A Bank of China (Hungária) Zrt

A Bank of China (Hungária) Zrt. „A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. kormány rendelet” szerint az alábbi tájékoztatást teszi közzé a

2013. december 31.-i mérlege és eredménykimutatása alapján

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS

4

I. KOCKÁZATOK ÉS A KEZELÉSÜKRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK ÉS FOLYAMATOK

4

1. Ügyfél-hitelezési kockázat 1.1. Hitelezési kockázat kezelésének stratégiája 1.2. Hitelezési kockázat kezelésének folyamata

4 4 5

2. Működési kockázatok

7

3. Piaci kockázat

9

4. Reziduális kockázat

10

5. Koncentrációs kockázat

10

6. Országkockázat

10

7. Partnerkockázat

11

8. Banki könyvi kamatlábkockázat

11

9. Likviditási kockázat

11

II. KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSA, MÉRÉSE, A FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÜKET BIZTOSÍTÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓK LEÍRÁSÁRA 12 III. KOCKÁZATMÉRÉSI ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSI KÖRE

13

1. Ügyfélminősítés

13

2. Fedezetértékelés

14

3. Ügyletminősítés és értékvesztés-elszámolás, illetve céltartalék-képzés

14

4. Ügyletkockázati súlyok és azok tőkekövetelményének meghatározása

14

IV. KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE, FEDEZET ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSI KÖRÜK, VALAMINT HATÉKONYSÁGUK ELLENŐRZÉSE 14 1. Kockázatvállalási szabályzat

14

2. Ügyfélminősítési szabályzat

14

3. Fedezetértékelési szabályzat

14

4. Ügyletminősítési és értékelési szabályzat

15

5. Értékvesztés elszámolási és céltartalék-képzési szabályzat

15

- 2 / 23 -

V. PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA

15

VI. SZAVATOLÓ TŐKE

16

VII. TŐKEMEGFELELÉS

16

VIII. KERESKEDÉSI KÖNYVI TÉTELEK TŐKEKÖVETELMÉNYE

21

IX. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK ÉS POZÍCIÓK

21

X. JAVADALMAZÁSI POLITIKA

22

- 3 / 23 -

BEVEZETÉS A Bank of China (Hungária) Zrt (a továbbiakban: Bank) ezúton teszi közzé a 2013. évről szóló beszámoló jóváhagyását követően a Bankot érintő lényeges információkat – a védett és a bizalmas információk kivételével. A Bank fennállása alatt valamennyi ügyfél a Bankkal szemben fennálló összes kötelezettségét időben teljesítette, ezért nem volt értékvesztés elszámolás és work-out tevékenységre sem került sor.

I. Kockázatok és a kezelésükre szolgáló stratégiák és folyamatok A Bankot érintő főbb kockázati típusok a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Ügyfél-hitelezési (nem-teljesítési kockázat) Működési kockázatok Piaci kockázat Reziduális kockázat Koncentrációs kockázat Országkockázat Partnerkockázat Banki könyvi kamatlábkockázat Likviditási kockázat

A Bank tevékenységének legnagyobb kockázata az ügyfelek hitelezésével kapcsolatban mutatkozik, ezért a vonatkozó kockázatok kezelése kiemelt figyelmet érdemel. 1. Ügyfél-hitelezési kockázat 1.1. Hitelezési kockázat kezelésének stratégiája A Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a „sztenderd” módszerrel számszerűsíti. A Bank biztonságos és nyereséges működése érdekében kialakította az ügyfél-hitelezés és kockázatvállalás feltételeit, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, a Tulajdonos üzleti elképzelései és előírásai, valamint a pénzügyi Felügyelet ajánlásai alapján – szükség szerint – módosít. Az ügyfélhitelezés alatt értendő minden kockázatvállalás, amelynek eredményeképpen a Bank fizetési kötelezettséget vállal ügyfele miatt és fennáll annak lehetősége, hogy az ügyfél nem a szerződés szerint teljesíti fizetési kötelezettségét (beruházási hitel, forgóeszköz hitel, folyószámla hitel, garancia nyújtás, akkreditív nyitás, stb.). A Bank akkor nyújt hitelt vagy vállal kezességet, bankgaranciát, egyéb bankári kötelezettséget, ha annak teljes megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján és a rendelkezésre álló fedezetekkel biztosítottnak látszik. A Bank elsősorban ingatlan, bankgarancia vagy készpénzfedezet mellett nyújt hitelt a helyi piacon, szindikált hiteleknél pedig főképpen a Tulajdonos által vizsgált és - 4 / 23 -

preferált üzletekben vesz részt. 2013 során a Bank hitelezőként több új szindikált hitel nyújtásához csatlakozott. A korábban nyújtott hiteleket az adósok rendben törlesztették. A Bank 2013-ben is nyújtott rövidlejáratú hiteleket Kínában bejegyzett vállalatok számára a Tulajdonos Bank of China Ltd.,-del (BOC vagy Head Office) kötött együttműködési megállapodás alapján, amely rendelkezik a hitelek törlesztésének biztosítékáról. A döntéshozók az illetékes vezérigazgató helyettes, a „credit approval officer” és a Hitel Bizottság együttesen vagy a Tulajdonos, akik értékhatár vagy üzlettípus szerint hoznak döntést. A kockázatvállalásnál a vezérigazgatónak vétójoga van. A döntéshozó határozatában rögzíti a kockázatvállalás feltételeit. A kockázatvállalási előterjesztéseket véleményezik az üzleti területtől független szervezeti egységek. A kockázatok nyomon követése a kockázatvállalást jóváhagyó döntésre épül. A kockázat vállalási szerződések megkötésekor és a hitelek folyósításakor a Bank ellenőrzi a szerződéskötési és a folyósítási feltételek teljesítését. A Bank rendszeresen ellenőrzi, hogy az ügyfél eleget tesz-e fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségének. A mulasztásokat a Bank szankcionálhatja. Mivel valamennyi adós rendben eleget tesz fizetési kötelezettségeinek, a Bank még nem alkalmazott szankciókat. 1.2. Hitelezési kockázat kezelésének folyamata 1.2.1. Ügyfél- és ügyletminősítés A Bank döntéshozó testületei részére a nagyvállalati kockázatvállalási előterjesztéseket a Vállalatfinanszírozási Osztály készíti el és az attól szervezetileg független Kockázatkezelési és Compliance Osztály értékeli az előterjesztést, amelynek során: a) ellenőrzi hogy az előterjesztés megfelel-e a banki szabályzatoknak; b) elemzi az ügyfél, az ügylet és felajánlott fedezetek, biztosítékok kockázatait; megvizsgálja az ügyfél mérlegadatai alapján az ügyfél kockázati csoportba sorolását és ügyfél limitét, c) az elemzés összegzéseként állást foglal, hogy a Kockázatkezelési és Compliance Osztály a rendelkezésre álló információk alapján az ügyletet elutasítja, vagy milyen szerződéses feltételek mellett támogatja. A Kínában bejegyzett vállalatok számára nyújtott és BOC csoporton belüli együttműködés által szabályozott ügyleteket a Vállalatfinanszírozási Osztály kezeli. Ezeknek az ügyleteknek a jóváhagyása egyszerűsített keretek között történik: ha a Kockázatkezelési és Compliance Osztály meggyőződött arról, hogy az ügyletre vonatkozó szükséges adatokat a Bank megkapta és az ügylet mögött megvan a BOC csoport vagy adott pénzintézetek kötelezettség vállalása (esetleg készpénz fedezete), akkor az illetékes vezérigazgató-helyettes jóváhagyja azt. 1.2.2. Szerződéskötést és hitelfolyósítást megelőző lépések A Kockázatkezelési és Compliance Osztály a nagyvállalati adósokkal kötendő szerződéseket azok aláírása előtt ellenőrzi. - 5 / 23 -

