008 január "Study on the Future Opportunities and Challenges in EU-China Trade and Investment Relations 2006-2010", Európai Bizottság, 2007 február "China's Position Paper 2007-2008", Európai Kereskedelmi Kamara Kínában, 2007 október

75

HVG, Népszabadság és Új Szemle (xindao bao) kínai nyelvű újság Kínával foglalkozó írásai

Internetes oldalak: AZ EU hivatalos honlapja, az EU pekingi képviseletének és Kereskedelmi Kamarájának honlapja: http://ec.europa.eu/index_hu.htm http://www.europeanchamber.com.cn/view/home A Kínai Népköztársaság Külkereskedelmi Minisztériumának oldala: http://english.mofcom.gov.cn/ http://www.fmprc.gov.cn/eng/wjb/zzjg/xos/dqzzywt/t27708.htm A Magyar Köztársaság Főkonzulátusa, Shanghaj: http://shanghai.hungary-china.com/index.php?id=171

Bank of China: http://www.boc.cn/index.html Bank of China Hungária Zrt.: http://www.bankofchina.com/hu/en/bocinfo/bi1/201012/t20101217_1240158.html Egyéb oldalak: http://www.chinability.com/GDP.htm http://hungarian.cri.cn/1/2004/06/21/[email protected] https://www.uschina.org/statistics/fdi_cumulative.html http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=3425 http://www.eeas.europa.eu/china/docs/chronology_2010_en.pdf http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113366.pdf

http://www.nber.org/papers/w10768.pdf

76

Mellékletek

77

Kérdőív a Bank of China Hungária Zrt. ügyfeleinek elégedettségének mérésére

1. Állampolgársága: ▫ Magyar ▫ Kínai ▫ Egyéb 2. Ön neme: ▫ Férfi ▫ Nő 3. Életkora: ▫ 18-30 ▫ 30-50 ▫ 50 felett 4. Milyen gyakran jár a bankba? ▫ Naponta ▫ Hetente ▫ Havonta ▫ Ritkábban 5. Melyik szolgáltatást veszi igénybe legtöbbször? (Több válasz is lehetséges) ▫ Lekötésszámla ▫ Hitel ▫ Átutalás EUR, HUF, USD ▫ Átutalás CNY ▫ Pénzváltás

78

6. Értékelje egy 1-5-ig terjedő skálán, hogy mennyire elégedett az alábbi állításokkal! (karikázza be az Önre vonatkozó válasz számát)

Nagyon

Elégedetlen

Jó

Elégedett

elégedetlen Termékeink,

Nagyon

NT/NV

elégedett

1

2

3

4

5

9

1

2

3

4

5

9

1

2

3

4

5

9

1

2

3

4

5

9

1

2

3

4

5

9

1

2

3

4

5

9

szolgáltatásaink ára: Az adott információk pontossága: Igényeik változásának rugalmas kezelése: A munkatársaink szakmai tudása: A munkatársaink elérhetősége: A kapcsolattartás folyamatossága: 7. Mennyire elégedett Ön az ügyek átfutási idejével? ▫ Teljes mértékben elégedett vagyok ▫ Elégedett vagyok ▫ Elégedetlen vagyok 8. Előfordult-e, hogy az ügyét nem sikerült érdemben elrendezni? ▫ Soha ▫ 1-2 alkalommal ▫ Számos esetben

79

9. Használja Ön a Netbank szolgáltatásunk? ▫ Igen ▫ Nem Ha nem használja, akkor miért nem használja?

10. A Netbank honlap felépítése ügyfélbarát-e? (Akkor válaszoljon, ha igényelte a Netbank szolgáltatást) ▫ Teljes mértékben ▫ Megfelelő ▫ Jó ▫ Nem megfelelő ▫ Egyáltalán nem ügyfél barát 11. Miért választja a Bank of China szolgáltatásait?

12. Kérjük, írja ide panaszát, észrevételét!

Köszönjük a válaszadását! 80

中 国 银 行匈 牙 利的 调 查来 衡 量客 户 满意 度 1。国 籍:  匈牙利  中国  其他 2。性 别:  男性  女性

3。年 龄:  18-30  30-50  50以上

4。经 常 去 中 国匈 牙 利银 行 吗?  每天  周  月  减 5。那 些 服 务 使用 最 多?(多 选)  定期账户  贷款  汇 款 欧 元 美元 富 林  汇款人民币  换钱

81

6。在 下 面 的 语句 里 您怎 么 满意:

非常

非常不满意

不满意

好

满意

产品和服务满

1

2

3

4

5

信息的准确性提供

1

2

3

4

5

灵活的方式不断变化的需求

1

2

3

4

5

9

钻圈也技能

1

2

3

4

5

9

员工的可用性

1

2

3

4

5

9

接触的连续性

1

2

3

4

5

9

满意

没回答 9

7。对您的问题的筹建时间满意吗?  非常满意  满意  不满意

8。 有时候您的案情无法安排吗?  没有  1-2 次  很多次

9。 您使用网上银行吗?  是  无 如果您不使用，为什么呢?

82

10. 网上银行的施工现场友好吗? 您回答如果您使用网上银行.  非常好  合适  好  不合适  非常不合适

11。 为什 选择中国银行的服务?

12 请在此处输入的投诉，意见!

非常感谢您的回答!

83