a) Megvizsgálja, hogy a szerződéskötéshez szükséges érvényes határozat rendelkezésre áll-e i) a szerződéskötési feltételek teljesültek-e, ii) valamennyi, a határozatnak megfelelő szerződés elkészült-e, iii) a szerződés(ek) adatai teljes körűek, valósak és egymással konzisztensek-e, iv) a szerződések a határozatban szereplő valamennyi adatot, rendelkezést és kikötést helyesen tartalmazzák-e, b) Meggyőződik az adatok helytállóságáról. Amennyiben a szerződés, vagy a szerződések bármelyike nem minősül kifogástalannak, a Kockázatkezelési és Compliance Osztály észrevételeiről tájékoztatja a Vállalatfinanszírozási Osztályt. 1.2.3. Javaslattétel az eszközök minősítésére Elsődlegesen a Vállalatfinanszírozási Osztály feladata a javaslattétel a Bank döntéshozói számára az ügyféleszközök és mérlegen kívüli tételek negyedéves és rendkívüli minősítésére, az értékvesztés és céltartalék mértékére. A Bank az ügyfelekhez tett kihelyezéseit, a szerződéses fizetési feltételek teljesítését havonta ellenőrzi és erről tájékoztatást ad a Bank illetékesei számára. A teljes ügyfélportfolióra kiterjedő értékelés időben kiszűri a tényleges és várható kockázatokat. A Vállalatfinanszírozási Osztály a lejáratok előtt figyelmezteti az adósokat, hogy időben rendelkezésre álljon a kamatfizetéshez és tőketörlesztéshez szükséges fedezet. Ha szükségessé válna, akkor a Vállalatfinanszírozási Osztály és a Kockázatkezelési és Compliance Osztály intézkedne a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos tennivalókról. A Bank fennállása alatt erre eddig nem volt szükség, mivel az adósok rendben eleget tettek fizetési kötelezettségeiknek. Amennyiben a késedelem és / vagy a várható veszteség a banki követelés átminősítésére és / vagy céltartalék-képzésre adna okot, az érintett osztályok előterjesztése alapján a Vállalatfinaszírozási Osztály tesz javaslatot a behajtással kapcsolatos tennivalókra és az értékvesztés / céltartalék mértékére, amit kis összeg (0.5-2 millió USD) esetén a „credit approval officer”, 2 millió USD illetve a fölött pedig a tulajdonos jóváhagyását igényli. A Kockázatkezelési és Compliance Osztály a havi, valamint a negyedéves jelentéseket a Könyvelés részére adja át egyeztetésre. A havi jelentésen túl minden naptári negyedév végét követő 10. munkanapon a Vállalatfinanszírozási Osztály a Kockázatkezelési és Compliance Osztály véleménye alapján jelentést tesz a Management részére, amennyiben szükség van átminősítésre és céltartalék képzésre. 1.2.4. Ügyfél- illetve ügyfélcsoport limit Az egy ügyféllel, illetve ügyfélcsoporttal szemben vállalható maximális kockázat mértékének meghatározására a Bank ügyfél- illetve ügyfélcsoport limit rendszert alkalmaz. Az egyes ügyfelek illetve ügyfélcsoportok limitjét az ügyfélminősítési kategória, az ügyfél / ügyfélcsoport ágazatának - 6 / 23 -

gazdasági helyzete, biztosítéki rendszere határozza meg. A Bank legfeljebb az ügyféllimitig vállal kockázatot az ügyféllel / ügyfélcsoporttal szemben. 1.2.5. Fedezetértékelés A kockázatok felmérése mellett a Bank mind a döntés előkészítési, mind a nyomon követési szakaszban rendszeresen értékeli az ügyfél vagy harmadik személy által felajánlott, illetve a szerződésben biztosított hitelezési kockázatmérséklő eszközöket (fedezeteket). A fedezetértékelés alapjául ingatlanoknál általában értékbecslések szolgálnak. Az értékbecslő által megállapított forgalmi értéket a Bank jogosult felülvizsgálni. Ezt követően a forgalmi érték, a likvidációs érték, az árfolyam és egyéb piaci tényezők változásának hatását kifejező fedezeti szorzóval korrigálva állapítja meg az adott kockázatmérséklő eszköz fedezeti értékét. A Bank rendszeresen felülvizsgálja, hogy az ügylet mögött álló fedezetek meglétében, értékállóságában, érvényesíthetőségében következett-e be változás, és ha igen, azt vagy a fedezet Bank által elfogadott értékében vagy a fedezeti szorzóban figyelembe veszi. Amennyiben a módosult fedezeti értékek nem fedik le teljesen az ügylet esetlegesen várható veszteségét, a Bank pótlólagos fedezetet kérhet. 1.2.6. Kisvállalati és lakossági hitelezés Tekintettel arra, hogy a Bank mindössze két budapesti fiókot működtet, a lakossági és kisvállalati hitelezés szerény volumenben történik. E tevékenység is a fenti elvek mentén zajlik: a Fiók fogadja be és vizsgálja meg az ügyfél kérelmét, amit a „Retail Department” véleményez kockázati szempontból, és amennyiben az ügy megfelel az előírásoknak, az illetékes vezérigazgató-helyettes hagyja jóvá az ügyletet. 2. Működési kockázatok A működési kockázat a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező veszteségek kockázata. A működési kockázat kezelés kereteit a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet jelöli ki. A Bank a kormányrendelettel és a bankok működését szabályozó európai direktíva (Capital Requirements Directive, „CRD”) előírásaival összhangban, a következő működési kockázati eseménytípusokat különbözteti meg: a) belső csalás, b) külső csalás, c) munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság, d) ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika, e) tárgyi eszközökben bekövetkező károk, f) üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba, valamint g) végrehajtás, teljesítés, folyamatkezelés. A működési kockázati események más kockázati típusoktól függetlenül (tisztán működési kockázati események), vagy azokhoz kapcsolódóan is felmerülhetnek. - 7 / 23 -

A működési kockázatok tekintetében a Bank „A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről” szóló 200/2007. (VII. 30.) kormányrendelet előírásait követi az alapmutató módszer szerint. A Bank a működési kockázat fedezetére 2013. december 31.-én 315 millió HUF összeget különített el. A Bank operatív kockázatkezelése az átfogó kontrol, az időben történő kiigazítás, a költség-haszon és a felelősségre vonhatóság elveit követi. - Átfogó kontrol: az operatív kockázatkezelés az operatív kockázatokból keletkező veszteségek minimalizálása érdekében a Bank minden üzleti folyamatát, osztályát és funkcióját le kell, hogy fedje, és megvalósítása minden munkavállaló kötelessége. - Időben történő kiigazítás: a belső környezeti változások (a Bank üzleti stratégiájának és szabályzatainak változása) illetve a külső környezet változása (törvények, rendeletek, szabályzatok) esetén, azzal egy időben, az operatív kockázat kezelést megfelelően ki kell igazítani vagy fejleszteni kell. - Költség-haszon elv: az operatív kockázatkezelési lépéseket az üzleti műveletek mérete, a bonyolultsága és a funkciói alapján kell meghatározni és optimalizálni kell, hogy az üzleti célok elérhetőek legyenek ésszerű kockázatkezelési költségek és elviselhető operatív kockázati veszteség mellett. - Felelősségre vonhatóság: a működési folyamatok minden fázisáért kinevezett személy felelős. Elsősorban a szervezeti egységek vezetői felelősek az osztályukhoz tartozó működési kockázatok kezeléséért és jogosultak vizsgálni, hogy a működési kockázatra vonatkozó szabályok megsértéséért felelős személy felelősségre vonható-e és minden esetet jelentenek a vezérigazgató felé. A Banknál valamennyi szervezeti egység figyeli, értékeli és kezeli a saját tevékenységében felmerülő zavarokat, működési kockázatokat és készíti el, illetve aktualizálja a folyamat-szabályozási leírásokat, ügyrendeket és belső szabályzatokat. A Bank könyvelése gyűjti, könyveli és értékeli a működési kockázatokra, veszteségekre vonatkozó adatokat a Bank egész területén. A Bank a folyamatok kockázati szintjét értékelve meghatározza, hogy az adott folyamat esetleges hiányosságai milyen kockázatot hordoznak, milyen számszerű veszteséget okozhatnak és a folyamatba épített, vagy egyéb ellenőrzések, valamint intézkedések milyen mértékben előzhetik meg, illetve csökkenthetik azokat. A működési kockázatok fontos jellemzője, hogy azok csak részben származnak a Bank által megkötött szerződésekből, jelentős részben adottság az ilyen kockázatoknak való kitettség, amelyeket a Bank szintén azonosít és törekszik a kezelésükre. Ott azonban, ahol a működési kockázat forrása a Bank által megkötött szerződés, már a szerződéskötés előkészítésénél azonosítani kell a lehetséges kockázatokat és a költség-haszon elv szem előtt tartásával azokat már a szerződésben ki kell zárni. Ennek eszköze a szerződéskötések előtti pontos igényspecifikálás. A költség–haszon elv érvényesülését segíti elő a minimális szolgáltatási szintek meghatározása és érvényesítése. Ennek az elvnek érvényesülnie kell minden lényeges szerződés előkészítésekor, így például a beszerzéseknél is. Az igényspecifikációnak legjobban megfelelő szállító kiválasztását tendereztetés és a több szállítótól történő ajánlatbekérés is elősegítik. A Bank részletes belső szabályzattal rendelkezik - 8 / 23 -

a beszerzésekre vonatkozóan. A beszerzett eszközökben rejlő kockázatok csökkentésének eszköze a szállítókkal szembeni garanciális és kártérítési kötelezettségek kikötése a beszerzési szerződésekben. A Bank egységes folyamatértékelési keretrendszert alakított ki a folyamatok feltérképezésével és kockázati szintjük azonosításával. A folyamatalapú kockázatfelmérés arra ad választ, hogy az adott folyamat esetleges hiányosságai milyen típusú, illetve milyen mértékű kockázatot hordoznak magukban a Bank működésére és eredményességére nézve, illetve a folyamatba épített kontrollok milyen mértékben csökkentik az azonosított kockázatokat. A folyamatok kockázatértékelésekor a Bank figyelembe veszi a folyamatokban jelen lévő kockázati tényezők erősségét; a folyamat alkalmazásának konkrét körülményeit, a veszteségesemények bekövetkezésének valószínűségét és a veszteségesemények kockázati hatását. A legfontosabb folyamatokra üzletmenet-folytonossági tervek készülnek. A működési kockázat jövedelmi és tőkehatásainak kezelése A különböző működési kockázati események különböző módon érintik a Bank jövedelmi- és tőkehelyzetét: - a hitelezési kockázathoz kapcsolódó események az értékvesztés és/vagy a céltartalék összegével, valamint az értékesített és leírt követelések számviteli eredményhatásával, - a peres ügyek a megképzett céltartalék összegével, - egyéb események a tárgyi eszköz rendkívüli értékcsökkenése vagy pótlólagos költségek felmerülése útján csökkentik a Bank jövedelmét és ezen keresztül a tőkéjét. Az értékvesztés elszámolását és a céltartalék képzését – beleértve a peres ügyek céltartalék-képzését is – a Bank negyedévente végzi el a jogszabályoknak és belső szabályzatának megfelelően, amennyiben portfóliója ezt megkívánja. A hitelezési kockázathoz nem kapcsolódó működési kockázatokra a Bank működési kockázati tőkekövetelményt számít az alapmutató módszer szerint. A működési kockázattal összefüggő adatgyűjtés folyamata Minden szervezeti egység, ha működési hiányosságokat, zavarokat, veszteséget észlel, köteles azt rögzíteni és a vezérigazgatónak címzett eseti feljegyzésben jelenteni. A számszerűsíthető veszteségekről az adatokat a Könyvelés ellenőrzi és összegzi. A vezérigazgató szükség esetén tájékoztatja a Bank Igazgatóságát a működési kockázattal kapcsolatos veszteségekről és a megtett, illetve megteendő lépésekről. A beszámolási időszakban a Bank nem szenvedett el érdemi működési veszteséget. 3. Piaci kockázat A Bank 2013 folyamán HUF, EUR, CNY és USD forrásokat gyűjtött és minimális nyitott deviza pozíciót tartott. A Bank ügyfeleinek megbízásából végez deviza vételi és eladási ügyleteket. A tényleges nyitott pozíció a szavatoló tőkének kevesebb, mint 0,11 %-át teszi ki 2013. december 31-én.

- 9 / 23 -

A Banknál az egyes termékek és devizák tekintetében keletkező napi nyitott FX pozíciók egyenként általában jelentéktelen összegek, ezért a nyitott pozíció zárását a Treasury – szükség szerint – egy tételben végzi, amikor az eléri a Bank szintjén a piacképes összeget. 4. Reziduális kockázat Az ügyfelekkel szembeni kihelyezési kockázatokat a Bank egyrészt azzal csökkenti, hogy a hitelfedezetek, biztosítékok befogadásakor a fedezeti kört és értékeket óvatosan határozza meg. Az ügyfelek számára történő kihelyezések előterjesztői bemutatják a fedezetek tényleges piaci értékét, továbbá az esetleges behajtással együtt járó kiadásokat befolyásoló tényezőket, és az ügyfélminősítés, valamint az ügylet függvényében meghatározott fedezeti követelménynél nagyobb fedezeti szorzót állapíthatnak meg. A hosszabb lejáratú kihelyezéseket biztosító ingatlanfedezeteknél az ingatlanok rendszeres újraértékelésére is sor kell, hogy kerüljön a törvényi előírásoknak megfelelően. A fedezetek értékének felülvizsgálatát a szerződésben rögzített gyakorisággal az ügyfél köteles elvégeztetni a Bank által elfogadott független vagyonértékelővel. A kockázatvállalási ügyletek fedezeteit a Bank a hitelgondozási tevékenység során rendszeresen ellenőrzi; a reziduális kockázatokat a negyedéves ügyletminősítés keretében azonosítja. 5. Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázat kezelésének alapvető eszközei a limitrendszerek. A limitrendszerekről szóló szabályzatokat a Bank Igazgatósága hagyja jóvá. Az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni nagykockázatvállalásnál a Bank a jogszabályi előírásokat követi. A Bank folyamatosan vizsgálja kitettségeinek ügyfélcsoport és ágazati koncentrációját. A BOC csoport, illetve kínai pénzintézetek által nyújtott egyedi kötelezettségvállalások révén számos, külföldi vállalati kihelyezés a Bank számára pénzintézeti kockázattá vált. A nagykockázat-vállalási korlátok túllépése esetén a túllépés összegét a Bank a szavatoló tőkéből levonja. A Bank nem alkalmaz országon belül régiós limiteket. 6. Országkockázat A Bank nemzetközi műveleteihez ország-limiteket határoz meg mindazon országokra, amelyekben egyszeri vagy folyamatos kihelyezése és kitettsége van (pl. Bank of China fiók, illetve leánybank, kitettséget eredményező tranzakcióban érintett partnerbank vagy hiteladós). Az országlimit a Banknak az adott országban bejegyzett pénzügyi intézményekkel és ügyfelekkel szemben vállalható kockázatok összesített mértéke. Az ország limitek meghatározásakor a Bank 2013-ban a Moody's ország-minősítéseire támaszkodott. Fentieken túl a limitek meghatározásakor a Bank figyelembe vette

- 10 / 23 -

-

a Head Office előírásait, a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott (1-6) besorolási kategóriáknak megfelelően a Felügyelet honlapján megadott vagy hivatkozott besorolásokat, a sajtóban az adott országról megjelenő információkat, makrogazdasági adatokat, egyéb információkat, pl. gazdaságkutató intézetek, más bankok/cégek elemzéseit.

A Bank úgy alakította külföldi kitettségeit, hogy az országkockázat ne növelje a Bank tőkeszükségletét. 7. Partnerkockázat A Bank likvid forrásait időről időre rövid lejáratra kihelyezi más bankokhoz, részben a BoC csoporton belül. A Bank a kihelyezéseinél és a származtatott üzleteknél - rövidlejáratú FX swap ügyletek - a partnerkockázatot elsősorban a limitrendszeren keresztül minimalizálja. Az üzletek tőkekövetelménye nem befolyásolja érdemben a Bank tőkemegfelelési mutatóját. 8. Banki könyvi kamatlábkockázat A Banknak a saját tőkéjén és a Tulajdonostól kapott alárendelt kölcsön tőkén túli forrásai rövid lejáratú ügyfélbetétekből vagy a BOC Csoport tagjaitól felvett rövidlejáratú hitelekből adódnak, ezért a Bank kamatkockázat kezelési politikájának alapelve, hogy a Bank a kamatkockázatokat preventív módon kezeli; általában nem vállal három hónapnál hosszabb futamidőre fix kamatozású kihelyezéséket, ha nem tudja azonos futamidejű és ugyancsak fix kamatozású forrással finanszírozni azt. A Bank a piaci mozgásokat követő kamatbázist alkalmazza (HUF: BUBOR, EUR: EURIBOR, USD: LIBOR, CNY: HIBOR). A Bank az ICAAP keretében foglalkozik a kamatláb kockázat mérésével. Tekintettel arra, hogy az ügyfelek nagyon rövid lejáratra helyezik el betéteiket a Banknál (gyakran csak a folyószámára történik befizetés betét lekötés nélkül), emiatt a Bank folyamatosan jelentős volumenű likvid eszközt tartott 2013-ban kéthetes MNB kötvényekben. A Bank elfogadja, ha ügyfelei a fennálló hiteleiket előtörlesztik, aminek negatív kamathatását azzal mérsékeli, hogy csökkenti az általa a BOC Csoport tagjaitól bevont forrásokat, tehát kevesebb kamatot fizet a bevont forrásokért. A Felügyelet ajánlását követve a belső tőkeszükséglet számítása a G10-es országok devizájában lévő kitettség esetén 200 bp-os kamatsokk feltételezésén alapul. A stressz teszt ugyanezt a módszert alkalmazza a HUF pozícióra, de figyelembe véve a magyarországi folyamatokat a kamatlábsokk mértékére 300 bázispontot alkalmaz a Bank. A Banknak a G10-es csoporton kívüli országok devizái közül CNY-ban áll fenn kitettsége. Amennyiben a banki könyv kamatlábkockázatára vonatkozó sztenderd kamatlábsokk a Bank szavatoló tőkéjének 20%-ánál nagyobb potenciális csökkenését jelzi, akkor a Bank megteszi a szükséges intézkedéseket a kamatláb-kockázati kitettségének csökkentése érdekében. 9. Likviditási kockázat A Bank likviditási kockázatai alapvetően két kategóriába sorolhatók: a) Lejárati: a lejárati összhang hiányával összefüggő likviditási kockázat; - 11 / 23 -

b) Strukturális: a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával összefüggő kockázat. A Bank alapvető célja a likviditáskezelésével kapcsolatos előírások és iránymutatások betartása, az azonnali és mindenkori fizetőképesség (likviditás és szolvencia) biztosítása. A hatékony likviditáskezelés biztosítja, hogy a Banknak elegendő likvid eszköze, vagy ahhoz való megfelelő hozzáférési lehetősége legyen az esedékes fizetési kötelezettségek teljesítésére. A Bank a lejárati összhangjának mindenkori biztosítása érdekében az Igazgatóság által elfogadott limiteket alkalmazza. A konzervatív hitelnyújtási politika eredményeképpen a Bank szavatoló tőkéje fedezetet nyújt a középés hosszúlejáratú hitelek jelentős részére, valamint a befektetésekre (csekély tulajdon rész a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben, valamint banküzemi és jóléti eszközök). A forrásbevonás konkrét feltételeit a piaci körülmények változásával összhangban a Bank EszközForrás Bizottsága határozza meg. A likviditási tartalékpolitika célja, hogy mindenkor megfelelő szintű likvid eszközök álljanak a Bank rendelkezésére a váratlan pénzkiáramlások fedezetéül. A Bank felkészült a rendkívüli likviditási helyzetek megfelelő, biztonságos kezelésére.

II. Kockázatok azonosítása, mérése, a figyelemmel kísérésüket biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására Vállalatfinanszírozási Osztály A kockázatvállalási előterjesztésekben bemutatja az ügyfél-, az ügylet- és a biztosítéki rendszer kockázatait, javaslatot tesz a kockázatok kezelésére, üzleti kondíciókra. A havi, valamint a negyedéves jelentések és minősítések keretében a Kockázatkezelési Osztállyal egyetértésben tesz javaslatot az ügyletek minősítésére, a hozzájuk kapcsolódó esetleges értékvesztés / céltartalék elszámolásra. Kockázatkezelési és Compliance Osztály Feladata a Bank döntéshozó testületei részére a Vállalatfinanszírozási Osztály által készített hitel, befektetési és egyéb kockázatvállalási előterjesztések és szerződés tervezetek kockázati szempontú véleményezése, céginformációk ellenőrzése, ügyfelek adósminősítésének véleményezése, fedezetértékelés- és ügyletminősítés vizsgálata. Javaslatot tesz az ügyféllimit nagyságára, és a kihelyezési szerződésekben alkalmazandó kockázatmérséklést szolgáló pénzügyi és jogi feltételekre. Véleményezi a Bank döntéshozó testületei számára készülő, a minősítendő eszközök és mérlegen kívüli tételek negyedéves és rendkívüli minősítésére, az értékvesztés és céltartalék mértékére vonatkozó előterjesztéseket. Amennyiben szükségessé válna, a Vállaltfinanszírozási Osztállyal közösen javaslatot tenne a kétes vagy rossz minősítésűvé váló kintlévőségek behajtására, javaslatokat tenne a kapcsolódó ügylet, ügyfél, fedezet átminősítésére, az értékvesztés és céltartalék összegére. Véleményezi és felügyeli az ország limitek mértékét és használatát.

- 12 / 23 -

Bankfiók Gondoskodik az ügyfelek adatainak pontos, naprakész vezetéséről, lebonyolítja az ügyfelek számláival kapcsolatos tranzakciókat, segíti a Compliance Officer tevékenységét. Ellátja a lakossági és KKV ügyfelek hitelezésével kapcsolatos feladatokat, mint a Vállalatfinanszírozási Osztály a nagyvállalatoknál. Retail Department Ellátja a lakossági és KKV hitelezésnél a kockázatkezelési feladatokat. Belső Ellenőrzés Folyamatos ellenőrzéssel támogatja a menedzsment kockázat-csökkentési törekvéseit. Adminisztráció Kezeli az esetleges reputációs kockázatokat, közreműködik a Bank PR tevékenységének megszervezésében és a Bank működéséhez szükséges (nem IT) technikai feltételek kialakításában. Könyvelés A Banknál előforduló, működési kockázatból fakadó veszteségek (késedelmi kamat, kötbér, mulasztási bírság stb.) rögzítése, az esetleges hibákról, tévedésekről az érintett vezetők értesítése, hogy a jövőben hasonló hibák elkerülhetőkké váljanak. Ezen veszteségadatok elkülönített nyilvántartása lehetővé teszi a működési veszteségek évenkénti változásának figyelemmel kísérését. Back Office A pénzforgalom (átutalások) lebonyolítása és az azzal kapcsolatos kockázatok lehetőség szerinti megelőzése, a bekövetkezett tévedések hatásának minimalizálása. Informatikai Osztály Biztosítja a Bank informatikai rendszereinek működését, meghatározó szerepe van az informatikai alkalmazásokkal összefüggő működési kockázatok felmérésében és a kockázatkezelési terv kidolgozásában. Treasury A Treasury kezeli a Bank likviditását és a felmerülő piaci kockázatokat.

III. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre 1. Ügyfélminősítés A Bank ügyfélminősítést végez minden ügyfélre, akivel kockázatvállalási szerződést köt, vagy arra, aki a kockázatvállalást részben vagy egészben pl. garanciával biztosítja. A minősítés alapulhat a Felügyelet által elismert nemzetközi hitelminősítő intézetek besorolásán, vagy a Head Office minősítésén, illetve a Bank használatában lévő belső minősítési rendszeren. Az ügyfél minősítési kategóriája befolyásolja az ügyfél hitelezhetőségét, limitjét, a fedezeti követelményeket és a kockázatvállalás árát.

- 13 / 23 -

2. Fedezetértékelés A Bank a döntés előkészítési, majd a nyomon követési szakaszban folyamatosan értékeli az ügyfél által biztosított fedezeteket. Az alkalmazott fedezettségi arány tekintettel van az esetleges behajtás során felmerülő jogi, behajtási költségekre is. 3. Ügyletminősítés és értékvesztés-elszámolás, illetve céltartalék-képzés Az ügyletek ügyletminősítési kategóriába sorolását a kitettség könyv szerinti értékéhez viszonyított és a számított értékvesztés illetve megképzett céltartalék aránya határozza meg a következő módon: (a Banknak még nem volt olyan kintlévősége, amelynél az ügyfél nem teljesített szerződés szerint) Megképezendő céltartalék % Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

0 5 20 50 100

4. Ügyletkockázati súlyok és azok tőkekövetelményének meghatározása A Bank az ügyletek, illetve a kitettségek kockázati súlyának és tőkekövetelményének meghatározásához minden kitettséget kitettségi osztályba sorol és a besorolástól függően alkalmazza a tőkekövetelmény meghatározására vonatkozó szabályokat.

IV. Kockázatmérséklésre, fedezet alkalmazásra vonatkozó mérési módszerek és alkalmazási körük, valamint hatékonyságuk ellenőrzése 1. Kockázatvállalási szabályzat A szabályzat tartalmazza a Bank lehetséges hitel jellegű kockázatvállalási szolgáltatásait, és az adott típusú kockázat-vállalásra vonatkozó általános előírásokat, a nagykockázat-vállalás speciális szabályait, a vállalt kockázatok ellenőrzésének rendjét. 2. Ügyfélminősítési szabályzat Az ügyfélminősítést el kell végezni a kockázatvállalás megtörténte előtt (alapminősítés) és a szerződés futamideje alatt legalább évente egyszer. A Bank az ügyfélminősítés során az egyes ügyfeleket a szabályzatban meghatározott minősítési kategóriákba sorolja. A szabályzat tartalmazza az ügyfélminősítéshez szükséges információk körét, az ügyfélminősítés menetét és az ügyfél hitelképességének függvényében követendő banki magatartást. 3. Fedezetértékelési szabályzat A szabályzat határozza meg azokat a szempontokat, amelyeket a Bank a fedezetek értékelésénél alapul vesz a fedezet típusától függően, valamint a fedezetek értékében és érvényesíthetőségében bekövetkező változások esetén alkalmazandó eljárásokat. A Bank azt a biztosítékot fogadja el, amely értékelhető, jogilag érvényesíthető, értékálló, továbbá likvid és az érvényben lévő jogszabályok lehetővé teszik fedezetbe vonását. - 14 / 23 -

4. Ügyletminősítési és értékelési szabályzat Általános elvek: - a Bank eszközeit és mérlegen kívüli tételeit negyedévente minősíti; - minősítési kötelezettség alá tartoznak a  hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelések, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások;  befektetések, értékpapírok (a továbbiakban: befektetések),  függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek). 5. Értékvesztés elszámolási és céltartalék-képzési szabályzat Az ügylet- és eszközminősítés alapján a megfelelő eszközminősítési kategóriába, illetve értékelési csoportba történő besorolással értékvesztést kell elszámolni az értékpapírok, befektetések, követelések, valamint az egyéb eszközök után. Céltartalékot kell képezni a hitelintézetek könyvvezetését szabályozó jogszabályokban felsorolt függő és jövőbeni kötelezettségekre is. A Bank – amennyiben szükség lesz rá – egyedi értékelés alapján határozza meg az értékvesztés vagy visszaírás elszámolását és a céltartalék képzését, felszabadítását, felhasználását.

V. Prudenciális szabályok alkalmazása A Bank nem tartozik összevont alapú felügyelet alá. A Bank nem rendelkezik számviteli konszolidációba bevonandó intézményekkel. A Bank nem alkalmaz hitel derivatívákat. A Bank nem alkalmaz nettósítást. A Banknak nincs lényeges volumenű, a Felügyelet által kiemelten kezelt kockázatos portfóliója. (Az egyik ilyen jellegű kitettség a csekély mértékű nyitott pozíció, a másik, hogy nyújtott néhány „bullet” törlesztésű hitelt.) A Bank nem foglalkozik sem értékpapírosítással, sem értékpapír ügyletekkel (eltekintve az MNB kéthetes kötvényeinek vásárlásától).

- 15 / 23 -

VI. Szavatoló tőke 2012. december 31.

2013. december 31.

15 949

15.978

6 700 6 438 1.289 565 500 0 0 470

6.700 6.438 2.169 581 90 0 0 0

13

11

JÁRULÉKOS TŐKE Járulékos tőke pozitív összetevői

6 628

6 470

Lejárat nélküli alárendelt kölcsöntőke

6 628

6 470

0

0

22 577

22 437

millió HUF ALAPVETŐ TŐKE Alapvető tőke pozitív összetevői Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Általános tartalék Lekötött tartalék Általános kockázati céltartalék Általános kockázati céltartalék adótartalma Mérleg szerinti eredmény

Alapvető tőke negatív összetevői Immateriális javak

Járulékos tőke negatív összetevői Járulékos tőke limit feletti része

Levonások előtti szavatoló tőke Tőkemódosítás pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatt

0

Hpt. korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke

22 577

22 437

Levonás Hpt. 79.§ (2) túllépése miatt Piaci kockázatok fedezetére felhasználható összes kiegészítő tőke

12 550 0

784 0

SZAVATOLÓ TŐKE (pénzügyi és befektetési tevékenység fedezetére szolgáló)

10 027

21 653

A Banknak az év végén volt olyan kockázatvállalása, amelyet nagy-kockázat vállalási limit túllépése miatt közvetlenül le kellett vonni a szavatoló tőkéből. A levonás összege 784 M HUF volt.

VII. Tőkemegfelelés A belső tőkemegfelelés értékelési folyamat (Internal Capital Adequacy Assessment Process: ICAAP) keretében a Bank felmérte, milyen összegű tőke szükséges a Bankot érintő kockázatok ellensúlyozására. A Bank a szélsőséges, de lehetséges események potenciális hatásának az értékelésére stressz-teszteket alkalmaz. A Bank a működési kockázat miatti tőkekövetelményt továbbra is az alapmutató módszert követve állapítja meg. 2013-ben a működési kockázatból származó összes veszteség elenyésző volt, ezért a számított tőkekövetelmény bőven fedezte azokat. A Bank a piaci kockázatok I. pillér szerinti tőkekövetelmény számítására – ami magában foglalja a hitelezési kockázat tőkekövetelményét is – a sztenderd mérési módszert alkalmazza. A Bank kidolgozott egy számítási módszert a II. pillér alatti kockázatainak a felmérésére. Ez a számítás elegendő tőkét biztosít az ország-kockázatokra is, különösen azért, mert a Bank csak befektetési - 16 / 23 -

kategóriába tartozó országokban vállalt lényeges kockázatot. A koncentrációs kockázat viszonylag jelentős, azonban az elszámolási kockázat és a reputációs kockázat alacsony. A reziduális kockázat méréséhez a Bank fennállása alatt nem tett szert tényleges tapasztalati számokra, mivel valamennyi adós rendben eleget tett kötelezettségeinek, így nem került sor biztosíték érvényesítésére. A Bank a forrásbevonási és hitelezési tevékenysége során arra törekszik, hogy az alkalmazott kamatbázisokat, átárazási periódusokat összhangban tartsa, ezért a Banknál a kamatláb-kockázatra elegendő csekély pótlólagos tőke képzése. A stressz-tesztek a rövid átárazási periódusnak köszönhetően alacsony kockázati kitettséget számszerűsítenek. A Bank alacsonyan tartja a deviza nyitott pozíciókat, azonban a Felügyelet által kidolgozott és előírt módszer szerinti stressz tesztek alkalmazásával folyamatosan méri a devizaárfolyamok extrém mértékű elmozdulása esetén várható veszteségeket. Az alacsony nyitott pozíció miatt a stressz-tesztek alacsony potenciális veszteséget valószínűsítenek. Tekintettel a Bank sajátosságaira, miszerint: - a szavatoló tőke a mérleg-főösszegnek mintegy 20 %-át teszi ki, valamint - az anyabanknak rendkívül erős a likviditási pozíciója, a Bank likviditási kockázata csekély, így a Banknál nem indokolt erre a kockázatra jelentős pótlólagos tőke képzése. A stratégiai döntéseket a Tulajdonos hagyja jóvá, ezért a Bank a stratégiai kockázatokra nem képez elkülönítetten pótlólagos tőkét. A Bank egyebek között a nehezen számszerűsíthető kockázatokra (pl. a reputációs kockázatra, a stratégiai kockázatra) képezi a tőkepuffert. A Bank tőke-megfelelési mutatója az 1. és a 2 pillér tőkeszükségletét is figyelembe véve 2013. december 31.-én 14,24 % volt a Felügyelet által előírt és akkor érvényes „SREP” szorzó alkalmazásával számítva. A kitettségi osztályokra vonatkozóan a Hpt. 76/A. §-a (1) bekezdése szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban 2013. december 31.-én millió forintban: Kockázattal súlyozott kitettség

Tőke követelmény

19 634 20

0 4

0 0

75 055 26 050 2 162 250 0 7 699 130 870

23 286 26 050 1 622 250 0 4 391 55 603

1 863 2 084 130 20 0 351 4 448

Kitettség

Kitettségi osztály megnevezése Hitelezési kockázat Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tétel kitettsége Összesen

- 17 / 23 -

Hitelezési és a felhígulási kockázat A Bank hitelállománya problémamentes, az ügyfeleknek a Bank felé lejárt kötelezettsége nem volt, ezért a Bank 2013. évben nem képzett céltartalékot a hitelekkel kapcsolatban. A Bank az ügyfél esetleges késedelmes teljesítésével és a követelés minőségének romlásával kapcsolatos problémák kezelését belső szabályzatában meghatározta. A Bank a kintlévőségeket, befektetéseket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket kategóriákba sorolja a korábban említettek szerint: problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz. Az egyes minősítési kategóriákba tartozó kitettségek után szükség szerint az Értékvesztés elszámolási és céltartalék-képzési szabályzatban előírt céltartalékot képezi meg. Az eszközminősítési kategóriákba sorolás szempontjai közül megemlítjük az alábbiakat: a) az ügyfélminősítés: az ügyfél pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, b) a törlesztési rend betartása: a kintlévőség törlesztésénél keletkezett esetleges késedelmek, c) az ügyfélhez kapcsolódó ország-kockázat, d) a biztosítékok értéke, hozzáférhetősége, e) a tétel továbbértékesíthetősége, f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség és a fentiek változásai. Amint korábban említettük, 2013. során a Bank valamennyi követelése problémamentes volt, így céltartalék képzésére vagy értékvesztés elszámolására nem került sor a kintlévőségek miatt. A Bank egyedi értékelés alapján határozná meg, ha értékvesztést, visszaírást kellene számolni vagy céltartalékot képezni, felszabadítani, felhasználni. A céltartalék képzés mértékének a valószínűsíthető veszteség nagyságát kell tükröznie. A 196/2007 Kr. a felhígulási kockázatot és az ehhez tartozó tőkekövetelményt vásárolt követelésre vonatkoztatja, a Banknak vásárolt követelése nincs, így a felhígulási kockázatot nem vizsgálja.

- 18 / 23 -

A Banknak a különböző országokban fennálló kitettsége az év végén az alábbi táblázatban látható: Partnerek és ügyfelek 2013. 12. 31.-én ország, szektor, ügyféltípus bontásban Ország

Szektor

vállalati

Magyarország

Kína

Ausztria

Tevékenység kereskedelem energia

34 4 407

vegyipar

9 845

15 197

gépipar ingatlan egyéb

77 226 608 4 349

4 349

19 634

19 634

lakosság központi kormány és központi bank önkormányzat

Összesen M HUF

20

20

bank a Bank saját eszközei

23 374

23 374

3 037

3 037

bank

2 682

2 682

7 126

7 126

99 2 969 1 070

99 2 969 1 070

vállalati lakosság bank vállalati

Acélipar: 2 314 Feldolgozó ipar: 3 435 Vegyipar: 1 377

Feldolgozó ipar

65 611

9 907

4 039

USA

bank

1 009

1 009

1 009

Németország

bank

22 402

22 402

22 402

Egyesült Királyság

bank

238

238

5 393

5 393

bank

43

43

bank

784

784

Hong Kong

vállalati

Feldolgozó ipar

5 631 43

Kajmán Szigetek

vállalati

Elektronika: 5 393 Feldolgozó ipar 5 393

10 786

10 786

Oroszország

vállalati

Energia

5 393

5 393

5 393

Szingapúr

vállalati

Elektronika

4 313

4 313

4 313

Kirgizisztán

lakosság

293

293

293

Moldova

lakosság

114

114

114

Szlovákia

lakosság

49

49

49

Ukrajna

lakosság

54

54

54

Üzbegisztán

lakosság

442

442

442

130 870

130 870

130 870

Összesen

- 19 / 23 -

11 570

A bruttó kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (MHUF): Éven belül Lejárt kitettség Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettség Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tételek* Összesen:

0 19 634 20 0 0 0 69 470 6 396 0 0 0 0 0 5 010 100 530

1-5 év 0 0 0 0 0 0 193 13 193 2 159 70 0 0 0 47 15 662

5 éven túl 0 0 0 0 0 0 5 392 6 461 3 180 0 0 0 2 642 14 678

Összesen 0 19 634 20 0 0 0 75 055 26 050 2 162 250 0 0 0 7 699 130 870

A Banknál nincs hitelminőség-romlást szenvedett kitettség. A Banknak 2013-ban kintlévőségeivel kapcsolatban nem kellett céltartalékot képeznie. Ügyfelei és ügyletei problémamentesek és peres ügyei sem voltak a beszámolási időszakban. A Bank kauciókkal kapcsolatban képzett céltartalékot, aminek eredményeképpen a céltartalékok záró állománya 24 MHUF volt. A hitelezési kockázat sztenderd módszerével kapcsolatos információk A Bank 2013-ban a központi kormányokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségnél a kockázati súlyok meghatározására a Moody’s hitelminősítését használja. A vállalkozásokkal szembeni kitettségeknél a Bank a Moody’s hitelminősítéseit veszi figyelembe azoknál az ügyfeleknél, amelyek rendelkeznek ügyfélminősítéssel. A Bank úgy a magyarországi, mind a külföldön működő pénzügyi intézmények esetében a Tulajdonossal egyeztetett limiteket alkalmaz. Hitelezési kockázat-mérséklésnél a Bank a biztosítékok értékelésére és kezelésére az egyszerű módszert alkalmazza, amelynek főbb elvei szerint a pénzügyi biztosítékoknál a garanciával fedezett kitettségre alkalmazott kockázati súly megegyezik a fedezetet nyújtóval szembeni kitettségnek a sztenderd módszer szerinti kockázati súlyával. A Bank az előre rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékok közül a nála óvadékként elhelyezett készpénzt vagy betétet alkalmazza. A Bank az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelezési kockázatmérséklési eszközök közül a kapott garanciákat gyakran alkalmazza (előnyben részesítve a BOC Csoport, vagy a Head Office-nál limittel rendelkező szervezetek garanciáit). A Bank a törvényben meghatározott módon veszi figyelembe a

- 20 / 23 -

kapott biztosítékokat, amelyeket a szabályozást betartva a meghatározott módon és gyakorisággal vizsgál felül. A Bank 2013. december 31.-én 27 586 MHUF összegben vett figyelembe elismert hitelezési kockázat mérséklő biztosítékokat: Kitettség érték összesen Garancia fedezet melletti kitettség Ingatlan fedezet melletti kitettség Előre rendelkezésre bocsátott (készpénz) melletti kitettség Összesen

MHUF 25 410 250 1 926 27 586

A Bank részére kibocsátott pénzintézeti garanciák a Bank of China Ltd.,-től, az Export-Import Bank of China-tól és a China Export & Credit Insurance Corporation (Sinosure)-tól származtak, amelyek befektetési kategóriájú pénzintézetek. A Bank 2013-ben nem alkalmazott valós értéken történő értékelést, illetve mérlegen belüli és kívüli nettósítást.

VIII. Kereskedési könyvi tételek tőkekövetelménye 2013. december 31-én Bank devizában fennálló nyitott pozíciójához tartozó sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény 25 MHUF volt. A mérlegen kívüli kötelezettségekhez (FX derivatív ügyletek) kötődő partnerkockázat (piaci árazás szerinti módszer) tőkekövetelménye 2013. december 31-én 32 MHUF volt.

IX. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények és pozíciók A Banknak egyetlen részvénybefektetése van: 10 MHUF névértékű Garantiqa Hitelgarancia Zrt. részvénnyel rendelkezik, amelyet stratégiai befektetésként kezel és névértéken tart nyilván. A Bank a kereskedési könyvben nem szereplő tételeknél – kamatkockázat-kezelési célzattal – olyan pozíciókat alakít ki, amelyeknél az átárazás gyorsan megvalósítható. Az éven belüli kintlévőségeit igyekszik azonos kamatperiódusok és kamatfeltételek mellett (fix vagy változó kamatozás) finanszírozni és éven túli kihelyezéseinél is előnyben részesíti a változó kamatozású eszközöket. A Bank a kamatlábkockázat kezelésére kidolgozott egy stressz teszt módszert, amelyet az I.8-as pontban részletez. A 2013. december 31.-i állapot szerint a kamatsokk számítás összesen 194 M HUF többlet tőkekövetelményt mutatott.

- 21 / 23 -

X. Javadalmazási politika A Bank piaci részesedése nem éri el az 5 %-ot, ezért nem hozott létre javadalmazási bizottságot. A Bank javadalmazási politikája – amelyet évente az Igazgatóság hagy jóvá – is azt szolgálja, hogy a kockázatok szintje alacsony legyen. A Bank eleget tesz annak a felügyeleti elvárásnak, hogy a körülmények függvényében csak az alapbért fizeti ki alkalmazottjainak és az alapbér megfelelő megélhetést biztosít a munkavállalóknak. A Banknál a teljesítményjavadalmazásnak (jutalomnak) az összege éves átlagban a Tulajdonos által megszabott keretek között van (maximum az alapbér 50 %). Az összeg függ a Bank eredményességétől, a munkavállaló által a Banknál töltött időtől és az egyéni teljesítménytől. A Bank alacsony kockázati étvágya és az ennek megfelelő döntéshozatali rend, a termékstruktúra, valamint a rendszeres ellenőrzés lehetővé teszi, hogy a kockázatvállalás következményeit és a kockázatvállalásban részt vevő személyek felelősségét már egy éves időtávon is jól meg lehessen határozni. A Bank javadalmazási rendszere három fő részből áll: a) a szerződés szerinti havi alapbérből, b) a béren kívüli juttatásokból (pl. étkezési jegy) c) éves jutalomból. A két utóbbi elemre a Bank nem vállal kötelezettséget a munkaszerződésben. A beosztott munkavállalók esetében a vezérigazgató, mint a munkáltatói jogok gyakorlója dönt az éves jutalom mértékéről az éves teljesítmény ismeretében. A Bank méretéből adódóan (2013 végén a létszám 59 főt tett ki) egységes javadalmazási politikát folytatott a beszámolási évben. A halasztási politika követi a Hpt. és a vonatkozó kormányrendelet előírásait: az egyes évekre vonatkozó esetleges vezetői jutalmak kifizetése három év alatt történhet meg. 2013.-ban a Bank eredményei alapján nem került sor a korábbi jogosultságok módosítására. A Bank a béren kívüli juttatásokat 2013-ban munkavállalói kategóriák szerint változó összetételben nyújtotta. Az Igazgatóság független magyar tagja kizárólag a havi tiszteletdíjban részesül, míg az Igazgatóság többi tagja (4 fő) és az FB tagjai (3 fő) a Banktól nem részesülnek e tevékenységük után semmiféle juttatásban, mivel a Banknál vagy a Tulajdonosnál állnak alkalmazásban. A javadalmazási politika tekintetében a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyek köre 2013-ban a Banknál megegyezik az 5 fős cégvezetés tagjaival. A kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyeket illetően az Igazgatóság hagyta jóvá a 2013.-as évre vonatkozó alábbi javadalmazási irányelveket (zárójelben az egyes tényezők súlya a jutalom meghatározásában): 1) a nem teljesítő hitelek száma és aránya nem haladhatja meg az 5%-ot (25 %), - 22 / 23 -

2) a Bank be kell tartsa a jogszabályokban előírt minimális tőkemegfelelést (25 %), 3) a Bank likviditási helyzete stabil, kell, hogy legyen (25 %), 4) a Bank adózás előtti nyeresége meg kell haladja a magyar kereskedelmi bankok átlagos nyereségességét (25 %). 2013.-ra vonatkozóan a Bank összesen 880,4 M HUF alapbért fizetett ki a munkavállalók számára (ezen belül 238 M HUF volt a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyek bére) és 94 M HUF összeget fordított béren kívüli juttatásokra. A kifizetett jutalom összege 41 M HUF volt, amiből a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyek 4 M HUF összegben részesültek. A 2013. évet illetően a teljesítményjavadalmazás készpénzben történik. A Bank az üzleti év során egy új munkaszerződést kötött olyan személlyel, aki a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorolhat – a cégvezetés ötödik tagjával, azonban ő nem részesült teljesítményhez kötött javadalmazásban. A Bank 2013 során nem teljesített végkielégítéssel kapcsolatos kifizetést.

- 23 / 23 -